2.1. számú függelék
„Jó gyakorlatok” a Szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló Nemzeti Stratégiai Jelentés c. dokumentum 2. fejezetéhez
1
1. Integrált Roma Foglalkoztatási Program Az intézkedés/projekt neve Integrált Roma Foglalkoztatási Központi Program
Tagállam Magyarország
A kezdeményezés végső célja Az Integrált Roma Foglalkoztatási Központi Program célja a Pest megyében élő, halmozottan hátrányos helyzetű roma munkanélküliek és a velük azonos élethelyzetben lévő nem roma munkanélküliek felzárkóztatása, munkaerő-piaci és társadalmi integrálása és ezzel élethelyzetük tartós megváltoztatása. A program keretében megvalósuló szakmai, szervezeti és pénzügyi integráció az egyes szervezetek elkülönült beavatkozásai helyett egy hatékony, az egyén komplex fejlesztését megvalósító programot eredményez. A kísérleti program célja, hogy a roma kisebbség szervezeteinek közreműködésével olyan program valósuljon meg, amely a szakmai célok mellett a roma kultúra és identitás tudat elmélyítését is szolgálja, és figyelembe véve a roma foglalkoztatás problémájának nagyságát, országos elterjesztésre is alkalmas. Fő eredmények 8 helyszínen 652 fő bevonása – közülük 284 fő nő. Felzárkóztató képzésen részt vett 95 fő Szakképzést szerzett 216 fő Elhelyezkedett az elsődleges munkaerőpiacon 370 fő 6 hónapon túl megtartotta állását az elhelyezkedettek 21%-a Pozitív élethelyzet változás, megvalósult integráció és a program társadalmi támogatottsága. Célzott kedvezményezettek
Szakmapolitikai irány
A lakosság általában Gyerekek Egyszülős családok Munkanélküliek X Idősebb emberek Fiatalok Fogyatékossággal élő emberek Bevándorlók / Menekültek Etnikai kisebbséghez tartozók X Hajléktalanok Sajátos betegséggel, rendellenességgel küszködők Egyéb [mégpedig:] A kezdeményezés környezete/háttere
Társadalmi kirekesztődés Egészségügy Tartós ápolás, gondozás, Kormányzás
X
Területi jelleg Országos Regionális 1
X
Végrehajtó szerv Pest Megyei Munkaügyi Központ
A roma lakosság létszámát országosan 600-700 ezerre, Pest megyében mintegy 70 ezer főre becsülik. Magyarországon a rendszerváltást követően megjelenő munkanélküliség a roma lakosságot tömegesen érintette. Körükben a munkanélküliség mellett halmozottan jelentkeznek az alacsony iskolázottság, az életvezetés, az egészségügyi helyzet, szociális körülmények, a társadalmi beilleszkedés problémái. A 1
A program országos kiterjesztésre alkalmas. A pest megyei tapasztalatok alapján Szolnok megyében már megvalósult.
2
korábbi programokkal szemben, amelyek általában csak a foglalkoztatásra, vagy a problémakör egyegy szegmensére koncentráltak, a komplex program valamennyi probléma egyidejű megoldását tűzte ki célul, ez a program egyik meghatározó jellemzője. A kezdeményezés részletei 1.
Specifikus célok A cél eléréséhez két folyamat-ciklusból álló programot dolgoztunk ki: - Az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedés és tartós megmaradás. - A program tartós élethelyzet változást eredményezzen. - A program keretében a roma identitás és a roma kultúra ismerete növekedjék. - A roma kisebbség szervezeteinek aktív közreműködésével valósuljon meg. - A program társadalmi támogatottságát szervezet integráció megvalósításával és társadalmi párbeszéddel biztosítani kell. - Országos kiterjesztésre alkalmas legyen.
2.
