Kényszerintézkedések szabályozása a magyar jogrendszerben Dr. Jáger László egyetemi docens NYME – Erdővagyon-gazdálkodási Intézet A jog egyik leglényegesebb tulajdonsága annak kikényszeríthetősége. Ez különbözteti meg más magatartásszabályoktól (pl. erkölcs, divat, vallás, stb.). A jogfejlődés során az egyén saját jogérvényesítésének szerepét viszonylag hamar átvette az állami erőszakszervezet, s ezt követően az önálló jogérvényesítés szerepe háttérbe szorult, vagy akár tiltottá is vált. Az állam differenciált feladatköréből adódóan a kényszerek alkalmazásának számos formája és jogköre került nevesítésre. A továbbiakban ezek fontosabb jellemzőit tekintjük át, és amennyire lehetséges, foglaljuk rendszerbe. Kiindulópont mindenképpen az egyén, az állampolgár, melynek önálló jogérvényesítése, ha szűk körben, de továbbra is fennmaradt. Ennek két formája az önvédelem, illetve az önsegély (önhatalom). A jogos védelem kategóriája büntetőjogi fogalom. A büntető törvénykönyv 29. §-a az alábbi módon szabályoz: 29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében. A (3) szakasz jelenlegi megfogalmazásáról élénk társadalmi vita folyik jelenleg is, nem utolsó sorban olyan jogesetek folytán, ahol a megtámadott túllépte a jogos önvédelem korlátait. A jogalkotó a jelenlegi szabályozás szerint a megtámadottra terheli annak a kockázatát, hogy a támadás súlyát helyesen méri-e fel. Az eltérő vélemények szerint ennek a kockázatnak a támadót kell terhelnie. Az önhatalom ezzel szemben polgári jogi fogalom. Ptk 115 §. (2) A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. A tulajdonos a megengedett, jogos önhatalommal kizárhat, vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást, amely a tulajdonjog gyakorlását korlátozza, vagy teljes mértékben akadályozza. Önhatalommal nemcsak a tulajdonos élhet, hanem mindazok, akik más jogcímen ugyan, de jogosan tartják a dolgot birtokban. Ezek a személyek a birtokvédelem eszközeivel élhetnek. A tulajdonos tulajdonvédelmi eszköz igénybe vételére azonban akkor is jogosult, ha eredetileg nem volt még a dolog birtokában. A jogilag megengedett kényszerek ellenpólusa az univerzális kényszeralkalmazási lehetőséggel felruházott állami szerv, a rendőrség. Más szervek hatáskörét célszerűen a rendőrség jogosultságaihoz lehet viszonyítani. A rendőr tevékenységét a 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről szabályozza. A rendőrség széles körű feladatokat lát el, melybe beletartozik közigazgatási hatósági, nyomozati, büntetőeljárási és határőrizeti tevékenység egyaránt. Az állampolgár köteles a rendőrnek engedelmeskedni, akkor is, ha számára az utasítás célja nem ismert, vagy végrehajtása célszerűtlennek tűnik. Az utasítás megtagadása egyetlen esetben jogszerű, ha a rendőr bűncselekmény elkövetésére szólít fel, azaz ha az utasítás megvalósítása bűncselekmény elkövetését valósítaná meg. A vitatott utasításokkal szemben panasz nyújtható be, ennek azonban nincs halasztó hatálya az utasítás végrehajtására.
