JÓ GYAKORLATI MEGOLDÁSOK AZ ALACSONY EMISSZIÓS ZÓNÁK KIALAKÍTÁSÁRA SEGÉDKÖNYV
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Levegıtisztaság-védelmi, Zaj, és Közlekedési Osztály
Kiss Diána vezetı tanácsos Lencz László gyakornok, egyetemi hallgató
BUDAPEST 2008. november
Bevezetés
A levegıszennyezettség, a közlekedés okozta zajterhelés, a forgalmi torlódások és a közlekedésbiztonság problémái arra ösztönzik a döntéshozókat, hogy különbözı szinten foglalkozzanak azokkal a megoldási lehetıségekkel, amelyek segítségével a közlekedés nagysága és ezzel összefüggésben annak káros hatásai is csökkenthetık. A közlekedés okozta városi környezeti problémák egyik gyakran alkalmazott megoldása a közlekedés különbözı típusú korlátozása.
A helyi közúti forgalmi korlátozások, mint a gyalogos zónák kialakítása vagy a nehéz teherforgalom behajtási tilalma jól ismert és széles körben alkalmazott megoldások, azonban nagyléptékő, az egész várost, vagy egy meghatározott térséget érintı sémák megvalósítása az igazán hatékony megoldás.
A segédkönyv arra szolgál, hogy bemutassa az eddig Európában megvalósított alacsony emissziós zónákat, azok kialakítási sémáját, hatásait és eredményeit annak érdekében, hogy a hazai megvalósításhoz megfelelı szakmai segítséget nyújtson.
Az alacsony emissziós zónákról összefoglalóan Az alacsony emissziós zóna (LEZ) fogalma
Az alacsony emissziós zóna, vagy környezeti zóna (továbbiakban LEZ – low emission zone) egy olyan földrajzilag meghatározott terület, amelyen a környezetszennyezettség mértéke miatt specifikus – mennyiségi és/vagy minıségi – korlátokat vezettek be a forgalom szabályozására, és amelynek mérete nagyobb, mint az eddigi mindennapi gyakorlatra jellemzı helyi korlátozási területek. Nem sorolhatók ide a fizetéses alapú rendszerek, mint az útdíj vagy a behajtási díjas rendszerek, sıt olyanok sem, ahol a díjfizetés alapja környezetvédelmi kritérium.
LEZ által érintett utak és területek köre
Az alacsony emissziós zóna által lefedett területek köre helyi döntésen alapul, a bevezetett korlátozások is a helyi körülmények függvényei. A levegıminıséget tekintve kijelenthetı, hogy: •
relatíve nagy terület lefedésére van szükség ahhoz, hogy érezhetı hatást lehessen elérni. London megvalósíthatósági tanulmányában ezért megfelelı méretként London teljes területe jöhet szóba,
•
az elképzelések nem akarják az átmenı forgalmat korlátozni, ennek túl nagy a kockázata, továbbá a végrehajtás megvalósíthatatlan lenne; az EU véleménye is az, hogy az átmenı forgalmat kezelni kell.
A mőködı gyakorlat azt mutatja, hogy a környezeti zóna határa mindig természeti vagy fizikai jellegő, körgyőrő vagy adminisztratív határ. Svédországban a zóna a városközpontra koncentrálódik, Koppenhága esetében, pedig a korlátozás a lakók 65, míg a munkahelyek 85%-t érintik. A zónát egyik oldalról fıútvonal, a másik oldalról a tenger határolja.
A LEZ minden útszakaszra alkalmazható, azonban a korlátozás alól a TEN utak kikerülnek. Továbbá a LEZ kialakítható a környezeti igénynek megfelelıen hierarchikusan, mint Rómában, ahol vannak szigorúbb és kevésbé szigorúbb zónák, amelyek esetében a korlátozás típusai is keveredhetnek.
Jogi háttér és megvalósítás
A legtöbb országban a közúti forgalmi korlátozásokat nemzeti, illetve helyi jogszabályok írják elı. Nem kivétel ez alól a környezeti zóna sem. A legtöbb mőködı konstrukcióban a döntés nemzeti szintő volt, Londonban azonban helyi döntésen alapult a levegıminıség javítása érdekében bevezetett korlátozás, amelynek jogi alapját azonban a nemzeti környezetvédelmi törvény teremtette meg. Általános gyakorlat, hogy a helyi korlátozás megvalósítása helyi ügy nemzeti jogszabályi keretek között. A gyakorlatban mindig szükség van a helyi vezetés és a nemzeti kormányzat együttmőködésére.
A nemzeti közlekedési és környezetvédelmi jogszabályok és rendezési tervek rendszerint megengedik a helyi vezetésnek, hogy helyi rendeletet alkossanak a közúti forgalom szabályozására. Ezek az intézkedések elsısorban a közlekedésbiztonság, illetve az infrastruktúra védelem érdekében kerültek bevezetésre. A környezeti zónák megvalósításának engedélyezhetısége érdekében szükség esetén módosításra került a nemzeti környezetvédelmi szabályozás, amely szerint környezetvédelmi indok vagy cél is oka lehet forgalmi korlátozás bevezetésének.
Maga a döntési folyamat jellege országról-országra változik, a végsı és formális döntés általában a helyi önkormányzaté, azonban ezek kormányzattól való függetlensége változó képet mutat. Az egyik, nagyfokú nemzeti ellenırzéssel bíró ország Dánia. A dán jog szerint környezeti alapon közlekedési korlátozást megvalósítani csak a dán igazságügyi tárca engedélyével lehetséges. A svédeknél ennek éppen az ellenkezıje valósul meg, ahol a helyi vezetésnek széles szabadsága van a döntés meghozatalában.
A korlátozási szabályok érvényesítése az alacsony emissziós zónában
Többféle lehetıség létezik a környezeti zónában a korlátozások érvényre juttatására. A gyakorlatban a két legfontosabb módszer a kézi és az automatikus szabályérvényesítés.
Manuális ellenırzés Kézi szabályozás valósul meg Svédországban és Olaszországban is, ahol rendırség ellenırzi a korlátozások betartását. Szabálysértés esetében megbírságolják a gépkocsi tulajdonosát. A
svéd városokban bevezetett környezeti zónákban érvényes szabályoknak történı megfelelés ellenırzésének megkönnyítésére matrica rendszert vezettek be, ennek birtokában lehet csak behajtani a környezeti zónába. A matrica a cégek környezeti szemléletének propagandája is lehet, mutatva, hogy gépkocsijuk jó környezeti jellemzıkkel rendelkezik. Kézi ellenırzési rendszer került bevezetésre Koppenhágában is.
