Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének március 27-i üléséről

3-3/1-5/2008.

Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2008. március 27-i üléséről.

Jelen vannak: Bognár László, Csizi Péter, Dávid Zsuzsanna, Dévényi Sándor, Erb József, Fuchs Gábor, dr. Füredi Péter, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Hering Gyula, Hódosi Vera, dr. Hoppál Péter, Huba Csaba, dr. Hudvágner Sándor, Juhász István, Kablár János, Kőhegyi István, Kővári János, Krémer Krisztina, dr. Kunszt Márta, Lengvárszky Attila, Majdik Miklós, Marton Zsolt, Meixner András, Mindum Károly, Molnár Ferenc, Nagy Csaba, Nyőgéri Lajos, dr. Páva Zsolt, dr. Révész Mária, Sarkadi Gábor, dr. Schmidt József, Sík László Lajos, Soó László, Szőcs Sándor, Tasnádi Péter, dr. Ternák Gábor, dr. Tóth Bertalan, Tóth Mihályné, Trombitás Károly

Távollévő képviselő: dr. Bretter Zoltán

Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, Bókay Endre országgyűlési képviselő, dr. Góra Zoltán tűzoltóparancsnok, Szalontai Csongor pv. alezredes, Péterné Marosy Katalin, dr. Merza Péter ügyvezető, Mészáros András főigazgató, , dr. Letenyei Róbert, Póla József, dr. May Gábor főosztályvezetők, Decsi János, dr. Nász László, dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes, Simon István, dr. Vargáné Partos Katalin, dr. Milter Anna osztályvezető, dr. Szűcs Valéria hivatalvezető, Schrancz Richárd Közterületfelügyelet vezetője, Cseri László ÚJ DN munkatársa, dr. Szalai Sándor ügyvezető igazgató, Bodács Etele Pécsi Hírek

2 Tasnádi Péter: köszönti a jelenlévő képviselőket, kisebbségi önkormányzati képviselőket, megjelent vendégeinket, érdeklődő állampolgárokat, a városi televízió nézőit. A jelenléti ívből megállapítja, hogy 35 fő képviselő megjelent. Kéri, ellenőrizzük ezt a létszámot a szavazógéppel is. Megállapítja, hogy a szavazógépek megnyomása után 34 fő képviselő van jelen. Így a mai ülést határozatképessé nyilvánítom és 9.17 órakor megnyitom. Mielőtt munkát megkezdenék, a március 15. alkalmából kitüntetetteknek kíván gratulálni. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést kapta a 20. századi magyar és egyetemes történelem terén végzett rendkívül sokoldalú tudományos kutatómunkája, egyetemvezető és szervező, oktatói tevékenysége, tudományos életpályája elismeréseként: dr.Ormos Mária Széchenyi-díjas történész, az MTA rendes tagja, ny. egyetemi tanár. Kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként az Egészségügyi Miniszter Elismerő Oklevele elismerésben részesült: dr. Marton Ilona a pécsi Infra-med Foglalkozás-egészségügyi Szolgáltató Kft. szakmai vezető főorvosa. Az Egészségügyi Miniszter Díszoklevele elismerésben részesült: dr. Tóka László Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézmények Igazgatóságának jogi előadója Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke megbízásából Hiller István oktatási és kulturális miniszter a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE kitüntetést adta át: dr. Kajtár Istvánnak a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárának, Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke megbízásából Hiller István oktatási és kulturális miniszter a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT kitüntetést adta át: Jedlicska János Zsoltnak a pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanárának, Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke megbízásából Hiller István oktatási és kulturális miniszter a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT kitüntetést adta át: Németh Alice operaénekesnek, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagjának és Szabóné dr. Daczi Margitnak, a Pécsi Tudományegyetem főiskolai adjunktusának Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke megbízásából Hiller István oktatási és kulturális miniszter a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI BRONZ ÉRDEMKERESZT kitüntetést adta át: Gáspár Jánosnak a Pécsi Tudományegyetem tudományos munkatársának, Hiller István oktatási és kulturális miniszter BALASSA PÉTER-DÍJAT adományozott a művészet területén elért esszé- és tanulmányírói teljesítmény elismeréséért: Thomka Beátának, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, irodalmárnak; Hiller István oktatási és kulturális miniszter LISZT FERENC-DÍJAT adományozott kiemelkedő zenei és előadó- művészeti tevékenység elismeréséért:

3 Lakner Tamásnak a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet karnagyának, Az Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter a és Fegyverneky Sándor országos főépítész ünnepélyes keretek között átadta az Ybl Miklós-díjakat a Magyar Építészek Házában, a kitüntetek között volt a pécsi: Patarics Zorán okl. építészmérnök is. Az Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT POLGÁRI TAGOZATÁT adományozta: Kallós Miklósné dr.-nak, a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Humánszolgáltatási Iroda vezetőjének, Póla Józsefnek, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Humán Főosztálya vezetőjének. A MÚOSZ Aranytollat adományozott: Békés Sándornak, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója egykori alapító vezetőjének. Külön gratulál Póla Józsefnek a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetőjének, aki több évtizeden át végzett kiváló és magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként 2008 március 15. alkalmából a „Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt Polgári Tagozata” kitüntetésben részesült. Póla József a szegedi egyetemen 1972-ben szerzett matematika-fizika szakos diplomájával, a közoktatás különböző területein dolgozott. Tanított a Nagy Lajos Gimnáziumban, majd a Tanárképzői Főiskolán, az egyetemen, később a Nagy Lajos Gimnázium igazgatója volt. 2001 májusa óta a Pécsi Polgármesteri Hivatal Művelődési, Oktatási és Sport Főosztályának vezetője, a 2007 márciusi átszervezés óta a Humán Főosztályt vezeti. Tanári, igazgatói és főosztályvezetői munkakörében számos helyi, regionális és országos munkabizottságnak volt tagja. Széleskörű tevékenysége a több megyét is érintő tehetség gondozástól, tantervi munkabizottsági tagságokon át legutóbb a kistérségi közoktatási feladatokban való aktív szerepvállalásig terjed. Számos helyi, országos és nemzetközi konferencián vett részt előadóként. Az Önkormányzat és a maga nevében gratulál és további eredményes munkát, jó egészséget kíván Póla József főosztályvezető úrnak. Megkérdezi, a kiküldött napirendhez van-e más javaslat? Dr. Révész Mária: három kérdést intéz a polgármesterhez. Az EKF Művészeti Tanácsával kapcsolatban. Milyen megbízást kaptak a Tanács tagja, ki és milyen szerződést kötöttek, milyen javadalmazással és munkafeltételek között? Az elnök milyen költségtérítéssel látja el a feladatát, hiszen távol, Fiume-ben él. A következő kérdése a Nyugdíjas Házra vonatkozik. A Háznak bérlakás szerződése van, a beköltözőknek az eladott lakások értékének a felét letétbe kellett helyezni. Kérdés, hogy milyen alapító okirattal, milyen története van a 20 éves Nyugdíjasháznak? Érdemes lenne utánanézni. A harmadik kérdése, a polgármester adott-e alapot a sajtónak – valamilyen nyilatkozatával - arra, miszerint Pécsett nagykoalíciós kezdeményezést indítana. Erről a FIDESZ-KDNP nem tud semmit.

4 Nyőgéri Lajos: az SZMSZ módosítását megelőzően javasolja, hogy a frakciónkénti 12 perces vezérszónoki hozzászólás is épüljön be a frakcióidőbe. Tasnádi Péter: erről a javaslatról a napirend elfogadása után külön szavaznak. Sík László Lajos: napirend utáni felszólalásában tájékoztatást kíván adni az Irgalmasok útja és a Király utca forgalmi rendjének változásáról. Dr. Tóth Bertalan: Nagy Csaba képviselőtársától kérdezi, mióta képviseli a FIDESZ az adóelkerülőket? Fuchs Gábor: több választópolgár érdeklődött, hogy a bíróság hozott-e döntést arról, hogy az ellenzék egyik képviselője a polgármestert becsületsértésért beperelte? Majdik Miklós: dr. Tóth Bertalan alpolgármestertől kérdezi, hogy EKF ingatlanok vásárlása című napirendi pontot, miért tárgyalja a közgyűlés és a bizottság is zárt ülésen? Kőhegyi István tanácsnoktól kérdezi, hogy mennyibe kerül az internetes hirdetés a pogányi Repülőteret működtető Kht-nak, és a városnak? Milyen jellegűek ezek a hirdetések? Harmadik kérdését dr. Füredi Péter képviselőtárához intézi, a mai újságban tett nyilatkozatáról a Tubessel és a közgyűlés feloszlásával kapcsolatban? Szőcs Sándor: kérdést intéz a polgármesterhez. A választókerületi képviselők évente 1 M Ft-ot használhatnak fel a választókerületükre. 2008ban a listán bejutott képviselők is élhetnek-e ezzel a lehetőséggel? Másik kérdését a polgármesterhez és Sík László Lajos bizottsági elnöknek kívánja feltenni. Mekkora 2008-ban az utak kátyúzására szánt összeg? Tudomása szerint nagyon kevés. A költségvetés elkészítésekor az MSZP frakció miért nem különített el nagyobb összeget erre a célra? Nagy Csaba: dr. Tóth Bertalan alpolgármesternek kíván kérdést feltenni, miért nem tájékozódik az ellenzék sajtótájékoztatójáról, és az azon elhangzottakról. Ha ez megtörtént, akkor miért kérdez valótlanságokat? Csizi Péter: kérdést kíván feltenni Kőhegyi István tanácsnoknak, az elmúlt 1,5 éves munkájával kapcsolatban. Dr. Révész Mária: kérdést intéz a polgármesterhez. „Mutasson-e példát a polgármester” címmel. Dr. Tóth Bertalan: kéri napirendre venni a „Pécsi Városi Tenisz Klub áttelepítése” tárgyú előterjesztést. Tasnádi Péter: előterjesztőként kéri levenni a napirendről a kiküldött meghívó 9-11. napirendi pontjában szereplő „Közvetlen megbízás az EKF FIDIC mérnök (műszaki ellenőr) közbeszerzési eljárás dokumentáció

5 elkészítésére”, „Meghívásos tervezési közbeszerzési eljárás megindítása a Kertváros, Diana tér tervezésére”, valamint „Meghívásos tervezési közbeszerzési eljárás megindítása a Rókus sétány tervezésére” című előterjesztéseket, mivel a Gazdasági Bizottság hatáskörébe tartoznak, nem igényelnek közgyűlési döntést. Kéri levenni továbbá a napirendről a kiküldött meghívó 12. sz. napirendi pontjában szereplő „Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatása a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont régészeti feladatainak ellátására”, és a 13. napirendi pontban szereplő „Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatása a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár- és Tudásközpont régészeti feladatainak ellátására” tárgyú előterjesztéseket. Helyette kéri napirendre venni az „Előzetes régészeti hatástanulmány és próbafeltárás közbeszerzése az EKF kulcsporjektjeihez” című előterjesztést. Javasolja, hogy a meghívó 6. napirendi pontjában szereplő „Javaslat Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének feloszlására a mandátumok elosztásához fűződő választói akarat érvényesítése érdekében” című előterjesztést – a feltehetően hosszabb vitát kiváltó témára tekintettel – 16.) napirendi pontként tárgyalja a közgyűlés. További kiegészítés nem lévén, elsőként kéri szavazzanak Nyőgéri Lajos frakcióvezető ügyrendi indítványáról, miszerint az SZMSZ-től eltérően a 12 perces vezérszónoki hozzászólási időkeret a frakcióidőhöz tartozzon. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 egyhangú igen szavazat mellett az indítványt elfogadta. Most kéri szavazzanak a „Pécs Városi Tenisz Klub áttelepítése” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 11 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az „Előzetes régészeti hatástanulmány és próbafeltárás közbeszerzése az EKF kulcsporjektjeihez” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 17 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a 6. napirendi pont cseréjéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a napirendi pont cseréjére vonatkozó javaslatot elfogadta. A kiküldött meghívó zárt ülésen történő tárgyalásra javasolt előterjesztések

6 1. sz. napirendi pontját „A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatójának megválasztása” című előterjesztést az egyik pályázó írásban benyújtott kérelmére, a 2. sz. napirendi pontját, a „Zene- és Konferencia Központhoz szükséges ingatlanszerzések” tárgyalását az önkormányzat üzleti érdekeinek védelmében javasolja zárt ülési tárgyalásra. Kéri, szavazzanak az írásban módosításokra figyelemmel.

megküldött

napirendi

javaslatról

a

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 11 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett az ülés napirendjét elfogadta. Napirendi

s o r:

1.)

Tisztségviselői beszámoló, beszámoló az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről

2.)

A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 17/2007. (04.30.) sz. rendelet módosítása

3.)

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2006. (04.29.) számú rendelet módosítása

4.)

A szociális szolgáltatásokról szóló rendelet megalkotása

5.)

Az EUNet 2000 Kht. könyvvizsgálójának megválasztása

6.)

Beszámoló Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2007. évi tevékenységéről

7.)

Dél-Dunántúli Önkormányzati gyermekotthoni ellátása

Regionális

Társulás

speciális

K é r d é s e k: Dr. Tóth Bertalan: - mióta képviseli a FIDESZ az adóelkerülőket Fuchs Gábor: - a bíróság hozott-e döntést a becsületsértési perrel kapcsolatban Majdik Miklós: - miért tárgyalja a közgyűlés és a bizottság is zárt ülésen az EKF ingatlanok vásárlása című napirendi pontot -a pogányi Repülőteret működtető Kht internestes hirdetéséről - dr. Füredi Péter újságban tett nyilatkozatáról Szőcs Sándor:. – Lesz-e 2008-ban a listán bejutott képviselők számára 1 M Ft-os képviselői keret - a közutak kátyúzására 2008-ban rendelkezésre álló keret

7 Nagy Csaba: - dr. Tóth Bertalan miért nem tájékozódik az ellenzék sajtótájékoztatójáról Csizi Péter: - Kőhegyi István elmúlt 1,5 éves munkájáról Dr. Révész Mária: - „Mutasson-e példát a polgármester”? 8.)

Előzetes régészeti hatástanulmány és próbafeltárás közbeszerzése az EKF kulcsporjektjeihez

9.)

A 2008. évi EKF programmal kapcsolatos kulturális támogatás felhasználása

10.)

A 2008. évi EKF programmal kapcsolatos marketing támogatás felhasználása

11.)

Finanszírozási szerződés megkötése az EIB-vel és első részfolyósítás igénylése az EIB hitelkeret terhére (EKF)

12.)

Pécsi Városi Tenisz Klub áttelepítése (EKF)

13.)

Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. üzletrészeinek megvétele (EKF)

14.)

Pécs-Kelet szociális városrehabilitációja (EKF)

15.)

Lendva és Pécs városa közötti kulturális megállapodás megkötése (EKF)

16.)

Javaslat Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének feloszlására a mandátumok elosztásához fűződő választói akarat érvényesítése érdekében

17.)

Az 59/2007. (12.28.) sz. rendeletre tett törvényességi észrevétel elutasítása és a 627/2007. (12.20.) sz. határozat hatályon kívül helyezése (Tubes)

18.)

Gyakornokok kiválasztásáról és tevékenységéről szóló szabályzat jóváhagyása. Gyakornoki pályázat kiírása

19.)

Beruházási célú hitelfelvétel közbeszerzés részvételi szakaszának megindítása

20.)

A magasház értékesítésére kiírt pályázat elbírálása

21.)

A város stratégiai ingatlancsomagjának értékesítése pályázat útján

22.)

Pécs, Gesztenyés utca 17. szám alatti ingatlan üzemeltetési joga

23.)

Pécs, Jókai utca 15. szám alatti ingatlan kiürítése

8

24.)

Létszámleépítés az Egyesített Egészségügyi Intézményekben

25.)

A Fogszabályozási és Fogászati Poliklinikai egészségügyi ellátási szerződés felmondása

26.)

A Lakáskísérési Program működéséhez szükséges partnerségi megállapodás megkötése

27.)

Nem önkormányzati közoktatási megállapodások megkötése

28.)

Felsővámház Utcai Általános Iskola HEFOP-2.1.5-05/1 pályázata

29.)

Az Alajos u. 2/2. (hrsz 4432) állami tulajdonú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba vétele

30.)

Baranya Ifjúságért Kht. pályázati önrész iránti kérelme

31.)

A hirdi lakóterület településrendezési szerződése

32.)

Beszámoló a Mecsek-Dráva Program helyzetéről

intézmények

Regionális

Kft-vel

kötött

fenntartóival

Hulladékgazdálkodási

Zárt ülésen történő tárgyalással, amelyről 03-3/5-3/2008. szám alatt külön jegyzőkönyv készül 1.)

A Zsolnay megválasztása

Porcelánmanufaktúra

Zrt.

vezérigazgatójának

2.)

Zene- és Konferencia Központhoz szükséges ingatlanszerzések (EKF)

3.)

Domonkos László Béla ápolási díj ügye

4.)

Oláh Jenő József lakásfenntartási támogatás ügye

5.)

Orsós Imre ebtartása

Dr. Révész Mária: ügyrendi hozzászólásában megkérdezi, hogy hol találhatók azok az anyagok, amelyeket a polgármester napirendre kért, mert semmilyen formában nem kapták meg. Dr. Páva Zsolt: a 6. sz. napirendi pont későbbi megtárgyalásának indoklásánál a polgármester azt mondta, hogy más napirendi pontok fontosabbak. Megkéri a polgármestert, hogy a napirendi pontokat ne minősítse.

9 Tasnádi Péter: dr. Révész Mária kérdésére válaszolva elmondja, hogy információi szerint a hivatal munkatársai az anyagot eljuttatták valamennyi képviselő számára. Bejelenti, hogy Soó László bizottsági elnök kérésére a 10.) napirendi pont után szünetet tartanak, a Költségvetési Bizottság ülést kíván tartani, mivel az EKF EIB hitellel kapcsolatos előterjesztésről nem tudtak dönteni. Jelzi, tekintettel a napirendi pontok csökkenésére és változására a hivatal munkatársai egy új, aktuális meghívót osztanak ki, a könnyebb áttekinthetőség érdekében. Dr. Páva Zsolt hozzászólására nem kíván reagálni, úgy gondolja, hogy a személyes véleményét kinyilváníthatja, hiszen először a minősített többséget igénylő fontos kérdéseket kell megtárgyalni, EKF ami a város további működése szempontjából. Kővári János: ügyrendi hozzászólásában elmondja, hogy a mai napirend összeállítása politikai „zsonglőrködés”. Nem a közgyűlés komolyságát erősíti, ha a napirend helyesen 8 nappal az ülés előtt készül el, majd utána többször megváltoztatják és még a közgyűlés napján is felvetetnek olyan előterjesztést, amelyet ki sem küldtek, levetetnek olyat amelyet kiküldtek. Miért küldtek ki olyan előterjesztést, amely bizottsági hatáskörbe tartozik? A 6. sz. napirendi ponttal kapcsolatban elmondja lehet, hogy a városvezető koalíció még mindig nem érti, miért készült ez az előterjesztés. Tasnádi Péter: a minősítő mondatokra nem kíván reagálni. Többek között azért szükséges a bizottsági munka, hogy az észrevételeket, módosításokat átvezessék. A továbbiakban is elő fog fordulni, hogy a testület üléséről bizottsági döntés alapján napirendeket fel- vagy levesznek, további pontosítás végett. Véleménye szerint jobb, ha később döntenek egy előterjesztésről, mintha rossz döntést hoznak. Tájékoztatást ad a 2008. március 6-i zárt ülésről: A Közgyűlés 111/2008. (03.06.) sz. határozatával a Közgyűlés Prof. Dr. Papp Lajosnak, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szívgyógyászati Klinikájának igazgatója, egyetemi tanár részére, a szívsebészet területén végzett kimagasló szellemi és tudományos munkásságának elismeréséül „PRO CIVITATE” Emlékérem kitüntetést adományozta, amelyet március 29-én szombaton adok át. A 112/2008. (03.06.) sz. határozatában a Zene- és Konferencia Központhoz szükséges ingatlanok megvásárlásáról hozott döntést, és meghatározta annak feltételeit. Napirend tárgyalása: 1.)

Tisztségviselői beszámoló, beszámoló az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről Előterjesztő:

Tasnádi Péter polgármester

10

Tasnádi Péter: tájékoztatást ad arról, hogy március 19-én hét fős belga delegáció járt Pécs városában Namurból, az együttműködési megállapodás aláírása végett. Namur és Pécs városa között hosszabb ideje eredményes együttműködés alakult ki, környezetvédelmi és egyéb projektekben. Többek között a szezám hálózat is ennek a része. Namur stratégiailag jó helyen fekszik Belgiumban, együttműködésre törekedik Pécs városával. Ennek részleteiről és a megfogalmazott javaslatokról a közgyűlést rendszeresen tájékoztatja. 2008. márciusában egyeztetések folytak a hivatal munkatársaival a város gazdaságosabb közvilágítása érdekében, ennek részletes szakmai kidolgozása folyamatban van. A közgyűlésen kerül megtárgyalásra, a város közvilágításban elmaradott részeire vonatkozóan a korszerűsítéssel kapcsolatos előterjesztés. Március 25-én két szociális intézmény átadására is sor került, amelyről a Dunántúli Napló érdekes módon semmit nem közölt, úgy tűnik a pozitív hírek nem érdekesek a sajtó számára. Sajnálatos, hogy a Szociális Bizottság két tagján kívül senki nem jelent meg az eseményen. A Dobó István utcában került átadásra az I. sz. Területi Szociális Központot. A másik beruházás, amely szintén elég jelentős, a Családok Átmeneti Otthona, ami a Debreczeni Márton utcában található. A YUWITA KHt. a korábban működtetett otthont bezárta decemberben, így a nehéz helyzetbe kerülő családokat máshol kellett elhelyezni. Az Ifjúságért Egyesület és több karitatív egyesület segítségével a legjobban rászorult családokat azért sikerült elhelyezni. A korábbi 25 férőhelyes átmeneti otthon helyett, most 40 férőhelyeset adták át. Dr. Tóth Bertalan: tájékoztatja a képviselőtestületet, hogy Izlandon járt kiküldetésben a Polifin Kft. meghívására. Ezzel a céggel még a múlt évben kötöttek egy megállapodást, hogy feltérképezik Pécs városában a geotermikus erőforrásokat és a hasznosítás lehetőségét, áram vagy távfűtés vonatkozásában. Még három magyar város képviselői voltak hivatalosak az útra, amely 3 napos program volt, ebből 2 nap utazással telt. Egy napos szakmai programon vett részt Rejkjavíkban és a környékén, két geotermikus erőművet látogattak meg, itt megismerték azt a technológiát, amely a geotermikus energiát hasznosítja. A tévhitek ellenére - amelyek arról szólnak, hogy Rejkjavíkban már 1 méter mélyen hasznosíthatók ezek az energiák – ott is 1000-2000 méter mélyre kell lefúrni, és azt a gőzt használják fel elektromos áram és távfűtés biztosítására. A sajtón keresztül nagyon sokat érdeklődtek az úttal kapcsolatban. Még egy fontos szakmai látogatásuk volt Sorpa nevű gazdálkodási cég hulladéktelepén látogatták meg a metángáz hasznosító telepet. Ez is érdekes és hasznos volt, természetesen minden szakmai anyagot beszerzett, amelyet a PÉTÁV és a BIOKOM Kft vezetőjének eljuttatott. A cégekkel folyamatosan konzultálnak arról, hogy ezek a módszerek miként hasznosíthatók a pécsi városüzemeltetés keretében. A sajtó képviselőinek első kérdése az volt, hogy mekkora összegbe került az út, 48 e Ft-ba került az utazása, a cég meghívására látogattak el Izlandra. A másik beszámoló a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzések Döntőbizottsága D26/14/2008. sz. határozatában a Miroslav Krleza Oktatási Központ rekonstrukció és Tornaterem eljárása ügyében folytatott eljárásban

11 a Zalai Általános Építési vállalkozó Zrt kérelmét elutasította, és megállapította, hogy a lefolytatott közbeszerzés jogszerű volt. Lehetővé tette, hogy a nyertes vállalkozóval megkössék a vállalkozói szerződést, sajnálatos módon ez egy hónapos csúszást jelent a beruházás tekintetében. Reméli a kivitelező be tudja hozni a késedelmet. Meixner András: tájékoztatást kíván adni arról, hogy aláírásra került Pécs és Arad testvérvárosi megállapodása. A múlt hét végén 10 fős delegáció ment ki Pécsről, az aláírási ceremónián kívül, megkoszorúzták a Szabadság Szobrot, illetve a vesztőhelyen a 13 aradi tábornok emlékoszlopot. Aláírásra került egy olyan kulturális együttműködési megállapodás is, amely az ez évi programokat tartalmazza. Ezt a képviselőtársainak eljuttatja. Pécs és Arad testvérvárosi kapcsolata nem új keletű, az egyik legjobb városközi kapcsolat alakult ki kulturális, és szakmai területen is. A bizottságok együttesen üléseztek a későbbiekben is ugyanígy folytatják. A megállapodás szerint civil szervezeteket, egyetemeket és minden olyan szervezetet bevonnak, amelyek a két városban valamilyen egymást érintő tevékenységet folytatnak, és együttműködésre kívánnak lépni. Elmondja, hogy egy kibővített oktatási delegáció utazott Németországba a Hans Sadel Alapítvány meghívására. Köztudott, hogy a közeljövőben a középfokú intézmények átszervezésére kerül sor. Elsősorban a szakképzés a legfontosabb feladat, erről kaptak a delegáció tagjai felvilágosítást, és információkat különböző bajor intézményektől. A delegációt fogadták a Hans Sadel Alapítvány központjában is, ahol beszélgetést folytattak arról, hogy a későbbiekben Pécs és az alapítvány között milyen együttműködés folytatható. Az erről szóló beszámolót a közgyűlés tagjainak kiosztották. Tájékoztatja képviselőtársait arról, hogy a közeljövőben Lendvát és Maribort érintő szlovéniai úton vesz részt. Lendva városával egy kulturális együttműködést kötnek Zala György szobrászművész kiállításával egybekötve. Az aradi kapcsolatot is felhasználva, Pécs és még több magyar város Lendvával együtt egy közös kiállítás-sorozatot szervez. Maribor 2012ben Európa Kulturális Fővárosa lesz. A 2010, 2012-es városközi kapcsolatokat alapozza meg a polgármester által vezetett delegáció. Ezt követően Sarajevóba és Tuzlába mennek. Sarajevóban a Menedzsment Központ és a sarajevói Téli Fesztivál köt egymással együttműködési megállapodást. Ez lesz az első olyan megállapodás, amelyet a Menedzsment Központ a 2010 EKF jegyében köt egy határon túli város kulturális szervezetével. Tuzlával testvérvárosi megállapodása van Pécsnek, a kiutazás célja, hogy a két város közti együttműködésről, és a 2010-es EKFes programokba a boszniai szervezetek bekapcsolódásáról tárgyalnak. Dr. Révész Mária: örömére szolgál, hogy a város vezetői ilyen élénk diplomáciai tevékenységet folytatnak, de úgy gondolja nem ez a legfontosabb feladatuk, hogy közpénzen utazva tapasztalatokat gyűjtsenek. A kiutazásokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy szíveskedjenek az útibeszámolóban a város költségvetéséből az utazásra költött összeget megjelölni. Többször kérte, hogy a honlapra kerüljön fel az üvegzseb – amely úgy tűnik most megvalósul – de amíg nincs, addig is fel lehetne tenni az útibeszámolókat és az ezekre szánt összeget is.

12 Dr. Tóth Bertalan alpolgármester izgalmas beszámolót tartott az izlandi útjáról, amelynek nem túl sok értelme volt. Egyrészt azért, mivel az EKF beruházással kapcsolatban már a távfűtéshez csatlakozó vezetékeket kiépítették, és az összes tervben ez a fűtési módszer van megjelölve. Ezt már régebben is kifogásolták, de sajnálatos módon nem nagyon lehet megváltoztatni. Valamivel közelebb is tájékozódhatott volna a geotermikus energia felhasználásáról, Bólyban már üzemszerűen használják, az ottani önkormányzat már vezetékeket épít. Nem javít a helyzeten, ha cégvezetők, tisztségviselőket utaztatnak, lehet, hogy akkor kevesebb közpénzt használnak fel, de ennek ára lehet. Felhívja a figyelmet, hogy alkosson szabályzatot az önkormányzat, hogy kinek a hozzájárulásával utazhatnak tisztségviselők cégek meghívására. Valamilyen koncepciót jó lenne látni, hogy Pécs városa milyen irányban fejleszti nemzetközi kapcsolatait. A polgármester amerikai utazása nyilvánvalóan indokolt volt, bár a Metropolitannal kapcsolatos kiállítás gyengén van körvonalazva, már a felsorolt művészek is esetlegesek. Alaposabban meg kell nézni, hogy ki szerepelt Magyarországról a Metropolitan operában. Nem derül ki az anyagból, hogy a kiállításnak ki lesz a szakmai kurátora, egy szakember részvételével lenne hiteles. Tasnádi Péter: ha az útibeszámoló mindent tartalmazna több ezer oldalas lenne, akkor az lenne a probléma. Valóban nem mentek bele a a részletekbe a tárgyalások során mert a szakembereknek kell dönteni. Többek között a Művészeti Tanács feladata, hogy a kérdéseket tisztázza és javaslatot tegyen, és ne a politika. Annak örülni kell, hogy egy európai város, mint Pécs be tud mutatkozni az ENSZ épületében a művészekkel. Hozzáteszi, ha jól tudja Bólyban még nem geotermikus energiával fűtenek, hanem termálvízzel, a kettő között van különbség, de ennek a területnek nem a szakértője. Nagy Csaba: ha már szóba került Bóly, úgy véli mindenképpen tárgyalni kellene Hárs József polgármesterrel arról, hogy miként tudták megvalósítani a termálvizes rendszert önerőből, pályázati pénzek felhasználásával. Baranyában és a régióban még ilyen jellegű rendszer kiépítésére nem volt példa, a földből származó energiával fűtenek majd több közintézményt. Mindenképpen érdemes lenne ellátogatni Bólyba, ahol egy működő rendszerről lehet tapasztalatot gyűjteni, és ezt magánvállalkozók bevonása nélkül tette meg. Pécs város vonatkozásában ez biztos bonyolultabb, de érdemes lenne tanulmányozni. Mindum Károly: a polgármesterrel egyetértve a hő és a termálvíz közötti felhasználásban óriási különbség van. Dr. Révész Mária képviselőtársának elmondja, hogy nincs ellentmondás abban, hogy a távfűtés mellett a geotermikus energia felhasználás lehetőségét is vizsgálják. A jelenlegi tárgyalások a Pécsi Hőerőművel pont erről szólnak, hogy próbáljanak meg a távhőszolgáltatásban más energiaforrást is felhasználni. Tasnádi Péter: ez a „Gizike és a gőzeke különbség”, nem mindegy, hogy miről beszélnek. Nagy Csaba képviselőtársának elmondja, hogy

13 személyesen már 5-6 éve kapcsolatot tart a bólyi polgármesterrel, a termálvíz-felhasználásra vonatkozó projektet ismeri. Valóban lehet tanulni Bólytól, de a Hőerőművel és a Polifin Kft-vel kötött szerződés is azt a célt szolgálja, hogy próbáljanak meg más energiaforrást keresni, hogy Pécsett is minél előbb megvalósuljon az olcsóbb és jobb távfűtés. Dr. Révész Mária: megkéri a polgármestert, mint levezető elnököt tartózkodjon a poénos megjegyzésektől. Tasnádi Péter: ha ugyanezt teszi Révész Mária képviselőtársa is, akkor személyesen is tartózkodni fog az ilyen jellegű megjegyzésektől. Erb József: a távfűtés jelenlegi árszínvonala nagyon magas. Nagyon jónak tartja, hogy a városvezető frakció lépéseket tett a geotermikus energiafelhasználás tanulmányozására. Igaza van Nagy Csaba képviselőnek, hogy Bóllyal kellene a kapcsolatot felvenni ebben az ügyben. A legnagyobb probléma, hogy a Pannon Power-rel kötött szindikátusi szerződés miatt nem tudja a város befolyásolni a távhőárakat. Ha ezt valamilyen módon meg tudják változtatni, akkor lehet a geotermikus energiafelhasználással komolyan foglalkozni. Meixner András: egyetért azzal, hogy nem kell minden külföldi meghívással élni, ez a téma viszont olyan, amely miatt közérdeklődésre is számot tart. Annak idején amikor a Vízmű privatizációja szóba került a francia cég az akkor alpolgármesterként tevékenykedő FIDESZ-es Mikes Éva alpolgármestert tanulmányútra hívta Dél-Amerikába. Tájékoztatja az érdeklődőket, hogy a Hans Sadel Alapítvány által meghívott delegáció költsége a városi közpénzből, 145.600 Ft volt, ami a napidíjakat fedezte. A szállásköltséget, az útiköltséget az alapítvány vállalta magára, egy kb. 5000 Ft értékű ajándékkönyvet vittek magukkal. A többi kiadást a képviselők saját pénzükből fedezték. Az aradi út költségét még nem tudja megmondani, a következő közgyűlésen erről egy részletes beszámoló kerül kiosztásra, de itt is kb. 150 e Ft körüli összegről van szó, a delegáció ott tartózkodási költségeit a vendéglátók finanszírozták. Pécs városának külügyi kapcsolatai miatt több meghívásnak kell eleget tennie az EKF miatt. Felül kell vizsgálni a külügyi koncepciót és az ehhez kapcsolódó szabályzatokat, ez a munka elkezdődött. Dr. Tóth Bertalan: elmondja a napidíja nem 46 e Ft volt, még mielőtt a sajtóban ez így jelenne meg, ebben az útiköltség is benne volt Budapestre oda-vissza. A napidíj mértékét jogszabály határozza meg. Révész Máriával egyetért abban, hogy ez nem volt egy túl izgalmas út, összeszámolta az eddigiek során 4 szennyvíztelepet, 3 vízművet, és 5 szennyvíztelepet látogatott meg Pécsett és Európa városaiban. Ezek a tapasztalatok fontosak, ezekre az utakra a szakmai cégek - amelyekben az önkormányzati tulajdon is van -szakemberei, képviselői is elkísérik. Erre az útra is szerette volna, ha a PÉTÁV igazgatója elkíséri, de nem állt módjában, mivel a meghívás korlátozott volt.

14 Erről nem kíván szakmai vitát nyitni, egy szakmai nap keretében szakemberek bevonásával lehet róla tárgyalni. Véleménye szerint is fontos a bólyi termálrendszer megismerése, a tapasztalatok felhasználása. Egyetért Erb József képviselőtársával, hogy a távfűtés egyáltalán nem versenyképes más fűtési módszerekkel szemben. Környezetvédelmi szempontból nagyon fontos, hogy a káros anyag kibocsátás minél alacsonyabb legyen. Ezért nem akadály az, hogy egyre több távfűtési rendszer épül, mivel ezeket lehet más energiaforrással is működtetni. Nagy Csaba: úgy érzi, hogy az alpolgármester és Mindum Károly képviselőtársa abba a politikai irányba terelték a beszélgetést, mintha az ellenzék részéről nem tudnák, hogy mit beszélnek. Tisztában vannak a geotermikus energia és a termálvíz fogalmával. Ha az alpolgármester utánanézett volna, akkor tudná, hogy a geotermikus energiához tágabb értelmezésben hozzá lehet sorolni a termálvizet is. Köztudott, hogy világviszonylatban a geotermikus radiáns Pécsett Izlandhoz hasonlóan magas. A bólyi példa mindenképpen mérvadó, és meg kell vizsgálni, hogy egy ilyen kis város kis költségvetéssel, miként tud egy ilyen beruházást véghezvinni. Ha a polgármesternek ilyen jó kapcsolata van a bólyi polgármesterrel, akkor nem érti, hogy eddig a tapasztalatcsere miért nem történt meg. Az izlandi úthoz mindenképpen hozzákapcsolná a Bóllyal történő tapasztalatcserét. Mindum Károly: kérdése, hogy mi a politikai abban, hogy a távfűtés és a geotermikus energiafelhasználás között nincs semmi ellentmondás? Nem látja ennek a politikai tartalmát. Ha valaki cinikus volt a felszólalásában az a kérdésfeltevő volt. Tasnádi Péter: további hozzászólásra nem lát igényt az előterjesztés felett a vitát lezárja. A tisztségviselői beszámoló keretei között - a napirend előtti felszólás megszűnése miatt - ennél a napirendi pontnál próbálnak kérdéseket feltenni a képviselőtársai. Elmondja, hogy voltak olyan utak, amelyeken FIDESZ-es képviselő is részt vett, de érdekes módon ezzel kapcsolatban nem merültek fel kérdések, pedig azok szakmai hasznosságát is lehetne vitatni. Révész Mária képviselőtársának elmondja, a városnak van egy elfogadott külügyi stratégiája, amely alapján alakítják ki a külföldi kapcsolatokat. Egyetért Meixner András alpolgármesterrel, hogy a kulturális életben a külügyi kapcsolatoknak az EKF miatt kiemelt a szerepe, de a város érdeke, hogy tartós együttműködés alakuljon ki, amely akár gazdasági kapcsolatok kialakítását is segítheti. Egyetért azzal, hogy a külkapcsolati stratégia helyzetértékelését és elemzését el kell végezni. Felkéri az illetékes bizottságot, hogy az ezzel kapcsolatos előkészületeket tegye meg. A költségelszámolás tekintetében meg kell állapodni, hogy milyen költségelemeket kell kimutatni. Egy bruttó összeg nem sokat mond, a szabályzat mellékletében szabályozásra került a költségek kimutatása.

