Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. november 27-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 3. napirendi pont:
Előterjesztés a Soproni Szociális Foglalkoztató és Rehabilitációs Kht. nonprofit társasággá alakításáról
331/2008. (XI. 27.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja a FORENO Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft. Szervezeti és Működési Szabályzatát.
Felelős: dr. Fodor Tamás polgármester Határidő: 2008. december 31.
K.m.f.
Dr. Fodor Tamás polgármester
Dr. Dobos József jegyző
A 331/2008. (XI. 27.) Kgy. határozat melléklete
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Érvényes:
2009. 01. 01-től
Jóváhagyta: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint Alapító
2
A FORENO NONPROFIT Kft. Szervezeti és Működési Szabályzatát – összhangban a gazdasági társaságnak a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságnál 08-14-00159. cégjegyzék szám alatt nyilvántartásba vett Alapító Okiratával – az Alapító Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbiakban állapítja meg:
I. FEJEZET általános rendelkezések 1./A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy rögzítse a társaság adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, a társaság működési szabályait.
2./ A Társaság működési rendjét meghatározó dokumentumok A társaság törvényes működését alapdokumentumok határozzák meg.
a
hatályos
jogszabályokkal
összhangban
lévő
2.1. Alapító okirat A társaságot a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban S. M. J. V. Önkormányzata) alapította. Az alapító okirat tartalmazza a Társaság működésére vonatkozó legfontosabb adatokat, melyet S. M. J. V. Önkormányzata a 46/2007. (03. 29.) Kgy. számú, a…../2008. (….) számú határozataival módosított 197/2006. (VIII.10.) Kgy. határozat alapján készített el. 2.2. Éves munkaterv A társaság vezetője a társaság feladatainak végrehajtására munkatervet készít. Az éves munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérni a társaságban működő, vezetést segítő testületektől, szervektől, közösségektől. A munkatervnek tartalmaznia kell: – a feladatok konkrét meghatározását, – a feladat végrehajtásáért felelős(ök) megnevezését, – a feladat végrehajtásának határidejét, – a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket. A munkatervet a társaság dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni a társaságban működő, vezetést segítő testületek, szervek, közösségek képviselőinek és a felügyeleti szervnek. Az ügyvezető a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli.
3
2.3. Egyéb dokumentumok A társaság működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat /továbbiakban: SZMSZ/. A szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok jelen SZMSZ függelékeként kerülnek csatolásra, amelynek módosításai nem érintik az SZMSZ-t. Az SZMSZ mellett mindig a hatályos szabályzatot kell tárolni. A függelékben szereplő szabályzatok: – Számviteli politika –
Számlarend és mellékletei
–
Eszközök és források értékelési szabályzata
–
Bizonylati rend és bizonylati album
–
Önköltségszámítási szabályzat
–
Pénzkezelési szabályzat
–
Leltárkészítési és leltározási szabályzat
–
Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata
–
Kiegészítő melléklet
–
Közbeszerzési szabályzat
–
Ügyrend
–
Munkavédelmi szabályzat
–
Tűzvédelmi szabályzat
–
Kollektív szerződés
–
Belső ellenőrzési kézikönyv
–
Anyaggazdálkodási és raktározási szabályzat
–
Formaruha és védőruha használatáról szóló Szabályzat
–
Környezetvédelmi Szabályzat
–
Veszélyes anyagok és készítmények kockázatértékelése
–
Foglalkoztatás- egészségügyi, alkalmassági Szabályzat
–
Mozgóbér Szabályzat
–
Norma előírás
–
Mentési Terv
–
MSZ EN ISO 9001:2000 Minőségirányítási rendszer 2003. 06. 01.
–
FEUVE Szabályzat
–
Informatikai biztonsági szabályzat
–
Iratkezelési szabályzat
–
Gépjármű üzemeltetési szabályzat
–
Vagyonvédelmi Szabályzat
–
Házirend
–
Munkaköri leírások
4
3./ A Társaság legfontosabb adatai, jogállása A társaság teljes cégneve: „FORENO” Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, rövidített megnevezése: FORENO Nonprofit Kft. A társaság székhelye, címe: 9400 Sopron, Fraknói u. 22. A társaság telephelye(i): 9400 Sopron, Fraknói u. 22. A társaság cégjegyzékszáma: a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, mint Cégbíróságon bejegyezett 08-14-00159. cégjegyzék szám Adóhatósági azonosítószám: 22319753-2-08 Statisztikai számjel: 22319753-8532-571-08 A számlát vezető hitelintézet neve, címe: UniCredit Bank 9400 Sopron, Várkerület Bankszámlaszám:
10918001-00000031-33210005, 10918001-00000031-33210029
Telefon: 99/511-880 Telefax: 99/511-881 E-mail:
[email protected] Internet honlap: www.szocialis-foglalkoztato.hu A társaság nonprofit gazdasági társaság Az alapító megnevezése: S. M. J. V. Önkormányzata, 9400 Sopron Fő tér 1. Az alapítás időpontja: 2006. 08. 10. Az alapító okirat száma: 197/2006. (VIII.10.) Kgy. hat. A társaság működési területe: Sopron Város közigazgatási területe A társaság fenntartója: S. M. J. V. Önkormányzata, 9400 Sopron Fő tér 1. A társaság körbélyegzője: Középen a Magyar Köztársaság címere, a köríven „FORENO” Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft Sopron, Fraknói út 22.
