KISKUNFÉLEGYHÁZI SZAKKÉPZİ INTÉZMÉNY, KOLLÉGIUM ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA

KISKUNFÉLEGYHÁZI SZAKKÉPZİ INTÉZMÉNY, KOLLÉGIUM ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA

KISKUNFÉLEGYHÁZA

2007

BEVEZETİ Törvényi hivatkozások Társadalmi környezet bemutatása 1.MINİSÉGPOLITIKA 1.1. 1.2 1.3. 1.4 2. 2.1.

2.2.

Minıségpolitikai nyilatkozat Küldetésnyilatkozat Minıségpolitikai célrendszer Minıségpolitikai hitvallás

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Vezetés, irányítás 2.1.1. A vezetés elkötelezettsége és felelıssége 2.1.2. Az intézmény jogszerő és hatékony mőködésének garantálása 2.1.3. A vezetés területei 2.1.4. Intézményi mőködés belsı rendje Az intézmény mőködtetése Tervezés 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4.

Stratégiai és operatív tervezéstervezés Az intézmény müködésének tervezése Tervezés rendszere Tervezés dokumentációja

2.3.Ellenırzés 2.3.1. Célja 2.3.2. Alapelvek 2.3.3. Az ellenırzés területei 2.4.

Értékelés 2.4.1. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4. 2.4.5. 2.4.6. 2.4.7.

Célja Alapelvei Az értékelési rendszer mőködése Értékelési feladatok Teljeskörő intézményi önértékelés rendszere Eljárás rendje Intézmény ellenırzési, értékelési rendszerének összefoglalása

2.5.

Mérési rendszer 2.5.1. Célja 2.5.2. Pedagógiai mérések 2.5.2.1 Külsı mérések 2.5.2.2.Belsı mérések 2.5.2.2.1. Partnerkapcsolatok 2.5.2.2.2. Panaszkezelés

3.

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŐKÖDTETÉSE 3.1. 3.2.

A MIR mőködésének leírása A minıségirányítási rendszer felépítése és mőködése

3.3.

Az intézményi értékelés elemzés

3.4.

Célmeghatározás, intézkedései

3.5.

Az INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM érvényessége

Bevezetı A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. módosított törvény 40.§-a 10. pontja elıírja, hogy a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját. Ennek érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. Ez a munka a minıségirányítási program alapján folyik. Az iskolai MIP olyan stratégiai dokumentum, amelynek gondolatai mindannyiunknak elfogadhatók; feladatai hosszú távon valósíthatók meg. Számunkra elınyt jelent, hogy a Comenius I. modell kiépítése során megismerkedtünk a minıségbiztosítás lényegével, megértettük jelentıségét, és tudjuk azt, hogy mobilizálva a helyi és regionális erıforrásokat, közelebb kerülhetünk céljaink megvalósításához. A MIP-ben olyan elveket, elvárásokat fogalmaztunk meg, amelyek hosszú távon szabályozzák a mindennapok munkáját. Elkészítését körültekintı munka elızte meg, de az elkövetkezendı évek mutatják meg, mennyire alkalmazható a gyakorlatban. Tehát az is feladatunk, hogy rendszeresen felülvizsgáljuk és a szükséges változtatásokat megtegyük. A MIP elfogadását követıen a saját területén mindenkinek megnı az egyéni felelıssége. Természetesnek tartjuk, hogy az intézmény valamennyi dolgozója a MIPben elfogadott alapelvek szerint teljesíti feladatait. Ugyanezt várjuk el az iskolába belépı új dolgozóktól is. Kezünkben van a jövı generációinak nevelése, akik nagyrészt tılünk tanulják meg, hogyan kell minıséget teremteni, igénnyel dolgozni, humánusan gondolkodni. Ahhoz, hogy iskolánkban ez megvalósítható legyen, valamennyiünknek aktívan, partnerként kell együtt dolgozni. Az elfogadott közös célok tudatosabbá teszik együttmőködésünket a hétköznapokban. Intézményünkhöz kollégiumok és könyvtárak is tartoznak, amelyek külön MIP alapján mőködnek.

Társadalmi környezet bemutatása Az összevont intézmény: 40/2007. kt. hat. Oktatási ágazat átszervezése (Intézkedési Terv II.) „II. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselıtestülete a közoktatásról szóló LXXI. törvény 102. §. /2/ bekezdése szerint eljárva úgy határoz, hogy: 1./ a Közgazdasági Szakközépiskola a Kossuth L. Középiskola és Szakiskola a Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola által ellátott középiskola, szakiskolai és szakképzési feladatokat,

a Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola szakiskolai és szakképzı évfolyamait összevonja és egy új, többcélú intézményt hoz létre 2007. augusztus 1-i hatállyal. 2./ Az összevont intézmény székhelye: Kossuth L. KSZI A magasabb vezetıi álláshely nyilvános pályázati eljárás útján tölthetı be. A pályázati felhívást az 11. sz. melléklet tartalmazza. Intézményegységei: 1./ Szakközépiskola 2./ Szakiskola és speciális szakiskola 3./ Szakképzés 4./ Kollégium 5./ Felnıttképzés Az intézmények megszüntetésének idıpontja: 2007. július 31. Az új intézmény mőködésének kezdete: 2007. augusztus 1. Az intézményegységek és telephelyeik vonatkozásában jogutód intézmény: Kiskunfélegyházi Összevont Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola Intézményegység-vezetı: 5 fı, valamint 1 fı gazdasági vezetı Az összevont intézmény közalkalmazotti létszámát az iskolai beiratkozást követıen legkésıbb 2007. július 31-ig – a Képviselıtestület megállapítja.” 2/2007. kt. hat. A nem kötelezı önkormányzati feladatot ellátó középiskolák további mőködtetése „4./ Kezdeményezi a kollégiumi férıhelyek felülvizsgálatát, a célszerőség és a gazdaságosság szempontja szerinti átcsoportosítását.” 128/2007 kt. hat.:Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselıtestülete 2007. június 7-én tartott ülésén – „Elıterjesztés alapító okiratok módosítása és az új nevelési, oktatási intézmények alapító okiratának elfogadása tárgyában” – napirenden megszüntette a következı iskolákat: • Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, • Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola, • Közgazdasági Szakközépiskola, • Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola és létrehozta a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium nevő új nevelési-oktatási intézményt, elfogadva az alapító okiratát.

Az összevont iskolák rövid bemutatása Közgazdasági Szakközépiskola

A Közgazdasági Technikum, majd Szakközépiskola az 1961/1962-es tanévben kezdte meg mőködését 2 osztállyal, összesen 76 tanulóval. A 4 éves képzés folyamán heti 1 nap szakmai gyakorlaton vettek részt a gyerekek. Kezdetben nehézséget okozott a szakmai tárgyak oktatása, mert óraadók adták át tudásukat a tanulóknak. Viszont a gyakorlattal való eleven kapcsolat hasznára vált a gyerekeknek. 1969. október 25-én Varga Jenı közgazdász nevét vette fel az intézmény 1992-ig. Az 1987/1988-as tanévben 32 tanulóval indult el az idegen nyelvő gépíró-gyorsíró osztály. 1987 nyarán került sor a főtés és világítás korszerősítésére, a könyvtár új

helyének kialakítására. Az 1990/1991-es évben már igazgatási-ügyviteli ágazatra és pénzügyi ágazatra bomlott az egyik osztály, mert a gazdasági változások megkövetelték az alkalmazkodást. 1992-ben az iskola kollégiumát vissza kellett adni a kalocsai iskolanıvéreknek, ezért átköltöztek a Kun utcába. 1994 ıszén csatlakoztak a világbanki programhoz. 1995ben elkészült a taniroda, mely lehetıvé tette a gyakorlati oktatás iskolai keretekben való megvalósítását. Az iskola sok tanulója a továbbtanulást tőzi célként maga elé, ezért mind a közismereti, mind a reáltantárgyak, valamint a közgazdasági ismeretek elsajátítására nagy hangsúlyt fektetnek. Jelen pillanatban 3, közgazdasági, ügyviteli és kereskedelem-marketing szakmacsoportban folyik a képzés. 1999-tıl a dunaújvárosi Fıiskolával együttmőködve bekapcsolódtak a felsıfokú szakképzésbe. 2003-tól a Budapesti Gazdasági Fıiskola akkreditált intézménye. Az érettségi utáni szakképzés új lehetıségeket nyitott. Az OKJ kínálatából mindig olyan szakmákat választottak, melyek alkalmazkodnak a piaci igények és a munkaerı-piaci elvárásokhoz, ezért az elmúlt 5 évben folyamatosan új szakképesítések tanítását kezdték meg. A Közgazdasági Szakközépiskola alapfilozófiájához hozzátartozik, hogy nemcsak a szakképzésre és a felsıoktatásra való felkészítést tartják fontosnak. Számukra döntı, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában. Fegyelmezett hozzáállással, értelmes célokért küzdve, fiatalos jókedvvel és lendülettel oldják meg feladataikat. Az iskola 2004 óta nemzetközi EBCL vizsgaközpont. A felnıttképzésbe 3 éve tudtak bekapcsolódni egy osztállyal. Szakmai képzésünk színvonalát országos és nemzetközi eredményeik igazolják. Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola

A mezıgazdasági szakképzésnek 70 éves, az élelmiszeripari szakképzésnek közel 40 éves múltja van Kiskunfélegyházán. Az iskola 1945 elıtt egyházi Mezıgazdasági Leányképzıiskola, 1950-tıl Mezıgazdasági Technikum, l968-tól Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképzı, l988-tól szakközépiskola is, jelenleg Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola. Hosszú idıszakon át jellemzı volt az intézményre, hogy kevés és speciális képzést nyújtó szakmákra iskolázott be. 1988-ig a szarvasmarha-tenyésztı, baromfitenyésztı és húsfeldolgozó szakmák közül választhattak a diákok. Saját gyakorlati bázisa nem volt az iskolának. 1989-tıl fejlesztések sora indult el. A túlspecializált szakmákat felváltották a többféle feladatkör betöltésére felkészítı, ezáltal jobb elhelyezkedési és megélhetési esélyt adó szakmák. Mindez az alapvetıen 250-270 tanuló képzésére berendezkedett iskolában jelentıs létszámfelfutást eredményezett. Igen nagy elırelépés történt az iskolai tanüzemi háttér kiépítésével. 1991-ben tanvágóhidat létesített a fenntartó önkormányzat a húsipari gyakorlati képzés számára, amely 1997-ben új húsfeldolgozó tanüzemmel bıvült. 1992-ben az iskola 200 ha földterület (szántó) használati jogát kapta meg tangazdaság céljára. 1993-ban az önkormányzat megvásárolta a földterületen lévı állattartó telepet. A romos épületekbıl két istállót újítottak fel, amelyben jelenleg sertés-, juh- és lóállomány szolgálja a gyakorlati képzést, valamint magtárat, gépszínt, szociális

blokkot és csoportszobát alakítottak ki. A földterületen az iskola által telepített 1,2 ha szılı, 1,2 ha gyümölcsös, 1 üvegház szolgálja a képzést. 1996-ban új étkezıvel gyarapodott az iskola. 1997-ben befejezıdött az épülettömb felújítása, melynek keretében megújult a 200 fıs kollégium, és otthont tudott adni korábban a város szélére telepített leánykollégiumnak. Az 1999-ben létesült új iskolaépület már a 21. század európai színvonalú képzésének lehetıségeit kínálja. Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola

1885. február1-jén kezdıdött meg a tanítás a jogelıd intézményben, a KIS-KUN FÉLEGYHÁZI ALSÓFOKÚ IPARISKOLÁBAN, az egykori Fehér iskola termeiben. A kor igényeit kielégítı 23 szakma (például ács, lakatos, órás, talyigás) 164 tanoncának az elméleti képzése folyt itt heti 7 órában. 1886-ban már a kereskedık oktatása is megkezdıdött, a két iskolát egyesítették Kis-kun-félegyházi Alsófokú Kereskedelmi és Ipariskola néven. A két oktatási intézmény 1892-tıl aztán újra önállósult. A tanulók három osztályt végeztek, a létszám általában 150- 170 fı volt. Az ipariskolában az oktatás színvonala a helyi lehetıségek szintjén megfelelı volt, a Kecskeméti Iparkiállításon többször is jutalmazták az intézményt (például 1901-ben aranyérmet kapott). Önálló, saját épületbe 1909-ben költözött A lányok szakmai oktatása 1925-tıl kezdıdött, nekik kezdetben 7 szakmát tanítottak (például szabó, kalapos, fényképész).1936-ban újjászervezıdött a szakoktatás, 5 alapszakma köré csoportosítva (cipész-, építı-, fa-, szabó-, fémipar).A második világháborút követıen az oktatás „szocialista” átalakítása fokozatosan történt, kezdetben csak kisebb változtatásokkal. 1947-ben kezdte meg mőködését a Petıfi Sándor Tanoncotthon, 20 férıhellyel. 1948-ban az államosítás után az intézmény a Kiskunfélegyházi Állami Iparostanonciskola nevet kapta. Az 1949-ben megjelent IV. törvény gyökereiben változtatta meg a szakképzést, megkezdıdött a szakembergárda kinevelése a nagyipar számára, kezdetét vette a tanerık speciális kiképzése, kiadják az elsı tanterveket, szervezıdni kezdenek a mai értelemben vett szakiskolák. A helyi ipariskolában is a következı tanévtıl már fıállású, ide kinevezett pedagógusok tanítottak. A város ipari fejlıdésével párhuzamosan a tanulólétszám kisebb – nagyobb visszaesésekkel, de egyre nıtt, nagyobb férıhelyre volt szükség. Az új épület 1969-re készült el, akkor költözött az intézmény a mai helyére, a Kossuth utca 34. szám alá. 1972-ben megkezdıdött az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolájában, ez 1983-ban levelezı tagozattá alakult, 1998-tól pedig esti tagozatként mőködik.1976-ban átadták a 200 férıhelyes kollégiumot és 120 munkahelyes iskolai tanmőhelyt.1984-ben megkezdıdött a cipıipari és ruhaipari technikusképzés levelezı tagozaton. A tanulólétszám növekedése okán (1100 tanuló) 1987-re elkészült az új épületszárny 5 tanteremmel és 4 csoportszobával. 1990-ben vette fel az intézmény Kossuth Lajos nevét, ugyanebben az évben indult meg az IPOSZ képzés. A rendszerváltás és a privatizáció hozta változások miatt a gyakorlati oktatást az iskolának kellett átvállalnia. Az eddigi 200-250 tanuló helyett közel 600 tanuló számára kellett gyakorlati helyet biztosítani. Ekkor alakult a Tanépítés-vezetıség is. A város a Molnár-telepi, volt KUNÉP-tanmőhely megvásárlásával segítette a feladat

megoldását. 1991-ben újraindult a kereskedı szakma oktatása (élelmiszer- és vegyiáru kereskedı néven). 1993-ban a végzett szakmunkások számára intenzív tagozat létesült (nappali tagozaton 2 év alatt érettségizhettek

