KISKŐRÖS ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS részére. I. kötet HELYZETFELTÁRÁS

FEJLESZTÉSI PROGRAM

KISKŐRÖS ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS részére

I. kötet

HELYZETFELTÁRÁS

A Társulás önkormányzataival együttműködve készítette: NOS SZEGED KFT. HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ RT. DUNA-TISZA RF. RT. 2005. február

Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás I. kötet: Helyzetfeltárás

NOS SZEGED KFT. 2005.február

MEGRENDELŐ Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás TÉMAVEZETŐ Dr. Kapás Ferenc (NOS Szeged Kft.) PROGRAMFELELŐS Mari Miklós (NOS Szeged Kft.)

Tiszteletbeli Egyetemi Docens Jogi doktor, Bírói-ügyészi szakvizsga DHV Magyarország: PHARE szakértő Okleveles Közgazdász Okleveles Programozó matematikus

TERVEZŐ

Kósa Beatrix (Hazai Térségfejlesztő Rt.) SZAKÉRTŐK Burján Zsuzsanna (Duna-Tisza RF Rt.)

Okleveles terület- és településfejlesztő, tájvédő szakgeográfus Okleveles geológus, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök

Györbiró -Szabó András NOS Szeged Kft.

Okleveles településkutató geográfus

Keserű Imre (Hazai Térségfejlesztő Rt.)

Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, közlekedési szakértő

Kiss Anita (Duna-Tisza RF Rt.)

Okleveles külkereskedelmi közgazdász

Németh Mária (Duna-Tisza RF Rt.)

Okleveles közgazdász vállalati könyvelés szakon, képesített könyvelő, tervező, statisztikus

Rakonczai Hermina (Társulás) Sándor Anita (Hazai Térségfejlesztő Rt.)

Okleveles tájépítészmérnök

Sudár Anna (Hazai Térségfejlesztő Rt.)

Okleveles közgazdász, terület- és településfejlesztő, idegenforgalmi menedzser

Székely Lajos NOS Szeged Kft.

Okleveles közgazdász, vállalkozásfejlesztő, pályázati szakértő

ASSZISZTENS Molnárné Tamás Anita Nos Szeged Kft.

Pedagógusi diploma, kiegészítő romológiai szak Európai uniós pályázatíró

A MEGBÍZÓ RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ Kistérségi menedzser Bodor Jenő KÉSZÍTETTE

Helyzetfeltárás

2



Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás HELYZETFELTÁRÁS

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 5 1.1 A KISTÉRSÉG SZEREPKÖRE, ÉS ANNAK VÁLTOZÁSA, A FEJLESZTÉSI PROGRAM INDOKOLTSÁGA .................... 5 1.2 A PROGRAMKÉSZÍTÉS FŐ SZEMPONTJAI ....................................................................................................... 10 1.3 A PROGRAMKÉSZÍTÉS FOLYAMATA ............................................................................................................. 13 2. A KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI .......................................................................15 2.1 A KISTÉRSÉG ELHELYEZKEDÉSE ÉS TERÜLETÉNEK TERMÉSZETI POTENCIÁLJAI ........................................... 15 2.2 TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS ........................................................................................................................... 19 2.3 A KISTÉRSÉG TÉRBELI ELHELYEZKEDÉSE, ELÉRHETŐSÉGE .......................................................................... 28 2.4 TÉRSÉGI, BELSŐ TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK, TELEPÜLÉSI SZEREPKÖRÖK ............................................. 34 2.5 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ....................................................................................................................... 41 2.6 A KISTÉRSÉGET ÉRINTŐ KÜLÖNBÖZŐ SZINTŰ FEJLESZTÉSI TERVEK ............................................................. 43 3. A KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-SZOCIÁLIS FUNKCIÓI.................................................53 3.1 DEMOGRÁFIAI HELYZET .............................................................................................................................. 53 A lakosság kor és nem szerinti változásai.................................................................................................... 67 A lakosság felekezeti és etnikai megoszlása ................................................................................................ 67 3.2 OKTATÁS, NEVELÉS..................................................................................................................................... 71 3.3 FOGLALKOZTATÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG..................................................................................................... 81 3.4 A TELEPÜLÉSEK EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁSÁNAK BEMUTATÁSA ................................................. 84 3.5 KÖZBIZTONSÁG ........................................................................................................................................... 89 3.6 KULTÚRA, MŰVELŐDÉS, SPORT ................................................................................................................... 89 Kulturális élet .............................................................................................................................................. 89 Sportélet....................................................................................................................................................... 95 Média ........................................................................................................................................................... 98 3.7 ÉLETMINŐSÉGET JELZŐ MUTATÓK ............................................................................................................ 100 4. ÉPÍTETT KÖRNYEZET JELLEMZŐI ÉS ÁLLAPOTA ........................................................................103 4.1 TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSSZERKEZET, ZÖLDFELÜLETI RENDSZER........................................................... 103 4.2 MŰEMLÉKVÉDELEM .................................................................................................................................. 113 5. A KISTÉRSÉG INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETE ...........................................................................119 5.1 IVÓVÍZELLÁTÁS......................................................................................................................................... 120 5.2 SZENNYVÍZELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS ÉS -ELHELYEZÉS ................................................................................. 125 5.3 GÁZELLÁTÁS ............................................................................................................................................. 131 5.4 VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS.................................................................................................................... 133 5.5 INFORMATIKA, TELEKOMMUNIKÁCIÓ ........................................................................................................ 137 5.6 KÖZLEKEDÉS ............................................................................................................................................. 140 5.6.1 Közúti közlekedés.............................................................................................................................. 140 5.6.2 Vasúti közlekedés .............................................................................................................................. 149 5.6.3 Vízi közlekedés .................................................................................................................................. 151 5.6.4 Légi közlekedés ................................................................................................................................. 151 5.6.5 Logisztikai központok ....................................................................................................................... 151

Helyzetfeltárás

3



6. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ..........................................................................................................................152 6.1 A FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME ..................................................................................... 152 6.2 TALAJVÉDELEM......................................................................................................................................... 156 6.3 LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM ................................................................................................................... 159 6.4 ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM ........................................................................................................................... 161 6.5 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, TELEPÜLÉSTISZTASÁG.................................................................................... 164 6.6 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, BELVÍZ VESZÉLYEZTETETTSÉG ....................................................................... 169 6.7 TERMÉSZETVÉDELEM, NÖVÉNY- ÉS ÁLLATVILÁG ...................................................................................... 169 7. A KISTÉRSÉG GAZDASÁGI ÉLETE .......................................................................................................176 7.1 A TERÜLET GAZDASÁGÁNAK JELENLEGI ÁLLAPOTA .................................................................................. 176 7.2 IPARI TERMELŐ ÁGAZATOK ....................................................................................................................... 190 7.3 MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR ....................................................................................................... 198 7.4 TURIZMUS, IDEGENFORGALOM .................................................................................................................. 210 7.5 SZOLGÁLTATÁSI SZEKTOR ......................................................................................................................... 222 8. A KISTÉRSÉG GAZDÁLKODÁSA ............................................................................................................235 8.1 A KISTÉRSÉGEK JELENTŐSÉGE HAZÁNKBAN ............................................................................................. 235 8.2 A KISKŐRÖS ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS BEMUTATÁSA .................. 236 8.3 A TÁRSULÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEGZETESSÉGEI ............................................................................. 240 8.4 AZ EGYES TELEPÜLÉSEK GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEGZETESSÉGEI ........................................................... 241 9. TÉRSÉGFEJLESZTÉSI POLITIKA, MARKETING KOMMUNIKÁCIÓ ...........................................260 9.1 A KOMMUNIKÁCIÓ CÉLJA ÉS ESZKÖZEI...................................................................................................... 260 9.2 KOMMUNIKÁCIÓ VIZSGÁLATA .................................................................................................................. 261 10. SWOT ANALÍZIS .......................................................................................................................................290

Helyzetfeltárás

4



1. BEVEZETÉS

1.1 A kistérség szerepköre, és annak változása, a fejlesztési program indokoltsága

A kistérség (járás) a magyar közigazgatás több évszázada létező szervezeti szintje, amely az állami és társadalmi élet szervezésében fontos szerepet töltött be. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996: XXI. tv. 5. § h) pontja szerint a kistérség a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. Jelenleg folyik Magyarországon a közigazgatási reform, amelynek a kistérségek kialakítása valószínűleg a legfontosabb eleme. Ennek lényege, hogy a közigazgatás eddigi szintjei (önkormányzatok, megyék, állam) eltolódnak a kistérségek, a régiók és az állam irányába. A szakemberek többsége úgy véli: az önkormányzatokat sújtó problémákra is megoldást kínál, és az uniós támogatások fogadására is alkalmasabb lesz ez az új keret. Elsőként a fent említett területfejlesztési törvény ismerte fel a kistérségi, településközi együttműködés fontosságát. Az államigazgatási kodifikáció 1997-es tetőzése során egy régről ismert területi szint és hatáskör-telepítési elv került elő, a kistérség (körzet). Elsőként a szociális ágazatban a gyermekvédelmet és gyámügyet újraszabályozó 1997: XXXI. tv. (a továbbiakban: Gyvt.) és végrehajtási rendelete, a 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. (a továbbiakban: Gyer.) intézményesítette a kistérségi szinten szervezett elsőfokú államigazgatási hatásköröket. A Gyvt. 16. § c) pontja és a Gyer. 1. § (1) bek. c) pontja szerint a gyámhatóság kijelölt városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézője (a városi gyámhivatal). Az egyes városi gyámhivatalok – kistérségi – illetékességi területét a Gyer. 1. sz. melléklete szabályozta. Az 1997-es jogalkotás során az építési igazgatás terén is megjelent a kistérségi hatáskörtelepítés. Az ún. kiemelt építéshatósági ügyekben1 az 1997: LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Éptv.) 52. § (2) bekezdése szerint főszabály szerint első fokon a városi (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el. Az 52. § (3) bek. kivételt enged az (2) bek. főszabálya alól, amikor lehetővé teszi azoknak a községi, nagyközségi önkormányzatoknak és hatósági igazgatási társulásoknak, amelyek tartósan képesek a meghatározott szakmai feltételek biztosítására, hogy kezdeményezhessék a Kormánynál az önálló kiemelt építéshatósági jogkör 1

1997: LXXVIII. tv. 52. § (2) bek. 1997-es szövege alapján kiemelt építéshatósági ügynek minősültek az elvi építési, az építési, a bontási, használatbavételi és fennmaradási engedélyezési, továbbá az ezekkel összefüggő ellenőrzési és kötelezési ügyek. Az 52. § (2) bek. hatályos szabályozása szerint kiemelt építéshatósági ügynek minősülnek az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenőrzési és kötelezési ügyek, valamint a kiszolgáló út céljára történő lejegyzés és a telekalakítások engedélyezése tárgyában és a 47. § (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetek szerint lefolytatott eljárások. Helyzetfeltárás

5



gyakorlását. A Kormány az egyes kiemelt építéshatóságokat és illetékességi területeiket az azóta többször módosított 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendeletben szabályozta. A körzetközpont városi önkormányzatokra történő kistérségi illetékességi területű elsőfokú hatáskör-telepítés nem szűnt meg az 1998-as kormányváltást követően sem. 2000 előtt körzeti szintre telepítették az állampolgárok személyi igazolványaival kapcsolatos hatásköröket, azokat mindaddig a körzeti szinten működő rendőrkapitányságok adták ki. 1999-ben indult meg az a közigazgatási reformfolyamat, amelynek célja az volt, hogy a különböző nyilvántartásokat, igazolványokat egy szervezet adja ki, s ez a szervezet ne a fegyveres testületnek minősülő rendőrség legyen, hanem egy civil közigazgatási szerv. Az 1999: LXXII. tv. a személyi igazolványok, a 2000: LXXXIII. tv. a vállalkozói igazolványok kiadását, az 1999: LXXXIV. tv. a gépjárművek nyilvántartását utalta a körzetközpont település jegyzőjének hatáskörébe, amely hatáskört a jegyző az okmányirodák útján látja el az egész kistérségre (körzetre) kiterjedő illetékességgel. Az okmányirodákat működtető településeket, s az okmányirodák akkori illetékességi területeit az azóta már hatályon kívül helyezett 143/1999. (IX. 15.) Korm. r. tartalmazta. A kistérségi (körzeti) szintre telepített hatásköröket ellátó önkormányzatok tekintetében a különböző ágazati jogszabályok kezdetben eltérő illetékességi területeket határoztak meg. Az egyes kistérségi (körzeti) feladatokat ellátó közigazgatási szervek illetékességi területeinek összehangolására került sor 2001. végén a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletben, amely minden városi önkormányzatot kistérségi államigazgatási központtá minősített. A Kormány a kormányrendeletben a bonyolultabb államigazgatási elsőfokú hatáskörök telepítése során gyakorlatilag újból bevezette a városkörnyéki rendszert. Szintén problémás, hogy 2002. január 1-től minden város egyben körzetközpont is, ami nincs összhangban a magyar településszerkezettel. Beluszky Pál kutatásai szerint Magyarországon 128 valódi városi funkcióval rendelkező település volt 2000-ben.2 A kistérség létrehozása mellett az Ötv. 1994-es reformja a körjegyzőségek létrehozását is elősegítette, amikor főszabályként előírta, hogy az egy megyén belüli, egymással határos községek körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Az elmúlt években a kormányzat felismerte, hogy bizonyos bonyolultabb hatáskörök ellátására alkalmatlanok az egyes községi önkormányzatok jegyzői. A bonyolultabb feladatokat továbbra is az önkormányzatok tisztségviselői, a városi önkormányzatok jegyzői és polgármesteri hivatalainak ügyintézői, s nem államigazgatási szervek látják el. A kistérségi szintre telepített ügykörök mindegyikét – a gyámügyi igazgatás, a kiemelt építéshatósági ügyek, a személyi nyilvántartás, és a vállalkozói nyilvántartás – a magyar közigazgatás történetében első fokon jellegzetesen járási (városkörnyéki) szinten intézték. 2002. január 1vel sor került a kistérségi (körzeti) államigazgatási feladatok tekintetében az illetékességi területek egységesítésére.

2

Beluszky Pál: Városhálózatunk és a közigazgatás területi beosztása, in.: Egy évtized önkormányzati mérlege és a jövő kilátásai (szerk.: Verebélyi Imre), Budapest, 2000., 158. és 163. o. Az MTA RKK adatai szerint 122 sokoldalú városi funkcióval rendelkező település, s mellette még 79-90 „alig város” található. Ld.: www.mtarkk.hu Helyzetfeltárás

6



A kistérség mibenlétének, a megyéhez, a régióhoz való kapcsolatának kérdései napjainkban a szakmai-tudományos kutatás előterébe kerültek. Ennek oka egyrészt az, hogy az egyes kistérségeken belül komoly alulról szerveződő, új típusú önkormányzati együttműködés indult meg a jelenleg hatályos jogszabályok keretei között, másrészt egyes államigazgatási feladatok ellátása már nem települési, vagy megyei, hanem kistérségi szinten zajlik. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a jogalkotás terén történtek előrelépések, mégis a kistérség fogalmának, a közigazgatásban elfoglalt helyének és szerepének rendezetlensége a jellemző. Az, hogy az utóbbi időben a kistérségek a figyelem középpontjába kerültek, különösen három tényezőre vezethető vissza (Forrás: IDEA reform programbizottság kistérségi munkabizottsága, 20033.): 1990-ben az újonnan megalakult önkormányzatok hosszabb ideig saját belső problémáikkal voltak elfoglalva. Az önállóságból származó eufória, a bizonyos területeken bekövetkezett látványos fejlődés azonban elfedett egy egyre nyilvánvalóbbá váló problémát: a települési autonómiát a legmesszebbmenőkig támogató jogalkotás a területi igazgatás dezintegrációját eredményezte. Az önkormányzati rendszer szétaprózottsága azonban az ellentétes irányú érdekkényszerek miatt hosszabb távon nem tartható fenn. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban ezért folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködések különböző formái, megszaporodott a legkülönbözőbb céllal létrejött társulások száma. Felerősítette a folyamatot a területfejlesztés intézményrendszerének kialakítása és a társulási törvény megszületése. Egyre erősebben hat a rendszer szétaprózottságából adódó együttműködési kényszer. A kistérségben való gondolkodás előtérbe kerülésének másik fő oka uniós csatlakozásunkkal függ össze (2004. május 1.), mely megerősítette a régiók létrehozásának szándékát. A régiók létrejöttét lehetővé tevő decentralizáció elsősorban politikai, államszervezési kérdés, melynek jelentőségét önkormányzati szempontból az adja, hogy az önkormányzati és a területfejlesztési funkciók közös szervezetrendszerben kerülnek megoldásra. A csatlakozás kiemelt jelentőséget ad a kistérségi együttműködésnek, az intézményrendszer korszerűsítésének, a források közösségi követelményekkel is szinkronban álló hasznosításának. A Kormány 2002-2006 évekre szóló programjában kimondja: „Az európai uniós csatlakozás határozottan megköveteli – az egyébként is szükséges, de politikai okokból rendre elhalasztott - önkormányzati reform végrehajtását.” A reform három részből áll: a községi és a városi, azaz a lakossághoz legközelebb álló önkormányzatok autonómiájának megerősítése, majd az önkormányzatok társulásával a kistérségek létrehozása, végül a regionális közigazgatás kialakítása.

3

Forrás: http://www.b-m.hu/idea/index.html

Helyzetfeltárás

7



Napjainkra eljutottunk oda, hogy - a kistérségekben működő önkormányzatok által létrehozott - társulások rendszere áttekinthetetlen, amely a párhuzamosságok, a koordináció hiánya miatt már éppen az elvárható eredményességet, a gazdaságosságot, a hatékonyságot, a szakszerűséget veszélyezteti, ezzel egyidejűleg a központi kormányzás számára kezelhetetlen. Hasonló megállapítások tehetők az eklektikusan kialakult önkormányzati területfejlesztési társulásokra is, melyek esetenként átnyúlnak a megyehatárokon, tagjaik más, közel hasonló célú társulásnak is tagjai, a források felhasználása gyakran nem térségi, hanem lokális célokat szolgál. A meglévő problémák megoldásának kulcsa lehet a kistérség intézményesítése, amely alkalmas arra, hogy közszolgáltatásokat térségi szinten biztosítson, a területfejlesztés és az államigazgatás feladatainak összehangolásához keretet nyújtson. Az önkormányzatok maguk bizonyos feladatokat jelenleg képtelenek megfelelő színvonalon ellátni. Szükségtelen például a legkisebb településen is saját iskolát működtetni. Ezt megtehetné a kistérség. Jobb iskolákat tudnának így szervezni. Kistérségben racionálisabban szervezhető a hulladékkezelés, könnyebben működtethetőek a szociális intézmények. Az uniós források sem oldják meg ezeket a gondokat, mert az EU térségfejlesztési programokat finanszíroz. Ez eleve rákényszeríti a településeket az együttműködésre. Ez vezette a kormányt arra, hogy rendeletben jelölje ki a 168 magyarországi kistérség határait. A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244./2003. (XII. 18.) Kormányrendelet értelmében a Kiskőrösi kistérség a rendelet hatályba lépésétől kezdve – tizenöt településből áll. Ezek a következők: Akasztó Bócsa Császártöltés Csengőd Fülöpszállás Imrehegy Izsák Kaskantyú

Kecel Kiskőrös Páhi Soltszentimre Soltvadkert Tabdi Tázlár

A legutóbbi fejlemény a kistérségekkel kapcsolatban, hogy az Országgyűlés a 2004. május 10-i ülésnapján elfogadta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt, amely megadja a lehetőséget a társulások szervezésére, és még az idén hétmilliárd forint támogatást rendel a kistérségi társulások alakításához. Ezen tizenöt település feladata, hogy létrehozza kistérségét, szervezeti rendszerét olyan módon, hogy a települések között tényleges, valós több irányú kapcsolatok alakuljanak ki, hogy gazdasági szempontból költséghatékonyabb működési megoldásokat találjanak egymásra támaszkodva, egymás különböző funkcióit, szerepköreit kiegészítve valóban egységet tudjanak alkotni. A Hazai Térségfejlesztő Rt. szakmai irányításával készülő Fejlesztési Program megalkotását azon indokok vezénylik, hogy a Fejlesztési Program segítségével, megalapozott módon tudjon a Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megfelelni egy kistérséggel szemben támasztott elvárásoknak, a tagtelepülései által elvártaknak, illetve a program betölthesse eredetileg meghatározott szerepét, mely szerint olyan speciális területfejlesztési eszköz lehet, amely a térség társadalmi-gazdasági fejlődésének motorjaként funkcionál. Helyzetfeltárás

8





1.2 A programkészítés fő szempontjai

Ahogyan az előző alfejezetben már említésre került az Európai Unióhoz csatlakozva változik hazánk elképzelése a területfejlesztéssel, regionális politikával kapcsolatosan. Ennek is köszönhető, hogy a közeljövőben a kistérségi társulások a korábbinál sokkal nagyobb szerepet kapnak a fejlesztésekben, és sokkal nagyobb feladatokat is. Ahhoz, hogy a kistérségek élni tudjanak az újonnan megnyíló lehetőségekkel, előre fel kell készülniük. Ennek a felkészülésnek, illetve a közösségi pénzforrások „lehívásának” alapvető feltétele, hogy a Kiskőrösi kistérség is rendelkezzen az átgondolt, nem csak rövid, de közép és hosszú távra is szóló fejlesztési dokumentumokkal, vagyis a Térségi Fejlesztési Koncepcióval, Stratégiai Programmal, valamint kidolgozott Operatív Programokkal. Ezek azok a tények, amelyek elsőként meghatározzák a programkészítés szempontjait. Meghatározza a programkészítés mikéntjét ilyen módon az is, hogy már elkészült az Európai Unió Strukturális Alapjaiból és a Kohéziós Alapból származó fejlesztési források felhasználását lehetővé tevő Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve elkészültek a Közösségi Források felhasználását irányító Operatív Programok is. Ezen források eléréséhez kiemelt jelentőségű tehát, hogy a Kiskőrösi kistérség fejlesztési dokumentumai a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban megfogalmazott célokhoz, feladatokhoz, lehetőségekhez igazodjanak. További szempont a tervezés során, annak nyilvános módja, illetve a közösségi tervezés előtérbe helyezése, amely lehetőséget nyújt a kistérség, illetve az egyes önkormányzatok számára a korábbinál sokkal szélesebb körű lakossági kommunikáció lefolytatására. Ez biztosítja, hogy a tervek ténylegesen egy konszenzusteremtő folyamat révén jönnek létre, ami pedig biztos garanciája a megvalósíthatóságuknak. A programkészítés alapvető szempontja kell, hogy legyen a kistérség funkcióinak, illetve lehetséges funkcióinak a vizsgálata, illetve a térségnek ezen szempontú elemzése is. A tervezés „vezérvonala”, hogyan lehet az egyes önálló, egyedi, eddig egyedül boldoguló településekből egy közös kistérséget működővé tenni, és ez a közös működés milyen funkciókban, milyen feladatokban nyilvánulhat meg. A kistérségi, közigazgatási rendszer kialakítása három funkció köré képzelhető el (IDEA program, 2003.) önkormányzati, közszolgáltatási funkció, területfejlesztési funkció, államigazgatási funkció.

Helyzetfeltárás

10



Önkormányzati, közszolgáltatási funkció A kistérség önkormányzati - közszolgáltatási feladatainak három csoportját különböztetjük meg. Egyik részük a törvény által telepített, sui generis hatáskörökből, illetve a települési önkormányzatok által átruházott feladatok és hatáskörök közül kerülhet ki. A kistérségi szintre telepíthető önkormányzati feladatok azok lehetnek, amelyeket egységesen, a kistérséget átfogóan kell megoldani. Ezek a feladatok a komplex kistérségi társulás útján láthatók el. Ide sorolható például: a környezetvédelem, az ivóvízbázis-védelem, a hulladékkezelés, a szennyvíztisztítás, az útüzemeltetési és útügyi igazgatási feladatok, a gazdaság- és turizmusfejlesztés, a kistérségi tervezés, a kistérségi főépítészi feladatok, az önkormányzati belső ellenőrzés, a tűzvédelem, a munkavédelem, a szakosított ellátást nyújtó intézmények fenntartása, a sportfeladatok, a mezőőri szolgálat, a természetvédelmi őrszolgálat az egészséges ivóvíz biztosítása, a helyi vízrendezés, vízkárelhárítás, az árvíz és belvíz elvezetés, a helyi közforgalmi vasút fenntartása, az alapfokú művészeti oktatás, a könyvtári ellátás, a hétvégi orvosi ügyelet, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok, az idősgondozási feladatok. A feladatok másik csoportja a megyei önkormányzat, illetve a megyei területfejlesztési tanács feladataiból származhat. Ez a feladat- és hatáskör telepítési irány attól függően alakul, hogy milyen formában és funkciókkal él tovább a megyei szint. Ilyen feladatok lehetnek: középfokú oktatási intézmények fenntartása, (a megyei középfokú intézmények egy részét a kistérségi társulásnak, másik részét az intézmény székhely város önkormányzatának célszerű átadni), idegenforgalmi feladatok, a megyei környezetvédelmi feladatok egy része, (egyeztetett környezetvédelmi program készítése, környezeti ismeretek terjesztése, stb.), természetvédelmi feladatok összehangolása, kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálat működtetése, stb. az alapfokú zenei vagy művészeti oktatási intézmények, stb. Helyzetfeltárás

11



A feladatok harmadik csoportját a városi vonzáskörzeti szerepkörök adják. Ezek meghatározása során figyelemmel kell lenni a differenciált hatáskör telepítésére, a városi intézmények térségi szerepére, a városi önkormányzatok tulajdonjogaira. A körzeti szolgáltatások egy részét a körzetközpont város biztosítja nem csak a város lakosságának, hanem a kistérségnek is. A közszolgáltatások egy másik része az, amelyeknek a székhelye a városban van, de a város a térségével társulásban tartja fenn, működteti. Területfejlesztési funkció A kistérségi rendszer a résztvevők között sokoldalú, komplex kapcsolatokat teremt. A társulás elfogadja kistérség önkormányzat-közi fejlesztési programját, amelybe integrálódva történne a közszolgáltatások és ellátó intézményeik, továbbá a települési és térségi kommunális infrastruktúra átfogó és koordinált tervezése. A kistérség, mint területi egység fejlődését a tervezés eredményeként jogi formát öltő terv maga is szabályozza. A városok és vonzáskörzetük közös tervezési tevékenységétől az várható, hogy a párhuzamos és pazarló önkormányzati fejlesztéseket a rendszer kistérségi szinten kiszűrje, továbbá az önkormányzati ellátó, szolgáltató tevékenység összehangoltan valósuljon meg. A tervezési rendszer értelemszerűen akkor válik koherenssé, ha a kistérségi fejlesztési program betagolódik a területi tervek rendszerébe. A kistérségi tervezésnek tehát nem szabad a szűken vett területfejlesztésre koncentrálnia. A kistérségi társulás döntéshozó szerve legitim módon tud dönteni a fejlesztési programokról, hiszen minden önkormányzat képviselteti magát benne. A kistérségi fejlesztési programba foglaltakat a továbbiakban figyelembe kell venni a közigazgatási döntések során, ami viszont a finanszírozást is meghatározza. Államigazgatási funkció A kistérségi társulás működéséhez nélkülözhetetlen igazgatási (hivatali) szervezet. Ez lehet differenciált megoldású: önálló szervezet, vagy vállalhatja a feladatok ellátását a központ, a székhely város (ahogy már említettük ebből a szempontból már nincs különbség a tagönkormányzatok között) a saját hivatali szervezetével. Az erről való döntés a társulási tanácsra bízható. A fenntartási költségekhez a térség önkormányzatai arányosan járulnak hozzá a megállapodás szerint. Rendelkezni kell - önálló hivatal esetén - a létrehozás módjáról, a munkáltatói jogok gyakorlásáról stb. Vizsgálni indokolt, hogy a társulás mely feladatokat, milyen módon, milyen szervezeti formában (például közhasznú társaság útján, fejlesztési ügynökséggel) lát el. Érdemes külön megvizsgálni részleteiben az agrárium, a vidékfejlesztés kapcsolódását a kistérséghez, ennek tervezési, programozási, információs feladatait különös figyelemmel az Európai Uniós csatlakozásra. A feladatok jelentős része is a kistérséghez integrálható.

Helyzetfeltárás

12



1.3 A programkészítés folyamata

2005. február 2005. március

(Helyzetfeltárás) TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

2005. április

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAM

2005. május

TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMOK

Projektterv

Intézkedés

Projektterv

T E R V E Z É S

Akció K I V I T E L E Z É S

Megvalósítás

Visszacsatolás

A programkészítés folyamata Forrás: Dr. Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben (Hazai Rt.) Ezen hosszú tervezési munka első lépésének eredménye ez a kötet, vagyis a Helyzetfeltárás. A tervezők és a társulás közös célja ennek a kötetnek az összeállításával, hogy a tervezési szempontok figyelembe vételével minél pontosabb, objektívebb leírást adjunk a térségről, amely a tényleges tervezői munka alapját, kiindulópontját képezi.

Helyzetfeltárás

13



A Helyzetfeltárás szerepe a tervezés során meghatározó egyrészt abból a szempontból, hogy segítségével, illetve a térség tényleges helyzetének leírásával, és annak elfogadásával kiszűrjük azokat a gyakran irreális, valóságtól elszakadt jövőképeket, amelyeket – tapasztalataink szerint – gyakran dédelgetnek a településüket/térségüket szerető, lokálpatrióta lakosok. A Helyzetfeltárás meghatározza másrészt a tervezést abból a szempontból is, hogy benne ténylegesen feltárásra kerül a tervezési terület minden fontos, meghatározó erőssége – amelyekre később a fejlesztés során építeni lehet -, gyengesége – amelyekre odafigyelni, és amelyeket erősíteni szükséges. Ugyanígy feltárásra kerül minden a terület előtt nyitva álló lehetőség is – amelyeket feltétlenül ki kell használni -, és amellyel a térség önmagától talán nem is számolna, illetve feltárásra kerül minden olyan veszély is, amely fenyegetést jelent a térség fejlődése szempontjából. A koncepciónak a társadalmi, gazdasági, kulturális, infrastrukturális, környezeti folyamatok együttes elemzésére kell épülnie, ez a helyzetelemzés. Célja a kijelölt település-együttes fejlődését befolyásoló tényezők komplex értékelése, a térség egészének hosszú távú fejlesztési irányainak meghatározása, az azt megjelenítő fontosabb tartalmi elemek megjelölése. Figyelembe veszi a regionális politika alapelveit, amelyek részben az EU több évtizedes gyakorlatában csiszolódtak, illetve a magyar alapelveket, amelyet a törvény és az Országos Területfejlesztési Koncepció tartalmaz. Figyelembe veszi az ország, régió, a megye fejlődési irányait, ahol az ország egészének kiegyensúlyozott térbeli fejlesztése érdekben elengedhetetlen, hogy az országban a jelenleg meglévők mellett új, további jelentős szellemi, üzleti, innovációs és vállalkozási centrumok alakuljanak ki. Figyelembe veszi Bács-Kiskun megye fejlesztési koncepcióját, valamint a térség településeinek, gazdasági szereplőinek elképzeléseit, jövőképét és elvárásait, amelyeket a térségre vonatkozó korábbi tanulmányok, területfejlesztési elképzelések áttekintésével, az idevonatkozó statisztikai adatok feldolgozásával kiegészítve segítenek a fejlesztés fő irányainak és tendenciáinak meghatározásában. Figyelembe veszi továbbá az Európai Unió programfinanszírozási rendszerét, és ennek értelmében az elkészülő koncepciót, valamint stratégiai és operatív programot a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban megfogalmazottakhoz igazítja, az Operatív Programok Struktúrájába illeszti. Ezáltal biztosítja a források lehívhatóságát a térség fejlesztése érdekében.

Legyen tehát ez a Helyzetfeltárás az a „tükör”, ahol a térség a további fejlődési lehetőségeinek szempontjából az eddigieknél talán objektívebb és teljesebb képet kaphat önmagáról.

Helyzetfeltárás

14



2. A KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ebben a fejezetben szeretnénk általános leírást adni a kistérség földrajzi, térbeli elhelyezkedéséről, illetve területének földtani adottságairól, kialakulásáról, domborzatáról, éghajlati adottságairól, általános vízrajzi jellemzőiről, természetes növényzetéről, jellemző talajairól. Itt szeretnénk röviden áttekinteni történetét is olyan szempontból, hogy milyen történelmi előzményekre építhetünk, milyen meghatározó hagyományokkal számolhatunk a jelenlegi fejlesztések során. Végül pedig a kistérség, illetve a hozzá tartozó települések térbeli elérhetőségeiről, térkapcsolatairól szeretnénk röviden jellemzést adni, amely tényezők szintén rendkívül fontosak lehetnek a fejlesztési irányvonalak meghatározásakor.

2.1 A kistérség elhelyezkedése és területének természeti potenciáljai Ebben az alfejezetben a terület természetföldrajzi szempontú jellemzése található, vagyis a fejlődési irányvonalak alapvető és megváltoztathatatlan tényezői, amelyekkel minden körülmények között számolni kell. Elhelyezkedés A Kiskőrösi kistérséghez 15 település közigazgatási területe tartozik: Kiskőrös, Akasztó, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Fülöpszállás, Imrehegy, Izsák, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár. A településcsoport a Dél-Alföldi Régióban, Bács-Kiskun megyében található. Közelebbről az Alföld nagytájon belül (1.), döntően a Duna-Tisza közti síkvidék (1.2) középtáj, vagyis mezorégió határozza meg az elhelyezkedését. Ezen belül a Bugaci-homokhát (1.2.14) és az ettől északra elterülő Kiskunsági-homokhát (1.2.13) kistájak területén helyezkedik el a 15 település közül 14. A kistérség területének nagyobb része (9 település: Bócsa, Császártöltés, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert, Tabdi és Tázlár) a Bugaci-homokhát keleti felére terjed ki, kisebb része a Kiskunsági-homokhát (5 település: Akasztó, Csengőd, Izsák, Páhi, Soltszentimre) délnyugati sarkában helyezkedik el. Egy település (Fülöpszállás) tartozik a Solti-sík kistájhoz (1.1.22), ami a Duna menti síkság (1.1) középtájon belül, a CsepelMohácsi-síkság (1.1.2) kistájcsoport, vagyis szubrégió részét képezi.

Helyzetfeltárás

15



A Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társuláshoz tartozó települések természetföldrajzi elhelyezkedése Földtani adottságok, kialakulás A kistérség által lefedett kistájakon a felszínközeli üledékek döntő többsége futóhomok. Vastagsága néhány m-től 50-60 m-ig terjed. A futóhomokos rétegsort gyakran löszös betelepülések tagolják. Az összlet az ős-dunai hordalékkúp anyagára települt, és a futóhomok legnagyobb része ebből származhatott. A hordalékkúp-anyag feküje pannóniai – kőolajat és földgázt tartalmazó – tengeri-tavi üledék. Jelentős a császártöltési és a keceli buckaközi mélyedésekhez kapcsolódó mezőgazdasági tőzeg- (0,6 Mm³; 1,5 Mm³) és lápföld- (0,3 Mm³, 1,3 Mm³) előfordulása. A Solti-sík alapja pannóniai üledék, melyre 40-60 m vastagságban dunai eredetű durva folyami hordalék települt. Potenciális max. szeizmicitása 6-7º MS. Domborzat A kistájak 94 és 150 m tszf-i magasságú, szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkságok. Az átlagos relatív relief 3,5 m/km², a buckás vidéken 8-10 m/km², egyébként 2-4 m/km², a buckaközi laposokon 0-2 m/km². Orográfiai domborzattípusukat tekintve enyhén hullámos síkságok, elgátolt kis medencékkel, laposokkal. Legjellemzőbb félig kötött buckacsoportjai: bócsai (Tolvajos-erdő)-tázlári; soltvadkerti-keceli; bugaci (Nagy-erdő); tázlári-bodoglári, valamint az Ágasegyháza-izsáki. Minderre jellemző a sok ÉNy-DK-i irányban húzódó buckasor és a hasonló csapású széles, vizenyős lapos, gyakran láppal, tőzeggel borítva. Helyzetfeltárás

16



Éghajlat A terület mérsékelten meleg-száraz, de már a meleg határán van, a D-i részek pedig mérsékelten szárazak. Az évi napfénytartam 2100 óra körüli; ez az ország legnapfényesebb területe. A nyári évnegyed napsütéses óráinak száma majdnem eléri a 840-et, míg a téli időszakban kb. 210 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 ºC, DNy-on 10,4-10,5 ºC. a vegetációs időszak középhőmérséklete 17,3 ºC. A napi középhőmérséklet ápr.9 és okt. 20-21 között 10 ºC fölött van (194-195 nap). Az utolsó tavaszi fagyok ápr. 1 körül várhatók, az első őszi fagyok pedig okt. 25 körül valószínűek, de a Bugaci-homokhát D-i részein ennél egy-két nappal hosszabb. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0-34,7 ºC, de ÉNy-on 35,0 ºC. Az abszolút minimumok átlaga pedig -16,0 és -16,5 ºC közötti. Az évi csapadékösszeg É-on 530-550 mm, középen 560-580 mm, D-en 600-630 mm. Az évi mennyiségből É-on 310-330 mm, D-en valamivel több, mint 330 mm a vegetációs időszakban hullik. A 24 órás csapadékmaximum 128 mm (Kunfehértó). A téli hótakarós napok száma kb. 32, az átlagos maximális hóvastagság 19-20 mm. Az ariditási index É-on 1,28-1,32, középen 1,21-1,26, D-en 1,11-1,17. A szélirányeloszlás egyenletes, kismértékben az ÉNy-i irány emelkedik ki. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s körüli. A meleg-száraz a szárazságtűrő növények számára megfelelő éghajlat. Vízrajz A terület gyér lefolyású, kifejezetten száraz, vízhiányos. A vízfolyások egy részét nyugatra a Dunavölgyi-főcsatorna, keletre a Dong-ér (84 km, 1672 km²) vezeti le. Jelentősebb hozzáfolyások között említhetjük az előbbi esetében a Büdös-tói-csatornát, az utóbbinál a Tázlári-mellékcsatornát (6 km, 36 km²), Bócsai-csatornát (20 km, 174 km²). Becslések alapján a főcsatornák vízhozamai árvizes periódusban elérhetik a 15-20 m³/s-ot is. Ilyen eset legtöbbször nyár elején következik be. Máskor alig, vagy egyáltalán nincs vizük. A vízminőség általában II. osztályú. A homokhátak között számos kisebb-nagyobb állóvíz húzódik meg, melyek jó része időszakos. Legnagyobb a soltvadkerti Nagybüdös-tó=Vadkerti-tó: 38 ha. Soltvadkert mellett 40 ha-os tározó található. Egyéb jelentősebb tavak a területen a Tázlár közelében található Lázár-tó és Szarvas-tó, valamint a Kiskőröstől DNy-ra található Nagy-Csukás-tó. A talajvíz többnyire 2-4 m között elérhető, de Kiskunhalastól É-ra 2 m feletti vízállású területek is vannak. Mennyisége csak Kiskőrös és Tabdi környékén haladja meg az 1 l/skm²-t. kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége 15-20 nkº közötti, de a települések körzetében 45 nkº is előfordul. A szulfáttartalom általában nem haladja meg a 60 mg/l-t. A rétegvíz mennyisége a kistérség É-i felén 1 l/skm² alatt, D-en a felett van. Az artézi kutak kb. felének mélysége meghaladja a 100 m-t és jelentős vízhozamokat adnak. Sok kútban nagy a vastartalom. Kiskőrös 51 ºC-os nátriumkloridos hévizére fürdőt építettek.

Helyzetfeltárás

17



Növényzet A Duna-Tisza közti flórajárásba (Praematricum) tartozó kistáj elterjedtebb potenciális erdőtársulásai a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris danubiale), gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quecetum roboris danubiale), valamint a sziki tölgyesek (Festuco pseudovinae-Qiercetum roboris) és a jellegzetes fehérnyáras borókások (Junipereto Popoletum albae). Elterjedt nyílt társulások a pusztai csenkeszek (Festucetum sulcatae), a homoki legelők (Potentillo Festucetum-pseudovinae) és az alföldi homokpuszták jellegzetes rét-típusa, az Astragalo-Festucetum sulcatae. Jellemző lágyszárú fajok az árvalányhaj (Stipa sabulosa), a báránypirosító (Alkanna tinctoria), a ternyefélék (Alsyssum montanum A. tortuosum), a homokviola (Syrenia cana), a tartós szegfű (Dianthus diutinus) stb. A lefolyástalan területeken a telelősás (Cladium mariscus) állományai díszlenek. Az erdészetileg kezelt területeket fedő erdők zömében fiatalkorú, keménylombos állományból állnak. Az átlagos évi folyónövedék lényegesen 3,0 m³/ha alatt marad. Jelentősebb termelési értékeket képviselő mezőgazdasági kultúrák a rozs, az őszi árpa, a kukorica és a lucerna. Talajok A legkiterjedtebb talajtípusok a futóhomok, amelyet homokpusztagyep, nyárfások, a legeltetéssel felhagyott helyeken borókások, helyenként tájba nem illően fenyvesek, kis kiterjedésben legelők borítanak. Mezőgazdaságilag értéktelenek, esetleg gyenge legelők. Jelentős hányadot foglal el a területen a humuszban gazdagabb (1-1,5 % humusztartalmú) humuszos homoktalajok. Termékenységük szélsőséges, homokokra jellemző vízgazdálkodásuk és kis tápanyagtőkéjük miatt gyenge (VIII.). Szőlők, vagy gyenge szántóföldek. Megtalálhatók továbbá csernozjom jellegű homoktalajok, melyek termékenysége a humuszanyagok felhalmozódása következtében kedvezőbb (VII.) a humuszos homoktalajokénál. A szigetszerűen megjelennek, löszös üledéken képződött réti csernozjomok is. Termékenységük a kistáj talajai között a legkedvezőbb, humusztartalmuk szerint az V., vagy a VI. talajminőségi kategóriába tartoznak. Többnyire szántóterületekként kerülnek hasznosításra. A löszös talajképző kőzetű, homokos vályog fizikai féleségű, talajvízhatás alatti talajok a talajvízhatás erősségétől függően réti vagy lápos réti, kis kiterjedésben síkláp talajok. Termékenységük általában a VII. talajminőségi kategóriába esik. Rendszerint rétekkel, láprétekkel, vagy mocsárrétekkel borított kaszálók. Kisebb kiterjedésben megtalálhatók szikes talajok, erősen szikes szoloncsák-szolonyecek, szoloncsákok. A kevésbé szikes szolonyeces réti talajok gyenge termékenységű (VII. vagy IX.) szikes legelők, kaszálók. Általában a szikes talajok is löszös üledékeken képződtek. A táj mezőgazdasági potenciálja összességében kicsi, de speciális homoki és sziki növénytársulásaik fajgazdagok és természetvédelemre érdemesek. Speciális termőhelyeik madár- és rovarvilága ugyancsak értékes. Helyzetfeltárás

18



2.2 Történelmi áttekintés A Kiskőrösi kistérség településeinek története már nagyon régi időktől összefonódott. Egymásból alakultak át, hol összevonások, hol kiválások történtek. Az alábbiakban az egyes települések összefoglalt története kerül ismertetésre. A 4 város és 12 község Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás néven alakult meg először, a KSH kistérségnek megfelelő területi lehatárolással. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, valamint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján 2004. szeptember 30.-án ugyanaz a 15 település létrehozta a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulást (KTKT), illetve megállapodásukat 2005. január 31.-én módosították. Ez a megállapodás egy újabb mérföldkő lehet a társulást alkotó települések közös történetében, amennyiben sikerül a megállapodásban vállalt közös feladatokat teljesíteni, elvégezni. Akasztó A községről először 1291-ben történik említés oklevelekben "Okoztou" néven. 1395-ben királyi birtok volt, 1429-1435 között vámszedőhely. A hagyomány szerint a község neve onnan ered, hogy a messziről jövő utasok, többnyire a Duna kiöntése miatt útjukat nem folytathatták, itt fennakadtak. Más elképzelés szerint a község földesurának pallosjog-kiváltsága miatt kapta nevét. 1690-ben a törökök elpusztították, majd a szatmári béke után 1719 körül felvidéki tót lakosokkal újratelepült. A lakosság a XVIII. század végére elmagyarosodott. 1737-ben a Bosnyák-család volt a helység birtokosa. Az 1770. évi úrbérrendezéskor 25 14/32 harmadosztályú úrbértelkeket vettek fel. Ekkor gróf Batthyány József volt a község földesura. A település kúriális jellegű volt, és címeres pecséttel bírt a régi időkben is. A XIX. század végére a kalocsai főkáptalannak, Turnovszky Gyuláné Blaskovich Ilonának, báró Kaas Ivornak, Bencze Gábornak és Dunavecse községének volt itt nagyobb birtoka. A község 1899-ben vette meg a Batthyány családtól az Alsó- és Feslődöbrögec nevű, kb. 1700 kat. hold területű pusztákat. A megvett pusztákon kívül a községhez tartozott még Ács puszta, Ökördi és Pusztaszentimre. Az utóbbi 1918 decemberében különvált, és Soltszentimre néven önálló községgé alakult. Akasztón 1921-ben 100 kat. hold területet parcelláztak. A XX. század elejétől a lakosság főként növénytermesztéssel, (kapásnövények, szőlő, gabonafélék) és állattenyésztéssel (juh, szarvasmarha, sertés) foglalkozott. Ipara ebben az időben kézműves kisipar, kereskedelmét a Hangya szövetkezet és 22 szatócs szervezte. 1945-ben 3000 kat. hold területet osztottak fel, 1948-ban alakult az első TSZCS, majd 1959 után további három. A szövetkezeti csoportok 1969-ben Béke Mg. Szakszövetkezet név alatt egyesültek. A szakszövetkezet a mezőgazdasági tevékenység mellett 2 melléküzemet működtetett: egy tésztakészítőt és egy cipőfelsőrész-készítő üzemet. Kereskedelmét 1945 után az ÁFÉSZ szervezte. 1989 után a szakszövetkezet 1100 tagja közül 600 kivált, az üzemeket 1992-ben privatizálták, a kereskedelem egy részét a magánkereskedők bonyolították. 1990-ben a település független polgármestert és 11 tagú képviselőtestületet választott.

Helyzetfeltárás

19



Bócsa Bócsa, területileg a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozik. A legenda szerint a település első, úgynevezett pusztatemplomának a romjai egészen a XVIII. század végéig megmaradtak. Ennek a megmaradt köveit a soltvadkerti református templomba építették be. Bócsáról indult az 1918-ban született Zákány Antal költő, aki Szabadkán halt meg 1987-ben. A község híres szülötte a Bugacon elhunyt, kimagasló tehetségű fogathajtó, Abonyi Imre. Császártöltés A mai német-magyar lakosságú Császártöltés község keletkezésével kapcsolatosan sokféle vélemény alakult ki. A település hivatalosan 1747-ben nyert elismerést, jóváhagyást, a tényleges községalapítás ezzel szemben 1744-ben történt. A község a török iga alóli felszabadulás után a külső vándormozgalom első hullámának a végén, a XVIII. század közepe táján, 1744-ben alakult a régi Csákányfeő, másképp Császártötis néven ismert érsek puszta helyén az osztrák örökösödési háború közepén. A község alapítóinak tekinthető a német földről kivándorolt és hazánkba, illetve Császártöltés helyére letelepedett mintegy 50-60 német család. A kalocsai érseki uradalomhoz tartozó területre oberschwabeni telepesek jöttek, ők alapították Császártöltést 1744-ben. A császártöltésiek zöme a németországi Oberschwabenből (Felső-Svábság) és ennek közvetlen szomszédságából származik. Csengőd A Duna-Tisza közötti területen a magyar nép honfoglalása előtti időben szarmata-jazigok i.e. IV. - i.sz. III. sz.-ig, hunok IV. sz.ban, ezt követően avarok éltek. Szarmata sírok a KecskemétKiskőrös keskenyvágányú vasút építésekor, avar sírok a kiskőrösi vágóhíd mellett és a Szűcsi dűlőben kerültek elő. Ezek a népek főleg nomád pásztorkodással foglalkoztak, a terület jelentős része füves puszta volt, így kiválóan alkalmas állattenyésztésre, Római emlékek kerültek elő a Csonka-torony környékén: római eredetű agyagedények, kemencemelegítő cserepek, érmek, valamint sáncmaradványok. Római jelenlétre utalnak a toronyba épített keskeny téglák is. E területet később Solt központtal megyévé szervezték, majd miután megszűnt önállósága, Fejér megye solti széke néven tartották nyilván a középkorban. Az Árpádházi királyok uralkodása idején e területhez tartozott Csenged, és a környező települések: Tabdi, Cebe, stb. Korabeli leírások szerint a tatárok elpusztították Kiskőrös, Cebe, Csengőd, Kaskantyú, Páhi, Tabdi településeket. Csengőd lakott település 1408-ban szerepel oklevélben. Eszerint solti székhez tartozik Páhi, Akasztó, Szent Imre, stb. településekkel együtt. 1444-ben I. Ulászló király eladományozza a gazdátlan, a királyi jogok eltitkolásával idegenek által elfoglalt Chenged Pest megyei pusztát. 1526. április 11-én kelt Pósa I. levele Mihály kalocsai préposthoz, amelyben megírja a török pusztítását Zenthymre, Thetétlen, Vathkert, Kiskeres falvakban. Nincsenek arról feljegyzések, hogy a település mikor pusztult el. Az 1690-es összeírás sem említi az elhagyott, elpusztított települések között. I. Lipót császár és király vitézségükért a Wattayaknak ajándékozza Cebe, Csengőd, Kaskantyú, Bócsa, Tabdi, Tázlár pusztákat Kiskőrössel együtt. 1701-ben Wattay István és János tulajdona. Eléggé értéktelen, homokos terület. Az itt élő kevés lakó

Helyzetfeltárás

20



pásztorkodással foglalkozott. Wattay 1717-1719-ben a Felvidékről hozott telepeseket Kiskőrösre. Sokat javított a gazdaságok helyzetén az 1882-ben megnyitott BudapestSzabadka vasútvonal. Csengőd vasútállomást kapott. Ezzel a személy és teherforgalom szinte korlátlan lehetőségekhez jutott. Feltételezhető, hogy az érdekelt nagybirtokosok latba vetették befolyásukat, összeköttetéseiket, hogy Csengődöt érintse a tervezett vonal, hiszen terményeik szállítása, értékesítése szempontjából döntő fontossága volt a vasúti közlekedésnek. A fent említett gazdasági helyzet döntően hozzájárulhatott a Bethlen uradalom felszámolásához. A birtok központja a kat. iskola és templom, valamint a park helyén volt, Bethlen Béla és Sándor tulajdonát képezte. Területe 3285 hold. A pusztát megvették falutelepítés céljából Baráth Gyula csengődi, Gauzer János, Kaszai István kalocsai, Lesták Ödön pataji lakosok. Kihirdették a birtok felosztását és 1200 ölenként 65 Ft-ért eladták 80 családnak, 1891-ben. A legtöbben Vadkertől érkeztek, de szép számmal jöttek a közeli községekből, valamint a távolabbi országrészekből is. A legtöbbjük magyar anyanyelvű volt, a vadkertiek, a paksiak és a kömlődiek német anyanyelvűek voltak, de beszélték a magyar nyelvet. 1853-ban Páhi községgé alakult több pusztából és nemesi birtokból. Csengőd puszta, Tabdi és Kaskantyú is hozzátartozott. Az 1871. XVIII. tc. Páhi községet nagyközségi rangra emelte. 1900-ban Csengőd Páhi községhez, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kunszentmiklósi járásához tartozik. Lakóinak száma 807. Vasútállomása, postája, távírója van. 1907-ben a községháza, ahol a hivatalos ügyeket intézték, 14 km-re Kaskantyún volt. Csengőd lakói mozgalmat indítottak a közigazgatási székhely áttelepítése érdekében. Csengőd önálló községgé 1912ben vált. Az új, önálló község vezetőinek a legkülönbözőbb helységekből érkezett telepesekből kellett egy új faluközösséget létrehozni. Különböző anyanyelvű, különböző hagyományokon nevelődött emberek voltak 1918-ban Csengőd nagyközségi rangot kap. PestPilis-Solt-Kiskun vármegye kunszentmiklósi járásához tartozik. Lakóinak száma 2313 fő. 1919-ben a tanácskormány bukása után Koczóh Zoltán jegyző személyében igen jó felkészültségű szakember került a község élére. 25 éven keresztül végezte felelősségteljes munkáját, amelynek eredményeként a gazdasági válság ellenére jelentősen fejlődött gazdasági téren. A Strassburger és a Deutsch-Tibold uradalom parcellázásával jelentősen nőtt a kisgazdaságok száma. Több száz hold szőlő és gyümölcstelepítésre került sor. Ebben az időben épültek a bel és külterületi iskolák: Tabdin, Kiscsengődön, Kullérban. A község jelenlegi arculatát az 1960-as évektől kezdődően vette fel. A lakosság ekkor került olyan anyagi helyzetbe, hogy a régi kicsiny vályogfalú, gyakran nádtetős házakat lebontsa, s helyettük a jelenlegi, sokat vitatott formájú, de tágas, egészséges házakat megépítse. A község az 1980-as évek végére részben saját fejlesztési alapjai, részben állami támogatás révén kialakította a legfontosabb intézményeket, közműveket. Fülöpszállás A településen a magasabb halmokból több évezredes kultúrák leletei kerültek elő, sőt, avar kori temetkezési helyet is feltártak a régészek. Fülöpszállás a legrégebbi kun települések egyike, II. István király uralkodásakor, 1124-ben szállták meg a kunok, s először a Buzgánszállás nevet viselte. A tatárjárás után Fülöp fermoi püspök jött ide a kunokat téríteni, állítólag az ő nevét viseli a falu. A látnivalókat egy helyen, a Kiskunság téren találjuk. A községháza patinás épülete 1908-ban épült. A falu református temploma 1750-ben épült, barokk stílusban. Előtte a település lakói közül a háborúkban elesettek emlékműve áll. Tőle délre, a Herpai V. utca elején találjuk a barokk homlokzatú római katolikus imaházat.

Helyzetfeltárás

21



Imrehegy Imrehegy viszonylag fiatal település. A keceli határ déli részéből és a halasi határ északi pereméből alakították önálló községgé 1952ben. A pár utcából álló falu méreteiben egyetlen kimagasló épülete a római katolikus templom a Kossuth utcában. A polgármesteri hivatal előtti parkban emlékkő áll a háborúk áldozatainak tiszteletére. Izsák A település területén talált bronz- és késő avarkori leletek bizonyítják, hogy több ezer éve is éltek itt emberek. A Tihanyi Apátság irattárában lévő dokumentum szerint 1055-ben említik először a települést Culun Aqua néven. Ez a jelenleg is meglévő Kolon-tavat jelenti, amely a község délnyugati oldalát szegélyezi. Később Kun László birtoklevelében Isak-ként szerepel. A jelenlegi Izsák néven az egyházi feljegyzésekben 1474 óta említik. A település a török időszakban az oszmán birodalom hűbérbirtoka és Budára, a török pasának adózik. Ekkor 19 portát tartanak nyilván. E vidéken a török pusztítás nem volt végzetes, mert az Izsák mellett húzódó Kolon-tó sűrű fűzfabokros nádrengetege lehetőséget adott a lakosságnak az elrejtőzésre. A török hódoltság végén alakult meg a református egyház. Már ekkor kialakult a község szőlőtermesztésre alapult agrárkultúrája. A település megszenvedte a Rákóczi-szabadságharcot. 1738-ban a katolikus egyház elkezdte az anyakönyvvezetést és iskolát alapított, felépült az első katolikus templom. Amikor Mária Terézia 1745-ben kimondta, hogy a kunok visszanyerik vagyonukat, jogaikat, kiváltságaikat, ha megváltják magukat, akkor székhelyüket Halasról Félegyházára tették. Ebben az időben két kunkapitány részére épült Izsákon ház, annak ellenére, hogy itt egyetlen kun család sem települt le. A kunkapitányok ebben a házban tettek igazságot a szomszéd kuntelepítésű községek, Philepszállása (ma Fülöpszállás), Szabadszállása és Kun-Szent Miklós (Kunszentmiklós) lakóinak, akiknek a székhelye, Félegyháza messze volt. Ugyancsak itt intézték a lakók ügyes-bajos dolgait. Az 1876. évi 33. tc.c. végleg megszüntette a Kiskunságot, és Pest megyével egyesítette, így a kunok elvesztették jogaikat, kiváltságaikat, az Izsáki kunkapitányházak eladásra kerültek Az első népszámláláskor - 1784-ben - Izsák lakossága 2475 fő. E századforduló végén megalakult az izraelita egyházközség, megépült a jelenlegi református, majd az 1800-as évek elején a katolikus templom és plébánia. A mezőgazdasági kultúra fejlődését alátámasztotta, hogy a község földesurai és elöljárói - a szomszédos településekkel együtt tanácskozva - 1795-ben eljárást dolgoztak ki a homok megkötésére. A településnek 1816-1876-ig városi rangja (e címet I. Ferenc király adományozta) és vásártartási joga volt. Az 1830-as évek elején pusztító kolerajárvány után megépült a gyógyszertár. Ezen időszakban született Ádám Gerzson irodalomtörténész, aki nemzetőr lett, majd a nagykőrösi gimnázium igazgatója, valamint Szily Kálmán természettudós - ő később a Tudományos Akadémia titkára - és Madarassy László író, jogakadémiai tanár. A település neves szülötte Mátyási József költő, aki a szabadságharc idején halt meg. A mezővárosi rangot 1876-ban, a közigazgatási átszervezéskor elvesztette, de a több mint fél évszázadban fellendült a polgárosodási folyamat, s egyidejűleg a római katolikus, valamint a református egyház vezetésével beindult a közösségi szerveződés. Ezeket bizonyítják: különféle egyletek, polgári olvasókörök alakulnak, közintézmények épülnek, kiadják a helyi újságot. Van gyógyszertár, több iskola, orvosi lakás, szülőszoba, filmszínház, szeszfőzde, ipartestület. A település 1945 után is tovább fejlődött. Szülőotthon, tüdőgondozó, könyvtár, állami gazdaság, piactér, OTP-fiók, borászati, vasüzem létesül, strand, kultúrotthon,

Helyzetfeltárás

22



tűzoltószertár épül. A szövetkezetesítési folyamatban termelőszövetkezeti községgé szervezték át. Ez jelentős hátránnyal járt a környező szakszövetkezeti települések fejlődéséhez képest. E negatív tendencia az 1970-es évekig tartott, miközben a lakosság fogyatkozott. Ezt követően, ismét a fejlődés útján, megkezdődött az infrastruktúra kiépítése, az egyéni vállalkozások beindulása. Kaskantyú Kaskantyú története önálló községként 1949-ben kezdődik. Ezt megelőzően Páhi része volt. A középkori kun szállás (Kaskantyúszállása), a török időkben kipusztult, pusztává vált. A XVIII. században kezdődött meg az a lassú újratelepülés, mely a tanyák sűrűsödése és a központosítás során a pusztának újból községi arculatot adott. Hovatartozása a XIX. században változó volt, így tartozott Kiskőröshöz, Kecskeméthez, majd Páhihoz, de ugyanez elmondható a római katolikus hívekről is, akik hol a kalocsai érsekséghez, hol a váci püspökséghez tartoztak. A lakosság a XX. század elején mezőgazdasági termelésből élt – tanyákon, a világtól elzártan. A gyerekek oktatása a római katolikus (1874-től), és az evangélikus (1891-től) iskolában történt. 1940-ben napjainkban is működő katonai gyakorlótér létesült. 1949-ben alakult meg a Kossuth Tsz, mely a későbbiekben itteni területeit elvesztette és Páhi községhez került. 1960-ban alakult Sárfehér Szakszövetkezet (később: Homokgyöngye) a községben jelentős beruházásokat végzett, majd 1995-ben megszűnt. Kecel Kecel első írásos említésével az 1198-ban készült oklevélben találkozhatunk. Békés pásztornép lakta az államalapító királyok idején az egykori pusztát. A századok során tatárjárás, törökdúlás szórta szét az itt élőket, és 1584-ben elnéptelenedett. A mai Kecel létrejöttének ideje 1734, amikor Patachich Gábor kalocsai érsek kiadta Kecel újratelepítésének oklevelét. A településen a múlt században indult meg a polgári fejlődés. Felépült az első iskola, megalakult az ipartestület, posta, tűzoltóság és rendőrállomás létesült, a település bekapcsolódott az országos vasúthálózatba, felépült a ma is álló községháza. Kecelt 1993-ban nyilvánították várossá. Azóta sokat fejlődött: befejeződött a Sportcsarnok építése, gázhálózat létesült, sor került a közvilágítás korszerűsítésére, a városközpont arculata megváltozott. A várost számtalan parkja, szökőkútja, köztéri szobra varázsolja otthonossá, kultúrálttá. Kecel határában található természetvédelmi terület, az ún. Vörös-mocsár növény és állatvilága igen gazdag, megszámlálhatatlan tavaival igazi horgászparadicsom. Kiskőrös A vaskor késői szakaszából (i.e. IV. sz.) kelta érmék kerültek elő, az i.e. I. sz. végén a Dunántúlt rómaiak szállták meg, akik keleti határaik védelmére jazigokat, szarmatákat telepítettek (iráni eredetű lovasnép). Kiskőrös területén öt szarmata lakótelepet és hét szarmata temetőt tártak fel a régészek. A Kárpát medencét a VI. század közepétől (567-tõl) megszálló belsõ-ázsiai eredetű avarok a IX. század elejéig lakták Kiskőrös környékét. A középkori falvak életéről a kutatások hiányosságai miatt alig tudunk valamit. Az adottságok azonban az állattenyésztésnek kedveztek inkább, mint a földművelésnek. Kiskőrös első okleveles említése 1277-bõl való. IV. (Kun) László egy, az említett évből származó adományokról

Helyzetfeltárás

23



szóló oklevelében Keurus néven említi. Ezt az oklevelet III. Endre adja ki újra. 1396-ban a település Albaensi (Fehér) vármegyéhez tartozik (ld. Csánki). Az oklevéltár úgy emlékezik még Kiskőrösről, hogy az ez idő tájt Nekcsei Zsigmond birtokát képezi. 1398-ban Zsigmond király ide hirdetett országgyűlést (ld. Révai lexikon). A szóban forgó országgyűlésnek azonban semmiféle írásos emléke nem maradt fönn. Kwres (Kőrös) helység 1433-ban már Solt vármegyéhez tartozik. Az aránylag békés élet a XVI. században ért véget, amikor a mohácsi csata után a törökök fokozatosan uralmuk alá vonták az ország középső részét. 1529. április 11.-i keltezésű az a levél, amelyben Pósa Mihály értesíti a kalocsai prépostot, hogy a törökök ápr. 8-án Zenthymre, Thethetlen, Vadkerth, Kyskeres és más helyeket elpusztítottak. Ezt követően többségében pusztaként emlegetik Kiskőröst. A terület a budai pasához, a XVII. században az egri vilajethez, ezen belül a szegedi szandzsákhoz tartozott. A török defterekben sem szerepel, 1699-ben, mint pusztát írják össze. 1702-ben fegyverjog megváltása ügyében jegyzőkönyvezik, a vidék tehát akkor már nem teljesen lakatlan. Kiskőrös újratelepítése a Wattay családnak köszönhető. I. Lipót 1691-ben a családnak adja Kiskőröst és hat pusztáját: Cebe, Csengõd, Kaskantyú, Kisbócsa, Tabdi, Tázlár pusztákat. 1718. máj. 19-én a család pesti házában kötötték meg a telepítési szerződést, amelyben részletesen rögzítik a felvidéki főként Túrócz, Hont, Nyitra, Árva, Liptó, Pozsony - megyékbõl betelepített mintegy 700 szlovák (tót) betelepülő jogait és kötelezettségeit. Az újabb betelepülőkkel a lakosság száma gyorsan nõ, 1785-ben már eléri az 5000 főt. Az ideköltöző evangélikus vallású jobbágyok azoknak a falvaknak, városoknak a nevét vették fel, ahonnan érkeztek. Ma is gyakori családnevek: Opauszki, Litauszki, Szenohradszki, Rakoncai, Csővári, Czinkoczi, Domonyi, Maglódi stb. A község gyorsan fejlődött. 1785-ben II. Józseftől vásártartási jogot kapott, mezőváros lett. Ebből az időből való a város első hivatalos pecsétje, címere. A középen nyíllal átlőtt szarvas a vadban gazdag erdőkre, a két kőrisfa a település névadójára, Szűcsi és Tabdi kőrisfaerdőire utal, a két fa közötti méhkas pedig arra, hogy a szorgalmas lakosság méhtenyésztéssel is foglalkozott. A kasban a 6-os szám a már említett hat pusztát jelzi. A város XVIII. századi életét a lakosság életmódját, szokásait, építkezését, gazdasági fejlődését, az állattenyésztés határozta meg, de egyre erősödött a földhöz való kötődés, a paraszti árutermelés aránya. A lakosság 1842-ben váltotta meg magát az úrbéri szolgáltatások alól. Az itt élő lakosság egészen a XIX. sz. közepéig zárt szlovák (tót) nemzetiségi szigetet alkotott, nyelvében, kultúrájában, vallásában egyaránt. A város történetének a mai napig is érzékelhető sajátossága ez. A világosi fegyverletétel után sok honvéd talált menedéket a kiskőrösiek között. Kiskőrös lakossága már akkor büszke volt nagy szülöttére, Petőfi Sándorra, aki 1823. január 1-jén a városban látta meg a napvilágot. Szülei szlovákok voltak. Apja, Petrovics István a város főterén álló mészárszék árendása ugyan jól beszélt magyarul, de anyja, Hrúz Mária már kevésbé. Mégis a legmagyarabb magyar költőt indították innen a világhírnév felé. A Bach korszak két évtizede alatt leállt a város fejlődése, a lakosságra súlyos terhek nehezedtek, legnagyobb részük szegény földnélküli zsellér volt. A kiegyezés után némi föllendülés következett, megalakult az Elsõ Dunavidéki Takarékpénztár, 1882-ben megindult a vasúti közlekedés, élénkült a kereskedelem és a kiskőrösi gazdák egyre több birtokot vásároltak Bócsától Hartáig, föllendült a kézműves ipar, az ipartestületek munkája. Kiskőrös mezővárosi rangja a közigazgatási átszervezés során megszűnt ugyan, de 1867-tõl járási székhely lett, járásbírósággal és szaporodó egyéb hivatalokkal. A XX. sz. elejére Kiskőrösnek csaknem 13 ezer lakosa volt, gazdasági és pénzintézetei, vállalatai, kulturális egyesületei és létesítményei. Ekkor már közel 4 ezer hold szőlővel rendelkezett, s a jövedelem legnagyobb részét a szőlő és gyümölcstermesztés adta. Az 1914-ben kirobbanó I. 4 éve alatt 320 kiskőrösi katona vesztette életét. Emlékükre állították a "Hősök szobrá"-t, amely ma a Dózsa György úton, a katolikus temető előtt látható. Az "õszirózsás forradalom" hatására itt is megalakult a Nemzeti Tanács helyi szervezete. Ekkor Kiskőrösön már nyomda működik, színvonalas heti

Helyzetfeltárás

24



újságot jelentetnek meg Kiskőrös és Járása címmel. Élénk kulturális élet folyik, működik az úri kaszinó, az iparos olvasóegylet és 1919-ben elkészül a polgári iskola új épülete. Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójára, 1922. december 31.-re, görögtüzes ünnepségsorozatot szerveznek, a nemzeti érzés felmagasztalása jegyében. Az 1929-1933-as gazdasági világválság a község gazdaságát is tönkretette, újabb társadalmi feszültségeket szült. A II. világháború újabb véráldozatokat követelt a lakosságtól, a város főterén 1994-ben felavatott emlékmű sorolja fel a 119 kiskőrösi áldozat nevét. A Rákosi-rendszer főleg a mezőgazdaságot sújtotta. 1956-ban Kiskőrösön is megmozdult a lakosság. Kiskőrösön és környékén a hagyományos termelési módot a főként szőlőtermeléssel foglalkozó mezőgazdaságban nem tudták azonnal és teljesen felváltani a nagyüzemi termeléssel. Létrejött egy köztes, átmeneti forma az egyéni gazdálkodás és az ország többi részén egyeduralkodó termelőszövetkezeti formáció között: a szakszövetkezeteké. 1961-ben 10, majd az összevonások után 1977-ben már egy szakszövetkezetbe vonták össze az összes szakszövetkezeti tagot. Az 1949-ben szervezett Állami Gazdaság 1990-ben megszűnt. Páhi Mivel Páhi területe kiválóan alkalmas legeltetésre, a honfoglalás után a fejedelmi törzs részei szállták meg. Több középkori oklevélben is említik, ezek egyikéről tudjuk, hogy Fejér megye solti székéhez tartozott Pah néven. A XVI. században a Baranyai család birtokolta. A török időkben elnéptelenedett pusztát a környező területekkel együtt több uraság és település is bérelte az évszázadok folyamán. Birtoka volt itt a Bethlen, a Degenfeld, az Okolicsányi, valamint a Radvánszky családnak. Közigazgatási hovatartozása a XIX. században változó volt, így tartozott Kecskeméthez és Kiskőröshöz is. A lakosság a század elején mezőgazdasági termelésből élt tanyákon, a világtól elzárva. A pusztákon állatokat legeltettek. 1853-ban Páhi községgé alakult, több pusztából és nemesi birtokból. Csengőd puszta, Tabdi és Kaskanytú is hozzátartozott. 1871-ben nagyközségi rangot kapott. 1900-ban már postája és távírója is volt. 1912-ben Csengőd kivált Páhiból, magával vitte Tabdi pusztát is. A településen két templom van, a katolikus és az evangélikus, amit a reformátusok is használnak. A falu lakóinak zöme katolikus. A plébános Izsákról jár át misét tartani. Soltvadkert A honfoglaló magyarok előtt avarkori település volt itt, tehát 3500 évvel ezelőtt a Vadkerti-tó mellett már laktak. 1600-2000 évvel ezelőtt szarmaták éltek a mostani belterület helyén. Az 1200-1400 éves késő avarkori leletek azt mutatják, hogy a házaik fából készültek. Az 1300-as években kunok, magyarok kaptak itt birtokot, akik az 1400-as évek végén kunszállássá tömörültek. Vadkert és szarvaskút nevéhez az a hagyomány fűződik, hogy valamikor itt volt az Árpád-házi királyok vadaskertje. Vadkert puszta maradt évszázadokon át. IV. Béla a tatárjárás után a Duna-Tisza közére telepítette a kunokat. A legrégebbi okmány, amely Vadkertet (Wadkert néven) említi 1376. február 16-i, egy peres ügyről szól. 1458-ban összeírták a Kiskőröst körülvevő községeket, itt nem szerepel Vadkert, viszont egy 1459-es okiratban igen. 1500 körül már szántottak, vetettek az itt élő emberek, állatokat tenyésztettek. Mint település a török hódoltság alatt megsemmisült, népessége elmenekült vagy áldozatul esett. Mintegy 100 évről még írásos anyag sem maradt. Az itt lévő kultúra történeti

Helyzetfeltárás

25



folytonossága több, mint egy évszázadra megszakadt, a következő adat 1639-ből való. Abban az időben Halas város pusztákat bérelt, többek között Vadkertet is. A magyar jobbágyságra sanyarú sors járt: a török is, a magyar is kivetette rá az adót, de egyik sem védte meg. Valószínűleg végrendelkezéssel került más tulajdonába Vadkert. A törökök nem tartottak rá igényt. 1702-ben Vadkert még mindig puszta. A Rákóczi szabadságharc idején, 1710-ben kuruc-labanc összecsapás volt Vadkert határában, a szájhagyomány szerint a Kecel közelében lévő Csonthalom takarja a halottakat. Vadkert egykori birtokosa a Tegzes család volt, majd báró Orczy István úr feleségének Petrovay Susanna-nak kézhez bocsátották. 1760-ig kevés magyar él Vadkerten, mert a földesurak nem engedték el jobbágyaikat, így a német kézre számíthattak csak a vadkertiek. Valószínűleg Vadkert jobb megélhetést nyújthatott Németországnál, mert sok német bevándorolt. 1767-et tartják Vadkert alapítási évének, mert a 7 sváb család mellé még 7 érkezett, tehát összesen 14 család vetette meg a mai község alapját. Mivel kevés volt a munkáskéz, németeket hívtak a pusztákra dolgozni. Az első telepesek főként református németek voltak, majd jöttek az evangélikusok. 1804-ben Az Orczy család zálogba adta Lukáts Antalnak Vadkertet, Bőszért és Csábort. Egy 1804-es összeírás eredménye: 361 ház, 522 család. A lakosok száma: 2629 fő. 1800-1818 között építtette a Lukáts család kastélyát, ami a mai városháza. 1854-ben volt a visszavásárlási per (az Orczy család Lukátséktól), összeírtak mindent. 1848-ban Vadkerten már 4202 lakost számláltak, tehát jelentős településnek számított. Az 188/49-es eseményeken 285-en vettek részt a harcokban. 1875-ben postaállomás lett Vadkert. (Az Orczy család létesítette az első postát 1789-ben.) 1880-ban Vadkert - falu. Hozzá tartozik: Csábor, Bőszér, Tázlár, Feketehalom. 1882. december 5-én ment át az első vonat Vadkerten. Az állomás neve: Vadkert-Tázlár, később: Soltvadkert-Tázlár majd Tázlár nevét Prónayfalvára változtatták. 1888-ban Vadkertet már nagyközségként jelöli a Helységnévtár. 1892-ben Pest-Vadkert a neve a Helységnévtár szerint 1894-96. Krämmer Fülöp kb. 60 hold földet vásárol a vasút közelében, ezzel megkezdi a szakszerű szőlőtelepítést. 1898-ban felépült a felsőcsábori községi iskola. 1900. október 18án belügyminiszteri rendelet Vadkert nevét Soltvadkertre változtatta, mert az országban három megyében volt Vadkert (Nógrád és Veszprém megyében is). A honfoglalás után Fejér megye Solti székéhez tartozott, később Solt megye önálló lett, de Vadkert akkor is ennek a megyének a községe maradt. 1655-ben egyesült Pest, Pilis, Solt megye, amit négy járásra osztottak. Vadkertet 1690-ben a negyedik, vagyis a solti járásban írták össze. 1876-ban alakult Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, amit több járásra osztottak. Vadkert a Solti alsó járásba került, Kiskőrös lett a székhelye. 1907-ben adták ki a Soltvadkert és Vidéke című hetilapot. 1908 novemberében megkezdődött a tanítás a kővágói iskolában. 1910.-ben a képviselőtestület beleegyezett a Bócsával való egyesülésbe. 1910-es évek elején a községet bekapcsolták a telefonhálózatba, tűzoltótestület is alakult, valamint létrejött az első focicsapat. 1914-1918 között a települést jelentős emberveszteség érte. 1930-as években a helybeliek szinte az egész határt szőlővel ültették be, így a lakosság megélhetési forrása ez lett. 1930-as évek első felében készültek el a környékbeli műutak. 1949-ben létrejöttek az első termelőszövetkezetek. 1952. december 21-én bevezették a villany. 1957-ben megépült a megye első törpe vízműve. 1963-ban felállították a hidroglóbuszt. 1967-ben új sportpálya épült a régi vásártér helyén 1978.-ban a községet bekapcsolták a belföldi távhívó hálózatba. 1979.-ben avatták fel a MEDICOR soltvadkerti üzemegységét, ahol az üzem megszűnéséig, 1991-ig országos hírű inkubátorokat gyártottak. 1986.-ban avatták a Sportcsarnokot, ami a település egyik leglátogatottabb intézménye. Méreteinél fogva alkalmas sokakat megmozgató és érdeklő tömegrendezvények megtartására. Évente több mint kétszázezren fordulnak meg benne. 1993. szeptember 1.-én lépett hatályba a köztársaság elnökének 104/1993-as számú határozata, melynek értelmében Soltvadkert nagyközség város lett. Az 1990-es évek elején indult a gázprogram. Azóta is folyamatos a település épülése.

Helyzetfeltárás

26



Soltszentimre Már az Árpád-kor idején létezett ezen a helyen település (első okleveles említése 1211-ben, Zenthemreh néven), de az Soltszentimre jelenleg egykori Szentimre keletkezési éve nem ismert. Középkori nem rendelkezik templomos helységek között 1346-ban említik. A kalocsai címerrel, de levéltári adatok között is megtaláljuk nevét 1408-ban. A előreláthatóan a honfoglalás korából maradt ránk az a csontlemezzel díszített 2005. február 20.-i fanyereg, ami ma a Nemzeti Múzeumban látható. Másik Testületi Ülésen középkori emléke XIII.-XIV. században épült, Csonkaszületik döntés a toronyként ismert templomrom. A török háborúk alatt a címer település 1529 táján a környező falvakkal elpusztult. A elkészíttetéséről. hódoltság után csak lassan népesült be. A terület sokáig a Földváry család tulajdona volt, később a XIX. század végén Ivánka Oszkáré lett. 1890-ban ő adta el egy 85 tagú vevőtársaságnak, akik megvetették a mai falu alapjait. Az akkor még Akasztóhoz tartozó pusztának 1916-ban önálló római katolikus lelkészség létrehozását engedélyezte Lipót, kalocsai érsek. 1919. február 15-én alakult önálló községgé Pusztaszentimre néven, amit 1924-ben változtattak véglegesen Soltszentimrére. Ivánka Oszkár egykori kastélyát 1920-ban vásárolta meg a falu Polgármesteri Hivatal céljára. A református templom 1936-ban, a katolikus 1937-ben készült el. Tabdi A településről 1302. évtől vannak fellelhető adatok. Tabdi pusztát 1853-tól 1950-ig hol Páhi, Csengőd, Kiskőrös településekhez csatolták. 1950-től vált önálló településsé. 1900tól 1903-ig Dankó Pistának a híres cigányprímásnak és zeneszerzőnek volt nyaralója Tabdi, Csengőd határában. A Dankó-villa felújítva ma is áll a község központjától 1,5 km-re. Jelenleg 30 fős szálláshellyel rendelkezik a szép környezetben lévő villa. A lakosságának erős kevertsége, valamint a település fiatalsága" magyarázza azt, hogy Tabdiban nincsenek népszokások. A település szinte minden infrastruktúrával rendelkezik. Villanyhálózat, telefonhálózat, egészséges ivóvize, gázhálózata van. A szennyvízhálózat Akasztó-Csengőd-Tabdi társulásában, a szilárdhulladék kezelés és szállítás Izsák várossal társultan történt meg 2001.-ben, csakúgy, mint a hulladéklerakóhely Izsákon. Tázlár Tázlár fiatal település. 1983-ban bronzkarkötőt, fülbevalót és üveggyöngyöket találtak a falu külterületén, mely alapján feltártak egy 1700 éves falu 7 házát és 52 gödrét. Később folyamatosan tártak fel a községtől távolabb - közelebb eső avar kori, honfoglalás kori, középkori leleteket. A község nevét, amely máig is idegenül cseng, a kunok hagyták a kései utódokra. A Táz kun személynév, külön is előfordul. Mivel a "lár" végződés a keleti török nyelvekben a többes szám jele, így jött létre Tázlár helységnév, mint Táz családok szállásai. 1907-ben a falu engedélyt kapott, hogy a Tázlár nevet báró Prónay Dezső, a nemzeti ellenállás egyik élharcosa iránti tiszteletből Prónyafalvára változtassák. 1945 után Harka és Kötöny pusztákon önálló község alakult: Harkakötöny. A Prónyafalva nevet visszaváltoztatták Tázlárra. 1960-ban alakult meg a Béke Mezőgazdasági Szakszövetkezet, melybe több másik beleolvadt. 1960-ban új községi iskola, 1961ben művelődési ház épült, mely 1981 óta általános művelődési központként, összevontan működik. Helyzetfeltárás

27



2.3 A kistérség térbeli elhelyezkedése, elérhetősége Ebben az alfejezetben a kistérség térbeli elérhetősége kerül részletesebb elemzésre. Azért szükséges ennek a résznek a külön szerepeltetése, mert ennek hatása a fejlődésre, a lakosság letelepedésére, megmaradására, illetve az elérhetőség, mint ipartelepítési tényező is rendkívül fontos a térség életében, illetve a többi fejlesztési tényezőt is nagymértékben befolyásolja. Térbeli elhelyezkedés A kistérség Magyarországon belül földrajzilag központi helyzetű, Budapesttől délre helyezkedik el. Bács-Kiskun megyén belül is központi a terület fekvése, az itt áthaladó főutak jó kapcsolatot biztosítanak minden irányba, hálózati hiányokat elsősorban a települési összekötő utaknál lehet felfedezni. Nyugat felé a Duna, mint természetes akadály miatt korlátozottak a közlekedési lehetőségek. Közúti híd Dunaföldváron és Szekszárdon található, vasúti híd legközelebb Budapesten és Baján van.

A térségen áthalad a X/b4 páneurópai közlekedési folyosó vasúti ága (Budapest-Kelebia vasútvonal). A vizsgált területtől keletre halad a X/b. folyosó közúti ága (M5 autópálya és 5. 4

Nyomvonala vasút: Budapest-Kelebia-Szabadka-Újvidék-Belgrád; közút: Budapest-SzegedSzabadka- Újvidék- Belgrád Helyzetfeltárás

28



sz. főút) a IV. folyosóval együtt. A X/b. folyosó a Balkán felé biztosít kapcsolatot, a Magyarországot érintő ág Belgrádnál csatlakozik a fő ághoz (X. folyosó), s onnan nyugatra Ljubljana-Salzburg, keletre pedig Szkopje és Thessszaloniki felé biztosít összeköttetést. Az útvonal jelentősége a délszláv háborúk miatt csökkent, de a Balkán stabilizációjával e forgalmi irány megerősödése várható. A folyosó egyben a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) része. A Budapesthez való közelség (Budapesten találkozik a négy Magyarországot érintő páneurópai folyosó), a Duna túlpartján haladó V/c. közlekedési folyosó, illetve a leendő M8 gyorsforgalmi út, amely a TEN-T része, mind kapcsolódási lehetőséget jelentenek a nemzetközi közlekedési hálózatokhoz. Fontos feladat, hogy a térség nemzetközi folyosókhoz való közúti és vasúti csatlakozása megfelelő minőségű és kapacitású legyen.

Forrás: TérképCentrum (www.terkepcentrum.hu) A térség fő közlekedési ütőerei másodrendű főutak. Az 53. sz. főút az északnyugat-délkelet irányú kapcsolatokat biztosítja, Solt-Soltvadkert-Kiskőrös érintésével a szerbiai és montenegrói határ felé halad. Az 54. sz. főút északkelet-délkelet irányban az M5 autópályát (Kecskemét) és Baját köti össze. Érinti még a térséget a kelet-nyugati irányú Kecskemétet

Helyzetfeltárás

29



Fülöpszálláson át Dunaföldvárral összekötő 52. sz. főút. A térség közelében, attól keletre fut az M5 autópálya, egyéb gyorsforgalmi kapcsolata a kistérségnek nincs. A terület közúti közlekedési csomópontja Soltvadkert, ahol három főút találkozik. Az említett főutak mellett fontos hálózati szerepű az 5301. j. összekötő út, amely az 52-53. sz. főutak között biztosít kapcsolatot. Igen hiányos a Kiskőrös-Fülöpszállás vonaltól nyugatra eső térség, valamint az 54. sz. főúttól északra lévő terület közúthálózata. A térségen keresztülhalad a 150. sz. Budapest-Kelebia nemzetközi vasúti fővonal. A vasúti csomópontok, Fülöpszállás és Kiskőrös, csomóponti szerepe kevéssé érvényesül, mivel a Budapest-Kelebia fővonalból itt kiágazó vasútvonalak kisforgalmú mellékvonalak (152-153. sz. vonalak). A 148. sz. vasútvonal keskeny nyomtávú, kis jelentőségű. Az öt település közül, amelynek nincs vasútállomása Akasztót, Bócsát és Császártöltést kárpótolják a főutak, ám Imrehegyet és Tázlárt csak alsóbbrendű utakon lehet megközelíteni.

Elérhetőség A térséghez a déli (Horvátország, Szerbia és Montenegró, Románia) határátkelőhelyek esnek a legközelebb. Szerbia és Montenegró felé Tompa (57 km), Románia felé Nagylak (130 km), Horvátország felé pedig Udvar (104 km) a legközelebbi átkelő. Szlovákia felé Parassapuszta (184 km), Szlovénia felé Rédics (258 km), Ausztria felé Hegyeshalom (227 km) és a legtávolabb Ukrajna felé Záhony (340 km) határállomásokon lehet átkelni. A határok elérését hátráltatja a gyorsforgalmi utak hiánya, vasúton a X/b közlekedési folyosó kapcsolja a térséget a nemzetközi közlekedési hálózatokba. A kistérség elérhetősége Budapestről (114 km, ill. 140 km az M5-ösön) személygépkocsival alapvetően jó (90-120 perc), köszönhetően az M5-ös autópályának, bár annak használata némi kerülőt jelent. A közvetlen főúti kapcsolatot az 53-51. sz. főutak biztosítják. Kiskőrös, illetve Fülöpszállás és közvetlen környékéről 30 perc alatt elérhető az M5 autópálya, míg az ettől nyugatabbra fekvő településekről 30-45 perc alatt. Itt már budapesti irányú utazásnál megfontolandó, hogy a fizetős autópálya nyújt-e annyi időelőnyt, hogy megérje felhajtani, hiszen az 53-51. sz. főutak közvetlenül Budapestre vezetnek, bár zsúfoltak. A kistérség elérhetőségét a Dunántúl felől jelentősen javította a szekszárdi Duna-híd megépítése, bár annak keleti és nyugati irányú gyorsforgalmi kapcsolata is hiányzik. Tömegközlekedéssel Budapestről a térséget a legrövidebb idő alatt vonattal lehet elérni. A vasútállomással nem rendelkező településekre vonatról való kiskőrösi vagy soltvadkerti átszállással lehet eljutni autóbusszal. A vasúti kapcsolattal rendelkező települések többsége 2 órán belül, a többi település 2,5 órán belül elérhető (a legkedvezőbb eljutási lehetőségeket figyelembe véve). A vasúti utazás a pálya rossz állapota ellenére menetidőben versenyképes a közúti közlekedéssel, bár a gyors illetve InterCity vonatok csak napi 2-3 alkalommal biztosítanak gyors összeköttetést a fővárosba.

Helyzetfeltárás

30


Település Akasztó Bócsa Császártöltés Csengőd Fülöpszállás Imrehegy Izsák Kaskantyú Kecel Kiskőrös Páhi Soltszentimre Soltvadkert Tabdi Tázlár

Legkedvezőbb menetidő Budapestről vonat


Legkedvezőbb menetidő Budapestről vonat+busz 2:00* 2:20** 2.25*

1:49 1:13Ic, 1:35 2:20* 1:58 á 3:27 2:17 á 1:36Ic, 1:56 3:46 á 1:36 1:47Ic, 2:14 1:48

1:55

2:10

2:10*

A kistérség településeinek elérhetősége Budapestről tömegközeledési eszközzel * átszállás vonatról autóbuszra Kiskőrösön, ** átszállás vonatról autóbuszra Soltvadkerten á: átszállással, Ic: InterCity vonattal Adatok forrása: MÁV és Volán Hivatalos Menetrend 2004-2005

Helyzetfeltárás

31



Kecskemét, a megyeszékhely a kistérség főúti kapcsolattal rendelkező településeiről személygépkocsival gyorsan elérhető (30-40 perc). Kedvezőtlenebb azon települések helyzete, amelyek csak alsóbbrendű úton érhetők el. Ezek közül is Kaskantyúról a hiányzó északkeleti kapcsolat miatt, Tázlárról, a Tázlár-Bócsa kapcsolat hiánya miatt, Soltszentimréről pedig a Soltszentimre-Izsák összeköttetés hiánya miatt hosszabb időbe telik Kecskemét megközelítése (50-60 perc). Tömegközeledéssel Fülöpszállás és Izsák kivételével (de innen is csak napi három járattal) Kecskemét autóbusszal érhető el. A menetidőket vizsgálva a legrosszabb helyzetben a közvetelen járattal nem, vagy csak naponta 2-3 alkalommal rendelekző kistelepülések vannak (Akasztó, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Soltszentimre, Tabdi, Tázlár). Az esetleges átszállási kényszer ugyanis a menetidőt jelentősen növeli.

