Kertészet általános jellemzése A kertészet egyedi ápolást igénylő növények termesztésével és parkok, kertek gondozásával foglalkozó művelési ág.
Kertészet alapvető feladatai • • • • •
lakosság kertészeti termékekkel való ellátása export feldolgozóipari alapanyagok előállítása munkaerő foglalkoztatása ipari termékek felhasználása
Mezőgazdaság Kertészet – 5 ágazat: gyümölcstermesztés szőlőtermesztés zöldségtermesztés – gombatermesztés dísznövénytermesztés gyógy- és aromanövény t.
– kertimag termesztés – palántanevelés – faiskolai termesztés
táj- és kertépítészet
Kertészeti termesztés jelentősége Magyarországon
Kertészet általános jellemzői az agrárgazdaság talán legsokoldalúbb és legsokszínűbb főágazata fogyasztás volumene szoros kapcsolatban áll az életszínvonallal kiemelkedően munkaigényes beruházási igénye és bruttó termelési értéke nagy kiemelkedő a szerepe a vidéki lakosság foglalkoztatásában és jövedelmi színvonalában szerepe van az emberi környezet alakításában
Területe kb. 250 ezer ha, mezőgazdaság <5%-a Kertészeti ágazatok éves termelési értéke 20042015 átlagában kb. 320 Mrd. Ft, ami a teljes mezőgazdaság 16%-a Zöldség-gyümölcs ágazat termelési értéke kb. 210 Mrd. Ft, ami a mezőgazdaság 11%-a Zöldség-gyümölcs ágazat éves munkaerő igénye 140 e. fő
Jelenlegi körülmények, tendenciák • • • • • • • • •
Korlátok nélküli, nyílt piac az EU-ban Kedvező földrajzi adottságok Megvannak a fejlesztés lehetőségei Fejlesztések zömében EU-s pénzekből Egyre komolyabb munkaerő hiány Gazdasági válság hatására keresletcsökkenés Forgóeszköz hitelezés problémái Megfelelő ellátás imputanyagokból Imputanyagok folyamatos áremelkedése
1
• Globalizálódó, koncentrálódó kereskedelem – üzletláncok 60-70%-os részesedése → nyomott árak • Összefogási készség alacsony szintű → hiány van a nagymennyiségű, egyöntetű minőségű árualapokból • 27%-os ÁFA, őstermelői rendszer → feketegazdaság magas aránya → áruk 30-(70)%-a számla nélkül cserél gazdát • Kezdetleges marketing tevékenység • Termesztők viszonylag alacsony képzettségi szintje • Jelenleg is zajlik a termesztők szelektálódása
Kertészeti ágazat fejlődését akadályozó tényezők • Öntözés alacsony szintje • Feketekereskedelem magas aránya → átláthatatlan termelés • Idénymunka helyzete • (Termálenergia készletünket érintő kérdések – 2025-ig megoldódott) • Előfinanszírozást igénylő pályázati rendszer • Hitelezési gyakorlat, agrárbankok hiánya • Kertészeti képzés színvonalának hanyatlása • Kutatóintézeti háttér kérdései (alakulóban) • Szaktanácsadási rendszer kiépületlensége
Zöldségtermesztés
Zöldségtermesztésünk jelenlegi helyzete
A zöldségfélék: lágyszárú, intenzív művelést kívánó, nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értékű, sok vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagokat tartalmazó növények.
A zöldségtermesztés a zöldségfélék előállításával foglalkozó termelési tevékenység. Alágazatai: szabadföldi zöldségtermesztés, zöldséghajtatás, zöldségvetőmag-termesztés gombatermesztés
Friss zöldség külkereskedelem alakulása (ezer t) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 export 150 145 147 144 144 139 142 166 import 102 128 134 128 111 125 118 141 egyenleg +48 +17 +13 +16 +33 +14 +24 +25
Többet exportálunk, mint importálunk belőle: görögdinnye, étkezési paprika, torma, gomba, más káposztaféle, spárga, csemegekukorica
• • • •
Kb. 80 ezer ha, ez a szántóterület 1,5%-a Főbb régiók: Észak- és Dél-Alföld Túl sok a kisüzem, heterogén a színvonal Termésmennyiség – 1,5 – 1,7 millió t 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2,09 1,93 1,48 1,70 1,77 1,75 1,55 1,08 1,66 1,51 1,57 1,80
• 130 Mrd. Ft termelési érték - mg-i termékki-bocsátás 8,0%-a; növénytermelési érték 12,5%-a (2004-’13 átlag), • Megtermelt áru 45-55%-a friss fogyasztásra, 45-55%-a feldolgozásra megy. (Zölds. és Gyüm. együtt) • Export termék lesz az összes előállított hazai alapanyag 55%-ából. (Z és Gy) • Hazai fogyasztásban importhányad 30%. (Z és Gy) • EU – közös piac és közös termelési térség. Hol a mi helyünk? /Adatok: FruitVeB/
Szabadföldi zöldségtermesztés Zöldségtermesztő felület (ezer ha) alakulása 2004 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 sz.f. 91
76
83 83
79 70
58 76
80 78 82 76
hajt. 6,3 5,7
5,9 5,8 4,5 4,2
4,1 3,9 3,7 3,7 3,7 3,7
össz 97 81
89
62
89 84
74
80
84 81 86 80
FruitVeB adatok /FruitVeb adatok/
2
Szabadföldi zöldségtermesztés
kb. 75-80 ezer ha – de ebből 50-55 e. a három nagymagvú zöldségnövény és 25 e. az összes többi a két alföldi régióban fontosabb növények: csemegekukorica, zöldborsó, görögdinnye, zöldbab, fejes káposzta, vöröshagyma 1,1 – 1,3 millió tonna, ebből feldolgozóiparnak 0,7-0,9 millió tonna öntözés szerepe (jelenleg 30-40%? - cél a 8090%) frisspiaci célú termelésnél intenzív technológiai /FruitVeB adatok/ elemek egyre nagyobb szerepe
mennyiség (e. t) 2003-13 2014
terület (ha)
2015
2009-13
2014 2015
27.930 34.900 32.000 ↑
csemegekukorica
466
580
480
dinnyefélék
196
237
221
6.353
6.515
5.180 →
gyökérzöldségek
127
144
143
3.388
3.840
3.890 ↑
zöldborsó
84
72
73
paradicsom
91
68
120
881
850
1.470 →
hagymafélék
75
72
67
3.010
3.400
3.300 →
káposztafélék
74
68
67
3.583
3.290
3.145 ↓
étkezési paprika
42
35
37
1.184
1.080
1.000 ↓
bab
24
32
30
3.560
3.700
3.550 ↑
konzervuborka
18
14
15
604
550
580 ↓
fűszerpaprika
17
19
15
1.680
2.060
2.000 →
16.055 17.300 15.500 →
torma
11
14
15
1.375
1.410
1.500 ↑
spárga
3,5
4,1
5,5
1.460
1.230
1.400 ↑
/FruitVeB adatok/
Zöldséghajtatás
Zöldséghajtatásunk fajösszetétele
2.600 ha (?) technikai felületen zömében (2.500 ha) fóliaborítású létesítmények kb. 850 ha fűtött berendezés, ebből kb. 340 ha termálvízzel (2020-ra 1.000 ha, ebből 700 ha geotermikus a terv); apríték (stb.) fűtés előretörőben fontosabb körzetek: Szentes, Szeged-Mórahalom, Kiskunság, Pest-vidék, Békés, Jászság 3.700 ha technológiai felület (csökkenő trend) 3-400 ezer t áru (2015-ben 406 e. t, növekvő trend) fontosabb növények: melegkedvelők - étkezési paprika, paradicsom; hidegtűrők - káposztafélék, salátafélék létesítmények és technológia folyamatosan korszerűsödnek → növekvő termésátlagok
Faj
Termőfelület (hektár) ‘03-12
Termésmennyiség (ezer tonna) ‘03-12
2013
2014
2015
2013
2014
2015
1900
1.530
1.550
1.500
153,8
155,0
164,0
170,0
paradicsom
695
414
420
380
106,0
100,0
112,0
125,0
uborka
234
98
92
100
34,6
20.0
23,5
24.2
salátafélék
501
530
540
550
33,5
35,0
39,0
39,6
fejes káposzta
302
280
230
250
14,5
12,5
13,4
11,0
kínai kel
236
180
200
200
8,2
8,0
9,6
8,4
egyéb káp.f.
