JELENTÉS június 249. az országgyűlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati. vizsgálatáról

JELENTÉS az

országgyűlési,

valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választások lebonyolítására felhasznált pénzeszközök vizsgálatáról

1995. június

249.

Az alkalmazott rövidítések jegyzéke:

- OVB - OVM - TVM - HVM - OEVK - TÁKISZ - FÁKISZ - OSzH -TB -PC

- VIF

Országos Választási Bizottság Országos Választási Bizottság mellett működő Munkacsoport Területi Választási Bizottság mellett müködő Munkacsoport Helyi Választási Munkacsoport Országgyűlési Egyéni Választókerületi Központ Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szaigálat Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szaigálat Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal Társadalombiztosítás személyi számítógép Belügyminisztérium Választási és Informatikai Főosztálya

Állami Számvev/lszék V-1023-39/1994-95. Témaszám: 254.

Jelentés az országgyűlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviseló-választások lebonyolítására felhasznált pénzeszközök vizsgálatáról

Az országgyűlési képviselő-választásról, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők és polgármcsterek választásáról szó!ó törvények egyaránt előfrták, hogy az Országgyűlés által a választások költségeinek fedezetére adott pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztassa az Országgyűlést. Ezen túlmenően a pénzügyi fedezetet biztosító határozataiban felkérte az Országgyűlés az Állami Számvevőszéket, hogy a választások pénzeszközeinek felhasználását ellenórizze és erről adjon számot az Országgyűlésnek. A törvényi előírásoknak megfelelően - az ellenőrzési költségekkel való takarékos gazdálkodás szempontjait is figyelembe véve -az Országgyűlés által a két választásra biztosított összegek felhasználását !995. január J. és március 31. között a helyszínen ellenőriztük. A vizsgálatokat 105 települési önkormányzatnál, (5 megyei jogú városban, 29 városban, ll nagyközségben és 60 községben) !9 megyei és a fővárosi önkormányzatnál, a !9 TÁKISZ-nál és a FÁKISZ-nál, a Belügyminisztérium Választási és Informatikai Főosztályánál, Központi Gazdasági Főigazgatóságánál, az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatalnál, az Országos, a Fővárosi, a Pest megyei Rend6rfőkapitányságoknál és a Budaőrsi Kapitányságnál folytattuk Je. A helyszíni vizsgálat 974 szavazókört érintett (9%). ahol813.641 választópolgár élt ( 10,4%) .

Az önkormányzatoknál és a Belügyminisztérium költségvetési szerveinél tartott vizsgálat az 1994. évi választások előkészítésére és az országgyülési képviselő­ választásra fordítható, együttesen 1.700 E Ft-ból 985,1 E Ft-ot (58%), illetve az önkormányzati képviselő-választásra fordítható 1.118 E Ft-bó1434,7 E Ft-ot (39%) érintett.

-2-

Az

ellenőrzések

-

az 1994. évi országgyűlési képviselő-választások és az 1994. évi helyi és kisebbségi önkormányzati képviseló-választások során az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetést, annak részletesebb előírásait betartották-e;

-

a választásokhoz beszerzett tárgyi eszközök miként hasznosultak a két választás során;

-

a választások gazdasági-pénzügyi előkészítésében és lebonyolításában miként hasznosultak az Állami Számvevőszék 1990. évi vizsgálati megállapításai, javaslatai, ajánlásai.

célja az volt, hogy feltárja:

Összegzés és javaslatok: Az 1994. évi

országgyűlési,

valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviseló-választásokat összefogottabban. célirányosabban és hatékonyabban bonyolították le, mint az 1990. évi hasonló választásokat. Ebben jelentős szerepe t játszott, hogy a választásokkal kapcsolatos jogszabályok kiadásánál és az előkészítő munkálatok során hasznosították az Állami Számvevőszék 1990. évi választásokkal összefüggő ajánlásait, valamint az 1994. évet megelőző választások tapasztalatait. A választások lebonyolításához fűződő finanszírozás terén az előrelépést a rendezettebb feladatmutatók kialakítása, a helyi-területi-központi feladatok, normatívák és pénzeszközök áttekinthetóbb rendszere és az elszámolások egyszerúsítése jelezte. Kedvező tapasztalat az is, hogy a lebonyolításban részt vevő helyi, területi, központi szervek a részükre juttatott állami pénzeszközöket általában a vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi előírásokat betartva használták fel. A feladatokhoz a központi források mindkét választás alkalmával a belügyminisztériumi rendeletben előírt határidő után késve érkeztek, de ez nem okozott finanszírozási problémát, mert az önkormányzatok saját eszközeikből a dologi kiadásokat megelőlegez ték. Annak ellenére, hogy összességében az Országgyűlés által a két választásra jóváhagyott pénzügyi kereteket nem lépték túl, mind az előkészítés, mind a lebonyolítás, mind az elszámolásuk során több, a költségekkel való takarékos gazdálkodást nem megfelelöen szolgáló központi és helyi gyakorlattal találkoztunk. Az országgyűlési képviselő-választásokról szóló törvény szövege, de az erre épülő belügyminiszteri rendelet sem ösztönözte a jegyzőket arra, hogy a korábban kialakult

-3-

gyakorlatot felülvizsgálva a szavazókörök számát racionálisan, a költségtakarékossági szempontok figyelembevételével alakítsák ki. Megfelelő körültekintéssel a választások lebonyolítását - a területi differenciálási igények figyelembevétele mellett is kb. 1200-1500 körzettel kevesebb kialakításával is meg lehetett volna oldani, ha azokon a településeken, ahol hatszáz főnél több szavazópolgár él az egy szavazókörbe tartozó választópolgárok számát a jogszabály Jegalább 600 főben jelölte volna meg. Nem segítette a takarékosság érvényesítését az átalányelszámolási mód bevezetése és a dologi költségek személyi kifizetésekre való felhasználásának engedélyezése sem. Különösen kedvezőtlenül hatott, hogy a jogszabályi előírás szerint a közremű­ ködőknek Jegalább a norma szerinti összeget ki kellett fizetni. Ezt az önkormányzatok többsége ugyanis alsó határként értelmezte, és a dologi költségeknél "elért megtakarításokat" személyi kifizetésekre csoportosította át. A tehetösebb önkormányzatok ezen túlmenően saját forrásaikból kiegészítették a központi forrásokból származó választási pénzeszközöket, s a többletet is döntően személyi kifizetésekre használták fel. Így az azonos feladatot ellátó közremüködök díjazása önkormányzatonként indokolatlanul jelentős mértékben eltért. Tehették ezt azért is, mert az elszámolási m6dból adódóan a "megtakarítást" nem kellett visszafizetni. A vizsgált önkormányzatok elszárnolásai szerint a saját forrásokkal kiegészített ráfordítások az országgyűlési választásoknál 44%-kal, az önkormányzati választásoknál 7%-kal haladták meg a jogszabályokban előirányzott összegeket. (Ezen belül a személyi kifizetésekre fordított összegek 96, illetve 244%-kal voltak nagyobbak!) A reprezentációt az országos adatokra vetítve valószínűsíthető, hogy országosan a pénzügyileg kimutatott felhasználás az országgyűlési választásoknál az 1.384 M Ft-tal szemben 2.000 M Ft-ot, az önkormányzati választásoknál az 1.118 M Ft-tal szemben 1.200 M Ft-ot tett ki. Az önkormányzatok szálnos ténylegesen felmerült költséget nem számoltak el a választás költségei között, hanem működési kiadásaik terhére finanszírozták azokat (pl. fűtés, világítás, telefon, fax, helyiségbér stb.). Az ilyen jellegű kiadások teljes körű számbavétele a választások lebonyolításának kimutatott költségeit tovább ernelte volna. A személyi kifizetések növelésére hatott az is, hogy a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára az országgyűlési képviselő-választás I. fordulója után a BM központi tartalékából megyénként 250-250.000 Ft-ot adott terven felül a területi választási munkacsoportok tagjai jutalmazására, ha ahhoz azonos összeggel a megyei önkormányzat is hozzájárul. Ezt az összeget még annak a megyének is átutalták, amely a kért kiegészítést nem biztosította.

-4-

További problémát jelentett, hogy a jogszabályok előírták ugyan az elkülönített nyilvántartást, de annak módjáról, tartalmáról nem rendelkeztek. Ugyancsak elmaradt a jogszabályban előírt pénzügyi ellenőrzés tartalmának meghatározása és nem intézkedtek a szankcionálásról sem. Erre vezethető vissza, hogy az ellenőrzött 125 önkormányzat közül 22 egyáltalán nem gondoskodott az elkülönített nyilvántartásról, s mindössze 61 önkormányzat oldotta meg könyvvitelileg is elkülönítetten, ellenőrizhető módon a választásokra felhasznált pénzeszközök nyilvántartását. A Jegtöbb gond a kötelezettség-vállalásnál, az ellenjegyzésnél. az utalványozásnál és az érvényesítésnél mutatkozott. A BM rendelet ugyanis csak az utalványozást szabályozta, de azt is a vonatkozó törvényektől eltérően, s így a BM rendeleti felhatalmazás alapján tett valamennyi, a választásokkal összefüggő jegyzői, főjegyzői utalványozás törvénysértő volt. A sajátos feladat gazdálkodási jogkörének helyi szabályozatlansága miatt a kötelezettség-vállalás az ellenjegyzés és érvényesítés gyakorlata az esetek többségében a törvényi előírásokkal ellentétes volt Kisebb jelentőségű, de tipikus hibaként említhető, hogy a számviteli és az ÁFA törvény előírásai ellenére a dologi kiadásokhoz kapcsolódó számlák 19%-a szabálytalanul volt kiállítva, s azokat az önkormányzatok ennek eBenére elfogadták. Ugyancsak vitatható a TB járulék fizetésénél kialakított gyakorlat, amelynek lényege, hogy a megbízási szerződésekben a feladatvégzési időt a ténylegesen szükségestől eltérőerr úgy állapították meg, hogy az l napra jutó összeg !80 Ft-nál alacsonyabb lett, s így ezután a jogszabályok szerint nem kellett TB járulékat fizetni, holott ezt a központilag biztosított összeg tartalmazta. A két választás pénzeszközeivel kapcsolatos Belügyminisztériumi elszámoltatás alapvető hiányossága volt, hogy nem a teljeskörü választási kiadásokról, hanem csak a központilag biztosított pénzeszközök egy részéról számoltatott el. Az elszámolási munkalapok adattartalma nem alkalmas az egyes választási feladatokra fordított kiadások bemutatására, a pénzügyi normákkal történő összehasonlításra, az esetleges jövőbeli normák megalapozására. Ez a nagyfokú szabadság- a vizsgálati tapasztalatok szerint- pénzügyi-gazdálkodási szabadossághoz vezetett, mert egyes pénzügyi normák esetében többszörös kifizetéseket tett lehetövé (pl. személyi kiadások, élelmezési ráfordítások), más normák esetében pedig jelentős "megtakarítás" volt elérhető. Ez elsősorban az átalányösszegekbe beépült TB-járulékra, a névjegyzékek, értesítők és egyéb nyomtatványok elkészítésére, a TVM dologi kiadásaira vonatkozik. A névjegyzék és értesítő kartanok elkészítésével kapcsolatos pénzügyi norma elsősorban a TÁKISZ-ok költségvetési

-5-

kondícióját javította, de kisebb-nagyobb mértékben mozgásteret biztosított az elkészítését vállal6 önkormányzatok számára is. A választásokhoz beszerzett tárgyi eszközök döntő hányada a számítógépek vásárlásából adódott. Ezeket nagyrészt a kialakított rendszer elemeiként hasznosították. E gépek azonban a későbbiekben - megfelelő állami segítséggel (programok biztosításával) - lehetövé teszik több célú további felhasználásukat is. Olyan tárgyi eszköz beszerzéséről a vizsgált körben, ami közvetlen ül, vagy közvetve ne lenne a választásokhoz kapcsolható - a Borsod-Abauj-Zemplén Megyei TÁKISZ által visszatartott személyi számítógépek kivételével - az ellenőrzések során nem szereztünk tudomást. A választások lebonyolításához szükséges árubeszerzési és szaigáitatás igénybevételi szerzödések, megrendelések döntő többségét versenytárgyalás mellözésével és előzetes írásos árajánJatok bekérése nélkül kötötték. A szabálytalanságot elsősorban a választási törvények és a pénzügyi fedezetet meghatározó országgyűlési határozatok késői megjelenése okozta. Az átalány-összeggel való elszámolás esetén felvetődik, hogy az Állami Számvevő­ szék jelentős anyagi és személyi ráfordításainak felhasználásával végzett ellenőrzés milyen mértékben tud hatékony lenni, ha a Belügyminisztérium az engedélyezett elszámolási megoldás miatt csak közvetetten képes a választások tényleges ráfordításainak nagyságrendjét meghatározni, Valamint a feleslegesnek ítélt kiadásokat a jelenlegi jogi szabályozás keretei között nem lehet szankcionálni.

A vizsgálati tapasztalatok és megállapítások alapján a további munka szinvonalának emeléséhez javasoljuk a Belügyminisztériumnak: l. Az !994. évi választások pénzügyi elszámolásának lezárását a függő-átfutó-kiegyenlítő tételek rendezésével és a pénzmaradvány felhasználási javaslatának előterjesztésével az utolsó kisebbségi önkormányzati választás befejezését követő 30 napon belül. 2. A szavazókörök számának a racionális finanszírozási szempontokhoz igazodó a területi adottságokat is figyelembe vevő csökkentésének kezdeményezését a jelenleg érvényes !200 választópolgáros felső határon belül. 3. Olyan egységes elszámolási rendszer kialakítását, amely alkalmas annak ellenőr­ zésére, hogy a választáshoz biztosított valamennyi költségvetési és közpénz felhasználása során az általános és a választásra külön előírt követelményeket és normákat betartották-e. A társadalombiztosítási· járulék fizetésével kapcsolatos visszásságok

-6-

rnegszüntetésének kezdeményezését olymódon, hogy azt és a szernélyi jövedeJemadót központilag fizessék meg. 4. A választási pénzeszközök pontos nyilvántartását, az elszámolás és a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés lefolytatásának elősegítését rnegfelelöen szolgáló rendszer kialakítását valarnennyi választásnál közrernüködő költségvetési szervnél. 5. Az Országos Választási Munkacsoport és a Területi Választási Munkacsoport előbbiekkel összefüggő helyszíni ellenőrzési kötelezettségének előírását. 6. A nemzeti és etnikai kisebbségi jelöltek választási karnpányának külön támogatásakor , felhasználás jogcímeinek meghatározását, a céltól eltérő felhasználás illetve az elszámolás elmulasztása esetében megfelelő szankcionálási lehetőség megtererntésének kezdeményezését. 7. Az üzerneltetésre átadott eszközök vagyonvédelméhez a szabályszerű eszköznyilvántartás biztosítását. A választáshoz kapcsolódó immateriális javak, rnint tartós eszközök teljes körű nyilvántartásának kialakítását, az eszközök aktíválását Mindezeken túlmenően szükségesnek tartjuk, hogy az Országgyűlés a jövőben a választásokkal kapcsolatos törvényalkotás során legyen figyelemrnel a technikai lebonyolítást érintő egyéb törvényekben már meghatározott határidökre és feltételekre. Megállapítások

I.

