KALANDOZÁSOK A ZEMPLÉNBEN

KALANDOZÁSOK A ZEMPLÉNBEN Erdei iskolai projekt 2010.

Németh László Általános iskola, ami és óvoda Bocskaikert

Készítette: Pásti

Kollár Erzsébet csaba

Kiss Tibor

TARTALOM 1

I.1. A Németh László Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda bemutatása ………………………………………… 4. II.A témaválasztás indokoltsága, megalapozottsága, kapcsolódása az intézmény nevelési, pedagógiai programjához, tevékenységéhez……… 4. 1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból………………. 4. 2. Belső erőforrások……………………………………………………… 5. III. Erdei iskola…………………………………………………………… 6. IV. 1. Az erdei iskola céljai…………………………………………………… 6. 2. Fejlesztendő területek……………………………………………… …. 7. 3. Tantárgyi vonatkozások……………………………………………….. 8. 4. Az erdei iskolai és a hagyományos tantermi tanítás közötti különbségek……………………………………………………………….. 8. 5. Az erdei iskola tervezésénél figyelembe kellett venni az alábbi szempontokat……………………………………………………………… . 9. V. Az erdei iskolai szervező munkánál, a projekt tervezésénél az alábbi pedagógiai elveket vettük figyelembe……………………………………. 10. VI. Produktumok…………………………………………………………. 11. VII. Értékelés, cél…………………………………………………………. 12. VIII. Erőforrások 1. A szülők, társadalmi környezet bevonása……………………………12. 2. Keretek erőforrások………………………………………………….. 12. IX. Sikerkritériumok………………………………………………………13. X. 1. Szaktárgyi célok………………………………………………………13. 2. Tanórán kívüli célok………………………………………………… 14. XI. Innováció újdonságértéke……………………………………………. 14. XII. Innováció várható hasznossága……………………………………… 14. XIII. Milyen intézményeknek ajánlott az innováció alkalmazása……… 15.

2

I. 1. A Németh László Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda bemutatása

Intézményünk a Debrecentől mintegy 15 kilométerre északra fekvő településen, Bocskaikertben található. A közel 3000 lakosú község 1993-ban vált önállóvá és fejlődése azóta is töretlen. Az egykori szőlőskertből kialakult település nyugalma már régen is vonzerő volt: Gulyás Pál, Móricz Zsigmond, Dienes János egyaránt szívesen látogatott el a tiszta levegőjű, felüdülést kínáló „Bocskay-kertbe” akárcsak Németh László, aki műveiben szívesen emlékszik vissza az itt eltöltött időszakra. Nem véletlen tehát, hogy iskolánk felvette nagy írónk nevét. Míg az önállóvá válás előtt csak alsó tagozatosok tanulhattak a településen, 1997. óta egy új, háromszintes épület várja nyolc évfolyamon azt a közel 300 gyerekeket, akik ma már nemcsak helyből, hanem a szomszédos településekről is érkeznek tanulni. Miért is olyan népszerű az iskolánk? A szép környezet, az erdő közelsége, a gondozott kert csak a külcsín. A kompetencia alapú oktatás, a számos tanórán kívüli tevékenység, a művészeti képzés, a mindennapos testedzés lehetősége egyaránt biztosítéka annak, hogy a tanulók szívesen járjanak a teljesen akadálymentesített Németh László Általános Iskolába, amely ma már a település óvodájával együtt alkot közös intézményt. A jó hangú gyerekek az énekkart erősítik és komoly érdemeket szereznek az iskolai és települési ünnepségeken.

De emelik a

rendezvények színvonalát a néptánc-, képzőművészet-, klarinét-, furulya-, zongora-, szolfézsés citera szakokon tanulók is: közreműködésük önmagában is garancia a magas színvonalra. A sportolni vágyó diákok talajtornára, fiú- és lányfocira is járhatnak, de van lehetőség kosárlabdára, kung-fura és gyógytornára is. Az iskola tornaterme és a nemrégiben átadott udvari sportpálya is ideális helyszíne a mozgásos tevékenységeknek. A differenciált képességfejlesztés, a felzárkóztató, felvételi előkészítő és tehetséggondozó foglalkozások több tantárgyból is segítséget nyújtanak a tanulóknak. Az iskolai könyvtár az önművelésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének biztosít helyet. Különös fontossággal bír intézményünkben a környezeti nevelés, olyannyira, hogy elnyertük a megtisztelő Ökoiskola címet is. Az érdeklődő gyerekek madarász suli foglalkozásokon és ökológia szakkörben további ismereteket is szerezhetnek környezetünkről. Iskolánkban minden tanuló találhat számára érdekes és hasznos elfoglaltságot. Az egyre növekvő tanulólétszám miatt azonban már az iskola bővítésére is szükség van, ami idén pályázati támogatással valósulhat meg. A következő tanévet már új szárnnyal kibővített, korszerű informatikateremmel, előadóval és színházteremmel felszerelt épületben kezdhetik meg tanulóink. 3

I. 2. Az innovációt kidolgozó fejlesztő bemutatása Az innováció kidolgozója Kollár Erzsébet földrajz-rajz szakos tanár. 29 éve tanítom az általános iskolai korosztályt, de van tapasztalatom az alsó tagozat és gimnázium tanulóinak tanításában is. Az erdei iskolai projekt megvalósításában nagy szeretettel vettem részt, hiszen a természetszeretetem, szakmai tudásom, tapasztalatom a természetismeret és földrajz tanításának mindennapjait is áthatja. Igyekszem átadni a tanulóknak azt a motivációt, amely segít abban, hogy hazájuk természeti szépségei, a táj értékei, az ott élő emberek életének értékei, problémái iránt érdeklődjenek. Igazán sokrétű és izgalmas feladat volt számomra, hogy a gyerekek bevonásával értékes, természet közeli, gyakorlatias, izgalmas, rendhagyó tanítási-tanulási módszerekben gazdag erdei iskolát szervezzünk. A tanulók számára, kollegáim számára is egyértelmű volt a helyszín és témakörök választása. Előzménye az ÖKO iskolai hagyományaink voltak. Iskolánkban Madarász Suli, Ökológiai szakkör is működik, melyet az innováció készítésében segítő Pásti Csaba kollegám tart. A szakkörös tanulókkal a Szitakötő-programban is részt veszünk, idén pedig csatlakoztunk a nemzetközi Beagleprojekthez. Az iskolai környezeti nevelést minden kollegám fontosnak tartja, saját munkájával segíti.