Hogyan kívánta elérni a kezdeményezés ezeket a célokat? - Komplex, az egyénre szabott személyiségfejlesztésre épül. - Olyan foglalkoztatási kombinációikat alkalmaz (képzés, foglalkoztatás, humánszolgáltatások), ami a célok megvalósulását lehetővé teszi. - A program nyitott, tehát a programból az egyén felkészültségétől és a munkaerő-piaci viszonyoktól függően kikerül, és helyére új ügyfél kerülhet. - Széleskörű szervezeti együttműködés keretében valósul meg (roma szervezetek, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, államigazgatási intézmények, egyház) - A programban való részvétel nem jelentett megélhetési kockázatot a résztvevők számára. - A roma kultúra és identitást elősegítő eseményekre is sor került (író-olvasó találkozó)
3.
Mi (volt) a kezdeményezés megvalósításának időkerete? A kísérleti program időkerete 2 év volt (2002. január – 2003. december), amely kiegészült a programba vonás és a program kifutás (képzések befejeződése, elhelyezkedés nyomon követése) időszakával – 2002-2006-ig. Mivel azonban a program egyik jelentős újszerűsége, hogy a résztvevők felkészültségüktől, elért állapotuktól függően folyamatosan kerülnek ki-, illetve be a programba, ezáltal a program egyik legnagyobb értéke, hogy nem szükségszerűen zárt ciklusú, hanem határozatlan ideig folyamatosan működhet és ez alatt fogad és kibocsát résztvevőket.
Monitorozás és értékelés Hogyan monitorozzák/monitorozták, értékelik/értékelték a projektet? Helyi monitorozás: térségenkénti értékelés folyt évente 1-2 alkalommal. Szakmai beszámoltatás – havonta, amely a program folyamatára és a kibocsátottak nyomon-követésének tapasztalatára is kiterjedt. A program egészéről beszámoló a megyei társadalmi egyeztető fórumon, 4 alkalommal (program kezdetén, végén és 2 alkalommal program közben). Országos szintű testület előtt beszámoló értékelés 2 alkalommal. Eredmények 1.
Milyen mértékben érték el a célokat? Programterv
Számszerű cél
Megvalósulás Teljesülés
3
Programba vonás Szakképzetség megszerzése Munkába helyezés
(fő) 300 200
(fő) 653 216 220
370
(%) 217 108 168
Az elhelyezkedettek 21%-a tartós munkaviszonyt létesített (6 hónapon túl sikerült megtartania állását). 2.
Milyen akadályokkal/kockázatokkal szembesültek a kezdeményezés megvalósítása során? - Célcsoport alulmotiváltsága - A résztvevők vártnál alacsonyabb tudásszintje, kulturális korlátai (pl. férfiak és nők együtt tanulási problémája). - Munkáltatók bizalmatlansága. - A nagyszámú programelem összehangolása, koordinálása.
3.
Hogyan kezelték ezeket az akadályokat és kockázatokat? -
4.
Motivációs tréningek a kisebbségi szervezetek közreműködésével. Szintre hozó, felzárkóztató képzések, felvilágosítás, tanácsadás. A munkáltatók személyes megkeresése, pozitív tapasztalatok ismertetése. A program-működtető szervezetek és a munkaügyi szervezet szoros együttműködése.
Felmerültek-e nem várt előnyök/gyengeségek? Előnyök: - A vártnál nagyobb aktivitás volt tapasztalható a közreműködő szervezetek részéről. - A program keretében olyan elemek is megjelentek, amelyekkel a tervezéskor nem számoltunk (pl. közösség fejlesztő piknik) - A program ideje alatt a helyi társadalmi megítélés folyamatosan pozitív irányban változott. - Gyermekintézményekben a programba vontak gyerekeinek magatartása, közösségi beilleszkedése jelentősen pozitív irányba változott. Gyengeségek: - Működési, elszámolási nehézségek jelentkeztek. - Aktivitási, munkafegyelmi problémák, - Csoporton belüli belső konfliktusok, lemorzsolódás. - A programban dolgozók felkészítését késve kezdtük meg, előfordult közöttük is lemorzsolódás.
