Kábítószerügyi Egyeztető Fórum -Székesfehérvár- Helyzetfeltárás

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum -Székesfehérvár-

Helyzetfeltárás

A helyzetkép készítésére Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából került sor. Projekt azonosító: ECHO 81/2001.

ECHO Oktatáskutató Műhely 8000 Székesfehérvár, Tóvárosi ln. 67.fsz.3. (30) 217-0923; Tel/fax: (22) 325-536 [email protected]; www.echokm.hu

ECHO Oktatáskutató Műhely, 2002

KEF-SZÉKESFEHÁRVÁR

HELYZETFELTÁRÁS

TARTALOMJEGYZÉK 1. A vizsgálat háttere 1.1 A kábítószer fogalma 1.2 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 1.3 A munkacsoportok tagjai

3. o.

2. Empirikus adatok 2.1 A kliensek 2.2 Korosztályi adatok Dohányzás Alkoholfogyasztás Kávé-, energia ital és gyógyszerfogyasztás Illegális szerek fogyasztása

6. o. 6. o. 11. o. 11. o. 16. o. 18. o. 19. o.

3. Találkozás a problémával

24.o.

4. Erőforrások

27.o.

5. A drogproblémával kapcsolatos szolgáltatások

29.o.

6. Hiányzó feltételek

33.o.

7. Intézmények közötti együttműködés

36.o.

8. Összegzés 8.1 A probléma számokban 8.2 Intézményi válaszok 8.3 Hiányzó feltételek, új feladatok

39. o. 42. o. 44. o.

3. o. 4. o. 5. o.

39.o.

2


HELYZETFELTÁRÁS

1. A VIZSGÁLAT HÁTTERE A kilencvenes évek társadalmi-gazdasági és politikai változásai jelentősen átrendezték és egyben szegregálták az emberek értékrendjét. Felmerült a tradicionális családi értékekhez való visszatérés gondolata éppen úgy, mint az ezzel élesen szembenálló, piaci alapokon nyugvó, fogyasztás centrikus attitűd. A szabadpiaci szemléletmód megjelenése eltérő típusú válaszreakciókat “provokált”. Azok, akik társadalmi és kapcsolati tőkéjüket gazdaságira tudták váltani, könnyen idomultak az új helyzethez, sikeres életpályán mozognak. Egy másik tipikus attitűd, a “kivonulás”, amely leginkább azokra jellemző, akik a “legvidámabb barakk” légkörét, eszmeiségét szocializálták. A harmadik válaszreakció a kényszerű alkalmazkodás, azon családoké, akik a kilencvenes évek eleje óta nem tudják utolérni magukat. Mindezen változások természetesen hatással voltak az állampolgárok mentálhigiénés helyzetére is. A társadalom új értékeit sokan nem tudják követni, anómiás tüneteket produkálnak. Az anómiás tünetek deviáns viselkedésbe csapnak át, amelyek alkoholizmust, kábítószer-fogyasztást egyeredményezhetnek, de megnőtt a depressziós, a szorongásos és a neurotikus tünetegyüttes előfordulása is.

1.1 A kábítószer fogalma A kábítószer fogalmát a különböző szerzők különféle képpen határozzák meg, ám abban szinte mindenki egyetért, hogy kábító hatású, a tudatállapotot módosító anyagok, szerek jelenléte egyidős az emberi társadalmak kialakulásával. Már a primitív törzseknél is megtalálhatók a különböző füvek, gombák főzetei, melyek vallási és transzcendentális szertartások elmaradhatatlan kellékei, a bódulat vagy éppen a gyógyítás eszközei voltak. A különböző, tudatot, érzékelést módosító anyagoknak, szereknek komoly szociokulturális, közösségi funkcióik voltak. Amíg a világ egyes részei, a nagy kultúrkörök nem nagyon érintkeztek egymással, az egyes kultúrákra jellemző pszichoaktív anyagok az adott társadalom keretén belül maradtak, s e szerek használatát, fogyasztását kulturális minták, konszenzusos szabályok határozták meg. Minden nagy kultúrkörnek megvoltak, megvannak a hagyományos pszichoaktív szerei, pl. Dél-Amerikában a koka cserje rágása csökkentette a fáradtság érzetét az indiánoknál, Európában hagyományosan az alkohol fogyasztását veszik igénybe a tudatállapot módosítására, Kínában és Indiában az ópium fogyasztása, az aztékoknál a peyotlkultusznak volt rituális szerepe, az arab világban a kávé fogyasztása, Jemenben a chat fogyasztása fontos társasági esemény vagy pl. egyes nomád törzseknél bizonyos gombák

3


HELYZETFELTÁRÁS

főzeteinek hatása alatt révül a varázsló1. A XV-XVI. század földrajzi felfedezéseitől kezdve a kultúrák érintkezése sokkal intenzívebbé vált, s a különböző lokálisan funkcionáló drogok áramlása is megindult a civilizációk között. (Pl. eljutott az amerikai indiánokhoz az alkohol, Európába a dohány, a tea, a kávé, az ópium stb.) A XX. század folyamán lezajlott globalizáció és a “világfalu” kiépülése még tovább fokozta a kultúrák közötti keveredést. A pszichoaktív szerek egyik része a modern társadalmakban élvezeti cikként szervesültek, fogyasztásuk legális, kereskedelmi forgalomban hozzájuk lehet jutni. Hagyományosan ilyen anyagok az alkohol, a dohány, a kávé, a tea, bizonyos növényekből kivont vagy szintetikus úton előállított gyógyszerek illetve ide sorolhatók az utóbbi időben a különböző energia italok is. A pszichoaktív szerek másik része az európai kultúrkörben kevéssé szervesült, számos országban tiltott, illegális anyagok. E kábítószerek felosztása nem egyértelmű a szakirodalomban, többféle dimenzió mentén számos felosztással lehet találkozni. A helyzetfeltárás során az illegális kábítószerek csoportjába az ópiátokat vagy ópiát helyettesítő depresszáns szereket (máktea, ópium, morfin, heroin, kodein, metadon), a stimulációs anyagokat (amfetamin, kokain, crack, chat, speed), a hallucinogéneket (hasis, marihuána, LSD, PCP, peyotl, extasy) és a szerves oldószereket (ragasztók, hígítók, csavarlazítók gőzének belélegzése) soroltuk.

1.2 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2001. őszén Székesfehérváron megalakult a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, mely fő céljának a helyi drogstratégia és cselekvési program megalkotását tekinti. Emellett a KEF felvállalta a meglévő adatok összegyűjtését, rendszerezését, szükséges (hiányzó) kutatások indítását,

a

helyi

szakmai

partnerek

(intézmények,

szervezetek,

közösségek)

együttműködésének ösztönzését valamint egy városi droginformációs rendszer kialakítását. A szakmai munkát a KEF három ciklusban több munkacsoportban végzi. Az első szakaszban hat munkacsoport (bűnmegelőzés, közoktatás, civil szervezetek, egészségügy, családsegítésgyermekvédelem, gyógykezelést végző szervezetek) alakult a helyzetértékelésre és a meglévő statisztikai adatok számbavételére. A második szakaszban a terv szerint négy albizottság (közösség, megelőzés, gyógykezelés, kínálatcsökkentés) dolgozik majd a jövőkép és a hozzá rendelt célok, feladatok meghatározásán. Végezetül a konkrét lépések, programok kerülnek kidolgozásra és elfogadásra.

1

Lévai Miklós: Kábítószerek és bűnözés, KJK 1992. 12.o.

4


HELYZETFELTÁRÁS

A munka szempontjából fontos a kábítószer és a drog fogalmának pontosítása. A munkacsoportokban a kábítószer alatt az illegális szereket értettük, a drog fogalma pedig a legális és illegális pszichoaktív szereket együttesen tartalmazza. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum nemcsak a kábítószerrel, hanem tágabb értelemben a drogproblémával foglalkozik.

1.3 A munkacsoportok tagjai A helyzetfeltárás során több mint ötven fehérvári intézmény, szervezet működött közre a hat munkacsoportban. Munkacsoport neve 1. Családsegítés, gyermekvédelem

2. Bűnmegelőzés

3. Terápia, Rehabilitáció

4. Egészségügy

5. Közoktatás

6. Civil szervezetek

Munkacsoport tagjai • Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat • Kríziskezelő Központ • Egyesített Szociális Intézmények • Nevelési Tanácsadó • Székesfehérvári Rendőrkapitányság • Székesfehérvár Városi Polgárőrség • Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala Pártfogói csoport • Vám- és Pénzügyőrség Fejér Megyei Nyomozó Hivatala • Fejér Megyei Szent György Kórház Addiktológiai Gondozó • Alba Caritas Hungarica Alapítvány Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat • ÁNTSZ Városi Intézete • családorvosok • gyermekorvosok • iskolaorvosok • 18 általános iskola • 1 általános iskola és gimnázium • 16 középiskola • 2 középiskolai kollégium • SZÉNA Egyesület • SZETA Alapítvány • Aranyeső Alapítvány • Menedék Önsegítő Csoport

Vizsgált intézmények, szervezetek száma 4

4

3

3

37

4

5


HELYZETFELTÁRÁS

2. EMPIRIKUS ADATOK A helyzetfeltáró munka során a munkacsoportok igyekeztek feltérképezni a jelenleg rendelkezésre álló empirikus adatokat a droghelyzettel kapcsolatban. Az első és talán legfontosabb tapasztalat, hogy a városban még nem volt olyan empirikus kutatás, mely a teljes lakosságra nézve információkat nyújtana a legális és illegális szerhasználatot, az egyes szerek életprevalenciáját illetve a lakosság drogfogyasztással kapcsolatos attitűdjeit tekintve. A rendelkezésre álló adatok alapvetően két forrásból származnak, egyrészt a kábítószerbetegekkel (is) foglalkozó intézmények forgalmi adataiból, statisztikáiból (Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat; Fejér Megyei Szent György Kórház Addiktológiai Gondozó; Városi Rendőrkapitányság; Kríziskezelő Központ) valamint az iskolákban végzett empirikus kutatásokból (ECHO Oktatáskutató Műhely városi ifjúságkutatása, Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat drogprevenciós programjába bekapcsolódott iskolákban végzett mérés eredményei)

2.1 A kliensek A városban két olyan intézmény van, ahol kábítószerrel kapcsolatos problémával rendelkező klienseket látnak el, az alapítványi fenntartású Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat és a megyei Szent György Kórház által működtetett Addiktológiai Gondozó. A megyei kórházban 1981 óta van alkoholbeteg-gondozás, 1993 óta az addiktológiai gondozás keretén belül az alkoholbetegség mellett a politoxikomán, a szerves oldószerrel visszaélők és 1996-tól a kábítószerrel visszaélőknek is segítséget nyújtanak. 1993-ban a kórház addiktológiai gondozójában 320 alkoholbeteget és 3 fő politoxikomán beteget gondoztak. Két évvel később az alkoholbetegek száma ötven százalékkal nőtt, 1998/99-ben pedig már közel 600 fő volt. 1999 után a gondozott alkoholbetegek száma kis mértékben csökkent, 2001. novemberéig az adott évben 503 alkoholbeteget gondoztak (függő vagy visszaeső és pszichózis együtt). Az alkoholbetegek 8287 százaléka férfi, 60-70 százalékuk alkoholfüggő vagy visszaeső. A klasszikus értelemben vett kábítószert és szerves oldószert fogyasztó betegek létszámát vizsgálva még nagyobb arányú növekedés tapasztalható. Az ilyen betegek száma 1996-ig 10 alatt volt, 1996/97-ben 14 fő, 1998-ban 23 fő, 1999-ben pedig már 30 beteget gondoztak. 2001 novemberéig 51 drogos került a gondozóba. A kábítószer-betegek 75-80 százaléka férfi.

6


HELYZETFELTÁRÁS

Az addiktológián gondozottak számának alakulása kábítószer 700

alkohol

fõ

600 500 400 300 486 200

320

557

586

581

550

504

503

305

100 0

3

5

8

14

14

23

30

47

51

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001. nov.

forrás: Szt.György Kórház Addiktológiai Gondozó

A kábítószer-betegek többsége többféle drogot is kipróbál, azonban érdemes megnézni, hogy az elmúlt években hogyan alakult a betegek által preferált (elsődleges) drogok összetétele. A lenti táblázatból látható, hogy 1996-ig hallucinogének és stimulációs anyagok még alig fordultak elő. 1996-ban a szerves oldószereket fogyasztók adták a gondozott drogosok felét, 1999-ben már csak a harmadát, 2001-ben pedig töredékét. Ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett a hallucinogén anyagokat (extasy, LSD, marihuána, hasis) használók száma - tavaly minden második beteg ilyen szert használt - de nőtt a heroint és az amfetamint preferáló drogbetegek száma is.