II. A témaválasztás indokoltsága, megalapozottsága, kapcsolódása az intézmény nevelési, pedagógiai programjához, tevékenységéhez.

1.

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére.

4

2.

Belső erőforrások

Humán erőforrások Iskolavezetőség

Feladat, szerepkör

Erősségek

Támogatja a környezeti nevelési

Hiteles személyiségek a

programot, az erdei iskola

pedagógusok és a tanulók számára.

szervezését.

Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Anyagi forrásokat teremt. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok

Környezeti nevelési munkacsoport

Kidolgozzák és a tantárgyakba

Valamennyis szakos belátja, hogy

beépítve tanítják az egyes

minden tanár feladata a környezeti

környezeti tartalmakat.

nevelés.

Elkészíti a pedagógiai programnak

Lehetőséget ad a különböző

megfelelően az éves tervet.

szakmacsoportok programjainak

Elkészíti az erdei iskolai projektet.

összehangolására.

Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Osztályfőnöki közösség

Évfolyamokra lebontva foglalkozik

Lehetőség van az aktualitások

az egészségneveléshez kötődő

azonnali megbeszélésre.

környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. DÖK segítő tanár

Erősítik a környezeti nevelés

Napi kapcsolat a diákokkal.

területeinek tevékenységét.

Iskolaorvos

Előadásokat tart az egészséges

Szakmai kompetencia, személyes

életmódról, a környezeti

ráhatás.

ártalmakról.

5

Diákok

Szülők

A tervezett éves programban

A helyi értékek felkutatása,

sokoldalúan vesznek részt.

partnerség a felnőtt résztvevőkkel.

Külső erőforrások felkutatása.

Tevékeny részvétel a

Tanulók felszerelésének,

programokban.

ruházatának biztosítása.

III. ERDEI ISKOLA Az erdei iskola helyszíne: Pusztafalu – Öreg Bence Turistaház Részt vevők köre: 4., 5.a, 5.b, 7. osztályos tanulók, összesen 90 fő és 8 fő kísérő tanár. Kísérők: Orbánné Horváth Éva szakmai vezető, tanítónő Győriné Harangi Zsuzsanna tanítónő, igazgató-helyettes Kollár Erzsébet földrajz-rajz szakos tanár Gorzsás Attila informatika-fizika szakos tanár Pásti Csaba tanító, és egyetemet végzett környezetvédelmi szakon Fási Ágnes tanító és egyetemet végzett magyar szakon Tóth Julianna angol szakos tanár Kiss Tibor tanító Időpont: 2010. május 4-10. ( 5 nap, 4 éjszaka )

IV. 1. Az erdei iskola céljai: 1. Környezeti nevelés: A természetes környezet és a hozzá kapcsolódó emberi tevékenység megismerése, a tanulók környezettudatos magatartásának pozitív irányú befolyásolása a cél. Környezetvédelem feladatainak fontossága, a problémák feltárása, megfigyelése hozzátartozik a programhoz. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók ne veszítsék el a kapcsolatukat a földdel, az évszakok változásával, az élővilág szépségével, titokzatosságával, a természet ritmusával. Feladatunk, hogy a környezeti nevelés pedagógiai programjában is megfogalmazott céljainak, feladatainak, módszereinek megfelelően és az eddig elért eredményeket is hasznosítva a természet kalandos felfedezése. 2. Testi-lelki egészség: Az egészséges életmód sok részlete bekerül az erdei iskola programjába (mozgás, sportolás, helyes táplálkozás, szellemi tevékenységek, stb.). 6

Az öt nap mindegyikébe beépül a testmozgás valamilyen formája. A mi alföldön élő tanítványaink számára a legnagyobb élmény a hegységben való túrázás. De a kerékpározás, a focizás, a kosárlabdázás, a reggeli zenés tornák egyaránt fontos szerepet játszottak a napi programokban. 3. Hon – és Népismeret: A szülőföldhöz fűződő érzelmi kötődés, a hazaszeretet erősítése fontos feladatunk. Az adott táj népi építészeti emlékei, hagyományai, az ott élő emberekkel való beszélgetés fontos része az erdei iskolának. Lássák meg, érezzék, hogy Magyarország gyönyörű! Elsősorban hazánk megismerése legyen az elsődleges cél és csak ezután a külföld. 4. Kommunikáció: Tanulók a megfigyeléseikről tudjanak írásban és szóban valamint képi úton beszámolni. Tudjanak kommunikálni az adott helyen élő, a csoportot segítő emberekkel. A különleges élethelyzet, az együtt töltött napok, esték, éjszakák alkalmasak a tanulók egymás közötti, a tanulók és a tanárok közötti kapcsolat megerősítésére, barátságok kötésére, konfliktushelyzetek megoldásához. 5. Tanulás: A gyerekek tapasztalják meg és gyakorolják az ismeretszerzésnek a különböző, az iskolától eltérő módjait. A tanulók teljesítményképes tudásra tegyenek szert. Tudjanak információkat gyűjteni adott feladathoz, problémához, az információkat tudják elemezni, tudjanak következtetéseket levonni. Képesek legyenek tudományos és hétköznapi életet érintő problémák felismerésére és megfogalmazására. 6. Gyakorlati képességek fejlesztése: Az érzék-szervek fejlesztése (hallás, tapintás, látás, szaglás), megfigyelőképesség fejlesztése, kreativitás (rajzok készítése) a kiemelt képességfejlesztése az erdei iskolai hétnek. 7. Attitűdformálás: A természet iránti felelősségteljes magatartás megfigyelése, megtapasztalása, az állatok és növények iránti érzékenység fejlesztése, a földrajzi környezet megfigyelése, a természet szépségeinek észrevétele, a személyiségfejlesztés, a pozitív életszemlélet kialakítása fontos feladat. A gyerek a maga korának megfelelően, később pedig felnőttként önállóan, tudatosan cselekedni képes, felelős ember legyen.

IV.2. Fejlesztendő területek: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k. l.

