Kérdések és válaszok Szilárdi László úr, kulturális szervező 12 kérdést tett fel nekem február 17-ei keltezésű levelében. Bár a kérdések egy részére a részletes tervemben már kitértem, valamint a levél második mondata önmagában is megválaszolja például az ötödik kérdést, természetesen mégegyszer összefoglalom a feltett kérdések függvényében az elképzeléseimet. Ön szerint milyen turisztikai és egyéb más előnyökkel jár a múzeum megnyitása? A világűr, a távoli ismeretlen megismerése mindig is vonzotta az embereket. Ez nemcsak a méltán népszerű tudományos-fantasztikus filmek nézettségében, hanem a valódi, nagyszerű űrprogramok társadalmi megítélésében is megnyilvánul. A Challenger és a Columbia katasztrófája után az Egyesült Államok egy emberként követelte és követeli a folytatást, megtetézve új, még nagyszerűbb tervek megvalósításával. Előadásaim, kiállításaim folyamán - Magyarországon is - megtapasztalhattam ezt a természetes emberi tulajdonságot, a kíváncsisággal ötvözött tudásszomjat. Az űrszimulátorban, a valósághoz nagyon hasonló környezetben a holnap űrhajósai készülhetnek a kozmoszba, és játékos, de komoly tudományos formában sajátíthatják el az űrrepüléssel kapcsolatos ismereteket. A világ szeme most a Marsra irányul, de kevesebben tudják, hogy mindkét amerikai marsjárón 1-1 DVD-lemez került elhelyezésre. Ezen a lemezen 3,5 millió ember neve található, köztük az enyém is. Az ötletet a világhírű LEGOcég szponzorálta, megerősítve azt az amerikai elképzelést, hogy a fiatalságot kell elsősorban az űrkutatás felé fordítani. Magyarország ugyan nem űrhatalom, de tudományos szakembereink, műszereink részt vesznek jelentős űrvállalkozásokban. Ha a XXI. században bárki kimarad ilyen programokból, az egyébként is le fog maradni a technika-technológia terén. Biztosra veszem, hogy a magyar fiatalság, a magyar iskolások kiváló szakembereink előadásain, bemutatóin keresztül nemcsak megismerkedhetnek, hanem az űrkutatás és a csillagászat elkötelezett híveivé válhatnak. A bemutató csillagda működését azt hiszem nem is kell különösebben méltatnom. A csillagos ég látványa szintén sok-sok látogatót lenyűgőzhet, de aki nem ilyen csendesebb, elmélyültebb élményre vágyik, ők a térhatású vetítőszobában juthatnak el a kozmoszba.
1/5
A számítógépes helyiségben, szélessávú internet vonalon a látogatók űrközpontokat, űrkutatási oldalakat kereshetnek fel, élő űrközvetítésekbe való bekapcsolódással akár a Marson is szétnézhetnek. Műhelymunka keretében folyhat rakéta- és egyéb űrmakettek tervezése hagyományos anyagokból, de az egyre jobban népszerűbbé váló papírmakettek elkészítésére is lehetőség nyílna számítógép és nyomtató segítségével. Az űrmúzeumban természetesen űrhajózási ajándéktárgyakat, maketteket, CD-ket, videófilmeket, kazettákat, űrhajózási felszerelési tárgyakat is lehetne vásárolni, a gyűjtők egymás közötti csere-beréjét is beleértve. Nemcsak a fiatalabb korosztályt teheti próbára az Orion stratégiai játék, amely hálózaton keresztül országosan is játszható. A bátrabbak a "Földi súlytalansághoz" címzett pihenőben a jól ismert, hagyományos ételek, italok mellett megkóstolhatják az eredeti űrételeket, űritalokat is. Nagy vonalakban milyen tárgyak lennének kiállítva? A kiállított tárgyak az űrhajózás hőskorának emlékei, amelyek megtekintése az érdekesség mellett az ilyen irányú ismereteket is bővíti, mert egy múzeumnak nemcsak a látványt, hanem az oktatást is szolgálnia kell, bár ennek haszna nem mindig közvetlenül, és nem mindig anyagiakban mérhető. Az Orion-űrmúzeum gyűjteményem állandó kiállítása mellett, kiemelten felvállalja a hazai űrkutatás emlékeinek központi megőrzését, bemutatását. A látogatók megismerhetik mindazon űreszközök makettjeit, amelyekkel az ember megkezdte az űr meghódítását. Űrhajók, űrrepülőgépek, rakéták, űrételek és űritalok gazdag választéka kerül kiállításra, különlegesen ritka jelvények, emblémák, poszterek és plakátok mellett. Multimédiás CD-n bepillanthatunk az űrállomások hétköznapi életébe, és kiállításra kerülnek űrben járt tárgyak is, több indítóhelyről származó talajminta morzsák és űrruha rétegek társaságában (lásd a mellékelt lemezt). Március 9én nyílik meg az Orosz Kulturális Központban idei első kiállításom. Szeretettel és tisztelettel meghívom Kistarcsa polgármesterét, képviselőit és minden érdeklődőt, hogy közelebbről is megismerkedhessenek gyűjteményem kisebb részével. Körülbelül mennyi tárgy lenne kiállítva?
