Kutatási tanulmány „ Munkaadók kompetencia-elvárásainak feltárása”
Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Alprojekt: Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése
Kutatás azonosítója: KUTAT 1
Készítette: Dr. Pénzes Ibolya Rózsa kutatásvezető
Szolnok, 2010. december
1
1. A kutatás körülményei A pályázat megvalósítása során a munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt keretében nyílt lehetőségünk a vállalkozások munkavállalókkal szembeni kompetenciaelvárásainak feltárására, amely a képzési struktúra és a képzési programok tartalomfejlesztésének alapját képezi. E kutatás kvalitatív jellegű, amelyet a kvantitatív online megkérdezés fog követni, így a két kutatás együtt eredményezi majd a várt információkat. A kutatás célja: -
kiemelt vállalatok körében feltárni a munkaerőpiaci kompetencia-elvárásokat kérdéslista/ témakörök összeállítása a kvantitatív kérdőív kialakításához
A kutatás módszerei: -
egyéni mélyinterjú fókuszcsoportos megkérdezés
Az egyéni interjúk lehetőséget adnak arra, hogy a kutatók a vállalatok képviselőivel személyesen, előre tervezett forgatókönyv alapján közösen tekintsék át a témát. Ennek során az interjú vezérfonalát követve az alapinformációk mellett egyéb információk is felszínre kerülhetnek. Ez lehetőséget teremt arra is, hogy az interjúk során az információbázis folyamatosan növekedjen. A fókuszcsoportos megkérdezés témája az egyéni mélyinterjúk alapján a forgatókönyv tervezetben realizálódik. A fókuszcsoport tagjai a moderátor közreműködésével nyújtanak információt, véleményük kialakítását a csoporttagok is befolyásolhatják. A kutatásban résztvevő szervezetekkel és képviselőikkel szembeni elvárások: -
tevékenységük legyen összefüggésben a főiskola szakjaival alkalmazzanak felsőfokú végzettségű munkavállalókat eltérő méretű szervezeteket reprezentáljanak a válaszadók lássák át a vállalkozás HR tevékenységét vegyenek részt a munkavállalók értékelésében töltsenek be vezetői funkciót (lehetőleg felsővezetői szinten).
Az így kiválasztott vállalkozások az egyéni mélyinterjúk és a fókuszcsoportos megkérdezés során olyan információkat tudnak biztosítani a munkaerő-piaci általános és szakmai kompetencia-elvárásokról, amelyek feltehetően jól hasznosíthatók a -
Szolnoki Főiskola munkaerő-piaci alkalmazkodásának fejlesztésében a képzési portfolió és a képzési programok tartalomfejlesztésében a gyakorlati rendszer átalakításában.
2
2. A kutatás folyamata Egyéni mélyinterjú
Fókuszcsoportos megkérdezés
vállalkozások kiválasztása és felkérése
résztvevők felkérése
elemzés, értékelés
forgatókönyv készítése
tanulmány készítése
feltételek biztosítása forgatókönyv készítése interjúk lebonyolítása
információk rögzítése
Információk feldolgozása, értékelése
fókuszcsoportos megkérdezés információk rögzítése
1.sz. ábra A kutatás folyamata
A kutatás hosszú időt vett igénybe, amely a szervezetek felkérésének, az interjúk és a fókusz lekérdezés időpontjának egyeztetési problémáival párosult. A kutatás lebonyolítása a kutatási tervnek megfelelően történt. A kutatás első lépéseként az mélyinterjúk lebonyolítása következett, amelynek az előkészítés folyamatában kritikus pontja volt az interjúk időpontjának szervezése és annak lebonyolítása. Utóbbinál problémát jelentett az időpontok változása. Az egyéni interjúk után került sor a fókuszcsoport szervezésére, amely hasonló problémákat jelentett. A felkért vállalkozások közül kevesen vállalkoztak a részvételre és a felkérést elfogadók közül 3 szervezet nem tudott megjelenni, ezért a tervezéssel ellentétben csökkentett létszámmal folytattuk le a megkérdezést.
3. A mélyinterjúk eredményei A mélyinterjúk elérték céljukat, a vállalkozások elvárásai jól körvonalazódtak, de ezen túlmenően az egyéni mélyinterjú-technika sajátosságából adódóan, egyéb, előre nem tervezett információk is felszínre kerültek, amelyek pozitívan járultak hozzá a kutatás eredményéhez.
3
Szervezet tevékenysége
Szervezet neve Észak-Alföldi Mezőgazdasági Hivatal Co-op Star Zrt. BI-KA Bt. Hungerit Zrt. Pick szeged Zrt. Árpád-Agrár Zrt.