A társaság hosszú bélyegzője: Felső sor:
megye, város
S.M.J.V. második sor: neve FORENO Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft harmadik sor: címe 9400 Sopron, Fraknói út 22.
5
negyedik sor:
Tel/FAX:
99/511-880 /
99/511-881 ötödik sor:
[email protected]
E-Mail:
4./ A Társaság jogállása A társaság közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaságként önálló jogi személy. Vezetője a határozatlan időre kinevezett ügyvezető igazgató, akit az alapító önkormányzat képviselő-testülete nevez ki és feladatát munkaviszonyban látja el. A nonprofit társaság alapítója, az Alapító képviselője: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhely:
9400 Sopron, Fő tér 1.
Törzsszáma:
367703
Adószáma:
15367709-2-08
Az Alapító képviseletére jogosult személy a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv) 9.§ 1) bekezdésében biztosított hatáskörében: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának mindenkor megválasztott Polgármestere.
5./ A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A társaság számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az SZMSZ hatálya kiterjed: – a társaság vezetőire, – a társaság dolgozóira, – a társaságban működő testületekre, szervekre, közösségekre. A függelékben felsorolt szabályzatokat a társaság vezetősége a jogszabályok és változások érvényében évente felülvizsgálja. A felülvizsgálatot követően az Üzemi Tanács és a Felügyelőbizottság véleményezi, majd az Alapító jóváhagyja.
6
II. FEJEZET a Társaság Célja, feladatai és hatásköre 1./ CÉLJA A társaságnak az Alapító Okirat szerinti 1. pontban foglaltak teljesítéseként vállalt célja, miszerint közreműködjön a települési önkormányzat kötelező feladatai ellátásában, így a foglalkoztatás megoldásában, a szociális ellátásról történő gondoskodásban, a legalább 50%os csökkent képességű munkanélküliek foglalkoztatásában, a megváltozott munkaképességű munkanélküliek képzésében, a munkanélküliek átképzésének lebonyolításában, kezdeményezze, és vizsgálja az átmeneti járadékban és rendszeres szociális járadékban részesülők foglakoztatásának lehetőségét. 2./ FELADAT ÉS HATÁSKÖR A társaság számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek a társaság szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról a társaság vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által a társaság egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. 3./ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A társaságban folyó tevékenységet az alábbi jogszabályok határozzák meg: ●
112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról
●
176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól
●
15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól
●
●
177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról 1997. évi CXX. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv., valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. tv. módosításáról
●
1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről
●
2000. évi C. törvény a számvitelről
●
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
●
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
7
●
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
●
24/1994.(II. 25.) Korm. rendelet a bedolgozók foglalkoztatásáról
●
1992. évi XXII. törvény A munka törvénykönyvéről
●
1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről
●
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
●
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
●
217/1998. (XII. 30.) Korm. r. az államháztartás működési rendjéről
●
249/2000. (XII. 24.) Korm. r. az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
●
193/2003. (XI. 26.) Korm. r. a belső ellenőrzéséről
●
2007.
évi
LXXV.
törvény
a
Magyar
Könyvvizsgálói
Kamaráról,
a
könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről ●
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
4./A Szociális Foglalkoztató és Rehabilitációs Társaság alapfeladata Cél szerinti közhasznú tevékenység TEÁOR ’08 szerint Idősek, fogyatékosok szociális ellátás elhelyezés nélkül (cél szerint fő közhasznú tevékenység): Építményüzemeltetés: Gyermekek napközbeni ellátása: M.n.s. egyéb szociális ellátás: Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység:
88.10’08 81.10’08 88.91’08 88.99’08 94.99’08
5./ Tevékenységei
A nonprofit társaság tevékenységi köre a Ptk. 57.§ (1) bekezdésében, a 1997. évi CLVI. tv. 4.§ (1) bekezdésében és a 26.§ b) és c) pontjában írt felhatalmazás alapján a következő: a) Kszt. 26.§ c) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek, b) TEÁOR-ban megjelölt cél szerinti közhasznú tevékenységek (Kszt. 26. b) pont), c) a közhasznú tevékenységhez kapcsolódó Üzletszerű gazdasági tevékenységek, szintén TEÁOR
megjelöléssel
(Ptk.
57.
