kaktuszkedvelö szakkör tajékoztatoia
UáUitás utál...
~
Még e g y p i l l a n t á s
a
többé
végigfut
szemünk
az
i t t megismert
éppen
zük a z o r s z á g tok és
kedves
távoli
Jóval
hálás
Gondolatban
mosolyát
került
megrendezésre
ide
hazai
csodálkozó bontását.
kegyetelenebb
meghívjuk
Jóbará-
ötezer
meglepett,
gyorsasággal
tettünk?
BUDAPESTI
vagy felidéz
sereglS
A közel
immár h a g y o m á n y k é n t
esetben
utoljára
Egy percre
m i t , miért
V.
Még
látott,
kiállításunk
egyre
hogy
Szakkörünk
minden
szavait.
és megkezdjük
sorra,
kétévenként
melyre
képre. ritkán
látogatónk
vissza az
s vegyük
a
falvalból
elismerő
-
perditsük
időt,
tóját,
városaiból,
több k ü l f ö l d i
rohanó
Szakkörünk
kedvenceinken
növényritkaságokon.
gyüjtStársak
száznál
arcát,
virágzó
~
v i s s z a nem térS
Hogyan
i s
KAKTOSZKIÁLLITÁSA.
megrendezi
a vidéki
bemuta
szakköröket,
gyüjtötársakat. A baráti
összefogáson,
minden
kiállításunkat
így
1976. évi
az
1664
óta
nyomon
tlzeddel kének Ezen tő,
szakmai egy-egy
ismeretterjesztésen mélyebb
rendezvényünket követhető
ezelőtt
gondolat
megalakult
Jellemzi,
a magyarországi
kialakulásának,
ezen
"Kaktuszkedvelő
túlmenően,
is
kaktuszgyüjtés
belül
az
ötév-
Szakosztály"
emlé
szenteltük. a kiállításon
baráti
indítottuk
összefogásának
útjára
erősítése
a
szakkörök
céljából
a
egymást
"KONDÍH
segí
ISTVÁN"
vándordijat. Ugyancsak
ezen
a kiállításon
tem d é k á n j á v a l lat,
hogy
való
a következő
I M B E R VIRÁGOSKERTJE"
Tehát
a
gondolat,
dott.
A helyet
Imre így
rektor
dolgozása Mint az
tervünk ségei
kedvesen,
Egyetemen
Az
baráti
megkönnyítve
és
néhány
rendezvényhez,
előfeltételeket
megvalósításához
kevésnek
az
fel
az a
Egye
gondo
rendezzük,
a
Időpont
i s önként
megértéssel
adó
dr.Dlmény
biztosította.
tervezést
a kivitelezés
minden
anyagi
a
a Kertészeti
vetődött
cimirel.
c i m mér m e g v o l t .
nagyon
elvtárs
számunkra
során
bemutatónkat
"VÁROSI
a
dr.Nagy Bélával
beszélgetés
Így
a
részletek k i
maradt.
a kiállításunkhoz
kellett
biztosittuii.
Művelődési
bizonyultak,
csupán
"apróság"
Központunk
segítőtársat
i s
elsősorban
Tekintve, szerény
kellett
hogy
lehető
keresnünk.
-
Dr.Nagy
Béla
dékán
71
-
megnyitja
kiállításunkat fotó:
A Népművelési vezetője anyagi Ugy
Intézet
Czeglédl
támctatást
érezzük,
gyűjtés
egy
hobbyja.
hogy
ezen
talán
kiceivel
gyűjtők
tó
sokoldalú
ismeretbővitő
De
ezen
sára
emberi
tul. Ezt a
hozzánk
Wemer
érkező
Stenzel
csupán
a
"bogaras
az esztétikai
baráti
a
kaktusz-
emberek" élményen
f olyaniatosan u j a t
összekötő
találóan
távolságok,
a közös
kapocs,
a kiállításunk
kaktuszked\elő
nagyon
orszúghutárok,
az
nyúj
szakkör
fejezte
határain
meglátogatá
ki
vezetője "a
kaklusz-
nincsenek nyelvi
növényszerotetből
neliézségek,
fakadó
emberi,
kapcsolatok". a gondolatnak
növényolvol helyről, ri,
komoly
forrás. -
görlltzi
barátunk nincsenek
Entek
Osztály
megértve
bizony!tanúrk
mini
kivül
gor.c'olatot
gyü,; tő s z á m á r a
baráti
sikerül több
bánri tudáson
túlmenően, s
Felnőttnevelósi
gondjainkat
számára
való
bejül
a
István
nyújtott.
élönövénnycl
kon
belül
elvtársnö
végre
egészen
Hiszen a
és
Irén
Vencel
pécsi
Sajti
vagy
belső
Sándort
Agócs
tüze
Józsefet
szakköröket,
hozta
OyuJáról,
kiállításunkra Nóvák
Sopronból,
lényegében
mind
János
vagy
az
legszebb
Sátoraljaúj egri,
a I:arminoöt
mezőtú
kiállítónkat.
Ugyancsak be,
ennek
hogy
a kiállítás
barátunkat sület
egy
Hasonló
autóbusszal
Stanislav
Brna
Elfrie
Jéinkendorf b ó l ,
vezetésével
tizen
sokezres,
A belépés
pillanatában
kilós
ráirányítja
is
Szakkör
István,
csoportja és
de
Zonca
bemutatónkra. nek si a
szánta
Pál
Adolfné
Czerván
hozta
jólismert
megcsodálta,
de a
egy
közel növény "KONDÉR
alapított
Izsákról
"vigyáztak",
küldött Boros
társaságában.
a
budapesti
Növényei do
értenek
gyüjtőtársunk
pokláról
látogatók
a
János,
Turkevéről.
növényei
József
Majd
Debreczeni
budapesti
a virágzásig"
"mesélt",
Pécsről számára
meglepetés
összeállított gyüJtőtársunk
Jávor
"utaztak"
kiállítá kedvenceit
rendezvényünkre. remek
Hubai
gyűjteményének budapesti
kláílitott
által
István
sivatag
Antal
a
forgatagán.
s z e r e t i k a növényeket,
féltett
István
figyelmét.
Nagy K á r o l y
Csáki
László
a z Atacama
oltványaival,
látogatók
ba
Balogli
Mikófalvi
mammilláriákat
és
Haude
E z a nagyméretű
következett,
hogy nemcsak
"magvetéstől
anyagát.
Ady
is
Nagy József
végig
János
ferokaktuszának
bemutatója
a nevelésükhöz.
chilei
Farkas
és
asszony,
verdégeinket.
látogatót
Szakkörünk
melyre
látható
meglátszott,
Andor
a
Zólyomból
Lat«nc
és M i c h a e l
felvidító
magasabb k l e i s z t o k a k t u s z a i
mezőtúri
ken
a
hozzánk
kedves
Egye
Romániából
Siekievicka
fussunk
lelket
meghökkenti
a figyelmet
nem m i n d e n n a p
Gonda
időt, -
tudjuk
Bozsing
az Osztrák
Juiaj
Stenzel
Echinocactus grusonii.
ISTVÁN VÁNDORDIJ"-ra embernél
az
Franz
Józsefet
Jöttek
Poznanból Werner
szivet
növényszeretetnek
negyvenen
még s o r o l h a t n á n k
És h a már m e g á l l í t o t t u k
negyven
mint
vezetésével,
Görlitzből,
növények
Német
érzésekkel
több
és
és
üdvözölhettük
Raz a s s z o n y t ,
Stoekerauból,
megyéből.
külön
ember
megnyitásán
Salzburgból,
titkárnőjét
Brassó
72 -
a határtalan
s z i n e s növényeivel István
import
mexikói
hívta
fel
a határainkon
gyöngyszemeit
barátunk
többi
Egerből
hozta
Ijemutatónkra.
ariókarpuszait
ritkaságai
i s
a tul
mindenki
meglepetés
szám
mentek.
A Kertészeti leti
Egyetem Disznövényterroesztési
üvegházából
értését, rozták.
hozott
kaktuszok
növényszeretetét,
az
ember
a
Tanszékének
szakember szép
utáni
mesteri vágyát
kísér hozzá sugá
Sajti
Sándor G y u l á r ó l
nyait,
bizony
-
hozta
sokunknak
73 -
fel
gyűjteményének
megdobban a
szive
féltett
ilyen
példá
növények
lát
tán. Szabó
István
budapesti
Szakkörünknek, ba
került,
gyüjtőtársíuik
a nevezési
sulyoa
műtéten
akadályozni,
hogy kedves
Llbnár
ugyancsak
Antal
lapját
szakgyüj töményével szakgyüjtemények
esett
át,
növényeit
legrégebbi
budapesti
tagja
utánna
d e még e z ne küldje
kórház
sem t u d t a e l
meg
kiállításunkra.
gyüJtStáirsunk
s o k gyü J t ő t á r s u n k
szépségére
egyik
még b e k ü l d t e ,
gimnokallclum
figyelmét
hívta
a z egy nemzetségen
f e l
belüli
a
fajok
érdekességére. A Heves
Megyei
Művelődési
anyagából
nagyon
nehéz
Egyformán
szépek
voltak
dor
bátyánk
Tibor dó
paródiái,
teményét ban
Kaktuszkedvelö
gyűjtő
bármelyiket
echlnocereuszai
vagy
Gyula
Rózsa
mutatta
Fierer
budapesti
dr.Hunt
állítás,
be.
angol Ez a
László
közül
Szakkörének
bárkit
i s néztük.
Kormos
is
kiemelni.
Mészáros
éppen u g y ,
és
Kelemen
fiatal
egyik
nagyszerű
diszkokaktusz részt
paródiái,
és
érdekessé.
ismét
Légrádl
mint
Aurél
Sán
Nagy
erőtől
duzza
a magasabbrendü
teremből
téri be
részébe.
a
szabadba
igyekezett
Nóvák
János
melokaktusz bemutassák
k i kell
tablóját,
melyen
emelni
i s
Miklós
bemutatta
Fehémé
a
kaktuszok
rendszerében.
k i a kiállításunk
tulajdon
BWBER V I R Á G O S K E R T J E " - n e k
elférő
tenyérnyi
rebuclákból
Ak^cs
kertecskét József
• Megyerdi
tartható
tették
említenünk
/zárvatermők/
lépünk
"VÁROSI
és
Csengeri
meg k e l l
gyüjtőtársunk
lakertbe,
külön
össze
volt.
echinofosszulókaktuszai
növények
Erkélyen
szempervlvumokból
közül
mellett
elkábulva
cImadójának
soproni
gét
nagyszerű
kissé
igénylő
érdekessége
szakgyűjtemény,
A növényparádé
helyét
előtanulmányt
növényei
szakgyüj-
csoportosításá
szakgyüjteményt. két
Gizella
mimnillárla
rendszertani
szakmai
Miklós
Gyurkó
képpeni
gyü j tő t á r s u n k
botanikus
s o k , komoly
kiállitástjnk
A középső
A
négy
növényei.
Szutorisz
a
virágzó
Központ
a
szempervlvumok
szabad mutatott
erdőmémök
Mária
is a
változatos
szik
szépsé
érzékeltetni.
Sátoraljaújhelyről szakgyűjtemény őket.
hozott
növényei
megérdemelte,
hogy
közül
a
Budapesten
fiatal i s
- 74 Chilei egy
szakgyüjteményét
akár
hogy
erkélyen
ilyen
is
imjtatta
körülmények
között
Ugyancsak
vitrinben
mutatta
darabjait
Gavrillás
György
félnégyzetméter "botanikus "ablak diszitő sága.
echeverlák
Mint
növények
egy
virágzó
tartani. legszebb
F l u s z n i k Elemér
A képet rebucia
meleget,
igy i s
szép növényt
k i s vitrinbe
lehet
hogy a
pedig
egy
egy egész
teljessé csoportja
szárazságot
érzékeltetve,
helyett
lehet
barátunk
Érzékeltetve,
vegyesgyüjteményének
i s .
varázsolt.
szines,
János
vitrinben.
i s
be
alapterületű
kertet"
kert"
be Menyhárd
elhelyezhető
tűrő
tette
az
és
erkélyt
az
változatos
hagyományos
környezetünket
alig
kis
soka
vizlgényes
kulturáltan
díszí
teni. Azont>an a
legnagyobb odaadással,
kiállítás
is
kül.
csak félsikert
Bemutatónkról
adott
hírt.