Legkedvezőbb menetidő Kecskemétről Akasztó 1:42* Bócsa 0:53 Császártöltés 1:51 Csengőd 0:56* Fülöpszállás 0:46 Imrehegy 2:00* Izsák 0:45 Kaskantyú 1:04* Kecel 1:23 Kiskőrös 1:18 Páhi 0:54 Soltszentimre 1:15* Soltvadkert 1:05 Tabdi 1:06* Tázlár 2:00* Település

A kistérség településeinek legkedvezőbb elérési ideje Kecskemétről menetrend szerinti autóbusszal * Nincs közvetlen járat vagy csak naponta 2-3 alkalommal, az átszállás a menetidőt jelentősen, esetenként 60 perccel növeli Adatok forrása: Volán Hivatalos Menetrend 2004-2005

Helyzetfeltárás

32



A kistérségen belül Kiskőrös elérhetősége jó, a legtávolabb fekvő településről is 30 percen belül elérhető. A szomszédos települések közötti közúti kapcsolatok több helyen hiányosak, ami nagy kerülőre kényszeríti a közlekedőket (a hiányzó kapcsolatokat lásd később). Kiskőrös elérésében mind a vonatnak mind az autóbusznak fontos szerepe van. A menetidők zömmel fél órán belül vannak. Ez alól kivétel Császártöltés, Fülöpszállás, Izsák és Soltszentimre. Fülöpszállásról kedvezőbb a vasúti utazás, a többi településnél kedvezőtlen hogy a kis távolság ellenére a menetidő magas. A 148. sz. keskeny nyomközű vasútvonalon a menetidő olyan magas, hogy az a településközi forgalomban csekély szerepet játszik (Kaskantyú. Páhi).

Legkedvezőbb Legkedvezőbb menetidő menetidő Település Kiskőrösről Kiskőrösről autóbusszal vonattal Akasztó 15 Bócsa 25* Császártöltés 37 Csengőd 16 13 Fülöpszállás 47** 26 Imrehegy 23* Izsák 34 Kaskantyú 9 33 Kecel 9 12 Páhi 21 52 Soltszentimre 38 19 Soltvadkert 12 10 Tabdi 10 7 Tázlár 25 A kistérség településeinek legkedvezőbb elérési ideje Kiskőrösről menetrend szerinti autóbusszal * Nincs közvetlen járat vagy csak naponta 2-3 alkalommal, az átszállás a menetidőt jelentősen, növeli ** kedvező vasúti összeköttetés, csak napi 2 autóbuszjárat Adatok forrása: Volán Hivatalos Menetrend 2004-2005

Helyzetfeltárás

33



2.4 Térségi, belső településközi kapcsolatok, települési szerepkörök

Ahhoz, hogy megtudjuk, milyen feladatokat tudnak a jövőben együtt megoldani a kistérség tagtelepülései, meg kell vizsgálni azt is, hogy jelenleg milyen szerepkörökön osztoznak az egyes települések, illetve jelenleg milyen munkamegosztás működik közöttük, milyen kapcsolatok fűzik őket egymáshoz, miben tudják egymást kiegészíteni, illetve milyen feladatokat tudnak egymástól átvállalni. A Bács-Kiskun megyébe tartozó Kiskőrösi statisztikai kistérséget 15 település alkotja. Akasztó, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Fülöpszállás, Imrehegy, Izsák, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltvadkert, Soltszentimre, Tabdi és Tázlár. Ezek közül városi ranggal Izsák, Kecel, Kiskőrös és Soltvadkert bír. Kistérségen túlmutató kapcsolatok A kistérség települései a kistérségen kívül intenzív kapcsolatot ápolnak a megyeszékhellyel, Kecskeméttel, valamint a fővárossal, Budapesttel (mind a kettővel munkahely, illetve az előbbivel bevásárlás szempontjából is van kötődés). Egy kisebbfajta Baja-irányultság is felfedezhető néhány település tekintetében, az ottani kórház szolgáltatásait veszik igénybe. Szintén pár település esetében Kiskunhalast kell kiemelni, mert számukra egészségügyi ellátást, bevásárlási lehetőséget és munkahelyet biztosít a város. Ugyancsak kistérségen kívüli együttműködések állnak fenn a következő települések között: Fülöpszállásnak az egészségügy terén fontos kapcsolata van a Kunszentmiklósi kistérséghez tartozó Szabadszállással, míg Császártöltésnek a Bajai kistérséghez tartozó Érsekhalmával van iskolai társulása. Izsák szennyvízkezelés kapcsán együttműködik a Kecskeméti kistérséghez tartozó Orgovánnyal, illetve Ágasegyházával. A térségben legkisebb Imrehegy periférikus elhelyezkedéséből adódóan sajátosságot képvisel: a kiskunhalasi körjegyzőség tagja ugyan, de a kiskőrösi kistérségbe tartozik. Fontos momentum, hogy a kistérség 15 települése közül Császártöltés és Tázlár választási körzete nem ebben a kistérségben van. A kistérségbe tartozó települések közül hazai testvértelepüléssel csak Soltszentimre rendelkezik, a fővároshoz tartozó Pestszentimrével tart fenn kulturális kapcsolatot. Ezen kívül hazai vonatkozású kapcsolata Kiskőrösnek van, akinek ugyan nem testvértelepülése, de a magyar Jánd településsel a tiszai árvíz okán kontaktusban vannak.

Helyzetfeltárás

34



Ez a 15 település 2004. szeptember 30.-án alakította meg többcélú társulását Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás (KTKT) néven. Az akkori megállapodás 2005. január 31.-én került módosításra. Az aláírt megállapodásban rögzített, közösen ellátandó feladatok tényleges megvalósítása képezi majd az együttműködés jövőjét, sikerességét, de most a helyzetfeltárásban a jelenlegi, ténylegesen meglévő és működő kapcsolatokat tekintjük át.

Kistérségen belül központi szereppel bíró települések Régen a térségben a járásközponti szerepet Kiskőrös töltötte be. Térségi szerepköre ma is kiemelkedő, ugyanis a kistérségben ő látja el a körzetközponti feladatokat a szakorvosi rendelőnek, a városi rendőrkapitányságnak, a városi bíróságnak, a városi ügyészségnek, az ÁNTSZ-nek, a munkaerőszolgálati kirendeltségnek és a földhivatali kirendeltségnek köszönhetően. A környező településekről (Páhi, Kaskantyú, Tabdi, Soltszentimre, Soltvadkert, Kecel, Bócsa) a gyermekek az oktatási lehetőséget is igénybe veszik itt, mert a városban két középiskola is működik. Ezennkívül Tázlár, Bócsa, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés, Csengőd, Páhi, Kaskantyú, Tabdi, Soltszentimre, Fülöpszállás és Akasztó, illetve természetesen magához Kiskőrös településekhez tartozó körzetvezető falugazdász ugyancsak itt érhető el. Szolgáltatás, kereskedelem és munkahely biztosításának területén szintén térségi szerepkört tölt be a város. A település vezetősége úgy látja, hogy Kiskőrösnek regionális szerepe nincsen. A kistérségen belül másik jelentős település Izsák, mely város egy kisebbfajta körzetközponti szerepet tölt be. Izsák kiemelkedik a regionális hulladéklerakó, az okmány-hivatal, a gyámhivatal, az építéshatósági szolgáltatásaival és a munkahelyi lehetőségeivel, melyeket a térség több települése számára nyújt. Az izsáki regionális hulladéklerakóba egyébként 14 település hordja a hulladékát, de ezek közül csak 6 tartozik a kistérséghez: Csengőd, Fülöpszállás, Kaskantyú, Páhi, Tabdi, Soltszentimre. Kisebb mikro-térségi szerepkörrel Soltvadkert is bír, mivel az összes, a kistérségben lévő főút keresztül megy itt, a településen nagy a tranzitforgalom. A város kereskedelmi és szolgáltató üzletekkel jól ellátott, a térség lakosai szívesen felkeresik ebből a célból. Ezek a városok centrálisan helyezkednek el, a kistérség többi települése inkább tanyaközség, s így alárendelt szerepkörben vannak.

Helyzetfeltárás

35



Kistérségen belüli, települések közötti együttműködések A kistérségen belüli együttműködésekben fontos szerepe van annak, hogy a térség nagy földrajzi területen helyezkedik el, s így értelemszerűen inkább az egymás közelében lévő települések fogtak össze bizonyos feladatok megvalósítása érdekében. A kistérségen belül a települések között több együttműködésről is be lehet számolni: Akasztó-Csengőd-Tabdi településeken közös Szennyvíz és Viziközmű Társulatot tartanak fenn (a szennyvíztelep Csengődön van), Hétközi és Hétvégi Orvosi Ügyeleti ellátásban szintén összekapcsolódnak (a Háziorvosi Társulás székhelye Tabdi). Fülöpszállás-Soltszentimre településeken szintén közös szennyvízkezelés folyik (Fülöpszálláson van a szennyvíztelep). Fülöpszállás-Soltszentimre-Soltvadkert hétközi és hétvégi orvosi ügyelet ellátásában működik együtt. Imrehegy-Kecel településeken szintén közös szennyvízkezelés folyik (Kecelen van a szennyvíztelep), és a hétvégi egészségügyi ügyeleti rendszert is közösen oldják meg, illetve itt szükséges megemlíteni, hogy az imrehegyi gyermekek Kecelre járnak iskolába. Kaskantyú a szennyvizét Kiskőrösön helyezi el, s az orvosi ügyeletét is e település látja el. Páhi-Kiskőrös: a hétközi és hétvégi ügyelet ellátásában együttműködnek (értelemszerűen Kaskantyú a harmadik település, aki ebben a témában idetartozik) Kiskőrös-Soltvadkert-Tázlár: Homokhátsági Hulladéklerakó összefogás. A soltvadkerti gázátadóról van ellátva Akasztó, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltvadkert és Tabdi A tázlári gázátadóról a település mellett Bócsa kap még ellátást. Kaskantyú-Páhi-Tabdi kulturális kapcsolatot tart fent, közösen a „Szomszédoló” című, 3 hétvégés rendezvénysorozatot tartották meg. A térségen belül a települések között még az ivóvíz-szolgáltatás területén van együttműködés (a Kőrösvíz Kft. szolgáltatja az ivóvizet Akasztó, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Fülöpszállás, Imrehegy, Kaskantyú, Kiskőrös, Soltszentimre, Tabdi és Tázlár számára, a többi település saját társaságot hozott létre az üzemeltetésre), illetve az egymáshoz közel fekvő települések lakosai kulturális rendezvények, sportolás tekintetében átjárnak egymáshoz. A kistérségben működő társulások, Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (Kiskőrös székhellyel), Kiskőrösi Többcélú Társulás (Kiskőrösi székhellyel), illetve a Kiskőrös és Térsége Turisztikai Egyesület (Kiskőrös székhellyel) keretében a települések szintén együttműködnek. A térségben vannak ÖNHIKI-s települések, ezért mindenki igyekszik különféle forrásokhoz, például pályázat útján hozzájutni. Sajnos azonban az összetartó, közös pályázás nem jellemző a településekre.

Helyzetfeltárás

36



Tavaly egy közmunkaprogramot együtt valósítottak meg („Kiskőrös kistérség parlagfű mentesítése” közmunkaprogram, amely program megvalósulásával 50 munkanélküli, vagy különböző szociális segélyekben részesülő személy kapott munkalehetőséget 2004. júliusaugusztus hónapra, melyek közül néhány fő továbbfoglalkoztatásban is részesült.), ezen kívül működik egy Bűnmegelőzési Tanács, valamint egy Helyettes Szülői Feladatok Ellátása szervezet is a települések között, de az összefogás hatékonysága igen alacsony. Terveztek ugyan egy kistérségi foglalkoztató közös beruházást, amely a mezőgazdasági, szezonális munkaerőre épült volna, de sajnos forráshiány miatt ez nem valósult meg. A térség településeinek közös célja, hogy a jövőben az oktatásra vonatkozóan közös megoldást találjanak. A térségi összefogást a 15 település közül talán Csengőd vezetősége szorgalmazza a leginkább. Szerintük jó lenne egészségügyi, körjegyzőségi, oktatási, gazdasági és infrastrukturális együttműködést ápolniuk, de úgy érzik a lakosságnak az összefogással kapcsolatban bizonytalan, rossz beidegződése van.

Az egyes települések térségi, regionális szerepkörei Az önkormányzati hivataloknak kiosztott kérdőíveken keresztül arra a két kérdésre kerestünk választ, hogy van-e az egyes településeknek térségi, illetve regionális szerepköre. Kiskőrös és Izsák a körzetközponti feladatok ellátásában látja szerepét. Az egyes önkormányzatok tájékoztatása szerint Akasztónak, Bócsának, Csengődnek, Imrehegynek, Kecelnek, Páhinak, Soltszentimrének, Soltvadkertnek és Tázlárnak semmifajta térségi, illetve regionális szerepköre nincsen. Akasztó vezetősége ennek ellenére úgy látja, hogy esetleg a Stadler Stadionnal érhetnének el az előbbi területeken ilyesmit. Császártöltés térségi szerepköre a helyi kormányzat szerint abban rejlik, hogy a község német nemzetiségi település, tehát kultúra tekintetében kiemelkedik környezetéből, amolyan kulturális központot képvisel még a megyén belül is. Fülöpszállás vezetősége úgy látja, településük térségi szerepköre a létrehozandó vállalkozói övezetben, illetve ipari parkban rejlene, amit az 52-es főút mellé terveznek. Regionális szerepkört semmiben nem látnak. Kaskantyú szerepe a kistérségben oktatás szempontjából fontos, mert a településen van a Kisiskolák Együttműködésének székhelye. Regionális szerepkört semmilyen tevékenységükben nem látnak. Szintén oktatáshoz kapcsolódóan látja térségi szerepkörét Tabdi, de regionális szerepet nem említett.

Helyzetfeltárás

37



Az egyes települések jövőbeli szerepe A személyes interjúk során az egyes községek és városok képviselőit arról kérdeztük, hogy milyen jövőbeli szerepet szánnának a saját településüknek. (Ennek részletes kifejtése a Fejlesztési Koncepcióban történik meg.) Gazdasági téren a funkciók megoszlását a jelenlegi adottságok alapján a következőképpen determinálják a vezetők. Az iparban fontos szerepet szánna magának: Akasztó (könnyűipar miatt) Fülöpszállás (feldolgozott mezőgazdasági termékek szállítása okán) Kecel (fémfeldolgozás, építőipar miatt) Kiskőrös (logisztikai szerepkört felvállalva) Soltszentimre (műanyagtermelés miatt – fontos információ, műanyagtermelésének mintegy felét adja az itt található üzem) Soltvadkert (műanyaggyártás miatt) Tabdi (borászati üzemek miatt) Tázlár (ipari park miatt).

hogy

az

ország

A turizmusban vállalna szerepet: Akasztó (lovasturizmus miatt) Bócsa (Kiskunsági Nemzeti Park és a homokbuckák miatt), Császártöltés (természetvédelmi terület és a német nyelvtudás, sváb kultúra miatt) Fülöpszállás (az 52-es út mentén elhelyezkedő színvonalas vendéglátóhelyek, illetve lovas panzió miatt) Izsák (termálvize, a Kiskunsági Nemzeti Park - legnagyobb része a parknak Izsáknál terül el a térségen belül, a falusi turizmus, lovastanya és pálinkamúzeuma miatt) Kecel (Soltvadkerti-tó és Vörös-mocsár miatt) Kiskőrös (gyógyvíz miatt) Páhi (a település a Kiskunsági Nemzeti Parkba ékelődve helyezkedik el, ezért természetjáró turizmusban tudna szerephez jutni) Soltszentimre (homokbuckás, síkvidéki rész miatt) Soltvadkert (a tó és a kemping miatt) Tabdi (borászati üzemek turistáknak való megmutatása végett). A mezőgazdaság terén szerepet vállalna fel: Akasztó (szőlő miatt) Bócsa (szőlő miatt) Császártöltés (szőlő-bor miatt) Csengőd (szőlő, gyümölcs miatt) Fülöpszállás (gyümölcstermesztés és feldolgozás miatt)

Helyzetfeltárás

38



Izsák (élelmiszer-feldolgozás miatt) Kecel (mezőgazdasági szervezettsége miatt – Újtípusú Szövetkezete van, melynek 1000 tagja van, valamint mezőgazdasághoz kapcsolódó oktatása miatt – szakmunkásképző intézménye mezőgazdaság és virágkötészet témában az országból is fogad tanulókat) Kecel (gyümölcs miatt) Páhi (gyümölcs miatt, illetve a rosszabb minőségű földeken erdőgazdálkodás) Soltszentimre (Kiskunsági Nemzeti Park miatt gyógynövénytermesztés, biotermesztés területeken) Soltvadkert (szőlő, bor miatt).

A kereskedelem terén szerepet szánna magának: Kaskantyú (legnagyobb palackozóüzem-nagykereskedés itt van az országban) Kiskőrös (bevásárlóközpont) Kecel (bevásárlóközpont) Soltvadkert (bevásárlóközpont).

Mint látható, gazdasági téren Imrehegy nem került a felsoroltak közé. Ennek oka, hogy Imrehegy álma adottságai alapján az, hogy sérült gyermekek számára kiscsoportos foglalkozásokat biztosítson, ugyanis a műszaki és humán infrastruktúra ehhez már megvan, vagy éppen most alakul ki: az iskola épülete bővíthető, ha szükséges, a padlástere beépíthető. A pedagógusok képzése ehhez a cél eléréshez kapcsolódóan már folyamatos, már most is van olyan pedagógusuk, aki a sérült gyermekekhez ért. Ennek köszönhetően már most Soltvadkertről, Tompáról és Kecelről is járnak hozzájuk gyermekek ilyen célból. Egészségügyi vonatkozásban Kaskantyú is kiemelendő, mert a megyei önkormányzat működésében itt van egy alkohol- és szenvedélybetegek otthona, amely a térség ilyen típusú betegeit kezeli. A község álma, hogy egy „gyermekfalu”-t hozzon létre, amelyet jól kapcsolhatna össze szociális szerepkörével. Ehhez kapcsolódik az a tény is, hogy a településnek van termálvize is, amit elsősorban egészségügyi célokra lenne érdemes felhasználnia, mivel egy idősek otthona létrehozásában is gondolkodik, s termálfürdő pedig már van a környéken. Szociális vonatkozásban Tázlárt is szükséges kiemelni: a hátrányos foglalkoztatásában fontos szerepe van, s ezt kívánja a jövőben is erősíteni.

Helyzetfeltárás

helyzetűek

39



Települési szerepkörök a Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás területén

  



Szervező és közigazgatási központ Kulturális központ Sport központ Oktatási központ Szociális ellátó gondozó központ Egészségügyi központ Mezőgazdasági és feldolgozó ipar Ipar (általában)

 Turizmus



Vendéglátás Logisztikai központ Kereskedelmi és szolgáltató központ

 

Pénzügyi központ Hulladékelhelyezés Gázátadás

Készítette: Hazai Térségfejlesztő Rt. (2004.) Forrás: Önkormányzatok

Helyzetfeltárás

40



2.5 Nemzetközi kapcsolatok A kistérség településeinek nemzetközi kapcsolatai sokban a külföldi testvértelepülésekkel való együttműködésre támaszkodnak. Az alábbi táblázat foglalja össze ezen kapcsolatok néhány jellemzőjét. Település neve

Testvértelepülés neve

Akasztó

Kraszna (Románia)

Bócsa Császártöltés

Torockó (Románia) Deggenhausertaal (Németország)

Csengőd Fülöpszállás Imrehegy

Nincs testvértelepülése Nincs testvértelepülése Kraszna (Románia)

Izsák

Strullendorf (Németország) Nincs testvértelepülése Schwarzenbruck (Németország)

Kaskantyú Kecel

Kiskőrös

Páhi Soltszentimre Soltvadkert

Tabdi Tázlár *

Margitha (Románia) Stadtlengfeld (Németország) Liptaszentmiklós (Szlovákia) Tarnow (Lengyelország) Krimpen an dern Ijssel (Hollandia) Nincs testvértelepülése Nincs testvértelepülése Bodelshausen (Németország) Sarmaság (Románia) Nincs testvértelepülése Nincs testvértelepülése

Kapcsolatuk jellege Kulturális, évi 2-3 közös rendezvényt tartanak Kulturális Kulturális, oktatási, felnőttek közötti csereüdültetés Kulturális, baráti, családi, s most indul a gazdasági (egy kiskunhalasi vállalkozó az imrehegyi önkormányzatnak köszönhetően Krasznán fog térkő-üzemet létesíteni) Kulturális, oktatási Kulturális, egymás rendezvényein részt vesznek, baráti, családi

Kulturális, intézményi, családok, egyházak és civil szervezetek közötti és sport vonatkozásában

A kapcsolatrendszer előnye a kistérség települése szerint* Csereüdültetés, egymás kultúrájának megismerése n. a. n. a.

n. a.

Nyelvtanulási lehetőség Anyagi segítséget nyújtott a testvértelepülés számukra néhány beruházáshoz, néhány német vállalkozás működik Kecelen, illetve 20-30 lakást a németek vettek meg itt n. a.

Kulturális, oktatási, csereüdültetés

Fejlesztések összehangolása

-

-

Forrás: Önkormányzatok A kérdőíven megadott válaszok alapján.

Helyzetfeltárás

41



A kapcsolatok közül ki kell emelni Kecel német kontaktusát. Kecel önkormányzatának köszönhetően ugyanis Bács-Kiskun megye és Nürnberg járás között is egy kapcsolat jött már létre, ugyanígy Kiskőrös városa és Fajt között is. (Kiskőrös és Kecel egyébként úgy viszonyul egymáshoz, mint Fajt és Schwarzenbruck - elővárosi települések). Tehát Kecel szerepe a partnerségekben erjesztő hatású volt. A személyes interjúkon is próbáltuk kideríteni, de a kérdőíven is szerepelt a kérdés, hogy „Vannak-e terveik a települési kapcsolatrendszer bővítésére, más irányú kihasználására stb.?”. Erre nem minden település válaszolt, az alábbiak kivételnek számítanak. Település Akasztó Bócsa Fülöpszállás Imrehegy Izsák Kaskantyú Kecel Kiskőrös Páhi

Soltszentimre

Soltvadkert

Jövőbeli tervek a kapcsolatrendszer bővítésére Nincs tervük (A személyes interjún a Polgármester Úr elmondta, hogy gazdasági kapcsolatot esetleg kiépíthetnének) Van tervük, gazdasági útra szeretnék terelni a kapcsolatot A személyes interjú során utaltak olasz, osztrák, német kapcsolatfelvételre. Van tervük A személyes interjú során utaltak arra, hogy a testvértelepüléssel gazdasági kapcsolat kiépítését tervezik. A személyes interjúk során elmondták, hogy testvér-települési kapcsolat kiépítését tervezik, a község Erdély és Németország felé mozdulna. Nincsen, mert az intenzív kapcsolattartás sok energiát igényel véleményük szerint. Gazdasági területen szeretnének újabb együttműködéseket a testvértelepülésekkel Nemzetközi testvér-települési kapcsolatot szeretnének kiépíteni egy erdélyi településsel, amelynek jellege inkább csereüdültetés lenne. (Korábban volt már egy németországi irányú megkeresés, de ebből nem lett semmi.) A személyes interjúk során utaltak arra, hogy a német Badreihenhall településsel a korábbi sikertelenség ellenére ismét testvér-települési kapcsolat kiépítését kezdeményezik. A személyes interjú során utaltak arra, hogy a testvértelepülésekkel gazdasági kapcsolat kiépítését tervezik. (Erre korábban már voltak kísérletek.)

Forrás: Önkormányzatok Egyéb (nem testvér-települési) nemzetközi kapcsolatot a következő települések ápolnak. Akasztó jelenleg próbál Németország felé nyitni, imázsépítéssel próbálkoznak, egy, a németeknek készülő beruházási, befektetési kiadványban vesznek részt. A bócsai vállalkozásoknak, vállalatoknak számos nemzetközi kapcsolatuk van: termékeiket, szolgáltatásaikat külföldön is értékesítik. Csengődnek a szlovák Kiskérrel van nemzetközi, kulturális kapcsolata, ami már 10 éves múltra tekint vissza. A keceli táncegyüttesnek dán, észak-olasz, dél-tiroli és francia kapcsolatai vannak. Tabdi településnek nemzetközi kapcsolata van a vajdasági iskolákkal a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Egyesületének keretében. Olasz kapcsolatot a Dankó cigányprímásnak köszönhetően ápol. A Dankó cigányprímás villáját és a KISZ-tábort ugyanis egy olasz ember vette meg, így ezek olasz magántulajdonban vannak. Ide az olasz vállalkozó idegenforgalmi központot akart létrehozni, de nem sikerült neki, ettől függetlenül néha olasz vendégeket hoz a villába. Emellett német vonatkozású kapcsolata van a községnek, mert néhány tanyát egy időben a németek kezdték felvásárolni. Tázláron az általános művelődési központ nemzetközi kulturális kapcsolatot épített ki Hordassal, valamint vannak holland-magyar idegenforgalomra épülő szerveződéseik is. Tázlár emellett fontosnak tartja, hogy a gazdasági kapcsolatrendszereit hatékonyabban kéne működtetnie, egyértelműbbé, kiszámíthatóbbá kéne tennie. Helyzetfeltárás

42



2.6 A kistérséget érintő különböző szintű fejlesztési tervek

A település és területfejlesztés meghatározó alapelve, hogy a tervezés során a terveket a magasabb szintű tervekhez kell illeszteni. Ez biztosítja a magasabb szintű tervek elsőbbségét, illetve segítséget nyújt abban is, hogy az adott tervezési terület a saját „kisebb” nagyságrendű fejlesztési elképzeléseit nagyobb összefüggéseiben is át tudja tekinteni. Ezen tervek áttekintése ezen kívül azért is fontos egy térség életében, mert az Európai Unióban elvárt fejlesztési alapelvek között szerepel az is, hogy amit csak lehet, az alacsonyabb, kisebb tervezési szinten kell megvalósítani (a szubszidiaritás elve), hiszen ott oldható meg a leginkább költséghatékonyan, leginkább ésszerű, és átlátható formában. Ezen tervek áttekintésével az is egyértelművé válik, hogy melyek azok a megoldandó feladatok, amelyek terén a térség nem számíthat felülről jövő kezdeményezésre, illetve amelyek megoldásában teljesen magára, illetve a saját kezdeményezésére lesz utalva.

Országos Területfejlesztési Koncepció (1997.) Az OTK szerint a Dél-Alföldi régiót érintő legfontosabb fejlesztések a következők: ■ Gazdaságfejlesztés A mezőgazdaság exportképességének növelése érdekében az integrált tájtermesztési eljárásokat kell bevezetni. Profitorientált, versenyképes mezőgazdaság alakulhat ki Csongrád és Békés megyékben, valamint Bács-Kiskun megye kedvezőbb adottságokkal rendelkező Duna menti sávjában. Bács-Kiskun megye kedvezőtlen adottságú területein a mezőgazdasági termelés volumene csökkenhet, de a család és a szűkebb piacra termelő, töredék munkaidőt, illetve az állástalan otthonmaradók idejét kihasználó termelést továbbra is támogatni kell. A mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripart, illetve attól független könnyűipart is támogatni szükséges. Dél-Alföld gazdaságában is egyre jelentősebb szerepet kaphat az idegenforgalom. A hagyományokkal rendelkező termál turizmus mellett a „zöld-turizmus” (többek között Kiskunsági Nemzeti Park) és falusi turizmus fejlődésének jók az esélyei. A hagyományos tanyasi, falusi kínálatot a kulturális turizmus elemeivel javasolt erősíteni.

Helyzetfeltárás

43



■ Humán infrastruktúra fejlesztése Közoktatást, a tömegoktatás színvonalát javítani szükséges. A szociálpolitikának a gazdaságpolitika, az általános térségfejlesztési politika mellett az ezzel járó társadalmi feszültségeket is kezelni kell. Ezáltal az elvándorlás nagysága csökkenhet, a népesség életkor szerinti megoszlása javulhat. ■ Műszaki infrastruktúra fejlesztése A Dél-alföldi régió legfontosabb közlekedésfejlesztési feladatai közé tartozik a kistérség vonatkozásában: az M5 autópálya kiépítése az országhatárig és az új Duna híd építése Szekszárd térségében és a hozzá kapcsolódó autóút kialakítása Szegedig. A vízgazdálkodás fejlesztései: Kiemelt feladat a csatornázási és szennyvíztisztítómű fejlesztések megvalósítása a 2000 lakosegyenértéket meghaladó településeken. Az ivóvíz minőségét javító fejlesztések az arzént, vasat tartalmazó mélységi vizeket kitermelő műveknél. A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási helyzetének javítása, a helyenként már krónikussá váló vízhiány enyhítése, a hasznosítható vízkészlet biztosítása, továbbá a megfigyelőrendszer kiépítése. Az energiaellátás fejlesztései: A villamos alaphálózat kiépítése szükségessé teszi a főelosztóhálózati fejlesztéseket és rekonsrtukciókat. A geotermikus energia kiemelt szerepet játszhat elsősorban a mezőgazdaság területén.

Az OTK szerint az Alföld közös fejlesztési irányai a következők: Az alföldi táj sajátosságainak további feltárása, megőrzése, szükség szerinti rehabilitációja. A tervezési-fejlesztési programoknak a táj természetes térbeli vázát adó rendszerek, (tanyák, facsoportok, folyó menti zónák, semlyékek) tájformáló, strukturáló és tagoló funkcióit kell visszaállítani, az ennek megfelelő földhasználati, mezőgazdasági művelési technikák és a szükséges szabályozó – ösztönző és tiltó – eszközök alkalmazásával. Elsőbbséget kell adni a talajvédelemnek, a károsodások elkerülésének és a területhasznosítás ökológiai adottsághoz illeszkedő megváltoztatásának. Az egyes kultúrák esetében (pl. alma, bor, zöldség) a termelés átgondolt, tervezett és szelektív csökkentése, a termelési-feldolgozási-értékesítési lánc újraszervezése szükséges.

Helyzetfeltárás

44



Nemzeti Fejlesztési Terv (2003.) A következő célok és fejlesztési prioritások emelhetők ki a Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás szempontjából a Nemzeti Fejlesztési Tervből: A terv hosszú távú célja: a lakosság életminőségének javítása A terv specifikus céljai: 1. Versenyképesebb gazdaság 2. A humán erőforrások jobb kihasználása 3. Jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés A terv 2004-2006 között időszakra kitűzött prioritásai: 1. A termelőszektor versenyképességének javítása 2. A foglalkoztatás növelése és az emberi erőforrások fejlesztése 3. Jobb infrastruktúra és tisztább környezet biztosítása 4. A regionális és helyi potenciál biztosítása 5. Technikai segítségnyújtás A Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás szempontjából mindenképpen fontos az első négy prioritás kiemelése, mert ezek olyan fejlesztési célokat határoznak meg, amelyek a kistérség gazdasági, társadalmi, infrastrukturális fejlődését befolyásolhatják.

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója (1999.) A következő fejlesztési prioritások és fejlesztési irányok emelhetők ki a Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás szempontjából a régió területfejlesztési koncepciójából: 1. Régiószervezés 1.1. „Régiótudat” és régiómarketing formálása 1.2. A régió közlekedéshálózati összeköttetéseinek javítása 1.4. A régióbeli oktató és kutató intézmények, a mezőgazdasági termelők, feldolgozók és szolgáltatók együttműködésére alapozva az agrárszektor szerkezeti és szervezeti megújítása, innovációs képességének fokozása a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően 2. A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása 2.1. A régió nemzetközi és logisztikai szerepköreinek kiépítéséhez szükséges közlekedési és informatikai feltételek megteremtése 2.2. A külgazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok erősítése 2.4. Gyógyhatású termálvízen alapuló, speciális egészségügyi ellátására, gyógyhatású termékek előállítására és forgalmazására épülő integrált gyógy-idegenforgalom fejlesztése

Helyzetfeltárás

45



3. A gazdaság versenyképességének javítása 3.1. A gazdasági szerkezet diverzifikálása (elsősorban az egyoldalú mezőgazdasági, tanyás térségekben) 3.2. Vonzó telephelyek kialakítása a gazdasági infrastruktúra összehangolt fejlesztésén keresztül 3.3. A régióspecifikus termékeket, kulturális javakat előállító szervezetek célzott támogatása 3.5. Környezetkímélő termelési technológiák elterjedésének ösztönzése 4. A lakosság életminőségének javítása 4.1. Az iskolarendszerű képzés, szakképzés összehangolása a munkaerőpiaciigényekkel, az átképzés, munkaerőpiaci-képzés fejlesztése regionális szintű egyeztetéssel 4.2. A lakosság és a gazdasági szereplők felkészülésének elősegítése az Európai Unióhoz való csatlakozásra 4.3. A humán szolgáltatások területi ellátó- és alaphálózatának fejlesztése 4.4. Összehangolt térségi környezetkímélő infrastruktúra-fejlesztés 4.5. A vidéki térségek és központjai közlekedési elérhetőségének javítása

A Dél-Alföldi Régió Akcióterve (2004. január) Az akcióterv 4 konkrét célja között a kistérség, illetve települései az alábbiak vonatkozásában szerepel. 1, Régiószervezés 1.4. Az agrárszektor szerkezeti és szervezeti megújítása, innovációs képességének fokozása a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően (többek között a Kiskőrösi kistérségben) 2. A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása 2.4. A különböző turisztikai vonzerők hasznosításával az idegenforgalom sokoldalú , integrált fejlesztése (gyógyturizmusban Kiskőrös város, konferenciaés rendezvényturizmusban Kiskőrös város, lovas turizmusban Fülöpszállás, Akasztó, Izsák, Kaskantyú, Soltvadkert és Kiskőrös települések, vadászatban Császártöltés, gasztronómiai rendezvények között a kiskőrösi rétesfesztivál említve) 3. A gazdaság versenyképességének javítása 3.1. A gazdasági szerkezet diverzifikálása (elsősorban az egyoldalú mezőgazdasági, tanyás térségekben (többek között a Kiskőrösi kistérségben) 3.2. Vonzó telephelyek kialakítása a gazdasági infrastruktúra összehangolt fejlesztésén keresztül (elhagyott ipartelepek, volt katonai objektumok – többek között Kiskőrös városban) 3.3. A régióspecifikus termékeket, kulturális javakat előállító szervezetek célzott támogatása (a hungarikumokat előállító települések, térségek – keceli és csengődi meggy, izsáki sárfehér-bor)

Helyzetfeltárás

46



Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója (1998.)

A koncepció 5 fejlesztési prioritást fogalmaz meg. Első prioritás: A fenntartható vidékfejlesztés (környezeti-gazdasági-települési-társadalmi) feltételeinek megteremtése és gyakorlati alkalmazása, amely magában foglalja: · az igen értékes nemzeti parki, tájvédelmi, természetvédelmi területek és a helyi értékek szigorú védelmét, ezek hatásterületén az agrártermelés és az idegenforgalom tájkímélő módszereinek, formáinak alkalmazását, támogatását; · a Homokhátság vízpótlásának megoldását, a táji szempontból igen értékes területek ökológiai és ökonómiai alapú fejlesztését; · további erdősítéseket a magasabb ökológiai értékek elérése érdekében, a környezeti állapot javítása céljából (főleg a Homokhátságon akáctelepítéssel) · a megye komplex vidékfejlesztésre alkalmas további területeinek a tájtermesztés és biogazdálkodás felé való elmozdítását, a talaj- és vízvédelem fokozását; · a települések megváltozott gazdasági körülményei között a külterületek fokozott védelmét, az alföldi tájrészleteknek a korábbi arculatukhoz hasonló rekonstrukcióját, a biodiverzitást biztosító zöldfolyosó-rendszer kialakítását. Második prioritás: Komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a korszerű vertikumú mező- és élelmiszergazdaságra, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelő és szolgáltató ágazatok befogadására, amely magában foglalja: · a megye gazdaságának diverzifikálása. A megye adottságai nyomán igen sokszínű, sokoldalú ipari fejlesztési programok is életképesek lehetnek (élelmiszeripar, kis nyersanyagigényű gépipar és/vagy alkatrészgyártás, faipar, bútoripar ún. beszállítóialvállalkozói iparágak fejlesztése). · a mezőgazdaságot illetően a profitorientált, extenzív és intenzív termelés mellett a szociális típusú, fenntartható, részben önellátó, biotermelés–centrikus, tájkímélő típusú vegyes állattartás és növénytermesztés is eredményes lehet, ha az magas színvonalú feldolgozással és más kiegészítő tevékenységekkel párosul (kézműipar, szolgáltatások), s a megélhetést is javítja; · gazdasági és vállalkozói övezetek létesítése;· a megye komplex gazdaságfejlesztésének távlati lehetőségei a humán erőforrások jobb kihasználásával (átképzési és új képzési programokkal) és a hozzá adottságként meglévő kedvező méretezettségű településhálózatával nemcsak a termelő, hanem a termelést segítő-kiszolgáló, a területi kooperációt fokozó, szállítási-fuvarozási, raktározási, csomagolási, technológiai-transzfer, (nagy) kereskedelmi ágazatokban is adottak; · az elmaradott térségekben a szociális alapú gazdaságfejlesztés munkahelyteremtő beruházásait több ágazat koordinációjával ajánlatos biztosítani; · fontos kiegészítő ágazata lehet a gazdaságfejlesztésnek az idegenforgalom; · a megyei területfejlesztés elsősorban érdemi koordinációval, a szükséges infrastruktúra, a vállalkozói készség és -kultúra fejlesztésével közvetetten járulhat hozzá a gazdaságfejlesztéshez, hiszen maga a gazdaságfejlesztés eredményessége annak szereplőin múlik.

Helyzetfeltárás

47



Harmadik prioritás: A megye és városai tranzit szerepkörének fejlesztése, a periférikus helyzet felszámolása, amely magában foglalja: · a megye valamennyi fontos közútjának, vasútvonalának (különösen a Budapest – Kelebia vasúti fővonalnak) a sürgős fejlesztését, a közös közúti-vasúti hidak használati problémáinak megszüntetését és a városok elkerülő útjainak kiépítését, de növekvő lehetőségek rejlenek a vízi közlekedésben is; · a bajai kikötő és logisztikai központ fejlesztését, tekintettel azok térbeli kisugárzó, valamint gazdaságfejlesztő hatásaira is;· a határátkelők átbocsátóképességnek fejlesztését, áttételes (externált) hatásaik kihasználását; szükség esetén új kishatár-átlépők megnyitását; · a kombinált szállítási formák (közúti, vasúti, vízi, légi szállítás) tudatos fejlesztését a remélhetően erősödő balkáni gazdasági erőterek igényeinek kiszolgálásával; · hosszabb távon a legmodernebb kommunikációs-információs rendszerek fő- és alközpontjainak kiépítését, ami motorja lehet mind a gazdaságnak, az üzleti életnek, mind a kül- és belkereskedelemnek, mind a ma még viszonylag elmaradott területek felzárkózásának, sőt a modern területi marketingnek és az idegenforgalomnak is. Negyedik prioritás: A sajátos történelmi-táji hagyományokból is következően, fürtszerűen összekapcsolódó kistérségfejlesztési programok alkalmazása, amely magában foglalja: · a város-város, város-falu, falu-falu kapcsolatok javítását, az elérhetőség fejlesztését, professzionális területfejlesztő-menedzser irodák létrehozását, információs rendszereik kiépítését és összekapcsolását; · az alapellátás és infrastruktúra tényezőinek területi szintre hozását, kiegyenlítését, különös tekintettel az intézményrendszer továbbfejlesztésére és a leszakadó települések, térségek felé kinyilvánított és érvényesített szolidaritásra; · a kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok megyei összehangolása csak úgy képzelhető el, ha a térségek sajátos adottságaiból megfogalmazott eltérő helyi prioritások megyei szinten nem “oltják ki” egymást, területi és tartalmi összekapcsolódásuk viszonylag tágan értelmezett, ha a konszenzussal elfogadott közös megyei és térségi koncepciókban megtalálják saját helyüket, érdekeik szakmai és politikai érvényesítésére képesek. Ötödik prioritás: A megyei, térségi, helyi identitás fejlesztése, professzionális területfejlesztési együttműködési és intézményrendszer kiépítése a területi - gazdasági társadalmi kohézió erősítésével, amely magában foglalja: · a megyei területi-társadalmi-politikai kohézió erősítését a helyi önkormányzatok és a kistérségi szervezetek illetve a megye között; · a területfejlesztés megyei és helyi szereplői közötti partneri viszony kiépítése, az alulról építkező és térségi-megyei szinteken összekapcsolható, a koncepcióban lefektetett komplex területfejlesztési elvek érvényesítése; · az identitást is erősítő új oktatási (NAT), képzési – tanácsadási lehetőségek és a lokális kommunikáció fejlesztése, különös tekintettel a megye fejlett, ám területileg erősen koncentrált középiskola-hálózatára; · a nemzetiségi és a kulturális javak megőrzése, bővítése, az ezekből adódó határon túli együttműködési lehetőségek kiszélesítése; · a természeti és kulturális értékekhez egyaránt kötődő idegenforgalom fejlesztése.

Helyzetfeltárás

48



A kiskőrösi kistérség fejlesztési koncepciója (1998.) A kiskőrösi kistérség fejlesztési prioritásai 1. A mezőgazdaság komplex, minőségi fejlesztése, diverzifikálása, a termelés – feldolgozás – értékesítés teljes vertikumának kialakítása, a jövedelmezőség növelése. 2. A gazdaság több lábon állását és jövedelmét biztosító fejlesztések az ipar, a szállítás, a kereskedelem, a szolgáltatások terén. 3. A kulturális adottságok, néprajzi értékek, nemzetiségi hagyományok összehangolt kihasználása, a turizmus sokoldalú fejlesztése. 4. Az infrastruktúra széleskörű fejlesztése, különös tekintettel a természet- és környezetvédelemre, a közúti és vasúti hálózat bővítésére és korszerűsítésére. 5. Összehangolt humán képzési, átképzési, szociális jellegű programok kidolgozása és megvalósítása, a térségi összefogás erősítése.

A Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja (1999. - 2000.) A program általános célkitűzései: A közösségi vívmányok megismerése, átvétele és végrehajtása a Közös Agrárpolitikához és az ahhoz kapcsolódó politikákhoz kötődően. A térség mezőgazdaságának és vidéki területeinek fenntartható felzárkóztatása és fejlesztése A csatlakozási folyamat agrárstruktúra-váltást és vidékfejlesztést érintő elsődleges és speciális problémáinak feltárása, kezelése, megoldása A program sajátos célkitűzései: (minden célkitűzés a kistérség egészét érinti, kivéve, ahol külön kiemelés található) A kistérség egyedi versenyelőnyeinek, vonzerejének feltárása, marketing eszközrendszerének kialakítása a térségi szereplők érdekeinek figyelembe vételével; A mezőgazdasági erőforrások „nem-mezőgazdasági” célú hasznosítása, a mezőgazdasági termékek nem élelmezési célú felhasználása, „eszmei termékek”: vidéki értékek, életstílusok és kulturális javak megőrzése, a mezőgazdaság összekapcsolása az új energiaés környezeti kultúrával; A vidéki lakosság számára elérhető szolgáltatások, és javuló életkörülmények biztosítása, különös tekintettel a külterületi lakott helyek infrastruktúrájának, szociális ellátásának és közbiztonságának javítására, valamint a fiatalok számára vonzó életkörülmények megteremtésére; (a kistérség települései közül külön kiemelve Bócsát, Csengődöt, Imrehegyet, Páhit és Tázlárt) A kistérségre jellemző környezetileg érzékeny területek hasznosításához szükséges feltételek kialakítása a jövedelmezőség csökkenése nélkül; (a kistérség települései közül külön kiemelve Akasztó, Bócsa, Csengőd, Fülöpszállás, Izsák, Kaskantyú, Páhi, Soltszentimre) A hatékony és versenyképes termelés technológiai, beruházási, infrastrukturális és logisztikai hátterének biztosítása, különös tekintettel az EU-ban gyengén szabályozott termékekre, a térségi termékekhez hozzáadott érték növelése

Helyzetfeltárás

49



A nemzeti (népi) nemzetiségi szempontból egyedi kulturális érdekek településenkénti csokorba kötése, gondozása, közzététele, - az által az identitástudat, önbecsülés folyamatos erősítése, a kistérség karakteres arculatának konszenzuson alapuló kialakításával a kistérségi szemlélet és identitás erősödése; (a kistérség települései közül külön kiemelve Császártöltés, Kecel, Kiskőrös) A falusi turizmus, mint kiegészítő jövedelemforrás megvalósulása a kistérség kisebb településein, a turizmus bevételeinek növelése a térségi jövedelmek arányában; Gazdaságfejlesztés és az EU piaci struktúrájába illeszkedő gazdaság kialakulásának elősegítése, a foglalkoztatási szervezet diverzifikálása, az átalakuló agrárstruktúra eredményes működése az alternatív foglalkoztatási lehetőségek egyidejű bővítésével; A prioritásokhoz igazodó átképzési programok segítségével hozzájárulni ahhoz, hogy rendelkezésre álljanak azok a megfelelően képzett szakemberek, akik a turizmusfejlesztési és marketing-célokhoz a szükséges emberi erőforrásbeli alapokat adják és képesek azokat megfelelően működtetni; Esélyegyenlőség biztosítása; A struktúraváltáshoz és a minőségi fejlődéshez szükséges készségek, képességek biztosítása; A vállalkozások eredményességének fokozása a támogató szolgáltatások kiépítése és hozzáférhetőségének biztosítása révén; A munkanélküliség és elvándorlás mérséklése, a térségi lakosok gazdasági, szociális, kulturális és környezeti életkörülményeinek javítása; (a kistérség települései közül külön kiemelve Bócsa, Kaskantyú, Páhi, Fülöpszállás) Az együttműködésben rejlő tartalékok kiaknázása a térség társadalmi-gazdasági fejlődésében (szövetkezés, nemzetközi kapcsolatok, szektorok közötti együttműködés, horizontális programok);

Kiskőrös kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program felülvizsgálata, 2004.)

(a

korábbi

1. Prioritás: Gazdasági alkalmazkodóképesség erősítése 1.1. Alprogram Mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének növelése 1.1.1. Intézkedés Mezőgazdasági beruházások támogatása 1.1.2. Intézkedés Szőlőtermesztés és borászat vertikumának megerősítése 1.1.3. Intézkedés Szövetkezetek alakítása, megerősítése 1.1.4. Intézkedés Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése, különös tekintettel a (szőlő és gyümölcs ágazatra) kertészeti termékekre 1.1.5. Intézkedés Halászati ágazat erősítése 1.1.6. Intézkedés Kistérségi birtokkoncentráció elősegítése a fiatal gazdálkodók és a korai nyugdíjazást igénylő termelők számának növelésével 1.1.7. Intézkedés Árutermelésre történő átállás támogatása a kistermelő gazdaságok életképességének növelésével

Helyzetfeltárás

50



1.2. Alprogram Racionalizált terület és földhasznosítás intézményesítése 1.2.1. Intézkedés Környezetkímélő termelési technológiák terjedésének elősegítése 1.2.2. Intézkedés Kistérség vízháztartásának megőrzését, vízgazdálkodását javító fejlesztések 1.2.3. Intézkedés Erdőgazdálkodás többfunkciós szerepének kialakítását biztosító beruházások 1.2.4. Intézkedés Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek feltárása, erősítése 1.3. Alprogram: Összehangolt turisztikai fejlesztések 1.3.1. Intézkedés Turizmus hatékony működési rendszerének kialakítása 1.3.2. Intézkedés Termékfejlesztés, új komplett turisztikai termékek létrehozása 1.4. Alprogram Kis és közepes vállalkozások erősítése

2. Prioritás Együttműködések elősegítése 2.1. Alprogram Térségi információs és szolgáltató hálózat kialakítása 2.1.1. Intézkedés Települések információs hálózatának kiépítése 2.1.2. Intézkedés Szaktanácsadó hálózat kialakítása 2.2. Alprogram Humán erőforrások fejlesztése 2.2.1. Intézkedés Alap és középfokú oktatási rendszer fejlesztése és térségspecifikus szakképzés bevezetése 2.3. Alprogram Közösségfejlesztés 2.3.1. Intézkedés Civil szervezetek, közösségek, csoportok működésének segítése

3. Prioritás Életkörülmények, életlehetőségek javítása 3.1. Alprogram Infrastrukturális fejlesztések 3.2. Alprogram Szociális ellátás erősítése 3.3. Alprogram Közbiztonság erősítése 3.3.1. Intézkedés Kistérségi szintű bűnmegelőzési együttműködés feltételeinek megteremtése 3.4. Alprogram Kulturális, nemzeti lehetőségek felkarolása 3.4.1. Intézkedés Teleházak, információs központok létesítése 3.4.2. Intézkedés Hagyományőrző és nemzetiségi csoportok erősítése 3.5. Alprogram Fiatalok megtartása 3.5.1. Intézkedés Fiatalok kistérségben való letelepedésének ösztönzése 3.6. Alprogram Települési gazdaság és környezetformálás 3.6.1. Intézkedés Falufejlesztés és megújítás, vidék tárgyi és szellemi örökségének megerősítése

Helyzetfeltárás

51



Kiskőrös Kistérség turisztikai koncepciója és fejlesztési programja Térségi prioritások: 1. Adottságokra épülő termékek és szolgáltatások - országos összehasonlításban is versenyképes szintű - kialakítása, menedzselése. 2. A vidéki aktív és passzív turizmus kialakításához szükséges feltételek megteremtése, a környezet védelmének figyelembevételével. Olyan az ország és a régió turizmusához kapcsolódó, abba illeszkedő turizmus kialakítása, amely mind a helyi lehetőségeknek és követelményeknek, mind a turisták igényeinek megfelel. 3. Hatékony turisztikai információs rendszer kialakítása, működtetése. A kistérségben lévő turisztikai szereplőkkel (önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók, média, stb.) valamint az országos és regionális jelentőségű szervezetekkel a meglévő kapcsolatok szorosabbá tétele, ápolása. 4. Meghatározó vonzerőkhöz kapcsolódóan kiszélesíteni a térség termékeinek és szolgáltatásainak piacra jutását.

Kiskőrös és térsége közoktatási feladatellátási intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv (2004.) „A kistérségi közoktatási fejlesztési terv célja, hogy biztosítsa, hogy a közoktatási szolgáltatás egyes elemei a kistérség szintjén az eddigieknél hatékonyabban épüljenek egymásra, segítsék a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések meghozatalát.” A terv az alábbi területeken tűz ki fejlesztést: Óvodai nevelés Általános iskolai nevelés (a kistérség települései közül kiemelve Imrehegy és Kecel kapcsolatát intézményi társulási lehetőség miatt, Páhi, Kaskantyú és Tabdi településeket, mint a legkisebb létszámú általános iskolákat működtető települések, Kiskőrös központi szerepét) Középiskolai nevelés (a kistérség települései közül kiemelve Kiskőrös két középiskoláját) Felnőtt oktatás (kiemelve a Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégiumot) Alapfokú művészetoktatás (kiemelve a kiskőrösi Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézményt) Gyógytestnevelés Sajátos nevelést igénylő gyermekek nevelése (kiemelve a Kiskőrösön működő intézményt) Pedagógiai szakszolgálat Pedagógiai szakmai szolgáltatás Tanügyigazgatás

Helyzetfeltárás

52



3. A KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-SZOCIÁLIS FUNKCIÓI Egy település, térség legfőbb értéke saját lakossága lehet, illetve a fejlesztés legfőbb célja, saját lakossága jólétének, komfortérzetének biztosítása. Mivel a település- és területfejlesztés végső célja az, hogy a lakosság megfelelő lakó és – lehetőség szerint – munkahelyet találjon magának, ezért kiemelt terület a vállalkozási övezet társadalmi-szociális funkcióinak, humán infrastruktúrájának elemzése. Egy térség gazdasági szerepe és a népességfejlődés tendenciái között kölcsönös összefüggés mutatható ki. A korstruktúra, a migráció alakulása több oldalról befolyásolja a gazdasági fogadókészséget. Ezért a térség demográfiai jellemzői között megvizsgáltuk a népsűrűséget, a lakosság szám alakulását az egyes településeken, abból a feltételezésből kiindulva, hogy e mutatók egy térség vonzását, társadalmi-gazdasági fejlődését jelzik. A demográfiai jellemzők között vettük továbbá figyelembe a lakosság kor szerinti megoszlását. A folyamatok dinamizmusának jellemzéséhez megadtuk az elmúlt években bekövetkezett változások irányát. Egy terület, település fejlődése meghatározóan gazdasági döntésektől függ, a gazdasági egységek maguk döntenek a fejlesztésekről, beruházásokról. Ezek megvalósulása nagymértékben befolyásolja a társadalmi folyamatokat is. A gazdaság élénkülése miatt emelkedő életszínvonal javítja a terület népességmegtartó képességét és ösztönzőleg hat a születések számára. A javuló infrastruktúra állapot, a meginduló szolgáltatások együtt újra megélénkíthetik a migrációs folyamatokat. Viszont az arányos növekedés csak jól megtervezett programokkal valósulhat meg, mert a túlzottan egysíkú fejlesztés további munkaerő problémákat vethet fel.

3.1 Demográfiai helyzet A kistérség területe 1130,33 km2, az ide tartozó 15 település közül területét tekintve legnagyobbak Kecel (114,487 km2), Izsák (113,76 km2), Soltvadkert (108,46 km2), valamint Kiskőrös (102,23 km2). A kisebbek közé tartozik Tabdi (21,39 km2), Páhi (38,96 km2). A népsűrűség a legtöbb településen jóval elmarad a megyei (65,1 fő/km2) és az országos (109 fő/km2) átlagtól elmarad. A kistérségi átlag 2002-ben 52,1 fő/ km2volt. A terület egésze ritkán lakottnak tekinthető a hazai viszonyok között. Településekre lebontva: a legsűrűbben lakott település Kiskőrös (147,3 fő/km2), utána Kecel (804 fő/km2), Soltvadkert (71,4 fő/km2), Tabdi (55,9 fő/km2), Izsák (54,4 fő/km2), Akasztó (53,7 fő/km2), Csengőd (47,5 fő/km2), Páhi (32,5 fő/km2), Császártöltés (32,3 fő/km2), Fülöpszállás (27,7 fő/km2), Tázlár (27,0 fő/km2), Bócsa (19 fő/km2), Kaskantyú (18,5 fő/km2) és végül Imrehegy (1,8 fő/km2) következik.

Helyzetfeltárás

53



25-50 fő/km2 50-75 fő/km2 75-100 fő/km2 100-125 fő/km2 125-3328 fő/km2

Népsűrűség adatai kistérségenként, 2002. Forrás: VÁTI-TEIR Népsűrűség változása településenként

Akasztó Bócsa Császártöltés

160

Csengőd Fülöpszállás

140

Imrehegy

120

Izsák Kaskantyú

100

fő/km2

Kecel Kiskőrös

80

Páhi

60

Soltszentimre Soltvadkert

40

Tabdi Tázlár

20

Kistérség

0

Megye

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Ország

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Helyzetfeltárás

54



A kistérség lakónépességében 1993-2000 között jelentős változás nem történt. A legtöbb településen viszont 2000-től növekedés figyelhető meg. A lakosságnövekedés valószínűsíthető oka a beköltözők arányával magyarázható, amely elsősorban a nagyobb városokból való kiköltözés miatt növekedett, a jobb megélhetőség és az alacsonyabb lakásvásárlási lehetőség reményében. 2002-ben 58.840 fő lakott Kiskőrösi kistérség területén. Legtöbben Kiskőrösön (15.063 fő) élnek, utána Kecel (9.205 fő), Soltvadkert (7.771 fő), Izsák (6.191 fő), Akasztó (3.483 fő), Császártöltés (2.648 fő), Fülöpszállás (2.525 fő), Csengőd (2.323 fő), Tázlár (1.982 fő), Bócsa (1.846 fő), Soltszentimre (1.438 fő), Páhi (1.265 fő), Tabdi (1 195 fő), Kaskantyú (1.078 fő) és végül Imrehegy (827 fő) következik. Településekre lebontva a népesség változása a következőképpen alakult: Akasztó, Császártöltés, valamint Páhi esetén megfigyelhető sajátosság, hogy a lakónépesség szinte folyamatos csökkenést mutat a vizsgált időszakban, nem következnek be nagyobb népességnövekedési szakaszok. Ezek a grafikonok igen komoly figyelmeztető jelzésként értelmezhetők a jelzett települések esetén. A népességszám csökkenését csak úgy lehet megállítani, ha erre kidolgozzák a megfelelő lépéseket, és azokat meg is lépik. Csengőd, Fülöpszállás, Izsák, Kaskantyú, valamint Tabdi esetén a népességszám alakulásának jellegzetessége, hogy egy, az 1990-es évekhez köthető népesedési csúcs után jelentős csökkenésnek indult a népességszám, amely különböző okok miatt mégis megállt. A népességcsökkenés tendenciájának megállítása is óriási eredménynek tekinthető, de ezek a települések az ezredforduló utáni első években népességnövekedést is el tudtak érni. Bócsa, Imrehegy, Kecel, Kiskőrös, Soltszentimre, Soltvadkert, valamint Tázlár esetén az 1990-es évek második felében a térségben általánosan jelentkező népességcsökkenést nem csak, hogy megállították, de ezt követően egy rendkívül (népességszámukhoz viszonyítva jelentős) növekedési periódust tudtak elindítani, amely révén több esetben is, nem csak a csökkenő periódus lakosságszámát sikerült elérni, de akár meg is tudták azt haladni. A népességnövekedést mutató településeken általában a beköltözők számával magyarázható a változás. A beköltözők kor és egzisztencia szerinti összetétele, azonban több esetben nem túl kedvező a települések számára: az elszegényedett városi lakosok és a városból elköltöző nyugdíjasokból tevődik össze nagy részük.. Imrehegy esetén kifejezetten az alacsonyabb lakásvásárlási lehetőségek vonzották a beköltözőket. A lakónépesség alakulásában a vándorlás is szerepet játszik. A vándorlási egyenleget több tényező is alakítja. A térség népességmegtartó képessége elsősorban az alap és középfokú végzettségűek esetében igaz. A gazdálkodási kultúra és az ahhoz kapcsolódó borászat, valamint a szolgáltató tevékenységek számukra megfelelő életkörülményt, sőt néhányuknak a gazdasági felemelkedés lehetőségét is biztosítja. Ezzel szemben megállapítható, hogy a felsőfokú végzettséget szerző lakosság számára a kistérség nem nyújt elég lehetőséget a helyben tartásukra. A külterületi helyek tipikus problémája, hogy a fiatalok elvándorolnak, hátrahagyva az időseket. Az üresen maradt tanyákra nagy számban érkeznek az elszegényedett városi lakosok, abban reménykedve, hogy könnyebb lesz a megélhetés vidéken, továbbá vonzzák őket az alacsony ingatlan árak. Gyakran gazdálkodási ismeretekkel nem rendelkeznek, az életforma nehézségeivel nem tudnak megbirkózni, beilleszkedésük, támogatásuk komoly feladatot jelent. Különösen azon településeken jelent ez problémát (pl.: Csengőd), ahol a mezőgazdasági tapasztalatokkal nem rendelkező lakosok aránya a lakosság kb. 20%-át teszi ki.

Helyzetfeltárás

55


A lakónépesség változása Akasztón (fő)


A lakónépesség változása Bócsán (fő)

3750 3700 3650 3600 3550 3500 3450 3400 3350 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

A lakónépesség változása Császártöltésen (fő)

1950

3000

1900

2900

1850

2800

1800

2700 2600

1750

2500

1700 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

2400 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

A lakónépesség változása Csengődöd (fő)

A lakónépesség változása Fülöpszálláson (fő)

2280 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

2580 2560 2540 2520 2500 2480 2460 2440 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

2380 2360 2340 2320 2300

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002)

Helyzetfeltárás

56


A lakónépesség változása Imrehegyen (fő)


A lakónépesség változása Izsákon (fő)

A lakónépesség változása Kaskantyún (fő)

6400 850

1120

6300

840

1100

830

6200

820

6100

1060

6000

1040

5900 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

1020 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

810 800 790 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

1080

A lakosság változása Kiskőrösön (fő)

A lakónépesség változása Kecelen (fő) 9400

15400

9200

15200 15000

9000

14800

8800

14600

8600

14400

8400 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

14200 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Helyzetfeltárás

57


A lakónépesség változása Páhin (fő)


A lakónépesség változása Soltszentimrén (fő)

A lakónépesség változása Soltvadkerten (fő)

1500 1450 1400 1350 1300 1250 1200 1150 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

7900 7800 7700 7600 7500 7400 7300 7200 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

1400 1350 1300 1250 1200 1150 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

A lakónépesség változása Tázláron (fő)

A lakónépesség változása Tabdin (fő) 2050

1220

2000

1200

1950

1180

1900

1160

1850 1800

1140

1750

1120 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

1700 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Helyzetfeltárás

58



A természetes szaporodás és fogyás az elmúlt években általában kedvezőtlenebbül (-4,5 %, 2002.)alakult a megyei (-4,0 %, 2002) és az országos (-3,5 %, 2002) szinthez képest. Ez annak köszönhető, hogy a kistérség területén az 1000 lakosra jutó élveszületések száma megközelíti a megyei és az országos átlagot, ugyanakkor a halálozások tekintetében inkább az átlagostól magasabb értékek figyelhetők meg. Akasztó, Bócsa, Fülöpszállás, Kecel, Páhi és különösen Tázlár esetében az országos átlagot jóval meghaladó az élveszületések számának fajlagos mutatója. Ez különösen Akasztó és Páhi esetén örvendetes tény, hiszen ezeken a településeken a lakosságszám szinte folyamatos csökkenést mutat. Negatív példaként Császártöltés, Soltszentimre és Csengőd emelhető ki, amelyeknél ez a mutató jóval az országos, vagy akár a kistérségi átlag alatt marad

11,2

6,0

1994

8,9

9,0

6,1

10,3

9,9

15,4

9,5

11,0

14,0

11,6

11,0

8,3

9,8

13,2

11,9

1995

11,1

12,5

5,8

11,5

11,7

14,3

9,0

8,3

10,9

9,9

12,5

14,3

13,4

14,2

1996

9,4

15,7

9,3

9,4

10,7

10,9

10,2

11,2

9,7

8,9

10,5

12,0

12,2

1997

11,0

9,4

4,2

9,7

8,8

4,8

7,1

8,5

10,0

9,2

10,0

5,4

11,2

1998

9,2

6,2

6,8

8,1

8,9

16,8

9,0

6,4

11,6

9,6

4,7

6,9

1999

10,9

10,1

8,7

8,6

8,4

4,9

8,4

8,3

10,7

8,8

8,0

2000

10,9

7,9

4,3

7,7

12,9

4,9

7,4

7,4

11,6

8,7

2001

7,7

10,7

7,8

6,9

8,3

10,7

8,2

10,0

9,9

10,1

2002

10,0

9,8

6,0

7,3

10,7

8,5

7,8

7,4

11,4

8,2

Ország

13,8

Megye

15,8

Kistérség

Tabdi

9,6

Tázlár

Soltvadkert

11,6

Páhi

11,7

Kiskőrös

6,7

Kecel

10,5

Kaskantyú

12,0

Izsák

8,4

Imrehegy

10,4

Fülöpszállás

7,7

Csengőd

12,7

Császártöltés

12,5

Bócsa

1993

Akasztó

Soltszentimre

Élveszületések számának 1000 lakosra vetített értéke

11,7

11,4

11,0

11,7

11,3

12,3

11,0

11,3

11,0

14,2

10,8

10,3

10,4

10,3

5,0

12,3

9,1

9,7

9,9

10,7

15,1

5,9

9,5

9,5

9,6

12,1

9,7

11,1

11,8

9,4

9,4

9,4

8,8

7,6

12,4

7,7

8,1

9,4

9,9

9,7

8,7

9,0

11,3

8,4

5,0

9,3

9,2

9,5

10,3

6,3

9,0

8,4

11,1

9,0

9,4

9,5


Helyzetfeltárás

59



A halálozások számának 1000 lakosra vetített értéke a kistérségben meghaladja az országos átlagértéket. Ez mutathatja a lakosság elöregedését éppúgy, mint a népesség átlagnál rosszabb egészségügyi helyzetét, vagy éppen rosszabb életkörülmények hatását. A települések közül sajnos negatív példaként emelhető ki Csengőd a 2002.-es évből, valamint Kaskantyú, Páhi és Tázlár. Páhi esetében így már érthető, hogy az igen jelentős élveszületési ráta ellenére is csökken a lakosság. A kistérség egészét tekintve is, de Akasztót külön kiemelve megfigyelhető egy javuló tendencia, de a mutatók még így is nagyon rossz népesedési helyzetre, vagy akár korösszetételre utalnak.

15,0

17,2

18,1

1994

16,7

11,2

18,9

18,4

20,1

20,1

15,3

16,5

17,8

13,5

19,8

15,0

14,8

11,5

14,6

1995

17,8

19,0

13,4

11,1

10,9

15,5

17,8

19,4

17,8

13,5

22,1

21,1

15,4

12,5

1996

14,0

9,2

15,8

15,3

22,1

23,0

19,3

16,7

15,4

11,7

14,3

15,0

12,4

15,0

1997

14,9

14,9

17,1

11,0

17,7

13,3

17,4

16,9

13,7

12,0

16,1

21,4

16,6

1998

13,1

12,3

20,3

11,5

18,1

15,6

15,4

14,7

16,6

13,2

14,2

17,7

1999

14,0

11,3

18,1

12,0

17,7

18,5

17,3

13,8

17,1

13,6

18,4

2000

11,8

13,0

21,7

14,6

17,3

23,4

14,7

12,9

13,8

14,0

20,0

2001

15,9

12,3

16,8

16,0

15,4

13,0

15,8

12,7

15,3

12,5

2002

13,5

9,8

15,9

18,5

13,1

10,9

15,7

16,7

12,9

13,3

Ország

17,3

Megye

Tabdi

27,4

Kistérség

Soltvadkert

16,1

Tázlár

Soltszentimre

16,3

Kiskőrös

21,9

Kecel

17,6

Kaskantyú

15,6

Izsák

23,3

Imrehegy

23,0

Fülöpszállás

17,1

Csengőd

14,8

Császártöltés

17,2

Bócsa

1993

Akasztó

Páhi

Halálozások számának 1000 lakosra vetített értéke

15,8

14,6

15,9

15,3

14,3

17,1

15,3

15,6

14,2

16,1

13,8

14,6

14,0

12,6

14,5

14,6

14,3

13,7

16,0

9,2

16,2

14,9

15,1

13,9

18,2

14,1

11,1

16,1

15,1

15,0

14,2

17,4

11,4

13,6

10,8

14,3

14,0

13,5

18,3

13,2

13,7

10,9

17,4

14,4

13,3

13,5

16,6

11,8

11,7

12,6

14,6

13,5

13,4

13,0


Helyzetfeltárás

60


0,6 – 0,8 % 0,8 – 0,9 % 0,9 – 1,0 % 1,0 – 1,1 % 1,1 – 1,4 %

0,9 – 1,2 % 1,2 – 1,3 % 1,3 – 1,4 % 1,4 – 1,5 % 1,5 – 1,96 %

Helyzetfeltárás


100 lakosra jutó élveszületések száma kistérségenként (2002) Forrás: TEIR

100 lakosra jutó halálozások száma kistérségenként (2002) Forrás: TEIR

61



A természetes szaporodás és fogyás értékének változása településenként Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Akasztó 1993

1994

Kistérség 1995

1996

1997

1998

Megye 1999

2000

ország 2001

2002

1 -1 -3 -5 -7 -9

A kistérség valamennyi településén sajnos természetes fogyás jellemző. A népesedés szempontjából kedvezőtlen helyzetben lévő települések közül is külön kiemelhető Akasztó rossz helyzete ebben a tekintetben, bár némi javulás már talán megfigyelhető.

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Bócsa 1993

1994

Kistérség 1995

1996

1997

1998

Megye 1999

2000

ország 2001

2002

1 -1 -3 -5 -7

Bócsa esetén óriási szélsőségek jellemzik a lakosságszám természetes alakulását. Látható, hogy pl. 1996-ban igen jelentős természetes „szaporodás” jelentkezett, és azóta is voltak olyan évek, amikor az országos, vagy a kistérségi átlagnál jobb helyzetben volt. A lakosságszám növekedése így biztosan nagy mértékben erre vezethető vissza.

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Császártöltés Kistérség 1993 1994

Megye

1995 1996 1997

1998 1999

ország 2000 2001 2002

1 -4 -9 -14

Teljes párhuzam vonható Császártöltés esetén a lakosság számának csökkenése, és a természetes fogyás értékei között. Bár a folyamat mértéke ingadozó, de semmilyen javuló tendenciát nem lehet kimutatni ebben a tekintetben.

-19


Helyzetfeltárás

62



Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Csengőd

Kistérség

Megye

ország

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

1 -4 -9 -14

Csengőd esetén folyamatos javulás volt megfigyelhető a vizsgált időszak elejétől, 1993.-tól – kisebb ingásokkal – 1999.-ig, amikor is egy erőteljes negatív tendencia, erőteljes fogyási folyamat indult be, sőt gyorsult fel megállíthatatlanul. A lakosságszám alakulásával összevetve egyértelmű, hogy a növekedés csakis a betelepüléseknek köszönhető.

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Fülöpszállás Kistérség

Megye

ország

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

1 -4 -9 -14 -19

Fülöpszállás szép példája lehet annak, hogyan javul, egy erőteljesen negatív folyamat, vagyis a természetes fogyás. Bár még éppen csak sikerült elérni az országos átlagot, de ez is óriási eredménynek számít. Valószínűleg javul a településen a korösszetétel, talán a beköltözőknek is köszönhetően, ami lakosságszám növekedését okozhatja.

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Im rehegy Kistérség

Megye

ország

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

1 -9

Imrehegy esetén nagyon szélsőségesen változtak a természetes szaporodás, illetve fogyás értékei. A vizsgált időszak eleje és vége között mégis kimutatható valamiféle javulás. Sikerült az országos átlagértékek alá kerülni.

-19 -29


Helyzetfeltárás

63



Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Izsák 1993

Kistérség 1994

1995

1996

1997

1998

Megye 1999

2000

ország 2001

2002

1 -1 -3 -5 -7 -9 -11

Izsák esetén is párhuzamot lehet vonni a lakosságszám változása és a természetes fogyás értékei között. Ez az országos, sőt az országosnál rosszabb kistérségi átlagot is „alulmúló” értékeket jelent a településen. Egy rövidebb javuló időszak után, újra erőteljesebb a népesség természetes fogyása.


Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Kaskantyú 1993 1994

Kistérség 1995 1996

1997 1998

Megye 1999 2000

ország 2001 2002

1 -4 -9 -14

Kaskantyú esetén is látható az összefüggés a lakosságszám változása, és a népesség természetes fogyása között, de az értékek itt – sajnos – rendkívül rosszak és szélsőségesek. Mindenképpen meg kell vizsgálni a mélyebb okokat.

-19


Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Kecel 1993

1994

Kistérség 1995

1996

1997

1998

Megye 1999

2000

ország 2001

2002

1 -1 -3 -5 -7 -9

Kecel kicsit jobb helyzetben van természetes népesedési folyamatait tekintve, mint a kistérség legtöbb települése. Itt kimutatható egy javulás, sőt – valószínűleg a beköltözők miatti kedvezőbb korösszetétel következtében – igen jelentős a csökkenés lassulása.


Helyzetfeltárás

64



Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Kiskőrös 1993

1994

Kistérség 1995

1996

1997

1998

Megye 1999

2000

ország 2001

2002

1 -1 -3 -5 -7

A vizsgált időszak kezdetétől egy javuló folyamat figyelhető meg, amely 2000.-ben megszakadt ugyan, - 2001.ben volt egy szélsőséges javulási kilengés – de ez a lakosságszám változásában nem mutatkozik meg. 2001.-ben valószínűleg igen nagy számú beköltözővel gyarapodott a város, ami kihatott a természetes fogyás fajlagos mutatójának értékére is.


Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Páhi

Kistérség

1993 1994

1995 1996

1997 1998

Megye

ország

1999 2000

2001 2002

1 -4

Páhin a természetes szaporodás és fogyás értékei az országos átlagnál sokkal rosszabb helyzetet mutatnak, amely nagy valószínűséggel erőteljes hatással volt a népesség számának folyamatos csökkenésére is.

-9 -14 -19

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Soltszentim re Kistérség 1993 1994 1995

Megye 1996 1997 1998 1999

ország

Soltzentimrén néhány negatív kilengést leszámítva sikerült az országos átlag körül tartani a természetes fogyást a vizsgált időszak végére.

2000 2001 2002

1 -4 -9 -14 -19


Helyzetfeltárás

65



Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Soltvadkert 1993

1994

Kistérség 1995

1996

1997

1998

Megye 1999

2000

ország 2001

2002

1 -1 -3 -5 -7

A lakosság számának növekedése és a természetes szaporodás között két dátum, az 1996. és 2000. évek révén lehet párhuzamot vonni. Ebben a két évben a lakosságszám természetes alakulását tekintve nagyon jó értékeket sikerült elérni, míg a köztes időszakok természetes fogyása nagy mértékben felel a lakosságszám csökkenéséért.


Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Tabdi 1993

Kistérség

1994

1995

1996

1997

1998

Megye 1999

2000

ország 2001

2002

1 -1 -3 -5 -7 -9

Tabdi esetén nagy szélsőségek jelentkeznek a lakosság számának változásában. Ennek oka részben, hogy igen kis lélekszámú település esetén már kicsiny eltérés is az átlagtól jelentős változást mutathat a statisztikában. A szélsőségektől eltekintve összességében az országos átlagnak megfelelően alakult a természetes és fogyás értéke.


Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra Tázlár 1993

Kistérség 1994 1995

1996

1997 1998

Megye 1999

ország

2000 2001

Tázláron néhány kiugró szélsőértéktől eltekintve az országos átlagnak megfelelő a természetes fogyás alakulása.

2002

1 -4 -9 -14


Helyzetfeltárás

66



A lakosság kor és nem szerinti változásai A Kiskőrösi kistérség lakónépessége 1997-hez (57.995 fő, 1997) képest növekedett. 2002 év végén 58.840 fő élt a kistérségben. A Kiskőrösi kistérség emberi erőforrásait a népesség korcsoportok szerinti megoszlásával is jellemezhetjük. 1997-ben a 15 év alattiak aránya a térség népességében 18,2 %, kedvezőbb az országos (17,9 %) és a régiós (17,8 %) arányánál. A 60 évesek és idősebbek aránya 22,5%, magasabb mint a Dél-alföldi régióban (20,5 %) és az országban (19,4 %). Ezek alapján megállapítható, hogy a kistérségi népesség a korösszetétel alapján már akkor is elöregedő volt. Az 1997.-es adatok alapján a kistérség az öregedési index alapján a középmezőnyben helyezkedett el, minden 15 évnél fiatalabb lakosra 1,22 60 éves és idősebb lakos jutott. BácsKiskun megyében a legkedvezőbb helyzetben lévő kistérség a kecskeméti kistérség, ahol az öregedési index 0,95, tehát magasabb a 15 évnél fiatalabb lakosok száma. A megye legkedvezőtlenebb helyzetben lévő kistérsége a jánoshalmi kistérség, ahol közel másfélszerese (1,41) a 60 éves és idősebb korú lakosok száma a 15 évnél fiatalabbakénál. A nők aránya az állandó lakosságon belül 2002 év végén 51,92 % -ot tett ki, száma 30.550 fő, a férfi lakosok száma 28.290 fő volt. Ez az arány a legtöbb kistérségi településen jellemző volt. Csupán két településen, Imrehegyen és Kaskantyún képviseltek a férfiak nagyobb arányt a népességben. Imrehegyen a férfiak aránya 2002-ben 50,4 %, Kaskantyún 51,7 % volt.

A lakosság felekezeti és etnikai megoszlása Vallási összetétel A kistérség településein a főként római katolikus, református és az evangélikus egyház van jelen, ezen kívül előfordulnak kisebb számban görög keleti, protestáns, izraelita és baptista vallásúak is. A települések életében a római katolikus egyház játszik meghatározó szerepet. Ez alól kivételt jelent Kiskőrös, ahol létszámát tekintve és aktivitását tekintve leginkább az evangélikus vallás kap meghatározó szerepet. A kistérség életében a római katolikus egyház mellett a református egyháznak van jelentősebb közösségformáló szerepe. Bócsán, Császártöltésen, Izsákon, Páhin, Soltszentimrén, Soltvadkerten és Tázláron élő lakosság vallási összetételére nem áll rendelkezésre adat. Akasztón a római katolikus, görögkeleti katolikus, református és evangélikus egyházközösség van jelen. Arányukat tekintve a legtöbben a római katolikus valláshoz (82 %, 2002) tartoznak, utána az evangélikus egyházhoz (4,9 %, 2002) tartozók következnek, református valláshoz (2%, 2002) és a görögkeleti katolikus valláshoz (0,1%, 2002) tartozók lakosságon belüli arányukat tekintve csekély. A lakosság fennmaradó része (11%, 2002) semmilyen felekezethez nem tartozik.

Helyzetfeltárás

67



Csengődön a baptista és a római katolikus egyház van jelen. A lakosságon belüli arányukat tekintve pontos adat nem áll rendelkezésre. Fülöpszálláson és Imrehegyen református, római katolikus egyházközösség van jelen. Lakosságon belüli arányukat tekintve Fülöpszálláson legtöbben református (60%) valláshoz tartoznak, utána a római katolikus (35%) egyházhoz tartozók következnek, (ezt következik egyéb felekezethez (5%) tartozók aránya) Imregyen többen (722 fő, 2003) római katolikus vallásúak, református valláshoz (80 fő, 2003) kevesebben tartoznak. Kaskantyú és Tabdi területén római katolikus, református és evangélikus egyházközösség van jelen. A lakosságon belüli létszámukat tekintve a Kaskantyún legtöbben a római katolikus valláshoz (526 fő, 2003) tartoznak, ezután az evangélikus (326 fő, 2003), majd a református (6 fő, 2003) egyházközösséghez tartozók következnek. Tabdin legtöbben a római katolikus (65%, 2003) valláshoz tartoznak, ezután a református valláshoz (3%, 2003) tartozók következnek, majd az evangélikus vallásúak (28%, 2003), megtalálhatók kis mértékben a baptista vallásúak (4%, 2003) is. Kecelen római katolikus, baptista, evangélikus és református egyházközösség van jelen. A lakosságon belüli arányukat tekintve nem áll rendelkezésre pontos adat. A katolikus vallásúaknak 2 templom áll rendelkezésükre, egy baptista templom van. A református és evangélikus közösségnek vasárnaponként prédikációt tartanak a helyi könyvtár, művelődési ház helyiségeiben. Kiskőrös területén római katolikus, görögkeleti katolikus, református, protestáns, izraelita, evangélikus, baptista egyházközösség van jelen. Lakosságon belüli létszámukat tekintve a legtöbben az evangélikus (7119 fő, 2001) valláshoz tartoznak, utána a római katolikus (4224 fő, 2001) valláshoz tartozók következnek, majd reformátusok (704 fő, 2001), baptista egyházközösség tagjai (442 fő, 2001), protestáns (377 fő, 2001), görögkeleti katolikus (49 fő, 2001), valamint izraelita vallásúak (2 fő, 2001) találhatók.

Etnikai összetétel A kistérségen belül a különböző nemzetiségek aránya a lakossághoz viszonyítva nem jelentős. A nemzetiségek között a roma etnikum van jelen – a többi nemzetiséghez viszonyítva nagyobb számban. Legnagyobb számban Kiskőrösön él cigány etnikum, de a lakossághoz viszonyítva arányuk (kb 4,7% ) itt is alacsonynak mondható. Általánosságban elmondható, hogy a településeken a roma népességgel nem jelentkeznek, sikeresen be tudtak illeszkedni a társadalomba. Ezt a beilleszkedési folyamatot segítették a településeken működő cigány kisebbségi önkormányzatok. Ezen kívül léteznek egyéb roma érdekvédelmi szervezetek, mint pl. a Keceli Cigány Érdekvédelmi Szervezet, valamint Kiskőrösön a Baxtele Rom Független Érdekvédelmi Egyesület, Információs és Közösségi Központ. A közösségi központ délutánonként, esténként foglalkozásokat tart a roma lakosságnak, amely iránt elég nagy az érdeklődés. A cigány lakosság 80%-a belterületen, 20%-a külterületen él. A roma lakosság

Helyzetfeltárás

68



gócpontjának tekinthető a település egy utcája (Délibáb utca), ahol a cigányság 25%-a él, rossz körülmények között. Ezen szervezetek létrehozására a roma lakosság igénye alapján került sor. Megalakulásuk előtt nem volt olyan intézmény, ahová a romák problémáikkal fordulhattak volna, és amely kellő felszereltséggel és eszközzel állt volna rendelkezésükre problémáik megoldása érdekében. A Baxtele Rom helyet biztosít a különböző roma programoknak, hagyományőrző együtteseknek, roma képzőművészek kiállításainak. A Egyesületbe látogatók különböző programok közül választhatnak: oktatási program, nevelési program, egészségügyi program és kulturális program. Az oktatási program keretében azoknak a diákoknak nyújtanak segítséget, akik tanulási problémákkal küszködnek, nehezebben sajátítják el az iskolai tananyagot. Az ő részükre tanulószoba áll rendelkezésre, ahol szaktanárok segítségével hozzák be lemaradásukat a roma gyerekek. A nevelési program keretében a fiatal és idősebb romák beilleszkedési nehézségeit igyekeznek leküzdeni. Heti két alkalommal előadásokat szerveznek szociológusok, pszichológusok, és szakelőadók bevonásával. Ezen előadások témái például: romák beilleszkedési nehézségei az iskolába, a társadalomba, az alacsony jövedelmű háztartások ésszerű gazdálkodásának feltételei. Az egészségügyi programmal az egészségügyi ellátásban nem részesülő romákon szeretnének segíteni. Kéthetente orvosi tanácsadásra, ellátásra van lehetőség. Ebben a légkörben a romák nyíltabbak és közvetlenebbek a szakorvosokkal, mint az orvosi rendelőkben. Lehetőséget teremtenek, hogy az orvos az idősebb és fekvő betegekhez is eljusson. A kulturális program szerepe a cigányság identitásának kialakításában, megerősítésében játszik szerepet. Ennek érdekében roma nyelv oktatást, kulturális programokat szerveznek a roma és a nem roma lakosságnak egyaránt.

Helyzetfeltárás

69



Izsákon, Tázláron található cigány etnikum számát illetően nincsenek rendelkezésre álló adatok. Bócsa, Császártöltés, Páhi, Kaskantyú területén cigány kisebbség nem található, Imrehegyen mindösszesen 3 fő, Soltszentimrén egyetlen család él. Cigány kisebbségi önkormányzat Akasztón, Csengődön, Kiskőrösön és Soltvadkerten működik. Akasztón élő roma kisebbség becsült létszáma 47 fő. Ez a létszám a település lakónépességének számához (3483 fő, 2002) viszonyítva csekélynek bizonyul. Az elmúlt években a településre betelepült cigányok elsősorban Kiskunmajsáról és Paksról érkeztek. A Csengődön élő cigány etnikum létszáma 110 főre tehető. Ez a lakosságon (2323 fő, 2002) belüli arányát tekintve nem bizonyul soknak. A cigány kisebbség az 1970-es évektől kezdve kezdett betelepülni. A közösség felzárkóztatására az önkormányzat közmunkaprogramot indított, amelyben a lakosság számához képest magas a roma foglalkoztatottak száma (ötből három a roma). A kulturális és egyéb közösségi rendezvényeken a helyi romák részvételi aktivitása élénk. Fülöpszálláson, Tabdin a cigány kisebbség létszáma becslések szerint 30 fő körüli, ez csupán néhány családot jelent. Ez a lakosságon belüli arányt tekintve nagyon kevés. Roma családok elsősorban Kiskőrösről és Decsről érkeztek a településre, ez pontosan Tabdin 2004ben 2 családot jelentett. Kecelen a cigány etnikum létszáma 420-450 fő körüli. A település népességét (9205 fő, 2002) figyelembe véve létszámuk elhanyagolható. Az életkörülményeit illetően 5 roma család él szórt településen, cigánytelepi formában. A cigánytelepen villany-, vízszolgáltatás megoldott. Az elmúlt 10 évben roma családok elsősorban Kiskunhalasról és a Dunántúlról érkeznek. Nemzetiségi összetételére vonatkozó információ nem áll rendelkezésre. Kaskantyún, Kecelen, Soltvadkerten német kisebbségi önkormányzat található, ezeken a településeken a lakossági összetételében a magyarok mellett, románok és németek is találhatók.

Helyzetfeltárás

70



3.2 Oktatás, nevelés

Az oktatás és nevelés feladatainak ellátása kistérségi szinten már korábban felmerült és a többcélú társulás megalakulásával konkretizálódott is. A lent elemzett adatok egyértelműen alátámasztják az együttműködés szükséges voltát, és továbbfejlesztésének lehetőségeit.

27 – 35 db/ezer lakos 35 – 37 db/ezer lakos 37 – 39 db/ezer lakos 39 – 41 db/ezer lakos 41 – 79 db/ezer lakos

1000 lakosra jutó óvodai férőhelyek száma kistérségenként (2002) Forrás: TEIR

Az 1000 lakosra jutó óvodai férőhelyek számának alakulása alapján a Kiskőrösi kistérség közel a legalacsonyabb kategóriába esik.

Helyzetfeltárás

71



1000 lakosra jutó óvodai férőhely számának alakulása 50 Akasztó Bócsa Császártöltés

45

Csengőd Fülöpszállás Imrehegy Izsák

40

Kaskantyú Kecel Kiskőrös

35

Páhi Soltszentimre Soltvadkert Tabdi

30

Tázlár Kistérség Megye

25

Ország

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A kistérség települései közül Kecel (35,2 fő, 2002), Kiskőrös (33,5 fő, 2002), Izsák (32,2 fő, 2002), Soltszentimre (27,1 fő, 2002) és Császártöltés (28,3 fő, 2002) marad el a megyei áltagtól (36,1 fő, 2002). Az országos áltagtól (35,2 fő, 2002), amely rosszabb a kistérséginél Kiskőrös, Izsák, Soltszentimre és Császártöltés marad el. Az 1000 lakosra jutó férőhelyek tekintetében a legtöbb férőhellyel rendelkező települések közé Kaskantyú (46,4, 2002), Imrehegy (43,5, 2002), Csengőd (43,0, 2002) és Akasztó (43,1, 2002) tartozik. Néhány településen a férőhelyek nagyságában jelentős ingadozások figyelhetők meg az elmúlt évtizedben. Így Császártöltésen 1993-tól, Soltszentimrén 2001-től folyamatos zuhanás következett be. Bócsán viszonylagos stabilitás után, 2001-től zuhanás, majd ugrásszerű növekedés tapasztalható. Érdekes Soltvadkert esete, amely 1993-ban a legkevesebb férőhellyel rendelkezett, majd 2002-re a legtöbb kapacitással rendelkező települések egyikévé vált.

Helyzetfeltárás

72



100 óvodai férőhelyre jutó gyermek számának változása (fő) 150

Akasztó Bócsa Császártöltés Csengőd

125

Fülöpszállás Imrehegy Izsák Kaskantyú Kecel

100

Kiskőrös Páhi Soltszentimre Soltvadkert

75

Tabdi Tázlár Kistérség Megye Ország

50 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002


A 100 óvodai férőhelyre jutó gyermek száma alapján a kistérség (89,0, 2002) bár elmarad az országos (93,0, 2002) átlagtól, a megyei (88,5, 2002) átlagot meghaladja. A megyei átlagtól elmarad Páhi (82,0, 2002), Tabdi (74,0, 2002), Kaskantyú (58,0, 2002), Csengőd (77,0, 2002), Bócsa (65,3, 2002), Fülöpszállás (77,0, 2002) és Akasztó (74,0, 2002). Az országos átlagot Tázlár (101,3, 2002), Soltszentimre (107,7, 2002), Kecel (100,6, 2002), Izsák (93,5, 2002) és Császártöltés (93,3, 2002) haladja meg. Az óvodapedagógusok számának tekintetében legutolsó helyen áll Imrehegy és Páhi, figyelembe véve a település óvodás gyerekei számát is. Legtöbb óvodapedagógust - az óvodás gyermekekhez viszonyítva - Bócsán, Kecelen és Akasztón foglalkoztatnak.

Helyzetfeltárás

73



Összességében megállapítható, hogy a kistérség településein elegendő férőhellyel rendelkeznek az egyre csökkenő létszámú korcsoport óvodai ellátására. Az óvodás gyermekek létszámcsökkenését mutatja az a tény is, hogy számuk csupán Soltszentimrén és Kecelen haladta meg 2002-ben az óvodai kapacitást (Kecel esetében 2 fővel, Soltszentimre esetében 3 fővel). A többi településen a létszám jóval elmarad az óvodai férőhelyek számától. A Kiskőrösi kistérség településein lévő óvodák száma a település méretével és lakosságával arányban állnak. Kistérség kisebb településein egy vagy két óvoda működik.

