KÉZIKÖNYV MUNICIPALITY GAME (v1.0)
© ECOSIM Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way, without preceding written permission of ECOSIM. Tilos jelen kiadvány egészét vagy részét az ECOSIM írásbeli engedélye nélkül, bármilyen formában lemásolni és sokszorosítani. EcoSim Üzleti Szimulációk 1095 Mester u. 28. Tel.: 215-9675
Fax: 219-0336
Internet: www.iskolaiszimulaciok.hu
Email:
[email protected]
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
TARTALOM BEVEZETÉS ................................................................................................................... 3 A JÁTÉK FELÉPÍTÉSE .................................................................................................... 4 A DÖNTÉSI PERIÓDUSOK, DÖNTÉSI LAPOK ÉS A JELENTÉS ................................................................4 A VÁROS TÖRTÉNELME ÉS ADOTTSÁGAI ..................................................................... 5 A DÖNTÉSEK................................................................................................................. 6 SAJÁT ÁLLANDÓ - PERIODIKUS DÖNTÉSEK ...................................................................................6 BÉREK (6 DÖNTÉS) ...............................................................................................................6 DOLOGI KÖLTSÉGEK NAGYSÁGA (NEM DIREKT DÖNTÉS)...................................................................6 EGYÉB / FEJLESZTÉSI (6+1 DÖNTÉS) ........................................................................................7 SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK (MAX. 6 DÖNTÉS) ....................................................................................8 ADÓ (4 DÖNTÉS) .................................................................................................................8 PÉNZELHELYEZÉS ÉS -FELVÉTEL (2+5 DÖNTÉS)............................................................................8 PROJEKTJELLEGŐ DÖNTÉSEK .................................................................................... 10 AZ EREDMÉNYESSÉG.................................................................................................. 18 A JELENTÉS (COMPUTER PRINTOUT) - RÉSZLETES MAGYARÁZAT ........................... 23 FEJLÉC (MINDEGYIK OLDAL) .................................................................................................. 23 A MEGHOZOTT SAJÁT DÖNTÉSEK (1. OLDAL)* ............................................................................ 23 AZ EGYÉB MŐKÖDÉST ÉRINTİ DÖNTÉSEK (1. OLDAL) ................................................................... 24 VÁROSI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJAI (1. OLDAL) .............................................................................. 25 AZ EREDMÉNYESSÉGI INDEX (1. OLDAL) ................................................................................... 25 KÖZIGAZGATÁSI ÉS LAKOSSÁGI ADATOK (2. OLDAL) ..................................................................... 25 VÁLLALKOZÁSOK ADATAI (2. OLDAL)........................................................................................ 27 VÁROSI INTÉZMÉNYEK ADATAI (2. OLDAL) ................................................................................ 27 BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK KÖLTSÉGVETÉSE - KIADÁSOK (3. OLDAL)................................................... 28 BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK KÖLTSÉGVETÉSE - BEVÉTELEK (3. OLDAL) ................................................. 29 BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK KÖLTSÉGVETÉSE - KIEGÉSZÍTÉSEK (3. OLDAL) ............................................ 30 VAGYONKIMUTATÁS (3. OLDAL) ............................................................................................. 31 FÜGGELÉK JELENTÉS DÖNTÉSI LAP I-II
manual_municipality_hun
(FÜGGELÉK I) (FÜGGELÉK II)
2
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
BEVEZETÉS Általában véve, a szimuláció célja, hogy különbözı, alternatív döntések hatásait megismertesse anélkül, hogy a tényleges valóságbeli költségek felmerülnének. A szimulálás használatához szükségeltetik egy a valóságot visszatükrözı modell. Noha a modelleket többféleképpen lehet felállítani, leggyakrabban matematikai kapcsolatok jellemzik ıket. A modell szerkezete, az abban használt relációk és értékek a modellezni kívánt szituációt kell hogy tükrözzék. Az üzleti, mikro- és makrogazdasági környezet mőködését nagyon nagy számú tényezı határozza meg, amelyek összességét nem lehet egy modellbe beépíteni, mivel nem lenne praktikus és technikailag sem lenne lehetséges. A modellezés mővészete épp abban rejlik, hogy kiválasszuk a legfontosabb tényezıket, és jól határozzuk meg azok kapcsolódási pontjait. Az oktatási célú játékoknak, mint amilyen ez a játék is, azok a fı céljuk, hogy koncepciókat, technikákat, döntéshozatali folyamatokat mutassanak be, tanítsanak meg és gyakoroltassanak. Természetesen egy ilyen szimulációs gyakorlat csak megközelítése a valóságnak. A valóság, mint egész túl komplex ahhoz, hogy vállalkozhassunk a teljesen pontos visszaadására. Arra kérnénk minden játékost, hogy a játék során ne arra figyeljen, hogy mi az, ami nem tökéletes, hanem arra, hogy mi az, ami hasonlóan mőködik, mint a valóságban. Az üzleti modellezésen túl a közgazdálkodás helyi vagy állami szintő modellezése különleges megközelítést tesz szükségessé. Amíg a vállalatoknak, mint gazdasági egységeknek a céljaik, és gazdasági szempontból az üzemtanuk viszonylag hasonlóak, illetve egységesek, addig az önkormányzatoknál speciális szempontok merülnek fel: • Az egyik ilyen az önkormányzatok célrendszere, mely a játékban sarkítottan, és talán pontosabban meghatározva fog jelentkezni, mint az életben. • A másik ilyen a döntéshozási és döntés-végrehajtási folyamat: a játékban nincsenek politikai szempontok és politikai jellegő döntések, csak kvázi szakmaiak. Ugyanígy a döntések automatikusan végrehajtódnak, nem kell azzal számolni, hogy valami ezeket blokkolja. (Ezért is van, hogy önkormányzat helyett inkább fogjuk a település, illetve a város terminológiát használni.) • Harmadik szempont, hogy a játékban minden település (város) teljesen azonos helyzetbıl indul; "homogén" földrajzi, társadalmi, gazdasági viszonyokkal. • Negyedik fontos szempont, hogy a játékban nincs jelen az, ami az életben nagyon fontos: az ügyek egyedi és személyes kezelése - a dolgok összességükben és átlagukban lesznek jelen. Ez gyakran magasabb fokú absztrakciós készséget és megközelítést kíván. Továbbá azért, hogy az operatív és stratégiai döntések hatásai megfigyelhetık legyenek, az idıtényezı alaposan felgyorsul, és a döntések hatásai sokkal gyorsabban lesznek érezhetık, mint a valóságban. A döntési játék egy olyan speciális szimuláció, ahol a tanulási folyamat a mesterségesen stimulált környezetben zajlik. Szemben a hagyományos esettanulmányszerő közelítéssel, a szimuláció egy olyan dinamikusabb környezet, ahol a helyzetek gyorsan tesztelhetık és változtathatók.
manual_municipality_hun
3
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
A JÁTÉK FELÉPÍTÉSE A játék idejére a csapatok egy kisváros vezetését veszik át. Mint ahogy már említettük, ez a vezetés egyfajta független szakmai vezetést, nem pedig önkormányzati / választott politikai jellegő vezetést jelent. Az ország, ahol a város található, egy közepesen fejlett és közepesen nagy ország. Az országban Currency Unit (CU) ill. ezer Currency Unit (eCU) pénzegységben számolunk, az inflációtól eltekintünk. A régió, ahol a város található, egy átlagosnak nevezhetı régió. A fıváros viszonylag messze van, az országhatár szintén. A megyén belül a közvetlen közelben még több más, kb. hasonló nagyságú kisváros van. A város vonzáskörzetében mintegy 15-20 kisebb település található. Minden csapat (város) saját kóddal rendelkezik, amely egy bető és egy szám kombinációja, plusz ezen kívül a legelsı lépés egy fantázianév adása a csapat részére max. 10 karakter hosszúságban. A városnak célszerő egy stratégiát felállítani, célokat kitőzni, információt elemezni, döntéseket hozni. A játékban a cél: legeredményesebben vezetni a várost. Az eredményes vezetés négy fı szempont szem elıtt tartását jelenti: • (színvonalas) közösségi szolgáltatások • közvagyon gazdálkodás / pénzügyi menedzsment (eladósodottság) • a városi közalkalmazottak elégedettsége • vállalkozóbarátság Ezen túl a külsı gazdasági hatásoknak is komoly szerepük van. A csapaton belül a döntéseket korlátozott idı alatt kell meghozni: ez belsı szervezettséget, csapatmunkát, együttmőködést és feladatdelegálást kíván meg.
A döntési periódusok, döntési lapok és a jelentés A játék több periódusos, minden periódus egy egyéves idıszakot reprezentál. Minden periódus során (elıtt) a következı évre vonatkozó döntéseket kell meghozni. Ezeket a döntéseket az úgynevezett "Döntési Lapokon" (lásd II. számú Függelék) kell feltüntetni. A meghozott döntések számítógépbe kerülnek, és a gazdasági-pénzügyi szoftver segítségével elemzések, statisztikák és eredmények készülnek. Az évek eredményeit a résztvevıkkel a "Jelentés" (lásd I. számú Függelék) ismerteti. A Döntési Lap nyomtatvány kitöltése könnyő és magától értetıdı, és minden periódusban a meghozandó alapdöntésekre vonatkozik.
Kérjük a döntési lapokat olvashatóan kitölteni, és minden négyzetbe a döntést beírni, a nullákat is ! Jelen kézikönyv célja, hogy bemutassa azt a környezetet, amelyben a városnak mőködnie kell. Elıször általában a játékról, a meghozandó döntésekrıl és a keretekrıl szólunk, majd a jelentésekrıl adunk részletes leírást. FONTOS: ez a kézikönyv csak egy összefoglaló, terjedelmi okok miatt sőrítve adja vissza a tudnivalókat. Ezt lehet még kiegészíteni saját a tényleges játék során megszerezhetı tapasztalatokkal, valamint célszerő élni a játékvezetés folyamatos kérdezésének jogával.
manual_municipality_hun
4
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
A VÁROS TÖRTÉNELME ÉS ADOTTSÁGAI A játékbeli város párszáz éves múltra tekint vissza. Várossá fejlıdésének két oka volt, az egyik, hogy néhány fontosabb út itt találkozott, a másik, hogy egy kisebb (bár közlekedési szempontból kevésbé fontos) folyó átszeli. A város környéke sokáig inkább mezıgazdasági jellegő volt, bár az utóbbi idıkben ipari, szolgáltatási és idegenforgalmi szempontból is sokat fejlıdött. A város közigazgatási területe mintegy 80 km2, ebbıl a szőkebben vett belterület mintegy a háromnegyede, a többi városhatár, erdı és a környékbeli falvakkal határos terület. A város lakosainak száma: 95 ezer fı. A születések száma stagnáló tendenciát mutat, viszont a városi népességnövekedést a környékbeli beköltözések erısítik. A lakosság korösszetétele kb. az országos aránnyal megegyezı. Az átlagéletkor: 36 év, de a lakosság enyhe öregedést mutat. Az aktív lakosság nagy része a városban dolgozik, legtöbbjük (57%) a vállalati szférában, sokan (22%) állami, illetve városi közalkalmazottként. A munkanélküliségi ráta a városban 9%. Az emberek nagy része családi, illetve társas lakásokban él, de jelentısnek nevezhetı a városi bérlakás állomány is. A csatorna-, áram-, gáz-, telefonellátottság jónak mondható. A városban található egy városi tulajdonú kórház (amelyet az állami társadalombiztosítás finanszíroz), egy laktanya, rendırség és tőzoltóság (szintén állami finanszírozásúak). A város maga rendelkezik több középiskolával és általános iskolával, óvodákkal, bölcsıdékkel, mővelıdési és sportintézményekkel is. Ezen túl a város üzemelteti - hivatali részlegként - a saját tulajdonában lévı víz-, és csatornamővet, egy távhı szolgáltatót és több egyéb szolgáltatót (kéményseprés, temetkezés, kommunális szolgáltatások, valamint a környék forgalmát bonyolító közúti tömegközlekedést). A várost érinti két vasútvonal is, van egy vasútállomás. Az autópálya vonala a várostól 30 km-re húzódik. Ami a vállalkozások számát illeti, a város nem függ közvetlenül egy nagy vállalattól, bár számos több száz fınek munkát adó cég és sok kisebb cég is van. A városi cégek sok környékbelinek is munkát adnak.