A kézi ellenırzı rendszer feltételezhetıen gyorsabban és egyszerőbben bevezethetı és alacsonyabb költségeket is jelenthet, viszont alacsonyabb lehet a hatékonysága, mint az automata rendszernek. Azonban a gyakorlat más képet mutat. Stockholmi tapasztalatok szerint a kézi ellenırzési rendszer eléggé hatékony (a zónába belépı, véletlenszerően ellenırzött gépkocsik 90%-a megfelelt a zónába hajtás szigorú követelményeinek), míg Rómában igen magas a száma az illetéktelen behajtásoknak.
A manuális séma érvényességi rátájának javítása céljából jó megoldás lehet a közlekedési felügyelet, illetve a rendırség alkalmazása. Azonban ehhez a megoldáshoz a legtöbb országban a szabálysértés dekriminalizálására lenne szükség, amely lehetıvé teszi a büntetés nem büntetıjogi, hanem polgári jogi eljárásban történı kivetését. Automata ellenırzés Az automata ellenırzés alkalmazása jellemzı a londoni rendszerre, amely esetében a technikai követelmény fix és mobil kamerák alkalmazása, mikrohullámú leolvasók és GPS/GNS rendszerek használata.
Az automata rendszer várhatóan magasabb hatékonyságú, mint a manuális, ennek következtében környezeti haszna is várhatóan nagyobb. Másrészrıl az automatikus rendszer bevezetése komplikáltabb és hosszabb idıt vesz igénybe, költségesebb és magasabbak a fenntartási költségei. Azonban ha már létezik, mint ahogyan ilyen rendszer mőködteti London behajtási díjrendszerét, akkor a bıvítés marginális költségei alacsonyabbak lehetnek (habár a londoni LEZ mérete lényegesen nagyobb, mint a belterületen jelenleg mőködı fizetıs behajtási rendszeré). Más automata rendszerek alkalmazhatósága, mint az EU-ban bevezetendı elektronikus díjfizetési rendszer, vizsgálat alatt vannak.
Az ellenırzést úgy kell tekinteni, mint a LEZ teljes megvalósítási csomagjának egyik fontos elemét. A hatékony ellenırzés nemcsak a környezet ügyet szolgálja, hanem az egyenlı verseny feltételeit is. Az ellenırzı rendszer típusának megválasztása a korlátozás milyenségétıl függ, amelyet befolyásol az érintett terület, illetve a korlátozás alá vont gépkocsik típusa. Egy olyan séma esetében, ahol a korlátozás csak nehéz tehergépkocsikra vagy csak tehergépkocsikra vagy buszokra terjed ki, ott a kézi rendszer valószínőleg célravezetıbb. Azonban ha könnyő tehergépkocsik vagy személygépkocsik is bevonásra kerültek, az az ellenırizendı jármővek számát drasztikusan megemeli, így ebben az esetben az automata rendszer sokkal alkalmasabb, különösképpen, hogy a növekvı költségeket kompenzálja a növekvı környezeti haszon.
A korlátozás szigora szintén egy fontos elem. A szigorúbb követelmények alátámasszák az automata rendszer alkalmazását, mert egy hatékony automata rendszer maximális teljesítményszintet eredményez.
Mindkét rendszer alapvetı követelménye, hogy könnyedén megállapítható legyen vele a gépjármő karakterisztikája, amely tulajdonképpen a korlátozás alapját jelenti, mint a súly, a hossz, vagy a környezetvédelmi osztály. Ezen információk többségét a regisztrációs engedélynek tartalmaznia kell. Azonban a gépjármővek regisztrációs dokumentumairól szóló 1999/37/EC direktíva értelmében a szennyezıanyag kibocsátásra és a zajszintre vonatkozó információk megadása nem kötelezı, hanem önkéntes. Mindez akadálya lehet az ezen az alapon történı korlátozás megvalósításának. Számos ország ettıl függetlenül megköveteli ezeket az adatokat a nemzeti engedély kiadásához.
A londoni rendszer szerint kézi ellenırzéskor szükség van arra, hogy az engedély látható helyen legyen elhelyezve az ellenırizhetıség miatt. Az automata rendszer esetében detektor rendszer kialakítása javasolt, amely egy elektronikus adatbázissal van összekapcsolva, vagy a gépkocsi szélvédıjére kerül felhelyezésre egy olyan elektronikus kártya, amely mikrohullám segítségével olvasható.
A
megvalósított
lehetıségektıl
függetlenül,
egy
környezeti
zóna
megvalósítása
megkövetelhet gépkocsi osztályozó engedélyezı rendszert, amellyel megállapítható, hogy a zónába történı behajtás jogosulatlan volt-e. Ha a kritérium EURO környezetvédelmi
szabvány vagy gépjármőkor alapú, mindenképpen szükség van egy olyan adatbázisra, amely a korlátozás alól mentesített jármővek adatait tartalmazza az azonosíthatóság érdekében.
Információ, konzultáció, társadalmi tudatosság
A környezeti zóna kialakításakor speciális figyelemmel kell lenni a határátlépı forgalomra, habár azt is fontos észben tartani, hogy a legtöbb városközpontban a domináns forgalmat a helyi gépkocsik alkotják. Stockholmban a külföldi nehéz teherforgalom részesedése a környezeti zónában nem több mint 1-2%, sıt még Malmıben sem éri el az 5%-ot, pedig a város Koppenhága felé egy fontos kapcsolódási pont. Különféle restrikciós megoldások megkövetelik a hatékony információs rendszerek kialakítását a nemzeti határokon annak érdekében, hogy az információ eljusson minden releváns érintett számára. Ugyanis az illegális behajtásnak súlyos anyagi következményei lehetnek és az a sofır, akinek nincs megfelelı információja a korlátozásról, ráadásul tiltott tulajdonságokkal rendelkezı gépkocsival hajt be a zónába, rosszul járhat. A helyzet más, mint amikor egy környezeti jelleg szerint differenciált útdíj rendszerrıl van szó, ahol a behajtás feltétele csupán extra felár megfizetése.
Nagyon fontos, (tekintettel az idı- út - kockázat - költség komplex logisztikai faktorára) hogy a közlekedési lánc összes szereplıje idıben értesüljön a zónáról, már annak tervezési fázisában. Mindez konzultációkkal és az érintettek közötti információ cserében valósítható meg.
Az információszolgáltatás EU szintő megvalósítása hasonló módon oldható meg a zónák esetében, mint a hétvégi korlátozások rendszerénél. A Közösség javaslata szerint fel kell állítani egy „Európai Közúti Információs Rendszert” a Közösség égisze alatt, amelynek célja: •
az adatgyőjtés, amelyet központi támogatással oldanának meg és amelyben minden, a TEN hálózatra vonatkozó szabály és korlátozási jellemzı megtalálható;
•
ezen adatok valós idejő megosztása az érintettek között;
•
monitoring rendszer felállítása, amely statisztikai és analitikai célokat is szolgál.