Problémamegoldó gondolkodás, Megfigyelő képesség, Kommunikáció képesség, Szociális kompetenciák, Matematikai kompetenciák, Természetismereti kompetencia, Művészeti kifejező készségek, Állóképesség fejlesztés, Információszerzés és kezelés képessége, Kreativitás, Praktikus (gyakorlati) intelligencia, Érzelmi intelligencia, 7

IV. 3. Tantárgyi vonatkozások: • • • • • • • • • • •

Természetismeret; (erdő és a víz életközössége), Földrajz; (Zempléni-hegység kialakulása, kőzetek, bányászat), Rajz (vázlatkészítés, alaprajzok, tanulmányrajzok), Műalkotások elemzése; (a középkor várépítészete, eklektika, romantika stílusjegyei), Fizika; (út, idő, sebesség kiszámítása, mágnesesség-iránytű), Matematika;(arány, arányosság, százalékszámítás, hasonlóság, táblázatok, grafikonok), Testnevelés; (szabadidős sporttevékenységek: kerékpározás, futás, túrázás, labdajátékok, gimnasztika, állóképesség-fejlesztés), Ének; (daltanulás, ismert dalok éneklése), Egészségtan; (egészséges életmód: egészséges táplálkozás, mozgás, tisztálkodás szerepe, elsősegélynyújtás), Történelem; (a Füzéri vár története - középkor), Informatika (Információgyűjtés (Füzéri várról). Prezentációkészítés.

IV.

4. Az erdei iskolai és a hagyományos tantermi tanítás közötti különbségek:

Szem előtt kellett tartanunk a hagyományos tanóra és az erdei iskola projekt közötti alapvető különbségeket: •

A tantárgyak tanítása során általában elsődleges és adott az elsajátítandó tananyag. A fogalmak bővülését és mélyülését a tananyag egymásra épülése biztosítja, ezért a tananyag tantervi szerkezete a tanulás folyamatát is strukturálja. A környezethez illeszkedő oktatás során a megismerési folyamat az élet természetes komplexitásához igazodik. A tanulás szerves részévé válik a környezet és az ember kapcsolatának megértése. A környezet tulajdonságainak, jelenségeinek, folyamatainak felismerése és értelmezése, problémáinak feltárása és az értékekhez való viszonyulás egyaránt igényli új ismeretek megszerzését és a meglévők új helyzetben való felhasználását. A helyszín által felkínáltak közül a tanuló maga választhatja ki a tananyagot saját érdeklődése alapján.

•

Míg az egyes tantárgyak tanulása az adott tudományág sajátos logikája szerint építkezik, s ennek elsajátítása nélkülözhetetlen a megértéshez, addig a környezetadekvát tanulás során a megismerés rendszerét a tanulónak magának kell létrehoznia.

•

A tanórák során folyó ismeretszerzés elsősorban a valóság elemző, analitikus megismerésére alapoz. Az erdei iskolában a tananyagként kínálkozó valóság összetettsége viszont jó lehetőséget kínál az egészleges, holisztikus megismerés számára is.

8

•

A tantárgyak egy tudományhoz, műveltségi területhez kötődőek. Az erdei iskolai tanulási tartalmak a környezet és az élet összetettségére, természetes integráltságára épülnek.

•

Az egyes tantárgyak inkább a konvergens, míg az erdei iskolában a környezet adottságaira építő tanulási helyzetek elsősorban a divergens gondolkodást fejlesztik.

•

A tantárgyak tananyagának elsajátítása jellemzően tankönyvhöz, taneszközhöz kapcsolódik, az erdei iskolában a tanulást a közvetlen, természetes megismerés eszközeinek használata és technikáinak elsajátítása szervezi.

•

Az erdei iskola élménypedagógiai szemléletet kíván. Azaz a megtanult tananyagnál fontosabb a tanulás folyamatában, mint élményhelyzetben való konstruktív részvétel.

•

A tantárgyi tanulás jobbára individuális tevékenység, az erdei iskolai program elsősorban a közösségi, szociális tanuláshoz nyújt színteret.

•

Az erdei iskola helyszíne, egyszerre értelmezhető valóságos és szimbolikus környezetként. Igen kedvez mindez a dramatikus formák, a drámapedagógiai eszközök alkalmazásának.

•

A tanulási helyzetek, a közösségi tevékenységek és a szabadidő nem válik el élesen az erdei iskolában.

IV. 5. Az erdei iskola tervezésénél figyelembe kellett venni az alábbi szempontokat: •

•

•

Az ott alkalmazandó tanulási képességeket előzetesen ki kell alakítanunk. Eredménytelenné teheti a munkát, ha a tanulók ott találkoznak először az együttműködő tanulás formáival, ha elvárnánk tőlük, noha még sohasem gyakorolhatták az önálló ismeretszerzést, ha nehezen kommunikálnak egymással és idegenekkel, ha nincsenek birtokában a megszerzett tudás rögzítésének és rendszerezésének képességével. Az erdei iskola tehát egy hosszabb fejlesztő folyamat egyik eleme, ezért kell - az iskola pedagógia alapelveinek megfelelően megszervezéséről a nevelőtestületnek döntenie. Az erdei iskolában helyi tantervben előírt követelmények megvalósítása folyik: a környezettel kapcsolatos képességeket, készségeket alakítjuk, fejlesztjük; a sajátos, helyben megtervezett tananyag elsajátítását segítjük, ezért e programnak illeszkednie kell az egyes tantárgyak helyi tanterveiben megfogalmazottakhoz is. A terepi program tehát egy hosszabb folyamatnak egyetlen - kétség kívül meghatározó - eleme. Az erdei iskola egy hetének történéseit azonban gondos előkészítő, ismereteket, készségeket alapozó szakasznak kell megelőznie, s a hazatérés után is biztosítanunk szükséges a másodlagos rögzítés, a tanult ismeretek alkalmazásának lehetőségét, s az egész program átfogó értékelését. Az erdei iskolai tanulás során választott módszereknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy a tanulók egyre nagyobb biztonsággal, egyre erősebb tanulási késztetéssel legyenek képesek az önálló megismerésre. Minél több tapasztalatuk van a terepi, környezethez illeszkedő tanulásban, annál bátrabban választhatunk nagyobb tanulói önállóságot, tanulói aktivitást kívánó módszereket, s tehetjük lehetővé a tanulók beavatkozását saját tanulási helyzeteik kiválasztásába, megtervezésébe. Az erdei iskolában általában hatékonyabb egy-egy téma minél sokoldalúbb körüljárása, s a lehető legmélyebb feldolgozása, mint sok-sok ismeret halmozása, óránként, naponként új, meg új érdekességek felkínálása. 9

•

Az erdei iskola e különös, nagyon is életszerű megismerésnél, tanulásnál is többet jelent. Olyan együttes élménnyé kell alakulnia, mely kedvezően befolyásolja mind a környezethez, mind az egymáshoz való viszonyunkat. Tanulót, pedagógust egyaránt kimozdít hagyományos "iskolás szerepéből. Az új helyzetekben pedig sajátmagunk és társaink képességeivel, tulajdonságaival is folyamatosan szembesülünk.