Jelenleg a városi fejlıdés inkább lassúnak nevezhetı, aminek fı oka a nagyobb városok, valamint a fıváros fejlıdési dominanciája, és az országban az elmúlt években tapasztalt kisebb gazdasági visszaesés. Az elırejelzések azonban azt mutatják, hogy országos szinten fellendülés várható. A város fejlıdésének azonban nem ez az egyedüli és kizárólagos kulcsa: a vezetésnek sok tennivalója van. Az elızı vezetés alapvetıen nem vezette rosszul a várost, azonban javítanivaló is akad.
manual_municipality_hun
5
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
A DÖNTÉSEK Mint már említettük, a játék célja alapvetıen a város eredményes vezetése. Az eredményesség függ az adott környezettıl, illetve annak hatásaitól (ez a játékban mindenkinek azonos), de természetesen a saját döntések is hatással vannak a mőködésre. A játékban három fajta döntés van: • A városvezetés saját állandó - periodikus döntései • A városvezetés projektjellegő döntései / fejlesztések • Az állami törvények és a környezet/piac "döntései", illetve hatásai A saját állandó - periodikus döntések olyan döntések, amelyek teljes egészükben a városvezetés kezében vannak, ezeket minden egyes évben meg kell hozni. A projektjellegő döntések többségét csak egy-egy évben lehet / kell meghozni - alkalmi jelleggel. Az állami törvények / a környezet hatásai is fontosak lehetnek: egy-egy, a településeket érintı állami döntés nemcsak az eredményességet érintheti közvetlenül, hanem emellett az eredetileg tervezett saját döntéseket is módosíthatja. A következıkben áttekintjük az egyes kategóriákban meghozható döntéseket.
Saját állandó - periodikus döntések Bérek (6 döntés) Az elsı döntéskör, amirıl minden évben döntést kell hozni, az alkalmazotti bérek nagysága. A bérekre vonatkozólag léteznek törvényi megkötések: a bérek minimális nagyságát a közalkalmazotti törvény írja elı. Ezt az összeget a városnak meg kell fizetni, ennél kevesebbet nem lehet fizetni. Többet viszont igen. És mivel a közszféra bérei elmaradnak a versenyszféra fizetéseitıl, ezért célszerő ettıl nem túlságosan lemaradni. Az elızı vezetés már adott ily módon plusz fizetést a dolgozóknak, és így némiképp el is várják azt ezen túl is. A jelentés elsı oldalán az állami döntések között megjelenik az érvényes kötelezı bér. Az alacsonyabb bérek (tehát a törvényes minimum) hatására a dolgozók elégedettsége is csökkenhet, ami rosszabb munkavégzéshez (szolgáltatási szinthez) is vezethet az intézményekben. A béreket terhelik még különbözı járulékok, melyek kifizetése kötelezı. Az éppen érvényes közterheket a jelentés elsı oldalán az állami döntések között találhatják meg.
Dologi költségek nagysága (nem direkt döntés) Az egyéb dologi költségeket a (közalkalmazotti) alapbérekhez viszonyítva számoljuk. A csapatnak nem kell errıl külön döntést hozni, viszont a bérhez kötöttség miatt itt jelezzük. Sokéves átlagban a vegyes dologi tételek (úm. közüzemi díjak, fogyóeszközök pótlása) az alapbérek kb. 30%-át tették ki. Ettıl nagyságrendi eltérések nem nagyon voltak, kivéve a város által biztosított bizonyos anyagi jellegő közszolgáltatásokat (ld. még lejjebb), ahol viszont nagyságrendileg nagyobbak a dologi költségek. A tényleges költés, a tényleges tétel elvileg lehet nagyobb és kisebb is a bérarányos kb. 30%nál. Magasabb, ha pl. a dolgozók az intézményben sokszor cserélıdnek, vagy kevésbé fegyelmezetten gazdálkodnak és emiatt többet kell fizetni. Alacsonyabb az ellenkezı esetben. Ezen túl bizonyos projektek (ld. késıbb) is lehetnek hatással arra, hogy a dologi költségszint csökkenjen.
manual_municipality_hun
6
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
Egyéb / fejlesztési (6+1 döntés) A város az adott terület dolgozóinak bérszintjén, valamint a dologi költségek mellett közvetlen juttatásokkal is támogathatja, illetve fejlesztheti az adott területet. Ez területenként vagy fejlesztést, vagy csak plusz pénzbeli juttatást jelent. Itt a bérrel vagy a folyó (dologi) költségekkel szemben a város nincs “kötelezve“ egy bizonyos összegnagyságra, azonban elmaradások egy-egy területen súlyos gondokat jelenthetnek. Az itteni nagyobb tételek, amiket az egyes területekre szánni kell, több kisebb tételbıl (amit úgy képzeljünk el, hogy hivatal, intézményvezetıi szinten elkölthetı kisebb dolgok) jönnek össze. A területek, illetve a plusz pénzjuttatások a következıket jelentik: • Oktatási célok: Úm. kisebb iskola, óvoda épület felújítások, beszerzések, melyek eredményeképp a szolgáltatási színvonal és elégedettség is nıhet, illetve részben a dologi költségszint is némiképp csökkenhet. A 0. évben az e célra fordított összeg 221.000,- eCU volt, amely, tekintettel az intézményi darabszámra, egy kisebb tételnek tekinthetı. • Kulturális célok: Úm. mővelıdési ház és legjelentısebb részben színházi programok támogatása, kulturális és sportesemények rendezése, melyek révén a lakosság, illetve bizonyos rétegek ilyen irányú elégedettsége növekedhet. Kulturális programokra a város 104.000,- eCU-t költött a 0. évben. • Egészségügyi célok: Az állami társadalombiztosítás által finanszírozott helyi egészségügyi feladatok ellátása (itt nem fejlesztésrıl, hanem inkább a "dologin" túli folyó tételekrıl van szó). Figyelem, itt nem az egyébként városi tulajdonú kórházról és rendelıintézetrıl van szó, hanem egyéb egészségügyi szolgáltatásokról, pl. védını rendszer, családvédelmi központ, stb. Az államtól (TB) kapott ilyen irányú célpénzt többé-kevésbé muszáj továbbutalni, amennyiben ez nem történik meg, akkor ez komoly elégedetlenséget válthat ki a lakosságnál. Amennyiben többet is tud a város áldozni, akkor viszont az elégedettségi szint nıhet. A közvetlen dologi és a bérkiadásokon túl 133.000,- eCU-t költött a város egészségügyi célokra. • Szociális célok: Itt is a "dologin" túli tételekrıl, vagyis segélyezésrıl van szó. Hasonlóan az egészségügyi célokhoz, a kapott pénzt többé-kevésbé célszerő továbbutalni, ha nem, akkor komoly elégedetlenség lesz a szociálisan rászorult rétegeknél, ami súlyosabb esetben még komolyabb következményekhez vezethet. Szociális célokra és segélyekre a város 164.000,- eCU-t költött a 0. évben. • Infrastrukturális és területfejlesztések: Itt az általában és összességben történı kisebb fejlesztésekrıl van szó. Ezek elmaradása egy szintig megint csak a szolgáltatási színvonalat csökkenti, egy szinten túl azonban már komoly fennakadások és mőködési zavarok is lehetnek. Mint késıbb látni fogjuk, a kezdeti állapotban minden szolgáltatás városi köztulajdonban van, és a város üzemelteti ıket. Infrastrukturális célokra 88.000,- eCU-t költöttek. • Általános kisebb lakásfelújítás célok (városi lakások): Itt a városi tulajdonú lakások felújítására szolgáló pénzekrıl van szó, a felújítások tartós elmaradása a bérlakói elégedettséget komolyan csökkentheti. Bérlakás felújításra és javítási költségekre 61.000,eCU lett költve. • Természetesen az általában a területeken elkölthetı pénzeken túl különbözı projekt alapú fejlesztések is indíthatók, sıt a nagyobb és komolyabb beruházások és fejlesztések csak projekt alapon indíthatók el. A +1. döntés ily módon ténylegesen a projektköltségek összege lesz. Ld. még késıbb.
manual_municipality_hun
7
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
Szolgáltatási díjak (max. 6 döntés) A város pillanatnyilag saját hatáskörében, illetve üzemeltetésében végez bizonyos jellegő közszolgáltatásokat. Ezek a következık: • Temetkezési szolgáltatások, melyek éves szinten, személyenként és átlagosan fizetendık. (eCU/fı) • Kéményseprési szolgáltatások, melyek éves szinten, lakásonként és átlagosan fizetendık. (eCU/lakás) • Kommunális (szemétszállítási) szolgáltatások, melyek éves szinten, lakásonként és átlagosan fizetendık. (eCU/lakás) • Víz-, csatorna és távhı szolgáltatások. Ezekrıl lakásonként kell egy nagyságrendet megállapítani, mely átlagosan vonatkozik a lakás fogyasztására az év során. (eCU/lakás) • Tömegközlekedési szolgáltatások, melyeket ún. éves bérlet áron fizetnek az utasok. A városban kb. minden 5-10. lakos utazik városi tömegközlekedési eszközzel. (Ebben benne van az is, aki sosem utazik, és az is, aki mindig, illetve a nemcsak városban lakó fogyasztók is, pl. az átutazók.) A többi lakos gyalog, kerékpárral, saját autóval vagy vonattal utazik. (eCU/utas/év) • Bérlakások lakbére, melyet a városi tulajdonú lakásokban lakó családok fizetnek átlagosan, éves szinten. Mint majd késıbb látni fogjuk, bizonyos projektek célja a fenti tevékenységek vállalkozói alapon való továbbmőködtetése lesz. Amennyiben a város elindítja ezeket a projekteket, az adott szolgáltatás árának a meghatározása is mint döntés, már nem lesz a kezében, így errıl döntést hozni ezek után már nem lehet/kell.