A Közösség ezen felül egy szabályszerően frissített Internetes hozzáférést is biztosít (www.lowemissionzones.eu),
amelyrıl
minden
érintett
elérheti
a
számára
fontos
információkat. Mindez megkönnyíti és támogatja az információszolgáltatást. Információs kampányok segítségével meg kell magyarázni a rendszer bevezetésének lényegét és céljait, továbbá az egész tervezett folyamatot. Javasolható egy nemzetközileg elfogadott
szimbólum alkalmazása a környezetei zóna megjelölésére annak érdekében, hogy a külföldi sofırök dolgát megkönnyítsék [1], [2], [14], [15].
Jó gyakorlati megoldások a LEZ kialakítására és mőködtetésére Low Emission Zone London
A londoni LEZ 2008. február 4-én lépett életbe. Jelenleg ez az egyetlen LEZ az Egyesült Királyságban [3].
Az érintett jármővek
A LEZ dízel motorú 3,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsikra, helyi- és távolsági buszokra, nagy furgonokra és kisbuszokra vonatkozik. Egyéb speciális jármővekre is kiterjed, amelyek tehergépkocsikkal vagy furgonokkal vannak kapcsolatban: ló szállítók, vontató autók, szemét szállító jármővek, utcaseprı jármővek, betonkeverık, billencsek, költöztetı tehergépkocsik, tőzoltóautók és néhány könnyő teherszállító. Lakóautók, mentıautók és nagymérető halottaskocsik (2,5 tonna felett) is ide tartoznak. Azok a gépkocsik, akik nem teljesítik az emissziós normákat, fizetés ellenében behajthatnak a zónába.
Dátumok és elıírások
Az emissziós elıírások a következık: 2008. február 4-tıl a részecske kibocsátásra érvényes Euro3 standard a 12 tonnánál nehezebb tehergépkocsikra és az 5 tonnánál nehezebb helyi- illetve távolsági buszokra vonatkozóan; 2008. júliustól a részecske kibocsátásra érvényes Euro3 standard a 3,5 tonna és 12 tonna közötti tehergépkocsikra, helyi- és távolsági buszokra vonatkozóan; 2010. októberétıl az Euro3 standard a nagyobb furgonokra és kisbuszokra vonatkozóan; 2012. januártól a részecske kibocsátásra érvényes Euro4 standard a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsikra, az 5 tonnánál nehezebb a helyi- és a távolsági buszokra vonatkozóan.
Különbözı alternatívák a határérték teljesítésére •
A motor emissziójának tanúsítása a Londoni Közlekedési Vállalat honlapján meghatározott feltételek formájában megfelelı dokumentumokkal.
•
A jármő átalakítása – a lehetséges átalakítások között szerepel egy szennyezés csökkentı berendezés (dízel részecske szőrı) vagy tisztább motor beépítése. Minden átalakítást jóvá kell hagyni, hogy biztosan teljesítse az emissziós standardokat. Csak olyan átalakítások fogadhatók el, amelyek teljesítik a LEZ részecske kibocsátási standardját. A tanúsítás megszerzése a jármő regisztrációjának helyétıl függ.
•
Napi díj fizetése (200 Ł) – Ha nem kínálkozik más lehetıség, napi díjat kell fizetni naponta egyszer a LEZ-be történı behajtás esetén azoknak a jármőveknek, amelyek nem teljesítik az emissziós elıírást.
A LEZ határai
A LEZ lefedi szinte egész Londont. Az összes közút, néhány autópályát is beleértve, a határokon belül a LEZ részét képezi az 1. ábra alapján.
Ellenırzés
Az ellenırzés fix illetve mobil kamerák segítségével történik, amelyek leolvassák a behajtó jármő rendszámát és összehasonlítják a regisztrált autók adatbázisával, vizsgálva, vajon: •
teljesíti-e a LEZ emissziós standardját
•
fizetett-e napidíjat
•
kapott-e felmentést vagy regisztrált-e 100%-os engedményre
Fizetés
Napi díjat minden olyan napra fizetni kell, amikor a jármő behajt a zónába, és nem teljesíti az emissziós standardot. A napi díj éjféltıl éjfélig tart. Az év minden napján fizetni kell a napi díjat, beleértve a hétvégéket és a munkaszüneti napokat is. Ennek formája:
•
online fizetés – hitelkártyával illetve bankkártyával az interneten is
•
telefonos fizetés – a megfelelı telefonszám felhívásával
1. ábra: A londoni LEZ határai
A LEZ hivatalos útjelzı táblái (2. ábra)
2. ábra: A londoni LEZ alkalmazott jelzıtáblái A LEZ-be belépve:
A LEZ-en belül:
Kivételek, engedmények
Néhány jármő kivételt képez illetve 100%-os engedményt kap a LEZ-ben. Kiételek: A következı jármővek kivételt képeznek a LEZ szabályozása alól: •
azon jármővek, amelyek elsısorban nem közúti közlekedésre szolgálnak, viszont van ilyen engedélyük (pl.: építési jármővek)
•
veterán autók (1973 január 1-e elıtt gyártott jármővek)
•
katonai jármővek
Kedvezményezettek: Néhány u.n. showman jármőre, amelyeket elıre be kell regisztrálni.
Büntetések
Amennyiben a LEZ standardjait nem teljesítı, felmentésre nem jogosult jármő hajt be a LEZbe, napi díj fizetése nélkül, abban az esetben a jármő tulajdonosát büntetés fizetésére kötelezik: •
tehergépkocsik, helyi- és távolsági buszok – Ł1000 büntetés naponta, ami Ł500-ra redukálható amennyiben 14 naptári napon belül befizetik, de Ł1500-ra is emelkedhet amennyiben 18 naptári napon belül nem fizetik be;
•
nagy furgonok és kisbuszok – Ł500 büntetés naponta, ami Ł250-re csökkenhet amennyiben 14 naptári napon befizetik, de Ł750-ra is emelkedhet amennyiben nem fizetik be 28 naptári napon belül.
