KISGYÖR ÉS MOCSOLYÁSTELEP

PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529. Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3530. Miskolc, Hadirokkantak u. 6. II/1. Tel/Fax: /46/ 356-345 E-mail: [email protected]

KISGYÖR ÉS MOCSOLYÁSTELEP

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Kisgyőr és Mocsolyástelep községek településrendezési terve

2

KÜLZETLAP

Településtervező:

Soltész Jánosné TT-1-05-0114-SZKI/2001 TR-1-05-0114/2002 05-0114-SZKI-SZK

Építésztervező:

Barnáné Papp Tünde 05-0196-É3-É

Közlekedés tervező:

Galajda Péter

Munkatársak:

Holló György Pozsgai István Sallai Attila Sejkóczki András

Miskolc, 2004. május hó

Soltész Jánosné ügyvezető

Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


3

TARTALOMJEGYZÉK I. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Határozati javaslat a Településszerkezeti Tervhez Településszerkezeti Terv a BELTERÜLETRE TSZ-1 M= 1:4000 Településszerkezeti terv a KÜLTERÜLETRE TSZ-2 M= 1:25 000 II. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Helyi építési Szabályzat Szabályozási terv a belterületre SZ-1 M = 1:2000 Szabályozási terv a külterületre SZ-2 M = 1:10 000 III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A./ A TELEPÜLÉSRENDEZÉST MEGALAPOZÓ KONCEPCIÓ ÖSSZEFOGLALÁSA 1./ A településfejlesztési koncepció irányelvei 2./ A mezőgazdaság fejlesztésének javaslata 3./ Az ipar és szolgáltatás fejlesztésének javaslata 4./ Az idegenforgalom fejlesztése 5./ A népességszám alakulása, humán erőforrás B./ A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JAVASLATAI 1./ A beépítésre szánt területek (központi belterület rendezésének javaslata) 1.1./ Az épített környezet értékei 1.2./ A tervezett településszerkezet 1.3./ A tervezett területfelhasználás 1.3.1./ A belterület/beépítésre szánt terület 1.3.1.1./ Lakóterületek 1.3.1.2./Településközpont vegyes területek 1.3.1.3./ Gazdasági területek 1.3.1.4./ Különleges területek 1.3.1.5./ Zöldterületek 1.3.2./ Beépítésre nem szánt területek 1.3.2.1./ Mezőgazdasági területek 1.3.2.3./ Egyéb területek III./1. Környezetvédelmi és tájrendezési javaslat III./2. Közlekedésfejlesztési és rendezési javaslat III./3 Közműfejlesztési javaslat C./ VÁRHATÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HATÁSOK IV. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


4

Tervlapok:

Környezetvédelmi és tájrendezési javaslat A-KÖ M=1:10 000 Vízhasználat fejlesztési javaslat A-VI

M=1:4000

Szennyvízelhelyezési fejlesztési javaslat A-VSZ M=1:4000 Vízkárelhárítási javaslat A-VCS

M=1:4000

Gázellátási és villamosenergia ellátási javaslat A-VG M=1:4000 Hírközlési fejlesztési javaslat A-VH

M=1:4000



5

JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ I.

KISGYÖR ÉS MOCSOLYÁSTELEP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV



6

HATÁROZATI JAVASLAT:

Tárgy: KISGYŐR ÉS MOCSOLYÁSTELEP KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉRE készített településszerkezeti terv elfogadásához. Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1.) A Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét a Településszerkezeti Leírás szerint állapítja meg. 2.) A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során a Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településrendezési Leírásban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

Felelős:………………………………………..polgármester

…………………………………………jegyző

Határidő: folyamatos

Előterjesztés: KISGYŐR ÉS MOCSOLYÁSTELEP Településszerkezeti Tervéhez. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


7

I. FEJEZET 1.) A Településszerkezeti Terv hatálya a település teljes közigazgatási területére kiterjed. A tervezési területen a területfelhasználást korlátozó tényező a kedvezőtlen terepadottság, helyenként a vízmosásokkal szabdalt terület. Az egész terület jelenleg teljes közműves szennyvízelvezetéssel ellátott terület. 2.) Az 1.) pontban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírásoknak (az OTÉK, az ágazati szabványok stb.) megfelelően és jelen Településrendezési Leírás és Településszerkezeti Terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat együttes alkalmazásával szabad. 3.) A területfelhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzat határozza meg. Igazgatási és belterületi határ 1.) A település közigazgatási határa Kisgyőrön és Mocsolyáson is változik. 2.) A belterületi határ/beépítésre szánt terület határa megváltozik. /A megváltozott belterület vonatkozó részének rendeltetését jelen Településszerkezeti Terv határozza meg. A belterületi határ módosításának tárgyát képezik a különleges területek kijelölése, illetve a lakó, vagy üdülő területek, illetve a gazdasági területek./ 3.) A Településszerkezeti Terv távlati fejlesztési területeket is kijelöl. E területek szakaszosan kerülnek átminősítésre a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében. 4.) A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken lévő településszerkezeti és területfelhasználási egységek funkció és beépítési mód szerint az alábbiak szerint tagolódnak a megváltozott területhasználat szerint: a.) beépítésre szánt területekre, azon belül építési övezetekre b.) beépítésre nem szánt területekre, azon belül önálló funkcionális övezetekre tagozódnak 5.)Az egyes területek területfelhasználási módját a Településszerkezeti Terv, az építési övezeti besorolást a Településszerkezeti Tervvel összhangban lévő Szabályozási Terv határozza meg. A Településszerkezeti Terv elemei: Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


-

8

a közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája a területfelhasználási egységeken belül eltérő funkciójú területegységek határai szintterületi sűrűség

A Településszerkezeti Terv módosítása: -

A Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet és a hozzá tartozó Településrendezési Leírást módosítani kell. Amennyiben a változás övezeti szabályozást is érint, úgy a Szabályozási Tervet és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzatot is módosítani kell.

-

A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a módosítás az érintett területfelhasználási egységet magába foglaló legalább egy tömbre vonatkozzon, és az adott terület környezetében lévő szomszédos tömbök együttesét is vegye figyelembe.

-

Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket és főforgalmi, forgalmi és gyűjtőutakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét figyelembe kell venni.

II. FEJEZET A TELEPÜLÉS TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK VÉDELMI ELŐÍRÁSAI A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek: - levegőtisztaság védelem általános levegőtisztaság-védelmi övezet, illetve a BÜKKI NEMZETI PARK területe az ökológiailag érzékeny levegőminőségi kategóriába tartozik. - vízminőség védelem Felszíni szennyeződésre közepesen érzékeny terület A fokozottan érzékeny terület, intézkedési Ci=C1kategória

szennyezettségi

határérték

- föld védelem A termőföldön történő beruházás esetén a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni - hulladékgazdálkodás A regionális hulladékgyűjtő rendszerbe távlatban be kell kapcsolódni. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolásáról gondoskodni kell. A dögkút ártalmatlanításáról gondoskodni kell. - zaj és rezgés elleni védelem Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


9

falusias területi kategóriába sorolható a település teljes belterülete - természetvédelem a BÜKKI NEMZETI PARK és annak tájképvédelmi övezete - állattartással kapcsolatos előírások az állattartási szabályrendelet érvényes

III. FEJEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HÁLÓZATI ELEMEI Forgalmi út (Kisgyőr-Mocsolyástelep) 25 117-es számú KM út Települési fő út (Kisgyőr- Kossuth út, Mocsolyástelep- Fő út –923- 988-1000-1004-958-905 hrsz út.) Bekötő utak Tervezett integrált erdőgazdasági és kerékpárút Miskolctapolca felé.

IV. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA (TERÜLETI ELEMEK) Beépítésre szánt területek: 1.) Lakóterületek Lf-1 övezet (falusias, hagyományőrző, aprótelkes beépítéssel) Lf-2 övezet (falusias, kertes karakterrel keveredő hagyományőrző, szalagtelkes beépítéssel) Lf-3 falusias, kertes lakóövezet Szintterületi sűrűség: 0,5 2.) Településközpont vegyes terület Vt - (településközpont vegyes terület) Szintterületi sűrűség: 1,4 3.) Különleges területek (sportpálya, temető, camping, erdei iskola, erdei óvoda, honvédségi terület, rekultivált kőbánya, szabadidő központ terület stb.,) Szintterületi sűrűség: 2,0 4.) Üdülőterületek Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


10

Üh hétvégiházas terület Szintterületi sűrűség: 1,0 5.) Beépítésre nem szánt területek: 6.) Közlekedési és közműelhelyezési területek 7.) Zöld területek 8.) Erdő területek 9.) Mezőgazdasági területek Má-I szántó művelésű területek – intenzív használattal Má-E gyep, legelő területek – extenzív használattal Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület és szőlő, gyümölcs ültetvények területe 10.) Védelmi célú területek a tervezett védő erdősávok 11.) Egyéb területek

V. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME Műemléki védelem alatt áll Református templom ( Dózsa György út ) Védettségi határozat száma 22509 /1958. Hrsz. 259. Ref. Templom, 1776. Barokk. 18 sz. Műemléki környezet a Református Templom körül ( Hrsz.: 268 ) Helyrajzi szám 259 95/1 96/2 97 98/1 99/1 276 267 269 270 262 a.) Helyi védelem alatt álló épületek esetén:

Megnevezés út lakóterület lakóterület lakóterület lakóterület lakóterület út lakóterület lakóterület lakóterület lakóterület



11

A homlokzati megjelenés megtartandó, vagy rekonstruálandó. b.) Hagyományos építészeti karakter védelemre javasolt terület: A Petőfi út, Dózsa György és a Rákóczi út környezete c.) Építészeti karaktervédelem területe Egyes építészeti részletelemek, pl. színezés, ablakforma, megjelenítendők az újonnan építendő, vagy átépítendő lakóházakon

díszítés

d.) Helyi, önkormányzati védelemre javasolt épületek: KISGYŐR utca 1. Vadas 2. Jókai Mór 3. Jókai Mór 4. Dózsa György 5. Dózsa György 6. Dózsa György 7. Dózsa György 8. Dózsa György 9. Dózsa György 10. Dózsa György 11. Dózsa György 12. Hegyalja 13. Akác 14. Arany János 15. Arany János 16. Arany János 17. Arany János 18. Völgy 19. Völgy 20. Völgy 21. Völgy 22. Völgy 23. Rákóczi 24. Rákóczi 25. Rákóczi 26. Rákóczi 27. Rákóczi 28. Rákóczi 29. Széchenyi 30. Táncsics 31. Táncsics 32. Vasvári 33. Vasvári 34. Vasvári 35. Alvég 36. Kossuth Lajos

Hsz. 11 3 5 7 14 18 32 47 49 46 71 7/a 29 21 25 28 14 24 48 69 6 14 23 25 47 59 25 1 14 14 19 23 1

Hrsz. 143 83 82 124 788 786 271 101 100 260 88 20 39 64 68 104 72 358/2 352 311 306 152 645 641 382/1 381 369 362 619 599 565 670 681 679 748 691



37. 38. 39. 40. 41.

Kossuth Lajos Kossuth Lajos Petőfi Sándor József Attila Szemere

51 7 4 6

12

730 513 771/2 779

MOCSOLYÁSTELEP 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

923 929 919 915 968 907 903

VI. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 1.) Helyi közút céljára történő lejegyzés 2.) Beültetési kötelezettség 3.) Elővásárlási jog VI. FEJEZET AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV VONATKOZÁSAI Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. évi törvény – mely célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastruktúrális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére – alapján meghatározott országos ökológiai-, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezetei érintik a település közigazgatási területét. Az övezetekre vonatkozóan az említett jogszabály előírásait kell alkalmazni

VII. FEJEZET Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


13

A FEJLESZTÉSI CÉLOK VÉGREHAJTÁSÁNAK IRÁNYAI A RENDEZÉSI TERV KERETEIN BELÜL A képviselő testület a fejlesztésre szolgáló rendezést úgy kívánja végrehajtani, hogy először a belterületi tartalékok a foghíjas területek kerülnek beépítésre, majd ezt követően kerülhet sor új utcák nyitására és telek átrendezésre. A lakóterületet K-i irányban kívánja fejleszteni. Hálózati elemek vonatkozásában lehetőséget ad kistérségi integrált erdőgazdasági és kerékpárút fejlesztésével kapcsolatot teremteni Miskolc-Tapolcával. A terven belterületbe vonásra jelölt területeket fokozatosan, az adott területre vonatkozó egyedi határozattal (az egyéb jogszabályok által előírt feltételek egyidejű teljesülése esetén) lehet belterületbe vonni. Bármely belterületbe vonási határozat csak akkor hozható meg, ha az érintett területek belterületbe vonásának és fejlesztésének anyagi terheit a mindenkori területtulajdonosok az Önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban vállalták (pl. továbbterveztetés, közművesítés, közintézmény-bővítés stb. költségei). A szabályozási, telekalakítási terveket csak településrendező közreműködésével lehet elkészíteni. Azoknak a területeknek, építési telkeknek, amelyeken olyan tevékenység folyik, amely a szakhatóságok egyedi vagy általános környezeti előírásait meghaladja, védőövezettel kell rendelkezniük. Amennyiben e terv jóváhagyása után kerül sor a tevékenység megkezdésére, akkor az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és ennek függvényében további intézkedéseket tenni. (pl.: védőövezet létesítése, tevékenység megtiltása, stb.) A jelenleg már védőövezettel rendelkező telkek esetében rendszeresen felül kell vizsgálni a kibocsátási határértékeknek való megfelelést, hogy nem szükséges-e a módosítás (védőövezet csökkentés vagy növelés). A jelenleg védőövezettel nem rendelkező, de már termelési tevékenységet folytató azon telkeknél, amelyekkel kapcsolatban a területen folytatott tevékenységből (vagy egyéb módon) arra lehet következtetni, hogy a környezetre a megengedett határértéknél nagyobb értékekkel hatnak, az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és védőövezet nagyságát, illetve ennek függvényében kell megállapítani a területre vonatkozó rendelkezést. A település fejlődésével párhuzamosan a közintézmények kihasználtságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A lakosság igényeinek megváltozásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybővítésekről (telekvásárlás, építés). Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


14

Szorgalmazni kell, hogy a helyi közút céljára történő lejegyzéskor a közút kialakításában érdekeltek a kártalanítási igényükről lemondjanak. Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. A településszerkezeti tervben foglaltak folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

megvalósítását,

A

tárgyi

terv

megvalósítását

elősegítő

és

megvalósíthatóságát személyi

feltételek

A településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. A pályázatokon való részvételhez településfejlesztési programokat kell kidolgozni. A Polgármesteri Hivatalnak a településrendezési tervek érvényesítése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról.



15

JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

KISGYÖR ÉS MOCSOLYÁSTELEP II.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT



16

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT KISGYŐR - MOCSOLYÁSTELEP Önkormányzata Képviselőtestületének 2004./ ............... rendelete TERVEZET KISGYŐR-MOCSOLYÁSTELEP község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg. A rendelet hatálya 1.§ 1.) A rendelet területi hatálya kiterjed KISGYŐR - MOLYOLYÁSTELEP teljes közigazgatási területére. 2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. 2. § 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt a) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet. Kötelező szabályozási elemek: - a közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala - építési határvonal - az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai - a területfelhasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás - a legnagyobb beépítettség mértéke - a megengedett építmény magasság Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


-

17

a minimális telekméret a kötelező beépítési vonal a környezetvédelmi előírások korlátozások 3. §

1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt a) Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet. 2.) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt) a.) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni: - a szabályozási vonalakat, - a területfelhasználási egységek határát, - a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát, - a területfelhasználási egység, illetve övezet jelét, - a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek (földrészlet) nagyságát, - a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét, - a belterület bővítés határát. b.) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg. 3.) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.

I. Fejezet A telkek beépítésének feltételei 4.§ 1.) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. 2.) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni - a zárt rendszerű csapadékvízelvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet. 3.) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt



18

rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembehelyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni. 4.) Valamennyi övezetben elhelyezhetők: -a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretein belül, kivéve a településközpont vegyes területet, itt az (5) bekezdés szerint kell eljárni. -a köztárgyak, -a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények, -a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak, -a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők. 5.) A településközpont vegyes területen légvezeték építése csak engedélyezhető, ha a földkábel beépítése műszakilag nem megoldható.

akkor

6.) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése Építéshatósági eljárások 5. § 1.) A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-a tartalmazza. 2.) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja: a.)Építmények felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése a településközpont vegyes területen valamint a helyi védelem alatt álló épületek és ezek három szomszédos telken található épületek esetében b.)Az építmények közterületről és közterületként használt területekről látszó homlokzati felületein az 1 m2-nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.



19

c.)A község bel és külterületén belül minden 50 m2 területet meghaladó térburkolatot csak engedélyezett terv alapján lehet megvalósítani. d.)Az építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni. 3.) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető, kivéve az újság árusítására szolgáló pavilon. 4.) Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetben nem illő idegen elemek pl. pincegarázsok, utcai erkélyek stb. valamint a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra. 5.) Ideiglenes, 30 napot meghaladó közterület használat esetében építmény elhelyezése csak az építésügyi hatóság szakhatósági véleménye alapján engedélyezhető. Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 6. § 1.) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz. 2.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. 3.) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosíthatók, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. 4.) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. 5.) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.



20

7. § A közigazgatás területfelhasználási egységeinek tagozódása 1.) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. 2.) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, valamint a zártkertekhez pincesoronként a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak. 3.) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (övezetek) tagozódik: a.) falusias lakóterületek b.) településközpont vegyes terület c.) különleges terület c.) üdülő területek 4.) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik: a.) közlekedési és közműterület, b.) zöldterület c.) erdőterület e.) mezőgazdasági rendeltetésű terület f.) egyéb rendeltetésű terület 8. § A belterületi határ módosítása 1.) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével. 2.) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. 3.) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) a tartalék lakó és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek.



21

II. FEJEZET Beépítésre szánt területek Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások Telekalakítás 9. § 1.)Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése. 2.)Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor a) amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani, b) amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell. 3.)Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek. 4.)A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki. 5.)Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható. 6.)A telekalakítás szabályai: a.)Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI.08.) FVM rendelet szerint kell eljárni. b.)Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen. c.) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani. Általános előírások 10. § 1.)A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


22

egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek. 2.)Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza. 3.)A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető. 4.)Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot. 5.)A talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki. 6.)A 15%-nál nagyobb lejtésű telkek esetén az építési engedélykérelemhez geodéziai felmérést kell csatolni. 7.)Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m. 8.)Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg. 9.)A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható. 10.)A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély. 11.)Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket. 12.)Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó mellékleteinek megfelelően szabad.



23

13.)A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani. 14.)A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek. 15.)Közcélú vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények lakóterületen nem, egyéb területen a lakóépülettől 50 m-re helyezhetők el. 16.)Lakótelkeken csak magáncélú és–tulajdonú létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.

vezeték

nélküli

hírközlési

17.)Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:    

műemléken és a hozzá tartozó telekterületen, műemléki környezet területén, helyi értékvédelmi területen, lakóépülettől 50 méteren belül.

18.)Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy a 253/ 1997. (XII.20.) Korm. rendelettel kiadott OTÉK 106.§ (1) bek. szerint a vonatkozó külön jogszabályok és a kötelező szabványok előírásainak megfeleljen. 19.)Ha az érintett területen kazán vagy más nyomástartó berendezés, gáz vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés, 0,4 KV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezés, illetve kábel (távfűtő vezeték), valamint PB gázpalack cseretelep, föld alatti és föld feletti tartályok, autógáz- és üzemanyagtöltő-, továbbá gázfogadó és nyomásszabályozó állomások, 140 kW feletti hőterhelésű gáz- vagy olajtüzelő berendezés kerül elhelyezésre, akkor első fokon a területileg illetékes műszaki bizottsági felügyelet jár el. 20.)Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 17.§ f). pontja alapján: Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a termőföld, vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításához adott engedélyét. A földrészletek más célú hasznosítása esetén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény 15.§ (1) – (2) bekezdésében foglaltak alapján a hatáskörrel rendelkező illetékes természetvédelmi szakhatóságot (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága) a 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet alapján a véleményezési és engedélyezési eljárásba be kell vonni.



24

Kialakult állapot 11. § 1.)A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani: a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét. b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet. c) kialakult telekméret: a ténylegesen meglévő telekméret. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni. 2.)A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni: a) az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén. b) az oldalkert min. mérete el kell érje a 4 m-t.(de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet.) c) a hátsókert min. mérete el kell érje a 4 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet) d) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg:  sem a 40 m-t.  sem az övezetre előírt telekmélységet  sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét. e) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg  sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság értékével csökkentett értékét  sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét.  sem a 20,0 m-t. 3.)A kialakult állapot esetén az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni: -a legnagyobb beépítettség mértéke nem növelhető, amennyiben nagyobb az övezetben megadott legnagyobb beépítettség mértékénél, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni.



25

-amennyiben az épületmagasság értéke nagyobb mint az övezetben megadott érték, úgy megtartható, de új építés esetén a szabályozott értéket kell alkalmazni. -amennyiben a telekterület kisebb, mint a szabályozott érték, de az egyéb paraméterek megfelelnek az övezeti előírásoknak, de telekmegszüntetés nem érinti, akkor az beépíthető. 300 m2-nél kisebb kialakult telek azonban nem minősül építési teleknek, ez alól kivétel a pincés terület. 4.)Az illeszkedés általános szabályai: A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadon álló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magassága nem haladhatja meg a 4,0 m-t. 5.)Kialakult telektömbben az építési vonal: a.)foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő. b.)ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő. 5.)Kialakult telektömbben az illeszkedés szabályai alapján a legnagyobb épület, illetve építménymagasság: foghíj esetében nem haladhatja meg:  sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát  sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított –utcaképi átlagos építménymagasságot. saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg  sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát,  sem az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságát, 6.)Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága általában - ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé. a.)szabadon álló beépítés esetén az új magas-tető hajlásszöge megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


26

Lakóterületek általános előírásai 12. § 1.)A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint  termelő kertgazdasági építmény,  a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m 2 beépített szintterületig  kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig  igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig  szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig  sportlétesítmény  üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el  nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény 2.)Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:  Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.  Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet. 3.)Az építési hely (építmények elhelyezése) feleljen meg:  a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,  a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,  a levegőminőségi előírásoknak,  működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,  az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat. 4.)A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan. 5.)Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását. 6.)Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető. 7.)Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:  

Az épületek közötti távolság betartandó, Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak





27

abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került. Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.

8.)A kiskereskedelmi üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény csak eseti elbírálással, a városképi szempontok figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók. 9.)Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.   

Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m, kifutója 12,0 m Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen.

Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges. 10.)Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el. 11.)A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű városképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg. 12.)Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák. 13.)A „kismélységű telkek beépítése: A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani. Kisméretű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m –nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol. A „kisméretű” telkekre vonatkozó külön előírások: ca) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


28

cb) Ha a kisméretű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét. Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kisméretű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni. A lakóterület övezetei Falusias lakóterület Lf-1 építési övezet 13. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak. a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel. b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 300 m 2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be). e.) bármely funkció elhelyezése esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát I. TÁBLÁZAT Lf-1 Beépítési mód

Övezeti jele

Az építési telek Legkisebb Legkisebb területe szélesség M2 300

M 16

Legnagyobb beépítettsége % 30

Építmény Max. magassága** M 4,0-5,0

OldalhatáLf-1 ron álló O Szabadon Lf-1 300 16 30 4,0-5,0 álló SZ Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki. **Az építmény magasság sík terepen 4,5 m 10 % os lejtő fölött , ha a telek az utca felé lejt , az építmény magasság 5,0 ellenlejtés esetén pedig 4,0 m.

Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület 40 % - terepszint alatti létesítmény: önálló, pice, támfal garázs statikai méretezés alapján talajmechanikai szakvélemény alapján építhető - környezetvédelmi besorolások levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


29

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület - Közművesítés: teljes A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező. Lf-2 építési övezet 14. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak. a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel b) az övezetben zártsorú beépítés (hézagosan zártsorú beépítés) nem engedhető. c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 800 m 2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be). e.) bármely funkció elhelyezése esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát II.TÁBLÁZAT Lf-2 Beépítési mód

Övezeti jele

Az építési telek Legkisebb Legkisebb területe szélesség m2 800

Legnagyobb beépítettsége

M % OldalhatáLf-2 16 30 ron álló O Szabadon Lf-2 800 16 30 álló SZ Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki. *Az építmény magasság sík terepen 4,5 m 10 % os lejtő fölött, ha a telek az utca felé lejt, az építmény magasság 5,0 ellenlejtés esetén pedig 4,0 m.

Építmény -max. magassága** M 4,0-5,0 4,0-5,0

(2)A telekhasználat belső határvonalai Lakó- és gazdasági udvar határvonala - Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el. - Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető. - Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.



30

Gazdasági és kert határvonala - Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna. - A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be, (3) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelete szabályozza. (4) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően: -

jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló nyári konyha, mosókonyha, szárító egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.), az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók), hőtermelést szolgáló épület (kazánház).

Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület 40 % - terepszint alatti létesítmény: önálló, pice, támfal garázs statikai méretezés alapján talajmechanikai szakvélemény alapján építhető - környezetvédelmi besorolások levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület - Közművesítés: teljes A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező. Lf-3 építési övezet 15. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. táblázatban előírtaknak. a) a lakóépület legfeljebb négylakásos lehet, de legfeljebb négy rendeltetési egység helyezhető el b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél



31

d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 700 m 2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be e.) bármely funkció elhelyezése esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát III. TÁBLÁZAT Lf-3. Beépítési mód

Övezeti jele

Az építési telek Legkisebb Legkisebb területe szélesség m2 700

M 16

Legnagyobb beépítettsége % 30

OldalhatáLf-3 ron álló O Szabadon Lf-3 700 16 30 álló SZ Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki. *(K) kialakult **Az építmény magasság sík terepen 4,5 m 10 % os lejtő fölött, ha a telek az utca felé lejt, az építmény magasság 5,0 ellenlejtés esetén pedig 4,0 m.

Építmény max. magassága** m (K)* 4,0-5,0 (K) 4,0-5,0

(2)A telekhasználat belső határvonalai Lakó- és gazdasági udvar határvonala - Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el. - Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető. - Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. Gazdasági és kert határvonala - Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna. - A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be, (3) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelete szabályozza. (4) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően: -

jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló nyári konyha, mosókonyha, szárító Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


-

32

egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.), az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók), hőtermelést szolgáló épület (kazánház).

Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület 40 % - terepszint alatti létesítmény: önálló, pice, támfal garázs statikai méretezés alapján talajmechanikai szakvélemény alapján építhető - környezetvédelmi besorolások levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület - Közművesítés: teljes A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező. Vegyes terület 16. § 1.) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál. Településközpont vegyes terület Általános előírásai Vt 17. § 1.) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. 2.) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: a.) lakóépület b.) igazgatási épület c.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület d.) egyéb közösségi szórakoztató épület e.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület sportépítmény f.) üzemanyagtöltő; kivételesen sem helyezhető el



33

3.) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető. a.) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény b.) Termelő kertészeti építmény 4.) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. 5.) Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, illetve lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése. A településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet Vt-1 18. § 1.) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: A területen sport létesítmény 1 ha terület nagyságig elhelyezhető IV. TÁBLÁZAT Övezeti jel

Vt-1 O(SZ)

Min. kial. Telekterület M2 700*

Min. kial. Telekszélesség M 16

Legnagyobb beépítettség % 40

Max. építm. Magasság** M (K)* 4,0-5,0

O oldalhatáron álló SZ szabadonálló beépítési mód K* a kialakult állapot **Az építmény magasság sík terepen 4,5 m 10 % os lejtő fölött, ha a telek az utca felé lejt, az építmény magasság 5,0 ellenlejtés esetén pedig 4,0 m. Hézagosan (félig zártsorú) zártsorú beépítés, kivételesen, ha az utcakép indokolttá teszi, megengedhető. 2.) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. hézagosan zártsorú (félig zártsorú) beépítés megengedhetrő. 3.) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető. 4.) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.



34

5.) Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető építmények legnagyobb építmény magassága 4,0 m lehet 6.) .A meglévő kettős porták megközelítésére a nyúlványos (nyeles telek fenntartható a kialakult állapot miatt ,új telekalakítás nyúlvány telekkel nem történhet. 7.) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke) Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki. Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület 40 % - terepszint alatti létesítmény: önálló, pice, támfal garázs statikai méretezés alapján talajmechanikai szakvélemény alapján építhető - környezetvédelmi besorolások levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület - Közművesítés: teljes A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező. A településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet Vt-2 19. § 1.) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: Az övezetben sportlétesítmény 2 ha-os területig elhelyezhető V. TÁBLÁZAT Övezeti jel

Vt-2 O(SZ)

Min. kial. Telekterület m2 800*

Min. kial. Telekszélesség M 20

Max. beép. % % 40

Max. építm. Magasság m 6,0 lakóház esetén 4,5

O oldalhatáron álló SZ szabadonálló beépítési mód K a kialakult telekméretek Hézagosan (félig zártsorú) zártsorú beépítés, kivételesen, ha az utcakép indokolttá teszi, megengedhető. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


35

2.) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Félig (hézagosan) zártsorú beépítés megengedhető. 3.) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető. 4.) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. 5.) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. 6.) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke) Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki. Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület a be nem épített terület 50 %-a - terepszint alatti létesítmény: önálló, pince, támfal garázs statikai méretezés alapján talajmechanikai szakvélemény alapján építhető - környezetvédelmi besorolások levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület - Közművesítés: teljes A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező. Gazdasági területek 20. § A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál. A gazdasági terület lehet: - Kereskedelmi, szolgáltató terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. - Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet A Gazdasági terület általános előírásai 21. § 1.)A Gazdasági terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb ipari és szociális épületek, valamint terület ellátó



36

alapfokú intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra, illetve megfelelő mértékű védőtávolságra vannak. 2.)A betelepülő ipari tevékenységhez technológiai tervet kell az engedélyezési tervmellékleteként benyújtani. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát. 3.)A gazdasági területen elhelyezhető fő funkciók:           

átrakó építmény, mérlegház üzletház raktár szociális helyiség építménye üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény szolgálati lakó és szállásépületek terület ellátó alapfokú intézmény üzemanyagtöltő termékvezeték Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény Termelő kertészeti építmény

4.)A gazdasági területen elhelyezhető mellékfunkciók:    

garázs kirakat szekrény tüzelőanyag tároló kazánház

5.)A gazdasági területen elhelyezhető terepszint alatti építmények:    

süllyesztett rakodó mérlegház tüzelőanyag tároló pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)

6.)A betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők:           

alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem élőállat nagykereskedelem nyers-félkész bőr nagykereskedelem energiahordozó nagykereskedelem fém-, érc, nagykereskedelem fa, -építőanyag. -szaniter nagykereskedelem vasárú szerelvény nagykereskedelem vegyi árú nagykereskedelem egyéb termelési célú termék nagykereskedelem hulladék nagykereskedelem akkumulátorgyártás Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.