Adó (4 döntés) A bevételeknek egyik formája a város saját hatáskörébe kirótt adók beszedése: az adóknak négy törvényileg megengedett formája van, melyekbıl pillanatnyilag, a játék elején a város hármat használ: Helyi iparőzési adót, melyet a vállalkozásoknak kell fizetni, és melynek nagysága 1,5% a vállalkozás forgalma után. Gépjármő adót, melynek nagysága 2.000,- CU / gépkocsi. Kommunális adó lakások után vethetı ki, nagysága a játék elején 2.500,- CU / lakás. Építmény adó szintén lakások után vethetı ki, de ezzel a város eddig nem élt.
Pénzelhelyezés és -felvétel (2+5 döntés) A városnak természetesen gazdálkodnia kell a beérkezett pénzekkel, az eredményes (hiánymentes) mőködés mellett folyamatosan likvidnek (fizetıképesnek) is kell maradnia. A pénzbeérkezések és kiadások egymáshoz képest idıben elcsúszhatnak, valamint bizonyos fejlesztések is különleges - nem folyó bevételekbıl történı - finanszírozást igényelhetnek. Továbbá lehetséges az is, hogy a városnak átmenetileg plusz pénzeszközei keletkezhetnek, amelyeket célszerő lekötni.
manual_municipality_hun
8
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
A pénzeszközök lekötésének két lehetséges formája van: 1. Vállalati kötvényekbe történı befektetés. A meghozandó döntés itt a kötvényekbe elhelyezni kívánt összeget jelenti. A kötvények lejárata 2 év, visszafizetésük automatikusan történik. 2. Állampapírokba történı befektetés. Az állampapírok lejárata 3 év, visszafizetésük automatikusan történik. Természetesen el is lehet adni a már meglévı értékpapír vagyont. A kötvények, valamint az állampapírok tekintetében gyakorlatilag névértéken értékesíthetı a papírállomány. Mind vételkor, mind eladáskor kezelési költség fizetendı: az árfolyam 1%-a. -----------------------------------------------------------------A pénzelhelyezés mellett pénzfelvételre is lehetıség van háromfajta bankkölcsön, illetve kötvénykibocsátás segítségével. Háromfajta bankkölcsön létezik: (1) hosszú távú hitel, (2) változó lejáratú (középtávú) hitel, (3) rövidlejáratú (sürgıs)hitel. A város döntéseket hozhat az elsı kettı tekintetében, a rövid lejáratú hitelt sürgıs esetben automatikusan nyújtja a bank a késıbbiekben részletezett játékbeli korlátozó feltételekkel. A hosszú távú hitel lejárata két periódus, a visszafizetés egy összegben a felvételt követı második periódusban esedékes (n+2). A kamatterhek két perióduson át fizetendık: egyrészrıl a folyó - a felvétel periódusában (n) -, másrészrıl az azt követı periódusban (n+1). A hosszú távú hitelek kamata 5% periódusonként. A város maximális hosszúlejáratú hitelkerete a következı: összvagyon 2%-a, plusz a beépítetlen használható terület értékének 50%-a, plusz az ingóságok, az üzletrészek és részvények 100%-a. A középlejáratú hitelek tetszıleges hosszan vehetık igénybe. Bármely periódusban felvehetık, és visszafizethetık részben vagy egészben. A kamatot mindig az épp adott periódusban fennálló hitelállomány után kell fizetni. A középtávú hitelek kamata 7% per periódus, maximális állománya (határa) pedig megegyezik a hosszúlejáratúéval (együtt a kettıé!). A hosszú-, és a középlejáratú hitel 100.000,- eCU-nként vehetı igénybe. A sürgıs hitelek akkor lépnek életbe, ha a pénzbevételek és a felvett/felvehetı egyéb hitelek nem lennének elégségesek a folyó pénzkiadások fedezésére. Az érkezı kisegítı hitel épp olyan arányban érkezik, hogy a negatívba átlendülı pénzállományt nulla szintre vigye vissza. A következı idıszakban az elızı rövid lejáratú hitel visszafizetésre kerül, és ha még mindig szükség van rá, akkor egy új hitel érkezik. A rövidlejáratú hitel kamata a következı periódusban fizetendı, nagysága 12%. A keret nincs megszabva, gyakorlatilag bármennyit finanszíroz a bank, azonban ha a város mőködése tartósan veszteséges és így az eladósodottsági index a 75% alá kerül, akkor a játékvezetés, mint bank beleavatkozik az irányításba a következı eszközökkel, prioritási sorrendben: (1) indítható projektek számának korlátozása, (2) az általános fejlesztési célokra fordítandó összegek főnyíró elv szerinti csökkentése.
Továbbiakban meg kell jegyezni, hogy lehet hitelállománnyal zárni a játékban az utolsó periódusban, ennek következményét azonban az eredményességi index értéke tartalmazza. Kötvénykibocsátás esetén az idıtartamot a város határozza meg, ugyanúgy, ahogy a fizetendı kamatot és a maximális kibocsátandó mennyiséget. Elıfordulhat azonban, hogy a befektetık nem jegyzik le azt a mennyiséget, amit a város óhajtott volna, csak esetleg annak egy részét. Minél hosszabb a lejárat, illetve fıként minél kisebb a kamat, annál kevésbé preferálják a befektetık a városi értékpapírt. Továbbá egy egészségesen gazdálkodó, prosperáló város jobb feltételekkel szerezhet pénzt a pénzpiacról.
manual_municipality_hun
9
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
PROJEKTJELLEGŐ DÖNTÉSEK A város az állandó - periodikus döntések mellett különbözı projektek elindításáról is dönthet. A projekt jellegzetessége az, hogy csak egyszer lehet, illetve kell meglépni. Ez a legtöbb projektre igaz, bár, mint látni fogjuk, lesznek olyan “projektek”, amelyek többször is megléphetık. Ezt külön jelezzük. Összesen 36 különbözı projekt van, melyek rövid leírását, feltételeit, költségeit valamint hatásait az alábbi táblázatban foglaljuk össze. Az idıtávok átlátása és tervezése fontos, ezért az idık jelrendszerét konzekvensen kell, hogy kezeljük. Az “azonnali” megjegyzés (ha más idızítés külön nincs felírva, akkor az is azonnalit jelent) azt az évet jelenti, amelyikre hozzuk a döntést. Tehát ha a játék elején pl. a 0. periódus után vagyunk, és az elsıre hozunk döntést, akkor az 1.-rıl beszélünk. Ha a +1. év, illetve +1 jelet látjuk, akkor az a tervezett év plusz egyet fogja jelenteni. Tehát ha pl. a lakásépítés egy évig tart (és a 0.-ban hoztuk a döntést az elsıre), akkor ez azt jelenti, hogy az elsıben kezdıdik a projekt, és mivel egy évig tart, a másodikban lesz kész. Itt tartjuk fontosnak elmondani azt is, hogy a projektek nem helyettesítik az általános kisebb fejlesztéseket és azokat az általános ‘kisebb’ összegő pénzeket, melyeket az állandó döntések során kell szétosztani. A hatások között nem mindenütt írunk százalékos összeget, csak ott, ahol a hatás nagyobb. Ez nem azt jelenti, hogy nincs hatás, hanem azt, hogy csak kisebb hatás van. Azokon az elsıdleges hatásokon túl, amelyeket feljegyeztünk, sok projektnek ezeken túlmutató hatásai is vannak. Pl. az 1. sz. projektnek, az elkerülı autóútnak közvetve a városi közhangulatra is jó hatása lesz. A nem részletezett hatásoknál az életbeli elgondolások és tapasztalatok azok, amelyekbıl ki lehet indulni. Ahol az önerı, mint megjegyzés szerepel, az azt támogatást igényelni tudja (amelyet egyébként itt részt, ún. önerıt kell felmutatnia. Ez a saját rész (költség) mínusz a megszerezhetı támogatás lesz.
jelenti, hogy ahhoz, hogy a város az állami a játékban automatikusan meg is kap), saját itt a tényleges bekerülési / beruházási érték Ezt zárójelben jelezzük.
A projekt jellegő döntéseknél fontos megjegyezni, hogy annak költségei azonnal, hatásai viszont a késıbbiekben (értsd következı periódusokban) jelentkeznek általában. FONTOS: a városi adminisztráció korlátos kapacitása, valamint a fizetıképesség megırzése miatt egy periódus alatt számszerően maximum csak 5 projekt indítható.
manual_municipality_hun
10
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
Projekt • szám • név • leírás 1. Körgyőrő építés A várost félig kikerülı, 8 km hosszú autóút építése.
• •
feltétel idıtartam
•
költség/önerı1
800 ezer m2 beépítetlen és felhasználható külterület
kézikönyv
•
fıbb hasznok és hatások
• állami céltámogatás megszerzése (25%), egyszeri • munkanélküli létszám csökkenés:
300 fı 2 éven át • piacnövekedés
+1. év •
1.000.000,(750.000,-)
• • •
2. Ipari park I Egy ipari park létrehozása a város szélén. Közmővesítés, infrastrukturális beruházások.
900 ezer m2 beépítetlen és felhasználható külterület
• állami céltámogatás megszerzése (20%), egyszeri • munkanélküli létszám csökkenés:
100 fı 1. évben, 25 fı 2. évtıl • piacnövekedés
+1. év •
1.400.000,(1.120.000,-)
• • •
3. Ipari park II A meglévı ipari park bıvítése.
2. projekt, 350 ezer m2 beépítetlen és felhasználható külterület
kb. 4% azonnal kb. 3% a késıbbi években településfejlettségi mutató, valamint váll. barátság mutató emelkedése beépítetlen külterületek csökkenése városi vagyongyarapodás ld. még 32.-33. és 36. projekt
• piac növekedés
• •
+1. év
kb. 5% azonnal és a +1. évben kb. 2% a késıbbi években település fejlettség és váll. barátság mutató emelkedése beépítetlen külterületek csökkenés: 800 ezer m2 városi vagyongyarapodás ld. még 32.-33. és 36. projekt
• •
kb. 1% azonnal kb. 2% a késıbbi években település fejlettség mutató, valamint váll. barátság mutató további emelkedése beépítetlen külterületek csökkenése városi vagyongyarapodás ld. még 36. projekt
400.000,4. a. b. c. Közhasznú munka programok tartós munkanélküliek foglalkoztatására.
(többször is elindítható!)
5. Temet kft.
azonnali a. 20.000,b. 40.000,c. 60.000,-
a. 50 fı, b. 100 fı, c. 150 fı csak a folyó azonnali évre • szociális kiadások nagyságának elvi csökkenthetısége • piacnövekedés kb. a. 0,1%, b. 0,2%, c. 0,3% csak a folyó azonnali évre • lakossági elégedettség növekedése • ár döntési kényszer, valamint ilyenirányú bevételek megszőnése • a részleg béreinek/dologi költségek megszőnése
azonnali A városi hivatal temetkezési részlegének céggé alakítása.
