2010. OKTÓBER
Az EÖTVÖS KÁROLY MEGYEI KÖNYVTÁR ÉS KÖZMŐVELİDÉSI INTÉZET
KÖZMŐVELİDÉSI HÍRLEVELE A TARTALOMBÓL - KÖZKINCSEINK - KELL EGY HELY - KÖZKINCS-KEREKASZTAL AZ AJKAI KISTÉRSÉGBEN (SWOT ANALÍZISSEL) - VISSZAPILLANTÓ - NYÁRI KÉPZÉSEK KISCSİSZÖN - I. LITÉRI SENIOR EGYÜTTESEK TALÁLKOZÓJA - ELİRETEKINTİ - FİEGYHÁZMEGYEI SZAVALÓVERSENY - PADÁNYI RAJZVERSENY - KORTÁRSVERS-MONDÓ VERSENY - AJÁNLÓ - ISMERKEDÉS A MAGYAR NÉPI HANGSZEREKKEL - ÉRTÉKTEREMTİK - BEMUTATKOZIK A LACZKÓ DEZSİ VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUM
KELL EGY HELY Közkincs Kerekasztal – a kulturális vidékfejlesztés szakmai mőhelye 1995-ben, az Európa Tanács a Vidéki Térségek Európai Chartája dokumentumban az alábbiakat rögzíti: „A vidékfejlesztés feladatának kell tekintse a vidéki lakosok regionális önazonosságának erısítését és a közösségi tevékenységek elısegítését… minél erıteljesebben megjeleníteni a kultúra, a közösségi mővelıdés fontosságát a településfejlesztési koncepcióban… (történjen meg a) vidéki élet képességeinek leltárba vétele, fejlesztése, nyilvánosság felé történı megjelenítése” Magyarország 2004. május 1-jétıl az Európai Unió tagjává vált, s hamarosan, a 2004. június 26-án kelt A kulturális vidékfejlesztés programja, kezdeményezései címmel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma útjára indította a Közkincs Programot: „A "Közkincs - program" mőködtetésének célja az átfogó kulturális vidékfejlesztés, az egyes térségi szintek (települések, kistérségek, megyék és régiók) fejlesztéseinek átlátható és ellenırizhetı formában történı összehangolása. Ez a program a napi teendık szintjén megteremti az önkormányzati kulturális igazgatás, a közkultúra intézményei (múzeumok, muzeális jellegő intézmények, nyilvános könyvtárak, levéltárak, közmővelıdési intézmények, színterek), és a mővelıdı közösségek civil törekvései, valamint a kulturális szolgáltatások igénylıi között a kölcsönös felelısségen alapuló együttmőködést.” „A Közkincs-programmal el akarjuk érni, hogy az igazgatási, a gazdasági, a kulturális döntési jog és felelısség kerüljön közel az érintettekhez, s meg kívánjuk osztani a közkultúra fejlesztésének felelısségét a minisztérium, a regionális, a megyei és kistérségi döntéshozó szervek között a vidéki esélykülönbségek csökkentése és az életminıség javítása érdekében.”
HASZNOS HELYEK: www.ekmk.hu • www.vpmegye.hu • www.nefmi.gov.hu • www.mmikl.hu • www.erikanet.hu • www.hagyomanyokhaza.hu • www.bmknet.hu • www.mane.hu • www.nka.hu • www.nca.hu • www.pafi.hu • www.kota.hu • www.vers.hu • www.ode.szinhaz.org • www.amart.hu • www.orokseg.hu • www.nesz.hu • www.kkdsz.hu HónaPosta – XVIII. évfolyam 4. szám ■ Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet Közmővelıdési Hírlevele ISSN: 1585-7417 Felelıs kiadó: Pálmann Judit, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet igazgatója. Cím: 8200 Veszprém, Komakút tér 3.
2
Közkincseink A Közkincs Program, mint pályázati forrás mőködtetésére az Országos Területfejlesztési Tanács 2005. április 12-én kelt háromoldalú megállapodásával (NKÖM, RFT, RKKB) létrehozta ”A Regionális Fejlesztési Tanácsok „Közkincs Szakbizottságait”, röviden a Regionális Közkincs Bizottságokat, melyek a Regionális Fejlesztési Tanács és a szakminisztérium számára szakmai döntés-elıkészítı munkát végeznek, illetve véleményt alkotnak a szakterületét érintı kérdésekrıl. A regionális bizottságok végzik a Közkincs pályázatok elbírálását, s így e pályázati rendszerben érvényesül az egyébként sokat emlegetett szubszidiaritás elve, miszerint egy adott struktúrában a döntési szint minél közelebb legyen a felhasználóhoz. A pályázati rendszer szakmai koordinálását és a pályázatok kezelését a Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus hét regionális kulturális koordinációs irodája látja el, akik fogadják, kezelik a pályázatokat, és szakmai segítséget adnak a program megvalósítása során. A Közkincs Program 2005 és 2008 között alapvetıen két részbıl állt; egyrészt infrastrukturális fejlesztéseket (pl. épületek felújítása), másrészt az együttmőködésekre alapozva a tartalmi-szakmai munkát (pl. több településsel közös kistérségi rendezvény) támogatta. 2007-ben aztán a program erıteljesebben fordult a tartalmi-szakmai fejlesztések felé, ettıl az évtıl kezdıdıen – az idei évben is – a kistérségek olyan új szervezıdések támogatására juthattak forráshoz, mint a Közkincs Kerekasztalok létrehozása, majd tovább erısítve a szakmai fejlesztést 2008-tól kistérségi Közmővelıdési-múzeumi referens foglalkoztatásának támogatása. A Közkincs Kerekasztalok támogatása több lépcsıben történik, a szinteket egymás után, más-más céllal kell teljesíteni, szakmai munkájuk alapja pedig a Chartában megfogalmazott törekvésre épül. A pályázati kiírás szerint a Közkincs Kerekasztalok általános feladatai az alábbiak: • részvétel a kistérségi társulás általános és kulturális tervezési, fejlesztési folyamataiban • információközvetítés a térségben mőködı kulturális intézmények és civil szervezetek között • kistérségi kulturális adatbázis, ezzel összefüggı szolgáltatásjegyzék készítése, fris-
