JEGYZŐKÖNYV
Készült: Gödöllő Város közmeghallgatásáról.
Önkormányzatának
2012.
november
15-én
megtartott
Jelen vannak: Gödöllő Város Önkormányzatának Képviselő-testület tagjai a csatolt jelenléti ív szerint. Ülés helye: Művészetek Háza Gödöllő Nonprofit Közhasznú Kft. konferenciaterme Ülés ideje: 2012. november 15. csütörtök 18.00 óra. Dr. Gémesi György polgármester: Mindenkit szeretettel köszöntök! Jó estét kívánok hölgyeim és uraim! Gödöllő Város Önkormányzatának közmeghallgatása kapcsán hívtuk meg Önöket. Köszönöm, hogy eljöttek. Ezeket a közmeghallgatásokat a Városházán tartottuk, de ott most képkiállítás van, így nem tudtuk megtartani, de azt gondolom, hogy ez így még komfortosabb. A közmeghallgatás azt a célt szolgálja, a jogszabály szerint egy évben egyszer kötelezően az önkormányzat képviselő-testülete meghallgatja a munkájával kapcsolatos véleményeket. Az elmúlt években úgy kerültek átalakításra, hogy egy témára koncentráltunk. Ez nem azt jelenti, hogy csak arról lehet beszélni. Minden olyan kérdés, ami a város működésével kapcsolatos, terítékre kerülhet. Itt van a képviselő-testület, itt vannak a város vezetői, irodavezetők. Ha szakmai kérdések merülnek fel nyilván az érintett tud válaszolni. Bevezető gondolataimban nem készültem egy nagyon részletes tájékoztatóval, a város dolgaival kapcsolatosan, azért is nem mert nagyon sok minden átalakul. Mielőtt erről beszélnénk, egy téma körül fogunk kicsit részletesebben körbemenni. A téma a hulladékgazdálkodás, nem véletlenül, mert újabb pozitív változások várhatók a városban a szolgáltatás tekintetében. Ez lesz majd a második felvezető gondolatsor, előadás és aztán kérdések és válaszok fognak elhangzani. Visszatérve, azért sem tudtam egy olyan jellegű összefoglalót elkészíteni önöknek, ahol világosan felvázolhatnám, hogy hogyan fog alakulni a következő esztendő, mert én magam sem tudom, hogy fog alakulni. Ma fogadta el a képviselő-testület a harmadik negyedéves pénzügyi-gazdálkodási beszámolóját a városnak, ami gyakorlatilag azt mutatja, hogy a terveinkhez képest ebben az esztendőben arányosan költöttük el a feladatokra a forrásokat. Egyensúlyban van a város költségvetése. Különösebb probléma jelenleg pénzügyi vonalon nincsen. Némi pici tartalékkal is rendelkezünk. A 2012. esztendőben elhatározott céljaink megvalósítása folyamatban van. Az, hogy négy éves cikluson belül a korábbi programokban, városfejlesztési koncepció, stratégia négy évre vonatkozóan hogyan milyen formában teljesült vagy nem az megint egy másik estének kell, hogy a témája legyen. Az elmúlt héten egyébként a minden körzet egyéni önkormányzati képviselője beszámolt a körzetükben végzett munkájáról. Alpolgármester úr és én magam is beszámoltunk, hogyan állunk tervezett dolgainkkal. Ez sem igényel részletesebb további kifejtést. Az információs csatornákon keresztül is mindenki értesül azokról a dolgokról, melyekről a város adott esetben végezhetett, elhatározott és megvalósult. Visszatérve a pénzügyeinkre, ezekkel kapcsolatosan ebben az esztendőben különösebb problémával egyelőre nem bírunk. Bízom benne, hogy az év végéig is tudjuk teljesíteni az elképzeléseinket. Amik a nagy kihívások, azokról bizonyára hallottak. Az önkormányzati törvény, az új elfogadott önkormányzati törvény kapcsán átminősített szervezet, feladat és hatáskör rendszert. Aminek kapcsán nem vagyok olyan nyugodt mint a háromnegyed éves 1
beszámoló kapcsán. Egyrészt azért, mert csomó mindent tudunk és ez nyilván bizonytalanságot jelent. Másrészt, ennek kapcsán nem ismert számomra, hogy az állam az elvont feladatokkal mennyi forrást visz el. A mostani jelzések, számítások azt jelentik számomra, hogy az eddig ezekre a feladatokra fordított pénzeszközöknél nagyobb pénzeszközt fog az állam elvinni. Most abba nem mennék bele, mert az megint egy másik este témája, hogy egyetért-e az ember azzal, hogy kialakulnak a járási hivatalok, oktatást államosítják. Ez a vita lezajlott. Én magam minden egyes alkalommal az ezzel kapcsolatos véleményemet elmondtam. Továbbra sem értek egyet ezekkel a kérdésekkel és nem azért, mert ez egy pártpolitikai megközelítés, hanem azért, mert az elmúlt 22 év gyakorlata ennek ellentétjéről győzött meg. A közoktatás, köznevelés helyben van a legjobb helyen. Igyekeztünk egy olyan kisvárosi modellt felépíteni az elmúlt időszakban, ami azt gondolom, hogy mindenki számára követhető lehetett. Hogyan alakul ki a gyermek, a szülő, a pedagógus, a képviselő, az önkormányzat kapcsolata a szolgáltatás kapcsán. Ugyanúgy nem tudok egyetérteni azzal sem alapvetően, hogy az 1986-ban lebontott járási rendszert újra kiépítjük. Ez a vita eldőlt. Pártpolitikai szándék mentén megvalósult törvénykezési folyamat eredménye. Az, hogy végrehajtás hogyan történik, mennyi időt kapunk, mennyi információnk lesz az érint nemcsak engem, nemcsak a képviselő-testületet, hanem az ezen a területen dolgozó több mint ezer embert. A közoktatásban Gödöllőn több mint 800 pedagógus működik, a Városházán is 170 fő köztisztviselő vagy munkatörvénykönyves önkormányzati dolgozó személyt sorolhatnám tovább. Nem történtek meg azok a döntések, és nem alkotódtak meg azok a jogszabályok, amik alapján haladni tudnánk. Ha jól tudom - ma november 15-e vandecember 17-18-án Karácsony előtt mindig bezárjuk és nem tudjuk azt, hogy kinek mi lesz a feladata, hol fog leülni a Klebersberg Kunó Intézmény vezetője. Egy órát konzultáltam azzal a személlyel, aki az oktatás államosításáért, levezényléséért, az iskolákért felel. Szimpatikus, nincs semmi probléma a személyét érintően, korábban is ismertem őt. A kérdéseinkre a válasz nem tudom volt folyamatosan. Nincs meg az a jogszabály, a parlament nem fogadta el, ami alapján az átadás-átvételi folyamatok mennének. tessék elképzelni, hogy nincs meg a jogszabály, ki kell hirdetni, jogszabály szerint kell végrehajtani. Mikor fog ez megvalósulni? Azt hallottam, informális úton, hogy az első három hónap végéig kell lebonyolítani. Nem is lehet hamarabb. Gondolják végig, hogy akkor miért kellett ilyen időpontokat, határidőket kijelölni. A gazdálkodási év az évfordulóval változik. Nekünk költségvetést kell csinálni február végéig. Ki mit fizet, ki mit fog adott esetben működtetni. A kréta és a tábla kihez tartozik és sorolhatnám. Mi lesz a logopédiával, amit mi iskolaként működtetünk. Nincs rá válasz. Mi lesz a Nevelési Tanácsadóval, kihez fog tartozni. Nincs rá válasz. Mi lesz a Montágh iskolával, ami nem az alapfokú oktatás része, de speciális iskola. Nincs rá válasz. Nem gondolom, hogy nekünk kellene ezt a választ megadni. Ezeket a válaszokat már régen, már előző tanév végén kellett volna tudnunk. Nem tudom, hogy mi lesz. Ezért nem készültem egy olyan PowerPointos vetítéssel, hogy az alapján el tudnám mondani ez az iskola ide tartozik, ez meg így lesz. A másik a járási hivatalok kérdése. Itt is egy csomó olyan feladatot kell ellátniuk, amit eddig az önkormányzatok láttak el. Nem tudok egyetérteni vele, hogy az állam úgy gondolja, hogy a személyi igazolványokat és a rendszámtáblákat ő kontrollálja. Nincs ezzel semmi baj hiszen ez elvileg állami feladat volt, majd a rendőrség végezte és egy csomó pénzért kialakítottunk az okmányirodát, ahol ezeket a szolgáltatásokat el is látták. Most átkerül egy másik struktúrába, igyekszünk követni az eseményeket, a feladatokat. Megállapodtunk a Megyei Kormányhivatallal az átadás-átvétel bizonyos részeiről, de már most tudjuk, hogy módosítani kell. Aztán módosítjuk a módosítását módosítását is. Ez is mind benne van. Ha ilyen a feltételrendszer, ilyen típusú a háttér az ilyen típusú elhatározások megvalósításához. Az emberekkel nem lehet játszani. Egzisztenciákről van szó. Nem lehet tudni lesz-e állása, ha lesz állása, akkor hol lesz az állása. Mennyit fog keresni Ez 2012. 2
