Klimatikus tényezők 1, fényviszonyok 2, hőviszonyok 3, nedvességviszonyok 4, levegő
1991 100 $
2008 200 $
2014 140 $
2010 250 $
2011 400 $
1, Fényviszonyok
A szőlő fénykedvelő növény! • A szórt fényt is jól hasznosítja • A szőlő a fotoszintézishez a fiziológiailag aktív fény mennyiségének 1-3 %-át hasznosítja (M.o.: ~2,3%) • A szőlő ültetvény a területére eső fiziológiailag aktív fénynek kb. 50 %-át nyeli el • A szőlő a fotoszintézis során a 400-700 m hullámhosszú fénytartományt hasznosítja • A fényintenzitás max. erőssége M.o.-on kb. 2000 µE m-2s-1. 2000 µmol m-2s-1
Nap
F o t o s
z i
levélrétegek
n t é z
(Smart és Robinson, 1991)
i s
Napsugárzás (400-700 ηm) µEm-2s-1
A fürtnek látnia kell a napot!!! (Csepregi Pál, szóbeli közlés)
• A fénynek nagy szerepe van a bogyók szineződésében, cukor-, savtartalmának alakulásában • Több fény: jobban színesedik, vastagabb héj, cukorban gazdagabb, savban szegényebb • Túl erős kitettség, főleg melegebb területeken (déli országok) bogyóperzselés
A fürtnek látnia kell a napot!!! (Csepregi Pál, szóbeli közlés)
• A fénynek nagy szerepe van a bogyók szineződésében, cukor-, savtartalmának alakulásában • Több fény: jobban színesedik, vastagabb héj, cukorban gazdagabb, savban szegényebb • Túl erős kitettség, főleg melegebb területeken (déli országok) bogyóperzselés
A napsütéses órák száma • M.o.-on kb. 2.000 óra • Az egyenlítő felé haladva növekszik az óraszám, a sarkkörök felé haladva csökken • A Vitis vinifera hosszú és normál nappalos az amerikai és kelet-ázsiai szőlőfajok részben rövid nappalosok
Napsütéses órák száma 1963-2005, Eger 2500
2000
2174
2294 2238 2214 21052122 2087
2071 2031 1992 2025 19922004 199320211968 1966 19581913 1938 1914 19061881 18831855 18171783 1787 1764 1747 1727 1712 1715 1708 1704 1690 16511644 1554
óra
1500
2193 2105 2091 1983 1945 1914
2260
1000
500
1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
0
Verpelét N26
A fürtzóna megvilágítottsága
optimális megvilágítottság
Verpelét N2
Verpelét N19
túlzott lombkezelés
önárnyékolás
Kevés fény (árnyék)
Optimális megvilágítás
Help!
Kloroplaszt ultrastruktúra több gránum lamella több keményítő
növényvédelem!!!
Az UV sugárzás káros hatásai • A Déli sark fölött található ózonlyuk átengedi az UV sugárzás jelentős részét. Ez Ausztráliában, Dél-Amerikában, DélAfrikában időszakosan okozhat levélen és fürtön perzselést, csökkenti a levél fotoszintetikus aktivitását, kedvezőtlenül befolyásolja az aromaanyagok és színanayagok képződését • Európában kisebb jelentőségű
2, Hőviszonyok
Makroklimatikus szepontból a 9-21 fokos izotermák közé eső területek alkalmasak üzemi szőlőtermesztésre. A legjobb minőségű borszőlőt a 10-16oC középhőmérséklettel rendelkező területek adják. Magyarország: 9 - 11 oC, a szőlőtermesztés északi határához közel eső terület Tenyészidő hossza: 180-190 nap (tenyészidő: a tavaszi +10 fokos napi átlaghőmérséklettől az ősz +10 fokos napi átlaghőmérsékletek megszűnéséig tart ). A mediterrán területeken elérheti a 250-260 napot. A tenyészidőszak szükséges hőmérsékleti fokok összessége: hőösszegek • teljes hőösszeg: tenyészidőszak középhőmérsékleteinek és a tenyészidő napjainak a szorzata adja (Mo: 2800-3600 óra) • effektív hőösszeg: teljes hőösszeg – tenyészidő biológiai 0 fok alatti értékek (Mo: 1000-1700 óra)
Magyarország éves középhőmérséklete
Az éves középhőmérséklet változása 1963-2010, Eger 14.0
12.0
10.0
9.99.9
9.5
9.6 9.1
11.711.6 11.3 10.8 10.610.4 10.3 10.2 10.110.1 10.3 11.4 11.3
9.6 9.3
8.0
6.0
4.0
2.0
0.0
1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Celsius
9.2
12.1 11.8 11.9 11.4 11.4 11.3 11.2 11.1 11.0 11.1 11.1 11.1 10.8 10.8 10.8 10.8 10.7 10.6 0.6 10.6 1 10.6 10.6 10.4 10.4 10.3 10.3 10.1
Fotoszintézis optimuma: 28 – 30 oC felső határa: 40 oC körül Csökkenő fotoszintézis csökkenő cukortermelés (az asszimiláták döntő többsége cukor) Alacsony hőmérséklet: szintén veszélyezteti a szőlőtermesztés biztonságát (kora tavaszi lehülések és fagyok) A hideggel szembeni védekező mechanizmus függ: - Fajtától - A növény kondíciójától - Tartaléktápanyag mennyiségtől Fagytűrés: néhány napig tartó genotípustól függő téli alacsony hőmérséklet tűrése (klímakamra, DTA: rügyek fagytűrésének megállapítása) Téltűrés: a téli időszak hőmérséklet ingadozásának elviselése (-15, +10 oC)
Extrém hőmérsékleti hatások
Az ország hőtérképe 2005. febr. 9-én, reggel 6 órakor (forrás:OMSZ)
Stresszhatások Vegetációs időszakon kívűl (-17, -19 oC)
Főrügy elfagyása
A rügyek ablakos fakadása
Vegetációs időszakon belül a, hideg
Kora tavaszi fagy
Hűvös periódusok
Az egyes szőlőfajták rügyeinek fagytűrő képessége (az épen maradt rügyek %-a) a tél folyamán
Eifert Józsefné, Balatonboglár
b, meleg
Magyarország hőtérképe 2007. júl. 20-án 13 órakor (forrás: OMSZ).