(1)
bekezdés
második
5.1.a) A társaság közhasznú tevékenységei a Kszt. 26. c) pont alapján:
8
mondata).
a) Kszt. 26. c) 17. Rehabilitációs foglalkoztatás (fő közhasznú tevékenység) b) Kszt. 26. c) 2. Szociális tevékenység, c) Kszt. 26. c) 11. Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, d) Kszt. 26. c) 18. Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások. 5.1.b) A társaság TEÁOR ’08 szerint megjelölt cél szerinti közhasznú tevékenységei: A 4. pontban meghatározottak szerinti. 5.1.c) A nonprofit társaság a közhasznú tevékenységhez kapcsolódó üzletszerű gazdasági tevékenységei: 17.21’08 Papír csomagolóeszköz gyártása 17.23’08 Irodai papíráru gyártása 17.29’08 Egyéb papír,-kartontermék gyártása 18.12’08 Nyomás (kivéve: napilap) 18.13’08 Nyomdai előkészítő tevékenység 18.14’08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás 38.11’08 Nem veszélyes hulladék gyűjtése 38.12’08 Veszélyes hulladék gyűjtése 38.21’08 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 38.22’08 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 38.31’08 Használt eszközök bontása 38.32’08 Hulladék újrahasznosítása 46.77’08 Hulladék nagykereskedelem 47.61’08 Könyv-kiskereskedelem 47.62’08 Újság, papíráru-kiskereskedelem 49.39’08 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás 49.41’08 Közúti áruszállítás 52.29’08 Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás 58.14’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 77.11’08 Személygépjármű kölcsönzése 81.21’08 Általános épülettakarítás 81.22’08 Egyéb épület,-ipari takarítás 81.29’08 Egyéb takarítás 82.92’08 Csomagolás
9
5.2. A nonprofit társaság üzletszerű gazdasági tevékenységét (5.1.c) pont) kiegészítő jelleggel, a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében, a társaság közhasznú céljait (5.1.a) és b) pont) nem veszélyeztetve végzi. 5.3. A nonprofit társaság befektetési tevékenységet nem végez, így a társaság nem készít befektetési szabályzatot. 6./ A társaság működésének szakmai (rehabilitációs) alapelvei: a)
rehabilitációs fázisok folyamattá szervezése (a rehabilitációs közeg feladata a versenyhelyzet perszonális terheinek enyhítése) ennek tartalma: ●
átképzés, újraképzés
●
betanítás, teljesítmény-optimalizálás
●
terápiás miliő
●
életvezetési konzultáció
●
tartós foglalkoztatás
b) A technológia speciális – a rehabilitációs igényeknek megfelelő – kidolgozása és alkalmazásai c)
A munka piacorientált szervezése – a piacfüggő tervezés, gazdaságosság és az aktuális egészségvédelmi igény egyeztetése
A foglalkoztatás szakmai rehabilitációs céljai eléréséhez szükséges tevékenységek: ● Nyomdaipari, papírfeldolgozói, kiadói tevékenységet ● Textilipari konfekcionáló tevékenységet ● Karton és hullámkarton dobozgyártást ● Autóbiztonsági részegység szerelést ● Elektrotechnikai hulladék-feldolgozást végez
III. FEJEZET a Társaság szervezeti felépítése 1./ A Társaság szervezeti felépítése A társaság szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
10
A FORENO Nonprofit Társaság működése 1.
A társaság vezetésének szervezeti felépítése
(organogram) (1. mell.) 2.
A társaság belső szervezete. A Társaság belső szervezeti egységekre tagolódik. 2./A Társaság belső szervezeti egységeinek főbb feladatai A társaság belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy a társaság feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A fenti körülmények figyelembe vételével a Kht.-ban az alábbi szervezeti egységek határozhatók meg:
2.1.) Szakmai osztály (divízió) feladatai: 1. Szerelde divízió 2. Varroda divízió 3. Nyomda/kötészet divízió 4. Hullámkarton divízió 5. Elektronikai hulladék feldolgozó divízió 6. Gazdasági divízió 2.2.) A társaság munkaviszonyban és jogviszonyban foglalkoztatott dolgozókkal működik a) A Társaság egyszemélyi vezetője az ügyvezető igazgató. Ő képviseli a társaságot. E jogkörét esetenként meghatalmazással (eseti képviselet) vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve állandó jelleggel (állandó képviselet) átruházhatja a társaságnál foglalkoztatott, vezető beosztású (pénzügyi/számviteli vezető, műszaki vezető) dolgozók valamelyikére. Munkaviszonyban álló dolgozók: A társaságban foglalkoztathatók a megváltozott munkaképességű, vagy egyéb hátrányuk miatt a munkaerőpiacról kiszoruló és szociálisan rászoruló személyek. E dolgozókkal a Társaság munkaviszonyt létesít 4-6-7 órás napi munkaidő beosztással. A munkaviszonyban lévők foglalkoztatása a Társaság által rendelkezésre bocsátott közös munkahelyen történhet.