Kisgyőr és Mocsolyástelep községek településrendezési terve                   

37

ércdúsító bányaüzem lőporgyártás lakk és festékgyártás műtrágyagyártás atomenergiai létesítmény izotóp labor veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem fehérje-feldolgozó üzem zsírfeldolgozó üzem azbesztgyártás cellulózgyártás kőolaj és földgáz feldolgozó grafitgyártás foszgéngyártás gyógyszergyártás növény-védőszer gyár klórgyártás kokszoló mű

7.)Nem kerülhet az ipari területre:   

vörös iszap-tároló zagytér veszélyes hulladéklerakó

8.)Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre:     

téglagyár műanyag feldolgozó nyomtatott áramkör előállító üzem üveggyártó nehéz gépjárműjavító

9.)A kereskedelmi szolgáltató területen (Gksz) a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (tárolás, raktározás, településgazdálkodás). 10.)Az egyéb ipari területen a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények). 11.)A teljes közművesítettség, valamint a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


38

12.)A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni! 13.)Egyéb előírások:     

levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet legkisebb zöldfelület 40 % zaj- és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági terület terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű, szigetelt szennyvíztároló közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Gksz Kereskedelmi gazdasági terület 22.§ 1.)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VI. sz. táblázatban előírtaknak. 2.)Az építési telkek legkisebb szélessége és mélysége: 25 m. VI. sz. táblázat Övezet Jele

Beépítési Mód

Gksz

Sz Szabadon álló

Kialakítható Legnagyobb legkisebb beépítettség telekterület 1000 m2

50%

Legnagyobb építménymagasság (T) Technológia függő

Zöldfelül et legkiseb b mértéke 20 %

Normatív szabályozás Terület

Beépíthető szintterület

1000 m2

500 m2

1500 m2

600 m2 és a fennmaradó terület 40 %-a

3000 m2


A beépítettség maximum 50 % lehet.



39

Gip Ipari gazdasági terület 23.§ 1.)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VII.sz. táblázatban előírtaknak. 2.)Az építési telkek legkisebb szélessége 25 m és legkisebb mélysége 50 m. VII. sz. táblázat Övezet jele

Beépítési Mód

Gip

Sz Szabadonálló

Kialakítható Legnagyob legkisebb b telekterület beépítettsé g 1000 m2 40%

Legnagyobb építménymagasság (T) Technológia függő

Zöldfelül et legkiseb b mértéke 30 %

Normatív szabályozás Terület 1000

Beépíthető szintterület

m2

400 m2

1500 m2


3000 m2


A beépítettség maximum 40 % lehet.

Gb Mezőgazdasági birtoktest központ 24. § 1) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m2-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület. A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a I. számú tevékenységi körök helyezhetők el elsősorban. (MEZŐGAZDASÁG,VADGAZDÁLKODÁS ,ERDŐGAZDÁLKODÁS „A+B” kód , továbbá a II Ipar- feldolgozó ipar / A feldolgozói tevékenység DA- DB- DC, DD kód alatt felsoroltak),kivéve az alábbi tevékenységeket: 17.5. konfekcionált textiáru gyártása (kivéve: ruházat) Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


40

2) A belterülethez közeli mezőgazdasági területeken, (a településszerkezeti terven majorlétesítési tilalmi határon belüli területeken, majorok számára terület nem alakítható. 3.)A korlátozás alá nem eső mezőgazdasági területeken, elvi engedélyezési eljárás keretében jelen előírásokat betartva, mezőgazdasági ipari gazdasági terület alakítható. 4.)A meglévő területek fejlesztése, átalakítása, korszerűsítése, a teljes létesítményre kiterjedő terv alapján engedélyezhető. 5.)Az egyéb élelmiszer-feldolgozó üzemek területén állattartás csak közegészségügyi és környezetvédelmi előírások betartása mellett lehetséges.

a

6.)Egyéb előírások:     

levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű, vízzáróan szigetelt szennyvíztároló , vagy trágyalé tároló közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé tároló építmény

8.)Az építési telkek legkisebb szélessége és mélysége: 25 m. VIII. sz. táblázat

Övezet jele

Beépítési mód

Gb

Sz Szabadon álló

Kialakítható Legnagyobb legkisebb beépítettség telekterület 1000 m2

40%

Legnagyobb Zöldfelület építménylegkisebb magasság mértéke (T) Technológia 30 % függő

Különleges területek 25. § 1.) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.



41

2.) A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása: Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek: a.) temető K(t) b.) camping K(c) c.) sportpálya K (sp) d.) lovas pálya K (lo) e.) pincés terület K (pi) f.) erdei iskola K(ei) g.) rekultiválandó kőbánya K (b) h.) szabadidő központ K (sz) i.) honvédségi terület K (h) VII. TÁBLA Az építési övezet funkcionális besorolása Az építési telek Övezeti Funkcionális Beépítési Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság jele besorolás mód terület beépítettség legkisebbm2 % legnagyobb értéke m K (t) Működő Csak K 5 (K)8 temető kiszolgáló 1000* épület(SZ) K SZ 1000 20 4,5 K (c) Camping, O (SZ) K táborhely (1000) 20 3,5 Sporttelep – SZ K 10 6,5 K (sp) szabadidő (1000) központ K (pi) Pince** O (SZ)Z K (0-200 ) 40-100 2,5-3,2 K(sz) Szabadidő O (SZ) 500 30 4,5 terület K (ei) Erdei iskola (0) SZ 800 25 4,5 Rdei óvoda (O) SZ 800 25 4,5 Régi SZ K 5 3,5 kőbánya rekultiválva K (h) Honvédségi K K K K terület 1. K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok 2. A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi. K (eo) K (b)

**A pincés területekre vonatkozó külön előírások: - új pince létesítése bányageológiai szakvélemény alapján létesíthető - a szomszéd, illetve az előtte, vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá üreget létesíteni tilos Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


42

- mindenféle pinceépítési tevékenység engedély köteles, az engedélyezési tervnek környezet ábrázolást tartalmaznia kell. (fotó melléklet, térkép, utcakép melléklet) - legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új pince létesítése esetén , ennek hiányában statikai szakvéleménnyel kell igazolni az építmény állékonyságát. - az új pinceüreg max. 5 m széles 10 m hosszú lehet. - a közterületi pincék korlátozottan forgalomképes terület (eladhatók) az út megtartásával - a közterületi pincéken földtakarás biztosítása szükséges, felépítmény közterületi pincékre nem építhető, a bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető. - az előtető max. 2 m-ig cserép fedéssel építhető. Műanyag használata tilos. a pincék „zártsorúan” összeépíthetők, vagy szabadonállóan is építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadonálló beépítés esetén min. 1m távolság betartandó. - a pince közi utakon a tehergépjármű forgalom nem engedhető meg. - kerítés építése csak természetes anyagok felhasználásával történhet. - Borház max. 80 m2-ig építhető. Homlokzatukon erkély, loggia nem jeleníthető meg. Építőanyagként természetes anyagok használhatók fel, műanyag alkalmazása tilos. - a borházak „zártsorúan” összeépíthetők, vagy szabadonállóan is építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadonálló beépítés esetén min. 1m távolság betartandó. - a pince közi utakon a tehergépjármű forgalom nem engedhető meg. - kerítés nem építhető - telek alakítás egyedileg – a szomszédok azonos jogainak figyelembevételével történhet. Minden telek alakítás egyedileg kezelendő. - a 100 évnél régebbi épület szerkezetek konzerválandók, vagy rekonstruálandók 26. § Az üdülő területek általános előírásai 1.) Az üdülőterületen elsősorban hétvégi üdülő épületek helyezhetők el 2.) Az üdülőterületen - Hétvégiházas üdülő terület (Üh) kerül kialakításra 3.) A hétvégiházas területen az OTÉK 23.§.(1-5) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. Sportlétesítmény mex. 1 ha-ig helyezhető el. 4.) Az üdülőterületen kivételes jelleggel lakóépület, a terület rendeltetésével összefüggő építmények, kerti építmények, valamint vízmedencék is elhelyezhetők



43

1.) Az üdülőterületen egyebekben az OTÉK 21. §. (3) bekezdés szerinti építmények nem helyezhetők el. 2.) Az üdülőterületen a terület igényei szerint a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb járművek számára parkoló helyezhető el. Gépjárműtárolók önálló építményként a területen nem alakíthatók ki. Üh építési övezet 27. § 1.) Az övezetbe azok a tömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VIII. táblázatban előírtaknak. A terület elsősorban üdülőépületek, legfeljebb camping elhelyezésére szolgál 2.) Az övezetben állattartó épület kivételesen helyezhető el az állattartási szabályrendeletben előírtak alapján. VIII. TÁBLÁZAT Üh Övezeti jele

Üh Üh

Beépítési módja

O SZ

Az építési telek Legkisebb Legkisebb Legkisebb területe szélesség mélysége m2 360 550

M 16 16

m 30 30

Legnagyobb beépítettsége % 10 15

Építmény Min-max. magassága m -3,5 -3,5

Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki. Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület 40 % Kertépítési terv készítése kötelező. - terepszint alatti létesítmény: - süllyesztett garázs építése indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan - környezetvédelmi besorolások levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület - Közművesítés: teljeskörű A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező. - A tájba illeszkedés fotóval dokumentálandó. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható és a harsány zöld, kék tető fedőanyag használata is tilos. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


44

IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A közlekedési területek általános előírásai 28. § 1.) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani: Törzshálózati jelentőségű út esetén 30 m Országos mellékutak esetén 22 m Helyi gyűjtőutak esetén 16 m Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m Kiszolgáló utak esetén 10 m Kerékpárút esetén 3m 2.) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói: - Közlekedési létesítmények - Közművek és hírközlési létesítmények 3.) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat. 4.) Figyelembe kell venni továbbá az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet - az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet - a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet. 5.)A pincesorok „kt” jelű terület melyen korlátozottan közlekedés céljára nyomsáv fenntartandó. Közműlétesítmények, közműellátás 29. § 1.) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A község közművesítettsége teljeskörű.



45

2.) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg. 3.) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni. 4.) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. 5.) Épületek építésére engedély csak közművesítés biztosítása esetén adható.

az

övezeti

előírásoknak

megfelelő

6.) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében. 7.) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni. 8.) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. 9.) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. 10.) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. 11.) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés a.) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. b.) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani. c.) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. d.) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.



46

e.) A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. Kialakult beépítés esetén eltérés lehetséges. f.) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges. 12.) Villamosenergia ellátás a.) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m. b.) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni. A villamos energia ellátás légvezetékeit a község központ területén földkábelbe kell heyezni. 13.) Gázellátás a.) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m. b.) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. 14.) Távközlés a.) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. b.) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. c.) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén a BNPI és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.



47

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata 30. § 1.) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani. 2.) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja. 3.) A faluközpont területén lévő utcákra ,terekre közterületrendezési terv készítendő 4.)A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges. 5.)A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők: Hirdető, reklám berendezés elhelyezése, Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése Távbeszélőfülke elhelyezése Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése 6.)Töltőállomást belterületen nem lehet elhelyezni. 7.)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni. 8.)A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni. 9.)A közterületi fasorok a közlekedés biztonságát a kilátás takarásával nem korlátozhatják. Zöldterületek (Z) Általános előírások 31. § 1.) A község területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen: Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.



48

Közparkok területe 32. § 1.) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak. 2.) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. 3.) Az övezetbe elhelyezhető: A pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.) -Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely -A terület fenntartásához szükséges épület-kerítés. - Emlékművek, szobrok zászlótartó, szökőkút Erdőterületek E Általános előírások 33. § 1.) A legmagasabb szintű jogszabály Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény 1996. évi XIV. tv. 2.) A község igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján Evk védelmi célú erdő Eg gazdasági célú erdő Evt természetvédelmi célú erdő övezetek kerültek megkülönböztetésre. Evk övezet Védelmi rendeltetésű erdők 34. § 1.) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik. 2.) Területükön építmények nem helyezhetők el. (a meglévő mészégető boksák tájegységi bemutató helyként elhelyezhetők a védelmi célú erdőterületeken is.)



49

Eg övezet Gazdasági erdők 35. § 1.) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel. 2.) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell. 3.) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni. A tájidegen építőanyagok használata nem engedhetőmeg. Evt övezet Természetvédelmi erdőterületek 36. § 1.) A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak melyeket at építési hatósággal történő egyeztetés révén kell hatósági határozatban érvényesíteni. Védelmi célú területek A BÜKKI NEMZETI PARK területe Evt területek 37. § 1.) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló BNP területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad. 2.) A BNP területére a nemzetközi előírások szerinti zónabeosztási terv készítendő, melyet az illetékes természetvédelmi államigazgatási szerv készítettet az alábbi nemzetközileg előírt lehatárolások irányelvei szerint „A” Természetes állapotú zóna „B1” Természetközeli állapotú zóna (Kezelt természetközeli állapotú zóna, extenzív hagyományos területhasználattal, javarészt szikes gyepek.) „B2” Erdőtelepítések elsősorban természetvédelmi, védett faj megőrzési célzattal. „B3” Védett terület intenzív agrárterület. „C” Védett területi szántók és a turizmus kiemelt területei kevesebb korlátozással „D” Pufferzóna a védett területek körül. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


50

3.) A BNP területén a művelési ágak az alábbi zónába sorolhatók: - A gyepes - B1 - A szántó területek -C - Erdőtelepítések - B2 övezetként kerültek besorolásra. A „D” jelű védőterület (puffer zóna). A területre a BÜKKI NEMZETI PARK REGIONÁLIS ÉS TÁJRENDEZÉSI TERV előírásai vonatkoznak a terv jóváhagyását követően. Az Országos Területrendezési Terv a község területét A KIEMELT TÉRSSÉGI ÖVEZETBE sorolja be , ezen belül a Védett természeti területek övezete , illetve a Tájképvédelmi terület övezete érinti a közigazgatási területet. A település az ún TÁJKÉPVÉDELMI ÖVEZETBE tartozik, melynek sajátos előírásai a panoráma pontok környezetében a következő A panoráma ponton feltáruló látvány elépítése nem engedhető meg A panoráma pont környezetében 200 m-en belül elhelyezendő építmény engedélyezéséhez fotódokumentációval kell igazolni a tájba illeszthetőséget Harsány színek alkalmazása épület színezések esetén nem engedhető A tetőfedő anyaga hullámpala nem lehet (kék, zöld, szürke színek alkalmazása tilos) Az építmény anyaga természetes alapanyagú, a környezethez illeszkedő legyen Az építmény magassága, 4,5 m-nél magasabb nem lehet (kivétel kilátó pont) Mezőgazdasági területek Általános előírások 38. § 1.) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része. 2.) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre: Má-E (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület Má-I (döntően szántó , nagy táblás művelésű terület ) Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények 3.) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.



51

Má-E (döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület 39. § 1.) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. IX.TÁBLA Övezet jele

Beépítési mód

Má-E Má-I

SZ SZ

Az építési telkek Legkisebb Legnagyobb terület beépítettsége m2 % 6000 + 3 ha 3 6000 + 3 ha 3

Építmény max. magassága m 3,5 3,5

2.) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 3 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m homlokzatmagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével. 3.) Közművesítés: részleges 4.) A beépítés során a környezetbe illeszkedés fotó dokumentációval és látvány terv készítésével igazolandó. Kertgazdálkodásra szolgáló terület, Mk 40. § 1.) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak. 2.) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m 2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m2. 3.) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele a.) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el. b.) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi szőlőültetvényeken nem létesíthető. c.) Földbevájt pince létesíthető.

kategóriájú



52

X.TÁBLA Övezet jele

Mk1* Mk2

Beépítési mód Mk1 Mk2

Az építési telkek Legkisebb Legnagyobb terület beépítettsége m2 % 1500 3 3000 3

Építmény -max. magassága m 3,0 3,0

*távlati lakó, vagy üdülő terület, semmi olyan építmény nem helyezhető el, ami a távlati területfelhasználást akadályozhatná 2.)Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele gazdasági építmény megléte 3000 m2 telekterület és legalább 3 ha ültetvény tulajdonlása. 3.) Közművesítés: részleges 4.) A beépítés során a környezetbe illeszkedés fotó dokumentációval és látvány terv készítésével igazolandó. Egyéb területek V-1, V-2 övezetek Vízgazdálkodási terület 41. § 1.) V-1 jelű övezetbe tartozik, a patak és partja és közvetlen környezete. Területükön legfeljebb a közlekedés céljait szolgáló hidak helyezhetők el, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján. 2.) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe. 3.) V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, átemelők a vízbeszerzési területe védőterületei, ( illetve a tározók ) 4.) . Területükön építmények nem helyezhetők el.



53

III. Fejezet A környezet védelmére vonatkozó előírások 42. § 1.) A környezet védelméről szóló 1995. évi XIII. törvény alapján a helyi környezetvédelmi programot el kell készíteni. 2.) A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni. a.) Levegőtisztaság védelem: Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/2001.(II. 14.) Korm rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak (10/2001.IV.19.) KöM rendelet és a 14/2001. (V.9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII. 31) KöM, valamint a 23/2001 (XI.13.) KÖM rendelet előírásainak megfelelően a levegőminőségi határértékek biztosítandók. E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani. A település belterülete az ökológiailag érzékeny levegőminőségi övezetbe fog tartozni. A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.).) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A település külterülete az ökológiailag érzékeny, a belterülete az általános levegőminőségi besorolásba tartozik. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a – légszennyezettségre gyakorolt hatása kielégíti - az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 20/2001 (II.14 ). Korm. sz. rendelet alapján. A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törény valamint a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § és 23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény 1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


54

Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől 1000 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges. Az állattartást szabályozni.

az

Önkormányzat

állattartási

rendeletében

kell

részletesen

b.) Zajvédelem: Zajvédelmi szempontból a 8 /2002. (III. 22.) KöM-EüM előírásai szerinti határértékek alapján kell kialakítani a zajvédelmi övezeteket. A település belterülete zajvédelmi szempontból a falusias beépítésű övezetbe tartozik. A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg. A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak. A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell. c.) Vízvédelem: Az élővizek, csatornák vízminőség védelme érdekében tisztítatlan kommunális és technológiai eredetű szennyvíz nem vezethető élővízfolyásba. Tisztított szennyvizet is csak a vízbázis-védelmi előírások betartásával, hatósági engedély birtokában kerülhetnek a befogadóba. A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyezőforrások felszámolására készítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv határozza meg. A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell. A település „A” fokozottan érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határértéke Cí=C1 Vízügyi előírások Telekalakítások, illetve építési engedélyek nem adhatók a patak partéltől számított 6 m-es parti sávjában. Ezen parti sávon ideiglenes építményeket, kerítéseket sem Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


55

szabad elhelyezni. Ez alól kivételt képeznek a település azon területei, ahol a patak és közút közvetlenül határos, ezért itt a lakótelkek lehatárolására a kerítések megépíthetők. d.) Földvédelem, tájvédelem: Az 1994. évi LV. Törvényben foglaltakat be kell tartani. Termőföld művelési ágból történő kivonás esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületen szántó művelési ágként nyilvántartott területeken 1 ha-nál nagyobb területek más célú hasznosítása szintén földvédelmi járulék köteles. Belterületen 1 ha-nál kisebb terület kivett területnek minősül. A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után az BNPI előírása érvényes. A roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján. A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóniába kell helyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni. A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak. A település és környezete természet- és környezetvédelmi célú övezeteken belül fekszik. Szinte a település egész közigazgatási területe, illetve annak jelentős része a Bükki Nemzeti Park ún. „Tájvédelmi övezetébe”, valamint „Sérülékeny környezetű karsztvíz-bázis övezetébe” tartozik, ezért a községre és környékére a Bükki Nemzeti Park és Térsége Területrendezési Tervének szabályozásait tekintendő mérvadónak. E szerint a Tájvédelmi Övezetben lévő volt zártkerti (szőlőhegyi) kertes övezetekben kialakítandó új telkek területe nem lehet kisebb 1500 m2-nél. Az ingatlanok területének legfeljebb 3 %-a építhető be, azokon csak egy épület helyezhető el, amelynek maximális alapterülete legfeljebb 100 m 2 lehet. Ezen épületeknek gyümölcs- és szőlőműveléssel, -feldolgozással, borturizmussal, borkereskedelemmel összefüggő funkciókkal kell bírniuk. A tájképvédelmi övezet kertes alövezetét településrendezési terv más területfelhaszálási egységbe nem sorolhatja át, ezért a településtől É-ra fekvő kertségekben jelentkező beépítési igény ellenére sem lehet azok hétvégi házas (üdülő) területeké való átsorolása.



56

Tájképvédelmi okokból viszont a 100 m 2-es maximális alapterületű építménynagyság csökkentése szükséges a valóban szőlőműveléssel és –feldolgozással jellemezhető ingatlanokon 80 m2-re, az egyéb, fenti funkciókkal nem bíró zártkerti ingatlanokon pedig 60 m2-re. Egy adott zártkerti ingatlan csak abban az esetben minősül jellemzően szőlőműveléssel, feldolgozással érintett területnek, ha annak legalább 80 %-án művelt szőlőültetvény van. Gazdasági, vagy túlnyomórészt gazdasági jellegű épületek helyett nem létesíthetők „kertes villanegyedek” a Nemzeti Park közvetlen határán, annak tájképvédelmi (és védő-) övezetében. Mivel a szóbanforgó területek igen érzékenyek és sérülékenyek, a fent említett tájképvédelmi indokokon túl a karsztvízbázis megnyugtató védelméről is gondoskodni kell. Ennek érdekében kijelentjük, hogy a kertövezetben vízvezeték fektetését, és az arra való csatlakozásokat csak abban az esetben lehet elfogadni, ha az azzal egyidőben kiépített szennyvízvezetéket rákötik a településen jelenleg készülő szennyvízhálózatra. A terület karsztos jellege miatt az érintett területek 100 %-os csatornázása szükséges. ( A szennyvizek összegyüjtése település csoportok szerint is történhet.) e.) Hulladékelhelyezés: Hulladékfelügyeleti szempontból a település területén végzett tevékenységek során keletkező képződő veszélyes hulladékokat – amelyek körét a 16/2001. (VII.18) KÖM rendelet 1. Sz melléklete határoz meg- elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. A (2) bekezdés szerinti rendeletalkotás során kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladékok az üzemi területen történő minimális ideig való tárolásait azzal, hogy azt az arra kijelölt, vagy átmeneti tárolóba kell szállítani. A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló mód. 98 /2001 (VI.15) Kormány rendelet előírásai szerint kell gondoskodni. A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak jelen is meglévő magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint folyamatosan biztosítandó kötelezően ellátandó szolgáltatás végzésére. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni. A köz- és park területek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni. Az üzemelő hulladéklerakók teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat nélkül nem tarthatók fenn, ezért a meglévő szeméttelep korszerűsítését haladéktalanul kezdeményezni kell a tájseb megszüntetése érdekében. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


57

A veszélyes hulladékszállítást és kezeléséről a 98/2001 (VI.15). Korm. számú rendelkezik, az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig figyelembe kell venni a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzást. A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a 2000. LXIII. tv. alapján gondoskodni kell. f.) Környezetbiztonság A műszaki biztonság betartandók:

betartatásának

érdekében

az

alábbi

rendelkezések

29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet, ill. 2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés 1994. évi XLVIII. tv ill.34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV. 28) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték. 43. § Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg 1.) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására. 2.) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat. 3.) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A 33/2000 (III.17.) Korm. rendelet „2. számú melléklete szerint a község a „A” (fokozottan érzékeny) kategóriába sorolható, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1. Építészeti értékvédelem 44.§ 1.) A műemlékek és a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a a függelék tartalmazza.



58

2.) A műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el az alábbi jogszabályok alapján: a. 2001. évi LXIV. Évi törvény a kulturális örökség védelméről b. 16/2001.(X.18.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról 3.) A műemlék épületek műemléki környezetébe tartozó telkeket érintő építési munkák engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. 4.) A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni: - A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. - A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését. - A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal. - A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is. - A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni. 5.) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni: a)

Építési anyaghasználat

1. Lábazatképzés Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével. 2. Falfelületek Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet. 3. Tető A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.



59

- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA. b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében. A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában. 6.) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. 7.) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. 8.) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt. 9.) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza. 10.) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai: - A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően műemléki jelentőségű terület vagy sem - kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelékezik- az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontáshoz egyébként önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges - A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


60

- A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell

IV. Fejezet Egyes sajátos jogintézmények 45. § 1.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések). 2.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, b) közérdeket nem sért, c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el. d.)a pincesori présházak számára a beépítendő terület a közterületből elidegeníthető Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek 46. § Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz. Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében: Ezt a táblázatot az Önkormányzat egészíti ki. HRSZ 109 110 111 112 0335 848/3-12 848/15-24 848/26-35

Ingatlan felhasználás célja

Lejegyzés jogcíme Elővásárlási jog Elővásárlási jog Elővásárlási jog Elővásárlási jog Elővásárlási jog Beépítési kötelezettség Beépítési kötelezettség Beépítési kötelezettség



61

47. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások: Beültetési kötelezettség szükséges a tervezett ipari gazdasági területen A beültetési kötelezettségnek legkésőbb az ingatlan használatbavételének idejéig eleget kell tenni. Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. 48. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. 49. § Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza. A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.



62

50. § Záró rendelkezések 1.) Ez a rendelet ..............................................lép hatályba. a.) hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a.a.) a.b.) a.c.) stb. 2.) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Kelt: ......................................, .......év ................ hó ..... nap

polgármester

P.H.

jegyző



63

Építészeti értékek védelme Az építészeti örökség védelme 1. § KISGYŐR- MOCSOLYÁSTELEP község önkormányzati testülete az 1997. évi LXXVIII az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény, továbbá a Műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 30 §-ában biztosított jogkörében – valamint a Kulturális örökség védelméről szóló., 2001. LXIV. tv. illetve Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet a védelem országos rendelkezéseinek megtartása mellett a település és a táj kapcsolatának, a a település sajátos arculatának, karaktert teremtő értékeinek megóvása, a kultúrtörténeti, régészeti, történeti, városépítészeti és építészeti értékek helyi védelme érdekében a következőket rendeli el: A helyi védelem tárgyai 2 .§ A helyi védelem – a mellékletben felsorolt következő területekre terjed ki: -

-

-

-

1./ Településképi jelentőségű területek 2./védendő látvány pontokra (panoráma pontok) ( A szabályozási tervlapon jelölt pontokról, vagy útvonalakról feltáruló látvány, vagy település sziluett a település látványának értékes része , megőrzéséről gondoskodni kell.) 3./A helyi régészeti (történeti) jelentőségű területekre. A régészeti védelemről a többszörösen módosított 1963. évi 9. törvényerejű rendelet 18. (2) bekezdése intézkedik. Ezidáig nem ismert és nem nyilvántartott területekre vonatkozóan az 1997. évi CXL. Törvény 35 §-ában foglaltakat kell figyelembe venni és betartani. 4./A helyi településszerkezeti jelentőségű területek. (E területek a település, illetve a településhez csatolt önálló településrészek történelmük során folyamatosan kialakult területek. A jellemző út és utcaszerkezet, azokat határoló beépítési vonalak, a telekszerkezet, telkek beépítésének módja mértéke értéket képvisel. 5./A karakteradó épületek és csoportos előfordulások területeire, valamint a karakteres utcaképekre. 6./Az értékes utcaképek általában a helyi településszerkezeti védelem alatt álló területek egységes beépítéséből és a karakteradó épületek csoportos előfordulásából adódnak. Történeti üzenetet, esztétikai és hangulati értéket képviselnek. 7./Az egyedi helyi védettségű épületekre Azok az épületek tartoznak ide, amelyek kifejezik a település egyedi kultúráját, hagyományait, de esztétikai értéküket az országos védelem nem indokolja.



-

64

Helyi védettségű közterületekre (burkolat, szobrok, parkok, pincesorok, zöldterületek, utcai fasorok) A település sajátos hangulatú közterei, értékes zöldfelületei és természeti értékei, valamint jellegzetes utcai fasorok, a megőrzendő városképek, látványok meghatározó elemei A helyi védelem személyi hatálya 3 .§

A rendelet személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek az építészeti értékek tulajdonosaira és kezelőire (üzemelőire, bérlőire, használóra) terjed ki. A helyi védelem szabályai 4.§ 1./A helyi településszerkezeti védettségű területen szigorúan védendő: a szabályozási vonal (utcahálózat) a beépítés módja a telekszerkezet jellege Védendő a teleknagyság a telek rendszere a telkek beépítettsége 2 / A védendő látványok és a látványban megjelenő új építmény esztétikai minőségének biztosítása érdekében az építési hatóság az építési engedélyezési tervhez fotómontázs látványterv készítését írhatja elő. 3./ A helyi régészeti jelentőségű területek védelme érdekében az építést megelőzően kötelező a feltárás. A Nyomó- terület régészetileg feltárandó Az építés alatt építési és mélyépítési megfigyelést kell végezni leletmentés, esetleg építési módosítás céljából 4./ A helyi településszerkezeti jelentőségű területeken a a.) megőrzendő az utcák és közök rendszere, nem nyithatók új utcák és közök b.) megőrzendő a telekszerkezet, a telkek tovább nem oszthatók, illetve összevonással a jellemzőtől eltérő telkek, tömbtelkek nem alakítható ki. c.) a telkek jellegzetes beépítésének megőrzésére a tömbbelsők nem építhetők be, a telkeken épület csak a már kialakult beépítési módnak megfelelően helyezhető el, a terület szabályozási tervének és a helyi előírásoknak megfelelően



65

5./ Karakteradó épületek és csoportos előfordulások területein, valamint a karakteres utcaképek esetében: a.) az egyes épületek utcai traktusát csak igen indokolt esetben szabad elbontani. Homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A tetőtér – utólagos hasznosítás esetén – csak az utca felé illeszkedően nyitható meg. b.) a földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással engedélyezhető. c.) cégér, cégtábla csak az épület architectúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el. d.) a közmű csatlakozás, vezetékek, vonalas létesítmények, reklámhordozók megjelenését kerülni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor csak az épület architectúrájának sérelme nélkül, minőségi és esztétikus kivitelben és megjelenéssel létesíthetők e.) az épületek az építési övezet előírás által megengedte mértékig bővíthetők. A homlokzatot csak a jelen rendelet szerint megengedett helyreállítás és védelem mértékéig bővíthetők. 6./Utcaképi védelem területein Elsősorban a homlokzatok és kerítések megtartása, illetve rekonstrukciója szükséges. A harsány színekre történő színezés nem engedhető meg. Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő testület hozzájárulásával engedélyezhető. Az épületek felújítása illetve új építése csak a meglévő értékekhez szigorúan igazodó módon történhet. 7./Hagyományőrző építészeti karaktervédelem. A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, illetve a látványvédelem megvalósulása a követelmény. A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan, előkert nélkül helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes oldaltornácos, utcai homlokzaton könyöklőtornáccal is megjelenített módon kell építeni, csonka kontyolás, az oromfalban tetőtéri erkély-loggia nem tervezhető. Egyéb építészeti kiselemek alkalmazása, pl. ablak körüli vakolatdíszítés alkalmazása szükséges.



66

Kiugró tető ablakok nem építhetők , legfeljebb a tetősíkba belesímuló , vagy tetősíkba elfekvő ablakok helyezhetők el. A homlokzatokon, kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani. 8./ Építészeti karaktervédelem Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek lehetőség szerint egy folyamatában is „átélhető”, megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó, de össz építészeti értékét tekintve kevésbé értékes néhány utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre. A védett területen az épületek többnyire oldalhatáronállóan helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Az építészeti kiselemek, pl. nyílászárók, vakolatdíszítések és egyéb apró helyi jellegzetességek alkalmazása ajánlott. Idegen tájegységek díszítő elemei nem helyezhetők el. 9./ Az egyedi helyi védettségű épületrész védelmében a.) az épület vagy épületrész csak indokolt, a gazdaságossági indokokat is meghaladó, megalapozott esetben bontható el, b.) az épület bontási kérelmének elbírálásánál a hatóság a döntés megalapozására szakértőket vonhat be. Ez az eljárás rendjét nem változtatja mg. c.) az épületek bontása esetén felmérési tervet és fotódokumentációt kell készíteni és azt archiválni kell. d.) az épületeken végzett bármely építési tevékenység csak települési főépítész bevonásával történhet e.) homlokzat felújítás, átalakítás, portál ki, vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet. f.) felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az önkormányzat költségére értékelemző, állapotrögzítő tanulmány készítését írhatja elő. E kötelezettséget a tulajdonos a felújítást, átalakítást megelőzően, de legkésőbb 3 hónapon belül köteles végrehajtani. g.) a védett épületek, épületrészek szerkezeti, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók. h.) felújítást, átalakítást az épület eredeti formavilágához illeszkedő módon szabad végezni. i.) engedély kérelem csak állapotrögzítő fotókkal nyujtható be. 10./ A helyi védettségű köztereken, zöldterületeken a felszín feletti és alatti építmények létesítése nem engedélyezhető. A terek átalakítását, fejlesztését csak kertépítési tervekkel megalapozott építési engedély szerint szabad végezni.