A tantestület úgy gondolja, hogy minden pedagógusnak különös örömet jelent, ha tanítványai motiváltsága megnő a megismerés, a tanulás iránt, ha érdeklődésük fellángol, ha tevékenyekké, alkotó-késszé válnak. A felkeltett kíváncsiság táplálta érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő, felfedező magatartás mintha kicserélné a hagyományos tanórán olykor csak unottan gubbasztó gyerekeket. Fellélegzünk mi pedagógusok is, hogy kiszabadulhatunk a háromnegyed órányira kiporciózott tanórák ketrecéből. A téma feldolgozására nem csengőtől csengőig van módunk, hanem az érdeklődés felébredésétől kifáradásáig. Ugyanígy szembesülünk azzal is, hogy a helyszín, a terepen való tanulás demokratizálja tanításunk térszervezését is. Szinte önmaguktól jönnek létre a vizsgálódó csoportok, gyakrabban formálunk köröket az egy irányba tekintő padsorok helyett. Nemcsak tanár és diák párbeszédeire épül már a tevékenység, hanem természetessé válik a tanulók egymás közötti kommunikációja is.

V. Az erdei iskolai szervező munkánál, a projekt tervezésénél az alábbi pedagógiai elveket vettük figyelembe:  Nagyon fontos, hogy a gyerekek a problémákkal közvetlenül találkozhatnak, "saját bőrükön tapasztalhatják meg azokat. Ez nemritkán egészen más érzelmeket gerjeszt, más erkölcsi felismerésekhez vezet, mint a tankönyvi szöveg megértése. A környezet kínálta értékek személyes élményű befogadása teheti igazán örömtelivé a megismerés folyamatát.  A pedagógusoktól igen előrelátó tervező és szervező munkát kíván az erdei iskola, hiszen számos bizonytalan elemmel kell számolnunk. Változhat a tananyag, mivel azt a tanulók érdeklődésük szerint alakíthatják, megválaszthatják, sőt az időjárás is közbeszólhat a már jól megtervezett programokba.  A hagyományos óravezetésnél bizonytalanabb a megismerés algoritmusának kialakítása is, mert a valóságos tanulási helyzetek csak a helyszínen tisztázódnak. Tapasztaljuk, - tanítsunk bármely tantárgyat - hogy terepen más módszereket kell alkalmaznunk, mint amelyeket eredményesen használtunk az osztályteremben. Jó, hogy éppen azok a tanulási formák válnak be, amelyek nagyobb tanulói önállóságot, egyéni, páros és csoportos megismerő és alkotó helyzetekben való részvételt kívánnak.  Tanítványaink számára az új helyzet, a "tiszta lappal indulás lehetősége a képességeknek megfelelő feladatok kiválasztása javíthat a tanulási kudarccal bajlódó gyerekek önértékelésén. Örömteli megismerő helyzeteket biztosíthatunk részükre is. Ugyanígy segíthet a beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekeken az, hogy olyan tevékenységek is kínálkozhatnak számukra, amelyben megmutathatják azokat a jó képességeiket, személyiségük értékeit, amelyekre az iskolai mindennapok során nem volt módjuk. Hamar kiderül, hogy ki a segítőkész, a rendszerető, fegyelmezett, szorgalmas, a társaiért tenni akaró ember, s a "jótanuló” nimbuszát is megtépázhatja, 10









ha kiderül róla, hogy nem szeret tisztálkodni, hogy tesze-tosza vagy éppen lusta részt venni a számos önkiszolgáló munkában. Az együttműködést nemcsak a tanulóktól várjuk el, hanem a programot tervező, szervező csapattól is. Az egymás szándékainak és lehetőségeinek kölcsönös ismerete lehet az alapja mind a szolgáltatás, mind a program megvalósítása minőségének. Ez a minőség, s annak szigorú és következetes biztosítása pedig az eredményesség és az erdei iskolák szakmai fejlődésének záloga. Az erdei iskola célja: a valóság megismerésének módját a valóságos környezet megtapasztalásával megtanítani. A választott helyszín, annak természeti, ember által létrehozott, sőt metaforikus környezete tehát pedagógiai eszközzé válik az erdei iskolát vezető pedagógus számára. A környezet ugyanis egyrészről a megismernivalót, a tananyagot adja, másrészről viszont a helyszín jellege, problémái, értékei, "dramatikus terei, az ottlét hangulata a tanulás élményét kínálja. Nehéz pedagógiai vállalkozás az erdei iskola, amely a tanév egészére kihat, amely a helyi tantervi dokumentumok, az alkalmazott tanítási és értékelési módszerek, a tanulásszervezési szokások újra gondolására készteti a nevelőközösségeket. A természetben való létezést erdei iskolává nem a hely, nem is a feldolgozandó ismeretek, hanem a tanulás módja, szervezési formája, végső soron tehát a pedagógus tanulásirányító munkája teszi. Noha a választott helyszín fontos, a tevékenységet meghatározó tényező, ám nem pusztán attól válik erdei iskolává programunk, hogy ott tanulunk. Az országjárástól, a tanulmányi kirándulásoktól, terepgyakorlatoktól az erdei iskolát az különbözteti meg igazán, hogy a megismerés folyamatát a tanulók érdeklődéséhez, cselekvőkészségéhez, aktivitásához igazítja, s az a természeti, az alkotott és a szociokulturális környezet összetett valóságára épül. Tanítványainknak nem egyszerűen bemutatjuk a környezetet, hanem öntevékeny felfedezésre alkalmas tanulási helyzetekbe hívjuk őket. Az együttműködést nemcsak a tanulóktól várjuk el, hanem a programot tervező, szervező csapattól is. Az egymás szándékainak és lehetőségeinek kölcsönös ismerete lehet az alapja mind az erdei iskola szolgáltatás, mind a program megvalósítása minőségének. Az erdei iskola, mint összetett projekt természetesebbé, életszerűbbé teszi mind a tanulók, mind a pedagógusok tanításhoz, tanuláshoz való viszonyát. "Égre nyíló tantermekbe hívja a gyerekeket.

VI. Produktumok:        

Projekt napló (tanulói) Fényképek, Plakátok, Rajzok (térképvázlatok, alaprajzok, tanulmányrajzok stb.), Feladatlapok, Leírás készítése (pl. 7. o Füzéri vár története). Prezentáció készítése az erdei iskoláról. Film készítése az erdei iskolai programokról, élményekről.