Az addiktológián kezelt kábítószer betegek számának alakulása

cannabis, LSD extasy amfetamin kokain heroin, máktea szerves oldószer politoxikomán nyugtató

1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. nov 1 3 4 10 11 25 25 2 2 2 2 1 1 1 1 6 11 1 1 1 2 4 7 10 10 1 8 7 4 6 9 1 3 3 3 1 1 2 2 7


HELYZETFELTÁRÁS

összesen mindebből rendőrségi ügy

3

5

8

14 4

14 4

23 11

30 6

47 2

51 6

forrás: Szt. György Kórház Addiktológiai Gondozó

A Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat forgalmi adatai is azt igazolják, hogy az alkohol, gyógyszer és drogprobléma jelenléte a városban intenzív. 1997 áprilisa óta közel 400 alkohol, drog, gyógyszer, dohány vagy egyéb társfüggőséggel küzdő szenvedélybeteg jelentkezett a Szolgálatnál2. Ha az ellátott hozzátartozókat és a telefonos lelkisegélyt keresőket is hozzávesszük, az új kliensek száma 1997-ben 142 fő, 1998-ban 232 fő, 1999/2000 években 168 fő volt, tavaly pedig 283 új klienst regisztráltak. Az adott évben rendszeresen visszatérő, terápián résztvevő kliensek száma 1997-1999 között 200-300 között ingadozott, azóta pedig meghaladja a négyszázat (2000-ben elérte az 560-at!).

A Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat forgalmának alakulása 600

terápiás forgalom összesen

fõ

új kliensek összesen

500 400 300

560 406

200 100 0

222

295

232

142

1997

1998

204

283 168

1999

168 2000

2001. nov.

forrás: Jelentés a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat működéséről

A Rév Szolgálatnál regisztrált szenvedélybetegek között 1997-99 között a kliensek több mint fele alkoholbeteg volt, ezzel szemben az utóbbi két évben az alkohol problémával jelentkező kliensek aránya ötven százalék alá csökkent az adott évben jelentkező összes kliens tekintetében. Jellemző, hogy az alkoholbetegek között az átlagnál jóval több a férfi és a 30 év

2

Ez az adat nem tartalmazza az ellátott hozzátartozókat és a telefonos lelkisegély-szolgálatot felhívók számát, illetve az életvezetési problémával jelentkezőket.

8


HELYZETFELTÁRÁS

feletti kliens, míg a drogosoknál szintén több a férfi, ugyanakkor életkor szerint szinte kizárólag 30 év alattiak találhatók köztük.

A Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat az adott évben jelentkező új kliensek száma

alkohol drog gyógyszerfüggőség dohányzás társfüggősség drog elterelés összesen gondozott hozzátartozó telefonos lelkisegély

1997.3

1998.

1999.

2000.

2001.nov.-ig

40 14 3 1

63 28 9 4

47 18 7 7 5

26 25

58

104

84

120

71

27 17 2 6 12 5 69 40 33

83

3

54 68 127

forrás: Jelentés a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat működéséről

A családsegítő és gyermekvédelmi intézményekben jellemzően hiányoznak a kábítószer problémával kapcsolatos nyilvántartások, adatok, ugyanakkor jelzés értékű, hogy a Gyermekjóléti Szolgálatnál a gondozott gyerekek családjaiban kb. 40 százalékban a szülő alkoholizáló életmódja a fő veszélyeztető tényező, s a többi intézmény is elsősorban az alkoholproblémával találkozik, s kevésbé a drogfogyasztással. A kábítószerek büntetőjogi szempontú felosztása szerint a legális drogok (alkohol, kávé, cigaretta, energia ital) fogyasztása engedélyezett, ellenben az illegális drogoknak már a fogyasztása is büntetendő. Az 1999. március 1-én életbe lépett BTK szigorítás két kategóriát állít fel. Az egyikbe az ún. fogyasztói cselekmények tartoznak (megszerzés, tartás, előállítás, termesztés, országba való behozatal és kivitel), a másikba a terjesztői típusú magatartások (kínálás, átadás, forgalomba hozatal, kereskedés) tartozik. A kínálást már egy egyszerű kérdéssel (kérsz belőle?), az átadást pedig ingyenes továbbadással is meg lehet valósítani, ha több személynek juttat valaki anyagot (akár ingyen, akár pénzért) az terjesztés, ha pedig haszon reményében vesz részt forgalmazásban, akkor kereskedik. A büntetés nagysága két dologtól függ, egyrészt a cselekmény típusától (terjesztői vagy fogyasztói), másrészt a kábítószer mennyiségétől (csekély mennyiségű; csekély mennyiségnél több, de a jelentős mennyiségnél kevesebb; jelentős mennyiség).

3

1997.04.15-1997.12.31 közötti időszak

9


HELYZETFELTÁRÁS

A 90-es évek eleje óta folyamatosan növekszik a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma. Míg 1990-ben az országban összesen 34 ilyen esetben indult eljárás, addig tíz évvel később, 2000-ben már százszor annyi, 3475. Ez a tendencia egyszerre mutatja a kábítószer-fogyasztás terjedését, a rendőrségi munka hatékonyságának növekedését és a büntetőjogi szabályozás változását. A kábítószerrel való visszaélés bűncselekményét elkövetők száma az utóbbi években Székesfehérváron is jelentősen megnőtt, 2001-ben már elérte a hatvanat, szemben a korábbi évek 10-20 bűncselekményével. A növekvő tendencia nemcsak a várost érinti, a megyében tavaly több mint 160 esetben indult eljárás kábítószerrel való visszaélés bűncselekménye miatt, míg az azt megelőző évben még 100 alatt volt ez a szám.

Visszaélés kábítószerrel bűncselekmények számának alakulása Fejér Megyei RFK

Szfvár Rendőrkapitányság

200

161

150 93

1997

forrás: városi rendőrkapitányság

25

13 10

2001.nov-ig

25

13

3 1996

5 2 1995

4 2 1994

3 1 1993

2 1992

2 1 1991

0

1990

1 1

60

2000

50

69

1999

69

1998

100

10


HELYZETFELTÁRÁS

2.2 Korosztályi adatok Az ifjúsági korosztályra vonatkozó adatok a 2000-ben lezajlott városi ifjúságkutatásból4, a Rév Segítőszolgálat által végzett drogprevenciós munka iskolai méréseiből5, valamint néhány iskola által készített saját felmérésből állnak rendelkezésre. Dohányzás A gyermek és fiatalkori dohányzás nemcsak Magyarországon, hanem Európa egészében komoly gondot jelent. Jól látható tendencia, hogy a rendszeresen dohányzó fiatalok aránya jelentősen megnőtt. Egy 1999-es felnőtt lakosságot reprezentáló felmérés során kiderült, hogy közép-dunántúli régióban a lakosok 31 százaléka rendszeresen, további 10 százaléka pedig alkalmanként dohányzik. Minden tizedik válaszoló (12 százalék) tartozik abba a csoportba, akik valamikor dohányoztak, de már leszoktak róla. A dohányosok által naponta elszívott cigaretta átlagos száma ebben a régióban 14.6 Székesfehérváron az ifjúságkutatás során kérdezett középiskolás tanulók körében mért adatok a régió felnőtt átlagánál alacsonyabb dohányzási intenzitásról vallanak, de ha figyelembe vesszük, hogy melyik korosztályról van szó, igencsak riasztóak. A fehérvári középiskolások 23 százaléka rendszeresen dohányzik, 18 százalékuk pedig alkalmanként gyújt rá. A tanulók 35 százaléka válaszolt úgy, hogy nem dohányzik, de már kipróbálta, s azok aránya, akik soha nem is próbálták, 24 százalék. Iskolatípus mentén tekintve, a gimnazisták körében 20 százaléknyi rendszeres, illetve 19 százaléknyi alkalmankénti dohányos található. Ennél jóval többen dohányoznak a szakiskolákban. Míg a gimisek 32 százaléka soha nem is próbálta ki a dohányzást, addig a szakközépiskolásoknál ez az arány csak 24, a szakiskolásoknál pedig 15 százalék.

4

A kutatás a város 15 középiskolájára terjedt ki (Árpád Szakképző Iskola és Kollégium; Bugát Pál Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium; Ciszterci Szent István Gimnázium; Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola; Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola; I. István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola; Jáky József Műszaki Szakközépiskola; Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola; Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola; Teleki Blanka Gimnázium; Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola; Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium; Vasvári Pál Gimnázium; Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium; Ybl Miklós Középiskola), a minta nagysága 786 fő, évfolyam és iskolatípus szerint pontosan reprezentálja a székesfehérvári középiskolás diákokat. 5 Az alábbi iskolákban: Árpád Szakképző Iskola és Kollégium (249 fő), Bugát Pál Egészségügyi Szakközépiskola (264 fő), Jáky József Műszaki Szakközépiskola (86 fő), Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola (166 fő), Béketéri Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola (83 fő), Tolnai Utcai Általános Iskola (104 fő), Sziget Utcai Általános Iskola esti tagozata (42 fő), II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (116 fő). A vizsgálat nem terjedt ki az egész iskolára, csak bizonyos osztályokra, így az adatok az iskola egészét tekintve inkább tájékoztató jellegűek. 6 A felnőtt lakosságra vonatkoztatott városi adat nem áll rendelkezésre ebben a témakörben.

11


HELYZETFELTÁRÁS

A dohányzó tanulók aránya iskolánkénti bontásban rendszeresen

átlag

23

alkalmanként

18

gimnazisták

20

19

szakközépiskolások

22

17

szakiskolások 0%

28

már próbálta

soha

35

24

29

32

37

20 20%

40%

24

37 60%

15 80%

100%

forrás: városi ifjúságkutatás

Jól látható tendencia, hogy az életkor növekedésével hogyan emelkedik a rendszeresen és az alkalmanként dohányzók aránya. A probléma már az általános iskolákban is megjelenik. Az általános iskolák között van olyan, amelyik azt jelezte, hogy már negyedik (!) osztályban is komoly probléma a dohányzás, a felső tagozatban

- különösen 7-8. évfolyamban -

néhányan már szülői beleegyezessél dohányoznak iskolán kívül. A középiskolák önbevallása szerint is jelentős probléma az iskolai dohányzás, s bár az iskolán belül nem engedélyezett, előfordul, hogy a tanulók a mellékhelyiségekben "füstölnek", s mindennapos, hogy az iskolából kilépve rögtön rágyújtanak, akik közül szintén sokan szülői engedéllyel is rendelkeznek. A középiskolában a 15 évesek között 9 százaléknyi a rendszeres dohányosok aránya, mire elérik a 16 éves kort, ez az arány megduplázódik, a nagykorúság évére pedig megháromszorozódik, 25 százalékra nő. Az is jellemző, hogy a tendencia lépcsőzetesen, megtorpanva növekszik. Az első szakasz 15-17 év, ekkor a dohányzók aránya intenzíven nö, s a 17 éveseknek már egyharmada rendszeres dohányos. A második szakasz az érettségi időszaka (18-19 év), ekkorra eldől, hogy kiből válik rendszeres dohányos, s ki marad meg az alkalmankénti rágyújtásnál. A harmadik szakaszban ismét emelkedő tendenciát láthatunk (ugyanakkor tudni kell, hogy középiskolában lévő 20 évesek jelentős része túlkoros).

12


HELYZETFELTÁRÁS

A dohányzó fiatalok aránya az életkor dimenziójában 60% 50% 40% alkalmanként rendszeresen

30% 20% 10% 0%

15

16

17

18

19

20

életkor forrás: városi ifjúságkutatás

Az életkor mellett a tanulmányi eredmény alakulásával is szoros összefüggésben van a dohányzás kérdése, sokkal kevésbé jellemző a jó és jeles tanulókra. Míg a gyenge tanulmányi eredményt elért diákok 53 százaléka dohányzik, addig a jó tanulóknak 32 százaléka, a 4.5 fölötti átlagot elért tanulóknak pedig csak 14 százaléka (mindössze 4 százalékuk rendszeresen).

