JELENTÉS az agrárgazdaság évi helyzetéről

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

JELENTÉS az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről II. kötet

Budapest, 2003. október

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az agrárgazdaság közgazdasági környezete ........................................................... 5 2. Termelőeszköz-felhasználás.................................................................................. 11 3. Növényvédőszer-felhasználás, növényvédelem, állategészségügy és állatvédelem ................................................................................................................................ 13 3.1. Növényvédőszer-felhasználás, növényvédelem ............................................ 13 3.2. Állategészségügy ........................................................................................... 18 3.3. Állatvédelem .................................................................................................. 19 4. Élelmiszerbiztonság, minőségügy ......................................................................... 21 5. Mezőgazdasági vízgazdálkodás ............................................................................ 23 6. Talajvédelem, környezetvédelem, alternatív biológiai gazdálkodás..................... 25 6.1. Talajvédelem.................................................................................................. 25 6.2. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) végrehajtásának támogatása...................................................................................................... 26 6.3. Ökológiai gazdálkodás................................................................................... 29 7. Erdő- és vadgazdálkodás, halászat ........................................................................ 33 7. 1. Erdőgazdálkodás ........................................................................................... 33 7.1.1. Az erdőgazdálkodás vagyoni és tulajdoni viszonyai.............................. 33 7.1.2. Fakitermelés............................................................................................ 34 7.1.3. Erdőfelújítás, erdőtelepítés ..................................................................... 34 7.2. Vadgazdálkodás ............................................................................................. 35 7.3. Halászat.......................................................................................................... 38 8. Az élelmiszeripar helyzete, szerkezete.................................................................. 39 8.1. Az élelmiszertermelés és -értékesítés alakulása ............................................ 39 8.2. Foglalkoztatottság, keresetek, termelékenység.............................................. 41 8.3. Vállalkozási és tulajdoni szerkezet ................................................................ 42 8.4. Beruházások és a termelés műszaki feltételei................................................ 44 9. Agrárdiplomácia, az agrárgazdaság EU-harmonizációja, csatlakozási tárgyalások, várható versenyesélyek .......................................................................................... 47 9.1. Nemzetközi kapcsolatok ................................................................................ 47 9.2. Agrárgazdasági integráció, a csatlakozási tárgyalások eredményei .............. 48 9.3. A gazdák felkészítése a csatlakozásra............................................................ 50 9.4. A tagállamként való működés átmeneti koordinációja.................................. 51 9.5. A SAPARD Program ..................................................................................... 52 9.6. A HÍR-program .............................................................................................. 55 9.7. Az agrárgazdaság várható versenyesélyei ..................................................... 56 10. Oktatás, kutatás, szaktanácsadás ......................................................................... 59 10.1. Középfokú szakképzés és agrár-felsőoktatás............................................... 59 3

10.1.1. Középfokú szakképzés ..........................................................................59 10.1.2. Felsőoktatás...........................................................................................60 10.2. Agrárkutatás és fejlesztés .............................................................................61 10.3. Szaktanácsadás és a gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás ...62 11. Jogalkotási tevékenység.......................................................................................65 12. Agrárgazdasági Phare-programok .......................................................................87

4

1. Az agrárgazdaság közgazdasági környezete

1. Az agrárgazdaság közgazdasági környezete 2002-ben a nemzetgazdaság bruttó hazai termékének (GDP) növekedési üteme a KSH előzetes adatai szerint valamelyest alacsonyabb volt (3,3%), mint 2001-ben (3,8%). A növekedési ütem azonban nemzetközi összehasonlításban továbbra is magasnak számít. Az Európai Unióban a tagországok átlagos növekedési üteme becslések szerint 2002-ben nem érte el az 1%-ot, az Egyesült Államokban pedig előzetes adatok szerint 2,4%-ot tett ki. A csatlakozó országok közül Lengyelország és Csehország gazdasági fejlődése lassabb a mienknél, Szlovéniáé hasonló, Szlovákiáé pedig kissé gyorsabb mértékű. A kiemelkedően nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értéke gyakorlatilag nem változott. Ebben a folyamatban a két éve stagnáló belföldi értékesítés, valamint az ipari termékek exportjának lassuló növekedése egyaránt szerepet játszott. A mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása kisebb lett, mint 2001-ben, az építőiparban pedig folytatódott az előző évekre is jellemző gyors növekedés. A szolgáltató ágazatok hozzáadott értéke viszont gyorsabban nőtt, mint a GDP egésze. A KSH előzetes adatai szerint 2002-ben az egy lakosra jutó bruttó hazai termék 6475 dollár volt, 27,3%-kal nagyobb, mint az előző évben. Forintban mérve csupán 14,6%-kal nőtt az egy főre jutó GDP, a forint árfolyamának erősödése következtében. Az export 2002-ben nőtt ugyan, de a növekedés üteme kisebb volt, mint az előző évben, és év közben sem mutatkozott élénkülés. Az export növekedési ütemének lassulásában a világgazdasági dekonjunktúra elhúzódása mellett belföldi tényezők is közrejátszottak. A piaci szférához tartozó meghatározó ágazatok beruházásai – amelyek az export növekedését kínálati oldalról megalapozhatnák – két egymást követő évben csökkentek (A termelésben és az exportban kiemelt jelentőségű feldolgozóiparban 2001-ben 2%-kal, 2002-ben pedig 9%-kal kevesebbet ruháztak be, mint az előző évben). A forint felértékelődése is rontotta az export feltételeit. Az árfolyamváltozás negatív hatását jelzi, hogy amíg az áruexport euróban kimutatott összege 2002-ben 7,4%-kal emelkedett, addig folyó forintban mindössze 1,4%-os volt az exportőrök bevétel növekedése. Az ipar teljes termelésének valamivel több mint a felét (52%) exportálták. Az ipari export a 2001. évi 8,7%-os növekedése után 2002-ben 5,7%-kal lett nagyobb. Az export több mint kétharmad része a három gépipari ágazatból származott. Az ipar külkereskedelmi értékesítésének éves átlagos árszintje a bőrtermék, lábbeli gyártásának kivételével (+3,9%) valamennyi ágazatban csökkent 2001-hez képest. A legnagyobb változás az élelmiszeriparban következett be: a 2001. évi 14,8%-os áremelkedést 2002-ben 4,2%-os árcsökkenés követte. A 2002. évi külkereskedelmi termékforgalmat alapvetően azok a folyamatok jellemezték, amelyek 2001 második felében, mindenekelőtt a világkereskedelem lassulásával összefüggésben bontakoztak ki. Az import, ahol a lassulás előbb és erősebben érződött, 2002 második felében bővülni kezdett, miközben az export növekedése ez év utolsó negyedévében jelentősen lelassult. Az export dinamikája 2001-ben még számottevően, 2002-ben azonban már csak kissé múlta felül az importét. A 2002. évi export volumene 6%-kal, az importé 5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Euróban kifejezett értékük növekedése ettől alig eltérő mértékű: 5


az exportban 7%-os, az importban 6%-os volt. Ugyanakkor a forint felértékelődése folytán mindössze 1%-kal nőtt az export forintértéke, az importé pedig az előző évi szint körül alakult. 2001-ben a lassulás az egyensúly javulása mellett ment végbe. 2002 egészét tekintve a javulás folytatódott. A külkereskedelmi mérleg 3,4 milliárd eurós hiánnyal zárt, amely az előző évihez képest mintegy 130 milliós mérséklődés. A hiány összege – amely az export 9,4%-át tette ki – 1,1 százalékponttal alacsonyabb volt az előző évi relatív hiánynál. Ugyanakkor a 2002. évi hiány közel 40%-a az utolsó negyedévben keletkezett. A külkereskedelmi egységérték-indexek alapján a behozatalt és a kivitelt az egy évvel azelőttinél mintegy 5-5%-kal alacsonyabb forint árszinten bonyolították le. A csökkenés a forint felértékelődésére vezethető vissza, amely a forgalom szempontjából meghatározó devizákhoz képest átlagosan 6%-ot tett ki. Az Eurostat előzetes adatai szerint az Európai Unió tagországainak egymás közötti, euróban számba vett külkereskedelmi forgalma 2002-ben 1%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az Unión kívüli országokból származó importjuk szintén folyó áron (euró) 4%-kal csökkent, míg oda irányuló exportjuk 1%-kal bővült. A Magyar Nemzeti Bank a folyó fizetési mérleg számbavételében a nemzetközi előírásokkal és a KSH módszertanával is összhangban álló módosításokat hajtott végre. Az új módszertan szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2002-ben 2,8 milliárd euró volt, 0,8 milliárddal nagyobb, mint az előző évben. A passzívum növekedése meghatározóan a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában, ezen belül lényegében az idegenforgalomban mutatkozó egyenlegromlás miatt következett be. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege éves szinten kissé javult 2001-hez képest. Az év folyamán azonban romló irányzat érvényesült, amelyben az export növekedési ütemének mérséklődése, valamint a gyorsuló import egyaránt szerepet játszott. 2002. év végén a nemzetgazdaság bruttó külföldi adósságállománya tulajdonosi hitelekkel együtt 38,6 milliárd euró volt, 1 milliárd euróval több mint egy évvel korábban. A követelésállomány ugyanezen időszakban 1,1 milliárd euróval (22,8 milliárd euróra) mérséklődött. Ebben jelentős szerepet játszott a nemzetközi tartalékok 2,3 milliárd eurós csökkenése. A nettó külföldi adósságállomány december végén 2,1 milliárd euróval haladta meg az egy évvel korábbit, összesen 15,7 milliárd eurót tett ki. Ezen belül az államháztartás és az MNB együttes nettó külföldi adóssága 4,6 milliárd euróval nőtt, így az adósságállományból való részesedésük 2002 végére 2001-hez képest 22,2%-ról, 48,3%-ra emelkedett. Az államháztartás hiánya 2002-ben a háromszorosára, a 2001. évi 455 milliárdról 1,6 billió Ft-ra nőtt. A hiány gazdasági súlyát jellemzi, hogy a szakértői becslések szerint a GDP 9–10%-ának felel meg. Ez a mérték több mint háromszorosa az EU által meghatározott maastrichti (3%-os) kritériumnak. A deficit több mint 90%-a, azaz 1,5 billió Ft, amely mintegy 1,1 billió Ft-tal több mint 2001-

6


ben, a központi költségvetésben keletkezett. A központi költségvetés bevételei 7,2%-kal, kiadásai 30,1%-kal haladták meg az előző évit. 2002-ben a termelés meghatározó területein az árak színvonala – az építőipari árak kivételével, amelyek az egy évvel korábbinál ugyan lényegesen kisebb ütemben, de nőttek – az előző évi alatt maradt. A termelői árak csökkenését döntően a külgazdasági kapcsolatokkal összefüggő tényezők magyarázzák. A kedvezőtlen külső konjunkturális helyzet ellenére a magyar gazdaság csekély mértékben növekvő devizaárakon növelni tudta mind behozatalát, mind kivitelét. A volumen növekedése ellenére az exportőrök forintbevétele a forint árfolyamának 6%-os javulása következtében alig változott. Az import árszintje ugyancsak az árfolyamváltozás miatt 5,4%-kal csökkent. Annak is árcsökkentő hatása volt, hogy a kőolaj világpiaci ára az év átlagát tekintve számottevően csökkent az előző évihez képest. Az ipari termelői árak 2002-ben az előző évihez képest 1,8%-kal csökkentek (Az Európai Unió átlagában az ipari termelői árak lényegében nem változtak). A hazai ármérséklődésben az exportárak csökkenése játszott döntő szerepet (4,5%-os mértékben), a meghatározó ok pedig a forintárfolyam erősödése volt. Emellett a belföldi értékesítési árak növekedési üteme a 2001. évi 9,4%-ról 2002-ben 1,6%-ra csökkent. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árain belül (a gazdasági ág súlya az árindexben mintegy 91%) az átlagot meghaladóan nőttek az élelmiszeripari árak (2,8%). A mezőgazdasági termelői árszínvonal a 2001. évi 4,9%-os növekedés után 2002-ben 1,1%-kal az előző évi alatt maradt (A mezőgazdaságban a 2001. évi bő gabonatermésnek is árcsökkentő hatása volt az első félévben). A termeléshez felhasznált ipari anyagok átlagos árszínvonala 1,1%-kal csökkent, s mivel ugyanilyen mértékben mérséklődtek a termelői árak, az új típusú, EU-előírások alapján számított agrárolló (a termelői és a ráfordítási árindex hányadosa) értéke nem változott 2002-ben. 2002-ben a fogyasztói árak átlagosan 5,3%-kal nőttek, a 2001. évi 9,2%-kal és a 2000. évi 9,8%-kal szemben. Minden fogyasztási főcsoportban csökkent az áremelkedés üteme az előző évhez képest, kivéve a tartós fogyasztási cikkeket, ahol kismértékben csökkentek az árak. Az éves infláció 2001-hez viszonyított négy százalékpontos csökkenésében kiemelt szerepet játszott az együttesen a fogyasztói kosár 60%-át kitevő élelmiszerek, háztartási energia és szolgáltatások árdinamikájának csökkenése. Az élelmiszerek fogyasztói árindexe csupán 5,4%-kal nőtt 2002-ben az előző évhez képest, míg a 2001/2000 évi érték még 13,8% volt. Az Európai Unióban a fogyasztói árak 2002. évi átlagos növekedése 2,1%-ot tett ki, s ezzel az infláció a 2001. évi kismértékű élénkülés után visszatért a 2000. évi szintre. Az inflációcsökkenés azonban nem volt általános érvényű, az országok közel felében az éves infláció ha csak kevéssel is, de magasabb volt, mint 2001-ben. A CEFTA-országok átlagában 2002-ben számottevően mérséklődött az infláció, az éves ráta 2001-hez képest mintegy öt százalékponttal lett kisebb, értéke 7,6% (Románia nélkül 3% körüli) volt.

7


A kiskereskedelmi forgalom volumene 2002-ben 11%-kal nőtt. Ez a dinamika az előző évhez képest (5,4%) és nemzetközi összehasonlításban is egyaránt magasnak számít. A növekedés üteme az év folyamán mérséklődött (I. félév: 13,3%, II. félév: 8,6%). A jármű- és üzemanyag-értékesítés nélküli kiskereskedelmi forgalom szerényebb ütemben, 8,7%-kal emelkedett, bár az értékesítés dinamikája e körben is a kétszeresére nőtt 2001-hez képest (Az Európai Unióban a kiskereskedelem forgalmát ebben a szűkített értelemben használják). Az előbbi adatokból értelemszerűen következik, hogy a gépjármű- és az üzemanyag-eladás az átlagnál jóval gyorsabban, 16%-kal nőtt. A háztartások jövedelmének dinamikus növekedése nem a hazai gyártású termékek belföldi értékesítését élénkítette, hanem a fogyasztási cikkek importjára gyakorolt húzó hatást. A forintfelértékelődés következtében olcsóbbá váló importtermékek a belföldi piacon is rontották a magyar áruk versenyképességét. A nemzetgazdaság beruházásainak 2000. évi 7,4%-os növekedését a következő évben további, de szerényebb mértékű (3,2%) emelkedés követte. 2002ben előzetes, részben becsült adatok alapján ismét élénkülés volt tapasztalható. Folyó áron számolva 3,3 billió Ft-ot fordítottak beruházási célra, volumenben pedig 5,8%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az összes beruházás közel kétharmada három nemzetgazdasági ágban, a feldolgozóiparban (21%), a lakásépítést is magában foglaló ingatlanügyletekben, gazdasági szolgáltatásokban (27%), valamint a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén (16%) valósult meg. A többi ágazat aránya 2 ezrelék (bányászat) és 7% (kereskedelem, javítás) között alakult. A mezőgazdaságban a 2001. évi 13,2%-os volumenemelkedést kismértékű, 2,8%-os növekedés követte. 2002-ben a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz hasonlóan nem változott, a munkanélküliség folyamatos csökkenése viszont megállt. Éves szinten a munkanélküliek száma némileg emelkedett, a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 5,7%-ról 5,8%-ra nőtt. A 15-74 éves népesség foglalkoztatási arányszáma sem változott, e korcsoport csaknem fele dolgozott mind 2002-ben, mind 2001-ben. A 15-64 évesek körében ez az arányszám mindkét évben 56,2%-ot tett ki, amely jelentősen elmaradt az Európai Unió 2001-es foglalkoztatási arányától (63,9%). A foglalkoztatottak 86%-a alkalmazottként, 13%-a egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozás tagjaként, fennmaradó 1%-a pedig segítő családtagként, illetve szövetkezeti tagként dolgozott. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya továbbra sem számottevő: nem haladja meg a 4%-ot. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásában 4,3%-kal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. A létszámleépítés legerősebben a textilgyártást, a mezőgazdaságot és az energetikai szektort érintette. 2002-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 122500 Ft, nettó átlagkeresete pedig 77600 Ft volt. Nominálisan a bruttó keresetek a 2001. évinél kissé gyorsabban, 18,3%-kal emelkedtek. A magasabb bruttó keresetdinamika hátterében főként a minimálbér 25%-os növelése és a költségvetési szféra bérrendezése áll. A nettó keresetek 2002-ben jóval gyorsabban – 19,6%-kal – emelkedtek, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 16%-kal, a költségvetési intézményekben pedig 27,5%-kal nőtt a nettó nominális kereset. A minimálbéremelés és az alkalmazotti adókedvezmény növelése elsősorban az alacsonyabb 8


keresetű foglalkoztatottaknak kedvezett. Nemzetgazdasági szinten a reálkereset 2002-ben 13,6%-kal nőtt az egy évvel azelőttihez képest. A nettó nominális keresetek minden gazdasági ágazatban gyorsabban növekedtek, mint a fogyasztóiárszínvonal. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 2002 decemberének végén a háztartások bruttó pénzvagyona 8,5 billió Ft-ot, tartozásállománya pedig 1,6 billió Ft-ot tett ki (folyó áron 12, illetve 66%-kal volt több mint egy évvel korábban). A kettő egyenlegeként a nettó megtakarítás-állomány folyó áron 4,7%-kal nőtt, volumenben azonban változatlan maradt 2001 decemberéhez képest. Az év folyamán a megtakarítási tranzakciók egyenlegeként a háztartások az előző évi áron számítva 45 milliárd Ft-ot használtak fel felhalmozott nettó pénzvagyonukból, illetőleg megtakarításaiknál ennyivel több hitelt vettek fel.

9


10

2. Termelőeszköz-felhasználás

2. Termelőeszköz-felhasználás 2002-ben a mezőgazdasági termelőeszközök kereskedelme az elmúlt évhez viszonyítva folyó áron 13%-kal nőtt. Ezen belül a mezőgazdasági gépek kereskedelme az AKII által megfigyelt körben 37,1%-kal, az alkatrészeké 2,4%-kal, a növényvédő szereké 2,4%-kal, a műtrágyáké azonban csupán 0,3%-kal bővült, a műszaki áruk forgalma viszont csaknem 9%-kal csökkent. 1. táblázat Az összes forgalmazó szervezet termelőeszköz-értékesítése

Megnevezés Mezőgazdasági gép (használt nélkül) Alkatrész Műszaki áru Műtrágya Növényvédő szer (alapanyag nélkül) Összes termék

(millió Ft) 2002/2001, %

2001

2002

51 254

70 283

137,1

14 614

14 966

102,4

1 554

1 415

91,1

45 660

45 793

100,3

44 368

45 432

102,4

157 450

177 889

113,0

Forrás: AKII

A forgalmazói szervezeteknél a 2002 végén rendelkezésre álló zárókészletek értéke az alábbiak szerint alakult: • • • • •

10253 millió Ft értékű mezőgazdasági gép 5726 millió Ft értékű alkatrész 415 millió Ft értékű műszaki áru 22614 millió Ft értékű műtrágya 4522 millió Ft értékű növényvédő szer

A 2002. évi készletadatok szerint a kínálati oldal felkészült a nagyobb keresletre, amely azonban elmaradt a várttól. Az elmúlt években az agrárgazdasági támogatási rendszer egyik legstabilabb és egyúttal legforrásigényesebb elemévé vált az új mezőgazdasági erő- és munkagépek vásárlásának, valamint pénzügyi lízingelésének támogatása. 2002-ben a mezőgazdaság műszaki ellátottsága tovább javult, a mezőgazdasági gépeladások növekedtek. A gépforgalmat továbbra is a traktorok értékesítésének magas részaránya jellemzi. A traktorok között az MTZ-típusok vannak túlsúlyban, de évről évre nő az egyéb típusok aránya is. A korszerűbb nyugati márkák közül az elmúlt évekhez hasonlóan a New Holland és John Deeretípusok vezetik az eladási listát.

11

2. Termelőeszköz-felhasználás

Az értékesített munkagépek számottevő része évről évre talajművelő gép (ekék, magágy-készítők, tárcsás boronák, stb.). Darabszámban és értékben is jelentős tételek a növényvédő gépek, vetőgépek, valamint műtrágyaszórók. Nőtt a kultivátorok, a gabonakombájnok iránti kereslet, s a kukoricavetőgépek eladása is jelentősen emelkedett. 2002-re megtört a műtrágya-forgalmazás előző évi dinamikája. A forgalmazott műtrágya összes hatóanyag mennyisége csupán 7,1%-kal haladta meg a 2001. évit (a 2001/2000. évi érték még 11,3% volt). A nitrogén hatóanyag kereskedelme 6,5%-kal, a foszforé mindössze 3,4%-kal, a kálium hatóanyagé azonban már 12,9 %-kal nőtt. A foszfor és a kálium felhasználásának növekedése azt jelzi, hogy a gazdálkodók egyre inkább felismerik: a biztonságos és minőségi terméket előállító gazdálkodáshoz a nitrogén mellett nélkülözhetetlen e két makro-tápanyag. 2. táblázat Műtrágya-felhasználás Megnevezés Értékesített műtrágya, hatóanyagban (ezer t)* Ebből: Nitrogén Foszfor Kálium Egy hektár mezőgazdasági területre kijuttatott hatóanyag (kg) Egy hektár szántó-, kert-, gyümölcsös és szőlőterületre kijuttatott hatóanyag (kg)

2001

2002

395 275 58 62

423 293 60 70

67

72

82

88

*A mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelmi szervezetek közvetlen értékesítése a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás részére. Forrás: AKII

Az igen magas műtrágya-árak mellett a gazdálkodók érdeke megköveteli, hogy csak jó minőségű, az engedélyokiratban előírt hatóanyag tartalmú, szennyező anyagoktól mentes műtrágyát használjanak. A korábbi évekhez hasonlóan a forgalomban levő műtrágyák hatósági ellenőrzése 2002-ben is folytatódott. A megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok bevonásával a vizsgáló laborok 568 termésnövelő anyag, ebből 370 műtrágya minta hatósági vizsgálatát végezték el. Az eredményekből megállapítható, hogy a hatóanyag tartalom vonatkozásában a nitrogén műtrágyák az engedélyokiratban előírt feltételeknek megfelelnek. A foszfortartalmú műtrágyák esetében 4,8, a káliumtartalmúaknál 6, a komplex műtrágyáknál pedig 7%-os gyakoriságban fordult elő az előírtnál kevesebb hatóanyag.

12

3. Növényvédőszer-felhasználás, növényvédelem, állategészségügy és állatvédelem

3. Növényvédőszer-felhasználás, növényvédelem, állategészségügy és állatvédelem 3.1. Növényvédőszer-felhasználás, növényvédelem 2002-ben 16463 tonna növényvédő szert értékesítettek, 45432 millió Ft értékben. Ez mennyiségben 3,7%-os, értékben pedig 2,4%-os növekedés. Az inszekticid értékesítés növekedési üteme mérséklődött az előző évhez képest (20%ról 14,6%-ra), a fungicidé lényegében azonos maradt az előző évivel (6,3 %). A gyomirtó szerek eladása 2001-ben még 16%-kal nőtt, 2002-ben azonban már 1,9%kal csökkent. Ennek ellenére a legtöbbet (7198 tonna) továbbra is a gyomirtó szerekből értékesítettek. A rovarölő szerekből 2614, a gombaölő szerekből pedig 4528 tonnát adtak el. A forgalmazói szervezetek 2002. végi növényvédőszer zárókészletének értéke 4522 millió Ft-ot tett ki, amely 26,2%-kal haladja meg az előző évit. 2001-ben intenzíven nőtt a kereslet, 2002-ben azonban már lassult a növekedés üteme.* 2002-ben a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 51807 növényegészségügyi és növényvédelmi hatósági ellenőrzést végzett, és 773 esetben került sor valamilyen korlátozó, vagy tiltó rendelkezésre. Növényegészségügyi zárlatot 2656 esetben 15 különböző karantén-, illetve vizsgálat-köteles, nem karantén-károsítónak minősülő kórokozó és állati kártevő által okozott fertőzés megszüntetéséhez rendeltek el. Növényt, növényi terméket 164 esetben semmisítettek meg. Kötelező növényvédelmi eljárás alkalmazásának elrendelésére 5021, szabálysértési eljárás kezdeményezésére 84, növényvédelmi bírság kiszabására 425, egyéni szankcionálásra pedig 112 esetben volt szükség. A kiszabott növényvédelmi bírság 11,648 millió Ft-ot tett ki. 2002-ben az előző évi fertőzések kapcsán a zárlati károsítók ellen elrendelt megsemmisítésekkor keletkezett károk enyhítésére 57,9 millió Ft-ot fizettek ki. Friss fogyasztású élelmiszernövényeink és növényi eredetű élelmiszeripari alapanyagaink növényvédőszer-maradék tartalmának ellenőrzésére termelőnél, piacon és kereskedelmi szállítmányban 6608 mintán 88601 hatóanyag-vizsgálat történt. 2002-ben 77 növényvédő szer forgalmazását és felhasználását engedélyezték, 74-ét módosították, illetve kiegészítették, 86 készítmény engedélyét pedig visszavonták. A 2002. évi növénytermesztés általános helyzetét az időjárási körülmények és a spontán piaci hatások együttesen befolyásolták. *

Forrás: AKII

13


Egyes növények vetésterületének nagysága elmaradt a szokásostól (pl. gabonafélék, burgonya, borsó), míg másoké növekedett (pl. repce, napraforgó). E körülmények közvetve és közvetlenül a növényvédelmi helyzetre is hatottak. A szántóföldi és kertészeti kultúrák növényvédelmében sok szélsőség volt tapasztalható, a technológiák kivitelezésében és a technológiai fegyelem betartásában egyaránt. Ennek okai nemcsak a hanyagságban, hanem gyakran a szakismeret, illetve a pénz hiányában rejlenek. A védekezések elmaradásának következtében több kultúrában a korábban már visszaszorult betegségek ismét megjelentek (pl. gabonafélék üszögbetegségei), illetve az ismert és rendszeres károsítók súlyosabb mértékben károsítanak (pl. a talajfertőtlenítés hiánya miatt a talajlakók, stb.). A legnagyobb gond a néhány hektáron gazdálkodó termelők körében tapasztalható, akik többnyire elavult, korszerűtlen eszközökkel próbálnak lépést tartani a kor követelményeivel. Az időjárás, mint a károsítók felszaporodását, járványdinamikáját és egyedszámát meghatározó egyik legfőbb tényező 2002-ben jelentősen befolyásolta a növényvédelmi védekezések számát, szükségességét. 2001. szeptemberének és októberének időjárása összességében elősegítette az őszi gabonák vetését megelőző talajmunkákat, s volt elegendő nedvesség a növények keléséhez. Ezzel szemben a november hátráltatta a szántóföldi munkavégzést. A fagyok miatt csak nehezen lehetett az őszi mélyszántást elvégezni. A december rendkívül hideg volt. Főleg a csonthéjasok és a szőlő rügyei szenvedtek jelentős fagykárt, de a viszonylag kevés csapadék hó formájában jól védte az áttelelő gabonaállományokat. 2002 januárjától enyhült a hideg. A szántóföldi növényeknél kifagyás sehol sem jelentkezett. Márciusban folytatódott a februári enyhe időjárás, de a fagyos éjszakák sok helyen fagykárt okoztak a virágzó kajszi- és mandula-, valamint a korai őszibarack-ültetvényekben. A kevés csapadék következtében a talajok felső rétegei 50-70%-os mértékben kiszáradtak, ez pedig sok helyen hátráltatta a tavasszal elvetett magok kelését és a növények kezdeti fejlődését. Áprilisban az ország számos régiójában szélsőségesen hidegek voltak az éjszakák, pusztító fagyokkal. Az erős lehűlés főleg az Alföldön tette tönkre a csonthéjas és a szőlőtermés jelentős részét. Május utolsó napjaiban az orkánszerű szél okozott sok kárt a gyümölcsösökben és növényállományokban. Júniusban és júliusban folytatódott a meleg és igen száraz időjárás. A hosszantartó talajszárazság és a levegő alacsony páratartalma számos növénykultúrában aszálytünetek kialakulásához vezetett, míg a növénybetegségek fertőzési potenciálját csökkentette. Július harmadik hetében az időjárás csapadékosabbra fordult, többfelé jégesővel kísért heves záporok is kialakultak, de jelentősebb kárt nem okoztak.