A választási költségek tervezése Az országgyűlési képviselő-választásokról, valarnint a helyi és kisebbségi önkormányzati választásokról szóló törvények felhatalmazták a belügyrninisztert, hogy rendeletben szabályozza - többek között - a választási költségek norrnatíváit és elszámolási rendjét. Az előkészületek ennek rnegfelelően folytak. A 10/1994. (111.2.) és a 47/1994 (X.6.) Ogy. határozat arra is felhatalmazást adott a belügyminiszternek, hogy a választás költségvetési előirányzatai között átcsoportosítson, valarnint szükség csetén a tartalékot felhasználhassa.

-7-

Az ezek alapján kiadott BM rendeletek az országgyűlési és az önkormányzati képviselő-választások

költségeinek normatíváit, tételeit és az elszámolás rendjét

szabályozták. Az egy szavazókörre jutó választópolgárok számát 1200 főben maximáiták azzal a

logikus megkötésset hogy rninden önálló településen legalább egy szavazókört kell létrehozni. A törvény szövege (36.§ (2) bek.) azonban nem volt teljesen pontos, mert az alsó határként megjelölt 600 főnél nem írta elő, hogy legalább ennyi választópolgárnak lennie kell egy szavazókörben, ha a választópolgárok száma a településen ennél nagyobb. Emiatt a törvény, de a belügyrniniszteri rendelet sem orientálta a jegyzőket arra, hogy a szavazókörök számát racionálisan, a költségtakarékossági szempontokat is figyelembe véve alakítsák ki. Így a kalkuláció alapját képező, a múltban gyökerező, megszokáson alapuló körzetkialakításoknál nem volt tapasztalható azok számának lényeges csökkentése. Az országgyűlési választások lebonyolításánál 10.877 szavazókör kialakítására került sor, az önkormányzati választások lebonyolítását pedig l 0.559 körzetben oldották meg. Kisebb létszámú körzetekben a költségkímélés érdekébenapóttagok alkalmazását és ezek révén az un. "mozgó urnák" használatát nem tapasztaltuk. Kellő körültekintéssel - számításaink szerint - kb. 1200-1500 körzettel kevesebb kialakításával is meg lehetett volna oldani a választások lebonyolítását. Az országos adatokból megállapítható, hogy pl. 39 települési önkormányzatnál, ahol a lakosságszám 203-564 fő közötti 2-2 szavazókör müködött, 26-nál ahol a lakosságszám 687-1198 közölt alaknit 3-3 szavazókört létesítettek. Hasonlóak a tapasztalatok a nagyobb lakosságszámú településeknél is. Pl. 1081 főnél 4 körzet, 1723 főnél 5 körzet, 2895 főnél 9 körzet, 2933 főnél !O körzet stb. (A választó polgárok száma e településeken természetesen a lakosságszámnál alacsonyabb). A törvény lehetövé teszi ugyan a települési adotlságok figyelembevételét, de az ilyen mértékü eltérés az alsó határként megjelölt 600 választópolgárral szemben nem mindenütt fogadható el.

választásnál lehetőséget biztosítottak az önkormányzatok jegyzői számára, hogy átalány, vagy tételes elszámolási m6dot válasszanak, addig az abból önkormányzati választásoknál 18 település választotta a tételes elszámolási módot - már kizárólag az átalány-elszámolási módra volt lehetőség. A tételes elszámolás esetén az elszámolási adatlapon a tételek megnevezése mellett fel kellett tüntetni a norma mérőszárnát, a norma szerinti kiadás és a tényleges kiadás összegeit és a fel nem használt összeget vissza kellett fizetni. Az átalányelszámolást választóknak ilyen részletezettségú elszámolást nem kellett készíteniük és a Belügyminisztérium nem rendelkezett arról sem, hogy a Míg az

országgyűlési

-8-

költségeket számlával - beleértve a belső számlát is - igazolni kell, vagy sem. Ez a megoldás már önmagában is jelzi, hogy a belügyminiszteri rendeletben szereplő normatívákat átalányelszámolás esetén csupán kalkulatív számítási anyagként kezelték, azok be nem tartásához szankciók nem kapcsolódtak. A tételes elszámolási módot választók részére a tételek és normatívák, valamint a dologi és személyi kiadások között - a választók nyilvántartására, az értesítők és ajánlószelvények elkészítésére és kiküldésére, a jegyzők egymás közötti értesítésére a választópolgáronként megállapított 26 Ft/fő kivételével - az átcsoportosítást a rendelet megtiltotta (6. § (3) al pont). Az átalányelszámolásnál viszont következetlen módon a tiltást feloldották és csupán azt rögzítették, hogy az átalányösszeg a választás céljára szabadon felhasználható, azonban a személyi kiadásra legalább a jogszabályokban megállapított normatívákat biztosítani kell. A választásokhoz szükséges pénzeszközök tervezését a Belügyminisztérium Választási és Informatikai Főosztálya végezte. Az előirányzatok kialakításánál az 1990. évi választások, valamint az 1993. évi TB képviselő-választás során szerzett tapasztalatokat, valamint a választások eltérő megoldási m6djáb61 adódó különbségeket és az Állami Számvevőszék 1990. évi ellenőrzési tapasztalatait, ajánlásait is figyelembe vette. A két választás között eltelt fél év alatti infláció nem indokolta az egy fordulós helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választások költségeinek a kétfordulós országgyűlési képviselő-választásokkal közel azonos nagyságrendű ráfordítását Különösen szembetűnő ez a tény a központi kiadásoknál, ahol a különbség az országgyűlés által előirányzott összegek között rnindössze 4,5%-os volt. Az összehasonlítható tételek közül a két választásnállegjobban a rendőrségi feladatok költségei tértek el. Az országgyOiésl képvlselc'S-választásnál tervezett l 00 M Ft a választás közpon ti, területi és helyi zavartalan lebonyolításának rendőrségi felügyeletéhez szükséges fedezetet - fokozott ügyelet tartásával és egyéb készenléti rendelkezésre állással - biztosította. Az önkormányzati képviselll-választásnál viszon t a központi feladatok közölt csak a választási adatok összesítésének központi helyszínein tartott készenléthez - ügyelethez kapcsolódó kiadásokat vették figyelembe.

Mintegy felére csökkentette az önkormányzati képviselő-választásnál a külföldi megfigyelőkkel kapcsolatos kiadásokat, a szavazásorr való részvétel érdekében kifejtett központi propaganda költségét. Növelte viszont a nyomtatványok, oktatási,

-9-

tájékoztatási anyagok elkészítésére tervezett kiadást. A szoftverek elkészítését az országgyűlési képviselő-választásnál döntően a kormány által biztosított összegből finanszírozták, az önkormányzati választásnál viszont az országgyűlési határozatban megállapított központi dologi kiadások között szerepel ennek a feladatnak az előirányzata.

A központi feladatok költségvetésében a korábbi választásokhoz viszonyítva több új előirányzatot alakítottak ki, részben a feladatok részletezettebbé tételével részben több új feladat tervezéséveL Pl. választás-történeti adatbázis létrehozása és elemzésre alkalmas kiadványként történő megjelenítése, a választáson való részvétel növelése érdekében pártsemleges propaganda korábbiaknál szélesebb körű, változatosabb (pl. kiadvány, film, hőlégballon, reklám) biztosítása stb. A helyi és területi kiadásokat az önkormányzati választásnál a névjegyzék és értesítő-készítés és postázás, az egyéb· dologi kiadások és a TÁKISZ-ok részére meghatározott előirányzatok normatívárnak csökkentésével mérsékelték. Emelték viszont a területi szinten jelentkező szállítási, oktatási feladatokra biztosított összeget, a helyi hirdetményekre fordítható forrást, valamint a területi választási bizottságok választott tagjainak, a területi választási munkacsoport tagjainak, a pénzügyi és informarikai feladatokért felelős dolgozók részére megállapított díjak mértékét. A minisztériumon belüli többszöri egyeztetések és módosítások után terjesztették a végleges javaslatokat a Kormány, majd az Országgyűlés elé. pl. az első javaslat még 2 Md Ft feletti tartalmazott. A költségvetés többszöri átdolgozása elsősor­ ban azért vált szükségessé, mert a javaslat a képviselő-választási törvényt módosító előterjesztésre épült, amely a törvényalkotás során több tekintetben módosult. Az

országgyűlési képviselő-választásnál

költségelőirányzatot

II.

A központi költségvetésből kapott választási célú pénzeszközök forrása és relbasználása

l. Pénzügyi források

Az országgyülési képviselő-választáshoz az Országgyülés az 1994. évi központi költségvetés VII. fejezet 30/6 alcímén rendelkezésre álló 800 M Ft-on túlmenően

- 10 -

a központi költségvetés általános tartalékaiból 584 M Ftcot, együttesen 1.384 M Ft -ot biztosított. A helyi és kisebbségi önkormányzati képviselök választásához az Országgyülés az 1994. évi központi költségvetés VII. fejezet 30/9. alcímén rendelkezésre álló 800 M Ft-on felül 70 M Ft-ot az 1994. évi országgyűlési képviselő-választás elő­ irányzatmaradványáb61, 248 M Ft-ot a Belügyminisztérium fejezetéből előírt átcsoportosítással, összesen 1.118 M Ft felhasználását engedélyezte. Fentieken túlmenően a két választás előkészületi munkáival kapcsolatos költségek fedezetére még 1993. évben a Kormány az !066/1993. (X.!3.), a 3.397/1993. (XI.!.) és a 345611993. (XII.9.) számú határozataiban az 1993. évi TB képviselöválasztás költségvetésének maradványából és az !993. évre az időközi választások lebonyolítására rendelkezésre álló előirányzat maradványából összesen 316M Ft-ot biztosított. Együttesen tehát a választások lebonyolítására központi forrásokból 2.748 M Ft állt rendelkezésre. 2. A pénzeszközök folyósítása A Belügyininisztérium 1994. II. !7-én kapta meg a PM-től az éves költségvetési törvényben jóváhagyott 800 M Ft-ot az országgyűlési választások lebonyolításához. A 611994. (111.2.) BM rendeletben foglaltaktól eltérően az előleget két részletben, választási fordulónként folyósították. Az I. választási forduló előlege 19 megyéhez átlagosan egy hét késéssel érkezett meg, a fővároshoz pedig csak III. 24-én. A megyei önkormányzatok a hozzájuk érkezett előlegekből a helyi választási munkacsoportokat megillető összegeket egy-két hét eltelte után biztosították. A választás II. fordulójára számított átalány-előleg a megyei önkormányzatokhoz 1994. április első felében érkezett meg, amelyből a helyi választási munkacsoportokat megillető összegeket 15megyében csak egy-másfél hónapos várakoztatás után utalták át. A II. fordulóra jutó átalány-előlegnek a megyei Jetéti számlákon való "várakoztatása" országosan, mintegy 3,0-3,5 M Ft kamatbevételhez juttatta a megyei önkormányzatokat. Az I. fordulóhoz biztosított előleget egy önkormányzat (Dunaújváros), a II. fordulóhoz pedig két önkormányzat (Csegöld, Fehérgyarmat) nem kapta meg a választás napjáig, annak ellenére. hogy a BM díjmentesen biztosította az előleg számításához a szaftvert a megyei TVM-ek részére.

- ll -

Az önkormányzati választásokra az átalányelőlegeket a BM és a területi választási

munkacsoportok mintegy fél hónapos, a településeken működő választási munkacsoportok pedig közel l hónapos késéssel kapták meg. A késedelem a tapasztalatok szerint a lebonyolítást nem akadályozta, mivel az önkormányzatok a feladatot időben megismerték és a feladatokhoz szükséges, az önkormányzatok kiadásai között nem számottevő dologi kiadásokat megelőlegezték. Kivételt képezett ez alól az a néhány kisebb település, amely saját forrásaiból a választási kiadásokat nem tudta megelőle­ gezni. Egyes esetekben a TVM a hozzá érkező jelzéseket figyelembe véve néhány, különbözö okból fizetésképtelenoé vált önkormányzat számára a választási pénzeszközöket elkülönített számlára küldte meg (pl. Mohács részére). Megjegyezzük, hogy Sellye községben az OTP helyi fiókja a választási pénzeszközök külön számlán történő kezelésére íráshan tett javaslatot, amelyet a kórjegyzőség nem fogadott el. Az átalány-előleget is - anélkül, hogy a pénzmegőrzés elemi feltételeit biztosította volna - kézpénzben felvette és a házipénztárába helyezte el. November 30. és december l. közölti időszakhan betörtek a körjegyzöségre, ahonnan 923.487.70 Ft-ot,- benne a 462.307 Ft választási célokat szolgáló pénzeszközt is - eltulajdonítottak A polgármester az ismeretlen tettes ellen a rendörségnél feljelentést tett. Az átmeneti jellegű pénzzavarban az OVM ugyanilyen összegű kölcsön-nyújtással segített. amit azonhan az önkormányzat még nem fizetett vissza.