A dohányzó fiatalok aránya a tanulmányi eredmény dimenziójában 60% 50% 40% alkalmanként rendszeresen

30% 20% 10% 0%

gyenge tanuló közepes tanuló

jó tanuló

jeles tanuló forrás: városi ifjúságkutatás

13


HELYZETFELTÁRÁS

Az, hogy egy fiatal elkezd dohányozni, alapvetően kétféle minta miatt lehetséges. Az egyik a negatív családi példa, a másik a kortárs csoport hatása. A fehérvári tanulók családjának több mint felében (56 százalék) a szülők között van rendszeres dohányos. Ennél is rosszabb eredményeket kapunk, ha tovább szélesítjük a közösségi teret. A diákok 90 százalékának van a baráti körében olyan, aki dohányzik, s gyakorlatilag mindenkinek van dohányos osztálytársa. A családi hatást vizsgálva azt látjuk, hogy nem dohányos családban a gyermekek 36 százaléka dohányzik, míg dohányos családban 46 százaléka. A kortárs csoport hatásáról elmondható, hogy minden dohányos baráti körében található másik dohányos, ugyanakkor a nem dohányzók körében “csak” 74 százalékos eséllyel fordul elő dohányos barát. Egy, a környezetben dohányzókat regisztráló mutatószám segítségével pontosítani lehet azok körét, akik leginkább ki vannak téve a “kísértésnek”. Az index értéke az előzőekben vizsgált kérdés alapján azt mutatja, hogy az érintett fiatalok környezetében hányféle dohányos ágens található. Nagyon kevés (2 százalék) azon tanulók aránya, akik dohányfüst mentes környezetben élnek, s 50 százalék azok aránya, akik életük három meghatározó környezetében (család, baráti kör, osztálytársak) is jeleztek dohányosokat. A környezet meghatározó szerepe kimutatható, a dohányzó fiatalok 61 százaléka „veszélyes” környezetben él, azon kevesek, akik dohányzásmentes környezetben élnek, vagy csak környezetük egy szegmensében érintkeznek dohányosokkal, magas arányban (60 százalék) maradnak nem dohányosok. A dohányos tanulók naponta átlagosan 8.3 szál cigarettát szívnak el. (A magukat rendszeres dohányzónak vallók 11-et, az alkalmanként dohányzók 3.3-at.) A fiúk és a bejárósok az átlagosnál többet szívnak, de erősebb dohányosok vannak a képzetlenebb szülők gyengébben tanuló gyermeki között is. A korosztályi dohányzási arány és a dohányosok által elszívott napi cigaretta mennyiségének ismeretében meghatározható, hogy a székesfehérvári tanulók naponta kb. hány szál cigarettát szívnak el mindösszesen. Durva számítások szerint a gimnáziumok tanulói kb. 18.500 szál cigarettát szívnak el egy átlagos napon, a szakközépiskolások körében naponta 35.700 szál cigaretta megy el, a szakiskolások pedig 20.300 szálat szívnak el naponta. Ha mindent összeadunk a fehérvári 9-13 évfolyamos középiskolások naponta több mint 70.000 szál cigit szívnak el, ez heti átlagban több mint 500 ezer, s éves szinten pedig legalább 27 millió szál elfüstölését jelenti.

A dohányos középiskolások által naponta elszívott cigaretta 14


HELYZETFELTÁRÁS

mennyisége a különböző alcsoportokban férfi nő helyi lakos naponta bejárós, ingázó kollégisták képzetlen szülők gyermeke szakmunkások gyermeke érettségizettek gyermeke diplomásak gyermeke gimnazisták szakközépiskolások szakiskolások gyenge tanulók közepes tanulók jó tanulók jeles tanulók ÁTLAG napi szál

elszívott szál 9.0 7.2 7.9 8.8 7.8 9.4 8.5 8.2 7.6 7.6 8.5 8.3 9.5 7.8 8.3 2.8 8.3 forrás: városi ifjúságkutatás

A középiskolások által elszívott napi cigaretta mennyisége

gimnazisták

szakiskolások

18500

20300

35700

szakközépiskolások

kb. db/nap


Alkoholfogyasztás A fehérvári tanulók körében a legelterjedtebb drog az alkohol. A középiskolásoknak 15


HELYZETFELTÁRÁS

mindössze 17 százaléka nem ivott még soha alkoholt. A gimnazistáknál a rendszeres alkoholfogyasztók aránya (napi vagy heti rendszeresség) 26, az absztinenseké 20 százalék, a szakmai középiskolásoknál a rendszeresen ivók 32, az absztinensek pedig 17 százalékban vannak jelen7. Ha a nemek dimenziójában vizsgáljuk a kérdést, kiderül, hogy a rendszeresen alkoholt fogyasztó tanulók többsége férfi, míg a lányok körében az alkalmankénti ivók vannak egy kicsit felülreprezentálva. Az átlag azonban elfedi azt a tényt, hogy míg az középiskolák elsőseinek és másodikosainak “csak” 20 százaléka iszik rendszeresen, addig a harmadikosoknak már 34, a végzősöknek pedig 39 százaléka rendszeres ivó. A legintenzívebb alkoholfogyasztás a kollégiumban lakó tanulókra jellemző, a kollégisták közel fele, 41 százaléka iszik rendszeresen, ugyanakkor az absztinensek aránya is a kollégiumban lakók körében a legmagasabb.

Alkoholfogysztás az évfolyam mentén rendszeresen 9.évfolyam

21

10.évfolyam

20

11.évfolyam

alkalmanként 51

28 61

34

12.évfolyam

19 51

15

39

13.évfolyam

56

31 0%

absztinens

20%

5

64 40%

60%

5 80%

100%


Az alkoholfogyasztás gyenge kapcsolatban van a tanulmányi eredmény alakulásával. Míg a gyenge tanulók 39 százaléka iszik rendszeresen, addig a közepes és jó tanulóknak 20-

7

Rendszeres ivónak azt minősítettük aki sört, bort, töményet vagy likőrt naponta vagy hetente fogyaszt. Absztinens az, aki soha nem iszik sem sört, sem bort, sem töményet, sem pedig likőrt.

16


HELYZETFELTÁRÁS

30, a jeles tanulóknak pedig csak 14 százaléka. Jellemző, hogy az életkor emelkedésével nő az alkoholt fogyasztók aránya, de a szülő iskolai végzettségétől mindez teljesen független (!). A különbözőféle alkoholtermékek fogyasztása nem egyenletesen oszlik meg. A tanulók körében a hagyományos kategóriák közül a legelterjedtebb a likőrök fogyasztása, melyet tipikusan alkalmankénti (havonta vagy ritkábban) fogyasztás jellemez. Egy kicsit rendszeresebben isznak bort és töményet a tanulók (bár ők kevesebben vannak mint a likőrt ivók), a naponta vagy hetente fogyasztók aránya 10-12 százalék. Ettől jelentősen eltér a sör fogyasztási szokása, melyet abszolút értékben ugyanakkora, ám gyakoriságban rendszeresebb fogyasztás jellemez. Sört a lányok 57 százaléka soha nem iszik, a fiúk 42 százaléka alkalmankénti, 31 százaléka rendszeres fogyasztója (a lányoknak csak 5 százaléka iszik sört legalább hetente). A töményet is inkább a fiúk szeretik, ellenben a likőröket a fiúk 37 százaléka elutasítja, míg a lányoknak 70 százaléka fogyasztója (61 százalékuk alkalmankénti).

A különböző alkoholtípusok fogyasztásának gyakorisága a tanulóknál soha sör

41

tömény

44

bor

46

likőr 0%

alkalmanként 40

19 44

12

44

35 20%

rendszeresen

10

56 40%

60%

9 80%

100%


A gyakoriság mellett az elfogyasztott alkohol mennyisége is nagyon fontos összetevő. A tanulók mindössze 44 százaléka nem rúg be soha, 32 százalékánál előfordul, de csak nagyon ritkán. 19 százalékuknál már gyakrabban fordul elő és 5 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy mindig (!) berúg, amikor iszik. A fiúk, a Fehérváron helyben lakók, a diplomás családból kikerült tanulók, a 17-18 évesek és a szakközépiskolások átlagnál gyakrabban

17


HELYZETFELTÁRÁS

részegednek le, rúgnak be. A Rév drogprevenciós képzése során készített iskolai mérések is a fenti tendenciákat támasztják alá, kiegészítve azzal, hogy minden iskolában volt olyan tanuló (középfokú és alapfokú iskolában egyaránt) akinél élete során már többször is előfordult részegség. A tanári tapasztalatok szerint az iskolában közvetelnül nincs jelen a tanulói alkoholfogyasztás, ugyanakkor a tanulók esti illetve tipikusan hétvégi szórakozási programjaiknál már gyakran előforduló jelenség.

Kávé-, energia ital és gyógyszerfogyasztás Bár nem sorolják a klasszikus egészségkárosítási módok közé a kávé fogyasztását, túlzott fogyasztása, életformává válása esetén - különösen hosszabb távon - gyengíti a szervezetet, ugyanúgy megbontja az egészséges rendszert, mint bármely más drog, ha szenvedéllyé válik8. A középiskolások 8 százaléka rendszeresen, 48 százaléka alkalmanként szokott kávét inni, egyharmaduk kipróbálta ugyan, de nem fogyasztaj. A kávézók aránya az életkor emelkedésével nő. A középiskola kezdő évfolyamán 6 százaléknyi a rendszeres kávéfogyasztó tanulók aránya, s további 46 százalék az alkalmankénti kávézóké, ezzel szemben a végzősöknél 8 százalék a rendszeresen kávézók aránya, s az alkalmankénti fogyasztók köre is bővül 11 százalékkal. Érezhető tendencia, hogy a Fehérváron helyben lakó tanulók körében magasabb a rendszeresen kávézók aránya, míg a bejárósok és a kollégisták között az alkalmanként fogyasztók aránya átlag feletti. Az utóbbi években a fiatalok körében fokozatosan elterjedt egy másik értágító, serkentő hatású legális doppingszer, az energia ital. Az energia italt (pl. Red Bull, Pop, Izostar) a fehérvári középiskolások 70 százaléka próbálta ki eddig, 3 százalékuk rendszeres, 27 százalékuk alkalmi fogyasztója. Az energia italokat tipikusan a fiúk fogyasztják. Gyógyszerszedésről, nem orvosi célú gyógyszerfogyasztásról az általános iskolák közül egy intézményben tudnak. A középiskolásoknál feszültségoldók, nyugtatók szedése előfordul, de 13 középfokú intézmény egyelőre ezt nem érzékeli igazi problémaként, csupán szórványos előfordulással találkoztak. Ennek némileg ellentmond a Rév által végzett iskolai mérések tapasztalat, mely szerint az általuk vizsgált hét iskola mindegyikében előfordul nyugtatók szedése, ebből három iskolánál tíz alatt volt azon tanulók száma, akik bevallották,

8

Naponta 6-8 csésze kávé elfogyasztásának már jelentős veszélyei lehetnek.

18


HELYZETFELTÁRÁS

hogy használnak vagy kipróbáltak nyugtatókat, három iskolában 10-20 között, egy iskolában pedig 20 felett volt nyugtatókat szedő diákok száma. Illegális szerek fogyasztása A legális szereknél sokkal kevésbé elterjedt a kábítószerek fogyasztása. A középiskolások 74 százaléka elutasítja, még nem próbált ki és nem is akar kipróbálni semmilyen klasszikus értelemben használt kábítószert. További 10 százalékuk sem fogyasztott ugyan, de már gondolt rá, hogy kipróbálja. A tanulók 15 százaléka alkalmi, s 1-2 százaléka rendszeres drogfogyasztó - saját bevallása alapján. Azt, hogy a kábítószer fogyasztása mindössze a középiskolások 15-16 százalékát érintené, fenntartásokkal kell kezelnünk, valószínűsíthető, hogy a valós arány ennél sokkal magasabb9, ugyanis a középiskolás tanulók több mint fele (59 százalék) ismer olyan fiatalt, aki kábítószert fogyaszt, 28 százalékának a barátai körében is van drogos, s 22 százalékuk személyesen ismer olyan fiatalt, aki kábítószert árusít. A terápiás és ambuláns ellátást biztosító intézményeknél tapasztaltakhoz hasonlóan a az iskolákban is mérhető, hogy a fiúk között sokkal több a kábítószer fogyasztó, mint a lányoknál. A középiskolán belül a háromféle képzési típusban eltérő arányban vannak droghasználók, a gimnáziumokban és a szakiskolákban 14, a szakközépiskolákban 18 százalék. A legveszélyeztetettebbek a kollégiumban tanulók és a szakközépiskolások a jelenlegi fogyasztást tekintve, a szakmunkástanulók körében pedig a kábítószer kipróbálást tervezők aránya átlag feletti. Az iskolákban dolgozó pedagógusok elől a tanulók drogozása többnyire rejtve marad, az alapfokú intézmények közül kettőben sejtik a nevelők, hogy egy-két tanuló használ (tanulói beszámolókból következtetnek rá) a középiskolák közül pedig négy intézményben volt olyan eset, hogy drogos befolyásoltság alatt álló gyermekkel szakemberhez kellett fordulni.

