Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum. Szolnok. Helyzetfeltárás

Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum Szolnok

Helyzetfeltárás A drogfogyasztás, a prevenció, a kezelés, ellátás ártalomcsökkentés és a kínálatcsökkentés jelenlegi helyzete Szolnokon

Készült a Nemzeti Erıforrás Minisztérium az ESZA Nonprofit Szolgáltató Kft., valamint Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával

2010.

TARTALOMJEGYZÉK

Elıszó I. Megelızés, közösségi beavatkozások 1. Ifjúságszociológiai kutatás 2009. 1.1 Szabadidıs tevékenységek és lehetıségek 1.2 Kapcsolati hálók: Család – Közösség – Iskola – Zene 1.3 Családi háttér 1.4 A dohányzás jellemzıi 1.5 Az alkoholfogyasztás jellemzıi 1.6 Drogfogyasztás jellemzıi 1.7 Ifjúsági életmódkutatás Szolnokon az évezred elsı évtizedében. Tanulságok – az individuális értékrend lehetséges ellenpólusai 2. Gyermekek napközbeni ellátása, ellátása, gyermekek átmeneti átmeneti gondozása 2.1 Egészségügyi, nevelési, oktatási intézmények 2.1.1 Bölcsıdei ellátás 2.1.2. Óvodai ellátás 2.1.3 Oktatási intézmények

2.2 Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, mőködésének tapasztalata 2.2.1Gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása 2.2.2 Gyermekjóléti Központ működtetése Szolnok városban

2.3 Bőnmegelızés 3. Nevelési Nevelésievelési-oktatási intézmények intézmények 3.1 Drogügyi koordinátori hálózat 4. Prevenciós Prevenciós programok 4.1 A Szolnok mőködı prevenciós programok jellemzıi 4.2 Humán erıforrás 5. Helyi rendeletek, határozatok II. Kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés 1. Alapellátás 1.1 Háziorvosi praxisok 1.2 Gyógyszertárak 2. Járóbeteg Járóbeteg ellátás 2.1 Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Addiktológiai Központ 3. Fekvıbeteg ellátás 3.1 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendelıintézet 3.2 A Karcagi Kátai Gábor Kórház 2

Hetényi

Géza

Kórház-

4. Rehabilitáció 4.1 Alapellátás 4.1.1 SZKTT HSZK Drogkonzultációs és Információs Iroda 4.1.2 SZKTT HSZK Nappali Centrum 4.2. Szakosított ellátási formák 4.2.1 „Kastély Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye III. Kínálatcsökkentés 1.Rendırség 1.Rendırség 1.1 Bőnüldözés 1.1.1 Statisztikai adatok 1.1.2 A lefoglalási adatok értékelése 1.1.3 A kábítószerek értékelése 1.1.4 A nyomozással és a felderítéssel kapcsolatos tapasztalatok 1.1.5 Szakértıi tevékenység 1.2 Szolnoki helyzetkép 1.3 A jogi környezet változásai 1.4 Személyi állomány 1.5 Engedélyezési és ellenırzési tevékenység 1.5.1 A kábítószerekkel végzett tevékenységek rendészeti ellenırzésének végrehajtása 2. Kínálatcsökkentés pillér egyéb szervezetei 2.1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazságügyi Felügyelıi Szolgálat 2.2 Szolnok Városi Ügyészség 2.3 Szolnok Városi Bíróság 2.4 Vám- és Pénzügyırség

Hivatal

Pártfogó

Eredmények összefoglalása Köszönetnyilvánítás Mellékletek 1. sz. melléklet: Kérdıív prevenciót nyújtó szervezetek számára 2. sz. melléklet: melléklet: Kérdıív Drogügyi koordinátorok számára 3. sz. melléklet: Kérdıív kezelést, ellátást nyújtó szervezetek számára

3

Elıszó Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001-ben döntött arról, hogy kihasználva a szakpolitika által biztosított pályázati lehetőséget, csatlakozni kíván a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokat működtető települések közösségéhez. A társadalmi felelősségvállalás eszmeiségéhez igazodó, karitatív alapon működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) alap feladata, javaslatokkal segíteni a város drogstratégiájának elkészítését, s egyben ellátni az abban elfogadott célok elérését biztosító feladatok megvalósulásának figyelemmel kísérését. Ezen túlmenőleg a KEF kiemelt feladata, a helyi tapasztalatok, információk országos szakmai szervezetekkel való megosztása. Ilyen szervezet a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet. A helyi drogstratégia alkotás kiinduló alapja, az elfogadott nemzeti drogstratégiában meghatározott célok helyi megvalósulásának elősegítése. Ez a társadalmi tevékenység 2010-ben újabb mérföldkőhöz érkezett. A nyolc évvel ezelőtt elfogadott, négy éve megújított s az évvégén lejárt a városi drogstratégia helyett újat kellett készítenünk. Ennek a stratégiaalkotó munkának elengedhetetlen része az értékelő visszatekintés az eltelt 9 évre. Ez a visszatekintés magába kell, hogy foglalja, az egészségügy, a szociális és civilszféra, a bűnüldözés és igazságszolgáltatás terén végbement változások, s nem utolsó sorban a helyi közösség attitűdváltozásának értékelését. Az új, várhatóan 2011 – 2014 közötti időszakot átölelő stratégia-tervezet elkészítése során azokra a kérdésekre is válaszokat kerestünk, melyek a helyi közösségek drogproblémával kapcsolatos érzéseivel, meglátásaival, elképzeléseivel kapcsolatosan merültek fel. Az elmúlt évek alatt, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum javaslatait figyelembevevő önkormányzati döntéseknek köszönhetően, több területen történtek olyan intézményi fejlesztések, melyek a drogproblémák helyi szintű kezelését, megelőzését jelentősen segítették. Ezeknek köszönhetően ma városunkban: Elfogadottá vált a drogproblémák kezelésének multidiszciplináris szemlélete és gyakorlata. A nevelési- oktatási intézmények mindegyikében történik valamilyen, megelőzést szolgáló beavatkozás. Létezik és működik a drogügyi koordinátorok hálózata. 13 év vajúdás után, drogambulancia létesült Szolnokon. Kiépült és fejlődött a szenvedélybetegeket és hozzátartozóikat segítő szociális ellátórendszer első, második pillére. Drogkonzultációs és Információs Központ létesült. Javult az együttműködés a kezelés, ellátás, és a kínálatcsökkentés rendszerének intézményei között. Az ellátórendszer komplementer elemei és azok humán erőforrásai érzékelhetően erősödtek. A drogproblémák megértését segítő, Szolnokon lezajlott rendezvények, az egészségügyet, az oktatást, a szociális szférát érintő speciális képzések sora jelzi az előrelépést e területen is. A helyi média, támogató együttműködésének köszönhetően javult a lakosság tájékozottsága a drogprobléma kezelésének nehézségéről, összetettségéről. 4

Mindezek az eredmények azonban nem jelentik azt, hogy hátradőlhetünk. Láthatóan sok még a tennivaló a megelőzés és a beavatkozás egyéb területén. Ahhoz, hogy további sikereink legyenek, hogy a lokális drogprobléma – nem megfeledkezve a legális drogok használatának kockázatáról sem –, továbbra is kezelhető mértékű maradjon, nem elég a szakemberek munkája, széleskörű társadalmi összefogásra is szükség van, hiszen; „A kábítószerek jelenlétéhez kapcsolódó káros hatások elleni küzdelem, a kedvezőtlen folyamatok visszaszorítása valamennyi állampolgár közös érdeke. A kábítószer-probléma összetett, az egésztársadalomra kiható jelenség, veszélyezteti az egyének, családok, közösségek jólétét és biztonságát. A kábítószerek illegális használata az egész társadalom biztonságérzetére kihat, valamint jelentős közegészségügyi ártalmakat okozhat. A problémával összefüggő egészségügyi és bűnügyi következmények társadalmi kezelése milliárdos terheket jelent az adófizetőknek”1

Szolnok, 2011. január 11.

Szappanos József a szolnoki KEF elnöke

1

Az Országgyűlés 106/2009. (XII.21.) határozata a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról. Melléklet (NS) 3. old.

5

Összefoglaló Szolnok Megyei Jogú Város helyi drogstratégiája 2010. decemberével lejárt. Az új drogstratégia elıkészítését hosszadalmas, többlépcsıs szakmai munka elızte meg. Fontosnak tartottuk, hogy a korábbi évek munkáját folyamatos monitorozás mellett végezzük, ezért minisztériumi támogatással évek óta rendszeresen szervezetfejlesztı tréningeket tartottunk, ahol az aktuális kérdések mellett, a változások mentén alakítottuk munkánk rendjét. Szintén jelen helyzetértékelésünk elkészítését segítette a 2009-ben zajló „Ifjúságszociológiai kutatás”, amelyet pályázati forrás segítségével valósítottunk meg. Az új stratégia elkészítésének harmadik meghatározó tényezıje volt a Nemzeti Stratégia változása, mely, a korábbitól eltérı strukturális rendszerben öleli fel a drogprobléma visszaszorítására irányuló törekvéseket. Ennek értelmében a helyi KEF 2010-es munkájának meghatározó része volt a 2010es szervezetfejlesztés, ahol a belsı erıforrások átrendezése volt a fı cél és eredmény, amely megfelel a Nemzeti Stratégia elképzelésének. Mindezen elızményekbıl építkezve terveztük meg a helyzetértékelésünket, amelyben a tagozódást már az új strukturális rendszer határozta meg. Így a helyzetértékelést a három fı pillér – megelızés, közösségi beavatkozások, kezelés-, ellátás-, ártalomcsökkentés, valamint a kínálatcsökkentés – mentén valósítottuk meg. A helyzetértékelés elkészítésére három munkacsoport alakult, akik koordinátorok irányítása mellett térképezték fel a területükhöz tartozó szervezetek, intézmények, szakemberek munkáját. Az adatok felvételéhez több – a feltérképezendı területhez igazított – módszertani elemet használtunk. Egyaránt alkalmaztuk az általunk kidolgozott kérdıíves módszert, voltak szervezetek, amelyek vezetıit személyes interjú útján érték el kollégáink, emellett a dokumentum elemzés módszerét is alkalmaztuk egyes területeken. Az alábbi helyzetértékelési dokumentumot deduktív logika mentén építettük fel, amely egyrészt az egyes pillérek sorrendjében nyilvánul meg, illetve az egyes fejezeteken belül is megvalósul az elméleti, általánosabb háttér ismertetésétıl a konkrét intézmények bemutatásáig. Az elsı fejezet – a megelızés, közösségi beavatkozások pillér – a 2009-ben általunk készített, a helyi fiatalokra fókuszáló Ifjúságszociológiai kutatás bemutatásával kezdıdik, amelyet a gyermekvédelem intézményrendszerébe tartozó olyan intézmények bemutatása követ, amelyek ezen a pilléren tevékenykedve látják el szakmai feladatukat. A szervezetek sorrendjét az általuk elérni kívánt célcsoport korosztályi meghatározottságához igazítottuk, így a bölcsıdei ellátás bemutatásától indultunk. 6

A fejezet a nevelési-, oktatási intézményekben tevékenykedı drogügyi koordinátorok számára készített kérdıíves megkeresésünk eredményeinek ismertetésével folytatódik, majd a szélesebb értelemben vett, univerzális prevenciós programokat kínáló szervezetek bemutatására térünk át. Az elsı fejezet végén a területhez kötıdı, a munkát, a lehetıségek kereteit meghatározó, s befolyásoló helyi rendeleteket győjtöttük össze. A második nagy fejezet a kezelés-, ellátás-, ártalomcsökkentés szakmai területét fogja össze. Szakmai megközelítésben ez a szelektív prevenció megjelenési területe. A fejezetben a kezelés egymásra épülésének sorrendjében mutatjuk be a szakembereket, valamint munkájukat, az alapellátástól a rehabilitációig. A harmadik fejezetben a kínálatcsökkentés színterén tevékenykedı helyi szervezeteket mutatjuk be. Örömünkre szolgál, hogy ezen a területen már nemcsak a rendırség támogató együttmőködésére számíthatunk, így bemutatjuk a Pártfogó Felügyelet, a Városi Ügyészség, a Városi Bíróság, valamint a Vám- és Pénzügyırség munkáját is. Az egyes fejezeteknél, a helyzetértékeléshez főzıdı, az eredményekbıl levonható következtetéseket a szövegben vastag betővel szedtük. Jelen dokumentum befejezı részében mindezeket újra összegeztük, összefoglaltuk. Ezek azok a konklúziók, amelyek véleményünk szerint meghatározóak a helyi stratégia, valamint az ebbıl építkezı városi programok megtervezéséhez. Elemzı véleményünk szerint helyzetértékelésünk több eredményt hozott. Egyrészt a külsı, háttér változások inspirálóan hatottak a KEF belsı munkájára, a munkamegosztásra, s hatékonyan motiválta a szakemberek közötti együttmőködést. Másrészt lehetıséget adott arra, hogy az elmúlt közel egy évtized munkáját, a megvalósult eredményeket, munkánkból következı változásokat feltérképezzük, valamint a hiányokat, további szükséges fejlesztéseket megvilágítsa. Mindezen változások, s az abból következı konklúziók megerısítették a jövıre irányuló elképzeléseinket, segítettek kijelölni azt az irányt, ami felé szükséges a következı drogstratégiánkat, valamint az ezt kiegészítı cselekvési tervet kialakítanunk.

7

I. Megelızés, közösségi beavatkozások Helyzetértékelésünk összefoglalójának elsı fejezetében egy korábbi, 2009-ben végzett ifjúságszociológiai kutatás eredményeit ismertetjük. A helyzetértékelés jelen fejezetének meghatározó része a kutatás eredményeinek összefoglalása, amelyet a helyzetértékelés összeállításához készített, a területhez tartozó szervezetek körében végzett kérdıíves felmérés összegzése követ.

1. Ifjúságszociológiai kutatás 2009. Ismert, hogy a drogprevenciós munka hatékony és tudatos megtervezése nem nélkülözheti az epidemiológiai vizsgálatokat. Ennek érdekében a 2001 óta mőködı Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum (KEF) több kutatást is kezdeményezett a város fiataljainak körében. Mivel ezen kutatások fı célja a helyi közösségek érzékenységének és problémamegoldó készségének növelése, a legfrissebb monitoring kutatás adatfelvételéhez egy komplex, az ifjúságszociológiai problematikát (szabadidı eltöltése, elégedettség, jövıkép, települési kötıdés stb.) feltáró kérdıívet készítettünk.. A mintavétel alapját az határozta meg, hogy olyan kérdıívet állítsunk össze, amely Szolnok város alap-és középfokú oktatási intézményeiben tanuló 13-18 éves korcsoportot megfelelıen reprezentálja. A mintavétel alapegységeként az iskolai osztályt határoztuk meg. Az általunk kidolgozott és használt kérdıív önkitöltıs volt, amelynél a rétegzett mintavétel során az elsı lépcsınél az iskolatípusok, a második lépcsınél az évfolyamok megoszlása volt a rétegzési szempont. Az adatelemzéskor a mintavétel hibáit - a nem és a korosztály változók eloszlásának megfelelıen – súlyozással korrigáltuk. A konkrét iskolákban, az utasításnak megfelelı évfolyamon belül az osztályok kiválasztása szisztematikus véletlen módszerrel történt. A kutatás adatfelvétele 2009. májusában zajlott az általános (7-8 osztály) és a középfokú oktatási intézményekben tanulókat nem, életkor és iskolatípus alapján reprezentáló N=770 fıs mintán2. Mindezzel – figyelembe véve az azonos kérdéseket – az általános és középiskolás korcsoport drogfogyasztásában, dohányzási- és alkoholfogyasztási szokásaiban bekövetkezett változásokat is nyomon követhetjük. Részletesen a kutatás alábbi eredményeit összegezzük: 1.1 Szabadidıs tevékenységek és lehetıségek 1.2 Kapcsolati hálók: Család – Közösség – Iskola – Zene 1.3 Családi háttér 2.

Életmód és drogfogyasztás a szolnoki fiatalok körében címmel az ifjúságszociológiai vizsgálatokat az MTA RKK ATI Szolnoki Csoportja indította el a megyeszékhelyen 2003-tól az együttműködésben végzett kutatásokat a Hét Nap ’98 Bt készítette.

8

1.4 A dohányzás jellemzıi 1.5 Az alkoholfogyasztás jellemzıi 1.6 Drogfogyasztás jellemzıi

1.1 Szabadidıs tevékenységek és lehetıségek A kérdıívben 19 szabadidıs tevékenységet soroltunk fel, amelybıl a fiataloknak választaniuk kellett aszerint, hogy a rendelkezésre álló szabadidejüket mivel töltik. a) "Milyen gyakran csinálod a következı dolgokat ?"

vallási összejövetelre járok különórára járok (nem nyelv!) játékgépeken játszom színházba, múzeumba járok pénzkeresı munkát vállalok kirándulok, túrázom moziba járok tevékenykedem egy közösségért könyvtárba járok ,,kocsmázom" könyveket olvasok (nem tankönyvek!) Plázába/boltokba járok unatkozom sétálok, csavargok a városban sportolok, táncolok tanulok, készülök az órákra idegen nyelvet tanulok számítógépezem (internet, játék is) tv-t, videót, DVD-t nézek

vallási összejövetelre járok játékgépeken játszom különórára járok (nem nyelv!) pénzkeresı munkát vállalok önkéntes munkát vállalok színházba, múzeumba járok kirándulok, túrázom könyvtárba járok moziba járok ,,kocsmázom" könyveket olvasok (nem

9

Középiskolások

Általán os iskoláso k

Átlag 2006

14 22 23 25 30 27 31 35 32 44 45

13 19 19 20 13 33 32 23 37 15 51

14 21 22 24 25 28 31 32 34 36 46

54 57 69 72 69 74 85

55 51 58 71 91 82 87

54 56 66 72 75 76 85

88

92

89

Középiskolások

Általán os iskoláso k

Átlag 2009

12 17 25 27 24 27 31 33 35 40 45

11 28 24 19 30 31 32 33 38 29 51

12 21 24 24 26 29 32 33 36 36 47

tankönyvek!) Plázába/boltokba járok unatkozom sétálok, csavargok a városban sportolok, táncolok tanulok, készülök az órákra idegen nyelvet tanulok tv-t, videót, DVD-t nézek számítógépezem (internet, játék is)

51 50 64 72 77 81 86 87

51 55 67 72 78 80 83 84

51 52 65 72 77 80 85 86

Az eredmények alapján a fiatalokra legjellemzıbb szabadidıs tevékenység az internet használat, tv és dvd nézés tölti ki, másodlagos választásuk gyakorisága a sport tevékenységekre irányult, harmadlagos választásuk a tabulással kapcsolatos volt (iskolai órára készülés, idegen nyelv tanulása). Legkevésbé a vallásgyakorlás, illetve a játékgépezés kötik le az idejüket. A korosztályi megoszlás szempontjából a középiskolás és az általános iskolás tanulók szabadidıs tevékenysége közel hasonló, azonban az órára való készülés, a nyelvtanulás és az önkéntesség, mint pozitív szabadidı eltöltési forma, a játékgépezés, mint negatív, akár káros következményekkel járó idıtöltés inkább a fiatalabbakra, az általános iskolásokra jellemzı. A középiskolások esetében a hasznos tevékenységek közül a színház-, és könyvtárlátogatás, valamint a kiegészítı pénzkeresı munka, másik oldalról a bulizás vagy a kocsmába járás volt a leggyakoribb választás. Nemi megoszlás tekintetében a fiúk sokkal inkább töltik szabadidejüket munkával (talán a családi minta hatása). A lányok körében népszerőbb az olvasás, az idegen nyelv tanulása, valamint a színház és múzeum látogatás. A lányok nevezhetık pláza-rajongóknak, így ık azok, akik szerepükbıl adódóan sokkal inkább követik/követnék a divatot. A tanulók tanulmányi eredményeinek szempontjából a bevásárlóközpont tereit egyaránt választanák jobb, illetve a rosszabb tanulmányi átlaggal rendelkezık (a Pláza egyenlısít), míg a jobb tanulmányi átlagú diákok többet olvasnak, illetve többen választják szabadidejükben a sportpályát vagy a tánctermet. Lakóhely szerint is látható különbség. Eszerint a nem szolnokiak életére kevésbé jellemzı a közmővelıdési terek (pl. könyvtár, színház, mozi) látogatása, viszont gyakoribb a kereskedelmi terekben (plázákban, kocsmákban) való séta, várakozás, nézelıdés. Három évvel korábbi felmérésünkben a kollégisták körében nagyságrenddel nagyobb volt az ,,unatkozás” említése. Ma már azonban nem volt különbség lakóhely szempontjából. Korosztályos szinten azt látjuk, hogy a 16-17 év vízválasztó életkor az ifjúsági életmódban, s a szabadidı eltöltés módjaiban. Ekkortól erısödik meg a közösség szerepe (pl. kocsmába járás, vagy a közösségi munka). A szabadidı kitöltetlenségébıl adódó ,,unatkozás” (mint életmódelem) azonban már minden korosztályban markánsan jelen van.

10

Az 50 pont feletti értékek választása mindkét évben 8 kategóriát érintett. Ebbıl a nyolcból azonban kettı (sport, tánc, pláza) érinti csak a közösségi szegmenst. Az eredményekbıl úg úgy tőnik, hogy a képernyı vonzásának vonzásának csökkentéséhez el kell érnünk azt, hogy a közösség (osztály, város, szakkör, tankör, klub stb.) konkurenciája legyen a világhálónak (virtuális közösségi oldalaknak) és a mősorfolyamnak. Ehhez a tudati változáshoz elengedhetetlen az intézmények (iskola (iskola – pl. egész napos iskola – könyvtár, Kulturális Központ, Tisza Mozi stb.) ,,kifelé fordulása”. Az elemzı véleménye szerint nemcsak utcai szociális munkára, hanem utcai közösségi munkásra (szabadidı szervezıkre, ifjúsági életmód tanácsadó) is szükség volna a városban3. A felmérést végzı azt a megállapítást tette, hogy 2009-ben az önkéntes munka és a mozi választása lehet az, ami a számítógép/internet és a tv-monitor életmódra ható befolyását csökkentheti. Mindez természetesen az unatkozásra és a ténfergésre is hathat. Ez utóbbi tényezı némileg csökkenı tendenciát is mutat 2006-hoz képest. A második kérdés a közösségi terek támogatottságára vonatkozott, korcsoporti bontásban. b) Szabadidıs tevékenységi terek támogatása korcsoportok szerint 20092009-ben (száz fokozatú skála átlagában) 18 évesnél idısebbek4 23 27 27 29 30 31 31 32 39 42 44 45 49 50 53 55 55 56 64 69 76

vallási közösség mővelıdési ház könyvtár Néptánc, hagyományırzı est játékterem komolyzenei hangverseny Nyilvános internetezı hely iskolai diszkó Aba-Novák Kulturális Központ színház drogmentes szórakozóhely Szolnok Plaza kocsma könnyőzenei koncert Pelikán Üzletközpont diszkó gyorsétterem kávézó, teázó sportpálya, uszoda, strand mozi házibuli

3

Esetleg gyakorlati keretben megvalósíthatnák ezt a feladatot a SZIE ABK szociális munkás és andragógus hallgatói. 4 Osztályszintű felmérés, diákok 2009.

11

A szabadidı eltöltésében leginkább a házibuli, a mozi, a diszkó, a sportpálya és az uszoda, valamint a plázák és a könnyőzenei koncert, illetve a drogmentes szórakozóhely támogatása jellemzı5 (100 fokozatú skála átlaga 73-48 pont). A kocsma és a színház szerepét 50 pont alatt – de közel hasonlóan, 40, illetve 36 pontra - értékelték a válaszadók. Megjegyezzük, hogy fıként a középiskolások körében volt magasabb a kocsma ,,tetszési indexe” (100 fokozatú skálán 44-30 pont). A plázában különösen az általános iskolások töltenének el egy estét (100 fokozatú skála átlaga 52 pont). A megyeszékhely új közmővelıdési terének, az Aba-Novák Kulturális Központ szabadidıs szerepének megítélése a minta egészében (még mindig) inkább negatív volt (100 fokozatú skála átlaga 37 pont), mind a középiskolások mind az általános iskolások hasonló értékben mennének be az intézménybe. Fontos tudni, hogy ez az érték 13 ponttal magasabb, mint a ,,mővelıdési házak” elfogadása egy esti programra. A drogmentes szórakozóhelyeket fıként az általános iskolások és gimnazisták választanák (100 fokozatú skálán 53-51 pont), a néptáncot, a hagyományırzést pedig alig szeretnék inkább válaszadóink szombat estére. Mindezekbıl levonható az a következtetés, hogy városunkban erısíteni kell a drogmentes szórakozóhelyek, szabadidı eltöltésre alkalmas kulturális, mővelıdési terek szerepét. Emellett erısíteni, fokozni kell az együttmőködést a városi sportlétesítményekkel, szervezett, akár több intézmény, szervezet közös munkájával megvalósuló programmal elérni a fiatalokat. Az ifjúsági terek szerepe a fiatal felnıttek körében közösségi és városfejlesztési hangsúlyokkal is bír. A plázák tartották a helyüket a középmezınyben. 2006-hoz képest a diszkó visszaesett. A sporthoz, testmozgáshoz kapcsolódó terek szerepe örvendetesen megnövekedett6. Ugyanilyen növekedésen ment át a drogmentes szórakozóhelyek szerepe is. A folyamat hátterében feltehetıen ott húzódik a KEF által is generált egészséges életmód kampány is. Fontosnak tartjuk megerısíteni a fenti megállapítást, hogy a fiatalok körében körében növekedett a népszerősége a drogmentes szórakozóhelyeknek is. Emiatt továbbrí is szükségesnek tartjuk a „Biztonságos Szórakozóhely” program folytatását, lehetıség szerint a program kiterjesztését. A színház szerepének erısödése is közösségi hagyományt erısíthet. A kocsma erısödése, illetve a kisebb közösségi terek említése arra utalnak, hogy a célcsoport esetenként egy-egy jó beszélgetésre vágyik a szolnoki szombat estéken. Általában a fiatalok 5-8 fıs társasággal járnak bulizni és jellemzıen kocsival (27%) vagy gyalog (20%) térnek haza onnan. Mindez a bőnmegelızési programban is fontos háttér-információ lehet. De fontos, a hétvégékre vonatkozó család-és ifjúságszociológiai adat az is, hogy az illegitim drogfogyasztók általában 7055 forintot, a nem fogyasztók 3 430 forintot buliznak el.

5 Általános iskolások körében a sport, uszoda, strand tere, a középiskolások körében a házibuli vezet. 6 Az egészséges élet értéke: 75 pont 100 fokozatú skálán.

12

A városi közmővelıdési és sportolási kínálattal válaszadóink általában elégedettek. Ám nem meglepı az, hogy leginkább a plázák és a sport által biztosított lehetıségek (100 fokozatú skála átlaga 69-62 pont) váltottak ki támogatást a fiatalok körében. Az egyéb terek tulajdonképpen megkapták a ,,befogadó” pontszámot, de az elızı kérdések alapján azt kell mondanunk, hogy a programok tekintetében az elvárások artikulálódnak. Ha erre reagálnak az intézmények, akkor átléphetnek a ,,bővös hatvanas” értéksávba. A fiatalok szabadidı eltöltésében meghatározó szerepet játszik a TV, illetve a video, valamint a számítógép. Ma is minden tizedik közép, illetve általános iskolás nem, illetve alig (max. 30 percet) tévézik, illetve videózik. Majdnem minden második általános és középiskolás napi egy-két órát tévézik (videózik) hétköznap. Minden harmadik válaszadó azonban igazi ,,képernyı-függı”, mert hétköznap is legalább 4-5 órát tölt a tv elıtt. Összességében egy olyan életmódmintát látunk meggyökeresedni a fiatalok körében, amelyben a tévé - elsısorban a hétvégén - még mindig domináns. A video és a tv csatornák által felkínált képernyıfüggıségét az utóbbi években jelentıs mértékben felerısítette a számítógép és az Internet. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a Gutenberggalaxis hagyományos világa visszaszorulóban van, az olvasást és a tradicionális közmővelıdési tereket megtestesítı intézmények az útkeresés szakaszában vannak. Mindezekbıl a városi stratégia megalkotásánál és helyi programok megtervezésénél fontos szem elıtt tartani a követk következtetéseket és erısíteni, lehetıség szerint támogatni, s a közöttük megvalósuló együttmőködést erısíteni azokkal az intézményekkel, szervezetekkel, amelyek programjaikat tekintve szabadidı eltöltési módokat módokat kínálnak a fiataloknak.

1.2 Kapcsolati hálók: Család – Közösség – Iskola – Zene Az ifjúságszociológaiai kutatás második színtere a család-közösség-iskola és a zene kapcsolatát vizsgálta. Az elsı kérdés, amelyre választ kértünk a fiataloktól az általuk megélt nevelési minták hatását vizsgálta a döntési helyzetükre vonatkozóan.

13

Melyik állítás jellemzi legjobban a közted és szüleid közötti viszonyt? Nagyon közel állunk egymáshoz, és a rám vonatkozó szabályokat közösen alakítjuk. Sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda. Mindig odafigyelnek rám és kényeztetnek, de túlzásba viszik. A szülői tekintély nálunk nagyon fontos; ha megszegem a szabályokat, megbüntetnek.

…kivel barátkozol

…mikor mész haza este

…milyen különórákra jársz

… kivel jársz

… mit csinálsz a szünidőben

… mire költöd a zsebpénzedet

…hogyan öltözködsz, milyen a hajviseleted

… hol tanulsz tovább, milyen pályát választasz

… mivel töltöd a szabadidődet, hol és hogyan szórakozol

… mennyi időt fordítasz a tanulásra

92

57

72

92

87

85

86

80

80

76

94

63

74

96

88

86

85

81

84

75

89

47

72

95

85

86

86

79

80

78

89

43

63

88

78

81

79

78

76

62

a) A különbözı nevelési minták hatása a döntési helyzetekre (Mennyire dönthetsz szabadon abban, hogy …?) 100 fokozatú skála átlaga (0=csak a szülı dönt, 100=csak a gyermek dönt) A fenti kereszttábla alapján az elemzés készítıje Prof. Dr. Bagdy Emıke klinikai szakpszichológus Inforádiónak adott állítását (2010.03.21.) vonatkoztatta a jelenlegi helyzetre. "Klinikusi életutam nagy tanulsága, hogy az ember, mint alapvetıen társas lény igényli, hogy legyen valaki, aki szereti, aki kötıdik hozzá, akinek rá van szüksége. Ilyen kapcsolat megléte esetén kicsi az esély arra, hogy valakinek kisiklik az élete drogozásba, kémiai szerektıl függésbe bonyolódik" – mondta a pszichológus. A szolnoki tapasztalatok azt mutatják, hogy az életmód mellett a drogfogyasztásra is hatással van a szülıkkel kapcsolatos viszony. Azt látjuk, hogy a megengedı és a kényeztetı ,,családi interakciós modell” inkább hajlamosít, a beszélgetéseken és a tekintélyelvő viszonyrendszereken alapuló családi kommunikáció azonban kevésbé erısíti a válaszadó drogfogyasztását. Egy lehetséges, súlyos konfliktus helyzetben (például egy drogfogyasztásból adódó probléma kapcsán) a fiatalok elsısorban a szüleikhez fordulnának (a családi értékek elfogadása 85 pont 100 fokozatú skálán), de jelentıs a barátokat megnevezık aránya is. A családhoz, illetve a kortárscsoporthoz viszonyítva a tanárok feltételezett támasz szerepe elhanyagolható, s a teljes tanácstalanság és a kizárólag sajátmagára számítók aránya is alacsony. Örvendetes viszont, hogy viszonylag magas a hivatásos segítık (orvos, lelki segítık) bekapcsolása a probléma megoldásába. Ezen eredményekbıl fontos következtetéseket vonhatunk le. Örvendetes, Örvendetes, hogy a fiatalok családnak, szülıknek tulajdonított szerepe nagy, illetve magas. Ugyanakkor sajnálatos a tanárok problémahelyzetben betöltött szerepére adott válaszok eredménye. Ennek több oka lehet, amelyek közül feltételezésünk szerint jelen lehet a pedagógusokra nehezedı egyre nagyobb terhekbıl, nyomásból fakadó idıhiány, de emellett megjelenhet a pedagógus szakemberek témához kapcsolódó elégtelen tudásszintje, a problémához való viszonyulásuk is. Emiatt jelentısnek tartjuk azt, a 14

következtetésekbıl következtetésekbıl levonható konklúziót, hogy a pedagógusképzések, témaorientált fejlesztések, valamint a pedagógus szakmai személyiségének, mentálhigiénéjét erısítı, támogató képzések továbbra is meg kell, hogy jelenjenek a helyi stratégiában, s erre a területre megfelelı megfelelı idıt, energiát kell fordítani a területet koordináló szakembereknek hatékony szakmai programok kidolgozása kapcsán. A családi kapcsolatok során azt látjuk, hogy válaszadóink inkább harmonikusnak minısítették a szülıkkel (nevelıszülıkkel) kapcsolatos együttélést. Úgy tőnik, hogy az engedékenység mellett a tekintélyelvőség is kismértékben csökkenti a harmónia értékét. A szülık tisztelete magas értékő válaszkategória volt (100 fokozatú skálán 80 pont). A tanárokra vonatkoztatott érték 70 pont. Az esti családi beszélgetéseken leginkább az iskolai élet és az iskolai teljesítmény, gyerekek iskolai gondjai kerül szóba, de fontosak az alábbi dimenziók is: öltözködés, megjelenés, nyaralás, utazás, egészség-betegség és a szülık munkahelyi gondjai, illetve a zenei ízlések és a sport is. A tv tematizáló hatása (bulvár hírek, tv mősorok szereplıi, sorozatok); illetve köznapi témák (bőnözés, gazdasági válság, etnikai kisebbségek, szegénység, magyarság) mellé ékelıdik be a ,,másik nemmel való kapcsolat” személyes beszélgetési téma is. Az otthoni beszélgetések nem igazán gyakori témája a város jövıje, a mővészeti alkotások, környezetszennyezés és a politikai pártok témaköre. Ha a szülıi nevelési formákat vetjük össze a mindennapi cselekvéstípusokkal azt látjuk, hogy a ,,sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda” dimenzióban meglehetısen kevés az élményt adó közös cselekvés. Látjuk, hogy a fenti családok körében alacsonyabb a családon belüli harmónia érték is. Általában a fiatalok megfelelınek értékelték a tanítás színvonalát. A tanárok többékevésbé igazságosak, és a diákok véleménye is ,,átjön” a közoktatás alakítóihoz. Mindezeken túl jó osztályközösségek vannak a városban. Ezekre az értékelésekre tehát alapozható egy korábban említett, a közösséget értékként kezelı városi (fejlesztı/prevenciós/ifjúsági stb.) program elindítása (jobb hangsúlyozása). A városi oktatás szegregáció mentességére utalhat az, hogy a válaszadó fiatalok (magasabb és 2, alacsonyabb iskolai végzettségő szülıi háttérrel) közel hasonlóan értékelik az oktatás színvonalát (100 fokozatú skála átlaga: 62, illetve 65 pont). Itt azért látnunk kell, hogy a tudás értéke 100 fokozatú skálán 77 pontot ért el7. Mondják, hogy a zene a korszellemet (konformitást – nonkonformitást) is jól tükrözi, ezért ebben a fejezetben tárgyaljuk azt, hogy a fiatalok milyen zenei csoportokat alkothatnak a virtuális térben. Azt látjuk, hogy az 5 legkedveltebb zene a retro, az electro, az etno, a techno és house. Más zenék (drum and bass (d&b), trance; minimal; punk-rock; hungarista; punk; black-metal; death-metal; hard-dance; alter) inkább a szubkultúrákhoz sorolhatóak. A szubkultúra-jelleget tovább elemezve azt látjuk, hogy sajátos iskolai és korosztályos jellemzık bontakoznak ki a zenei stílusok mentén. Egy dolgot emelünk ki ezzel kapcsolatban: a hungarista zene és a nemzeti érzés, illetve közötti kapcsolatot. Itt az látjuk, hogy a nemzeti érzés és a magyarság értékének fontosabbá 7

A szerelemmel egyforma értékű volt mindez.

15

válásával növekszik ezen zenei irányzat szeretete is (100 fokozatú skálán 59, 72, 75, 84 pont); miközben a minta átlagosan 100 fokozatú skálán 65 pontosra értékelte ezt az értéket. A rajongók (zenei stílusok) és a drogfogyasztás közötti összefüggések vizsgálatakor azt látjuk, hogy a drum and bass; a trance; a minimal; az alter; illetve death-metal zenék körében gyakoribb szerhasználatot tükröztek az adatok. A zenék szeretete a szülıi kapcsolat érzésével is összefüggésben van: a tekintélyelvő kapcsolatot jelzık körében erısebb az emos-zenei irányzat kedvelıinek tábora. A közös kommunikációt visszajelzı fiatalok pedig a fıáramba tartozó zenei irányt (popzene, house, electro stb.) erısítették inkább, közöttük alacsonyabb pl. az emo-s irányzat kedvelıinek száma8. Azok a fiatalok, akik azt jelezték vissza, hogy szüleik nem igazán figyelnek oda rájuk fıként a metál zenét kedvelik.

1.3 Családi háttér A szolnoki általános és középiskolások családi-rokoni környezetében igen gyakori a rendszeres dohányzás és alkoholfogyasztás elıfordulása. A fiatalok csupán 48 százaléka válaszolta azt, hogy nincs a családjában, illetve rokonságában dohányos. A válaszadók 7 százaléka úgy véli, hogy valamelyik közvetlen családtagja sokat iszik. Nem elhanyagolható a gyógyszerfogyasztás sem, mivel a családtagok és más rokonok 3 százaléka nyugtatót vagy altatót szed. A tanulók 2 százalékának rokonságában már elıfordult öngyilkosság kísérlet. A pszichológiai - idegorvosi kezelés és a kábítószer fogyasztása sem ismeretlen a gyerekek rokoni környezetében (6, illetve 1 százalék). Mindez arra utal, hogy a szolnoki családok egy része érintett a szerfogyasztás, illetve a szenvedélybetegség tekintetében. Ebbıl következik, hogy a családok elérése is célkitőzéssé válhat, annak ellenére, hogy ennek a célnak a megvalósulása sok nehézségbe ütközhet. Így a családok, a szülık közvetett közvetett elérése a fiatalok közvetlen elérésével valósulhat meg. Szakmai megközelítés szempontjából ez esetben a szelektív prevenciós megközelítésben kell a szakmai programokat megtervezni, megvalósítani.