67

A helyi védelem tárgyainak nyilvántartása 5. § 1./ A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését minden jogi, vagy természeti személy kezdeményezheti. Ennek során: a.) a kezdeményezést indokolni kell, az indoklás fényképes és leíró részből áll, b.) a kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) a kezdeményezésről külön értesíteni kell. c.) a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni 2./ A védelemről, vagy annak megszüntetéséről szóló döntés az önkormányzat testületi joga. 3./ A helyi védettségű értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát fényképes és leíró törzslapok képezik. A katasztert évente felül kell vizsgálni és annak alapján a jelen rendelet mellékleteit szükség szerint módosítani kell. 4./ Védett, működő temetőben fel kell mérni és a temető kataszteren fel kell tüntetni a védett sírokat , sírjeleket, illetve a védett növényzetet. Új sírhelyek kijelölése, illetve rátemetés csak a védett sírok, illetve védett növényzet megtartása és megóvása mellett engedélyezhető. 6. § Záró rendelkezések 1./ A helyi védelem alá eső épületek felújításához, jó karbantartásának biztosításához a tulajdonos kérheti az önkormányzat támogatását. 2./ Szabálysértést követ el és ……..Ft-tól ………….Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki jelen rendelet előírásait megszegi, tilalmait megsérti.

……………………………………….. Polgármester

……………………………………… Jegyző PH



68

Műemléki védelem alatt áll Református templom ( Dózsa György út ) Védettségi határozat száma 22509 /1958 . Hrsz. 259. Ref. Templom, 1776. Barokk. 18 sz. Műemléki környezet a Református Templom körül ( Hrsz.: 268 ) Helyrajzi szám 259 95/1 96/2 97 98/1 99/1 276 267 269 270 262


a.) Helyi védelem alatt álló épületek esetén: A homlokzati megjelenés megtartandó, vagy rekonstruálandó. b.) Hagyományos építészeti karakter védelemre javasolt terület: A Petőfi út, Dózsa György és a Rákóczi út környezete c.) Építészeti karaktervédelem területe Egyes építészeti részletelemek, pl. színezés, ablakforma, megjelenítendők az újonnan építendő, vagy átépítendő lakóházakon

díszítés

d.) Helyi, önkormányzati védelemre javasolt épületek: KISGYŐR utca 1. Vadas 2. Jókai Mór 3. Jókai Mór 4. Dózsa György 5. Dózsa György 6. Dózsa György 7. Dózsa György 8. Dózsa György 9. Dózsa György 10. Dózsa György 11. Dózsa György 12. Hegyalja 13. Akác

Hsz. 11 3 5 7 14 18 32 47 49 46 71 7/a 29

Hrsz. 143 83 82 124 788 786 271 101 100 260 88 20 39



14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

Arany János Arany János Arany János Arany János Völgy Völgy Völgy Völgy Völgy Rákóczi Rákóczi Rákóczi Rákóczi Rákóczi Rákóczi Széchenyi Táncsics Táncsics Vasvári Vasvári Vasvári Alvég Kossuth Lajos Kossuth Lajos Kossuth Lajos Petőfi Sándor József Attila Szemere

21 25 28 14 24 48 69 6 14 23 25 47 59 25 1 14 14 19 23 1

51 7 4 6

69

64 68 104 72 358/2 352 311 306 152 645 641 382/1 381 369 362 619 599 565 670 681 679 748 691 730 513 771/2 779


923 929 919 915 968 907 903

Régészet területek - Alsó-Kecskevár - Halomvár - Majorvár - Leányvár - Hársvár



70

III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

KISGYÖR ÉS MOCSOLYÁSTELEP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ



71

A./A TELEPÜLÉSRENDEZÉST MEGALAPOZÓ KONCEPCIÓ ÖSSZEFOGLALÁSA 1./ A településfejlesztési koncepció irányelvei a.) A település múltja és jelene, mint a stratégia alkotás kiinduló pontja.

b.)A fejlesztés főbb irányvonalai A településfejlesztési koncepció irányelvei összhangban vannak a B-A-Z megye területfejlesztési koncepciójával. A kistérség fejlesztési céljai és a prioritások között szerepel a mezőgazdasági struktúra átalakítása, illetve az idegenforgalom fejlesztése. Az ökológikus vidékfejlesztés fontosabb részterületei az alábbiak: - Környezetileg Érzékeny Természeti Területek és az Ökológiai Hálózatok védelme, illetve az ezen alapuló terület használat - Extenzív gazdálkodás - Erdősítési programok - Az ökológiai gazdálkodás kialakítása - Extenzív és integrált gyümölcstermesztés és feldolgozás, még fellelhető régi fajták génbankjának létrehozása A GYÜMÖLCSFÉLÉK MÁRKANEVÉNEK megtartására. - Legelők, kaszálók fenntartása - Vízfolyások, a patak néhány szakaszának revitalizációja - Alternatív, megújuló energia programok - Fenntartható turizmus (ökoturizmus, gyógyturizmus) Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


72

- Fenntartható vadgazdálkodás, élőhely védelem. - Bemutató és oktató központ, pl. minta autonóm (ökoház)ház telepítése, - Falukép rehabilitáció építészeti hagyományok védelme Összefoglalva Cél: valahogy eladni a települést. Imázs: a helyi attrakciók és vonzerőkre építve. Lehetséges tartalma: - kulturális örökség - tiszta környezet - falusi életforma - folklór/etnikum/ - népi építészet A falusi és a városi térségek fokozatos értékváltása lassanként itt is kitapinthatóvá válik. (Európa, sőt világszerte tapasztalható jelenséggé vált a dezurbanizáció, azaz a városi népesség fokozatos kiáramlása a környező falvas térségekbe, akár lakóhelykeresés, netán a rekreáció igényének fokozódása következtében) Napjaink postindustriális társadalma új, illetve megújított értékeket keres, s ez az új érték a természet közelsége, a közös emlékezet, a helyi identitás, a gyökerek keresése KISGYŐR-MOCSOLYÁSTELEP község tehát a rendezési tervben tudja rögzíteni fejlesztési szándékainak jelentős részét, melynek segítségével el tudja majd indítani a humánerőforrás fejlesztési programjait, a munkahely teremtő beruházásokat, javítja a környezeti állapotot, erősíti a térségi kapcsolatokat határon innen és túl, továbbá fejleszti az infrastruktúrát és mindezek által jelentős mértékben javítja az életminőséget. Az életminőség három legfőbb összetevője a településben magasszinten és teljeskörűen biztosítható, éspedig: -

a biztonság az ép környezet a jólét

2./ A mező és erdőgazdálkodás fejlesztésének javaslata: A mező- és erdőgazdaság kifejlesztése új kihívást jelent.

úgynevezett

több

funkciós

térhasználatának

- A szerkezetátalakítással érintett településekben fontos válságkezelő eszköz - A népességmegtartó erő és a munkanélküliség csökkentésére is szolgál - A turisztikailag értékes tájak fenntartására, a tájak gondozásának fontos tényezője.



73

- A falun élő lakosság azonosság tudata, önérzete, a hagyományok ápolása és tisztelete, a helyi kezdeményezések felkarolásának szükségessége - Az infrastruktúra fejlesztése - Az építészeti örökség védelme - A kultúra és általában a szellemi élet előtérbe helyezése - A természet és az ember együttélésének szükségessége - Újabban különösen erős hangsúllyal jelenik meg az energia politika. /energia növények telepítése, biomassza feldolgozás/ 3./ Az ipar és szolgáltatás fejlesztésének javaslata. A környezet és tájvédelem nem indokol nagyobb volumenű iparfejlesztéseket. A leginkább számításba vehető tevékenységek a mezőgazdasági majorságok telephelyein a szolgáltatói tevékenység, a fafeldolgozás illetve a kézműipari tevékenység az ami a hagyományos falusi miliő újra teremtésében sokat segíthetne. A legjellemzőbb kézműipari tevékenységek: Élelmiszer-előállítás, malmok Fémművesség Bőr- és lábbeli készítés Szíjgyártók A kender, len és gyapjú feldolgozása Kékfestés Fafeldolgozás Bútorművesség Egyéb mesterségek

Az érték turizmus és a településfejlesztés egymással szintén szorosan összefüggő lehetőségeket rejt.



74

A kistérség kulturális öröksége és számos értéke mai napig sem ismert, vagy alig ismert a hazai és a külföldi érdeklődők előtt. A hozzáférhetőség, a megőrzés, a felújítás és megvédés elképzelhetetlen a helyi és a külső anyagi erőforrások feltárása, összehangolása és felhasználása nélkül. Településfejlesztési tervek célszerűen csak a turisztikai fejlesztéssel és a kulturális örökség tárgyi és szellemi eszközeinek fejlesztésével összhangban készíthetők Az örökség és a regionalitás a régiók fejlesztésének kulcskérdése, hogyan tudjuk összehangolni a modernizációs törekvéseket az értékek megőrzésével kell párosítani. A kulturális turizmus kibontakozásának is alapfeltétele. Az M3-as autópálya lehetővé teszi a regionális kapcsolatok erősödését és kiszélesedését a határon kívülrekedt természetes régiós kapcsolatok feléledését és a világörökségi területek beintegrálódását is. 4./ Az idegenforgalom fejlesztése A Nemzeti Fejlesztési Terv is kiemelten kezeli a turizmust, melyben prioritást élvez a falusi turizmus fejlesztése, illetve a kulturális örökség védelme. A legfőbb természeti alapok: A Bükk hegység szelíd domb vonulatai az ember léptékű táj, nyugtató klíma Kulturális Alapok -

műemlékiek a község értékes településszerkezete népi építészeti értékek, építészet hagyományai, archaikus porták.

Infrastrukturális adottságok - teljes közművesítés, fejlődő kommunikáció, teleház igény stb. A turizmus fejlesztésének lehetséges formái a falusi turizmusban teljesedhetnek ki, mely az alábbi speciális lehetőségekben valósítható meg: - vadász turizmus - ökoturizmus és természetjáró turizmus - kerékpáros turizmus - lovas turizmus - bor turizmus - falusi turizmus Ökoturizmus A követelménynek megfelelő „érintetlen természeti környezetet tár elénk az egész kistérség is biztosítja a természet közeliséget. A kínálat nemzetközi vonzerővel bír. A nyugat-európai és hazai vendégkör egyaránt megjelenik a területen. E téma kiemelt figyelmet igényel. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


75

Kis csoportokban szervezett formában bemutathatók a sérülékeny karsztos területek és a madár élőhelyek is. Fényképezhetők a területek. A bejutás és a megközelítés módja ellenőrizendő. Folyamatban van az IUCN II. kategóriás kezelési terv kidolgozása, azaz a zónabeosztási terv készítése. E szerint három zóna kerül kijelölésre, éspedig: -teljesen elzárt területek -korlátozottan látogatható területek -szabadon látogatható területek A természetvédelmi területek iránti kereslet menedzselése és ellenőrzése fontos feladat. Meg kell keresni azt a turisztikai réteget, amely kellő tiszteletet érez a természet iránt. A látogató a helyszínen jól jelzett ösvényeken közlekedhet. Az információs központoknak is olyan kódolt utakat kell bemutatni, hogy a látogatók is megtanulhassák a helyszín használatát. Természetjáró turizmus Majdnem azonos az ökoturizmussal, de annál kötetlenebb. A hegyvidék, a jó levegő, az erdei séta a természetjárást kedvelőknek és a vadászoknak is célpontot jelent Jellemzője a természet iránti érdeklődés, a természeti környezetben végzett fizikai aktivitás, ami kötődhet vízi adottságokhoz (vízi turizmus), ill. egyéb természeti vonzerőhöz, természeti tájhoz, pl. a kerékpáros turizmus. A turistákra jellemző a környezettudatos gondolkodás, viselkedés; Hagyományos csatornák alakultak ki a gyalogos turizmus számára,, s ezek között KISGYŐR- MOCSOLYÁSTELEP is fontos célpont. Fontos az indító helyeken a parkolók kiépítése A kisgyermekesek, a nagycsaládosak és az idősebb korosztályban különösen kedvelt az ún. sétáló turizmusa. Egy átlagos városi család legfeljebb 5-6 km távolságú útra vállalkozik. Mivel nincs túrafelszerelésük, csak a kiépített utakon tudnak sétálni, gyalogolni. A gyalogutak, pihenőhelyek kialakítása rendben tartása nélkülözhetetlen feltétele a sétálóturizmusnak



76

Bekény pusztai vadászház Kerékpáros turizmus A lehetőségek adottak és kitűnőek, csupán a kiépített kerékpárutak hiányoznak. Lovas turizmus A térségben kialakulóban van a lovas turizmus Jellemzője, hogy a turisták hosszabb időt, kb. két hetet töltenek a fogadóhelyen, szeretik az állatokat és a természetet. A lovaglás egyre népszerűbbé válik hazánkban is, amelyet történelmi gyökere, a hagyományok erősödése is magyaráz. A lovas turizmus népszerűsége, támogatottsága várhatóan tovább növekszik, feltételrendszere javul. Kisebb lovaspályák már vannak a kistérségben. Évente megrendezett lovasversenyek vannak. A sétakocsikázás kialakulóban van. Kellene lovas oktatás, akadály és tereplovaglás, fogathajtás.



77

Borturizmus A borturizmus: lényege, hogy egy meghatározott útvonalon több-kevesebb időt töltenek el a turisták. Ezalatt megismerkednek a szőlő- és borkultúrával, speciális tájjellegű ételekkel és borokkal, és közben megtekintik a vidék kulturális és természeti nevezetességeit. A borturizmus fontos feltétele az infrastruktúra: a színvonalas szálláshelyek, éttermek, borozók, járható utak, a szőlő- és borszakmában jártas idegenvezető. E célra a pincék is jó alapot szolgálnak Falusi turizmus



78

Összkomfortos szobák teljes ellátással.



79

A szállás egy népi lakóházban vagy farmon van, lehetőséget kínálnak az étkezésre és vendégprogramokra: a helyi tevékenységek megfigyelése vagy a bennük való részvételre. Lehet horgászni, lovagolni, gyalogtúrázni a birtok területén, általában sokmindennel párosítható. A kistérség egyik legnagyobb lehetőségeket magában hordozó fejlesztési lehetősége, mert szinte mindennel harmonizáltatható Nagy kincs az építészeti örökség. Jó lehetőségek vannak a SAPARD programokban. Cél a település fejlesztésével és felújításával a jövedelemtermelő tevékenységet érintő intézkedések alapfeltételeinek megteremtése, a vidéki térségek népességmegtartó képességének fokozása. Támogatható fejlesztés az utcák, közterületek felújítása, az egységes falukép kialakítása, az idegenforgalmi vonzerő javítása, a történelmi és építészeti emlékek és értékek helyrehozatala, védelme, a községhez tartozó táji elemek (fasorok, vízfolyások, tavak, csatornák stb.) revitalizálása, védelme, ökológiai és jövedelemtermelési pl. turisztikai céllal. A tájadottságokhoz igazodó, épített környezet fejlesztése, a hagyományok és helyi értékek megőrzése cél.



80

A település imázsának idegenforgalmi és lakóhelyi vonzerejének megteremtésében tehát egyaránt fontos a természeti és épített környezet. Elérhetővé válik a helyi hagyományok megőrzése, a népesség megtartása és a többfunkciós, fenntartható térhasználat. Mindez kapcsolódik a vállalkozások fejlesztéséhez, a tevékenységek diverzifikációjának, a humán erőforrásnak a fejlesztéséhez szükséges célkitűzésekhez is. Ezáltal a település függősége csökken a mindenkori külső döntéshozataloktól. A község helyi értékein túlmenően TÉRSÉGI KÍNÁLATTAL is számolni lehet. Az építészeti örökség önmagába véve is értékkel bíró tényező tehát, hasznos erőforrás a fenntartható fejlődés eszköztárában, mivel reprezentálja az adott népesség összes emlékét éppúgy, mint ahogy a jövőbeli fejlődés érdekében mozgósítható erőforrásokat is hűen tükrözi. Ha az építészeti örökséggel rendelkező települések fejlesztése megfelelő módon történik, akkor nem kerül konfliktusba az éppen kurrens igényekkel, hanem éppen pozitív tendencia érvényesül. Megtartásra, fontosnak minősülnek. Integrált védelmük, hasznosításuk kihívást és nagy lehetőségeket jelent. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


81

Általános elv, hogy az épületeknek archaikusnak és szépnek kell lennie, a funkció változhat. A belül korszerűsített lakásokban, falusi vendéglátás intézményei is megtelepülhetnek. A helyi örökség több vonatkozásban összhangba hozható a kulturális turizmussal, a turista útvonalak megfelelő kialakítása, vagy adott témához kapcsolódó körutak megszervezése kapcsán, mivel sajátos módon bemutathatók egy-egy kistérség történelme. Az építészeti örökség védelmezői legtöbbször külső emberek, de a helyi fejlesztés szereplőinek partnerei kell, hogy legyenek. Célszerű a helyi programokba mindjobban bevonni a helyi lakosságot, hogy a személyes felelősség vállalása erősödjön annak érdekében, hogy az építészeti és kulturális örökség, melyet elődeik hagytak rájuk, hosszú távon is legyenek megőrizve. Az érték turizmus és a településfejlesztés egymással tehát szorosan összefüggő lehetőségeket rejt. A kistérség kulturális öröksége és számos értéke mai napig sem ismert, vagy alig ismert a hazai és a külföldi érdeklődők előtt. A hozzáférhetőség, a megőrzés, a felújítás és megvédés elképzelhetetlen a helyi és a külső anyagi erőforrások feltárása, összehangolása és felhasználása nélkül. Településfejlesztési tervek célszerűen csak a turisztikai fejlesztéssel és a kulturális örökség tárgyi és szellemi eszközeinek fejlesztésével összhangban készíthetők Az örökség és a regionalitás a régiók fejlesztésének kulcskérdése , hogyan tudjuk összehangolni a modernizációs törekvéseket az értékek megőrzésével kell párosítani. A kulturális turizmus kibontakozásának is alapfeltétele. Az M3-os autópálya lehetővé teszi a regionális kapcsolatok erősödését és kiszélesedését a határon kívülrekedt természetes régiós kapcsolatok feléledését és a világörökségi területek beintegrálódását is. A turizmust mindenképpen térségi kínálatra kell építeni! KISGYŐR csendes falusi környezetben a Bükki Nemzeti Park déli határán, a Cseresznyés patak völgyében. A Bükk-hegység látnivalókban bővelkedő természeti adottságinak köszönhetően a kirándulások mellett a téli sportok kedvelőinek is számos lehetőséget kínál. Környékbeli nevezetességek: 5./ A népességszám alakulása, humán erőforrás Közigazgatási terület: 71,16 km2 Lakónépesség: 1640 fő Születések száma: 4 fő Halálozások száma: 24 fő Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


82

Természetes szaporodás illetve fogyás: -16 fő Vándorlási különbözet: 23 fő A lakónépesség száma és a népességszám változásának oka 1990-2001 között Város, község

Kisgyőr Miskolc

1990

1572

1990. jan. 1 – 2001. jan. 31. természetes lakásváltozás egyéb változás szaporodás ill. (be és fogyás kijelentés) -18 44 15

2001.

1613

A lakónépesség száma nemek szerint, a nemek aránya 1990, 2001 Kistérség Összesen Kisgyőr Miskolc

1572

1990 férfi nő

764

808

2001 1000 férfira jutó nő 1058

összesen

férfi

nő

1613

785

828

1000 férfira jutó nő 1055

A statisztikai adatokból látható, hogy a település népessége a terv távlatában stagnáló. Az országosan csökkenő lélekszámú tendencia mellett a minimálisan enyhe növekmény pozitív jelenség, ugyanakkor ez a növekmény a cigányság megtelepedésével is magyarázható. B/. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JAVASLATAI 1./ A beépítésre szánt területek (központi belterület rendezésének javaslata) 1.1./ Az épített környezet történelmi és kulturális értékei: A táj, a településszerkezet és a kulturális, valamint az építészeti örökség védelme A tájfejlődési folyamatot legkorábban az első három katonai felvétel alapján tudjuk elemezni, éspedig I. katonai felmérés (1782-85) II. katonai felmérés (1829-66) III. katonai felmérés (1872-1889) További forrásmunka az 1850-60-as évek táján készült úrbéri felmérés, illetve a századfordulós kataszteri térképek. A tájhasználat múltjára engednek következtetni a régészeti leletek is. A tájhasználat a térképek alapján az alábbiak szerint változott. A település egész területét valamikor erdő borította. A folyamatos betelepítések után az erdő területek egyre fogytak, miközben a dimbes-dombos területeken szántóföldi



83

gazdálkodás jelent meg. A gyümölcsösök kisebb foltokban nagyrészt a kertvégekhez csatlakoztak. Településszerkezeti értékek -vizek járásához alkalmazkodó beépítés -a faluképet a műemléki védelem alatt álló katolikus templom és a református templomfókuszálja -egymenetes háromosztatú népi lakóházak - 3 évszázados pince csoportok A kulturális örökség, településszerkezet és az építészet értékei A dimbes - dombos és hegyvidéki környezet nagyon sok szép látvány feltárulást és látvány sorozatot rejt, ami azt jelenti, hogy igen érzékeny tájképvédelmi övezetet alkot az egész települési környezet. A védendő látvány pontok meghatározása a szabályozási terv feladata lesz. Műemléki védettség alatt áll A református templom Településszerkezeti értékek KISGYŐR településszerkezetét alapvetően a természeti elemek határozták meg régen. (víz, domborzat, illetve a védelem, stb.)A vizek járásához alkalmazkodott a beépítés, és a vizeket az utcák vezették le. Későbbi fejlődések s0rán az utcák szerkezete eltért a természetes vizek járásától. c.)Fő látvány pontok. A műemléki védelem alatt álló református templom fókuszálja a faluképet



84

d.) Népi építészet A község népi építészete jellegzetes átmenetet képez az Alföld és a Felvidék között. KŐHÁZ építő kultúrtáj. Jellegzetes példa e tényre a Népi Építészeti Archívum A lakóházak többnyire egymenetes, háromosztatúak voltak. Az oromzat általában kontyolt A beépítési módok különleges módon képesek voltak alkalmazkodni a vizek járásához. 1.2./ A tervezett településszerkezet A tervezett rendezhető

településszerkezet

a

meglévő

adottságok

továbbfejlesztésével

Helyi jelentőségű műemléki környezet kijelölését javasoljuk az ősi faluközpont területére az előzőek alapján, melyet egy komplex és integrált falumegújítással javasolunk végrehajtani. Védendő a vizek járásához alkalmazkodó beépítés, illetve a még ehhez szervesen kapcsolódó szalagtelkes falu rész területe. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


85

1.3./ A tervezett terület felhasználás A belterület/beépítésre szánt terület / A belterület az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódik: - lakóterület falusias, kertes lakóterület falusias, hagyományőrző hosszú szalagtelkes jellegű lakóterület falusias, hagyományőrző apró telkes egyedi lakóterület - vegyes terület településközpont vegyes terület - különleges terület temető sport telep camping -üdülő terület üdülőházas terület - zöldterület közpark védőerdő A külterület/beépítésre nem szánt terület/ egységei: - mezőgazdasági terület extenzív gazdálkodásra szánt terület kertgazdasági terület - védelmi célú terület/természetvédelmi oltalomra javasolt terület/ - erdő terület - egyéb terület (pincesorok) - tartalék terület 1.3.1./ A belterület/beépítésre szánt terület/ 1.3.1.1./ Lakóterületek KISGYŐR alapfokú ellátásra berendezkedett település, mindemellett erősödő mikrotérségi szerepkörrel rendelkezik. A belterület több mint 90 %-a lakófunkciójú terület. A szerkezeti terv feladata feltárni a lakásépítés területi fejlesztési lehetőségeit, meghatározni a meglévő lakóterületek mennyiségi és minőségi átépülési lehetőségeit, feltételeit. A lakásépítés azonban jelenleg kizárólag családiházas építési formában történik Később, ha igény lesz rá a terv fázis II. ütemében kertvárosi villanegyedek építésére is lesz lehetőség. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


86

Megkezdődött a régi lakóházak átépítése, vagy a foghíjak beépítése. A lakások komfortfokozata, kényelme, a korszerűség fokozható és csak gazdasági kérdés. Törekedni kell arra, hogy a település karaktere megmaradjon, a községképileg illeszkedő, hagyománytisztelő, de minőségében magas életkörülményeket teremtő lakóhely alakulhasson ki. A népességszám stagnál, de a távlat szerepkör, az autópálya és a gyorsforgalmi út hálózat megvalósulása e folyamatot visszafordíthatja, Az övezeti rendszer alapján homogén karakterű területeket javasolunk lehatárolni a művi és a természeti környezet alapján. Szempontok: -a beépítés típusa -a beépítés magassága -a beépítés funkciója - telek nagyság telek morfológia - környezet és növényzet Törekedni kell arra, hogy a település karaktere megmaradjon, a községképileg illeszkedő, hagyománytisztelő, de minőségében magas életkörülményeket teremtő lakóhely alakulhasson ki. Javasolt övezettípusok: a.) Falusias hagyományőrző apró telkes, halmazos lakóterület /Lf-1 / Közvetlenül az ősi faluközpont fölötti területen alakultak ki organikus fejlődéssel az szalagtelkes és aprótelkes lakóterületek. Ezek egy részét részét javasoljuk üdülő hasznosítási funkcióra, pl. kisvendéglő, panzió kialakítására. Az épület állomány egy része magán hordozza az ősi gyökerek archaikus építészeti stílus jegyeit, ezért megmaradásuk egyik módja az üdülőként történő hasznosítás, mely az állag megóvást garantálja. A terület egyedi övezet kialakítását indokolja, mely az OTÉK előírásaihoz képest könnyítéseket indokol. A lakóházak építésénél javasoljuk az ökológikus szemléletben környezettudatosan, külső megjelenésében archaikus jellegű házak építését. Az OTÉK előírásainak megfelelően alakítandó ki. Nagy állattartásra is alkalmas övezettípus b.) Falusias hagyományőrző hosszú szalagtelkes lakóterület /Lf-2/ Szintén a faluközpont környezetében alakult ki a szalag telkes övezet, melynek szabályozásánál az egyedi előírások szigorítást javasolnak majd a szerkezet megóvása érdekében. A hosszú telkeken kialakult hosszú lakóházak a generációs együttélést biztosították régen. Új befogadható funkció lehet ezen övezetben is az üdülési célú hasznosítás. A tisztaszoba kiadható, míg a hátsó, lakrész a család



87

lakótere, illetve fordítva is működtethető. (A falusi turizmus 10 fő szálláshelyig értendő) Az lakóházak építésénél javasoljuk az ökológikus szemléletben környezettudatosan, külső megjelenésében archaikus jellegű házak építését. c.)Falusias kertes lakóövezet / LF-3./ A megváltozott életkörülményeknek megfelően a falusi lakosság már nem homogén kultúrájú, sokan szeretnének viszonylag kisebb telken nagyobb házat építeni, erre az Lf-3. övezet ad lehetőséget. 1.3.1.2./ Vegyes terület Településközpont vegyes terület Az újonnan létesült és a történelmi faluközpont területe tartozik ide. A településközpont vegyes területen a hosszú szalagtelkes lakóterülettel vegyes szerkezetet alkot. Az ősi faluközpont legszervesebb településszövet, Az egész község egyéni arculatának, karakterének hordozója. A kulturális turizmus számára a legfőbb vonzerővé válhat INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS 5.) A közintézményellátás jelenlegi helyzete és a legfontosabb munkahelyek 5.1.) Igazgatási intézmények a.) Községi önkormányzat Dózsa György út 11 Önálló jegyzőséggel rendelkezik a település. A helyi önkormányzat választott testülettel működik (9+1 fő polgármester). Az önkormányzat mellett működő szakbizottságok: -Pénzügyi Ellenőrző Bizottság 3 fő -Ügyrendi Bizottság 3 fő -Egészségügyi és Szociális Bizottság 3 fő A közszolgáltatások elvégzésére társulásokat hoztak létre. A legfontosabb társulások a következők: Építésigazgatási társulás központja Felsőzsolca Oktatási Társulás központja Felsőzsolca



88

Gazdaságfejlesztési Társulások: Sajó-Hernád- Bükkvidéki Vidéke Kistérségi Fejlesztési Társulás Központja Felsőzsolca b.) Rendőrség A rendőrkapitányság Miskolcon található A rendőrőrs Emődön található A községben járőrözés van. A közbiztonság megfelelő. Helyi polgárőrség nincs c.) Banki szolgálat Az önkormányzat számlavezetője az OTP. Takarékszövetkezet: nincs Posta: Kossuth u. 18 Teljeskörű szolgáltatás biztosított. d.) Tűzoltóság Miskolchoz tartozik e.) Egyházi intézmények 

Református Egyházközösség Kisgyőr, Dózsa Gy. u. 28. Református Templom Kisgyőr, Dózsa Gy. u. 38. Lelkipásztor – Irlanda Sándorné - helyben lakik Kisgyőr, Dózsa Gy. u. 28.



Római Katolikus Egyházközösség Római Katolikus Kápolna Kisgyőr, Akác u. 2. Plébános – Szikszai István – Harsányban lakik Több községben – Harsány, Bükkaranyos – lát el szolgálatot.



Őskeresztyén Apostoli Egyház Imaház Kisgyőr, Jókai u. 25. Közösségvezető – Kun János – helyben lakik – Kisgyőr, Völgy u. 65.



89

5.2.) Oktatási és művelődésügyi intézmények a.) Óvoda Az általános iskolával közös üzemeltetésű b.) Általános iskola Általános iskola és Napköziotthonos Óvoda. 3556. Kisgyőr, Dózsa György út 26 Gyermek létszám200+ 59 fő (Mocsolyás telep) Pedagógusok létszáma 20 + 9 fő Egyműszakos oktatás van A tantermek száma 10 tt. Egy kisegítő osztály is működik Menzai ellátás van, melyet 115 fő, a napközit pedig 39 fő veszi igénybe. Az étkeztetés a központi konyháról történik, Számítástechnikai terem van Internet hozzáférési lehetőség folyamatban van. Az iskola 6 szakköri foglalkoztatást működtet c.) Művelődési ház Rákóczi u. 73. 120 fh befogadására alkalmas Rendezvények általában két havonként vannak. A népművelő másodállású. A Kisgyőri Faluház Az 1994-ben átadott épületkomplexum a test és a szellem műhelye, melyben a Művelődési Otthon, a Községi és Iskolai Könyvtár, a Teleház és az Általános Iskola tornaterme kapott helyet. A tetőtérben 30 fős szálláshely lett kialakítva. A Faluház ad otthont az 1984 -ben alakult Motolla Táncegyüttesnek ( gyerekekből álló néptánccsoport ), a Kisgyőri Folkegyüttesnek ( táncházas zenekar ), a Kisgyőri Énekmondóknak ill. az 1989 -ben alakult Kisgyőri Népdalkörnek. Ez utóbbi, négyszeres Országos Arany minősítéssel rendelkező csoport. Itt van a bázishelye a Kisgyőrért Egyesületnek is. Egész évben hangulatos, jól fölszerelt 10 000 kötetes könyvtár és sokszínű, gazdag program várja az érdeklődőket.