9

Tapasztalatok szerint a kábítószert fogyasztó tanulók jelentős része a kormány szigorú büntetőpolitikájából fakadó törvénymódosítás óta (BTK szigorítás) rejtőzködve marad, még az anonim kérdőívekben sem vállalja drogfogyasztását, tudva, hogy jogilag is elítélhető cselekedetről van szó.

19


HELYZETFELTÁRÁS

A tanulók kábítószerrel való kapcsolata 14-15 év

16-17 év 44%

ismer fogyasztót 17%

barátja fogyasztó

14%

ismer terjesztőt kipróbálta

7%

6%

barátja terjesztő 0%

18-20 év 65% 60%

32% 31% 23% 25%

17% 20%

10% 11%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%


Jól látható, hogy mind a fogyasztás, mind pedig a terjesztés tekintetében aktívabbá válik a droggal való kapcsolat az életkor emelkedésével. A kábítószer kipróbálását tekintetve a 7 százaléknyi bevallott 14-15 éves fogyasztó a nagykorúság elérésére 20 százalékra nő, azok aránya akik tudnak arról, hogy barátjuk fogyasztó, közel megduplázódik. A leglazább kapcsolat az “ismer fogyasztót” kategória. Azon tanulók aránya, akik ismernek kábítószert fogyasztó fiatalt a 14-15 éveseknél még “csak” 44 százalék, a középiskola végzőseinél már 60 (!) százalék. Megállapítható, hogy a drog szempontjából az átlagnál veszélyeztetettebbek az magasabban kvalifikált családi háttérrel rendelkező de gyengébb tanulmányi eredményt elérő tanulók. A kábítószert fogyasztók körében erősebb korcsoport hatás mutatható ki, mint a dohányosoknál. A kábítószerező fiatalok 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van kábítószer fogyasztó barátja. Akik nem fogyasztottak még, de már gondoltak rá 75 százalékban rendelkeznek drogos baráttal, 38 százalékuk drogdílert is ismer. Ezzel szemben, akik soha nem is gondoltak arra, hogy kipróbáljanak valamilyen kábítószert, 61 százalékban mondták, hogy nincs kábítószert fogyasztó barátjuk. A kábítószerek és azok hatásai között jelentős különbségek vannak, így nem lehet közömbös számunkra, hogy a kábítószert kipróbálók, illetve a kábítószerek elől el nem zárkózók milyen szerekkel kísérleteznének, milyen szereket próbálnának ki. A legkisebb szinte elenyésző - arányban a központi idegrendszerre depresszív hatású, kábító-

20


HELYZETFELTÁRÁS

fájdalomcsillapító hatású ópiátokat (heroin, metadon) és a pszichotrop hatású pótszereket, szerves oldószereket (ragasztó, habpatron, hígító, csavarlazító) említették. Ez utóbbiak az alkohol okozta részegséghez hasonló állapotot, továbbá lelki függőséget és igen komoly testi károsodásokat okoznak. Valamivel többen említették a szorongásoldó gyógyszereket. A stimulánsok, mint például a speed a vagy a kokain 30 említést kaptak (ebből 26 a speed). Ezek a szerek általában serkentőleg hatnak a központi idegrendszerre, motoros nyugtalanságot, a fizikai és pszichés teljesítőképesség növekedését idézik elő. A legnépszerűbb kábítószerek a hallucinogén anyagok (extasy, LSD, marihuána, hasis), ezek közül is kiemelkedik a marihuána, általában (dohánnyal keverve) cigaretta formájában elszívják. Ezek az anyagok olyan vegyületek, amelyek átmeneti pszichózist váltanak ki. Népszerűségüket elsősorban annak köszönhetik, hogy nem okoznak testi függőséget (bár ezt egyes szerzők vitatják), s nem járnak elvonási tünetekkel sem. Hatásukat tekintve egyszerre izgatóak és nyugtatóak, a tér- és időérzéket megszűntetik, gyönyörködtető hallucinációk jellemzik. Az összes megkérdezett tanuló 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy találkozott már a szerrel vagy ezt próbálná ki alkalomadtán.

Milyen kábítószereket próbáltál/próbálnál ki? említések száma a városi ifjúságkutatásban (n=786 fő)

említések száma a 7 iskolára kiterjedő Rév mérésekben (n=1110) 110

hallucinogén anyagok (extasy, 147 LSD, marihuána, hasis ) stimulánsok (kokain, speed, 30 48 amfetamin, chat, crack) szerves oldószerek (ragasztó, 3 0 habpatron, hígító stb.) depresszáns (heroin, máktea, 3 3 ópium, metadon) forrás: városi ifjúságkutatás és Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Az ötféle egészségkárosító tevékenység intenzitását százfokú skálára vetítettük. Az adott szer fogyasztási indexe minden esetben 0-100 közötti szám és azt mutatja meg, hogy a diák milyen mértékben rombolja saját egészégét. Minél nagyobb az index értéke, annál intenzívebb a szerfogyasztás. Az index értéke a kávé fogyasztás esetében a legmagasabb, 51 pont. A dohánytermékek fogyasztási indexe 47, az energia italoké 34, az alkoholé pedig 24 pont százfokú skálán.

21


HELYZETFELTÁRÁS

A piszchoaktív szerek fogyasztási indexének alakulása 14-15 év

60

16-17 év

18-20 év

50 40 30 20 10 0

kávé

dohány

energia ital

alkohol

kábítószer pontszám százfokú skálán

A pszichoaktív szerek fogyasztásának intenzitása az egyes iskolatípusokban eltérő, az alábbiak szerint alakul.

kávé dohány energia ital alkohol kábítószer összesített átlag

gimnázium

szakközépiskola

51 42 33 22 7 27

51 46 33 26 9 33

szakiskola 51 54 38 23 7 36 pontszám százfokú skálán

A megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok között a tanulók a piaci termékek aktív fogyasztójává váltak. Sokan közülük teljesen önállóan gazdálkodnak, magántulajdonnal, javakkal rendelkeznek s közvetve vagy közvetlenül igen jelentős összegek elosztása fölött rendelkeznek. A székesfehérvári tanulók - saját becslésük alapján - havonta kb. 16.200 forintot

22


HELYZETFELTÁRÁS

költenek10, s ennek 28 százalékát ruházati cikkek vásárlására fordítják (átlag 4685 forint/hó), 14 százaléka megy el élelmiszerre, s további 15 százalék jut a szórakozásra (kb. 2509 forint). Ugyanakkor nem költ mindenki mindenre. Szórakozásra (mozi, diszkó, koncert, színház) a tanulók 80 százaléka költ, élelmiszerre, ruhára, könyvekre, újságokra, szépségápolásra a kérdezettek 60-69 százaléka. A tanulók közel fele áldoz rendszeresen kazettára, CD-re, költ élvezeti cikkekre. Ha összesítjük a tanulók kiadásait, megbecsülhetővé válik a korosztály egy éves összköltése. A Székesfehérváron tanuló középiskolás diákok - durva becsléssel - éves szinten több mint 1.5 milliárd forintot költenek el egy évben. A legtöbb pénz (kb. 550 millió Ft.) ruhákra megy el, s ez az adat érezteti a divat diktáló hatását, de 200 millió forintnál többet költenek a tanulók egy évben élvezeti cikkek (alkohol, dohány, kábítószer, energia ital) vásárlására is.

A középiskolás diákok havi átlagkiadásai és az ez alapján becsült éves szintű korosztályi kiadás

szórakozás szépségápolás ruha élelmiszer könyvek, újságok utazás élvezeti cikkek kazetta, CD sport

költ rá %

átlag forint/hó/fő

80 69 66 62 60 48 47 41 32

2509 1503 4685 2351 667 1220 1859 1105 921

korosztályi összkiadás millió forint/év 298 178 557 280 79 145 221 131 109 forrás: városi ifjúságkutatás

10 Ebben természetesen számos olyan költség is benne van (pl. utazás-bérlet, étkezés, sport), ami közvetlenül a családi költségvetést terhelheti, hiszen a tanulók nemcsak a saját zsebpénzüket költik, hanem a szüleik pénzét is.

23


HELYZETFELTÁRÁS

3. TALÁLKOZÁS A PROBLÉMÁVAL Az intézmények a különböző drogokkal kapcsolatos problémákat különböző időpontokban észlelték, általában a drogok megjelenési sorrendjében. Az is jellemző, hogy azok a szervezetek, akik a kilencvenes évek második felében alakultak, többé-kevésbé egyszerre találkoztak a különböző szenvedélybetegségekkel.

Intézmények

A probléma észlelésének dátuma

Mely csoportban észlelték?

Családsegítő és gyermekvédelmi intézmények

1992: CSSK 1994: Kríziskezelő Központ

állami gondozottak (szipuzás) időskorú gondozottak (alkohol+gyógyszer) lakosság

Fejér Megyei Szent György Kórház Addiktológiai Gondozó

1981: alkoholfüggőség 1993: politoxycomán 1994: szerves oldószerrel 1996: kábítószerrel visszaélők 1997.

lakosság

Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Székesfehérvári Rendőrkapitányság pártfogók Vám- és Pénzügyőrség F.M. Nyomozó Hivatala

1990

lakosság

n.a. folyamatosan 1994. - megalakulás óta folyamatosan

SZÉNA Egyesület

n.a. folyamatosan

SZETA

n.a. folyamatosan

Aranyeső Alapítvány

n.a. folyamatosan

fiatalok elsősorban a szórakozóhelyek (diszkók) látogatói az ellenőrzések során szülők (alkohol és gyógyszerfüggés) Hátrányos helyzetű tanulók, ill. családjaik tanulók

A legjellemzőbb problémák, kérdések, amelyekkel a kliensek felkeresik az intézményeket általában az intézmény profiljának megfelelő, a segítségért fordulók "jó ajtókon kopogtatnak". A családsegítő és gyermekvédelmi intézményeket a drogozás tüneteiről, a kezelés lehetőségeiről, a bentlakásos intézményekről szóló információ kéréssel keresik. A bűnüldözési szerveket a kábítószer jelenlétének vélt vagy valós észlelésekor, elsődleges

nyomozati

cselekményeknél

keresik.

A

gyógykezelést

végző

Rév

Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatot és Addiktológiai Gondozót tipikusan a függőséggel kapcsolatos

problémákkal,

a

háttérben

megbúvó

mentális

problémákkal,

konkrét

egészségügyi problémákkal (kapcsolati problémák) keresik a kliensek, de fordulnak hozzájuk konzultációs igénnyel külső szakemberek is. A szervezetek által kínált megoldási módokat, reakciókat az alábbi táblázat tartalmazza. 24


HELYZETFELTÁRÁS

Legjellemzőbb problémák, kérdések amelyekkel a kliensek felkeresik

Milyen megoldást kínál az intézmény

Családsegítő és gyermekvédelmi intézmények • •

információkérés a drogozás tüneteiről, a kezelés lehetőségeiről, bentlakásos intézményekről kezelés kérése

• • • • • • • •

beutalási lehetőség Budapesten, v. egyéb településen (gyógyító, bentlakásos intézmény keresése) szakellátás keresése mentálhigiénés programok szervezése pályázati forrásból egyéni és csoportfoglalkozások szervezése Anonym Alkoholisták klubja Preventív célzatú szabadidős klub csellengő fiataloknak, programok Önismereti csoport középiskolásoknak Pszichológiai tanácsadás felnőtteknek

Bűnmegelőzési intézmények, szervezetek • • •

elsődleges nyomozati cselekmények, az illetékes rendőrkapitányság értesítése ítéletek kábítószer jelenlétének érzése, vagy észlelése a szülők, pedagógusok részéről.