Ezért
elsősorban
nak
kell
gandája De
jövő
a
felüli
rádió
megfelelő
és
a
megrendezett
propaganda
televízió
kulturális
miniszter
mondanunk.
Megértő,
eredményeként
nél
sorozatosan
Imre
elvtárs emberi,
kiállításunk
propa
volt.
segítőkészséget
csak fordultunk,
el
köszönetet
segítőkészségének átlagon
hasonló
ahová
sajtó
dr.Pozsgai
szívből
elvtársi
a
sziwel-lélekkel
érhet
vagy
tapasztaltunk épi>en
minden
tudomást
területen,
szereztek
rendez
vényünkről. Ezért
a
szíves
mondunk. a
segítőkészségért
C z i n c z o k György
pompás d e k o r á c i ó s
kaktuszok Ugyancsak Mezőtúri
ezúton
elvtársnak
tálakért,
a
melyek
is
hálás
Sasad
köszönetet
MgTsz
"feloldották
elnökének a
kiállított
egyhangúságát". szívből
köszönjük
Művelődési
Központ
Molnár
Sándomé
igazgatójának
elvtársnőnek
a
a
felajánlott
tiszteletdijat. Végül,
de nem u t o l s ó s o r b a n
éppen h á l á s ti
Botanikus
dr.Mészáros és
munkáját kert
igazgató
Miklós
igazgatóhelyettesének
Zoltánnak,
a Művelődési
megköszönjük
dr.Újvárosi
Nagysurányi
Központunk
elvtársnak.
részéről
a
zsűrizés
nehéz,
barátunknak a
zsűri
Miklósnak, résztvevő
a
nem
Vácrátó-
elnökének,
dr.Nemes Fábián
Lajosnak,
Zoltán
Azonban
a
telezők
nélkül.
től is a
- 75 -
legszebb
elképzelés
Szakkörünk
a kivitelezésen az
élen
sikerért:
roly
jártak
Ady P á l ,
és Menyhárd
okozta
raostolia
Mindennapos
keresztül
az évi
időjárás
csak
a
viharai
a
mindenből.
Garadnal sikerét
a
kivi tervezés
Ezen
áldozták
Sándor,
még a
sem tudták
tették
marad
részét
szabadságukat
György,
Munkájuk
újrarendezéssel
álmodozás
kivette
bontásig
fizetett
Gaál
János.
is
tagsága
Lorenz
"fagyos
belül fel Ká
szentek"
befagyasztani.
felejthetetlenné
kiállitá-
sunka t . liaitalis
"trkély
részlet"
a
kiállításunkról
fotó:
Medgyesi
Imre
László
HAGYBETÜVEL A
tulajdonneveket
általában
nincs
nincs
kivétel:
kell lés
nagy
föl,
kalmából
a
a köznév
senki
E.,
Valóság
kertészeti
-nemzetségek
zavar
i s
magyaros/
nagy,
ket az
csupán
a
mondja: egyes
Ardea a
lévő
határozatra,
val,
latin
névvel,
tében
akadémiai
nagygyű a l
hallgató
nélkül.
kö
/Pásztor
minden
Írandó.
a köznevek
az
élővilág
-
és
megállapodás
vonatkozik,
a magyar
tekintettel
-
a
meg:
distichum/,
magyar
a fáig, növényi
esetében
gyapjusás
kell
a moliától
általában.
canis, csak
ese
Írni.
arizonica/, /Eriophorum/,
robur/
elnevezés
Írásmódját Canls
növénynevek
/Cupressus
/Quercus
Írásá
következő
természetesen
i s k i s kezdőbetűvel ciprus
nemzet-
I m i . Az
a növénynevek
általánosságban
ma
szinten
állatok
kell
szabályzat
határozza
sok-sok
rendelkezik
Nemzetközi
a növények
külön
növénytan
műszavak n a g y k e z d ő b e t ű s
a fűtől
lllomfélékig Mint
töredéke
tört
a
ellentmondás.
hogy
kocsányostölgy
szövegben
általában sok
növényter
növényfajok,
ebben,
gyakorlata
arizonai
/Taxodium
/Quercus/,
egyes
k i s kezdőbetűvel
s t b . " A szóbainforgó
lucfenyő,
s
helyesírási
tudományos
az
a
nem i s f o g l a l k o z i k
a nemzetségneveket
köznyelvi
merül
nagybetűvel
egy fölmérés
hiba
elnevezéssel.
pedig
133- pontjában
"A
mocsárciprus tölgy
-
egyrészt
kételyek
a mezőgazdasági,
e problémát:
fajnevét
terminológiára
Például:
is
főiskolai
észlelhető
csupán
szaktudományok
alba
a helyzet:
"Az á p r i l i s
Írásában,
játszik
fajának
tudomány m e g o l d o t t a
érvényben
Írá
kivételesen
valamennyit.
a Himnuszt"
tapasztalható
szerepet
gyar
e
hogy
-
"direkt"
helyesírási
helyesírásában
rugó
aégnevét
köznevet
szakirodalomban
s t b . nevének
az állattan
százezerre
a
bonyolultabb
közneveket
1973. 2 . s z . /
nagy
/vagy
alól
mind
23 tanárképzős
leírni
mesztési,
az
szabály
a
A tulajdonnevek
"azonosításánál"
eljátssza
sem t u d t a
Különösen
Nyilván
a
e z t a mondatot,
zenekar
kezdőbetűvel,
szabály.
illeti
némelyik
tollbamondásnál
zül
és
ugyanis
kezdőbetű
másrészt
I m i . Pl. elején
nagy
Ez a
már v a l a m i v e l
már m a g á n á l
hetnek
Írjuk.
Is baj,Itt
A köznevekkel
K ISBETÜVEL ?
a inagyarbar
kisbetűvel
sával
néha
VAGY
a kis
stb.
Tehát
liliomig
és
kezdőbetűvel
Ám h o g y a n junk
Írjuk
e l , amikor
valamely mellett
általánosan
nemzetségéről, nincs
77 -
a nem magyar
vagyis
o t t a kettős
név
A magyar
helyesírás
/266.
és
268. paragrafusok/,
vakat
általában
rint
Írjuk.
közkeletű, műszavakat, A bukszus pángnak
quercus
a
No d e
lenne
akkor
szó,
nemzetség A Vipera
nevének a
eukapliptúszok
az
Eucalyptus
Az
ausztrál
ba
borult
flóra
Kicsivel okapit, ment,
szerint
Írjuk
sza sze
a nem
tudományos
e l
Az e l ő b b i t tölgynek.
lényeg,
valamennyi
és
ezért
nem e g é s z e n nem k ö z k e l e t ű
Amennyiben
/genus/
kisbetűvel
konkrét
Quercus
nenfoagyar
Néhány
puszKárpát-
miért
hogy mindkettő
vagy
A
faj
infectoris,
naggyal
kell
növény-
és
I m i . állat
példa:
hazai
veui a v i l á g
viperánk. legmagasabb
lomblevelű
fája,
a
vagy
Írjuk
a
a
a bankzia,
/BÚVÁR,
gyöngyös
Boa
képűnkön
1 9 7 7 , '•.szám,
nautiluszt
a
virág
176.old./
/Nautilus
pompllius/
constrictor.
a dália,
mind
fukszia,
valamennyi
legtávolabbról rangjára,
fikusz,
állat-
származót
hogy népszerű-e
és
fllodendron.
növénynevet,
i s ,
tekintet
vagy
kevésbé
a
nél ismert,
nem s z u r . . .
a z emut,
a platánt,
növénye
/Ugyanott/.
irjuk
továbbá
magnóliát,
bukszus
a nemzetség nevét
dísznövényeink
szur-e
a
praomorsa.
legnagyobbja
rendszertani
hogy
áll Idegen
szabályai
használt
a puszpáng, a
sempervirens
közül
legidegenebbet, kül
az
A közkeletű
csak
Buxus
csodás
Banksia
Igen, k i c s i v e l
nemzetségnév
vonatkozóan
a quercus.
inkább
mint
esetében.
érdemes k i e m e l n i . A boák
idegen
jár
élővilág
tagja?
Írásmód
szövegben.
közt
hogyan az
rognana.
A gerinctelenek
Kedvelt
mint
legismertebb
Az
-
helyesírás
magyar
járunk
berus
Idegen
közkeletű
természetesen
Hasonlóképpen
az
"...
a magyar
másikat
mindegy,
pl.
erre
hogy:
Azaz
Írunk
stb."
tölgy,
miért
mindenfajta
amikor
szakterületen
csakúgy
több a
hogy
quercus.
ról
pl.
i s hívják,
világos,
Írandó
bukszus... bizonyos
növény,
-medencében
a
Pl.
-
második
szabályaiban
magyarosan,
csak
növényneveket? beszélünk
a koalát,
az orchideát, a
csakúgy
a
gladióluszt,
a
mint
és
a
tököt
a dingót,
hortenziát, cikláment, a pukkanó
a kookaburrát, araukárlát, a
jázmint,
az
jezsáa
dudafürtöt...
S
végül
k i s kezdőbetűvel
hogy magyar. akarok
Mindebből
kilyukadni
kezdőbetűvel akkor
ban,
azaz
•inden A
kell
az opuncia
kezdőbetűs
van -
a
a
r
valamivel
1 á k
tenni
virágai.
csakhát
tízezer
/pl.
tusznéwel. kóban
tiszteletben
mód a
ide
is k i s
szakvója
köznevek, Nagy
magyar
látjuk
-,
érezné,
ezért
dőlt
igen
ám
hogy
meg a d o l g o t :
betűkkel
az ott
tucat
s
szinonimák/
magyarított
kak-
mivelhogy
Mexi
megoldás, őshonos
k i ,
M a m l l l a -
kaktusz/,
változatok,
i s furcsa
leíran
megoldhatóvá
medvetalp
megyünk n é h á n y
egy
a
szedik
vélik
a
gyakran
P l . : A kampóstövisű
/fajok,
tartják
hogy
neveit
tulajdonnév.
nincs
magyarosítással
Ami különben
a
mintha
tigriskaktusz,
dzsungelében nem 80kr«
és
oldják
vagy
kaktusznév
éppenséggel,
h i b a .
rendjén,
bántó.
Mások
a problémát
vagy
sejthető,
lépten-nyomon
fogással
ritkítva
kevésbé
tán
sem l e h e t
egy része
nincs
kompromisszumos
s
szövegben
gyakorlatban
szerkesztők
ember,
-
hóvirág
helyesírási
dó n e m z e t s é g n e v e t Így
Ha a
cereusz
köznyelvi
n a g y b e t ű köriU. v a l a m i ügyes,
hogy
a kaktusznemzetségek
Írnunk.
eset
és
hogy
vagy
Írásukra
ilyen
szerzők
-,
Írjuk,
következik
kaktuszok
latin
megnevezéseit. Rossz
az a
vetkező
gyakorlat,
mondatot:
arankának, tak
bankziák,
Minden
Nyilván
kezdő
kezdőbetű
kaktuszos
A BUViÜl e z é v i na 6k.
i s a
nem
2.
parkjaiban
ismerősen
dáliák
meghat
és
hangzó
kö
nagy
sikert
arat
e z t a megoldást is
igy
hogy a nemzetségnévnek Oahliának,
a
Jácintok,
m á s
sőt
még a
olvasható:
"Ugyanennek
"A szulanzs,
mammutfenyő,
lévén Magyarországon
többi
még a
ez á l l :
S
ra
tudja,
és
legtöbben
dísznövényük.
városok
gin^ó
a
l e l m i
rezedák,
vá
irja. nagy
Himnusz
mindig!
a
bukszus,
Így k e l l e n e
számának 7 6 . o l d a l á n
pedig
gingkó,
mégis,
Igen,
legkedveltebb
oldalán
lónla,
És
megszokásból,
dukál...
i s . Csakhát
dzerlnt
liliomok,
Mamillariák
a kiállításon...
lasztják.
nak
amely
A rózsák,
azakura,
raagnóUa,
szofora,
találliatók... " Igen, ötvenszer
bankzia név
kaktusznemzetség
annyi
együttvéve,
közkeletű nevével
dália
számnak molyhos
kataipák
a pav-
stb.
helyes.
mammlllárla, e fülünknek
idegen
együtt.
igy
"A a
szónak
mint olyannyi
i s veendő
a
- 79 Ezért
magyarosan,
mlndvalamennyit: és
igy
tovább
Jólesett
a magyar lobivia,
egészen
látni,
hogy
tuszok'c.
könyvében:
Jukkákról
persze
Mellesleg
jóformán
vek
-
Írásmódjában:
egyedül
a
-
helyesírás lofofóra,
szerint
Írjuk
echlnopszisz,
peireszkláig.