1
A rendőr által jogszerűen alkalmazható kényszerítő eszközök az alábbiak: • Testi kényszer • Bilincs • Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, illetőleg más eszköz alkalmazása • Szolgálati kutya alkalmazása • Útzár, megállásra kényszerítés • Lőfegyverhasználat • Lőfegyver használata tömegben lévő személlyel szemben • A csapaterő alkalmazása • Tömegoszlatás 16. § (1) A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. (4) A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni. Fontosabb rendőri intézkedések • Igazoltatás • Fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag és jármű átvizsgálása • Elfogás és előállítás • Elővezetés • Idegenrendészeti intézkedés, Határforgalom-ellenőrzés • Biztonsági intézkedés, Közbiztonsági őrizet • Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen • Műszeres ellenőrzés • Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése • A helyszín biztosítása • Közlekedésrendészeti intézkedés • Személy- és létesítménybiztosítási intézkedés Az igazoltatással kapcsolatban meg kell említeni, hogy a rendőrt a jogainak érvényesítése végett bárki felkérheti más személy igazoltatására. Ha az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik, és a személyazonosságát igazolja, a rendőr a kérést teljesíti. Az igazoltatott adatait a rendőrkapitányság adja ki az igazoltatást kérőnek, ha az adatokhoz fűződő jogosultságát hitelt érdemlően igazolja. A rendőrség, mint államigazgatási szerv a rendvédelmi szervek közé tartozik. A rendvédelmi szervek • a rendőrség, • a polgári védelem, • a vám- és pénzügyőrség, • a büntetés-végrehajtási szervezet, • az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság Nem minősül rendvédelmi szervnek, de fegyveres szerv a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. A polgári védelem szabályait az alábbi jogszabály tartalmazza: 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos 2
balesetek elleni védekezésről. A polgári védelem tagját a jogszabály kényszer alkalmazására nem jogosítja fel, de előírja a rendőrség együttműködési kötelezettségét ilyen helyzetekben. A Magyar honvédség szintén az állami erőszakszervezet része. Polgári lakossággal szembeni kényszerítő eszközként való alkalmazása azonban csak az Alkotmány rendelkezései szerint valósulhat meg. 40/B §. (2) A Magyar Honvédséget az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő. 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szabályozza a kényszerítő eszközök kérdését, amely főbb vonalaiban megfelel a rendőrségi törvényben foglaltaknak. 121. § (1) A fegyveres szolgálatot teljesítő katona - amennyiben más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, vagy az nem vezetett eredményre, és a szolgálati feladatának teljesítéséhez feltétlenül szükséges - a jogos védelem és a végszükség esetén kívül is jogosult és köteles fegyvert használni. (2) Az (1) bekezdés alapján fegyverhasználatra sor kerülhet: a) őr-, ügyeleti, futár- vagy más fegyveres szolgálat ellátása során a maga vagy társa, az őrzött (védett) személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát veszélyeztető, bárki részéről elkövetett támadás vagy az őrzött objektumba, lezárt területre történő jogellenes behatolás megakadályozására, b) fogoly őrzésére (kísérésére) irányuló szolgálatban, ha a fogva tartott vagy bárki az őrt megtámadja, c) katonai rendészeti szolgálatban a katona vagy polgári személy részéről a katonai rendészt ért támadás elhárítására, illetőleg a jogszerű intézkedéssel szembeni tettleges ellenállás leküzdésére. (2) Polgári személlyel szemben egyéb kényszerítő eszközt az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő katona abban az esetben alkalmazhat, ha az őt megtámadja vagy szolgálati feladata teljesítésében egyéb módon akadályozza. (5) E törvény alkalmazásában - súlyosságuk sorrendjében - a lőfegyveren kívül kényszerítő eszközök a következők: a) testi kényszer, b) könnygázszóró készülék (spray), c) gumibot, d) bilincs, e) szolgálati kutya. Ügyészség. Széles körű jogosítványokkal felruházott, nem államigazgatási szerv az ügyészség. Az ügyészség a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint nyomozást végeztet és nyomoz; ha a nyomozó hatóság önállóan végez nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket, az ügyészség felügyel arra, hogy azt a törvény rendelkezéseit megtartva végezzék; törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében. Az ügyész kellő időben köteles megtenni a törvényben meghatározott intézkedéseket, ha a Magyar Köztársaság törvényeit bármilyen módon megsértik és a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alkotmányban, törvényben és más jogszabályban vagy az állami irányítás egyéb jogi esz3
közében meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, illetőleg, ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség. A fenti feladatkörök megvalósítása során az ügyész utasíthatja a nyomozó hatóságot, és a büntetésvégrehajtás szervezetét. Az állampolgárokkal szembeni közvetlen fellépést ugyanakkor az ügyészségi törvény nem szabályozza. Köztisztviselők, államigazgatási szervek A közigazgatási hatóságok hatósági jogkörrel rendelkeznek, s ebből következően más személyekkel szemben jogosultak kényszerítő döntések meghozatalára. A döntések fizikai kikényszerítése már nem az azt meghozó hatóság feladatköre, hanem ehhez jogosult igényben venni a rendőrség illetve végrehajtó közreműködését, bírósági eljárás lefolytatását. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól tartalmazza különösen a szemle és a hatósági ellenőrzés megtartása során alkalmazható kényszert. Ha szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság felhívására - a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére - nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság a szemletárgyat szükség esetén a rendőrség közreműködésével lefoglalhatja, és hivatali helyiségébe vagy a hatóság által megjelölt helyre szállíthatja. A szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható. A hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését. A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság az ügyféltől jogszabályban, személyes adatok tekintetében törvényben meghatározott adatok szolgáltatását, iratok bemutatását kérheti, és egyéb tájékoztatást kérhet, vagy helyszíni ellenőrzést tart. Jogszabály időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatási kötelezettséget és folyamatos helyszíni ellenőrzést is elrendelhet. Ágazati szervek kényszerintézkedési lehetőségei A természetvédelmi őrszolgálat A természetvédelmi őrszolgálat hatósági szerv, amely a Nemzeti Park Igazgatóság