Az Országgyűlés az 1994. évi országgyűlési képviselő-választás helyi feladataira 750,6 M Ft-ot, a területi feladatokra 108,3 M Ft-ot, az önkormányzati képviselő­ választás helyi feladataira 459,2 M Ft-ot, területi feladataira 183, l M Ft-ot biztosított. Az önkormányzatok ezeknek az összegeknek egy részét átalány-előlegként kapták meg, az országgyűlési képviselő-választásnál összesen 830,9 M Ft-ot, az önkormányzati képviselő-választásnál összesen 596,6 M Ft-ot. Ezen előlegen túlmenően az alábbi címeken kaptak még különböző időpontokban pénzeszközt a választásokhoz: az országgyűlési képviselő-választásnál - szállítási feladatokra, - ajánlószelvények ellenőrzésére, - jelölt adatbázis üzemeltetésére, szavazatszámláló bizottsági tagok oktatására, - területi feladatok anyagi elismerésének kiegészítésére, - személyi számítógépek vásárlásához kiegészítésként, - a középkategóriájú számítógépek vásárlásához kiegészítésként, - meglévő számítógépek mem6riabővítéséhez (egy TÁKISZ és a FÁKISZ),

- 12-

-

TÁKISZ-ok helyi számítógépes hálózatának egységesítéséhez, személyi számítógépek hálózatának kialakításá!Ioz.

az -

önkormányzati képviselö-választásnál kisebbségi jelöltek szavazólapjainak elöállítására, kisebbségi jelöltek karnpányának támogatására, választási tájékoztató füzet helyi elöállítására, OEVK-ként kijelölt városokban jelentkező összesítési feladatok elismerésére, TÁKISZ-ok és a FÁKISZ működési kiadásaira, két megye részére a megyei egyéni választókerületi választás szavazólapjának elkészítésére (a többi megye a központilag biztosított megoldást igényelte), - a szavazólapok helyi elkészítéséhez az átalányelőlegben biztosított összeg kiegészítésére, - a munkáltatók által kért átlagbér kifizetésére, - személyi számítógép és nyomtató vásárlásá!Ioz kiegészítésként. A belügyminiszter mindkét választásnál élt a törvényben biztosított átcsoportosítási jogával, illetve a tartalékok részbeni felhasználásával. (Az engedélyezett átcsoportosításokról és a tartalék felhasználásáról az 5. számú melléklet ad részletes tájékoztatást.) Az országgyűlési képviselök választásánál a szavazatszámláló bizottságok tagjainak hagyományos m6don történő oktatására !994. III. 21-én 4,3 M Ft-ot, !994. IX. 9-én az OVM, a Duna Palota és a Kossuth tér 4. hardver- és szaftver bővítésére hálózati kiépítés és adatátvitel működtetésének kiegészítésére 6 M Ft-ot, valamint a TÁKISZ-ok működési költségeinek kiegészítésére 4 M Ft-ot csoportosított át. A belügyminisztérium a helyszínen nem ellenőrizte, s így nem is volt információja a TÁKISZ-ok által az önkormányzatok részére a választásokkal összefüggő munkák elvégzése révén szerzett bevételi többletrőL Annak nagyságrendje ugyanis olyan rendkívülimértékű jutalom-összegek kifizetését tette lehetövé, ami miatt a működési költségekhez való utólagos hozzájárulás nem volt indokolt. Az önkormányzati képviselö-választások pénzügyi keretösszegén belü! l 995. l. 3-án 5 M Ft-ot csoportosítottak át az országos kisebbségi önkormányzati elektor-választásá!Ioz szükséges utazási költségek részbeni fedezetére. A későbbiekben, - április 7 -én ugyanerre a célra további 3 M Ft átcsoportosítását engedélyezte a belügyminiszter. 3. A pénzeszközök

előirányzat-csoportonkénti

felhasználása

Az országgyűlési képviselö-választások lebonyolítására az Országgyűlés által jóváhagyott 1.384,0 M Ft-tal szemben 1.311,2 M Ft-ot használtak fel. Az előirányzat-

-13-

maradvány 72,8 M Ft (5,3%) volt. A felhasználási jogcímek szerinti részletes adatokat a 6. számú melléklet tartalmazza. A legnagyobb összegű maradvány, csaknem 27 M Ft a szavazólapok, nyomtatványok előállítási költségeinél, valamint 9 M Ft a bírösszeköttetés és az informatikai rendszer üzemeltetési költségeinél jelentkezett. Mindössze három tételnél vált szükségessé a tervezettnél nagyobb összegű ráfordítás. A virusmentesítési program 2.1 M Ft-tal, az oktatási anyagok készítése 0,5 M Ft-tal, a központi hálózatépítés és működtetés pedig l M Ft-tal került többe, mint amennyi az előirányzott összeg vol t.

490,1 M Ft módosított előirányzattal szemben a tényleges felhasználás 449,7 M Ft-ot tett ki, a helyi és területi feladatokra szolgál6 889,4 M Ft-hoz képest a felhasználás összege 861,5 M Ft volt. A maradvány mértéke tehát a központi feladatok ellátásánál 8,2%, a helyi és területi feladatoknál pedig 3,1 %. A központi kiadásokra

előirányzott

A helyi és kisebbségi önkormányzati képviselök választására az Országgyűlés által jóváhagyott 1.118 M Ft-tal szemben a várható felhasználás 1.057,4 M Ft lesz. (A végleges adatok a helyszíni vizsgálat befejezésekor még nem álltak rendelkezésre!) Az előirányzat-maradvány várhatóan 60,6 M Ft (5,4%). Jelentősebb összegű

pénzmaradvány az oktatási és tájékoztató anyagoknál (31,8 M Ft), a kisebbségi jelöltek támogatásánál (4,1 M Ft) és a szoftver-fejlesztésnél (2,7 M Ft) mutatkozott. Nagyobb összegű előirányzat-túllépés csak a kisebbségi etektor-választások kiadásainál (5,2 M Ft) volt tapasztalható.

A központi feladatok ellátását a tervezett 450,7 M Ft-tal szemben 411,6 M Ft ráfordítással, a helyi és területi feladatokat pedig a 642,3 M Ft eredeti előirányzattal szemben 645,8 M Ft felhasználásával oldották meg. A pénzmaradvány a központi kiadásoknál 8,7%, a helyi és területi feladatoknál a tartalékból engedélyezett felhasználással módosított 653,7 M Ft-os előirányzathoz viszonyítva l ,2% volt (részletes adatok a 7. számú mellékletben). A Kormány által a két választás előkészítésére biztosított 316 M Ft-ot, 97,6%-ban felhasználták a 8. számú mellékletben részletezett, az országgyűlési és az önkormányzati képviselő-választásokkal összefüggő célokra, valamint az 1994. évi időközi választásokra és népi kezdeményezések ellenőrzésére. A maradvány összegét a továbbiakban is folyamatosan az időközi választások kiadásaira kívánják biztosítani. A két választásra az Országgyűlés és a Kormány által együttesen biztosított 2. 748 M Ft-tal szemben- a BM nyilvántartás szerint- 2.677,0 M Ft-ot fordítanak

- 14 -

várhatóan. Ezek az adatok azonban nem tartalmazzák az önkormányzatok által a választások zavartalan lebonyolításához kiegészítésként adott pénzeszközöket és azokat a tételeket, amelyek ténylegesen a feladatellátás során felmerül tek, de amelyek költségeit az önkormányzatok nem, vagy nem teljes egészében számítottak fel, illetve mutattak ki (pl: helyiségbér, telefon, fax, fűtés, világítás stb.). A BM által helyszíni ellenőrzés nélkül elfogadott területi-helyi elszámolások adatai szerint mindkét választásra jellemző, hogy az önkormányzatok a dologi kiadásokra a norma szerinti keretnél 17%-kal kevesebbet, ugyanakkor a személyi ráfordításokra 25, illetve 35%-kal többet számoltak el olymódon, hogy a teljes összegnek csak 94,7, illetve 94,4 %-át használták fel. (Az átalányelőle g, illetve az önkormányzati képviselő-választásoknál ezen túlmenően még az elszámoltatás körébe vont bizonyos további kiadásokról a BM VIF által készített elszámolások megyénkénti összesített adatairól a 9. és l O. számú melléklet ad tájékoztatást.) A vizsgálat ba bevont önkormányzatok összesített norma szerinti és elszámolás szerinti adatai kis eltéréssel, de az országos adatokkal megegyező tendenciát jeleznek. A számvcvők által végzett cllcn6rzés tényszámai azonban mind az összes ráfordítás, mind annak belső tartalma tekintetében ennél lényegcsen nagyobb eltéréseket mutatnak. A tételes helyszíni ellenőrzéseink szerint az országgyülésl választásokra 44%-kal fordítottak többet a jogszabályban előirányzottnál, ezen belül a személyi kifizetésekre fordított összeg 96%-kal haladta meg az előirányzattat (11.számú melléklet). Az önkormányzati választásoknál a többlet-felhasmálás a jogszabályban előirányzottakhoz képest 7%-os, de ezen belül a személyi kifizetésekre 244%-kal hasmáitak fel többet (12. számú melléklet). A személyi kifizetést növelte az is, hogy a dologi kiadások közölt tervezett néhány tétel - mint pl. az értesítők polgármesteri hivatali dolgozók által végzett kézbesítése miatti megbízási díj -is itt jelentkezett. Szükségesnek tartjuk megjegyemi, hogy a kisebb önkormányzatoknál a két választás alkalmával személyi kiadásokra fordított összeg csak 22, illetve 20%-kal volt több a kalkuláltnál, míg a nagyobb, jobb anyagi helyzetben lévő önkormányzatoknál ez az eltérés 91, illetve 125%-os többletet mutat. Az egy főre jutó személyi kifizetésck összege minden közreműködői kategóriában (választási bizottságok tagjai, választási munkaesoportok tagjai, vezetője, szavazatszámláló bizottságok tagjai) jelentősen, átlag 70-150%-os mértékben haladta meg a jogszabályban közölt kifizetendő összeget.

- 15-

A reprezentáció adatai szerinti eltéréseket alapul véve valószínűsíthető, hogy az országgyűlési képviselö-választások teljes - pénzügyileg kimutatott - ráfordítása a tervezett 1.384 M Ft-tal szemben 2.000 M Ft-ot tett ki, az önkormányzati képviselök választására fordított kiadások pedig az 1.118 M Ft-tal szemben 1.200 M Ft-ra tehet /.lk. Jól érzékelhető a korábbiakban már említett azon jogszabályi előírás hatása is, hogy a közremt1köd/.lknek legalább a norma szerinti összeget ki kell fizetni. Ezt az önkormányzatok ugyanis alsó határként értelmezték, s az adott átalányösszegeken belül a dologi költségekkel takarékoskodtak, illetve azok egy részét nem számlázták, s az így kimutatott "megtakarítást" a személyi Icifizetések növelésére fordították. A személyi kifizetések növelésére hatott az is, hogy a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára indokolatlanul !994. május 25-én kelt 3-l I 51/1994. számú levelében közölte a megyei közgyűlések elnökeivel, hogy a BM a központi tartalékból 250.000 Ft-os, a TB járulékat is magában foglaló támogatást tud adni a területi választási munkacsoportok tagjai jutalmazására, ha a megyei önkormányzat hasonló nagyságrenddel ezen összeghez hozzájárul. Ezt az összeget még a kért kiegészítést nem biztosító megye részére is átutalta. Az általános tendencia mellett néhány esetben az is elő fordult, hogy a választás lebonyolításánál közremüködők nem kapták meg a jogszabály szerinti díjazást. Pl. -a Pest megyei Pilisszántó községben a jegyzőkönyvvezető, Acsa nagyközségben a jegyzőkönyvvezető és a munkacsoport tagjai nem részesültek díjazásban. -a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmat városban és a Nógrád megyei Csécse községben a szavazatszámláló bizottság tagjai I . I 57 Ft díjazást kaptak (a minimum 1.666 Ft helyett). Előfordult, hogy az önkormányzatok az 1.666 Ft/fő díjba beleértették a társadalombiztosítási járulék összegét is. 4. A pénzeszközök felhasználásának, nyilvántartásának

szabályszerűsége

A Belügyminisztérium rendelete előírta a választási munkacsoport-vezetők részére, hogy a választási pénzeszközöket átadott-átvett pénzeszközként kell kezelni és az önkormányzati költségvetésen belül gondoskodni kell elkülönített kezelésérőL A szabályozás akkor lett volna egyértelmű és főleg számonkérhető, ha vállalkozik az elkülönített nyilvántartások vezetése tartalmi követelményeinek meghatározására is.

- 16 -

Erre azonban nem került sor, ami részben hozzájárult ahhoz, hogy az ellenőrzött 125 önkormányzat közül 22 a jogszabályi előírásokkal ellentétben nem gondoskodott az elkülönített nyilvántartásról. Ezeknél a helyszíni ellenőrzés során kellett a választásokhoz kapcsolódó kiadásokat kigyűjteni. Mindössze 61 önkormányzat oldotta meg könyvvitelileg is elkülönítetten, jól ellenőrizhető m6don a választásokra felhasznált pénzeszközök nyilvántartását, a többiek különböző egyéb megoldásokat választottak. Pl.az áttekinthetőséget kézzel vezetett idősoros analitikával biztosították, a számlákat, bizonylatokat külön gyűjtötték, elszámolását pedig az önkormányzat szokásos elszámolási rendjének keretei között oldották meg. A BM-nél kialakított nyilvántartási rendszer az elkülönített főkönyvi kivonatokkal tájékoztatást nyújt a választási kiadásokróL A Vlll. fejezeten belül a választási, népszavazási feladatokra kijelölt 17/10-es alcím költségvetési beszámolója azonban nem teljeskörű, hiányzik belöle az előkészítésre fordított összeg. A 6/1994. (III.2.) BM sz. rendelet l. § al és c/ pontja - törvényi felhatalmazás nélkül - a kötelezettség-vállalásról, az ellenjegyzésröl, az utalványozásról és az érvényesítésről szóló törvények (Áht, hatásköri törvény) előírásaitól eltéröen szabályozta a választásokhoz kapcsolódó pénzgazdálkodás és ezen belill az utalványozás rendjét. A szabályozás szerint a választás pénzügyi felelőse az OVM vezetője, de ugyanakkor a BM gazdálkodási szabályzata szerint a választás pénzügyi feladatait a BM Központi Gazdasági Főigazgatósága végzi és gyakorolja az ellenjegyzés! is. A pénzügyi felelősség és az ellenjegyzési jogkör kétféle szabályozása ellentmondásos helyzetet alakított ki.

Az utalványozási jogkör m6dosítását az önkormányzatok tudomásul vették, de az általános gyakorlatt61 eltérő kötelezettségvállalási, ellenjegyzési és Icifizetési jogosultságokat a választásokhoz kapcsol6dóan még átmenetileg sem szabályozták Emiatt a BM rendelet felhatalmazása alapján tett valamennyi választással összefüggö jegyzöi, föjegyzői utalványozás törvénysértő volt. Nem teljesült a 13 711993. (X.! 2.) Kormányrendelet 31. §-ának azon előírása sem, hogy a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetve az érvényesítő és az utalványozó azonos személy nem lehet. Nem érvényesült az az előírás sem, hogy kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot az a személy nem végezhet, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el. A jegyzők ugyanis a részükre meghatározott és átutalt díjazást az elszámolási számláról, mint választási célú kifizetést utalványozták Egyes esetekben az összeférhetetlensége! úgy kerülték el, hogy a jegyző részére a Icifizetést a polgármester,

-17-

vagy a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportvezetője utalványozta, ami viszont a BM rendeletben foglaltakkal nincs összhangban. Számos helyen fordult elő, hogy az utalványozási jogot nem a jegyző, hanem pl. a gazdasági ellátó szervezet igazgatója, a pénzügyi osztályvezető, a hivatal irodavezető-helyettese gyakorolta, néhány helyen pedig előfordult, hogy utalványozás nélkül fizettek. -Békés megyében a TVM-nél az Ellátó Szervezet igazgatója utalványozta a dologi kiadásokat; Szarvas városban a pénzügyi osztályvezető; Köröstarcsán, Telekgerendásan a polgármester; -a Fejér megyei Magyaralmáson és Szabadbattyánban a polgármester; -a Komárom-Esztergom megyei Kisbér, Komárom városokban, Baj községben a polgármester illetve a pénzügyi osztályvezető; -a Tolna megyei Szekszárdon a hivatal irodavezető helyettese, Tengelic és Györköny községekben a polgármester utalványozott. -Utalványozás nélkül fizettek a Tolna megyei Alsónyék, Szálka valamint a Hajdú-Bihar megyei Újszentmargita községekben. -Ellenjegyzés nélkül került sor kötelezettség-vállalásra a központi kiadásokból az BM VIF által kötött szerződések, illetve megrendelések döntő többségénél is. A választásokra fordított pénzeszközök felhasználásánál és elszámolásakor szám os általában is tipikusnak tekinthető szabálytalanságot tapasztaltunk. -

Az önkormányzatoknál tartott helyszíni ellenőrzéseink során a dologi kiadások-

hoz kapcsolódó számlák közül 5.164 db, együttesen l 32.997 E Ft értékű számla szabályszerűségi vizsgálatát is elvégeztük. Ezek közül - többségében élelmiszervásárlásról szóló számla - 986 db (19,1 %), összesen 5.599 E Ft értékű (4,2%) adattartalma volt szabálytalan, mert nem felelt meg a számviteli törvény és az ÁFA törvény előírásainak. Többnyire a terrnék (szolgáltatás) megnevezése, statisztikai besorolása nem volt megfelelő, vagy hiányzott az egyszerűsített számlán a terrnék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként, vagy az összesen összege nem volt feltüntetve; előfordult, hogy a számlán a terrnék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége hiányzott. Ennek ellenére az önkormányzatok ezeket a számlákat is elfagad ták.