novemberében ezres nagyságrendű a létszám. Azért beszélek egy kicsit ilyen stílusba, mert azt látom, illetve nem nagyon látom az értelmét, nincs a döntés mögött megfelelő előkészítettség Ennek biztosan lesznek következményei. Ez a másik nagy kihívás a járási hivatalokkal kapcsolatban az átalakulás folyamatrendszere. A harmadik, hogy nyilván csökkenni fog a város állami finanszírozása, a működésre költhető pénzek kevesebbek lesznek. Ez egészen biztos, hogy így van. Korábban a feladatfinanszírozásról tájékoztattak bennünket. Hogyan fog ez megvalósulni, azt nem tudom. Nagyon sok olyan információink van, hogy feladatfinanszírozás virtuális feladatfinanszírozás lesz. Az önkormányzatnak ezekben a kérdésekben igenis helyet kell állnia. Nem látjuk a január 1-jétől rendelkezésre álló forrásokat, viszont a feladatokat működtetni kell. Éppen ezért nagyon komoly átvilágítását végezzük a hivatali és a városi feladatok ellátásának, érinti ez a társaságokat is. A társaságoknál ellátandó feladatokat, az önkormányzat által ellátott feladatokat, hogy hogyan tudunk minél ésszerűbben, minél kisebb humán erőforrással dolgozni. Megjegyzem, hogy én ezt korábban is mondtam. Mind a köztisztviselői és mind a közalkalmazotti kör is ki van merülve. Nemcsak azért van kimerülve mert egyszerűen mert megélhetési gondjaik vannak, hanem a folyamatos pszichés nyomásban vannak, nem tudják, hogy milyen irányba kell majd továbbmenniük. Mi lesz az ő sorsuk. Gondolják végig nap mint nap miközben az óvónőnek le kell hajolnia naponta százszor, a pedagógusnak meg kell küzdenie a mai kor kihívásaival, hiszen az osztályteremben egészen más a helyzet mint tíz évvel ezelőtt. Miközben egyre nehezebb a családok helyzete, a sorsa és a feszültség, ami iskolában és az intézményben csapódik le. Ez nem politikai megközelítés, hanem egy olyan megközelítés amivel én együtt élek. Az intézményekkel, az intézményvezetőkkel, az ügyvezetőkkel, az intézményekben dolgozó emberekkel, nem mondom, hogy napi, de havi rendszeres kapcsolatom van. Nyílván tájékozódom arról, hogy mi van ott és milyen formában kivan merülve a közalkalmazotti és köztisztviselői kar. Ehhez képest gondolják el azt kell mondanom, hogy már megtörtént, hogy január 1-jétől nem tudjuk foglalkoztatni. Adott esetben valamilyen formában tudok segíteni, de nem garantálom, hogy hosszú távon számítanak rá. Ezek a problémák azok, melyek foglalkoztatnak nap mint nap. Ehhez képest párhuzamosan megváltoznak a stratégiai irányok. Korábbi elhatározásaink mentén. Ilyenek nyílván a fejlesztés, az infrastruktúra, a szolgáltatások megfelelő színvonalon való ellátása. Azok a fejlesztési irányok, amelyek a sportlétesítmények kapcsán napvilágot látott. Reméljük, hogy valamilyen formában el tudjuk indítani. Azok a működtetési problémák, amelyek adott esetben a válság miatt bevételek csökkenése miatt a finanszírozás csökkenése miatt napi kérdésként merülnek fel. Azok a problémák, melyek adott esetben különféle költségnövekedés mindenféle plusz költségek növekedése miatt szép lassan emelik a szolgáltatásokhoz szükséges forrásokat. Ezeket mind meg kell oldani. Az a lényeg, ha a szülő bemegy az iskolába a gyereke kapja meg azt, amit eddig megszokott, az óvodában a bölcsödében az étkezést, a hulladékgazdálkodásnál ki kell húzni a kukát. Itt vannak azok a közbiztonsági kérdések, amikről azt gondolom nem kell hangsúlyozni, hogy az elmúlt hónap nem kevés sokkoló hírei hallatán, két-három napja történt bántalmazás alkoholos és narkós állapotban. Nem gödöllői specialitás, szeretném hangsúlyozni. Az országban ez a helyzet ma. Attól függ mennyire megyünk közel a fővároshoz, mennyire megyünk keletre, mennyire megyünk a kistelepülésekre …. biztosan ez a helyzet ma. Eközben a rendőrségnek meg küzdeni a rendőrségnek a problémájával, a személyügyi, a bérkérdésekkel és sorolhatnám tovább. Nekünk bizony ezekre a kérdésekre a nyilvánosságnak választ kell adni. Hogy tud a gödöllői állampolgár biztonságban vagy megfelelő szolgáltatási szint megtartása mellet élni, lakni egy élhető kisvárosban. Ezeket a kérdéseket nekünk kell nyilván egzisztenciákról, emberi sorsokról egzisztenciákról, színvonalakról, ellátásokról, kötelező feladatokról, vállalt feladatokról van szó. Nyilván vannak jó vélemények. Azt gondolom, hogy ha kérdés hozzászólás merül fel, akkor 3
megnézzük. Ennyit gondoltam felvezetésnek. A mai fő téma a város hulladékgazdálkodása. Felkérem Gyenes Szilárd ügyvezető igazgató urat, a Zöld Híd Régió Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy örömteli, hogy milyen nehéz körülmények között végülis a fejlesztést megtörtént és milyen színvonalú szolgáltatást tud nyújtani. Ezt mondja el ő. Nem keveset tett, hogy ilyen formában tudjuk ezt a kötelező feladatot ellátni. Az első rész ezzel lezárult. Kérem Gyenes Szilárd ügyvezető igazgató úr előadása után lehet a kérdéseket feltenni. Köszönöm szépen. Gyenes Szilárd ügyvezető igazgató: Szép jó estét kívánok mindannyiójuknak! Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, hogy a mai este a hulladékgazdálkodás témájában szólhatok Önökhöz. Két fontos része van annak, aminek a hulladékgazdálkodás keretén belül szeretnék én Önöknek elmondani. Egyik az, hogy adok egy tájékoztatást arról, hogy mi történt ebben a témában az elmúlt időszakban,honnan jutottunk el arra helyre, arra pontra, ahol vagyunk. A másik nagyon fontos része annak amiért ma itt vagyok Önökkel, hogy meghallgassam azokat a kritikákat, észrevételeket, amelyek azért fontosak, hogy a csapatommal ki tudjuk elemezni az Önök által elmondottakat és lehetőség szerint orvosolni tudjuk őket. Az európai uniós csatlakozás kapcsán Magyarország felzárkóztatást kért. Nem minden európai uniós csatlakozó tagállam tette ezt. Ez azt jelentette, hogy nagyon sok közösségi forrás került ebbe a rendszerbe, amihez kötelezettségek is társultak. Mondok néhány számot Önöknek. Magyarországon 2460 db hulladéklerakót regisztráltak. Nagyjából 3200 településünk van, ebből Gödöllő város a korábbi öröksége révén három hulladéklerakót örököltünk, ami az elmúlt évtizedek távlatában fogadta be a város hulladékát. Aki látta és figyelemmel kísérte a közszolgáltatást a város korrekt színvonalon oldotta meg. Azért csak egy öregedő járműpark. Annak a szelektív gyűjtési és új jogszabályi feltételeknek nem ment mindenben megfelelő infrastruktúra a város területén. Miután Gödöllő város Önkormányzata jelentős támogatásával elindult a Zöld híd program mintegy 24 millió 700 eurós támogatás került ebbe a térségbe, 106 önkormányzatot érint. Ennek egy nagyon fontos eleme volt, hogy megépült azt gondolom többek által látott ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központ. Vadonatúj járművel, a program kezdetén Gödöllő város saját hulladéktároló kapacitása is betelő félben voltak. Most 20 évre megfelelő kapacitás kerül kiépítésre. Lassan-lassan kiépült az az infrastruktúra, ami még nem teljes egészében működik, de már jelentős részben ellátja a feladatát. A szelektív hulladékgyűjtés és a későbbiekben a háztartási veszélyes hulladék kezeléséhez nyújt megfelelő alapot. Ez a teljes szervezet ma már itt Kerepes központtal a lakosság komplex ellátását végzi, 105 ezer polgár hulladékát gyűjti, szállítja és kezeli. 22 településen mintegy 300 ezer ember hulladékát kezeli 480-600 gyűjtőszigetet üzemeltetve ebben a régióban. Nagyon fontos számot mondok, A teljes szelektívgyűjtő és kommunális munkás ezen 22 településen körülbelül 80-90 fő végzi. Ezt azért szoktam mindig elmondani, mert ha csak abba gondolunk bele, hogy az itt élő embereknek csak az 1%-a nem tartja be a hulladékgazdálkodással kapcsolatos normákat, már akkor sokkal többen vannak mint azok, akik a mindennapi munkájuk során meg kell küzdjenek ezekkel a feladatokkal. A város bölcsen döntött abban a kérdésben, hogy a saját közszolgáltatását regionális szinten végzik. Ez annyit jelent, hogy az az infrastruktúra, ami 95 %-ban támogatott európai uniós projektből az Önök településére, Gödöllő városába került 210 millió Ft körüli értéket képvisel. Szeretném még azt jelezni, hogy fontos mérőszámok a Zöld híd program révén a település gyakorlatilag teljes egészében mentesül az elmúlt évtizedekben a kényszerűen az életünkből fakadóan felhalmozott dekultivációs kötelezettségektől. Aki járt a kerepesi Ökörtelek-völgyi hulladék Gödöllő tulajdonában lévő telepen, az látja, hogy a régi lerakó biztonságba van helyezve, le van zárva. Ennek a költsége megközelítőleg 120 millió Ft volt. Most nyertünk az 4