sítése és nyilvánossá tétele az interneten • kistérségi kulturális értékleltár készítése, aktualizálása és nyilvánossá tétele az interneten, különös tekintettel a magyar szellemi kulturális örökség megırzésével kapcsolatos feladatokra (2006. évi XXXVIII. törvény.) • térségi szintő kulturális/közmővelıdési fejlesztési terv (koncepció, stratégia) elıkészítése, majd elkészítése, a feladat koordinálása, részvétel a megvalósításban Ezek után lássuk akkor, hogy idén hogyan is alakul a Kerekasztalok struktúrája, és mik azok a dokumentumok, melyekkel az elszámolás idıpontjára rendelkezniük kell: ●K1 Közkincs Kerekasztal létrehozása 1. interneten nyilvánossá tett kistérségi értéktárral /- kataszterrel 2. interneten nyilvánossá tett kistérségi kulturális adatbázissal és szolgáltatásjegyzékkel 3. kistérségi kulturális stratégiát elıkészítı anyaggal (középtávon tervezett humán és infrastrukturális fejlesztések, forrásoldali meghatározások, erıforrás és idıtervek) ●K2a Közkincs Kerekasztal mőködésének további támogatása 1. a települési önkormányzatok, majd a kistérségi társulás által elfogadott, operatív programokat is tartalmazó kulturális koncepcióval/stratégiával 2. továbbfejlesztett, interneten nyilvánossá tett kistérségi kulturális adatbázissal és szolgáltatásjegyzékkel 3. továbbfejlesztett, frissített, az interneten nyilvánossá tett értéktárral 4. az elızı megvalósítási idıszakban készült projektlista legalább 3 elemének, részletes megvalósítási tervével ●K2b Közkincs Kerekasztal mőködésének további támogatása 1. a települési önkormányzatok, majd a kistérségi társulás által elfogadott, kulturális stratégia rövidtávú (2 éves) cselekvési tervével 2. továbbfejlesztett, interneten nyilvánossá tett kistérségi kulturális adatbázissal és szolgáltatásjegyzékkel 3. továbbfejlesztett, frissített, az interneten nyilvánossá tett értéktárral 4. kistérségi/mikrotérségi (már beadott) kulturális terület fejlesztését célzó pályázattal vagy 5. megvalósított, kistérségi szintő projekt/programmal
Közkincseink ●K2c Közkincs Kerekasztal mőködésének további támogatása 1. továbbfejlesztett, interneten nyilvánossá tett kistérségi kulturális adatbázissal és szolgáltatásjegyzékkel 2. továbbfejlesztett, frissített, az interneten nyilvánossá tett értéktárral 3. a megvalósult képzési program dokumentációjával Az idei évben a 179 kistérségbıl 83-ban mőködik Közkincs Kerekasztal, s ezek közül 20 a Közép-Dunántúli régióban. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt a kistérségek több mint fele élt ezzel a pályázati lehetıséggel, és bár vannak, akik elhagyják egy idı után a programot, mégis a résztvevık száma évrıl-évre nı. Nézzük akkor röviden, milyen eredményeket is értek el a Közkincs Kerekasztalok az elmúlt években: Fejlıdı kapcsolatok, információcsere – Meglepı dolgok derülhetnek ki a szomszédunkról, akár az, hogy kiváló fotógyőjteménnyel akár az, hogy mőködı színjátszó csoporttal rendelkezik, vagy hogy van neki pl. mikroportja, reflektorhoz színes fóliája vagy hordozható vetítıvászna. Programkoordináció – Számtalanszor megesik, hogy szomszédos települések rendszeresen egymással egy idıben tartanak hasonló rendezvényeket, ami nem tesz jót a látogatottságnak. Tudják ezt mindannyian, s egy idı után inkább úgy szervezıdnek a rendezvények, hogy inkább egymásra épülnek, akár tematikusan is. Értékleltár – Nem gondolom, hogy különösebben magyarázatra szorul, miért is érdemes összeszedni egy-egy település épített/tárgyi illetve szellemi örökségét (pl. monda, mese), szolgáltatási jegyzéket (pl. mely településnek van mobil színpada és sörpadja, hangosítása, szakembere, civil szervezete, amatır alkotója, stb.). Ráadásul, ha ez kiadványban is megjelenik, nem csak a turisztikában lehet hasznosítani, hanem pl. helytörténeti vetélkedık alapja is lehet. Mennyivel könnyebb e dokumentum birtokában fellépıket, vásárosokat (kézmőves) találni egy-egy rendezvényhez vagy együttmőködı partnereket a programokhoz. Közösségi tervezési folyamat indul el mind a fejlesztésben, mind programokban – Az értékleltár összeállítása után közösen elkészíteni a térség SWOT analízisét – természetesen ıszintén – kijózanító dolog. A lehetıségek feltérképezése, a közös gondol-
3 kodás, a csapatban megszervezett és lebonyolított rendezvény megtanítja az embert az együttmőködés fontosságára. A gyakorlati munka pontosabbá válik – Az összejövetelekrıl jelenléti ívek, emlékeztetık készülnek, s az ember utána hajlamos „otthon” is bevezetni ezeket. A közös rendezvénynaptár folyamatosan frissül (az ember olykor ezt is bevezeti otthon) és kimutatható a pontosabb pénzügyi tervezés egy-egy következı pályázatnál. A Kistérségi Társulás bevonja a döntési folyamatba a Közkincs Kerekasztalt – Az évek alatt a Közkincs Kerekasztal olyan szakmai csapattá nıheti ki magát, hogy véleményezıként, tanácsadóként részt vehet a Társulás kulturális területét érintı döntéseiben. E fenti lista nem teljes, csak néhány fontosabbat rögzít. Ami különlegessé teszi, hogy mindezeket az eredményeket a Kerekasztalok egymástól függetlenül és olykor más-más úton érik el. Épp az ágazati együttmőködés, a többszereplıs jelenlét teszi lehetıvé, hogy ott is elinduljon a fejlesztés, ahol nincs közmővelıdési intézmény vagy szakember. Akad kistérség ahol az együttmőködések a közoktatásból indulnak, máshol a turisztikából, és olyan is, ahol a LEADER közösség az összefogó erı. Természetesen a Kerekasztalok egy idı után egymásra találnak, és közös programok (képzések, tanulmányutak) is születnek. Mint minden jól sikerült programban, itt is vannak olyan együtthatók, olyan elemek, melyek megléte kulcsfontosságú ahhoz, hogy a program sikerérıl beszélhessünk. Nézzük akkor azokat a sikertényezıket: ●Többszereplıs jelenlét Minél több ágazat képviselıje vesz részt a Kerekasztal munkájában, nyilvánvalóan annál szélesebb látókörrel rendelkezik, így a fejlesztés során több „helyrıl” érkezhetnek jó megoldások. Optimálisan legalább a közigazgatás, a közkultúra intézményei (közmővelıdés, könyvtár, múzeum) illetve a helyi vállalkozói és civil szektor képviselete ajánlott. Amenynyiben van, úgy természetesen helye van a kerekasztalban a nemzetiségek, a turizmus, a képzı- és iparmővészek, az egyház, a helyi fiatalok illetve a helyi véleményalkotók, aktív személyek részvételének is. Nagyon fontos, hogy a Társulás a fejlesztés mellett álljon, és egy-egy polgármester kulcsfigurája lehet a kerekasztalnak.