15 Az egyik pécsi napilap számára készítettek egy kimutatást, amely meg is jelent az újságban. Annak is vannak költségei amikor a vendégek a városba látogatnak. Az említett kérdésekben kellene konszenzusra jutni, a képviselők tiszteletdíját és a telefonhasználatot is nyilvánossá lehet tenni. Egyetért Révész Máriával, hogy a közpénzek felhasználását tegyék fel az internetre. Dr. Révész Mária: a polgármesternek elmondja, hogy a képviselők telefonhasználatát már nem az önkormányzat finanszírozza, saját pénzükből fizetik. A tiszteletdíjuk pedig nyilvános már többször megjelent, de természetesen fel lehet tenni az internetre, azt hitte már fent van. A tisztségviselők addícionális szolgáltatásait is fel lehetne tenni. A polgármester lehet, hogy összekeverte a tisztségviselőket és a képviselőket, mivel a tisztségviselőknek van telefontérítésük, a képviselők semmiféle költségtérítést nem kapnak. Tasnádi Péter: további hozzászólás nem lévén, kéri szavazzanak az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett az előterjesztés és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 113/ 2008. ( 03. 27.) sz. h atár ozata beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről A Közgyűlés az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámolókat tudomásul veszi és az alábbiak szerint fogadja el: a Városfejlesztési Bizottság 22/2008. (02.12.) sz. határozatát az előterjesztésben foglaltak szerint; az Önkormányzati Bizottság 20/2008. (02.26.) sz. határozatát az előterjesztés 1. sz. melléklete szerint; a Kuturális Bizottság 13, 18, 19/2008. (02.21.) sz. határozatát az előterjesztésben írtak alapján; a Kommunális Bizottság 20/2008. (02.19.) sz. határozatát az előterjesztésben foglaltak szerint; a Népjóléti Bizottság 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 4105, 106, 107, 108, ,110, 111, 122, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 127, 130, 131, 134/2008. (02.27.) sz. határozatát az előterjesztésben írtak alapján;

16

a 76, 77, 78/2008. (02.27.) sz. zárt ülésen hozott határozatait a képviselők részére mellékeltek szerint. A Pécs-Pécsbányatelep Településrészi Önkormányzat 1, 2, 4, 5, 6, 7/2008. (02.18.) sz. határozatát az előterjesztésben írtak szerinti tartalommal. Kapják:

2.)

Tasnádi Péter polgármester, Hódosi Vera, Sík László, Lajos, dr. Füredi Péter, dr. Kunszt Márta, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 17/2007. (04.30.) sz. rendelet módosítása Előterjesztő:

Tasnádi Péter polgármester

Tasnádi Péter: előterjesztőként nem kíván hozzászólni, ellenben megadja a szót dr. Schmidt József képviselőtársának, aki az előkészítő munkában részt vett. Dr. Schmidt József: az SZMSZ módosítására elsősorban azért kerül sor, mert a Közigazgatási Hivatal a korábbi módosító javaslatokat megvizsgálta, és előzetes jelzéseket tett. A jelzésekben foglalt észrevételek döntő többsége a rendelet szövegének pontosítására irányult. Olyan kifogások érkeztek, hogy a rendelet nem követi az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokat, valamint félreérthető megfogalmazásokat tartalmaz. Természetesen a módosító rendelet-tervezettel korrigálták a kifogásokat, de a Közigazgatási Hivatal újabb észrevételt tett, amelyekkel egyet kellett érteni, módosították, és az el nem fogadottakat az előterjesztésben külön kiemelték. A Közigazgatási Hivatal észrevételén kívüli érdemi változások egyike, hogy a közmeghallgatásról, és a népi kezdeményezésről szóló rendelet szabályait is beépítették az SZMSZ-be. Ezen módosítással a Közigazgatási Hivatal is egyetértett. A módosító rendelet-tervezetet az Önkormányzati Bizottság két fordulóban tárgyalta. Az első forduló során az MSZP frakció javaslatára bekerült a módosító javaslatok közé, hogy a vezérszónoki idők épüljenek be az időkeretbe. Úgy gondolja, ebben egyetértés van. A következő módosítás alapján a szakértők kérdése kerül rendezésre. Ez azt jelenti, hogy az eddig szakértővel nem rendelkező bizottságok – a Költségvetési, Pénzügyi és az Önkormányzati Bizottság – mellett is legyenek szakértők. Javaslatot tesznek a zárt ülésre is, mely szerint a Közgyűlés zárt üléssel kezdődne. Ennek indoka, hogy a zárt ülésen sok esetben fontos személyeket, intézményeket érintő kérdések kerülnek a napirendre, amelyek a képviselők többségének jelenlétét igénylik. A mostani rendszerben a testület sok esetben hiányos. Azt gondolják, ezzel lehetővé válik, hogy a zárt ülésen tárgyalása kerülő napirendeken valamennyi képviselő részt tud venni.

17 Az utolsó ilyen javaslat a kérdések feltevésére vonatkozik, eszerint javasolják, hogy a kérdés feltevésére 1 perc álljon rendelkezésre. Sok esetben a kérdések kapcsán interpellációk hangzanak el, egészen más témáról beszélnek a képviselők, mint amely a kérdéshez tartozik, a kérdés pedig sok esetben 5-10 másodperc alatt hangzik el. Úgy gondolja, 1 perc elegendő a kérdés feltevésére. Ahogy már említette, az Önkormányzati Bizottság két fordulóban tárgyalta az SZMSZ módosítást. Az első fordulóban 3 igen szavazattal és 2 tartózkodással, míg a második esetben 4 igen szavazattal és 3 tartózkodás mellett javasolta a Közgyűlésnek a módosított SZMSZ-t elfogadásra. Dr. Révész Mária: úgy gondolja, hosszú ideig váratott magára az SZMSZ módosítása, hiszen a Közigazgatási Hivatal régen megküldte már azt az anyagot, melyben ismertette aggályait. Azok a kifogások, amelyeket megfogalmazott, nagyjából elfogadhatóak voltak, hiszen a jogszabályi változások átvezetése kötelessége egy önkormányzatnak. Ezt nem lehetett vitatni. A december 13-i zárt Közgyűlésen felvetődött néhány kérdés. Ez ügyben január elején fordult a Közigazgatási Hivatalhoz, aki részben indokoltnak tartotta a zárt ülés szabályozását. Az erre vonatkozó módosításokkal nincs ellenvetése, hiszen az önkormányzat a jogszabályokhoz alkalmazkodva végzi munkáját. Elfogadhatónak találja, hogy a közmeghallgatás szabályai beépülnek az SZMSZ-be, mert így egységes szabályrendszere lesz az önkormányzatnak. Aggályosnak találja viszont, hogy az MSZP frakció az SZMSZ újratárgyalását arra használja, hogy ismét bizonyos korlátozásokat vezet be az ellenzék munkájának lebonyolításában. A vezérszónoki idő beépüléséről azt gondolja, bebizonyosodott, hogy nem alkalmas a munka elvégzésére a rendszer. Nem a FIDESZ frakció kezdeményezte annak idején sem, hanem az MSZP frakció javaslata volt. A FIDESZ el tudta ezt fogadni, és nem képezte vita tárgyát, hogy álljanak vissza egy olyan rendszerre, ahol ennyire nincs korlátozva a rendelkezésre álló idő felhasználása. Ez azt jelenti, hogy a frakció minden tagjának 2 perc hozzászólási idő esik, így a 14 fős frakciónak 28 perc áll rendelkezésére, plusz 12 perc időkeret, amelyet szabadon használhat fel. A 20 fős frakciónak 40, plusz 12 perc, és miután a városvezető koalíció készíti az előterjesztéseket, így az előterjesztési idő még pluszban rendelkezésére áll az MSZP-nek. Azt gondolja, ezt érdemes megfontolni, különösen akkor, ha az SZMSZ-ben külön megjegyzésre került, hogy az előterjesztési idő nincs korlátozva. Ezen kívül a levezető elnök a helyzetével visszaélve folyamatosan kommentál és hozzászól, az időkereten kívül. Véleménye szerint valóban jó lenne, ha a szakértők segíthetnék a képviselők munkáját, de miután díjazásukra semmilyen keret nem áll rendelkezésre, így tulajdonképpen elméleti a kérdés. Azt gondolja, amennyiben szakértőket akarnak felkérni, akkor a költségvetésben el kell különíteni valamilyen összeget. A zárt ülés idejének megváltoztatása meglepetésként érte, amellyel újra a nyilvánosságnak ártanak, mert az állampolgárok megszokták, hogy 9 órakor kezdődik az ülés, és nyilvánvalóan a sajtó sem ér rá egész nap itt ülni. Úgy gondolja, azt történik, hogy reggel elkezdődik a zárt ülés, majd valamikor a nyilvános ülés, amelynek az idejét nem tudják megmondani. Véleménye

18 szerint ezzel párhuzamosan ki kell mondani a Szabályzatban, hogy 9 órakor kezdődik a zárt ülés, és 10 órakor kezdődik a nyilvános ülés. A kérdésfeltevés 1 percben történő meghatározására reagálva elmondja, a szocialista képviselőtársai annyira félnek az ellenzék szavaitól, hogy megpróbálják még tovább korlátozni a megszólalási lehetőségeiket. Nem kell félni, hanem normálisan kell dolgozni, ugyanis az ellenzék nem magát képviseli, hanem az állampolgárokat. A kérdések többnyire olyan állampolgári megkeresések nyomán keletkeznek, amelyeket valamilyen módon el kell juttatni a városvezető koalícióhoz, vagy a nyilvánossághoz. Erre most összesen egy percet kapnak, úgy gondolja, ez vicces lesz, amelyen lehetséges, hogy a városvezetés jól szórakozik, de a demokráciai érzékükről ezzel rossz bizonyítványt állítottak ki. Megjegyzi, a válaszadásra 5 perc áll rendelkezésre, amelyet Schmidt képviselőtársa elfelejtett megemlíteni. Kéri a szocialista frakciót, gondoljon bele abba, hogy esetleg majd ő is lehet ellenzékben. Kővári János: a Szervezeti és Működési Szabályzat az ÖPÉE értelmezése szerint a Közgyűlés és a bizottságok – tehát a megválasztott testületek – működését szabályozza. Egy ilyen szabályzatnak olyan kereteket kellene biztosítani, hogy a képviselői jogosítvány és kötelesség teljesüljön a Közgyűlésen. A közösség kérdéseiről több szempont figyelembevételével vitatkozzanak, amely normális, és próbáljanak meg a kompromisszumok irányába jutni. Ezzel szemben azt tapasztalták már a tavalyi év során is, hogy a városvezető koalíció az SZMSZ-t saját politikai célokra használja. Mindenki emlékszik rá, hogy tavaly elsőként időkorlátot állítottak fel, amelyről többször bebizonyosodott, hogy sokkal rugalmasabbnak kellene lennie. Például a költségvetési rendeletet nem lehetett érdemben a rendelkezésre álló időkeretben megtárgyalni. Hasonló a véleményük a kérdésekre vonatkozó javaslattal kapcsolatban is. Ebben is megfigyelhető, hogy a városvezetés azzal próbálkozik, hogy a legminimálisabbra szorítsák az ellenvélemény kifejtését. Ezt meg lehet tenni, csak nem demokratikus, ha valaki visszaél azzal, hogy többségben van a Közgyűlésben, és a képviselők rendelkezésére álló kereteket időkorlátok közé szorítják. Valóban lehetséges 10 másodpercben kérdést feltenni, ha gondolják, tegyék ezt, vagy akár szüntessék meg a kérdések lehetőségét, hiszen ezt is megtehetnék. Véleménye szerint nem biztos, hogy ezzel eredményesebb munkát tudna végezni a Közgyűlés. Érthető, hogy a városvezetés úgy gondolja, túl hosszúra nyúlnak a közgyűlések a viták miatt. Ez kétségtelen, ahogy az is, hogy sokszor esnek abba a hibába, hogy talán lényegtelen részleteken vitatkoznak. Azonban azt gondolja, ha az előző Közgyűlésben, – amelyben a városvezetésnek nagyobb többsége volt, –nem voltak korlátozva a hozzászólások, nem volt egy percre szorítva a kérdés, lehetőség volt napirend előtt is felszólalni, akkor el kellene gondolkodni azon, hogy ez ma miért nem tehető meg, és valóban ez lesz-e a megoldás arra, hogy rövidebbek legyenek a Közgyűlések. Az Összefogás Pécsért frakció véleménye szerint nem ez a megoldás, hanem, hogy jobban előkészített közgyűlési anyagokat tárgyaljanak, a bizottságban még több érdemi munka folyjék, kevesebb politikai döntést hozzanak. Fontos volna továbbá, hogy a városvezetés

19 elfogadja a választói akaratot, hiszen az tükröződik a Közgyűléseken, hogy kinek mire van legitimitása. A városvezetés félreérti a választói akaratot, miszerint a két oldalt a választók közel azonos mértékben ruházták fel képviseleti jogokkal, amelyet az MSZP egy rossz bírói döntés következtében félreértett. Az ÖPÉE frakció javasolja, ezután úgy csökkentsék a rendelkezésre álló időt, hogy megpróbálnak szakmai vitát folytatni kevesebb politikai erőfitogtatással. Nem értenek egyet azzal, hogy a kérdésfeltevés idejét csökkentsék, mert a feltett kérdést indokolni is kell. Egyetért dr. Révész Máriával abban, hogy nehéz lesz kezelni a zárt ülés előrehozatalát, mert ezzel sérülnek a nyilvánosság lehetőségei. A Közigazgatási Hivatal észrevételeit döntő részt elfogadják, a bizottsági ülésen az ÖPÉE ragaszkodott ahhoz, hogy megmaradjon a civil szervezetek meghívása a Közgyűlésre. Nehéz volt nevesítve megtalálni a szervezeteket, és abban igaza volt a városvezetésnek, hogy egy bejegyzett szervezetet kell nevesíteni. Sikerült konszenzussal azt a megoldást találni, hogy a Nevelők Háza Egyesület – amely a civil szervezetek tevékenységét segíti – a javaslattételi lehetőséget megkapta. Örömmel vennék, ha ezután gyakorlattá válhatna, hogy az adott ügyekben érintett civil közösségek véleményüket elmondhassák. A módosítással kapcsolatban kiemeli, jó lenne, ha ezután egy jól működő szabályzatot alakítanának ki, és ha nem arra törekedne a városvezetés, hogy a politikai szándékaikat érvényesítsék. Dr. Páva Zsolt: az önkormányzati választást követően több egyeztetés történt a tisztségviselők és a FIDESZ frakció között, ahol konkrét igény volt részükről, hogy a Pécsett kialakult demokrácia deficitet jó lenne enyhíteni. Akkor néhány napig úgy tűnt, hogy erre az új városvezetés hajlandó lesz. Ehhez képest azzal szembesültek, hogy a kialakult helyzeten tovább rontottak. Az előző ciklusban már többször említették, hogy rossz döntés volt a napirend előtti felszólalás eltörlése, amely folytatódott a mostani ciklusban azzal, hogy az időkeretek bevezetésével az ellenzéki képviselők szóláslehetőségét jelentős mértékben korlátozták. Nyilvánvaló, hogy minden képviselő megpróbál sajátos eszközökkel élve úgy érvelni, amelyet az SZMSZ számára lehetővé tesz. Értelemszerűen ezzel a korlátozással a hangsúly a kérdésfeltevésre összpontosult, mert nem volt más mód arra, hogy az általuk képviselt választókat foglalkoztató kérdéseket ismertessék. Most ezen lehetőséget is korlátozni kívánják, az eddig 5 perc helyett 1 percben. Kővári János képviselőtársa gondolatmenetét folytatva elmondja, el lehet törölni a kérdéseket, a napirendi utáni felszólalást, azonban ez a fajta stílus 250 éve véget ért. Nem lenne ezen helyzetet visszaállítani, mert pontosan erre a stílusú politikára nemet mondott az ország ezelőtt 10 nappal. Tudomásul kellene venni azt, hogy az ellenzéki politikus nem másodrendű, hanem más helyzete van, mint a kormánypárti politikusnak, éppen ezért az ő eszközrendszere másként minősül. Nyilvánvaló, hogy a városvezetés meg van elégedve a kormánypárti stílussal, jobb lehetősége van hozzáférni az apparátussal való együttműködéshez, és hatalmi jogosítványaik vannak. Mindez rendben van, de ne sajnálják az ellenzéktől, hogy a sajátos

20 eszközeiket kívánják alkalmazni. Véleménye szerint be kellene látni, hogy a helyi demokrácia érték, és aki csökkenteni szeretné, az egy értéket tesz tönkre. Pécsett sokszor hivatkoznak arra, hogy megértő, befogadó város, ehhez képest az ellenzéki képviselők jogosítványait nem tartják tiszteletben, és azon tevékenykednek, hogy csökkentsék. Úgy gondolja, a kialakult politikai helyzetnek jó lenne véget vetni, és próbáljanak meg úgy együttműködni, hogy tartsák tiszteletben a másik jogosítványait. Kéri a kormánypárti frakciót, hogy az ellenzéki frakcióval kapcsolatos eddigi magatartásán változtasson, és kéri a polgármestert és a tisztségviselőket, amennyiben szükséges, vonjanak be politológus szakértőket, hogy adjanak tanácsokat e kérdésben. Nyőgéri Lajos: teljes mértékben egyetért Páva Zsolt képviselőtársával, a demokrácia érték, és ezen értékekkel való visszaélést, ha más idejére megy, nem minősítené. Négy pont van a Közigazgatási Hivatal véleményén kívül, ebből kettőt az ellenzék is el tud fogadni, hiszen az időközben kialakult rendet tükrözi. Példaként említi a vezérszónoki idő beépülése a frakcióidőbe. A szakértők kérdésében szintén egyetértés van, azonban sajnálatosnak tartja azon véleményt, amikor felvetődik, hogy tényleges szakértőket kell alkalmazni, és jelenleg nincs a költségvetésből összeg elkülönítve. Az előző ciklusban, amikor az önkormányzat erre pénzt adott, akkor még Egészségügyi, és Szociális Bizottság volt, ahol miután elhangzott az alacsony küszöbű ellátás, akkor a szakértő örömét fejezte ki, hogy ezentúl mozgásfogyatékosok is igénybe tudják venni az ellátást. Úgy gondolja, hogy a szociális területen dolgozók számára egyértelmű volt, hogy ezen szakértő a kapott pénzért hatalmas szakértéséről tett tanúbizonyságot. Véleménye szerint nem a díjazás az, amely a szakértőket minősíti, de így minden pártnak lehetősége adódik arra, hogy a bizottsági munkához szakértőket delegáljon. Ez azért is fontos, mert ezt így mindegyik párt és szervezet megteheti, és ezzel a közgyűlési munkát valóban hatékonyabbá tudják tenni. A zárt ülés előrehozatala kapcsán elmondja, 9 órakor kezdődik a Közgyűlés, és így a TV adás időpontjához igazodnak a nézők. Nagyon sajnálja a nézőket, ha 9 órakor nem tudják elkezdeni ezen tevékenységüket. 2002 óta önkormányzati képviselő, és egyszer sem sikerült pontban 9 órakor elkezdeni a testületi ülést. Úgy gondolja, ezt valamilyen módon mindenki számára elfogadhatóvá lehet tenni. Azért választották ezt a lehetőséget, mert minősített többséget igényelő kérdésekről kell dönteni, és sajnálatos módon a zárt ülésre már főleg a kormánykoalíció marad. A kérdésfeltevés lehetősége a demokrácia egyik eszköze, amelyet fenn kívánnak tartani, azonban nem szeretnék azt, hogy ezzel bárki visszaéljen. Nem ellenzéki eszköz, szerep és feladatkör a kérdések feltevése, a kormányzó koalíció tagjai ugyanúgy megtehetik. Előfordult már, hogy egy képviselő, miután beült az ülésre, kinyitotta az újságot, majd eszébe jutott, hogy akkor ő erről kérdést tehet fel, és miért ne éljen ezen lehetőségével. Ez nem igényel felkészülést, ami valóban indokolttá tenné, hogy ne lehessen egy percre csökkenteni. Nem azt akarják megakadályozni, hogy többször tegyenek fel kérdést, hanem azt, hogy ne itt tegye meg a doktori disszertációját. Az előző Közgyűlésen már szó volt erről, hiszen Kővári

21 képviselőtársa 1 perc 3 másodperc alatt tette fel azt a kérdést, amelyben nemcsak a kérdésfeltevés történt meg, hanem annak indoklása. Azt, amikor valaki az 5 percet kimeríti, és nem is a kérdésről beszél, azt mondja, valahol a demokráciával való visszaélésnek tekinti. Sajnálatosnak tartja, hogy Révész Mária nem ismeri az SZMSZ-t, és ezért is volt, hogy megpróbálták korlátozni az előterjesztő hozzászólási idejét. A módosító javaslat 15. §-a korlátozza ezt úgy, hogy az időkeretbe az előterjesztés ismertetése korlátlanul számít az időkeretbe, de kizárólag a megtétele. Az ezt követő vitában való részvétel az előterjesztő részére is az adott időkeretből kerül levonásra. Szintén fontos, hogy a módosító indítványok ismertetését eddig a frakcióidőből tehették meg a képviselők, most ez az SZMSZ 15. §-ában szabályozásra került, így 3 perc áll rendelkezésre. Például Mikes Éva képviselősége idején benyújtott 42 módosító indítványt megszorozza a 3 perccel, akkor úgy gondolja, nem korlátozzák az időkeretet. Dr. Páva Zsolt utalt arra, hogy a képviselőknek a Közgyűlésben van lehetőségük szerepelni. Reméli, ezt a munkára értette, és nem pedig a kamerákra. Szeretné, ha a képviselőtársai, párthovatartozásuktól függetlenül, a bizottsági munka során is aktívan kivennék a részüket, hiszen sok esetben bizottsági munkát végeznek, és ezt próbálják átvezetni a Közgyűlésre. Reméli, ezen munkavégzés elsősorban a bizottsági időkeretben történne, a Közgyűlésre pedig valóban azok a fontos dolgok kerülnének, amelyek a közvéleményt érdeklik. Kővári János szavait visszautasítja, amelyet nem kíván minősíteni. Számára egyértelmű, hogy politikai vitáról van szó, és az SZMSZ kapcsán nem ezzel kívánnak visszaélni. Tiszteletben tartják azt, hogy vezetői vagy ellenzéki feladatot lát el az adott frakció, így kéri, képviselőtársai a hozzászólását is tartsák tiszteletben, és így teszi ezt az ellenzék hozzászólásával is. Kővári János: Nyőgéri Lajos frakcióvezető biztos elmondja, mi az, amit visszautasít, és minősíteni sem akar. Hiszen hozzászólásában csak arról beszélt, hogy egyre több esetben bizottsági hatáskörbe utalnak közgyűlési jogosítványokat. Ezzel is csökken a Közgyűlés tevékenysége, csökkenti a hozzászólási időt, korlátozzák a frakciói időkereteket. Egyértelműen látható módon arról van szó, hogy vissza akarják szorítani a közgyűlési vita lehetőségét az ellenzék részéről. Ezt mondta, nem tudja, ez mennyiben visszautasítható. Fuchs Gábor: sajnálatosnak tartja, hogy Révész Mária elhagyta a termet, hiszen ő mondta azt, hogy a kormányzó oldali képviselők ne féljenek az ellenzéktől. Elmondja, nem félnek, és örült volna, ha képviselőasszony is hallja ezt. Emlékszik arra, amikor 1998. és 2002. között a Magyar Országgyűlésben többséget biztosító pártok három hetenkénti ülésezésre tértek át, azzal az indokkal, hogy dolgozni kell, és nem szerepelni a Parlamentben. Csatlakozva Nyőgéri Lajoshoz, elmondja, aki száz szóban mondja el azt, amelyet háromban is el lehet, az egyéb aljasságokra is képes. Majdik Miklós: Fuchs képviselőtársát szeretné figyelmeztetni, ismét szereptévesztésben vannak Nyőgéri Lajos képviselőtársával, hiszen ez nem az a hely, ahol Fuchs Gábornak jelentési kötelezettsége van. Úgy gondolja,

22 félnie sem kell képviselőtársának, ha frakciótársai tisztességesen végzik munkájukat, és választóikat próbálják meg képviselni. A napirendi pont kapcsán ismételten eljutottak egy olyan pontra, amikor valamilyen okból az ellenzék háttérbe szorulna, és jogaik megcsorbításra kerülnek. Véleménye szerint a városvezető koalíciónak nem az a feladata, hogy az ellenzéket megfékezze, hanem a város vezetése. Nyőgéri Lajos frakcióvezető rövidebben is összefoglalhatta volna véleményét, és a szereplésről igen érdekes mondatok hangzottak el. Képviselőtársa azt mondta, a szakértőknek nem kell financiális juttatást biztosítani, azért mert ők dolgoznak maguktól. Kérdése, a városvezetés miért fizet ki 100 millió Ft-ot közpénzből olyan tanulmányokra, amelyeket jó szándékból is el lehetett volna készíteni? A kérdésfeltevésre vonatkozó módosítás kapcsán úgy érzi, kezd olyan helyzet kialakulni, amikor a városvezetés valóban egy paródiává kezdi változtatni a Közgyűlést, amelyet nem szabadna megtenni. Amikor az emberek arra szavaznak, hogy nem jó irányba mennek a dolgok, akkor… Tasnádi Péter: közbeszól, és kéri képviselőtársát a napirendre vonatkozóan fejtse ki véleményét. Majdik Miklós: megkéri a polgármestert, hogy legközelebb az MSZP frakció tagjait is figyelmeztesse erre. Összegezve úgy gondolja, nem jó irányba mutatnak ezen korlátozások, és kéri, vegyék fontolóra, és álljanak el ezen döntésektől. Nagy Csaba: ügyrendben kéri a polgármestert, hogy a FIDESZ frakció idejéhez tegyen 30 másodpercet, mert ennyi volt az az idő, amelyet az ellenzék időkeretéből elhasznált. Tasnádi Péter: megkéri a technikusokat, hogy 1 percet szíveskedjenek a FIDESZ frakció idejéhez hozzátenni. Erb József: felhívja a figyelmet arra, hogy az önkormányzati választások óta történtekért a kormányzó koalíció a felelős. Felelős azért, mert amikor lehetőség lett volna együttműködni a FIDESZ frakcióval, nem tették. Úgy gondolja, a politikai kultúra hiányára utal az is, hogy konszenzuskeresés helyett szabályzatokat próbálnak gyártani. Véleménye szerint annyi szabályzatot hozhatnak létre amennyit akarnak, de biztos, hogy az ellenzék mindig meg fogja találni a megfelelő módját mondanivalójának ismertetésére. Ugyanis az ellenzék majdnem ugyanannyi választót képvisel, mint a városvezetés. Mindössze a bírósági döntés biztosította a többséget az MSZP számára, amelyen el kell gondolkodni. Ahogy azon is, hogy miért 10 perceken keresztül mondják el véleményüket. A Szociális Bizottság ülésen tapasztalta, amikor Nyőgéri Lajos 10-15 percben ismertette véleményét. Tisztában van vele, hogy a másik oldalról is lehetséges ez, de ez megint a politikai kultúra hiányát jelzi. Pécsett nem országos politikát folytatnak, hanem a város ügyeit intézik.

23 Fuchs képviselőtársa emlékezett arra, hogy 1998. és 2002. között mi történt. Jelzi, 2010. után is lesz élet Magyarországon, és saját érdekükben kíméljék az ellenzéket és a jogosítványait. Nagy Csaba: amennyiben Nyőgéri Lajos komolyan gondolta volna, hogy ő demokrata, akkor ezt az előterjesztést nem támogatta volna, hiszen az anyag első jogszabályi része a ’90-es évek elején készült el. Akkor az első demokratikus pécsi testület megpróbált egy konszenzuson alapuló Szervezeti és Működési Szabályzatot létrehozni. Abban számtalan olyan pont volt, amely azt biztosította, hogy a mindenkori ellenzék kifejtse véleményét, elmondja kritikáját, „köz-szerepeljen”. Akkor állapodtak meg abban is, hogy a testületi ülések nyilvánosságának biztosítása érdekében az üléseket élőben közvetíti a Pécs TV, amelyet minden szombaton megismétel. Akkor döntötték el, hogy minden csütörtökön 9 órakor összeül a testület, és elkezdődik a nyilvános ülés. A mai napig nem lát olyan érvet, amely ezt negligálná. De eljutottak odáig, hogy a demokráciában a hagyományok és a politikában a konszenzusos döntések nem számítanak, hanem a mindenkori, aktuális érdekek határozzák meg a döntéseket. Úgy gondolja, ez szegénységi bizonyítvány, ahogy az is, hogy újabb ellenzéki jogosítvány megrövidítése történik, hiszen 5 perc helyett 1 percben lehet kérdezni. A válaszra adott 5 percet nem korlátozták. Véleménye szerint ha a városvezetés a saját idejét akarja megtakarítani, akkor ezt az 5 percet is korlátozni kellett volna. Lehet azt mondani, hogy jog szerint bárki tehet fel kérdést, amelyről azt gondolja, hogy így van. Azonban van egy demokratikus szokásjog, amelyet általában a Parlamentben és a helyi köztestületekben elfogadnak. Ezen jogosítvánnyal elsősorban az ellenzék szokott élni, azért, hogy ily módon próbálja meg ellenőrizni a mindenkori hatalmat. Véleménye szerint az általa elmondottak az előterjesztés legnagyobb hibái. Amikor Nyőgéri Lajos azt mondta, hogy az egyik előző ciklusban dr. Mikes Éva képviselő asszony 40 módosító indítványt tett a költségvetéssel kapcsolatban, akkor rosszul emlékezett, mert az indítványozó a FIDESZ frakció volt. Úgy gondolja, ilyen vonatkozásban egy 35-40 milliárd Ft-os költségvetéshez a 40 módosító javaslat nem sok. Megjegyzi, azóta jóval kevesebb módosító indítványt nyújtanak be, amelyeket általában nem fogadnak el. 1990. óta nem érti az olyan felvetéseket, amelyek azt említik, hogy ebben a testület politikai vitának van-e helye vagy nincs, úgy gondolja, egy politikai testületben politikai vitának helye van. Dr. Hoppál Péter: mindenki egyetérthet abban, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat minden testület alapja. Olyan alapdokumentum, amelynek módosítása az érintett testület működését nagy mértékben megváltoztathatja. Páva Zsolt képviselőtársa hozzászólásában nem egy mai helyeztet próbál elemezni, hanem általános helyzetképet ad. Abban egyetérthetnek, hogy az SZMSZ egy politikai testület működését próbálja keretek között tartani. A pécsi Közgyűlés politikai testület, és ha a működését komolyan veszik, – nem úgy, hogy elvesznek bizonyos jogosítványokat az ellenzéktől, –valóban

24 az emberek szolgálatában álló képviselők munkájának, akkor a konszenzus közeli állapotba juthatnának. Nyőgéri Lajos frakcióvezető azt mondta, az ellenzék nem vesz részt a bizottságok munkájában, amelyet megcáfol. A bizottságokban a képviselők igen komoly munkával vesznek részt. A mostani változtatások bizonyos pontjai antidemokratikusak. A városvezető koalíció jelezte, hogy a FIDESZ frakció a pozitív változásokat nem említi. Ha olyan SZMSZ módosítást terjesztettek volna a Közgyűlés elé, amelyik minden pontjával egyetértenének, akkor nem lenne szükség vitára. Az ellenzéknek azokat a pontokat kell kiemelni, amelyekkel nem értenek egyet. Amennyiben a kérdések kapcsán nem az szerepelne egyetlen módosító indítványként, hogy a kérdésfeltevés 1 perc lehet, míg a kérdésre adott válasz 5 perc, hanem azt mondanák, 3 perc legyen a kérdésfeltevés, és 3 perc legyen a válaszadás, akkor véleménye szerint időt kérne a FIDESZKDNP frakció, és kompromisszumos döntést hozhatnának. A rendkívüli közgyűléseken eddig volt egyfajta konszenzus arra vonatkozóan, – jegyző asszony álláspontja szerint – hogy lehetett kérdéseket interpellációkat feltenni, míg a mostani módosítás szerint ez is megszűnik. Szőcs Sándor: a módosító indítvány első mondata szerint: a Költségvetési, a Pénzügyi, valamint az Önkormányzati Bizottság mellett is működnének szakértők. Ezzel egyetért, azonban szeretné, ha ezt a következőképpen módosítanák: a szakértők valamennyi bizottságban mandátumarányosan kerüljenek kinevezésre. Az ellenzéknek rossz tapasztalata van ezzel kapcsolatban, mert a szakértők, bizottsági elnökök kinevezése egyáltalán nem mandátumarányosan történt, hanem radikálisan. A kérdésfeltevésre vonatkozó módosító indítvánnyal kapcsolatosan nem hiszi, hogy a kérdések ismertetése hosszú időt vett volna igénybe. Nem biztos, hogy ezt módosítani kell, mert mindkét oldalról elhangzott kérdéseket nem tartotta hosszúnak. Véleménye szerint ezen időkeretet nem kellene meghatározni. A polgármesternek ahhoz joga van, hogy figyelmeztesse a kérdést feltevőt, hogy a kérdésre koncentráljon. Tasnádi Péter: felhívja Szőcs Sándor képviselőtársa figyelmét, hogy a hivatalosan elfogadott és érvényben lévő SZMSZ alapján rendelethez kizárólag írásban benyújtott javaslatot lehet részletes vitára bocsátani. Nyőgéri Lajos: ügyrendben szerette volna kérni Szőcs Sándort, hogy a vita ideje alatt írásban nyújtsa be indítványát. Véleménye szerint a javaslat elfogadása visszalépés lenne, mert az MSZP frakció 50-50%-ot javasolt. Így megkéri képviselőtársát, vonja vissza módosító indítványát, amennyiben ragaszkodik hozzá, akkor elfogadják kérését. Szőcs Sándor: így természetesen indítványát visszavonja, és úgy módosítja, hogy 50-50%-ban kerüljenek kinevezésre. Örömmel veszi az MSZP frakció döntését. Nagy Csaba: véleménye szerint célszerű lenne, ha az elhangzott felvetésekre választ kapnának. Reméli, erre még sor kerül.

25

Dr. Schmidt József: az időkeret kérdése volt a vita egyik jelentős problémája, ráadásul a korábban szabályozott időkeretek is szóba kerültek. Mindenki számára ismeretes, hogy a közgyűlések igen hosszúra nyúlnak. Az elmúlt közgyűlések egyike sem ért véget éjfél előtt. Úgy gondolja, ha időkeretek közé szorítanak valamit, akkor azzal nagy hibát nem követnek el. Nem sérül a demokrácia, hiszen a bizottságokban valamennyi képviselőnek lehetősége van arra, hogy véleményét kifejtse. Valóban igaz, hogy a bizottsági üléseket nem közvetíti a TV, és úgy gondolja, ez a rosszul értelmezett nyilvánosság az oka annak, hogy a bizottsági ülések sok esetben megismétlődnek a Közgyűlésen. A tegnapi Gazdasági Bizottság 4 órás ülésén elhangzottak nagy része feltehetően most meg fog ismétlődni, amelyet jó volna elkerülni. Példaként említ egy hasonló nagyságú várost, mint Pécs, ahol délután 6 órakor kezdődik a közgyűlés, és általában 8 órakor végez. A TV nem közvetíti, a nyilvánosság hiányában nem elégedetlen senki. Megkérdezték, hogyan lehetséges ez. Azt a választ kapták, hogy jó ez előkészítő, és a bizottsági munka, ezért a közgyűlésen gyakorlatilag már csak szavaznak. Úgy gondolja, a rosszul értelmezett nyilvánosság is szerepet játszik abban, hogy Pécs város közgyűlése ilyen hosszú időt igényel. Így az időkeretek korlátozásától nem lehet eltekinteni. Szintén az elmúlt közgyűlések tapasztalatai alapján, a zárt ülések idejére az ellenzék sorai majdnem teljes egészében kiürülnek. Az MSZP frakció azt gondolja, ha előre kerül a zárt ülés, ugyan a nyilvános ülés kezdő időpontja bizonytalanabbá válik, de lehetősége lesz az ellenzéki képviselőknek arra, hogy a zárt ülésen elhangzó igen fontos kérdésekben véleményt nyilvánítsanak. Az 1 perces kérdésfeltevési időről már vita volt az MSZP frakcióban. Az elmúlt Közgyűlés győzte meg arról, hogy a kérdésfeltevésekre elegendő az 1 perc. Meg kell nézni az elmúlt Közgyűlés jegyzőkönyvét, illetőleg a hanganyagot visszahallgatni, hogy a kérdésfeltevések kapcsán interpellációk hangzottak el. Véleménye szerint pedig természetes, hogy a kérdésekre adandó válasz hosszabb időt igényel. Az ilyen jellegű, kérdések keretébe bújtatott hozzászólások elmondására az SZMSZ szerint van lehetőség, napirenden kívüli hozzászólás illetve interpelláció formájában. Erb József: megjegyzi, a Schmidt képviselőtársa által hivatkozott városban nem ilyen az előkészítői munka, mint Pécsett. Feltehetően olyan sincs, hogy egy majdnem egyenlően leadott szavazati arány esetében az ellenzéket ily módon kezelik, mint ami itt kialakult a 2006. évi önkormányzati választás után. Állapodjanak meg abban, hogy itt óriási demokráciai deficit van ilyen téren. Ennek alapvető oka az előző történelmi helyzet, valamint a város előélete, hiszen volt más stílusú polgármestere Pécsnek. Még egyszer hangsúlyozza, teljesen mindegy, hogy a városvezetés milyen rendeleteket hoz, az ellenzék minden esetben megtalálja a véleménynyilvánítás eszközét. Nagy Csaba: véleménye szerint egy ekkora testület esetében demagógia arra hivatkozni, hogy bizottsági ülésen bizonyos munkák elvégezhetőek. A

26 pécsi ellenzéki képviselők egyike sem a tiszteletdíjából él, nem elegendő arra, hogy bármiféle egzisztenciát fent lehessen tartani. A pécsi közgyűlésben lévő ellenzéki képviselők általában nem önkormányzati, vagy önkormányzati érdekeltségű cégeknél dolgoznak, mint az MSZP frakciónál számosan. Az ellenzék esetében ha valaki főállású munkahelyen dolgozik, nem tud egyéni képviselőként minden olyan bizottsági ülésen részt venni, amelyeken a területét érintő témákat tárgyalják. Példaként említi a Rókus utcai sétány tervezésének esetét. A tegnapi bizottsági ülésen nem tudott részt venni, de úgy gondolta, ez nem jelent problémát, mert a Közgyűlésen el tudja mondani véleményét, hiszen ő a terület önkormányzati képviselője. Azonban nem tudja elmondani, mert a városvezetés rosszul készítette elő a bizottsági valamint a közgyűlési előterjesztést, és rádöbbentek, hogy ezt mégsem kell megtárgyalnia a testületnek. Úgy gondolja, az elhangzott érvelések nem helyesek. Véleménye szerint miután az önkormányzat ilyen fontos döntéseket hoz, szükséges bizottsági szintű érveléséket, módosító indítványokat tárgyalni. Úgy gondolja, 1 percben lehetetlen feltenni közérdeket érintő kérdést. Általában azon képviselők közé tartozik, akik a kérdésfeltevésre nem használják ki az 5 percet, de ahhoz1 perc nagyon kevés, hogy úgy lehessen feltenni egy kérdést, hogy azt egy kívülálló is megértse. Szőcs Sándor: az MSZP módosító indítványa szerint a Költségvetési, a Pénzügyi valamint az Önkormányzati Bizottság mellett is működnének szakértők, amelyet a következő szövegezéssel egészítene ki: a Közgyűlés úgy határoz, hogy az SZMSZ 46. § (3) bekezdésében megjelölt bizottsági szakértőket a városvezető koalíció és az ellenzéki oldal 50-50%-os arányú beosztásra bízza meg a képviselőtestület. Tasnádi Péter: további hozzászólás hiányában az általános vitát lezárja. Az SZMSZ valóban olyan dokumentum, amelynek alkalmazása és értelmezése a politikai hovatartozás függvényében történik, ahogy a demokrácia értelmezése is. Tudomásul kell venni, hogy ebben a kérdésben kormányzói és ellenzéki álláspont van, amelyet több fórumon a frakcióvezetők és az ezzel foglalkozó szakemberek egyeztettek az elmúlt időszakban. A szakértők díjazása kapcsán kéri képviselőtársait, tegyenek arra javaslatot, hogy az idei költségvetésben melyik költségkeret terhére lehetne azt biztosítani, illetve jövőre milyen költségkeretből tudják megoldani. Egyetért Nagy Csaba azon hozzászólásával, hogy a demokratikus szokásjogokat tiszteletben kell tartani, azonban ahhoz az is hozzátartozik, hogy a zárt ülések napirendi pontjainak információit nem tárják a nyilvánosság elé. A részletes vitát megnyitja, és megadja a szót dr. Papp Judit jegyző asszonynak, hogy fejtse ki jogi véleményét a Szőcs Sándor által felvetett módosításról. Dr. Papp Judit: mindig aggályos politikai háttéralkuról szóló határozatot vagy döntést hozni, mert a Szervezeti és Működési Szabályzat nem kezeli ezen fogalmakat, hogy városi koalíció, illetve ellenzék. Javasolja, a Szőcs Sándor által tett módosítás ne a rendeletben szerepeljen, hanem egy határozatként.