• munkanélküli létszám csökkenése
• közalkalmazotti létszám csökkenés: 100 fı • részleges elégedettség csökkenés az emelkedı árak miatt
10.000,-
• vagyonátalakulás • rendezettebb szolgáltatási viszonyok a +1. évtıl, várható
racionálisabb gazdálkodás a +1. évtıl, gazdálkodási veszteségek2 várható csökkenése a +1. évtıl
1 2
A költségek eCU-ban értend•k. A szolgáltató tevékenységek a jelenlegi, városi üzemeltetés alatt veszteségesek. manual_municipality_hun
11
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
Projekt • szám • név • leírás 6. Kémény kft.
• •
feltétel idıtartam
•
költség/önerı
-
•
fıbb hasznok és hatások
• ár döntési kényszer, valamint ilyenirányú bevételek megszőnése • a részleg béreinek/dologi költségek megszőnése
azonnali A városi hivatal kéményseprı részlegének céggé alakítása.
kézikönyv
• közalkalmazotti létszám csökkenés: 50 fı • részleges elégedettség csökkenés az emelkedı árak miatt
10.000,-
• vagyonátalakulás • rendezettebb szolgáltatási viszonyok a +1. évtıl, várható
racionálisabb gazdálkodás a +1. évtıl, gazdálkodási veszteségek várható csökkenése a +1. évtıl 7. Kommun kft.
-
• a részleg béreinek/dologi költségek megszőnése
azonnali A városi hivatal kommunális részlegének céggé alakítása.
• ár döntési kényszer, valamint ilyenirányú bevételek megszőnése • közalkalmazotti létszám csökkenés: 300 fı • részleges elégedettség csökkenés az emelkedı árak miatt
25.000,-
• vagyonátalakulás • rendezettebb szolgáltatási viszonyok a +2. évtıl, várható
racionálisabb gazdálkodás a +2. évtıl, gazdálkodási veszteségek várható csökkenése a +2. évtıl 8. Víz&távhı kft.
-
• a részleg béreinek/dologi költségek megszőnése
azonnali A városi hivatal távhı, víz és csatorna részlegének céggé alakítása.
• ár döntési kényszer, valamint ilyenirányú bevételek megszőnése • közalkalmazotti létszám csökkenés: 200 fı • részleges elégedettség csökkenés az emelkedı árak miatt
40.000,-
• vagyonátalakulás • rendezettebb szolgáltatási viszonyok a +2. évtıl, várható
racionálisabb gazdálkodás a +2. évtıl, gazdálkodási veszteségek várható csökkenése a +2. évtıl 9. Közl. váll. kft.
-
• a részleg béreinek/dologi költségek megszőnése
azonnali A városi hivatal tömegközlekedés / személyszállítás részlegének céggé alakítása.
10. Gamesz kft. Az oktatási intézményi fejlesztések és folyó költségek szervezésére szakosodott cég alapítása.
manual_municipality_hun
• ár döntési kényszer, valamint ilyenirányú bevételek megszőnése • közalkalmazotti létszám csökkenés: 420 fı • részleges elégedettség csökkenés az emelkedı árak miatt
40.000,-
• vagyonátalakulás • rendezettebb szolgáltatási viszonyok a +3. évtıl, várható
racionálisabb gazdálkodás a +3. évtıl, gazdálkodási veszteségek várható csökkenése a +3. évtıl -
• dologi költség megtakarítás (kb.7%) oktatási intézmények
azonnali
• plusz közalk. dolgozói létszám (hivatali nyilvántartással):
szintjén 1 fı / 10 okt. intézmény
10.000,-
12
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
Projekt • szám • név • leírás 11. Vagyon kft.
• •
feltétel idıtartam
•
költség/önerı
-
12. a. b. c. Parkosítás A városi parkok újraalakítása, ill. új parkok kialakítása.
(többször is elindítható!) 13. a. b. c. Közalkalmazotti kölcsönprogram A városi alkalmazottak különleges premizálása kölcsön lehetıséggel.
•
fıbb hasznok és hatások
• dologi költség megtakarítás (kb.14%) a városi hivatal szintjén • plusz közalk. dolgozói létszám (hivatali nyilvántartással)
azonnali Egy, a városi vagyon kezelésével foglalkozó cég alapítása.
kézikönyv
1 fı / 2 milliárd CU vagyon
10.000,-
-
• munkanélküli létszám csökkenése
azonnali
a. 15 fı, b. 20 fı, c. 50 fı csak a folyó évre • zöld terület arányának növekedése • lakossági elégedettség növekedése
a. 40.000,b. 60.000,c. 120.000,-
• “pénzkifolyás” a bérszint 1%, 2%, 3%-ig / év • alkalmazotti elégedettség növekedése
pénzkiadás azonnali, lejárata +2év
• piacnövekedés (indirekt, béreken keresztül)
direkt pénzkiadással nem jár
(többször is elindítható!) 14. a. b. c. Közalkalmazotti pótlék program
-
A városi alkalmazottak különleges premizálása plusz fizetés juttatásával.
bérszint 2%, 4%, 6%
• alkalmazotti elégedettség növekedése • piacnövekedés (indirekt, béreken keresztül)
azonnali
(többször is elindítható!) 15. a. b. c. Bérlakás építési program A város által elindított városi tulajdonú bérlakásépítési program 100, 200, ill. 300 új lakással.
(többször is elindítható!)
manual_municipality_hun
7 ezer m2 10 ezer m2 21 ezer m2 beépítetlen és felhasználható belterület +1. év
• állami céltámogatás megszerzése (5%), egyszeri • munkanélküli létszám csökkenés:
50, 100, 150 fı folyó évre • piac növekedés • település fejlettség mutató emelkedése • beépítetlen belterületek csökkenése • városi vagyongyarapodás • lakossági elégedettség növekedése
300.000,(285.000,-) 600.000,(570.000,-) 900.000,(855.000,-)
13
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
Projekt • szám • név • leírás
• •
feltétel idıtartam
•
költség/önerı
16. a. b. c. Bérlakás felújítási program
-
A meglévı, nem most épített lakások felújítása. 100, 200, illetve 300 lakás.
100.000,200.000,300.000,-
kézikönyv
•
fıbb hasznok és hatások
• lakossági elégedettség növekedése • városi vagyonnövekedés
+1. év
• dologi költség megtakarítás lakásfenntartásban
(többször is elindítható!)
17. a. b. c. Bérlakás
azonnali
Bérlakások eladása a lakóknak. 100, 200, illetve 300 lakás.
7.000,10.000,12.000,-
(többször is elindítható!)
(admin. költségek !)
18. a. b. c. Aszfaltozás 5, 10 és 20 km hosszan
-
(többször is elindítható!)
• bevételek: 50.000,-, 100.000,-, 150.000,• városi vagyoncsökkenés
eladási program
• rossz szociális helyzetben lévık arányának enyhe emelkedése,
ha a bérlakásszám/összlakásszám aránya 5% alá esik, erıteljes emelkedése, ha ez a mutató 3% alá esik
• aszfaltozott utcák arányának emelkedése • lakossági elégedettség növekedés
azonnali
• városi vagyon értéknövekedés
10.000,20.000,40.000,-
19. Informatika fejlesztési program
-
• dologi költség megtakarítás minden területen
azonnali
A városháza és az intézmények számítástechnikai fejlesztése.
100.000,azonnal, 10.000,+1. évtıl
kb.10% a folyó évben kb. 5% a további években • dolg. elégedettség csökkenése az +1. / +2. évben • dolg. elégedettség növekedése a +3. évtıl
20. a. b. Átfogó intézmény felújítási program
-
• lakossági elégedettség növekedése • dolg. elégedettség növekedése
azonnali
• kb. 0,25% és 0,5% piacnövekedés a folyó évben • városi vagyon értéknövekedés
100.000,200.000,-
manual_municipality_hun
• munkanélküli létszám csökkenés:
40, 80 fı folyó évben
14
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
Projekt • szám • név • leírás 21. Piac felújítás
• •
feltétel idıtartam
•
költség/önerı
-
22. Energia ratio program
23. a. b. c. Vegyes támogatások emelése
(többször is elindítható!) 24. Gyermek étkeztetés
• lakossági / fogyasztói elégedettség növekedése • munkanélküli létszám csökkenés:
50 fı folyó évben
-
• dologi költség megtakarítás
(minden területen) folyó év 3% +1. évben további 2%
30.000,-
-
• lakossági elégedettség erıteljes növekedése • rossz szociális helyzetben lévık számának csökkenése
azonnali Különbözı támogatások pl. diákösztöndíjak, fiatal házasok stb.
fıbb hasznok és hatások
150.000,-
azonnali Az intézmények energia fogyasztás felhasználásának mérése és hatékonyabbá tétele.
•
• városi vagyon értéknövekedés
azonnali A város kezelésében lévı piacok részleges felújítása.
kézikönyv
• folyamatosan magas támogatásszint esetén a beköltözések
számának emelkedése 50.000,100.000,150.000,-
-
• lakossági elégedettség növekedése
azonnali Minıségi gyermek étkeztetési program elindítása az óvodákban és a napközis iskolákban.
25. Új ált. iskola építés
10.000,minden évben az elindulás után (!)
-
• lakossági elégedettség növekedése • piacnövekedés kb. 0,5%
1. év
• oktatási intézmények mutató nı • intézményszám és vagyon növekedése
(többször is elindítható!) 50.000,-
• alkalmazott felvétel + 43 fı
ebbıl munkanélküli 15 26. Új óvoda építés
-
• lakossági elégedettség növekedése • piacnövekedés 0,2%
1. év
• oktatási intézmények mutató nı • intézményszám és vagyon növekedése
(többször is elindítható!) 30.000,-
• alkalmazott felvétel + 27 fı
ebbıl munkanélküli 10
manual_municipality_hun
15
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
Projekt • szám • név • leírás 27. Új bölcsıde építés
• •
feltétel idıtartam
•
költség/önerı
-
kézikönyv
•
fıbb hasznok és hatások
• lakossági elégedettség növekedése • piacnövekedés 0,1%
1. év
• oktatási intézmények mutató nı • intézményszám és vagyon növekedése
(többször is elindítható!) 20.000,-
• alkalmazott felvétel + 20 fı
-
• lakossági elégedettség fokozatos csökkenése
ebbıl munkanélküli 10 28. Ált. iskola bezárás
• elbocsátás 43 fı
azonnali
29. Óvoda bezárás
• dologi költségszint növekedés (relatív)
5.000,1.000,- évente, fenntartásra
• a kihasználtság nem mehet 85% fölé !
-
• lakossági elégedettség fokozatos csökkenése • elbocsátás 27 fı
azonnali
(többször is elindítható de egyszerre csak 1 óvoda zárható be!)
• intézményszám csökkenés • dologi költségszint csökkenés (abszolút)
(többször is elindítható, de egyszerre csak 1 iskola zárható be!)
• intézményszám csökkenés • dologi költségszint csökkenés (abszolút)
3.000,+ 500,- évente, fenntartásra
• dologi költségszint növekedés (relatív)
• a kihasználtság nem mehet 90% fölé !