74 – 91 fő/ezer lakos 91 – 98 fő/ezer lakos 98 – 105 fő/ezer lakos 105 – 112 fő/ezer lakos 112 – 162 fő/ezer lakos

1000 lakosra jutó általános iskolai tanulók száma kistérségenként (2002) Forrás: TEIR

Kistérségi összehasonlításban a Kiskőrösi kistérség a társulások azon csoportjában tartozik, ahol a legtöbb kistérséggel megegyező, vagy annál sokkal kevesebb az általános iskolai tanulók lakosságszámhoz viszonyított aránya.

Helyzetfeltárás

74



Az oktatást alap- és középfokú intézmények biztosítják. A térségben 19 általános iskola működik, a megye általános iskoláinak 9,3 %-a. Működik 2 középiskola (Kiskőrösön), valamint egy kihelyezett tagozatként (Izsákon), a megye középiskoláinak 4,2 %-a. A kistérségben felsőfokú oktatási intézmény nincs. 1000 lakosra jutó általános iskolai tanulók számának változása 140 Akasztó Bócsa 120

Császártöltés Csengőd Fülöpszállás

100

Imrehegy Izsák 80


60

Páhi Soltszentimre 40

Soltvadkert Tabdi Tázlár

20

Kistérség Megye 0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Ország

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Az 1000 lakosra jutó általános iskolás tanulók száma a kistérség (93,0 fő, 2002) településein bőven meghaladja az országos (35,2 fő, 2002) átlagot, a megyei átlagot (96,5 fő, 2002) viszont nem éri el. A személyes interjúk alapján megállapíthatjuk, hogy általános probléma a településeken az egyre csökkenő tanulólétszám. Ennek következtében az oktatási intézmények kihasználtsága és ezáltal a költséghatékonyság - a változatlan illetve növekvő üzemeltetési, fenntartási költségek miatt - csökken. Az oktatási kínálat és színvonal biztosítása - tehetséggondozás, szakkörök, szabadidős elfoglaltságok - forráshiány miatt egyre nehezebben biztosítható. A kisebb településeken Általános Művelődési Központ működik, amely a helyi óvodát, általános iskolát, művelődési házat és a könyvtárat foglalja magába. Az önkormányzat által működtetett általános iskolák önálló illetve részben önálló gazdálkodású szervezetként üzemelnek.

Helyzetfeltárás

75



Egy osztályra jutó általános iskolai tanulók számának változása 70 Akasztó

65

Bócsa

60

Császártöltés

55


50

Imrehegy

45

Izsák

40

Kaskantyú Kecel

35

Kiskőrös

30

Páhi

25

Soltszentimre

20

Soltvadkert Tabdi

15

Tázlár

10

Kistérség

5

Megye

0

Ország

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002


Az egy osztályra jutó általános iskolai tanulók létszámának tekintetében a kistérségi átlag (22,0 fő, 2002) megegyezik a megyei átlaggal (22,0 fő, 2002), valamint meghaladja az országos átlagot (20,0 fő 2002). Ez az osztálylétszám megfelelő, minőségi oktatást biztosító feltételként értékelhető.

Helyzetfeltárás

76



Az általános iskolai osztálytermek számának alakulása településenként 350 300 250 200 150 100 50 0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Tázlár Tabdi Soltvadkert Soltszentimre Páhi Kiskőrös Kecel Kaskantyú Izsák Imrehegy Fülöpszállás Csengőd Császártöltés Bócsa Akasztó

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Az általános iskolai osztálytermek számának alakulása 1993-2000-ig nem mutat jelentős változást a kistérség településein belül, 2000-től viszont csökkent a számuk Iskolabuszt egyetlen településen sem üzemeltetnek és egyenlőre igény sincs rá. A bejáró, beiskolázási körzetbe tartozó tanulók utaztatása tömegközlekedéssel megoldott. A településeken működtetett intézmények állapota viszonylag megfelelő, de részleges felújításra, eszközállapot felújításra a legtöbb intézményben szükség lenne. Az önkormányzatoknak nincs hosszú távú koncepciója az oktatással kapcsolatos fejlesztésekre. Néhány település önkormányzata tervezi az általános iskolák épületének rekonstrukcióját, amely a szűkös anyagi keretek miatt főleg a legszükségesebb karbantartásokra, felújításokra terjed ki. Szükség lenne nyílászárók cseréjére, a fűtés korszerűsítésére stb. Az iskolák rendelkeznek tornateremmel illetve tornaszobával, nagyobb településeken sportcsarnok is a sportolni vágyók rendelkezésre áll. Tömegsport rendezvényekre a tornatermekben és sportcsarnokban van lehetőség. A településeken a sportolási lehetőségek közé tartozik: labdarúgás, atlétika, tánc. Lehetőség van a kistérségen belül egymás településeire átjárni sportolás végett, főleg Kiskőrösre járnak át lovagolni és úszni. A kistérségen kívül Kecskemét sportolási lehetőségeit használják ki.

Helyzetfeltárás

77



A települések tanulói számának arányában a legkevesebb pedagógust Imrehegyen, Tabdin és Kaskantyún foglalkoztatnak. A legtöbb pedagógust Kecel foglalkoztatja, a többi településen a pedagógusok aránya a tanulókhoz viszonyítva közel azonos. Emelt szintű képzést nem indítottak a kistérség iskoláiban, de idegen nyelv és számítástechnika oktatása valamennyi településen folyik. Izsákon magas fokú zenei képzésre van lehetőség, zongora, fúvós, ütős és pengetős hangszeren, valamint Kiskőrösön a Művészeti Iskola keretei között oktatnak zongora, fa- és rézfúvós és különböző húros hangszereken való játékra, énekre. Ezen kívül fakultációk és sportszakkörök keretein belül lehetőség van további képzések elsajátítására, ezek leginkább nyelvi, informatikai és művészeti képzést (zene, tánc) jelentenek.

0 – 20 fő/ezer lakos 20 – 30 fő/ezer lakos 30 – 40 fő/ezer lakos 40 – 50 fő/ezer lakos 50 – 85 fő/ezer lakos

1000 lakosra jutó középiskolás tanulók száma kistérségenként (2002) Forrás: TEIR

A középiskolások fajlagos mutatója tekintetében a Kiskőrösi kistérség „sereghajtóként” jelenik meg az ország többi kistérsége között, vagyis a lakosságszámhoz viszonyítva nagyon kevés a középiskolás tanulók száma.

Helyzetfeltárás

78



Középiskolai oktatás Kiskőrösön és Izsákon működik. Kiskőrösön két középiskola, Izsákon egy középiskola van jelen. Gimnáziumi képzésre a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskolában és az izsáki Kun László Gimnázium és Szakiskolában van lehetőség. A Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskolában 4 osztályos illetve 1993-tól 6 osztályos gimnáziumi képzés folyik. A különböző képzési formáknak és a térségben egyedülálló szakképzésnek köszönhetően az iskola tanulóbázisa igen széles területről építkezik. A vidéki tanulók elhelyezéséről az intézményhez kapcsolódó, több mint száz férőhelyes kollégium gondoskodik. Az utóbbi 5 évben a kollégiumban elhelyezett diákok száma közel a felére csökkent, ennek következtében a kollégium gazdaságos működtetése veszélybe került. Az iskolában folyó munka sikerességének fokmérője a továbbtanulni szándékozók felvételi aránya, mely az elsőnek végzett hatosztályos gimnáziumi évfolyamban száz százalékos volt. Valamennyi képzési formában folyik informatikai oktatás, a felső évfolyamokban a felvételi tárgyakból specializációs lehetőség van, az elsajátítható nyelvek körét az angol, német, latin, francia és olasz jelenti. Az intézmény széles nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. A Petőfi Sándor Szakközépiskola kertészeti szakán képzésében résztvevő diákok a gimnáziuméhoz hasonlóan jó eredményekről számolhatnak be. Számunkra nyári gyakorló helyet biztosítanak a környékbeli boros vállalkozások, szakképesítésük megszerzése után rendre visszavárják őket. A szakmai ismeretek hatékony elsajátításában az intézmény oktató gárdája mellett nem kis szerepe van a jól felszerelt gyakorlóhelynek, mely a tizenhárom hektáros tanterületből, három hektáros almásból, húsz hektárnyi szántóból, továbbá a város lakói által felajánlott hat hektárnyi, szőlőültetvénnyel való betelepítés alatt álló földből, valamint az olasz feldolgozó gépsorral felszerelt pincéből és laborból áll. Kiskőrösön működő másik szakiskola a Wattay Középiskola és Szakiskola, ahol jelenleg közel 600 diák tanul, huszonnyolc tanár, tíz szakoktató és négy óraadó tanár közreműködésével. Szakkörök, diákkörök, sportkörök, aktív diákmozgalom, jól felszerelt könyvtár és Internet Klub szolgálja az idejáró fiatalok tartalmas szabadidős programjait. Szakmai képzés két szakmai csoportban működik: közgazdasági szakközépiskolai és műszaki szakközépiskolai csoportban. Az iskolában folyik a kötelező 9-10. osztályos, általános műveltséget megalapozó oktatás, amely az általános iskola 8. elvégzett osztályára épül. Ezt a képzést, az önkormányzatok közti megállapodás értelmében, a szomszédos települések számára is biztosítja az intézmény. Ezeken az évfolyamokon szakmai orientáció keretében szakmai előkészítő és gyakorlati ismereteket oktatnak. A lányok számára textil- és szolgáltatóipari témakörök, a fiúk részére pedig építő, fa- és fémipari, valamint gépészeti ismeretek közé szerveződnek. Középiskolai képzésre a kistérség valamennyi településéről érkeznek diákok Kiskőrösre. Kiskőrösön kívül Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa és Nagykőrös középiskolai oktatását veszik igénybe a kistérségbeli tanulók.

Helyzetfeltárás

79



Az izsáki Kun László Gimnázium és Szakiskola a szabadszállási székhelyű középiskola kihelyezett tagozataként működik. Jelenleg az iskolában 75 fő tanul. A gimnáziumba főleg a környező településekről érkeznek diákok. Az eddig leírtak alapján megállapítható, hogy a kistérségben az elérhető szakképzések választéka korlátozott. Ezzel együtt ki kell emelni, hogy a szakképzés figyelmet fordít a térség sajátosságaira, a kialakított képzési struktúra megfelel a térség gazdasági-ipari körülményeinek. 1996-ban beindították a vincellérképzést is. A kistérségre jellemző vonás a gépi forgácsoló, lakatos, hegesztő, karosszérialakatos, autószerelő, asztalos, kőfaragó, kőműves szakmával rendelkezők hiánya. Állandósult a vas- és fémipari, gépipari középvezetői munkakörök iránti kereslet is. A kistérség általános iskolái és a középiskolái oktatási szerkezetét tekintve nincs egymásra épülés. Általános iskolai speciális képzés ének-zene területen folyik, erre épülő középiskolai oktatás nem található a településeken, mert inkább a munkaerőpiac igényeinek megfelelő oktatási formákat igyekszenek megvalósítani a kistérség oktatási intézményeiben.

Az EU országaiban már bevett szokás a humánerőforrás folyamatos képzése, mégpedig a különböző fokú végzettségeknek megfelelő akkreditált rendszerű tanfolyamokkal. Ezek azért is jók, mert rövidebb képzési idejük miatt jobban alkalmazkodnak a gazdaság igényeihez. A meglévő oktatási szakirányok közül, az igények figyelembe vételével és a már meglévő oktatási intézmények képzési struktúrájának ismeretében ki kell választani azt az irányvonalat, amelyre akár valamelyik megyeszékhelyről kihelyezett felsőfokú képzést is ki lehet alakítani, elősegítve az értelmiség helyben történő képzését és térségben tartását. Felnőtt-oktatásra, átképzésre a Szabadszállási Kun László Gimnázium izsáki tagozatán nyílik lehetőség. Ez mellett a nagyobb településeken lehetőség van tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvételre, főleg számítógépes tanfolyamokat illetve nyelvi tanfolyamokat indítanak a lakossági igényeknek megfelelően.

Helyzetfeltárás

80



3.3 Foglalkoztatás, munkanélküliség

51,5 – 54 % 54 – 55,5 % 55,5 – 57 % 57 – 58 % 58 – 60,3 %

A munkaképes korú népesség aránya kistérségenként (2002) Forrás: TEIR

A fenti ábrából látható, hogy a munkaképes korú népesség arányát tekintve a kistérség az egyik legrosszabb helyzetű volt 2002-ben az ország kistérségei között. Ez azt is jelenti, hogy a térségben nagyobb a munkaképtelen, inaktív népesség aránya, vagyis elvileg több főt kellett volna eltartani az adott népességből, mint az ország más térségeiben. Ez az adat nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a térségből elsősorban a munkaképes korú lakosság köréből kerülnek ki elköltözők, ők főleg a jobb munkahely teremtési lehetőségek miatt változtatnak lakhelyükön. Az idősebb, nyugdíjas korosztályra nem jellemző, hogy elköltözne a térségből. Ez jelentősen változtat a munkaképes korú népesség arányán.

Helyzetfeltárás

81


0 – 2,5 % 2,5 – 4 % 4 – 5,5 % 5,5 – 7 % 7 – 13 %


A regisztrált munkanélküliek aránya kistérségenként (2002) Forrás: TEIR

A 2002-es adatok szerint a regisztrált munkanélküliek arányát tekintve jó helyzetben volt a kistérség az ország többi térségéhez viszonyítva, mert az egyik legkedvezőbb kategóriába tartozott. A térségben torzítja a munkanélküliek számának megbecsülhetőségét, hogy a lakosság köréből sokan a mezőgazdaságban alkalmi munkavállalásból élnek. Ugyanez megfigyelhető a szellemi foglalkozású regisztrált munkanélküliek arányában, amelyben a kistérség szintén az egyik legjobb helyzetű kistérséghez tartozott a 2002-es összehasonlítás alapján.

0,22 – 0,45 % 0,45 – 0,55 % 0,55 – 0,65 % 0,65 – 0,,75 % 0,75 – 1,33 %

Helyzetfeltárás

A szellemi foglalkozású regisztrált munkanélküliek aránya kistérségenként (2002) Forrás: TEIR

82



A kiskőrösi munkaügyi kirendeltség illetékességi területéhez tartozó települések: Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Akasztó, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Fülöpszállás, Kaskantyú, Páhi, Soltszentimre, Tabdi, Tázlár. A kistérséghez tartozó Izsák és Imrehegy a kiskunhalasi illetve a kecskeméti kirendeltség ellátási területén fekszik. Kiskőrösi kistérségen belül a lakossághoz viszonyítva az inaktívak aránya 33,9%, az eltartottak aránya pedig 26,6% volt 2001-ben. A munkanélküliek aránya 3,7%, tehát jóval elmarad az országos átlagtól (5,7%) A kistérségen belül Kaskantyún és Bócsán a legkisebb a munkanélküliség (1,7%, 2001). Ezen a két településen belül az eltartottak és a nyugdíjasok aránya (27%, illetve 18%, 2001) megegyezik. A munkanélküliek aránya a lakossághoz viszonyítva Tázláron, Páhin, Imrehegyen, valamint Soltvadkerten elfogadhatónak mondható (2,6-2,9%, 2001). A településeken az eltartottak aránya (28%, 2001) és a inaktívak aránya (29-30%, 2001) átlagos, Imrehegyen azonban az inaktívak aránya közel 40%. A munkanélküliség aránya Kecelen, Akasztón és Császártöltésen (3,4-3,8%, 2001) jóval elmarad az országos átlagtól. Az eltartottak aránya Akasztón és Császártöltésen közel azonos értéket (21-23%, 2001) mutat. Kecelen ennél jóval magasabb ez az érték (28,2%, 2001). Császártöltésen kiemelkedően magas az inaktívak aránya (45,7%, 2001), a másik két településen közel azonos (36-37%, 2001). Kiskőrösön, Tabdin, Izsákon, Csengődön és Soltszentimrén a munkanélküliek aránya (4,05,0%, 2001) az országos átlagot (5,7%, 2001) nem haladja meg. Ezeken a településeken az eltartottak aránya (26% körüli, 2001) egységesen átlagos, az inaktívak arányában viszont nagyobb különbségek figyelhetők meg. A legmagasabb a kistérségi települések között a munkanélküliek aránya Fülöpszálláson (7,8%, 2001). Az inaktívak aránya a meghaladja a kistérségi átlagot (33,9%, 2001), az eltartottak aránya megegyezik a kistérségi átlaggal (26,6%, 2001).

Helyzetfeltárás

83



3.4 A települések egészségügyi, szociális ellátásának bemutatása

2002-es adatok szerint az 1000 lakosra jutó háziorvosok száma tekintetében a Kiskőrösi kistérség a környező kistérségekhez viszonyítva jó helyzetben volt.

0,36-0,45 db/ezer lakos 0,45-0,48 db/ezer lakos 0,48-0,51 db/ezer lakos 0,51-0,54 db/ezer lakos 0,54-0,87 db/ezer lakos

Ezer lakosra jutó működő háziorvosok száma kistérségenként, 2002 Forrás: VÁTI-TEIR

Helyzetfeltárás

84



Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 4000 Akasztó Bócsa

3500

Császártöltés Csengőd

3000

Fülöpszállás Imrehegy

2500

Izsák Kaskantyú Kecel

2000

Kiskőrös Páhi

1500


1000

Tabdi Tázlár

500

Kistérség Megye

0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Ország

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A fenti ábrából látszik, hogy az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok számát tekintve 2002-ben 1471 fő volt, ez az érték a megyében (1550 fő) és országban (1513 fő) a legkedvezőbb arányt jelentette. Ez valószínűleg összefüggésbe hozható azzal, hogy a kistérségen belül a legtöbb településen csökkenés következett be a lakónépesség számában. Felsőfokú egészségügyi ellátás a kistérségben nem áll rendelkezésre, kórház nincs. Térségi szinten egymás egészségügyi szolgáltatásait a szakorvosi ellátás formájában veszik igénybe. Szakorvosi ellátásra a települések lakói a Kiskőrösre, Kecskemétre és Kiskunhalasra járnak. A kisebb településekre gyermekorvos, fogorvos, szülés-nőgyógyász alkalmanként jár ki, elsősorban Kecelről és Kiskőrösről. Valamennyi településen az alapfokú egészségügyi szolgáltatások megtalálhatók, ez rendszerint háziorvosi ellátást, fogorvost, védőnő szolgálatot jelent. Emellett Akasztón hetente egy alkalommal logopédus látogat el az óvodába, Fülöpszálláson fizikoterápia működik. Izsákon az alapfokú egészségügyi szolgáltatásokon kívül rendelkezésre áll logopédus és gyógytornász. Helyzetfeltárás

85



Kecelen, Izsákon, Soltvadkerten több olyan szolgáltatás is igénybe vehető, amelyek az egészség megőrzését és visszaállítását szolgálják, ilyenek a településeken működő kismamatorna, aerobik és az általános iskola tanulói részére tartott felvilágosító előadások. Soltvadkerten emellett cukorbetegek klubja, mozgáskorlátozottak klubja, Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesülete működik.

nincs kórházi ágy 0-3 db/ezer lakos 3-6 db/ezer lakos 6-9 db/ezer lakos 9-12 db/ezer lakos 12-25,7 db/ezer lakos

Ezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma kistérségenként, 2002 Forrás: VÁTI-TEIR Bócsán, Fülöpszálláson és Kaskantyún nincsenek külön az egészség megőrzését, visszaállítását célzó szolgáltatások. Fülöpszálláson a meglévő egészségügyi problémák csökkentésére, leküzdésére felvilágosító tevékenységet végeznek. Ezeken a településeken az önkormányzatok az egészségüggyel kapcsolatban nem terveznek fejlesztést, beruházást. Az egészségügyi ellátás területén a kistérségen belül több együttműködés is megtalálható. Akasztó, Csengőd és Tabdi esetében a háziorvosi sürgősségi betegellátást társulási formában oldották meg. Szabadszállás, Soltszentimre, Fülöpszállás együttműködve valósította meg a hétvégi orvosi ügyeleti ellátást. Soltvadkert, Bócs, Tázlár esetében a központi ügyeleti ellátásra vonatkozóan született együttműködés. A háziorvosi rendelők műszerezettsége bár megfelel az előírásoknak, azért korszerűsítésre, felújításra szükség lenne. A nyújtott szolgáltatások minősége megfelelő. Helyzetfeltárás

86



A települések igénybe veszik a kistérségen belül egymás egészségügyi szolgáltatásait illetve az egészség megőrzésével kapcsolatos szolgáltatásokat. Sokan Kiskőrösre járnak át a termálfürdőbe. Akasztón, Csengődön, Fülöpszálláson, Kecelen és Tabdin helyi Vöröskereszt szervezete működik. A szervezet tevékenységi körébe tartozik a véradás megszervezése, szociálisan rászorultak segítése, egészségnevelés. Szociális ellátásokkal kapcsolatos probléma nem merült fel a településeken, a jelentkező igényeknek megfelelő szolgáltatást képesek nyújtani. A kistérségen belül egymás szociális ellátó-helyeit néhány esetben igénybe veszik, például a soltvadkerti szociális ellátóhelyet, főleg a nyugdíjas otthon és értelmi fogyatékos lakóotthon iránt nagy az igény. A településeken megvalósuló szociális ellátások közül a szociális házi gondozást, étkeztetést, családsegítő és gyermekvédelmi szolgáltatásokat veheti igénybe a lakosság. Az önkormányzatok nem terveznek a szociális ellátással kapcsolatos fejlesztéseket, beruházásokat. Csengődön egészségház és gyógyszertár is működik. Az egészségház és a gyógyszertár épülete önkormányzati tulajdonú, a fogászati intézmény és a védőnői szolgálatot önkormányzat működteti, a háziorvos és a gyógyszertár vállalkozási alapon működik. Gondozási Központ 15 éve működik a településen, tevékenységi körébe a lakosság szociális ellátására terjed ki. Ezen kívül megoldott a család, házi szociális gondozás, szociális étkeztetés a rászorulóknak. Tanyagondnoki hálózat, valamint idősek otthon működik. Az önkormányzat távlati elképzelésihez tartozik egy bentlakásos szociális intézmény létrehozása, az ehhez szüksége forrást még nem sikerült megteremteni. Imrehegyen a daganatos betegségek megelőzésére a település fontosnak tartja a szűrővizsgálatok szükségességének megértetését a lakossággal. Az egészségügyi alapellátásokon kívül nincs más lehetőség az egészség visszaállítására. A településen Karitas szervezet működik. A szociális ellátással kapcsolatban probléma, hogy a bentlakásos szociális otthoni elhelyezésre évekig kell várni. Az ellátás fejlesztését az önkormányzat tervezi, részben saját erőből, részben pályázati forrásból. Tanyagondnoki program, házi gondozó program működik. A szociális étkeztetés házhozszállítással megoldott. Az önkormányzat a szociális ellátás terén tervez fejlesztést, egy 45 fős idősek ápolási otthonát szeretnének a jövőben megvalósítani. Kecel területén az egészségügyi alapellátást 4 háziorvosi körzet, 2 gyermekorvos ás a védőnői szolgálat, központi orvosi ügyelet és 2 fogorvos biztosítja. Emellett további egészségügyi szolgáltatások állnak a lakosság rendelkezésére heti 2-3 órában, úgy mint nőgyógyászat, szemészet, belgyógyászat, fizikoterápia, neurológiai ellátás. Általános labor működik, ahol alapfokú vizsgálatokat végeznek, a bonyolultabb vizsgálatokat a kiskunhalasi kórházba végzik el. Az önkormányzati rendelők egészségügyi ellátásán kívül, magán orvosi keretek között működő reuma, urológia és bőrgyógyászat szolgáltatások állnak a lakosság rendelkezésére. A településen 2 gyógyszertár működik.

Helyzetfeltárás

87



Kecel önkormányzata az elmúlt időszakban sikeres pályázat révén tudta megvalósítani az orvosi rendelőhöz a lift megépítését, ennek megvalósítására 5.000 ezer Ft-ot nyert a település. Tervezik továbbá az orvosi rendelőnél a felvonó megépítését, az idős és beteg emberek érdekében, valamennyi közintézménynél azokat a feljárókat, amelyek a mozgáskorlátozottak intézményekbe való bejutását segítik elő. Az önkormányzat vallja, hogy a helyben lévő szakrendelések megtartása érdekében továbbra is minden anyagi áldozatot vállalni kell. Működik a településen Idősek Klubja, Idősek Otthona és házi szociális gondozás. A „Csendes Ősz” Idősek Otthonára (közalapítvány működteti) méltán büszke a város, hiszen nagyon szép állapotban van. A szociális ellátások közül az önkormányzat kötelező feladatkörébe tartozik a rendkívüli segély, idős korúak járandósága, lakás fenntartási támogatás, eseti segélyek, gyermekvédelmi támogatás és ápolási díj. Az önkormányzat vállalt feladatként kamatmentes kölcsönt és első lakáshoz jutók támogatását vállalja. Ezen kívül közgyógyászati ellátást biztosít. Kecel Város Önkormányzata körzeti igazgatási feladatokat is ellát (gyámügy, építésügy). Kiskőrösön az egészségügyi ellátásokat háziorvos, gyermekorvos, fogászat, védőnői ellátás, iskola-egészségügyi ellátás és az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi ügyeleti ellátás biztosítja. Ezen kívül járóbeteg szakellátás működik, amelyen 24 féle szakrendelést vehet igénybe a lakosság, melyből 5 gondozás. Az alapellátásokon kívül lehetőség van egészség megőrzését, visszaállítását biztosító szolgáltatások igénybevételére is (pl.: tartásjavító torna). Ezen a területen főleg civil szervezetek működnek: 2 db Cukorklub, 2 mozgáskorlátozottak egyesülete, Új Kezdet Életmód Klub. A településen speciális egészségügyi problémaként lehet megemlíteni magas arányszámuk miatt a mozgásszervi megbetegedéseket. A szociális alapellátás területén csak önkormányzati intézmény működik. A bentlakásos ellátás esetében kettő egyházi fenntartású intézmény van a városban. A szociális ellátással kapcsolatban problémát jelent az idősek otthonának férőhely kapacitása, amely 57 fő, miközben a várakozók száma elég magas. A környező településről is élénk érdeklődés van az idősek otthona iránt, amely önkormányzati és egyházi fenntartású. Az önkormányzat tervez a szociális ellátással kapcsolatos fejlesztéseket, amely egy emelt szintű ellátást biztosító idősek otthonának építése lenne, állami támogatás felhasználásával. Soltszentimrén öregek otthona volt, de már nem működik. Házi betegápolási szolgáltatás megvalósításának lehetősége felmerült már az önkormányzatban. A szociális ellátások közül az ebédkihordás megoldott, erre 2 embert alkalmaz a település. Tabdin gyakran előforduló speciális egészségügyi problémaként a mozgásszervi, daganatos megbetegedések, valamint az alkoholizmus jellemző. A települése ezek leküzdésére és csökkentésére lépéseket tesz. A daganatos betegségek megelőzésére szűréseket szerveznek. Tájékoztatók és propaganda anyagok terjesztése történik a Kaskantyúi Harmónia Otthon Szenvedélybetegek tüneteinek és az alkoholizmus leküzdése és csökkentése érdekében. Az alapellátáson kívül egyéb lehetőségek is megtalálhatóak a településen az egészség megőrzése és visszaállítása érdekében. Ezek a szolgáltatások az asszonytorna, kondi terem az általános művelődési központ működtetésével, valamint cukorbetegek egyesülete az egyesület és mozgáskorlátozottak egyesülete szintén az egyesület működtetésével.

Helyzetfeltárás

88



3.5 Közbiztonság A Kiskőrösi kistérség közbiztonságára vonatkozóan a helyi szakértők elmondása alapján megállapítható, hogy a közbiztonság átlagos, az ország többi településéhez hasonló, leginkább a megélhetési bűnözés terjedt el. Ezek jellegükben főleg lopások. A külterületeken, tanyákon ennél rosszabb a helyzet, gyakoriak a betöréses lopások. A közbiztonságra vonatkozóan Császártöltésről, Kaskantyúról és Páhiról nem érkezett információ. Saját rendőrőrssel csak Soltvadkert, Kecel, Kiskőrös rendelkezik. Körzetileg Soltvadkerthez tartozik Bócsa és Tázlár. Csengőd, Fülöpszállás, Tabdi és Soltvadkert a Kiskőrös Városi Rendőrfőkapitánysághoz tartozik. A Keceli Rendőrkapitánysághoz Imrehegy, a Kecskeméti Rendőrkapitánysághoz pedig Izsák tartozik. A legtöbb kistérségi településen működik Polgárőrség, ez alól kivétel Imrehegy és Tázlár. A saját rendőrőrssel nem rendelkező településeken egy, illetve kettő körzeti megbízott működik. Akasztón az önkormányzat térfigyelő-rendszer felszerelésére pályázik. A helyi szakértő elmondása alapján Bócsán a leggyengébb a közbiztonsága. Gyakran fordulnak elő betörések, lopások. Imrehegy jó a közbiztonságához a szakértő szerint hozzájárul az a tény is, hogy a településen 2 rendőr lakik, akik a Keceli rendőrőrs munkatársai. A lakosság nagyon éber, az idegen, gyanús személyek megjelenését szinte azonnal jelzik.

3.6 Kultúra, művelődés, sport Kulturális élet A kistérség kulturális arculatában az alábbi igen meghatározó tényezők emelhetők ki: Kiskőrös újjáépítése a 18. század elején a szlovák anyanyelvű lakosság idetelepítésével történt. A katolikus környezetben ők egy életképes evangélikus szigetet képeztek, és vallásukat megőrizve ma az ország harmadik-negyedik legnagyobb evangélikus egyházközössége található meg Kiskőrösön. Az identitástudat ápolása az utóbbi évtizedekben felerősödött. A települések egyesületei, klubjai hagyományosan részt vállalnak az értékteremtő, értékmegőrző tevékenységből. Azt viszont negatív vonásként lehet értékelni, hogy a virágzó kulturális örökségek mellett anyagi lehetőségek hiányában háttérbe szorul a falumegőrzés, az épített örökség védelme.

Helyzetfeltárás

89



A kulturális és arculatteremtő érték szempontjából sajátságos még Császártöltés, Kecel és Soltvadkert helyzete. Császártöltésen a lakosság 80%-a német leszármazott. Kulturális civil szervezeteik mindegyike színvonalas hagyományápoló, értékmegőrző és értékápoló tevékenységet folytat. Soltvadkerten a tanulók 97%-a tanulja a német nemzetiségi nyelvet. A lakosság jelentős része sváb leszármazott. Az óvodában és általános iskolában is folyik német nyelvtanítás. Kecelen a német és a szlovák kisebbség képviselői egyaránt megtalálhatók. A térség mindegyik településére jellemző, hogy az utóbbi években megnőtt az egyházak kulturális életben betöltött szerepe. A többi település a homogén magyarságát vallja, közülük néhány csak rövid történeti múltra tekinthet vissza. Közösségi - művelődési programjaik a hagyományteremtés jegyében szerveződnek. Jellemző a településekre, hogy a saját kulturális arculatokat ápolják, vagy éppen most alakítják ki. A helytörténeti, honismereti gyűjteményekben őrzik a múlt tárgyi emlékeit, a szerény anyagiak függvényében a gyűjtő munkára is gondot fordítanak. A települések rendezvényeit egyfelől a nemzeti ünnepek helyi megemlékezései jelentik, másfelől majdnem minden településen hagyományos rendezvényeket tartanak. Számos olyan rendezvény jellemző, amelyeket az önkormányzatok illetve a civil szervezetek rendeznek. Szüreti fesztivált, falunapokat valamennyi településen tartanak, amelyeket egyre növekvő számban látogatnak a helyi lakosok. A civil szervezetek leginkább a kulturális tevékenységre, önművelődésre szerveződnek, és a hagyományápolás, illetőleg hagyományteremtés céljával kezdik el munkájukat (néptánc együttesek, majorettek, népdalkörök, asszony kórusok, zenekarok stb.). Közös problémájuk a szerény pénzügyi helyzetük, ami miatt esetenként a rendszeres működési feltételek biztosítása is megkérdőjeleződik. Jelentős a szabadidős programokra szerveződő közösségek száma, majdnem mindenhol működnek faluvédők. Figyelemre méltó a nyugdíjas egyesületek aktivitása is. Akasztón található kulturális intézmények közé tartozik a Faluház és a Könyvtár. A Faluház a közösségi élet színtere. A lakosság, az iskola, a civil szervezetek a kapacitását 80-90%-ban kihasználják. A település által szervezett rendezvényeken a környező települések lakói is rendszeresen megjelennek. Akasztón működő egyesületek, klubok közé tartozik a Polgárőr Csoport, Nyugdíjas Klub, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Tartsd életben a zenét Egyesület, Akasztói Sporthorgász Egyesület, Akasztó Futball Klub, Vöröskereszt, Kopogós Gyermektánc Egyesület. Az önkormányzat az egyesületek, klubok által benyújtott kérelem alapján támogatja őket a költségvetésből, 1 millió Ft összeghatárig. Együttműködés ez csoportok és az önkormányzat között együttműködési szerződés keretében áll fenn. Bócsán Művelődési Központ működik, a hagyományos kulturális rendezvényei közé tartozik a minden év augusztus 20-án megrendezésre kerülő Falunap, március 15-i ünnepség keretében a községi fáklyás felvonulás, valamint október első vasárnapján Szüreti rendezvény. A két napos rendezvénysorozat felvonulással kezdődik, napközben főzőversenyt rendeznek. A második napot szüreti bállal zárják. Ezen kívül minden év október 23-án idősek napi rendezvényt tartanak, amelyre a község minden 60 év feletti lakosát meghívják. A településen működő egyesületek, klubok közé tartozik a Citera Klub, Nyugdíjas Klub, Mozgáskorlátozottak Egyesülete és Ifjúsági Klub. Az önkormányzat igyekszik valamennyi klubot és egyesületet támogatni. Helyzetfeltárás

90



Császártöltésen található kulturális intézményekre vonatkozó információ nem áll rendelkezésre. A császártöltésiek a Tájházban található értékeikre, a Vörös Mocsár tájvédelmi körzetére és a löszfalba fúrt jellegzetes présház pincéire büszkék. A Csengődön működő kulturális intézmények közé a Dankó Pista Művelődési Ház és Községi Könyvtár tartozik. Ezen kívül faluház és helytörténeti kiállítás található meg a településen. 1995 óta minden évben megrendezésre kerül a falunap, amelynek középpontjába minden alkalommal egy, a községhez köthető eseményt állítanak. Tavalyi évben az elmúlt 100 év helyi történetében nyomot hagyó emberekre emlékeztek meg. Ennek keretében a régi temető helyén emlékparkot avattak fel, amelyben a falu első bírójára, papjára, tanítóra, 2 orvosra, gyógyszerészre emlékeztek meg. A rendezvények a település méretéhez képest jó kihasználtsággal és kellő látogatottsággal működnek. A kistérségben lévő egyéb kulturális intézményeket a helyi lakosság nem keresi fel, velük együttműködés nem valósult még meg. A településen működő egyesületek, klubok, civil szervezetek közé tartozik a Horgászegyesület, Vadászegyesület, Asszonyklub, WAFT Alapítvány, Nyugdíjas Klub, Szabadidő Egyesület, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Sportegyesület, Karizmatikusok Egyesülete, Vöröskereszt, Iskolaszék, Gazdakör, Tűzoltó Egyesület, Önvédelmi Egyesület, Lövészklub, Holnap Óvodája Alapítvány és Csengőd Községért Alapítvány. Ezen egyesületek, klubok közül az önkormányzat támogatja a Mozgáskorlátozottak Egyesületét, Nyugdíjas Klubot, Szabadidő Egyesületet, Sportegyesületet és a Csengőd Községért Alapítványt. A támogatásért cserében együttműködést vár el a rendezvényszervezésben. Fülöpszállás kulturális intézményét a Művelődési Ház jelenti. A településen rendszeresen megrendezésre kerülő programon a község valamennyi lakója részt vesz és nagy számban a közeli települések lakói is felkeresik. Ilyen rendezvény a minden év augusztus 20.-án megrendezésre kerülő Falunap. Ennek keretében történik a kitüntető címek átadása. A Nyugdíjas Napok megrendezése változó időpontokban történik. Összekapcsolódik egy folklór fesztivállal, hiszen mindig meghívnak 5-6 külföldi csoportot, akik műsorral kedveskednek a község nyugdíjasainak. A településen Idősek Klubja és Nyugdíjas Klub, valamint Mozgáskorlátozottak Klubja működik. Ezeket a klubokat az önkormányzat anyagilag támogatja, a támogatásért cserébe semmit sem vár el. Fülöpszállás Petőfi Sándor édesapja által bérelt, úgynevezett "Morgó" Vendégfogadó korhű felújításán dolgozik. A helytörténeti gyűjtemény a település teljes történeti múltja bemutatására törekszik. Külön kiállítással tisztelegnek Szász Károly emléke előtt. Büszkék az első olimpiai aranyérmes Bauer Rudolf diszkoszvetőre is.

Helyzetfeltárás

91



Imrehegy kulturális intézménye a könyvtár. A településen található egyesületek, klubok közé a Nyugdíjas Klub és a Tűzoltó Egyesület tartozik. Az önkormányzat mindkettőt támogatja, 200 ezer illetve 100 ezer Ft-tal. A támogatásért cserébe aktív részvételt vár el a rendezvények szervezésében. A község lakosai számára 9.000 kötetes könyvtár áll rendelkezésre, az internet hozzáférés is biztosított. Évente két nagy rendezvény kerül megrendezésre: a majális és augusztusban a Falunap. Izsákon Kulturális Szolgáltató Központ működik. A településen működő klubokhoz tartozik a Nyugdíjas Klub, Városi Vegyes Kar, Néptánc Csoport és Majorett Csoport. Az önkormányzat ezen klubok, csoportok mindegyikét támogatja, évi 10 millió Ft-ot jelent a költségvetésében. Izsák nagyhírű rendezvénye az évenkénti "Izsáki Sárfehér Napok", emellett jeles eseménynek a fogathajtó kupák és versenyek. Kaskantyún Művelődési Ház, Könyvtár és eMagyarország Pont működik. A rendszeresen megrendezésre kerülőnek programok közé tartozik a minden év februárjában szervezett vetélkedő műsorok, ősszel szüreti napok, Idősek Napja, Mindenki Karácsonya és Zenélő Téli Esték. Kecelen működő kulturális intézmények közé a Művelődési Ház, a Városi Könyvtár és a Városi Múzeum tartozik. Első helyen emelendő ki a katolikus egyházi kultúra jelenléte (templom, zárdaépület, Prokop kép). Meghatározó kulturális öröksége a településnek a B. Boros Ilona iparművész és tanítványainak munkássága. Számos köztéri szobor, díszkút tartozik még a látnivalók sorába. A Művelődési Ház kihasználtsága közepes, leginkább az önkormányzat rendezvényei és lakodalmak kerülnek megrendezésre. A szabadtéri rendezvények látogatottsága magasabb, nemcsak a kistérség más településeiről érkeznek látogatók, hanem az ország minden tájáról. A város lakói is szívesen látogatnak el a kistérség más településeire és vesznek részt a rendezvényeken. A településen működő egyesületek és klubok közé tartozik az Idősek Klubja, Folklór Együttes, Futball Klub, Kézilabda Klub, Karate Szakosztály, Lovas Klub, Motocross SE. A Helytörténeti múzeumban az ide betérő a város történetével, régészeti emlékeivel ismerkedhet meg, időszakos kiállításokat is rendeznek. A város déli részén található KözépEurópában egyedülálló Pintér Művek Hadtörténeti Múzeum és Haditechnikai Park, mely 2000. májusában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A park 4 önálló egységre bontható: vadászati és katonai fegyvermúzeum, tüzérmúzeum, makettház, és a szabadtéri haditechnikai kiállítás és szoborpark. Az elmúlt 50 év haditechnikájának az alapját a szovjet gyártmányú, vagy annak leírása nyomán hazánkban készített haditechnika uralta. Ebből következik, hogy a kiállított eszközök többsége ezeket az eszközöket tárja a látogatók elé.

Helyzetfeltárás

92



Az önkormányzati nagyrendezvények tekintetében élen jár Kecel, ahol az évenkénti virágkiállítást, az aratóversenyt, a fogathajtó versenyt és a szüreti fesztivált igen nagy érdeklődés kíséretében bonyolítják le, de nagy tömegeket vonzanak a különféle technikai versenyek is (OFF Road terepjáró fesztivál, Roncsderbi, Motocross), illetve számos olyan rendezvény, amelyet a helyi lakosok szórakoztatására szervez az önkormányzat illetőleg a civil szervezetek. Kiskőrösön működő kulturális intézmények közé a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Petőfi Sándor Művelődési Központ és a Petőfi Szülőház és az Emlékmúzeum tartozik. Ezeknek az intézményeknek az évi költsége rendre 32 millió, 15,5 millió és 30 millió Ft. A tizenötezer lakosú város kulturális arculata szempontjából másik meghatározó tényező, hogy Kiskőrös Petőfi Sándor szülőhelye. A város a Petőfi kultusz ápolására nagyon nagy hangsúlyt helyez. A Petőfi Szülőház és az Emlékmúzeum a kulturális turizmusnak országosan ismert zarándokhelye. A város méltán büszke a gazdag anyaggal rendelkező Szlovák Tájházra, amelyben a XX. századi gazdálkodás tárgyi eszközei, néprajzi anyagai kerültek kiállításra. A településen működő egyesületek és klubok közé tartozik az Országos Petőfi Sándor Társaság, Gondűző Borlovagrend, Új Kezdet Életmód Klub, Kiskőrösi Borok Egyesület, Petőfi Sándor Nyugdíjas Egyesület, Nyugdíjas Klub, Majorett és Fúvószenekar Csoport. Ezen egyesületek közül az önkormányzat a Fúvószenekart és Majorett Csoportot támogatja. A városban megszervezett rendezvények közé tartozik a szüreti és szlovák nemzetiségi napok, amelyet minden év szeptember első hétvégéjén rendeznek meg, célja a helyi kultúra és a szlovák identitástudat ápolása. Továbbá a Petőfi Szilveszterek, az Országos Kadarka borverseny számítanak országosan ismert eseménynek. Páhi kulturális intézményei közé a Művelődési Ház, Könyvtár és Faluház tartozik. A településen Nyugdíjas Klub működik, amely az önkormányzattól évi 20-40.000 Ft-os támogatásban részesül. A településen 6 éve, minden szeptemberben megrendezik a Falunapot. A rendezvény szervezésébe az önkormányzat és a helyi vállalkozók vesznek részt. A falunap keretében délután ünnepség, szüreti felvonulás kerül megrendezésre, majd este bál. Februárban farsangi bált tartanak. Soltszentimre kulturális intézményeit a Művelődési Ház, a Könyvtár és az Állandó Helytörténeti Kiállítás jelenti. A településen a hagyományápolás az utóbbi években felerősödött. Ennek keretében évente rendeznek farsangi bált, falunapot, szüreti mulatságokat. A falunapot minden év augusztusában tartják, a szüreti bálra szeptember végén, október elején kerül sor, ezeket a rendezvényeket az önkormányzat szervezi, a helyi vállalkozók bevonásával. Soltszentimre szimbólumának tekinti a Csonka tornyot, amely az Árpád-ház időszakából származó torony maradványa.

Helyzetfeltárás

93



Soltvadkerten található kulturális intézmények közé a Művelődési Ház, Városi Könyvtár tartozik. Az önkormányzat által megrendezésre kerülő rendezvényeken nyaranta több ezer látogató vesz részt. Kulturális és idegenforgalmi szempontból jeles eseményeire a Vadkerttónál kerül sor. A város szüreti fesztiváljai is többnapos, összetett események (pl. szántóversennyel kiegészülve). Minden évben megrendezésre kerül borfesztivál, sörfesztivál, szüreti fesztivál. Ezeket a rendezvényeket főleg az önkormányzat szervezi, de a civil szervezetek is besegítenek a munkálatokba. A településen működő egyesületek és klubok közül legjelentősebb a Nyugdíjas Klub, 2 Mozgássérült Egyesület, Lovas Klub, SIKE (kulturális egyesület), Asszonykórus. Az egyesületeket és klubokat az önkormányzat eseti támogatásban részesíti. A városban a szabadidő eltöltésének számos módja megtalálható, mint például cukrászda, biliárd, mozi. Tabdin működő kulturális intézmény az Általános Művelődési Központ. Ennek keretében működik a művelődési ház és könyvtár. Az intézmény éves szinten 2,5 millió Ft-ból gazdálkodik. A településen megrendezett programok elsősorban a helyi lakosságot mozgósítják, a kistérség más településeiről érkezők a résztvevők 5-10%-át teszik ki. A helyi lakosok esetenként igénybe veszik a térségben található kulturális intézményeket. Közülük is elsősorban a kiskőrösi Petőfi Sándor Városi Könyvtárat. A településen működő egyesületek, klubok közé tartozik az Önkéntes Tűzoltók Egyesülete, Faluvédelmi Egyesület, Községi Sportegyesület, Nyugdíjas Klub, Szőlőskert Borász Egyesület, Vöröskereszt, Mozgáskorlátozottak Egyesülete. Ezek az egyesületek, klubok az önkormányzat költségvetésének függvényében évenként támogatásban részesülnek. Évente megrendezésre kerülnek hagyományápoló rendezvények. Májusban Falunapot tartanak, amely szervezésében az önkormányzat és civil szervezetek vesznek részt. Októberben szüreti napi rendezvény és bál van, szintén az önkormányzat és civil szervezetek szervezésében. November 19-re eső vasárnap Erzsébet napi bált rendeznek. A kulturális rendezvények alkalmával vendégül látják más települések lakóit is. A településen további szórakozási lehetőségek közé tartozik a cukrászda és diszkó. Tázláron lévő kulturális intézmények közé tartozik az Általános Művelődési Központ keretében működő könyvtár és művelődési ház. A szervezett rendezvények többsége igen népszerű a falu lakói körében. Több rendezvényre a környező településekről is jönnek látogatók. A kistérség kulturális intézményeinek többségével szoros kapcsolatban van. A település lakói nem igazán keresik fel ezeket. Kivétel a kiskőrösi Városi Könyvtár. A településen működő egyesületek, klubok közé tartozik a hagyományőrző Rozmaring Asszonykórus, Citerazenakar, Nyugdíjas Klub, Nők Klubja, Hímzőkör. Az önkormányzat valamennyi klubot támogat, ezért cserébe elvára a rendezvényeket való megjelenést, fellépést. A szabadidő eltöltésére meglévő lehetőségek közé tartozik a cukrászda, sport és játéklehetőség, teleház. Hiányként említhető meg a bowling pálya, biliárd, diszkó és konditerem.

Helyzetfeltárás

94



Sportélet A Kiskőrösi kistérségen belül a sportlétesítmények között sportpálya illetve sportcsarnok majdnem minden településen megtalálható. Ezek a létesítmények az önkormányzat kezelésében vannak, működtetésüket az önkormányzat végzi. A települések között legbővebb sportolási lehetőségre Kiskőrösön, Soltvadkerten és Kecelen van lehetőség. A településeken működő sportegyesületeket az önkormányzat támogatja. A helyi sportrendezvények rendszerint a költségvetés terhére és a helyi vállalkozók támogatásával valósulnak meg. Akasztó sportlétesítményei közé tartozik sportpálya, Stadler Stadion, Sportcsarnok és Mustang Lovasklub versenypályája. Ezek közül a sportcsarnok van önkormányzati kezelésben, a sportpályát az Akasztói Futball Klub üzemelteti. A településen működő sportegyesületek közé az Akasztói Futball Klub, a Góliát Focisuli, az Általános Iskola kosárlabda csapata és az Akasztói Sporthorgász Egyesület tartozik. Az önkormányzat támogatását kérelem alapján határozzák meg. A sportrendezvények közé a Futball Megyei I. osztályú labdarugó bajnokság, Országos Western Lovas Verseny és a Kihívás Napja tartozik. A helyi sportrendezvényeket főleg az önkormányzat és a helyi vállalkozók finanszírozzák, emellett a lakosság társadalmi munkával besegít. Az önkormányzat 2005-ben tervezi a sportpálya megvilágításának kiépítését, valamint az iskolának egy újabb sportpálya megépítését. Bócsán található sportlétesítmények körébe egy sportcsarnok és birkózó csarnok tarozik. Mindkettő önkormányzati tulajdonban van. Működtetésük 3 millió Ft-os költséget jelent évente az önkormányzatnak. A településen birkózó egyesület működik, a térségben első helyen állnak a település birkózói. Csengődön található sportlétesítmények körébe az iskolai sportcsarnok és sportpálya, valamint a községi sportpálya és öltöző tartozik. Minden létesítményt az önkormányzat működtet, használatra-kezelésre a sportcsarnokot az iskolának, a labdarúgópályát a sportegyesületnek adta át. A sportélet működtetése az önkormányzatnak 2 millió forintba kerül. A településen működő sportegyesületek közé az Aranyhomok Sportegyesület, Asztalitenisz Egyesület tartozik, mindkettőt az önkormányzat támogatja. A megrendezésre kerülő sportrendezvények között szerepel labdarugó bajnokság, asztalitenisz bajnokság, teremfoci torna, Balaton József Emlékverseny. Ezek a rendezvények régebben szponzori együttműködés keretében valósultak meg, ma már ez nagyon minimális. Tömegsport az iskola keretein belül működik. Az önkormányzat tervez a sporttal kapcsolatos beruházást, mégpedig a sportöltözőt tervezi felújítani.

Helyzetfeltárás

95



Fülöpszállás sportlétesítményei közé sportcsarnok, sportpálya tarozik Működtetése az önkormányzat számára 1 millió forintba kerül. A településen a következő sportrendezvények vannak: labdarugó szakosztály, súlyemelő és szkander szakosztály versenyei. Tömegsportra nincs lehetőség a községben. Imrehegyen az önkormányzat kezelésében van a tornaterem, amely az egyedüli sportlétesítmény a községben. Ennek működtetése az önkormányzatnak évente 1 millió forintba kerül. A településen működő sportegyesülethez tartozik az Imrehegyi SE labdarúgás. A lakosság szívesen látogatja a kistérség más településeinek sportrendezvényeit, főleg a keceli fogathajtó versenyt és teremlabda kupát. Tömegsportra van lehetőség. Ennek keretében karate, labdarúgás, teremtorna, asztalitenisz áll rendelkezésre. Izsákon lévő sportlétesítmények közé tartozik a sportcsarnok, fogathajtó pálya, sport pálya és strand. Valamennyi önkormányzati kezelésben működik. A működtetése az önkormányzat számára évi 15 millió forintba kerül. A településen megrendezésre kerülő sportrendezvények közé fogathajtó bajnokság és Sárfehér röplabda kupa tarozik. Tömegsportra az iskolai keretei között van lehetőség. Az önkormányzat tervez a jövőben uszoda létrehozását. Kaskantyú sportlétesítményei közé füves sportpálya, tornaszoba, aszfaltos kézi- és kosárlabda pálya és röplabdapálya tartozik. Ezek közül egyik sem önkormányzati kezelésű. Támogatásukra az önkormányzat évi 50 ezer forintot ad. Sportegyesületek közül csak futball egyesület működik. A futball sportkör a megyei bajnokságban szerepel. Egyéb sportrendezvények: Kaskantyúért Közalapítvány Szüreti Fesztivál Kupa, valamint az iskolai szervezésű megyei diák focikupa. A sportrendezvények a FSE, Közalapítvány és ÁMK kezdeményezésére valósulnak meg. Emellett a helyi vállalkozók is támogatják. Tömegsportra az iskolai keretein belül van lehetőség, illetve az FSE szervezésében. Az önkormányzat sporttal kapcsolatos beruházási tervéhez tartozik a tornaszoba mellé öltöző és vizesblokk építése. Kecel sportlétesítményei közé sportcsarnok, szabadtéri strand, füves futballpálya, kézilabda pálya, lőtér tartozik. Ezek közül a sportcsarnok, a játszóterek és a sportpálya önkormányzati kezelésű. Működtetésük az önkormányzat szánára évi 11 millió forintot jelent. A településen Motocross Sportegyesület, Kecel Futball Klub, Kecel Kézilabda Klub, Lovas Klub és Karate szakosztály működik. A megrendezésre kerülő sportrendezvények közé lovasverseny, motocross, kézilabda, futball bajnokság tarozik. A sportrendezvények a különböző sportklubok kezdeményezésére valósulnak meg. Szponzori tevékenység működik. Tömegsportra az önkormányzat és az általános iskola szervezésében kerül sor. Kiskőrös területén található sportlétesítmények közé tartozik a Városi Sportcsarnok, Szabadidős Park, Városi Sporttelep. A településen lévő sportlétesítmények közül valamennyi önkormányzati kezelésben működik, ennek évi költsége közel 40 millió forint. A településen működő sportegyesületeket az önkormányzat támogatja. Ezek a következők: Labdarugó Klub, Birkózó Egyesület, Cselgáncs Egyesület, Kézilabda Sportszervezet, Diák Futball Sportegyesület, labdarugó focisuli, Petőfi Szabadidő Sportegyesület. A város sportrendelete (1/2002 önormányzati rendelet) vonatkozik ezen egyesületek támogatási rendszerére.

Helyzetfeltárás

96



A településen főleg a Városi Sportigazgatóság szervezésében kerülnek megrendezésre diák és tömegsport versenyek. A térségben Kecelen működik motovross pálya, illetve lovaspálya, Akasztón Stadler-stadion, Izsákon uszoda és fogathajtó pálya, amelyeket a kiskőrösiek igénybe vesznek. A kistérség más településein megrendezésre kerülő sportrendezvényei: Kecel – fogathajtó és motocross verseny, Izsák – Sárfehér kupa négyesfogathajtó verseny, Akasztó-Csengőd – felnőtt férfi teremlabdarúgó kupa. Évenként megrendezésre kerül Kiskőrösön a férfi kézilabdában Borváros kupa. Az önkormányzat a mezfeliratok és a reklámtáblák megszerzéséhez, készítéséhez próbál együttműködéseket kiépíteni. A településen lehetőség van tömegsportokra, amelyek nagyrészt a Városi Sportigazgatóság szervezésében valósulnak meg. Ez leginkább a labdarúgásra terjed ki. Az önkormányzat tervezi a Petőfi Sándor Általános Iskola sportcsarnokának megépítését, illetve tanuszoda megvalósítását. Páhin lévő sportlétesítmények a tornaszoba, a sportpálya és a lőtér. Valamennyi sportlétesítmény önkormányzati kezelésben működik. A településen működő sportegyesületek közé az MTTSZ egyesület tartozik, amely szintén önkormányzati támogatású. Az önkormányzatnak kidolgozott támogatási rendszere nincs erre vonatkozóan. Az MTTSZ Lövésklub szervezésében rendezik meg a lövész versenyt a Szent István kupa elnyeréséért. Tömegsportra csak az általános iskolában van lehetőség. Az önkormányzat tervezi a sportpálya felújítását. Soltszentimre sportlétesítményei közé tornaterem és labdarúgó pálya tartozik. Mindkettő az önkormányzat kezelésében működik, évi költsége 3 millió forint körül van. A településen működő sportegyesületek közé labdarúgó, autósport és tömegsport egyesületek tartoznak. Az önkormányzatnak erre vonatkozóan van kidolgozott támogatási rendszere. Az önkormányzat szervezésében autós verseny, az MLSZ szervezésében labdarúgó verseny kerül rendszeresen megrendezésre. A kistérség más településeinek sportrendezvényei közül a kérdőívben a lövészetet, kézilabdát, labdarúgást és úszást jelölték meg. A helyi sportrendezvények a helyi vállalkozók közreműködésével valósulnak meg. Tömegsport az Általános Művelődési Központ szervezésében valósul meg. Az önkormányzat tervezi az iskolai tornaterem bővítését. Soltvadkert sportlétesítményei közé futballpálya, sportcsarnok, iskola területén működő futballpálya, kézilabdapálya tartozik. Valamennyi önkormányzati kezelésben működik, éves szinten az önkormányzat számára 7 millió forintot jelent. A településen STE és szakosztályai működnek. Erre vonatkozóan az önkormányzat a költségvetésen keresztül támogatást nyújt, de kidolgozott támogatási rendszerrel nem rendelkezik. A helyi sportrendezvények a vállalkozók támogatásával és a költségvetés terhére valósulnak meg. Tömegsportra szervezett keretek között nincs lehetőség. Az önkormányzatnak jelenleg nincsen sporttal kapcsolatos fejlesztési, beruházási terve.

Helyzetfeltárás

97



Tabdi sportlétesítményei közé futballpálya és az iskolában sportudvar tartozik. A futballpályát a helyi sportegyesület működteti. Az önkormányzat számára a település sportéletének működtetése az éves költségvetés függvényében, kisebb összegű támogatást jelent. Az önkormányzatnak erre vonatkozó kidolgozott támogatási rendszere nincs. Rendszeresen megrendezésre kerül a településen a BKMLSZ szervezésében megyei II. osztályú labdarúgó bajnokság. Tömegsportra esetenként van lehetőség a településen belül. Az önkormányzat sporttal kapcsolatos beruházási tervéhez tartozik a sportöltözők korszerűsítése, felújítása. Tázlár sportlétesítményei közé füves labdarúgó pálya, bitumenes kézilabda pálya és tornaterem tartozik. A tornatermet az ÁMK működteti, a többi kettőt a FTSC gondozza. A településen működő sportegyesületek, szervezetek közé a Független Tázlári Sport Klub (FTSC) - évi 400 ezer forint támogatásban részesül - , Tázlári Diáksport Egyesület (TDSE) – évi 200 ezer forint támogatásban részesül – tarozik. Az erre vonatkozó támogatási rendszert a település költségvetése tartalmazza. A településen megyei III. osztályú labdarúgó bajnokság, a TDSE által szervezett házibajnokság (sakk, foci, asztalitenisz) kerül megrendezésre. Ezen kívül ÁMK és a Tázlári Sportért Alapítvány által szervezett körzeti verseny (foci, kézilabda és sakk) kerül megrendezésre. Az általános iskola minden évben meghívást kap a soltvadkerti Orcy Kupára. A helyi sportrendezvények többnyire a Tázlári Sportért Alapítvány, a TDSE kezdeményezésére kerülnek megrendezésre. A Tázláron megrendezendő körzeti versenyeket a TDSE, Tázlári Sportért Alapítvány, az ÁMK szervezi és támogatja. Külső támogató bevonására szükség van, ezek főleg a helyi vállalkozók, takarékszövetkezet. Tömegsportra általában az ÁMK, FTSC, TDSE szervezésében kerül sor, a helyi testnevelő szerepvállalása mellett. Az önkormányzat tervezi az ÁMK területén bitumenes sportudvar kialakítását.

Média A Kiskőrösi kistérségen belüli médiát a Kőrösi Hírek, a Régió Napló és A Megye Közepén nevű folyóiratok, valamint a Kunsági Rádió, Fresh Rádió képviselik. Ezen médiák szolgáltatásait minden településen használják. A rádión és az újságon kívül néhány településen helyi kábel televízió működik. A legtöbb településen a kábeltelevízióban az önkormányzati ülések vágatlanul kerülnek leadásra, amely révén a lakosság tudomást szerezhet a települést érintő döntésekről. Néhány településen, úgy mint Fülöpszálláson és Soltszentimrén a tájékoztatás egyik eszköze a hangosbemondó. Továbbá plakátokat, szórólapokat is használnak az önkormányzatok tájékoztatásra. Akasztón a helyi médiát a kábel televízió képviseli. Ezenkívül használják a kistérségi újságokat, mint például a Megye Közepén, Régió Napló. A Kunsági Rádió és Fresh Rádió szolgáltatásait is igénybe veszik, sőt ingyenes szereplési lehetőségeket is kapnak a térségi médiákban. A művelődési ház számos feladatot felvállal, főleg rendezvények, civil szervezetek számára biztosít helyet.

Helyzetfeltárás

98



Bócsán nem működik média. Csengődön 1998 óta működik kábeltelevízió, amelyben az önkormányzati ülések vágatlanul kerülnek leadásra. Negyed évente saját, önkormányzati szerkesztésű újság jelenik meg, Csengő néven. Ezen kívül egy viszonylag naprakész honlap áll rendelkezésre, benne levelező rovat. Fülöpszálláson működik helyi újság. Művelődési ház működik, amely egyéb szerepeket is ellát. A helyi könyvtárban teleház is működik. Imrehegyen média nem működik. A lakosság a kistérség más településeinek médiaszolgáltatásait veszi igénybe. Így például a kiskőrösi Fresh Rádiót, Megye Közepént, a keceli Kopogtató nevű újságot, valamint a soltvadkerti Vadkerti híreket. Izsákon helyi újság és helyi televízió van jelen. Kaskantyún kábeltévé működik, valamint kistérségi újságok állnak rendelkezésre. A művelődési ház területe lehetőséget nyújt számos rendezvény megszervezésére. Kecelen helyi újság és helyi televízió van. A kistérség más települései közül leginkább a kiskőrösi újságot ismerik. Művelődési ház működik és számos egyéb szerepet is fel tud vállalni, főleg rendezvényekhez biztosítja a helyszínt. Kiskőrösön megjelenő újságok közé a Kőrösi Hírek, a Régió Napló és A Megye Közepén tartozik. Ezenkívül rádió működik: Kunság Rádió, Fresh Rádió. A teleház tevékenységet a könyvtár látja el. Páhin működő médiát újságok és a helyi televízió jelenti. Soltszentimrén a lakosság tájékoztatására havonta megjelenik egy ingyenes újság, Régió Napló. Ezenkívül negyed évente Önkormányzati Hírek jelenik meg. Ezenkívül hangosbemondót, plakátokat és szórólapokat használ az önkormányzat tájékoztatásra. Soltvadkerten helyi televízió, helyi újság működik. A saját kiadású újság a Soltvadkerti Hírek. Tabdin helyi televízió nem működik. Negyed évente jelenik meg az Önkormányzati Hírmondó. A kulturházban teleházat terveznek megvalósítani, amely mindenki számára hozzáférhető lesz, internet, fax és fénymásolási szolgáltatásokkal. Tázláron évente 3-4 alkalommal jelentet meg újságot az ÁMK. Ezenkívül teleház működik a művelődési házban, egyéb programok mellett, mint például árusítások stb…

Helyzetfeltárás

99



3.7 Életminőséget jelző mutatók

Az emberek életminősége nagyban befolyásolja a vállalkozó kedvet, egyáltalán a befektetési lehetőségeket, illetve azt, hogy mennyire érezhetik otthon magukat, saját településükön, saját kistérségükben, saját környezetükben. A kistérség alapvetően mezőgazdasági jellege tükröződik a jövedelmi viszonyokban. A mezőgazdasági jövedelemtermelő-képességének rohamos csökkenését új, alternatív jövedelemszerző tevékenységek nem kompenzálják. A mezőgazdaságból élők a jövedelemkiesést és az életszínvonal csökkenését önkizsákmányoló módon többletmunkával próbálják kompenzálni, ennek költségei azonban más területen jelennek meg (pl. egészségügy). A kistérség településein élők életminőségét, életszínvonalát közvetett mutatókon keresztül lehet vizsgálni, úgymint az épített és megszűnt lakások száma, vagy az 1000 lakosra jutó személygépkocsik, illetve telefonvonalak száma. Ezek a mutatók a kistérségbeli településeknél az átlagosnál alacsonyabb értéket mutatnak. A 10.000 lakosra jutó épített lakások száma a kistérségen belül valamennyi településen az országos és a megyei átlag (22,5) alatt maradt, csupán Imrehegyen (24,2) haladta meg az országos és megyei átlagot. A további lakásállomány a következőképpen alakult 2002-ben: legtöbb lakást 2002-ben Kiskőrösön (32 db) építettek, így ott a lakásállomány 6548 volt. Az épített lakások száma egy volt Bócsán, Császártöltésen, Fülöpszálláson, Kaskantyún nem történt lakásépítés 2002-ben.

Kaskantyú

Kecel

Kiskőrös

Páhi

Soltszentimre

Soltvadkert

Tabdi

Tázlár

8,7

4,0

12,0

23,8

19,0

19,5

42,0

14,8

15,8

25,2

25,9

11,0

24

22,3

20

3,4

38,6

19,7

23,7

14,2

36,6

5,6

38,3

29,3

0,0

30,4

24,7

21,6

24

21,5

20

1995

16,2

16,3

10,3

8,5

7,8

35,8

16,0

18,5

18,0

13,5

7,4

7,5

31,8

0,0

16,0

16

23,5

24

1996

46,8

16,3

13,8

17,0

4,0

12,1

11,3

0,0

30,6

30,5

15,0

15,0

25,1

0,0

26,9

24

23,5

28

1997

13,8

33,1

10,5

38,1

8,0

0,0

14,6

9,4

29,5

27,9

15,3

15,3

13,2

33,5

10,7

21

23,6

28

1998

16,7

22,4

10,7

25,6

4,0

0,0

13,1

9,2

33,0

21,1

23,6

7,7

17,3

0,0

10,8

19

15,5

20

1999

5,6

11,3

3,6

0,0

0,0

0,0

19,8

0,0

32,2

10,9

8,0

0,0

32,3

8,5

10,8

16

17,2

19

2000

16,8

16,9

3,6

4,3

4,0

12,3

6,6

18,4

13,8

17,8

8,0

0,0

9,4

8,5

43,1

13

19,5

22

2001

19,9

16,1

7,5

25,9

4,0

0,0

4,8

18,2

20,5

24,2

7,9

13,9

21,8

16,7

39,9

19

24,5

28

2002

20,1

5,4

3,8

12,9

4,0

24,2

4,8

0,0

20,6

21,2

0,0

0,0

19,3

0,0

15,1

15

22,5

31


Helyzetfeltárás

100

Ország

Izsák

10,5

31,9

Megye

Imrehegy

26,4

26,9

Kistérség

Császártöltés

11,1

1994

Fülöpszállás

Bócsa

1993

Csengőd

Akasztó

Épített lakások 10000 lakosra vetített értéke



A vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a kistérségen belül az országos és megyei átlaghoz képest eltérően alakult 2002-ben: Akasztón (99,0%, 2002), Császártöltésen (99,9%), Kecelen (94,8%, 2002) és Kiskőrösön (93,2%)az átlagosnál magasabb volt. Soltszentimrén (87,1%, 2002) meghaladta a kistérségi (83,7%, 2002) és megyei (85,0%) átlagot, Soltvadkerten (84,6%, 2002) a kistérségi átlagot haladja meg. A többi településen a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma az átlagostól elmarad. (ábrát lásd. az 5. fejezetnél) A csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya néhány településen meghaladta a kistérségi (39,6%, 2002), a megyei (31,3%, 2002) és az országos (56,0%, 2002) átlagot. Így Akasztó (89,1%, 2002), Csengőd (63,3%, 2002), Izsák (59,2%, 2002), Soltvadkert (83,7%, 2002) és Tabdi (59,9%, 2002) haladja meg az áltagot. Kiskőrös (52,9%, 2002) a kistérségi és a megyei átlagot haladja meg. A többi településen még nincs közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás. (ábrát lásd. az 5. fejezetnél) Az 1000 lakosra jutó háztartási gázfogyasztók száma alapján a térség az átlagnál jobb képet mutat. A kistérség a háztartások számára szolgáltatott villamos energia arányát tekintve a legjobb helyzetű kistérségek közé tartozik az országban. Fülöpszálláson, Izsákon, Kecelen, Páhin, Soltszentimrén és Soltvadkerten az utóbbi években nőtt a villamos energiát és vezetékes gázt fogyasztók száma. A többi településen kis mértékben, de csökkent a számuk. Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik számát illetően Bócsán (367,89, 2002), Kiskőrösön (323,46, 2002) és Soltvadkerten (340,87, 2002) a legmagasabb az arány. Az országos átlagot (259, 2002) csupán Csengőd (200,49, 2002), Fülöpszállás (217,85, 2002), Imrehegy (200,49, 2002), Soltszentimre(238,79, 2002) és Páhi (254,79) nem haladja meg. A megyei átlag (276,82, 2002) alatt marad Akasztó (269,97, 2002), Császártöltés (271,6, 2002), Izsák (274,16, 2002) és Tabdi (278,3, 2002). Kaskantyú (282,95, 2002) és Kecel (282,39, 2002) a kistérségi átlaghoz (285, 2002) vannak közel.

116-160 db/ezer lakos 160-187 db/ezer lakos 187-214 db/ezer lakos 214-241 db/ezer lakos 241-320 db/ezer lakos

Ezer lakosra jutó személygépkocsik száma kistérségenként, 2002 Forrás: VÁTI-TEIR Helyzetfeltárás

101



A személygépkocsik számát illetően ezen kedvező helyzet mögött valószínűleg az áll, hogy a vidéki, kistelepülési létformához, és a külterületi lakosság „mozgásához” elengedhetetlen az autó, vagy akár több autó is egy családban. Ezen autóállomány minőségéről azonban nincs külön információ. Valószínűsíthető, hogy a kedvezőbb szám mögött, alacsonyabb minőség húzódik. Az 1000 lakosra jutó távbeszélő-fővonalak számát illetően a kistérség településein (277, 2002) a megyei (278,09, 2002) és az országos (305, 2002) átlagnál alacsonyabb értéket mutat. A legmagasabb érték Kiskőrösön (336,18, 2002), Soltszentimrén (306,06, 2002), Császártöltésen (308,86, 2002) és Soltvadkerten (308,45, 2002) volt tapasztalható. Legkisebb érték Imrehegyen (157,44, 2002) és Tázláron (198,6, 2002) volt. (ábrát lásd. az 5. fejezetnél) Az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletekkel és vendéglátóhelyekkel való ellátottság szempontjából a megyei (16,7, 2002) és országos (16,0, 2002) átlagot meghaladja Bócsa (20,0, 2002), Kiskőrös (23,1, 2002) és Soltvadkert (28,7, 2002). Legkevesebb Imrehegyen (10,9, 2002), Tabdin (12,6, 2002) és Tázláron (12,6, 2002).

Az életminőséget reprezentáló mutató még a lakossági kérdőíveken megkérdezett jövedelmi szint. Kaskantyúi válaszadók többségének jövedelmi helyzete 60-80.000 forint között van. Imrehegyi kérdőív kitöltője szintén ebbe a jövedelemtartományba esik. A Fülöpszállásról, Kecelről, Tázlárról, Soltvadkertről és Kiskőrösről beérkezett kérdőívek alapján megállapítható, hogy a válaszadók zömének jövedelme 100.000 forint körül van. A tázláriak közül többen megjelölték a 120.000 forint feletti jövedelemszintet is. Az Akasztóról, Tabdiról beérkezett kérdőívben a válaszadók 120.000 forint feletti jövedelemszintet jelöltek meg. A kiskőrösi kérdőívekben ketten jelöltek meg 120.000 forint feletti jövedelemszintet. A Bócsáról beérkezett kérdőívek alapján megállapítható, hogy a válaszadók jövedelemszintje nagyon különböző, sokan jelöltek meg 40.000 forint körüli jövedelemszintet.

Helyzetfeltárás

102



4. ÉPÍTETT KÖRNYEZET JELLEMZŐI ÉS ÁLLAPOTA

A Helyzetfeltárás készítése során felmérésre került a Kiskőrösi kistérség épített környezete is, hiszen ez is rendkívül meghatározó keretet adhat a további fejlesztéseknek, illetve nagyon sok esetben olyan értékeket is magában hordoz, amelyeket mindenképpen számba kell venni, tudatosítani meglétüket, hasznosítási formát találni számukra, vagy éppen megváltoztatásuk szükségességét megfogalmazni.

4.1 Településkép, településszerkezet, zöldfelületi rendszer

Történelmünk, kultúránk fontos részét képviselik a különböző korokból ránk maradt építészeti alkotások, műemlékek, régészeti lelőhelyek. Ezek a települések arculatának jellegzetes meghatározói, így védelmük, állaguk megóvása közös érdekünk. Ez nemcsak egyes épületeket, hanem jellegzetes utcasorok, népi építészeti alkotások, és a településképi együttesek egészét kell, hogy érintse. Különösen fontos ez a Kiskőrösi kistérség településein, mert számukra rendkívül fontos bevételi forrást jelenthet a későbbiekben is, a már eddig is fejlődőképesnek mutatkozó idegenforgalom. A sikeres idegenforgalom számára pedig alapkövetelmény a szép és rendezett településkép, a vendégeket maradásra, nézelődésre bíró épületek, amelyek számára új funkciókat kitalálva lehet szélesíteni a jelenleg még nem túl választékos programkínálatot. A kistérséget alkotó települések képviselőivel készített interjúk (Kiskőrös, 2005. január 6-án) során került sor egy áttekintő felmérésre, melynek lényege az volt, hogy az adott település képviselőjének a beszélgetés során értékelnie kellett a településképet, elsősorban zöldfelület ellátottság és -minőség szempontjából. Az értékelést 10-es skálán végezték (10-nagyon jó, 1elhanyagolt, „ronda”). Az értékelő személyek viszonyítási alapnak a kistérség többi településeit tekintették. A következő ábra mutatja az egyes településekről kialakított értékeket.

Helyzetfeltárás

103



Az általános településképnek, zöldfelületi rendszernek az egyes települések képviselői által való értékelése: település

kapott érték

Akasztó

6

Bócsa

5

Császártöltés

6

Csengőd

8

Fülöpszállás

8

Imrehegy

8

Izsák

8

Kaskantyú

6

Kecel

9

Kiskőrös

6,5

Páhi

7

Soltvadkert

6

Soltszentimre

8

Tabdi

2

Tázlár

7

A pontok területi elhelyezkedése

Átlag érték: 6,7 A felmérés szubjektív, de azért használható, mivel a résztvevők értékelésükkel azt fejezték ki, hogy mennyire érzik jól magukat abban a környezetben, amelyben élnek. Tudva lévő, hogy az ember komfortérzetét nagyban elősegíti a természetes, egészséges környezet, melynek része a növényzet, víz, tiszta levegő. Egy település (Tabdi) esetében nagyon alacsony pontszám született, az értékelő a kevés növényzetre és a szűk utcákra panaszkodott. Átlagosan 6 illetve 7 pontokat adtak. Ez azt tükrözi, hogy inkább megelégedettek az emberek a településképpel, mint nem. Azért nem lettek ezek a pontok magasabbak, mert nem jó minőségű, vagy nem elegendő a zöldfelület. Az „új” települések magas pontokat kaptak, ezeken a helyeken már tudatosabban alkalmazzák a „zöldet”, mint biológiailag aktív felületet, a településeken széles utcák, rendezett épületek vannak. Több tér áll rendelkezésre a növényzet számára. A legmagasabb pontot Kecel kapta. Itt a szép zöldfelület mellett a víz, mint esztétikai elem is hangsúlyt kap, több szökőkút formájában. A zöld területek a település szerves részeit képezik, gondozásukra nagy hangsúlyt fektetnek.

Helyzetfeltárás

104



A kistérség településeinek szerkezetét átnézve, a következő megállapítások tehetők: Akasztó és Császártöltés kivételével a vidék meghatározó jellegzetessége a tanyás településszerkezet, noha a külterületi népesség aránya tág határok között változik. Az 1990-es népszámlálás tükrében a két végletet Imrehegy és Bócsa (közel 50%), ill. Kecel és Kiskőrös (10% alatt) képviselik. A mai kistérség települései történeti szempontból az alábbi három típusba sorolhatók: Fülöpszállás mellett, amely egyike volt a Kiskun Kerület nyolc szabadalmas településének, mezővárosi múltra tekinthet vissza Kiskőrös és Izsák is. A török hódoltság után telepített falvak, mint pl. Akasztó, Császártöltés vagy Kecel, általában zárt települések maradtak. Ha mégis kifejlesztették tanyarendszerüket, az csak a jobbágyfölszabadítás után történt meg. A tanyaközségek az egykori kun pusztákon jöttek létre a zárt településektől távol eső szórványok természetes besűrűsödésével századunk első felében (Bócsa, Soltszentimre), vagy a tanyás határrészek mesterséges községgé alakításával 19491952 között (Kaskantyú, Tabdi, Imrehegy). Mai szemmel nézve nemcsak a külterületen élők arányát tekintve lehet különbséget tenni a kistérség falusi települései között, hanem aszerint is, hogy kisfalvak vagy óriásfalvak-e. Ez utóbbi csoportból emelkedett a kisvárosok sorába 1993-ban Kecel és Soltvadkert, majd 1997-ben Izsák. A térségben Kiskőrös tölti be a kisvárosi szerepkörnek megfelelő központi funkciókat. Intézmény-ellátottság tekintetében lassan fölzárkózik hozzá Izsák, Kecel, Soltvadkert és Fülöpszállás is. E centrális elhelyezkedésű, jómódú települések együttesétől határozottan elkülönül a periférikus fekvésű, kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező tanyaközségek csoportja. E településtípus sorsa e vidéken is a tanya jövőjétől függ, ami nem csupán a helybeliek ügye. A külterületi lakó- és munkahelyek térbeli átrendeződésével párhuzamosan ugyanis új társadalmi csoportok képviselői jelennek meg a tanyai lakosok között: a természet közelségét kereső külföldiek, akik jó befektetésnek tartják a külterületi ingatlant és olyan elszegényedő városiak, akik a tanyai gazdálkodástól remélik sorsuk jobbra fordulását. Beilleszkedésük távolról sem problémamentes. A települések szerkezetének vázlatos rajzából sok konkrétum kiolvasható. Négy városunk esetében az utcaszerkezetekből megtudhatjuk, hol vannak a településmagok, melyek ma már többnyire a településközpont szerepét töltik be (ábrákon lila pont jelöli a központokat). Láthatóak a közlekedési kapcsolatok és a zöldfelületi ellátottság is.

Helyzetfeltárás

105



Ebben a négy városban közös (de általában minden városnál jellemző), hogy egy főútvonal mellé települt szabálytalan utcaszerkezetű városmagból az idők során szabályosabb utcaszerkezetű városrészek létesültek. Az így kialakult városoknak a jó klímájáért felelősek a zöldfelületek, hogy hol mennyi helyet szorítottak növényzetnek, az az alábbi ábrákból 5 kitűnik.

Kiskőrös

Kecel

Soltvadkert

Izsák

5

A településszerkezeti ábrák mindegyikére vonatkozik, hogy vázlatosak, cél nem a pontos utcaszerkezetek felrajzolása volt, hanem egyfajta szerkezeti áttekintés, melyből látszanak a közlekedési kapcsolatok, zöldfelületek elhelyezkedései és a szabályosság illetve szabálytalanság (narancsszín: számozott utak, citromsárga.: bekötőutak, barna: vasút, fekete: utcaháló, zöld: zöldfelületek, lila: központok). Helyzetfeltárás

106



Csengőd és Akasztó zöldfelületi ellátottsága nagyon jó, míg Kaskantyú, Császártöltés, Bócsa, Páhi, Soltszentimre és Fülöpszállás ezzel nem dicsekedhet. Tázlár, Tabdi és Imrehegy viszonylag fiatal települések, szabályos utcaszerkezet, széles, hosszú utcák jellemzik őket. Imrehegyet illetően figyelemre méltó, hogy a települést egy védősávként funkcionáló zöldfelület választja el a főközlekedési úttól.

Csengőd

Akasztó

Kaskantyú

Császártöltés

Bócsa

Páhi

Soltszentimre

Fülöpszállás

Tázlár

Tabdi

Helyzetfeltárás

Imrehegy

107



A települések arculatát nagyban meghatározza, hogy mi az ott lakók elsődleges megélhetési forrása. A Kiskőrösi kistérség településeinek többsége a szőlőtermesztésből, borászatból él (Imrehegy, Kecel, Soltvadkert, Soltszentimre), másutt ez kiegészül mezőgazdasággal (Akasztó, Csengőd, Kaskantyú, Tázlár, Páhi), gyümölcstermesztéssel (Izsák). Vannak, akik már csak mezőgazdaságból élnek(Bócsa, Fülöpszállás). Kiskőrös egykoron borászatból élt, ma már a szolgáltatásokból származik bevétele.

A települések zöldfelületi rendszere: A gondosan megtervezett települési zöldfelületi rendszer nem csak a lakosság komfortérzetét növeli, a környezet-egészségügyi helyzetet javítja (ún. kondicionáló hatása van), hanem a települések belterületét is bekapcsolva, részét képezheti az egész országot behálózó zöldfelületi hálózatnak. A zöldfelületi ellátottság természetesen a nagyobb városok urbanizáltabb környezetében még fontosabb, de a falvak térségében sem elhanyagolható. A falusias települések esetében a települési zöldfelületnek (a kis településméretnél fogva) nem annyira a klímamódosító hatás, vagy éppen a sivár beépítettség „megtörése” a célja, sokkal inkább például a levegőkörnyezet javítása. A mezőgazdasági területekkel körülvett falvakban a magas háttér porszennyezés kiszűrésében segíthet a jól gondozott falusi zöldfelületi rendszer. Ehhez hozzátartozik minden növényzettel fedett terület, ezen belül a magánkertek, üzemi területek zöldfelületei, a temetők, valamint a lakott területek közterületein a közparkok, fásított terek (játszóterek), fasorok, facsoportok. Kiemelt jelentőségűek ebből a szempontból a településeken belül található vizes élőhelyek. Elhelyezkedésük szerint megkülönböztetünk: sávos helyzetű zöldterületeket, ilyenek a település telkes lakóterületei; vonalas helyzetű zöldterületeket, ilyenek az utcai zöldsávok és a vízfolyások partja; és szigetes helyzetű zöldterületeket, mint a közparkok, a temetők, a sportpálya és az intézménykertek. Használatuk módja szerint megkülönböztetünk: Korlátlan közhasználatú zöldterületeket, ide sorolhatók a belterületi erdők, a közparkok és közkertek, valamint az utcai zöldsávok, Korlátolt közhasználatú zöldterületeket, ami alatt a zöldterületi jellegű intézmények (temető, sportpálya) és a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények (iskola, óvoda, művelődési ház, templom stb.) értendők, a hol a használat térben és időben korlátozva van, A közhasználat elől elzárt zöldfelületeket, melyhez a lakóterületekhez tartozó kerteket soroljuk. Ezekre kell minden településen nagyobb gondot fordítani ahhoz, hogy a lakosság egészségesebb, esztétikusabb, és „otthonosabb” környezetben élhessen.

Helyzetfeltárás

108



A kistérség a Kiskunsági-homokhát középső területén helyezkedik el. Arculatát négy tájtípus határozza meg: a félig kötött buckás homokvidék telepített erdőkkel és homokpusztarét maradványokkal; kötött homokos síkság akác és nyárerdővel, szőlő- és gyümölcskultúrákkal; csernozjomos homoksíkság; valamint buckaközi medencék lápos réti, illetve szikes talajokkal. A korábbi belvízrendezések, a nagyüzemi szőlő és gyümölcstelepítések, a szántóterületek bővítése és a homoki monokultúrás erdősítések jelentős élőhely pusztulásokat idéztek elő, amelyet tovább súlyosbított az utóbbi évek tartós vízhiánya, a talajvízszint süllyedése. Ilyen adottságok mellett nehéz létrehozni ideális mennyiségű, és minőségű zöldfelületeket. A helyzetfeltárás is erről tanúskodik. A települések szerkezetéről készült ábrákon megjelennek a belterületi zöldek is. Általában jellemző, hogy nagyon alacsony a tartósan növényzettel fedett területek aránya a beépítettekhez képest. A kiskőrösi kistérség települései a mozaikosan elhelyezkedő Kiskunsági Nemzeti Park területei között helyezkednek el. Ez meghatározza a táj arculatát és a településeken alkalmazható növényfajokat is. Megtalálhatók itt a kőris-éger láprétek, a Kolon-tó környékén zsombékosok, jellemző növényfajok a nyílt vízfelületeken a tündérrózsa, közönséges rence. Elszórtan orchideafajok találhatók: vitézkosbor, ujjaskosbor. További ritka növényfajok: nyúlfüle gomba, árvalányhaj, buglyos szegfű, szibériai nőszirom, kornistárnics, kígyónyelvpáfrány, sziki zsázsa, bárányparéj. Régi időkben a homok megfogására feketefenyőt, akácot telepítettek. Gyakori telepített fafajok a fehér és szürke nyár is. A fent részletezett adottságokon kívül a települések rendezési tervei is befolyással vannak a zöldfelületi ellátottságra. Sajnos az a tendencia, hogy az új rendezési tervekben (sajnos a jogszabályi előírások, és határidő ellenére sem készült mindenhol, új, megfelelő rendezési terv) sem elég hangsúlyos a zöldfelületi munkarész. Sok mindennek betudható ez a mellőzöttség, szerencsére azonban vannak települések, ahol ennek ellenére is komoly törekvések vannak a „zöldítésre”, településszépítésre. A kistérség nagy része homokon, szikes talajokon fekszik. Ahol homok van, ott elterjedt az a szokás, hogy az emberek a homokot csíkosra gereblyézik. A gereblyézés lényege az, hogy ezzel egyben gyomtalanítanak is, ugyanakkor elvágják az egyetlen lehetőségét a növényzet megtelepedésének. A Kiskunságban a „csíkos homok” a szép, ott ezt szokták meg. Minden településnek van saját temetőkertje, sportpályája, ezek általában gondozottak. Csak a jobb módú települések alkalmaznak kertészt, a kisebb falvakban alkalmi munkások teszik rendbe a zöldfelületet. Parlagfűirtási akciókat folyamatosan szerveznek a települések. Településenként a következő jellemzőket találtuk a zöldfelületi rendszerekkel kapcsolatban: Akasztó Parkosítási céllal adtak be pályázatot a Zöld Forráshoz, az AVOP keretében pedig a központi belterület rendezésére pályáztak sikertelenül. A település sportlétesítménye, a Stadler-stadion nem csak méreteinél fogva, hanem a szépen gondozott füves pályája miatt is figyelemre méltó. Akasztóhoz tartozik az Akasztó-Harta pusztai TK, melyet sziki növény-, madárvilága miatt nyilvánítottak védetté.

Helyzetfeltárás

109



Bócsa A településnek 2, megközelítőleg 2ha-os parkja van. Mivel nagyon homokos területről van szó, nehéz parkosítani. Kerékpárút építését tervezik, az infrastruktúrális ellátottság (utak, világítás) sokat javult az utóbbi években. Faluszépítési céllal pályáznak folyamatosan. Császártöltés A Kiskunság és Sárköz határán változóan hullámos felszínre épült település szerkezetének a különlegességét az árterület szélén magasodó löszpartba fúrt, présbál pince-utcák adják. Van egy parkerdő, mely rekreációra ad módot. Csengőd Csengőd az évek során egyre épült, szépült. Hagyománnyá vált az utcai előkertek létesítése, rendszeres gondozása. Rendszeres járdatakarításra, télen hóeltakarításra kötelezték a háztulajdonosokat. Kötelezővé vált az útszéli árkok kaszálása. Tilossá vált a szennyvíz utcára vezetése. Az újratelepítés óta 100 év telt el. Hála az ősök bölcs előrelátásának a vasút mellé jelölték ki jövendő lakhelyüket, széles, egyenes utcákkal. A község jelenlegi arculatát a 60-as évektől kezdődően vette fel. A lakosság ekkor került olyan anyagi helyzetbe, hogy a régi kicsiny vályogfalú, gyakran nádtetős házakat lebontsa, s helyettük a jelenlegi, sokat vitatott formájú, de tágas, egészséges házakat megépítse. A zöldfelület minősége még nem megfelelő, alkalmi munkásokat foglalkoztat a hivatal. A képviselőtestületben van kertész. A településen (a helybeliek szerint) védendő fasorok vannak: Szabadság u. – Platán fasor (kb. 50 db), Dózsa Gy. U. – gesztenye-juhar-hárs fasor (kb. 50 db). Fülöpszállás Nem igazán hangsúlyosak a zöldfelületi kérdések a településen, ugyanakkor ami zöldfelület van, az rendezett. Terveznek némi parkfelújítást a központban. Sok a külterületi védett zöldterület: szikes tavak, gyepek, rétek. Működő tanyák vannak a külterületen, ezek közül említésre méltó: Kurjantó, Balázspuszta, Telekpuszta. Imrehegy A közlekedési úttól egy főként akácból álló véderdősáv választja el a települést. Ez nagyban hozzájárul a település arculatának kedvező megítéléséhez. Nagyon jó a falu infrastruktúrája. 2004-ben a Virágos Falu pályázaton 4. díjat nyertek. Szabadidőpark áll rendelkezésre szabadtéri rendezvények lebonyolítására.