27 A bizottságok javaslatára választják meg a szakértőket, így nehéz összehozni két javaslati rendszert ahhoz, hogy a képviselőtestület elé kerüljön a szakértők személyi megválasztása. Így célszerűnek tartaná, ha a Közgyűlés határozatot fogadna el ezzel kapcsolatban. Tasnádi Péter: megkérdezi Szőcs Sándort, elfogadja-e a jegyző asszony által elmondottakat? Szőcs Sándor: igen, így határozati javaslatot tesz. Tasnádi Péter: további hozzászólásra nem lát igényt, ezért elsőként a Szőcs Sándor által megfogalmazott határozati javaslatról kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 114/2008. (03.27.) sz. határozata a bizottsági szakértők megbízásáról A Közgyűlés úgy határoz, hogy az SZMSZ 46.§ (3) bekezdésében megjelölt bizottsági szakértőket a bizottság javaslatára a városvezető koalíció és az ellenzéki oldal 50-50 %-os arányban bízza meg. Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Füredi Péter bizottsági elnök, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, Szőcs Sándor képviselő

Most szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 115/2008. (03.27.) sz. határozata a Szervezeti és Működési Szabályzatra tett törvényességi észrevételről 1.)

A Közgyűlés a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal 121421/2007. számú, a 12-1421/5/2007. számú, valamint a 12-

28 475/2008. számú leirataiban megfogalmazott törvényességi észrevételeket megtárgyalta és úgy határoz, hogy az előterjesztés mellékletét képező módosító rendelet-tervezetben foglaltakon túlmenően az észrevételeket nem fogadja el, különös tekintettel az SZMSZ 9.§ (6) bekezdés i.) pontjára, 65.§-ára, 66.§-ára és 67.§ára vonatkozó észrevételekre. 2.)

A Közgyűlés felkéri dr. Papp Judit címzetes főjegyzőt, hogy fentiekről a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjét tájékoztassa. Határidő: Felelős:

2008. március 31. dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Füredi Péter bizottsági elnök, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző

Végül szavazást kér a rendelet egészéről, a módosításokra figyelemmel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 10/2008. (04. 01.) sz. rendeletét a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 17/2007. (04. 30.) számú rendelet módosításáról. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. mellékletét képezi. Dr. Páva Zsolt: 10 perc szünet elrendelését kéri. Tasnádi Péter: 10 perc szünetet rendel el. Szünet után: 3.)

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2006. (04.29.) számú rendelet módosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Páva Zsolt: visszatérve az előző napirendi ponthoz, ügyrendi felszólalásában elmondja, kulturáltan fejezték ki a nemtetszésüket az ellenzéki jogosítványok korlátozásával kapcsolatban. Ezért a FIDESZ frakció úgy döntött, hogy e napirendi pont tárgyalásán nem vesznek részt. A következő napirendi pont után folytatják munkájukat.

29 Nyőgéri Lajos: a rendelettel kapcsolatban elmondja, hogy 2007. évi CXXVII. törvény értelmében az önkormányzati bérlakások áfa-kötelesek lettek. Javaslatuk, hogy a törvény szerint ez lakbéremelés nélkül történjen meg, a jelenlegi lakbérbe épüljön be az áfa. Bókay Endre: az elmúlt évben a parlament módosította az áfáról szóló törvényt, ezt az uniós jogszabályok miatt kellett megtenni. Az év elején az anyag újratárgyalta a törvényt 2008. februárban, az önkormányzat számára kedvező változást szavazott meg az Országgyűlés. Az önkormányzat nem terhelte a lakbérre az áfát, amely a bérlők számára 20 %-os emelést jelentett volna, ha a város nem vállalja magára ezt a terhet. Ennek következtében az Országgyűlés úgy döntött, hogy visszaállítja az eredeti állapotot. Így a közgyűlés ugyanezt a rendeletet a közeljövőben ismét módosítja, amelyben eltörlik az áfa-kötelezettséget. Tasnádi Péter: előterjesztésről.

további

észrevétel

nem

lévén,

szavazást

kér

az

Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 egybehangzó igen szavazattal megalkotta a 11/2008. (04.01.) sz., az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2006. (04.29.) sz. rendelet módosításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletét képezi.

4.)

A szociális szolgáltatásokról szóló rendelet megalkotása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Nyőgéri Lajos: 2008. január 1-én lépett hatályba a 2007. évi CXXI. törvény, amely a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. módosítása. Ez a módosítás technikai jellegű, ezért a helyi rendeletet is módosítani kell. Tasnádi Péter: előterjesztésről.

kérdés, észrevétel nem lévén, kéri szavazzanak az

Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 egybehangzó igen szavazattal megalkotta a 12/2008. (04.01.) számú rendeletét a szociális szolgáltatásokról. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. mellékletét képezi.

30 5.)

Az EUNet 2000 Kht. könyvvizsgálójának megválasztása Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan alpolgármester

Majdik Miklós: az előterjesztésben nem szerepel, hogy a Gazdasági Bizottság kétszer tárgyalta. Először évi bruttó 600 e Ft-ért kívántak könyvvizsgálót foglalkoztatni a Kht vezetői, majd 100 e Ft-ért tettek ajánlatot, amelyet a bizottság el is fogadott. Ezek után ismét a 600 e Ft-os könyvvizsgálói ajánlat került az előterjesztésbe. Az eredeti díjazás szerint bruttó/évi díjban szerepel, a jelenlegi díjazás nettó/hó-ként van feltüntetve. Az összehasonlítás miatt is szerencsés lenne a számokat és a mértékegységeket egységesen megjelölni. Tasnádi Péter: az előterjesztő a kérdésre nem kíván válaszolni. További észrevétel hiányában, kéri szavazzanak az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 116/2008. (03.27.) sz. határozata az EUNet 2000 Kht új könyvvizsgálója megválasztásának jóváhagyásáról 1. A Közgyűlés jóváhagyja az EUNet 2000 Közhasznú Társaság Taggyűlésnek a Kht. könyvvizsgálatára a Cliens Kft.-vel kötött megbízási szerződés felmondására és a könyvvizsgáló visszahívására vonatkozó, gazdasági megfontolásból hozott döntését. 2. A Közgyűlés jóváhagyja az EUNet 2000 Közhasznú Társaság Taggyűlésének a Kht. új könyvvizsgálója megválasztására vonatkozó döntését, mely szerint e feladatot a Turza Könyvelő és Könyvvizsgáló Kft.-t látja el – dr. Turza Istvánné könyvvizsgálatért felelős könyvvizsgáló személye mellett – 20.000.- Ft+ÁFA/hó díjazással. A könyvvizsgáló megbízatása 3 évre szól. Határidő: Felelős:

azonnal Tasnádi Péter polgármester

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető, Simon István osztályvezető

31

6.)

Beszámoló Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2007. évi tevékenységéről Előterjesztő:

dr. Góra Zoltán tűzoltó alezredes, parancsnok

Dr. Góra Zoltán: elsőként a műszaki fejlesztésekről, és a pályázatokról kíván szólni. Megköszöni az önkormányzat segítségét a pályázatokhoz, amelyek 2007. évben már realizálódtak. 2005-ben az önkormányzat a technikai fejlesztéssel kapcsolatos pályázatot nyújtott be, ebből a 2007-ben több, mint 11 M Ft értékű tűzoltási és műszaki mentési eszközöket, felszereléseket vehettek át (nagyteljesítményű feszítő vágó, és szivattyúk). A tavalyi évben megérkezett az a nagyteljesítményű vízszállító, amely egy korszerűtlen technikát váltott le. Ebben a pályázati körben szerepelt egy magasból mentő lecserélése, amelyet ez év február közepén vehettek át. Még nem érkezett meg az az országúti gyorsbeavatkozó, amelyet pályázaton nyertek, reméli az idén erre még sor kerül. 2007-ben pályázott Pécs városa technikai fejlesztéssel kapcsolatban, 5 db gépjárműfecskendőre, illetve nagy értékű tűzoltási műszaki mentési felszerelésre pályáztak. Ezek közül kiemeli a védősisakok cseréjét. Februárban megérkezett a visszajelzés, hogy a pályázatot elfogadták. A tűzoltóság erre az évre kérte az eszközöket, de 2009-2010. évre igazolták a pályázatot. Gyarapodott az elmúlt évben az önkormányzati bevetésirányítási rendszer is technikai eszközökkel, és lecserélték a korszerűtlennek mondható légzésvédelmi eszközöket. A saját forráson túl a Szent Flórián Közalapítvány nyújtott jelentős anyagi támogatást. 2007. áprilisában lépett életbe az a jogszabály, amely visszaadta a tűzoltóságoknak a tűzvédelmi hatósági jogkört. Május óta a jogszabályban meghatározott esetekben az Önkormányzati Tűzoltóság jogosult eljárni, mint tűzvédelmi hatóság. Ez egy új feladatot jelent a tűzmegelőzési kollegák számára, amely az alacsony létszám miatt megterhelő. A készenléti szolgálatot ellátó kollegák száma 27 fővel emelkedett, ez országos szinten a legmagasabb. A Tűzoltó Laktanya műszaki állapotával kapcsolatban elmondja, hogy a tavalyi évben a polgármester megkereste a Baranya Megyei Közgyűlés elnökét, és az Önkormányzati és Területfejlesztési minisztert – a válasz a beszámolóban megtalálható – ígéretet kaptak, hogy 2008-ban már nem csak technikai eszközökre pályázhatnak, hanem tűzoltó laktanya építésre is. Ebben a hónapban levélben fordult az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójához és tájékoztatást kért, hogy valóban lesz-e lehetőség tűzoltó laktanya építésére pályázni. A laktanyában olyan állapotok vannak, amelyek a munkakörülményeket, a munkavégzés feltételeit nehezítik. A hóolvadást követően úgy beázott a hálókörlet, hogy a kollegákat ki kellett költöztetni. Kétszer is leszakadt a szertárkapu, egyik alkalommal az új vízszállító tetejére, szerencsére a gépjármű nem sérült meg. Előfordult, hogy már kézzel sem lehetett működtetni a kaput, ezért a gépjármű nem tudott kiállni a laktanyából.

32 A márciusi viharban az egyik irodának két ablaka kerettel együtt kiszakadt. Megkéri a közgyűlést, hogy amennyiben lehetőség van rá, járjanak el annak érdekében, hogy kiírásra kerüljön a tűzoltólaktanya építéssel kapcsolatos pályázat, ha ez megtörténik kéri a testület támogatását. A tűzoltóság 2007. évi munkáját eredményesnek értékeli. Tasnádi Péter: valóban haladéktalanul meg kell oldani az épület állagának a helyreállítását és javítását. A minisztérium által küldött válaszlevél szerint a pécsi épület helyreállítása az első helyen szerepel. Egyetért azzal, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az állomány megfelelő körülmények között tudja végezni a munkáját. Köszönti Szalontai Csongor polgárvédelmi parancsnokot, aki Tóth György helyett jelent meg a közgyűlésen. Dr. Schmidt József: a beszámoló változatlanul alapos és részletes, a tűzoltóság munkájának minden területére kiterjed. Látszik, hogy jól szervezett munka folyik a tűzoltóságnál, amely köszönhető az irányításnak is, pár évvel ezelőtt ezt nem lehetett elmondani. Nagy előrelépés tapasztalható, amely a parancsnok úrnak és a teljes személyi állománynak köszönhető. A beszámolóból kitűnik, hogy a munka több volt, mint az előző években, a hatósági jogkör visszakerülése, új tevékenységként jelentkezik. A műszaki mentések száma is jelentősen megnövekedett, ezen a területen is eredményesen dolgoztak, lényegesen kevesebb ember lelte halálát. Az elmúlt években jelentős műszaki fejlesztés zajlott, a pályázatokon az önrész biztosításával az önkormányzat is részt vett. A létszámnövekedéssel összefüggésben a laktanyáról is kíván szólni. Az előző ciklusban is foglalkoztak már ezzel a kérdéssel. Felméréseket készítettek, szakértői véleményeket kértek, megpróbálták a megyei közgyűlést is bevonni, amely ebben a ciklusban meglehetősen elutasító. Javasolja, hogy forduljanak ismét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz, és írják le az állapotromlást. Nem lehet odáig eljutni, hogy egy ajtó kinyithatatlansága miatt nem tudjon kivonulni egy szer a laktanya épületéből, és vészhelyzetben ne tudjon a feladatának eleget tenni. Ennek érdekében még az országgyűlési képviselői lobbi tevékenységét is igénybe kellene venniük. Dr. Tóth Bertalan: a tűzoltóság állományának a munkája mellett jut ideje arra, hogy kreativitásukkal és javaslatukkal segítsék a saját fejlődésüket. Arra gondol, hogy a pályázatok felkutatása, kidolgozása, felmérése a tűzoltóság feladata, ennek köszönhető a nagy fejlesztés. Bízik benne, hogy a költségvetésből továbbra is biztosítani tudja az önerőt a tűzoltóság számára. Fontos a laktanya állapota, felvetődött annak a lehetősége, hogy más helyszínen épüljön fel, jobban figyelembe véve a megközelíthetőséget, a bevethetőséget, ha kiírásra került a pályázat ezzel kapcsolatban akkor ebben is felajánlja a Városfejlesztési Főosztállyal együtt a segítségét. A laktanyával kapcsolatban nehéz helyzet alakult ki, hiszen nem a pécsi önkormányzat a tulajdonos, de a fenntartója a város, idegen vagyonon történő beruházásban együttműködést kellene kialakítani a megyei önkormányzattal. Meg kell vizsgálni, hogy érdemes-e a jelenlegi laktanyára

33 költeni, vagy egy pályázati lehetőséget kihasználva új helyszínen újra építeni. Meg kell teremteni a magas színvonalú munkakörülményeket is. Erb József: a FIDESZ-KDNP frakció is megköszöni a tűzoltóság munkáját. A beszámoló az összes tevékenységi körről részletesen tájékoztat. A szakhatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban elmondja, hogy a 197 db elvégzett ellenőrzés kapcsán 45 db ellenőrzésnél nem találtak hatályos érintésvédelmi jegyzőkönyvet. Ez egy egyszerű ellenőrzésnek az érintésvédelmi dokumentációja, amelyet kis összegből el lehet készíttetni. Ez nagy probléma, mivel olyan objektumokról van szó, amelyek általában külön nyilvántartásban szerepelnek a tűzoltóságnál, vagy újonnan épült nagyobb épületekről van szó. Ennek rendelkezésre kellene állni, e nélkül nem szabadna működni az intézményeknek, ez egy feltétel. A tűzoltóság részéről ezt a hiányosságot valamiféle propagandával, ismeretterjesztéssel kell pótolni és az érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálatot el kell végezni. A szabályzatok hiánya legalább ekkora probléma, ezt a kettőt együtt kell kezelni. Többször elhangzott az eddigiek során, hogy rossz állapotban van a tűzoltólaktanya, ez a városi önkormányzat felelőssége. Javasolja a polgármesternek, hogy az épületet próbálják megszerezni, ennek felújítása mégis csak kisebb összegbe kerül, mintha újat építenek. Tasnádi Péter: Erb József képviselőtársával egyetért, azzal a kiegészítéssel, hogy a központi támogatás igénybevételével együtt vegyék át az épületet, ezt a lehetőséget se zárják ki. Kővári János: köszönetet mond a tűzoltóságnak a munkájukért. Nem lehet a pályázat kiírására várni az épület karbantartási feladatainak megoldásához. Javasolja, hogy a parancsnok a következő közgyűlésre készítsen el egy költségvetést azokról a legszükségesebb karbantartási feladatokról, amelyek a biztonságos üzemműködésben szükségesek. Erre a költségvetésből kell a forrást megtalálni, és igénybe lehet venni más szervezetek segítségét. Soó László: az intézményvezetők felelőssége, hogy év közben az objektum minden meghibásodását folyamatosan megoldja, készítsenek ezzel kapcsolatban előterjesztéseket. Nem támogatja Kővári János képviselőtársa indítványát. Bókay Endre: megjegyzi, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2008-ban pályázatot ír ki felújításokra és zöldmezős beruházásokra. Ha az épület nem az önkormányzat tulajdona akkor át kell gondolni, hogy mi éri meg jobban, egy zöldmezős beruházás, vagy egy épület felújítás. A tűzoltók munkaidejének átrendezése következtében 27 új tűzoltót vehetett fel a testület, de bizonyos munkaidő-beosztások néha gondot jelentettek. Ezzel kapcsolatban szívesen meghallgatja a tűzoltóparancsnokot, mivel a tűzoltósággal kapcsolatos törvény módosításra kerül, lehet, hogy sikerül olyan javaslatokat beépíteni, amelyek a pécsi tűzoltóság munkáját segítik.

34 Nagy Csaba: kérdése, hogy az előző időszakban az egységes irányítási és bevetési rendszerrel kapcsolatban történt-e előrelépés? Kővári János: határozati javaslatban kívánja megfogalmazni, hogy a soron következő közgyűlésen tárgyaljanak a tűzoltóság biztonságos működéshez szükséges karbantartási feladatok elvégzésének támogatásáról. Tasnádi Péter: felkéri a parancsnok urat, nyilatkozzon, hogy a biztonságos működési feltételei fennállnak-e a tűzoltóságnál. A következő közgyűlésig el tudják-e készíteni azt a kimutatást, pénzügyi elemzést, amely a testületi döntéshez szükséges lehet. Dr. Góra Zoltán: a 27 fős új tűzoltógárdát még képezni kell, az átlagéletkor alacsony, mivel egy adott gépkocsira külön jogosítványt kell szerezni. A probléma, hogy a magas létszámban távollévők helyett a szolgálatot nem tudják kiadni. A heti munkaidőkeret csökkenése 54 óráról indult, az idei évben érték el a 48 órát. Országos szinten is per van folyamatban, úgyhogy lehet, hogy a heti 40 órás munkaidőt is elérik. A tűzmegelőzési feladatokat 5 fő látja el, itt is plusz létszámfejlesztésre lenne szükség. Központilag azt a visszajelzést kapták, hogy a szolgálati létszámnál történik a bővítés, a tűzmegelőzési osztályon központilag ilyen jellegű fejlesztést nem terveznek. Hosszú évek óta húzódó probléma az ügyvitellel kapcsolatos, két fővel kevesebb van, mint amennyire szükség lenne. A polgármester ezzel kapcsolatban kérte a miniszter segítségét. A laktanya állapotával kapcsolatban a szükséges javításokat mindig elvégeztetik. A kapukkal kapcsolatban a szerviz mindig rendelkezésre áll, de már olyan régiek, hogy nem lehet velük semmit sem kezdeni. A laktanyaépítéssel kapcsolatban elmondja, hogy a tűzvédelmi törvény említett módosítása, csak az építésre ad pályázati lehetőséget, felújításra nincs lehetőség ilyen módon. Korábbi statikus vélemények alapján a laktanya nem alkalmas tűzoltó laktanya céljára. Ez is amellett szól, hogy ebből az épületből el kellene költözniük. A tűzoltóságnál az az irányvonal, hogy 20 percen belül el kell érni a legtávolabbi településrészt is, ha az Engel János utcában maradnak akkor ez nem minden esetben lehetséges. Ezen indokok alapján véleménye szerint a laktanyaépítés lenne a jobb megoldás. Az önkormányzati bevetésirányítási rendszerrel kapcsolatban elmondja, hogy közel 2 M Ft-os támogatásból hardvare eszközök kerültek beszerzésre, jelen pillanatban a szoftver frissítése van folyamatban. Tasnádi Péter: szakértői vélemények alátámasztják, hogy az új épület zöldmezős beruházásban valósuljon meg, már most is gondot okoz az autók parkolása és elhelyezése. Egyetért Kővári János képviselőtársa javaslatával, de mérlegelni kell, hogy érdemes-e a laktanyára költeni, főleg ha idén lehetőség nyílik a pályázatra. Ezeket mérlegelni kell, ha a következő közgyűlésig ezt meg tudjuk tenni, akkor megtesszük, ha nem akkor pedig az azt követő közgyűlésre, de a pontos számításokat, elemzéseket el kell végezni, és nem lehet elkapkodni a felméréseket.

35 Nyőgéri Lajos: kéri Kővári János képviselőtársát, hogy a módosító indítványát aszerint tegye meg, hogy először a szakbizottságok tárgyaljanak a karbantartási feladatokról, majd ez után terjesszék a közgyűlés elé. Kővári János: elfogadja Nyőgéri Lajos frakcióvezető javaslatát. A módosító indítványa, hogy a soron következő szakbizottsági ülésre kerüljön be a karbantartási munkálatokra vonatkozó előterjesztés. A parancsnok úrtól kérik jelölje meg, hogy melyek azok a sürgős javítási, karbantartási feladatok, amelyek a biztonságos működéshez szükségesek, és mekkora összegbe kerül. Ezekkel a munkákkal nem szabad várni az új laktanya építésre. Egyetért a polgármesterrel, hogy az új infrastruktúra lenne a végső megoldás, de nem lehet tudni, hogy arra mikor kerül sor. A biztonságos működés feltételeit, az önkormányzatnak a tűzoltósággal közösen mindenképpen meg kell tenni. Tasnádi Péter: egyetértenek abban, hogy a soron következő bizottsági ülésre komplex átfogó előterjesztés készül, melynek része a biztonságos szolgálat ellátásához a feltételek biztosítása, és a laktanya épületének a végleges megoldása. További hozzászólásra nem lát igényt, szavazást kér Kővári János módosító indítványáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazattal, 1 tartózkodással a módosító indítványt elfogadta.

1

Most pedig kéri, szavazzanak az előterjesztésről és a módosított határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 egybehangzó igen szavazattal elfogadta az előterjesztést és a módosított határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 117/2008. (03.27.) sz. határozata Pécs M.J. Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2007. évi tevékenységéről szóló beszámolóról 1.) A Közgyűlés dr. Góra Zoltán tűzoltó alezredes úrnak, Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága parancsnokának a Tűzoltóság 2007. évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját elfogadja, és köszönetét fejezi ki a Tűzoltóságnak a 2007. évi munkájáért. 2.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy a soron következő Önkormányzati Bizottsági ülésre készüljön olyan átfogó előterjesztés, amely tartalmazza, hogy melyek azok a szükséges karbantartási munkák, melyek elengedhetetlenek a Tűzoltóság biztonságos és

36 zavartalan működésének biztosításához és milyen megoldások képzelhetők el a Tűzoltóság végleges elhelyezésére.

7.)

Határidő: Felelős:

2008. április 30. Tasnádi Péter polgármester dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Füredi Péter bizottsági elnök, dr. Góra Zoltán alezredes, parancsnok, Kővári

Dél-Dunántúli Önkormányzati gyermekotthoni ellátása

Regionális

Társulás

speciális

Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök Tasnádi Péter: kérdés, észrevétel, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 118/2008. (03.27.) sz. határozata a Dél-Dunántúlil Önkormányzati Regionális Társulás speciális gyermekotthoni ellátásáról 1.) A Közgyűlés a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás számára a város 2/2008. (02.20.) számú költségvetési rendelet 11. számú melléklete - tartalék 12. során az "Általános tartalék" keretből 10.950.000 Ft. összegű támogatást nyújt 4 fő pécsi gyermek - Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány szedresi speciális gyermekotthona - 2 fő pécsi gyermek -, valamint a 2008. július 1napjától induló szigetvári speciális gyermekotthona - 2 fő pécsi gyermek - ellátására. 2.) A Közgyűlés a támogatási szerződést - az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal - elfogadja, felhatalmazza Tasnádi Péter polgármestert a támogatási szerződés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Tasnádi Péter polgármester Póla József főosztályvezető

37

3.) A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztályt, hogy a 2/2008. (02.20.) számú költségvetési rendelet 11. számú melléklete tartalék 12. során az „Általános tartalék" keretből - 10.950.000 Ft összegű támogatás átutalásáról gondoskodjon a támogatási szerződésben foglaltak szerint. Határidő: Felelős:

azonnal Decsi János főosztályvezető-helyettes

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Meixner András alpolgármester, Soó László, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, Decsi János főosztályvezető-helyettes, Póla József főosztályvezető, Szőke Éva, Sándor Zoltán a Humán Főosztály útján

Tasnádi Péter az ülés vezetését átadja Gonda Tibor alpolgármesternek. A kérdések dr. Révész Mária képviselő kérésére szó szerint kerülnek jegyzőkönyvezésre. K é r d é s e k: 1/a.) Majdik Miklós: köszönöm szépen a szót Alpolgármester Úr. Bizottsági elnök úrtól szeretném kérdezni a mai Naplóban megjelent nyilatkozata alapján, amelyben úgy szólt, hogy az MDF nem támogatja a közgyűlés feloszlatását, mert további anyagi terheket gondol, vagy jelent a városra az, hogyha újból választások lennének kiírva. Ezzel kapcsolatosan szeretném képviselő úrnak megkérdezni a véleményét, különös tekintettel arra, hogy úgy gondolja-e, hogyha a továbbiakban az MSZP-SZDSZ koalíció vezeti a várost, az megtakarításokat jelent-e Pécs lakosságának? Köszönöm szépen, és várom a választ. Dr. Tóth Bertalan: köszönöm. Válaszadásra megadom a szót Füredi Péter bizottsági elnök úrnak. Dr. Füredi Péter: köszönöm szépen képviselő úr a kérdését. Nagyon örülök, hogy képviselőtársam a FIDESZ tagjaként lehetőséget teremt arra, hogy az MDF több helyen, több módon el tudja mondani. Ugyan ezek a kérdések órája, így bizottsági elnöki címzést igényelnek, bizottsági elnöki hatáskörben kellene válaszolnom. De hát ugye ez párt álláspont, és ez nem bizottsági elnöki válasz, úgy hogy nem tudom, hogy erre a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint hogyan válaszolhatnék. De nehogy azt mondja esetleg bárki, hogy nem akarnék válaszolni a kérdésre, habár ugye ez még napirendre fog kerülni, és akkor mind a pártálláspontok ütköztetése során természetesen meg tudnánk ezt a kérdést vitatni. Így meg viszont én

38 elmondom, és képviselő úr meg nem tud rá válaszolni. De ha gondolja, akkor természetesen elmondanám az álláspontomat. Tegnap tartottam sajtótájékoztatót a Tubesi lokátor ügyében, és a közgyűlés feloszlatása kérdéskörében. A lokátor kapcsán azt fejtettük ki és mondtuk el, hogy a Közigazgatási Hivatal észrevételét mindenképpen el kell utasítani, mindenképpen ki kell állni a mellett, azon passzus mellett, amit az MDF javasolt decemberben a Pécsi Építési Szabályzatának módosítása során, hogy a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell a rendelkezést. Képviselő úr értetlenségét mutatja, de én megkaptam a jegyzőkönyvet, amin az Ön kérdése reggel úgy szerepel, hogy a Tubessel kapcsolatban és a közgyűlés feloszlatásával kapcsolatban kíván kérdezni. Én azért említettem ezt a részét is meg, hiszen itt egy felhívás vonatkozott a testületre, hogy álljunk ellent ennek. A közgyűlés feloszlatásával kapcsolatban az MDF már elmúlt alkalommal is, mikor ez a téma napirenden volt, kifejtette az álláspontját. Mi úgy gondoljuk, hogy nagyon kemény, határozott kritikát kell megfogalmazni a városvezető koalícióval szemben. Kétségtelenül úgy fejlemény ez a vélemény a Legfelsőbb Bíróság részéről, de tudjuk azt, hogy ez nem kötelező erő. Ez egy jogegységi döntés, és ettől még mind a Baranya Megyei Bíróság és minden más bíróság dönthet úgy, ahogy akar. Tehát azt gondolom, hogy jelenleg nem időszerű egy időközi választás tartása, és mégpedig azért nem – és ez az MDF Pécsi Szervezetének az álláspontja –, mert Európa Kulturális Főváros ügyében minden testületi ülésen komoly, súlyos kérdéseket kell megvitatnunk, amely szakmai megfontolást és nem átpolitizált döntést kívánnak. Most képzelje el képviselőtársam – ha amúgy is nagyon sok az átpolitizált döntés, a túlfűtött, érzelmileg túlfűtött döntés – egy időközi választás alatt, kampány időszakban hogyan tudnánk mi megfontolt, alapos szakmai döntést hozni? Hát úgy gondolom, hogy sehogy se. És ezért mondja az MDF azt, hogy ez tulajdonképpen az Európa Kulturális Főváros program sikerét veszélyeztetheti. Ez az egyik oka, a másik az, hogy nekünk nincs százmilliónk most elkampányolni. Tehát ez a prózai, egyszerű oka ennek. 2010-re majd nyilván összeszedjük magunkat, hogy kellő vérttel tudjunk kiállni a kampány során. De nem mind a nagy pártok, mint amelynek Ön is tagja, meg nyilván az MSZP is, rendelkezik megfelelő tőkepotenciállal. Hiszen tudjuk, az óriásplakátokat mennyibe kerülnek. Nekünk erre most nincs pénzünk. Mi azt mondjuk, hogy bizony, amikor a civilek küzdöttek a lokátorral szemben, akkor arra bizony kellett volna a Fidesznek is adni pénzt. És ezt nem láttuk igazán, hogy átütően a kampányukat segítette volna. De most egy időközi választásért nem lenne szerencsés épp emiatt. És természetesen az egyéb kritikai észrevételeivel, amit megfogalmaz a városvezetéssel kapcsolatban, hogy bizony lehetne sok minden döntést másképp hozni, és nem így helyes, ahogy történik, azzal egyet tudok érteni. Ez a válaszom. Dr. Tóth Bertalan: köszönöm szépen a választ, elnök úr. Megkérem Majdik Miklós urat, tegye föl második kérdését.

39 1/b.) Majdik Miklós: köszönöm szépen a szót alpolgármester úr. Kőhegyi tanácsnok úrnak szeretném intézni a kérdésemet. A Pogányi Repülőteret Működtető Kht. reklámköltségeivel kapcsolatosan szeretném Öntől megkérdezni, hogy az az Internetes reklám, amit láthattam – akár a mai nap folyamán is – mennyibe kerül, és összességében a Kht. mennyit költ reklámozásra az önkormányzat pénzéből? Köszönöm szépen. Dr. Tóth Bertalan: köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Kőhegyi István tanácsnok úrnak. Kőhegyi István: köszönöm a szót alpolgármester úr. Képviselő úr, nehéz válaszolnom, hiszen keveri a szezont a fazonnal. Van egy kft. a repülőtéren, amelyik a repülőteret működteti. Na ehhez semmi közöm. És van egy kht., amit úgy hívnak, hogy Air Horizont Kht. Ez a beruházásokat vezette az elmúlt időszakban. Ennek a kht-nak semmilyen hirdetési területe nem fut Internetes portálokon. Javaslom, a jövőben, hogy ha ilyen kérdést tesz föl, először olvassa el pontosan a hirdetést, és akkor lehet, hogy értelmes lesz a kérdés. Dr. Tóth Bertalan: köszönöm szépen. Képviselő úr, kérem tegye föl a harmadik kérdését. 1/c.) Majdik Miklós: köszönöm szépen. Kár, hogy nem lehet kommentálni a válaszokat. A harmadik kérdésemet alpolgármester úrhoz szeretném föltenni. A kérdésem pedig a következő: miért kell a mai napon is, illetve a tegnapi bizottsági ülésen is zárt ülésen tárgyalni az EKF Konferencia Központ területének ingatlanvásárlását? Azért is kérdezem én ezt, mert az egyik része ennek a PVV Zrt-vel történő telekcsere. Tehát az önkormányzat elcseréli az ingatlanját a PVV Zrt-vel. Ennek miért kell zárt ülésen tárgyalni? A másik része pedig egy ingatlanvásárlás, amiről mindenki tudja, hogy micsoda. Közgyűlési döntés is született róla. Gondolom én, és szeretném kérdezni alpolgármester úrtól, hogy miért nem közérdekű az az információ, hogy ez az ingatlan vásárlása tekintetében milyen változások történnek, mi az oka annak, hogy ez zárt ülésen legyen tárgyalva? Köszönöm szépen. Dr. Tóth Bertalan: köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr, azt tudom válaszolni, hogy mai napon zárt ülésen szereplő napirend részleteiről nem fogok nyilatkozni. A kérdésével kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy ebben az előterjesztésben az önkormányzat gazdasági érdekeiről van szó. Én tettem egy esküt, ebben az esküben azt fogadtam meg, hogy a szolgálati titkot megőrzöm, és hogy mindenek előtt az önkormányzat érdekeit fogom figyelembe venni. Ezt magamra nézve kötelezően elfogadom. Kérem, tegyen Ön is így. Köszönöm szépen. Következő kérdésfeltevő Révész Mária képviselő asszony. Bár polgármester úr nincs itt, azt nézem, hogy ki tett fel ..... Igen, úgy látom, hogy Szőcs Sándor képviselő úr Sík László Lajos bizottsági elnök úrnak tenne föl kérdést.