11
A foglalkoztató csak olyan munkát vállalhat, illetve dolgozóit csak olyan munkával foglalkoztathatja, amelyet egészségügyi állapotuk romlása és testi épségük, valamint környezetük veszélyeztetése nélkül el tudnak végezni. A
részfoglalkozású
dolgozók
munkaidejét
konkrét
megállapodás
alapján
a
munkaszerződésben kell rögzíteni. A társaságban dolgozók munkarendjét, a nyilvántartást, a munkakezdést és a munkahelyi magatartást a „Házirend” szabályozza. b) A gazdasági divízió feladatai: A gazdasági divízió biztosítja a társaság működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet, melyet a fenntartó által közhasznú szerződéssel biztosított finanszírozásból, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumi védett szervezeti szerződésből és egyéb árbevételből fedez. A mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi tevékenységét, szervezi a társaság gazdasági, pénzügyi munkáját. Kialakítja, és folyamatosan ellátja a Társaság könyvviteli, elszámolási, vagyon nyilvántartási rendszerét. A gazdasági divíziónak kell ellátnia a tervezéssel, a pénzellátással, a gazdálkodással, a vagyon kezelésével, a munkaerő-gazdálkodással, a beszámolással, a könyvvezetéssel, az előírt adatszolgáltatással és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat. A társaság gazdasági szervezetének felépítését az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. 3./ Munkaköri leírások A társaságban foglalkoztatott dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák, amelyek szoros mellékletét képezik az egyedi munkaszerződéseknek. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően felsorolt feladatait, jogait és kötelezettségeit, munkáltatójának, felettesének és utasításadójának megnevezését névre szólóan. Jelen szabályzat 2. számú mellékletét képezi a munkaköri leírás nyomtatvány. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, a munkáltató, vagy az utasításadó személyében történt változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: –
az ügyvezető igazgató, a műszaki vezető és a pénzügyi divízió vezetője,
–
a divízióvezetők a hozzájuk beosztott dolgozók esetében a szervezeti felépítés alapján. 4./ A Társaság vezetése és a vezetők feladatai
A Társaságot az ügyvezető vezeti vezetői minőségben. A további vezetők középvezetőknek minősülnek.
12
4. 1. Az ügyvezető igazgató feladatai: – vezeti a társaságot, felelős a társaság működéséért és gazdálkodásáért, – felelős a társaság eredményességéért,
vállalkozási
tevékenységének
gazdaságosságáért,
– biztosítja a társaság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, – képviseli a társaságot külső szervek előtt, – tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a Társaság szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét, – gyakorolja a munkáltatói jogokat, – ellátja a társaság működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, – megszervezi a társaság belső ellenőrzését, – felelős a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer (FEUVE) működtetéséért, – elkészíti a társaság SZMSZ-ét, kötelezően előírt szabályzatait, továbbá a társaság működését segítő egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket, – kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, – kapcsolatot tart nemzetközi intézményekkel, szervezetekkel, – támogatja a társaság munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, – folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, a társaság tevékenységét, munkáját. – Az Alapító felé évente beszámol, döntéseket kezdeményez, előkészít és végrehajtja az alapítói döntéseket, részt vesz a Társaságot érintő alapítói üléseken. 4.2. Pénzügyi/számviteli feladatok megbízási jogviszony keretén belül történnek: – felelős a társaság gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, a pénzügyi fegyelem megtartásáért, – elkészíti a társaság Üzleti tervét, gazdálkodásáról szóló beszámoló jelentéseit, gondoskodik az adatszolgáltatásról, – elkészíti, folyamatosan karbantartja a társaság gazdasági szabályzatait, – gyakorolja az ellenjegyzési jogkört az ügyvezető kötelezettségvállalása, utalványozása esetén, – kialakítja az anyaggazdálkodás rendjét, megszervezi és biztosítja a társaság anyagellátását, – kialakítja és szervezi a társaság könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási, vagyonvédelmi rendjét.
13
4.3. Műszaki vezető feladatai: – A társaság műszaki problémáinak megoldása, a munkafolyamatok és betanításuk megszervezése. – A divízióvezetők munkájának irányítása, ellenőrzése. – A társaság termékei számára piackutatás, a termékgyártást megelőző előzetes tárgyalások lebonyolítása, kapcsolattartás a megrendelőkkel. 4.4. Divízió vezető(k): – szervezi, irányítja és ellenőrzi a divízió szakmai munkáját, – az ügyvezető utasításának megfelelően elkészíti a divízió éves munkaprogramját, – a divízió szakmai tevékenységéről rendszeresen beszámol az ügyvezetőnek, – segíti az ügyvezető humánpolitikai feladatainak ellátását, ellátja az ebben a körben rábízott feladatokat. 4.5. Kereskedelmi vezető feladatai: – marketing tevékenység végzése – piaci helyzetek felmérése, elemzése – gyártás optimalizálás – alapanyag beszerzés koordinálása – kapcsolattartás megrendelőkkel, új partnerek felkutatása 5./ A Társaság munkáját segítő testületek, szervek, közösségek A társaság vezetője a hatékony és a magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdálkodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára biztosított fórumokon. 5.1. A társasági munkájának irányítását segítő fórumok: – vezetői értekezlet, – divízió (belső szervezeti egység) értekezlet, – dolgozói munkaértekezlet. Vezetői értekezlet: A társaság vezetője szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal vezetői értekezletet tart. A vezetői értekezleten részt vesznek: – ügyvezető igazgató, – divíziók vezetői, – meghívottak.