4
Közkincseink ●Területi lefedettség Természetesen a minél teljesebb lefedettség a cél, hogy a kistérség minél több települése képviselve legyen, hisz térségi együttmőködésben zajló munkának csak így van értelme. Fontos kérdés, hogy a statisztikai kistérség pontosan fedi-e a mikrotérséget, tájegységet, egységes-e az adott kistérség (földrajzilag például lehet, hogy két nagyobb hegység meghatározója, mint pl. a móri kistérségben van bakonyi és vértesi település, ráadásul e két területet a 81-as fıút is kettészeli). ●Változó helyszíneken tartott ülések Természetesen nem kötelezı, de ahol megoldható, ott szeretik ezt a módszert. A Kerekasztal „mozgásban van”, változatosak a helyszínek, ami egyrészt inspiráló, másrészt a másik körülményeit is megmutatja, az ember látja, hogy a közmővelıdési tevékenységet a kollégák milyen infrastrukturális körülmények között végzik. ●Szakmai segítség A Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus regionális irodái mintegy mentorként segítik a program megvalósulását, ezenkívül nagyon célszerő a megyei közmővelıdési feladatellátó intézményekkel is együttmőködni. ●Források Igen, nagyon szép dolog a közös gondolkodás, kiváltképp a közös cselekvés, de hát lássuk be, források a nélkül sajnos nem megy. Azonban ne csak a pénzre gondoljunk, még ha a nélkül nem is megy, tekintve, hogy e pályázathoz önrész is tartozik, ami a Társulások anyagi támogatása, tehát a Kerekasztal szempontjából külsı, és nélkülözhetetlen erıforrás. Van azonban a Kerekasztal szempontjából belsı erıforrásnak tekinthetı rész is. Ez pedig nem más, mint a tagok aktivitása és elhivatottsága, az együttgondolkodási képességük, a
„közös tudásuk”, ami a szakmai munka során nem összeadódik, hanem megsokszorozódik, ami akkor is mőködteti majd a Közkincs Kerekasztalokat, mikor az utolsó év végén a pályázati rendszer „elengedi a kezüket”. ●Nyilvánosság Jól tudjuk, mennyire fontos az önmarketing, hogy magunkat is menedzselnünk kell, így aztán szükséges, hogy idırıl idıre beszámoljon a Kerekasztal a tevékenységérıl a Társulási üléseken illetve egyéb nyilvánosságot jelentı eszközökön (újság, tévé) keresztül. Vannak térségek ahol ennek nincs különösebb jelentısége, máshol azonban annyira beépült a köztudatba a Kerekasztal léte és tevékenysége, hogy a települési polgármesterek keresik a kérdéseikkel. Ahhoz, hogy ne csak mi magunk veregessük a mellünket, hanem az eredményeink esetleg másokon is segítsenek, azokat nyilvánosságra kell hozni. A Közkincs Program olyan együttmőködéseket indított és olyan eredményeket ért el, mint eddig egyetlen pályázati program sem. Mőködésének sikere az évek múltával egyre inkább a tagok elkötelezettségén múlik, hiszen képessé válnak mind több pénzügyi forrás megszerzésére. Azt a folyamatot, mely során a Kerekasztal a megalakulástól eljut néhány év alatt odáig, hogy a térség ágazati-szakmai közösségfejlesztı mőhelyeként mőködik, a most induló sorozatban, a régióban mőködı Közkincs Kerekasztalok szakmai beszámolói alapján mutatjuk be. Székely Gabriella irodavezetı Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus
Közép-Dunántúli Kulturális Koordinációs Iroda, 8000 Székesfehérvár III. Béla Király tér 1. Tel.: 30/698-2659 e-mail:
[email protected]
A Kerekasztalok számára néhány nélkülözhetetlen segítség: Tervezési dokumentumok: Oktatási és Kulturális Minisztérium Közmővelıdési Stratégiája – 2007 – 2013 http://www.erikanet.hu/oldal.php?func=1&menupont_id=6549&objektum_tipus_id=61&objektum_id=358634 - Új Magyarország Fejlesztési Terv (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, http://www.nfu.hu) - Társadalmi Megújulás és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok (ÚMFT programjai: TIOP, TÁMOP, ROP, KOP, KDOP, KEOP) - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP, http://www.umvp.eu) - Magyar Köztársaság Kormányának LLL Stratégiája ( http.//okm.gov.hu)
Közmővelıdéssel kapcsolatos honlapok: - Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus http://www.mmikl.hu, http://www.kozossegfejlesztes.hu , http://www.erikanet.hu - Európai Unió Kulturális Keretprogramja – http://www.kulturpont.hu - Fiatalok Lendületben Program – http://www.mobilitas.hu - Önkéntes Központ Alapítvány - http://www.oka.hu - Európa a Polgárokért Program http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/guide/documents/EACEA_2008_0185_HU.pdf - Budapesti Mővelıdési Központ – http://www.bmknet.hu - Magyar Népmővelık Egyesülete – http://www.mane.hu
Közkincseink
5 Közkincs-kerekasztal az Ajkai Kistérségben
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által 2009. évben meghirdetett közkincs pályázaton az Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás is indult, sikerrel. Ennek köszönhetıen a Társulás irányításával az Ajkai Kistérségben elıször, megalakult a Közkincs-kerekasztal. Az Ajka kistérségi kerekasztal az alakuló ülését 2009. augusztus 10-én tartotta Ajkán, a Polgármesteri Hivatal épületében. A megválasztott tagok bemutatkoztak egymásnak, a programban meghatározott feladatokat kiosztottuk egymás között. Itt szeretném kiemelni, hogy tagságát tekintve kerekasztalunk rendkívül változatos, hiszen a tagok a kulturális élet számos területét képviselik. Tagszervezetek és a kerekasztal üléseken ıket képviselık nevei: - Devecseri Városi Könyvtár és Mővelıdési Ház – Hoffmann Valéria - Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidı Központ – Simon Judit - Kamond Község Önkormányzata – Asbóth Szabolcs - Kristály-völgy Terület és Vidékfejlesztési Egyesület – Varga Andrea - Élı Forrás Hagyományırzı Egyesület – Kovács Norbert - Cigány Kisebbségi Önkormányzat Szalay Csaba - Veszprém Megyei Közmővelıdési Intézet – Horváth Viola, Turupoli Nóra (beolvadt az alábbiba) - Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet – Sipos Tekla, Nagy Tiborné Nyári Ágnes - Ajkai Grafikai Mőhely – Csabai Tibor - Együtt a Jövıért Halimbán Egyesület – Mohos Judit, Csipszer András - Bányász Kulturális Egyesület – Oravecz Edit - Kislıdi Német Nemzetiségi Önkormányzat – Vidi Nándorné - Ajkai kistérségi Helyi Vidékfejlesztési Iroda – Jakab Johanna, Kaszás Szilvia (2010. július 01-ig) - Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás – Szabó Balázs A második ülés 2009. szeptember 03-án Devecserben, a Városi Könyvtárban zajlott. A délután folyamán a jelenlévıkkel közösen
különbözı pályázati lehetıségekkel, a kistérség közmővelıdési helyzetének megvitatásával, más közkincs-kerekasztalok mőködési tapasztalataival foglalkoztunk, valamint az értékleltár elkészítéséhez szükséges adatlapok megszerkesztését végeztük. Harmadik alkalommal a kerekasztal 2009. november 03-án, Kamondon találkozott. A település megismerése után a LEADER akciócsoportok vidékfejlesztési stratégiájáról, a kistérségi könyvtári feladatellátásról kaphattunk értékes információkat. 2010. január 13-án, Halimbán a kulturális események turizmusra és a helyi életre gyakorolt jelentıs hatását, valamint a Hungarikumok győjtésének, rendszerezésének fontosságát tárta fel a társaság. Az Ajkai kistérség közmővelıdési programjának megalapozása érdekében közösen elkészítettük a SWOT-elemzés alapjait, amelyet késıbb továbbfejlesztettünk. A kerekasztal ötödik alkalommal 2010. április 6-án találkozott Városlıdön, a Polgármesteri Hivatal különtermében. A település történelmének és kultúrájának megismerését követıen a tagok és a jelenlévık a már beérkezett kistérségi projektötleteket tekintették át. Szóba került az egyedi tájértékek kataszterezésének fontossága is, amellyel nagymértékben elı lehetne segíteni a települések értékes, de védelem alatt nem álló természeti és kulturális elemeinek megırzését. Végezetül a kerekasztal jövıje is szóba került a folytatásra kiírt pályázati feltételek megismerésével. A hatodik ülés 2010. április 20-án, Ajkán került megrendezésre. Ez valójában egy elıadásokkal egybekötött egész napos képzés volt, amelyre a programot a KristályVölgy Terület- és Vidékfejlesztési Egyesület szolgáltatta. Az elıadások során az Agostyánban tevékenykedı Természetes Életmód Alapítvány munkáját ismerhették meg a tagok. A különbözı témaköröket, szekciókat követıen a képzés résztvevıinek feladata a hallottak közös feldolgozása volt, valamint ötletek győjtése arra vonatkozóan, hogy hasonló dolgokat hol és miként lehetne megvalósítani az Ajkai kistérségben.