Fentiekhez hasonlóakat tapasztaltunk az OVM által elfogadott - központi kiadásokhoz kapcsolódó - számlák esetében is.

- 18 -

-

Az értesítök elkészítését a vizsgált önkormányzatok többsége a TÁKISZ-nál rendelte me mindkét választ ásná!. A TÁKISZ-ok egy értesítő elkészítéséért az országgyűlési képviselő-választásnál 12-14 Ft-ot - a többség 13 Ft-ot - kértek. Az önkormányzati képviselő-választásnál átlag 10-12 Ft-ot, a többség 10Ft-ot kért. Amennyiben a Polgármesteri Hivatal saját maga készítette, vagy másik önkormányzatot bízott meg ezzel a feladattal, úgy az egy értesítőre jutó kiadás 1,80 - 8,10 Ft között szór6dott, mivel az önköltség számításánál többnyire csak a közvetlen költségeket vették figyelembe. Az értesítők kézbesítéséért 0-19,0 Ft-ot fizettek az önkormányzatok.

z

országgyűlési

képviselö-választásnál tíz településen a polgármesteri hivatal dolgozói, vagy a postai kézbesítő díjmentesen végezte a kézbesítést. Ötvennégy településen 5-8 Ft közölti volt a kézbesítési díj, de pl. Tiszasasorr 16,0 Ft, Pilisszántón 13,70 Ft, Kákicson, Sellyén, Sósvertikén 19,0 Ft, Kiszomboron, Pitvaroson 14,0 Ft volt az egy kézbesítésre jutó kiadás.

Az

-

Nem személyi kifizetés ugyan, de mégis a közreműködők személyéhez szarosan kapcsolódnak az élelmezési kiadások. A vizsgált önkormányzatok élelmezési célokra a jogszabályi norma alapján az országgyűlési választásoknál 2.186 E Ft-ot, az önkormányzatinál 1.094 E Ft-ot használhattak volna fel. Ezzel szemben ennek többszöröse 6.125 E Ft, illetve 5.086 E Ft volt az élelmiszer vásárlásra fordított összeg.

-

A TB járulék kifizetése a személyi kifizetéseknél alacsonyabb mértékben emelk;dett. Ennek az a magyarázata, hogy a megbízási szerződésekben a feladatvégzési időt a tényleges időigénytől függetlenül. szinte egységesen igen hosszú időtartamra, 1-3 hónapra szólóan határozták meg, néhol még a szavazatszámláló bizottság tagjainál és jegyzőkönyvvezetőjénél is. Emiatt az l napra jutó összeg 180Ft-nál alacsonyabb lett, s így a jogszabályok értelmébenakifizetés után nem kellett TB járulékat fizetni, annak ellenére. hogy az önkormányzat részére átutalt átalányösszeg a TB járulékat is tartalmazta. Ezt a gyakorlatot a vizsgált önkormányzatok jórésze, de még a TÁKISZ-ok és az OVM is alkalmazta. A vizsgált önkormányzati körben ez az eljárás az országgyülési és az önkormányzati képviselö-választásnál is mintegy 3,8 - 3,8 M Ft TB járulék-befizetés elmaradását, az országos szintű elszámolási adatokra vetítve az országgyűlési képviselő-választásnál a normához viszonyítva, mintegy 20 M Ft, az önkormányzati képviselő-választásnál közel 7 M Ft TB járulék-befizetés elmaradását jelentette.

- 19-

Az alkalmazott gyakorlat szerint pl: -voltak akik csak a HVM-vezetők után fizettek járulékat (a Fejér megyei Martonvásár, Szabadbattyán községek; a Komárom-Esztergom megyei Komárom város, Bana község és a megyei TVM is lényegében csak a munkacsoport-vezető után fizetett; a Tolna megyei Szekszárd város 211.849 Ft-tal, a Györ-Moson-Sopron megyei TVM 32.560 Ft-tal, a megyei TÁKISZ 63.360 Ft-tal kevesebbet számolt el, mint a tényleges fizetési kötelezettség. -

A választási munkacsoportok vezetőinek díját a jogszabály alapján csak a II. fordulót követően lehetett kifizetni, ami az ellenőrzött önkormányzatok döntő többségénél így is történt. Azonban J 4 településen már az I. fordulót követően kifizették a díjat. Előfordult

olyan eset is, hogy pl. Szekszárdon az I. forduló lebonyolítása előtt több mint egy hónappal a városi jegyzö a megyei főjegyző hozzájárulásával már felvette a jogszabályban megállapított 68.000 Ft összegű díjazás!. Pilisszántó jegyzője pedig mindkét forduló után felvette a pénzügyi norma szerinti 12.000 Ft-os munkacsoport-vezetői díjat.

-

Az önkormányzatoknál végzett ellenőrzések tapasztalata szerint az országgyűlési képviseló-választásnál a körjegyzök díjazására vonatkozóan nem volt teljeskörűen összhangban az országgyűlési határozat melléklete és a belügyminiszteri rendelet melléklete. Emiatt tévesen is utaltak át összegeket és amikor ez kiderült, akkor a visszafizetésre sem a területi, sem az országos választási munkacsoport vezetője nem intézkedett. A körjegyzőségi választási munkacsoport-vezetők részére járó díjazás mértékét az Ogy. határozat félreérthetően rögzíti, amelyet a BM rendelet, majd külön kezdeményezés alapján az OVM vezetője egyértelműsített. A félreértést fokozta. hogy a megállapított.és előlegként leutalt munkacsoport vezetői díjak is a rossz értelmezés szerinti összegek voltak. A téves átutalás érzékelésekor - még a választást megelőzően - több területi választási munkacsoport-vezetö intézkedett az összeg korrigálása érdekében. A Baranya megyei választási munkacsoport -vezető csak a választások után, május 30-án értesítette a körjegyzöket a téves értelmezésről és átutalásról, valamint kérle a helytelenül megállapított díj összegének visszautalását A felhívás ellenére a megyében 9 körjegyzö - a hozzájuk tartozó 24 települést érintöen - a tévesen kapott 345.600 Ft díjat nem fizette vissza.

-

Az OEVK választási bizoltságai mellett működő munkacsoportok személyi kiadásainál a BM rendelet szerint a területi választási munkacsoport vezetője

-20-

rendelkezett az utalványozási jogkörrel. Ennek gyakorlása során az alábbi szabálytalanságokat tárta fel a vizsgálat: -az OEVK-hoz kapcsolódó munkacsoport részére a BM rendeletben meghatározott díjazást egyösszegben, felosztási rendelkezés nélkül átutalta az önkormányzatnak a területi választási munkacsoport vezetője. Ezzel átruházta az összeg feletti rendelkezési jogát is. (pl. Csongrád, Baranya megye); -a TVM vezetője az OEVK-hoz kapcsolódó munkacsoport részére járó személyi kifizetés egy részét nem az illetékes munkacsoport tagjainak, hanem más személyeknek - akik az OEVK választásnapi munkáját segítették - engedélyezte kifizetni (pl. Baranya megye). -

A helyi és kisebbségi képviselő-választásnál a kisebbségi jelöltek részére esetenként a BM rendeletben előírtakhoz viszonyítva hiányos dokumentáció alapján nyújtott 2.000 Ft/fő összegű támogatást a jegyző. A támogatás felhasználásáról a kisebbségi jelöltek többsége csak formálisan számolt el, pl. élelmiszer-vásárlásról szóló számla csatolásávaL Egyes esetekben pedig elmaradt az elszámolás. Ez utóbbiaknál a jogszabályi előírások hiánya miatt szankcionálásra nem volt lehetőség.

5. Központi fejlesztések Al A számítástechnikai eszközállomány fejlesztése

Pozitívumként értékelendő a választások lebonyolításához ma már nélkülözhetetlen, az adatfeldolgozás biztonságának és gyorsaságának megoldását célzó, hosszú távú, több célú felhasználást biztosító számítógéppark fejlesztése, még akkor is, ha túlzott biztonságra törekedve a kisebb településeken lehetövé tették a szavazatszámláJási adatok hagyományos (írásos összesítésű!) továbbítását is. Már az 1990-93. években tartott országos választások során is folyamatosan fejlődött a számítógépes adatfeldolgozás, összesítés, előzetes eredménymegállapítás rendszere az összekapcsolt országos hálózat kialakítása irányába. Az I 994. évi országgyűlési képviselő-választásnál alkalmazott számítógépes hálózati rendszer sémáját a I 4. számú melléklet szemlélteti. Az országos központi adatfeldolgozás, a területi és az országgyűlési egyéni választókerületi székhelyeken történő összesítés, valamint az itt összegyűjtésre kerülő adatok lehetőség szerint már a településeknél történő számítógépes adatfelvitele és összesítése érdekében az

-21-

országgyülési képviselö-választásnál összesen 172,2 M Ft ráfordítással a következő r ejlesztésekre került sor. -A központi összesítéshez az OSzH-nál 63,8 M Ft értékben különböző számítástechnikai gépeket vásároltak; -a területi összesítéshez az OVM-nél 23,3 M Ft értékben 30 db RISK/6000 vásároltak és !9 db ugyanilyen típusú gépet 10M Ft-ért bérbe vettek, valamint a TÁKISZ-ok részére 50%-os 9,3 M Ft összegű támogatással 20 db RISK/6000 számítógépet biztosítottak; A TÁKISZ-ok ezeket a gépeket a választás során nem használták, viszont meg kellett ismerniök, mivel az OVM a TÁKISZ-ok részére írta elő azt a feladatot, hogy a választás során az OEVK központokban a számítógépes program müködtetését szakmailag segítsék. A gépek többségél még a vizsgálat ideje alatt sem használták, mivel ehhez új prograrnak megírására van szükség. Az OVM által a választások közproli keretösszegéból kifizetett 30 db RISK/6000 értékben a BM központi igazgatási mérlegben a tárgyi eszközök közölt a fó'könyvben elkülönítetten szerepel, de ténylegesen a BM más szerveinél, (pl. TÁKISZ) van üzemeltetésre kihelyezve. A vagyonvédelem és felelősség kérdése miatt nem megfelelő ez a kettéválasztás és így a számviteli nyilvántartás sem a tényleges helyzetet tükrözi.

-az OEVK-ként kijelölt !76 város közül a beadott igénylések alapján 50%-os 49,8 M Ft-os támogatással 119 város részére 1-1 RISK/6000 számítógépet biztosítottak; -az OEVK-khoz kapcsolódó településeken a személyi számítógépes feldolgozás feltételeinek kialakításához a tervezett 508 körjegyzőségi székhelytelepülés helyett a tényleges igények alapján 300 kórjegyzőség részére 50%-os támogatással l 5 M Ft, a többi- egyébként megfelelő számítógéppel nem rendelkező, de igénylést benyújtó - település részére 50%-os, ll M Ft-os támogatással 221 db PC vásároltak. Az önkormányzati képviselö-választásnál számítógép-beszerzésekre összesen 28,2 M Ft-ot fordítottak az alábbiak szerint: -a központi összesítést végző OSzH-nál 8,1 M Ft értékben különböző számítástechnikai gépeket, berendezéseket, felszereléseket szereztek be, -335 települési önkormányzat részére 50%-os támogatással 20,1 M Ft személyi számítógép konfigurációt biztosítottak.

értékű

-22-

A középgépek beszerzési árai az adott piaci árakhoz viszonyítva megítélésünk szerint reál is ak, azonban a PC konfigurációnál széles körű nyílt pályáztatás esetén az ár valószínűleg mérsékelhetö lett volna. A személyi számítógépeket a települések többsége a választásoknál és egyéb feladatai ellátása során alkalmazta. Azonban két megyében - Baranya és Fejér a választásoknál sem és még a vizsgálat idején sem használta Illindegyik ellenőrzött önkormányzat a számítógépet. A számítógépek beszerzéséhez kapcsolódóan bővült a választás lebonyolítását segítő szoftverek állománya is. A TB választáshoz még csak négy számítógépes program készült és ezek működtetésével történt a választási nyilvántartás kialakítása, a kétszer-többször szavazók ellenőrzése, a szavazatösszesítés az OEVK székhelyeken, a TÁKISZ-oknál és az OSzH-ban, valamint a központi tájékoztatás a Duna Palotában. Az országgyűlési választáshoz meghirdetett szaftver pályázat már I 7 témakörre terjedt ki. Ezek a témák az előbbieken túlmenően a szavazás e16zetes és végleges eredményeiről szélesebb körű tájékoztatásokat, az eikészülő prograrnak folyamat"a-épített és felhasználói minőség-ellenőrzésének más cégekkel történő elvégeztetését. a nyomtatványellátás rendszerének számítástechnikai kialakítását, a választási pénzeszközök előirányzatainak és az elszámolás ellenőrzésére alkalmas rendszerének kidolgozását tartalmazták. Az önkormányzati képviselő-választásnál az országgyűlési képviselő-választás­ hoz készített prograrnak egy részét - a szükségessé vált módosítások elvégzése után - ismételten alkalmazták. Az önkormányzati választás-előkészítése során a szavazatösszesítés, program minőségellenőrzés, jelölt ajánlás ellenőrzés és a tájékoztatás témakörében azonban új pályázatot írt ki az OVM. Mindkét választásnál készültek a pályázati rendszeren kívül és több írásos árajánlat bekérése nélkül is számítástechnikai programok. (Pl. televíziós megjelenítő rendszerre, választási adatbázis módosítására.) A rendelkezésre álló adatok alapján szoftver-készítésre és a kapcsolódó tanulmányok, szellemi termékek elkészítésére a két választás során az alábbi összegeket fordították. -az országgyűlési képviselö-választásnál OVM-nél 119,2 M Ft (amelyből hiányzik a számlákan tévesen megállapított ÁFA kulcsok miatt mintegy 10 M Ft ÁFA), OSzH-nál 26,1 M Ft, összesen: 135,3 M Ft;

-23-

-az önkormányzati képviselő-választásnál az OVM-nél56,1 M Ft, az OSzH-nál 3,2 M Ft, összesen: 59,3 M Ft. A szoftverek és más immateriális javak elkészítésére fordított összeg a nyilvántartásokból teljeskörüen azonban nem állapítható meg, egyrészt azért, mert a szoftver-készítés és az üzemeltetés feladataira a szerződések egy része összevont összeget tartalmaz, másrészt a szoftverek és más immateriális javak analitikus és főkönyvi nyilvántartása hiányos. A választási szaftvercsomag állami szaftverként került kifejlesztésre és azt a BM térítésmentesen bocsátotta az önkormányzatok rendelkezésére. Előrelépést jelent, hogy a választási szoftverek egyes elemei már kapcsolódtak a helyi adatbázisokhoz is. E fejlesztés keretében állami szaftverként került kidolgozásra a helyi népességnyilvántartás szoftvere. A végrehajtott számítógépes és szoftverfejlesztések így túlmutattak a választási-igazgatás céljain, más állami és önkormányzati feladatok megvalósítását pl. az államháztartási információs rendszer korszerüsítését, gyorsabbá tételét is lehetővé teszik, illetve elősegítik.

