Komplex Vizsga Tárgyak és Témakörök Gazdálkodási és menedzsment (BA) szak Világgazdasági szakirány Lukács Eszter I. Általános tudnivalók A szakon írásbeli komplex vizsgára kerül sor. A komplex záróvizsga elıfeltétele az abszolutórium, vagyis az elıírt 210 kreditpont megszerzése. A dolgozat megírására szemeszterenként 1 alkalmat biztosítunk. A komplex vizsga idıtartama 3 óra. A vizsgafeladat megoldása gépteremben, számítógépen történik. A vizsga 2 részbıl áll: • a specializációnak megfelelı elemzési feladat megoldása (az összpontszám 70%-a), valamint • menedzsment ismeretek alkalmazása (az összpontszám 30%-a). A szöveges megoldásokat Word dokumentumban kérjük megadni, szerkesztett vagy importált értelmezést segítı táblázatok, számítások szövegbe iktatása ill. mellékletként történı csatolása javasolt. A komplex vizsga értékelése: • 0-50% között elégtelen (1), • 51-65% között elégséges (2), • 66-80% között közepes (3), • 81-90% között jó (4), • 91-100% között jeles (5). Amennyiben a dolgozat elégtelen, úgy annak megismétlésére a következı szemeszterben van lehetıség. A felkészüléshez segítséget az egyes témakörökhöz rendelt oktatók nyújtanak, akik az adott félévre meghirdetett általános konzultációs rend szerint érhetık el.
A specializációnak megfelelı elemzési feladat, esettanulmány (70%) A specializáció célja olyan vállalati elemzı közgazdászok kibocsátása, akik képesek • • • •
• • •
átlátni a világgazdaság aktuális folyamatait; nyomon követni az egyes világrégiók fejlıdési trendjeit; feltárni az egyes világgazdasági szereplık, aktorok mindenkori érdekeit, motivációit; közöttük - az alapszak képzési tervéhez igazodva – különösen a transznacionális vállalati hálók és azok értékláncszemeinek különféle környezeti elemeinek alakulását elemezni; átlátni, illetıleg az elızıek alapján kimutatni a nemzetállamok világgazdasági illeszkedésének fıbb körülményeit; ismerni az egyes partikuláris céllal létrehozott nemzetközi szervezetek mőködési mechanizmusait; valamint a felmerülı gazdasági-társadalmi problémákat a fenti kontextusban kezelni.
A kimeneti követelmények ellenırzése egy összefoglaló elemzési feladat, esettanulmány megoldásával történik. Az elemzést a specializáció jellegébıl adódóan minden esetben a valós adatok/körülmények alapján, megadott szempontrendszer szerint kérjük elkészíteni. A dolgozat megírására hálózati infrastruktúrával ellátott teremben három óra áll rendelkezésre, melynek során a II. és III. pontokban felsorolt kurzusokhoz rendelt kötelezı és ajánlott irodalmak bármelyike és további szakmai háttéranyagok is szabadon használhatóak. Az írásbeli komplex vizsgához nemcsak az elemzési szempontrendszert, hanem a feladat sikeres teljesítéséhez általunk leginkább adekvátnak tartott Internetes hozzáférések listáját is közöljük. Az esettanulmány megírásához segítségnek szánjuk a IV. pontban felsorolt gondolatköröket, melyek szellemében az aktuális elemzési feladat megfogalmazásrakiválasztásra kerül.