14
A vezetői értekezlet feladata: – tájékozódás a belső szervezeti egységek munkájáról, – a társaság, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. Divízió vezetői értekezlet: A műszaki vezető naponta divízió vezetői értekezletet tart. Résztvevők: – ügyvezető, – műszaki vezető, – szociális munkás, – divíziók vezetői. A divízió vezetői értekezlet feladata: – napi termelési operatív tevékenység koordinálása Divízió (belső szervezeti egység) értekezlet: A divízió(k) (belső szervezeti egység) vezető szükség szerint, de legalább havonta divízió értekezletet tart. A csoport (belső szervezeti egység) értekezletét a vezetője hívja össze és vezeti. Az értekezletre meg kell hívni a divízió (belső szervezeti egység) vezetőit és a társaság vezetőjét, illetve a felügyeletet gyakorló tisztségviselőjét. A divízió (belső szervezeti egység) értekezlet feladata: – a szervezeti egység eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése, – a szervezeti egység munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása, – a munkafegyelem értékelése, – a szervezeti egység előtt álló feladatok megfogalmazása, – a szervezeti egység munkáját, munkaközösségeit érintő javaslatok megtárgyalása. Dolgozói munkaértekezlet: A társaság vezetője szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal összdolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni a társaság valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját, valamint a Felügyelő Bizottság tagjait. Az ügyvezető az összdolgozói értekezleten: – beszámol a társaság eltelt időszak alatt végzett munkájáról, – értékeli a társaság programjának, munkatervének teljesítését,
15
– értékeli a társaságban dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, – ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az ügyvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. 5.2. A társaság munkáját segítő testületek, szervek, közösségek – Védett Szervezetek Országos Szövetsége (Nyíregyháza) – Papír és Nyomdaipari Műszaki Egyesület (Budapest) – Csökkent Munkaképességűek és Rokkantnyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete (Sopron) –
Dolgozói érdekképviseleti szervezet(ek)
–
Üzemi Tanács
– Felügyelőbizottság
Dolgozói érdekképviseleti szervezetek: A társaság vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. A társaságban szakszervezet jelenleg nem működik. A társaság vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. A társaság vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet. A társaság működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az ügyvezető gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: – az ülés helyét, időpontját, – a megjelentek nevét, – a tárgyalt napirendi pontokat, – a tanácskozás lényegét, – a hozott döntéseket.
16
IV. FEJEZET a Társaság működésének főbb szabályai 1./ A társaság munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 1.1. A munkavégzésre irányuló jogviszony létrejötte A társaság a munkavállalók esetében a belépéskor munkaszerződésben, határozott vagy határozatlan idejű szerződéssel határozza meg, hogy a munkavállalót milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű munkabérrel foglalkoztatja. A társaság feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket. A társaság megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra a feladat elvégzéséig, határozott időre, átmeneti időszakra. 2./ A társasággal munkaviszonyban álló dolgozók díjazása 2.1. Rendszeres személyi juttatások A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a foglalkoztatottak alap/teljesítménybére, és mindazon juttatások, amelyek rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat a munkaszerződésben kell rögzíteni. A munkabért, a tárgyhót követő hó 9. napján kell kifizetni. 2.2. Nem rendszeres személyi juttatások 2.2.1. Megbízási díj Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel egyéb díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben a konkrét feladatra vonatkozóan, előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a megbízó által meghatározott eljárási rend szerint igazolt teljesítés után kerülhet sor. A szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy a felügyeleti szerv által szabályozott feladatok elvégzésére köthető. A szakmai alapfeladat keretében külső személlyel vagy szervezettel szellemi tevékenységre, az alábbi feladatokra köthető szerződés: a) munkavédelmi teendők ellátása b) tűzvédelmi feladatok elvégzése c) orvos-egészségügyi szolgálat (munka alkalmassági vizsgálat)
17
d) informatikai-rendszer működtetése, ellenőrzése, fejlesztése 3. Egyéb juttatások A Társaságnál un. cafetéria rendszeren, azaz egy keretösszegen belül választhatnak a munkavállalók az egyéb juttatásokon belül évente a munkakör/beosztástól függően: ● Vezető nettó 400.000 Ft/év ● Középvezetők nettó 250.000 Ft/év ● Dolgozók nettó 150.000 Ft/év összegben. A cafetéria rendszerbe nem tartozik bele az utazási költségtérítés, valamint a munkaruha juttatás, mint egyéb adható juttatási forma. Ezen juttatások a jogszabály erejénél fogva járnak. 3.1. Továbbképzés A társaság a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. Ennek elbírálása az ügyvezető kizárólagos hatásköre. A továbbképzés szabályai: – Minden munkavállaló köteles írásban kérni továbbtanulását akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó. – Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre. – Köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat. – A társaság a tandíjat, a tankönyveket és oda-vissza út költségét nem téríti, a konzultációs napokra és a vizsga napokra szabadidőt biztosít. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni. 3.2. Közlekedési költségtérítés A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében megtéríteni. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az ügyvezető részére azonnal be kell jelenteni. A jogosultságot évenként felül kell vizsgálni. 3.3. Munkaruha juttatás A társaság a munkavállalói részére költségvetési előirányzata terhére munkaruhát biztosít. A munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket és az egyéb feltételeket a Munkaruha szabályzat tartalmazza. A munkaruhát a társaság készíti és vásárolja meg.