457
420
390
400
7,3
8,0
8,3
10,0
paprika
egyéb Összesen
506
276
290
300
20,1
15,0
17,2
17,9
4830
3728
3740
3728
377,9
353,5
387,0
406,1
/FruitVeb adatok/ FruitVeb
Termesztőberendezések
/FruitVeB adatok/
Fogalmuk: Olyan üveggel vagy fóliával fedett létesítmények, amelyekben palánta-nevelést vagy hajtatást folytatunk. Céljuk: védelem külső környezeti tényezőktől belső környezeti tényezők szabályozása (fény, T, rh%, CO2) ─ Fóliaalagút – 1 m széles, 0.5 m magas, fűtetlen, zömében időleges takarási eljárásként alkalmazzák ─ Fóliasátor – egyhajós, viszonylag olcsó, klíma szabályozhatósága rossz, van kis- és nagylégterű is, zömében fűtetlen Mobil blokkfólia – viszonylag olcsó, blokkosított, oldható kötések, az oldalfalak is nyithatók, zömében fűtetlen Blokkfólia – fix alapok, nagy légtér, gyakran automatizált klímaszabályozás, kétrétegű fólia, általában fűtöttek Üvegház – drága, blokkosított, teljes fűtés, automatizált klímaszabályozás, egész éves hasznosítás, hosszú élettartam
3
Gombatermesztés • Termésmennyiség: ’02 ‘03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ‘15 40,6 32,0 29,0 22,9 21,6 20,9 22,5 19,6 21,1 25,0 25,7 27,5 30,5 30
• Csiperke 26,8; laska 3,0; egyéb 0,2 e. tonna /FruitVeb adatok/ • Exportra 35%, import alig; 1,5-2 kg/fő/év hazai fogyasztás • 13 Mrd Ft bevétel 70% friss, 30% konzerv gombából • 4.000-4.500 főt foglalkoztat • 30-35 hektár (10 ha korszerű - növekszik); Bp. és környéke, Heves, Győr-Moson • 18-20 nagyobb cég és 3-400 kisebb termesztő; sok helyen még elmaradott a termesztéstechnológia • Csíra 90%-át, komposzt (180 e. t) 50%-át exportáljuk • Csíra- és komposzt előállítás világszintű
A magyar zöldségtermesztés erősségei Az ország kedvező adottságai – központi elhelyezkedés, megfelelő mennyiségű víz, jó talajadottságok, termálenergia Termékek kedvező beltartalmi tulajdonságai Hagyományok, gyakorlat, szakértelem Modern technológiák ismerete és jó ellátottság a szükséges anyagokból és eszközökből Alacsony munkaerő költségek
Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatok
Stratégia, szabályozás, pályázati rendszer rendbe tétele. - elindult Átlagos üzemméret növelése. –csökken az 1-3ha-os termelők száma Munkaerő helyzet rendbe tétele. TÉSZ-ek helyzetének megerősítése. Tárolókapacitás növelése Működő szaktanácsadói hálózat kiépítése. - valami elindult Hazai technológiai kutatás újjáélesztése. - valami elindult Öntözött területek arányának növelése. - valami elindult Intenzív termesztés arányának növelése. - megvalósulóban Integrált termesztés arányának növelése. - megvalósulóban Post-harvest tevékenység korszerűsítése. - megvalósulóban Minőségbiztosítás általánossá tétele. - megvalósulóban Termékskála bővítése. – egyes növényeknél elindult Feldolgozottság mértékének növelése; termelői tulajdonú feldolgozóüzemek létrehozása. - valami elindult Marketing tevékenység javítása. - valami elindult Hazai termékek fogyasztásának és az export növelése.
Zöldségvetőmag-termesztés és kereskedelem multinacionális cégek uralják a kereskedelmet mindent az ökológiailag és gazdaságilag optimális helyen termeltetnek meg csak bizonyos fajok és speciális helyi fajták jönnek szóba hazánkban (zöldborsó, paprika, csemegekukorica, spenót, vöröshagyma) csökken a helyi típusok és tájfajták szerepe 8100 ha (ebből 7600 ha-on standard szaporítás), 94%-a zöldborsó /MgSzH adatok/
A magyar zöldségtermesztés gyengeségei
Kedvezőtlen gazdasági környezet; magas ÁFA; kontraproduktív adórendszer és szabályozások; versenyképességet kevésbé javító támogatási rendszer Feketegazdaság magas aránya (ÁFA!) Munkaerőhiány – minőségben és mennyiségben is Termelők nem érdekeltek a szerveződésben → koncentrált, nagy árualapok hiánya; egyenetlen, idényjellegű ellátás →← áruházláncok igénye Ipari zöldségek köre nagyon beszűkült Információáramlás nem megfelelő Tőkehiány + hitelezési anomáliák Kistermelők alacsony szintű képzettsége Független technológiai kutatás és szaktanácsadás hiánya Heterogén technológiai színvonal Öntözés gyenge infrastruktúrája, szabályozási gondok Post-harvest és marketing EU-s átlag alatti szintje
Zöldségtermesztés biológiai alapjai Zöldségfajok gyakorlati csoportosítása Burgonyafélék: paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, burgonya Kabakosok: uborka, dinnyefélék, tökfélék Káposztafélék: fejes káposzta, karfiol, brokkoli, karalábé, kínai kel Hüvelyesek: zöldborsó, zöldbab Gyökérzöldségek: sárgarépa, petrezselyem, zeller, torma, retek Levélzöldségek: salátafélék, spenót, sóska Hagymafélék: vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma Egyebek: csemegekukorica, spárga
4
Zöldségfajok géncentrumok szerinti csoportosítása (Vavilov szerint)
Zöldségnövények környezeti igényei
Mérsékelt övi Mediterrán térség: káposztafélék, saláta, spárga Közép-Ázsia: borsó, vöröshagyma, sárgarépa Közép-Kína: kínai kel, retek Hidegtűrő, kevésbé fény- és vízigényes növények. Trópusi, szubtrópusi India: uborka, tojásgyümölcs Abesszínia (Etiópia): görögdinnye Dél-Mexikó: bab, kukorica Dél-Amerika: paprika, paradicsom Melegigényes, fagyérzékeny, fény- és vízigényes növények.