önkormányzati társulással mintegy 2 milliárd Ft értékű projekten, amiből a következő I/3 hulladéklerakó rekultivációját fogjuk végezni 45 millió Ft-ból fogjuk végezni. Elég jó támogatottságot sikerült elérni. Ettől jobbat nem sikerült soha, hiszen 100 %-os támogatást kaptunk a projekt végrehajtásához. A legutóbb működő hulladéktest az új hulladéklerakóval, mely ütemben került műszakilag kivitelezésre. Ezért a rekultiváció ebben esetben üzem közben fog megvalósulni. Gyakorlatilag a város ilyen irányú kötelezettségei alól mentesülni fog. Tapasztalják bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést. Ez a rendszer a korábbi 2005 tájékán készült terv alapján gyűjtőszigeten szelektív hulladékgyűjtés volt, aminek megvannak az előnyei és hátrányai. Azokon a településeken, ahol komplex szolgáltatást látunk el ott elkezdtük áttérni a lakásonkénti szelektív hulladékgyűjtésre és kiegészítő szolgáltatásként már folyamatosan vezetjük be a háztartásonkénti zöld hulladék gyűjtését. Ez azon a 22 településen valósulhat meg, amelyen a Zöld Híd Régió Kft. vonatkozásában komplex közszolgáltatásra szerződik. Nagyon nehéz ezt a folyamatot végigcsinálni, hiszen, ha Önök is belegondolnak láthatják ez azt jelenti, hogy a munkatársaimnak hetente megközelítőleg 35.000 háztartásban kell időben jelentkezni. Ma még a gyűjtési időpontok nem mindig 100%-osan teljesen pontosak. Vannak hiányosságaink. Én szeretek a saját cégemről, az ügyvezetésről és a munkatársaim tevékenységéről is bizonyos értelemben kritikusan szólni, ha nagyszerű teljesítményt nyújtottak. Az a gazdasági társaság, mely 100%-ig önkormányzati tulajdonú társulási tulajdonú 2010.szeptemberében kezdte meg a tevékenységét úgy hogy gyakorlatilag a semmiből kellett felépíteni, az ma közel 200 embernek ad munkát a Nógrád és a Pest régióban. Az itteni részen megközelítőleg 60%-a gödöllői lakosokból áll. Komoly munkáltatóként jelen vagyunk már a területen. Csatlakoznom kell elnök úrhoz abban a kérdésben, és emiatt én is egy kicsit szomorúságomnak adok hangot, hogy magam is jobban szeretek olyan tájékoztatást adni, ahol egy szép vetítéssel elmondom Önöknek az elkövetkezendő időszak terveit. Nagyjából ugyanaz van, hogy nem tudom meg tenni ugyanazért mint Elnök úr sem tud Önöknek az önkormányzatiság tekintetében számon kérhető tájékoztatást adni. Legfrissebb mai információnk szerint hétfőn kerül megközelítőleg egy 10 hónapos procedúra végén a hulladék törvény a parlament elé. Teljes egészében átszabja a közszolgáltatás ellátásnak módját, a díjfizetések rendszerét. Néhány dolgot mondok a tervezetből ennek jelentőségéből. Mindössze a múlt héten kaptuk meg szakmai véleményezésre részben a Magyar Önkormányzatok Szövetségén keresztül 44 végrehajtási rendeletet, amit elvileg 2013. január 1-jétől szeretnének hatályba léptetni. Akik általában eljönnek ilyen fórumokra, azok érzékenyebbek a közélet dolgai iránt Bizonyosan tudják, hogy nem ismert törvényt, el nem fogadott törvényt, végrehajtási jogszabályát ésszerűen sem lehet a 2013. január 1-jei dátumot. A tervezetek nagyon komoly változásokat generálnak. Néhány példát említsek. A legutóbb ismert változat szerint a feladat részben elkerül az önkormányzatoktól. Maga a gyakorlati ellátás itt marad, de az árhatósági jogköröket a miniszterhez telepíti. Érdekes módon a tervezet szerint az árfelügyeleti jogot a villamosenergiáról szóló törvény alapján a Magyar Energiahivatal kapja meg, amiért az itt élő polgárnak felügyeleti díjat kell fizetni a díjon keresztül. A tervezet bevezeti a lerakói járulékot, mely tonnánként a jelenlegi szabályozás szerint 1500-3000 Ft értéket fog elérni. A kintlévőségek behajtása az önkormányzati adóhatóságtól a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz kerül. Szigorodik a kötelező közszolgáltatással kapcsolatos igénybevétel rendszere. Sorolhatnám a jogszabállyal kapcsolatos egyéni dolgokat. Már rögtön bele lehet csöppenni az önkormányzati világ egyéni dolgaiba a törvénytervezet megtiltja a közszolgáltató számára az egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységét végzését. Ha netán más tevékenységet végeznek, akkor mérleg szerint elkülönített gazdálkodást kell folytatniuk. Ha bármilyen más tevékenységet végeznek akkor azt úgy kell tenni mintha önállóan végeznék. Gondoljanak bele például egy olyan cég vonatkozásában, hogy a Fővárosi Közterület Fenntartó, egy nagyobb 5
város szolgáltatóira adott esetben temetkezés vagy parkfenntartási tevékenysége, több tevékenységet végeznek a gazdasági társaságok. Ugyanúgy szó van a településüket közvetlenül érintő dologról is. Kötelezővé teszi a hulladéktörvény tervezete 2014. év közepétől minden településnek ki kell jelölni és létesíteni a saját területén a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kiegészítő infrastruktúrát, a hulladékudvart. Gödöllő ebből a szempontból szerencsés. A 106 tagönkormányzat közül mindösszesen 9 településen tudtunk hulladékudvart létesíteni, és ebből az egyik az Önök településére került. Sos-sok ilyen dolog van, de egy mégis nagyon fontos az, hogy Magyarország vállalta nagyon sok támogatásért, ami az Európai Uniótól került visszaosztásra az új hulladékgazdálkodási irányelveknek való megfelelést ezért ezeket a követelményeket teljesíteni kell. Ellenkező esetben Magyarországnak számos forrást vissza kell fizetni. Néhány gondolatot szeretnék még mondani arról, hogy mik a terveink. Hozzá kell még tennem még utólag, hogy felelős tervezésre csak a törvény megjelenését követően van lehetőségünk. Nem szabad kitérni a felelősség alól, de hozzá kell tennem, hogy nagyban befolyásolja az elfogadott normaszöveg, hogy a társaság vezetése milyen irányba indul el. Nagyon szeretném azt, hogy jobban ki tudjuk szolgálni az itt élő polgárokat Gödöllőtől a legkisebb településig, ahol dolgozunk, mert nagyon le vagyunk még maradva azokban a teljesítményekben, melyeket el kell érnünk. Képzeljék el, hogy Magyarország vállalása 2020-ra a lakosságnál keletkező települési szilárd hulladékkal hasznosítható részaránya 50 %-os begyűjtése. Most ebben a rendszerben, amit ki tudtunk építeni 5-7%-nál tartunk 2012-ben. Miért van ez? Azért van, mert ezek a kérdések és kérem mindig vegyék figyelembe amikor mérlegre teszik a munkánkat – otthon dőlnek el Önöknél a családban. Ezért vagyunk úgy Elnök úrral is, amikor törvénymódosításokat és javaslatokat fogalmazunk meg, hogy nagyon átgondoltan és megfelelő ösztönző rendszerrel lehet csak hosszú távú stratégiával tervezni. Mert attól, hogy valaki megszül egy jogszabályt Budapesten és megfelelő hatásvizsgálat nélkül kihirdeti, az az Önök családjának és itt élő ezer ember sorsában még nem fognak mélyreható változások bekövetkezni. Ebben a szakmában a társadalom csak egy meghatározott sebesség jóváhagyásra képes. Ezt az időszakot ki kell böjtölni. Mégis mivel próbálunk kicsit közel kerülni Önökhöz? Példának okáért a háztartásonkénti szelektívgyűjtéssel, ahol tisztább anyag kerül be az üzemeinkbe, most azt kell mondanom, hogy Gödöllőn átlag felett teljesít. elmondhatom, hogy a szeletív hulladékgyűjtő szigetekről beérkező hulladékoknak a 40-50%-a az arra a célra, amire gyűjteni kellene használhatatlan. Ott munkatársaim ott nem a frakciók szétválogatásával töltik az idejüket, hanem jelentős részben az idegen anyagok eltávolításával. A háztartási szelektív gyűjtésből jó minőségű anyag kerül hozzánk. Egyetlen apró dolgot mondok Önöknek, hogy mennyire specializált szakma lett a hulladékkezelés. Az sem mindegy, hogy a háztartási hulladékkezelés vonatkozásában átlátszó vagy barna zsákot használunk. Ha átlátszó zsákot használunk és ezek ki vannak helyezve az utcára, akkor megjelenik az emberekben az az igényesség vagy belső érzelem, hogy ráböknek és megmutatják ha elmennek a ház előtt, hogy a szomszéd bizony idegen vagy rossz anyagot rakott bele. Egyszerű zsák színnel jelentősen lehet javítani a begyűjtés hatékonyságát, tisztaságát. Ugyanezt mondhatom a szelektív hulladékgyűjtő szigetekről is. Mivel ezek frekventált helyen vannak, ahol adott esetben egy lakótelepről 100-200 ablaküveg rájut. Ott érdekes módon tudnak működni. Amíg a város perifériáján szoruló részein vagy akár más településeken kis hulladékgyűjtő pontok keletkeznek. Ez azt jelenti, hogy az emberek tudják, hogy mit kellene csinálni, de még sincs meg az a társadalmi kultúra, amivel azon a szinten lehet üzemeltetni, ahogyan az elvárások adódnának. Így kutyafuttában ennyit szerettem volna elmondani erről a dologról. Meg fogunk próbálni olyan módszereket bevezetni itt Gödöllőn is, amellyel még kényelmesebbé tehetjük ezt a szolgáltatást. Egy példát mondok Önöknek. Munkatársaim most olyan járatterveken dolgoznak, hogy a gyűjtőjárataink, gyűjtő autóink nem a település teljes egészén, hanem a 6