18
A munkavállaló a munkaviszony létesítésekor, próbaidő kikötése esetén annak lejárta utáni napon szerez jogosultságot a juttatás igénybevételére. A kihordási idő ezen időponttól kezdődik. A juttatási idő számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. A juttatási időbe nem számít be: – a gyes, – a gyed, – 30 napon túli fizetés nélküli szabadság, – 30 napon túli táppénz. A munkaruha a kihordási idő alatt a társaság tulajdonát képezi, azt követően a munkavállaló tulajdona lesz. A dolgozó munkaviszony megszüntetésekor a juttatási idő hátralévő hányadának megfelelő összegben köteles a munkaruhát megváltani. A kihordási időt teljesítettnek kell tekinteni: – öregségi nyugállományba helyezéskor – elhalálozás esetén. A munkaruha karbantartásáról (mosás, tisztítás, javítás) a munkavállaló köteles gondoskodni, ezért semmiféle külön költségtérítés nem illeti meg. 3.4. Étkezési hozzájárulás A munkáltató a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. tv. 1. sz. melléklet 8.17. pontja alapján a munkavállaló részére az étkezőhelyi vendéglátást (munkahelyi étkeztetést, közétkeztetést) támogatja, amely kizárólag e szolgáltatás igénybevételére jogosító utalvány formájában is biztosítható. A biztosítható összeget a mindenkori Üzleti terv szabályozza. Abban az esetben, ha a természetben nyújtott étkezés igénybevételére nincs igény, akkor a munkavállaló részére étkezési utalványt lehet biztosítani kérelmére a ledolgozott munkaidő arányában. A biztosítható összeget a mindenkori Üzleti terv szabályozza. Nem jár az étkezési hozzájárulás: – a gyes időtartamára, – a gyed időtartamára, – fizetés nélküli szabadság időtartamára, – a táppénz időtartamára, – a felmentési idő, lemondási idő azon időtartamára, amelyre a munkavállalót a munkavégzés alól mentesítették. A juttatás számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. 3.5. Mobiltelefon használat
19
A társaságban mobiltelefon használatára munkakörükkel összefüggésben az ügyvezető igazgató, műszaki vezető, pénzügyi/számviteli divízió vezető, kereskedelmi vezető jogosult. A mobiltelefon használatára jogosultak körét évente felül kell vizsgálni. A mobiltelefon használattal kapcsolatosan a megküldött részletes számla alapján a magánjellegű beszélgetések a jogosultat terhelik az adatvédelmi törvény betartása mellett. 3.6. Üdülési hozzájárulás Az üdülési csekk maximálisan adható értéke a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. tv.-ben meghatározott adómentesen adható értékhatár, melyet a társaság pénzügyi helyzetének függvényében az éves üzleti terv szabályoz. 3.7. Iskolakezdési támogatás A Társaság az alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozói részére iskolakezdési támogatást biztosíthat. Az iskolakezdési támogatás nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. tv. 1. sz. melléklet 8.30. pontjában meghatározott adómentes természetbeni juttatásként adható összeg, melyet a társaság pénzügyi helyzetének függvényében adható. 3.8. Szociális jellegű juttatások A társaság a munkavállaló közeli hozzátartozójának halála esetén temetési segélyt folyósíthat a munkavállaló kérelmére. Közeli hozzátartozó a munkavállaló házastársa vagy egyeneságbeli rokona. 4. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az ügyvezető által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése a társaság érdekeit sértené. A társaságnál hivatali titoknak minősülnek a következők: – –
a munkavállalók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, a megváltozott munkaképességű munkavállalók jogaihoz fűződő adatok,
20
–
a munkavállalók egészségi állapotára vonatkozó adatok
A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. A társaság valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. 5. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét a Társaság dolgozóinak elő kell segíteniük. A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: – A társaságot érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az ügyvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. – Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. – A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a társaság jó hírnevére és érdekeire. – Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a Társaság tevékenységében zavart, a társaságnak anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. – A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Köteles kérni az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. – Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az ügyvezető engedélyével adható. 6. A munkaidő beosztása A heti munkaidő 40 óra, illetve a megváltozott munkaképességű dolgozók számára előírt munkaidő. A társaságban a hivatalos munkarend, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő: 1./
Törzsidő: 630 órától 1330 óráig
– hétfőtől-péntekig
2.
Munkaidő: 630 órától 20 óráig
– hétfőtől-péntekig
21
a./ Hullámkarton divízió: 600 órától 1220 óráig 1220 órától 1840 óráig
– hétfőtől-péntekig
b./ Elektronikai hulladék feldolgozó:
600 órától 13 óráig 13 00 órától 2000 óráig
– hétfőtől-péntekig
A hivatalos munkarendtől eltérő, külön beosztás szerint dolgoznak: – takarítók, – portások, – váltott munkarendben dolgozók 1.7. Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az ügyvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. A társaságban a szabadság nyilvántartás vezetése a munkaügyi/Tb. előadó feladata.