2. Tanoda program Az intézkedés/projekt neve Tanoda programok támogatása
Tagállam
A kezdeményezés végső célja •
A hátrányos helyzetű, különösen roma fiatalok továbbtanulási, ezáltal munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítása a tanodában szervezett tanórán kívüli foglalkozások rendszerében.
•
A roma tanulók iskolai eredményességének javítása oly módon, hogy a program révén a
4
sikereiket integrált környezetben, a közoktatási intézményekben éljék meg. •
A roma tanulók mind nagyobb számban fejezzék be az általános iskolát, érettségit adó középiskolában tanuljanak tovább, lehetőleg olyan eredménnyel, hogy a felsőfokú oktatásba is bekapcsolódhassanak.
A már eredményesen működő tanoda programok fejlesztése, programkínálatuk, szolgáltatásaik bővítése és elterjesztése. A jó gyakorlatok, tapasztalatok átadásának biztosítása az újonnan induló tanodákkal való együttműködés (társulás) során, a programadaptáció támogatásával. Fő eredmények
Célzott kedvezményezettek
Szakmapolitikai irány
A lakosság általában Gyerekek Egyszülős családok Munkanélküliek Idősebb emberek Fiatalok Fogyatékossággal élő emberek Bevándorlók / Menekültek Etnikai kisebbséghez tartozók Hajléktalanok Sajátos betegséggel, rendellenességgel küszködők Egyéb [mégpedig:]
Társadalmi kirekesztődés Egészségügy Tartós ápolás, gondozás, Kormányzás
A pályázat kiemelt célcsoportját jelentik a roma tanulók. Másodlagos célcsoportként a szülők, pedagógusok, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, kapcsolódó – egészségügyi, szociális, adminisztratív – területeken dolgozó szakemberek, helyi döntéshozók, a közoktatási intézmények fenntartóinak képviselői.
x
x
Területi jelleg
x
Országos Regionális
x
Végrehajtó szerv
Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóság; Foglalkoztatási Hivatal; Magyar Államkincstár
A kezdeményezés környezete/háttere A pedagógiai kutatások számos alkalommal egyértelműen kimutatták, hogy a készségek, képességek fejlettsége szoros kapcsolatban áll a tanulók családi – kulturális hátterével, és kiemelten érinti a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma családokat. Ennek magasabb szinteken történő megoldásának egyik eszköze a tanodák beindítása. A program célja a szociális helyzetük miatt halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma tanulók számára hozzáférhető, eredményesen működő tanoda típusú (extrakurrikuláris) programok megvalósítása, elsősorban a hátrányos helyzetű régiókban. A felzárkóztatás nem iskolai keretek között zajlik, de az iskolával szorosan együttműködve, amely nem korlátozódik csupán tanulmányi segítségre, hanem fontos eleme a tanulók egyénre szabott személyiségfejlesztése is. A program megvalósítása pályázatos formában – a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, az Európai Szociális Alap forrásainak támogatásával – történik. Az elbírálás során előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 24/2003. III. 4. Korm. rendelet alapján társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségben, illetve a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen
5
meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendeletben megnevezett településeken kívánják a pályázati programot megvalósítani. A kezdeményezés részletei 1.
Specifikus célok A tanoda működési területén a programban érintett hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódási arányának csökkentése, megakadályozása Érettségit adó intézményben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók arányának növelése A programban résztvevő tanulók iskolai sikerességének elősegítése A programban résztvevő tanárok hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos kompetenciáinak a kiszélesítése
2.
Hogyan kívánta elérni a kezdeményezés ezeket a célokat? • • • •
3.
A szükséges tárgyi, infrastrukturális környezet kialakításával, a tanodás diákok kiválasztása, és standardizált tudásszint-felmérés készítése, Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, egyéni, esetleg mikrocsoportos fejlesztési egységek rendszeresítése. A szülőkkel történő kapcsolattartás/konzultáció közvetlenebb, mint az iskolai keretek között, így hatékonyabb lehet motiválni a gyermekeket az iskolai sikeresség érdekében.