része, s mint ilyen, természetvédelmi szabálysértési hatósági jogkörrel rendelkezik. A természetvédelmi őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) az igazgatóság működési területén jogosult és köteles: a) a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartását ellenőrizni; b) a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet beleértve a védett természeti értéket és területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni; c) azt a személyt, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket vagy régészeti leletet tart magánál, feltartóztatni, igazoltatni, ruházatát, valamint csomagját átvizsgálni; d) azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték vagy régészeti lelet van - a közlekedésrendészeti szabályok betartásával - feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni; e) a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető, valamint régészeti örökséget károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett természeti értéket, régészeti leletet, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt visszatartani; f) a természet, valamint a régészeti örökség védelmével összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható, vagy az intézkedésének ellenszegülő személyt
4
elfogni, ruházatát átvizsgálni, valamint a rendőr megérkezéséig visszatartani, vagy a legközelebbi rendőri szervhez előállítani; g) jogszerű intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére kényszerítő eszközt alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől fegyvert, élet kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és az illetékes rendőri szervnek átadni; h) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni. A természetvédelmi őr szolgálati maroklőfegyver tartására jogosult, amelyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet. Kényszerítő eszközök alkalmazása tekintetében jogosult: a) testi erővel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést, illetve pórázon vagy anélkül, szájkosárral ellátott szolgálati kutyát, b) az (1) bekezdés b) pontja szerint visszatartott személy szökésének megakadályozására bilincset, c) a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetve pórázon vezetett szájkosár nélküli szolgálati kutyát alkalmazni. Önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat 14. § (1) Az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruhával ellátott hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles: a) a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó előírások betartását ellenőrizni; b) a helyi jelentőségű védett természeti területet veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni; c) a helyi jelentőségű védett természeti területen károsító vagy veszélyeztető cselekmény elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személytől a területről származó és jogellenesen szerzett védett természeti értéket, illetve az elkövetéshez használt eszközt elvenni, és azt a lefoglalásra, illetőleg elkobzásra jogosult hatóságnak átadni; d) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni. (2) Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézkedéseivel szembeni ellenszegülés leküzdésére testi kényszert vagy a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat. Polgári természetőrök Az igazgatóságok, önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök segíthetik. A polgári természetőr az igazolványában meghatározott területen jogosult a) védett természeti területekre belépni; b) szolgálati jelvényt és igazolványt használni; c) természeti értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt figyelmeztetni a jogellenességre, illetve annak jogkövetkezményeire, valamint távozásra felszólítani; d) a védett természeti területekről, értékekről, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekről tájékoztatást adni. A polgári természetőrökre vonatkozó részletes szabályokat a 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet állapítja meg. Erdészeti szakszemélyzet 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről szabályozza az erdészeti szakszemélyzet kérdéseit, amely azonban hatósági jogkörrel nem rendelkezik, így kényszerintézkedések tekintetében is korlátozott jogokkal bír. 87. § Az erdészeti szakszemélyzet e feladatokat ellátó tagja az erdészeti hatóság előtt esküt tesz. Az eskü letételét követően az erdészeti hatóság az erdészeti szakszemélyzet tagját nyilvántartásba veszi, részére szolgálati igazolványt és azzal azonos sorszámú jelvényt, valamint hitelesített szolgálati naplót ad át. 5
88. § Az erdészeti szakszemélyzet tagját e tevékenységének gyakorlása során megilleti a Büntető Törvénykönyv 230. §-ának c) pontjában meghatározott közfeladatot ellátó polgári őrként a Büntető Törvénykönyv 229. §-a szerinti büntetőjogi védelem. 89. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet tagja - az erdőgazdálkodó megbízása alapján - jogosult az erdő őrzésével, valamint az erdészeti termékek származásának ellenőrzésével összefüggő feladatok ellátására. 91. § Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja szolgálati területén, amennyiben egyébként megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek, jogosult egyenruhát, valamint szolgálati lőfegyvert viselni. Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy az erdőtörvény 2004. évi módosítása jelentősen lecsökkentette a szakszemélyzet jogát kényszerintézkedések alkalmazása tekintetében. A korábban hatályos szöveg a fentiekkel ellentétben az alábbi volt: 91. § Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagjának szolgálati területén, amennyiben egyébként megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek, jogosult a) azt a személyt, aki az erdőterületen tartózkodik és az erdő védelmére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenység és a tulajdon biztonságát veszélyezteti, személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és az erdőterület elhagyására felszólítani; b) az erdőterületen tartózkodó személyt a birtokában lévő vagy az általa szállított, erdőgazdálkodásból vagy erdészeti szállításból eredő erdészeti termék származásának igazolására felszólítani, igazolás hiányában pedig a terméket - elismervény ellenében - visszatartani; c) szabálysértés vagy bűncselekmény alapos gyanúja esetén a személyt személyazonosságának igazolására felszólítani, illetőleg a személyazonosság megállapítását követően az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezni; d) egyenruhát, valamint szál és marok szolgálati lőfegyvert viselni; e) a vagyonőröket a külön jogszabály alapján egyébként megillető intézkedések megtételére.
