kódszámú projekt

ESETTANULMÁNY „A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása” TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt „A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése” célú pályázati konstrukció keretében végzett módszertani kutatás eredményeiről

Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése 6. téma keretében Szerző Dr. Révész László Cím Érdi Szilveszteri Futás

Konzorciumvezető Magyar Sportmenedzsment Társaság (MST) Konzorciumi partner Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT)

2014. május

Érdi Szilveszteri Futás

település célcsoport lebonyolító tevékenység időtartam rendszeresség

község <5000 fő lakosság önkormányzat szabadidősport 1 nap évente

kisváros 5000-20e fő fiatalok-idősek civil szervezet egészségmegőrző 2-3 nap félévente

középváros 20e-100e fő hátrányos h. oktatási int. sportjátékok heti szezonális

nagyváros 100e-1000e fő fogy. élők sportegyesület képzés havi havi

főváros/ országos nők vállalat egyéb folyamatos eseti

ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Érdi Szilveszteri Futás Projektgazda: 20-30 Egyesület Projekt témája: Szilveszteri futás, jótékonykodás Projekt időtartama, rendszeressége: 1 nap, évente egyszer Projekt célcsoportja: elsősorban a futást szeretők, korosztályra tekintet nélkül VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az eseménymenedzsment szakirodalmának áttekintése után elmondható, hogy egy szabadtéri rendezvényt (figyelembe véve elsősorban annak specifikus elemeit) komoly szakmai rálátás és korábbi tapasztalat nélkül sikeresen, eredményesen nem, vagy csak ritkán sikerül megvalósítani, lebonyolítani. Ennek ellenére az első Érdi Szilveszteri Futás egy nagyon gyorsan, rövid idő alatt megszervezett és megvalósított rendezvény volt, és ebben az esetben a sikeres lebonyolításának alapja a 20-30 Egyesület fiatal tagjai, alapítói voltak, akik már máshonnan rendelkeztek jelentős szakmai tapasztalattal és rendezvényszervezői tudással. A rendezvényt először 2013-ban rendezték meg a szervezők. A szervezetnek éves programja van írott formában, mely tartalmaz stratégiai elemeket, összetevőket is. Az éves program célja, hogy összefoglalja benne azokat a feladatokat, melyeket meg szeretnének valósítani az adott évben. Az érdi egyesület 2010 óta folyamatosan próbálja kitalálni, hogy milyen olyan új programokkal tudná színesíteni a város életét, melyek szorosan kapcsolódnak a fizikailag aktív tevékenységekhez is. Mindaz, amit nyújtani tudnak a fiatalságukon, kreativitásukon keresztül, annak az a célja, hogy olyan újfajta dolgokat ismertessenek meg a városlakókkal, amelyek odáig még nem volt. Innovatív elemként említhető az egészséges életmód vagy 2 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


éppen a sport területén észlelhető hiányok, problémák feltárása és az erre történő adekvát válaszprogramok beindítása. A szilveszteri futás esetében a projekttervezés szokatlanul rövid volt, melyet a kialakult körülmények okoztak. December elején, mintegy három héttel az esemény előtt született meg a futás gondolata, amikor megtudták a szervezők, hogy a Down Alapítványnál fennmaradási nehézségek adódtak. A rendezvény kettős cél mentén szerveződött és ehhez kapcsolódott a megszólítandó célcsoport is. Első apropó, mely az ötletet is adta, éppen akkor aktuálisan az volt, hogy a problémákkal küzdő Down Alapítványt segíteni tudják anyagilag is. A másik célként a szervezők azt jelölték meg, hogy szervezzenek egy sporteseményt, azaz népszerűsítsék a mozgást és ezzel az egészséges életmódot. Ehhez figyelembe vették az évszak sajátosságait és a különböző sportágak népszerűségét is. Így esett a választás a futásra, hiszen azt lényegében évszaktól függetlenül lehet űzni, illetve népszerű alapsportág is egyben. A rendezvény célcsoportja elsősorban a futók, azonban mégsem szűkült le csak erre a célcsoportra az általuk megszólítottak köre. Tehát felhasználva az addigi tapasztalatukat, a futás népszerűsítése mellett a kettős prioritásból kiindulva rendkívül széles körben szólították meg a potenciális résztvevőket a szervezők. Az Érdi Szilveszteri futás a település belvárosában került lebonyolításra. Érden, a Főtéren volt a bázis, onnan indult a futás is, valamint a belvárosban és a közutakon kerültek kijelölésre a különböző távok a versenyre.