1. Minıségpolitika 1.1. Minıségpolitikai nyilatkozat „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megismerje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt, amit szeretni fog.” Szent-Györgyi Albert

Iskolánk arra hivatott, hogy szolgáltató intézményként: a legkorszerőbb és a leginkább alkalmazható tudást adjuk át tanítványainknak, olyan alapokat nyújtsunk, amelyre építhet az élethosszig tartó tanulásban, e folyamat közben olyan értékelési rendszert alkalmazzunk, amely elismeri a teljesítményt, megmutatja a hiányosságokat, ösztönöz azok pótlására, illetve a magasabb szintő ismeret megszerzésére, a tanulás folyamata nem egyszerő ismeretátadás, kiemelt szerepet kap a képességek, készségek fejlesztése, a tanítás-tanulás folyamatában az ismeretátadást értékközvetítés, értékátadás járja át, ezeket az értékeket az iskola PP-jében fogalmaztuk meg, a tanórán kívüli foglalkozások, a szabadidıs tevékenységek a tanulók személyiségfejlesztésének ugyanolyan fontos színtere, mint a tanítási óra, a közgazdasági, ügyviteli munkaterületek iránti érdeklıdést kialakítja és fejleszti a orientáció és szakmai alapozás. Mindeközben érvényesülnek az intézmény minıségfejlesztı munkájának alapelvei: az iskola mőködése partnerközpontú, azaz folyamatosan keresi a partnerek igényeinek kielégítéséhez vezetı utat, vizsgálja elégedettségüket; az iskola mőködésének minden folyamatában érvényesíti a PDCA-ciklust; alkalmazkodik a változó körülményekhez úgy, hogy közben folyamatos fejlesztés valósul meg; az iskola minden dolgozója elkötelezett a minıségfejlesztı munka iránt.

1.2.Küldetésnyilatkozat A Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény és Kollégium általános mőveltséget adó, a korszerő, piacképes, európai színvonalú szakmai tudást megalapozó és örök emberi értékeket közvetítı iskola. Tevékenységünk, figyelmünk központjában a gyermekek állnak, akiket a szülıkkel együttmőködve nevelünk-oktatunk. Olyan iskola megteremtésén fáradozunk, ahol a tanár és diák egyaránt képességei legjavát nyújtja: a PEDAGÓGUS tökéletes szakmai felkészültséggel, változatos metodikával, nyugodt légkörő tanítási órán adja át az ismereteket a tanulónak, akinek minden pillanatban éreztetnie kell nevelıi segítıkészségét, emberségét, gyermekszeretetét, aki megjelenésével is, kommunikációjával is, pedagógiai attitődjével is teremtsen nyílt, bizalomteljes légkört, amelyben a tanuló jól és biztonságosan érzi magát, olyan tanár-diák viszony kialakítására törekedjen, amelynek alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés. Közvetítsen általános és szakmai értékeket, és ebben az értékközvetítı folyamatban mindkét értékkategóriának azonos súlya legyen. Úgy készítse fel a tanulókat a továbbtanulásra, a munkaerı-piaci megjelenésre, hogy mindig a legkorszerőbb ismeretek birtokában legyenek, de a változtatás, a módosítás nem lehet öncélú. A tantestület közösen meghatározott, hatékony nevelési koncepciójával el kell érni, hogy az iskola meghatározó tényezı legyen a tanuló személyiségének és életútjának alakulásában.

1.3. Minıségpolitikai célrendszer 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Teljes körő azonosulás a partnerközpontú szemlélettel. A partnerek igényeinek és elégedettségének folyamatos nyomon követése. A PDCA-ciklus minden mőködési folyamatban érvényesüljön. A folyamatszabályozás terjedjen ki az iskola minden mőködési folyamatára. A megalkotott szabályok váljanak élıvé, mőködıvé, szolgálják az iskola mőködését. A minıségfejlesztés két legfontosabb színtere a tanítási óra és a tanórán kívüli foglalkozás. 7. A megfogalmazott pedagógiai elveket mindenki vallja magáénak. 8. Legyen természetes igény az önfejlesztés. 9. Állandó feladat a szervezeti kultúra fejlesztése. 10. Az intézmény minden dolgozója kellı mértékő elkötelezettséggel rendelkezzen a minıségfejlesztı és az önfejlesztı munka iránt.

1.4. Minıségpolitikai hitvallás A minıség megfelelıség. A követelményeknek való megfelelést jelenti. A követelményeket megfogalmazhatják jogszabályok, elıírások, szerzıdések. A minıségirányítási rendszer alatt szervezeti rendszert értünk, beleértve a folyamatok szabályozását, az erıforrások biztosítását, a feladatok, felelısségek és hatáskörök meghatározását, és mindezek megvalósításához szükséges eszközök és módszerek összességét. A szervezet belsı mőködésének minıség központú irányítását biztosító szervezeti rendszer, mely tartalmazza az intézményi projektek, fejlesztések, pályázatok megvalósításának szabályozását is. Feladata tehát, az intézmény mőködési feltételeinek biztosítása, a szabályozott folyamatok, erıforrások megteremtése és mőködtetése, a felelısségek és hatáskörök meghatározása, a munkatársak képzési és ösztönzési rendszerének mőködtetése, a mérések, ellenırzések és visszacsatolások kialakítása. A visszacsatolás azt jelenti, hogy a feltárt hibák és hiányosságok okainak vizsgálata, elemzése és a fejlesztı tevékenységek megvalósítása útján javul, fejlıdik a szervezet.

Minıségirányítási program Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény , Kollégium és Speciális Szakiskola

11

2. Minıségirányítási Rendszer 2.1 Vezetés, irányítás 2.1.1 Vezetés elkötelezettsége, felelıssége A vezetés az Intézményi Minıségirányítási programban (IMIP) minıségfejlesztési rendszert vezet be. A rendszer kialakításában figyelembe vettük a közoktatási törvény 40.§. követelményeit, a fenntartói ÖMIP elvárásait, a partnerek igényeit. Az intézmény vezetısége kinyilvánítja teljes elkötelezettségét: partnerek igényeinek és elvárásainak teljesítésében az intézmény minden szintjén a minıségpolitika meghatározásában, betartásában, a minıségcélok rendszeres felülvizsgálatában a mőködéshez szükséges erıforrások biztosításában Vállalja: a kiépített rendszer folyamatos tökéletesítését, a partneri elégedettség megtartását, javítását, új partnerek megnyerését. Felelısséget vállal az IMIP megvalósításáért, a minıséget befolyásoló folyamatok végrehajtásáért. A dolgozók joga és kötelessége a szolgáltatások bármely fázisában észlelt, a minıséget károsan befolyásoló jelenség felismerésekor azt a hatáskörrel rendelkezıknek jelezni, a megszüntetésre javaslatot tenni.

2.1.2. A vezetés területei Az intézmény irányítása Jogszabályok betartása és betartatása A vezetés fı feladatai Belsı kapcsolatok szervezése Döntési folyamatok mőködtetése Külsı kapcsolatok tervszerősége, rendszere Gazdálkodás A pedagógiai munka tervezése, minısége A pedagógiai program, a helyi tantervek elfogadása, módosítása, értékelése Célok megfogalmazása Szükséges eszközök biztosítása Pedagógiai innovációk A feladatok adaptálása a partnerek elvárásaihoz A z intézményben dolgozók minısége Szakképzettség Minıségirányítási program Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény , Kollégium és Speciális Szakiskola

12

Továbbképzés Módszertani kultúra, innováció Szakmai teljesítmények Fluktuáció Egyéb feladatok vállalása

A tanulók, gyermekek tudása, szociális és pszichológiai készségei Országos mérési eredmények trendjei Helyi mérési eredmények Versenyek és egyéb szereplések Kommunikációs (hagyományos és informatikai) készségek Magatartás és attitődvizsgálatok Az intézmény felszereltsége, állapota, klímája Tantermek, csoportszobák, szertárak Könyvtárak, mint forrásközpontok Taneszközök, segédletek Speciális helyiségek és felszereltség (szaktantermek, kabinetek, tanmőhelyek) Informatikai felszereltség Intézményi klíma Szervezettség és kultúra Az intézmény és a helyi társadalom kapcsolata Az intézmény imázsa a településen és a körzetben Elégedettségi mutatók trendje A következı iskolafok visszajelzései Nyomonkövetı vizsgálat eredményei PR tevékenység

2.1.3 Jogszerő és hatékony mőködésének garantálása Az intézmény mőködésének egyik legfontosabb alapelve a törvényesség. Az ennek való megfelelés azt kívánja, hogy minden jogi dokumentum legyen hozzáférhetı, illetve minden munkatárs ismerje ezeknek a dokumentumoknak a tartalmát, munkája során tartsa be azokat, cselekedjen azok szellemében. Az intézményi mőködést a következı dokumentumok szabályozzák: Törvények:

A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény módosított változata A szakképzésrıl szóló törvény 2003. évi LXXXVI. tv. A felsıoktatásról szóló törvény 1993. LXXX. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1992. XXXIII. tv. A munka törvénykönyve A felnıttoktatásról szóló törvény CL 2002.


13

A költségvetési törvény 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet az OKJ-ról A törvények végrehajtási rendeletei

Rendeletek:

A tanév rendjérıl szóló miniszteri rendelet Az érettségi vizsga szabályzata 25/2003. (IX. 26.) OM-rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeirıl A szakmai vizsga szabályzata száma 11/1994. rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl 138/1992. a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben önkormányzati rendeletek „érettségi körlevél” 23/200 (VIII.27) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, a tankönyvellátás rendjérıl 277/1997. pedagógus-továbbképzésrıl, pedagógus szakvizsgáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet

a mindenkori módosításokat figyelembe véve. A közlönyben megjelent változásokról a felelısök értesítik az érintetteket, melynek módszere a következı: ~ az érintettek tájékoztatása két héten belül történjen meg, ~ sürgıs esetekben fénymásolat kifüggesztésével kell értesíteni az érintetteket aznap vagy a következı munkanapon, ~ mindenkit érintı esetben rendkívüli vagy soros tantestületi, alkalmazotti megbeszélésen szóban közölni, majd egy példányt két hétre kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség, ~ a közalkalmazotti tanács részére az újonnan megjelenı jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetése, ~ a technikai dolgozókat is érintı tételek esetén elıre megbeszélt idıpontban szóbeli tájékoztatás. A közlönyökben közzétett változások mindenki számára elérhetı az on-line könyvtárban. www.magyarkozlony.hu

Helyük az intézményben: igazgatói iroda, könyvtár, CD-jogtár a titkársági számítógépen.


14

2.1.4. Intézményi mőködés belsı rendje Pedagógiai program könyvtár, Szervezeti és mőködési szabályzat könyvtár, Kollektív szerzıdés

Házirend igazgatóhelyettes, tanári, Tőz- és munkavédelmi szabályzat

igazgatói és vezetıi

irodák, tanári,

igazgatói és vezetıi

irodák, tanári,

szakszervezeti vezetı, gazdasági vezetı, könyvtár, igazgató és vezetıi irodák, közalkalmazotti tanács, igazgató és vezetıi irodák, osztályfınökök, könyvtár, DÖK-vezetı, igazgató és vezetıi irodák, igazgatóhelyettes, gazdasági vezetı, (tanári, a folyosón kifüggesztve) igazgató és vezetıi irodák,

éves munkaterv igazgatóhelyettesek, tanári továbbképzési terv igazgató és vezetıi irodák, igazgatóhelyettesek, tanári munkaköri leírások igazgató és vezetıi irodák, minden dolgozó, gazdasági hiv. tankönyvellátási szabályzat igazgató és vezetıi irodák, gazdasági vezetı, tankönyvfelelıs, gyermek és ifjúságvédelmi felelıs, könyvtáros-tanár iratkezelési szabályzat igazgató és vezetıi irodák, gazdasági vezetı, titkárság


15

2.1.5 Az Önkormányzati Minıségirányítási Program elvárási és azok megjelenése az Intézményi Minıségirányítási Programban ÖMIP

IMIP

I. Minıségpolitika 1. Alapelv nyilatkozat „Kiskunfélegyháza város Önkormányzata kötelezettséget vállal a minıségpolitikában megfogalmazott célok megvalósítására.” Oktatási-nevelési filozófiánk: olyan mővelt fiatalok képzése, akik az iskolában megszerzett alapismeretekkel, nagy biztonsággal, megfelelı általános tájékozottsággal, jól konzerválható tudással, kreativitással lesznek képesek helytállni a felsıfokú oktatási intézményekben, illetve a munkaerıpiacon.”