11

VII. Értékelés, cél:       

Egyéni és kiscsoportos önértékelés, Egyéni és kiscsoportban vállalt önálló feladatok értékelése, Az egyéni haladás, fejlődés értékelése, Az egész projekt haladásának folyamatos, közös értékelése, Értékelések az egyes programrészek lezárásakor, Záró produktum értékelése (Prezentáció az erdei iskolai eseményekről, film, napló és a saját dossziéban gyűjtött feladatlapok, rajzok) A projekt befejezésekor aktuális záró értékelés.

VIII. 1. A szülők, társadalmi környezet bevonása: A szülők biztosítják gyermekeik számára a kiránduláshoz szükséges tárgyi eszközöket (felszereléseket, ruházatot, ágyneműt). Pusztafalu helytörténetéről ismeretszerzés a helyi lakosoktól. Szolgáltatások igénybevétele az itt élők segítségével (étkezés, szekerezés, vásárlási lehetőség, idegenvezetés).

2. Keretek erőforrások:  Pályázatból nyert támogatás (TÁMOP 3.1.4).  Humán erőforrás (8 pedagógus + helyi szakemberek).  A Németh László Ált. Isk., AMI és Óvoda által biztosított szükséges eszközök. o Munkanapló, o Rajzlapok, kartonok, rajztáblák, ragasztó, filc, íróeszközök, o Könyvek: Növényhatározó, Állatismeret, térkép, stb., o Távcsövek, nagyítók, tájolók, fényképezőgép, videó kamera, mikroszkóp, o Zseblámpa, zsinór, mérőszalag, o Sporteszközök.

Iskolánk pedagógiai programjában szerepelnek az erdei iskolai projektben megfogalmazott pedagógiai elvek és célok. Mindezeket tartalmazza a Környezeti Nevelési Program.

12

IX. Sikerkritériumok: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt.

X.1. Szaktárgyi célok: • • • •

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei), a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre), interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok), tanórán kívüli szakórák szervezése, 13

• • •

természetvédelmi versenyekre felkészítés, multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon, a számítógép felhasználása a tanórákon.

X.2.

Tanórán kívüli célok

• A gyerekek olyan versenyeken indulhatnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. • Minden évben nyári tábort szervezünk, ahol jelentős szerepet kap az évközi elméleti tananyag hasznosságának, alkalmazhatóságának bemutatása a természetben, a környezeti, természeti folyamatok megfigyelése a gyakorlatban. • Az intézményen belüli médiumokat kiemelt eszköznek tartjuk a környezeti nevelésben. • Az iskolarádióban és iskolaújságunkban is rendszeresen foglalkozunk környezetvédelmi, természetvédelmi problémákkal. • Rejtvényekkel, feladványokkal, játékokkal segítjük elő a tanulók figyelmének felkeltését, a környezettudatos magatartás kialakítását. • Fontosnak tartjuk, hogy megemlékezzünk a környezetvédelmi jeles napokról. • Rendezvények, kiállítások segítségével koncentrálunk egy adott témakörre. • Különböző akciókban veszünk részt. • Az iskolában rendszeresen akciókat (pl. használt elem-, papír és vasgyűjtést) szervezünk.

XI. Az innováció újdonságértéke Iskolánkban pozitív, nagyszerű hatása volt az erdei iskolai projekt megvalósításának. Az újdonságértéke nem csak a tartalma, hanem a megvalósulása miatt is volt, hiszen először szerveztünk intézményünkben erdei iskolát. A tanulók, szülők és kollegák is nagy várakozással, izgalommal fogadták. A kollegák számára szakmai kihívás, újdonság volt a projekt tervezésével, szervezésével, megvalósításával kapcsolatos minden feladat. A gyerekek és tanárok egyaránt sokat tanultak, sok új ismeretet szereztek, felejthetetlen élményekkel gazdagodtak az erdei iskola megvalósulása során.

XII. Az innováció várható hasznossága, várható eredményei, az eredményességének mérésére szolgáló elképzelések Hogy az erdei iskola mennyire volt hasznos és milyen eredmények várhatók tőle a jövőben, azt természetesen nem könnyű ilyen rövid idő távlatából megítélni. Az azonban már most is megállapítható, hogy sok tanulót sikerült ráébreszteni a természetvédelem, az erdő életközösségének megismerésének jelentőségére. Külön kiemelendő, hogy iskolánkban több 14

rendezvény, témahét kapcsolódott a környezeti nevelés komplexitásához. Kamatoztathattuk a ismereteinket, illetve építhettünk az ott elsajátított ismeretekre, az erdei iskolában is fejlesztett kompetenciákra. Továbbra is törekedtünk arra, hogy ne csak a környezetismeretből, természetismeretből vagy biológiából jól teljesítők értsék meg a témanapunk jelentőségét, hanem kis odafigyeléssel bárki. Eredmény lehet az is, ha a jövőben a környezeti nevelést szolgáló programokon, rendezvényeken még aktívabb részvételt tapasztalunk, illetve még népszerűbbé válnak a Madarász Suli és az Ökológia Szakkör foglalkozásai a tanulók körében. A fő eredménye az erdei iskolának azonban az lenne, hogy ha a természet sokszínűségére történő rácsodálkozás révén a gyerekek nagyobb tisztelettel és megbecsüléssel fordulnának az élő környezethez. A tanulók és rajtuk keresztül családjuk környezettudatosabb magatartása pedig elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a jövőben Bocskaikertben legyenek fák, bokrok és unokáink is egy élhető környezetben nőhessenek majd fel.

XIII. Milyen intézményeknek ajánlott az innováció alkalmazása Az erdei iskolai innovációnk bátran ajánlható minden alapfokú és középfokú intézménynek, illetve erdei iskoláknak is. Fontos szempont, hogy az erdei iskolát megvalósító intézmény elkötelezett legyen a környezeti nevelési program megvalósításában. Az eredményes megvalósításhoz szükséges az is, hogy az adott intézmény tanulóinak eltérő életkorból, neveltségi szintből adódó különbségeit figyelembe vegyék, és jelen innovatív ismertetőt a saját adottságaikhoz igazítsák.