6
Közkincseink A kerekasztal összesen 6 alkalommal ült össze, s ezek az összejövetelek rendkívül hasznosnak bizonyultak, hiszen ezen alkalmakkor a kistérség szereplıi jobban megismerhették egymást, baráti és szakmai kapcsolatok alakultak ki. Az ülésekre több ízben is felkértünk külsıs, az adott témával mélyebben foglalkozó elıadókat. Az ülések meghívóit a Társulás nem csupán a kerekasztal-tagoknak, hanem a kistérség önkormányzatainak, a polgármestereknek, valamint az adott témával aktívan foglalkozó szakembereknek, egyesületeknek is rendszeresen megküldte. Ennek köszönhetıen a kerekasztal kapcsolati hálója folyamatosan bıvült, az elvégzendı feladatokba fokozatosan több embert tudott bevonni, így a programot is mind többen ismerték meg. A kistérségben természetesen korábban is számos szervezet próbált tenni a kultúra, a közélet fellendítéséért, színesebbé tételéért, de a Közkincs-kerekasztal ezeket a szervezeteket összehozta, céljaikat egyesítette, munkájukat összehangolta. Ez rengeteg energiát szabadított fel, amelyet így nagyobb hatékonysággal, irányzottan lehetett felhasználni egy-egy szakmai anyag összeállítása, egy-egy rendezvény megszervezése során. A kerekasztal ülések megfelelı szakmai alapot nyújtottak ahhoz is, hogy a program során vállalt dokumentumok összeálljanak. A kistérségi értéktár adatlapjainak megszerkesztésében a tagok nagyban kivették részüket. Ennek köszönhetıen három különbözı adatlap készült el. Külön a kistérség csoportjainak, azaz egyesületeinek, szervezeteinek, legyen az akár egy zenekar, tánccsoport, vagy egy mővészeti egyesület. Célzott adatlapot töltetett ki a Társulás a kistérség intézményeivel, beleértve a könyvtárakat, klubházakat, mővelıdési házakat. Természetesen nem maradtak ki a felmérésbıl a térség egyéni szereplıi, a különbözı mővészek, alkotók sem. Az elérhetıségi adatokon kívül, az értéktárba számos egyéb információ is felvételre került, úgy, mint például az intézmények számítógépeinek száma, vagy az egyesületek elért eredményei. Az adatlapok digitalizálásra kerültek és az információkat
nyilvánosságra hozta a Társulás a www.erikanet.hu honlapon, amely az egységes regionális információs közmővelıdési adatbázis hivatalos weboldala. A felmérés még nem teljes, a kutatómunkát a kerekasztal folyamatosan végzi tovább. Az Ajkai kistérség kerekasztala a további munkájának megalapozására elkészítette az „Ajka kistérség közmővelıdési helyzetképe 2008-ban a statisztikák alapján” címő tanulmányt, amelyben olyan dolgokat tárt fel, mint például a közmővelıdés területén foglalkoztatottak száma településekre lebontva, vagy a mőködı népmővészeti csoportok átlagéletkor szerint vizsgálva. Ez az elemzés rámutatott arra, hogy a kistérség mely területe, milyen szempontból van hátrányos, vagy éppen elınyös helyzetben. Ez segítséget nyújt abban, hogy mikor, mely településekre, mely kulturális területre kell koncentrálni. A kistérség kulturális stratégiájának elıkészítése érdekében elkészült egy összefoglaló tanulmány „Az Ajkai kistérség kulturális stratégiájának és közmővelıdési programjának megalapozása” címmel. Az áttekintı dokumentum olyan munkákat tartalmaz, mint a kistérség SWOT-analízise, problémafa, célfa, vagy a kulturális értékek megırzését, megismertetését célzó prioritások és feladatok megfogalmazása. Annak érdekében, hogy a kerekasztal, illetve a Társulás mélyebben megérthesse a kistérségben végbe menı folyamatokat, átlássa a tendenciákat, elkészített egy olyan pályázati listát, amelyben számba vette a kistérségben 2009-2010-ben, elsısorban közoktatási, kulturális és közmővelıdési témájú pályázatot benyújtó szervezeteket. A kerekasztal megpróbálta felmérni, hogy ki, milyen összegre, milyen célért pályázott. Ez egy átfogó képet ad arról, hogy a kistérség miben szenved hiányt, illetve, hogy milyen pályázati területen tud sikeres lenni. Ennek érdekében nem csupán a nyertes, de az elutasított és a még elbírálás alatt lévı pályázatok is felkerültek a táblázatba. A térség kulturális életének összehangolásában szintén nagy szerepet játszott a kistérségi rendezvénynaptár, amely megmutatja, hogy mely településen, mikor, milyen programot rendeznek. Sem a pályázati lista, sem a rendezvénynaptár nem teljes, de a
Figyelı
7
kerekasztal bízik abban, hogy az idı folyamán, a kapcsolatok mind szélesebb körő kiterjedésével, egyre több információhoz juthat. A Közkincs-kerekasztal program sikerességét mi sem bizonyítja jobban, hogy az ülésezések a program lezárulását követıen is folytatódtak, hiszen május 12-én, Kiscsıszön találkoztak a tagok. Legfıbb célunk az lenne, ha a tagokon kívül, a közélet más közmővelıdésben mozgó szakemberei is belátnák, hogy ez a program értük van, így nagyobb együttmőködésre tudnánk ıket bírni a kistérség érdekében. A pályázat megvalósítása során érzékeltük mi is igazán, hogy ez a közkincs program miben és milyen módon tud a
kistérségünk hasznára válni. Szeretnénk, ha ez a program a jövıben is folytatódhatna, ezért most, 2010-ben az Új Atlantisz Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be az Oktatási Minisztériumhoz a közkincs további folytatására. A program keretében szintén ülések keretében próbáljuk majd a helyi problémákat feltárni, s a megoldásokat megtalálni, illetve egy tanulmányút és egy kistérség kulturális értékeit bemutatandó fotópályázat megszervezése is a terveink között szerepel. Kaszás Szilvia térségfejlesztési menedzser Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás
Az alábbiakban olvasható a cikkben említett SWOT elemzés:
SWOT-analízis INTÉZMÉNYEK
ERİSSÉGEK
Megyei intézmények képzett szakember gárdával rendelkeznek Városokban jól mőködı intézmények Közösségi terek megléte Revitalizáció elindítása Térségi feladatot lát el
LEHETİSÉGEK
Állami – növekvı normatív támogatás Önkormányzati és egyéb támogatás EU-s források Kistelepülésen tevékenységbıvítés (pl.teleház), turinform iroda Felnıttképzés Vállalkozói szerzıdés – tevékenységi körbe illı (pl. könyvesbolt)