Fény
Hőmérséklet A hőmérséklet meghatározza: termeszthetőséget, vetés ill. ültetés idejét, az életfolyamatok sebességét, egyes fenológiai fázisok bekövetkeztét Zöldségnövények hőoptimumai: 13oC: káposztafélék, retek, torma 16oC: sárgarépa, petrezselyem, saláta, borsó, sóska, spenót 19oC: cékla, zeller, fokhagyma, póréhagyma, vöröshagyma, spárga 22oC: paradicsom, sütőtök, bab, csemegekukorica 25oC: paprika, sárgadinnye, görögdinnye, uborka
Talaj Mechanikai összetétel - középkötött (homokos vályog, vályogos homok) Szerkezet - jó vízmegtartó képességű, nem cserepesedő, gyorsan melegedő Szervesanyagtartalom - általában magas pH - semleges illetve enyhén savanyú (5.8 - 7.5) Mésztartalom - 1-2% CaCO3 tartalom, 5% felett ionantagonizmus Sótartalom - 0.05% alatt ideális, 0.3% felett alkalmatlan Tápanyagtartalom - tápanyagban gazdag talajok
Fényigényes: paradicsom, paprika, fűszerpaprika, dinnye, csemegekukorica Fényigényes, de a szórt fényt is tűri: uborka, bab Kevésbé fényigényes: káposztafélék, borsó, sárgarépa, petrezselyem, saláta, hagymafélék
Víz Zöldségnövények csoportosítása öntözési igényük alapján termesztéséhez öntözés feltétlenül szükséges: uborka, étkezési paprika, tojásgyümölcs, zeller, vöröshagyma (egyéves), zöldbab, saláta öntözés nélküli termesztése nagyon kockázatos: paradicsom, fűszerpaprika, dinnye, káposztafélék, csemegekukorica, (zöldborsó) öntözés nélküli termesztése kevésbé kockázatos: sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma (kétéves)
Tápanyag Nitrogén – vegetatív növekedés, termésméret, termésátlag Foszfor – gyökérképződés, generatív folyamatok (virág-, termés-, magképzés) Kálium – generatív irányba hat; termésminőség, stressztűrés, tárolhatóság Kalcium – hiánytünete gyakori, nem tudja önmagában áthelyezni a növény, vízforgalom fontossága; ionantagonizmus Magnézium – klorofill alkotóeleme; savanyú és homoktalajokon hiánya gyakori
5
Zöldségtermesztés technológiája A termesztéstechnológia főbb elemei • • • • • •
területválasztás fajtaválasztás talajművelés tápanyagutánpótlás szaporítás növényápolás (öntözés, fitotechnika, növényvédelem,) • betakarítás • tárolás • áruvá készítés
Tápanyagutánpótlási (trágyázási) rendszer elemei • trágya megválasztása - szerves, szervetlen; mono, összetett, komplex • trágyamennyiség meghatározása - feltöltő, tartalékoló, visszapótló, talajzsaroló • kijuttatás módja – talajra kiszórva és beforgatva: terítés, sor, fészek; vízzel együtt tápoldatozással; lombra lombtrágyázással • trágyázás időpontja - alap, indító, fej
Szaporítás
Termesztett növények életfolyamatainak újrakezdésére irányuló tevékenység. • Mikroszaporítás – Makroszaporítás pl. spárga döntő többség • Ivartalan (vegetatív) - Ivaros (generatív) burgonya – szárgumó döntő többség torma – gyökérdugvány 2 fő módja: fokhagyma – sarjhagyma - helyrevetés rebarbara – tőosztás - palántázás metélőhagyma - tőosztás (gomba – micélium)
Talajművelési rendszer részei • alap talajművelés - termékeny, gyomban szegény talajréteg kialakítása • vetés előtti talajelőkészítés - jó vetőágy (aprómorzsás, ülepedett, sima, gyommentes) előállítása • növényápoló talajművelés – megfelelő talajállapot fenntartása (talaj lazítása, gyomok irtása)
Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának jellegzetességei Intenzívebb mint a szántóföldi növényeké. Nagyadagú szervestrágyázás. Nagyadagú műtrágyázás. Mezo- és mikroelemek utánpótlása is jelentős. Vegetációs időben történő tápanyagutánpótlás jelentős. A nagy termelési érték lehetővé teszi beruházásigényes módszerek alkalmazását is.
Ivaros úton szaporított zöldségnövények jellemző szaporítási módja • kizárólag helyrevetve - zöldborsó, zöldbab, spenót, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cékla, retek • zömében helyrevetve - vöröshagyma, póréhagyma, csemegekukorica, bimbóskel • helyrevetés és palántázás is gyakori - ipari paradicsom, fűszerpaprika, konzervuborka, spárgatök, brokkoli • zömében palántázva – étkezési paprika és paradicsom, dinnyefélék, salátafélék, káposztafélék • kizárólag palántázva - tojásgyümölcs, zeller, spárga
6
Zöldségtermesztésben alkalmazott öntözési célok • • • • • • • • • • •
talajművelést könnyítő előöntözés talajátmosó öntözés nedvességtároló öntözés kelesztő öntözés beiszapoló öntözés VÍZPÓTLÓ ÖNTÖZÉS trágyázó öntözés frissítő öntözés párásító öntözés (fagy elleni öntözés) betakarítást elősegítő öntözés
Fitotechnika Azon műveletek összessége amelyeket közvetlenül a növényekkel végzünk. • rögzítés • növényi részek eltávolítása (metszés, termésritkítás) • oltás • termékenyülés elősegítése • érésgyorsítás • halványítás
Tárolás • Eredményességét meghatározza:
• Tárolási módok:
faj- és fajta
prizmás
termesztéstechnológia
gúlás, szalmabálás
környezeti tényezők
vermelés
a betárolt termény „állapota”
tárolóban
tárolási körülmények, tárolási mód
szabályozott légterű tárolás
árkos v. barázdás
hűtőtárolás
Öntözési módok • Esőszerű – legelterjedtebb, legtöbb öntözési célra alkalmas; vízpazarló, talaj- és növényromboló lehet • Csepegtető – drága(?), kevés öntözési célra alkalmas; víztakarékos, precíz kijuttatást tesz lehetővé • Felületi (ár-apály, barázdás, árasztó) – vízpazarló, nehezen szabályozható; kivitelezése viszonylag olcsó • Altalaj – kivitelezése nehézkes
Betakarítás Nagy kézimunka- illetve gépigényű művelet, meghatározó költségtényező. • Érettség kérdése - biológiai ill. technológiai érettség • Betakarítás idejének megállapítása – szubjektív illetve objektív módszerek • Betakarítási módok: egyszeri vagy többszöri kézi - kézi ill. gépi gyűjtés gépi - ásó, nyüvő, vágó ill. fésülő rendszerű gépi - egymenetes ill. többmenetes
Áruvá készítés • Válogatás – minimum követelményeknek nem megfelelő termények kiszelektálása • Tisztítás – szennyeződések, és az áru részét nem képező növényi részek eltávolítása • Osztályozás – a termények minőségi és méret kategóriákba való szortírozása • Csomagolás – áru göngyölegekben való elhelyezése a szállítás és az értékesítés megkönnyítésére göngyölegek, csomagolás típusa feltüntetendő információk
7
GYÜMÖLCSTERMESZTÉS A gyümölcsfélék:
fásszárú (kivéve a szamóca), több éves, nyersen vagy feldolgozva élvezettel fogyasztható
növények. Földrajzi termeszthetőség szerint mérsékelt égövi szubtrópusi trópusi
hektár arány tendencia alma 29927 36,4% ↓ körte 2615 3,2% ↓ cseresznye 2170 2,6% ↑ meggy 14743 18,0% ↑ kajszi 4356 5,3% → őszibarack 4491 5,5% ↓ szilva 7519 9,2% → szamóca 676 0,8% ↑ málna 526 0,6% ↓ szeder 298 0,4% ↓ egres 174 0,2% ↓ ribiszke 1275 1,6% → bodza 4457 5,4% ↑ dió 5735 7,0% ↑ egyéb 3168 3,9% ↑ összesen 82129
ezer t arány külker egyenleg 593,9 66,2% exp 32,3 3,6% imp 12,2 1,4% exp 69,0 7,7% exp 25,0 2,8% exp 40,5 4,5% imp 65,8 7,3% exp 7,0 0,8% imp 1,7 0,2% imp 2,1 0,2% imp 0,9 0,1% exp 7,0 0,8% exp 11,7 1,3% exp 7,7 0,9% exp 20,8 2,3% exp 898 /FruitVeB adatok – 2010-15 átlag/
Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatok 1. • • • • • • • •
Ágazati stratégia következetes végig vitele Szakszerű termőhelyválasztás az új ültetvényeknél Fajta és szaporítóanyag háttér megerősítése Árutermelés és szociális termelés elválasztása Frisspiaci és ipari célú termesztés különválasztása Kiszámítható, fejlődést generáló támogatási rendszer Korszerű ültetvények területének növelése (60 e. ha) Öntözés arányának növelése