B/ Nyomtatványok költségei A választásoknál jelentős nagyságrendet ért el a központilag biztosított nyomtatványok, a választás Jebonyolítását segítő eszközök pl. urna, toll stb. beszerzésére fordított összeg. Az országgyülési képviselő-választásnál a választási nyomtatványokat központiJag az OVM készítette és juttatta el a megyei önkormányzatokhoz mindkét fordulóra. A szavazólapok, adatlapok, jegyzőkönyvek formanyomtatványai, a napközbeni jelentések számlálólapjai, az öntapadó urnazáró címkék, az ellenőr­ zőlapok, az urna-Jekötő szalagok, golyóstoJlak és felfüggesztő zsin6rjai, a választási borítékok és ezek egységdobozos összeállítása, az urnadobozok, valamint mindezeknek a megyeszékhelyekre szállítása összesen 91,7 M Ft-ba került. (A választási borítékokat csak az l. fordulóhoz szükséges mennyiségben vásároita meg a BM 9,8 M Ft-ért, a II. fordulóhoz a saját meglévő készletéből szállította, de ennek költségei a választási kiadások köZÖtt nem jelentek meg.) Az önkormányzati választásnál a választási nyomtatványokat az OVM csak részben biztosította. A választáshoz alkalmazott spedálisan előkészíttetett papírokat (un. "alnyomatok") az OVM egységesen elkészíttette és eljuttatta a területi választási munkacsoportokhoz, ahol intézkedtek a megfelelő szöveg rányomtatásáróL

-24-

A nyomtatványok és az országgyűlési képviselő-választásnál is már biztosított eszközök (golyóstoll, urna-lekötőszalag, felfüggesztő zsinór stb.) a szállítással együtt az OVM-nél 160,9 M Ft-ba kerliltek, amelyet a szavazólapok helyi véglegesítése miatt a terUleti választási munkacsoportoknak átadott 66,2 M Ft egészít ki. A szavazólapok helyi véglegesítését az önkormányzatok részben saját intézményi kapacitás igénybevételével, részben helyi vállalkozásokkal végeztették. Ez a megoldás a nyomtatványok sokfélesége és viszonylag kis tételszáma miatt gazdaságosabb volt mint a központi előállítás. Az átalányösszegben erre a feladatra számított előirányzathoz viszonyítva jelentős megtakarítást tudtak elérni az önkormányzatok. A választásokhoz 1994. évben először biztosítottak központilag urnadobozokat, amelyeknek helyi fogadtatása változó v01t. Az országgyűlési képviselő-választás­ hoz kétféle, az önkormányzati képviselő-választáshoz egyféle - az előbbieknél nagyobb - speciális papírdobazok az első választásnál összesen 5,6 M Ft-ba, a második választásnál 4,5 M Ft-ba kerUitek A dobozokat egyszeri használatra készítették, kultúrált megjelenéssel. A választások, különböző szavazások demokratikus államokban előforduló gyakoriságát figyelembe véve azonban bizton·· ságosabb, több alkalommal használható és ezáltal takarékosabb megoldás indokolt. Ezt támasztja alá az is, hogy néhány megyében a kapott urnák helyett a korábban használatos urnákat vették igénybe. A számítógépek, szoftverek, nyomtatványok beszerzése az államháztartási és a versenytárgyalási törvényben foglalt előírásokat objektív okokból több tekintetben megsértő pályázatok kiírásával történt. A megfelelő időben és a szUkséges pénzügyi fedezet megléte melletti nyílt versenytárgyalás meghirdetését elsödlegesen a választási törvény és a választás pénzügyi fedezetéről rendelkező jogszabály késői megjelenése akadályozta. A választás napja és a fenti jogszabályok hatálybalépése között mindkét választásnál mindössze 60-65 nap volt, amely a törvényekben előírtaknak megfelelő előké­ szítéshez nem elegendő. Az országgyűlési képviselő-választáshoz adott előleg elszámolásának ellenőrzése során feltártuk, hogy a rendőri szervek nyilvántartása nem pontos és nem naprakész, az általuk közölt elszámolási adatok nem teljesen megbízhatóak. Az elszámolás nem felelt meg az általános követelményeknek.

-25-

A BRFK pl. az Országos Rendönökapitányság 9/1994. sz. intézkedése ellenére a tervszámot közölte tényszámként és azt az ORFK kontroll nélkül szerepeltette elszámolásában. A l 00 M Ft-tal szemben a rendőrségi szervezeti egységek által az elszámolásban bejelentett tényleges költségek 126,7 M Ft-<>t tettek ki. A 26,7 M Ft-<>S többletköltség pótlólagos megtérítési igényét a BM VIF elutasította. Meg kell jegyezni, hogy a tényleges túlóra felhasználásról csak a helyi rendőri szervek szaigálati naplójábóllehet tételes kigyüjtésscl meggyőződni. Elkülönített nyilvántartás ugyanis nincs. A szúrópróbaszerű ellenőrzés során megállapítottnk, hogy a szaigálati napló vezetése egyes személyeknél hiányos.

6. A TÁKISZ-ok és a FÁKISZ közremüködése Az országgyűlési, a helyi és a kisebbségi önkormányzati képviselők választása

alkalmával is a TÁKISZ-ok látták el valamennyi kommunikációs és adatfeldolgozó egység szoftver-felügyeletét, hálózati működését, s a hardver működés biztosítását. Szakemberei és informatikai eszközei alapvetően segítették a folyamatos adatgyűjtést és feldolgozást, a választási szervek részére történő továbbítást. Az előkészítés időszakában részt vettek a választásban közreműködők [elkészítésében, oktatásában, a számítógépet kezelő személyek betanításában. A Belügyminisztérium által az önkormányzati képviselő-választásnál meghirdetett "PC-program" előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában közreműködtek. E program végrehajtása kapcsán azonban az eredeti céltól eltérő megoldások is előfordultak. Pl.: -A Borsod-Abauj-Zemplén megyei TÁKISZ 36 települési önkormányzattal kötött megállapodást számítógépek beszerzésére. Ebből 16 önkormányzat az akció időpontjában rendelkezett a szükséges saját forrással (44 E Ft) és a gépek leszállításra kerültek. 20 önkormányzat esetében a TÁKISZ - a rövid határidőkre tekintettel - megelőlegezte a "saját rész" -t. A megrendelt gépek leszállítását követően az érintett önkormányzatok jelezték, hogy nem tudják a szükséges saját forrást biztosítani. A TÁKISZ vezetése úgy döntött, hogy a beszerzett számítógépeket a hivatal területi rendszerfelelős hálózata részére ideiglenesen kiadja használatra az informatikai munka hatékonyságának javításához. Az intézmény igazgatója vállalta: amennyiben az érintett önkormányzatok a későbbiekben jelzik, hogy megfelelő saját forrással rendelkeznek, akkor intézkedik a számítógépek átadásáról. Fejér megyében a TVM helyileg is a TÁKISZ épületéből irányította a választási feladatokat. Így nem kellett a megyei önkormányzat és a

-26-

TÁKISZ közötti információs kapcsolat -rendszer kialakításáról (üvegszaIas optikai kábel kiépítéséről) gondoskodni, ami jelentős költségmegtakarítást eredményezett (pl. Borsod-Abauj-Zemplén megyében ez a kb. !50 m-es távolság esetében 1,2 M Ft-ba került). Döntő

szerepet vállaltak az értesítők elkészítésében is a korábban részletezettek szerint. Az elért bevétel a névjegyzéket és értesítő elkészítését megrendelő települések népességszámától függőerr változó. Általában a szaigáitatás díjbevétele és a választási kiadásokra adott központi támogatás együttes összegének az országgyűlési képviselő-választásnál 30-50%-a, az önkormányzati képviselő-választásnál I 5-25%-a a dologi kiadás, míg a fennmaradó részt a saját dolgozók részére fizetett megbízási díjra és jutalmazásra fordították. A TÁKISZ-ok részére az országgyűlési határozatokban megállapított, a működési költségekre biztosított átlag 890.000, illetve 250.000 Ft-ot a belügyminiszter mindkét választásnál kiegészítette 200-200.000 Ft-tal. A választással kapcsolatos közvetlen költségek elszámolása után TÁKISZ-onként 2,5-3,5 M Ft bevételi többlet keletkezett, amit személyi kifizetésre tudtak fordítani.

ill. A felhasznált forrásokról készített elszámolások

Az elszámolások rendszere nem igazodott az Országgyülés 10/1994. (III. 2.) és

47/1994. (X.6.) számú határozataiban megfogalmazott követelményrendszerhez. Az elszámolások alkalmatlanok voltak annak megállapítására, hogy -

teljesítették-e a szabályozott díjak tekintetében az előírt (alsó) határértéket; megkapták -e a minimális díjat azok, akiknek ezt előírták;

-

a megállapított normatívák hogyan viszonyulnak az elszámolt kiadásokhoz, azaz megalapozottak voltak-e a pénzügyi normatívák;

-

a normatívák a felhasználási helyeken hogyan, tnilyen mértékben biztosították az ellátandó feladatok költségeit;

-

reálisak voltak-e a

belső

számlákkal "igazolt" költségek.

Az önkormányzati választásokat megelőzően a választásokat irányító OVM nem elemezte kellő mélységben az országgyűlési választások finanszírozásával kapcsolatos tapasztalatokat. Így nem ismerte fel. hogy a választott átalánydíjas megoldás éppen annak jellegéből adódóan utólagos ellenőrzésre alig alkalmas. Helyszíni ellenőrzést sem az OVM, sem a TVM-ek- egy megye kivételével- nem végeztek. A helyszíni ellenőrzések általános elmaradására vezethető vissza, hogy sem a Baranya megyei 9

-27-

körjegyző díjvisszafizetésére, sem a Borsod-Abauj-Zemplén megyei TÁKISZ-nál a

céltól eltérő személyi számítógép vásárlás megakadályozására nem történt intézkedés. Az átalány-elszámolás lényeges tulajdonsága, hogy különböző előzetesen kialakított "nonnatívák" alapján számítják ki egy-egy címzett részére az adott cél megoldásához szükséges átalányösszeget Ezt az összeget a címzett szabadon felhasználhatja, azon belül tetszés szeríni átcsoportosíthat és amennyiben ténylegesen nem is kerülne sor a kapott összeg adott célra való teljes felhasználására, a különbözetet nem kell visszafizetnie. (Jól érzékelteti ezt pl. hogy Gyöngyös város a fel nem használt 198.753 Ft-ot vissza kivánta fizetni. A TVM vezetője kezdeményezte, hogy utólag "használják" fel ezt az összeget is és készítsenek új elszámolást. A város ennek eleget tett. A helyszíni vizsgálat azonban az átalány mértékéhez képest még így is 164.447 Ft maradványt rontatott ki.)

Az elszámolást tartalmazó munkalapokon - az alapadatokon

túlmenően

- szerepelt a települést megillető átalány összege, amelynek két összetevőjét kellett kiemelni: a személyi kifizetéseket valamint a TB járulékot. A különbség képezte a dologi költségek összegét. A választási munkacsoportok elszámolása tehát nem a választási feladatokra történő tényleges ráfordítást, hanem az átalányelőlegről és meghatározott többletjuttatásokról való "számadás"-t tartalmazta, azaz a választási költségekről csak részleges képet adott. Az elszámoltatási módszer csak az

átalány-előleg főbb

alkotóelemeinek esetleges változására volt "kiváncsi". Alapvető hiányossága, hogy nem kért e számon teljeskörűerr a központi pénzeszközök felhasználását. Az átalány-elszámolás további problémájaként kell megemlíteni, hogy az önkormányzatok a tényleges feladat-ellátással összefüggő valamennyi költségtényezőt - mivel azokat nem érvényesíthették - nem vették figyelembe és arnint azt már korábban is jeleztük a költségek egy részét nem számlázták. A helyszfui vizsgálatok során tapasztaltunk olyan eltéréseket is, arnikor a számlákkal igazolt felhasznált összeg kevesebb volt, mint az önkormányzat részére leutalt átalány, a különbözetet azonban nem lehetett elvonni. Ezért annál az egy-két esetnél sem tudott az Állami Számvevőszék visszavonásra javaslatot tenni, ahol felvetődött, hogy a felhasználás nem kizárólag választási célokat szolgál. Az ilyen tételek kiemelése esetén - utólagosan - ·az un."belső számlákkal" lehetett volna az egyébként ténylegesen ellátott feladatokhoz kapcsolódó egyéb költségeket "igazolni". (Szabályszerű - ÁFÁ-t is tartalmazó - belső számlával a vizsgálat során nem találkoztunk, csupán a költségviselőnkénti megosztást elősegítő belső elszámolások álltak rendelkezésre.)

-28-

Az átalány-előleg részeként a TÁKISZ-oknak és a FÁKISZ-nak adott költségelőlegekről,

a BM többi költségvetési szerveinek - OVM, OSZH, ORFK - a választásra adott összegekről sem határidő, sem tartalom tekintetében nincs érvényes jogszabályi előírás. A vizsgálat tapasztalata szerint ezért vagy egyáltalán nem, vagy csak részleges elszámolás készült ezeknél a szerveknél.