Jelenleg a 1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szabályozza az erdészeti szakszemélyzet jogosultságát kényszerítő eszközök tekintetében:26. § A 24-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre, hivatásos vadászra, valamint a halászati őrre. A mezei őrszolgálat, hegyőr 16. § (1) A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat, a védett természeti területet és értéket - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre. (2) A hegyközség által létesített hegyőrségre és a hegyőrre - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a mezei őrszolgálatra és a mezőőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A vegyes minősítésű területeken (természetvédelmi terület, erdő, mezőgazdasági terület, halastó stb.) a mező-, hegy-, halászati őrök, hivatásos vadászok és az erdészeti szakszemélyzet az egymás hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával is megbízhatók. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőőrt az előírt vizsga és eskü letétele után nyilvántartásba veszi, számára szolgálati igazolványt és szolgálati naplót ad ki. (3) A mezőőr sörétes vadászlőfegyverrel, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackkal, valamint formaruhával való ellátásáról a fenntartó gondoskodik. 23. § (1) A mezőőr a működési területén jogosult és köteles: a) az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani; b) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni; c) azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni; 6
d) a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a legközelebbi rendőri szervnek átadni; e) a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni. (2) A mezőőr együttműködik a rendőrséggel. 24. § (1) A mezőőr a feladatának ellátása során az intézkedéseinek ellenszegülő személlyel szemben testi kényszert, és ha ez nem vezet eredményre, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat. Hivatásos vadász 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 51. § (1) A hivatásos vadász a vadászati hatóság előtt a miniszter által rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskü letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi, részére azonos sorszámú szolgálati igazolványt és jelvényt és hitelesített szolgálati naplót ad át. 53. § (1) A hivatásos vadász a vadászati jog szakszerű gyakorlásának, illetőleg hasznosításának biztosítása érdekében: a) szakmailag elősegíti a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglalt előírások teljesítését; b) ellátja a vadállomány és élőhelyének védelmével kapcsolatos szakfeladatokat; c) közreműködik a vadászat rendjének, valamint a vadászetikai szabályok megtartásában; d) köteles az a)-c) pontokkal kapcsolatos megállapításait, intézkedéseit a szolgálati naplóban rögzíteni. (2) A vadászati hatóság - kérelemre vagy hivatalból - legfeljebb egy évre bevonhatja a hivatásos vadász szolgálati igazolványát, jelvényét és szolgálati naplóját, ha a hivatásos vadász az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi. 54. § (1) A hivatásos vadász - amennyiben megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek a vadászatra jogosult megbízása alapján, a vad, valamint élőhelyének védelme érdekében a vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt magánutakon jogosult, illetve köteles: a) azt a személyt, aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt veszélyezteti, személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására, illetőleg a vadászterület elhagyására felszólítani; b) a vadászterületen vagy annak közvetlen közelében tartózkodó személyt a birtokában levő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea birtoklása jogosultságának igazolására felszólítani, igazolás hiányában pedig a terméket elismervény ellenében visszatartani; c) vadvédelmi bírság fizetésének alapjául szolgáló cselekmény alapos gyanúja esetén a személyt a személyazonosságának igazolására felszólítani, a járművet átvizsgálni, az elkövetésül használt eszközöket - ideértve a járművet is - elismervény ellenében visszatartani, továbbá a hatáskörrel rendelkező hatóságnál eljárást kezdeményezni. (3) A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint - a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - szolgálati vadász- és maroklőfegyver-, továbbá könnygázszóró használatára jogosult. A hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét - a jogos önvédelmen túl - csak a sebzett szarvas, dám, muflon, őz és a vaddisznó elejtésére használhatja. A hivatásos vadász nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet is használhat. (4) A hivatásos vadász feladatának ellátása alkalmával köteles ruházatán a szolgálati jelvényt viselni, továbbá az erre irányuló külön felhívás nélkül a szolgálati igazolvánnyal magát igazolni. 55. § A feladatát ellátó, e törvény szerint alkalmazott hivatásos vadászt a Büntető Törvénykönyv 230. §-ának c) pontjában meghatározott, közfeladatokat ellátó polgári őrt a Büntető Törvénykönyv 229. §-a szerinti büntetőjogi védelem illeti meg.