38
40 41
38
Hő perzselési tünetek
2007-ben
Aspergillus sp.
Badacsony, fotó: Német Cs.
Badacsony, fotó: Német Cs.
A léghőmérséklet napi menete az Egri borvidék néhány termőhelyén 2007. júl. 12-23. között Nagyeged-hegy Kőlyuktető Mészhegy
Léghőmérséklet (Celsius fok)
40 35 30 25 20 15
dátum
10 07.12.
07.13.
07.14.
07.15.
07.16.
07.17.
07.18.
07.19.
07.20.
07.21.
07.22.
07.23.
3, Nedvességviszonyok
3.1. A talaj nedvességének alakulása • A szőlő dinamikai vízigénye: a talajból felvett és a vegetáció során felhasznált vízmennyiség • A szőlő statikai vízigénye: a szőlő számára optimális talajtelítettségi állapot talajlevegő és talajnedvesség aránya 60-70 : 30-40
Hervadási pont: az a vízmennyiség, amely mellet a növény meg nem fordítható hervadása kezdődik
homokon 0,9 % agyagtalajon 17 % nedvességtartalomnál már hervadnak a levelek és bogyók Fajták tulajdonságai eltérőek
3.2. A levegő nedvességtartalma • Relatív páratartalom: -70% optimális -alatta erősödő légköri aszály -felette a betegségekre való fogékonyság nő
A talajnedvesség elsődleges forrásai • Eső (Mérsékelt égövön 500-600 mm szükséges) kevesebb esetén -talajnedvesség megőrző technológia (takarás szalmával, náddal) -öntözés (vízzel, tápoldattal) csepegtető, mikroszórófejes, árasztásos, altalaj öntözés • Harmat (peronoszpóra, lisztharmat fertőzés) • Hó, jég, ónos eső
A Kárpát –medencében éves átlagban 500-600 mm csapadék esik. Ez elegendő mennyiség a szőlő növény számára (kiterjedt, mélyre hatoló gyökérrendszer), de vízhiányos termőhelyek is kialakulhatnak. Okok: 1. a csapadék időbeli és térbeli eloszlása rendszertelen 2. kevesebb csapadékmennyiség 3. topoklimatikus okok (kitettség, talajszerkezeti tulajdonságok) A szőlő a tenyészidőszak eltérő fázisaiban eltérő vízigénnyel rendelkezik. A legnagyobb vízigénye bogyónövekedés és az érés elején van.
A szélsőséges csapadékeloszlás következményei: -sok: levegőtlen, tömörödött talaj, talajerrózió, intenzív vegetatív növekedés, bogyók felrepedése -kevés: tápanyagfelvételi zavarok, lankadás, hervadás (csemegeszőlő különösen érzékeny)
Magyarország csapadékviszonyai
A csapadék éves változása Eger, 1963-2010 1200 1126
1000 868
819 759
800
769 724
600
675
604
592 600 526
400
656
421 436
676
664 651
526
519
704
591 562 526 538 468 467 469 490 387
602 553 462 423
365
401
612
735 712 688 679 678 621
543 523 384
281
200
0 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
mm
669
812
-vízmegőrző technológia (sorköztakarás szalmával, náddal)
fotó. Németh
fotó. Németh
-vízpótló (vízzel, tápoldattal folyó csepegtető öntözés)
Klímaváltozás Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az MTA:
VAHAVA projekt „Az amúgy is szélsőséges időjárási-klimatikus övezetbe eső Magyarországon az árvizes és aszályos évek gyors és természetes változásával, az eddig ismeretlen, csak trópusi vidékeken jellemző viharok kockázatával, az egészségre káros időjárási jelenségek halmozódásával és váratlanságával számol. „
4, A levegő, mint ökológiai tényező
A levegő széndioxid tartalma -fotoszintézis során CO2 szénhidrátok -káros, ha a gyökerek körül felszaporodik (talajlazítás, mélyművelés kell!!!) -légszennyezéssel folyamatosan nő klímaváltozás Az oxigén -légzéshez -kalluszdifferenciálódáshoz oltványkészítésnél -megfelelő gyökérműködéshez A szél -mechanikai károk a lombozatban, -homokverés, defláció (Alföld)