• •

• • • •

kínálatcsökkentés (a városban lévő dealerek feltérképezése, elfogása, a kábítószerek lefoglalása) megelőzés (prevenciós előadások szülőknek, pedagógusoknak, prevenciós programok üzemeltetése általános- és középiskolás körökben, prevenciós rendezvényeken való részvétel) a szülők, pedagógusok szakemberhez irányítása eljárás indítása bűncselekmény elkövetése okán D.A.D.A program általános bűnmegelőzési program

Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat és Addiktológiai Gondozó • • • • • • •

függőséggel kapcs. problémák (csökkentés és abbahagyás) háttérben megbúvó mentális problémák egészségügyi probl. (abuzusokhoz kapcs. belgyógyászati, neurológiai tünetek kapcsolati problémák (szülőkkel, iskolával, párkapcs, munkahely, hatóságok ) tanácskérés (rokonok, hozzátartozók, ismerősök részére ) konzultációs igény (külső szakemberek részére ) egyéb pszichiátriai tünetek kezelése (szorongás, depresszió, megvonásos tünetek, fóbiák, komunikációs zavarok)

• • • • • • • • • • • • • • • •

egyéni segítő beszélgetés hozzátartozókkal való foglalkozás egyéni-, pár-, családterápia, ill. csoportterápia önsegítő csoportok működtetése drogprevenciós prog. iskolák számára kortárssegítő képzés segítőmunkában dolgozókkal, háziorvosokkal, védőnőkkel speciális lakóotthon lakóival, idősek otthonában élő szenvedélybetegekkel foglalkozás a gondozó a gyógyszeres és pszichoterápiás egyéni foglalkozást ajánlja fel relaxációs autogén tréning akupunktúrás kezelés önismereti csop., mentálpedagógiai csop. konzultációs lehetőség betegeknek, hozzátartozóknak, szakembereknek képzési anyagok, tesztek, kérdőívek orvosi vizsgálat, egyéb vizsgálatokra utalás gyógykezelés, elvonó kezelésre utalás kapcsolattartás az érintettekkel és a segítő szervezetekkel

Közoktatási intézmények • • • • • •

összemosódik a legális és illegális drog fogalma a kicsiknél öröklődik-e a drogfogyasztás elkerülhető-e a baráti kör nyomása drogfajták hatásmechanizmusok, veszélyek jogi szabályozás

• • • • • • •

saját drogstratégia szakemberhez továbbítás osztályfőnöki órák, prevenciós előadások egészségvédő nap szabadidős programok kortárs-segítők képzése, alkalmazása életvezetési ismeretek oktatása

25

KEF-SZÉKESFEHÁRVÁR • •

HELYZETFELTÁRÁS

kompetencia határok (pedagógusoknál) etikai problémák (pedagógusoknál)

• • • • •

pedagógiai intézet továbbképzései szülők számára értekezlet, fórum tantestületi értekezletek, képzések személyiségfejlesztés „súgó lyuk” (ált. iskolai kezdeményezés)

• • • • • • •

kiscsoportos foglakozások szülők akadémiája egészségvédelmi program gyermekvédelmi felelősök segítése előadások szakértőkkel egyéni segítségnyújtás segítő szervezetekről info. adása

• • • •

pszichés ráhatással lehet a betegre alapkivizsgálást végezhet a megfelelő kórházi ellátáshoz beutalót adhat a tünetek megszüntetéséig tudnak közreműködni

Civil szervezetek • •

tanácsadás szülők, pedagógusok részére eligazodás a használat és az anyagok kérdésében

Család- és gyermekorvosok •

alkohollal kapcsolatos problémák

Természetesen vannak olyan esetek, amikor az adott intézményhez, szervezethez forduló kliensnek nem tudnak segíteni kompetencia vagy egyéb feltételek hiánya miatt. A családsegítőknél

és

a

gyermekvédelmi

munkatársaknál

tipikusan

ilyen,

hogy

a

szenvedélybeteg családtagjának az érintett betegségbelátásának hiányában nem tudnak megoldást javasolni, de az is előfordult, hogy nem találtak olyan szakellátó, amely a szipuzókat elvonó kezelésre befogadta volna. Az Addiktológiai Gondozónak nehézséget okoz a rehabilitációs intézetekben való elhelyezés (kevés intézmény, nehézkes kapcsolat tartás) és az is jellemző tapasztalat, hogy a kábítószer függő fiatalok nem szívesen vállalják az elvonó kezelést a zárt pszichiátriai osztályon, addiktológiai osztály pedig nincs a városban. A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat saját kompetenciáján belül nem tud mit tenni, amikor orvosi ellátásra, kórházi ápolásra van szükség, illetve amikor ezt a segítséget az érintett nem hajlandó elfogadni. Az iskoláknak is az együttműködés megtagadása lehetetleníti el a támogatói munkáját, nem tudnak segítséget nyújtani abban az esetben amikor a szülők nem működnek együtt. Az orvosok tapasztalata, hogy a drogprobléma az egészségügyi alapellátás keretében nem megoldható, olyan team-munka lenne szükséges, amelyben részt vesz minden érintett szereplő (szülőktől a pedagógusokon keresztül a szakellátókig), ám ez csak akkor valósítható meg, amikor a beteg kíván együttműködni.

26


HELYZETFELTÁRÁS

4. ERŐFORRÁSOK A kábítószerek fogyasztásának csökkentése nem képzelhető el megfelelő technikai és humán erőforrások nélkül. Székesfehérváron a gyógykezelés tekintetében két szervezet rendelkezik megfelelő humán erőforrással, a Szt. György Kórház Addiktológiai Gondozójában 4 fő pszichiáter

szakorvos

és

egy-egy

addiktológus

konzulens

illetve

pszichológus-

pszichopedagógus (terapeuta) biztosítja a szakmai munkát, a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatnál pedig négy fő foglalkozik (mentálhigiénés szakember; család- és csoportterápiás szakképesítés; szociális munkás; szociálpedagógus) elsődlegesen drogproblémával. A megyei ÁNTSZ-nél egy fő (egészségnevelő) dolgozik, akinek elsődleges feladata a drogproblémával való foglalkozás, a városi ÁNTSZ-nél ilyen munkatárs nincs (a közegészségügyi felügyelő más feledatok mellett látja el.) Az orvosok (gyerekorvosok, családorvosok) illetve a mellettük tevékenykedő egészségügyi dolgozók között sincs olyan munkatárs, akinek elsődleges feladata a drogprobléma, ugyanakkor a családorvosi tapasztalat szerint szükség lenne rá. Az iskolaorvosok mellett tevékenykedő iskolai védőnők programjában a legális drogok szerepelnek (az illegális drogokat csak érintik). A kínálatcsökkentésben résztvevő szervezetek közül egyedül a rendőrségnek vannak olyan munkatársai, akik a kábítószeres ügyekkel foglalkoznak, több osztály dolgozóinak feladata ez, s a városi kapitányságon külön alosztály foglalkozik a kábítószer-megelőzés kérdésével. Az alosztály személyi állománya korlátozott, saját megítélésük szerint nincs elegendő munkatársuk arra, hogy a kapitányság illetékességi területén lévő városi iskolákat rendszeres időszakonként látogathatnák prevenciós céllal. A családsegítő és gyermekvédelmi intézményekben jellemzően nincs olyan munkatárs, akinek legfontosabb feladata a drogproblémához kötődne. A nemzeti drogstratégia a prevenciós munkában kulcsszerepet játszó oktatási intézményeknek drogkoordinátor megbízását javasolja, de mivel ehhez sem órakedvezmény, sem pótlék nem jár, az intézmények sajátosan oldják meg a feladatot. drogproblémával (is) foglalkozó munkatársak gyermekvédelmi felelős látja el külön drogkoordinátor más segítő (pl. egészségnevelő) védőnő

alapfokú intézmények száma 9 10 12 2

középfokú intézmények száma 11 5 6 5

összesen 20 15 18 7

27


HELYZETFELTÁRÁS

A legtöbb iskolában a gyermekvédelmi felelős látja el a drogkoordinációs feladatokat is, külön drogkoordinátort 15 intézményben jelöltek ki a kollégák közül. Más segítő (pl. egészségnevelő) 18 iskolában, védőnő 7 iskolában segíti a drogprevenciós munkát. Végzettség tekintetében az általános iskolákban hat szociálpedagógus, egy iskolapszichológus és egy gyógypedagógus lát el ilyen feladatokat (is), a többi drogkoordinátori feladatot ellátó pedagógus különböző tanfolyami végzettséget igyekszik szerezni (gyermekvédelmi, mentálhigiénés, életvezetési ismeretek). A középiskolákban összesen négy szociálpedagógus és két szociális munkás, illetve szociális szervező van11. A civil szféra humán erőforrása a leggyengébb ezen a területen, külön fizetett munkatársaik nincsenek. Olyan önkéntes segítők, akik drogproblémával foglalkoznak az Aranyeső Alapítványnál vannak (szociális munkás, pszichiáter, koordinátor), de a SZETÁ-nál is van olyan munkatárs aki képzettsége okán alkalmas lehet ilyen feladatra. A

drogproblémával

foglalkozó

székesfehérvári

szervezetek,

intézmények

drogprevenciós munkájának technikai feltételei és eszközigényei eltérőek. A családsegítő és gyermekvédelmi intézmények közül kettő többé-kevésbé megfelelőnek ítéli az ellátottságát, csakúgy, mint a megyei ÁNTSZ, a Rév és a kórház Addiktológiai Gondozója. Ugyanakkor a városi ÁNTSZ-nél rendkívül szerények a prevenciós munka technikai feltételei, még audio és videó eszközök sem állnak rendelkezésre. A bűnmegelőzési feladatokat ellátó rendőrségi alosztály is jelezte, hogy vannak hiányzó eszközeik, csakúgy, mint a civil szervezeteknek és a közoktatási intézményeknek. Az iskolák közül - saját bevallásuk alapján - nyolc intézményben egyáltalán nincs olyan technikai erőforrás, ami a drogprevenciós munkát támogathatná, 5 iskola pályázati úton próbálja teremti elő a technikai feltételek biztosításához szükséges hátteret. Megfelelő videoanyag és szakirodalom 15 iskolában (ebből 10 általános iskola), egyéb anyagok (pl.CDROM) 10 iskolában állnak rendelkezésre12. Egy általános és egy középiskolának saját drogstratégiája van.

11

Az ISM 2001. novemberében ingyenes drogkoordinátori képzést szervezett, a városból két középiskola delegálta a képzésre megbízottját. 12 Sajnos az iskolák még azokat a technikai eszközeiket sem nevezték meg, amelyek pedig biztosan rendelkezésre állnak mindenütt (pl. az OM 2001 nyarán valamennyi intézménybe eljuttatta segédanyagait)

28


HELYZETFELTÁRÁS

5. A DROGPROBLÉMÁVAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK A drogproblémával kapcsolatos szolgáltatásokat két nagy csoportba lehet sorolni, egyrészt gyógykezelési, terápiás, másrészt megelőzési típusú szolgáltatásokba. Gyógykezelési szolgáltatásokat nyújt az Addiktológiai Gondozó, a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat és bizonyos családsegítő és gyermekvédelmi intézmények. Tipikusan ilyen szolgáltatások az egyéni, csoportos és pár terápiák, segítő beszélgetések és az önismereti tréningek. A prevenciós oldalon hat szervezetnek, intézménynek vannak programjai, ezek tipikusan a tanácsadások, konzultációs lehetőségek, az iskolai előadások és képzések. Az Addiktológiát leszámítva

olyan

szolgáltatásokat,

programokat,

amelyeket

akár

prevenciós,

akár

problémamegoldási/kezelési célzattal kifejezetten orvosi körök működtetnének a városban a kérdezett iskola-, gyermek- és családorvosok nem ismernek.

Intézmények

gyógykezelési szolgáltatások

prevenciós tevékenyég

• • • • • • • Rév Szenvedélybeteg- • segítő Szolgálat •

• pszichológiai tanácsadás

Székesfehérvári Rendőrkapitányság

• DADA program • általános bűnmegelőzési program (egy-egy osztályfőnöki óra) • Tini klub - kiscsoportos fogl.alkozások • Szülők akadémiája • "Centrumban az egészséges család" egészségvédelmi program • előadások

családsegítő és gyermekvédelmi intézmények Fejér Megyei Szent György Kórház Addiktológiai Gondozó

egyéni beszélgetések csoportos foglalkozások önsegítő csoport egyéni pszichoterápia csoportos pszichoterápia akupunktúra autogén tréning egyéni segítő beszélgetés hozzátartozókkal való foglalkozás • pár és család, illetve csoportterápia • önsegítő csoportok működése

SZÉNA Egyesület

Aranyeső Alapítvány

• kiscsoportos foglalkozások • telefonos segítés

• konzultációs lehetőség betegeknek, családnak szakembereknek • képzési anyagok, tesztek, • kortárssegítő képzés • iskolai drogprevenciós program • segítőkkel való foglalkozás • speciális lakóotthon és idősek otthonában élők

29


HELYZETFELTÁRÁS

Az iskolák drogprevencióval kapcsolatos programjait, szolgáltatásit 10 csoportba lehet sorolni. A legelterjedtebb az osztályfőnöki óra keretében tartandó prevenciós célú előadás (esetleg csoportmunka), az oktatási intézmények háromnegyede él(t) ezzel a móddal. A témára fókuszáló tantestületi értekezlet, továbbképzés 14 iskolában fordult elő, a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat iskola drogprevenciós programját 13 intézmény fogadta eddig. Ezeken az előadásokon évente 2000-2500 tanuló vesz részt (a tanulókkal három alkalommal találkoznak a segítők).

Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat iskolai drogprevenciós programját hallgatók száma intézményenként általános iskola

középiskola

617 870 1124 1422

500 300 1417 1042

főiskola

kollégium

év 1997 1998 1999 2000

100 50 15 91 30 65 30 25 forrás: Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat

Az iskolák által nyújtott drogprevenciós szolgáltatások általános iskolák 14

osztályfőnöki órák

13

6

tantestületi értekezlet, képzés

8 9

Rév programja

4

egészségvédő nap

7

4

prevenciós előadások

7

4

szabadidős programok

4

4

szüknek fórum, értekezlet

4

4

életvezetési ismeretek

3

3

MPI továbbképzései

3

3

kortárs segítők

középiskolák

1 0

3 5

10

15

20

25

30

intézmények száma

30


HELYZETFELTÁRÁS

Iskolai egészségvédő napot hét általános iskola és négy középiskola tart. Az iskolai drogprevenciós szolgáltatások közül ki kell emelni a kortárs segítők képzését és alkalmazását, akik rendszeresen a város négy közoktatási intézményében segítik a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelmet. A városban elérhető drogprevenciós illetve terápiás, gyógykezelési szolgáltatások jelentős része korosztályi jellegű, kifejezetten a fiatalok számára nyújtják az intézmények. Ilyen a csellengő kamaszoknak nyújtott preventív célzatú szabadidős klub, a középiskolások önismereti csoportjai, a SZÉNA Tini-klubja, az Aranyeső Alapítvány programjai, a városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Alosztálya által koordinált DADA program, a Rév kortárssegítő képzése illetve iskolai drogprevenciós foglalkozásai valamint az oktatási intézmények legtöbb programja. A családsegítő, gyermekvédelmi intézmények tapasztalatai szerint a prevenciós programok sajnos kevéssé sikeresek a városban, s ezt osztják a család- és gyermekorvosok is, kiegészítve azzal, hogy a prevenciós jellegű programok és szolgáltatások alacsony hatékonysággal működnek, a szakellátás részben megoldatlan, részben pedig túlzsúfolt. Az Addiktológia a saját szolgáltatásai tekintetében azt tapasztalta, hogy általában minden szolgáltatásukra van igény, de az érdeklődés hullámzó. Az iskolákban futó prevenciós programokat az oktatási intézmények közül 12 általában jónak minősítette, nyolc iskolának (ebből öt középiskola) egyáltalán nincs tapasztalata e téren. Az iskolák elégedettek a Rév iskolai prevenciós munkájával, jónak értékelték a Pedagógiai Intézet ilyen irányú továbbképzéseit és a védőnők munkáját is. Az iskolák és a rendőrség is megerősítették, hogy a DADA program kedvelt a gyerekek és a pedagógusok körében, de csak korlátozott számban tudnak ilyen osztályokat indítani. Bár általános pedagógusi tapasztalat, hogy az előadás, mint módszer nem hatékony, a diákok a külső előadókat jobban elfogadják, részben a változatos módszereik, részben pedig az anonimitás miatt. A segítő, támogató szervezetek, intézmények működésének hatékonysága nagyban függ attól, hogy milyen módon tájékoztatják a célcsoportot a szervezet létezéséről illetve a nekik ajánlott szolgáltatásokról. Elgondolkodtató, hogy vizsgált intézmények közül csak a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatnak, az Addiktológiának és az oktatási intézményeknek van válaszuk arra a kérdésre, hogy hogyan tájékoztatják a célcsoportjukat. Az Addiktológiai Gondozó elsősorban a háziorvosokon keresztül és különböző rendezvények alkalmával igyekszik megszólítani a célcsoportot. A Rév információs kiadványait juttatja el az intézményeknek, megjelenik a médiában, információs adattárakban és jelen van a szociális 31


HELYZETFELTÁRÁS

képzésben is. A tanulók iskolán belüli tájékoztatása elsősorban az osztályfőnöki órákon, a faliújságon és a diákönkormányzaton keresztül történik, a szülőket pedig értekezleteken, fogadóórákon személyesen, szórólapok segítségével, korlátozottan pedig az iskolaszék, illetve szülői munkaközösség révén tudják tájékoztatni. Fontos kiemelni, hogy az intézmények szolgáltatásai, programjai nem kapnak elég hangsúlyt sem az írott, sem pedig az elektronikus helyi médiában. A kortárs segítők képzésében az utóbbi időben érdekes tendencia figyelhető meg. A képzésre jelentkező fiatalok komoly hányada olyan közegből, szociális környezetből kerül ki, és

olyan

élethelyzetben

van,

amely

a

drogprobléma

szempontjából

kiemelten

veszélyeztetettnek minősíthető. Ilyen esetben a képzés részben önsegítő, önismereti csoportként (is) működik tovább, ám ennek a jelenségnek a felismeréséhez és a képzési tematika menet közbeni módosításához jól felkészült terápiás tapasztalattal is rendelkező szakemberek szükségesek. A kiképzett kortárs segítők munkáját nehezíti, hogy a kompetencia határok nem minden képzés esetében kerülnek pontosan meghatározásra, gyakran hiányzik a rendszeres szupervízió, a munkájuk városi szintű koordinációjáról pedig egyáltalán nem beszélhetünk.

32


HELYZETFELTÁRÁS

6. HIÁNYZÓ FELTÉTELEK A

kábítószerügyben

érintett

városi

intézményeknek,

szervezeteknek

munkájuk

hatékonyságának növelése érdekében szükségük van a külső segítségre, támogatásra. A munkában résztvevők az információáramlást alapfeltételnek tekintik. Ez jelenti egyfelől a területtel foglalkozó szakemberekről, szervezetekről, intézményekről, az igénybe vehető lehetőségekről (szolgáltatások, programok) szóló információk mozgását, másrészt a szervezetek szakmai munkáját segítő aktuális kutatási eredmények, szakirodalmi háttérinformációk, módszertani és egyéb szakmai anyagok áramlásának és hozzáférésének biztosítását. A szakmai felkészültség javítása és szinten tartása érdekében több intézmény jelezte, hogy szükség lenne különböző szakspecifikus továbbképzéseken való részvételre, illetve a szakemberhiány megoldása csak új státuszok teremtésével képzelhető el (pl. a családsegítő és gyermekvédelmi területen vagy az iskolai drogkoordinátoroknál). A működés technikai feltételei is javításra szorulnak több helyen (pl. nincs a városban olyan intézmény, akinél minilaborban gyorsteszteket, azonnali szűrést lehetne végezni). Ezek természetesen a rendelkezésre álló anyagiaktól függő feltételek, ugyanakkor a városban a drogproblémával (is) foglalkozó szervezetek alulfinanszírozottak, vagy pedig a pályázatok miatt kiszámíthatatlan a finanszírozásuk. Szükséges lenne tehát a forrásbővítéssel együtt a pénzügyi helyzet stabilizálása. A hatékony munka szempontjából két feltételt kell még megemlíteni, a helyi média partnerségét (felelősségét) illetve a monitoring rendszer kialakítását és az összehangolt folyamatos méréseket, vizsgálatokat (különösen az iskolákban és speciális célcsoportokban). A jelenlegi működési feltételek mellett arról is nyilatkoztak a szervezetek, hogy megfelelő anyagi stb. feltételek esetén milyen feladatokkal lenne szükséges bővíteni a drogproblémával való foglalkozást Székesfehérváron illetve a saját intézményükben. Jellemző, hogy az intézmények, szervezetek többsége megfelelő feltételek estén bővítené jelenlegi szolgáltatási kínálatát, úgy gondolják, hogy új vagy új típusú szolgáltatást, feladatot kellene bevezetniük. Ezek a feladatok, programok egyrészt a szakmai és humánkapacitás erősítését, másrészt együttműködési formák létrehozását, harmadrészt új intézmény alapítását (rehabilitációs és foglalkoztató intézmény, Drog Stop kávézó) célozzák a hagyományos szolgáltatások fejlesztése mellett. Az intézmények által adott válaszokat az alábbi táblázat tartalmazza.

33


HELYZETFELTÁRÁS

Szervezet

Új feladat

ÁNTSZ Városi Intézete Vám- és Pénzügyőrség Fejér Megyei Nyomozó Hivatala Székesfehérvár Városi Polgárőrség

⇒ intézmény belüli megbízott ⇒ ha pénzügyőrség nyomozati jogkört is kap drogügyekben felderítő tevékenység ⇒ pártfogói felügyelők munkájának segítése a drog miatt börtönbe vagy korházba került és onnan kikerült fiatalokkal való kapcsolattartásban ⇒ rendőrséggel közös akciókban való részvétel ⇒ csoportfoglalkozások ⇒ pszichiáter és pszichológus foglalkoztatása ⇒ támogató szülőcsoport szervezése ⇒ alkoholbeteg szülők esetén speciális segítő csoport

Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Kríziskezelő Központ Egyesített Szociális Intézmények Nevelési Tanácsadó Alba Caritas Hungarica Alapítvány Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Fejér Megyei Szent György Kórház Addiktológiai Gondozó közoktatási intézmények

⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

rehabilitációs és foglalkoztató intézmény létrehozása Drog Stop kávézó létrehozása kortárs képzés szülőcsoportok félállású drogkoordinátor alkalmazása, képzése (akár egészállású gyermekvédelmisként) nevelési tevékenység erősítése: személyiségfejlesztő programok, változatos módszerek, életvezetési ismeretek, készségek fejlesztése szabadidő-felelősök beállítása, szabadidős és sporttevékenység erősítése minden iskolában iskolai szintű drogstratégia szülők bevonása

SZÉNA Egyesület

⇒ ⇒

Szegényeket Támogató Alapítvány

⇒ gyermekvédelmi felelősök munkájának támogatása

Arra a kérdésre, hogy mivel kellene bővíteni a városban a drogproblémával kapcsolatos szolgáltatásokat sokan mennyiségi szempont alapján válaszoltak, a jelenleg is fellelhető szolgáltatások, programok számát, koordináltságát, hatékonyságát fokoznák. A területen lévő információs problémákat jól jellemzi, hogy nem egy intézmény javasolt újként olyan városi programot, szolgáltatást, amely már évek óta elérhető. A koordináció és a hatékonyabb információáramlás mellett általános feladat lenne a forrásteremtés átgondolása, a székesfehérvári drogprevenciós szakemberek hazai és külföldi tapasztalatcseréken való részvételének elősegítése, olyan dokumentumtár létrehozása, ahol a prevenciós munka során szükséges dokumentumok mindenki számára könnyen hozzáférhetők valamint

hiánypótló

kutatások,

vizsgálatok

készítése

(droghelyzetkép

a

fehérvári

szórakozóhelyeken, a tanulói drogfogyasztás attitűdjeinek vizsgálata, a pedagógusok és más humánszolgáltató

szakemberek

véleményének,

felkészültségének

feltárása,

lakossági

attitűdök és a közösségi problématudat mérése stb.) Az általános szintű feladatok bővítésén túli munkában jutna szerephez az iskolai drogkoordinátorokat tömörítő városi szintű munkaközösség életre hívása, a pedagógusok és a kortárs segítők képzésének összehangolása, a szervezett korosztályi szabadidős programok 34


HELYZETFELTÁRÁS

bővítése valamint a helyi média aktív bevonása. Terület

Feladat bővítése a városban ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

általános

prevenció

gyógykezelés

kínálat csökkentése

koordináció dokumentumtár létrehozása tanulmányutakon való részvétel elősegítése továbbképzések empirikus kutatások, vizsgálatok, mérések forrásteremtés, bővítés iskolai drogkoordinátorokat tömörítő munkaközösség pedagógusok továbbképzésének összehangolása kortárs segítők képzésének összehangolása szervezett korosztályi szabadidős programok minden korcsoportban helyi médiában prevenciós műsorok időszakos kampányok humán szakemberek általános szintű felkészítése ifjúsági drogdiagnosztikai és gondozóközpont felállítása támogató hálózat kiépítése szenvedélybetegek családtagjainak kifejezetten szenvedélybetegekkel foglalkozó önálló intézmény ifjúsági pszichiátriai osztály létrehozása a megyei kórházban utógondozás megoldása, rehabilitációs várakozási idő csökkentése több rendőrségi ellenőrzés (szórakozóhelyeken, bevásárlóközpontokban) drogmenetes, "biztonságos" szórakozóhelyek szigorúbb hatósági ellenőrzés (pl. nem dohányzók védelméről szóló törvény, fiatalok, 18 éven aluliak dohánytermékkel, alkohollal való kiszolgálása)

A gyógykezelés területén szükség volna a városban egy önálló intézményként működő ellátó helyre, amely kifejezetten a szenvedélybetegségekkel foglalkozik, továbbá az akut esetellátás feltételeinek javítására (jelenleg nincsen lehetőség az elkülönült ellátásra). Fontos lenne a korosztályi elkülönítés, ennek része lehet egy ifjúsági pszichiátriai osztály létrehozása a kórházban, vagy a gyermekosztályon belül ágyak létesítése szakszemélyzettel. Jelenleg megoldatlan terület az utógondozás is, csökkenteni kell a rehabilitációs várakozási időt. Új feladatként jelentkezik a városban a támogató hálózat kiépítése szenvedélybetegek családtagjainak. Végezetül

a

kínálat

csökkentése

területén

több

rendőrségi

ellenőrzésre

(szórakozóhelyeken, bevásárlóközpontokban) lenne szükség, létfontosságú a "biztonságos" szórakozóhelyek megteremtése és a hatósági ellenőrzés szigorítása (pl. nem dohányzók védelméről szóló törvény, fiatalok, 18 éven aluliak dohánytermékkel, alkohollal való kiszolgálása) a városban.