Mi (volt) a kezdeményezés megvalósításának időkerete? I. Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006 Egy-egy tanoda programjának megvalósítsa 10-24 hónapig tart.
Monitorozás és értékelés Hogyan monitorozzák/monitorozták, értékelik/értékelték a projektet? A nyertes pályázatokat formai, jogosultsági, szabályossági, szakmai és pénzügyi értékelés után választják ki az előértékelők. A támogatottak listája a legmagasabb pontszámot elért pályázatok közül kerül ki. A közreműködő szervezet (OMAI) szakmailag kvalifikált szakértői a negyedévente beadott projekt előrehaladási jelentést véleményezik, esetleg szakmai látogatást tesznek a kedvezményezetteknél, amely során a felmerült a szakmai problémák megoldására javaslatot tesznek. Eredmények 1.
Milyen mértékben érték el a célokat? A 2004-es évben – első pályázati kiírásból – 23 tanodát támogattak, amelyek több mint a fele eredményesen pályázott a 2005-ös kiírásra. A szakmai lezárások megtörténtek, a pénzügyi-szakmai néhány esetében még folyamatban van. A 2006-os esztendőben 46 tanoda jutott uniós támogatáshoz.
2.
Milyen akadályokkal/kockázatokkal szembesültek a kezdeményezés megvalósítása
6
során? A pályázatos formából adódóan az utófinanszírozás problémát jelent a pályázók egy része számára. A jelentések elkészítése a kedvezményezetteknek komoly adminisztratív terhet jelentett. A hatékonyan működő projekt-menedzsmenthez szükséges humánerőforrás nem állt, áll a tanodák rendelkezésére. 3.
Hogyan kezelték ezeket az akadályokat és kockázatokat? A megfelelő szakemberek képzése folyamatban van, a jó gyakorlatokat beépítik az új projektekbe.
4.
Felmerültek-e nem várt előnyök/gyengeségek? A Kedvezményezettek nem minden esetben mérik fel a támogatási szerződésben vállalt 5 éves projekt fenntarthatóságot a futamidő után.
3. Kártyás fogyasztásmérő program Az intézkedés/projekt neve
Tagállam Magyarország
Az előrefizetős (kártyás) fogyasztásmérő készülékek elterjesztésének programja A kezdeményezés végső célja Az általános adósságkezelési szolgáltatást Magyarországon elsősorban a családsegítő központok nyújtják. Ennek keretében többféle szolgáltatás igénybe vételére van lehetőség: az adóssággal rendelkező, ellátásban részesülő családok az anyagi támogatás (adósságcsökkentési támogatás) mellett az adósságkezelési tanácsadás során segítséget kapnak a megfelelő gazdálkodáshoz, jövedelmük beosztásához, a kapott támogatás hatékony felhasználásához. Az adósságkezelési tanácsadás szakmai feladatellátási feltétele adósságkezelői tanfolyamot végzett személy alkalmazása. Az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről, az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra. Fontos elem, hogy az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodás – adósságkezelési megállapodás – kerül megkötésre. Az ebben foglaltak betartását a rendszeres (legalább havonta egy) személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a tanácsadó; szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását. Az adósságkezelési szolgáltatás keretében 2006. július 1-től rendszerszerűen igényelhetőek a kártyás készülékek. A kártyás fogyasztásmérők programjának lényege, hogy az előrefizetős (kártyás) készülékek használatával megakadályozható a közüzemi tartozás felhalmozódása, elkerülhetővé válik a szolgáltatás megszüntetése. A modellkísérleti program célja a jövedelmi helyzetük miatt lakásfenntartási költségeiket fedezni nem, vagy nehezen tudó lakossági rétegek számára korlátozott, de folyamatos közüzemi villamosenergiafogyasztás biztosítása a – szociális rászorultság alapú – támogatási rendszeren keresztül: az előrefizetős mérőkészülék beszerzésének és felszerelésének a támogatása (az áramszolgáltatókkal közös finanszírozásban), hozzájárulás a villamosenergia-fogyasztáshoz (évi 1320 kWh