GYENGESÉGEK Megfelelı épület és infrastruktúra hiánya Kistelepüléseken szakemberhiány Forráshiány A jelenlegi intézményrendszer nem tudja kiszolgálni a lakosságot Térségi feladatot nem lát el Halmozottan hátrányos településeken nincs közmővelıdés A meglévı épületekben nem folyik tevékenység (fıleg kistelepülések), túlméretezett, korszerőtlen (átalakításra szoruló) épületek, vagy épület hiánya Intézmény hiányában nem tud bekapcsolódni az idegenforgalmi tevékenységbe VESZÉLYEK Megfelelı szakemberek hiányában nem tudja kihasználni a lehetıségeket Állami és önkormányzati támogatások csökkenése ill. megszőnése A technikai infrastruktúra lepusztulása Az épületek nem a funkciónak megfelelıen hasznosulnak, vállalkozói szerzıdés (kocsma) Szabadidıs rendezvények szervezésével foglalkozó, jól felszerelt konkurens „multifunkcionális” intézmények
8
Közkincseink TEVÉKENYSÉG GYENGESÉGEK
ERİSSÉGEK
Hagyományos értékekkel bíró tevékenységek Amatır mővészeti terület Helyi kultúrák, épített és szellemi örökség fokozott védelme Önálló közösségek létrejötte A gyermekek „mővészeti” nevelése az értékek átadása Hagyományok, hagyományápolás kapcsolata az idegenforgalommal, más ágazattal Sokszínőség, sokrétő tevékenység Civil szervezetek megjelenése Nyitottság, kapcsolati tıke Kistelepüléseken tevékeny közösségek mőködnek Térségi kapcsolatokat kezdeményez Erıs kezdeményezıkészség, sok ötlet
Civil szervezıdések csak intézményi háttérrel mőködnek Társadalmi környezet megváltozása Nincsenek rá válaszok Információ áramlás hiánya Kapcsolatrendszere „rossz” irányú, „beszőkült” Nem integrálja a közmővelıdési igényeket, intézményi szinten gondolkodik Nem tudja más ágazatok forrásait feltérképezni, hasznosítani Közösségteremtés hiánya Beszőkült tevékenység – rendezvény-centrikusság Kistelepüléseken egyáltalán nincs kulturális tevékenység Nem szolgálja ki vonzáskörzetét Irracionális forráselosztás a tevékenység rovására. (intézményfenntartás, kért mőködési költség) Felbomlott értékrendszer Nem menedzseli magát a piaci viszonyok között Nem ismeri és nem épül be más területek fejlesztési programjába Nyelvismeret hiánya
LEHETİSÉGEK
Nyitás az új lehetıségek felé Együttmőködés más területekkel A lokális és regionális értékek piaci pozícióinak erısítése Olyan földrajzi és történelmi környezet, amit ”piacosítani” lehet Helyi és hagyományos értékek ırzése, aktivizálása – forrásteremtés céljából Továbbképzések – szakmai megújítás a bıvíthetı tevékenységi formák körében Nyelvismeret
VESZÉLYEK
Az idegenforgalom nyeresége nem „forgatódik” vissza a kultúrába Nem „nyit” más, új területek, tevékenységek felé A tevékenység az aktuális támogatási rendszer szerint mőködik, nem pedig stratégia alapján Fogyasztói (populáris) kultúra erısödése
HUMÁN INFRASTRUKTÚRA TÁRSADALMI FOLYAMATOK ERİSSÉGEK
Képzett szakemberek A meglévı közösségek helyi kezdeményezései erısítik a település fejlıdését Helyi értékek iránt elkötelezett emberek (értékteremtı-értékvédı) A tevékenység fontosságát elismerik
GYENGESÉGEK
LEHETİSÉGEK
differenciáltabb képzési rendszer (pl.idegenforg. közösségfejlesztı) az idıszerő problémákra való reagálás nemzetközi kapcsolatok más modellek megismerése nemzetközi források
Kezdeményezıkészség hiánya Szakma presztizs-veszteség Tevékenység megítélése romlott hiányzik a támogatottsága – a fontosság elismerése mellett kommunikációs probléma késleltetett reagálás a változásokra hiányzik a célcsoport-meghatározás az eredmények nem számszerősíthetık
VESZÉLYEK
szakmailag képzett emberek pályamódosítása szakmai elszigeteltség új oktatási törvény negatív hatása globalizáció – hagyományos értékeink gyengülése identitástudat-zavar nem alakulnak ki új közösségek az eredmények (a megelégedettség foka) nem mérhetı az intézményekrıl kialakított kép negatív
Visszapillantó
9 Nyári képzések Kiscsıszön
Gyakorló táncosok és táncoktatók tábora Egyesületünk az évrıl-évre ismétlıdı, egyre ismertebb és rangosabb tábort idén nehezebb feltételek mellett, de mégis megrendezte. A nehéz gazdasági idıszak nem tette lehetıvé a részvételi díjak emelését, a támogatottságunk viszont az elızı évekhez viszonyítva lényegesen csökkent. A nagy érdeklıdés tapasztalva azonban nem volt számunkra kérdéses, hogy a megvalósítás mellett kell döntenünk. A július eleji táncoktatás a kiscsıszi Faluházban zajlott, mely méreteit és állapotát tekintve is hangulati körítést ad a programnak. Három kiváló oktatópárost kértünk fel, akik a szokásosnál mélyebben igyekeztek elmerülni a megbeszélt táncanyagokban. Busai Norbert és Busai Zsuzsanna tartott elıadást a Szilágyságról. Mivel az Országos Ifjúsági Szólótáncverseny kötelezı anyagáról van szó, erre a programra több fiatal páros is jelentkezett. A következı két napban Szabó Szilárd és Németh Ildikó rétközi táncokat tanítottak. Az oktatópár a magyarországi autentikus néptánc élet legelismertebb párosa. İk a tábor kezdete óta minden eseményen részt vesznek. A záró két napban Kádár Ignác és Nagypál Anett fiatal, kiemelkedı táncmővészek kalotaszegi román páros és legényes táncokat tanítottak. A tánc asszimetriája, a mozdulatvilág különlegessége több táncost is a táborba vonzott. A tábor lényege, hogy bármelyik oktatási napra be lehet kapcsolódni, így a résztvevık létszámát állandó változás jellemezte. 35-50 fı között váltakozott a részvevıi létszám. A tábor beletorkollott a Kiscsıszi Pajtafesztiválba, ahol a pénteki nyitó napon a táncosok bemutathatták a megtanult három anyagot. Szintén ezekben a napokban zajlott egy, a táncoktatás és a táncélet mai gondjairól, feladatairól szóló tanácskozás Furik Rita vezetésével, melybe a tábor résztvevıi esténként becsatlakoztak. A záró estén a Zagyva Banda muzsikájára fergeteges mulatságot rendeztünk. A tábort a Nemzeti Kulturális Alap és a Kiscsısz Község Jövıjéért Alapítvány támogatta. Kovács Norbert az alapítvány elnöke