A Főtéren lehetett nevezni, valamint itt készült fel a stáb a rendezvény

lebonyolítására is. Az esemény közvetlen megszervezésében és lebonyolításában 6-8 fő vett részt az első alkalommal. Ez a létszám egészült még ki a rendőrség, a polgárőrség és az orvosi személyzet létszámával. A pálya kijelölése során cél volt az is, hogy a várost kevésbé ismerő, máshonnét érkező futók kicsit megismerhessék a város szépségeit, nevezetességeit. A készülődés és a lebonyolítás során a szervezők próbáltak felkészülni az eseményt befolyásoló tényezőkre is. A decemberi időjárás miatt elképzelhető például a jegesedés, vagy épp a hóesés, melyek jelentősen befolyásolhatják az esemény biztonságos megszervezését, lebonyolítását. Szerencsére nem alakult így a dolog (bár ebben az esetben napestig ott lettek volna a szervezők a helyszínen), és az eseménytelenség miatt egy közös beszélgetés, torna, mozgás lett a program a szervezőknek is. A rendezvény költségvetése igen alacsonynak mondható. Az összes költség, már ami pénzben volt kifejezhető, nem érte el a 100.000 forintot. A szervezők igyekeztek minimalizálni a költségeket, a különböző együttműködő partnerek eszközeinek, lehetőségeinek kihasználása által. A rendezvény célja volt, hogy minél több pénzadományt tudjanak összegyűjteni az alapítvány számára. A rendezvény forrás oldala emiatt el is tért a hagyományos modellektől. A szervezők példamutató módon saját 3 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


maguk használták fel jövedelmüket a rendezvény megvalósításánál. Ez azt jelenti, hogy az összes költséget magánúton finanszírozták a szervezők, az idő rövidsége miatt nem kértek és ennek okán nem is kaphattak önkormányzati vagy egyéb támogatást. A rendezvény bevételeinek terhére nem számoltak el költségeket, a teljes bevételt felajánlották a jótékony célra. A 20-30 Egyesület nem kap állami támogatást, igaz nem is nagyon pályáztak az elmúlt időszakban. Próbálják önerőből, illetve más szervezetek, cégek bevonásával megoldani a szervezet működtetését, a programok megvalósítását. A megfogalmazott célok mellé keresik célirányosan azokat a magánszemélyeket, cégeket és egyéb szervezeteket, melyeket meg tudnak győzni a prioritásaik fontosságáról. Az egyesületben megvalósul a szervezeten belüli és a szervezeten kívüli kommunikáció egyaránt. Szervezeten belül kétféle levelező lista működik. Az egyik az elnökség tagjai számára, míg a másik az egyesületi tagok részére nyújt információkat. Szervezeten belül ezek a legfőbb kommunikációs csatornák, de mellette a személyes megbeszélések és a telefonos egyeztetések is zajlanak szükség esetén. A különböző szintű levelezési listák lehetővé teszik, hogy az információ különböző szinten tudjon haladni. Az egyesületnek ezen túl van Facebook oldala is, amelynek látogatottsága folyamatosan növekszik, és heti szinten frissítik a tartalmát. Ezen a felületen az éppen aktuális események is megtalálhatók, illetve az egyesület karitatív tevékenységeivel kapcsolatos információk is olvashatók. A rendezvénnyel kapcsolatos visszajelzések minden irányból maximálisan jók voltak. Mind a támogatott alapítvány részéről, mind az induló sportolók elégedettségükről számoltak be a sok pozitívumot illetően. Az információkat több csatornán keresztül szerzik be az egyesület tagjai, a fiatalok a Facebook-on keresztül jeleznek vissza, de sok az e-mailes, telefonos, vagy épp a személyes megkeresés is. Hatáselemzésre, hatásvizsgálatra nincs ideje és energiája a kis egyesületnek. Ugyan akkor jó kapcsolatot ápolnak a helyi egészségügyi intézettel is, és igyekeznek őket is bevonni egy-egy szervezésük alkalmával. Ezáltal valósul meg az egyesületi célként is megfogalmazott, a sportolási szokásokra gyakorolt hatás és indirekt módon az egészségi állapotra gyakorolt hatás is felszínre kerül ilyenkor. A szervezők véleménye, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene kapnia Magyarországon a rendszeres időközönkénti állapotvizsgálatnak a felnőttek körében. Ez a gyermekek esetében egy adott korig kötelező bizonyos területekre fókuszálva, azon túl azonban már nem foglalkozik az állam az időközönkénti felmérésekkel. Emiatt a preventív szemlélet elterjesztése és az öngondoskodás kialakítása is fontos, fejlesztendő területe a társadalmi fejlődésnek. A szervezet gondolkozik ezen szemlélet és a vizsgálatok kialakításának lehetőségein, illetve

4 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


megvalósításán. Ennek célja, hogy az adott egyén folyamatosan kövesse nyomon egészségi állapotának változását és idejében tudjon reagálni, ha szükséges.