7
fogyasztónként), illetve az adóssággal rendelkező családok esetén áramdíj-tartozást csökkentő támogatás nyújtása. Fő eredmények A modellkísérleti program 2005-ben kezdődött és 2006. szeptemberében zárult. A résztvevő 1084 háztartás döntő többsége a program lejártát követően is tovább kívánja használni a kártyás készüléket. A kedvezményezettek tudatosabban és takarékosabban fogyasztanak, kontrollálni tudják fogyasztásukat. A legnagyobb területet ellátó áramszolgáltató által nyilvántartott hátralék összege a program indulását követően 6,2 millió Ft volt, 2006. júniusában pedig már csak 2,4 millió Ft; ez jelentős, közel 62 %-os csökkenést jelent. A vitathatatlan előnyök és pozitív tapasztalatok indokolták a program folytatását, illetve a támogatás rendszerszerűvé tételét: 2006. július 1-től a rászoruló családok adósságkezelési szolgáltatás keretében igényelhetik a kártyás órákat (a készüléket nyújtó önkormányzatok a beszerzési és felszerelési költségek 90 %-át a központi költségvetésből visszaigényelhetik), Cél a program kiterjesztése az előfizetéses gázfogyasztásmérő készülékekre is, az ezzel kapcsolatos előkészületek megkezdődtek. Ezen felül több szakmai javaslat kerül kidolgozásra, az elterjesztés egyéb irányokból és területeken történő elősegítésére (pl. szociális bérlakások). Célzott kedvezményezettek
Szakmapolitikai irány
A lakosság általában Gyerekek Egyszülős családok Munkanélküliek Idősebb emberek Fiatalok Fogyatékossággal élő emberek Bevándorlók / Menekültek Etnikai kisebbséghez tartozók Hajléktalanok Sajátos betegséggel, rendellenességgel küszködők Egyéb [mégpedig:]
Társadalmi kirekesztődés Egészségügy Tartós ápolás, gondozás, Kormányzás Területi jelleg Országos Regionális Végrehajtó szerv Szociális és Munkaügyi Minisztérium
A kezdeményezés környezete/háttere 2003-ban a közüzemi díjtartozások adatai a következőképpen alakultak: a hátralékos családok száma áram esetében 336 ezer (7,1%), gáz esetében 68 ezer (2,2%). Az adósságállomány összege áram esetében 4179 millió Ft, gáznál 1860 millió Ft. A 1048/2004. (V. 14.) Korm. határozat 3. pontja írta elő, hogy az áramszolgáltatás kikapcsolásának, valamint a díjhátralék-tartozások újbóli felhalmozódásának megakadályozása érdekében önálló programot kell indítani az ún. előrefizetős fogyasztásmérő készülékek elterjesztésére. Ennek alapján kezdődtek meg az előkészítő tárgyalások 2005 elején az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Energia Hivatal és az áramszolgáltatók képviselőinek részvételével. Ezek eredményeként indult meg a program a szociális tárca és a szolgáltatók közös finanszírozásában. Helyi szinten a szociális tárca által kiírt pályázaton nyertes összesen 31 adósságkezelési tanácsadó szolgálat – a minisztériummal kötött szerződés alapján – bonyolította le a programmal kapcsolatos feladatokat (családok kiválasztása, a mérőkészülékek felszerelési időpontjának egyeztetése, a havi támogatott energia mennyiség rendelkezésre bocsátása, stb.). A nyertes szolgáltatók – előre rögzített kritériumok alapján – saját ügyfélkörükből választották ki a programban részt vevő összesen 1084 családot.
8
A programban való részvétel sem a fogyasztók, sem pedig a tanácsadó szervezetek részéről önrészt nem igényelt. A kezdeményezés részletei 1.