14


3. táblázat A gazdasági szervezetek növényvédelme 2002-ben Rovar- és atkaölő Megnevezés

szerrel

Gomba- és baktériumölő szerrel

Gyomirtó szerrel

Talajfertőtlenítő szerrel

Egyéb szerrel

kezelt alapterület, hektár

Kalászosok (zabbal együtt)

293 800

420 589

638 056

6 630

63 510

60 740

16 120

373 498

34 710

14 731

902

788

1 741

4

939

Egyéb gabonafélék

4 626

4 123

14 408

212

1 358

Száraz hüvelyesek

12 946

8 962

18 023

28

2 933

Cukorrépa

31 106

34 982

37 940

28 772

13 737

Burgonya

3 233

3 397

3 367

2 848

1 292

124 007

118 921

266 395

17 177

88 994

971

768

574

593

765

16 833

3 166

73 175

2 495

8 260

19

27

88

-

-

166

97

703

19

61

1 049

660

1 509

335

411

674

620

898

68

306

18 995

14 818

20 653

2 876

5 308

7 949

8 695

5 692

116

1 126

18 932

19 071

11 946

1 243

3 704

Kukorica a) Rizs

Olajos magvúak Dohány Szálas és lédús takarmánynövények Rostlen és rostkender Gyógy- és illóolajnövények Fűszernövények Virágok és dísznövények Zöldségfélék Szőlő Gyümölcsfélék a) Csemegekukorica nélkül Forrás: KSH

A júliusi és augusztusi mérsékelt csapadék ellenére sok helyen visszafordíthatatlan fejlődési folyamatok játszódtak le a növényekben, s így kényszer betakarítást kellett végezni. A szeptemberben jelentkező bőséges csapadék a szőlő és gyümölcsök rothadását fokozta, a gabonavetés megfelelő elvégzéséhez viszont kedvező volt. 2002-ben a polifág kártevők közül a mezei pocok országos gradációja nem alakult ki a hideg tél és a megfelelően végrehajtott védekezés miatt. Nem kedvezett az időjárás az őszi búza betegségeinek és kártevőinek sem. A hosszú és kemény tél következtében járványok kialakulásától nem kellett tartani. A téli és tavaszi csapadékhiány hatására több helyen kiszáradtak a talajok, a gabonanövények vontatottan növekedtek. A búzában lisztharmatot, vörösrozsdát és helmintospóriumot lehetett észlelni.

15


2002-ben a kukorica vetése az ország legtöbb területén optimális időben, jó magágyba történt. A kelés ennek megfelelően gyors és egyenletes volt. Helyenként azonban az aszály miatt károsodott a kukorica, és kényszersilózásra került sor. A csapadékos július vége fokozta a kukorica gyomosodását. A napraforgó esetében a környezeti tényezők nem kedveztek a gombabetegségek fellépésének. A növényvédelmi szempontból jelentős szárfertőző gombák (Diaporte, Phoma, Sclerotinia sp., stb.) csak július második felétől szaporodtak fel, amikorra a tányérok már kialakultak és elérték végleges átmérőjüket. A termésmennyiség szempontjából a csapadékhiány és az erős napsugárzás negatív hatása emelhető ki: a virágzás előbb következett be, és rövid ideig tartott; a megtermékenyülés részleges vagy hiányos volt. 2002-ben a cukorrépában a betegségek és kártevők gazdaságilag veszélyes mértékben nem léptek fel. A burgonyavész kórokozójának felszaporodásához a meleg, száraz májusi időjárás nem kedvezett. A védekezésben részesített táblákon a kórokozó később sem okozott gondot. A burgonyabogár kártétele gyenge-közepes mértékű volt. A burgonya baktériumos barna rothadása (Ralstonia solanacearum) feltehetően a burgonya-vetőgumó intenzív importjának nemkívánatos következményeként 2002ben is előfordult. A fertőzést látens módon 486 tonna vető- és 2 tonna étkezési burgonyában azonosították. A fertőzött, illetve veszélyeztetett területeken elrendelt növényvédelmi rendszabályokat teljes egészében az európai uniós jogszabályokra alapozva hozta meg a növényvédelmi hatóság. 825,6 tonna burgonya zárolását, 488 tonna megsemmisítését és 337,7 tonna továbbszaporításból való kizárását rendelte el. A paprikában a nedvességhiány miatt a csapadékos időjárást igénylő kórokozók csak időnként tudtak felszaporodni a tenyészidőszakban. A paradicsomvész fertőzéséhez szintén nem kedvezett az elmúlt évi időjárás. Jelentős fertőzések csak öntözött körülmények között alakultak ki. A betegség előfordulását a fajtaválasztás is befolyásolta. Az uborkában a peronoszpóra tünetei június végétől jelentek meg, de az aszályos időjárás és a rendszeres védekezések következtében nem alakult ki számottevő fertőzés. Július végétől azonban az esőzések kedveztek a kórokozónak, így az helyenként teljes levélhullást okozott. A lisztharmat első tünetei augusztus elején jelentkeztek, és a fogékony fajtákon jelentős fertőzés alakult ki. 2002-ben a gyümölcsöseinkben helyi jelleggel a májusi cserebogár rajzása volt erőteljes. A tömeges rajzás idején a gyümölcsösök 58%-ában fordult elő a károsító, s több helyen gradáció mutatkozott. Az alma április első dekádjában fagyhatásnak volt kitéve. Nagyobb mérvű károsodás a völgyekben, a mélyebb fekvésű helyeken volt tapasztalható. Az almafavarasodás első tünetei május közepétől jelentek meg, a fertőzés terjedéséhez azonban nem kedvezett az időjárás. Az almafa-lisztharmat elsősorban az idős ültetvényekben okozott gondot a nem megfelelő metszés miatt. Ezekben az 16


almáskertekben járványos fertőzések is kialakultak. A 2002. évi változékony, nagy lehűlésekkel járó időjárás általában nem kedvezett a tűzelhalás kórokozójának és a virágzáskori fertőzésnek. Az alacsony hőmérséklet miatt nem alakult ki általános és jelentős járványveszély. A virágzáskor végrehajtott kémiai védekezéseknek köszönhetően a virágfertőzésből eredő tünetek főleg kiskertekben és csupán szórványban jelentkeztek. A szatmári és beregi térségben viszont erős, súlyos károkat okozó járvány alakult ki a fiatal alma- és körteültetvényekben. Ennek fő oka az elhúzódó virágzás során bekövetkezett, majd a virágzás kései szakaszában történt újabb fertőzési hullám volt. Az almatermésűek tűzelhalásos betegsége 2002-ben is kötelező járvány-elhárítási intézkedéseket tett szükségessé. Az országosan kiépített előrejelzési hálózat alapján a baktériumos betegség ellen 13057 hektáron rendeltek el kötelező védekezést, és ezen belül 11040 hektáron végeztek antibiotikumos kezelést. Az almaültetvényekben a legnagyobb kártételt a rovarkártevők közül a lombosfa-fehérmoly okozta, de fokozott figyelmet kellett fordítani a termés almamoly elleni megóvására is. 2002. év kezdete igen kedvezőtlenül alakult a csonthéjasok számára. A fákat a tél eleji és a tavaszi fagy egyaránt károsította. Az őszibarackban főként a keleti gyümölcsmoly második nemzedékének tömeges és elhúzódó rajzása növelte a növényvédelmi költségeket. A kajszibarackban a beporzást végző rovarok nem mozogtak a szél és a hideg időjárás miatt, így a fagytól nem károsodott ültetvényekben is kisebb mértékű terméskötődési gondok mutatkoztak. A gazdasági kárt fokozta, hogy a monília elleni nem megfelelő védelem helyenként 20-80%-os terméskiesést is okozott. A cseresznye és a korán virágzó meggy esetében az áprilisi fagyok szintén elpusztították a virágok jelentős részét. A cseresznye fagykára az Alföldön 20-40%os virágpusztulást okozott, ennek ellenére jó-közepes termést szüreteltek. A meggyben 2002-ben is a moníliás betegség volt a meghatározó, de a száraz időjárás és az elvégzett kezelések miatt a virágfertőzés az üzemi ültetvényekben nem okozott gondot. A 2002. évi téli időjárás az alföldi szőlőknek sem kedvezett, mivel a decemberi, valamint az áprilisi fagyok egyes szőlőtáblákon 80-90%-os elfagyásokat okoztak. A korábbi évekhez viszonyítva a szőlőperonoszpóra-fertőzés is lényegesen nagyobb volt, ennek ellenére sem volt azonban számottevő terméskiesés. A szőlőlisztharmat és a szürkepenész 2002-ben járványosan nem lépett fel, a fertőzés a közepes mértéket többnyire nem haladta meg. A rovarkártevők gazdasági nehézségeket nem jelentettek. Az elmúlt év a preemergens-gyomirtások számára igen kedvező volt. A tavaszi gyomirtások jól sikerültek, de továbbra is országos gondot okoztak a vegyszeres kezeléssel szorosan összefüggő agrotechnikai hiányosságok. A gyomfertőzések egyik fő oka az volt, hogy a kalászos gabonafélék lekerülése után számos esetben nem végeztek megfelelő tarlókezelést. Ez elsősorban technológiai hiányosságokra, továbbá forráshiányra vezethető vissza. Az országos mérvű

17


parlagfű-fertőzés mellett elsősorban a mezei acat, valamint az egyre jobban terjedő selyemkóró okozott szakmai szempontból gondot.

3.2. Állategészségügy Az állategészségügy egyik legfontosabb feladata a járványvédelem, a bejelentési kötelezettség alá tartozó, vagy az állategészségügyi jogszabályok által kiemelt egyéb állatbetegségek megelőzése, az ellenük való védekezés, előfordulásuk esetén pedig hatékony és gyors leküzdésük. Éppen ezért alapvető jelentőségű az állami állategészségügyi szolgálat arra irányuló tevékenysége, hogy felderítse az egyes betegségek előfordulását. E tevékenység nagyon fontos része az előre kidolgozott szempontok alapján végrehajtott és az állategészségügyi intézetekben elvégzett laboratóriumi vizsgálatokra alapozott monitoring-program. A vadon élő ragadozók veszettség elleni orális immunizálása 2002-ben folytatódott. A kezelt területet kiterjedt a Duna-Tisza közére és az Északi középhegységre, a Dunántúlon előforduló néhány veszettség eset környékén pedig góckezelés történt. 2000-ben 514 veszettség eset fordult elő az országban, 2001-ben 310, míg 2002-ben már csupán 160. A javuló irányzat csak akkor tartható meg, ha a kezelt területek nagyságát növeljük. Szakmailag elsősorban közegészségügyi, de állategészségügyi szempontból is indokolt lenne az egész ország területére kiterjeszteni az immunizálást. Ez minimálisan 1 Mrd Ft-ot igényelne, ez az összeg azonban nem állt rendelkezésre. Az ez irányú tevékenység 2002-ben 320 millió Ft-ot emésztett fel, amelynek több mint a felét az állategészségügy saját bevételeiből fedezte. 4. táblázat A monitoring-vizsgálatok 2002. évi alakulása Megnevezés Ragadós száj- és körömfájás

Mintaszám

Szarvasmarha

6 735

6 735

0

Juh

2 641

2 641

0

250 463

250 463

0

8 149

8 149

0

63 293

63 293

0

4 422

4 422

0

1 808

1 808

0

118

118

0

Sertéspestis Sertések hólyagos betegsége

TSE

Eredmény Negatív Pozitív

Szarvasmarha BSE

Rendes vágás › 30 hónapos Kényszervágott › 24 hónapos Elhullott › 24 hónapos

Juh-surlókór

18


Az agrárgazdasági célok költségvetési támogatása 2002-ben több fertőző állatbetegség mentesítési programjának finanszírozására is kiterjedt. A 102/2001. (XII. 16.) FVM-rendelet alapján az alábbi összegekkel lehetett gazdálkodni: 5. táblázat A fertőző állatbetegségek mentesítési programjára felhasznált támogatások Betegség

Támogatási összeg (millió Ft.)

Sertések Aujeszky féle betegsége (kis- és nagylétszámú állományok) Szarvasmarha-leukózis (kislétszámú állományok) Szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise (kislétszámú állományok) Szarvasmarhák vírusos hasmenése (kislétszámú állományok) Baromfi-szalmonellózis, APEH által fizetve (szalmonellamentes vágócsirke előállítása) Juhok brucellózis-vizsg. (B. melitensis) 2001 és 2002 évek kifizetései 2002-ben Összesen:

380,904 61,857 189,205 61,592 485,000 276,411 1 454,969

3.3. Állatvédelem Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény, valamint a végrehajtására 2001. december 31-ig kiadott 10 különböző szintű végrehajtási rendelet megteremtette a jogszabályi alapokat az állatvédelem szerteágazó részterületein folyó munkához. Ezen jogszabályok részletesen meghatározzák a mezőgazdasági haszonállatok tartásának, a vágóállatok levágásának, illetve leölésének, az állatkísérletek végzésének, a kísérleti állatokkal kapcsolatos valamennyi egyéb tevékenységnek, valamint az állatszállításnak az állatvédelmi előírásait. Részletesen szabályozzák a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatait, rendelkeznek az állatvédelmi bírságról, a veszélyes állatok tartásáról, az állatkertre és az állatotthonra vonatkozó állatvédelmi szabályokról, valamint az Állatvédelmi Tanácsadó Testület létrehozásáról. Az állatvédelmi jogszabályok teljes körű EU-jogharmonizációja gyakorlatilag befejeződött (2002. év végéig 6 állatvédelmi jogszabály – beleértve az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényt is – módosítása jelent meg a Magyar Közlönyben). A jogharmonizációs munkában a szakmai szervezetek szakértői mellett a civil állatvédő társadalmi szervezetek is képviseltették magukat. 2002. október 4-én az Állatok Világnapja alkalmából a Parlamentben Állatvédelmi Nyílt Napot rendeztek. 19


Az állatvédelmi előírások gyakorlati betartásának az FVM által jóváhagyott ellenőrzési listák felhasználásával történő ellenőrzése, az észlelt hiányosságok feltárása, az intézkedési tervek szakmai elbírálása, valamint a hibák kijavítására adott határidők leteltével az ismételt utóellenőrzések végrehajtása a hatósági állategészségügyi szolgálat feladata. A 19 megyében és a fővárosban – a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomásokon – egy-egy megyei állatvédelmi felügyelő állatorvos részfeladata az állatvédelemmel kapcsolatos megyei igazgatási, felügyeleti és ellenőrzési munka végzése és összehangolása. Folyamatosan működik az Állatvédelmi Tanácsadó Testület. Valamennyi állatkísérlet végzésére beadott engedély-kérelem véleményezés céljából az Állatkísérleti Etikai Tanácshoz is eljut. Az év során az Állatvédelmi Tanácsadó Testület és az FVM Állategészségügyi Főosztálya közös közleményt jelentetett meg, amely útmutató és ajánlás a kísérleti állatok tartásának állatvédelmi követelményeiről. 2002-ben elsődlegességet élvezett az EU-jogharmonizáció teljessé tétele, az ismeretterjesztés, a tájékoztatás, az információátadás, a képzés-továbbképzés, valamint az állatvédelem egyes részterületein folyó gyakorlati munka, azaz a vonatkozó jogszabályok végrehajtásának mind szélesebb körű, tervezetten végzett ellenőrzése. Francia szakemberek közreműködésével sikeresen lezajlott az állatvédelmi twinning-program. 2003-ban a már kiképzett magyar szakemberek megyei és helyi szinten adják tovább megszerzett ismereteiket.

20

4. Élelmiszerbiztonság, minőségügy

4. Élelmiszerbiztonság, minőségügy Az EU-csatlakozási folyamatban az élelmiszer előállítás követelményrendszere az EU jogszabályi előírásaihoz igazodva egyre szigorodott. A fejlődési folyamat eredményeként a magyar élelmiszer-ágazat kiváló minőségű, biztonságos és egészséges termékeket nyújt a fogyasztók számára. A biztonságos élelmiszerek előállítását és forgalmazását az élelmiszer-előállító üzemek belső önellenőrzésén kívül a folyamatos hatósági ellenőrzés és intézkedés garantálja. Az állategészségügyi és élelmiszerellenőrzési hatóság az élelmiszerlánc teljes folyamatában ellenőrzi a jogszabályi előírások érvényesülését, az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának higiéniai és strukturális követelményeit, az élelmiszerek fogyaszthatóságát és minőségét mind a hazai előállítású, mind pedig az importtermékek esetében. A megyei és fővárosi állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások központilag jóváhagyott, kockázatbecslésen alapuló éves munkaterv alapján végzik feladataikat. A folyamatos ellenőrzési tevékenység mellet kiemelt szerepet kapott 2002-ben az emlős-vágóhidak és húskészítmény-előállító üzemeknek az Európai Unió előírásain alapuló élelmiszer-higiéniai felmérése, a HACCP-rendszerek alkalmazásának ellenőrzése, valamint a kenyér és péksütemény szakágazattal kapcsolatos gondok feltárása. A mintegy 7600 élelmiszer-előállító üzem közel 70%-át ellenőrizte az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hatóság. Az ellenőrzések során nem megfelelő, nem megengedett élelmiszer-előállító tevékenység miatt közel 3500 alkalommal minőségvédelmi bírságot és 32 helyszíni bírságot szabott ki, 40 szabálysértési eljárást kezdeményezett. A jogszabályi előírások megsértésének súlyossága alapján a termék gyártását 153 esetben ideiglenesen felfüggesztette, 5 esetben véglegesen megszüntette. Élelmiszer-előállító üzem működését 30 alkalommal ideiglenesen felfüggesztette, 9 esetben pedig végleg bezáratta. Az élelmiszerek minősége romlott a baromfihús- és húskészítmények, a növényiolaj-készítmények, a szeszesitalok, az üdítőitalok és szikvizek, a konzervek, valamint a kenyér és a péksütemények esetében. Javult a minőség a sör, a száraztészta és a cukorágazatban. A dohánytermékek immár több éve kifogástalan minőségben készülnek. Fokozott ellenőrzés szükséges a minőségromlást mutató szakágazatokban. Az élelmiszerek vizsgálatakor feltárt kifogásolási okok arányait tekintve az összetételi jellemzők hibája volt a legnagyobb mértékű. A minőség ellenőrzéskor vizsgált minták száma nőtt: a minták tételszáma 23158, az egyéb céllal vizsgált élelmiszerek száma 5441, a monitoring-vizsgálatok száma pedig 4197 volt. A növekvő számban történő ellenőrzés fokozottan indokolt, mert így teljesülhet az élelmiszertörvényben megfogalmazott fogyasztói érdek. A feldolgozott élelmiszerek ellenőrzésekor kapott információk alapján a mintegy 7600 élelmiszer-előállító üzem 70%-a működtet HACCP-rendszert. Ez a szám megközelítő adat, hiszen létezik olyan üzem, ahol a HACCP-rendszer kötelező 21

4. Élelmiszerbiztonság, minőségügy

alkalmazását előíró jogszabály hatályba lépése óta még nem volt ellenőrzés. Ha az üzemek termelési kapacitását vesszük figyelembe, ennél jóval kedvezőbb a helyzet. A HACCP-rendszer bevezetésének eredményeként az üzemek magasabb műszaki, higiéniai, minőségi és élelmiszer-biztonsági szintet értek el, versenyképességük az európai piacon javult. Az Országos Borminősítő Intézet 2002-ben minősítő tevékenysége során 16061 tétel bort, szénsavas bort, brandyt, borpárlatot, mustot és sűrítményt vizsgált meg (11050 belföldi, 3244 export-, 528 importtétel). Az Intézet 112 nagykereskedelmi egységben, 1114 kiskereskedelmi egységben és 3437 borozóban tartott helyszíni ellenőrzést. Az Intézet 115 esetben szabott ki minőségvédelmi bírságot, 14 alkalommal szabálysértési, 1 alkalommal rendőrségi feljelentést tett, 4 borászati üzem ideiglenes bezárását rendelet el. 2002-ben 733 takarmány-előállító üzem volt Magyarországon. Az előállított takarmányok mennyisége 5224963 tonna. A takarmányokat 15640 forgalmazóhelyen forgalmazták, közülük 7692 helyen kizárólag vagy főként takarmányt, míg 7948 helyen más terméket is forgalmaztak. A 8590 hatósági takarmányellenőrzés a következőképpen oszlott meg: az előállító-helyen 3140, a forgalmazó-helyen 4786, egyéb helyeken (raktár, import, panaszos bejelentés) 664 ellenőrzés. Az ellenőrzések során 7954 mintát vettek és vizsgáltak meg. A hatósági takarmány-ellenőrzéskor feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében 3583 intézkedés született. Ezek megoszlása: helyszíni intézkedés 2519, írásbeli intézkedés 605, értékcsökkentés 266, minőségvédelmi bírság 55, megsemmisítés elrendelése 45, egyéb intézkedés 93 esetben.

22

5. Mezőgazdasági vízgazdálkodás

5. Mezőgazdasági vízgazdálkodás A mezőgazdasági vízgazdálkodás programjában megfogalmazott kiemelt célok a következők: szükség szerinti belvízmentesítés, aszály időszakában a vízpótlás, azaz a mezőgazdasági termelést szolgáló területek, valamint a települések biztonságát garantáló vízgazdálkodás. Az FVM az alábbi forrásokból valósította meg feladatait: • az agrárgazdasági célok éves előirányzatából, • az FVM fejezeti kezelésű költségvetéséből (a „vízügyifeladatok-támogatás” és a „holtágrehabilitáció-támogatás” jogcímcsoportokhoz rendelt összegekből, • a KvVM Vízügyi Célelőirányzatából (VICE) évenként átadott összegből. A mezőgazdasági célú vízgazdálkodás 2002. évi támogatási rendszerében 3100 km hosszú állami tulajdonú, forgalomképes, mezőgazdasági célú belvízcsatornán, 1200 km hosszú patakon, illetve kisvízfolyáson, 500 km hosszúságú öntözőcsatornán, 2500 vízgazdálkodási célú műtárgyon, 118 belvízátemelő szivattyútelepen, 120 5 hektárnál nagyobb holtágon, továbbá a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő 3100 km hosszú, állami tulajdonú patakon és belvízcsatornán végezték el a létesítmények rekonstrukcióját, fenntartását, illetve üzemelését. A 2002 évi agrártámogatásokról szóló 102/2001. (XII.16.) FVM-rendelet szerint meghirdetett mezőgazdasági célú vízgazdálkodási létesítmények támogatására (beruházás és fenntartás) összesen 4,5 Mrd Ft keretösszeg állt rendelkezésre. A forrás felhasználása pályázati úton az alábbiak szerint történt: • Beruházási pályázatokra: • vízgazdálkodási társulatok jegyzett tőkéjében szereplő és az üzemelésükben lévő állami tulajdonú vizekre és vízi létesítményekre: 1,77 Mrd Ft • nem társulati kezelésű művekre (önkorm. + magán): 0,36 Mrd Ft • Fenntartási pályázatokra (vízgazdálkodási társulatok jegyzett tőkéjében szereplő és az üzemelésükben levő állami tulajdonú vizekre és vízilétesítményekre): 0,93 Mrd Ft • Determináció 2000. és 2001. évről:

1,44 Mrd Ft

• Összesen:

4,5 Mrd Ft

Vízügyi feladatok támogatása elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzatból pályáztatással került biztosításra a vízgazdálkodási társulatok eszközbeszerzése és a szivattyútelepi rekonstrukció, a szivattyútelepek működési költsége, a belvízátemelés, továbbá a kármegelőzésre fordított földmunkák költségei összesen 1,3 Mrd Ft értékben. Szakmai feladatokra 2002. évben 0,34 Mrd Ft került kifizetésre. 23

5. Mezőgazdasági vízgazdálkodás

Vízgazdálkodást segítő informatikai rendszerfejlesztés keretében az adatellenőrző és feltöltő programokkal kiegészült az Egységes Területi Vízgazdálkodási Informatikai Rendszer. EU-csatlakozás kapcsán a Víz Keretirányelv bevezetését támogatandó program indult „Dialógus a vízről, a mezőgazdasági termelésről és környezetről” címmel a vízgazdálkodási társulatok és a megyei földművelésügyi hivatalok érintett szakemberei számára. Holtág-rehabilitáció támogatására a költségvetési fejezeti kezelési előirányzatban szereplő rendelkezésre álló források felhasználása pályáztatás alapján történt. Az áthúzódó beruházásokkal 72%-os volt a felhasználás. Megvalósult holtág-rehabilitáció: Cibakházi Holt Tisza, Kocsordi Holt Kraszna, Harcsás-TúrtőHoltág Mezőtúr. 2002. év telén és kora tavasszal (januárban, februárban és márciusban) a téli csapadékból belvíz keletkezett Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a vízi-társulatoknak belvízszivattyúzással kellett mentesíteni a mélyen fekvő mezőgazdasági területeket. A márciusi dunai árhullám miatt négy dunai mentesített belvíz-öblözetben kellett belvízszivattyúzást végezni. A tavaszi belvízvédekezés költsége csaknem 50 millió Ft-ot tett ki. Augusztusban a Dunán rendkívül magas árhullám vonult le. A Budapest feletti szakaszon a Kormány veszélyhelyzetet is elrendelt. A vízi-társulatok a mezőgazdasági területeket védő nyári gátakon eredményesen védekeztek.