Debreczy
Zsolt
3 opunciákról
ami talán minden
Írnak
igy és
még a
járt
ez a
kezdve
el,Télálló
mamllláriákról
szénnek
nyelvben
az angoltól
a németek
szabályai rebucia,
sem
a
szlovákig
minden főnevet
s
mindegy.
szabály
a
kak-
i r ,
naggyal.
kaktusraie-
talán
Ilyen a
száj-
izük. . . Mindehhez a
legfeljebb
szabályzat
dolgát,
még a n n y i t
a megfelelő
nekünk k e l l
lehetne
szaktudományra
rendet
tennünk
a
hozzáfűzni, bizza
portánk
a
hogy ha
nagybetűk
táján.
Végülis
másnak n e m s ü r g ő s . Arról hogy ml,
v a n csupán a magyar
szó
nyelv
kaktuszosok
-
-
nem t ö b b r ő l ,
szépséges
de nem i s k e v e s e b b r ő l
ligetében
ne legyünk
-
-,
pont
parkrongálók..• Urbán
Sándor
JJimíímlusfJtrói Tájékoztatónk Discocactus csupán
tény v o l t
de
És a k a d - e
valaki
még n e m k ö z ö l t
jelentett
száma,
melyben
tetéssel 1978-ra cactus
valaki
váratlan aki a
a k i Bulning
részünkre
12 D i s c o c a c t u s
nélkül, csupán
könyv
faj
alakban
monográfiáját.
halála.
által
közre
fájdalmasan
szomorú
Önkéntelenül növényeket
leirt,
de
felvető leírja?
hivatalosan
adja? "Succulenta"
1977/ll-es
dining
közvetlen
ujleirását
közlik,
ugyan
hogy
ur prioritását
kívánják
ismert
lelratlan
A.Brederoo
de m e g j e g y e z v e ,
Bulning
néhány
növényt.
a Holland
J . T T i e u n i s s e n és
c l az eddig
számára
begyűjtött
ur
ismertetéseket
Örömet
diagnózis
nyilvántartott
Bulning
lesz-e
munkatársai
kezdtük
megemlítve
minden kaktuszgyüjtő
A.F.H.
hogy
számában
ismertetését,
gyűjtőszámmal
Számunkra,
dött,
1977/3-as
fajok
ezzel
az
akarják
közreadni
A.F.H.
előzetes
latin ismer
biztosítani. Buintng
Disco
- 8ü Az
ismertetés
ben,
hanem
külön
-
érdekessége,
a HU j e g y z é k
h o g y nem a l f a b e t i k u s
sorszámai
szerint
közli
a
sorrend
leirt
növénye
ket. Ezek
szerint:
HU 1 0 5 D i s c o c a c t u s Az
eddigi
összehasonlítások
csupán
csak
HU lk6
Discocactus
A növény vagy
szürke
lesek
növő,
finom
fehér,
később
szőrrel
szűrkés
száma
Minas
A termés
Serra
HU 1 9 3 D i s c o c a c t u s subspec.
növő,
szőrrel gos
borított.
fedettek,
fent
kiszélesedő
més b u n k ó s z e r ű , A magok
sisak
Lelőhelye:
HU 2 0 5 / a Egyesével
később
sima
A
kehely-
virágcső
fényesen
1,3-15
mm s z é l e s e k .
találták.
élénkzöld
fehér,
oválisak, A
vagy
eleinte
tövisek
színű
nö
krémszínű igen
kevés
kezdetben
vilá
szűrkésbarnák.
tölcséralaku
zöldesbarna
majd
virágai
fehérek.
éréskor
fehéres
A
ter
szinű.
alakúak.
Brazília,
Discocactus növő
szé- ,
később
BREDEROO
1 5 - 1 6 bordájú
golyószerű,
Az ai;eolák
majd
és
lekopik.
BREDEROO
később'-kopaszok.
szaruszinűek,
Kehely,
lapos
/Brazillá/
20-ig
sárgás
A virágok
A magok és
7-10
erősek,
fehérek.
fehéres.
BUINING
és
zöld,
vagy
barnás-szürke
mm h o s s z ú a k
do C a b r a l b a n
golyószerü,
A cephalium
gyapjúval
fajnak,
száma
során
3-5* A tövisek
világoszöldek.
1,5-1,8
BUINING
világos,
kiszélesedők,
magnimamrous
bonitoensis
Egyesével vény.
bimbói
A bordák
a későbbiek
korbeui
bunkószerü,
sisakalakuak,
Geraisban
mely
Színűk f i a t a l
tölcsérszerüen
cm á t m é r ő j ű ,
lai>os-golyóalaku
gyapjas.
csupán
A virágok
kopasz.
22-25
kezdetben
fedettek,
szürkésfekete.
sima,
önálló
és BREDEROG
A cephalium
alakuak,
felül
BUINING
oválisak,
bordánkénti
tőrszerűek.
feketék,
nem t e k i n t h e t ő
gömbszerü,
epidermdszű.
Az areolák
areolák
alapján
latispinus
egyesével
sötétzöld
terjedhet.
MONVILLE
változatnak.
cm á t m é r ő j ű ,
Az
tricornis
Mato G r o s s o
spinosior
laposgolyószerű
állam
BUINING
Bonlto
és
vidékén.
BREDEROO
10-12 bordájú
fényeszöld
növény.
Cephalium
lapos
kezdetben A
krémszínű
tövisek
függően
világos A virágok
A
megnyúlt
termés
sisak
Élőhelye:
HU
karcsú
az
Brazília,
valószínű,
eredeti
heptacanthus tartott
fedett.
majd
az
át
koruktól
a
szűrkéig
fehérek.
A magok f é n y e s
feke
a
hanem
a
később
Br.
és
Bulning
HU 1 9 5 - ö s
BUINING
.
a
Knize
ál
növények nem
számon
és
10 bordájú,
oválisak,
nyilván
egyesével vagy
növő
krémszínű
fiatalkorukban
A tövisek
virágcső
A magok
BREDEROO
fehér
szeruszinűvé a
ismételten
során
tartoznak.
kopaszok.
fehérek
R.
gyűjtőszámu
golyóalaku
folyamán
alteolens
van.
növényt
1127-es
sötéteszöld
fehér
Discocactus
/RODR/
flavispinus
idők
környéke.
összehasonlítások
Az a r e o l á k
termése
a
ferricola-hoz
tölcsérszerűek,
bunkóalaku
azonos
2 - 3 cm m a g a s
gyapjasak,
sárgák, karcsú
fehér.
Barelas
megfelelő
formakörébe,
gömbalaku,
gyapjúval
hajlított,színűk
még f o l y a m a t b a n
KK 1 1 2 6 é s
Cephalluma
szűrkén
hogy
típusnak
Discocactus
Lapított faj.
oválisak
kopaszok.
világosbamán
állam
heptacanthus
Discocactus
326/a
a
szintén
A vizsgálatok,
begyűjtött
HU
Bahia
Összehasonlítása
megtalálta. tal
kissé
tölcsérformájuak,
ékalaku,
326 D i s c o c a c t u s
Ezt
végűk
Areolái
később
alakúak.
HU 2 3 2 i g e n LEM-mel.
a
gyapjas.
fedettek,
szaruszlntől
változó.
ték,
fehér
gyapjúval
egyenesek,
a
81 -
félgömbszerű
sisak
világos
eloszol
válnak.
V i j 't,va i
csupasv. alakiiak,
világos-
nacy,
A
fényoslcke-
ték. Élőhelye:
HU
Brazillá,
3't7 D i s c o c a c t u s
Bulning,
Ma t ó G r o s s o ,
insignis
Lau H o r s t t a l
ideiglenesen
D.
ezen
tricornis
tartott
növény
először
1817-bon
teljes leirt
/PFEIFFER/ a
v.
számon
dos
közösen
megegyezik
Insignis-seJ .
Corf^idi^s
J i u iíita.
ROMPLMI
deflexispinus
egészében D.
Serra
lieft>-üjtütt n.n.-ként Pl'olffer
Külíiii
és
nyilván által
i'iilokesscgc
ennek
- 82 a
fajnak,
CACT.
c.
cornis
hogy
Pfeiffer
munkájának
a z iSÍJÓ-lSgO-ben
I I .
néven k ö z ö l t e ,
majd
BUCH FÜR K A K T E E N K U N D E " ismét
D.
alapján
insignis tehát
a
losan.
D.
a
c.
néven
az
munkájában
ismertette név
a
leírása
ez
ideig
a kiadásra
ABB.BESCHR.
leírásában
1886-ban rajzzal
D.
kiadott
tri
"HAND-
illusztrálva
ezt a fajt.
Az
elsőbbség
helyes.
pulvinicapltatus
Előreláthatóan
megjelent
Monvllle
Rümpler
insignis
HU 4 2 5 D i s c o c a c t u s Ennek a f a j n a k
kötetében
nom.prov.
még n e m j e l e n t kerülő
meg
hivata
könyvben k e r ü l
először
nyilvánosságra.
HU kZ8 Lapos
Discocactus golyóalaku
epidermlszü, magas
és
a
kek,
sarjadzásra
areoláit
szőrzet
3-'*/.
vagy hússzínű karcsú
bunkóalaku, kelves.
A
sötét
tövisek
felül
száma
pontokkal.
tölcséralaku,
A magok
szemölcsökből
vöröses
1,1-1,6
kopasz lejebb
és
kere J-k.
bordánként
világosbarna,
világosbarna.
szirmok
fehéres,
mm h o s s z ú a k
fedi,
majdnem
bordánként
3 - 5 , színük
a
fedi.
állnak,
A virágbimbó
1 , 5 cm
gyapjú
Az a r e o l á k száma
1,
szőrzet
sárgásbarna
az areolák
kerek
sötétzöld
Cephalluma
i l l . krémszínű
eltűnik.
k mm k ö r ü l i ,
BREDEROO
7 cm m a g a s
faj.
korukban
korban
A bordák / 9 - 1 0 / nagy, rendszerint
fehér
B U D J I K G és és
hajlamos
fiatal
Idősebb
átmérőjük
virág
tméröjü
3 , 5 cm á t m é r ő j ű ,
Besüllyedt ez
squamibaccatus
1 6 cm á
fehérek.
A
mérsékelten
1,1-1,5
A
termés pik-
mm s z é l e s e k ,
sisakalakuak. A brazíliai
HU >tJ7 Az
Discocactus
eddigi
kiveszését felfedezte. újra
Goias
államban
Mata
bahiensis
véleményekkel
A megjelenő
BRITTON
mellett
és
a
találták.
ROSE
ellentétben, melyek
állították, Bulning
leírásra.
Azul
oraiek
g>-üjtőutjai
könyvben f e l t e h e t ő e n
a fajnak
egyikén
a
ismét
kiegészitve
kerül
- 83 i n ; '•38 D i s c o c a c t u s A növények
ogyedülnövök,
cm m a g a s a k , csak Az
vlláf.os
1 cm m a g a s
areolák
és
szürkék,
areola
van a föld később
kb.
majd
kopaszok.
Bordánként
vagy
kószerü.