Helyzetfeltárás

110



Izsák Új zöldfelületet létesítettek: fogathajtó pálya. A köztéri zöldek szépen gondozottak. Van egy játszótér a Kossuth Lajos téren, a Szabadság téren működő szökőkút díszeleg. Több kisebb parkja van Fülöpszállásnak: Millenium Park, Vízműpark, idősek otthona előtti park, óvodapark. 2 kertészt foglalkoztat folyamatosan a hivatal. Kaskantyú Van egy kicsi park, egy sportpálya, de összességében kevés a zöldfelület. Kertészt nem foglalkoztatnak. Van kerékpárút a településen. Kecel A település zöldfelületi ellátottsága, minősége jó,. A meglévő közterületi zöldek nagy kiterjedésűek. A legfontosabbak: központban Liget kb. 8ha, Villanyszérű 4ha, Kenderföldi tó mewllett 6ha. Van 5 fa játszótér. Kertészt foglalkoztatnak. A vállalkozókat ösztönzik a településszépítésre. Helyi védettséget élvez néhány fa. Kiskőrös A máskülönben kevés zöldfelületi rendszer állapota vegyes képet mutat. A központi részen gondozott zöldterületek vannak, de a perifériák elhanyagoltak. Kiskőrösön van egy szabadidőpark, ahol focipályák, teniszpályák rekreációs tevékenység végzésére (séta, futás) alkalmas liget van. Jellemzően vannak ligetes-fás területek a városban. A parkfenntartást a Kőröskom Kft. végzi. A meglévő játszóterek közül még több felújításra vár. A település körül több működő tanya található, jó a tanyai infrastruktúra. Páhi A település zöldfelületei tiszták, gondozottak, azonban a településszépítés intenzívebb lehetene. Egy 1600 m2 közpark és egy 3000 m2-es játszótér t(fajátékok is vannak) található Páhin. Kevés az utcabútor, kellenek padok, hulladéktárolók. Közhasznú munkások végzik a közterek karbantartását. Kb. 130-150 működő tanya van a település körül, jellemző a tájbaillő építkezés a településen. Az AVOP-ba adtak be pályázatot településszépítési céllal.

Helyzetfeltárás

111



Soltvadkert Hangsúlyosak a zöldfelületi fejlesztések. 50 millió forintot nyert Soltvadkert parképítésre. A terepadottságokhoz igazodva széles utcákat alakítottak ki annak idején. Játszóterükön fajátékok vannak, 2 focipályát gondoznak. Fontos eleme a településnek a Vadkerti-tó, melyet üdülőcentrumnak tekintenek. A 70 ha-os tavat természetes eredetű víz tölti ki, és környékét extenzíven igyekeznek fenntartani. Vannak fásított utcák a frekventált helyeken, az alkalmazott növények: Díszszilva, Selyemakác.

Soltszentimre A településközpontban található egy park, egy sportpálya és a hozzá tartozó tornacsarnok. A tornacsarnok környezetrendezése egy leendő mérnök vizsgamunkájának képezi tárgyát. Folyamatosan pályáznak zöldfelület gondozásra. A játszótér állapota nem kielégítő, vasból készült játszószerek vannak.

Tabdi A település homokon található, ezért kevés a hasznos zöldfelület. A központban fenyővel beültetett parkocska van. Gondozott sportpályával ez a település is dicsekedhet. Szűk utcák lévén nincs lehetőség zöldfelületi bővítésre. Jellemző a tájbaillő építkezés.

Tázlár Tanyás település, kb. 150 tanyával. Közmunkások végzik a parkfenntartást. Van 1 park, játszótér és sportpálya. Vállalkozói övezet kialakítását tervezik, a kijelölt terület minimum 20%-án jogszabály szerint zöldfelületet kell létesíteni.

Helyzetfeltárás

112



4.2 Műemlékvédelem Az önkormányzat helyi védelem alá helyezhet olyan épületet vagy területet, melyet az ott élő közösség múltja, hagyományai szempontjából védendő értéknek ítél, és mely érték valamely szempontból meghatározó vagy egyedi. Az esetleges országos vagy megyei jelentőségű védett műemlékekét az országos és a megyei műemlékvédelmi hivatalok felelősek. A Kiskőrösi kistérség látnivalóit tekintve a természeti értékek túlsúlyban vannak az épített értékekhez képest. A térség épített értékei elsősorban sajátos településszerkezetének, másodsorban pedig a történelmi múltjának köszönhetők. Itt mindenképpen meg kell említeni a kiskőrösi Petőfi-kultuszt. Az 1823-ban született nagy magyar költő emlékét a Petőfi Ház mellett rengeteg kiskőrösi rendezvény is őrzi (pl: Szilveszteri Ünnepségek). A kistérség egyedi tájértékeit képezik a tanyák, tanyás településszerkezet, annak minden jellemzőjével. Épített egyedi tájértékek még: Akasztói Stadler –stadion (férőhelyeinek száma 20 000, ez mindenképpen figyelemreméltó, bár nem tájbaillő), Tabdin a Dankó Villa (kultúrtörténeti jelentőséggel bír), Izsáki Fogathajtó pálya. Műemlékek: Akasztó Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék: Stílus1: Típus1:

669 Római katolikus templom Bács-Kiskun megye Akasztó Iskola u. 2 R.k. templom. A torony alsó szintje és az oldalkápolna (egykori szentély) középkori. Bővítve barokk stílusban a 18. sz.-ban. Háromhajóssá bővítve 1939-ben. Keresztút, olaj Prokop Pétertől, 1968. Historizáló Szakrális

Császártöltés Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék:

Helyzetfeltárás

8609 Népi épületek Bács-Kiskun megye Császártöltés Kossuth u. 132. 1054 / 90 Népi épületek. (Könyvtárrá alakították.)

113



Fülöpszállás Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék: Stílus1: Stílus2: Típus1:

670 Református templom Bács-Kiskun megye Fülöpszállás Kiskunság tér 580 Ref. templom, barokk, 1750. Barokk Rokokó Szakrális

Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék: Típus1:

8787 Népi lakóház Bács-Kiskun megye Fülöpszállás Solti u. 3 /A. 664 Lakóház, népi. Lakóépület


9511 Borda-tanya; Kiskunsági Nemzeti Park irodái Bács-Kiskun megye Fülöpszállás (Székekpuszta) Székekpuszta 29 . 440 Ún. Borda-tanya, 19. sz. második fele. Kiskunsági Nemzeti Park irodái. Lakóépület

Imrehegy Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék: Stílus1: Stílus2: Típus1:

10035 Erdészház Bács-Kiskun megye Imrehegy Felsőkistelek dűlő 46 . 78 Erdészház, 1910 körül. Historizáló Eklektikus Lakóépület

Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék: Stílus1: Típus1:

9512 Érseki borászati központ Bács-Kiskun megye Imrehegy Szarkás 136 . 85 Volt érseki borászati központ, 1914. Historizáló Ipari

Helyzetfeltárás

114



Izsák Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék: Típus1:

9513 Ún. Bognár tanya Bács-Kiskun megye Izsák Matyó dűlő 81 . 455 Ún. Bognár tanya, 19. sz. második fele. Vendégház. (Kiskunsági Nemzeti Park) Lakóépület

Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék: Stílus1: Stílus2: Típus1:

665 Római katolikus templom; Gábor arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplom Bács-Kiskun megye Izsák Szent István tér 1 . 37 R.k. templom, klasszicista, 1815. Berendezés: oltár, szószék, copf, 1800 körül. Barokk Rokokó Szakrális

Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék: Stílus1: Stílus2: Típus1: Típus2:

666 Piéta Bács-Kiskun megye Izsák Szent István tér 1 . 37 Pietá-szobor, barokk, 1763. Barokk Rokokó Egyéb Plasztika

Kecel Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék: Stílus1: Stílus2: Típus1:

Helyzetfeltárás

671 Római katolikus temetőkápolna Bács-Kiskun megye Kecel Császártöltési u. 43 . 2248 R.k. temetőkápolna, barokk, 18. sz. Barokk Rokokó Szakrális

115


Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék: Stílus1: Stílus2: Típus1:


672 Római katolikus templom Bács-Kiskun megye Kecel Szabadság tér 12 . 2913 R.k. templom, barokk, 18. sz. Berendezés: főoltár, klasszicista, 19. sz. eleje. Barokk Rokokó Szakrális

Kiskőrös Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék: Típus1:

673 Petőfi Sándor szülőháza Bács-Kiskun megye Kiskőrös Petőfi Sándor tér 5 . 2678 Petőfi Sándor szülőháza, ma múzeum, népi, 1790 körül. Lakóépület

Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék: Stílus1: Stílus2: Típus1: Típus2:

674 Petőfi Sándor mellszobra Bács-Kiskun megye Kiskőrös Petőfi Sándor tér 5 . 2678 Petőfi Sándor mellszobra, 1861. (Az emlékház udvarán). Historizáló Romantikus Egyéb Plasztika


10200 Zsinagóga Bács-Kiskun megye Kiskőrös Petőfi Sándor u. 5 . 3139 Ún. "Tanház", volt zsinagóga, szecessziós, 1915. Szecessziós Szakrális

Helyzetfeltárás

116




8812 Szlovák tájház Bács-Kiskun megye Kiskőrös Szent István u. 23 . 1497 Lakóház, népi. Szlovák tájház. Lakóépület

Soltszentimre Törzsszám: Név: Megye: Település: Hrsz: Jegyzék: Stílus1: Típus1:

675 Gótikus templomrom Bács-Kiskun megye Soltszentimre 201 Templomrom, gótikus, 15. sz. Gótikus Szakrális

Soltvadkert Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék: Stílus1: Stílus2: Típus1:

676 Református templom Bács-Kiskun megye Soltvadkert Bocskai u. 7 . 18 Ref. templom, barokk, 1794. Barokk Rokokó Szakrális


677 Római katolikus temetőkápolna Bács-Kiskun megye Soltvadkert Koltói Anna u. 14 . 1719 R.k. temetőkápolna, klasszicista, 1847. Klasszicista Szakrális


678 Evangélikus templom Bács-Kiskun megye Soltvadkert Kossuth u. 2 . 10 Ev. templom, klasszicista, 1836. Klasszicista Szakrális

Helyzetfeltárás

117



Műemlék jellegű épületek: Kiskőrösön az eklektikus stílusban épült városháza, a Szarvas Szálló, egyes lakóépületek és a Petőfi Ház. Helyi védettséget élveznek a következők: Csengődön a községháza és a temető kriptája, Kecelen a helytörténeti gyűjtemény épülete, illetve a városháza. A kistérség területén hivatalosan nyilvántartott régészeti lelőhelyek: Akasztó:

2 db lelőhely megnevezés nélkül

Bócsa:

12 db lelőhely külön megnevezés nélkül

Császártöltés: 40 db lelőhely Fülöpszállás: 7 db lelőhely Izsák:

5 db lelőhely

Kaskantyú:

3 db lelőhely

Kiskőrös:

18 db lelőhely

Páhi:

1 db régészeti lelőhely

Soltszentimre: 2 db lelőhely Soltvadkert:

15 db lelőhely

Tabdi:

2 db lelőhely

Tázlár:

9 db lelőhely

Ezek a lelőhelyek nem csak a települések múltja miatt fontosak, de a későbbi fejlesztések, akár konkrét beruházások gátját is jelenthetik, ha nem számolunk velük időben. Ezért nagyon fontos, hogy az egyes települések rendelkezzenek a jogszabályi előírásoknak megfelelő rendezési tervvel, amelynek részét kell, hogy képezze az Örökségvédelmi Hatástanulmány is.

Helyzetfeltárás

118



5. A KISTÉRSÉG INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETE

Az infrastruktúra a települések és térségek fejlesztésében olyan meghatározó, és általában fejlesztendő tényező, amely jelentős gátja lehet a további fejlesztéseknek, vagy éppen jelentőset lendíthet is az általános komfortérzeten, akár pedig a gazdasági helyzeten, vagy éppen jelentős meghatározója lehet a környezet állapotának is. Ezért kiemelten kezelendő, és áll itt külön ennek helyzetértékelése. Az infrastruktúra fejlődésénél nagyon fontos, hogy fejlődése minden területére kiterjedjen, és a különböző fejlesztések egymással párhuzamosan valósuljanak meg, hiszen egy-egy elem hiánya is már nagymértékben visszavetheti az adott térség fejlődését, ellenben kiépítettsége nagyot lendíthet azon. A fejezetben a térség ivóvíz-, gáz-, energiaellátását, valamint a telekommunikácó kiépítettségét tárgyaljuk. Bács-Kiskun megye az általános infrastrukturális fejlettségi szinten az ország megyéinek rangsorban a kevésbé fejlettek közé tartozik. Az ilyen módon viszonylag fejletlen megyei szinthez képest a Kiskőrösi kistérséget bizonyos infrastrukturális mutatókban még további elmaradás jellemzi, míg másokban meghaladja a megyei átlagot. A kistérség településeinek belterületein mára gyakorlatilag teljes az alap infrastruktúra kiépítése, vagy folyamatban van. A külterületi kiépítések jóval költségesebbek, ami lelassíthatja a térség vonalas infrastruktúrájának bővítését.

Helyzetfeltárás

119



5.1 Ivóvízellátás

A megyei és a kistérségi adatok is elmaradnak az országos átlaghoz képest, bár az utóbbi években a gyors fejlesztéseknek köszönhetően csökkent a különbség. Az országon belül, a kistérségek között a Kiskőrösi kistérség a második legjobb kategóriába tartozik a vízhálózatba bekapcsolt lakosok számát illetően. Közvetlen szomszédjai közül a Bajai és a Jánoshalmai kistérség előzi meg, és a Kalocsai kistérséggel van egy szinten, viszont a Kiskunhalasi, a Kiskunmajsai, Kiskunfélegyházi, Kecskeméti és Kunszentmiklósi kistérségeknél jobb helyzetben van.

175-315 db/ezer lakos 315-335 db/ezer lakos 335-355 db/ezer lakos 355-375 db/ezer lakos 375-478 db/ezer lakos

Ezer lakosra jutó közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakosok száma kistérségenként, 2002 Forrás: VÁTI-TEIR

Helyzetfeltárás

120



Csengőd

Fülöpszállás

Imrehegy

Izsák

Kaskantyú

Kecel

Kiskőrös

Páhi

Soltszentimre

Soltvadkert

Tabdi

Tázlár

33,1

58,0

40,6

31,5

20,5

60,1

19,1

28,3

66,5

62,8

84,6

76,1

46,8

23,8

53,64

58,4

76,60

1994

64,8

33,4

59,6

40,9

31,9

20,9

60,5

22,2

60,4

68,1

63,2

85,6

76,5

49,4

23,7

59,11

60,5

77,70

1995

67,7

36,2

18,6

44,2

35,0

23,9

60,7

29,7

60,7

73,3

63,5

86,1

80,6

54,3

27,5

60,23

61,4

78,90

1996

95,2

44,3

81,5

72,2

63,3

39,1

61,3

65,6

88,8

89,2

65,8

87,5

80,9

66,8

65,2

78,23

80,3

90,40

1997

96,2

45,0

100,0

72,3

64,2

39,1

62,9

66,1

88,5

89,4

65,6

88,0

86,6

70,0

65,7

80,16

82,7

90,60

1998

96,5

45,0

100,3

72,2

64,3

39,4

64,3

66,1

89,3

93,9

65,6

87,9

86,8

70,7

75,0

81,91

83,2

91,10

1999

96,9

45,8

100,5

72,6

64,3

39,4

65,8

66,1

91,0

94,6

65,9

88,0

86,7

71,9

76,2

82,63

83,6

91,40

2000

97,4

46,7

101,7

72,7

64,3

39,4

69,3

66,1

91,4

95,4

66,0

88,5

87,4

71,9

78,2

83,55

84,5

92,40

2001 2002

98,5 99,0

47,3 46,8

109,1 99,9

69,1 70,0

69,2 70,5

43,3 43,1

70,3 72,4

66,0 64,2

94,6 94,8

93,5 93,2

67,8 67,9

87,7 87,1

87,3 84,6

77,8 79,3

72,5 71,3

84,21

84,5

92,90

83,75

85,0

93,00

Ország

Császártöltés

64,7

Megye

Bócsa

1993

Kistérség

Akasztó

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A Kiskőrösi kistérségen belül, a települések között nagy a nivellálódás: sok településen szinte teljesen kiépített az ivóvízhálózat, míg egy-két településen nagyok a lemaradások, mindössze 50 % körüli a rákötések aránya. A táblázatból látható, hogy Bócsa, Imrehegy esetén 50 % alatt marad a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, de a többi település is nagyon elmarad az országos átlagtól. Ez alól kivételt csupán Akasztó, Császártöltés, Kecel és Kiskőrös képez.

Helyzetfeltárás

121



Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 110%

Akasztó Bócsa

100%

Császártöltés 90%


80%

Imrehegy 70%

Izsák Kaskantyú

60%

Kecel 50%

Kiskőrös Páhi

40%

Soltszentimre 30%

Soltvadkert Tabdi

20%

Tázlár 10%

Kistérség Megye

0% 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Ország

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Településenként a következőkkel jellemezhető a vízellátás megoldása, illetve a lakosság ellátásának színvonala: Akasztó területén az ivóvíz-szolgáltatást a Kőrösvíz Kft. látja el. Az ivóvízvezeték-hálózat gyakorlatilag teljesen kiépített (99%) a településen, az állapota viszont nem megfelelő, elavult, felújításra szorul. Az ivóvízminőség országos viszonylatban jó, de az arzéntartalom miatt nem felel meg az EU normáknak. Az ivóvízellátás biztosítása 2 db községi mélyfúrású kútból történik, melyek 80 és 40 m talpmélységűek. 1973-ban és 1981-ben átadott kutak kapacitása 860 és 2300 m3/d, tényleges termelésük 600 és 1200 l/p. Az éves szinten értékesített ivóvíz mennyisége 150.000 m3/év. A napi fajlagos fogyasztás 97 l/fő/d. A településen egy darab globusz víztorony található. A településen a társaság hálózatfejlesztést jelenleg nem végez, de önerős beruházással megvalósított hálózatbővítéshez - az igényelt többlet vízmennyiség arányában meghatározott főművi fejlesztés estén - hozzájárul.

Helyzetfeltárás

122



Bócsa területén az ivóvíz-szolgáltatást szintén a Kőrösvíz Kft. látja el. A településen az ivóvízvezeték-hálózat kiépítettségi foka igen alacsony (2002-ben 46,8% volt), a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma lassú mértékben növekszik (ma kb. 50%). Nagy problémát jelent a külterületi házak (780 db) rácsatlakoztatása az ivóvízhálózatra, hiszen ennek kiépítése jóval költségesebb, mint a belterületen lévőké. A településen az ivóvíz minősége megfelelő, javításra nem szorul. Az ivóvízellátást 2 db 250 és 265 méter talpmélységű kút biztosítja. Császártöltés területén - az előző településekhez hasonlóan - az ivóvíz-szolgáltatást a Kőrösvíz Kft. látja el. Az elmúlt tíz évben történt dinamikus hálózatbővítésnek köszönhetően a településen az ivóvízvezeték-hálózat kiépítettségi foka teljesnek mondható. Míg az 1990-es évek elején 50% körüli volt, addig ma 100%-os a rákötések aránya. A településen ivóvízminőségi problémák nincsenek. Az ivóvízellátás biztosítása 2 db községi mélyfúrású kútból történik. Császártöltésen két darab globusz víztorony található. A településen a társaság hálózatfejlesztést nem végez, de önerős beruházással megvalósított hálózatbővítéshez - az igényelt többlet vízmennyiség arányában meghatározott főművi fejlesztés estén - hozzájárul. Csengőd településen a kistérségi fő ivóvíz-szolgáltató szintén a Kőrösvíz Kft.. Az ivóvízvezeték-hálózat kiépítésében nagy elmaradások tapasztalhatóak, hiszen az 1995-ös bővítés óta a fejlesztések gyakorlatilag 2002-ig leálltak a településen. Az utóbbi években történt némi előrelépés, így mára (2004) 85%-os a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya. A település ivóvize enyhén vasas, minősége megfelel a hazai követelményeknek, azonban az EU-nak nem, így az 550 méter talpmélységű kút vastalanítása elengedhetetlen. A község területén egy darab globusz víztároló található. A település önkormányzata kiemelt jövőbeni feladatként tekint a külterületi ivóvízhálózat kiépítésére, ami közel 15 millió forintos beruházást jelent. Fülöpszállás területén a szolgáltató a Kőrösvíz Kft. látja el. Az utóbbi évek hálózatbővítésének köszönhetően mára 95%-os a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya. Fülöpszálláson 18 km hosszú közüzemi ivóvízvezeték található. Az ivóvízellátás biztosítása a községi mélyfúrású kutakról történik. Imrehegy ivóvíz-szolgáltatója szintén a Kőrösvíz Kft.. Infrastrukturális szempontból a település a kistérség legelmaradottabb települése. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya még ma is csak közel 50%-os. Ez többek között annak köszönhető, hogy nagyon jelentős itt a külterületen élők aránya (közel 50%-os). A település ivóvize magasabb arzéntartalma miatt nem felel meg az EU-s követelményeknek. A víztárolóval nem rendelkező településen 2 darab mélyfúrású kút biztosítja az ivóvízellátást. Izsák település önállóan üzemelteti az ivóvíz-hálózatát (Izsák Kht.). 1993-ban 60, 2002-ben 70, mára 98%-os a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, ami teljesnek mondható. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 42 km. Az ivóvíz minősége jó, javításra nem szorul. Egy 500 m3-es globusz víztoronnyal, három mélyfúrású 120-180 m talpmélységű kúttal rendelkezik. A településen 1978-ban építették ki az ivóvízhálózatot. Azóta a hálózat elavult, felújításra szorul. A településen a társaság hálózatfejlesztést nem végez, de önerős beruházással megvalósított hálózatbővítéshez - az igényelt többlet vízmennyiség arányában meghatározott főművi fejlesztés estén- hozzájárul. A helyi vízmű telepen történik a víz fertőtlenítése, majd a településen található víztornyok és hálózati nyomásfokozó szivattyúk továbbítják az ivóvizet a hálózatba.

Helyzetfeltárás

123



Kaskantyú területén is az ivóvíz-szolgáltatást a Kőrösvíz Kft. látja el. Míg az 1990-es évek elején 15%-os volt a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, addig mára – a jelentős fejlesztéseknek köszönhetően – 80%-os, a közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza pedig mindössze 5 km. Az ivóvízellátás biztosítása a községi mélyfúrású kutakról történik (2db). A településen egy darab globusz víztorony található. A helyi vízbázis vízminőségi szempontból sem teljes értékű, a termelt víz magas vastartalma (Fe) miatt javításra szorul. Tázlár területén is a Kőrösvíz Kft. látja el az ivóvízszolgáltatást. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2002-ben 71,3%-os volt, azóta ez az érték a további rákötéseknek köszönhetően csak tovább növekedett. A belterületi lakások rákötése teljesnek mondható. Az ivóvíz minősége a hazai minőségi követelményeknek igen, de az EU-nak nem felel meg magasabb vastartalma miatt. Az ivóvízmennyiséget két mélyfúrású kút adja, valamint egy globusz (50 m3) víztorony található a településen. A kutak 1963 (1) és 1984 (2) óta üzemelnek, 192 (1) és 198 (2) méter talpmélységgel, kapacitásuk 800 (1) és 1100 l/perc (2). Az 1. számú kút csak a nyári száraz időkben üzemel. A település napi ivóvízfogyasztása 150 m3. Kecel önkormányzata önállóan üzemelteti az ivóvíz-hálózatát (Kecelvíz Kft.) A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2002-ben 94,8 %-os volt, azóta ez az érték a további rákötéseknek köszönhetően növekedett. Az ivóvízellátás biztosítása a községi mélyfúrású kutakról (5 db 132-205m talpmélységű) történik. A község területén egy darab globusz víztároló található. A helyi vízbázis vízminőségi szempontból elfogadható, hazai szempontból fogyasztásra alkalmas, viszont a szigorúbb EU-s minőségi követelményeknek a termelt víz magas vastartalma (Fe) miatt nem felel meg, ezért minőségjavításra szorul, melyet 2008-ig kell végrehajtani és közel 100 millió forintba kerül. Kiskőrös területén az ivóvíz-szolgáltató a Kőrösvíz Kft.. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások folyamatos növelése miatt, mára a bekötések aránya teljesnek mondható (2002-ben 93,2% volt). A településen a társaság hálózatfejlesztést nem végez, de önerős beruházással megvalósított hálózatbővítéshez - az igényelt többlet vízmennyiség arányában meghatározott főművi fejlesztés estén - hozzájárul. A helyi vízmű telepen történik a víz fertőtlenítése, majd a településen található víztornyok és hálózati nyomásfokozó szivattyúk továbbítják az ivóvizet a hálózatba. Az ivóvízellátás biztosítása a községi mélyfúrású kutakról történik. (8 db 100200 m talpmélységű). A településen egy 1000 m3-es víztározó és egy 200 m3-es magas víztároló található. A helyi vízbázis vízminőségi szempontból elfogadható, viszont a termelt víz magas vas (Fe) és arzéntartalma (As) miatt a későbbiekben minőségjavításra szorul. A település vízbázisának arzéntartalma 24 microgramm/liter, amit 2008-ig 10 microgramm/liter alá kell csökkenteni. A kutak vastalanítása 100 millió, az arzénmentesítés 200-300 millió forintba kerül majd. Páhi önkormányzata önállóan üzemelteti az ivóvíz-hálózatát. (Önkormányzati Vízmű). A településen az ivóvízvezeték-hálózat kiépítettségi foka nem megfelelő (2002-ben 67,9% volt), a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma igen lassú mértékben növekszik (2004ben 72 %-os volt). Nagy problémát jelent a külterületi házak rácsatlakoztatása az ivóvízhálózatra, hiszen ennek kiépítése jóval költségesebb, mint a belterületen lévőké. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 8 km. Az ivóvízellátás biztosítása a községi mélyfúrású hidroformos kutakról történik, melyek a település külterületén találhatóak. A két darab mélyfúrású kutat 1968-ban és 1983-ban 168 és 180 méter talpmélységgel fúrták, éves kapacitásuk 54.000 m3. A község víztárolója egy 50 m3 kapacitású hidroglobusz víztároló. A helyi vízbázis vízminőségi szempontból sem teljes értékű, a termelt víz enyhén vasas (Fe), viszont minőségjavításra nem szorul. Helyzetfeltárás

124



Soltszentimre területén is a térség legnagyobb ivóvíz-szolgáltatója a Kőrösvíz Kft. az ivóvízhálózat üzemeltetője. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2002-ben 87,1%-os volt, ami a belterületen teljes bekötöttséget jelent. Az ivóvízellátás biztosítása a községi mélyfúrású kutakról történik. Soltszentimrén két 98 méter talpmélységű kút található, amelyek nem felelnek meg az EU szabványnak. Szűrőberendezéssel kell ellátni a kutakat, melynek költsége 15 MFt/kút. A 20 éves műanyagcsőalapú hálózat felújítása is elkerülhetetlen. A helyi vízbázis vízminőségi szempontból is kifogásolható, hiszen magas a termelt víz vas (Fe) és ammóniumtartalma (NH3), amit a későbbiekben javítani kell. Soltvadkert település ivóvíz-szolgáltatását a Soltvadkerti Önkormányzati Vízmű Kft. látja el. 1993-ban 76,1, 2002-ben 84,6 %-os volt a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya. Az ivóvízellátás biztosítása a községi mélyfúrású kutakról történik. Jelenleg a településnek 3 kútja van, mely kielégíti a fogyasztói igényeket. A helyi vízbázis vízminőségi szempontból elfogadható, hazai szempontból fogyasztásra alkalmas, viszont a szigorúbb EU-s minőségi követelményeknek a termelt víz magas vastartalma (Fe) miatt nem felel meg, ezért minőségjavításra szorul, melyet 2008-ig kell végrehajtani és közel 250 millió forintba kerül Tabdi területén is az előző településekhez hasonlóan az ivóvíz-szolgáltatást a Kőrösvíz Kft. látja el. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2002-ben 79,3 %-os volt. A település külterületi rákötöttsége 20 %-os. Tabdin egy mélyfúrású kút található, mely önállóan képes ellátni az ivóvíz-szükségleteket. A kút vízminősége nagyon jó, megfelel az EU minőségi normáknak. 5.2 Szennyvízelvezetés, -tisztítás és -elhelyezés A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a megyei és a kistérségi adatok is jóval elmaradnak az országos átlaghoz képest, bár az utóbbi években a gyors fejlesztéseknek köszönhetően csökkentek a különbségek. A kistérség külterületi népessége magyarországi viszonylatban igen jelentősnek számít, ami megmagyarázhatja az országos átlagtól való elmaradást: Az egy háztartásra jutó szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének költsége külterületen jóval magasabb, mint belterületen, ezért várhatóan hosszabb távú problémát fog jelenteni ez a kérdéskör. (Csakúgy mint sok tanyasi életformához köthető infrastruktúrális és egyéb fejlesztési probléma.) A legfrissebb (2002) KSH adatok szerint a kistérség 15 települése közül mindössze hatnak volt közcsatorna hálózata. Az utóbbi években és jelenleg is a szennyvízcsatorna-hálózat folyamatos bővülése és a csatornahálózatba bekötött ingatlanok számának növekedése tapasztalható a kistérség területén, de még vannak olyan települések, településrészek, ahol nincs megoldva a települési folyékony hulladék megfelelő kezelése. Szennyvíztisztító telep működik Csengődön, Fülöpszálláson, Izsákon, Kecelen Kiskőrösön és Soltvadkerten. A csengődi telep fogadja Akasztó és Tabdi szennyvizét is, a fülöpszállási Soltszentimréjét. A keceli pedig Imrehegyét fogja fogadni, amint ott is megvalósul a szennyvízcsatornázás. A csengődi (6222 Csengőd, Erdőalja 37.) és az izsáki (6070 Izsák, Gedeon dűlő) telepen vízjogi engedéllyel rendelkező folyékony hulladék leürítő hely van. Emellett Soltszentimrén, Páhin (0169/12 hrsz.), Kecelen (0446/8, 0446/7 hrsz.) és Kaskantyún (058/1 hrsz.) az önkormányzat által kijelölt leürítő hely található, de ezek nem felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak. A páhi leürítő hely teljes körű felülvizsgálata elkészült, bezárását 2005 elejére tervezik. A csengődi és a kiskőrösi szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításra kerül.

Helyzetfeltárás

125



Kistérség

Soltvadkert

Soltszentimre

0,0

0,0

0,0

19,8

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

4,80

19,1

43,00

1994

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,6

0,0

0,0

21,3

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

5,24

19,0

43,40

1995

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

1,2

0,0

0,0

22,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

5,47

18,9

44,20

1996

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,6

0,0

0,0

23,4

0,0

0,0

3,5

0,0

0,0

6,19

19,5

44,90

1997

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,7

0,0

0,0

26,5

0,0

0,0

24,1

0,0

0,0

9,56

21,8

46,00

1998

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,7

0,0

0,0

31,6

0,0

0,0

24,7

0,0

0,0

10,88

22,3

47,60

1999

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,7

0,0

0,0

36,4

0,0

0,0

41,5

0,0

0,0

14,12

23,0

49,10

2000

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,7

0,0

0,0

52,0

0,0

0,0

84,6

0,0

0,0

23,30

24,6

51,20

2001 2002

0,0 89,1

0,0 0,0

0,0 0,0

0,0 63,3

0,0 0,0

0,0 0,0

0,7 59,2

0,0 0,0

0,0 0,0

51,9 52,9

0,0 0,0

0,0 0,0

62,3 83,7

0,0 59,9

0,0 0,0

20,87

25,3

53,50

39,63

31,3

56,00

Ország

0,0

Megye

0,0

Tázlár

0,0

Tabdi

0,0

Páhi

Kiskőrös

0,0

Izsák

0,0

Bócsa

1993

Akasztó

Kecel

Kaskantyú

Imrehegy

Fülöpszállás

Csengőd

Császártöltés

Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A táblázatból látható, hogy 2002.-ben Bócsa, Császártöltés, Fülöpszállás, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Soltszentimre és Tázlár esetén is 0 % volt a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a kistérségben. Kiskőrösön és Soltvadkerten az utóbbi évek nagy arányú fejlesztésének köszönhetően közel 80%, valamint csaknem 100% a rákötések aránya. Három településen 2002-ben adták át a szennyvízcsatorna-hálózatot és tisztítót (Akasztó, Csengőd, Tabdi), Izsákon szintén 2002-re fejeződött be a közcsatornahálózat bővítése. Fülöpszálláson Soltszentimrével közösen, Kecelen pedig önálló megvalósítással 2005 végére épül ki a szennyvízcsatorna-hálózat. Imrehegy a keceli tisztítóhoz fog csatlakozni, (előreláthatólag 2007-ben), azonban a terepmunkák még nem kezdődtek el. Kaskantyú és Páhi közös beruházás keretében (5 éven belül) tervezi a közcsatorna-hálózat kiépítését, a többi településen érdemleges előrelépés nem történt a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztésével kapcsolatosan (Tázlár, Bócsa, Császártöltés).

Helyzetfeltárás

126



Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (% ) 100%

Akasztó Bócsa

90%

Császártöltés 80%


70%

Imrehegy Izsák

60%

Kaskantyú Kecel

50%

Kiskőrös 40%

Páhi Soltszentimre

30%

Soltvadkert Tabdi

20%

Tázlár 10%

Kistérség Megye

0% 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Ország

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A statisztikai adatok alapján az elmúlt kb. 5 év megvalósult fejlesztéseinek köszönhetően Akasztó, Soltvadkert, Csengőd és Tabdi településeken sikerült az országos átlagot elérni, illetve meghaladni a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arányának tekintetében. Természetesen a települések csak vissza nem térítendő támogatások igénybevételével képesek fejlesztési projekteket végrehajtani. Azonban a térség településeinek nagy része forráshiányos település (ÖNHIKI), ami még az önerő előteremtését is megkérdőjelezi. Egy közműcsatornahálózat és tisztító kiépítése milliárdos nagyságrendű beruházás, ahol az önerő-hozzájárulás elérheti a 100 millió forintot. Az eddig megvalósult, vagy megvalósítás alatt lévő fejlesztések ISPA támogatásból valósulnak meg. Azok a települések, amelyek még nem pályáztak a közműcsatorna-hálózat és tisztító kiépítésére, azok NFT KIOP pályázattal egészíthetik ki szűkös anyagi forrásaikat. Településenként a következőképpen változik a kép: Akasztón 2001-ben önkormányzati beruházásként építették ki a szennyvízelvezető és gyűjtő hálózatot, mintegy 1540 db szennyvízbekötéssel. A keletkezett szennyvíz mennyisége 113.000 m3/év. A településen igen magas a bekötéssel rendelkezők száma, ami összesen 89,1 %-os rákötést eredményezett 2002-ben, mára megközelíti a 100 %-ot. A Csengőd külterületén kiépített biológiai tisztítású szennyvíztisztító Csengőddel és Tabdival közös üzemeltetésű, aminek 250 m3/nap a kapacitása. A szennyvízelvezetés gravitációs vezetékrendszeren történik. A szennyvízkezelő a Kőrösvíz Kft. Helyzetfeltárás

127



Bócsa egyike azon településeknek, ahol még nem kezdődött el a szennyvízcsatorna kiépítése. Az önkormányzat legfontosabb fejlesztési programjai között szerepel ennek megvalósítása, amihez támogatásra van szükség. Az évente keletkezett szennyvíz elszikkasztásra kerül, vagy kezeletlenül megy a folyékony hulladéktárolóba, ami a település külterületén található. Császártöltés településen szintén nincs kiépítve szennyvízcsatorna-hálózat. Itt is kiemelten kezelik a kérdést és a legfontosabb fejlesztési terveik között szerepel a szennyvízcsatornahálózat kiépítése (közös terv Hajóssal). Jelenleg szikkasztásos módszerrel kezelik a szennyvizet, amit a soltvadkerti szennyvíztisztítóba szállítanak. A keletkezett szennyvíz mennyiségéről nem állnak rendelkezésre adatok. Csengődön 2002-ben építették ki a szennyvízcsatorna-hálózatot, azóta a szennyvízbekötések aránya 96 %-os, a közcsatorna-hálózat hossza 17 km. A településen található szennyvíztisztító Akasztóval és Tabdival közös üzemeltetésű. A Csengődön található szennyvíztisztító környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. Az évente Csengődön keletkező szennyvíz mennyisége 95.000 m3/év. A tisztító három település önkormányzatának közös tulajdonában van. A szennyvízelvezetés gravitációs vezetékrendszeren történik. A szennyvízkezelő a Kőrösvíz Kft. Fülöpszálláson 2003. augusztusa óta Soltszentimrével közös beruházás keretében épül a szennyvízhálózat és tisztító. Az 1,2 milliárdos beruházás 2005 év végére fejeződik be. A terveknek megfelelően a szennyvízelvezetés gravitációs vezetékrendszeren történik majd, az üzemeltető pedig a Kőrösvíz Kft. lesz. A biológiai tisztító Fülöpszálláson épül, a tisztított szennyvíz befogadója a Duna-völgyi főcsatorna lesz. Az évente keletkező szennyvíz mennyisége 450 m3/nap, mely elszikkasztásra kerül, vagy kezeletlenül megy a folyékony hulladéktárolóba. Imrehegy jelenleg nem rendelkezik szennyvízhálózattal és tisztítóval. Kecel városának csatornaprogramjához csatlakozott a település, amelynek keretében a városban biológiai tisztítású 1500m3/nap kapacitású tisztító épül várhatóan 2007-ig. Jelenleg a szennyvizet a településen kijelölt folyékony hulladékgyűjtő telepre szállítják. Az évente keletkező szennyvíz mennyisége kb. 250 m3/nap. Izsákon 2002-ben átadott szennyvízcsatorna-hálózat és tisztító működik. Az önkormányzat működteti a szennyvízkezelőt (Inno-Kom Kft.), mely a település külterületén található. Az évente keletkezett szennyvíz mennyisége 400 m3/nap, mely gravitációs vezetékrendszeren 100%-ban a biológiai tisztítóba kerül. 2002-ben a szennyvízvezetékre a rákötések aránya 59,2%, 2004-ben 80% volt. A közcsatornahálózat hossza 47 km, a szennyvíztisztító kapacitása 912 m3/nap, ami a település szennyvizén kívül befogadja Ágasegyházét és Orgoványét is, amelyek a kecskeméti kistérség tagjai.

Helyzetfeltárás

128



Kaskantyú jelenleg nem rendelkezik szennyvízhálózattal és tisztítóval. Páhi közös kivitelezésben, Páhi déli részén megvalósuló tisztítóval 3-5 éven belül szennyvízcsatorna-hálózat, melynek költségei elérik az 1 milliárd forintot. keletkezett szennyvíz mennyisége 500 m3/nap, mely elszikkasztásra kerül, vagy megy a helyi folyékony hulladéktárolóba.

településsel épül meg a Az évente kezeletlenül

Tázlár jelenleg nem rendelkezik szennyvízhálózattal és tisztítóval, melynek kiépítése csak a középtávú fejlesztési tervek (10év) között szerepel. A beruházás költségét 600-800 millió forintra tervezik. Jelenleg a szennyvizet szikkasztásos módszerrel kezelik, melyet Soltvadkertre szállítanak, de a jövőben Kiskunhalas lesz a befogadó. A keletkezett mennyiségről adatok nem állnak rendelkezésre. Kecel városában Imrehegy községgel közös kivitelezésben tart a szennyvízcsatorna-hálózat és tisztító kiépítése. A gravitációs csatornahálózattal és körzeti átemelőkkel kiépített hálózat az 1500m3/nap kapacitású biológiai tisztítóba szállítja majd a szennyvizet. A városban naponta 1200-1300m3 szennyvíz keletkezik. A szennyvíztisztító a város belterületétől 1300 méterre elszigetelten helyezkedik el. A két ütemben megépülő tisztító az első ütemnél tart (650m3/nap kapacitás). A beruházás első szakasza 2005-re készül el 1,2 milliárd forint költségvetéssel. Kiskőrös térségi központ évtizedek óta rendelkezik szennyvízhálózattal és tisztítóval, melynek bővítése folyamatos. A szennyvízelvezető rendszer gerinchálózatának kiépítettsége jelenleg 90 %-os. A településen azokban az utcákban, ahol található gerincvezeték az ingatlanoknak 80-90 %-a van rákötve a hálózatra. Ez összesen 70-80%-os rákötést eredményez a településen. A biológiai tisztítású oxidációs árokkal felszerelt, felújított szennyvíztisztítóba gravitációs csatornahálózatból kerül az éves szinten termelődő 7,8 t szennyvíz. A tisztító napi kapacitása 3000m3. Az elkövetkező évek egyik legfontosabb fejlesztése lesz a szennyvíz-csatornahálózat teljes kiépítése Erdőtelek településrész és a vasúton túli iparterületek felé. A tervezett beruházás 5 éven belül valósul meg 1 milliárd forintos költségvetéssel. Más településekkel való együttműködést szennyvíztisztítás terén Kiskőrös nem tervez, egyedül a saját szennyvízét tisztítja. Páhi jelenleg nem rendelkezik szennyvízhálózattal és tisztítóval. Kaskantyú településsel közös kivitelezéssel, Páhi külterületén megvalósuló tisztítóval épül meg a szennyvízcsatornahálózat. Az évente keletkezett szennyvíz mennyisége 500 m3/nap, mely elszikkasztásra kerül, vagy kezeletlenül megy helyi folyékony hulladéktárolóba. Soltszentimrén 2003. augusztusa óta Fülöpszállással közös beruházás keretében épül a szennyvízcsatorna-hálózat és tisztító. Az 1,2 milliárdos beruházás 2005 év végére fejeződik be. A terveknek megfelelően a szennyvízelvezetés gravitációs vezetékrendszeren történik majd, az üzemeltető pedig a Kőrösvíz Kft. lesz. Jelenleg a szennyvízcsatornára rákötött lakások aránya 60-65%-os, mely az év végére teljes lesz. Az évente keletkező szennyvíz mennyisége 450 m3/nap.

Helyzetfeltárás

129



Soltvadkert 1996 óta rendelkezik szennyvízhálózattal és tisztítóval, melynek bővítése folyamatos. A szennyvízelvezető rendszer gerinchálózatának kiépítettsége jelenleg 100 %-os. A településen azokban az utcákban, ahol található gerincvezeték az ingatlanoknak 95 %-a van rákötve a hálózatra. Ez összesen 95%-os rákötést eredményez a településen. A biológiai tisztítású szennyvíztisztítóba gravitációs csatornahálózatból kerül az éves szinten termelődő 270.000 m3 szennyvíz.. Az elkövetkező évek egyik fontosabb fejlesztése lesz a szennyvíztisztító bővítése a növekvő szennyvízmennyiségnek köszönhetően, valamint a műszaki színvonal javítása érdekében, melynek költségei elérhetik a 100 millió forintot. Tabdi 2002-ben építették ki a szennyvízcsatorna-hálózatot, azóta a szennyvízbekötések aránya 54 %-os, a közcsatorna-hálózat hossza 16,9 km. A biológiai szennyvíztisztító Akasztóval és Csengőddel közös üzemeltetésű. Helyileg Csengődön található, ahová csatornán kerül a szennyvíz. Az évente keletkező szennyvíz mennyisége 6.000 m3/év. A szennyvízelvezetés gravitációs vezetékrendszeren történik. A szennyvízkezelő a Kőrösvíz Kft.

Helyzetfeltárás

130



5.3 Gázellátás

nincs gázközmű 0-180 db/ezer lakos 180-220 db/ezer lakos 220-260 db/ezer lakos 260-300 db/ezer lakos 300-415,1 db/ezer lakos

Ezer lakosra jutó háztartási gázfogyasztók száma kistérségenként, 2002 Forrás: VÁTI-TEIR A Kiskőrösi kistérség vezetékes földgázzal történő ellátása országos viszonylatban átlagosnak mondható. Azonban, ha figyelembe vesszük a magas külterületi népesség arányát az összlakosságon belül, akkor már figyelemreméltó a gázhálózat kiépítettségi foka. Megyei összehasonlításban azonban nem ilyen jó a helyzet, ugyanis a bajai, a jánoshalmi, a kalocsai és a kecskeméti kistérségekben is nagyobb a gázhálózat kiépítettségi foka. A településeken a gázhálózat 1990-es évek lején került kialakításra, melynek üzemeltetője a DÉGÁZ Rt. bajai és kecskeméti kirendeltsége. A gerincvezetékek és a gázátadók üzemeltetője a MOL Rt. Az így kiépített gázvezeték-hálózatra rácsatlakozottak aránya településenként 50-95% között mozog, mely kissé elmarad az országos átlagtól, ami nem meglepő a nagy arányú külterületi népesség függvényében. A közüzemek ellátása azonban 100%-ban a gázhálózatról biztosított.

Helyzetfeltárás

131



A kiskőrösi kistérséget DNY-ÉK-i irányú. 8 bar nagyközépnyomású gerincvezeték látja el földgázzal. A térségi gázátadó Soltvadkerten található, ami kilenc települést lát el: Akasztó, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltvadkert, Tabdi. A többi település a szabadszállási (Soltszentimre, Fülöpszállás), az izsáki és a tázlári (Bócsa, Tázlár), és a felsőszentiváni (Császártöltés) gázátadóról kapja a földgázt. A 8 bar nyomású földgázt településenként egy nyomásszabályozó állomás alakítja át 3 bar nyomásra. Akasztón, Kecelen, Csengődön, Tázláron, Imrehegyen, Bócsán, Páhin, Tabdin, Császártöltésen új építésű a gázhálózat (1994-1995-ben épült ki), a rácsatlakozások aránya 90% körül van, ami hazai viszonylatban is magas értéknek számít. Ezeken a településeken a gázvezeték műszaki állapota jó, felújítása nem indokolt. Az utólag jelentkező igényeket az elosztóhálózat bővítésével, ill. utólagos leágazóvezetékek kiépítésével ki lehet elégíteni. Más településeken szintén új gázhálózattal jóval kisebb a rákötések aránya. Ilyen település Csengőd 44%-os rákötésével. Palackos megoldást alkalmaznak a lakosság ellátásában. Fülöpszálláson, Soltszentimrén, Soltvadkerten az 1990-es évek elején építették a gázvezetéket, mely 80-90%-os bekötésű, műszaki állapota kielégítő, felújítására nincs szükség. Legkorábban Izsákon épült ki a gázhálózat 1983-ban 90%-os bekötöttséggel, legkésőbb pedig Kaskantyún (1996-ban), ahol a bekötések aránya 70%-os. Kiskőrösön 1994-ben épült ki a gázhálózat, melynek felújítása folyamatos, a rákötések aránya mára eléri a 75 %-ot. A kistérség külterületi gázellátása nem megoldott: csak a belterülethez közel fekvő külterületi épületek vannak vezetékes gázzal ellátva. A többi lakott ingatlan gázellátása Pb gázpalackkal történik.

Helyzetfeltárás

132



5.4 Villamosenergia-ellátás A Kiskőrösi kistérségben a villamos-energia ellátás szolgáltatója a DÉMÁSZ Rt. kiskőrösi kirendeltsége. A kistérségi ellátás bázisa a kiskőrösi 120/20kV-os alállomás, amely a paksi és a kiskunmajsai 120kV-os alaphálózattal kapcsolódik az országos hálózatra. A kistérségben a településekre 8db 20kV-os vezetékek biztosítják az energiaellátást. A középfeszültségű ellátások légvezetéken (föld feletti) történnek, míg kisfeszültségen szigetelt légvezeték, vagy kisebb mértékben földkábel biztosítja a szolgáltatást. A településeket ellátó középfeszültségű ellátások közül egy földkábeles, a többi légvezetékes. A kisfeszültségű vezetékek közül térségi szinten 3% a földkábel aránya, a többi légvezetékes. Az előbbi csak Kiskőrösön és Soltvadkerten található. A transzformátorokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlenül a fogyasztói igények kielégítése. A közép és kisfeszültségű hálózatok jellemzően oszlopokra szerelten kerültek kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A települések ellátását szolgáló transzformátor állomások is jellemzően oszlop állomások. Csak a települések központjában, a belvárosi részeken létesített hálózatok kerültek földkábelbe; itt jellemzően a transzformátor állomások építettházas, lemezházas kivitelűek. A településeken a hálózatok karbantartása és felújítása folyamatos. A térségben az elektromos hálózatba bekapcsolt fogyasztók száma 20.000, aránya 95 %-os. A jelenlegi hálózat a felmerült igényeket kielégíti. Mindösszesen 100 és 200 közé tehető az egész kistérséget figyelembe véve azon külterületi lakott tanyák száma, amelyek nincsenek elektromos hálózatba kötve. Csak kevés településen tapasztalható kisebb probléma az elektromos ellátás területén: Tázlár, Kaskanytyú és Tabdi községben rendszeres áramkimaradás okoz problémát, ami a hálózat elavultságából, elöregedéséből következik. Ezen problémák megoldására a települések önkoprmányzatai pályázatok útján próbálnak megoldást találni. Közvilágítás: A települések közvilágítása teljes lefedettséggel megépült. A közvilágítás modernizálása folyamatos a térségben: energiatakarékos, Nátrium (Na) lámpák kerülnek beépítésre, melyek állapota korszerűnek mondható. Kiskőrös és Kecel területén az útkereszteződések mentén a közeljövőben várható a lámpatestek sűrítése, míg Tabdin a külterületi közvilágítás kiépítése várható a közeljövőben (80-100M Ft költségvetéssel). Kiskőrös, Soltszentimre, Páhi, Csengőd, Soltvadkert, Tázlár, Kaskantyú területén már befejeződött az energiatakarékos közvilágítás kiépítése, a többi településen még zajlik ez a folyamat.

Helyzetfeltárás

133


NOS SZEGED KFT. 2005.február Villamosenergia és gázellátás a háztartásokban (db) Bócsán

Villamosenergia és gázellátás a háztartásokban (db) Akasztón Villamos energiát fogyasztó háztartás

Villamos energiát fogyasztó háztartás

Vezetékes gázt fogyasztó háztartás


1200 1000 800 600 400 200 0

2000 1500 1000 500 0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

1993

2002

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Villam osenergia és gázellátás a háztartásokban (db) Császártöltésen




1500 1000 500 0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2002

Villamosenergia és gázellátás a háztartásokban (db) Fülöpszálláson

Villamosenergia és gázellátás a háztartásokban (db) Csengődön Villamos energiát fogyasztó háztartás

2001

Vezetékes gázt fogyasztó háztartás Villamos energiát fogyasztó háztartás

1400 1200 1000 800 600 400 200 0


1500 1000 500

1993

Helyzetfeltárás

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

134


NOS SZEGED KFT. 2005.február Villamosenergia és gázellátás a háztartásokban (db) Izsákon

Villamosenergia és gázellátás a háztartásokban (db) Imrehegyen Villamos energiát fogyasztó háztartás



400

4000

300

3000

200

2000

100

1000


0

0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

1993

2002

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Villamosenergia és gázellátás a háztartásokban (db) Kaskantyún




800 600 400 200 0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

2000

2001

2002

Villamosenergia és gázellátás a háztartásokban (db) Kiskőrösön

Villamosenergia és gázellátás a háztartásokban (db) Kecelen Villamos energiát fogyasztó háztartás

1999




5000 4000

10000 8000 6000 4000 2000 0

3000 2000 1000 0 1993

Helyzetfeltárás

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

135


NOS SZEGED KFT. 2005.február Villamosenergia és gázellátás a háztartásokban (db) Soltszentimrén

Villamosenergia és gázellátás a háztartásokban (db) Páhin Villamos energiát fogyasztó háztartás

Vezetékes gázt fogyasztó háztartás Villamos energiát fogyasztó háztartás

700 600 500 400 300 200 100 0


800 600 400 200 0

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Villamosnergia és gázellátás a háztartásokban (db) Soltvadkert




5000 4000 3000 2000 1000 0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

Villamosenergia és gázellátás a háztartásokban (db) Tabdi Villamos energiát fogyasztó háztartás

2000

2001

2002

Villamosenergia és ágzellátás a háztartásokban (db) Tázláron


700 600 500 400 300 200 100 0



1000 800 600 400 200 0 1993

1994

Helyzetfeltárás

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

136



5.5 Informatika, telekommunikáció A Kiskőrösi kistérségben a vezetékes telefon szolgáltatását jelenleg az Emitel Rt. 1994. december 1.-től biztosítja. Kiskőrösön ügyfélszolgálati irodával van jelen a térségben. A térség legtöbb településén a vezetékes telefonhálózat az 1980-as évek végén került kiépítésre, míg néhány településre, mint pl Tabdira és Soltvadkertre csak az 1990-es évek közepére ért el a telefonhálózat. Izsákon már az 1950-es években lehetett telefonálni. Nagy volumenű távközlési fejlesztések során korszerű, digitális központok és hálózatok lettek kiépítve (néhány helyen analóg rendszer található), amelyek révén a telefonhívások felépítése sokkal biztosabbá és gyorsabbá vált. Távbeszélő fővonalak száma 1000 lakosra vetítve 400

Akasztó Bócsa

350


300


250


200

Kiskőrös Páhi

150


100

Tabdi Tázlár

50

Kistérség Megye

0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Ország

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A távbeszélő fővonalakkal ellátott lakosok aránya a térségben minimálisan az országos átlag alatt található. Az 1999-es, 2000-es csúcsévek óta csökkent – az országos tendenciáknak megfelelően – az ellátottság, köszönhetően a mobiltelefonok térnyerésének.

Helyzetfeltárás

137



Tázlár (198,6/1000), Bócsa (206,2), Imrehegy (157,4), Fülöpszállás (210,6) tartozik a térség távbeszélő fővonallal legrosszabbul ellátott települései közé. Bár szoros összefüggés van a vezetékes telefonellátottság és a külterületi lakosok aránya között és ezen települések esetében nagy számú a külterületi népesség aránya. A kistérség városai közül Kiskőrösön (336,1) a legjobb a telefonellátottság, utána következik Soltvadkert (308), Izsák (275,5) és legvégül Kecel (260,1). A falvak közül Császártöltés (308,9) és Soltszentimre (306) rendelkezik a legsűrűbb telefonellátottsággal. A mobilhálózat kiépítésével ma már valójában megoldott a telefonellátottság belterületen és külterületen is. A kiépített hálózat a legtöbb helyen légkábeles és digitális rendszerű. Az elérhető szolgáltatások közül az ISDN mindenhol, az ADSL a települések felénél jellemző. A távközlési elosztóhálózat jellemzően oszlopokra szerelt légkábellel épült, csak rövid szakaszok fektetése történt földkábelbe, illetve alépítménybe. A távközlési lehetőségek kínálatával a várható igénylők fele nem igényel épített hálózatos vonalat, igényét mobiltelefonnal elégíti ki. A településeken a szolgáltató folyamatos hálózatfejlesztéseket, korszerűsítéseket hajt végre. A kistérség nyilvános telefonhálózatába tartozó telefonok száma meghaladja a százat, ami kiterjed a külterületekre is és jól kielégíti a lakossági igényeket.

Mobiltelefon-szolgáltatás A települések külterületén mindhárom mobilszolgáltatónak (T-MOBIL, PANNON, VODAFONE) található mobiltelefon-adótornya, vagy erősítője, ami lehetővé teszi mindhárom szolgáltató használatát. Sajnos több helyen igen gyenge a lefedettség, ami nehezíti a szolgáltatást. Nem megfelelő a lefedettség a következő településeken, illetve azok külterületén: Csengőd (T-MOBIL), Kaskantyú (T-MOBIL, VODAFONE), Tázlár (T-MOBIL),

Helyzetfeltárás

138



Egyéb

nincs kábeltévé 0-75 db/ezer lakos 75-125 db/ezer lakos 125-175 db/ezer lakos 175-225 db/ezer lakos 225-384 db/ezer lakos

Ezer lakosra jutó kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma kistérségenként, 2002 Forrás: VÁTI-TEIR A kiskőrösi kistérség háztartásainak kábeltelevízióval való ellátottságában a kistérség országos szinten elég rossz mutatókkal rendelkezik, megyei viszonylatban azonban a középmezőnybe tartozik. Az ezer lakosra jutó kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számát tekintve rosszabb mutatóval a kiskunhalasi és a bácsalmási kistérség rendelkezik, jobbal a kalocsai, a jánoshalmi és a kecskeméti. A településeken helyi kábel-televíziós hálózat Akasztón, Császártöltésen, Csengődön, Izsákon, Kaskantyún (bekötések aránya 50%-os), Kecelen, Kiskőrösön (3000 bekötött lakás), Soltszentimrén, Tabdin (50%-os bekötöttség), Imrehegyen és Soltvadkerten működik. Több településen folyamatban van a kiépítése: Bócsa, Tázlár, míg Fülöpszálláson és Páhin érdektelenség miatt nem tervezik a kiépítését. A meglévő kábeltelevíziós hálózatot felhasználják-e önkormányzati, térségi hírek, adások közlésére is. A kistérségben a közintézmények közül a Polgármesteri Hivatalok, az Általános iskolák, Teleházak, Művelődési házak, Községi könyvtárak, Közintézmények, valamint a lakosság 10 %-a rendelkezik internet eléréssel.

Helyzetfeltárás

139



5.6 Közlekedés

5.6.1 Közúti közlekedés Infrastruktúra A közúthálózat fejlesztése a térségben kettős feladatot jelent: a városok inkább elkerülő, a községek pedig összekötő útszakaszok építésében érdekeltek. A térségben nem halad gyorsforgalmi út. A legközelebb az M5 autópálya található, amelyet az 52. sz. és az 54. sz. főutakon lehet elérni a kecskeméti felhajtón keresztül.

A térség északi részének közlekedési hálózata A kék nyilak a hiányzó közúti összeköttetéseket (csak irányok, nem nyomvonalak), a körök a tervezett elkerülő utakat jelölik (Alaptérkép forrása: Bács-Kiskun megye úthálózati térképe ÁKMI Kht. 2004.) Az országos közúthálózat fejlesztéséről elfogadott 2044/2003. (III. 14.) Korm. határozat illetve a 2003. évi CXXVIII. törvény szerint, amely a 2015-ig terjedő időszak autópályafejlesztéseit határozza meg, a térséget közvetlenül nem fogja érinteni gyorsforgalmi út. A vizsgált területtől északra a tervek szerint kiépül viszont a Dunaújváros-DunavecseKecskemét-Szolnok irányú M8 gyorsforgalmi út, ami Budapest elkerülésével a NyugatDunántúl és Kelet-Magyarország között fog kapcsolatot biztosítani.

Helyzetfeltárás

140



A kistérségtől délre az M9 gyorsforgalmi út nyomvonala tervezett, ebből a szekszárdi Dunahíd az 51. sz. főúthoz való csatlakozással már elkészült. A kistérség az M9 gyorsforgalmi úthoz az 54. sz. úton fog kapcsolódni. Az M8 további szakaszait 2007-ig készítik elő, a megvalósítás 2015-ig várható. Az 52-53-54. sz. főutak részei az EU előírásai alapján 11,5 tonna tengelyterhelésre fejlesztendő úthálózatnak. Felújításukra 2008 végéig sort kell keríteni.

20152015-re javasolt gyorsforgalmi úthálózat

KASSA felé Záhony

Tornyosnémeti

POZSONY, PRÁGA felé IV BÉCS M15 felé

A M9

M1

M86

M8

Veszprém

Nagykanizsa

RO M44

Kiskunfélegyháza

M6

M7

M5

Szeged

Szekszárd

Kaposvár

Ivándárda

Röszke

BELGRÁD felé YU

HR M56

SZARAJEVÓ felé

Békéscsaba

ARAD felé

M43 IV

Baja

Mohács Pécs

ARAD, KOLOZSVÁR felé

M8 Kecskemét

Lelle

M9

ZÁGRÁB Letenye felé

M4

Szolnok

IV

M70

V/A

M4

Székesfehérvár Dunaújváros

Zalaegerszeg Bszgyörgy

M35 Debrecen

M0

Rábafüzes

SLO

Polgár

Eger

BUDAPEST

M81

Szombathely

GRÁC felé

Tatabánya

Nyíregyháza

ő d

M3

Vác

y ő r

M3

Emőd

E m

Füzesabony

Sopron

LJUBLJANA, TRIESZT V felé

V

M2

Duna

Győr

G

M30

M25 Parassapuszta

UA

LVOV, KIJEV felé

Tisza

Miskolc

SK

V

X/A

Nagylak

TEMESVÁR, BUKAREST felé

V

Helsinki folyosók autópálya autóút épülő autóút é p

ü

l ő

a u

t ó

ú

t

V/C

A térséget átszelő 53. és 54. sz., illetve érintő 52. sz. főutak nyomvonala a tervezett elkerülő utakkal módosul majd. A főutak forgalma indokolja, hogy a lakosságot érő terhelés csökkentése érdekében elkerülő utak épüljenek az 53. sz. főúton Kiskőrös és Soltvadkert elkerülésére, az 54. sz. főúton Soltvadkert, Bócsa, Kecel, valamint Császártöltés tehermentesítésére. Ezeket a nyomvonal-korrekciókat az Országos Területrendezési Terv (OTrT) is tartalmazza. A térségi jelentőségű mellékutaknál Izsák elkerülése tervezett keleten (megvalósíthatósági tanulmány elkészült, becsült költség 2 milliárd Ft). Az OTrT szerint új főúti kapcsolatok kialakítására van szükség Kecel és Kalocsa, valamint Soltvadkert-Tázlár-Kiskunmajsa-Kiskundorozsma között. A kistérségben a mezőgazdasági területek nagy kiterjedése, illetve a tanyás településszerkezet miatt fontos a nagyszámú külterületi lakott hely megközelítésének javítása. Részben ennek érdekében és a településközi kapcsolatok javítása miatt szükség van az alsóbbrendű úthálózat bővítésére is. Fontos lenne a Kecskemét-Kiskőrös kapcsolat megvalósítása az 5303-as út hiányzó szakaszainak kiépítésével (25,8 km), a Bócsa-Kaskantyú (9,8 km), a Soltvadkert-Kaskantyú (9,4 km), a Soltszentimre-Izsák (5 km, 300 millió ft, 10 éven belül tervezett), a FischerbócsaTázlár (6,0 km, már csak 2,2 km hiányzik), a Csengőd-Soltszentimre kapcsolat (részben elkészült, teljes költség: 100 millió Ft, tervezett befejezés 2007), valamint térségközi kapcsolatban a Bócsa-Szank összeköttetés (9,3 km, terv elkészült, becsült költség 900 millió Ft) kialakítása. Helyzetfeltárás

141



A térség déli részének közlekedési hálózata A kék nyilak a hiányzó közúti összeköttetéseket (csak irányok, nem nyomvonalak), a körök a tervezett elkerülő utakat jelölik (Alaptérkép forrása: Bács-Kiskun megye úthálózati térképe ÁKMI Kht. 2004.) Helyi jelentőségű hálózat-kiegészítést jelent a Vadkerti tó - Alsócebe, illetve a Páhi 5302 sz. (Orgovány) út közti összeköttetés megteremtése is. A településeket összekötő utak mellett az önkormányzati kezelésű külterületi úthálózat karbantartása és fejlesztése is fontos feladat. Az országos kerékpárút törzshálózat csak északon érinti a térséget. A Tisza-Balaton kerékpárút Tiszakécske – Kecskemét – Fülöpszállás – Izsák – Dunaföldvár – Siófok nyomvonalon tervezett. A régióban az eddig elkészült kerékpárutak elsősorban a nagy forgalmú átkelési szakaszok mellett épültek ki, a balesetveszélyes szakaszok mentén

Helyzetfeltárás

142



(Kiskőrös, Soltvadkert, Akasztó, Bócsa, Imrehegy). Ez ezt jelenti, hogy a turisztikai célt szolgáló hálózat még nem alakult ki. A közeli nemzeti park jelenleg még kiaknázatlan lehetőségeket rejt a kerékpáros turizmus fejlesztése szempontjából. A megye területfejlesztési programja a már megépült kerékpárút szakaszok hálózattá fejlesztésével számol. Így: a Kiskőrös-Soltvadkert-Kiskunhalas (53. sz. főút mentén), a Soltvadkert-Kecskemét (54. sz. főút mentén), az Imrehegy-Kecel-Öregcsertő (Csorna) relációkban kerékpáros nyomvonal kialakítását, valamint a Szabadszállás-Kiskőrös közötti mellékút kerékpárút céljára való igénybevételét irányozza elő. Hasonló módon igénybe vehető kerékpárút céljára az 5301. sz. út Izsák-Ágasegyháza közötti szakasza is. Esetenként - pl. Turjános térsége - a vasútvonallal párhuzamosan is célszerű kerékpárutat kialakítani. Rövid távon első ütemben a nagyobb települések belterületein, második ütemben ezek külterületén javasolt kerékpárutak építése. Később a külterületen magasabb rendű főutak, illetve a jelentős kerékpárforgalmú utak melletti kerékpárutak kiépítése kerülhet előtérbe egy egységes kerékpárút-hálózat kialakítása céljából. A térség településein a belterületi burkolt utak aránya meghaladja a megyei és az országos átlagot. Ez alól Tabdi, Tázlár és Soltszentimre kivétel, itt a burkolt utak aránya 60% körüli. Az utak állapota azonban sok településen nem megfelelő. A járdahálózat minden településen hiányos. Célszerű lenne kistérségi szinten összehangolni a belterületi út- és járdaépítésekre benyújtandó pályázatokat természetesen figyelembe véve a szennyvízcsatorna építések ütemezését is, ami jó alkalmat kínál burkolat-felújításra. Település

Burkolt belterületi utak aránya (%)

Burkolt belterületi utak állapota*

Külterületi közutak állapota*

Kerékpárutak hossza (km)

Akasztó

83,6

közepes

megfelelő

1,4

Bócsa

90,4

közepes

megfelelő

0,5

100,0

közepes

elhanyagolt.

0

81,3

megfelelő

elhanyagolt

0

100,0

jó

elhanyagolt

0

Imrehegy

82,5

közepes

megfelelő

Izsák

74,5

rossz

elhanyagolt

1

Kaskantyú

83,6

megfelelő

elhanyagolt

0

Kecel

74,3

megfelelő

elhanyagolt

3

Kiskőrös

93,1

na.

na.

na.

megfelelő

elhanyagolt

0

Soltszentimre

60,3

megfelelő

megfelelő

0

Soltvadkert

82,8

közepes

na.

8,43

Tabdi

53,8

megfelelő

na.

0

Tázlár

62,6

jó

megfelelő

0

Kistérség

82,4

-

-

16,78

Bács-Kiskun megye

68,9

-

-

-

Magyarország

66,7

-

-

-

Császártöltés Csengőd Fülöpszállás

Páhi

0,73

1,72

A burkolt belterületi utak aránya és állapota, a külterületi utak állapota és a kerékpárutak hossza a térség településein, (Forrás: Önkormányzatok) * *

Ötfokozatú skálán: rossz, nem megfelelő, tűrhető, megfelelő, jó Ötfokozatú skálán: rossz, nem megfelelő, tűrhető, megfelelő, jó

Helyzetfeltárás

143



A térség települései a terület mezőgazdasági jellegéből adódóan jelentős külterületi úthálózattal rendelkeznek. Ezek egy része a hiányzó településközi kapcsolatokat is pótolja (pl. Bócsa - Kaskantyú, Kaskantyú - Orgovány stb.) így szilárd burkolattal való kiépítése fontos. A volt mezőgazdasági nagyüzemek útjainak karbantartására az önkormányzatoknak nincs anyagi forrásuk, ezért a legtöbb település külterületi útjai elhanyagolt állapotban vannak. A helyi belterületi és külterületi közutak fenntartására, üzemeltetésére és fejlesztésére célszerű lenne egy kistérségi szervezet létrehozása, ami nagyobb hatékonysággal és költségtakarékosan tudná elvégezni ezeket a tevékenységeket. Parkolási gondok a térség hét településén jelentkeznek. A településközpontokban, a kereskedelmi létesítmények és a közintézmények környezetében parkolóhelyek kialakítására van szükség Akasztón, Bócsán, Császártöltésen, Csengődön, Fülöpszálláson, Izsákon és Kecelen.

Forgalom A térség közútjai közül az 53. és az 54. sz. főutak forgalma a legjelentősebb: a települési átkelési szakaszokon meghaladja a 9000 E/nap értéket, sőt Kiskőrös belterületén eléri a 14000 E/nap értéket. A gépjárműforgalmon belül magas, sokszor 40-50 %-os a nehéz motoros forgalom (nehéz tehergépkocsik és autóbuszok) forgalma, ami a leginkább zavarja a lakosságot szennyezi a környezetet és fokozottan balesetveszélyes. Az adatok egyértelművé teszik, hogy Kiskőrösön, Soltvadkerten, Császártöltésen, Kecelen és Bócsán sürgető a települést elkerülő szakaszok megépítése. A főutak kapacitáskihasználtsága Kiskőrösön meghaladja, Soltvadkerten pedig eléri a 100 %-ot. A főutak nagy forgalma a kerékpárutak kiépítését is indokolja a forgalombiztonság növelése céljából.

Helyzetfeltárás

144


Település

Út száma

Mérőállomás szelvénye (km)

Akasztó

53 5306 54 54 5306 52 5304 5217 5309 5203 5301 5302 5303 54 5309 53 5301 53107 53122 5301 5217 53-54 54 5307 5405 5406

23+ 400 10+ 500 31+ 000 62+ 200 4+ 000 35+ 500 6+ 500 6+ 600 9+ 300 56+ 000 19+ 700 5+ 000 na. 52+ 900 3+ 500 28+ 000 37+ 700 0+ 600 2+ 000 31+ 700 10+ 000 37+ 000 44+ 100 6+ 400 10+ 200 7+ 000

Bócsa Császártöltés Csengőd FÜLÖPSZÁLLÁS

Imrehegy Izsák


Páhi Soltszentimre Soltvadkert Tabdi Tázlár


Összes forgalom (E/nap)

Nehéz motoros forgalom* *(E/nap)

Nehéz motoros forgalom aránya (%)

Tehergépkocsi (j/nap)

Kerékpár (j/nap)

7035 3148 9755 3779 1208 7858 594 1098 1540 4041 4133 942

2063 394 1137 1510 132 4050 200 135 263 341 391 113

29,3 12,5 11,7 40,0 10,9 51,5 33,7 12,3 17,1 8,4 9,5 12,0

969 291 1907 648 175 2139 57 89 108 154 511 55

4* 528 2* 40* 90* 1* 38* 215 65 790 607 7*

3604 3740 14153 3246 2323 1388 2021 759 9570 8457 1440 2880 385

1073 473 1029 903 145 133 373 120 1930 1883 180 445 33

29,8 12,6 7,3 27,8 6,2 9,6 18,5 15,8 20,2 22,3 12,5 15,5 8,6

499 301 755 379 125 87 379 73 1009 1222 100 221 15

45* 221 968 38* 273 82* 38* 3* 92 125 20* 248 8*

A térséget érintő országos közutak főbb forgalmi adatai *: lakott területen kívüli mérőállomás, ezért a kerékpárforgalom alacsony Forrás: 2003. évi országos keresztmetszeti forgalomszámlálás, ÁKMI Kht.

**

Nehéz motoros forgalom: Szóló és csuklós autóbuszok, nehéz tehergépkocsik (7,5 tonna össztömeg felett), pótkocsis tehergépkocsik, nyerges szerelvények és speciális nehéz járművek forgalma.

Helyzetfeltárás

145



Motorizáltsági fok A térségben a személygépkocsival való ellátottság meghaladja a megyei és az országos átlagot. Ez elsősorban a mezőgazdasági vállalkozók magas számából adódik. A legmagasabb értékek a városokra jellemzők, míg a kisebb települések, mint például Páhi, Imrehegy és Csengőd kedvezőtlenebb ellátottsági adatokkal rendelkeznek. A személygépkocsival való ellátottság előrevetíti a közúti forgalom további jelentős növekedését is, és felhívja a tömegközlekedés, mint alternatíva fejlesztésének fontosságára a figyelmet.

Személygépkocsik számának változása 1000 lakosra vetítve 400

Akasztó

375

Bócsa Császártöltés

350

Csengőd

325


300

Izsák

275

Kaskantyú Kecel

250

Kiskőrös

225

Páhi

200


175

Tabdi

150

Tázlár Kistérség

125

Megye

100 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Ország


Helyzetfeltárás

146


Település Akasztó Bócsa Császártöltés Csengőd Fülöpszállás Imrehegy Izsák Kaskantyú Kecel Kiskőrös Páhi Soltszentimre Soltvadkert Tabdi Tázlár Kistérség Megye Ország


szgk/1000 fő 270 368 272 233 218 200 274 283 282 323 255 239 341 278 280 285 277 259

A vizsgált térség települései, Bács-Kiskun megye és Magyarország személygépkocsival való ellátottsága 2002-ben (Forrás: KSH)

Közforgalmú autóbusz-közlekedés A térséget érintő helyközi és távolsági autóbuszjáratokat a Kunság Volán Rt., illetve a szomszéd megyei Volán társaságok üzemeltetik. Az autóbuszközlekedés szempontjából a legjobb helyzetben azok a települések vannak, amelyek főút mellett fekszenek, hiszen itt a főúton haladó távolsági autóbuszjáratok is megállnak. A főutaktól távolabbi településeken, Kaskantyún, Csengődön, Soltszentimrén és Tabdin azonban az autóbuszjáratok alacsony számára panaszkodnak a lakosok. Utóbbi három településen azonban a tömegközlekedési ellátottságot komplexen szemlélve a vasúti járatokat is figyelembe kell venni, bár Soltszentimrén és Tabdin a településen kívül, Csengődön a község szélén található a vasútállomás. A járatok száma különösen hétvégén alacsony Kaskantyú, Tabdi és Bócsa esetében. A megyeszékhely megközelítése a térség településeiről. csak autóbusszal lehetséges Fülöpszállás és Izsák kivételével (de innen is csak három vonat indul naponta Kecskemétre). Imrehegyről és Tázlárról egyáltalán nem, Akasztóról pedig csupán egy járat indul naponta Kecskemétre, egyébként csak átszállással és jóval nagyobb menetidővel lehet oda eljutni. Igen kedvező Fülöpszállás, Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert, Páhi, Izsák, Bócsa és Császártöltés helyzete a Kecskemétre való eljutás szempontjából.

Helyzetfeltárás

147



Az autóbusz járműállomány átlagéletkora magas. A finanszírozási gondok miatt az autóbuszok korszerűsítése lassan halad. A következő években a Volán társaságok privatizálása várható, ami remélhetőleg a szolgáltatási színvonal és az infrastruktúra fejlesztését is magával hozza. A településeken az autóbuszmegállók kiépítettsége vegyes képet mutat. Van olyan település ahol szinte minden megállóban található váróhelyiség (Császártöltés, Kecel), de olyan is amelyiknél csupán egy megállóban (Csengős, Fülöpszállás, Páhi). Az autóbuszmegállók kiépítése kapcsán is javasolható kistérségi közös projektként a közös beszerzés. Vasúti és autóbuszjáratok száma Kiskőrösre (átszállás nélkül) Autóbusz Település Akasztó Bócsa Császártöltés Csengőd FÜLÖPSZÁLLÁS Imrehegy Izsák Kaskantyú Kecel Páhi Soltszentimre Soltvadkert Tabdi Tázlár

Vonat

Munkanap 28 3 10 10 8 2 10 2 14 6 23 4 14 4 8 24 10 7 8 5

Autóbuszjáratok száma Kecskemétre (átszállás nélkül) Település Munkanap Akasztó 1 Bócsa 14 Császártöltés 14 Csengőd 3 Fülöpszállás 23 Imrehegy 0 Izsák (városháza) 11 Kaskantyú 2 Kiskőrös 16 Kecel 16 Páhi 15 Soltszentimre 2 Soltvadkert 14 Tabdi 2 Tázlár 0

Autóbusz

Vonat

Szabadnap 16 0 8 2 7 0 10 2 6 2 12 5 6 1 8 14 10 3 8 5

Szabadnap 0 8 8 0 13 0 8 1 6 8 6 0 8 0 0

Autóbusz

Vonat

Munkaszüneti nap 19 0 4 2 8 0 10 1 11 0 8 5 11 1 8 16 10 0 8 4

Munkaszüneti nap 1 10 9 1 16 0 5 2 10 10 10 0 11 1 0

A térség településeiről naponta induló autóbusz- és vasúti járatok száma Kiskőrösre és Kecskemétre (Forrás: Volán és MÁV Hivatalos Menetrend 2004-2005) Helyzetfeltárás

148



5.6.2 Vasúti közlekedés A kistérségben a vasúti közlekedést egy nemzetközi fővonal és az abból kiágazó két mellékvonal, valamint egy keskeny nyomközű vasútvonal biztosítja.

148 150

Engedélyezett sebesség. (km/h) 35 100

Lassújelek a vonal hosszának %-ában 100 35

Engedélyezett tengelyterhelés (tonna) 12 20

Nem Igen

152 153

60 60

40 10

18 20

Igen igen

Vasútvonal

Teherforgalom

Vasútvonal állapota* Rossz Nem megfelelő Tűrhető Megfelelő

A kistérséget érintő vasútvonalak adatai (Forrás: MÁV Rt.) A térség vasúti gerincvonala az 1882-ben épült 150. sz. nemzetközi törzshálózati vonal. A Budapestet Kelebiával (magyar-szerbiai és montenegrói határ) összekötő vonal, amely a X/b páneurópai közlekedési folyosó része, egyvágányú, villamosított. A vonal engedélyezett tengelyterhelése 20 tonna, az engedélyezett sebesség 100 km/h, de a vonal 35%-án sebességkorlátozás van elrendelve. A vonalon nemzetközi InterCity és gyorsvonatok is közlekednek. A vonal felújítását a MÁV Rt. 2010-ig nem tervezi. A nemzetközi forgalom akadálymenetes és gyors lebonyolításához a vonal felújításán kívül annak kétvágányúsítására is szükség lenne. A mai 150. sz. vasútvonal nyomvonalával párhuzamosan halad az OTrT-ben felvázolt nagysebességű vasút, amely a Párizs – Bécs – Budapest vasútvonal folytatásaként a Balkán-félsziget felé nyújtana összeköttetést. Megépítésére csak nagy távlatban lehet számítani. A térség többi vasútvonala mellékvonal. A 152. sz. egyvágányú nem villamosított FülöpszállásKecskemét vasútvonal rossz állapotú, a 60 km/h engedélyezett sebességet a vonal közel felén lassújelek csökkentik. A vonal kihasználtsága alacsony, ezért az itt közlekedő vonatok számát a MÁV Rt. napi három pár személyvonatra csökkentette. A vonal jövője Forrás: Loco Club kérdéses, a személyforgalom autóbuszokkal hatékonyabb. *

Ötfokozatú skálán: rossz, nem megfelelő, tűrhető, megfelelő, jó

Helyzetfeltárás

149



A 153. sz. egyvágányú nem villamosított Kiskőrös-Kalocsa mellékvonal is térségi jelentőségű. A közelmúltban történt felújítás során a lassújelek 70 %-át megszüntették, így az engedélyezett 60 km/h-s sebesség a vonal nagy részén biztosított. A vonalon napi 5 pár személyvonat közlekedik Kiskőrösön csatlakozással a 150. sz. vonalra. Teherforgalom mindhárom normál nyomközű vonalon van. A 148. sz. Kecskemét – Törökfái – Kiskőrös keskeny nyomközű vasútvonal van a legrosszabb állapotban. A vonal teljes hosszán sebességkorlátozás van érvényben, így a vonatok az 54 kilométeres távolságot több mint 2,5 óra alatt teszik meg. A járművek elavultak, s a vonalon naponta csak három pár személyvonat közlekedik. A vonalnak elsősorban a turizmusban lehet szerepe, ehhez azonban felújításra és az üzemeltetés gazdasági kérdéseinek tisztázására van szükség. Amennyieben a Vasúti Törvény módosításra kerül elképzelhető, hogy a vonalat egy a térségbeli önkormányzatok által létrehozott társaság üzemeltesse. A térség 15 településéből 10 településen található vasútállomás vagy megálló. Az állomások utasforgalmát a következő táblázat mutatja be. Település

Vonal

Csengőd Izsák Fülöpszállás Kecel Kiskőrös Soltszentimre Soltvadkert Tabdi Páhi Kaskantyú

150 152 150-152 153 150-153 150 150 150 148 148

Utasszám (fő) 1800 300 290 230 8500 Nj. 2300 Nj. Nj. Nj.

Legkedvezőbb menetidő BP-ről vonat 1:49 1:58 á 1:13Ic, 1:35 2:17 á 1:36Ic, 1:56 1:36 1:47, 2:14 1:48 3:46 á 3:27

A térség vasútállomásainak havi utasforgalma (fő) Nj: nincs jegykiadás (Adatok forrása: MÁV Rt. 2004) Több településen felújításra szorulnak az állomásépületek. A felújításokat az önkormányzatok anyagi lehetőségeinek függvényében célszerű összekapcsolni az állomások környezetének rendbetételével. A települések többségében a vasútállomás a belterületen található, Kecelen és Soltszentimrén azonban a lakott területen kívül helyezkedik el, ami a vasút versenyképességét rontja a belterületen megálló autóbusszal szemben. Település Csengőd Izsák Fülöpszállás Kecel Kiskőrös Soltszentimre Soltvadkert Tabdi

Állapot megfelelő felújításra szorul megfelelő megfelelő rossz felújításra szorul megfelelő rossz

A térség településein lévő vasútállomások és vasúti megállóhelyek állapota (Adatok forrása MÁV RT., Kiskőrös) A térséget érintő vasútvonalak közül a 150. sz. vonal személyforgalma a legnagyobb, a személyvonatok kihasználtsága közelíti a 100 %-ot. A 152. és a 153. sz. vonalakon a vonatok kihasználtsága közepes, míg a keskeny nyomközű 148. sz. vonalon alacsony.

Helyzetfeltárás

150



5.6.3 Vízi közlekedés A térséget vízi közlekedés nem érinti, a legközelebbi jelentősebb kikötő Dunaújvárosban és Baján található. 5.6.4 Légi közlekedés A térségben csak Kiskőrösön működik nem nyilvános le- és felszállóhely, illetve Kecelen nem nyilvános heliport. A legközelebbi nyilvános repülőtér Budapesten (Ferihegy) és Szegeden található. Az országos területrendezési terv szerint a térségben nincs fejlesztendő repülőtér. Legközelebb Kalocsán található kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér. 5.6.5 Logisztikai központok Az országos logisztikai szolgáltató központokra vonatkozó koncepció szerint a kistérségben nem található ilyen központ és létesítését nem tervezik. A legközelebbi ilyen létesítmény Baján található. Ide főút biztosítja a kapcsolatot. A mezőgazdasági termelése és a helyi élelmiszeriparra alapozó helyi vagy térségi jelentőségű logisztikai központ kialakításához kedvező lehetőségeket kínál Kiskőrös és Soltvadkert térsége, mivel ez a térség forgalmi csomópontja.

Országos Logisztikai Szolgáltató Központok és vonzáskörzeteik a logisztikai központok fejlesztésére vonatkozó koncepció alapján (Forrás: KTI Rt., GKM

Helyzetfeltárás

151



6. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Ma már elképzelhetetlen a területfejlesztés a környezetvédelemi fejlesztések nélkül. A lakható település/térség nem létezik tiszta levegő és egészséges környezet hiányában. A lakosság számára egyre inkább meghatározó, hogy milyen környezetben él, és a környezeti állapot nagymértékben kihat a helyiek közérzetére. Ebben a fejezetben éppen ezért a kistérség környezeti állapotát szeretnénk áttekinteni.

6.1 A felszíni és a felszín alatti vizek védelme Felszíni vizek A víz az egyik olyan környezeti elem, mely életminőségünket jelentősen meghatározza. Ezért értékeinek megóvása, természetes vizeinkkel való barátságos együttélés biztosítása napjaink egyik legfontosabb feladata. A vízminőség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. A kistérség területének döntő része a Duna vízgyűjtőterületére esik. A Duna és a Tisza közötti vízválasztó a déli részen, a hátságtető gerincvonalán és a kistérség határa mentén fut, így a térségből csak Bócsa külterülete esik a Tisza vízgyűjtőterületére. A két legfontosabb felszíni vízfolyás a Kiskunsági-főcsatorna (Kígyós) és a Dunavölgyifőcsatorna. A Kiskunsági-főcsatorna, amely eredetileg a Duna egyik fattyúága volt és az áradások alkalmával gazdagon ellátta vízzel a területet, a térség ÉNy-i határvonala mentén húzódik. A Dunavölgyi-főcsatorna, amely a belvíz elvezetés céljára létesült és az ártéri zónából, ill. a homokhátság felől érkező belvízelvezető csatornák vizeit gyűjti össze, a szikes és a lápos zóna határán fut. A mélyártéri zónából helyzeténél fogva nem tudnak maradéktalanul távozni a felgyülemlett felszíni vizek, ezért ezen a területen jelentős maradt a szikes tavak (pl. Kelemen-szék Fülöpszállás térségében) és vizes élőhelyek láncolata. A kicsit magasabb helyzetű lápos zónát már jelentősebb vízvesztés érte a lecsapolások során, de a lefolyási viszonyok következtében déli irányból és a hátság felől még így is jelentős vízutánpótlást kap ez a térség, ezért a korábban összefüggő turjánvidék jelentősebb láncszemei túlélték a lecsapolási kísérleteket (pl. Kolon-tó, Csukás-tó, Keceli-Őrjeg). Az 1980-1990-es évekre jellemző csökkent csapadékmennyiség, a rosszul kezelt vízgazdálkodási rendszer, a fokozott talaj és rétegvíz felhasználás következtében jelentősen csökkent a kistérségben a felszíni vizek kiterjedése, de megyei összehasonlításban még így is igen számottevő ezek aránya.

Helyzetfeltárás

152



A vízszintcsökkenés következtében azonban a felszíni vizek, ill. vízterek medrei jelentős feltöltődési folyamaton mentek keresztül, továbbá a talajvíz mezőgazdasági és kommunális szennyező és szervesanyag terhelése miatt fokozott eutrofizációban szenvednek. Ezért fontos feladat a hátsági vízvisszatartó rendszerhez tartozó természetszerű tározók kialakítása, illetve a korábbi állóvizek természetbarát rehabilitációja a tervszerű vízvisszatartással.

Felszín alatti vizek A kistérség hidrológiai szempontból jó vízzáró pangó vizes szikesedő ill. láposodó üledékekkel, valamint jó vízbefogadó- és vízvezető képességű, azonban gyenge vízraktározó és víztartó homokos üledékekkel fedett. Az elmúlt évtizedekben a Duna-Tisza közi homokhátságon bekövetkezett talajvízszint süllyedés a kistérség hátsági részeit jelentős mértékben érintette. A folyóvölgyben ennél kisebb mértékű volt a talajvízszint süllyedés. A jelenség, amely mind a mezőgazdaság, mind a természet- és környezetvédelem szempontjából hátrányos, több tényező együttes hatására vezethető vissza (csapadékviszonyok változása, mezőgazdasági művelési ágak változása, rétegvízkészlet, talajvízkészlet fokozódó kitermelése, belvízlevezető csatornarendszerek hatása). Hatására a homokhátságon a buckaközi mélyedésekben található, döntően talajvízkészletből táplálkozó változatos megjelenésű kisebb-nagyobb felszíni vizek szinte teljesen eltűntek. A sekély szikes tavak, mocsarak és vizes élőhelyek felülete, mélysége lecsökkent, nagy részük kiszáradt (pl. a Bócsai Szappanos-tó). A talajvíz állapotáról elmondható, hogy a szennyvíz-szikkasztás hatására a települések belterülete alatt szennyvízdombok alakultak ki és az ez által okozott elszennyeződés miatt a talajvíz humán fogyasztásra alkalmatlan és más irányú hasznosítása is egyre korlátozottabb. Még a földtanilag védettnek tekinthető, agyagos fedőréteg alatti talajvízben is található egyes területeken magas nitrát-tartalmú víz. A nitrát-tartalom forrása az elszikkasztott szennyvizeken kívül a mezőgazdasági műtrágya-felhasználás, amely azonban a nagyüzemek felszámolása óta jelentősen csökkent. A víz nitráttartalma két súlyos betegség kialakulásában játszik szerepet: csecsemőknél a metahemoglobinaemia, illetve hatásaként súlyos légzési zavarok, a felnőtteknél tartós fogyasztás esetén gyomorrák képződhet. A 49/2001. (IV.3.) számú, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet Akasztót, Kecelt és Kiskőröst sorolja a nitrátérzékeny területen levő települések közé. Az utóbbi években a szennyvízcsatornázás területén jelentős fejlődés ment/megy végbe a kistérség területén, nő a csatornázott területek és a csatornahálózatba bekötött ingatlanok aránya. Ezzel párhuzamosan megszűnnek, rekultiválásra kerülnek a folyékony hulladéklerakó helyek. Ez a talaj és a talajvizek állapotára mindenképpen pozitív hatással lesz.