Gyümölcstermesztésünk jelenlegi helyzete • 80 ezer ha termő ültetvény, ebből 30 e. ha korszerű • Termésmennyiség: jobb években kb.800-900 ezer t 2003 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ‘15 788 1.000 727 810 433 930 893 769 553 999 886 1.293 835
• 50% feldolgozás, 10% friss export (Németo. Skan-, dinávia, Oroszo.), 40% belföldi friss fogyasztás • Hazai gyümölcsfogyasztás kb. 60 kg/fő/év • Átlag 80 (60-100) Mrd Ft termelési érték, Mg. kb. 4%-a • Fontosabb fajok: alma (túl magas részarány), meggy, szilva, dió, kajszi • Friss gyümölcs külker egyenlege kb. +10 Mrd Ft • Öntözés aránya 15-20% (cél a 80%) • Integrált termesztés aránya 30% (cél a 80%)
Gyümölcstermesztésünk jelenlegi helyzete 2. • • • • • • • • • • • •
Sok a korszerűtlen, rossz helyen lévő vagy idős ültetvény Faiskolai termesztés alacsony színvonalú Korszerűtlen fajtaválaszték, korszerűtlen géppark Hazai technológiai kutatás és szaktanácsadás hiánya Alacsony termésátlagok; kérdéses minőség (szakképzett) Munkaerő hiánya Versenyképes (nagymennyiségű, homogén, ütemezetten leszállított) árualapok hiánya Elégtelen (hűtő)tároló kapacitás Fejlesztésre szoruló post-harvest és marketing Nagyon heterogén színvonal + kontraproduktív támogatási rendszer → piaci letisztulás nagyon lassú Termelés, piac és feldolgozás összhangja nem megfelelő, sok az érdekellentét Feldolgozóiparban 2 faj dominál (alma, meggy)
Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatok 2. • Kutatás és szaktanácsadás újjászervezése • Az IFP (Integrated Fruit Production) általánossá tétele • Termésátlagok, termésbiztonság, tervezhetőség növelése a technológia fejlesztése által • Jó minőségű, prémium termékek arányának növelése • Betakarítási/kínálati szezon széthúzása • Integrációk ösztönzése → versenyképes árualapok kialakítása • Post-harvest tevékenységek fejlesztése • A magyar áruk fogyasztásának ösztönzése, agresszív bel- és külföldi közösségi marketing
8
Testalakulás szerinti csoportosítás
Gyümölcstermesztés biológiai alapjai
cserje
Szárrendszer részei
rügyek
: jellemzõ termõrész
o
o o o o o
termõkalács
termõbog o o
nem telj. ért. termõvesszõ
o o
teljes értékû termõvesszõ
hosszú termõ vesszõ
o o o
o o o o o o
középhosszú termõvesszõ o
tövises termõny árs
termõnyárs
bokrétás termõ nyárs
o o
Alma Körte Birs Naspolya Cseresznye Meggy Kajszi Szilva Õszibarack Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Fekete bodza Szamóca Dió Mogyoró Mandula Gesztenye
Termõrészek
• Minőség szerint - hajtó, virág, vegyes
Rügy Gyümölcsfaj
o o
Gyümölcstermő növények rügytípusai
járulékos gyökérrendszer
o
meddő zöldhajtások (1. évi)
gyökérsarjak
oldalhajtások
dárda
fa
sima termõnyá rs
termővesszők (2. évi)
virágrügy
félcserje
tősarjak
vesszőcsúcs
járulékos gyökérrendszer
járulékos gyökérzet
Törzs – bokor, alacsony, közepes, magas Korona – természetes, mesterséges Ág – 5 évnél idősebb Gally – 2-4 éves Vessző – 1 tenyészidőszakot megélt Termővessző – termőrügy van rajta Hajtás Levél Virág (virágtengely, virágtekaró levelek, ivarszervek) - Termés
cserjetörzs
tőrózsa gyökértörzs
• • -
tővessző
termőgally
indanövényke
hajtás
dudvásszárú
Bogyósok ribiszkék köszméte málna szeder szamóca festőbodza áfonya berkenye som homoktövis
Héjasok mogyoró gesztenye dió mandula
o o
Csonthéjasok cseresznye meggy kajszi szilva őszibarack
Dudvásszárú lágyszárú szamóca Félcserje nincs két évnél idősebb föld feletti része málna, szeder Cserje cserjetörzs + tővesszők mogyoró, ribiszkék, köszméte, bodza, birs Fa törzs + korona gesztenye, dió, alma, körte, mandula, csonthéjasok
Almatermésűek alma körte birs naspolya
• • • • -
vegyesrügy
Gyakorlati csoportosítás
: nem jellemzõ, de elvétve elõfordul
9
Gyümölcstermő növények életszakaszai
A gyümölcstermő növények ivari viszonyai
60
egylaki – kétlaki fajok himnős – váltivarú virágú fajok rovarbeporzás, szélbeporzás öntermékenyülés, idegentermékenyülés
40
Teljesen önmeddők
Idegen megporzású
Dichogámia
Öntermékenyítők
Vegyes
mandula
alma körte birs
dió gesztenye mogyoró
őszibarack málna szamóca
meggy cseresznye szilva kajszi köszméte ribiszke
– mélynyugalom – kényszernyugalom
II. Vegetációs időszak – rügyfakadás – virágzás – primer kötődés – tisztuló hullás – gyümölcsnövekedés – rügydifferenciálódás – gyümölcsérés – lombhullás
Területválasztás Ökológiai feltételek • fényellátottság • fekvés • környezetéhez viszonyított magassága • fagyveszélyeztetettség • csapadék • talaj • talajvíz magassága
Ökonómiai feltételek • rendelkezésre álló tőke • piac • úthálózat • infrastruktúra • öntözhetőség • munkaerő • gépellátottság • tárolókapacitás
Termőre fordulás szakasza
30
Csökkenő termés szakasza
20 10
Növekedési időszak
0 1
5
10
15
20
25
30
35
40
45
év
Gyümölcstermő növények évi biológiai ciklusa I. Nyugalmi időszak
Termőegyensúlyi szakasz
50
t/ha
• • • •
• • • • • • • • • • • • •
Gyümölcstermő növények általános termesztéstechnológiája
Területválasztás Fajtaválasztás Telepítés előkészítése (közben: Szaporítóanyag előállítása) Telepítés Talajművelés Trágyázás Öntözés Fitotechnika Növényvédelem Betakarítás Tárolás Áruvá készítés
Fajta- és alanyhasználat Fajtahasználat – piaci érték – termőrefordulás és termőképesség – ökológiai igény és termésbiztonság – virágzás és termékenyülés – érési idő – tárolhatóság – betegségellenállóképesség
Alanyhasználat – talajigény – vízigény és szárazságtűrés – hidegtűrés és télállóság – növekedési erély – talajban való rögzítés erőssége – sarjadzási hajlam – károsítókkal szembeni ellenállóság
10
Telepítés előkészítése
Telepítéskori adminisztratív teendők • talajalkalmassági vizsgálat, talajvédelmi terv • tulajdoni lap, térképmásolat kikérése • ökológiai alkalmasság vizsgálata → gyümölcskataszterbe sorolás – NAIK-GYKI, Érd • faiskolától igazolás a szaporítóanyag meglétéről (vírusmentesség) • FruitVeB támogatói véleményének megszerzése → művelési ág váltás • NÉBIH-hel engedélyeztetés (talajvédelmi terv szakhatósághoz küldése) • pályázattal kapcsolatos teendők - MVH
• • • • • •
Telepítés A telepítés kivitelezése • időpontja – ősz vagy tavasz? • gyökerek visszametszése • ültetőgödrök készítése • szaporítóanyag behelyezése
• • • • • •
Telepítéshez kapcsolódó beruházások kerítés támberendezés öntözőrendszer szállítóeszközök épületek hűtőház
Gyümölcstermő növények szaporítása • Mikroszaporítás • Ivaros szaporítás – egyes alanyok • Ivartalan szaporítás ‒ Természetes szaporító képlettel - málna gyökérsarj, szeder – tősarj; szamóca - inda ‒ (Tőosztás – egyes cserjék) ‒ Gyökereztetés – bujtás - egyes alanyok, dugványozás - ribiszkefélék ‒ Összenövesztés – oltás - almatermésűek , szemzés - csonthéjasok
Talajművelés
Gyümölcstermő növények szaporítása • alma: alany – feltöltéses bujtás; nemes kézbenoltás, szemzés • csonthéjasok: alany – magonc v. klón; nemes – szemzés • köszméte, ribiszkék: bujtás, fás dugványozás (v. oltás) • málna, szeder - sarj • szamóca – inda • mogyoró – bujtás, fás dugványozás • dió, gesztenye, mandula - szemzés
Szükség esetén felszín elegyengetése Szervestrágyázás Mélyforgatás vagy altalajlazítás Tápanyagfeltöltés Táblák, utak, sorok kitűzése Ültető gödrök készítése
Talajművelési rendszer • • • •
Ugarművelésű Gyepesített Természetes gyomflóra Kombinált
Facsík kezelése
• Vegyszeres gyomirtás • Oldalazó talajművelő eszközzel • Ezek kombinációja • Talajtakarás
• Időnként mélylazítás
11
Öntözés • Szükséges-e nálunk öntözni?