I. Minıségpolitika 1. Alapelv nyilatkozat „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, és megtalálja azt a munkát amit szeretni fog.” /Szent-Györgyi Albert/ Célunk: Minıség, az együttmőködés és hatékonyság.

2. A rendszer egészére vonatkozó célok Az oktatási képzési programok biztosítsák a tanulók felkészítését a munkaerı-piaci igényekre. Az iskola emelje a tanulók tudás- és képzettségi szintjét. Az iskola készítse fel a tanulókat az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Az iskola népszerősítse a kistérség gazdasági, természeti és társadalmi értékeit. Az iskola indítson átképzı programokat a munkanélküliek számára. Épüljön ki a nevelési-oktatási intézményekben ellenırzés és normarendszer.

2. A rendszer egészére vonatkozó célok A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelı-oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekrıl Strukturált oktatási rendszer mőködtetése, kínálatának folyamatos fejlesztése Az iskola partnereinek és a munkaerı piaci kínálatnak megfelelı szakképzési irányok, szakok kialakítása Hasznos szabadidıs és tanórán kívüli tevékenység kialakítása Épüljön ki a nevelési-oktatási intézményekben ellenırzés és normarendszer.

3. Az intézménnyel szemben speciális elvárásai

3. Az intézmény által képviselt értékek beépítése a napi oktatási-nevelési gyakorlatba Megfelelı képzettségő alkalmazotti kör kialakítása Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál Szervezeti kultúra fejlesztése Együttmőködés a helyi és a kistérségi intézményekkel, szervezetekkel

Nappali rendszerő szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás. Alap-, középés felsıfokú akkreditált szakmai képzés Felnıttoktatás Kollégiumi ellátás


16

Intézményi szintő értékelési rendszer mőködtetése Átjárhatóság intézményi képzésbe II. Minıségfejlesztési rendszer Irányítás: humán erıforrás az információs lehetıségek bıvítése – információáramlás „térképének” elkészítése dokumentálás rendje: a fenntartóhoz beadandó dokumentációkra vonatkozó elvárások Tervezés: Az Önkormányzati Intézkedési Terv

Ellenırzés: A Fenntartó az Intézkedési Tervében és Minıségirányítási Programjában rögzítettek alapján ellenırzi az intézmények tevékenységét.

II. Minıségfejlesztési rendszer Irányítás: humán erıforrás munkatársak kiválasztásának rendje pedagógus továbbképzés információáramlás dokumentáció rendje

Tervezés: Stratégiai tervezés Az iskolában folyó tartalmi munkát meghatározó alapdokumentum az iskola Pedagógiai Programja. A Pedagógiai Programban rögzített alapelvekre épül az intézmény minıségpolitikája és az ehhez kapcsolódó minıségcélok rendszere. A Pedagógiai Program alapján történik a helyi képzési kínálat tervezése. A stratégiai terveket az éves munkatervek bontják le operatív feladatokra. Ellenırzés: A vezetıi ellenırzések alapelveit az SZMSZ tartalmazza (A nevelı-oktatómunka belsı ellenırzésének rendje) tartalmazza. A vezetı ellenırzések során nyert információk a vezetıi átvizsgálások alkalmával kerülnek feldolgozásra, mely alapján történik meg az ellenırzést követı beavatkozás, a rendszer javítása az ismétlıdı hibák kizárására.


17

Fenntartói ellenırzési rendszer I. Ellenırzési területek

Ellenırzést végzi

Ellenırzött intézmények

Törvényességi ellenırzés

Mővelıdési Osztály Külsı szakértı

Nevelésioktatási intézmények

Gazdálkodási, pénzügyi ellenırzés

Közgazdasági Osztály


Szakmai tevékenység ellenırzése - vezetés, menedzselés - humán erıforrás hasznosítás

Külsı szakértı


Gyermek és ifjúságvédelmi ellenırzés

Népjóléti Osztály


Tanuló és gyermekbalesetek megelızése érdekében tett intézkedések ellenırzése Hatékonyság ellenırz. - tanulás eredm. - PP céljainak megval.

Mővelıdési Osztály Beruházási Csoport


Külsı szakértı


Ellenırzés gyakorisága, idıpontja A feladatok jell. megfelelıen rövid-, közép- és hosszú távú A feladatok jell. megfelelıen rövid-, közép- és hosszú távú A feladatok jell. megfelelıen rövid-, közép- és hosszú távú A feladatok jell. megfelelıen rövid-, közép és hosszú távú A feladatok jell. megfelelıen rövid-, közép és hosszú távú A feladatok jell. megfelelıen rövid-, közép- és hosszú távú


18

Mérés, értékelés „A közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitőzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével.” Az országos mérés eredményeit a fenntartó össze tudja hasonlítani. A fenntartó önkormányzat kiemelt feladata, hogy mindenkinek egyenlı esélyt adjon a tanulásra, ezért célja, hogy intézményei teljesítménye ne térjen el sokban egymástól. Az ellenırzési/értékelési rend kialakítása: értékelési rendszer kialakítása az eljárásrend megfogalmazása (szabályozás) feladatterv meghatározása

Mérés, értékelés Mérések alapján pontos képet kapjunk arról, mik az iskolai munkánk erısségei, milyen területeken mutatkoznak hiányosságok, és milyen fejlesztési irányokba kell haladnunk. Ennek megfelelı értékelési rendszer, folyamat kialakítása a meglévı elemek mőködtetésével kerül végrehajtásra: kidolgozott mérési tematikánk és vizsgarendszerünk további mőködtetése hatékonysági vizsgálatok elvégzése a pedagógus értékelésének rendszerbe foglalása


19

Fenntartói értékelési rendszer Vizsgált terület

Értékelést végzi

Tanulók elımenetele, hozzáadott érték

Mővelıdési Osztály Szakértı

Tehetséggondozás


Integrált nevelés


Szegregált nevelés


Differenciált oktatás Képességfejlesztés


Vizsgált terület

Értékelést végzi

Tanítói, tanári tevékenység


Légkör, klíma


Környezeti kultúra


Szülıkkel való együttmőködés


Értékelés Értékelés gyakorisága módszere Oktatás Dokumentum Az ellenırz. ütemtervhez elemzés, igazodva, de legalább 4 interjú, évenként kérdıív, stb. Dokumentum Az ellenırz. ütemtervhez elemzés, igazodva, de legalább 4 interjú, évenként kérdıív, stb. Dokumentum Az ellenırz. ütemtervhez elemzés, igazodva, de legalább 4 interjú, évenként kérdıív, stb. Dokumentum Az ellenırz. ütemtervhez elemzés, igazodva, de legalább 4 interjú, évenként kérdıív, stb. Dokumentum Az ellenırz. elemzés, ütemtervhez igazodva, de interjú, legalább 4 évenként kérdıív, stb. Értékelés Értékelés gyakorisága módszere Nevelés Dokumentum Az ellenırz. ütemtervhez elemzés, igazodva, de legalább 4 interjú, évenként kérdıív, stb. Dokumentum Az ellenırz. ütemtervhez elemzés, igazodva, de legalább 4 interjú, évenként kérdıív, stb. Dokumentum Az ellenırz. ütemtervhez elemzés, igazodva, de legalább 4 interjú, évenként kérdıív, stb. Dokumentum Az ellenırz. ütemtervhez elemzés, igazodva, de legalább 4 interjú, évenként kérdıív, stb.


Értékelés idıpontja Az ellenırzést követıen

Az ellenırzést követıen




Értékelés idıpontja Az ellenırzést követıen




20


21

2.2. Az intézmény mőködése Tervezés 2.2.1. Stratégiai és operatív tervezés Stratégiai célkitőzésünk az oktatási törvényhez igazodva

érettségire és továbbtanulásra felkészítés, általános mőveltség megalapozása, a szakiskolában a 9-10. évfolyamon pályaorientáció, a szakközépiskolában az OKJ szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás a 9-12. évfolyamon, szakmai vizsgára felkészítés a szakképzési évfolyamokon(szakközépiskolában és szakiskolában), akkreditált iskolarendszerő felsıfokú szakképzés az OKJ-vizsgák magas színvonalú elıkészítése, felnıttoktatás, felnıttképzés, iskola rendszeren kivüli tanfolyami oktatás képzés, vizsgáztatás, akkreditált pedagógus-továbbképzés

Erısségeink: Korszerő tudással, modern módszertani ismeretekkel felvértezett tantestületi tagok szellemi tıkéje. Kialakított széles kapcsolatrendszer az általános iskolákkal, a felsıfokú oktatási intézményekkel, a város vállalkozóival, az önkormányzattal, a kamarákkal, a Nemzeti Szakképzési Intézettel, a KÜLKESZ-szel, az Oktatási és a szakminisztériumokkal, középiskolákkal, közmővelıdési intézményekkel. Teljeskörőség a középfokú képzés gazdasági szolgáltatás, mezıgazdasági és élelmiszeripari, gépészeti, elektrotechnika-elektronika, informatika, építészet, könnyőipar, faipar, közlekedés, humán, egyéb szolgáltatások ágazatában Pénzügyi stabilitásunk a rendelkezésre álló finanszírozási keretek felhasználásában.


22

Iskolánk stratégiájában a mőködés vezérelvei között rögzítjük: A TANULÓKÉRT VAGYUNK, akik biztosak lehetnek abban, hogy a tanórákat maximálisan kihasználva jól elsajátíttatjuk velük a tananyagot, komplex személyiségfejlıdést biztosítunk tanítványainknak, megbízható partnernek tekinthetnek bennünket, mert az iskolai-emberi élet normáit betartva nyújtjuk szolgáltatásainkat, minıségi hétköznapokat kínálunk diákjainknak, amelyek során korszerő tananyagot, gyorsan megszerezhetı, pontos információkat közvetítünk számukra, rugalmasan alkalmazkodunk igényeikhez, emberi és bensıséges a tanár-diák viszony. Iskolai stratégiánk fókuszát a jövıkép, a misszió jeleníti meg, amelynek magja az a vezérelv, hogy itt mi vállaljuk a TANULÓK, az EGYÉNEK oktatását, személyiségfejlesztését az érettségi és továbbtanulási követelményeknek megfelelıen, törekedve a munkaerı-piaci igények kielégítésére, az iskola által képviselt értékrend és a diákokban rejlı egyéni értékek közelítésére. A Pedagógiai programban megfogalmazottak alapján törekszünk arra, hogy olyan pedagógusok vegyenek részt az oktató-nevelı munkában, akik türelmesek, megértık, szakmailag jól felkészültek, s képesek a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételére. Eltökélt szándékunk, hogy ehhez a munkához megteremtsük a folyamatos elırehaladás ideális feltételeit. Meggyızıdésünk, hogy iskolánk tanulóinak olyan környezetre, iskolára van szüksége, amely összeköti a világgal; biztonságot és önbizalmat ad, valamint arra készteti a diákot, hogy bátran megragadja a kínálkozó lehetıségeket, és így az életét gazdagabbá és színesebbé tegye. Ahhoz, hogy ilyen iskolát mőködtessünk, elveket, szabályokat kellett megfogalmazni (Pedagógiai program, Házirend…), amelyek betartása az iskola diákjai és dolgozói számára egyaránt kötelezı. Célunk, hogy olyan élethosszig tartó tanulásra motivált szakembereket képezzünk, akik önállóak, kreatívak; a társadalom megújulni kész polgárai lesznek, akik felelısséget éreznek önmagukért, környezetükért, globális világunkért. Ezekre a célokra épül az intézmény tervezımunkája.


23

2.2.2. Az intézmény mőködésének tervezése Minıségfejlesztési program

Pedagógiai program

munkatervek Munkaközösségek tervei Kollégium munkaterve Ellenırzési terv Beiskolázási terv Felnıttképzési terv Intézményi könyvtárak munkaterve Továbbképzési terv Gyermek és ifjúságvédelmi terv Gazdálkodási tervek, mint költségvetési-, leltározási-, iratkezelési-, és egyéb tervek Intézményi önértékelési terv

2.2.3 Tervezésdokumentációja Dokumentum

Módszer

Határidı

Felülvizsgálat

1. Pedagógiai, Igazgat program ó

dok.elemzés , Gannt ábra, konzultáció,

Változások szerint

4 évenként máj.31.

2. Intézményi Igazgat minıségirányítási ó program

Dok. elemzés, Változások kérdıív, szerint interjú

4 évenként máj.31.

3. Szervezeti és Igazgat Mőködési ó Szabályzat

Dok. elemzés, Törvényi interjú változások szerint.

Törvényi változások szerint.

4. Házirend

Felelıs

Tag int Dok. elemzés, Évente hely interjú

5. Tag int Dok.elemzés Tantárgyfelosztás vez

6. Órarend

8.Tankönyv

Minden tanév jún.30.

Tag int Dok. elemzés, Minden hely interjú tanév aug.31. Tankön Interjú Minden

Évente, szept.1.

Legitimáció, résztvevık DÖK, SzMK, nev.testület, szak-alkalm., fenntartó DÖK, SzMK, nev.testület, szak-alkalm.,. fenntartó DÖK, SzMK, nev.testület, szak-alkalm., kisebbségi önk. Fenntartó DÖK, SZMK, nev.test., fenntartó Nevelıtestület

Minden aug.25. Január 25.

tanév

Minden jan.25.

tanév DÖK, nevelıtestület

Minden

tanév SZMK,


Ellenırzés Jegyzı Külsı szakértı Jegyzı Külsı szakértı Jegyzı

Jegyzı

Tagint hely., gyakorlatve z. kollégium vez. Tagint hely, gyakorlat vez. Igazgató 24

rendelés 9. Tanmenetek

yv felelıs Minden pedagó gus

10. Egyéni Minden fejlesztési terv pedagó gus

tanév febr.28. Dok.elemzés, Minden páros tanév összehasonlítá október 1. s Dok.elemzés, Minden páros téma zárása összehasonlítá után s Dok. elemzés Minden tanév szept. 01.