település egy részén, de az adott lakosság vonatkozásában egy napon próbál menni a hulladékért. Ne kelljen megjegyezni, hogy a zöld hulladékért szerdán, a háztartási szelektív hulladék az csütörtökön és a vegyes hulladékot pedig csütörtökön viszik el. Komoly logisztikai feladatot jelent. Kevés közszolgáltató vállalkozott erre. Általában külön gyűjtőjáratokban a hét különböző napjainak megcélozásával oldják meg. Annyit szeretnék még elmondani, hogy töretlen a lelkesedésem és az elszántságom abban a vonatkozásban, amit az ügyfélszolgálati munkában csinálunk. Nagyon remélem, hogy meg vannak elégedve azok, akik kapcsolatba kerültek velem. Kifejezetten megtiltottam a call center használatát. magam is kifejezetten kellemetlenül érzem magam, amikor egy közszolgáltató muzsikáját 25 percen keresztül hallgatom a telefonban. Így akik kapcsolatba kerültek velünk azok bizonyosan érzékelték, hogy emberi hangon próbáljuk megoldani a problémákat. Panaszkivizsgálás lassan arra a szintre került, hogy akár a helyszínre a család otthonához is kimegyünk a hulladékgazdálkodási felügyeleten keresztül, ha olyan probléma van, ami munkatársainkkal kapcsolatban felmerült. Bizonyosan láthatják tisztán rendezett autókkal, szépen felöltözött kollegákkal próbáljuk ellátni a feladatunkat. Ez azért nagyon fontos, mert az a tevékenység, amit végzünk annak az a specialitása, hogy ott a polgár, ahol a háztartását vezeti az nem látja azt a mérhetetlen komoly és összetett infrastruktúrát és munkát, amit eddig az elmúlt 20 évben megpróbáltak elrejteni a szemük elől. Amikor 2400 hulladéklerakó működött az országban akkor nem vitték busszal a csoportokat, hogy büszkén meg tudják mutatni tudunk másként is gazdálkodni. Az emberek mégis azzal a személyzettel találkoznak, akik hetente odaállnak a házuk elé és elviszik a hulladékukat. Őszintén remélem ebben nem okoztunk Önöknek csalódást. Nagy tisztelettel várom a kérdéseiket, észrevételeiket, kritikai megjegyzéseiket, azért, hogy ha ezek között olyan van melyen még nem dolgozunk vagy kijavítsuk, akkor ennek során felvegyük. Köszönöm szépen. Dr. Gémesi György polgármester: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kezdődik a fórum, ahol a kérdések és hozzászólások lehetősége. Én ezeket jegyzetelem és nyilván akihez kérdeznek vagy velünk kapcsolatban szólnak és esetleg nem hozzám tartozik akkor meg fogom találni a munkatársaimmal, akihez tartozik. Azt kérem szépen, hogy mivel hangfelvételt kell készíteni a fórumról a hozzászólok a nevüket mondják be. Budaházi István: Két témában szeretnék hozzászólni. Az egyik a hulladék. Hallottuk egy szép törekvésről, ami nem biztos, hogy megvalósult felénk. Nyáron is volt két-három-négy hét, hogy a zöld hulladék nem fért fel a kocsira. Ezek a zsákok nem túlságosan jó minőségűek. Azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne, ha már fizetünk egy ilyen drága szolgáltatásért, akkor megkapjuk érte az ellenszolgáltatást. Ha azt mondják, hogy csütörtökön elviszik, akkor vigyék el minden csütörtökön. Ennyi lett volna a hozzáfűznivalóm, illetve még annyit szerettem volna mondani, hogy sajnálom és szégyellem, hogy vannak olyan lakótársak a környéken, akik nem tudják használni a hulladéklerakó szigetet normálisan. Odaviszik akkor is a hulladékot, amikor már be van telve. Az lehetséges, hogy jobban oda kellene figyelni, hogy ha megtelik, akkor el kell vinni a teli kukákat, hogy lehessen odapakolni. Ez nem az Önök hibája, mert akkor is felteszik, amikor be van telve és nem várnak kát vagy három napot, hogy amikor kiürül oda lehessen vinni. Másik téma. Gratulálok Önöknek a város főtere igen szépre sikerült, és büszkeséggel tölti el, amikor bejön a városba, viszont aki a város szélén lakik az a saját problémájával találkozik. Nálunk a Fenyves ABC-től a buszfordulóig van egy járda a jobb oldalon kifelé megy a városból, ami féloldalas. Azon babakocsit tolni nem lehet. Az embereknek az autóúton kell menni, ami balesetveszélyes. Van 7
sajnos olyan háztulajdonos, aki nem vette figyelembe a járdát a gépkocsi behajtó építésénél. Én azt gondolom, hogy mindenki érdeke az, ha megcsinálnák itt a járdát, rendesen lehessen rajta közlekedni. Dr. Gémesi György polgármester: Bocsánat, de konkréten melyik részről van szó? Budaházi István: Fenyves ABC-nél a Klapka jobb oldalán, ahogy megyünk kifelé a buszforduló felé. Bárdy Tibor: A Paál László közből jöttem és a következő kérdésem volna. Hallottam róla, hogy szelektív gyűjtés lesz lakásonként, illetve családi házanként. Azt szeretném megkérdezni, hogy az átlátszó zsákot hol lehet megvásárolni és mennyiért. Akik a társasházakban laknak ezek szerint náluk a 12 lakásos társasház előtt lesz 12 zsák? Erre mást kellene kitalálni a társasházak esetében. Én elhelyeznék például egy zöld színű konténert a zöld hulladéknak, amit külön zsákba kell gyűjteni. A másik hulladékot pedig egy fekete színű konténerbe kellene rakni. Polgármester úr mondta korábban is, hogy áttért Gödöllő a szelektív hulladékgyűjtésre. Akkor gyűjtsék a fém dobozt, a papírt. A fém és műanyag palackot össze lehet zsugorítani, van erre egy kis készülék csak éppen hol lehet ilyet kapni. El tudnám képzelni, hogy üzleteinkben vagy bizonyos helyeken meg lehessen vásárolni. Mert akkor többet lehetne a zsákba pakolni. Ami a törvény végrehajtását illeti én is furcsállom, hogy beszélünk egy törvényről, ami még éppenséggel nincs elfogadva és mi úgy készülünk rá, hogy mintha ez már elfogadott dolog lenne. Nem beszélve arról, hogy a cég kap egy végrehajtási utasítást, amikor még a törvény sincs elfogadva. Hányszor kell majd a végrehajtási rendeletet is módosítani. Önöket nagyon sajnálom ebben a kérdésben, mert sok munkájuk lesz. Dr. Gémesi György polgármester: Köszönöm szépen. A kérdésekre nyilvánvalóan válaszolni fogunk. Ledényi Béláné Máriabesnyőről, Puskás Tivadar utca 14. szám alatti lakos: A hulladékgyűjtéssel teljes mértékig meg vagyok elégedve. Egyetlen problémám van, hogy az én kertem végében a másik utcáról már eleve több éve van egy ún. hulladékudvar. Ez egy önkormányzati terület a Besnyői patak és Bánki Donát u. 11. között. Ott egy család lakott, közterületre építve és utánuk több évre ott maradt a szemét. Azbesztos hullámpalától kezdve a háztartási hulladékig. Jelen pillanatban olyan magasságig ér a szemét, hogy ha a szemét halom tetejére felállnak, akkor az én nem túl szabályos 2 méter 20cm magas kerítésemről ragyogóan be lehet az udvaromba látni. Többször próbáltam felvilágosítást tartani, mert sajátos kultúrájúak, akik ott élnek. Nem nagyon érti meg, hogy mi az a szemét lebomlási ideje, illetve azt sem nagyon érti, hogy a Földet kölcsön kaptuk és valakinek egyszer vissza kell adnunk. Engem nagyon bánt a legkisebb eldobott szemét is, fájdalmat okoz számomra. Én vagyok az, aki a környéken- 10 éve lakom Gödöllőn- gumicsizmában, gumikesztyűben gereblyével zsákszámra gyűjtöm ki a patakból illetve a saját utcámból a szemetet. Én vagyok talán az ideális csodabogár, vagy nem tudom mi. Ebben az ügyben többször Önökhöz fordultam. Elhoztam a levél másolatát és a területről kisebb helyszínrajzot is. Megpróbálom átadni, mert szeretném, ha megszűnne ez az állapot. Az az igazság, ha egy nagyobb nyugati szél van, akkor a fákról a kerítésekről a koszos nejlonzacskókat kell leszedni. Volt olyan, 8