24

6. Talajvédelem, környezetvédelem, alternatív biológiai gazdálkodás

6. Talajvédelem, környezetvédelem, alternatív biológiai gazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosítása az új évezred egyik legfontosabb feladata, hiszen természeti erőforrásainkat csak így tudjuk hosszú távon megőrizni, utódainknak "átadni". A mezőgazdaság a természeti erőforrások szempontjából különösen fontos ágazat, s nem véletlenül sorolják az agrár-környezetvédelmi programot, benne a környezetbarát mezőgazdasági termelést az EU kiemelt programjai közé. A természeti erőforrások hosszú távú védelme nem csupán az EUjogharmonizációs tevékenységből, valamint egyéb nemzetközi egyezményekből fakadóan ró hazánkra kötelezettségeket, hanem versenyképességünk megőrzésének és növelésének is igen fontos tényezője.

6.1. Talajvédelem A fenntartható mezőgazdasági fejlődés alapkövetelménye a talajt kímélő termesztési technológiák alkalmazása és a természeti adottságokhoz illeszkedő földhasználat. A talajvédelem szabályozására 2001-ben hatályba lépett a 86/278/EGKirányelv magyarországi bevezetésére hivatott 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól). A csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások fejlesztésével számottevően nőni fog az a mezőgazdasági terület, ahol szennyvíziszapot kívánnak felhasználni, mivel a szennyvíztisztító berendezéseket üzemeltetők számára bármilyen egyéb megoldás (deponálás, égetés, víztelenítés, forgalomba hozható komposzt készítése, stb.) ennél költségesebb. A jogszabály hatályba lépése miatt megnövekedett hatósági feladatok végrehajtásához fejleszteni szükséges a talajvédelmi hatósági intézményrendszer személyi és tárgyi feltételeit. A jogszabály szerint a szennyvíztisztítók olyan adatszolgáltatásra kötelezettek, amelynek alapján pontos képet kaphatunk a mezőgazdasági területen felhasznált iszapokról (Az első értékelés 2003-ra készül el). A talajvédelmi hatóság a Korm. rendelet hatálybalépése után felülvizsgálta a korábban kiadott határozatlan időre szóló engedélyeket, és az új szabályozásnak megfelelő szigorú előírásokat léptetett életbe a termőföldek védelme érdekében. A 91/676/EGK-irányelv (a vizek mezőgazdasági forrásból eredő nitrátszennyezésével szembeni védelem szabályairól szól) előírja a „jó mezőgazdasági gyakorlat” alkalmazását – elsősorban az ún. nitrát-érzékeny területeken – , továbbá az állattartásból származó, a korszerűtlen tartási és tárolási technológia (főleg a hígtrágya-tárolás) következtében kialakuló nitrát-szennyezés megelőzésére és felszámolására rendel el szabályokat. A fenti ún. „nitrát-direktíva” magyarországi bevezetését szolgálja a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet. A jogszabály értelmében 4 éves szakaszokból álló akcióprogramok keretében szükséges korszerűsíteni az állattartó telepeket. A végrehajtás érdekében a 2070/2001. (IV. 10.) Korm. határozat körvonalazza a kormány feladatait, amelyeknek megfelelően 2003-tól támogatni kell a gazdálkodókat a környezetvédelmi, valamint az agrártárca költségvetési 25


forrásaiból, a meghatározott hatósági feladatok intézményfejlesztést pedig már 2002-re is előírta.

ellátásához

szükséges

2002-ben elkezdődött a gazdák felkészítése, valamint a jogszabályban előírtakkal kapcsolatos közönség-tájékoztatás, amelyet a növény- és talajvédelmi szolgálatok szerveztek meg. Sajnálatos, hogy a „nitrát rendelet” végrehajtásához, a végrehajtás ellenőrzéséhez szükséges intézményfejlesztés a szolgálatok esetében még nem valósult meg. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat által működtetett Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) célja a talajok környezeti állapotának és a talajjellemzők, különösen a szennyezések változásának nyomon követése. 2002ben a TIM üzemeltetésére és fejlesztésére az FVM közel 52 millió Ft költségvetési összeget fordított. Az adatok alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági és erdészeti területek talajainak környezeti állapota megfelelő, nehézfémekkel, peszticid-maradványokkal és egyéb káros anyagokkal való terhelésük messze elmarad a megengedett szennyezettségi határértékektől.

6.2. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) végrehajtásának támogatása A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programot több évi előkészítő munka után a Kormány a 2253/1999. (X. 7.) évi Korm. határozattal fogadta el, s fokozatos bevezetését rendelte el. A NAKP az Európai Uniónak „A környezet védelmét és a táj megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módok támogatásáról” szóló 2078/92 számú Tanácsi rendeletével, illetve az e rendeletet integráló 1257/1999 számú vidékfejlesztési EU-tanácsi rendeletével összhangban készült el a különböző környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok elterjesztéséhez. Az Európai Unió 1992 óta kötelezi tagállamait agrár-környezetvédelmi programok működtetésére (az erre való jogszabályi hivatkozás az EU 1257/99 tanácsi rendeletében – 43. cikkely, 2 bekezdés – található), abból a célból, hogy az EU gazdálkodói számára környezetbarát termelésre való ösztönzési rendszert alakítsanak ki. A különböző környezetkímélő gazdálkodási módszereket az EU által meghatározott formában, programba foglalva kell működtetni, mint ahogyan ez már hazánkban is bevezetésre került a NAKP keretében. Magyarország agro-ökológiai adottságai kiválóak a minőségközpontú és egyúttal környezetbarát agrárfejlesztéshez, így azon túl, hogy jelentős támogatásokat kaphatunk e célra az EU-csatlakozás pillanatától (várhatóan a programok 80%-át fedezi az Unió), agrárpiaci érdekeink is megkövetelik a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztését. A NAKP-nak a foglalkoztatottságra kifejtett hatás miatt jelentős vidékpolitikai szerepe is van. A NAKP alapelvei: fenntarthatóság és minőség. A program a környezet és a természet védelmét, a táj fenntartását és megőrzését célzó mezőgazdasági termelési módszereket támogatja. Ily módon elősegíthető a megművelt területek környezetbarát hasznosítása, a növény- és az állatvilág, a tájkép változatosságának

26


megőrzése, illetve helyreállítása. A természeti erőforrások védelme piaci versenyképességünk növelésének egyik fontos tényezője. A program agrár-környezetvédelmi intézkedéseit célprogramok tartalmazzák. A célprogramok egyrészt meghatározott térségekre vonatkoznak, illetve az egész országra kiterjeszthetők. Az országos célprogramok célja: segíteni a környezetbarát termelési eljárások elterjedését az egész magyar mezőgazdaságban, a hosszú távon is fenntartható és versenyképes gazdálkodás kialakulása érdekében. Az országos célprogramok az alábbiak: • • • • •

Agrár-környezetgazdálkodási célprogram; Integrált gazdálkodási célprogram; Ökológiai gazdálkodási célprogram; Extenzív gyephasznosítási célprogram; Vizesélőhely-hasznosítási célprogram.

A térségi célprogramok célterületei közé olyan térségek és kistérségek tartoznak, amelyek természetvédelmi, talajvédelmi, vagy vízvédelmi szempontok miatt valamilyen speciális hasznosítást igényelnek. A térségenként kidolgozott földhasznosítási formák, gazdálkodási módszerek elterjedését támogatják az egyes célprogramok. A térségi célprogramok hálózatot alkotnak, így alakulhat ki az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere. Az oktatási, szaktanácsadási és demonstrációs célprogramok keretében a NAKP fenti támogatási programjaihoz kapcsolódó, képzéssel, oktatással, szaktanácsadással és demonstrációs feladatokkal foglalkozó szakmai hálózat kiépítésére törekednek. Az EU rendszerével megegyezően az agrár-környezetvédelmi program területalapú és kiegészítő támogatásokra épül. A program kiindulási pontjai a környezetkímélő gazdálkodási módszerek vállalását szerződéses alapon segítő terület- (hektár-) alapú támogatások. A program keretében a gazdálkodók egy előzetesen kidolgozott környezetkímélő termesztési/termelési technológia (ökológiai gazdálkodás, integrált növénytermesztés, stb.) végrehajtására szerződnek 5 éves időszakra. Ezeket a támogatásokat különböző támogatások egészítik ki (környezetbarát technológiaváltást segítő beruházásoknak-fejlesztéseknek, a környezeti szempontokat figyelembe vevő gazdálkodás tervezésének, a „bemutató” gazdasági tevékenységnek a támogatása, képzési támogatás). A NAKP megvalósítása az agrárgazdasági célok 2002. évi támogatásáról szóló 102/2001. (XI. 16) FVM-rendelet alapján indult meg. A NAKP bevezetéséhez a tárca 2002-ben 2,2 Mrd Ft forrást rendelt, a környezetvédelmi tárca pedig az ÉTTre 0,3 Mrd Ft-ot különített el. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium forrásával együtt tehát a NAKP támogatására fordítható összeg 2002-ben 2,5 Mrd Ft-ot tett ki. A támogatást pályázattal lehetett igényelni. Az agrár-környezetvédelmi területalapú támogatás összege – a célprogramok, valamint a művelési ágak függvényében – 8-40 ezer Ft/ha között mozgott.

27


Ezt a keretet terheli az előző évben az agrárgazdasági célok 2001. évi támogatásáról szóló 15/2001. (III. 3.) FVM-rendelet 114-115 §-ai alapján meghirdetett, az agrár-környezetvédelmi tájközpontok kialakítására (agrárkörnyezetvédelmi mintagazdaságok) vonatkozó pályázat 172,44 millió Ft-os támogatási összege is. A pályázati felhívásra 4219 pályázó 5321 pályázatot adott be (egy pályázó több célprogramra is pályázhatott). A pályázott terület meghaladta a 271 ezer hektárt, az igényelt területalapú támogatási összeg pedig megközelítette a 4,5 Mrd Ft-ot. Az egy pályázatra jutó átlagos terület 51,1 hektár, az átlagos pályázati összeg 837 ezer Ft. Az 1 ha pályázott területre jutó átlagos támogatás igény 16400 Ft/ha. A területalapú támogatásra rendelkezésre álló keret felosztása a megpályázott területek arányában történt. A 2002. évi támogatási keret összesen 153 ezer hektáron tette lehetővé a különböző környezetkímélő technológiák alkalmazását. 6. táblázat A NAKP keretében benyújtott és elnyert pályázatok megoszlása

Célprogram

Pályázott terület (ha) % összes nyertes

Agrár-környezet6,7 18 190 gazdálkodási alapprogram Integrált gazdálkodási 7,0 18 923 célprogram Ökológiai gazdálkodási célprogram átállási 15,2 41 397 terület átállt terület 12,5 33 978 Gyephasznosítási 34,9 94 921 célprogram Vizesélőhely6,5 17 543 célprogram Érzékeny Természeti 17,2 46 859 Területek Összesen 100,0 *300 millió Ft a KöViM-től.

271 812

Pályázatok száma (db) összes nyertes

Pályázott támogatás (ezer Ft) Összes Nyertes

5 621

154

100

327 428

111 361

2 308

1 633

320

804 965

128 790

15 733

692

332

773 982

293 574

19 155

351

238

399 148

231 939

74 106

1770

1 320

759 368

645 513

13 779

80

55

140 344

116 857

22 332

641

326

1 247 692

613 341*

153 034

5 321

2 691

4 452 927

2 140 375

A területalapú támogatásokat kiegészítő támogatásokból a 102/2001. (XII. 16.) FVM-rendelet 139-142 §-ai alapján agrár-környezetvédelmi mintagazdaságok is támogathatók. Ezt a címet 2002-ben 40 pályázóból 11 gazdaság nyerte el 81 millió Ft költségigénnyel. A kiegészítő állatbeállítás támogatására csaknem 700 pályázó nyújtott be igényt. A gazdálkodók 80%-a sikeresen pályázott, a kiutalt támogatási összeg 250 millió Ft. A NAKP-pályázatok elbírálására az eddigi magyar gyakorlattól eltérő rendszert dolgoztunk ki. A pályázati űrlap a pályázó egyéni gazdálkodási adottságait és a terület adottságait tartalmazza. A területi adottságok pontszámainak meghatározása településenként a „Hátrányos helyzetű térségek” illetve a „Környezetileg érzékeny területek”, a „Munkanélküliségi adatok” pedig a Központi 28


Statisztikai Hivatal nyilvántartása alapján történt. Ezen értékelés szerint minél nagyobb az adott településen a pontszám (vagyis hátrányos helyzetű, környezetileg érzékeny és/vagy munkanélküliséggel sújtott térségben helyezkedik el a település), annál inkább számíthat a településen gazdálkodó a program támogatására. 5 éves időszakra szóló program folytatásáról és kiterjesztéséről lévén szó, 2003-ban is jelentős érdeklődés várható (a forráshiány miatt elutasított pályázatok igényét is figyelembe véve). Ezért jelentősen növelnünk kell a pénzügyi forrásokat és tovább kell fejleszteni az intézményrendszert.

6.3. Ökológiai gazdálkodás Az ökológiai gazdálkodás támogatása a NAKP részeként valósul meg, külön elemzését azonban az indokolja, hogy e művelési mód a világ fejlett országaiban mára önálló ágazattá vált. Magyarországon a világ más országaihoz hasonlóan az elmúlt években, de különösen 2002-ben dinamikusan nőtt a biogazdálkodással művelt terület és az ilyen módon gazdálkodó szervezeti egységek száma. 2002-ben már 103 ezer hektáron (mezőgazdasági terület 1,75%-a), 1117 gazdaságban folyt ellenőrzött ökológiai gazdálkodás. Az ellenőrzött mezőgazdasági terület 31%-kal, az öko-mezőgazdasági termelők száma pedig csaknem 50%-kal nőtt az előző évhez képest. 7. táblázat Ökológiai gazdálkodásba vont terület és az ellenőrzött vállalkozások száma Vállalkozások tevékenysége Ellenőrzött mezőgazdasági terület, ha Vállalkozások száma

1998

1999

2000

2001

2002

22 501

35 979

53 649

79 178

103 700

Mezőgazdasági termelők

330

333

495

764

1 117

Méhészek Vadon termő növények begyűjtői Feldolgozók, csomagolók

49

76

165

207

193

3

4

6

8

10

17

25

41

67

100

Kereskedelmi egységek

2

36

54

72

92

Importőrök

0

1

1

1

5

401

475

762

1 119

1 517

Összesen

Az ellenőrzött területből mintegy 55% a már átállt, ökológiai minősítésű, 45% még átállási időszakban lévő terület. 2002-ben számottevően nőtt az ökológiai gazdálkodásba vont szántó- és gyep terület. Örvendetes a zöldség-gyümölcs, valamint a gyógy- és fűszernövény területeknél tapasztalt növekedés is. A fő termékek azonban továbbra is elsősorban a gabonafélék, a takarmánynövények, a napraforgó és az olajtök. 29


8. táblázat Ökológiai gazdálkodásba vont területek* alakulása, hektár Főbb növénycsoportok Gabonafélék Hüvelyesek Olajos növények Takarmánynövények Egyéb szántóföldi növények Zöldségfélék Fűszer-és gyógynövények Gyümölcs Szőlő Gyep, rét legelő Ugar Egyéb Vetőmag-termőterület Összesen

1998

1999

2000

2001

2002

7 200 322 3 690 2 300

8 086 155 4 461 2 778

15 730 1 388 4 320 3 377

23 746 1 951 5 337 4 595

25 174 2 835 8 759 8 417

550

1 484

3 631

82

496

290

270

327

4 356

1 004

396

380

135

367

866

570 218 6 670 295

1 054 162 15 603 1 490

795 187 20 641 2 720 398

22 501

35 979

53 649

951 202 30 304 3 731 3 319 237 79 178

1 135 359 42 644 3 254 8 675 82 103 700

*Átállt és átállás alatt lévő ellenőrzött területek.

Állattartással közel 100 gazdaság foglalkozik, több mint 11800 ökológiaimódon tartott számosállattal. Ez az előző évekhez viszonyítva számottevő növekedés, a számosállat szám azonban még mindig nagyon alacsony. A Magyarországon termelt minősített biotermékek 80-90%-át külföldön értékesítjük. Fő exportpiacaink Németország, Svájc, Hollandia, Ausztria, Franciaország és az Egyesült Királyság. Az exportált termékek jelentős részét feldolgozatlan, nyers termékek teszik ki, de a feldolgozott termékek exportja is nő. A növekvő termelés azért is örvendetes, mert a fejlett országokban még mindig keresleti piac van e termékek iránt, vagyis a hazai biotermékek számára kiválóak az exportlehetőségek. Jelenleg 20-70%-os felárat kaphat a termelő a minősített biotermékekért. A felár a feldolgozottsággal együtt tovább nőhet. Az igen kedvező külpiaci lehetőségek nem ösztönzik eléggé a termelőket a belső piac megnyerésére. A belföldi kereslet most még elenyésző, s a magasabb árak, valamint a nem megfelelő disztribúció miatt a közeljövőben gyors növekedésre nem is számíthatunk. Az értékesítési rendszerek kiépítésével a belpiaci forgalmazás bővíthető. Az EU-s rendeletek alapján dolgoztuk ki, és vezettük be a mezőgazdasági termékek ökológiai termelési rendszerbe történő előállítását és jelölését szabályozó magyarországi jogszabályokat. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállítását, forgalmazását és jelölését a 140/1999. (IX. 3.) Korm. Rendeletet, valamint az annak végrehajtását tartalmazó 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendeletet szabályozza.

30


Az EU állattartásra vonatkozó szabályozásának hatályba lépésével és az EU alaprendeletében történt módosítások miatt a magyarországi szabályozást is módosítottuk. Elkészítettük „a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének részletes szabályozásáról szóló 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet” módosítását, amely rendelet (82/2002. (IX. 4.) FVM-KvVM) 2002. szeptember 12-én lépett hatályba. A rendelet módosításával lehetővé vált, hogy az Európai Unió Magyarországnak az elismertségét túl az ökológiai előállítású növényi termékeken és a feldolgozott növényi termékeken az állati termékekre is kiterjessze. Az ökológiai gazdálkodásra történő átállás elősegítéséhez a földművelésügyi tárca 1997-től az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásán belül külön fejezetet „nyitott”. 2002-től azonban lényegesen megváltozott a támogatás rendszere, s az EU támogatási rendszerének megfelelően normatív alapú lett. A gazdálkodók részéről nagy érdeklődéssel várt, a magyar Kormány 2253/1999. (X. 7.) számú határozatával elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programot 2002-ben vezették be. Az ökológiai gazdálkodásba vont terület 2002. évi nagyarányú növekedése a sikeresen bevezetett NAKP eredménye. A támogatási rendszerben bekövetkezett változást jól szemlélteti az a tény, hogy míg az 1997-2001. évekre rendelkezésre álló 500 millió forintos támogatási keretből csupán 350 millió Ft volt a ténylegesen kifizetett összeg, addig a 2002. évi NAKP keretében már az első évben 525 millió Ft-ot fizettek ki. Ez az összeg jóval meghaladja az előző öt évben együttesen nyújtott támogatás mértékét.

31


32

7. Erdő- és vadgazdálkodás, halászat

7. Erdő- és vadgazdálkodás, halászat 7. 1. Erdőgazdálkodás Az erdészet éves tevékenységét alapvetően az erdőtörvényben és annak végrehajtási rendeleteiben foglaltaknak megfelelően végzi. Az erdőgazdálkodás éves teljesítménye a nemzetgazdaság egészében csak 0,3%-ot képvisel. Az erdőgazdálkodás anyagi teljesítményét és az erdő vagyoni értékét, valamint annak anyagi hozadékát azonban sokszorosan meghaladja az immateriális vagyoni érték, amelyet az erdő a társadalom egészének szolgálatában betölt sokirányú természetvédelmi és humán-egészségügyi funkcióin keresztül.

7.1.1. Az erdőgazdálkodás vagyoni és tulajdoni viszonyai Magyarország összes földterületének több mint egyötöde az erdőgazdálkodásba vont terület, amelynek 93,2%-át borítja faállomány. Magyarországon a szántó után az erdő a második legnagyobb művelési ág. A faállománnyal borított 1821 ezer hektár terület – amelyre erdőterv is van – tulajdoni megoszlása a következő: • állami tulajdon • közösségi tulajdon • magántulajdon

1038 ezer hektár (57%) 12 ezer hektár ( 1%) 771 ezer hektár (42%)

Az elmúlt éveket a magántulajdonú erdők területének folyamatos növekedése jellemezte (új erdők telepítésével), míg az állami és a közösségi tulajdonú erdők területe stabilizálódott. A magánerdő-területek közel felénél továbbra is gond az erdőgazdálkodás működőképességének megteremtése, s itt nem folyik okszerű erdőgazdálkodás. Ennek okai a tulajdonviszonyok rendezetlensége (ez még mindig alapvető hiányosság), a közös tulajdon feletti rendelkezési jog gyakorlásának nehézkessége, a speciális erdészeti gépek, eszközök hiánya. Az erdészeti szakhatóságnak csak igen korlátozottak a működésképtelen tulajdonosi kör megszervezésével kapcsolatos lehetőségei. A passzív erdőtulajdonosok erdőgazdálkodási tevékenységének a megszervezését az ún. integrátori hálózat kiépülésének az erdészeti támogatási rendszeren keresztül történő elősegítésével tudja az erdészeti szakhatóság ösztönözni. Az állami erdőkben kielégítő a gazdálkodás. Az állami tulajdonú erdőkben folyó erdészeti tevékenység szakmai színvonala összességében jó. Az állami erdők kezelése alapvetően összhangban van az erdőtörvény által megszabott szakmai követelményekkel. Magyarországon az erdőterület évről évre növekszik. Gyarapszik az összes favagyon is, amelynek mennyisége 333 millió köbmétert tesz ki.

33


Az általános európai helyzettől eltérően nálunk az összes erdőterület 85%-án lombos erdő található, a fenyőerdők területe csupán 15%. Jellemző a fajok sokfélesége és az elegyesség. A hazai erdők összetételük alapján változatosak, állékonyak. A magyar erdők egészségi állapota némileg jobb mint az európai átlag. A korábbi kedvezőtlen jelenségek – mint például a tölgypusztulás – nem erősödtek. Erdeink számára az elmúlt években a legnagyobb gondot a nyári időszak forrósága, s az ezzel egyidejűleg jelentkező szárazság okozta. Az ily módon legyengült fákat pedig könnyebben támadják meg és károsítják a biotikus és abiotikus károsítók. E a károk mérséklése és megszüntetése továbbra is számottevő állami szerepvállalást, támogatást igényel. Az erdők egészségi állapotára vonatkozóan pedig az erdővédelmi mérő és megfigyelői hálózat monitorozási adataira alapozva további részletes helyzetelemzés elvégzése is szükségesé válik, különös tekintettel a talajvízszint-süllyedésből eredő termőhely változás értékelésére. A FVM új erdőtelepítési programot dolgozott ki, amely a 2001-2010 közötti időszakban évi 15 ezer hektár erdőtelepítéssel számol, zömében a mezőgazdasági művelésből kikerülő földterületeken. Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi elfogadott költségvetésében e cél megvalósítására évi 6 milliárd Ft forrást hagyott jóvá, a minisztérium fejezet szintű költségvetésében. A korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt forrás szakszerű felhasználásával kapcsolatos intézkedéseket a minisztérium megfelelő időben meghozta, és a célul tűzött kétévi, 30 ezer hektárnyi telepítési ütem az őszi erdőtelepítésekkel együtt 30584 hektárra teljesült. A tárca kidolgozta és elfogadta Magyarország nemzeti erdőstratégiájának kerettervezetét, melynek alapján a tudományos alkotó műhelyek közreműködésével megindult, és az ütemtervnek megfelelően folyik a Nemzeti Erdőprogram részletes kimunkálására irányuló tevékenység is.

7.1.2. Fakitermelés Az erdőgazdálkodók 2002-ben 101 ezer hektár erdőterületről több mint 7 millió 13 ezer bruttó köbméter fatömeget termeltek ki. Ez erdőtervi éves kitermelési lehetőségeknek még a háromnegyed részét sem teszi ki. Az engedély nélküli fakitermeléseket – amelyek inkább a magánszektorra jellemzőek – az erdészeti hatóság erdőgazdálkodási bírság kivetésével igyekszik fékezni. Ennek hatékonyságát viszont számottevően rontja az elhúzódó jogorvoslati út, valamint a végrehajtási eljárás nehézkessége. Az ország egyes területein az erdőtulajdonosok az alacsony felderítési arány és a büntetőjogi szabályozás nem megfelelő szigora miatt továbbra is védtelenek a falopásokkal szemben.

7.1.3. Erdőfelújítás, erdőtelepítés Az erdőgazdálkodók a 2002. évi jogszabályokban előírt erdőfelújítási kötelezettségeiknek jó színvonalon tettek eleget. A véghasználatok utáni felújítási kötelezettség mértékét a tárgyévi erdőfelújítási első kivitelek nagysága (22268 34


hektár) 1102 hektárral meghaladja. Szakmai szempontból azonban továbbra is kedvezőtlen az erdőfelújítási első kiviteleknél a magról történő felújítások alacsony (16%), valamint a sarjaztatás magas (32%) területi aránya. A magánszektorban – ahol az igényes szakmai munkához a feltételek nagymértékben hiányoznak – a sarjaztatás területi aránya a 47%-ot is meghaladja. A természetközelibb erdőgazdálkodás érvényre juttatása az erdőfelügyeleti rendszernek ma is lényeges, alapvető szakmai szempontja. Ennek megvalósulását ugyanakkor korlátozza a magas vadlétszám, mivel gyakran a természetes erdőfelújítások, mesterséges újratelepítések is csak vadkár-elhárító kerítések mögött végezhetők el sikeresen. A 2001-ben indult tíz évre szóló erdőtelepítési program 2002-ben is sikeresen folytatódott. Az őszi telepítések területi adatait is figyelembe véve a 15 ezer hektár telepítési előirányzat 15 ezer 176 hektárra teljesült. Az erdőtelepítések hozzájárulnak az ökológiai adottságokhoz jobban igazodó földhasználathoz, magához a vidékfejlesztéshez, a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez, a belvízveszéllyel rendszeresen fenyegetett térségek védelméhez, valamint a környezet, táj és az élővilág védelméhez is. Hosszabb távon az egészségesebb emberi környezet kialakítását is elősegítik.