Tápanyagutánpótlás a gyümölcstermesztésben
- aszályos évek gyakorisága - csapadék eloszlása - globális felmelegedés
• Gyakoriság kérdése – hagyományosan évente 12-szer • Levélanalízis • Lombtrágyázás kérdése – hiánytünetek esetén, kötődéshez, éréskor • Tápoldatozás – öntözőrendszer függvénye
Öntözési mód – Esőszerű – Csepegtető – Mikroszórófejes – Kombinált
A metszés típusai
Fitotechnika Növényi részekkel közvetlen kapcsolatban lévő termesztési beavatkozások összessége Fitotechnikai műveletek célja – termőfelület kialakítása – gyorsított termőrefordítás – termőképesség fenntartása – vegetatív-generatív egyensúly fenntartása – gyümölcsminőség javítása – növényvédelem hatékonyságának fokozása Fitotechnika elemei – metszés – metszést kiegészítő eljárások – gyümölcsritkítás
A betakarítás tervezése • Optimális szedési időpont megállapítása • Termésbecslés • Munkaerő és gépszükséglet kalkulálása
Szedési típusok • • • • • •
Kézi szedés Gyümölcsérés jellege szerint – 1, 2 v. többmenetes Módja szerint – teljes v. válogatva szedés Göngyöleg szerint – fogyasztói v. tárolási göngyölegbe Gépi szedés Kombinált szedés – kézi előszedés után gépi betakarítás
Öntözési cél – vízpótló – tápoldatozó – frissítő, kondícionáló – színező – fagyvédő – virágzást késleltető
• Időpontja szerint: – zöld metszés – fás metszés • Célja szerint: – alakító metszés – ritkító metszés – ifjító metszés
fenntartó metszés
Tárolhatóságot meghatározó tényezők • • • • • •
faj, fajta érettségi állapot termesztéstechnológia környezeti tényezők egészségi állapot, mechanikai sérülések mértéke tárolási körülmények, tárolási mód
Tároló típusok egyszerű tároló normál hűtőtároló – rh 90-98%, T 0-5°C szabályozott légterű tároló – CO2 2,5-3% és/vagy O2 23% ULO tárolás - CO2 1% és O2 1,5%
12
Az intenzív gyümölcsös ismérvei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Gondos termőhelyválasztás Piacos fajtahasználat Gyenge növekedésű alany nagy ültetvénysűrűség Maximális fénykihasználás intenzív koronaforma Korszerű fitotechnika Kárelhárítási technikák alkalmazása Öntözés Korszerű talajművelés és tápanyag-utánpótlás Integrált növényvédelem Min. 80-90 % I. osztályú gyümölcs Magas terméshozam magas termelési érték/ha Nagy munkatermelékenység Hatékony gépkihasználás Korszerű tárolás és igényes áruvá készítés
Az EU-s zöldség-gyümölcs piacszabályozás főbb részelemei • 1.
2. 3. 4. •
1182/2007/EK a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről (hatályos 2008-tól) Termelői (csoportok és) szervezetek – EU-s piacszabályozás alapja (1305 és 1308/2013/EU; 42/2015 FM és 150/2012 VM rendeletek); Intervenciós felvásárlási támogatás Termékek osztályozása – EU-s frisspiaci szabványok (2008.06.01.-től csak paradicsom, paprika, salátafélék); (ENSZ-EGB szabványok - görögdinnye) Szakmaközi szervezetek és megállapodások Harmadik országokkal folytatott kereskedelem, belépő árrendszer Kvóta; exporttámogatás
termelő
termelő
termelő
válogatás csomagolás TÉSZ
tárolás értékesítés
üzletlánc
nagykereskedő
kiskereskedő
fogyasztó
feldolgozóipar
A zöldség- és gyümölcs piac szabályozása (A TÉSZ-ekkel foglalkozó részek részben Ledóné Darázsi Hajnalka, Ledó Ferenc és Fodor Zoltán előadásai alapján készültek)
A TÉSZ fogalma A termelői értékesítő szervezet és csoport (TÉSZ) olyan természetes vagy jogi személyiségű, a zöldség – gyümölcs termelők termékének közös értékesítésére és feldolgozására létrehozott szervezet, amely meghatározott agrárrendtartási feltételek betartása esetén Uniós támogatásban részesülhet. A TÉSZ nem önálló jogi forma. A szervezet Szövetkezet, Zrt. vagy Kft. formájában működhet.
Termelői csoport 1. • „A termelői csoport az azonos termék vagy termékcsoport szerint szerveződő termelők olyan együttműködése, amelyben piaci pozícióik megerősítése érdekében, az általuk önállóan végzett mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási alaptevékenységükhöz illeszkedő tevékenységre az e rendeletben meghatározott szabályok betartásának vállalásával önkéntesen társulnak.” • Céljai: ‒ termelés piaci követelményekhez igazítása, ‒ áruk közös forgalomba hozatala, ‒ közös szabályok megállapítása az információk átadásáról, ‒ vállalkozói és marketingkészségek fejlesztése.
13
Termelői csoport 2. • Elismeréséhez minimum 15 fő és 300 M Ft árbevétel (ZGy szektorban) • Csak 2014. január 1-je után bejegyzett szövetkezet ismerhető el • Bevétel minimum 50%-a az adott termék-csoportból • 5 évre készített üzleti terv • Vissza nem fizetendő támogatás 5 évig – az éves értékesített termelés 10 – 10 – 9 – 8 - 7%-a (évente max. 100 ezer €) • Társulás – összesített forgalom min. 1 Mrd Ft
Zöldség-gyümölcs TÉSZ-ek az EU-ban • 1996-tól • Bevezetésének okai: kereskedelmi koncentráció, túltermelések, importvámok leépülése, termelési kvóták bevezetése • Célja: termelés, piac ellenőrzése támogatás a TÉSZeken keresztül; információért pénz • Számuk az Unióban: kb. 1600 TÉSZ és 250 termelői csoport – 5 országban nincs • Átlagos évi forgalom 4 Mrd Ft/TÉSZ • EU-s átlagban zöldség-gyümölcs forgalmazás 35%-a • pl. NL 90%, E 50%, F 40%, I 35% • NL, B, IRL, DK, S – nagykereskedelem TÉSZ-eken keresztül
A TÉSZ működési programjának főbb költségelemei (3-5 évre szól)
TÉSZ-ek támogatása a) közösségi: max. a működési alap mértékéig (tehát a tényleges költség max. 50%-a), tagi forgalom max. 4,1 + 0,5%-a; b) nemzeti: max. tagi befizetés 80%-a • Utófinanszírozásos rendszer
1. Termeléstervezés költségei 2. Termékminőség javítása (szaktanácsadás, minőségbizt., nyomonkövet., post-harvest), termék kereskedelmi értékének növelése 3. Marketing, reklám 4. Kutatás és kísérleti termelés 5. Képzések – termelők, alkalmazottak, szaktanácsadók 6. Környezetvédelmi intézkedések (min. 10%) 7. Válságmegelőzés és -kezelés (termelés 5%-a 100%-os finanszírozás mellett kivonható)
Mit kell biztosítani a jól működő TÉSZ-eknek tagjaik részére? - Termelőcentrikus szaktanácsadás - Nyomonkövethetőségi és minőségbiztosítási rendszer kidolgozása és működtetése - Áru post-harvest (tárolás, hűtés, csomagolás) - Korrekt információ szolgáltatás - Szakmai továbbképzések - Termelés koordinálása - Termesztéstechnológiák kidolgozása - Input anyagok beszerzése - Hitelezés - Pályázatírás, jogi, munkavédelmi, adózási stb. tanácsadás - Veszélyes hulladékok közös kezelése - Áralku, árstabilizáció - Értékesítési és fizetési biztonság