90

Teleház Dózsa Gy. u. 27 1999.április 30 -án nyitották meg a Teleházat a Magyar Teleház Szövetség támogatásával. A működéshez szükséges jogi illetve szervezeti hátteret a helyi Misszió Alapítvány biztosítja. Fenntartó az Önkormányzat. Befogadó intézmény a Faluház - Művelődési Otthon és Könyvtár. Alapszolgáltatások Civil szervezetek kiszolgálása, központja: segítjük a Kisgyőrért Egyesület, a Kisgyőri ifjúsági Szervezet a helyi Népdalkör, a Motola Táncegyüttes valamint vallási kisközösségek munkáját, működését. Ügyintézés, segítségnyújtás, közreműködés: Aktívan közreműködünk az önkormányzat és intézményei a helyi vállalkozók, ill. a lakosság ügyes - bajos dolgainak elintézésében. Internet elérési lehetőség: a faluban a teleházon kívül 1 - 2 családnak ill. vállalkozónak van Internet elérési lehetősége, így ezen szolgáltatásunk iránt egyre növekvőbb az igény. Többek között az intézmények számára naprakész pályázatfigyelést az iskolásoknak tanulmányukhoz szükséges információforrást biztosítunk. Elektronikus levelezés (E-mail): Mind többen igénylik ezt a szolgáltatást is Közhasznú tájékoztatás: Módszeresen gyűjtik az országos, területi és helyi információkat Pl: a teleház előterében hirdetőtáblák vannak elhelyezve, itt szerkesztjük a helyi újságot, szórólapokat adunak ki, értéktérképet készítünk. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


91

Helyi hirdetés, hírközpont: A teleház a helyi hírek, információk gyűjtőhelye, üzleti, közcélú és civil hirdetések közzétételének. Irodai szolgáltatás ( fax, gépelés - szövegszerkesztés, fénymásolás, stb. ): Nagy népszerűségnek örvendő szolgáltatás mind az intézmények, mind a vállalkozók ill. a lakosság körében. Multimédia használat: Elsősorban a diákok veszik igénybe. Számítógépes játék: Leginkább az általános iskolás korosztály igényli ezt a szolgáltatást. Számítógépes munkák elvégzése: Gyakran igénybevett szolgáltatás úgy az intézmények, mint a civil lakosság által. A fölsoroltak mellett kiemelésre méltó, hogy teleházban folyik az iskolás gyerekek számítástechnikai oktatása, itt tartja fogadóóráját a falugazdász, itt készül el a település honlapja. A falusi turizmus föllendítése érdekében szoros kapcsolatot tartanak fenn az Ökológiai Intézettel és a Zöld Akció Egyesülettel, ill. az Idegenforgalmi Hivatallal. A Művelődési Otthon - Könyvtár - Teleház szervezeti egység biztosítja szolgáltatási rendszer sokszínűségét, magas színvonalát. d.)Könyvtár Az iskolával közös e.) Múzeumok, tájházak 5.3.) Egészségügyi ellátás a.) Körzeti orvosi rendelő Kossuth u. 11. A vállalkozó házi orvos látja el a körorvosi teendőket. Mocsolyástelep is ide tartozik. A községben fogorvos is praktizál. Az anya és csecsemőgondozó szintén a Kossuth u. 11. szám alatt található A községben Mariecurie fiókgyógyszertár működik. b.) Mentőszolgálat Miskolcon található.



92

c.) Idős ellátás A gondozási központ keretében integráltan működik. A szociális otthon az Akác u. 1. Szám alatt működik. +0 főre van működési engedély, de 41 fő működik ténylegesen. Mocsolyástelep kis lélekszáma miatt tanyagondnokság működik. 5.4.)Kereskedelmi, vendéglátói intézmények 

UNIÓ COOP Rt. 444. sz. Peterke ABC Kisgyőr, Szemere B. u. 1.



ÁFÉSZ 31. sz. Élelmiszer- és Háztartási Bolt Kisgyőr, Szögedi u. 5. Üzemeltető: Lőrincz Józsefné



ÁFÉSZ Élelmiszerbolt Kisgyőr, Mocsolyástelep 51-53. Üzemeltető: Nemcsák Lajosné



Élelmiszerbolt Kisgyőr, Völgy u. 5-7.

Tulajdonos: Székely Gyula

Italbolt Kisgyőr, Rákóczi u. 8.

Tulajdonos: Teleki Lászlóné

    

Vadász Eszpresszó Kisgyőr, Dózsa Gy. u. 5.

Tulajdonos: Fegyverneki Péter

Hargita Presszó Kisgyőr, Mocsolyástelep 31.

Tulajdonos: Csizmadia Sándorné

Turul Kft. Gazdabolt Kisgyőr, Völgy u. 3.

Tulajdonos: Czeglédi Dezső

Horváth Bt. 100 Ft-os Bolt Kisgyőr, Vasvári u. 10.

Tulajdonos: Horváth István

Legfontosabb munkahelyek felsorolása A legjelentősebb foglalkoztatási egység a helyi önkormányzat, illetve Miskolcra is sokan ingáznak be. Mindemellett nagyon sok kisvállalkozás is található a településben. Mezőgazdasági telephelyek 1./ Kisgyőr, Sövénykút 1. – Libatelep Közműellátottság teljes körű Tulajdonos: Nagy Imre egyéni vállalkozó Foglalkoztatottak száma: 3 fő



93

2./ Kisgyőr, Hegyalja u. 2. – Birkatelep Közműellátottság teljes körű Tulajdonos: Hulyák István egyéni vállalkozó Foglalkoztatottak száma: 2 fő 3./ Kisgyőr, Szappanos tanya 1. – Tojástermelő üzem Közműellátottság teljes körű Tulajdonos: J és E Ker. Szolg. Bt. Egri István Kisgyőr, Dózsa Gy. u. 49. Foglalkoztatottak száma: 4 fő 

Szolgáltatói telephelyek 1./ Kisgyőr, Árnyas u. 3. - Női fodrászat Közműellátottság teljes körű Tulajdonos: Czeglédi Zoltánné egyéni vállalkozó Foglalkoztatottak száma: 0 fő



Ipari jellegű telephelyek 1./ Kisgyőr, Szappanos tanya 3. – Kerámia és műanyag feldolgozó üzem Közműellátottság: kiépítés alatt Tulajdonos: Nagy László egyéni vállalkozó Foglalkoztatottak száma: 6 fő 2./ Északerdő Rt. Mocsolyástelepi Erdészeti Igazgatóság - Kisgyőr, Mocsolyástelep 1. Közműellátottság teljes körű Foglalkoztatottak száma: fő



Egyéni és társas vállalkozások 1./ Autóforma Kft. Kisgyőr, Kenderföld u. 15. 2./ Barsi és Társa Építő Bt. Kisgyőr, Kenderföld u. 4. 3./ Barsi és Társa Fuvarozó Bt. Kisgyőr, Kossuth u. 62. 4./ BFJ Műszaki Ford. Bt. Kisgyőr, Akác u. 29. 5./ Bihari Tibor fakitermelő vállalkozó Kisgyőr, Kossuth u. 20. 6./ Csizmadia Sándorné vendéglátó vállalkozó Kisgyőr, Mocsolyást. 22. 7./ Délbükki Term. Véd. Rt. Kisgyőr, Hársas bérc 1. 8./ Denticum Kft. (fogorvos) Miskolc, Bem u. 4. 9./ Észak-Dél Vascentrum Kisgyőr, Hársas bérc 2. 10./ Éles Zoltán víz- és gázszerelő vállalkozó, Kisgyőr, Táncsics u. 6. 11./ Fegyverneki Péter vendéglátó vállalkozó Kisgyőr, Dózsa Gy. u. 5. 12./ Földesi Sándor asztalos vállalkozó Kisgyőr, Mocsolyástelep 35. 13./ Geller Nándor fakitermelő vállalkozó Kisgyőr, Ady E. u. 2. 14./ Gergely Ibolya biztosítási üzletkötő Kisgyőr, Petőfi u. 14. 15./ Gergely József víz- és gázszerelő vállalkozó, Kisgyőr, Kenderföld 20. 16./ Gerőcs Gyula gépkocsi üzletkötő Kisgyőr, Arany J. u. 8. 17./ Gerőcs Zsolt fakitermelő vállalkozó Kisgyőr, Kossuth u. 43. 18./ Grúz Attila Teleház szervező Kisgyőr, Petőfi u. 7. 19./ Holló László építőipari vállalkozó Kisgyőr, Kenderföld u. 15. 20./ Horváth Bt. Kisgyőr, Árnyas u. 5. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.

Kisgyőr és Mocsolyástelep községek településrendezési terve 21./ Hulyák István mezőgazdasági vállalkozó Kisgyőr, Hegyalja u. 2. 22./ J és E Ker. Szolg. Bt. Kisgyőr, Szappanos tanya 1. 23./ Kékedi Attila fakitermelő vállalkozó Kisgyőr, Akác u. 4. 24./ Kékedi Barnabás árufuvarozó Kisgyőr, Jókai u. 6. 25./ Kékedi László népi iparművész Kisgyőr, Kenderföld u. 24. 26./ Király József templomfestő vállalkozó Kisgyőr, József A. u. 16. 27./ Kocsis Gábor vagyonőr vállalkozó Kisgyőr, József A. u. 12. 28./ Kurucz Sándor szobafestő vállalkozó Kisgyőr, Kossuth u. 13. 29./ Kusper József szeszfőzde és mezőgazd. vállalkozó Kossuth u. 64. 30./ Lengyel Lajos fakitermelő vállalkozó Kisgyőr, Alvég u. 6. 31./ Lévai István egyéni vállalkozó Kisgyőr, Bánvölgy 17. 32./ Lőrincz Józsefné kereskedő vállalkozó Kisgyőr, Dózsa Gy. u. 65. 33./ Mármarosi Zsolt szobafestő vállalkozó Kisgyőr, Mocsolyástelep 13. 34./ Mészáros Sándor vagyonőr vállalkozó Kisgyőr, Mocsolyástelep 20. 35./ Miklós Sándor árufuvarozó vállalkozó Kisgyőr, Kossuth u. 16. 36./ Nagy Gyula árufuvarozó vállalkozó Kisgyőr, Mocsolyástelep 36. 37./ Nagy László kerámikus vállalkozó Kisgyőr, Jókai u. 21. 38./ Nagy Imre mezőgazdasági vállalkozó Kisgyőr, Sövénykút 1. 39./ Nemcsák Lajosné kereskedő vállalkozó Kisgyőr, Mocsolyástelep 33. 40./ Orosz József fuvarozó vállalkozó Kisgyőr, Jókai u. 19. 41./ Sándor Zoltán fakitermelő vállalkozó Kisgyőr, Szemere u. 5. 42./ Szentesi László fuvarozó vállalkozó Kisgyőr, Várerdő u. 9. 43./ Szentesi Tibor szobafestő vállalkozó Kisgyőr, Arany J. u. 29. 44./ Székely Gyula kereskedő vállalkozó Kisgyőr, Jókai u. 1. 45./ Szonda Szabolcs gázszerelő vállalkozó Kisgyőr, Vasvári u. 22. 46./ Szondi Zsolt pénzügyi vállalkozó Kisgyőr, Akác u. 3. 47./ Szvoboda László vendéglátó vállalkozó Miskolc, Csajkovszkij u. 49. 48./ Takács József asztalos, bútoripari vállalkozó Kisgyőr, Vadas u. 13. 49./ Talentum XXI. Bt. Kisgyőr, Kenderföld u. 29. 50./ Teleki Gábor fakitermelő vállalkozó Kisgyőr, Arany J. u. 3. 51./ Teleki Lászlóné vendéglátó vállalkozó Kisgyőr, Arany J. u. 3. 52./ Tóth Barnabás fakitermelő vállalkozó Kisgyőr, Kossuth u. 30. 53./ TURUL Mg. Szolg. Bt. Kisgyőr, Völgy u. 3. 54./ Varga Jánosné dr. jogi tanácsadó vállalkozó Kisgyőr, Akác u. 23. 55./ Bihari József ügynöki kis.ker. vállalkozó Kisgyőr, Szemere u. 7/B. 56./ Pinczés Mihály árufuvarozó Kisgyőr, Akác u.

94

11.

Kisgyőr község gazdasági életében a legtöbb lehetőséget a turizmus jelenti. Nagyon sok program és rendezvény már napjainkban is túlnőtte a helyi, sőt a regionális vonzerőt is. Mocsolyástelep az ökoturizmus egyik célterülete. Az erdészeti központ irányítása mellett a vadász turizmus a térség egyik idegenforgalmi húzó ágazatát jelenthetné. Kiemelt idegenforgalmi jelentőségű a több éve - évtizede megrendezett Családi Kézműves Szaktábor, a Kisgyőri Lovas Napok, a Szüreti Nap ill. az Örökségünk című népművészeti kiállítás.



95

Regionális Kettesfogathajtó és Díjugrató verseny (meghívásos)

Program: -Maratonhajtás (terepakadályoka Petres-tó völgyében) -Díjugrató versenyszámok (a Sportpályán) -Díjhajtás (a Sportpályán) -Szórakoztató lovas és kulturális programok -Fogatok akadályhajtó versenyszáma -Ünnepélyes eredményhirdetés Szüreti Nap



96

Program: Vásári komédia Lovas felvonulás Szüreti műsor Táncegyüttesek Népdalkörök Zenészek, zenekarok Kézműves tábor Az asszonyok gyöngyfűzéssel, szövéssel fonássala gyermekek népi gyermekjátékokkal ismerkednek.

Sokan voltak, akik értettek a fából készült szerszámok, használati tárgyak készítéséhez. Csináltak csépet, gereblyét, favillát, jármot, szekeret, kasza-, kapa- és baltanyelet, sulykot, guzsalyt, eszvátát, mángorlót, asztalt, lócát, kaput, az újszülöttnek bölcsőt, az elhaltnak fejfát. Ezeket a tárgyakat faragással díszítették. Jellemzőek a hosszú leveles indák és tulipános minták. A kapufélfák különlegessége a kalapos emberfej formában végződő oszlopfők. Az utóbbi évtizedekben ezek elpusztultak, mutatóban is alig van egy-kettő belőlük. A nagyobb vagy tartós faeszközökre a dátumot, esetleg a gazdája nevét is belevésték. Helyben készültek a szőlőtermeléssel kapcsolatos hordók, kádak. A fafaragás tudománya apáról fiúra szállt. Aki nem tudta megcsinálni, az megvette amire szüksége volt vagy ledolgozta az árát. A hagyományok jelenkori őrzője Kékedi László akinek vezetésével nyaranta megszervezésre kerül a családi kézműves tábor. A tábor lakói jelentős köztéri alkotásokkal gazdagítják községünket. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


97

1.3.2./ Beépítésre nem szánt területek (külterületek) 1.3.2.1./ Mezőgazdasági területek a.) Extenzív gazdálkodásra szánt területek (Má-E) Az ökológiai programok szintén extenzifikáció irányába hatnak. A kisparcellás művelés megtartandó. A rétek, legelők védendők. b.) Intenzív gazdálkodásra szánt területek Elsősorban a egyes szántók és telepített gyümölcsösök területe c.) Kertgazdasági terület (volt zártkertek területe) /Mk/ A kertségekben max. 30 m2-es szintterületű építmények helyezhetők el, de csak a 720 m2-nél nagyobb földrészleteken (építési telkeken). A 750 m 2-nél kisebb telkeken legfeljebb lyukpince, terepszint alatti létesítmény építhető eseti elbírálás alapján. d.) Mezőgazdasági üzemi terület- birtoktest központ Az OTÉK szerint létesíthető A mezőgazdasági üzemi területek a mezőgazdasági termelés céljára szolgáló területtől elkülönített olyan területek, melyen a termeléssel kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az építmények elhelyezésére telket kell kialakítani. Alapvetően a jelenlegi szövetkezeti majorságok területe, illetve az intenzív gazdálkodásra szánt területen kijelölhető mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak ide. A mezőgazdasági üzemi területeken a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó és a feldolgozói ipari tevékenység megengedhető.



98

1.3.2.3./ Egyéb területek A vízgazdálkodási területek tartoznak ide, a –patak, illetve az egyéb vízügyi létesítmények

III.1/ Környezetvédelmi és tájrendezési javaslat Vízvédelmi szempontból a karsztvíz védelmének prioritása van. Ennek érdekében komplex vízvédelmi terv kidolgozása szükséges, annál inkább, mivel az elmúlt évtizedben jelentős karsztvíz nívó csökkenés volt megfigyelhető. A teljes felszín érzékenység is fokozott odafigyelést igényel. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése után szorgalmazni kell a rákötéseket A 20 /2001 (II.14.) számú Korm. Rendelet 7. §.a előírja , hogy a légszennyezettség alapján zónákba kell besorolni a településeket. A zónabeosztás alapját a légszennyezettség mértéke határozza meg. A levegőtisztaságvédelmi zóna az egészségvédelmi levegőminőségi célállapotot határozza meg.

és

fenntartandó

A település és a tervezett iparterület egészét az ÁLTALÁNOS LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELMI TERÜLETBE kell besorolni, mely lehetővé teszi a huzamosabb emberi tartózkodást, az élelmiszer termelés előállítását és feldolgozását egyaránt. A BÜKKI NEMZETI PARK területe az ökológiailag érzékeny levegőtisztaságvédelmi övezetbe tartozik. Enyhe háttér szennyezés kedvezőtlen légköri viszonyok esetén Miskolc felől érkezik, alapvetően azonban a település levegője jó minőségű. Kisebb helyi szennyező források a mezőgazdasági gépek által felvert por A környezetminőség javítása, illetve megóvása érdekében a szennyező technológiák betelepítését kerülni kell. A földvédelem szorosan összefügg a vízvédelem téma körével. A lezúduló csapadékvizek elsősorban a települési környezetre nézve jelentenek gondokat, mivel a nemzeti parki területek nagyrészt erdősültek. a.) levegőtisztaságvédelem A település levegőminősége kiváló, mivel számottevő légszennyező forrás nincs sem a településben, sem annak környékén A település belterülete az ÁLTALÁNOS LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELMI ÖVEZETBE tartozik, míg a BNP területe az ÖKOLÓGIAILAG ÉRZÉKENY ÖVEZETBE SOROLHATÓ. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


99

b.)vízvédelem Földtani, hidrogeológiai viszonyok KISGYŐR a Bükk-hegység déli peremén található. A Déli Bükk fő tömegét adó mezozoós képződmények a községtől É-ra (200-300 m-re) a felszínen találhatók. Uralkodó kőzet a triászi korú szürke, sötétszürke agyagpala. A palaösszleletet szürke, néhol sárgásbarna mészkőbetelepülések szakítják meg. A fekű pala és fedő tűzköves mészkő határát általában vörös színű kovásodott szint jelzi. A község É-i szegélyén eocén üledékösszlet található, amely a Bükk mélyebb völgyeiben is jelentkezik. A völgytalpon az eocén összlet felett néhány méter vastagságú negyedkori összlet található, anyaga kavics alapkőzettörmelék. Ivóvízbeszerzés szempontjából a következő felszínközeli képződmények jöhetnek számításba:  völgytalpi negyedkori alluvium  triászi mészkő felszínközeli repedezett víztároló zónája- vízkivételi A területen talajvízszint észlelő kút nincs, összefüggő talajvízről csak a patak közelében beszélhetünk. A karsztvízkészlet minősége természetes tisztaságú, döntően kalcium-hidrogénkarbonát típusú. A bükki karszt hidrogeológiai védőidomán lévő települések nagy részének csatornázottsága ma már megoldott, ez a karszt minőségének megóvása érdekében elengedhetetlen feladat volt. A forrásvizek, illetve hálózati vizek biológiai kifogásoltságát döntően a határértéket meghaladó szervezetszám okozza. Elsősorban az Anna II-III. források vize rontja a statisztikát. Ez a forrás jelenleg is ki van iktatva a vízellátásból. A másik kritikus csoport a tárolómedencék vize, itt a víz utánpótlási irányok összetettsége miatt nehéz kideríteni, hogy az esetleges befertőződést melyik víznyerőhely idézte elő. Közegészségügyi szempontból indokolt az Anna források kizárása a vízellátásból határértéket meghaladó szervezetszám esetén. Felszíni vízviszonyok A településen felszíni vízkészletet hasznosító vízhasználatról nincs tudomásunk. a külterületen sem öntözőtelepet, sem tározót vagy tározási lehetőséget nem tartunk nyilván. c.)Termőföld és ásványvagyon védelem, földtani értékek: Kisgyőr település közigazgatási területén az Országos Ásványvagyon Mérlegben az alábbi megkutatott nyersanyaglelőhelyeket tartják nyilván: -05-05-130-04-5720 kódszámon, Kisgyőr, Péterke 0251 hrsz. elnevezéssel, építési riolittufa, kezelője a Magyar Állam. A bánya bezárási és tájrendezési tervét a Miskolci Bányakapitányság 527/2000 számon jóváhagyta.



100

-05-05-130-02-4553 kódszámon, Kisgyőr, Kékmező dűlő elnevezéssel, falazó mészkő, kezelője a Magyar Állam. A bánya bezárási és tájrendezési tervét a Miskolci Bányakapitányság 4738/1999. számon jóváhagyta. A Magyar Állam kezelői feladatait a Magyar Geológiai Szolgálat gyakorolja. A 0138/1 hrsz-ú felhagyott palabánya rekultivációjára 1997-ben tájrendezési pályázatot adta be, melyet elfogadásra javasoltunk. A település közigazgatási területének földtani felépítése, illetve a szomszédos települések közigazgatási területén észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés stb.) felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Erre a tényre a rendezési tervben célszerű a figyelmet felhívni, illetve az építési jogszabályok előírásait érvényesíteni. Országos védelem alatt álló terület KISGYŐR község legjelentősebb természeti erőforrása a Bükki Nemzeti Park értékes flórája és faunája. A BNP-t 1976-ban alapították, eredetileg 38,8 ezer hektáros területe (5.704 ha fokozottan védett) 1997-ig 43,1 ezer ha-ra növekedett, ebből Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik közel 25 ezer ha. Jellegzetesek nagy egybefüggő erdőségei. Mészkőből álló részein a karsztjelenségek szinte valamennyi formája megtalálható. Ma már védelemre tartanak számot másodlagosan (emberi beavatkozás nyomán) kialakult magashegységi kaszáló jellegű rétjei is. A fokozottan védett területek közül a dédesi vár és környéke, a Csondró-völgy, a Látókövek, a Garadna-oldal, a lillafüredi István-barlang felszíne, a Szinva-oldal, a Sebesvíz-oldal, a Sebesvíz-völgy, Jávorkút és környéke, az Ablakoskő-völgy, a Leány-völgy, valamint a Szalajka-völgy a vízgyűjtő területére esik. A Bükk-hegységben összesen 858 barlang található, melyek közül ma 47 fokozottan védett. Az Aggteleki-karszt és a Bükk fokozottan védett barlangjai összesen az ország azonos szintű védettséget élvező barlangjainak több mint felét adják. A Bükkhegység barlangjai nem annyira hosszukkal, mint inkább mélységük folytán előzik meg az ország más barlangjait. A barlangok régészeti szempontból is kiemelt fontosságúak, a régészeti kutatásokat még a század elején, Herman Ottó kezdeményezésére indították, és számos barlangból (Szeleta-, Herman Ottó-, Balla-, Subalyuk-, Kőlyuk-, Peskő-, Istállóskőbarlang) nemzetközi jelentőségű leletek kerültek elő. A leletek között az emberi megmunkálás nyomait magukon viselő, paleolit-, neolitkori eszközök által meghatározott kultúrát ma a szakirodalom önálló néven, szeletai kultúraként említi. A bükki táj változatos arculatának kialakulását elősegítő számos vízfolyás, pusztán esztétikai értékénél fogva is számot tarthat védelemre. A Bükk északi területein számos védett magashegységi növényfaj található, az állatvilág ritkaságai pedig elsősorban a gerinctelenek között keresendők. A gerinces fauna képviselői közül Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


101

jelentős értéket képviselnek a védett, többségükben ragadozó madárfajok, illetve a denevérek, de nem feledkezhetünk meg az alacsonyabb rendű gerincesekről, például a foltos szalmandráról sem. A védett madarak fészkelőhelyének védelme egyébként nagy szerepet játszik a fokozott védelem megállapításánál is. Így például a parlagi sas, a vándorsólyom, a kerecsensólyom és az uhu fészkelőhelyének védelmére egy-egy 20 ha-os területet jelölnek ki fokozottan védett minősítéssel. Egyéb sasfajok, kígyászölyv, vöröskánya, holló és fekete gólya fészkelő helyén költési és fiókanevelési időben, a megszabott 20 ha-os területen belül bármiféle erdőgazdálkodási tevékenység tilos, a terület nem látogatható. A vadgazdálkodási értéket képviselő, a vadászati jogszabály által védett és az emberen kívül más ragadozó által nem szabályozott vadállomány ma már sok esetben inkább kárára, mint hasznára van a védett területnek. A Bükki Nemzeti Park térségére elkészült a Reginális és Tájrendezési Terv , majd ezt követően a Területrendezési Terv. A terv a községez az ún. Tájképvédelmi Övezetve sorolta be. Az 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. A Bükki Nemzeti Park Regionális és Tájrendezési Terve, majd az új tervezési metodika alapján készített Területrendezési Terv teljes részletességgel tárja fel a települési környezet és környező táj természeti értékeit, és azok védelmére javaslatot dolgozott ki Különleges értéket képvisel a ritkaságokat is rejtő növényvilág. A község hegységbe mélyen benyúló erdővel borított külterülete nyomonkövethetően őrzi a zonális erdőtársulásokat, és a flórajárások találkozása is jól meg figyelhető.(BorsodenseBükkense) Az alábbi erdőtársulások lelhetők fel: - löszsztyeppekkel tagolt tatárjuharos tölgyesek - cseres tölgyesek - a patak völgyekben ártéri kemény és puhafa ligetek - mészkedvelő tölgyesek - sajmeggyes bokorerdők, sziklagyepek lejtős sztyeppek - gyertyános tölgyesek - égerligetek - mocsár és kaszáló rétek - szurdok erdőtársulások stb. Értékes az állatvilág is. Számos csiga faj, kétéltűek, kisemlősök élnek e területen, de különösen egyedülálló a madárvilág (Kerecsen sólyom) A geológiai formációk külön értéket képviselnek. A település természetvédelmi és tájvédelmi helyzetét a Bükki Nemzeti Park és térségére készített Területrendezési Terv nagyrészt meghatározza. A terv jóváhagyásához a helyi önkormányzat nem járult hozzá, mivel annak előírásai több Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


102

ponton a település fejlesztés gátjává váltak. A szigorú tájvédelmi előírások a külterületi beépítéseket is szigorítják, ugyanakkor a kertségek, volt zártkertek területén volna építési igény. A térségi szerkezeti terv a hálózati elemek rendszeréből tehát törölni javasolja a Hórvölgyi utat. A térségi területfelhasználás az alábbi területfelhasználási egységeket jelöli meg: Jellemzően erdő terület Jellemzően mezőgazdasági terület Jellemzően települési terület Jellemzően ipari rendeltetésű terület Jellemzően bányászati rendeltetésű terület A települési területként szabályozandó területek között érzékeny területnek minősül Cserépfalu, ezért iparterület kijelöléseket és nagy bevásárló központok telepítését nem lehet kijelölni. A térségi szabályozási terv az alábbi övezeteket jelölte ki: Védelmi célú övezetek, ezen belül Természetvédelmi és tájvédelmi célú övezetek Környezetvédelmi célú övezetek Funkcionális övezetek: Fokozottan érzékeny települési terület Érzékeny települési terület Térségi jelentőségű kiránduló központ Országos jelentőségű télisport központ Térségi közlekedési hálózat megvalósítására biztosított terület Tekintettel arra, hogy KISGYŐR a Tájkép védelmi övezetbe tartozik, ezért kert övezetben- kertes alövezetben – a telekalakítás csak úgy történhet, hogy az új telek területe 1500 m2-nél kevesebb nem lehet. A telken maximum 100 m 2-es építmény helyezhető el, melynek funkciója csak a gyümölcs- és szőlőműveléshez, a feldolgozáshoz, a borturizmushoz, illetve kereskedelemhez kell kapcsolódnia. A terv javaslatai érintik a fokozottan védett területek bővítését is. A nemzeti park övezeti rendszerében összesen 1201 ha terület került kataszterezésre, melyet természeti övezetként határolt le a terv, a fokozottan érzékeny természeti területen kívül. Az övezeti rendszer harmonizál azon zónatervvel, melyet a IUCN kezelési övezetei alapján jelöltek meg. A hagyományápolás a tervekben is prioritást nyert, így az ősi hagyományos mesterségek között támogatást nyert a mészégetés fenntartása, mely különösen Cserépfalu vonatkozásában jelentős. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


103

A tervben felmerült a turista úthálózatok korrekciója is. Az ökoturizmusnak továbbra is prioritása van. A tájrendezési alapjaiban természetvédelmi megközelítésű. A kultúrtáji értékek, illetve az ún. új európai tájkultúra megteremtése ugyanakkor más megközelítést is igényel, hiszen a táj változásai, a táj szellemisége a települési és az ott élőnépesség kultúrájának megőrzése, adott esetben új értékek létrehozására is irányítható integrált fejlesztést igényel. KISGYŐR az ún TÁJKÉPVÉDELMI ÖVEZETBE tartozik a BNP regionális és tájrendezési tervi besorolásában, ezért ún. panoráma pontokat javasolunk védeni a települési környezetben. 1.) Országos védelem alatt álló terület Kisgyőr község határában ilyen terület a 18/1976. számú OTvH határozattal védetté nyilvánított Bükki Nemzeti Park. A védett helyrajzi számokat a mellékelt listán tüntettük fel. Ezeken belül két erdőrezervátum is elhelyezkedik: a PaphársKecskevár és a Csókás-völgy. Az érintett helyrajzi számokat és erdőrészleteket a mellékelt lista tartalmazza. Az 1966. évi LIII. tv. 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a törvény erejénél fogva (ex-lege) többek között védelem alatt áll valamennyi földvár. A Kisgyőr fölötti Hársas (hrsz: 0154, művelési ág: erdő) ezen bekezdés hatálya alá esik. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek. 2.) Természeti Területek A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei az 1996. évi LIII. tv. 15. §-ában foglaltak alapján felmérték a község határában lévő ún. természeti területeket. Ezek természet közeli állapotokkal jellemezhető, erdő, gyep, nádas művelési ágú földrészletek, melyeket a mellékelt helyrajzi számos listán és térképvázlaton feltüntettünk. Kataszterük elkészült, feldolgozásuk és kihirdetésük folyamatban van. Ezeken a területeken nem kívánatos semmi olyan tevékenység, ami a tájképben, a természetes életközösségekben (növénytársulásokban) és élőhelyekben maradandó károsodást vagy átalakulást eredményezne. Kérjük ezen területek beillesztését a készülő rendezési tervbe, és figyelembe vételét a külterületi fejlesztések tervezésénél. 3.) Érzékeny természeti területek (ESA) A 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján Kisgyőr község határa a Bükk-hegység kiemelten fontos ÉTT térsége által érintett terület, mely a teljes községhatárt magába foglalja. Leírását a melléklet tartalmazza. 4.) Különleges madárvédelmi területek (SPA) A Bükk-hegység SPA-területe Kisgyőr község határának egészét magába foglalja (lásd a mellékelt térképvázlatot).



104

5.) Ökológiai Hálózat területei Kisgyőr határa BNP-on kívüli területének túlnyomó része a nemzeti park védőövezeteként (pufferzóna) funkcionál, kisebb kiterjedésben ökológiai folyosókkal, magterületekkel és megszakított folyosókkal tarkítva (térképvázlat). 6.) Egyéb védettségi kategóriák és területek Kisgyőr község határában helyi védelem alatt álló terület a községtől Ny-ra húzódó Csincse-patak völgye. A területről a „Magyarországi települések védett természeti értékei” című könyv (1996 Mezőgazda Kiadó; szerk.: dr.Tardy János) nyújt bővebb felvilágosítást. A rendezési tervhez a fentieken kívül az alábbi kiegészítő információkat és javaslatokat adjuk. Az különféle védettségi kategóriákba eső, egymást jobbára átfedő területeken (a Természeti Területeken, a Nemzeti Ökológiai Hálózat, valamint az ESA/ÉTT és SPAterületeken) nem tartunk kívánatosnak jelentős fejlesztéseket, kiváltképp nem ún. zöldmezős beruházásokat. Javasoljuk a település közigazgatási területén található, jelentős számú természeti érték felmérését, azokról egy ún. természeti érték leltár készítését. A községhatárban található védett területek közelében mezőgazdasági tevékenység keretében biogazdálkodás, de legalábbis extenzív művelés javasolt. A településkép hangsúlyos elemeit (szárazon rakott kőfalak, stb.) meg kell őrizni. A védett területen kívüli helyeken élő védett fajok (pl. pincékben és templomtoronyban élő denevérek, homokfejtésekben gyurgyalag, stb.) védelme is kiemelt fontosságú. A település melletti szeméttelep rendezése sürgős feladat.