TARTALOMJEGYZÉK

A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ............................................................................................... 7 SZERVEZET STRATÉGIÁJA, PROJEKTTERVEZÉS ........................................................................... 9 PROJEKT CÉLJA, CÉLCSOPORTJA ............................................................................................... 12 PROJEKT LEBONYOLÍTÁSA, TARTALMA .................................................................................... 13 PROJEKT PÉNZÜGYI HÁTTERE, FINANSZÍROZÁSA .................................................................... 15 A PROJEKT KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI ......................................................................... 17 EREDMÉNYEK, A PROJEKT HATÁSAI, DISSZEMINÁCIÓ ............................................................. 21 FÜGGELÉK ................................................................................................................................. 23



A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA A rendezvény lebonyolítója, a 20-30 Egyesület fiatal civil szervezet, azonban tagjai, alapítói jelentős szakmai tapasztalattal és rendezvényszervezői tudással rendelkeznek, hiszen több mint egy évtizedes sportrendezvény szervezői múlt áll a hátuk mögött. A futást szervező egyesület 2010-ben alakult, céljaként az érdi közösség felrázását jelölte meg helyi fiatalok bevonásával. Olyan ötleteket fogalmaznak meg, mellyel közösséget tudnak formálni és hasznos szabadidős tevékenységekre ösztönzik elsősorban a fiatalokat. Emellett olyan programokat is szerveznek, amiről úgy gondolják, hogy hiányzik a város életéből. A szilveszteri futással is közösséget szerették volna formálni és mellette egy olyan tartalmas programot akartak szervezni, amivel másokon lehet segíteni. Az érdi szilveszteri futás egy nagyon gyorsan, rövid idő alatt megvalósított rendezvény. A szabadtéri rendezvény specifikus elemeit figyelembe véve komoly szakmai rálátás és korábbi tapasztalat nélkül sikeresen, eredményesen nem megvalósítható, lebonyolítható. A rendezvényt először 2013-ban rendezték meg a szervezők. A szervezet Facebook profilja alapján a segítés és a karitatív tevékenységek kiemelt helyet kapnak az egyesület életét meghatározó feladatok között.

2. kép. A 20-30 egyesület honlapja (forrás: www.facebook.com/egyesulet.huszharminc)



Több olyan személynek és gyermeknek segítenek, akik erre valamilyen okból rászorulnak. A segítés mellett az egyesület lokálpatrióta érzelmű tagokból áll, így a település sorsát is szívükön viselik, elsősorban a helyiek részére programokat, eseményeket szerveznek folyamatosan, valamint a helyi közügyekhez építő kritikát fogalmaznak meg. Az egyesület a jogszabályban leírt klasszikus szervezeti formában működik. A négy fős elnökség irányítja a szervezet működését és végzi az operatív feladatokat. Egy elnöki, kettő alelnöki és egy igazgatói posztból áll a szervezet vezetése. Az elnökség hozza a döntéseket, mellette a tagok konkrét feladatokra mozgósíthatók. Mintegy 20-30 fő az, aki aktívan részt vesz a szervezésben, az egyesület napi életében, tevékenységeiben.



SZERVEZET STRATÉGIÁJA, PROJEKTTERVEZÉS A szervezetnek éves programja van írott formában, mely tartalmaz stratégiai elemeket, összetevőket. Az éves program célja, hogy összefoglalja, hogy mi az, amit meg szeretnének valósítani az adott évben. 2010 óta folyamatosan próbálják kitalálni, hogy milyen programokkal tudnák színesíteni a város életét és szorosan kapcsolódnak a fizikailag aktív tevékenységekhez is. Van már olyan programjuk, amire azt lehet mondani, hogy hagyományos (TökJó Fesztivál, 2. kép), de emellett a hagyományteremtő szándékkal megvalósult Szilveszteri futásnak (3. kép) is hosszú életet jósolnak a szervezők, hiszen reményeik szerint minden évben megrendezésre fog kerülni.