7.2. Vadgazdálkodás A magyar vadgazdálkodás alapja az ország mintegy 9 millió 200 ezer hektár szabad vadászterületén élő, kiváló minőségű vadállomány és az ezzel való magas színvonalú gazdálkodás. A kedvező természeti és földrajzi adottságból fakadó előnyünket a vadállomány korszerű szemléletű hasznosításával szükséges megtartani. Az utóbbi években az ágazat árbevétel-termelő képessége stabil, meghaladta a 14 milliárd Ft-ot. A bevétel nyereségtartalma is évek óta kiegyensúlyozott, 7-8% körül mozog. Az ágazat jellemzően exportvezérelt. A bevétel több mint felét a bérvadászati árbevétel adja, amelynek meghatározó része a mintegy évi 25-30 ezer fő külföldi (80%-ban EU tagállamokból érkező) vadászvendég vadásztatásából és az ahhoz kötődő szolgáltatásokból származik. Emellett a hazai vadászok bérvadászatából származó bevétel is dinamikusan nő. A lőtt, illetve kisebb részben élő vadból származó bevétel a teljes árbevétel mintegy negyedrészét teszi ki. A költségek számottevően nőttek, ezért a vadgazdálkodás eredményeinek megőrzéséhez jelentős tőkebehozatalra, illetve az ágazat versenyképességét fenntartó támogatásokra van szükség. A támogatások célja: a vadászható állatfajok természetes állományának megőrzése, élőhelyük védelme, a különleges rendeltetésűnek minősített vadászterületek nagy értékű vadállományának fenntartása és hosszú távú hasznosítása. Az ágazat kiemelkedő értéke nagyvadállományunk minőségén alapszik. A legjobb magyar trófeák a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) minősítése és rangsora alapján évente a világranglista első tíz helyének valamelyikére kerülnek. Az elmúlt év szakmai sikerét a Nyírségi Erdészeti Rt. guthi vadászterületén elejtett világrekord-trófeájú dámszarvas jelentette. 35


A nagyvadfajok terítékéből megállapítható, hogy a vadászati hasznosítás a becsült (télvégi) nagyvadlétszám erőteljes növekedésével arányosan nő, amely növekvő mértékben terheli az elsődleges termelő ágazatokat (mező- és erdőgazdálkodás), de a természetes élőhelyet is. A folyó áron számított vadkár nőtt. Az egyensúly megtartása szükséges, amelynek érdekében a vadászati hatóság erőteljesebb állomány apasztást írt elő, a körzeti vadgazdálkodási tervekben meghatározott vadlétszámok eléréséig. 2000-től kezdődően a kifizetett mezőgazdasági vadkár összege meghaladta az 1 Mrd 300 millió Ft-ot, míg az erdei vadkárért kifizetett kártérítési összeg nagysága 180 millió Ft. A vadgazdálkodás feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az adott ökológiai egységben élő vadászható állatfajok egymásra és a környezetükre csak olyan mértékű nyomást fejtsenek ki, amelynél az elsődleges termelő ágazatok jelentős sérelme nélkül megvalósítható a vadállomány tartamos hasznosítása. 9. táblázat A vadgazdálkodás ágazati mutatói 1999/2000. 2000/’01. 2001/’02. vadászati év vadászati év vadászati év Becsült vadállomány (ezer db) Gímszarvas 74,5 77,8 82,6 Dámszarvas 20,3 20,6 20,9 Őz 274,1 293,8 307,8 Muflon 9,6 10,5 9,9 Vaddisznó 68,7 76,1 82,4 Mezei nyúl 463,3 514,8 521,8 Fácán 686,1 789,8 698,7 Vadállomány-hasznosítás (teríték, ezer db) Gímszarvas 24,2 28,9 34,0 Dámszarvas 5,5 6,2 6,6 Őz 44,4 52,8 61,8 Muflon 2,6 2,4 2,7 Vaddisznó 58,4 71,9 88,3 Mezei nyúl 129,7 132,9 170,9 Fácán 550,3 439,6 536,9 Pénzügyi adatok (milliárd Ft) Bevétel 12,08 12,89 14,77 Összes kiadás 11,22 12,09 13,58 Ebből:mg.vadkár 0,93 1,37 1,38 erd.vadkár 0,12 0,14 0,18 Eredmény 0,86 0,80 1,19 Megnevezés

2002/’03.* vadászati év 82,6 20,9 324,4 9,3 86,6 630,8 880,6 41,7 9,0 72,5 3,7 94,0 132,1 558,4 14,33 14,04 1,62 0,18 0,29

* Előzetes adat.

Az ökológiai egyensúly biztosítása érdekében az erdőfelújításokban is jelentős vadkárokat okozó állomány további apasztása indokolt.

36


A nagyvaddal ellentétben az apróvadállomány környezeti feltételei továbbra sem javultak lényegesen. A legfontosabb két apróvadfaj, a mezei nyúl és a fácán helyzete az elmúlt évtizedekhez képest kedvezőtlen, de a legutóbbi időszak javulása sem mondható általánosnak és jelentősnek. Az apróvadfajok esetében a vadgazdálkodó szervezetek ráfordításainak sikeressége és megtérülése az élőhelyfejlesztéshez nyújtott fokozatosan növekvő állami támogatás ellenére is bizonytalannak mondható. Az apróvad-gazdálkodás helyzetét a kedvezőtlen időjárási hatások, így a téli időszakban lehullott nagy mennyiségű hó, illetve a tél végétől tartó aszály tovább nehezíti. A vadgazdálkodás az élőhely kialakítására, fenntartására, illetve javítására és a vadállomány létszámának befolyásolására irányuló beavatkozások folyamata. A vadállománnyal való magas szintű gazdálkodás alapja a vad természetes élőhelyi feltételeinek megóvása, védelme és fejlesztése. Az élőhelyek kezelése az az összekötő elem, amely a vadgazdálkodás számára a természetvédelemmel való együttműködés kiinduló pontja, s amely a természet sokszínűségének megőrzésében mindkét fél számára a legkedvezőbb megoldást eredményezheti. A vadászati törvény és végrehajtási rendelete mindazon természetvédelmi nemzetközi egyezményekben foglalt kötelezettségeknek eleget tesz, amelyekhez hazánk csatlakozott. Éppen ezért az EU-hoz történő csatlakozásunk során a vadgazdálkodásban és a vadászatban érdemi jogharmonizációs feladataink nincsenek. Előnyös lehet, hogy az EU nem törekszik a vadgazdálkodás egységes és uniformizáló szabályozására, így ezen a területen messzemenően a szubszidiaritás elve érvényesül. Vadgazdálkodásunk számára tehát elsősorban nem az EU normáihoz való alkalmazkodás okoz gondot, hanem az anyagi és emberi erőforrásoknak megfelelő hasznosítás, továbbá a magas szintű marketing tevékenység bevezetése. Ágazati cél, hogy a magyar vadgazdálkodás a vidék ökológiai-ökonómiai rendszerébe illeszkedve hasznosítsa kedvező természeti adottságainkat, s a vidék gazdasági vonzerejének javításához is járuljon hozzá. A vadgazdálkodási ágazat összességében továbbra is bizakodással tekinthet az európai integrációs megmérettetés elé. A közösségi célok közül a külterjes termelési rendszerek támogatásának növelése, a környezeti terhelés további csökkentése, a biodiverzitás fenntartása, vagy növelése ugyanis olyan célok, amelyek megvalósításával a vadgazdálkodás számára is kedvezőbb környezeti feltételek alakulhatnak ki. A vadgazdálkodás és vadászat gazdasági sikerességét a termelés-stabilizáló hatások is erősíthetik. Az EU-hoz való csatlakozás sajátos módon a vadgazdálkodás és a vadászat gazdasági szerepét az agrárágazatra gyakorolt hatásain keresztül oly módon is tovább erősítheti, hogy a közösségi agrárpolitika közvetlenül nem tartalmaz a vadgazdálkodásra vonatkozó előírásokat. Az is előnyös lehet, hogy az EU a vadgazdálkodásból, illetve a hozzá kapcsolódó turizmusból keletkező többlettermelést/többletbevételt sem kvótákkal, sem egyéb elvonásokkal nem korlátozza. A többi országgal szemben meg kell őriznünk természeti adottságainkból fakadó komparatív előnyünket. A vadgazdálkodás a jövőben is a térségfejlesztés egyik tényezőjeként vehető figyelembe. 37


7.3. Halászat Magyarország teljes haltermelése 2002-ben 25874 tonnát tett ki. Ebből a közvetlenül étkezési célú termelés 18012 tonna volt, a fennmaradó mennyiség a következő évek termelését szolgáló népesítő anyag. A tógazdaságok és intenzív haltermelő üzemek összesen 11574 tonna étkezési halat állítottak elő, mintegy 12%-kal kevesebbet, mint az előző évben. Az elmaradás egyik fő oka, hogy 6%-kal (21090 hektárra) csökkent az üzemelő tóterület nagysága, ugyanakkor az időjárási viszonyok a tógazdasági haltermelés szempontjából különösen kedvezőtlenül alakultak. A vízhiány elsősorban a dunántúli halgazdaságokban okozott jelentős gondot. Több halastónál került sor a termelési szezon közben kényszer lehalászásra Az alacsonyabb vízszint korlátozta a termelésfokozó beavatkozásokat (trágyázás, takarmányozás), ugyanakkor növelte a halfogyasztó madarak okozta károkat. A tógazdaságokban termelt összes halfaj (ponty, növényevők, ragadozók) lehalászott mennyisége csökkent. Az intenzív üzemekben kevesebb angolnát és pisztrángot, viszont több tokfélét és afrikai harcsát állítottak elő. A természetes vizek teljes halzsákmánya 6750 tonna volt, ebből az étkezési hal mennyisége 6438 tonna. E mennyiségek az előző évihez képest 2, illetve 5%-kal nőttek. Tovább erősödött a természetes vizek halgazdálkodásában a rekreációs (horgász- és sporthalász-) igények kielégítésének szerepe a hagyományos, kereskedelmi célú halászattal szemben. A horgászok által zsákmányolt halmennyiség 2001-hez képest 11%-kal növekedett. Az egy főre jutó éves halfogyasztás továbbra is 3 kg körül alakult. Ez európai viszonylatban rendkívül alacsony érték. A fogyasztás növelése érdekében az érdekképviseletek a „Hal éve” jelszó alatt az FVM jelentős anyagi támogatásával folytatták kampányukat. A halfogyasztás növelését és a versenyképesség javítását szolgálja a halfeldolgozás bővítésére és korszerűsítésére irányuló program. E program keretében 2002-ben új halfeldolgozó kezdte meg működését Százhalombattán, és befejeződött a tiszacsegei halfeldolgozó építése, amelyet 2003. elején adnak át.

38

8. Az élelmiszeripar helyzete, szerkezete

8. Az élelmiszeripar helyzete, szerkezete A világgazdaság kedvezőtlen folyamatai, mint a 2000. második félévétől kezdődő, s azóta elmélyült dekonjunktúra és visszaesés 2002-ben is fékezték a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit. Az élelmiszerek nemzetközi piacán fokozódó túlkínálaton és az ebből eredő értékesítési nehézségeken túl a forint erősödése sem kedvezett az export-vezérelt szakágazatok gazdálkodásának. A magyar élelmiszeripar éves teljesítménye azonban ilyen körülmények között is több vonatkozásban javult.

8.1. Az élelmiszertermelés és -értékesítés alakulása Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás-ágazat bruttó termelésének volumene a romló külső feltételek ellenére 1,4%-kal nőtt 2002-ben. Ez elmarad ugyan a feldolgozóipar egészének 3,6%-os bővülésétől, de a 2001. évi 0,6%-os csökkenés után pozitív elmozdulást jelez. Ezen belül az élelmiszerek és italok termelése 2,1%kal növekedett, míg a dohánytermékeké 11,9%-kal visszaesett. A termelés negyedévenkénti, az előző év azonos időszakához viszonyított alakulását a következő adatok érzékeltetik: % I. negyedév:

103,9

II. negyedév:

101,9

III. negyedév:

102,7

IV. negyedév:

97,8

Összesen:

101,4

Az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai alapján az ágazat folyó áron számított bruttó termelési értéke 1881 milliárd Ft volt, a 2001. évit 49 milliárd Ft-tal múlta felül. A 14 ágazatot átfogó feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar változatlanul a második helyen áll, az ipar teljesítményéből való részesedése pedig mintegy 15%-ot tett ki. Az egyes élelmiszeripari szakágazatok termelésében 2002-ben is számottevő, alapvetően keresleti okokkal magyarázható eltérések voltak. Az átlagot meghaladóan nőtt a húsfeldolgozás, tartósítás, a hús- és baromfihús készítmények gyártása, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, a finomított olaj gyártása, a kenyér és friss tésztaféle gyártása, a tartósított lisztesáru gyártása, az édesség-gyártás és a sörgyártás. A hobbiállat-eledel gyártás szakágazat a bővülő piaci igényeket kihasználva kimagasló mértékben növelte termelését. Különböző mértékben csökkent a malomipari termék gyártása, a cukorgyártás, a baromfihús feldolgozása, tartósítása, a desztillált szeszesital gyártása, a bortermelés, valamint a dohánytermék-gyártás.

39


A termelési érték alapján 34 szakágazat közül az első harmadba tartozók teljesítmény rangsora és az élelmiszeripar összes kibocsátásából való részesedése 2002-ben az alábbiak szerint alakult: 10. táblázat A jelentősebb élelmiszeripari szakágazatok bruttó termelési értéke Szakágazat 1. Húsfeldolgozás, tartósítás 2. Tejtermék gyártása 3. Baromfihús feldolgozása, tartósítása 4. Egyéb gyümölcs-zöldség feldolgozás 5. Haszonállat-eledel gyártása 6. Sörgyártás 7. Kenyér, friss tésztaféle gyártása 8. Üdítőital gyártása 9. Dohánytermék gyártása 10. Malomipari termék gyártása 11. Hús-, baromfihús készítmény gyártása 1.-11. Összesen: Élelmiszeripar összesen:

Bruttó termelési érték, milliárd Ft 230,8 216,7 170,0 127,1 99,2 97,0 83,7 90,0 83,1 79,0 74,9 1351,6 1881,3

Részarány % 12,3 11,5 9,0 6,7 5,3 5,2 4,4 4,8 4,4 4,2 4,0 71,8 100,0

Forrás: KSH

A szakágazatok „felső” harmada tehát az ágazat teljes termelési értékének közel 72%-át állította elő. Az élelmiszeripar termékeinek négyötödét belföldön, egyötödét külpiacokon értékesítette. Ez megfelel a korábbi években kialakult arányoknak. A belföldi értékesítés – amelynek alakulását kedvezően befolyásolta a keresetek jelentős emelkedése révén megnőtt lakossági vásárlóerő – a 2001. évi 2,9%-os csökkenés után 2002-ben 2,7%-kal bővült. Átlag feletti arányban növelte belföldi eladásait többek között a húsfeldolgozás, illetve tartósítás (6,7%), a hús-, baromfihús készítmények gyártása (19,9%), a gyümölcs-, zöldséglé gyártása (20%), az egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás (23,6%), a finomított olaj gyártása (5,4%), a tartósított lisztesáru gyártása (29 %), a tésztafélék gyártása (13,4%), az üdítőitalgyártás (5,2%), valamint a hobbiállat-eledel gyártás (ez utóbbi több, mint 30%-kal). Csökkent ugyanakkor a tejtermék gyártás (1,2%), a malomipari termékgyártás (7,7%), a haszonállat-eledel gyártás (2,7%), az édességgyártás (2,2%) és a dohánytermék gyártás (11,4%) szakágazatok belföldi értékesítése. Az élelmiszeriparba sorolt gazdálkodó szervezetek elmúlt évi exportjának volumene 2,3%-kal volt nagyobb a 2001. évinél. A folyó áron számított exportbevétel az előzetes adatok szerint mintegy 373 milliárd Ft-ot tett ki. Ez a forint dollárral szembeni felértékelődésének egyik következményeként lényegében azonos az előző évi értékkel. A felértékelődés komoly veszteségeket okozott az exportőröknek. Számottevően nőtt a kivitel volumene a húsfeldolgozás, tartósítás, a tejtermék, a hobbiállat eledel, az édesség, a tésztafélék, a desztillált szeszesital gyártás, a bortermelés, a sörgyártás és a dohánytermék-gyártás szakágazatokban. 40


Visszaesett ugyanakkor az export többek között a baromfihús feldolgozása, tartósítása, a gyümölcs-, zöldséglé gyártása, a finomított olaj gyártása, a malomipari termék gyártása, a haszonállat-eledel gyártása, a fűszer, ételízesítő gyártása és az üdítőital-gyártás vállalkozásainak körében. Az élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazat összesített termelői áremelkedése 2002-ben 1,4%-ot tett ki, miközben a teljes magyar iparban 1,8%-kal csökkent a termelői ár. Az ágazatban a belföldi értékesítési ár 2,8%-kal nőtt, az exportár viszont 4,2%-kal csökkent 2001-hez képest. A belföldi árnövekedés mértéke jóval alatta maradt a korábbi évek adatának (a 2001 évi érték pl. 15,4% volt). Ez a fogyasztói árak alakulásában is megmutatkozik: éves szinten az élelmiszerek 5,4%-kal, a szeszesitalok és dohányáruk 9,7%-kal drágultak 2002-ben az előző évi 13,8, illetve 11,2%-kal szemben.

8.2. Foglalkoztatottság, keresetek, termelékenység Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma az egyéni vállalkozókat és a segítő családtagokat is figyelembe véve 158,9 ezer fő volt 2002-ben, amely 2001hez képest 1,9%-os emelkedés. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokban alkalmazásban állók átlagos statisztikai állományi létszáma 4,3%-kal nőtt 2002-ben, s 128,3 ezer főt tett ki (2001-ben még 2,3%-kal csökkent a létszám). Az ágazat a nemzetgazdaságban alkalmazásban állóknak a 4,7%-át, a versenyszféra alkalmazottainak pedig 6,8%-át foglalkoztatta. A feldolgozóiparon belüli foglalkoztatási részarány 17,1% (második az ágazati rangsorban). Az élelmiszeriparban az egy főre jutó havi bruttó átlagkereset 108857 Ft volt 2002-ben (+11,3%). A nettó átlagkereset 70995 Ft/hó (+14,5%). A feldolgozóipar egészét tekintve a bruttó havi átlagkeresetek 12,4%-kal (113659 Ft-ra) nőttek. A feldolgozóipar ágazati rangsorában az élelmiszeripar itt csupán a 9. helyet foglalta el. A szakágazatok között kereseti szempontból jelentős a szóródás, a legmagasabb és a legalacsonyabb bruttó átlagkeresetű szakágazat között 3,5-szeres a különbség. A legrosszabb helyzetben továbbra is az egyébként legnagyobb létszámot foglalkoztató kenyér, friss tésztaféle gyártása (sütőipar) szakágazat vállalkozásai vannak, a havi bruttó átlagkereset itt közel 38 ezer Ft-tal maradt el az élelmiszeripari átlagtól. Az ágazat termelékenysége (az 5 fő feletti vállalkozások adatai alapján számított egy főre jutó bruttó termelési érték) 2,3%-kal romlott 2002-ben az előző évhez viszonyítva. Az alkalmazásban állók számának növekedése tehát dinamikusabb volt a termelés bővülése által indokoltnál, s ez a hatékonyság szempontjából kedvezőtlen változás.

41


8.3. Vállalkozási és tulajdoni szerkezet A működő vállalkozások száma az élelmiszeriparban 2002. december 31-én 8070 volt, 90-nel kevesebb az egy évvel korábbinál. Ez azt jelenti, hogy lassuló ütemben ugyan, de folytatódott az ágazatban tevékenykedő vállalkozások számának csökkenése. 11. táblázat A vállalkozások gazdasági forma szerinti megoszlása Vállalkozások száma 2002-ben

Megnevezés Jogi személyiségű társas vállalkozás ebből: Rt. Kft. Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás: Egyéni vállalkozás: Összesen:

3 185 213 2 870 1 333 3 552 8 070

Változás 2001-hez képest (db) (+43) ( – 5) (+ 51) (– 36) (– 97) (– 90)

Forrás: KSH

A változások jellege a már korábban is tapasztalt irányzatot tükrözi (az egyéni vállalkozások számának átlagot meghaladó csökkenése, a Kft. formát választók számának emelkedése). 12. táblázat Az élelmiszeriparban működő vállalkozások száma és létszám-kategóriák szerinti megoszlása Foglalkoztatottak létszáma 0 – 9 fő 10 – 49 fő 50 – 249 fő 250 fő felett Összesen

Vállalkozások száma 2002-ben 6 412 1 244 312 102 8 070

Változás +/– – 92 +4 + 18 – 20 – 90

Forrás: KSH

Az arányok a nagyvállalkozások kivételével csak kis mértékben változtak. A 250 fő feletti kategóriában 16%-os csökkenés következett be. Ennek hátterében elsősorban vállalati fúziók, felvásárlás nyomán bekövetkezett szervezeti összeolvadások állhatnak ( pl. a tejiparban, a malomiparban és a konzerviparban). A termelés és az export vállalkozási méretkategóriák szerinti megoszlásában figyelmet érdemel, hogy az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások termelésből való részesedése csak valamivel több, mint 1%-kal nőtt, exportrészesedése azonban 2%-ról 2,3%-ra emelkedett 2001-hez képest. Feltételezhető, 42


hogy ebben az élelmiszer-biztonsági, higiéniai és minőségi színvonal javítására tett, egyes elemeiben a minisztérium által anyagilag is támogatott intézkedések eredményessége is szerepet játszott. 13. táblázat Az élelmiszeripari termelés és export létszám-kategóriák szerinti megoszlása %

Termelés Export

Év

5-9 fő

10-49 fő

50-249 fő

250 felett

Összesen

2001 2002 2001 2002

0,6 1,8 0,0 0,0

9,8 9,6 2,0 4,6

22,7 26,2 19,5 25,0

66,9 62,4 78,5 70,4

100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: KSH

Az adatok azt is tükrözik, hogy folytatódott a 250 fő feletti (nagyvállalat) kör termelésből és exportból való, egyébként továbbra is meghatározó részesedésének mérséklődése, a közepes méretű vállalkozások termelési részarányának és külpiaci szerepének erősödésével. A magyar élelmiszeripar tulajdonszerkezetében az elmúlt évben sem történtek jelentős változások, az ágazati jegyzett tőkének a privatizáció után kialakult tulajdonosi struktúrája a KSH által részletesen megfigyelt 3980 vállalkozás adatai szerint meglehetősen statikus képet mutat. 14. táblázat Az élelmiszeripari jegyzett tőke tulajdonosi szerkezete (2002. január 1.) Megnevezés Állami tulajdon Önkormányzati tulajdon Külföldi tulajdon Hazai társasági tulajdon Hazai magánszemély-tul. MRP-tulajdon Szövetkezeti tulajdon Egyéb tulajdon Összes jegyzett tőke

Jegyzett tőke, millió Ft 4 274 1 791 259 338 87 016 41 504 3 605 4 091 1 576 403 195

Tulajdonosi arány, % 1,1 0,4 64,3 10,3 21,6 0,9 1,0 0,4 100,0

Forrás: KSH

A 90-es évtizedben történt nagyarányú privatizációs tőkebeáramlás nyomán meghatározóvá vált külföldi tulajdonosi jelenlét stabilizálódni látszik, a külföldi tulajdon részaránya az előző évi 63,5%-ról kis mértékben emelkedve 64,3%-ra nőtt. Az ipar más területein már észlelhető, a termelést az olcsóbb gyártási lehetőségek 43


reményében tőlünk keleti irányba áthelyező stratégiai befektetői döntések tapasztalataink szerint az élelmiszeripart még nem érintették számottevő mértékben. Az előforduló esetekre inkább az jellemző, hogy a magyar piacról kivonuló korábbi tulajdonos helyébe másik külföldi befektető lép, és folytatja a tevékenységet (pl. a három hazai cukorgyárban érdekelt francia Béghin-Say csoport többségi részesedését a német Nordzucker AG vásárolta meg; a Délhús Rt-t az osztrák Pankl & Hoffmann AG-tól az ugyancsak osztrák tulajdonban lévő Meat Invest Kft. szerezte meg). Természetesen továbbra is várhatók az élelmiszeriparban olyan tulajdonosi döntések, amelyek nyomán egyes vállalatrészek, esetenként többségi részvénycsomagok cserélnek gazdát, új befektetők jelennek meg valamely szakágazatban, vagy korábbiak távoznak onnan. Mindezek az egyre inkább globalizálódó élelmiszergazdaság nemzetközi fejlődési folyamatainak velejárói, amelyek keretében a piaci szereplők a koncentráció és a szakosodás irányába történő előrelépésben is stratégiai jelentőségüknek megfelelően döntenek. A versenyképesség megőrzése, illetve javítása szempontjából a magyar élelmiszeripar számára sem kínálkozik más fejlődési irányvonal.