40

2/a.) Szőcs Sándor: köszönöm a szót alpolgármester úr. Tulajdonképpen a választ nem csak Sík László Lajostól várnám, hanem a polgármester úrtól is, de a kérdést azért felteszem. 2008-ban mennyi az utak kátyúzására szánt pénz? Úgy hírlik, nagyon kevés. Akkor a költségvetés elkészítésekor a Szocialista frakció miért nem különített el több pénzt erre a célra, hiszen nagyon-nagyon rossz állapotban vannak a városnak az útjai. Sokszor 10-15 cm, 20 cm mély kátyúkat nem vagyunk képesek bedolgozni, azért, azzal a jelszóval, hogy nincs rá pénz. Hát nagyon siralmas állapotban vannak, és erre szeretném kérni Sík László Lajos válaszát. Dr. Tóth Bertalan: köszönöm szépen képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Sík László Lajos bizottsági elnök úrnak. Öné a szó. Sík László Lajos: köszönöm a szót alpolgármester úr. Számomra nagy öröm az, hogy a képviselőtársaim nyomon követik az utaknak az állapotát, sőt számomra még kifejezettebben örülök annak, hogy Szőcs képviselő úr sorozatosan fölteszi nekem ezt a kérdést, ami azt mutatja, hogy jár és közlekedik a városnak a területén. Ez számomra egy igen-igen-igen nagy öröm. Először is a kátyúzás nem is, nem az önkormányzat feladata, hiszen az önkormányzat feladata az az új utaknak a létesítménye. Ezeknek a karbantartására az erre szakosodott cég, a PVV Zrt. feladatkörébe tartozik. Miután azt tetszett említeni, hogy mennyi, mekkora összeg kerül a költségvetésben utakra, vagy legalábbis ezeknek a létesítésére, tájékoztatnám azt, hogy a 17/a. melléklete a Beruházási előirányzatok, célfeladatoknál ugyancsak az Ön rendelkezésére áll, amely a magasépítőiparban 142 M Ft-ról van szó, a Város- és községgazdálkodási keretben 83 millió forintról van szó, a Magasépítési keretben pedig 58.333 E Ft-ról van szó. Ugyanakkor nagy tisztelettel el tudnám mondani, hogy a PVV Zrt-nél közel 60 M Ft-os összeg áll a rendelkezésre a kátyúzásra. Mint előzőekben beszámoltam arról, hogy január 2. és március 25. között a balesetveszélyes kátyúk kijavítására MX8 típusú hideg aszfaltkeverékkel történő kátyúzások megtörténtek. Itt tájékoztatom tisztelettel a képviselő urat, hogy a második ütemben, amely 2008. március 25. és május 15. között történik, a tömegközlekedési útvonalakon, a kátyúzás hengerelt aszfalttechnológiával történik, és a következő helyeken: 1-es körzetben: Rákóczi út, Széchenyi tér, Aradi vértanúk útja, Klímó utca, Barbakán utca, Hungária utca, Kodály Zoltán utca, Alkotmány utca, Petőfi utca, Szigeti út, Tüzér utca, Ybl Miklós utca, Építők útja, Páfrány utca, Esztergár Lajos utca, Veress Endre utca, Mártírok útja, Szabadság utca, Vasút utca, Kálvin utca, Bajcsy Zsilinszky utca, Surányi utca, Angster utca, Donátusi út, Bálicsi út, Surányi út, Damjanich, Nyár, Fábián Béla, Nagydaindol, Fülemüle, Lajkó és Fő utca. Ez bruttóban 9 millió forint. Továbbiakban a 2-es körzetben: Hunyadi János utca, Károlyi Mihály utca, Dömörkapu utca, Ángyán János utca, Vadász utca, Hársfa utca, Szabolcsi út, Pécsbányatelepi út, Gesztenyés utca, Kolónia utca, Somogyi bekötőút,

41 Somogyi Vasas, Szövetkezet utca, Mázsaház utca, Kőbánya utca, Rákos Lajos utca, Hegedűs Mihály utca. 2-es körzetben ugyancsak 9 millió forint. Továbbiakban a 3-as körzetben: Megyeri út, Nagy Imre utca, Csontváry utca, Illés utca, Felső utca, Alsó utca, Sztáray Mihály utca, Postavölgyi út, Nagyárpádi út, Kemény Zsigmond utca, Németh Béla utca és Edison út területén ugyancsak 9 millió forint összegben. Ez összességében az 1-3. körzetben 27 millió forint. Kérem tisztelettel, ezeket a felsorolásokat továbbiakban is szíveskedjék figyelemmel kísérni, és amennyiben bármelyik területen nem történnek meg a jelzések, úgy akkor a PVV Zrt-nél lévő városgondnokok részére jelezni. Kérem tisztelettel elfogadni az Önnek tett beszámolómat. Dr. Tóth Bertalan: köszönöm szépen elnök úr. Következő kérdésfeltevésre felkérném Révészt Mária képviselő asszonyt, és arra szeretném ...... Ja bocsánat, elnézést! Szőcs Sándor képviselő úrnak volt még egy kérdése, és egyben átadom az ülés vezetését Tasnádi Péter polgármester úrnak. Tasnádi Péter: köszönöm szépen. Megkérem Szőcs Sándort, hogy a másik kérdését szíveskedjen föltenni. 2/b.) Szőcs Sándor: csak annyit, hogy ez a hosszú felsorolás ez nem az egész várost jelentette. És most jön a kérdés. A választókerületi képviselők évente – jaj bocsánat, polgármester úrhoz intézem a kérdést, és köszönöm szépen a szót – a választókerületi képviselők évente 1 millió forintot használhattak fel választókerületükre. 2008-ban a listán bejutott képviselők is megkaphatják-e ezt a lehetőséget? Tasnádi Péter: köszönöm szépen képviselő úr. Erre lesz konkrét javaslatom. Mint bizonyára tudja, a 2008. évi költségvetésben – a 2007. évihez hasonlóan – 24 millió forintot terveztünk a választókerületi keretre, amelyik az adott választókerületekben történő kisebb-nagyobb fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat, és hát a képviselői döntéstől függően szükséges pénzügyi kiadást igénylő fejlesztéseket és tevékenységeket tartalmazza. Erre a keretre bár az egyéni körzetben megválasztott képviselők tehetnek javaslatot, az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően, úgy gondolom, hogy semmi nem akadályozza meg a többi képviselőt, – úgynevezett listás képviselőt –, hogy ők is javaslatot tegyenek az egyéni választókerületi alap terhére, hogy milyen fejlesztések szükségesek. Jól tudom persze, hogy ez egyeztetést igényel, meg nem olyan könnyű ezt a viszonylag szűkös forrást még tovább osztani, éppen ezért az lenne a javaslatom, hogy a Városfejlesztési Bizottság, valamint a Költségvetési Bizottság vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy ennek az alapnak a felhasználását hogyan lehet úgy módosítani, hogy a nem egyéni körzetben megválasztott képviselők, tehát listás képviselők is javaslatot tehessenek. Költségvetési Bizottság meg azért szükségesen meg kell nézni, amennyiben az az egyik javaslat, hogy emelni kell a kerete, akkor minek a terhére lenne ezt célszerű emelni. Én általában azt mondom, hogy az egész városban

42 gondolkodok, és azért az élet nem áll meg egy körzetnek a határánál, amit a Választójogi Törvény alapján osztottak le, vagy rajzoltak meg. De nem vagyok semmi olyan dolognak a terrorizálója, éppen azt mondom, hogy a két illetékes bizottság a soron következő ülésén mind az alap felhasználásának az alapelveit, mind pedig az esetleges bővítését tűzze napirendre, és azt követően pedig a közgyűlés foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Köszönöm szépen. De bevallom őszintén, hogy reális esélyt csak a 2009. évi költségvetéstől látok, amikor egyértelműen úgy tudjuk szabályozni, hogy egész költségvetés évre vonatkozóan. De a bizottságokat kérem, hogy tárgyalják meg, és terjesszék a közgyűlés elé. Köszönöm szépen. Révész Mária képviselő asszony négy kérdést kíván megfogalmazni. Megkérem képviselő asszonyt, szíveskedjen a kérdéseit föltenni. 3/a.) Dr. Révész Mária: köszönöm polgármester úr. Az első kérdésem az EKF Művészeti Tanácsával kapcsolatos. Február végén a sajtóból értesültünk arról, hogy megalakult a Művészeti Tanács, melynek tagjait úgy értesültünk, hogy a miniszter úr és polgármester úr közösen kérte fel. A Kulturális Bizottság egyik ülésén megkíséreltem megismerni a Művészeti Tanács tagjait, vagy hát általunk nem ismert tagjait, vagy mint testületet ezen a rendezvényen, illetve bizottsági ülésen a Művészeti Tanács pécsi illetőségű tagjai Pál Zoltán, Horváth Zsolt és Vincze János részt vettek, és ebből a beszélgetésből az derült ki – legalábbis számunkra – hogy nem teljesen tisztázott, hogy milyen feladatköre van a Művészeti Tanácsnak. De ami még ennél is aggasztóbb, az az, hogy a Művészeti Tanács tagjainak nem tudni, hogy milyen megbízó levele van, ki adott megbízó levelet, pontosan mire irányul a megbízás. Ezt szeretnénk megismerni és esetleg a másolatát megkapni. Van-e valamilyen szerződésük a kht-val, vagy bárkivel, milyen javadalmazást kapnak, és hát nyilván a javadalmazás ellenében milyen munkát, milyen feladatot kell nekik elvégezni? Milyen, ki biztosítja a munkájukhoz szükséges feltételeket és eszközöket? Tehát egy csomó munkajogi dolognak azt gondolom, hogy itt tisztázódni kell, és ahogy annak idején a művészeti igazgató meg az építész-igazgatóval kapcsolatban is sok bizonytalanság volt, néhány hónapig elhúzódott a dolog. Gondolom, hogy nem volna jó ezt megismételni. Tehát ezeket a dolgokat reményeim szerint tisztázni lehet. És hát meglepve hallottam, hogy a Művészeti Tanács vezetője Pressburger György, aki Fiuméből látja el ezt a feladatot. Azt gondolom, hogy ez azért elég bonyolult lehet és elég költséges is lehet. Kérdezem, hogy az ő költségtérítése kinek a kasszáját terheli? Hiszen hogyha Fiuméből repül Pécsre, akkor azért ez nem lehet egy olcsó mulatság. Tehát összefoglalva, a kérdésem az, hogy milyen meghatalmazással, milyen megbízó levéllel, milyen javadalmazással és milyen feladatok elvégzésével bízta meg polgármester úr és miniszter úr a Művészeti Tanácsot? Tasnádi Péter: köszönöm szépen. Akkor a kérdésében feltett első alkérdésre már a választ Ön meg is adta a végén, valóban az EKF Művészeti Tanács tagjait az oktatási és kulturális miniszter, valamint személy szerint Pécs város polgármestere kérte fel a feladat ellátására.

43 A Művészeti Tanácsa – mint azt Önök tudják – 6 tagból áll, ahogy erről már a tájékoztatót az elmúlt közgyűlésen megtettem. Ezek közül kettő tagot az OKM, tehát a minisztérium delegált, az ő javadalmazásukat a miniszter úr rendezi. Ez azt jelenti, hova valamennyi javadalmazást, amit kapnak és költségtérítést a minisztérium fizeti. Egyet leszámítva, a pécsi tartózkodással kapcsolatos költségeket, amikor a tanács ülésezik és a szendvics, kávé, üdítő – amit most pontosan nem tudok megmondani, hogy mekkora összeg – ezt a Menedzsment Központ, a kht viseli. Tehát további négy tagot Pécs város képviseletében én jelöltem. A város által delegált tagok közül egy természetes személyként, havi bruttó 300.000,- forintos megbízási díj ellenében, további két tag civilként, szintén ugyanekkora díjazás ellenében látja el feladataikat, és a Művészeti Tanács elnöki tisztét betöltő Pressburger György is ugyan ekkora összeget kap. Szeretném elmondani, hogy Pécsre utazásukért tehát egyéb térítésben nem részesülnek. Tehát, ha Pressburger György szakember Pécsre utazik, akkor annak a költségeit saját maga ebből a 300.000,- forintos keretből finanszírozza. Egy szempont volt, hogy a Művészeti Tanács tagjai a kht. számára – úgymond idézőjelben – ne kerüljenek többe, mint a korábbi művészeti igazgatónak a javadalmazása, vagy a térítése. A Művészeti Tanács tagjainak a feladatairól szeretnék Önnek idézni a megbízási szerződésből, amely elkészült és március 1-től december 31-ig tart, természetesen 2008-as évben. A Művészeti Tanács tagjainak feladatai többek között, hogy • kidolgozza a „Pécs2010 - Európa Kulturális Fővárosa” program átfogó, részletes és fenntartható kulturális és művészeti koncepcióját, valamint az EKF évad és a 2009-es felvezető év koncepcióját, 2008. április 30-i határidővel, amit azt követően beterjeszt többek között a Kulturális Bizottság ülésére, valamint a testület is meg fogja tárgyalni, ahogy erről már korábban tájékoztattuk a testületet, és több előterjesztésben erről szól is volt. Ezen kívül • részt vesz a koncepciók Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának a „Pécs2010 - Európa Kulturális Fővárosa” támogatások rendjéről szóló szabályzata szerint a Közgyűlés elé valamint az oktatási és kulturális miniszter elé terjesztésének előkészítésében, •

segíti a Megbízó munkáját, a „Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa” program főigazgatójának döntés-előkészítő és operatív tevékenységét,

•

kialakítja az OKM és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által 2006. december 15-én kötött együttműködési megállapodás szerinti, a Megbízó által az OKM miniszter elé terjesztendő – az OKM támogatási keret terhére támogatandó – programok listáját, biztosítja, hogy azok megfeleljenek az elfogadott koncepcióknak,

•

kialakítja a „Pécs2010 - Európa Kulturális Fővárosa” támogatások rendjéről szóló szabályzat szerint az önkormányzat költségvetésébe foglalt...

44

Megkérem képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek figyelni. kulturális programok, események támogatására meghatározott, a Megbízó által pályáztatása után finanszírozandó rendezvények kiválasztására irányuló pályázati eljárás alapelveit és szempontrendszerét, közreműködik az alapelvek kidolgozásában és végrehajtásában. Ezen kívül a megbízási szerződés még pontosan tartalmazza, hogy a kulturális tevékenységnek milyen további feladatai vannak. A Művészeti Tanács tagja maga is részt vesz kulturális, művészeti rendezvények megtervezésében, elkészítésében, megszervezésében, lebonyolításában. Tudomásul veszi és vállalja, hogy az olyan, általa előkészített, megszervezett, illetve lebonyolított programokkal kapcsolatban, amelyekből közvetlen vagy közvetett személyes, vagy céges bevétele, anyagi előnye származik, sem a döntés-előkészítésben, sem a döntéshozatalban nem vesz részt. Tehát az összeférhetetlenségnek a szabályozására is kitért a szerződés. Egyben örömmel tájékoztatom Önt, hogyha ez érdekli képviselő asszonyt, hogy a tanács az elmúlt időszakban a szabályszerű szerződések és megkötött megállapodások alapján rendszeresen ülésezett. Általában minden héten pénteken és szombaton tartja az üléseit Pécsett, és a nagy lelkesedéssel dolgozik, illetve tekinti át a területeket, és a legutóbbi jelzés alapján is várható, hogy 2008. április 30-ig a feladatát – amire a felkérést kapta első körben – el tudja látni, és leteszi a mi asztalunkra is azt a koncepciót, amelyet régóta várunk. Én bízok benne, hogy a tanács tagjai az illetékes bizottsági ülésen, Kulturális Bizottság, illetve más rendezvényeken fognak Önökkel is találkozni. Köszönöm szépen. Megkérem, hogy a második kérdését szíveskedjék feltenni. Dr. Révész Mária: köszönöm, de egy ügyrendi megjegyzésem volna, hogy szeretném ezt majd írásban megkapni, amit a polgármester úr elmondott, illetve felolvasott. Tasnádi Péter: megkérem a jegyzői hivatalt, hogy az általam elmondottak szó szerinti kivonatát szíveskedjenek képviselő asszonynak megküldeni. Dr. Révész Mária: és szeretnék betekintést ebbe a szerződésbe, vagy megbízásba, mert azért elég nehezen követhető polgármester úr rekedtsége miatt amúgy meg alig érthető a szövege, úgy hogy hogy is mondjam, felmenteném polgármester urat a hosszú felolvasások alól. 3/b.) Dr. Révész Mária: a következő kérdésem a Nyugdíjas házra vonatkozik, mégpedig azért, mert azt gondolom, hogy teljesen bizonytalan a Nyugdíjas háznak a jogi állapota. Többször volt erről már szó, a Nyugdíjas

45 házban lakók szerződése nem azt a tartalmat fedi, aminek tudatában a Nyugdíjas házban lakók elfoglalták a helyüket, vagy annak a tudtával, tehát abban az ismeretben, hanem hát ők feltehetően plusz szolgáltatásokat gondoltak, vagy láttak, vagy erről kaptak felvilágosítást. Ezt most már nagyon nehéz utólag rekonstruálni, hogy azok, akik a Nyugdíjas házba kérték a felvételüket, azok milyen információk, ismeretek alapján kérték a felvételüket. És amikor odakerültek, akkor az aláírást hát ugye a szerződés aláírását miért tették meg, mert azért azt sajnos el kell ismerni, hogy az a szerződés, amit aláírtak, az egy lakásbérleti szerződés, nem nagyon különbözik más lakásbérleti szerződésektől. De ha ez így van, akkor viszont nem tudjuk, hogy miért vannak olyan feltételek, amelyek viszont más lakásoknál nincsenek, például, hogy a saját tulajdonú lakás értékesítése és ennek a befizetése. Amúgy elég homályos ez a szabályozás, hiszen nincs benne logika, hogyha valaki egy 10 milliós ingatlant ad el, akkor 5 milliót fizet be, hogyha valaki, és ugyanolyan lakást kap, és hogyha valaki egy 5 milliós ingatlant ad el, akkor 2,5 milliót fizet be, és ugyanolyan lakást kap és ugyanolyan szolgáltatást kap. Legalábbis az eddigi ismereteim szerint. Én arra kérném polgármester urat, hogy bízza meg a jegyző asszonyt azzal, hogy szedjék elő azokat az előzményeket – nem tudom, irattárból, vagy akármilyen archívumból – amikor a Nyugdíjas házat megalapították, amikor a Nyugdíjas házzal kapcsolatban az első rendeleteket, vagy első szabályzatokat megalkották, mert nemcsak az ápoló otthonnak az elhelyezése sérelmes a lakók számára, hanem ma már mindenért fizetniük kell, minden szolgáltatásért fizetniük kell. Másrészt pedig van egy olyan helyzet, hogy a ház nincs teljesen feltöltve, huszonvalahány, vagy harminc lakás üresen áll. Na most a többi lakónak kell kifizetni ennek a harminc, közel harminc lakásnak a közüzemi díjait, elsősorban a fűtési díjait. Ez nem tudom, hogy melyik bérlakás rendszernél van így. Azt gondolom, hogy egy panelházban, hogyha három önkormányzati üres lakás van, akkor nem a többi lakó fizeti annak a közüzemi díját. Tehát arra kérem polgármester urat, hogy szíveskedjék ezt a problémakört alaposan megvizsgálni. Én kaptam egy választ már a jegyző asszonytól. Ez a probléma egy részére – hát hogy úgy mondjam egy ilyen elhárító jogszabályszerű megközelítés, de azért ezt a dolgot egy picivel több felelősséggel és empátiával kellene megközelíteni, hiszen idős emberekről van szó, akik már nem nagyon tudnak változtatni azon a helyzeten, amibe belekerültek, vagy belementek. Lehet, hogy ők maguk is óvatlanok voltak, de hát én azt gondolom, egy önkormányzatnak nem egy magánvállalkozó hideg racionalista módon kellene gondolkodnia, hanem némi felelősséggel az idős állampolgárokkal szemben. Ennyi lett volna a kérdésem, köszönöm. Tasnádi Péter: köszönöm képviselő asszony az elég sok véleményt megfogalmazó kérdésfeltevést. Tekintettel, hogy olyan kérdéshalmazt sorolt fel, véleményekkel alátámasztva, hogy az előző kérdésnek a viszontválaszában, nem létező viszontválaszában az egészségi állapotomra kifejtett aggodalmának most helyt adok, és valóban valamennyi kérdést szeretném megnyugtatni, hogy a hivatal és mi is minden esetben kellő alapossággal vizsgálunk meg. 15 napon belül megkapja a választ, írásban

46 válaszolni fogok. Egyben az a kérésem, hogy akkor azokat a kérdéseket, amelyek nem voltak az Ön számára kielégítők a megválaszolása a korábbi levélből, azt szíveskedjen akkor majd jelezni, illetve hogy melyik kérdésekre kíván részletesebb, vagy kimerítőbb választ adni, és hát valóban egyetértek azzal, hogy nagyon fontos kérdésről van szó, és nekem személy szerint meg a város vezetésének az az érdeke, hogy ennek a korosztálynak az érdekében a lehető legmegnyugtatóbb választ tudjuk adni. A többit azonban – egyelőre csak állítás, vagy kérdés – ezeknek a jogosságát el kell dönteni és főjegyző asszonyt megkérem, hogy 15 napon belül válaszoljon a feltett kérdésekre. Köszönöm szépen. Megadom a szót a harmadik kérdés feltételére. 3/c. Dr. Révész Mária: köszönöm a szót. Az utóbbi időben néhány újságcikk meglepő módon tálalta azt a felvetést, ami számunkra meglepetés volt, hogy a városban nagykoalíció készül. Miután semmiféle tárgyalás nem zajlott az ellenzék és a polgármester úr között, illetve a Fidesz és az MSZP között, hiszen – mint tudjuk – ezt a pártok döntése alapján köthet egy frakció – és tudomásom szerint Önöknél, és legalábbis Nyőgéri frakcióvezető úr nyilatkozatából ez derült ki számomra – koalíciós szerződést, így meglehetősen meglepő, hogy erről egyáltalán a sajtó írt. Aztán olyan fajta sajtómegjelenések is elénk kerültek, amelyek azt sugallták, hogy polgármester úr nyilatkozatai adtak alapot az ilyen fajta híreszteléseknek. Hát elég kínos mondjuk ezekben a híresztelésekben részt venni. Éppen a tegnapi napi ÁSZ-ban szereplünk, de hát nyilván Ön sem tud róla, mint ahogy én sem tudtam eredetileg, mert aztán nem tudom, hogy göngyölődik ez a dolog, mert senkit nem kérdeznek meg, csak írnak. De most már azért a hitelesség kedvéért itt a közgyűlés nyilvánossága előtt meg kell kérdezni polgármester urat, hogy Ön adott-e valamiféle alapot arra, hogy ezek a sajtómegjelenések megtörténjenek, vagy alappal történjenek meg. Köszönöm. Tasnádi Péter: köszönöm szépen képviselő asszony. Hát valóban azzal egyetértek, hogy a sajtóban sok minden megjelenik, aminek a vagy igazságtartalma minimális, vagy fele sem igaz, vagy kevés. Az, hogy a sajtó mikor, miből, milyen következtetést levon, azért én nem tudok felelősséget vállalni, az a sajtó, illetve az újságírónak az egyéni felelőssége. Egy biztos, hogy olyan általam elmondott nyilatkozatot, és még rejtett mikrofonnal készültet sem tud mutatni, amelyben én arról nyilatkoztam volna bármelyik hivatalos sajtó-orgánumnak, hogy Pécsett nagykoalíciós tárgyalásokba kezdünk, vagy gondolkodok. Az, hogy egy-egy egyéb nyilatkozatból milyen következtetést von le egy újságíró, és azt hogy fejleszti tovább, nem tudom. Annyi valóban történt az elmúlt időszakban, Ön előtt ez nagyon is közismert, hogy a Megyei Önkormányzatnál vannak különböző tárgyalások az ott kialakult helyzet rendezése érdekében. Én annyit fogalmaztam meg, hogy ha a Megyei Önkormányzatnál a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP és a koalíciós partnerek között lesz az együttműködésben érdemi elmozdulás, akkor nagyon szívesen hajlandó vagyok e miatt is, meg különben is a pécsi testületen belül is az ellenzék és a kormányzó oldal közötti együttműködésnek a tartalmi kérdését átgondolni. Persze ha valaki ebbe azt

47 értelmezi bele, hogy én már konkrét személy, vagy alpolgármesterben, vagy koalícióban gondolkodtam, akkor az egész egyszerűen hazudik. Tehát nem igaz, én ilyent nem mondtam, a normális együttműködésnek, ahogy Önök is igénylik, illetve kérik, híve vagyok, és erről a Megyei Önkormányzatnál kialakult helyzettől függetlenül készülök tárgyalni. Javasolom, hogy beszéljünk is erről, tehát én nem adtam semmilyen nyilatkozatot, és mondom még egyszer, rejtett kamerával vagy mikrofonnal sem tudnak ilyent mutatni. Legalábbis remélem, mert hisz ebben az országban már sok minden előfordul. Köszönöm szépen. Megkérem a negyedik kérdését legyen szíves föltenni. Dr. Révész Mária: köszönöm, de ezt majd később. Köszönöm. Tasnádi Péter: köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Tóth Bertalan alpolgármester úrnak. 4.) Dr. Tóth Bertalan: köszönöm a szót polgármester úr. Nagy Csaba bizottsági elnök úrnak szeretnék, mint Pénzügyi bizottsági elnöknek is kérdést feltenni. A minap megjelent a sajtóban, hogy az önkormányzat iparűzési adó beszedéssel kapcsolatban, egy annak elmaradt befizetésével kapcsolatban egy új lehetőséget vont be a végrehajtás során. Bírósági végrehajtókat bízott meg annak érdekében, hogy az iparűzési adót nem fizető vállalkozók minél előbb teljesítsék adófizetési kötelezettségeiket. Végigolvasva az elmúlt időszak költségvetési vitáit, rendszerint az állapítható meg, hogy az ellenzéki oldalról folyamatosan az kerül megfogalmazásra, hogy ne adókat emeljünk, hanem figyeljünk oda a végrehajtásra, és a végrehajtás során szedjük be a kirótt adókat. Az iparűzési adót közismerten bevallás alapján fizetik meg az ügyfelek. A 2006. évi adatok alapján, amely most 2007-ben még nem áll rendelkezésre, 16.632 adózó tett bevallást. Amikor ez a bevallás beérkezik az Adóirodához, akkor az adó kirovása is megtörténik. Amikor az adókirovás megtörténik, az adózó ezt kifogásolhatja, illetve amennyiben nem áll módjában teljesíteni az adófizetési kötelezettségét, megkeresheti az Adóirodát részletfizetés, vagy méltányossági kérelmet nyújthat be. Az elmúlt időszakban több száz adódó ilyen kifogással nem élt, méltányossági kérelmet nem nyújtott be, egyszerűen nem fizette meg az adót. Felszólítást kapott, több vállalkozás esetében végrehajtási cselekmények kerültek megvalósításra, munkabér-letiltás, inkasszó. Sokszor ez nem volt eredményes. Az Adóügyi Osztálynál, illetve Irodánál olyan felhalmozott tartozások vannak, amelyet már a jelenlegi kapacitásával nem tudott ellátni, ezért élt azzal a javaslattal, hogy bírósági végrehajtókat vonjunk be a végrehajtás során, amelynek az a lényege, hogy egy bírósági végrehajtónak sokkal tágabb hatásköre van, mozgástere van, jogköre van, és egy megbízási szerződés alapján, amely a városnak nem kerül pénzébe, kiadásra került számára azon adózóknak a listája, akik nem fizettek adót. Én azt gondolom, hogy a bírósági végrehajtás egy hatékony eszköz, ez tapasztalható is, hiszen amióta átadásra került, igen komoly összegek

48 érkezhettek az önkormányzat számlájára, és azt gondolom, hogy tartozunk annyival több mint 16 ezer vállalkozónak, akik becsülettel megfizetik az iparűzési adót, és nekik sem kellemes, és nekik is tehertétel. Tartozunk nekik annyival, hogy az adót nem fizetők felé minden eszközzel fellépjünk, és az önkormányzat bevételi oldalán a bevételeket biztosítsuk. Egy sajtótájékoztatón elnök úr azt mondta, hogy a város ezeket a vállalkozókat megnyomorítja. Nekem egyből az a több mint 16 ezer becsülettel fizető adózó jutott eszembe, hogy ők mit szólnak ehhez a kijelentéshez, és bízom benne, hogy ez a sajtótájékoztató nem arról szólt, hogy arra buzdítsa a pécsi vállalkozásokat, hogy nem kell ebben a városban adót fizetni, mert "a Fidesz majd megvéd minket". Kérdezem bizottsági elnök urat, hogy mint pénzügyi bizottsági elnök, aki felelős a költségvetésért valamilyen szinten, és mint a sajtótájékoztatót tartó Fidesz szervezeti vezető hogyan gondolja? Mióta áll ki a Fidesz az adóelkerülők érdekében? Köszönöm szépen. Tasnádi Péter: köszönöm szépen. Megadom a szót válaszadásra Nagy Csaba bizottsági elnök úrnak. Nagy Csaba: köszönöm szépen. Nem vagyok semmiféle Fidesz szervezetnek a vezetője ilyen vonatkozásban, hogy az adózókkal, adóztatással foglalkozik. Ellenben – elnézést, de valamilyen gond van itt a technikával –, tehát ellenben azt gondolom, hogy akkor, hogyha valaki közszereplést vállal, akkor azért jól teszi, hogy ha elolvassa és pontosan idézi azt, amit az ember mond. Akkor, amikor én ezt a sajtótájékoztatót megtartottam, véletlenül sem – és erre nagy hangsúly fektettem – véletlenül sem hívtam arra föl senkit, hogy ne fizessen adót. Sőt ellenzéki képviselőként, Pénzügyi Bizottság elnökeként azt gondolom, hogy nagyonnagyon fontos az, hogy a helyi vállalkozások a lehető legnagyobb számban, a lehető legnagyobb összegben és pontossággal fizessék be adóikat a város kasszájába. Én most kinyitottam a költségvetési rendeletünket. Iparűzési adó állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után ebben az évben 5,7 milliárd forintot meghaladó összeggel szerepel a közel 40 milliárdos költségvetésünkben. Tehát ez egy nagyon-nagyon fontos összeg. Ez a 2007es költségvetésről van szó, ugye. Én azt gondolom, hogy mindig a tényadatokból kell kiindulni. De egy szónak is száz a vége, az a kör, akik ... Dr. Révész Mária: száz szónak is egy a vége! Nagy Csaba: száz szónak is egy a vége, elnézést, köszönöm szépen. Tehát az a kör, akiről én beszéltem, az nem az adómegkerülők köre. Azok a pécsi vállalkozások, akik ilyen-olyan okokból kifolyólag, valamilyen okból kifolyólag nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek. Ők nem azok, akik adót akarnak csalni, és adót akarnak elkerülni. Ők azok a vállalkozások, akik likviditási problémáik miatt nem tudják határidőben befizetni az adót. Ők ezért meg is kapják a maguk büntetését, hiszen a törvényi előírásoknak megfelelően, a banki alapkamatból kiindulva megpótlékolják az ő késedelmi befizetéseiket. Tehát magyarán, hogyha mondjuk 100 forintot be kell fizetniük, akkor arra ráteszik a pótlékokat, és így büntetésképpen nem 100 forintot kell majd nekik

49 befizetni, hanem 110-et. Ők nagy valószínűséggel nem azért nem fizetik be, mert nem akarják, tudniillik ezt nem lehet kikerülni. Ők azok a vállalkozók, akik nehéz helyzetbe kerültek, likviditási problémáik vannak. Ebben az esetben, az elmúlt időszak kivételével az önkormányzat azt tette, hogy hivatalból inkasszót indított el az ő számlájukkal kapcsolatosan. Ebben az esetben az történt, hogy abban a szituációban, amikor a pénz megérkezett, valamilyen ilyen-olyan bevétel megérkezett a vállalkozásoknak a számlájára, akkor ezt leemelte róla tulajdonképpen az inkasszó megbízás folytán az önkormányzat. Én azt gondolom, hogy ez egy teljesen normális és rendes eljárás volt, azt gondolom, hogy ezt el kell szenvednie mindenkinek, aki Pécsett vállalkozást indít. Az egy másik kérdés, hogy az önkormányzatnak a Költségvetési Bizottsága elé bekerült egy anyag, amely anyag arról szólt, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol ezek a benyújtott inkasszók, vagy bérlevonások – ahogy Ön mondta – nem vezettek eredményre, azoknál a vállalkozóknál meghatározott sorrend és elvek alapján önálló bírósági végrehajtókat bíz meg az önkormányzat azzal, hogy a jogosan kivetett adót vagy ingó, vagy ingatlan vagyon végrehajtásával a bevételeink közé be tudjuk emelni. Én még ezzel is egyetértek, és azt gondolom, hogy ezt is támogatni kell. De azzal, hogy az önkormányzat kihagyja azt a lépcsőt – márpedig minket úgy tájékoztattak, szóban –, hogy az önkormányzat most ebben az esetben kihagyta ezt a lépcsőt, vagyis a városházi inkasszót, ezzel viszont nem értek egyet. Azt gondolom, hogy a Városházának, még akkor is, hogyha Önök plusz adónemeket vetettek ki most a pécsi polgárokra, akkor is meg kell tenni első körben, hogy a Városháza nyújtja be ezeket az inkasszókat. Nem lehet ezekre a pécsi vállalkozásokra még plusz 100-150 ezer forint végrehajtói terhet rárakni. Egy konkrét példát szeretnék mondani: egy 600-650 ezer forintos adótartozásra 150 ezer forint körüli végrehajtási költség esik, miközben ezt az önkormányzat a saját maga által fizetett apparátusi dolgozók útján is meg tudná tenni. Igazából arra igyekeztünk rámutatni, hogy jó lenne, hogyha visszatérnénk ahhoz a régi kerékvágáshoz, ami alapján régen ezeket a mulasztásokat rendezte a város. És azt is megtettem, hogy nyilván mind a két felet meg kell hallgatni, hogy a Pénzügyi Bizottság ebben az ügyben majd ülésezni fog, hiszen én is tisztán szeretnék látni. Szeretném hallani a vállalkozók véleményét, és szeretném az apparátus véleményét is ezzel kapcsolatban hallani. Így kerek a történet. Köszönöm szépen. Tasnádi Péter: köszönöm. Megadom a szót Fuchs Gábor bizottsági elnök úrnak kérdése feltételére. 5.) Fuchs Gábor: köszönöm a szót polgármester úr. Nem olyan rég lehetett olvasni a sajtóban, hogy Révész Mária képviselőtársa polgármester úr ellen becsületsértési pert indított. Bár már ez több hónappal ezelőtti történet, és az utóbbi időben többen is megkérdezték tőlem, hogy hát azóta a sajtóban nem lehetett olvasni semmit arról, hogy esetleg az ügynek van-e valamiféle eredménye vagy részeredménye, s ezért polgármester úrtól azt szeretném megkérdezni, hogy történt-e az ügyben bármiféle döntés? Bíróság elé került, vissza lett vonva esetleg a per, vagy tényleg lezajlott, és a bíróság hozott-e

50 valamiféle ítéletet? És hát ha hozott, akkor szeretném tudni azt is, hogy polgármester úr megsértette-e Révész Mária becsületét? Köszönöm. Tasnádi Péter: köszönöm szépen képviselő úr. A következőről szeretném Önöket tájékoztatni. A Baranya Megyei Bíróság március 7-én megtartott tárgyaláson meghozta az ítéletét, amelynek értelmében megállapította, hogy dr. Révész Mária felperesnek a Tasnádi Péter alperes ellen indított személyiségi jogainak megsértése iránt indított keresetét elutasította. A bíróság a tárgyaláson röviden szóban indokolta az ítéletet, de írásban még nem kaptam meg az ítéletet, tehát azt nem tudom Önöknek bemutatni, meg közölni. A bírósági tárgyaláson a rövid szóbeli indoklás lényege az volt, hogy a "sérelmezett" kifejezés nem minősül túlzóan bántó, illetve sértő kijelentésnek, ezért a személyiségi jog megsértésére nem került sor. Tájékoztatom egyben a Tisztelt Közgyűlést, illetve képviselő urat is, hogy dr. Révész Mária felperes az első tárgyaláson az 1 millió forintos kártérítési igényétől elállt. Igaz, hogy ezt közben én közadományként a Gyermekklinika alapítványának a javára be is fizettem a saját jövedelmemből. Lévén, hogy írásbeli indoklás nincs még, a bíróságról nem érkezett meg, legalább is hozzám. Lehet, hogy jogi képviselőmhöz megérkezett, ő nem tájékoztatott, hogy megtörtént-e. Ennyit kívánok elmondani ebben az ügyben Önöknek, illetve a közvéleménynek. Köszönöm szépen. Megadom a szót Csizi Péter képviselő ... - nem, bocsánat, Nagy Csaba volt a sorrendben, aki kérdést kíván dr. Tóth Bertalan alpolgármesternek föltenni. Nagy Csaba: köszönöm szépen polgármester úr. Elállok a kérdésem föltételétől. Én azt gondolom, hogy ebben az ügyben most mindent elmondtam ebben az 5 perces válaszban. Nem húznám ezzel tovább az időt. Köszönöm szépen. Tasnádi Péter: köszönöm szépen képviselő úr. Megadom a szót Csizi Péter képviselő úrnak kérdése föltételére. 6.) Csizi Péter: köszönöm a szót polgármester úr. Kőhegyi István vagyonpolitikai tanácsnok úrhoz szeretném a kérdésemet intézni, és kihasználom még az utolsó lehetőséget, hogy nem kell az órára figyelni. Az megnyugtatott, hogy alpolgármester úr se fért bele abba az egy percbe, ami a következő közgyűlésen rendelkezésünkre áll. Tisztelt Tanácsnok Úr! Múlt hét hétfőn, március 17-én az egyik Internetes újság, a Pécsi Újság.hu Internetes újság egy összeállítást készített, ahol megkérdezte, s megkereste az összes tanácsnokot, mind a hét tanácsnokot, és arra keresték a választ, hogy az adott tanácsnok az adott szakterületén az elmúlt másfél évben mit tett, és úgymond mit végzett el azért a munkáért, amiért plusz illetményben is részesült. A hét tanácsnokból hatan adtak is választ, és nagyrészt lehetett látni a munkájukat illetve munkájuk irányát.

51 Azonban Ön nem nyújtott választ, és ezáltal illetve az újságon keresztül sajnos nem tudjuk meg, hogy Ön az elmúlt másfél évben mit tett. Úgyhogy bízok benne, hogy nekem választ fog adni, és akkor így, rajtunk keresztül tudjuk tájékoztatni a közvéleményt az Ön munkásságáról az elmúlt másfél évben. Erre lennék kíváncsi kifejezetten, hogy tanácsnokként és nem mint a Gazdasági Bizottság tagjaként mit tett a város gazdasági életéért? Köszönöm szépen. Tasnádi Péter: köszönöm szépen képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Kőhegyi István tanácsnok úrnak. Kőhegyi István: köszönöm szépen polgármester úr. Hát látja képviselő úr, nem is olyan rossz ez az SZMSZ módosítás, majdnem belefért az 1 percbe. De azért úgy látszik, hogy ez a bugyuta kérdések órája, hiszen amennyiben ismerné a közgyűlésnek a munkatervét, vagy legalább kísérletet tett volna arra, hogy ezt megismerje, akkor tudná, hogy minden év végén a tanácsnokok elkészítik a beszámolójukat, és ezt én is meg fogom tenni az év végén. Így be fogok számolni a közgyűlésnek erről a munkáról, de nem Önnek, hanem a közgyűlésnek, és ez a beszámoló ez nyilvános lesz. De ha már megszólított képviselő úr – mivel az én időm nem korlátozott –, ha már megszólított képviselő úr, – hát 5 percbe bele fogok férni, képviselő urak –, tehát ha a Tisztelt Ellenzék végighallgatna - köszönöm szépen a tiszteletet, képviselő úr, ha már megszólított, akkor el kívánom mondani, hogy az Ön által említett és itt e helyen reklámozott jobboldali Internetes napilapnak, azért nem kívántam nyilatkozni, mert köztudottan jobboldali. Hát Ön is tudja nagyon jól. Hiszen számtalan alkalommal megtettem ezt a kötelezettségemet, és minden egyes alkalommal más szövegkörnyezetben és más tartalommal közölték az általam elmondottakat. Ezek után úgy döntöttem, hogy nem kívánok nyilatkozni. És most a nagy nyilvánosság előtt is jelentem, ennek az újságnak nem fogok nyilatkozni! Másnak bármikor megteszem, őnekik nem. Köszönöm szépen. Tasnádi Péter: köszönöm szépen. A mai ülésünkön jelzett utolsó kérdés föltételére kerül sor. Megadom a szót dr. Révész Máriának. Dr. Révész Mária: köszönöm a szót polgármester úr. Egy megjegyzést azért engedjen meg Fuchs képviselő úr kérdésére. Nem túl intelligens eljárás úgy szóba hozni egy képviselőt, hogy nincsen lehetősége ... Tasnádi Péter: kérdését szíveskedjen föltenni legyen szíves. 7.) Dr. Révész Mária: ez nem egy kérdés, ez egy megjegyzés, és azt gondolom, hogy ehhez jogom van. Ez egy álkérdés volt, amit Oscar-díjas képviselőtársunk föltett. Ennyi önkritikával kéne rendelkezni. Nos, majd megbeszéljük. A kérdésem arra irányul, hogy a polgármesternek az ülés vezetése közben nem, mit gondol Ön polgármester úr –arról, hogy az ülés vezetése közben nem kellene-e példát mutatnia viselkedésből, intelligenciából, egyrészt a

52 képviselők számára, másrészt pedig a város polgárai számára? Ön a mai nap folyamán is visszadobott nekem egy olyan labdát, mint hogyha én bármilyen megjegyzést tettem volna. Nem tettem semmilyen megjegyzést Önre a mai nap folyamán. De azt gondolom, hogy Önnek, mint levezető elnöknek, nincsen ahhoz joga, sőt talán az SZMSZ-ben sem, ezt most már a megváltoztatott SZMSZ sem ad jogot arra, hogy megjegyzésekkel illesse a hozzászólásokat, illetve a képviselőket. A köztünk lévő per is egy ilyen elszólásból fakad, amely nyilvánvalóan nem zárult le, és hogy azért az igazsághoz közel maradjunk, van még másodfok is, tehát egy elsőfokú, nem jogerős ítéletről van szó. De aminek az alapja ugyanaz, mint ami a mai napon is előfordult, és folyamatosan előfordul, hogy véleményem szerint, és ezt szeretném, hogy ha a polgármester úr talán egy nyugodt pillanatában Ön is megfogalmazná, levezető elnökként Önnek több felelőssége van, mint bármelyik másik pécsi polgárnak. Önnek példát kell mutatnia, és a nyugalmat kell biztosítania az ülés levezetése során. Kérdezem polgármester urat, hogy ezzel a véleményemmel egyetért-e, vagy nem ért egyet, vagy hogyan látja ezt a kérdést? Köszönöm szépen. Tasnádi Péter: köszönöm szépen. Mielőtt válaszolnék, ügyrendi kérdésben kért szót Majdik Miklós képviselő úr. Öné a szó. Majdik Miklós: köszönöm szépen a szót polgármester úr. Hogyha megengedi, jegyző asszonytól szeretném megkérdezni, hogy a tréfás tanácsnok úr megteheti-e azt, hogy egy képviselő kérdést intéz hozzá, és ő ezt valamilyen formában elüti egy poénos válasszal, és nem válaszol arra, ami kérdés föl lett téve? Meg szeretném kérdezni, hogy megteheti-e ezt a tanácsnok úr? Köszönöm. Tasnádi Péter: köszönöm. Révész Mária kérdésére válaszolok először, hogy a sorrendet és a rendet tartsuk be. Azt követően pedig ügyrendi kérdésének a megválaszolására megadom a szót a főjegyző asszonynak. Révész Máriának annyit szeretnék mondani: de, egyetértek azzal; persze polgármesternek fokozott a felelőssége a példamutatásban, mint ahogy valamennyi képviselőnek fokozott a felelőssége. Nézze, én nem megyek abba bele, hogy a különböző megítélések és elhangzott kitételek, mondatoknak milyen a tartalma, mi az, ami engem sértő, esetleg amikor nem fogok bírságra fordulni egyetlen egy esetben sem. Úgy gondolom, hogy mindenki döntse el, hogy mit milyen mértékben ítél. A bíróságnak most volt egy elsőfokú döntése, ez volt a kérdés. S úgy gondolom, hogy ülés vezetéseként a polgármesternek a hatáskörébe tartozik az ülés rendjének a fenntartása, amelyet sokkal szigorúbban kéne megtennem. Közben ugye, ha elmondom – a rendfenntartás érdekében – a véleményemet, az úgy gondolom, beletartozik a polgármesteri tevékenységbe. Ha evvel Ön nem ért egyet, akkor az SZMSZ-nek a következő pontosításánál szíveskedjen javaslatait megfogalmazni, vagy korlátozni akkor a polgármesternek a javaslatait megfogalmazni, a polgármester, illetve a hozzászólások tartalmára. Köszönöm szépen.