amikor gereblyével, elnézést kérek, hogy ezt kell mondanom, de a használt WC papírt kellett leszednünk a fákról. Volt, hogy ipari alpinistát kellett fogadni, hogy a nyárfánkról lejöjjön a csörgő, szennyezett zacskó, mert nem tudtuk leszedni és nem bírtam a saját udvaromba nézni. Csak ennyi lenne a kérésem. Tudom, hogy pénzkérdés, de talán nevelés kérdése is lehet, vagy a hozzáállása talán annak a csoportnak a helyi képviselője, tarthatna továbbképzést, valamit, hogy mit jelent a szemetelni a jövő generációjának, vagy az ő generációjának mit jelent az, amikor ilyen mérhetetlen mennyiségű veszélyes hulladékot is elraktároznak és 200 méterre pedig a vízgyűjtő van úgy tudom… Dr. Gémesi György polgármester: Köszönjük szépen. A kolléganő elveszi az anyagot és az illetékesek meg fogják kapni. Köszönöm, egyetértek önnel. Szabó Lajos Tavaszmező utca: Egy olyan gondunk van, hogy az ősz, mint olyan a zöldhulladéknak a dandárideje és a Tavaszmező utca és környéke tele van a lebomló, átlátszó zsákokkal. Egyet nem értünk, hogyha kiteszünk 5 zsákot, akkor elvisznek négyet és 1 zsák ott marad. Végigmegy a zöldhulladékos nagyautó, vannak házak ahol 12-15 zsák van kitéve, 4 zsákot felvesznek a fiúk, ahogyan ők nevezik egymást, és utána ott marad jó pár zsák kiszakadva. Nyilván úgy helyezik ki, hogy ebbe abba beleakad és ezzel, úgy néz ki plusz munka keletkezhet. Megragadnám még a szót tisztelt elnökség a Tavaszmező utca lakóinak nevében egy mondat erejéig. A Tavaszmező utcában minden sarkon ki van téve a 30-as tábla. A sebesség, amivel az autók végigszáguldanak nem 30 hanem 70 km/óra. A Solymos Transz, ahol maga az autó 70 tonna az olyan 70 km/ órával megy is és az egész utca remeg. Próbáltunk összefogni és olyat is és itt elmondom, mert alpolgármester úrral is már erről szót váltottam, hogy esetleg adakozásból lehet e fekvőrendőrt készítetni. Ez ugyanis a Tavaszmező utca sorsát megoldaná, ha egy-két helyen fekvőrendőrt lefektetnénk. Elhangzott alpolgármester úr részéről, hogy nyilvánvalóan ha közpénzből, adóból készülne akkor a többi utca is jelentkezne, mert a 30-as táblát nem igen tartják be. Erre esetleg a jövőben, ha lehetőség lenne, gondolom, ha Varga Árpáddal a mi képviselőnkkel összehozva meg lehetne talán csinálni, és akkor a Tavaszmező utca ezért nagyon hálás lenne. Köszönöm szépen a figyelmet. Szabó Imre Bercsényi utca: A hulladékgazdálkodással nagyon meg vagyunk elégedve. Azt szeretném csak megjegyezni, hogy vihar esetén, ha ki van téve a zacskós szemét, akkor elfújja a szél, kiszakad, szanaszét hullik a szemét és az ott marad a következő hétig hacsak a tulajdonos, vagy valaki össze nem szedte. Esetleg meg lehetne próbálni, hogy aki szedi össze a hulladékot figyeljen arra, amit esetleg elfújt a szél vagy a kiszakadt zsákból kihulló szemétre. A másik dolog, amit szeretnék megkérdezni, hogy Gödöllőn a fák, bokrok és a cserjék állapota kihez tartozik? Én itt dolgozom Gödöllőn és itt is lakom és azt figyeltem meg, hogy el vannak hanyagolva a fák meg a bokrok. Öreg fák vannak és nem kezeli őket senki. Ha jönnek a fűkaszás emberek és van egy kis fa vagy cserje és nem vágják le, akár metsző ollóval le lehetne vágni, de így jövőre fa lesz és utána már kezelhetetlen. Ez az egész olyan rendszertelennek tűnik. Amikor bejövünk Gödöllőre Kistarcsa felől, vagy az autópálya felől főleg a 202-es iskolánál nagyon rendezetlen az az egész bejárati rész ahogy ott bejövünk Gödöllőre. Bejön egy turista, egy idegen, akkor nem is láthatja, nem is gondolhatja, hogy Gödöllőnek van egy szép belvárosi része, mert ezek a peremkerületek, peremrészek el vannak hanyagolva. Az Isaszegi út elején a Földhivatal előtt van az a védett platánsor. Rendszerint a faleveleket tavasszal szedik össze, ha egyáltalán összeszedik, szanaszét fújja a szél. Ott marad 9
egész télen, belepi a hó, jön egy eső és nem csoda, hogy ott ki szokott önteni a víz. Egy másik helyen például a hévsínek mellett is rengeteg fa van meg rengeteg bokor, ami a szemnek nem jó. Nem jó nézni egyszerűen azt, hogy hogyan néz ki ott a hévsínek mellett. Erre szeretnék választ kapni, hogy van-e ennek felelőse. Tudom, hogy a hévsínek mellett a BKV a 30-as út mellett az útkezelő a felelős, de mi itt lakunk, itt élünk Gödöllőn ne várjuk, hogy ők majd rendet tesznek. Köszönöm. Tóth Árpád Rónay György utca 13. : Igazgató úr említette a hulladékudvart, hogy elkészült Gödöllőn, de nem igazán működik. Kérdezném, hogy mi ennek az oka, és mikor lesz használható az udvar. A másik, ami egy kicsit furcsa nekem, az ez a zsákos, ház előtti hulladékgyűjtés. attól félek, hogy ebből az lesz, hogy Gödöllő egy nagy szemétteleppé válik. Elég nehéz elképzelni, hogy egy hűtőgépnek a papírját, hogyan lehet begyömöszölni egy ilyen zsákba. Az ott kint lóg, mármint a papír vége, jön egy eső, elázik, azt nem tudom, hogy lehet így egy szép környezetet összehozni. Ez nekem nagy kérdés. Én még nem láttam ilyet a világban, hogy a házak elé van kitéve a szemét zsákokba és azt szedegetik össze. A konténeres megoldás az egy jó megoldás szerintem, de időnként túltelik, de ez nem a lakók sőt inkább erénye, mert hozzák a szemetet. Most már van kamera, meg lehet nézni, hogy mennyire van tele és szükség esetén elszállítani, hogy legyen hely. Hosszú távú megoldásként én ezt a konténeres megoldást látom és ez a városképnek is jó. A másik amit furcsállok és az is környezetszennyezésnek minősül, hogy a mi területünkön légkábeleket helyeztek el, nem tudom melyik kábeltévé társaság. Ami azért furcsa, mert régebben szigorúan tiltva volt, hogy a lakók légkábelen vezessék be az elektromos áramot, mert belecsaphat a villám és azt bevezeti az épületbe és a nagy értékű készülékek tönkre mennek. Valami itt változott, de nem jó irányba, mert a légkábel kifejezetten rossz megoldás. Ezen a területen van kettő földkábel, amit lehetett volna használni. Köszönöm szépen. Dr. Gémesi György polgármester: Amennyiben nincs több észrevétel megadom a lehetőséget a válaszadásra Gyenes Szilárd úrnak, de addig amíg kijön a Szilárd a mikrofonhoz elmondanám, hogy a zsákos szelektív hulladékgyűjtés most is működik, én már lassan egy esztendeje így csinálom a szelektív gyűjtést és semmi probléma nincs ezzel, nagyon jó a tapasztalatom. Szépen össze lehet rakni a kartondobozt is csak fel kell darabolni és tökéletesen elfér a zsákban. Nincs olyan mennyiség egy háztartásban, ami ne férne el egy vagy kettő zsákban. Szerintem ez egy nagyon jó megoldás, vannak technikai problémái, amit gyönyörűen lehet kezelni. Van egy nagyon komoly előnye, hogy a kuka csak félig telik meg. Ami a szelektív hulladékgyűjtő-szigeteket illeti, csak felvezetésként mondom, hogy ez nagyon jó irány, csak az a probléma, hogy az állampolgárok a kommunális hulladékok lerakására is használják. Hiába van kamera, mert nagyon nehéz visszamenőleg felgöngyölíteni az ügyeket. Döglött macskától kezdve mindent találtak már a szelektív gyűjtőkben most ezt nem részletezném, hogy mit tesznek még bele. Amikor elkezdődött a szelektív szigeteknek a működése a gödöllői eredmények kiemelkedőek voltak a térségben, de most visszazuhantunk és meggyőződésem, hogy a többségét a nem oda való szemétnek nem is a gödöllőiek teszik bele. Ezért kell újabb trükköket kitalálni, hogy a célnak megfelelő legyen a gyűjtés, és mindenki segíteni tudja a szelektív gyűjtésen keresztül és válogatást és újrahasznosítást. Bocsánat, hogy beleszóltam, de a társulás elnöke vagyok és hihetetlen sokat szoktunk küszködni, hogy hogyan lehet a lehető legjobb formát megtalálni. Elmondtam a magam gyakorlatát, hogy hogyan lehet szelektíven gyűjteni ezekkel a zsákos megoldásokkal és ez tökéletesen működik. Az hogy ez hogy néz ki lakótelepeken azt majd a Szilárd elmondja. 10
Gyenes Szilárd ügyvezető igazgató: Köszönöm szépen a hozzám intézett kérdéseiket. Megpróbálok sorba menni és remélem, nem hagyok ki senkit, ha mégis megtörténik, kérem jelezzék. 3-4 hétig maradt kint zsák, drága a szolgáltatás és rossz minőségű a zsák témájú hozzászólásra azt mondanám, hogy előfordult, a kezdeti időszakban, hogy kint maradt zsák 34 hétig is, ezért elnézést kérek. Az örömmel töltött el, hogy nem az utóbbi időszakról volt szó, hanem egy korábbi időszakról jelezték a problémát. Nagyon kérem azokat, akik ilyen problémát észlelnek, hogy az internetes honlapunkon is megtalálható valamelyik információs telefonszámot felhasználva vagy a titkárságot vagy a hulladékgazdálkodási rendszerfelügyeletet tárcsázzák, egy telefont ejtsenek meg. A munkatársaim azonnal kivizsgálják az ilyen problémákat és ha valóban ott maradt a hulladék, akkor intézkednek róla, hogy különjáratban visszamenjenek és megnézzék, hogy ennek a problémának mi az oka. Azt kell hogy lássák, hogy valamennyi gépjárművünk műholdas navigációs rendszerbe van kötve, így gyakorlatilag a diszpécserek, ha önök betelefonálnak a rendszerfelügyelethez, akkor a kolléga akár terepről a laptopján keresztül vagy mobiltelefon elérésen keresztül is meg tudja nézni, kb. egy perc időeltolódással, hogy a gépjárművünk járt-e ott, hány óra hány perckor járt arra és akkor meg tudjuk keresni azt a mulasztó kollégát, aki akkor és ott nem jól végezte a dolgát. Örök kérdés számomra a drága szolgáltatás kérdése. Nem vitatom azt, amit elnök úr mondott, hogy nem várt módon érte ezt a rendszert a gazdasági válság. A családok közül sokan rossz anyagi helyzetbe kerültek. Ez talán itt a nagyobb városokban és a Pest megyei régióban kevésbé érzékelhető, mint Nógrádban a periférián lévő településeknél. Nagyon sok településen járok a 106 településből. Ennek ellenére szeretnék egy kérdést feltenni önöknek, csak azért, hogy meg tudjam ezt világítani önöknek. Az utóbbi néhány hónapban itt Gödöllőn belül kért-e helyi fuvart, vagy fuvaroztatott-e bármelyik üzletből, hogy hazavigyen mondjuk egy hűtőszekrényt, Tv, vagy bármit? Ha volt ilyen, kérem mondják el, hogy mennyit kértek ezért? 