1.sz. táblázat
és
Vidékfejlesztési
mezőgazdasági és vidékfejlesztési hatósági feladatok, szolgáltatás kereskedelem logisztikai szolgáltatás élelmiszeripari feldolgozás élelmiszeripari feldolgozás mezőgazdasági termelés
A vállalkozások jellemzői
Az egyéni mélyinterjúban résztvevő vállalkozások elsősorban agrár, illetve feldolgozóipari tevékenységet folytattak. Az interjú kiemelt témakörei: -
vállalkozás bemutatása, diplomás munkaerő diplomás pályakezdők alkalmazásának általános tapasztalatai munkavállalók kiválasztása általános és szakmai kompetencia-elvárások
3.1.Diplomás munkaerő A vállalkozásoknál a diplomával rendelkezők fontos szerepet töltenek be. A friss diplomások esetében a meghirdetett munkakörnek megfelelő szakirányú végzettségűeket részesítik előnyben, de más végzettségű személyek alkalmazása sem kizárt. A vizsgált vállalkozásoknál főként közgazdászokat, agrármérnököket, mérnököket, jogászokat alkalmaznak, amely utóbbi kivételével összhangban van a főiskola képzési struktúrájával, így a vélemények pozitívan támogatják a képzés innovációját.
3.2 Diplomás pályakezdők alkalmazásának általános tapasztalatai
A diplomás pályakezdőkben nagy a bizonyítási vágy és önbizalom, amely nincs mindig összhangban az elsajátított ismeretekkel, a tudással. A vállalkozások tapasztalatai alapján elmondható, hogy felkészültségükben jelentős eltérés van, államigazgatási és munkapiaci ismereteik hiányosak. Az egyik vállalkozás szerint az utóbbi években alacsonyabbá vált a végzettek ismeretszintje, amely a szakmai képzés problémáira vezethető vissza.
4
3.3 Munkavállalók kiválasztása
A vállalkozások többnyire személyes felvételi interjú alkalmával győződnek meg az alkalmasságról, amelyet a HR munkatársak végeznek. Az elbírálás során előnyt jelent a szakmai gyakorlat, de nem kizárólagos feltétel. Néhány szervezet a „tiszta lappal” indulást is preferálja, mivel a felvételt követően trainee gyakornoki programon vesznek részt a jelentkezők. Ebben az esetben a szervezetek nem szembesülnek a korábbi negatív tapasztalatokkal és befolyással. A kiválasztás során nagyon fontosnak tartotják az érdeklődést, a talpraesettséget és azt, hogy a jelentkező rendelkezzen információkkal a vállalat tevékenységéről. Alapvetőnek tartják, hogy a jelentkező ismerje a vállalat tevékenységét, működési területét, piaci pozícióját, versenytársait, stb.
3.4 Általános és szakmai kompetencia-elvárások A munkavállalókkal szembeni kompetencia-elvárások széles skálán mozognak, a szervezetek által felsoroltakat célszerű úgy rendszerezni, hogy elválasztható legyenek az általános és szakmai jellegű elvárások. A szervezetek által elvárt kompetenciák egy része azonos, a diplomásokkal szembeni általános elvárásokat tartalmazzák, míg másik részük szakmaspecifikus jellegű. Elvárás kommunikációs készség vezetési ismeretek
idegen nyelv használata informatikai jártasság személyiségjegyek
2. sz. táblázat
Elvárás tartalma helyes és pontos szóbeli és írásbeli kommunikáció, a logikus és tiszta érvelés, határozott és érthető fogalmazás vezetői feladatok, napi vezetési problémák ismerete, csoportban vezetőként viselkedni, vállalati folyamatok ismerete, konfliktuskezelés, széles látókör, probléma-megoldási képesség német, angol, orosz, olasz szóbeli és írásbeli kommunikáció, szaknyelvi ismeretek
Értékelés fejlesztendő fejlesztendő
eltérő szintű nyelvismeret, eltérő vállalati igények felhasználói szintű ismeretek és alkalmazás, megfelelő alapvető szoftverek ismerete emberismeret, tisztesség, alkalmazkodó-képesség, fejlesztendő beilleszkedés, empátia, szorgalom, karriervágy, nyitottság, tanulásra való fogékonyság, önismeret
Kompetencia-elvárások rendszerezése 5
A szervezetek tevékenységének eltéréséből adódik, hogy sajátos elvárásokat is megfogalmaztak. Ezek főként az informatikai szoftverek alkalmazásához kapcsolódnak. A SAP rendszer mellett előnyös lenne a kiskereskedelemben használatos LAURERPROGADAT program, míg más területen grafikai tervezőprogramok ismerete. Összességében megállapítható, hogy a vállalkozások elsődlegesen általános kompetenciák meglétét tartják fontosnak, de elismeréssel szóltak azokról a diplomás munkavállalókról, akik a diploma megszerzése után magas szintű elméleti ismereteik és némi gyakorlati tapasztalat után rövid időn belül képesek önálló feladatok megoldására is. A mélyinterjúk arra is rávilágítottak, hogy az informatikai alapszintű felhasználások kivételével a szervezetek véleménye alapján ezek a kompetenciák fejlesztendők.