A magok k a l a p f o
Brazília,
HU '•'tO D i s c o c a c t u s A növény
viszonylag
nagy
vagy
bordák
száma
ai-ig
oválisak
és
husszizöldek.
fehér,
mm h o s s z ú a k
bun
és
1,5-
olívzöld. termés
Brazillá,
Discocactus
Ezt
élőhelyen
megtalálta.
vény.
dánként
szőrzet
idősebb
gyapjú
fedi
a
3 cm
kerek.
magas
borítja.
őket.
A
van, A
melyek
tövisek
kékesszűrkék,
A vlrágbimbó
tölcséralakuak
10-12
Cephalluma
6-7 areola
korukban
simulok.
állambeli
zehntnorii
világos
a virágcső A magok
niivö,
kopasz.
sisakalaku
lapos
lö\i.ssel
rend-
goJ\ólioz
. i liil
és
tartott
DUINING
liasonlitó
fehérfO'op J a s
f o 1 I iinőoii
környéke.
ROSE fajt
Bulning
még k i e g é s z í t é s r e
nlgii suclosus
1'él g ö m b s z e r ü ,
Emoclra
BRITTON
klve^izi'itnek
Av. c r c i l o I L I c - i r á s a
Lapitoti
nem f c k c l c
llalila
már
HU '|'|8 D i s p o c . u t u s Egyesével
elérheti
bordánként
hengeresen
gömbalaku,
feketék.
HU UUl az
testéhez
BREDEROO
világoszöld.
világosszürke
krémszínű
többé-kevésbbé
Élőhelye:
mellett
kecses
és
lapított
troérő
vllágossárgák,
A virágok
BUIKING
vagy
terjedhet,
a növény
csillogó
Sobradinho
zöld,
egészen
kezdetben
vékonyak
pókszerüon
van.
A termés
J,2-15
burjánzó,
cm á
5,'*
Foliér
állam
araneispinus
epidermisze
ságot.
igen
Bahia
gyökértörzsénél
cm á t m é r ő j ű ,
ak,
rmájuak,
három
világos
A virágbimbók
fehérek.
13-15.
szőrrel,
rendszerint
kezdetben
lapos,
száma
fehér-krémszinü
sötétszürkék.
tölcsérszerűek,
A bordák
6-7
I s
mm s z é l e s e k .
Élőhelye:
A
A tövisek
mellett
A cephalium
kevés
karcsú
BREDEROO
és
1 6 - 1 8 cm átmérő színűek.
3 - 3 , 5 cm á t m é r ő j ű .
felett.
szürkék,
BUIUING
kezdetben
Avirágok
1,7
laposak
szürkészöld
oválisak,
később
nüek,
subviridJBriseus
szép.
" - í . ic.> m á s t ó l
és
BREDEROO
zöld
cpldotmlszü
cephalluma
Bordáinak 2 - 3 cm-re
újra
szorul.
száma levő
sok,
nö majd
10. B o j -
ovális
areola
- 84 A át
a
tövisek
kezdetben
sötétszürkéig
nák.
A karcsú
szerü,
elszineződőek,
tölcsérszerü
fehér.
Hazája:
husszinüek,
virágok
A magok k e r e k e k ,
Brazillá,
Bahia
állam
A sötétzöld
egyedülálló
gyapjas kissé
szinü,
lapos
cephalluma
behúzódva
világos
pirosak,
virágok
megnyúlt,
fehér,
középnagyságú.
tölcsér A magok,
világosbar
tei-més
bunkó
van.
BREDEROO
laposgolyóra vagy
szemölcsökből
szürkések,
szük
A
és
a fehér,
szürkegyapjas
később
vil&gosszUrkén
mellett
növények,
9 - 1 0 nagy a
Novo
BUINING
golyószerü
i s .
ülnek
fehérek.
Portó
melanochlorus
Ugyancsak
a
feketék.
HU '153 D i s c o c a c t u s
tanak.
később
A virágbimbók
álló
areolái.
sapka,
A
termés
vagy
bordáin
A tövisek
többé-kevésbé
alakúak.
liasonli-
világosszürke
először
hajlottak.
A
bunkószerü,
sisak
formájúak,
feketék. Lelőhelye:
Brazillá,
HU 1*55 D i s c o c a c t u s Egyesével zöld
élő,
halvány
golyószerü val.
eltűnő,
lapos,
száma
BUINING
árnyalt
Brazíliában,
bunkó
mm h o s s z ú a k Mato
HU tt57 D i s c o c a c t u s
i s
szegélyén
barnák.
és
szürkére
tövisek
gyapjú melyek
v á l ó .s
végül
világos-
olajzöld.
A termés
nrni
olaj
Ceplialiuma
erősek,
A virágbimbó
R i o Juaré
bollviensis
sötét
faj.
krémes-fohér
szűrkészöld.
1,5-1,8
Grossó.beli
BREDEROO
5-6 areolával,
során A
Guymares.
megnövő
tölcsérszerűek. alakú,
dos
epidermlszü
nevelnek.
világos
és
Bordánként
későbblek
fehérek,
jellemző
1,2-1,8
a
szőrzetet vagy
virágok
Chapada
18 cm á t m é r ő i g
11-13*
krémszínű
filces
tusokra jai
silvaticus
5 - 6 , 5 cm á t m é r ő v e l ,
rózsaszinűek, karcsú
Grosso,
rózsaszínnel
A bordák
kesédéiben
Mato
a
Fényes
A
Discocacfekete
mag
szélesek. mentén
gyűjtötték.
/ B A C K E B E R G / DUINING
és
BREDEROO /kiegészítő A növény mellett
ujleirás/
valamelyest
kb.
lapított
1 5 cm m a g a s ,
gömbalaku,
sötétzöld,
2 5 - 2 9 cm átmérő
gyengén
kékes
árnyalattal.
- 85 A cephalium nű a
2 , 5 - 7 cm m a g a s ,
szőrzettel bordákba
szegett.
süllyedők,
belőlük.
A tövisek
szürkék.
Csupasz,
rü a
írásától
a
1,7-2,2
Élőhelye:
részén
és
világos
virágai ítésze
és
fehér
fehérek. világos
4-5
határán
található
Termés
barna,
A mag e l t é r ő e n
krémszí oválisak,
sárgásak,
később
bunkósze
esetleg
Backeberg
1 , 7 - 2 nm s z é l e s ,
Bolívia
vagy
Az a r e o l á k
rendszerint
l'ehér.
mm h o s s z ú
Brazília,
12-13.
fehérek,
kiemelkedő
többi
függően,
száma
bordánként
eleinte tölcséres
cephaliumból
rózsaszínű
kortól
Bord&k
l e
sisakaleOcu.
San C y r i l l o
vidékén.
HU 4 6 1 . Ezt
a növényt
került kezik
egyenlőre
példányból néhány
a
egyesével
átmérővel,
zöld
krémszínű
később van.
ez a
A tövisek vagy
zöldek,
a
vagy
lekopik.
tőralakuak,
egyhén
termései
Lapos
fedettek.
sárgás,
A néhán>j
BUINING és
lapított
Európába rendel
golyó
formájúak,
A bordák
szá
világosbarna
eleinte
tölcséres
l 4 cm
4 cm á t m é r ő
ma 1 1 .
Ovális
szőrökkel
rendszerint
szaruszinűek,
változnak.
fehéresek.
BREDEROO
cephaliumuk
Bordánként
vllágosszUrkére
virágok
Bunkószerű 1,7
gyapjúval
szőrzet
színre,
növök,
epidermisszel.
kezdetben
le.
cég A^ebelmann/
példánnyal.
pugonacanthus
A növények
jű,
sem i r t a
Su-Ka-Flor
kO c m á t m é r ő j ű
HU 4 6 2 D i s c o c a c t u s
areolái
senki
svájci
fedett,
8
areola
később
A virágbimbók
kehely
alakúak,
A magok c s i l l o g ó
rózsa
világos
fehérek.
feketék
1,4-
mm h o s s z ú a k .
Lelőhelyük:
Brazília,
Minas
Gerias
állam,
Chapanda
dos
Dlameuitinas.
HU 4 6 7 . Lelratlan
faj.
Dlscoractusos
Discocactus Valamint Ezt
a két
hetjük
Ismertetésével könyvben
paranaensis
a Discocactus
fajoknak.
csak. a
megjelenő
BACKEBERG subnudus
növényféleséget
önálló
valószínűen
találkozunk.
a
BRITTON
hiáinyos
és
adatok
ROSE miatt
nem
tekint
Dlacocactus
mlnlmus
Discocactus
rarlsalmua
Kétes
eredetű
Ezen
kivül
nevek,
n.n.
ellenőrizhetetlen
az Uhling
cég
27 /Jíarras/ gyűjtőszámu clculosus
formakörébe
gyűjtőszámu közel. véget
érnek.
listáján növény,
esik.
növénnyel,
A mai n a p i g
- 86 -
n.n.
további
feltűnik
a Discocactus i t t
a Discocactus
megjelent
Minden
mely
Ugyancsak
mely
formák.
időközönként
¥
találkozunk
a W 28
zehntnerii-hez
Ismertetések Ismertetést
a
cephalla-
ezzel
a
áll
lényegében
megjelenő
könyvtől
várjuk. Irodalom:
Succulenta
1977/11.
szám
Kuas
1978/2.
szám Dr.flarla
I. Gyüjteményokben képviselt
ritkán
vagy
irodalomban
sem t a l á l u n k
si
formájukban
mutatós,
Lexikon
fajjal
ezeknek
variációJáv«l
a
ritkán
ján
latba is
kezünkbe
eddig
hozhatóak.
létezik
gezett
nevekről
faj.
a
szinonimái,
formaváltozatai. feleslegesnek, ra
a
néven ján
árusított
minden
indokolatlan
a névtáblákon növények
esetben,
való
dolognak
szerző.
a val
növények
a figyelmet tartott
Pedig
számontartása
óvhat
előle a
nö
élőhelyi általunk
fontosságá
éppen a meg a
A gyűjtőszámok
az eredeti
nevek
leirt
egy
tény
alap
kapcso óságbeui
vagy ezek
öt Bár
árjegyzékek
megfelelően
ujravásárlásától.
gömbkak
azOroyákkal
mellőzésére.
azonosíthatjuk
a
másrészben
leirt
felhívnom
ellianyagolliató
gyűjtőszámok
tőszámoknak
i t t kell
a
megjelené
mindössze
a z t , hogy
szabályoknak esetbon
a
"á!rjegyzéki"
nuda/,
példánnyal
szerény I s
és
amelyek
csupán
/nomina
legjobb
És
szaklapok
nem j e l e n t i
botanikai
is
foglalkozik
találtara,
Részében
v a n szó
ezekre
I I I . kiadásában
külföldi
nevet
E z azonban
ennyi
már e l ő z e t e s e n , vények
kerülő
huszonkét
egy-két
Oroya.
igényeikben
A Backeberg hét
az
t u l sok utalást
tartási
tuszokra. és
csak
kaktusznemzetség
Az
Józsefné
rész.
előforduló,
Dél-amerikai
Szabó
élőhelyet.
gyűj több alap a
- 87 kia
"munkatöbblet",
utánanézés
den
gyűjtőt.
kereskedelmi
érdekből
Pontosabbak
gyűjtőszámok.
Az Oroya
nemzetség
tünő n e v e k , és
Rose
re
a
is
un.
km-re
Puna
vasútállomása az
mintegy
Oroyák
zónában
h^O k n h o s s z ú
és
nyomórészben
terméketlen,
Ennyi
után
a kaktuszok
Buxbaum
és
érdekes
megpróbálom
J . D . üonald
Br.
"The C a c t a c e a e "
és
és
1903-ban
Újra
században,
legmagasabban
Ez az egyetlen A Puna
7 0 km s z é l e s ,
közeli,
szán
zona
részben
le
váltakozó
t u l -
csapadékban
az
Figyelembe
nem mindég a z o n o s ,
Oroyák
véve
rendszertani
Backeberg,
de kétségen
kívül
R.
A nemzetség c.
említése
munkájának
először
az amerikai
I I I . kötetében
szerző
1922-ben
napvilágot.