2/5
A kiállított tárgyak darabszáma kizárólag a rendelkezésre álló helyiség és bemutató vitrinek számától függ. Nyilván egy kompromisszumos megoldást kell találni a darabszám és a zsúfoltság elkerülése között, de a helyiség véges méreteit is figyelembe véve. Szükség esetén pontos leltárlista áll rendelkezésre. Hány négyzetméter helyre lenne szükség? Csak ismételni tudom magam az előbbi pontban leírtakkal. A térhatású vetítéshez szükséges szoba mérete egy kb. 10-12 fős mozira tervezhető, míg az űrszimulátor három berendezése 25-30 négyzetmétert foglal el. Megtekintett épületek közül melyiket találja a legalkalmasabbnak? Az Orion-tervben is leírt választásom a volt tábor területén lévő toronyépületre esett. Másodlagos helyszínként a volt mozi épülete, esetleges helyszínként pedig a volt tábor területén lévő valamelyik, egyéb épület jöhetne szóba. Milyen felújítási munkákat kell elvégezni? A megtekintett épületek mindenképpen felújításra szorulnak, jelenleg használhatatlan állapotban vannak. Sajnos nem vagyok építészeti szakember, tehát erre a kérdésre nem tudok szakszerű, pontos választ adni. Bízom Szilárdi úr véleményébenban, akivel végigjártam az említett épületeket. Az infrastruktúráról nincs benyomásom, de valószínűnek tartom a teljes felújítást a víz-, villany- és gázvezetékekre, valamint a távközlési szolgáltatásokhoz szükséges hálózatra kiterjedően. Az épületen belül hogyan lennének elhelyezve a tárgyak? Ez ugyanúgy a helyiségek számától, méreteitől függ, mint amelyre a harmadik és negyedik kérdésben válaszoltam. Általános elrendezési elvem: poszterek, plakátok, keretezett képek a
3/5
falra téma szerint, makettek, jelvények, emblémák, egyéb tárgyak vitrinekben esztétikai és célszerűség szerint. A vetítőberendezések, az űrszimulátor külön helyiségekben lennének elhelyezve. Milyen kiegészítő helyiségekre lenne szükség a múzeum működtetéséhez? Ez ismét a rendelkezésre álló helyiségek számától függ. Én minimálisan 2 dolgozószoba, 1 tartózkodó, 3 raktár helyiség kialakítását tartom célszerűnek, de hangsúlyozom: a résztvevők számától függő (lesz-e vetítés? lesz-e űrszimulátor? lesz-e csillagda? lesz-e makettkészítés? lesz-e számítógépes szoba?) a kiegészítő helyiségek száma. Nyitva tartás időpontja? A vonatkozó szabályok ismeretének hiánya miatt erre nem tudok pontos választ adni. A bemutató csillagdának nyilván más lenne a nyitvatartási ideje, mint a múzeum többi részének. Természetesnek tartom a turista idényhez, pontosabban az igényekhez alkalmazkodó nyitvatartást. Egy-egy előadás, konferencia stb. megtartása módosíthatja az alap nyitvatartást. Személyzeti kérdések (Pl.: takarítónő, jegykezelő, teremőr stb.) Remélem, hogy a T. Önkormányzattal szemben nem ellentétes véleményt képvisel az erre a kérdésre adott válaszom. Én örülök, ha rajtam múlóan új munkahelyeket tudnék teremteni, de tisztában vagyok a nehézségekkel is. A kiállított tárgyak, berendezések nemcsak eszmeileg, hanem meglehetősen magas anyagi értékűek is. Ezek őrzése elengedhetetlenül fontos. Éves szinten milyen bevétel számítható? Nyilvánvaló, hogy a múzeumnak és részlegeinek valamennyi bevételt kell produkálnia, melyet vállalkozók bevonásával lehet talán megoldani. A nemrégiben átadott németországi űrpark belépődíja 22 euró, kb. 5 ezer Ft. Ennyit nyilvánvalóan nem lehet elkérni Magyarországon, de a 700-1000 forintos belépőjegy reálisnak tűnhet, természetesen
4/5
csoportos, diák stb. kedvezményekkel. A makettbolt, ajándéktárgy-bolt, térhatású mozi stb. mind-mind bevételt jelenthet, ha az önkormányzat bérleti vagy egyéb szerződést köt a vállalkozóval (lásd az Orion-tervben feltüntetett neveket). Véleményem szerint valamilyen állami támogatás is megszerezhető (Oktatási, Művelődési, Informatikai stb.) minisztériumoktól, hiszen iskolák részére oktatási feladatokat is vállal a leendő űrmúzeum. Az előadásokra szóló belépőjegyek is bevételt jelentenek. Összefoglalásképpen: a látogatók száma, a részlegek vállalkozók által történő üzemeltetése, de bérleti díj beszedése, állami támogatás megszerzése, múzeumi alapítvány létrehozása, reklámbevételek, adókedvezmények elérése új munkahelye teremtése révén stb. már nem biztos, hogy hosszútávon ráfizetésessé tenné a kistarcsai múzeumot. Sajnos nem vagyok gazdasági szakember sem, ezért pontosabb számításokra nem vállalkozhatok. A kialakításból és az üzemeltetésből mit vállal Ön és mit kell vállalnia az Önkormányzatnak? Az utóbbira biztosan nem tudok válaszolni, hiszen magam részéről csak kívánalom lehet az önkormányzat maximális támogatása. Én a múzeum szakmai részét vállalom, a gyűjteményem saját költségből való továbbfejlesztését, a szakmai előadásokat, tárlatvezetést, a kapcsolattartást a magyar és külföldi űrhajózási szervezetekkel, intézményekkel. Tevékenységem múzeumra szánt ideje nagyban függ attól, hogy sikerül-e valamilyen megoldást találni arra, hogy feleségemmel együtt ismét kistarcsai lakosok lehessünk, adóforintjainkat, tudásunkat, munkánkat Kistarcsa javára fordíthassuk.. Én töretlenül hiszem, hogy a megvalósuló kistarcsai űrmúzeum nemcsak életemben, hanem halálom után is méltó helyet ad gyűjteményemnek. Budapest, 2004. február 19.
Schuminszky Nándor
5/5