II. A szakirány tárgyai, azok kódjai és oktatói: 1. Világgazdaságtan, NGB_VG011_1 (Dr. Lukács Eszter) 2. Üzleti környezet az EU-ban, NGB_VG021_1 (Dr. Losoncz Miklós) 3. Magyarország külgazdasági kapcsolatai, NGB_VG022_1 (Dr. Honvári János és Dr. Lukács Eszter) 4. Regionális politika, NGB_RT020_1 (Reisinger Adrienn) 5. Transznacionális vállalatok gazdaságtana, NGB_VG023_1 (Dr. Lukács Eszter) III. A szakirány tárgyainak rövid tartalma, a kötelezı és ajánlott irodalmak felsorolása:
1. Világgazdaságtan: A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatót a világgazdaság egyes szereplıivel és részpiacainak mőködési mechanizmusaival. A fıbb áttekintett témakörök a világgazdaság szerkezete a XXI. század elején, valamint annak fejlıdési szakaszai, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszere, a globális függıség és globális verseny. Az órákon tárgyalásra kerülnek a világgazdaság fejlıdésének fıbb elméletei, a globális gazdasági együttmőködés intézményrendszere, a bilaterális és multilaterális kapcsolatok, valamint a nemzetközi (kereskedelmi, pénzügyi) együttmőködési rezsimek és a nemzetközi regionális együttmőködési rendszerek. Kitérünk a nemzetközi tényezıáramlás kérdéseire, a fenntartható fejlıdés problematikája és a világgazdaság lehetséges jövıképeire. Kötelezı irodalom: Dicken, P. (2007): Global Shift, Sage Publications, England Simai Mihály (2007): A világgazdaság a XXI. század forgatagában, Akadémiai Kiadó Budapest Ajánlott irodalom: Blahó András és Munkaközössége (2007): Világgazdaságtan, Akadémiai Kiadó, Budapest (I. fejezet 7-29. oldalak, II. fejezet 31-53. oldalak, IV. fejezet 99- 120. oldalak, VII. fejezet 171198. oldalak, X. fejezet 251-276. oldalak, XII. fejezet 299-318. oldalak) Szentes Tamás (2005): Világgazdaságtan I. Kötet, Elméleti és módszertani alapok, Aula, Budapest (I. fejezet 21– 51. oldalak, VI. fejezet 443-447. oldalak) Blahó András szerk. (2004): Világgazdaságtan II. Kötet, Globális fejlıdés, gazdaságdiplomácia Aula, Budapest (I. fejezet 23-114. oldalak, II. fejezet 143-160. oldalak, IV. fejezet 186-213. oldalak, XII. fejezet 462-484. oldalak, XIII. fejezet 489-516. oldalak)
Kennen, B. Peter (2000): The International Economy, Cambridge University Press, Cambridge
2. Üzleti környezet az EU-ban: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat az Európai Unióban kialakult üzleti környezettel, beleértve a négy szabadságot (az áruk, a szolgáltatások, a munkaerı és a tıke szabad áramlása), az egységes belsı piacot a Lisszaboni Stratégiával együtt, valamint a Gazdasági és Monetáris Uniót. Ezen ismeretek birtokában a hallgatók képesek lesznek elemezni és értékelni az európai uniós üzleti környezet magyarországi makro-és mikrogazdasági hatásait. Kötelezı irodalom: Losoncz Miklós: Az Európai Unió Rómától Budapestig. Tri-Mester, Tatabánya, 2008 Zoltán Horváth: Handbook on the European Union, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft Budapest, 2008 Tibor Palánkai: The Economics of European Integration. Akadémia Publishing House , Budapest, 2005 Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2007 3. Magyarország külgazdasági kapcsolatai: Magyarország, mint a XX. századtól nyitott szerkezető", külkereskedelemre utalt ország hajlamos az eladósodásra. A trianoni területi változások óta jelentkeztek azok a problémák (cserearány, exportellentételezés, állami külkereskedelmi szabályozás, kötött devizagazdálkodás, külkereskedelmi és fizetési mérleghiányok, gyenge versenyképesség, eladósodás, stb.) amelyek végig kísérik a magyar gazdaság XX. századi történetét. A rendszerváltás utáni külgazdasági kapcsolatok elemzésének vonatkozásában a tárgy figyelembe veszi a külgazdasági stratégia illeszkedésének pontjait, valamint különös hangsúlyt fektet a külkereskedelmi kapcsolatokra, és a közvetlen külföldi beruházásokkal kapcsolatos relációkra, valamint a regionális integrációkban és szupranacionális szervezetekben képviselt magyar pozíciókra. Kötelezı irodalom: Buzás József - Nagy András: Magyarország külkereskedelme 1919-1945. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1961. Magyarország külkereskedelmi forgalma a demokratikus országokkal 1945-1959. Külkereskedelmi Minisztérium, Budapest Kennen, B. Peter (2000): The International Economy, Cambridge University Press, Cambridge Kozma Ferenc (2001): Külgazdasági stratégia, Aula, 2. rész: 221-387. oldalak Ajánlott irodalom: Blahó András és Munkaközössége (2007): Világgazdaságtan, Akadémiai Kiadó, Budapest (V. fejezet 123-144. oldalak, VII. fejezet 171-200. oldalak, X. fejezet 251-280. oldalak, XI. fejezet 281-298. oldalak, XII. fejezet 462-484. oldalak)
4. Regionális politika A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek a regionális folyamatok összefüggéseirıl, azok tudatos alakítására irányuló területfejlesztés alrendszereirıl, így a regionális politika általános és konkrét gyakorlati célrendszerérıl, annak megvalósítása keretrendszerét adó szabályozási alrendszerrıl, intézményrendszerrıl, a megvalósítás eszközrendszerérıl, pénzügyi forrásairól, valamint a megvalósításban résztvevı menedzsmentrıl. A tantárgy során az elméleti háttér megismerése mellett mind az Európai Unió, mind hazánk gyakorlatában való elmélyülés szerepel. Kötelezı irodalom: Rechnitzer J.–Smahó M. (2006) Regionális politika. Egyetemi jegyzet, Széchenyi István Egyetem. Gyır (http://jegyzet.sze.hu) 2004. évi LXXV. törvény a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl. Országos Területfejlesztési Koncepció. Budapest, Országos Területfejlesztési Hivatal. 2005. Az órán és a gyakorlatokon elhangzottak. Ajánlott irodalom: Horváth Gy. (2003) Regionális támogatások az Európai Unióban. Osiris Kiadó, Budapest. Jelentés a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesülésérıl, és az OTK végrehajtásáról. Magyar Köztársaság Kormánya, Budapest. 2005. A kohéziós politika 2007–2013. Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala. 2007. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/regulation/pdf/2007/publica tions/guide2007_hu.pdf OTK. Háttéranyag. Budapest, Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. 2005. Rechnitzer J. (1998) Területi stratégiák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs. Rechnitzer J.–Lados M. (2004) A területi stratégiáktól a monitoringig. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs. Sarudi Cs. (2003) Térség és vidékfejlesztés. Agroinform Kiadó, Kaposvár. 5. Transznacionális vállalatok gazdaságtana: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatót a vállalati multi- és transznacionalizálódás folyamatával, valamint a 21. századi nemzetközi vállalati hálókkal, a nemzetállamok hozzájuk főzıdı érdekeivel és ellenérdekeivel, a nemzetközi társaságok által integrált részpiacok mőködésével. Kötelezı irodalom: Dunning, J. - Lundan, M.S. (2008): Multinational Enterprises And The Global Economy, Second Edition, Edward Elgar, Cheltenham, UK Simai Mihály (2007): A világgazdaság a 21. század forgatagában, Akadémiai kiadó budapest, Negyedik-Ötödik Rész, pp. 279-378. Magas István (2007): Globalizáció és nemzeti piacok, Napvilág Kiadó, Budapest Ajánlott irodalom: World Investment Prospects Survey, UNCTAD, Geneva (2008, 2007) World Investment Report, UNCTAD, Geneva (2008, 2007, 2006, 2005, 2004….) Jean – Louis Mucchelli, Thierry Mayer: Multinational Firms’ Location and the New Economic Geography, Cheltenham, Edward, Elgar cop., 2004 IV. Komplex vizsga: az írásbeli esettanulmány alapját képzı gondolatkörök