11. Munkaköri Taginté leírások zmény vezetık Gazd.ve z 12. Éves Taginté Dok. elemzés munkaterv zményv ezetık 13. Irattári terv

Iskolatit kár 14. Költségvetés Gazd. vezetı 15.Továbbképzési Igazgat terv ó

Dok. elemzés Dok.elemzés Interjú Dok.elemzés

jan.31. Minden zárása után

nev.testület téma Munkaközöss ég

Minden diagnosztizálás után Minden febr.01.

Minden Minden tanév szept. febr.01. 20.

Mk. Vezetı

Mk.vezetı Tagint hely, gyakorlat vez. Tagint hely

tanév Érintett dolgozók

Igazgató, Tagint hely kollégium vez., gyak. Vez. tanév Nevelıtestület Igazgató

Minden év Évente jan.10. jún. 30. Minden év Minden év júl.01. dec. 31. Mindenév u.a. márc.31

Gazd. Vez.

Igazgató

Nevelıtestület Igazgató Gazd. Vez. Nevelıtestület Igazgató, Tagint hely kollégium vez., gyak. Vez.

2.2.4 Az intézményi tervezımunka folyamata 1. A Pedagógiai program elıkészítése: a tervezımunkában résztvevık kiválasztása a felhasználható dokumentumok (Közoktatási Törvény, országos, helyi fejlesztési elképzelések összegyőjtése), helyzetelemzés, kérdıívek, korábbi ellenırzések, értékelések tapasztalatainak összegzése, a Pedagógiai program témaköreinek meghatározása, a témakörök felosztása, a kidolgozás felelıseinek, határidejének megnevezése, a Pedagógiai program szerkesztése, a Pedagógiai program megismertetése és véleményeztetése a tantestülettel, DÖK-kel, iskolaszékkel, a Pedagógiai program szükség szerinti módosítása, a végleges változat tantestületi elfogadása. 2. Az éves munkaterv elıkészítése: az igazgató a munkaközösség-vezetıkkel közösen meghatározza az éves munka súlypontjait (figyelembe véve a tanév rendjét, az elmúlt tanévi ellenırzés, értékelés tapasztalatait), az egyes munkaközösségek ezekhez a súlypontokhoz igazodva meghatározzák éves terveiket, Minıségirányítási program Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény , Kollégium és Speciális Szakiskola

25

ezek alapján az igazgató elkészíti az éves munkatervet, a nyitó értekezleten sor kerül az éves terv elfogadására, a félévi értekezleten beszámoló a munkaterv feladatainak idıarányos teljesítésérıl, a szükséges korrekció megfogalmazása. 3. A munkaközösségi tervek: tanmenetkészítés szempontjai, meghatározni, milyen országos, megyei versenyeken veszünk részt, iskolai programok (versenyek, vetélkedık, bemutató órák, belsı továbbképzések…) tervezése, diff. képzések, felzárkóztatások, fakultációk, versenyfelkészítı foglalkozások számbavétele, az iskolai hagyományápolás (megemlékezés, ünnepek…) feladatai, új kollégák bevezetése az iskolai munkába, tanmenetek, tankönyvek beválásának vizsgálata. Az iskolai könyvtárakkal való közös programok meghatározása 4. Tanmenetek: tanmenet készítése mindenki számára kötelezı – kivéve az akkreditációban résztvevıket új tanmenetet kötelezı írni: új tanterv bevezetésekor, új tankönyv alkalmazásakor, új tantárgy bevezetésekor, az óraszám megváltozásakor, új kolléga mindig új, saját tanmenetet készítsen. Kötelezı tartalmi elemek: tanítási órák száma (havi-heti bontásban), a tananyag bontása órákra, témakörönkénti összefoglalás, témazáró dolgozatjavító órák, ismétlı rendszerezés, év végi összefoglalás, használandó tankönyv, segédlet, követelmények, értékelési rendszer, koncentráció a többi tantárggyal, új fogalmak, szemléltetı eszközök, módszerek.

dolgozatok

tervezése,

5. A tanítási óra szervezése: a tanítási óra anyaga (részletesen kifejtve, feladatok, példák kidolgozása, megoldása), idıbeosztása, alkalmazott módszerek, szemléltetés, koncentráció, házi feladat, táblai vázlat.


26

A tantárgy sajátosságainak megfelelıen minden pályakezdı köteles óravázlatot készíteni, amíg végig nem tanította a tananyagot


27

2.3 Az ellenırzés 2.3.1.Célja * az intézmény jogkövetı mőködésének biztosítása * a külsı – szakmai, törvényességi, pénzügyi – ellenırzések megfelelı elıkészítése, a munka segítése * az ellenırzés során feltárt hibák javítása, a rendszer javítása a hibák kizárása érdekében Alapdokumentumai * SZMSZ: tartalmazza: a pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendjét, a belsı ellenırzés elveit, a belsı ellenırzés szempontjait, követelményeket, eljárásokat, elıírásokat az ellenırzés folyamatában a vezetés ellenırzéssel kapcsolatos kötelezettségeit, jogosultságait a belsı ellenırzés tervezésének rendjét *IMIP: tartalmazza: a mőködés ellenırzésének rendszerét az ellenırzésre vonatkozó szabályozást Az önellenırzés két fı területe: a mőködést meghatározó alap- és szakmai dokumentumok megléte, azok jogszerőségének vizsgálata a mőködés megfelelıségének vizsgálata A dokumentumok vizsgálata Az intézményvezetı felelıssége a mőködést meghatározó alap- és szakmai dokumentumok folyamatos, a jogi normáknak megfelelı karbantartása, ellenırzése, átdolgozása. Az ellenırzés eszköze: Közoktatási önellenırzési kézikönyv (www.kozokos.hu)


28

2.3.2 Az ellenırzés területei a) Az intézménymőködés ellenırzése Mit? Ki?

Hogyan? A külsı, belsı 5 évenként Dokumentumok munkahelyi vezetık, teljes jogszabályoknak ellenırzése Igazgató, megfelelı, pedagógusok, körben, tagintézményvezetı munkafolyamatba technikai dolgozók szakszerő, évenkénti törvényes mőködés ütemezéssel épített ellenırzés Tankötelezettségrıl tanév tagintézményvezetık, szóló törvény rendjéhez Adatellenırzés osztályfınökök igazgató maradéktalan Beszámoltatás teljesítése tartalmi és tanulói ügyintézık kötött ellenırzés formai szempontból Dokumentum Helyettesítések, Tagint.vezetı pedagógusok, túlórák vezetése, 2 havonta ellenırzés helyettes gazdasági ügyintézı bizonylatolása tételesen A tanulók rendszeres Tagint.vezetı egészségügyi helyettes vizsgálatának elvégeztetése

Kit?

Mikor?

osztályfınökök, szakoktatók

tanév elején

b) Az iskolai neveléssel, oktatással kapcsolatos munka ellenırzése Mit? Ki? Kit? Mikor? Tantárgyfelosztás igazgató , munkabeosztás Pedagógiai Program iskolavezetés megvalósítása Helyi tanterv alapján munka

Tagint.vezetı és végzett helyettes, munkaközösség vezetık, kollégium vezetı

Tanórán kívüli Tagint.vezetı és foglalkozások helyettes, kollégium ütemterve, vezetı tervezése Tagint.vezetı és Tanítási órák, helyettes,, foglalkozások munkaközösségvezetı

Adatellenırzés Beszámoltatás

Hogyan?

tagintézmenyvezet ı

tanévkezdésko Dokumentum r ellenırzés

pedagógusok, technikai dolgozók

félévente

szóban, írás

pedagógusok, kollégiumi nevelıtanárok, könyvtárostanárok technikai dolgozók

félévente

Szóban

pedagógusok, könyvtárostanárok nevelıtanárok

tevékenység közben

Dokumentum ellenırzés

pedagógusok

tevékenység közben

Óralátogatás helyszíni ellenırzés


29

Mit?

Ki?

Kit?

Mikor?

Hogyan?

szaktanár

tanuló

kollégiumi nevelıtanár

tanuló

folyamatosan, félévente naponta

érdemjegy, osztályzat, napló, ellenırzı szilenciumi

osztályfınök

tanuló

foglalkozásokon,

tanuló tagintézmény vezetı osztályfınökök, pedagógusok

tagintézmény vezetı osztályfınökök helyettes

Tanulmányi munka

igazgató szakértı szaktanácsadó

osztályfınökök pedagógusok

havonta egyszer félévkor, végén

füzetbe év észrevételekkel

negyedévente osztályfınöki órán ellenırzı áttekintése ellenırzı könyvbe,

félévkor, év végén naplóba, tanév végén törzslapba és bizonyítványba évente egy írás témakör osztálynaplókba történt bejegyzések

törzslapokra, bizonyítványokb a bejegyzettek

Tantárgyi felmérések, témazárók

szaktanár

tanuló

munkaközösségvezetı igazgatóhelyettes

szaktanár

december május hó félévkor

pedagógusok

év végén

szaktanár Tantárgyi szakmai versenyek

és munkaközösségvezetı

tanuló

szaktanár


és

törzslap, bizonyítvány aláírása írásban, óralátogatás szóban, írásban írásban

dolgozatok irattározása szakkör, egyéni kiírás szerint foglalkozás, esetmegbeszélés munkaközösségi tanév elején, értekezleten félévkor beszámoltatás

30

Mit?

Ki?

Érettségi, szakmai szaktanár vizsgákra felkészülés Differenciált foglakoztatás – tagintézményvezetı esélyt teremtı k oktatási formák és eredmények Magatartás, szorgalom

Szabadidıs tevékenységek

kollégiumigyakorlati csoportvezetık osztályfınökök

Kit?

Mikor?

tanuló

április és május szóban, írásban hó

pedagógusok

és tanuló

tanuló

Kollégiumvezetı tagintézmény vezetı helyettes diákönkormányzat diákönkormányzatot segítı pedagógus Könyvtáros tanárok

c) Ügyviteli munka ellenırzése Mit? Ki?

Kit?

igazgató Szigorú számadású gazdasági vezetı tanügyi nyomtatványok

pedagógusok adminisztrációt végzı dolgozók

Tagintézmény Diákigazolványokkal vezetı kapcsolatos feladatok

megbízott gazdasági ügyintézı

Étkezési díjak kollégiumvezetı gazdasági szedése, befizetése gazdasági ügyintézı ügyintézı Térítési díjak kollégiumvezetı megállapításának gazdasági vezetı helyessége Tankönyv értékesítés rendje, elszámolása, tanulói biztosítás rendje Könyvtárak beszerzésének elszámolás Vásárolt tanügyi eszközök, felszerelések nyilvántartása Munkavédelem, tőzvédelem, balesetmegelızés

osztályfınökök gazdasági ügyintézı

tagintézményvezetı megbízott felelıs megbízott pedagógus

Hogyan?

félévente

Folyamatos adatszolgáltatás és elemzés beszámoltatás, óralátogatás szóban

folyamatosan félévente

szóban írásban

félévente

folyamatosan, de legalább Szóban negyedévente

Mikor?

Hogyan?

évente

írásban (átadás, átvétel, felhasználás) jegyzıkönyvben

évente évente évente

írásban, aláírásnál jelentésben

kéthavonta

Írásban

tanév elején

Írásban

évente Jelentésben október 30., Írásban, leltárral december 31. évente

Jelentésben

Tagintézményvezetı Könyvtárosmegbízott felelıs tanár

Folyamatos Január 31.

Jelentésben

igazgató kollégiumvezetı gazdasági vezetı

folyamatos

írásban bevételezés, kiírás

negyedévente

írásban helyszíni ellenırzés

gazdasági ügyintézı

tagintézményvezetı pedagógusok megbízott külsı technikai szakember dolgozók


31

2.4. Értékelés 2.4.1. Célja Az intézmény mőködésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása.

2.4.2.Alapelvei Adaptív, felhasználja a más által elvégzett értékelést, valamint az intézményi önértékelés tapasztalatait, eredményeit Tekintettel van az összes érintett elvárásaira, elégedettségére Tiszteletben tartja az intézmény pedagógiai munkájának sajátosságait Figyelembe veszi az intézmény neveltjeinek eltérı szociokulturális hátterét, a pedagógiai hozzáadott érték hosszú távú megtérülését Az intézményértékelési rendszer a jóváhagyott nevelési, illetve pedagógiai programon alapszik A vezetıi ciklushoz alkalmazkodva, annak lejárta elıtt fél évvel összegzı értékelésre kerül sor A dolgozók közvetlenül is részt vesznek a mérések és értékelések lebonyolításában és az eredmények értékelésében Az intézményértékelési rendszer hozzáadott érték elvő, ami azt jelenti, hogy az intézmény eredményeit saját korábbi eredményeivel veti össze, és feltárja a fejlesztési lehetıségeket Az intézményértékelési rendszer koherens a fenntartói intézkedési tervvel A mérés-értékelési rendszer figyelembe veszi a tanuló életkori sajátosságait, minden esetben diagnosztikus funkció szerint mér Az intézményértékelési rendszer szerves része a mérési eredmények dokumentálására alkalmas adatbázis, mely lehetıvé teszi az összehasonlítást Az értékelésen alapuló fejlesztés irányai reálisak, lényegesek és a megfogalmazott célok mérhetık

2.4.3 Az értékelési rendszer mőködése Az értékelés folyamata: a körülmények, lehetıségek számbavétele az értékelés tárgyának, területeinek meghatározása mérıeszközök, eljárások létrehozása, kiválasztása a konkrét értékelés céljának, funkciójának kijelölése az értékelés lebonyolítása az adatok elemzése, értékelése visszacsatolás ( az érdekeltek informálása az eredmények felhasználása) Az értékelés területei és indikátorai: Humán tényezık: értékelési szempontsor a vezetık, pedagógusok, alkalmazottak esetében. Szociokulturális háttér mérése a gyermekre vonatkozóan. Összevetés a pedagógiai, nevelési program normarendszerével Tartalmi munka dokumentumai Minıségirányítási program Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény , Kollégium és Speciális Szakiskola

32

Infrastruktúra: épület, tantermek,könyvtárak, sportlétesítmények, - belsı környezet: bútorzat, tanítást közvetlenül segítı taneszközök (a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete szerint.