1.4 A dohányzás jellemzıi A továbbiakban azokat a kérdéseket, valamint a rájuk kapott válaszukat mutatjuk be és értékeljük, amelyek a különbözı szerfogyasztási szokásokat mérték. A szerfogyasztás tekintetében külön figyelmet fordítottunk a legális szerek használati szokásaira, így elıször a dohányzás-, és az alkohol, majd az illegális drogfogyasztásra irányultak kérdéseink. Az alábbi táblázat három különböző évben (2003., 2006., 2009.) felvett eredményeket mutatja, amely lehetőséget ad arra is, hogy a vizsgált éveket összehasonlítva a dohányzás-, alkoholfogyasztási szokásokat 7 éves időtartamra is láthassuk.

8

Érzésünk szerint ezeket a fiatalokat tarthatjuk a reklámok igazi célcsoportjainak.

16

a) A dohányzás jellemzıi – Hány alkalommal dohányoztál életed során? (oszlopszázalékban) 2003 Nem dohányzik Kipróbáló Rendszeres dohányos 2006 Nem dohányzik Kipróbáló Rendszeres dohányos 2009 Nem dohányzik Kipróbáló Rendszeres dohányos

Gimnázi um 21 49 30

Szakközép -iskola 27 40 33





szakiskola 23 42 35

szakiskola 23 31 46

szakiskola 25 37 35

Általános iskola 52 41 8



A középiskolások csoportján belül a dohányzás legkevésbé a gimnazistákra, leginkább a szakiskolásokra és a szakközépiskolásokra jellemzı. További sajátosság az, hogy a fiúk és a lányok dohányzási szokásait összehasonlítva az látszik, hogy a fiúk inkább rágyújtanak. A szülık iskolai végzettsége tükrében azt látjuk, hogy a magas végzettségő szülık gyerekei inkább a nem dohányzók csoportját alkotják (33-46 %), az alacsonyabb végzettségő szülık gyermekeinek körében gyakoribb a rendszeres dohányzás (20-17 %). A dohányzó fiatalok számára a cigarettázás nem kis anyagi terhet jelent, mivel a vizsgálatot megelızı hónapban átlagosan 2.019 forintot (a szakiskolások 3.907 Ft-t!) költöttek cigarettára. A gimnazistáknál ez az érték 1.553, az általános iskolásoknál 956 Ft. A fiatalok dohányzási szokását vélhetıen nagyban befolyásolja, hogy a szocializációs szempontból mintaadó közvetlen családtagok is jelentıs részben dohányoznak. Az adatok közül különösen figyelemre méltó, hogy azon diákok, akik családjában jeleztek dohányzást, saját maguk is rendszeresen rágyújtanak. Azok, akik nem szembesültek a családi dohányzással inkább a nem dohányzó ,,létet” választják. A dohányzással kapcsolatban két tendencia figyelhetı meg: 1. az általános iskolások körében növekszik a cigarettázók aránya, 2. a magasabb iskolai végzettségő szülıi háttér kevésbé hajlamosít arra, hogy cigarettához nyúljon a diák. 17

E mentén megfogalmazható az a célkitőzés, hogy a jövıben célzottan kell figyelmet fordítani a dohányzás megelızı programokra, kifejezetten az általános iskolások körében. Ebben megvalósulhat a hatályos Nemzeti Drogstratégiában megfogalmazott szakmaközi együttmőködés célkitőzése, ami mentén kooperáción alapuló szakmai programokat kell megvalósítani a pedagógusok, iskolai védınık, iskolaorvosok valamint valamint a helyi témában érintett és speciálisan képzett szakemberek bevonásával.

1.5 Az alkoholfogyasztás jellemzıi Ifjúságszociológiai kutatásunk következő kérdése a fiatalok alkohol fogyasztási szokásait vizsgálta, korcsoporti bontásban, valamint a fogyasztás gyakoriságára vonatkozóan. a) Az alkoholfogyasztás jellemzıi a 3 mintában - Életében hány alkalommal fogyasztott alkoholt? (oszlop-százalékban) 2003

2006

Teljes minta

Középiskolás ok

Általáno siskoláso k

Teljes minta

Középiskoláso k


Nem fogyasztott

12

4

22

12

8

25

1-2 alkalommal

17

10

26

15

13

19

3-5 alkalommal

15

11

20

12

10

17

6-9 alkalommal

13

13

12

13

12

17

10-19 alkalommal

16

19

11

13

12

13

20-39 alkalommal

9

14

3

12

14

5

Többször

20

30

7

24

30

4

2009 Teljes minta

Középiskolás ok


Nem fogyasztott

11

7

20

1-2 alkalommal

15

11

25

3-5 alkalommal

13

12

15

6-9 alkalommal

11

11

11

10-19 alkalommal

15

14

17

20-39 alkalommal

9

12

3

Többször

26

34

10

Az általános – és középiskolások csoportjában lényegesen eltér az alkoholfogyasztás intenzitása: a középiskolás mintában csupán 7 % (korábban 9%) volt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem fogyasztottak még életükben alkoholt, míg az általános iskolások 20%-ra – korábban is 20% – jellemzı a teljes absztinencia. A 18

középiskolások többsége (37 %) életében többször ivott szeszes italt, 1-2 alkalommal csupán a 11 %. Minden 3. középiskolás rendszeresen fogyaszt alkoholt. Az általános iskolások négyötödének (71 %) már van élménye az alkoholról, s közel minden tizedik kisiskolás 20 alkalomnál is többször ivott már szeszes italt. Mindez tendenciájában azt mutatja, hogy a középiskolákban és az általános iskolákban az alkoholfogyasztás rendszeressége kismértékben növekvı arányt mutat. Az alkoholfogyasztás terén a következı tendenciák érvényesülnek. Amíg minden tizedik lány vagy fiú számít nem fogyasztónak, a kipróbálók között inkább a lányok találhatók, a rendszeres fogyasztók viszont fıként fiúk. Ez az alkoholra szánt összegekben is megmutatkozik, mert a fiúk átlagosan egy ezer forinttal többet költenek erre havonta, mint a lányok (2834 Ft – 1887 Ft). A szakiskolások átlagban közel négyezer forintot isznak el a zsebpénzükbıl, a szakközépiskolások közel három, a gimnazisták két ezer forintot költenek erre a célra. A középiskolások alkoholfogyasztásának leggyakoribb helyszíne a nyilvános kocsma vagy sörözı, de sokan a discot és a házibulit is megjelölték, s az otthoni ivás is gyakori. Az általános iskolások leginkább otthon isznak, de jelentıs a disco – sıt – a nyilvános kocsma-sörözı megnevezése is a körükben. Fontos látni, hogy majdnem minden tizedik szolnoki diák az utcán, a parkban fogyaszt alkoholt. Mindez mindenképpen felveti a hivatalos és a szülıi ellenırzések/kontroll hatékonyságának kérdését. Valamint annak kérdését is, hogy a drogstratégia milyen beavatkozási alternatívákat alternatívákat tud kínálni, illetve a szakmai szervezetek mőködését mőködését erre irányulóan koordinálni, esetlegesen a biztonságos szórakozóhely program keretében, vagy megkeresı programok mőködtetésével. A középiskolások 51%-a (ez az arány a 3 évvel korábbi adathoz hasonló) úgy véli, hogy már többször berúgott életében (közülük 18% 1-2 alkalmat jelölt meg). Riasztó a másik 2 adat is: 1.)Minden negyedik általános iskolás (2003-ban 18%; 2006-ban 10%) véli úgy, hogy már néhányszor berúgott életében. 2.) Minden tizedik középiskolás viszont rendszeresen ,,átéli” ezt az érzést. Az alkohol típusait tekintve azt látjuk, hogy a középiskolásoknál az égetett szeszek fogyasztásának népszerősége közel 10-15 %-kal magasabb szinten van, mint a sör, vagy a borfogyasztás. Figyelemreméltó, hogy az általános iskolások körében alacsonyabb intenzitással ugyan, de hasonló különbségek figyelhetıek meg. Az eddigi eredményekbıl arra következtethetünk, hogy az alkoholfogyasztás általában stagnáló vagy enyhe növekedést mutató tendenciája ellenére a kipróbálók csoportjába tartozó (fıként hetedikes-nyolcadikos) diákok erısebb intenzitással kóstolgatják az italfajtákat, amelynek következtében a berúgás érzése (ténye) is emelkedik. A dohányzás és az alkoholfogyasztás közötti kapcsolat egyértelmően arra utal, hogy minél többet dohányzik valaki, annál valószínőbb, hogy alkoholt is többször fogyaszt.

19

Összességében elmondható, hogy az ivás gyakorisága alapján, a középfokú oktatási intézmények három iskolatípusa közül (a dohányzásra pontosan fordított trend az igaz) leginkább a szakközépiskolásokat és a gimnazistákat jellemzi az alkoholfogyasztás, míg legkevésbé a szakiskolások isznak rendszeresen. Majdnem minden második szakközépiskolás, közel minden harmadik gimnazista és a szakiskolások tizede számít rendszeres fogyasztónak (40 alkalomnál több fogyasztás). A kipróbálók között nagy súllyal van jelen az általános iskolások korosztálya (27%) és a gimnazisták, valamint a szakközépiskolások is (24-29%). A fiúkra inkább jellemzı az alkoholfogyasztás és a korábbi felmérések eredményeitıl eltérın a berúgás élményérıl is nagyobb arányban számoltak be: a fiúk 56%-a már többször is berúgott életében, a lányok 42%-nak van ilyen élménye. A helyzetértékelés funkciójának tekinthetı konklúzióként ennél a pontnál is megfogalmazhatjuk, hogy a célzott, témára fókuszáló prevenciós programokat továbbra is biztosítani biztosítani kell mind az általános, mind a középiskolások körében. Ezeket a program elemeket egy komplex egészségfejlesztési célzatú prevenciós programba kell beágyazni.

1.6 Drogfogyasztás jellemzıi A drogfogyasztási szokások vizsgálatánál az illegitim drogok mellett a gyógyszerek és a szerves oldószerek fogyasztására és megítélésére is kíváncsiak voltunk. A fiatalok többségénél 12-14 éves korban történt az elsı alkoholfogyasztás, vagy az elsı cigaretta elszívása. A rendszeres, napi dohányzás elkezdése és a drogok kipróbálása inkább 14 év felett jellemzı. Egyes drogfajták kipróbálása azonban sokkal hamarabb megtörténik, mint az évezred elı évtizedében. 2003 után 2006-ban és 2009-ben is igaz volt az, hogy a dohányzás, alkohol-, és drogfogyasztás veszélyességének megítélését – a szerek társadalmi elfogadottsága mellett – fogyasztás gyakorisága határozza meg. Az orvosi javaslatra nem szedhetı drogok fogyasztása vagy a szipuzás a fiatalok 5%ánál fordult már elı. A marihuána használata a középiskolások körében markánsabb. A marihuána elsısége továbbra is fennáll, de az LSD, a szipuzás és az altató, valamint a szteroidok fogyasztása erıteljesebben jelen van. Az általános iskolások esetében azt látjuk, hogy a korosztály még döntıen a kipróbáló-fázisban van. A fiatalok elsı illegitim drogélménye leggyakrabban a marihuánához kötıdik. A felmérésbıl tudjuk azt is, hogy a drogfogyasztás kereskedelmi jellege válik egyre hangsúlyosabbá. A minta átlagában az illegitim drog fogyasztása 18%-os. A két korosztályi csoport között csökkenı különbségek léteznek: a nem legitim drog a középiskolások 20%ánál (2006-hoz képest ez az arány stagnált, 7 év alatt viszont 6%-kal csökkent!), az általános iskolások 12%-ánál (2003-hoz képest 3%-kal növekedett ez az érték, 2006hoz képest minimálisan csökkent) fordult elı. A teljes mintát tekintve 2006-ban a Szolnokon kollégiumban lakó fiatalok illegitim drogfogyasztása sokkal alacsonyabb volt (13%), mint a bejáróké (27%)9. 9 Egy 2005-ös középiskolás mintán végzett megyei felmérésben (Murányi István – Szarvák Tibor: Jász-NagykunSzolnok megye ifjúságának helyzete, az ifjúságpolitikai koncepció aktualizálása. MTA RKK ATI Szolnoki

20

Ez a helyzet azonban napjainkra megfordult. A kollégium már nem sziget többé és a bejárók sem bírnak jellegzetesen eltérı drogfogyasztási aránnyal. A középiskolások csoportján belül az egyes iskolatípusokban tanulók drogfogyasztása között jelentıs az eltérés. A minta egészére érvényes csökkenést a szakiskolás tanulók nem tükrözték vissza (most 30%-os az illegitim drogfogyasztók aránya közöttük, 2006-hoz képest ez csekély növekedés). A gimnazisták és a szakközépiskolások körében csökkent nagyobb mértékben az illegitim drogfogyasztás. A középfokú oktatási intézmények kategória felosztása szerint a gimnáziumokban a kábítószereket kipróbálók aránya 17%, a szakközépiskolákban 22%, míg a szakmunkásképzıkben 30%. A teljes mintát tekintve az általános iskolás lányok körében az illegitim drogfogyasztás intenzívebb (13%), mint a fiúk körében (11%)10. Ez a trend a középiskolában fordul, mert a fiúkat az átlagnál nagyobb (24%) illegitim drogfogyasztás jellemzi, mint a lányokat (17%). A kábítószerfogyasztás százalékos alakulása a 13-18 éves diákok körében 2003 – 2009 között. 2003 2006 2009 Általános iskolák 9 14 12 Szakmunkásképzık 25 27 30 Gimnáziumok és 26 20 20 szakközépiskolák Gimnáziumok 17 Szakközépiskolák 22 Szakmunkásképzık 30 5-7 Rendszeres kábítószerhasználó a célcsoportban* * Becsült szolgáltatói adat A családi háttér és a drogfogyasztás kapcsolatát egyrészt az jellemzi, hogy az alacsonyan iskolázott szülık gyermekei körében 2003-hoz képest, különösen az általános iskolákban és a szakiskolákban tapasztaltak következtében, növekvı mértékben jelentkezik az illegitim drogfogyasztás. Figyelemreméltó az, hogy a magasabb kulturális tıkéjő családok gyermekeinek körében az illegitim drogfogyasztás intenzitása nagymértékben csökkent a XXI. század elsı évtizedében. A középiskolásokra és az általános iskolásokra egyaránt jellemzı, hogy szignifikánsan magasabb a tanulmányi átlaga azoknak a tanulóknak, akik nem fogyasztottak még semmilyen drogot. A fenti adatok tükrében összességében elmondható, hogy a továbbiakban a fenti eredményekre támaszkodva és azokra adekvátan, érzékenyen reagáló, célzott prevenciós programok kidolgozására van szükség.

Az alábbiakban az ifjúságszociológiai kutatást vezetı szakemberek összegzı gondolatait ismertetjük, amely a helyzetértékelés elsı fejezetének elsı alfejezetét zárja. Társadalomkutató Csoport. Kézirat) a megyében 21, a szolnoki kistérségben – szolnoki, martfűi és újszászi adatfelvétellel - 24%-os illegitim drogfogyasztást jeleztünk. 10 Ez a nemek közötti tendencia 2003-ban és 2006-ban is érzékelhető volt az általános iskolások körében.

21

1.7 Ifjúsági életmódkutatás Szolnokon az évezred elsı évtizedében. Tanulságok – az individuális individuális értékrend lehetséges ellenpólusai

1. Egyenes út vezet a drogfüggıséghez a családi kapcsolatok és a bizalmi kötıdés hiánya miatt. Ezért elengedhetetlen a szülık megfelelı felkészítése ahhoz, hogy egészséges lelkő gyermekek nıjenek fel - figyelmeztetett Prof. Dr. Bagdy Emıke klinikai szakpszichológus. Kutatásunkban ezt a megállapítást támasztottuk alá. A családok klasszikus védı és értékátadó funkciójának erısítése nem feltétlenül csak lokális kompetencia. Azonban a habitus átalakítására tett aktív cselekvések, kezdeményezések helyi közösségi kompetenciák lehetnek. Az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézményekben szervezett szülıi értekezletek, szülıcsoportok számának emelésére gondolunk. Mindezzel az iskola teret ad, de nem veszi át teljesen a családok szerepét. 2. Az ifjúsági idımérleg nem mutatott lényeges változásokat. Kutatóként azt látjuk, hogy 2009-ben az önkéntes munka és a mozi választása lehet az, ami a számítógép/internet és a tv-monitor életmódra ható befolyását csökkentheti. Mindez természetesen az unatkozásra és a ténfergésre is hathat. Ez utóbbi tényezı némileg csökkenı tendenciát is mutat 2006-hoz képest. Fontos, hogy az 50 pont feletti értékek választása mindkét évben 8 kategóriát érintett. Ebbıl a nyolcból azonban talán kettı (sport, tánc, pláza) érinti csak a közösségi szegmenst. Úgy tőnik, hogy a képernyıfüggıség csökkentéséhez fel kell építeni azt, hogy a közösség (osztály, város, szakkör, tankör, klub stb.) konkurenciája legyen a világhálónak (virtuális közösségi oldalaknak) és a mősorfolyamnak. Ehhez a tudati változáshoz elengedhetetlen az intézmények (iskola – pl. egész napos iskola – könyvtár, Kulturális Központ, Tisza Mozi stb.) ,,kifelé fordulása”. Kutatói és szociális-közösségi szakértıi vélemény szerint nemcsak utcai szociális munkára, hanem utcai közösségi munkásra (szabadidı szervezıkre, ifjúsági életmód tanácsadó) is szükség volna a városban. 3. Három év viszonyában aktívabbak lettek a fiatalok a közösségi tagság terén és ezt a lendületet akár az önkéntes munka, akár a fiatalok életmód tanácsadója (mint kortársképzés profil) terén ki is lehetne városi szinten használni. Itt utalunk arra, hogy a fiatalok körében a szabadidı fontossága 80 pontot ért el 100 fokozatú skálán. Ehhez kapcsolódik az, hogy a ,,segíteni másokon, a hasznos élet” támogatása 100 fokozatú skálán 63 pont, a közügyekben való részvétel 51 pont. Ezen szegmens fejlesztésében a megyei önkéntes központnak, valamint a diáktanácsnak és ifjúsági kerekasztalnak is lehet/van jelentıs szerepe. 4. Aki valamilyen közösségi cselekvést végez (ezáltal erısebb civil-közösségi kapcsolati hálója van) nagyobb eséllyel maradna a jövıben is Szolnokon. A város elhagyásának tendenciája erıs a középiskolások körében. Az általános iskolások körében azonban van még ,,tartaléka” Szolnoknak. Összességében persze mélyen gyökerezı társadalmi mintákat kellene megfordítani vagy tompítani. 5. Ha már az individuális szórakozási formák népszerősége magas, az új média (internet, számítógép) eszközeit kreatív, a városhoz kötıdı korosztályos 22

fejlesztési ötletek kibontására, társadalmasítására, közösségépítésre is ki lehetne használni. Itt a természettudományos ismeretek, a városi élménykatalógus, történet, korosztályos blogok, kezdeményezések népszerősítésére gondolunk. Mindezek természetesen támogatják a ,,hasznos élet” elnevezéső ifjúsági cselekvési programelképzeléseket. 6. Mindenképpen lényegesnek tartjuk azt, hogy a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása terén kistérségi összefogás jöjjön létre. Tesszük ezt azért, mert 2009-ben már nem volt lényeges különbség a szolnoki és a nem szolnoki állandó lakóhelyő fiatalok illegitim drogfogyasztása között. 7. Három lényeges fogyasztási kategória – az általános iskolások körében az aktív fogyasztók jelentısebb növekedése, a kapudrogok profiljainak átalakulása, valamint az iskola említésének a növekedése a drogfogyasztás terén – arra int bennünket, hogy a (telítıdésre utaló) csökkenési tendencia nem minden korosztályban érvényes. Az általános iskolások körében a terjedési trend erısebb, a középiskolások körében viszont a korai adaptálást nem követte a tömeges(ebb) használat, az értékek változása inkább az intenzitás erısödésében jelentkezett. 8. A kérdés az, hogy célzott programjainkkal miként és mikor tudunk belépni ebbe a folyamatba? Fontos az, hogy iskolatípusonként csökkentsük a ,,korai többség” arányait (ez most leginkább az általános iskolában, valamint az alacsonyabb iskolai végzettségő szülık gyermekeinek valószínősíthetı megtalálási helyén, a szakiskolában lehetséges). Lényeges az is, hogy az intézményesített oktatás hálójából ,,kiszakadt” fiatalok is elérhetıek legyenek a fogyasztást csökkentı programjaink számára. 9. Adataink azt mutatják, hogy az utóbbi idıben a szülık magasabb iskolai végzettsége a diákok körében megfontoltabb, visszafogottabb stratégiát eredményez az életmódot meghatározó területeken. 10. Feltehetjük a kérdést: vajon a családi felelısség hangsúlyozásával a középosztályt erısítettük-e helyi szinten a kábítószerügy területén? Mivel a magasabb kulturális tıke fontos társadalmi-közösségi élethelyzeteket (miliıt) határoz meg, úgy tőnik, hogy igen. 11. Szolnok Megyei Jogú Város kábítószer-fogyasztás visszaszorítását célzó programjai elérték a középosztály gyermekeit. Jórészt ennek a trendnek köszönhetı, hogy az illegitim drogfogyasztás aránya nem növekedett tovább, hanem enyhén csökkent.

A következıkben az újonnan alakult Prevenciós Munkacsoportnak a helyzetértékelésünk elkészítéséhez szükséges és területükhöz tartozó feltáró munkájának eredményeit ismertetjük.

Megelızés, közösségi beavatkozások munkacsoport munkacsoport A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum – a hatályos Nemzeti Drogstratégia struktúrájának megfelelıen – Megelızés, közösségi beavatkozások Munkacsoportjában a feltáró munka során az alábbi területekre koncentráltunk: 1. helyi kutatási eredmények, 2. gyermekvédelmi- gyermekjóléti rendszer elemei által nyújtott adatok, információk, 23

3. a város nevelési-oktatási intézményeiben folyó megelızı munka, 4. a városban mőködı intézmények, szervezetek által mőködtetett prevenciós programok, 5. helyi rendeletek, határozatok. A vizsgálati szempontok kiválasztásánál fontos tényezı volt, hogy a fiatalok életmódjáról, családi hátterérıl legitim és illegitim drogfogyasztási szokásairól aktuális helyzetképet kapjunk, illetve a megfelelı beavatkozási alternatívák felállításához összehasonlító adatokkal tudjunk rendelkezni. Munkacsoportunk tagjai a területükhöz tartozó szervezetek, intézmények munkatársait személyes megkeresés útján érték el s kérték fel ıket a kérdıívek kitöltésére. Célunk az volt, hogy a gyermekvédelmi - gyermekjóléti rendszer intézményei által készített beszámolók rávilágítsanak az intézményrendszer elemeinek sajátosságaira, tapasztalataira és a beavatkozási lehetıségekre. Emellett kiemelt figyelmet fordítottunk azoknak a szakembereknek a megszólítására, akik a nevelési-oktatási intézmények keretein belül folytatnak prevenciós tevékenységet, hiszen gyakorlati tapasztalat, hogy a fiatalok elsısorban az intézmények keretein belül érhetıek el, ott találkoznak célzottan prevenciós programokkal, elıadásokkal. A fıként drogügyi koordinátorokkal, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi felelısökkel felvett tájékozódó kérdıív és személyes interjúk célja annak feltérképezése volt, hogy mennyire tájékozottak (képzettek) a prevencióval foglalkozó iskolai szakemberek, milyen típusú prevenciós programok folynak az intézményekben, milyen együttmőködı partnerekkel, és hogy saját megítélésük alapján mennyire ítélik hatékonynak a beavatkozásokat. 2007-ben már történt kísérlet városi szinten megvalósuló, speciális prevenciós program kidolgozására, melynek másodlagos produktumaként egy prevenciós térkép jött létre, mely a Szolnok városában mőködı prevenciós szervezetek tevékenységét lokalizálta. A térkép alapján kimutathatóvá vált, hogy az iskolai helyszínen kívül mőködı szervezetek mely városrészeket fedik le tevékenységükkel, és mely városrészek maradnak ellátatlanul. A térkép alapján kerestük meg egy tájékozódó kérdıívvel azokat a szervezeteket, akik prevenciós programokat valósítanak meg. Az aktuális helyzetképhez hozzátartozik azoknak a helyi rendeleteknek, határozatoknak a felsorolása is, melyek a drogprobléma kezelési lehetıségeit, kereteit meghatározzák, hiszen nagy szerepet játszanak a helyi cselekvések irányának kijelölésében.

24

2. Gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggı tapasztalatok11 Demográfiai adatok alapján Szolnok város lakosságának száma 2009. december 31. napján 75.614 fı volt, ebbıl 13.488 fı 18 év alatti. A 18 év alatti korcsoport létszámának alakulása ingadozó, de folyamatos csökkenést mutat. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában 8 bölcsıde, 22 óvoda, 11 általános iskola (kb. 5700 fı, akik közül közel 500 fı halmozottan hátrányos helyzető), 4 gimnázium, 2 szakképzı intézmény (ezen belül 4 illetve 5 tagintézmény), illetve a Városi Pedagógiai Szakszolgálat mőködik. Az önkormányzat a Családok Átmeneti Otthonának mőködtetését a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel kötött ellátási szerzıdésen keresztül biztosítja. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában szolnoki székhellyel 1 szakképzı iskola és kollégium, valamint Pedagógiai Szakszolgálat, valamint a Gyermekvédı Intézet és Gyermekotthon mőködik. Ezen kívül Egyházi fenntartásban egy óvoda, valamint egy római és egy görög katolikus általános iskola mőködik a városban. Alapítványi fenntartásban 1 családi napközi, 2 szakközép- és szakiskola, valamint költségtérítéses formában 1 gimnázium mőködik. Ezen felül 12 éve mőködik Szolnokon a Mese-vár családi napközi vállalkozói formában. Elemzésre lehetıséget adó információink a helyi intézményrendszer 2009. évi beszámolóiból állnak rendelkezésre.

2.1 Egészségügyi, nevelési, oktatási intézmények 2.1.1 Bölcsıdei ellátás 2009. évben az Egészségügyi és Bölcsıdei Igazgatóság 8 tagintézménye 460 férıhelyén összesen 969 kisgyermek napközbeni ellátását biztosította. A bölcsıdei ellátás iránti folyamatos és növekvı igényt az alábbi számszerő adatok is alátámasztják: - beírt gyermekekhez viszonyított feltöltöttség: 119,27 % - gondozott gyermekekhez viszonyított kihasználtság: 86,27 % Az Igazgatóság annak érdekében, hogy probléma esetén a beavatkozás megfelelı idıben történjen és a gyermeket és családját lehetıség szerint ne, vagy kis hátrány érje, egy fı gyermekvédelmi felelıst alkalmaz, aki csatolt, kiegészítı munkakörben végzi tevékenységét részben a tagintézmények vonatkozásában, részben pedig a gyermekvédelmi rendszer többi intézménye felé is.

11

forrás: Közgyűlési beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról 2009-ben, 2010.

25

A Bölcsıdei Igazgatóság szervezésében több elıadás zajlott szülık számára a nevelés és a drogfogyasztás közötti összefüggésekrıl. Ezen kívül a Bölcsıdei Igazgatóság akkreditáltatott képzésein is szó esik a fenti témakörrıl. Bár nem tartozik a KEF tevékenységi körébe a bölcsıdei szolgáltatások koordinálása, mégis fontosnak tartjuk kiemelni a fenti eredmények tükrében, hogy megnövekedett a bölcsıdei szolgáltatások iránti igény.

2.1.2. Óvodai ellátás A tájékozódó kérdıív eredménye alapján az óvodákban folyó megelızı munka az egészséges életmódot, mozgást, érzelmi-szocializációs és családi nevelést, óvodacsalád együttmőködését elısegítı programokban nyilvánul meg. A megjelölt válaszok alapján az óvoda helyt ad családi sportnapnak, szülıi fórumnak, egészségnapnak. Csatlakoztak a Szertelen Tavasz programsorozathoz. A három hónapot felölelı programsorozat keretén belül 43 program valósult meg az Óvodai Igazgatóság tagintézményein belül. Az Óvodai Igazgatóságon belül van kijelölt felelıse a drogügyi koordinátori feladatoknak, aki ismeri a város drogstratégiáját és rész vett az intézményi drogstratégia kialakításában is. Az ı közremőködésével évek óta rendszeres szülıket megszólító drogprevenciós foglalkozások zajlanak az SZKTT HSZK Drogkonzultációs és Információs Központ bevonásával, melyeknek pozitív visszajelzései vannak mind az óvodák, mind a szülık részérıl. Az óvodai Igazgatósággal való együttmőködés fontosságát az is jelzi, hogy a helyi KEF sikeres pályázati támogatásával 2009. júniusában 15 fı óvodapedagógus vett részt az „Életvezetési ismeretek és készségek” továbbképzı programon.

2.1.3 Oktatási intézmények Az önkormányzat felé benyújtott beszámolók alapján összességben megállapítható, hogy a 2009-es évben az oktatási intézményekben a gyermekvédelemi problémák száma növekedett, mely a szakmai munka további erısítését teszi szükségessé. Az intézmények által jelzett problémahalmazból jelen helyzetértékelésben azokat a tényeket emeltük ki, melyek összefüggenek/összefügghetnek azzal, hogy a fiatalok a produktív életstílus helyett a drog kipróbálása vagy fogyasztása felé fordulnak. A felmerülı problémák alapján a Polgármesteri Hivatal megfogalmazta azokat a beavatkozási területeket, melyeket indokoltnak és reálisnak lát a probléma kezelésével kapcsolatban.

26

probléma obléma halmazok Az alapfokú oktatási intézmények részérıl jelzett pr

A fenti táblázat azt mutatja, hogy az alapfokú oktatási intézmények milyen mértékben és milyen problémák gyakori elıfordulását jelezték a megkeresésünkre. A leggyakrabban jelzett problémák: -

-

-

rossz családi szociális helyzet (10 jelzés) igazolt és igazolatlan hiányzás (8 jelzés) családi problémák (7 jelzés) • szocializációs problémák • elhanyagoltság • szülıi érdektelenség • segítségnyújtás elutasítása • nevelési problémák • párkapcsolati-, életvezetési problémák magatartási problémák (6 jelzés) • magatartás problémák, nehezen kezelhetıség • agresszió, verekedés • lakásotthonokból érkezı tanulók esetében gyakoribb problémák (szökés, hiányzás az óráról, iskolából, hiányos a felszerelés, felkészületlenség) intézmények közti együttmőködési nehézség(5 jelzés) • „információs rendszer” hiánya, információ átadási problémák,

Egyéb elszórtan jelzett problémák: • Iskola környékének közbiztonsága. • Élvezeti szerek használatának megjelenése egyre fiatalabb korban (dohányzás, alkohol)

27

A középfokú oktatási oktatási intézmények részérıl jelzett probléma halmazok

Leggyakrabban jelzett problémák: -

-

-

-

rossz családi szociális helyzet (7 jelzés) igazolt vagy igazolatlan hiányzás (7 jelzés) • tankötelezettségbıl adódó hiányzások – a tárgyi tanévben betöltött 18. életév és a tanév vége közötti hiányzás családi problémák (6 jelzés) • válás, munkanélküliség, egészségügyi probléma • nevelési problémák, párkapcsolati problémák • szülık érdektelensége, tájékozatlansága • devianciák Intézmények közti együttmőködési problémák (5 jelzés) • személyes kapcsolat hiánya a partner intézményekkel • a gyermekvédelmi szakellátó rendszer és a jelzırendszer tagjai közötti kapcsolattartás, együttmőködés hiányos • intézmények közötti együttmőködés nem hatásos, hatékony magatartás problémák (2 jelzés) • alulmotivált tanulók • agresszió, olykor önagresszió, durva hangnem • nı a depressziós, suicid hajlamú tanulók száma

Egyéb elszórtan felmerült problémák: • HH és HHH tanulók adatainak realizálása • nem tanköteles korú tanulók iskolai problémáinak kezelése • szakember hiány • pedagógusok feszített munkatempója 28

Az alapfokú és középfokú oktatási intézmények részérıl jelzett problémák fontos üzenetet közvetítenek a helyi KEF szakemberei számára. Az eredmények alapján három célcsoport határozható meg, egyrészt a diákok köre, köre, a szülık közege és a pedagógus kollégák csoportja. Az elkövetkezendı idıszakra szóló stratégia megtervezésénél figyelembe kell venni a fenti eredményeket, s olyan – területen tevékenykedı szakemberek együttmőködésében megvalósuló – adekvát programokat tervezni, tervezni, amelyek hatékonyan érik el mindhárom célcsoportot. Emellett szükséges erısíteni az iskolai drogügyi koordinátorok és gyermekvédelmi felelısök státuszát, hogy szervezési, koordinátori és egyéb, szakmai feladataikkal hozzá tudjanak járulni az érintettek érintettek közötti hatékony információáramláshoz, valamint az adott intézményben jelen lévı problémákra fókuszáló, célzott szakmai megközelítések terjesztéséhez. Beavatkozási területek12 Elengedhetetlen, hogy a jelentkezı problémát kezelése a lehetıségekhez mérten megoldódjon. Ennek érdekében az önkormányzat az alábbi intézkedéseket, beavatkozásokat látja szükségesnek: A szakmai osztályon belül a feladatok átcsoportosításával, a gyermekjóléti ellátások, beavatkozások koordinálását segítı munkakör létrehozása. Ezzel elımozdítható, hogy az oktatási intézmények gyermekjóléti felelıse, a gyermekjóléti szolgálat, a jegyzıi gyámhatóság, a védınıi szolgálat és a gyermekjóléti ellátás egyéb szereplıi között az együttmőködés javuljon, ezzel egyidejőleg szakmai segítésük megvalósuljon. Valamennyi oktatási intézményben biztosítani kell egy, legalább félállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs alkalmazását a 2010-2011. tanévtıl. A többlet személyi igény forrása a gyermekjóléti szakellátásban már a várhatóan idén jelentkezı megtakarítás. Vizsgálni kell annak lehetıségét, hogy azon oktatási intézményekben - ahol ez szükséges - növekedjen a drogügyi koordinátor, az iskolapszichológus és mentálhigiénés szolgáltatás ideje. A fenti intézkedésekkel a megelızés hatékonysága biztosítható. Természetesen elengedhetetlen, hogy a szakmai munka a gyermekjóléti ellátást nyújtó intézményeknél továbbra is a jelenlegi szinten biztosított legyen.

12

2009. évi beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról 7. sz. melléklet: A 2009. évben meghatározott feladatok végrehajtása és a jövıre vonatkozó célok javaslatok meghatározása. Készítette: Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Humán Igazgatósága

29

2.2 Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, mőködésének tapasztalata Már több, mint 3 éve, 2007. október 01-tıl – a kistérségi átalakulást követıen – a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ keretei között mőködik a Módszertani Gyermekjóléti Központ és Gyermekjóléti Szolgálat. Módszertani Gyermekjóléti Központ és és Gyermekjóléti Szolgálat 2.2.1 Gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása Szolnok, Szászberek, Tószeg, Tiszavárkony, Tiszajenı, Vezseny településeken A szolgálat a szociális munka különbözı módszereit alkalmazza a segítségnyújtás során. Egyéni esetkezelés formájában összesen 1501 gyermekkel, 916 családdal foglalkoztak a segítık, közöttük 1230 szolnoki gyermekkel. A gyermekek 40%-a 6-13 éves, 40%-a 14-17 éves, a többiek 6 év alattiak. Alapellátásban 1238 gyermek részesült, közülük 1034 szolnoki lakos. Védelembe vett gyermekek száma 250 fı, 184 szolnoki. Utógondozás 13 fı esetében történt, 12 szolnoki gyermeknél. Nem/kor/gondozási forma szerinti megoszlás: NEM KOR/ GONDOZÁSI FORMA fiú 0-5 6-13 14-17

összes lány

összes mind összes családok száma

0-5 6-13 14-17

alapellátásban védelembe vett utógondozás összesen gyerekek száma 110 23 2 135 267 63 3 333 306 51 3 360

683

137

8

828

126 220 209

33 44 36

2 1 2

161 265 247

555

113

5

673

1238

250

13

1501 916

A leggyakoribb problémák: problémák: (elıfordulás gyakorisága alapján) • anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggı), • gyermeknevelési, gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség, • szülık, vagy család életvitele, családi konfliktus (szülık-szülık, szülıkgyermek), • magatartászavar, • teljesítményzavar.

30

Elszórtan jelentkezı egyéb problémák: • • • •

szülıi elhanyagolás, családion belüli bántalmazás (fizikai, lelki, szexuális) szenvedélybetegségek, fogyatékosság, retardáció.

A Módszertani Gyermekjóléti Központ és Gyermekjóléti Szolgálat összesen 4138 személlyel, gyermekkel és annak családjával foglalkozott az év során, a szolgálat által regisztrált forgalom 36 090 fı, szaktanácsadási tevékenységek során további 373 ügyfél jutott segítséghez (1394 forg).

A probléma típusa szerinti megoszlás: PROBLÉMA anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggı) gyermeknevelési gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség magatartászavar, teljesítményzavar családi konfliktus (szülık-szülık, szülık-gyermek) szülık, vagy család életvitele szülıi elhanyagolás családon belüli bántalmazás (fizikai, lelki, szexuális) fogyatékosság, retardáció szenvedélybetegségek összesen

Fİ 808 526 514 299 310 363 195 86 53 100 3254

A szolgálat speciális képzettséget igénylı szolgáltatásokat is biztosít Szolnokon. Családkonzulens képzettséggel 2 fı, mediációs módszertanban 5 fı járatos, gyermekvédelmi közvetítıi tevékenység végzésére 3 fınek van engedélye. Ez utóbbi szolgáltatás a közvetítıi tevékenységrıl szóló 2002. évi LV. Törvény alapján közvetítıi névjegyzékben szereplı személyek által lefolytatott olyan sajátos permegelızı, konfliktuskezelı, vitarendezı eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése és a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása. Családkonzultációra 36 alkalommal, mediációra 30 alkalommal került sor az év során. A szolgáltatásokat 54 fı vette igénybe, 66 alkalommal. A szolgálat szaktanácsadásokat is biztosít az ellátott települések számára, így gyógypedagógiai tanácsadást (tanulási zavarokkal, dyslexia-val, dysgraphia-val, dyscalculia-val küzdı) gyermekek részére a rendszerszemlélető családgondozás részeként, jogi tanácsadást, valamint pszichológiai tanácsadást. Gyógypedagógiai szaktanácsadást 174 fı igényelt, egyéni s csoportos formában, 878 megjelenéssel. Pszichológiai tanácsadást 67 személy, 379 megjelenéssel, jogi tanácsadást pedig 134 fı 137 alkalommal vett igénybe. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelızése érdekében a veszélyeztetettséget észlelı és jelzı rendszer mőködtetése, mőködtetése a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elısegítése a megelızı 31

rendszerben, valamint a jelzırendszer tagjaival való együttmőködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. A Gyermekjóléti szolgálatnak a legintenzívebb kapcsolata az oktatási nevelési intézményekkel van. A jelzések 45%-a a közoktatási intézményektıl érkezett, 31%-a önkormányzattól (jegyzıtıl), 8%-a a rendırségtıl, néhány esetben egészségügyi szolgáltató, vagy szociális intézmény, pártfogó felügyelet, illetve állampolgár volt a bejelentı. Az intézmény széles körő kapcsolatrendszerrel rendelkezik, szakmaköziszervezetközi és szektorközi együttmőködések keretében dolgozik. A szolgálat a civil és egyházi szervezetekkel is jó kapcsolatokat ápol (köztük a Szolnoki Kábítószerügyi Egyeztetı Fórummal).