Táncos tehetségek tábora A Táncos Tehetségek Tábora az elmúlt években egyre népszerőbb nyári esemény a felnıtt tagozatosok körében. A program szervezıje az Apte Mővészeti Egyesület – Néptáncosok Baráti Köre. Az idei táborra már kora tavasszal nagy volt az érdeklıdés. Hamar kiderült, hogy a szokásos létszámnál jóval többen szeretnének jelentkezni, ezért úgy döntöttünk, hogy az eredetileg kicsiknek tervezett második tábori ciklusra is meghirdetjük ugyanazt a programot. Így tehát két tábort rendeztünk, melyben elsı alkalommal csak felsı tagozatosok, második alkalommal – külön foglalkozásokat biztosítva – alsósok és felsısök is vendégeskedtek a faluban. A két táborban összesen 158 gyermek vett részt. Az elsıben Tombor Bea és Hahn-Kakas István bodrogközi, Kádár Ignác és Nagypál Anett vajdaszentiványi táncokat, a másodikban a bodrogközi táncok mellett Gaschler Beáta és Vastag Richárd pálpatakit tanítottak. Az elsı táborban a Zagyva Banda, a másodikban a Tegnap zenekar muzsikált a fergeteges padkaporos bálban. A tanítás mellett mindkét táborban volt lovas oktatás, kirándulás, környezetismeret óra, métabajnokság, kovácsolás, fafaragás. A második táborban a kicsiket Varga István és felesége Földházy Ildikó, néptánc pedagógusok oktatták. A megtanult mátyusföldi táncokat a bálban mutatták be a kicsik. A résztvevık az ország minden részérıl érkeztek. Nagyobb csoportok jöttek Kisújszállásról, Székesfehérvárról, Veszprémbıl, Ajkáról, Tatáról. Az Örökség Egyesületi tagok aránya körülbelül nyolcvan százalék volt. Anyagi támogatást az NKA és saját egyesületünk biztosított.
Vastag Richárd táborvezetı
10
Visszapillantó I. Litéri Senior Együttesek Találkozója Csiszárné Baranyai Anita vezetésével, a Szárazág néptáncegyüttes elsı ízben rendezte meg július 24-én az I. Litéri Senior Együttesek Találkozóját. A fesztiválon hat Veszprém megyei együttes mérette meg magát a háromtagú szakmai zsőri elıtt, amelynek Ertl Pálné, Életfa-díjas pedagógus, Kovács Norbert „Cimbi”, Örökös Aranysarkantyús táncos, valamint Turi György, Népmővészet ifjú mestere díjas táncos voltak a tagjai. Rengeteg olyan együttes van a megyében és a megyén kívül, akiknek nincs megnyilvánulási lehetısége, szakmai megmérettetése. Jó érzés volt látni, hogy azok a táncosok, akik már rég nem tagjai amatır felnıtt együtteseknek, továbbra is folytatják a tánchagyományok ırzését. Ezek a senior együttesek szinte egyedülálló módon segítették, támogatták egymást a fesztivál ideje alatt. A fesztivál a falu példa értékő összefogásából, a táncegyütteshez közel állók támogatásából jött létre. Az esti gálamősornak több mint 100 fellépıje volt, unokáktól-nagyszülıkig. Ertl Pálné Marika néni, az 51 éves Zöldág táncegyüttes alapítója, aki maga is színpadra lépett, többek között a következı szavakkal nyitotta meg a gálamősort: Gyermekeim…, a szívetekbe ültetett szikra lángrálobbant! Már most kilenc együttes jelezte, hogy jövıre ık is szeretnének jönni a fesztiválra. Vastag Richárd szervezı
(Fotók: Simon Tibor)
Elıretekintı
11
A VESZPRÉMI ÉRSEKSÉG ÉS A PADÁNYI BIRÓ MÁRTON RÓMAI KATOLIKUS ISKOLA VERSENYRE HÍVJA A FİEGYHÁZMEGYE DIÁKJAIT! • • •
• •
A versenyek idıpontja: 2010. november 13. szombat, 9 óra Helyszín: Padányi Katolikus Gyakorlóiskola – cím: 8200 Veszprém, Szeglethy u. 6. – telefon: 88/420-011 – fax: 88/410-255. Nevezés: nevezési lappal lehet, az abban leírtak szerint. Nevezni egyidejőleg mindkét versenyre is lehet. A nevezést kizárólag a jelölt iskolája szervezi! Iskolánkénti létszámhatár: lásd alább. Nevezési díj nincs. A versenyfelhívás és a nevezési lap letölthetı a www.padanyi.sulinet.hu honlapról! Nevezési határidı: 2010. október 29. péntek.
Fıegyházmegyei Szavalóés Prózamondó Verseny A Veszprémi Érsekség – a költészet és a szép magyar beszéd nemes hagyomá-nyainak ápolására és az elızı évi versenyek folytatásaként – az idén is a költészet közös ünnepére hívja az egyházmegye diákjait. Az idén a család, gyermek, játék témakörben hirdetünk versenyt. A résztvevık – kötelezı mő gyanánt – gyermekekrıl, a család élményérıl, illetve a játék világából válogathatnak verseket. A szabadon választott verset saját tetszésük és tanáraik útmutatásai szerint adhatják elı. Szabadon választható magyar vers gyanánt bármely, a jó ízlés határain belüli mő elıadható. A szövegmondás idıtartama maximum öt perc. A versenyt négy korosztály számára hirdetjük meg: alsó tagozat, 5-6. osztály, 7-8. osztály, középiskolások. Javasolt verseskötetek: 1. Nefelejcs. Szép magyar versek kisiskolásoknak. Bp. Móra több kiadásban. 2. Továbbá József Attila, Szabó Lırinc, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Kosztolányi Dezsı, Kányádi Sándor, Varró Dániel... gyermekversei. A választott verseket, kérjük, a versenyzı fénymásolatban, három példányban hozza magával. Jutalmak: kategóriánként (3-4. osztály, 5-6 osztály, 7-8. osztály, 9-12. osztály): az 1-3. helyezettek értékes könyvjutalomban részesülnek, vagy vásárlási utalványt kapnak. Minden jelentkezést elfogadunk, de külön értesítést már nem küldünk. Egy iskolából korosztályonként maximum három versenyzıt várunk. Eredményhirdetés közvetlenül a verseny után. Sebı József tanár, szervezı
Padányi Rajzverseny A veszprémi Padányi Katolikus Gyakorlóiskola idén is meghirdeti hagyományos rajzversenyét a veszprémi általános és középiskolák, valamint a fıegyházmegyei fenntartású iskolák 5-12. évfolyamai számára. Versenykategóriák: • I. kategória: 5-6. évfolyamos tanulók. • II. kategória: 7-8. évfolyamos tanulók. • III. kategória: 9-12. évfolyamos tanulók. Nevezhet: maximum 2 tanuló/kategória/ iskola! Téma: a család–gyermek–játék témakörrel kapcsolatos tárgyakból (gyermekjáték) álló kompozíció megoldása oldalról vagy felülrıl jövı világításban: forgástest és síklapú formák kapcsolódásai, illetve drapériák. A tárgyak anyaga öntött vas, réz, egyéb fémek, textil, üveg vagy fa. A kompozíciókat a korcsoportkategóriáknak külön-külön fogjuk összeállítani. Rendelkezésre áll 2 óra. Zsőrizés: a nevezı tanulók iskolai rajztanárait meghívjuk a rajzversenyre, ahol titkos szavazással részt vesznek a kódszámozott versenymunkák értékelésben. A kategóriánkénti elsı 3 helyezett tárgyjutalomban részesül. Technikai tudnivalók: mindhárom kategóriában A3 méretben dolgoznak. I. kat.: Színes ábrázolás: vízfesték (akvarell) vagy tempera. Il. kat.: Színes ábrázolás: vízfesték (akvarell) vagy tempera vagy pasztell. III. kat.: Nem színes, tónusos ábrázolás: grafitceruza vagy rajzszén vagy Pitt-kréta vagy egyéb nem színes és száraz rajztechnika. A versenyzıknek csak a rajzlapot, a rajztáblát és a vizes edényt biztosítjuk!