1.8. A helyettesítés rendje A társaságban folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az ügyvezető igazgatójának, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. 1.9. Munkakörök átadása A társaság vezető állású dolgozói, valamint az ügyvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
22
– az átadás-átvétel időpontját, – a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, – a folyamatban lévő konkrét ügyeket, – az átadásra kerülő eszközöket, – az átadó és átvevő észrevételeit, – a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 1.10. Egyéb szabályok – Telefonhasználat A társaságban lévő telefonokat magáncélra csak térítés ellenében lehet használni. Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik, részletes számla lekérésével. Az ellenőrzésért felelős: gazdasági vezető – Fénymásolás A társaságban a munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet. Minden egyéb esetben a fénymásolásért térítési díjat kell fizetni, melynek összege: 7,-Ft/oldal – Dokumentumok kiadásának szabályai A társaság dokumentumainak (személyi anyagok, szabályzatok, stb.) kiadása csak az ügyvezető engedélyével történhet. 2./ Saját gépkocsi használata A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok szerint kell kialakítani. Saját gépkocsit hivatali célra az ügyvezető előzetes engedélyével lehet igénybe venni. A saját gépkocsi használat részletes szabályait a Gépjármű üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni, melyet évente felül kell vizsgálni. A szabályzatban meg kell határozni a következőket: – saját gépkocsi használatra jogosultak köre, – a saját gépkocsi használatáért fizetendő díj mértéke, – az éves kilométer keret nagysága.
23
3./ Kártérítési kötelezettség A munkavállaló jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, raktárkezelőket, egyéb pénzkezelőket e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz vagy árukészlet tekintetében. (leltárhiány) Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött dolgozó vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Amennyiben a társaságnál a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Ktv. valamint a Munka Törvénykönyve 172-173.§-a az irányadó. 4./ Anyagi felelősség A társaság a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű, és értékű használati értékeket csak az ügyvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. írógép, számítógép, stb.) A társaság valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért. 5./ A társaság ügyfélfogadása A társaság vezetője és a társaság kijelölt dolgozói ügyfélfogadást tartanak. Az ügyfélfogadást tartó dolgozók kijelölése a fogadás rendjének (ideje, helye, elhangzottak értékelése stb.) szabályozása a társaság vezetőjének feladata. Munkanapokon törzsidőben az ügyfélfogadás biztosított, ennek pontos időpontja a Társaság honlapján – www. szocialis-foglalkoztato.hu – elérhető a nyilvánosság számára. 6./ A társaság belső és külső kapcsolattartásának rendje 6.1. A belső kapcsolattartás
24
A társaság feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A belső kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, stb. A rendszeres és konkrét időpontokat a Társaság éves munkaterve tartalmazza. 6.2. A külső kapcsolattartás Az eredményesebb működés elősegítése érdekében a társaság a fogyatékos munkavállalók szülőivel, szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. 6.2.1. Együttműködés szakmai szervezetekkel, társintézményekkel A helyi és országos szervezetekkel folyamatosan kell a kapcsolatot tartani, szükség szerint segíteni kell egymás munkáját. A társaság szoros kapcsolatot tart a különböző szakmai szervezetekkel. 7./ A társaság ügyiratkezelése A társaságban az ügyiratok kezelése központosított vegyes rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az ügyvezető felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni. 8./ A kiadmányozás rendje A társaságban a kiadmányozás rendjét az ügyvezető szabályozza. A kiadmányozás rendjének szabályai a függelékben kerülnek felsorolásra. A társaságban a kiadmányozás rendje az alábbiak szerint történik: A társaság bármely területén kiadmányozásra az ügyvezető jogosult. Távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója a pénzügyi/számviteli vezető. 9./ Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. A társaságban cégbélyegző használatára a következők jogosultak: – ügyvezető igazgató (kör- és hosszúbélyegző), – pénzügyi/számviteli vezető (hosszú bélyegző), – árubeszerző-gépkocsivezető (hosszú bélyegző),
25
– pénztáros (hosszú bélyegző), – számviteli ügyintéző (hosszú bélyegző). A társaságban használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért az ügyvezető igazgató a felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról pénzügyi/számviteli vezető gondoskodik. 10./ A társaság gazdálkodásának rendje A társaság gazdálkodásával, ezen belül kiemelten az Üzleti Terv tervezésével, végrehajtásával, a társaság kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása - a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével - az ügyvezető feladata. A gazdálkodási feladatokat az Ügyrendben meghatározott módon kell végezni. 10.1. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok A társaságban a gazdálkodás szabályozottságát, a jogszabályok érvényesülését az I. fejezet 2.3. pontjában, a függelékben felsorolt belső szabályzatok határozzák meg részletesen. 10.2. Bankszámlák feletti rendelkezés A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat az ügyvezető jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni a számlavezető hitelintézethez. Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a pénzügyi/számviteli vezető köteles őrizni. A társaság a részére meghatározott feladatok végrehajtására az alábbi bankszámlákat nyitotta: Hitelintézet megnevezése