8.4. Beruházások és a termelés műszaki feltételei Az ipari beruházások a valamennyi vállalkozás teljesítményét tartalmazó adatok szerint 2002-ben is kedvezőtlenül alakultak: 2001-hez képest 5,8%-os csökkenés következett be, miközben a nemzetgazdaság beruházásai ugyanilyen arányban növekedtek. Az élelmiszeripar beruházási teljesítménye eltért az ipar egészét jellemző irányzattól: a 2001. évi 8,4%-os növekedés után 2002-ben az előzetes adatok szerint 1,5%-kal ismét nőtt a beruházások volumene. A folyó áron számított 96,9 Mrd Ft élelmiszeripari beruházás a feldolgozóipar éves teljesítményéből - megelőzve az ide tartozó összes többi ágazatot – 15,5%-ot képvisel. Az élelmiszeripari beruházásokból 24,4% építési, 73,8% pedig gépbeszerzési célú volt. Értékben 1,2%kal nőttek az élelmiszeripari beruházások. 15. táblázat A beruházások alakulása az élelmiszeriparban Megnevezés Építés Gép Egyéb Összesen

2001

2002* millió Ft

24 896 69 340 1 568 95 744

23 434 70 939 2 566 96 939

2002/2001, % 94,4 102,3 163,6 101,2

*Előzetes adat Forrás: KSH

Az élelmiszeriparban tehát nem tört meg a fejlesztési tevékenység évek óta tartó lendülete, s ez pozitívan értékelhető az európai integrációra készülő ágazat modernizációs esélyei, valamint a versenyképesség alakulása szempontjából. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy a beruházások szakágazati megoszlása 44


korántsem kiegyenlített, a tőkeerős tulajdonosi csoportok által irányított szakágazatok továbbra is előnyben vannak azokkal szemben, amelyek a múltból örökölt strukturális gondokon túl az elégtelen fejlesztési források, valamint a gyenge hitelképesség nehézségeivel is küszködnek. Ez utóbbiak esetében az EUcsatlakozásra való felkészülésben általában a kívánatosnál lassúbb az előrehaladás. A 2002. évi beruházási teljesítményértékről az agrárbeszámoló készítésekor még csak előzetes szakágazati adatok álltak rendelkezésre. Ezek alapján a beruházásokban legnagyobb teljesítményt elért szakágazatoknak az összes beruházásból való részesedése az alábbiak szerint alakult. 16. táblázat A 10 legnagyobb élelmiszeripari ágazat beruházásának aránya 2002-ben Beruházási részarány, % 9,5 8,7 8,0 7,4 7,1 6,5 6,1 5,1 4,7 4,3 67,4

Szakágazat Tejtermék gyártás Húsfeldolgozás, -tartósítás Baromfihús feldolgozás, tartósítása Üdítőital gyártás Sörgyártás Kenyér, friss tésztaféle gyártása Egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás Hús-, baromfihús készítmény gyártása Dohánytermék gyártás Margarin gyártás Összesen Forrás: KSH

Az első három „helyezett” beruházási részaránya magas ugyan, de nem éri el a termelésből való részesedésük arányát. Az üdítőital gyártás és a sörgyártás esetében már „megszokott” a beruházási teljesítménynek a termelési részarányt meghaladó dinamikája. Meglepő a döntően magyar tulajdonban levő, kenyér, friss tésztaféle gyártása szakágazat 6. helye és a termelésinél magasabb beruházási részesedése (Az élelmiszeriparon belüli legnagyobb üzemszáma miatt azonban ebben a szakágazatban az egy üzemre jutó beruházási érték nem különösebben magas). Néhány példa a megvalósult beruházásokra: • A baromfiiparban a szentesi Hungerit Rt. több mint 1,5 Mrd Ft-ot költött beruházásra az EU-s felkészülés jegyében. A Hajdú-Bét Rt. 2 Mrd Ft-ból fejlesztette 5 termelőüzemét (közöttük a debreceni gyár technológiáját és infrastruktúráját, bővítve az ún. prémium-termékeinek kínálatát); • A tejipar egyik meghatározó vállalata, a SOLE Hungária Rt. országosan több mint 2 Mrd Ft-ot fordított korszerűsítő beruházásokra. Ebből 1,5 Mrd Ft a szegedi termelőkapacitás bővítését és egy új raktár, illetve logisztikai központ kialakítását szolgálta. A fejlesztés a cégnek a termelés további koncentrálására irányuló döntésével is összefügg; 45


• A haszonállat-eledel gyártás szakágazat kiemelkedő beruházása volt 2002ben a svájci Roche-cég magyarországi leányvállalatának 6 millió euró összegből Újhartyánban felépült, évi 12000 tonna kapacitású takarmánypremix üzeme, amely hazai és dél-európai piacokra szállítja minőségi termékeit; • Új doboztöltő üzemet adtak át a Dreher Sörgyárak Rt. kőbányai telepén. A beruházás értéke 1,8 Mrd Ft-ot tett ki, a korszerű gépsor óránként 42 ezer félliteres doboz megtöltésére alkalmas; • A Sara Lee Hungary Kft. 500 millió Ft összegű beruházás értékben 25%-kal növelte rákospalotai gyáregységének teagyártó kapacitását. Erre azért volt szükség, mert az anyavállalattól a magyar cég kapta meg a belga és dán teapiacok ellátásának feladatát; • A Sió-Eckes Kft. 1,2 Mrd Ft értékű beruházás eredményeként 150 ezer literre növelte siófoki gyárának gyümölcslégyártó kapacitását és megújította termékválasztékát; • A tésztafélék gyártásában növekvő piaci részesedéssel bíró dunakeszi MaryKer Kft. 400 millió Ft-os fejlesztést hajtott végre, amelynek során új, Pavan típusú szálasáru gyártóvonalat telepített, és bővítette az üzem infrastruktúráját. Az élelmiszeripari kis- és közepes vállalkozások fejlesztési igényeinek megvalósításához a tárca 2002-ben is pályázat útján elnyerhető támogatással járult hozzá. A sikeres pályázók körében a támogatás által indukált beruházások összértéke 9,7 Mrd Ft körül alakult.

46

9. Agrárdiplomácia, az agrárgazdaság EU-harmonizációja, csatlakozási tárgyalások, várható versenyesélyek

9. Agrárdiplomácia, az agrárgazdaság EU-harmonizációja, csatlakozási tárgyalások, várható versenyesélyek 9.1. Nemzetközi kapcsolatok A nemzetközi kapcsolatok 2002-ben folyamatosan bővültek, a nemzetközi agrárgazdasági együttműködés tovább erősödött. A magyar agrárgazdaság nemzetközi kapcsolataiban továbbra is elsődlegesek az EU-csatlakozással, az arra való felkészüléssel összefüggő feladatok. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk az EU mindenkori elnöki tisztséget betöltő országaival (Spanyolország és Dánia), valamint az EU-intézményekkel való együttműködés erősítésére. A nemzetközi szervezetekkel is fejlődtek az együttműködési kapcsolatok. Nemzetközi partnereink közül Németország és Franciaország továbbra is kiemelkedő szerepet játszik. A német szövetségi és tartományi szakminisztériumokkal folytatott szoros munkakapcsolat eredményeként rendszeres volt a magyar és német szakrendezvényeken történő kölcsönös részvétel, valamint a szakértői szintű tapasztalatcsere az EU feltételrendszerének részletes megismerése céljából. Körvonalazódnak az együttműködés újabb formái, mint pl. az EU-források felhasználásával indítható közös projekttevékenységekbe, többek között az INTERREG-be való bekapcsolódás. Kiemelést érdemel a magyar-francia együttműködés keretében végzett közös munka, az élelmiszeripari termékek eredetvédelme és földrajzi megjelölése, valamint a biogazdálkodás területén. A francia EUROTERROIRS-program (Hagyományok-Ízek-Régiók) eredményeképpen összegyűjtött mintegy 300 magyar termék leírása 2002-ben könyvalakban is megjelent. A sok éves és jó kapcsolatoknak köszönhetően a Phare- és Twinningprojektekben közreműködő külföldi tanácsadók között is a német és francia szakértők szerepeltek a legnagyobb számban. Ezek a projektek a minisztérium kiemelt feladataihoz (állategészségügy, élelmiszerbiztonság, erdészet, vidékfejlesztés, agrárstatisztika) kapcsolódnak. Nagy sikert aratott a holland vezetéssel és francia szakértők közreműködésével lezajló, a közös piaci szervezetek eljárási rendjének bevezetését célzó program is. Az agrárkereskedelem és a kétoldalú agrárgazdasági kapcsolatok fellendítéséhez a magyar agrárdiplomácia különös figyelmet szentelt az orosz viszonylatnak, ugyanakkor a szomszédos államokkal való kapcsolatok élénkítése és az együttműködés továbbfejlesztése is előtérbe került. A magyar-orosz agrárdiplomáciai kapcsolatok élénkülését a több alkalommal sorra került magas szintű, miniszteri és politikai államtitkári látogatás, tárgyalássorozat, üzletembertalálkozó jelezte. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) jelentősen hozzájárult a régión belüli agrárgazdasági együttműködés elmélyítéséhez. A kereskedelmi kedvezményekbe bevont árukör szélesítésére irányuló 2001. évi tárgyalások eredményeképpen 2002. január 1-jétől megvalósult az 47


agrárkereskedelem további liberalizációja Magyarország, Szlovákia és Csehország között. Ugyanakkor az egyes CEFTA-tagországok részéről bevezetett agrárkereskedelmi akadályok, illetve piacvédelmi intézkedések továbbra is a CEFTA-tanácskozások állandó vitatémái maradtak, s folyamatos feladatokat jelöltek ki a magyar agrárdiplomácia számára. A CEFTA-tagországok köre Horvátországgal bővült. Egyezményes kapcsolatainkat erősítette, hogy 2002 őszén Chilével kormányközi növényvédelmi és állategészségügyi megállapodást, Törökországgal tárcaközi erdészeti jegyzőkönyvet, Ausztriával pedig tárcaközi élelmiszerellenőrzési megállapodást írtunk alá. Közel 10 éves előkészítő munka után megtörtént a magyar-kínai növényvédelmi és állategészségügyi megállapodások végleges egyeztetése is. A szakmegállapodások aláírására 2003. januárjában került sor. A Képzési és Szakoktatási Intézet közreműködésével sikeres farmgyakornokprogramokat bonyolítottunk le számos európai országgal (Dánia, Nagy-Britannia, Németország és Svájc), valamint az Amerikai Egyesült Államokkal. A farmgyakorlat keretében agrár-szakképzettségű gazdálkodók, illetve diákok hosszabb időszakot (3-12 hónap) tölthettek külföldön tapasztalatszerzés céljából. Ezeknek a programoknak a bővítése, illetve hazai igényekhez való igazítása folyamatosan zajlik. A külgazdasági együttműködésben a nemzetközi szervezetekkel – Kereskedelmi Világszervezet (WTO), Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) – ápolt kapcsolatok elmélyítése alapvető érdekünk. Szakértőink rendszeresen részt vettek az OECD bizottságainak, munkacsoportjainak munkájában és a WTO Dohai Forduló intenzíven folyó tárgyalásain. Magas szintű delegáció képviselte a minisztériumot a FAO 23. Európai Regionális Konferenciáján, valamint a FAO „Világélelmezési Csúcstalálkozó öt évvel később” c. római rendezvényén. Három nemzeti és három közép-kelet-európai regionális műszaki együttműködési (TCP) projektjavaslatot nyújtottunk be a FAO központjának, amelyekből két-két projektet elfogadtak. Ebbe a körbe tartozik a Budapesten hatodik alkalommal megrendezett nemzetközi agrárpiaci kilátások című nemzetközi konferencia is.

9.2. Agrárgazdasági integráció, a csatlakozási tárgyalások eredményei Magyarország mezőgazdasági tárgyalási álláspontját, az ún. pozíciós dokumentumot 1999. november 29-én Brüsszelben átadtuk. Az Európai Bizottság vitaanyaga, ún. „Issues Paper” – amely a csatlakozási tárgyalásokon az EU által képviselendő általános alapelveket fektette le -, 2002. január 30-án látott napvilágot, de ez az egyes tagjelölt országokra nézve még nem tartalmazott specifikus információkat. Az EU következő Közös Álláspontja 2002. június végére készült el, azonban még ez sem tartalmazott költségvetési (anyagi) vonzatú uniós pozíciókat. A 2002. március 21-i főtárgyalói fordulón az Európai Bizottság a növény- és állategészségügyi részfejezeteket további tárgyalást nem igénylőnek minősítette, s a 48


tagjelöltek közül elsőként elfogadta Magyarországnak az e területeken benyújtott átmeneti mentességi igényeit (nagykapacitású vágóhidak, tojótyúk-ketrecek). Az Európai Unió 2002. november 20-án hozta nyilvánosságra új Közös Álláspontját. A dokumentum minden egyes (95) tárgyalási pozíciónk esetében tartalmazta a Közösségi álláspontot - legtöbb esetben a már korábbi megállapodásokat -, beleértve a mezőgazdasági közvetlen kifizetéseket, valamint a még nyitott kvótakéréseket. 2002. november végére az eredetileg megfogalmazott 95 pozícióból már csak 10 igényelt további egyeztetést. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az EUtámogatások legnagyobb hányadát érintő szántóföldi növénytermesztés támogatható területnagyságának, illetve a támogatási összeg meghatározásához szükséges történelmi gabona termésátlag meghatározása, a szarvasmarha ágazat kvótakérdései, valamint a bortermő zónák besorolása. Az előzetes politikai szándékoknak megfelelően 2002. december 12-13-án Koppenhágában a tíz tagjelölt országgal miniszterelnöki szinten tartott Csatlakozási Konferencia keretében lezárultak a csatlakozási tárgyalások. A négy és fél évig tartó tárgyalások során tisztázódtak a csatlakozás fő feltételei a gazdasági-társadalmi élet valamennyi területén. A csatlakozás alapjai a megelőző, 1993. évi koppenhágai csúcsértekezleten meghatározott politikai és gazdasági kritériumok, valamint az acquis communautaire (a közösségi joganyag). Az agrárágazat vonatkozásában elértük a magyar Kormány pozíciós papírjában 1999. novemberében meghatározott fő célokat. Magyarország a csatlakozás első napjától kezdve teljes körűen részt vesz a közös agrárpolitikában, az egységes belső agrárpiac teljes jogú szereplője lesz. Az egységes piacon minden értelemben megszűnik a magyar agrárgazdaság és a többi tagország agrárgazdasága közötti határ (kereskedelmi, egészségügyi, stb.), ugyanis nem lesznek többé vámok, exporttámogatások, hanem csak tagországok közötti árumozgásról lehet majd szó. Ami a támogatásokat illeti, a magyar termelők az első naptól kezdve a többi tagország termelőivel azonos feltételekkel vesznek részt a piaci intervenciós intézkedésekben (gabona, marhahús, tejpor és vaj), valamint az exporttámogatási folyamatban. A piaci intézkedéseknél semmiféle nemzeti lépésre, kiegészítésre vagy csökkentésre nincs lehetőség. Az EU-s agrártámogatások legnagyobb tételét képező közvetlen támogatások fokozatosan kerülnek bevezetésre, az új tagországok gazdái közösségi forrásból 2004-ben a közvetlen támogatásoknak csak a 25, 2005-ben a 30, 2006-ban pedig a 35%-át kapják meg, s a támogatás szintje további fokozatos emelkedés után 2013ban éri el a 100%-ot. A tárgyalások eredményeként ugyanakkor mód van a közvetlen támogatások nemzeti költségvetésből történő kiegészítésére, évente legfeljebb 30%-ponttal. Így a magyar gazdák az első évben már 55, a második évben 60, a harmadik évben 65% közvetlen támogatást kaphatnak (mindez a magyar költségvetési szándék függvénye). A hetedik évi támogatással lehet eljutni a 100%os támogatási szinthez.

49


Az EU-s vidékfejlesztési támogatások két forrásból érkeznek majd Magyarországra: az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia,- illetve Orientációs részlegéből. A Garancia Alap összegeit már a tárgyalások során felosztották a tagjelölt országok között, az Orientációs Alap pontos nagysága a négy strukturális alap részeként a Nemzeti Fejlesztési Tervben kerül meghatározásra. Az Orientációs Alap a különféle beruházási támogatások (mezőgazdasági üzemek, feldolgozás-és értékesítés, vidéki infrastruktúra, stb.) fő forrása. A Garancia Alapból lehet fedezni az agrárkörnyezetvédelmi támogatásokat, a kedvezőtlen adottságú területek támogatását, a termelői szervezetek létrehozásának támogatását, a mezőgazdasági területek erdősítését, a korai nyugdíjazást, a félig árutermelő gazdaságok támogatását és az EU-szabványok bevezetését. Mind a Garancia,- mind az Orientációs Alap támogatásai esetében van nemzeti társfinanszírozási kötelezettség: minimum 20%, illetve 25 %, amely akár 50%-ig is növekedhet. A felsorolt közösségi támogatásokon túl az Európai Unió nemzeti támogatásokat is engedélyez, de csak szigorúan meghatározott feltételekkel. A csatlakozási tárgyalások további lényeges témaköre volt a termelési kvóták ügye. A túltermelés megakadályozása, a piaci egyensúly elérése érdekében az unió számos mezőgazdasági termék esetében termelési kvótát alkalmaz. Ez egyes esetekben szigorú mennyiségi korlát (pl. tejkvóta), más esetekben a kvóta a közösségi költségvetésből támogatott mennyiség felső határa (pl. gabona-, szarvasmarha-, juhkvóta). A tárgyalásokon sikerült elérni, hogy a termelési kvóták mindenhol fedezzék a jelenlegi magyar termelést, sőt számos esetben fejlődési lehetőséget is nyújtsanak (pl. húsmarha-, cukorkvóta). Számos olyan mezőgazdasági termék van, amelyre az EU-szabályozás nem állapít meg termelési kvótát (a baromfi-, sertéságazat, zöldség-gyümölcs szektor termékei, vetőmagvak, gyógynövények, nyúl, galamb, vágóló). Magyarország természeti adottságaiból és termelési hagyományaiból kiindulva az ország minden körzetében kialakítható az EU-piacokon jól értékesíthető termékszerkezet.

9.3. A gazdák felkészítése a csatlakozásra Rendkívül fontos feladatunk az agrárágazatnak az Európai Unióhoz való csatlakozásra való felkészítése, az agrárnépesség megfelelő tájékoztatása az EUtagságból fakadó követelményekre, az új kihívásokra való figyelemfelhívás, valamint a csatlakozásból származó előnyök hangsúlyozása. E vonatkozásban a civil szervezetek aktív közreműködésére is számítunk. A termelőkkel folytatott rendszeres és széles körű párbeszéd segítségével meg kell értetni a magyar gazdatársadalommal, hogy a csatlakozással lehetővé válik az agrártermékek egységes piacon történő értékesítése, továbbá a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad áramlása, egyidejűleg azonban a nagyobb versenyre is fel kell készülni.

50


2002-ben újabb 21 részes népszerűsítő kiadványsorozat készült az Európai Unió agrárszabályozásáról termékpályánként. A legfontosabb piacszabályozási és horizontális területekről 15 részes videofilm sorozat is készült. Három vidéki kiállításon (FARMEREXPO 2002. augusztus 19-22., Debrecen, AGRIEXPO 2002. augusztus 29-31., Gödöllő, és a Bábolnai Gazdanapok 2002. szeptember 11-14.) EU-s stand felállítására került sor. Ezek a kiállítások kiváló alkalmat teremtettek arra, hogy a termelők a közvetlen gyakorlati információk mellett a kiadványokhoz is hozzájussanak. A FOODAPEST 2002 Nemzetközi Élelmiszeripari Kiállításon az élelmiszerbiztonság jegyében volt jelen az FVM. Ún. kísérő rendezvényen (Termőföldtől az asztalig) kaptak tájékoztatást az érdeklődők az európai uniós tárgyalásokról és az élelmiszerbiztonság kérdéséről. Az FVM honlapján (www.fvm.hu) található egy európai integrációs fejezet, ahol számos információ elérhető a csatlakozási tárgyalásokról és a termékpályák szabályozásáról (pl. a 21 részes kiadványsorozathoz is hozzá lehet férni). A minisztériumi megbízásából a GAK Kht. folyamatos információt nyújt a közös agrárpolitika napi működéséről, s a Magyar Agrárkamarával együttműködve – amely az EU joganyagainak feldolgozását tartalmazó honlapot támogatja – az ehhez tartozó rendeleteket napi frissítéssel letölthetővé teszi magyar nyelven. Ez a szolgáltatás rövidített formában a Magyar Televízió 1-es programjának teletextjén is elérhető. 2002-ben három regionális konferenciára került sor a közös piaci szabályozásról, a következő témákban: állattenyésztés (Dunántúl), tejágazat (többek között Közép- Dunántúl) és szőlő, bor, gyümölcstermesztés (Dél Alföld). Ezeken túl folyamatosan különböző szakmai rendezvényeken, tanfolyamokon is előadásokat tartottak a minisztérium szakértői. 2002. októberében megkezdődött „A termelők felkészítése az EUcsatlakozásra” elnevezésű országos program szakmai előkészítése. Ennek lényege: egy-egy mezőgazdasági körzetben, településen a gazdák személyesen a helyszínen kapjanak információt (300 rendezvény keretében) az EU-s agrárszabályozásról, a csatlakozási tárgyalások eredményeiről, figyelembe véve az adott település, illetve körzet termelési szerkezetét, főbb termékeit. A program lebonyolításában fontos szerep jutott a civil szervezeteknek is.

9.4. A tagállamként való működés átmeneti koordinációja A csatlakozási tárgyalások lezárása után a tagságra való felkészülés minőségileg új szakaszába léptünk. A Európai Tanács koppenhágai döntése értelmében a 2002. december 19-én hatályba lépett Interim (Átmeneti) Megállapodás lehetővé teszi a csatlakozó országoknak, hogy már a csatlakozási szerződés aláírása előtt részt vehessenek a tanácsi döntéshozatalban (Az Interim Megállapodás 2004. április 30-ig marad érvényben). Ennek megfelelően tájékoztatást kapunk az Állandó Képviselők Tanácsa (ÁKT) és a Tanács elé kerülő tervezetekről, kezdeményezésekről, és ezeket a tagállamokra is vonatkozó határidőn 51


belül véleményezhetjük. Ha az egyeztetési eljárásban a csatlakozó ország nem emel kifogást a tervezettel szemben, a közösségi jogszabályt elfogadottnak tekintik, amely a csatlakozó országra a belépéskor kötelező hatályú lesz (Ha a csatlakozó ország jövőbeli tagállami érdekét-érdekeltségét sérti a tervezett közösségi intézkedés, kezdeményezheti az ún. Interim Bizottság összehívását. Erre a lépésre azonban csak kivételes esetben kerülhet sor). Az Interim Megállapodás értelmében azokban az esetekben, amikor Magyarország olyan intézkedést hoz, amely a közösségi jognak a leendő tagállami alkalmazását érinti, vagy befolyásolja, Magyarország az intézkedésről köteles tájékoztatni a Tanácsot. A Csatlakozási Szerződés 2003. április 16-i aláírásával a jelenlegi véleménynyilvánítási lehetőségeinken túl aktív megfigyelői státuszt kaptunk az uniós intézményekben, s így részt vehetünk a munkacsoportok, szakértői bizottságok, a COREPER, a Speciális Mezőgazdasági Bizottság és a miniszteri tanácsok ülésein, munkájában. Az interim-időszak, ezen belül különösen az aktív megfigyelői időszak tapasztalatai komoly segítséget nyújtanak a sikeres tagállami működésre való felkészüléshez, egyúttal azonban óriási kihívást is jelentenek. A munkát nehezíti az a tény, hogy a kapott anyagok csak angol nyelven állnak rendelkezésre, azok terjedelmére és a rendelkezésre álló idő rövidségére való tekintettel magyarra való fordításuk nem megoldható. Az interim-időszakban a Tanács jelentős mennyiségű tervezetet küld meg véleményezésre. A Külügyminisztérium becslése szerint a Csatlakozási Szerződés aláírásáig kormányzati szinten hetente kb. 100 COREPER és 50 Tanács elé kerülő anyagra számíthatunk, majd ezután ez a szám átlagosan 100 dokumentumra nő naponként. Az igen részletes közösségi szabályozás átvétele rendkívül erőfeszítéseket kíván szigorú jogharmonizációs, intézményfejlesztési és gazdaságfejlesztési programmal, az EU által kritikusnak tartott adminisztratív kapacitás bővítésével, valamint a gazdák felkészítésével összekötve.