Mit kell biztosítani a jól működő TÉSZ-eknek kereskedelmi partnereik részére? Nagy mennyiségű áru Folyamatos, pontos szállítás Homogén minőségű árualap Szakszerű csomagolás, hűtés, tárolás Árstabilizáció, áralku Egységes nyilvántartási rendszerek (korrekt elszámolás alapja) - Közös marketing, válságkezelés -
14
TÉSZ-ek Magyarországon • • • •
1998 Első TÉSZ - Kvalikó Szövetkezet, 2002-2004 – több mint 100 TÉSZ alakult 2004. május 1.-ig magas támogatás Jelenleg (2014. 03. 31.) 50 elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezet, 30 elismert zöldség-gyümölcs termelői csoport, 10 elismert társulás (szekunder TÉSZ pl. TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft., DATÉSZ Dél-Alföldi Zrt., Hortico-Régió 2009 Kft.) • 18-20 ezer termelőt integrálnak • 50 milliárd Ft forgalom, ez zöldség-gyümölcsből 20%-os részesedés; csomagolt termékek! • TÉSZ-ek többsége településhez kötött, kis forgalmú; 600 M Ft/TÉSZ az átlag (EU átlag 1/6-a)
/Fodor, 2011/
TÉSZ-ek helyzetét megnehezítő tényezők • Mérethatékonysági problémák (túl kicsik a magyar TÉSZek) • Túlbonyolított EU és hazai szabályozás • Nehezen hozzáférhető, kihasználatlan támogatások • Túlellenőrzések, adminisztrációs teher, szankciók • Forgóeszköz hiány • Nem megfelelő banki háttér, motiváció • Elvárt adók a másodszintű TÉSZ-ektől • Az ÁFA visszaigénylés határidejének növelése (45 75 nap) • Közbeszerzések, tagok számára átadott eszközök kérdése • Kedvezőtlen gazdasági környezet; a támogatás nem „versenyképes” az ÁFA csalással • Termelők tulajdonosi szemléletének hiánya
Szőlőtermesztés
140
Szőlőtermesztésünk jelenlegi helyzete
120
terület (ezer ha)
• 65 ezer ha árutermelő ültetvény (>1.000 m2), 95%-ban borvidéki területeken; 2004 óta 23 e. ha-t újítottak fel • (192 ezer ha elsőosztályú szőlőterület a kataszterben) • kb. 300-500 ezer t termés /év (borszőlő 95% <, 2/3 fehér-, 1/3 kékszőlő); 2016-ban 512 e. t • termésátlag 5 - 8 t/ha • bormennyiség 2,5-3,5 millió hl/év • több mint 95% feldolgozásra megy; 101 Mrd Ft borászati termelési érték (élelmiszeripar 3,2%-a) • borfogyasztás < 25 l/fő/év • borexport 500-700 ezer, borimport 400-500 ezer(?) hl/év • csemegeszőlőből, szőlőléből és mazsolából is importőrök vagyunk • átlagos ültetvényméret 0,61 ha • 22 borvidék, 105 hegyközség, 80-90 ezer hegyközségi tag, 7 ezer adóraktári engedélyes pince
100
80 60 40
20 0
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
termésátlag (t/ha)
/Fodor, 2011/
15
Borvidékeink (127/2009 FVM)
Borvidék: „Olyan termőhelyek összessége,
1. Csongrádi 2. Hajós-Bajai 3. Kunsági 4. Neszmélyi 5. Badacsonyi 6. Balatonfüred-Csopaki 7. Balaton-felvidéki 8. Etyek-Budai 9. Móri 10. Pannonhalmi 11. Nagy-Somlói
amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borászati termékek származnak.”
A szőlőtermesztés biológiai alapjai Gyökérzet
Szárrendszer
Főbb részei kor szerint:
•járulékos gyökérrendszer
•Hajtás <1 t.i.
•részei:
•Vessző 1 t.i.
–gyökértörzs
•Cser 2 t.i.
–gyökérnyak
•Tőkealap 2 t.i. <
–oldalgyökerek –talpgyökerek
12. Soproni 13. Balatonboglári 14. Pécsi 15. Szekszárdi 16. Villányi 17. Bükki 18. Egri 19. Mátrai 20. Tokaji 21. Zalai 22. Tolnai
rügy vessző cser
termőalap kordonkar
–Tőkenyak harmatgyökér
gyökérnyak
tőkenyak
–Tőketörzs
gyökértörzs
–harmatgyökerek
tőketörzs
–Tőkefej
oldalgyökér
–Kar
–léggyökerek
talpgyökér
–Termőalap
A hajtás részei Vitorla Hajtástengely •Internódiumok – spec. szöveti felépítés, dorziventrális szerkezet •Nóduszok
A szőlő életszakaszai • • • •
tőkekialakítás szakasza fokozódó termőképesség szakasza kiegyenlített termések szakasza öregkori szakasz
–Levél –Rügyek (nyári, téli, alapi, rejtett) –Hónaljhajtás –Fürt vagy kacs
16
A szőlő termesztéstechnológiája
A szőlő évi biológiai ciklusa • • • • • • • • • • • •
Területválasztás • – – • – – – – • – –
Jogszabályi előírások szőlőkataszter bortörvény Ökológiai feltételek fekvés, fényellátottság fagyveszélyeztetettség csapadék- és páraviszonyok → rothadás talajadottságok Ökonómiai feltételek feldolgozó kapacitás (borszőlő) post-harvest kapacitás (csemegeszőlő)
Szőlő fajtaválasztásának szempontjai • • • • • • •
bortörvény hegyközségi szabályozás piaci igények, fogyasztói szokások ökológiai feltételek agrotechnika (művelési mód, növényvédelem) fajtatársítás Csemegeszőlő fajta: tetszetősség, íz, szállíthatóság, eltarthatóság, érési idő • Alanyfajta: filoxéra-, mész- és szárazságtűrés
Szőlő fajtatípusok felhasználás szerint • Alanyfajták (Teleki hibridek, Fercal) • Borszőlő fajták – Fehér (Olaszrizling, Rizlingszilváni, Furmint, Hárslevelű, Chardonnay) – vörös (Kékfrankos, Zweigelt, Kékoportó, Kadarka, Cabernet) – Minőségi – tömeg • Csemegeszőlő fajták (Csabagyönygye, Irsai Olivér, Chasselas, Pannónia kincse) • Kettős hasznosítású fajták (Chasselas, Irsai Olivér, Zalagyöngye) • Mazsolaszőlő fajták (Korinthusi, Sultanina) • Direkttermő fajták (Othello, Noah, Delaware, Izabella)
Területválasztás Fajtaválasztás Telepítés előkészítése (közben: Szaporítóanyag előállítása) Telepítés Talajművelés Tápanyagutánpótlás Öntözés Fitotechnika Növényvédelem Betakarítás Áruvá készítés (csemegeszőlő)
A szőlő telepítési anyag megválasztása • • • • • • •
Sima alanyvessző Gyökeres alanyvessző Sima európai vessző Gyökeres európai vessző Ládás (sima) oltvány Gyökeres oltvány szabad gyökérrel Tenyészedényes oltvány Sima vessző v. oltvány – olcsóbb, nagy kockázatú Alanyvessző – még helyben oltani kell Európai vessző – csak immunis talajra
17
Metszés céljai • • • •
Szőlő támberendezései nincs (gyalogművelés)
Művelésmód (tőkeforma) kialakítása Művelésmód fenntartása Termésmennyiség szabályozása Termőegyensúly fenntartása
egyedi (karó)
van
csoportos (huzalos támrendszer) egysíkú
fej
többsíkú
bak
guyot
egyes függöny
Fásmetszés • Metszési elemek • Fontosabb metszési módok – kopaszmetszés – rövidmetszés félszálvessző (6-8 rügy) – csercsapos váltómetszés – szálvesszős metszés hosszú csap (3-5 rügy)
ernyő
Szőlő fontosabb zöldmunkái
szálvessző
• • • • • •
Csonkázás Hajtásválogatás Hajtásigazítás, kötözés Hónaljhajtások visszavágása, eltávolítása Fürtzóna lelevelezése Termőhajtás bekurtítása
rövid csap (1-2 rügy)
18
Betakarítási időpont • Az időpont függ – fajtától – évjárattól – termelési céltól (csemege, bortípus) – (feldolgozó üzem, üzemnagyság) • fiziológiai érettség előtt (korai szüret) • fiziológiai érettségben • túlérett állapotban (kései szüret) • kényszerszüret