3. kép. A TökJó Fesztivál az érdi honlapon (forrás: www.erd.varosom.hu)

4. kép. az I. Érdi Szilveszteri Futás plakátja (forrás: www.facebook.com) 9 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


Ezt biztosítják az innovatív elemek és a folyamatos ötletelésen alapuló fejlesztések is. Konstruktívan és széles körben gyűjtik mind a szervezői, mind a résztvevői oldalról a javaslatokat a szervezők. Mindaz, amit nyújtani tudnak a fiatalságukon, kreativitásukon keresztül, annak célja, hogy olyan újfajta dolgokat próbálnak a városnak nyújtani, amilyen még nem volt. A szilveszteri futásnál tájékozódtak a városban, hogy van-e Érden szilveszterkor olyan program, ami felkelti az itt élők figyelmét. Azt tapasztalták, hogy nincsen olyan rendezvény, amire megmozdulhatna a város. Ebben az időszakban szinte semmilyen közösségi, vagy családi program nincs. Főképp nem olyan programok, melyek összekapcsolhatók a szórakozással, a kultúrával és a sporttal. Ez egy újítás volt, hogy a futással – ami egyre népszerűbb – megpróbálták összekötni a jelmezes futást egy szilveszterhez kötött programként. Egyben ezzel próbálták megvalósítani, hogy ne csak fussanak, hanem segítsenek is. Innovatív elemként említhető a hiányterületek feltárása és az erre történő reakció, adekvát válasz a szervezet részéről. A projekttervezés szokatlanul rövid volt, azonban a körülmények hozták ezt. December elején, csak három héttel az esemény előtt született meg a rendezvény gondolata, amikor megtudták a szervezők, hogy a Down Alapítványnál működési nehézségek adódtak. Az alapítvány Korai Fejlesztő Központja nehéz helyzetbe került, a megszűnés elkerülésével harcoltak a kurátorok. Az egyesület kész volt arra, hogy valamilyen segítséget nyújtson, ezért létrehozták ezt a programot, melynek célja már ekkora tisztán kirajzolódott. A szervezők szándéka volt, hogy anyagilag is hozzá tudjanak járulni az alapítvány fennmaradásához. Egy hét alatt eldőlt, hogy segíteni fognak, mivel december volt, adta magát, hogy szilveszterkor legyen a program. Az ötlet megszületése és a megvalósulás között nem egész egy hónap telt el. Az eseményszervezéshez kapcsolódó hagyományos arányok ebben az esetben felborultak. Az ötlet rapid módon született, de az idő rövidsége miatt a szervezésre sem jutott túl sok idő. Az időfaktort tekintve a kitalálás volt a leggyorsabb. Azt, hogy mit és hogyan, milyen formában valósítsanak meg, kit hívjanak meg, milyen technikai elemek legyenek, miből finanszírozzák, arra kellett a három hét. Azt tudták biztosan, hogy megrendezik a programot. Mivel ez volt az első alkalom a megvalósítás során egyre-másra jöttek másfajta ötletek és a tapasztalatok is. A gyors szervezés nem jelentette azt, hogy a legapróbb részletekre nem figyeltek a szervezők. Nagyon jó kapcsolatot ápolnak a lakossággal, az intézményekkel, különböző szervezetekkel, így gyorsan meg tudták tenni a szükséges lépéseket. Ehhez az is hozzájárult, hogy olyan célt fogalmaztak meg, ami mellett senki sem mehetett el szó nélkül. A projekttervezéshez hozzátartozik, hogy az előkészítő munkába a korábban kialakított jó kapcsolatrendszert jól ki tudták használni. A szervezet 10 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


felépítéséből adódóan – az egyesületi formának köszönhetően - a legfőbb döntések a vezetőségen múlnak, de amikor a szervezet tagjai kitalálnak valamit, akkor az ötleteket továbbítják, és ha érdemesnek találja a vezetés, akkor leülnek és megvitatják. Informális és formális csatornákat is alkalmaz a szervezet a projekttervezéshez kapcsolódóan. A döntések meghozatala azonban formálisan történik. Az első év tapasztalatait és sikereit kihasználva a következő esemény rendezésének lehetőségét, a fejlesztési irányokat folyamatosan vizsgálja a szervezet és a jókat megvalósítja. Az első év tervezése az idő szűkössége miatt rövid volt, azonban a következő futásra való felkészülés már lényegesen hosszabb lesz.