Mivel a Világgazdaság önmagában is változó fogalom, a kérdések újrafogalmazása, azok áttekintése, két évente javasolt. 1. Kérem, szíveskedjék megnevezni a világgazdaság fıbb részpiacait és aktorait, valamint a fentiek alapján szíveskedjék a globalizáció fogalmát definiálni! 2. Kérem, szíveskedjék meghatározni a nemzetállamok 21. században betöltött szerepeit, a nemzetállamokat érintı fıbb világgazdasági kihívásokat! 3. Kérem, szíveskedjék meghatározni a nemzetközi szervezetek létrehozásának és második világháború utáni tevékenységének relevanciáját! 4. Kérem, szíveskedjék kifejteni az ENSZ mőködésérıl tanultakat, valamint a szervezet reformjáról szerzett ismereteit! 5. Miért volt szükség a Millenniumi Fejlesztési Célok meghatározására, mit takarnak ezek a pontok, és hol, mely területeken ütköznek a legnagyobb akadályokba a megvalósítás folyamatai? Miben látja a megoldás eszközeit? 6. Kérem, szíveskedjék az IMF és a Világbank második világháború utáni tevékenységérıl szerzett ismereteit kifejteni, valamint szíveskedjék fenti szervezetek szervezeti- és reformfolyamataira, továbbá a 90-es évek pénzügyi és napjaink világgazdasági válságainak felszámolására tett intézkedéseiket ismertetni! 7. Kérem, szíveskedjék a WTO megalakulásának szükségességérıl és folyamatairól szerzett ismereteit kifejteni, és a Kereskedelmi Világszervezet tevékenységét az UNCTAD-éval összevetni! 8. Kérem, szíveskedjék az „új regionalizmus” fogalmát definiálni! Mit jelent mindez világgazdasági kontextusban? 9. Kérem, szíveskedjék meghatározni a világgazdaság 21. századi centrumait, szíveskedjék továbbá körülírni az ázsiai központ kontúrjait, valamint a dél-, kelet-, és a dél – kelet - ázsiai térség világgazdasági szerepvállalását meghatározni! 10. Kérem, szíveskedjék kifejteni a BRIC tézist, az ehhez kapcsolható módosító jelentéseket, valamint az elmélethez köthetı fıbb kritikai észrevételeket! 11. Kérem, szíveskedjék a vállalati nemzetköziesedés 20. és 21. századi történetét felvázolni! 12. Kérem, szíveskedjék a nemzetközi vállalati terjeszkedés fıbb 21. századi motivációit meghatározni! V. Mintafeladatok 1. Az UNCTAD, a WTO, a UNDP, a UNFPA, az IMF és Világbank, az ITDH, a UNHABITAT, UNDG, az NFGM és az MFB honlapjainak segítségével szíveskedjék felvázolni a közvetlen külföldi tıkeberuházások késıbb csatlakozott ASEAN országokban (Laosz, Vietnám Kambodzsa) betöltött szerepét. Elemzését a 2002-2009 közötti intervallumra szíveskedjék korlátozni. Elemzési szempontok: • Beáramló FDI állományi és áramlási adatok • Fı tıkevonzó tényezık • Ágazati megoszlás • A külföldi tıke kiemelt forrás országainak feltárása • Az országok fıbb külkereskedelmi adatai és relációi • Foglalkoztatottsági hatás • GDP és Exportárbevételi hatás • Az életszínvonal és a HDI változása a vonatkozó intervallumban
• • • •
Az egyes országokon belüli regionális fejlıdésre gyakorolt hatás Inrtra-regionális (ASEAN) kereskedelemre és munkamegosztásra gyakorolt hatás A külföldi vállalatok hozzájárulása a millenniumi pontok teljesüléséhez Magyarország és az elemzett nemzetek külgazdasági kapcsolatai.
2. Az alábbi cikket 2009. március 10-én töltöttük http://www.fn.hu/cegek/20090218/kozel_50_ezer_embert_bocsat/ honlapról.
le
a
A cikk elolvasása után Az UNCTAD, a WTO, az ILO, a UNDP, az IMF, az ITDH, az NFGM, az MFB, vállalati és szakfolyóiratok honlapjainak valamint a szakirodalmi háttér információk segítségével szíveskedjék elemzést készíteni: • • • • • •
az amerikai autógyár magyarországi értékláncszemének mőködésérıl, annak jövıbeli hazai mőködési kilátásairól, az európai autóipari klaszterhez történı illeszkedésérıl, foglalkoztatási hatásairól, a gépjármőipari hálózatosodás, az ágazati input-output kapcsolatok jellegérıl, valamint a változások regionális (NUTS-2) és nemzetgazdasági jelentıségérıl.