Betakarítás módja • Csemegeszőlő – fogyasztási érettségben, kézzel, cizellálás, osztályozás, csomagolás • Borszőlő - technológiai érettségben, kézzel vagy géppel • Kézi szedés – késsel vagy ollóval; puttonyos, gépi puttonyos, műanyag ládás • Gépi szedés – művelésmód és fajta feltétele is van
A szőlő- és borágazat szabályozása EU-s rendeletek
• 479/2008 – A borpiac közös szervezéséről + 555/2008 – részletes szabályok – támogatási programok (nemzeti boríték) - (pl. szerkezetátalakítás, beruházások, zöldszüret, le-párlás, szőlőmust felhasználása, reklámozás, stb.) – termelési potenciál – telepítési jog, kivágások – borszőlőfajták osztályba sorolása, szőlőkataszter – borászati eljárások – eredetmegjelölés, földrajzi jelzés, oltalom – címkézés, kiszerelés – termelői és szakmaközi szervezetek – harmadik országokkal folytatott kereskedelem
Magyar törvények • Bortörvény – 2004. XVIII. – a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról • Hegyközségi törvény – 2012. CCXIX. – a hegyközségekről – 2003. CXXVII. tv. – a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról
Borkategóriák 2009. 08. 01.-től (607/2009 EK) • Oltalom alatt álló eredet-megjelöléses bor (OEM – 30 db) – V. vinifera-ból, termelés és feldolgozás adott helyen, min. 9% alkohol, max. 100 hl/ha • Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor (OFJ – 5 db) – intersepcifikus is lehet, 85%-a ott termett, feldolgozás a földrajzi területen, min. 8% alkohol, max. 120 hl/ha • Földrajzi jelzés nélküli bor (FN) – hangsúly a fajtán és a pincészeten van, címkéjén földrajzi jelzés nem jeleníthető meg, alkohol min. 7,5%
FVM, VM, FM - rendeletek • • • • • • • •
szőlőkataszter, VINGIS, borrégiók fajtahasználat szaporítóanyag konkrét eredetvédelmi rendeletek adatszolgáltatás forgalombahozatali járulék szőlőtermesztési potenciál piacszabályozás: szerkezetátalakítás, lepárlás, kivágási támogatás
19
GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS Gyógynövény fogalma
(táguló fogalmi körök)
– Gyógyszerkönyvben szereplő drogok nyersanyaga. – Gyógyításra, ill. egészségvédelemre felhasznált növény. – Gyógyításra, gyógyszeripari alapanyagok előállítására, élvezeti célokra, kozmetikai és háztartás-vegyipari cikkek előállítására, fűszerként, kábítószerként, növényvédőszerként használt növény. – Hatóanyagot tartalmazó növény.
Gyógynövények felhasználása 1. Gyógyászat – hagyományos gyógyászat, népi gyógyászat, fitoterápia, homeopátia, aromaterápia, gyógyszeripar. 2. Vegyipar – kozmetikai, háztartási vegyipar, illatszeripar stb. 3. Élelmiszeripar – konzervipar, húsipar, édesipar, üdítőital-gyártás, fűszeripar stb. 4. Mezőgazdaság – növényvédelem, állatgyógyászat stb.
Drogok minősítése A minősítés célja: – egészségvédelem, – visszaélések megakadályozása, – fogyasztói érdekvédelem, – termelői és kereskedelmi érdekvédelem. A minősítés alapja: – VIII. Magyar Gyógyszerkönyv (Ph.Hg. VIII.), – szabványok (MSZ), – a fogadó ország előírásai.
Hatóanyag: – A gyógynövényben felhalmozódott, biológiailag aktív, különböző hatású, sajátos vegyületek, – az egészséget fenntartó, kóros folyamatokat megelőző, gátló, ill. gyógyító hatású anyagok, – a gyógyhatásért felelős vegyület(csoport).
Drogismeret alapjai Növényi drog: – A felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot tartalmazó szárított része, – a növényi nyersanyagból készült termék, – a növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag. Illóolaj: – Különböző vegyületek (terpének, terpénszármazékok) elegye, – vízgőzzel lepárolható növényi hatóanyag, – vízben nem vagy csak nagyon rosszul oldódik, – szobahőmérsékleten maradéktalanul elpárolog, – jellegzetes, intenzív illatú és ízű.
Drogok vizsgálati szempontjai: 1. származás, 2. azonosság, 3. tisztaság, 4. tartalmi meghatározás.
20
Gyógynövények feldolgozása A helyes feldolgozás feltételei: – a betakarítás idejének optimális megválasztása, – a betakarítás, gyűjtés módjának helyes megválasztása, – az alapanyag kíméletes és gyors beszállítása, – az alapanyag minősítése, – a feldolgozás előtti szakszerű tárolás, – előkészítő műveletek elvégzése, – szakszerű szárítás.
Magyar gyógynövényágazat jellemző adatai 1980-as évek
2004–2010 (átl.)
Terület (ha) 37 – 40 ezer kb. 20 ezer Drogtömeg (t/év) 35 – 40 ezer < 30 ezer Illóolaj (t/év) 80 – 100 180 Bruttó termelési értéke 10-15 milliárd Ft/év, ami a mezőgazdaság 1%-a
Elsődleges feldolgozás: A betakarítást követő, első tartósítási műveletek. – szárítás (természetes, mesterséges), – illóolaj-kinyerés (extrahálás, sajtolás, pomádés eljárás, desztilláció), – tisztítás, – aprítás, – tárolás, – csomagolás.
Hazai gyógynövénygyűjtés jellemzői
– gyűjtött fajok száma kb. 100 – drogok döntő hányada gyűjtött – kiváló minőségű drog – nagy hagyományokkal rendelkezik Mo.-n – privatizáció és munkaügyi szabályozás nehezíti – őstermelői igazolvány, társadalombiztosítás fizetése szükséges – gyűjtés hatósági engedély nélkül lehetséges – felvásárláshoz engedély kell – átvételkor előzetes minősítés – elsődleges feldolgozás: gyűjtő v. felvásárló
Fontosabb gyűjtött gyógynövényfajok Magyarországon
A szakszerű gyűjtés feltételei: – biztos botanikai, morfológiai ismeretek, – megfelelő gyűjtési időpont ismerete, – élőhelyismeret, – megfelelő gyűjtési mód ismerete.
Gyűjtött faj
Növényi rész
Drogtömeg (t/év)
levél, herba
250-350
mezei zsurló
herba
250-350
vadgesztenye
termés
250-300
csipkebogyó
termés
200-250
bodzabogyó
termés
400-600
bodzavirág
virág
50-100
orbáncfű
herba
150-200
kamilla
virág
250-350
hárs
virág
30-40
gyermekláncfű
levél, gyökér
100-150
cickafark
herba, virág
100-150
fagyöngy
termés
100-150
aranyvessző
herba
150-200
virágzó ágvég
50-100
herba
50-100
csalán
galagonya vérehulló fecskefű
21
Fontosabb termesztett gyógynövényeink
Hazai gyógynövénytermesztés jellemzői – kb. 20 ezer ha, 20-25 ezer t drog/év – nagy élőmunka-ráfordítás – kb. 50 termesztett faj – elavult fajták – jó minőségű drog – exportorientált ágazat; kb. 5 ezer t drog/év – alacsony technológiai színvonal, mind termesztésben, mind feldolgozásban
Előrelépés érdekében szükséges teendők • gyűjtés jogi hátterének ágazatbarát megteremtése • gyűjtők felkészítése és regisztrációja • egyes vadon termő fajok termesztésbe vonása • fontos fajok termesztéstechnológiájának fejlesztése • támogatások pályázati úton való bevonása – megtörtént, 2016.02.01.