A svéd zónarendszerek A három legnagyobb svéd város, Stockholm, Malmö és Göteborg területén kialakított alacsony emissziós zóna kialakítása az állam és a városok közlekedési és környezetvédelmi együttmőködésén alapul. A környezeti zónarendszer mint megoldás jelent meg az 1980-as évek végén született Göteborgi megállapodásban., amely egyik alkalmas eszköze a városi közlekedés javításának. A bevezetés elıkészítésére Göteborg, Stockholm és Malmö együttmőködést kötött. Az egész folyamat 1992-ben a svéd közúti közlekedési szabályrendszer módosításával indult meg, amelyben lehetıvé tették az önkormányzatok számára, hogy korlátozzák a helyi nehéz tehergépkocsi forgalmat, abban az esetben, ha az egyes jármővek nem felelnek meg a meghatározott környezetvédelmi követelményeknek. 1993-94-ben egy szakértıkbıl álló csoport alakult a zónarendszer szabályozás elıkészítésére. 1996-ra megszületett a döntés a zónarendszer bevezetésérıl. A notifikációs egyeztetetés eredményeképpen a korlátozás a nemzetközi forgalmat nem korlátozhatja. Lund önkéntesen a megállapodástól függetlenül vezetette be környezeti zónáját 1999-ben. A jogi hátteret a nemzeti törvényhozó hatalom biztosítja, amely engedélyezi az önkormányzatoknak, hogy korlátozzák a nehéz tehergépkocsik környezeti zónába való behajtását. Az önkormányzatok a helyi közlekedési szabályok módosításával vezették be a korlátozásokat.
A városokban bevezetett szabályozás egységes. 2007. január 1-tıl a korlátozás a 3,5 t megengedett össztömeg feletti dízel tehergépkocsikra és buszokra vonatkozik, amelyek 6 éves korig korlátlanul behajthatnak a zónába. Ezen korhatár felett 8 éves korig mindenféle korlátozás nélkül hajthat be a zónába az EURO II. és az EURO III. környezetvédelmi követelménynek megfelelı gépjármő. Az EURO IV-es jármővek 2016-ig, az EURO V-ösök pedig 2020-ig élvezhetik a korlátozás mentességet. Korábban a szabályozás 8 éves határkort írt elı, amelyet az új szabályozás megváltoztatott. A négy város rendszere egymással átjárható.
A zónarendszer kialakítása mind a négy városban ugyanazon az elven alapult. Az engedélyeket illetve a mentességeket igazoló matricát a gépkocsi szélvédıjére kell ragasztani. Az ellenırzés manuálisan, rendıri közremőködéssel történik. Lényeges, hogy a három városban a világon elıször vezettek be környezeti zónarendszert [4], [6].
A bevezetést komoly reklámkampány elızött meg. A LEZ bevezetésének kommunikációja már a kezdetektıl aktívan vonta be az érintetteket a folyamatba.
Göteborg [6], [7]
3. ábra: A zónarendszer határa Göteborgban
A göteborgi zónarendszer kb. 15 km2, 100 000-en laknak a zónán belül és legalább ugyanennyi a területen belül helyet foglaló munkahely. A terület turista látogatottsága is igen magas. Annak érdekében, hogy a zóna hatásait számszerősíteni lehessen, le kellett határolni néhány kérdést. A számítás csak a légszennyezı anyagok kibocsátására vonatkozik, és csak a zónán belül. A számítások csak a nehéz tehergépkocsi forgalomra összpontosítanak, a
személygépkocsi forgalom hatását nem vizsgálták. Felmérték, hogy a zónán belül hogyan tevıdik össze a nehéz tehergépkocsi állomány és ezt összevetették egy fiktív állomány felépítéssel, amely akkor lenne, ha nem lenne bevezetve a környezeti zóna. 2005-ben a zóna hatásai a következı táblázat szerint alakultak, figyelembe véve, hogy ekkor még a szabadon behajtható gépjármővek maximális életkora 8 év volt: 1. táblázat: A zóna bevezetésének eredményei, szennyezıanyag kibocsátás csökkenésben (kg/év)
HC
CO
NOx
PM
Busz – környezeti zónában
4245
39018
55712
2070
Busz – környezeti zóna nélkül
3643
42619
60830
3239
<16 t nehéz tehergépkocsi – környezeti zónában
311
3458
7420
187
<16 t nehéz tehergépkocsi – környezeti zóna nélkül
577
4715
9362
566
>16 t nehéz tehergépkocsi – környezeti zónában
3166
59465
92299
3312
>16 t nehéz tehergépkocsi – környezeti zóna nélkül
3788
61259
98468
4531
környezeti zónában összesen
7722
101941 155431
5569
környezeti zóna nélkül összesen
8008
108593 168660
8336
nyereség
286
6652
13229
2767
Százalékos arányokat tekintve a legnagyobb hatás a PM kibocsátás csökkenésben volt megfigyelhetı, 33%-os nagyságban.
4. ábra: A zónarendszert jelzı tábla Göteborgban
Stockholm
Az 5. ábrán jól látható, hogy a zónarendszert bıvítették. A zölddel jelölt terület érvényessége 2007. szeptember elsejével megszőnt, a zónahatárok pedig a pirossal jelzett területre terjednek ki jelenleg.
5. ábra: A stockholmi zónarendszer határainak változása
Stockholmban komoly problémát okozott a szabályok be nem tartása, amely a bevezetést követıen még csak 2,5%-os volt, viszont 2000-re átlépte a 10%-ot. A szabálytalanságok csökkentése érdekében a rendırség intenzív bevonására volt szükség, egyrészt a szabálytalankodók kiszőrésére alkalma módszer kialakítása, másrészt a gyakorlati megvalósítás érdekében. A beavatkozás eredményeképpen ma már e bliccelık száma 4% alá csökkent.
A rendszer bevezetése a szennyezıanyag kibocsátás mennyiségének csökkenésén mérhetı le. A jármőállomány gyors megújulása volt tapasztalható a fıvárosban, a NOx és a PM kibocsátás nagymértékben lecsökkent, ugyanez mondható el a zajterhelésrıl és az energiafelhasználásról is.
Malmö
2007. szeptemberében a malmöi zónarendszer is kibıvült, ezt szemlélteti a város térképe a 6. ábrán. A zónahatárok kiterjesztését a bevezetés után tapasztalt levegıminıségi változás támasztotta alá.
6. ábra: Malmö környezeti zónarendszere
Lund
Lund negyedik csatlakozóként kapcsolódott a svéd zónaszabályozásba, 1999-ben a 7. ábra szerinti környezeti zónát alakították ki a városban. A szabályozási rendszer felépítése megegyezik a korábbi három városéval.
7. ábra: Lund környezeti zónarendszere
Norvégia LEZ tervei Három város, Oslo, Bergen és Trondheim 2009. november elsejével tervezi bevezetni zónarendszerét, amely a 3,5 t megengedett össztömeg feletti tehergépkocsikra és buszokra fog vonatkozni. A többi város költség hatékonyság szempontjából nem jöhet szóba. A norvég elképzelések kissé eltérnek más megoldásoktól. A jármővek közlekedését nem fogják korlátozni, azonban amely jármő nem teljesíti az EURO IV. normát, annak a zónába történı belépéskor jelentıs összegeket kell fizetnie. 2008. márciusában a Norwegian Public Road Administration elkészített egy javaslatot a LEZ 2009-es bevezetésére, amely jelenleg egyeztetés alatt áll. A tervek szerint a napi, havi és éves rendszerben lehetne a határértéknek meg nem felelı jármővekkel a költségeket megfizettetni, a 2. táblázat szerint.