53 Ügyrendi kérdésben akkor jelentkezett először, megadom a szót jegyző asszonynak, azt követően Révész Máriának. Dr. Papp Judit: köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő-testület! Egyre sajnálatosabban tapasztalom közgyűlésen, hogy a kérdések sajnos nem mindig érdemiek, és nem mindig az önkormányzati működéssel függnek össze, amelyre egyébként az Önkormányzati Törvény, a települési képviselők jogainál és kötelezettségeinél az alábbiakat mondja: "A képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni." Én nagyon kérek tisztelettel mindenkit, tehát a kérdések erre vonatkozhatnak. Nagyon gyakran összekeverik a testület tagjai a napirend utáni felszólalási lehetőséggel, ami viszont nagyon széles körűen érinthet akár országos ügyet, helyi politikai ügyeket és egyebeket. Tehát megvan az a módszer és az a lehetőség, hogy ezt a két fajta témát különválasszuk. Tehát a kérdés legyen érdemi, önkormányzati ügyekben, és nyilván a válasznak is érdeminek kell lennie. Amennyiben ez nem történik meg egy testületi ülésen, úgy köteles érdemben választ nyújtani a képviselő írásban 15 napon belül. Egyébként ezt az SZMSZ-ünk is tartalmazza. Köszönöm szépen. Tasnádi Péter: köszönöm szépen főjegyző asszonynak a válaszát. Ennek megfelelően fogunk eljárni a kérdésekre adott válaszok esetében. Ügyrendi kérdésben kért szót dr. Révész Mária, megadom a szót. Dr. Révész Mária: köszönöm. Kérem a jegyző asszonyt, hogy a kérdések és a válaszok szó szerint szerepeljenek a jegyzőkönyvben. Köszönöm szépen. Tasnádi Péter: köszönöm szépen. További kérdés nincs, akkor folytatjuk a napirendi pontok tárgyalását." 8.)

Előzetes régészeti hatástanulmány közbeszerzése az EKF kulcsprojekthez Előterjesztő:

és

próbafeltárás

Tasnádi Péter polgármester

Dr. Révész Mária: úgy gondolja, nagy a bizonytalanság, hiszen a levelet emailen küldték ki, de nem találta a postafiókjában. Két anyag volt, melyből egyet készítettek. Kéri az előterjesztőt, tájékoztassa az anyagról, ugyanis a testület már tárgyalta a régészeti feltárásokkal kapcsolatos ügyeket, a Konferencia és Koncertközpont, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont régészeti hatástanulmányával kapcsolatos előterjesztést. Azt előterjesztés bevezetése azzal a fordulattal él, hogy „a program sikeres lebonyolítása érdekében a város öt nagyprojekt keretében kívánja kialakítani azt a szükséges infrastruktúrát, mely rövid távon a 2010es év rendezvényeinek biztosít helyszínt, hosszú távon pedig a kulturális iparnak – mint az önkormányzat által deklarált fejlesztési területnek – a kiszolgáló infrastruktúráját hozza létre”. A problémát az jelenti számára, hogy az előző közgyűlési döntés alapján a Nagy Kiállítóteret nem valósítják meg,

54 így már csak 4 nagyprojektről beszélhetnek. Figyelemmel kíséri azokat a táblázatokat, amelyekben a munkálatok ütemezése szerepel. A legutolsó a december 13-án tárgyalt hatástanulmány, az előző két hónappal korábbi kérdésére válaszként érkezett hozzá. Mindezek azt a kételyt támasztják alá, hogy kétséges a beruházás elkészülte. A Konferencia Központtal kapcsolatos -december 10-ei - anyagban olvasható, hogy „a PKK tervezett megnyitójának időpontja 2010. január”. A tanulmány készítői megjegyzik, „mely feltételezi, egy jól szervezett előkészítő tevékenység megvalósítását...”. Nem kíván foglalkozni azzal, hogy miként áll a program, milyen engedélyezési eljárásoknak kell megfelelni. Mészáros András közelmúltban adott nyilatkozata szerint 2010. március 15-én adható át a központ, de ez komoly aggályokat vet fel a kérdésben. Úgy gondolja, sokat segítene ha a Menedzsment Központ jelenlévő szakembere választ adna a felvetésekre, és összefoglalná az előterjesztés valódi tartalmát. Az anyag terjedelmes, így kevés idő állt rendelkezésre annak áttanulmányozására, ezért a szóbeli kiegészítést várja. Dr. Tóth Bertalan: másfél oldalas előterjesztésről van szó, amely arra vonatkozik, hogy megkezdődik egy konkrét feladat – régészeti hatástanulmányok, és előfeltárások biztosítása - teljesítése. Ehhez viszont a testületnek tárgyalásos, meghívásos közbeszerzést kell kiírni, hiszen erre jogosult szervezetek jogszabályban meghatározásra kerültek. Az anyag tartalmaz még egy forrásátcsoportosítást. Korábban 10 M Ft-ot különített el a Konferencia és Koncertközpontra, a Nagy Kiállítótérre 38 M Ft-ot, melyből 30 M Ft átcsoportosításra kerül a Regionális Tudásközpont régészeti hatástanulmány és előfeltárásának keret biztosítására. A melléklet tekinthető hosszabb anyagnak, amely a pályázati eljárást és annak feltételeit határozza meg. Az előterjesztésben megtalálható a Tárgyaló Bizottság személyi összetétele. Gonda Tibor: kéri a frakcióvezetőket, hogy az MSZP, az SZDSZ, és a FIDESZ részéről is tegyenek egy személyre javaslatot. Dr. Gáspár Gabriella: valóban e-mailen kapták meg az anyagot. Az előterjesztés valóban nem hosszú, de 9 mellékletet tartalmaz. Az anyag szerint 78 M Ft-ot kell fordítani a tanulmányokra, melyből 40 M Ft a Konferencia és Koncertközpontra, 37 M Ft a Regionális Könyvtár és Tudásközpontra, 1 M Ft a közterek és parkok projektre vonatkozik. A költségvetésben viszont 48 M Ft-ra van fedezet, és 30 M Ft-ot hitelből finanszírozna a város. Három helyre vonatkozik az előterjesztés; a Konferencia és Koncertközpont esetében a Balokány környékére, a Tudásközpont területén jelenleg elhelyezkedő pályákra, és a közterek esetében nagyon sok helyszínt érint az anyag. Áttanulmányozva az anyagot, úgy gondolja a legnagyobb problémát a közterek régészeti feltárása, hiszen ott nagyon sok helyrajzi szám szerepel. Saját kerületében sem tudja, hogy miként fogják kijelölni a területet. A szerződés szerint – tartalmában mindhárom azonos – a megrendelő által kiválasztott Örökségvédelmi Szakszolgálatnak a terület 20%-án kell a próbafeltárást elvégezni. Az fontos, hogy a kijelölt 20% hova esik. A Konferencia Központ esetében könnyebb, mert ott nagy területről van szó.

55 Nem tudja, a közterek esetében a 20% miként értendő, tehát az összes közterület 20%-át jelenti, vagy az egyes utcák 20%-át? A szerződés szerint az Önkormányzatnak – megrendelőnek – komoly ellenőrzési kötelezettsége van, tehát neki is tudni kell, hol folytatják az ásatásokat. A régészeti próbaásatás esetében mit jelent a föld deponálással történő kivétele? A szerződéstervezetben hivatkozás történik szakvéleményekre, melyekhez hozzá lehet férni, pl. a földmechanikai, talajmechanikai szakvéleménynek. Ezt kérdésnek szánta. A 20% a szerződésben található. Az időpontok is megtalálhatóak a szerződésben. Kérdése, miként kívánja megoldani a megrendelő az ellenőrzést, kinek a feladata lesz. Az ellenőrzést a Menedzsment Központ végzi el, vagy a Városházán kijelölnek erre szakembereket? A megrendelő költségére kell a Szakszolgálatnak gondoskodnia azokról a feltárt régészeti emlékekről, amelyeket a kijelölt területen talál. Kérdése, az összegben benne foglaltatik-e ezen összeg, vagy plusz pénzt jelent? A záró rendelkezések között 8.4. pontban, hogy a megrendelő és a Szakszolgálat megállapodása szerint egy erős szerzői jog védi azt a hatástanulmányt, amit a Szakszolgálat elkészít. Tehát a megrendelő – annak ellenére, hogy sok pénzt fizet ki a tanulmányért – részlegesen és egyszerien rendelkezhet a szellemi termékkel. Számára a problémát az jelenti, pl. ha könyvben megvásárolnak egy anyagot, pont fordítva történik minden, tehát a kiadó határozza meg, hogy a szerző miként rendelkezhet a tanulmánnyal. Ebben az esetben fordított a helyzet, hiszen a 78 M Ft-ért egyszer rendelkezhet az Önkormányzat az anyaggal, tehát minden szerzői jogot fenntart magának a Szakszolgálat. Erre is szeretne választ kapni. Nem tudja, ki kompetens a szerződésekkel kapcsolatban és ki tud a kérdéseire válaszolni. Nyőgéri Lajos: az MSZP frakció részéről Gonda Tibor alpolgármestert jelöli a Tárgyaló Bizottság tagjaként. Dr. Révész Mária: úgy gondolja, mindenki egyetért azzal, – dr. Gáspár Gabriella felszólalását követően – hogy nem egy 1,5 oldalas anyagról tárgyal a testület. Kaptak egy röviden összefoglalt előterjesztés, ami véleménye szerint nem könnyíti meg a képviselők helyzetét. A mellékletek száma viszont nagy, és úgy gondolja, a lényeg pont azokban található. Szeretne visszatérni egy-két pontjára az előterjesztésnek és ahhoz a problémakörhöz, melyet alpolgármester úr megpróbál nagyvonalúan elsöpörni, de minden, mindennel összefügg. Sajnálatos módon a beruházássorozatot azért kezdte el a város, hogy 2010 évre megfelelő kulturális terekkel rendelkezzen. Amennyiben a szerződésben megfogalmazott határidők betartják, akkor komoly kétségei vannak a tekintetben, hogy 2010ben valamelyik használható lesz. A decemberi anyag szerint március 31-ig meg kellene lenni a hatástanulmánynak, az előterjesztés szerint csak augusztusban készül el. Ez súlyos csúszást jelent. A szerződés megkötése is – a melléklet szerint – májusban várható, a régészeti hatástanulmány elkészítése és befejezése augusztus 18-ára van megjelölve. Kérdése, az

56 építési engedély mikor adható be, és mikor kapja meg a város? Konferencia Központ érdekelné, de kérdezhetné a másik két objektumra is. Ki kell mondani, hogy a Nagy Kiállítótér nem készül el. Nem a tartalmában következett be a változás, hanem változott a helyszín, stb. Kérdése, nincsenek jogi problémákkal azért, mert nem az eredeti pályázatnak megfelelően haladnak, és nem lesz probléma ebből a későbbiekben? A Nagy Kiállítótérre vonatkozó határozatot vissza kellett volna vonni, de ez nem történt meg. A pénzt átcsoportosították, mindenki tudja, hogy nem készül el. A Kormány és a város között volt egy szerződés, amely szintén nem teljesül, de a módosítására nem került sor. Kérdése, mikor rendeződnek adminisztratív módon ezen ügyek? Ha régészeti hatástanulmány elkészítésének határideje augusztus 18-a, akkor mikor lesz építési engedélye a Konferencia Központnak és a Tudásközpontnak? Dr. Páva Zsolt: a FIDESZ-KDNP frakció dr. Révész Mária képviselőasszonyt delegálja a Tárgyaló Bizottságba. Dr. Merza Péter: az előterjesztésben a régészeti hatástanulmány elkészítése és a próbafeltárás elvégzése szerepel. A Regionális Könyvtár és Tudásközpont, és a Pécsi Konferencia és Koncertközpont esetében hatástanulmányt és régészeti próbafeltárás, a közterek és régészeti parkok esetében régészeti hatástanulmány készítése szerepel a feladatban. Ennek értelmében nem kerül a város közterületeinek 20%-a előzetes feltárásra. Szigorú szekvencia határozza meg, miként lehet az ügyeket előkészíteni. Először hatástanulmányt kell elkészíteni, majd esetleg próbafeltárásra is szükség lehet. A Könyvtár és a Konferenciaközpont esetében összevonható a hatástanulmány készítése és a próbafeltárás, mert ezt harmonizálni kell a teniszpálya és az egyetemi sportpályák működtetésével. A 2007. december 13-án elfogadott megvalósíthatósági tanulmányokban május 31-i dátum szerepel az engedélyezett tervek rendelkezésére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a város leszerződött a tervezőkkel, és május 8-ra elkészül az engedélyezési tervdokumentáció és a 2006. évi LIII Tv. alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásként azonnal elindul az engedélyeztetési eljárás. Az engedély kiadására maximum 60 nap áll rendelkezésre, a hatósági eljárási időszak 15 nap. Ez azt jelenti, hogy 2008. május végére, június elejére kiadható az építési engedély a Pécsi Konferencia és Koncertközpont esetében. El kell mondania, olyan zárt közbeszerzés, melyre csak az Örökségvédelmi Szakszolgálatot lehet meghívni. Hangsúlyozza, hogy az előzetes adatok alapján nem számítanak olyan régészeti leletre, ami alapján az engedélyeztetés akadályoztatva lenne, de mindezek ellenére törvényi kötelesség a hatástanulmány elkészíttetése és a próbafeltárás elvégeztetése. A 20%-os feltárás azt jelenti, hogy a tenisz club területén meghatározott módszer szerint kutatóárok kerül megépítésre. Nem számítanak olyan leletre, amelyet a helyszínen kell megőrizni, ezért továbbra sem látja akadályát az engedélyezési terv elkészítését és az engedély kiadását. Dr. Gáspár Gabriella utalt a deponiák elhelyezésére, ami a 20% föld kiásásából adódó föld elhelyezése. A Kulturális Örökségvédelmi

57 Szakszolgálat megtalálja azt a helyet, ahol nem akadályozzák a teniszpálya működését, és a közlekedést sem akadályozzák. Előzetes egyeztetéseket folytattak a KÖSZ-el, és továbbra is tartható a 2008. őszi kivitelezési kezdet. A hatástanulmány kb. 1 M Ft-ba kerül, melynek alapján határozzák meg a pontos régészeti műveletsort. A próbafeltárásra szükség van a Konferenciaközpont és Tudásközpont esetében. A közterek esetében most készülnek a tervek. A hatástanulmány és tervek együttes ismeretében lehet meghatározni, hogy hol, és milyen mértékű próbafeltárásra van szükség. Dr. Gáspár Gabriella: dr. Révész Mária határidőcsúszásra vonatkozó kérdését megválaszolta dr. Merza Péter, de az általa feltett kérdésre ezt nem tette meg. A 20% tekintetében kapott valamelyest választ, de idéz a közterekre vonatkozó szerződésből. „A Szerződő Felek rögzítik, hogy a Szakszolgálat feladatának részét képezi a földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan (R.14/C. §) örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése (Öhr. 3/A. §)”. Nem tudja értelmezni az előbbiekben idézett mondatot. Amennyiben megjelenik valamilyen anyagban földmunka megfogalmazás, akkor rögtön „ásásra” gondolnak, de véleménye szerint hatástanulmányt ásás nélkül is lehet készíteni. A szerződésben olvasható még, hogy ha találnak valamit, tehát „az előkerülő régészeti leletek elsődleges feldolgozási munkálatainak elvégzését, továbbá leletelhelyezését továbbra is a megrendelő költsége. Azt mindenki tudja, hogy lelet csak ásatás esetén kerülhet elő. Ha a hatástanulmány mellé ásnak, akkor nem érti a választ. Kérdést tett fel arra vonatkozóan, hogy ha a próbaásatások során találnak leletet, akkor a jelenlegi összeg tartalmazza-e pl. a konzerválást, visszatemetést, megőrzést, stb.? A szerződés kitér a Buda-temetőre, de azt nem tartalmazza, hogy mi történik akkor, ha valóban találnak sírokat. Képviselőként aggódik, hogy tehetnek ilyen esetben. A szerződésnek van két olyan pontja, amely kifejezetten jogi természetű. Az egyszeri felhasználás jogát, melyet személy szerint kevésnek tart ennyi pénzért. Az egyszeri felhasználás azt jelentheti, hogy a közgyűlésen elhangzik róla valami, vagy a brüsszeli beadványhoz csatolható. A harmadik személynek történő átadás - 8.4. pont – külön díjazás esetében történhet meg. Kérdése, az is harmadik személynek számít, ha a képviselők is hozzájutnak az anyaghoz, vagy pedig csak akkor, ha nyilvánosságra hozza a Közgyűlés? Mit jelent a harmadik személy megfogalmazás? Úgy gondolja a megrendelő számára előnytelen a szerződés. Véleménye szerint nagyobb mozgásteret kellene kapnia a városnak. Dr. Hoppál Péter: az ellenzéki kérdések elsősorban arra vonatkoznak, hogy mindent szeretnének tudni. A testület előtt egy optimista forgatókönyv van, amely azt tartalmazza, hogy amennyiben a Konferenciaközpont és a Tudásközpont alatt XVI. sz-ra visszamenő sírokat találnak, milyen mértékű csúszást jelent? A város miként tud számolni a késéssel? A beállított összeg – közel 80 M Ft – elegendő lesz a munkákra? A városfal környezetében

58 bármikor találhatnak komoly régészeti leleteket. A FIDESZ frakció szerint mindezek ismeretében szükség van egy B verzióra is. Kérdése, létezik ilyen a tervekben? Dr. Merza Péter: az egyszeri felhasználás azt jelenti, hogy kizárólag ennek a projektnek a keretében lehet felhasználni a hatástanulmányokat és a próbafeltárás eredményeit. Amennyiben az Önkormányzat eladná, átadni más célokra, az anyagokat akkor sem lehetne felhasználni. Elhangzott, hogy ásás nélkül nem lehet régészeti emlékeket találni, de ez nem igaz, mert a hatástanulmány készítésének alapja egy részletes irattári, levéltári, művészettörténeti tényfeltárás, amely alapján el lehet képzelni, hogy a belváros mely területein valószínűsíthető, hogy régészeti lelet található. A közterekkel kapcsolatban elmondja, amíg nem készülnek el a tervek, addig azt sem lehet pontosan meghatározni, hogy a hatástanulmány területről, melyek azok a pontok, ahol próbafeltárást, vagy teljes régészeti feltárást lehet, vagy törvényi kötelesség elrendelni. Példa erre a Széchenyi tér, ahol ha burkolat cserét végeznek, akkor nem szükséges a részletes régészeti munka elkészítése. Nyárra már meglesznek a tervpályázat nyertesei. A hatástanulmány készítésének az a célja, hogy meglegyen az az alapanyag, ami alapján az irattári, levéltári, stb. kutatások lezajlanak és olyan összkép határozatható meg, amelybe beilleszthetők a konkrét próbafeltárások. A FIDESZ frakció feltette kérdését az ütemezésre, átütemezésre, illetve vis maior-ra való készülés. A megvalósíthatósági tanulmányokban elfogadott az az ütemezés, amely szerint a város dolgozik. Minden EKF projektre ún. útvonalterv készült, amely szerint a támogatási szerződés megkötéséig a Regionális Fejlesztési Ügynökséggel és a Regionális Operatív programok Irányító Hatóságával rögzített a menetrend. Minden információ beépítésre került a megvalósíthatósági tanulmányokba és az ütemezésekbe. Jelenleg semmi ok nincs arra, hogy átütemezzék az előkészítő munkákat. Mindkét tervező csapat bebizonyította, hogy májusra valóban elkészülnek a tervek. Amennyiben megindítható a hatástanulmány és a próbafeltárás készítését, akkor ez terv is tartható. Az előzetes dokumentumok alapján nem számítanak a helyszínen, vagy helyben megőrzendő régészeti értékekre. Gonda Tibor: ügyrendi szavazást kér arról, hogy a határozati javaslat egyéb pontjairól és a személyekről egy szavazás keretében döntsenek. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 36 igen szavazattal, egyhangúlag az ügyrendi javaslatot elfogadta. Gonda Tibor: szavazást kér az előterjesztésre és a határozati javaslatra vonatkozóan. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta

59 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 119/2008. (03.27.) sz. határozata Előzetes régészeti hatástanulmány és próbafeltárás közbeszerzése az EKF kulcsprojektjeihez 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indít az EKF program keretében megvalósuló Pécsi Konferencia és Koncertközpont, a pécsi közterek és parkok, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont területére vonatkozó régészeti hatástanulmány, valamint előzetes régészeti feltárás megrendelésére vonatkozóan. Határidő: Felelős:

azonnal Tasnádi Péter polgármester

2. A Közgyűlés úgy, dönt, hogy az előterjesztés 1. sz. mellékletében levő ajánlattételi felhívás és a 2. sz. és 3. sz. mellékletben levő szerződéstervezet alapján kívánja a hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást lefolytatni a Pécsi Konferencia és Koncertközpontra vonatkozóan. Határidő: Felelős:

azonnal Tasnádi Péter polgármester

3. A Közgyűlés úgy, dönt, hogy az előterjesztés 4. sz. mellékletében levő ajánlattételi felhívás és a 5. sz. és 6. sz. mellékletben levő szerződéstervezet alapján kívánja a hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást lefolytatni a pécsi közterek és parkok régészeti hatástanulmányának elkészítésére vonatkozóan. Határidő: Felelős:

azonnal Tasnádi Péter polgármester

4. A Közgyűlés úgy, dönt, hogy az előterjesztés 7. sz. mellékletében levő ajánlattételi felhívás és a 8. sz. és 9. sz. mellékletben levő szerződéstervezet alapján kívánja a hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást lefolytatni a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontra vonatkozóan. Határidő: Felelős:

azonnal Tasnádi Péter polgármester

5. A Közgyűlés mindhárom eljárásban a Tárgyaló Bizottság személyi összetételét az alábbiak szerint hagyja jóvá:

60 Név

Delegáló szervezet

Gonda Tibor MSZP-SZDSZ képviselője Dr. Révész Mária FIDESZ-KDNP-ÖPE képviselője Mészáros András

Pécs Megyei Önkormányzata

Jogú

Város

Pécs Megyei Önkormányzata

Jogú

Város

frakciók

Dr. Illés Judit Dr. Vargáné Partos Katalin Simon István Dr. Mikes Éva Dr. Merza Péter Decsi János Magay Miklós

Határidő: Felelős:

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

azonnal Tasnádi Péter polgármester

6. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécsi Konferencia és Koncertközpont régészeti hatástanulmányára, valamint előzetes régészeti feltárására bruttó 40.000.000 forintot biztosít, melynek fedezete bruttó 10.000.000 forintig a 2008.évi költségvetés 17/a mellékletének 7.17.sora, további bruttó 30.000.000 forint pedig az EIB-hitel elbírálásának feltétele. Határidő: Felelős:

azonnal Tasnádi Péter polgármester

7. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a közterek és parkok régészeti hatástanulmányára, bruttó 1.000.000 forintot biztosít, melynek fedezete a 2008. évi költségvetés 17/a mellékletének 7.16.sora. Határidő: Felelős:

azonnal Tasnádi Péter polgármester

8. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont régészeti hatástanulmányára, valamint előzetes régészeti feltárására bruttó 37.000.000.- forintot biztosít, melynek fedezete a 2008. évi költségvetés 17/a mellékletének 7.16. sora. Határidő: Felelős:

azonnal Tasnádi Péter polgármester

61 9. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét a 2008. évi költségvetési rendeletben szükséges módosítások elvégzésére. Határidő: Felelős:

azonnal Decsi János főosztályvezető-helyettes

10. A Közgyűlés utasítja a Pécs 2010 Menedzsment Központ Kht-t az eljárások lebonyolítására.

9.)

Határidő: Felelős:

azonnal Mészáros András főigazgató

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Hódosi Vera, Soó László, Juhász István, Sík László bizottsági elnök, dr. Lovász István, Decsi János főosztályvezetőhelyettes, Mészáros András főigazgató, dr. Merza Péter fejlesztési igazgató

2008. évi EKF programmal kapcsolatos kulturális támogatás felhasználásáról (EKF) Előterjesztő:

Tasnádi Péter polgármester

Dr. Révész Mária: úgy gondolja, a Kulturális Bizottság elnökének tájékoztatni kellene a testületet az előterjesztésről és ez az előterjesztésben is szerepel. Jelzi, ez az a program, melyet Méhes Márton terjesztett a Bizottság elé. Nem kívánja a programokat kritika tárgyává tenni, mert egyfajta konszenzust tükröz, amelyhez a költségvetés ismeretében a pénzügyi fedezetet kell hozzátenni. Felmerül a kérdés, hogy a programok lebonyolítása, megszervezése, koordinálása, irányítása kinek a feladata a Menedzsment Központ Kht-nál, hiszen a Művészeti Tanácsnak nem az a feladata, hogy mindezt figyelemmel kísérje, felügyelje. Úgy gondolja, erről tájékoztatást kellene adni a Menedzsment Központ vezetőjének. Méhes Márton feladatkörét ki látja el? Tudni szeretné, hogy a pénzt megfelelően használják fel, hiszen volt olyan program, melyre Pécs városa 40 M Ft-ot fordított és senki nem vett részt rajta. Amennyiben megfelelő szakember kíséri figyelemmel a pénzek elköltését, akkor elejét lehet venni a problémáknak. Kéri a Kulturális Bizottság döntéséről a tájékoztatást. Dr. Tóth Bertalan: elmondja, az eredeti OKM, Pécs városa, Hungarofest és Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. négyoldalú szerződésben rögzítésre került, hogy a művészeti igazgató állítja össze az éves tervet, tehát az eredeti megállapodás szerint az elmúlt évben ez történt. A Kulturális Bizottság jóváhagyta, Hiller István miniszter pedig elfogadta. A szerződés továbbá azt tartalmazza, hogy OKM forrásokból megvalósuló programokkal kapcsolatban a jogi és pénzügyi lebonyolítás a Hungarofest feladata, az Önkormányzat által biztosított pénzek elköltésére kötött szerződések előkészítése, lebonyolítása pedig a Pécs2010 Kht. feladata. Méhes Márton

62 pályázatot hirdetett, melyhez a kuratórium javaslatot tett, majd a művészeti igazgató elkészítette a programjavaslatot. A Kulturális Bizottság megtárgyalta a benyújtott javaslatot, a miniszter úr jóváhagyta, és most történik a szerződések megkötése. A testületnek ma arról kell döntenie, hogy a szükséges pénzt átadja a programok megvalósítására. A programokat nem a Pécs2010 Kht, az Önkormányzat szervezi. A Tavaszi Fesztivált viszont önkormányzati intézmény szervezi. A támogatásban részesülő külső szervezetek által szervezett programokat a szerződéssel lehet szabályozni, hiszen ott lehet olyan garanciákat megfogalmazni, ami a minőséget biztosítja. A szerződésben nem lehet rögzíteni, hogy adott rendezvényen hány ember jelenjen meg, de törekedni kell arra, hogy ne kísérje érdektelenség. Ebből adódik, hogy nem a Pécs2010 Kht. felelős a programok megszervezéséért, hanem az adott szervezet, akivel a szerződés köttetett. Dr. Kunszt Márta: tájékoztatásul elmondja, a Kulturális Bizottság a jelenlévő kormányzati képviselők szavazatával fogadta el az előterjesztést, a többi képviselő tartózkodott. A kulturális programok 2008. évi szervezésével kapcsolatban úgy gondolja, még mindig van néhány anomália. Részben az tükröződik, hogy a programot Méhes Márton állította össze, és az egyeztetéseket is ő kezdte a szervezetekkel. Sajnos a távozása után ez kicsit megállt. Személy szerint nagyobb problémának látja, hogy nem tisztázódott még az a szerep, amit a Pécs2010 Kht., illetve a pécsi kulturális intézményeknek kell elvégezni. A kulturális programokra fordítható összegek – ebben az évben is, és jövőre is – az Európa Centrum Kht-n keresztül állnak rendelkezésre. A kulturális programok megvalósítását viszont a pécsi kulturális intézményeknek kell megszervezni. Ki kell alakítani egy közvetítő szerepet, ezért szükség lesz egy koordináló stábra. Egyelőre még nem látja, hogy a kulturális intézmények és a programot elnyert szervezetek miként fognak a programmal megjelenni. A programok propagálása, a közönséghez való eljuttatása még sok hiányosságot vet fel. Úgy gondolja, nagy baj még nincs, hiszen a „felvezető éveket”, azért találták ki, hogy ezeket a gondokat elkerüljék. Dr. Gáspár Gabriella: a testület most Méhes Márton anyagát kapta meg, aki Hiller István miniszter akaratából került a művészeti igazgatói székbe. Előtte volt egy pályáztatás, melyben nem hirdetett eredményt a város. Megjegyzi, a Hungarofest vezetője az egyik pályázó, akit akkor nem fogadott el a testület. Az anyagot senkivel nem egyeztette Méhes Márton, ezért hozott a testület az elmúlt évben egy határozatot, mely szerint a programok a Kulturális Bizottság elé kerülnek. Jelenleg Méhes Márton helyén egy „nagy űr” található, pontosabban fogalmazva egy Művészeti Tanács. Véleménye szerint, a Közgyűlésnek át kell gondolnia a döntését, hiszen a Művészeti Tanácsot nem lehet összehasonlítani egy személlyel. Tudvalevő, hogy a Tanács egyelőre szektorálisan gondolkodik, így hiányzik az integráló erő. A jelenlegi előterjesztést nem tartja sem jónak, sem rossznak, de úgy gondolja a tanulságokat a 2009. évi anyag készítésekor le kell vonni. Ki fogja a szervezéseket végrehajtani? Mi a felelőssége a Menedzsment Központnak, Önkormányzatnak akkor, ha a programok nem valósulnak meg, vagy színvonaltalanok? Megjegyzi, a szegedi programokat is a pécsi önkormányzat büdzséjéből támogatják, amely még az előző ciklus hozadéka.

63

Dr. Révész Mária: már feltette azon kérdést, hogy mi történik azokkal a feladatkörökkel, melyet a művészeti igazgató korábban ellátott? Alpolgármester úr a programokat kioktatóan elmagyarázta. Azt tudja, hogy valaki szerződéses alapon szervezteti meg a programokat. A Menedzsment Központban kell olyan ember, aki jártas a szerződések megkötésében, valamint a kulturális rendezvényszervezésben. Úgy gondolja, az a jó szerződés, ha mindkét félnek megfelelő. Azt is figyelemmel kell kísérni, hogy a szervezetek megfelelően végzik-e a feladatokat, ki látja el a marketing munkát, mert ebből lehet majd a tanulságot levonni. Továbbra is fennáll azon kérdése, hogy a Menedzsment Központban ki végzi el ezt a feladatot? Ki tölti be az űrt a Művészeti Tanács mellett? Dr. Tóth Bertalan: nem kívánt senkit kioktatni. Személy szerint nem érzi az űrt a Művészeti Tanács mellett, mert Méhes Mártonnak sem volt széleskörű stábja. Ebben az esetben is így van, hiszen a jogi igazgató dr. Mikes Éva, pénzügyi igazgató ifj. Ruzsa Csaba, és a Tanács mellett is működik egy egység, aki az ő munkájukat segíti. Úgy gondolja, az áprilisra várt programjavaslat az eddiginél magasabb színvonalú lesz. Nem lehet megmondani a megvalósítás módszerét addig, amíg nem ismerik a javaslat tartalmát. Miniszter úrral abban állapodtak meg, hogy először a Kulturális Bizottság, majd Közgyűlés tárgyalja az anyagot, és a testületi döntést követően kerül miniszter úr elé, aki bízva a városban az ígérte, hogy záros határidőn belül aláírja. A szabályzat tartalmazza, hogy a Művészeti Tanácsnak mit kell figyelembe vennie. A Közgyűlésnek kell döntenie abban, hogy az EKF programra költendő városi forrásokat teljes mértékben átadják a Menedzsment Kht-nak, vagy megtart valamennyi pénzt, és meghívásos pályázat keretében az intézményeitől kér be programjavaslatot. Végig kell gondolni, mely döntés hozza a jobb megoldást. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a Művészeti Tanács javaslata alapján milyen teendői lesznek a Khtnak. Bízik abban, hogy az anyag elkészültét követően ezek a kételyek eloszlanak. Gonda Tibor: volt olyan megjegyzés, hogy az idei évre tervezett programok nem a legszínvonalasabbak. Nem szabad elfelejteni, hogy különböző rovatokba csoportosították a pályázatokat. El kell mondania, hogy 2008. évben 5-600 M Ft EKF rendezvény támogatás érkezik. Úgy gondolja, páratlan kulturális kínálat valósul meg a városban. További kérdés, észrevétel nem lévén, kéri az előterjesztésre és a határozati javaslatra vonatkozó szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta

64 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 120/2008. (03.27.) sz. határozata a 2008. évi EKF programmal kapcsolatos kulturális támogatás felhasználásáról 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Város 2008. évi költségvetéséről szóló rendelet 11. sz. melléklet Céltartalékok között szereplő „EKF kulturális programok” sor 131.025 eFt keretösszegéből az előterjesztés mellékletében szereplő Világsztárok Pécsett program 20.000 eFt támogatási összegét 2008. május 20. napjáig közvetlenül a szervező Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Zrt. (továbbiakban: PVV Zrt.) részére utalja át. 2. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Város 2008. évi költségvetéséről szóló rendelet 11. sz. melléklet Céltartalékok között szereplő „EKF kulturális programok” soron lévő 131.025 eFt keretösszegből 79.525 eFt a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. (továbbiakban: Pécs2010 Kht.) részére kerüljön kifizetésre azzal a megkötéssel, hogy az így átadott pénzösszeg kizárólag az előterjesztés mellékletében szereplő kulturális programok megvalósítására – kivétel az Essen és Ruhr-vidék együttműködési keret, a Művészeti tartalékkeret és a kortárs pécsi művészek nemzetközi részvételének, valamint a kulturális kulcsberuházásokkal kapcsolatos programok előkészítésének támogatására előirányzott fejlesztési keret – használhatóak fel. A Város 2008. évi költségvetéséről szóló 2/2008. (02.20). sz. önkormányzati rendeletben foglalt ütemezéstől eltérő kifizetésről – a rendeletnek megfelelően – a Költségvetési Bizottság határozatban dönthet. 3. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy gondoskodjon a forrás átadását tartalmazó megállapodás elkészítéséről és egyben felhatalmazza a polgármestert, hogy a megállapodást aláírja. 4. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, gondoskodjon a határozat 2. és 3. pontjában meghatározott pénzösszegek átutalásáról a PVV Zrt., illetve a Pécs2010 Kht. részére. Határidő:

Felelős:

Az 1. pont esetén 2008. május 20.; a 2. pont esetén a 2/2008. (02.20.) sz. rendeletben, vagy a Költségvetési Bizottság eltérő ütemezésről szóló határozatában foglaltaknak megfelelően Tasnádi Péter polgármester dr. Letenyei Róbert főosztályvezető Decsi János főosztályvezető-helyettes

65

Kapják:

10.)

Tasnádi Péter polgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető, Decsi János főosztályvezető-helyettes, Mészáros András főigazgató a Tisztségviselői Kabinet útján

A 2008. évi EKF programmal kapcsolatos marketing támogatás felhasználása Előterjesztő: Tasnádi Péter polgármester

Dr. Révész Mária: ügyrendi felszólalásában kéri az alpolgármestert, hogy a napirendi pont tárgyalása előtt rendeljen el szünetet. Gonda Tibor: ha Páva Zsolt frakcióvezető is kéri, hogy tartsanak szünetet, akkor vita nélkül elrendeli. Megkérdezi Soó László bizottsági elnököt, hogy a szünetben a Költségvetési Bizottság kíván-e ülésezni. 15 perc szünetet rendel el. Szünet után Dr. Tóth Bertalan: az előterjesztés arról szól, hogy az OKM és a város szerződésben meghatározott költségkeret egy részét programokra, másik részét, marketingre, és kommunikációs piár költségekre használhatják fel. Az országos és nemzetközi kommunikációra 1,3 Mrd Ft áll rendelkezésre, amelyet az OKM biztosít. A helyi regionális kommunikációra több, mint 600 M Ft-ot használnak fel. A szerződésmódosításkor a minisztériumban abban állapodtak, hogy ezt egységesen kezelik, melyre stratégia alapján egy kommunikációs közbeszerzést ír ki a két fél. Ennek eredményeképpen kerül kiválasztásra a cég, amely elvégzi a kommunikációs tevékenységet. Ebben az évben a kommunikációs tender kiírását előkészítik, legkorábban ősszel számíthatnak arra, hogy a forrás megnyílik. A jogszabályi keretek között közbeszerzés útján megkezdődhet a kommunikációs munka. Ehhez arra is szükség van, hogy a Művészeti Tanács megtegye programjavaslatát, amelyre a marketinget építik. A programokat kell „eladni” 2009-ben és 2010-ben, hogy arra minél nagyobb kereslet legyen. Erre a döntésre várhatóan októberben kerül sor, ezért javaslatuk, hogy addig az első önkormányzati forrást nyissák meg, a kommunikációs tendertől függetlenül. Több, mint száz program kezdődik idén, és az EKF programnak is működni kell, ezért szükséges már ez évben is a marketing tevékenység. Az előterjesztés 58 M Ft felhasználására tesz javaslatot, hogy álljon a Kht rendelkezésére az összeg az előterjesztés mellékletében szerepelő kommunikációs marketing kiadásokra.