Helyzetfeltárás

153



A rétegvízkészlet alakulása a vízadó rétegek geológiai adottságaitól, az egyes víztartó rétegek közötti kapcsolatoktól, a térség hidrometeorológiai viszonyaitól és a rétegvíz felhasználástól függ. A kistérség területén a talajvízszint süllyedés a rétegvizekre is hatással van, szerepet játszik a rétegvízkészlet csökkenésében. Emellett a rétegvizek kitermelése is szerepet játszik ebben, mivel az elmúlt 30-35 évben oly mértékben megnövekedett a rétegvíz kitermelés, hogy az már meghaladja a vízháztartás károsodása nélküli fenntartható vízhasználatot. Ennek következtében a kutak nyugalmi vízszintje jelentősen lesüllyedt, a rétegnyomás csökkent. A térség ivóvízellátása a rétegvízkészletekre alapozott, amelyek még védettnek tekinthetők a felszíni eredetű szennyeződésekkel szemben. Azonban a víztartó réteg természetes összetétele problémát jelenthet az ivóvízellátás szempontjából (vas-, mangán-, ammónia-, arzén- és a magas sótartalom). Az arzén toxikus hatású, a legtöbb élettani rendszert befolyásolja. Az ivóvízben szervetlen vegyületei fordulnak elő, amelyek mérgezőbbek, mint a szervesek. A szervetlen arzén kis adagja értágulatot, hányingert, hasmenést, étvágytalanságot követően zsigeri értágulatot, a bőr elszíneződését, fejfájást és étvágytalanságot okoz. Idült hatásként (amely arzénnel szennyezett ivóvíz hosszan tartó fogyasztásával is kialakulhat) gyakran okoz verejtékezéssel járó bűzös (fokhagyma szagú) leheletet, szájgyulladást, bőrvizenyőt, szaruréteg túlburjánzást, korpásodást és bőrhámlást, májnagyobbodást, sárgaságot és vesekárosodást. Érelmeszesedést, ideggyulladást és agykárosodást is előidézhet. A vas és a mangán organoleptikus hatású nehézfémek, ízrontást okoznak. Emellett a vezetékrendzserben való lerakódásuk akadályozhatja az ivóvízszolgáltatást. Az ammóüia a vízben jól oldódik és ammónium-ionná alakul át, de a pH és a hőmérséklet függvényében vissza is alakulhat. A szabad ammónia áthatol a sejtmembránon, és így sejtméregként hat. Toxikus hatását az oldott oxigén és a szabad széndioxid mennyisége, a víz keménysége, lúgossága és sótartalma befolyásolja. Az ammónia nitrit-ionná is alakulhat, ami methaemoglobinaemiát okoz, melynek során a vér hemoglobinja nem képes leadni az oxigént a szöveteknek. Ez különösen csecsemők esetében végzetes kimenetelű lehet. Keletkezésének megakadályozása, vagyis az ammónia eltávolítás a szennyeződés megakadályozásának leghatékonyabb módja.

A 201/2001. (X. 25.) sz., az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben megfogalmazott követelményeknek a kistérség számos településén szolgáltatott ivóvíz nem felel meg. Erről ad tájékoztatást a következő táblázat. A Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Operatív Programja (2002) településekre lebontva tartalmazza a vízminőség javítás programját.

Helyzetfeltárás

154


Település

Beruházási forrásigény (Ft) 2006-ig

Akasztó


Vízszennyezők

2009-ig

162 566 563

−

As (30-50 µg/l), NH4+ (> 0,5 mg/l), Fe (> 0,2 mg/l), Mn (> 0,05 mg/l)

Bócsa

−

Császártöltés

−

140 213 661

As (10-30 µg/l), NH4+ (> 0,5 mg/l), Fe (> 0,2 mg/l)

Csengőd

−

118 673 591


64 272 893

−



−

Izsák

−

3 640 000 Mn (> 0,05 mg/l)

27 720 000 As (10-30 µg/l) 231 382 414 NH4+ (> 0,5 mg/l), Mn (> 0,05 mg/l) As (10-30 µg/l), NH4+ (> 0,5 mg/l), Fe (> 0,2 55 374 236 mg/l), Mn (> 0,05 mg/l)

Kaskantyú

−

Kecel

−

144 000 000


Kiskőrös

−

790 225 904

As (10-30 µg/l), Fe (> 0,2 mg/l), Mn (> 0,05 mg/l)

Páhi

−

66 550 687

As (10-30 µg/l), Fe (> 0,2 mg/l), Mn (> 0,05 mg/l)

Soltszentimre

−

33 987 506


Soltvadkert

508 020 511

Tabdi

−

Tázlár

137 952 000

− As (30-50 µg/l), Fe (> 0,2 mg/l) 61 978 502 As (10-30 µg/l) −


Az ivóvízminőség kifogásolt paraméterei és az ivóvízminőség-javítás beruházási forrásigénye a Kiskőrösi kistérség településein Forrás: A Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Operatív Programja (2002)

Helyzetfeltárás

155



A kistérség települései közül több (Izsák, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Tázlár) rendelkezik termálvízzel, melyek közül a kiskőrösi nátriumklorid-, jód-, bróm- és fluoridtartalma miatt gyógyvíz besorolású. A nátrium-klorid, jód és bróm mellett jelentős fluoridot is tartalmazó, 56 ºC-os víz hatására az erek kitágulnak, javul az anyagcsere, az immunbiológiai reakciók fokozódnak. A gyógyvíz gyulladáscsökkentõ hatású, a krónikus mozgásszervi, urológiai és nõgyógyászati betegségek esetén csillapítja a fájdalmat, lazítja az izmokat és oldja a kötõszöveti hegesedést. Pozitív szerepe kimutatható baleseti, mozgásszervi műtétek utókezelésében, valamint krónikus izületi gyulladások esetén. A többcélú alkalmazásra is van már gyakorlat, az izsáki termálvizet a rekreáció mellett kozmetikai termékek előállítására is hasznosítják. A 27/2004. (XII. 25.) sz., a felszín alatti víz állapota szempontából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló KvVM rendelet szerint Csengőd, Fülöpszállás, Izsák és Páhi fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekszik; Bócsa, Császártöltés, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi és Tázlár érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekszik; míg Akasztó kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen található. Az egyes kategóriák pontos meghatározását és a vonatkozó rendelkezéseket a 219/2004. (VII. 21.) sz., a felszín alatti vizek védelméről szóló korm. rendelet tartalmazza.

6.2 Talajvédelem

A Kiskőrösi Kistérség területe természetföldrajzilag három részre osztható. Az ÉNy-i részen található szikes zóna a Solti-sík kistájhoz tartozik. Ez a legmélyebben fekvő része a kistérségnek. Ettől K-re található a lápos turján zóna, amely átmenetet képez a kistérség legnagyobb részét kitevő és legmagasabb fekvésű része, a buckás-homokos zóna felé. Ez utóbbi terület É-i része a Kiskunsági-homokhát, míg D-i része a Bugaci-homokhát kistájhoz tartozik. A talajok hasznosításukat tekintve (lásd. következő oldal térképe) főleg a közepes és gyenge minőségű szántók, erdők, valamint a szőlő-, gyümölcsös besorolást kapták. A Solti-sík területén a talajok nagy része meszes-szódás szikes, vagyis szoloncsák-szolonyec. Ez a terület az ármentesítés előtt rendszeresen elöntött Duna-ártér volt. Az elterült árvizek a lépcsőzetes küszöbök miatt bepárlódó tavak formájában maradtak vissza. A víz először kioldotta a talajfelszín sótartalmát, majd a bepárlódás során betöményítette azt. Emellett a talajvíz a sók másik forrása, amely a K-i hátság alól a Duna felé szállítja a lösz mállása folyamán felszabaduló sókat. A szikes zónában a talajvíz 1-2 m mélységben van, párolgással és párologtatással betöményedik, melynek hatására az oldott sók a vízben való oldhatóságukkal ellentétes sorrendben kiválnak. Először a Ca- és Mg-karbonátok, majd a Caés Mg-szulfátok csapódnak ki, míg a nátrium sók feljebb húzódnak a talajszelvényben és száraz időben a felszínen okoznak sókivirágzást. A szikes talajokon kívül egyes magasabban fekvő teraszmaradványokon réti csernozjom és terasz csernozjom talajok is előfordulnak.

Helyzetfeltárás

156



A lápos turján zóna a hajdani összefüggő turjánvonulat felszabdalt láncolata. A turján lápos, mocsaras területet jelent, így e terület jellemző talajtípusai a láptalajok és a lápos réti talajok, melyek közé ékelődve humuszos homok és futóhomok talajok is előfordulnak. A buckás-homokos zónában a talajképző kőzet a homok, bár az itt található, a Duna hordalékából származó és többségében a szél által szállított és osztályozott anyag a szemcseméretét és az ásványi összetételét illetően is eltér a szó szoros értelmében vett homokoktól. A szemcseméretet tekintve igen finom szemcséjű homok (0,1-0,2 mm), homokos lösz és lösz található itt, melynek kvarctartalma gyakran 60-70% alá csökken, míg a klasszikus homok kvarctartalma 90% fölötti. A kvarc mellett különböző szilikát ásványokat (csillám, földpát, stb.) tartalmaz ez a homok, amelyek mállásuk során agyagásványokat képeznek és tápanyagokat szabadítanak fel. Jellemző sajátsága e táj homokjának a karbonáttartalma, amely a növénytermesztés szempontjából egyrészt előnyökkel (savanyúság tompító képesség, kalcium és magnézium-szolgáltató képesség, jobb humuszminőség), másrészt hátránnyal is jár (nagyobb aszályérzékenység).

Földhasznosítás Forrás: Magyarország Atlasza (Cartographia)

Helyzetfeltárás

157



A homokot a szél buckákban halmozta fel, a buckák közti mélyedésekből pedig kifújta. Ezért a buckaközi mélyedésekben iszapos anyag maradt vissza, melyen réti, lápos, a táj D-i részén pedig szikes talajok képződtek. A homokbuckák képződéséhez az ember megjelenése nagy mértékben hozzájárult a kevés fás növényzet kivágásával, a gyepek feltörésével, mert így eltűnt az a növénytakaró, ami addig védte a széltől a talajt. Később a nagyüzemi táblák kialakítása érdekében sok helyen kivágták az útszéli fasorokat, az elhagyott tanyák körüli fákat is. A gyomírtószerek szakszerűtlen használata (különösen a repülőgépes növényvédelem esetén) pedig károsította, majd kipusztította a mezővédő erdősávokat. A szélerózió jelentős mértékű a területen és az ellene való védekezés fontos feladat nemcsak a mezőgazdaság, hanem a környezetvédelem, a közegészségügy szempontjából is. A szél által szállított homok sok esetben már meglévő talajokat (humuszos homokokat, réti talajokat, mezőségi talajokat) temetett be, és hozott létre ezáltal kétrétegű talajszelvényeket. Ezek foltokban az egész táj homok területein megtalálhatók és mivel a növényzet az 1-2 m mélyen fekvő régi humuszos szintet eléri, annak nedvességtartalmát és tápanyagkészletét hasznosítani képes. Ezért az eltemetett humuszos szinttel jellemzett területek jóval termékenyebbek, mint az a homoktalaj, amelyben nincs eltemetett talajszint. A tájra jellemzőek a löszös homokok is, amelyeken a humuszosodás mezőségi jellegű talajszelvény kialakulásához vezet. A szélerózió mellett a kistérségben jellemző talajkárosító hatás a vízjárta területeken előforduló másodlagos szikesedés is, melyet a lecsapolások, a melioráció és a helytelen agrotechnika egyaránt előidézhetnek. Emellett problémát jelent az ellenőrzés nélküli földkitermelés, a felhagyott és nem rekultivált bányagödrök (agyag és tavi mészkő kitermelő helyek), mert ezek a tájsebek veszélyt jelentenek a felszínközeli rétegekre és közvetetten a felszín alatti vizekre is. Gyakori eset, hogy a lakosság ezeket kommunális hulladékok, ill. szennyvizek engedély nélküli lerakására használja. A talajok potenciális szennyezőforrásai még a térségben található számos műszaki védelemmel nem rendelkező, rekultiváció előtt álló szilárd és folyékony hulladéklerakó (melyeket részletesen tárgyal a hulladékgazdálkodással foglalkozó fejezet), az illegális szemétlerakások, a szikkasztással történő szennyvízelhelyezés és az elhagyott szennyezések (pl. Kaskantyún a Bercsényi utcában található volt üzemanyag töltőállomás föld alatti tartálya). A térségben Kiskőrösön van olyan terület, ahol korábbi szennyezések utáni kármentesítésre van szükség (az épülő Lidl áruház területén). A jó vízáteresztő képességű homoktalajok túlsúlya miatt a kistérség teljes területe az erős szennyeződés érzékenységi kategóriába sorolandó.

Helyzetfeltárás

158



6.3 Levegőtisztaság-védelem

A kistérség helyzete a légszennyezés tekintetében átlagosnak mondható. A kémiai légszennyező komponenseket tekintve a legtöbb település levegője tisztának minősíthető, azonban az ülepedő por és a szálló por vonatkozásában (amely a talajokat érő szélerózió hatására keletkezik) a térség közepesen szennyezettnek tekinthető. Az ipari eredetű levegőszennyezés nem jelentős, hiszen a térségben a mezőgazdasági és az ehhez kapcsolódó feldolgozó iparágak dominálnak. Az ipari üzemek által kibocsátott jellemző szennyező anyagok a szén-monoxid, a nitrogén-oxid, a szilárd anyag és a kén-dioxid. Ezek közül a szilárd anyag és a kén-dioxid kibocsátás esetében jelentősebb, a nitrogén-oxid kibocsátásnál pedig mérsékeltebb csökkenés figyelhető meg az utóbbi években. A mezőgazdasági tevékenységek hatására elsősorban szilárd anyag, ill. tüzelőanyag elégetéséből származó légszennyező anyagok (szén-monoxid, nitrogén-oxid, stb.) kerülhetnek a levegőbe. A szövetkezetek és állami gazdaságok megszűnése az ipari jellegű melléktevékenységek jelentős csökkenését okozta, ami a légszennyező anyag kibocsátás jelentős csökkenésében nyilvánult meg. A közlekedésből szén-monoxid, nitrogén-oxid, ólom, elégetlen szénhidrogének különböző származékai, korom kerülnek a levegőbe. Ezen anyagok jelentősebb szennyezésével elsősorban az 52. sz., az 53. sz. és az 54. sz. főútak mentén kell számolni a jelentős tranzitforgalom következtében. Az ólom emisszió esetében folyamatos és jelentős csökkenés következett be az üzemanyag ólomtartalmának fokozatos csökkentésével. Azonban a gázolajjal üzemelő buszok és tehergépjárművek korom- és elégetlen szénhidrogénkibocsátása továbbra sem elhanyagolható. A háztartási tevékenységek közül a fűtés során kibocsátott szennyező anyagokkal kell számolni. A kibocsátás nagy mértékben függ a felhasználásra kerülő tüzelőanyagtól. Az utóbbi időben igen kedvező változás ment végbe ezen a területen a földgáztüzelés elterjedésének hatására, aminek révén jelentősen csökkent a levegőbe kerülő szilárd anyag-, korom- és kén-dioxid-kibocsátás. A légszennyezés egy sajátos forrása a pollenallergiát okozó parlagfű (és kisebb mértékben még néhány fafajta). A nagyszámú allergiás megbetegedés okozója nyár végén és kora ősszel érezteti hatását az arra érzékeny lakosság körében. A kistérség legtöbb településén ezért rendszeresen tartanak parlagfűírtási akciókat, Kecel város önkormányzata pedig helyi rendeletet is alkotott ez ügyben [6/1996. (V. 15.) sz., a parlagfű visszaszorításáról szóló rendelet].

Helyzetfeltárás

159



A kistérségben az Országos Imissziómérő Hálózatnak csak Kiskőrösön vannak mérőpontjai. A kistérséghez legközelebb Kalocsán, Dunavecsén és Baján találhatók ilyen mérőállomások. Ezekről tájékoztat a következő táblázat.

EOTR

Rövid név

14106657

Kisk zöld öv.

Kiskőrös

14196685

Kisk. centr.

Kiskőrös

14396693

Kisk. ipar

Kiskőrös

13146447

Kal.centrum

Kalocsa

13116444

Kal.ipar

Kalocsa

13216456

Kal.zöld

Kalocsa

17466444 17536446 17336446

Település

Cím Szennyvíztisztító, Akasztó u. Polgármesteri Hivatal, Petőfi S. tér 1 Autószerviz, Izsáki u.13 ÁNTSZ épülete, Szent I. krt.35. Paprika üzem, Alkotmány u.49. Kommunális Intézmény, Érsekkert u.1

Dunavecse Dunavecse Dunavecse

9276420

Baja, zöld övezet

Baja

9296428

Baja, centrum

Baja

9336446

Baja, ipar

Baja

Ifjúsági tábor, Petőfi sziget Vízügyi Igazgatóság, Széchenyi u.2 Duna Kötöttárugyár, Szentjánosi u.3

Mért komponensek 2000-2004 ülepedő por ülepedő por ülepedő por NO2, SO2, ülepedő por NO2, SO2, ülepedő por NO2, SO2, ülepedő por ülepedő por ülepedő por ülepedő por NO2, SO2, ülepedő por NO2, SO2, ülepedő por NO2, SO2, ülepedő por

Az Országos Imissziómérő Hálózat mérőpontjai a Kiskőrösi kistérségben és annak közelében Forrás: Kaskantyú Község Települési Környezetvédelmi Programja, Egyeztetési anyag (2004)

A 12 mérőpont közül 6 esetében (ezek közé tartoznak a kiskőrösiek is) csak az ülepedő por mennyiségét mérik az alap-szennyező anyagok közül. Az utóbbi négy év mérései azt mutatják, hogy az ülepedő por szennyezettség a 16 g/m2 (30 napos) határértéket csak néhány esetben lépte át. A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos legfontosabb jogszabály a 21/2001. (II. 14.) sz., a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló kormányrendelet, amelynek általános és ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó előírásait kell követni a kistérség területén. A helyhez kötött pontforrásokra pedig a 14/2001. (V. 9.) sz., a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló KöM-EüM-FVM együttes rendelet vonatkozik.

Helyzetfeltárás

160



6.4 Zaj és rezgésvédelem

Az 1995. évi LIII. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 46.§ 1. Bekezdésének c. pontja kimondja, hogy „a környezetvédelmi feladatok megoldására (a települési önkormányzat) önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz.” Ide tartozik a zajvédelmi rendelet megalkotása is. A rendelet megalkotása során figyelembe kell venni, hogy a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM. Együttes rendeletben meghatározott zajterhelési határértékek a mérvadóak. A zajterhelési határértékek teljesülésének feltételei – mint pl. zajos létesítmények területrendezési tervben is meghatározott, előírt létesítési feltételei, védelmi szempontok, védőtávolságok stb.- a rendeletbe beépítendőek. A helyi rendeletnek tartalmaznia kell a település zaj- és rezgésvédelmi szempontból is fontos övezeti besorolásait, a településen a kulturális, szórakoztatóipari, szabadidő, sport és más hasonló létesítményekben, továbbá a helyi hírközlési és hirdetési célra alkalmazott hangosító berendezések, illetve bármilyen a környezetbe zajt kibocsátó berendezés üzemben tartásával kapcsolatos zajvédelmi előírásokat, területi besorolásokat, határértékeket, határértékek ellenőrzésének módját stb. A zajvédelmi szempontú besorolás meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy szolgáltató létesítmények esetében a jegyzőnek, nem szolgáltató létesítmények esetén a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek van hatásköre. A kistérség települései közül Kecel város rendelkezik ilyen rendelettel [14/2000. (X. 20.) sz. önkormányzati rendelet a zajvédelem helyi szabályozásáról], amely tartalmazza a város övezeti besorolását, a hangosító berendezések üzemeléséből származó zajterhelési határértékeket, a zajtermelő berendezések működtetésének szabályait, a határértékek betartása ellenőrzésének módját. Az önkormányzati rendeleten kívül települések zaj elleni védelmét két hatóság előírásai szabályozzák: - az építésügy (épített környezet védelme) - környezetvédelem (épített emberi környezet működtetése, rendeltetésszerű használata) A teljes építési folyamatot átfogó OTÉK előírásai már megvalósult építmény átalakítására is kiterjednek, hiszen a szerkezeti, funkcióbeli átalakítások módosíthatják a környezetbe lesugárzott zaj mértékét. A települési környezetben az emberi életkörülményeit befolyásoló környezeti hatások összegezetten jelentkeznek, melyeknek gyakran nemcsak befogadója, hanem forrásai az itt koncentrálódó tevékenységek. Az üzemi létesítmények körében végzett vizsgálatok tanúsága szerint környezetet határérték feletti zajjal terhelő üzemek, vállalkozások száma feltehetően magasabb a mérésekkel feltártnál.

Helyzetfeltárás

161



Ennek okai: A túllépést érzékszervi úton nehéz meghatározni. Felügyelőségnek kevés lehetősége van konkrét bejelentés nélkül- ellenőrző vizsgálatok végzésére. Ahol az üzem dolgozói a környező lakosság köréből kerülnek ki, a munkahely féltés hatására kevesebb a panasz (Esetleges elbocsátások, nyugdíjba vonulás után kezdenek el panaszkodni.); Ahol a lakosok nagy része zajos létesítmények mellett nőtt fel és nem változtatott lakóhelyet, a megszokás hatására az indokoltnál kevesebb a zajpanaszok száma; A zaj iránti tűrőképesség eltérő, egyénenként számos szubjektív tényező befolyásolja. Megjegyzendő, hogy az utóbbi években csökkent az emberek zajjal szembeni toleranciája. Ezt mutatja a lakossági panaszbejelentések számának növekedése is. A környezetből származó zajterhelés eredete szerint lehet: - ipari-, mezőgazdasági-, építési, - közlekedési-, - egyéb eredetű. Ipari, mezőgazdasági, építkezési zajok: Nehézipari létesítmények, mezőgazdasági feldolgozó üzemek esetében – a korábban jelentős határérték túllépés lecsökkent. Oka a termelés megszűnése, jelentős korlátozása, illetve korszerű technológia alkalmazása, profilváltás, kitelepülés, illetve a térségben a nehézipari létesítmények hiánya. A kisipari telephelyek, vállalkozások száma a privatizáció következtében ugrásszerűen megnőtt. Gyorsan reagálnak a változó piaci helyzetre, ezért rövid idő alatt profilt váltanak, vagy megszűnnek, átalakulnak. Emiatt telepítésük zajvédelmi szempontból kedvezőtlen hatásokat is eredményezhet. Családi házas övezetben nő az épület alagsorába, garázsába telepített zajos tevékenységek száma. Ilyen pl.: az autójavítás, a lakatosipari és az asztalos ipari tevékenység. A kistérségben számos olyan üzem működik jelentősebb zajkibocsátással, amely lakóterületen vagy annak közelében helyezkedik el. Ezek az üzemek zajkibocsátásukat jelentős anyagi ráfordítással a legtöbb esetben határérték alá csökkentették az utóbbi időben, így az ipari eredetű zajkibocsátás egyre csökkenő mértékű. A mezőgazdaság két ágazata közül a növénytermesztés - tevékenységének helyszínéből adódóan- panaszokra okot nem, vagy csak elvétve okoz. Jellemzően lakott területtől távolabb folytatják. Időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem, termékfuvarozás) terhelik zajjal környezetüket. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók) zaja sem terjed túl általában a mezőgazdasági terület (szérű) határán, legfeljebb időszakosan terhelik közvetlen környezetüket zajjal. A mezőgazdasági termékek árufuvarozásának hatása a nyári, őszi időszakban a közutak forgalmában már mérhető változást okoz. Egyes útszakaszokon létrejövő zajterhelés nagysága a normál forgalomból származót lényegesen meghaladó (+3-+6 dB) is lehet.

Helyzetfeltárás

162



Az állattartással kapcsolatban leginkább az intenzív, kis helyigényű tartás okozhat lakossági panaszokat. A bejelentéseket indikáló tényező a baromfinevelő telepek, sertés-, libatartással összefüggésben az állatok hangja, másrészt (egyes állattartási módoknál) a kapcsolódó technológiai berendezések-, jobbára a mesterséges szellőztetés zaja. Az állattartás szabályozása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik (védőtávolság, egyedszám meghatározása stb.). A mezőgazdasággal kapcsolatos időszakos zajterhelést a lakosság általában megszokta.

Közlekedési zajok (Közúti, vasúti, repülési zajok) Közlekedési eredetű zaj- és rezgésterheléssel az 52. sz., az 53. sz. és 54. sz. főút mentén lehet számolni. Ezek mellett a kistérség északi részén jelentkezhet időszakosan jelentős zajterhelés a kecskeméti katonai repülőtér vadászrepülőinek gyakorlatozása miatt.

Egyéb zajok Az egyéb zajok tartománya meglehetősen széles spektrumot érint. A lakó és középületek rendeltetésszerű használatát biztosító épületgépészeti berendezéseinek szellőző ventilátorok, hűtőaggregátok kellemetlen zajforrások lehetnek. Egyes esetekben a lakó, vagy intézményterület központjában az ABC áruházak hátsó frontjára, ritkábban tetejére elhelyezett szellőventilátorok, hűtőpultok aggregátorai az akadálytalan hangterjedés következtében okoznak határérték feletti környezetterhelést. Szaporodnak az épületek falára, tetejére telepített légkondicionáló berendezések száma is és nemcsak intézményi, üzemirodák falán, tetőzetén, hanem lakóingatlanokon is. Helytelen telepítés, nagy teljesítmény esetén panaszt okozhatnak. Hasonlóan a kisvállalkozásokhoz, gondot okoznak a lakókörnyezetben, a lakás vagy melléképülete részbeni átalakításával megvalósuló, alapvetően a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő boltok, kis üzletek. Ezek egy részénél nem a közvetlenül kibocsátott zaj, hanem a hajnalban áruszállást végző járművek, a vásárlók, vendégek jelenléte okozhat panaszt. A szolgáltató, és különösen a szórakoztató egységek zaja okozhat az adott környezet számára gyakran elhúzódó, sok kellemetlenséggel járó problémát a vizsgált kistérségben.

Helyzetfeltárás

163



6.5 Hulladékgazdálkodás, településtisztaság A kistérség minden települése az önkormányzatokra háruló hulladékgazdálkodási feladatok végrehajtásának és finanszírozásának megkönnyítése végett csatlakozott valamely regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez. A Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszere 171 település hulladékgazdálkodását fogja össze Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Veszprém és Bács-Kiskun megyében. A Homokhátsági Régió Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszere 82 települést fog össze Bács-Kiskun, Baranya és Csongrád megye területén. Az Izsáki Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer pedig 14 Bács-Kiskun megyei település hulladékgazdálkodását tervezi megoldani. Mindhárom rendszer célja olyan korszerű és komplex hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása az érintett területeken, amely megfelel mind a hazai, mind az Európai Uniós szabályozásnak. A térségben egy regionális hulladéklerakó található Izsákon (6070 Izsák, Vadas dűlő 393/2), amelynek üzemeltetője az Izsák-Kom Kft. (6070 Izsák, Vadas dűlő 393/2; engedélyszám: 47240-15/2003). A lerakón jelenleg csak hulladéklerakás történik, válogatásra, hasznosításra nincs mód. A lerakó kapacitása 267 950 m3, potenciális szabad kapacitása 250 000 m3. A lerakással ártalmatlanított hulladék mennyisége 14 000 t/év, típusa települési szilárd hulladék és előkezelt települési szennyvíziszap. A lerakó területére érkező járművekről és a beszállított hulladékról forgalmi napló készül, amelyben rögzítésre kerül a jármű rendszáma, a beérkezés és a távozás időpontja, a beszállított hulladék mennyisége és fajtája (EWC szám alapján), a hulladék termelője és a hulladék beszállítója. Regionális hulladékgazdálkodási rendszer neve (gesztor)

Tagtelepülések a Kiskőrösi kistérségben

A kistérségben levő vagy a kistérségbe tervezett létesítmények

Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer (Polgárdi)

Akasztó

Homokhátsági Régió Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer (Csongrád)

Bócsa, Császártöltés, Imrehegy, Hulladékudvar (Kecel, Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert, Tázlár Kiskőrös, Soltvadkert)

Izsáki Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (Izsák)

Csengőd, Fülöpszállás, Izsák, Kaskantyú, Páhi, Soltszentimre, Tabdi

–

Regionális szilárd hulladéklerakó (Izsák)

Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek a Kiskőrösi kistérség területén Forrás: Önkormányzatok

Helyzetfeltárás

164



A törvényi szabályozásnak is eleget téve az elmúlt év során elkészült, vagy e munkával párhuzamosan készül minden település helyi hulladékgazdálkodási terve, amelynek célja a hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetének bemutatásán túl azoknak a céloknak a megfogalmazása (és a cselekvési program kidolgozása), amelyek megvalósítása révén a hulladékgazdálkodás a lehető legkorszerűbb és legkörnyezetkímélőbb módon valósulhat meg. A tervek mellett az egyes önkormányzatok helyi rendeletei szolgálják a hulladékgazdálkodási célok, feladatok gyakorlati végrehajtását. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati rendeletek A szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

A folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

A köztisztasággal összefüggő tevékenységről

Az állattartásról

Akasztó

+

+

+

−

Bócsa

−

−

+

+

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Csengőd

+

+

+

−

Fülöpszállás

+

−

+

−

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Izsák

+

−

+

−

Kaskantyú

+

−

−

−

Kecel

−

−

+

+

Kiskőrös

+

−

+

+

Páhi

+

−

−

−

Soltszentimre

+

−

−

+

Soltvadkert

+

+

+

+

Tabdi

+

−

−

−

Tázlár

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Település

Császártöltés

Imrehegy

Hulladékgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati rendeletek a Kiskőrösi kistérségben Forrás: Önkormányzatok

A települések mindegyikén rendszeres a lakossági szilárd hulladék gyűjtése és elszállítása. Az összegyűjtött hulladékot heti rendszerességgel szállítják el és általában évente egyszer tartanak lomtalanítást. A kistérség területén működő, hulladékszállítással, -kezeléssel foglalkozó szolgáltatókat a mutatja be a következő táblázat.

Helyzetfeltárás

165



Székhely

Tevékenység

Izsák-Kom Kft.

6070 Izsák, Vadas dűlő 393/2

Izsáki regionális szilárd hulladék lerakó üzemeltetése


−

4724015/2003

Saubacher Magyarország Kft.

1113 Budapest, Villányi út 48/a.

Szilárd hulladék szállítás


Izsáki regionális szilárd hulladék lerakó telep

14/4016/2003

ATEV 1097 Budapest, Fehérjefeldolgo Illatos út 23. zó Rt.

Állati hulladék gyűjtése, feldolgozása

Akasztó, Bócsa, Csengőd, Izsák, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltvadkert, Tabdi

ATEV Rt. Solti telephelye

n.a.

BKMÁ Közútkezelő Kht.

6000 Kecskemét, Bocskai u. 5.

főútvonalak parkolóinak tisztántartása

52. sz., 53. sz. főút

−

n.a.

Kőrösvíz Kft.

6200 Kiskőrös, Dózsa Gy. u. 43.

Folyékony hulladék szállítás, a kiskőrösi és a csengődi szennyvíztisztító telep üzemeltetése

Tabdi, Csengőd, Akasztó, − Kiskőrös

n.a.

1106 Budapest, Inno-Kom 2002 Jászberényi út 24Kft. 26.

Izsáki szennyvíztisztító telep üzemeltetése

Izsák

−

n.a.

6223 Soltszentimre, Vörösmarty u. 70.

Folyékony hulladék szállítás

Soltszentimre

n.a.

Nincs


Fülöpszállás

n.a.

n.a.

Akasztó

Dunaújvárosi regionális szilárd hulladéklerakó telep

n.a.

Szilárd hulladék szállítás és a keceli szilárd hulladék lerakó telep üzemeltetése

Kecel

Keceli szilárd hulladék lerakó telep

Kérelmezés folyamatban

Balogh Károly

6080 Somogyi István Szabadszállás, Damjanich u. 9.

Dunanett Kft.

2400 Dunaújváros, Budai Nagy Antal Szilárd hulladék szállítás u. 2.

Homokhátsági 6400 Kiskunhalas, Hulladékgazdál Szegedi u. 4. kodási Kft.

Begyűjtési körzet

Engedély száma

Szolgáltató

Rendeltetési hely

Kecelvíz Kft.

6131 Kecel, Szabadság tér 8.

Folyékony hulladék szállítás és kezelés

Kecel

Keceli folyékony n.a. hulladék lerakó

Kosiczki Tibor

6131 Kecel

hulladék átvevő telep üzemeltetése

Kecel

−


Kőröskom Kft.

6640 Kiskőrös, Petőfi S. u. 108.

Szilárd hulladék szállítás és a kiskőrösi szilárd hulladék lerakó üzemeltetése

Kiskőrös

Kiskőrösi szilárd hulladék lerakó telep


Kecskeméti Károly

6640 Kiskőrös, Tompa u. 10.

hulladék átvevő telep üzemeltetése

Kiskőrös

−

47060-5/2003

Szabó János

6640 Kiskőrös, Baross G. u. 86.


Kiskőrös

n.a.

n.a.

Hulladékszállítással, -kezeléssel foglalkozó szolgáltatók a Kiskőrösi kistérségben Forrás: Önkormányzatok

Helyzetfeltárás

166



A hulladék túlnyomó része lerakásra kerül. Az Izsáki Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez csatlakozott települések szilárd hulladéka az izsáki regionális lerakóba kerül, Akasztó hulladékát a dunaújvárosi lerakóra szállítják, míg a Homokhátsági Régió Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszeréhez tartozó települések egyenlőre saját hulladék lerakóikat használják, amíg elkészül a regionális hulladék lerakó telep. Imrehegy Kecel városi települési szilárd szilárd hulladék hulladék lerakó telep lerakó telep 0424/1, 0447/30, 0446/7

Hrsz.

n.a.

Tulajdonos

Imrehegy Kecel Város Község ÖnkorÖnkormánymányzata zata

Kiskőrös városi szilárd hulladék lerakó telep

Páhi települési szilárd hulladék lerakó telep

Soltvadkert Tázlár városi községi szilárd szilárd hulladék hulladék lerakó telep lerakó telep

0246

0169/12

n.a.

n.a.

Kiskőrös Város Önkormányzata

Páhi Község Önkormányzata

Soltvadkert Város Önkormány zata

Tázlár Község Önkormányzata

Üzemeltető

Homokhátsági Imrehegy HulladékKözség KőrösKom Kft. (6640 gazdálkodási ÖnkormányKiskőrös, Petőfi S. u. 108.) Kft. (6400 zata Kiskun-halas, Szegedi u. 4.)

Páhi Község Önkormányzata

Vadkert Komszolg Kft.

Tázlár Község Önkormányzata

Működés kezdete

n.a.

n.a.

1981

1992

1960

n.a.

Engedély-szám

n.a.

folyamatban

folyamatban

n.a.

n.a.

n.a.

síkról épített dombépítéses lerakás; földdel való takarás; műszaki védelem nincs; n.a.

n.a.

Jellemzők

n.a.

n.a.

síkról épített dombépítéses lerakás; dózerolás után azonnali földtakarás; műszaki védelem nincs; őrzése nem megoldott; kerítés hiányos; szociális infrastruktúra nem megfelelő; hulladékhasznosításra alkalmas terület, komposztáló, bálázó, biogáz hasznosító nincs; üzemeltetésre vonatkozó technológiai utasítás nincs; kárelhárítási intézkedési terv nincs;

Teljes kapacitás

n.a.

50 400 m3

337 000 m3

32 000 m3

n.a.

n.a.

Szabad kapacitás

n.a.

~50%

~40%

~60%

n.a.

n.a.

Bezárás várható időpontja

n.a.

2008

2006. év vége

2005. év eleje n.a.

n.a.

Teljes körű felülvizsgálat 2004 (tervezett) időpontja

2004

2004

2004

folyamatban n.a.

Rekultiváció várható időpontja

2007-2008

2007-2008

2007-2008

n.a.

n.a.

n.a.

A Kiskőrösi kistérség területén működő szilárd hulladék lerakó telepek Helyzetfeltárás

167



Az illegális hulladéklerakás több településen okoz gondot, de örvendetes tény, hogy egyes településeken az önkormányzat és a lakosok együttműködésével sikerült visszaszorítani ezt a tevékenységet. Szelektív hulladékgyűjtés egyelőre egyik településen sincs, de a legtöbb településen 2005-re várható ennek bevezetése. A térségben számos bezárt szilárd hulladék lerakó telep található, amelyek rekultiválásra várnak. Legtöbbjükre már elkészült vagy e munkával párhuzamosan készül a teljes körű felülvizsgálati dokumentáció, de rekultivációs tervekkel még nem rendelkeznek. Mindhárom regionális hulladékgazdálkodási rendszer felvállalta ezek rekultivációját.

Hulladék lerakó

Akasztó települési szilárd hulladék lerakó Csengőd települési szilárd hulladék lerakó Fülöpszállás települési szilárd hulladék lerakó Izsák városi szilárd hulladék lerakó Kaskantyú települési szilárd hulladék lerakó Soltszentimre települési szilárd hulladék lerakó Tabdi települési szilárd hulladék lerakó

Hrsz.

Tulajdonos

Üzemeltető

0152/4, 0152/5

Akasztó Község Önkormányzata

Akasztó Község Önkormányzata

n.a.

Csengőd Község Önkormányzata

n.a.

Teljes körű Rekultiváció Működés felülvizsgálat várható ideje (tervezett) időpontja időpontja

A lerakott hulladék becsült mennyisége

1990-2003

2004

2007

22 097 m3

-2004

folyamatban

n.a.

n.a.

Fülöpszállás 0375/15 Község Önkormányzata

Fülöpszállás Község Önkormányzata

1994-2003

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Izsák Város Önkormányzata

Izsák Város Önkormányzata

-2003

2004

n.a.

n.a.

05/1

Kaskantyú Község Önkormányzata

Kaskantyú Község Önkormányzata

1975-2003

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Soltszentimre Község Önkormány-zata

Soltszentimre Község 1980-2003 Önkormányzata

2004

n.a.

15 000 t

n.a.

Tabdi Község Önkormányzata

Tabdi Község Önkormányzata

n.a.

n.a.

n.a.

-2003

Bezárt szilárd hulladék lerakók a Kiskőrösi kistérség területén Forrás: Önkormányzatok Az állati eredetű hulladék elszállítását az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. végzi Akasztó, Bócsa, Csengőd, Izsák, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltvadkert, Tabdi területén. A többi településen nem megoldott az elhullott állatok szervezett begyűjtése. Az egyéb veszélyes hulladékok keletkezéséről, gyűjtéséről nem áll rendelkezésre megfelelő információ. A kistérségben az önkormányzatok üzemeltetésében működő hullahasznosító szervezet nincs, ezzel foglalkozó vállalkozásokról nincs megfelelő információ.

Helyzetfeltárás

168



6.6 Csapadékvíz-elvezetés, belvíz veszélyeztetettség

A belterületi csapadékvíz elvezetést a kistérségben általában nyílt csapadékvíz-elvezető, ill. szikkasztó árkok segítségével oldják meg. A csapadékvíz-elvezető árkoknak csak egy része áll egymással, ill. valamely befogadóval hidraulikai kapcsolatban. Az árokrendszerek karbantartása általában a közterület-fenntartás keretében megoldott, fejlesztésekre azonban csak egy-egy sikeres pályázat útján nyílik lehetőség. A kistérség települései közül Akasztó, Császártöltés, Fülöpszállás, Kecel, Kiskőrös és Soltszentimre esetében beszélhetünk ár- és belvíz-veszélyeztetettségről. Ezeket a településeket a 18/2003. (XII. 9.) sz., a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló KvVM-BM együttes rendelet a “C” (enyhén veszélyeztetett) kategóriába sorolja. Ebbe a kategóriába azok a települések tartoznak, amelyek nyílt vagy mentesített ártéren helyezkednek el és előírt biztonságban kiépített védművel rendelkeznek.

6.7 Természetvédelem, növény- és állatvilág

A kistérség területe három fő természeti zónára tagolható, melyek mindegyikében jelentős természeti értékek találhatók. A szikes zóna a terület nyugati határzónája, amely a folyószabályozás előtt a Duna mélyártéri területe volt. - Északi része erősen meszes szódás szikes terület kisebb-nagyobb szikes tavakkal. Ez a rész a Kiskunsági Nemzeti Park II. sz. területének (FelsőKiskunsági tavak) része. A védett terület környezetében további ex lege védetté nyilvánítás alatt álló szikes tavak találhatók. - A zóna déli részén ex lege védett lápok találhatók a Dunavölgyi-főcsatorna mentén. A mélyártéri zónához a homokhátság peremén átmeneti zónaként csatlakozik a hajdani összefüggő turjánvonulat felszabdalt láncolata, a lápos-turján zóna, melynek jelentősebb tagjai: a Kurjantó, a Kolon-tó (amely egyben a Kiskunsági Nemzeti Park III. sz. területe), a Kis- és Nagy-Csukástó és a Keceli-Őrjeg. Ezek közé több kisebb-nagyobb ex lege védett láp is ékelődik. A harmadik zóna a buckás-homokos zóna, amely a legmagasabb kitettségű terület a kistérségben. A bócsai területrész a Kiskunsági Nemzeti Park VI. sz. területének (BócsaBugac buckavidéke) része. Emellett néhány buckaközi szikes tó is található ebben a zónában. Összességében kb. 30-40% a védett, ill. egyéb természetes élőhelyek aránya a kistérségben. Az ex lege védelem alá került élőhelyek kiterjedése is ezt a kistérséget érintette a legnagyobb mértékben Bács-Kiskun megyében. A 15 település közül 8 esetében (Akasztó, Bócsa, Csengőd, Fülöpszállás, Izsák, Kaskantyú, Páhi, Soltszentimre) haladja meg a 10%-ot a természetvédelmi területek aránya. Helyzetfeltárás

169



E természeti értékek jelentőségét mutatja, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) programja Bioszféra Rezervátummá nyílvánította. A Felső-Kiskunsági tavainak vidéke és az Izsáki Kolon-tó pedig a vizes élőhelyek fokozott védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény6 hatálya alá tartozik. A Kiskunsági Nemzeti Park törzsterületei közül a Felső-Kiskunsági tavak, a Kolon-tó, a Kiskőrösi turjános, Bócsa-Bugac buckavidéke és a Császártöltési Vörös-mocsár esik részben vagy egészben a Kiskőrösi kistérség területére, melyek rövid jellemzése az alábbiakban következik7:

Felső-Kiskunsági tavak (KNP II. sz. területe) A Duna-völgyi mélyártéri öblözet középső, legmélyebb, lefolyástalan vonulatában kialakult jelentős számú és kiterjedésű szikes tó láncolata, melyeket szoloncsák szikes rétek vizes élőhelyei öveznek. Emellett szikes puszták és kevés extenzív szántóterület is található itt. A folyószabályozás elõtt a területet a Duna rendszeresen elöntötte, ma a vízutánpótlás kizárólag csapadék eredetű. A tavak jellemzője, hogy nyár végére időszakosan kiszáradnak. A szikes tavak magas sótartalmú vize Közép-Európában egyedülálló mikroflóra és -fauna kialakulásához vezetett. A 6 405 ha-os területből 3 905 ha a Ramsari nemzetközi egyezmény értelmében Nemzetközi Jelentőségű Vizes Terület, továbbá az UNESCO Bioszféra Rezervátum kiskunsági területének része. A teljes terület kb. 70%-a esik a kistérségre. A terület keleti feléhez kb. 300 ha ex lege védett szikes tó és természeti területként kb. 500 ha szikes rét- és legelőterület (pl. a fülöpszállási Fehér-szék és Kelemen-szék) csatlakozik. A terület nyugati határát szegélyező Kiskunsági-főcsatorna DNy-i oldalán a szikes tó és puszta összefüggő természetes láncolata tovább folytatódik a Kalocsai kistérségben. A terület jelentős része csak engedéllyel vagy szakvezetővel látogatható. Jelentős madárállomány koncentrálódik a területre, melynek egyik meghatározó része a sziki fészkelő közösség. Ennek tagjai többek között a gulipán (Recurvirosta avosetta), a küszvágó csér (Sterna hirundo), a piroslábú cankó (Tringa totanus), a kormos cankó (Tringa erythropus), a danka sirály (Larus ridibundus), a szerencsensirály (Larus melanocephalus), a nyári lúd (Anser anser), a búbos vöcsök (Podiceps cristatus), a barna réti héja (Circus aeruginosus) és sok nádi énekesmadár. A tavakat körül vevő szikes gyepek jellemző növénye a zsióka (Bolboschoenus maritimus), a fehér tippan (Agrostis stolonifera alba), a sziki zsázsa (Lepidium crassifolium), a sziki mészpázsit (Puccinellia limosa) és a bárányparéj (Camphorosma annua).

6Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről 7Forrás: A Kiskőrös és Térsége Önkormányzati Társulás Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja (2000); Kiskunsági Nemzeti Park http://www.knp.hu/ Helyzetfeltárás

170



Kolon-tó (KNP III. sz. területe) A Duna-Tisza köze egyik legnagyobb kiterjedésű, összefüggő lápos-mocsaras állóvize a környezetében láprétekkel, láperdőkkel és ligeterdőkkel, kevés homokbuckás területtel. Medre egy észak-déli irányú, a Homokhátságba benyomuló holocén Duna-ágból alakult ki. Területe 2 962 ha, átlagos mélysége 60-80 cm, az elmocsarasodás és az elöregedés előrehaladott állapotát mutatja. A Ramsari nemzetközi egyezmény értelmében teljes területe Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területnek minősül, továbbá az UNESCO Bioszféra Rezervátum kiskunsági területének része. A terület jelentős része csak engedéllyel vagy szakvezetővel látogatható. Az É-i részen található nádasok gazdag madárvilágának tagja a nádi rigó (Acrocephalus arundinaceus), a nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), a kanalasgém (Platalea leucorodia), a nagykócsag (Egretta alba), a szürke gém (Ardea cinerea), a bölömbika (Botaurus stellaris), a nyári lúd (Anser anser), a cigányréce (Aythia nyroca), az egerészölyv (Buteo buteo), a hamvas réti héja (Circus pigarus). Az emlősök közül az erdei cickány (Orex araneus), a törpe egér (Micromys minutus), a vidra (Lutra lutra) és a menyét (Mustella nivalis) él itt. Emellett ritka halfajok, a lápi póc (Umbra krameri) és a réti csík (Misgurnus fossilis), a hüllők közül a mocsári teknős (Emys orbicularis) is megtalálható. Ritka növényfaja a lápi csalán (Urtica kioviensis). A megmaradt kicsiny nyílt vízfoltok gyakori növénye a tündérrózsa (Nymphea alba) és a közönséges rence (Utricilaria vulgaris). A D-i rész fajgazdag láprétjeinek védett növényritkaságai az orchideák, melyek közül a leggyakoribb a vitézkosbor (Orchis militaris), a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp palustris) és a pókbangó (Ophris sphegodes). További jellemző védett fajok a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a korcs nőszirom (Iris spuria), valamint az epergyöngyike (Muscari botryoides). A Páhi melletti részen fennmaradt tölgy-kőris-szil ligeterdők a Duna-Tisza közére egykor jellemző tájképet idézik. Ezek állományát 40-60 éves magyar kőrisek (Fraxinus angusttifolia pannonica) és 80100 éves kocsányos tölgyek Quercus robur) alkotják. Kiskőrösi turjános Természetvédelmi Terület A hátságperemi turjánvidék vonulatába tartozó lápvidék láprétekkel, láperdőkkel, nedves kaszálókkal. Területe 549 ha. Botanikai jelentősége mellett (kőrises égerláperdők, orchideák) kiemelkedő tájképi értéket képvisel. A terület állatvilágára igen változatos. Az ízeltlábúak közül a lepkék a legszembetűnőbbek, megtalálható itt a fecskefarkú lepke és a kardos lepke is. A puhatestűek közül említést érdemel a pannon csiga (Cepaea vindobonensis) és a borostyánkő csiga (Succinea putris). A gerinces állatok közül honos itt még a mocsári teknős (Emys orbicularis), a vízi sikló (Natrix natrix), a fürge gyík (Lacerta agilis), a menyét (Mustella nivalis), a mezei nyúl (Lepus europaeus), az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus), a róka (Vulpes vulpes), az őz (Capreolus capreolus). Számos madárfajt tartanak számon, legtöbbjük énekesmadár. A ragadozó madarak közül az egerészölyv (Buteo buteo), a vörös vércse (Falco tinnunculus), a karvaly (Accipiter nisus), a hamvas réti héja (Circus pigarus), a kaba sólyom (Falco subbuteo) és a gatyás ölyv (Buteo lagopus) is megtalálható.

Helyzetfeltárás

171



Különösen változatos a növényvilág. Jellemző növény itt a rekettyefűz (Salix cinerea), a hóvirág (Galanthus nivalis), az illatos ibolya (Viola odorata), a mocsári gólyahír (Caltha palustris), a sárga nőszirom (Iris pseudacorus), a szibériai nőszirom (Iris sibirica), az epergyöngyike (Muscari botryoides), a pókbangó (Ophrys sphegodes), a csengettyűvirág (Adenophora liliifolia), a buglyos szegfű (Dianthus superbus), a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), a veresgyűrűsom (Cornus sanguinea), a kutyabenge (Rhamnus frangula), a varjútövis benge (Rhamnus cathartica), a kökény (Prunus spinosa), a kányabangita (Viburnum opulus). E terület folytatása a Keceli Berek-erdő és a Keceli Őrjeg.

Bócsa-Bugac buckavidéke (KNP VI. sz. területe) A terület Ny-i része esik a kistérség területére, amely elsősorban borókás-nyáras és erdős buckás területeket tartalmaz. Emellett kb. 250 ha ex lege védett szikes tó és 800 ha természeti terület tartozik még ebbe a régióba. Ez a Nemzeti Park legnagyobb és legösszetettebb területe, amelyet homokpuszták, homoki erdõk, szikes puszták, és a valamikori szikes tavak, mocsarak, lápok, láprétek, nedves kaszálók maradványai alkotnak. A homokpuszta szabadon, a terület többi része csak engedéllyel vagy szakvezetővel látogatható. A mészben gazdag, változatos formakincsű homokfelszín értékes növényvilágnak ad otthont. Jellemző fajok a borzas len (Linum hirsutum ssp. glabrescens), a homoki kikerics (Colchicum autumnale), a homoki nőszirom (Iris arenaria), a piros madársisak (Cephalantera rubra), a tartós szegfű (Dianthus diutinus) és a gyapjas csüdfű (Astragalus dasyanthus). A fákat elsősorban a fehér nyár (Popukus alba), a szürke nyár (Populus canescens) és az akác (Robinia pseudo-acacia) képviseli. A terület leggyakoribb emlőse az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus). A rovarvilág szintén nagyon gazdag, a fűrészlábú szöcske (Saga pedo) az Alföldön egyedül itt fordul elő. A hüllők jeles képviselője a veszélyeztetett parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensis), a zöld gyík (Lacerta viridis), a fürge gyík (Lacerta agilis) és a homoki gyík (Podarcis taurica). A madarak közül említést érdemel a mezei pacsirta (Alauda arvensis), a szalakóta (Coracias garrulus), a búbosbanka (Upupa epops). A kistérségben a homokterületekre jellemző nagymértékű talajvízhiány a természetes élőhelyek nagyfokú degradációját, ill. átalakulását okozta. A belvízrendezések nyomán létrehozott csatornahálózatok hatása rendszerint élőhely-szegényítő és negatív értelemben homogenizáló. A Duna-Tisza-közi homokhátságot érintő vízhiányra a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság már 1981-ben felhívta a figyelmet és azóta is regionális élőhely kiszáradási átalakulások sorozatát tapasztalja és dokumentálja.

Helyzetfeltárás

172



Császártöltési Vörös-mocsár Természetvédelmi Terület A Duna-Tisza közi turjánvidék Duna-völgyi torkolatánál, a Bácskai löszhát peremén kialakult lápos, mocsaras terület. Tőzegtelepe a Duna-Tisza közének legjelentősebb tőzegterülete, melyet korábban tőzegbányászattal hasznosítottak. Területe 930 ha, amelynek kb. 40%-a tartozik a kistérséghez. A területen a mocsári madárvilág szinte minden tagja jelen van. Emellett itt található Közép-Európa egyik legnagyobb gyurgyalag-telepe is. A kistérség területét két, az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszerébe tartozó terület is érinti. Az Érzékeny Természeti Területek rendszerét a 2/2002. (I. 23.) sz., az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló KöM-FVM együttes rendelet jelöli ki, melynek célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését [1. § (1) bekezdés]. A Kiskőrösi kistérség területén két kiemelten fontos érzékeny természeti terület, a Dunavölgyi sík és a Tisza homokhátsági vízgyűjtője található. A kiemelten fontos érzékeny természeti területek közé azok a területek tartoznak, ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, melyek fennmaradása középtávon (5-10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül. Kiemelten fontos érzékeny természeti terület neve

Érintett települések

Dunavölgyi sík

Akasztó Császártöltés Csengőd Fülöpszállás Izsák Kecel Kiskőrös Páhi Soltszentimre Tabdi

A Tisza homokhátsági vízgyűjtője

Bócsa Imrehegy Kaskantyú Páhi Soltvadkert Tabdi Tázlár

A Kiskőrösi kistérséget érintő Érzékeny Természeti Területek Forrás: 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról A kistérség területét a – már említett – védett, védetté nyilvánítás alatt álló és egyéb természeti értékek révén jelentős mértékben érinti a Natura 2000 hálózat. Az Európai Unió által létrehozott ökológiai hálózat a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon

Helyzetfeltárás

173



élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és járul hozzá kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Kód HUKN20015

HUKN20024

HUKN20032

HUKN20033

HUKN20009

HUKN20003

HUKN20011 Kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek

HUKN20013

HUKN30003

HUKN20022

HUKN20021

Név Ágasegyháza-Orgoványi rétek

Bócsa-Bugaci homokpuszta

Dél-Őrjeg Érsekhalma-Nemesnádudvari löszvölgyek

Felső-Kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta

Felső-Kiskunsági turjánvidék Fülöpházi homokbuckák

Fülöpszállás-Soltszentimre-Csengődi lápok

Izsáki Kolon-tó

Kiskőrösi turjános

Ökördi-Erdőtelek-Keceli lápok

Teljes terület (ha) 4 296

11 656

Érintett település

Terület (ha)

Izsák

175,5480

Bócsa

3 175,9176

Kaskantyú

1 914,1017

Páhi

339,1156

Császártöltés

659,5126

Kecel

424,9328

Császártöltés

0,3914

Akasztó

2 297,3586

Fülöpszállás

3 154,8166

Soltszentimre

1 437,4992

Fülöpszállás

865,2172

Izsák

32,4659

Fülöpszállás

69,3424

Akasztó

31,0584

Csengőd

530,3465

Fülöpszállás

1 064,8392

Soltszentimre

1 471,5991

Csengőd

710,8620

Izsák

2 082,2452

Páhi

778,1265

Akasztó

183,0392

Csengőd

236,5918

Kecel

76,0776

Kiskőrös

1 890,9631

Tabdi

483,7552

Akasztó

669,7430

Kecel

438,4734

Kiskőrös

683,4352

4 577

208

19 651

14 382

2 004

3 098

3 572

2 871

2 495

HUKN20030

Pirtói Nagy-tó

252

Tázlár

9,4952

HUKN20023

Tázlár-Kiskunhalasi homokbuckák

1 921

Tázlár

1 223,5526

Helyzetfeltárás

174

Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás I. kötet: Helyzetfeltárás Kód

HUKN30003

Név

Izsáki Kolon-tó

NOS SZEGED KFT. 2005.február Teljes terület (ha)

3 572

Különleges madárvédelmi területek HUKN10002

Kiskunsági szikes tavak és az Őrjegi 35 723 turjánvidék

Érintett település

Terület (ha)

Csengőd

711,4051

Izsák

2 082,2452

Páhi

778,1265

Akasztó

3 663,1915

Csengőd

242,5792

Fülöpszállás

4 249,0344

Kecel

728,5128

Kiskőrös

680,8562

Soltszentimre

3 403,7738

A Natura 2000 hálózatnak a Kiskőrösi kistérség területére eső részei Forrás: http://www.ktm.hu/dokumentum.php?content_id=426

A pannon biogeográfiai régióban számos olyan faj és élőhelytípus található, amely a 15 tagú unió területén, a többi 6 biogeográfiai régióban nem fordul elő. Ezért különösen fontos, hogy a csak hazánk területén előforduló élőhelytípusok és fajok esetében a kijelölt területek megfelelő nagyságúak legyenek. Ilyen, a pannon régióra jellemző élőhelyek: a pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők, a pannon löszgyepek és homoki gyepek, a pannon gyertyános tölgyesek és a pannon homoki borókás-nyárasok. A Natura 2000 hálózat a területek két típusát különíti el, amelyek területileg átfedésben lehetnek egymással. A különleges madárvédelmi területek a rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak otthont adó, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalják magukba (a 79/409/EGK sz. madárvédelmi irányelv alapján). A közösségi jelentőségű területeket (más néven különleges természetmegőrzési területeket) az EU 43/92/EGK sz. élőhelyvédelmi irányelve alapján jelölik ki, melynek fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Magyarországon a Natura 2000 hálózat az ország területének 21%-át fedi le. A hálózat területeinek 37%-a védett természeti területre esik. A hálózathoz tartozó területekre a nem védett természeti területeknél és az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályoknál szigorúbb, de a védett területekre vonatkozó szabályoknál enyhébb szabályok vonatkoznak.

Helyzetfeltárás

175



7. A KISTÉRSÉG GAZDASÁGI ÉLETE A települések és térségek jólétének, lakosságmegtartó képességének, és sok esetben a legtöbb fejlesztésnek is a gazdaság képezi az alapját. Az egyes önkormányzatok és a kistérség intézményének is feladata, hogy erejéhez mérten megteremtse a feltételeket a gazdasági élet fejlődéséhez, hogy javítsa a telepítési tényezők minőségét, illetve hozzáállásával is élénkítse a gazdasági „pezsgést”. Ebben a fejezetben a Kiskőrösi kistérség gazdasági életének jelen állapotát mutatjuk be, azt a helyzetet, amellyel a fejlesztési koncepció során is számolni kell.

7.1 A terület gazdaságának jelenlegi állapota

A Kiskőrösi kistérség Bács-Kiskun megye területén helyezkedik el, és a Dél-alföldi régióhoz tartozik. A gazdaság helyzetének fő mutatója, a bruttó hazai termék alapján a következők mondhatók el. A táblázat alapján megállapítható, hogy mind régiós, mind megyei szinten nőtt az előállított GDP értéke 2001-ről 2002-re. Az előállított bruttó hazai termék, valamint az egy lakosra jutó GDP alapján is a Dél-alföldi régió az 5. a hét régió között (az Észak-alföldi és az Északmagyarországi régiót előzi csak meg). Bács-Kiskun megye gazdaságilag nem tartozik a fejlettek közé. A megyében előállított GDP nagysága 608,1 milliárd forintot tett ki 2002-ben, ami az ország bruttó hazai termékének csupán 3,6 % -át adta. Az egy főre jutó GDP alapján az ország megyéi között – Budapesttel együtt – a 14. helyet foglalja el, érdemi elmozdulást nem tudott elérni az utóbbi években. Mutatója – mely 2002-ben 1.116 ezer Ft/fő volt – jelentősen elmarad az országos átlagtól. Bruttó hazai termék változása a Dél-alföldi régióban (2001-2002) Megye, régió Bács-Kiskun megye Dél-alföldi régió Ország összesen Ebből megyék összesen

Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron (millió Ft) 2001. 2002. 544.694 608.173 1.419.175 1.556.422 14.849.809 16.740.421 9.685.761 10.697.381

Egy lakosra jutó bruttó hazai termék (ezer Ft) 2001. 2002. 996 1.116 1.031 1.136 1.458 1.648 -----

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve

Helyzetfeltárás

176



Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték kistérségenként (2002) Forrás: TEIR A dél-alföldi régió gazdaságának kialakulásában lényeges szerepet játszottak a természeti adottságok és a vidék történelme. A dél-alföldi régió gazdasági fejlődésére erősen rányomta bélyegét a történelem. Az 1500 - 1600-as években a megtermelt javak jelentős része a törökök kezébe került, a lakosság túlélésre rendezkedett be. A rendszerváltást követően megjelentek régiónkban is a külföldi érdekeltségű cégek (számuk 2001-ben meghaladta a 2 ezret), az általuk jegyzett tőke nagysága mintegy 150 milliárd Ft. Jelentős összegű (191.043 millió Ft) beruházásokat hajtottak végre elsősorban a jogi személyiségű vállalkozások. Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) 10 %-át a Dél-Alföldi régió termeli, beszerzési áron számolva ez az érték 2001-ben 1.438.424 millió Ft volt, egy főre vetítve 1.045 ezer Ft. Az ipari termelés közel 8%-a a dél-alföldi régióból származik, 2001-ben ez az összeg 970 milliárd Ft volt.

Helyzetfeltárás

177



A dél-alföldi régió - mint a többi hazai régió is - gazdasága a rendszerváltást követően folyamatos átalakuláson megy keresztül. A mezőgazdaság a régió mindhárom megyéjében meghatározó ágazat, viszont a gépesítés és a mezőgazdasági termékek iránti korlátozott kereslet nem indokolja a korábbi alkalmazotti létszám foglalkoztatását. A felszabaduló átképezhető munkaerőt a mezőgazdaságon kívüli szektornak kell felszívnia, ami egyelőre nem a kellő számban található a térségben. Az előzőekből következően a régiónak alapvető érdeke a különféle iparágak létesítése, meghonosítása, amely a lenti ábra által is mutatott módon a Kiskőrösi kistérségben egyértelműen a gazdasági felzárkózást szolgálta.

Forrás: Faluvégi Albert: A magyar kistérségek fejlettségi különbségei (2000.), KSH Bács-Kiskun megyében 2002. év végén 43,5 ezer gazdasági szervezet működött, ezen belül a vállalkozások száma megközelítette a 40 ezret. A vállalkozások közel kétharmada egyéni formában tevékenykedett. A kiskőrösi kistérségben meghaladta a 4 ezret a működő vállalkozások száma, amelyek közül – hasonlóan a megyei helyzethez – közel kétharmad egyéni vállalkozás. A térségben működő vállalkozások 1000 lakosra vetített nagysága közepesnek mondható a többi bács-kiskun megyei kistérséghez viszonyítva.

Helyzetfeltárás

178



Vállalkozások száma Bács-Kiskun megye kistérségeiben (2002.)

Kistérség

Bácsalmási Bajai Jánoshalmai Kalocsai Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunhalasi Kiskunmajsai Kunszentmiklósi Összesen

Működő társas vállalkozásokból (db) Működő Működő Működő Működő MezőgazIngatlanvállalko- egyéni társas Ipar, KeresSzálláshely vállalkodaság, erdőügyeletek, zás 1000 vállalko- vállalkoépítő- kedelem, szolgáltatás, zás gazdálkodás, gazdasági lakosra zások zások ipar javítás vendéglátás halászat szolgáltatás 765 41 601 164 30 31 57 5 18 5776 75 3580 2196 175 477 699 90 444 910 52 664 246 45 53 77 11 26 3433 61 2228 1205 132 288 353 60 203 15203 91 8688 6515 290 1470 1700 247 1844 4059 69 2674 1385 119 396 448 54 193 3194 63 2121 1073 89 214 314 52 262 3451 73 2246 1205 60 244 376 73 259 1210 70 915 295 32 70 92 12 47 1568 49 1180 388 33 114 102 22 60 39569 73 24897 14672 1005 3357 4218 626 3356


100 lakosra jutó működő vállalkozások száma kistérségenként (2002.) Forrás: TEIR

Helyzetfeltárás

179



Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma a kistérségben és a megyében (1996-2002) Működő vállalkozások 1000 lakosra Kiskőrösi kistérség Bács-Kiskun megye Magyarország 64 64 69 64 65 72 67 68 77 67 69 80 71 73 84 68 72 83 69 74 85

Év 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Fenti táblázatból egyértelműen látszik, hogy a kistérség vállalkozási kedve alatta marad mind a megyei, mind az országos átlagnak. Működő társas vállalkozások számának alakulása a Kiskőrösi kistérségben (2000-2002) Év 2000. 2001. 2002.

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 92 111 119

Működő társas vállalkozásokból (db) SzálláshelyIpar, Kereskedelem, szolgáltatás, építőipar javítás vendéglátás 352 439 43 387 441 50 396 448 54

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 173 177 193

Társas vállalkozások összesen 1249 1326 1385

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Működő társas vállalkozások megoszlása tevékenység szerint a Kiskőrösi kistérségben 450 vállalkozások száma

400 350 300 250 200 150 100 50 0

2000

2001

2002

mezőgazdaság,erdőgazdálkodás, halászat

ipar, építőipar

kereskedelem, javítás

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

ingatlan-ügyletek, gazdasági szolgáltatás


Helyzetfeltárás

180



A kistérségben működő társas vállalkozások megoszlása hasonlít a megyei megoszláshoz: a működő társas vállalkozásokból a tercier szektorban működők aránya meghaladja az 50 %-ot, az ipar és építőiparban több mint 28 %-uk és a mezőgazdaságban 8 %-uk működik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kistérségben a mezőgazdaságban tevékenykedők jelentős hányada őstermelőként, családi gazdálkodóként dolgozik és nem vállalkozás formájában. Tendenciájukat tekintve látható a tercier szektorbeli cégek számának átlagos, és az ipari vállalkozások, valamint a mezőgazdasági cégek számának dinamikusabb növekedése. A kistérségen belül vizsgálódva az 1000 lakosra jutó működő vállalkozás számát tekintve a települések esetében jól látszik Soltvadkert magasan kiugró szerepe. Látható továbbá, hogy Kiskőrös és Bócsa esetében is magasabb ez a szám a kistérségi átlagnál. Mindhárom település meghaladja a megyei és országos eredményeket is. 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma településenként

Akasztó Bócsa

120


100

Fülöpszállás Imrehegy Izsák

80

Kaskantyú Kecel

60

Kiskőrös Páhi Soltszentimre

40

Soltvadkert Tabdi

20


0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Ország


Helyzetfeltárás

181


Év 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.

Akasztó 49,3 50,3 50,5 53,1 59,4 58,6 59,4

Év

Bócsa 72,8 79,7 82,7 82,0 85,1 81,2 87,9

Kecel 54,0 51,9 55,9 57,5 62,4 63,3 64,5

1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.


Működő vállalkozások 1000 lakosra Császártöltés Csengőd Fülöpszállás Imrehegy 48,9 44,2 47,3 25,1 59,9 46,3 43,0 27,3 63,2 46,8 41,4 27,5 58,1 45,1 41,9 21,8 59,3 48,2 46,2 21,8 56,7 47,8 46,7 27,7 60,0 52,7 45,0 25,8

Kiskőrös 76,2 79,4 82,6 80,9 88,2 87,8 89,1

Működő vállalkozások 1000 lakosra Páhi Soltszentimre Soltvadkert 51,9 36,2 89,4 54,9 31,6 97,1 52,2 36,2 102,3 48,0 36,8 102,7 45,2 44,4 106,2 47,2 47,0 103,9 47,9 45,5 104,3

Izsák 54,0 49,0 53,3 55,7 60,6 59,3 58,0

Tabdi 36,2 40,3 42,5 39,1 39,4 44,4 43,4

Kaskantyú 36,2 35,7 39,7 32,6 31,0 34,0 35,9

Tázlár 46,1 38,4 34,7 35,0 37,5 39,4 36,6

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A kistérség egyes településein külön-külön a következő jellemzőket figyelhetjük meg: Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Akasztón (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Működő vállalkozás összesen 178 187 187 193 215 211 212

Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

22 27 31 34 43 50 50

2 1 1 1 2 1 1

14 16 19 17 25 26 23

Egyéni vállalkozás 137 140 134 139 145 134 138

Egyéb 3 3 2 2 0 0 0

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A működő vállalkozások száma szerint Akasztó az ötödik a kistérség települései közül. A vizsgált adatok alapján, az itt működő vállalkozások száma 2000-ig növekedett, azóta stagnálás figyelhető meg. A korlátolt felelősségű társaságok számának esetében figyelhető meg egy dinamikusabb növekedés, 2002-ben már 50 társas vállalkozás működött ilyen formában a településen, amely több mint kétszerese az 1996-os adatnak. 2002-ben 138 egyéni vállalkozás funkcionált összesen, amely 67 %-ot tesz ki az összes vállalkozáson belül. A társas vállalkozásokon belül legnagyobb részt a korlátolt felelősségű társaságok teszik ki, a betéti társaságok kisebb hányadot képviselnek.

Helyzetfeltárás

182



Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Bócsán (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

13 14 15 17 18 20 20

1 2 2 1 0 0 0

8 10 11 12 16 17 19


Egyéb 3 2 2 2 2 2 2

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A lakosságát tekintve a kisebb települések közé tartozó Bócsán 156 vállalkozás működött 2002-ben, ami azt jelzi, hogy a kistérségi átlaghoz képest magasabb a vállalkozói kedv. A működő vállalkozásokon belül az egyéni vállalkozások száma a meghatározó (73,7 %). A társas vállalkozásokon belül a korlátolt felelősségű és a betéti társasági forma van jelen. Érdekesség, hogy a két fajta társasági forma között nincs nagy különbség a nagyságok tekintetében.

Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Császártöltésen (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

15 18 19 18 16 21 22

3 3 3 2 2 1 1

10 9 12 16 16 14 15


Egyéb 0 0 0 0 0 0 0

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Császártöltésen a kistérségi átlaghoz hasonló vállalkozási kedv figyelhető meg, 2002-ben 166 vállalkozás működött a településen, amely ingadozást mutat a vizsgált években. A működő vállalkozások több mint 77 %-át az egyéni vállalkozások teszik ki. Ezek számának alakulása hasonlóan ingadozik, mint az összes vállalkozás száma. A társas vállalkozások között a korlátolt felelősségű és a betéti társaságok közel hasonló arányt képviselnek, számuk kisebb mértékű ingadozást mutat, mint az egyéni vállalkozásoké.

Helyzetfeltárás

183



Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Csengődön (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

10 16 19 20 20 20 26

1 1 1 0 1 1 1

12 10 9 12 14 13 15


Egyéb 0 0 0 1 1 1 0

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Csengődön 2002-ben 123 vállalkozás működött, ami a kistérségben meglévő átlagos vállalkozási kedvet tükrözi. A többi településhez hasonlóan az egyéni vállalkozási forma a jellemző, a működő vállalkozások 65,8 %-át teszik ki az ilyen vállalkozások. A korlátolt felelősségű vállalkozások száma növekedett legdinamikusabban, több mint 2,5szeresére nőtt a vizsgált évek alatt, a társas vállalkozások között 62 %-ot tesznek ki. A betéti társaságok száma sem elhanyagolható, 2002-ben 15 működött a településen.

Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Fülöpszálláson (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

10 11 11 12 12 13 12

4 4 2 2 2 2 2

8 9 11 9 11 13 16


Egyéb 1 1 1 1 1 1 2

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Fülöpszálláson a kistérségi átlagtól alacsonyabb vállalkozási kedv érzékelhető, 2002-ben 112 volt a működő vállalkozások száma a településen, amely szám a vizsgált években jelentősen nem változott. Az egyéni vállalkozási forma itt is meghatározó, több mint 70 %-ot képviselnek az összes vállalkozás között. Számukban a fenti években csökkenés volt megfigyelhető. Érdekesség, hogy a társas vállalkozások között a betéti társasági forma a kedveltebb, 2002-ben 16 bt működött Fülöpszálláson, ugyanakkor csupán 12 kft.

Helyzetfeltárás

184



Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Imrehegyen (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

2 2 3 3 3 3 5

1 1 1 1 1 1 1

2 1 1 0 0 1 1


Egyéb 0 0 0 0 0 0 0

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Imrehegyen működik a legkevesebb vállalkozás a kistérségen belül, amely magyarázható azzal is, hogy a legkisebb lakosú településről van szó. Az évek során alig változott a számuk, 18 és 23 között mozgott. 2002-ben csupán 21 vállalkozás működött a településen, amelyből 11 (azaz több mint fele) egyéni vállalkozás formájában. A társas vállalkozások között a korlátolt felelősségű társasági forma a jellemző, számuk 2002ben már elérte az 5-öt. Jelentősebb változás sem a vállalkozások összetételében sem a számukban nem figyelhető meg. Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Izsákon (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

31 33 40 42 52 61 63

4 4 4 4 4 4 4

28 28 36 35 43 45 47


Egyéb 3 2 3 3 4 4 2

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Izsákon a kistérségi átlagnak megfelelő vállalkozó kedv érzékelhető. A településen működő vállalkozások száma 2000-ig növekedett, azt követő két évben pedig csökkent, 2002-ben 352 vállalkozás működött, amely 1996-hoz képest 3 %-os (11 db) növekedést jelent. Az egyéni vállalkozási forma van jelen döntő többségben (67 %), számuk a vizsgált években ingadozást mutat, 2002-ben 39-cel kevesebb ilyen vállalkozás működött a településen, mint 1996-ban. A társas vállalkozásokon belül a korlátolt felelősségű társaságok vannak többségben (55,3 %), de a betéti társaságok aránya sem elhanyagolható (41,2 %). Mindkét társasági forma száma növekedett a fenti években, viszont a kft-k száma dinamikusabban nőtt (1996-ról 2002-re több mint kétszeresére növekedett).

Helyzetfeltárás

185



Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Kaskantyún (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

2 4 5 6 5 6 5

1 1 0 0 0 0 0

8 7 8 7 6 9 10


Egyéb 0 0 0 0 0 0 0

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Imrehegyhez hasonlóan Kaskantyún is elég kevés vállalkozás működik, 2002-ben csupán 39 volt a számuk. Ez a kis szám az alacsony lakosságszámon kívül az alacsony vállalkozói kedvre is visszavezethető. A működő vállalkozások száma ingadozást mutat a vizsgált években 2002-ben közel annyi, mint 1996-ban. Ezen a településen is az egyéni vállalkozási forma a legjellemzőbb (61,5 %), viszont a társas vállalkozásokon belül a betéti társaságok aránya a számottevőbb (66,6 %). Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Kecelen (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

49 60 64 70 76 85 94

3 3 3 6 6 5 6

38 35 36 36 43 43 41


Egyéb 3 4 4 3 5 5 5

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Kecelen a kistérségi átlagnál magasabb vállalkozási kedv figyelhető meg. A harmadik legtöbb vállalkozás itt működik, ez 2002-ben 561 vállalkozást jelentett. Számukban folyamatos növekedés látható az elmúlt években. Az egyéni vállalkozások aránya kimagasló, 2002-ben közel 74 %-os arányt képviseltek az összes vállalkozáson belül. A társas vállalkozásokon belül a korlátolt felelősségű társaságok tesznek ki nagyobb arányt (66,7 %), számuk folyamatosan, egyre dinamikusabban nőtt. A betéti társaságok aránya 29 %, számuk kisebb mértékben, de növekedett, ill. 2002-re valamelyest csökkent.

Helyzetfeltárás

186



Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Kiskőrösön (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

198 226 242 238 275 292 323

4 4 6 8 8 9 9

145 146 164 169 189 192 190


Egyéb 20 17 19 21 19 20 19

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A működő vállalkozások száma Kiskőrösön a legnagyobb a 15 település közül. 1996 és 2002 között 15,8 %-kal (178 db) növekedett. Az egyéni vállalkozások száma magas, 2002-ben az összes működő vállalkozás 58,4 %-át tették ki, amely 762 vállalkozást jelent. Számuk egyébként az évek során erős ingadozást mutat. A társas vállalkozásokon belül a korlátolt felelősségű társaságok aránya a legjelentősebb (61,8 %), a betéti társaságok 36,4 %-ot tesznek ki, míg a szövetkezetek itt 1,8 %-ban vannak jelen. A vizsgált adatok alapján elmondható, hogy az évek során a kft-k száma növekedett a legdinamikusabban, 1996-ról 2002-re 63 %-kal (125 vállalkozás) nőtt. Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Páhiban (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

11 13 13 10 10 12 14

0 1 1 1 2 1 1

4 4 4 5 4 5 4


Egyéb 0 0 1 0 0 0 0

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Páhiban kedvezőtlen tendencia figyelhető meg a működő vállalkozások tekintetében, mivel 1996-hoz képest 2002-re közel 15 %-kal (10 db) csökkent a számuk. A többi településhez hasonlóan itt is az egyéni vállalkozási forma a legjellemzőbb, arányuk az összes vállalkozáson belül 68,3 % volt 2002-ben. Amennyiben társas vállalkozást hoznak létre, a korlátolt felelősségű társasági formát választják a legtöbben (73,6 %), de 4 betéti társaság is stabilan jelen van. Mindegyik vállalkozási forma számának alakulása hasonló az összes vállalkozáséhoz.

Helyzetfeltárás

187



Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Soltszentimrén (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

3 5 5 5 6 5 7

1 1 1 1 1 1 1

4 3 4 4 5 5 3


Egyéb 0 1 1 1 1 1 1

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Soltszentimrén a működő vállalkozások száma, valamint a vállalkozói kedv is hasonló nagyságot tükröz, mint Páhiban, viszont a tendencia ellenkező irányú. Míg Páhiban csökkenés tapasztalható a működő vállalkozások számában, addig Soltszentimrén folyamatosan nőtt a cégek és egyéni vállalkozók száma. Az egyéni vállalkozások aránya kimagasló, 2002-ben 80 % volt. Számuk a vizsgált 6 év alatt 26 %-kal (10 db) növekedett. A jóval kisebb arányú társas vállalkozások belül a korlátolt felelősségű társasági forma a jellemzőbb (63 %), számuk növekvő tendenciát mutat. Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Soltvadkerten (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

78 98 103 112 119 129 136

7 6 5 8 8 9 8

75 81 89 100 112 113 117


Egyéb 7 8 10 11 12 10 8

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Soltvadkerten működik a második legtöbb vállalkozás a kistérségen belül, 2002-ben 775 volt a számuk. A lakosság nagyságához viszonyítva a kistérségben itt a legmagasabb a vállalkozói kedv. 2000-ig folyamatos növekedés, azt követően csökkenés figyelhető meg. Hasonlóan a többi településhez, itt is az egyéni vállalkozások száma kimagasló, 2002-ben 506 db, amely az összes vállalkozás több mint 65 %-át jelenti. Soltvadkerten a betéti társaságok és a korlátolt felelősségű társaságok aránya megközelíti egymást (2002-ben 44,8 %, ill. 52 %), míg a szövetkezetek aránya itt is nagyon alacsony (3 %). Az évek folyamán mind a bt-k, mind a kft-k száma folyamatosan növekedett, a kft-ké dinamikusabban (1996-ról 2002-re több mint 74 %-kal).

Helyzetfeltárás

188



Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Tabdiban (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

8 13 15 15 15 18 19

1 1 1 1 1 1 1

3 3 4 3 3 3 1


Egyéb 1 1 1 0 0 0 0

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Tabdiban 2002-ben 51 vállalkozás működött, amelyek közül 30 (58,8 %) egyéni vállalkozási formában. A társas vállalkozásokon belül a korlátolt felelősségű társaságok aránya a meghatározó (90 %), számuk folyamatosan növekszik. A szövetkezetek száma stagnálva 1, míg a betéti társaságoké 2002-re csökkent le egyetlen egyre.

Működő vállalkozások számának megoszlása a társaság típusa szerint Tázláron (1996-2002) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Ebből Kft.

Szövetkezet

Bt.

4 5 5 5 6 6 7

1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 3 2 5 4


Egyéb 0 0 0 0 0 0 0

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Tázláron a kistérségi átlaghoz képest alacsonyabb a vállalkozási kedv, mindösszesen 68 vállalkozás működött 2002-ben a településen. Ez a szám hol csökkent, hol növekedett a vizsgált évek során. Az egyéni vállalkozások száma – egy kisebb növekedéstől eltekintve – folyamatosan csökkent a vizsgált évek során, de még így is meghatározó a számuk, 2002-ben 56 vállalkozás működött ilyen formában. A társas vállalkozások aránya nem jelentős (17,6 %), azon belül a korlátolt felelősségű társasági forma a kedveltebb.

Helyzetfeltárás

189



7.2 Ipari termelő ágazatok A kistérség gazdasági múltjában meghatározó, hogy a feldolgozóipar komoly válságon ment keresztül. Korábban számos gyár, állami vállalat működött a fa-, bútor-, textil-, cipő-, ruhaiparban, gép-, műszer-, műanyag-, gumigyártással foglalkoztak. Az átalakulások a nagyobb vállalatokat, gyáregységeket megszüntették, feldarabolták, sok nagy múltú cég külföldi kézbe került, bezárták. Az utóbbi években számos új vállalkozás kezdte meg tevékenységét jóval kisebb létszámokkal és jóval kisebb eredményekkel. Ezek közül néhány vállalkozás már megerősödött, sikerült külkapcsolatokat is kialakítani. Az ipar alapvetően a városokban (Izsák, Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert) számottevő, a kisebb településeken alig – vagy egyáltalán nem – működnek ipari vállalkozások, azok is inkább az élelmiszeripar, a könnyűipar területén. A következőkben tekintsük át az egyes települések ipari termelő ágazatait. Akasztó: A település meghatározó iparral sem a rendszerváltás előtt sem utána nem rendelkezett, sőt ipari tevékenység a mai napig sem tudott megtelepedni a községben. A település legjelentősebb vállalatai közül is csak egy, amelyik nem a mezőgazdasághoz kapcsolódik. Az AKKER-PLUS Kft. a térségben is meghatározó szereppel rendelkezik építőanyag forgalmazásban. Bócsa: Szintén mezőgazdasági település, viszont az ipari szektorban is tevékenykedik néhány vállalkozás. Ma a legnagyobb „ipari” cégek a településen: Cégnév POLI-FARBE Kft. WEINHAUS Kft. LINKA SONKA Kft.

Profil Vegyipar Borászat, szőlőfeldolgozás Élelmiszer-előállítás

Dolgozói létszám (fő) 100 30 20

A vállalat helyzete* 2 1 2

* Fejlődik (1), stagnál (2), leépül (3)

Forrás: Helyi adatszolgáltatás WEINHAUS Kft.: szőlőtermelés és borászat a fő profil. Nem csak helyi szőlőt, hanem a Dunántúlról és az ország más részeiről is vásárol fel. Nagyrészt multinacionális áruházaknak értékesítenek, elfogadható áron minőségi termékeket forgalmaznak. POLI-FARBE Kft.: a társaság festékgyártással, valamint beltéri-kültéri színezőanyagok gyártásával, gépkocsi-kemikáliák, poranyagok előállításával foglalkozik. 100 %-ban magyar tulajdonú vállalat. Probléma a társaság részére, hogy a telephelyet 3 oldalról a Nemzeti Park határolja, nem tudnak terjeszkedni, új telephelyet kell találni. Mindegyik vállalat közös problémája Bócsa község szennyvízhálózatának hiánya.

Helyzetfeltárás

190



Császártöltés: A településen ipari tevékenységet az EKERLE Bt. végez, finommechanikai termékeket, szerelvényeket gyárt. Székhelye Kiskőrösön van, a császártöltési telephelyen 100 főt foglalkoztatnak. Csengőd: Mezőgazdasági település, igazi ipari tevékenység nem jellemző. Az egyik legnagyobb cég az AVANTEX-HUNGARY Kft., egy varroda, ahol több mint 40 varrónő dolgozik. Egy-két vállalat fafeldolgozást végez, valamint egy társaság műanyag flakonok gyártásával, forgalmazásával foglalkozik. A legnagyobb vállalkozások a településen: Cégnév AVANTEX-HUNGARY Kft. FLAKON-PET Kft. Eszes Kft. HÉBÉ Kft. COM-SCHREINER Kft.

Profil

Dolgozói létszám (fő)

Felsőruházat gyártása Műanyag flakongyártás, forgalmazás Bortermelés Faipari termékek, ládák gyártása Faipari termékek gyártása, fűrészüzem

A vállalat helyzete* 42

1

22

1

20

1

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.


Forrás: Helyi adatszolgáltatás Fülöpszállás A rendszerváltást követően az ipar megszűnt a településen. Korábban a Fővárosi Vasipari Műveknek és a DÉMÁSZ-nak is kirendeltsége, de ezek má üzemelt itt, de mára ezek megszűntek. . A két legnagyobb vállalkozás (Italstock Kft., Extra Jó Tej Kft.) is a mezőgazdasági ágazathoz tartozik. Imrehegy pár száz fős település lévén – gazdasága nem kiterjedt méretű. A két legjelentősebb vállalkozás: Béla borászat (szőlő feldolgozás, borkészítés) és a KŐRÖS ROYAL (szeszgyártás). Kimondottan ipari tevékenységről nem beszélhetünk Imrehegy esetén. Jövőbeni elképzeléseik: egy varroda elindítása (helyiség, szakemberek adottak) faipari termék gyártása (göngyöleg /ládák/, melyeket betanított dolgozók végezhetnének) Mindkét elképzeléshez befektetőket kell találni.

Helyzetfeltárás

191



Izsák: A mezőgazdaság dominál, viszont megtalálható néhány kisebb – főként az élelmiszerfeldolgozás területén – ipari vállalkozás is. Ma a legnagyobb ipari cégek a településen: Cégnév

Profil Dolgozói létszám (fő) Hőszigetelő burkolatok gyártása, Heibl Isolertechnik Kft. 100 építőipari szolgáltatás Walton Pezsgőgyár Rt. Pezsgőgyártás 60 Juhász Sándorné vállalkozása Házi tészta gyártása 81 Szarkasi Faipari Kft. Raklapok gyártása 60 Kemencék, nagyteljesítményű sütők, Ideal-Trade Kft. 50 kazánok gyártása Beke és Társa Kft. Építőipar 30 Gyógyvíz-bor, samponok, krémek Thermal Kozmetikai Kft. 10 gyártása Garabonciás Kft. Kecskesajt gyártása 10 Forrás: Helyi adatszolgáltatás Heibl Isoliertechnik Kft.: Az 1990-es évek elején alakult. A település legjelentősebb építőipari cége. Jelenleg az Idősek Ápolási Otthona önkormányzati beruházás fő kivitelezője. Sikerrel indult több közbeszerzési eljáráson, aminek köszönhetően országosan több közintézmény generálkivitelezőjeként jelent meg. Folyamatosan fejleszti tevékenységét. A Walton Pezsgőgyár Rt. Hungasekt Rt. néven, 1992-ben az Izsáki Állami Gazdaság utódjaként jött létre, ahol az 1970-es évek közepétől folyt pezsgőgyártás és hamarosan Magyarország egyik legnagyobb pezsgőgyárává nőtte ki magát. A Walton Pezsgőgyár Rt. jelenlegi piaci részesedése a teljes magyar pezsgőpiacon 22%. Az izsáki pezsgőgyártást egy helyi fajta, az Izsáki Arany Sárfehér alapozta meg, A pezsgőgyár saját szőlőterületekkel nem rendelkezik, kizárólag felvásárlással biztosítja a megfelelő alapanyag hátteret. Juhász Sándorné vállalkozása 1990-ben alakult. Tulajdonosi szerkezetét tekintve 100 % ban családi vállalkozás. Tevékenységi körük minőségi száraztészta gyártás és értékesítés. Központi telephelyük Izsákon található, mellette még gyártó üzemekkel rendelkeznek Kunszálláson. 10 év eltelte után már 2 telephelyen 3 üzemrésszel rendelkeznek. Napi termelésük kb. 120-150 mázsa. A raktáraikban összesen 30 fajta különböző formátumú tészta folyamatosan a kereskedőik rendelkezésére áll. Szarkási Faipari Kft.: 1998-ban alakult, a legnagyobb faipari cég a településen. Fafeldolgozással, ládák és egyéb faipari termékek előállításával foglalkozik. A raklap és egyéb ismert termékei által a térség jelentős vállalkozásaival áll kapcsolatban. Ideal Trade Kft.: 2000-től működik, folyamatosan fejlődik. Főként ipari fém kemencék gyártásával foglalkozik. Elsősorban külföldre termel, de több franchise vállalkozásnak is szállítója (Fornetti, P&P pékáru típusú termékekhez szükséges kemencék gyártása). Beke és Társa Kft.: 2000-ben alakult építőipari vállalkozás, saját tüzéptelepet üzemeltet. Alvállalkozóként, de alkalmanként generálkivitelezőként is közintézmények és jelentősebb magáningatlanok építését is vállalja. A környező települések építési alapanyag ellátásában jelentős részt képvisel.