2.2.2 Gyermekjóléti Központ mőködtetése Szolnok városban A Központ a törvény által meghatározottan az alább felsorolt feladatokat látja el. A bemutatást a helyzetelemzés célját szem elıtt tartva az utcai szociális munka tapasztalatainak ismertetésével kezdjük. a) Utcai és lakótelepi szociális munka Az utcai szociális munka terepmunka-részét évek óta bevált gyakorlat szerint, párban, a várost körzetekre osztva végzik: Széchenyi lakótelep, Tallin városrész, Vasútállomás és környéke, valamint a Vegyimővek lakótelep. Ezekben a körzetekben elsısorban a fiatalok által közkedvelt helyszíneket, köztereket keresik fel a szakemberek, kapcsolatot teremtve az ott tartózkodó fiatalokkal. A terepmunka elsısorban az alábbi célcsoportokra irányul: olyan tanköteles korú gyermekek, akik tanítási idıben nem az oktatási – nevelési intézményben tartózkodnak, a normaszegı magatartást vagy azzal összefüggı tevékenységet végzı gyermekés fiatalkorúak, gyermekkorúak, akik a kései órákban nem az otthonukban tartózkodnak, deviáns, normaszegı magatartást tanúsító gyermekek és fiatalok, akikrıl a szolgálat munkatársai jelzést kaptak. Az utcai szociális munkások 666 gyermekkel foglalkoztak az év során (856 forg). 361 fıvel egyéni formában és csoportos program keretén belül. Közösségi rendezvényt 16 alkalommal szerveztek, melyen összesen 462 gyermek vett részt. Tapasztalatuk szerint az „utcán” és az intézményekben (fıleg a bevásárlóközpontban) a délelıtti órákban, tanítási idıben végzett terepmunka, évszaktól függetlenül elhanyagolható eredményt hozott a célcsoporttal a kapcsolatfelvétel szempontjából. Sikeres azonban a kapcsolatfelvétel és a „kapcsolatmegtartás” tanítási idı után a Széchenyi városrészen és a vasútállomás környékén. A fiatalok igénylik a helyben elérhetı, változatos, térítési díj nélkül igénybe vehetı szolgáltatásokat, valamint a személyes megkeresést. A kollégák minden évben tavasz elején felkeresik azokat az iskolákat, ahonnan a legtöbb jelzés érkezik az intézményhez, s az osztályfınökök, gyermekvédelmi 32

felelısök segítségével prevenciós jellegő elıadást szerveznek. Céljuk a Gyermekjóléti Központ tevékenységének, szolgáltatásainak – ezen belül és kiemelten az utcai szociális munka – bemutatása. (308 fıt értek el). b) Kórházi szociális munka A kórházi szociális munkát 2 fı végzi, a kórházi osztályok rendjéhez igazodva hetente /szerdai napon/ 4 órában a szülészet- nıgyógyászati osztályon és a gyermekosztályon, melynek során konzultáció történik a kórházi védınıkkel, nıvérekkel, orvosokkal. 2009 évben összesen 89 jelzés érkezett a Szolgálat munkatársaihoz, kórházi védınıtıl 86 esetben, orvos részérıl 3 esetben. Ezekben az esetekben 78 esetben eseti kezeléssel, 8 esetben alapellátásban, 1 esetben védelembe vétel keretében történt a problémák kezelése. A problémák között szülıi elhanyagolás, családi konfliktus, anyagi, megélhetési, lakhatással összefüggı probléma, valamint családon belüli erıszak, fiatalkorú anya miatti veszélyeztetettség, fogyatékosság, retardáció, gyermeknevelési probléma egyaránt elıfordult. 2009-ben 281 alkalommal történt esetkezelés. c) Készenléti szolgálat biztosítása A készenléti szolgálat célja a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülı krízishelyzetekben történı azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálatot egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával szervezte meg az intézmény úgy, hogy a készenlétben lévı munkatárs szakszerő segítséget tudjon nyújtani, vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani. A szolgáltatás iránt elvétve van igény, mely valószínőleg a városban mőködı Lelki Elsısegély Telefonszolgálat ismertségének és hatékony mőködésének tudható be.

Központ ont és a Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a Módszertani Gyermekjóléti Közp Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai is találkoznak klienseiken keresztül a szenvedélybetegség problematikájával. Ezért a jövıre nézve hangsúlyozott célnak kell tekinteni az intézmény munkatársaival való együttmőködés további erısítését, közösen meghatározott meghatározott irányelvek kidolgozását. Mindehhez, szükség szerint szakmai tanácskozások, szakmaközi egyeztetések szervezését, melynek koordinátori szerepét a helyi KEF szakemberei vállalják.

2.3 Bőnmegelızés A bőnmegelızés szakmai területe leginkább a harmadik – kínálatcsökkentési – pillér területéhez tartozik. Ennek ellenére a bőnmegelızés prevenciós feladat is, amelyben a különbözı szakterületen tevékenykedı ágazatok szoros, összehangolt együttmőködésére van szükség. Az alábbiakban a helyi bőnmegelızési program azon elemeit, adatait emeljük ki, amely az elsı pillérhez szervesen és leginkább kötıdik. 33

A rendırség és a kínálatcsökkentéssel foglalkozó egyéb társszervezetek tevékenységének részletes bemutatására jelen helyzetértékelésünk harmadik részében kerül sor. A 115/2003. (XII. 28.) OGY. határozattal elfogadott „A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája”* a bőnmegelızést közüggyé – így önkormányzati feladattá – is tette. E feladat ellátása szellemében Szolnok Megyei Jogú Város Közgyőlése 264/2004. (XI.25.) sz. határozatával elfogadta el az önkormányzat középtávú bőnmegelızési stratégiáját mely 2010-ig hatályos. A határozat a személyi és tárgyi feltételek megteremtésérıl, és a pályázati feltételek megteremtésérıl, önerı biztosításáról, valamint a helyi szintő összefogások kezdeményezésérıl rendelkezett. A rendırségrıl szóló, többször módosított 1994. évi XXXIV. törvény alapján a rendırkapitány vagy a kijelölt helyettese évente beszámol a rendırkapitányság illetékességi területén mőködı települési önkormányzat képviselı-testületének a település közbiztonságának helyzetérıl, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekrıl és az azzal kapcsolatos feladatokról. A Szolnoki Rendırkapitányság beszámolója Szolnok Megyei Jogú Város Közgyőlése 2010. február 25-i ülésének napirendjét képezte. A beszámoló kitér a gyermek és fiatalkorú bőnelkövetıkre is. „A kiskorú elkövetıket, ha vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy számuk 2005tıl kezdve, ha nem is folyamatosan, de csökken. A tavalyi évben 86 szolnoki fiatalkorú és 22 gyermekkorú elkövetı vált ismertté. A korábbi évben ez a két szám 81, ill. 42 volt. A kiskorúak válogatás nélkül követtek el lopást, gépkocsi feltörést, testi sértést, esetenként rablást is. Személy elleni bőncselekményeiket a társas elkövetés, az indokolatlan erıszak, és gyakran a brutalitás is jellemzi.” A bőnmegelızı tevékenység fı koordinálója és végrehajtója a Városi Rendırkapitányság és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendır-fıkapitányság. Közremőködı partnerként az önkormányzat illetve több civil szervezet (lásd. Biztonságos szórakozóhely program) szerepel. Az általuk szervezett programokat az alábbi táblázat foglalja össze.

Bőnmegelızı tevékenység 20092009-ben Program megnevezése „Biztonságos Szórakozóhely program”

Célja

Résztvevık

Helyszín

széles melyek

Szolnoki fiatalok

D.A.D.A

A gyermekek mindenkor felismerjék a veszélyhelyzeteket, meg tudják különböztetni a pozitív és a negatív befolyásolásokat. Ki tudják számítani döntéseik, cselekedeteik következményét, eredményét.

Szolnoki diákok (600 fı)

„Ellenszer” program

A 10. és 11. évfolyamos középiskolás fiatalok életkori sajátosságaira építı bőnmegelızési nevelés.

Középiskolás diákok (21 fı)

Jubileum Bowling Center Vízpart Büfé és Mini-golf Fiumei úti Ált. Isk. Kassai úti Ált. Isk. Belvárosi Ált. Isk. Tószegi Ált. Isk. Szolnoki Mőszaki Szakközépiskola Építészeti,

Szabadidı-eltöltési lehetıségek spektrumának megteremtése, megelızik a droghasználatot.

34

Faipari tagintézménye Szolnoki általános iskolák 16 vidéki általános iskola Fiumei Úti Ált Isk. Szent-Györgyi Ált. Isk. Szandaszılısi Ált. Isk. Besenyszögi Ált Isk.

„Az iskola rendıre”

Minden általános iskolának legyen egy iskolarendıre, aki közvetlen kapcsolatban van az iskola vezetésével és diákokkal a bőnmegelızés érdekében.

Rendırök

„Diák - Zsaru” program

A gyermekek felismerjék a közlekedésben rejlı veszélyhelyzeteket, és modellezni tudják cselekedeteik következményeit, valamint, hogy népszerősítsék kortársaik körében a normakövetı magatartásformákat és fejlesszék magabiztosságukat, határozottságukat, ill. nem utolsó sorban bizalommal forduljanak a rendırök felé.

Általános iskolás diákok

Rendezvénye k Bőnmegelızé si és Életmód Tábor

Célja

Résztvevık

Helyszín

D.A.D.A. program részeként tudásfejlesztés.

9-15 év közötti gyermekek

MRFK Szolnoki Szabadidı Központ (Csónakház)

Kapitánysági nyílt hét

A diákok megismerkedhessenek a rendırség munkájával.

Szolnoki általános és középiskolás diákok (950 fı)

Szolnoki Rendırkapitán yság

Résztvevık

Helyszín

Általános iskolás diákok (256 fı)

Szolnoki Rendırkapitán yság

Pályázatok Célja Bőnmegelızés „Élj biztonságban ” rajzpályázat rajzpályázat

3. A város nevelésinevelési-oktatási intézményeiben folyó megelızı munka A nevelési-oktatási intézményekben általános/univerzális prevenció folyik, globálisan tájékoztató és oktató jellegő, iskolai és közösségi kezdeményezések, mely a gyermekeket, diákságot, fiatalokat célozza meg. A program sokrétő, összetett, elınye, hogy intézményes formába rendezi mind a veszélyeztetett gyerekeket, a velük érdemben foglalkozó pedagógusokat, valamint a szülıket. Mindez azért fontos, mert körülhatárolt keretet ad, komplex, többgenerációs szinten közelíti meg a kérdést, kezeli a problémát. Így, ha szükséges, megkönnyíti a szakemberek hozzáférhetıségének lehetıségeit.

35

3.1 Drogügyi koordinátori hálózat Minden intézmény rendelkezik aktuális egészségnevelési programmal és 2004 óta drogstratégiával. A megkérdezettek szakemberek 90%-a maga is részt vett a drogstratégia kialakításában. A város drogstratégiájának tartalmával, pedig több mint 80%-uk van tisztában. Jelen pillanatban az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények közül, csupán egyben nem látja el senki a drogügyi koordinátori feladatokat, a kijelölt szakemberek közül pedig 11 látja el egyszemélyben a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat is. Jellemzıen nem önként vállalt feladat, hanem kinevezés alapján töltik be a funkciót, ami külsı motiváló erı, de nem feltétlenül társul elhivatottsággal. Ugyanakkor szinte 100%-ban tartják fontosnak a megkérdezettek az iskolán belüli prevenció fontosságát. Osztályonként, éves szinten 2-10 órában zajlanak a drogprevenciós programok. A megkérdezettek 80%-a érzi úgy, hogy rendelkezik megfelelı ismerettel, bár a továbbképzések szükségességét mindenki fontosnak tartja, a fennmaradó 20% nem érzi, hogy megfelelı a tudása az elvégzendı feladatokhoz. A drogügyi koordinátorok ismeretinek bıvítése rendszeres formában a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum Prevenció munkacsoportja által szervezett találkozók keretében történik, amelyre a következı években is figyelmet figyelmet kell fordítani. Az intézményekben megvalósuló gyakoriságának sorrendjében:

drogprevenciós

programok

az

említés

1. 2. 3. 4.

Érzelmi nevelés Értékközvetítés Egészségnap, Meghívott elıadók, Rajzverseny Életvezetési készségek fejlesztése, Filmvetítés, Információátadás, tájékoztatás 5. Sport vetélkedık 6. Családi nap, DADA program, Kortárs képzés, 7. Személyiségfejlesztı tréningek 8. Drogalternatívák, Társas készségek fejlesztése 9. Szer-bemutató Egyéb: - Rendkívüli drogprevenciós órák és hozzá kapcsolódó szülıi értekezletek - Elıadások szülıknek - „Toleranciára nevelés a napköziben” kompetenciaalapú foglalkozás egész évben Pozitív eredménynek tekintjük, hogy a drogügyi koordinátorok felsorolásából is kitőnik, hogy városunk iskoláiban megvalósuló drogprevenciós programok egy szélesebb elméleti kontextusban elhelyezve kezelik a kérdést, és komplex egészségtudatosságot erısítı, egészségnevelı programokat részesítenek elınyben, elınyben, amely mindenképpen a kornak megfelelı szemléleti keret elterjedését mutatja.

36

A konkrétan ismert városi programok közül (amik nem feltétlenül oktatási intézményeken belül valósulnak meg) pedig az alábbiakat említették: Kornéliusz Háza Missziós Egyesület prevenciós programjai; SZKTT Humán Szolgáltató Központ ifjúsági csoportjai; Magyar Kékkereszt Egyesület - Szertelen Ifjúsági Ház prevenciós programjai, Sportjuniális(Sportcentrum Nonprofit Kft.); Tiszaligeti Napok(Sportcentrum Nonprofit Kft.); Kamasz-tanya programjai; Generációkupa (Ifjúságért Egyesület); Belépés nemcsak tornacipıben – Tiszaligeti Napok (Sportcentrum Nonprofit Kft.); 9. No Drog Bowling Sportnap (Bowling SE); 10. DADA program; 11. Nonprofit egyesületek programjai veszélyeztetett fiataloknak; 12. „Kell-e a gyereknek korlát?” – szülıi fórum (HSZK – Szolnok Városi Óvodák); 13. Szertelen tavasz (városi programsorozat); 14. A rendırkapitányság aktuális programjai; 15. Filmvetítések (pl. Kornéliusz Háza Missziós Egyesület, KEF pályázat keretén belül Tisza Mozi); 16. 24 órás vetélkedı (Városi Diák Tanács).

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A programokon mind az általános, mind a középiskolás tanulók népes számban vettek részt. A szakemberek tapasztalatai szerint a fiatalabb korosztály jobban mozgósítható, a programok megválasztása így sikeresnek mondható. Bár több általános iskolást mobilizáltunk a felmérés alapján, a diákokra gyakorolt érezhetı, mérhetı hatás a középiskolások körében – ha elenyészıen is –, magasabb. A megkérdezettek elmondása alapján a szülık inkább érdektelenek, mint kíváncsiak a témát tekintve. A magasabb iskolafokozatnál jobban észrevehetı a motiváltság, hiszen a középiskolás korosztály inkább érintett az ügyben, így a szülık is nagyobb érdeklıdést mutatnak. A tantestületre és a fenntartóra jellemzı viszony a programok esetében egyformán magas mindkét iskolatípusnál. A fenti eredményekbıl világosan világosan látszik, hogy a jelenség korosztályi érintettségébıl adódóan inkább a középiskolás fiatalok szülei motiváltak ilyen jellegő programokba való invitálásra, ugyanakkor a fiatalok oldaláról vizsgálva ezt a dolgot, fordított eredményeket kaptunk, a fiatalok, fiatalok, a fiatalabbak azok akik könnyebben mozgósíthatóak. Ezek olyan eredmények, amelyeket a helyi stratégiánk megtervezésénél, a szakmai programok tervezésénél, a célcsoport meghatározásánál, az együttmőködı szakemberek bevonása mellett kell kialakítani. A célzott prevenció szemléleti keretét szem elıtt tartva a fiatalok esetében a fiatalabb, az alapfokú oktatási intézmények diákjai körében célszerő a tényleges ese etében a konkrét megelızést célzó programok megvalósítása, míg a középiskolások es problémákra, veszélyekre, veszélyekre, veszélyeztetettségekre fókuszáló, de tágabb, egészségszemlélető keretben elhelyezett, egészséges életmódra nevelı programokat kell szervezni. A középiskolások esetében kiemelt célcsoportként kell tekinteni a szülıkre, s az iskolai pedagógusokra, a gyermekgyermek-, és ifjúságvédelmi felelısökre, 37

valamint a drogügyi koordinátorokra együttesen támaszkodva megfogalmazni a szülıkre irányuló programok szervezését.

célként

Kérdıívünkben arra kértük a szakembereket, hogy értékeljék, minısítsék az általuk ismert és elismert szakmai programokat. A minısítés szempontjai: 1. A programokkal elért diákok aránya 2. Mennyire megfelelı az alkalmazott programok megválasztása? 3. A diákokra gyakorolt érezhetı, mérhetı hatása 4. A szülık jellemzı viszonya a programokhoz 5. A tantestület jellemzı viszonya a programokhoz 6. A fenntartó intézmény viszonya a programokhoz Eredmények:

sz á za lé k

Minősítés 100 90 80 87,5 87,5 70 77,5 60 67,5 50 40 30 20 10 0

1

2

70 72,5

77,5

70 55 70

45

3

4

5

77,5

általános iskolák középiskolák

6

A minősítés szempontjai

Az intézmény keretein belül folyó prevenciós tevékenység erısségei között említették: • • • • • • • • •

a téma fontosságának felismerése, érdeklıdést felkeltı prevenciós programok, a tantestület és a szülık együttmőködése a programokban, vezetıi elhivatottság, a segítı szervezetekkel való együttmőködés. csapatmunka, nyitottság a programokra, felvállalják a problémák kezelését, partnerkapcsolatok széles körőek. 38

A gyengeségek között tartják számon: • az intézkedések hiányát, • az elmúlt tanévekben nem volt nyertes pályázat, amelynek oka elıttük ismeretlen. A programok kapcsán megfogalmazott erısségek és gyengeségek szempontjából örvendetesnek tartjuk, hogy mindazok az alapértékek, alapértékek, amelyek a szakmai szervezetek alapmőködésére jellemzıek, megjelennek a szolgáltatásokat igénybevevık oldalán. Emellett stratégiánk alakításakor figyelmet s lehetıség szerint kezelési alternatívákat kell kidolgoznunk a gyengeségek csökkentésére. Ennek érdekében fontos lenne a szakemberek által megfogalmazott „intézkedések hiánya” visszajelzést mélyebben feldolgozni. A pályázati sikertelenségek feloldására hatékony lehet az iskolák és más szervezetek együttmőködésében megvalósított pályázati programok programok kidolgozása, amely nagyeséllyel növeli a pályázatokon való sikeres szereplést. Városunkban az oktatási-nevelési intézmények és a drogprevencióval foglalkozó intézmények és szervezetek közt partnerközpontúság alakult ki. Az óvodák, iskolák tudják, kikhez fordulhatnak problémáikkal, szakmai tanácsért. Kooperatív módon szervezik az iskolai megelızı programokat, bevonva (meghívott elıadók, bemutatók, tájékoztatás stb.) az alább említett szervezeteket is. A prevencióval foglalkozó (kérdıívben felsorolt) szervezetek közül az alábbiakkal van/volt munkakapcsolatuk (az említés sorrendjében): 1. SZKTT Humán Szolgáltató Központ Drogkonzultációs és Információs Központja, ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete, Életesély Kiemelten Közhasznú Mentálhigiénés Alapítvány, KAMASZ-Tanya Egyesület, Szolnoki Iskolavédınık Egyesülete, 2. Rendırség, Magyar Kékkereszt Egyesület - Szer-Telen Ifjúsági Ház 3. MIÉRT NE Alapítvány, Kornéliusz Háza Missziós Egyesület 4. JNSZ Megyei Megelızési Alapítvány, Ifjúságért Egyesület, Anonim Alkoholisták Szolnoki Csoportja, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Addiktológiai Központ 5. Szolnok Jövıjéért Alapítvány 6. Egyéb: Gyermekjóléti Központ A megelızés területén tevékenykedı szervek szabadidıs-, kulturális-, sport-, illetve célzottan prevenciós programjain nagy létszámban vesznek részt a nevelési-oktatási intézmények tanulói, dolgozói. Az ezen a téren tevékenykedı pedagógusok fontosnak tartják az anyagi források elıteremtéséhez pályázati lehetıségek ismeretét, a folyamatos kapcsolattartást, konferenciákat, kerekasztal beszélgetéseket, fórumokat, továbbképzéseket, az önképzés fontosságát. A pályázati lehetıségek közül kihasználják a – korábbi – SZMM pályázatokat, nagyobb cégek pl. Vodafone, DM, illetve bankok eseti pályázatait, illetve az önkormányzat eseti pályázatait. 39

Az iskolai szakemberek egyöntetően tudják, hogy kihez kell fordulni, ha droggal kapcsolatos probléma fordul elı. Több forrás is segíti tájékozottságukat. Az említettek között szerepel a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum, kerekasztal megbeszélések, szakmai konferenciák, esetmegbeszélések és szakmai kiadványok. A válaszok alapján az alábbi szervezetekhez fordulnának: • SZKTT Humán Szolgáltató Központhoz, egyrészt mert velük szoros kapcsolatot ápolnak, emellett a szakmai megítélésük alapján jól felkészültnek, szakmailag elhivatottnak és segítıkésznek ítélik a munkatársakat, • a DADA program résztvevıihez a rendırök segítıkész együttmőködése miatt. • a Szolnoki Iskolavédınık Egyesületéhez, mivel az évek során megfelelı együttmőködési nyitottságot tapasztaltak, • az Életesély Kiemelten Közhasznú Mentálhigiénés Alapítványhoz, a szakemberek elhivatottsága miatt. Kérdıívünk következı részében a pedagógusok városi drogstratégiával kapcsolatos gondolataira voltunk kíváncsiak így SWOT analízis elkészítésére kértük ıket. Az alábbi erısségeket említették: • széles körő intézményi együttmőködés; • az önkormányzat segítıkész hozzáállása; • színvonalas városi stratégia és cselekvési program; • felkészült szakemberek; • nyitott, segítıkész, önzetlen pedagógusok; • aktív civil szervezetek; • sokszínő prevenciós programok. A gyengeségek közül az alábbiakat említették: • sok program, ami „drogprevenció” cím alatt fut, ellenállást vált ki; • társadalmi közöny; félelem; szülıi, családi nevelés hárító magatartása; • információhiány; • drogügyi koordinátorok csekély támogatása; képzetlen pedagógusok, önkéntesek; • szociálpedagógus, mentálhigiénés szakemberek hiánya az iskolákban; A gyengeségek között felsorolt jelenségek közül nem mindent képes a stratégia kezelni, illetve a válaszok helyenként ellentmondanak egymásnak, hisz a korábbi részben ismertetett eredmény szerint a megkérdezett drogügyi koordinátorok 80%-a úgy ítélte meg, hogy kellı ismerettel rendelkezik. A lehetıségek és veszélyek dimenzióban az alábbi észrevételeket fogalmazták meg: Lehetıségek: • eredményes közösségi aktivitás, kutatások által szerzett tapasztalatcsere, • gyermekvédelmi, szociális, esélyegyenlıségi törvényi lehetıségek módosítása, • családi nevelést, egészségnevelést segítı programokkal az információáramlás erısítése,

40

•

önkéntesek bevonása; a média fokozottabb bevonása a fiatalok sport- és szabadidıs tevékenységének reklámozásába.

Veszélyek: • egyes szervek részérıl érkezı közömbös magatartás, legálisan forgalmazott kábítószernek minısülı termékek forgalomba léte, megfélemlítés, • összehangolatlan törvényi szabályozás, • morális elértéktelenedési folyamatok erısödése, • az egészséges életmódra nevelés, a pozitív családi minták hiánya, • az egészségkultúra torzulásával járó fogyasztásnövekedés. A pedagógusokkal folytatott interjúk során célunk volt, hogy felmérjük a kollégák sikeres városi drogstratégiáról vallott kritériumokat. Az alábbi szempontokat említették: • Összefogás, a segítı szervek összehangolt együttmőködı munkája a közoktatási intézményekkel, a téma fontosságának elfogadása és felismerése, a prevenciós programok ne a megfélemlítésrıl, hanem a segítı megelızésrıl szóljanak. • Ha érdemi cselekvésben ölt testet, és a verbalitás minél kisebb mértékő lesz. • Ha annyit tartalmaz, amennyit teljesíteni tud. • A fiatalokra szabott, hiszen a legveszélyeztetettebb korosztály a 10- 25 éves korúak, egy megfontolt felnıtt ember már kevésbé veszélyeztetett. • Ne csak a drogokra korlátozódjon, általában a függıségek veszélyeit kell kiemelnie! • Hasznos szabadidıs tevékenységek létrehozása és támogatása. • A sport és kulturális programok hozzáférhetıvé tétele, anyagi támogatása, hogy bárki számára elérhetı és érdekes legyen. • Olyan szórakozóhelyek támogatása, ahol kulturált, kontrollált körülmények között, alkohol és füstmentesen szórakozhatnak az emberek korhatár nélkül. • Társadalmi problémák megoldását segítı intézkedések alkalmazása. • Családi nevelést, ifjúságot segítı egészségmegırzı életmód; sport, szabadidıs programok mőködtetése. • Hatékony információáramoltatás a nevelés-drogprevenció összefüggéseinek tekintetében. • Médiatevékenység erısítése a programok szélesebb körő elfogadtatásának érdekében. • Közösségi házak, életterek bıvítése. • Önkéntesek és elkötelezett szakemberek képzése, megbecsülése. • Pedagógusok mentálhigiénés, drogprevenciós képzési programjainak szélesítése, támogatása. • Tömegsportrendezvények, tájékoztatók, filmbemutatók, kiadványok terjesztése. • Összefogás, egymásra épültség, kooperáció, elhivatottság jellemzi a feladatot vállalókat. • Egyértelmő irányelveket fogalmaz meg, megjelöli a célcsoportot, ha kell a korrekciós lehetıségeket is.

41

4. Prevenciós programok programok A prevenciót vizsgálva megpróbáltuk számba venni azt is, hogy melyek azok az intézmények, illetve szervezetek, amelyek a megelızés területén tevékenykednek a városban, akár a pedagógusok képzésével, akár a diákok drogfogyasztásának megelızését, csökkentését célzó szakmai munkával foglalkoznak. 2003-ban még nem állt rendelkezésre olyan adatbázis, mely tartalmazta volna az érintett szakmai kört. 2006-ban elıször az Életesély Kiemelten Közhasznú Mentálhigiénés Alapítvány jelentetett meg egy szakmai kiadványt „SZIA” (Sz Szenvedélyproblémák prevenciójával és kezelésével foglalkozó Intézmények, Sz szervezetek Almanachja) néven, azonban ez a győjtemény sem tartalmazza teljes körően az érintett szervezetek körét, ahogy a preambulumban is írták, azokkal a szervezetekkel vették fel a kapcsolatot, akik a látómezejükbe kerültek. A kiadványban 3 intézmény és 5 szervezet mutatkozott be. 2010-ben sem könnyebb a helyzet. Ennek oka részben az, hogy nincs definiálva mit is értünk pontosan megelızı tevékenységet végzı szervezetek alatt. Minden olyan program joggal nevezhetı prevenciós tevékenységnek, amely alternatívát kínál a szabadidı hasznos eltöltésére. Legyen ez kulturális, egészségügyi, szociális, vagy éppenséggel sport profilú szervezet. Szolnokon 635 regisztrált civil szervezet mőködik a Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Névjegyzékében. Hogy mégis leszőkítsük a vizsgálatba bevont szervezetek körét, ezért kutatásunk során elsısorban azokkal a szervezetekkel vettük fel a kapcsolatot, akik célzottan prevenciós programmal vannak jelen a város életében, akár az iskolán belül, akár más formában kívül. Állami, illetve önkormányzati fenntartású intézmények. 1. 2. 3. 4.

ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendır-fıkapitányság Szolnoki Rendırkapitányság Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ

Civil szervezetek és egyházak. 1. Bizalom Mentálhigiénés Egyesület 2. AURIGA Sport és Szabadidıs Klub 3. Életesély Kiemelten Közhasznú Mentálhigiénés Alapítvány 4. Ifjúságért Egyesület 5. JNSZ Megyei Megelızési Alapítvány 6. Kamasz Tanya. 7. Kornéliusz Háza Missziós Egyesület 8. MÖSZ Szolnoki Addiktológiai Központ 9. MIÉRT NE Humán Szolgáltató Egyesület 10. Szolnoki Iskolavédınık Egyesülete 11. Szolnok Jövıjéért Alapítvány 12. Szolnok Városi Polgárır Egyesület 13. Magyar Kékkereszt Egyesület Szolnoki Dömösi Köre 14. Magyar Kékkereszt Egyesület Szer-Telen Ifjúsági Ház 42

A felsoroltakból 3 intézmény, illetve 11 szervezet számára küldtünk ki kérdıívet (a megszólítottak közül csupán 4 nem tagja a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumnak), melybıl 11 érkezett vissza. A válaszadók többsége hatókörét tekintve megyei, illetve városi, egy térségi, illetve egy regionális hatókörő szervezet van közöttük. A válaszadók közül egy szervezet alakult 1994-ben, vagyis több mint 15 éve foglalkozik prevencióval, 2000-2005 közötti idıszakot tekintve 5 szervezetet, és egy 2 éve mőködı szervezetet regisztráltunk. A megszólítottak mind ismerik a város drogellenes stratégiáját.

4.1 A Szolnok városában mőködı prevenciós programok jellemzıi A válaszadók az alább felsorolt program típusokat jelölték meg, melybıl kiderül, hogy többségében a szabadidı hasznos eltöltésére kínálnak alternatívát, de jelen vannak a személyiségfejlesztésre épülı programok is. Kisebb számban, de mőködnek még az információátadáson alapuló programok is. • • • • • • • • • •

Sport-vetélkedık, szabadidıs programok: 7 Egyéni esetkezelés: 6 Filmvetítés: 6 Kortársképzés: 5 Családi nap: 4 Egészségnap: 4 Személyiségfejlesztı tréningek: 4 Szerv bemutató: 4 Rajzverseny: 2 Egyéb: DADA program, közösségfejlesztı interaktív programok, önismeretet javító, asszertivitást növelı programok, szülık számára szóló program, DADA életmód tábor

A felsorolásból kiderül, hogy a szervezetek, intézmények többségében keretei között érik el programjaikkal a fiatalokat, illetve mőködési nyújtanak prevenciós szolgáltatást, de igyekeznek kihasználni rendezvények adta lehetıségeket is (OVÁCIÓ, 24 órás vetélkedı, Civil stb.), illetve saját maguk szerveznek nyílt programokat. • • • • • • • • • • •

Általános iskolák: Középiskolák: Saját telephelyen: Városi rendezvényeken: Kollégium: Mővelıdési Ház: Óvodák: Táborokban: Utcai szociális munka: Bowling Center (szórakozóhely): Büntetés végrehajtási Intézet:

6 6 4 4 2 2 2 2 2 1 1 43

az iskola helyükön a városi Kavalkád

• • • •

Civil Szolgáltató Központ: Sportcsarnok: Strand: Vízpart büfé:

1 1 1 1

A programokkal elért létszám igen változó. Az intézményi keretek közt mőködı programok – valószínőleg a jelentısebb humánerıforrásnak és tárgyi feltételnek köszönhetıen – jóval nagyobb számban érik el a célcsoportot. Pl. a rendırség 20 – 25 000 embert is elért a 2009-es év alatt, a Humán Szolgáltató Központ és az ÁNTSZ is 3000–5000 fıs forgalomról számolt be. A civil szervezetek közül is azok számoltak be nagyobb létszámról (900 fı), akiknek programjai önkormányzati támogatással zajlanak, illetve önkénteseket tudtak megmozgatni. A kisebb szervezetek 150 – 400 fıs adatokat jeleztek.

4.2 Humán erıforrás A megszólított intézmények közül a – rendırség kivételével, akinek a bőnmegelızési feladatok végrehajtásánál nem elıírás, illetve egy önsegítı csoport esetében – mind alkalmaz a prevenciós feladatok ellátására speciális végzettségő szakembert, egyes esetekben több szakembert is (mentálhigiénés szakember, pszichológus, pszichiáter, szociális munkás, szociálpedagógus, egészségnevelı). A civil szervezetek esetében egy esetben jelezték, hogy nincs prevenciós programjukban a felsorolt szakemberek közül egy sem. Képzések tekintetében igen színes a paletta. A rendırség speciálisan a DADA program oktatásához szükséges alap és továbbképzéseket, illetve speciális képzéseket (élménypedagógiai képzés, örömtréning) illetve a KEF által szervezett képzéseket említette, de a Nemzeti Drogmegelızési Intézet által szervezett képzéseken is részt vesznek munkatársaik. A KEF által szervezett képzéseken és elıadásokon, valamint a Nemzeti Drogmegelızési Intézet programjain több válaszadó is részt vett. Ugyancsak többen jelölték meg a - KEF tagszervezet Életesély Alapítvány által szervezett drogprevenciós tevékenységre felkészítı program pedagógusok számára akkreditált képzését, illetve a FÉK- kapcsolat és jellemépítı, AIDS- és drogprevenciós programját. Találkoztunk speciális képzésekkel, mint a playback színházi képzés, illetve olyan szakemberrel is, aki mentálhigiénés és szervezetfejlesztı szakirányú továbbképzési szakon végzett. Emellett olyan szervezet is van a válaszadók között, aki felkérésre egyéves szakértıi minıségben vett részt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium „Társadalmi kohéziót erısítı bőnmegelızési és reintegrációs programok módszertani megalapozása” – Erkölcsi veszélyzónába került gyermekkorúak munkacsoport munkájában. A válaszadók véleménye szerint egy sikeres drogstratégia igényfelmérésen, társadalmasításon és realitáson (megvalósítható, konkrét célok és felelısök), valamint humán és pénzügyi forrásokon alapul. Fontos létrehozásában és mőködtetésében a szaktudás, kompetencia és együttmőködés. Nem nélkülözheti a médiát és a folyamat monitorozását.

44

A pedagógusok által megfogalmazott, a hatékony és sikeres városi stratégiára vonatkozó összegzı gondolatok megerısítik azon elképzeléseinket, amelyek mentén eddig is és a továbbiakban is tervezni kívánjuk a városi drogstratégiát.

5. Helyi rendeletek, határozatok A prevenció területének hatékony mőködését az alábbi, helyben elfogadott joganyagok támogatják: 5.1 A 2/2003. (I.30.) sz. közgyőlési határozat rendelkezett Szolnok Megyei Jogú Város kábítószer-elleni stratégiájáról. A helyi stratégia a Nemzeti Stratégia szellemiségét követve jött létre és 2007-ben megújításra került. Jelen pillanatban a 46/2007. (III.29.) sz. közgyőlési határozat által elfogadott stratégia van hatályban 2010. december 31-ig. Jelen Helyzetelemzés részletesen kitér az eltelt idıszak eredményeire, változásaira. 5.2 Szolnok Megyei Jogú Város 222/2000. (XII.21.) sz. közgyőlési határozatával fogadta el a város középtávú ifjúsági koncepcióját és a koncepció feladattervét. A feladatterv végrehajtásának eredményeképpen jött létre a Gyermekek Tanácsa, a gyermek és ifjúsági feladatok önkormányzati támogatása. Az ifjúsági koncepció és cselekvési terv a 32/2008. (II.21.) sz. közgyőlési határozattal került megújításra. A megújított koncepció eredményeképpen jött létre az Ifjúsági Ház, valamint Ifjúsági Szakmai Módszertani Központ (Az Aba-Novák Kulturális Központ mőködteti). Megjelölte a hátrányos helyzető fiatalokról való gondoskodást és kiemelten kezeli az intézményközi együttmőködést. 5.3 44/2000. (III.23.) sz. közgyőlési határozat fogadta el Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Bőnmegelızési és Közbiztonsági Koncepcióját, melyet a 264/2004. (XI. 25.) sz. közgyőlési határozat Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának középtávú bőnmegelızési stratégiájának elfogadásáról helyezett hatályon kívül. A koncepció preambulum része külön kitér az alkohollal és kábítószerrel összefüggı jogsértésekre, és a SWOT elemzés része az erısségek között említi a KEF mőködését. 5.4 A testi nevelés, mint pozitív társadalomformáló eszköz jelenik meg kultúránkban, ennek szellemében jött létre 106/2001. (V.17.) sz. közgyőlési határozat Szolnok Megyei Jogú Város Sportkoncepciójáról és a 220/2004. (IX.30.) sz. közgyőlési határozat hagyta jóvá a szabadidısport céljára alkalmas városi sportpályák fejlesztésérıl szóló tervet. 5.5 274/2003. (XI. 27.) sz. közgyőlési határozat az önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciója elfogadásáról, ami a 369/2005. (IX.22.) sz. közgyőlési határozattal elfogadott koncepció aktualizált. A koncepció alapszolgáltatások része kitér a közösségi szolgáltatásokra, nappali ellátásokra. A fejlesztések között kiemeli a nappali ellátás megteremtésének lehetıségét, a pszichiátriai és szenvedélybetegek vonatkozásában, elsısorban az egyházi és 45

karitatív szervezetek bevonásával. Ennek eredményeképpen 2007. január 1-vel létrejött a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán szolgáltató Központja által mőködtetett Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Nappali Centrumja. 5.6 A 144/2005. (III. 31.) sz. közgyőlési határozat Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Roma Integrációs Programjának, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzető rétegek életesélyének javításáról 5.7 A 106/2009. (IV.30.) sz. közgyőlési határozat melléklete rendelkezett a közoktatási intézmények 2009/2010. tanévi szakmai feladatellátáshoz szükséges órakeretek biztosításának alapelveirıl. A mellékletek alapján az alapfokú oktatási intézményekben a drogügyi koordinátorok 2 órakedvezményben részesülnek (belsı átcsoportosítással). A gimnáziumokban és szakképzı intézményekben ez az órakedvezmény 3 óra tagintézményenként (ugyancsak belsı átcsoportosítással). A jogszabályok és helyi rendeletek, határozatok összegzésébıl látható, hogy a helyi drogstratégia elkészítését, valamint az abban megfogalmazott célok megvalósulását több, több, más jellegő keretszabályozás is segíti, amelyek kiemelten az elsı pillér, a megelızés, közösségi beavatkozás színterén nyújtanak átfogó, több szakmai területet is átfogó együttmőködés megvalósulását teszik lehetıvé. A továbbiakban is fontosnak tartjuk a drogterülethez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó szakterületek szabályozásának ismerettét, a változások folyamatos figyelemmel kísérését. A helyi rendeletek áttekintésével jelen helyzetértékelésünk elsı fejezetének végéhez értünk. Ebben a részben áttekintettük a jelenleg hatályos Nemzeti Drogstratégia felosztása szerinti elsı pillér, a megelızés, közösségi ellátás területéhez tartozó szakterületeket. Elsıként a városunkban tavaly – 2009-ben – készült ifjúságszociológiai kutatás eredményeit összegeztük, mivel a megelızés, közösségi ellátás pillérének elsıdleges és közvetlen célcsoportjának a gyermekek és fiatalok korosztálya tekinthetı. Ezt követıen a célcsoporttal foglalkozó intézmények, szervezetek feladatokhoz kötıdı bemutatását, a helyi szolgáltatások értékelését végeztük el. Az eredmények összesítését a teljes helyzetértékelés után, a két másik pillér eredményeinek összesítése után, egy záró fejezetben összegezzük. A következı fejezettel a Nemzeti Drogstratégia szerinti második pillérének, a kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés területének bemutatását kezdjük meg.

II. Kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés Beszámolónk második fejezetében a kezelés, ellátás ártalomcsökkentés területét járjuk körbe. A terület jelenlegi helyzetének bemutatásánál a probléma súlyossága szerinti felépítés és sorrend logikáját követjük, vagyis elıször az alapellátást, azután a járóbeteg és fekvıbeteg ellátást, legvégül a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó intézmények eredményeit ismertetjük. 46

A gyógykezelés, rehabilitáció, ártalomcsökkentés területén rendelkezésünkre álló adatok az alapellátás tekintetében helyi szintőek, a szakellátás és rehabilitáció tekintetében megyei szintre is kitekintenek, amelyet az alábbi táblázatban foglaltunk össze. Már most megállapítható, hogy az ellátórendszer kiépítettsége, és a meglévı rendszerelemek mőködése mőködése mindezek tükrében fejlesztésre szorul.

Kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés rendszere Jász Jász-NagykunNagykun-Szolnok Megyében Alapellátás: Szolnok: 28 felnıtt háziorvosi, 18 házi gyermekorvosi praxis

Járóbeteg ellátás: Pszichiátriai szakrendelık, gondozók:

Ambulanter ellátás:

•

Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelıintézet Pszichiátriai Gondozó

•

Törökszentmiklós Városi Önkormányzat Egyesített Gyógyító Megelızı Intézet, Pszichiátria

•

Karcagi Karcag Kátai Gábor Kórház, Ideggondozó

•

Mezıtúr Városi Kórház- Rendelıintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft., Pszichiátriai Rendelı

•

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Jászberényi Jászberény Szent Erzsébet Kórház, Pszichiátriai Gondozó

Fekvıbeteg ellátás:

• •

Rehabilitáció

•

Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Addiktológiai Központ Szolnok

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelıintézet - Szolnok Kátai Gábor Kórház - Karcag Újszászi Újszász „Kastély Otthon” Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona

47

1. Alapellátás 1.1 Háziorvosi praxisok Az alapellátás tekintetében Jász-Nagykun-Szolbok Megyében 144 háziorvosi, 63 házi gyermekorvosi és 59 vegyes praxis mőködik. Ebbıl Szolnokon 28 felnıtt háziorvosi és 18 házi gyermekorvosi praxis mőködik. Magyarországon az 1992-ben beindult háziorvosi rendszer és a hozzá kapcsolódó finanszírozási változások hamar népszerővé tették az alapellátást az orvosok körében. Késıbb ez az aktivitás csökkent és a betöltetlen (ezen belül a tartósan betöltetlen) körzetek száma nıtt. A háziorvosi körzetek ellátása terén, országos összehasonlításban Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legrosszabb a helyzet. Arányait tekintve itt van a legtöbb üres praxis.13 Helyzetértékelésünk elkészítéséhez felkerestük a városban praktizáló felnıtt-, és gyermek háziorvosokat. A velük készített interjúk eredményeinek összegzése alapján több fontos megállapítást is levonhatunk, amelyet az alábbiakban részletezünk. Rendszeresen jelennek meg olyan (országos és helyi szintő) törekvések az alapellátásban dolgozókkal kapcsolatban, amelyek az ott dolgozók szakmai képzésére irányulnak a pszichiátria illetve az addiktológia területén. Ezek a törekvések azonban nagyon csekély eredményre vezettek az alacsony részvételi arányok miatt. A háziorvosoknak szervezett programok hatékonyságának hatékonyságának növelése, növelése, valamint a részvételi s távolmaradási szándék megismerése megismerése céljából fontos lenne az alapellátásban dolgozók meginterjúvolása, a készségek és motivációk felmérése. Az alábbi táblázatban felsorolt BNO kódok elıfordulási gyakoriságával kapcsolatban felkerestük a városban praktizáló 18 házi gyermekorvost és 28 felnıtt háziorvost. A gyermek háziorvosok közül 10, a felnıtt háziorvosok közül 22 válaszolt. A házi gyermekorvosi praxisokban a válaszok alapján egyáltalán nem fordultak elı a megjelölt betegségcsoportok. A felnıtt háziorvosi praxisokban a megjelölt betegségcsoportok elıfordulási gyakoriságát az alábbi összesítı táblázat szemlélteti:

13

Országos Alapellátási Intézet

48

BNO KÓD

20092009- Ebbıl es keresıképtelen adat (fı) (fı) 2

Táppénzen töltött napok száma (átlag) 24,5

Tendencia Növekvı (+) vagy Csökkenı (-) -

Szakellátásba utaltak száma 20092009ben (fı) 29

Tendencia Növekvı (+) vagy Csökkenı (-) -

F10.0 Alkohol okozta akut intoxikáció

48

F10.1 Alkohol okozta káros használat (abúzus) F10.2 Alkohol okozta dependencia (szindróma) F10.3 Alkohol okozta megvonási szindróma F10.4 Alkohol okozta megvonási szindróma delíriummal F10.5 Alkohol okozta pszichotikus zavar F10.8 Alkohol okozta egyéb mentális és viselkedészavarok F12.2 Cannabis és származékai által okozott dependencia F13.0 Nyugtatók és altatók használata által okozott akut intoxikáció F13.2 Nyugtatók és altatók használata által okozott dependencia F18.2

27

1

12

-

12

-

122

17

21.76

+

77

+

21

4

47

Stagnál

8

Stagnál

10

1

18

Stagnál

4

+

43

2

48.5

Stagnál

23

Stagnál

60

0

0

Stagnál

26

Stagnál

4

0

0

+

2

+

11

1

-

+

6

+

49

1

-

+

25

+

2

0

0

+

1

+

Illékony oldószerek (spray) okozta

49

dependencia

F19.2 Többféle drog és egyéb pszichoaktív anyagok használata által okozott dependencia (szindróma)

5

0

0

+

2

+

A kapott eredmények alapján alapján két álláspontunk is megerısödik. Egyrészt a drogproblémák megelızése és kezelése továbbra is ki kell, hogy terjedjen a legális szerekkel való visszaélésekre, különösen a hazánk lakosságában oly magas érintettséget mutató alkohol esetében. Másrészt szükségesnek szükségesnek látjuk feltérképezni a háziorvosok információs és készség szintjét a területtel kapcsolatban, s fontos a véleményük és motivációjuk megismerése után olyan célzott programokat, képzéseket tervezni, amelyeken a célcsoport tagjai nagyobb arányban vesznek vesznek részt.

1.2 Gyógyszertárak 27 gyógyszertár mőködik a városban. Közremőködésükkel szerettük volna felmérni az alábbi táblázatban jelölt hatóanyag tartalmú gyógyszerek fogyasztási tendenciáját. A 27 gyógyszertárból 13 válaszolt megkeresı levelünkre, az összesített eredményt az alábbi táblázat tartalmazza: Hatóanyag

Készítmény

clonazepam

Rivotril

medazepam

Rudotel, Medazepam Q Xanax, Frontin, Helex Andaxin

alprazolam alprazolam meprobamate chlorprotixene nitrazepam brotizolam zopiclone citalopram

paroxetine

Truxal Eunoctin Lendormin Imovane, Zopigen Seropram, Dalsan, Citapram Paroxat, Rexetin, Apodepi

Össz hatóanyag mennyiség 815.328 mg

Átlagos napi dózis 6 mg

Dózisnapok száma

Tendencia (per 2008)

135.888

1.833.100 mg 729.080 mg

20 mg

91.655

nem változott csökkent

1,5 mg

486.053

csökkent

600 mg

48.413

csökkent

90 mg 10 mg 0,25 mg 7,5 mg

8078 29.100 11410 54704

20 mg

44674

csökkent csökkent csökkent nem változott csökkent

40 mg

28.132,5

csökkent

29.048.000 mg 727.000 mg 291.000 mg 2852,5 mg 410.277,5 mg 893.480 mg

1.125.300 mg 50

sertraline

Asentra, Serlift, Stimuloton, Zoloft

3.976.620 mg

100 mg

39.766

nem változott

Vizsgálatunk alapjául önkényesen kiválasztott hatóanyagok szolgáltak, azonban törekedtünk arra, hogy „piacvezetı” készítményeket keressünk. Az átlagos napi dózist az elıiratok és saját szakmai tapasztalataink alapján határoztuk meg, és egy közepes testmérető, felnıtt személy (nem tettünk különbséget nık és férfiak között) tartósan szedhetı egy napi gyógyszeradagját vettük alapul. Az össz dózis és az átlagos napi dózis hányadosa alapján számítottuk ki a dózisnapok számát, amelyekre azért van szükség, hogy össze tudjuk hasonlítani a listán szereplı gyógyszerek forgalmi adatait. A listán elsöprı mértékben vezetnek a jelen idıszakban a leggyakrabban szedatívumként használt clonazepam, medazepam és alprazolam hatóanyagú nyugtatók. Együttes mennyiségük „nyugtalanítóan” magas, különösen az elsıdlegesen antidepresszánsként használt citalopram, paroxetine és sertraline adataihoz képest. Meglepı és szakmailag semmiképpen sem indokolt az alkohol iránti sóvárgást és a megvonási tüneteket is csökkentı, de ma már nem korszerő meprobamate erıteljes fölénye a jelentısen korszerőbb chlorprotixene-hez képest. Az altatók (nitrazepam, brotizolam, zopiclone) jelentıs mennyiséget képviselnek. Kedvezı tendenciát jelez azonban, hogy az erıteljes hozzászokási potenciállal bíró nitrazepamot már megelızi a korszerőbb és jobban tolerálható zopiclone. A 2008-2009-es évek összehasonlítását jelzı „tendencia” adatok örvendetesek lehetnének, ha nem tudnánk, hogy a gazdasági válság miatt az összes – minden hatóanyagtípust magában foglaló - gyógyszer forgalmi adataiban visszaesés következett be a gyógyszertárakban. A fenti adatok értékelésénél érdemes azt is figyelembe venni, hogy minden említett hatóanyag vényköteles rendeléső, azaz orvos – egyes esetekben pszichiáter szakorvos –által felírt gyógyszerekrıl van szó. A keletkezett gyógyszerforgalom, ily módon, az orvos-beteg találkozások „produktumának” is tekinthetı, amelyben a beteg igényén és baján kívül szerepet játszott az orvos tudása, tapasztalata, odafigyelése – vagy, idınként, ezek hiánya.

2. Járóbeteg ellátás A járóbeteg ellátás tekintetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Rendelıintézet, az ugyancsak Szolnokon mőködı Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Addiktológiai Központja (Drogambulancia), a Mezıtúri Pszichiátriai Gondozó, a Jászberényi Pszichiátriai Gondozó (2 szakorvos heti 42 órányi járóbeteg szakellátását biztosít), a Karcagi Ideggondozó és a Törökszentmiklóson, heti 2 alkalommal mőködı felnıtt és heti 1 alkalommal mőködı gyermek pszichiátriai szakrendelés az elérhetı szolgáltatás. Közülük szinte csak a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Addiktológiai Központja lát el kábítószer használókat. A megyei járóbeteg ellátásról részletes adatok csak a Drogambulancia mőködésével kapcsolatban állnak rendelkezésünkre.

51

2.1 Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Addiktológiai Központ - Drogambulancia A szakambulancia 2005 óta mőködik a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet keretein belül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat támogatásával. Az intézmény három fı ellátási formára specializálódott, ezek a pszichiátriai szakellátás, az addiktológiai gondozás és a drogbeteg ellátás. Hatóköre JászNagykun-Szolnok Megye. Infrastrukturális és humán erıforrás feltételek A Drogambulancia a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanban folytatja tevékenységét, melyet térítésmentesen használhatnak (a mőködési költségeket a mőködtetı állja, de az önkormányzat évente, a költségvetésbıl elkülönített összeggel is támogatja mőködését). Az ingatlan alapterülete és felszereltsége megfelelınek bizonyul a szolgáltatás megfelelı színvonalú ellátása szempontjából. Az intézmény szakmai munkájában részmunkaidıs munkatársként 4 pszichiáter, 1 addiktológus és 1 klinikai szakpszichológus vesz részt. Teljes munkaidıs alkalmazott 1 ápoló, 1 egyéb egészségügyi dolgozó, 1 szociális munkás, 2 szociálpedagógus és 1 adminisztrátor. Az intézmény a rendelkezésére álló humán erıforrással el tudja látni a szolgáltatást, de nem ítélte teljes mértékben megfelelınek. Kliens összetétel, szerhasználat: A kliensek többsége vagy háziorvos javaslatára, vagy valamely családtagja közremőködésével jutott az intézménybe, kivétel ez alól az elterelésben részt vevık. A bekerülés módjai között szerepel még más egészségügyi ellátó közremőködése, szociális közremőködı partner, a gyermekvédelmi rendszer illetve a kliens saját elhatározása is. A kliensek nemek közti megoszlására jellemzı, hogy több az alkoholbeteg a férfiak körében. Ezzel szemben a pszichés problémák – depresszió, pánikbetegség, szorongászavar – még mindig a nık körében a gyakoribbak. Továbbra is megfigyelhetı, hogy a romló gazdasági helyzettel nı azok száma, akiknél a problémák, nehézségek következtében kialakult valamilyen pszichés zavar (depresszió, szorongás), illetve azok száma is, akik a problémák miatt különbözı addikciókba (alkohol, játékszenvedély) menekülnek. Szakrendelésre 2009-ben 868 fı jelentkezett alkoholproblémával és 1162 fı pszichés probléma miatt. Drogprobléma miatt 465 alkalommal keresték fel intézményt 2009ben, játékszenvedély miatt, pedig 7 fı jelentkezett. A jelentkezı pácienseket 2044 alkalommal látták el pszichiátriai szakrendelés keretében. (Az ellátás idıtartama 24 hónapra tervez). A gyógyszeres terápia mellett pszichológiai konzultáció, egyéni terápia, jogi tanácsadás is igénybe vehetı. 2009 decemberéig a pszichológusnál 168 alkalommal jártak, jogi tanácsadást 28 alkalommal vettek igénybe a kliensek.

52

Az Intézményben lehetıség van állapotfelmérés elvégzésére az Addiktológiai Protokoll alapján, majd ezt követıen a szükséges elterelési forma - megelızıfelvilágosító, egyéb-más, vagy gyógyító - igénybe vételére. 2009. szeptemberéig 71 fı vett részt állapotfelmérésen. 33 fı volt, aki 2010-ben fejezte be az elterelést. A megelızı-felvilágosító elterelést 56 fı kezdte meg 2009. decemberig bezáróan. Egyéb-más elterelési formában 7 elterelt vett részt. Az elterelésben résztvevık közül 2 fı váltott szolgáltatót költözés miatt, és 13 fınek szakadt meg az elterelés folyamata, amelyet újrakezdtek. Az elterelésre jelentkezık tiltott szerhasználati szokásait tekintve túlnyomórészt kannabisz, amfetamin, kokain és ketamin használat volt a jellemzı (regisztrált adat). Elıfordult kisebb számban egyéb szerek kipróbálása is, de az alkalmi használatra fıleg a kannabisz és amfetamin használat volt a jellemzı. Az Addiktológiai Központ hétfıtıl péntekig, 8 és 16 óra között várja a klienseket, betegeket. A jelentkezık a szolgáltatásokat ingyenesen vehetik igénybe. A pszichiátriai szakellátás igénybevételéhez beutaló nem szükséges, elıjegyzés szerint fogadják a betegeket, így viszonylag rövid a várakozási idı. A korábbi évek statisztikájához képest növekvı tendenciát mutat a szolgáltatásokat igénybevevık száma (a 2008-as évhez képest mintegy 20%-kal emelkedett a kliensforgalom). Ez köszönhetı annak, hogy a Drogambulancián dolgozó szakorvosok széleskörő szakmaközi- és szakmabeli kapcsolati hálóval rendelkeznek. Együttmőködések A szakmai kapcsolatok ápolása tekintetében kiemelt jelentıséggel bír, hogy kapcsolatot tartsanak különbözı absztinencia megtartását támogató önsegítı csoportokkal, szolnoki AA-csoport vagy a pécsi Narcotics Anonymous – szal is. Ezen kívül szakmai együttmőködı partnereik közé tartozik a megyén belül a kliensek delegálása szempontjából a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Humán Szolgáltató Központ, megyén kívül a Pécsváradi Változóház, Rehabilitációs Otthon. Kezelés szempontjából megyén belül a JNSZ Megyei Hetényi Géza KórházRendelıintézet, megyén kívül pedig a Nyírı Gyula Kórház és a Szigetvári Kórház Addiktológiai Osztálya. Egyéb szakmai együttmőködı partner a JNSZ Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelıi Szolgálat és a Szolnoki Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum.14 A MÖSZ Addiktológiai Központ fejlesztésének köszönhetıen, megyei ellátási kötelezettséggel, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali otthona nyílt meg a Tófenék úton, 2010 júniusában. Errıl bıvebben jelen fejezet késıbbi részében a „5. Szociális ellátórendszer elemei Szolnokon” alfejezetben írunk.

14

MÖSZ Addiktológiai Központ beszámoló, 2009.

53

3. Fekvıbeteg ellátás Fekvıbeteg szakellátás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok Megyén belül a JászNagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelıintézet és a Karcagi Kátai Gábor Kórház látja el a betegeket. Országos adatok alapján 987 pszichiátriai ágy áll rendelkezésre, ebbıl 197 aktív és 793 krónikus. 3 régióban (köztük megyénkben) pedig nincs addiktológiai ágy. A fenti tény nehézséget jelent a probléma kezelése szempontjából és annak ellenére kiemeljük, mint a helyzetértékelés egyik meghatározó eredményét, hogy a helyi KEFKEF-nek nem hatáskörébe tartozó problémáról van szó. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a helyi KEF erre a hiányra lehetıség szerint minden fórumon felhívja az érintettek figyelmét. A fekvıbeteg ellátás országos és megyei adatairól az Országos Módszertani és Szakfelügyeleti Központ adatai állnak rendelkezésünkre. FEKVİBETEG ELLÁTÁS ADATAI

F10.0 Alkohol okozta akut intoxikáció F10.1 Alkohol okozta káros használat (abúzus) F10.2 Alkohol okozta dependencia (szindróma) F10.3 Alkohol okozta megvonási szindróma F10.4 Alkohol okozta megvonási szindróma delíriummal F10.5 Alkohol okozta pszichotikus zavar F10.8 Alkohol okozta egyéb mentális és viselkedészavarok F12.2 Cannabis és származékai által okozott dependencia F13.0 Nyugtatók és altatók használata által okozott akut intoxikáció F13.2 Nyugtatók és altatók használata által okozott dependencia F18.2 Illékony oldószerek (spray) okozta dependencia F19.2 Többféle drog és egyéb pszichoaktív anyagok használata

Országos

Jász-Nagykun Szolnok Megye

Betegszám Esetszám

Betegszám Esetszám

970

1370

75

105

591

1021

27

49

8818

17138

399

816

1328

2411

23

48

1862

3418

79

123

245

450

12

17

281

626

5

8

15

26

1

7

169

328

9

14

154

325

8

14

7 Össz:1440 246 54

11 1 Össz:171246 37 Össz:647

2 Össz:1220 17

által okozott dependencia (szindróma)

8

Az alkohol okozta problémák súlyosságát súlyosságát és az érintettség magas fokát illetıen a fenti táblázat hasonló eredményeket mutat, mint a háziorvosok tapasztalatainak összegzése. Az illegális szerek okozta egészségügyi problémák alacsony számát tekintve felvetıdik, hogy e mögött a jelenség mögött mögött milyen ok, okok húzódnak meg.

3.1 A JászJász-NagykunNagykun-Szolnok Rendelıintézet

Megyei

Hetényi

Géza

KórházKórház-

Szakellátások Az Intézmény 2007. januárjától négy telephelyen mőködı egészségügyi szolgáltató. Az egyetemi centrumoktól közel egyenlı távolságra fekvı, az Alföld középpontjában elhelyezkedı intézet a megye mintegy 418 ezer lakosát, illetve a megye határon átnyúlva több mint 500 ezer embert lát el. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérıl szóló 2006. évi CXXXII. törvény 1. sz. melléklete értelmében 2007. április 01-tıl 1 040 aktív és 241 krónikus ágyon fogadják a betegeket. A fekvıbeteg ellátásban 2006-ban mintegy 42 000 beteg, míg a járóbeteg ellátásban 273 000 beteg került gyógykezelésre. A négy telephelyen felnıtt és gyermek, aktív és krónikus, járó- és fekvıbeteg szakellátást, rehabilitációt, utókezelést, gondozást nyújtó, gyógyító-megelızı ellátás történik. Az ezekhez kapcsolódó diagnosztikai szolgáltatások (labor, röntgen, patológia, CT, MR) magas szinten állnak a betegellátás rendelkezésére. A Pszichiátriai Osztály a pszichiátria területén, a szakma szabályai szerint, a Pszichiátriai Szakmai Kollégium állásfoglalásai és protokoll-elıírásai szerint diagnosztikus, aktív gyógyító és rehabilitációs tevékenységet végez, ellátja a hozzá forduló betegei utógondozását, tevékenyen részt vesz a prevenciót szolgáló mentálhigiénés és egészségügyi felvilágosító és oktató-nevelı, továbbképzı munkában, s a szakellátás mellett – erıforrásaihoz mérten – részt vállal tudományos feladatokban is. A rehabilitációs részleg tevékenysége az akut ellátást már nem igénylı betegek rehabilitációs célú gyógykezelése a Pszichiátriai Szakmai Kollégium által meghatározott alapelveknek megfelelıen zajlik. A kapacitás 110 ágy, ebbıl 56 ágyon aktív, 54 ágyon rehabilitációs jellegő fekvıbeteg ellátást végez az intézmény, emellett, szakambulanciás és utógondozó járó betegellátást (az osztály épületében) az azt igénylı, visszajáró betegek számára. A homogén beteg csoportok (HBCS) kategória határozza meg, hogy melyik betegség milyen hosszú kezelési idıt foglal magában. Ez alapján a drog indukálta pszichiátriai betegségek kezelési ideje aktív és rehabilitációs ágyon összesen 4 hét. Az absztinencia megtartására motivált betegek háziorvosi beutalóval, elıjegyzés alapján kerülnek az osztályra. Azokat a betegeket, akiknek a kezelését addiktológiai ellátás hiányában az osztály nem tudja vállalni, a 55

Nagykállói Sánta Kálmán Mentális Egészségközpont Addiktológiai osztályára (Szabolcs-Szatmár Bereg Megye) irányítják, vagy Debrecenbe, tekintettel arra, hogy Jász-Nagykun Szolnok Megyében nincs addiktológiai ellátást nyújtó osztály.15 A Pszichiátriai Osztály felépítése:

Pszichiátriai fekvıbetegellátás (Aktív és Rehabilitácíós részleg)

Gyógyító célú foglalkoztató

Járóbeteg szakrendelés • Pszichiátrai szakrendelés • Pszichiátriai és addiktológiai gondozás • Demencia Szakambulancia Kliens összetétel, szerhasználat 2008 2008 Alkoholintoxikáció: 1 -abúzus: 4 -dependencia: 264 -delírium: 43 -pszichózis: 8 -reziduális zavarok: 4 Egyéb viselkedés zavarok: 2 Nyugtató, altató dependencia: 5 Drog pszichoaktív anyag dep: 3 Hallucinogén: 1

Összesen: 335

2009 Alkoholintoxikáció: 1 -abúzus: 9 -dependencia: 297 -delírium: 47 -pszichózis: 1 -reziduális zavarok: 2 Egyéb viselkedés zavarok: 1 Nyugtató, altató dependencia: 7 Drog pszichoaktív anyag dep: 3 Cannabis abúzus: 1 -dependencia: 2 Illékony oldószer dependencia: 1 Összesen: Összesen: 372

A korábbi adatokhoz történı összehasonlítás céljából megemlítjük, hogy 2001. évben a három pszichiátriai osztály 4781 beteget látott el, ebbıl 1268 (26.5%) volt addiktológiai beteg, melybıl 1231 volt alkoholfüggı és 37 fı volt gyógyszer- illetve drogfüggı. 2000. évhez képest 2001. évben 98 fıvel kevesebb beteg került ellátásra, ám az ellátáson belül 124 fıvel volt több az addiktológiai beteg az elızı évinél.16

15 16

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Rendelőintézet szakmai fejlesztési programja, 2007-2013. Szolnoki Kábítószerügyi Egyeztető Fórum - Helyzetfeltárás 2003.

56

Becsült adatok szerint, illegális szerhasználatban az alábbi szerek gyakorisága jellemzı, az elıfordulás nagyságrendjében: cannabis, amfetamin származékok. Intravénás szerhasználat nem jellemzı. Ugyancsak becsült adatok állnak rendelkezésünkre a legális szerek használati gyakorisága tekintetében. Ezek sorrendje a következı: alkohol, dohány, gyógyszer, öngyújtógáz, hígító használat. A kliensek jelentıs része saját elhatározásából jelentkezik, de elıfordul, hogy családtagja, vagy egyéb hozzátartozója hatására, esetenként valamilyen önsegítı csoporton, vagy közösségi ellátáson keresztül.

Infrastrukturális és humán erıforrás feltételek Az osztály egy háromszintes régi építéső téglaépületben mőködik. Az alagsor, a földszint és az emelet is maximálisan kihasznált. Csoportszobák az alagsorban és az emeleten is megtalálhatók. Kórtermek a földszinten és az emeleten helyezkednek el az orvosi szobákkal együtt. A kórtermek 1-3-4-5, valamint 8 ágyasak, ez utóbbiból 2 db található az osztályon, ez az ún. „figyelı részleg”, ahová a fokozott megfigyelést igénylı betegek kerülnek. Ezen kívül még kezelı is tartozik az osztályhoz, amelynek belsı része a vizsgáló. Az osztály mőködéséhez szükséges mőszereket, eszközöket, tárgyakat lehetıségéhez mérten a kórház biztosítja. A foglalkoztatás eszközeit központi költségvetésbıl finanszírozza az intézmény. Az egyéb nélkülözhetetlen tárgyakat, mint pl. számítógép, pályázatok útján és alapítványi pénzbıl próbálja elıteremteni a vezetıség. Internet elérhetıség sajnos nincs az intézményben csak a könyvtárban, de csoport keretein belül azt a betegeknek is van alkalmuk igénybe venni. A humán erıforrások a „Fejlesztések” bekezdésben kerülnek részletezésre. Fejlesztések A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelıintézet a 2007. január 01-én hatályba lépett az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztésérıl szóló 2006. évi CXXXII. törvény alapján, súlyponti kórházzá lett kijelölve. 2007. március 30-án az ÁNTSZ mőködési engedélyeknek megfelelıen az 5921-1/2007-1000MIN határozat értelmében aláírásra került a 2007. április 01-tıl érvényes finanszírozási szerzıdés. Ezen szerzıdésben meghatározott teljesítmény volumenkorlát súlyszámai egyértelmővé teszik, hogy a bevételek a fejlesztés forrásait nem tartalmazzák, és azok abban az esetben fedezik a mőködés költségeit, ha az Intézet gazdálkodása kifejezetten racionális, átgondolt, és rendszeresen kontrollált. Jelen változó jogszabályi és finanszírozási környezetben az Intézet legfontosabb gazdálkodási – stratégiai célkitőzése csak az lehet, hogy a mőködıképesség megtartására törekedjen, amelyhez a tulajdonos támogató segítsége is szükséges. Az Intézmény 2007-2013-as idıszakra vonatkozó fejlesztési programját egyértelmően meghatározza, hogy az egészségügyi ellátó rendszer átalakításáról szóló törvényben az ország nyolcadik legnagyobb, súlyponti minısítéső kórházként kiemelt feladatot kapott. Ezen feladat azt jelenti, hogy a megye teljes lakossága számára 24 órán keresztül a legmagasabb színvonalú ellátást kell biztosítani a 57

törvényben megszabott kapacitások számadatainak megfelelıen.17

finanszírozási

szerzıdésben

rögzített

A TIOP – 2.2.2 – 08/2 – 2009 – 0022. azonosító jelő „SO1 továbbfejlesztése a JászNagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelıintézetnél” projekt keretében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelıintézeten belül tovább fejlesztik a meglévı SO1 szintő sürgısségi osztályt. Ezáltal lehetıvé válik a betegellátás korszerő, integrált, optimális feladatmegosztáson alapuló, szakmailag egységes rendszerének kialakítása, mely hozzájárul az ellátás elérhetıségének, hatékonyságának és minıségének növeléséhez. A fejlesztés révén 2012 tavaszáig megvalósul az úgynevezett egykapus rendszer, melyhez kapcsolódik az integrált diszpécserszolgálat kialakítása, kommunikációs rendszer korszerősítése. A fejlesztések többek között informatikai innovációkat is tartalmaztak. A HEFOP 4.4. a már elnyert Európai Uniós pályázat során, regionális informatikai fejlesztést valósul meg. A regionális jellegő informatikai rendszer fejlesztésének lényege, hogy közvetlen kapcsolat létesíthetı az ellátórendszer minden szintje és helye között. Ezáltal lehetıség nyílik egy adott beteg esetében elektronikus úton szakmai konzultációra, illetve a kezelıorvos bármely rendszeren belül keletkezett beteglelethez hozzájut. Ily módon elkerülhetık a párhuzamos, ismételt vizsgálatok, a beteg utaztatása.18 A Pszichiátriai Osztályt érintı fejlesztés egy olyan beruházás, melynek keretén belül 2013. január 1-tıl integrált ellátás keretében, addiktológiai és pszichiátriai rehabilitációs osztály mőködése lenne biztosított. A sikeres pályázat mind a beruházás infrastrukturális, mind a mőködéshez szükséges humán erıforrást (és annak képzését) biztosítaná. Az aktív és rehabilitációs részlegen az alábbi humán erıforrás fejlesztés tervezett:19 Jelenlegi állomány Tervezett fejlesztés 5 szakorvos + minimum 3, maximum 7 0 addiktológus +2 1 klinikai szakpszichológus +1 0 addiktológiai konzultáns +1 3 szocioterapeuta (2 szociális munkás, 1 +2 diplomás ápoló) 0 pszichoterapeuta +2 (szociális munkás) 28 ápoló 0 3 adminisztrátor 0 2 egyéb egészségügyi szakdolgozó

17

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Rendelőintézet szakmai fejlesztési programja 2007 -2013. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Rendelıintézet szakmai-fejlesztési programja 2007. - 2013. 19 Interjú – Dr. Ferencz Csaba a Pszichiátriai osztály osztályvezetı fıorvosa, 2010. 18

58

A fejlesztés ezen iránya megfelel a Nemzeti Stratégia VII./2.3. Célkitőzések „A” fejezetében felsorolt több alpontjának. A kezelés-ellátás irányítás jelen pillanatban ad-hoc mőködik, ezért szükséges egy, a kliens szükségleteihez igazodó, átfogó intézményrendszer létrehozása, tekintettel a speciális csoportok ellátási szükségletire. Ugyancsak szükségszerő a sürgısségi betegellátás és az addiktológia feladatainak szétválasztása. Az egészségügyi és szociális szféra összehangolt mőködése szintén fejlesztésre szorul, nem csupán az ellátások tekintetében, hanem a kompetencia határok kijelölését tekintve is. A szakemberképzés fejlesztése indokolt, mindaddig azonban nem várható eredmény, míg a fizetésük nem versenyképes az unió más országaiban, hasonló területen dolgozó munkatársaké. Az adatnyilvántartás és statisztikai rendszer jelenlegi állapotára jellemzı, hogy minden intézmény maga alakítja adatbázisát, az egyes ellátó-egységek által megküldött adatok egy központi adatbázisban kerülnek feldolgozásra. Azonban mindaddig, míg a finanszírozás teljesítmény orientált, nem beszélhetünk reális adatokról. Ez a folyamat visszahat az ellátás infrastrukturális és pénzügyi tervezésre, ami szintén torzulhat és továbbra sem kedvez a költségesebb rehabilitációs jellegő ellátásoknak. A minıségi ellátással kapcsolatban szintén idıszerő a jelenlegi szakmai protokollok felülvizsgálata. Sok orvos-szakmai protokoll megengedı, sok bennük a feltételes mód. A jelenlegi szakfelügyelık egy része nem kvalifikált, így egy meghatározott kritérium rendszer felállítása ennek kiküszöbölésére ad lehetıséget. A kezelési-ellátási spektrum alap elemeinek megteremtése és mőködtetése a büntetı - igazságszolgáltatás keretében szintén a kompetencia határok tisztázását segítené elı. Ennek lényeges eleme lenne az Igazságügyi Megfigyelı és Elmegyógyító Intézet (IMEI) mőködésének megerısítése. Jelen pillanatban ugyanis az olyan fogvatartottak pszichiátriai szakellátása, aki akut gyógykezelésre szorulnak nem elhanyagolható polgári egészségügyet terheli, mely szakmailag nem felkészült a feladat ellátásra. Együttmőködések Az Intézmény az alább felsorolt intézményekkel kötött együttmőködési megállapodást. Ambuláns betegellátás keretén belül: • MÖSZ Addiktológiai Központtal, Rehabilitáció tekintetében: • Újszászi Kastélyotthon Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthonával, • Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központtal, • DEOEC Pszichiátriai Klinikával. Ezen kívül az önsegítı csoportok közül aktív kapcsolatot ápol: • Anonim Alkoholisták Szolnoki Csoportjával, • Narcotics Anonymous (NA) csoporttal, • Névtelen Szerencsejátékosok (GA) csoportjával, • Újszászi Alkoholellenes Klubbal, • Magyar Kékkereszt Egyesület Szolnoki Dömösi Körével. 59

A fent említett együttmőködéseket kiválónak osztályvezetı fıorvosa Dr. Ferencz Csaba.

minısítette

a

Pszichitária

3.2 A Karcagi Kátai Gábor Kórház A kórház a megye keleti részét látja el szolgáltatásokkal. Debrecen és Szolnok, illetve Eger és Gyula között 60-70 km-es körzetben az egyetlen fekvıbeteg ellátó intézmény. 520 ágy mőködtetésére van szerzıdése a kórháznak. A pszichiátriai részleg 1975-ben épült 156 ággyal. Jelenleg 50 aktív és 27 rehabilitációs pszichiátriai ágy mőködik. A Pszichiátriai Osztályon, amely egy szakambulanciát is mőködtet, jelen idıszakban 3 teljes munkaidıs szakorvos, 1 részmunkaidıs szakorvos és egy szakorvos jelölt tevékenykedik, aki várhatóan 2010-ben szakvizsgát tesz. A tervek szerint 2010. novemberétıl még egy fıállású szakorvos érkezik az osztályra. Az orvosok közül addiktológiai szakvizsgával senki nem rendelkezik.20 Az alapellátásban dolgozó háziorvosok száma 9, a gyermek háziorvosok száma 5, az iskolaorvosok száma 6. A területi védınıi körzetek száma 8.21 Az egészségügyi rendszer utóbbi években történt rendszerszintő változtatásai változtatásai nagyban kihatottak a térség ellátási rendszerére is. Több szinten történt fejlesztés, fejlıdés, elırelépés, de továbbra is maradtak olyan hiányterületek, megoldatlan feladatok, amelyekre fokozottan kell figyelmet fordítani. A hiányok kezelésére közvetett közvetett lehetısége van a helyi KEFKEF-nek, amely leginkább a két szektor (szociális és egészségügyi) közötti együttmőködés fokozását, erısítését, a szakemberek közötti valódi kapcsolatokban manifesztálódó kooperáció szorgalmazását jelenti. Mivel a megyében NA és NG nem mőködik, célszerő a jövıben erıfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy segítsük az önsegítı csoportok megalakulását városunkban. Mindezt a hasonló elveken, elméleti alapokon nyugvó más csoportok mőködtetıivel való kapcsolatok mobilizálásával, valamint valamint egyéb feltételek – helyiség – feltérképezésével és megteremtésével lehet biztosítani.

20 21

Dr. Fehér Márk osztályvezető főorvossal készült interjú alapján, 2010. Karcag város Egészségterve, 2010.