• biológiai alapok korszerűsítése • jogszabályi háttér korszerűsítése
Dísznövénytermesztés és kereskedelem általános jellemzői
• Kertészet legintenzívebb ágazata • Egységnyi területen legnagyobb értéket állítja elő; legnagyobb hozzáadott érték • Nagy kézimunka igényű • A megtermelt dísznövények különböző részeit hasznosítják díszítési célból. • Több mint ezer növényfajjal dolgozik. • A fajtakínálat folyamatosan változik/bővül. • Értékesítés ciklikus, fogyasztás volumene erősen életszínvonal függő • Az EU-ban teljesen liberalizált
Terület (ha/év)
Drogtömeg (t/év)
mustár
12 000 – 15 000
9 000 – 12 000
mák
8 000 – 12 000
8 000 – 10 000
konyhakömény
1 500 – 2 500
1 500 – 2 500
koriander
1 500 – 3 000
1 500 – 2 500
édeskömény
1 500 – 2 000
1 200 – 1 500
máriatövis
1 500 – 2 000
1 200
ánizs
400 – 500
250 – 350
kapor
400 – 500
250 – 500
kamilla
250 – 400
150 – 250
orbáncfű
200 – 300
200 – 250
citromfű
200 – 250
200 – 300
majoranna
50 – 100
60 – 120
bazsalikom
50 – 100
60 – 120
borsfű
50 – 100
60 – 120
Fajok
Dísznövénytermesztés Dísznövény fogalma • A dísznövények olyan növények, amelyeket díszítő hatásuk miatt, vagy az ember környezetének kedvező alakítása céljából tartunk. • esztétikai, pszichológiai, biológiai, klimatikus hatás
Dísznövénytermesztésünk helyzete • Magyarországon 3.500 termelőüzem és 3.000 kereskedő cég, kereskedő. • Az ágazat 30.000 embernek biztosít megélhetést (810.000 család). • Két fő terület – szabadföldi dísznövénytermesztés 2.350 ha - ebből faiskola 1.900 ha, rózsatő 120 ha, évelők 30 ha – növényházi dísznövénytermesztés 340 ha - ebből vágott virág 180 ha, cserepes növény és palánta 160 ha • Termelési érték 135 millió € • Összességében nettó importőrök vagyunk /AIPH 2010/
22
Szabadföldi dísznövénytermesztés csoportjai
• Ide tartoznak azok a dísznövény kultúrák, ahol a dísznövényfajok vagy mérsékelt égövi származásúak és/vagy a vegetációs időszakban Magyarország klimatikus és talajviszonyai mellett szabadföldön megfelelően termeszthetők. díszfaiskolai termesztés (díszfák, díszcserjék) rózsatőtermesztés évelő dísznövények virághagyma termesztés virágmagtermesztés szabadföldi vágott virágok szárazvirág-termesztés szabadföldi kétnyári virágpalánta nevelés
Rózsatőtermesztés • A magyarországi termelés 90%-a nyugat-európai exportra kerül. • A rózsatövek 75-80%-át Szeged-Szőregen és környékén állítják elő. • Szőregi Virág- Dísznövény ÁFÉSZ • Szerződéses rózsatőtermesztés 20 ha területen 4 termeltető végezteti, összesen 100 körüli szerződött termelővel. A szerződéses termeltetés keretein belül mintegy 2,5 millió rózsatövet állítanak elő.
Növényházi dísznövénytermesztés • Trópusi, szubtrópusi eredetű dísznövény fajok mérsékelt égövi éghajlati viszonyok közötti termesztése különböző klimatizált termesztő berendezésekben. • Mérsékeltégövi fajoknak a természetes szabadföldi virágzási időszakhoz képest jóval korábbra (későbbre), időzített termesztése. • Főbb csoportjai: – vágott virágok és zöldek, – cserepes dísznövények, – egynyári és kétnyári virágpalánták
Díszfaiskolai termesztés • A fásszárú dísznövények adják az épített zöldfelületek növényanyagát. • Főbb termesztőkörzetek: – Nyugat-dunántúli - fenyőfélék (Szombathely) – Somogyi - díszfák, konténeres cserjék (Alsótekeres); fenyőfélék (Zákány, Őrtilos) – Budapest és környéke - konténeres cserjéket, fenyőféléket, díszfa és cserjék (Tahitótfalu) – Szeged környéke - rózsatő termesztés – Alföldi - konténeres fenyőfélék, cserjék
Évelő dísznövények – Több évig élő lágyszárú növények, melyeknek a szaporodási ciklusuk befejeztével a földfeletti részük teljesen vagy részben elszárad, illetve ép marad (‘örökzöldek’, tőlevélrózsás fajok). – A talajba visszahúzódók föld alatti vegetatív képleteikkel (szár, rizóma, gyökér, hagyma gumó, hagymagumó) vészelik át a nyugalmi időszakot. • Szaporításuk lehet: magvetés, tőosztás, dugványozás
Vágott virágok és zöldek • Magyarországon 180 ha területen termesztenek. • 30 faj és ezek fajtái (250-300) • A piacon nő az import aránya - szortiment bővítési célból, jól szállítható fajokból • A legfontosabb vágott virág és vágott zöld kultúrák: – szegfű, gerbera, rózsa, liliom – krizantém – hagymás virágok – vágott zöldek és Gypsophila
23
Cserepes dísznövények • Névnapokra, ünnepi alkalmakra növényházakban időzítetten termesztett mérsékelt égövi, szubtrópusi vagy trópusi eredetű fás és lágyszárú dísznövények. • Két nagy csoport: – cserepes virágos dísznövények – cserepes levéldísznövények (zömében melegégövi, hazájukban fásszárú fajok) • Piacon 5:1 - virágos : levéldísznövények • Magyarországon 22-30 ha termesztőfelület
Legfontosabb cserepes virágos dísznövények – afrikaiibolya – ciklámen – korallvirág – mikulásvirág – cserepes krizantém – begónia (Begonia elatior) – virággal díszítő broméliák
Egy- és kétnyári virágpalánták termesztésének helyzete • A termesztett fajok száma meghaladja a 80-at, a fajtáké az 500-at. • Magyarországon évente 30-33 millió db egy- és kétnyári palántát termesztenek • 2:1 arány - egynyári virágpalánta:kétnyári virágpalánta • 130 ha termesztőfelület
• A termesztett fajok száma több mint 100, a fajták száma 300-400 • A növényházi dísznövények közül értéküket tekintve arányuk 30%. • Jelentős, 30%, az import aránya. • A cserepes levéldísznövények esetében az import a meghatározó.
Legfontosabb cserepes levéldísznövények – fikuszok – filodendronok – pálmák – üstökösfák (Dracaena, Yucca)
Egynyári virágpalánták • A közterületi virágágyásokba, házikertekbe, balkonládákba egy vegetációs időszakra (tavasz-ősz) kiültetési célra termesztett, magról vagy vegetatí-van szaporított lágy- és fás szárú dísznövényeket. • Gyakorlati meghatározás nem biológiai • Általában nem télállóak • Szaporítás: – Generativ (magvetés) – standard és heterózis (F1 hibrid) fajták – Vegetativ (dugványozás) – a magvetésről nem fajtaazonos (tarkalevelű többéves fajok), illetve új heterózis (F1 hibrid) fajták nemesítő cég nagyobb árbevétele érdekében
24
Kétnyári virágpalánták • Nyáron szaporított, a közterületi virágágyásokba, temetőkbe (házikertekbe) ősszel vagy kora tavasszal kiültetett, a virágzási időszak (ősz-tavasz, május elejéig) után eltávolított lágyszárú dísznövények. • biológiai meghatározás • takarással télállóak
A legfontosabb egy- és kétnyári dísznövény fajok – kerti begónia (Begonia semperflorens) – törpe nebáncsvirág (Impatiens walleriana) – kerti petúnia (Petunia x hibrida) – paprikavirág (Salvia splendens) – bársonyvirág (Tagetes) – verbéna (Verbena) – muskátli (Pelargonium) (egynyáriként tartva) – árvácska (Viola x wittrockiana) (kétnyári)
25