Gaál Richárd tanár, szervezı
12
Elıretekintı KORTÁRSVERS-MONDÓ VERSENY Széki Patka László emlékére (Ifjú és felnıtt versmondók részére) A Gyermekkultúráért Alapítvány versmondó versenyt hirdet azzal a céllal, hogy a ma élı költıkre, írókra, azok munkásságára irányítsa a figyelmet. A találkozót Széki Patka László költı, dramaturg emlékére rendezzük 2011 januárjában, aki a színjátszás és versmondás versenyeinek ismert zsőritagja volt évtizedeken keresztül. A találkozóra várjuk a régió (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) középiskolás és felnıtt versmondóit, de szívesen látunk résztvevıket az egész ország területérıl. A versenyre 2 mővel lehet nevezni: - egy ma élı magyar költı verse, mőfordítása; vagy kortárs magyar író prózarészlete, mőfordítása – különös tekintettel a régióban élı alkotókra - bármely 1945 után született mő (vers, próza, mőfordítás) magyar szerzı tollából vagy a világirodalomból. Nem fogadunk el saját verset! A versválasztáshoz figyelmükbe ajánljuk a Szép versek idén és elızı években megjelent köteteit. A zsőrit író, költı és elıadómővész alkotja majd, akik a versek, prózák jobb megértésében is segítenek. A találkozó idıpontja, helyszíne: 2011. január 8. (szombat) Veszprém, Vár u. 29. (Dubniczay palota) A versenyre a mellékelt lapon 2010. december 1-jéig várjuk a jelentkezéseket a következı címen:
[email protected] Bıvebb információt a 20/9709-568-as telefonszámon kaphatnak.
Jelentkezési lap Kortársvers-mondó Verseny 2011. január 8. Név:…………………………………………………………………………………………… Életkor: ………………………………. Lakcím:………………………………………………………………………………………. E-mail:………………………………………………Telefonszám:………………………… Iskola:………………………………………………………………………………………… A versenyre az alábbi mővekkel nevezek: Ma élı magyar szerzıtıl: ………………………………………………………………………………………………… 1945 után született mő: ………………………………………………………………………………………………… D. __________________________ Aláírás
Ajánló
13
„Szeretetből ajánlom szolgálatomat, Kiért én is várom az én hasznomat” /Tinódi Lantos Sebestyén/
A fakanáltól a nyenyeréig… Ismerkedés a magyar népi hangszerekkel „Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske, nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta…” – fújják gyermekeink a közismert játékdalt. Ezen az „aranykapun” szeretnék én is bebújni egy kis időre érdeklődő dalos társaimmal és belefeledkezni abba az örömbe, amit a közös játék, az együtt muzsikálás, dalolás varázsa adhat mindnyájunknak. Többségében csupa olyan dallam kerül bemutatásra, amelyet már az oviban és az iskolában is tanultak a gyerekek, s közben „személyes” ismeretséget köthetünk a múltba tűnő magyar népi hangszerekkel, mint a fakanál, doromb, körtemuzsika, hatlyukú pásztorfurulya, citera, szalmamuzsika, tekerőlant. A mondókák, gyermekdalok, gyermekjátékok mellett merítünk a Bakony-Balaton népdalkincséből is. Megidézzük halhatatlan költőink szellemét: József Attila, Kányádi Sándor, Nagy László, Weöres Sándor örökbecsű verseit Gryllus Vilmos és Sebő Ferenc látta el dallammal. A bemutató végén jön el a legfontosabb pillanat, amikor az érdeklődő gyermekek a kezükbe vehetnek, kipróbálhatnak néhány hangszert… jómagam is így kezdtem! Várom megtisztelő hívásukat: Tóth László Tel: 70/22-477-22
14
Értékteremtık BEMUTATKOZIK A LACZKÓ DEZSİ VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUM Kukkantson be hozzánk! Veszprémben, a királynék városában a Laczkó Dezsı Múzeum szecessziós épületében az Erzsébet sétány 1. sz. alatt gazdag kulturális kínálat várja. Ez az a tér, ahol találkozhatunk a múlttal – jelennel – jövıvel, hiszen „Historia est magistra vitae”, és nem utolsó sorban, ahol találkozhatunk egymással.
Érkezzen gyalog, kerékpáron, vonattal, vagy autóbusszal, jöjjön családdal, barátokkal, vagy egyénileg, biztosan talál állandó és idıszakos kiállításaink, tudományos és közmővelıdési célú rendezvényeink, kiadványaink között ízlésének, érdeklıdésének megfelelı ajánlatot. Kiállításaink tudományos tartalmaiban való elmélyedést, a látottak értelmezését érintıképernyıs információs tornyok, hangos vezetık, beépített audiovizuális eszközök, és elhivatott munkatársak segítik. Az intézmény 2006-ban elnyerte az Év Múzeuma kitüntetı címet. A múzeumról eszünkbe jutó „porosodó tárgyak” asszociáció már a múlté. Az “alfa” program keretén belül 2009-ben nyílt meg a "Látványkönyvtár és tudástár” címő új állandó kiállítás. A tudástár polcain ısnyomtatványok, több száz éves antikvák, elsı kiadású XVII. – XIX. századi magyar szépirodalmi és tudományos mővek sorakoznak.
A TérképGép a múzeum archív fotói segítségével a múlt térbeli újraalkotására vállalkozik. A látogató több tucat 1945-elıtti film együttes bemutatásával ismerheti meg Veszprém, Sümeg, Pápa, Tapolca Várpalota és Balaton-felvidék mozgóképpel megırzött pillanatait.