105

Kisgyőr védett 2002-11-21 Községhatár: Kisgyőr Hrsz.

09/2 011/ 012 013 014 018 019 020 021 022/ 025/a 025/b 026/ 027/1 027/2 028/ 029/ 030/a 030/b 031/ 092/ 093/ 094/a 094/b 095/a 095/b 096/1 096/2a 096/2b 096/2c 096/2d 096/2f 096/2g 097/ 098/a 098/ 098/c 099/ 0100/1/ 0101/

Művelésiág

Tulaj.ter

erdő 0,0806 gyep 0,8089 szántó 0,5669 kivett épület 0,2973 kivett út 1,0921 kivett út 0,3679 gyep 0,2821 gyep 12,7612 erdő 8,0150 kivett út 0,4292 erdő 12,3067 gyep 2,8813 kivett 1,0681 gyep 6,2820 gyep 0,0925 kivett patak 0,5882 gyep 4,5552 erdő 9,7462 gyep 6,2808 erdő 10,3061 erdő 2,3812 erdő 19,2820 erdő 125,1044 gyep 1,7989 erdő 77,5154 gyep 2,2161 kivett épület 0,8239 kivett épület 0,1270 szántó 1,2693 gyep 3,5583 szántó 2,6117 erdő 72,1034 gyep 0,7683 kivett út 4,1752 erdő 73,0762 gyep 0,2996 erdő 2,8507 erdő 90,4145 erdő 41,5657 erdő 30,7568

Érték

FV ter.

Tulajdonos

Tulaj arány

0,13 6,15 6,92 0,00 0,00 0,00 0,39 36,47 12,82 0,00 29,54 4,03 0,00 47,74 0,70 0,00 34,62 23,39 8,79 24,73 3,81 30,85 264,25 15,65 156,44 19,28 0,00 0,00 15,49 4,98 31,86 149,05 6,68 0,00 140,92 0,42 4,56 184,99 82,51 49,21

0,00806

Kisgyőr BNP Ig. magán magán Kisgyőr Kisgyőr Kisgyőr BNP Ig. BNP Ig. BNP Ig. BNP Ig. BNP Ig. Kisgyőr BNP Ig. BNP Ig. Kisgyőr BNP Ig. BNP Ig. BNP Ig. BNP Ig. Kisgyőr BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc

1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1



Hrsz.

Művelésiág

Tulaj.ter

Érték

0102/ 0103/a 0103/b 0104/ 0105/ 0106/ 0107/ 0108/ 0109/ 0110/a 0110/b 0111/ 0112/ 0113/ 0114/ 0115/ 0116/ 0117/a 0117/b 0118/ 0119/ 0120/1a 0120/1b 0120/2 0121/ 0122/ 0123 0124/a 0124/b 0125/ 0126/ 0127/ 0128/ 0129/ 0130/ 0131/ 0132/ 0133/ 0134/ 0135/ 0136/ 0137/ 0138/1

kivett út erdő gyep kivett út erdő kivett út erdő kivett út erdő erdő gyep kivett út erdő erdő kivett út erdő kivett út erdő gyep gyep kivett épület erdő gyep erdő kivett út erdő erdő erdő gyep erdő erdő erdő erdő kivett út kivett út erdő kivett út erdő kivett út erdő kivett út erdő kivett bánya

1,3386 24,7682 0,5624 1,4186 40,5303 0,5143 18,9329 0,3080 32,1147 31,3740 1,5665 0,0223 11,5876 67,0412 1,5405 9,8801 0,1787 109,9106 0,3242 0,9139 0,1659 127,7139 0,8357 3,6373 1,3069 52,4943 62,0718 119,4174 1,7853 56,3808 118,5614 63,5152 50,7228 3,6686 1,6607 96,8899 1,4297 76,2100 0,3746 22,5708 1,0649 42,2009 0,7773

0,00 39,63 4,89 0,00 97,27 0,00 45,44 0,00 77,08 75,30 13,63 0,00 27,81 131,27 0,00 23,71 0,00 232,59 0,45 1,28 0,00 252,34 1,17 8,73 0,00 99,99 121,71 246,60 15,53 119,31 229,70 117,62 105,73 0,00 0,00 200,54 0,00 166,90 0,00 54,17 0,00 133,28 0,00

FV ter.

0,7773

106

Tulajdonos

Tulaj arány

BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc Petőfi MGTSZ, Harsány

1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1



Hrsz.

Művelésiág

Tulaj.ter

Érték

FV ter.

0138/2a 0138/2b 0139/a 0139/b 0140/ 0141/ 0143/ 0145/ 0146/ 0149/1 0149/2 0149/5

erdő kivett út erdő gyep erdő erdő erdő erdő erdő erdő szántó kivett vízmosás kivett út erdő kivett út erdő erdő erdő erdő erdő erdő kivett út erdő erdő erdő erdő kivett út erdő kivett épület erdő erdő erdő erdő kivett út erdő kivett épület kivett út erdő erdő kivett út erdő kivett út erdő

99,4231 0,4546 86,4726 3,0301 109,5073 112,5458 3,4970 1,1242 4,1937 3,4173 1,5924 0,5694

238,62 0,00 178,73 26,36 230,82 213,67 5,60 1,80 6,71 5,47 11,15 0,00

99,4231 0,4546 86,4726 3,0301 109,5073 112,5458 3,4970 1,1242 4,1937 3,4173

0,3568 114,3584 5,2767 46,1516 90,9167 150,8439 118,1356 67,5093 50,8391 0,5145 77,5210 42,0457 60,9182 65,4393 2,5767 10,8546 0,1292 0,2012 52,7451 7,9762 60,4655 0,7832 5,8410 0,0848 0,1135 50,8369 25,4222 0,2168 88,3978 0,2026 1,6792

0,00 222,97 0,00 89,84 145,47 241,35 189,02 108,01 143,60 0,00 240,32 130,34 188,85 157,05 0,00 57,69 0,00 0,48 126,59 19,14 145,12 0,00 14,02 0,00 0,00 122,01 61,01 0,00 212,15 0,00 4,03

0,3568 114,3584 5,2767 46,1516 90,9167 150,8439 118,1356

0150/ 0151/ 0152/ 0153/ 0154/ 0155/ 0156/ 0157/ 0158/ 0159/ 0160/ 0161/ 0162/ 0163/ 0164/ 0165 0166/ 0167/ 0168/ 0169/ 0170/ 0171/ 0172/ 0174/ 0175/ 0176/ 0177/ 0178/ 0179/a 0179/b 0179/c

0,5694

107

Tulajdonos

Tulaj arány

BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BNP Ig. 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BNP Ig. BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc

1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1



Hrsz.

Művelésiág

Tulaj.ter

Érték

0180/1 0180/2 0181/1 0181/2 0182/a 0182/b 0182/c 0183/ 0184/ 0185/ 0186/ 0187/ 0188/ 0189/ 0190/ 0191/ 0192 0193/ 0194/ 0195/ 0196/a 0196/b 0197/ 0198/ 0199/ 0200/ 0201/a 0201/b 0201/c 0202/ 0203/ 0204/ 0205/ 0206/ 0207/ 0208/ 0209/ 0210/ 0211/ 0212/ 0213/ 0214/a 0214/b 0216/

erdő erdő kivett út kivett út erdő kivett út erdő erdő erdő gyep kivett út kivett épület gyep erdő kivett út erdő erdő kivett út kivett út kivett út erdő gyep erdő erdő kivett út erdő gyep kivett út gyep kivett út erdő gyep kivett út gyep kivett út gyep kivett út gyep kivett út gyep kivett út gyep gyep erdő

91,7314 0,7576 3,9454 0,1920 0,7349 0,3745 62,1773 50,9142 69,5956 2,1541 0,4288 0,0761 0,9567 9,1438 0,2492 2,6838 61,3448 0,1321 0,1059 0,2363 50,4100 0,8282 69,1896 13,8917 2,9892 46,1478 4,9755 0,5908 0,8324 0,2702 3,6552 8,2092 0,3035 1,7470 0,2580 10,3364 0,3086 0,3601 0,1011 3,4064 0,7220 18,1594 1,8883 46,1669

220,16 0,82 0,00 0,00 1,76 0,00 149,23 122,19 215,75 3,02 0,00 0,00 1,34 21,95 0,00 8,32 190,17 0,00 0,00 0,00 156,27 7,21 166,06 33,34 0,00 110,75 37,81 0,00 6,33 0,00 8,77 49,99 0,00 13,28 0,00 59,96 0,00 2,74 0,00 25,89 0,00 107,01 16,43 89,87

FV ter.

108

Tulajdonos

Tulaj arány

BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1 BEFAG Miskolc 1/1



Hrsz.

Művelésiág

Tulaj.ter

Érték

0217/ 0218/ 0219/ 0220/ 0221/ 0222/ 0223/ 0224/ 0225/ 0226/ 0227/ 0228/ 0229/ 0230/ 0231/ 0232/ 0233/ 0234/ 0235/ 0236/ 0237/ 0238/1 0238/2

erdő kivett út kivett út erdő erdő erdő erdő kivett út erdő kivett út erdő kivett út erdő erdő kivett út erdő kivett út erdő erdő kivett út gyep erdő kivett

147,9083 1,0322 1,3056 44,2054 108,5904 32,9155 0,5342 1,1988 40,3300 1,1930 3,6663 1,3288 73,6978 5,7437 0,6533 48,8583 1,0135 19,7855 0,1925 0,3392 0,0334 2,9692 3,0121

276,65 0,00 0,00 123,04 252,22 80,04 1,28 0,00 99,52 0,00 8,80 0,00 167,87 13,78 0,00 112,67 0,00 46,99 0,46 0,00 0,05 7,13 0,00

0239/ 0240/ 0241/a 0241/b 0241/c 0241/d 0242/ 0243/ 0244/a 0244/b 0244/c 0244/d 0245/ 0246/a 0246/b 0246/c 0246/d 0247/a

erdő kivett út erdő szántó gyep kivett épület kivett út erdő erdő gyep gyep gyep kivett épület erdő gyep gyep gyep erdő

19,8820 1,0972 5,1600 0,9764 0,5359 0,2029 0,6124 4,7523 9,8310 2,2187 0,3248 0,9338 1,0040 51,7544 1,4126 0,3425 0,7383 32,3751

47,72 0,00 12,38 11,91 6,54 0,00 0,00 11,41 23,59 16,86 3,86 7,10 0,00 124,21 12,29 2,60 5,61 77,70

FV ter.

1,0322 1,3056 44,2054 108,5904 32,9155 0,5342 1,1988 40,3300 1,1930 3,6663 1,3288 73,6978 5,7437 0,6533 48,8583 1,0135 19,7855 0,1925 0,3392 0,0334

19,8820 1,0972

51,7544 1,4126 0,3425 0,7383 32,3751

109

Tulajdonos

Tulaj arány

BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc Honvédelmi Miniszt.Bp. BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BEFAG Miskolc BNP Ig.

1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 15775 / 33934



110

Hrsz.

Művelésiág

Tulaj.ter

Érték

FV ter.

Tulajdonos

Tulaj arány

0247/a

erdő

37,2679

89,44

37,2679

Magán

0247/b

gyep

0,1780

1,35

0,1780

Magán

0247/b

gyep

0,1547

1,18

0,1547

BNP Ig.

18159 / 33934 18159 / 33934 15775 / 33934

0248/ 0249/ 0250/ 0251/a 0251/b 0252/ 0253/ 0254/1 0254/2 0255/ 0257/ 0258/1

kivett út erdő kivett út erdő gyep gyep kivett út erdő kivett kivett út kivett út kivett major és út erdő kivett út gyep kivett út kivett út kivett út gyep gyep gyep

0,3255 11,8830 0,2488 22,3900 0,2349 36,2443 0,3255 34,6414 2,0000 1,1954 0,6266 2,5470

0,00 28,52 0,00 53,74 1,79 94,14 0,00 34,14 0,00 0,00 0,00 0,00

0,3255

Magán Magán Magán Magán Magán Magán Magán Magán BNP Ig. Magán Magán Magán

1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1

179,9610 0,4618 0,4432 0,0816 0,1258 0,7482 0,6218 1,0598 9,7368

431,91 0,00 0,62 0,00 0,00 0,00 7,59 9,22 97,13

Magán Magán Magán Magán BNP Ig. BNP Ig. BNP Ig. BNP Ig. BNP Ig.

1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1

0258/2 0320/ 0321/ 0322/ 0332/ 0359/ 0369/4 0369/5 0369/7

Összesen:

5177,8294

11869,60

0,3255 34,6433

0,1258

1518,3729



111

Erdőrezervátum részletes terület-adatai ERDŐREZERVÁTUM: 62. Paphárs-Kecskevár

Területek ha-ban.

1 2 Kisgyőr 099

3

4

5

6

7

8

9

10

57,8

3,3 5,3 3,5 9,7 10,0 7,3 4,0 10,4 2,5 1,3 0,5

17,1

0112 0100

10,2 32,2

098

31,1

0122

6,7

0125

6,5

0126

27,8

Kisgyőr össz.

189,4

3,3 5,3 3,5 9,7 10,0 7,3 4,0 10,4 2,5 1,3 0,5 1,5 10,6 2,4 2,3 0,3 10,2 5,0 12,2 15,0 4,0 6,7 1,3 7,2 5,7 17,4 4,5 3,2 1,3 5,4 22,2 13,2 14,0 13,4 12,0 238,9

57,8

099

50 A 50 B 50 C 50 D 50 E 50 F 50 G 50 H 50 I 50 J 50 RL 51 C 51 D 51 E 51 F 51 G 39 C 39 D 39 E 39 F 43 A 43 K 43 J 43 I 49 A 49 B 49 F 49 K 51 A 51 B 56 A 56 B 59 A 59 D 60 A

57,8

57,8

1,5 10,6 2,4 2,3 0,3 10,2 10,2 32,2 5,0 12,2 15,0 31,1 4,0 6,7 1,3 2,0 5,7 3,7 4,5 3,2 6,7 1,3 5,4 6,5 3,7 2,8 27,8 2,4 13,4 12,0 131,6 131,6

Mindössz.

189,4

238,9

57,8

57,8

131,6 131,6

11

17,1



112

Erdőrezervátum részletes terület-adatai ERDŐREZERVÁTUM: 63. Csókás völgy 1 2 3 4 5 Miskolc 01006 167,1 140 A 39,6 140 B 2,2 140 C 1,4 140UK 42,2 141 B 2,9 141 C 4,6 141 D 10,0 141 E 3,5 141 F 5,4 141 G 1,5 141 H 32,9 141 I 9,8 141 J 6,2 141RL 1,7 01007 196,6 139 A 9,1 139 B 28,8 139 C 5,0 139 F 15,7 139 G 4,1 Miskolc össz. 363,7 226,6

1 2 3 Bükkszentkereszt 029 42,8

030 031 Bükkszentkereszt össz.

24,9 21,5 89,2

4

5

19 D 19 E 19 F 20 A 20 B 20 C

2,1 3,9 1,0 17,1 7,8 18,7 50,6

6

7

86,2

39,6

Területek ha-ban. 8

9

10

60,5

2,2 1,4 13,0 2,9 4,6 10,0 3,5 5,4 1,5

12,0

11

32,9 9,8 6,2 1,7 62,7

86,2

86,2

6

7

4,9

3,9 1,0

7,8 12,7

9,1 28,8 5,0 15,7 4,1 123,2 123,2

8

9

10

2,1

2,1

17,1

17,1

18,7 37,9

18,7 37,9

11

7,8 12,7



1 2 Kisgyőr 0222

0225

0226

3

4

5

39,2

10 E 10 F 10 G 10 H 10 I 10 J 10 K 10UR2 6B 7E 7F 7G 7H 7I 7K 6 ÜK 6 UT1 7 UT1 6 UT2 7 UT2 6A 7A 7C 7D 7J 7L 6 ÜK 5A 5B 5C 7B 6 ÜK 5E 5G 5 RL

5,3 1,7 8,0 5,4 5,9 4,4 1,6 0,2 3,0 9,2 6,2 1,7 4,1 2,8 2,7 24,0 0,8 1,3 0,4 0,8 10,5 11,2 7,8 2,8 2,0 2,2

40,3

1,2

0228

1,3

0232

48,9

0234

19,8

6

14,2

7

8

113

9

10

26,3

5,3 1,7

11

8,0 5,4 5,9 4,4 1,6 0,2

11,3

0,3

18,4

3,0 9,2 6,2

8,0 1,6

8,0 0,6 1,0 0,4 0,8 10,5

1,7 4,1 2,8 2,7

0,3 1,2 10,5

11,2

5,1 3,0 1,5 7,9 2,0 13,7 1,5 3,7

8,1

45,1

11,1 28,8

7,8 2,8 2,0 2,2 14,0

11,4

1,5 7,9 2,0 13,7 1,5 3,7

5,1 3,0

0239

19,9

18,9

Kisgyőr össz.

164,3

164,4

45,1

125,1 117,1

Mindössz.

617,2

441,6 144,0 144,0

286,2 278,2



114

1 Község 2 Földrészlet jele /hrsz/ 3 földrészlet teljes területe 4 TAG, Erdőrészl. üzemtervi jele 5 TAG, Erdőrészl. teljes területe 6 MAGTerületbe eső földrészlet területe 7 MAGTerületbe eső erdőrészlet területe 8 MAGTerületbe eső véd. kat. 9 Védőzónába eső földrészlet területe 10Védőzónába eső erdőrészlet területe 11 Védőzónába eső véd. kat Természetei területek 365,0008, Kisgyőr, 032/2,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 032/3-5,,Erdő 365,0008, Kisgyőr, 033,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 034,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 035,,Erdő 365,0008, Kisgyőr, 035,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 068/a,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 068/b,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 068/c,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 069/1-2,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 070,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 071,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 073,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 080,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 082/1,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 082/27,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 032/2,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 032/3-5,,Erdő 365,0008, Kisgyőr, 033,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 034,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 035,,Erdő 365,0008, Kisgyőr, 035,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 068/a,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 068/b,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 068/c,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 069/1-2,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 070,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 071,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 073,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 080,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 082/1,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 082/27,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 085/8a,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 085/8b,,Kivett 365,0008, Kisgyőr, 087/a,,Legelő Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


115

365,0008, Kisgyőr, 087/b,,Erdő 365,0008, Kisgyőr, 088/a,,Legelő 365,0008, Kisgyőr, 088/b,,Erdő 365,0008, Kisgyőr, 089,,Erdő 365,0008, Kisgyőr, 090/a,,Erdő 365,0008, Kisgyőr, 090/b,,Legelő 365,0006, Kisgyőr, 0359,,Kivett 365,0006, Kisgyőr, 0360-0362,,Rét 365,0006, Kisgyőr, 0365/a,,Rét 365,0006, Kisgyőr, 0365/b,,Erdő 365,0006, Kisgyőr, 0369/3-5,,Rét 365,0006, Kisgyőr, 0369/7a,,Rét 365,0006, Kisgyőr, 0369/b,c,d,,Erdő 365,0006, Kisgyőr, 0372/b,,Legelő 365,0006, Kisgyőr, 0372/c,,Erdő 365,0005, Kisgyőr, 0306/2,,Rét 365,0005, Kisgyőr, 0307,,Rét 365,0005, Kisgyőr, 0310,,Kivett 365,0005, Kisgyőr, 0326,,Legelő 365,0005, Kisgyőr, 0312,,Rét 365,0005, Kisgyőr, 0327,,Kivett 365,0005, Kisgyőr, 0328,,Kivett 365,0005, Kisgyőr, 0329-0331,,Legelő 365,0005, Kisgyőr, 0338,,Legelő 365,0005, Kisgyőr, 0345/a,c,,Legelő 365,0005, Kisgyőr, 0345/b,,Rét 365,0005, Kisgyőr, 0351,,Rét 365,0005, Kisgyőr, 0351/1b,,Kivett 365,0005, Kisgyőr, 0351/2-4,,Rét 365,0005, Kisgyőr, 0285/1-2,,Rét 365,0005, Kisgyőr, 0351/1b,,Kivett 365,0005, Kisgyőr, 0351/-4,,Rét 365,0004, Kisgyőr, 02851-2,,Rét 365,0004, Kisgyőr, 0286,,Kivett 365,0004, Kisgyőr, 0287/1-2,,Rét 365,0004, Kisgyőr, 0288/1,,Kivett 365,0004, Kisgyőr, 0288/2,,Rét 365,0004, Kisgyőr, 0289-0291,,Rét 365,0004, Kisgyőr, 0292/4b,,Legelő 365,0004, Kisgyőr, 0294,,Erdő 365,0004, Kisgyőr, 0295,,Kivett 365,0004, Kisgyőr, 0298,,Rét 365,0004, Kisgyőr, 0294,,Erdő 365,0004, Kisgyőr, 0295,,Kivett 365,0004, Kisgyőr, 0301,,Rét 365,0004, Kisgyőr, 0298,,Rét 365,0004, Kisgyőr, 0303/1,,Rét 365,0004, Kisgyőr, 0303/2a,,Rét 365,0003, Kisgyőr, 0266,,Kivett Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


116

365,0003, Kisgyőr, 02671/-2,,Legelő 365,0003, Kisgyőr, 0268,,Kivett 365,0003, Kisgyőr, 0269/1-2,,Legelő 365,0003, Kisgyőr, 0270,,Kivett 365,0003, Kisgyőr, 0271,,Kivett 365,0003, Kisgyőr, 0273,,Kivett 365,0003, Kisgyőr, 0275/1,,Legelő 365,0003, Kisgyőr, 0275/2,,Erdő 365,0003, Kisgyőr, 0275,,Legelő 365,0003, Kisgyőr, 0277,,Kivett 365,0003, Kisgyőr, 0278/2,,Legelő 365,0003, Kisgyőr, 0279/1,,Erdő 365,0003, Kisgyőr, 0279/2-3,,Legelő 365,0003, Kisgyőr, 0280,,Legelő 365,0003, Kisgyőr, 0281,,Erdő 365,0003, Kisgyőr, 0284,,Erdő 365,0002, Kisgyőr, 0256,,Erdő 418,0007, Kisgyőr, 0374,,Legelő 418,0007, Kisgyőr, 0380/2,,Erdő 418,0003, Kisgyőr, 0281,,Erdő 418,0007, Kisgyőr, 0381,,Kivett 418,0007, Kisgyőr, 0382,,Legelő 418,0007, Kisgyőr, 0383/3b,,Legelő 418,0007, Kisgyőr, 0384,,Kivett 418,0007, Kisgyőr, 0387,,Legelő 418,0009, Kisgyőr, 041,,Legelő 418,0009, Kisgyőr, 046,,Erdő 418,0009, Kisgyőr, 047/4-5,,Rét 418,0009, Kisgyőr, 053/1a,c,,Erdő 418,0009, Kisgyőr, 053/1b,,Kivett 418,0009, Kisgyőr, 055/1-2,,Legelő 418,0009, Kisgyőr, 056,,Rét 418,0009, Kisgyőr, 056/b,,Kivett 418,0009, Kisgyőr, 0063/a,Erdő 418,0009, Kisgyőr, 063/b,,Kivett 418,0009, Kisgyőr, 065,,Legelő 418,0010, Kisgyőr, 081/a,c,,Legelő 418,0010, Kisgyőr, 081/1b,,Kivett 365,0011, Kisgyőr, 0260/a,,Rét 365,0011, Kisgyőr, 0260/b,,Kivett



117

Környezetileg érzékeny területek (ESA) Nemzeti Park BNP

ESA Terület megnevezése és elhelyezkedése

Természeti értékei Természeti értékei

Bükki Nemzeti Park pufferövezet ESA területének leírása Az ESA terület a Bükki Nemzeti Parkot fogja körbe. Délről a Déli-Bükk riolittufára települt löszös hegylábi területeit foglalja magába Szomolya, Bükkzsérc, Noszvaj, Bogács, Tard, Cserépfalu, Cserépváralja, Tibolddaróc, Kács, Sály, Kisgyőr községhatárokat érintve, illetve egyeseket magukba foglalja. Ez a terület mintegy átmenetet jelent az alföldi (közelben lévő Borsosdi Mezőség TK pusztái) élőhelyek felé. A Bükki Nemzeti Parkot kelet felől Miskolc város és kertövezete határolja, így itt az ESA terület kiterjedése összeszűkül. Szerkezetileg még a Bükk-hg-hez tartozó, dombvidéki jellegű erdős területeket foglalja magába, a Miskolc környéki ipari területket elkerülve (LyukóbányaPereces, Sajóbábony). Az Északi-Bükk előterében az ESA terület újból kiszélesedik. A változatos geológiai felépítésű (különböző mészkövek, mésznélküli és meszes homokkő, kavics, riolit és andezittufák, lösz), dombvidéki jellegű területeket részben Sajókápolna, Sajólászlófalva, Radostyán, Kondó községhatárok fedik le. Az ESA területen határa itt Sajóbábonytól nyugatra É-D irányú főerinc, majd SajószentpéterRadostyán közúton tér vissza, az itt lévő két kisközséget magába foglalva (Sajólászlófalva, Sajókápolna). Kondó községtől a Harica-völgyet északról határoló gerincen fut a határ, becsatlakozva a TardonaKazincbarcika közút mentén folyó Tardona-patakba. A következő községek: Varbó, Tardona, Mályinka. Tardonától az ESA határa egészen Nagyvisnyó községhatárban lévő Bánvölgyig folytatódik a közúton, majd a megyehatáron folytatódik, magába

Déli-Bükk hegylábi övezete: Az Eged-hegy és déli előtere eocén mészköves termőhelyein kialakult melegkedvelő tölgyesekben, cserszömörcés bokorerdőkben, lejtősztyepeken, felhagyott szőlőkben sajátos fajösszetételű életközösségek alakultak ki, ahol a kontinentális elemek keverednek a szubmediterrán, mediterrán elemekkel. Potenciális növényzete az erdőssztyep, melynek számos természetes foltja maradt, illetve sok esetben másodlagos termőhelyekre szorult vissza (pl. pincetetők, mezsgyék). Az egész déli előtérre jellemző erdőssztyepfajok: törpemandula (Amygdalus nana), macskahere (Phlomis tuberosa), piros kígyószisz (Echium russicum), árvalányhaj fajok (Stipa spp.), tavaszi hérics (Adonis vernalis), kökörcsin fajok (Pulsatilla grandis, P. nigracans), magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), egy területen a csajkavirág (Oxytropis pilosa), stb. Mind gerinces (pl. kígyászölyv, bajszos sármány, pannongyík), mind gerinctelenek állatvilága (pl. Orthosia schmidtii, Apamea platinea bagolylepkék, Erannis ankeraria araszolólepke, Agapanthia pannonica cincér) a szubmediterrán-kontinentális hatás alatt álló erdősztyep jellegű élőhelyekre jellemző. A hegylábi előtér meghatározó alapkőzete a miocén eredetű riolittufa, amelyre pleisztocén eredetű, változó vastagságú lösz települt. A riolit helyenként felszínre bukkan (pl. Eger: Mészhegy), ahol száraz mészkerülő bokorerdők, lejtősztyepek alakultak ki. Ezeket a „természeti terület-szigeteket” jobbára szőlőkultúrák, gyümölcsösök határolják. A löszös részeken fajgazdag löszgyepmaradványok, és kisebb-nagyobb lösztölgyesek (Tárkányi-medence, Felnémet, Tard, Bogács) díszlenek. Gerinctelen faunájuk rendkívül értékes: jelentős populációi élnek itt az északi boglárkának (Plebejus idas), a magyar tavaszi fésűbagolynak (Orthosi schmidtii), a magyar tarszának (Isophya costata) ÉS AZ Isophya modesta tarszának. Fragmentálisan mészkerülő



118

foglalva Nagyvisnyó, Szilvásvárad, Bélapátvalva községhatárokat. Itt két ponton is érintkezik a Heves-Borsodi dombság ESA területével. Az ESA továbbiakban a Nyugati-Bükköt határolja. Bélapátfalva községhatártól újból kiszélesedik Mikófalva-BekölceEgercsehi-Szarvakő községeket összekötő közúton belüli területet magába foglalva. A Szarvaskőtől délre eső része az Eger-Felnémet határában lévő, eocén mészköves, löszös alapkőzetű dombvidéki területet (Pirittyó-tető, Töiskes-dűlő és Agyagoskűlő) fedi le.

szilikátsziklagyepek (Lály. Latorvár), kakukkfüver szárazgyepek és országos szinten is védendő hagyásfás legelők is kialakultak (Cserépfalu: Hideg-kút laposa, felhagyott gyümölcsösök, szőlők (Bükkzsérc: Aranygomb, Nyomóhegy; Noszvaj: Cserestető, Renyő-dűlő). A hegylábi zónától északabbra a déli erdőssztyep növényzet keveredik a száraz zárt tölgyesek fajaival, zömmel kontinentális jellegű karsztbokoreerdők, lejtősztyepprétek díszlenek (Bükkzsérc: Kerek-domb, Galambos-dűlő, Kisgyőr: Ásottfa, Miskolc: Vörösbérc, Kis- és Nagy-Kőmázsa). A vizes területek területi kiterjedése nem jelentős, azonban ezen fragmentumok jelentős Földhasználat természetvédelmi súllyal bírnak. A délre futó A Bükki Nemzeti Park pufferzónáját patakokat (Ostoros-, Novaji-, Hór-, Szoros-, képező ESA területet változatos Tardi-, Csince-patak) tavasszal gyorsan földhasználat jellemzi. A délnyugati felmelegedő mocsárrétek, magassásrétek és előtérben a szőlő, gyümölcs termesztés fűz-nyár legeterdők kisérik. A gyorsan kiemelkedő jelentőségű. Kelet felé felmelegedő mocsárréteket (Harsány: haladva a szőlők részaránya csökken, Csincse-völgy, Bükkaranyos: Pingyom-dűlő a nagytáblás üzem a kisparcellás előtere, Noszvaj: Eged-alja, Tard: Szekrényesmagántulajdonokra vált. Itt már egyre völgy, Kővölgy déli előtere, Kisgyőr: Csincsetöbb a hagyományos művelésű völgy) karakteres mocsári fauna jellemzi. (pl. a gyümölcsös. A lankás, löszös törpeszender (Proserpinus proserpina). A dombhátakon extenzív jellegű szántók karsztforrásokból táplálkozó patakokban találhatók, amelyeket legeltetett értékes vízi életközösség talált menedéket gyepterületek tarkítanak. (Kácsi-patak: kárpáti forráscsiga (Sadleriana A Keleti-Bükk ESA területén elsősorban pannonica), fekete csiga (Theodoxus erdőgazdálkodás folyik. Az erdők prevostianus), folyamcsiga (Fagotia acicularis) legnagyobb hányada állami tulajdonban vízicsigafajok). van, csak a peremi helyzetben lévő Északi-Bükk előtere fragmentumok vannak magánkézban. Az Északi-Bükk előtere klimatikusan a zárt Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló erdők (főleg cserestölgyesek, illetve északon a környékén írtásréteken legeltető gyertyános-tölgyesek, bükkösök) övébe állattenyésztés folyik. Ebben a tartozik, helyenként ma is erdővel borított. Az térségben jellemző a hagyományos egykori irtásokon extenzív legelő- és szén- és mészégetés is. gyümölcskultúra foly, melynek felhagyása után Az Északi-Bükk ESA területen a természetközeli zömmel tollas szálkaperje szántóföldi gazdálkodás hanyatlóban (Brachypocium pinnatum) dominálta van, a szántók egy része parlag, vagy félszárazgyepek, borókás cserjések visszagyepesedik. A völgyekben, a differenciálódtak (Mályinka, Tardona, korábban fel nem szántott területeken Szilvásvárad: Aszaló- és Dobogóhegy extenzív hasznosítású kaszálórétek vannak, amelyen jó minőségű szénafüveket termelnek (pl. lipicai ménes). Célkitűzések és támogatandó tevékenységek az ESA keretében A meglévő természetes és természetközeli élőhelyek és ezeket reprezentáló életközösségek



119

fenntartása. A kiemelt természeti értéket képviselő fajok populációinak megőrzése. A vizes élőhelyek javítása vízvisszatartással. Extenzív gazdálkodási formák segítése. A jelenlegi szántó-gyep arány fenntartása a rossz szántók visszagyepesítése, vagy termőhelynek megfelelő hazai fafajokkal való erdősítésének segítése. A gyep műveléságú területek fenntartása, extenzív tájhasználattal. A védendő erdőtársulások fenntartása a gazdasági célú erdők természetes felújítással való erdészeti hasznosításának szorgalmazása. A táj- és termőhelyidegen fafajok visszaszorítása ( akác, nemesnyár, vöröstölgy, erdeifenyő) , a felújításoknál, telepítéseknél termőhelynek megfelelő hazai fafajok előnyben részesítése. Az extenzív állattartás fejlesztésének segítése, az ősi magyar fajták előnyére ( magyar tarka marha ). A hagyományos művelésű, kisparcellás gyümölcsösök, kaszálók fenntartásának segítése.