3-4 ezer forintot hallok. Köszönöm szépen. Tehát kb. 3-4 ezer forintot szoktak elkérni, ez a tapasztalatom. Nekünk a komplex közszolgáltatás keretében, ebben a rendszerben, amit önöknek mutatok az egyes ingatlanok elé, egy héten, minimum kettő gépjármű 40 millió forintos értékkel, 6 fős személyzettel áll a ház elé, majd a begyűjtött hulladékot kezeljük, elkülönítjük a rekultivációs alakját, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi maradék tároló kapacitást követő 30 évig kell monitorozni, és vizsgálni. Ha önöm ezt jól összeszámolják, akkor egy 10 éves üzemidővel számolva, az önök által kifizetett díj, 27% áfával és 40 évnyi kötelezettséggel, a két gépkocsival és a 6 fős személyzettel a legrosszabb esetben, ami 2013ban előfordulhat bruttó 2700 forintot jelent egy hónapban. Ezért mi négy alkalommal csináljuk meg ezt. Én tudom és megértem, hogy a drágaság és a kötelező szolgáltatás ilyen vonatkozásban nehezen összemérhető és bizonyos értelemben szubjektív is, de kérem, hogy ezt ilyen módon gondolják végig, amikor a munkánkat és annak az ellenszolgáltatását értékelik. Mindazok mellett, hogy az önök által jelenleg is fizetett hulladékgazdálkodási vagy hulladékszállítási díj, egy úgynevezett gördülőfinanszírozás keretében 2029-ig számítva kell, hogy fedezze még ezeken a költségeken kívül a teljes rendszer megújítási költségeit. Ez évente körülbelül itt a rendszerben 300 millió és 1 milliárd forint közötti költséget jelent. Ezt úgy sikerült elérni, hogy az a vagyon, ami keletkezett ebben a rendszerben a 95%-os támogatás révén minimális adósságot termelt. Ha ugyan ezt egy magánvállalkozás vagy egy nem európai uniós rendszerben valósította volna meg, akkor először az ő gondolkodási logikája szerint vissza kell, hogy térüljön a befektetés, majd ugyanúgy kell képezni a pótlás költségét. Magyarországon kicsit megelőzve a törvényalkotási szándékot, majdhogynem elsőként csináltunk az önkormányzati társulással 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságot. És miután megismertük a jogszabályt, a törvényt, amire itt a következő kérdésben szó esett róla, akkor nagy valószínűséggel kezdeményezni fogjuk a nonprofit kft.be történő átalakítást, mert jelenleg is megfelelünk ennek a működési irányelvnek. Nem 11
képzünk nyereséget a tevékenységünk után. A zsák minőségével kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy ez már nem először merül fel. Ez a zöldhulladék gyűjtéséhez használt zsák, amit újabban bevezettünk, kukoricakeményítő alapból készült lebomló zsák és az a tulajdonsága, hogy ha egy jó ideig bent van a komposztálósilóban vagy ott hagyjuk valahol az elkezd bomlani, ez a lényeg. Nincs olyan gépi technológia a birtokunkban, amivel a korábban bevezetett módon gyűjtött zöld hulladékokat a hagyományos zsák esetében ki tudjuk válogatni. Mindig van benne egy kis műanyag, ami nem javítja a komposztot, de ezek a kukoricakeményítős zsákok valóban lebomlanak, ezért lehet úgy érezni, hogy ez gyengébb minőségű, több helyen bevett gyakorlat ez. A szelektív gyűjtés zsákos rendszerére érkezett kérdés, hogy milyen űrtartalmú lesz a zsák. 110-120 liter űrtartalmú lesz a zsák. Nem kell érte különdíjat fizetni, tehát díjmentes az igénybevevő lakosság számára. A lakótelepek ellátása egy összetettebb probléma. Nagyjából a forgatókönyv úgy fog kinézni, hogy bevárjuk a hamarosan megjelenő jogszabályt, véglegesítjük a terveket, egyeztetjük az önkormányzat vezetőivel. Lesznek olyan helyek, ahol nagy valószínűséggel vegyes rendszer fog maradni, tehát maradnak a gyűjtőszigetes kihelyezett konténerek és lesz háztartásonkénti zsákos gyűjtés is. Többek között a gyűjtőszigetes gyűjtésnél az üveg gyűjtését is gyűjtőszigetes rendszerként kell meghagyni. Az üvegnek a fajsúlya és tulajdonsága a zsákos rendszernél, tömörítő autós gyűjtést nem teszi lehetővé. Az üveg úgy működik összetörve bent, mint ha smirglin csúszkálnának a toló lapok egy év alatt képesek lukasra koptatni a szerelvényeket. Az üveget ezért továbbra is a gyűjtőszigetről kell begyűjteni egy speciális szerelvénnyel. A törvénnyel kapcsolatban, hát igen ez egy kicsit paradoxon, de azt kell mondanom, hogy ezt a törvényt elfogadta az országgyűlés, annyi történt, hogy a köztársasági elnök úr két észrevételt tett és nem írta alá, visszaküldte megfontolásra a parlamentnek. Ebben a pillanatban egy elfogadott, de jelen pillanatban nem hatályos törvényről van szó, amit nem tud nem figyelembe venni a szakma. Kénytelenek vagyunk a terveinket, elképzeléseinket már ennek a mentén megcsinálni, mert gondoljanak bele, hogy akár díjmeghatározás, akár szakmai munka 2013. január 1-től váltani kellene és most november 15-ét írunk, csak így tudunk valamelyest felkészülni. Egy kérdés volt amire én nem tudok válaszolni. A következő, amikor 5 zsákot raknak ki és mi 4 zsákot viszünk el ez számomra is egy izgalmas felvetés. Tényleg azt szeretném kérni, hogy aki ilyet tapasztal, az azonnal jelezze nekünk. Azt gondolom, hogy a mostani rendszerünkben kb. egy órán belül tudunk reagálni, akár a munkatársunk a helyszínen is megnézi, mert ez olyan dolog amiben nem találok logikát, mert aki 4 zsákot feldob, az miért nem dobja fel az 5.-et? az a felvetés, hogy jobban oda kell figyelnünk ez jogos, éppen azért, hogy jobban meg tudjunk felelni ezeknek az igényeknek. Szeretnék elmondani önöknek egy történetet. Mi is tanuljuk ezt a szakmát önökkel együtt ezt az egészen új módszert és vannak még az országban olyan gazdálkodók, akik úgy gondolják, hogy egy kézi válogató munkatárs darab-darab, pótolható, mert az olyan egyszerű munka, hogy odaáll és megcsinálja. Az a helyzet, hogy ez nem így van, most már látom, hogy akik ilyen személyzeti politikát folytatnak, azok milyen hatékonyságot fognak elérni. Nagyon komoly felzárkóztatási programot vezettünk be a cégnél. Ez a program egészen a gyakorlattól a munkához való közvetlen hozzáálláson keresztül a kulturális ismereteken keresztül megy véghez. mert nem az cél, hogy rosszul képzett, gyorsan változó személyzet lássa el a feladatát, hanem az a cél, hogy ha egyszer megtanítjuk őket, tehát a kollégákat, hogy ezt a munkát jól, magas színvonalon végezzék el, akkor nekünk az az érdekünk, hogy hosszú távon ott maradjanak. Nagyon komoly képzésen mennek keresztül a kollegák, attól kezdve, hogy egy polgár megszólítja őket az utcán, hogy éppen ellátják, a feladatukat akkor hogyan kell ehhez viszonyulni. Minden igyekezetünk azon van, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk ezekre a dolgokra, és kiküszöböljük az apróbb hibákat. Hadd mondjak el önöknek egy történetet, hogy milyen apró dolgokon múlik, hogy a munkatársaink, gyönyörű tiszta autóba, szépen 12