4. Fókuszcsoportos megkérdezés eredményei
A fókuszcsoportos kutatás résztvevői az üzleti képzéshez kapcsolódó tevékenységet folytatnak, a kereskedelemben, turizmusban és vendéglátásban foglalkoztatottakkal szembeni elvárásokkal kapcsolatban nyilvánítottak véleményt.
Szervezet tevékenysége
Szervezet neve SEGECE Magyarország, Szolnok Plaza Kereskedelmi és Iparkamara
üzemeltetés, bérbeadás, marketing tagszervezetek tevékenységének koordinálása, szakértés, tanácsadás Magyar Turizmus Zrt. Észak-Alföldi Regionális turisztikai szolgáltatások, marketing Turisztikai Marketing Igazgatóság tevékenység Tiszaliget Kft. szállásadás, vendéglátás
3.sz táblázat
A fókuszcsoport összetétele
A csoport erőssége, hogy három szervezet olyan tevékenységet folytat, amelynek során több vállalkozás tevékenységének, azok részterületeinek koordinálását végzik, így véleményük közvetve több szervezet elvárásait is közvetítik. A megkérdezés során a résztvevők az egyéni mélyinterjúk során kialakult témakörökben nyilvánítottak véleményt. 4.1 Az alkalmazás előtti elvárások A résztvevők azonosan nyilatkoztak az elméleti tudás fontosságáról, többségük fontosnak tartja a gyakorlatot is, amelyet elsősorban a szakmai képzés keretében képzelnek el. Egy résztvevő nem tartja okvetlenül szükségesnek a munkakörhöz kapcsolódó elmélyült gyakorlati ismereteket és technikákat, azok kialakítását a vállalkozás tevékenységéhez sorolta. 6
A korábbi gyakorlat minősége és hasznosíthatósága attól függ, hogy azt a munkavállaló hol szerezte. A tapasztalatok szerint vannak jól és kevésbé jól alapozó munkahelyek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkkel szemben nem elvárás a kereskedelmi és vendéglátóipari alapműveletek elmélyült gyakorlati tudása, mivel az a szakképző intézetek feladata, ugyanakkor elméleti tudást és alapvető gyakorlati tapasztalatokat ebben is elvárnak.
4.2 Kiválasztási technikák A szervezeteknél eltérő kiválasztási technikát alkalmaznak, a multinacionális szervezet több lépcsőben végzi azt (önéletrajz, teszt, szituációk személyes interjú), míg a kisebb szervezeteknél az önéletrajz és a személyes interjú a megszokott. A végleges alkalmazás előtt mindenhol fontos a próbaidő, amely alatt a munkavállalóknak a személyes és az alapvető szakmai elvárásoknak meg kell felelni. A fókusztagok véleménye szerint 1-2 hónap alatt kiderül, hogy a jelentkező alkalmas lesz-e.
4.3 Kiemelt kompetenciák A mélyinterjúk eredményei alapján, kompetencia csoportok szerint vizsgálta a moderátor a vállalati elvárásokat, külön választva az általános, személyiséggel kapcsolatos elvárásokat és a szakmai kompetenciákat. 4.3.1 Kommunikációs készség A megfelelő színvonalú kommunikáció a munkavállalók szempontjából három szinten mérhető, amelyek eltérő elvárásokat is jelentenek. A kiválasztásnál az írásbeli kommunikáció alapvető fontosságú, amely az önéletrajz készítésében jelenik meg. A tesztfeladatok megoldásánál fontos adott kérdés helyes értelmezése, összefüggések felismerése. A személyes interjúnál és az ahhoz kapcsolódó szituációk megoldásánál a szóbeli kommunikációval szembeni elvárások kiegészülnek azon tulajdonságokkal, amelynek eredményeként a végzett hallgatók önmagukat el tudják adni. A munkavégzés során a kommunikációs képesség kibővül a szakmai elvárásokkal és olyan ismereteket és rutint is feltételez, amelyek már szakmaspecifikusak (üzleti kommunikáció, személyes eladási technikák). A szervezetek tevékenységében az emberekkel való közvetlen kapcsolat a munka jelentős részét jellemzi, ezért a kommunikáció állandó fejlesztése elengedhetetlen. A kommunikációs képesség és szituációs jártasság a kollégákkal való kapcsolatban is fontos. A kommunikációs elvárásoknál a résztvevők kiemelték a konfliktushelyzetekben történő helyes kommunikációt és problémamegoldást, mivel a szolgáltatásoknál az emberekkel való folyamatos kapcsolat gyakran okoz ilyen szituációkat. 7
4.3.2 Idegen nyelv használata A szervezetek egyetértettek abban, hogy a felhasználóképes nyelvtudás nagyon fontos, annak szakmánként eltérései a szaknyelv iránti igényt erősíti. A versenyszférában általában jól hasznosítható az idegen nyelv, egyes területeken (vendéglátás, turizmus, kereskedelem) a vevő- és vendégkapcsolatok alakításában alapvető igény, míg a szervezeten belüli kommunikációban a multinacionális cégeknél vezetői szinten fontos. Ez a különbség eltérő idegennyelvi kompetenciákat feltételez. Amíg a végső fogyasztóval kapcsolatos kommunikáció a szükségletek kielégítésének minél magasabb szintű támogatását igényli, addig a vezetői kommunikációban a munkafolyamatokhoz, vezetői döntésekhez szükséges szakmaspecifikus nyelvhasználat szükséges.