120

Különleges madárvédelmi területek (SPA) SPA (Madárvédelmi) területek SPA területek nemzetközi jogszabályi kötelezettségek alapján előzetesen kijelölt madárvédelmi területek, védett madarak költő-, pihenő-, táplálkozóhelyei. Ökológiai Hálózat területei Ezek a területek védett fajok élőhelyei, ökológiai funkcióval rendelkeznek. A területek védelmére vonatkozó törvényi szabályozás még nincs kidolgozva, de feltétlen védelmet érdemelnek. Fenntartásukra pályázati támogatások igényelhetőek a jövőben. Egyedi tájérték A nyilvántartás még nem készült el. Öregfák név

Megye Település kor (év) kerület (cm) magasság (m) Megjegyzés

Kisgyőr Fagus sylvatica 110 350 30 A fán fészek van. Kisgyőr Quercus robur

150 371 18 "Mátyás király fája". Egészségi állapota jó.

Kisgyőr Tilia platyphyllos 250 572 21 "Paphárs". Ember nagyságú odú. Kisgyőr Tilia platyphyllos 120 400 15 Üreges

III.2 / KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS RENDEZÉSI JAVASLAT Közlekedésfejlesztési és rendezési javaslat Kisgyőr közlekedési szempontból kedvező helyzetben van, mivel fontos közlekedési folyosók hátterében található. A 3-as számú főközlekedési útról lecsatlakozó 2515ös út, majd a 25117-es számú bekötőút biztosítja a bekapcsolódást a megyei, illetve országos közlekedési hálózat vérkeringésébe. Ezen útvonal vezet Mocsolyástelepre is, ahonnan Sály-Latorvár is megközelíthető. Miskolctapolcával való közvetlen kapcsolat sokat erősítene a Miskolc várossal való együttműködésben, bár ez veszélyeket is rejt magában. Az Országos Úthálózat fejlesztési Terv nem tartalmaz Kisgyőr térségében új nyomvonalat. A terület kapcsolatait továbbra is a 25117 sz. Kisgyőri bekötő út fogja biztosítani.



121

Közúthálózat Kisgyőr és Mocsolyástelep forgalmi útjának, a 25117 sz. bekötő útnak a távlatra előrebecsült forgalmi értékei a következők: személygépkocsi motorkerékpár autóbusz tehergépkocsi kerékpár fogat összesen:

2000-ben 218 jármű/nap 12 jármű/nap 20 jármű/nap 134 jármű/nap 37 jármű/nap 5 jármű/nap

2010-ben 252 jármű/nap 11 jármű/nap 21 jármű/nap 153 jármű/nap 37 jármű/nap 5 jármű/nap

426 jármű/nap 640 egységjármű/nap

479 jármű/nap 721 egységjármű/nap

A forgalom távlatban sem fog jelentős mértékben növekedni , mivel turisztikai szempontból is a kis létszámú minőségi és ökoturizmusra épít a telepít Két forgalmi nyom elegendő. Helyenként, a lehetőségek szerint főleg az intézmények térségében leállósáv kialakítását tervezzük. A forgalmi út szélességi viszonyain igyekeztünk javítani, Kisgyőrön reálisan az átlagosan 18-20 m-es és minimálisan 16 m-es szabályozási szélességet tudtunk kialakítani. Mocsolyástelep terükletén minimálisan 18 m-es szélesség biztosítása szükséges. Külterületen a forgalmi út mellett a tengelytől számított 50-50 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni. Kisgyőr területén a Széchenyi u. és Rákóczi u. nyomvonalát kell gyűjtőút jelleggel kiépíteni, ezért a szabályozási szélességüket a lehetőségek szerint korrigáltuk. Ugyancsak gyűjtőút jelleggel, autóbusz közlekedés számára megfelelően kell kialakítani a Dózsa Gy. út – átvágás – Arany J. u. vonalát, melyet minimálisan 14 mre szabályoztuk. A lakóutakat a terepadottságok figyelembevételével, a lehetőségek szabta korlátok között szabályoztuk és fejlesztettük tovább. Az új lakóutak 14-16 m-re szabályoztuk. A jelenlegi kialakult és nem szélesíthető nyomvonalakta /különösen a pincék térségében/ vegyeshasználatú utakként terveztük, közös közúti és gyalogos forgalmi burkolattal. Tömegközlekedés A jó autóbusz közlekedésnek a későbbiekben is meghatározó jelentősége lesz. A tömegközlekedés javítása érdekében a következő teendők merültek fel: -

A település nyugati területének jobb ellátása érdekében az Arany J. u. – átkötés – Dózsa Gy. u. vonalat úgy alakítottuk ki, hogy az autóbusszal körbejárható legyen. Megállóhelyeket terveztünk az óvodánál, az átvágás és Dózsa Gy. u. csatlakozásánál és a Polgármesteri Hivatal közelében Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


-

122

A reggeli diák és műszakos járatok zsúfoltságának csökkentése érdekében sűríteni kell a járatokat. Mocsolyástelepre a járatok közül többet ki kell járatni az igények kielégítése érdekében. Igény merült fel további járat beállítására az esti órákban.

Parkolási mérleg A lakóterületi gépkocsi elhelyezés telken belül megoldott. Az intézmények parkolási igényeit az alábbiakban számítjuk: Polgármesteri Hivatal Általános Iskola Általános Iskola napközi Otthon, ebédlő Óvoda /50 fh/ Könyvtár – klub Ifjúsági klub /Mocsolyástelep/ Orvosi rendelő ABC áruház /350 m2/ Boltok Posta Erdészet /Mocsolyástelep/

15 ph 9 ph 4 ph 5 ph 5 ph 5 ph 4 ph 7 ph 7x2 ph 2 ph 5 ph

Parkolási igényeket egyrészt leállósávon, másrészt a Kultúrház mögött, telekvégen tervezett parkolóval és az ABC mellett útmenti merőleges beállítású parkolóval oldottuk meg. Üzemenyagtöltőállomás Nem terveztünk a területen. Gépjárműszervíz Igényt továbbra is Miskolcon kell megoldani valamint a helyi vállalkozásokra kell alapozni. III.3/ KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT Vízellátás A település területén jelen időszakban közműves ivóvíz-és szennyvízcsatorna hálózat üzemel.



123

Lakossági A lakossági vízigény jelenleg alacsony. Átlagos lakossági napi fogyasztás 66 l/fő/d. Távlatban 90 l/fő/d-val számolunk. Tűzoltási Az oltóvizet a hálózatról megfelelő nyomáson tűzcsapokból lehet vételezni. A tűzcsapok távolsága felülvizsgálatra szorul az OTSZ előírás szerint. A tűzcsapok vegyes szerkezetűek: altalaj tűzcsapok mellett megtalálhatók a korszerű feltalaj tűzcsapok is. Ipari Ipari vizet a feldolgozóipar és a szolgáltatás fogyaszt a hálózatról. Mód és lehetőség van iparitechnológia számára talajvizek és rétegvizek feltárására. Mezőgazdasági Korábban a mezőgazdasági termeltetésben öntözésre vízkészleteket vettek igénybe. Jelenleg mezőgazdasági vízfelhasználás nincs nyilvántartásban. A felszíni és felszínalatti vízkészletek rendelkezésre állnak ilyen irányú fejlesztés számára. Egyéb Egyéb jelentős vízfogyasztás nincs Vízvezeték hálózat Hálózatinyomás A közszolgáltatásnak a 38/1995 (IV.5) Korm. rendelet értelmében 1,5-6,0 bar üzemi nyomást kell biztosítani a hálózatban. A víznyomást magastározó és nyomásfokozó közbeiktatásával oldják meg. Csőhálózat A csőhálózat nagy része azbesztcement nyomócsőből épült. A régi vezetékek, szerelvények a biztonságos üzemeltetés miatt rekonstrukcióra szorulnak. Az új vezetékeket a régi vezeték védősávjában célszerű fektetni, vagy kitakarás nélküli építéssel (meglévőcső-roppantásos eljárással) Az ivóvízvezeték védősávja a 123/1997 (VII.18) Korm. rendelet szerint a csőkontúrtól számított 2-2 m, amelyet közterületen, szennyeződésmentesen kell kialakítani. A védősávban és a vezeték fölé mélygyökérzetű növényzetet telepíteni tilos! Ingatlanellátás, fajlagos fogyasztás Az ingatlanok ellátása bekötési vízmérőn keresztül történik. Ingatlanonként egy bekötés eszközölhető. A vízmérő aknát az ingatlanon kell elhelyezni a 38/1995 (IV.5.) Korm. rendelet szerint. Úszótelkes beépítés esetén a jegyző hozzájárulásával az akna közterületen is elhelyezhető. Ingatlanonként csak egy bekötési vízmérő telepíthető. Több bekötési vízmérő műszakilag csak engedéllyel és indokolt esetben telepíthető.



124

Közterületi vízkivételek Az törzsvezeték hálózatra települtek a az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai szerint az oltóvizet szolgáltató tűzcsapok, valamint a 38/1995( IV.5.) Korm.r. szerint az ellátatlan háztartások ivóvízellátását szolgáló kőzkifolyok. A kőzkifolyokat az ellátott térségekben üzemen kívül kell helyezni. A közterületi vízkivételek megszüntetése, áthelyezése, építése szolgáltató javaslatára a polgármester hozzájárulásával történhet. Tűzcsapokat a védendő létesítménytől legfeljebb 100m távolságban lehet elhelyezni. A tűzcsapokat táblával jelezni kell. Rekonstrukció és új telepítés során kitörésbíztos feltalajtűzcsapok alkalmazhatók. A tűzcsapok elhelyezését az illetékes tűzvédelmi szervekkel előzetesen egyeztetni kell. A település vízellátásának adatai: A közüzemi vízellátásba 486 lakás van bekötve. A közterületi kifolyók száma 47 db. A lakosságnak szolgáltatott ivóvíz mennyiség 33 000 m3. Az ivóvizet az ÉRV szolgáltatja, üzemeltető a Dél- Borsodi Víz és Csatornamű Kft. A vízellátás Kisgyőr településben két vízellátó zónában biztosított. A felső zónai ivóvíz tároló medence 2X 50 m3-es , túlfolyó szintje 277,30 mBf. Az alsó zóna 2 X200 m3-es , melynek túlfolyási szintje 244,65 mBf. A vízpótlást a Sályi ÉRV gerinc felőli betáplálás biztosítja, (DN 150 a. ill. KM-PVC távvezeték ) A sövénykúti vízműtelep forrásfoglalás , melynek kapacitása 90 m3/d – szintén fontos vízbázist képvisel az ellátó rendszerben. A településrendezési terv készítése során a 253/1997. (XII. 20.), valamint a 36/2002. (III. 7.) Kormányrendelet előírásai alapján csak teljes értékű közművesítettség irányozható elő. Szennyvíz hálózat A közüzemi szennyvíz csatornahálózat kiépült Szennyvízelvezető rendszer A szennyvízelvezető rendszer Emőd, Bükkaranyos, Kisgyőr, Kisgyőr-Mocsolyástelep és Harsány településeket foglalja magában. Az összegyűjtött szennyvizet a meglévő szennyvíztisztító telepre vezetik, melynek jelenlegi kapacitása 300 m3/d, szükséges végkiépítési kapacitása 800 m3/d. A településekről elvezetett szennyvízmennyiségek: Emőd Kisgyőr-Mocsolyástelep Bükkaranyos Harsány Összesen:

400 m3/d 115 m3/d 95 m3/d 150 m3/d 760 m3/d



125

A szennyvízelvezető rendszer jellemzői A települések belső csatornahálózata elválasztó rendszerű, gravitáció üzemű. A csatornák anyaga KG PVC cső. A csatornákon max. 100 m-ként, az iránytörésekben és csatlakozási pontokon beton tisztítóakna létesül. A betonaknák közzé max. 50 mként tisztítóakna idom kerül beépítésre. A regionális szennyvízvezeték nyomvonala Kisgyőr-Mocsolyástelep szennyvizeit a NY-I jelű nyomóvezeték jutatja a Kisgyőri SZ-2-0-jelű gravitációs csatornába. Kisgyőr a szennyvizet a NY –II jelű szennyvíz távvezeték vezeti el a Bükkaranyos-Harsány közötti csatlakozáson keresztül a Ny-III jelű nyomóvezetékbe, amely Harsány település összegyűjtött szennyvizeit szállítja Bükkaranyos felé. Az NY-III jelű nyomóvezeték a Bükkaranyosi Sz-2-1 jelű csatorna végaknájába köt be. Bükkaranyosból a szennyvizet az NY-IV jelű nyomóvezeték jutatja az emődi szennyvízelvezető rendszerbe. A nyomóvezeték az emődi 13-0-0 jelű csatornához csatlakozik. A nyomóvezeték a magassági pontokon légtelenítő, mélypontokon víztelenítő berendezés létesül. A nyomóvezetékek csatlakozása bm. tz. aknában történik. Települési szennyvízelvezető rendszerek Kisgyőr-Mocsolyástelep A szennyvizet az SZ-1-0- jelű főgyűjtő gyűjti össze. A gravitációs rendszer kiegészül 1 db belső átemelő művel, amely a szennyvizet az 1. sz. átemelőbe jutatja. Létesül: 1. sz. átemelő (MOBA) (közútban, a 997 hrsz-ú telek magasságában) Szivattyú:

CP 3127 HT 258 (1+1 db) Q =1, 01 l/s H = 38 m

2. sz. átemelő (MOBA) (a 953 hrsz-ú ingatlanon) Szivattyú:

MP 3067 LT 211 Q = 1,01 l/s H = 12 m

Gravitációs csatornák:

DN 200 KG PVC

Házi bekötések:

DN 150 KG PVC

Nyomóvezetékek (belső):

DN 80 KM PVC

Tisztítóakna:

30 db

1353 fm

134 fm


Kisgyőr és Mocsolyástelep községek településrendezési terve Bekötő csatorna: (közterületen)

DN 150 KG PVC

126

80 fm

Vízfolyás keresztezések: - a 2-0 jelű gravitációs csatorna a 0+005 szelvényben meder alatt 1,0 m mélységben ker esztezi a Sályi-patak melllékágát. - az 1-0 jelű garvitácós csatorna a 0+265 szelvényben meder alatt 1,0 m mélységben keresztezi a Sályi-patak mellékágát. - az Ny-2 jelű szennyvíz nyomóvezeték a 0+005 szelvényben meder alatt 1,0 m mélységben keresztezi a Sályi-patak mellékágát. Kisgyőr településben a rendszer 9 db átemelőt tartalmaz. A szennyvizet a Sz-1-0 jelű főgyűjő szállítja az 1. sz. átemelő műbe. Létesült: (szavattyűk:1+1 db) 1. sz. átemelő (MOBA): (épül a Vasút út a Kossuth L. u. kereszteződéséhez) Szivattyú:

CP 3102 HT 250 Q = 3,4 l/s H = 24 m

2. sz. átemelő (MOBA): Szivattyú:

MP 3067 CT 211 Q = 1,0 l/s H = 12 m


MP 3067 LT 211 Q = 1,2 l/s H = 12 m


MP 3067 LT 211 Q = 1,01 l/s H = 12 m


MP 3067 LT 211 Q = 1,01 l/s H = 12 m



127


MP 3067 LT 211 Q = 1,01 l/s H = 12 m


MP 3067 LT 211 Q = 1,2 l/s H = 12 m


CP 3127 LT 258 Q = 1,01 l/s H = 38 m


MP 3067 LT 211 Q = 1,01 l/s H = 12 m

Gravitációs csatornák:

DN 200 KG PVC

Házi bekötések:

DN 150 KG PVC

Nyomóvezetékek (belső):

DN

Tisztítóakna:

248 db

Bekötő csatorna: (közterületen)

DN 150 KG PVC

80 KM PVC

10 864 fm

1101 fm

6520 fm

Vízfolyás keresztezések: - a 3-1 jelű gravitációs csatorna a 0+023 szelvényben meder alatti átvezetéssel keresztez egy időszakos vízfolyást. Vízrendezés Kisgyőr belterületén a Csincse-patak mellékága folyik keresztül, valamint a külterületen a Csincse-patak. A korábban Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Csincsepatak kezelői jogát az FVM átvette, és a Bükkalja-Délborsodi VGTT-nek átadta.



128

A település felszíni vízelvezetési rendszere nyílt árkos rendszerű. A csapadék vizek befogadója a Csincse-patak, illetve annak egyik mellékága, melynek medre egyes szakaszokon elfajult. Csapadékvíz befogadóként a belterületi vízfolyások vehetők figyelembe. A parti sávok megállapításánál a 46/1999. (III.18.) Kormányrendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek és a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2m szélességű fenntartási sávot kell hagyni a fenntartási munkák elvégzésére. Az esetleges beépítéseket meg kell szüntetni ezen a parti sávon, mert a mederfenntartási munkákat megnehezíti vagy meggátolja és emiatt a későbbiekben vízkárveszélyes helyzetet termet, a nagyvizek levonulásánál akadályt jelenthet. A települési önkormányzat fejlesztési célkitűzései között szerepel: -

a patakok, vízfolyások rendszeres karbantartásta a község külvizek elleni védelmi érdekében vízmosáskötések, ahol szükséges, a csapadékvízelvezetés teljes kiépítése, a vizek befogadó vezetésére a meglévő rendszer felülvizsgálata, karbantartása, helyreállítása,

A csapadékvízelvezetést a meglévő, illetve engedélyezés alatt álló vízelevezetéssel összhangban kell tervezni, A jelenlegi állapot ismertetése. Kisgyőr a Csincse-patak vízgyűjtőjének északi részén települt, a patak több, kisebb mellékága a község alatt egyesül a Csincsével. A település belterületén nem halad át állandó vízfolyás, a csapadékvizeket vízmosások, árkok gyűjtik össze, illetve vezetik el a Csincse-patakba. Az árkok a belterületen rendezetlenek, elégtelen méretűek, fákkal, bokrokkal benőttek. A belterületen áthaladó közút vízelvezetése nagyjából rendezettnek tekinthető az útmenti, szakaszonként burkolt árkok révén. A belső utcák csapadékgyűjtése és elvezetése azonban hiányos, az útároknak mind mennyiségi, mind kialakítási hiányosságai miatt. A település külvízvédelme sem megoldott, a domboldalakról lefolyó vizek ellen övárkok létesítése szükséges. A fent említett rendezetlen állapot miatt javasoljuk a község belterületére vízrendezési tanulmányterv készítését, amely felöleli a csapadékvízgyűjtő és elvezető rendszert, az útárkokat, az időszakos vízfolyások medreinek rendezését és külvízvédelmet. A tervet javasoljuk sürgősségi ütemekre bontani, és az alapján a vízrendezés mielőbbi elvégzését.



129

A vízrendezési terv elkészülése előtt is a sürgősen elvégzendő feladatok a következők: A településen ÉNY – DK-i irányban végighaladó fő vízmosás medre és műtárgyai kitisztítandók és külterületi szakaszon a Csincse-patakig az akadálytalan lefolyás /pangó vizek kialakulása/ érdekében rendezendő. Ugyanígy a Széchenyi utca mellett kialakult vízmosás alsó szemetes, benőtt szakasza is tisztítandó. A településtől északra fekvő zártkertek felől lefolyó vizek ellen övárok létesítendő. Azokon a belső utakon, amelyek mellett még nincs megoldva a vízelvezetés, nyílt árkok létesítendők. A befogadók, gyűjtőárkok vízemésztésének biztosítása után kerülhet sor a csatlakozó vízelvezető rendszer rekonstrukciójára, felújítására. Általában továbbra is meg kell hagyni a nyílt árkos rendszert a faluközpont kivételével. A nyílt árkokat a rendelkezésre álló beépítési szélesség függvényében az út egyik vagy mindkét oldalán célszerű vezetni. Kétoldali nyílt árok tervezhető 12 m szabályozási szélesség felett. 7,5 – 12,0 m közötti széles közterület rendelkezésre állása esetén egyoldali nyílt árok tervezhető, míg 7,5 m alatt középre lejtéssel vápában, vagy zárt csapadékcsatornával lehet a felszíni vizeket elvezetni. A belterületről a felszíni vizek gravitációs kártétel nélkül elvezethetők. Szikkasztás kivételes esetben tervezhető, megvizsgálva a hatékonyságát és a maximális talajvízszintet.

szikkasztás

Kertes, családiházas övezetekben a Nyugat-Európában elterjedt csapadékvízhasznosítást locsolás és használati víz céljára tervezzük a vizek visszatartása és az egyre költségesebb ivóvíz kiváltására. (A két rendszer összekapcsolása tilós!) A vízgazdálkodási törvény (1995.évi XLVII. tv.) alapján az ingatlanra hullott csapadékkal a tulajdonos rendelkezik. Közterületre a felszíni vizek kivezetése csak a járdaszint alatt és a befogadó rendelkezésre állása esetén lehetséges az út árok, csatorna kezelőjének hozzájárulásával. Befogadó hiányában a felszíni vizeket a tulajdonos az ingatlanon köteles kártétel nélkül elszikkasztani. A felszíni vizek kártétel nélküli elvezetésének megoldására az Önkormányzatokról szóló törvény (Öt.) szerint az önkormányzat egyedül nem kötelezhető. Meglévő művek hiányában annak megoldása az érintettekre érdekeltségük arányában, részben vagy egészben áthárítható. Az vízügyi igazgatóság, az önkormányzat és vízi társulat tulajdonukban lévő művek fenntartásáról, a művek kiépítésének megfelelő, általában mértékadó mennyiséget meg nem haladó felszíni vizek kártétel nélküli elvezetéséről köteles gondoskodni. L.: Vízgazdálkodásról szóló törvény (Vt.) A mellékelt vízkár-elhárítási helyszínrajzon a folyásirányokat és a befogadókat ábrázoltuk, valamint a beépítésre nem javasolt vízállásos területeket. A rendezési terv koncepciója alapján konkrét tanulmányterv kidolgozása indokolt egységes rendszer kialakításával. A tanulmányterv alapján utcánként, gyűjtő területenként lehet a megvalósítást terveztetni.



130

A dombra felkúszó településrészeken az ingatlanokra lepelszerűen átfolyik és kárt okoz. Domboldalon az ingatlanok felett övárok kialakítása tervezendő hordalékfogók beépítésével. Az ővárok feladata a külvizek és a hordalék megfogása és a hordalékfogótól a felszíni vizek befogadóba történő kártétel nélküli elvezetése. A külvizek levezetését célszerű lakott területen kívül megoldani vagy erre méretezett zárt rendszerben. A hordalékfogókat az igénybevétel és a fenntartási ciklusok figyelembe vételével kell méretezni. Az utakon a meghajtási hosszak csökkentésére keresztrácsokat kell elhelyezni és a felszíni vizet az útról az árokba, vízelvezetőbe terelni. A mezőgazdasági területeken a belvizek ellen védekezni kell az adott növényi kultúra vízborítottság tűrését figyelembe véve. A vízborítottságra a vizenyős réteklegelők a legérzéketlenebbek. A völgyekben, laposokban vízvisszatartással ezt a kultúrát tervezzük újrahonosítani. Vízhasználat, vízvédelem Kisgyőr község közigazgatási területén felszíni vízkészlet hasznosító vízhasználatot, (a térségben üzemelő víztározó nincs) tározási lehetőséget (vízhaszmosítási célút) nem tartananak nyílván. A település kül -és belterületének egy része rajta van a Miskolc város vízellátásába bekapcsolt források hidrogeológiai elsődleges, szabad felszínű (külterület), valamint a másodlagos, nyomás alatti (belterület) hidrogeológiai védőidomán. Betartandók a tervezés során a 20.540/1987. sz. védőidom határozat előírásai. A rendezési terv készítésénél a felszíni vizek minőségi védelmének egyes szabályiról szóló 203/2001. (X.26.) Kormányrendelet és a kapcsolódó jogszabályok előírásait figyelembe kell venni. A szennyeződésre rendkívül érzékeny karsztforrások védelme érdekében hidrogeológiai védőidom határozati kijelölése történt meg (20540/1987.). A határozat tartalmazza a vízbázisok védelmének biztosítása érdekében betartandó előírásokat, megfogalmazza a szükséges korlátozásokat. A különböző hatósági eljárásokban ezen előírások érvényesítésére fokozottan figyelmet kell fordítani. A Bükkel, valamint a vízbázisokkal szemben elkötelezett szakemberek a közelmúltban szennyezőforrás-felmérést végeztek, melynek eredményeként 174 db szennyezőforrás regisztrálására került sor a határozattal kijelölt védőidom területén. A szennyezések megszüntetése érdekében teendő hatósági intézkedések kezdeményezése megtörtént, a szükséges eljárások lefolytatása folyamatosan történik. (Pl. állattartás megszüntetésének, csatornahálózatra való rákötésnek, szikkasztó megszüntetésének elrendelése, hulladékkezelési előírások betartása, stb.). Az élővizeket és a csatornahálózatot intézkedések is folyamatosan történnek

szennyezőkkel

kapcsolatos hatósági



131

Gázellátás A településben van kiépített gázvezeték. A gázhálózatra rákötött lakások száma a terv készítésének idején 265 ,számuk folyamatosan növekszik A gázhálózat a község teljes területén kiépült, illetve fogyasztói igények jelzése esetén a szükséges kiegészítő elosztószakaszok kiépíthetők. A településrendezési terv fent leírt fejlesztési területein a meglévő gázhálózat a szükséges helyi bővítéssel a többlet gázigényeket kiszolgálja, a fejlesztések gázellátása biztosított. A belterületi gázhálózat a mellékelt tervlapon van ábrázolva. Szabályozási előírás A belterületi középnyomású gáz elosztóvezetékek védőövezete 3,0-3,0 m. Villamosenergia ellátás A községben 3 db 20/0,4 kV-os transzformátor található, melyek kiterheltsége kb. 70 %-os. A település közvilágítási helyzete változó. A vezérlés alkonykapcsolással történik, kapaszkodó rendszerben. A fejlesztés során törekedni kell a lámpatestek egységesítésére, korszerűsítésére és az energiatakarékos izzók felszerelésére, az útkategóriának megfelelő szabványban előírt megvilágítási értékek kielégítésére. Ezen munkálatokhoz megfelelő tanulmánytervek birtokában pályázati pénzek is igénybe vehetők. Az utak korszerűsítésénél az energiatakarékos lámpatesteket kell alkalmazni és a leszerelt lámpákkal ideiglenesen az elhanyagolt és nem megfelelő utcák világítása lámpasűrítéssel javítható Az ÉMÁSZ Rt-nél néhány éve bevezetett hangfrekvenciás körvezérléssel sikerült a napi csúcsidőszak fogyasztását kiegyenlíteni. Hosszú távon fel kell készülni az alternatív energia használatára is. A napenergia, a hőszivattyú alkalmazásának hiánya, hogy nálunk még nem kap elegendő támogatást az alternatív energia használat. Távközlés A távbeszélő állomás jelenlegi helyzete A telefonhálózat CROSSBAR rendszerű. Kábel tv kiépítése napirenden van.



132

KISGYŐR község az országos távbeszélő hálózati struktúrában a miskolci primer körzetbe tartozik. A községen belüli távbeszélő helyi hálózat vegyes rendszerű, a törzshálózat többnyire földalatti, az elosztó hálózat oszlopsorra szerelt légkábeles kiépítésű. A távbeszélő ellátás fejlesztése. A községben a helyi hálózat a távbeszélő, ISDN és bérelt vonali igények kielégítésére egyaránt alkalmas. A MATÁV rendszeresen vizsgálja a központ-, a hálózat telítettségét, valamint a területen várható újabb igényeket, és ennek megfelelően bővíti a központ kapacitását és fejleszti a távbeszélő hálózatot is. C./ VÁRHATÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HATÁSOK A társadalmi, gazdasági hatások annak függvényében vázolhatók, hogy a település hosszú távú fejlődésében a térségi kapcsolatok és a térségi együttműködés hogyan alakul. Függ továbbá a növekedési pálya időbeni alakulásától is, kiváltképpen attól, hogy a népességcsökkenés lassul-e? A település organikus fejlődése akkor fog bekövetkezni, ha a humánerőforrás fejlesztés sikerül, a növekedés üteme pedig mérsékelt lesz. A megyei fejlesztési koncepcióban felvázolt gyorsított fejlődés várhatóan ezt a térséget nem fogja érinteni. A várható eredmény: - A népesség összetétel kor és iskolázottságbeli mutatói javulnak. - A települési és táji értékek védelme biztosított lesz. - A környezet biztonság nő. - Az ökológiai programok a kistérségi tájhasználathoz illeszkednek. - Csökken a munkanélküliség. - Az ökoturizmus, a vadászat és falusi turizmus számára vonzóvá válik a település.