Helyzetfeltárás

192



Thermal Kozmetikai Kft.: 1990-es évek elején alakult társaság. Elsősorban szállodák, üdülőhelyek részére értékesít kozmetikumokat. Országos és nemzetközi értékesítési csatornákkal rendelkezik. Fő termékei a termálvíz és bor alapanyagból készülő samponok, tusfürdők, arc és egyéb bőrápoló szerek. Garabonciás Kft.: A kecskesajt-gyár új létesítmény, mely remélhetőleg jelentős gazdasági szereplővé válik. Kaskantyú: Gazdaságában az ipar igen kis részben van jelen, inkább a mezőgazdaság dominál. Ezen vállalkozások szerepe a kistérségben nem jelentős. A legnagyobb vállalkozások a településen: Cégnév Knódel Jánosné e.v. WALD-PACK Kft. KUTE Kft. Scan-Speed Kft.


Profil Fafeldolgozás, parkettagyártás Csomagolóanyag nagykereskedelem, üvegvisszaváltás Borászat (telephelye) Fuvarozás

A vállalat helyzete*

25

2

15

1

8 n.a.

2 n.a.


Forrás: Helyi adatszolgáltatás Kecel: Az 1800-as évek második felében indult meg Kecel ipari fejlődése, kialakult a malomipar, különböző kereskedelmi vállalatok alakultak és megjelentek az első pénzintézetek. 1918-ban megkezdődött a tőzegkitermelés, mely a mai napig is tart. A II. világháborút követően az ipari üzemeket, kereskedelmi egységeket, és a földek jelentős részét államosították. Ezekből jött létre a Kecel és Vidéke ÁFÉSZ, Vegyesipari Szövetkezet és a Szőlőfürt Mg. Szövetkezet, melyek a mai napig is működnek. Az ipar és a mezőgazdaság aránya a településen 30-70 %. Ma a legnagyobb ipari cégek a településen: Cégnév Pintér Művek Modus Vivendi Kft. Stilfa Kft. Fejes és Társa Kft. Vas és Neonipari Kisszövetkezet Csúzi Antal e.v.

Profil Fémfeldolgozás, gépgyártás Építőipar Építőipar, faipar Húsfeldolgozás, vágóhíd Festőberendezések gyártása, értékesítése Kóracél berendezések gyártása

Dolgozói létszám (fő) 130 60 50 20

A vállalat helyzete* 2 2 2 1

20

2

15

1


Forrás: Helyi adatszolgáltatás A szocialista rendszerben országos és nemzetközi ismeretséget szerzett a településnek Pintér József magánvállalkozó, aki felépítette az ország első magánkézben lévő gyárát, a Pintér Művek jelenleg is a legnagyobb vállalkozás a településen. Pintér Művek atomerőművekhez alkatrészek gyártásával, szerszámkészítéssel foglalkozik. Fejes József gyertyaöntő saját tervezésű gyertyáit Európa több országában forgalmazza. Kemény Ferenc műanyag üzemében készülnek az üdítő italok csomagolásához szükséges pillepalackok. Helyzetfeltárás

193



A Fejes és Társa Kft. látja el hústermékeivel nemcsak a környéket, hanem az észak magyarországi régió jelentős részét is. Városi Ferenc által tervezett és gyártott Astron órákat nemcsak belföldön, hanem külföldön is értékesítik. A Stilfa Ipari és Belsőépítészeti Kft. jelentősebb munkái: Országház üléstermének rekonstrukciója, Hannoveri Magyar pavilon építése, az Új Nemzeti Színház, szállodák, éttermek, bevásárlóközpontok stb. Matécsa Kft. virágföld gyártása és forgalmazása az ország egész területén. A Rében Kft. által készített szeszesitalokat az egész ország területén forgalmazzák. Csúzi Antal egyéni vállalkozó főként élelmiszeripari berendezéseket, borászati eszközöket gyárt, milliárdos éves forgalmat bonyolít. (A gyártott berendezések magas értékűek, pl. egy db 500 hl-es hordó kb. 1 millió Ft-ba kerül.) Kiskőrös: A rendszerváltás után a magántulajdonra épülő mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi tevékenység vált döntő jelentőségűvé. Eltűntek az államilag dotált ipari és mezőgazdasági üzemek, vagy pedig átalakulva, vállalkozói alapon működnek tovább, a korábbihoz viszonyítva lényegesen kevesebb dolgozót foglalkoztatva. Az erőteljes ipari leépülést követően mikro- és kisvállalkozások alakultak ki. Jelenleg aránylag kevés ipari tevékenységet végző vállalkozás található a településen, azok közül többen foglalkoznak gépgyártással (főként mezőgazdasági). Ma a legnagyobb ipari cégek a településen: Cégnév

Profil


Elektromos motoralkatrészek gyártása, szerszámkészítés Pénzérme-, és fitnesz PROTOKON Kft. termékgyártás, szállítmányozási eszközök gyártása AGRO-LINE Kft. Mezőgazdasági gépgyártás Masina Kft. Gépalkatrészgyártás AGRIKON KAM Kft. Mezőgazdasági gépgyártás M+F Autó Kft. Autókereskedés, szervíz Eckerle Bt.


320

1

110

1

80 65 60 41

2 1 3 1


Forrás: Helyi adatszolgáltatás Eckerle Bt. 100 %-os német tulajdonú társaság, autómechanikai alkatrészeket gyártanak, a BOSCH beszállítói. A cég földrajzi helyzete a kistérségben nem szerencsés a szakképzett munkaerő hiánya miatt. Piaci helyzetük megfelelő, megrendeléseik folyamatosan érkeznek, a legmodernebb technológiával tudnak termelni, de előfordul, hogy szakemberhiány (fémmegmunkáló, műszaki) akadályozza a termelést.

Helyzetfeltárás

194



AGRO LINE Kft. jelenlegi helyzete stabil, technológiai színvonala elfogadható. A cég a kistérség egyik meghatározó üzeme. A rozsdamentes acélok irányába terveznek bővíteni, piaci igény van rá. Nem elégedettek a helyi munkaerő kínálattal, hiány van szerkezeti lakatos, hegesztő, forgácsoló, műszaki értelmiségi szakemberekből. További jelentős vállalkozások többek között még a BORSOS ÉS TÁRSA Kft. (építőipari profil), Imperial Holding Kft. (szállodai szolgáltatás), MÓDÉP Bt. (építőipari kivitelezés), Kovács és Társa Kft. (asztalos termékek gyártása). Az ipari vállalkozások jelentős része kapcsolódik a mezőgazdasághoz, viszont az élelmiszerfeldolgozás teljesen hiányzik a településről. Nincsenek pl. konzervgyárak, aszaló-, ill. gyümölcslé előállító üzemek. A volt laktanya területe még nem az Önkormányzat tulajdona, de tervezik azt megvenni, s ott egy inkubátorházat megvalósítani. Páhi: Kimondott ipari termelés nem található a településen. Ma a jelentősebb vállalkozások a faluban: Cégnév ROYAL-HÚS Kft. VISONKA Kft. Molnár Ferenc e.v. Rigó Roland e.v.

Profil Vágóhíd takarmánykeverő Autószerelő műhely Autófényezés

Dolgozói létszám (fő) 25 20-25 5 n.a.

Forrás: Helyi adatszolgáltatás A ROYAL-HÚS Kft. sertésvágást végez, a vágóhíd az EU előírásoknak megfelel. A VISONKA Kft. a takarmánykeverésen kívül pulykanevelő telepet is üzemeltet 6-7 fő dolgozóval. Soltszentimre: A vállalkozások számára az önkormányzat ipari területet bocsátott rendelkezésre, de nem jelentős a vállalkozói aktivitás. Ma a legnagyobb „ipari” cégek a településen: Cégnév KUTE Termelő Kereskedelmi Kft. Kárpitos üzem

Profil és



Borászat

30

2

Bútor

40

1


Forrás: Helyi adatszolgáltatás

Helyzetfeltárás

195



Soltvadkert: Mint ahogy már fentebb említettük, az 1000 lakosra jutó működő vállalkozás számát tekintve a települések közül jelentősen kiemelkedik Soltvadkert, ahol tulajdonképpen a lakosság 10%-a vállalkozó. Ez a magas arány talán azzal is magyarázható, hogy TSZ helyett itt szakszövetkezet volt a rendszerváltást megelőzően. Jelentős probléma, hogy sok vállalkozás a belvárosban található, akik közül többen is kinőtték a kezdeti telephelyüket (amely egyenlő volt a családi házzal sok esetben). Nagy szükség lenne egy Ipari Parkra. Soltvadkertet a műanyaggyártás szűkebb hazájaként tartják nyilván a szakmában annak ellenére, hogy az alföldi kisvárosnak ősidők óta a mezőgazdaság biztosította fő megélhetését. A gazdasági mutatók változása bizonyítja, hogy szerencsés döntés volt az itt élő találékony emberek profilváltása. Ma közel negyven műanyagipari vállalkozás ad munkalehetőséget az itt élő családoknak. Az élelmiszer-feldolgozáson belül a szőlőfeldolgozás megfelelő a településen (bár az országos gondok itt is jelentkeznek), viszont hiány van a gyümölcs feldolgozásban (pl. alma hasznosítása). A Jóreménység Szövetkezet a teljes borászati vertikum kiépítése mellett a Soltvadkerten meghonosodott műanyagipar megteremtésében úttörő szerepet vállalt, elévülhetetlen érdemeket szerzett. A szolgáltató tevékenységi körbe tartozó – az országban elsőként létrehozott szövetkezeti – üzemanyagtöltő állomás harminc évvel ezelőtti megépítése, üzemeltetése az azóta várossá vált település lakossága és az átutazók elismerésével, megelégedésével működik. Ma a legnagyobb ipari cégek a településen: Cégnév Jóreménység Szakszövetkezet Fólia Feldolgozó Rt. Poli Farbe Kft. Extra-Plast Kft. Materiál Plastik Pack-Star Rt. Dominis Pille Kft.

Profil


Borászat, műanyag feldolgozás, üzemanyag értékesítés Fólia feldolgozás Vegyipar Műanyag granulátum értékesítés Műanyaggyártás Csomagolóanyag gyártása Műanyag csomagolóanyag gyártása


84

2

60 60

2 2

54

1

46 42

1 2

41

1


Forrás: Helyi adatszolgáltatás Az Extra-Plast Kft. 1980-ban alakult, akkor még a Szőlőskert Szakszövetkezet melléküzemágaként. Fő tevékenységük a polietilén termékek konfekcionálása, a műanyaggyártásban professzionálisnak számító olasz gépekkel dolgoznak (6 extruder, 1 nyomdagép és 6 konfekcionáló). Termelésük mintegy 40 %-a angol és német exportra készül, ahova 5 éve szállítanak. Materiál Plastik egyet jelent Garami Zoltán és családja nevével, akik az egyik legnagyobb és legmodernebb műanyagüzemet mondhatják magukénak. Fő profiljuk polietilén alapanyagból csomagolóanyagok előállítása, elsősorban tömlők, síkfóliák, zsugorfóliák, tasakok, táskák (szalagfüles, piskótafüles, ingvállas), zsákok, szemetesvödör-bélelők. Gépparkjukat folyamatosan újítják, fejlesztik, a legmodernebb unio-kompatibilis technológiák alkalmazásával mára Magyarország vezető PE-fólia gyártó üzemévé váltak. Az üzem közel 50 – főként helybéli – dolgozónak ad munkát.

Helyzetfeltárás

196



Tabdi: Kimondott ipari termelés nem található a településen. Ma a jelentősebb vállalkozások a faluban: Cégnév Kiss és Társai Kft. Woker-Trade Kft. Szebelléri István e.v.

Profil Üdítőital gyártása, borászat Szeszipari termékek palackozása, forgalmazása Üdítőital gyártása, forgalmazása

Dolgozói létszám (fő) 50


30

1

8

n.a.


Forrás: Helyi adatszolgáltatás A Kiss és Társai Kft. asztali kategóriás palackozott bor előállítását végzi, az ahhoz szükséges eszközök rendelkezésére állnak. ISO 9001 tanúsítvánnyal rendelkeznek. Folyamatosan fejlesztenek, amelyek megvalósításához rendszeresen támogatást vesznek igénybe. Szebelléri István automatizált üzemmel rendelkezik, nagy- és kiskereskedőknek, sőt 1-2 multi részére is szállítja termékeit. Tázlár A település továbbfejlődése érdekében az önkormányzat határozott célja bekapcsolódni a gazdasági élet vérkeringésébe. Lakosságbarát településpolitikához hasonlóan a gazdasági vállalkozások számára is kedvező környezetet alakítottak ki a tázlári ipari parkban. A terület közvetlenül a 5405 jelű Soltvadkert - Kiskunmajsa országos közút mentén van. Budapesttől 145 km-re, Szegedtől 67 km-re található. A terület kis- és közepes vállalkozások telepítésére alkalmas, mely kiépített infrastruktúrával rendelkezik (ivóvíz, földgáz, elektromos hálózat, szilárd burkolatú szervizút). Nagyon szükséges lenne azonban az utak állapotának javítása. Ma a legnagyobb ipari cégek a településen: Cégnév PEDRO-BOAT Kft. Tázlári Műanyagüzem Kft. Büki Kft. Halács Kft.

Profil Sporthajó-építés

Dolgozói létszám (fő) 20


Műanyagtermékek gyártása

10

n.a.

Műanyagtermékek gyártása Fűzfavessző feldolgozás

8 6

n.a. n.a.


Forrás: Helyi adatszolgáltatás A PEDRO-BOAT Kft. holland anyavállalatú társaság, sporthajó (yacht) építéssel foglalkozik. Hollandiába értékesítenek, az alapanyagot is külföldről hozzák, még a hulladékot is kiszállítják külföldre. Egy-egy ilyen sporthajó értéke eléri a 30-40 millió Ft-ot. A Halács Kft. fonásra előkészíti a fűzfavesszőket, rehabilitációs vállalkozás, azaz rokkantakat foglalkoztat Jelenleg 6-8 fő alkalmazottja van, de folyamatosan bővítik a létszámot. Összességében elmondható, hogy csak a négy városban van jelen napjainkban az ipar, s ott sem környezetszennyező, hanem az ún. „csendes ipar”. Ahhoz, hogy az ipar megjelenjen a többi településen is, az ipartelepítési tényezők javítása feltétlen szükséges lenne. A jövőben mindenképpen a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar idevonzásának van értelme.

Helyzetfeltárás

197



7.3 Mezőgazdaság és élelmiszeripar Az agráriumnak nagy hagyományai vannak a kistérségben, mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés meghatározó ágazat volt korábban. A föld tulajdonviszonyainak ismert átrendeződése, a tsz-ek megszüntetése, a kisgazdaságok, családi gazdaságok nagy száma, a tőkehiány- és még számos, közismert tényező – miatt az agrárium jelentősége erőteljesen csökkent, jövedelemtermelő képessége számottevően romlott. A Kiskőrösi kistérségben a mezőgazdasági terület aránya 44,5 % és 87,6 % szélsőértékek közötti, átlagosan 68,3 %. A mezőgazdaságból főfoglalkozásszerűen élők magas kora miatt folyamatos átrendeződés tapasztalható. A földtulajdon és földhasználat elválik egymástól. A korábban a térséget egyértelműen és kizárólag jellemző elaprózott birtokméretet a folyamatos, kissé lassú, koncentráció váltja fel. A mezőgazdaságból élő fiatalkorúak (általában 45 év alatti korosztály) és a mezőgazdaságból élő vállalkozók saját birtokaik tömbösítésére törekszenek, árutermelő gazdaságot alakítanak ki. Jelen vannak - és jelenlétükkel tartósan számolni kell - a kisközepes birtokméretű, valamint a hagyományosan elaprózott birtokméretű gazdaságok. Mezőgazdasági termékszerkezet A szántóföldi növénytermesztésre a közepes, szélsőséges időjárási viszonyok között pedig az alacsony hozamok a jellemzőek. A minőségében heterogén, sok helyen homokos és szikes talajszerkezet behatárolja a termelhető növények körét. Főbb termesztett növények: gabonafélék, kukorica, napraforgó, lucerna. Szerepe a kistérségben ennek ellenére jelentős, mert nem az ültetvényterület, hanem a szántóföldi termelés jelenti a termelés túlsúlyát. A szőlőtermesztésnek és borászatnak a térségben több száz éves hagyománya van. Az ország legnagyobb összefüggő szőlőterülete a térségben található. Három egymástól területileg alig elhatárolható, mégis önálló arculatú Izsák - Páhi települések Arany Sárfehér meghatározó fajtával, Kecel - Császártöltés jellemzően minőségi fajtájú ültetvényekkel, valamint Kiskőrös - Soltvadkert, Csengőd - Tabdi - Akasztó - Kaskantyú - Soltszentimre - Bócsa - Tázlár vegyes fajtaszerkezetű szőlő-ültetvényekkel. Ez utóbbiak közül kiemelkedik az Ezerjó, Kadarka, Kékfrankos, Cserszegi fűszeres, Bianca fajta. Az egész térségre egészében a fajták változatossága a jellemző. A településeken a szőlő- és bortermelésnek mindenütt kialakult a hagyománya. Az összes szőlőültetvény felület a térségben 17.000 ha. A termelők kiöregedésével párhuzamosan mindenütt, de kiemelten a kisebb településeken rohamosan nő az elhagyott szőlőterületek aránya. A szőlők és használóik kora mellett közrejátszik az a téves információ, hogy majd az EU tagság után támogatással kerülnek kivágásra a kiöregedett ültetvények.

Helyzetfeltárás

198



Az eddig elkülönült termelést lassan kezdi felváltani a termelők összefogása. A térségben termelői csoport működik Izsákon, Kecelen, Beszerző és Értékesítő Szövetkezet Csengődön, termelői csoport szerveződik Kiskőrösön. A megalakult és működő termelői csoportok több környező település szőlőtermelőit tudhatják tagjaik között. A borászatban az utóbbi évek állandó fejlesztési kényszere hatására jellemzően korszerű feldolgozók és palackozók működnek, folyamatosan visszaszorítva a hagyományos feldolgozást. Folyamatosan nő a térségből kikerülő palackos borok mennyisége. A termelők jelentős hányada a korszerű borászati üzemek állandó beszállítói. Ez jelentősen javítja a termelői kör értékesítési biztonságát és a jó minőségű borok piacra kerülését. A hagyományos termelés alapjaira építve terjednek az önálló családi borászatok, saját forgalmazás kiépítésével. A térség fő megélhetési forrása ez az ágazat, viszont a jövedelmezőség az utóbbi években rendkívüli módon csökkent, ezért szükség van folyamatos mennyiségi és minőségi növelésre és más megélhetési források megteremtésére is. A települési borászatok jó hírnevének erősítésére, a bortermelés színvonalának emelésére, a borok minőségének védelme érdekében Kiskőrösön, Kecelen, Soltvadkerten, Izsákon borlovagrend jött létre. Tagjai a borászati szakma jeles helyi képviselői, akik elismertséget vívtak ki a környezetükben és segítették a borászat elismertségét. A térségben rangot jelent a lovagrend tagjának lenni. Kiskőrösön működik a Borok Háza azzal a céllal, hogy a Petőfi Szülőház megtekintése után a látogató betérjen oda és ismerje meg az itt termelt borokat és keresse az ország kereskedelmi egységeiben. A kereskedelembe kerülő borok minőségének védelmére minősítő bizottságok igénye merült fel és szervezése megkezdődött. A gyümölcstermesztésre a térség adottságai kiválóak. Ennek eredménye, hogy széles a termesztett fajok köre: alma, őszibarack, szilva, meggy, kisebb területen kajszibarack, cseresznye. Mint alternatív gyümölcsfaj megjelent és területe folyamatosan nő, a bodza. A csemegeszőlő termesztés és telepítés Kecelen valósult meg nagyobb felületen. Jelenleg a kistérség gyümölcsterülete 2.342 ha. A termelői összefogást jelzi, hogy három TÉSZ alakult, ebből kettő bejegyzésre került, egy folyamatban van. A korábbi nagybani piaci értékesítést, mint egyetlen piaci lehetőséget felváltja a TÉSZ-ek közreműködésével az exportra történő eladás, valamint az üzletláncokba történő beszállítás (TESCO, METRO, AUCHAN). A gyengébb minőségű gyümölcsöt részben a pálinkafőzők dolgozzák fel és készítenek kiváló minőségű gyümölcspálinkát. E kapacitás a térségben bővítésre szorul, mert hiánya miatt sok gyümölcs veszendőbe megy. A zöldségtermesztést fólia alatt Tázláron, Kecelen és Császártöltésen folytatnak. Szabadföldön minden településen megtalálható, de csak néhány termelő végzi főfoglalkozásban. A szántóföldi zöldségfélék közül a spárgatermesztés a térségben elterjedt. A termés nagyobb mennyisége exportra, kisebb hányada belföldi piacokra kerül.

Helyzetfeltárás

199



A dísznövénytermesztés térségi központja Kecel. Az Európai Unióban a gyengén szabályozott termékek közé tartozik. Ha a minőségi követelményeknek megfelel, korlátlanul termelhető. Kiváló reklám az évente megtartásra kerülő Keceli Virágfesztivál. A kistérségben állattenyésztéssel főként családi gazdálkodásban foglalkoznak, gazdálkodó szervezetek tevékenységét csak szarvasmarha, juh és baromfi esetében képezi. Szarvasmarhatenyésztés-gyepgazdálkodás: a magasabb fűhozamú területeken húsmarha tartás folyik (Kiskőrös, Soltszentimre, Izsák). A tejtermelés számottevően visszaszorult. 20 db feletti állomány egy-egy gazdaságban Izsákon, Császártöltésen és Fülöpszálláson található. A jellemzően 1-5 db-os tartás terjed el a hagyományos gazdálkodóknál. Családi jövedelemszerzés szempontjából szükség van rá, sok esetben ez biztosítja a család folyamatos bevételét. A növénytermesztés számára kedvezőtlen adottságú szikes területeken jellemző a környezetvédelmi szempontból is elsőrendű juhászat - gyepgazdálkodás. Jelentős juhlétszám található Akasztón, Bócsán, Csengődön, Fülöpszálláson, Izsákon, Kecelen, Kiskőrösön, Páhin. Az állomány létszámában folyamatosan nő. A sertéstartás korábbi hagyománya csökkent. Általában valamely húsminőséget adó fajtát tenyésztik. A takarmányozás gyakorlata ugyanakkor nem mindig követi a fajták igényeit. Hiányossága az ágazatnak a termelői együttműködés és a szerződéses termelés. A baromfitenyésztés integráció keretein belül történik. A térségben csirke, kacsa, liba hústermelése van jelen. Termelése időszakonként hullámzó, jellemzően csökken. A lótartás főként sport és hobbitartás szinten jelentkezik, főleg a turizmus számára jelent alternatívát. Fülöpszállás - Hármaspusztán lipicai ménes található, OMMI támogatásával génmegőrző program keretében pedig Furioso North-Star fajtát tenyésztenek. A halastó felülete közel 200 ha, amiből 170 ha összefüggő vízfelület Akasztón található.

A térségben összegezve elmondható, hogy az ott lakók életminőségéhez hozzájárul a földterület 50 %-a, valamint ehhez társul 10 %, ami ültetvénnyel jól hasznosul. A többi terület alkalmatlan mezőgazdasági árutermelésre, erdőműveléssel lenne hasznosítható. A jelenlegi erdősültség 22 % így 40 %-ra nőne. A munkahelyek száma a körzetben kevés, megélhetési forrásnak csak a mezőgazdaság maradt. Az azonban sajátosságai miatt nem tud elegendő jövedelmet termelni az itt élők számára.

Helyzetfeltárás

200



A kiskőrösi kistérség termőterület megoszlása művelési ágak szerint településenként (2002.) Település Akasztó Bócsa Császártöltés Csengőd Fülöpszállás Imrehegy Izsák Kaskantyú Kecel Kiskőrös Páhi Soltszentimre Soltvadkert Tabdi Tázlár Összesen

Szántó 1586,04 2351,98 2119,93 959,09 2757,94 1341,93 1755,94 955,16 3531,87 1701,13 1214,37 903,07 2095,60 231,04 1516,05 25021,14

Kert 7,36 2,66 10,88 25,73 34,83 0,62 2,3 84,38

Termőterület művelési ágak szerint (ha) Gyümölcs Szőlő Gyep Erdő 9,49 891,98 2148,39 109,63 51,74 573,32 1322,26 3063,19 30,26 609,77 597,18 3758,84 140,06 1123,13 704,47 704,69 18,18 232,51 914,38 311,09 133,67 788,24 1350,30 3036,11 294,65 761,91 1859,71 2702,50 139,32 884,33 409,73 1450,02 588,82 2823,99 817,34 1505,05 351,35 3362,31 1427,91 552,21 86,40 339,44 613,40 519,35 5,97 348,40 2129,96 103,46 333,71 3238,12 146,92 2320,09 133,08 524,73 188,78 356,77 25,70 497,08 2196,92 2031,75 2342,10 16999,26 16827,65 22494,72

Nádas 234,27 55,77 4,09 116,70 184,96 133,02 28,65 368,32 1,96 13,05 125,09 63,62 147,69 1413,57

Halastó 176,03 4,56 0,10 4,51 7,07 192,27

Összesen 5155,83 7418,26 7131,99 3748,14 4421,72 6661,13 7533,56 3838,56 9295,72 7802,57 2774,92 3510,98 8260,15 1498,02 6417,49 85375,09

Forrás: Falugazdász A fenti táblázatból is jól látszik, hogy a szőlőterületek az összes termőterületen belül 19,9 %-os arányt képviselnek, alig lemaradva a szántóterületek (29,3 %), valamint az erdők területe (26,3 %) mögött.

Helyzetfeltárás

201



A kiskőrösi kistérség állatállományának megoszlása településenként (2002.) Település Akasztó Bócsa Császártöltés Csengőd Fülöpszállás Imrehegy Izsák Kaskantyú Kecel Kiskőrös Páhi Soltszentimre Soltvadkert Tabdi Tázlár Összesen

Szarvasmarha 164 238 53 108 1856 15 450 28 238 310 257 185 138 51 210 4301

Állatállomány (db) Sertés Ló Juh 424 23 6486 1702 27 4451 261 3 980 272 16 3806 1504 92 9260 435 5 162 523 84 4691 382 26 86 3268 40 6495 1017 181 4512 708 46 3269 395 27 2150 1072 47 2654 87 2 138 2318 38 2009 14368 657 51152

Baromfi 909 3017474 19834 38431 57292 46993 3764 107850 621872 102403 2101 596 260875 413 131671 4412478

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A táblázatból jól látható, hogy a kistérségben a baromfitenyésztés és a juhászat a jellemzően végzett állattenyésztési ág. Akasztó: Természeti adottságait tekintve a homokos és a szikes talajok jellemzik a termőföldet az ennek megfelelő növénykultúrával. A fő megélhetési forrás itt, mint mindig, manapság is a mezőgazdaság. Jelenleg is a szőlőművelés és az állattartás, jellemzően a juhászat jelentik a fő tevékenységi formákat. A mezőgazdasági termelés fő gerincét képező szőlőtermesztés 6.900 ha összterületből közel 900 ha-on folyik, melyből 700 ha a termő, a többi termőre váró ültetvény. Az 1990-es évektől létrejött borászati vállalkozások megélhetési lehetőséget biztosítanak számos embernek. A legnagyobb borászatok jelenleg: Kiskun-Vin Kft. : a társaság fő profilja a bortermelés, palackozott (2 és 1 literes PET palack, 1 és 0,75 literes üveg palack) és lédig (tartályos) borok értékesítése belföldön, külföldön. A foglalkoztatottak száma 25 fő. A kistérségben meghatározó szerepe van. Bognár-Vin Kft. => borászat és üdítőgyártás a fő tevékenysége, 38 alkalmazottat foglalkoztat.

Helyzetfeltárás

202



En-Gros Kft. => fő profilja a borászat, szőlőfeldolgozás, palackozás, borászati termékek értékesítése. 1991-ben alakult a társaság, az első időkben a saját maguk által megtermelt szőlőt dolgozták fel, mára már főleg vásárolt szőlőt dolgoznak fel. Pincéjük tárolókapacitása megközelíti a 4 millió litert. Feldolgozójuk kapacitása 4-500 mázsa szőlő óránként. Meghatározó szerepet tölt be a kistérség borelőállításában és forgalmazásában. Boden-Vin Kft. Az állattartást jellemzően a juhtenyésztés (anyaállomány 4000 db) képviseli, de az utóbbi években újra előtérbe került az ősi hagyományos szarvasmarha fajták (300 db) és a kecske tenyésztése is, melyek a falu területeinek jelentős részét borító szikes puszták legeltetésére alapoztak. A megtermelt juh-, kecske- és tehéntej jelentős része feldolgozatlan formában kerül értékesítésre, a feldolgozó vertikum hiánya miatt csak egy részéből készül a kiváló minőségű sajt és túró. Az itt élők létbiztonságát mindenképpen erősítené a feldolgozó ill. könnyűipari tevékenységek betelepülése, melyhez fejlett infrastruktúrával és teljes közművesítettséggel a település minden alapvető szolgáltatást biztosít. (kitörési pont lehetne) Szövetkezést, összefogást nem sikerült összehozni a településen, melyhez a korábbi évek rossz tapasztalatai is hozzájárultak. Bócsa: Hasonlóan a többi településhez, Bócsa is mezőgazdasági jellegű település. A növénytermesztés, azon belül is a szőlő-, gyümölcs- és takarmánynövény-termesztés meghatározó. A gazdák értékesítési gondokkal küzdenek, miközben a termelési költségek folyamatosan növekednek. Nem tapasztalható összefogás, ill. szövetkezeti jellegű tömörülés. Császártöltés: A település gazdálkodására ma is elsősorban a mezőgazdaság jellemző. 8.205 hektár nagyságú határában zöldséget, gyümölcsöt, gabonát és takarmánynövényt termesztenek. Kiemelkedő a szőlőtermesztés, mely a megművelt területek több mint 8 % -át teszi ki. A község munkaképes lakosságának több mint fele foglalkozik szőlőtermesztéssel, borkészítéssel, az ő munkájukat fogja össze, érdekeiket védi a "Császártöltési Hegyközség": A terület a híres Hajós-Bajai borvidékhez tartozik. Császártöltésen a lakóházak számával közel azonos mennyiségű pince (kb. 1.000 darab) és 786 darab présház található. 4-5 borász működik a faluban, akik főleg a saját termésüket dolgozzák fel, kisebb részben azért vásárolnak is fel szőlőt. Az állattenyésztésre korábban jellemző szarvasmarha-tenyésztést mára a háztáji sertéshizlalás és a broylercsirke nevelése váltotta fel.

Helyzetfeltárás

203



Csengőd: Csengőd gazdaságán belül a mezőgazdaság aránya jelentős, azon belül is a szőlőés gyümölcstermesztésé. A megtermelt termékek nagyon kicsi hányada kerül helyben feldolgozásra, főként a szőlőből. Van néhány borászat, amelyek pár embert foglalkoztatnak. Ilyenek például: VELEZVIN Kft., Csengődi Borok Kft., BOR-ÁSZOK Kft. Nagy szükség lenne egy gyümölcslégyártó üzem megépítésére, ennek hiánya jelenleg nagy problémát jelent. A termelők jelenleg Érsekhalomra viszik át a HEY-HO üzemébe a megtermelt gyümölcsöt. A helyi gazdák összefogva TÉSZ-t alapítottak, amely a későbbiekben betagozódott az Izsákon működő TÉSZ-be. Az állattenyésztés minimális mértékben van jelen a falu életében, 2 kisebb tejelő-marhatartó és 2-3 juhász van a faluban.

Fülöpszállás: A rendszerváltást követően a mezőgazdaság a negyedére csökkent a településen. Jelenleg 232 ha-on szőlőtermelést folytatnak, ezen kívül szántóföldi növénytermesztés a jellemző még (búza, kukorica, napraforgó, tritikálé). Az állattenyésztésen belül a tejhasznú szarvasmarha tartása, sertéstenyésztés és juhtartás a meghatározó. A két legnagyobb vállalkozás a településen: ITALSTOCK Kft. => olasz-magyar társaság, 1994-ben alakult, húshasznú tehén tartása a fő tevékenysége, jelenleg 800 db állatot tart, főleg exportra termelnek, az olaszok szervezik meg az értékesítés. Extra Jó Tej Kft. => 100 %-os magyar tulajdonú társaság, 1992-ben alakult, tejelő szarvasmarha tartással foglalkozik, jelenleg 100-110 db-ot tart, a MIZO-hoz szállítanak. A volt TSZ utódja egy Kft, amely egy szárító-raktározó üzem. A gazdák a megtermelt terményeket a termelési költségeknél alacsonyabb áron tudják értékesíteni, elfogytak a tartalékaik az újratermeléshez. A helyi gazdák közötti összefogás nem jellemző. Az önkormányzat rendszeresen tart gazdatájékoztatót a művelődési házban, átlagosan 50-100 fő részvételével.

Helyzetfeltárás

204



Imrehegy: A mezőgazdaságon belül a szőlő- és gyümölcstermesztés az elterjedt. Az időjárás, a gyenge minőségű termőföldek (futóhomok, nagyon alacsony, kb. 3 AK értékű), értékesítési problémák nehezítik a mezőgazdaságból élők helyzetét. 788 ha-on van jelenleg szőlőültetvény, amelyből 700 ha a termő, 88 ha az új telepítés. A községben új gyümölcs, a bodza jelent meg pár évvel ezelőtt. A telepített bodza ültetvény jóval meghaladja a 100 ha-t. Ennek egy része már termő, ill. 2-3 év múlva vállnak azzá. Nagy területen vannak csonthéjas gyümölcsök telepítések is (hasonló korúak a bodzához), túlnyomó részben szilva, meggy és kisebb területen van őszibarack, cseresznye. Kitörési pont lehetne egy gyümölcs-feldolgozó üzem (aszalás, szörpkészítés, stb.) létesítése a faluban. A feldolgozó fogadni tudná a környező települések gyümölcseit is. A bodza ernyős virágzatának begyűjtése esetén szárított termék készítése, csomagolása is lehetséges lenne. Az aszalt gyümölcs keresett áru, helybeni termelés és feldolgozás a lakosság foglalkoztatását bizonyára teljesen megoldaná. Esetleg szőlőből mazsola-készítést is lehetne végezni. A feldolgozó létesítése megoldaná a termelők értékesítési gondjait is. Jelenleg idényjellegűen működnek szárítók a településen, fűszerpaprika őrleményt készítenek. Izsák: A rendszerváltást követően a TSZ, állami gazdaság, mint a legjelentősebb gazdasági szervezetek jelentőségüket veszítették, megszűntek, illetve megszűnőben vannak. Az Izsáki ÁFÉSZ jelentősége is folyamatosan csökken. A mezőgazdaság elől a szolgáltatóipar felé kezd eltolódni a település jellege. Ezt a folyamatot ellensúlyozza a TÉSZ megalakulása és működése. Arany sárfehér Szőlő és Bortermelők Szövetkezete: 2oo3 áprilisában Izsákon a helyi és térségi településekről 150 szőlőtermelő 3 millió Ft törzstőkével „Arany sárfehér szőlő és bortermelők szövetkezete” néven Termelői Csoportot alakított. Jelenleg 450 szőlőtermelő 1250 ha szőlőterülettel tagja a szövetkezetnek. A szövetkezet célja: a tagok által megtermelt szőlőalapanyag értékesítése vagy feldolgozása, a termeléshez szükséges eszközök és anyagok beszerzése, a tevékenységhez kapcsolódó piaci munka végzése non-profit jellegű formában. A legjellemzőbb mezőgazdasági termékek: a szőlő és az alma. A megtérülési ráta igen alacsony, ezért az utóbbi időben többen hagyták parlagon földjeiket és hagytak fel a mezőgazdasággal. Amennyiben nem javul a helyzet, a folyamat tovább folytatódhat. (a művelési költségek magasak, a felvásárlási árak, értékesítési lehetőségek alacsony árat jelentenek) A helyben termelt, és a kistérség településein termő szőlő egy részének feldolgozása a Walton Rt. és több (4-5) kisebb borászati cég közreműködésével megoldott. A város bortermelésére jellemző, hogy az itteni összes tárolóban 350 ezer hektoliter bor fér el egyszerre, ez Magyarország legnagyobb ilyen jellegű kapacitása. Az itteni termés az ország bortermelésének 8-10 százalékát jelenti.

Helyzetfeltárás

205



Kaskantyú: A település gazdaságában a mezőgazdaság jelenik meg húzóágazatként. Azon belül is a szőlő- , gyümölcs- és szántóföldi növénytermesztés a jellemző. A megtermelt termékek igen kis hányada (kizárólag a szőlőből) kerül helyben feldolgozásra. A helyi gazdák közötti összefogás nem tapasztalható, a gazdálkodók életét tovább nehezítik a magas termelési költségek és az alacsony felvásárlási árak. Kecel: A Kiskunsági Borvidékhez tartozó szőlő- és bortermelő település. A XIX. század végére a szőlő vált a község lakóinak legfontosabb jövedelemforrásává. Már az 1886-os országos kiállításon a keceli borok több aranyérmet nyertek. Ez alapozta meg az itt termelt finom borok jó hírét. Az ország bortermelésének 7%-át a Keceli bortermelők és forgalmazók adják. Jelentősebb borászattal foglalkozó vállalkozások a Szőlőfürt Mg. Szövetkezet, a Kecel-Borker Kft., a Benyeda Borászat, a Lejoker’97 Kft., a Béla Borászat, a Ferró Borászat. A helyi pincészetek éves termelése 200e hl. A szőlőtermesztés mellett a gyümölcstermesztés – azon belül is a meggytermesztés – a jellemző még a településen. A Friss Gyümölcs Kft. gyümölcs felvásárlásra és értékesítésre alakult társaság, 30 fő alkalmazottal dolgozik. A Kft-nek van egy TÉSZ-e, amelynek jelenleg 150 fő tagja van. A Szőlőfürt Szövetkezet egyik fő tevékenysége a gyümölcs-nagykereskedelem, több mint 100 tagja van, 120 alkalmazottat foglalkoztat, felvásárol, értékesít, szolgáltat, végigkíséri a termelési folyamatot. Többek között a következő szolgáltatásokat nyújtja: növényvédelmi szaktanácsadás, pályázatírás, fajtakiválasztás. Másik nagy tevékenységi köre a takarmánygyártás, saját takarmánykeverővel évente 10.000 tonna takarmányt állít elő, vállal szárítást, tisztítást, tárolást. Fejes Márton kertész által nemesített közel 30 fajta paprikát termel az ország több száz kertésze. Téglás András vállalkozó a Virágdekor ágazati szakmunkásképző iskola működtetése és vezetése mellett messze híres kertészetéről is. Az állattenyésztés jelentősen lecsökkent az utóbbi években. Jelenleg 5 juhász van a településen (kb. 6.500 juh), 5 baromfitenyésztő (kacsa, liba, broylercsirke, kb. 500.000 db csirke és 500.000 db kacsa és liba évente). Probléma a gyümölcsfeldolgozás megoldatlansága, pl. aszaló vagy gyümölcslé előállító üzemet kellene létesíteni, ehhez azonban befektetőt és piacot kell találni.

Helyzetfeltárás

206



Kiskőrös: A mezőgazdaság a rendszerváltozást követően a nagyüzemi táblák szétaprózódtak. A mezőgazdasági termelés még napjainkban is atomizálódott formában működik. A helyi mezőgazdaság a következő problémákkal küzd: elavult, szétaprózódott termelési módszer, szerkezet, termelői kiszolgáltatottság, szakmai koordináció hiánya. A megtermelt szőlő nagy részét helyben dolgozzák fel, sőt másik borvidékről is vásárolnak fel szőlőt (Tokaj, Gyöngyös, Dunántúl). A két legnagyobb borászat a városban: a BORANAL Kft. és az ESZESVIN Kft., amelyek a teljes termelési folyamatot végig figyelemmel kísérik és segítik. A BORANAL Borászati és Kereskedelmi Kft. 1993-ban kezdett exportpiacra bort értékesíteni, ma exportértékesítésük az összes értékesítésből 96 %. Fő piacuk Oroszország, Balti államok, Lengyelország, Csehország. Értékesítésük 70 %-át az ezekbe az országokba történő borexport teszi ki. A társaság a kistérség egyik kiemelkedő zászlóshajója a bor értékesítés területén. A világ több országába is elviszik az itt élő emberek munkájának gyümölcsét a homoki bort. Boraikon keresztül megismerhető, érzékelhető az adott táj kultúrája, gasztronómiája. A helyi munkaerő kínálat nem mindig esik egybe a cég igényeivel, ezért jelenleg is alkalmaznak a kistérség más településéről munkaerőt. (Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Kaskantyú) A Kiskőrösi Borászok Szövetsége az utóbbi időben több országos méretű érdekvédelmi akcióval hívta fel magára a figyelmet. A borértékesítésre is alakultak különböző értékesítési formák, amelyek azonban nem mindig használtak a kiskőrösi bor hírnevének. A településen a palackozó és tároló kapacitás elegendő, de ezek modernizálása szükséges lenne. Érdemes lenne a kistérségben, vagy akár Kiskőrösön egy törkölyfelvásárló- és hasznosító üzemet létesíteni. Jelenleg Kunfehértóra kell a törkölyt elszállítani. Sok a parlagterület, ennek megszüntetésére az energiafű, energiaerdő telepítése lehetséges megoldás lenne. A gyümölcsfeldolgozás hiányzik a városból, szükség lenne egy élelmiszer-feldolgozó (pl: konzervgyár, aszalóüzem, gyümölcslé előállító üzem) üzem létesítésére. A helyi gazdák közötti összefogás nem igazán figyelhető meg. 2 TÉSZ alakult Kiskőrösön a borászattal kapcsolatosan, de sajnos nem megfelelő az érdekvédelem. A GRAND-COOP Szövetkezet az egyetlen gyümölcs TÉSZ a városban, fő profilja zöldséggyümölcs nagykereskedelem (alma, szilva, meggy, cseresznye, szőlő, paprika). A Szövetkezet 1999-ben alakult, jelenleg 35 tagja van. A tagok több mint 200 ha-os területen termelnek zöldséget, gyümölcsöt. 2002-ben az FVM pályázatos beruházási támogatásokkal megvalósított 110 m2-es ULO-s hűtőházuk, a hozzá kapcsolódó válogató-, tálcázó-, hálózó-, és csomagológépekkel felszerelt csomagolóüzem valamint logisztikai bázis a Dél-Alföld egyik legkorszerűbb mezőgazdasági üzeme lett. Az állattenyésztés esetében leginkább a szarvasmarha-tartás és a juhászat a jellemző, de ezek is egyre csökkenő súllyal vannak jelen a település gazdaságában.

Helyzetfeltárás

207



Páhi: A kistérség többi településéhez hasonlóan Páhi is mezőgazdasági jellegű, azon belül is szőlőtermesztés, szántóföldi növénytermesztés, valamint szarvasmarha- és juhtartás a jellemző. A megtermelt termékek helyi feldolgozása nem jellemző. A helyi gazdák között összefogás nem tapasztalható. További problémát jelentenek az értékesítési gondok. Soltszentimre: Gazdaságának alapja a mezőgazdaság, főleg a szőlőtermelés és a borászat. Ezen kívül gabonatermesztést és állattenyésztést is sokan végeznek. Ezerjó Mezőgazdasági Szakszövetkezet szőlőtermelőket tömörít. A Kiskunsági Nemzeti Park mellett helyezkedik el a település, célszerű lenne a biogazdálkodást meghonosítani. Soltvadkert: A Kiskunsági borvidék egyik legnagyobb szőlő és gyümölcstermesztő helye Soltvadkert. A jelenlegi szőlőterület meghaladja a 3.200 ha-t, de országosan is a legnagyobb összefüggő szőlőterület egy közigazgatási határon belül. Az 1990-es évek elején a kárpótlási törvény megjelenésével változás történt a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban. Az egyéni gazdálkodás jutott jelentős szerephez. A szőlészet és borászat területén családi és különböző vállalkozási formák alakultak. A borok döntő részét palackozott formában értékesítik. Több termelő kiépítette a borgazdaság teljes vertikumát és a legújabb borkezelési eljárásokat alkalmazza. A korábbi szakszövetkezetek közül ma már csak a Jóreménység és az 1993-ban pinceszövetkezetté alakult Szőlőskert foglalkozik borászattal. Fő tevékenységük a szőlő és borfelvásárlás, borkezelés és értékesítés. Termékeik egy részét exportálják. A Jóreménység Szövetkezet 1960-ban alakult, töretlen fejlődését igazolja, hogy a szövetkezet vagyona folyamatosan gyarapodik. Gazdasági és szellemi erőt képvisel a városban. Ma is fontos feladatának tekinti a közel négyszáz fős tagsággal való kapcsolattartást, gazdálkodásuk segítését, termékeik értékesítését. A város lakosságának foglalkoztatásában, valamint teherviselésében jelenleg is komoly szerepet tölt be. A Soltvedkerti Szőlőskert Pinceszövetkezet teljes vagyona a tagság tulajdonát képezi, akik a saját gazdaságiakban mintegy 1500 ha szőlőterületen gazdálkodnak Soltvadkerten és vonzáskörzetében. Közel 1000 tag. A gazdálkodók által megtermelt kiváló minőségű szőlőfajták termését a legmodernebb technológia alkalmazásával dolgozzák fel, a kész bort érlelik, kezelik, majd a kor minden igényét kielégítő palackozó soron kiváló minőségben letöltik. Jelenleg rendelkezésre áll 45 ezer hektoliteres tárolótér, melynek jelentős részét bérbeadással hasznosítják. A város borászainak kezdeményezésére 2001. októberében a Szüreti Fesztivál keretében megalakult a Kramer Fülöp Borlovagrend. Céljuk: Soltvadkert és környékén termett borok propagálása és jó hírének keltése. A helyi mezőgazdaság a következő problémákkal küzd (hasonlóan a többi településhez): idénymunkások hiánya, alacsony felvásárlási árak, magas művelési költségek, borhamisítás. Helyzetfeltárás

208



Tabdi: A helyi gazdálkodásban a mezőgazdasági tevékenység kiemelkedő jelentőségű, ez jelenti a lakosság helyi megélhetésének bázisát. Többnyire szőlészettel, borászattal, alma- és meggytermesztéssel foglalkoznak a település lakói. Az utóbbi 8 évben a vállalkozási szellem megerősödött. Égetett szesz és borpalackozó üzem is működik a községben. A megtermelt szőlőt helyi vállalkozók dolgozzák fel és folyóborként értékesítik. Két hűtőház is található a településen, amelyek bértárolást végeznek. Az állattenyésztés leredukálódott az utóbbi években. Tázlár: Jellemzően mezőgazdasági település, azon belül is a szőlő és a takarmánynövények termesztése jellemző. Tázlár egy elég gyenge adottságú területen fekszik, gyenge minőségűek a földek. A földterület 30 %-a alkalmas termelésre. Új szőlőültetvények nem találhatók a településen, ami a szőlészet kilátástalanságával magyarázható. 6-7 borászat van a faluban, de ők csak a saját szőlőjüket dolgozzák fel, a megtermelt szőlő 7080 %-át nem helyben dolgozzák fel. A Szilberhorn Weinhaust Kft. az egyik legnagyobb borászat, nem vásárol fel, kizárólag saját szőlőjét dolgozza fel, 6-8 főt foglalkoztat, nem palackoz, folyóborként értékesíti a bort. Herke György egyéni vállalkozó virágkertészetében vágott rózsát nevel, 6 fő alkalmazottal dolgozik. Fólia és üvegház alatt több mint fél hektáron termel virágot. A megtermelt virág egy részét a nagybani piacon értékesíti, a másik részét a Virágpaletta Szövetkezetnek, amelyet a hazai termelők hoztak létre. Összességében elmondható, hogy a térségben gyenge minőségű, homokos talaj van. Az itteni mezőgazdaságnak, mint egész Magyarországon, komoly problémákkal kell szembenéznie. Ilyenek a pénztelenség, a drága növényvédő- és gyomírtószerek, vagy akár az aszály problémája is. Az EU-hoz való hozzáállás sokáig várakozó pontot képviselt a gazdák részéről, de talán most már kezdenek pozitívabban látni. Figyelembe kell venni az EU kapcsán kialakult új környezetvédelmi előírásokat, amelyek egyenlőre komoly terhet rónak a gazdákra. Ezek, az elsősorban állattenyésztőket sújtó rendelkezések jelentős hányada olyan nagy összegű nem-termelő beruházást jelent, amely külső támogatás nélkül a kis- és középgazdálkodók számára nem megvalósíthatók, a hitelből való finanszírozás pedig megfelelő kedvezményes hitelek híján a gyors eladósodáshoz vezethetnek. A jelenlegi pályázati rendszerben is vannak források mezőgazdasági technológiai és környezetvédelmi fejlesztésekre, ezek azonban többnyire csak színvonalas pályázatok által érhetőek el, továbbá utófinanszírozás keretében hívhatók le. A félelmek feloldásában és a pályázatok elkészítésében az egyes önkormányzatok szakértők bevonásával, ill. reális információk szolgáltatásával segíthetnek. Már jelenleg is segítséget jelent a falugazdász, akihez egyre több gazda fordul elsősorban a pályázati forrásokra vonatkozó kérdésekkel. A mezőgazdasági szféra szereplői összefogással, közös beruházással vagy például kollektív géphasználattal sokat javíthatnak versenyhelyzetükön. Ezért kiemelt fontosságú lenne előtérbe helyezni az együttműködés erejét és szükségességét. Összefogó erő köztük mindenképpen a falugazdás lehet, akinek szerepe már ma is jelentős.

Helyzetfeltárás

209



7.4 Turizmus, idegenforgalom

A turizmus többféle ágának fejlődése figyelhető meg a kistérségben, a falusi, a vízi-, vadász-, horgász- és gyógyturizmus többek számára jelent foglalkozást. A szálláskínálat bővült és javult az elmúlt években, ugyanakkor még elmarad az igényektől. Egyre több programmal várják a vendégeket, ezek szervezettsége azonban még hiányos, kevéssé sikerül programfüzérré fonni a kínálatot, így sok esetben hosszabb idejű tartózkodásra nem késztetik a látogatókat. A turizmusban rejlő lehetőségeket egyre többen ismerik fel, várható, hogy ez az ágazat tovább fejlődve más kapcsolódó tevékenységek fellendülését is eredményezi.

Százezer lakosra jutó kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma kistérségenként (2002.) Forrás: TEIR A kiskőrösi kistérség mind a százezer lakosra jutó kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma, mind pedig a százezer lakosra jutó vendégek száma (kereskedelmi szálláshelyeken) alapján majdnem a legalacsonyabb kategóriába tartozik, tehát nem megfelelő az ilyen téren való ellátottság.

Helyzetfeltárás

210



Százezer lakosra jutó vendégek száma kereskedelmi szálláshelyeken kistérségenként (2002.) Forrás: TEIR A szálláshelyek, eltöltött vendégéjszakák száma, a vendégkör összetétele tekintetében volt pár évvel ezelőtt egy kezdeményezés egy kistérségi szintű összeírásra, viszont ez a közreműködés hiánya miatt megakadt. Pedig jó és hasznos lenne egy ilyen adathalmaz a kistérségi turizmus fejlesztése érdekében. A következőkben tekintsük át az egyes települések idegenforgalmi helyzetét. Akasztó természeti, táji nevezetessége az Európában egyedülálló sziki növény- és madárvilága. A település környéke az Akasztó-Harta pusztai tájvédelmi körzet része. Ennek közkincsé tételét szolgálhatná a turizmus fellendítése, üdülőtelep kialakítása, nyári diák- és sporttáborok szervezése. Műemlék jellegű épülete az 1744-ben épült, román stílusú római katolikus templom, valamint a község határában, Döbrögecen találták a római korból származó Viktória szobrot, amely ma a Nemzeti Múzeum kincsei között található Akasztó leghíresebb építménye a 20 000 szurkolót befogadó Stadler-stadion, amely egy városnak is díszére válna. Mivel Akasztón közvetlenül nem vezet vasút, a távolsági tömegközlekedést autóbusz szolgálja. Akasztón szeptember második hétvégéjén tartják a Mária-napi búcsút, és az ilyenkor szokásos szüreti bálba is várják a vendégeket.

Helyzetfeltárás

211



A lovassportok szerelmeseinek nyújt nem mindennapi kikapcsolódást a Musztang lovas club arab ménese. A minden évben megrendezett országos western lovaglóversenyre számos neves versenyző ékezik az ország különböző részeiből (Mustang Kupa: országos távlovagló, távhajtó és western verseny). A Duna-völgyi főcsatorna és a Kígyós-csatorna pedig kitűnő horgász paradicsom. Két szállásadó helyet találunk a községben: a háromcsillagos Hotel Stadler-t és a Halas csárdát. Az előző közel 70 fő, utóbbi kb. 25 fő elszállásolását tudja megoldani. Kistérségi szinten készül egy turisztikai kiadvány, amely az ide látogató turista számára nyújt információkat a településekről, a látnivalókról. Az idegenforgalommal kapcsolatosan az önkormányzat a következő beruházásokat tervezi: kerékpárút továbbépítése a turisztikailag érintett települések felé (Kiskunsági Nemzeti Park, Horgászpark), valamint prospektusok, tájékoztató kiadványok készítése a településről. Mozi, színház nem található a településen, kulturális programokat alkalomszerűen rendeznek a faluházban. A lakosság elsősorban Kiskőrösre jár át az ottani kulturális intézményekbe. 13 vendéglátó egység működik a faluban, ebből 4 étterem (pl. Party Vendéglő, Zöldfa Vendéglő, Stadler Stadion Étterem). Bócsa: Az idegenforgalom nem jelenik meg a község gazdaságában. Nincsenek turisztikai látványosságok a településen. Az idelátogatók megtekinthetik a falu helytörténeti gyűjteményét. Rendszeresen megrendezésre kerül a falunap (az új kenyér ünnepe), az idősek napja és a szüreti napok (2 napos rendezvény). Szállásadó helyet nem találunk a községben, viszont van két melegkonyhás vendéglátóhely: a Kukla Csárda és a Pipagyújtó Csárda. Kulturális adottságok (mozi, színház) nincsenek jelenleg a településen. Császártöltés: A községben található egy Sváb Tájház, amelyben a régi népművészeti, ruházati kellékek, edények, berendezési tárgyak, szerszámok árulkodnak őseink életéről. A Tájház felújítását tervezi az Önkormányzat. A több mint 250 éves múlttal rendelkező falu vonzerejét növelheti a népi mesterségek felelevenítése, illetve használata. A településen máig fellelhetők azok az emberek, akik hímzéssel, fafaragással, fazekassággal foglalkoznak. A község területén Német Nemzetiségi Táncegyesület és Német Nemzetiségi Fúvószenekar működik. A településen sportolásra is lehetőségek vannak, Császártöltés rendelkezik kettő darab sportpályával (az egyik az iskola területén található), kettő teniszpályával és az iskola területén belül egy uszodával és egy SPORTCSARNOKKAL. Horgászversenyek rendezésére kiépített halastavak állnak a vendégek rendelkezésére. Császártöltésen a természeti környezet kiváló feltételt teremt az üdülő-pihenő-, sport és hobbyturizmusra, különösen azok természetjáró változataira. A faluban a paraszti életformához kapcsolódó népi mesterségek művelői is tevékenykednek, sajnos csak hobby

Helyzetfeltárás

212



szinten. Az alkotások megtekinthetők, illetve népművészeti foglalkozás kialakításával bárki elsajátíthatná a különböző népi mesterségek fogásait, mint a korongozás, fafaragás, hímzés. A parkerdőben és a kiépített halastavak mentén a szabadtéri sütés-főzés, a fák alatti étkezés, a kertben a játszás, az iskolában az uszoda és szauna járulnak hozzá - az alkotó tevékenység tanulmányozása és művelése mellett - a szabadidő kellemes eltöltéséhez. A falu határában található a Vörös Mocsár egyedi madárvilággal, viszont természetvédelmi terület, ezért csak engedéllyel látogatható. A községben több vendéglátóhely van. Nagy lehetősége a településnek a borturizmus megteremtése. A környező vidékeken híres császártöltési borok múltjáról árulkodnak a településen megtalálható pincék, pincesorok. A falut övező 5 pincesoron 1.100 löszfalba fúrt pince található. A pincék felett szobákat lehetne kialakítani, valamint borkóstolót lehetne megszervezni a borturizmus elindítása érdekében. A Falusi Hírmondó 2 havonta jelenik meg, tartalmaz minden fontos információt, történést a faluról. Császártöltés községben 11 darab vendéglátó-ipari egység működik, közülük három étteremként üzemel (Három Betyár Csárda, Csala Csárda, Taverna). A település területén hotel, fogadó, kereskedelmi szálláshely nem található. A vendégek elszállásolását magánházaknál illetve a környező települések (Hajós pincefalu, Kecel, Kalocsa, Kiskőrös) apartmanjaiban, hoteljeiben, panzióiban lehetséges megoldani. A községben jelenleg egy család foglalkozik falusi szállásadással, illetve turizmussal (Kiskastély Vendégház, 8 férőhely). Csengőd: Fiatal, alig 100 éves a település, ebből is adódik, hogy nincsenek turisztikai látványosságok. Soltszentimre és Csengőd határában található egy török emlékmű, de rossz a megközelíthetősége. A Kolon-tó az Izsák, Páhi, Soltszentimre és Csengőd által határolt természetvédelmi területen található. Ősnád borítja, lápos vidék, a nád szinte teljesen benőtte. Kerékpárút nincs a faluban, nem is terveznek építeni. A település megközelíthetősége jónak mondható, egyrészt átszeli a Budapest-Kelebia vasútvonal, másrészt a buszjáratok is elég sűrűn járnak. Egy norvég vállalkozó lovas ranchet hozott létre a tó partján, ahol lehetőség van a lovaglásra. Vadászati lehetőség is van, egy vadásztársaság működik a faluban. A vadászházban 8 fő részére szálláslehetőség biztosított. Minden évben 3 napos falunapot (szüreti fesztivállal egybekötve) rendeznek, ritkán operett-estet a művelődési házban. Hat vendéglátó helyiség működik a községben, de ebből egyik sem melegkonyhás. Az önkormányzat az általa megvásárolt Berzsenyi kúria felújítását, s egy szabadidő eltöltésére alkalmas központ kialakítását tervezi.

Helyzetfeltárás

213



Fülöpszállás: A településen egy katolikus és egy református templom található. A katolikus templomban lévő orgona műemléki védettségű. A Kiskunsági Nemzeti Park és az 52-es főút mellett helyezkedik el a település, a főút mellett 3 csárda is található, mindegyik melegkonyhás. A legnagyobb ezek közül a Kígyósi Csárda, ahol 50 fő részére van szálláslehetőség és egy 150 fős rendezvényterme is van. A község megközelíthetősége megfelelő, a Budapest-Kelebia vasútvonal keresztülszeli a települést, a buszközlekedés is jónak mondható. Ritkán vannak rendezvények, minden évben tartanak falunapot, amely 2 napos és a környező települések lakói is részt szoktak rajta venni. Kettő horgászegyesület is található a faluban, horgászati lehetőség biztosít a Duna-Völgyi Főcsatorna (bérelhető csónakok), a Kígyós csatorna és a Kárász csatorna. Lovaglásra is van lehetőség a Biczó Csárda, Kunszt Kázmér vagy egy lipicai magánménes lovain. Imrehegy: A község gazdaságában az idegenforgalom nincs jelen. Turisztikai látványosság nincs. Továbbá szálláshely, ill. melegkonyhás vendéglátó helyiség sem található a faluban. Káptalani pince műemlékvédelem alatt áll, egyéni vállalkozó a tulajdonosa, aki szőlőfeldolgozással foglalkozik. Kulturális adottságok nincsenek a településen, a lakosság átjár a szomszédos településekre. Egyetlen bisztró működik a községben. A falu megközelíthetősége jónak mondható, az 5309-es úton, Kiskunhalas és Kecel között helyezkedik el, óránként járnak a buszok. Izsák: Jelenleg nem adottak a feltételek a falusi turizmusra. A település nem rendelkezik megfelelő színvonalú és fekvésű falusi turizmus céljaira használható létesítménnyel. Kialakulóban van viszont egy tanyasi turizmusra orientálódott vállalkozás (Anna-telep), amely 1-2 éven belül, a létesítmények felújítását követően beindulhat. A jelenleg működő és létesülő vállalkozások összefogásával esély mutatkozik a jövőben a falusi turizmus szerepének növelésére. Jelenleg van a városnak egy nyitott strandja, 3 medencével, melyek közül 1 termálvizes. Már régóta tervezik felújítani, egy fedett termálfürdőt szeretnének megvalósítani. A termálvizes uszoda, strand, élményfürdő mellett a program tartalmaz szálláshely és sport jellegű modulokat is. A megvalósíthatósági tanulmány már elkészült, de eddig még nem sikerült befektetőt találniuk. A tervezett beruházási költség kb. 1 milliárd Ft. Legjelentősebb és legismertebb rendezvényük az Izsáki Sárfehér Napok. Több évtizedes hagyományokra tekint vissza, a térségben ismert és elismert rendezvény. A szeptember végén megrendezett három napos hétvégi rendezvényre napi 10.000 vendéggel számolnak évek óta. Ilyenkor mezőgazdasági termékeket, kisipari és háziipari alkotásokat mutatnak be, szakmai és kulturális tanácskozásokat tartanak. A Sárfehér napok keretében országos profil lovasversenyek (fogathajtás) zajlanak. Míg a májusi-majális jellegű rendezvényükön évek óta elsősorban amatőr fogathajtókat várnak. Helyzetfeltárás

214



Legjelentősebb kulturális adottságuk a Pálinka Múzeum és Helytörténeti Gyűjtemény, melynek évek óta növekvő, jelentős látogatottsága van (évente kb. 10.000 látogató). Továbbá Izsákon található Közép-Európa legnagyobb kaktuszgyűjteménye is. Kettő műemlék található a városban: a katolikus templom és ennek udvarában a pieta szobor (Mária a gyermekkel). További szobrok, emlékművek: ’48-as emlékmű, I. és II. világháborús emlékmű, ’56-os kopjafa, Táncsics Mihály mellszobra. Szálláshely lehetőséget a Gondfelejtő Étterem és Vendégház (Kostka tanya, 33 férőhely), valamint a Vino étterem (5 db kétszemélyes szoba) biztosít. A kihasználtság jelenleg 10-15 %-os, azonban a turizmus fellendítésével ez a szálláshely-mennyiség kevésnek fog bizonyulni. A városban megfelelő számú vendéglátóegység áll rendelkezésre, ilyenek: Arany Sárfehér Étterem, Vino étterem, Gondfelejtő Étterem és Vendégház, Tulipán pizzéria, Borka kocsma, 2 db cukrászda. A város megközelíthetősége jónak mondható, az 52-es főút, valamint a KecskemétFülöpszállás vasútvonal is áthalad a településen. Kaskantyú: Kaskantyún idegenforgalomról jelenleg nem beszélhetünk. Turisztikai látványosság nem található a faluban. A falusi turizmus beindítását tervezik. Alapozva a nagyon jó közbiztonságra, valamint a nyugodt, csendes, kikapcsolódásra alkalmas környezetre. Ehhez viszont nagyon szükséges lenne a rossz úthálózat megjavítása, valamint a zsáktelepülés-probléma megoldására. A faluba két bekötőút vezet, de nem lehet áthaladni a falun, tehát zsáktelepülésről van szó, ezáltal a település eléggé el van zárva a többi településtől. A falunak külön nincs turisztikai kiadványa, jelenleg folyamatban van a kiskőrösi kistérséget bemutató kiadvány megjelentetése. Melegkonyhás étkezési lehetőség nem található a faluban. Walter András tanyáján, ahol a lovasturizmus kialakulóban van, 16 fő befogadására alkalmas szálláslehetőség található. 1 magánkézben lévő horgásztó horgászati lehetőséget biztosít, ahol strandolási lehetőség is van. A faluban a következő rendezvényeket tartják rendszeresen, azaz minden évben: faluvetélkedő, vadászbál, szüreti fesztivál, idősek napja, zenélő téli esték. Ezeknek több éves hagyománya van, melyekre a szomszéd település résztvevői is eljönnek. A falu lakói ismerik a környező települések rendezvényeit is. Megoldást látnának egy szociális szolgáltatás, idősek otthona intézmény létrehozásában. (munkahelyteremtés, adóbevétel növekedése, szociális helyzet javulása) Ingatlan lenne ennek megvalósítására, viszont az önkormányzat forráshiány miatt nem tudja egyedül megépíteni, ezért befektetőket kellene találni, viszont ahhoz az infrastrukturális helyzetet kell rendbe hozni.

Helyzetfeltárás

215



Kecel: A település határában található természetvédelmi terület, az ún. Vörös-mocsár növény és állatvilága igen gazdag, megszámlálhatatlan tavaival igazi horgászparadicsom. A Kenderföldi horgász és csónakázó tó és a Szőlőfürt MG. Szövetkezet szabadidőparkjában található horgász- és lovas paradicsom, mely kellemes felüdülést kínál az itt élőknek és látogatóinknak. A 70-es években próbafúrások során a településen melegvizet találtak, melyre termálfürdőt építettek ki. A Korona Sport és Strandfürdő Kft. üzemeltette a strandot (nyári, fedetlen), amely 2004-ben megszűnt, mivel nem volt érdemes működtetni. A falusi turizmus jelentős a településen, a szolgáltatás egyre bővül. A reklámozást a médián keresztül történik, a településről angol-német-magyar nyelvű videofelvételek készültek. Műemlék a városban az 1802-ben barokk stílusban épült Szentháromság római katolikus templom –benne klasszicista főoltár- és a temetőben lévő kápolna. A helytörténeti múzeumban állandó kiállítás keretében ismerkedhetünk a város múltjával, régészeti emlékeivel időszakos kiállításokat is rendeznek. A város déli részén található Közép - Európában egyedülálló Pintér Művek Hadtörténeti Múzeum és Haditechnikai Park, mely 2000. májusában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A Park 4 önálló egységre bontható: vadászati és katonai fegyvermúzeum, tüzérmúzeum, makettház, és a szabadtéri haditechnikai kiállítás és szoborpark. Kuriózumként tekinthetők az I. világháborús tüzérségi eszközök és aknavetők. Nagy múltú, országszerte ismert a Kecel Folklóregyüttes, amely a helyi kulturális hagyományok őrzője és népszerűsítője. A keceli Asszonykórus és Citerazenekar 1991-óta dolgozik együtt. Hazánkban és külföldön egyaránt sikerrel szerepelnek, országos minősítőn ezüst és arany minősítést szereztek. Minden évben tavasszal és ősszel nyitja meg kapuit a keceli "Bozsó János" Alkotótábor, melyre az ország minden részéből érkeznek festőművészek, akik Kecel nevezetességeit, tájait örökítik meg festményekben. Havonta jelenik meg a Kopogtató című helyi újság, mely ingyenesen jut el minden keceli családhoz. Számos rendezvényt, nemzetközi és országos hírű fesztiválokat rendeznek a városban. Július második hétvégéjén Országos Arató Fesztivál, Harmonika verseny és Folklórtalálkozó kerül megrendezésre. A programban szerepel aratóverseny, folklórműsor, országos harmonika verseny, népművészeti és kirakodóvásár, nép játékok. Népszerű rendezvény a KERGE - majális (Keceli Emberek Ricsajos Gladiátori Erőpróbája) is, ahol a város polgárai egy napot tölthetnek el a Szőlőfürt Mg. Szövetkezet szabadidőparkjának gyönyörű környezetében, játékkal, vetélkedőkkel és főzőversennyel, szórakoztató programokkal. Egy nap, egy estén együtt a város címmel hagyományteremtő céllal kerül először megrendezésre a város lakói részére, hogy egy kellemes napot töltsenek el különböző programok mellett családjuk, barátaik körében.

Helyzetfeltárás

216



Minden évben több tízezer nézőt vonz december első hétvégéjén a FLÓRA Virágfesztivál (18 éve kerül megrendezésre). Programjai virág és dísznövény kiállítás, virágkötészeti verseny és bemutató, szaktanácsadás, virág- és ajándékvásár, képzőművészeti és vadászati kiállítás. További fontos rendezvények: Off Road Terepjáró verseny (6 éve kerül megrendezésre), szüreti felvonulás, roncsderbi. Szálláslehetőségeket nyújtanak a Flóra-ház (panzió, 12 férőhely), a Borika Fogadó (falusi vendéglátó 12 férőhellyel), a Vörös Zászló Major (falusi vendéglátó 20 férőhellyel) és a Korona Hotel (II. kategóriájú panzió, 24 férőhely), mely termálfürdővel várja vendégeit. A szálláshelyek kihasználtsága közepes. A település vendéglátó egységekkel jól ellátott. A Fürtös, a Korona, a Mókus, a Vadkacsa és a Táncoló Tölgy vendéglőkben a szakácsművészet mestermunkáit kóstolhatják meg a betérő vendégek. Három nagyobb söröző (TT, Platán, Schwarzenbruck), valamint két cukrászda (Kornélius, Zentai) is található a városban. Kiskőrös: A korábbi zárt világú Kiskőrös ma már igazán nyitott és vendégszerető, amit az is bizonyít, hogy testvérváros kapcsolatot épített ki a lengyelországi Tarnowval, a szlovákiai Liptószentmiklóssal, a holland Krimpen aan den Ijssel és az erdélyi Margittával. A város évtizedek óta élénk képzőművészeti életének is fő szervezője a művelődési központ. 1989-ben az evangélikus parókia épületét átalakítva hozták létre a Petőfi Képtára rendszeres időszaki kiállításokkal. A város legnevezetesebb művelődési intézménye, az ország zarándokhelye a Petőfi Szülőház és Irodalmi Múzeum. Évente legalább ötvenezer ember látogatja, az ország nagyjaitól a kisdiákokig. A szülőház mellett 1985-ben alakították ki Petőfi fordítóinak szoborparkját, amit a külföldiek külön örömmel látogatnak. 1861-ben Kiskőrösön állították fel az ország első Petőfi-szobrát, amely ma a Petőfi-szülőház belső udvarában található. Az 1976 óta működő szlovák tájház 1839-ben épült, hazai és külföldi látogatóinak száma egyre nő, ami nemzeti és kiskőrösi sajátosságok iránti érdeklődés növekedését jelenti. Az 1974-ben létesített – országosan egyedülálló – Közúti Múzeum az útépítés történetét, annak eszközrendszerét, gépeit, dokumentációját mutatja be, két múzeum-épületben és szabadtéri kiállításon. Lakosság kezdeményezésre jött létre 1984-ben, kiskőrösi székhellyel, az Országos Petőfi Sándor Társaság. Helyi tagsága a Petőfihez kapcsolódó lelkesedését ápolja, ugyanakkor a társaság országos és nemzetközi rendezvények sorával biztosítja Petőfi szellemiségének ébrentartását, a vele kapcsolatos kutatómunka folytatását. Kezdettől szervezi a Petőfiemlékhelyek találkozóit, tudományos tanácskozásokat, szavalóversenyeket, megemlékezéseket, kiállításokat; emléktúrákat indít, kiadványokat jelentet meg. Pályázatainak eredményeképpen jött létre a Petőfi Képtár állandó kiállítása bemutatva, mit jelent Petőfi a mai kor képzőművészeinek. A rendszerváltást követően felelevenítették a régi szüreti mulattság hagyományait Kiskőrösi Szüreti és Szlovák Nemzetiségi Napok címmel. Az egész lakosságot megmozgató több napos rendezvénysorozatot a szlovákok helyi szervezetével közösen, és a polgármesteri hivatal koordinálásával szervezik. További fontosabb rendezvények: Kadarka Borverseny, Majális, Fürdő Fesztivál, Szent István napja, Aradi vértanúk napja. A szomszédos települések lakói egymás rendezvényein is részt szoktak venni.

Helyzetfeltárás

217



Célszerű megemlíteni a Kiskőrösi Szőlő- és Bortermelők Szövetségét, amelynek gazdaság célkitűzései a szőlő- és borkultúra fejlesztésével összhangban sok művelődési vonatkozású programot is tartalmaznak. Kiskőrös gyakorlatilag kétszáz éve, hivatalosan mintegy tizenöt éve a Szőlő és Bor Városa, nem véletlen hát, hogy az ágazattal kapcsolatos országos megmozdulások kezdeményezője. 1997 tavaszán Kiskőrös székhellyel alakult meg a mezőgazdasági termelők új országos érdekvédelmi szervezete, az itt élők bíznak abban, hogy nem hiába. A Szarvas Fogadó 1914-ben épült, majd 1997 körül teljes felújítást végeztek rajta. 44 férőhelyes igényes szálloda (három csillagos), a város legimpozánsabb szálláshelye. Ezen felül szálláslehetőséget még 3 szálloda (Hotel Imperial Gyógyszálló – 106 férőhely; Vinum Hotel – 56 férőhely; Hotel Kiskőrös – 20 férőhely), egy panzió (Fortuna panzió – 20 férőhellyel), valamint a nyári hónapokban a Városi Strandfürdő és Kemping területén 70 sátorhely kínál. A szálláshelyek kihasználtsága 10-35 % közötti. Kiskőrösön jelentős számú vendéglátóhely található (pl: Pátria Étterem, Kiskőrösi Csárda, Fioríno Étterem, Western Étterem, Thermál Étterem, Szarvas Fogadó), továbbá több kávézó (Café XL Club, Café Latino, Art Café Kávéház, Madeira Kávéház), cukrászda és bár is megtalálható. A termálfürdő 56 ° C-os gyógyvize nátriumklorid, jód, bróm és fluorid tartalma különböző megbetegedésekre jó hatású. A fürdőtől kétpercnyi távolságra van a szabadidőpark, ahol 6 füves kispálya, 3 salakos és 2 aszfaltos teniszpálya, valamint kocogópálya áll a sportolni vágyók rendelkezésére. 15-20 perces sétával jó kirándulási lehetőséget kínál védett ritkaságaival a Szűcsi erdő, a Csukás-tó környéke és az erdőtelki erdő, de nincs messze a kaskantyúi ősborókás és az Izsáki Kolon-tó sem. Mivel a fürdő nyitott, ezáltal szezonjellegű. Jelenleg folyamatban van a fürdő fedetté tételét, valamint a szociális blokk újjáépítését szolgáló beruházás (kb. 160 millió Ft), amelyet az Önkormányzat végez. A kerékpárút fejlesztésére szükség lenne a településen. Páhi: Idegenforgalomról nem beszélhetünk a településen, nincsenek turisztikai látványosságok. Szálláslehetőséget két vendégház nyújt, összesen 10 férőhellyel. Ezek kihasználtsága is gyenge. Melegkonyhás vendéglő nem található, van 3 kocsma. Minden évben rendeznek falunapot szüreti fesztivállal együtt, valamint évente van búcsú (ált. szeptember közepén). A lovasturizmus kialakítható lenne, több embernek is vannak lovai, hintója, de nincs összefogás közöttük. A falu elérhetősége jónak mondható, sűrű buszjárat. Kecskemét-Kiskőrös között jár a kisvasút, amely Kaskantyút, Páhit érinti, ki lehetne aknázni ezt a lehetőséget, mint turistacsalogató eszközt (pl: nosztalgia vasút), de a MÁV a tulajdonos, s neki nincs pénze erre.

Helyzetfeltárás

218



Soltszentimre: A falu határában van a Bárómajor, ahol a XIV. századi erődített pusztatemplom maradványa, a Csonkatorony található. A legenda szerint maga Szent István király építtette Imre fia emlékére és mellé zárdát is emelt. A páratlan nevezetességhez a települést elhagyva, tanyák és szőlők között kanyargó, kb. 4 kilométeres úton érkezünk. További látványosság a XIII. század végi romtemplom, református templom, római katolikus templom, Izsáki Kolon-tó. Turisztikai út halad át a településen. A sárga jelzésű turistaútvonalon az iszáki vasútállomástól egészen a Csonka toronyig eljuthatunk, érintve a felsorolt látnivalókat. Az izsáki Kolon-tó a Kiskunsági Nemzeti Park részét képező bioszféra rezervátum. A gazdag növény- és állatvilágú mocsaras lápvidék, csak engedéllyel és vezetővel látogatható. Turisztikai vonzerők lennének, de jelentéktelen jelenleg az idegenforgalom. Falusi turizmus minimális mértékű. Fontosabb rendezvények: falunap, szüreti bál, idősek napja. Helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg az iskolában. Szállásadó hely és melegkonyhás vendéglő, étterem nem működik a településen. Közlekedés jő, 52 sz. főúttól 8 km-re található a település, átmenő forgalom a jellemző. A Budapest-Kelebia vasútvonal közvetlen a falu határában halad el, Soltszentimrei állomással. Soltvadkert: A Vadkerti-tó - népies nevén Büdöstó - üdülőcentrum. Az alföldi szikes tavak közül az egyik legismertebb és a leglátogatottabb. Népies nevét a korábbi termál forrás által kibocsátott jódos-kénes gázok miatt kapta. 1972 óta Vadkerti tó a hivatalos neve. Mintegy 80 hektáros területen 1/3 nád, 2/3 vízfelülettel szolgálja az üdülőket és a horgászokat. Kedvező vízállás esetén a legmélyebb pontja 3 méter. A partja homokos, sekély. A tóhoz nyaranta 5560 ezer látogató érkezik más településekről, ill. külföldről. A vízparthoz közeli kempingben 600 személy fér el. Az 540 magánüdülő és az 50 intézményi üdülőben telt ház esetén 6.000 vendég részére van szálláslehetőség. A magánvendéglátás mellett közel a vízparthoz egy 50 személyes szálloda, valamint egy 60 személy fogadására alkalmas bungaló-telep található. Az idegenforgalom egyik főszereplője az Anna vendéglő (a Vadkerti-tó mellett), messze földön híres ételkülönlegességeiről, hangulatáról, vendégmarasztaló szeretetéről. Összesen 270 vendéget tudnak megvendégelni egyszerre és az új panzió-részben hét szoba található, ahol 20 fő tud megszállni. Megfelelő számú vendéglátóegységgel rendelkezik a város, továbbá híres a Korona Cukrászda a település központjában. A tó mellett lett két termálkút fúrva, ezekre szeretnének termálfürdőt létesíteni (ellensúlyozni a tó szezonalitását). Jelenleg befektetőt, kivitelezőt keresnek, a terület a két kúttal együtt egy vállalkozóé (aki a kiskőrösi fürdőnek is tulajdonosa). A szórakoztatást a szabadtéri színpadon, zenei és prózai műsorokkal oldják meg. Ilyenek például az 1999 óta minden júliusban megtartott Sörfesztiválok, a 2000 júniusa óta szervezett

Helyzetfeltárás

219



Borfesztivál, a 2000 szintén júniusa óta tartott Meggyfesztivál, és végül a 2000 szeptembere óta megrendezésre kerülő Hubertus Nap (vadásztalálkozó). Soltvadkerten nincs egységes kulturális arculat. A lakosság a vallások köré csoportosul. Működnek azért különféle csoportok is a településen, mint például: a Soltvadkerti Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület által működtetett asszonykórus, citerazenekar, néptánccsoport, 70 fős iskolai néptánccsoport, Cigány Néptánccsoport, népdalkörök, népi mesterségek tárgyi emlékeit gyűjtők, népi iparművészek (fafaragók, bőrdíszművesek, citerakészítők, hímzők, keramikusok. A település rendszeres nagyrendezvényei: Március 15-ei ünnepség, Japán Napok, Bálok (Szülői Munkaközösség bálja, Óvoda bál, Horgászbál, Polgárőr bál, Vadászbál, Birkózóbál, Lovas bál, SIKE majális a Vadkerti Tón, Szüreti Fesztivál, Október 23-ai koszorúzási ünnepség, Mikulás ünnepségek, Adventi hangverseny. A soltvadkertiek átjárnak a környező települések rendezvényeire is. A város megközelíthetősége kifogástalan, közúti csomóponton helyezkedik el, a BudapestKelebia vasútvonal áthalad a településen, a buszjáratok elég sűrűk. A nagy átkelő-forgalom miatt viszont szükség lenne elkerülő út megépítésére. Tabdi: A Dankó-villa 6 apartmanos cselédházzal felújítva ma is áll a község központjától 1,5 km-re. Jelenleg 30 fő szálláshellyel rendelkezik a szép környezetben lévő villa. A JUNIPERUS Kft. olasz tulajdonos - 100 fő befogadásával üdülő falut kezdett építeni a Dankó-villa mellett, azonban a beruházás megakadt. Az Önkormányzat infrastruktúra-fejlesztést, út- és járdaépítést, faluszépítést tervez az idegenforgalom fellendítése érdekében. Étkezési lehetőség a "Gondűző" vendéglőben van, valamint található egy kávézó is a faluban. A lakosság igényeinek kiszolgálására elegendő a vendéglátó egységek száma. Minden év májusában falunapi ünnepségre, október hónap 2. hetében pedig hagyományos szüreti napi ünnepségre kerül sor, prózai és táncos programokkal. Mindkét rendezvény hagyományteremtő céllal jött létre. A település lakossága ismeri a kistérség rendezvényeit és részt is vesznek a környező települések rendezvényein. Tázlár: A faluban idegenforgalomról nem beszélhetünk. Turisztikai látványosság nem található a településen. Minden évben megszervezésre kerülnek a falunapi juniális, valamint a szüreti felvonulás és bál, valamint báli szezonban a különböző egyesületek báljai. Minden év december elején vadászbált szerveznek a sportcsarnokban, 300 fő részvételével, amely előtt kézimunkakiállítás tekinthető meg. Tázláron működő társadalmi önszerveződő csoportok, egyesületek: Sportklub, Rozmaring Asszonykórus (aranyfokozatúak), Citera zenekar, Nyugdíjas klubok, Nőklubok, Önvédelmi Egyesület, Vadásztársaság.

Helyzetfeltárás

220



A buszjáratok jónak mondhatóak, vonatközlekedés nincs a faluban. Bócsa és Tázlár közötti útszakaszból már csak 2,2 km megépítése hiányzik, erre AVOP keretében pályáztak, várják a döntést. Amennyiben megvalósulna ez az útszakasz, sokkal rövidebb idő alatt el lehetne jutni Kecskemétre, mint eddig. Szálláshely és melegkonyhás vendéglátó helyiség nem található a faluban. Van 3 kocsma és 1 cukrászda.

Összességében elmondható, hogy a kistérség legtöbb települése kiváló turisztikai adottságokkal rendelkező helység, azonban ezek kiaknázottsága még alacsony. A települések számára szükséges lenne meghatározni a fejlődésük irányát. Továbbá települések turisztikai vonzerejének összehangolása, amellyel a turisták több napos térségben tartózkodását tudnánk elérni. (komplex program-csoportok kialakítása) Fontos lenne a kistérség turisztikai koncepcióját elkészíteni, amivel az idegenforgalmi fejlesztési irányok jól lehatárolhatók lennének. Ezenkívül szükséges lenne a kistérséget reklámozó idegenforgalmi kiadvány elkészítése, ami idecsalogatná a turistát. Persze előbb az idegenforgalmi értékek felújítása, kialakítása szükséges, de ezek után hatékony marketingeszközt jelentene egy ilyen prospektus előállítása.

Helyzetfeltárás

221



7.5 Szolgáltatási szektor

A kereskedelmi és szolgáltatási egységek száma a kistérségben átlagos, színvonaluk nem kifogásolható. Kereskedelmi boltok számának 1000 lakosra vetített értéke 35


30


25

Imrehegy Izsák

20


15

Páhi Soltszentimre

10

Soltvadkert Tabdi

5


0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Ország

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A kereskedelmi boltok száma tekintetében is kimagaslik Soltvadkert, valamint átlagon felüli még Kiskőrös és Bócsa. Ez a szám a legkevesebb Kaskantyún és Imrehegyen, amely a kis lélekszámmal is magyarázható. Soltvadkert és Bócsa esetében a kiemelkedően magas vállalkozói szám azzal magyarázható, hogy ezek a települések a rendszerváltás előtt szakszövetkezeti települések voltak, szemben a többi településsel, amelyek TSZ települések voltak. (A szakszövetkezet: szövetkezeti formában működtetett agrárüzem olyan sajátos formája, amelyet tagjai a mezőgazdasági termelés, élelmiszeripari tevékenység, valamint ezekhez kapcsolódó kiegészítő és melléktevékenység 1-1 ágazatára korlátozott közös tevékenység céljából hoznak létre, ill. működtetnek.)

Helyzetfeltárás

222



Vendéglátóhelyek számának 1000 lakosra vetített értéke 12


10

Csengőd Fülöpszállás Imrehegy

8


6

Kiskőrös Páhi Soltszentimre

4

Soltvadkert Tabdi Tázlár

2

Kistérség Megye Ország

0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002


Az 1000 lakosra jutó vendéglátóhelyek száma szerint az országos átlagot egyedül Soltvadkert haladja meg, Kiskőrösön és Császártöltésen az átlag körül alakul. A többi településen az országos átlagtól kevesebb vendéglátóhely jut 1000 lakosra. Ez az ábra is mutatja, hogy a kistérségen belül már most kevés a megfelelő vendéglátóhelyek száma. A turizmus fellendítésével, kibővítésével pedig egyre több turista fogja látogatni a településeket, akik megfelelő szintű kiszolgálása elengedhetetlen. Nagy gondot kell fordítani a vendéglátóhelyi szolgáltatások kibővítésére, fejlesztésére. Kikapcsolódásra, rendezvények megtartására alkalmas vendéglátóhelyek építése is szükséges lenne.

Helyzetfeltárás

223



A következőkben tekintsük át az egyes települések jellegzetességeit ezen a téren:

Akasztó: A községben a kereskedelmi ellátottság színvonala megfelelő, a közel 50 kereskedelmi egység minden szolgáltatást kielégít. Más településekre kizárólag a nagy bevásárlások alkalmával járnak át az emberek a bevásárlóközpontokba. Megtalálható a településen: vas-műszaki, autós-, virág-ajándék, ruhanemű-divatáru, ital-, horgász-, cipő-, papír-, zöldség- és húsbolt is. Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy a kiskereskedelmi boltok száma az általunk vizsgált időszak utolsó éveiben megközelítette a 50-et. 2002-ben 48 ilyen üzlet volt, aminek 20 %-át az élelmiszerüzletek tették ki. A vendéglátóhelyek száma 2002-ben 13 volt, amely az előző években is hasonló képet mutat, változás nem történt. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Akasztón (1993-2002)

Év

Kiskereskedelmi boltok száma

Ebből: élelmiszer üzlet

Vendéglátóhelyek száma

Kiskereskedelmi boltok

Vendéglátóhelyek

1000 lakosra 1993

29

5

10

8,0

2,8

1994

37

4

10

10,0

2,7

1995

38

9

8

10,3

2,2

1996

38

11

10

10,5

2,8

1997

43

14

10

11,9

2,8

1998

40

13

11

11,1

3,1

1999

43

11

12

12,1

3,4

2000

49

11

11

13,7

3,1

2001

47

10

12

13,4

3,4

2002

48

10

13

13,8

3,7

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A településen a Rónasági Takarékszövetkezet kirendeltsége működik, ezen kívül a postán is van postabanki szolgáltatás. A jelenlegi banki szolgáltatás kielégíti mind a lakosság mind a vállalkozói réteg igényeit.