Britton
Rose
leirt
leírását
1959-ben leírása
a nemzetség
tlpusnövényéül
Echinocactus peruvlanus-t
hivatalos
tében
L i
elgondolásalt.
páros
Első
mult
voltára.
tisztázni
családjában.
OROYA
látott
élőhelyé
terület.
előzetes
helyét
a
újnak Britton
Cordillerák
köves-sivatagokkal
a fagyhatárhoz
,x
nevét
fővárosától
A világ
található.
meg m i n
a növény
a fehér
különleges
helyenként
sós-mocsarakkal,
szegény
volt.
m/ i t t
/U8I6
és
ó-v^at
Peru
van. A város
központja
élőhelyének
Utalva
La Oroya
a fekete
folyástalan,
eléggé
kapta.
tartományra.
aranybányászat
utal
sok bosszúságtól
botanikusoktól
IOO-15O
húzódó
perui
fekvő
a
La Oroya
keletre
között a
mint
amerikai
perui
mától
Sajnos
közli,
Backeberg
/azonban
J.D.Donald
számában
J e l e n t meg.
Rajtuk
kivül
Kimnach / C a c t .
M.
kaktuszgyűjtő
moló f o g l a l k o z i k
besorolásuk:
Echinocactus
Br.
Borzicactinae
és
Succ.
útjairól
részletesen
Rendszertani
Austroechinocacti
a
az
az
diagnózis
Buxbatun
I I I
.
ágazat/
köte
1 9 7 5 . évi
J . Am. I 9 6 6 / 3 s z á m / 1958-ban
Oroyákkal.
/Keleti
által
hiányzik/.
"Ashlngtonia"
R.
Backbg.
Schumann
"Die Cactaceae"
latin
munkájaként
májusi
W.RgUh p e r u i
a
Kari
választotta.
megjelent
és
beszá
- 88 Mindhárom b e s o r o l á s Britton
és
Rose
nemzetséget vényt
ide
a
Backeberg
alapul.
megjelenési
kus
összefüggéseket
Notocactusok, Backeberg
a z Oroyát
rokonok.
Tehát
előtt
a növény
i s
virágzóra,
hibájába.
/Mint csupán
méltó
"Nat.
Donald
a
három f a j
faj
állítottságú
botanikusok
sem s o k a t
állítják
változataiból
s
elkülöníteni.
megegyezik
an
tapint
re"
amikor
kal
szemben
rangját.
be,
fajnak
a
hogy a
cactaceák
alapján./
hogy
három a l f a j t
többi
területén
lényege azono
rokonoság Figyelemre
eszmefuttatása arra
a
Jogosultsággal alapján
rá
i l l i k
a konzervatívabb
tévednek
földrajzi
tartott
rend alapszik.
téves
változatait némi
alapelvek
a kaktuszokkal foglalkozó
megemlíti,
a
ha
a
nem a l k a l
h a a z Oroyát
m e l y n e k nagyszámú,
A három a l f a j n a k
az általa
rá
esnek
nö
felisme
ha hasonlói
előtt
J . - b e n közölt
botanikai
élő
a
rendszere
Sulcorebutla
hozzáteszi,
növénynek
het
-
genusból
tlpikus
rendszere
rendszerezések
ritkábban
leteken
helyi
fordulása
de k i s
jelentősége
botanikusok
Igen
be
monoterü
/subspecies/
növényekkel.
le van,
találó
"gyengeségé
növény-nemzetségekkel, tulkönnyen
rend
Cleistocactu-
összehasonlításán
Oroyák f a j a l t ,
a
Sőt,
fejlődésta
mlg a phylogenetikus
keskeny areola
az amire
csoportba,
képeznek
Backeberg
magok
Succ,
phylogeneti-
phylogenetikus
eredményesebb,
szerint
J u t , hogy a
meghatározás.
kéi-dóst
a z Oroya
az
egy
Buxbaum
be.
Más
termőre
Cact.
elsősor
A
még h a
Buxbaum
vizsgálatok,
pl.
Oroyákról.. T a g l a l v a
végkövetkeztetésre csak
nö
Gymnocalyciumok,
osztja
azonban
a
foglal
egymásra,
használható,
A phylogenetikus
a
Donmozák,
termések,
feltételezése,
a
Ezek
hosszadalmasabbak,
sítás
közé
figyelemnél.
Arequipák,
alapszik.
össze.
a virágok,
mazható.
c a c t o i d alakú
sorolja.
szemben
általánosságban
vetünk
szerezés
mellé
a Matucanak,
Jellemzők,
virágnyilás
minden
a z Oroyákat
növényeket
Ezzel
szabályokon
sonlóval
Indokolható.
Echinocactus nagy-
osztályozásánál
volt
hasonlítanak
Borzicactusok stb.
rési
az
stb.
olyan
csak külsőleg
szere
sen
formákra
Paródiák
nem i s
sok,
/Lényegében
elhanyagolva
rendszere
nilag
alapján
felállított
a kaktuszok besorolásánál,
a külső
vénytani
szempontok
Schuimnn./
ban
melyek
más
Schumann á l t a l
vették
sorolt
más é s
osztogatják
fajok a
"faj"
- 89 Holott nemzetség, változat, biak 1.
a faj
alfaj,
a nemzetség
/genus/
/subspecies/,
/subvarletaa/
Donald
de
az
csupán
sokszor
Oroyákat
a l -
csak az
a
aláb
rendszerezni:
peruviana
Sinonima:
l/a
pedig
alváltozat
szerint
Oroya
nem e g y e s e t b e n
/K. S c h . / Br.
és
R.
Echinocactus peruvianus
K. S c h .
Oroya
acollana
és
variációi
Oroya
gibbosa
Ritter n.n.
Oroya
subgibbosa
Knize
Knize n.n. FR
Ikj/A
n.n
Oroya
peruviana
var,
c o n a i k e n s l s Donald
Oroya
peruviana
var,
depressa
/Rauh és
és
Lau
/ L 203/
Backbg./
Rauh
és
Baokbg. Érdekes,
hogy B a c k e b e r g
zösen
neoporuviana
0.
ban,
majd
vai .
d< p r t - s s a - k é n t
1958-ban
Lexikonában S l n o n ima:
2.
Oroya
Oroya
O.
s
ennek
neoperuvianaként
Rauhhal
O.
peruviana
ellenére
a
Kakteen
szerepel.
var,
citriflora
depressa
Rault é s
K n i z e nom.
Backbg. Illeg.
liackbg.
Oroya
ncopcr-uviana
var, ferruginea
Rauh és
Oroya
neoperuviana
var^
Rauh
var.
tenuispina
l a x i a r e o l a t a / R a u l i és
laxlareolata
Rauli és
Backbg/.Don.
Oroya
laxiaroolata
var,
orthohachis
laxlareolata
var,
pluricentralis
Oroya
baumannli baumarmi
var,
Oro>-a
gigántoa
Knize n.n.
var,
Knize n.n. Backbg.
K n i / . e n . n . KZ 3 8 0 .
Oroya
Oroya
Backbg.
Backbg.
Oroya
Oro>-a n c o i > e i n v i a n a
kö
Ismertette 1956-
R a u h h a l közösen
közölte,
gibbosa var,
neoperuviana
Sinonima:
ugyancsak újra
először
néven
Oroya
Sinonima : Oroya
2/h
depressa
()ro>-a n u o p e r u v i a n a
neopeniviana
Sinonima:
2/a
ismét
e z t a növényt
var,
rubrispina
suhocouita
Knize
KZ 2 3 8 .
KZ 3 8 7 .
/Rauh
sul>oc'rti l t a
Itauli ó s
Oroya
suboccuita
\ar.
<>['t)ya
subort'iiitu \ a r . f u s r a
és
Backbg./
Don.
Backbg.
alblsplna Rauh
Rauh
és
Da
t'y liai'kbg.
- 9ü 3.
Oroya
boichcrsil
Sinonima:
/Boed./
Oroya és
borchersii
ban
Az
élőhelyi
lönülő a
bevezető
húzódó
láncolat
kerülettől ban
az
a
Aucash
A Donald
Oroyától Oroya
neoperuviana dési
viana
és
élőhelyét
megkönnyíti való
a
ellátását.
az
esetleges
egymástól
fehér
mintegy zóna.
Jól
a Mantaró kb.
élőhelye
elkü
Peru.
Cordillerák 4 5 0 km h o s s z ú
A Puna
húzódik,
és H u a r a z
három f a j r a
élőhelye eső
R i o Mantaro variációi legdélibb
Conalkra
mosódottan
körül
és
és
Puna
irányába
Casma
Jogosan
területének
nyugaton
a fetete
L a Oroyától
északnyugatra a
az 1958-
zóna
a
Junin
3 - 4 0 0 0 ro m a g a s s á g
régiókban
3000 km-re között
van.
északnyugatra
eg>- e l s z i g e t e l t
te
Oroyák.
fajainak
körül
Itauh
említett
kizárják
három f a j
e m i i t e t t e m a z Oroyúk
folyó
L a Oroya
még
által
névtáblával
szinte
mind
7 0 - 7 5 km s z é l e s
kerületben
nemzetség
pedig
a z úgynevezett
Apurimac
élnek
szinonimája
renszerezése
helyes
keletre
teraeten kivül
rületen
borchersii
Joluison katalógusban
hogy
részben
kb.
középpontja
Ezen
/fuscispina/
él.
a fővárostól
között
Boed.
fuacata
leegyszerűsített
tekintve,
fensik
0.
a növényeik
területen
Limától
var,
Jolms.
meghatározások
tévedéseket,
Amint
lutca
észszerűen számára
az
megjelent
0.
gyűjtők
liackbg.
Backbg.
Ugyancsak
Donald
Rauli és
Echinocactus borcliersii
és
terűlet folyó a
találjuk. az
ezek jól
az 0.
felső
variációira elkülönül.
borchersii
folyása
leggyakoribbak. részén
Marechal
érintkeznek
és
egymástól
Huancavelica
/Ezek 0.
a
folyt.köv.
néhány
az
La
0.
elterje
Andahuaylos,
között
területek
neoperuviana
hazája.
mentén a z
A z Oroyák
délkeleten
redukált
Igy La
0.
dél peru
helyen
e l
lelőhelyével.
Bartalis
Imre
RÉGI A magyar szeti
kaktuazgyíijtés
Egylet
keretében
A szakosztály
Kaktuszkedvelő
egyik
k i s Írás
Az
Írás
teszek
a
hogy
melyeket
a
pcra
nem i s m e r j ü k
hogy
időpontját
s
Köztudott,
hog-y a z
"A
külön
osztáJy
külön
házuk
hoz,
i s ,
őrizte
volt,
növényeiről
de
ahol
a
a
hazán];ba
fokföldi
Jeii-íack
örömmel
átírjál;
ni vényeket
nem k é s z ü l t e l ,
ránk.
e z t azután
erényeivel
az
eset
együtt. kiadott/
MikJós
nem J u t o t t
panaszol kerülésének
sem h a g y t a k
"Eljutottak a
Esterl ézi
szaleml>er
tenJil,
Kérésének
nehezebb,
/1932-ben
i r j a :
az
vannak
kellene
egyöntetűen
megál l a p U á s a i v a l
kapcsolatban
szerint
növényjegyzéket megírása
virágai"
k l , ebben
megérdemli,
liaszní I h a t j á k ,
fe.^ületes
Magyaroxszágba
azokat.
szukkulensnövények
könyv
volt, a
történetétől".
közkincsé
szakkönyvek
egy árva
első
imgyarság
inuskátldval
gok
a
forrásként
hibáivá], R.
optimizmusa
Kerté
emlékezve
adott
meggyőződése
belepi
megjelent
elejéink
szerzői
végleg
szerző
ják,
a
Évkönyvet
kaktuszgyüjtés
ismeretek,
században
leges
egy
magyar
a
Szakosztály"
évfordulójára
íregemllti,
eleget,
Rapaics
50 éves
adatok, a feledés
k i s csoportja
"Kaktuszkedvelő
Szakköre
"Sorok
A XIX-XX,
utókor
szervezett
szerzője
még r é g i mielőtt
első milködő
alapításának
CSILI
91 -
KAKTUSZLELTÁR
c.
herceg
és
müvében
fokl'öldi
a
újdonsá
üvectóz.Bibaii
muskátliknak
a kismartoni mégcsak
i s
üvegbázak-
puszta
névsor
sero". E
néhány
s o r e l l i e s f t c g e 11 e a
embereket, kan
"nc keress
mondogatták,
ra
semnd t
Az
Orszógcs
egyeztette
sem
hogy
muít
enú é k e i - Í r á s a i
úgysincs
eleink
csal.
semni"
magt-kkal
anyagéból
Esterházy azaz
A u s z t r i a / uradalmában
A
és
liasznos
leltározás
Focdiscl.
előbbi
az
leltárkönyvét,
növénytineU
1 8 2 3 és
Joseph
s az
éa
a
a z átvevő
a
család
létesített
so
utódok
kcnyvtúráhan
v a n eg>
eredeti
leltárnak
540-579
és
levő
kismartoni
növénykert
tartalnazza. Anion
eller.ői'S'éfce
Nielmayer
és
mellett.