30. Bölcsıde bezárás
(többször is elindítható de egyszerre csak 1 bölcsıde zárható be!) 31. Színház bezárása
-
• elbocsátás 20 fı
azonnali
32. Agglomerációs társulási szövetség I Az agglomerációs környezettel közös intézmény racionalizálási programok elindítása hivatali szinten.
• intézményszám csökkenés • dologi költségszint csökkenés (abszolút)
2.000,+ 200,- évente, fenntartás
• dologi költségszint növekedés (relatív)
-
• munkanélküli létszám + 50 fı • elégedettség csökkenés
azonnali A városi színház átmenti bezárása gazdasági okokból.
• lakossági elégedettség fokozatos csökkenése
2.000,+ 200,- évente, fenntartás -
• megtakarítás évente: 50.000,-, pontosabban a kulturális
célokra fordított állandó kiadások (ld. döntés) ilyen mérvő elvi csökkenthetısége • az ilyen irányú állami céltámogatás megszőnése • hivatali dologi költségszint csökkenése: kb. 6% • +1. évtıl, bizonyos városi indítású, de az agglomerációra is
azonnali 10.000,-
ható projektekbe a környék települései betársulnak az alábbi összegekkel: • körgyőrő építése 50.000,• ipari park építése 20.000,• kommun kft. alapítás 5.000,• víz&távhı kft. alapítás 12.000,• közl.váll. kft. alapítás 16.000,-
33. Agglomerációs társulási szövetség II Az agglomerációs környezettel közös intézmény racionalizálási programok elindítása egyéb szinteken.
manual_municipality_hun
32. projekt
• egyéb dologi költségszint csökkenése: 3%
azonnali 20.000,-
16
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
Projekt • szám • név • leírás 34. a. b. c. Terület fejlesztés I Külterületek belterületté alakítása, parcellázás és azonnali értékesítés vállalkozói célra. 100, 200, 300 ezer m2 terület eladása.
(többször is elindítható!)
• •
feltétel idıtartam
•
költség/önerı
megfelelı beépítetlen és felhasználható külterület azonnali 90.000,(72.000,-) 170.000,(136.000,-) 240.000,(192.000,-)
kézikönyv
•
fıbb hasznok és hatások
• állami céltámogatás megszerzése (20%), egyszeri • bevételek:
(konkrét összege függ az elızı évi vállalkozóbarátság index nagyságától!) a. kb. 100.000,b. kb. 200.000,c. kb. 300.000,• városi vagyon- és területcsökkenés • település fejlettségi szint emelkedése • ld. még 36. projekt
(közmővesítés és más admin. költségek !) 35. a. b. c. Terület fejlesztés II1 Külterületek belterületté alakítása, parcellázás lakossági (családi ház építés) célra. 10, 20, 30 ezer m2 terület eladása.
(többször is elindítható!)
megfelelı beépítetlen és felhasználható külterület azonnali 24.000,(21.600,-) 33.000,(29.700,-) 45.000,(40.500,-)
• állami céltámogatás megszerzése (10%), egyszeri • bevételek:
(konkrét összege függ az elızı évi településfejlettségi index nagyságától!) a. kb. 30.000,b. kb. 50.000,c. kb. 80.000,• városi vagyon- és területcsökkenés • település fejlettségi szint emelkedése • lakásszám növekedés • ld. még 36. projekt
(közmővesítés és más admin. költségek !) 36. Településirányítási térinformatikai rendszer Az önkormányzati mőszaki és építészi osztályok támogatása térinformatikai rendszerrel, digitális alaptérkép készítése.
-
• állami céltámogatás megszerzése (40%), egyszeri • település fejlettségi mutató emelkedése
azonnali
• dologi költségcsökkenés • kb. 6% víz és távhı szolgáltatásnál, • Kft. esetén ott jelentkezı hasonló arányú
200.000,(120.000,-)
veszteségcsökkenés • dologi költségcsökkenés kb. 3% hivatali szinten, további kb.
1% (meglévı Vagyon Kft. esetén, ld. 11. projekt) • beruházási költségcsökkenés az alábbi projekteknél: • Körgyőrő építése 40.000,• Ipari park építése I 50.000,• Ipari park építése II 25.000,• 10% közmővesítési költségcsökkenés a Település fejlesztés
I és II projekteknél
manual_municipality_hun
17
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
AZ EREDMÉNYESSÉG A város eredményességének mérésére használjuk az ún. eredményességi indexet. Az index egy százalékban kifejezett érték, amelynél 0% a legkisebb érték és 100% a legmagasabb. Az eredményességi index négy nagyobb, és azokon belül több kisebb részbıl áll. A négy fı faktornál zárójelben található, hogy az összindexhez milyen arányban járulnak hozzá. Az egy részen belüli tényezık egyenlı arányban járulnak hozzá a fı faktor értékéhez.
Eredményességi
index
1. Szolgáltatások színvonala (70%) 1.1. Lakossági viszonyok / elégedettség 1.2. Adószint 1.3. Településfejlettség 1.4. Lakásgazdálkodás 1.5. Közbiztonság * 1.6. Környezetvédelem * 1.7. Okt. intézmények 1.8. Egészségügy 1.9. Szociális helyzet 1.10.Mővelıdés és sport
2. Eladósodottság (10%) 2.1. Adósság/bevételek 2.2. Adósság/vagyon
3. Városi dolgozói elégedettség (10%) 3.1. Létszám 3.2. Bérek 3.3. Munkakörülmények
4. Vállalkozóbarátság / beruházások (10%) 4.1. Fizetıképes piac 4.2. Vállalkozások száma
* Jelen verzióban nem képezik az értékelés részét, értékük folyamatosan 50-50%.
Az alábbiakban részletezzük az egyes tényezıket, valamint röviden vázoljuk, hogy mit jelentenek az egyes “szavak”, valamint leírjuk azt is, hogy milyen döntésekkel és projektekkel, illetve hatásokkal növelhetı az eredményesség, vagy más szóval az adott tényezı “hogy jön ki”, hogyan számolható ki. Minden mutató egy kumulatív mutató, tehát magában hordozza az elızı értéket. Ez azt jelenti, hogy egy szempontból az adott megítélés nem változik meg egyik évrıl a másikra drasztikusan - különösen a növekedésnél. Ily módon minél jobban távolodunk el a 0. évtıl, annál inkább valószínő, hogy a városok indexében komolyabb eltérések lesznek.
manual_municipality_hun
18
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
Faktor • név
kézikönyv
fejlıdésre ható projektek
• leírás
1.1 Lakossági viszonyok/elégedettség A lakossági elégedettség azt jelenti, hogy általában a lakosok mit gondolnak a város vezetésérıl. Ha ez a mutató 50% felett van, akkor inkább elégedettek. Amikor lakosságról beszélünk, akkor minden lakosra gondolunk, tehát egy-egy csoport (pl. vállalkozók) esetleges pozitívabb megítélésének nincs nagyobb súlya. Ebbe a mutatóba nagyon sok minden beletartozik, hisz közvetve a városvezetés mindenért “szidható/dicsérhetı”. A legfontosabb altényezık a következık: • munkanélküliség • szociális helyzet • vállalkozásban (versenyszféra) dolgozók aránya, fizetés, munkakörülmények • korhelyzet (születések száma) • a közszolgáltatások minısége, olcsósága stb.
• 1
• 18
• 2
• 20
• 4
• 21
• 5
• 23
• 6
• 24
• 7
• 25
• 8
• 26
• 9
• 27
• 12
• 28
• 15
• 29
• 16
• 30
• 17
• 31
Kezdeti értéke: 50%.
1.2 Adószint
• n/a
Adószint tekintetében az elégedettség azt jelenti, hogy • hányfajta adónem van érvényben • mekkora ezek nagysága, önmagukban és a többi hasonló városhoz képest Alaptendencia, hogy a lakosság minél kevesebb adót akar fizetni, és persze minél jobb szolgáltatásokat vár el. Ily módon ez a mutató inverz módon mőködik, annál nagyobb az értéke, minél kisebbek az adók. Kezdeti értéke: 70%.
1.3 Településfejlettség
• 1 • 2 • 3
A településfejlettségi mutató olyan értékekbıl tevıdik össze, amelyek objektíven mérhetık, tehát kevésbé van egy hangulati jelentésértékük: • csatornázottsági szint a városon belül • áramszolgáltatási ellátottság • gáz ellátottság • telefon ellátottság • aszfaltozott utak aránya • parkok, zöld területek aránya, nagysága • intézmények, városi ingatlanok száma, minıségük stb.
• 12
Természetesen ezen mutatók között sok olyan van, amelyre a városi hivatalnak nincs, vagy nincs közvetlen hatása, hisz a lakosság maga dönt a “beszerzésekrıl”. A város ezeket a mutatókat közvetve pl. a szegénység kezelésével vagy ingatlanfejlesztéssel tudja befolyásolni.
• 28
• 15 • 16 • 18 • 20 • 21 • 25 • 26 • 27 • 29 • 30 • 31
Kezdeti értéke: 55%.
• 34 • 35 • 36
manual_municipality_hun
19
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
Faktor • név
kézikönyv
fejlıdésre ható projektek
• leírás
1.4 Lakásgazdálkodás
• 12 • 15 • 16
Minden olyan értéket tartunk itt számon, amely a lakáshelyzettel és a lakáskérdéssel függ össze. Ezek: • átlagos lakásnagyság / fı • lakások száma • átlagos lakásérték • városi bérlakások minısége • zöldövezeti lakások aránya
• 17 • 35
Kezdeti értéke: 39%.
1.5 Közbiztonság
• n/a
A játék jelen verziójában állandó: 50%.
1.6 Környezetvédelem
• n/a
A játék jelen verziójában állandó: 50%.
1.7 Oktatási intézmények
• 10 • 19 • 20
Itt az oktatási intézmények (iskolák, óvodák) szintjét értékeljük. Ezek a következık: • az oktatási intézmények száma • az oktatási intézmények állapota • az oktatási intézmények dolgozóinak (tanárok, óvónık) képzettsége
• 22 • 25 • 26 • 27 • 28
Kezdeti értéke: 50%.
1.8 Egészségügy
• 29 • 30
• n/a
A település egészségügyi állapotát mutatja. Az általános egészségügy kezelése állami feladat, így erre direkt projekt a jelen verzióban nincs. Fenn kell viszont tartani az eü. hálózatot és szolgáltatásokat az állami és TB pénzekbıl, illetve lehet erre plusz pénzeszközöket is fordítani. Általában a jó korösszetétel és a kedvezı családi állapotok is pozitívan hatnak az egészségügyi viszonyokra. Kezdeti értéke: 40%.
manual_municipality_hun
20
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
Faktor • név
kézikönyv
fejlıdésre ható projektek
• leírás
1.9 Szociális helyzet Kiemelt feladata a városnak, hogy a rossz szociális helyzetbe került lakosságot támogassa. Erre direkt lehetısége is van pénzjuttatásokkal, illetve több projekttel is. Erısen korrelál a szociális helyzet a munkanélküliséggel: ha ez alacsony, a szociális helyzet is jó, és fordítva. A következı adatok tartoznak ide: • kedvezıtlen szociális helyzetben lévık aránya (inverz) • munkanélküliek száma • a szociális kiadások nagysága • vállalkozásban (versenyszférában) dolgozók aránya • korhelyzet javulása (születések számának növekedése) Kezdeti értéke: 40%.