Specifikus célok Konkrét cél volt egyrészt a programban résztvevő háztartásoknak közvetlen támogatás nyújtása, közvetetten és hosszú távon a fogyasztói attitűdök megváltoztatása, másrészt az előrefizetős fogyasztásmérő készülékek működtetésére, lakossági fogadtatására vonatkozó tapasztalatok összegyűjtése, ezen innovatív eszköz gyakorlatban történő bevezetése és elterjesztése érdekében (modell-jelleg).
2.
Hogyan kívánta elérni a kezdeményezés ezeket a célokat? A modellkísérletben azok a családok vehettek részt, akik akkor vagy korábban adósságkezelési szolgáltatásban részesültek, vagy ahol a szolgáltatást már kikapcsolták, és vállalták a programban való részvételt. Országszerte 1084 háztartásban kerültek felszerelésre a kártyás fogyasztásmérők, megakadályozva a fogyasztók aránytalan és pazarló fogyasztását, a hátralék felhalmozását. Egy család a program egy éves időtartama alatt átlagosan 200 ezer Ft támogatásban részesült.
3.
Mi (volt) a kezdeményezés megvalósításának időkerete? A modellkísérleti program egy év időtartamú volt: 2005. szeptember - 2006. szeptember között zajlott. Ezt követően beépült az általános adósságkezelési szolgáltatás rendszerébe.
Monitorozás és értékelés Hogyan monitorozzák/monitorozták, értékelik/értékelték a projektet? A megbízott menedzserszervezet közreműködésével folyamatos a kapcsolattartás és a kommunikáció a 31 adósságkezelési tanácsadó szervezettel, amelyek rendszeres írásos szakmai és pénzügyi beszámolókban adnak számot munkájukról. A projekt végeztével zárótanulmány készül, felhasználva a fogyasztók, az áramszolgáltatók, a menedzserszervezet és a tárca képviselőinek tapasztalatait. Eredmények 1.
Milyen mértékben érték el a célokat? A program teljes mértékben megfelelt az előzetes várakozásoknak: az érintett háztartások anyagi helyzete a közel 200 ezer Ft-os támogatás révén javult, növekedett az adósságcsapdából történő kikerülés esélye. A kedvezményezettek tudatosabban és takarékosabban fogyasztanak, az adósságállomány jelentős csökkenése figyelhető meg.
2.
Milyen akadályokkal/kockázatokkal szembesültek a kezdeményezés megvalósítása során? Nem volt jelentősebb akadály vagy kockázat.
3.
Hogyan kezelték ezeket az akadályokat és kockázatokat?
9
A program során felmerült kisebb nehézségeket gyorsan sikerült áthidalni, köszönhetően a szereplők hatékony kommunikációjának és együttműködésének. 4.
Felmerültek-e nem várt előnyök/gyengeségek? Az adósságállomány ilyen mértékű csökkenése nem várt előnyként említhető.
4. ”Jóvá-Tett-Hely” Az intézkedés/projekt neve ”Jóvá-Tett-Hely” Közösségi Foglalkoztató
Tagállam Magyarország
A kezdeményezés végső célja Egy komplex bűnmegelőzési feladatkörrel rendelkező speciális nappali intézmény – ’közösségi foglalkoztató’ – létrehozása Budapesten pártfogó felügyelet alatt álló, büntetés-végrehajtási intézetből szabadult, javítóintézetből elbocsátott, vagy a büntető igazságszolgáltatás rendszerébe még be nem került, de kriminálisan veszélyeztetett fiatalkorúak és fiatal felnőttek számára. Az intézmény a Pártfogó Felügyelői Szolgálat háttérintézményeként működik. A közösségi foglalkoztató célja a célcsoport körében előforduló leggyakoribb bűnelkövetési, bűnismétlési kockázatok kezelése és a célcsoport társadalmi integrációjának elősegítése. Fő eredmények 2005. januártól – 2005. október végéig: 1267 fő 4251 alkalommal, 2006. januártól augusztusig 1061 fő 3756 alkalommal vett részt a foglalkoztató programjain. Az intézmény jelenleg a fővárosban működik, előkészületek folynak hasonló intézmény létrehozására Miskolcon 2006 végéig. Az intézmény a pártfogó felügyelet során külön magatartási szabályaként előírható csoportos foglalkozásokat működtet, amelyek elősegítik a célcsoport munkaerő-piaci helyzetének javulását és társadalmi integrációját, pl. munkaerő-piaci tréning, önismereti-agressziókezelő tréning, drámacsoport, életvezetési tréning, indulati kontroll csoport. Az intézmény emellett széles körű információs szolgáltatásokat nyújt: munkaügyi tanácsadás, iskolakeresésben nyújtott támogatás. Egyéb szolgáltatásai: pszichiátriai tanácsadás, szabadidős programok, ingyenesen internet hozzáférés. Célzott kedvezményezettek