9.5. A SAPARD Program A SAPARD Program megvalósításában 2002 fordulópont volt, a SAPARD Hivatal felállítása a 2001. második felében meghozott döntések eredményeként felgyorsult. Az Európai Unió Bizottsága 2001. decemberi ellenőrzése már jelentős előrehaladást állapított meg, amelynek következményeként 2002. januárjától sor került a hét regionális iroda hivatalos megnyitására. 2002. márciusában az EU Bizottság küldöttsége az ellenőrzés után úgy ítélte meg, hogy megkezdődhet a hivatal akkreditációja. Az Állami Számvevőszék 2002. áprilisában kezdte meg a hivatal felkészültségének ellenőrzését, amelynek sikeres lezárulásával 2002. szeptember 26án megszületett a Nemzeti Akkreditációs Határozat. Ezután történt meg (októberben) az uniós akkreditácós ellenőrzés, s ennek folyományaként hirdették ki 2002. november 26-án a 927/2002 (EC) számú határozattal, hogy a SAPARD 52


Hivatal a Program keretében rendelkezésre bocsátott Európai Uniós pénzeszközök felhasználásáról önállóan hozhat döntéseket. A Hivatal Magyarország SAPARD Tervében leírt intézkedések közül az alábbi négy végrehajtására kapta meg az engedélyt: • mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése, • mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése, • vidéki infrastruktúra fejlesztése, • technikai segítségnyújtás. A SAPARD Hivatal a nemzeti akkreditáció után azonnal, még szeptember 26-án közzétette a SAPARD-támogatások első pályázati felhívását a fenti intézkedésekre. A pályázók számára rövid idő állt rendelkezésre a pályázatok elkészítéséhez, a határidő az egyik intézkedés esetében 2002. november 15., míg másik kettőében december 1. volt. A rövid határidő és a pályázatok elkészítésének bonyolultsága ellenére mégis sok (1160) pályázat érkezett be a regionális irodákhoz és az Élelmiszeripari pályázatok osztályára. Az új pályázati feltételek és a rövid határidő miatt szinte valamennyi pályázat hiánypótlásra szorult, amelynek lezárása után kezdődhetett csak el a pályázatok érdemi feldolgozása. 17. táblázat A SAPARD-pályázatok jellemzői Pályázatok Intézkedések megnevezése

darab

111 Mezőgazdasági 308 vállalkozások beruházásai 1111 Gépbeszerzés 60 1113 Állattartás épületfejlesztése 152 1114 Egyéb gazdasági 96 épületekkel kapcsolatos fejlesztések 114 Mezőgazdasági és halászati 251 termékek feldolgozásának és marketingjének a fejlesztése 1308 Vidéki infrastruktúra 601 fejlesztése Összesen 1160

megoszlása (%)

Projekt

Támogatási

Átlagos (eFt) támogatási

érték (eFt)

igény (eFt)

projekt érték

igény

arány %

26,6

14 667 700

5 526 576 47 622

17 943

37,7

5,2 13,1

1 778 931 8 199 265

512 100 29 649 3 126 885 53 943

8 535 20 572

28,8 38,1

8,3

4 689504

1 887 591 48 849

19 662

40,3

21,6

25 023 701

9 733 201 99 696

38 778

38,9

51,8

14 778 828

10 523 396 24 590

17 510

71,2

100,0

54 470 229

25 783 173

-

-

-

Egy pályázó egyszerre több célra is adott be pályázatot. 130 pályázó nyújtott be egynél több pályázatot, a tényleges pályázók száma 960 volt (A többi tagjelöltország hasonló adataival összevetve ez nem tekinthető kedvezőtlen eredménynek). A beérkezett pályázatoknak több mint fele a vidéki infrastruktúra fejlesztésére irányult, de nagy volt az érdeklődés az élelmiszeripari fejlesztések iránt is. A mezőgazdasági gépbeszerzésekre kevés pályázat érkezett, s ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a SAPARD-pályázatokat bonyolultabb támogatási feltételek jellemzik, mint a nemzeti támogatási rendszert. 53


A pályázatok támogatási igénye összevetve a SAPARD Terv egyes intézkedéseihez rendelt forrásaival az alábbiakkal jellemezhető: • Az élelmiszeripari fejlesztések támogatási igénye meghaladja az előirányzatot; • Kiugróan magas a vidéki infrastruktúra-fejlesztés támogatási igénye (a programozott előirányzathoz viszonyítva); • A mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatási igénye viszont jelentősen elmarad a korábban várt, valamint az érdeklődések alapján feltételezett szinttől. A SAPARD Terv csak a pályázók lehetséges körét határozta meg, ezért különösen érdekes annak vizsgálata, hogy a gazdaság mely szereplői éltek ezzel a felkínált lehetőséggel. A pályázatoknak több mint a felét (51,4%-át) gazdasági társaságok adták be, a szövetkezeteket is figyelembe véve a társas vállalkozásoktól érkezett a pályázatok 56%-a. Az egyéni vállalkozásoktól az összes pályázat 25%-a származott. A többi pályázatot önkormányzatok, egyéb szervezetek, kistérségi társulások és különböző civil szerveződések nyújtották be. A várakozásoknak megfelelően a mezőgazdasági vállalkozások beruházásaira és az élelmiszeripar fejlesztésére a pályázatok többségét gazdasági társaságok nyújtották be (a felét, illetve több mint a ¾-ét). A szövetkezetek csupán 5% körül részesedtek a benyújtott pályázatokból, s ez a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztési igényét tekintve igencsak elgondolkodtató. Az egyéni vállalkozások igen aktívak voltak, a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztésére irányuló pályázatok 40%-a tőlük származik. A vidéki infrastruktúra fejlesztésére beadott pályázatok esetében az önkormányzatok egyharmados részaránya (194 pályázat) meglepően alacsony. Erre az intézkedésre a gazdasági társaságok 234, míg az egyéni vállalkozások 123 pályázatot nyújtottak be. A pályázatok értékelése viszonylag hosszú időt vett igénybe. Ennek két fő oka volt: • Szinte valamennyi pályázat esetében hiánypótlásra volt szükség, s így az érdemi munka megkezdése attól is függött, hogy a pályázó mikorra pótolta a hiányzó dokumentumokat; • Jelentős számban volt szükség a pályázatok módosítására. Ezen kívül az is gondot okozott, hogy a pályázatok nem folyamatosan, hanem a meghirdetett határidőre, egyszerre érkeztek be, ugyanakkor az eljárásrendet folyamatos, viszonylag egyenletes beadási ütemre készítette el a SAPARD Hivatal. A SAPARD Hivatal átlagos létszáma 2002. december 1. – 2003. május 31. között 257 fő volt, egy alkalmazottra átlagosan mintegy 47 millió Ft támogatási összeg kezelése jutott. Az eddig odaítélt támogatások alapján az első év forrásainak 83%-a le van kötve. A vidéki infrastruktúra fejlesztésére irányuló intézkedések esetében az eddig 54


aláírt éves pénzügyi megállapodásban foglalt keret erejéig született támogatási döntés, az Irányító Hatósággal egyeztetve. További 136 pályázatot ítélt azonban támogatandónak a Hivatal mintegy 2 Mrd Ft értékben, s ezt az igényt forrásátcsoportosításból lehet majd kielégíteni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az első év forrásait az első pályázati fordulóra beérkezett projektekkel gyakorlatilag teljes mértékben le lehet kötni. 18. táblázat A támogatott projektek adatai Projektek

Támogatási összeg (eFt)

Támogatási összeg (EUR)

száma

megoszlása (%)

111

112

31,0

476 643

1 429 929

1 906 572

19,0

1 951 056

5 853 168

7 804 224

114

133

36,8

1 348 907

4 046 721

5 395 628

53,9

5 521 519

16 564 556

22 086 074

1308

116

32,1

677 246

2 03 737

2 708 982

27,1

2 772 188

8 316 564

11 088 752

Összesen

361

100,0

2 502 796

7 508 387

10 011 182

100,0

10 244 763

30 734 288

40 979 050

1308 jogosult, de forráshiány miatt vár

136

-

510 534

1 531 602

2 042 136

-

2 089 783

6 269 349

8 359 132

Mindösszesen

497

-

3 013 330

9 039 989

12 053 318

12 334 546

37 003 637

49 338 183

Intézkedések

Nemzeti

EU

Összesen

Megoszlása (%)

Nemzeti

-

EU

Összesen

Az Európai Unió Bizottsága fokozott figyelemmel kíséri a SAPARD-program végrehajtását Ehhez folyamatosan adatokat kér, ugyanakkor információkat is ad. A kimutatások szerint a magyar SAPARD Hivatal az akkreditáció időpontjától eltelt hat hónap figyelembevételével a jóváhagyott projektek száma és az éves pénzügyi megállapodásban meghatározott keretösszeg kihasználás alapján a tíz tagjelöltország közül a második helyen áll.

9.6. A HÍR-program Az 1998-ban elindított Hagyományok – Ízek – Régiók (HÍR) program az Európai Unióban Euroterroirs (Európa Vidékei) néven megvalósult projekt keretébe illeszthető. A HÍR a magyar hagyományos és tájjellegű élelmiszerek és mezőgazdasági termékek (300 termék) gyűjteménye, amely kétkötetes könyv formájában 2002-ben (2 ezer példányban) megjelent. Ez a gyűjtemény hozzájárul a nemzeti kulturális örökségünk részét képező hagyományos és tájjellegű élelmiszerek megőrzéséhez. A könyvet megkapták az illetékes szakmai szervezetek, szak- és közkönyvtárak, szakoktatási intézetek. Kiállításokon és rendezvényeken mutatták be a gyűjteményben szereplő élelmiszereket és elkészítésük módját. A francia-magyar mezőgazdasági együttműködés keretében részt vettünk annak a tanulmánynak az elkészítésében, amely a HÍR-program termékei 55


eredetvédelmének és földrajzi árujelzőinek elnyerésére irányul. A tárca eljárása nyomán megtörtént a HÍR-gyűjtemény címének, logójának és tartalmának levédetése. Folyamatban van a gyűjtemény három nyelven történő megjelentetése, könyv és CD formájában.

9.7. Az agrárgazdaság várható versenyesélyei Az EU-csatlakozás a KAP átvételét és alkalmazását jelenti, s a regionális politika közösségi forrásait is csak az előírt követelményrendszer teljesítésével vehetjük igénybe. Magyarország agrárökológiai adottságai összességében ágazatonként differenciált mértékben az EU átlagához képest kedvezőbbek, ezért nemzetközi összehasonlításban is komparatív előnyeink, kedvezőbb ráfordítás-hozam viszonyaink vannak. Az agrártermelők versenyképessége elsősorban fejlesztéssel és a birtokviszonyok rendezésével javítható. Kiemelt cél a tartósan életképes gazdaságok kialakításának és a termelői együttműködéseknek a támogatása. Az agrárgazdaság tőkeellátottsága szempontjából hazánk lemaradása az EUhoz viszonyítva számottevő, ezért a csatlakozásig különös hangsúlyt kell helyeznünk a magyar mezőgazdaság műszaki-technikai korszerűsítésére, az elmaradt fejlesztések pótlására. Az intézményfejlesztésben is a korábbi időszakhoz képest sokkal hatékonyabban és gyorsabban kell előrehaladnunk. A vidékfejlesztési programok általában az EU társfinanszírozása keretében működnek és lehetőséget nyújtanak a tagországok egyéni céljainak eléréséhez, mivel azok részben nemzeti, sőt ezen belül helyi kezdeményezések alapján valósulnak meg. Halaszthatatlan az EU vidékfejlesztési forrásainak fogadására való felkészülés. Kiemelkedőnek tartjuk az agrár-környezetvédelmi támogatások szerepét a hazai agrárium jövőjét illetően. A második pilléres támogatások mértékének növekedése lehetőséget teremt a fenntartható, alacsony energiabevitelt igénylő mezőgazdasági művelés gazdaságos kivitelezésére és ezáltal a vidéki foglalkoztatottság növelésére, a környezeti és természetvédelmi követelmények betartása mellett. A nemzetközi versenyképességet egyre inkább a termékpályák felső szakaszai, a feldolgozási, a disztribúciós és logisztikai, valamint a különböző szolgáltató rendszerek határozzák meg. Ezen a területen a magyar agrárgazdaságban gyors volt a fejlődés. Az élelmiszerkereskedelmi láncok térnyerésével gyökeresen megváltozott a termelés, a feldolgozás és az elosztás kapcsolatrendszere. Az élelmiszergazdasági lánc egészét átfogó, korszerű logisztikai rendszer azonban még nem épült ki hazánkban. A termékpályák felső szakaszaiban sokkal erősebb a koncentráció, mint a termelési fázisban, s ezért is fontos feladat a termelő, a feldolgozó és értékesítő szervezetek kiépítésének fokozott támogatása. Az agrárágazat GDP-hez való hozzájárulásának további erőteljes csökkenése az elkövetkező években elkerülhető, ha hatékonyan kihasználjuk a hazai agrárökológiai potenciált. A magyar agrárszabályozás központi feladata a 56


rendelkezésre álló erőforrások hatékony elosztása. Az ország külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérlege szempontjából hosszú távon is indokolt az ágazat egyensúly-javító szerepének fenntartása. A globalizáció következtében a verseny elsősorban nem a tagországok, hanem a termelők között fog eldőlni, függetlenül attól, hogy a nemzetek bizonyos ágazatokat előnyben részesítenek-e, vagy sem. A globalizáció a nemzeti és állami keretek túlhaladása, óriási tőkekoncentráció és a világot átfogó vállalati rendszerek kialakulásával. Az élelmiszergazdaságban a koncentráció a termékpálya felső szakaszából – az élelmiszer-kereskedelemből – indult ki, ugyanis az élelmiszerkereskedelem a megfelelő minőséget, mennyiséget, hatékonyságot csak a koncentráció révén tudja megteremteni olyan világpiacon, ahol túltermelés van. Az élelmiszeripar a kereskedelem árleszorító nyomását igyekszik a termelőkre továbbhárítani, ezért a kihívásra a termelés koncentrációja és a termelői integráció a válasz. A világgazdasági irányzatokra az agrártermelés – struktúrájából (a farmok-üzemek mérete) adódóan – nehezen reagál, ennek ellenére azonban érzékelhető az árutermelő nagy farmok arányának és a versenyképes üzem méretének növekedése. Az agrárágazatok helyzetét elemezve elmondható: azok többsége komoly fejlesztésekkel versenyképessé tehető. A mezőgazdasági támogatások csökkentésével (WTO-megállapodás) versenyesélyeink az EU belső piacain, különösen a gabonafélék esetében javulhatnak. Magyarországon az EU-hoz képest viszonylag alacsony a mezőgazdasági termékek támogatottsági szintje. A közösségi és a nemzeti támogatások rendszerének közelítésekor arra kell törekednünk, hogy a támogatások a hatékony és versenyképes termelést szolgálják. Kizárólag a termelés versenyképességének javításával tudunk eredményt elérni a világpiacon és az EU egységes piacán. A magyar agrárgazdaság versenyesélyei általában kedvezőek, néhány kiemelt ágazatban (abrakfogyasztó ágazatok) azonban kockázatokkal is számolnunk kell. A kockázatokat a hazai cselekvési szándékok és lehetőségek is befolyásolják. Éppen ezért elengedhetetlen a csatlakozásig rendelkezésre álló felkészülési időszak minél hatékonyabb kihasználása (az elmaradt fejlesztések pótlása és a termelés korszerűsítése). A követelményeknek megfelelő struktúra kialakítása az agrárkörnyezetgazdálkodás elveire épülő, a közösségi és nemzeti támogatásokat hatékonyan kihasználó, versenyképes agrárgazdasággal érhető el. Összességében az egyes ágazatok versenyesélyeit főleg a szakmai munka színvonala (hozamok, költség-jövedelem mutatók, minőségi paraméterek), a termékpályák felső szakaszainak (feldolgozás, logisztika, finanszírozás, intézmények) korszerűsítése, a hazai eszközökkel is befolyásolható integrációs készség, valamint a növénytermelés és az állattenyésztés közötti megfelelő arányok kialakítása dönti el.

57


58

10. Oktatás, kutatás, szaktanácsadás

10. Oktatás, kutatás, szaktanácsadás 10.1. Középfokú szakképzés és agrár-felsőoktatás 10.1.1. Középfokú szakképzés A 2002. év legnagyobb feladata a szakképzési törvény és a közoktatásról szóló törvény módosításának előkészítése volt. E tevékenység keretében folytatódott: • a szakképzés fejlesztését szolgáló jogalkotói munka, az EU-csatlakozásra való felkészülés részeként az oktatásban, képzésben szükséges jogharmonizáció előkészítése; • az EU-csatlakozás jegyében az agrárszakképzési szerkezet korszerűsítése, beleértve a szakképesítések kölcsönös elismerésével kapcsolatos szabályozási háttér megteremtését; • a nemzetközi szakmai és pénzügyi támogatással létrehozott projektekben való aktív részvétel a szakképzés tartalmi fejlesztésére. A szakképzés megújításához bevezetésre kerültek az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképző osztályok indításához szükséges programok. Az új szakképesítések tanügyi dokumentumait (tankönyvek, módszertani kiadványok, stb.) a tankönyvbíráló bizottságok véleményének kikérése után folyamatosan hagyta jóvá a tárca. Folytatódott a régebben kiadott szakmai és vizsgáztatási követelmények, valamint a központi programok felülvizsgálata, megkezdődött az új kerettantervek előírásainak megfelelő szakmai képzési programok kidolgozása. A közel 8000 tanulót érintő – a tanév végi és az őszi iskolarendszerű középfokú – szakmai vizsgák zavartalanul lezajlottak, sem a kiadott központi írásbeli tételekkel, sem pedig a vizsgabizottságok működésével kapcsolatban nem érkezett panasz, vagy bejelentés. Az iskolarendszeren kívüli, tanfolyamos felkészítés utáni vizsgákat egész évben folyamatosan jelentették be a vizsgáztatásra jogosult intézmények (662 tanfolyamon 16285 fő szerzett szakmai végzettséget). Különösen megnőtt az Ezüstkalászos gazda- (192 tanfolyam, 5689 fő) és az Aranykalászos gazda- (50 tanfolyam, 1436 fő) képzésben részt vevők száma. A vizsgáztató intézmény által bejelentett szakmai vizsgákra központi írásbeli tételt adott ki a tárca, s megbízta a vizsgaelnököket. Március közepétől április végéig a középfokú szakmai tanulmányi versenyeket (OSZTV, SZKTV) nagy érdeklődés mellett rendezték meg. Sikeresek voltak a szaktanárok részére szervezett nemzetközi továbbképzések, és egyre nagyobb az igény a tanulói diákcserékre, a cseregyakorlatokra. Az agrár-szakképző intézmények a szakmai és gazdálkodói ismeretek átadásával, az elmaradottabb régiókban élők képzettségi szintjének növelésével 59


jelentős szerepet töltenek be a vidék fejlesztését szolgáló kormányzati törekvések megvalósításában. Éppen ezért a minisztérium megkülönböztetett figyelmet fordított arra, hogy az FVM központi iskolái, illetve az erre a célra alkalmas önkormányzati és egyházi fenntartású agrár-szakképző intézmények új, szakmai-pedagógiai módszerekkel, iskolarendszeren kívüli formában a gazdák legszélesebb köre számára nyújtsanak segítséget, a korszerűbb és hatékonyabb gazdálkodást szolgáló ismeretek elsajátításához. Az FVM-hez tartozó, és az egyéb fenntartású középfokú szakképző intézmények gyakorlati hátterének megerősítéséhez a 2000-ben elindított program keretében az iskolák középtávú fejlesztési tervei alapján jelentős tangazdasági fejlesztések indultak meg, amelyekhez a tárca, többnyire társfinanszírozás formájában éves szinten 4-500 millió Ft támogatást adott (A 2002. évi támogatás 328 millió Ft-ot tett ki).

10.1.2. Felsőoktatás A magyar felsőoktatás új intézményhálózata 2000. január 1-jétől működik. Az agrár-felsőoktatás karainak többségénél 2002-re stabilizálódott az integrációkban való együttműködés. Fölmerültek ugyan nehézségek (szakmai, gazdálkodási stb.), azonban az integrációk felülvizsgálatára 2002-ben sem került sor, bár ezt a Felsőoktatási és Tudományos Tanács javasolta. A Szent István Egyetem gondjai 2002-ben fölerősödtek, s elkezdődött egy kiválási folyamat, amely feltehetően 2003ban fejeződik be. Az agrár-karoknál folytatódott a szakosítás korszerűsítése, több új alapképzési és szakirányú továbbképzési szak (pl. szőlész-borász, informatikus agrármérnök, vízgazdálkodási szakmérnök, stb.) indult el. Ebben a folyamatban az FVM mind az előkészítés, mind a tárcavéleményezések során szakmai segítséget nyújtott. Új karként a Debreceni Egyetemen létrejött az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, amely erősíti az Agrártudományi Centrumot. A képesítési követelmények kreditrendszerhez történő igazítása, átdolgozása folyamatban van, de még nem fejeződött be. A képzésben érdekelt szakminisztériumoknak szakmai véleményezési lehetősége van, amellyel a tárca folyamatosan él. Az agrár-felsőoktatási intézmények anyagi támogatására az agrártámogatások keretében van lehetősége a minisztériumnak. A pályázati rendszerben egyre több programnál sikerült elérni, hogy az agrároktatási (felsőoktatási) intézmények is pályázhassanak. A tárca nagy eredménynek tartja a 2000. évben megkezdődött tangazdasági/tanüzemi pályáztatás keretében elért komoly támogatási lehetőséget, amely folyamatosan előmozdítja a tangazdaságok fejlesztését, éves átlagban 5-600 millió Ft fejlesztési támogatással, társfinanszírozásban. A felsőoktatási intézményrendszerben a törvényi lehetőségnek megfelelően agrártudományi centrumok működnek (Keszthely, Debrecen, Mosonmagyaróvár, Szeged). 2002-ben nem jött létre újabb centrum, azonban az új felsőoktatási törvény kialakítása során az Oktatási Minisztériummal együttműködve további lehetőségek adódhatnak, amelyekkel élni fog a tárca. 60


A földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint az oktatási miniszter által 1999-ben aláírt együttműködési megállapodás megújítására közös kezdeményezés történt, az új megállapodás előkészítését megkezdtük. Az agrár-dékánok és főigazgatók kollégiuma működik, amely időszakonként áttekinti az agrár-felsőoktatás időszerű kérdéseit, állásfoglalásáról tájékoztatja a minisztériumot. A tárca folyamatosan bővíti szakmai kapcsolatait az agrárképzést folytató karokkal, fejlesztési elképzeléseiket lehetőségei szerint anyagilag is támogatja. Az FVM rendszeresen részt vett a Felsőoktatási és Tudományos Tanács és szakbizottságai ülésein, az agrár-felsőoktatás és az egész agrárium érdekeit képviselve.

10.2. Agrárkutatás és fejlesztés A tárca felügyeletével működő agrár-kutatóhelyek szervezeti és szerkezeti átalakítása, korszerűsítésének egy jelentős szakasza 2002-ben lezárult. Az átalakítás utolsó lépéseként a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetről való leválasztással létrejött az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete Badacsony elnevezésű, a tájjellegnek megfelelő kutatóhely. A minisztérium az új feladatokhoz jól alkalmazkodó kutatóbázisait továbbra is fenn kívánja tartani, s ehhez a pénzügyi feltételeket meg kívánja teremteni. 2002-ben az alábbi pályázati rendszerek működtek: • A 2000. évi CXXXIII. törvény XII., FVM-fejezete (10. funkciócsoport, 2. alcím, 9. jogcímcsoport) alapján, az „agrárkutatási feladatok támogatása” címszó alatt 2002-re 536 millió Ft került jóváhagyásra. A támogatás kedvezményezettjeinek köre a minisztériumhoz tartozó költségvetési kutatóintézetek, az agrár- és fejlesztési feladatokat ellátó gazdasági és közhasznú társaságok, szakmai egyesületek, felsőoktatási intézmények és magánszemélyek. A támogatás célja az agrár kutató-fejlesztő tevékenység erősítése, a kutatóintézetek feltételrendszerének javítása, az agrárkutatási eredmények közzététele, a hazai és külföldi tudományos kapcsolatok fejlesztése, a nemzetközi tudományos együttműködés elősegítése, mindez a minisztérium agrárstratégiai céljainak megfelelően. A támogatás vissza nem térítendő juttatás. A pénzügyi teljesítés 90,5%-os volt, mivel összesen 50777 ezer Ft kifizetésére nem került sor; • A 215/2001. (XI.17.) Korm. rendelet, valamint az agrárgazdasági célok támogatásáról szóló 102/2001 (XII.16.) FVM rendelet III. fejezetének 4. pontja alapján „A műszaki fejlesztés, technológiafejlesztés, K+F eszközök beszerzésének és beruházásoknak támogatása, nemesítést elősegítő támogatás” címekre összesen 1.627 millió Ft-ot került jóváhagyásra vissza nem térítendő támogatás, beruházás esetén pedig végleges fejlesztési célú juttatás formájában. A jóváhagyott támogatás a következő jogcímek között oszlott meg: műszaki fejlesztés 35593 ezer Ft, szántóverseny 9449 ezer Ft, eszközbeszerzés 532279 ezer Ft, technológia fejlesztés 163072 ezer Ft, 61


beruházás, felújítás 752560 ezer Ft, nemesítés 134097 ezer Ft. 2003. márciusáig az átlagos teljesítés 97,6%-os volt. A pályázati felhívás jó fogadtatásban részesült, a pályázatok felét azonban a pénzügyi keret szűkös volta miatt nem tudták elfogadásra javasolni a bizottságok. • Összességében a bírálóbizottsági javaslatok révén odaítélt támogatásfelhasználást a támogatási szerződésben rögzített rész- és beszámoló jelentési kötelezettség, továbbá az eseti helyszíni ellenőrzések alapján eredményesnek tekintjük, mivel a korszerűsítési folyamat megalapozza az EU-csatlakozással összefüggésben elvárt versenyképesség fokozatos megteremtését.

10.3. Szaktanácsadás és a gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás A minisztérium a szaktanácsadó-rendszert 2002-ben olyan formában működtette, hogy azok a termelők, akik regisztráltatták magukat (és az agrártevékenységből származó éves bevételük 1 és 30 millió Ft között volt), költségvetési támogatással vehették igénybe a minisztérium által vezetett Szaktanácsadói Névjegyzékben szereplő szaktanácsadók szolgáltatásait arra a feladatra, amelyet gazdaságuk működésének javításához szükségesnek ítéltek. A támogatás mértéke és felső határa a 2001. évihez hasonlóan 2002-ben is változó volt. Az éves bevétel növekedésének függvényében a támogatás mértéke csökkent, ugyanakkor nőtt a támogatás összegének felső határa. 2002-ben mintegy 2100 gazdálkodó vette igénybe a szerződésen alapuló szaktanácsadói szolgáltatást. A több éve működő szaktanácsadó rendszer agrárpolitikai szempontból fontos eleme, hogy az önfenntartás szintjén működő gazdaságok esetében a támogatás mértéke 100%. Ez azt jelenti, hogy az évi 1 millió Ft bevételt el nem érő gazdálkodók a számukra igény szerint szervezett előadások, bemutatók, csoportos konzultációk formájában ingyenesen hozzájuthattak a szükséges ismeretekhez. 2002-ben több mint 1100 rendezvényen közel 25 ezer gazda vett részt. A Szaktanácsadói Névjegyzékbe kérelem útján lehet bekerülni. A Névjegyzék azon szaktanácsadók főbb adatait tartalmazza, akiknek megfelelő felsőfokú végzettsége, gyakorlata van, illetve megkapták az erkölcsi bizonyítványt, és nem folytatnak az agrárgazdasággal összefüggő kereskedelmi, ügynöki tevékenységet. 2002. végén a Szaktanácsadói Névjegyzékben mintegy 780 szaktanácsadó szerepelt. A szaktanácsadással összefüggő tájékoztatási tevékenységet – benne a szaktanácsadók névsorával – a http://www.agroinform.hu és a http://www.kszi.hu címen elérhető Internet-szolgáltatással valósítottuk meg. A gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás támogatása pályázatos rendszerben működik. Ennek keretében 2002-ben: • a gazdálkodók számára szervezett programokra (tanfolyamok, bemutatók) 714 pályázatot fogadtak el, amelyek támogatási összege közel 645 millió Ft volt, • a gazdálkodást segítő szakmai kiadványok elkészítéséhez 149 elfogadott pályázatra mintegy 179 millió Ft támogatási összeg jutott. 62


Tovább fejlődött a korszerű eszközöket, technológiákat, módszereket alkalmazó bemutató üzemi hálózat kétlépcsős pályázati rendszere. Az első lépcsőben a „Bemutató üzem” cím elnyerésére lehet pályázni, a második lépcsőben a cím tulajdonosai állami támogatásra pályázhatnak. 2000-ben és 2001-ben összesen 102 bemutató üzem címet adományoztunk. A 2002. évi pályázati rendszerben 35 pályázat érkezett, amelyek közül 24 kapott „Bemutató üzem 2002” címet. A bemutató üzemi hálózat kialakításának e kezdeti szakaszában vállaltuk, hogy megtérítjük a bemutató üzemeknek a környezetük korszerűsítésével és a bemutatók tartásával kapcsolatos költségeit. Ennek keretében 2002-ben 33 bemutató üzem költségeit térítette meg a költségvetés. A bemutató üzemi hálózattal kapcsolatos tájékoztatás ugyancsak a már említett Internet-címen elérhető szolgáltatáson keresztül valósul meg. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ teljes felújítása az év elején megkezdődött, és 2002-ben be is fejeződött. Ezzel a kor minden igényét kielégítő, a Kelet-Közép-Európai Agrárinformációs Központ feladatait is ellátni képes agrárinformációs és szaktanácsadási központ jött létre, Agrár-szakirodalmi Szolgáltató Házzal. A külső könyvraktárt is ide költöztették. Az épület átadására, egybekötve az 50 éves jubileummal, 2002. december 9-én került sor. A teljes rekonstrukció mintegy 500 millió Ft-ot emésztett fel. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum sikeresen rendezte meg a Kossuth-évvel kapcsolatos kiállítást és konferenciát. Megújult a halászati állandó kiállítás, és igen sok időszaki kiállítást rendeztek. Használatba vettek egy minden igényt kielégítő, új konferenciatermet, s a Múzeum aulája is megújult. A Mezőgazdasági Könyvhónap alkalmára a Múzeum kiadásában megjelent az „Agrárvilág Magyarországon 18482002.” című reprezentatív kiadvány.