15

Az erdei iskolai projekt megvalósítása 1. Előzmény: Az erdei iskolai projekt a TÁMOP 3.1.4 pályázatnak köszönhetően jött létre. A szülők térítésmentesen küldhették gyermekeiket az erdei iskolába a pályázati összegnek köszönhetően. Ez nagyon fontos tényező, hiszen iskolánkban 40% körüli a HH tanuló, a szülők nem tudták volna kifizetni az ellátás és programok költségeit. Az IPR program megvalósulása fontos része az iskolai nevelő – oktató munkánknak, ezért elengedhetetlen, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is részt tudjanak venni az iskolai élet minden eseményén, rendezvényén. Az erdei iskolai program helyszínének kiválasztásánál is figyelembe vettük azt, hogy a szülők egy része nem tudja hegyvidéki tájra utaztatni gyermekét.

2. Tervezés: A pályázat megvalósításánál a projekt-program feltételeit vettük figyelembe: a) Tantestületi megbeszélést tartottunk, ahol kialakítottuk azt a pedagóguscsoportot, akik a későbbi munkákban, az erdei iskolai programok tervezésében, lebonyolításában részt vettek. Megbeszéltük, ki milyen előzetes szervezési feladatokat vállal. b) Kialakítottuk a részt vevő tanulók körét, létszámát. c) Céljainknak megfelelő helyszínt kerestünk. d) Minden részt vevő kollega olvasta a feladattal kapcsolatos szakirodalmat. e) Tájékozódtunk az erdei iskola helyszínéről és szolgáltatásairól. f) Megrendeltük a szállást, étkezést és néhány szolgáltatást. Az utazáshoz autóbuszt rendeltünk. g) A tanulókat és szüleiket tájékoztattuk az erdei iskola céljáról. (szóban tanítási órákon és szülői értekezleten). Fontos volt támogatásukat elnyerni. h) Szórólapot készítettünk a szülők részére a legfontosabb tudnivalókról. Írásban nyilatkoztak a szülők arról, hogy elengedik-e gyermeküket az erdei iskolába. i) A helyszínt ismertetve felmértük projektfal segítségével a tanulók kérdéseit, igényeit, elképzeléseit az erdei iskolával kapcsolatban. Ezt fontosnak tartottuk, hiszen intézményünk még nem szervezett erdei iskolát. 16

j) Előzetes feladatokat adtunk 7. osztályos tanulóknak. Feladtuk IKT alkalmazásával ismeretszerzés volt internet segítségével. ( Füzéri vár ). k) Pedagógusok összeállították az erdei iskola programját, időbeosztását, feladatlapjait. Megbeszéltük az értékelés módjait, az elvárt produktumokat, a visszaérkezés utáni teendőket. l) Alternatív programot állítottunk össze rossz idő esetére. m) A NAT adta tantárgyi keretek és a helyszín adta ismeretanyag figyelembe vételével állítottuk össze a projekt élményeket nyújtó, gyakorlatias feladatait. A Pedagógiai Program Környezeti Nevelési Programjának céljainak, fejlesztési feladatainak megfelelően tartalmas, koncentrált környezeti nevelési projektet állítottunk össze az erdei iskola hetére. n) Az osztályfőnökök előzetesen megbeszélték tanulóikkal a csoportbeosztásokat, szobabeosztásokat, ismertették az erdei iskolai hét tervezett programját, megbeszélték a szükséges felszereléseket. o) Dobozokba összekészítettük a szükséges felszereléseket, írószereket, könyveket, mikroszkópot, távcsöveket, sportszereket…stb.

3. Megvalósuló programok: 1.nap: • A reggeli indulás után autóbuszunk Nyíregyházára, Sóstóra érkezett a Vadasparkba. Tanulóink a pénztárnál jegyük mellé kitöltendő feladatlapot kaptak. A kérdésekre séta közben, a tájékoztató táblák alapján kellett válaszolni. Ezzel meg kellett oldaniuk az információszerzésnek ezt a számukra szokatlan módját. A figyelemre, a lényegkiemelésre és egymás segítésére, együttműködésre is szükség volt ahhoz, hogy mindenki sikeresen oldja meg a feladatot. A gyerekek megfigyelték a hazai és idegen tájak, kontinensek legjellemzőbb állatait. A 4. és az 5. osztályosok a természetismerethez kapcsolódóan sok új ismeretet szereztek, a 7. osztályosok pedig örömmel figyelhették meg azokat az állatokat, amelyekről már tanultak a biológia órák keretében. Nekik is sok újdonságot nyújtott a vadaspark, különösen a trópusi esőerdő élővilágát, klímáját megismertető bemutatóterem. A több órás vadasparki tanulmányi sétát fóka-show megtekintése zárta. Jó volt látni a gyerekek megnyilvánulásaiban az öröm, a nevetés, a pozitív életérzés jeleit. A feladatlapok ellenőrzése és értékelése a nap végén közös javítással megtörtént. • A szállás elfoglalása után a gyerekek megismerkedtek az erdei iskola helyszínével, amire szükség volt, hiszen a több házból álló, nagy területű 17

•

•

•

•

•

szálláshely sok meglepetést tartogatott. Sportpályákat, patakot, hidat, tavat, erdőterületeket, boltot…. A barátokkal történő közös séta, a felfedezés öröme, kommunikáció a helyben lakó, dolgozó emberekkel, az idegen iskola tanulóival történő kapcsolatteremtés a szociális kompetencia-fejlesztés fontos feladata, és ez az erdei iskola minden napján megvalósult és fejlődött. Az öt nap folyamán le kellett rajzolni tanulóinknak a tábor alaprajzát is. Ez a feladat a vizuális kultúrához, a rajztanításhoz kapcsolódott, hiszen el kellet képzelni felülnézetben a tábort. Ez már bizonyos fokú elvont gondolkodást is igényel, így nem csak a rajzkészséget, hanem jó megfigyelőképességet, a térlátást, az absztrahálást is igényli. A vacsora után tábornyitót tartottunk a közösségi helyiségben. Itt a tanulókkal közösen, a tanulók javaslatai alapján összeállítottuk az erdei iskola napirendjét és házirendjét. A közös tervezés a projekt sajátja. Ha a tanulók többsége egyet akar, az vonatkozik minden tanulóra. Ezzel alkalmazkodnak a saját maguk által kialakított szabályokhoz, és ezeket a szabályokat be is tartják és be is tartatják egymással. (pl. a takarodó általuk elfogadott időpontját). Minden tanulónak kiosztottuk az erdei iskolai feladatlapokat, melyeket az elkövetkező napokon kell csoportosan vagy egyénileg megoldaniuk. Minden nap naplóírással zárult, ami során leírhatták élményeiket. A napot közös éneklés, az eső miatt meghiúsult tábortűz helyett játékok, rajzolás, naplóírás zárták. Az éneklés nagyon jó közösségalakító program, ugyanúgy, mint a játék. A mindennapok része kell, hogy legyen mind a két program. Este 22 óra körül kitisztult úgy az égbolt, hogy néhány égitestet meg tudtak figyelni a gyerekek teleszkóp segítségével. Ekkor a csillagképeket (pl.Nagymedvét), a látható Vénusz bolygót láthattuk. Megbeszéltük a bolygó és csillag közötti különbséget, és egyéb érdekességet. A természetismereti kompetencia erősítésén belül a csillagászati ismeretek nem csak földrajzi, hanem fizikai ismereteket is tartalmaznak.