4.3.3. Informatikai kompetenciák A résztvevők kiemelték a felhasználószintű informatikai tudást, amellyel az alapvető programok esetében a fiatalok rendelkeznek. Egyes szervezetek fontosnak tartják egy szakmai szoftver ismeretét, amelynek birtokában a többi program alkalmazásában már jól el tudnak igazodni.
4.3.4. Személyes kompetenciák A fókusz tagjai kiemelték a magabiztosságot, a határozottságot a saját képességek reális felmérését és ismeretét, az együttműködést, a csapatmunka iránti igényt és képességet, az elkötelezettséget és a cég problémáival való azonosulást. A résztvevők megjegyezték, hogy ezek egy része már a vezetői kompetenciákhoz sorolható és a gyakorlati tapasztalatok, vállalti tréningek során alakul ki.
5. Összegzés, következtetés A fókuszcsoportos megkérdezés megerősítette az egyéni mélyinterjúk során feltárt információkat, amelyek együttesen jól készítik elő az online lekérdezést. -
A kutatás rávilágított arra, hogy a szervezetek kompetenciaelvárásai részben azonosak, azonban vannak szakmaspecifikus elvárások is. Azonosságot mutatnak a személyiséggel szembeni, kommunikációs és informatikai elvárások és különbség mutatkozott az idegen nyelvi és egyéb szakmai kompetenciákban. Utóbbiakat csak érintették a résztvevők, ezek kifejtése az online kutatásban tervezett.
8
-
A kutatás további részében (Kutat4) fontos annak feltárása is, hogy melyek az általános, szakmai végzettségtől független, részletes elvárások és azok milyen sorrendet jelentenek a jelentkezők kiválasztásánál, valamint a munkavégzésben.
-
A kutatásban résztvevő szervezetek fontosnak tartják azokat a személyes kompetenciákat, amelyek a beosztottá, vagy vezetővé válás folyamatában elvártak, ezért a kvantitatív kutatásnál ezek szétválasztása indokolt.
-
A kiemelt kompetenciák (kommunikáció, idegen nyelv, informatikai ismeretek) tekintetében fontos azok részleteit is megismerni, a kommunikáció és az informatikai alkalmazások szintjeit elválasztva érdemes vizsgálni.
-
Az online lekérdezésben az információszerzést célszerű kiterjeszteni a konkrét szakmaspecifikus elvárásokra is, amelyek a képzésfejlesztés irányát és tartalmát alapozzák.
-
A hallgatókkal szembeni kompetencia-elvárások feltárása mellett az online kutatás lényeges célja, hogy a végzett hallgatók beválásának lehetséges időtartamához és szakaszaihoz kapcsolódó, a főiskolai képzéssel szembeni elvárásokra is kapjunk információkat.
A fókusz tagjai néhány olyan javaslatot is megfogalmaztak, amelyek a képzés gyakorlatiasságát erősítve jobban hozzájárulnak az elvárt kompetenciák eléréséhez. -
-
Célszerű lenne növelni az évközi gyakorlat hosszát, amiatt, hogy egy tevékenységhez, folyamatokhoz ne csak részterületekben kapcsolódjanak a hallgatók, hanem lássák azt át teljesen. A képzésben emelni kell azon ismeretek arányát, amelyek folyamatszerűen, komplex módon kezelik a vállalkozások tevékenységét és fejlesztik a hallgatók problémamegoldó képességét.
9