60

4. Rehabilitáció 4.1. Alapellátás A hatékony szenvedélybeteg ellátás csak egy sokszereplıs, rendszerszemlélető, a multidiszciplinaritás elvének megfelelı, egymásra épülı modellben képzelhetı el. A szenvedélybetegek szolnoki ellátórendszerének kiépítése e szakmai elvárásnak megfelelıen kezdıdött el 2003-ban. A hatékony ellátórendszer részét képezi a szociális szféra, melynek szervezeti egységei jelentıs fejlıdésen mentek át az elmúlt idıszakban. A fejlıdéshez hozzá járult a szociális törvényben végbement változás is, melynek következtében alapellátási feladattá vált a szenvedélybetegek ellátása a szociális szférán belül, egyúttal megteremtıdött, ha szőkösen és vitathatóan, az ellátási formák finanszírozási háttere. Speciális, kimondottan szenvedélybeteg ellátással foglalkozó szociális intézmény 2002-ben nem volt Szolnokon. Ez a helyzet jelentısen megváltozott az elmúlt évek során. Elsı lépésként 2003-ban a Humán Szolgáltató Központon belül létrejött a Drogkonzultációs és Információs Központ, mely a drogprevenció segítése mellett, mint alacsonyküszöbő szolgálat kezdte meg mőködését. Tevékenysége ma már kiterjed a Szolnoki Kistérség 18 településére. Az alacsonyküszöbő ellátás után a szenvedélybetegek közösségi ellátásának is színhelye lett a HSZK Drogkonzultációs és Információs Központ. Ezt a szolgáltatási formát 2009-ig biztosította Szolnokon, majd a kistérség területén. Jelenleg a szenvedélybetegek közösségi ellátásának központja Besenyszögön van. További elırelépést jelentett a szociális ellátórendszer helyi fejlesztésében a Humán Szolgáltató Központon belül, 2006-ban átadott Nappali Centrum, melynek szervezeti egységeként mőködik a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása. A MÖSZ Addiktológiai Központ fejlesztésének köszönhetıen, megyei ellátási kötelezettséggel, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali otthona nyílt meg a Tófenék úton, 2010 júniusában. A visszaesés megelızését és a reintegráció elısegítését szolgáló legfontosabb egység, a bentlakásos rehabilitációt biztosító rehabilitációs otthon továbbra is hiányzik. A szenvedélybetegekkel foglalkozó szociális ellátórendszer felépítése és fejlıdése Alacsonyküszöbű Szolgálat Szolnok, Városmajor út 67/A (Kistérségi szintű) 2003-tól Szenvedélybetegek közösségi ellátása Besenyszög (Kistérségi szintű) 2009-től Szenvedélybetegek nappali ellátása Szolnok, Prizma út 13 (Kistérségi szintű) 2006-tól

Szenvedélybetegek közösségi ellátása Szolnok 2005-2009

61

4.1.1 SZKTT HSZK HSZK Drogkonzultációs és Információs Központ Szolnok Megyei Jogú Város Képviselıtestületének döntése alapján 2003-ban jött létre egy fıvel. Létszáma az ellátási formák bıvülésével 10 fıre növekedett, majd a szenvedélybetegek közösségi ellátásának átadásával 7 fıre csökkent. Jelenleg is ezzel a létszámmal mőködik. Kezdetben a drogprevenció volt az alapfeladata, ám szervezeti, tárgyi lehetıségei az elızı nemzeti stratégiában körvonalazott alacsonyküszöbő ellátásnak is megfeleltek, ezért ezt a tevékenységi formát is biztosította. A szociális törvény változásával lehetıség nyílt a szociális ellátórendszeren belül a szenvedélybetegek ellátásának szervezeti fejlesztésére, melynek lehetıségével élt a fenntartó Szolnoki Önkormányzat. A SZKTT HSZK Drogkonzultációs és Információs Központ forgalmi adatai igazolják a fenntartó döntésének helyességét, láthatóan valós igény van a szolgáltatásra.

Az ellátottak között egyaránt található kábítószerfogyasztó, alkoholbeteg, kóros játékfüggı, társfüggı vagy azok hozzátartozói. A forgalmi adatokban a megkeresı program részét képezı drogprevenciós foglakozások adatai is megjelennek. A SZKTT HSZK Drogkonzultációs és Információs Központ két nagyobb volumenő szakmai fejlesztı munkában vesz részt. Az egyik a liverpooli John Moores University által koordinált, és 2010-ben indult, European drug prevention quality standards címő projekt hazai egyeztetı munkája. Ebben a programban a magyar résztvevıkön kívül, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Románia, Lengyelország, Németország, Portugália és Norvégia vesz részt. A másik az elterelés rendszerén belül, a megelızı-felvilágosító szolgáltatás szakmai protokolljának, minıségbiztosításának fejlesztésében való részvétel. A központ munkatársainak mindegyike fıiskolai végzettségő. A hét fıbıl kettı szociális munkás, három szociálpedagógus, kettı mentálhigiénés szakember. Közülük hárman felsıfokú mediátor képesítéssel is rendelkeznek. Közmunka program terhére egy személyt, az angol nyelven fellelhetı és kompetenciájukba tartozó szakanyagok fordítására alkalmaznak. Két önkéntes munkatársuk is van, akik egyes részfeladatokhoz idıszakosan csatlakoznak (elterelés). Az önkéntes munkatársak egyike fejlesztı pedagógus, a másik mentálhigiénés szakember. Szakmai vezetıjük kiemelt figyelmet fordít munkatársai szakmai ismertének bıvítésére is. Éves szinten 4-5 képzésen vesznek részt, melyek a szenvedélybetegek 62

szakszerőbb ellátásához és a drogprevenció hatékonyabb végzéséhez nyújtanak segítséget. Jelentıs infrastrukturális fejlesztés ment végbe az eltelt 7 év során. A HSZK Drogkonzultációs és Információs Központ munkatársai kulturált körülmények között fogadják a segítséget kérı személyeket. Internet, fax, laptopok, projektor, televízió, DVD lejátszó, filmtár és szakkönyvtár segíti munkájukat, köszönhetıen sikeres pályázataiknak. Több mint 40.000.000 forintot nyertek az évek során a mőködési és tárgyi feltételek javítására. Munkájuk során együttmőködésre törekednek a területen, vagy azon kívül mőködı egészségügyi és szociális szolgáltatókkal, az igazságügy helyi szervezeteivel. Ennek érdekében együttmőködési megállapodást kötöttek az újszászi „Kastély Otthonnal”, a Hetényi Géza Megyei Kórház Pszichiátriai Osztályával és a MÖSZ Addiktológiai Központtal, továbbá a JNSZ Megyei Büntetésvégrehajtási Intézettel. A rehabilitációs lehetıségek gyorsabb elérése érdekében, jó munkakapcsolatot ápolnak a pécsváradi és a nagyszénási rehabilitációs otthonokkal. Jelzırendszerük tagjaival rendszeres kapcsolatban állnak, ezek közé tartoznak a rendırség, a hajléktalan ellátás, a gyermekjóléti szolgálat, az iskolák, az Igazságügyi Hivatal munkatársai, háziorvosok, védınık. A hét egy napján kihelyezett szolgáltatást biztosítanak a Széchenyi városrészben, tekintettel a városrész drogfertızöttségére. Munkájukat a kliensközpontú jelzıvel lehet minısíteni. A büntetıeljárásba került kábítószerhasználók elterelését 2003 óta végzi az intézmény, mely beavatkozás a javallott prevenció kategóriájába tartozik. Az elterelés kapcsán 291 kábítószer használóval foglalkoztak. (2010.09.01.) Az elterelés intézményének köszönhetıen – másodlagos elınyként – ezek, a jobbára 16-25 év közötti emberek elkerülték a börtönbüntetést, s 60 százalékuk felhagyott a kábítószerek használatával. Az elterelés elsıdleges elınyének tartják munkatársaik, hogy – ugyan kényszer által – idıben kerülhettek ellátásba ezek a személyek, akik, ha nem buknak le, mára lehet, hogy a szerhasználat súlyosabb szövıdményeitıl szenvednének, nem mellékesen kedvezıtlenebb kimeneti eséllyel. 4.1.2 SZKTT SZKTT HSZK Nappali Centrum A Nappali Centrumot 2006-ban adták át, mely Uniós támogatásból készült el. A helyiség több mint 1000 m2, három szinten fogadják ellátandó klienseiket. A Nappali Centrum szervezeti egysége a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátását biztosító részleg. Az ellátás célja, hogy (elsısorban) a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg ellátást, kezelést már nem igénylı, kompenzált állapotú, saját otthonukban élı pszichiátriai-, illetve szenvedélybetegnek, valamint hozzátartozóiknak nyújtson segítséget. Az intézmény szolgáltatási körében: lehetıséget nyújt nappali tartózkodásra, biztosítja a közösségi együttlétet, lehetıséget ad a pihenésre, biztosítja a feltételeket a személyi tisztálkodáshoz, a személyes ruházat tisztításához. Lehetıséget nyújt étel melegítésére, tálalására, elfogyasztására, továbbá tájékoztatást ad az egészségügyi, szociális, gyermekjóléti és társadalombiztosítási ellátásokhoz való hozzájutás módjáról és az ellátó intézményekrıl. Segítséget nyújt az ellátások igénybevételéhez, a hivatalos ügyek intézéséhez, szervezi a munkavégzés lehetıségét, életviteli tanácsadást nyújt és szervezi a szaktanácsadásokhoz való hozzájutást, szabadidıs programokat, rendezvényeket szervez. 1 szolgálatvezetı és 3 terápiás segítı dolgozik az ellátásban. 63

A Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Nappali Ellátása klubként (Prizma Klub) mőködik, melynek tagjai (évente átlagosan 130-145 fı) pszichés, vagy addiktológiai problémákkal küzdenek. Életterük beszőkült, társas kapcsolataik szegényesek. Mint az élet egyéb területén, a munkaerıpiacon is az érdekérvényesítı képességük igen alacsony, mind egzisztenciálisan, mind társas kapcsolatok terén perifériára kerültek. Az intézmény kulturális, szabadidıs és szocioterápiás csoportjaikat, programjaikat, a pszichiátriai betegek reszocializációja érdekében szervezik. Munkájuk során esélyt adnak klienseiknek arra, hogy igénybe vegyék azokat az élet adta lehetıségeket, melyek egy egészséges személy számára természetesek. Egy évben 40-45 szabadidıs nagyprogram kerül megvalósításra, 15-20 csoportot indítanak, az egyéni ügyintézés és mentálhigiénés segítıbeszélgetések mellett. Mindezeknek eredménye, hogy a rendszeresen járó klubtagok önértékelése pozitív irányba fejlıdik, önbizalmuk, kommunikációs, kapcsolatteremtı képességeik pedig javul. A csoportokon megszerzett készségek, jártasságok a klubtagokat hozzásegítik az otthoni önálló tevékenységek végzéséhez, az önálló életvitel kialakításához, továbbá az egészséges társas kapcsolatok kialakításához. Mindennapi együttlétben egy elfogadó közösségben megtanulják az együttélés szabályait, alkalmazkodást, frusztrációs tőrıképességük nı, konfliktusmegoldó képességük javul. Kompenzált állapotuk tartósan fennmarad, betegségük nem súlyosbodik, így egyre kevesebbet lesz szükségük fekvıbeteg ellátásra. Évente átlagban a klubtagok 20%-nak sikerül új munkaviszonyt létesíteni, hosszabb-rövidebb idıre elhelyezkednie. Továbbá az ügyfelek 15% tanfolyamon, képzésen (középiskola, számítástechnika-informatika, nyelvi, stb.) vesz részt, ezzel is növelve a munkaerı-piaci esélyeiket. Több mint 30 szociális, egészségügyi, kulturális intézménnyel vannak napi kapcsolatban, az ı segítségükkel is azon dolgoznak, hogy nagyobb legyen a pszichiátriai és addiktológiai betegekkel szemben a társadalmi elfogadás. A Prizma Klub tagjainak ellátása mellett munkatársaik célként tőzték ki, hogy a kistérségben szenvedélybetegek ellátásával foglakozó szociális munkásokkal minél jobb együttmőködést alakítsanak ki. Ezért rendeznek évente több szakmai napot, melyre az egészségügyben dolgozó, pszichiátriai és szenvedélybetegekkel foglalkozó szakembereket és a Nappali centrummal együttmőködı intézmények szakembereit is meghívják. Az intézmény indult a Pszichiátriai Betegek Országos Színházi Találkozóján 2010ben, amelyen színjátszó csoportjuk elıadását „Arany Diplomával” jutalmazták. A fent bemutatott két intézmény léte, fennmaradása, szolgáltatásaik biztosításának folytonossága kiemelt jelentıségő. Az intézmények létrejötte is a hatékony és pontos szükségletfelmérésre épült, s a helyzetfeltárás is azt mutatja, hogy szolgáltatásaikra folyamatosan szükség van. Ezért a KEFKEF-nek kompetenciahatárain, lehetıségein belül figyelmet kell fordítania az intézmények támogatására, támogatottságuk biztosítására.

64

4.2 Szakosított ellátási formák Bár kötelezı önkormányzati feladat a szakosított ellátások között az átmeneti ellátás biztosítása, jelenleg nem mőködik a városban sem a pszichiátriai, sem a szenvedélybetegek átmeneti otthona. Ugyancsak nincs a városban a célcsoport számára ápolást - gondozást nyújtó intézmény sem. Az integrált ellátás megvalósítása folyamatosan vizsgálódás tárgya, azonban jelen pillanatban ennek sem létrehozására, sem fenntartására nem áll rendelkezésre önkormányzati forrás a jelenlegi 50%-os állami finanszírozás mellett. Ezen hiányok okán fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a jövıben erıfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kezelési lánc hiányzó intézményi elemeinek létrejöttét segítsük. Ehhez szükségesnek látjuk az önkormányzati önkormányzati tehervállalás támogatását, a feladat megvalósítási szükségességének hangsúlyozásával valamint olyan pályázati forrásokat kell keresni, melyek hosszútávon is biztosítani képesek a hatékony fenntarthatóságot. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények közül jelenleg a városban csak az éjjeli menedékhely és a hajléktalan személyek átmeneti otthona mőködik az SZKTT HSZK mőködtetésében. Ezen két ellátási forma fejlesztésének anyagi feltételei pályázati forrásból rendelkezésre állnak. A továbbiakban a megyében mőködı szakosított ellátások adatait közöljük:

4.2.1 „Kastély Otthon” JászJász-NagykunNagykun-Szolnok Megyei Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye

Pszichiátriai

és

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában 8 tartós bentlakást nyújtó szociális intézmény mőködik, ide tartozik a „Kastély Otthon” is. A bekerülés feltétele kérelem benyújtása, melyhez csatolni kell a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosának, illetve amennyiben az ellátást igénylı a kérelem benyújtásakor kórházi kezelésben részesül, a kórház pszichiátriai osztálya vezetıjének 3 hónapnál nem régebbi szakvéleményét. Az újszászi „Kastély Otthon” pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthoni részlege 85 férıhelyen gondoz olyan 18. életévét betöltött krónikus pszichiátriai betegeket, akik az ellátás igénybevételének idıpontjában nem veszélyeztetı állapotúak, akut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, és egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt önmaguk ellátására segítséggel sem képesek. Az intézmény 75 férıhelyes szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthoni részlege olyan 18. életévét betöltött személyek ápolását, gondozását végzi, akik szomatikus és mentális állapotot stabilizáló, illetve javító kezelést igényelnek, önálló életvitelre nem képesek, de kötelezı intézeti gyógykezelésre nem szorulnak. A pszichiátriai és szenvedélybetegek 34 férıhelyes rehabilitációs intézményi részlegében 18. életévet betöltött pszichiátriai és szenvedélybetegek részére képzési, 65

munka jellegő, illetve terápiás foglalkoztatást szerveznek, elıkészítik a családi és lakóhelyi környezetbe történı visszatérést. A pszichiátriai betegek 14 férıhelyes lakóotthona az önellátásra legalább részben képes, 18. életévet betöltött igénybevevık életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelı, rehabilitációs célú szolgáltatást nyújt. A „Kastély Otthon” a pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozási egységeitıl elkülönítetten 40 férıhelyes idısek otthonát mőködtet, amely olyan nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását végzi, akiknek az egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint olyan 18. életévet betöltött személyek ápolását és gondozását, akik betegségük miatt önmagukról gondoskodni nem tudnak. Az intézmény az ellátottak szakszerő gondozása mellett nagy hangsúlyt fektet a szabadidı hasznos és kreatív eltöltésére. Kulturális és sport jellegő elfoglaltságok széles skáláját biztosítja az itt élıknek, valamint lehetıséget nyújt különbözı munkaterápiás elfoglaltságokra, köztük jövedelmet is biztosító foglalkoztatásra.22 A 18 éven aluliak ellátása továbbra is problémás Szolnokon, ahogyan az ország jelentős hányadában. A JNSZ Megyei Hetényi Géza Kórházban működő serdülő pszichiátrián kívül nincs más, e célcsoport ellátásával foglalkozó egészségügyi intézmény a városban (ez sem addiktológiai ellátásra szakosodott). A MÖSZ Addiktológiai Központ is 18 év feletti betegek ellátására hivatott, ennek ellenére humánumból és szakmai elkötelezettségbıl adódóan nem tagadja meg a 18 évnél fiatalabb, szerhasználati problémával küzdık ellátását. Ahogy a fenti bekezdés is utal rá, városunkban is komoly gondot jelent a fiatalkorúak addiktológiai ellátása. Szükségesnek látjuk – lehetıség szerint – az intézményi hiány pótlását hosszútávon, de rövidtávon rövidtávon mindenképpen a MÖSZ Addiktológiai Központ erıforrásbeli támogatását, amennyiben továbbra is felvállalja a problémás fiatalok ellátását. A szakosított ellátási formák bemutatásával zárjuk jelen helyzetértékelésünk második nagy fejezetét. Ebben a fejezetben a hatályos Nemzeti Drogstratégia szerinti második pillér, a „Kezelés-, ellátás-, ártalomcsökkentés” területéhez tartozó intézményeket, azok szolgáltatásait mértük fel. A következı résztıl áttérünk a harmadik pillérre, a „Kínálatcsökkentés” szakmai területéhez.

22

www.jnszm.hu, Jász-Nagykun-Szolnok Megye hivatalos honlapja, 2010.

66

III. KÍNÁLATCSÖKKENTÉS A kínálatcsökkentés azokat a módszereket összesíti, amelyek a büntetıjog által tilalmazott egyes magatartásformák felderítésével és megakadályozásával a kábítószerhez való hozzájutás lehetıségének korlátozását célozzák meg. Magába foglalja a jogi szabályozást, a bőnüldözést, az un. prekuzor anyagok ellenırzését, a Rendırség, a Vám- és Pénzügyırség, a Büntetésvégrehajtás tevékenységének összehangolását, a visszaélés kábítószerrel bőncselekménnyel kapcsolatos járulékos bőnözés elleni fellépést, a nemzetközi bőnügyi együttmőködést. A kínálatcsökkentés jelenlegi helyzetének bemutatásánál az alábbi szervek mőködésének jellemzıire, szakmai kérdésekkel kapcsolatos meglátásira fókuszáltunk: 1. Rendırség 2. A kínálatcsökkentés egyéb szervezetei 2.1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Felügyelıi Szolgálat 2.2 Szolnok Városi Ügyészség 2.3 Szolnok Városi Bíróság 2.4 Vám- És Pénzügyırség

Igazságügyi

Hivatal

Pártfogó

A „Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” címő dokumentum kiemelt figyelmet fordít a kínálatcsökkentés területére, hiszen a drogokhoz való hozzáférés lehetıségének, valamint a drogok használatából és kereskedelmébıl fakadó egyéni és közösségi ártalmak és kockázatok csökkentése az egyik megoldási mód a drogfogyasztás visszaszorításában. A kínálatcsökkentés pillére és az abban tevékenykedı szervezetek csak egymással összehangoltan, szorosan együttmőködve a másik két pillér szervezeteivel tudnak hatékony tevékenységet végezni a közös cél érdekében.

1.Rendırség A Rendırség kínálat- és keresletcsökkentéssel kapcsolatos alapvetı feladatait a Magyar Köztársaság Rendırségének Drogstratégiája, a Nemzeti Drogstratégia és annak aktuális cselekvési programja határozza meg. A Rendırség hármas funkciót tölt be. Alapfeladata a bőnüldözés területén a kínálatcsökkentés, valamint a kábítószer megszerzése céljából elkövetett járulékos bőncselekmények felderítése és visszaszorítása. További feladat bőnmegelızési vonatkozásban a felvilágosító tevékenység érdekében a keresletcsökkentés, továbbá igazgatásrendészeti minıségében az engedélyezési és ellenırzési tevékenység gyakorlása. 1.1 Bőnüldözés A Rendırség kínálatcsökkentési feladatai és lehetıségei: - felderíti és felszámolja a jelentısebb hazai kábítószer-kereskedelmi szervezeteket, titkos és nyílt információt győjt, ill. akciókat bonyolít le; 67

- ellenırzı tevékenységet végez a legális kábítószerek és prekuzorok gyártásával, tárolásával, kereskedelmével kapcsolatban; - elemezteti a lefoglalt kábítószereket, a lefoglalt szintetikus kábítószerekrıl vegyi profilelemzést kér, a büntetıeljárás keretében szakértıi véleményt készíttet, adatokat szolgáltat az európai korai figyelmeztetı rendszer felé; - adatokat győjt és szolgáltat a rendıri intézkedést igénylı kábítószerrel kapcsolatos halálesetekrıl; - az Országos Rendır-fıkapitánysághoz tartozó szervezeti egységek közötti munkamegosztás és együttmőködés kereteit, illetve az egyes szervezeti egységek feladatait az országos rendırfıkapitány határozza meg a nemzeti stratégiai programban foglalt elvek alapján. A drogstratégia több célt állított, illetıleg feladatot határozott meg a bőnügyi szerveknek, a kínálatcsökkentés, valamint az elkövetık vonatkozásában. Az elsıdleges és legfontosabb cél,, hogy a fogyasztók – csekély mennyiségő kábítószerre megvalósított birtokló típusú magatartások, vétségek – helyett a bőnüldözés súlypontja a jelentıs mennyiségő kábítószerre megvalósított bőncselekmények irányába tevıdjön át, a kereskedı típusú elkövetési magatartásokra. 1.1.1 Statisztikai Statisztikai adatok A statisztikai adatok ismertetése elıtt célszerő jelezni, hogy a vizsgált bőncselekményi kategóriában a klasszikus eredményességi mutatók közül a felderítési mutató nem használható, mivel az eljárások vagy tettenérés, vagy elızetes nyílt, illetıleg titkos információk alapján indulnak. Ebbıl pedig következik, hogy a visszaélés kábítószerrel bőncselekmény általában 98-99%-os felderítési eredményességet mutat. A nyomozás eredményességi mutató viszont már inkább hasznosítható, illetıleg a felderítı szervek munkáját a lefoglalási adatok változásából lehet lemérni. A lefoglalási adatokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ez az adat statikus vizsgálatra alkalmatlan, mivel a látens (elfogyasztott, illetve az ország területén átcsempészett) kábítószer mennyiségét legfeljebb csak megbecsülni lehet. Az ENYÜBS (Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bőnügyi Statisztikai Rendszer) adataiból, valamint a gyakorlati tapasztalatokból is megállapítható, hogy a kábítószerrel visszaélés szempontjából a leginkább veszélyeztetettek a fiatal felnıttek (18-24 év), 2006 évben 3161, 2007-ben 1978 elkövetı került ki ebbıl a korcsoportból. İket a felnıttek (25-59 év) követik 1704, és 1450 fıvel, ezt pedig a fiatalkorúak (14-18 év) 888, és 433 fı elkövetıvel. Az elkövetık döntıen férfiak, a nık aránya minden vizsgált évben mintegy 10%-a férfiakénak. Az elkövetık döntı többsége magyar állampolgár. A kábítószer hatása alatt elkövetett más bőncselekményekkel kapcsolatban a bőncselekmények statisztikai adatok elemzése alapján, 2007-re meredek zuhanás tapasztalható. 2006ban az elsı helyen a vagyon elleni bőncselekmények álltak, összesen 465 db, ebbıl 252 db lopás. Ezt követték a közlekedési bőncselekmények 112 és a személy elleni bőncselekmények 107 esettel. 2007-ben kábítószer hatása alatt 104 esetben 68

követtek el vagyon elleni bőncselekményt, ebbıl 64 eset volt lopás, a közlekedési bőncselekmények száma mindössze 25 db volt, a személy elleni bőncselekmények zuhanása még szembetőnıbb, mindössze 13 ilyen nyomozás fejezıdött be. A visszaélés visszaélés kábítószerrel bőncselekmények elkövetésének nyers számában, évenkénti megoszlását vizsgálva, megállapítható, hogy a 2005-ös csúcshoz képest (a drogstratégia készítésekor ez az adat volt ismert) évrıl évre országosan, és megyénként is csökkenés tapasztalható, ugyanakkor 2008-ban ez a szám ismét némi emelkedést mutat.

A visszaélés kábítószerrel bőncselekmény számának alakulása az elkövetés helye /megye/ szerint 20032003-2008. években 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Budapest 1417 2710 2479 1937 1243 1444 Baranya 116 262 375 300 220 254 Bács 198 286 249 528 447 314 Békés 101 207 230 216 114 157 Borsod 163 254 388 407 238 371 Csongrád 152 295 312 289 238 328 Fejér 122 224 236 253 149 156 Gyır 118 242 368 277 234 300 Hajdú 58 213 229 251 264 257 Heves 69 88 148 221 89 135 Komárom 87 333 425 289 118 220 Nógrád 49 110 59 135 60 97 Pest 250 543 527 590 501 431 Somogy 68 94 167 154 103 126 Szabolcs 90 166 187 102 75 104 Szolnok 71 92 164 127 114 175 Tolna 40 82 101 116 73 154 Vas 90 227 329 188 157 116 Veszprém 45 136 327 210 132 201 Zala 77 106 318 141 86 113 Külföld 6 5 4 4 17 5 Összesen 3387 6675 7622 6735 4672 5458

69

A visszaélés kábítószerrel bűncselekmény számának alakulása 2003-2008. években 8000 7000 7622

6000

6735

5000

6675

4000 3000

5458

Összesen

4672

3387

2000 1000 0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

A következtetések levonásához meg kell vizsgálni a bőncselekmény súly szerinti megoszlását is. A 282. §-ban meghatározott „birtoklói” típusú magtartások tekintetében – alap mennyiségő kábítószer esetén – 2004. évben 597 ilyen bőncselekmény jelentette a statisztikai csúcsot, ezt folyamatos csökkenés követte, majd 2006-ban 530 végül 2007-ben 309, végül 2008-ban némi emelkedést mutatva 378 ilyen bőncselekmény miatt fejeztünk be nyomozást. Jelentıs mennyiségő kábítószerre megvalósított 282. §-ba ütközı bőncselekmény esetén a csúcs 192 db 2004. évben volt, 2005-ben 144, 2006-ban 103, míg 2007-ben 95 ilyen és 2008-ban további csökkenés után 72 ilyen bőncselekmény volt. A 282/A. §-ba ütközı (alapmennyiség) „forgalmazói” típusú magatartások felderítése körében 2002-tıl folyamatos emelkedés volt megfigyelhetı, mely 2005 évben 213 db bőncselekményt jelentett, 2006-ban enyhe visszaesés történt 190 db, ez a tendencia 2007-ben folytatódott 164 és 2008-ban 148 befejezett nyomozással. befejezett nyomozással. A jelentıs mennyiségő kábítószerre megvalósított bőncselekmény évrıl évre történı folyamatos, tendenciaszerő emelkedése volt megfigyelhetı, melyet 2006 és 2007 években stagnálás, majd 2008-ban ismételt csökkenés követett (2002-ben 53, 2003ban 78, 2004-ben 98, 2005-ben 139, 2006-ban 170, 2007-ben 160, és 2008-ban 102). A birtokló típusú, csekély mennyiségő kábítószerre elkövetett 282. §-ba ütközı visszaélés kábítószerrel vétség 2005. évben tetızött 5.314 bőncselekménnyel, 2006ban jelentıs csökkenés következett be 4.479, mely folytatódott, így 2007-ben 3.054 db ilyen bőncselekmény volt, majd 2008-ban ismét növekedés tapasztalható a 3.823 elkövetett bőncselekménnyel. Az ismertetett statisztikai adatokból semmi esetre sem lehet arra következtetni, hogy a Magyar Köztársaság területén kevesebb illegális tudatmódosító szer haladna egyértelmően n alátámasztják az keresztül, vagy fogyasztanának el, azonban egyértelmőe elmozdulást, a bőnüldözés súlypontjának és irányának alapvetı változását. 70

2007-ig több területi szervnél rendszeresek voltak úgynevezett, a köznyelv által DISCO vagy drograzziának nevezett intézkedéseket. intézkedéseket Az Állampolgári Jogok Országgyőlési Biztosa egy salgótarjáni szórakozóhelyen megtartott kábítószer razzia során az intézkedés alá vontak alkotmányos jogainak megsértését állapította meg, melyet az ORFK vezetıjének jelzett. A jelentés alapját képezı esetet megvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy hasonló esetek rendszeresen fordultak elı, illetıleg ezek egyrészt súlyosan sértik az intézkedés alá vontak állampolgári, valamint büntetıeljárási jogait, ezentúl pedig kriminalisztikailag teljességgel felesleges, értelmetlen intézkedések. Megállapítottuk azt is, hogy a drograzziák ellentétben állnak a drogstratégia céljaival, mivel kifejezetten fogyasztók elfogását és büntetıeljárás alá vonását célozza, ezért az ORFK bőnügyi fıigazgatójának elıterjesztése alapján az ORFK vezetıje 2007. decemberében decemberében a kifogásolt gyakorlatot megtiltotta.

1.1.2 A lefoglalási adatok értékelése Az adatokkal kapcsolatban meg kell állapítani, hogy jelen pillanatban nem tudjuk gramm pontossággal meghatározni a lefoglalt kábítószer mennyiségét. Ennek oka elsısorban, hogy a Rendırség mellett a VámVám- és Pénzügyırség is végez kábítószer lefoglalást, illetve az adatok az elhúzódó szakértıi vizsgálatok miatt csak több hónapos késéssel állnak a rendelkezésünkre. Jelenleg kizárólag a Bőnügyi Szakértıi és Kutatóintézettıl (a továbbiakban: BSZKI) átvett adatok nyújtanak támpontot. Kábítósz 1998 1999 2000 2001 er

Heroin (kg)

937

166, 154, 670 5 41

Kokain (kg)

20

115 10,9 6,02

Hasis (kg)

2,8

3,6

19

0,88

Marihu 146 99,9 112 131, ána (kg) * * * 03* Morfin, ópium (kg) Amfeta min por (kg) LSD bélyeg, korong, microdo t (db)

0

2002

2005

2006

2007

159,6 256, 237,8 131,1 80,3 89,85 5 33 4 4 3 13,4 3 15,2 54,90 94,43 7,80 7,29 +8,9 6 b 6 3,35

1,53

103,4 206, 4* 8* 1,73

0,9

16,6 0,01

a

10,3 4,6

10,5 1,48

441 311 151 972, 6 5 9 5

2003 2004

2,52

12,86 2,92

11,9 5

123,9 173,7 341,2 381, 9* 2* 9* 98 *

-

-

3,51

12,1 1

19,66 28,28 21,81

623

345, 5

2418, 71 3396 572,5 5

71

-

-

35,8 0

2008

367 51,6 5

10,4 2 256, 8 -

97,7 3 124

Ecstasy 117 111 151 1866 2485 1356 1818 3028 tabletta 85 43 54 3,5 4 34 07 86 c (db)

1586 54

1377 2555 94 68

* részben csak reprezentatív mintát tartalmaz a mákszalma és extraktum b tiszta kokain-bázis – szınyegben c lefoglalásra került még 80928 db mCPP hatóanyagot tartalmazó tabletta, ami 2005-ben még nem minısült kábítószernek

Kábítószerfajta

2009. 01.0101.01-tıl 06.1206.12-ig

Heroin (kg)

26,16 (19 ügy)

Kokain (kg)

0,99 (16 ügy)

Hasis (kg)

0,70 (5 ügy)

Marihuána (kg) (részben reprezentatív minta)

47,33 (429 ügy)

Amfetamin por (kg)

6,64 (42 ügy)

LSD bélyeg, korong, microdot (db)

12 (3 ügy)

Extasy tabletta (db)

50237 (12 ügy)

Jelenleg 1032 ügy feldolgozása van folyamatban, aminek adatai csak a vizsgálatok befejezése után kerül az adatbázisba. A kriminológiai drogfogyasztási kutatások alapján megállapítható, hogy hazánkban a fogyasztók száma évrıl-évre növekszik, ez azonban a behozott, és hazánkban értékesített kábítószerek mennyiségét érdemben úgy tőnik, csak kisebb mértékben befolyásolja. Ebbıl tehát joggal lehet azt a következtetést levonni, hogy a jelentısen megemelkedett lefoglalási adatok nem a fekete piaci piaci kábítószerek jelentısen megnövekedett mennyiségében, hanem a hatékonyabb felderítési és nyomozási tevékenységnek köszönhetıek. A felderítés és nyomozás eredményesség jelentıs növekedésére utal egyébként az is, hogy – bár az ENYÜBS adatai alapján a jelentıs mennyiségő kábítószerre elkövetett terjesztıi típusú magatartások esetén a befejezett nyomozások puszta száma kisebb csökkenést mutat – azonban a fentiek alapján az ezekben lefoglalt kábítószer mennyisége növekszik.

72

1.1.3 A kábítószerek értékelése értékelése A szintetikus kábítószerek elterjedése az 1990-es évek közepétıl robbanásszerő volt. Az ilyen típusú kábítószerek 2004-ig kizárólag Nyugat-Európából – elsısorban is Hollandiából – kerültek hazánkba. Azt követıen az egykori Jugoszlávia utódállamaiban is elkezdtek szintetikus kábítószereket nagy mennyiségben elıállítani, és ezek elsısorban a magyarországi feketepiacra jutnak. E kábítószerek tekintetében tapasztalható elkövetıi szervezıdés foka jelentısen elmarad a régióban tevékenykedı heroin csempészet és terjesztés vonalán tevékenykedı bőnszervezeteknél tapasztalt mértéktıl. Adataink szerint a kialakult elkövetıi körök saját szervezésben, elsısorban közúti jármőveken Hollandiába utaztak, ott magyar, szerb és holland személyektıl beszerezett szintetikus kábítószert közúton csempészik be a Magyar Köztársaság területére. Az ily módon bejuttatott kábítószereket az eddig tapasztaltak szerint elsısorban budapesti centrummal rendelkezı, saját terjesztıi hálózaton keresztül 23 lépcsıben juttatják el a fogyasztókhoz. A fogyasztás színhelye jellemzıen ma is a fiatal felnıttek által látogatott zenés szórakozóhelyek. A 2006. és 2007. év aggasztó tapasztalata az, hogy a nagyobb terjesztıi hálózatok teljes, vagy részleges felszámolása sem hozhat tartós sikert, amíg a hazai csempész és terjesztı hálózatokat ellátó, Hollandiában tevékenykedı szervezett bőnözıi csoportok zavartalanul mőködhetnek tovább. A nyílt és minısített eljárások további riasztó tapasztalata, hogy a megcélzott elkövetıi körök eljárásokkal nem érintett tagjai, vagy az eljárások elıl külföldre szökött elkövetık Hollandiában – egy magyar kolóniát – alkotva, Magyarországi kapcsolataikon keresztül, tovább folytatják a kábítószerek csempészetét. Elmondható, hogy a szintetikus kábítószer csempészésben és terjesztésben közremőködı elkövetıi csoportok szervezettsége növekszik, a szervezeten belüli munkamegosztás tovább differenciálódott (anyagi eszközöket biztosítók, kapcsolatokkal rendelkezı szervezık, futárok, depóztatók nagybani elosztók, kistételben árusítók). Fellazult a kábítószerek nagybani elosztásában korábban egyeduralkodó Budapest centrikusság. Mára a szintetikus kábítószerek csempészetébe, nagybani értékesítésébe bekapcsolódtak a vidéki nagyvárosok szervezett bőnelkövetıi körei is. A Nyugat-Európából beáramló szintetikus kábítószerek csempészetéhez rendszerint kapcsolódik marihuána és kokain is, mely a fenti terjesztıi hálózaton keresztül jut el a fogyasztói réteghez. A szintetikus kábítószerek vonatkozásában tapasztalt erısödı szervezettség a becsempészésre szánt kábítószerek mennyiségének növekedéséhez, az illegális tevékenység hatékonyságának javulásához vezetett. Ezen irányba hatott Magyarország európai uniós csatlakozása, mely lehetıvé tette személyek – kábítószer futárok – valamint áruk – kábítószer – ellenırzésmentes, szabad áramlását. Az elmúlt évek bőnügyi tapasztalatai szerint elsısorban a hazánkon áthúzódó ún. Balkán útvonalhoz kötıdı heroin csempészés és az ehhez kapcsolódó belföldi terjesztés mutatja a klasszikus szervezett bőnözés jegyeit. A bőnügyi területen tevékenykedı, meghatározó szerepet betöltı elkövetıi kör – elsısorban török és koszovói albán – etnikai, családi és vérségi alapon szervezıdik. Tevékenységüket hosszú évek alatt kialakult és rögzült munkamegosztás, konspiráció, jellemzi, ebben rejlik erejük. Hozzájuk kapcsolódnak a balkán 73

útvonalon elhelyezkedı országok állampolgáraiból kikerülı segítı, támogató depóztató, szállító, az elkövetés logisztikai feltételeit biztosító személyek. A balkáni útvonalon hazánkba áramló heroin kisebb része jut csak el a hazai, évek óta folyamatosan stagnáló fogyasztói réteghez. A termelı országokból a heroin Törökországba kerül, onnan jut el a balkáni útvonalon tevékenykedı csempészhálózatok révén Nyugat-Európába, valamint a hazai jellemzıen Budapest központú terjesztıi hálózatokhoz. A fenti bőnügyi területen tevékenykedı szervett bőnözıi csoportok kapcsolódást mutatnak egyes külföldi szélsıséges csoportokkal, terror szervezetekkel. Ezen szervezett bőnözıi csoportok tevékenysége során észleljük a közigazgatási és az államhatalmi szervekbe történı behatolásra irányuló folyamatos törekvést. Az utóbbi két év tapasztalata, hogy a balkán útvonalon tevékenykedı elsısorban heroin csempészéshez kötıdı elkövetıi körök részt vesznek szintetikus kábítószerek csempészetében, terjesztésében és elıállításában is. Mint az a sajtóban napvilágot látott hírekbıl ismertté vált, 2008. augusztus hónap során Budapest illetve Miskolc területén olyan heroin jelent meg a feketepiacon, mely tiszta hatóanyagtartalma az átlagos szintet meghaladta, ennek következtében több fogyasztónál túladagolási tünetek jelentkeztek, aminek következtében halálesetek is történtek. A BRFK Kábítószer Bőnözés Elleni Szolgálat munkatársai azonosították a heroin terjesztı távol-keleti származású dílereket, és nem sokkal késıbb két személy elfogását is sikerült végrehajtani, akik azt közvetlen megelızıen az ismeretlen terjesztıtıl kábítószert vásároltak.