2. táblázat: A norvég rendszerben alkalmazott behajtási díjak a határértéknek meg nem felelı tehergépkocsik és buszok számára Gépjármő súly
3.5 -12 tonna
>12 tonna
Euro2 és Euro3
11 000 NOK
23 000 NOK
Euro1 és Pre-Euro
20 000 NOK
40 000 NOK
Euro2 és Euro3
1 600 NOK
3 300 NOK
Euro1 és Pre-Euro
2 900 NOK
5 700 NOK
Euro2 és Euro3
150 NOK
300 NOK
Euro1 és Pre-Euro
260 NOK
500 NOK
Éves díj
Havidíj
Napi díj
Kb. 8 NOK = 1 €)
A rendszer célja, hogy arra ösztönözze a fuvarozókat és a buszosokat, hogy a legszigorúbb környezeti követelményeknek megfelelı jármőveket szerezzék be. A szabályozás nem engedi meg az utólagos emissziócsökkentı berendezések alkalmazását. A behajtások ellenırzését mind kamerás, mind manuális rendszerrel egyszerre kívánják megvalósítani. A szabályozás alól csupán a mentık képeznek kivételt.
A németországi Low Emission Zones Németország 23 LEZ mőködik, és 22 van tervezés alatt. Kidolgozásra került egy nemzeti keret, amelyet az egyes tartományok és városok saját belátásuk szerint vezethetnek be [8], [10].
8. ábra: Városok, amelyekben zónarendszer mőködik Németországban
Az érintett jármővek Minden dízel- és benzinüzemő jármő, amely nincs felszerelve zárt hurkos katalitikus átalakítóval (Euro1 vagy azzal egyenértékő).
Dátumok és standardok Nemzeti szinten csak a LEZ kereteit határozták meg, az egyes tartományok és városok maguk dönthetnek a bevezetés idıpontjáról, helyérıl és az elvárt standardokról.
Az egységes nemzeti jelölések:
Emissziós osztály
1
Matrica
Nem kap matricát
Követelmény dízelüzemő jármővekre
Euro1 vagy annál rosszabb
Követelmény benzinüzemő jármővekre
Katalizátor nélkül
2
3
4
Euro2, vagy Euro1 + részecskeszőrı
Euro3, vagy Euro2 + részecskeszőrı
Euro4, vagy Euro3 + részecskeszőrı Euro1 katalizátorral vagy annál jobb
A követelmények teljesítéséhez alkalmazható utólagos emissziócsökkentı berendezés. A részecskeszőrırıl érvényes engedéllyel kell rendelkezni, amelynek feltételrendszerét német autók esetében a német kormány határozza meg, míg külföldi autók esetében igazolni kell a szőrı meglétét és eredetét a központi LEZ honlapon felsorolt alkalmazható szőrılistának megfelelıen.
Üzemelési idıszak A bevezetés idıpontja egyes régiók és városok között eltérı, viszont a bevezetés után az év minden napján 0-24 óráig érvényes.
A matrica A matricát, a Németországban regisztrált autók tulajdonosai igényelhetnek a forgalmi engedélyt kiadó szerveknél, az illetékes helyi szerelımőhelyeknél, különbözı jármő teszt szervezeteknél, mint például a TÜV, Dekra, valamint különbözı honlapokon.
Külföldi jármővezetık bármely ezzel foglalkozó szervezetnél igényelhetnek matricát Németországban, a szállodák szolgáltatásai között is szerepel a szükséges matrica beszerzése, és lehetıség van a forgalmi engedély másolatának elküldése után online matricarendelésre is. A matrica egész Németország területén érvényes, minden LEZ-re. Lejárati ideje nincs és csak az elıállítási, és adminisztrációs költségeit kell megtéríteni, ami 5 €-t jelent. Amennyiben jogosulatlanul hajtunk be a zónába 40 €-s büntetésre számíthatunk.
9. ábra: A LEZ hivatalos útjelzı táblája Németországban (a tábla alján elhelyezett matrica alapján azonosíthatóak az engedéllyel behajtható jármővek)
Kivételek
Egyes kivételeket meghatározott a nemzeti keretterv is, azonban ezeket kiegészíthetik a városok is. Nemzeti kivételek: 1. munkagépek 2. mezıgazdasági és erdészeti gépek 3. két- vagy háromkerekő motorizált jármővek, beleértve a „quad”-okat is 4. mentıautók, orvosok autói sürgısségi esetben 5. olyan jármővek amelyek mozgássérült embereket szállítanak 6. privilégiumokkal rendelkezı jármővek, például rendırautók, tőzoltóautók, katasztrófavédelem autói stb. 7. katonai és NATO jármővek 8. veterán autók Városi kivételek:
Kivételesen nehéz helyzetben lévı jármőtulajdonosok kérhetnek felmentést a zónába lépéshez.
Végrehajtás és ellenırzés A matricát jól látható helyre a szélvédıre kell ragasztani, amelynek meglétét a rendırség manuális úton ellenırzi. Ha nincs kiragasztva a matrica, akkor az azt jelenti, hogy a gépkocsi illegálisan tartózkodik a zónában.
Mőködı és tervezett zónák 23 zóna már létezik és mőködik bevezetés
város
2008.01.01.
Berlin, Hannover, Köln
2008.01.12.
Dortmund (Brackeler Straße)
2008.03.01.
Ilsfeld, Leonberg, Ludwigsburg, Mannheim, Reutlingen, Schwäbisch-Gmünd, Stuttgart, Tübingen
2008.08.01.
Pleidelsheim
2008.10.01.
Bochum, Bottrop, Dortmund, Duisburg, Essen, Frankfurt am Main, Gelsenkirchen, München, Oberhausen, Recklinghausen
22 zóna tervezés alatt áll bevezetés
város
2009.01.01.
Augsburg, Bremen, Herrenberg, Karlsruhe, Nürnberg, Pforzheim
2010.01.01.