Az
v<.
Dlsznövérytem esr.tési
Tanszék
az
gyűjteményben
mely
történt.
főkertészek
a z utóbbi
Egyetem
adatait
1826 között
uradalmi
átadó,
A Kertészeti
törődtek
búvárkodó szülve,
A r i szí I d átiréscJta
levéltári
"Invertariuni"-át Eisenstadt -
a
dr.Valkó
család,
/ma disz
között
hangulatot
hagytak.
Levéltár az
mert
105 o l d a l a s , oldaláról.
géppel
és
iJendrr l ó g i a j
i r i
másolat
az
Közreadásában Llppay pest ra
György,
ez az
nem
Balogh
9
András
Fazekas
Mihály
"Invertarium"
-
bábáskodott. és
a későbbi
gazdagabb,
szerzők
legalább
müveihez
i s addig,
amig
ké ujabb
bukkanunk.
Hogy a L e l t á r
áttekinthető
a
a megfelelő
főkertészek Z
= a növények
H
= növény,
A
= a növények
legyen német
és
minden
szavak
adatot
tartalmazzon
rövidítéseit
használták.
darabszáma
virág
magassága
láb
mértékegységben
életkora
V
= a növények
származási
G
= a növények
egészségi
állapota
K
= a növények pítás
esetleges
betegségre
I
= I n k i t é t e l nélkül i s az 1826. évi l e l t á r a t v é t o l pontjára vonatkozó a d a t o t tartalmazza
T
= a
legutolsó
Vf=
eladás
Gr=
ajándékozás rabszám
helye,
leltározás
folytán
óta
kevesebb
utján,
szaporulat
vásárlással
gyarapodás
szaporítással
An=
észrevételek latin;
vagy helyesbítés
a
a
leltározás
ceruzával
kisbetűvel
CACTUS
ALATOS
Z=5.
CACTUS
BRASILIENSIS
Z=10,9. G=10.
CACTUS
Z=2,5.
CYLDÍDRICUS
zárójel
ll = 3 / ' < - l . H=l
változó
név
da
bejegyzés,
között
l / 2 . A=l - 6 .
H=l-18.
1=1826.
Z=7.
engedéllyel
utólagos
és
H=l/2-l
CACTUS CURASSAVISCUS
idő
során
irt
Íródott
megálla
elhalt
magasabb
Af=
neve
vonatkozó
darab
Vm=
A növények
hazája
A=3-28.
található.
V=Jamaica. 6-31.
G=.5.
V=Brasilien
Gr=l. A=2-12.
1/2.
K^k,
V=Curassav. 1-7.
V=Peru.
G=7. G=2.
Vm=3. C A C T U S DECUMAKUS
Z=8.
H=2-6.
CACTUS
FLAGELLIFORMIS
Z=3.
ll=l/'4-2.
CACTUS
FLAVESCENS
Z = l . l U i / l * . A='». V = S . A m e r i c a G = l . 1=1826 T = l . Z=l'<. l U r a n k . A = í|-l6. V = J a m a i c a , Vera
CACTUS GRANDIFLORUS
Cruz
A='*-28.
V=S. A m e r i c a .
\=l-lk.
V=Peru,
G=8.
S.America
G=l'l.
C A C T U S HEXAGONUS
Z=10.
CACTUS
Z = l , 2 . H=5. 1-6. A=9, 1 - 1 2 . V=Curaesav. G=l,l. 1=1826. Vm=l. Z=3,2. H=2/l2-'-,/l2. A=5-8,8-ll. V=S. America. 0=3. 1=1826. T = l .
LANUGINOSUS
CACTUS MAMILLARIS
Hsó-l'S.
ArlO-^ó.
V=Surinan.
0=10.
-
93 -
CACTUS MELOCACIUS
Z=8,5. H=l/2-2, 1/2-4. A=l-53, 4 - 5 7 . V=W.Indien. G=8,5. 1=1826. T=3. An=Eiii Stück l a u t K u s w e l s , d l e 2 S t . b e i der i n v e n t u r , zwar s e l t 2 7 - t e n J u l y 1826 a l s todt angegeben.
CACTUS
MOLISSIMUS
Z=l.
H=3/4.
CACTUS
MONSTOOSUS
Z=2.
H=2/l2-5/l2.
A=2-13.
CACTUS
MULTANGULARIS
Z=3.
H=3/l2-5/l2.
A=2-9.
CACTUS
OPUNTIA
Z=3. H = l / 2 . A=3. V=Aiiierica, P e r u . V i r g i n i a , I t a l , S . T i r o l i , S p a n l e n , P o r t u g a l l . G=3.
CACTUS
PENDULUS
A=4.
G=l. V=Ajnerica
G=2.
V=Curassav.
G=3.
Z = l , 5 . H=2 1 / 2 . A = 1 0 , l - 1 3 . V=Ost-Indien Jamaica, H i s p a n i o l a . G = l . 1=1826. T = l . Vm=5.
Z=l4. H=l/2-9. A=l-l4. V=Amerlca. G=l4. CACTUS PíHESKIA CACTUS P H Y L L A N T H U S / t h o i d e s / Z = 2 . H = l - 1 l / 2 . A=4. V = S . A m e r i c a • B r a s i l i e n , S u r i n a n . G=2. CACTUS REPANDUS / S a l i c o r n o i d e s / Z = 5 . G=5.
H=l/2-l.
A=4.
CACTOS S P E C I O S U S
Z=13,12. H=l/4-3. G=13. Gr=l.
CACTUS
SPECIES?
Z=l.
CACTUS
SPINOSISSIMUS
Z=9,7. H = l - 3 l / 2 . A=4-9, G=9. 1=1826. V f = 2 ,
CACTUS
STELLATUS
Z = 9 , l l . H=l/12. G=9. Vm=2.
H=l.
A=4.
A=3-6,
CACTUS TETRAGONUS
Z=8.
Z=8. H=r(uiken. A = l 6 . M a r t i n i q u e . G=8.
CACTUS T R U N C A T U S / v e l C A C T U S JUNA
o l a t u a / Z=6.
SPINIS LUTEIS
Z=l,l.
Jamaica. 28 n é v Ilyen
a z a k k o r i nomenklatúra néven
kapták
a
A=3-l4.
H=2/l2. H=l
szerint.
magcsere
utján
gyarapodott
tudjuk,
ennek a z
Írott
és
Az
do
"Invertarium" Dél-Afrikai
dagabb. rolt
A muskátli
jegyzéke
nemzetközi
faj,
a
igen
vagy
V=S.America
1=1826. növények
gyűjtemény? emléknek
számmal
gazdag,
G=8. Brasilien,
G=6.
A=5,8.
Ma már n e m
örülnünk sokkal
i l l . névvel
az akkori
Incze
kell. gaz
felso
"muskátllmánia"
megfelelően.
egyetemi
voltak-e?
határozták
szukkulens felsorolása
fajta,
260 darabbal
színvonalának
V=Jamaica,
c s a k később
fennmaradt
V=S.America
V=Curassav.
Import
vagy
meg? A v a g y
V=Peru.
7-12. V=Jamaica.
1-9.
A=l-2.
1/2,2.
G=l,l.
gyűjteményt,
5-12.
G=l.
CACTUS
TRIANGULARIS
H=l-6.
A=2-9,
V=S,America.
Ferenc adjunktus
md crtjae SJdJm
1 9 7 8 é v l 1.
Ve m e r R a u h : Peru
gazdag
Maranon ágas
Peperomia szukkulens
völgyben
növényt,
Peperomia fénykép Ihomas
a
t r o l l i i - t
v.
és
szerző
és
Rauh.
az
1956-ban
felfedezett a
a
leveles
6 0 0 - 1 2 0 0 m magasan
brachyphylla-t
ismerteti,
élő
db
11+1
kíséretében. Göbel:
V i s c u m minimum
irja
le
Gebauer:
egyéb
a
Harvey.
V i s c u m minimum 8 embryoJának
szerző,
leplezett
fel
szépség.
különleges,
szaporításuknak
sikeres
fénykép.
2
szukkulensek /Stapelia,
zatosságának, s
a
m. n B g a s s á g b a n
Peperomia
dolabriformls
nevelését
Az
Hulchiaon
világából
75O-85O
A kétnemű d é l - a f r i k a i
Alfréd
Bzém ^
t r o l l i i
Huemia,
Caralluma,
szép virágainknak,
ismertetése
és
bemutatása
könnyű
s t b . / válto tartásuknak
9 szines
fénykép
kí
séretében. Eberhard
Jahn:
A kaktusz-ápolás
alapjai
és
e g y gyűjtemény
felé
pítése. Valószínűleg
égy
Eckhard
Meier:
Britton
és
hosszú zetség, 1
napos
rendelkező
mert
és
Tapasztalataim
mint
bevezetője.
a Hylocereus
gyűjtőknek
kúszó
átmérőjű,
virág,
a
klímát
hasznosítható
való
növény nagy
250 gr
sulyu
hanem a n ö v é n y v i l á g
gyönyörködhetünk. hasonló
tanulmány
undatus-sal
/Haworth/
Rose.
Növényházzal uiidatus,
terjedelmesebb
virága
egyik
követően
Felesleges
hajtásai
növények
Epiphyllum
Hylocereus
igényel.
nemcsak
a
30-35
magas
nyiló igen
keresztezéséhez.
Bár
virágaiban jó
oltó
oltásához.
cm
kaktusz-nem
legnagyobb virága.
s o k egymást
igénylő
növény a
teret
csak
soká
alanyok,
Ugyancsak
más, jól
Giinther
A szorzöpár ségű
és
Hoinz-Josef
értékű
éven f e l ü l i riák
lett
a
szorgalmas
a
Mióta
s
szenvedélye.
ritkaságokat,
'Dielocactus,
előkelő
helyet a
mások.
szal
a Mammlllárlák
virágzása,
kismértékben
nem k e r e s k e d ő i
Beatrice A
Potockl-Roth;
legkisebb
tanak.
kórokozók,
Eddig kb.
érdekelnek.
a
érint
A növényekre
szerünk, ják.
kártevők de
rágok
a
irtása.
mozaikos
terjesztik.
tapasztalatok
A mechanikus
kártevők
fertőzés
megelőzése,
A betegség
legismertebb A Backeberg'
192.
kép hasonló
Ezeket azonban
Jelenséget
mutat
nom m i n t
Brederoo
Első
leírás
képcsoport: Clarence
és
német
és
latin
tövlspáma,
K l . ltorich:
pontagonus
Bulning
Tudósítás
/Linné/ B r i t t o n
és
"leveles" sárgulásá-
tönkremegy. ellene
Jelensége
Nyilván
hatásos
hogy a hőséget
egy L o b i v i a
Az a
596.
gyógy
nom
bír
állati
tulipán
v i
oldalán,
drijverleuia
virá
szemléljük.
Biám
és
llnkll
Brederoo
nyelven.
virág,
a
részleges
lexikon
J.Theunissen! Notocactus
var.flavispinus
károsí bennün
közvetítésé
tisztaság.
betegséget
1978 é v i 2 .