133

IV. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

KISGYÖR ÉS MOCSOLYÁSTELEP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

A 2001. évi LXIV. örökségvédelmi törvény előírja az örökségvédelmi hatástanulmány készítésének kötelezettségét Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


134

A hatástanulmány feladata: 1. Biztosítani, hogy a kulturális örökség a tervezett változtatás után a) fennmaradjon, b) jóvátehetetlen kárt ne szenvedjen, c) továbbélési feltételei biztosítva legyenek, d) megnyilvánulásának egysége, hitelessége, esztétikai minősége, méltó környezete kárt ne szenvedjen, e) használati, fenntartási feltételi javuljanak, f) a környezet változtatási folyamatába szervesen illeszkedjen. 2. Biztosítani, hogy a tervezett változások figyelembe vegyék a) a kulturális örökségben rejlő fejlesztőerőt, b) az örökség logikai rendszereinek elveit - táj – és területhasználatban, - történeti szerkezet vonatkozásában, - társadalom, életmód, és kultúra vonatkozásában, c) a megoldások változataiban a kulturális örökség érdekvédelmének prioritását, d) az örökségben okozott károk ellentételezést, e) a kockázati tényezők minimalizálását. Az örökségvédelmi hatástanulmány tartalma két alapvető részből áll: vizsgálatból és hatáselemzésből. A vizsgálat feltárja és megállapítja a terület történeti, régészeti, táji, településszerkezeti, településképi értékeit: - a karakteralkotó jellemzőit, mint telekszerkezet, beépítés mód, épülettípus, - a védettségeket műemléki és régészeti, akár egyedi, akár területi értelemben, - védettségi javaslatokat tesz műemléki, vagy helyi kategóriában. A hatáselemzés összeveti a tervezett rendezési, szabályozási szándékok és a megállapított értékek összefüggéseit: - természeti, táji hatásokat, - településképi, sziluett – és utcaképi hatásokat, - régészeti értékek feltárhatóságát, megmaradását, bemutathatóságát, - történet térbeli rendszerek alakulását, - műemlékek, együttesek jövőjét a tájban, a szerkezetben, a település életében, - megújulás, fenntarthatóság esélyeit, - karaktererősödést, vagy változást, - környezeti terhelések és az örökség műszaki állapotát, Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


135

- kárenyhítés lehetőségeit. Az örökségvédelmi hatástanulmány segíti az ÉRTÉKŐRZŐ megújulást , illetve az integrált műemlékvédelmet. A stratégiai területek kiválasztásában prioritást nyer az ún. „zászlóshajó” terület pl a kisvárosi karakterben megújítandó településközpont megújítása, illetve a település kapuk létesítése már nem csak az értékek megmaradását , de új értékek teremtését is szolgálhatják. 1.)TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT – TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉS KARAKTER, VÉDETTSÉGEK, AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK, TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT. A történeti múlt , mint a stratégia alkotás kiinduló eleme /Juhász Barnáné alapján / KÖZÉPKORI MÚLT Kisgyőr helyén már a bronzkorban is település volt. A Miskolci Herman Ottó Múzeum sok itt talált agyagedény leletet őriz. Határában őskori földvárak nyomai láthatók. Ezek közül legismertebbek a Halomvár és Leányvár. De ezekhez hasonló a többi is, a Hársasvár, a Majorvár és Kecskevár. A földvárak általában magaslatra épültek. A hegytetőn körül árokrendszer van. Az árkokban mindig üdezöld a fű, mert a csapadékvíz összegyűlik benne. Az árkon belül kisebb vagy nagyobb udvar jellegű sík terület van, majd középen egy kiemelkedő domb, aminek belseje kráterszerűen üreges. Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik. A honfoglalás korában ehhez hasonló földvár volt Diósgyőrben is. Igy vele kapcsolatban, de megkülönböztetésül kapta a nevét, mert míg Diósgyőrt Nagygyőrnek nevezték, ennek a községnek Kisgyőr lett a neve. Így Kisgyőr neve a Diósgyőréhez hasonló vagy ezzel megfelelő alakulást mutat: Knysgewr, Kysgywr, Kysger, Kysgeor, Kysgyor, Kis Győr, Kisgyőr. A falutól három kilométernyi távolságra az egyik földvár közelében egy erdőborította tájat Pusztafalunak neveznek, bár látszólag semmi nyoma, hogy ott falu lett volna. Talán egy ásatás kideríthetné. A honfoglaláskor Diósgyőr várát a környékbeli földekkel együtt az Árpád nemzetségéhez tartozó Bors vezér apja Bunger kapta. Leszármazottai azonban Bors ispán és Iván hűtlensége miatt elvesztették. A tatárjárás után a szintén Árpád rokonságához tartozó Akcs nemzetségbeli Ernye bán kapta, aki Diósgyőrt uradalmának központjává tette. A régi földvár helyére kővárat épített IV. Béla kívánsága szerint. Ebben az időben szerepel először oklevélben Kisgyőr, mint a disógyőri vár tartozéka. Az Árpád ház kihalása utáni pártharcokban Ernye unokái csatlakoztak Kopasz nádorhoz és Károly Róbert ellen lázadást szítottak. Károly Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


136

Róbert legyőzte az egyesült Bors- Aba- és Ákos nemzetségek seregét. Ernye unokái vérpadra kerültek és birtokuk visszaszállt a király tulajdonába. A XV.-XVI. században a mindenkori magyar király jegyajándékképpen adta a királynénak. Ebben az időben a vár és a birtok a királyi várnagy felügyeletére volt bízva. Kedvenc tartózkodási helye volt a felújított és királyi pompával berendezett vár és vadászaktra alkalmas környéke I. Lajos királynak és utódainak, köztük Hunyadi Mátyásnak is. Az ország három részre szakadása idején a királyi kincstár vette kezelésbe. A Habsburg királyok már nem törődtek vele, a várat nem gondozták, a birtokot bérbe adták, elzálogosították. Az egymást követő zálogbirtokos családok mellett bérlő volt az egri káptalan is. Kisgyőr népe akkor a kátalannak adózott: 300 Ft-ot fizetett, 25 öl fát hordott, bortizedet fizetett és minden gazda három napot szolgált. Eger ostromakor a török kirabolta és felgyújtotta. Majd az 1596-os mezőkeresztesi csata, illetve Eger eleste után Kisgyőr is hódolásra kényszerült. Ezután 200 Ft adót fizetett és különbéle szolgáltatásokat teljesített a töröknek. A protestáns zálogbirtokosok Enyingi Török-, Bedegi Nyári-, Hallerkői Haller- és a Homonnai családok idején a Diósgyőri uradalom falvai protestánsokká lettek. Az ország három részre szakadása után az Erdélyből kiindult függetlenségi harcok idején rohamosan terjedt a reformáció. Érvényesült az elv, hogy akié a föld azé a vallás. Kisgyőr református egyháza 1576-ban alakult és megmaradt az ellenreformáció idején is. A jelenleg is fennálló templomát 1776-ban Mária Terézia idejében építették, de hozzá a torony építését csak II. József engedélyezte. A kisgyőri földterület megoszlásánál az uradalom külön tartotta nyilván az urbéres telkes jobbágyokat és zselléreket a majorsági telkesektől és zsellérektől. "A majorsági telkesek, akik megukat nemeseknek nevezik," kitétel szerepel az l848. utáni birtokperek aktáiban is. Az 1735. óta vezetett, illetve meglévő egyházi anyakönyvben is nemes előnévvel vannak bejelölve egyes családok, mint Ns Bihari, Ns Horváth, Ns Csenge, Ns Kun, Ns Lengyel, és Ns Fegyverneki családok. Valószinű, hogy valamikor fegyveres szolgálataikért kaphatták meg a majorsági földekből kihasított telket és jogot a megkülönböztető előnévre. Az 1830-as évekből származó adókönyvben is szerepel Ns Bihari György hadnagy. A Lengyel család nemesi levelét sok más régiséggel együtt vitték be a Herman Ottó Múzeumba 10 évvel ezelőtt. A Mária Terézia idején végrehajtott urbér rendezés során a kisgyőri földeket a második osztályba sorolták. Eszerint állapították meg egy jobbágytelek illetőségét 1200 négyszögöles holdakban: 1 hold belsőség, 28 hold szántóföld, 12 hold rét és a közös legelő és erdő használata. Az 1848. áprilisi törvények értelmében Magyarországon megszűnt a jobbágyrendszer. Kisgyőr lakossága azonban ezután még évtizedekig pereskedett a földesúri jogokat gyakorló korona uradalommal, a volt jobbágyi és zsellérföldek, főleg pedig a közös legelők és erdők elkülönítése miatt. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


137

A birtok elkülönítési perben a Miskolci Királyi Törvényszék 1884. nov. 10-én hozott itéletet. Az elkülönítést tagosítással kapcsolták össze. Összesen: 66 5/8 telek jog volt. A közös legelő és erdő használatánál tehát megállaptották az összes telek illetőséget. A zsellérek nyolcan alkottak egy jobbágy teleknyi illetőséget. A közös erdő használati jogát egy telek után 5 holdban, a közös legelőt pedig 14 holdban állaptotta meg a Királyi Törvényszék. SZÁNTÓFÖLDI MŰVELÉS A tagosításnál 1883-ban három nyomásban osztották fel a szántóföldeket. A kivételesekét /pap, tanító, jegyző/ egy tagban mérték ki a faluhoz közel a Várerdő nevű dülőben. Az 1938-as összeírás szerint a 20-50 kat. holddal rendelkező családok száma mindössze 9 volt. A házas zsellérek száma a tagosításnál 175 volt. Nekik egyvékás /300 négyszögöl/ földet mértek. Az aprózódás azonban még a zselléreknél is megfigyelhető. Sokan voltak, akik csak félvékásnyi földdel bírtak, vagy már annyival sem. A volt zsellérek a kicsi földön aztán minden tenyérnyi helyet kihasználva termeltek babot, borsót, káposztát, tököt, krumplit sőt még kendert is. A dimbes-dombos szántóföldeken nagymértékű a talajerózió. A termőföld minőségét a holdankénti aranykorona értéke fejezi ki. Ez a kisgyőri szántóföldeknél átlagosan 7 aranykorona. A szűkös területű és gyenge minőségű szántóföldeken a parasztság elsősorban önellátásra törekedett. Terményeiből kevés került piacra. A szántóföldet lóval, ökörrel, esetleg négyökörrel szántották. Vasélű faekét használtak. A vetés kézzel történt, a magtakarás és porhanyítás tövisboronával és höndörgővel. Századunkban már inkább vasfogú boronát használtak. Az aratást kézierővel végezték. A gabonát a férfiak vágták, a markot /egy ölnyi levágott gabona/ az asszonyok lányok szedték, esetleg kamaszodó legénykék, akik a kaszára még gyengék lettek volna. A nyomasztó földéhség némileg csökkent a felszabadulás utáni földreform során. Mivel Kisgyőrben nem volt uradalom, a Harsány Kisgyőr közötti papi uradalmat osztották fel az egymással versengő két falu igénylői között. Ebből kaptak 220 kat. holdat a kisgyőriek a Bányatetőn.

A SZŐLŐ ÉS BORTERMELÉS



138

Az elmúlt századokban sok szőlőt termeltek a Kisgyőriek. A déli fekvésű lejtők kedveztek a szőlőtelepítésnek. Bortizedet fizettek az uradalomba, de még az egyházi adóba, tanító béribe, nótárius béribe is szerepel a borfizetési eszközként. Mennyiségét a régi űrmérték szerint akó, icce, átlag mértékkel mérték. A mai tényleges szőlőtermő terület a százévvel ezelőttinek alig a tized része lehet. Bámulatos annak a természet átalakító munkának a nyoma, amit az elmúlt századokban végeztek a mészkőtörmelékes hegyoldalon a Rétmány nevű dűlőben. Egy-egy szőlősgazda 10-16 sor széles szőlőjében 5-6 háznagyságú kőcsomó található. Ezeket a szőlőművelés során gyűjtötték össze a termőföldből. Egyik-másik kőcsomó tetején még ma is kúszik a vadszőlő indája. A múlt század vége felé az országosan pusztító filoxéra itt is kiölte a szőlőt szinte az utolsó tőkéig. Az újratelepítés lassan ment és csak kisebb területen. A sok szőlőből sok bort préseltek. Tárolásához sok pincét ástak. Az utóbbi években egész pincesort tártak fel az élelmes kisgyőri lakosok a Melegvölgy oldalban. Csak találgatni lehet, hogy valamikori gazdáikat a tatár, a török vagy a pestis pusztította-e el. A teraszosan települt házsorok alatt lépcsőzetesen helyezkednek el a pincesorok. Kisgyőr vízszegénységére és borgazdaságára utal a környéken ismert mondás, hogy itt a vándor könnyebben kaphat egy pohár bort, mint egy pohár vizet. A kisgyőri szőlősgazdáknak féléves kocsmáztatási joguk volt a feudális viszonyok idején. Az 1884-es birtokrendezési per ítéletében ezt a Miskolci Királyi Törvényszék elismerte és továbbra is meghagyta. Szent Mihály naptól Szent György napjáig mérhették saját termésű borukat. ERDŐ- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS 1884 - 1960A birtokelkülönítési perben 1884-ben hozott ítélet alapján a korábban közös használatban lévő erdőt és legelőt három társulás tulajdonába adtákKülön volt a közbirtokossági erdőtársulat, külön volt úrbéres telkesek legelőtársulata és a zsellérek legelőtársulata. A tulajdonosok joguk arányában élvezték a közös birtok hasznát. A jogot örökölni, felosztani és eladni lehetett. Az elkülönítésnél megállapították az egy teleknyi illetőséget. A zsellérek nyolcan kapták egy jobbágytelek illetőségét. A közös erdőnél 5 holdat. A tagosításnál egy tagban mérték ki, az Üstök-oldaltól a Szénégető-völgyig. Az erdőbirtokosság az önmaguk közül választott elnökség igazgatásával közigazgatási felügyelet mellett közösen használta az erdőt. Vágták, gyérítették és telepítették. A kitermelhető fát a részesedési jog szerint osztották szét évenként. A fa egyrészét árverésen értékesítették. A lehántott cserfa kérgét is eladták. Az adót a közpénztárból fizették. Ez a gazdálkodási forma fennmaradt egészen 1961-ig a termelőszövetkezet megalakulásáig.



139

A zsellérbirtokosság legelőjénél külön kikötés volt, hogy a legelő helyén található kutak, kenderáztató-helyek, a kőbánya és néhány hold libalegelő a falu szélén továbbra is maradjon meg az összes volt urbéres közös használatában. Az 1938-as adatok szerint a telkes birtokosság 617, a zsellérbirtokosság 269 kat. hold közös legelőterülettel rendelkezett. A legelő ápolását /tövis és bokorírtás, vízmosások elgátolása, utak egyengetése, stb./ közmunkában végezték a csordára hajtott jószágok arányában a gazdák. A zselléreknél egy jog után egy tehenet vagy két borjút lehetett a csordára hajtani. A telkeseknél 1/8 telek után járt egy jog, illetve egy szarvasmarha legeltetési joga. Mivel a jogot örökölni, felosztani és eladni is lehetett, volt akinek 2-3 joga is volt, másoknak csak 1/2 vagy 1/4 esetleg még kisebb hányad. Aki nem hajtott jószágot a legelőre, az a joga után kártérítési jutalékot kapott a közpénztárból. A csordást közgyűlésen választották ki a jelentkezők közül. A csordások a faluszéli szolgálati lakásban laktak és gondozták a társulat birkáját is, ami napközben együtt járt a csordával. A hatalmas testű, villásszarvú, szennyesszürke nyakú bikák gyakran okoztak riadalmat a csordahajtásnál. A sok jószágnak sok víz kellett, ezért a legelőn található kutakat gondozni kellett. Ezek gémeskutak voltak. A nagy igénybevételtől gyakran kellett cserélni a vályukat és itatóvedreket, de még a rovátékot és gémet is. Ezt a munkát az ügyeskezű, faragáshoz értő gazdák ott helyben elvégezték. Munkájukért többnyire a kút javításhoz kivágott fa maradékát kapták. A közpénztár bevételi forrása volt a makkoltatás. Ez azt jelentette, hogy bizonyos összeg lefizetése után bárki megkaphatta az egy napra és csak egy személyre szóló bárcát, miszerint annyi makkot szedhettett a tölgyfák alól, amennyit csak tudott. Hogy csalás ne legyen, azt a közösség kerülővel ellenőriztette. Volt amikor makkos nyájat szerveztek. Termékeny években a makk jó bevételi forrása volt a közpénztárnak és olcsó hizlalási lehetősége a lakosoknak. Ugyancsak bevételt jelentett a fával való gazdálkodás is. Az évszázados tölgyfák között évenként akadt villámsúlytotta, vihartépte, vagy kidőlt fa. Ezeket árverésen adták el a többet igérőknek. A legeltetési társulatok is osztottak fajutalékot a jogosok között arányosan. Az adót is a közpénztárból fizették. Az árkos, szakadékos oldalakra akácfát telepítettek. Az akácosokat 10-15 évenként tarvágásra lehetett bocsátani. Ilyenkor az igénylők között nyilhúzással osztották fel az egyes szakaszokat. A bevétel egyrészét erdőtelepítésre fordították. A kőporos, omladékos, vékony talajréteggel borított hegyoldalakat fenyővel, akáccal, nyírfával telepítették. Igy vigyáztak az erdőre, mezőre és termőtalajra. A FÖLDNÉLKÜLIEK ÉLETMÓDJA A FELSZABADULÁS ELŐTT Az 1935-ös összeírás szerint a szabadforgalmi, illetve személyi tulajdonban lévő szántó, szőlő, rét és kert formában művelt összes földterület 1610 kat. holdat tett ki. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


140

Ez az aránytalan eloszlású, gyenge minőségű föld nem nyújtott mindenkinek munkát és nem biztosított kenyeret. A 2-3 holddal rendelkező családoknak is kiegészítő jövedelemre volt szüksége. Az anyakönyvek foglalkozási rovatában igen gyakori a kapás, majd napszámos megjelölés. Kevés embernek jutott munka a helybeli, módosabb parasztok gazdaságában. Sokan vállaltak mezőgazdasági munkát az ország távolabbi vidékén. Voltak akik a miskolci emberpiacon a Földes Ferenc Gimnázium előtti téren ácsorogtak napokig is munkaalkalomra várva. Megrázó élmény volt számomra, amit erről mesélt a nagyapám. A századforduló után egyre többen jutottak munkához a Diósgyőri Vasgyárban is. Bejárni azonban csak gyalog lehetett egészen 1950-ig, amikor megindult a buszjárat Miskolc és Kisgyőr között. A 20 km-es távolság miatt nem jártak haza mindennap, hanem bent laktak a barakban. Tarisznyában vitték a krumplit, a szárított lebbencstésztát és szalonnát. Ebből főzték maguknak az ételt a barak közös tűzhelyén. A nyomasztó földhiányt természeti kincseivel enyhítette a környező erdőrengeteg. Boldog ember volt az, aki az erdőkincstár területén kapott munkát. A koronauradalom erdőgazdaságában mindig volt valamilyen munka: ölfavágás, bányafa-termelés, szénégetés, mészégetés, csemeteültetés és ápolás, stb. Az erdészek jóindulatát gyakran kellett megvásárolni, borral, sonkával, ingyen munkával, hogy a sok jelentkező közül kedvezően válasszanak. A századforduló előtt foglalkoztak teknővájással is. A faszénégetéshez csak néhány család munkájára volt szükség. A földdel letakart boksából a faszenet a fuvarosok ritkaszövésű zsákba rakták és lovasszekérrel szállították az emődi állomásra vagy Miskolcra. A pakolás és szállítás közben kihullott szénportól feketék voltak mint a festett ördögök. A mészégetéshez helyben van a mészkő is a fa is. Ezt a munkát többnyire a bükkszentkereszti szlovákok végezték, fuvarozását inkább a kisgyőriek. Igen jó kapcsolat alakult ki a két falu lakói között. A csemeteültetés és ápolás női munkának számított. Ugyancsak az erdőkincstárhoz tartozott a már 50 éve leállított palabánya is. Irányítására a 20-as években német szakembert hoztak, de a kétkezi munkát, a fuvarozást a helyi lakosok végezték. Nagy kísértés volt a kisgyőriek számára mindig a bőséges vadállomány. Az orrvadászat bocsánatos bűnnek számított a közvélemény előtt csakúgy, mint a falopás. Még ma is előfordul. Voltak olyan asszonyok, akik liszttel, tojással nyerekedtek. A sályi molnároktól megvettek egy hát lisztet, vagy az asszonyoktól a tojást. A néhágy fillér, garas vagy forint árkülönbözetet családjukra költötték. A századforduló idején a molnároktól vásárolt lisztből kenyeret sütöttek és azt vitték a miskolci piacra eladni. Gyalogosan vitték eladni az egy-két kosár gyümölcsöt, a tejet is.



141

A batyuzó asszonyok csoportosan jártak a jól kitaposott 3-4 sávos ösvényen tavasztól őszig mezitláb. Közben beszélgettek, panaszolták sorsukat. A sötét éjszakában pontosan meg tudták becsülni az időt a csillagok járásáról és a kakas kukorékolásáról. Ha délutánra hazaértek, főzni, mosni kellett, esetleg batyut készíteni másnapra. HÁZIIPAR, HÁZIMUNKA Fafaragás. A fentiek között sokan voltak, akik értettek a fából készült szerszámok, használati tárgyak készítéséhez. Csináltak csépet, gerebléyt, favillát, jármot, szekeret, kasza-, kapa- és baltanyelet, sulykot, guzsalyt, eszvátát, mángorlót, asztalt, lócát, kaput, az ujszülöttnek bölcsőt, az elhaltnak fejfát. Ezeket a tárgyakat faragással díszítették. Jellemzőek a hosszú leveles indák és tulipános minták. A kapufélfák különlegessége a kalapos emberfej formában végződő oszlopfők. Az utóbbi évtizedekben ezek is elpusztultak, mutatóban is alig van egy-kettő belőlük. Napjainkban a kapu és kerítés vasból, a fejfák drága műkőből készülnek. A régi fejfákat a sírásók télen eltüzelik. A nagyobb vagy tartós faeszközökre a dátumot, esetleg a gazdája nevét is belevésték. Helyben készültek a szőlőtermeléssel kapcsolatos hordók, kádak prések is. A fafaragás tudománya apáról fiúra szállt. Aki nem tudta megcsinálni, az megvette, vagy ledolgozta az árát. A fonalat a vetőasszony segítségével eszvátára húzták és keresztszálakkal beszőtték. A kendervászonból lepedőt, hamvast, kenyereskendőt, sütőruhát és zsákot varrtak. Nagymosás A kender- és gyolcsvászonból készült ruhadarabokat lugzókádba rakták, amit egy háromlábú, kétágú székre helyeztek. A lugzókád alján lyuk volt, s ebbe szalmacsóvát dugtak. A mosnivaló ruha tetejére egy hitványabb kendőbe tiszta fahamut tettek. Ezután leglább egy fél napon keresztül félórás szünetekkel öntögették rá a forróvizet. A víz átszivárgott a hamun és a kádban lévő ruhán, alul pedig lecsepegett a szalmaszálakon. Másnap a kuthoz vitték a ruhát és 3-4 léből átmosták, mosószéken nyeles sulyokkal paskolták. Száradás után mángorolták, hajtogatták és a ládafiába rakták. Ilyen mosást havonta egyszer végeztek. Kenyérsütés Hetenként ismétlődő házimunka volt. Este párral, sósvízzel, kevés liszttel kovászt készített a háziasszony a nagy sütőteknő féloldalában. A kovász reggelig kelt. Reggel hozzárakta a többi lisztet és dagasztotta míg csak a padlás meg nem izzadt (a gazdasszony homloka). Dagasztás után a tésztát 4-5 szakajtóba porciózta, kendővel betakarta és újra kelesztette, amíg a boglyakemence jól átforrósodott. Aztán kemencébe rakták kb. két óra hosszára, hogy megsüljön. A tészta morzsalékából készült a cipó. Régen még gagancsot is sütöttek. Ez a kenyértésztából sodrással készült vékony, de hajlított, kifli forma tészta volt, amit a kemence szájánál sütöttek meg gyorsan a várakozó gyerekeknek. A megszelt Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


142

kenyeret sásból vagy szalmából készült kasban tartották, hogy óvják a macskától, egértől és a kiszáradástól. Építkezés A község jelenlegi házainak 80 %-át a felszabadulás óta építették vagy felújították. Jellemző adat pl., hogy a felszabadulás előtt közvetlenül fapadlózatú lakása csak a papnak, jegyzőnek, tanítónak, kereskedőnek és csendőrnek volt, ezenkívül senki másnak. A házak helyi anyagból készültek (kő, fa, sár, zsup). A tipikus parasztházba a bejárat a szabadkéményes, ablaknélküli pitaron át vezetett. Az utca felé nyílt a nagyszoba, vagy nagyház három kicsi ablakkal, a kert felé a kisszoba illetve kisház egy ablakkal. A múlt században a búboskemence nemcsak kenyérsütésre, hanem fűtésre, világításra is szolgált. A kemence szája akkor még a szobában volt (belőlfütős) és a parázsra vasmacskát tettek a még lángoló fadarabok megtámasztására. Téli estéken annak fényénél fontak, morzsoltak, beszélgettek az összegyűlt szomszédok. A belőlfűtős kemencét modernizálták azzal, hogy a pitar felé fordították a száját és a füstjét. A legutolsó belőlfűtős kemencét az első vilgáháború idején bontották le. A búboskemencéhez kőből, sárból épült tűzhely (berakós masina sütővel) és kocik volt építve. Ez az együttes úgy jókora helyet elfoglalt a szobából. A lakás hagyományos berendezése századunk első felében a következő volt: Az ablak alatti sarokban derékszögre a karosláda és karoslóca, előtte asztal, középen a két ablak között komód, mellette a sarokban sifon, a szoba hosszában kétoldalt egyegy ágy. A pitarban is volt egy sárból, kőből épített tűzhely. Régen a füstös kémény alatt, középen állt a négyszög alakú építmény, ahol szabad tűznél sütöttek, főztek a cserép fazekakban, lábasokban. Századunkban ez a tűzhely a fal mellé került, és zárt tűzhelyű, sütővel ellátott berakós masina lett. A régi fajta tűzhelyet a pitar közepére csak lakodalom alkalmával rakták meg újra minden alkalommal még az 1950-es években is. A fal mellett a pitarban is kocik volt a kemence szája előtt. A pitar nyitott, kéményes részét elválasztó boltíves falra fent egy hosszú deszkapolc volt erősítve, amely edények vagy ennivaló tárolására szolgált A ház földjét időnként törekes sárral egyenesre tapasztották és simára mázolták. A mázoláshoz friss tehéntrágyával kevert sarat használtak, hogy törjön fel könnyen. A háztetőt zsupfedél fedte, esetleg fazsindely. Cserepes tetőt csak századunkban építettek. Az építkezést szemmérték szerint végezték a helyi "építőmesterek". Ha lejtős volt az udvar, lejtős lett a ház földje is. Az ajtónyílás alig másfél méter magas volt, az ablakok is igen kicsik. A pitarajtó háta mögött állt a létra, fölötte négyszög alakú nyilás, a padlásfeljáró.



143

A házzal egyvonalban folytatódott a tehénistálló, malacól, tyúkól, esetleg méhes és boltoskamra. A szegényebb zsellérházak is hasonlóak voltak, csak hiányzott a kisház és kevesebb volt a gazdasági épület. A kerítést lapos kövekből - a helyben kibányászott riolitból - kötőanyag nélkül rakták. Ezt nevezik szárazkőfalnak. A külterületeken természetes élőbokros gyepü volt az általános. DŰLŐNEVEK A dülőnevek kialakulásában szerepe volt a célszerű használhatóságnak, a külső formának, tulajdonosa foglalkozásának, a növénytakarónak, talajféleségnek, legendának és ki tudná ma már pontosan megmondani még mi mindennek. A tagosítási jegyzőkönyvben és kateszteri könyvben szereplő dűlőnevek mind ismertek a még egyéni gazdálkodást is folytató felnőttek előtt. A köznyelv azonban még több elnevezést használ, részletesebb az írásoknál. Szántóföldi dűlőnevek Kenderföld, Krumpliföld, Kurta dülő, Melegbérc, Homok, Hintós-mező, Kislápa, Várerdő, Keresztfa-lápa, Szappanos, Kecskehát, Hatvanos, Ravaszka, Gerzsán, Hársasbérc, Darab-erdő, Farkas-mező és Király-széke, Bányatető, Kakasvár. A Király-széke elnevezéshez fűződik a legenda, hogy IV. Béla a tatárjáráskor Muhi felől menekülve megpihent és székét itt állították fel. A Farkas-mezőhöz fűződik, hogy arról gyakori volt a farkasok támadása a birkanyájak ellen. Ez bizonyára így volt, mert Borsod megye történetében szerepel, hogy az 1790-es években, de 1840-ben is annyira elszaporodtak a farkasok, hogy egy öreg farkas agyonveréséért 4 forintot, a fiatal farkasért 2 forintott fizetett a vármegye. A Kakasvár elnevezés a 60-as években keletkezett. A termelőszövetkezet csirke és pulyka neveléssel foglalkozott, a szükséges épületeket a Kurta-dűlőben építette fel. Az egyik rigmusokat is faragó öreg éjjeli őr nevezte el így. A baromfinevelés évek óta megszünt, még az épületet is lebontották, de a Kakasvár elnevezés megmaradt. Rétek, legelők: Melegvölgy- Tekenős-völgy, Zsellér-völgy, Vajlapatak-rét, Vajla-rét, Mester-rét, Paprét, Bírák-rétje, Bikarét, Gerőcsrét, Bubtető, Lapos, Halom-alja, Halomvár-tető, Várvölgy, tótkút-rét, Tekerület, Barnai-rét, Mogyoróskút-völgy, Kavicsos, Libapáskom, Kerekhegy-lápa, Majorvár, Hársasvár. Szőlőhegyi dűlők: Halomszőlő, Kerekhegy (kúpalakú, tipikus vulkáni eredetű), Kishegy, Leső-tető, Rétmány, Varga-szög, Pallagaza, Eszkála, Urak szőlője, Galambos, Varjas, Király-széke, Kis-galya, Galya megi. Kutak, források, mocsár: Kiskút, Sövénykút, Vajlapatak,kút, Rudaskút, Köbölkút, Remetekút, Bodnár-kút, Picikút, Mogyoróskút, Szent Mihály-kút, Keresztfalápa-kút, Gerőcsréti-kút, Gát-forrás, Varga-forrás, Palabánya-forrás, Rétmány végi-forrás, Melegvölgy-forrás, Petres-tó és Rektor-tó.



144

A szántóföldi dűlőnevek, rét és legelő elnevezések a termelőszövetkezeti gazdálkodással fokozatosan elvesznek. A táblatörzskönyvben nincs szükség az aprólékos elnevezésekre, hiszen a föld egyik völgytől a másikig egy parcellába van szántva. Utcanevek: Kisgyőrben az utcaneveket és az utcák szerinti származást az 1935-ös kataszteri telekkönyv rögzítette. Az 1800-as évek anyakönyvében lakcímként a alkóházak helyrajzi száma szerepel, de még az 1900-as évek elején is. KÖZIGAZGATÁS A község Borsod megye, Miskolc járáshoz tartozott mindig. A tanácsok megalakulása előtt a község élén a bíró és a jegyző állt. A 36 tagú képviselő-testület közreműködésével irányították a falu életét. A képviselő-testületnek csak bizonyos vagyonnal rendelkező férfi lakosok lehettek tagjai. Érdekes papírcsomó került elő egy évvel ezelőtt az egyik tanácsi épület romjainak eltakarításánál. A 12 oldalas emlékiratot 1909-ben helyezte az alap alá az akkori jegyző Nagy Sámuel. A bírói és jegyzői státusz 1950-ben szűnt meg a tanácsok megalakulásával. Az utolsó bíró és jegyzői státusz 1950-ben szűnt meg a tanácsok megalakulásávalAz utolsó bíró és egyben az első tanácselnök Dienes József volt. A sokat panaszolt víztelenség enyhült valamelyest 1950-ben. A törpevízmű megépítésével 7 közkifolyócsap szolgáltatta a vizet. Azóta mintegy 130 udvarra, illetve fürdőszobába van már bekötve. Az igény sokkal több. Ugyancsak 1950-ben indult meg a rendszeres buszjárat Kisgyőr Miskolc között. Miskolc ipari fejlődésével fokozatosan vonzotta magához a föld nélküli lakosokat. Sokan el is költöztek. A termelőszövetkezet 1961. január 1.-én alakult meg, azóta egyesült a harsányival. Az alapító tagok már valamennyien nyugdíjasok. A termelőszövetkezet gépesítése miatt viszonylag kevés munkaerőt köt le. Ma a kisgyőri lakosok között mindössze 10 olyan család van, amelyikből egy vagy két családtag aktív dolgozója a termelőszövetkezetnek. Ezek foglalkozása: jogász, üzemmérnök, adminisztrátor, raktáros, sofőr, tejbegyűjtő, fogatos, csordás, juhász. A villanyt 1962-ben vezették be a községbe. Jelentősége felmérhetetlen. Négy év óta Kisgyőr önálló orvosi körzet három egészségügyi dolgozóval. Már nem kell a tanár bácsinak asszisztálni szülésnél, ha a gyakori hófúvásban elakad a mentő, mint ahogy az korábban előfordult. A munkaképes lakosság nagy része Miskolcra jár dolgozni. Három autóbusz szinte ingajáratban bonyolítja le a forgalmat. Pihenő faluvá lett a község. Az állattenyésztés minimális (55 tehén van). Kiegészítő jövedelemként a szőlőhegyen gyümölcsöt, a házikertekben rengeteg krizantémot termelnek. Az önálló tanácsnak ma 22 tanácstagi körzete van.