63


64

11. Jogalkotási tevékenység

11. Jogalkotási tevékenység A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Misztérium intenzív jogalkotói tevékenységét mutatja, hogy 2002-ben 2 törvény, 1 országgyűlési határozat, 30 kormányrendelet, 26 kormányhatározat, 3 együttes rendelet és 110 FVM rendelet készült. A jogszabályok részletes felsorolása a 11. fejezetben található. A tárca jogalkotó tevékenységét két alapvető célrendszer határozta meg: • a Kormány programjában megfogalmazott agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok megvalósítása; • az Európai Unió joganyagával való harmonizáció teljessé tétele. A kormányprogram kiemelten foglalkozott a termőföld-tulajdonlás-, illetve használat kérdésével. Ennek részeként a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvényt módosította a 2002. évi XXIV. törvény. E törvénnyel megtörtént a Nemzeti Földalap átalakítása, társadalmi ellenőrzés mellett történő működtetése. A módosítással létrejöttek a ténylegesen mezőgazdasági termelést folytatók és a családi gazdálkodók tulajdonszerzési, illetve földhasználati többletjogosítványai. Az Országgyűlés ellenőrző szerepének erősítése érdekében a Kormány – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján – évente köteles beszámolni az Országgyűlésnek a földbirtok-politikai irányelvek végrehajtásáról. A Nemzeti Földalap vagyongazdálkodása ellenőrizhetőbbé vált azáltal, hogy a vagyonkezelési feladatokat Kht. helyett önálló költségvetési szerv látja el. E törvénymódosítás megteremtette annak a lehetőségét, hogy a nyugdíjas földtulajdonosok életjáradék fejében ajánlják fel a termőföldet a Nemzeti Földalap javára. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvényt, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényt a 2002. évi LXVII. törvény módosította. A módosításra elsődlegesen a jogharmonizációs indokok alapján volt szükség. Ennek keretében az elmúlt öt évben született közösségi irányelvek átvétele történt meg oly módon, hogy a módosított törvény és annak végrehajtási jogszabályai immár összeegyeztethetőek a közösségi joggal. A módosítást a tudományos-technikai előrehaladás is indokolta. A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény végrehajtásával összefüggésben két kormányrendelet jelent meg: • A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet, amelynek révén lehetővé válik az állami termőföldvagyon áttekinthető, ellenőrizhető nyilvántartása, földrészletenként. A rendelet az állami vagyonnal való hatékony gazdálkodás érdekében előírja, hogy a vagyon értékelésében megfelelő szakmai képesítésű szakértők vegyenek részt. A kisösszegű ügyletek esetében lehetővé teszi az egyszerűsített ingatlan-értékbecslést, s így az eljárás gyorsabb és olcsóbb lesz. • A termőföld állam által – életjáradék fizetése ellenében – történő megvásárlásáról szóló 255/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet széles társadalmi igényt 65


elégít ki. Az 1-20 ha közötti, önmagukban nem versenyképes birtokok birtokkoncentrációját segíti elő – az NFA közvetítésével – az e kormányrendelet alapján történő termőföldvásárlás. Emelt összegű életjáradék-fizetési kedvezményben a 60. életévüket betöltött nyugdíjasok részesülnek. A Kormány a birtokpolitika elveiről 1010/2002. (II. 1.) Korm. határozatot a 1114/2002. (VI. 25.) Korm. határozattal hatályon kívül helyezte. A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIV. törvény (2) bekezdése értelmében országgyűlési határozat született a földbirtokpolitikai irányelvekről. A 48/2002. (VII. 19.) OGY határozat meghatározta azokat a részletes szempontokat, amelyek alapján a Nemzeti Földalap körébe tartozó termőföldvagyon kezelése és hasznosítása történik. Az irányelv célja: a földhasználók helyzetének stabilizálása, gazdálkodásuk elősegítése, a családi gazdaságok megerősítése, a földpiac élénkítése és az ésszerű tulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése. Az agrárgazdasági beruházásokhoz 1993-1995. években visszafizetési kötelezettséggel engedélyezett beruházási támogatások visszafizetésének elengedéséről szóló 160/2002. (VII. 17.) Korm. rendelettel a Kormány az önhibájukon kívül fizetésképtelen helyzetbe került agrárberuházók számára adott fizetési felmentést, illetve könnyítést, amely hosszú évek munkájára tett pontot. Szintén az agrártermelőkön segített a mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló 215/2002. (X. 17.) Korm. rendelet, amely olyan adósságrendezési, konszolidációs program, amely az éven belüli hitelek részleges elengedésére adott lehetőséget, illetve az aszálykárt szenvedett termelőknek nyújtott kiemelt támogatást. A minisztérium legnagyobb feladata 2002-ben – az Európai Uniós csatlakozással összefüggésben – az állategészségügyi és növényvédelmi jogszabályok felülvizsgálata, és az EU rendeleteivel és irányelveivel való harmonizációja volt. E tevékenység folyamatosan, a minisztérium munkaterve szerint, megfelelő ütemben haladt. A jogszabályok harmonizációjával kapcsolatban a derogációs feladatok elvégzése is minisztériumi kiemelt feladat volt. 2002. – az előző évekhez hasonlóan – sok olyan jogalkotási feladatot hozott, amelyeket nem lehetett előre tervezni. A különböző termékpályák szabályozása a világpiaci helyzet, vagy az időjárás szeszélye miatt sok esetben soron kívüli megoldást kívánt meg. Az intézkedések kormány- és miniszteri rendeletek formájában jelentek meg. Ezek az intézkedések többek között az alábbi termékpályák szabályozását érintették: • A tejpiac szabályozása: Az EU-minőségi követelményeknek megfelelő tejtermékek értékesítésének ösztönzéséről szóló 22/2002. (III. 30.) FVM rendelet; • A tehéntej minőséghez kötött támogatásáról szóló 12/2002. (I. 28.) FVM rendelet; •

66


• A vágósertés exporttámogatása: • Az élősertés exportjának időszakos támogatásáról szóló 51/2002. (VI. 14.) FVM-KüM-PM együttes rendelet. • A vágóbaromfi termékpálya: •

A vágott egész csirke exportjának időszakos támogatásáról 33/2002. (IV. 20.) FVM-KüM-PM együttes rendelet.

• A bortermelés szabályozása: • A bor lepárlásához nyújtott intervenciós támogatásról szóló 93/2002. (X. 7.) FVM rendelet; • A hordós asztali, táj- és minőségi borok exportjának támogatásáról szóló 84/2002. (IX. 13.) FVM-KüM-PM együttes rendelet. A piaci feszültségek levezetése mellett az agrárpiaci rendtartási törvényből eredő kötelezettségek teljesítése volt a másik nagy feladatcsoport. E szabályozások többek között a cukorpiaci rendtartást, a takarmánykukorica és búza irány- és intervenciós árainak meghirdetését is érintették. A fentiek szerinti, lényegében minden évben jelentkező feladatok végrehajtásán túl az agrárágazatot hosszú távon meghatározó intézkedés is született. Elkészült a termelői csoportokról szóló 85/2002. (IX. 18.) FVM-rendelet, amely az EU-s szabályok figyelembevételével állított fel olyan feltételrendszert, amely alapján a létrejövő termelői csoportok a csatlakozás után uniós támogatásokat igényelhetnek. 2002. májusát követően a Kormány áttekintette a családi gazdálkodással összefüggő kérdéseket, és a szükséges mértékben módosította azokat, illetve az egy évre szóló kiemelt támogatást szabályozó részeket hatályon kívül helyezte. A rendeletek: • A családi gazdálkodók és más mezőgazdasági kis- és középüzemek kedvezményes hitelezéséhez kapcsolódó kamattámogatásról és állami kezességvállalásról szóló 317/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 169/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet; • A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásáról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 193/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet; • A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásáról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a családi gazdálkodók és más mezőgazdasági kis- és középüzemek kedvezményes hitelezéséhez kapcsolódó kamattámogatásról és állami kezességvállalásról szóló 317/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 276/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet.

* A 2002. évben hatályba lépett jogszabályok az alábbiak (dőlt betűkkel jelöljük az EU jogharmonizáció szempontjából hangsúlyosakat): 67


AZ AGRÁRJOGALKOTÁS 2002. ÉVI ELVÉGZETT FELADATAI TÖRVÉNYEK 2002: XXIV. tv.

A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról (MK 100. szám, 2002. július 19.)

2002: LXVII. tv.

A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról (MK 165. szám, I. kötet, 2002. december 28.) ORSZÁGGYŰLÉSI HATÁROZATOK

48/2002. (VII. 19.) Ogy. hat.

A földbirtok-politikai irányelvekről (MK 100. szám, 2002. július 19.)

KORMÁNYRENDELETEK 4/2002. (I. 15.) Korm. r.

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Argentin Köztársaság Kormánya közötti, Budapesten, 1999. december 10-én aláírt állategészségügyi megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről (MK. 4. szám, I. kötet, 2002. január 15.)

5/2002. (I. 25.) Korm. r.

A szövetkezeti üzletrészek állami megvásárlásával kapcsolatos egyes kérdésekről (MK 10. szám, 2002. január 25.)

16/2002. (II. 18.) Korm. r.

A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól (MK 23. szám, 2002. február 18.)

17/2002. (II. 18.) Korm. r.

A Nemzeti Földalap vagyon-nyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól (MK 23. szám, 2002. február 18.) A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet módosításáról (MK 27. szám, 2002. február 27.)

23/2002. (II. 27.) Korm. r.

24/2002. (II. 27.) Korm. r.

A 2002. évi területfejlesztési célelőirányzat régiók és megyék, valamint a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások megyék közti felosztásáról (MK 27. szám, 2002. február 27.)

33/2002. (III. 4.) Korm. r.

A családi gazdálkodók és más mezőgazdasági kis- és középüzemek hitelezéshez kapcsolódó 68


kamattámogatásáról és állami kezességvállalásról szóló 317/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról (MK 30. szám, 2002. március 4.) 36/2002. (III. 7.) Korm. r.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról (MK 32. szám, 2002. március 7.)

38/2002. (III. 7.) Korm. r.

A területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 89/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról (MK 32. szám, 2002. március 7.)

82/2002. (IV. 15.) Korm. r.

A mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet módosításáról (MK 48. szám, 2002. április 16.)

98/2002. (V. 5.) Korm. r.

Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról (MK 58. szám, 2002. május 5.)

103/2002. (V. 10.) Korm. r.

Az állatkísérletek végzéséről szóló 243/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról (MK 62. szám, 2002. május 10.)

137/2002. (VI. 25.) Korm. r.

A Nemzeti Földalap vagyonkezelésével, valamint a termőfölddel kapcsolatos egyes rendelkezések hatályon kívül helyezéséről (MK 89. szám, 2002. június 25.)

139/2002. (VI. 25.) Korm. r.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatairól és hatásköréről szóló 155/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról (MK 89. szám, 2002. június 25.)

156/2002. (VII. 11.) Korm. r.

A növényvédő szerek kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának részletes szabályairól (MK 97. szám, 2002. július 11.)

160/200. (VII. 17.) Korm. r.

Az agrárgazdasági beruházásokhoz 1993-1995. években visszafizetési kötelezettséggel engedélyezett beruházási támogatások visszafizetésének elengedéséről (MK 99. szám, 2002. július 17.)

169/2002. (VIII. 2.) Korm. r.

A családi gazdálkodók és más mezőgazdasági kisés középüzemek kedvezményes hitelezéséhez kapcsolódó kamattámogatásról és állami kezességvállalásról szóló 317/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról 69


(MK 104. szám, 2002. augusztus 2.) 193/2002. (IX. 6.) Korm. r.

A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról (MK 116. szám, 2002. szeptember 6.)

194/2002. (IX. 6.) Korm. r.

A 2002. évi termésű élelmezési búza intervenciós felvásárlásáról és közraktári támogatásáról (MK 116. szám, 2002. szeptember 6.)

196/2002. (IX. 10.) Korm. r.

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti, az állatorvoslás és az állategészségügy területén megvalósuló technikai együttműködésről és a szakmai eljárási rendről szóló, Brazíliavárosban, 1999. november 10-én aláírt megállapodás kihirdetéséről (MK 127. szám, 2002. szeptember 10.)

197/2002. (IX. 10.) Korm. r.

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti, a növényvédelmi karantén és a növényvédelem területén való együttműködésről szóló, Brazíliavárosban, 1999. november 10-én aláírt megállapodás kihirdetéséről (MK 127. szám, 2002. szeptember 10.)

215/2002. (X. 17.). Korm. r.

A mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról (MK 131. szám, 2002. október 17.)

217/2002. (X. 24.) Korm. r.

A 2002. évi termésű takarmánykukorica intervenciós felvásárlásáról és közraktári támogatásáról (MK 132. szám, 2002. október 24.)

235/2002. (XI. 7.) Korm. r.

A szövetkezeti üzletrészek állami megvásárlásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2002. (I. 25.) Korm. rendelet módosításáról (MK 136. szám, 2002. november 7.)

243/2002. (XI. 16.) Korm. r.

A mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló 215/2002. (X. 17.) Korm. rendelet módosításáról (MK 142. szám, 2002. november 16.)

247/2002. (XI. 28.) Korm. r.

Az egyes állatbetegségek gyanúja esetén a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó ideiglenes hatósági intézkedésekről 70


(MK 146. szám, 2002. november 28.) 254/2002. (XII. 13.) Korm. r.

A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól (MK 155. szám, 2002. december 13.)

255/2002. (XII. 13.) Korm. r.

Termőföld állam által életjáradék ellenében történő megvásárlásáról (MK 155. szám, 2002. december 13.)

276/2002. (XII. 21.) Korm. r.

A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a családi gazdálkodók és más mezőgazdasági kisés középüzemek kedvezményes hitelezéséhez kapcsolódó kamattámogatásáról és állami kezességvállalásáról szóló 317/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről (MK 160. szám, I. kötet, 2002. december 21.)

290/2002. (XII. 27.) Korm. r.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeiről (MK 164. szám, I. kötet, 2002. december 27.)

fizetése

KORMÁNYHATÁROZATOK 2007/2002. (I. 25.) Korm. h.

A Kínai Népköztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az állategészségügy és karanténozás területén való együttműködésről szóló Egyezmény aláírására való felhatalmazásról (H. Tára 2. szám, 2002. január 25.)

2018/2002. (I. 31.) Korm. h.

Az Integrált Mezőgazdasági Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer megvalósításáról és a szükséges forrás megteremtéséről (H. Tára 3. szám, 2002. január 31.)

2020/2002. (I. 31.) Korm. h.

Az Agrárintervenciós Központ Európai Unió által működtetett Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege kifizető ügynökségi feladatok ellátására való felkészüléssel összefüggő feladatokról (H. Tára 3. szám, 2002. január 31.)

1010/2002. (II. 1.) Korm. h.

A birtokpolitika elveiről (MK 16. szám, 2002. február 1.) 71


2025/2002. (II. 1.) Korm. h.

A családi gazdaságok működtetésének és fejlesztésének támogatását biztosító források megteremtésére (H. Tára 4. szám, 2002. február 1.)

2072/2002. (III. 21.) Korm. h.

A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával (BSE) kapcsolatos vizsgálatok forrásairól (H. Tára 9. szám, 2002. március 21.)

1025/2002. (III. 21.)Korm. h.

A csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrészeinek állami megvásárlásához kapcsolódó kormányzati készfizető kezességvállalásról (MK 37. szám, 2002. március 21.)

2141/2002. (V. 6.) Korm. h.

A Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság 2002. évi pénzügyi működési feltételrendszerének biztosításáról (H. Tára 16. szám, 2002. május 6.)

1049/2002. (V. 10.) Korm. h.

A 2001. évi téli és a 2002. évi tavaszi fagykárokkal összefüggő kárenyhítés mértékéről és forrásairól (MK 62. szám, 2002. május 10.)

2150/2002. (V. 10.) Korm. h.

A megszűnt mezőgazdasági szövetkezetekben lévő üzletrészesek üzletrészeinek elvesztése miatt történő kárpótlásról (H. Tára 18. szám, 2002. május 10.)

2153/2002. (V. 15.) Korm. h.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójáról (2002-2010) (H. Tára 19. szám, 2002. május 15.)

2160/2002. (V. 15.) Korm. h.

A termőföldek Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszere megvalósításáról (H. Tára 19. szám, 2002. május 15.)

2178/2002. (VI. 8.) Korm. h.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) „Világélelmezési Csúcstalálkozó öt évvel később” elnevezésű rendezvényén való magyar részvételről (H. Tára 24. szám, 2002. június 8.)

2195/2002. (VI. 25.) Korm. h.

A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításával összefüggésben felmerült feladatokról (H. Tára 28. szám, 2002. június 25.)

1114/2002. (VI. 25.) Korm. h.

A birtokpolitika elveiről szóló 1010/2002. (II. 1.) Korm. határozat hatályon kívül helyezéséről (MK 89. szám, 2002. június 25.)

2219/2002. (VII. 24.) Korm. h.

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya között a 72


növényvédelmi karantén és a növényvédelem területén való együttműködésről szóló egyezmény jóváhagyásáról és kihirdetéséről (H. Tára 33. szám, 2002. július 24.) 2228/2002. (VIII. 2.) Korm. h.

A csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrészeinek állami megvásárlásával kapcsolatos kifizetések teljesítéséről (H. Tára 34. szám, 2002. augusztus 2.)

2255/2002. (IX. 4.) Korm. h.

Az EU-tagjelölt és a balkáni országok számára az ingatlan tulajdonjog és az ingatlan vagyoni értékű jogok nyilvántartását, valamint az ingatlanpiac fejlesztését célzó projekthez a Magyar Köztársaságnak nyújtandó világbanki támogatásról szóló Levélegyezmény és annak módosítása jóváhagyásáról (H. Tára 40. szám, 2002. szeptember 4., közös a Belügyminisztériummal)

2265/2002. (IX. 6.) Korm. h.

A kormányprogramban szereplő egyes célkitűzések végrehajtásához szükséges intézkedésekről (H. Tára, 2002. szeptember 6.)

2285/2002. (IX. 26.) Korm. h.

Az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés területén az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán szükséges intézményfejlesztésről (H. Tára 44. szám, 2002. szeptember 26.)

2301/2002. (X. 10.) Korm. h.

A Magyar Köztársság Kormánya és a Chilei Köztársaság Kormánya között az állategészségügy területén való együttműködésről szóló megállapodás aláírására való felhatalmazásról (H. Tára 46. szám, 2002. október 10.)

2302/2002. (x. 10.) Korm. h.

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Chilei Köztársaság Kormánya között a növényvédelmi karantén és a növényvédelem területén való együttműködésről szóló megállapodás aláírására történő felhatalmazásról (H. Tára 46. szám, 2002. október 10.)

2339/2002. (XI. 13.) Korm. h.

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet létrehozásáról szóló Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről (H. Tára 51. szám, 2002. november 13.)

2357/2002. (XI. 28.) Korm. h.

A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrész felvásárláshoz kapcsolódó további intézkedésekről (H. Tára 53. szám, 2002. november 28.) 73


Helyesbítés: A H. Tára 2002. évi 53. számában közzétett, a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrész felvásárlásához kapcsolódó…. (Kézirathiba) (H. Tára 54. szám, 2002. december 5.) Helyesbítés: A H. Tára 2002. évi 53. számában közzétett, a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrész felvásárlásához kapcsolódó …. (Nyomdahiba) (H. Tára 56. szám, 2002. december 18.) 2381/2002. (XII. 18.) Korm. h.

A 2002. évi agrárgazdasági támogatási előirányzatok átcsoportosításáról (H. Tára 56. szám, 2002. december 18.)

2391/2002. (XII. 20.) Korm. h.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatási rendszer 2003. évi módosításának irányairól és a rendszer kialakításával összefüggő feladatokról (H. Tára 57. szám, 2002, december 20.)

EGYÜTTES RENDELETEK 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM e.r.

Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról (MK 9. szám, I. kötet, 2002. január 23.

5/2002. (II. 22.) EüM-FVM e.r.

A növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszermaradék mértékéről (MK 25. szám, 2002. február 22.)

43/2002. (V. 14.) FVM-EüM-GM e.r. Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. Törvény végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet, valamint a dohánytermékek előállításáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 36/1996. (XII. 11.) FMNM-IKIM együttes rendelet módosításáról. 54/2002. (XII. 29.) GKM-ESZCSM-FVM e. r. A vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és – forgalmazás feltételeiről szóló 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról (MK 166. szám, I. kötet, 2002. december 29.) RENDELETEK 1/2002. (I. 7.) FVM-GM-KöViM e.r. Az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési 74


naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GMKöViM együttes rendelet módosításáról (MK 1. szám, 2002. január 7.) 2/2002. (I. 7.) FVM r.

Egyes építésügyi jogszabályok módosításáról (MK 1. szám, 2001. január 7.)

3/2002. (I. 7.) FVM r.

A kristálycukor 2002. első félévi irányáráról (MK 1. szám, 2002. január 7.)

4/2002. (I. 7.) FVM r.

A kristálycukor 2002. első félévi alsó és felső intervenciós áráról (MK 1. szám, 2002. január 7.)

5/2002. (I. 12.) FVM-KöM e.r.

A nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről szóló 73/1997. (X. 28.) GM-KTM együttes rendelet módosításáról (MK 3. szám, 2002. január 12.) Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet módosításáról (MK 4. szám, 1. kötet, 2002. január 15.)

6/2002. (I. 15.) FVM r.

7/2002. (I. 17.) FVMr.

A szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról (MK 6. szám, 2002. január 17.)

8/2002. (I. 21.) FVM r.

Az 1999. évi költségvetési törvényben jóváhagyott 16 milliárd forint összegű agrárhitelhez kapcsolódó kezességvállalás felhasználásáról, a szarvasmarha ágazat fejlesztéséről szóló 7/2000. (II. 29.) FVM rendelet módosításáról

9/2002. (I. 23.) FVM r.

A vadon élő állat és tenyésztett vad elejtéséről, húsvizsgálatáról és forgalmáról, valamint a házinyúl húsvizsgálatáról (MK 9. kötet, 1. szám, 2002. január 23.

10/2002. (I. 23.) FVM r.

Az állati eredetű élelmiszerekben előforduló egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről (MK 9. szám, I. kötet, 2002. január 23.

11/2002. (I. 28.) FVM r.

A tehéntej irányáráról, valamint az alsó és felső intervenciós áráról (MK 12. szám, 2002. január 28.)

12/2002. (I. 28.) FVM r.

A tehéntej minőséghez kötött támogatásáról (MK 12. szám, 2002. január 28.)

13/2002. (I. 30.) FVM r.

A rókák veszettség elleni immunizálásáról (MK 14. szám, 2002. I. 30.)

75


14/2002. (II. 13.) FVM r. 15/2002. (II. 13.) FVM r.

A földhivatalokról szóló 62/1999. (VII. 21.) FVM rendelet módosításáról (MK 20. szám, 2002. február 13.) A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 40/1995. (XI. 16.) FM rendelet módosításáról (MK 20. szám, 2002. február 13.) Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2001. évi 152. számában kihirdetett, a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 108/2001. (XII. 23.) FVMGM együttes rendelet

16/2002. (II. 16.) FVM r.

A termelői száraz dohány 2002. 2002. évi minőségi feláras támogatásáról (MK 22. szám, 2002. február 16.)

17/2002. (II. 22.) FVM r.

A 2002. évi termésű takarmánykukorica garantált áron történő állami felvásárlásáról (MK 25. szám, 2002. február 22.)

18/2002. (II. 26.) FVM r.

Az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet módosításáról (MK 26. szám, 2002. február 26.)

19/2002. (III. 8.) FVM r.

A szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés szabályairól (MK 33. szám, 2002. március 8.

20/2002. (III. 14.) FVM r.

A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet módosításáról (MK 35. szám, 2002. március 14.)

21/2002. (III. 20.) FVM r.

A szarvasmarhák enzootikus leukózisától való mentesítés szabályairól (MK 36. szám, I. kötet, 2002. március 20. Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2002. ÉVI 32. számában kihirdetett, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

22/2002. (III. 30.) FVM r.

Az EU minőségi követelményeknek megfelelő tejtermékek értékesítésének ösztönzéséről (MK 42. szám, I. kötet, 2002. március 30.)

23/2002. (IV. 5.) FVM r.

A tojástermékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről (MK 43. szám, 2002. április 5.) A Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, BorsodAbaúj-Zemplén, Somogy, valamint Békés

24/2002. (IV. 5.) FVM r.

76


25/2002. (IV. 12.) FVM r.

megyékben az egyes agrárgazdasági célok 2001. és 2002. évi alap- és kiegészítő támogatásáról szóló 44/2001. (VI. 18.) FVM rendelet módosításáról (MK 43. szám, 2002. április 5.) A bovin somatotropin és egyéb biotechnológiai úton előállított somatotropinok forgalomba hozatalának tilalmáról (MK 46. szám, 2002. április 12.)

26/2002. (IV. 13.) FVM r.

A vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I. 27.) FVM rendelet módosításáról (MK 47. szám, 2002. április 13.)

27/2002- (IV. 13.) FVM r.

A vetőmagvak előállításáról és forgalmazásáról szóló 89/1997. (XI. 28.) FM rendelet módosításáról (MK 47. szám, 2002. április 13.)

28/2002. (IV. 15.) FVM r.

Az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet módosításáról (MK 48. szám, 2002. április 15.)

29/2002. (IV. 17.) FVM r.

A Szaktanácsadói Névjegyzékről szóló 95/1999. (XI. 5.) FVM rendelet módosításáról (MK 49. szám, I. kötet, 2002. április 17.)