66 Dr. Révész Mária: az előterjesztéssel van néhány probléma. Az egyik, hogy ez egy áthidaló problémakezelés, mivel a kommunikációs keret felhasználása a minisztériummal közösen történik. A közbeszerzési eljárás lefolytatására kb. októberben kerülhet sor. A kérdés, hogy miért van ez így? Talán azért, mert a miniszter nem írta alá a város által decemberben módosított szerződést? Másik kérdése, ha nem írta alá a miniszter akkor milyen érvényes szerződés van a város és a OKM között? Ha van érvényes szerződés akkor miért nem járnak el annak megfelelően? Erre tudja a választ. Abban a szerződésben és a módosításban is a volt művészeti igazgató szerepel. A probléma innen ered, komoly összeget különített el a város és az OKM közötti szerződés már tavaly, illetve 2006. novemberében, amikor az első szerződést megszavazta a közgyűlés. Tudomása szerint ebből nem költöttek marketing célokra. Nem lehet tudni, hogy az OKM költségvetésében valóban mennyit különítettek el erre a célra. Véleménye szerint az OKM nem különített el a saját költségvetéséből, valószínű a működési célú pénzeszközből van néhány millió Ft erre a célra. Talán majd a következő évi költségvetéséből ad támogatást. Az eredeti feltételezése szerint, ebből az 1,3 Mrd Ft-ból a külföldi intézetek költségvetési hiányát próbálják pótolni. Ha ez valóban így működik, akkor ez nem egy rossz cél, az összeg egy részét lehet erre fordítani, amely jó marketing eszköz. Az intézeti programokat tekintve nem nagyon vannak pécsi programok, ebből a pénzből semmit nem fordítanak arra, illetve ez az összeg nincs felszabadítva. Ezért került a közgyűlés elé egy áthidaló megoldás, nyilvánvaló, hogy októberig nem lehet leállni a marketinggel, mert akkor végképp nem lesz az EKF-ből semmi. A bizottsági ülésre kaptak egy anyagot, amelyben részletezve vannak bizonyos tételek, erről elég kritikusan tárgyaltak. Az EKF és a városházi kommunikáció összehangolása havonta 900 e Ft-ba kerül. Nem érti miért kerül ennyibe. Czakó Zsolt kreatív főtanácsadó szerződése 996 e Ft/hó-ról szól. A bizottsági ülésen rákérdezett, Szász Andreától azt a választ kapta, hogy az előző vezető kötötte a szerződést, ebből nem lehet kiszállni, muszáj kifizetni. Az a problémája, hogy nem feladatra, hanem hónapokra kötötték a szerződést 2010-ig. Ehhez képest a mai újságban olvasható, hogy Czakó Zsolt lemondott, egy levelet juttatott el Mészáros Andráshoz, amely megjelent a sajtóban. Indoklásában negatívan tünteti fel a Menedzsment Központban uralkodó állapotokat, és úgy nyilatkozott, hogy nincs érvényes szerződése. Ezek után nem érti amit a Kulturális Bizottság ülésén Szász Andrea mondott. Ettől kezdve kétségei vannak a számadatok hitelességében, és a koncepcióval való alátámasztást illetően. A Csészényi tér homlokzat dekoráció 600 e Ft-ra van betervezve, reméli ez az összeg nem lesz a homlokzatra elköltve. Legalább a belváros műemlékeit védjék meg az ötletparádéktól. Az anyag koncepciós részéről nem mond véleményt, van néhány olyan mondat, amit jobb lenne értelmezni és átfogalmazni. Összefoglalva Pécs számára fontos, hogy az EKF-el kapcsolatos marketing működésbe lépjen, de a minisztériummal kötendő megállapodásról korrekt

67 információt kér, szeretné látni az aláírt szerződést, amely most érvényben van. Kővári János: úgy tűnik Révész Mária képviselőtársával nem azonos tartalmú előterjesztésről tárgyalnak, az anyaga mellett nincs koncepció. Az előterjesztésből idéz: „Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program eredeti célkitűzései szerint, meghatározóan kulturális, városmarketing program és lehetőség. Ezért a program egésze, valamint különösen a művészeti és kulturális rendezvények sikere érdekében tervezett, szakszerű eredményes és kommunikációs marketingtevékenységet kell az EKF program előkészítésével és lebonyolításával megbízott Pécs 2010 Menedzsment Központ Kht-nak végeznie. A program széleskörű megismertetése érdekében elengedhetetlen az intenzív kommunikáció, a város lakossága és a civil szervezetek minél részletesebb informálása, bevonása.” Az ÖPÉE frakció az EKF ügyét rendkívül fontosnak tartja, ezt már többször elmondták. Többször megszavaztak olyan határozatokat, amelyekkel kapcsolatban kételkedtek. Furcsának tartják, hogy koncepció és beszámoló nélkül kell megszavazniuk előterjesztéseket, bianco költségvetéseket szavaznak meg a Menedzsment Központ működésére, marketing és kommunikációs tevékenységekre. Ezt finanszírozzák a város költségvetéséből átadott összegekből. Miként lehet felelősséggel dönteni, ha nincs információjuk a tervekről, beszámolókról, nem tudják mire költenek közpénzt. Az előterjesztésben megtalálható a beruházásokhoz kapcsolódó kommunikáció táblázatából idéz: „Utazási, szállítási költségek, lakossági fórumtervek, installációk szállítása”. Kérdése, hogy hova és milyen célból? „Gyártási költségek vegyes, animációs filmek gyártása, kulcsprojektek bemutatása…” Októberig felépülnek az épületek, amelyeket animációs filmeken bemutatnak? Kinek és miért, mit mutatnak be? A terveket, erről készülnek animációs filmek? Rengeteg kérdés merül fel, miért nem tájékozódhatnak az elképzelésekről, legalább, hogy erre a fél évre milyen marketing- és kommunikációs tevékenységek várhatóak. Ez vonatkozik több EKF-el kapcsolatos előterjesztésre, így nincs kontroll. Ezt az előterjesztést ebben a formában nem támogatják, mert nem tudják, hogy miről van szó. Kéri, ha a feltett kérdésekre van válasz azt juttassák el a frakciójukhoz. Dr. Révész Mária: ügyrendi hozzászólásában elmondja, hogy a Kulturális Bizottság előterjesztését nézte. Ez az anyag még tartalmazott egy kommunikációs cselekvési tervet, amelyet csak a Kulturális Bizottsági képviselőtagok kaptak meg. Dr. Kunszt Márta: a Kulturális Bizottság hosszasan tárgyalta az előterjesztést. Az ülésen valamennyi tag egyetértett abban, hogy a marketing tevékenységben elmaradások vannak, az EKF program kapcsán. Itt most arról van szó, hogy ezeket az elmaradásokat saját forrásból pótolják, amivel elvileg egyetértenek, de nem látják azt a koncepciót, amely szerint a marketing költségeket elosztják. A bizottság kérte, hogy 18 M Ft-ot tartsanak

68 vissza a fent megjelölt összegből és csak 40 M Ft-ot adjanak át marketing költségre addig, amíg nincs elképzelés a rendelkezésre álló összeg felhasználásáról. Fontosnak tartja, mivel az EKF program elnyerésével célul tűzték ki, hogy húzóágazat legyen a város turizmusfejlesztése érdekében. Amit a pécsi kulturális életbe beinvesztálnak, azoknak egy idő után profitálniuk kellene. Köztudott, hogy a kulturális turizmushoz marketing kell, ami ha 2008-ban nem lesz meg, akkor 2010-ben nem látogatnak a városba a turisták. Az utolsó pillanatban vannak, és el kell készíteni azt a tervezetet, amely tartalmazza, hogy mit ajánlanak, propagálnak stb. E nélkül nehéz annak eleget tenni, hogy a város vonzani tudja a turistákat. Nem csak azért szerették volna ezt a projektet, hogy Pécs neve ismertebb legyen, hanem, hogy kilendítsék a várost a gazdasági mélypontból, Ha a kulturális ipar megteremtése nem valósul meg, akkor nem lesz siker, akkor sem, ha kiváló programsorozat lesz 2010-ben Pécsett. Ezért kritikusnak tartja a marketingkoncepciót, a munkát meg kell kezdeni, mivel nagy késésben vannak. Dr. Hoppál Péter: egyetért a bizottsági elnökkel. Az EKF sikere érdekében a programok megjelenítése nagyon fontos. A pécsi polgárok számára is fontos ez a projekt, akiken keresztül ide lehet vonzani a látogatókat. A városon áthaladó embereket is itt kell tartani, pl. a bevezető utakon elhelyezett táblákkal, ilyen már több településen látható. Pécsett a vasútállomásra, a nemzetközi pályaudvarokra, a repülőterekre is el lehet helyezni plakátokat. Ezért nagy szükség van egy átlátható, többszintű piar marketing koncepcióra, amíg ez nincs meg addig ezek csak ötletnek tűnnek. El kell dönteni, hogy a mai előterjesztés elég-e, vagy a Menedzsment Központ ebből egy olyan koncepciót készít, amellyel el lehet érni a célt. Ha ez így marad, akkor a megszavazásra kerülő 40 M Ft, nem csak a koncepciótlanság pótlását szolgálja-e? Most már valamiféleképpen meg kell jeleníteni az EKF-et. Dr. Gáspár Gabriella: az előterjesztés tárgya a 2008. évi EKF program marketing támogatás felhasználása. A Menedzsment Központon a kommunikációs és marketing koncepciót akkor kérheti számon, ha a művészeti igazgatón és a tanácson számon kérik a programmal kapcsolatos koncepciót. Az a probléma, hogy nincsenek szóró anyagok, a Menedzsment Központ arról nem tehet, hogy nincs pénz a paksaméták, a kitűzők újranyomtatására. Hiába szeretnék, hogy Pécs megjelenjen, mint Európa Kulturális Fővárosa, ha nincs rá pénz. Külföldre mennek a pécsi delegációk és nincsenek szóróanyagok, Jeruzsálembe is úgy mentek ki, hogy fejeként vittek hármat. Idejön egy küldöttség nem tudnak anyagot adni, szpotokat vásárolni a televízióban. Ezen egy marketing koncepció sem segít. Úgy látja, hogy amíg nem készül el a művészeti koncepció, addig a piár tevékenységgel sem lehet megkezdeni. Az igaz, hogy át kell gondolni, hogy mire költenek. A bizottsági ülésen még azt is megjelölte volna, melyek azok a pontok, amelyeket támogatnak. Legyenek nagyvonalúak, mert talán a Menedzsment Központ tudja, mi a legfontosabb, de reméli nem a Csészényi tér felirat lesz.

69 Amíg a kommunikációs közbeszerzési eljárás meg nem történik, októberig, addig is meg kell jeleníteni az EKF-et. Személyesen támogatja az előterjesztést. Dr. Tóth Bertalan: dr. Gáspár Gabriella képviselőtársával egyetért. A Csészényi térrel kapcsolatban egy külön vitát kíván lefolytatni, mivel egy feltörekvő népszerű pécsi zenekar befutó albumának ez volt a címe. Elképzelhető, hogy az EKF programnak érdemes egy kis fiatalos lendületet adni. Révész Mária képviselőtársának elmondja, hogy a szerződés nem olyan amelyet jogszabály alapján kötnek. Az a módosítás, amelyről a közgyűlés döntött és a polgármester aláírta, valóban nem került aláírásra, mert a két fél megegyezett abban, hogy ne a művészeti igazgató dolgozza ki a 2009-2010es programjavaslatokat, hanem a Művészeti Tanács. Most ráutaló magatartás szerint működik a szerződés, közös nyilatkozatban a polgármester és a miniszter felkérték a Művészeti Tanácsot. Amit a ráutaló magatartás nem érint az a mai napig érvényben van. A marketingköltség felhasználásával kapcsolatban az a megállapodás van érvényben, amely a második szerződésmódosításban került megfogalmazásra, hogy közös marketing stratégia alapján, a művészeti programok ismeretében, közös kommunikációs tendert kívánnak kiírni az OKM-el. Azt szeretnék, hogy egységes arculatban helyi regionális nemzeti, és nemzetközi egységes vonulatban hozzák létre a közös kommunikációs marketinget, a már ismert művészeti program népszerűsítésére. Még egyszer elmondja, hogy a szerződés a felek szóbeli megállapodása, és ráutaló magatartása alapján működik. Az egyeztetéseket megkezdték az együttműködési megállapodás megfogalmazására, amelyben a Művészeti Tanács is szerepel, és a Hungarofest és a Pécs 2010 Kht. közötti szerződés is. Aszerint tudnak megállapodni, hogy a Művészeti Tanács milyen javaslatot tesz, a javasolt program milyen jogi keretek között valósul meg, és a marketing tenderre vonatkozó rendelkezéseket is be kell majd építeni. Ez folyamatban van szakértői egyeztetések zajlanak. Révész Mária által elmondott sort az előterjesztésében nem látta, úgyhogy nem igazán tudja értelmezni. Kővári János képviselőtársa a táblázatból idézett, véleménye szerint ezek megértéséhez nem szükséges marketing képesítés. Összességében a támogatást meg kell adni azért, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa legyen 2010-ben, és komoly kommunikációs stratégiával kezdjék meg a 2009-2010-es programok népszerűsítését. Mészáros András: korábban már ígéretet tett arra, hogy folyamatosan tartják a kapcsolatot a frakciókkal, az elmúlt néhány hónapban bármikor kérdés merült fel, azokat minden esetben megválaszolták. Az elmúlt néhány hét alatt ismét meghívták az MSZP-t és a FIDESZ-KDNP frakciót egy megbeszélésre sajnálja, hogy Révész Mária képviselő asszony nem jelent meg. A marketing véleménye szerint nem politikai, hanem szakmai kérdés, amellyel a Menedzsment Központnál Szász Andrea foglalkozik, aki korábban

70 az Állami Operaház menedzsere volt. Los Angelesben művészeti kommunikációs szakon végzett, egy posztgraduális képzés keretében. A Menedzsment Központ részéről a stratégia megvan, de néhány héttel ezelőtt döntött csak a közgyűlés a város kulturális stratégiájáról, amely részét képezi marketing koncepciónak. Meg kell fogalmazni, hogy a turizmus tekintetében mi a város elképzelése, és meg kell várni a Művészeti Tanács stratégiáját, amelyet szintén be kell építeni. Az anyaguk szakmai marketing része elkészült, ezeket az elemeket beillesztik és április végén kiegészítik, majd benyújtják a megfelelő fórumokra. A 2008. évi kulturális programok támogatása című napirendi ponttal kapcsolatban elmondja, hogy ebben az évben szerződésben kötelezik a pályázókat arra, hogy anyagilag is finanszírozzák a kommunikációt. Használni kell azokat a kommunikációs elemeket a programjuk során, amelyeket az EKF használ, az előző évben erre nem került sor. A Kulturális Bizottság ülésére készült előterjesztés, szakmailag komplett volt, megindokolta sajnálja, hogy nem ugyanez az anyag került kiosztásra a közgyűlésen is. Felajánlja, hogy a képviselőkkel átnézik a tavalyi anyagokat és a jövőre vonatkozó elképzeléseket is, nem zárkóznak el az információátadás elöl. A munkájukkal kapcsolatban elmondja, hogy rendszeresen lakossági fórumokat tartanak, legközelebb Hoppál Péter képviselő körzetében. A város több helyén, ahol ingyenesen hozzáférnek a TV-hez, megjelennek, szpotokkal, információkkal, képekkel. Készül az új honlap, amely jövő hónap elején egy új dizájnnal indul interaktív módon. Az egyik helyi rádióban 1 órás élőadásuk van a Csészényi térről. Szerződésük van az MTV-vel, most írják alá a DUNA TV-vel, és előkészület alatt van a Magyar Rádióval is a szerződés kötésük. Együttműködnek a Magyar Távirati Irodával. Véleménye szerint szükség van arra, hogy a bevezető utak mellett táblákat állítsanak fel az EKF-el kapcsolatban. Helyi cégtől kaptak olyan ajánlatot, hogy a város különböző romos homlokzatait, tűzfalait EKF reklámfeliratokra felhasználhatják, ebben is számítanak a város támogatására. A szolgáltatások egy részét meg kell venni a piacon. A kommunikáció másik fajtája, hogy a város lakói, döntéshozói, milyen módon mit nyilatkoznak a várossal kapcsolatban, ezek a hírek is bejárják az országos sajtót. Czakó Zsolttal kapcsolatban elmondja, hogy a levél az e-mail címére 17.15kor érkezett, később megtudta, hogy 17.30-kor az ügyvédeik még tárgyaltak a megkötendő szerződésről. Az előző nap Czakó úr még részt vett azon a megbeszélésen, ahol kollegái az új honlap arculatáról tárgyaltak, semmi jel nem utalt arra, hogy le kíván mondani. Meglepetésként érte a levél, a tartalmáról nem mond véleményt. Jövő héten tartanak egy sajtótájékoztatót, ahol kielemezik a levél tartalmát és az együttműködést. Ezt a szerződést 2005-ben kötötte meg a korábbi menedzsment vezetés olyan feltételekkel, hogy a szerződés nem felbontható, 2010-ig szól, amelynek tartalmáról minden évben újra tárgyalnak. Dr. Révész Mária: Mészáros Andrásnak elmondja, hogy a képviselőnek joga van elkerülni a beszélgetéseket, vagy másutt lenni, nem kellene ezt minden

71 alkalommal szóvá tenni. Személyesen dönti el, hogy mikor kíván részt venni a fórumokon, de a közgyűlésen joga van elmondani az álláspontját. A minisztériummal kötött szerződést rendkívül fontosnak tartja, és azt, hogy a miniszter nem írta alá ez valamiből következik. E szerint a régi és az új szerződés sem jó, mivel mindkettőben a művészet igazgató szerepel. Célszerű lenne minél hamarabb módosítani a szerződést, mivel ha nem lesz aláírt szerződés, akkor biztos, hogy közbeszerzési tendert sem írnak ki a marketing feladatok ellátására. Addig a minisztériumtól sem kapja meg a város a beígért összeget. A város érdeke, hogy kidolgozzák a megállapodást és a minisztériummal együtt kiírják a közbeszerzési eljárást. Mészáros Andrással egyetért abban, hogy marketing nélkül az EKF-ből nem lesz semmi. A Kulturális Bizottság ülésén tárgyalt anyag a táblázatában 58 M Ft szerepelt – az interneten még mindig ez található – majd kaptak egy módosított táblázatot, amelyen 48 M Ft. Az önkormányzat most elkötelezi magát arra, hogy a céltartalék-keretből költ marketingre. Ha egy ilyen jellegű előterjesztés elkészül, célszerű lenne, ha a képviselők tájékoztatást kapnának arról, hogy mennyit kívánnak 2008-ban költeni az EKF működésére. Örömére szolgál, hogy a főigazgató kitért Czakó Zsolt távozására, néhány ellentmondást fedezett fel a szerződésével kapcsolatban. Ha a 2005-ben kötött szerződés 2010-ig szól, akkor nem érti milyen szerződése nincs meg, amelyet a levelében ír. Nem érti, hogy mire volt szerződése, és milyen elkötelezettsége volt Czakó Zsolttal kapcsolatban. A távozásával kapcsolatban jó lenne ha a főigazgató informálná a képviselőket. Nem tudja, hogy milyen jogokkal rendelkezik Czakó Zsolt az általa készített grafikai munkával, marketinggel kapcsolatban? Ki folytatja a munkát, most elkészítik a szóróanyagot annak a grafikai részét is, annak a jegyében, mint amit Czakó Zsolt megalkotott, most nem lehet megváltoztatni az EKF logóját. Brüsszelben lett volna egy kiállítás, melynek a hírek szerint Czakó Zsolt lett volna a gazdája, ennek megrendezéséhez már nem járul hozzá. Felvetődnek azok a kérdések, hogy Czakó úr véleménye mennyire helytálló, és az önkormányzatnak is el kell gondolkodni azon, hogy mi az igazság. Dr. Hoppál Péter: minden képviselőtársa elkötelezett az EKF-el szemben, ha ezt figyelembe veszik, akkor feleslegesek az ironikus megjegyzések. Személy szerint az elmúlt egy évben a saját lehetőségeihez mérten is próbálta népszerűsíteni az EKF-et, amikor svájci, amerikai, koreai delegációt fogadott az általa vezetett intézményben. A résztvevők 80 %-a visszatér 2010-ben, az EKF programra. Szerencsés lenne, ha minden pécsi polgár megpróbálna valamit tenni az EKF népszerűsítése ügyében, így nagy mértékű marketing költséget lehet megtakarítani. Kővári János: felírt 10 kérdést, mivel számára Mészáros András és Tóth Bertalan alpolgármester válasza nem volt megnyugtató. Elsőként megkérdezi, hogy miért mindig mást hibáztatatnak, saját magukat miért nem? Megfelelő szintű tájékoztatásra és partneri együttműködésre lenne szükség a Menedzsment Központ és az önkormányzat között. Miért gondolja Mészáros András, hogy ez a közgyűlés csak a FIDESZ-KDNP és az MSZP frakcióból áll? Sokszor még meghívót sem kapnak az eseményekre. A

72 képviselők jó szándékkal állnak a témához, a kérdéseik inkább tisztázó jellegűek, mint rosszindulatúak. Amikor feltette a kérdését, hogy mi a koncepció a számok mögött, arra egy furcsa választ kaptak, hogy más előterjesztés lett kiosztva a közgyűlésen és a bizottsági ülésen. Miért van ez így? Dr. Tóth Bertalan alpolgármestertől kérdezi, miért nem ismerhetik meg részletesebben az előterjesztést? Megköszöni Mészáros András meghívását, már korábban is kellett volna erre gondolnia. Nem érti, ha kritikát fogalmaznak meg, akkor miért válaszolnak arrogánsan. Az tenne jót a programnak, ha egymást partnernek tekintenék. Úgy gondolja a negatív képet nem a kritikák miatt alkotják a városról, hanem az eredmények miatt. Egy ilyen költségvetési jellegű előterjesztésnél pontosan meg kell jelölni, hogy mire fordítják a kapott összeget. Erb József: mindenkinek nagyon fontos az EKF, de elsősorban a pécsi polgárok érdekeltek abban, hogy sikeres legyen. Mészáros Andrást a közgyűlés választotta, és a mai napig bízik abban, hogy a munkája sikeres lesz. Az egész csapatától azt várja el, hogy dolgozzon, amelyhez a feltételeket biztosítani kell. Dr. Gáspár Gabriellával egyetért, miszerint hagyni kell dolgozni azokat akiket megbíztak ezzel a munkával. A munka elvégzését számon kérni és ellenőrizni kell, a képviselőknek ehhez joguk van, mivel közpénzek elköltéséről van szó. A jelenleg tárgyalt összeg az egész EKF-hez képest egy kis töredék. Mi lesz később, ha szászmilliós tételekről tárgyalnak? Úgy gondolja, hogy ezt meg kell szavazni. Tasnádi Péter: Mészáros András a feltett kérdésekre a megadja választ. Mészáros András: nem számon kéri a képviselőket, hogy miért nem jelennek meg az EKF-el kapcsolatos megbeszéléseken, hanem arra utalt, hogy megteremtik a lehetőséget a tájékozódásra. El kell dönteni, hogy a képviselők élnek-e ezzel, ha nem, abban az esetben nem tartja korrektnek, hogy információhiányra hivatkoznak. A kommunikáció is kétoldalú, kötelességének tartja, hogy elsősorban személyesen keresse a képviselőket, de bárki felkeresheti őket. A megvalósíthatósági tanulmány esetében is ugyanez történt, a képviselők meg kívánták nézni, arra is megteremtették a lehetőséget, de azzal senki nem élt. Kővári János képviselővel már többször egyeztettek háttér információkról, nem hivatalos helyeken. Bármikor megkeresték rendelkezésre állt. Ha kritikát kap, azon elgondolkodik és beépíti a munkájába. Megköszöni a támogató szavakat, és egyetért azzal, hogy ezt utána számon kérik, ennek megvannak a formái. Az önkormányzat, mint többségi tulajdonos bármikor megteheti ezt. Amikor a közbeszerzési eljárásban győztes csapat megnyeri a pályázatot, és dönt 1,9 Mrd Ft elköltéséről, azt a közgyűlés fogja szakmailag elbírálni? Czakó Zsolttal kapcsolatban elmondja, hogy letiltotta az ötletét, amely nagyon jó volt, mást kell kitalálniuk.

73 2005-ben Czakó Zsolt egy pályázat keretében nyerte el a munkát, akkor a szerződést úgy kötötték, hogy minden évben meg kell újítani, 2010 végéig nem bontható fel egyoldalúan a Menedzsment Központ által. Dr. Révész Mária: kéri a főigazgatótól, hogy a képviselők munkáját illető megjegyzéseit ne a közgyűlés előtt tegye meg. Ha úgy gondolja, hogy egyes képviselők nem elég aktívak és nem az ő elvárásai szerint tájékozódnak, akkor sem szerencsés a közgyűlés előtt erről beszélni, mivel nem ezért hívják meg. A hatástanulmányokkal kapcsolatos betekintési lehetőségre vonatkozóan megjegyzi, reméli nem gondolja komolyan Mészáros András, hogy a 3000 oldalas hatástanulmányt a Menedzsment Központ irodájában szabadidejükben tanulmányoznak át. A legtöbbjük még a közgyűlési anyagokat is a késő esti órákban tanulmányozzák. Kővári János: valóban egyszer találkoztak, miután Mészáros Andrást megválasztották. Többen felvetették, ha a szerződést aláírják és a marketingkeret a rendelkezésükre áll, a közgyűlés ezt fogja-e véleményezni? Dr. Tóth Bertalan alpolgármesternek elmondja, hogy a közgyűlés tagjai valóban nem marketingszakemberek, de költségvetési források felhasználásáról döntenek, amelyet hatékonyan kell elkölteni. Erről kérnek információkat, beszámolót, amely a munkájukhoz tartozik. Nyőgéri Lajos: szerencsés lenne, ha a napirendről tárgyalnának, mert ugyan fontos dolgokról volt szó, de nem ehhez a témához tartozik. Eddig a 2010-ig szóló marketingről beszéltek, most pedig 2008. márciustól – októberig terjedő időszakról szóló pénzügyi kötelezettségvállalásról kell dönteniük, 58 M Ft-ról. Véleménye szerint a teljes 58 M Ft-ot meg kellene szavazniuk, mivel a megjelölt forrásokra szüksége van az EKF-nek. Kéri a közgyűlés tagjait, hogy keressék fel a Menedzsment Központ munkatársait, ha tájékozódni szeretnének. Szükség van arra, hogy a képviselők tudják, miről szól a napirend. Az elhangzó kritikákat el kell fogadni, tanulni is lehet belőle. Tasnádi Péter: három kérdésre kíván válaszolni. A kritikai észrevételeket és a javaslatokat eddig is és a továbbiakban is elfogadják, ha hibáznak azt el kell ismerni. Felmerült a vitában többször Czakó Zsolt személye, aki az elmúlt hónapok során egyszer sem kereste fel azzal, hogy bármiféle problémája lenne, vagy segítséget kérne. Megpróbálja felkeresni és tárgyalni vele a kialakult helyzetről. Véleménye szerint először személyesen őt kellett volna felkeresni, és nem a sajtót keresztül közzétenni a levelét. A mai ülés tanulsága, hogy azt a board-ot, amely eddig működött a következő időszakban az EKF ügyében rendszeresen összehívja, hogy a képviselőkkel a tartalmi egyeztetés megtörténjen. Erre egy felelős alpolgármestert is kijelöl. Kéri képviselőtársait szavazzanak az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

74 Megállapítja, hogy 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot a közgyűlés elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 121/2008. (03.27.) sz. határozata a 2008. évi EKF programmal kapcsolatos marketing támogatás felhasználásáról 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Város 2008. évi költségvetéséről szóló 2/2008. (02.20.) sz. rendelet 11. sz. melléklet Céltartalékok között szereplő „EKF marketing és promóció” soron lévő 73.332 eFt keretösszegből 40.000 eFt a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. részére a rendeletben szereplő időbeli ütemezéssel kerüljön kifizetésre azzal a megkötéssel, hogy az így átadott pénzösszeg kizárólag az előterjesztés mellékletében szereplő marketing és promóciós tevékenységek megvalósítására használható fel. 2. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy gondoskodjon a forrás átadását tartalmazó megállapodás elkészítéséről és egyben felhatalmazza a polgármestert, hogy a megállapodást aláírja. 3. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, gondoskodjon a határozat 1. pontjában meghatározott pénzösszeg szerződés szerinti határidőre történő átutalásáról a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. részére.

11.)

Határidő: Felelős:

azonnal Tasnádi Péter polgármester dr. Letenyei Róbert főosztályvezető Decsi János főosztályvezető-helyettes

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető, Decsi János főosztályvezetőhelyettes, Mészáros András főigazgató a Tisztségviselői Kabinet útján

Finanszírozási szerződés megkötése az EIB-vel és részfolyósítás igénylése az EIB hitelkeret terhére (EKF) Előterjesztő:

Tasnádi Péter polgármester

első

75

Tasnádi Péter: előterjesztőként szerepel, de az előterjesztést tisztségviselő társa, dr. Tóth Bertalan készítette. Dr. Tóth Bertalan: jelzi, hogy új határozati javaslat került kiosztásra, kéri, ennek figyelembevételével tárgyaljanak az anyagról. Tavaly nyáron döntött a közgyűlés arról, hogy az Európai Beruházási Bank által nyújtandó 10 Mrd forintos keretösszegű hitelt igénybe kívánja venni, egyrészt az Európa Kulturális Fővárosa program beruházási tételeinek biztosítására, valamint meghatározott olyan kiegészítő programokat, amelyeket szeretne megvalósítani 2010-ig. Jelen előterjesztés arról szól, hogy az azóta eltelt időszakban sok fordulós tárgyalást folytattak a Pénzügyminisztériummal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel a hitelszerződés részleteiről, a különböző feltételekről. Az előterjesztés mellékletét képezi egy angol nyelvű – illetve annak a magyar fordítása – szerződés, valamint ma reggel kiosztásra került a kormány és a város között létrehozandó megállapodás. Ennek megkötését követően több ütemben kerül lehívásra az Európai Beruházási Bank hitelkerete. A jelen határozati javaslatban 3,4 Mrd forint értékű, amit a tervdokumentáció, pályázati dokumentáció a kivitelezés kezdetére, a konferencia központ, könyvtár, Zsolnay negyed, közterek, parkok kivitelezésére vehetnek igénybe. Pontosan meghatározásra kerül az ütemezés és a felhasználni kívánt összegek; a Zsolnay épület megvásárlás, kisajátítások teljesítése, tendertervek kifizetése, úttervezés. Ez egy első ütemű lehívás, amelyre nagy szükség van ahhoz, hogy határidőre tudják teljesíteni a beruházásokat. Ezt követi a többi lehívás – itt a kiegészítő programokra gondol – ezen kívül majd a beruházások előrehaladtával különböző tételek, a kiegészítő programban a Sopianae terv, útfelújítási program szerepel, a Világörökség két helyszínének felújítása, valamint a repülőtér kifutó pályájának meghosszabbítása. Ez nyílván tágabb keret, mint a 10 milliárd, de ezeket az igényeket fogalmazták meg a Világörökség II. törökkori emlékek felújítása. A legutóbbi közgyűlésen döntöttek, hogy a fennmaradó felhasználható pénz terhére valósítják meg, tehát várhatóan itt nem fogják ezt az összeget felhasználni. A mellékletben szereplő szerződés komplex, bonyolult. Fontos még számukra a kormány-város megállapodás, melynek egyik része egy jelzálog szerződés is. A kormány döntött már arról, hogy garanciát vállal erre a hitelre. Ez azt jelenti, hogy igénybe tudják venni, nem számit bele a hitelfelvételi korlátba, de ingatlanfedezetet kér a kormányzat. Kérésükre állították össze azt az ingatlansort – amely ugyancsak szerepel az előterjesztésben – 7,3 Mrd forint erejéig. Az EKF beruházási önerőre nem kellett ingatlanfedezetet biztosítani, hiszen az unós projekt önerő finanszírozására használják fel, viszont a kiegészítő projektekre kért a kormányzat biztosítékot. Azt javasolták a Pénzügyminisztériumnak, hogy ne jelzálog szerződés keretében kerüljenek biztosításra az ingatlanok, hanem a város költségvetési rendeletében határolják el oly módon, hogy ne szerepeljenek eladási listán, cserélhetők legyenek, ha mégis érdeklődő jelentkezik egy-egy ingatlanra, akkor egy másikat tudjanak fedezetként felajánlani. A tegnapi napon megérkezett megállapodási javaslat szerint a Pénzügyminisztérium ezt nem

76 fogadta el, jelzálogfedezetet kér. Ezért kerülne kiegészítésre a határozat azzal, hogy a polgármester ettől függetlenül még folytasson tárgyalásokat a Pénzügyminisztériummal, hogy ne jelzálogba, hanem egy ilyen költségvetési elhatárolással biztosítsák az ingatlanokat hiszen igen hosszú időre, a hitel futamidejére kötik le ezeket az ingatlanokat, és nem lehet tudni, hogy városfejlesztési szempontból 5-10 év múlva melyikre lehet szüksége az önkormányzatnak. Ennyivel kívánta kiegészíteni az előterjesztést, szakmai kérdésekben Decsi János főosztályvezető helyettes rendelkezésükre áll. Soó László: az előző szünetben is ülésezett a Költségvetési Bizottság ezen napirendi pont tekintetében. Harmadik körben sikerült egy olyan álláspontot elfogadniuk, amely a közgyűlésre előterjesztett anyaggal egyezően javasolni fogja a hitel felvételét, a mellékelt szerződések, megállapodások aláírását. A határozati javaslat 1. pontjához kiegészítő javaslatot tesznek. Nagyon bonyolult ez a kérdés, 2007. július 31-én hozták az első döntést, mely szerint az EIB hitelhez folyamodnak, hogy az EKF beruházások előfinanszírozása, önrész biztosítása megtörténjen, és ennek kapcsán merültek fel azok a kiegészítő projektek, amelyek a mostani megállapodásban is szerepelnek. A kulcsprojektek tekintetében 12 millió, a kiegészítő projektekre 27 millió, összesen 32 millió Eurót kívánnak felhasználni ezen projektek megvalósítására. Ahogy az alpolgármester mondta, a kiegészítő projektek 27 millió Eurója az a tétel, amelyhez kapcsolódóan ingatlanfedezetet kér a kormány a garanciájához. Ezen túlmenően sajnálatos módon a garanciavállalásnak díja is van, amelyet 1 %-ban határoztak meg az összes felvenni kívánt összeg tekintetében, amely 30 millió Euró esetében 100 M Ft körüli összeget jelent, amelyet a projekt indulásának első fázisában kell fizetni az önkormányzatnak. Ennek megfelelően az anyag tartalmaz egy finanszírozási szerződést, továbbá a kormánnyal kötendő megállapodást, és a jelzálogszerződést, amelyet az alpolgármester is említett. A Költségvetési Bizottság számára az jelentette az igazi problémát, hogy amennyiben kérdés merül fel, hogy mi történik a kiegészítő projektekkel, erre vonatkozóan az előterjesztés nem adott egyértelmű útmutatást. A Költségvetési Bizottság ülésén a Kommunális Bizottság elnökével közösen javasolták, hogy essen szó a kiegészítő projektekről, mert van köztük egy olyan, amit ugyan kiegészítő projektnek nevez az előterjesztés, de Pécs össz lakosságát tekintve állítható, hogy ez ugyanolyan kulcsfontosságú, mint az EKF 5 projektje, a Sopianae terv város úthálózatának felújítása. A javaslat a bizottság és a tisztségviselők részéről is kedvező fogadtatást kapott, ezért a Költségvetési Bizottság plusz határozati pontját elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. A mellékelt két határozati javaslat közül az első, a ma kiosztott 4 pontos határozati javaslat kiegészülne egy 5. ponttal. A 4. ponthoz szeretne némi kommentárt fűzni, mert ez tartalmazza, hogy a polgármester úr kapjon felhatalmazást, hogy a jelölt ingatlanfedezet helyett esetleg más kedvezőbb formát tudjanak elfogadtatni a kormánnyal. Szeretné egyértelművé tenni mindenki számára, hogy ez a felhatalmazás azt jelenti, hogyha nem sikerül, vagy más megoldásban tudnak megállapodni, akkor azt, vagy a mellékelt

77 jelzálog szerződést kell a polgármesternek aláírnia, és erre természetesen hatalmazzák fel. Tehát a tárgyalásokra való felhatalmazás mellett amennyiben az úgy alakul, és kedvező lehetőség nem lesz, akkor a mellékelt jelzálog szerződés aláírására jogosítják fel. Az 5. pont a Költségvetési Bizottság javaslata szerint a következő: „A közgyűlés úgy dönt, hogy a kiegészítő projektek tekintetében készüljön 30 napon belül közgyűlési előterjesztés, mely meghatározza a további részfolyósítások ütemezését. Határidő: 2008. április 30., Felelős: dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes.” Kéri a közgyűlést, hogy a bizottsághoz hasonlóan – amely 3 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatták – fogadja el az előterjesztést. Dr. Páva Zsolt: az elmúlt 18 évben még nem történt ilyen nagyságrendű hitel, illetve pénzügyi tranzakció. Ez valóban példa nélküli összegre és projektre szóló elkötelezést jelentene. Az előterjesztés önmagában is kétséget támaszt, hiszen a célok feltétlenül támogatandók, és a pénzügyi hátteret nyilván meg kell teremteni, és erre tesz javaslatot az előterjesztés. A másik, amit meg kell említeni, a költségvetés problémáját, ami a költségvetés vitájában is elég erőteljesen megmutatkozott, hogy a város eladósodásának mértéke már elérte a kritikus szintet. Ebben a helyzetben kell eldönteniük, hogy ilyen nagyságrendben támogatják-e az EKF finanszírozását. A hitelekkel az a probléma, hogy a felvétel jó célokat szolgál, azonban a törlesztés késleltetett időpontban jelentkezik, vagyis a visszafizetése sok esetben nem is érinti azokat, akik a felvételről döntöttek. Jelenleg is erről van szó, hiszen legkorábban a 8. évtől kell a tőketörlesztéseket fizetni. Ez a megoldás emlékezteti arra, amit év elején a költségvetés vitájában a kötvénykibocsátás során tapasztaltak, hogy egy későbbi testület terhére kíván a jelenlegi közgyűlés kiemelkedően komoly elkötelezettséget vállalni. Éppen ezért úgy gondolják, jó volna, ha az önkormányzatnak nem kellene ilyen vállalást tennie, de miután nem elkerülhető, próbálják meg saját erejükből megtalálni a megoldást a finanszírozásra. A mai ülés napirendjén szereplő ingatlancsomag értékesítése is megoldást jelenthet, és ilyen módon nem terhelnék a következő testületeket. Ezek a terhek feltehetően nehezen lesznek elviselhetők a későbbiek folyamán. Annak viszont csak örülni lehet, ha a közgyűlés felhatalmazná a polgármestert a jelzálogjogok tekintetében, hogy folytasson tárgyalást másfajta biztosítékok keresésére. Bár ezek után nem látja, milyen biztosíték jöhet szóba, de reméli, sikerrel jár ez az egyeztetés. A FIDESZ frakció alapvetően arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem szerencsés ilyen hosszú időre terheket vállalni, és ezt a nagyságrendű hitelfelvételt – a már meglévő 20 Mrd forint adósság állomány mellett – vállalni, mert a város szempontjából igen nagy kockázattal jár. Örömmel veszi azonban, amint sok esetben megfogalmazták, hogy minél több pécsi érintettségű szakértő működik közre az EKF programban, hiszen mind az ügyvéd által megfogalmazott jogi szakvélemény, mind az ingatlanokra vonatkozó értékbecslést végző cég pécsi illetőségű.