Budapest, 1995. június Melléklet: 1-14-ig

A V-1023-39/1995. számú vizsgálati jelentés mellékletei:

vevők

l. sz. melléklet:

A vizsgálatban részt

2. sz. melléklet:

A vizsgált önkormányzatok felsorolása

3. sz. melléklet:

A vizsgált önkormányzatok összetétele

4. sz. melléklet:

Tájékoztató az országgyűlési és az önkormányzati választás helyi és területi feladatainak támogatásáról

5. sz. melléklet:

Tájékoztató a belügyminiszter által engedélyezett előirányzatok közötti átcsoportosításokról és tartalék felhasználásról

6. sz. melléklet:

Az

országgyűlési képviselő-választás

sának 7. sz. melléklet:

előirányzata

és felhasználása

Az önkormányzati és kisebbségi

évi lebonyolításának 8. sz. melléklet:

1994. évi lebonyolítá-

előirányzata

képviselő-választások

1994.

és felhasználása

Az 1066/1993. (X. l 3.) és a 3456!1993. (XII.9.) számú

Kormányhatározatokban biztosított pénzügyi keretek felhasználása az 1994. évi képviselő-választások során 9. sz. melléklet:

az országgyűlési képviselők 1994. évi választási költségeinek helyi és területi elszámolásáról

10. sz. melléklet:

Összesítő

a helyi önkormányzati és kisebbségi képviselők választási költségeinek helyi és területi elszámolásáról

ll. sz. melléklet:

Tájékoztató az 1994. évi országgyűlési költségeiről (I-II.forduló együttesen)

12. sz. melléklet:

Összesítő

képviselő-választás

Tájékoztató az 1994. évi helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választás költségeiről

13. sz. melléklet:

Tájékoztató a vizsgált önkormányzatoknál az 1994. évi országgyűlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választás költségeiről

14. sz. melléklet:

Összesen: 23 oldal

Az 1994. évi országgyűlési hálózati rendszere ·

képviselő-választás

számítógépes

l. számú melléklet a V-1023-39/1995. sz.vizsgálati jelentéshez

A vizsgálatot vezette: A vizsgálat szervezésében és az összefoglaló jelentés összeállításában részt vett:

Dr. Saly Ferenc

főtanácsos

Csecserils Imréné számvevő tanácsos Hegedüs György számvevő tanácsos

A helyszíni vizsgálatot végezte: Belügymi11isztériumnál ORFK-nál Baranya megye: Bács-Kiskún megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Fejérmegye Győr-Moson-Sopron

megye

Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár Bereg megye Tolnamegye Vas megye Veszprém megye Zalamegye Főváros

Csecserils Imréné Fancsali Mária Somogyiné dr. Legény Mária Remeczki László Dr.Botta Tibor Hirka Mihály Hegedüs György Csiszárné Kosik Mária Dr. Ótott Lajos Ébner Vilmosné Horváth József Dr. Szeli Tibor Kóródi József Hevesi Kornél Buczkó András Fátrainé Zsebedics Katalin Zeke József Dr. Spilák Antal Huszti István Kenéz Sándor Kispálné Wiedemann Györgyi Dr. Gyuk József Komlósiné Bogár Éva Csuti Lajos Fancsali Mária Somogyiné dr. Legény Mária

2. számú melléklet a V-1 023-39/1994-95. sz. vizsgálati jelentéshez

A vizsgált önkormányzatok felsorolása

Sor-~

szám

önkormányzat

Megye

Baranya megye

Alsószentmáron Egyházasharaszti Kákics Mohács Se Ilye Siklósnagyfalu Sósvertike Megyei önkormányzat

1 2 3 4 5 6 7 8 Bács-Kiskun megye

9 10 11 12 13 14

Izsák Kiskunfélegyháza Kunszentmiklós Nyárlőrinc

Szentkirály Megyei önkormányzat Békés megye

15 16 17 18 19 20

Hunya Köröstarcsa Szarvas Tarhos Telekgerendás Megyei önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén megye

21 22 23 24 25 26

Edelény Hejőkeresztúr

Kazincbarcika Muhi Szakácsi Megyei önkormányzat Csongrád megye

27 28

Ásotthalom Csongrád

2 -

S~r-~

szam.

Me gye

29

önkormányzat Csánytelek Dóc

30 31 32 33

Felgyő

Kiszombor Márahalom Nagyér Pitvaros Megyei önkormányzat

34 35

36 Fejérmegye

Alcsútdoboz Dunaújváros ivlagyaralmás Martonvásár Mán y Perkáta Szabadbattyán Megyei önkormányzat

37 38 39 40 41 42

43 44 Györ-Moson-Sopron megye

45

Győrladamér

46

Győrzámoly

47

Győrújbarát

48 49 50

Kápháza Mosonmagyaróvár Megyei önkormányzat Hajdú-Bihar megye

Hajdúnánás Püspökladány Sze re p Tiszacsege Ujszentmargita Megyei önkormányzat

51 52 53

54 55

56 Heves megye

57 58 59

Bodony Gyöngyös Halmajugra

~

~rinci

61 62

Sarud Megyei önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok megye

63 64 65 66

Jászapáti Szajol Tiszasas Tiszaug

- 3 -

S~r-~

Me gye

szam

önkormányzat Törökszentmiklós Megyei önkormányzat

67 68 Komárom-Esztergom megye

Baj Bana Kisbér Komárom Tárkány Megyei önkormányzat

69

70 71

72 73 74 Nógrád megye

Csécse Keszeg Patak Pásztó Salgótarján Megyei önkormányzat

75 76 77 78 79

80 Pest megye

Acsa Nagykovácsi Pilisszántó Ráckeve (Lórév) Szigetszentmiklós Megyei önkormányzat

81

82 83 84 85 86 Somogy megye

87 88 89 90 91 92 93

Balatonlelle Balatonszemes Balatonszárszó Balatonöszöd Kaposvár Siófok Megyei önkormányzat Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 94 Csegöld 95 Fehérgyarmat 96 Kisvárda 97 Kékcse 98 Tiszadob 99 Megyei önkormányzat Tolnamegye Alsónyék 100 Györköny 101 Szakszárd 102 Szálka 103

3. számú melléklet a V-1 023-39/1994-95.sz.vizsgálati jelentéshez

A vizsgált önkormányzatok összetétele 1- önkormányzat-típusonként: 1 19 5 29 11 60 125

fo város me gye megyei jogú város város nagyközség község összesen

2_ A településeken kialakított szavazókörök: 51 19 22 13 105

1-2 szavazókör 3-5 szavazókör 6-25 szavazókör 25 feletti szavazókör összesen

6-25 szavazókör [21.0,.}--.,

-2 szavazókör (48.6%)

4. számú melléklet

Tájékoztató

a V-1 023-39/1994-95. szám ú jelentéshez

az országyulési és az önkormányzati választás helyi és területi feladatainak támogatásáról

C§ ladat megnevezése 1 Hirdetmény szavazókörönként és fordulónként 2 Élelmezés választási szervenként és munkacsoportonként, fordulónként 3 Névjegyzék készílés és kapcsolódó értékesítések választópolgáronként 4 Egyéb dologi kiadásokra szavazókörönként, a két fordulóra összesen 5 PC vásárláshoz támogatás az önkormányzatok által igényelt gépenként 6 Szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak és jegyzőkönyvvezetöinek díja fordulónként, bruttó 7 Választási bizottságok választott tagjainak, jegyzőkönyvvezetoinek és a munkacsoport meghatározott szám ú tagjának díja fordulónként, bruttó 8 Szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, akik egyben helyi választási bizottsági tagok is, fordulónként, brutto 9 Helyi választási munkacsoport vezetok díja lakosságszámtól függoen (TB járulék nélkül) a két fordulóra együttesen, bruttó

l Országgyűlési választásnál

l önkormányzati választásnál-l .

500 Ft

700 Ft

1 OOO Ft

1 OOO Ft

26 Ft

17 Ft

10500 Ft

5000 Ft

50000 Ft

50000 Ft

1666 Ft/fó

1666 Ft/fó

3000 Ft/fó

3000 Ft/fó

3000 Ft 10000 Ft-tól 50000 Ft-ig

10000 Ft-tól 50000 Ft-ig

Eltérés +200 Ft

-9 Ft

3000 Ft

l

- 2 -

[

lFeladat megnevezése

lOrszággyűlési választásnál lönkormányzati választásnál l

Eltérés

1 O A 176 OEVK munkacsoportonként 20 tag részére 11 12

13

14

15 16 17

18

élelmezési költség fordulónként OEVK-k dologi költségeire OEVK-nként és fordulónként Területi választási bizottságok és munkacsoportok fordulónkénti élelmezési költségségére, egyéb dologi kiadásaira megyénként Területi szinten jelentkező -szállítási (településszámtól függö), -oktatási feladatokra megyénként, fordulónként összesen TAKISZ-ok működési költségeire a két fordulóra együttesen - az OEVK-k arányában - egységesen megyénként és a fovárosban Területi választási bizottságok választott tagjainak és 20 fó munkacsoport tagnak a díja fordulónként,bruttó OEVK választási bizottság ai választott tagjainak és a munkacsoportból 20 főnek a díja fordulónként, bruttó Területi választási munkacsoportban - pénzügyi elszámolásért, ellenőrzéséért 1 fó részére fordulónként, bruttó - informatikai tevékenység vezetéséért 1 fó részére,bruttó Területi választási munkacsoport vezetok díja összesen -országgyűlési választásnál egységesen 60.000 Ft + OEVK-nként 1.000 Ft, a két fordulóra együttesen - önkormányzati választásnál utólag az OVM vezetoje állapította meg az összeget, összesen

300 Ft/fó

300 Ft/fó

-100000 Ft

100000 Ft

12000 Ft

12000 Ft

200000 Ft

500000 Ft 400000 Ft 900000 Ft

+700000 Ft

250000 Ft

-640000 Ft

890000 Ft

3000 Ft/fó

5000 Ft/fó

3000 Ft/fó

3000 Ft/fó

10000 Ft

+2000 Ft/fó

20000 Ft 20000 Ft

1,4 M Ft 1,4 M Ft

+10000 Ft +20000 Ft

l

- 3 -

l

lFeladat megnevezése 19 TAKISZ-okon belül a lokális hálózat egységegesítésére TAKISZ-onként a tényleges igény szerint a két fordulóra együttesen 20 Fővárosi, megyei előállítású szavazólapok, jegyzőkönyvek és egyéb nyomtatványok költségeire választópolgárok számától függoen, országosan összesen

lOrszággyűlési választásnál lönkormányzati választásnál l 20,0 M Ft

90.0

Az eredeti előirányzaton túlmenően a választásokhoz a belügyminiszteri hatáskörben engedélyezett tartalékfelhasználás és előirányzatok közötti átcsoportosítás eredményeként a helyi és területi pénzeszközök az alábbiakkal egészültek ki. Az országgyűlési választás kiadásaként biztosított eredeti előirányzaton túlmenő kiegészítéseket az önkormányzati választás kiadásainak tervezésénéllehetőség szerint figyelembe vette a VIF.

A/

Országgyíilési képviseló-választás előirányzatá­ ból adott kiegészítések (a Kormány által az elő­ készítésre biztosított összeget is figyelembe véve) - területi szinten jelentkező szállítási feladatokra megyénként összesen: 1.000.000 Ft - jelölt adatbázis üzemeltetésre megyénként összesen: 1.000.000 Ft -területi munkacsoport vezetőjének, tagjainak, TAKISZ igazgatóknak a többletmunka elismeréseként megyénként összesen: 5.000.000 Ft - a területi szinten jelentkező oktatási feladatokra szavazatszámláló bizottságonként a megyék részére összesen: 4.296.81 o Ft

50000 Ft 50000 Ft

250000 Ft

395 Ft

M Ft

Eltérés

-20,0

M Ft

+90,0

M Ft

l

- 4 -

B/

- TAKISZ-ok részére kiegészítés a választás kiadásaihoz TAKISZ-onként összesen: 4.000.000 Ft - ajánlószelvények TAKISZ-ok által végzett ellenőr­ zéséhez 15 TAKISZ részére, (a többinél nem igényeltek ilyen feladatot a választási bizottságok), megyénként eltérő összegben, összesen: - OEVK városok részére számítógép (RISK/6000) vásárlásához támogatás gépenként a géptípustól és a fizetés idejétől függoen eltérően összesen 49.829.909 Ft - TAKISZ-ok részére számítógép (RISK/6000) vásárlásához kiegészítés, valamint két TAKISZ részére számítógép memeória bővítés összesen: 10.105.480 Ft - nem körjegyzőségi települések részére PC vásárláshoz összesen: 11.050.000 Ft Az önkormányzati képviselő-választásnál adott kiegészítések: - OEVK székhely városok többletfeladataihoz - TAKISZ-ok részére kiegészítés mQködési kiadásokra összesen: 4.000.000 Ft

200000 Ft

1031139 Ft

275348 Fl/gép-től 466347 Ft/gép-ig

465274 Fl/gép 50000 Fl/gép

50000 Fl/város 200000 Ft

5. számú melléklet a V-1 023-39/1994/95. számú vizsgálati jelentéshez

Tájékoztató a belügyminiszter által engedélyezett eloirányzatok közötti átcsoportosításokról és tartalék felhasználásról

Az intézkedés rövid leírása

Atcsoportosított összeg

Adatok· ezer forintban Tartalékból felhasználni engedélyezett összeg

1. Országgyídési képviselo-választásnál

1.1994. lll. 21-i engedélyezés - A jelöltek ajánlószelvényeinek ellen9 500

őrzésére

- Szavazatszámláló bizottságok tagjainak hagyományos módon történő oktatására 2. 1994.1V.29-i engedélyezés 2 db VAX számítógép memória

bővítésére

3. 1994. Vl.13-i engedélyezés OVM tagjai díjazásának kiegészítésére 4. 1994. V. 25-i engedélyezés - A kétszer-többször szavazók kiszCirési feltételeinek biztosításához kiegészítésére -Területi választási munkacsoportok többlet feladatainak elismerésére - Az előzetes szavazatösszesítés eredményeit négy nyelven tartalmazó kiadvány megjelentetésére - Az OVB és az OVM mCiködési kiadásainak kiegészítésére - Az OVB és az OVM élelmezési kiadásainak kiegészítésére