Herter.
a
s
elsősorban
növény
a z t mutatják,
egyaránt
ismerünk
s bogarak
Jelenleg nincs
Coryphanta. tavasz-
kórokozók.
levelek
szineződése.
gán.
A.J.
a
már
virág-pompája.
növényt
rovarok
ahol
véle
Gyűjti
szaporít.
vírust
J e l e n t k e z i k s az erősen fertőzött
szúró
-
Ez a fertőzés
bennünket,
gyűjtők
érzés
növényi
30O n ö v é n y t - k á r o s l t ó
gyűjtemé gyűjtése
Mammlllárla,
Paródiák
mint
s más módon i s k e r ü l n e k .
ban
a
a
ezek
Epithelantha,
alapon
állatot,
ezek
kaktuszoknál
majd
embert,
vel
e l
20
Mammillá-
gyűjtemény.
Felemelő
Vírusok
ket
Kezdetben
belföldi
még a m e x i k ó l a k ,
Csak
-
mint
Paródia
szép
tulajdonos
foglalnak
Turblnicarpus, és
a
Paródiákba,
legteljesebb
Ariocarpus,
, kivételes
eredménye.
Ugy a k ü l f ö l d i ,
Astrophytum
Mamndllériák. 30
i s . A gyűjtemény
munkájának
kedvencei
és
troisdorfl
"beleesett"
a z övé a
Echinocereus,
Klein
na i s
azonban
szerint
Paródiák
gyűjteményéről
érdekelték
nyében.
ménye
95 -
Frltz/Harald Gelmer:
1.
szines
sziromlevél, Costa Rose.
/Lehmann/
var.nov. kép.
Fekete-fehér
mag.
Ricából.
Acenthocereus
- 96 Közép-Amerika Rica. dus
A dúsgazdag
növényzet
lalkozik Werner
Brügel:
a pusztaság
rendkiv-üll
a
/zöld
a 25
a lefelé
könnyen k i t ö r i k .
cm h o s s z ú ,
Virága
tés
Vagner-Michael
Haude:
lapos
fehérek
sze
halvány
hegyük
elsötétedik. leghosszabb és
/ e g y 10
hozott,
a
7 cm s z é
Ugy h í r l i k ,
nehezen virágzik.
Mammlllárla
Nehéz a M a m m l l l á r l a
nemzetség
szebbet
de a
a
megnevezni,
legszebbek
Verdermann tartozik a
nagy
5 cm h o s s z ú
hajtás
5 virágot
Schumann.
hajtások,
A
cm-es
hogy szerző
mellék
5 C° f e l e t t i
telelte-
mellett.
Klaus
nül
fog
irányuló
Ibolyaszinüek.
4 cm v a s t a g
Jó m e l e g b e n
fehérrel/,
elszürkülnek,
főként
s z i r o m l e v e l e k vöröses
hajtással/
Costa Oka: a
is alig
/ C o u l t e r / K.
melyek f i a t a l o n
nálunk a z E c h i n o c e r e u s breuidegeei nél
Az i r o d a l o m
E c h i n o c e r e u s . Karcsú
színezés
később
területe
a kaktusz.
vadnövényekkel.
középtövisek,
a középtövisek,
tövispémából
feltért kevés
hiánya.
honos
legszebb
epidermls
tőralaku
árnyalattal,
Sajnos
elég
Echinocereus brandegeel
szemében a
mölcsök, sárga
és
legjobban
növényzetben
C o s t a Ricában
A szerző
les,
botanikailag
közé
nagy
szerzők
a könnyen n e v e l h e t ő
E\
gyűjtőknek
már s o k a t
de máig i s
növények
közül
herrerae
ritkaság
közé,
ezért
ancistrophora
Írtak
virágzásuk
Pseudolo-
kedveltek
a kezdők k ö z ö t t .
E v i t a t o t t nemzetség fehéren
Feltűnő
bőséges
A
és
közé
tartozik a Pseudolobivia
/Tucaman,
minden
eltakarják
a 10
folytán
ancisti-ophora.
igen virág
Hazája:
Salta/
tulajdonsága:
úgyszólván
Nem
csak
/Spegazzini/Backeberg.
a folyóiratokban.
i s , melyek k o r a i
zó f a j a i
leg
maradt. inkább
biviákról
Argentína
a
kétségtele
Javasolják.
Pseudolobivia
A virágcsodákról
szerint a
Werdermann.
fajai
tartozik.
már 1 9 3 1 - b e n l e í r t a
tapasztaltabb
herrerae
létszámú
gazdag
tövispéma
cm á t m é r ő j ű
napig
pompáznka.
Helye
egész
Télen
szárazon a fagypontig
virógporapáJa. virágot virágok.
Az e s t e
évben v i l á g o s birja
a
Növényliázban
h o z . A növényt nyiló
de n e
nevelve
teljesen virágok
t u l meleg
hőmérsékletet.
2 legyen.
- 97 Ulricli
Hűmmel:
Dár a növény
Paródia
leírása
jelent,
Backeberg
maradt.
Leírása
pe
sarjadó
csúcsa
mutat fehér
spirális,
9_15,
5 - 6 mm h o s s z ú ,
előtt s
porzószálak Termés
kicsi
Hazája:
Holotypus
3 imi, f e l ü l
gyapjú a
és
virágszirom
1-2
fényké fénylő,
röviden
a
elállóak,
bibe
gyapja,
porzók
sárga,
1 - 3 mm s z é l e s ,
mm
9-14
kinyílás
fehér
hegyesek,
ta
peremtövis
irányban irányul,
kivül
magja
a
sárgák,
hegyes.
igen
apró.
tartomány.
egyetem
botanikus
barna
világos
1 3 mm h o s s z ú ,
gyér,
heggyel
keskeny,
1 3 nni h o s s z ú ,
intézetében.
kiegészítése:
1 0 mm h o s s z ú ,
porzószálak
bibeszál
sárga,
kapcsolatos
sörte,
/közölt
élénkzöld,
minden
rózsaszín,
drezdai
meg
mégis k i
filcesek,
1 lefelé
piros,
Salta
mm h o s s z ú a k ,
egyenes
piros,
sárgák, tag
szőve
8 mm 0,
3-4 f e h é r
pikkelyek
belül
a
fehér
lándzsaszerűen
bibeszár
a virággal
véletlenül
16 / I 8 / , szemölcsökre
eleinte
2 nin h o s s z ú ,
1968 óta
borda
Vlrágbimbó
Észak-Argentina,
A szerzőnek alul
pirosak,
Spanowsky.
egyedülálló
rendszertelenül
pirosak,
és
széles-kerek,
h barnásvörös,
színesedik,
kb.
Teste
be/,
filces,
e n y h é n kan^JÓs.
pirosra
Kraauoka
"Kakteen-Sukkulenten"-ben
I I I . kiadásából
tövispámák
a
középtövis
ziromlevelek
a
a következő:
növényt
golt,
hosszú,
1968-ban
lexikon
t>esülyodt,
fehérek,
weskamplna
csöve
hosszú,
minden
hegyes,
karmln,
fehér
kehely-areolán,
lilarózsaszin,
1 mm s z é l e s , hamuszürkék,
hegyes, porzók
lilarózsaszin,
bibe
kívülhalvány
l O águ,
vas
5 mm h o s s z ú .
^^^^ évi 2. ,zá,
kaktusy Dr.B.Schütz; A szines
Lobivia
címlapon
nem k e v e s e b b , Lob.
oxyalabastra,
binghamiana, planlceps, chilensis helyi, túlsó
mint
18 e d d i g
zecheri
átmeneti
fajt
takar,
Incaica,
wrightiana, tel'át
nem Járunk
szerint
nevezetesen
a
allegraiana,
hullcanota,
Mindezek
/MegJ.:
ismertetése.
V.Rausch
hertrichiana,
wllcambae,
fajokat.
formái.
oldalán?.../
önnálló
echinata,
simplex,
lobivia-faJ
növény neve
schieleana,
Károly
/ V E R D / BACKBG.
dúsan v i r á g z ó
származó
divarlcata,
lauii, és
backebergli
közölt
A La Paz környékéről
Lorenz
a
L.
larabei,
slnterlana, backebergli
már v a l a h o l
a
ló
- 98 Jan E
Rlha:
faj
ben
Eacobarla
a z EA U j Mexikó
fordul
ken,
orcuttll
államának
e l 5 , egymástól
melyeket
holt
hely,
arnyl
az
idők folyamán
rengeteg
Az
egyes
és
sem é r t
Dr.B.Schütz:
Pediocactus
egyik
Hazája
határos ég
tudja,
hogy
Mert
bizony
az
bálkozások igen
értékes
azonban
J.Rlha:
A kaktuszok vegyszeres
A szerző
értékeli
gombaölő
vegyszereket,
nevelése
szinte
vezet.
A nemzetség szines
kép/.
kabát-gomb a
század
került;
azonban
ennyire
Wlgginsia
R.
/ l színes
kép/.
északnyugati,
mint
Közép-Euró telel-
menő k i s é r l e t e k
folytán
a
végződnek.
A szemre
i s
a
védelme lévő, óva
illetve
ujabb,
ajánlott
a k a k t u s z o k magról i n t a vegyszerek
helytelen az előírtnál,
/ARECH./
111. rezisz
D.M.PORTER
legkisebbiké
az egyik
legértékesebb Wlgginsia
Az 1903-ban
meglelt,
majd
alakú
folyamán
/ a ennél
n e m r é g más n é v a l a t t
következtetni,
hogy
1905-ben
leirt,
a gyűjteményekből, ismét
importálták,
mégsem p u s z t u l t k i a
majd
növény
újból
ami a r r a
természetben,
hitték. Urbán
/ l
vadász-
nem s o k k a l n a g y o b b / n e v e z e t e s
el-eltünt
való
túlada
m e l y a patogén penészgombák
f r i c l i
pró
szép,
mindenképpen megérdemli
amelyek nélkül
keverés,
et
a kinti
elképzelhetetlen,
tenciájához
ami
nem á l l j a
a használatban
ám l e g a l á b b
Dr.B.Schütz;
i t t zordabb,
dicstelenül
kaktuszfaj
hígabb
leírása
a z EÁ h á r o m
miért
"élesre"
figyelmét.
golásától,
és
ismertetése
A tél nálunk
gyűjtők
ajánlottnál
Természetesen:
eredményezett.
simpsonii /ENG./ Br.
állama.
általában
részé
lelőhelye
annyi változat,
fölfedezése
és V a s h l n g t o n ,
pában; tetést.
esS
egymástól.
szinonim elnevezést
gömbkaktusz
Montana
Kanadával az
délnyugati
véget.
legtéíálóbb
Idaho,
el
tüskeszln,
változatok
még t á v o l r ó l
Az
legmelegebb,
közelebbre-tévolabbra
sivatag választ
ahány e l ő f o r d u l á s i "fajok"
BÖD.
Sándor
elő enged
ahogy
1978.
ná.jus
Kertészeti
6-14.
" A VÁROSI
Egyetemen
KAKTUSZKIÁLLITÁSÁT, szerény Ítélte
dijakat oda a
EMBER VIRÁGOSKEKTJE"
rendezte
Szakkörünk
35 k i á l l í t ó v a l .
a helyezések
a z V.
címmel
A rendelkezésünkre
mellőzésével
a
a
BUDAPESTI álló
következőknek
zsürl.
"KONDÉR I S T V Á N "
vándordíj:
Mezőtúri Központ
Városi
Művelődési
Kaktuszkedvelő
Szak
köre MEZŐTÚRI MŰVELŐDÉSI
KÖZPONT
tiszteletdíját: KONDÉR ISTVÁNNÉ
Szutorisz
tisztelet
díját: A XX.ker. HONOK
MŰVELŐDÉSI
OTT
KÖZP.