Költségmutatók:

1 pedagógusra jutó tanulólétszám 1 tanulóra jutó költség bérköltségek dologi költségek és normatíván felül saját bevételek – szolgáltatások pályázati források

Az iskolai munka eredményessége tanulói teljesítmények trendje tanulók versenyeredményei továbbtanulási mutatók (az 1. helyre felvettek aránya) országos mérések trendvizsgálata bemenet-kimenet helyi mérési adatok a pedagógusok munkájának értékelése, a vezetık munkájának értékelése Teljesítményi értéke Alapelvei: legitim és publikus segítse az önfejlıdést legyen objektív, tényekkel alátámasztott motiváló hatású az értékelés légköre segítse a fejlesztést, a korrekció elvégzését

2.4.4.Értékelési feladatok Célja: a változások (az esetleges változások) bemutatása, ok-okozati összefüggések keresése, a változásokból levonható tanulságok, következtetések illetve az ezekbıl adódó feladatok megfogalmazása; a munkatervben tervezett feladatok végrehajtásának elemzı értékelése, valamint munkatervben nem tervezett, de a tanév során felmerült feladatok megoldásának, megvalósításának bemutatása Az éves munka értékelésénél kiemelt szempont a fenntartói elvárások teljesítési szintjének bemutatása. Az intézményi önértékelésben hangsúlyos szempont azon problémák beazonosítása, bemutatása is, melyek megoldása, túlmutat az intézmény kompetenciáin, melyekhez önkormányzati szintő beavatkozásra van szükség.


33

A pedagógus munka teljesítmény értékelésének eljárásrendje Az értékelés módszere, folyamata Összehasonlító kérdıívek kitöltése, feldolgozása 1.Önértékelés, a pedagógus önmagára vonatkoztatva tölti ki. 2. Munkaközösség vezetıje, 3. Egy vezetı (int.vez. vagy helyettes), 4. Három kollégája értékeli. 5. Diákok értékelése ( a pedagógus által tanított diákok 50%-a tölt ki kérdıívet)

Interjú, önértékelési beszélgetés az intézményvezetıvel

KONSZENZUS

A következtetések, szükséges fejlesztések írásbeli rögzítése

A kérdıívekre vonatkozó kitétel, hogy tartalmukban összeolvashatóak legyenek. Az értékelés során érvényesülı alapelv, hogy minden pedagógust értékeljünk, és minden pedagógus értékeljen. Az értékelés alapja: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség vezetı a napi együttmőködési tapasztalatai, ellenırzési tapasztalatai, az elıírt számban látogatott tanítási órán szerzett észrevételei, illetve dokumentumelemzés alapján értékeli a pedagógusokat. A kollégák napi együttmőködési tapasztalataikra alapozva értékelnek, mondanak véleményt. Egy pedagógus értékelésében résztvevı 3 kolléga közül 1fı azonos szakos , 1fı vele azonos munkaközösségben dolgozó, de nem azonos szakos, 1 fı pedig más munkaközösségbeli, vele azonos osztályban tanító munkatárs legyen. Elsı ízben a 2008/ 2009-es tanév végén kerül sor – minden pedagógusra kiterjedıteljesítményértékelésre. Ezt követıen minden tanév végén a pedagógus testület 1/3-ad részét értékeljük. Így 3 évente minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerül. Az adott tanév végén értékelésre kerülı pedagógusok körét a tanév kezdetén, legkésıbb szeptember végéig kell összeállítani és nyilvánosságra hozni. Az értékelendı csoport összeállítását az intézményvezetı végzi, a vezetıhelyettesek és munkaközösség vezetık véleménye és javaslata alapján. A pedagógus értékelés szempontjai Szakmai felkészültség Pedagógiai felkészültség Partneri kapcsolatok minısége Tanórán kívüli tevékenység Munkafegyelem Személyiségjegyek Minıségirányítási program Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény , Kollégium és Speciális Szakiskola

34

Az iskolai könyvtár használata és használtatása

A pedagógiai értékelés lehetıségei, területei ~ a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minısítése; ~ a tanulók kompetenciáinak mérése a kommunikáció, a szociális és környezeti kompetenciák, a problémamegoldó készség, szabálykövetés területén (szakiskolai tanulók) ~ a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz (hozzáadott érték); ~ a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése a tanulócsoport eredményeinek viszonyítása országos, standardizált értékekhez; ~ következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára; ~ önértékelés, önálló tanulás. Az értékelés eredményének nyilvánossága: az érintett pedagógus, az intézményvezetı és helyettesei tekinthetnek be az értékelés összesített eredményeibe. Dokumentálás: az értékelés összesített eredménye és a rögzített fejlesztési feladatok a személyi anyagba kerülnek elhelyezésre. Hozzáférés 4 fı számára biztosított: érintett pedagógus, intézményvezetı, érintett vezetı helyettes, humánügyintézı. Az értékelés eredménye személyes adatnak minısül, így azt TITKOSAN kell kezelni! A vezetıi munka értékelésének eljárásrendje Az értékelés módszere, folyamata Összehasonlító kérdıívek kitöltése, feldolgozása 1.Önértékelés, a vezetı önmagára vonatkoztatva tölti ki. 2. Intézményvezetı értékel, 3.Munkaközösségek vezetıit: az mk. minden tagja és az érintett vez helyettes értékeli. Tanüzemek vezetıit: minden beosztott alkalmazott és az érintett vez. helyettes értékeli. Kollégium vezetıjét: minden kollégiumi nevelı-tanár értékeli. Vezetı-helyetteseket: minden pedagógus értékeli. Gazdasági vezetıt: minden beosztott ügyintézı értékeli.

Interjú, önértékelési beszélgetés az intézményvezetıvel

KONSZENZUS

Következtetések, szükséges fejlesztések írásbeli megfogalmazása

A kérdıívekre vonatkozó kitétel, hogy tartalmukban összeolvashatóak legyenek.

A vezetıi munka elsı ízben 2007/2008-as tanév végén kerül értékelésre , a vezetık teljes körére vonatkozóan: intézményvezetı helyettesek, munkaközösség vezetık, kollégium vezetı, tanüzem vezetık, gazdasági vezetı. Ezt követıen 2 évente kerül sor a vezetık vezetıi munkájának értékelésére. Minıségirányítási program Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény , Kollégium és Speciális Szakiskola

35

A pedagógus vezetık pedagógus munkájának értékelése „ a pedagógus munka teljesítmény- értékelésének eljárásrendje „ szerint történik.

A vezetıi munka értékelésének szempontjai Tervezı munka Döntési tevékenység Szakmai munka irányításának hatékonysága, Információ áramoltatás Dokumentálási tevékenység Kapcsolatrendszer mőködtetése, Ellenırzés, Értékelés, Személyiség jegyek Az értékelés eredményének nyilvánossága: az érintett vezetı, intézményvezetı, munkaközösségek és tanüzemek vezetıit érintıen az illetékes vezetı helyettesek tekinthetnek be az értékelés összesített eredményeibe. Dokumentálás: az értékelés összesített eredménye és a rögzített fejlesztési feladatok a személyi anyagba kerülnek elhelyezésre. Hozzáférés 4 fı számára biztosított: érintett vezetı, intézményvezetı, érintett vezetı helyettes, humánügyintézı. AZ értékelés eredménye személyes adatnak minısül, így azt TITKOSAN kell kezelni!

2.4.5 A teljeskörő intézményi önértékelés rendszere

Vezetés: Az intézmény vezetése hogyan alakítja ki az intézmény hosszú távú terveit és értékrendjét, és személyes részvételével hogyan mutat példát azok megvalósításában? Az intézmény vezetése hogyan biztosítja az intézmény mőködési rendjének kialakítását és fenntartását, valamint az intézmény folyamatos fejlesztését? Emberi erıforrások: Minıségirányítási program Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény , Kollégium és Speciális Szakiskola

36

Az intézmény hogyan tervezi meg, irányítja és fejleszti a munkatársakkal kapcsolatos tevékenységeit pedagógiai programjának és folyamatainak támogatása és hatékony mőködtetése érdekében?

Stratégia: Az intézmény hogyan alakította ki és vizsgálja felül Pedagógiai Programját és egyéb hosszú távú terveit, hogyan ismerteti meg és hogyan bontja le ezeket a tanévre vonatkozó feladatokra? Partnerkapcsolatok: Milyen eredményeket ért el az intézmény elıre tervezett céljaival és más intézmények eredményeivel összehasonlítva a közvetlen partnerek elégedettsége terén és hogyan fejlıdtek ezen eredményei az elmúlt években? Erıforrások: Az intézmény hogyan irányítja, szervezi közvetett partnerkapcsolatait és belsı erıforrásait céljai elérése, Pedagógiai Programjának megvalósítása, valamint az intézményi folyamatok hatékony mőködése érdekében? Folyamatok: Az intézmény hogyan tervezi, szervezi, valósítja meg és fejleszti tovább folyamatait és azon belül nevelési-oktatási tevékenységét a partnerek igényeinek figyelembe vételével?


37

Az intézményi önértékelés eljárásrendje Irányított önértékelés Célja: Rendszeres, szabályozott önértékelési folyamatban feltárni az intézményi mőködés folyamatainak hatékonyságát, eredményességét Irányított önértékelés folyamatábra START Céllista

1 2

Önértékelés megfogalmazása

céljainak Ütemterv

A feladatok ütemezése. Önértékelés területeinek,

Szempontlista területek

szempontjainak meghatározása 3

Módszerek kiválasztása

Módszerek (KMD- díj)

4

Adatgyőjtés elıkészítése

adatgyőjtı ívek,adottságok,

eredmények 5

Vezetıi önértékelés elıkészítése

Vezetıi kérdıív

Korrekció 6

Kérdıívek a partnerek igényeinek felmérésére

Protokoll

7

Mérés lebonyolítása

Jegyzıkönyv

8

Kérdıív kérdései

Kérdıívezés protokollja

Jegyzıkönyv

Kérdıívek elemzése,

Összefoglaló a kérdıívekrıl

feldolgozása Önértékelı dokumentumok

9 .

10.

Vezetıi interjú kérdései

Adatok értékelése, trendvizsgálatok, összesítı elemzésbıl vezetıi interjú elıkészítése

Vezetıi interjú kérdései

Vezetıi interjú lefolytatása

Vezetıi interjú Korrekció

11. Az irányított önértékelés anyagainak végsı összesítése Minıségirányítási program Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény , Kollégium és Speciális Szakiskola

Összefoglaló az irányított önértékelésrıl 38

Önértékelı dokumentum

12. A érintett partnerek tájékoztatása az irányított önértékelésrıl

13.

Partnerek tájékoztatása

Problémakatalógus A fejlesztendı területek kijelölése

A folyamat leírása

Az intézmény irányított önértékelése az intézmény összes mőködési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások elıkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai elıre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettıs célja van; információgyőjtés a szervezeti kultúra szintjérıl, és az intézmény folyamatairól. A kétirányú folyamat bemenı adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. Az önértékelés területei: információ a szervezeti kultúra szintjérıl az intézmény folyamatairól, a folyamatos fejlesztés alkalmazásáról Felhasznált módszerek: dokumentumelemzés strukturált interjú kérdıív Résztvevıi: Az igazgató, tagintézményvezetık, alkalmazotti közösség, szülık, gyerekek – reprezentatív kiválasztással. Az irányított önértékelés folyamatát az intézményi minıségügyi vezetı irányításával a minıségirányítási team végzi. Az irányított önértékelés lépései: 1. lépés A vezetıi kör meghatározza az irányított önértékelés célját: információgyőjtés a szervezeti kultúra szintjeirıl, az intézmény folyamatairól, a folyamatos fejlesztés alkalmazásáról. 2. lépés Számba veszi és ütemezi az elvégzendı feladatokat, döntést hoz a vizsgálatot végzık személyérıl, a vizsgálat módszerérıl és idejérıl, valamint a vizsgált területekrıl, ezekkel együtt meghatározza a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. lépés A minıségi vezetıi kör elvégzi a módszerek kiválasztását, mérés rendjét: meghatározza a vizsgálat célját, a feldolgozásban részt vevık körét, Minıségirányítási program Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény , Kollégium és Speciális Szakiskola

39

4. lépés 5. lépés 6. lépés 7. lépés 8. lépés 9. lépés 10. lépés

11. lépés

12. lépés 13. lépés

a vizsgáltba bevontak körét, a vizsgálat helyét, idejét, a feldolgozás határidejét. Adatgyőjtı-teameket hoz létre. Az intézményvezetıi (igazgató, ig. helyettesek) kérdıív alapján történik a vezetıi önértékelés. Kérdıíveket állít össze a partnerek igényeinek felmérésére. Felmérés lebonyolítása a következı területeken valósul meg: pedagógusok, szülık, tanulók, fenntartó körében. A feldolgozásban résztvevı team elemzi és összegzi a kérdıívek adatait. Ezt követi az adatok értékelése, a trendvizsgálatok elkészítése. Az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján összeállítja a vezetıi interjút. A vezetıi interjú kérdései alapján lefolytatják az interjút, melynek szempontjai a kihívásokban felvett ellentmondások, az erısségekgyengeségek, valamint a fejlesztési javaslatok. Korrekció: kérdések javítása, pontosítása. Az irányított önértékelés anyagaiból elkészül az irányított önértékelés végsı összesítése. A felmérés eredményeit ismerteti a partnerekkel (szóban, írásban). A minıségi kör a probléma-katalógus alapján kijelöli a fejlesztendı területeket.