35


HELYZETFELTÁRÁS

7. INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS Feltételezhető, hogy jól felfogott érdekből, szakmai megfontolásból, szükségszerű követelményként a drogproblémával foglalkozó humánszolgáltató intézmények, szervezetek együttműködnek egymással, munkakapcsolatot létesítenek. Az intézmények közötti kapcsolat-rendszert a túloldali hálózatos ábra mutatja be. Az ábrán a sárga (világos) színű körökben a szociális, gyermekvédelmi intézmények vannak, a zöld körök a közoktatáshoz tartoznak, piros körben a bűnüldözéssel, bűnmegelőzéssel foglalkozó szervezetek vannak, végül kékkel (sötét) a terápia és a gyógykezelés területén dolgozó szervezeteket jelöltük. Az ábrán vastag vonal a kölcsönös említések, vékony vonal az egyirányú említéseket jelöli. A vizsgált intézmények közül a legszélesebb kapcsolati körrel a közoktatási intézmények (általános iskolák, középiskolák, kollégiumok) rendelkeznek, 11 segítő, támogató szervezettel van munkakapcsolatuk. A terápiás munkát végző szervezetek (Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat; Addiktológiai Gondozó) 10-10 másik városi intézménnyel vannak kapcsolatban, csakúgy mint a Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Alosztálya. A humánszolgáltatóknak nemcsak a városon belül, hanem azon kívül is vannak kapcsolataik, partnerszervezeteik. A vizsgált szervezetek a régión belüli összesen 7, a régión kívül, de az országon belüli 16 féle a drogügyekben érintett szervezettel, intézménnyel vannak kapcsolatban - saját bevallásuk alapján. Jól látható hogy az összes említett együttműködés kétharmada a legszűkebb területi egységre, Székesfehérvár városára korlátozódik, s mindent összevetve az összes szervezeti kapcsolat 77 százaléka a közép-magyarországi régióban realizálódik. A városban működő, kábítószer-problémával foglalkozó szervezeteknek a városon kívüli legfontosabb partnere a Veszprémi Drogambulancia. Ezzel az intézménnyel kapcsolatot tart a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat, a Szt. György Kórház Addiktológiai Gondozója valamint a családsegítő és gyermekvédelmi intézmények is. Az intézmények, szervezetek közül a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatnak külföldi partnere is van a drogprevenciós munkában, a Passaui Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat.

36


HELYZETFELTÁRÁS

Gyámhivatal VPOP Nyomozó Hivatal

Családsegítő Központ

civil szervezetek Gyermekjólé ti szolgálat

Pártfogók

Rendőrkapítányság

ÁNTSZ

Polgárőrség Nevelési Tanácsadó

Rév Ambulancia

Pszichiátria Psz.Gondozó

Pedagógiai Intézet

Közktatási intézmények

Védőnői hálózat

Egyesített Szociális Intézmények

Addiktológia Gondozó

Ifjúság- és családorvosok

Krízisközpont

37


HELYZETFELTÁRÁS

A vizsgált intézmények kapcsolatainak területi megoszlása

külföldi 1%

városon belüli 65%

országos 22%

regionális 12%

Azt nem tudni, hogy az intézmények drogprevenciós és rehabilitációs feladataikat érdemben

összehangolják-e vagy csak formális kapcsolat van az intézmények között,

azonban a szakértői és intézményi vélemények között is előkerült ez a probléma, mint lehetséges veszélyforrás. Többen hiányolták az intézmények közötti rendszeres kommunikációt és a kölcsönös tájékoztatást. Ezt erősítik az átfedések is: van, amit több helyen is csinálnak egymástól függetlenül. Ilyen esetben könnyen kialakulhatnak hiányterületek és dömpingprogramok egyaránt.

38


HELYZETFELTÁRÁS

8. ÖSSZEGZÉS 8.1 A probléma számokban A városban még nem volt olyan empirikus kutatás, mely a teljes lakosságra nézve információkat nyújtana a legális és illegális szerhasználat tekintetében, az egyes szerek életprevalenciájáról illetve a lakosság drogfogyasztással kapcsolatos attitűdjeiről. A városban két olyan intézmény van, ahol kábítószerrel kapcsolatos problémával rendelkező klienseket látnak el, az alapítványi fenntartású Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat és a Megyei Szent György Kórház által működtetett Addiktológiai Gondozó. 1993-ban a kórház addiktológiai gondozójában 320 alkoholbeteget gondoztak, ez a szám 1998/99-ben már közel 600 fő volt. Az kezelt alkoholbetegek 82-87 százaléka férfi, 6070 százalékuk alkoholfüggő vagy visszaeső. A klasszikus értelemben vett kábítószert vagy szerves oldószert fogyasztó betegek létszáma jóval alacsonya, de a növekedés üteme jóval nagyobb arányú. Az ilyen betegek száma 1996-ig 10 alatt volt a gondozóban, 1999-ben már 30 beteget gondoztak, 2001 novemberéig pedig 51 drogbeteg került az addiktológiára. A gondozóba került kábítószerbetegek 75-80 százaléka férfi. A kábítószer-betegek többsége többféle drogot is kipróbált. A betegek által preferált drogok között 1996-ig hallucinogének alig fordultak elő, tavaly már minden második beteg ilyen szert használt. A Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatnál 1997 áprilisa óta közel 400 alkohol, drog, gyógyszer, dohány vagy egyéb társfüggőséggel küzdő szenvedélybeteg jelentkezett. Ha az ellátott hozzátartozókat és a telefonos lelkisegélyt keresőket is hozzávesszük, az új kliensek aránya 1997-ben 142 fő, 1998-ban 232 fő, 1999/2000 években 168 fő volt, tavaly pedig 283 új klienst regisztráltak. Az adott évben rendszeresen visszatérő, terápián résztvevő kliensek száma 1997-1999 között 200-300 között ingadozott, azóta pedig meghaladja a négyszázat (2000-ben elérte az 560-at!). Jellemző, hogy az alkoholbetegek között az átlagnál jóval több a férfi és a 30 év feletti kliens, míg a drogosoknál szintén több a férfi, ugyanakkor életkor szerint szinte kizárólag 30 év alattiak találhatók köztük. A családsegítő és gyermekvédelmi intézményekben jellemzően hiányoznak a kábítószer problémával kapcsolatos nyilvántartások, adatok, ugyanakkor jelzés értékű, hogy a Gyermekjóléti Szolgálatnál a gondozott gyerekek családjaiban kb. 40 százalékban a szülő alkoholizáló életmódja a fő veszélyeztető tényező, s a többi intézmény is elsősorban az

39


HELYZETFELTÁRÁS

alkohol problémával találkozik, s kevésbé a drogfogyasztással. A 90-es évek eleje óta folyamatosan növekszik a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma. Míg 1990-ben az országban összesen 34 ilyen esetben indult eljárás, addig tíz évvel később, 2000-ben már százszor annyi, 3475. A kábítószerrel való visszaélés bűncselekményét elkövetők száma az utóbbi években Székesfehérváron is jelentősen megnőtt, 2001-ben már elérte a hatvanat, szemben a korábbi évek 10-20 bűncselekményével. A 2000-ben lezajlott városi ifjúságkutatás adatai szerint a fehérvári középiskolások 23 százaléka rendszeresen dohányzik, további 18 százalékuk pedig alkalmanként gyújt rá. A tanulók 35 százaléka válaszolt úgy, hogy nem dohányzik, de már kipróbálta. Azok aránya, akik soha nem is próbálták, 24 százalék. Jól mérhető tendencia, hogy az életkor növekedésével hogyan emelkedik a rendszeresen és alkalmanként dohányzók aránya. A probléma már az általános iskolákban is megjelenik, az iskolák között van olyan, amelyik azt jelezte, hogy már negyedik (!) osztályban jelenlévő probléma a dohányzás, a felső tagozatban pedig fokozatosan tovább nő. A középiskola elején a 15 évesek között 9 százaléknyi a rendszeres dohányosok aránya, mire elérik a 16 éves kor ez az arány megduplázódik, a nagykorúság évére pedig megháromszorozódik, 25 százalékra nő. Az is jellemző, hogy a tendencia lépcsőzetesen, megtorpanva növekszik. Az első szakasz 15-17 év, ekkor a dohányzók aránya intenzíven növekszik, s a 17 éveseknek már egyharmada rendszeres dohányos. A második szakasz az érettségi időszaka (18-19 év), ekkorra eldől, hogy kiből válik rendszeres dohányos, s ki marad meg az alkalmankénti rágyújtásnál. A dohányos tanulók naponta átlagosan 8.3 szál cigarettát szívnak el. (A magukat rendszeres dohányzónak vallók 11-et, az alkalmanként dohányzók 3.3-at.) A fiúk és a bejárósok az átlagosnál többet szívnak, de erősebb dohányosokat találtunk a képzetlenebb szülők gyengébben tanuló gyermeki között is. Durva számítások szerint a gimnáziumok tanulói kb. 18.500 szál cigarettát szívnak el egy átlagos napon, a szakközépiskolások körében naponta 35.700 szál cigaretta megy el, a szakiskolások pedig 20.300 szálat szívnak el naponta. Ha mindent összeadunk a fehérvári 9-13 évfolyamos középiskolások naponta több mint 70.000 szál cigit szívnak el. Ez heti átlagban több mint 500 ezer, s éves szinten pedig legalább 27 millió szál elfüstölését jelenti. A fehérvári tanulók körében a legelterjedtebb drog az alkohol. A középiskolások mindössze 17 százaléka nem ivott még soha alkoholt. A gimnazistáknál a rendszeres alkoholfogyasztók aránya (napi vagy heti rendszeresség) 26, az absztinenseké 20 százalék, a szakmai középiskolásoknál a rendszeresen ivók 32, az absztinensek pedig 17 százalékban vannak jelen. A rendszeresen alkoholt fogyasztó tanulók többsége fiú, míg a lányok körében 40


HELYZETFELTÁRÁS

az alkalmankénti ivók vannak egy kicsit felülreprezentálva. Az átlag azonban elfedi azt a tényt, hogy míg az középiskolák elsőseinek és másodikosainak “csak” 20 százaléka iszik rendszeresen, addig a harmadikosainak már 34, a végzősöknek pedig 39 százaléka rendszeres ivó. A tanári tapasztalatok szerint az iskolában közvetlenül általában nincs jelen a tanulói alkoholfogyasztás, ugyanakkor a tanulók esti illetve tipikusan hétvégi szórakozási programjaiknál már gyakran előfordul. Az utóbbi években a fiatalok körében fokozatosan terjed az energia ital divatja, a fehérvári középiskolás tanulók 70 százaléka próbálta ki eddig, 3 százalékuk rendszeres, 27 százalékuk alkalmi fogyasztónak vallja magát e tekintetben. A kábítószerek fogyasztását a középiskolás tanulók 74 százaléka elutasítja, még nem próbált ki és nem is akar kipróbálni semmilyen klasszikus értelemben használt kábítószert, további 10 százalékuk sem fogyasztott ugyan, de már gondolt rá, hogy kipróbálja. Megkérdezett tanulók 15 százaléka alkalmi, s 1 százaléka rendszeres drogfogyasztó - saját bevallása alapján. Azt, hogy a kábítószer fogyasztása mindössze a középiskolások 16 százalékát érintené, fenntartásokkal kell kezelnünk, valószínűsíthető, hogy a valós arány ennél sokkal magasabb, ugyanis a középiskolás tanulók több mint fele (59 százalék) ismer olyan fiatalt, aki kábítószert fogyaszt, 28 százalékának a barátai körében is van drogos, s 22 százalékuk személyesen ismer olyan fiatalt, aki kábítószert árusít. Az iskolákban dolgozó pedagógusok elől a tanulók kábítószer fogyasztása többnyire rejtve marad, ugyanakkor jól látható, hogy mind a fogyasztás, mind pedig a terjesztés tekintetében aktívabbá válik a droggal való kapcsolat az életkor emelkedésével. A tanulók körében a legnépszerűbb kábítószerek a hallucinogén anyagok (extasy, LSD, marihuána, hasis), ezek közül is kiemelkedik a marihuána. Az összes középiskolás 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy találkozott már a szerrel vagy ezt próbálná ki alkalomadtán. Ha összesítjük a tanulók kiadásait, megbecsülhetővé válik a korosztály egy éves összköltése. A Székesfehérváron tanuló középiskolás diákok - durva becsléssel - éves szinten több mint 1.5 milliárd forintot költenek el egy évben. A legtöbb pénz (kb. 550 millió Ft.) ruhákra megy el, s ez az adat érezteti a divat diktáló hatását, de 200 millió forintnál többet költenek a tanulók egy évben élvezeti cikkek (alkohol, dohány, kábítószer, energia ital) vásárlására is.