4 300

800

2 OOO

2000 5000

3 OOO

1 400 600

. 2 -

Az intézkedés rövid leírása

Atcsepo rtosított összeg

- A BM Duna Palotában a kivetítö beszerzésének pénzügyi kiegészítésére - "Országgyulési választások 1994." kiadvány megjelentetésének kiegészítésére 5. 1994. IX. 9-i engedélyezés -A számítógépek kiépített rendszeréhez kapcsolódó személyi számítógépek homogenizációjára és modemek beszerzésére - A helyi és területi választási munkacsoportok átalányösszegeinek kiegészítésére -A FAKISZ és TAKISZ-ok muködési kiadásainak kiegészítésére -Az OVM, a Duna Palota és a Kossuth tér 4. hardver- és szaftver bővítésére hálózati kiépítés és adatátvitel ma ködtetésének kiegészítése

Tartalékból felhasználni engedélyezett összeg

2000 2 OOO

8 200 9 OOO

4000

6 OOO

11. önkormányzati képviselö-választásnál

1994. XII. 6-i engedélyezés - OEVK székhelytelepülések választási munkacsoportjainak muködéséhez - FAKISZ és TAKISZ-ok muködési kiadásainak kiegészítésére

7 400 4 OOO

1995 l. 3-i engedélyezés - A kisebbségi önkormányzatok országos elektorválasztásához az utazási költségek fedezéséhez

5 OOO

1995. IV. 7-i engedélyezés - A kisebbségi elektorok utiköltség-átalányának finanszírozásához kiegészítés

3 OOO

6. számú melléklet a V-1023-39/1994-95. sz. vizsgálati jelentéshez

Az országgyíllésl képvisel6-választás 1994. évllebonyolitásának előirányzata és felhasználása Bélirányzat maradvány Megnevezés az Országgyüléal határozat szerlnt

Eredeti

Módosftott

Felhasználás

a mód. előirányzathoz

előirányzat ------

előirányzat

858 900 OOOFt

889 400 OOO Ft

861 516 743Ft

27 883 257Ft

600 OOOFI

1 600 OOOFI

742 182Ft

857818Ft

mOködésl kiadásai, élelmezési ás szállltáal költségei

1 200 OOOFI

2 200 OOO Ft

1 753 454Ft

446 546Ft

cl dl

kilitOldi megfigyelök ellátási ás egyéb költségei

3 OOO OOOFI

3000 OOOFI

1 958 048Ft

1 041 952Ft

a többszöri szavazás kiszarása feltóteleinek biztositása

2 OOO OOOFt

4 OOO OOOFt

e/

vlrusmentealtésl program pártsemleges kampány annak érdekében, hogy men-

1 OOO OOOFI

1 OOO OOOFI

4 OOO OOOFt .3 082 151Ft

-2 082 151Ft

16 800 OOOFt

16 800 OOOFt

16711866Ft

88 134Ft

26 OOO OOOFI

26000 OOOFI

20375072Ft

5 624 928Ft

3 OOO OOOFI

3000 OOOFI

3000 OOOFI

1-11. lll. 1.

aJ

Helyt ás terilleti feladatok osszesen

fl

viszonyítva

K6zpontl faladatok Dologi klaöaok: OVM mOködéal kladásalra, álelmezásl költségére és egyéb rendklv011 kiadásra

b/

--- ---

OVB munkacsoport, valamint a 8a)tó kápviselőinek

jenek el szavazni a választópolgárok (sajtó, TV, rádió ás tájékoztató ftlm)

g/

hlrosszekottetás (berepOIOzás. Ideiglenes vonalak kiépltása ás mükodtetáse)

h/

Duna Palota mOkOdáae a választás napján

l/

rendörségi teladatok ellátásának költségei

100 OOO OOOFt

100 OOO OOO Ft

100 OOO OOO Ft

JI

azavazólapok, nyomtatványok

150 OOO OOOFt

150 OOO OOO Fl

l 23165849Ft

26834151Ft

k/

szállftáal, elosztási kOltség

15000 OOOFI

11 OOO OOO Fl

10 737 809Ft

262191Ft

1/

Informatikai rendszer Ozemeitetésl költsége (17 rendazer kOltségeit tartalmazza) az OEVK-kban mükodO azámltógápes rendszer ILotem

30 OOO OOOFI

30 OOO OOOFI

26 425 OOOFt

3 575 OOO Ft

m/

beszerzésre és 19 OEVK esetében bérleti dfjra

54 OOO OOOFt

54000 OOOFI

53 632 0 14Ft

367 986Ft

- 2 Bőirányzat maradvány

Megnevezés az Országgyíjlésl határozat szarint

n/

oktatási anyagok készítése, tájékoztató anyagok meg-

ol

az OVM, a Duna Palota, valamint a Kossuth tér 4.

Eredetl

Módosított

előirányzat

előirányzat

Felhasználás

a mód. előirányzathoz viszonyítva

10 OOO OOOFt

5 700 OOO Ft

6 242 630Ft

-542 630Ft

16 800 OOOFI

22 800 OOOFt

23 761 134Ft

-961 134Ft

26 OOO OOOFt

26000 OOOFt

26 OOO OOOFt

2 OOO OOOFt

4 OOO OOOFt

3 503 839Ft

800 OOO Ft

800 OOOFt

8 700 OOOFt

13 700 OOOFt

10 445 817Ft

3 500 OOOFt

3 500 OOOFt

466 100 OOOFt

479 100 OOOFt

439 836 865Ft

1 OVM választott tagjalnak tiszteletdíja 1994. évre

1 200 OOOFt

1 200 OOOFt

1 200 OOOFt

2 OVB mailett mOkodő munkacsoport dl jazáss

5 OOO OOOFt

6 400 OOOFt

6 326 800Ft

3 TB járulék

2 800 OOOFt

3 400 OOO Ft

2 300 176Ft

1 099 824Ft

9 OOO OOOFt

11 OOO OOO Ft

9 826 976Ft

1173 024Ft

4 75 100 OOOFt

490 100 OOOFt

449 663 841 Ft

40 436 159Ft

30 OOO OOOFt

1 700 OOOFt

írása, szerkesztésl dljak hardver- és szottver-bövítés, hálózatlklépltés és a kiépltett hálózaton adatátvltel mOkOdtetése p/r/slt/

OSZH-nál szoflver-fejlesztés, választási és névjegyzék készltése, áramellátás, fejlesztés. választás előtti mlntavételes eljárás alapján mlnőségjavítás

v/

kijelző képernyős munkaállomások beszerzése, melyek

választások Idején a Duna Palotában azernelnek z/

két db VAX mernórla-bövltés

x/

torténeU adatbázisok, adatbázlslétrehozáss, feltoltése,

496 161Ft 3 254 183Ft

lekérdezés, bemutatás. kiadványok, tájékoztató y/ 1. 2.

2.

lll. IV.

rendezvénvak ajánlószelvény ellenőrzése

Dologi kladbok 6aanMn Szem61yl k..dbok

Szem61YI k'-dáaok 6aanaan: K6zpontl k..dáaok 6aanMn Tartal6k 1 általános tartalék 2 céltartalék tételes elszámolásra

IV.

Tartal6k 6aazaaan Mlnd6aszaaan: (I.+II.+III.+IV.)

39 263 135Ft

73 200Ft

1 700 OOOFt

20 OOO OOOFt

2 800 OOO Ft

2 800 OOO Ft

50 OOO OOOFt

4 500 OOO Ft •

4 500 OOO Ft

1 384 OOO OOO Ft

• A tartalék felhasználásoka {eladatok módosltott előirányzatába beépltésre kerültek.

1 384 OOO OOOFt

1 311180 684Ft

72 819 416Ft

•

7. czátnt:J mel~kbt a V-1023-39/1994·95.az. vlzagál4ti jolontóchoz

Az Önkorftláftyzatl .. kl•bbaégl képvloolö-ftlautáaok 1094. 6vllebonyolhloaának el&lrúyzata ·éa felhaozn.liáaa

Eradad olcllr6nyzat

MegnGvozóe az onazóggyOiisl határozat azorint -----

l~ IL

------

----

----

Módolftott olcllr6nyzat

- - - - - ---

Fol~

1994. óvbon

Folha&ználós 1995.

L__lll_2():619

Várheló fol .... ználbo 1005.Qvbon

Elcllrlonyzat maradvAny a m6eoított o161rAnyz.athoz vlszon~tva

----

642 300 OOOFt

653 700 OOOFt

639 271 429Ft

188 OOO OOOFt

166 OOO OOOFt

168 272 345Ft

24 750Ft

51 OOOOOOFt

51 OOO OOOFt

23 230 OOOFt

22 310 OOOFt

35 OOO OOOFt

35 OOO OOOFt

13 936 314Ft

3 350 OOOFt

17 713 686Ft

16 OOO OOOFt

16 OOO OOOFt

17 508 800Ft

330 OOOFt

161 200Ft

o)t.D•VB rr10kOdQ11

2 SOOOOOFt

2 500 OOOFt

764 501Ft

125 665Ft

200 OOO Ft

f)lll''IB mallett mük6d6 munkaeaoport mtlködóal k6ftaóge

2 500 OOOFt

2 500 OOOFt

l ()g() 409Ft

313 677Ft

l 095 914Ft

13 OOO OOOFt

21 OOO OOOFt

4 ooe·697Ft

16 OOO OOOFt

18 OOO OOOFt

10 223 270Ft

lholyt Ól tenllotJ fot•d•tok 68az•1en:

6 482 408Ft

7 946 163Ft

2 740 OOOFt

2 720 OOOFt

lU. lt:6zpond f•l•d•tok Ullologl klodóook

a):mavaz:OLIIpok, nyomtetvDnyok. fu'gyzókónyvek, oraágo11 czlotO llfiaponyag .. IMIWIAo, nyomdal k61taógok ooálllloooal ogyiltt, boritákok,

.

tr·llok Ól urnák b)SI.!Oftverfoj..sztóa

-297 095Ft

c)ltil}6koztaló anyagok • JoiOiáe Ól ozavaz.. módjáról (13 ny.lwn t4rtán6 ,..egjolonletessal), IakoaNgi azórólapok éa plakátok d)ljjjokoztató filzollik áo

no~T~Z
nyolvíl kiadVIInyak

,.tkloobboágl Jolöhok, ozavazatorAmlóló blzottoágok,

á• munkacaoportok róazóro 1 389 634Ft

1J)"" Oru.6goo V6iaazt.6ollllzotloág foladatafra az ormogos kloobboágl Olokorr,.anfmU oloktorok"válamWval kapcaolotbon (pootakOitoág, nyoml41YIIny, mogblzólovál,

tanomb6rio~

jolök\ook áo azava:ráook

111-bonyoltiloónok ozomályl áo targyl loH6'f'lo0 h)~ll68oztk6Uol4o

IQtoeitóe ós forgalma:za. ktShsQgol

22091675Ft 3 W9 916Ft

1 776 814Ft

·5 190 372Ft

-l -

MegnGvezb az: országgyülQal hetáro:mt emrlnt

Eradad

M6dooltott

elOirányzat

el61rányzat

24000 OOOFI

l) hAiózatépltM Ga adatbázfo·kezokis

Dpárt&omlag.. propaganda k) rendlnlligl feladatok

24 OOOOOOFt

Folhaoznólloo 1994. óvbon

Folhasznólils

Várhotó

Elöirtuty:ult rnaradvimy

1995. 111.20-ólg

fel~

a móooitott el6lr4nyulthoz vltozonyítw

1995.évbon

24380 500Ft

-380 500Ft 1 153 237Ft

8 500C100Ft

8 800C100Ft

7 448 783Ft

10000000Ft

10000 OOOFt

10 OOOOOOFt

l) kOlföldi mogfogyolök

l OOO OOOFt

1 OOOOOOFt

549697Ft

450 303Ft

..nruomantt~~ih\a,

1 OOO OOOFt

1 OOOOOOFt

156300Ft

843 700Ft

m)

védelem

2000000Ft

2000 OOOFt

800C100Ft

1 200 OOOFt

o) azavaza16DRSea6 rendner Ozemolte~u

36 200000Ft

36 200C100Ft

25 045500Ft

!O 777 OOOFt

377 500Ft

p) okla.l4i'ly09ok óa ezoftver apoclfikkl6

34 OOOOOOFt

28000000Ft

10003830Ft

1 340 OOOFt

14 656 370Ft

3000000Ft

3000 OOOFt

2 447 125Ft

2000 OOOFt

2 OOOOOOFt

2 OOOOOOFt

12 OOOOOOFt

12000 OOOFt

7 910 OOOFt

2000Ft

439 800 OOOFI

439 800 OOOFt

329 883 851 Ft

43 773 008Ft

a)OVMdlj....,.

6 500000Ft

6 500C100Ft

5 819 OOOFt

189 500Ft

491 500Ft

b) terülell Yélasrláal munkocaoport wzat6k dfja

1 OOOOOOFt

1 OOO OOOFt

1 OOO OOOFt 3 061 740Ft

338 260Ft

n) kétszer, tobbszór oz:avazók klszür4sa

r)

v~llnforrnáclóa

amigéllat mílködtGtás4re ,

11) Duna Palota mük6dhl költdga

.

U klsobboógl jok>lt.k l&mogaliooa (2 OOO Ft JolöltonUnt)

1. Dologi klacW.okóauaMn:

552 875Ft

4 088 OOOFt 27 904 403Ft

38 238 738Ft

2. Szo-.n"yl kloddook

3400000Ft

3 400C100Ft

:Z. Szanlf:tyl k~d,tok 6aeu.. n:

10 900 OOOFt

10900 OOOFt

6 819 OOOFt

3 251 240Ft

lll. K6zpond kladé.ok (t;aazesan:

450 700 OOOFt

450 700 OOOFt

336 702 851Ft

47 024 248Ft

c) tb-]4rufik

25000 OOOFt

IV. Tortol6k:

6oozoo klod'• (1. +ll. +111-+IV.):

11

l

A tartakik felhnaználáaok a Niaciatok módMftotteiOirányzatába be4pl\Qare kerühak.