2. nap: • Ez a nap korán kezdődött a reggeli madármegfigyelésre induló tanulók csoportjának. Az iskola által megvásárolt távcsövek jó szolgálatot tettek a természet megfigyelésekor, a túrák során. Egymásnak átadták mindig a gyerekek, ezzel is segítve társukat. Jó volt látni a tanulókat, hogyan működtek együtt hiszen, ha valaki látott valami érdekeset, az rögtön szólt a körülötte állóknak, hogy ők is nézzék meg az általa látott dolgot. A madármegfigyelések gazdagították a tanulók fajismeretét is. Ezeken a rövid túrákon az alkalmazkodóképesség, a fegyelem, a figyelem fejlesztése is megvalósult, hiszen csendben kellett lenni, figyelni kellett a tanári magyarázatra, figyelni kellett a madarak hangjára, mozgására is.

18

• A reggeli tornákon mindenki, - a kísérő tanárok is - örömmel vettek részt. A testnevelés tanító pedagógus minden testrészünket, izomcsoportunkat megmozgatta változatos gyakorlatokat bemutatva. Az erdei iskolai reggeleken állandó program volt a torna. A mozgás öröme mindenkire jó hatással volt, jókedvűen indultak a napi programok. • Az időjárás bizonytalansága miatt megcseréltük a délelőtti és délutáni programokat. Így reggeli után a füzéri várhoz indult az egész csapat túrázni. Vittük a turistatérképet, az iránytűket, az innivalót és az esőkabátokat és útnak indultunk. A turistajelzéseket is figyelve változatos terepen haladtunk. Útközben figyeltük a táj szépségét, de az emberi beavatkozások eredményeit is. Nem csak réteket, szántókat, erdőgazdálkodás nyomait figyelhették meg a tanulók, hanem illegális szemét lerakóhelyet is. Megbeszéltük a környezetszennyezés problémáit is, de a megoldásra vonatkozó javaslatokat is. A füzéri vár látványa sokáig kísérte utunkat. Közben megbeszéltük a vár alatti hegy keletkezését is (vulkáni kürtő megszilárdult kőzete). A vár területére érve a 7. osztályos tanulók egy csoportja ismertette a többiekkel a vár történetét. A tanulók előzetes feladata volt ez. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése, az internethasználattal a digitális kompetenciák erősítése valósult meg. De a kommunikáció és a szociális kompetenciák is fejődtek a beszámoló során. Jó volt látni a túra során, hogy a nehezebb terepen a nagyobbak, az ügyesebbek segítettek társaikon. A környezeti kompetenciák a földrajzi ismeretek gyakorlati megvalósítása során erősödtek. A turistatérkép, az iránytű használata, a térkép jelrendszerének terepen való alkalmazása a használható, gyakorlatias tudásmennyiséget növelte. • Az ebéd utáni pihenő elteltével a program szekerezéssel folytatódott. A gyerekek több csoportra osztva vettek részt ezen a programon. A lovak közelsége, az ember és a lovak kapcsolata, a lovak munkavégzésének, majd a program végén a lovak ápolásának, etetésének a megfigyelése maradandó élményt nyújtott a tanulóknak. Fontos volt a faluban lakó bácsival, (a lovak és a szekér tulajdonosával) való kapcsolatteremtés, kommunikáció. A gyerekek szívesen beszélgettek, sokat kérdeztek, érdeklődőek voltak. Szekerezés alkalmával megfigyelték tanulóink a falu településszerkezetét, házait, melyek között szép számban vannak a 20. század elejéből való hagyományos népi építészetet reprezentáló épületek is. • A szekerezés mellett forgószínpadszerű szervezéssel a másik csapat kerékpározni indult. Az erdei iskola üzemeltetője biztosította a kerékpárokat a gyerekek számára. Mivel a gyerekek alföldi terephez vannak szokva, a kerékpártúra előtt a hegyvidéki terep adta nehézségek, a lejtőn, emelkedőn való haladás szabályait kellett megbeszélni. A csoport a KRESZ szabályokat is felelevenítve indult a kerékpártúrára, ahonnan kellemesen elfáradva, élményekkel érkeztek meg.

19

• A forgószínpadszerű szervezés harmadik csoportja sportfoglalkozáson vett részt. Kosárlabdáztak és ping-pongoztak. A tanulók nem csak szervezetten, hanem szabadidejükben is szívesen mozogtak, sportoltak. Mi felnőttek mindig elcsodálkozunk azon, hogy amikor mi már fáradtan leülünk, akkor még a gyereknek még mindig van energiájuk focizni, szaladgálni, labdázni. • A vacsora után szabadprogram, filmvetítés is volt. • Sajnos az eső ezen az estén nem tette lehetővé az éjszakai égbolt megfigyelését.