41


HELYZETFELTÁRÁS

8.2 Intézményi válaszok Az

intézmények

az

különböző

kábítószerrel

kapcsolatos

problémákat

különböző

időpontokban észlelték, általában a probléma megjelenési sorrendjében, de az is jellemző, hogy azok a szervezetek, akik a kilencvenes évek második felében alakultak többé-kevésbé egyszerre találkoztak a különböző szenvedélybetegségekkel. A legjellemzőbb problémák, kérdések, amelyekkel a kliensek felkeresik az intézményeket általában az intézmény profiljának megfelelő, a segítségért fordulók "jó ajtókon kopogtatnak". A családsegítő és gyermekvédelmi intézményeket a drogozás tüneteiről, a kezelés lehetőségeiről, a bentlakásos intézményekről szóló információ kéréssel keresik. A bűnüldözési szerveket a kábítószer jelenlétének érzésekor, elsődleges nyomozati cselekményeknél keresik. A gyógykezelést végző Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatot és Addiktológiai Gondozót tipikusan a függőséggel kapcsolatos problémákkal, a háttérben megbúvó mentális problémákkal, konkrét egészségügyi problémákkal, kapcsolati problémák keresik a kliensek, de fordulnak hozzájuk konzultációs igénnyel külső szakemberek is. Természetesen vannak olyan esetek, amikor az adott intézményhez, szervezethez forduló kliensnek nem tudnak segíteni kompetencia vagy egyéb feltételek hiánya miatt. A családsegítőknél és a gyermekvédelmi munkatársaknál tipikusan ilyen, hogy az intézmény nem tud kezelést nyújtani, a szenvedélybeteg családtagjának az érintett betegségbelátásának hiányában nem tudnak megoldást javasolni, de az is előfordult, hogy nem találtak olyan szakellátó, amely a szipuzókat elvonó kezelésre befogadta volna. Az Addiktológiai Gondozónak is nehézséget okoz a rehabilitációs intézetekben való elhelyezés (kevés intézmény, nehézkes kapcsolattartás) és az is jellemző tapasztalat, hogy a kábítószer függő fiatalok nem szívesen vállalják az elvonó kezelést a zárt pszichiátriai osztályon, addiktológiai osztály pedig nincs. A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat saját kompetenciáján belül nem tud mit tenni amikor orvosi ellátásra, korházi ápolásra van szükség, illetve amikor ezt a segítséget az érintett nem hajlandó elfogadni. Az iskoláknak is az együttműködés megtagadása lehetetleníti el a támogatói munkáját amikor a szülő nem partner. Az orvosok tapasztalata, hogy a drogproblémák az egészségügyi alapellátás keretében nem megoldhatóak, olyan team-munka lenne szükséges, amelyben részt vesz minden érintett szereplő (szülőktől a pedagógusokon keresztül a szakellátókig), ám ez csak akkor valósítható meg, amikor a beteg együtt kíván működni. A városban drogproblémával kapcsolatos szolgáltatásokat két nagy csoportba lehet sorolni, egyrészt gyógykezelési, másrészt megelőzési típusú szolgáltatásokba. Gyógykezelési 42


és

rehabilitációs

HELYZETFELTÁRÁS

szolgáltatásokat

nyújtanak

az

Addiktológiai

Gondozó,

a

Rév

Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat és bizonyos családsegítő és gyermekvédelmi intézmények. Tipikusan ilyen szolgáltatások az egyéni, csoportos és pár terápiák, segítő beszélgetések és az önismereti tréningek. A prevenciós oldalon hat szervezetnek, intézménynek vannak programjai. Ezek tipikusan a tanácsadások, konzultációs lehetőségek, az iskolai előadások és képzések. Az addiktológiát leszámítva olyan szolgáltatásokat, programokat, amelyeket akár prevenciós,

akár

problémamegoldási/kezelési

célzattal

kifejezetten

orvosi

körök

működtetnének a városban az iskola-, gyermek- és családorvosok nem ismernek. A városban elérhető drogprevenciós szolgáltatások jelentős része korosztályi jellegű, kifejezetten a fiatalok számára nyújtják. Ilyen a csellengő kamaszoknak nyújtott preventív célzatú szabadidős klub, a középiskolások önismereti csoportjai, a SZÉNA Tini-klubja, az Aranyeső Alapítvány programjai, a DADA program, a Rév kortárssegítő képzése illetve iskolai drogprevenciós foglalkozásai valamint az oktatási intézmények legtöbb programja. A családsegítő, gyermekvédelmi intézmények tapasztalatai szerint a prevenciós programok sajnos kevéssé sikeresek a városban, s ezt osztják a család- és gyermekorvosok is, kiegészítve azzal, hogy a prevenciós jellegű programok és szolgáltatások alacsony hatékonysággal működnek, a szakellátás részben megoldatlan, részben pedig túlzsúfolt. A kortárs segítők képzésében az utóbbi időben érdekes tendencia figyelhető meg. A képzésre jelentkező fiatalok komoly hányada olyan közegből, szociális környezetből kerül ki, és

olyan

élethelyzetben

van

amely

a

drogprobléma

szempontjából

kiemelten

veszélyeztetettnek minősíthető. Ilyen esetben a képzés részben önsegítő, önismereti csoportként (is) működik tovább, ám ennek a jelenségnek a felismeréséhez és a képzési tematika menet közbeni módosításához jól felkészült terápiás tapasztalattal is rendelkező szakemberek szükségesek. A kiképzett kortárs segítők munkáját nehezíti, hogy a kompetencia határok nem minden képzés esetében kerülnek pontosan meghatározásra, gyakran hiányzik a rendszeres szupervízió, a munkájuk városi szintű koordinációjáról pedig egyáltalán nem beszélhetünk. A kábítószerek fogyasztásának csökkentése nem képzelhető el megfelelő humán erőforrások nélkül. Székesfehérváron a gyógykezelés tekintetében két szervezet rendelkezik megfelelő humán erőforrással (Szt. György Kórház Addiktológiai Gondozó; Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat). Az orvosok (gyerekorvosok, családorvosok) illetve a mellettük tevékenykedő egészségügyi dolgozók között olyan munkatárs, akinek elsődleges feladata a drogproblémával való foglalkozás, nincs. A kínálatcsökkentésben résztvevő szervezetek közül egyedül a rendőrségnek vannak olyan munkatársai, akik elsősorban a 43


HELYZETFELTÁRÁS

kábítószeres ügyekkel foglalkoznak, a személyi állomány ugyanakkor nagyon korlátozott. A családsegítő és gyermekvédelmi intézményekben jellemzően nincs olyan munkatárs, akinek a legfontosabb feladata a drogproblémához kötődne. A legtöbb iskolában a gyermekvédelmi felelős vagy kijelölt drogkoordinátor látja el a drogkoordinációs feladatokat. A civil szféra humán erőforrása a leggyengébb ezeken a területen.

8.3 Hiányzó feltételek, új feladatok A

kábítószerügyben

érintett

városi

intézményeknek,

szervezeteknek

munkájuk

hatékonyságának növelése érdekében szükségük van a külső segítségre, támogatásra. A munkában résztvevők az információáramlást alapfeltételnek tekintik. Ez jelenti egyfelől a területtel foglalkozó szakemberekről, szervezetekről, intézményekről, az igénybe vehető lehetőségekről (szolgáltatások, programok) szóló információk mozgását, másrészt a szervezetek szakmai munkáját segítő aktuális kutatási eredmények, szakirodalmi háttérinformációk, módszertani és egyéb szakmai anyagok áramlásának és hozzáférésének biztosítását. A szakmai felkészültség javítása és szinten tartása érdekében több intézmény jelezte, hogy szükség lenne különböző szakspecifikus továbbképzéseken való részvételre, illetve a szakember hiány megoldása csak új státuszok teremtésével képzelhető el (pl. a családsegítő és gyermekvédelmi területen, az iskolai drogkoordinátoroknál). A működés technikai feltételei is javításra szorulnak több helyen (pl. nincs a városban olyan intézmény, akinél minilaborban gyorsteszteket, azonnali szűrést lehetne végezni). Ezek természetesen a rendelkezésre álló anyagiaktól függő feltételek, ugyanakkor a városban a drogügyekkel (is) foglalkozó szervezetek alulfinanszírozottak, vagy pedig a pályázatok miatt kiszámíthatatlan a finanszírozásuk. Szükséges lenne tehát a forrásbővítéssel együtt a pénzügyi helyzet stabilizálása. A hatékony munka szempontjából két feltételt kell még megemlíteni, a helyi média partnerségét (felelősségét) illetve a monitoring rendszer kialakítását és az összehangolt folyamatos méréseket, vizsgálatokat (különösen az iskolákban). A jelenlegi működés feltételeinek biztosítása mellett arról is nyilatkoztak a szervezetek, hogy - megfelelő anyagi stb. feltételek esetén - milyen feladatokkal lenne szükséges bővíteni a drogproblémával való foglalkozást Székesfehérváron és a saját intézményükben. Jellemző, hogy az intézmények, szervezetek többsége megfelelő feltételek estén bővítené jelenlegi szolgáltatási kínálatát, úgy gondolják, hogy új vagy új típusú

44


HELYZETFELTÁRÁS

szolgáltatást, feladatot kellene bevezetniük. Ezek a feladatok, programok egyrészt az a szakmai és humánkapacitás erősítését, másrészt együttműködési formák létrehozását, harmadrészt új intézmény létrehozását (rehabilitációs és foglalkoztató intézmény, Drog Stop kávézó) célozzák a hagyományos szolgáltatások fejlesztése mellett. Arra a kérdésre, hogy mivel kellene bővíteni a városban a drogproblémával kapcsolatos szolgáltatásokat sokan mennyiségi szempont alapján válaszoltak, a jelenleg is fellelhető szolgáltatások, programok számát, koordináltságát, hatékonyságát fokoznák. Terület általános

prevenció

gyógykezelés

kínálat csökkentése

Feladat bővítése a városban ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

koordináció dokumentumtár létrehozása tanulmányutakon való részvétel elősegítése továbbképzések empirikus kutatások, vizsgálatok, mérések forrásteremtés, bővítés iskolai drogkoordinátorokat tömörítő munkaközösség pedagógusok továbbképzésének összehangolása kortárs segítők képzésének összehangolása szervezett korosztályi szabadidős programok minden korcsoportban helyi médiában prevenciós műsorok időszakos kampányok humán szakemberek általános szintű felkészítése ifjúsági drogdiagnosztikai és gondozóközpont felállítása támogató hálózat kiépítése szenvedélybetegek családtagjainak kifejezetten szenvedélybetegekkel foglalkozó önálló intézmény ifjúsági pszichiátriai osztály létrehozása a megyei kórházban utógondozás megoldása, rehabilitációs várakozási idő csökkentése több rendőrségi ellenőrzés (szórakozóhelyeken, bevásárlóközpontokban) drogmenetes, "biztonságos" szórakozóhelyek szigorúbb hatósági ellenőrzés (pl. nem dohányzók védelméről szóló törvény, fiatalok, 18 éven aluliak dohánytermékkel, alkohollal való kiszolgálása)

45

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum -Székesfehérvár- Helyzetfeltárás

Recommend Documents