1.10 Mővelıdés és sport
• 1
• 16
• 2
• 17
• 4
• 20
• 5
• 21
• 6
• 23
• 7
• 24
• 8
• 25
• 9
• 26
• 10
• 27
• 12
• 28
• 13
• 29
• 14
• 30
• 15
• 31
• n/a
A “mővelıdés és sport”-index a település kulturális életének mértékét jelzi, a színházi, zenei, közmővelıdési és sport programok számától függıen. Kezdeti értéke: 40%.
2.1 és 2.2 Eladósodottság
• n/a
Noha a város elsıdleges és legfontosabb célja a városi szolgáltatások biztosítása, mőködésének vannak pénzügyi határai. A város megfelelı pénzügyi “menedzselése” kulcsfeladat. Természetes, hogy bizonyos feladatok (a beruházások mindenképp, az operatív mőködés nem feltétlenül) külsı finanszírozást is igényelnek. Mint korábban láthattuk, erre számos lehetıség van, azonban nem szabad a városnak eladósodnia, mert ez pénzügyi gondokhoz, illetve késıbb csıdhöz is vezethet. Minden város maga dönt hitelfelvételrıl, melynek nagysága pedig szintén az adott városi lehetıségektıl függ. Az eladósodottság-index két mutatóból áll össze. Ezek az eladósodottság szintjét mérik egyrészt a bevételekhez, másrészt az összvagyonhoz képest. Mindkettı adatai megtalálhatók a jelentés harmadik oldalán. Kezdeti értéke: 86,8% ill. 97%. Inverz! minél nagyobb a mutató, annál kisebb az érték.
3.1, 3.2 és 3.3 Városi dolgozók elégedettsége
• 5 • 6 • 7
Kisebb, de fontos felelıssége van a városnak olyan szempontból is, hogy munkáltatója több ezer embernek. Az index azt méri, hogy a dolgozók mennyire elégedettek. Ezt három tényezı befolyásolja: • Egyrészrıl, hogy mennyi az alkalmazotti létszám, tehát hány embernek “ad kenyeret” a város. • Másrészrıl, hogy milyen bérszinten állnak az alkalmazottak. • Harmadrészt az, hogy milyen munkakörülmények között dolgoznak.
• 8 • 9 • 10 • 11 • 13 • 14
Kezdeti értéke: 38,9%, 30%, ill. 35%.
• 19 • 20 • 32 • 33
manual_municipality_hun
21
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
Faktor • név
kézikönyv
fejlıdésre ható projektek
• leírás
4.1 Fizetıképes piac
• 1 • 2 • 3
A fizetıképes piac általában a város “gazdagságát” mutatja. Természetesen nehéz egy városnak, mint önálló gazdasági egységnek a piacát számszerősíteni, hiszen kapcsolatban áll nemcsak a környékbeli más településekkel, hanem egyéb városokkal is. Nehéz azt mondani, hogy egy egységnyi jövedelem vagy pénz a városi piacnak ekkora vagy akkora része. A modellben ezt mégis megpróbáljuk megtenni. Azt mondjuk, hogy átlagosan minden második megkeresett CU a város piacát képezi. Természetesen egy nagyvállalkozásnál ez az érték kisebb, hiszen sokkal több egyéb helyrıl történı “beszerzést jelent”, de pl. egy munkanélküli segélynél valószínő, hogy a 100%-hoz közeli érték lesz a városon belül elköltve. A játék elején a város gazdasága (“nemzeti jövedelme”) 21-22.000.000,- eCU. Mint látható, ennek az összegnek kb. 20%-át osztja el a város.
• 4
Kezdeti értéke: 50%.
• 23
• 13 • 14 • 15 • 16 • 17 • 18 • 20 • 21 • 25 • 26 • 27 • 34 • 35
4.2 Vállalkozások száma
• n/a
A városi fejlettségnek és gazdaságnak jó mérıeszköze a mőködı vállalkozások száma. A vállalkozások számát három kategóriában mérjük, úm. • a városban mőködı nagyvállalkozások száma (10-es súly) • a városban mőködı közepes vállalkozások száma (3-as súly) • a városban mőködı összes vállalkozások száma (1-es súly).
Kezdeti értéke: 50%.
manual_municipality_hun
22
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
A JELENTÉS (COMPUTER PRINTOUT) - RÉSZLETES MAGYARÁZAT A jelentés három oldalból áll. Az elsı oldal a döntéseket igazolja vissza, valamint az eredményességi index aktuális állását mutatja be. A második oldalon vegyes adatok/statisztikák találhatók a lakosságot, a vállalkozásokat és a városi intézményeket illetıen. A harmadik oldalon pedig pénzügyi adatok találhatók: egy részletes kiadás/bevétel költségvetés és egy vagyoni kimutatás. A könyv végén, a Függelékben részletes, az induló állapotot tartalmazó jelentés található. Javasolt elıször ezt is átnézni.
Fejléc (mindegyik oldal) test_1
EREDMÉNYEK
municipality game v1.0
.. oldal
ÉV
© ECOSIM 1999-2005
0
Minden oldal felsı részén fejléc található, mely a csapat kódját, nevét és a megfelelı évet tartalmazza. Kérjük ellenırizzék ezt elıször, nehogy rossz idıszak, vagy csapat jelentését kapják meg.
A meghozott saját döntések (1. oldal)* Okt. intézmények Mőv/sport intézmények Eü. intézmények Szoc. intézmények Szolgáltató Városi hivatal
Bérek (eCU) 350 350 350 350 385 360
Egyéb / fejlesztési Oktatási célokra Mővelıdés és sportcélokra Egészségügyi célokra Szociális célokra Infrastrukturális célokra Lakásfelújítás célokra (lakások) Projekt - egyedi alapon összesen Szolgáltatások díjai Víz/csatorna/távhı Temetkezés Kéményseprés Kommunális Tömegközlekedés Bérlakásdíjak Adó Helyi iparőzési adó % Gépjármő adó Kommunális adó Építmény adó Pénzelhelyezés és felvétel Pénzelhelyezés - részvények3 Pénzelhelyezés - váll. kötvények Pénzelhelyezés - állampapírok Középlejáratú hitel felvétel Hosszúlejáratú hitel felvétel Kötvénykibocsátás - érték Kötvénykibocsátás - % Kötvénykibocsátás - lejárat év
Egyéb/dologi bér%-ban (32,0%) (31,0%) (55,0%) (31,0%) (135,0%) (38,0%) 221 000 104 000 133 000 164 000 88 000 61 000 (0)
eCU eCU eCU eCU eCU eCU eCU
1,00 0,70 2,00 2,00 20,00 8,00
eCU/lakás eCU/lakos eCU/lakás eCU/lakás eCU/utas/év eCU/lakás
2,00% 2,00 1,00 0,00
/forgalom eCU/gépkocsi eCU/lakás eCU/lakás
0 0 0 0 0 0 0,0% 0
eCU eCU eCU eCU eCU eCU év
Minden csapat visszakapja a meghozott (és számítógépbe betáplált) döntések visszaigazolását. Kérünk minden csapatot, hogy ellenırizze a döntéseket, hasonlítsa ıket össze a tervezettel, és amennyiben hiba történt volna, haladéktalanul jelezze a játékvezetésnek. 3
Jelen verzióban nem hozható részvénybe történ• befektetési döntés. manual_municipality_hun
23
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
∗ az itt és ezután szereplı számok csak minták, a tényleges kiinduló helyzet számat ld. a Függelékben.
A döntések visszaigazolása között található meg a dologi költségek nagysága is. Ahogy korábban írtuk, a dologi költségek szintje nem a csapat döntése, azonban mivel bérhez képest mérjük, ezért itt jelenítjük meg (zárójelben). A dologi költségek bérekhez képesti szintje viszonylag fixnek tekinthetı. Csökken azonban, ha például komolyabb nominál béremelés történik. Ugyancsak csökken a relatív dologi költségszint bizonyos ilyen irányú projektek elindításával.
Az egyéb mőködést érintı döntések (1. oldal)
SZJA - település.rész
Közalk. bér
ÁLLAMI DÖNTÉSEK 0. év 1. év 35,0% 35,0% 350 350
eCU/fı
Normatívák Óvoda Iskola Középiskola Szociális Mőv.
50 70 70 35 0,2
50 70 70 40 0,2
eCU/fı eCU/fı eCU/fı eCU/fı eCU/fı
1,40 0,20
1,40 0,20
eCU/fı eCU/fı
40,0%
40,0%
Illetékek Illetékek díjak TB közteher
A saját döntések mellett a csapat megkapja azokat a döntéseket is, melyek az operatív és pénzügyi mőködésre hatással lehetnek. Ezeket a döntéseket (törvényeket) az “állam hozza” és törvényileg kötelezık a településekre nézve. A ‘n.’ év oszlopban találhatók a folyó évre vonatkozó adatok, az ‘n+1.’ évnél pedig a következı évre vonatkozó elıírások. Ezek a tételek fixek, vagyis a tervezésnél számolni lehet velük.
ÁLLAMI CÉLTÁMOGATÁSOK
Mővelıdés Településfejlesztés Egyéb
18 929 eCU 0 eCU 0 eCU
A rendszeres (értsd: periodikus) döntések mellett az állam egyedi támogatásokat is nyújt a településnek. Ezek a színházra adott pénzt jelentik, valamint a településfejlesztéshez nyújtott támogatást. Ld. még projektek.
Részvények hozama4 Részvények árfolyama Kötvények hozama Állampapírok hozama Hosszúlej. kamatláb Középlej. kamatláb Rövidlej. kamatláb Folyószámla kamatláb
PÉNZPIACOK 0. év 14,0% 107,0% 14,0% 14,0% 6,0% 9,0% 12,0% 1,0%
1. év kb. 14,0% kb. 107,0% kb. 14,0% kb. 14,0% kb. 8,0% kb. 9,0% kb. 12,0% kb. 1,0%
Az állami (hatósági) döntések mellett a pénzpiac is hatással bír a város gazdálkodására és pénzügyeire. A pénzpiacok résznél megtalálhatók a pénzfelvételre és pénzkihelyezésre vonatkozó piaci feltételek. Szemben a feljebb látható állami költségvetési számokkal, ahol is az 4
A részvényekre vonatkozó adatok tájékoztató jelleg•ek, a játékban nincs jelent•ségük. manual_municipality_hun
24
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
elkövetkezı év számai tények, az itt szereplı következı évi adatok csak egy hozzávetıleges szintet (becslést) jeleznek, ami körül a tényleges értékek fognak alakulni.