7
Fegyveres biztonsági őrség 3. § (1) Fegyveres biztonsági őrség az e törvényben és a végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott őrzési feladatokat ellátó, szolgálati fegyverrel és más kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott biztonsági szervezet, amelynek tagjai a létesítő, illetőleg a működtető állami, önkormányzati vagy egyéb intézménnyel, gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban állnak. 8. § (1) A fegyveres biztonsági őröket formaruhával és szolgálati jelvénnyel kell ellátni. (3) A fegyveres biztonsági őrt az őrség működési területén, szolgálati úton, szállítmánykísérés során szolgálati igazolványa és jelvénye igazolja. A formaruhán fegyveres biztonsági őr felirat helyezhető el. A munkáltatói hovatartozás a ruházat karrészén jelezhető. 10. § (1) A fegyveres biztonsági őr szolgálatának jogszerű teljesítése során jogosult és köteles: a) a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani és igazoltatni; b) az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartani, tőle a támadásra és testi sértésre alkalmas eszközöket elvenni, ennek érdekében ruházatát, csomagját átvizsgálni. (2) A fegyveres biztonsági őr a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben az arányosság követelményének betartásával: a) testi erővel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést, illetve pórázon vagy anélkül, szájkosárral ellátott szolgálati kutyát, b) az (1) bekezdés b) pontja szerint visszatartott személy szökésének megakadályozására bilincset, c) a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, illetve pórázon vezetett szájkosár nélküli szolgálati kutyát, d) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenység, létesítmény, szállítmány ellen fegyveresen vagy felfegyverkezve intézett támadás elhárítására szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát vagy lőfegyvert alkalmazhat, illetve használhat. Polgárőrség 2006. évi LII. törvény a polgárőrségről A polgárőrség és a polgárőrök tevékenységük ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt nem alkalmazhatnak. A polgárőr által tevékenysége során viselt formaruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas. A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat, illetve gépjárművén csak a polgárőrség feliratot helyezheti el. A polgárőr tevékenysége során nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, és nem viselhet lőfegyvert. A polgárőr tevékenysége során megkülönböztető mellényt köteles viselni, amely jól látható Polgárőrség felirattal van ellátva. A polgárőr tevékenysége során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt visszatartani. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.
8
Összefoglalás kényszerítő eszköz figyelmeztet
igazoltat
viszszatart
testi kényszer
bilinc s
vegyi eszköz
gumibot
kutya
maroklőfegyver
fegyverhasználat
rendőr, határőr
●
●
●
●
●
●
●
●
●
●
katona
●
●
●
●
●
●
●
●
●
●
természetvédelmi őr önkormányzati term.védelmi őr polgári természetőr erdészeti szakszemélyzet hivatásos vadász
●
●
●
●
●
●
-
●
●
-
●
●
●
●
-
●
-
-
-
-
●
-
-
-
-
-
-
-
-
-
●
●
x
●
-
●
-
-
●
-
●
●
-
-
●
-
-
●
-
halőr
●
●
eszközt x
●
-
●
-
-
-
-
mezei őrszolgálat fegyveres biztonsági őr polgárőr
●
●
x
●
-
●
-
-
sörétes
-
●
●
●
●
●
●
●
●
+
+
●
-
-
-
-
-
-
-
-
-
állampolgár
●
-
--
-
-
-
-
-
-
-
+ állam v lakosság szempontjából kiemelkedően fontos esetben Aki szolgálati fegyverrel rendelkezik, de fegyverhasználatra nem jogosult, az a fegyvert csak önvédelmi célból használhatja. x A jogszabály szerint a mozgásszabadság korlátozása nem oly módon valósul meg, hogy a jogosított személy visszatart, hanem a rendőrséghez bekísér.
9
Jogszabálylista 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről 1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről 2006. évi LII. törvény a polgárőrségről
10