Kaktuszkedvelő
Eger
István,
Menyhárd
tiszteletdíját:
a
minden
Szakkörünk
A kiállítás Garadnal
1978.
május
Gaál
Miklós,
a kiállítás
példamutató,
Györgyöt,
munkát
Gavrillás
a MŰVELŐDÉSI OTTHONOK
15-én
szövetkezet vetített
Michael
nyek közül
többi,
Haude
képes
előadást,
tevékenységéről
i s feltűnt />!.
ismert
a
Budapest oklevelét
végző
Ady
Györgyöt
IGAZGATÓSÁGA
Jankendorfl
kertészmérnöke
gyűjteményéről.
Mammlllárla a
rendezésében
Jánost
tusztermelő saját
Budapest
Sátoraljaújhely
és
Pált,
és pénzjuta
részesítette.
termelő pozott
megkapta
Budapest
Antal,
bronzplakettjét.
Sándort,
Menyhárd lomban
kiállítónk
Eger
János,
Légrádl
Szakköre
János,
Mikófalvi Nóvák
Ezenkívül
Budapest
H E V E S M E G Y E I MŰVELŐDÉSI
Hubai
IGAZGATÓSÁGÁNAK
Gyula
és
részben
a
most
a
leirás
alatt
fajokkal
"Am S t a u s s e " Jól
megala
Szövetkezet
előadáson
Ha e g y p i l l a n a t r a
Mammlllárla
igen
üvegházairól,
A nagyszerű
haudel/.
tartott
kak
másrészben bemutatott
lévő
HU
a növé
771-es
összehasonlítjuk
önkéntelenül
felvetődik
az
emberben
saboe-val
az a kérdés,
é s a M.
mammlllárlák Jellemzőjük
között?
az
1978.
5-én
fel
Június
Igy
Izsákon.
Rezső
gyűjteményét István
A város tet melő
A legközelebbi
a M. a közös
magjuk
a megtekintése,
a
nyári
barátunkat
kerestük
látogattunk
Schumnel
6-án
pedig
Egerbe
fel.
csoporttal
mellett szerepel
felkeresése
kevés
sem a
megbeszéltük
Augusztus
keressük
10-15 fős
tervünkben
telepének
barátaink
nagyon
F a r k a s János
megtekinteni.
nevezetességei
i s , de
kivül
30-án Dunaújvárosba
egy
goldll-val mit keres
sem termésük,
keretében
25-én
gyűjteményét
27-én
a M. vajon
maramillárlákéhoz.
klubnap
Június
Július
egyUtt
Az élőhelyen
ismert
Hubai
Augusztus
ez a f a j
theresae-vel
v a n , sem v i r á g u k ,
nem h a s o n l í t
programot.
100 -
hogy
Drezdába
felkeressük
a
a JSnkendorfi valamint
utazunk.
Botemlkus
ker
TSz k a k t u s z t e r
a kedves
görlltzi
i s .
szakköri
összejövetel
1978. szeptemlmr
11-én
lesz. A kiállításunk l8**-kor u j r a néhány
visszhangjaként
találkozhattunk
gyűjteményt
i s bemutattak.
m e n . / De a K e r t é s z e t szám/ "Tüskörc
és
a Televízióban
Szőlészet
társai"
Június
a kiállításunkkal
elmen
és
/Közművelődés
c.
lapban, a
28-án
egyben
közelről
e l
"Fülesben" / 2 6 .
találkozhattunk
kiállításunk
értékelésével. a
MEZŐTÚRI
,v.
K A K T U S Z K I A L L I T A S A
K A K T U S Z K E O V E L Ű SZAKKOR
Nagy örömet a
május
Jelentett
20-28 között
Néhány n ö v é n n y e l nagyszerűen lelkes
igyekeztünk
megrendezett
k i s Szakkör
most
is^ futja
mára
is
erejükből
egy k i s külön még á p r i l i s
Sok
lelkes,
ilyen
Szivünk
a
a kiállításon komoly
megrendezi "szomszéd
bemutatóra. 22-én k e r ü l t
összetartó
mélyéből
barátaink
részt sikert
kiállítását, vár"
Brre
Turkeve
venni. ért
el.
sőt
A A
mint
lakossága
a bemutatóra
mintegy
szá erő
sor
szakköre
kívánunk
meghívója
Kaktuszklállitésukra.
kiállítás
é^ente
próbaként
ban.
számunkra M e z ő t ú r i rendezett
további
lenne
még s z ü k s é g
sikereket.
hazánk
-
101 -
MAGAKCIÓNKHA Mrs.Zella Dr.Willy
Andrews,
Franz
Bozsing,
által
küldött
lás
Merryfiold,
Cullmann,Monton, Salzburg, magokért
FR-szám 1115/a llkZ/b 1203. 1266/a 1266/b 1266/c 1267 1267/a
1268 127'»/b 1312. 1352
1361
/másodszor/
Ausztria szakkör
tagsága
nevében
mondtmk
há
köszönetet.
HELYRSIGAZITAS.
1353
a
Anglia
Franciaország
KIJiüÉSZITÉS A Z F R . SZüMOKhUZ.
M e g n e v e z é s Rebutla spec. Rebutla apec. Erlocactus lenlnghausll helyi változat. Notocactus o t t o n i s forma ajánlott név. " o t t o n i s forma /vörös tövisű/ aján l o t t név. " ottonis var. acuteingularls n.n. a j á n l o t t név. E z a k é t növény a z 1 9 7 0 - e s W i n t e r k a t a l ó g u s ban Notocactus m u r i c a t u s néven s z e r e p e l . Azonban v a n V l i e t a z " i n S u c c u l e n t a " 1968/7 számában N o t o c a c t u s b o m m e l j e i v a n V l l o t n é v e n már e g y s z e r é r v é nyesen leírta. Notocactus prupureus Ritt. Erlocactus spec. n . n . Lobivia winteriana Ritt. C o l o c e p h a l o c e r e u s p a u l e n s i s . / E z t a növényt B r a z l l l l á b a n Sao P a o l o államban a z I l h a b e l a folyó mellett találta F r i e d r i c h . / Notocactus h o r s t i l R i t t . /Brazília, Rio Gran dé do S u l k ö r n y é k é n C a p a v a m e l l e t t / . N o t o c a c t u s t e n u i c y l i n d r i c u s R i t t . E z a ncWény a Winter katalógus 1 9 7 0 - e s számában N o t o c a c tus s e c u r i t u b e r c u l a t u s v a r . tanuicylindricus néven s z e r e p e l .
FR-szám
1361 1368 1379/b 1380/a 1380/b
1383 1385 1385/a
1392 1393/a 139't
1395 1395/a
1396 1399 1400 lí|0l/a
l402 lUoa/a
l403/a
I4l5
102 -
M e g 11 e Notocactus tenuicylindricus Ritt. /Brazília, dél Alegrette/ F r a i l e a a s p e r i s p l n a R i t t . / R i o Grandé do S u l Sao P e d r o k ö r n y é k é r ő l / . Notocactus spec. " mogapotamious var. vulgatus aján l o t t név. Notocactus megapotamicus v a r . c r u c i c e n t r u s ajánlott név. L e l r a t l a n E c h i n o p s i s f a j , e z i d o i g csak a sárga virágszin a tudott. F r a i l e a p e r n u m b i l i c a c t a R i t t . / R i o Grandé do Sul, Livramento és Livramentó k ö r n y é k é r ő l / Frailea alblcolumnarius Ritt. " a l b i f u s c a R i t t . /Uruguayból R i v e r a s könnyékéről/ Notocactus scopa a j á n l o t t név. c r a s s i g i b b u s R i t t . Az 1970-es Win t e r kakalógus s z e r i n t Notocactus crassigibbus v a r , g r a c i l i o r ajánlott név. N o t o c a c t u s a r a c h n l t i s R i t t . / R i o Grandé do S u l , S e r r a do H e r v a l / . Notocactus a r a c h n l t i s v a r . minor R i t t . / R i o G r a n d é do S u l t ó l n y u g a t r a S t . A n a do B o a V i s t a környékéről/. N o t o c a c t u s are^^avaJ e t a i v a r a u r e u s Ritt. " s u c c i n o u s R i t t . / R i o G r a n d é do S u l , Sao G á b r i e l / Erlocactus leninghausii /helyi változat/ Paródia spec. B r a s i l l a /Notocactus/ aján l o t t név. Wlgginsia h o r s t i l v a r . juvenallformis Ritt. n . n . Azonos a HU j e g y z é k e n a 2 1 - e s szám a l a t t i növénnyel. W l g g i n s i a h o r s t i l R i t t . n . n . Azonos a B u l n i n g á J t a J l e i r t é s a HU j e g y z é k b e n s z e r e p lő 15-ös növénnyel. W l g g i n s i a l o n g i s p i n a a j á n l o t t név Notocactus arechavaletai v a r . l l m i t i c o l a Ritt. n.n.
E d d i g t a r t a számtinkra e l é i i i o t ő h i v a t a l o s F R J e g y z é k . A g y ű j t ő számok t e i ' m é s z e t e s e n l é n y e g e s e n m e g h a l a d j á k ina mái" ezt az eddig i s t e k i n t é l y e s növény mennyiséget j e l e n t ő gyűjtést.
- 103 -
Azonban a növények a z o n o s í t á s a , a z u J növények l e í r á s a lé n y e g e s e n több Idöt I g é n y e l , mint a f e l f e d e z é s ü k . Bízva abban, hogy e z z e l a f o l y a m a t o s k ö z l é s s e l segítséget nyújthattunk gyüjtStársalnknak növényeik azonosításához. E s e t l e g elkerülhetővé tettük a f e l e l ő t l e n kereskedők á l t a l ö t l e t s z e r ű e n " a d o m á n y o z o t t " FR-számok a l a t t Ismeret l e n , k e v é s b é é r t é k o s nüvónyelJ
Adás - Vétel- Csere ADÁS -
VÉTEL -
KOVÁCS V I N C E Betegség
CSERE
Budapest,
1204
miatt
eladná
Dr.SZABOLCS
LÁSZLÓ
Idős
korára
való
mint
10 éves
ból
Nevelő
u.7.
3')30 M i s k o l c ,
tekintettel
Mélyvölgy
eladná
mamirillárlákból,
álló
gyűjteményét.
u.7.
gyűjteményét . mely
gyimiókból,
és
több
echinokaktuszok-
áll.
Ugyancsak
LORENZ cseréhe Az
XX.ker.
c c a . 1000-1200 darabból
eladná
KÁROLY keres
érdeklődők
a
svájci
rendszerű
1208 Budapest, Echinopsis a fenti
Hevesi
hordozhat..
Ákos
ni-veJ öliázát
u . ' i . megvéto 1 r e
I s .
vagy
alanyokat.
elmen
közvetlenül
vogyók
f"l
i
jsuprsola-
- 104 FIGYELEM! Kérjük
kedves
könyveket
gyü j t ő t á r s a l n k a t ,
leltározás
végett
hogy a
Szakkörünk
1978. szept.
28-lg
könyvtárából
szíveskedjenek
klvo vissz
hozni.
70.
old.
Bartalla
76.
old.
Urbán
79.
old.
86.
old.
91.
old.
95.
old.
99.
old.
dr.
B.
Sándor: Szabó
BartallB
Incze
Imre:
K i á l l í t á s után Uach unsere Ausatellung.... Ma^iybetűvel,
J.né:
Imre:
Ferenc:
Lorenz Károly: Urbán Sándor:
vagy
kisbetűvel?
A Dlscocactusokról Über D i a c o c a c t e e n Az uroyákról Uber oroyen Régi k a k t u e z l e l t á r Altea Kakteen-invertar Sajtószemle lilteraturbesprechungen Szakköri h i r e k Nachrichten aua Pacbkreis
unaerem
••••••••••aDaQaaaGaaaQaDDDGDaD • • D P ü Q D a a D a G a a a a Q a a a ü o o a G U Q Q G
Szeikeízlettf: Kiadja:
Bartnl.» Imre
A X X . k e r . Miivejódóri Otthonok 1725. B u d a p e s t . P t 7 3 ,
F e l e l ő s kiadó:
IflazgatisAga
FábiAn ZullAn i,ia/.«ató
- KÉZIRATKÉNT -