Szakmapolitikai irány
A lakosság általában Gyerekek Egyszülős családok Munkanélküliek Idősebb emberek Fiatalok Fogyatékossággal élő emberek Bevándorlók / Menekültek Etnikai kisebbséghez tartozók Hajléktalanok Sajátos betegséggel, rendellenességgel küszködők
Társadalmi kirekesztődés Egészségügy Tartós ápolás, gondozás, Kormányzás X
X
Területi jelleg Országos Regionális
X
Végrehajtó szerv
10
Egyéb [mégpedig:]
Igazságügyi Hivatal
A kezdeményezés környezete/háttere A közösségi foglalkoztató a Fővárosi Igazságügyi Hivatal háttérintézménye. Az első ilyen jellegű intézmény az országban, mely kísérleti jelleggel jött létre és egy évig bűnmegelőzési modellprojektként működött (az Országos Bűnmegelőzési Bizottság pályázati támogatásával). A projekt befejezését követően a foglalkoztató az Igazságügyi Hivatal költségvetéséből működik. A közösségi foglalkoztató feladata az alternatív szankcióként funkcionáló csoportos foglalkozások végrehajtása, a bűnelkövetők társadalmi integrációjának elősegítése, és a helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet közvetítése. Az intézmény sajátossága, hogy – a közösségi bűnmegelőzés modelljének megfelelően – programjainak nagy részét civil szervezetekkel együttműködésben valósítja meg. A Jóvá-Tett-Hely Közösségi Foglalkoztató elsődleges célcsoportját a pártfogó felügyelet alatt álló, büntetés-végrehajtási intézetből szabadult, javítóintézetből elbocsátott fiatalkorúak, illetve fiatal felnőttek alkotják. Az intézmény szolgáltatásainak egy részét olyan fiataloknak is ajánljuk, akik a büntető igazságszolgáltatás rendszerébe még nem kerültek be, de kriminálisan veszélyeztetettnek számítanak. A fiatalokon kívül hozzátartozóikat is igyekszünk programjainkba bevonni. A pártfogó felügyelők tevékenységének célja, hogy az elkövető ellenőrzésével és támogatásával elősegítsék a bűnismétlés megelőzését, az elkövetők társadalmi integrációját. Ennek érdekében feltárják a bűnismétlés kockázatait és meghatározzák, hogy a kockázat tényezők hatásait miként lehetne enyhíteni. A szolgáltatások és programok specifikusan a kriminálisan veszélyeztetett fiatalkorúak és fiatal felnőttek körében leggyakrabban előforduló bűnismétlési kockázatok (szocializációs, tanulmányi deficit, munkába állás nehézségei, szabadidő hasznos eltöltésének hiánya) kezelésére irányulnak. A helyreállító igazságszolgáltatás alapelveinek megfelelően a pártfogó felügyelői munka lényege, hogy az elkövetőt a bűncselekmény következményeivel való szembesülésre és az általa okozott sérelem jóvátételére késztesse. A ’Jóvá-Tett-Helyen’ szervezett foglalkozások a fiatalokat aktív megbánásra, az okozott károk, sérelmek jóvátételére ösztönzik. A programok látogatásának előírását a pártfogó felügyelők ún. külön magatartási szabályként javasolhatják az ügyészség, illetve a bíróság számára. Az alternatív szankcióként javasolt programok támogatják a fiatalok személyiségének pozitív irányban történő fejlődését, a társadalmi- és magánéletben való boldogulását, hozzájárulva ezzel a bűnelkövetés elkerüléséhez. A közösségi foglalkoztató a csoportos foglalkozásokkal, a társadalmi integrációt segítő programokkal kiegészíti az egyéni esetkezelést és hatékonyabbá teszi a bűnismétlés megelőzését szolgáló pártfogó felügyelői munkát. A kezdeményezés részletei 1.