Városi szolgáltatások díjai (1. oldal) Szolgáltatás Temetkezés ( eCU/lakos ) Kéményseprés ( eCU/lakás ) Kommunális ( eCU/lakás ) Víz/csatorna/távhı ( eCU/lakás ) Tömegközlekedés ( eCU/utas/év ) Bérlakásdíjak ( eCU/lakás )
fajtája városi városi városi városi városi
elızı év 1,00 0,70 2,00 12,00 20,00 40,00
0. év 1,00 0,70 2,00 12,00 20,00 40,00
Ez a táblázat azt mutatja, hogy a város által nyújtott szolgáltatásokhoz a lakosság milyen áron jut hozzá: a “fajtája” rész vagy a tényleges városi üzemeltetést jelenti, vagy a városi tulajdonú, de céges üzemeltetést. Noha ezeket az adatokat részben a döntések visszaigazolása között is megtaláljuk, hasznos, hogy itt az árak, illetve azok emelkedése is nyomon követhetı.
Az eredményességi index (1. oldal) EREDMÉNYESSÉGI INDEX
SZÁMITÁS
Szolgáltatások színvonala (70%) Lakossági viszonyok/elégedettség Adószint Településfejlettség Lakásgazdálkodás Közbiztonság Okt. intézmények Egészségügy Szociális Mővelıdés/sport
60% 74% 25% 58% 44% 71% 100% 71% 47% 53%
Eladósodottság (10%) Adósság / bevételek Adósság / vagyon
97% 96% 98%
Városi dolg. elégedettség (10%) Bérek Munkakörülmények
78% 86% 70%
Vállalkozóbarátság/beruházások (10%) Fizetıképes piac Vállalkozások száma Egyéb
51% 26% 75% 50%
Eredményesség index
64,8%
Az eredményességi index az a faktor, amely alapján a csapatok relatív teljesítménye össze lesz mérve. Az eredményességi index összetevıit már részletesen bemutattuk korábban, így most erre itt nem térünk ki. Ld. 18-22. oldal.
Közigazgatási és lakossági adatok (2. oldal) LAKOSOK SZÁMA saját város 95 821 949 1 319 2 890 2 740 95 601
Lakosok száma elızı év Születések száma Halálozások száma Beköltözések Elköltözések Lakosok száma jelen év Átlagéletkor Rossz szociális helyzetben levık manual_municipality_hun
(agglomeráció) 172 478 1 708 2 375 5 202 4 932
172 081
38,7 17,0% 25
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
A lakosok száma rész a természetes és tényleges városi “szaporulatot” mutatja. A lakosság számát a születések száma és a városba történı betelepülések növelhetik, az elhalálozások, illetve az elköltözések pedig csökkentik. A születések számára - globálisan - kevésbé tud a város hatással lenni, azonban több éves távlatban egészséges városi fejlettség és lakossági elégedettség emelheti a szülési kedvet. Az elhalálozások megint csak természetes módon, viszonylag függetlenül alakulnak, nagyon rossznak kell lenni a szociális helyzetnek és a közbiztonságnak, hogy ezek miatt városi szinten extra halálozások történjenek. A be- és kiköltözésekre azonban a város már rövidebb távon is hatással tud lenni, elsısorban a “szolgáltatások színvonalának” magasan / alacsonyan tartásával. A lakossági számadatok a város agglomerációja tekintetében is megjelennek. Az átlagéletkor is egy jó mutató: magasabb, illetve növekvı érték elöregedı települést jelent, ahol is az el-, illetve be nem költözések miatt öregszik a lakosság. A rossz szociális helyzet mutató a szociális kérdések kezelését jelzi. Cél a minél alacsonyabb érték.
Egyéb adatok (2. oldal) Autók száma %/száz lakos
32 100 33,6%
Csatorna ellátottság Áramszolg. ellátottság Gáz ellátottság Telefon ellátottság
80% 96% 59% 61%
Aszfaltozott utak aránya Zöld területek aránya
30% 14%
Az autók száma a városban, valamint a népességhez mért arányuk egy általános gazdasági fejlettséget mutat. A csatorna-, áram-, gáz-, telefonellátottság aránya kevésbé városi döntéssorozat eredménye, inkább lakossági/háztartásbeli fejlettséget jelent. Minél magasabbak az értékek, annál jobb. Extrém esetben (elszegényedés) az infrastrukturális fejlettségi szint vissza is eshet. Az aszfaltozott utak és a zöld területek nagyságának/arányának növelésére a városnak több projekten keresztül is van lehetısége. LAKOSSÁG (FOGLALKOZÁS, KERESET, KOR) Közalkalmazott Vállalkozásban Egyéb Munkanélküli Összesen Aktív össz. Nyugdíjas Diák(7-20) Gyermek(0-6) Összesen
számuk 14 500 34 900 7 500 5 500 62 400
% arány 23,2% 55,9% 12,0% 8,8% 100,0%
átl.kereset 370 eCU 480 eCU 180 eCU 120 eCU 288 eCU
62 400 19 800 9 500 3 900 95 600
65,3% 20,7% 9,9% 4,1% 100,0%
288 eCU 217 eCU
A lakossági foglalkozást bemutató táblázat az aktív és az inaktív lakosság munkahelyzetét mutatja. Fontos megemlíteni, hogy a közalkalmazotti sorban nemcsak a városi közalkalmazottak vannak összesítve, hanem az állami alkalmazottak is, úm. helyi rendırség, honvédség, egyéb hivatalok, stb. Az egyéb sor a kórházban, vegyes civil szervezeteknél, stb. dolgozókat jelenti. A kimutatott százalékos arányok az “aktív” részben az aktív lakossághoz, az “összes” részben pedig az összlakossághoz vannak mérve. Lakások(háztartások) adatai Lakások száma Átlagos háztartás szám Lakótelepek aránya Városi tulaj. lakásarány Átlag lakásérték eCU/m2
manual_municipality_hun
38 500 2,48 40% 29% 45,00 lakótelep 64,00 családi (33,00) (városi) 26
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
A lakások, háztartások adatai részben néhány ezt érintı adat található. Ezek: • a városban található összlakásszám, • a népesség és a lakásszám hányadosa, • a lakótelepek aránya, • a városi tulajdonú lakásállomány, (ennek növelésére, illetve csökkentésére különbözı projektekkel van mód) • az átlagos lakásérték. (Ez utóbbi egy nagyon fontos mutató, mert indirekt módon mutatja a városi fejlettséget. Amennyiben a város jól fejlıdik, gazdagodik, akkor a lakások is értékesebbek. A városi lakások, noha városi tulajdonban vannak, rendelkeznek egy ún. virtuális forgalmi értékkel, ezt zárójelben jelenítjük meg.)
Vállalkozások adatai (2. oldal) ebbıl -10 fıs ebbıl 10-100 fıs ebbıl 100- fıs
Szám Összlétszám 2 950 14 750 186 9 300 26 13 000 3 162 37 050
Helyi alk. % 91,0% 79,0% 71,0% 30 000
Árbevétel (becsült) (bevallott) 1 711 000 1 403 020 9 486 000 8 404 596 12 740 000 11 650 730 23 937 000 21 458 346
A vállalkozások adatai a következıket mutatják: Szám: az adott vállalkozástípus (kis, közép, nagy) száma a városban. Összlétszám: mennyien dolgoznak összesen a vállalkozásokban (átlagosan véve, egy kisvállalkozásban 5-en, egy középvállalkozásban 50-en, a nagyban pedig 500-an). Helyi alkalmazottak: A dolgozói összlétszámból átlagosan hányan helyi lakosok. Árbevétel (becsült): A város által becsült forgalmi adatok. Árbevétel (bevallott): A vállalkozások által ténylegesen bevallott forgalom adatai, mely alapján a helyi iparőzési adó is fizetendı. Az itt szereplı adat csak az össz. forgalmi adat eCU-ban. (A becsült és a bevallott adatok között a különbség nagy lesz, ha az iparőzési adó magas, a kisebb cégek jobban “csalnak adót”, mint a nagyobbak.)
Városi intézmények adatai (2. oldal) Szám Okt. intézmények Középiskolák Általános iskolák Óvodák száma Bölcsıdék
Átl.kap Összkap. Kihaszn.