Dresden, Freiburg (Breisgau), Heidelberg, Mühlacker
Nem ismert
Braunschweig, Darmstadt, Düsseldorf, Gera, Jena, Leipzig, Magdeburg, Neu-Ulm, Pfinztal, Regensburg, RuhrgebietGroßumweltzone, Ulm
Külön említést érdemelnek a Ruhr vidéken mőködı környezeti zónák. 2008. október 10-e óta a következı városokban vezettek be környezeti alapú zónarendszert: Bochum, Bottrop, Dortmund, Duisburg, Essen, Gelsenkirchen, Oberhausen and Recklinghausen. Amennyiben a PM szennyezés nem fog javulni a kérdéses területen, akkor bevezetésre fog kerülni egy „nagy környezeti zóna” a RUHR TERÜLET, amely magában foglalná a következı városokat is:
Mülheim, Castrop-Rauxel, Herne, Gladbeck and Herten. Ha a PM emisszió 35 napnál többször átlépi a határértéket az évben, akkor még jobban kiterjesztik a zónát, amely akár további 46 városra is kiterjedhet majd a jövıben. Ezek a következık: Arnsbach, Arzberg, Aschersleben, Bayreuth, Bernau, Brandenburg an der Havel, Burgdorf, Burghausen, CastropRauxel, Chemnitz, Cottbus, Eberswalde, Erfurt, Erwitte, Frankfurt an der Oder, Görlitz, Halle (Saale), Hambach, Hamburg, Ingolstadt, Itzehoe, Kassel, Krefeld, Lahn-Dill, Landshut, Lindau, Ludwigshafen, Lutherstadt Wittenberg, Mainz, Mühlheim an der Ruhr, Nauen, Neuruppin, Neuwied, Neuss, Passau, Potsdam, Rhein-Main, Schwandorf, Speyer, Trier, Warstein, Weiden, Weimar, Worms, Wuppertal, Würzburg.
Városok kiemelten Berlin [9]
2008. január 1-tıl Berlinben is életbe lépett a LEZ (Umweltzone). A londoni LEZ-tıl eltérıen ebbe a zónába nem hajthat be olyan jármő, amely nem felel meg a környezetvédelmi elıírásoknak. Napi díj fizetésére nincs lehetıség. További különbség, hogy Berlinben a szabályozás a személygépkocsikra is érvényes. Minden jármővet, amely be kíván hajtani a zónába, el kell látni az emissziós értékeinek megfelelı matricával, amennyiben nem teljesíti a feltételeket 2008. január 1. óta nem hajthat be a LEZ-be. Az ellenırzés is eltér a londoni gyakorlattól, Berlinben a rendırség manuálisan ellenırzi a szélvédıre ragasztott matricákat. Amennyiben egy autó megfelel a behajtáshoz szükséges követelményeknek, viszont nincs felragasztva a matricája, illegálisan tartózkodik a zónában.
Dátumok és standardok
•
2008 január 1-tıl 2010 január 1-ig:
, vagyis Euro2, vagy Euro1
részecskeszőrıvel, illetve az ettıl jobbak hajthatnak be.
Azon jármővek tartoznak ebbe a körbe, amelyek teljesítik a német LEZ 2-es szintjét vagy annál jobbat. Tehát minden olyan dízelüzemő jármő, amely megfelel az Euro2-es szabványnak, vagy az Euro1-esnek és fel van szerelve részecskeszőrıvel, illetve minden olyan benzinüzemő jármő, amely rendelkezik katalitikus átalakítóval.
•
2010 január 1-tól:
, vagyis Euro4, vagy Euro3 + részecskeszőrı, vagy ennél
jobbak hajthatnak be.
Azon jármővek, amelyek teljesítik a német LEZ 4-es szintjét. Tehát minden olyan dízelüzemő jármő, amely megfelel az Euro4-es szabványnak vagy olyan Euro3-as jármő, amely fel van szerelve részecskeszőrıvel, illetve minden olyan benzinüzemő jármő, amely rendelkezik katalitikus átalakítóval.
A LEZ határai:
Az „Umweltzone” Berlin belvárosát foglalja magába, a külvárosi vasútvonalon belüli területek tartoznak bele. A mintegy 88 km2-es terület körülbelül egy millió lakos érint. Kivételt képez a városi autópálya déli része, valamint kilenc különbözı utca a határon belül, valamint egy utca a zóna részét képezi a határon túl is.
10. ábra: A berlini zónarendszer határai
Köln A kölni zónarendszert is 2008. január 1-jén vezették be. A szabályozás mindenkire vonatkozik, helyi lakosra és látogatóra, belföldire és külföldire egyaránt. A matricarendszer
felépítése megegyezik a nemzetivel, az átjárhatóság biztosított. A zónahatárokat a 11. ábra mutatja be.
11. ábra: Köln zónarendszere (sárga színnel jelölve)
Dátumok és standardok 2008. január 1-tıl 2010. január 1-ig az emissziós elvárás a német LEZ 2-es szintje, azaz minden dízel gépjármőnek teljesítenie kell az EURO 2-es PM normát. Az EURO 1-es jármőveket utólag fel lehet szerelni részecskeszőrıvel, amelyre vonatkozó engedélyezés az általános rész szerint történik. A benzineseknek katalizátorral kell rendelkezni (legalább EURO 1).
2010. január elseje után csak a 3-as kategóriának megfelelı jármővek hajthatnak be a zónába. Az EURO 2-es dízeleket részecskeszőrıvel kell felszerelni a benzineseknek pedig minimum 3 utas katalizátorral kell rendelkezni. Az ellenırzés, a bírságtétel, illetve a mőködés megegyezik a berlinivel, a kivételek között helyi szabályként szerepel, hogy lakossági és a kereskedelmi forgalom nem kap mentesítést, azonban a nehéz helyzetben lévık speciális kivételben részesülhetnek. München A müncheni zónarendszer 2008. október elseje óta mőködik, határait a 12. ábra mutatja be. A standardok megegyeznek a nemzeti határértékekkel. Nagysága 44 km2, az érintett lakosság száma kb. 431 000 Ft. Bevezetett határérték az EURO 2, 2010-tıl pedig az EURO 3.
12. ábra: A müncheni zónarendszer
Dán megoldások Dánia közös nemzeti szabályozási keretet határozott meg annak érdekében, hogy az országban azonos keretfeltételek mellett legyen kialakítható környezeti zónarendszer. Dánia négy legnagyobb városa kapta meg a lehetıséget arra, hogy éljen a LEZ bevezetésével, ezek Koppenhága, Aarhus, Odense és Aalborg. Koppenhágában és kapcsolódóan Frederiksbergben 2008. szeptember 1. óta mőködik környezeti zóna, amelynek határait a 13. ábra szemlélteti. Aalborg 2009. február elsején vezeti be saját zónarendszerét, a másik két városban a bevezetés idıpontját még nem határozták meg.
13. ábra: A koppenhágai zónarendszer
Koppenhága [11]
A zóna Koppenhága felét és teljes Frederiksberget lefedi, amely a lakosság mintegy 65%-át érinti. A környezeti zónába belépést jelent a Ring 2 és a Vejland út keresztezése, azonban a rajtuk való haladás még nem valósítja meg a zónába történı belépést. A környezeti zónába történı behajtást tábla jelzi.