2.4.6 Eljárásrendje Intézményvezetés értékelése Célja: A vezetı tevékenysége mennyiben járul hozzá a pedagógiai program céljainak megvalósításához és az intézmény hatékony mőködéséhez.

Pedagógusok és munkaközösség-vezetık értékelése Célja: A munkaköri leíráson alapuló, a gyakorlatban is mőködı értékelési rendszer segítségével javítani az iskola külsı és belsı partnereinek elégedettségét és az intézmény mérhetı teljesítménymutatóit

Megfelelési mutatók: Jól megfelelt, ha az összesített mutató 80% feletti; Megfelelı, ha 70% feletti, Nem megfelelı, ha 69% alatti az eredménye. Elismerési vagy szankcionálási eljárások Elismerési lehetıségek: jutalom, Minıségirányítási program Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény , Kollégium és Speciális Szakiskola

40

rendkívüli feljebbsorolás, pótlék maximális mértékének megadása, kereset-kiegészítés emelése, szakmai (külföldi vagy belföldi) tanulmányúton való részvétel, kitüntetésre felterjesztés, címpótlék adása.

Szankcionálási lehetıségek: figyelmeztetés, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 45. § (2) bekezdésében megfogalmazott fegyelmi felelısségre vonás. A tanulók teljesítményének értékelése Célja: a tanulói teljesítmény viszonyulása az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez; önmagához mért fejlıdése, milyen irányú változást mutat az ismeretek elsajátítása, gyarapodása terén; iskolán kívülrıl hozott, az iskolai követelményeken túli tudás és más területen megmutatkozó képességek kibontakoztatása. •

Eljárásrendje: lásd PP és az IMK Intézményértékelés eredményességvizsgálat

Az intézmény vezetés megvizsgálja az intézmény mőködésének gyakorlatát a partneri elvárások és a hatékonyság kritériumai alapján. Az évente elvégzendı vizsgálatok feladata annak megállapítása, hogy az intézmény egyes folyamatai milyen hatékonysággal mőködnek. Az intézmény mőködésnek tervszerőségét, kiszámíthatóságát a mőködési folyamatok szabályozásával kívánjuk javítani. A felelısségi mátrix tartalmazza az intézmény folyamatait és annak gazdáit. A mérési pontokat a Mérés fejezet tartalmazza. Az irányított önértékelés eljárásrendjében (3. sz. szabályzat) az önértékelés minden területe (szervezeti kultúra, folyamatok szabályozottsága, folyamatos fejlesztés alkalmazása) szabályozott.


41

2.4.7 Az intézmény ellenırzési, értékelési rendszere összefoglalója ELLENİRZÉS

TERÜLET

TANULÓK

Tanulmányi munka

mérési módszer gyakorisá pont g belsı ell. dokumentum- havonta szerint elemzés esetenként

Versenyeredmények

tanévvégi értékelés

Vizsgák

Évvége

Magatartás

folyamato s osztályozó értekezlet folyamato s osztályozó értekezlet Esetenkén t

Szorgalom

Fegyelmi ügyek

ÉRTÉKELÉS

Elemzés

évente

óralátogatás megbeszélés

folyamato s félévente

óralátogatás megbeszélés

folyamato s félévente

dokumentáci felelıs ó napló, ofi ellenırzı tagint vez. Tagint vez hely összesítések, tagint jegyzıkönyve vez. k Tagint vez hely. mkv. jegyzıkönyv tagint vez. Tagint vez hely feljegyzés Tagint feljegyzés vez hely

mérési pont

feljegyzés feljegyzés

dokumentum- esetenként jegyzıkönyv elemzés megbeszélés


módszer

folyamatos szóbeli tanmenet írásbeli szerinti félév, évvége

gyakoriság

dokumentáci ó eseti tanmenet ellenırzı, szerinti, napló, félévente bizonyítvány

felelıs szaktanár

versenyek

írásbeli, szóbeli, gyakorlati

évente

jegyzıkönyv

szaktanár

vizsga

írásbeli, szóbeli, gyakorlati

évente

jegyzıkönyv

vizsgáztató

félév, évvége

önértékelés megbeszélés

félévente

napló

osztályfınö k

Tagint vez hely

félév, évvége

önértékelés megbeszélés

félévente

napló

osztályfınö k

Tagint vez hely

esetenként

megbeszélés

esetenként

jegyzıkönyv

Tagint vez

42

Jutalmazások (motiváció)

munkater v szerinti

Belsı mérések

tanmenet dokumentum- Munkater jegyzıkönyv szerint 10. elemzés v szerint év végén Esetenkén Írásbeli esetenként jegyzıkönyv t

Külsı mérések

óralátogatás félévente dokumentumelemzés

feljegyzés napló


Tagint vez hely Tagint vez hely Tagint vez hely

félév, évvége

önértékelés dokumentum elemzés tanmenet írásbeli szerint 10. év szóbeli végén esetenként írásbeli

félévente

jegyzıkönyv

Tagint vez tag vez hely

évente

napló jegyzıkönyv

eseti

jegyzıkönyv

szaktanár munkaköz. vez. Tagint vez hely

43

PEDAGÓGUSOK

Könyvtárak munkater munkaterve, pedagógiai v szerint programja Tanmenet, program

IX. 10.

Tankönyv, taneszköz

IX. 15., II. 15.

Ofi, munkaközösségvezetı tevékenysége Pedagógusok munkája

munkater v szerint

Munkaközösségi szakmai munka

munkater v szerint

ISKOLA

Házirend

Ügyeleti rendszer

munkater v szerint

könyvtárlátog munkater atás v szerint dokumentumelemzés dokumentum- évente elemzés dokumentumelemzés megbeszélés óralátogatás dok.-elemzés megbeszélés óralátogatás dokumentumelemzés

óralátogatás iskolai elemzés beszélgetés folyamato iskolabejárás s óralátogatás dokumentumelemzés folyamato dokumentums elemzés

félévente

munkater v szerint

feljegyzés napló

Tagint évvége vez és hely

beszámoló, dokumentum -elemzés

évente

jegyzıkönyv

Tagint vez

tanmenet

Tagint vez hely Tagint vez hely Tagint vez hely Tagint vez és hely mkv. Tagint vez és hely

évente

beszámoló

évente

jegyzıkönyv

Tagint vez

évvége

beszámoló

évente

jegyzıkönyv

Tagint vez

évvége

beszámoló

évente

jegyzıkönyv

Tagint vez

évvége

beszélgetés, dokumentum -elemzés

évente

feljegyzések

Tagint vez

tanév vége

önértékelés

évente

jegyzıkönyv

Tagint vezés hely

rendelések, leltári jegyzıkönyv feljegyzés

munkater v szerint

feljegyzés napló

munkater v szerint

napló feljegyzés

folyamato s

feljegyzés

Tagint vez hely

Évente

beszámoló

évente

jegyzıkönyv

Tagint vez

folyamato s

feljegyzés

Tagint vez hely

Évente

beszámoló

évente

jegyzıkönyv

Tagint vez

feljegyzés

Tagint vez hely

Évente

beszámoló

évente

jegyzıkönyv

Tagint vez

beszámoltatás SZMSZ, Pedagógiai ig. utasítás jogszabály és évente Program végrehajtása szerint dokumentum elemzés


44

Irányított ınértékelés

Folyamat szabályoz ás szerint

irányított önértékelés

4 évente

jegyzıkönyv


minısé folyamatszabál EFQM gügyi yozás szerint vezetı

4 évente

jegyzıkönyv

minıségügy i vezetı

45

2.5 Mérési rendszer 2.5.1 Célja: Az objektív tényeken alapuló folyamatos fejlesztés biztosítása.

2.5.2 Pedagógiai mérések 2.5.2.1 Külsı mérés-országos standard Az országos mérés-értékelés eredményeinek figyelembe vétele

Adatbázis kialakítása a trendvizsgálathoz az igazgató irányításával 2007.06.30-ig

A megfelelés kritériumai: kiváló: ha az országos átlagot legalább 10%-kal meghaladja, a trendvizsgálat emelkedı eredményt mutat jó: ha az országos átlagot meghaladja, teljesítmény emelkedik megfelelı: ha az országos átlagot eléri, a trendvizsgálat eredménye pozitív nem megfelelı: ha az országos átlag alatti, vagy a teljesítmény csökkenı tendenciát mutat

Nem-megfelelés esetén következık az eljárások: problémafeltárás, elemzés, fejlesztési terv készítése ( rövid-, középtávú) a fejlesztési terv ellenırzése, értékelése (ellenırzési tervbe építése), félévente

Az egyes tanulók egyéni fejlesztése; az osztályok teljesítménye:

Feladat Tanév végi kompetencia mérések

Idıpont

Minden év május

érintett

10. évfolyam

felelıs

Tagint.vez. hely

Informáltak köre Az egyes osztályban tanítók, tanulók, szülık

Igazoló dokumentumok Diagnózis egyénre kompetenciára szabottan. Összehasonlító elemzés, hozzáadott érték megállapítása. Bevezetés az adatbankba

és a

Nem-megfelelés esetén az országos és helyi értékelés alapján a hiányok felszámolására minden év március 31-ig intézkedési terv készül


46

Intézkedési terv a hiányosságok felszámolására

Célok

Feladatok

Erıforrás: humán, tárgyi

Felelıs

Sikerkritérium

Mérés, értékelés

Ellenırzı személy

Ahová el kell jutni a megfogal mazott probléma / igény megoldásá val

A célok megvalósu lását segítı konkrét tevékenysé gek

A sikert biztosító tárgyi és személyi feltételek

A megvalósít ásért felelıssége t vállaló személy

Az elvárt eredmény megfogalmazása

Az elvégzett feladat minısítése

Pontos Folyamatdátum gazda v. hónapokra vezetés lebontva

Határidı

2.5.2.2 Belsı mérés Az intézmény éves munkarendje részletesen tartalmazza a belsı mérések területeit, idıpontjárt, a célcsoportot, az alkalmazott eszközöket, valamint azt hogy az eredményeket hogyan használjuk fel.

Az igény- és elégedettségmérés eljárásrendje 1. Az iskolai munkatervben és a minıségbiztosítási csoport munkatervében ki kell jelölni a feladatot A mérés idıpontjának kiválasztása 2. A mérés eszközeinek elkészítése: • A kérdıívek elkészítése. • Az interjú kérdéseinek megfogalmazása, idıpont-egyeztetés az interjúalannyal. • A mérésben résztvevık (tanulók, szülık, pedagógusok, technikai dolgozók, könyvtár használók) tájékoztatása (osztályfınöki órán, szülıi értekezleten, tantestületi értekezleten, fókuszcsoportos megbeszélésen). • Az eszközök elkészítéséért felelıs kollégák felkérése, a határidık kijelölése. • Az elkészített eszközök tesztelése 3. A kérdıívek kiosztása, az interjúk elkészítése, a fókuszcsoportos beszélgetés lebonyolítása (osztályfınök,). 4. A kérdıívek összegyőjtése, az interjúk és a fókuszcsoportos beszélgetések jegyzıkönyveinek elkészítése (osztályfınökök,). 5. A kérdıívek összesítése, adatrögzítés, adatfeldolgozás (az iskola technikusa segítségével, a minıségbiztosítási csoport vezetıjének irányításával).


47

2.5.2.2.1.Partnerkapcsolatok Közvetlen partnerek

Képviselı

Az azonosítás gyakorisága

Elégedettségi igényfelmérés gyakorisága

Mintavételi eljárás

Módszer

A felmérés eredményeinek rögzítése

kérdıív

gépi adatfeldolg.

Felelıs

9-11. évf.: 50% Tanulók

DÖK

kétévente Évente

kétévente évente

Végzıs évf.: 100%

Szülık

az Iskolaszék tagjai

kétévente

kétévente

50%

kérdıív

gépi adatfeldolg.