1 116 OOO OOOFt

829 760Ft 27 004 403Ft

13 600 OOOFt •

t 118 OOO OOOFt

39068 4E8Ft 13 500 OOOFt

975 974 280Ft

47024248Ft

34 386 811Ft

60 614 661Ft •

8. számú malléklet a V-1 023-39/1994-95. sz. vizsgálati jelentéshez

Az 1066/1993. (X.13.) és a 3456/1993. (XII.9.) számú Kormányhatározatokban biztosított pénzügyi keretek felhasználása az 1994. évi képviselö-választások során Adatok· millió forintban A felhasználás tervezett céljai

Terv

l

Tény

1. Központi szavazatösszesítő géprendszer fejlesztése Polycenter hálózatfelügyeleti rendszer, VAX 4400, VAX 4200 és rendszertervezés

28.9

27.9

82.2

90.7

2.0

1.2

101.5

16.0

3.7

11.4

9.0

5.7

2. Központi, területi és helyi választási szaftver-fejlesztés Választási rendszer-specifikáció és 17 rendszerre szaftver 3. Adatvédelm i, biztonsági rendszer tervezése 4. OEVK székhely-településeken a szavazatösszesítéshez a géprendszer fejlesztése Középkategóriájú számítógépes rendszer kiépítése (151 polgármesteri híJatal

+ 20 TAKI SZ)

5. BM VIF személyi feltételeinek kiegészítése 6. BM VIF

létszámbővítés

bére

+ közterhei, helyiségbérleti díj

7. Nem körjegyzőségi települések PC vásárlásához támogatás

11.0

8. Választásokhoz központi tartalék számítógépek beszerzése (20 TAKISZ-nál elhelyezve)

15.4

9. Választási föpróbák során a gépek üzemeltetése

4.1

1O. 1993. évi TB választás elmaradt MATAV számláinak kifizetése

0.7

11 . Középkategóriájú számítógép-rendszer kiépítésének szaftver 27.3

fejlesztése 12. Az OSZH-nak a választásra fordítandó kiadásaira 13. ldöközi polgármester-választások kiadásai 14. Felhasználás összesen 15. Maradvány

86.0

86.0

2.7

11.0

316.0

308.4 7.6

l

9. szám ú melléklet a V-1 023-39/1994-95. sz. vizsgálati jelentéshez

összesíto az országgyulési képviselak 1994. évi választási költségeinek" helyi és területi elszámolásáról

Megnevezés megye)

Helyi

(főváros,

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abauj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron

Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala összesen: Egyenleg ----- --

103.066.872 42.280.447 39.310.259 29.798.626 63.516.442 29.504.981 29.388.212 33.402.709 34.786.501 25.509.289 29.753.173 20.475.223 20.586.184 62.875.923 33.874.396 44.399.045 21.980.388 29.376.570 34.651.468 34.382.952 762.919.660 -----

Kiadás Területi feladatokra 8.522.320 3.068.320 3.687.856 3.068.320 4.429.920 3.068.320 3.068.320 3.068.320 3.546.240 2.658.160 3.278.480 2.393.640 2.237.839 5.159.760 2.730.160 3.698.800 2.447.988 2.448.000 3.068.320 2.448.000 68.097.083

összesen

Atadott átalány előleg

111.589.192 45.348.767 42.998.115 32.866.946 67.946.362 32.573.301 32.456.532 36.471.029 38.332.741 28.167.449 33.031.653 22.868.863 22.824.023 68.035.683 36.604.556 48.097.845 24.428.376 31.824.570 37.719.788 36.830.952 831.016.743

11 0.204.030 47.460.786 42.122.422 32.212.050 69.328.526 32.124.752 31.985.586 36.690.098 37.478.630 27.976.048 31.944.748 24.173.676 22.898.782 67.596.604 37.468.890 47.931.202 24.594.116 31.580.298 38.231.142 36.875.648 830.878.034

---------

-

----------------

------

Adatok: Ft-ban Elszámolás utáni rendezés OVM részére Előleg visszautalás kiegészítés 1.385.162 2.112.019 875.693 654.896 1.382.164 448.549 470.946 219.069 854.111 191.401 1.086.905 1.304.813 74.759 439.079 864.334 166.643 165.740 244.272 511.354 44.696 6.678.948 6.817.657 138.709 -----------

-

-

-

-

1O. szám ú melléklet a V-1 023-39/1 994-95. sz. vizsgálati jelentéshez összesítő

a helyi önkormányzati és kisebbségi képviselők választás költségeinek helyi és terülell elszámolásáról Kiadás Megnevezés

Helyi

Területi

Atadott

összesen

összegek*

feladatokra

(fóváros, megye)

Tervezett rendezés Eloleg

OVM részére

kiegészítés

visszautalás

Budapest

54 592 219

3 419477

58 011 696

57 783 568

228 128

Baranya

31 685 955

13 529 920

45 215 875

44 722 779

493 096

Bács-Kiskun

24 034 969

7 055 060

31 090 029

31 190 293

Békés

17 290 469

5 366 620

22 657 089

22 523 409

133 680 274 716

Borsod-Abauj-Zemplén

40 421 011

17 982 840

58 403 851

58129135

Csongrád

17231394

5021416

22 252 810

22 279 402

Fejér

17 912 730

8 475 540

26 388 270

26 287166

100 264

26 592 101 104

Györ-Moson-Sopron

22 901 392

8 435 260

31 336 652

30 668 230

668 422

Hajdú-Bihar

21 152146

5 635 OOO

26787146

26 573 738

213 408

Heves

18 281 780

6 837 600

25119380

24 790 081

329 299

Jász-Nagykun-Szolnok

16 951 520

7931100

24 882 620

24 660404

222 216

Komárom-Esztergom

14 218 984

5105 949

19 324 933

19253229

71 704

Nógrád

13 774 865

6 609 480

20 384 345

20 243 705

140 640

Pest

37 853 696

g 936 880

47 790 576

47 224 587

565 989

Somogy

21 857 070

10418040

32 275 11 o

32 186 037

89073 305 096

Szabolcs-Szatmár-Bereg

27 999 030

11214586

39 213 616

38 908 520

Tolna

14 377 988

6192 800

20 570 788

20 582 884

12 096

Vas

20 213 935

g 301 640

29 515 575

29 535 679

20 104

Veszprém

21 995 023

9 982 220

31 977 243

31 983 539

6 296

Zala

21 957 613

10 598 620

32 556 233

32 614 726

58 493

476 703 789

169 050 048

645 753 837

642141111

összesen: [Ogy_enleg

- - - - - ---- ---

------

3 836 571

223 845

3 612 726

*A központi kiadások között szerepi ö kiadások nélkül (kisebbségi szavazólapokra, választási füzet elóállításra, kisebbségi jelöltek karnpányának támogatására átadott összeg - összesen 24.209 E Ft - nélkül)

11 . számú melléklet a V-1 023-39/1994-95. sz. vizsgálati jelentéshez

Tájékoztató az 1994. évi országgyülésl képvlselö-válasz1ás költségelröl (1-11. forduló együttesen)

Megnevezés

Jogszabály

Elszámolás

szerint (Ft) 1

szerint (Ft) 2

Vizsgálat szerint (Ft) 3

Változás mértéke

l

3/1

3/2

l

2/1

Szavazókör· 1-2 Személyi kitizelés TB járulék Dologi kiadás Mindösszesen

:

2528728 1112666 2382174

2890862 1195723 2146819

308909 7 1254942 2363426

6023568

6233404

6707465

0.99 1.11

1695236

2073584 797429 2074142

2390550 921600 1890859 5203009

1.22 1.13

1.07 1.05 1.10

1.14 1.07

1.08

0.90 1.03

1.41 1.24 0.78 1.07

1.15 1.16 0.91

1.22 1.07 0.86

1.05

1.02

Szavazókör· 3·5 Személyi kitizelés TB járulék Dologi kiadás

745892 2409344 4850472

Mindösszesen

4945155

Szavazó kö r· 6-25 TB járulék Dologi kiadás

5263776 2316576 10784244

Mindösszesen

18364596

Személyi kitizelés

8412322

9004117

1. 71

1.07

1.60

2893352 736687 0 18672544

3109746 14610917 267247 80

1.34 1.35 1.46

1.07 1.98 1.43

1.25 0.68 1.02

12650759 5179164

1.59 1.51 1.08

1.14 1.17

1.40 1.30

17185805 35015728

14369643 6054933 235554 79 43980055

1.26

1.37 1.26

0.78 1.00

1.79 2.20 1.54 1.74

1.96 1.30 0.78

1.29

1.52

1.35 1.49 1.39

1.25 0.77 1.04

Szavazókör· 25 felett 904320 8 3999108 21897226 34939542

Személyi kitizelés TB járulék Dologi kiadás Mindösszesen TVM összesen

4744000

Személyi kitizelés * TB járulék* Dologi kiadás

2078560 11272040

9317228 2703264 8801383

16704755 5938534 13511247

3.52 2.86 1.20

Mindösszesen

18094600

20821875

36154536

2.00

23274948 10252802

35 344755

45558162

1.96 1.69

1.15

Települések mindösszesen· Személyi kitizelés * TB járulék* Dologi kiadás Mindösszesen

:

48745028 82 272778

12768932 17279755 37575019 55931928 85 688706 118769845

1.15 1.44

* A TVM által a települési önkormányzatoknak személyi kitizetési céllal átadott összegek és azok TB járuléka nélkül

12. számú melléklet a V-1 023-39/1 994-95. sz. vizsgálati jelentéshez

Tájékoztató az 1994. évi helyi és kisebbségi önkormányzati képviselo-választás költségelréil

Megnevezés

Szavazókör· 1-2 Személyi kitizelés TB járulék Dologi kiadás Mindösszesen

Jogszabály

Elszámolás

szerint (Ft)

szerint (Ft)

Vizsgálat szerint (Ft)

1

2

3

Változás mértéke

l

3/1

3/2

l

2/1

1855178 813629 220907 0 4 877877

2090060 746969 254974 2 5386771

2150837 803940 3144489 6099266

1.16 0.99

1.03 1.08

1.13 0.92 1.15

1.42 1.25

1.23 1.13

1016476 447247 1371287

1250118 444424 1239717

1393143

1.11 1.15 1.04

2835010

293425 9

1.37 1.14 0.94 1.13

2 837306 1160410

4551725 1489902 4650655

2.11

1.22

1.56 0.97 1.34

1.21 1.27 1.24

2.31 2.15

1.26 1.37

1.83 1.58

0.88 1.34

1.25 1.27

0.70 1.06

1.10

Szavazókör· 3-5 Személyi kitizelés TB járulék Dologi kiadás Mindösszesen

509458 1294465 3197066

1.09

1.23 0.99 0.90 1.04

Szavazókör· 6-25 Személyi kit1zetés TB járulék Dologi kiadás Mindösszesen

6113046 9910762

Szavazókör: 25 felett Személyi kitizelés TB járulék

4455528 1960426

Dologi kiadás

12830543 19046497

Mindösszesen

10692282

8153412

5553641 1807651 5925424 13286716

10309005 4219762 11067956

3089300 8869480 20112192

25596723

1.73 1.28 0.76 1.08

TVM összesen

*

3300000 1452000 110397156 115149156

24587830 9255504 86713580

26243830 9 900984 77660413

7.95 6.82

1.07 1.07

7.45 6.37

0.70

0.90

0.79

120556714

113805227

0.99

0.94

1.05

13264488

40632945

45 650456

3.44

15026099

17241795

2.96

1.12 1.15

3.06

5833712

Dologi kiadás

132721102

104023174

99092747

0.78

151819302

159682218 161984998

0.75 1.07

0.95

Mindösszesen:

1.01

1.05

Személyi kitizelés TB járulék* Dologi kiadás

Mindösszesen Települések mlndösszesen· Személy! kitizelés * TB járulék*

* A TVM által a települési önkormányzatoknak személyi kitizetési céllal átadot! összegek és azok TB járuléka nélkül

2.58

13. számú melléklet a V-1 023-39/1994-95.sz.vizsgálati jelentéshez

Tájékoztató a vizsgált önkormányzatoknál az 1994. évi országgyíilési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselö-választás költségeröl az 1994 évi országgyülésl képviselö-választás költségei (l-ll forduló együttesen)

Megnevezés

Jogszabály

Elszámolás

Vizsgálat

szerint (Ft)

szerint (Ft)

szerint (Ft)

1

2

3

Szeméiyi kifizetés

23274948

35344755

45558162

TB járulék

10252802

12768932

17279755

Dologi kiadás

48745028

37575019

55931928

Mindösszesen:

82272778

85 688706

118769845

~

Személyi kifizetés

TB járulék

~

Dologi kiadás

Jogszabály

Vizsgálat Elszámolás

az 1994 évi helyi és kisebbségi önkormányzati képviselö-választás költségei Megnevezés

Jogszabály

Elszámolás

szerint (Ft)

szerint (Ft)

Vizsgálat szerint (Ft)

1

2

3

13264488 5833712

40632945

45 650456

15026099

17241795

Dologi kiadás

132721102

104023174

99092747

Mlndösszesen:

151819302

159682218

161984998

Személy! kifizetés TB járulék

1&1

Személyi kifizetés TB járulék

1&1

Dologi kiadás

Jogszabály

Vizsgálat

Elszámolás

111. szúmú me l l ék l e t a V-1023-39/1994-95.sz. vizsgúlali jelentéshez Az 1994. évJ orsz~ggyíilésl képvlselő-v6Iaszt6s sz6mitógépes h~Iózatl rendszere

BM DUNA PALOTA

-, 1

OSZl-l ... ··~·;7

I

1

-~

-

~

-

'~l 0:18-1 r::=-~~Ji un~~ -~-- ~J ,_,

l

-•-;ir-JJ

l

>-IJ(c
'

b· .. ' 6~'' ö~c.::l

~l

l ..

-

~

' ll

\

\

~~··~··~ r-=I··S··S -E;~··I~~··I~ .· :- -'-- f- --,-----r--~--=- ---f- ---.f- ser·~nv6A-aJal<:f--- --------------------- __________ :_ __ ----- ·: 7

L------------~]~----~--~-~-------~-~!;----~-~~-------;.;~.~--~--~.---- ----~f:--~-;,~ ~ ~--~----

' ö

~-~

~

TÁJ<: ISZ-ok

. ö , ,_,

;;L~

IID_ _.

....

L=::!

.._......__

DO

tJ"._,.

o-v E

~

L_)_

___._.._._..._

;

ö

L___j~

....

DO

-:r:<=-<>

DO

·

ifí·§?·SH;-~ Gf·c5·§?·lé0 ... ·ef····.~ ~·7·é·GJ · -----------1-r.---r-.:f-------------1--- --+-------- ,--,.-~ -+---------- -- __ [__/:__ ______ _

____1~~d;,r'?!:l5§3'f?.9~nt ___ _: __ J~HLo~ni~~~02.L~-----l~l~efQr~_sg?;f?2!:1L~-T~l~f.9I'~ko_qJ~o_n_t__ ~_,.,:

~---S

r.:l ... - . . .

..

/\.•· l

.• •.t

...

_..,_,-

.• •/

...

·''"'"

..,

_,.,_,

.rv

...

··· ..•\.r.

l

·-~r

-

=..l-~

10Mf10

1

(i~ r·'--r:~ 1-L~ J.- . .

I'G

rjg OEVI<:-

1--

•

I'C

>- .

~o

~

OEVI<:

l-

.1-

•

re •

.

l-

:

1-

.

re

•

_,_Q

··-D ~~

O!~VI<:

O!~VI<:

~

1

~1 -L~l · : 1 -L~ f~L~ '

,_

1-

•

}-

i'C •

PC -

F:r-~ >---_b~ ~~~:;;,

•

•

•

.

PC -

.

:,_D :1-D ~~~~~

·,__ lliR~

or::v1<:

OEVI(

O[Vf(

-

•

. PC •

1-D ~~ OEV l(

l

PC

~ •

.r---0

~

OEV l(