Helyzetfeltárás

224



Bócsa: A községben a kereskedelmi ellátás minősége, mennyisége megfelelő, a közel 40 kereskedelmi egység minden szolgáltatást kielégít. Más településeken (főleg Kiskőrös) a nagy bevásárlásokat intézik a bevásárlóközpontokban, ahol nagyobb a választék. Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy a kiskereskedelmi boltok száma az általunk vizsgált időszakban 30 és 40 között mozgott. 2002-ben 37 ilyen üzlet volt, aminek közel 38 %-át az élelmiszerüzletek tették ki. A vendéglátóhelyek száma 2002-ben 9 db volt, stagnál. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Bócsán Év



Vendéglátóhelyek száma

Kiskereskedelmi boltok

Vendéglátóhelyek

1000 lakosra 1993

39

11

9

20,6

4,7

1994

31

9

11

16,5

5,8

1995

31

9

12

16,9

6,5

1996

30

10

9

16,3

4,9

1997

35

13

6

19,3

3,3

1998

37

15

8

20,7

4,5

1999

39

12

7

22,0

3,9

2000

35

12

9

19,7

5,1

2001

38

14

9

20,4

4,8

37

14

9

20,0

4,9

2002

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A településen két pénzintézet is működik: az OTP Bank Rt. és Takarékszövetkezet. Ezeken kívül a postán van postabanki szolgáltatás. Császártöltés: A községben a kereskedelmi ellátottság jó, az alapszolgáltatások tekintetében nincs hiány. A hiányzó szolgáltatás a kistérség többi településén megtalálható. A településen 38 üzlet található, melyből az élelmiszer jellegű boltok száma 11 darab. A község területén egy darab üzemanyagtöltő állomás van, 14 darab vendéglátó-ipari egység működik, közülük három étteremként üzemel. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Császártöltésen Vendéglátóhelyek

Év



1993

23

7

9

8,0

3,1

1994

27

9

12

9,1

4,1

1995

23

9

12

7,9

4,1

1996

24

9

10

8,3

3,4

1997

28

10

12

9,8

4,2

1998

28

12

11

10,0

3,9

1999

30

10

11

10,8

4,0

2000

36

11

12

13,0

4,3

2001

38

11

13

14,2

4,9

2002

38

11

14

14,4

5,3

KiskereskeVendégládelmi boltok tóhelyek száma

1000 lakosra

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A faluban egy Takarékszövetkezet működik. Ezen kívül a postán van postabanki szolgáltatás. Bankjegykiadó automatát kivéve minden banki szolgáltatás elérhető. Helyzetfeltárás

225



Csengőd: A községben a kereskedelmi ellátottság megfelelő színvonalú, az alapszolgáltatások tekintetében gyakorlatilag nincs hiány. Amely szolgáltatás hiányzik, az a kistérség többi településén megtalálható. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Csengődön

Év




Vendéglátóhelyek

1000 lakosra 1993

24

9

5

10,4

2,2

1994

24

10

5

10,3

2,1

1995

27

12

5

11,5

2,1

1996

32

12

7

13,6

3,0

1997

31

12

5

13,1

2,1

1998

33

13

6

14,1

2,6

1999

34

12

6

14,6

2,6

2000

31

9

6

13,3

2,6

2001

29

10

6

12,5

2,6

2002

30

10

7

12,9

3,0

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) Az élelmiszerellátáson kívül megtalálható a településen ruhanemű bolt, papír-írószer üzlet, ajándékbolt, vas-műszaki cikkeket, alkatrészeket, növényvédelmi szereket árusító üzlet. A kiskereskedelmi boltok száma 30 körül mozgott az elmúlt években, amelynek 1/3-a élelmiszerüzlet. A vendéglátóhelyek száma 7, melyek közül egyik sem melegkonyhás. A faluban egy pénzintézet működik: a Rónasági Takarékszövetkezet. Ezen kívül a postán van postabanki szolgáltatás. Bankjegykiadó automatát kivéve minden banki szolgáltatás elérhető.

Fülöpszállás: A kereskedelmi ellátottság minősége jó, az alapszolgáltatások tekintetében gyakorlatilag nincs hiány. A település lakossága a kistérség más településének kereskedelmi szolgáltatásait is igénybe veszi, általában a nagyobb bevásárlások lebonyolításakor. Az élelmiszerellátáson kívül megtalálható a településen vasbolt, virágbolt, ruházati bolt, háztartási bolt papírbolt. A mezőgazdasági és vetőmagbolt hiányzik, amely nagyobb településeken megtalálható. Több sportolási lehetőség közül lehet választani Fülöpszálláson. Található a településen tornacsarnok, futball, kézilabda pálya, súlyemelő és szkander egyesület. A településen 33 kiskereskedelmi bolt található, melyből az élelmiszer jellegű boltok száma 13 darab. A község területén egy darab üzemanyagtöltő állomás van. A községben 14 darab vendéglátó-ipari egység működik.

Helyzetfeltárás

226



A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Fülöpszálláson Év




Vendéglátóhelyek

1000 lakosra 1993

35

15

10

14,0

4,0

1994

39

13

11

15,4

4,3

1995

37

14

11

14,4

4,3

1996

33

13

10

13,0

4,0

1997

30

13

10

12,0

4,0

1998

32

14

13

12,9

5,2

1999

31

12

12

12,5

4,8

2000

33

13

10

13,3

4,0

2001

34

14

11

13,4

4,3

33

13

14

13,1

5,5

2002

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A faluban egy pénzintézet található: a Rónasági Takarékszövetkezet kirendeltsége, amelyen kívül a postán van postabanki szolgáltatás. Bankjegykiadó automatát kivéve minden banki szolgáltatás elérhető. Imrehegy: A községben a kereskedelmi ellátottság viszonylag jónak mondható, az alapszolgáltatások tekintetében gyakorlatilag nincs hiány. Amely szolgáltatás hiányzik, az a kistérség többi településén megtalálható. Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy a településen a kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek száma sem mutatott nagyobb változást az utóbbi években. 2002-ben 9 kiskereskedelmi bolt volt a faluban, amelyből 3 volt az élelmiszerüzlet. A településen csupán 1 vendéglátóhely üzemel, az sem melegkonyhás. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Imrehegyen Év




Vendéglátóhelyek

1000 lakosra 1993

6

3

1

7,2

1,2

1994

5

3

1

5,9

1,2

1995

7

3

1

8,4

1,2

1996

7

3

2

8,5

2,4

1997

8

5

1

9,7

1,2

1998

8

5

1

9,6

1,2

1999

8

3

1

9,8

1,2

2000

8

3

1

9,8

1,2

2001

8

3

1

9,5

1,2

9

3

1

10,9

1,2

2002

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A faluban egy pénzintézet működik: a Rónasági Takarékszövetkezet. Ezeken kívül a postán van postabanki szolgáltatás. Bankjegykiadó automatát kivéve minden banki szolgáltatás elérhető.

Helyzetfeltárás

227



Izsák: A városban a kereskedelmi ellátottság viszonylag jó, széleskörű a lakossági szolgáltatás. Az alapszolgáltatások tekintetében gyakorlatilag nincs hiány, bár nem működik a városban rendőrőrs, és nincs kulturált piac sem. Az önkormányzat tervezi a következő években egy fedett piaccsarnok megépítését. Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy a kiskereskedelmi boltok száma az általunk vizsgált időszak utolsó négy évében megközelítette a 100-at. 2002-ben 95 ilyen üzlet volt, aminek 20 %-át az élelmiszerüzletek tették ki. A vendéglátóhelyek száma 2002-ben 23 volt, amely az előző években is hasonló képet mutat, változás nem igazán történt. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Izsákon

Év




Vendéglátóhelyek

1000 lakosra 1993

74

22

20

11,7

3,2

1994

83

24

22

13,1

3,5

1995

84

25

25

13,5

4,0

1996

93

27

31

15,0

5,0

1997

68

23

21

11,0

3,4

1998

78

29

23

12,8

3,8

1999

92

19

23

15,1

3,8

2000

94

19

22

15,5

3,6

2001

99

20

23

16,0

3,7

2002

95

19

23

15,3

3,7

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A településen a kisebb boltok (élelmiszer, zöldség, háztartási, egyéb) kielégítik a helyi napi vásárlási igényeket. Nagyobb bevásárlásokra általában Kecskemét bevásárló központjai a legkedveltebb célpontok. A Kiskőrösön nyílt TESCO áruház szerepe is növekvőben van a nagyobb bevásárlásokat illetően. A városban két pénzintézet működik: az OTP Bank Rt. és az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet. Ezeken kívül a postán van postabanki szolgáltatás. Bankjegykiadó automata jelenleg egy üzemel, legalább még egyre szükség lenne. Kaskantyú: A településen a kereskedelmi ellátottság közepesnek mondható. Összesen két élelmiszerbolt működik a faluban, a mindennapi igényeket kielégíti, de a nagyobb vásárlásokat Kiskőrösön, esetleg Kecskeméten végzik a lakosok. Tekintettel a település nagyságára, bevásárlóközpont nincs, és nem is valószínű, hogy lesz a településen. A vegyes-élelmiszer ellátáson kívül minden más kereskedelmi szolgáltatás hiányzik a településről, ezekért Kiskőrösre járnak az emberek. Egy sportpálya és egy konditerem található a faluban sportolási lehetőségként, valamint a Walter Ranch-on van lovaglásra lehetőség.

Helyzetfeltárás

228



A településen nagyon alacsony mind a kiskereskedelmi boltok mind a vendéglátóhelyek száma. Továbbá a feltüntetett 2 vendéglátó helyiség egyike sem melegkonyhás. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Kaskantyún Vendéglátóhelyek

Év



1993

9

4

4

8,6

3,8

1994

10

4

4

9,2

3,7

1995

9

3

4

8,3

3,7

1996

10

3

4

9,3

3,7

1997

11

5

3

10,3

2,8

1998

10

5

5

9,2

4,6

1999

9

3

2

8,3

1,8

2000

8

2

2

7,4

1,8

2001

7

2

2

6,4

1,8

2002

9

2

2

8,3

1,9


1000 lakosra

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A településen Takarékszövetkezet működik, és a postán van postabanki szolgáltatás. Kecel: A városban a kereskedelmi ellátottság közepes, a napi szükségletet kielégítő boltok száma ugyan elég, de a tartós fogyasztási cikket árusító egységek száma alacsony. A településen nincs bevásárlóközpont, nem is terveznek építeni. A kiskereskedelmi boltok száma 1995-ről 1996-ra jelentősen (közel 54 %-kal) visszaesett, az azt követő években látható folyamatos növekedéssel sem éri el 2002-ben az 1995-ös 210 db-ot. 2002-ben 147 kiskereskedelmi üzlet volt, aminek 17 %-át tették ki az élelmiszerüzletek. A vendéglátóhelyek száma 2002-ben 29 volt, amely az 1994-1995-ös évekhez képest jelentősen alulmarad. A lakosság a környéken lévő TESCO, METRO áruházakat, Penny Market-eket veszi igénybe a nagyobb bevásárlások esetén. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Kecelen Év




Vendéglátóhelyek

1000 lakosra 1993

196

36

48

22,5

5,5

1994

229

41

49

25,5

5,5

1995

210

35

45

23,6

5,1

1996

97

24

36

11,0

4,1

1997

108

36

25

12,3

2,8

1998

117

39

27

13,3

3,1

1999

125

29

26

14,4

3,0

2000

134

27

27

15,4

3,1

2001

139

26

29

15,0

3,1

147

25

29

16,0

3,2

2002

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A városban két pénzintézet működik: az OTP Bank Rt. és a Rónasági Takarékszövetkezet. Ezeken kívül a postán van postabanki szolgáltatás. Helyzetfeltárás

229



Kiskőrös: Kiemelésre méltó a város kereskedelmi kínálatának a rendszerváltás után kialakult sokszínűsége: megszűnt az ÁFÉSZ korábbi évekre jellemző túlsúlya, a vállalkozók Kiskőrösön is mindenekelőtt üzleti kereskedelmi területen fektetnek be. Sorra alakulnak a boltok, a butikok, vendéglátó egységek, gyakran nem tartva lépést a kereslettel. A különböző bankok, biztosítók új székházakat építettek. A városban a kereskedelmi ellátottság így jónak mondható, széleskörű a lakossági szolgáltatás. Kiskőrös szempontjából nagyon jelentős adottság, hogy itt vannak a TESCO, PENNY MARKET, PLUS, PROFI bevásárlóközpontok, amelyekbe a környező településekről járnak vásárolni az emberek. A kiskereskedelmi boltok száma 2002-ben volt a legmagasabb, akkor 348 ilyen üzlet volt, aminek csupán 11,7 %-át tették ki az élelmiszerüzletek. A vendéglátóhelyek száma 2002-ben 70 volt, amely az előző évekhez képest növekedést mutat. Számos sportolási lehetőség közül lehet választani Kiskőrösön. Található a településen sportcsarnok, szabadidőpark, teke klub, tenisz klub, fitness terem, billiárd terem, squash klub, tornacsarnok. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Kiskőrösön

Év




Vendéglátóhelyek

1000 lakosra 1993

240

54

38

16,3

2,6

1994

262

55

46

17,6

3,1

1995

306

74

51

20,7

3,4

1996

347

75

66

23,5

4,5

1997

258

64

48

17,5

3,3

1998

281

64

52

19,1

3,5

1999

293

44

56

20,0

3,8

2000

317

44

56

21,7

3,8

2001

333

42

67

21,8

4,4

2002

348

41

70

23,1

4,6

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A városban több pénzintézet is működik: az OTP Bank Rt.; a Budapest Bank Rt.; a K&H Bank Rt. és Takarékszövetkezet. Ezeken kívül a postán van postabanki szolgáltatás. Jelenleg banki szolgáltatásokból nincs hiány.

Helyzetfeltárás

230



Páhi: A településen a kereskedelmi ellátottság közepesnek mondható. A napi szükségletet kielégítő boltok elegendők, de a tartós fogyasztási cikket árusító egységek száma kevés, valamint a választék is alacsony. Tekintettel a település nagyságára, bevásárlóközpont nincs és nem is valószínű, hogy lesz a településen. A környező települések multinacionális cégeit látogatják a lakosok a nagybevásárlások lebonyolításakor. Az élelmiszerellátáson kívül megtalálható a településen asztalosműhely, autójavító, fémmegmunkáló kisiparos, szobafestő-mázoló. Viszont hiányzik egy cukrászda, egy húsbolt, egy iparcikkbolt és egy fodrászat. Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy a településen a kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek száma nem mutatott nagyobb változást az utóbbi években. 2002-ben 19 kiskereskedelmi bolt volt a faluban, amelyből 5 volt az élelmiszerüzlet. A településen csupán 4 vendéglátóhely üzemel, amelyek közül egyik sem melegkonyhás. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Páhiban

Év




Vendéglátóhelyek

1000 lakosra 1993

16

7

2

11,9

1,5

1994

15

7

3

11,0

2,2

1995

16

8

3

11,8

2,2

1996

11

5

3

8,3

2,3

1997

17

7

3

13,0

2,3

1998

15

6

3

11,8

2,4

1999

16

5

3

12,8

2,4

2000

17

5

3

13,6

2,4

2001

19

5

4

15,1

3,2

2002

19

5

4

15,0

3,2

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A településen a Rónasági Takarékszövetkezet kirendeltsége működik, ezen kívül a postán is van postabanki szolgáltatás.

Helyzetfeltárás

231



Soltszentimre: A településen a kereskedelmi ellátottság közepesnek mondható. Napi szükségletet kielégítő boltok vannak, de a tartós fogyasztási cikket árusító egységek száma kevés, valamint a választék is alacsony. Tekintettel a település nagyságára, bevásárlóközpont nincs és nem is valószínű, hogy lesz a településen. A környező települések multinacionális cégeit látogatják a lakosok a nagybevásárlások lebonyolításakor. Az élelmiszerellátáson kívül megtalálható a településen egy iparcikkbolt. Viszont hiányzik egy húsbolt. A táblázatból jól látszik, hogy a településen a kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek száma sem mutatott nagyobb változást az utóbbi években. 2002-ben 20 kiskereskedelmi bolt volt a faluban, amelyből 7 volt az élelmiszerüzlet. A településen csupán 1 vendéglátóhely üzemel, az sem melegkonyhás. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Soltszentimrén

Év




Vendéglátóhelyek

1000 lakosra 1993

11

5

3

8,7

2,4

1994

16

6

4

12,0

3,0

1995

10

4

3

7,5

2,3

1996

14

5

4

10,5

3,0

1997

16

7

2

12,2

1,5

1998

15

7

2

11,6

1,5

1999

16

5

2

12,1

1,5

2000

17

5

2

12,9

1,5

2001

19

6

2

13,2

1,4

2002

20

7

1

13,9

0,7

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A településen a Rónasági Takarékszövetkezet kirendeltsége működik, ezen kívül a postán is van postabanki szolgáltatás. Szórakozási lehetőség nem igazán található a faluban. Soltvadkert: A városban a kereskedelmi ellátottság jónak mondható, széleskörű a lakossági szolgáltatás. Bevásárlóközpont jelenleg nincs a településen, a jövőben PENNY MARKET üzlet tervezi nyitását a településen. A környező települések multi cégeit látogatják a lakosok a kedvezőbb árak miatt. Az élelmiszerellátáson kívül megtalálhatók a városban mezőgazdasági gépkereskedés, autóügynökség, alkatrészüzletek, gabonaboltok, bútorüzlet, vegyi árukereskedés, ruházati üzletek, virág-ajándék üzletek, papír-írószer üzletek. Viszont hiányzik egy vadászbolt (Kiskőrösön van), valamint egy méhészüzlet (Kiskunhalason van). Az alábbi táblázatból jól látszik a magas vállalkozói kedv. 2002-ben 223 kiskereskedelmi bolt volt a városban, aminek 17 %-át az élelmiszerüzletek tették ki. A vendéglátóhelyek száma 2002-ben 57 volt, amely az előző évekhez képest növekedést mutat.

Helyzetfeltárás

232



Sportolásra van lehetőség, található a városban sportcsarnok, ezen kívül egy paintball pálya és egy gokart pálya várja a szórakozni vágyó fiatalokat. Két éve újították fel a művelődési házat, ahol egy 120 férőhelyes mozi működik. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Soltvadkerten

Év




Vendéglátóhelyek

1000 lakosra 1993

207

47

67

27,4

8,9

1994

225

52

73

29,7

9,6

1995

232

51

68

30,7

9,0

1996

198

43

56

26,2

7,4

1997

178

49

37

23,4

4,9

1998

196

48

40

26,1

5,3

1999

204

44

45

27,4

6,1

2000

222

44

49

29,9

6,6

2001

221

43

52

28,4

6,7

2002

223

38

57

28,7

7,3

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A városban csupán két pénzintézet működik: az OTP Bank Rt. és a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet. Ezeken kívül a postán van postabanki szolgáltatás.

Tabdi: A településen a kereskedelmi ellátottság megfelelő. Tekintettel a település nagyságára, bevásárlóközpont nincs és nem is valószínű, hogy lesz a településen. A környező települések multinacionális cégeit látogatják a lakosok a nagybevásárlások lebonyolításakor. Az élelmiszerellátáson kívül megtalálhat a településen 2 tápbolt, növényvédőszer-bolt, fodrászat. Viszont hiányzik egy benzinkút és egy tüzéptelep (ezek a kistérség más településein megtalálhatók). Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy a településen a kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek száma stagnált az utóbbi években. 2002-ben 15 kiskereskedelmi bolt volt a faluban, amelyből 5 volt az élelmiszerüzlet. A településen csupán 2 vendéglátóhely üzemel. Egy futballpálya található a faluban sportolási lehetőségként, valamint a Pethő Ranch-on van lovaglásra lehetőség.

Helyzetfeltárás

233



A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Tabdin Év




Vendéglátóhelyek

1000 lakosra 1993

18

8

4

15,5

3,4

1994

16

7

4

13,2

3,3

1995

16

6

4

13,3

3,3

1996

16

5

3

13,3

2,5

1997

11

5

3

9,2

2,5

1998

11

5

3

9,2

2,5

1999

12

5

3

10,2

2,6

2000

15

5

3

12,8

2,6

2001

15

5

3

12,5

2,5

15

5

2

12,6

1,7

2002

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A településen a Rónasági Takarékszövetkezet kirendeltsége működik, ezen kívül a postán is van postabanki szolgáltatás. Hiányzó banki szolgáltatás a bankautomata. Tázlár: A településen a kereskedelmi ellátottság közepes. Az élelmiszerellátást biztosító üzleteken kívül ruházati boltok, takarmánybolt van. Tekintettel a település nagyságára, saját bevásárlóközpont nincs, a környező települések bevásárlóközpontjait látogatják a lakosok. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek száma alig változott az utóbbi években. 2002ben 25 kiskereskedelmi bolt volt a faluban, amelyből 7 volt az élelmiszerüzlet. A településen csupán 4 vendéglátóhely üzemel (ezek egyike sem melegkonyhás). A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek számának és megoszlásának változása Tázláron Év




Vendéglátóhelyek

1000 lakosra 1993

30

5

8

16,4

4,4

1994

27

5

7

14,6

3,8

1995

20

6

5

10,7

2,7

1996

22

6

6

11,8

3,2

1997

23

9

5

12,3

2,7

1998

24

10

4

13,0

2,2

1999

24

9

4

12,9

2,2

2000

26

8

5

14,0

2,7

2001

24

8

5

12,0

2,5

2002

25

7

4

12,6

2,0

Forrás: Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve (1993-2002) A településen a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltsége működik, ezen kívül a postán is van postabanki szolgáltatás. Összességében el lehet mondani, hogy a kistérség kereskedelmi és szolgáltatásbeli ellátottsága megfelelő. Talán a legkisebb települések esetében mutatkozik hiány ezen a téren, de kistérségi szinten ezt ellensúlyozza a négy város magas színvonalú ellátottsága. Helyzetfeltárás

234



8. A KISTÉRSÉG GAZDÁLKODÁSA

8.1 A Kistérségek jelentősége hazánkban Magyarországon az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről teremtette meg a fő intézményi kereteket az alulról felfele építkező területi politikához, azaz a területfejlesztés négyszintű intézményrendszerét hozta létre. Ennek keretében határozta meg a kistérség fogalmát, de nem rendelkezett a kistérségnek a területfejlesztés szervezetrendszerében elfoglalt helyéről és szerepéről, működtetésének és szervezetének módjáról, illetőleg szabályozásáról. Nem csak e probléma miatt, de a területfejlesztési törvény módosításáról az utóbbi időben egyre többet lehet hallani. A kistérségek, melyeknek száma jelenleg 168, az elmúlt években egyre jobban a figyelem középpontjába kerültek, ami talán három okra vezethető vissza. Egyrészt az 1990-ben életbelépett Önkormányzati törvény alapján az egyes önkormányzatok autonómiát kaptak, így a települést érintő kérdésekben ma már helyben születnek meg a döntések. Ez nagyon sok előnye mellett magával hozta azt a hátrányt, hogy a települések néhány dologban egyedül maradtak, így megnőtt közöttük az igény az együttműködésre. A kistérségben való gondolkodás előtérbe kerülésének másik fő oka az uniós csatlakozásunkkal függ össze. A csatlakozás kiemelt jelentőséget ad a kistérségi együttműködésnek, az intézményrendszer korszerűsítésének, a források közösségi követelményekkel is szinkronban álló hasznosításának. A Kormány 2002-2006 évekre szóló programjában kimondja: „Az európai uniós csatlakozás határozottan megköveteli – az egyébként is szükséges, de politikai okokból rendre elhalasztott - közigazgatási reform végrehajtását.” A reform három részből áll: a községi és a városi, azaz a lakossághoz legközelebb álló önkormányzatok autonómiájának megerősítése, majd az önkormányzatok társulásával a kistérségek létrehozása, végül a regionális közigazgatás kialakítása. Harmadrészt a kistérségek fontos szerepe azért jelentkezik, mert napjainkban a kistérségekben működő önkormányzatok által létrehozott társulások rendszere áttekinthetetlen. A koordináció hiánya az elvárható eredményességet, a gazdaságosságot, a hatékonyságot, a szakszerűséget számukra veszélyezteti, és egyidejűleg a központi kormányzás részére pedig kezelhetetlenné vált ez a rendszer. Ez az ok egyértelművé tette, hogy a kistérségek terén rendet kell teremteni, mind a fogalmi káosz, mind a kistérségeken belül működő szervezetek, szervek, intézmények, stb. vonatkozásában. Ennek elmaradása esetén nem lesz kialakítható az a területi egység, amelyben a jogilag meghatározott feladat- és hatáskörök eredménnyel elláthatók, nem lesz működtethető a feladatok ellátását biztosító finanszírozási rendszer és a kistérség nem lehet majd kapocs a települési önkormányzatok és a régiók között a szervezetlensége, áttekinthetetlensége miatt.

Helyzetfeltárás

235



A közigazgatási reform pont ezt a káoszt igyekszik megszüntetni. A reform középpontjában az önkormányzati önállóság megtartása, az önállóság védelmében a gazdasági és finanszírozási szabályok átalakítása, a kistérségek, városok, régiók új szerepének felépítése, a térségi szemlélet kibontakoztatása áll. A közigazgatási reform-feladatok súlypontja a regionális és a kistérségi szint megteremtése. Ezen belül egy áttekinthető kistérségi területi, szervezeti feladatrendszert is ki kell építeni, ami egyben az uniós és más források hatékony felhasználásának utolsó, döntéshozó szintje lesz. A Központi Statisztikai Hivatalban jelenleg készül az ennek megfelelő kistérségi területi hálózat és az ehhez hozzáépülő, hosszú távra alkalmas területfejlesztési és igazgatási intézményrendszer kialakítását elősegítő elemzés. Az Országgyűlés a 2004. május 10-i ülésnapján elfogadta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt, amely megadja a lehetőséget a társulások szervezésére, és még abban az évben hétmilliárd forint támogatást rendelt a kistérségi társulások alakításához. A társulások nemcsak a megalakulás után kaphatnak támogatást a pályázható hétmilliárdból, hanem a működtetésre a következő években is biztosítja a költségvetés a forrást. Az Európai Unió strukturális alapjaiból megszerezhető források odaítélésekor is előnyt élveznek. Támogatást azonban csak az a kistérség kaphat, ahol a társulással bizonyíthatóan javul a közszolgáltatások minősége.

8.2 A Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás bemutatása Akasztó, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Fülöpszállás, Imrehegy, Izsák, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár, települések önkormányzatainak megállapodása alapján, 1996.június 10. napján alakult meg a Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (székhelye. 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 1.). 2005. január 31.-i dátumozással elkészült a Megállapodás a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás létrehozásáról is, de az ebben foglaltak már inkább a jövőt tükrözik, ezért nem a Helyzetfeltárásnál, hanem a Koncepciónál kerül majd tárgyalásra. A Kiskunsági homokhát középső részén 113033 hektáron elhelyezkedő kistérség BácsKiskun megye egyik legszervesebben összekapcsolódó kistérsége, melyet kisvárosai – Kiskőrös, Izsák, Soltvadkert, Kecel és a községek együttese határoz meg. A kistérség a megye területének mintegy 13%-án helyezkedik el, 15 településén a lakónépesség száma 59252 fő, melynek 65%-a városlakó. A társulás fő célja: A kistérségben működő települési önkormányzatok a Társulást egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási és területfejlesztési feladatok végrehajtására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására hozták létre.

Helyzetfeltárás

236



A Társulás valamennyi települési önkormányzatra kiterjedően vállalja az alábbi feladatok ellátását: közoktatási, egészségügyi, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekjóléti alap- és szakellátások közül legalább egy feladatot, továbbá területfejlesztési feladatot.

A Társulás szervezete és működése A Társulás döntést hozó szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanácsot a Társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A polgármester helyettesítésének rendjéről a Képviselőtestület rendelkezik. A Társulási Tanács egyben Kistérségi Fejlesztési Tanácsként is működik. A Kistérségi Fejlesztési Tanács működésére a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben foglaltakat alkalmazza, az általa elfogadott külön Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően. A Társulási Tanács alakuló ülésén titkos szavazással tagjai sorából elnököt és két elnökhelyettest választ. Az elnök személyére a Társulási Tanács bármely tagja javaslatot tehet. Az elnökhelyettesek személyére az elnök tesz javaslatot. Az elnök és az elnökhelyettesek részletes feladatait a Társulási Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A Társulás tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrzését a Pénzügyi Bizottság végzi. A Bizottság elnökét és tagjainak több, mint felét a Társulási Tanács tagjai közül kell választani. A Társulás és az általa alapított költségvetési szervek ellenőrzését a Pénzügyi Bizottság látja el. A Társulási Tanács szakmai véleményező, előkészítő és javaslattevő, valamint a Tanács döntéseinek végrehajtását segítő szerve a jegyzői kollégium. A Jegyzői Kollégium tagjai a kistérségi társulás önkormányzatainak jegyzői és körjegyzői. A Jegyzői Kollégium munkáját a társulás székhelye szerinti önkormányzat jegyzője irányítja. A Társulás Munkaszervezete A Társulási Tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a Társulási Tanács költségvetési szerveként létrehozott elkülönült munkaszervezete közreműködésével látja el. A költségvetési intézmény alapításáról, alapító okiratban a Társulási Tanács rendelkezik és ellátja a költségvetési szerv felügyeletével kapcsolatos feladatokat. A munkaszervezet teljes munkaidőben alkalmazott dolgozóinak létszáma: 2 fő (1 fő munkaszervezet vezető, 1 fő kistérségi manager).

Helyzetfeltárás

237



A munkaszervezet vezetőjének kinevezése, vezetői megbízása, felmentése, vezetői megbízás visszavonása, összeférhetetlenségi megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása a Társulási Tanács hatásköre. A munkaszervezet vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a Társulási Tanács Elnöke gyakorolja. A munkaszervezet dolgozói (közalkalmazottai) tekintetében a munkáltatói jogokat a munkaszervezet vezetője gyakorolja. A munkaszervezet részletes feladatait a Társulási Tanács a Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg. A Társulási Tanács működése A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza. A társulási tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetőleg a társulási tanács helyettesítéssel megbízott tagja hívja össze és vezeti. A társulási tanács ülését össze kell hívni: szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal; a többcélú kistérségi társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott esetben; a társulás tagjai egynegyedének - napirendet tartalmazó - indítványára, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül; a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A társulási tanács ülése nyilvános. A társulási tanács - zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági ügy tárgyalásakor; - zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott tag írja alá. A jegyzőkönyvet a társulási tanács elnöke az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének és a társulás tagjainak. A Társulási Tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a Tanács tagjainak több mint fele jelen van, és a jelen levő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a Társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. A javaslat elfogadásához a jelen levő tagok több mint felének igen szavazata szükséges és az általuk képviselt települések lakosságszámának meg kell haladnia a jelenlevő tagok által képviselt települések lakosságszámának egyharmadát.

Helyzetfeltárás

238



Minősített többség szükséges: a kistérség fejlesztését szolgáló – pénzügyi hozzájárulást igénylő – pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához, az 5/b. pont szerinti zárt ülés elrendeléséhez, a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, abban az ügyben, amit a Szervezeti és Működési Szabályzat meghatároz. A minősített többséghez legalább 11 tag igen szavazata szükséges, feltéve, ha az általuk képviselt települések lakosságszáma eléri a jelenlevő tagok által képviselt települések lakosságszámának a felét. A Társulás pénzügyi forrásai, gazdálkodása A Társulás működésével kapcsolatos költségek fedezéséhez a Társulás tagjai a lakosságszám arányában kötelező befizetést teljesítenek. A társulási hozzájárulás mértékét a Társulási Tanács minden évben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 65. §-ában foglaltaknak megfelelően elfogadott költségvetési határozatában állapítja meg. 2005. évben a Társulás tagjai 200 Ft/fő összegű hozzájárulást kötelesek fizetni. A megállapított hozzájárulást évente két részletben, az első részletet március 10-ig, a második részletet július 10-ig kell átutalni a Társulás bankszámlájára. A Társulás egyéb bevételei: állami támogatás, hozzájárulás, állami pályázati források, gazdálkodó vagy más szerv által juttatott támogatás, Társulás vagyonának hasznosításából, vagy pénzbeli befektetéséből származó bevételek. A Társulás gazdálkodására, a költségvetés összeállítására és a költségvetési határozatának megalkotására, az előirányzat gazdálkodásra, az évközi és év végi beszámolásra az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének különös szabályairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A Társulás vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Társulási Tanács gyakorolja és a Tanács gondoskodik a vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről is. A Társulás bevételei, a tagok által bevitt vagyon a Társulás saját vagyona, amelynek szaporulata a Társulást illeti meg. A Társulás megszűnése esetén a vagyonát a Társulás tagjai között az ahhoz történt hozzájárulás arányában kell megosztani, de a tag által bevitt vagyonra az adott tag jogosult. A Társulás tagjai kötelező érvényűen vállalják – a Magyar Terület és Regionális Hivatalhoz benyújtott kistérségi területfejlesztési pályázat benyújtásától számított – legalább 3 évre szóló területfejlesztéssel összefüggő feladatokban az együttműködést, amelyet a kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat részvételével, kilépés, vagy a társulás megszüntetése nélkül látnak el. Helyzetfeltárás

239



8.3 A Társulás gazdálkodásának jellegzetességei A Társulás székhelye és egyben domináns települése Kiskőrös város. A Társulás bevételei a települések által befizetet tagdíjból és a különböző pályázatokon nyert pénzekből, támogatásokból tevődik össze. Az önkormányzatok által fizetett hozzájárulás mértéke az elmúlt 3 évben 100 Ft körül mozgott, ennek az összegnek a változtatására került sor 2005. évben 200 Ft/ lakosra. A települések, ha késve is, de mindenesetben befizették a tagdíjakat. Bevételek 1. Tagdíj (58 840*103) 2. FVM agrárstruktúra programfelújítás 3. FVM Holland program támogatás 4. BKKMTT program (NFT térségi elemzés) 5. BKKMTT holl. Vid.fejl.mod kidolg. 6. Koordinátor bértámogatása Munkaügyi Közp. 7. Biztosítás visszatérítés 8. Átvett pénzeszköz (IHM-ITT-18) pály. önerő 9. 2003. évi pénzmaradvány 10. Kamatbevétel 11. FVM menedzser támogatás 12. Kistérségi területfejlesztési pályázat BM 13. BKKMTT TFC pályázat támogatás BEVÉTELEK ÖSSZESEN: Kiadások 1.Kistérségi munkaszervezet működtetése ebből: menedzser személyi jellegű járulék koordinátor bére járulékai 2. Dologi kiadások Holland progr. szakértői díj (12fő) Működési költs. (irodasz. Gk.haszn) 3. Irodabérlet (2004) 4. FVM programfelújítás agrárstruktúra 5. Megyei Ter. Tanács tagdíj 6. DATTE tagdíj (2004) 7. Közmunka dec. havi bér 8. Áthozott pályázati önerő (Megyei NFT önerő) 9. Irodabérlet (2003 év) 10. Foglalkoztatási szervezet alapítási díja 11. Pályázat (IHM-ITP-18) önerő 12. Általános tartalék 13. Bács Agrárház Kht (területfejlesztési pály 1. ütem) KIADÁSOK ÖSSZESEN: PÉNZMARADVÁNY KIADÁSOK ÖSSZESEN

Mód. előirányzat (e Ft) 6 060 500 1 400 1 000 1 000 441 132 10 000 3 557 24 090 Mód. előirányzat (e Ft)

Teljesített (e Ft) 3 145 500 1 257 800 800 721 276 375 1 250 13 000 4 704 26 828 Teljesített (e Ft)

2 690 836 700 248

2 690 909 900 319

1 200 687 200 500 573 50 175 2 016 140 1 353 10 000 2 723 (24 090) 24 091

690 226 500 883 37 175 7 500 25 1 200 16 054 (3 468) (29 522)

A Társulás 2004.évi gazdálkodása

Helyzetfeltárás

240



8.4 Az egyes települések gazdálkodásának jellegzetességei

Az önkormányzati gazdálkodás minőségének javítása az egyes települések fejlesztésének alapköve. A jelenlegi önkormányzati rendszer kialakítását követően sok önkormányzat nem látta be ennek fontosságát, megfelelő pénzügyi és gazdasági ismeretek hiányában forgalomképes vagyonának jelentős részét elpazarolta, felélte. A vagyongazdálkodás hosszú távú céljainak meghatározása hiányában a vagyon hasznosítása esetleges, nem felel meg a hatékonyság követelményének. Ahhoz, hogy a fejlesztési koncepcióban ténylegesen is segítséget tudjunk nyújtani ezen komoly fejlesztési terület megfelelő kezeléséhez, alaposan fel kellett mérni az önkormányzati gazdálkodás jelenlegi állapotát, mert ez határozza meg a társuláson belüli fejlesztési források összességét is. Az önkormányzati tulajdont, mint új jogi kategóriát az 1989. október 23-án hatályba lépett Alkotmánymódosítás teremtette meg, de valódi tartalmat a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény megalkotásával kapott. A alapvető cél az volt , hogy minden olyan vagyon az önkormányzatoké legyen, amely a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának feltételéül szolgál. Az önkormányzatok tulajdonának alanyai maguk a települések, így az önkormányzatok tulajdonképpen ugyanolyan tulajdonosok, mint a gazdasági élet bármelyik szereplője. Az önkormányzati vagyon sajátos része az ún. törzsvagyon: az az önkormányzati tulajdon, amely a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör közvetlenül ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon típusai: a forgalomképtelen, és a korlátozottan forgalomképes vagyon. Az önkormányzatok vagyona az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. A közszolgáltatások alapvető vagyonelemei tekintetében a törvény korlátokat állít a tulajdonra való rendelkezés elé azzal, hogy e vagyontárgyakat törvény a törzsvagyon körébe utalja. Forgalomképtelen vagyontárgyak: a helyi közutak, a közutak műtárgyai (hidak, aluljárók, felüljárók, stb…) a közterek, a parkok és minden más ingó és ingatlan dolog, amelyet törvény vagy az önkormányzat ilyennek nyilvánít. A felsorolt vagyoni kör nem képezheti a vállalkozói vagyon alapját, nem idegeníthető el és meg sem terhelhető. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak az önkormányzat megfogalmazott feltételek esetén forgalomképessé tehetők. Helyzetfeltárás

rendeletében

241



Az önkormányzatok a vagyonukkal az előzőek figyelembevételével teljes önállósággal gazdálkodnak, vagyis azokat értékesíthetik, megterhelhetik, vállalkozásba vihetik. E tevékenységük azonban nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. A vállalkozásba vitt vagyonnal is csak olyan felelősséget vállalhatnak a gazdasági társaságban, amennyi a bevitt vagyon értéke. Az önkormányzat vagyona a feladatainak ellátását tartósan szolgáló ingatlanokból, ingóságokból, vagyoni értékű jogokból, értékpapírokból, gazdasági társaságba apportként bevitt részesedésekből, stb.., valamint forgóeszközökből áll. Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást. Az ingatlanok az önkormányzati vagyon döntő részét képviselik és egyedileg is nagy értékűek. Ezért döntött 1992-ben a kormány az ingatlanvagyon kataszter létrehozásáról, majd 2001.évban a módosításáról. A vagyongazdálkodás, a használat, hasznosítás eredményessége csak úgy biztosítható, ha az önkormányzat tisztában van tényleges vagyoni helyzetével, folyamatos információkkal rendelkezik ezek változásáról, birtokában van a szükséges piaci információkkal, megbízható áttekintése van a vagyonát terhelő kötelezettségekről. A vagyongazdálkodás tehát folyamatos feladat, melynek ellátásáról felkészült szakember, nagyobb önkormányzat esetén belső szervezeti egység vagy önálló szervezet útján gondoskodik. A feladatellátásra célszerűen társulás is létrehozható vagy külső szakértő szerv is megbízható. A kistelepüléseken, falvakban az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos feladatokat többségében a Képviselő-testület látja el és csak az előzetes jóváhagyást követően a szerződések megkötése a polgármester feladata. A városokban a vagyonhasznosítási feladatok egy része átruházott hatáskörben a Képviselő-testület valamely (általában Gazdasági vagy Pénzügyi) Bizottságának feladatai közé tartozik (pl: meghatározott értékhatár alatt az intézmények által megkötött bérleti szerződések jóváhagyása.). A rendeltetésszerű és hatékony használat – a jogszabályi előírások mellett – szükségessé teszi, hogy a tulajdongyakorlás, a vagyongazdálkodás megfelelően szabályozott legyen. A szabályozásra a szervezeti és működési szabályzatban, alapító okiratban, illetve külön vagyonrendeletben kerülhet sor. A kistérség valamennyi települése rendelkezik vagyonrendelettel, melyek megfelelnek a törvényi előírásoknak. A térség 8 településén a korábbi vagyonrendelet hatályon kívül helyezése mellett 2003. illetve 2004. évben elfogadott új rendeletek szabályozzák a vagyongazdálkodást. A többi településen a korábbi rendeletek módosításával építették be a szükséges változtatásokat.

Helyzetfeltárás

242



A kistérség 15 településéből, 3 város és 12 község. Azonban a községek nagyságát tekintve is lényeges eltérés mutatkozik. Ezért a vagyongazdálkodás bemutatása során alapvetően szét kell választani a városi önkormányzatokat és a községi önkormányzatokat. Községek: Forrásokkal való ellátottság Az önkormányzati források alakulását és megoszlását mutatja a községekben következő két összefoglaló táblázat: Önkormányzati források alakulása

Ezer Ft 2001

2002

2003

Bevétel jogcíme Sajátbevétel Ebből helyi adó Átengedett központi adó Ebből SZJA Ebből gépjárműadó Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Állami hozzájárulás és támogatás Hitelbevétel Összes bevétel

Forrás: Helyi önkormányzatok Önkormányzati források alakulása Bevétel jogcíme Sajátbevétel Ebből helyi adó a saját bevétel százalékában Ebből helyi adó az összes bevétel százalékában Átengedett központi adó Ebből SZJA az átengedett központi adó százalékában Ebből SZJA az összes bevétel százalékában Ebből gépjárműadó az átengedett központi adó százalékában Ebből gépjárműadó az összes bevétel százalékában Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Állami hozzájárulás és támogatás Hitelbevétel Összes bevétel

% 2001

2002

2003

100

100

100

Forrás: Helyi önkormányzatok

Helyzetfeltárás

243



Felhalmozási bevételek és kiadások

A 12 község felhalmozási bevételeinek és kiadásainak alakulása 2001-2003. Felhalmozási bevételek és kiadások Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés viszonyítva Az eredeti előirányzathoz (%) A módosítotthoz (%)

2001

Ezer Ft 2002

2003

Felhalmozási és tőkejellegű kiadások Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés viszonyítva Az eredeti előirányzathoz (%) A módosítotthoz (%)


Helyzetfeltárás

244



Önkormányzati vagyon alakulása A községek esetében először is megfigyelhető, a rendelkezésükre bocsátott vagyon tulajdonképpen a törzsvagyonra korlátozódott, így ennek a vagyonnak a hasznosítása nem eredményezhet jelentős bevételeket sem. Az épületek, melyek az önkormányzatok tulajdonában vannak az iskola, óvoda, művelődési ház, könyvtár, orvosi rendelő és néhány szolgálati lakás, tulajdonképpen a kötelező feladatok ellátását szolgálják, nem vállalkozói tevékenységet folytatnak bennük, ezenfelül minden ingatlan-tulajdonjog egyben kötelezettség is arra vonatkozóan, hogy azt rendben tartja a tulajdonos. A középületek esetében ez fokozottan érvényesül, hiszen ezeknek a karbantartására fokozott figyelmet és kiadást is jelent. Az a bevétel, mely az önkormányzatoknak a bérleti díjból keletkezik többnyire elhanyagolható és maximum a kiadásokat fedezi. Az önkormányzati vagyon megoszlásának alakulása a kistérség községeiben 2003.-ban Vagyon típus Törzsvagyon ebből nem forgalomképes ebből korlátozottan forgalomképes Egyéb (forgalomképes) vagyon nagysága Önkormányzat összvagyona

Nagysága (eFt)

Megoszlása (%)

100

Forrás: Önkormányzatok Vagyongazdálkodás pénzügyi háttere A kistérség községi önkormányzatainak felhalmozási kiadásainak alakulását az alábbi táblázat mutatja: Felhalmozási kiadások Megnevezés Felújítás Beruházás Egyéb felhalmozási kiadás Összes felhalmozási kiadás

2001

Ezer Ft 2002

2003

Forrás: Helyi önkormányzatok Tabdi község működési és felhalmozási bevételei az önkormányzati vagyon értékesítéséből és bérbeadásból 2002-2003 évben (ezer Ft-ban) MEGNEVEZÉS Közterület használati díj Haszonbérleti díj ÁFA bevétel ÁFA visszatérülés Ingatlan értékesítés Értékpapír értékesítés Egyéb felhalmozási bevételek Önkormányzati vagyon értékesítése, bérbeadása összesen:

2002. 24 7 0 0 0 0 792 823

2003. 3 21 0 0 158 0 4381 4563

Forrás: Önkormányzat

Helyzetfeltárás

245



A táblázat Tabdi község példáján egy átlagos községi önkormányzat vagyon hasznosításból származó bevételeit mutatja. A községi önkormányzatok nem rendelkeznek és nem is rendelkeztek jelentős vállalkozói vagyonnal, értékesíthető önkormányzati lakásokkal, értékes földterületekkel, így azok hasznosításából nem tudtak jelentős bevételhez jutni. Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi, részben közművesített lakótelkek kialakítása és értékesítése további bevételek forrása lehetne, azonban a községekben ilyen lakótelkekre jelenleg nincs szükség, hiszen a lakásépítések a kis községekben szinte megszűntek. Ez az ingatlanok elértéktelenedésével és a használt ingatlanok alacsony árával magyarázható. Jelenleg egy lakóépület felépítése olyan kiadásokkal jár, mely egy községi ingatlan értékesítése esetén nem térül meg. Ezt támasztják alá az alábbi táblázat adatai: A térség 7 községében és Kiskőrösön kiadott építési engedélyek száma, kiemelve a lakásépítések száma. 2002-2003. (Fülöpszállás, Soltszentimre, Tabdi, Csengőd, Páhi, Kaskantyú, Akasztó) 2002. év 2003.év Kiskőrös 7 község összesen Kiskőrös 7 község Összesen Építési engedélyek 150 96 246 117 83 200 Ebből lakásépítés 37 11 48 60 11 71 Feladatok

Forrás: Önkormányzatok Az építkezések városokban történő koncentrálódása nemcsak a lakásépítésekre, de az egyéb építkezésekre is jellemző. A vállalkozások sem a kis településekre települnek többségében és ezt elsősorban a szakemberek hiányával, rossz közlekedési lehetőségekkel magyarázzák. Kiskőrös és vonzáskörzetében található földterületek nagy része kedvezőtlen adottságú terület, amely azt jelenti, hogy az itt található földterületek arany korona értéke igen alacsony, egyes települések Soltszentimre, Fülöpszállás, Csengőd jelentős ilyen területekkel rendelkeznek. Az önkormányzat tulajdonában lévő területek általában nem összefüggő területek, általában csak tulajdonrésszel rendelkezik az önkormányzat, amely sok esetben csak néhány négyzetmétert jelent. Ha nagyobb területről van szó, még mindig jelentős az osztatlan közös tulajdon, általában ezeket a területeket használják a gazdák, de szinte rendezhetetlenek a birtokhatárok. A felsorolt okok miatt ezeken a településeken hiába lenne célszerű értékesíteni a földterületek egy részét, szinte lehetetlen feladat, hiszen nincs rá igény. (Senki nem vesz meg egy olyan tulajdonrészt melynek nem tudják megmutatni a határait) Ráadásul ezek a földterületek, az ország más területeihez viszonyítva értéktelenek, futóhomok területek. Csak Kiskőrösön, Kecelen, Soltvadkerten és közvetlen közelében találhatók értékesebb területek.

Helyzetfeltárás

246



A községek eddigi sikeres pályázatait az alábbi táblázat foglalja össze (2001-2003.): Projekt neve Megvalósítás helyszíne és éve Polgárm.Hiv. felújítása Akasztó 2003 Polgárm.Hiv. részl.felúj. Akasztó 2002 Településrendezési terv Akasztó 2002 Útépítés Bócsa 2002 Polgármesteri Hiv.felújít. Bócsa 2002 Óvoda felújítása I. ütem Bócsa 2003 Település rendezési terv Bócsa 2003 Vízelvezető rend. kiépít. Császártöltés 2002 Vízminőség javítása Császártöltés 2002 Ált. Isk. hőszigetelése Császártöltés 2002 Nemzetiségi ház kialak. Császártöltés 2003 Nemz. fúvószen. próbaterme. Császártöltés 2003 Belterületi utca javítás Császártöltés 2003 Orvosirendelő akadálym Császártöltés 2003 Vízelvez. árok építése Gondozási Közp. elekt.ellát. Általános iskola felúj. Nyugdíjasház akadment. Útépítés Orvosi Rendelő felújítása Szennyvízközmű Szennyvízcsatornázás Szennyvíz elvezetés Külterületi földutak felújFaluház korszerűsítése Egészségügyi cent.feluj. Településrendezési terv Polgárm.Hivatal korszer. Iskola bővítés tornaszob Polgárm.Hivatal tetőszerk Belter.vízelvezetőrendszer Településrendezési terv ÁMKésInt.tetőszerk.felúj. Járda építése ÁMK konyha edéblőjének Polgármesteri Hiv. felúj. Faluház külső, belső felúj Járdaépítés Településrendezési terv Ált.isk.és óvoda felúj. Napközis konyha felúj. Szilárdburkolatú út felúj Mzg-i utak felújítása Háziorvosi rendelő tetőfel Lakásfűtés korszerűsítés Óvoda felújítása Szervízút kiépítése, Ipari ÁMK radiátor csere, k.fűtés Ipari ter. szervízút létes. Ipari park szervízút építés Templomtorony felújítása ÁMK fűtésrendsz.korszer. Régészeti lelőhely

Helyzetfeltárás

Császártöltés 2003 Császártöltés 2003 Császártöltés 2002 Császártöltés 2003 Csengőd 2002 Csengőd 2003 Fülöpszállás 2003 Fülöpszállás 2003 Fülöpszállás 2003 Fülöpszállás 2003 Fülöpszállás 2003 Fülöpszállás 2002 Imrehegy 2002. Imrehegy 2002 Imrehegy 2003 Imrehegy 2003 Kaskantyú 2002 Kaskantyú 2002 Kaskantyú 2002 Kaskantyú 2003 Kaskantyú 2003 Páhi 2003 Páhi 2003 Páhi 2002 Páhi 2002 Páhi 2002 Soltszentimre 2003 Tabdi 2002 Tabdi 2002 Tabdi 2002 Tabdi 2003 Tabdi 2003 Tázlár2002 Tázlár 2002 Tázlár 2003 Tázlár 2003 Tázlár 2003 Tázlár 2003 Tázlár 2003

Beruházás nagysága (Ft) 15.574.937 9.302.000 3.304.000 5.427.100 2.568.166 4.000.000 2.500.000 10.000.000 16.875.000 20.317.563 16.900.000 3.949.826 4.000.669 4.982.804

Támogatás (Ft) 10.800.000 6.511.000 2.313.000 3.799.000 1.350.000 3.100.000 2.000.000 7.000.000 6.750.000 6.000.000 3.500.000 3.159.000 3.000.000 2.130.000

2.719.344 2.074.125 1.900.000 3.833.750 16.245.795 9.467.986 1.338.626.000 1.338.626.000 1.338.626.000 48.000.000 2.200.000 3.022.098 1.680.000 .876.400 8.179.898 1.123.720 4.293.750 2.352.000 790.806 2.758.313 741.000 4.301.444 1.364.894 4.069.896 2.352.000 1.186.625 2.851.000 2.790.000 917.788 600.000 480.740 2.869.135 9.494.258 1.382.113 6.750.000 6.249.176 3.900.000 1.106.496 1.106.496

2.000.000 1.650.000 1.520.000 6.000.000 11.372.000 7.467.986 803.176.000 133.863.000 80.000.000 3.840.000 1.500.000 2.417.355 1.176.000 600.000 4.800.000 650.000 4293.750 1.646.000 632.645 1.800.000 592.800 3.011.011 900.000 2.848.927 1.646.000 890.000 1.600.000 1.953.000 642.085 480.000 384.600 2.295.308 6.644.258 1.050.000 5.000.000 4.600.000 3.000.000 885.197 885.197

Forrás

247


Helyzetfeltárás


248



Városok: Forrásokkal való ellátottság Az önkormányzati források alakulását és megoszlását mutatja a városokban következő két összefoglaló táblázat: Önkormányzati források alakulása

Ezer Ft 2001

2002

2003

Bevétel jogcíme Sajátbevétel Ebből helyi adó Átengedett központi adó Ebből SZJA Ebből gépjárműadó Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Állami hozzájárulás és támogatás Hitelbevétel Összes bevétel

Forrás: Helyi önkormányzatok Önkormányzati források alakulása Bevétel jogcíme Sajátbevétel Ebből helyi adó a saját bevétel százalékában Ebből helyi adó az összes bevétel százalékában Átengedett központi adó Ebből SZJA az átengedett központi adó százalékában Ebből SZJA az összes bevétel százalékában Ebből gépjárműadó az átengedett központi adó százalékában Ebből gépjárműadó az összes bevétel százalékában Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Állami hozzájárulás és támogatás Hitelbevétel Összes bevétel

% 2001

2002

2003

100

100

100


Helyzetfeltárás

249



Felhalmozási bevételek és kiadások A 3 város felhalmozási bevételeinek és kiadásainak alakulása 2001-2003. Felhalmozási bevételek és kiadások Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés viszonyítva Az eredeti előirányzathoz (%) A módosítotthoz (%)

2001

Ezer Ft 2002

2003

Felhalmozási és tőkejellegű kiadások Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés viszonyítva Az eredeti előirányzathoz (%) A módosítotthoz (%)


Önkormányzati vagyon alakulása A kistérség három városa önkormányzati eszközeinek alakulása Önkormányzati eszközök

2001

Ezer Ft 2002

2003

2001

% 2002

2003

100

100

100

Befektetett eszközök Forgóeszköz Eszközök összesen Önkormányzati eszközök Befektetett eszközök Forgóeszköz Eszközök összesen


Helyzetfeltárás

250



A kistérség három városának likviditási ráta alakulása Likviditási ráta Pénzeszköz / rövid lejáratú kötelezettség Pénzeszköz + értékpapír / rövid lejáratú kötelezettség Forgóeszköz / rövid lejáratú kötelezettség

2001

2002

2003


A vagyon típusának alakulása a Kiskőrösi kistérség városaiban Vagyon típus Törzsvagyon ebből nem forgalomképes ebből korlátozottan forgalomképes Egyéb (forgalomképes) vagyon nagysága Önkormányzat összvagyona

Nagysága (eFt)

Megoszlása (%)

100

Az önkormányzat összvagyonához viszonyítva Forrás: Helyi önkormányzatok

Helyzetfeltárás

251



A városi önkormányzatok esetében a vagyonhasznosítás mást jelent, mint a községeknél, mivel nemcsak összegben nagyobb a rendelkezésre álló vagyon, de összetételében is más. A városok nemcsak a törzsvagyon, az önkormányzati feladatok ellátását szolgáló forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogához jutottak hozzá, hanem a közvetlenül hasznosítható vállalkozói vagyonhoz is. Kiskőrös Város önkormányzati vagyonának alakulása 2001-2002 (ezer forintban) MEGNEVEZÉS Immateriális javak Ingatlanok Törzsvagyon Vállalkozói vagyon Gépek, berendezések, felszerelések Járművek Üzemeltetésre, kezelésre átadott (vállakozói vagyon) Ingatlanok Gépek, berendezések Járművek Beruházások Részesedések Értékpapírok Készletek Követelések Pénzeszközök

2001. 1.446 2.154.256 1.537.762 616.494 1.955 28.698 47.068 47.068 0 0 24.155 87.836 9 18.904 137.016 179.243

2002. 1.469 2.291.710 1.549.798 741.912 92.503 15.638 47.344 47.344 0 0 34.709 87.836 9 19.759 123.496 285.584

Forrás: Önkormányzat Soltvadkert Város önkormányzati vagyonának alakulása MEGNEVEZÉS

2001.

2002.

Immateriális javak Ingatlanok Törzsvagyon Vállalkozói vagyon Gépek, berendezések, felszerelések Járművek Üzemeltetésre, kezelésre átadott (vállakozói vagyon) Ingatlanok Gépek, berendezések Járművek Beruházások Részesedések Értékpapírok Készletek Követelések Pénzeszközök

Helyzetfeltárás

252



Kecel Város önkormányati vagyonának alakulása MEGNEVEZÉS

2001.

2002.


Izsák Város önkormányzati vagyonának alakulása,0 MEGNEVEZÉS

2001.

2002.


Kiskőrös városban az önkormányzati vagyon kezelését, a vagyongazdálkodási feladatok ellátását, sőt az azzal kapcsolatos jogügyletek teljes körű lebonyolítását – más hasonló méretű településtől eltérően – nem külső szerv, hanem a Hivatal végzi. Ez jelentős költségmegtakarítást eredményez, hiszen pl. az önkormányzati lakások értékesítésének lebonyolítását más településeken az ingatlanforgalmazó vállalkozások esetenként a forgalmi érték 2-5 %-áért végzik el. Kiskőrösre jellemző, hogy mindig nagy figyelmet fordított a vagyonhasznosításra és igyekezett minél több nagy beruházást végrehajtani, ezzel is növelve a rendelkezésre álló vagyont, mint ahogy a táblázatban szereplő adatok is mutatják. Mivel a növekedéshez, a beruházásokhoz saját erőre is szükség van, így a nagyobb önkormányzatok mindig is előnyben lesznek a kisebbekkel szemben, ahol nehezebben lehet előteremteni az önerőt.

Helyzetfeltárás

253



Vagyongazdálkodás pénzügyi háttere A kistérség városi önkormányzatainak felhalmozási kiadásainak alakulását az alábbi táblázat mutatja: Felhalmozási kiadások Megnevezés Felújítás Beruházás Egyéb felhalmozási kiadás Összes felhalmozási kiadás

2001

Ezer Ft 2002

2003


A városok sikeres pályázatait az alábbi táblázat foglalja össze (2001-2003.): Projekt neve

Elért eredmények

Megvalósítás helyszíne és éve

Beruházás nagysága (e Ft)

Támogatás nagysága (e Ft)

Támogatás forrása


A településeken a beruházásokhoz 2002-2004. évben nyert támogatások összege (ezer forintban) TELEPÜLÉS NEVE IMREHEGY TABDI PÁHI CSENGŐD AKASZTÓ CSÁSZÁRTÖLTÉS KECEL

2002 7.600 4.067 10.656 6.656 20.000 19.111 17.283

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE 2003 5.450 4.927 3.911 11.372 0 125.450 126.691

2004 2.000 4.408 4.027 87.684 10.000 28.204 201.843

Forrás: Önkormányzatok

Helyzetfeltárás

254



A beruházások elsősorban oktatási intézmények felújítását, bővítését jelenti, míg Kecelen és Császártöltésen Idősek Otthona építését valósították meg belőle. Ezek után következnek az útrekonstrukciók, és útépítések. Kisebb összegeket nyernek az önkormányzatok (főként a kisebbek) különböző eszközbeszerzésekre is. A saját bevételek növelésének másik lehetséges megoldása a helyi adókból származó bevételek növekedése. Sajnos azonban ennek a bevételi forrásnak az alakulása is több tényezőtől függ, melyet az önkormányzat csak kis mértékben tud befolyásolni. Először is a beszedhető adókat a helyi adókról szóló törvény határozza meg, másrész korlátot szab a lakosság fizetőképessége is, túl magas adók esetén megnő a nem fizetők száma, nehéz megítélni azt a mértéket, melyet az állampolgárok még fenntartások nélkül befizetnek, ez főként a kis települések idős illetve szegény (munkanélküli) családjait érinti. Az is megfigyelhető, hogy a kis települések lakossága jobb adófizető, mint a városi lakosság, persze ennek egyik oka az alacsonyabb fizetendő összeg is. Sajnos a kistelepülések esetében az iparűzési adó bevétel általában néhány 2-3 működő vállalat fizeti. A városokban növelhető lenne a bevétel a behajtás hatékonyságának javításával, az adóigazgatási munka színvonalának javításával. Több önkormányzat felismerte, hogy hosszútávon célszerű és szükséges, hogy megfelelő vállalkozásbarát politikát folytasson, és a vállalkozókat mindig megfelelő módon tájékoztassa arról, hogy mire fordította az önkormányzat, az általuk befizetett összeget. A helyi adóbevételek alakulása Kiskőrösön (1995. és 2001-2003) (ezer forintban) MEGNEVEZÉS Helyi iparűzési adó (befolyt adó) Adóalanyok száma (fő) Magánszemélyek kommunális adója Adóalanyok száma Gépjárműadó Adóalanyok száma Adóbevétel összesen: Adóhátralék

1995. 26.549 717 3.280 5.108 7.433 4.297 37.262

2001. 173.217 1.387 38.390 6.455 37.219 3.668 248.826 31.570

2002. 212.959 1.392 42.531 6.354 34.048 3.714 289.538 29.354

2003. 245.651 1.383 44.806 6.394 66.996 3.804 357.453 31.014

Forrás: Önkormányzat

Helyzetfeltárás

255



Helyi adóbevételek alakulása néhány településen (2001-2004) (ezer forintban) CSÁSZÁRTÖLTÉS MEGNEVEZÉS Iparűzési adó Kommunális adó Gépjármű adó Összesen:

2001. 14.546 1.972 2.219 18.737

2002. 18.862 2.009 2.471 23.342

MEGNEVEZÉS Iparűzési adó Kommunális adó Gépjármű adó Összesen:

2001. 6.897 848 1.029 8.774

2002. 11.384 678 1.118 13.180

2003. 6.470 812 2.107 9.389

MEGNEVEZÉS Iparűzési adó Kommunális adó Gépjármű adó Összesen:

2001. 5.192 1.056 2.104 8.352

2002. 7.025 1.145 2.321 10.491

2003. 5.213 1.224 3.993 10.430

2003. 19.053 2.686 5.235 26.974

2004. 15.185 4.398 14.136 33.716

SOLTSZENTIMRE 2004. 4.251 711 4.153 9.115

KASKANTYÚ

Helyzetfeltárás

2004. 4.747 1.241 4.961 10.949

256



Intézményrendszer fenntartása A települések többsége csak a kötelező feladatok ellátásához szükséges intézményrendszert működteti. A közoktatás területén az intézményekben megfigyelhető az alaptevékenységek bővülése, nagyobb településeken megjelenik az általános iskolákban az alapfokú művészetoktatás, mely már nem kötelező feladat. Az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának jelentése: A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. Tv. 70.§-a illetőleg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.tv. 86.§. (3) bekezdése a megyei önkormányzat kötelező feladataként jelöli meg többek között: a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, a felnőttoktatásról, az alapfokú művészetoktatásról, valamint a megye területén lévő kulturális javak, történeti iratok gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról való gondoskodást abban asz esetben, ha a községi, városi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja. Önként vállalt alapon tehát lehetőség van arra, hogy a községi és városi önkormányzatok a fenti közoktatási és közgyűjteményi ágazathoz tartozó feladatokat ellássanak és a feladatellátásával összefüggő intézményeket működtessenek. Hosszú évek tapasztalata, hogy a központi költségvetési támogatás nem elégséges az intézmények biztonságos működtetéséhez, ezért a fenntartó önkormányzatok a saját forrásaik átcsoportosításával kényszerülnek kiegészíteni az intézmények elemi költségvetését. Ez plusz teher vállalását jelenti, amit azzal a felelősséggel tehetnek meg, hogy önként vállalt kötelezettségek ellátása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt feladatok teljesítését. Épen ezért a jogszabály intézményes lehetőséget biztosít arra, hogy a Képviselőtestületek négyévenként mérlegelhessék, továbbra is vállalják-e az önként vállalt feladatok teljesítését. Amennyiben visszalépnek attól, - az arról szóló döntésüket, a megválasztásukat követő hat hónapon belül közölniük kell az illetékes megyei önkormányzat közgyűlésével. A térségben az Intézményeken kívül nincs olyan önként vállalt feladat, melynek ellátásáról külön intézmény gondoskodna. Tehát az intézményrendszer elsősorban a kötelező feladatok ellátását biztosítja, természetesen az egyes feladatok ellátásának színvonala és intézményrendszere között a települések nagysága és anyagi teherbíró képességének függvényében jelentős különbségek vannak. A térségben Kiskőrös Város Önkormányzata négy intézmény működtetését vállalja önként. Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium Wattay Középiskola és Szakiskola, Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 86.§-a alapján a települési önkormányzat a személyes gondoskodás keretében köteles gondoskodni a szociális alapellátásról (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) valamint az idősek klubja és az időkorúak klubja és az időskorúak gondozóháza intézményi ellátásról.

Helyzetfeltárás

257



Önként vállalt feladatként működtetik az ápolást, gondozást nyújtó Idősek Otthonát, amely térségi feladatokat is ellát. Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az intézmény kihasználtsága évek óta 100%-s. A lakók száma 57 fő ebből 41 fő a kiskőrösi lakos. Az elhelyezésre várakozók száma 21 fő, közülük 6fő a környező települések lakója. Az otthon ellátását igénybevevő vidéki lakosok elhelyezése esetén felmerülő többletköltségek átvállalására az érintett településekkel ez idáig nem született megállapodás. Kiskőrös Város Önkormányzatának az intézmény működtetése évente közel 24-25 millió forint többlet kiadást jelent, de annak érdekében, hogy a kiskőrösi idős emberek számára lakóhelyükön tudja az önkormányzat biztosítani a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos ellátást, vállalja ezt a terhet és indokoltnak tartja az Idősek Otthonának fenntartását. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152.§. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzatnak gondoskodnia kell az egészségügyi alapellátásról. Az önkormányzat 1969. óta tartja fenn a járóbeteg-szakellátást nyújtó Szakorvosi rendelőintézetet, amely önként vállalt feladata. Az intézmény illetékességi területéhez 8 környező település tartozik, így a kiskőrösi lakosokkal együtt összesen 36886 fő ellátását biztosítja. A Szakorvosi Rendelőintézet huszonnégy szakrendelésen (ebből öt gondozás), nyolc telephelyen nyújt a lakosság számára egészségügyi szolgáltatást.. Az egészségügyi alapellátáshoz tartozó feladatokat is ellát, a védőnői szolgálat, az ifjúság-egészségügyi szolgálat, a mozgó szakorvosi szolgálat (gyermekgyógyászat, nőgyógyászat) és a háziorvosi hétközi és hétvégi ügyeleti szolgálat működtetésével A településnek az Intézmény fenntartása évek óta növekvő terhet jelent 2004. évben közel 30 millió forint többlet kiadást jelentett. Azonban a helybeli és a vonzáskörzet lakosságának szüksége van a Szakorvosi Rendelőintézet által – helyben – nyújtott szolgáltatásokra, hiszen ellenkező esetben az embereknek a kiskunhalasi járóbeteg-szakellátást nyújtó intézményt kellene felkeresniük egészségügyi problémáikkal. Szintén eltérések figyelhetők meg az intézmények pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési tevékenységének ellátására létrehozott szervezeti felépítése között. Kiskőrös Város Intézményrendszerének felépítése a gazdálkodási jogkör figyelembe vételével Önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervek Polgármesteri Hivatal Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti SZKI és Kollégium Wattay Középiskola és Szakiskola Egyesített Szociális Intézmények Szakorvosi Rendelőintézet Alsófokú Oktatási és Közművelődési Intézmények Ellátó Szervezete. Az intézmény az alábbi, részben önálló költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági feladatait látja el: Napköziotthonos Óvodák és Bölcsöde Bem József Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Városi Sportigazgatóság Petőfi Sándor Városi Könyvtár Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum

Helyzetfeltárás

258



Az elmúlt évben kezdetét vette Kiskőrös Városban az intézményi pénzügyi – gazdasági tevékenység javítása érdekében, az intézmények pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési tevékenységének átfogó felülvizsgálata. Ennek eredményeként úgy döntött a Képviselőtestület, hogy az eddig önálló intézmények gazdálkodási jogállása megváltozik, részben önállóvá válnak, és egy új Hivatal, mely a jelenleg is működő Ellátó Szervezetből jönne létre és látná el a számviteli, gazdálkodási, vagonkezelési feladatokat. Az intézmények részben önálló, de teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervek, amelyeknek meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek minősülő új Hivatal, (Városgazdálkodási Hivatal) látja el. Napjainkban a törvényi előírásoknak megfelelő, költségtakarékos gazdálkodás komoly szakmai tudást igényel minden egyes intézménynél. Külön-külön intézményenként biztosítani a megfelelő szakembereket nagyon költséges, ezért mindenképpen célszerűbb valamilyen fokú integrálásra törekedni. A kistelepüléseknél megfigyelhető, hogy az egyes önkormányzati feladatokat egy többcélú intézmény az általános művelődési központ (ÁMK) látja el. Az ÁMK minden esetben részben önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, melynek pénzügyigazdasági feladatait – külön megállapodás alapján – a Polgármesteri Hivatal látja el.. A többcélú intézményhez (ÁMK-hoz) tartozó intézmények: Napközi otthonos óvoda Általános iskola napközi otthonnal Művelődési ház Könyvtár ÁMK működik az alábbi településeken: Imrehegy, Kaskantyú, Tabdi, Soltszentimre, Császártöltés, Bócsa Ezeken a településeken az ÁMK minden esetben, mint önálló jogi személy és részben önálló gazdálkodású költségvetési szerv működik, a könyvelési, számlakezelési feladatokat a Polgármesteri Hivatal külön megállapodás alapján végzi. Csengődön az Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda került csak egy vezetés alá, de gazdálkodási jogkörét tekintve önálló költségvetési szerv, teljes jogkörrel. A többi intézmény részben önálló. Császártöltésen hasonló az intézményt igénybevevő tanulók száma, mint Csengődön, mégis a két költségvetési szervnek eltérő a gazdálkodási jogköre és más a szervezeti felépítése is. Fülöpszálláson és Izsákon minden egyes intézménye teljes jogkörrel rendelkező részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a Polgármesteri Hivatal látja el a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek gazdálkodási feladatait. Kecel városban csak az Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola a teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, míg a többi intézmény (Könyvtár, Szoc. Otthon, Műv. Ház, Óvoda,) teljes jogkörrel rendelkező részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Soltvadkert városban az Általános Iskola és Művészeti Alapiskola, valamint az Óvodák önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, míg a több intézmény (Szociális Intézmény, Könyvtár és Szabadidő Központ ) részben önállóak, melyeknek a gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal végzi.

Helyzetfeltárás

259



9. TÉRSÉGFEJLESZTÉSI POLITIKA, MARKETING KOMMUNIKÁCIÓ Ahogy korábban is hangsúlyoztuk, a fejlesztő munka végső célja, hogy a lakosság jól érezze magát, otthon érezze magát. Ez azt is jelentené, hogy kötődik az adott területhez, és ez a kötődés nem feltétlenül egy adott települést jelent, hanem kötődhet az adott tájhoz, vagy éppen a kistérséghez is, ha benne sikerül a térségi szemléletet, a térségi lokálpatriotizmust kialakítani. Ahhoz, hogy megtudjuk, mitől érezné magát jól, mit szeretne, milyennek képzeli el saját élő/lakóhelyét, jelentős és folyamatos kommunikációs tevékenységre lenne szükség. Ennek jelenlegi állapotfelmérése következik ebben a fejezetben.

9.1 A kommunikáció célja és eszközei Az önkormányzatiság, a demokrácia kialakulásával Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kap a tervezési-fejlesztési gyakorlatban a lakossági kommunikáció szerepe. Ennek alapja az Európai Unió partnerségi elve, amelynek lényege, hogy a térség lakóit, vállalkozóit, civil szervezeteit is be kell vonni a fejlesztési-stratégiai célok kijelölésébe és későbbi megvalósításába. Ennek hasznossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen ha a helyi lakosság, a helyi vállalkozók egyetértenek a kitűzött célokkal, akkor érdekeltté lehet őket tenni annak megvalósításában, és várható, hogy aktívan részt is vesznek a feladatokban. A legnehezebb feladat, hogy mindezt tudatosítsuk a lakókban, hogy véleményük fontos, segítségük nélkülözhetetlen. Halmozottan igaz ez a kistelepülések esetében, ahol a lakosok kapcsolata „mindennapos” a település vezetőivel, ahol ”mindenki ismer mindenkit”, és ahol még esetleg a pénzforrások hiánya miatt a lakossági társadalmi munka, a minimális pénzügyi hozzájárulás is komoly életminőség javítási programokat eredményezhet. Különlegessé válhat ez a munka akkor, hogyha egy egész térség közös fejlesztésével kapcsolatban merül fel a kommunikáció igénye, vagy éppen nélkülözhetetlen volta. A különlegesség, és a külön nehézség abban áll, hogy Magyarországon még nem alakult ki a lakosokban a „térséghez” való kötődés, egy – számukra – viszonylag nagyobb földrajzi területhez való kapcsolódás. (Nyugat-Európában viszont erre nagyon jó és gazdaságilag is hasznos példákat találunk Németországban, Olaszországban, vagy éppen Svájcban.) A helyi lakosság felé irányuló PR tevékenység fő mozgatója – függetlenül attól, hogy egy-egy település, vagy éppen egy egész térség a fejlesztés alapja - a belsőidentitás-építés, az „ahol érdemes élni” gondolatkör artikulálása, megerősítése, alátámasztása. Ennek legfontosabb összetevői: A településhez/térséghez való kötődés erősítése – a „Mi tudat” kialakítása A közös térségi belső imázs javítása A lakosság aktivitásának növelése

Helyzetfeltárás

260



Az önkormányzatok, és rajtuk keresztül természetesen a kistérségi társulás eszközei sokrétűek. A lakosság tájékoztatásában kiemelt szerepe van a helyi újságoknak, az önkormányzati/kistérségi híreknek, stb. A helyi összetartozás erősítését segítik a különböző kulturális programok, bálok, egyéb közös rendezvények. Fontos, hogy kikérjék a alakosság véleményét egyes közösséget érintő kérdésekben és ezekre reagáljanak is, használják fel az itt szerzett ismereteket – esetleg kiemelve azt, hogy mindez lakossági kezdeményezésre került az anyagba –, amivel pozitív visszajelzést kap a lakosság, hogy érdemes elmondani a véleményét, és így tovább növelhető aktivitása. A véleménynyilvánítás színterei lehetnek például: a képviselői, polgármesteri fogadóórák, ún. véleménygyűjtő ládák kihelyezése, melyekbe a lakosság bedobhatja a nézeteit, lakossági gyűlések.

9.2 Kommunikáció vizsgálata A kistérségi társulás döntése alapján került sor a lakossági kérdőíves felmérésre a fejlesztési programot előkészítő, információgyűjtő és érdekegyeztető munkafázisban. A kistérség, illetve az egyes települések lakossága több helyről is értesülhetett a fejlesztési program készítéséről, illetve arról, hogy a települések vezetősége, illetve a kistérségi társulás irányítói számítanak a lakosság részvételére is a tervezés során. A kistérség, illetve az egyes települések lakossága a polgármesteri hivatalokban a hirdetőtáblán elhelyezett tájékoztató alapján értesülhettek a fejlesztési program készítéséről, illetve, hogy a kistérségi társulás irányítói számítanak a lakosság résvételére is a tervezés során. A lakossági kérdőívek a legtöbb településen nyilvános helyen, az önkormányzati hivatal folyosóján kerültek elhelyezésre, ahol a települések lakosai közül bárki hozzáférhetett, kitölthette, és kitöltve a gyűjtőládába elhelyezhette. Soltszentimrén gyermekeket kértek meg a kérdőívek szétosztására, összesen 14 db-ot osztottak ki. Tabdin a polgármester osztotta ki az önkormányzati dolgozók és néhány lakos között. Kaskantyún a képviselő testület tagjai és néhány helyi vállalkozó kapott lakossági kérdőívet, összesen 10 db-ot osztottak ki. A lakossági kommunikáció, illetve a lakossági érdekérvényesítés, települési és kistérségi identitástudat, vélemények és elképzelések megismerése volt lakossági kérdőíves felmérés tárgya. A kommunikációra vonatkozóan a válaszok milyenségétől függetlenül egy nagyon fontos következtetést már a kérdőívek elemzése előtt le lehet levonni: A településekről a megadott határidőig kevés 77 db kérdőív érkezett vissza, illetve vannak olyan települések, ahol semmilyen reagálást nem váltott ki, és még a képviselőtestület tagjai sem töltötték ki. Ez az igen nagy fokú érdektelenség azt is mutathatja, hogy a településen/kistérségben élőket nem érdekli eléggé a kistérség/település jövője, úgy gondolhatják, hogy úgysem tudnak beleszólni a település/kistérség fejlesztésébe, jövőjének alakulásába.

Helyzetfeltárás

261



Császártöltés, Csengőd, Izsák és Páhi településekről nem érkezett vissza kitöltött lakossági kérdőív. Akasztó, Imrehegy, Soltszentimre és Tabdi esetén az önkormányzathoz 1-1 db kérdőív érkezett vissza, amely nagyon kevés ahhoz, hogy értékelhető képet kapjunk.

Helyzetfeltárás

262



Kaskantyú és Soltvadkert önkormányzata 5-5 db kitöltött kérdőívet tudott összegyűjteni, Kiskőrös 6 db-ot, Tázlár 9 db-ot. Bócsa és Kecel esetén 12-12 db értékelhető kérdőív érkezett vissza a szakértőkhöz. Fülöpszállás: A településről a megadott határidőig 24 db kérdőív érkezett vissza. Ilyen kis számú (77 db) minta alapján a kérdőívek elemzése nem mutathat valós képet. De egy következtetést mindenképpen levonhatunk ebből: a lakosság aktivizálása, a kommunikációba való bevonása nagyon fontos feladat lenne a kistérségben. Mindenképpen meg kell keresni a lakosság passzivitásának okát, el kell kezdeni a térségi identitástudat kialakítását ahhoz, hogy a későbbiekben támaszkodni lehessen a lakosságra a programok megvalósítása során. A válaszadókra vonatkozó információ: A kérdőíves felmérés válaszadóinak többsége az aktív, kereső középkorú osztályhoz tartozik. Legtöbbjük már több mint 20 éve él a településén, és nem is tervezik, hogy a közeljövőben változtatnak lakáskörülményeiken. Akik mégis változtatni szeretnének, azok is a településen belül tervezik a változtatást, új ház vásárlását illetve építését. A válaszadók zöme a településén dolgozik és részben vagy egészben elégedett munkahelyével. A kérdésekre adott válaszok alapján a következő témakörökben szerettünk volna tájékozódni: 1.

A lakosság saját településével szembeni hozzáállása, véleménye

-

A lakosság mennyire, illetve milyen szempontból elégedett a saját településével; A település milyen jellemzőit tartja meghatározónak, illetve mennyire elégedett ezen települési jellemző tényezőkkel; Milyen a mindennapi településen belüli közérzete, illetve mi befolyásolja ezt leginkább a településen, mivel lehetne ezt javítani;

-

A beérkezett kérdőívek alapján a kistérség lakossága a településeket mezőgazdasági jellegű településnek tartja. Sok válaszadó jelölte meg ezen kívül, hogy a települések természeti értékekben bővelkednek. Egyáltalán nem tartják a településeket kulturális központnak. Sokan egyáltalán nem vélik úgy, hogy élénk kereskedelmi, pénzügyi élet folyna a településeken. A válaszadók többsége a településeken leginkább az alapszolgáltatásokkal elégedettek, mint a telefon-ellátás, gázellátás, valamint az elektromos ellátás. Többségük elégedetlen a csatornahálózattal, a kerékpározási lehetőségekkel, kerékpárutakkal, szórakozási lehetőségekkel, valamint a munkalehetőségekkel.

Helyzetfeltárás

263



Akasztó: A válaszadó a települést mezőgazdasági, gazdasági, történelmi jellegű településnek látja, valamint úgy gondolja, hogy a település és környezete bővelkedik természeti értékekben, élénk a kereskedelmi, pénzügyi élet és kedvező a vállalkozások beindításához. Legkevésbé kulturális központnak tartja. Az alapszolgáltatásokkal, mint gázellátás, elektromos ellátás, telefon-ellátás elégedett, részben elégedett az ivóvíz minőségével, csatornahálózattal és egyéb kereskedelmi üzlethálózattal. Közepesen elégedett a kulturális szolgáltatásokkal, közbiztonsággal, gazdasági fejlődéssel, a település épített környezetének védelmével, a település természeti környezetének védelmével. Elégedetlen a szórakozási lehetőségekkel, közélettel és a zöldfelületekkel, parkokkal, játszóterekkel, kerékpározási lehetőségekkel, kerékpárúttal, valamint a munkalehetőségekkel, elhelyezkedési lehetőségekkel. Bócsa: A válaszadók többsége a települést mezőgazdasági, gazdasági és hangulatos kistelepülésnek tartja. Sokan úgy gondolják, hogy a település és környezete védendő természeti értékekben bővelkedik. Legkevésbé az idegenforgalom és a történelmi jelleg meghatározó szerepét érezték jellemzőnek. A válaszadók többsége elégedett az alapszolgáltatásokkal, úgy mint a gázellátás, telefonellátás, elektromos-ellátás és az ivóvíz minősége, településen belüli közúthálózat. A nagy többség elégedetlen a csatornahálózattal, kerékpározási lehetőségekkel, kerékpárutakkal, a fiatalabbak közül sokan megjelölték a szórakozási lehetőségeket, közéletet. Fülöpszállás: A válaszadók többsége Fülöpszállást (a település jellemző vonásait értékelve) mezőgazdasági jellegű településnek tartja. Úgy véli, hogy a település és környezete védendő természeti értékekben bővelkedik. Legkevésbé tartják úgy, hogy kulturális központ, történelmi jellegű a település, meghatározó az idegenforgalom és élénk kereskedelmi, pénzügyi élet működik. A válaszadók többsége az alapszolgáltatásokkal elégedett, ezek közé a gázellátást, elektromos ellátást, telefon-ellátást és a tömegközlekedést sorolták. Egyáltalán nem elégedett a többség a szórakozási lehetőségekkel, kulturális szolgáltatásokkal, munkahely lehetőséggel, kerékpározási lehetőségekkel, kerékpárutakkal. Imrehegy: A válaszadó leginkább a település mezőgazdasági jellegét emelte ki. Emellett gazdasági jellegű településnek is tartja és hangulatos kistelepülésnek, amely kedvező a vállalkozások indításához. Egyáltalán nem tartja az idegenforgalmat meghatározónak, történelmi településnek és kulturális központnak Imrehegyet. A településen nagyon elégedett az oktatási lehetőségekkel. Megfelelőnek tartja az alapellátásokat, úgy mint ivóvíz minősége, gázellátás, elektromos ellátás és telefon-ellátás, továbbá a zöldfelületek, parkok, játszóterek helyzetét, kulturális szolgáltatásokat, közbiztonságot, vendéglátó-ipari üzlethálózatot, tömegközlekedést és a tisztaságot, szemétszállítást, hulladékkezelést, szennyvízkezelést.

Helyzetfeltárás

264



Kaskantyú: A válaszadók a település mezőgazdasági jellegét vélik meghatározónak. Ezen kívül úgy vélik, hogy rendelkezik védendő természeti értékekkel, valamint a gazdasági vonását is kiemelték. Az alapellátásokkal a válaszadók itt is elégedettek, de a kulturális szolgáltatásokat is megfelelőnek tartják. Egyáltalán nem érzik megfelelőnek a csatornahálózatot, kereskedelmi üzlethálózatokkal való ellátottságot. Az ivóvíz minőségét is kifogásolták egyes válaszadók. Kecel: A települést mezőgazdasági, hangulatos kistelepülésnek tartják. Egyáltalán nem érzik úgy, hogy kedvező lenne vállalkozások indításához, valamint az idegenforgalmat nem tartják meghatározónak. A válaszadók többsége a zöldfelületekkel, parkokkal és játszóterekkel nagyon elégedett, ezen kívül az alapszolgáltatásokkal és az élelmiszer- és zöldségellátással. Egyáltalán nincsenek megelégedve a csatornahálózattal és a munkalehetőségekkel, elhelyezkedési lehetőségekkel. Kiskőrös: A válaszadók többsége a település jellemző vonásának tartja a mezőgazdasági jelleget. A többség egyáltalán nem tartja a települést történelminek, nem gondolja, hogy kedvező a vállalkozások indításához, vagy hogy élénk a kereskedelmi, pénzügyi élet. A válaszadók többsége elégedett az alapszolgáltatásokkal, mint elektromos ellátás, telefonellátás, csatornahálózat. Többen jelölték még meg az élelmiszer- és zöldségellátást és egy kereskedelmi üzlethálózatot. A válaszadók legkevésbé elégedettek a tömegközlekedéssel és a munkalehetőségekkel, elhelyezkedési lehetőségekkel. Soltszentimre: A településről beérkezett egyetlen kérdőív kitöltője a település jellemző vonásának tartja a mezőgazdasági jelleget. Nem tartja jellemzőnek az idegenforgalmat és nem látja úgy, hogy élénk lenne kereskedelmi és a pénzügyi élet. A kérdőív kitöltője elégedett az ivóvíz minőségével, a gázellátással, a telefon-ellátással, a zöldfelületekkel, parkokkal, játszóterekkel, az élelmiszer- és zöldségellátással és az egyéb kereskedelmi üzlethálózattal, egészségügyi ellátással, oktatási lehetőségekkel, tisztasággal, szemétszállítással, szennyvízkezeléssel, lakáshelyzettel. Olyan területet, amellyel egyáltalán nincs megelégedve, nem jelölt meg a válaszadó. Kevéssé van megelégedve a szórakozási lehetőségekkel, a közbiztonsággal, a gazdasági fejlődéssel és a munkalehetőségekkel, elhelyezkedési lehetőségekkel. Soltvadkert: A válaszadók nem csak mezőgazdasági jellegűnek vélik a települést, mellette az idegenforgalmat is meghatározónak tartják. Jellegét tekintve a legkevésbé meghatározónak azt tartják, hogy a település kisebb oktatási központtá és kisebb pénzügyi, gazdasági központtá válna. Az alapellátásokkal a válaszadók elégedettek, ezen kívül megjelölték az élelmiszer- és zöldségellátással és egyéb kereskedelmi üzlethálózattal való megelégedettséget is. A válaszadók a legkevésbé megfelelő tényezők tekintetében nagyon különbözőképpen vélekednek. Volt, aki az ivóvíz minőségével, településen belüli úthálózattal, tömegközlekedéssel, sportolási, szórakozási lehetőségekkel, egészségügyi ellátással és a lakáshelyzettel elégedetlen.

Helyzetfeltárás

265



Tabdi: Az egyetlen válaszadó a települést leginkább mezőgazdasági jellegűnek tartja. Emellett még jellemző a településre a történelmi, gazdasági jelleg is, bővelkedik a védendő természeti értékekben. Továbbá a válaszadó hangulatos kistelepülésnek étékeli. Leginkább a sportolási lehetőségekkel elégedett a válaszadó. Elégedett az ivóvíz minőségével, alapellátásokkal, szórakozási lehetőségekkel, élelmiszer- és zöldségellátással, vendéglátóipari helyzettel, közbiztonsággal, egészségügyi ellátással, oktatási lehetőségekkel, tisztasággal és a lakáshelyzettel. Egyedül a kerékpározási lehetőségekkel, kerékpárutakkal elégedetlen a válaszadó. Tázlár: A település mezőgazdasági jellegét tartják jellemzőnek a válaszadók. Egyáltalán nem tartják úgy, hogy az idegenforgalom meghatározó lenne, valamint nem tartják kulturális központnak sem a települést. Elégedettek az alapszolgáltatásokkal, úgy mint az ivóvíz minősége, gázellátás, elektromos ellátás és telefon-ellátás. Ezen ívül megjelölték a zöldfelületek, parkok, játszóterek megfelelőségét. Nem elégedettek a csatornahálózattal, kulturális szolgáltatásokkal, valamint a szórakozási lehetőségekkel.

2.

A lakosság véleménye a település fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban

-

A lakosság miben látja a település fejlesztésének kulcsát, illetve mit lát kritikus problémának, amely a fejlesztést gátolhatja; Mit tartanak sürgősen megoldandó feladatnak; Milyennek szeretné leginkább látni saját települését; Milyen típusú városhoz szeretné leginkább, ha hasonló lenne;

-

A kistérségen belül a legfontosabb fejlesztési célok között szerepel a munkalehetőségek biztosítása, ezáltal a lakosság helyben tartása, és az utak állapotának javítása. Sok településen a válaszadók többsége megjelölte az ivóvíz minőség javításának szükségességét is. A leginkább megvalósításra váró fejlesztések között szerepel a közbiztonság javítása, az ivóvíz minőségének javítása, idősek szociális helyzetének javítása és a vállalkozások élénkítése. Legtöbben, azaz ötvenen (a 77 válaszadóból) a vállalkozások fejlesztését, negyvenen a közbiztonság javítását, harmincnyolc válaszadó az idősek szociális helyzetének javítását jelölte meg fontos fejlesztésként. Legkevésbé fontos fejlesztések tekintetében a kistérség településein nagyon különböző vélemények születtek, a válaszadók egyharmada a kerékpárút bővítését, közel egyharmada az iparterület növelését és a zöldfelületek növelését tartja a legkevésbé fontosnak. Többen jelölték még meg a sportolási lehetőségek bővítését és a belső településrész, településközpont rendezését kevésbé fontos feladatként.