Matrica és részecskeszőrı felszerelési kötelezettség Minden dán 3,5 tonnánál nagyobb dízel gépkocsi és busz a korlátozás hatálya alá tartozik, ezért rendelkeznie kell szélvédıre ragasztható matricával. Az EURO 3 normának megfelelı
gépkocsik korlátozás nélkül használhatják a zónát, ennél régebbiek csak megfelelı és engedélyezett részecskeszőrıvel léphetnek be a zónába. A megfelelıséget matrica jelzi, a következı rendszernek megfelelıen:
A zöld matrica azt igazolja, hogy a jármő a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek is megfelel, mert vagy EURO 4-es, vagy részecskeszőrıvel felszerelt EURO3-as gépkocsiról van szó. A fehér-zöld csíkos matrica azt tanúsítja, hogy a gépkocsi megfelel az EURO 3-as normának, amellyel 2010. július 1-ig be lehet hajtani a zóna területére büntetlenül.
A piros matrica szerint a gépkocsi felmentéssel rendelkezik a részecskeszőrı használata alól, és behajthat a zónába. Ezek a kivételt képezı jármővek, amelyek körét a dán környezetvédelmi ügynökség határozza meg.
A külföldi jármőveknek is meg kell felelniük a környezetvédelmi követelményeknek, de nem kell matricával rendelkezniük.
Ellenırzés A rendırség és a parkolást ellenırzı vállalat munkatársainak van felhatalmazása a megfelelıség ellenırzésére.
Aalborg [12]
Mint ahogy a 14. ábrán is megfigyelhetı a zónarendszeren belül a Limfjordokhoz történı áthaladást korlátozásmentes útszakasz biztosítja. A zónarendszerben érvényes szabályok a nemzeti követelményeknek megfelelıen a 3,5 tonna megengedett össztömeg feletti tehergépkocsikra és a buszokra vonatkoznak. 2009. február elsejétıl az EURO 3-as normás, vagy az ezt biztosítani képes részecskeszőrıvel felszerelt gépkocsi hajthat be a zónába, majd 2010. júliusától az EURO 4-es, vagy részecskeszőrıvel felszerelt EURO 3-as. Itt is a koppenhágai matricarendszer kerül
bevezetésre, a külföldi jármőveknek pedig igazolással kell rendelkezni a gépjármő környezetvédelmi osztálynak való megfelelésrıl.
14. ábra: Az Aalborgban tervezett zónarendszer határai
A holland LEZ rendszer Jelenleg 9 mőködı LEZ ismert Hollandiában és 9-ben tervezik a bevezetését [13].
Érintett gépjármővek köre A zónába történı behajtás szabályai a 3,5 tonna megengedett össztömeg feletti tehergépkocsikra vonatkozik az év minden napján.
Dátumok és standardok
2010 január 1-ig: EURO 4, EURO 2 és EURO 3 csak részecskeszőrıvel 2010. január 1-tıl 2013. július 1-ig: EURO 3 csak részecskeszőrıvel és csak akkor, ha nem múlt el 8 éves 2013. június 1. után csak EURO 4 Az utólagos részecskeszőrı felszerelés megengedett. A holland jármővek a Department of Road Transport által elfogadott és engedélyezett részecskeszőrıket építhetik be. A külföldieknek megfelelı igazolással kell rendelkezni a gépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolásáról és az esetleges részecskeszőrı beépítésrıl, elıre regisztrálva. A rendszer még kiforratlan, ezért a külföldi gépjármővek ellenırzésére legkorábban 2009-tıl kerül sor. A környezeti zónát a 15. ábrán látható táblák jelzik a közlekedık részére.
15. ábra: A holland környezeti zónarendszer alkalmazott táblái
A holland rendszerben nem alkalmaznak matricákat, hanem a jármő regisztrációs adatai alapján a rendszámtábla leolvasásával gyızıdnek meg a zónarendszerbe történı behajtás jogosságáról. Ennek megfelelıen az ellenırzés kamerák segítségével történik. A jogtalan behajtás büntetési tarifája 150€.
Városok és zónahatárok
Amszterdam Bevezetés: 2008.10.09.
Breda Bevezetés: 2007.10.05.
Den Bosch Bevezetés: 2007.09.01.
Den Haag Bevezetés: 2008.04.16.
Eindhoven Bevezetés: 2007. 07.01.
Maastricht Bevezetés: 2007.09.22. Rotterdam Bevezetés: 2007.09.16.
Tilburg Bevezetés: 2007.09.01.
Utrecht Bevezetés: 2007.07.01.
Két út mentén
Alacsony környezeti zónák Olaszországban Az olasz rendszer alapjaiban tér el a többi LEZ-tıl, itt ugyanis nem folyamatos korlátozást vezettek be, hanem a nagyobb városok esetében csupán a téli hónapokra vezettek be környezeti zónát. Öt tartományban, Lombardiában, Piemonte-ban, Veneto-ban, EmiliaRomagna-ban és Bolzano/Dél-Tirol/Bozen és az A22-es autópályán került bevezetésre ez a rendszer.
Határértékek
Tartomány
Határértékek EURO 1: benzines gépkocsik, EURO 2: dízel gépkocsik, a pre EURO-s kétütemő motorkerékpárok nem hajthatnak be.
Lombardia
Milánóban a kérdéses idıszakban fizetni is kell a behajtásért az emissziós tulajdonságok szerint differenciálva, akkor is, ha a jármő egyébként megfelel a követelményeknek
EURO 1: benzines gépkocsik, EURO 2: dízel gépkocsik, a 10 Piemonte
év feletti és az EURO 1-et nem teljesítı motorkerékpár nem hajthat be
Veneto
Emilia-Romagna
Bolzano/Dél-Tirol/Bozen A22
EURO 2: benzines gépkocsik, EURO 3: dízel gépkocsik (részecskeszőrıvel is teljesíthetı), 2xEURO 1: motorkerékpár EURO 2: benzines gépkocsik, EURO 3: dízel gépkocsik, 2xEURO 1: motorkerékpár EURO 2 2 ütemő motorkerékpárok nem hajthatnak be EURO 2 (csak tehergépkocsira)
Lombardia
Területek és érintett utak
Az érintett terültek Lombardia tartomány azon agglomerációi ahol több mint 250.000 lakos él.
Agglomeráció
Terület km2
Lakosság
Milanó-Como-Sempione
1.057
3.361.921
Bergamo
195
298.120
Brescia
398
368.642
Tot
1.650
4.028.683
Belépési feltételek és érvénybelépési idıpontok
Fix idıbeosztás szerint: 8-tól 10 óráig és 16-tól 19 óráig hétfıtıl péntekig, novembertıl február végéig, kivétel a karácsonyi szünet ( december 22-tól január 7-ig). A korlátozás mindenkire érvényes.
Teljesítés és végrehajtás Az ellenırzés a szokásos rendıri ellenırzésekkel történik.