PROJEKT CÉLJA, CÉLCSOPORTJA A rendezvény két fő cél mentén szerveződött és ehhez szorosan kapcsolódik az általuk elérni kívánt célcsoport is. A prioritás és egyben az ötletet adó aktuális esemény az volt, hogy a problémákkal küzdő Down Alapítványt segíteni tudják anyagilag is. A másik cél pedig, hogy szervezzenek egy sporteseményt, népszerűsítsék a mozgást a helyiek körében. Ehhez figyelembe vették az évszak sajátosságait és a különböző sportágak népszerűségét is. Így esett a választás a futásra, hiszen azt lényegében évszaktól függetlenül lehet űzni, illetve népszerű alapsportág is egyben. A rendezvény célcsoportja elsősorban a futók, azonban mégsem szűkül le erre a körre. A futás népszerűsítése mellett a kettős prioritásból kiindulva rendkívül széles körben szólították meg a résztvevőket a szervezők. Egyrészt mindazok megszólításra kerültek, akik valamilyen kapcsolatban vannak a Down szindrómás betegekkel, illetve az őket segítő alapítvány ismeretségi körére számítottak. A rendezők nem vágtak volna bele, ha nem egyeztetnek az alapítvány képviselőivel, hogy szükségük van-e egyáltalán a segítségre. A pozitív válasz után egy olyan közös szervezést valósítottak meg, amiből az alapítvány munkatársai is kivették a részüket. A másik fontos eleme a bevonásnak, a felajánlott segítség tényleges elfogadása is megtörtént, bár hallani olyan esetekről is, amikor segíteni próbálnak, azonban a másik fél nem szívesen fogadja azt. A nehézséget igazán az okozta, hogy a másodikként aposztrofált célhoz, a futáshoz kapcsolódó megszólítandók köre igen diverzifikált, hiszen sokan űzik, lényegében független a korosztálytól és a távoktól, a különböző felkészültségi szinten lévők is részt tudnak venni. A városi futások azonban népszerűek,

mozgósíthatóak

a

résztvevők,

ráadásul

egy olyan

időszakban

kerül

megszervezésre, amikor a környéken kevés hasonló esemény van. Kevéssé telített a piac, illetve az embereknek is több szabadidejük van a sporttevékenységekre. Ez alapján elmondható, hogy két jól körülírt cél mentén, de mégis széles potenciális résztvevői réteggel rendelkezik az esemény. A szervezés kapcsán említésre érdemes, hogy egy civil szervezet szeretne segíteni egy másik civil szervezetnek és teszik ezt úgy, hogy egyesületi formában működnek, lényegében kedvtelésből működtetik az egyesületet és alapvetően nonprofit módon működnek.



PROJEKT LEBONYOLÍTÁSA, TARTALMA Az Érdi Szilveszteri futás Érd belvárosában kerül lebonyolításra. Érden, a Főtéren volt a központja a rendezvénynek, onnan indult a futás is, valamint a belvárosban és a közutakon kerültek kijelölésre a különböző távok. A Főtéren lehetett nevezni is, itt készül a stáb a lebonyolításra is (4. kép).

5. kép. Érd központja (forrás: www.ar3d.hu) Az esemény közvetlen megszervezésében és lebonyolításában 6-8 fő vesz részt. Ez a létszám egészül még ki a rendőrség, a polgárőrség és az orvosi személyzet létszámával. A különböző célcsoportokra felkészülve két távot jelöltek ki a szervezők, az egyik a kisebb korosztálynak szólt, 900 m-es volt. A másik egy nagyobb, 10 km-es kör, hogy a futás szerelmeseinek is igazi kihívásban legyen részük. A pálya kijelölése során cél volt az is, hogy a várost kevésbé ismerő, máshonnét érkező futók kicsit megismerhessék a várost (5. kép).

6. kép. Az útvonal (forrás: www.facebook.com) 13 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


A biztonságos lebonyolításhoz szükséges volt az utak részleges lezárása. A lezárásban részt vettek a hivatalos szervek, a rendőrség és a polgárőrség. Amerre a futók haladtak, azon a szakaszon került lezárásra az út, így jelentős korlátozásra, nem volt szükség, a város életében nem okozott problémát az esetleges forgalomkorlátozás. Egészségügyi személyzet is jelen volt a rendezvényen, így az esetlegesen nem várt egészségügyi eseményeket is operatívan kezelni tudták volna amennyiben szükség lett volna rá. A következő szilveszteri futásig majdnem egy év áll rendelkezésre a szervezőknek, hogy azok a dolgok is megvalósuljanak, amit az első alkalomra már kitaláltak, de a három hét kevés volt rá, hogy meg is szervezzék. Az biztos, hogy minden évben megrendezik a futást, azonban nem feltétlenül mindig ugyan annak az alapítványnak a megsegítésére fogják fordítani a befolyó összegeket. Egy elővizsgálat, felmérés alapján fog eldőlni, hogy az adott évben kinek van rá a legnagyobb szüksége. A lebonyolítás során a szervezők próbálnak felkészülni az eseményt befolyásoló tényezőkre is. A decemberi időjárás miatt elképzelhető például a jegesedés, vagy épp a hóesés, melyek nagyban befolyásolhatják az esemény biztonságos megszervezését. Azt nem vállalták volna fel az esetleges balesetek miatt, hogy futásra nem alkalmas útviszonyok esetében a futás megvalósuljon. Erre az esetre „B” tervként más alternatív mozgásos program lett volna megtartva. Ebben az esetben ott lettek volna a szervezők a helyszínen, azonban inkább egy közös beszélgetés, torna, mozgás jöhetett volna szóba. Az idő szűkössége miatt bevezető, kísérő, ráépülő rendezvények a futáshoz nem kapcsolódtak, emiatt nem volt más kísérő rendezvény. Az, hogy a jövőben esetleg érdemes-e ilyen irányba fejleszteni a rendezvényt később fog kiderülni. A fejlesztési irányok folyamatosan alakulnak, így lehet, hogy kiegészítő programokkal is bővülni fog a rendezvény. A szakmai irányú fejlesztések már elkezdődtek, a szervezők a helyi futónagykövettel már felvették a kapcsolatot, hogy ez a program is a futás népszerűsítésének része legyen, és ők is építsék be a saját programjukba, hirdessék saját csatornáikon keresztül. Számíthatnak rájuk, illetve ők is számíthatnak arra, hogy minden évben megrendezik a futást. Az ötletelések ezen a területen is folyamatosak.