„Elbocsát világszerte 47 ezer alkalmazottat, és további 16,6 milliárd dolláros állami segítséget kér a General Motors (GM) amerikai jármőgyártó. A létszámcsökkentés 26 ezer dolgozót az Egyesült Államokon kívül érintene, legfıképpen az OPEL németországi gyáraiban aggódhatnak a munkavállalók. A konszern így a korábban kialkudott 13,4 milliárd dollárral együtt már 30 milliárd dolláros (közel 7300 milliárd forint) kormányzati segítségre tart igényt, és ha nem kapja meg, akkor március végére fizetésképtelenné válhat - közölte a legnagyobb amerikai jármőgyártó Detroitban kedden este. A szanálási terv részeként elküldendı 47 ezer munkatárs a teljes (245 ezer fıs) állomány közel 20 százaléka. Ezen kívül bezárnak gyárakat, megszüntetnek márkákat, visszafogják a termelést, és átalakítják a termékkínálatot annak érdekében, hogy "24 hónapon belül újra nyereségessé váljon a társaság" - mondta Rick Wagoner elnök-vezérigazgató. A terv azzal is számol, hogy megsegíti a céget összesen 6 milliárd dollárral a kanadai, a német, a brit, a svéd és a thaiföldi kormány. A tıkeinjekció "az érintett országokban lévı GMérdekeltségek likviditásának fenntartását szolgálja" - mondta Wagoner. Az állami pénzsegély és a szanálás egyetlen alternatívája szerinte a csıdeljárás útján végrehajtott szerkezetváltás, amelynek költsége 100 milliárd dollárra rúgna, és akár 3 millió amerikai munkahely megszőnésével járhat. A tervezett leépítés világszerte 37 ezer órabéres alkalmazottat és 10 ezer teljes munkaidıben foglalkoztatott munkatársat érint. Az Egyesült Államokban a vállalat 2012-ig további öt gyár bezárását tervezi, és 92 ezerrıl 72 ezer fıre csökkentené a személyi állományt. A GM a tavalyi év végén világszerte mintegy 245 ezer dolgozót foglalkoztatott, ebbıl 55 ezret Európában.”
3. Az alábbi cikket 2009. március 10-én http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=186086 honlapról.
töltöttük
le
a
A cikk elolvasása után Az UNCTAD, a WTO, az ILO, a UNDP, az IMF, az ITDH, az NFGM, az MFB valamint a szakirodalmi háttér információk segítségével, a hazai rendszerváltás utáni idıszakot figyelembe véve szíveskedjék elemzést készíteni: • • • • • • •
a kazah – magyar kereskedelmi relációkról, a két ország tıkebefektetési kapcsolatairól, ezek szektorális megoszlásáról és a két ország gazdaságában betöltött fontosságáról, a két ország külgazdasági kapcsolatainak fejlıdésérıl és mindezekben Oroszország érdekeltségeirıl, szerepvállalásáról. Kérünk rövid említést tenni a két ország kulturális kapcsolatairól is.
„Sólyom: Kazahsztán Magyarország stratégiai partnere Sólyom László meghívására Magyarországra érkezett a Kazah Köztársaság elnöke. Nurszultan Nazarbajev délelıtt a Sándor-palotában tárgyalt a magyar államfıvel, majd Szili Katalinnal, az Országgyőlés elnökével. A kazah államfıt elkísérte több miniszter is. Kazahsztán Magyarország stratégiai partnere - jelentette ki Sólyom László magyar államfı pénteken azután, hogy megbeszéléseket folytatott kazah kollégájával. Az államfı szerint, noha a kapcsolatok jók, több területen tovább kell mélyíteni az együttmőködést. Példaként említette az energetikát, a mezıgazdaságot valamint az oktatást. Sólyom László arra emlékeztetett, hogy noha Kazahsztánnak hatalmas ásványkincs-tartalékai vannak, nem csak mint óriási nyersanyagforrásra kell tekinteni, hanem be kell vonni az ázsiai országot a modern gazdasági és technikai folyamatokba. A tervek szerint a két kormány a többi között egy gazdasági együttmőködésrıl szóló megállapodást ír alá. A Kazah Köztársaság gazdasági növekedése évi 9-10 százalék között van, napi 1 millió hordós olajtermelését 2015-re háromszorosára akarja növelni. Ezzel a világ vezetı olajszállítóinak egyike lehet. Nurszultan Nazarbajev kazah államfı elismerıen szólt a magyar gazdaságról. Köszönetet mondott azért, hogy Budapest támogatja Kazahsztán fölvételét a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). A kazah elnököt Sólyom László Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki. Nurszultan Nazarbajev péntek késı délután Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel találkozik a parlamentben. A tárgyalások fı témája az energetikai kérdések lesznek.”