Értékteremtık
15 VILLA ROMANA BALÁCA
Veszprém és a Balaton vonzáskörzetében, Nemesvámos és Veszprémfajsz között található a Dunántúl eddig ismert legnagyobb római kori villagazdasága (villa rustica), Baláca. 1904 novemberében értesítették a Veszprémi Múzeumot, hogy a veszprémi káptalan tulajdonát képezı szántóföldön római kori maradványok kerültek elı. Ennek nyomán indult el 1906-ban a Rhé Gyula vezetésével az ásatás. 1976-ban kezdıdött újra a feltárás, amelynek vezetıje Palágyi Sylvia volt. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság által mőködtetett romkert látogatható területe közel két hektár. Ezen a területen a 17 ismert kıépület közül a villagazdaság védıtetıvel ellátott, közel 2000 m2-es központi épülete, három részlegesen felfalazott épület, valamint a fogadóhelyiséget és a múzeumpedagógiai foglalkoztató-termet magába foglaló létesítmény látogatható. A két szárnyból álló lapidáriumban Veszprém megye római kori kıemlékeinek impozáns darabjai tekinthetık meg. A romkert többi része parkszerően kialakított, a mediterrán környezetet a római kori főszer- és gyógynövényeket bemutató kert teszi teljessé. A kert közepén római jellegő napóra mutatja a múló idıt. A fıépületben a pannoniai díszítımővészet kiválóságát bizonyító mozaikpadlók, illetve falfestményrekonstrukciók találhatók. A VILLA ROMANA-BALÁCA 1984-es megnyitására emlékezve, minden évben a Múzeumi Világnaphoz legközelebb esı szombaton megelevenedik a régészeti park. A “Baláca ünnepi órái” (Horae festivae in villa romana de Baláca) program keretében történelmi szituációs játékoknak; hagyományırzı, a római kori sportversenyeket megidézı dobótriatlonnak, történelmi kirakodóvásároknak, kézmőves bemutatóknak, római jellegő kenyérsütésnek ill. a római korban is ismert és használt főszer- és gyógynövényeket bemutató valódi kertnek örülhetnek a látogatók. Az ünnepi rendezvény hangulatát minden évben idıszaki (történeti-régészeti-képzımővészeti) kiállítások teszik gazdagabbá. Nyaranta komolyzenei hangversenyekkel a zenebarátokat invitálja a park. A fiatalok számára nyaranta több alkalommal is tartanak nyári tábort. Szeptemberben pedig a Kulturális Örökség Napjai keretében megrendezett Családi Nap várja a látogatókat. Otthonosság-nyugalom-pihenés jegyében egész napos kikapcsolódást biztosítunk a romkert kb. másfél hektár területő mediterrán parkjában. A kisebbek számára is élvezhetıvé teszi a látnivalókat a rajzos gyerekvezetı füzet (Vade me cum!). Akadálymentesített mosdó áll rendelkezésre. Rendezvények: májusban - Horae festivae in villa romana de Baláca, szeptemberben Családi Nap. Igény szerint: a.) Élet a római kori Pannoniaban program keretében projektnapok májustól októberig, b.) gasztronómiai programok. Elérhetıségeink: A kiállításokkal és a rendezvényekkel a világhálón, www.vmmuzeum.hu Web-oldalon magyar, angol és német nyelven is jelen vagyunk. E-mail-en:
[email protected],
[email protected]; Telefon: +36 88 564 310; 426 081; és a +36 88 564 321; Fax: 06 88 426 081 Címünk: 8200 Veszprém. Erzsébet sétány 1.
16
Értékteremtık Aktuális
Kapcsolódó programok: 2010. október 16. 14.00 – 17.00 Üveggolyó-készítés a múzeumban – üveggolyó készítık bemutatója 2010. november 13. 10.00 Üvegek Mesterei – Mesterek Üvegei – Exclusive tárlatvezetés az ajkai üvegmővészek közremőködésével 2010. november 13. 11.00 A kanazawai üvegkiállítás Borbás Dorka és Lukácsi László elıadása
Értékteremtık
17
„Mint millió üveggolyó...” A Pál utcai fiúk régen és ma... Egy játékos kiállítás – nem csak gyerekeknek!
Felnıtteknek, családoknak is szórakoztató nosztalgiautazást nyújt a Petıfi Irodalmi Múzeummal közösen rendezett kiállításunk. Felfedezhetjük a XIX-XX. század fordulós Veszprém világát, megelevenedik elıttünk déd/ükanyáink (és apáink) gyermekkora, beülhetünk iskolapadjukba, kezünkbe foghatjuk bizonyítványukat és játszhatunk játékot, amelyet ık játszottak. Errıl is szól a „Mint millió üveggolyó...”A Pál utcai fiúk régen és ma címő kiállítás a Laczkó Dezsı Múzeumban, hiszen a Molnár Ferenc írásához a szálakat és történeteket saját életébıl merítette.
18
Értékteremtık A könyv alapján megtervezett interaktív kiállítás egyik célja az általános iskola felsı tagozatosainak és a középiskolák tanulóinak megszólítása, irodalmi érdeklıdésük felkeltése és elmélyítése. A könyv szereplıi és a benne megjelenı helyszínek mára már fogalommá váltak, nemcsak az ifjúságnak, de a felnıtteknek is sokat jelentenek: a Gitt-egylet, a Grund, az Einstand, nemecsek ernı csupa kisbetővel. A tárlat így több korosztályt is képes vonzani, színvonalas programot kínálva kicsiknek és nagyoknak, lehetıséget teremtve a közös élményszerzésre. A kiállításban megelevenednek a regény helyszínei és a játékterek, melyek a korabeli gyerekeknek a „hazát”és a szabadságot jelentették. Kiemelt cél a látogatók minél aktívabb bevonása a regény világába, ezért többféle interaktív eszközt alkalmazunk: kivetítık, hangeffektek, kalandlapok, az egyes helyszínekhez kapcsolódó játékos feladatok. A Grund világába csöppenve mindenki átélheti (újraélheti) a gyermekkor szabadságát, a játék izgalmát és komolyságát, és végül a térvesztés fájdalmát.
A kiállításhoz múzeumpedagógiai játékok és rendezvények is kapcsolódnak. Múzeumpedagógiai órára jelentkezni lehet Király Andrásnál a
[email protected] e-mail címen, vagy a 0620 548 40 31-es telefonszámon. Nyitva tartás: K-Sze, 10-18 óráig, Cs 12-20 óráig, P-V, 10-18 óráig. A nyitva tartás rendje változhat, kérjük látogassa meg honlapunkat www.vmmuzeum.hu
ELİZETES MÚZEUMOK İSZI FESZTIVÁLJA 2010. 2010. október 1. és november 15. között ismét megrendezésre kerül a Múzeumok İszi Fesztiválja - a Múzeumok Mindenkinek Program országos rendezvénysorozata - a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Betyár-nap 2010.11.07. A VESZPRÉMI LACZKÓ DEZSŐ MÚZEUM PROGRAMJAIT KERESSE A
WWW.MUZEUMOKMINDENKINEK.HU – N.