Kokain vonatkozásában – a szintetikus kábítószerekhez kötıdı, korábban tárgyalt jelenségeken túl – az úgynevezett „futár kiajánlások” révén válik Magyarország jelentıs szerephez. Az elmúlt évek ilyen típusú ügyei azt mutatják, hogy elsısorban nigériai származású férfiak személyes kapcsolatot alakítanak ki magyar állampolgárságú nıkkel és azok ismerıseivel, akik maguk mőködnek közre futárként, vagy a hierarchiában feljebb lépve további futárokat szerveznek be. A magyar származású futárok a bőnszervezet által biztosított anyagi eszközökbıl DélAmerikába utaznak, ott felveszik (nyelés vagy egyéb rejtési módon) a kokaint és azt Nyugat-Európa valamely országába csempészik, ahol azt a nigériai szervezıknek, vagy azok bőntársainak átadják. Újabb törekvés a kokain terjesztı bőnszervezetek esetében, hogy megpróbálják a kokaincsempész útvonalakat áttenni Dél-Európa irányába, elsısorban Spanyolországba, ahová hajóval érkezik Dél-Amerikából illetve Észak-Afrikából a kábítószer. A fenti új útvonalon keresztül hazánkba csempészett kokain végsı állomása Nyugat-Európa. Ezt az új jelenséget megerısítve tapasztaljuk, hogy magyar kábítószer futárok közúton Spanyolországból (a korábbi Hollandiai beszerzési forrásokat mellızve) Magyarországra csempésznek kokaint. Az struktúraváltás alapvetı oka, hogy a Spanyolországból becsempészett kokain minısége jóval meghaladja a Hollandiában beszerezhetı kokain tisztaságát. A magyar kábítószer-piacon megjelenı bıvülı kínálat a „fogyasztói árak” további csökkenéséhez, és a fogyasztás mértékének növekedéséhez vezethet, amely folyamat végsı stádiumaként eljuthatunk oda, hogy a kokain „utcai” drogként fog megjelenni hazánkban. A belföldi kokain-fogyasztás elıretörése tendencia jellegő: egyre nagyobb mennyiségben hozzák be ezt az anyagot hazánkba, és amíg néhány évvel ezelıtt a 74

kisterjesztıktıl egy gramm kokaint 15-16 ezer forintért lehetett vásárolni, addig napjainkra ez kb. 11-12 ezer forintra csökkent. Az árakat a beszerzés helye, az anyag tisztasága és a kereslet-kínálat, valamint a vásárolt mennyiség nagymértékben befolyásolja. A kokain kilóját 8 millió forintért adják, mely 97% tisztaságú. Ezt 5%-osra hígítják, így az elkövetık haszonkulcsa 3 ezer %. A dealerek megkedvelték a kokain terjesztését, átálltak erre a szerre. Ennek oka, hogy a fogyasztók köre sokkal szőkebb, exkluzívabb, zártabb, ami magasabb bevételt, kisebb lebukási kockázatot és állandó forgalmat jelent számukra. Egy adag végsı értékesítésén 3-5 ezer forint haszon van, a jelentıs mennyiség alsó határa (kiváló minıség esetén is) 50 gramm körül mozog. Ez azt jelenti, hogy egy dealer folyamatosan magánál tarthat 30-40 gramm kokaint, amin 90-200 ezer forint haszna van, anélkül, hogy nagy kockázatot vállalna. Lebukása esetén csak annyit kell bizonyítania, hogy ı kokainfüggı, és mivel ez a mennyiség a jelentıs mennyiség alatt van, illetve emiatt a terjesztést bizonyító nyílttá tétel lehetısége is szinte kizárt az eljárás végén, a kokain dealer megússza az esetet egy egyszerő eltereléssel. Gyakorlatilag minimális kockázattal havonta több százezres haszonra tehet szert. A rendelkezésünkre álló adatok szerint az utóbbi idıkig a hazánkban forgalomba kerülı marihuána (és minden egyéb cannabis származék) jelentıs része nem hazai ültetvényekbıl kerül ki, hanem továbbra is csempészet útján kerül az országba. A marihuána elsısorban Nyugat-Európából, azon belül is Hollandiából, és a balkáni államok irányából kerül hazánkba. Az utóbbi években azonban jelentısen megnövekedett a hazai cannabis ültetvények száma, ezt a lefoglalási adatok is bizonyítják. A vietnami terjesztı hálózathoz köthetı, a BRFK 2009 márciusában végrehajtott, hazánkban példátlan kannabisz-ültetvények felszámolásai, illetve a legutóbbi gyıri felderítés. Csak szemléltetésképpen az eddigi legnagyobb ültetvények, például a ceglédi vagy a – jogerıre emelkedett ítélet alapján már kimondható – Farkas testvérek által fenntartott pár száz, illetve ezres nagyságrendő növényegyedhez képest ezek a „latifundiumok” egyenként jóval meghaladják az eddigieket, összességében több tízezer növényegyed-számot, és több száz kilogramm learatott marihuánát jelentenek. A „birtokokat” minden esetben vietnami személyek alakították ki, illetve tartották fenn, bérelt családi házakban (illetve Gyırben a lezárt sportcsarnokban). Elsısorban olyan kiadó ingatlanokat kerestek, melyek tulajdonosai tartósan külföldön élnek, így minimálisra csökkenthették a lebukás veszélyét. Az adatok már most megdöbbentıek. 2008-ban ilyen családi házakban kialakított ültetvényeket találtak több európai országban is, például Norvégiában, Hollandiában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Spanyolországban. A közös pont, hogy ezek mindegyike vietnami személyekhez, vietnami bőnszervezethez vagy bőnszervezetekhez köthetıek. A vietnamiak részvétele a kábítószer-csempészetben illetıleg terjesztésben eddig sem volt ismeretlen sem hazánkban, sem pedig Európában, példaként említhetı itt 75

a 2008-ban heroin-túladagolás következtében bekövetkezett halálesetekkel kapcsolatban a sajtóból is ismert vietnami terjesztıhálózat. Amivel most szemben állunk, az eddigieket minıségileg túllépı új, úgy tőnik Európára kiterjedı bőnszervezet. A jelenség azért igényel fokozott figyelmet mind a nemzeti rendvédelmi szervektıl, mind pedig a nemzetközi bőnügyi együttmőködés intézményeitıl, mivel hatalmas veszélyeket rejthet magában. A marihuána Európában, mint hazánkban is, a legnagyobb mennyiségben terjesztett kábítószer, ezáltal hatalmas, alig-alig megbecsülhetı hasznot hoz az elıállító és terjesztı bőnszervezetek számára. Ez a haszon forintban kifejezve, Európában és évente jóval meghaladja hazánk költségvetésének bevételi fıösszegét. Eddig a társadalom illetve civil szervezetek a fogyasztó oldaláról nézve hajlamosnak látszottak a kannabisz problémát nem kellıen komolyan venni, arra, mint „könnyő” drogra, fiatalkori botlásra tekinteni. Mint arról már szó volt, a marihuána hazánkban a legnagyobb mennyiségben fogyasztott kábítószer. A vietnamiak megjelenését követıen azonban e tekintetben egy nagy kérdıjel látszik körvonalazódni, mivel az általuk elıállított mennyiség, nem beszélve a termelésbe már eddig is befektetett euró milliókról, a feketepiac átrendezıdésére, esetleg újra felosztására engednek következtetni. Az utóbbi idıkig hazánkban forgalomba került marihuána (és minden egyéb cannabisz- származék) jelentıs része Nyugat-Európából, fıként Hollandiából, és a balkáni államokból került az országba, azonban emelkedı tendenciát mutat a belföldön leleplezett és felszámolt ültetvények száma. Egyes becslések szerint a hazai fogyasztás több mint fele hazai termesztéső nagy hatóanyag koncentrátumú anyag, ezért indokolt a felderítési irányokat ennek a szernek a leleplezése felé fokozni. Szükséges megemlíteni azt a tényt, hogy az utóbbi évek megfigyelései szerint a cannabis származékok tiszta hatóanyag tartalma növekvı koncentrációt mutat. Ennek eredményeként ez a szer szinte teljesen megváltozott az általa kifejtett hatás tekintetében. A szintetikus kábítószerek az 1990-es évek közepétıl robbanásszerően terjedtek el hazánkban is. Ezeket a kábítószereket 2004-ig kizárólag Nyugat-Európából (Hollandiából és Belgiumból) csempészték Magyarországra, azóta viszont a volt Jugoszlávia utódállamaiból is érkezik utánpótlás. A csempészek elsısorban közúton, a határok hiánya miatt alacsony kockázattal, a marihuánával egyezı módon hozzák Magyarországra. Jellemzıen a hazai elosztó hálózatok fejei Hollandiában, Belgiumban szintén magyar állampolgárokkal vannak kapcsolatban. Ezen külföldre települt személyek nagy része korábban hazánkban folytatott kábítószer-elosztó tevékenységet, majd egy büntetıeljárás miatt, vagy, pusztán azért mert itthoni tevékenységükkel komoly anyagi hátteret teremtettek, külföldre települtek. Hollandiában valóságos magyar kolónia alakult ki, akik hazai kapcsolataikon keresztül szervezik a kábítószer csempészetét. A fogyasztók részére történı értékesítés terén is érezhetı egyfajta átrendezıdés. Míg korábban ezen drogok nagy részét szórakozóhelyeken értékesítették, illetve vásárolták, addig mára ez jellemzıen bejáratott dealereken keresztül lakáson, illetve közterületen történik. A jövıre nézve a növekvı keresletet és a technikai, anyagi háttér emelkedett szintjét figyelembe véve nem zárható ki, hogy hazai laboratóriumokban megkezdıdik az amfetamin gyártása. Azzal, hogy Magyarország a schengeni övezethez tartozik, 76

ennek lehetısége hatványozódik, különös tekintettel az országhatárok szabadabb átjárhatóságára. Magyarországon, Budapesten a szintetikus kábítószerek a legnépszerőbb, és leginkább fogyasztott drogok. Külön problémát okoz a „folyékony extasy” a „Gina” jelenléte, amely kábítószernek minısülı hatóanyaga a GHB, elsısorban azért, mert a GHB színtelen, szagtalan szer, ami védekezésre képtelenné teszi a fogyasztót, így további bőncselekmények kapcsolódhatnak hozzá (pl. szexuális jellegőek, kifosztás). A GHB-nak azonban létezik egy biológiai prekurzora, a GBL, amely az emberi szervezetbe kerülve az ott lévı anyagokkal reakcióba lépve GHB-vá alakul. A GBL jelenleg nem minısül kábítószernek, ezért akár interneten, csomagküldéssel is megrendelhetı.

1.1.4 A nyomozással és a felderítéssel kapcsolatos tapasztalatok A kábítószer-bőnözés elleni hatékony rendıri fellépés nem állhat meg a város-, megye- vagy országhatárnál, ezért kulcsszó az együttmőködés, részben a rendıri szervek között, részben a társadalmi és civil szervezetekkel, illetve a társhatóságokkal karöltve: VPOP, ÁNTSZ, hazánkba delegált rendıri összekötık, Europol, Interpol. A büntetıeljárások adatai azt mutatják, hogy hazánkban a kábítószer bőnözés területén két, egymástól jellegzetességeik alapján elkülöníthetı specializált bőnszervezeti forma alakult ki. Hagyományos értelemben vett bőnszervezetek: bőnszervezetek: azok az 1980-as évek közepétıl kezdıdıen formálódó bőnszervezetek, amelyek nem egyes bőncselekmény-típusok elkövetésére specializálódtak, de több szintő, jól strukturált rendszerben mőködnek. Tevékenységüket nemcsak hazánkban, hanem külföldön is folytatják, kiterjedt külföldi bőnös kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezeknél a csoportoknál a visszaélés kábítószerrel bőncselekmény nem elsıdleges jövedelemszerzı tevékenység. A felhalmozott, illegális úton szerzett tıkét eseti jelleggel kábítószerben kívánják „megforgatni”, az így szerzett extraprofitot pedig legális, vagy féllegális vállalkozásokba fektetni. Specializált bőnszervezet: állandósult szervezett, vagy szervezettszerő bőnelkövetıi csoport, amely a visszaélés kábítószerrel bőncselekmény típus elkövetésére szakosodott. Elsıdleges jövedelem forrása ez a bőncselekményi kategória, amely mellett más jogsértı cselekményeket – jellemzıen – járulékosan követ el. A kábítószer csempészéssel, illetve elosztással foglalkozó bőnszervezetekrıl elmondható, hogy tevékenységük nem áll meg az országhatárnál, ma már nincs, illetve nem tud mőködni olyan csoport, amely ne rendelkezne külföldi kapcsolattal. A hazai bőnszervezetek multinacionálissá váltak. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, a nagyobb terjesztıi hálózatok felszámolása sem hozhat tartós sikert, ha a csempész- és terjesztı hálózatokat ellátó, külföldön tevékenykedı kiszolgáló hálózat tovább mőködhet.

77

Megállapítható mindkét szervezett elkövetési forma esetében az is, hogy azokban a vezetı, irányító szerepeket rendszerint nem magyar anyanyelvő személyek látják el. Ez különösen jellemzı a nagybani heroin kereskedelem piacát uraló tisztán idegenajkú személyek irányította bőnszervezetekre. E körben meghatározó szerepet töltenek be a török és koszovói albán elkövetıi körök (Budapesten komoly populációval vannak jelen), amelyek etnikai, családi, vérségi alapon szervezıdnek. Tevékenységüket hosszú évek alatt kialakult és rögzült munkamegosztás, konspiráció jellemzi, ebben rejlik erejük. Hozzájuk kapcsolódnak az elkövetés logisztikai feltételeit biztosító személyek, illetve az utcai kereskedelmet folytató vietnámi és magyar állampolgárok, akik legtöbbször maguk is függık, és többször álltak már eljárás alatt. Budapesten külön vonalként kell foglalkozni a rendıri szerveknek a vietnámi szervezett bőnözıi körökkel, akik komplett hálózatot üzemeltetnek a nagybani beszerzéstıl a fogyasztó részére történı értékesítésig. Tevékenységük szigorúan konspirált, köreikbıl együttmőködıt bevonni lehetetlen, velük szemben a technikai hírszerzı eszközökkel és saját erıbıl (megfigyeléssel) lehet információt szerezni. A feldolgozó munka kétirányú: egyrészt folyamatosan ellenırzik a vezetık tevékenységét, másrészt az utcai kisterjesztıket is. A bőnözıi csoportok irányítói már nem, vagy csak ritkán, kivételes esetekben vesznek közvetlenül részt a bőncselekmények elkövetésében. A korábban illegálisan megszerzett jövedelmüket legális, vagy legálisnak látszó tevékenységekbe fektetik. Közvetlenül nem adnak utasítást a bőncselekmények végrehajtására, több lépcsın keresztül valósul meg az irányítás. A csúcsvezetık legfeljebb az anyagi bázist biztosítják az extraprofit elérése érdekében.. Az elıbb érintett jelenséggel kapcsolatban feltétlenül szólni kell a visszaélés kábítószerrel bőncselekmény nyomozása során a vagyon felderítés jelentıségére, amely jelenleg – a szervezeti struktúrából eredı adatvesztés és a megfelelı jogszabályi környezet hiányának következtében – nem elég hatékony. A visszaélés kábítószerrel bőncselekmény jellegzetessége, hogy a nyomozások a tettenérésen, illetıleg az elızetes titkos vagy nyílt információk alapján indulnak, így a fel nem tárt esetek látensek maradnak, a le nem foglalt kábítószerek pedig végül a fogyasztókhoz kerülnek. Ebbıl következik az is, hogy ennél a bőncselekménynél a felderítés eredményességi mutató használhatatlan, mivel 98-99%-os eredményt mutat. Az esetek kis százalékában hazánkban, de jórészt külföldön egy-egy kábítószer szállítmány célba érkezése a kábítószer kínálat növekedésében, az ár csökkenésében, a túladagolások számának növekedésében, illetve egyes bőnözıi csoportok megerısödésében materializálódik. Összességében tehát általánosnak tekinthetı tapasztalat, hogy az elkövetıi kör egyre szervezettebb, szervezettebb, ebbıl fakadóan konspiráltabb, a bizonyításhoz szükséges tettenérés rendkívül komoly, összehangolt és jól képzett humánerıforrást igényel, amely a jelenlegi létszámmal, felkészültséggel, az állomány leterheltségét figyelembe véve igen nehezen megoldható. Problémaként merül fel, hogy a helyi szervek egy része még nem rendelkezik hírforrásokkal, nincsenek felkészülve arra, hogy az adott helyzettel kapcsolatban 78

pontos adatokat, információkat szerezzenek be és azokat akár önállóan, akár szakmai támogatással titkos információgyőjtés keretében dolgozzák fel. Ennek egyik oka lehet a humán hírszerzés rendkívül alacsony szintje és a titkos információgyőjtı tevékenységben való tapasztalatlanság. A drogstratégia által a gazdasági háttérnyomozásokkal kapcsolatban kitőzött kitőzött cél megvalósulásához továbbra is elengedhetetlen a jogszabályi környezet kialakítása annak érdekében, hogy a vagyonfelmérés, illetve a pénzösszegek elvonására nyomozást lehessen végezni. 1.1.5 Szakértıi tevékenység A területi szervek beszámolói alapján továbbra is problémát okoz, hogy a Bőnügyi Szakértıi és Kutató Intézet (a továbbiakban: BSZKI) – az igazságügyi szakértıi tevékenységrıl szóló 2005. évi XLVII. törvényben meghatározottakból adódó – jelentıs leterheltsége, amelynek következtében a szakértıi vélemények elkészülte huzamosabb (esetenként akár 3-4 hónapos) idıt vesz igénybe és emiatt a büntetıeljárások ideje meghosszabbodik. A szakértıi kirendelésekben meghatározott határnapokat a szakértık nem tudják tartani. Ebbıl következıen elhúzódik a kábítószerek elkobzásának idıtartama is, nı a bőnjelcsomagok száma és azok tárolásának ideje. Az eljárások megindítását, a realizálások tervezhetıségét, valamint a kényszerintézkedések alkalmazhatóságának lehetıségét némely esetben nehezíti, hogy a labor, illetıleg a szakértı csak hivatali munkaidıben érhetı el. Felmerült, hogy a dokumentált szakértıi munkát érintı szempontrendszer vonatkozásában változatlanul a racionalizálás és a gyakorlati élethez igazított vizsgálati rend bevezetése lenne indokolt.

1.2 Szolnoki helyzetkép A kábítószer-probléma szerkezete idırıl idıre változik, ezért folyamatosan elemezni, értékelni kell az új jelenségeket és megvizsgálni a rájuk adható hatékony válaszok körét. A bőnügyi helyzet értékelése során egyaránt támaszkodni lehet a Szolnoki Rendırkapitányság ügyforgalmi (a Robotzsaru-NEO ügyforgalmi és ügyfeldolgozó rendszer adatain alapuló) valamint az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bőnügyi Statisztikai Rendszer (ENYÜBS) adataira. A statisztikai rendszerek ugyanazon idıszakra vonatkozó számadatai között eltérés van, amely abból adódik, hogy az ügyforgalmi adatok csak a saját eljárásaink adatait tartalmazzák, míg az ENYÜBS az ország valamennyi igazságszolgáltatási szervéjét. Míg elıbbi a helyben ismertté vált deliktumokról mutat reális képet, addig az utóbbi a bőnözés valós terjedelméhez közelít jobban. Ennek megfelelıen vizsgálhatjuk meg az elmúlt öt év változásait. Az ENYÜBS adatai alapján 2009-ben a Szolnokon elkövetett visszaélés kábítószerrel bőncselekmény számában egy minimális emelkedés figyelhetı meg az elızı évhez képest, 69-rıl 73-ra változott.

79

Visszaélés kábítószerrel bűncselekmény alakulása Szolnokon 2005-2009. évben /ENYÜBS/ 90 74

73

80

69

70

58

55

60 50 40 30 20 10 0 2005

2006

2007

2008

2009

A kapitányság eljárásai alapján megállapítható, hogy 2008. évben 79 db ügyben, 2009. évben 70 db ügyben indult büntetıeljárás a kapitányság illetékességi területén történt visszaélés kábítószerrel bőncselekmény elkövetése miatt. Idén - 2010. augusztus 31-ig - 73 db ügyben indult ilyen büntetıeljárás. Ezen ügyekben sokszor több esemény kapcsán, ill. több elkövetıi magatartás (fogyasztás, terjesztés, stb.) miatt kerültek kihallgatásra a gyanúsítottak, melyek számát életkori bontásban, az alábbi táblázat mutatja .

Visszaélés kábítószerrel bcs. elkövetése miatt gyanúsítottként kihallgatott személyek száma 2008. évben elkövetett cselekmény miatt 2009. évben elkövetett cselekmény miatt 2010. évben (augusztus 31-ig) elkövetett cselekmény miatt

Nı

Férfi

Fiatal felnıtt (18(18-24) Nı Férfi

1

10

3

7

12

2

7

Fiatalkorú (14(14-17)

Felnıtt (25(25-) Nı

Férfi

60

3

51

4

69

1

34

5

52

1

28

A Szolnoki Rendırkapitányság nyomozásaiban sem 2008. évben, sem 2009. évben és 2010. év jelen idejéig nem fordult elı, hogy gyermekkorú követett volna el visszaélés kábítószerrel bőncselekményt. A területen elsısorban a fiatal felnıtt korúak, korúak ill. felnıtt korúak ellen indítottunk büntetıeljárásokat visszaélés kábítószerrel bőncselekmény elkövetése miatt, de megfigyelhetı a fiatalkorúak érintettsége is. A kábítószeres ügyekben folytatott vizsgálataink tapasztalatai azt mutatják, hogy a fiatalok elsısorban baráti – több esetben osztálytársi – kapcsolatokon keresztül jutnak kábítószerhez, és azt közösen fogyasztják. Legnagyobb hányadát, a marihuánás cigarettát fogyasztók, ill. az amphetamint fogyasztók alkotják. 80

A kábítószer fogyasztását elsısorban a különféle akcióknak, rendıri ellenırzéseknek köszönhetıen sikerül leginkább a kapitányságnak felderíteni. Nem egy esetben közlekedési akció során merült fel a gépkocsivezetı, ill. utastársai kábítószer befolyásoltságának megállapítására. Rendıri igazoltatások során nem egyszer fordult elı, hogy az igazoltatott személy kábítószert fogyasztott. Gyakran ruházat és gépkocsi átvizsgálás során kerül elı a kábítószer. Évrıl-évre egyre több jelzést kapunk a középiskolákból, gyermekotthonokból, kollégiumokból, ahol a nevelık, pedagógusok a diákok „kinézetén”, viselkedésén, magatartásán veszik észre a kábítószer fogyasztás egyes tüneteit. A legtöbb esetben a fogyasztói magatartásokat sikerül csak bizonyítani, azonban az elmúlt években elırelépés is megfigyelhetı az ügyekben, mivel terjesztık ellen is többször el tudtunk már járni. Helyi szinten a terjesztıkig már nem igen jutunk el a nyomozásaink során, mivel nincsenek bizonyítékok, vallomások rájuk, a fogyasztók többnyire nem beszélnek róluk, hallgatnak kilétükrıl. Természetesen e bőncselekmény kategória látenciája meglehetısen magas, valódi terjedelmét megbecsülni is nehéz. Egy mindenesetre tény, hogy a fogyasztóként büntetıeljárás alá vontak zöme fiatal felnıtt. Az illetékességi területen elkövetett bőncselekményekre - ideértve valamennyi bőncselekmény kategóriát - nem jellemzı a kábítószer hatása alatti elkövetés, az alkoholos befolyásoltság alatti elkövetések annál inkább jellemzıek. Elsısorban a közlekedési bőncselekményekhez, valamint a szórakozóhelyek mőködéséhez, az innen kiinduló bőncselekményekhez köthetıek ezek. 2009-ben alkohol hatása alatt 101 szolnoki lakhelyő személy követett el bőncselekményt, 2008-ban ez a szám 115 volt. 23,53%-al csökkent a kábítószer hatása alatt bőncselekményt elkövetık száma, 2008-ban 17, 2009-ben, pedig 13 személy volt ilyen befolyásoltság alatt. Az alkohol és a kábítószer hatása a bűncselekmények elkövetésekor a szolnoki lakhelyű bűnelkövetőknél 2005-2009. évben /ENYÜBS/ 200 176

180 160

145 133

140

115

120

101

100 80 60 26

40 20

12

17

13

2008

2009

8

0 2005

2006

2007 Alkohol hatása

Kábítószer hatása

Az alkohol és a kábítószer szerepe a bőnelkövetésben részben kapcsolódik a szórakozóhelyek mőködéséhez is, ezért lényeges a Biztonságos Szórakozóhely 81

programunkon belül ezen egységek társszervekkel együtt történı rendszeres ellenırzése, ellenırzése, melyre különös figyelmet fordítunk. A szervezett bőnözésre bőnözés vonatkozó információk szerint a tárgyidıszakban több olyan bőnözıi csoport került a felderítı szervek látókörébe, melyek rendszeresen követnek el vagyon elleni bőncselekményeket, kisebb vállalkozások (szórakozóhelyek) irányítására is szereznek befolyást, amit a kábítószerrel kapcsolatos piaci terjeszkedésre használnak fel. A szervezett bőnözéssel összefüggésbe hozható jogsértések többsége a kábítószerhez kapcsolódik, azonban a prostitúcióval kapcsolatos jogsértésekre, az uzsora tevékenységre és az ingatlanok jogellenes tulajdonszerzésére is kiterjed a látókörbe került szervezett bőnözıi kör tevékenysége. Több – kábítószer terjesztéssel foglalkozó – bőnözıi csoportot sikerült felderíteni, a terjesztık magasabb szintjére eljutva a kapcsolatrendszerek legtöbbször a fıvárosba vezetnek. A más megyékben – de az elsısorban Budapesten és Debrecenben ismert – aktív szervezett bőnözıi csoportok egyes tagjai megyénkben élnek, így jogsértı cselekményeik egy része érinti illetékességi területünket.

1.3 A jogi környezet változásai A jogi szabályozással kapcsolatban elmondható, hogy lényegesen az elmúlt idıben nem változott, azonban több kisebb, ám meghatározó változás is történt. Az elsı ilyen, az úgynevezett elterelés jogintézményével kapcsolatos. A hatályos jogi szabályozás arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kábítószer-fogyasztó gyanúsított vonatkozásában, széles körben biztosítja az elterelés lehetıségét, mint törvényben szabályozott egyéb büntethetıséget megszüntetı okot. A jogintézmény mintegy egyéves tapasztalatai alapján ORFK utasítás kiadását kezdeményeztük, mely 20/2007. (OT 14.) számon került kiadásra. Az utasítás részletesen szabályozza, a Btk. 283. §§-ának alkalmazhatósága esetén a rendırségre rendırségre háruló feladatokat. A Legfelsıbb Bíróság (a továbbiakban: LB) jogegységi tanácsa 2007. május 21-én meghozta 1/2007. BJD számú, a kábítószerrel visszaélés bőncselekménye megvalósulásának kritériumairól szóló jogegységi határozatát, mely a kérdést eddig szabályozó 5/1998. BJD-t hatályon kívül helyezte, és ez a nyomozás szempontjából jelentıs változásokat hozott.

1.4 Személyi állomány A Rendırség bőnügyi szervei vertikálisan 3 (központi, területi és helyi) szintre tagozódnak, horizontálisan a korábbi klasszikus hármas tagoltság (felderítés, nyomozás, vizsgálat) többnyire megszőnt, a nyomozási és a vizsgálati munkát végzı egységek a legtöbb területi szervnél összevonásra kerültek. Területi szinten a megyei rendır-fıkapitányságok szervezeti keretein belül önálló kábítószer-felderítési osztályok nem mőködnek, ill. olyan osztályok sem tevékenykednek, amelyek kizárólag e bőncselekmény típus büntetıeljárásait folytatnák le (kivéve BRFK). 82

A megyei szervek járnak el minden, a Büntetı Törvénykönyv szerint „súlyosabbnak minısülı” visszaélés kábítószerrel bőncselekmény esetében ha: •

azt üzletszerően vagy bőnszövetségben, illetıleg kábítószerfüggı felhasználásával, vagy ha jelentıs mennyiségő kábítószerrel követik el;

•

az elkövetési magatartás a kábítószer elıállításához szükséges anyag, berendezés vagy felszerelés készítése, átadása, forgalomba hozatala, az azzal való kereskedelem, mindezek országba behozatala, kivitele, vagy ország területén átvitele;

•

a terhelt terjesztıi típusú magatartásokkal (kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik) összefüggésben a bőncselekmény elıkészületét követi el;

•

az elkövetı anyagi eszközöket szolgáltat (a minısítı körülmények és a terjesztıi típusú elkövetıi magatartások egyidejő fennállása mellett), illetve ezek elıkészületének gyanúja esetén;

•

18. életévét betöltött személy a 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával, terjesztıi típusú elkövetési magatartást valósít meg vagy anyagi eszközöket az elızıekben körbeírtakkal összefüggésben;

•

a visszaélés kábítószerrel bőncselekményt kábítószerfüggı felhasználásával követik el, minısítı körülmények fennállása mellett.

személy

személy

A helyi szintő városi rendırkapitányság esetében nincs olyan egység, amely kizárólag a kábítószerkábítószer-bőnözés elleni fellépés terén tevékenykedne, valamint olyan szaknyomozók sem, akik kizárólag e bőncselekmény kategóriával foglalkoznak. A vonatkozó jogszabályok alapján azonban a városi kapitányság beosztottai járnak el minden, a korábbiakban fel nem sorolt minısítéső visszaélés kábítószerrel bőncselekmény gyanújának esetén.

1.5 Engedélyezési és ellenırzési tevékenység Hazánk nemzetközi kötelezettségeibıl, valamint a kábítószerekkel, a pszichotróp anyagokkal, és ezek tiltott elıállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal kapcsolatos jogszabályokból adódó rendırségi feladatok egységes és eredményes végrehajtása érdekében kiadásra került a 43/2009. (OT 26.) ORFK utasítás. Az utasítás célja, átfogó módon szabályozni a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal (a továbbiakban: kábítószer), valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott elıállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal kapcsolatban, a közbiztonság védelme során a Rendırségre háruló államigazgatási és rendészeti feladatkörben végrehajtandó tevékenységeket. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a rendészeti feladatokat egy fı szakelıadó végzi. Felügyeli és rendészeti szempontból ellenırzi: • a kábítószerekkel folytatott valamennyi engedélyköteles tevékenységet, • a nyilvántartásba vett állatgyógyászati készítmények kiskereskedelmi forgalmazóinál, állatgyógyászati intézményeknél, a magán-állatorvosoknál és 83

az egészségügyi szolgáltatóknál a kábítószerek felhasználását, tárolását, nyilvántartását, • a kábítószer-prekuzorokkal folytatott gyártási (elıállítási, regenerálási), feldolgozási, felhasználási, forgalmazási és tárolási (raktározási) tevékenységeket, • az engedélyezett tárolóhelyeket, a kábítószerek és a kábítószer-prekuzorok az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH), illetve a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) által engedélyezett – megsemmisítését. A szakelıadók a kábítószer-prekuzorokkal tevékenykedık ellenırzését - a sürgıs intézkedést igénylı eset, illetve a gyógyszertárak és az állatgyógyászati készítmények kiskereskedelmi forgalmazói kivételével - a Rendészeti Osztály által megküldött ütemterv, illetve utasítása alapján, az ellenırzésre jogosult más hatóságokkal együtt hajtják végre. A bőnügyi társszervekkel és a szakmai ellenırzést végzı humán-, illetve állat-egészségügyi szervekkel együttmőködve kiszőrik a vényhamisításokat és a hamisítókat. Rendészeti szempontból kivizsgálják az egészségügyi szervek - kábítószerrel, kábítószer-prekuzorral történt visszaélés gyanújával kapcsolatos - bejelentéseit, és az illetékes szervekkel együttmőködve megteszik a szükséges intézkedéseket. Részt vesz az illetékességi területen a megelızı, valamint a propaganda-, felvilágosító munkában.

1.5.1 A kábítószerekkel végrehajtása

végzett

tevékenységek

rendészeti

ellenırzésének

A „kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végezhetı tevékenységekrıl szóló” 142/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szabályozza a kábítószerekkel legálisan végezhetı tevékenységeket. A jogalkotónak a célja egyrészt olyan hazai jogszabály megalkotása volt, amely megfelel az ENSZ kábítószer egyezmények maradéktalan végrehajtására irányuló Európai Uniós elvárásnak, másrészt, hogy korszerővé és áttekinthetıvé tegye a hazai szabályozást, és így eredményesen visszaszorítható legyen az ezekkel az anyagokkal való visszaélés, harmadrészt egyértelmően elkülöníthetı legyen a jogszerő (legális) és a jogszerőtlen (illegális) tevékenység, lehetıvé téve ezen a területen a bőnüldözı szervek gyors beavatkozását. Mindezek mellett azonban biztosítani kell a jogszerően tevékenykedık és a betegek számára a kábítószerekhez történı megfelelı hozzáférést. A magas alkaloid tartalmú (ipari), az alacsony alkaloid tartalmú (étkezési és díszítı) mák, valamint az alacsony THC tartalmú rost- és magkender termesztését, illetve a magas alkaloid tartalmú mákkal és a magas THC tartalmú kenderrel végzett egyéb tevékenységeket szabályozza „a kábítószer elıállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjérıl szóló” 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet. Bizonyos esetekben a fenti növények és részeik forgalomba hozatalát külön feltételekhez köti, és kötelezı adatszolgáltatást ír elı. A kábítószer tartalmú gyógyszerekhez a betegek számára való megfelelı hozzáférést és felhasználást, illetve ezeknek a visszaélés (abúzus) szempontjából veszélyes 84

szereknek a gyógyászati célú felhasználás korlátozása nélküli fokozott ellenırzését, legális mederben tartását szabályozza „a fokozottan ellenırzött szernek minısülı gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történı felhasználásának, nyilvántartásának és tárolásának rendjérıl szóló” 43/2005. (X. 15.) EüM rendelet. A legális tevékenység folytatásának szabályai: A Korm. rendelet alap koncepciója, hogy minden szerv, szervezet, intézmény, amely kábítószerrel bármely formában kapcsolatba kerül, azzal bármely tevékenységet végez, engedéllyel vagy nyilvántartásba vétellel kell, hogy rendelkezzen. 2004. október 29-étıl megalakult egy jogi személyiséggel rendelkezı, önálló hatáskörő, országos illetékességő államigazgatási szerv, az EEKH, amely központi engedélyezı hivatalként látja el hatósági feladatait. E hivatal Kábítószer Igazgatósága engedélyezi a kábítószerekkel, és a kábítószer elıállítására alkalmas növényekkel kapcsolatos tevékenységeket. Az állatgyógyászati célú tevékenységek - a nagykereskedelmi forgalmazás kivételével - bejelentésének nyilvántartásba vételét a Rendészeti Osztály végzi. Az ellenırzés jogalapja A szakreferensek, illetve megyei (fıvárosi) illetékességgel az ország területén dolgozó szakelıadók, a K.r. 26. §-ban, az EüM.r. 6. § (11) bekezdésében, illetve „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló” 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 12. § (2) bekezdésének a) pontjában és 88. §-ban biztosított jogkör alapján hatósági ellenırzést tartanak. Az ellenırzési jogkör kiterjed: • a K.r. szerinti engedéllyel (gyógyszergyárak, illetve gyógyszergyártási engedéllyel rendelkezı intézmények, gyógyszer nagykereskedelmi joggal rendelkezık, állatgyógyászati készítmény nagykereskedelmi forgalmazói) • eseti kutatási engedéllyel rendelkezıkre, • a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetekre (állatgyógyászati készítmények kiskereskedelmi forgalmazói, állatgyógyászati intézmények: állatkórház, állatklinika, állatorvosi rendelı, állatorvosi laboratórium), • az egészségügyi szolgáltatókra (fekvıbeteg gyógyintézetek, gyógyszertárak és fiókgyógyszertárak; vényírásra jogosult orvosok és a háziorvosi és szakorvosi orvosi rendelık), • a magán-állatorvosokra • és minden olyan egyéb személyre és intézményre, aki, illetve amely kábítószerekkel jogszerően tevékenykedik. A rendészeti ellenırzések tárgya - az említett anyagok biztonságos tárolásának szabályszerősége; - a jogszabályokban rögzített nyilvántartások pontos vezetése; - a kábítószerek mennyiségi és minıségi bizonylatolása; - a kábítószer elıírt nyilvántartásainak és a forgalmazás bizonylatainak egyeztetése; - megfigyelıként a kábítószerek megsemmisítésének körülményei. A helyszíni ellenırzés megtartásának vagy eredményes lefolytatásának akadályozása esetén az akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható (Ket. 88. § (4) bek., 50/A. § (3) bek., 57/B. § (3) bek. és 61. §). 85

Az ellenırzések gyakorisága: Az egészségügyi szolgáltatóknál az ellenırzést évente egy alkalommal, a többi érintett személyeknél, cégeknél, illetve intézményeknél lehetıség szerint évente legalább egy alkalommal kell az elvégezni. Szabálytalanság észlelését követıen indokolt az utóellenırzés. A kábítószerkábítószer-prekuzorokkal végzett tevékenységek rendészeti ellenırzésének végrehajtása Az ipari eljárásokhoz és a gyógyszerek elıállításához nagy mennyiségő, gyakran közismert vegyi anyagokra van szükség. Ha egyes vegyi anyagokhoz csak ellenırzött körülmények között lehet hozzájutni, akkor a szintetikus vagy fél szintetikus kábítószerek illegális elıállítása nehezebbé válik. A vegyi anyagok ellenırzése fontos eleme a kábítószer tiltott elıállítás, gyártás visszaszorításának, és egyben a megelızés hatékony módszere is. Az 1998. évi L. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20án, Bécsben kelt Egyezmény két kategóriába sorolva 22 vegyi anyagot jelöl meg. A kábítószer-prekuzorokról szóló 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: E.r.) [CELEX szám: 32004R0273], a kábítószerprekuzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme ellenırzésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: T.r.) [CELEX szám: 32005R0111] mellékletei három kategóriába sorolnak 23 ellenırizendı vegyi anyagot. Az 1. kategória egyrészt olyan vegyi anyagokat tartalmaz, amelyeknek kevés és korlátozott legális felhasználási módja van, mint például az 1-fenil-2-propanon, másrészt olyanokat, melyeket legálisan gyógyászati alapanyagnak használnak, mint pl. az efedrin. Ezeknek az anyagoknak nagy szerepe van a szintetikus kábítószerek illegális elıállításában, ezért a legszigorúbb ellenırzésnek vannak alávetve. A 2. és a 3. kategória szélesebb körben alkalmazható vegyi anyagokat tartalmaz: ilyen például az aceton és a sósav, melyek a háztartásokban is elıfordulnak. Ezekkel az anyagokkal nagy mennyiségben folyik legális kereskedelem, ennélfogva ellenırzésük is enyhébb. A két közösségi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályokat a 1277/2005/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: B.r.) [CELEX szám: 32005R1277] fogalmazza meg. A kábítószer-prekuzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: P.r.) határozza meg a kábítószerprekuzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályokat, valamint a hatósági feladat- és hatásköröket. A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges tárolandó adatok körérıl és az adatokhoz való hozzáférés rendjét a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges tárolandó adatok körérıl és az adatokhoz való hozzáférés rendjérıl szóló 49/2007. (IV. 26.) GKM-EüM-IRM-MeHVM-PM együttes rendelet szabályozza.