Specifikus célok A pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként előírható programok, elsősorban csoportos foglalkozások, szociális készségfejlesztő tréningek végrehajtásának biztosítása. A helyreállító igazságszolgáltatási eszközök alkalmazása, pl. jóvátételi konferencia alkalmazása. A helyreállító igazságszolgáltatás középpontjában hagyományos büntető igazságszolgáltatással szemben a sértett áll, a helyreállító igazságszolgáltatás célja a bűncselekmény által okozott károk, sérelmek helyreállítása és jóvátétele. A különféle
11
helyreállító igazságszolgáltatási eszközök, pl. a mediáció a bűnelkövetőt arra késztetik, hogy ne passzív elszenvedője legyen a kiszabott büntetésnek, hanem szembesüljön tette következményeivel és lehetőség szerint tegye jóvá az okozott sérelmeket. A pártfogó felügyelői munka támogató funkciójának elősegítése. 2.
Hogyan kívánta elérni a kezdeményezés ezeket a célokat? Magas szintű szakmai együttműködés.
tapasztalatokkal
rendelkező
pályázat
partnerekkel
való
Speciálisan a célcsoport körében előforduló bűnismétlési kockázatok kezelésére irányuló, a fiatalok igényeit figyelembevevő programok kialakítása. Kapcsolatépítés a projekt során a társintézményekkel, civil szervezetekkel. A foglalkoztató rendszeresen biztosít csoportos foglalkozásokat, szociális készségfejlesztő tréningeket, munkaügyi tanácsadást, tanulássegítést (korrepetálást, iskolakeresésben segítségnyújtást), szabadidős foglalkozásokat, internet hozzáférést. 3.
Mi (volt) a kezdeményezés megvalósításának időkerete? A közösségi foglalkoztató 2004. novemberétől 2005. októberéig bűnmegelőzési modellprojektként működött. 2005. novembere óta az intézmény az Igazságügyi Hivatal költségvetéséből, a Fővárosi Igazságügyi Hivatal háttérintézményeként működik.
Monitorozás és értékelés Hogyan monitorozzák/monitorozták, értékelik/értékelték a projektet? Statisztikai adatgyűjtéssel, regisztrációs adatlapok segítségével. Folyamatos visszajelzés biztosított a pártfogó felügyelők, a csoportvezetők részéről. A csoportos foglalkozások értékelése tesztekkel, felméréssel. Eredmények 1.
Milyen mértékben érték el a célokat? Az első év végére az intézmény ügyfélforgalma elérte a tervezett létszámot (átlagosan 3040 ügyfél naponta).
2.
Milyen akadályokkal/kockázatokkal szembesültek a kezdeményezés megvalósítása során? Kezdetben alacsony ügyfélforgalom, érdeklődés hiánya. A pártfogó felügyelők aktivitásának hiánya.
3.
Hogyan kezelték ezeket az akadályokat és kockázatokat? A programok fejlesztésével, a pártfogó felügyelők erőteljesebb bevonásával, széleskörű kapcsolatépítéssel a társintézményekkel, civil szervezetekkel. Szakmai team megbeszélésekkel.
12
4.
Felmerültek-e nem várt előnyök/gyengeségek? Gyengeség: együttműködési nehézségek a pályázati partnerekkel. Előnyök: széleskörű kapcsolatépítés a társintézményekkel, civil szervezetekkel. Média megjelenés lehetősége, sikeres részvétel külső rendezvényeken, pl. a Szenvedélyek Napján, Sziget Fesztiválon.
13