78 Nagy Csaba: úgy látja, hogy pénzügyi szempontból kényszerpályára került az önkormányzat, hiszen ezen kívül a következő két előterjesztés is szükséges ahhoz, hogy a fizetőképességét fenntartsa a város. Az EIB hitel nélkül nem is tudnák megvalósítani az EKF beruházásokat, ami azért elkeserítő, mert a testület nem így indult neki ennek a ciklusnak. Olyan súlyos öröksége van az előző testülettől, amit nem lehet másképpen kezelni csak úgy, ha belemenekül a város egy hitelspirálba. Az EIB hitel megmentheti a várost attól, hogy az EKF beruházásokkal szégyent valljon. Másfelől a Pénzügyi Bizottság elnökeként fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy 2007. év végén, 2008. év elején a városi hitelállomány 19 Mrd forint volt, 2008-ra 21 Mrd forintra emelkedik, és ehhez fogják felvenni az EIB hiteleket, amely további 10 Mrd forinttal terheli a várost. De arról is beszélni kell, hogy a hitelnek a jelenlegi gazdasági helyzetben igen nagy árfolyam kockázata van, amely nehéz helyzetbe hozhatja a várost. Páva Zsolt már mondta, hogy 7 évig nem kell tőketörlesztést fizetniük, és bár úgy tűnik, viszonylag kedvező a kamatozása, de Soó László bizottsági elnök mondta, hogy a 100 M Ft-ot ki kell fizetni biztosítékra. A hitelfelvételhez is majdnem hitelt kell felvenniük. Mindenkinek a figyelmébe ajánlja, hogy olyan súlyos döntéseket hoznak, amelyek beláthatatlan következményekkel járhatnak. A beruházások átadásának örömét feltehetően az az érzés fogja felváltani, hogy bár ne tették volna meg ezeket a lépéseket. Majdik Miklós: nagy felhajtással jelentették be, hogy az EIB hitelre kormánygaranciát kap a város, elfelejtették azonban mondani, hogy közel 7 Mrd forintos ingatlanállományt kell fedezetként biztosítani. Úgy gondolja, ez nem volt egyértelmű, illetve nem volt szó arról, hogy további 100 M Ft költséget jelent. A Gazdasági Bizottság úgy próbált meg dönteni, hogy a megállapodást kiosztásos anyagként kapták meg, ezért nem rendelkeztek megfelelő információval. Mellár professzor urat idézi, aki azt mondta, mikor szóba került a hitel felvétele: „Ezt a hitelt a városnak nem szabad felvenni.” Tasnádi Péter: az EIB hitel felvételéről már egyszer döntött a testület. Jelenleg a konkrét szerződés megkötéséről, valamint az első részfolyósításról kell dönteniük. További hozzászólás nem lévén, elsőként szavazást kér Soó Lászlón bizottsági elnök javaslatáról, mely a határozati javaslat 5. ponttal történő kiegészítésére vonatkozik. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett a módosító indítványt elfogadta. Szavazást kér a finanszírozási szerződés megkötése az EIB-vel tárgyú határozati javaslatról . Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 11 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta.

79 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 122/2008. (03.27.) sz. határozata finanszírozási szerződés megkötése az EIB-vel (EKF) 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az Európai Beruházási Bankkal Finanszírozási szerződést köt az előterjesztés 1. számú, angol szövegű melléklete szerinti tartalommal, a 2. számú magyar fordítású szövegezés ismeretében. 2. A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Magyar Köztársaság Kormányával az előterjesztés 3. sz. melléklete szerinti tartalommal szerződést köt az EIB hitelkerethez kapcsolódó, Kormány által vállalt kezesség biztosítékaként. Határidő: azonnal Felelős: Tasnádi Péter polgármester 3. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert e határozat 1. pontjában meghivatkozott Finanszírozási Szerződés, valamint a 2. pontjában meghivatkozott Kormány-Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata között megkötendő Szerződés aláírására, valamint felhatalmazza a címzetes főjegyzőt a finanszírozási szerződés ellenjegyzésére. Határidő: azonnal Felelős: Tasnádi Péter polgármester dr. Papp Judit címzetes főjegyző 4. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, folytasson tárgyalásokat annak érdekében, hogy az Önkormányzat a hitel fedezetére ingatlanbiztosíték helyett más módon nyújtson garanciát. Határidő: azonnal Felelős: Tasnádi Péter polgármester 5. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a kiegészítő projektek tekintetében készüljön 30 napon belül közgyűlési előterjesztés, mely meghatározza a további részfolyósítások ütemezését. Határidő: 2008. április 30. Felelős: dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Soó László, Juhász István bizottsági elnök, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető, dr. Lovász István, Decsi János főosztályvezető-helyettes, Simon István osztályvezető

80

Szavazást kér az első részfolyósítás igénylése az EIB-hitelkeret terhére tárgyú határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 123/2008. (03.27.) sz. határozata első részfolyósítás igénylése az EIB-hitelkeret terhére ( EKF ) 1. Közgyűlés jóváhagyja az EIB-hitelkeret terhére történő első lehívást 3.400.000.000 Ft értékben, mely a mellékelt táblázatban szereplő tételekre használható fel.

EKF projektek Pécsi Dél-dunántúli ütemezése és a Konferencia Regionális megkezdéshez - és Könyvtár- és szükséges Koncertköz Tudásközpont források pont

Engedélyezési 2008. május tervdokumentáció 08. elkészítése

Zsolnay Kulturális Negyed

Közterek II. (Pécs-város Közterek I. központja, (Uránváros, Tettye Indóház tér és városrész I., környéke, EKFMegyer, városrész, Kórháztér, Kálvária domb, Belváros nyugati Keleti kapuja) városrész, Tettye II.)

2008. május 21.

2008. október 14.

2008. június 20.

2008. november 14.

Pályázati dokumentáció benyújtása

2008. május 25.

2008. június 13.

2008. október 29.

2008. június 30.

2008. november 24.

Támogatási szerződés megkötése

2008.október

2008.október

2009. február

2008.október

2009. február

Kivitelezés kezdete

2008. szeptember

2008. szeptember

2009. február

2008.október

2009. február

Projekt Területmegkezdéséhez vásárlások Zsolnay szükséges költsége: MÁV ingatlan pénzügyi (EIB) 841 millió Ft épületek megvásárlása: (ebből megvásárlása: forrás kb. 50 millió Ft 850 millió Ft (előkészítési elszámolköltségek és ható 500 területvásárlások) millió Ft) Tenderterv költsége: 89 millió Ft

Tenderterv költsége: 85 millió Ft Út tervezése: 25 millió Ft

Tenderterv Tendertervek költsége: 200 költsége: 100 millió millió Ft Ft

Területvásárláso k: 80 millió Ft

Tendertervek költsége: 300 millió Ft

81 Régészeti feltárás: 38 millió Ft ÖSSZESEN

Régészet: 35 millió Ft

968 millió Ft 195 millió Ft

Határidő: Felelős:

Régészet, egyéb kutatások: 50 millió Ft 1100 millió Ft 100 millió Ft

Régészet, egyéb kutatások: 20 millió Ft 400 millió Ft Mindösszesen: nettó 2763 millió Ft bruttó értéken: 3315,6 millió Ft

azonnal Tasnádi Péter polgármester

2. Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztályt, hogy nyisson egy elkülönített számlát az EIB-től lehívásra kerülő összegek nyilvántartására és tegye meg a szükséges lépéseket a határozat 1. pontjában meghatározott összeg lehívására.

12.)

Határidő: Felelős:

azonnal Decsi János főosztályvezető-helyettes

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Soó László, Juhász István bizottsági elnök, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető, dr. Lovász István, Decsi János főosztályvezető-helyettes, Simon István osztályvezető

Pécsi Városi Tenisz Klub áttelepítése (EKF) Előterjesztő:

dr. Tóth Bertalan alpolgármester

Dr. Tóth Bertalan: szóbeli kiegészítésében elmondja, a Konferencia és Hangversenyterem helyszínéül szolgáló teniszpályák Péchy Blanka térre történő áttelepítéséről van szó. A terület lehatárolása megtörtént, az elvi építési engedély, az engedélyezési tervdokumentáció folyamatban van. Számításaik szerint július környékére már ki tudják írni a kivitelezési közbeszerzési pályázatot, amelynek forrása szerepel a város költségvetésében, 700 millió Ft-os keretben 150 millió Ft-os összegben. Bíznak abban, hogy szeptember, októberre megépül a teniszkomplexum. A teniszklub képviselőjét kérték, legyenek türelemmel, mert megpróbálják áthidalni azt a pár hónapot, amíg az új létesítményt nem tudják birtokba venni. Csizi Péter: az volt a probléma az alpolgármester hozzászólásával, hogy konkrétumokat nem tartalmazott. Megkérdezi dr. Tóth Bertalan alpolgármestert, hogy a költözésre mikor kerül sor?

82 Juhász István: Csizi Péternek elmondja, ő a teniszklub elnöke, a társelnöke De Blasio Antonio, és megfelelő figyelemmel fogják kísérni a teniszklub sorsát. Az előterjesztés jelenleg a telekről szól, hiszen ha kivonnak egy szabadidősport tevékenység megszűnése miatt egy ingatlant e célból, akkor helyette azonnal ki kell jelölni egy másikat. A látványtervek és a konkrét engedélyezési tervek is megvannak, és a kivitelezés témája pedig hamarosan visszakerül az önkormányzat elé, hiszen a Közgyűlés nélkül ebben a kérdésben sem lehet dönteni. Tájékoztatásul elmondja, tárgyalásokat folytatott dr. Merza Péterrel aki biztosította, hogy a közel 90 millió Ft-os forrás két héten belül rendelkezésre áll, tehát semmi nem akadályozza az önkormányzatot abban, hogy akár már az őszi szezonban az új helyen induljon meg. Dr. Tóth Bertalan: valóban komoly áldozatvállalás az ott teniszezőktől, hogy az Európa Kulturális Fővárosa beruházás érdekében vállalják az átköltözést. Ahogy említette, várhatóan nyár közepéig el kell költöznie a teniszklubnak, és ahogy Juhász István elmondta, az őszi szezonra készül el a pálya. Valóban lesz egy-két olyan hónap, amikor a versenyeket illetve a sportlehetőséget más pályán kell megoldania a klubnak. Ebben próbálnak meg olyan segítséget nyújtani, hogy akár a város hozzájárulásával tudják biztosítani a folyamatos működést. Tasnádi Péter: további hozzászólás nem lévén, kéri szavazzanak az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 124/2008. (03.27.) sz. határozata Pécsi Városi Tenisz Klub áttelepítése (EKF) 1. A Közgyűlés úgy határoz, hogy a pécsi 40679 hrsz-ú ingatlanon a Pécsi Koncert és Konferencia Központ építése folytán szükségessé váló más célú hasznosítása miatt az áttelepítendő Pécsi Városi Tenisz Klub megszüntetendő sportterülete helyett a városi teniszcentrum a Péchy Blanka téren fekvő 529/74 hrsz-ú ingatlanon kerüljön elhelyezésre. 2. A Közgyűlés felkéri a Városfejlesztési Főosztályt, hogy az áttelepítéssel kapcsolatos feladatokat hajtsa végre, a 2/2008 (02.20.) számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2008. évi költségvetés 17. sz. melléklete I/A 1. 5. „EKF-kisajátítások és törvényi visszapótlás” című tétel kerete terhére.

83

13.)

Határidő: Felelős:

folyamatos dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes

Kapják:

dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Hódosi Vera, Juhász István bizottsági elnök, dr. Lovász István, Decsi István főosztályvezető-helyettes

Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. üzletrészének megvétele (EKF) Előterjesztő:

Tasnádi Péter polgármester

Tasnádi Péter: az előterjesztésben ismertették, hogy tiszta tulajdoni viszonyt szeretnének a megyei önkormányzattal, a Kereskedelmi és Iparkamarával valamint az egyetemmel. Az elmúlt időszakban az egyeztetések megtörténtek, és az előterjesztésben foglaltakkal egyetértenek, és támogatják az önkormányzat ezen döntését. Kérdés, észrevétel, hozzászólás nem lévén szavazást rendel el. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 125/2008. (03.27.) sz. határozata A Pécs 2010 Menedzsment megvételéről (EKF)

Központ

Kht.

üzletrészeinek

1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat megvásárolja a Pécs 2010 Menedzsment Központ Kht. Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő üzletrészét névértéken, 2.000.000.-Ft vételárnak megfelelő összegért, melynek fedezetét az Önkormányzat költségvetéséről szóló 2/2008. (02.20.) sz. rendeletben szereplő Általános tartalék keretéből biztosítja. 2. A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat megvásárolja a Pécs 2010 Menedzsment Központ Kht. Pécs-Baranyai Kereskedelmi- és Iparkamara tulajdonában lévő üzletrészét névértéken, 1.000.000.-Ft vételárnak megfelelő összegért, melynek fedezetét az Önkormányzat költségvetéséről szóló 2/2008. (02.20.) sz. rendeletben szereplő Általános tartalék keretéből biztosítja.

84 3. A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat megvásárolja a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. Pécsi Tudományegyetem tulajdonában lévő üzletrészét névértéken, 1.000.000.-Ft vételárnak megfelelő összegért, melynek fedezetét az Önkormányzat költségvetéséről szóló 2/2008. (02.20.) sz. rendeletben szereplő Általános tartalék keretéből biztosítja. Határidő: Felelős:

azonnal Tasnádi Péter polgármester

4. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy az üzletrész tulajdonosokkal történő megegyezést követően az üzletrészek adásvételi szerződését készítse elő, és a társasági szerződésben e határozatnak megfelelő módosítások átvezetésére, annak cégbírósági bejelentésére kérje fel a Társaság ügyvezetőjét. Határidő: Felelős:

2008. március 31. dr. Letenyei Róbert főosztályvezető

5. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az üzletrész adásvételi szerződések és az Alapító Okirat módosításának aláírására. Határidő: Felelős:

2008. április 10. Tasnádi Péter polgármester

6. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy e határozat 1-3. pontjaiban szereplő összegeket - a vételár összegét – utalja át az üzletrészüket eladók részére és az üzletrészek adásvételét a nyilvántartásain vezesse át. Határidő: Felelős: Kapják:

az üzletrész adásvételi szerződésének aláírását követően azonnal Decsi János főosztályvezető-helyettes Tasnádi Péter polgármester, Soó László, Juhász István bizottsági elnök, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető, Decsi János főosztályvezetőhelyettes, Simon István osztályvezető

Tasnádi Péter: 10 perc szünetet rendel el. Szünet után: 14.)

Pécs-Kelet szociális városrehabilitációja (EKF) Előterjesztő:

Tasnádi Péter polgármester

85

Tasnádi Péter: tervek és szándékok szerint jelentős források takaríthatók meg, amelyek eddig az EKF főberuházásából kimaradt területekre fordíthatók. A terület önkormányzati képviselőivel történtek egyeztetések, értesülései szerint konszenzusos döntést hoztak. Sajnálatos módon bármekkora összeget takarítanak meg, az a felgyülemlett feladatokra, teendőkre és a szükséges intézkedésekre nem lenne elegendő. Kéri képviselőtársai egyetértését, hogy az előterjesztés elfogadásával indítsák meg a keleti városrész fejlesztését. Ezen kívül kéri képviselőtársait gondolkodjanak azon, hogyan tudnak ezen városrészre pályázat útján további forrásokat bevonni. Gonda Tibor: az előterjesztés kiegészítéseként elmondja, a március 6-i Közgyűlésen döntöttek az EKF maradványpénzek felhasználásáról, és a testület jóváhagyta, hogy egy jelentős szociális városrehabilitációs programot is indíthatnak. Reményeik szerint a program kiemelt projektként kerül megvalósításra. Ősszel nyílik meg újra a kiemelt projektek előkészítésére szolgáló Kiemelt Projekt Csatorna, így az önkormányzatnak őszig kell beadható állapotban elkészíteni a pályázatot. A mai előterjesztésnek három fő pontja van, a területi lehatárolás, külső szakértők bevonása az anyag előkészítésébe, valamint a Statisztikai Hivatal segítségének igénybevétele. A területi lehatárolás problémamentessége érdekében személyes egyeztetést folytatott a keleti városrész valamennyi önkormányzati képviselőjével. Sok hasznos ötletet kaptak, amelyeket a későbbiekben figyelembe vehetnek, illetve még számos megbeszélést kell e kérdésben tartani. Kiemeli, hogy az eddig tárgyalt anyagokhoz képest kisebb módosulás történt a területi lehatárolásban. Huba Csaba képviselőtársa bizonyosan sajnálatosnak tartja, hogy Hird nem szerepel a területen. Tulajdonképpen ennek pozitív oka van, hiszen a szociális városrészrehabilitációs programban szereplő hátrányossági mutatókat Hird nem produkálja. Sík képviselőtársa kérésére a Csaba utca környékét személyesen bejárták, és indokoltnak érzi, hogy ez a rész is csatlakozzon a területhez, illetve a TESCO-nál a volt panelüzem mellett található egy kisebb, szegregált terület, amely óriási probléma, és megoldásra vár. Ezért ezzel a két résszel ki lett egészítve a korábbi területi lehatárolás. A háttérszámítások azt igazolják, hogy a területre biztosítani lehet azokat a negatív mutatókat, amely kell a szociális városrehabilitációs programhoz, de ezt még a Statisztikai Hivatal adatbázisából alá kell támasztani, és ehhez szükséges, – amelyről most döntenek, – hogy közel 500.000.- Ft + áfa összeget el kellene különíteni erre az együttműködésre. Tasnádi Péter: felhívja a figyelmet, hogy egy módosított határozati javaslat került kiosztásra, amelyben a 2. számú határozati pontban a szakértői díj 7 millió Ft-ról nettó 5 millió Ft-ra csökkent. Kéri, ennek figyelembe vételével tárgyalják az előterjesztést. Soó László: a Költségvetési Bizottság a mai nap folyamán másodszorra tárgyalta az előterjesztést, és egyetért a külső szakértők díjának

86 csökkentésével. A kiosztásra került határozati javaslattal szemben, – amely az általános tartalékot jelöli meg forrásként a szakértők díjazásának, – a bizottság ismét a EIB hitelkeret terhére javasolja ezt biztosítani, ahogy az 1. pontban az egész projektet. Így mindkét pontban az EIB hitel lenne a projekt fedezete, illetve a külső szakértőnek is. Kővári János: az ÖPÉE frakció támogatja az előterjesztést, mert így lehetőség adódik a keleti városrész rehabilitációjára, amely joggal érezheti, hogy a bányászat illetve a nehézipari tevékenység megszűnése óta kevés forrást tudtak számukra biztosítani. Ahogy a polgármester is említette, a 1,5 milliárd Ft nem sok a terület és a feladatok nagyságához képest, de bizonyosan hasznossá tehető. Megkereste már az alpolgármestert, és javasolta, hogy minél nagyobb körben tartsanak konzultációt, valamint a területi képviselők jelezzék a körzetükben található azon problémás területeket, amelyek ide beilleszthetők. De azért bővítsék ezt a kört azon civil szervezetekkel, amelyek ott végzik tevékenységüket. Javasolja, kezdődjön meg egy viszonylag széles körű konzultáció ebben az ügyben, hogy amikor projektelemekről döntenek, akkor ez minél inkább a helyiek igényeihez, ugyanakkor a problémakörök tágabb körű megoldásáról szóljon. Volt egy olyan javaslatuk is, hogy érdemes volna azt is végiggondolni, a helyben működő civil közösségek multifunkcionális közösségi házak működtetését. Nagyon fontos lenne a helyiekkel történő konzultáció, és hogy olyan döntést hozzanak, amely multiplikáló hatással van, és ne egy-egy területre költsenek nagyon összeget. Kablár János: a legutóbbi közgyűlésen határozták el azt, hogy az EKF nagyprojektjeiből megtakarított összegből erre a projektre fordítanak 1,5 milliárd Ft-ot. Az elmúlt napokban ülésezett a Pécsi Roma Integrációs Tanács, és szóba került ez a nagyprojekt is. Többen azt javasolták, hogy az alpolgármester által is említett konzultációkba be kell vonni a Roma Integrációs Tanács több delegáltját is, miután köztudott, hogy az 1. választókerületben a többszörösen hátrányos helyzetű roma kisebbség él. Kéri az alpolgármestertől, hogy a konzultációba feltétlenül vonják be a Roma Integrációs Tanács delegáltjait, amelyhez a személyi javaslatokat megteszik. Sík László Lajos: amint a polgármester említette, a keleti városrész képviselői között konszenzus alakult ki, amelyet személy szerint is támogat. Ebben a kiemelt programban azért nem tudott részt venni Újhegy és Üszög településrésze, mert a szociális mutatói az elvárások felett voltak. Ugyanakkor kéri a városvezetést, valamint képviselőtársait, hogy másik programok esetében vegyék figyelembe ezt a hátrányos helyzetet. Ugyanakkor képviselőtársaival történt egyeztetések során felvetődött egy munkacsoport létrehozásának szükségessége is, amely a szakértők bevonása mellett egyeztető, vagy pedig feladat-meghatározó munkacsoport programjának kialakítását javasolják. Gonda Tibor alpolgármestertől az előzetes egyeztetések során erre ígéretet kaptak.

87 A továbbiakban pontosítani szeretné a keleti városrész képviselői nevében, hogy a szakértői díj fedezete alapuljon egy tényleges munkavégzésen történő árképzésen, és itt szerepeljen még egy olyan kitétel, hogy az maximum 5 M Ft. Javaslatot tesz a határozati javaslat kiegészítésére, vagy módosítására: A 2. pontnál, amely úgy kezdődik, hogy a közgyűlés jóváhagyja feladatmeghatározó munkacsoport és szakértő bevonását beszúrást javasol. Valamint ugyan ezen a részen a szakértői díj fedezetét, azaz a tényleges munkavégzés árkorrekciója alapján alapuló árajánlati összeget maximum 5 millió Ft összegben beszúrást javasolja. Molnár Ferenc: a helyi közösség bevonása a program részét képezi, amely két elemből áll, egyrészt a műszaki tartalmú projekteket tartalmazza, amely a terület gyakorlati rendbetételét jelenti, a másik a szociális alapú rendbetételt. A társadalmi beillesztés a program része, közmunkaprogramokat, hátránykompenzációs alapú képzéseket, foglalkoztatási programokat és közösségépítést támogató programokat tartalmaz a projekt ezen része, amely a helyi civil szervezetek nélkül elképzelhetetlen. Huba Csaba: mindenképpen kiemeli a szakértővel történő konzultáció jelentőségét. Úgy gondolja, jelentős összegről van szó, amelyet azonban ezeken a területeken minél hatékonyabban kell elkölteni. Tasnádi Péter: a képviselői javaslatokból úgy látja, abban valóban egyetértenek, hogy a terület fejlesztése kiemelten fontos a város és az ott élők számára. Sajnálatos módon abban is egyetértenek, hogy a rendelkezésre álló összeg nem elegendő, de nyitott arra, hogy megvizsgálják, milyen további forrást lehet még bevonni. Miután több módosító indítvány nem érkezett, elsőként a Sík László Lajos által benyújtott javaslatokról kér szavazást. Az egyik arról szólt, hogy hozzanak létre egy feladat-meghatározó munkacsoportot. A másikban javaslatot tett arra, hogy a szakértői díjazás a feladat meghatározása és annak elszámolásán alapuljon. A szavazás előtt megadja a szót Kővári János frakcióvezetőnek. Kővári János: kéri, miután minden érintett képviselő részéről megfogalmazódott a konzultáció igénye, ezt fogalmazzák bele egy határozatba, a következő szövegezéssel: jöjjön létre a képviselők részvételével és az érintettetek részvételével egy konzultációs munkacsoport. Felelősként Gonda Tibor legyen megnevezve. Közben jelezték képviselőtársai, ez már megfogalmazódott, így végighallgatja a módosító indítványokat, és amennyiben ez már benne van, akkor nem kéri külön. Tasnádi Péter: javaslatot tesz a Sík László Lajos által tett módosító indítvány kiegészítésére azzal, hogy hozzanak létre egy projektirányító, feladat meghatározó munkacsoportot, amelyben kerüljenek felkérésre a képviselők, valamint a különböző szakterületek és civil szervezetek képviselői.

88

Hering Gyula: a projekt alapján hivatalból kell egy projekt csoportnak lenni, hiszen a pályázat előírja. Úgy gondolták, hogy egy olyan munkacsoport jöjjön létre, ahol a területi képviselők, a városvezetés és a szakma együttesen megtárgyalja a dolgokat, a projektmenedzser csapattól függetlenül. Tasnádi Péter: javaslatának pontosan ez a lényege, egy dolog a program menedzselése, és másik az, amikor a térségben összes érintett szereplő részvételével működik egy ilyen típusú feladat-meghatározó irányító munkacsoport. Megkérdezi képviselőtársait, az általa ismertetett javaslattervezettel egyetértenek-e? Amennyiben igen, kéri először arról szavazzanak, hogy a határozat 2. pontja az előbb javasolt módosításokkal kerüljön kiegészítésre. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a módosító indítványt elfogadta. Most szavazást kér Sík László Lajos második indítványáról, amely arra vonatkozott, hogy a szakértői megbízás tételes feladat-meghatározáson és annak tételes elszámolásán alapuljon. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a módosító indítványt elfogadta. Végül szavazást kér az előterjesztésről és a módosított határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 126/2008. (03.27.) sz. határozata Pécs-kelet szociális városrehabilitációja (EKF) 1. A közgyűlés jóváhagyja, hogy 2008-2013 időszakban Pécs szociális városrehabilitációs beavatkozásának célterülete az előterjesztés 1. számú mellékletében lehatárolt keleti városrészi terület legyen, és a Közgyűlés 79/2008.(03.06) számú határozatában szociális városrehabilitációra megállapított 1,5 Mrd Ft e terület rehabilitálására készülő szociális városrehabilitációs projekt pénzügyi forrását képezze. A projekt önrésze az Európai Beruházási Banktól (EIB) tervezett hitelfelvételi keretből kerül finanszírozásra. 2. A Közgyűlés jóváhagyja pályázat-előkészítő munkabizottság és külső szakértő bevonását a projekt előkészítő szakaszába, továbbá annak kidolgozásába. A szakértő kiválasztása – tekintettel arra, hogy a szakértő díja a nettó 8 millió Ft-ot nem éri

89 el – az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata VI. fejezetétben foglalt eljárás szerint történjen. A szakértői megbízás tételes feladat-meghatározáson, és annak megfelelően tételes elszámoláson alapuljon. A szakértői díj fedezetét maximum 5 millió Ft összegben az Európai Beruházási Banktól (EIB) tervezett hitelfelvétel kerete biztosítja. 3. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a keleti városrészre vonatkozó szociális városrehabilitációs projekt előkészítésének koordinációját, és előkészítő munkálatait azonnal kezdje meg annak érdekében, hogy a 2008. ősz elején megnyíló kiemelt projektcsatornába a pályázat beadható legyen. Határidő: 2008. március 28. Felelős: dr. Letenyei Róbert főosztályvezető 4. A Közgyűlés jóváhagyja 500 eFt + ÁFA összegben a projekt előkészítéshez szükséges KSH adatok beszerzését a 2/2008. (02.20.) Önkormányzati Rendelet 12. mellékletében szereplő város és községgazdálkodási keret terhére. Határidő: 2008. április 30. Felelős: dr. Letenyei Róbert főosztályvezető Tasnádi Péter polgármester, Hódosi Vera, Sík Kapják: László Lajos, Nyőgéri Lajos, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető, Decsi János, dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes, dr. Kovács Katalin osztályvezető Tasnádi Péter polgármester átadja az ülés vezetését dr. Tóth Bertalan alpolgármesternek. 15.)

Lendva és Pécs megkötése (EKF) Előterjesztő:

városa

közötti

kulturális

megállapodás

Gonda Tibor alpolgármester

Gonda Tibor: mindenki számára ismeretes, hogy Pécs a horvát-magyar kulturális kapcsolatok érdekében mennyi mindent megtett. Jelenleg az irányt a déli kulturális övezet építése alapcél megtartásával együtt a szlovéniai kulturális kapcsolatok építésére kívánják fordítani. Czukor úr, Magyarország ljubjanai nagykövete, az elmúlt év őszén megkereste az önkormányzatot, hogy használják a Szlovéniában élő magyar kisebbség segítségét . Az ott élő magyarok központi városa Lendva, és a nagykövet kezdeményezte, hogy alakítsanak ki a várossal kulturális kapcsolatot. Októberben a városban járt Lendva polgármestere, aki ugyan nem tagja a magyar kisebbségnek, de beszéli a magyar nyelvet, és, megtisztelő lenne Lendva városának, ha Péccsel a kulturális területen együttműködésbe kezdhetnének. Pécs városának azért is fontos a megállapodás, mert 2012-ben Maribor lesz

90 Európa Kulturális Fővárosa, és a lendvai közvetítéssel tartalmas együttműködést tudnak Szlovéniával kialakítani. Érdekesség, hogy Zala György szobrászművész, aki a Dóm altemplom lejáratának domborműveit készítette, Lendva városában született, az Aradon található, újból felállított Szabadság szobor megalkotója. Miután idén van születésének 150. évfordulója a Pécsi Galéria kiállítást szervezett az alkotó műveiből. A kiállítás áprilisban indul Lendván amely utána Zalaegerszegre, Keszthelyre, Pécsre majd a végén Aradra látogat. Ebből is látható, számos kapcsolódási lehetőség van a két város között. A polgármester várhatóan április 10-én utazik Lendvára, ahol aláírásra kerülne a kulturális megállapodás. Nem tervezik, hogy a jövőben ebből partner- illetve testvérvárosi megállapodás lesz, de úgy gondolják, tartalmas együttműködést tudnának kialakítani a kultúra területén. A mostani együttműködés már jelez néhány konkrét irányt is. Dr. Révész Mária: a FIDESZ frakció nevében bejelenti, támogatják az előterjesztést, mert úgy ítélik meg, több okból támogatható az előterjesztés. Egyrészt az EKF-fel kapcsolatos déli-övezet koncepcióba belefér, valamint a szimbolikus kapcsolat Zala György kapcsán megéri a kapcsolat kiteljesítését. Tudomása szerint még most is megtalálható a várban Zala György emlékkiállítása. Nyilván van egy magyar kulturális közösség, amely a Magyar Házat működteti, amely értékes programokkal igyekszik a magyarság tudatot megőrizni. Így számukra mindenképpen segítség egy magyar várossal való kiterjedtebb együttműködés. Érdekességként megemlíti, Lendván megtalálható a Makovecz Imre által létrehozott közösségi ház, mely kulturális központként funkcionál. Dr. Tóth Bertalan: további hozzászólásra nem lát igényt, ezért szavazást rendel el. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 127/2008. (03.27.) sz. határozata Lendva és pécs megkötéséről

városa

közötti

kulturális

megállapodás

1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy az előterjesztéshez csatolt Szándéknyilatkozatban írt tartalommal kulturális megállapodást köt Lendva város önkormányzatával. 2. A Közgyűlés felhatalmazza Tasnádi Péter polgármestert a kulturális együttműködési megállapodás aláírására. Határidő: Felelős:

2008. április 10. Tasnádi Péter polgármester

91

3. A Közgyűlés felkéri a Kulturális Bizottság elnökét, hogy a kulturális megállapodás végrehajtására vonatkozó feladatokat tervezze be a Bizottság évenkénti munkatervébe. Határidő: folyamatos Felelős: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Póla József főosztályvezető Kapják:

16.)

Tasnádi Péter polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, dr. Kunszt Márta, Fuchs Gábor bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Javaslat Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének feloszlására a mandátumok elosztásához fűződő választói akarat érvényesítése érdekében Előterjesztő:

dr. Páva Zsolt és Kővári János frakcióvezető

Dr. Páva Zsolt: sajnálatosnak tartja, hogy egy ügyrendi döntés következtében a napirendi pont este 7 után kerül megtárgyalásra. Visszautalva a délelőtti vitára úgy gondolja, intelligens formában próbálták elmondani, mit tekintenek helyi demokráciának, és fontos kellékeinek. Azért hozza szóba ezt a nem túl régen történt ügyet, mert a mostani előterjesztés, amelyet Kővári képviselőtársával közösen nyújtottak be, erre kíván reagálni. Az előterjesztéssel a pécsi polgárok számára kívánják összefoglalni mi történt a mandátumok elosztásának ügyében. Az önkormányzati választások során az Összefogás Pécsért Egyesület és a FIDESZ-KDNP közös jelölteket indított számos szavazókörben. Ily módon a közös jelöltekre eső töredékszavazatok nem eredményeznek konkrét mandátumot. A közgyűlési helyek kiosztásánál közel 2700 ilyen szavazatot nem vettek figyelembe. Ezt az eljárást már akkor kifogásolták, és jogorvoslati eljárást kezdeményeztek, amelynek során a Területi Választási Bizottság a kifogásnak helyt adott, azonban a fellebbezés során eljáró bírói fórum elutasította, melynek következtében két mandátum visszakerült az MSZP és az SZDSZ frakcióhoz. Nyilvánvalóan a bírói döntést tudomásul vették, mert nem volt mód további jogorvoslatra, és nem is történt volna semmi más ez ügyben, hacsak ez év januárjában nem készül egy, a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma által jegyzett vélemény. A Kollégium egyértelműen kimondta, ilyen helyzetben, amikor közös jelöltek révén töredékszavazatok keletkeznek, akkor felosztásuknak nem feltétele, hogy a közös jelölteket állító pártok vagy szervezetek közös listát is alkossanak. Pécsett erről volt szó, hiszen az ÖPÉE és a FIDESZ-KDNP frakció nem alkotott közös listát, hanem külön indult a választáson. A bírósági döntés kimondta, hogy a Pécsett alkalmazott mandátumelosztás nem volt jogszerű. Tehát, ha a januárban keletkezett bírósági vélemény alapján osztanák szét a mandátumokat, akkor a 2700 szavazó által tett szavazatot be kell számítani, amely azt eredményezné, hogy az ÖPÉE és a

92 FIDESZ-KNDP képviselőinek száma 19-re emelkedne. Tisztában vannak vele, hogy ennek jogi következményei nincsenek, arra nincs mód, hogy ezt a két mandátumot jogi úton visszakapják. Azonban ebből az következik, hogy amennyiben a Legfelsőbb Bíróság véleményét hitelesnek tekintik, akkor valamilyen következménynek mégis kell lennie. Miután a probléma kezelésére jogi megoldás nem létezik, ezért politikai megoldást kell választani, hiszen politikai értelemben a testület nem legitim. Politikailag 2 mandátum nem legitim módon lett elosztva, így erre csak politikai megoldást tudnak felhozni. Miután az ellenzék nem rendelkezik nagy mozgástérrel e tekintetben, csak egy megoldás lehetséges, – felismerve azt, hogy a döntés valóban a jogszabályokkal ellentétesen alakult, – a Közgyűlés elismeri a politikai illegitim helyzetet, és kimondja az önfeloszlatást. Ez új választásokat vonna maga után, és akkor valóban a pécsi polgárok akaratnyilvánítása révén alakulna meg az új Közgyűlés. Úgy gondolja, észre kellene venni, hogy megannyi érték mellett a helyi demokrácia is érték, amelynek megóvása nem néhány párt hitbizománya, hanem a helyi közösséget érintő érték. Amennyiben úgy ítélik meg, – és a FIDESZ frakció szerint ilyen helyzet áll fenn – hogy a helyi demokráciát ilyen módon tudják megvédeni, hogy kimondják ezt a szerintük igazságos döntést, akkor ennek érdekében tesznek komoly lépést. Nem arról van szó, hogy az ellenzék ezt arra használná, hogy hatalomhoz jussanak, hanem arról, hogy egy legitim, a bíróság által kimondott határozatra, egyértelmű állásfoglalásra hivatkozva kérik a Közgyűléstől, hogy ezt a döntést tudomásul véve döntsön úgy, hogy saját magát feloszlatja. Ehhez kéri a Közgyűlés belátását, és hozzájárulását, és kéri az ülést levezető elnököt, hogy név szerinti szavazást rendeljen el. Dr. Tóth Bertalan: jegyző asszony jelezte, ebben az esetben kötelező a név szerinti szavazás. Kővári János: nem arról van szó, hogy a FIDESZ és az ÖPÉE frakció fél évente javaslatot tesz a Közgyűlés feloszlatására. A Magyar Alkotmány 1. §a szerint Magyarország területén minden hatalom a népé, a 2. §-a szerint pedig a nép úgy gyakorolja hatalmát a képviseleti demokráciában, hogy képviselőket választ, és átruházza rájuk a képviseleti jogot. Amennyiben a képviselők nem a választói akaratnak megfelelően cselekszenek, akkor a nép időként népszavazás útján vagy más formában kinyilvánítja véleményét. Nem olyan régen volt az országos valamint a Tubessel kapcsolatos népszavazás, ahol politikustársai szembesülhettek azzal, hogy a Közgyűlésen belül meg lehet tenni, hogy nem veszik figyelembe a választópolgárok akaratát, de szembesülni kell azzal, hogyha ezt teszik, és több esetben azzal is, hogyha nem ezt teszik. A napirendi pont szerint 2700 pécsi választópolgár a 2006-os önkormányzati választáson úgy szavazott, hogy a FIDESZ-KDNP és az ÖPÉE frakció jelöltje képviselje. A szóban forgó szavazat egy rossz bírói döntés következtében elveszett. Véleménye szerint a döntés azért volt rossz, mert jelen esetben rosszul értelmezhető a jogszabály, vagyis nem a törvény szellemében döntöttek. A választójogi törvény szellemében a választói akartnak kell érvényesülni. 2700 ember szavazatáról beszélnek, amelyet komolyan kell venni a testületnek. Amennyiben az ellenzék az MSZP vagy az SZDSZ

93 helyében lett volna, akkor a Területi Választási Bizottság által jóváhagyott mandátumelosztás ellen nem fellebbeznek a bíróságon, mert 2700 olyan szavazóról van szó, akik a FIDESZ-KDNP-ÖPÉE szervezeteire adták le voksukat. Dr. Páva Zsolt képviselőtársa is említette, jogi következmény nincs a választójogi törvény szerint, ezért számukra nem maradt más lehetőség, mint javaslat egy új önkormányzati választásra. Nem arról van szó, hogy az ellenzék hataloméhes, hanem arról, – amely fordított helyzetben is így lenne, – hogy 2700 ember szavazata azt a pártot illeti, amelyikre leadták. Sajnálatosnak tartja, hogy a kialakult helyzetet csak ily módon lehetne megoldani, fontos szempontnak kellene lennie 2010. vonatkozóan is, hogy tartsák tiszteletben a választók akaratát, és ennek megfelelően politizáljanak a testületben. Nyőgéri Lajos: a pécsi Közgyűlés legitim. Nem tudja elfogadni, azt a kérést és indoklást amelyet képviselőtársai tettek. Pécsett 24 egyéni körzet van, amelyből 13 egyéni mandátumot a Magyar Szocialista Párt képviselői nyertek meg, a polgármesteri poszttal együtt. Nem hajlandóak a feloszlatásba belemenni csak azért, mert az ellenzék elfelejtett egy megfelelő nyomtatványt kitölteni annak érdekében, hogy ezekhez a mandátumokhoz hozzájussanak. Az elveszett szavazatokra vonatkozó felvetés onnan kezdve lesz érdekes, hogy a képviselettel nem rendelkező bal oldali pártokra leadott szavazatok szintén elvesztek. Véleménye szerint az ellenzék sem gondolja komolyan ezt a napirendi pontot. Feltételezését az előző napirendi pontok tárgyalása kapcsán tette, hiszen ellenzéki képviselőtársai több esetben javasolták, hogy az elkövetkezendő közgyűléseken mit tegyenek. A megkezdett munkát folytatni kell, és nem szabad veszélyeztetni az EKF programot. Javasolja, dolgozzanak tovább, hiszen ennek alapjai megvannak. A választójogi törvény nemcsak azt szabályozza, hogy a szavazatok nem veszhetnek el, hanem azt is, hogy 4 évente vannak demokratikus választások. A későbbiek során majd eldöntik, hogy valóban fél évente előjönne a Közgyűlés önfeloszlatási kérdése. Páva képviselőtársa feltehetően rosszul fejezte ki magát, amikor a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását említette. Nem állásfoglalásról van szó, hanem véleményről. Nem tudja hogy minősíteni, hogy képviselőtársa a bírói döntést nem találja elfogadhatónak. Visszautasítja Kővári János szavait, amikor azt fejtette ki, hogy becsületes ember mit tenne, nemcsak képviselőtársa becsületes, és reméli Kővári János is törekszik erre, ugyanúgy mint az MSZP frakció. Bejelenti, az MSZP frakció nem javasolja a napirendi pont megszavazását. Fuchs Gábor: összehasonlításképpen megemlíti a ’90-es VB futballválogatott Norvégia elleni 3:0-s vereségét, amely nagy vitát váltott ki, mert utóbb győzelemként értékelték. Nyőgéri Lajos frakcióvezetőhöz csatlakozva, furcsállja, hogy Páva Zsolt, aki jogot végzett, állásfoglalást említett, és emellett a bíróság által kimondott határozatra hivatkozott. Nem a Legfelsőbb Bíróság mondta ki, hanem egyik kollégiuma, nem határozatot hozott, hanem véleményt.