felöltözve végzi a munkáját és mondjuk elpöcköli a csikket az utcán. Kérdőre vonja az egész rendszer hitelességét. Ilyen szinten kell oktatni ezt a rendszert a kollégáknak, hogy megfelelő színvonalon álljanak a munkájukhoz. Van egy nagyon érdekes része a mi szakmánknak, önök ezt bizonyosan megértik egy pillanat alatt, hogy az aki a munkát szervezi és ellátja azok a kollégák között hihetetlen társadalmi szakadék van. Vannak akik X-et írnak a nevük mellé, és vannak akik három diplomával és kettő nyelvvizsgával dolgoznak a cégnél. Ezeket a különbségeket kell nekünk olyan szintre hozni hogy működőképes legyen az együttműködés. A hulladékudvarral kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a sok más ma a hulladék gazdálkodás zavaros vizeiben halászóval szemben, mi csak jogszerű engedélyek birtokában végezhetünk tevékenységet. A hulladékudvarnak a közigazgatás drámai átszervezése révén 2011 szeptembere óta nem kaptunk veszélyes hulladék kezelési és veszélyes anyag szállítási AVR engedélyt. Többször hívtuk fel a környezetvédelmi hatóság figyelmét a határidők lejártára. Nagyon remélem, hogy az elkövetkezendő esztendőben áttörést fogunk megélni ebben a dologban. Jelen pillanatban a hulladékudvarnak csak azokra a hulladékfajtákra van engedélye, amelyek a szelektív hulladékgyűjtő-szigeteken is gyűjthetőek. Azért nem szeretnék egy hulladékudvart megnyitni, hogy ugyanúgy petpalackot, papírt, üveget lehessen oda vinni. Ez a potenciál valóban nincs még kihasználva. Nagyon remélem, hogy 2013-ban ezt meg fogjuk tudni oldani. Jelezte az egyik kedves felszólaló, hogy nem találkozott a zsákos gyűjtéssel sok helyen. Európa számos országát volt szerencsém végigjárni, reggelig tudnék önöknek mesélni azokról a módszerekről és eljárásokról amelyeket láttam. Van máshol is zsákos gyűjtés, például Dániában sok területen ez úgy működik, hogy 3 színű zsákot kapnak a háztartások. Ezek viszonylag erősek, bekötik őket és így rakják be őket a tárolóedényekbe, majd elszállítja őket a kukás kocsi és optikai osztályozón választják szét, szín szerint, robotokkal attól függően, hogy zöld hulladékként komposztálásra kerül, égetőműbe rakják, vagy szelektív utóválogató üzembe. Van Németországban is háztartási hulladékgyűjtő rendszer ugyanolyan vegyes rendszerben, mint amit mi üzemeltetünk, és van gyűjtőszigetes gyűjtés is. Nagyon színes ebből a szempontból Európa. Egy hulladékkezelési direktíva van az európai unióban. Ez alapján a direktíva alapján Németország, úgy tudom önöknek mondani, hogy olyan „űrközpont” szintű létesítményeket épít, ahol ül az ember a vezérlő terembe és nézi a monitorokon keresztül, hogy hogyan válogatja az összetett géprendszer a hulladékot. Míg ugyanezen direktíva alapján az olaszok csinálnak egy nagy betonplaccot és ráhúznak egy darálógépet. Mi valahogy középúton vagyunk, hogy magunkat se csapjuk be azzal a luxussal ami a németeknél van, meg ez azért is nehéz lenne, mert ha hiszik, ha nem a munkatársaim robbanótest felismerő tanfolyamra járnak a tűzszerészezredhez. Mióta üzemelünk itt a kerepesi üzemben háromszor volt leállás robbanótest miatt, amit a hulladékba tettek. Nagyon örülök, hogy úgy úsztuk meg, hogy senki nem halt meg. A mi kultúránk még odébb van attól, hogy minden tökéletesen működjön, ezért próbálunk egyedi, de jól működő megoldásokat bevezetni. Köszönöm szépen, remélem kielégítő válaszokat adtam a kérdésekre. Dr. Gémesi György polgármester: Köszönöm igazgató úr. Nem kevés küzdelem az, hogy mit raknak az emberek a szelektív gyűjtőedényekbe, és hogy mit visznek ki az erdőbe. Egy küzdelem az is, hogy megértsék az emberek, amit a hölgy is mondott, hogy nem a mienk, hanem a jövő generációké a Föld, és nagyon sokan a saját egzisztenciájuk rendezése miatt nem foglalkozik a környezettel. Benne van egy kisebbségi probléma, de nem mindent a kisebbségre kell fogni. Nagyon jól szituált emberekkel is találkoztam, akik semmibe veszik ezeket a kötelezettségeket. Kétségtelen, hogy a szociális helyzet romlásával ez a helyzet is romlani fog kábelégetés stb. Nincs annyi rendőr és közterület-felügyelő és nincs annyi hatáskör, hogy ezt fel lehessen számolni, ezt csak is a társadalom tudja megoldani, összefogással. Ebben mindannyiunknak van kötelezettsége. Bízom benne, hogy lassan, de javulni fog a helyzet. Amikor először kikerültek az utcára a szelektív gyűjtőedények, akkor 13
nagy %-ban volt rendben a dolog, ez az idő előrehaladtával visszaesett. Ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Volt felvetés úttal, járdával kapcsolatban. Minden évben 50 millió forintos keretünk van járdafelújításra, remélem, hogy ez a jövőben is így marad, mi így is tervezzük. Azok a járdaszakaszok kerülnek előtérbe, amelyek a legkevésbé biztonságosan szolgálják a közlekedést. Az információ megvan, meg fogjuk ezt vizsgálni, hogy hogyan lehet ott segíteni. Idén is 50 millió forint értékben épültek új utak és járdák a város különböző pontjain. Aki járkál a városban láthatja, hogy igen jó minőségben készültek el ezek a munkák. Az a célunk, hogy a teljes járdahálózat megújításra kerüljön. Ami a Puskás Tivadar utcát illeti, ó.. már meg is beszélte képviselő asszonnyal? Azt tudom ígérni, hogy meg fogjuk nézni, minden dokumentáció megvan, igyekszünk segíteni. Nem garantált sokszor az újabb szemetelés megakadályozása, ha eltakarításra kerül a felhalmozott szemét, sajnos. Ha a terület a város tulajdonában van, akkor a kötelezettség és a felelősség is a miénk. Egyetértek azzal, hogy fel kell számolni ezeket a környezetszennyező magatartásokat, felelősen kell gondolkodni. A fekvőrendőrök kérdésében azt tudom mondani, hogy megvizsgáljuk, de alapvetően egységesen tudjuk kezelni. Volt már ilyen törekvés, itt a költségeken van a hangsúly nem túlságosan nagyok a költségek, de nem is kicsik. Konzultálunk róla, ha van ilyen igény megnézzük azt, hogy a Tavaszmező utcában mi a helyzet, mert nem minden utcában lehet fekvőrendőrt lerakni, mert bizonyos közlekedési folyosókat meg kell tartani. Ha ez itt is így lenne, akkor más lehetőség nincs csak hogy a traffipax néhányszor odaáll az utcába, a rendőrség részéről jegyzetelésre kerülnek a dolgok. Nincs akadálya annak, hogy néhányszor mellékutcákba is kiálljon a mérőautó. Ami a Bercsényi utcát illeti, azok a frekventált részek, amelyek itt elhangzottak azok közül egyik sem a város tulajdona. A probléma az, hogy ezeknek a kezelése akár a közútkezelőhöz, akár a BKV-hoz tartozik, közben jegyző asszonnyal megbeszéltük, hogy lehet, hogy elkezdünk felszólításokat kiküldeni nekik, hogy rendezzék a helyzetet, vagy elvégzünk bizonyos munkákat és leszámlázzuk. Ezt a pénzt nem fogjuk megkapni az az érzésem és sajnos azért annyi pénzünk nincsen, hogy mindenhol ezt meg tudjuk tenni, mert a mi köztereinket is rendben kell tartani. Megér egy próbálkozást, hogy az elvégzett munka után a számlát kiküldjük az illető cégnek. Azzal azért vitatkoznék, hogy a város perifériás részeit nem fejlesztjük. Azt gondolom, hogy Máriabesnyőn soha nem látott fejlesztések valósultak meg. Kétség kívül nem minden m2 –t tud gondozni a város és más kategória, mint a Főtér vagy a városközpont egyéb részei. Azért azt vegyék észre, hogy Máriabesnyőn a szilárd útburkolatok száma jelentősen nőtt, új iskola, új óvoda épület van, beépült az a rész. Szerintem jól fejlődik a városnak azon része, és a Blahai rész is kis alközpontonként működnek. Még nem tudják azokat a szinteket produkálni, mint a városközpont, de egy természetes fejlődési folyamat részeként ez be fog következni. Azt már nem tudom biztosra megígérni, hogy a Fenyvesen lévő útépítések folytatódnak, meglátjuk mekkora forrásokat tudunk erre biztosítani. Csökkent a mozgástér, csökkennek a források. Szeretnénk bekapcsolni a fejlesztéseknél a lakossági aktivitást, vannak olyan részek ahol a lakosság vállalja a beruházás 50%-át a jelen körülmények között van, hogy csak így tudja a város biztosítani a forrásokat. Vannak még fejlesztésre szoruló útszakaszok, amelyek különböző okok miatt nem kerültek még sorra jogi, műszaki problémák stb. Ha igazak a hírek, akkor lehet, hogy majd közműadót kell fizetni mindenkinek, ami lehet, hogy a fejlesztések alapja lehet. Most azt mondja nekem jegyző asszony, hogy ezt a szolgáltató fogja fizetni és a lakosság nem, de a közműre van. Ez esetleg egy bázisa lehet a folyamatos útkarbantartásnak, vízelvezetési problémáknak stb. de ez még nem lesz elég. Ami a légkábeleket illeti a Rónai utcában szerintem nem tilos a légkábel, mert a belvárosban vannak szabályozva a légkábelek. Több szolgáltató van jelen a városban és ezek között egy versenyhelyzet kezd kialakulni, de azt hogy most kinek megy a földben a vezetéke azt pont 14