30/2002. (IV. 19.) FVM r.

Az egyes állatbetegségek Európai Közösségnek történő bejelentési szabályairól (MK 50. szám, 2002. április 19.)

31/2002. (IV. 19.) FVM r.

Az afrikai lópestis megelőzéséről és leküzdéséről (MK 50. szám, 2002. április 19.)

32/2002. (IV. 19.) FVM r.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által adományozható díjakról és más elismerésekről szóló 11/1999. (I. 29.) FVM rendelet módosításáról (MK 50. szám, 2002. április 19.)

33/2002. (IV. 20.) FVM-KüM-PM e.r. A vágott egész csirke exportjának időszakos támogatásáról (MK 51. szám, I. kötet, 2002. április 20.) 34/2002. (IV. 27.) FVM r.

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól (MK 54. szám, I. kötet, 2002. április 27.)

35/2002. (IV. 27.) FVM r.

A kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól (MK 54. szám, I. kötet, 2002. április 27.)

36/2002. (IV. 29.) FVM r.

Az állatgyógyászati készítményekről 77


(MK 55. szám, 2002. április 29.) 37/2002. (V. 3.) FVM r.

Az állatgyógyászatban használt gyógyászati villamos eszközökről (MK 56. szám, 2002. május 3.)

38/2002. (V. 3.) FVM r.

A növényvédelmi igazgatási díjakról (MK 56. szám, 2002. május 3.)

szolgáltatási

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2002. évi 51. számában kihirdetett, a vágott egész csirke exportjának időszakos támogatásáról szóló 33/2002. (IV. 20.) FVM-KüM-PM együttes rendelet 4. számú melléklete (MK 60. szám, 2002. május 8.) 39/2002. (V. 10.) FVM r.

A tulajdoni, használati viszonyok földvédelmi célú rendezéséhez szükséges ingatlannyilvántartási háttér megerősítése érdekében igénybe vehető támogatás részletes szabályairól (MK 62. szám, 2002. május 10.)

40/2002.(V. 14.) FVM r.

A halászati termékek termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről (MK 64. szám, I. 2002. május 14.)

41/2002. (V. 14.) FVM r.

Egyes, a számítógépes adatbázisból történő lekérdezés útján szolgáltatható ingatlannyilvántartási adatok igazgatási szolgáltatási díjáról és az adatátviteli vonalon történő adatszolgáltatásról (MK 64. szám, I. 2002. május 14.)

42/2002. (V. 14.) FVM r.

A földhivatalokról szóló 62/1999. (VII.21.) FVM rendelet módosításáról (MK 64. szám, I. 2002. május 14.)

44/2002. (V. 17.) FVM r.

A madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni védekezésről MK. 67. szám , 2002. május 17.)

45/2002. (V. 17. ) FVM r.

A járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás felső határáról (MK. 67. szám, 2002. május 17.)

46/2002. (V. 17.) FVM r.

Az EU minőségi követelményeknek megfelelő tejtermékek értékesítésének ösztönzéséről szóló 22/2002. (III.30.) FVM rendelet módosításáról (MK. 67. szám, 2002. május 17.) A vágósertés intervenciós áron alapuló minőségi termelési támogatásáról szóló 112/2001. (XII.27.) FVM rendelet módosításáról (MK. 67. szám, 2002. május 17.)

47/2002. (V. 17.) FVM r.

78


48/2002. (V. 23.) FVM r.

Az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet módosításáról (MK 71. szám, 2002. május 23.)

49/2002. (V. 24.) FVM r.

A szalmonellózis és a baromfitífusz elleni védekezésről és a mentesség megtartásáról (MK 72. szám, I. kötet, 2002. május 24.)

50/2002. (V. 25.) FVM r.

Az agrármarketing támogatás igénybevételeinek feltételeiről és a lebonyolításának rendjéről (MK 73. szám, 2002. május 25.) Helyesbítés: A MK 2002. évi 50. számában kihirdetett, az egyes állatbetegségek Európai Közösségnek történő bejelentési szabályairól szóló 30/2002. (IV. 19.) FVM. rendelet (MK 76. szám, 2002. május 29.) A MK 2002. évi 56. számában kihirdetett, a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 38/2002. (V. 3.) FVM rendelet (MK 76. szám, 2002. május 29.)

51/2002. (VI. 14.) FVM-KüM-PM e.r. Az élősertés exportjának támogatásáról (MK 84. szám, 2002. június 14.)

időszakos

52/2002. (VI. 18.) FVM r.

A tenyésztési hatóság által díjfizetés ellenében végzett feladatok körének és a fizetendő díj mértékének megállapításáról szóló 33/1994. (VI. 28.) FM rendelet módosításáról (MK 85. szám, 2002. június 18.)

53/2002. (VI. 25.) FVM r.

A szőlő és gyümölcsös ültetvényeket 2001. év telén és 2002. év tavaszán ért fagykárok enyhítésének módjáról (MK 89. szám, 2002. június 25.)

54/2002. (VI. 25.) FVM r.

A növényfajták állami elismerésének, valamint a vetőmag szaporítóanyag minősítésének és vizsgálatának díjtételeiről szóló 5/1998. (II. 11.) FM rendelet módosításáról (MK 89. szám, 2002. június 25.)

55/2002. (VI. 28.) FVM r.

A minőségi vágóbaromfi-termelés 2002. évi támogatásáról szóló 110/2001. (XII. 27.) FVM rendelet módosításáról (MK 90. szám, 2002. június 28.)

56/2002. (VII. 17.) FVM r.

A közraktárba letett 2002. évi termésű búza támogatásáról (MK 99. szám, 2002. július 17.)

79


57/2002. (VII. 17.) FVM r.

A 2002. évi termésű élelmezési búza alsó és felső intervenciós áráról szóló 79/2001. (X. 19.) FVM rendelet módosításáról (MK 99. szám, 2002. július 17.)

58/2002. (VV. 17.) FVM-KvVM-GKM e.r. A kísérleti állatok tenyésztésének (szaporításának), tartásának, szállításának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló 36/1999. (IV. 2.) FVM-KöM-GM együttes rendelet módosításáról (MK 99. szám, 2002. július 17.) 59/2002. (VII. 26.) FVM r.

A cukorrépa, valamint a kristálycukor 2002. és 2003. évi alsó és felső intervenciós áráról (MK 102. szám, 2002. július 26.)

60/2002. (VII. 26.) FVM r.

A cukorrépa, valamint a kristálycukor 2002. és 2003. évi irányáráról (MK 102. szám, 2002. július 26.)

61/2002. (VIII. 1.) FVM r.

Az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állategészségügyi feltételeiről (MK 103. szám, 2002. augusztus 1.)

62/2002. (VIII. 1.) FVM r.

A szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézményekről szóló 9/2000. (III. 14.) FVM rendelet módosításáról (MK 103. szám, 2002. augusztus 1.) Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2002. évi 89. számában kihirdetett, a szőlő és gyümölcsös ültetvényeket 2001. évi telén és 2002. év tavaszán ért fagykárok

63/2002. (VIII. 2.) FVM r.

A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 40/1995. (XI. 16.) FM rendelet módosításáról (MK 104. szám, 2002. augusztus 2.)

64/2002. (VIII. 2.) FVM-PM e. r. A takarmányok importjáról (MK 104. szám, 2002. augusztus 2.) 65/2002. (VIII. 9.) FVM r.

A gümőkór elleni védekezésről (MK 106. szám, 2002. augusztus 9.)

66/2002. (VIII. 12.) FVM r.

A 2002. évi termésű takarmánykukorica irányáráról (MK 107. szám, 2002. augusztus 12.)

67/2002. (VIII. 12.) FVM r.

A 2002. évi termésű takarmánykukorica alsó és felső intervenciós áráról (MK 107. szám, 2002. augusztus 12.)

80


68/2002. (VII. 15.) FVM r.

Az édesvízi halak fertőző betegségei elleni védekezésről és a fertőző betegségektől mentes halgazdaságok létrehozásáról (MK 108. szám, 2002. augusztus 15.)

69/2002. (VIII. 15.) FVM r.

A trichinella fertőzésre fogékony állatok friss húsának trichinella vizsgálatáról (MK 108. szám, 2002. augusztus 15.)

70/2002. (VIII. 15.) FVM r.

A friss baromfihús előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről (MK 108. szám, 2002. augusztus 15.)

71/2002. (VIII. 15.) FVM r.

A ragadós száj- és körömfájás védekezésről (MK 108. szám, 2002. augusztus 15.)

72/2002. (VIII. 15.) FVM r.

A SAPARD Tervben meghatározott agrár- és vidékfejlesztési célok támogatásáról (MK 108. szám, 2002. augusztus 15.)

73/2002. (VIII. 15.) FVM r.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló szervek közalkalmazottainak vagyonnyilatkozat-tételéről (MK 108. szám, 2002. augusztus 15.)

74/2002. (VIII. 15.) FVM r.

A búza exporttámogatással történő külpiaci értékesítéséről (MK 108. szám, 2002. augusztus 15.)

75/2002. (VIII. 16.) FVM r.

A klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis elleni védekezésről (MK 109. szám, 2002. augusztus 16.)

76/2002. (VIII. 23.) FVM r.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet módosításáról (MK 111. szám, 2002. augusztus 23.)

elleni

77/2002. (VIII. 23.) FVM-ESZCSM e. r. A vagdalt-, darált- és előkészített (fűszerezett) húsok előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerhigiéniai követelményeiről (MK 111. szám, 2002. augusztus 23.) 78/2002. (VIII. 23.) FVM-KüM-PM e. r. Az élősertés exportjának időszakos támogatásáról szóló 51/2002. (VI. 14.) FVMKüM-PM együttes rendelet módosításáról (MK 111. szám, 2002. augusztus 23.) Helyesbítés: A MK 108. számában kihirdetett, a búza exporttámogatással történő külpiaci

81


értékesítéséről szóló 74/2002. (VIII. 15.) FVMKüM-PM e. r. 79/2002. (VIII. 30.) FVM r.

A tehéntej termékpálya szabályozásáról szóló 5/1997. (I. 30.) FM rendelet módosításáról (MK 113. szám, 2002. augusztus 30.)

80/2002. (VIII. 30.) FVM r.

A feldolgozott sertés és marhahús termékek minőségmegőrzése érdekében igénybe vehető támogatásról (MK 113. szám, 2002. augusztus 30.)

81/2002. (IX. 4.) FVM r.

A zoonózisok elleni védekezés állategészségügyi feladatairól (MK 114. szám, 2002. szeptember 4.)

82/2002. (IX. 4.) FVM-KvVM e. r. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének részletes szabályairól szóló 2/2000. (I. 18.) FVM-KüM együttes rendelet módosításáról (MK 114. szám, 2002. szeptember 4.) 83/2002. (IX. 5.) FVM r.

Az EU minőségi követelményeknek megfelelő tejtermékek értékesítésének ösztönzéséről szóló 22/2002. (III. 30.) FVM rendelet módosításáról (MK 115. szám, 2002. szeptember 5.)

84/2002. (IX. 13.) FVM-KüM-PM e.r. A hordós asztali, táj- és minőségi borok exportjának támogatásáról (MKL 119. szám, 2002. szeptember 13.) 85/2002. (IX. 18.) FVM r. A termelői csoportoktól (MK 121. szám, 2002. szeptember 18.) 86/2002. (IX. 18.) FVM-KüM-PM e.r. A búza exporttámogatással történő külpiaci értékesítéséről szóló 74/2002. (VIII. 15.) FVMKüM-PM együttes rendelet módosításáról (MK 121. szám, 2002. szeptember 18.) 87/2002. (IX. 20.) FVM r.

Az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet módosításáról (MK 122. szám, 2002. szeptember 20.)

88/2002. (X. 1.) FVM r.

Az étkezési tyúktojással intézkedésekről (MK 126. szám, 2002. október 1.)

89/2002. (X. 1.) FVM r.

A minőségi vágóbaromfi-termelés 2002. évi támogatásáról szóló 110/200l. (XII. 27.) FVM rendelet módosításáról (MK 126. szám, 2002. október 1.)

82

kapcsolatos


90/2002. (X. 1.) FVM r.

A minőségi borok művi tárolásának támogatásáról szóló 91/2000. (XI. 24.) FVM rendelet módosításáról (MK 126. szám, 2002. október 1.)

91/2002. (X. 4.) FVM r.

A 2002. évi hazai termésű, hűtőházba betárolt étkezési alma tárolási költségeinek támogatásáról (MK 127. szám, 2002. október 4.)

92/2002. (X. 4.) FVM r.

A 2001. évi saját termesztésből származó takarmánykukorica felvásárlásának támogatásáról szóló 104/2001. (XII. 19.) FVM rendelet módosításáról (MK 127. szám, 2002. október 4.)

93/2002. (X. 7.) FVM r.

A bor lepárlásához nyújtott támogatásról (MK 128. szám, 2002. október 7.)

94/2002. (X. 7.) FVM r.

Az élelmiszeripari feldolgozásra leadott 2002. évi hazai termésű ipari alma közvetlen termelői támogatásról (MK 128. szám, 2002. október 7.)

95/2002. (X. 7.) FVM r.

A közraktárba letett 2002. évi takarmánykukorica támogatásáról (MK 128. szám, 2002. október 7.)

intervenciós

termésű

Helyesbítés: A MK 2002. évi 109. számában megjelent, a klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis elleni védekezésről szóló 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet 96/2002. (X. 11.) FVM r.

A földhivatalokról szóló 62/1999. (VII. 21.) FVM rendelet módosításáról (MK 130. szám, 2002. október 11.)

97/2002. (X. 17.) FVM-KüM-PM e.r.A vágott egész csirke exportjának időszakos támogatásáról szóló 33/2002. (IV. 20.) FVMKüM-PM együttes rendelet módosításáról (MK 131. szám, 2002. október 17.) 98/2002. (X. 17.) FVM r.

A digitális földmérési alaptérképi adatállományok készítéséről és kezeléséről szóló 21/1995. (VI. 29.) FM rendelet módosításáról (MK 131. szám, 2002. október 17.) Helyesbítés) A MK 2002. évi 131. számában megjelent, a vágott egész csirke exportjának időszakos támogatásáról szóló 33/2002. (IV. 20.) FVMKüM-PM együttes rendelet módosításáról szóló 97/2002. (X. 17.) FVM-KüM-PM együttes rendelet (MK 132. szám, 2002. október 24.) 83


99/2002. (XI. 5.) FVM r.

A szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről (MK 135. szám, 2002. november 5.)

100/2002. (XI. 5.) FVM r.

A friss hús előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerhigiéniai feltételeiről (MK 135. szám, 2002. november 5.)

101/2002. (XI. 5.) FVM r.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által adományozható díjakról és más elismerésekről szóló 11/1999. (I. 29.) FVM rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről (MK 135. szám, 2002. november 5.)

102/2002. (XI. 7.) FVM r.

A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 40/1995. (XI. 16.) FM rendelet módosításáról (MK 136. szám, 2002. november 7.)

103/2002. (XI. 16.) FVM r.

A 2002. augusztus 9-én bekövetkezett felhőszakadás okozta agrárgazdasági károk enyhítésének módjáról (MK 142. szám, 2002. november 16.) A tulajdoni, használati viszonyok földvédelmi célú rendezéséhez szükséges ingatlannyilvántartási háttér megerősítése érdekében igénybe vehető támogatás részletes szabályairól szóló 39/2002. (V. 10.) FVM rendelet módosításáról (MK 14. szám, 2002. november 28.)

104/2002. (XI. 28.) FVM r.

105/2002. (XII. 5.) FVM r.

A mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programja végrehajtásáról (MK 150. szám, I. kötet, 2002. december 5.)

106/2002. (XII. 5.) FVM r.

Az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet módosításáról (MK 150. szám, I. kötet, 2002. december 5.)

107/2002. (XII. 9.) FVM r.

A feldolgozott sertés és marhahús termékek minőségmegőrzése érdekében igénybe vehető támogatásról szóló 80/2002. (VIII. 30.) FVM rendelet módosításáról (MK 153. szám, I. kötet, 2002. december 9.)

108/2002. (XII. 13.) FVM r.

A birtokhasznosítási bizottság létrehozatalának és működésének rendjéről (MK 155. szám, 2002. december 13.)

84


109/2002. (XII. 13.) FVM r.

A közraktárba letett 2002. évi termésű takarmánykukorica támogatásáról szóló 95/2002. (X. 7.) FVM rendelet módosításáról (MK 155. szám, 2002. december 13.)

110/2002. (XII. 18.) FVM r.

Az élelmiszeripari feldolgozásra leadott 2002. évi hazai termésű ipari alma közvetlen termelői támogatásáról szóló 94/2002. (X. 7.) FVM rendelet módosításáról (MK 157. szám, 2002. december 18.)

111/2002. (XII. 18.) FVM r.

A Dunán és mellékfolyóin 2002. augusztusában kialakult árvíz elleni védekezés költségeinek támogatásáról (MK 157. szám, 2002. december 18.

85


86

12. Agrárgazdasági Phare-programok

12. Agrárgazdasági Phare-programok Az 1998. évi Phare-projektek lezárásaként 2002-ben – utolsó elemként – műszakilag átadták a röszkei, a letenyei és a záhonyi közúti határátkelőhelyeken felépült határellenőrző állomásokat. Az 1999 évi program két projektje a növény-egészségügyi intézményrendszernek és a megyei földhivatalok informatikai rendszerének a fejlesztését irányozta elő. A program az alábbiak szerint teljesült: • A növény-egészségügyi intézményrendszer fejlesztési projektje határidőre befejeződött, műszaki és pénzügyi zárása megtörtént: •

•

Karantén üvegház épült Hódmezővásárhelyen (a Csongrád megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnál) a rovar- és fonálféreg-károsítók vizsgálatára, valamint kísérleti üvegház Velencén (a Fejér megyei Szolgálatnál) a vírusok kutatására. Az épületeket 2002. július végén és augusztus elején átadták rendeltetésüknek. Laboratóriumi eszközöket (autoklávok, inkubátorok, fertőtlenítő berendezések, elektromos mintavevő készülékek, mikroszkópok) szállítottak a Központi Szolgálathoz (NTKSZ), valamint a határállomásokhoz (Eperjeske, Biharkeresztes, Kelebia, Tompa, Gyékényes, Letenye), továbbá 27 előrejelző berendezést a Központi Szolgálathoz. 221 asztali számítógéphez, 253 monitorhoz és 180 hordozható számítógéphez jutott a Központi Szolgálat.

• A megyei földhivatalok META-informatikai rendszerének fejlesztése keretében a Pilot-rendszerhez szükséges eszközöket 2002. októberében szállították, a kezelésükkel kapcsolatos képzések lezajlottak. A hardvereszközöket 2002 novemberében szállították. A szoftverfejlesztés 2003. áprilisában lezárult, a szoftver működtetéséhez kapcsolódó oktatások azonban még folynak. A maradványösszegből finanszírozott fejlesztések folyamatban vannak. Az oktatási eszközbeszerzésre vonatkozó tenderdosszié elkészült, azt az EU-Delegációhoz benyújtottuk. A projekt befejezésének időpontját 2003. december 31-ig meghosszabbították. A 2000-ben elfogadott projekt az állategészségügy és állatvédelem szakterületének fejlesztését irányozza elő, eszközbeszerzéssel és határállomásszolgálatot fejlesztő beruházással (Záhonyban és Ferihegyen). A projekt célja az élelmiszerhigiéniai laboratóriumi kapacitás növelése, valamint sertésinformációs rendszer kialakítása, a szükséges szoftver- és hardver-beszerzéssel. A szerződéskötések, illetve a pályáztatás folyamatban vannak. A rendelkezésre álló forrást előreláthatólag sikerül lekötni. A projekt-végrehajtás helyzete: • A ferihegyi repülőtéren kialakítandó állategészségügyi határellenőrző állomás kivitelezési munkálataira szóló pályázat sikeresen lezajlott. A szerződéskötés után október végén megkezdődtek a munkálatok. A kivitelezés ütemterv szerint halad. • A záhonyi közúti határátkelőnél egy kiegészítő létesítmény – gépkocsi fertőtlenítő – pályázati kiírása is elkészült. A EU jóváhagyása után a ferihegyi 87


pályázathoz kapcsolva megtörtént a tendereztetés és a szerződéskötés. Az áprilisi területátadást követően elkezdődött az építés. A befejezés várható időpontja 2003. augusztus. • A hardver-eszközöket leszállították. A szoftver-fejlesztési munka 2002. április végén kezdődött meg és várhatóan 2003. júliusára befejeződik. A 2001. évi projektek két területet érintenek: • Folytatódik az állategészségügyi és növény-egészségügyi intézmények fejlesztése: •

•

EU-konform regisztrációs és ellenőrzési rendszer bevezetése a növényvédő szerek és a termelésnövelő szerek kereskedelmében és használatában (a növény-egészségügyi intézmények fejlesztése). A növényvédő szer twinning-szerződés egyeztetése 2002. nyarán lezárult, a szakértő augusztusban megérkezett. A projekt keretében a hosszú távú szakértő 12 hónapot tölt Magyarországon, segít az intézményrendszer átalakításában, a szakemberek képzésében, továbbá a joganyag átvételében. A három vasúti határátkelőnél (Eperjeske, Gyékényes, Kelebia) létesítendő állat- és növény-egészségügyi ellenőrző állomás építésének előkészítési munkálatai gyakorlatilag azonos szakaszban vannak. Az év során elkészült tanulmányterveket a MÁV szakértőinek véleménye alapján módosították. A tervezési munkálatok elvégzésére szóló pályázat kiírása a közbeszerzési szabályok miatt elhúzódott, de végül megtörtént a pályáztatás és a szerződéskötés. Jelenleg a kivitelezés előkészítése a Phare Iroda által készített menetrendnek megfelelően zajlik. A Közös Monitoring Bizottság (az EU és Magyarország közös Phare-bizottsága) 2002. novemberi határozatának megfelelően kiegészült a projekt az eperjeskei növényegészségügyi állomással, a három állomáson az infrastruktúra kiépítésével, valamint az NTKSZ Budaörsi úti laborépületének korszerűsítésével és bővítésével. A kivitelezésre a pályázati dokumentációt 2003 áprilisban átadtuk a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységnek (a KPSZE a Magyar Államkincstáron belül működik).

• A közös agrárpolitika intézményrendszeréhez való igazodás folyamatában az EU-követelményeknek megfelelő statisztikai, nyilvántartó és információs rendszer kialakítása az erdészetben, az EU-konform agrár-környezetvédelmi programok megvalósításához szükséges adatgyűjtési, feldolgozási és szolgáltatási rendszer fejlesztése: •

•

A SAPARD Hivatal akkreditációjának elősegítése a pénzügyi menedzsment és az ellenőrzés (audit) területén, oly módon, hogy megfeleljenek a nemzetközileg elfogadott standardoknak és az EUkövetelményeknek (Acquis). Ez a cél főleg továbbképzésekkel fog megvalósulni, az ütemterv szerint. Az erdő-nyilvántartási rendszer fejlesztése: – 2002. március 4-én megkezdődött a két évig tartó együttműködés (twinning) – német-osztrák közös szakértői tevékenységgel, egy német hosszú távú EU-csatlakozási 88


tanácsadó irányításával –, és elindult a rendszer működtetését szolgáló szoftver- és hardverbeszerzés tendereztetése. Az eszközbeszerzéshez szükséges specifikáció késéssel ugyan, de elkészült. A fejlesztéshez szükséges többi twinningtevékenység a tervek szerint zajlik. – Az eszközbeszerzési pályázatok értékelése 2003. augusztus 7én lesz. A 2002. évi program hat projektet foglal magában: • A közös piaci szervezetek eljárási rendjének bevezetése (az acquis communautaire átvétele). Ehhez twinning keretében a tagjelölt országok kifizető ügynökségeinek szakértőitől kapunk segítséget. A projekt indítását az EU az FVM által meghozandó intézményfejlesztési döntésektől tette függővé. Az indítás feltételéül szabott döntések 2003. tavaszán születtek meg. • Az átvihető szivacsos agyvelőgyulladás (BSE) állategészségügyi ellenőrzése témájában elkészült a BSE ellenőrzését szolgáló prion-teszt és a laboratóriumi eszközök beszerzését szolgáló pályázati anyag. Az első tesztszállítmány 2002. szeptemberében érkezett meg, ezután negyedévenként kétszer szállítottak további tesztanyagokat. • A Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap struktúra-bevezetésének befejezése a vidékfejlesztésben témában az alábbi célok kerültek meghatározásra: • Az intézményi struktúrák megerősítése abból a célból, hogy a csatlakozás idejére az EU vidékfejlesztési, valamint halászati intézkedéseit megfelelően lehessen tervezni és kezelni. • A Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési és Halászati Operatív Program és a Programkiegészítő elkészítésének elősegítése. • Intézményfejlesztés és eszközbeszerzés az Operatív Program Irányító Hatóságában. • Az EMOGA Garancia Szekciója által finanszírozott négy vidékfejlesztési intézkedésre vonatkozó Vidékfejlesztési Terv elkészítésének elősegítése. • Intézményfejlesztés a Vidékfejlesztési Terv végrehajtásáért felelős hatóságnál. • A vetőmagok, a szaporítóanyagok és a takarmányok minősítésének fejlesztése: • A projekt kedvezményezettje az FVM és az OMMI. A kedvezményezettek egyrészt EU-szakértői intézmények (német-holland szakértői konzorcium) tapasztalataira és tanácsaira építhetnek a twinning keretében, másrészt mód nyílik eszközbeszerzésre. A szerződést 2003. januárban véglegesítették. A twinning 2003. április 28-án indult el. • Az eszközbeszerzési programban összesen 2,4 millió euró fordítható beszerzésre. A tender-dosszié 2003. január 7-én került benyújtásra az EU Delegációhoz. • A juh- és kecskeregisztrációs rendszer kialakítását célzó projekt három összetevőből áll: twinning, szakértői és eszközbeszerzési szerződések. 2002. október elején elindult a 6 hónapos twinning, amely 2003. áprilisban

89


befejeződött. Ennek a keretében készült el a két másik összetevő tenderdokumentációja amelyek realizálására 2003-ban kerül sor. • Élelmiszerbiztonsági Hivatal felállítása és az EU-joganyag átvétele az állati és nem állati eredetű élelmiszerek ellenőrzésének hatékonyabbá tételére. Folyamatban van a rövid távú együttműködés (twinnig light) előkészítése, amelynek célja a majdani Élelmiszerbiztonsági Hivatal feladatainak és felépítésének körvonalazása, valamint a jogi háttér megteremtése.

90

JELENTÉS az agrárgazdaság évi helyzetéről

Recommend Documents