8 19 22 8
600 650 300 50
4 800 12 350 6 600 400
Mőv. és sport intézmények
7
n/a
Eü. intézmények Orvosi rendelık Kórház (központi finanszírozás) Szoc. intézmények
7 1 4
Szolgáltató Temetkezés Kéményseprés Kommunális Víz/csatorna/távhı Személyszállítás Városi hivatal Hivatali bejelentéső alkalmi munkások (bizonyos projekteknél)
84,7% 65,9% 49,2% n/a
Átl.alk. Összlétszám 69 43 27 20
552 817 594 160
n/a
45
315
n/a 400 n/a
n/a n/a
22 n/a 60
154 n/a 240
1 1 1 1 1
n/a n/a n/a n/a n/a
n/a n/a n/a n/a n/a
100 50 300 200 420
100 50 300 200 420
1
n/a
n/a
700 0
700 0
Ez a táblázat a város fenntartásában álló városi intézmények adatait tartalmazza. Az oszlopok jelentése a következı. Szám: az adott intézménybıl hány darab van. Átlagos kapacitás: egy intézmény mekkora létszámot (tanulót, beteget, stb.) tud befogadni. Összkapacitás: a kettı szorzata, vagyis összesen a városban mennyi a “kapacitás”. Kihasználtság: a megfelelı korú és iskolába járó gyerekek aránya az intézményi kapacitáshoz. Átlagos alkalmazotti létszám: egy intézményben átlagosan hányan dolgoznak. Összlétszám: az összes intézményben hányan dolgoznak. manual_municipality_hun
27
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
Bevételek és kiadások költségvetése - kiadások (3. oldal) Bérek (közterhekkel) összesen Okt. intézmények Mőv. és sport intézmények Eü. intézmények Szoc. intézmények Szolgáltató Városi hivatal
2 066 120 1 099 070 154 350 73 500 117 600 268 800 352 800
Dologi összesen Okt. intézmények Mőv. és sport intézmények Eü. intézmények Szoc. intézmények Szolgáltató Városi hivatal
1 249 896 340 712 47 849 29 400 36 456 672 000 123 480
Egyéb mőködési kiadások összesen Oktatási célokra Kulturális célokra Egészségügyi célokra Szociális célokra Infrastrukturális célokra Lakásfelújítás célokra Projekt - egyedi alapon összesen
2 313 880 1 888 880 5 000 100 000 180 000 120 000 20 000 0
Kamatfizetések összesen Rövidlejáratú hitelek Középlejáratú hitelek Hosszúlejáratú hitelek Kötvények
12 000 0 0 12 000 0
Hitelvisszafizetés összesen Rövidlejáratú hitelek Középlejáratú hitelek Hosszúlejáratú hitelek Kötvények
0 0 0 0 0
Egyéb tételek összesen Értékpapírvétel Egyéb
0 0 0
Tartalékképzés / pénzügyi veszteség
-904
A városi költségvetés kiadási része a következı nagyobb fejezetekbıl áll: Bérek (közterhekkel) összesen: itt minden nagyobb intézménytípusnál összesítve találjuk meg a kifizetett béreket (dolgozói állomány * meghatározott/elıírt bér + az érvényes közterhek.) Dologi költségek: az egyes intézményeknél felmerülı dologi költségek, megint csak intézményi bontásban. Fontos, hogy a szolgáltatásoknál a dologi költségek fedezik a beszerzési költségeket is. Egyéb mőködési költségek: a városvezetés (a csapat) által az egyes területekre fordított (elsısorban fejlesztési) összegek. A projekt - egyedi alapon összesen sor az elindított projektek összköltsége. A kamatfizetések összesen sor a különbözı fajtájú hitelek kamatterheit rögzíti. Emlékeztetıül a “rövid lejáratú” kamatok az elızı évben felvett (kapott) hitel kamatterhei, nagyságuk 12%. A középlejáratú hitel kamata az éppen fennálló hitelnagyság után fizetendı, nagysága 7%. A hosszúlejáratú hitel lejárata két év, és így az adott évben, a mostani és az elızı évben felvett hitel kamata fizetendı, nagysága 5%. A kötvények kamatát a város, illetve indirekt módon a pénzpiac határozza meg. Hitelvisszafizetés összesen sor az éppen visszafizetendı hiteleket összegzi. Ezek a múlt évi rövidlejáratú hitelek, a középlejáratú hitelek egésze vagy része (csapat döntése), a két éve felvett hosszúlejáratú hitelek, valamint a visszafizetendı kötvényállomány. Az egyéb tételek sor az értékpapír vételt jelenti, illetve a játékvezetés által megítélt egyéb kiadásokat. Tartalékképzés sor a pénzügyi pluszt mutatja. Mivel itt a költségvetés egyben egy pénzforgalmi kimutatás is, ezért mindenképpen plusszal kell hogy zárjunk. Amennyiben a mőködés deficites volt, akkor hitelfelvétel finanszírozza a pénzügyeket. Ld. még lejjebb. manual_municipality_hun
28
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
Bevételek és kiadások költségvetése - bevételek (3. oldal) Normatív állami hozzájárulás Óvodai nevelés Iskolai oktatás Szociális Mővelıdés Állami címzett és céltámogatások
1 250 620 97 500 665 000 469 000 19 120 0
Társadalombiztosítás hozzájárulása
133 841
Adók Személyi jövedelemadó - állami Iparőzési adó Gépjármőadó Kommunális adó Építmény adó
885 545 821 345 0 64 200 38 500 0
Intézményi tevékenységbıl Illetékek Díjak
152 962 133 841 19 120
Szolgáltatások díjai Víz/csatorna/távhı Temetkezés Kéményseprés Kommunális Személyszállítás Bérlakásdíjak
1 118 533 462 000 76 481 3 850 77 000 191 202 308 000
Hitelfelvétel Rövidlejáratú hitel Középlejáratú hitel Hosszúlejáratú hitel Kötvény
1 623 200 1 623 200 0 0 0
Egyéb tételek Értékpapíreladás Osztalékok/kamatok Egyéb
0 0 0 0
A városi költségvetés bevételi része a következı nagyobb fejezetekbıl áll: Normatív állami hozzájárulások: ezek négy területen érkeznek: 1. az óvódás korú gyermekek száma * az érvényes óvodai normatíva, 2. az iskolás korú gyermekek száma * az érvényes iskolai normatíva, 3. az összes gyerekszám (3-20 évig) * szociális normatíva, 4. az összlakosszám * mővelıdési normatíva. Az állami céltámogatásokat bizonyos projektek elindítása esetén fizeti az állam. Ld. a projekttáblázatot részletesen. Az állami társadalombiztosítás bizonyos egészségügyi és szociális kiadásokat finanszíroz. Ennek nagysága a lakosságszám * az érvényes támogatási díj. Figyelem, itt nem az egyébként városi tulajdonú kórházról és rendelıintézetrıl van szó, hanem egyéb eü. szolgáltatásokról, pl. védını rendszer, családvédelmi központ, stb. Az adók négy plusz egy helyrıl folyhatnak be. Legfontosabb a személyi jövedelemadó állam által juttatott része, mely az aktív dolgozói állomány bérének adórésze (kb. 10%) valamint az érvényes SZJA kulcs szorzata. A másik négy adónem és nagyságuk városi hatáskörben szabhatók ki. Az iparőzési adó a cégek bevallott forgalmának és a kiszabott adókulcsnak a szorzata. A gépjármő adó a gépjármővek száma után folyik be. A kommunális adó és az építmény adó pedig a lakások száma után. Az intézményi tevékenységbıl befolyó tételek a különbözı illetékeket, díjakat jelentik. Ezek nagysága átlagosan lakosonként 1.400,- CU, illetve 200,- CU. Az illetékek nagyságát az állam határozza meg, és az elsı oldalon megtalálhatók az idei és a jövı évre érvényes értékek.
manual_municipality_hun
29
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
A szolgáltatások díjai a város üzemeltetésében lévı szolgáltatók kiszámlázásai nyomán érkezı bevételek. Értékük az érvényes (meghatározott) díj és a fogyasztói szám szorzata. A fogyasztói szám lakást jelent víz/csatorna/távhı, kéményseprés, kommunális szolgáltatások esetén, városi lakást lakbérdíj esetén, lakos számot temetkezési szolgáltatások esetén, ill. a lakosság egy részét a tömegközlekedés esetén. Fontos: amennyiben a város céggé szervezte a közmőveit, illetve azok egy részét, akkor a bevételek nem itt fognak megjelenni, hanem az adott cégnél, amit viszont nem részletezünk. Ld. még lejjebb. A hitelfelvételek sor egyrészt a banki hiteleket, másrészt a kötvényértékesítésbıl befolyt pénzt jelenti. A rövidlejáratú hitel sorban, ha van érték, az azt jelenti, hogy a város rosszul tervezte pénzügyeit, és rendkívüli hitelre volt szükség. A kötvényértékesítés sorban azt találjuk, hogy mennyi városi kötvényt vett fel a piac abban az évben. Az egyéb tételek között a következık szerepelnek. (1) Értékpapír eladásából befolyó összeg mínusz kezelési költség. (2) Osztalékok és kamatok, úm. vállalati kötvények, és állampapírok hozama és a folyószámlakamatok. (3) A városi közmő cégek osztalékai, illetve veszteségei is (mínusz értékkel). A további sorok az elızı év záró pénzállományát, a lakáseladásból, területfejlesztésbıl és az üzlethelyiségek bérbeadásából származó bevételi tételeket jelentik.
Bevételek és kiadások költségvetése - kiegészítések (3. oldal) Kiadások összesen/hitel&tartalék nélkül A periódus nettó eredményessége Hitelvisszafizeté s Tartalékképzés
5 165 616 -1 624 115 0 915
Bevételek összesen /hitelek nélkül
3 541 501
Hitelfelvétel
1 623 200
Mind a bevételek, mind a kiadások összesítve vannak és értelemszerően megegyeznek. Mivel azonban ez csak egy pénzforgalmi jellegő kimutatás, ezért ezek alatt az “üzemi” eredményesség mérésére néhány extra adatot is feltüntetünk. Ezek a következık. Az összkiadás hitelvisszafizetések nélkül, az összbevétel a hitelfelvételek nélkül. A kettı különbsége mutatja a periódus nettó eredményességét. Ha ez az összeg pozitív, akkor több “mőködési” pénz érkezett, mint amennyi el lett költve. Ebbıl lehet hitelt visszafizetni és/vagy befektetni. Amennyiben készpénzhiány lépne fel, akkor 10.000,- CU nagyságrendben érkezik a rövidlejáratú hitel.
manual_municipality_hun
30
Municipality Game v1.0
© ECOSIM 1999 -2011
kézikönyv
Vagyonkimutatás (3. oldal) Forgalomképes Beépítetlen terület
kül bel
Lakások Egyéb ingatlanok (beép. területek, épületek, stb.) Egyéb vagyoneszközök Ingóságok Üzletrészek/cégtulajdonlások összesen (többségi) Pü. befektetések (állampapírok, kötvények, részvények5) Hitelállomány (-) (hosszú, közép, rövid) Pénzállomány
db 5 000 500 3 100
nagyság ezer m2 ezer m2 db
érték (eCU) 850 000 500 000 4 340 000 165 450 1 980 800 0 680 000 -600 000 299
Korlátozottan forgalomképes Piacok Sportpálya Intézm. telephelyek Színház Csatorna / szennyvízhálózat Távhıhálózat
3 2 81 1 158 65
db db db db km km
200 000 60 000 6 075 000 290 000 400 000 560 000
Forgalomképtelen ("eszmei értékek") Strand/fürdı Utak/terek/hidak Buszpályaudvar
1 db 196 km 100 ezer m2
150 000 5 000 000 80 000
Összvagyon
20 731 549
A városi vagyon, és így a kimutatás is alapvetıen három részre osztható: forgalomképes, korlátozottan forgalomképes, forgalomképtelen vagyonra. Az egyes területek a következı részekbıl állnak.
Forgalomképes vagyon: Beépítetlen kül- és belterület: nagysága adott a játék elején, de bizonyos építési projektek a területet csökkentik. Pl. ipari park-, út-, vagy lakásépítés. A lakások száma a városi tulajdonúakra vonatkozik és a 2. oldalon szereplı kvázi “piaci” értékkel van számolva. Az egyéb ingatlanok egyéb vegyes területeket jelentenek, mint pl. üzlethelyiségek. Az ingóságok a nem ingatlan típusú tárgyi eszköz állományt mutatják, pl. gépkocsik, egyéb gépek, berendezések, bútorok, stb. Az üzletrészek a birtokolt cégek vagyonát mutatja (az 5-9. projektek meglépése esetén bizonyos vagyontárgyak üzletrésszé alakulnak át). A pénzügyi befektetés a kizárólag pénzügyi célból vásárolt értékpapírokat: kötvényeket, állampapírokat mutatja, összesítve, majd mindet külön-külön. A városi hitelállomány (melyet részletezünk mindhárom kategóriára) itt vagyoncsökkentı tényezı, mint ahogy a pénzállomány vagyont növelı tényezı.
Korlátozottan forgalomképes vagyon: (az itteni értékek részben becslések, részben inkább “eszmei értékek”): Városi piac, sportpálya, színház és az intézményi épületek eladása nem lehetséges, ezek átmeneti bezárásáról lehet ugyan döntést hozni, de az ingatlanok értékesítése nem része ezeknek. Ami a városi tulajdonban álló távhı-, és csatornahálózatot illeti, ezek “piacosítása” lehetséges, ebben az esetben ezek a vagyontárgyak kft. üzletrésszé alakulnak át.
A forgalomképtelen vagyon: Ez tisztán eszmei értéken van nyilvántartva. A fürdı és vízmő ugyan vállalkozási alapon is üzemeltethetı, azonban ez esetben is városi köztulajdonban maradnak.
5
Jelen verzióban 0. manual_municipality_hun
31