Információ, konzultáció és nyilvánosság A lakosság és az autósok értesítése a médián keresztül történik.
Hatások
Az akció emisszió csökkentése: Emisszió csökkentés %-ban
Pm10
NOx
CO
8-tól 10 óráig
16
17
39
16-tól 19 óráig
21
23
43
Egész nap
7
7
11
PM10
NO2
CO
19
23
31
A levegı minıségének javulása: Koncentrációcsökkentés %-ban
Maximális óránkénti csökkenés (maximális eredmény
1 km2-en)
Átlagos napi csökkenés
2
3
A közúti szabályozás legfıbb eredménye az öreg autók lecserélésének beindulása.
7
LEZ bevezetése az autópályán – Ausztria Ausztriában nem mőködik klasszikus értelemben vett zónarendszer. Azonban a tiroli autópálya egy „autópálya LEZ”. Az állandó korlátozás 2007. január elseje óta lépett életbe a 7,5 tonna megengedett össztömegő tehergépkocsikra. A normakorlát az EURO 3. További korlátozás él az éjszakai idıszakra, amely a 3,5 tonna feletti tehergépkocsikat érinti, amelyek csak akkor közlekedhetnek, ha megfelelnek az EURO 4. határértéknek. Mindezek mellett a személygépkocsik
nem
haladhatnak
100
km/h-nál
gyorsabban,
éjszakára éjszakai
sebességkorlátozás van bevezetve minden jármőre, és elızési tilalom áll fenn a 3,5 tonna feletti tehergépkocsikra.
Határidık és standardok
2007. január 1-tıl: EURO 2. a nyerges vontatóknak és a trailereknek 2008. november 1-tıl: EURO 3. a nyerges vontatóknak és a trailereknek 2009. november 1-tıl EURO 2 nyerges vontató nélkül
A LEZ határait a 16. ábra mutatja be.
16. ábra: A tiroli LEZ autópálya érintett szakasza Kufstein és Zirl között mintegy 84 km hosszan
A zónába történı behajtást tábla jelzi, amelyet a 17. ábra tartalmaz. 17. ábra: A LEZ táblája
A behajtás ellenırzése manuális úton történik, a vezetınek rendelkeznie kell az emissziós követelményeknek való megfelelést alátámasztó dokumentumokkal. Vagyis semmilyen regisztrációra
nincs
szükség.
Ugyanez
vonatkozik
a
külföldi
gépjármővekre
is.
A szabályok megszegıivel szemben maximálisan 2180€ bírságot lehet kiszabni.
Speciális LEZ típusú korlátozások az autópályán
Éjszakai korlát A korlátozás minden 3,5 tonna megengedett össztömegő tehergépkocsira érvényes 2007. január elseje óta. 2009. október 21-ig csak az EURO 4 és 5 határértéknek megfelelı tehergépkocsik közlekedhetnek a szakaszon, azután az idı után ezek a tehergépkocsik éjszaka nem közlekedhetnek majd. Az ellenırzés ebben az esetben is manuálisan történi, a vezetınek kell a megfelelı dokumentumokkal igazolni a környezetvédelmi osztályba tartozást. Mindez a külföldi gépkocsikra ugyanúgy érvényes. Az éjszakai korlátozás intervalluma a következı formán alakul: November 1. – április 30.: hétköznap: 20-05h, hétvégén és ünnepnapon: 23-05h Május 1. – október 31.: hétköznap: 22-05h, hétvégén és ünnepnapon: 23-05h
Kivételek a korlátozás alól
o romlandó áru és napilapszállítás o mentık, betegszállítás o élı állat szállítás o közútkezelı, vasútépítı o autómentés o fel nem függeszthetı katonai járatok o Wörgl vasúti megállóhoz való csatlakozás realizálása árurakodás céljából o EURO 4 és 5 határértéket teljesítı tehergépkocsik és nyerges szerelvények, ha ennek igazolására rendelkeznek a szükséges dokumentumokkal. Ez a kivétel vonatkozott a vontatókra 2008. október 31-ig, és 2009. október 31-ig pedig vontatmány nélkül.
A bírság összege ebben az esetben is maximum 2180€ lehet. Szektorális korlátozás Az érintett területet a 18. ábra mutatja be. 18. ábra: A szektorszabályozás alá esı szakaszok
Számos áru esetében a 7,5 tonna megengedett össztömeg feletti tehergépkocsik közlekedési korlátozását jelenti a szabályozás a következı anyagokra a nap 24 órájában: 2008. 05. 02-tıl a 2000/532/EC és a 2001/573/EC irányelvben meghatározott hulladék, illetve föld, kı és meddıkızet. 2009. 01. 01-tıl farönk, fa, parafa, színesfém, vasérc, gépjármő és vontató motor, acél (kivétel a karbantartáshoz), márvány, mészkı, csempe. A LEZ szabályait kiegészítve az autópálya szakaszon levegıminıségtıl függı sebességkorlátozást, éjszakai sebességkorlátozást és elızési tilalmat is alkalmaznak.
Irodalomjegyzék
[1]:
Environmental Zones in Europe, Trendsetter, June, 2002, Stockholm
[2]:
Kiss D.: A nehéz teherforgalom környezeti hatásainak csökkentése a városi területeken alacsony emissziós zónák kialakításával, részanyag, Working Group on Low Emission Zones of Joint expert Group on Transport and Environment, Brüsszel, 2002.
[3]:
A londoni LEZ hivatalos honlapja, http://www.tfl.gov.uk/roadusers/lez/default.aspx
[4]:
Environmental
zones
in
Stocholm,
Götegorg,
Malmo
and
Lund,
2007.
http://www.lund.se/upload/Tekniska%20förvaltningen/Gatuoch%20trafikkontoret/Miljözon%202007%20eng.pdf
[6]:
A report for the Traffic &Public Transport Authority of the City of Göteborg, Göteborg Stad, www.goteborg.se
[7]:
T. Gustafsson: The environmental zone – a world first from Göteborg
[8]:
www.lowemissionzones.eu
[9]:
Better air for berlin, Berlin’s Environmental Zone from 2008., Berlin’s Senate Department for Healts, Environment and Consumer Protection, Berlin
[10]: www.umwelt-plakette.de
[11]: www.miljozone.dk/borger_english.php
[12]: http://www.aalborgkommune.dk/Borgerportal/Serviceomraader/Trafik+og+veje/Miljo ezone/Englishsummary.htm
[13]: www.milieuzones.nl
[14]: Kiss D.: A városi áruszállítás környezetkímélı megvalósítási lehetıségeinek elemzése, PhD értekezés, Budapest, 2008.
[15]: Environmental Zones in European Cities: impacts and opportunities for urban freight, 8th BESTUFS II. Workshop, 13-14. March, 2008