4. Az alábbiakban a Magyar ENSZ Társaság közvetítésével, Ban Ki Mun ENSZ Fıtitkár 2009-es nınapi üzenetét idézzük. A levél elolvasása után Az ENSZ, a WHO, az ILO, a UNDP, a UNFPA, UN Women Watch honlapjainak segítségével szíveskedjék elemzést készíteni:
• • • • •
azokról a világrégiókról, ahol az ENSZ nıkre vonatkozó Millenniumi Pontjainak teljesülését a legnagyobb veszély fenyegeti; fentieket kiváltó okokról; a jelenségek mérésének módszereirıl; a nevezett régiókban a nık munkaerıpiaci pozícióiról; és a mindezekhez kapcsolható elmúlt tíz évben bekövetkezett változásokról.
Nemzetközi nınap, 2009. március 8.
Ban Ki Mun ENSZ-fıtitkár üzenete a nemzetközi nınap alkalmából: „Együtt kell mőködnünk, hogy nyíltan és egyértelmően kinyilvánítsuk: a nık elleni erıszak nem fogadható el” Bécs, 2009. március 8. (ENSZ Információs Iroda): „Egy évvel ezelıtt megindítottam egy kampányt: arra kérvén az embereket és a világ összes kormányát, hogy fogjanak össze a nık és leányok ellen elkövetett erıszak megfékezése érdekében. A kampány 2015-ig, a Millenniumi Fejlesztési Célok elérésére kitőzött idıpontig tart. Világos, hogy ez miképpen kapcsolódik a Célokhoz: Megálljt kell parancsolnunk a megszokott, a társadalomban meggyökerezett erıszaknak, ami életeket bélyegez meg, megrontja az egészséget, állandósítja a szegénységet, megakadályozza, hogy megvalósuljon a nık emancipációja és társadalmi érvényesülése.
A nık ellen elkövetett erıszak nem független az AIDS/HIV terjedésétıl sem. Egyes országokban pedig minden harmadik nıt rendszeresen vernek meg, kényszerítenek szexuális aktusra vagy bántalmaznak más formában. A háborúkban pedig az asszonyok és leányok szisztematikus, jól kitervelt erıszaktételeknek és szexuális zaklatásnak esnek áldozatául.
A nık ellen elkövetett erıszak szöges ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefektetett ígérettel: „a szociális fejlıdés, a jobb életkörülmények elısegítése, nagyobb szabadság mellett.” A következmények túlmutatnak az azonnali és látható dolgokon. A halálozások, sebesülések, orvosi költségek, elvesztett állások csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ezek a tönkretett életeket és megélhetéseket tekintve felmérhetetlen hatást gyakorolnak az asszonyokra és lányokra, családjukra, azokra a közösségekre amelyekben élnek. A bőnök túlságosan gyakran maradnak megtorlatlanul, az elkövetık túlságosan gyakran ússzák meg a büntetést. A férfiak egyre többször emelik fel szavukat társadalmunk e szégyenfoltja ellen. A nemzetközi példák közé számítandó a Fehér Szalag Kampány és a V-nap Kampányban részt vevı „V-férfiak”, valamint különbözı olyan munkacsoportok, ahol férfiak tanítanak más férfiakat arra, hogy van „más megoldás” és arra, hogy „egy igazi férfi nem üt meg egy nıt.”
A nézetek és a generációk szokásainak megváltoztatása nem könnyő. Mindnyájunknak, szervezeteknek, kormányoknak részt kell venni benne. Együtt kell mőködnünk, hogy nyíltan és egyértelmően, a lehetı legmagasabb szinten kinyilvánítsuk: a nık ellenei erıszak semmilyen formában, semmilyen körülmények között, semmilyen helyzetben nem elfogadható. Olyan
szociális- és gazdaságpolitikára van szükségünk, ami lehetıvé teszi a nık nagyobb társadalmi érvényesülését. Olyan programokra és tervezetekre van szükség, amelyek elıtérbe helyezik az erıszakmentességet.
Szükséges, hogy a médiában egy pozitív nıkép alakuljon ki. Olyan – betartatott – törvényekre van szükségünk, amelyek kimondják, hogy az erıszak bőntény és amelyek felelısségre vonják az elkövetıt. Az „Egyesüljünk, Hogy Véget Vessünk a Nık Elleni Erıszaknak” kampány arra bíztatja a férfiakat és a nıket, hogy kéz a kézben szálljanak szembe a nık elleni erıszakkal. Csak úgy hozhatunk létre egyenlıbb és békésebb társadalmat, ha együttmőködünk. Fogadjuk meg mindannyian ezen a nemzetközi nınapon, hogy változtatunk a dolgokon!”