PROJEKT PÉNZÜGYI HÁTTERE, FINANSZÍROZÁSA A rendezvény költségvetése igen alacsonynak mondható. Az összes költség, ami pénzben jelentkezett, nem éri el a 100.000 forintot. A szervezők igyekeztek minimalizálni a költségeket, a különböző együttműködő partnerek eszközeinek, lehetőségeinek kihasználása által. A rendezvény célja, hogy minél több adományt tudjanak összegyűjteni a jótékonyságra. A rendezvény forrás oldala is eltér a hagyományos modellektől. A szervezők maguk, saját jövedelmüket felhasználva valósítják meg a rendezvényt. Ez azt jelenti, hogy az összes költséget magánúton finanszírozzák a szervezők. A rendezvény bevételeinek terhére nem számoltak el költségeket, a teljes bevételt felajánlották az alapítvány javára. Az első rendezvény kiadásait 100%-osan magánforrásból biztosították a szervezők, egyéb forrás például önkormányzati, pályázati, stb. nem állt rendelkezésre. A továbbiakban azonban a szervezők szeretnének eredményesen pályázni és támogatókat is bevonni, akik átvállalják a szervezés költségét, illetve hogy fejleszteni tudják a rendezvényt. Az

Önkormányzat

évente

nagyságrendileg

3

millió

Ft-ot

áldoz

pályázati

úton

sportesemények, civil rendezvények szervezésére. Erre általában adott év áprilisáig lehet jelentkezni és elég sokan várnak rá. Az önkormányzattól ezért az első rendezéshez az időkorlát miatt nem kaptak támogatást. Az egyesület célja az, hogy az Önkormányzat is ismerje fel a rendezvényben rejlő lehetőségeket, értékeket és álljon a rendezvény mellé. Ez azért is lenne fontos, mivel egy fiatal „hobby” egyesületről beszélhetünk, ezért nincsenek komoly saját bevételeik, csak kiadásaik. Így a pénzügyi lehetőségeik is ad hoc jelleggel működnek jelenleg. Szükséges lenne ezen a területen a változásra, főleg a tervezhetőség miatt. Jelen pillanatba ez nincs meg, így pénzügyi stratégiáról sem beszélhetünk az esetükben. A szervezet további fejlődése nem akadályoztatott emiatt, azonban valószínűsíthető, hogy ha volumenében jelentősen növekszik a rendezvény, akkor ez nem lesz elkerülhető. Tehát ez nagyban megnehezítette volna a szervezést és a lebonyolítást. A 20-30 Egyesület nem kap állami támogatást, nem is nagyon pályáztak az elmúlt időszakban (6. kép). Próbálják önerőből, illetve más szervezetek, cégek bevonásával megoldani a szervezet működtetését, a programok megvalósítását. A megfogalmazott célok mellé keresik célirányosan azokat, akiket mellé tudunk állítani.



7. kép. A 20-30 egyesület 2012. évi mérlege (forrás: www.birosag.hu) A szervezők a város vezetésével is ápolják a kapcsolatot, jelesül T. Mészáros András Polgármester úr is kint volt a rendezvényen. A megnyitóra viszont egy olyan ismert személyt próbáltak felkérni, aki hitelesen tud beszélni az érintettekről, így esett a választás a Republic együttes frontemberére, Boros Csabára, akinek van személyes érintettsége a célcsoporttal kapcsolatban (7. kép). Érdekes momentuma az eseménynek, hogy hiába civil szervezet az egyesület, hiába segítenek egy másik szervezetet, egy rendelet szerint fizetniük kell közterület használati díjat, amit elég nehéz kigazdálkodni. Léteznek még különféle díjak például biztosítási díj a rendőrség által, úthasználati díj, de ezeket szerencsére most nem kellett kifizetni. Ha ezeket az összegeket is ki kellett volna fizetnie az egyesületnek, akkor olyan magas nevezési díjakat kellett volna megállapítani, hogy csak néhányan vettek volna részt a rendezvényen.