3. nap • Nap minden reggel madárfigyeléssel indult. Kb.15 fős csoportokban az iskola madarászszakkörének a vezetőjével teleszkóppal és távcsövekkel felszerelve madármegfigyelésre indult. Sok madarat láttak, figyeltek meg, sok madár hangját hallották a hajnali csendben. A fajismeretük sokat gazdagodott. Csendet, fegyelmet, figyelmet igényelt a gyerekektől ez a program. • Reggeli torna után hosszú túrára készültünk. Hideg ebédcsomagot kértünk, hogy ne kelljen visszasietnünk. Ráérős, szemlélődős, tapasztalat- és imeretszerzős túrát szerveztünk. Fontos volt, hogy ne kelljen sietnie a csoportnak. A túra célja a szlovákiai Izra-tó volt. A megtett út alkalmas volt a növény- és állatvilág megfigyelésére, az erdő és a tó életközösségének megfigyelésére. A sok csapadék miatt kialakult vízfolyások felszínalakító munkája is érdekes jelenség volt, de legjobban a tanulókat a pocsolyákban megfigyelhető ebihalak, békák érdekelték. A magasban köröző ragadozó madarak, az egyéb madárfajok, a vadászles, de sárban található állatok nyoma is (melyhez feladatlap is kapcsolódott) felkeltették a tanulók érdeklődését. Az Izra-tóhoz vezető erdei úton az egykori határsorompó maradványát találtuk, amely témát adott a közelmúlt történelmi eseményeinek megbeszéléséhez. Útközben riolit kőzetet is gyűjtöttünk, amely a Zempléni-hegység fő hegységalkotó kőzete. A tanulók a kiosztott feladatlap alapján a kőzet és ásvány fogalmával is megismerkedtek. A túra kitartást, akaraterőt, fegyelmet is megkívánt a gyerekektől. A megfigyelőképességük, az ok-okozati összefüggések felfedezése, megértése, az információkezelés képessége, a szociális kompetenciák fejlődtek leginkább. • Már délután volt, amikor visszaértünk az erdei iskola szállására. Pihenő után több választható feladat, program volt, ahova a tanulók tetszés szerint bekapcsolódhattak. a) Lehetett rajzolni a tábor területén levő épületeket, növényeket. b) A növényeket meg lehetett határozni növényhatározó segítségével. c) A patak és az Izra-tó vízmintáját mikroszkóp segítségével meg lehetett vizsgálni. d) Időjárás-megfigyelések lejegyzése. 20

e) Tutaj készítése, a patak vízsodrásának, sebességének megfigyeléséhez. f) Naplót lehetett írni. Mindezek után lehetett focizni, kosarazni, tollasozni..stb. • Forgószínpad szerűen rendhagyó erdei iskolai matematika, természetismeret, irodalom foglalkozásokat tartottunk a gyerekeknek. • Sajnos esténként mindig esett az eső, ami miatt a tábortűz, az éjszakai túra és az éjszakai égbolt megfigyelése meghiúsult. Ekkor vacsora után az alternatív benti programok valósultak meg.(filmvetítés, rajzolás, kártyázás, Aktiviti, stb) 4. nap • Ez a nap is a reggeli madármegfigyeléssel kezdődött. Folytatódott a szokásos reggeli tornával. • Reggeli után a Hollóházi Porcelángyárba mentünk autóbusszal. Bementünk a porcelángyárba, ahol a porcelángyártás vertikumával ismerkedtünk meg. Nagyon jó vezetőnk volt, aki válaszolt a gyerekek kérdéseire, és érdekesen, készségesen magyarázta el számukra a gyártás folyamatát. A tanulók érdeklődve, fegyelmezetten figyelték a gyárban dolgozó emberek munkáját, különösen a kézi festést. Ezután a gyár múzeumába látogattunk el, ahol a legérdekesebb, legszebb termékek voltak kiállítva. Megismerkedtek Szász Endre terveivel is. Fejlődtek szociális, kommunikációs kompetenciáik, pl.empátiájuk. Az esztétika, a szép iránti fogékonyságuk, a művészet iránti szeretet is fejlődött a program során. Megértették, hogy az az esztétikus, amikor az anyag, a forma és a funkció összekapcsolódik, egységet alkot egy tárgy tervezésekor. • Ebéd után változatos programok következtek. • Az erdei iskola területén található kertben egy gyors sodrású, érdekes patak, a patak vizéből felduzzasztott kis tó volt található. A gyerekek szívesen tartózkodtak a vízparton. A mellékletben csatoljuk az itt tartott programok leírását, magyarázatát. • Forgószínpadszerűen rendhagyó angol, német, matematika természetismeret, földrajz foglalkozásokat tartottunk a gyerekeknek. • A délután sportvetélkedők, sorversenyek zárták. • Vacsora után erdei iskolai záró estét tartottunk, mely során értékeltük a csapatok, a felelősök munkáját, mely során okleveleket osztottunk a legjobb eredményeket elért csapatoknak. • Megnéztük közösen a kivetített fotókat, melyek az együtt töltött napok eseményeit mutatták be. Sokat nevettünk, beszélgettünk. 5.nap • Reggeli után összecsomagoltunk, rendet csináltunk, szemetet szedtünk. Szerencsére nem volt sok dolgunk a szemétszedéssel, mert a tanulók nem dobtak el szemetet, vigyáztak a környezetükre, a tisztaságra. 21

• Búcsúztunk a pusztafalui Öreg Bence turistaháztól, ahol igazán sokat tanultunk, sokat játszottunk, nevettünk, beszélgettünk. Jó élményekkel tértünk haza. • Útközben még megtekintettük a füzérradványi Károlyi kastélyt, ami Ybl Miklós tervei alapján készült. A kastély történetét, korhű berendezési tárgyait figyelték meg a tanulók. A hetedikes tanulók már ismerték az épület romantikus stílusjegyeit. A tanulók vizuális, művészettörténeti ismeretei bővültek a tárlatvezetés során. • Az erdei iskolai programokat a sátoraljaújhelyi kalandparkban zártuk. A libegő érdekes és izgalmas program volt, csodálatos panoráma nyílt a gyerekek szeme elé. A táj szépségeinek felfedezése áthatotta az erdei iskola mindennapjait a haza szeretetét erősítve. Sokan a bobozást is kipróbálták. Sajnos az eső itt is beleszólt a programba. De ennek ellenére emlékezetes, szórakoztató zárása volt az egész heti együttlétnek. A tanulók és a kísérő pedagógusok is sok-sok élménnyel gazdagodva tértek haza az erdei iskolából. A tanulók ismeretekkel gazdagodva, a pedagógusok az eredményeket értékelve várták a következő tanítási hetet. Az erdei iskolai napoknak, az ott történt eseményeknek, programoknak, feladatoknak csak akkor van igazán eredménye, ha van folytatása. Értékelni kell a tanulók munkáit, el kell olvasni, véleményezni kell a naplójukat,….stb. Az erdei iskolában tanultakat be kell építeni az elkövetkező időszak tananyagaiba. Tájékoztatni kell a szülőket az erdei iskola eredményeiről, eseményeiről. Intézményünkben ez volt az első erdei iskola. Eredményesnek tartjuk az ismeretátadásnak és ismeretszerzésnek ezt a módját. Tanultunk sokat ebből az első alkalomból. Most már tudjuk, hogyan lehetne még jobban, még szervezettebben, még eredményesebben erdei iskolai projektet megvalósítani

22