86

A legális tevékenység folytatásának szabályai: Az 1. kategóriába tartozó jegyzékben szereplı anyagok birtoklása, forgalomba hozatala – ideértve a tárolást, elıállítást, termelést, feldolgozást, kereskedelmet, forgalmazást és ügynök általi közvetítést is – a MKEH, mint kijelölt nemzeti hatóság engedélye alapján végezhetı tevékenység. A 2. és 3. kategóriába tartozó anyagokkal kapcsolatban, bejelentés-köteles tevékenység esetén annak teljesítésérıl a fenti hivatal nyilvántartásba vételi igazolást állít ki. Hivatalos feladataik ellátásához különleges engedéllyel, illetıleg nyilvántartásba vétellel rendelkeznek az illetékes hatóságok, a gyógyszertárak és az állatgyógyászati készítmények kiskereskedelmi forgalmazói. Az ellenırzés jogi alapja: A szakreferensek, illetve megyei (fıvárosi) illetékességgel az ország területén dolgozó szakelıadók, a P.r. 6. § (1) bekezdésének b) pontjában, az EüM.r. 6. § (11) bekezdésében, illetve a Ket. 12. § (2) bekezdésének a) pontjában és 88. §-ban biztosított jogkör alapján hatósági ellenırzést tartanak. Az ellenırzési jogkör kiterjed az 1. kategóriájába tartozó jegyzékben szereplı anyagokkal engedély alapján tevékenykedıkre, a 2. és 3. kategóriájába tartozó anyagokkal kapcsolatban bejelentés-köteles tevékenység esetén nyilvántartásba vételi igazolás alapján tevékenykedıkre, és a különleges engedéllyel, illetıleg nyilvántartásba vétellel rendelkezıkre, valamint minden olyan egyéb személyre és intézményre, aki, illetve amely kábítószer-prekuzorokkal jogszerően tevékenykedik. Ellenırzés a gyártóknál, kereskedıknél és feldolgozóknál: Az ellenırzés során az engedélyek, illetve a nyilvántartásba vételi igazolások meglétének, az ellenırzött anyagok biztonságos tárolásának, valamint a jogszabályokban rögzített nyilvántartások pontos vezetésének vizsgálata történik. • a külsı (beszerzés, értékesítés) anyagforgalom, a bejövı és a kimenı számlák, szállítólevelek, megrendelések, banki teljesítések, import vagy export esetén az egységes vámáru-nyilatkozatok, az egyszeri vagy többszöri ügyletrıl szóló vevıi nyilatkozatok alapján; • a belsı (elıállítás, felhasználás, raktározás) anyagforgalom a raktározási dokumentációk, a gyártási nyilvántartások (sarzslap, gyártásellenırzı lap), a selejtezési, illetve ártalmatlanítási dokumentációk alapján kerül egyeztetésre, és így anyagforgalmi egyenleg felállítása történik. A folyadékok nyilvántartása történhet térfogatuk vagy tömegük alapján. Az ellenırzés során a tömegrıl térfogatra történı átszámításnál 20 °C hımérsékletre és a létezı legmagasabb töménységre célszerő a számítást elvégezni. A gazdasági szereplınek részletes nyilvántartást kell vezetnie tevékenységérıl, melyet három évig meg kell ıriznie, és kérésre azonnal hozzáférhetıvé kell tennie az illetékes hatóságok által végzett ellenırzés céljából. Amennyiben az ártalmatlanítás ellenırzött módon történı lebonyolítását rendelték el, azt a szakreferensek, illetve a szakelıadók kötelesek ellenırizni. Ellenırzés gyógyszertárakban: Az ellenırzés során az ellenırzött anyagok (különös tekintettel az 1. kategóriába tartozó efedrinre és ergotaminra, valamint a 2. kategóriába tartozó káliumpermanganátra) biztonságos tárolásának, valamint a jogszabályokban rögzített nyilvántartások pontos vezetésének vizsgálata történik. Az ellenırzés alapjául a 87

megrendelést, a beérkezést, a visszáru és a másik gyógyszertár részére történt átadás tényét igazoló dokumentációk (EKH megrendelı, vásárlási számlák), a készletet és a felhasználást igazoló dokumentációk (laboratóriumi napló, kiszerelési napló, egyedi vények, EüM.r. 4. számú melléklete szerinti nyilvántartási lap) és a lejárt vagy káreset miatt elkülönített gyógyászati felhasználásra alkalmatlanná vált készlet dokumentációi (EüM.r. 8. számú melléklete szerinti káreseti jegyzıkönyv, EüM.r. 7. számú melléklete szerinti selejtezési jegyzıkönyv) szolgálnak. Nagy mennyiségő gyógyszerként feldolgozott ellenırzött anyag esetén recepttel, számlával vagy megrendelı lappal igazolni kell az értékesítést. A kezeléssel járó anyagveszteségként porok esetében legfeljebb 5% számolható el. Gyógyszertárakban, a kábítószer-prekuzorok rendészeti ellenırzése során az emberi felhasználásra kerülı gyógyszerek rendelésérıl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendeletet és a Szabványos Vényminták Győjteménye VII. (Formulae Normales Editio VII.; a továbbiakban: FoNo VII.) kiadása alkalmazásáról szóló 64/2004. (VII. 27.) ESzCsM rendeletet is figyelembe kell venni. Ezek szerint a gyógyszeranyag gyógyászati célra önmagában vény nélkül csak akkor és olyan mennyiségben adható ki, ha az egyszeri kiadásra alkalmas adagját a FoNo VII meghatározta. Ettıl eltérı kiadás nem gyógyászati célú felhasználásnak minısül, így erre a veszélyes és/vagy ellenırzött anyagok forgalmazására meghatározott szabályokat tartalmazó külön jogszabály rendelkezései irányadóak. Ezek alapján a gyógyszertárból, hivatalos feladatainak ellátása okán, káliumpermanganátot kiadni, szilárd állapotban egyedi vényre, illetve vény nélkül a FoNo VII. szerinti oldat formában lehetséges. A gyógyszertárnak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelı nyilvántartást kell vezetnie tevékenységérıl, melyet öt évig meg kell ıriznie. A helyszíni ellenırzés megtartásának vagy eredményes lefolytatásának akadályozása esetén az akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható (Ket. 88. § (4) bek., 50/A. § (3) bek., 57/B. § (3) bek. és 61. §). Az ellenırzések gyakorisága: Az egészségügyi szolgáltatóknál az ellenırzést évente egy alkalommal, az állatgyógyászati készítmények kiskereskedelmi forgalmazói esetében lehetıség szerint évente legalább egy alkalommal, a többi érintett személyeknél, cégeknél, illetve intézményeknél az éves ellenırzési terv szerint kell elvégezni. Szabálytalanság észlelését követıen indokolt az utóellenırzés. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendır-fıkapitányság Igazgatásrendészeti Osztály kizárólagos hatáskörébe tartozó egyik szakterületén, a kábítószer- rendészeti vonatkozásában megállapítható, hogy az illetékességi területen a kábítószerek és pszichotróp anyagok tárolása, nyilvántartása kezelése a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen történik. 2009. évben 525 kábítószer-rendészeti ellenırzésre került sor (2008-ban 500). Az ellenırzések száma országos összehasonlítás alapján évek óta kiemelkedı. A rendszeres ellenırzéseknek, visszatérı utóellenırzéseknek és a társzervekkel ápolt jó munkakapcsolatnak köszönhetıen az ellenırzött magánszemélyek és intézmények a jogszabályi elıírásokat betartják.

88

Hibatípusként a közforgalmú gyógyszertárakban elıfordult a selejtezés nem pontos végrehajtása, illetve kisebb nyilvántartásbeli pontatlanságok. Az állatorvosoknál egy-két esetben a tárolóhely rögzítése hiányzott. A végrehajtott 525 ellenırzés – ebbıl 83 utóellenırzés – és az alkalmazott szankciók eredményesek voltak, mivel általánosan elmondható, hogy az illetékességi területünkön a kábítószerek tárolása, nyilvántartása és kezelése, a kábítószerekkel legálisan végezhetı tevékenység megfelel a jogszabályi elıírásoknak. A 2009. évi kábítószer-rendészeti ellenırzések során olyan adatok nem merültek fel, melyek arra utaltak volna, hogy az ellenırzött legális tevékenység során kábítószer készítmények, vagy alapanyagok visszaélés céljából kikerültek volna az illegális szférába.

1.6 Megelızés A Rendırség keresletcsökkentéssel kapcsolatos alapvetı feladatait a Magyar Köztársaság Rendırségének Drogstratégiája, a Nemzeti Drogstratégia és annak aktuális cselekvési programja határozza meg. Az alapfeladatok közé tartozik a bőnmegelızés, ami a bőnalkalmak csökkentése, valamint a bőnelkövetıvé válás megakadályozása érdekében kifejtett tájékoztatásra, felvilágosításra irányuló célirányos tevékenységet jelent. Ebbe illeszkedik bele speciális területként a drogprevenció. A Rendırség 1989-tıl kezdte kiépíteni a bőnmegelızés országos rendszerét. Ebben a rendszerben a megyei bőnmegelızési osztályoknak, valamint a helyi rendıri szerveknél mőködı alegységeknek, ill. referenseknek kiemelt feladata a kábítószerhez kapcsolódó bőncselekmények megelızése. Az egységek feladatrendszerében meghatározásra kerültek a kábítószer-jelenséggel összefüggı bőnmegelızési eljárások, rövid, közép- és hosszútávú intézkedések és programok. A jelenséggel kapcsolatos ismeretek felhasználásával elsıdleges szempont a hiteles felvilágosítás és tájékoztatás, a legnagyobb mértékben veszélyeztetett fiatal korosztály és az oktatásban-nevelésben fontos szerepet betöltı segítı, támogató környezetének célzott programokkal történı elérése. A drogstratégia által kijelölt cselekvési célok: - az un. kockázati csoportok, veszélyeztetı tényezık felmérése, behatárolása; - az egészséges életmódra fejlesztı programok kidolgozása, ajánlása; - a tájékoztatás, oktatás, kapcsolattartás; - a kábítószerekkel elsı alkalommal kapcsolatba kerülık életkori határának kitolása; - a droghasználók számának és ütemének csökkentése; - a rehabilitáció utáni beilleszkedés feltételeinek támogatása; - a Rendırség részérıl a társadalmi bőnmegelızés más szereplıivel történı együttmőködés. Az ifjúság célirányos nevelése, a jogkövetı magatartás magatartás elsajátíttatása lehet a jövıbeni drogkérdés megoldásának egyik kulcsa. A nevelés hatékonyságának, a személyes példaadás fontosságának hangsúlyozásával szükséges jól mőködı, megelızési programok mőködtetése a lakosság széles körének. 89

Az ORFK országos koordinációs tevékenysége mellett a helyi közösségi prevenció, koordinációja, illetve a végrehajtás jelentıs része is a megyei rendırfıkapitányságok bőnmegelızési osztályaira és a városi rendırkapitányságok bőnmegelızési feladatokat ellátó munkatársaira hárul, amely sokrétő együttmőködést kívánnak a szakterület munkatársaitól. A kábítószer-megelızés területén a rendırkapitányság: a) felméri a kábítószer használatból eredı veszélyeztetı tényezıket, a közösségi megelızés szereplıinek bevonásával intézkedik, illetve intézkedéseket kezdeményez azok csökkentésére, b) mőködteti az országos, a területi, illetve a helyi rendırségi drog-prevenciós programokat; c) napi szinten együttmőködik a szakterület helyi szintő szereplıivel, elsısorban a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumokban, valamint a közösségi beavatkozások egyéb színterein; d) a helyi tapasztalatok alapján javaslatot tesz az országos, illetve a területi prevenciós programok eredményesebb végrehajtására. A célok megvalósítása érdekében a Szolnoki Rendırkapitányság együttmőködik: önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal, közterület-felügyelettel, közösségi bőnmegelızési szolgálattal, településırökkel, gyámhivatallal, gyermekvédelmi szolgálattal, óvodákkal, általános- és középiskolákkal, kollégiumokkal, drogambulanciával, védınıi szolgálattal, háziorvosi szolgálattal, polgárırséggel, bírósággal, ügyészséggel, büntetetés-végrehajtási intézettel, pártfogói felügyelettel, igazságügyi hivatallal, civil szervezetekkel. Kapitányságunk több civil szervezettel együttmőködve széleskörő prevenciós tevékenységet folytat a város, és annak lakossága, valamint az idelátogatók biztonsága szempontjából fontos bőnözési jelenségek visszaszorítása érdekében. Ennek eredményeként – és az önkormányzat jelentıs anyagi támogatásának köszönhetıen – korábban megkezdett programjainkat sikerült életben tartani, és esetenként továbbfejleszteni. PROGRAMOK :

A program neve

Célcsoport A program célja ja

közlekedési balesetek Önkormányza számának t és csökkentése, a Rendırség gyermekek gyermekeink biztonságos biztonságáért közlekedésének elısegítése

általános iskolások

90

Az elért személye Idıtartama Helyszín k száma (fı)

szeptembe rtıljúniusig (tanév)

több ezer

Kijelölt helyen

A program rövid leírása: Szolnok város területén a balesetileg frekventált környezetben lévı 7 általános iskola elıtt lévı kijelölt gyalogos átkelıhelyen a tanítási idıszakban, reggel és kora délután egy egyenruhás rendır vagy polgárır segít a gyermekeknek az áthaladásban. Elsıdleges célja a gyermekek által elszenvedett közlekedési balesetek számának csökkentése, valamint a gyermekek biztonságos közlekedésének elısegítése, az iskolák környékén a látható rendırség megteremtése prevenciós célzattal. DiákDiák-Zsaru program

Lásd. fent általános iskolások

szeptembe rtıljúniusig (tanév)

Kb. 5060

Programb an résztvevı iskolák

A program rövid leírása: 4 szolnoki általános iskola elıtt megfelelıen felkészített 6-7. osztályos tanulók rendırrel együtt látnák el szolgálatot, végzik a forgalom irányítását az iskolabiztosítások idıtartama alatt. A gyermekek a felkészítés során közlekedési, bőnmegelızési és környezetvédelmi ismereteket is elsajátítanak. A programban résztvevı tanulókat felszereljük a szükséges eszközökkel, így láthatósági mellénnyel, forgalomirányító jelzıtárcsával, sapkával. A program célja, hogy a gyermekek felismerjék a közlekedésben rejlı veszélyhelyzeteket, és modellezni tudják cselekedeteik következményeit, valamint hogy népszerősítsék kortársaik körében a normakövetı magatartásformákat és fejlesszék magabiztosságukat, határozottságukat, illetve nem utolsó sorban bizalommal forduljanak a rendırök felé.

Iskola rendıre program

Minden általános iskolának legyen egy iskolarendıre, szeptembe Szolnok Szolnok aki közvetlen általános rtılváros összes ált. kapcsolatban iskolások júniusig általános iskolája van az iskola (tanév) iskolásai vezetésével és diákokkal a bőnmegelızés érdekében. A program rövid leírása: A gyermekek biztonsága és biztonságos életvitelre nevelése a rendırség munkájának szerves részét képezi. Tudatos közlekedési magatartás kialakítása, bőncselekmények megelızésére felkészítés. „ Pozitív rendır-kép” kialakítása a gyermekekben.

D.A.D.A. program

Biztonságra nevelés

általános iskolások

szeptembertıljúniusig (tanév) 91

400600

Programban résztvevı iskolák

A program rövid leírása: A Rendırség biztonságra nevelı iskolai programja. A Belvárosi, Fiumei, Kassai úti Általános iskolákban mőködik.

A 10. és 11. évfolyamos középiskolás Középisfiatalok szeptembertılkolás Ellenszer életkori júniusig 25 fı diákok sajátosságaira (tanév) építı bőnmegelızés i nevelés. A program rövid leírása: A Rendırség bőnmegelızési témájú, nevelı iskolai programja.

Szolnoki Mőszaki Szakközépisk ola Építészeti, Faipari tagintézmény e

Kapitánysági nyílt hét

Rendırség munkájának általános Szolnoki Április egy Rendırka megismertetése és 1200 fı , bőnmegelızési középiskol hete piá-sok tányság elıadások tartása A program rövid leírása: A gyermekek biztonsága és biztonságos életvitelre nevelése a rendırség munkájának szerves részét képezi. Tudatos közlekedési magatartás kialakítása, bőncselekmények megelızésére felkészítés. „ Pozitív rendır-kép” kialakítása a gyermekekben. A program neve

A program célja

Célcsoportja Idıtartama

Az elért személyek Helyszín száma (fı)

Szabadidıeltöltési Jubileum lehetıségek Bowling széles Biztonságos Szolnoki Meghirdetett Center spektrumának több száz szórakozóhely fiatalok idıpont Vízpart szórakozóhely megteremtése, Büfé és melyek Mini-golf megelızik a droghasználatot. A program rövid leírása: A kapitányság drog-prevenciós tevékenységének egyik fontos elemét képezi e program, melyet 2005-ben indítottunk. Partnereink vállalták, hogy a legális drogok kiszolgálására és forgalmazására vonatkozó szabályok maradéktalan betartása mellett egységeiket egészségesebbé is teszik az oda látogatók számára. Ezekben a vendéglátó egységekben lehetıséget biztosítanak aktív felvilágosító és ismeretterjesztı munkára is, mely a különféle tájékoztató kiadványaink elhelyezésén 92

kívül a társintézmények szakemberei által végzett tanácsadást is magában foglalja. Természetesen az együttmőködés mellett szükség van a szórakozóhelyek rendszeres ellenırzésére is, melybe az elmúlt évek bevált gyakorlatának megfelelıen bevonjuk a szakhatóságokat és a társ rendészeti szerveket is. Preventív célzattal „ járırözés „ idegen turisták, júniustöbb Tisza-tó nyelvet jól beszélı külföldiek augusztus ezer Szolnok fıiskolásokkal A program rövid leírása, célja: Az idegenforgalmi és hazai turizmus szempontjából kiemelkedı térségek, helységek közbiztonságának, közrendjének megszilárdítása, az ország gazdasági életében fontos szerepet betöltı idegenforgalom zavartalanságának, vonzereje megırzésének, az üdülıvendégek nyugalmának, vagyonbiztonságának biztosítása, a turizmust negatívan érintı köznyugalmat sértı jelenségek visszaszorítása, a bőncselekmények megelızése a Szolnoki Fıiskola hallgatóinak közremőködésével. Tourist Police

Baleset-megelızési, gyermekek, óvodások, bőnmegelızési, Egyéb 1-1 több Felkérés drogprevenciós iskolások, szülık, programok nap ezer alapján ismeretek széleskörő pedagógusok, átadása lakosság A program rövid leírása: leírása Hagyományos rendezvényekként, programokként említhetıek az egyes települési szintő rendıri és bőnmegelızési nyitott napok, iskola napok, falunapok, gyermeknapok, melyek iránti igény minden évben óriási. Ezeken a rendezvényeken rendszeresen részt vesz a Bőnmegelızési és Értékelı Alosztályunk, valamint a kapitányság más osztályai is képviseltetik magukat (pl. szolgálati gépkocsi, motor bemutatása, kutyás bemutató tartása). A rendezvényeken bemutatjuk a kapitányság drogtáskáit, tablóit, valamint DROG-TOTÓ-t, KRESZ-TOTÓ-t töltetünk ki a gyermekekkel, felnıttekkel. Szóróanyagok segítségével hívjuk fel a figyelmüket a drogozás veszélyeire, a bőncselekmények és a balesetek megelızésére. Pl. : Kerék-fesztivál, Laktanya Road show, Ováció, Országos Vasutas nap, Széchenyi bucsú, İszi vigasságok, 24 órás vetélkedı, Gyermekzsongás, Zsaru napok.

Bőnmegelızési És Életmód tábor

DADA program részeként biztonságra nevelés, szabadidı hasznos eltöltésének formáira való nevelés

7-14 év közötti gyermekek

Augusztus 40 két hete fı

Rendırség Csónakháza

A program rövid leírása, célja: olyan komplex napközis, nyári tábort kívánunk a gyerekek számára nyújtani, amely egyszerre több lehetıséget ötvöz, így például a megelızési valamint a sport-és szabadidıs táborok által kínáltakat is.

93

Idısek felvilágosítása az aktuális közlekedési szabályokról, idıseket ért balesetek helyzetérıl, Idıskorban 60 év Gondozási valamint az ıket egész 500is fı a feletti idıs központok, veszélyeztetı vagyon év 1000 biztonság emberek kapitányság elleni bőncselekményekrıl (pl. trükkös lopások, csalások) A program rövid leírása: Az illetékességi területünkön lévı nyugdíjas klubokat, otthonokat szóróanyagainkkal (pl. „10 biztonsági jó tanács idıseknek”, „Megelızı vagyonvédelem”) megkeressük, illetve személyesen felkeressük. Itt elıadásokat tartunk számukra mind a baleset-megelızés, mind pedig a bőnmegelızés témaköreiben. A szóróanyagainkat a KMB-k és Rendırörsök, valamint más civil szervezetek segítségével nem csak Szolnokon, hanem más településeinken élı érintettek felé is folyamatosan eljuttatjuk. Vetélkedıt is szervezünk a programban résztvevı nyugdíjas klubok számára. A pályázattal a drogokról szerzett negatív tapasztalatok, élmények és Élj élethelyzetek, biztonságban valamint a általános 1 Ált. Kapitányság címő biztonságos iskolások hónap iskolások pályázat közlekedés és kiállítás szabályainak szellemi úton történı kifejezését kívántuk elérni. A program rövid leírása: „Élj biztonságban” címmel bőn és baleset-megelızési témájú rajzpályázatot írunk ki az illetékességi területünkön lévı általános iskolák diákjai részére. A személyes érzelmek és ismeretek átadása, valamint a pozitív minta bemutatása és a szerek negatív tulajdonságaira történı rávilágítás fontos útja lehet annak, hogy a kortárscsoportok számára a jogkövetı és helyes magatartást közvetítse. Óvodásból Biztonságra nevelés kisiskolás

óvodások

3 nap

120 fı

játszóház

A program rövid leírása: Célunk a gyermekek közlekedési ismereteinek felmérése, fejlesztése, felkészítésük az önálló közlekedésre. A gyerekeket egy interaktív, játékos foglalkozás keretében a gyalogos közlekedés néhány alapvetı szabályával ismertetjük meg. 94

A programjainkon kívül a bőnözés csökkentését illetve a bőn megelızését célul kitőzı intézkedések is hatékonyak: • Bizonyos bőncselekménytípus elszaporodásakor sajtóhír közlése, • Bizonyos bőncselekménytípus elszaporodásakor szóróanyag készítése és terjesztése, • Bizonyos bőncselekménytípus elszaporodásakor erre reagáló rendıri akció szervezése • Fokozott rendıri ellenırzés • A látható rendırség fokozása • Tourist Police mőködtetése • Térfigyelı kamerák felszerelése • Lakossági fórum összehívása • Iskolai oktatás, tájékoztatás • Komplex közbiztonsági, bőnmegelızési stratégia kidolgozása és végrehajtása • Jelzırendszer mőködtetése • Szabadidıs programok szervezése és lebonyolítása veszélyeztetett fiataloknak • Személyiségfejlesztı, agressziókezelı, konfliktuskezelı tréningek tartása veszélyeztetett fiataloknak • Oktatóanyag, kiadvány készítése és terjesztése • Médiafelületek felhasználása felvilágosító célzattal • Lakossági párbeszéd kialakítása, közbiztonsági problémák feltérképezésére és kezelésére • Bőnügyi fertızöttségi térkép elkészítése és felhasználása • A kiemelt kockázatot jelentı csoportokat célzó speciális programok • Tanyariasztó rendszer kialakítása és mőködtetése • Mediáció és egyéb közvetítıi eljárások alkalmazása a bőnmegelızésben • Szomszédok Egymásért Mozgalom

2. Kínálatcsökkentés pillér egyéb szervezetei 2.1 Jász Jászsz-NagykunNagykun-Szolnok Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelıi 23 Szolgálat A pártfogói felügyelıi szolgálat elmúlt 8 éves tapasztalata alapján a város önkormányzata és a városban mőködı intézmények folyamatosan dolgoznak a kábítószer probléma kezelésének javításán. Ennek egyik lépcsıfoka a Kábítószer Egyeztetı Fórum megalakulása volt. A több szakma, így több intézmény összefogására törekvés a szolnoki Kábítószer Egyeztetı Fórum egyik fı eszköze és egyben ereje, melynek nyomán kézzel fogható változások történtek az elmúlt években: • Drogügyi koordinátorok hálózatának kiépítése; • Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szolnoki Addiktológiai Központ megnyitása;

23

Tüdős Mariann Vezetőnővel történt kérdőív felvétele és személyes interjú alapján, 2010.

95

•

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Drogkonzultációs és Információs Központjának megnyitása; Büntetıeljárásba került kábítószer-fogyasztók elterelése, mely során: - rogersi technikák alkalmazása; - szabad interakciós csoportok; - EuropASI felvétele; - EuroADAD felvétele; - családmediáció biztosítása; - mővészetterápiás foglalkozások vezetése/film, festés/; - jogi tanácsadást biztosítása. • A drogproblémák, illetve a szenvedélybetegségek megértését elısegítı rendezvények, és képzések kerültek megrendezésre Szolnokon Humán erıforrás, képzések, együttmőködések: A Nemzeti Drogstratégia is kiemeli a prevenció témakörében az igazságszolgáltatás intézményeire vonatkozó fıbb törekvéseket, melyek a hatékonyabb munkát elısegíthetik. Ezen irányelv irányelv mentén haladva fontos megerısíteni a pártfogók személyi állományát, valamint képzésekkel és más erıforrásokkal biztosítani tevékenységük hatékonyságát. Továbbá más ellátókkal közösen kialakított programokra (esetmenedzsment) van szükség a drogfogyasztók drogfogyasztók támogatása érdekében azon kulcsfontosságú idıszakokban (pl. a börtönbıl való szabadulás ideje), amikor a visszaesés és a bőnismétlés veszélye különösen magas. A városban mőködı intézmények szakmaközi kapcsolat rendszere kiépített, a munkatársak a napi feladatok elvégzése során rendszeresen értesülnek a különbözı programokról, képzési lehetıségekrıl. Szívesen fogadják a témával kapcsolatos egyéb képzési lehetıségeket, ami hatékonyabbá tehetné mindennapi munkájukat. 60%-ban jelölték meg a szakképzett munkatársak arányát, a témával kapcsolatosan. A pártfogás területén hatékonyabb, illetve markánsabb eredmény születhet, ha fokozottabb együttmőködés valósul a szociális és egészségügyi szférában ellátásokba ba és támogató tevékenykedıkkel az eljárás alá vont drogfogyasztók ellátások programokba irányításának elısegítése érdekében, a jogalkotónak pedig olyan támogató jogeszközöket kell kialakítania, melyek ezt a célt támogatják. Fıként a fiatalkorú bőnelkövetık esetében fontos a különbözı állami és civil szervezetek kölcsönös kölcsönös konzultációja pl.: szabadidıs, kortárs segítı programokba való tájékoztatásuk. delegálásuk, felzárkóztató képzésekrıl tájékoztatásuk

A szenvedélybeteg, illetve drogproblémákkal küzdı pártfogoltakkal történı hatékonyabb munkát segíti a csoportos foglalkozások bevezetése. Egy kolléganı rendszeresen tartott az elmúlt évben a JNSZ Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben csoport foglakozást (agresszió-kezelés, önismeret, jövıkép formálás) fogvatartottaknak. Hasonló jellegő csoportok létrehozása szükséges felnıtt, és fiatalkorú pártfogoltak körében is pszichiáter, pszichológus, pályaorientációt koordináló, illetve mentálhigiénés szakember segítségével. A fiatalkorú bőnelkövetık esetében kortárs segítı fiatalok, csoportok bevonása is eredményes lehet (hasonló élethelyzetbıl 96

elindulva más életút választása). Ezen tevékenység koordinálásáért felelıs szakember jelenléte szintén segíti a bőnismétlés csökkenése érdekében tett erıfeszítéseket. A különbözı foglalkozások programok helyszíni biztosítására szükség van. Jogszabályi elıírások: A pártfogó felügyelet végrehajtása során alkalmazott jogszabályok: • A Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. tv. több pontja, ebbıl kiemelten a kábítószerrel való visszaélés a Btk. 282-282/C., 283. §., • A Büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény több pontja. A nyomozati (Be. 188.§ (1) bekezdésének h) pontja) az ügyész (Be. 222. §-nak (2) bekezdése) és a bírósági szakban (Be. 266. §-nak (6) bekezdése) egyaránt módot adott arra, hogy gyógyító, nevelı jellegő terápiában vegyenek részt, elterelési lehetıséget kapjanak, és így mentesüljenek a büntetıjogi felelısségre vonás alól, • A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejő rendelet több pontja, • A Pártfogó felügyelıi Szolgálat tevékenységérıl, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI.24)IM. r., • A kábítószer- függıséget gyógyító kezelés, kábítószer- használatot kezelı más ellátás vagy megelızı-felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló 42/2008. (XI.14) EüM-SZMM együttes rendelet, • A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája Jogi anomáliák elıfordulása nem jellemzı. A kábítószerrel való visszaélés körébe tartozó elkövetıi magatartások büntetésével kapcsolatban az intézmény vezetése szerint fontos lenne differenciáltan kezelni azok körét is, akik csak egyszeri kipróbálók, vagy rendszeres fogyasztók, és ennek tükrében szankcionálni. Ezt támasztja alá a Nemzeti Stratégia ide vonatkozó része: „A fogyasztói típusú

magatartást folytatók érdekében a „büntetés helyett kezelés” intézményrendszerének fenntartása szükséges. Ez az eszközrendszer a helyreállító, közösség-központú igazságszolgáltatás modelljéhez illeszkedik. Ugyanis ez a módszer a bőnismétlés megakadályozásában, és hangsúlyozottan az életvezetési készségek fejlesztésében játszik kiemelkedı szerepet. 2006-ban az elterelés módosítására került sor, miszerint már a nyomozati szakban is nyitva áll a lehetıség a kábítószer élvezı számára, hogy az elterelésen való részvétellel elkerülje a súlyosabb felelısségre vonást. Ebben a szakaszban ugyanis a kliens nem áll pártfogó felügyelet alatt. Ennek a lehetıségnek a hátránya, hogy a nyomozóhatóság a pártfogó felügyelı klienssel való kapcsolattartására vonatkozó, segítıi feladatait nem tudja átvenni, amely a „büntetés helyett kezelés” elvének érvényesülését gyengítheti.”24 A fogyasztói magatartás (megszerzés, tartás) estén kilátásba helyezett jelenlegi szankcionálással kapcsolatosan fontos a keresleti oldali szereplık, azaz a fogyasztók tekintetében – a fogyasztásukkal összefüggı kisebb súlyú kínálati bőncselekmények 24

Nemzeti Drogstratégia a kábítószer probléma visszaszorítása érdekében

97

elkövetése esetén is – a társadalmi befogadásuk növelését, (re)integrációjukat szolgáló megoldások (pl. vádelhalasztás, „elterelés” kiterjesztése stb.) kiterjesztése, egyéb alternatívák felkínálása. Továbbá szükséges a fogyasztói magatartás nyomozati és bizonyítási érdekbıl történı üldözése helyett egyéb, innovatív technikákat használva, a felderítést a terjesztıi hálózatok feltérképezésére és felszámolására összpontosítani.

A kábítószer problémák helyi szintő kezelésének erısségei, gyengeségei, lehetıségei és veszélyei A pártfogás szakterületén erısségként emelhetı ki a Szolgálat nyitottsága mind programok, mind társ szakmákkal való együttmőködés területén. Továbbá a Pártfogó Felügyelıi Szolgálat munkatársainak végzettsége igen sokrétő, mely egyes problémák megoldásában újabb és újabb lehetıségeket, megoldásokat eredményez. Ezt az erısséget felismerve tart a Szolgálat rendszeresen esetmegbeszélı csoportokat, mely az elméleti tudásra alapozva próbál segítséget nyújtani a kollégáknak egyes esetek közös megoldásában. Továbbá erısségnek tekinthetı, hogy a Drogkonzultációs Központtal és a Drogambulanciával is jó kapcsolatot sikerült kialakítani. Az elterelés 2003-as módosításával s pártfogó felügyelet végrehajtásának egy speciális esete jött létre. Noha a kábítószer élvezı gyanúsított a pártfogó felügyelet alatt áll, a pártfogó felügyelet általános, vagy kötelezı magatartási szabályai ez esetben nem érvényesülnek, azaz megszegésüknek nincs jogkövetkezménye. Az ügyész ugyanis a visszaélés kábítószerrel ügy elterelése esetén csak a kábítószer függıséget gyógyító kezelésen, kábítószer használatot kezelı más ellátásban vagy megelızı, felvilágosító szolgáltatáson való részvételre vonatkozó kötelezettség megszegésekor emel vádat. (Be. 227. §(4) bek. A.pont). A pártfogó felügyelet általános esetkezelési szabályait tehát nem lehet alkalmazni, mely a bőnismétlés veszélyét nagyobb mértékben hordozza magában. A szakmai elhivatottság minden szakterületen jelen van. Ennek köszönhetıen az együttmőködésre irányuló nyitottság is megfigyelhetı, azonban mindez több közös munkával, projekttel még szorosabbá, hatékonyabbá tehetı. A klienskör is több intézményben megfordul, így a kölcsönös rendszeres konzultáció, közös munka elengedhetetlen. A kábítószer használó kliensek sikeres társadalmi beilleszkedése, az életminıségüket javító készségek és jártasságok kialakítása és ezáltal a droghasználattal szemben védettséget teremtı magatartásformák elsajátítása érdekében a helyi közösségek, mint a JNSZ Megyei Igazságügyi Hivatal, a helyi Munkaügyi Központok, a Szolnok Városi civil szervezetek és más társintézmények, pl.: Humán Szolgáltató Központ, MÖSZ Addiktológiai Központ hatékonyan együttmőködik. Az elterelésben kapott feladatok ellátása céljából a Pártfogó Felügyelıi Szolgálat a területi (megyei/fıvárosi) hivatalaiban egy-egy pártfogó felügyelıt jelölt ki, akik addiktológiai szakértelemmel rendelkeznek, ezáltal a szervezeten belül drogügyikoordinátori hálózat mőködik. A drogügyi-koordinátorok elsıdleges feladata a kezelıhelyekkel való kapcsolatépítés, illetve a képzéseken való részvétel. A JNSZ Megyei IH pártfogó Felügyelıi Szolgálata is delegált ily módon egy fıt. 98

Tájékoztatás a kábítószerrel való visszaélés bőncselekmény miatt pártfogó pártfogó felügyelet alatt állók számának alakulásáról 20052005-2009. Év - korcsoport 2005. felnıtt korú fiatalkorú 2006. felnıtt korú fiatalkorú 2007. felnıtt korú fiatalkorú 2008. felnıtt korú fiatalkorú 2009. felnıtt korú fiatalkorú összesen:

Érkezett

Befejezett

91 30 59 24 46 11 48 5 53 12

33 17 95 34 47 15 48 13 49 5 379

Folyamatban maradt 79 25 43 15 42 11 42 3 46 10

356

A pártfogó felügyelet végrehajtásában speciális feladatot jelent az ún.: „kábítószeres elterelés” végrehajtása. A vádemelés elhalasztása körében végrehajtandó elterelés fokozott együttmőködést kívánt meg szolgálat és az elterelést végzı intézmények között. A Hivatalhoz a vizsgált idıszak alatt 297 ügyben felnıtt korú elkövetı, 82 ügyben fiatalkorú elkövetı esetében rendelte el az ügyészség a pártfogó felügyeletet. 2006. 07. 01-tıl csökkenı tendenciát mutat az elterelések száma, oka az elterelés már nyomozati szakban is megkezdhetı. Az elterelések 85 %-ban eredményesen fejezıdtek be. Azokban az esetekben nem volt eredményes az elterelés (15%), amikor a kliens önhibájából megszakította az elterelés folyamatát, vagy az elterelést nem kezdte meg, illetve amikor újabb bőncselekmény elkövetése miatt vádemelésre került sor.

2.2 Szolnok Városi Ügyészség Ami az adatokat illeti, a Szolnok Városi Ügyészség adatai nem alkalmasak arra, hogy csak a Szolnok város területét érintı bőncselekményekre mutassanak rá, ugyanis nincs statisztika az elkövetés helyére vonatkozóan. Így csak az egész megyére vonatkozó adatot tudtak szolgáltatni, amik így pusztán tájékoztató jellegőnek tekinthetık.25 Bőncselekmények száma: A rendszerük nem tartja számon, hogy egy ügyben összesen hány bőncselekmény valósult meg, így nem tudunk pontos választ adni, arra vonatkozóan, hogy az elmúlt öt évben mennyi volt a bőncselekmények száma. Az azonban megállapítható, hogy a kábítószeres ügyként iktatott ügyek számában minden évben emelkedés tapasztalható: 2005. év: 2006. év: 25

61 64

Horváthné dr. Németh Mónikával, csoportvezető ügyésszel felvett kérdőív és személyes interjú alapján, 2010.

99

2007. év: 2008. év: 2009. év:

75 110 119

Az elkövetık száma: Az elkövetık száma az egész megyére vonatkozóan 740, ebbıl 198 fiatalkorú. Összesen 178 esetben került sor vádemelés elhalasztására. Elterelés utáni megszüntetésre 135 esetben került sor. Eddig 171 személlyel szemben született ítélet. A számok csak tájékoztató jellegőnek tekinthetık, mivel több ügy még folyamatban van, így nem lehet párhuzamot vonni az elkövetık száma és az eltereltek és elítéltek száma között, illetve az is elkövetıként szerepel, akivel szemben a nyomozás felfüggesztésére került nyomozati szakban (az ügyészség szüntette meg a nyomozást eredményes elterelés miatt). A visszaesık számával kapcsolatban az ügyészség nem rendelkezik adatokkal. Az ügyészségen belül megvalósul az ügyek egyfajta specializációja, így a kábítószeres ügyekkel 3 fı foglalkozik fıszabály szerint. A munkatársak munkáját a Büntetı Törvénykönyv, a Bünetıeljárásról szóló törvény, a végrehajtó rendelet (Btk.) és a Legfıbb Ügyészségi utasítások határozzák meg. A megkérdezett véleménye szerint a fogyasztást továbbra sem kellene büntetni, de egyet ért azzal, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelıen továbbra is szigorúan járjanak el a terjesztıi magatartást magvalósítókkal szemben, ebben a Szolnoki Városi Bíróság is egyetért az ügyészség álláspontjával, mivel inkább az ügyészi és nem a védıi indítványoknak megfelelı ítéleteket hoznak. Az elterelés intézményével kapcsolatos tapasztalatuk az, hogy sok elkövetı esetében eredményre vezet, de több esetben ez csak egy kibúvó a büntetés alól. Akivel szemben már vádemelésre és ítélet kiszabására kerül sor, az nem elsı esetben kerül a hatóságok elé és az esetek többségében már nem csak fogyasztásról van szó, hanem megjelenik az átadás is. 2.3 Szolnok Városi Bíróság 26 A Szolnok Városi bíróság az alábbi adatokat szolgáltatta megkeresésünkre. A vizsgált idıszakban 57 ügy került a Bíróság elé, amibıl 25 újraindult volt (elterelés miatt). 4 ügyben szerepeltek terjesztık is vádlottként. Ezekrıl általánosságban elmondható, hogy több vádlottasak, az elkövetésétıl az elsıfokú ítélet meghozataláig legalább 3 év telt el, a jogerıs ítéletre további 6 hónapot – 1 évet kellett várni. Az idımúlás miatt jóval több ítélet született terjesztıkkel szemben, mint ami egyébként indokolt volt. Sajnálatos módon két ügyben is elıfordult, hogy a nyomozóhatóság tagjai olyan eljárási szabálysértéseket követtek el (elmulasztottak védıt kirendelni), amely miatt 26

Dr. Nádor Zoltán bíró összefoglalója, Szolnok Városi Bíróság, 2010.