8. kép. Boros Csaba a rendezvényen (forrás: www.facebook.com)



A PROJEKT KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI Az egyesületben megvalósul a szervezeten belüli és a szervezeten kívüli kommunikáció is. Szervezeten belül két levelező lista működik. Az egyik az elnökségi a másik az egyesületi tagoknak. Szervezeten belül ezek a legfőbb kommunikációs csatornák, de mellette a személyes megbeszélések és a telefonos egyeztetések is meg vannak. A különböző szintű levelezési lista lehetővé teszi, hogy az információ különböző szinten tudjon közlekedni. Az egyesületnek ezen túl van Facebook oldala, aminek látogatottsága folyamatosan növekszik, és heti szinten frissítik. Ezen a felületen az éppen aktuális események is megtalálhatók, illetve az egyesület karitatív tevékenységeivel kapcsolatos információk is. A közösségi médián túl a helyi médiumokat is próbálják bevonni a kommunikációba. A helyi sajtó megnyerése azonban nem volt egyszerű feladat, az idő rövidsége miatt a helyi újság sem közölte le az eseményt (8. kép).

9. kép. Az Érdi Újság (forrás: www.erd.hu)

Az interjúalany véleménye szerint ennek oka: „Nem vagyunk egy alapjában véve olyan civil szervezet, ami pusztán egy civilséget mutat. Az önkormányzati választásokon is elindultunk és most is indulni fogunk, ezért a megítélésünk valamiért más. A 20-30 Egyesület azért jött létre, 17 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


hogy Érdért tegyünk. Bármelyik politikai párttal képesek vagyunk együttműködni, ha látjuk azt, hogy az jó az érdieknek.” Bár az egyesület célja elsősorban Érd város közösségi életének szervezése programjai által, önkormányzati képviselői ambícióik miatt, a sajtófelületek megszerzése nehézkes. Az egyesület egy tagjának a 2010-es választásokon sikerült a képviselőtestületbe bejutnia és a Pénzügyi Bizottság elnökeként funkcionál. Rajta kívül még két fő különböző bizottságok által, része a város vezetésének, mely lehetőséget biztosítana arra, hogy az egyesület pontosabban, időben értesülve jusson az információkhoz, mégis alapvetően önerőből oldanak meg minden pénzügyi nehézséget. Az egyesület vezetői azonban nem igénylik a megkülönböztetést. Véleményük szerint: „Nekünk nem célunk, hogy e miatt más megítélésben részesüljünk”. A helyi médiumokkal való kapcsolaton azonban alapvetően változtatni szeretnének, az önkormányzati kapcsolat jelenleg egyes területeken inkább nehézkessé teszi az együttműködést, mintsem segítené azt. A kommunikációs csatornák közül a leghatékonyabb a belső levelezés, a Facebook és a személyes propagálás volt. Ugyan akkor ez hosszú távon így hatékonyan valószínű nem tud működni, emiatt a kommunikáción változtatni kíván az egyesület. A korábbi idő szűke már nem fogja jellemezni az előkészületeket, kommunikációs stratégia kidolgozása is megvalósulhat. A decemberi időpont miatt (2013-as esemény) már nem volt lehetőség a rendezvényt a rádióban, TV-ben hirdetni, de létre hozták az esemény Facebook oldalát, valamint plakátokat készítettek és így próbáltak meg minél több embert meghívni. A célcsoport sokszínűsége miatt számos kommunikációs csatornát használnak. A hagyományos és a digitális médiumok is megjelennek ezen a területen. A fiatalokat inkább az interneten keresztül lehet megnyerni, így ez a vonal a leghatékonyabb ebben az esetben, azonban az internetet nem használókra is gondolnak. A médiamegjelenések esetében az egyesület próbál mindenhol megjelenni, pl. helyi rádió, tv, illetve internetes fórumokon is több helyen jelen vannak (9., 10. és 11. képek).