Számla megnevezése
UniCredit Bank
FORENO Foglakoztatási és Rehabilitációs 10918001-00000031-33210005 NONPROFIT Kft. (forint)
Soproni Fiók
FORENO Foglakoztatási és Rehabilitációs 10918001-00000031-33210029 NONPROFIT Kft. (devizaszámla)
26
Számla száma
10.3. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét a társaságnál az ügyvezető határozza meg. Ennek részletes szabályait a gazdasági szervezet feladat és hatáskörét szabályzó Ügyrendben kell meghatározni. A társaság az általános forgalmi adónak alanya, ezért terheli az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség. Az általános forgalmi adó elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos részletes ügyviteli teendőket a függelékben meghatározott Bizonylati rend tartalmazza. 11./ A társaság létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje A társaság épületét címtáblával, zászlóval kell ellátni. A társaság saját bevételének növelése érdekében – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – szabad helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja. A bérbeadás szabályait a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésnek szabályzata tartalmazza. 12./ A társaságban végezhető reklámtevékenység A társaságban reklámhordozó csak az ügyvezető engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne. 13./ Belső ellenőrzés A társaság belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az ügyvezető a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja a társaságban folyó – szakmai tevékenységgel összefüggő és a – gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. A szakmai ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek, az ellenőrzési terv a társasági munkaterv függeléke. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell:
27
– az ellenőrzés formáját, – az ellenőrzési területeket, – az ellenőrzés főbb szempontjait, – az ellenőrzött időszak meghatározását, – az ellenőrzést végző(k) megnevezését, – az ellenőrzés befejezésének időpontját, – az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. Az ügyvezető igazgatója a gazdálkodás folyamatára és sajátosságaiba tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést (FEUVE). Az ellenőrzések tapasztalatait az ügyvezető folyamatosan értékeli, és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi. Az ügyvezető köteles elkészíteni a társaság ellenőrzési nyomvonalát, amely a társaság tervezési, pénzügyi, lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása. Az ellenőrzési nyomvonalat a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket, a vizsgált terület vezetőit, valamint dolgozói értekezleten a Társaság dolgozóit a Társaság vezetője tájékoztatja. 14./ A társaság óvó, védő előírásai A társaság minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell a Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz, bombariadó esetére előírt utasításokat, a menekülés útját. 14.1. Kockázatkezelés A Társaság vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a Társaság tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatot. 14.2. Bombariadó esetén követendő eljárás
28
Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát, vagy ahhoz hasonló robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul értesíteni köteles a Társaság vezetőjét. Az ügyvezető a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a tényről az épületben lévő valamennyi személyt, majd elrendeli a kivonulási terv szerint az épület elhagyását. Az ügyvezető utasítására értesítik a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról.
V. FEJEZET záró rendelkezések 1./ Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ S. M. J. V. Önkormányzatának jóváhagyásával 2009. január 1. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról az ügyvezető gondoskodik.
Dátum: 2009. január 1. ………………………………… Polgármester
Jóváhagyom: ……………………………… felügyeleti szerv
29
1. számú melléklet Ü gyvezet ő igaz gat ó
Külső megbízottak
Karbantartó
Foglalkozás Eü. orvos
Tűzvédelmi mb.
Munkavédelmi mb.
Belső ell.
TB ügyintéző
Számviteli vezető
Műszaki vezet ő
Ker eskedelmi vezet ő
Rehabilit ációs megbízott
Kör nyezet védelmi mb.
Targonca vezet ők
Gépkocsi vezet ők
Portások
Takarítók
Logisztika Raktár
Egészségügyi nővér
Titkárság
Pénztár
Könyvelés
Divíziók
Hullám karton
Varroda
Szereldék
Elektronikai hulladék
Divízió vezet ő
Var r oda vezet ő
Szer elde vezet ők
Divízió vezet ő
Műszak vezet ők I. műszak dolgozói
Nyomda Kötészet N yomdai
Köt észet vezet ő
munkaszer vező
Műszak vezet ők II. műszak dolgozói
Varrónők
Szerelde I. dolgozói
Szerelde II-IIIIV dolgozói
30
I. műszak dolgozói
II. műszak dolgozói
Szövegszerkesztő
Digitális nyomdai dolgozók
Gépmesterek
Kötészeti dolgozók
2. számú melléklet MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK (A munkaköri leírások szerkezete, tartalma) 1./
Belső szervezeti egység megnevezése
2./
A munkakör megnevezése
3./
A munkakör betöltőjének neve
4./
A munkakör betöltéséhez előírt iskolai végzettség
5./
A munkakört betöltő közvetlen felettese
6./
A munkakört betöltő közvetlen irányítása alatt működő – szervezeti egységek vagy – munkakörök megnevezése A beosztottakkal kapcsolatos munkáltatói jogok felsorolása
7./
Munkaköri feladatok (főbb feladatok részletező felsorolása, rendszere): – elkészíti, kidolgozza: – közreműködik: – javaslatot tesz: – véleményezi: – dönt: – információt szolgáltat: – ellenőriz: – felelős:
8./ A munkakört ellátó által ellátott helyettesítési megbízatás 9./ A munkakörrel összefüggő egyéb kérdések: – kapcsolat külső szervekkel – kapcsolat belső szervekkel – anyagi felelősség megjelölése 10./ A munkakörrel nem összefüggő feladatok felsorolása 11./ Aláírások, dátum: készítette és jóváhagyta, időpont 12./ A dolgozó tudomásulvételének igazolása 13./ A munkaköri leírással kapcsolatos észrevétel, megjegyzés
31