most nem tudom. Emlékeim szerint amikor ott utat építettünk az elektromos vezeték a földben ment vagy nem? Akkor légkábelen megy. Tóth Árpád: Igen légkábelen megy. De az a kérdés, hogy a légkábeles internetes csatlakozást miért szabályozták, úgy hogy nem szabad. Elég volna az a kettő cég akinek a föld alatt van a kábele. Dr. Gémesi György polgármester: A légkábeleket mi ott nem szabályoztuk. De meg fogjuk nézni. Én magam sem szeretem a légkábeleket megmondom őszintén, de szolgáltatást biztosítanak rajtuk. Meg fogjuk vizsgálni az esetet. Ez legyen a legnagyobb probléma, hogy ennyi szolgáltató van Gödöllőn, de meg fogjuk nézni. Hölgyeim és uraim ezek voltak azok a kérdések amelyek most felmerültek vagy van még? Hány van? Jó akkor kettő második hozzászólást fogunk még hallani. Tessék parancsolni. Bárdy Tibor: A következőt szeretném kérdezni a rendőrségtől: 41 évig űztem ezt a szakmát ezért nagyon kényes vagyok a rendőrséggel kapcsolatos dolgokra. Tehát a kérdésem a következő: Gödöllő városában, tudom, hogy sok település tartozik még a Gödöllői kapitánysághoz, de én most csak Gödöllővel foglalkozom, és beszélünk a közbiztonság helyzetéről, szeretném tudni, hogy hány járőr teljesít szolgálatot 24 órában? A városi kapitányság, főleg a bűnüldözés területén, általában milyen eredményeket szokott elérni? Elsősorban a lopás, a betöréses lopás, a rablásokról keveset hallok, de azért a lopásokról és a betöréses lopásokról hallok ebben a városban. Szeretném tudni, hogy hogyan ténykedik a rendőrség ennek felderítésében. Továbbá október 13-án, pontosan tudom, este, amikor a madaraknak vittem etetőbe magot, még nem volt a bokor alatt semmi, de reggel a bokor alatt egy üzemképesnek látszó nyomtatót találtam. Úgy gondolom, hogy ez akkor valakinek hiányzott, ezért délelőtt azt a bizonyos 20-as számot felhívtam és elmondtam a rendőrnek az esetet. Az volt a válasz, hogy jó majd jövünk. Na ahogyan maga jött, úgy jött ő is. Erre én beszóltam az ügyeletre, ahol azt mondták , hogy majd kiküldünk valakit, na az sem jött. Aztán én fogtam ezt az egészet, beraktam a kocsiba és bevittem a kapitányságra. Tisztelettel elfogadták, nevemet felírták, de ezt nem így kéne csinálni! Jegyzőkönyvet kellett volna felvenni az átvételről és velem aláíratni. Mai napig nem tudom mi a helyzet ezzel az üggyel. Köszönöm szépen. Tóth Árpád: A Tavaszmező utcai fekvőrendőrrel kapcsolatban annyit szeretnék mondani, hogy én nem szeretem a fekvőrendőröket. Erre többféle megoldás van még, hogy hogyan lehet a forgalmat lassítani. Aki a Tavaszmező utcában közlekedik az látja, hogy kétoldalt parkolnak az autók, ott nem lehet rohanni egyébként sem, mert ha jönnek szemben lassítani kell. A probléma lényege az, hogy túl nagyok a gépek, amelyek ott áthaladnak, tehát egy súlykorlátozó táblával lehetne segíteni a problémán. Köszönöm. Dr. Gémesi György polgármester: Köszönöm az észrevételt, meg fogjuk vizsgálni. Farkas Imre rendőr alezredes: Polgármester úr, tisztelt megjelentek, furcsálltam eddig, hogy nem kapott a rendőrség kérdést, mert eddig minden lakossági fórumon nagy volt az érdeklődés. Örülök, hogy itt sikerült a hulladékgazdálkodással kapcsolatos dolgokat ilyen jól megbeszélni. Mindenféleképpen szerettem volna szót kérni, mert a lakosságot mostanában néhány olyan esemény sokkolta, ami nem volt jellemző eddig Gödöllőre, erre a barátságos 15
városra. Nem a szeptemberi eseményre térnék most ki, hanem arra a pár nappal ezelőtti tanárral történt esetre. Én azt mondom, hogy ez az eset szintén nem egy jellemző eset Gödöllőn, mert itt tiszteletben tartják az intézmények dolgozóit. A tanárt még nem tudtuk meghallgatni, de tudjuk, hogy iskolarendszeren belüli sportolást végeztek. A rendőrség és az ügyészség testi sértés vádjával indított eljárást azon két személy ellen, akik ezt vélhetően elkövették. Szeretném megköszönni a diákoknak, akik segítettek az események során a tanárnak a vélhetően alkohol vagy drog befolyása alatt álló személyekkel szemben és visszatartották őket. Az egyik gyanúsítottat a kiérkező kollégák rögtön elfogták és a másikat is előkerítették az adatgyűjtések után. A Gödöllői Városi Bíróság mind a kettő személyt előzetes letartóztatásba helyezte. 30 napot kapott a rendőrség bizonyításra. Persze ilyenkor tagadnak a gyanúsítottak, semmit nem akarnak tudni az esetről, de több tanú is van, aki tudja támogatni a bizonyítás menetét. Amire a kérdező utalt, bejelentést, azt meg fogom nézni, most erre nem fogok tudni válaszolni. Előzetesen annyit, hogy nem így kellett volna erre reagálni, mert ki kellett volna menni a helyszíni bejelentésre, és jegyzőkönyvet kellett volna felvenni. Meg fogom nézni, hogy esetleg azóta találtak-e hozzá bűncselekményt, vagy mi lett a további sorsa annak a gépnek. A további tájékoztatás miatt majd kérek öntől egy telefonszámot. A másik kérdésekre annyit tudok válaszolni, hogy a Gödöllői Kapitányság az elmúlt másfél évben egy jelentős fejlesztést kapott, 35-40 fiatal rendőrkolléga szolgál nálunk a gyakorlati időszakukban segítőerőként. Önállóan még nem intézkedhetnek, viszont látványosan mellényben, egyenruhában megjelennek, tanulnak, és plusz erőként vannak jelen a már végzett rendőreink mellett. Nehéz a kollegákat itt tartani, mert az ország különböző pontjairól érkeztek és a családi kötelékek miatt sokszor nem tudnak itt maradni a városban. De a korábbiakhoz képest sokkal többen tudnak itt maradni a városban. Gödöllőn van egy közrendvédelmi járőr, a közlekedésrendészetnek van kint egy járőr kocsija két emberrel, ők végzik a közlekedési helyszínelést nem csak Gödöllőn. Lovasjárőr-szolgálatot láthatnak még a városban. Ez részben megyei terület is volt, de részben önkéntes vállalás is. Főbb csomópontokon teljesítenek szolgálatot. Van egy technikai csoportunk akik főleg civilben dolgoznak. A karácsonyi időszakban jellemzően több a betörés és a lopás bejelentés. Az eredményekről egy országos kiadvány jelenik meg minden év februárjában. Ez minden évben változik, mert a statisztika egy olyan dolog, amit többféle oldalról lehet megközelíteni. Tavalyi évtől kezdődően elkészült egy teljesen új számítógépes rendszer, amivel egy egységes ügyészségi, bírósági és rendőrségi nyilvántartási adatbázist hoztunk létre. Ezen nyilvántartási rendszer alapján lehet tájékozódni a felderített esetekről. Gödöllőn a lopás bűncselekmények aránya 25-30%, ami egy nagyon jó eredménynek mondható. Kapitánysági szinten 20-25%-ot szoktunk elérni, de pontosabb eredményeket majd februárban tudunk mondani. A betöréses lopások aránya 15-18%. Rablásokból 3-4 esettel több volt ebben az évben a városban, és kb. 60%-os a felderítési arány. Köszönöm szépen, hogy elmondhattam, ha van még kérdés, akkor szívesen válaszolok. Bárdy Tibor: A közlekedéssel kapcsolatban… Farkas Imre rendőr alezredes: Ez nem az én szakterületem, ezt nem látom át annyira. Sokkal szigorúbb a szankcionálás ezen a területen, csökkent a balesetek száma. Bárdy Tibor: Én felhívnám a figyelmet arra, mindenki tudja, hogy ha megyünk Pest felé ott szokott állni a sebességmérő kocsi. Tisztességtelennek tartom, hogy oda álljon, mert ott van a 16
tábla előtte és felfelé van egy emelkedő és mindenki nyomja a gázt ahogyan felfelé kell menni. Inkább álljanak olyan helyre, ahol tényleg lassan kellene menni. Dr. Gémesi György polgármester: A sebességkorlátot mindenhol be kellene tartani, és hogy hol fényképeznek az időnként mindenkit meglepetésszerűen szokott érni. Kevesen vannak akik még nem futottak bele traffipaxba. Az ember akkor bosszankodik, de mondjuk meg őszintén, hogy ezek az ellenőrzések azért értünk vannak. Azzal egyet tudok érteni, és ezt már említettem is, hogy időnként lehetne a mellékutcákban is mérni. Talán egy kicsit a közlekedési morál is javult, figyelmesebben vezetnek az emberek. Hölgyeim és Uraim úgy látom nincs több kérdés, az elmúlt kettő órát hasznosan töltöttük. Jó volt, hogy ezt a fontos és aktuális témát a hulladékgazdálkodással kapcsolatban itt meg tudtuk beszélni. A végső konklúzió számomra az, hogy alapvetően jól működik, de vannak hibák, amelyeket jelezni kell. Köszönöm, hogy eljöttek. A továbbiakban is keressék a képviselőket. Jó volt a múlt héten találkozni sokukkal, jó beszélgetések voltak. Sok jó ötletet, javaslatot hallottunk, ez az igazi módja annak, hogy együttesen tudjunk gondolkodni. Önök véleményt formálnak és adott esetben egyetértünk, de lehet olyan is, hogy nem, a lényeg az, hogy jó ötletek elhangzása után ez segíti a döntés előkészítések folyamatát és adott esetben még meg is tud valósulni. Köszönöm, hogy eljöttek, jó éjszakát kívánok mindenkinek ezennel a közmeghallgatást bezárom. Kmf,
Dr. Gémesi György polgármester
Dr. Nánási Éva címzetes főjegyző
17