10. kép. Érdi Média centrum (forrás: www.erdmediacentrum.hu)

11. kép. Érdi TV (forrás: www.erdmediacentrum.hu) 19 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


12. Érdi Rádió (forrás: www.erdmediacentrum.hu)



EREDMÉNYEK, A PROJEKT HATÁSAI, DISSZEMINÁCIÓ A rendezvény 2013-ban került először megrendezésre, így a tendenciákat még nem lehet és nem is szabad elemezni. A terv az, hogy a rendezvény folyamatosan bővüljön, azonban civil szervezetként, akik nem csak a sportért, a futásért szeretnének tenni, más területeken is kifejtik hatásukat. Ezek erősítik a szervezet reputációját, azonban erőforrásokat igényelnek. Az első rendezvényre 205 fő nevezett és még kb. 15% volt, akik csak jelen voltak az eseményen. Így volumenét tekintve elérte a 250 főt ért el az esemény direkt módon, de indirekt hatásokat is figyelembe véve ez a szám nagyobb. Az egyesület Facebook oldalának tanúsága szerint 4.300 fő értesült a rendezvényről. Itt meg kell említeni, hogy a felajánlott pénzösszeget az alapítványhoz eljuttatva többen is részesülhettek ennek pozitív hatásaiban. A gyerekeknek 500 Ft volt a nevezési díj, a 18 év felettieknek pedig egy minimum 1.000 Ftos összeget állapítottak meg. Karitatív tevékenységről volt szó, így volt, aki többet is fizetett, hiszen segíteni is szerettek volna. Mintegy 219.000 Ft gyűlt össze, ezzel az összeggel tudták az alapítványt segíteni. Konkrét célt a növekedéssel kapcsolatban nem határoztak meg az egyesület vezetői. Úgy vélik mindenkinek érdeke, hogy többen legyenek, bővüljön a résztvevői létszám. A sikert nem abban látják, ha lényegesen megugrik a résztvevők létszáma, sokkal inkább a folyamatos fejlődésben. Nem az a céljuk, hogy a következő versenyen 500 fő felett legyen a futók száma. A rendezvénnyel kapcsolatos visszajelzések minden irányból maximálisan pozitívak. Mind a támogatott alapítvány részéről, mind a sportolók részéről elégedettek a felek. Az információkat több csatornán keresztül szerzik be. A fiatalok a Facebook-on keresztül jeleznek vissza, de sok az e-mailes, telefonos, vagy épp a személyes megkeresés is. Az egyesület Facebook oldala, illetve az eseményen készült fotók, videók, írások megjelenése egyértelmű és mérhető, valamint az Alapítvány számlaszámára befizetett összegekből is le lehetne szűrni a rendezvény sikerességét, de ennek az eredménye még sajnos nem áll a szervezők rendelkezésére. Hatáselemzésre, hatásvizsgálatra nincs ideje és energiája a kis egyesületnek. Ugyan akkor jó kapcsolatot ápolnak a helyi egészségügyi intézettel is, és igyekeznek őket is bevonni egy-egy szervezésükbe. Ezáltal a sportolási szokásokra gyakorolt hatás és indirekt módon az egészségi állapotra gyakorolt hatás is felszínre kerül.



A szervezők véleménye, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene kapnia Magyarországon a rendszeres időközönkénti státuszvizsgálatnak a felnőttek körében. Ez a gyermekek esetében egy adott korig kötelező bizonyos területekre fókuszálva, azon túl azonban már nem. A preventív szemlélet és az öngondoskodás is fontos, fejlesztendő terület. A szervezet gondolkozik ezen szemlélet és a státuszvizsgálat kialakításának lehetőségein, illetve megvalósításán. Ennek célja, hogy az adott egyén folyamatosan kövesse nyomon egészségi állapotának változását és idejében tudjon reagálni, ha szükséges. Hosszútávon nem csak az a cél, hogy az érdieket vonják be a programba. Azt tapasztalják, hogy ami működik, az nem marad adott határokon belül, nem feltétlenül cél, hogy csak az Érdieket mozgassák. A mostani önkormányzat sajnos nem igazán segíti elő a rendezvényeket. Pl. egy-egy programot csak úgy szervezhetnek meg, ha fizetnek érte a szervezők. Ilyen többletköltség lehet például a területfoglalási díj, mely egy ilyen jellegű eseménynél jelentős többletköltség növelő hatással bírhat.



FÜGGELÉK Források www.facebook.com/egyesulet.huszharminc www.erd.varosom.hu www.facebook.com www.ar3d.hu www.birosag.hu www.erd.hu www.erdmediacentrum.hu Interjúkérdések Mi a fő cél és a tevékenység? Milyen fő programjaik valósultak meg ezidáig? Kb. mennyi embert mozgatnak meg évente (önkéntesek, résztvevők, stb.)? Az ország mely területeiről érkeznek a résztvevők a programokra? Hogyan használják ki a földrajzi /természeti adottságokat? Mely korosztály(ok) a fő célcsoport? Mi várható a következő program tekintetében? Milyen eredményekkel büszkélkedhetnek? Milyen nehézségeik vannak? Hogyan finanszírozzák a programot? Hogyan működnek együtt az önkormányzattal? Mik a jövőbeli célok, tervek? Van-e tervben újabb program?


kódszámú projekt

Recommend Documents