145

NÉPSZOKÁSOK A nagy gazdasági és társadalmi átalakulással a régi hagyományok, népszokások elhalványodtak, vagy már teljesen megszűntek. Régi szokás volt a fonóházhoz járás. A lányok, asszonyok fontak, a legények itt szemelték ki az eladó lányok közül a jövendő párjukat. Szokás volt, hogy ha a talpasguzsalyon fonó lány elejtette az orsót, a legény felkapta és csak egy csókért adta vissza. Ha a lány vonakodott, a legény az orsón lévő fonalat felmotólálta az utcán keresztbe egyik kerítástől a másikig. Jókat derültek, ha a fonóból jövők a sötét utcán felbuktak a kihúzott fonalban. A fonóházban időnként daloltak, muzsikáltak és táncoltak is. A református eklézsia 1735-ös rendtartása szigorú bírságot ír elő azon gazdára, aki házánál a hangoskodást, táncot, muzsikát és borozást megengedi. Nemsok foganatja volt a tiltó rendszabályoknak, mert a fonóházi találka általános szokás volt egészen a felszabadulásig. A kisgyőriek a szomszéd falvak lalkóihoz képest feltűnően szépen tudtak és tudnak énekelni. Hogy mi lehet az oka? Talán a tiszta hegyvidéki levegő, talán a visszahangos hegyek. De szívük vidámításához bizonyára hozzájárult a bőséges bortermés is. A lakodalom mindig nagy esemény volt nemcsak a család, de szinte az egész falu életében. Egy-egy lagziba 100-150 házat hívtak, de hivnak még ma is, mert a lakodalmi szokások még élnek. A vendégek ellátása fejedelmi, de az ajándék is az, amit összehordanak. Az egyházi ünnepek - lévén a falu református - egyszerűbben zajlottak le mint máshol. AZ ISKOLA MÚLTJA A reformáció térhódításával Kisgyőrben is megalakult a református eklézsia 1576ban. Vezetői ezután gondoskodtak a gyerekek oktatásáról. Eleinte az eklézsia prédikátora tanította őket, de az 1700-as évektől már névszerint vannak felsorolva az egymást követő tanítók. Köztük volt Fekete István rektor, aki 1795-1835 között 40 éven át munkálkodott az iskolában az egész közösség nagy megelégedésére. A helyi református parókián található Nevezetes oskolai történetek című könyvben a következő bejegyzés van vele kapcsolatban: "1811-ik esztendőben a nagy drágaság miatt, a papiros is felettébb megdrágodván, és a szegény szülők papiros vételre tehetetlenek lévén, már az írás mesterségének csökkenéséről lehetett hallani ezen oskolában. A kiegyezést követő népiskolai törvény végrehajtása során már két tanító munkálkodott Kisgyőrben.



146

Az épület udvari felében az előbbihez hasonló pitarból nyílt az egyetlen tanterem. A tanteremben búbos kemence volt és a pitar felől fűtötték a tanulók a magukkal hozott fadarabokkal. A kántor tanító lakása a jelenlegi napköziotthon helyén volt. Az iskola udvara - mivel az a tanító udvara is volt - tele volt gazdasági épületekkel. Istállók a tehénnek, sertésnek, baromfinak, méhes és boltos kamra. Ezenkívül széna és szalma-kazal. WC viszont nem volt, ezért a szüneteket néhány perces különbséggel tartották a fiuknak és a lányoknak. A tanító jószágait az iskolás gyerekek gondozták. Az iskola jelenlegi épülete 1928. szeptember 1.-re készült el. Építéséhez az állam 20 ezer pengővel járult hozzá. Mivel ez kevésnek bizonyult, az egyházi vezetők kérésére még 7.500 Ft póthitelt kaptak. A község lakói igen sok közmunkát végeztek az iskola építésénél. A fuvarozási munkából az igával rendelkezőknek igánként 29 pengő 22 fillért, a gyalogmunkából páronként 17 pengő, félpárnak 8 pengő 50 fillért kellett teljesíteni, vagy pénzben kifizetni. Jellemző adat, hogy ebben az időben 80 fillér volt a mezőgazdasági napszám. A fényes szelek fuvallata a kisgyőri iskoláig is elért. Akkoriban ment középiskolába Bihari Sándor, a költő, Orosz László egyetemi tanár, aztán 1950-ben ketten, 1951ben öten mentünk középiskolába, a következő években már csak egy-egy jelentkező volt. Majd rohamosan emelkedett a jelentkezők száma 1962 óta. Ma már természetes, hogy egy-két igen gyenge tanuló kivételével az egész 8. osztály továbbtanul középiskolában, vagy szakmunkásképzőben. A felsőfokú tanintézetekbe viszonylag kevesen jutottak el. A kisgyőri születésű és számontartott diplomások száma: 13. Az iskola belső terének átalakításával 1969-ben egy tanteremmel, igazgatói és nevelői szobával bővült. Ez év szeptemberére elkészült a napközi is. Jelenleg 13 pedagógus tevékenykedik az iskola 200 tanulójának nevelése érdekében. Összefoglalva A Bükk DK-i részén, a mészkő és a vulkáni eredetű kőzet geológiai határán, a Csincse-patak forrásvidékén elhelyezkedő település. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Miskolccal. A környék már a bronzkor óta folyamatosan lakott terület. A magyarság közvetlenül a honfoglalás után letelepedett itt, bár a községet csak 1261ben említi oklevél: ekkor az egri püspökség birtoka. A 13. sz. végétől mint diósgyári várbirtok Ernye bán uradalmához tartozik. A törökök Eger első ostroma idején kifosztották, majd a maradék lakosság meghódolt. A protestáns földesurak alatt a község áttért az új hitre, s a falunak 1576-ban már önálló egyháza volt. A református templom 1776-1788 között épült. Egykor jelentős szőlő- és gyümölcstermelő terület. A falu határában több fölhagyott riolittufa- és palabánya található. A település körül több földvár maradványa látható. Ezek közül egyesek honfoglalás előtti korok erődítményei (Hársasvár, Kecskevár) míg mások a 10-13. sz. folyamán épültek (pl. Leányvár). A falut több turistaút érinti. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


147

A Bükk DK-i lábánál, sziklás oldalon épült község. Nevében az avar győr-gyűrű szó őrződött meg. Környéke már a bronzkor óta lakott. A magyarság közvetlenül a honfoglalás után letelepedett itt, bár a községet csak 1261-től említi oklevél: ekkor az egri püspökség birtoka. A 13. sz. végétől diósgyőri várbirtok. A törökök Eger első ostromakor kifosztották. A 17. század óta református község temploma 1776-1788 között épült. Egykor jelentős szőlő- és gyümölcstermő terület. A falu környékén több fölhagyott riolittufa- és palabánya található. A település körül több földvár maradványa fedezhető fel. KISGYŐR – HÁRSASVÁR. 1851-ben olvashatunk róla először, földből kiásott „alapkövek” említésével. 1891-1930 között gyakran említik, de minden közelebbi adat nélkül. Legutóbb már a védett régészeti területek között szerepelt. Kemenczei T. a késő bronzkori földvárakkal együtt említi , azonban megjegyezi, hogy azoktól elütő típust képvisel. Szintvonalas felmérését Renner P. és Ráksi M. készítette 1968-ban. Legutóbb Szabó J.Gy. írta le a várat röviden, de tévesen kettős árkot említett. A földvár Kisgyőr községtől északkeletre, közel 3 km-re, a Rudas-kút felett keletre, két vízmosásos völgy között hosszan elnyúló, lapos dombhát legkiemelkedőbb pontján van (12.kép). A térképek Hársasvár, vagy Hársasbérc néven jelölik. A vár ovális alakú, az elmosódott perem alatt 2 méterrel erősen feltöltődött árok veszi körbe, amely azonban a délnyugati oldalon teljesen eltűnik. Az árok szélessége 1825 m között váltakozik, mai alakjában inkább terasznak mondható. Az árkon belül a vár területének hossza 122, szélessége 73 m, terület 0,7 ha. A vár és egész környéke legelő, idős tölgyfákkal. A magas fűben régészeti leletet nem találtunk. Jellege alapján őskori, de közelebbi korát csak ásatás segítségével lehetne meghatározni. KISGYŐR – ALSÓ-KECSKEVÁR. A vár okleveles említését nem ismerjük. „A Bükk erdejében egy magas csúcsos hegyen” lévő várat Fényes E., majd Kandra K. említi. Bartalos Gy. mint „pogányvárat”, Gerecze P. mint földvárat ismeri, Borovszky S. szláv építménynek tartja. Szendrei J. ismét pogányvárnak, illetve földvárnak nevezi. 1970-ben Ráksi M. és Matlák S. szintvonalas felmérését készítették el. A nehezen megközelíthető várat minden lakott helységtől távol találjuk, Kisgyőr község központjától nyugatra 5,5 km-re, a Felső-Kecskevár nevű hegyből déldélkeletre kinyúló különálló hegycsúcson. TSZf magassága 490 m, az alatta kanyargó völgyek feletti relatív magassága 150-200 m. A meredeken kiugró hegycsúcs sziklás, kőgörgeteges felszínén árok vagy sánc nyomát nem találni (33. kép). A rendkívül meredek hegyoldal ezeket feleslegessé tette. A Felső-Kecskevárhoz átvezető hegynyereg is több mint 30 méterre alacsonyabb szinten van. A sziklacsúcs tetején egy kb. 30x20 méteres platón építették meg a várat, kerítő fala részben ma is áll még. Az 1 m vastag, 1,5 m magas falmaradványokból egy szabálytalan öt- vagy hatszögű, hosszúkás védett terület rekonstruálható. A védett terület 0,032 ha. Leletanyagot nem találtunk, de a teljesen lekopott sziklás talajon erre nincs is sok remény. A vár helyének megválasztása és alaprajza alapján feltételezhető, hogy a tatárjárás után épült. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


148

KISGYŐR – HALOMVÁR. A várra vonatkozó okleveles adatunk nincs. A Halomvár neve először a XVIII. század végi térképen tűnik fel. Az irodalomban Lukács I. említi elsőként, 1847-ben, mint földhányást, majd Fényes E.-nél is megtaláljuk. 1864-ben még mint szántóterületet írják le: „… midőn halom laposa feltöretett… szántás alkalmával sok zabola, vasak, sarkantyúk, sat. találtattak, de még most látszik a sánczok árakai.” Kandra K., Szendrei J., Récsey V., Sennovitz Gy. és Leszeh A. emlíytették anélkül, hogy a vár korával foglalkoztak volna. Kemenczei T. a vár környékéről a miskolci múzeumba került őskori raktárleletek alapján feltételezte, hogy talán a kora vaskorban épült. Lossos M. és Ráksi 1967-ben felmérték. Sándorfi Gy. részletesen foglalkozott vele, a motte típusú várak közé sorolta, korát pedig a XIII. századra valószínűsítette. A Halomvár Kisgyőr községtől délre 2 km-re, a hasonló nevű hegy tetején van, Kisgyőr és Harsány határvonalán. A halom tszf magassága 316 m, a fennsík relatív magassága 100 m. A hegy északi oldala meredek, a déli oldalon lankásan ereszkedik le a terep. A hegy teteje sík, enyhén domború. A meredek északi oldal felett található a vár, a még ma is jelentős méretű árokkal, melynek szélessége kb. 22, mélysége eléri az 5 métert is. Középen áll a motte dombja (34-35. kép). A dombot az árokból kitermelt földből építették egyedül a nyugati oldalon került kisebb földmennyiség az árok külső oldalára. Az árok a keleti oldalon megszakad, itt egy kb. 6 m széles bejáró-utat hagytak az árok szelvényében. A középen álló domb nagyjából kör alaprajzú csonka kúp, belsejében nagyméretű mélyedéssel. A körbefutó felső perem az egyik oldalon alacsonyabb, mintha bejárt lenne a domb belsejébe. Falazott épületnek nincs nyoma. A domb relatív magassága az árkon belüli területhez viszonyítva 11, felső peremének átmérője 30 m. Az árokkal körülvett terület szabálytalan kör alakú, legnagyobb átmérője 225 m, területe (a középső dombbal együtt) 3,8 ha. A vár korára semmi adatunk sincs, de a történelemben lezajló események és a birtokviszonyok alapján tatárjárás utáni eredetre gondolunk. KISGYŐR – VÁRHEGY (MAJORVÁR). A várra vonatkozó okleveles adatot nem ismerjünk. 1864-ben romokat „Majorház” néven említik, Bartalos Gy. pedig „Majorvár”-ként, mint „pogányvárat” ismeri. A várat 1968-ban Renner P. és Ráksi M. mérték fel. A vár Kisgyőr községtől nyugatra, kb. 1,2 km-re van. Tszfm 305 m, az alatta folyó Csincse-patak völgye feletti relatív magassága 70-80 m. A kelet felé kiugró földnyelv csúcsán lévő várat sánc vette körül, belső oldalán árokkal, amely a déli oldalon már lepusztult, ott csak terasz jelzi egykori vonalát (36.kép). A többi oldalon jó állapotban fennmaradt, különösen a nyugati oldalon, amely a vár legtámadhatóbb pontja. A sánc a vár felső részétől mintegy 10.15 méterre alacsonyabb szinten fut körbe, a beépíthető, lakható résznél lényegesebb nagyobb területet befogva. A felső plató hossza kb. 32, szélessége 20 m, területe 0,048 ha. A felső platón a termett sziklába mesterségesen kivájt, négyszögletes üreg van, feltehetően egykori helyiség nyoma. Korhatározó leletet nem találtunk. A várat telepítése, alaprajza alapján tatárjárás előttinek véljük.



149

A HERMAN OTTÓ MÚZEUM NYILVÁNTARTÁSA A vonatkozó irat által érintett területen található régészeti lelőhelyek jegyzéke 1 Megnevezés2 Elhelyezkedés3 Jelleg4 Korhatározás5 Majorvár

Vár (földvár) Szórvány

Középkor

Alsó-Kecskevár Kisgyőr község központjától Ny-ra 5,5 km-re, a Felső-Kecskevár nevű hegyből D-DK-re kinyúló különálló hegycsúcson található.

Vár

Középkor

Leányvár

Vár, sír, Telep

Későbronzkor neolitikum

Sír (halomsír)

Bronzkor

Kékmező

A vár Kisgyőr községtől Ny-ra, kb. 1,2 km-re találhat. Tszfm 305 m, az alatta folyó Csincse-patak völgye feletti relatív magassága 70-80 m. A K-felé kiugró földnyelv csúcsán emelkedett

Kisgyőr településtől É-ra, Kisgyőr és Miskolc-Tapolca között, a Bagoly-tető fölött emelkedő dombon. Kisgyőr községtől ÉK-re, mintegy 2 km-re a Vadalmás-völgy mellett található.

A lh. ismert állapota6

Hivatkozás7

Javaslat a lelőhely kezelésére8 HOM Rég.Ad.: 2001. évi 205-1968. LXIV. törvény rendelkezései értelmében a földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni. HOM Rég.Ad.: 840-1971., NovákiSándorfi 1992.31. HOM Rég.Ad.: 832-1970 HOM Rég.Ad.: 202-1968.


Kisgyőr és Mocsolyástelep községek településrendezési terve Hársasvár

Halomvár alatti Tsz. tanya

Várvölgy

Kisgyőr községtől ÉK-re, közel 3 km-re Vár a Rudas-kút felett K-re, két (földvár) vízmosásos völgy között hosszan elnyúló lapos dombhát legkiemelkedőbb pontján található. Kisgyőrtől mintegy 2 km-re D-re, a Telepnyom Halomvár alatti Tsz tanyán, a Tsz istálló épületei melletti kis domb alján.

A falu Ny-i végétől mintegy 2 km-re emelkedő Várvölgy nevezetű hegyoldalon. A Tsz. Juhistállóival szemben a Vízmű mellett É-ra nyílik a Csincs-patak kezdetének völgye. A völgy kezdetétől kb. 1 km-re É. felé a Várerdőnek a Várvölgy nevezetű oldalában került elő a lelet. Farkasmező A Várerdőnek a Várvölgy nevezetű oldalától mintegy 800 m-re a Farkasmezőnek a völgy bejáratánál lévő lankás része. Mocsolyástelep Kisgyőr községtől D-re, mintegy 3 kmre, a Sályi-patak mentén fekvő Mocsolyástelep É-i szélén. Búb-tető Kisgyőrtől É-ra emelkedő Búb-tető 3 egymás melletti dombot jelöl. Maga a lelőhely a legmagasabb és a hozzá sekély árokkal közvetlenül csatlakozó kisebb domb találkozásánál található.

150 Őskor

HOM Rég.Ad.: 690-1968., 1365-1968.

Kora vaskor, keleti (Hallstattkultúra

HOM Rég.Ad.: 203-1968.

Raktárlelet

Késő bronzkor

HOM Rég.Ad.: 204-1968.

Telepnyom

Késő bronzkor, Kora vaskor

HOM Rég.Ad.: 204-1968.

Szórvány

Késő bronzkor

HOM Rég.Ad.: szám nélkül

Szórvány

Őskor, Kora vaskor (szkíta)

HOM Rég.Ad.: 1573-81.



Arany János út Halomvár

Kisgyőr község belterületén, az Arany J. utcai óvoda bővítésénél a kazánház építésekor találták a leleteket. Kisgyőr községtől D-re 2 km-re, a hasonló elnevezésű hegy tetején található Kisgyőr és Harsány határvonalán. A hegy meredek, É-i oldala felett található a vár.

Szórvány Telepnyom Vár (földvár)

151

Bronzkor Újkor

HOM Rég.Ad.: 1750-1985. HOM Rég.Ad.: 1363-1978.

----------------------------------------------1 Amennyiben szükséges térképmelléklettel 2 A vonatkozó dokumentum által érintetett területen található régészeti lelőhely megnevezése 3 A régészeti lelőhely elhelyezkedésének megnevezése 4 Az adott régészeti lelőhely jellege (település, temető, szórvány, stb.) 5 A régészeti lelőhelyen található leletek korhatározása 6 A régészeti lelőhely állapotára vonatkozó adatok (bolygatott, részben elpusztult, veszélyeztetett, stb.) 7 Az ismertetett adatok forrása (HOM Rég. Ad.:, irodalmi hivatkozások, egyéb) 8 A régészeti lelőhely kezelésére tett javaslat (feltárása javasolt, eredeti állapotban való megőrzésre javasolt) Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


153

A régészeti területek vonatkozásában el kell végeztetni az ún. OSZTÁLYBA SOROLÁST, mely alapján eldönthető mely területek: -veszélyeztetettek, -kevésbé veszélyeztettek, -védelmük hosszú távon is biztosított További értékelés szükséges olyan vonatkozásban, hogy mely régészeti területek tekintendők erőforrás területnek, melyek növelik a települési értéket integrált védelemmel, melyek azon területek melyek állaguk, vagy fennmaradásuk nem befolyásolják a településrendezést, illetve melyek a kevésbé értékes, vagy csak már csak elnevezésükben fennmaradt régészeti területek. KISGYÕR, ALSÓ-KECSKEVÁR



154

KISGYÕR, ALSÓ-KECSKEVÁR RÖVID TÖRTÉNET: A vár okleveles említését nem ismerjük.1970-ben Ráksi M. és Matlák S. szintvonalas felmérést készítettek a várról. Nováki Gy. és Sándorfi Gy. a vár helyének megválasztása és alaprajza alapján feltételezik, hogy az a tatárjárás után épült. Leletanyagot nem találtak. INFORMÁCIÓK: Sály felõl indulva a Kisgyõr felé vezetõ erdei (aszfaltozott) úton haladva kb. félúton keresztezi az utat a kék turistajelzésû út. Innen fél óra könnyû túra után érünk ahhoz a helyhez, ahol le kell térni a jelzésrõl bal felé. Innen tíz perc meredek mászás után érhetünk a romhoz.



155



156



157



158



160

KISGYÕR, HALOMVÁR

KISGYÕR, HALOMVÁR RÖVID TÖRTÉNET: A várról okleveles adatunk nincs. 1967-ben Lossos M. és Ráksi M. felmérték. Sándorfi György a motte típusú várak közé sorolta és korát a XIII. századra valószínûsítette. Falazott épületnek nincs nyoma. Nováki Gy. és Sándorfi Gy. tatárjárás utáni eredetûnek vélték.



161



162



163



164



165



166



168

KISGYÕR, MAJORVÁR

KISGYÕR, MAJORVÁR RÖVID TÖRTÉNET: A várra vonatkozó okleveles adatunk nincs. A romokat1864-ben Majorház néven említik. 1986-ban Renner P. és Ráksi M. mérték fel. Nováki Gy. és Sándorfi Gy. a várat telepítése és alaprajza alapján tatárjárás elõttinek vélik. INFORMÁCIÓK: Kisgyõr községtõl nyugatra jelzetlen földúton kb. 1 órai könnyû gyalogtúrával lehet a romokat megközelíteni. A vár nyugati oldalán jó állapotú sáncot, a vár közepén pedig kõbe vájt négyszögletû üreget találunk. A romterületet sûrû bozót fedi.



169



170



171



172



174

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Kisgyõr Község Miskolctól délnyugatra, a Bükk-hegység egyik völgykatlanában fekszik. A községet észak és nyugat felõl a Bükk hat-hétszáz méter magas nyúlványai, dél és kelet felõl alacsonyabb csúcsok és dombok veszik körül.A község külterületének egy része a Bükki Nemzetzi Park területén belül helyezkedik el. A hegyoldalakat mindenfelé erdõ borítja. A déli lejtõkön tölgyesek, az északi oldalakon inkább a bükk és gyertyán az uralkodó. A mészkõhegyek tetején a som, csipke, kökénybokrok vegetálnak vegyesen a sötétlombú fenyvesekkel. A lankás legelõkön terebélyes tölgyfák állnak évszázadok óta. A községet övezõ hegyek déli lejtõin szõlõskertek vannak sokféle gyümölcsfával keveredve.

Tavasszal a fehér virágfürtök milliói óriási menyasszonyi koszorúként szegélyezik a községet. Ez csodálatos látványt nyújt tavasszal, de az õsz is festõi, amikor a különbözõ fajta fák és bokrok lombja az októberi dércsípéstõl változatos színekben pompázik a hegyoldalakon. A levegõ tiszta, köd csak ritkán üli meg a tájat itt-ott a fagyzugos mélyedésekben. A környezõ erdõkben bõven van vaddisznó, õz, szarvas, róka, nyúl, de még muflon is akad. A madárvilág változatos Sem a községben, sem a környékén nincs ipari tevékenység. Ezért szinte zavartalan a magaslati zöld övezet õsi, természetes állapota. A magasabb hegyek kõzetanyaga - mint a Bükk-hegység általában - mészkõ. Ilyen az Elõ-Galya, Nádastó-Galya Több kiemelkedés vulkáni mûködés eredményeként jött létre. Ezek kõzetanyaga a viszonylag mállékonyabb riolittufa. Ilyen a Kerekhegy, a Nyirjes, a Kõporos, a Melegbérc, a Halomvár. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


175

Kisgyőr építészeti öröksége sajátos értékek hordozója. Védendő a vizek járásához alkalmazkodó beépítés., a halmazos falu belső, illetve a pincesoros beépítés a Völgy utcában. A műemléki védettség alatt álló református templom a faluképet fókuszálja. Népi lakóházai egymenetes, három osztatúak. Műemléki védelem alatt áll Református templom ( Dózsa György út ) Védettségi határozat száma 22509 /1958. Hrsz. 259. Ref. Templom, 1776. Barokk. 18 sz. Műemléki környezet a Református Templom körül ( Hrsz.: 268 ) Helyrajzi szám 259 95/1 96/2 97 98/1 99/1 276 267 269 270 262


Helyi önkormányzati védelemre javasolt népi lakóházak: KISGYŐR utca 1. Vadas 2. Jókai Mór 3. Jókai Mór 4. Dózsa György 5. Dózsa György 6. Dózsa György 7. Dózsa György 8. Dózsa György 9. Dózsa György 10. Dózsa György 11. Dózsa György 12. Hegyalja 13. Akác 14. Arany János 15. Arany János

Hsz. 11 3 5 7 14 18 32 47 49 46 71 7/a 29 21 25

Hrsz. 143 83 82 124 788 786 271 101 100 260 88 20 39 64 68



16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

Arany János Arany János Völgy Völgy Völgy Völgy Völgy Rákóczi Rákóczi Rákóczi Rákóczi Rákóczi Rákóczi Széchenyi Táncsics Táncsics Vasvári Vasvári Vasvári Alvég Kossuth Lajos Kossuth Lajos Kossuth Lajos Petőfi Sándor József Attila Szemere

28 14 24 48 69 6 14 23 25 47 59 25 1 14 14 19 23 1

51 7 4 6

176

104 72 358/2 352 311 306 152 645 641 382/1 381 369 362 619 599 565 670 681 679 748 691 730 513 771/2 779


923 929 919 915 968 907 903

2.VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK a.) Településhálózati és tájhasználati változás Nem várható alapvető változás a településhálózatban, sem a tájhasználatban. b.) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A településközpont vegyes terület alapvetően falusias karakterű az ó-faluban , ahol a hajlított házak is megjelennek Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


177

A község külső övezete részben kertvárosi karakterben újul meg , de megmaradnak a falusi elemek is. c.) Infrastrukturális változás Folyamatban van a teljes közművesítés d.) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Javulnak az iskolázottságbeli mutatók. 3.)HATÁSELEMZÉS TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KÖVETKEZMÉNYEK a.)természeti, táji hatások A település sziluettben megjelenő hegyvonulatok és dombok látványa egyre inkább felértékelődik. b.)településkép feltárulásának változásai A községképet alapvetően a templom torony fókuszálja. c.)régészeti emlékek feltárhatóságának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei,

megmaradásának,

A terv távlatában nem várható d.)történeti térbeli rendszerek alakulása, A templomok kivételével a népi építészeti emlékek többsége századfordulós eredetű e.)műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében, Folyamatosan felértékelődik. A község vezetősége kiemelt figyelmet fordít az értékek megőrzésére. f.)műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei, A folyamatos pályázati rendszerek keretén belül lehetséges. Az AVOP falu és város megújítási pályázatai is lehetőséget biztosítanak erre. g.)településkarakter változásának hatásai, Az eredeti ó-falui karakter visszaállítása a fő célkitűzés , mert az archaikus falukép a vonzó és ez a települési identitás alapja és a hely szellemét is ez adja.


Kisgyőr és Mocsolyástelep községek településrendezési terve h.)környezeti terhelések összefüggései,

és

az

épített

örökség

műszaki

178 állapotának

Nem jelentős i.)folyamatok iránya, visszafordíthatósága, Nem jelentős j.)kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei. Nem jelentős 4.ÖSSZEFOGLALÓ A javasolt értékvédelmi terület, illetve azok környezetében nagyobb változtatást a rendezési terv nem javasol. Az EU csatlakozás időszakában egyre nagyobb jelentőséget kap a helyi kultúra támogatása, melynek három fontos célterülete van, éspedig: -identitás és globalizáció -érték turizmus -örökség és regionalitás témakörében A világ kulturális kínálata egyre gazdagabb, ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a globalizálódó folyamatok háttérbe szorítják, esetenként felszámolja a kisnépek, vagy kistérségek, régiók sajátos egyedi kulturális örökségét, vagy annak egy részét. A globalizáció nem jár törvényszerűen és kivédhetetlenül együtt adott térségek, régiók vagy nemzetek identitásának elvesztéséhez. Éppen ellenkezőleg esélyt kínál az egyedi, a hagyományos értékek korábbiaknál szélesebb körben való megismerésére. A településben ezért helyi értékvédelmi terület kijelölését javasoljuk. Több népi lakóház helyi védelmét javasoljuk. Tájház kialakítása is segít az értékek megőrzésében. Az örökség védelem hatásai az alábbiak szerint foglalható össze - A szellemi kulturális örökség, valamint a helyi hagyományok, mely az évszázadok során felhalmozódott, valamint a jelenkor lakosságának az építészeti környezethez való viszonya harmonikussá válik. - Annak ellenére, hogy az építészeti és a tárgyi örökség általában kissé leromlott állapotban van, mégis a legfőbb feladattá válik az értékek kiemelése, hangsúlyozása.



179

-A mindig újat akarás (az erőltetett, félreértett nóvum imádatot eredményező hozzáállás) az a magatartás mely nem vesz tudomást a korábbi generációk tudásáról, tapasztalatairól és nem számol az önpusztító természetrombolás következményeivel az utánunk jövőkkel elve- háttérbe szorul. - Megfogalmazódik a fenntarthatóság, mely egyformán magába foglal társadalmi, gazdasági valamint környezeti szempontokat is. - Az evolúciós fejlődés biztonsága a robbanásszerű fejlődéssel szemben kimutatható a hagyományos lakókörnyezeti kultúrák otthonossága érték hordozó Az arc nélküli uniformizált környezet viszont elidegenedéshez vezet. - A vízuális kultúra fontos alkotója a helyi építészet - A kulturális tőke a társadalmi tőke alkotó elemévé válik - Az autonóm fejlődés megerősödik - A településben értékőrző megújulás kezdődik, ahol az illeszkedés szabályai alapján az értékek, a hangsúlyok kiemelése gyakran semleges környezetben lehetséges. - A múltból való építkezés pozitív jövőképet eredményez - Az idő csak a tér feltárulásához vezet. Komplex, a sokdimenziós környezet kultúra létrejöttánek alapjai megteremtődnek. - A településen ismét kiegyensúlyozottá válnak a térkompozíciók, melyeknek a közösségi használat ad ismét vitalitást. - A település értékei ismertté válnak - A konvenciók, a hagyományápolás fontossá válik - Erősödik a helyi identitás, mely leginkább az építészeti kultúrához kötődik. - A hely szelleme (genius loci) mély nyomokat hagy az ide látogatókban - A kulturális turizmus számára fogadóképessé válik a település - Hagyományos díszítő művészet újra éled és kézműipari mesterségek újulnak meg pl. a vértelek díszes megmunkálását segítő asztalos ipar és a fa művészi megmunkálása. - A település a szerves, fenntartható fejlődés útjára lép - Lokális, civil társadalmi csoportok szerveződnek, akik a szakmapolitikát képviselik - A hely szelleme és a helyi kis közösségek biztosítják a család, mint legkisebb közösség biztonságát, s így a társadalom számára is megfelelő alapok képződnek Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


180

- A szellemi örökség megóvása nagyobb hangsúlyt kap. - Az épített örökség pusztulásának gyakori oka a funkcióvesztés, vagy a nem megfelelő új funkció választása. - Az anyagi és tárgyi kultúra vonatkozásában néhány esetben az eredeti, vagy az eredetihez hasonló funkció helyre állítása is megoldhatóvá válik - A népi lakóházak üdülő funkciója szinte az egyedüli megmentési lehetősége a népi lakóházaknak, a legsikeresebb helyre állítások is e téren születtek. - A hagyományőrzés nem minden esetben kell, hogy jelentse a lemerevített konzerválást sem a műemlékileg védett, sem a helyileg védett objektumok esetén. - A helyi értékvédelmi rendelet által a hagyományok megőrzése hosszútávon biztosíthatóvá válik. - A területi védelem vonatkozhat a település szerkezetre, az utcaképre, az építészeti karakter védelemre (beépítési módok, ritmusok stb.) Ld Helyi Önkormányzati védelem.) - Egyedi védelem esetén érték hordozó és érték közvetítő lehet az épület homlokzat, épület részletek, de a tömeg arány, kerítés, vagy kerítés részlet, anyag használat stb.


KISGYÖR ÉS MOCSOLYÁSTELEP

Recommend Documents