Tanárok

MIZO-MINBI

kétévente

kétévente

100%

kérdıív összehasonlító elemzés trendvizsg.

gépi adatfeldolg. jegyzıkönyv táblázat

Fenntartó

Mővelıdési osztályvezetı

kétévente négyévente


100% interjú szakképzett növendékeink munkáltatói körébıl célzott reprezentatív mintavétel beszélgetés

jegyzıkönyv

100% városiak: 100% vidékiek: igény szerint

jegyzıkönyv

Munkáltatók Munkaügyi Központ

Cégvezetı Munkaügyes Vezetı Megbízott

Általános iskolák

Igazgatók

Technikai dolgozók Kamarák (Iparkamara, Könyvvizsgáló) Fıiskola akkreditáció

Gazdasági vezetı

négyévente

négyévente

kétévente

kétévente



Megbízottak

Megbízottak

kétévente

jegyzıkönyv

kétévente


100%

interjú írásbeli és szóbeli tájékoztatás, tapasztalatcsere, bemutató foglalkozás fókuszcsoportos megbeszélés

jegyzıkönyv táblázat

100%

interjú

jegyzıkönyv

100%

interjú

jegyzıkönyv

táblázat jegyzıkönyv

A min ısé girá nyít ási cso port m e g b í z o t t j a

48

2.5.2.2.2 Panaszkezelés Panaszkezelés 1./ Panaszkezelés diák, hallgató, szülıi panaszok esetében. I. szint ~ A panaszos problémájával az osztályfınökhöz, tanfolyamvezetıhöz, kollégiumi csoportvezetıhöz (továbbiakban panaszt vevıhöz) fordul. ~ A panaszt vevı – az ügy súlyának megfelelıen – azonnal, vagy legkésıbb másnap, megvizsgálja a panasz jogosságát. Amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. ~ Jogos panasz esetén a panaszt vevı egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint ~ Abban az esetben, ha az osztályfınök, a tanfolyami csoportvezetı, kollégiumi csoportvezetı nem tudja megoldani a problémát, azonnal közvetíti a panaszt az illetékes tagintézményvezetı helyettes, ill. a kollégiumvezetı felé. ~ A helyettes, a kollégiumvezetı - az ügy súlyának megfelelıen – azonnal, de legkésıbb három napon belül egyeztet a panaszossal. ~ Ha az egyeztetés megállapodást eredményez (melyet szóban vagy írásban rögzítenek), a panaszos és az érintettek elfogadják azt, az ügy lezárul. III. szint ~ Amennyiben a helyettes, a kollégiumvezetı nem tudja megoldani a problémát, azonnal közvetíti a tagintézmény vezetı felé. ~ Az igazgató - az ügy súlyának megfelelıen – azonnal, vagy legkésıbb három napon belül egyeztet a panaszossal. ~ Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban vagy írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idı szükséges, úgy egy hónap idıtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. IV. szint ~ Ha a probléma ezután is fennáll, a panaszos képviselıje jelenti a panaszt a fenntartó felé. ~ Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. ~ A fenntartó egyeztet a panaszos képviselıjével, amit írásban is rögzítenek. 2./ Panaszkezelés alkalmazotti panaszok esetében I. szint ~ Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki felelıse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Iskolai oktatásban Felelıs: tagintézményvezetı helyettes Iskolai gyakorlati oktatásban Felelıs: gyakorlati oktatásvezetı. Iskolai technikai körben Felelıs: gazdasági vezetı Húsipari Tanüzemben Felelıs: tanüzemvezetı Tangazdaságban Felelıs: tangazdaság vezetı ~ A felelıs megvizsgálja három napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelıs tisztázza az ügyet a panaszossal. ~ Ha panasz jogosnak minısül, akkor a felelıs öt napon belül egyeztet a panaszossal. Minıségirányítási program Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény , Kollégium és Speciális Szakiskola

49

A felelıs tájékoztatja az iskola igazgatóját a panasz tartalmáról és az egyeztetés eredményérıl. ~ Ezt követıen a felelıs és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idı szükséges, egy hónap idıtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelıs a beválást. ~ Ha a türelmi idı lejártával a probléma nem oldódott meg sem a felelıs, sem az igazgató közremőködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez. II. szint ~ Tizenöt napon belül az iskola igazgatója a fenntartó képviselıjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is. ~ Ezután a fenntartó képviselıje és az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idı szükséges, egy hónap idıtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III. szint ~ Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg.


50

3. Minıségirányítási rendszer mőködtetése Az intézmény igazgatója a minıségfejlesztési munka koordinálásával, irányításával támogató team-et, úgynevezett irányító csoportot bíz meg. Az irányító csoport a tanévenként aktuális minıségfejlesztési feladatok megvalósítására éves munkatervet készít. A munkatervi feladatok megvalósítását irányítja, koordinálja, a megvalósítást idırendben ütemezi, felelısöket jelöl meg, meghatározza a megvalósítás módjait, eszközeit és a közzététel (nyilvánosság) formáit. A partneri mérések értékelése alapján fejlesztési célokat jelöl meg. Az irányító csoport folyamatosan karbantartja az IMIP-et.

3.1. A MIR mőködésének leírása A Minıségirányítási Program mőködtetéséért az igazgató a felelıs. A minıségirányítási vezetı az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata az IMIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A jelen dokumentum leírásában elıírtaknak megfelelıen végzi a MIP mőködtetésének feladatát. Munkáját a folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok mőködtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör illetve a minıségirányítási vezetı felé.

3.2. A minıségirányítási rendszer felépítése és mőködése Minıségügyi vezetı

Folyamatgazdák

Minıségfejlesztési csoportok

Minıségügyi vezetı:

A Közalkalmazotti Tanács egyetértésével az igazgató bízza meg Feladata a minıségirányítási rendszer mőködtetése: elkészíti a minıségfejlesztési munka éves munkatervét folyamatosan ellenırzi a munkaterv végrehajtását irányítja, ellenırzi és értékeli a folyamatgazdák tevékenységét


51

fejlesztési feladatokhoz minıségi köröket szervez a végzett munkáról rendszeresen beszámol az iskola vezetésének éves értékelı beszámolót készít rendezi, felügyeli a minıségügyi irattár dokumentumait

Folyamatgazda: A minıségügyi vezetı egyetértésével az igazgató bízza meg. Feladata: mőködteti az intézmény által azonosított és szabályozott folyamatot az eljárásrendnek megfelelıen (algoritmus, határidık, dokumentáció) irányítja a folyamatban részt vevı team munkáját szervezi a folyamat eredményességének mérését adatokat szolgáltat a különbözı értékelésekhez beszámol a minıségügyi vezetınek A minıségfejlesztési csoportok:

Állandó, adott feladatra szervezıdı minıségi körök: A minıségi körök szervezését, feladatait az adott eljárásrendek rögzítik. A minıségi kör vezetıje az adott folyamat gazdája. Intézkedési tervek végrehajtására szervezett teamek (határozott idejő) Feladatuk meghatározása, hatáskörük, vezetıjük kijelölése a MIR-vezetı feladata. Problémafeltáró teamek (határozott idejő) Feladatuk egy-egy probléma feltárása, elemzése, a szükséges fejlesztési terv elkészítése és felterjesztése a MIR-vezetıhöz.

Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelıen mőködtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA ), másrészt az intézmény szintjén belsı felülvizsgálattal (nagy PDCA). Az IMIP felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelıen végezzük.


52

3.3 Az intézményi értékelés, elemzés 1. Az igény- és elégedettségmérés során kapott adatok, mutatók értékelése, elemzése – írásos összefoglaló készítése. 2. A partnerek igényeinek összehasonlító elemzése (különös tekintettel az egyes partnerek igényeinek fontossági sorrendjére, az azonosságokra és az eltérésekre) - írásos összefoglaló készítése. 3. Trendvizsgálat – az elemzés terjedjen ki a változásokra is – írásos összefoglaló készítése. 4. Az elemzés eredményeként következtetések levonása – megalapozott, több helyütt jelentkezı igényekre, elvárásokra kell reagálni – írásos összefoglaló készítése. 5. A megállapított következtetések ismertetése a vizsgált partneri körrel – jegyzıkönyv készítése.

A folyamat résztvevıi a minıségírányítási csoport, az igazgató, az iskola statisztika szakos tanárai, az osztályfınökök, szükség esetén a vizsgált területek felelısei. Az értékelés és a következtetések ismertetése történjen meg az adatrögzítést követı 3 hét alatt.


53

3.4. Célmeghatározás, intézkedési tervek 1. Az elemzés során levont következtetések alapján célok meghatározása. 2. A meghatározott célok között rangsor felállítása • • • •

a tanulói, szülıi igények, a pedagógusi igények, a fenntartói és egyéb partneri igények, a törvényi szabályozás és a rendelkezésre álló erıforrások

figyelembevételével. 3. El kell különíteni a rövid, közép- és hosszú távú célokat. 4. A célok ismertetése az érintettekkel. 5. Intézkedési tervek készítése a célok eléréséhez: • • • • • •

a szükséges cselekvési sor meghatározása, a megvalósításhoz alkalmazott módszerek kiválasztása, a meglévı és hiányzó erıforrások számbavétele, a felelısök és a határidık kijelölése, az elvárt eredményt, a sikerkritérium megfogalmazása, az eredmény mérési és értékelési mód


54

3.5. Az INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos intézkedések Érvényességi ideje: 2007. december 1-jén lép hatályba, érvényes 2010. augusztus 31ig.

A program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola fenntartója,

-

az iskola igazgatója,

-

a szülıi képviselık testülete,

-

az iskola alkalmazotti közössége,

-

a diákönkormányzat.

Az intézményi minıségirányítási program módosítását az iskola alkalmazotti közössége fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított IMIP-et a jóváhagyást követı szeptember 1-jén kell bevezetni.

Az IMIP nyilvános, minden érintett és érdeklıdı számára megtekinthetı. Egy-egy példánya elhelyezésre kerül, illetve megtekinthetı a titkárságon, tanári szobában, kollégiumi nevelıi szobában, gazdasági vezetıi szobában, kollégiumokban illetve az intézmények honlapján.


55

I Számú melléklet: Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény, Kollégium és Speciális Szakiskola Tagintézményi könyvtárak összevont Minıségirányítási Programja 1. Bevezetı ............................................................................................................................... 57 2. Helyzetelemzés..................................................................................................................... 57 2.1 Az iskolai könyvtárak rövid bemutatása ........................................................................ 57 2.1.1 Kossuth Lajos Szakképzı iskola és Kollégium könyvtára...................................... 57 2.1.2 Közgazdasági Szakközépiskola könyvtára.............................................................. 57 2.1.3. Mezıgazdasági Szakképzı iskola könyvtára ......................................................... 57 2.2 Az iskolai könyvtárak helye az intézmény szervezeti struktúrájában............................ 58 2.3 Személyi és tárgyi feltételek .......................................................................................... 58 3. Összevont IMIP.................................................................................................................... 58 4. Minıségpolitikai nyilatkozat................................................................................................ 58 4.1 Küldetésnyilatkozat ............................................................................................................ 59 5. Minıségpolitikai célrendszer ............................................................................................... 59 5.1 Általános, hosszú távú cél .............................................................................................. 59 5.2 Könyvtárak jövıképe ..................................................................................................... 59 5.3 Alapelvek, értékek, szemlélet......................................................................................... 59 5.4 Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok............................................................ 60 5.5 A speciális nevelési módszereket igénylı tanulók könyvtárhasználatra nevelése ......... 60 6. Mőködési folyamatok........................................................................................................... 60 6.1 Szervezet ........................................................................................................................ 60 6.1.1 Jogi megfelelés ........................................................................................................ 60 6.1.2 Stratégiai tervezés ................................................................................................... 60 6.1.3 A könyvtári tervezı munka folyamata .................................................................... 61 6.1.4 A mőködés és értékelése ......................................................................................... 61 6.1.5 Beszámolók funkciója, tartalma .............................................................................. 61 6.2 Partnerek, kapcsolatok ................................................................................................... 62 6.2.2 Iskolán kívüli kapcsolatok....................................................................................... 62 6.3 Humán erıforrás............................................................................................................. 63 6.4 A könyvtárak mőködtetése............................................................................................. 63 6.5 Oktatás-nevelés .............................................................................................................. 63 6.6 Mérés-elemzés................................................................................................................ 63


56

1. Bevezetı A tagintézményekben mőködı iskolai könyvtárak a törvényi szabályozásnak megfelelıen mőködı tagintézmény-egységek. Az intézmény Szervezeti Mőködési Szabályzata részletesen tartalmazza a mőködésre vonatkozó jogszabályokat, feltételeket, a tagintézményenkénti győjtıköri és katalogizálási szabályzatot, a gazdálkodás szabályait, a tankönyvellátás szabályzatát valamint a tagintézményekben alkalmazott könyvtárostanárok munkaköri leírásait. Az intézmény minıségfejlesztési rendszerében betöltött helye és szerepe meghatározza és segíti az intézményátszervezés eredményeként létrejött új struktúra mőködését. Elsıdleges feladatának tekinti a Nemzeti Alaptanterv alapján, a könyvtár-pedagógiai programban meghatározottak teljesítését. Didaktikai feladata a tanítás-tanulás folyamat módszertani megújulásának segítése, az abban való aktív részvétel. Mőködésüknek másodlagos, de szintén jelentıs feladata a könyvtári szakmai szempontoknak és elıírásoknak való megfelelés. 2. Helyzetelemzés

2.1 Az iskolai könyvtárak rövid bemutatása 2.1.1 Kossuth Lajos Szakképzı iskola és Kollégium könyvtára

Az intézmény szervezeti egysége. Jelenleg külön épületben mőködik. Az iskola központi épületében való könyvtári tér kialakítása folyamatban van. Dokumentumok száma: 25.000 állományegység, van kiscsoportos foglalkozások megtartásához kialakított helye, 4 munkaálláson használható internet. Az állomány feltárását a SZIKLA-21 integrált könyvtári szoftverrel végzik. Feladata a kollégium könyvtári igényeinek ellátása, az ott folyó tanulásmódszertani feladatok segítése. Rendelkezik könyvtár-pedagógiai programmal, éves munkatervvel, költségvetést készít. 2.1.2 Közgazdasági Szakközépiskola könyvtára

Az intézmény szervezeti egysége. Az iskola épületében, kiscsoportos tanulótérrel és multimédiás teremmel rendelkezik. Dokumentumok száma: 17.000 állományegység. 4 munkaálláson használható internet, továbbá a multimédiás teremben is van lehetıség a világhálóra való felcsatlakozásra. A multimédiás terem mobil interaktív táblával felszerelt tanterem. A könyvtár tagja az Országos Dokumentum-ellátási Rendszernek, NAVA-pont. Az állomány feltárását a SZIKLA-21 integrált könyvtári szoftverrel végzik.Tanulás tanításának központja. Rendelkezik könyvtár-pedagógiai programmal, éves munkatervvel, költségvetést készít. 2.1.3. Mezıgazdasági Szakképzı iskola könyvtára

Az intézmény szervezeti egysége. Az iskola épületében, a tanítási órák helyszínétıl távolabb, fıállású, könyvtárosi szakképzettség nélküli pedagógussal mőködik. Dokumentumok száma: 5.000 állományegység. Kollégiumi feladatokat is ellát. Az állomány feltárását a SZIREN9 integrált könyvtári szoftverrel végzik. Mindhárom intézményben az állomány elavult, jelentıs apasztásra van szükség. Ugyanakkor folytonosan nyomon követik a NAT, a kerettantervek, a helyi tantervek, a kétszintő érettségi, a központi felvételi és a közoktatási törvény folytonos változásait. Nevelési, kulturális értéket Minıségirányítási program Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény , Kollégium és Speciális Szakiskola

57

közvetít. Fontos szerepet játszanak az esélyegyenlıség alakításában, a képességek és a személyiség fejlesztésében.