Helyzetfeltárás

266



A kistérség településeinek karakterét, hangulatát érintő kérdéseknél a válaszadók többsége azt szeretné, ha a településen fejlődne a mezőgazdaság és jobban kihasználnák a természeti környezet, hagyományok adta lehetőségeket. A válaszadók többsége azt szeretné, ha a települések jellegében megmaradna továbbra is a dél-alföldi sajátos meghatározottság. Sokan szeretnék, ha a településük német vagy osztrák jellegű településhez hasonlítana. Leginkább a szebb környezet, barátságosabb emberek, több zöldterület és a jobb munkavállalási lehetőségek miatt szeretnék a válaszadók, hogy hasonlítson a megjelölt településekre. Akasztó: A legfontosabb fejlesztési célok között szerepel a vonzó települési környezet kialakítása, külső tőke betelepítésének elősegítése és a közlekedés feltételeinek (kerékpárutak, járdák, települést elkerülő út) javítása. A leginkább megvalósításra váró fejlesztések között szerepel a központi belterület esztétikus állapotának javítása, településkép kialakítása, a munkahelyteremtés és az ivóvíz minőségének javítása. A válaszadó szerint a kevésbé fontos fejlesztések közé sorolta a közbiztonság javítását, a kulturális és szórakozási lehetőségek bővítését, lakáshelyzet javítását, sportolási lehetőségek bővítését, egészségügyi ellátás fejlesztését, kistérségi, regionális vagy akár nemzetközi kapcsolatok kiépítését, valamint a Polgármesteri Hivatal tájékoztatását, lakossági érdekérvényesítést. A legkevésbé fontos fejlesztések közé a település burkolatlan útjainak burkolását sorolta. A település karakterét, hangulatát érintő kérdéseknél a válaszadó azt szeretné, ha a településen fejlődne a mezőgazdasági termelés, az idegenforgalom és jobban kihasználnák a természeti környezet, hagyományok adta lehetőségeket. A válaszadó azt szeretné, ha a település jellegében megmaradna továbbra is a dél-alföldi sajátos meghatározottság, alföldi kistelepüléshez hasonlítana. A hasonlóságot a szebb környezetben, több szabadidős és kulturális lehetőségben, több zöldterületben, jobb munkavállalási lehetőségben, nagyobb szociális gondoskodásban, dinamikus fejlődésben, jobb infrastrukturális helyzetben és jobb vállalkozási lehetőségben látja. Bócsa: A legtöbben a csatornaépítést, munkalehetőségek szélesítését és a kerékpárút megépítését jelölték meg elsődleges célként. A leginkább megvalósításra váró fejlesztések között szerepelt a csatornaépítés és a munkahelyteremtés. A legfontosabb fejlesztésként a majdnem minden válaszadó megjelölte a vállalkozások élénkítését és a közbiztonság javítását. A többségük az idősek szociális helyzetének javítását, a település népszerűsítését és vendégcsalogató programok szervezését is megjelölte. A válaszadók több mint fele a legkevésbé tartja fontosnak a település burkolatlan útjainak burkolását, az ivóvíz minőségének javítását. A települést jellegét tekintve a válaszadók többsége azt szeretné, ha fejlődne a mezőgazdaság és jobban kihasználnák a természeti környezet, hagyományok adta lehetőségeket. Legkevésbé szeretnék, hogy a térség kulturális központjává, kisebb oktatási központtá váljon a település. A választható települések közül a többség azt szeretné, ha a település megmaradna továbbra is a dél-alföldi jellegnél. A hasonlóságot a barátságosabb emberekben, szebb természeti környezetben, a több zöldterületben és a jobban tervezett településben látná szívesen.

Helyzetfeltárás

267



Fülöpszállás: A válaszadók többsége szerint a legfontosabb fejlesztési munkahelyteremtés, a fiatalok településen tartása, a letelepedés ösztönzése.

cél

a

A leginkább megvalósításra váró fejlesztések között a válaszadók közül 22-en az ivóvíz minőségének javítását, 17-en az idősek szociális helyzetének javítása, 21-en a vállalkozások élénkítését, 14-en a kulturális és szórakozási lehetőségek bővítését, 12-ten a Polgármesteri Hivatal tájékoztatását jelölték meg. Ezen kívül sokan érzik úgy, hogy fontos lenne az egészségügyi ellátás fejlesztése, hagyományok ápolása és a kistérségi, regionális vagy akár nemzetközi kapcsolatok kiépítése, bővítése. A legkevésbé fontos feladatok közé a válaszadók közül 15-en a kerékpárút bővítését, 9-en zöldfelületek növelését és iparterület növelését, valamint a sportolási lehetőségek bővítését, tömegsport-rendezvények szervezését emelték ki. A település hangulatát tekintve a válaszadók zöme azt szeretné, ha a településen fejlődne a mezőgazdaság és jobban kihasználnák a természeti környezet, hagyományok adta lehetőségeket. Legkevésbé szeretnék, hogy a település a térség kulturális központjává váljon. A válaszadók nagy része azt szeretné, ha a település leginkább jellegében megmaradna továbbra is a dél-alföldi sajátos meghatározottság, másik része osztrák jellegű településnek szeretné látni Fülöpszállást. Az ehhez kapcsolódó kérdésre, hogy miért szeretnék, ha a település jellege ilyen lenne, a többség a több kulturális, szabadidős tevékenységet, barátságosabb embereket, jobb munkavállalási lehetőségeket, dinamikusabb fejlődést, jobb vállalkozási lehetőségeket és a több zöldterületet jelölték meg. Imrehegy: Legfontosabb fejlesztési célként a válaszadó az időskorúak szociális intézményének javítását, munkahelyek létesítését, útburkolatok, járdák javítását jelölte meg. A leginkább megvalósításra váró fejlesztések között szerepel továbbá az ivóvíz minőségének javítása, vállalkozások élénkítése, intézményi ellátottság bővítése, a település népszerűsítése, sportolási lehetőségek bővítése, egészségügyi ellátás fejlesztése, kistérségi, regionális vagy akár nemzetközi kapcsolatok bővítése, valamint a Polgármesteri Hivatal tájékoztatása, lakossági érdekérvényesítés megteremtése. Legkevésbé tartja fontosnak a kerékpárút bővítését és az iparterület növelését. Leginkább a mezőgazdaság fejlesztésére lenne szükség, ahhoz, hogy a válaszadó jobban érezze magát a településen. Továbbá fontos lenne a természeti környezet, hagyományok adta lehetőségeket jobban kihasználni. Egyáltalán nem tartja fontosnak az idegenforgalom fejlesztését és azt, hogy a település kisebb oktatási, kisebb pénzügyi, gazdasági és a térség kulturális központjává váljon. Jellegében továbbra is a dél-alföldi sajátos vonásokkal szeretné hogy rendelkezzen Imrehegy. A jobb vállalkozási, munkavállalási lehetőségek, a kereskedelmi és vendéglátási ellátás miatt szeretne ha ilyen jellegű lenne a település. Továbbá a nagyobb szociális gondoskodás, nagyobb lehetőségek reményében.

Helyzetfeltárás

268



Kecel: A település legfontosabb fejlesztési céljaként a legtöbben a hulladéklerakó, szennyvíz elvezetés megoldását, munkahelyteremtést és a mezőgazdasági termékek értékesíthetőségét jelölték meg. A településen található leginkább kritikus problémák körét is ezen területeken érzik a válaszadók. Leginkább megvalósításra váró fejlesztésként a közbiztonságot, a vállalkozások élénkítését, az ivóvíz minőségének javítását, a település burkolatlan útjainak javítását, valamint az egészségügyi ellátás fejlesztését jelölték meg. Legkevésbé tartják fontos területek meghatározásánál a válaszadók nagyon eltérően vélekednek. Hárman jelölték meg a kistérségi, regionális vagy akár a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, bővítését és a belső településrész, településközpont rendezését. A település hangulatát tekintve a Kecelnek fejleszteni kellene a mezőgazdaságot és jobban ki kellene használni a természeti környezet, hagyományok adta lehetőségeket, ahhoz, hogy a lakosság jobban érezze magát. Ezen kívül szeretnék, ha a település kisebb pénzügyi, gazdasági központtá válna. A válaszadók szeretnék, ha a város megmaradna jellegében továbbra is a dél-alföldi sajátos meghatározottság. Úgy érzik, hogy egy ilyen jellegű városban szebb a természeti környezet, jobbak a munkavállalási lehetőségek és a vállalkozási lehetőségek, biztonságosabb és dinamikusabban fejlődik. Kaskantyú: A településről beérkezett kérdőívekben nem szerepeltek a fejlesztésre és a település hangulatára vonatkozó kérdéskörre válaszok. A válaszadók leginkább alföldi kistelepülésnek szeretnénk látni Kaskantyút. Úgy vélik, hogy egy ilyen jellegű településen jobbak a vállalkozási és munkavállalási lehetőségek, dinamikusabban fejlődik. Ezenkívül többen vélték jellemzőnek a jobb kereskedelmi és vendéglátási ellátást, biztonságot és népszerűbbnek, ismertebbnek gondolják a települést. Kiskőrös: Az előző témakörben adott válaszoknak megfelelően a legtöbben a település legfontosabb céljaként a munkahelyteremtést jelölték meg. A leginkább kritikus megoldandó problémaként a kisebbség helyzetét és a munkalehetőségeket emelték ki. A leginkább megvalósításra váró fejlesztések között a válaszadók 70%-a a közbiztonság javítását és a kerékpárút bővítését megjelölte, 50%-ban emelték még ki a tönkrement járdák újraaszfaltozását, az iparterület növelését, a vállalkozások élénkítését és a egészségügyi ellátás fejlesztését. A település karakterét tekintve a válaszadók többsége szeretné, ha fejlődne a mezőgazdaság Kiskőrösön. Egyik válaszadó sem jelölt meg olyan területet, ahol legkevésbé lenne szükség fejlesztésre, ahhoz, hogy jobban érezze magát a településen. Fontosnak tartanák, hogy a település a térség kulturális központjává váljon és jobban használja ki a természeti környezet, hagyományok adta lehetőségeket. A választható települések közül a válaszadók többsége leginkább azt szeretné, ha Kiskőrös megmaradna jellegében továbbra is a dél-alföldi sajátos meghatározottság. A hasonlóságot a nagyobb szociális gondoskodásban, jobban szervezettségben, szebb természeti környezetben, a jobb munkavállalási lehetőségekben és a jobb vállalkozási lehetőségekben látná szívesen.

Helyzetfeltárás

269



Soltvadkert: A válaszadók az ivóvíz minőségének javítását, utak javítását és a települést elkerülő út kiépítését tartják a legfontosabb fejlesztési célnak. A leginkább megvalósításra váró fejlesztésekként a belső településrész, településközpont rendezését, a közbiztonság javítását, az idősek szociális helyzetének javítását, az ivóvíz minőségének javítását és az egészségügyi ellátás fejlesztését jelölték meg. A legtöbb válaszadó nem jelölt meg olyan területet, ahol legkevésbé fontos fejlesztések lennének szükségszerűek. Az egyetlen ilyen terület, amelyet egy válaszadó jelölt meg az iparterület növelése. A településen a mezőgazdasági termelés és az idegenforgalom fejlesztése lenne szükséges ahhoz, hogy a lakosság jobban érezze magát. Amit egyáltalán nem tartanak fontosnak, az egy válaszadótól került megjelölésre: legyen a település kisebb oktatási központ, kisebb pénzügyi, gazdasági központ. Jellegében német vagy osztrák településre szeretnék, hogy hasonlítson illetve maradjon meg továbbra is a dél-alföldi sajátos meghatározottság. A több szabadidős és kulturális lehetőség, több zöldterület, jobb munkavállalási lehetőségek és a szebb természeti környezet miatt szeretnének ilyen településekhez hasonlítani. Soltszentimre: Az előző témakörben adott válaszoknak megfelelően a kérdőív kitöltője a település legfontosabb céljaként a szennyvíz-program megvalósítását, úthálózat bővítését és a munkahelyteremtést jelölte meg. A leginkább kritikus megoldandó problémaként a belső településrész, településközpont rendezését, közbiztonság javítását, idősek szociális helyzetének javítását, zöldfelületek növelését, vállalkozások élénkítését, intézményi ellátottság bővítését, vendégcsalogató programok szervezését emelte ki. Soltszentimre karakterét tekintve a válaszadó szerint a mezőgazdaságnak kellene fejlődnie és a természeti környezet, hagyományok adta lehetőségeket jobban ki kellene használni, ahhoz, hogy jobban érezze magát a településen. A felsorolt településfajták közül leginkább azt szeretné, ha Soltszentimre megmaradna jellegében továbbra is a dél-alföldi sajátos meghatározottság, alföldi kistelepülés maradna. A hasonlóságot a jobban szervezhetőségben, szebb természeti környezetben, több szabadidős és kulturális lehetőségben, a barátságosabb emberekben, több zöldterületben, több oktatási intézményben, a dinamikusabb fejlődésben, jobb földrajzi adottságban és a jobb vállalkozási lehetőségekben látná szívesen. Tabdi: A válaszadó a legfontosabb fejlesztési célként a közúthálózat és járda építését és az egészségügyi szolgáltatások kialakítását jelölte meg a következő 15 évre. A leginkább megvalósításra váró fejlesztések között szerepel az ivóvíz minőségének javítása, az idősek szociális helyzetének javítása, a település burkolatlan útjainak burkolása, iparterület növelése, egészségügyi ellátás fejlesztése, település népszerűsítése. A válaszadó legkevésbé fontos fejlesztéseket nem jelölt meg.

Helyzetfeltárás

270



Tázlár: A válaszadók szerint a legfontosabb fejlesztési célnak a következő 15 évben a munkahelyteremtésnek, az utak karbantartásának és a lakosság településen tartásának kellene lenni. A leginkább kritikus problémának érzik a munkahelyek hiányát és a lakosság elvándorlását. A leginkább megvalósításra váró fejlesztések körét csak egyetlen kitöltött kérdőív alapján lehet meghatározni. E szerint a legfontosabb a burkolatlan utak burkolása, a közbiztonság javítását, az idősek szociális helyzetének javítását, szórakozási lehetőségek javítása és az egészségügyi ellátás fejlesztését. Legkevésbé a belső településrész, településközpont rendezését, az ivóvíz minőségének javítását, kerékpárút bővítését és az intézményi ellátottság bővítését jelölte meg. A legfontosabb a település hangulatát tekintve, hogy jobban használják ki a természeti környezet, hagyományok adta lehetőségeket. Egyáltalán nem fontos, hogy a település kisebb oktatási, pénzügyi, gazdasági központtá és a térség kulturális központjává váljon. Legtöbben azt szeretnék, ha a településen megmaradna a dél-alföldi sajátos meghatározottság. Ez a jelleget a szebb természeti környezet, több szabadidős és kulturális lehetőségek, jobb munkavállalási, vállalkozási lehetőségek, jobb infrastrukturális helyzet, dinamikusabb fejlődés miatt szeretnék.

3.

A települési közügyekben való tájékozottság milyensége a település saját megítélése szerint, valamint az önkormányzat lakossági kommunikációjának hatékonyságvizsgálata, az önkormányzat megítélése (milyen képet sikerült magukról kialakítani)

-

Mennyire tartja magát tájékozottnak a település közügyeit illetően; Ha nem megfelelően tájékozott, akkor mi ennek az oka; Mennyire elégedett az önkormányzat tevékenységével; Milyen társadalmi konfliktusok vannak a településen; ezeknek milyen következményei lehetnek, mit javasolna ezen konfliktusok kezelésére; Mennyire érzik úgy, hogy részt tudnak venni a településsel kapcsolatos döntésekben, illetve mennyire tartják nyilvánosnak a településen zajló munkát; Milyen lehetőséget lát a településen az érdekérvényesítésre; Kitől várják leginkább, hogy tegyen a település fejlődéséért; Mit üzenne a település vezetőinek, illetve mire hívná fel a figyelmüket;

-

A kistérség településein élők a település közügyeit illetően tájékozottnak, illetve részben tájékozottnak tartják magukat. A részben tájékozottság oka az érdeklődésük hiánya. Az önkormányzat tevékenységével elégedettek vagy részben elégedettek a válaszadók. A kistérségen illetve a településeken előforduló társadalmi konfliktusok tekintetében nagyon kevés kérdőív kitöltője válaszolt, sokan úgy nyilatkoztak, hogy nem tudnak ilyen konfliktusokról. Több településen a válaszadók a roma kisebbség és a lakosság között érzékelnek konfliktust, megemlítették a közbiztonság romlását. Továbbá többen jelezték, hogy konfliktusok adódnak a mezőgazdaság romló helyzetéből kifolyólag és a munkahely hiányából. Úgy érzik általános probléma a fokozatos elszegényesedés.

Helyzetfeltárás

271



A kistérséggel és a településekkel kapcsolatos döntésekben a többség úgy érzi, hogy lenne még javítani való a lakosság részvételében. Ugyanez vonatkozik a településen zajló fejlesztési munkákra is. A válaszadók többsége szerint a saját érdekeik érvényesítésére érdekében fontos szerepe lenne a közmeghallgatásoknak. A többség úgy érzi, hogy a település, kistérség fejlődéséért legtöbbet az állami, megyei és önkormányzati vezetők, képviselők tehetnek. Sokan jelölték még a lakosság fontosságát is.

Akasztó: A válaszadó nagyon tájékozottnak tartja magát a település ügyeit illetően. Az önkormányzat tevékenységével elégedett. A településen a válaszadó szerint a társadalmi konfliktus elsősorban a roma kisebbség és a lakosság között fordul elő, de ez a konfliktus kezelhető. A konfliktusok következményeként a bizonyos szintű társadalmi kirekesztettséget jelölte meg. A konfliktusok megoldását a roma kisebbség szociális körülményeinek, életlehetőségeinek javításában látja, de ez a válaszadó véleménye szerint, nem helyi, hanem központi intézkedéseket igényel. A településsel kapcsolatos döntésekben a válaszadó úgy érzi, hogy részt tud venni. Saját érdekeinek érvényesítésére a lakossági fórum, nyilvános testületi ülések és közmeghallgatás áll rendelkezésre. A válaszadó szerint a település fejlődéséért legtöbbet a politikai pártok és banki szakemberek, utána az állami, megyei vezetők és képviselők képesek tenni, legkevésbé a gazdasági szakemberek, beruházók és az önkormányzati vezetők, képviselők. Bócsa: A válaszadók többsége részben tartja magát tájékozottnak a település közügyeit illetően, ezért zömében a saját érdeklődésük hiányát okolják. A többség az önkormányzat tevékenységével elégedett, leginkább azt üzenték a település vezetőinek, hogy javítsák a közbiztonságot. A településen, illetve a kistérségen belül tapasztalható társadalmi konfliktusra vonatkozó kérdésre a válaszadók nem válaszoltak. A lakosok úgy érzik, hogy részt tudnak venni a településsel kapcsolatos döntésekben, de lenne még javítani való a lakosság részvételében. A településen zajló fejlesztési munkákon is úgy gondolják, hogy lenne még javítani való. Saját érdekeik érvényesítésének lehetőségére kevesen adtak választ, a válaszadók a falugyűlést jelölték meg, mint lehetőséget. A válaszadók többsége szerint a település fejlődéséért legtöbbet az állami, megyei, önkormányzati vezetők és képviselők, valamint a lakosság tehet. A legkevesebbet a politikai pártok és civil szervezetek.

Helyzetfeltárás

272



Fülöpszállás: A válaszadók fele tájékozottnak, másik fele részben tájékozottnak tartja magát a település közügyeit illetően. A válaszadók többsége elégedett az önkormányzat tevékenységével. A település vezetőinek nem jelöltek meg a válaszadók üzenetet. A településen, illetve a kistérségen belül tapasztalható társadalmi konfliktusokra vonatkozó kérdésekre a válaszadók nem feleletek. Így megoldási javaslatot sem tettek az esetleges konfliktusok kezelésére. A települési döntésekkel kapcsolatos részvételre vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján a legtöbben úgy gondolják, hogy lenne még mit javítani a lakossági részvételben. Ugyanez vonatkozik a településen folyó fejlesztések nyilvánosságára is. A lakosok érdekeinek érvényesítésére vonatkozóan a válaszadók zöme a falugyűlést és a közmeghallgatást jelölte meg. A válaszadók többsége úgy érzi, hogy legtöbbet az önkormányzati, megyei és állami vezetők és képviselők tehetnek a település fejlődéséért. Kaskantyú: A válaszadók tájékozottnak illetve nagyon tájékozottnak tartják magukat a település ügyeit illetően. Az önkormányzat tevékenységével elégedettek vagy részben elégedettek. A kitöltők közül ketten üzentek a település vezetőinek: „Vegyék figyelembe a javaslatokat. Próbáljanak kimozdulni az évek óta tartó állóvízből.” „ A kormány figyelmét kellene felhívni bizonyos hiányosságokra (pártállás nélkül).” A településről beérkezett kérdőívekről az erre a kérdéskörre vonatkozó további válaszok hiányoztak (valószínűleg a kérdőív sokszorosítása miatt kimaradt egy oldal). Kecel: A válaszadók többsége tájékozott a település ügyeit illetően, de többen jelölték meg a részben tájékozottságot is. Ők ennek okát az érdeklődésük hiányában látják. Az önkormányzat tevékenységével elégedettek. A településen jelenlevő társadalmi konfliktusként egy válaszadó jelölte meg a mezőgazdaság lehetetlen helyzetéből adódó megélhetési nehézségeket. Ezen probléma várható következményeként a lakosság munkanélküliségét és elszegényedését jelölte meg a válaszadó. A probléma megoldására új munkahelyek teremtését és szociális kedvezmények lehetőségét írja a válaszadó. A településsel kapcsolatos döntésekben való részvétellel kapcsolatban a válaszadók úgy érzik, hogy lenne még javítani való. Többen megjelölték, hogy semennyire nem érzik úgy, hogy részt tudnának venni. A településen zajló fejlesztési munkák nyilvánosságában is lenne még javítani való. Saját érdekeik érvényesítésének lehetőségét a közmeghallgatásokban és taggyűlésekben látják. A település fejlődéséért legtöbbet a válaszadók szerint az állami, megyei és önkormányzati vezetők és képviselők tehetnek. Legkevesebbet a politikai pártok, banki szakemberek, civil szervezetek és a lakosság tehet a válaszadó véleménye szerint.

Helyzetfeltárás

273



Kiskőrös: A válaszadók többsége részben tartja magát tájékozottnak a település közügyeit illetően. Ennek okát a saját érdeklődésük hiányában látják. A válaszadók többsége elégedett az önkormányzat tevékenységével. A település vezetőinek nem jelöltek meg a válaszadók üzenetet. A településen, illetve a kistérségen belül tapasztalható társadalmi konfliktuskén jelölték meg a cigányság helyzetét, a közbiztonság romlását, mezőgazdaság romló helyzetét és a munkahely hiányát. Ezen konfliktusok következményeként az elszegényedést, a településről való elvándorlást, elköltözést és a romló közbiztonságot sorolták fel. A konfliktusok megoldását a munkahelyteremtéssel, a hazai termelők védelmével és a térség vezetőinek összefogásával képzelik el. A települési döntésekkel kapcsolatos részvételre vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján a legtöbben úgy gondolják, hogy lenne még mit javítani a lakossági részvételben. Ugyanez vonatkozik a településen folyó fejlesztések nyilvánosságára is. A lakosok érdekeinek érvényesítésére vonatkozóan a válaszadók zöme a közmeghallgatást jelölte meg. A válaszadók többsége úgy érzi, hogy a település fejlődéséért legtöbbet az önkormányzati vezetők és képviselők, gazdasági szakemberek és a lakosság tehetnek. Legkevesebbet a tehetnek a településért a politikai pártok, banki szakemberek, civil szervezetek és a lakosság tehet a válaszadó véleménye szerint.

Soltszentimre: A válaszadó tájékozottnak tartja magát a település közügyeit illetően. A válaszadó elégedett az önkormányzat tevékenységével. A település vezetőinek nem jelölt meg a válaszadó üzenetet. A válaszadó nem jelölt meg a településen, illetve a kistérségen belül tapasztalható társadalmi konfliktus. A települési döntésekkel kapcsolatos részvételre vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján a úgy gondola, hogy lenne még mit javítani a lakossági részvételben. A településen folyó fejlesztések nyilvánosságára vonatkozóan a válaszadó szerint megfelelő a helyzet. A lakosok érdekeinek érvényesítésére vonatkozóan nem jelölt meg fórumot. A válaszadók többsége úgy érzi, hogy a település fejlődéséért legtöbbet a gazdasági szakemberek, beruházók, állami, önkormányzat és megyei vezetők, képviselők tehetnek. Legkevesebbet a civil szervezetek és politikai pártok tehetnek a településért.

Helyzetfeltárás

274



Soltvadkert: A válaszadók részben tájékozottnak tartják magukat a település közügyeit illetően, az öt válaszadóból egy tájékozottnak vallja magát. A részben való tájékozottság okaként az érdeklődésük hiányát jelölték meg. A válaszadó részben elégedett az önkormányzat tevékenységével. A település vezetőinek nem jelölt meg a válaszadó üzenetet. A településen, illetve a kistérségen belül tapasztalható társadalmi konfliktuskén egy válaszadó jelölt meg konfliktust: a mezőgazdaság nehéz helyzetéből, kiszolgáltatottságából adódóan, a szőlőtermelők és kistermelők hátrányos helyzetben vannak. Ennek következményeként a lakosság elszegényedése várható. Megoldására a válaszadó a borhamisítás megszüntetését, valamint kormányzati szinten javasol változtatásokat. Legtöbbet tehetnek a településért az állami, önkormányzat és megyei vezetők, képviselők, legkevesebbet a politikai pártok, civil szervezetek a válaszadók véleménye alapján. Tabdi: A válaszadó tájékozottnak érzi magát a közügyeket illetően. Az önkormányzat tevékenységével meg van elégedve. A település vezetőinek üzenetet nem jelölt meg. Társadalmi konfliktusnak látja a fokozatos elszegényedést, amelyeket zömében a munkahelyek elvesztése idéz elő. A mezőgazdasági munka nem jelent biztos megélhetést a lakosság számára. Ennek várható következménye, hogy egyre több ember válik az alkohol rabjává és terjed a megélhetési bűnözés. A válaszadó úgy érzi, hogy munkahelyek teremtésével, szociális kedvezmények szélesebb körű alkalmazásával, valamint közmunka biztosításával lehetne javítani a kialakult helyzeten. A településsel kapcsolatos döntésekben úgy vélekedik, hogy lenne még javítani való. A településeken folyó fejlesztési munka nyilvánosságára vonatkozó kérdésre választ nem kaptunk. Saját érdekei érvényre juttatásának eszközéül a válaszadó a közmeghallgatást és falugyűlést jelölte meg. A település fejlődéséért legtöbbet az önkormányzati, megyei és állami vezetők, képviselők tehetnek. Legkevésbé a politikai pártoknak és civil szervezeteknek van hatásuk rá. Tázlár: A válaszadók tájékozottnak illetve részben tájékozottnak tartják magukat a település ügyeit illetően. A részben való tájékozottság okaként az érdeklődésük hiányát jelölték meg. A válaszadó részben elégedett az önkormányzat tevékenységével. A település vezetőinek egy válaszadó jelölt meg üzenetet, amelyben felhívná a település vezetőinek figyelmét arra, hogy a lakosságot bővebben tájékoztassák az őket érintő kérdésekben, valamint a pályázati lehetőségekre nagyobb figyelmet fordítsanak. A településen illetve a kistérségen belüli társadalmi konfliktusokról nem számoltak be a válaszadók. A település fejlődéséért legtöbbet az állami, önkormányzat és megyei vezetők, képviselők tehetnek. Legkevesebbet a civil szervezetek, politikai pártok és a lakosság tehet.

Helyzetfeltárás

275



4.

A kistérségi együttműködés lehetőségei, lehetséges területei, települési szerepkörök alakulása a kistérségen belül, megoldandó konfliktusok, amelyek akadályozzák az együttes fellépést.

-

A kistérségi együttműködés területei; A település kapcsolata a kistérség többi településével; A település kistérségen belüli irányító szerepkörének értékelése; A konkrét kistérségi fejlesztések, beruházások lehetséges területei;

A kistérség illetve a települések együttműködési területei a válaszadók többsége véleménye alapján az oktatás, egészségügyi ellátás, foglalkoztatási és infrastrukturális területen valósul meg. A településeik kapcsolatát a többi településsel jónak tartják. Egyik település válaszadói sem vélték úgy, hogy településüknek irányító szerepe lenne a kistérségen belül. A legtöbben oktatási, egészségügyi-szociális és infrastrukturális területen érzik szükségét kistérségi fejlesztésre, beruházásra. Akasztó: A település, illetve a kistérség együttműködése leginkább gazdasági és infrastrukturális területen valósul meg, legkevésbé az oktatás területén. A település kapcsolata a kistérség többi településével jónak mondható. Szükség lenne főleg gazdasági területen, de infrastrukturális területen is kistérségi beruházásra, fejlesztésre. Bócsa: A válaszadók szerint a település, illetve a kistérség együttműködése az egészségügyiszociális és foglalkoztatási területen valósul meg. A többség úgy véli, hogy a település kapcsolata a kistérség többi településével jó. A válaszadók fele úgy ítéli meg, hogy Bócsának a helyzete a kistérségen belül alárendelt, másik fele úgy véli, hogy az irányító és az alárendelt szerep között helyezkedik el. Beruházásra, fejlesztésre a foglalkoztatás és a gazdasági területen lenne szükség. Fülöpszállás: A válaszadók többsége szerint Fülöpszállás a kistérség más településeivel leginkább foglalkoztatási, egészségügy és infrastrukturális területen működik együtt. A válaszadók többsége szerint a település kapcsolata a kistérség többi településével jó. A válaszadók fele szerint a település szerepe a kistérségen belül alárendelt, de sokan megjelölték az alá- és fölérendeltségi szerep közötti állapotot is. A válaszadók többsége szerint a területen kistérségi beruházásra, fejlesztésre leginkább a foglalkoztatási, kulturális és az infrastrukturális területen lenne szükség. Imrehegy: A válaszadó szerint a település főleg oktatási területen működik együtt a kistérség más településeivel. Kapcsolatukat a válaszadó kiválónak érzi. A település szerepe a kistérségen belül az irányító és az alárendelt szerep között helyezkedik el. Beruházásra, fejlesztésre főleg a foglalkoztatási és az egészségügyi-szociális területen lenne szükség.

Helyzetfeltárás

276



Kaskantyú: A településről beérkezett kérdőívekről az erre a kérdéskörre vonatkozó válaszok hiányoztak. Kecel: A válaszadók szerint leginkább az oktatás területén van együttműködés a város és a kistérség más települései között. A település kapcsolata a kistérség többi településével a válaszadók szerint jó. A város szerepe a kistérségen belül az irányító és az alárendelt szerep között van. Fejlesztésre leginkább a foglalkoztatás területén lenne szükség a kistérségen belül. Kiskőrös: A válaszadók szerint a település a kistérség más településeivel leginkább az oktatási, infrastrukturális és az egészségügyi-szociális területen működnek együtt. A település kapcsolata más kistérségi településekkel jó. A válaszadók többsége szerint a település a kistérségen belül hol alárendelt, hol irányító szerepet vállal. A válaszadók többsége szerint a területen kistérségi beruházást és fejlesztést leginkább a foglalkoztatási, az infrastrukturális és a gazdaság területen kellene megvalósítani. Soltszentimre: A válaszadó szerint a településnek a kistérség más településeivel leginkább a foglalkoztatási, a kulturális és az egészségügyi-szociális területen van együttműködése. A település kapcsolata más kistérségi településekkel jó. A válaszadó véleménye szerint a település a kistérségen belül alárendelt és vezető szerepet is betölt. A településen kistérségi beruházásra, fejlesztésre leginkább az oktatási, a gazdasági és az egészségügyi-szociális területen lenne szükség. Soltvadkert: Együttműködés főleg a foglalkoztatási, egészségügyi-szociális és az oktatási területen valósult meg a kistérség más településeivel. A város kapcsolata a többi településsel a jónak mondható. A kistérségen belüli szerepét tekintve az irányító és az alárendelt viszony között helyezkedik el. Beruházásra az oktatási, az egészségügyi-szociális és a gazdasági területeken lenne szükség. Tabdi: A település az oktatási, foglalkoztatási, kulturális, infrastruktúra, gazdasági, egészségügyi-szociális területeken működik együtt a kistérségbeli településekkel. Kapcsolatuk a válaszadó szerint jó. A település szerepe az irányító és az alárendelt szerep között van. Az oktatási, foglalkoztatási, infrastrukturális és egészségügyi-szociális területeken szükség lenne beruházásokra. Tázlár: Az önkormányzattól beérkezett kérdőívekből hiányoztak a kistérség és a település közötti együttműködés kérdésköre adott válaszok, csupán egy válaszadó töltötte ki ezeket a kérdéseket. Az ő véleménye alapján a település kapcsolata a térség többi településeivel jó. Szerepe az irányító és az alárendelt szerep között van. Beruházásra, fejlesztésre a foglalkoztatási és a kulturális területen lenne szükség.

Helyzetfeltárás

277



Az önkormányzat tevékenységének kérdőíves felmérése a kommunikációval kapcsolatban Az önkormányzat kommunikációs felmérésének képezte részét az előzőekben említetteken kívül egy, a hivatal felé összeállított kérdőív is. Ezen belül az önkormányzat szemszögéből lehetett több témában is tájékozódni. Császártöltésről nem kaptunk vissza kitöltött kérdőívet, így az ottani helyzetet nem tudjuk bemutatni. 1. Az első kérdéscsoport az önkormányzat kommunikációs és marketing tevékenységére vonatkozott. Fülöpszállás, Imrehegy, Páhi, valamint Soltvadkert településeken marketing tevékenységet nem végeznek sem az önkormányzatok, sem más szervezetek a települések népszerűsítése érdekében. A többi településen ilyen jellegű tevékenységeket végzenek, amelyek különböző kiadványokban, interneten való megjelenítést jelentik. Rendszerint az önkormányzati hivatal egyik munkatársa, a polgármester, illetve az önkormányzat által megbízott vállalkozás felelős ezen tevékenységért. Egyéb, nem önkormányzat által szervezett marketing tevékenység az önkormányzatok nem tudnak. Az önkormányzatok véleménye szerint Akasztó, Bócsa, Imrehegy, Kaskantyú nem rendelkezik a többi településtől megkülönböztető, egyedi sajátossággal. A soltvadkerti, izsáki kitöltött kérdőívek alapján a település imázsáról nem kaptunk információt. A településen élők identitástudatának ápolására Fülöpszálláson nem történnek szerveződések. A soltvadkerti önkormányzat véleménye szerint a kistérség imázsa aluldiszponált. A település identitástudatának fejlesztésére lehetőséget lát, ehhez a helyi civil szervezetek, csoportok bevonását látja szükségesnek. A többi kistérségbeli településen lakossági identitástudat fejlesztésére rendezvényeken, úgy mint Falunap, Szüreti Fesztivál keretében kerül sor.

különböző

Akasztó: A település népszerűsítése érdekében az önkormányzat – saját bevallása szerint végez marketing jellegű tevékenységet, amelynek keretében információs kiadványokban szerepeltetik a települést főleg a turizmus-borturizmus fellendítése érdekében. Honlapjuk bővítése is ilyen irányban történik. A turizmushoz kapcsolódó marketing tevékenységgel még az ÖKO 2000 Kft. foglalkozik. Megkülönböztető image-ként, településképként talán a Nemzeti Parkban található szikes tavakat lehet megemlíteni. Az önkormányzat véleménye szerint a település nem rendelkezik a többi településtől megkülönböztető image-gel, településképpel. A település identitástudatának fejlesztését szolgálja a Falunapok, Borverseny és a Tönkölybúza Kongresszus.

Helyzetfeltárás

278



Bócsa: A kitöltött kérdőív szerint az önkormányzat végez marketing tevékenységet, amelyen kívül nincs tudomásuk a településen folyó más, nem az önkormányzat által irányított hasonló tevékenységről. Megítélésük szerint Bócsa sem rendelkezik a többi településtől megkülönböztethető imagegel, nem léteznek ehhez felhasználható, a települést egyedivé tevő elemek. A lakossági identitástudat fejlesztésére különböző rendezvényeket szerveznek, termék bemutatókat tartanak. .(Több információt nem tudtunk beszerezni, nem volt elérhető az Önkormányzat.) Csengőd: A kitöltött kérdőív alapján az önkormányzat marketing jellegű tevékenység keretében segíti az interneten való megjelenést, szakkiadványokban történő bemutatkozást. Ezen feladatok elvégzésének konkrét felelőse van az önkormányzati hivatal egyik munkatársa személyében. Nem önkormányzat által irányított marketing tevékenység nem működik a településen. A település más településtől megkülönböztető településképpel nem rendelkezik. Az önkormányzat azt emelte ki, hogy minden hivatalos levelükön, kiadványukon használják a település címerét, viszont ez nem megkülönböztető dolog, hisz minden település rendelkezik címerrel. A kistérség imázsát gyengének látja az önkormányzat. A település identitástudatának fejlesztésére történtek már eddig is kísérletek, ilyen a községi emlékhelyek kialakítása, rendezvények szervezése, helytörténeti kiállítások, faluház tárlatának működése, helytörténeti kiadvány megjelentetése. Az önkormányzat további lehetőségeket lát a fejlődésre ezen a téren, ehhez még több információ megjelentetésére lenne szükség a településről. Az önkormányzat szükségesnek látja a kistérségi települések összefogáságát, bevonását a marketing tevékenységbe. Fülöpszállás: Az önkormányzat nem végez marketing jellegű tevékenységet a település népszerűsítése érdekében. Nem önkormányzat által szervezett ilyen jellegű tevékenység sem folyik a településen. A település egyedi image-gel rendelkezik, amely az idegenforgalom számára nyújt felhasználási lehetőséget: Biczó Csárda Lipicai ménese. Azért számít ez egyedinek, mert a kistérség többi településén nem található ilyen jó minőségű, rendkívül széles választékú lovas-programokat nyújtó, szálláslehetőséget is kínáló kikapcsolódási komplexum. További egyedi vonás a Nemzeti Park szikes tavainak megléte, amelyek Fülöpszálláson kívül egyedül még Akasztón találhatók. Az identitástudat fejlesztésére az önkormányzat lát lehetőséget a helyi vállalkozók bevonásával, elsősorban az 52-es számú főút melletti vendéglátó helyek bevonásával. Imrehegy: Az önkormányzat itt sem végez marketing jellegű tevékenységet a település népszerűsítése érdekében, és más szervezet sem működik ebben a témában. A település nem rendelkezik a többi településtől megkülönböztető image-gal. A településen élők identitástudatának fejlesztésére nem tesznek lépéseket, de az önkormányzat lát rá lehetőséget, hogy ilyen irányban elmozdítsa a települést, amennyiben a településen található védett növények élőhelyét természetvédelmi területté nyilvánítják, a lakossággal megismertetik és látogathatóvá teszik a ritka növényeket.

Helyzetfeltárás

279



Izsák: A település önkormányzata marketing jellegű tevékenységet a Sárfehér napok kapcsán végez a propaganda kiadványok terjesztésével, amely egyúttal a lakosság identitástudatának fejlesztése érdekében is történik. A település sajátos képéhez hozzátartozik az izsáki házitészta és a Walton Pezsgő. Kaskantyú: A településen a polgármester megbízásában a City Média Kft. vezetésével történik a marketing tevékenység végzése, amihez felhasználják az internetet, ezen kívül kistérségi kiadványban történő megjelenést, önálló kiadvány készítését a településről német nyelvterületre. Bármely egyéb nem önkormányzat által irányított marketingről nem tudnak. Megítélésük szerint Kaskantyú nem rendelkezik megkülönböztető image-gel, településképpel, amely egyedivé tenné a települést. A kistérség image-t sem tartják meghatározónak. A lakossági identitástudat fejlesztésére a különböző rendezvények és a kistérségben propagált programok, Szüreti Fesztivál és Falunap, Zenélő téli esték, Faluvetélkedő, búcsú keretében látnak lehetőséget. Kecel: A település népszerűsítése érdekében végzett önkormányzati marketingtevékenység körébe tartozik a különböző kiadványokban való megjelenés, írott és elektronikus sajtóban való megjelenés. Az önkormányzat megbízásában a polgármester titkára végez ilyen jellegű munkát. Az önkormányzat szervezésén kívüli marketing akciók a motocross rendezvényeket érintik. Az önkormányzat véleménye szerint a település rendelkezik megkülönböztető, egyedi sajátossággal: sok rendezvény, sok szökőkút, látványos parkok és a haditechnikai park. A kistérség image-t javíthatónak tartják. A települési identitástudat fejlesztését szolgálja az önkormányzat véleménye szerint a virágkiállítás, amely egy igen jelentős és egyedi rendezvény a térségben. Az identitástudatot közvetve erősítené az életszínvonal emelése, a mezőgazdasági jövedelmezőség megteremtése. Továbbá fontos lenne, hogy a kereskedő cégek felismerjék a turizmusban rejlő lehetőségeket. Kiskőrös: Az önkormányzati hivatal által kitöltött kérdőív szerint a marketingtevékenység körébe a különböző kiadványok, könyvek, ismeretterjesztő brossúrák és térképek készítése tartozik. Ezen tevékenységeket a közművelődési és kommunikációs referens végzi. A marketingtevékenységgel kapcsolatos egyéb tevékenység, amely nem az önkormányzat által szervezett formában valósul meg: különböző éttermek, szállodák, a TOURINFORM Iroda, Kiskőrös és Térsége Turisztikai Egyesület tevékenysége, Gondűző Borlovagrend kiadásában jelennek meg. A többi településtől megkülönbözető, egyedi sajátosságokkal rendelkezik, amely mások számára is megjegyezhetővé teszi a települést: Petőfi szülővárosa. Ehhez a képhez járul hozzá a Petőfi kultuszápolás, kulturális turizmus, Petőfi szülőház és Emlékmúzeum, Országos Petőfi Társaság. Az önkormányzat szerint a kistérség imázsára túl kevés figyelmet fordítanak, több imázstermtő és imázsépítő munkára lenne szükség. A települési identitástudat fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetnek, elsősorban a szlovák identitástudat ápolására. Ennek keretében szlovák nyelvoktatás folyik az iskolákban, Szlovák Tájház, folklór jellegű rendezvények megvalósításán a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat intenzíven dolgozik. Az önkormányzat további identitástudat fejlesztésére a pénzügyi korlátok miatt kevés lehetőséget kap. De ennek érdekében szükségesnek látják szlovák településeken élő családokkal fokozottabb, élőbb kapcsolatot teremtsenek.

Helyzetfeltárás

280



Páhi: A település népszerűsítése érdekében az önkormányzat nem tervez marketing jellegű tevékenységet. Az önkormányzat szervezésén kívüli marketing akciók sincsenek. A település identitástudatának fejlesztését szolgálja az évente megrendezésre kerülő Falunap. Soltszentimre: Az önkormányzat marketing jellegű tevékenységének keretében megjelenik egy, a település életét bemutató könyv és térkép. A marketingtevékenységgel kapcsolatos munkálatokat a polgármesteri hivatal megbízásából a Kute Kft. Végzi. A település identitástudatának fejlesztése érdekében rendezik meg a Téli esték rendezvénysorozatot, Csonka-torony átépítését tervezik, valamint képeslapon népszerűsítik a települést. Az önkormányzat további lehetőséget lát az identitástudat fejlesztésére a gazdálkodó egységekkel való hosszú távú kapcsolat kiépítésében. Ehhez fontosnak látja a lakosság és a helyi vállalkozók bevonását. Soltvadkert: A település népszerűsítése érdekében az önkormányzat nem végez marketingtevékenységet. Tabdi: Az önkormányzatnak a település népszerűsítése érdekében végzett marketingtevékenysége a községi rendezvények szervezésére terjed ki. Ezt a munkát az Általános Művelődési Központ kulturális vezetője végzi. Nem az önkormányzat által szervezett ilyen jellegű tevékenység: helyi lovasgazdák szerveznek lovas-túrákat, helyi vendéglő időszakonként fiataloknak szabadtéri diszkót rendez, horgászverseny a horgász egyesület szervezésében. A település rendelkezik saját image-gal, amely egyedivé teszi a települést, ilyen a Sallay-erdő, amely természetvédelmi terület. A település identitástudatának fejlesztése érdekében rendezik meg rendszeresen a falunapokat, szüreti napot, „Szomszédoló” rendezvényt. További fejlődést jelente kiadványok megjelentetése, sajtóban való megjelenés és fokozatos PR tevékenység. Ehhez szükséges lenne a helyi szervezetek bevonására is. Tázlár: Az önkormányzat marketing tevékenysége keretében honlapot működtet és egy ipari övezetet ajánló, 2 nyelvű kiadványban jelenik meg. Ezt a tevékenységet a polgármester végzi. Egyéb, nem önkormányzat által szervezett marketing tevékenységről az önkormányzat nem tud. Az önkormányzat véleménye szerint a kistérség imázsa aluldiszponált. A település identitástudatának fejlesztésére lehetőséget lát az önkormányzat, ehhez a helyi civil szervezetek, csoportok bevonását látja szükségesnek.

Helyzetfeltárás

281



2. A második kérdéscsoport más településekkel való kapcsolattartásra vonatkozott, ahol kitértünk egyrészt a kistérségi összefogásra, másrészt bármilyen más településközi, vagy akár nemzetközi kapcsolatra: A kistérségi települések összefogása számos területen valósult meg: szennyvízkezelés Akasztó-Csengőd-Tabdi összefogásával. A Homokhátsági Regionális Szilárd Hulladéklerakó (82 településből álló konzorcium) megvalósítása folyamatban van, amely a kiskőrösi kistérség valamennyi településének, valamint a bajai, a kalocsai és a kiskunhalasi kistérségekből is bizonyos települések összefogását fogja jelenteni. A közös egészségügyi ellátás területén működik együtt: Fülöpszállás és Imrehegy, Soltszentimre Kiskőrössel és Izsákkal, Kecel Imreheggyel, Kaskantyú az orvosi készenléti szolgálat, a hétvégi orvosi ügyelet és a fogorvos ellátásban Páhi-Tabdi településekkel, Páhi Kiskőrössel a központi hétközi és hétvégi orvosi ügyelet területén, a közös egészségügyi ellátás területén működik együtt. Az ivóvíz ellátás területén szinte az egész kistérséget átfogó összefogás alakult ki. (Bócsa, Fülöpszállás). Szennyvízkezelés területén kistérségi szinten Fülöpszállás, Imrehegy, Izsák, Kaskantyú működik együtt. Csengőd kistérségi szinten a víziközmű társulat és belső ellenőrzési társulás keretében valósul meg. Az ivóvíz javító program területén valamennyi település együttműködik. Térségi, regionális szerepkörrel Akasztó, Bócsa, Csengőd, Fülöpszállás, Imrehegy nem rendelkezik. Akasztón azonban a térségi szerepkör felvállalására az önkormányzat lát lehetőséget, a Stadler-stadion kihasználásának lehetőségében. A kistérség központja Kiskőrös, előzőleg járási székhely volt. Csengődön, Fülöpszálláson, Páhin, Kaskantyún, valamint Soltszentimrén nemzetközi kapcsolatrendszer, testvértelepülés hivatalos formában nincs. Páhin, Soltszentimrén és Kaskantyún ezzel kapcsolatos tervei vannak az önkormányzatnak, külföldi testvérkapcsolatot szeretne kialakítani. Imrehegy nemzetközi kapcsolatot csak kulturális szinten tart fenn. Kiskőrösnek kulturális kapcsolata áll fenn Krimpendan-ban, Stadtlengsfeld-ben és Liptons-ban, emellett kialakulóban van a gazdasági kapcsolat is. A kapcsolatrendszer előnyét az információáramlás gyorsaságában látják. Felvetődött már egy szlovákiai településsel és egy dél-olaszországi várossal is a kapcsolatfelvétel lehetősége. Az önkormányzat tervekkel a települési kapcsolatrendszer bővítésére Csengődön és Imrehegyen rendelkezik, a többi településen nincsenek ilyen tervek. Akasztó: a kistérségi településekkel a szennyvízkezelés (Akasztó-Csengőd-Tabdi), az ivóvíz ellátás (szinte az egész kistérség), a hulladékgazdálkodás (166 településből álló konzorcium) és az ivóvíz minőség javító programok területén működik együtt. Saját megítélésük szerint a település nem rendelkezik térségi szerepkörrel, de felvállalására az önkormányzat lát lehetőséget, a Stadler-stadion kihasználása révén. A település regionális szerepkörrel nem rendelkezik és nem is terveznek ilyet. Nemzetközi kapcsolatot testvértelepülésükkel, az erdélyi Kraszha településsel tartanak fenn. Ez évi 2-3 alkalommal megszervezett közös rendezvény keretében valósul meg. Az önkormányzat a település kapcsolatrendszerének előnyét a csereüdültetés, egymás kultúrájának megismerésében látja. A települési kapcsolatrendszer bővítését nem tervezi az önkormányzat.

Helyzetfeltárás

282



Bócsa: A település a hulladéklerakó, ivóvíz minőség javító program és a közös egészségügyi ellátás kapcsán működik együtt a kistérség más településeivel. A település térségi szerepkörrel, illetve regionális szinten szerepkörrel nem rendelkezik. Nemzetközi, kulturális jellegű kapcsolatot egy romániai településsel, Torockóval tart fenn. Csengőd: A kistérségi szintű együttműködés a hulladéklerakó működtetése, AkasztóCsengőd-Tabdi közötti szennyvíz és vízi-közmű társulat és belső ellenőrzési társulás keretében valósul meg. A településnek térségi szerepköre, illetve regionális szinten működő szerepe jelenleg nincs. Nemzetközi kapcsolatrendszer, testvértelepülés hivatalos formában nincs. Az önkormányzat rendelkezik tervekkel a települési kapcsolatrendszer bővítésére. Fülöpszállás: A település együttműködése a kistérség más településeivel a térségi hulladéklerakóra történő szemétszállítás, szennyvízkezelés, egészségügyi ellátás területein valósul meg. A település térségi szerepkörének megvalósítására az önkormányzat a vállalkozói övezet, illetve ipari park létrehozásával lát lehetőséget. A településnek regionális szerepköre nincs, nem is tervezik ennek kialakítását. Nemzetközi kapcsolatokkal nem rendelkeznek. Imrehegy: A település és a többi kistérségi települések között együttműködés szennyvízkezelés és az egészségügyi ellátás területén valósult meg. A településnek térségi szerepköre, regionális szerepköre nincs. A település kapcsolatrendszerének bővítését az önkormányzat nem tervezi. Izsák: A kistérségbeli településekkel való együttműködés a térségi hulladéklerakó és a szennyvízkezelés területén valósul meg. A település térségi szerepkörrel rendelkezik: a sportolási lehetőség, iskoláztatás, idegenforgalom, hulladéklerakó, okmányiroda és a gyámhivatal közös használata révén. Nemzetközi szinten Strullendorf-val áll kulturális kapcsolatban, amelynek előnyét a nyelvtanulásban látják. Kaskantyú: a kistérségi települések közül Izsákkal a hulladéklerakás, Kiskőrössel a szennyvízlehelyezésben, az orvosi készenléti szolgálatban, a hétvégi orvosi ügyeletben működik együtt, valamint Páhival és Tabdival a fogorvos ellátás területén van kapcsolat. A település térségi szerepkörrel az oktatás területén rendelkezik, a kisiskolák együttműködésének székhelye található Kaskantyún. Regionális szinten nem rendelkezik szerepkörrel. Nemzetközi kapcsolattal nem rendelkeznek, de tervezik testvér-települési kapcsolat kiépítését. Kecel: A kistérségen belül Imreheggyel az orvosi ügyeleti rendszer területén működik együtt. Térségi szerepköre kis mértékben van, Imrehegy révén az oktatás területén. Regionális szerepkörrel nem rendelkezik, az önkormányzat szerint ez reálisan nem is tervezhető. Nemzetközi gazdasági kapcsolat megteremtésére voltak már próbálkozások, de nem valósultak meg. A kistérségen belül alakultak ki kapcsolatok: részt vesznek egymás rendezvényein és kölcsönösen vendégül látják egymást. A település kapcsolatrendszerének előnyét az anyagi segítségben, beruházások finanszírozásában látják. Jelenleg az önkormányzat nem tervezi a kapcsolatrendszer bővítését, mert az sok energiát vesz el a hivataltól.

Helyzetfeltárás

283



Kiskőrös térségi szerepkörrel rendelkezik. Ennek fejlesztésére további lehetőségeket lát az önkormányzat a gyógy- és strandfürdő kibővítésével, a szociális blokk fejújításával. Idegenforgalom tekintetében meghatározó a Tourinform Iroda létrehozása. Ez mellett Kiskőrös regionális szerepkört is ellát: középfokú oktatás és szakorvosi ellátás, illetve az idősek otthona tekintetében. Páhi: A kistérségen belül a település Izsákkal a hulladéklerakó, Kiskőrössel a központi hétközi és hétvégi orvosi ügyelet területén működik együtt. A településnek térségi, illetve regionális szerepköre nincs, nemzetközi kapcsolatrendszerrel nem rendelkezik. Ezzel kapcsolatos tervei vannak az önkormányzatnak, külföldi testvérkapcsolatot szeretne kialakítani. Soltszentimre: Kiskőrössel és Izsákkal a térségi hulladéklerakó, illetve a közös egészségügyi ellátás területén működik együtt. A település térségi, regionális szerepkörrel, nemzetközi kapcsolatrendszerrel nem rendelkezik. Vannak terveik a települési kapcsolatrendszer kiépítésével kapcsolatban, ennek előnyét az infrastruktúra teljes kialakításában látják. Soltvadkert nemzetközi kapcsolat kulturális területen működik a két testvértelepülésével, a német Bodelshausennel és a romániai Sarmasággal. A kapcsolatrendszer előnyét a fejlesztések összehangolásában látja az önkormányzat. További kapcsolatrendszer bővítését nem tervezik. Tabdi: A település a kistérségbeli településekkel szennyvíz beruházás (Akasztó-CsengődTabdi), Regionális Hulladéklerakó (Izsák), hétközi, hétvégi orvosi ügyeleti ellátás (AkasztóCsengőd- Tabdi) területén, illetve a Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás révén van együttműködésben. A település térségi szerepkörrel az iskoláztatás tekintetben rendelkezik. Nemzetközi kapcsolatot a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Egyesülete keretében vajdasági iskolákkal, művelődési egyesületekkel kulturális szinten tartanak fent. Az önkormányzat ennek előnyét a tájékozódásban és tapasztalatcserében látja. Tázlár Soltvadkerttel működik együtt a hétvégi orvosi ügyelet, a gyámügyi hivatal és az építőhatóság kapcsán. Kiskőrössel a Helyettes Szülői Szolgálat, a Bűnmegelőzési Társulás, valamint a vízügy (Kőrös-Víz Kft. – 15 település vízügyeit intézi) kapcsán van együttműködés. A Homokhátsági hulladéklerakó 84 települést érint (köztük Tázlárt is) Bajától Csongrádig. Ez a hulladéklerakó jelenleg a tervezési szakaszban van. Nemzetközi kapcsolatot az Általános Művelődési Központ létesített Horgossal. Továbbá egy rekreációs központ építését tervezi a településen egy holland-magyar társaság, amely jelenleg még a tervezési szakaszban van. Amennyiben megépül, úgy holland-magyar idegenforgalmi kapcsolat alakulhat ki. Az önkormányzat a település kapcsolatrendszer kiépítésének előnyét a kistérségen belüli információk folytonos áramlásában látja. Az önkormányzatnak vannak tervei a gazdasági kapcsolatrendszerek hatékonyabb működésére, egyértelműbbé, kiszámíthatóvá tételére.

Helyzetfeltárás

284



3. Az utolsó kérdéscsoport az önkormányzat és a lakosság, illetve az önkormányzat és a vállalkozói réteg kapcsolattartására vonatkozott.

A települések önkormányzatai szerint a lakossággal való kapcsolattartás megfelelő. Ezek rendszerint a községi, városi rendezvényeken, lakossági fórumok való részvételekben valósulnak meg. További javítási lehetőséget az önkormányzatok Akasztó és Bócsa esetében nem jelöltek meg. Ezeken a településeken tervezett intézkedések nem történtek ezzel kapcsolatban. Az önkormányzatok kapcsolata a civil szervezetekkel, egyesületekkel rendszeres, anyagilag igyekeznek támogatni őket. A vállalkozókkal való kapcsolattartás is megfelelő, ennek keretében főleg a rendezvények megszervezésében, sportszervezetek és rendezvények szponzorálásban segédkeznek a helyi vállalkozók. Kiskőrösön a kapcsolatuk az önkormányzat véleménye szerint nagyon szoros. Az önkormányzatok igyekeznek a településért munkálkodók tevékenységét elismerni, ezt rendszerint Csengőd, Fülöpszállás esetében köszönőlevelek, Imrehegy, Tabdi, Tázlár, Kecel, Soltvadkert, Kiskőrös esetében díszpolgári címek, oklevél és emlékérem adományozásával teszi. Az elismerésben részesülők között a helyi vállalkozók is szerepelni szoktak. Kaskantyún a „Kaskantyúért” kitüntető címmel és emlékgyűrűvel minden évben elismerik az azt megérdemlő tevékenységét. Kecel ezen kívül nyaranta fogadást tart azok részére, akik anyagi segítséget nyújtottak a település rendezvényeinek megszervezéséhez. Ezen elismerések részesei között helyi vállalkozók mindig vannak. Páhi, Izsák elismerésképpen díszpolgári címet, emlékérmet adományoz. Akasztón minden évben kiosztják az „Akasztóért elismerő kitüntetés”-t, valamint az „Akasztó díszpolgára” címet. Az oklevél mellé 30-40 ezer Ft-os ajándéktárgyat, illetve a díszpolgári cím mellé tűzzománc nyakláncot adnak. Az önkormányzat általi elismerések, adományok nem jellemzőek Soltszentimrén.

Akasztón az önkormányzat és a vállalkozások kapcsolatára vonatkozóan az önkormányzat válaszából kiderül, hogy lehetőség szerint segítik egymást. Az önkormányzat alacsony (1,4%) iparűzési adót szab ki a vállalkozásokra, valamint plusz kedvezményként az 500.000.- Ft bevételt el nem érő vállalkozásoknak nem kell iparűzési adót fizetniük. A településen telephelyet kereső vállalkozásoknak segítenek (többek között térképek, információk adásával) a megfelelő terület kiválasztásában. Több vállalkozói fórum megszervezésében is részt vettek már és a jövőben is fognak. Az önkormányzat által szervezett rendezvényeken (falunap, sportesemények, stb.) a borászati vállalkozások ingyenesen bocsátanak rendelkezésre különféle borokat, üdítőket.

Helyzetfeltárás

285



Bócsa: Az önkormányzat megítélése alapján a lakossággal való kapcsolattartás megfelelő. A kapcsolat formái: személyes beszélgetések, közmeghallgatás. További javítási lehetőséget az önkormányzat nem jelölt meg. Az önkormányzat kapcsolata a civil szervezetekkel, egyesületekkel jó. Az önkormányzat elvárásokat velük szemben nem jelölt meg. Az önkormányzat kapcsolattartása a vállalkozókkal közvetlen, személyes formában valósul meg. Az önkormányzat igyekszik őket bevonni a település rendezvényeinek megszervezésébe, sportesemények támogatására és kulturális események támogatására. Az önkormányzat elismeri a településért munkálkodók munkáját címek adományozásával. Ezen elismerésekben részesített személyek között szokott vállalkozó is szerepelni. Csengőd: Az önkormányzat szerint a lakosság és az önkormányzat kapcsolata jó. Ez a kapcsolat főleg a civil szervezetek fórumában, rendezvények megszervezésében valósul meg. További javítási lehetőséget látnak a több, bővebb kommunikáció megvalósításában, a civil szféra aktivizálásában. Ezzel kapcsolatos tervezett intézkedések a helyi médiában való megjelenési lehetőségek bővítése, a civil fórum élénkítése, kiterjesztése. Az önkormányzat kapcsolata a civil szervezetekkel jó és folyamatos. Az önkormányzat elvárása velük szemben az aktívabb véleményformálás és a közösségi rendezvények szervezésében való részvétel. Az önkormányzat kapcsolata a vállalkozásokkal – saját megítélésük szerint - jónak mondható. Ez a kapcsolattartás elsősorban a közösségi rendezvényeken való együttműködésben nyilvánul meg. A rendezvények megszervezésébe többé-kevésbé sikerül is bevonni a helyi vállalkozókat. Az önkormányzat igyekszik elismerni a településért munkálkodók tevékenységét, ennek formája a köszönőlevelek rendszeres nyújtása. Ezen elismerésben részesülők között helyi vállalkozók is szoktak szerepelni. Fülöpszállás: Az önkormányzat saját megítélése szerint kapcsolata a lakossággal jó, amely leginkább a községi rendezvényeken való részvételekben, a helyi újságban és a hangos hírdetések formájában jelentkezik. Fejlesztésekre lehetőséget látnak a községi és közösségi rendezvények, elsősorban kulturális rendezvények bővítésében. Az önkormányzat kapcsolata a civil szervezetekkel, egyesületekkel jó, elsősorban a közbiztonság területén, a Polgárőrséggel, a Horgászegyesülettel, a Vadásztársasággal a környezetvédelmi területen, a sportegyesületekkel a lakossági szórakoztatásban. Az önkormányzat elvárja a szervezetektől a további jó együttműködést és a még szorosabb kapcsolattartást. Az önkormányzat kapcsolatán a vállalkozói réteggel van mit javítani. Ez a kapcsolattartás a rendszeresen megrendezett fórumokat jelenti, amely iránt a vállalkozók érdeklődése nagyon csekély. Az önkormányzat nehezen tudja őket bevonni a település rendezvényeinek megszervezésébe, szponzorálási hajlandóságuk is nagyon szerény. Az önkormányzat igyekszik elismerni a településért munkálkodók tevékenységét, ennek formája a köszönőlevelek rendszeres nyújtása. Ezen elismerésben részesülők között helyi vállalkozók is szoktak szerepelni.

Helyzetfeltárás

286



Imrehegy: Az önkormányzat és a lakosság kapcsolattartása jó, ez leginkább a falunap, majális szervezésében való aktív részvételben nyilvánul meg. Az önkormányzat lát lehetőséget a kommunikációjuk javításában. Az önkormányzat és a helyi vállalkozók kapcsolatára vonatkozóan nem kaptunk értékelést. Az önkormányzat igyekszik őket bevonni a rendezvények megszervezésébe, a falunap szponzorálásába. Az önkormányzat oklevelet, címeket nem szokott adományozni. Izsák: Az önkormányzat és a lakosság kapcsolattartása jó, ez leginkább a lakossági fórumok, helyi sajtó révén valósul meg. Az önkormányzat kapcsolata a civil szervezetekkel szintén jó, együttműködés a kultúra és a közbiztonság területén valósul meg. Az önkormányzat anyagilag igyekszik a szervezeteket támogatni. A vállalkozókkal való kapcsolattartás is jól működik a településen. Ez a kapcsolattartás az ipartestület formájában mutatkozik meg. Az önkormányzat főleg a fogathajtás megrendezésébe igyekszik a helyi vállalkozókat bevonni. A településéért munkálkodókat izsáki emlékéremmel és díszpolgári címmel jutalmazza meg. Az elismerésben helyi vállalkozók is részesedni szoktak. Kaskantyú önkormányzata a lakossággal való kapcsolattartás javítását a lakosság pontosabb tájékoztatásával szeretné elérni. Ezzel kapcsolatban tervezett intézkedések: önkormányzati tájékoztató a kábel tévé egy külön csatornáján, ennek beindítása folyamatban van. Az önkormányzat kapcsolata megfelelő a civil szervezetekkel (faluvédő csoport, mozgáskorlátozottak, sportolók), rendszeres támogatást nyújt nekik. Cserébe az önkormányzat elvárása a civil szervezetekkel szemben, hogy a feladatukat a lehetőségekhez képest magas színvonalon lássák el. Ehhez viszont a civil szervezetek nagyobb támogatást kérnének. Az önkormányzat és a vállalkozások kapcsolattartását az önkormányzat részéről a nyitottság jellemzi, a jogszabály adta lehetőségek között segít a vállalkozások problémáinak megoldásában. A kapcsolattartás keretében a vállalkozók az önkormányzati és intézményi rendezvények szponzorálását segítik. Kecel: Az önkormányzat véleménye szerint a lakossággal való kapcsolattartása jó. Ez a kapcsolat a tájékoztatás, fórumokon és rendezvényeken való részvételben jelentkezik. A kapcsolat további javítására az eseti kérdésekben a lakosság véleményének kikérésének módját próbálja az önkormányzat kidolgozni. Az önkormányzat kapcsolata a civil szervezetekkel megfelelő, lehetőség szerint igyekszik az önkormányzat támogatni őket. Az önkormányzat és a helyi vállalkozók kapcsolata rendszeres, jó. Ez a kapcsolattartás elsősorban a támogatásokban és a véleménykikérésben mutatkozik meg. Az önkormányzat megpróbálja a helyi vállalkozókat bevonni a település rendezvényeinek megszervezésébe. A településért munkálkodók tevékenységét az önkormányzat minden évben adományokkal, díjakkal, kitüntetésekkel igyekszik elismerni. Ezen kívül nyaranta fogadást tart azok részére, akik anyagi segítséget nyújtottak a település rendezvényeinek megszervezéséhez. Ezen elismerések részesei között helyi vállalkozók mindig vannak.

Helyzetfeltárás

287



Kiskőrösi önkormányzat a kommunikáció javítását egy saját tulajdonú újság létrehozásával szeretné megoldani. Továbbá az önkormányzat érdemesnek tartaná két választókerületi ülés (február-november) megtartását is. A civil szervezetekkel a kulturális, sport területeken tudnak együttműködni. Az önkormányzat partnerépítési tevékenysége az egyházak és a civil szervezetekre is kiterjed. Páhi: A helyi lakosság és az önkormányzat kapcsolattartását megfelelőnek jellemezte az önkormányzat. Ez a kapcsolat a falugyűlés, önkormányzati tájékoztatók és falunapi rendezvények formájában jelentkezik. Ezzel kapcsolatban tervezi az önkormányzat a helyi honlap üzemeltetését. Az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolata megfelelő, főleg kulturális szinten működik. A helyi vállalkozásokkal a kapcsolata tűrhető. A kapcsolattartás évente egyszeri alkalommal megrendezésre kerülő fórum alkalmában mutatkozik meg. Az önkormányzat igyekszik bevonni a helyi vállalkozókat a falunapi rendezvények szponzorálásába, sportesemények díjazásába. Elismerésképpen díszpolgári címet, Páhi Községért emlékérmet adományoz. Soltszentimre: Az önkormányzat megítélése szerint kapcsolata a lakossággal közepes. Ez a kapcsolat a település rendezvényein való részvételben nyilvánul meg. További javításra az önkormányzat a közös rendezvények megszervezésében lát lehetőséget. Kommunikáció kiépítésével, erősítésével kapcsolatos, tervezett intézkedése az önkormányzati értesítő kiadása. Kapcsolata a civil szervezetekkel jó, célja az önkormányzatnak, hogy ezt a kapcsolatot fenntartsa. A vállalkozókkal való kapcsolata közepes. A kapcsolattartás a rendszeres fórumok, meghallgatások tartásában mutatkozik meg. Az önkormányzat igyekszik a helyi vállalkozásokat bevonni a település rendezvényeinek megszervezésébe, szponzorálásába. Elismerések, adományok nem jellemzőek. Az önkormányzat partnerépítési tevékenységének területe a lakosságot érintő problémák közös megoldása. Soltvadkert: Az önkormányzat és a lakosság kapcsolata a kérdőív szerint jó. Ez a kapcsolat a közmeghallgatások formájában jellemző. A kommunikáció további javítását nem tartja szükségesnek az önkormányzat. A civil szervezetekkel, egyesületekkel való kapcsolattartás a rendszeres összejövetelek formájában jelentkezik. Az önkormányzat elvárása velük szemben a céljaival való összehangolásban nyilvánul meg. Az önkormányzat és a helyi vállalkozók kapcsolata jó, főleg a rendszeres fórumokban, meghallgatások megtartásában, véleményeik összegyűjtésében, közös rendezvényekben mutatkozik meg. Az önkormányzat igyekszik bevonni a vállalkozásokat a szüreti fesztivál, sörfesztivál és borfesztivál megszervezésébe. A településért munkálkodók tevékenységét kitüntetéssel, cím adományozásával jutalmazza. Ezen adományokban részesítettek között vállalkozók is megjelennek.

Helyzetfeltárás

288



Tabdi: Az önkormányzat véleménye szerint a lakossággal való kapcsolattartás jó. A kommunikáció formája a falunapok, társadalmi rendezvények. Tervezett intézkedései ezzel kapcsolatban: önkormányzati értesítő kiadása, működtetése, postaláda felállítása bizonyos témákkal kapcsolatban, „Mindenki irodája”. A civil szervezetekkel, egyesületekkel szintén jó a kapcsolat. Elvárása velük szemben a közösségi együttműködés, a szervezetek elvárása a pénzügyi támogatás, kommunikáció fenntartása. Az önkormányzat és a vállalkozások kapcsolata jó, főleg a rendezvények támogatásában, társadalmi felajánlásokban mutatkozik meg. Az önkormányzat a falunapi, szüreti napi rendezvények támogatására, személyes közreműködésükre számít a szervezés lebonyolításában. A településért munkálkodók tevékenységét oklevél adományozásával igyekszik elismerni. Az elismerésben részesülők között a helyi vállalkozók is szerepelnek. Tázlár: Az önkormányzat véleménye szerint a kapcsolat a lakossággal megfelelő. Ennek formája a falugyűlés, gazdasági fórumok, civil szervezetek rendezvényei, népzenei rendezvények. További javítási lehetőséget lát az önkormányzat a helyi folyóirat, az Önkormányzati értesítő kiadásában. A kapcsolat a civil szervezetekkel jó, működő. Főleg a sportkörrel, vadásztársasággal, népzenei, nyugdíjas klubbal van kapcsolata. Az önkormányzat elvárása velük szemben az érdeklődés, szervezésben való aktív részvétel. A szervezeteknek támogatási igénye jelentkezik. Az önkormányzat és a vállalkozók kapcsolata a hatósági ügyintézés, személyes kérdésekben személyes intézkedések, személyes meghallgatás, vállalkozói infrastruktúra kiépítésének formájában valósul meg. Az önkormányzat a nyugdíjas klub és a rendezvények támogatására igyekszik bevonni a vállalkozókat. A településért munkálkodók tevékenységét oklevél adományozásával, valamint évfordulókon történő adományozással ismeri el. A kistérség, illetve a kistérség települései által irányított kommunikáció értékelése Az önkormányzatok, valamint a kistérségek tevékenységének bázisát a részvételi demokrácia jelenti, amelyben a települések igyekszenek a közvetlen demokrácia elemeinek erősítésére (polgárok részvételére, az öntevékenységre, önigazgatási elemekre építés). Az önkormányzatok arra törekszenek, hogy szolgáltatásaikkal az állampolgárok igényeinek teljes mértékben megfeleljenek, továbbá igyekszik változatos, választható és elérhető szolgáltatásokat nyújtani. Ezt hivatott segíteni a kistérségi együttműködés is. Az együttműködés erősítését lehetne a továbbiakban felhasználni, hogy a kistérségben megtalálható különböző szolgáltatások körét bővíteni, illetve költség-hatékony módon elérni lehessen. A kérdőíves felmérésből kiderül, hogy a lakosság tisztában van a kistérség szerepének jelentőségével, továbbá várja az ebben lévő lehetőségek kiaknázását. A Kiskőrösi kistérség önkormányzatainak meg kell kezdeni a különböző szolgáltatások kifejlesztését, amelyben fontos, hogy a lakosság aktív együttműködésére is lehessen számítani. A visszaérkezett kérdőívek alacsony száma azt mutatja, hogy a kommunikáció fejlesztésére még szükség van a térségben.

Helyzetfeltárás

289



10. SWOT ANALÍZIS

A település helyzetfeltárásából származó információk stratégiai szemléletű, rendszerezett összegzését tartalmazza a SWOT analízis. Ez a gyors elemzési forma lehetővé teszi a gyakran igen terjedelmes helyzetelemző tanulmányok megállapításainak áttekinthetőbbé tételét és egy komplex szemléletű, konszenzuson alapuló, a stratégiai tervezés további fázisaiban jól hasznosítható, esetenként rangsorolást is tartalmazó értékelés megalkotását.

Maga a módszer négy angol szó kezdőbetűjéből kapta a nevét:

S (strengths):

erősségek, melyekre a fejlesztés alapozható, tovább erősítendők

W (weaknesses):

gyengeségek, fejlesztést nem lehet rá alapozni, sőt gátolják azt, meg kell őket erősíteni

O (opportunities):

lehetőségek, kívülről segíthetik, ösztönözhetik a fejlesztést

T (threats):

veszélyek, melyek kívülről akadályozhatják a fejlesztés sikerességét

Az első két szempont tehát a térség belső adottságai alapján, míg az utóbbi kettő a külvilágban ható folyamatok alapján kerül megfogalmazásra. Az első két csoportba sorolt tényezők esetén a társulás jelentős, hatékony lépéseket tehet, azok erősítésére, befolyásolására. A második két csoport tényezőivel kapcsolatban a társulásnak, illetve az önkormányzatoknak nincs ráhatásuk, nem tudják befolyásolni az adott tényezőket, csak számolhatnak meglétükkel, de nem ők idézik elő.

Helyzetfeltárás

290



A kistérség társadalmi-szociális funkciói, kommunikációs tevékenysége Erősségek A kistérség az elmúlt néhány évben a lakosságát folyamatosan tudja növelni (több helyen is sikerült megállítani a népesség csökkenését) Van együttműködési szándék és terv az oktatás racionalizálására Meglévő együttműködések segítik a lakosság egészségügyi ellátását Gazdag kulturális élet, hagyományápolás az önkormányzatok támogatásával A lakosság tájékoztatását szolgáló média-eszközök mindenhol – különböző formában – rendelkezésre állnak

Gyengeségek A halálozások fajlagos mutatóját nem sikerül az országos szintre leszorítani, miközben az élveszületések száma ezt nem kompenzálja. Így a természetes fogyás nagyon erőteljes a térségben. Nehezen folyik a külterületi lakosság beilleszkedése A csökkenő középiskolai tanulólétszám miatt problémát jelent az oktatási intézmények fenntartása és a megfelelő színvonal biztosítása Nincs lehetőség felsőfokú képzés igénybevételére, kihelyezett tagozatok sem működnek Az önkormányzatoknak nincsenek hosszú távú elképzeléseik az oktatással kapcsolatban Nincs egymásra épülés az alap- és középfokú oktatás szerkezetében, illetve a szakképzés választéka nagyon korlátozott a térségen belül A térségben nagy a munkaképtelen, inaktív népesség aránya, amely eltartásra szorul Felsőfokú egészségügyi ellátás a kistérségben nem áll rendelkezésre, kórház nincs, szakorvosi ellátás korlátozott Rossz a közbiztonság a külterületeken A kulturális és hagyományőrző programoknak nincs kistérségi koordinációja Az önkormányzatok és a lakosság kapcsolattartása nem elég magas színvonalú és intenzív Az önkormányzatok és a kistérség marketing-tevékenysége nagyon „kezdetleges” Az önkormányzatok nincsenek tisztában az „egyedi imázs” kialakításának és az identitástudat, „kötődés” erősítésének jelentőségével Gyenge az önkormányzatok, illetve a kistérség és a vállalkozók együttműködése

Lehetőségek Színes vallási és etnikai összetétel jellemző A különböző egyházak jelentős közösségformáló és fejlesztő tevékenységet végeznek A nemzetiségek identitástudat erősítő munkája A roma szervezetek jelentős érdekvédelmi és fejlesztő tevékenysége Civil szervezetek megerősödése, és még több fejlesztő tevékenység átvállalása Lakossági aktivitás növekedése a kulturális és sport élet, valamint az egészségmegőrzés terén Egyre több pályázati lehetőség segíti a humánerőforrás fejlesztését, valamint a foglalkoztatási helyzet javítását Esélyegyenlőség biztosítását célzó pályázatok, és források Az egészségügy fejlesztését célzó források

Veszélyek A népesség elöregedő. A produktív, képzett népesség elvándorol a térségből A betelepülők korösszetétele, és vagyoni helyzete nem kedvező A külterületi tanyák gazdálkodási képzettség tekintetében nem a megfelelő kezekbe kerülnek Helyenként társadalmi feszültséget jelent a roma népesség jelenléte, és beilleszkedésének nehézségei A lakosság egyre érdektelenebb és szkeptikusabb a fejlesztő munkával, és az önkormányzatok tevékenységével kapcsolatban, ami gátja lehet a további fejlesztéseknek

Helyzetfeltárás

291



A kistérség gazdasági helyzete Erősségek Agro, öko- turizmus feltételei adottak Fejlett kertészeti (szőlő-gyümölcs) kultúra, szakértelem, hagyomány megléte Szőlőtermesztés, pincék megléte a borturizmust segíti elő A vállalkozások magas száma térségi összehasonlításban is Tanyás térségi struktúra a farmgazdálkodás alapegysége és idegenforgalmi vonzerő Bejáratott idegenforgalmi rendezvények Folyamatosan bővülő, egyre nagyobb létszámot is fogadni képes szálláshely-kapacitás Lótartás hagyománya Gazdák közötti összefogás erősödik, s ezáltal együtt több lehetőség nyílik meg előttük Gyengeségek Jelentős tőkehiány Túl magas a mezőgazdaságban élők aránya A termékek, termények feldolgozottsági szintje nem megfelelő Felaprózódott birtokszerkezet Fejletlen térségmarketing, kedvezőtlen térségi imázs Az eredetvédelem hiánya a szőlő- borágazatban Tárolókapacitások hiánya miatt a friss zöldség- gyümölcs termékek értékesítése szűk időtartamra esik Idegenforgalmi koordináció hiánya A turisztikai infrastruktúra egyenetlen színvonala Minimális a kiemelkedő minősítésű idegenforgalmi szolgáltatás aránya Összefogás hiánya a vállalkozók között Lehetőségek A kistérség központi elhelyezkedése, tranzit útvonal megléte A bio- ill. öko termékek piaca folyamatosan nő A turizmus speciális termékeit támogató országos prioritási rendszer alakult ki (pl. termálturizmus) A tájjellegű specifikumok iránt növekszik a kereslet a hazai és nemzetközi piacon egyaránt A minőségkontroll, a minőséggarancia, az eredetvédelem és termékazonosítás módszerei kidolgozottak, országos rendszerük kiépítése elindult Az alternatív energia hasznosítására számos hazai és nemzetközi programot hirdettek Vállalkozásokat támogató nemzeti gazdaságpolitika EU tagságunk piacnyitó hatása A kistérség gazdasági helyzetét segítő hazai és EU-s pályázati források A külső vállalkozói tőke érdeklődésének fokozódása, a magántőke bekapcsolódása a fejlesztésekbe Veszélyek A vállalkozások forráshiánya a szükséges fejlesztések hiányában a versenyképességük csökkenéséhez vezet A termelők körében meglévő bizalmatlanság, alacsony pályázati hajlandóság Mezőgazdasági megélhetőség bizonytalansága tovább nő, agrárválság A borszektorhoz kapcsolódó bűnözés terjedése, a „rossz hír” negatív hatásai Támogatási rendszerek gyakori változásai, bizonytalansága, szűkös forrása Európai Unióból érkező erős konkurencia elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacán Az országos és nemzetközi megítélésben a térség kedvezőtlen image-nek tartóssá válása Turizmusban a Balaton-Budapest túlsúlya elviszi a tőkét, a támogatásokat

Helyzetfeltárás

292



Térségi szerepek, településközi kapcsolatok

Erősségek Nemzetközi testvértelepülések megléte Kistérségen túlmutató kapcsolatok megléte Minden településnek megvan a helye, saját szerepe a kistérségen belül Két-három fős csoportosulások közötti együttműködés a kistérségen belül Együttműködési szándék több téren is a kistérségi együttműködésre

Gyengeségek Hazai testvértelepülések hiánya Közös összefogás gyenge minősége A testvértelepülésekkel való gazdasági kapcsolat hiánya Nagy és széles földrajzi fekvése, tanyás szerkezete miatt a kistérség egésze nem, csak néhány település tud napi szinten együttműködni Lehetőségek Térségi együttműködés egyre jobban felértékelődik, s ebből eredendően a térségi összefogás hatékonysága nő Pályázati lehetőségek olyan célok megvalósítására, amelyek több település összefogásával valósulnak meg. A kistérség szerves fejlődése az erős menedzsmenttel az uniós források következtében További hazai és nemzetközi kapcsolatok, testvértelepülésekkel való kapcsolatok szélesedhetnek Számos nagyváros (Kecskemét, Kiskunhalas, Baja és Budapest) közelsége Veszélyek A települések eltérő céljai feloszthatják a térségi egységet Partnerség hiányában az egyes települések nem tudnak fejlesztéseket produkálni, amely kihat a kistérségre is Térségi, településközi kapcsolatok sérülnek Nem sikerül kiaknázni a megjelenő forrásokat

Helyzetfeltárás

293



A kistérségi társulás gazdálkodása Erősségek Van elkülönült munkaszervezet, amely, amely a döntések előkészítését, feladatok ellátását végzi, illetve költségvetési szervként működik Van irodahelység, ahol megfelelőek a munkakörülmények és az infrastrukturális környezet a szervezet megfelelő munkavégzéséhez. Gyengeségek A gazdálkodással kapcsolatos adatok, információk nincsenek összegyűjtve, rendszerezve, illetve nem állnak rendelkezésre. Nincs áttekinthető terv a gazdálkodásra, forrásfelhasználásra vonatkozóan. Az önkormányzatok által fizetett hozzájárulások beérkezése sok kívánnivalót hagy maga után. Pályázati sikeresség összegszerűen nagyon kicsi Egyéb forrásnak, vállalkozói tőkének, stb. a gazdálkodásba, fejlesztésekbe való bevonása nem történt meg. Lehetőségek PPP-s konstrukciók kialakítása, és felhasználása a fejlesztések érdekében. Több szervezeti forma létrehozása, és mint eszköz alkalmazása az egyes pályázati típusoknál (Alapítvány, Kht, stb.) Hosszú és rövid távú tervek kidolgozása a megfelelő vagyongazdálkodáshoz Állami és megyei támogatások megléte Több pályázati lehetőség és támogatás nyílik a társulás szervezeti fejlesztésére Veszélyek Az állami támogatások elmaradnak A pályázatokon való részvétel alacsony marad, vagy a tájékozatlanság miatt, vagy pedig az önerő hiánya miatt.

Helyzetfeltárás

294



Környezeti állapot Erősségek jelentős beruházások a szennyvízcsatornázás és -tisztítás területén az ivóvízminőség javításának programja termálvízkincs található a terület alatt a kistérség településeinek legtöbbje megkapta az érzékeny és fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi besorolást, amely segíti a vízminőség védelmét Bács-Kiskun megye egyéb térségeihez képest a kistérségben jelentős a felszíni állóvizek aránya az ipari eredetű lég- és zajszennyezés nem jelentős a kistérségben a földgáztüzelés elterjedése jelentős javulást hozott a levegő minőségében a kistérség minden települése csatlakozott valamely regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez és a helyi hulladékgazdálkodási tervek is elkészültek az elmúlt évben vagy e munkával párhuzamosan készülnek a rendszeres szilárd hulladékgyűjtés és -szállítás megoldott a szelektív hulladékgyűjtést a legtöbb településen 2005-ben bevezetik a kistérség természeti értékekben nagyon gazdag, melyek jelentős része országos védettség alatt áll, sőt, nemzetközi viszonylatban is jelentős Gyengeségek a hátsági területeken tapasztalható talajvízszint süllyedés a mezőgazdaság, a természet- és környezetvédelem szempontjából is hátrányos talajvíz szennyezettsége több település is nitrátérzékeny területen fekszik a rétegvízkészlet csökkenése az ivóvíz minősége nem felel meg az előírásoknak a szélerózió nagy méretet ölt a kistérségben, amely károsítja a talajokat és rontja a levegő minőségét a felhagyott és nem rekultivált bányagödrök, a műszaki védelem nélküli, nem rekultivált szilárd és folyékony hulladék lerakók veszélyt jelentenek a talajra és a felszín alatti vizekre a közlekedés okozta lég-, zaj- és rezgésszennyezés az 52. sz., az 53. sz. és az 54. sz. főút mentén jelentős a települési folyékony hulladék elhelyezése nem mindenhol megoldott a veszélyes hulladékok gyűjtése megoldatlan Lehetőségek a termálvíz által szolgáltatott geotermikus energia bevonása az energiagazdálkodásba környezetvédelmi pályázati források (hazai, Európai Uniós) számának növekedése a szigorodó környezetvédelmi előírások betartása segíti a környezeti állapot javulását a környezetileg érzékeny területekre irányuló nemzeti programok és támogatási rendszerek (pl.: Agrárkörnyezetvédelmi Program) a vízmegőrzési programok (pl.: az Alföld Programban) helyet kapnak a regionális fejlesztésben a természetvédelmi területeket, ill. természetes élőhelyeket célzó ökoturizmus iránt növekvő hazai és nemzetközi kereslet a környezettudatosság növelését célzó országos és nemzetközi oktatási programok és akciók Veszélyek pénzhiány miatt a környezetvédelmi beruházások háttérbe szorulnak a szigorúbb környezetvédelmi előírások betartatása nem lesz következetes az összefogás hiánya, az együttműködésből adódó előnyök elmaradása az erdősítés, fásítás, mezővédő erdősáv-rendszer kialakításának elmaradása esetén fennmarad, sőt fokozódhat a talajdefláció A lakosság hozzáállása nem változik a környezet védelme tekintetében Helyzetfeltárás

295



Zöldfelületi rendszer, élővilág, településkép

Erősségek A Kiskunsági NP közelsége Tanyás településszerkezet megőrzése, Rendezett zöldfelületek, szép településkép a kistérségben Tájba illő építkezés A települések rendelkeznek műemlékekkel Gyengeségek Nem kimondottan előnyös talajtani adottságok (homok), Kevés zöldfelület, Gyomnövények folyamatos terjedése, Kevés kapacitás a zöldfelületi fejlesztésekre. A védett épületek állapota nem mindenhol megfelelő A tanyavilág nem megfelelően fejlesztett környezeti szempontból Lehetőségek Különböző céllal (pl: egyes feladatok ellátására, kerékpárút létrehozására) együttműködések létrehozása a települések között, Pályázati források a településközpontok rendbetételére, zöldfelületi fejlesztésekre Veszélyek Kevés figyelem fordítódik a zöldfelületi fejlesztésekre az anyagi források hiánya miatt Tovább halódik a tanyavilág, Lakossági érdektelenség a környezetük fejlesztése, szépítése iránt A minden szempontból kevésbé élhető kistelepüléseken tovább fogy a lakosság, elhanyagolják a fejlesztéseket.

Helyzetfeltárás

296



Közlekedés, elérhetőség

Erősségek A burkolt belterületi utak magas aránya Kerékpárutak megléte néhány településen

Gyengeségek Hiányzó településközi úthálózati elemek Belterületi utak rossz állapota A külterületi utak rossz állapota Balesetveszélyes csomópontok A kerékpárút-hálózat hiányos kiépítettsége Autóbuszmegállók nem megfelelő kiépítettsége (pl. váró) Kevés parkolóhely A kistérségi együttműködés a közlekedés területén még gyerekcipőben jár

Lehetőségek Közeli autópálya (M5) Magas főútsűrűség Vasúti kapcsolat, nemzetközi vasúti folyosó megléte Kiterjedt autóbuszvonal-hálózat Kerékpáros turizmus fejlesztése

Veszélyek A közúti forgalom növekedése miatt nő a zsúfoltság és a balesetveszély A települési elkerülő utak építése tovább húzódik Pénzhiány miatt nem valósulnak meg a hiányzó települési összekötő utak Az alsóbbrendű utak állapota tovább romlik A közforgalmú autóbusz-közlekedés színvonalának romlása, a járatsűrűség csökkenése A vasúti közlekedés színvonala romlik Egyes vasútvonalak létének megkérdőjelezése

Helyzetfeltárás

297



Infrastrukturális ellátottság Erősségek A települések nagy részén kiépült ivóvízhálózat Vezetékes földgázzal való ellátottság belterületeken történő kiépülése Térségi együttműködési szándék erőssége Több fejlesztési projekt települések együttműködésével valósult meg KábelTV hálózat kiépítésének magas aránya Mobilszolgáltatók általi teljes lefedettség Gyengeségek Térségi ivóvízminőségi problémák Sok településen a közműcsatorna-hálózat fejlesztések elmaradása Közcsatorna-hálózat kiépítettségének alacsony foka Villamos energia ellátás színvonalának problémája a külterületeken Forráshiány Lehetőségek Infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően városi életforma térnyerése Infrastrukturális fejlesztésekben az EU-s pályázatok magas nyerési aránya Környezet minőségének javulása Veszélyek Külterületi ivóvíz- és szennyvízhálózati fejlesztések forráshiány miatti elmaradása Külterületi népesség életkörülményeinek konzerválódása Alacsony infrastrukturális fejlettség miatti befektetések elmaradása

Helyzetfeltárás

298

KISKŐRÖS ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS részére. I. kötet HELYZETFELTÁRÁS

Recommend Documents