100

felmentı ítélet született egy-egy vádlott vonatkozásában. felkészültebb, az eljárásnyomot ismerı nyomozókkal.

Ez

megelızhetı

A szakember véleménye szerint a kábítószer miatt folyó eljárásokban a nyomozás gyorsabbá tételére lenne szükség, mivel sokszor túl sok idı telik el, míg egy ügyben jogerıs ítélet születik. Szigorúbb szankciók bevezetésére véleménye szerint nincs szükség, hiszen jelenleg akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

2.4 VámVám- és Pénzügyırség27 A kábítószerrel való jogsértések kapcsán a nyomozó szolgálatnak csekély mozgásteret biztosít a jogalkotó. Ennek megfelelıen a kábítószeres ügyek száma kevés, így a területen való informáltságuk alacsony. Tekintettel arra, hogy a határellenırzések a régi formában megszőntek, így a pénzügyırség szerepe is megváltozott e jogsértések tekintetében. A feladat ellátását a jelenlegi állománnyal meg tudják oldani, bár a nyomozó szolgálat még a 2010-es évben átrendezésre számíthat. Jelen helyzetben nincs szükség a kábítószerrel kapcsolatos szakirányú képzésre. Ha az átszervezést követıen nagyobb területet kap a szolgálat a kábítószeres bőncselekmények nyomozásában, úgy szükségesnek ítélnék meg. Vonatkozó jogszabályok: A témával kapcsolatban a Btk., és a Be. elıírásai iránymutatóak. Tekintettel arra, hogy nyomozati munka során kevés esetben folytattak hatáskörükbe tartozó kábítószeres ügyet, így az esetleges anomáliák nem ismertek számukra. Vélhetıen a nyomozások során a fogyasztói magatartások, a tartás, fogyasztás és egyéb elkövetési módok bizonyítása, elhatárolása okozhat nehézségeket. A kirendeltség vezetı véleménye szerint a termelık, terjesztık vonatkozásában súlyosabban kellene büntetni a kábítószerrel való visszaélés körébe tartozó elkövetıi magatartásokat. Bár a Btk. alapján lehetne most is szigorúbb az ítélkezési gyakorlat. Fogyasztói magatartás kérdéskörében véleménye szerint a büntetés, nevelés, leszoktatás, gyógyítás, eltérítés, mint szankcionálási lehetıségeket kellene szükség szerint alkalmazni. Elıször meg kell próbálni a gyógyítást, eltérítést, leszoktatást, csak ezután kellene a büntetéseket alkalmazni.

A Pártfogó Vám-- és Pénzügyırség Pártfogó Felügyelıi Szolgálat, az Ügyészség, a Bíróság és a Vám megkeresett vezetıinek és kollégáinak gyakorlati véleménye egyezik a hatályos drogstratégia állásfoglalásával, amely a hangsúlyok eltolódását tartja szükségesnek a megelızés, illetve illetve szükség szerint a kezelés irányába a szankcionálás helyett. Ez az eredmény egyezik a helyi KEF szakmai, elméleti alaptéziseivel is, s a következı évek tevékenységeit meghatározó helyi stratégia és cselekvési terv elkészítésénél szükségesnek tartjuk mindezt mindezt fókuszban tartani. 27

Dr. Hegyvári György kirendeltség vezető összefoglalója, Vám- és Pénzügyőrség, 2010.

101

A harmadik pillérében tevékenykedı szervezetek eredményeinek összefoglalásával helyzetértékelésünk végéhez értünk. A következı, egyben befejezı részben összefoglaljuk azokat a konklúziókat, eredményeket, amelyeket a beszámolóban kiemeltünk.

102

Eredmények összefoglalása Helyzetértékelésünk végén összefoglaljuk az anyagban vastag betővel szedett konklúziókat, amelyek így – a helyzetértékelés felépítésének logikáját követve – összegezve állnak rendelkezésünkre. A továbbiakban ezen eredményeket szem elıtt tartva kívánjuk a helyi stratégiát és cselekvési tervet meghatározni oly módon, hogy lehetıségeinket szem elıtt tartva a további fejlıdés irányába kívánunk elmozdulni.

Megelızés, közösségi beavatkozások területének konklúziói: • Az eredményekbıl úgy tőnik, hogy a képernyı vonzásának csökkentéséhez el kell érnünk azt, hogy a közösség (osztály, város, szakkör, tankör, klub stb.) konkurenciája legyen a világhálónak (virtuális közösségi oldalaknak) és a mősorfolyamnak. Ehhez a tudati változáshoz elengedhetetlen az intézmények (iskola – pl. egész napos iskola – könyvtár, Kulturális Központ, Tisza Mozi stb.) ,,kifelé fordulása”. Lehetıség szerint nemcsak utcai szociális munkára, hanem utcai közösségi munkásra (szabadidı szervezıkre, ifjúsági életmód tanácsadó) is szükség volna a városban. • Városunkban erısíteni kell a drogmentes szórakozóhelyek, szabadidı eltöltésre alkalmas kulturális, mővelıdési terek szerepét. Emellett erısíteni, fokozni kell az együttmőködést a városi sportlétesítményekkel, szervezett, akár több intézmény, szervezet közös munkájával megvalósuló programmal elérni a fiatalokat. • Felmérésünkbıl kiderült, hogy a fiatalok körében növekedett a népszerősége a drogmentes szórakozóhelyeknek is. Emiatt továbbra is szükségesnek tartjuk a „Biztonságos Szórakozóhely” program folytatását, lehetıség szerint a program kiterjesztését. • Az ifjúságszociológiai kutatásból kiderült, hogy a fiatalok körében olyan életmódmintát látunk meggyökeresedni, amelyben tévé és internet a legdominánsabb szabadidı eltöltési forma. Ezért a városi stratégia megalkotásánál és helyi programok megtervezésénél fontos szem elıtt tartani a következtetéseket és erısíteni, lehetıség szerint támogatni, s a közöttük megvalósuló együttmőködést erısíteni azokkal az intézményekkel, szervezetekkel, amelyek programjaikat tekintve szabadidı eltöltési módokat kínálnak a fiataloknak. • Örvendetes eredménynek tartjuk, hogy a fiatalok családnak, szülıknek tulajdonított szerepe nagy, illetve magas. Ugyanakkor sajnálatos a tanárok problémahelyzetben betöltött szerepére adott válaszok eredménye. Ennek több oka lehet, amelyek közül feltételezésünk szerint jelen lehet a pedagógusokra nehezedı egyre nagyobb terhekbıl, nyomásból fakadó idıhiány, de emellett megjelenhet a pedagógus szakemberek témához kapcsolódó elégtelen tudásszintje, a problémához való viszonyulásuk is. Emiatt jelentısnek tartjuk azt, a következtetésekbıl levonható konklúziót, hogy a pedagógusképzések, témaorientált fejlesztések, valamint a pedagógus 103

•

•

•

•

•

•

•

•

•

szakmai személyiségének, mentálhigiénéjét erısítı, támogató képzések továbbra is meg kell, hogy jelenjenek a helyi stratégiában, s erre a területre megfelelı idıt, energiát kell fordítani a területet koordináló szakembereknek hatékony szakmai programok kidolgozása kapcsán. A helyzetértékelés eredményei arra utalnak, hogy a szolnoki családok egy része érintett a szerfogyasztás, illetve a szenvedélybetegség tekintetében. Ebbıl következik, hogy a családok elérése is célkitőzéssé válhat, annak ellenére, hogy ennek a célnak a megvalósulása sok nehézségbe ütközhet. Így a családok, a szülık közvetett elérése a fiatalok közvetlen elérésével valósulhat meg. Szakmai megközelítés szempontjából ez esetben a szelektív prevenciós megközelítésben kell a szakmai programokat megtervezni, megvalósítani. Megfogalmazható az a célkitőzés, hogy a jövıben célzottan kell figyelmet fordítani a dohányzás megelızı programokra, kifejezetten az általános iskolások körében. Ebben megvalósulhat a hatályos Nemzeti Drogstratégiában megfogalmazott szakmaközi együttmőködés célkitőzése, ami mentén kooperáción alapuló szakmai programokat kell megvalósítani a pedagógusok, iskolai védınık, iskolaorvosok valamint a helyi témában érintett és speciálisan képzett szakemberek bevonásával. Az eredmények tükrében felvetıdik a hivatalos és a szülıi ellenırzések/kontroll hatékonyságának kérdése. Valamint annak kérdése is, hogy erre milyen módon, eszközzel tud a KEF megoldási alternatívákat kínálni, illetve a szakmai szervezetek mőködését erre irányulóan koordinálni. A helyzetértékelés funkciójának tekinthetı konklúzióként megfogalmazhatjuk, hogy a célzott, témára fókuszáló prevenciós programokat továbbra is biztosítani kell mind az általános, mind a középiskolások körében. Ezeket a program elemeket egy komplex egészségfejlesztési célzatú prevenciós programba kell beágyazni. A fiatalok drogfogyasztására vonatkozó adatok tükrében összességében elmondható, hogy a továbbiakban a fenti eredményekre támaszkodva és azokra adekvátan, érzékenyen reagáló, célzott prevenciós programok kidolgozására van szükség. Bár nem tartozik a KEF közvetlen tevékenységi körébe a bölcsıdei szolgáltatások koordinálása, mégis fontosnak tartjuk kiemelni az eredmények tükrében, hogy kihangosítsuk, hogy megnövekedett igény a bölcsıdei szolgáltatások iránt. Az alapfokú és középfokú oktatási intézmények részérıl jelzett problémák fontos üzenetet közvetítenek a helyi KEF szakemberei számára. Az eredmények alapján három célcsoport határozható meg, egyrészt a diákok köre, a szülık közege és a pedagógus kollégák csoportja. Az elkövetkezendı idıszakra szóló stratégia megtervezésénél figyelembe kell venni a fenti eredményeket, s olyan – területen tevékenykedı szakemberek együttmőködésében megvalósuló – adekvát programokat tervezni, amelyek hatékonyan érik el mindhárom célcsoportot. Emellett szükséges erısíteni az iskolai drogügyi koordinátorok és gyermekvédelmi felelısök státuszát, hogy szervezési, koordinátori és egyéb, szakmai feladataikkal hozzá tudjanak járulni az érintettek közötti hatékony információáramláshoz, valamint az adott intézményben jelen lévı problémákra fókuszáló, célzott szakmai megközelítések terjesztéséhez. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a Módszertani Gyermekjóléti Központ és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai is találkoznak klienseiken keresztül a 104

•

•

•

•

•

•

szenvedélybetegség problematikájával. Ezért a jövıre nézve hangsúlyozott célnak kell tekinteni az intézmény munkatársaival való együttmőködés további erısítését, közösen meghatározott irányelvek kidolgozását. Mindehhez, szükség szerint szakmai tanácskozások, szakmaközi egyeztetések szervezését, melynek koordinátori szerepét a helyi KEF szakemberei vállalják. A drogügyi koordinátorok ismeretinek bıvítése rendszeres formában a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum Prevenció munkacsoportja által szervezett találkozók keretében történik, amelyre a következı években is figyelmet kell fordítani. Pozitív eredménynek tekintjük, hogy a drogügyi koordinátorok felsorolásából is kitőnik, hogy városunk iskoláiban megvalósuló drogprevenciós programok egy szélesebb elméleti kontextusban elhelyezve kezelik a kérdést, és komplex egészségtudatosságot erısítı, egészségnevelı programokat részesítenek elınyben, amely mindenképpen a kornak megfelelı szemléleti keret elterjedését mutatja. Az eredményekbıl világosan látszik, hogy a drog-jelenség korosztályi érintettségébıl adódóan inkább a középiskolás fiatalok szülei motiváltak a programokba való invitálásra, ugyanakkor a fiatalok oldaláról vizsgálva ezt a dolgot, fordított eredményeket kaptunk, a fiatalok, a fiatalabbak azok akik könnyebben mozgósíthatóak. Ezek olyan eredmények, amelyeket a helyi stratégiánk megtervezésénél, a szakmai programok tervezésénél, a célcsoport meghatározásánál, az együttmőködı szakemberek bevonása mellett kell kialakítani. A célzott prevenció szemléleti keretét szem elıtt tartva a fiatalok esetében a fiatalabb, az alapfokú oktatási intézmények diákjai körében célszerő a tényleges megelızést célzó programok megvalósítása, míg a középiskolások esteében a konkrét problémákra, veszélyekre, veszélyeztetettségekre fókuszáló, de tágabb, egészségszemlélető keretben elhelyezett, egészséges életmódra nevelı programokat kell szervezni. A középiskolások esetében kiemelt célcsoportként kell tekinteni a szülıkre, s az iskolai pedagógusokra, a gyermek-, és ifjúságvédelmi felelısökre, valamint a drogügyi koordinátorokra együttesen támaszkodva célként megfogalmazni a szülıkre irányuló programok szervezését. A drogügyi koordinátorok által minısített programok kapcsán megfogalmazott erısségek és gyengeségek szempontjából örvendetesnek tartjuk, hogy mindazok az alapértékek, amelyek a szakmai szervezetek alapmőködésére jellemzıek, megjelennek a szolgáltatásokat igénybevevık oldalán. Emellett stratégiánk alakításakor figyelmet s lehetıség szerint kezelési alternatívákat kell kidolgoznunk a gyengeségek csökkentésére. Ennek érdekében fontos lenne a szakemberek által megfogalmazott „intézkedések hiánya” visszajelzést mélyebben feldolgozni. A pályázati sikertelenségek feloldására hatékony lehet az iskolák és más szervezetek együttmőködésében megvalósított pályázati programok kidolgozása, amely nagyeséllyel növeli a pályázatokon való sikeres szereplést. A pedagógusok által, a hatékony és sikeres városi stratégiára vonatkozó összegzı gondolatai megerısítik azon elképzeléseinket, amelyek mentén eddig is és a továbbiakban is tervezni kívánjuk a városi drogstratégiát.

105

• A jogszabályok és helyi rendeletek, határozatok összegzésébıl látható, hogy a helyi drogstratégia elkészítését, valamint az abban megfogalmazott célok megvalósulását több, más jellegő keretszabályozás is segíti, amelyek kiemelten az elsı pillér, a megelızés, közösségi beavatkozás színterén nyújtanak átfogó, több szakmai területet is átfogó együttmőködés megvalósulását teszik lehetıvé. A továbbiakban is fontosnak tartjuk a drogterülethez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó szakterületek szabályozásának ismerettét, a változások folyamatos figyelemmel kísérését.

KezelésKezelés-, ellátásellátás-, ártalomcsökkentés konklúziói • Megállapítható, hogy az ellátórendszer kiépítettsége, és a meglévı rendszerelemek mőködése további fejlesztésre szorul. Fel kell mérni, hogy mindebben milyen szerepet játszhat a KEF, s a jövıben ennek megfelelıen kell a cselekvési irányokat meghatározni. • A háziorvosoknak szervezett programok hatékonyságának növelése céljából, valamint a részvételi s távolmaradási szándék megismerése céljából fontos az alapellátásban dolgozók meginterjúvolása, a készségek és motivációk felmérése. • A háziorvosoktól kapott eredmények alapján két álláspontunk is megerısödik. Egyrészt a drogproblémák megelızése és kezelése továbbra is ki kell, hogy terjedjen a legális szerekkel való visszaélésekre, különösen a hazánk lakosságában oly magas érintettséget mutató alkohol esetében. Másrészt szükségesnek látjuk feltérképezni a háziorvosok információs és készség szintjét a területtel kapcsolatban, s fontos a véleményük és motivációjuk megismerése után olyan célzott programokat, képzéseket tervezni, amelyeken a célcsoport tagjai nagyobb arányban vesznek részt. • Mivel a helyzetértékelésünk rámutatott és megerısítette, hogy helyi szinten a fekvıbeteg ellátásban nincs addiktológiai ágy, amely nehézséget jelent a probléma kezelése szempontjából. Mindezt annak ellenére kiemeljük, hogy a helyi KEF-nek nem hatáskörébe tartozó problémáról van szó, emellett fontosnak tartjuk, hogy a helyi KEF erre a hiányra lehetıség szerint minden fórumon felhívja az érintettek figyelmét. • A járóbeteg ellátás területén kapott eredmények alapján megállapítható, hogy az alkohol okozta problémák súlyosságát és az érintettség magas fokát illetıen hasonló eredményeket látunk, mint a háziorvosok tapasztalatai. Az illegális szerek okozta egészségügyi problémák alacsony számát tekintve felvetıdik, hogy e mögött a jelenség mögött milyen ok, okok húzódnak meg. • Az egészségügyi rendszer utóbbi években történt rendszerszintő változtatásai nagyban kihatottak a térség ellátási rendszerére is. Több szinten történt fejlesztés, fejlıdés, elırelépés, de továbbra is maradtak olyan hiányterületek, megoldatlan feladatok, amelyekre fokozottan kell figyelmet fordítani. A hiányok kezelésére közvetett lehetısége van a helyi KEF-nek, amely leginkább a két szektor (szociális és egészségügyi) közötti együttmőködés fokozását, erısítését, a szakemberek közötti valódi kapcsolatokban manifesztálódó kooperációt jelenti. 106

• Mivel a megyében NA és NG nem mőködik, célszerő a jövıben erıfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy segítsük az önsegítı csoportok megalakulását városunkban. Mindezt a hasonló elveken, elméleti alapokon nyugvó más csoportok mőködtetıivel való kapcsolatok mobilizálásával, valamint egyéb feltételek – helyiség – feltérképezésével és megteremtésével lehet biztosítani. • Az SZKTT HSZK Drogkonzultációs és Információs Központ és az SZKTT HSZK Nappali Centrum mőködésének felmérésébıl megfogalmazható, hogy fennmaradásuk, szolgáltatásaik biztosításának folytonossága kiemelt jelentıségő. Az intézmények létrejötte is a hatékony és pontos szükségletfelmérésre épült, s a helyzetfeltárás is azt mutatja, hogy szolgáltatásaikra folyamatosan szükség van. Ezért a KEF-nek kompetenciahatárain, lehetıségein belül figyelmet kell fordítania az intézmények támogatására, támogatottságuk biztosítására. • Mivel városunkban annak ellenére, hogy ez kötelezı önkormányzati feladat, nincs átmeneti ellátás, fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a jövıben erıfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kezelési lánc hiányzó intézményi elemeinek létrejöttét segítsük. Ehhez szükségesnek látjuk az önkormányzati tehervállalás támogatását, a feladat megvalósítási szükségességének hangsúlyozásával valamint olyan pályázati forrásokat kell keresni, melyek hosszútávon is biztosítani képesek a hatékony fenntarthatóságot. • Az ország több más városához hasonlóan Szolnokon is komoly gondot jelent a fiatalkorúak addiktológiai ellátása. Szükségesnek látjuk – lehetıség szerint – az intézményi hiány pótlását hosszútávon, de rövidtávon mindenképpen a MÖSZ Addiktológiai Központ erıforrásbeli támogatását, amennyiben továbbra is felvállalja a problémás fiatalok ellátását.

Kínálatcsökkentés területének konklúziói • Az ismertetett statisztikai adatokból semmi esetre sem lehet arra következtetni, hogy a Magyar Köztársaság területén kevesebb illegális tudatmódosító szer haladna keresztül, vagy fogyasztanának el, azonban egyértelmően alátámasztják az elmozdulást, a bőnüldözés súlypontjának és irányának alapvetı változását. • A kriminológiai drogfogyasztási kutatások alapján megállapítható, hogy hazánkban a fogyasztók száma évrıl-évre növekszik, ez azonban a behozott, és hazánkban értékesített kábítószerek mennyiségét érdemben úgy tőnik, csak kisebb mértékben befolyásolja. Ebbıl tehát joggal lehet azt a következtetést levonni, hogy a jelentısen megemelkedett lefoglalási adatok nem a fekete piaci kábítószerek jelentısen megnövekedett mennyiségében, hanem a hatékonyabb felderítési és nyomozási tevékenységnek köszönhetıek. • Összességében tehát általánosnak tekinthetı tapasztalat, hogy az elkövetıi kör egyre szervezettebb, ebbıl fakadóan konspiráltabb, a bizonyításhoz szükséges tettenérés rendkívül komoly, összehangolt és jól képzett humánerıforrást igényel, amely a jelenlegi létszámmal, felkészültséggel, az állomány leterheltségét figyelembe véve igen nehezen megoldható. • A drogstratégia által a gazdasági háttérnyomozásokkal kapcsolatban kitőzött cél megvalósulásához továbbra is elengedhetetlen a jogszabályi környezet 107

• •

•

•

•

•

•

•

kialakítása annak érdekében, hogy a vagyonfelmérés, illetve a pénzösszegek elvonására nyomozást lehessen végezni. Felmerült, hogy a dokumentált szakértıi munkát érintı szempontrendszer vonatkozásában változatlanul a racionalizálás és a gyakorlati élethez igazított vizsgálati rend bevezetése lenne indokolt. A szolnoki helyzetképbıl kiderült, hogy az alkohol és a kábítószer szerepe a bőnelkövetésben részben kapcsolódik a szórakozóhelyek mőködéséhez is, ezért lényeges a Biztonságos Szórakozóhely programunkon belül ezen egységek társszervekkel együtt történı rendszeres ellenırzése, melyre különös figyelmet fordítunk. A jogi környezet változásainak tükrében látszik, hogy a jogintézmény mintegy egyéves tapasztalatai alapján ORFK utasítás kiadását kezdeményeztük, mely 20/2007. (OT 14.) számon került kiadásra. Az utasítás részletesen szabályozza, a Btk. 283. §-ának alkalmazhatósága esetén a rendırségre háruló feladatokat. Felmérésünkbıl kiderült, hogy a helyi szintő városi rendırkapitányság esetében nincs olyan egység, amely kizárólag a kábítószer-bőnözés elleni fellépés terén tevékenykedne, valamint olyan szaknyomozók sem, akik kizárólag e bőncselekmény kategóriával foglalkoznak. A vonatkozó jogszabályok alapján azonban a városi kapitányság beosztottai járnak el minden, a korábbiakban fel nem sorolt minısítéső visszaélés kábítószerrel bőncselekmény gyanújának esetén. Az ifjúság célirányos nevelése, a jogkövetı magatartás elsajátíttatása lehet a jövıbeni drogkérdés megoldásának egyik kulcsa. A nevelés hatékonyságának, a személyes példaadás fontosságának hangsúlyozásával szükséges jól mőködı, megelızési programok mőködtetése a lakosság széles körének. Fontos megerısíteni a pártfogók személyi állományát, valamint képzésekkel és más erıforrásokkal biztosítani tevékenységük hatékonyságát. Továbbá más ellátókkal közösen kialakított programokra (esetmenedzsment) van szükség a drogfogyasztók támogatása érdekében azon kulcsfontosságú idıszakokban (pl. a börtönbıl való szabadulás ideje), amikor a visszaesés és a bőnismétlés veszélye különösen magas. A pártfogás területén hatékonyabb, illetve markánsabb eredmény születhet, ha fokozottabb együttmőködés valósul a szociális és egészségügyi szférában tevékenykedıkkel az eljárás alá vont drogfogyasztók ellátásokba és támogató programokba irányításának elısegítése érdekében, a jogalkotónak pedig olyan támogató jogeszközöket kell kialakítania, melyek ezt a célt támogatják. Fıként a fiatalkorú bőnelkövetık esetében fontos a különbözı állami és civil szervezetek kölcsönös konzultációja pl.: szabadidıs, kortárs segítı programokba való delegálásuk, felzárkóztató képzésekrıl tájékoztatásuk. A Pártfogó Felügyelıi Szolgálat, az Ügyészség, a Bíróság és a Vám- és Pénzügyırség megkeresett vezetıinek és kollégáinak gyakorlati véleménye egyezik a hatályos drogstratégia állásfoglalásával, amely a hangsúlyok eltolódását tartja szükségesnek a megelızés, illetve szükség szerint a kezelés irányába a szankcionálás helyett. Ez az eredmény egyezik a helyi KEF szakmai, elméleti alaptéziseivel is, s a következı évek tevékenységeit meghatározó helyi stratégia és cselekvési terv elkészítésénél szükségesnek tartjuk mindezt fókuszban tartani.

108

1. sz. melléklet Prevenciós szervezetek KÉRDŐÍV 1. IsmeriIsmeri-e Ön Szolnok Megyei Jogú Város drogellenes drogellenes stratégiáját? (Kérem, a megfelelı választ húzza alá!)

a. igen b. nem 2. Mely szektorhoz tartozik? (Kérem, a megfelelı választ húzza alá!) a. b. c. d.

Állami Önkormányzati Magán Nem kormányzati (nonprofit, egyház)

Tevékenységének hatóköre: hatóköre: a. Városi b. Megyei c. Térségi d. Regionális e. Országos 3. Intézménye/szervezete mióta foglalkozik drogmegelızési, drogmegelızési, felvilágosító tevékenységgel? …………………… óta 4. Intézménye/szervezete milyen típusú programokat valósít meg? (Kérem, a megfelelı választ húzza alá. Több válasz is lehetséges)

• • • • • • • • • • •

Sport vetélkedık, szabadidıs programok Egészségnap Családi nap Filmvetítés DADA program Kortárs képzés Személyiség fejlesztı tréningek Egyéni esetkezelés Rajzverseny Szerv bemutató Egyéb……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………

5. Mely városi nevelési-oktatási, kulturális, közművelődési, sport intézményekben – esetleg egyéb helyszínen - vannak jelen programjaikkal? (Kérem, nevezze meg pontosan az intézményeket!) a) …………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………….

109

b) Milyen szempont alapján esett a választás az intézményre? (Amennyiben nem saját ingatlanban zajlanak a programok.) a. Az intézmény képviselıje kérte fel b. Önök ajánlották programjaikat c. Egyéb: ……………………………………………………………………………………. c) A 20092009-es évben hány fıt értek el összesen programjaikkal?

……………………

6. Mely szervezetekkel/intézményekkel dolgozott együtt valamely programja kapcsán az alább felsoroltak közül? (Kérem, a megfelelı választ húzza alá! Több válasz is lehetséges)

• • • • • • • • • • • • • • • • •

Anonim Alkoholisták Szolnoki Csoportja ÁNTSZ Auriga Sport és Szabadidıs Klub Életesély Kiemelten Közhasznú Mentálhigiénés Alapítvány Ifjúságért Egyesület JNSZ Megyei Megelızési Alapítvány KAMASZ-Tanya Kornéliusz Háza Missziós Egyesület Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Addiktológiai Központ MIÉRT NE Alapítvány Szolnok Városi Polgárır Egyesület Rendırség Szer-Telen Ifjúsági Ház SZKTT Humán Szolgáltató Központ Szolnok Jövıjéért Alapítvány Szolnoki Iskolavédınık Egyesülete Egyéb…………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………

7. Intézménye/szervezete alkalmazalkalmaz-e a prevenciós feladatok ellátására szakirányú végzettségő (mentálhigiénés szakember, pszichológus, pszichiáter, szociális munkás, szociálpedagógus) kollégát? (Kérem, a megfelelı választ húzza alá! Több válasz is lehetséges) a. igen • • • • • b.

mentálhigiénés szakembert pszichológust pszichiátert szociális munkást szociálpedagógust

nem

8. Amennyiben nem alkalmaz, mi az oka? ………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………….

110

9. Milyen képzéseken/tovább képzéseken/továbbképzéseken bbképzéseken vettek részt az elmúlt 3 évben? (Kérem, sorolja fel.) ………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. 10. Amennyiben nem vett részt, mi az oka? oka? ………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………. 11. Ön szerint mitıl lehet sikeres egy drogstratégia? ………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………….

111

2.

sz. melléklet

Drogügyi Koordinátorok KÉRDŐÍV

1.

Ismeri-e Ön Szolnok Megyei Jogú Város drogstratégiáját? (Kérem, a megfelelı választ húzza alá!)

c. igen d. nem 2. Ha nem, akkor mire lenne szüksége ahhoz, hogy megismerje? ................................................................................................................................................. ………………………………………………………………………………………………. 3. Ön szerint milyen elemeket tartalmazzon a város drogstratégiája? Mit tart fontosnak? ………………………………………………………………………………………………. 4. Amennyiben ismeri a város drogstratégiáját, akkor milyennek látja a városban a kábítószer-fogyasztás megelőzésére tett lépéseket? Erősségek:…………………………………………………………………………………. Gyengeségek:…………………………………………………………………………….. Lehetőségek:……………………………………………………………………………… Veszélyek:…………………………………………………………………………………. 4/A Amennyiben a 2-es kérdésre nemmel válaszolt, akkor kérem, tegyen javaslatot arra, hogy milyen megelőzési, kezelési, tájékoztatási, közösségeket elérő elemeket tartalmazzon. ...………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………… .. 5. Ön szerint mitől lehet sikeres egy város drogstratégiája? ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ................................................................................................................................... 112

6.

Városi szinten milyen megelőző programokat ismer, vagy milyenről hallott? ……………………………………………………………………………………………….

7.

Milyen tapasztalatai vannak a programokkal kapcsolatban? ...................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................ 8. Ismeretei szerint rendelkezik-e az Ön intézménye egészségnevelési programmal vagy drogstratégiával? (Kérem, a megfelelı választ húzza alá!) a. igen • egészségnevelési programmal • drogstratégiával • mindkettővel b. nem c. nem tudom 9. Amennyiben ismeri intézménye drogstratégiáját, esetleg részt is vett a kialakításában? (Kérem, a megfelelı választ húzza alá!) a. igen b. nem

10. Ismeretei szerint van-e az intézményükben drogügyi koordinátor és gyermek és ifjúságvédelmi felelős? (Kérem, a megfelelı választ húzza alá!) b. Igen • • • •

drogügyi koordinátor gyermek és ifjúságvédelmi felelős mindkét feladatot ellátja valaki mindkét feladatot ugyanaz a kolléga látja el

c. nem d. nem tudom 11. Amennyiben intézményük rendelkezik drogstratégiával, milyen típusú programokat valósít meg? (Kérem, a megfelelı választ húzza alá! Több válasz is lehetséges.) • • • • • •

• • • • •

Sport vetélkedők Egészségnap Családi nap Filmvetítés DADA program Meghívott előadók Információátadás, tájékoztatás Életvezetési készségek fejlesztése Értékközvetítés Érzelmi nevelés Drogalternatívák

113

•

• • • • •

Társas készségek fejlesztése

Kortárs képzés Személyiség fejlesztő tréningek Rajzverseny Szerv bemutató Egyéb……………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………..

12. Az intézményükben zajló drogprevenciós programok osztályonként hány órában zajlanak? .......... tanóra 13. Ezek a programok inkább eseti jellegűek, vagy egymásra épülő foglalkozások? (Kérem, a megfelelı választ húzza alá!) 14.

Milyen mértékben tartja fontosnak az iskolán belül a drogprevenciós foglalkozások létjogosultságát? Nagyon – közepesen – alig – felesleges (Kérem, a megfelelı választ húzza alá!)

15.

Megítélése szerint rendelkezik-e elegendő ismerettel, képességgel a drogproblémák megelőzésének szervezése, lebonyolítása terén (Kérem, a megfelelı választ húzza alá!) b. igen c. nem

16.

Mely szervezeteket/intézményeket ismeri az alább felsoroltak közül? (Kérem, a megfelelı választ húzza alá! Több válasz is lehetséges.)

• Anonim Alkoholisták Szolnoki Csoportja • ÁNTSZ • Auriga Sport és Szabadidős Klub • Életesély Kiemelten Közhasznú Mentálhigiénés Alapítvány • Ifjúságért Egyesület • JNSZ Megyei Megelőzési Alapítvány • KAMASZ-Tanya • Kornéliusz Háza Missziós Egyesület • Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Addiktológiai Központ • MIÉRT NE Alapítvány • Szolnok Városi Polgárőr Egyesület • Rendőrség • Szer-Telen Ifjúsági Ház • SZKTT Humán Szolgáltató Központ Drogkonzultációs és Információs Központja • Szolnok Jövőjéért Alapítvány • Szolnoki Iskolavédőnők Egyesülete 17. Mely szervezetekkel/intézményekkel dolgozott együtt az alább felsoroltak közül? (a megfelelı választ húzza alá, több válasz is lehetséges)

• • • • •

Anonim Alkoholisták Szolnoki Csoportja ÁNTSZ Auriga Sport és Szabadidıs Klub Életesély Kiemelten Közhasznú Mentálhigiénés Alapítvány Ifjúságért Egyesület

114

• • • • • • • • • • • •

JNSZ Megyei Megelızési Alapítvány KAMASZ-Tanya Kornéliusz Háza Missziós Egyesület Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Addiktológiai Központ MIÉRT NE Alapítvány Szolnok Városi Polgárır Egyesület Rendırség Szer-Telen Ifjúsági Ház SZKTT Humán Szolgáltató Központ Szolnok Jövıjéért Alapítvány Szolnoki Iskolavédınık Egyesülete Egyéb…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

Hogyan értékeli intézményében a kábítószer-fogyasztás megelőzése érdekében tett

18.

lépéseket? Erősségek:…………………………………………………………………………………... Gyengeségek:……………………………………………………………………………….. Lehetőségek:………………………………………………………………………………... Veszélyek:…………………………………………………………………………………... 19. Intézményében milyen megelőző programok vannak? ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. 20. Milyen pályázati lehetőségeket ismer a drogprevenció finanszírozására? ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. 21.

Amennyiben az Ön által képviselt intézményben drogfogyasztást tapasztal, tudja-e azoknak az intézményeknek, szervezeteknek az elérhetőségét, akikhez fordulhat? (Kérem, a megfelelı választ húzza alá!)

a. igen b. nem 22. Amennyiben igen, akkor honnan értesült róluk? ...................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................ 23.

Ha nem, mi ennek az oka? ………………………………………………………………………………………………. 24. Amennyiben intézményében drogfogyasztást tapasztalna/tapasztalt mely szervezetekhez, intézményekhez fordulna/fordult segítségért, és miért? ………………………………………………………………………………………………

............................................................................................................................................................ 115

Köszönetnyilvánítás Jelen dokumentum elkészítését Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Nemzeti Erıforrás Minisztérium jogelıdjéhez benyújtott sikeres KAB-KEF-10-KT0006 pályázata tette lehetıvé. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a Szolnoki Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum (KEF) tagintézményeinek, szervezeteinek, akik a Helyzetfeltárás elkészítésében közremőködtek, véleményükkel, javaslataikkal segítették a feltáró munkát. Köszönet az alábbi tagintézmények munkatársainak: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Aktív Rádió Auriga Sport és Szabadidıs Klub Életesély Kiemelten Közhasznú Mentálhigiénés Alapítvány Hét Nap ’98 Bt. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Jászkun Volán Zrt. JNSZ Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelıi Szolgálata JNSZ Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet JNSZ Megyei Megelızési Alapítvány JNSZ Megyei Rendır-fıkapitányság Kornéliusz Háza Missziós Egyesület Magyar Kékkereszt Egyesület - Dömösi Kör Magyar Kékkereszt Egyesület - SZER-TELEN Ifjúsági Ház MÖSZ Szolnoki Addiktológiai Központ Polgármesteri Hivatal Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Szolnok Városi Polgárırség Szolnok TV Városi Rendırkapitányság

Külön köszönet a KEF munkacsoport vezetıinek, akik az egyes területek feltáró munkájának koordinálásáért és az információk összegzéséért voltak felelısek. • Abonyiné Szalai Rozina pedagógusnak, drogügyi koordinátornak a Fiumei úti Általános Iskola delegáltjának a Megelızés, közösségi beavatkozások, • Dr. Joó Péter háziorvosnak a Kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés, • és Táncos Anita rendır századosnak a Szolnok Városi Rendırkapitányság delegáltjának a Kínálatcsökkentés területének összefogásáért. Ezúton szeretnénk megköszönni mindazon intézmény és szervezet vezetıjének, képviselıjének munkáját, akik személyes interjú keretén belül, vagy kérdıíves formában hozzájárultak az aktuális helyzetkép elkészítéséhez.

116

A Megelızés, közösségi beavatkozások területét érintıen köszönetet szeretnénk mondani a: • A város oktatási-nevelési intézményeinek drogügyi koordinátorai, • AURIGA Sport és Szabadidıs Klub, • Életesély Kiemelten Közhasznú Mentálhigiénés Alapítvány, • JNSZ Megyei Megelızési Alapítvány, • Kamasz Tanya, • Kornéliusz Háza Missziós Egyesület, • MÖSZ Szolnoki Addiktológiai Központ, • MIÉRT NE Humán Szolgáltató Egyesület, • Szolnoki Iskolavédınık Egyesülete, • Szolnok Jövıjéért Alapítvány, • Szolnok Városi Polgárır Egyesület, • Magyar Kékkereszt Egyesület Szolnoki Dömösi Köre, • Magyar Kékkereszt Egyesület Szer-Telen Ifjúsági Ház munkatársai részére. A Kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés területét érintıen szeretnénk megköszönni: • Dr. Ferencz Csaba a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Pszichiátriai osztályának osztályvezetı fıorvosa, • Szappanos József a SZKTT Humán Szolgáltató Központ igazgató helyettese, a KEF elnöke, • Tatainé Földvári Márta a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet Szolnoki Addiktológiai központja vezetıje, • Szolnok városában mőködı házi és házi gyermekorvosok, • Szolnok városában mőködı gyógyszertárak vezetıinek közremőködését. A Kínálatcsökkentést érintıen szeretnénk köszönetet mondani: •

• • •

JNSZ Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelıi Szolgálata megyei akkori igazgatójának Tüdıs Mariannak, valamint munkatársa Nagy Orsolya pártfogónak, a Szolnok Városi Ügyészség vezetı ügyészének Horváthné dr. Németh Mónikának, a Szolnok Városi Bíróság munkatársának Dr. Nádor Zoltán bírónak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogelıdje a Vám és Pénzügyırség kirendeltség vezetıjének Dr. Hegyvári Györgynek.

Nem utolsósorban szeretnénk megköszönni Gáspár Gabriella munkáját, aki az elıkészületek során közremőködött a vizsgálat szempontjainak összeállításában és az elıkészített anyagot a külsı, független konzulens szemével vizsgálta át, és segített bennünket a szakmai következtetések levonásában és jelen Helyzetértékelés végleges tartalmának összeállításában.

117

Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum. Szolnok. Helyzetfeltárás

Recommend Documents