2.2 Az iskolai könyvtárak helye az intézmény szervezeti struktúrájában Lásd ÖVI-SZMSZ szervezeti struktúra ábrája

2.3 Személyi és tárgyi feltételek Könyvtárostanári feladatokat ellátók száma 3 fı, a munkát 1 fı adminisztrátor segíti (Kossuth). Képzettségre vonatkozó információk: • Pedagógia szakos nevelıtanár középfokú könyvtáros asszisztensi végzettséggel tanulás-módszertani és kompetencia alapú oktatásra felkészítı továbbképzésekkel (egyetemi pedagógia szakos bölcsésztanári diploma megszerzése folyamatban) • Tanító (könyvtári-informatikus diploma megszerzése folyamatban) • Magyar – szakos tanár (fıiskolai szint) A könyvtárak a kötelezı eszközjegyzéknek megfelelıen felszereltek. A gépek eszközök korszerősítése folyamatos feladat. Számítógép Nyomtató Televízió Videolejátszó Dvd lejátszó Fénymásoló

6 1 2 3 1 1 3. Összevont IMIP

A tagintézményi könyvtárak vállalják, hogy aktívan vesznek részt az intézményi MIP céljainak megvalósításában. 4. Minıségpolitikai nyilatkozat A tagintézményi könyvtárak az intézményi minıségpolitikai nyilatkozat szellemében dolgoznak. Könyvtáraink arra hivatottak, hogy a tagintézmények részeként: o o o o o o o

Segítsék az oktató-nevelı munkát Fejlesszék a tanulók információszerzı képességét Kialakítsák könyvtárhasználói szokásaikat Felkészítsenek és igényt alakítsanak ki az élethosszig tartó tanulás iránt A könyvtári rendszer részeként közvetítsék az információkat és a dokumentumokat Részt vegyenek az iskolák esélyegyenlıségi tevékenységében Megfeleljenek az UNESCO és IFLA közös manifesztumában megfogalmazott elvárásoknak


58

o Segítsék az egyéni tanulás folyamatát o Tanórához kapcsolódó és tanórán kívüli foglalkozásokon fejlesszék a tanulók személyiségét o Olvasóvá neveljenek Mindeközben érvényesülnie kell az iskolai könyvtári minıségfejlesztı munka alapelveinek: o Megfelelés az oktatás, szakképzés igényeinek, a tanulók elvárásainak o Megfelelés a NAT tantárgyakhoz kapcsolódó, tantárgyközi és kereszttantervi elvárásainak o Alkalmazkodás a változó körülményekhez, folyamatos fejlesztés, folyamatos igénykeltés. 4.1 Küldetésnyilatkozat A Szakképzı Intézmény pedagógiai folyamataiban aktívan résztvevı forrásközpontok, többfunkciós színterek, módszer- és eszköztárak. Megteremtik mind a tanárok, mind a tanulók számára a képességeik kibontakoztatásához és fejlesztéséhez szükséges dokumentum és módszertani feltételeket. • • •

Használóink igényeihez igazított, maximális színvonalú oktatási és könyvtári szolgáltatások biztosítása Értékközvetítés Nemzeti, etnikai hagyományok ápolása, identitás-tudat erısítése 5. Minıségpolitikai célrendszer

5.1 Általános, hosszú távú cél Az intézményi könyvtárhasználatra nevelés elısegíti: - az információnak, mint értéknek a tiszteletét és megırzését - kialakuljon a tanulókban a kultúra iránti igény - kialakuljon az információtudatos magatartás és életvitel.

5.2 Könyvtárak jövıképe Vállaljuk, hogy tanórai és tantárgyközi tevékenységünk eredményeként kialakuljon a tanulókban olyan információs kompetencia, melynek birtokában képesek a munkájukhoz, életükhöz szükséges adekvát információk megtalálására, felhasználására, új információk létrehozására.

5.3 Alapelvek, értékek, szemlélet - társadalmilag elfogadott (kulturális) értékrend kialakítása - önálló képességfejlesztéshez szükséges könyvtárhasználói szokások kialakítása - tantárgyközpontúság helyett rendszerszemlélet - holisztikus és globális szemlélet, összefüggések megértése -problémamegoldó gondolkodásra, döntésképességre nevelés


59

5.4 Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok Rövid távú célok A könyvtárhasználatra nevelés az oktatás és nevelés, a szakképzés valamennyi területén jelenjen meg.

Feladatok A helyi tantervekben mőveltségterületenként, a tanmenetekben konkrétan megjelölt feladatok, alkalmazni kívánt módszerek. Munkaközösségek, pedagógusok igényeljék az együttdolgozást.

Sikerkritériumok Az iskolai élet egészét átfogó könyvtárhasználatra nevelés valósul meg: - megjelenik a tanmenetekben - módszertani változatosságban elsıdleges szempont a könyvtárhasználatra nevelés. Egész tanévre kidolgozott Projektek, élménypedagógia Egyre több tanuló tantárgyközi kapcsolatok, stb. kapcsolódik a programokhoz, feladatok tematikus rendszerszemlélet, rendszere. holisztikus gondolkodás kialakulása. Fejleszteni a Megfelelıen felszerelt Egyre több tanulóban alakul problémamegoldó kézikönyvtári állomány, ki a szakirodalom gondolkodást, az önálló elektronikus és digitalizált használatának képessége, ismeretszerzés képességét, dokumentumok biztosítása az önállóan megtalálja és képes felkészíteni az egész életen át országos rendszer használni az interneten a való tanulásra. szolgáltatásainak számára értékes információt. közvetítésével, megfelelı Javulnak a tantárgyi minıségő internet versenyeredmények. kapcsolatok.

5.5 A speciális nevelési módszereket igénylı tanulók könyvtárhasználatra nevelése Differenciált eljárásokkal, módszerekkel és ismeretanyaggal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók közötti különbségekhez. 6. Mőködési folyamatok

6.1 Szervezet 6.1.1 Jogi megfelelés

Az SZMSZ-ben részletezett jogszabályok alapján biztosított mőködés. Törvények Rendeletek Belsı szabályzatok 6.1.2 Stratégiai tervezés

Stratégiai célunk, hogy az iskolatípusonkénti mőveltségterületek 9-12. évfolyamára megfogalmazott könyvtárhasználatra épülı továbbhaladási követelményeket tanulóink teljesítsék. Erısségeink: - pedagógiai felkészültség - könyvtári szakmai ismeretek Minıségirányítási program Kiskunfélegyházi Szakképzı Intézmény , Kollégium és Speciális Szakiskola

60

-

széles program és módszertani ajánlatok ODR, NAVA Pályázati források kihasználása Esélyegyenlıség biztosításának közvetlen helyszíne, eszköze Tanulás tanítása PeKIR-ben való részvétel kidolgozott tankönyvellátás 6.1.3 A könyvtári tervezı munka folyamata

1. A Könyvtár-pedagógiai program készítése Tervezımunka folyamatának meghatározása Felhasználható dokumentumok összeállítása Helyzetelemzés Témakörök meghatározása, kidolgozása, szerkesztése A program véleményeztetése (tantestület stb.) Módosítások Elfogadás 2. Az éves munkaterv elkészítése Tanév rendjéhez aktualizált, az elmúlt tanév tapasztalatainak figyelembevételével készített, a munkaközösségekkel egyeztetett tanévre szóló munkaterv. 3. Óratervek, nyitva tartás Könyvtári-informatika órák Könyvtárhasználatra épülı szakórák Szabadidıs, könyvtárhasználatra épülı egyéb tevékenységek 4. Órák szervezése, vezetése, abban való részvétel 5. Éves költségvetés készítése 6.1.4 A mőködés és értékelése

- tagintézményvezetı és helyettese közvetlen ellenıriz - gazdasági hivatallal egyeztetés a költségekrıl - munkaközösségek a féléves és éves beszámolók készítésekor - szaktanárok – egy-egy program lezárultával - tanulók – folyamatosan, a tacepaon. - könyvtárostanár – a könyvtári-informatikai ismeretekrıl dolgozat, formája: feladatlap - magyar – egyéni munka technikája, irodalomjegyzék készítés - informatika érettségi – szóbeli tételek közép- és emelt szinten. 6.1.5 Beszámolók funkciója, tartalma

A könyvtárostanárok félévente beszámolót készítenek, melyben értékelik: - Az oktatási tevékenységet - a projekteket - a könyvtárhasználati adatokat - a pályázati lehetıségek kihasználását - a tankönyvellátást - a továbbképzéseket - a könyvtári rendszer szolgáltatásainak közvetítését. - a tárgyi feltételeket - a tervszerő állományalakítást - a könyvtár gazdálkodásának adatait.


61

6.2 Partnerek, kapcsolatok 6.2.1 Iskolán belüli kapcsolatok A partner megnevezése Kapcsolat (kommunikáció) tartalma intenzitása Intézményvezetık munkaterv Tanév elején Könyvtár Naptári év elején, költségvetése Év közben pályázatfigyelés Folyamatos Munkaterv Félév záró, teljesítése, értékelése tanévzáró értekezlet Pályázat értékelés alkalomszerő Minıségirányítási Partneri igény és évente vezetı elégedettségmérés Folyamatok Igény szerint szabályozása Munkaközösségvezetık Könyvtár és Tervezési, szaktárgyak felülvizsgálati, kapcsolata értékelési idıszakok Dokumentumok negyedévente beszerzése Tájékoztatás alkalomszerően kiadványokról, szolgáltatásokról Pedagógusok Könyvtári szaktárgyi Tanév elején, órák elıkészítése tanórák elıtt Tantárgyi Versenykiírás szerint versenyekre való felkészítés, dokumentum-ellátás Tankönyvfelelıs Tartós tankönyvek Tanév vége, tanév beszerzése, kezelése eleje Rendszergazda Számítógépes Tanév vége, alkalomszerő rendszer mőködtetése Gyermek- és Rászorulók Tanév vége, tanév tankönyvellátása eleje ifjúságvédelmi felelıs Adminisztrátorok Számlák kezelése esetenként Tanulók könyvtárhasználat rendszeres Könyvtári-info óra Könyvtárhasználatra épülı szakóra Tanórán kívüli foglalkozások

módja írásban Írásban Megbeszélés megbeszélés írásban Szóban, írásban megbeszélés megbeszélés Megbeszélés, értekezletek megbeszélés Megbeszélés, prospektus megbeszélés megbeszélés

megbeszélés megbeszélés megbeszélés

rendszeres rendszeres

megbeszélés Oktatás-nevelés, szolgáltatás Órarend szerint Órarend szerint

Rendszeres, alkalomszerő

Éves munkaterv szerint

6.2.2 Iskolán kívüli kapcsolatok

A partner megnevezése Bács-Kiskun Megyei

Kapcsolat (kommunikáció) tartalma intenzitása Továbbképzések, Félévente,


módja Egyéni/csoportos 62

Pedagógusház Közmővelıdési könyvtárak

Euro-Direct Könyvtárostanárok Egyesülete OPKM Fıiskolák, egyetemek

dokumentumok, információk Helyi és országos programokban való részvétel, könyvtárközi kölcsönzés Európai Uniós elıadások, vetélkedık Továbbképzések, szakmai információk Dokumentumok, információk Szakmai gyakorlatok vezetése

alkalmanként

konzultáció

alkalmanként

Internetes

alkalmanként

Megbeszélés, telefon, internet

Évente kétszer, alkalmanként alkalmanként

Konzultáció

alkalomszerő

Konzultáció, könyvtárközi kölcsönzés Megbeszélés, felkészítés,értékelés

6.3 Humán erıforrás A könyvtáros tanároknak az oktatási törvényben meghatározott végzettséggel és képzettséggel kell rendelkezniük. Rendszeres továbbképzéseken és tanfolyamokon való részvétellel elı kell mozdítani az oktatás-nevelésii és könyvtári szakmai ismeretek megújítását.

6.4 A könyvtárak mőködtetése A jogszabályban elıírtaknak megfelelıen kell biztosítani tagintézmények egységeként a nyitva tartási idıt, a helyi tantervben elıírt órákat. Biztosítani kell az állományok gyarapítására éves költségvetési keretet. A könyvtár adminisztrációja a könyvtárakra vonatkozó elıírásoknak megfelelıen történik.

6.5 Oktatás-nevelés A könyvtárostanár segíti a tanulási technikák, módszerek elsajátítását, a tanulás-tanítás folyamatának eredményessége érdekében együttmőködik az intézmény pedagógusaival. Az iskolai könyvtárak cél és feladatrendszere megfelel és alárendelt az intézményi cél és feladatrendszereknek. Nyomon követik a NAT könyvtár-pedagógiai koncepciójának változásait, és annak megfelelıen felülvizsgálják, módosítják mőködésük alapdokumenumait.

6.6 Mérés-elemzés


63

KISKUNFÉLEGYHÁZI SZAKKÉPZİ INTÉZMÉNY, KOLLÉGIUM ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA

Recommend Documents