94 Ismerteti dr. Wirth Béla, a Baranya Megyei Bíróság elnökének véleményét: „a Legfelsőbb Bíróság nem állásfoglalást, hanem kollégiumi véleményt tett közzé.” Utolsó mondatában így fogalmaz: „megjegyzendő, hogy amennyiben az érintett pártok a törvényben szabályozott módon jártak volna el, akkor jogértelmezési vita sem jött volna létre.” Ez felveti azt a kérdést, hogy amennyiben az érintett pártok nem voltak tisztában azokkal a szabályokkal, amelyek egy ilyen választásra vonatkoznak, akkor valójában milyen szinten vannak felkészülve, és hogyan gondolják képviselni a választópolgárokat. Nagy Csaba: bármit is írt a Baranya Megyei Bíróság elnöke, talán hiteles forrás lehet a tekintetben, hogy az általa idézett törvény szó szerint betarthatatlan. A kollégiumi állásfoglalás megerősítette abban, hogy a meghozott döntés a demokrácia, a törvény és az Alkotmány szellemének is ellent mond, hiszen a 2700 állampolgár szavazatát semmibe vette. Ez a 2700 szavazat közel három önkormányzati kerület nyerését teszi lehetővé. Nyilván nem véletlenül alakult az a törvényi rendszer, hogy úgy próbálják meg a maradék szavazatokat elosztani, hogy semmilyen politikai tényező ne tudjon olyan többséget teremteni, hogy társadalmi ellenőrzés nélkül maradjon. Véleménye szerint ezért fontos, hogy ezt az egész ügyet áttekintsék, és az első és alapvető hiba a Városházán történt meg azzal, hogy a számítógépes rendszerben rosszul regisztrálták az összefogást. Úgy gondolja, olyan banális a dolog, hiszen az ezzel foglalkozó informatikus dolgozó rosszul vitte be az adatokat. Ez is azt bizonyítja, hogy mennyire fontos az, hogy akik közszereplőként vagy apparátusi dolgozóként az egész ügyben, valamint a szavazáson részt vesznek, mind azért teszik, hogy a társadalmi akaratot próbálják meg érvényesíteni a testületen belül, amely jelen esetben nem jött létre. Lehet azt mondani, hogy felkészületlenek voltak a választási szövetség létrehozói, de azt is, hogy a másik oldal volt felkészületlen. A Választási Bizottság ilyen vonatkozásban az ÖPÉE-nek és a FIDESZ-KNDP frakciónak ítélte a két mandátumot. Megint más kérdés, hogy olyan eljárási rendszer létezik, amelyben a beadványt készítők nem tudják saját érdekeiket egy bírósági eljáráson képviselni. Az indítványt azért készítették el, mert 2700 pécsi választópolgár akarata nem érvényesült. Kővári János: Fuchs Gábor hozzászólására reagálva elmondja, a futballban 11-11 fővel áll fel két csapat. Ha az egyik fél nem tudja legyőzni a másikat, akkor azt ritkán oldja meg úgy, hogy kettő embert áttesznek a másik csapatba, és akkor így talán 13 fővel nyerhetnek a 9 ellen. Tulajdonképpen ez történt a 2006-os választáson. Akinek kételyei vannak a tekintetben, hogy egy választáson induló szervezet ki tud-e tölteni egy nyomtatványt, azoknak figyelmébe ajánlja, mindkét szervezetet bejelentett saját listát, amelyet a Választási Bizottság hitelesített. Az ezzel kapcsolatos kollégiumi állásfoglalást ismerteti: „ha a közös jelölteket jelölő szervezeteknek nincs közös, kompenzációs listája, a mandátumot nem eredményező töredékszavazatokat a jelölő szervezetek önálló listái között kell megosztani”. Önálló listával rendelkezett a FIDESZ-KDNP és az ÖPÉE frakció is. Szó sincs arról, hogy nyomtatványok nem lettek volna kitöltve, hanem a jogszabály valóban nem egyértelmű. Azért hoztak rossz döntést, mert ha a

95 választási törvény kétértelmű, akkor a bírónak a törvény szellemében kell döntenie. A választásról szóló törvény lényege, hogy a választói akaratot tükröző döntéseket lehessen hozni. A törvénnyel kapcsolatban jelezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy kötelezze az Országgyűlést, a törvényt pontosítására. Fuchs Gábor: Kővári János hozzászólására reagálva elmondja, egy gól attól nem gól, hogy lesről lövik. Ügyrendben indítványozza a vita lezárását. Dr. Tóth Bertalan: a vita lezárását előterjesztő, frakcióvezető és a levezető elnök kérheti. Így levezető elnökként javasolja, szavazzanak a vita lezárásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 11 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a vita lezárására tett javaslatot elfogadta. Kővári János: még a vita lezárását követő szavazás előtt ügyrendben kért szót, pontosan azért, mert Fuchs Gábor indítványára nem lehet lezárni a vitát. Az alpolgármester ezt felismerve cselekedett, amely megint jó példa a közgyűlés feloszlatásának szükségességére. Az alpolgármester rosszul alkalmazza az SZMSZ-t, Fuchs Gábor képviselőtársával együtt, amelyből látszik, egy dolgot szeretnének csak, hogy az ellenzék ne beszéljen tovább. Trombitás Károly: Fuchs Gábor képviselőtársa azt állította, az ellenzék nincs felkészülve választójogból. A választásokat megelőzően hosszasan beszéltek a párton belül arról, hogyan kellene megoldani a közös jelölt, önálló lista kérdését. Többen azt mondták, hogy jogértelmezési viták állnak fenn, amelyből problémájuk adódhat. Úgy gondolták azonban, ez nem lehet akkora probléma, ha vita adódik ebből majd a bíróság kimondja, hogy a FIDESZ-KDNP-nek van igaza. Személyesen is tagja volt annak a csoportnak, amely megfogalmazta a beadványt a Területi Választási Bizottság elé, ahol azt a döntést hozták, hogy a FIDESZ-KDNP frakciónak igaza van. A döntést továbbították a Megyei Bíróságra, ahol az eljárás folyamán nem kaptak lehetőséget a védekezésre. Nem készültek fel, mert véleményük megegyezett a Legfelsőbb Bíróság egyik kollégiumának véleményével, amelyből nem merné azt a következtetést levonni, hogy az ellenzék volt felkészületlen. Valóban 13 egyéni választókerületet nyert az MSZP, azonban azt is meg kell nézni, hogy ha a szocialista egyéni képviselőkre leadott szavazatokat összevetik a FIDESZ és ÖPÉE közös jelöltjeivel, akkor több, mint 500 szavazattal többet kaptak a FIDESZ-KDNP-ÖPÉE jelöltek. Így a 13:11-es arány nem biztos, hogy tükrözi azt a magabiztosságot, amely sok esetben tapasztalható a testületben. Úgy gondolja, a FIDESZ frakció jobban szerepelt a választáson, és a mandátumok elosztása a fennálló rendszer további igazságtalansága. Meixner András: úgy gondolja, sok esetben féligazságok hangzanak el. Valóban kialakult egy tisztázatlan jogi helyzet, azonban az abszolút legitimen megválasztott képviselők mandátumát, legitimitását megkérdőjelezik.

96 Kérdése, milyen alapon teszik ezt meg? Az elhangzott állítások nem igazak, két mandátum sorsát a Pécsi Bíróság teljesen jogszerűen eldöntötte, így a testület abszolút mértékben legitim. Azt mondják, hogy a választások után 2700 szavazat elveszett. Számításai szerint ennél lényegesen több, közel 5000 veszett el. Vannak olyan kis szervezetek, akik nem kaptak mandátumot. Ezért álságos azt mondani, hogy 500 szavazattal többet kapott a FIDESZ-KDNP-ÖPÉE frakció, ha összeadják az eredményt. Akkor számolják össze az MSZP frakciót az SZDSZ-szel, valamint egyénileg indult képviselőkkel, és akkor a baloldalnak van több szavazata. Tagadhatatlan tény, ha az ellenzék megtette volna, hogy a közös jelöltek esetében megállapodnak a töredékszavazat elosztásról, és ezt mellékletként benyújtják, akkor nem lenne probléma. Azonban ezt nem tették meg. Úgy gondolja, olyan kérdésről folytatnak vitát, amely nem a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. Nem célszerű a bírósági döntés után fél évvel újra előhozni ezt a problémát. Úgy gondolja, el kellene viselni azt, hogy ez a választás két évvel ezelőtt lezárult, és két év múlva lesznek új választások. Meggyőződése szerint a városnak nincs arra szüksége, hogy újabb kampányok kezdődjenek, sokkal inkább, hogy dolgozzanak azokért a célokért, amelyek a város előtt állnak. Javasolja, felejtsék el ezt a dolgot két évig, utána nyissák meg a választói akarat előtt az érvényesülés lehetőségét. Véleménye szerint az is lehetséges megoldási forma, hogy az összes listás képviselő lemond, és folytassák úgy a munkát. Nagy Csaba: úgy gondolja, Meixner András megoldási javaslata nem kivitelezhető, hiszen ily módon a testület a szükségesnél kevesebb képviselőből állna. Azért volt fontos a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának döntése, mert azonos volt a Területi Választási Bizottság véleményével. A Választási Bizottság az ÖPÉE és a FIDESZ által beadott fellebbezésnek helyt adott, a Bizottságban pedig olyan jogtudósok vettek részt, akik napi gyakorlatként foglalkoztak az alkalmazott törvénnyel. A kollégiumi döntéssel olyan szakmai anyagot fogalmaztak meg, amelyből kiindulva a pécsi testülethez hasonló illegitimnek nevezhető közgyűlési összetételek kikerülnek a politikai vitákból. Reméli a városvezetés is belátja azt, hogy a kialakult helyzet senkinek sem szolgál a javára, ez a helyzet pedig az, hogy 2700 pécsi polgár akarata nem tudott érvényesülni. Erb József: úgy gondolja, Nagy Csaba utolsó mondata rendkívül fontos. A 2700 szavazat közel megegyezik Vasas lakosságával, amikor a Megyei Bíróság döntött, akkor Vasas nagyságrendű település szavazatait érvénytelenítette, és kettő mandátummal többet kapott a kormányzó koalíció. Nem szabad összehasonlítani azokkal a töredékszavazatokkal, amelyek elvesztek. Ugyanis olyan szervezetek veszítették el, amelyek nem érték el a szükséges mértéket, tehát ők eleve olyan szervezetekre szavaztak, amelyek nem kerülhettek be a Közgyűlésbe. A 2700 szavazat egyértelműen a FIDESZ-KDNP, ÖPÉE frakciókra lett leadva. Ezeknek az embereknek az akaratát a bíróság nem vette figyelembe. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma kimondta, rosszul döntöttek, habár ez csak

97 állásfoglalás, és jogi következményei nincsenek. Azonban ez nem elég, mert ha demokráciában élnek, akkor 2700 ember akaratát mindenképpen figyelembe kellene venni. Készítettek egy javaslatot, amely korrekt módon megoldotta volna a problémát, azonban semmiféle pozitív visszajelzést nem kaptak. A városvezetésnek el kell gondolkodni azon, hogyan lehetne a 2700 szavazatot másképpen kompenzálni, Pécs demokratikusan vezetése érdekében. Dr. Páva Zsolt: többen szóvá tették a legitimitás megkérdőjelezésének jogszerűségét. A politikában használják a politikai legitimitás fogalmát. Nehéz lefordítani magyarra, talán politikai hitelességet jelent. Amikor az ellenzék a legitimitást emlegeti, akkor soha nem a jogi legitimitást kérdőjelezték meg, hanem a politikait. Pontosan azért, mert a helyzet megváltozott, hiszen közzétételre került egy olyan véleménynek nevezett legfelsőbb bírósági jogi aktus, amely korábban ismeretlen volt. A javaslatot azért tették, mert ez a vélemény nyilvánosságra került, amely konkrét eljárási menetre hivatkozva kimondja, mi a helyes eljárás. Egy kétes jogi helyzet áll fenn, amelyben többféle megoldást hoztak. A legfelsőbb bírósági vélemény egyértelműen kimondja, nem kell közös lista a mandátumok kiosztásához. Jogilag olyan helyzet alakult ki, amelyet nem lehet másként értelmezni. A vita lezárásának megszavazása ismét bizonyítja, hogy a helyi demokráciának hiányosságai vannak. Sajnálatosnak tartja, hogy képviselőtársai nem érzik annak a súlyát, hogy legalább ebben az esetben tegyék meg azt a gesztust, hogy az ellenzék elmondhassa véleményét. Pontosan ezért javasolják már nem először, hogy ezt a gondolkodásmódot felejtsék el, mert ez egy korábbi rendszerben természetes volt, de nem a modern politikai gondolkodás eszköze. Nyőgéri Lajos: egyetért Páva Zsolt képviselőtársával, a gondolkodásmódon valóban változtatni kell. Reméli, képviselőtársait nemcsak a már többször említett 2700 ember akarata érdekli, hanem még az a közel 1000, akinek a szavazata szintén elveszett. Úgy gondolja azt senki nem vitatja, hogy a Közgyűlésbe bekerült szervezetekhez több szavazat érkezett. A választójogi törvény érdekessége következtében a Magyar Szocialista Párt nyerte a választókerületeket, és így a listára bekerülő FIDESZ-KDNP frakció több szavazatot kaphatott. Az így elnyert jobb oldali kerületekbe kevesebb szocialista szavazat érkezett. A Legfelsőbb Bíróság Szakkollégiuma nem döntést és állásfoglalást hozott, hiszen ez ügyben döntést a Megyei Bíróság hozott, amely értelmében a pécsi Közgyűlés legitim. A Legfelsőbb Bíróság által hozott vélemény a döntést nem helyezi hatályon kívül, és semmilyen jogi következménye nincs. Továbbra is azt javasolja, a munkával foglalkozzanak, és így döntöttek ellenzéki képviselőtársai is, amikor arra utaltak, hogy az EKF program, vagy más előterjesztések kapcsán milyen lépéseket tegyenek. Név szerinti szavazást szeretett volna javasolni, amely az előterjesztésben amúgy is szerepel. Nem kíván senkit sem korlátozni a felszólalásában, hiszen az SZMSZ szerint a vita lezárását követően frakcióval rendelkező pártnak illetve szervezetnek 5 perc áll rendelkezésére, a frakcióval nem rendelkező pártoknak illetve szervezeteknek 2 perc.

98 Dr. Tóth Bertalan: köszönti az ülésen megjelent De Blasio Antonio európai parlamenti képviselőt. A vita lezárását követően megkérdezi a frakciókat és képviselettel rendelkező szervezeteket, hogy 5 illetve 2 percben kívánnak-e hozzászólni? Kővári János: nem kíván élni a rendelkezésre álló 5 perccel, hiszen a vita során mindent elmondtak. Sejtették, hogy a városvezetés így fog állni a javaslathoz, és sejtik a szavazás végeredményét is. Remélték azonban, hogy lehetőség lesz arra, hogy végre a 2006-os önkormányzati választást letisztázhatják. Ha ezt sem érték el, akkor valóban komoly probléma van. Dr. Páva Zsolt: Kővári János képviselőtársához csatlakozva elmondja, valóban úgy érezték, fontos, hogy a Közgyűlést a fennálló helyzettel szembesítsék, és ez alapján mindenki eldöntheti hogyan kíván szavazni. Úgy gondolja a szavazás eredményétől függetlenül, a kialakult helyzetre a későbbiek során is figyelemmel kell lenni. Szakértőkkel, választási szakemberekkel meg kell vizsgálni, hogy esetleg a pécsi Közgyűlés további működése során , – rendeletalkotás, határozat hozatal – milyen módon értékelik, van-e lehetőség, egyéb módon ezt igénybe véve lehessen még ezen korrigálni. Dr. Tóth Bertalan: további hozzászólásra nem lát igényt, ezért felkéri dr. Papp Judit főjegyző asszonyt, a név szerinti szavazás lebonyolítására. Dr. Papp Judit: megkéri a képviselőket, hogy a nevük elhangzása után, hangosan jelezzék szavazási szándékukat. A szavazás összegzése után megkéri dr. Tóth Bertalan alpolgármestert, ismertesse az eredményt. Dr. Tóth Bertalan: az alábbiakban ismerteti a szavazás eredményét. Megállapítja, hogy a közgyűlés 15 igen szavazattal, 21 ellenszavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot nem fogadta el. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 128/2008. (03.27.) sz. határozata a „Javaslat Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének feloszlására a mandátumok elosztásához fűződő választói akarat érvényesítése érdekében” című előterjesztés elutasításáról A Közgyűlés dr. Páva Zsolt és Kővári János frakcióvezető által benyújtott, a „Javaslat Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének feloszlására a mandátumok elosztásához fűződő

99 választói akarat érvényesítése érdekében” tárgyú előterjesztést megtárgyalta. A Közgyűlés az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat – a döntéshez szükséges minősített többségi szavazatarány hiányában – nem fogadta el. Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Tóth Bertalan, Gonda Tibor alpolgármester, dr. Füredi Péter bizottsági elnök, dr. Páva Zsolt, Kővári János frakcióvezető

A név szerinti szavazásról szóló jegyzőkönyv e jegyzőkönyv 4. sz. mellékletét képezi. 17.)

Az 59/2007. (12.28.) sz. rendeletre tett törvényességi észrevétel elutasítása és a 627/2007. (12.20.) sz. határozat hatályon kívül helyezése Előterjesztő: Tasnádi Péter polgármester

Dr. Tóth Bertalan: kérdés, észrevétel, hozzászólás nem lévén, kéri szavazzanak az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 egyhangú igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 129/2008. (03.27.) sz. határozata az 59/2007. (12.28.) sz. önkormányzati. rendeletre érkezett törvényességi észrevétel elutasításáról és a 627/2007. (12.20.) számú határozat hatályon kívül helyezéséről 1./ A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11.26.) számú rendeletét módosító 59/2007. (12.28.) sz. rendeletre a DélDunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal 3-551/2008. számú levélben leírt törvényességi észrevételét nem fogadja el. 2./ A Közgyűlés ügy dönt, hogy a településszerkezeti terv jóváhagyásáról szóló 550/2003. (11.27.) számú határozatát módosító – a PÉSZ és PSZT 2007. évi 4/T számú módosítási eljárása során hozott – 627/2007. (12.20.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.

100

18.)

Határidő: Felelős:

2008. március 31. dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Füredi Péter, Hódosi Vera bizottsági elnök, dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes

Gyakornokok kiválasztásáról és tevékenységéről szabályzat jóváhagyása, gyakornoki pályázat kiírása

szóló

Előterjesztő: Tasnádi Péter polgármester Dr. Révész Mária: véleménye szerint a gyakornoki rendszer jó, a hallgatóknak, de a képviselőknek ebből nem sok haszna származik. A pályázóknak nyelvismeret tekintetében olyan feltételeknek kell megfelelni, mintha legalább a vezérigazgatói posztra pályáznának. Ez méltánytalan, túlságosan komoly kritériumokat fogalmaznak meg, ezen enyhíteni kellene. Örvendetes, hogy a gyakornokok kifizetésére a költségvetésből el tudtak különíteni összeget, de inkább a szakértőknek kellene fizetni, hogy a képviselők munkáját segítsék a bizottsági üléseken. A bizottság munkáját a gyakornokok nem segítik - nem is az a dolguk - képviselőként inkább igényt tartana a szakértők segítségére. Még egyszer elmondja, a pályázati feltételeket túl szigorúnak tartja, összevetve azzal, hogy bizonyos cégvezetők pályáztatásakor kevesebb kritériumot írnak elő. A díjazást személy szerint nem támogatja, mivel ez csak a hallgatók érdeke. Dr. Tóth Bertalan: további hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a közgyűlés, 33 egyhangú igen szavazattal az előterjesztés elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 130/2008. (03.27.) sz. határozata gyakornokok kiválasztásáról és tevékenységéről szóló szabályzat jóváhagyásáról, gyakornoki pályázat kiírásáról 1./ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése állandó bizottságai mellett működő gyakornokok kiválasztásának és tevékenységének rendjéről” szóló szabályzatot az előterjesztés 1. számú melléklete szerinti szövegezéssel jóváhagyja.

101 Felhatalmazza a polgármestert a szabályzat kiadására. Határidő: Felelős

azonnal Tasnádi Péter polgármester

2./ A Közgyűlés az állandó bizottságai mellett működő gyakornokok kiválasztásával kapcsolatos eljárást illetően 2009. évtől valamennyi jogkört, beleértve az eljárást lezáró döntés meghozatalát is, az Önkormányzati Bizottságra ruház. Felkéri az Önkormányzati Bizottság elnökét, hogy a bizottság ügyrendjének kiegészítéséről gondoskodjék. Határidő: Felelős:

2008. december 31. dr. Füredi Péter az Önkormányzati Bizottság elnöke

3./ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése úgy dönt, hogy 2008. évben is pályázatot ír ki a közgyűlés állandó bizottságai munkáját segítő gyakornokok kiválasztására. A pályázati felhívást az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti szövegezéssel jóváhagyja. Felkéri a címzetes főjegyzőt, hogy a pályázati felhívás közzétételéről gondoskodjon.

19.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Füredi Péter bizottsági elnök

Beruházási célú hitelfelvétel közbeszerzés részvételi szakaszának megindítása Előterjesztő: Tasnádi Péter polgármester

Nagy Csaba: a Pénzügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta. Két észrevétel hangzott el az ülésen, az egyik hogy a hitel vonatkozásában az eljárást az apparátusnak kellene lefolytatni. A szakismeret egy ilyen jellegű eljárás lebonyolításához megvan. Nagy jelentősége van annak, hogy ezt az eljárást hibátlanul véghezvigyék, ezért ha lehet a hitelfelvételeket vegyék ki a közbeszerzési pályázatok közül, amelyeket külsős cégek bonyolítanak le. A közbeszerzéssel kapcsolatban, az ajánlati kiírásban, „Az ajánlatok feltételei” címszónál, az eljárást lebonyolító cég neve van megjelölve. Módosító indítványa, hogy az ajánlatok az önkormányzatnál kerüljenek felbontásra, és az eredményhirdetés helyszínéül is az önkormányzat épülete legyen megjelölve.

102 Kéri az indítványt a közgyűlés fogadja el a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján. Dr. Tóth Bertalan: további észrevétel nem lévén, kéri elsőként Nagy Csaba módosító indítványáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 16 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett az indítványt nem fogadták el. Most pedig kéri szavazzanak az eredeti előterjesztésről és határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 11 ellenszavazattal, 1 tartózkodással az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 131/2008. (03.27.) sz. határozata beruházási célú hitelfelvétel közbeszerzés részvételi szakaszának megindításáról A Közgyűlés a Város 2008. évi költségvetéséről szóló 2/2008. (02.20.) sz. önkormányzati rendelet 20. §. (1) bekezdésében megjelölt 2.829.158 ezer forint beruházási hitel felvételére hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít. A Közgyűlés jóváhagyja az előterjesztés mellékletét képező Részvételi Felhívást és Részvételi Dokumentációt. Egyetért azzal, hogy a Vass Consulting Kft. az Önkormányzat nevében az eljárást lefolytassa. Határidő: Felelős:

azonnal Decsi János főosztályvezető-helyettes

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Soó László, Juhász István bizottsági elnök, Decsi János főosztályvezető-helyettes, dr. Illés Judit hivatalos közbeszerzési tanácsadó

20.) A magasház értékesítésére kiírt pályázat elbírálása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

103 Dr. Tóth Bertalan: a magasház kiírására határidőre egy ajánlat érkezett. A Gazdasági Bizottsági ülésén ígéretet tett arra, hogy a pályázatnak a pozitív és negatív oldalát is megvizsgálják. A pozitív, hogy a pályázó egy olyan koncepcióra tett javaslatot, amely egy impozáns építészeti kihívás, a magasházat bontásra javasolta egy új épület megépítését tervezi. A javaslatában üzlethelyiségek, hivatali ügyfélfogadótér, irodák, és szálloda kialakítása szerepelt. Ez a város életében egy fontos építmény lehet, amely funkciójában és kinézetében is egy impozáns épület. A negatív oldala az adásvételi és a településrendezési szerződésben került megfogalmazásra. Az adásvételi szerződésben olyan kitételek szerepelnek, amelyek teljesítése részben nem az önkormányzat hatáskörébe tartozó feladat, hanem a beruházó feladata. Az elállás a kifizetett vételárelőleg, – amely a jelenlegi ajánlati biztosíték – és a közben megfizetett vételár visszafizetését eredményezi, a tulajdonjog visszaszállásával. A kétségeik a következők, amely részben az önkormányzat ügykörébe merül fel, hogy a 24., 25. emeleten 5 szerződés van hatályban, amely telekommunikációs cégek eszközeinek az elhelyezéséről szól. Ebből kettő határozatlan idejű, ezeket felmondták, három határozott idejű szerződés. A pályázat kiírásakor vállalták, hogy tehermentesítik az ingatlant. A tárgyalások során konkrét időpontban és megoldási lehetőségben nem tudnak megegyezni. Kiderült, hogy a magasház tetején az egyik társaság legnagyobb regionális eszközrendszere helyezkedik el. Ez is egy elállási okként szerepelhet a szerződés-tervezetben, amely azt jelenti, ha az önkormányzat nem tud megállapodni közös megegyezéssel a szolgáltatókkal, abban az esetben az adásvételi-szerződéstől a beruházó elállhat. A másik problémát a településrendezési szerződés jelenti, amely szerint azt a beruházó szempontjából idegen ingatlanon - az önkormányzat saját beruházásában 200 parkolót kell létesíteni a magasházzal szemben az út másik oldalán lévő területen. Az építési szabályzat azonban csak úgy teszi lehetővé, ha mélygarázst építenek, a felszínen jelenleg nem megoldható. Úgy gondolja, hogy ennek a költségeit nem kellene felvállalni, ismerve a Kossuth téri parkoló példáját. Az önkormányzat üzemeltethetné a parkolót, de ennek igen komoly beruházási költségei vannak. A legkockázatosabb, hogy az ajánlatban az önkormányzat hatáskörén kívül álló elállási ok és feltétel is szerepel, mely szerint, amennyiben a befektető 2009. április 30-ig 10 e m2 irodaterületet nem tud bérbe adni, abban az esetben elállhat a szerződéstől. Az apparátus és a városvezetés tárgyalásokat folytatott a pályázóval, javaslatok születtek, a parkolóra 40 M Ft-os felajánlás, akár vételárrészként, akár támogatásként. Határidő kitolásra lenne lehetőség a bérbeadás tekintetében. Ez összességében a beruházó nem változtatta meg a feltételeket. Az előterjesztésben az szerepel, hogy a pályázatot eredménytelené nyilvánítják. Kéri a közgyűlést, a feltételeket mérlegelve döntsön az előterjesztésről. Juhász István: a Gazdasági Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és az ülésen ugyanezeket az érveket hozták fel. Az állásfoglalásában 4 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett úgy döntöttek, hogy a pályázatot érvénytelennek nyilvánítják.

104

Majdik Miklós: elmondja, hogy voltak javaslataik a pályázat kiírásával kapcsolatban, de a városvezetés ezt nem fogadta el. Amikor ajánlat érkezett a felhívásra, akkor felelős vezetők úgy nyilatkoztak a sajtóban, hogy végre gazdára talál a magasház. Ezek után egy kiosztásos előterjesztésben úgy döntenek, hogy mégsem fogadják el a pályázatot. Tóth Bertalan alpolgármester elmondta, hogy kommunikációs cégek antennái vannak elhelyezve a magasházban. Ennek a leszerelésével kapcsolatban most kezdték meg a tárgyalásokat a hivatal munkatársai. Az ingatlanra tehermentesen írták ki a pályázatot, ezeket a tárgyalásokat már korábban meg kellett volna kezdeni. Az új tulajdonost - jogutódként – nem lehet kötelezni arra, hogy az antennákat megtartsa. A pályázatban meg kellett volna fogalmazni, hogy az épület nem kerülhet lebontásra, ha ez az önkormányzat számára elfogadhatatlan feltétel. A FIDESZ-KDNP frakció javasolta, hogy a pályázatot ne ilyen szűk határidőre írják ki, ebből a városvezetés annyit vett figyelembe, hogy két héttel meghosszabbították a pályáztatási határidőt. Az ingatlant 410 M Ft-os kikálltási árért hirdették, 450 M Ft-ot kínáltak érte lehet, hogy többet is kérhettek volna. Ismételten egy olyan befektetőt utasítanak el, akivel, ha még egyszer tárgyaltak volna, esetleg sikerül egyezségre jutni. Olyan döntést hozott az önkormányzat, amellyel a vállalkozókat elijesztik. Dr. Tóth Bertalan: megjegyzi, 4 órán keresztül folyt az egyeztető tárgyalás, nem sikerült konszenzusra jutni a befektetővel. További észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 132/2008. (03.27.) sz. határozata a 25 emeletes magasház értékesítésére kiírt pályázat eredményéről 1. A Közgyűlés úgy Önkormányzata által Pécs, Hungária út értékesítésére kiírt nyilvánítja.

dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város a 20/2008 (01.24.) számú határozatában a 53. szám alatti 1/14. hrsz-ú ingatlan nyilvános pályázatot eredménytelennek

2. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet és a Városfejlesztési Főosztály Vezetőjét, hogy a WPR Furmint Ingatlanfejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

105 Felelősségű Társaság (1095 Budapest, Máriássy u. 7. Cg.01-09883061) ajánlattevőt írásban értesítse a pályázat eredménytelenné nyilvánításáról. Határidő: Felelős:

2008. április 07. dr. Letenyei Róbert főosztályvezető dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes

3. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy WPR Furmint Kft. által befizetett bruttó 70.000.000.-Ft ajánlati biztosítékot az ajánlattevő OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 1179400820527813 számú pénzforgalmi számlájára átutalással fizesse vissza. Határidő: Felelős:

2008. április 07. Decsi János főosztályvezető-helyettes

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Hódosi Vera, Juhász István bizottsági elnöke, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető, dr. Lovász István, Decsi János főosztályvezető-helyettes

Dr. Tóth Bertalan alpolgármester: 20.40 órakor 10 perc szünetet rendel el. Szünet után

21.)

A város stratégiai ingatlancsomagjának értékesítése pályázat útján Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan alpolgármester

Dr. Tóth Bertalan: a 2008. évi költségvetési rendelet határozatának 10.) pontjában került meghatározatásra az a feladat, hogy március 31-ig állítsák össze azt az ingatlan-portfoliót, amellyel biztosítható a költségvetésben szereplő 4,1 Mrd Ft-os ingatlaneladásból származó bevétel. A rendelet elfogadása óta, több lépést tett az önkormányzat annak érdekében, hogy az értékesítésre szánt ingatlanait a piacon népszerűsítse. A Pécsi Fejlesztési Kft – Gonda Tibor alpolgármester kezdeményezésével - készített egy portfolióról szóló kiadványt, több rendezvényt tartott, több kiállításon is részt vett, ahol kiajánlotta az ingatlanokat. Az azóta eltelt időszakban több befektetőcsoport kereste meg az önkormányzatot, a polgármester is több képviselővel tárgyalt. Magyar és külföldi befektetők érdeklődtek az ingatlanok iránt, ennek megfelelően került összeállításra az az ingatlancsoport, ami az előterjesztésben szerepel. Az előző napirendi pontban a közgyűlés eredménytelennek nyilvánította a magasház pályázatot, ezért egészül ki az épülettel az ingatlancsomag. Így alakul ki a hét ingatlan, amelyek a következők: A/1 Laktanya, amelyet egyszer meghirdettek, de ajánlat nem érkezett rá. A Lánc utcai

106 Rendelőintézet előtti terület beépíthető része. A Munkácsy M. u. Rendelőintézet, amit szintén többször meghirdettek, az új vagyonrendelet szerint kétszeri meghirdetés után 25 %-al csökkenthető a vételár, jelen esetben 20 %-os csökkenést javasolt. A magasház, a Siklósi úton a temetővel szemben lévő terület, ugyanezen az úton egy 15 ha-os terület, valamint a Megyeri úton a Melinda utcai terület. A csomag összesen több, mint 5,2 Mrd Ft+áfa értéket képvisel. Ezekre az ingatlanokra érdeklődés mutatkozott, ezért javasolja a közgyűlésnek tegyék lehetővé, hogy egy nagyobb befektető tegyen ajánlatot. A pályázati feltételek között a bírálati szempontoknál elsősorban nem a vételár meghatározó, 30 %-ban veszik figyelembe. Olyan befektetőt keresnek, aki fejlesztéseket hajt végre, kérik a pályázatban, hogy az elképzeléseket mutassa be. Szőcs Sándor: az ingatlancsomag összeállítását és ilyen módon történő értékesítését helyesnek tartja, azonban megjegyzi, hogy olyan adásvételiszerződéseket kössön az önkormányzat, amelyek minden szempontból megfelelőnek, ellenpéldaként felhozza a magasházat. Ha az ingatlanokat megvásárolják, és azt továbbadják, akkor időkorlátokat kell beépíteni, hogy 2010-re a beruházások megvalósuljanak. Javasolja, hogy a ingatlancsomagban a magasház értékét vigyék fel 600 M Ft+áfára, ebből még mindig lehet alkudni. Ugyanez a helyzet a Munkácsy M. utcai Rendelőintézettel, szintén 600 M Ft+áfáért kellene értékesíteni. Dr. Tóth Bertalan: felkéri Szőcs Sándort, az első javaslatát szövegszerűen fogalmazza meg, ha módosító indítványként meg kívánja szavaztatni. Szőcs Sándor: az első javaslata úgy hangzik, hogy 2010-re az eladott ingatlanok esetében a beruházási munkákat fejezzék be. Dr. Páva Zsolt: a FIDESZ-KDNP frakció többsége támogatja az előterjesztést, de néhány javaslatuk van. Az alpolgármester is elmondta, hogy indokolt lenne, ha az ingatlanokat nem ingatlanspekuláció, hanem hasznosítás céljából értékesítenék. Ha a csomag tulajdonosa rendelkezni fog az ingatlanok felett, akkor ne álljon elő az a helyzet, hogy egy ingatlanügynök továbbadja az ingatlanokat. A megoldás, hogy a pályázó projekteket dolgozzon ki, és valósítson meg, ingatlan- vagy területfejlesztést hajtson végre az adott ingatlanok vonatkozásában. Szerepel az ajánlati kitételek között, a „Hasznosítási elképzelés rövid leírása” címmel, de az érvénytelenségi okok között már nem. Indítványa, hogy kerüljön be a kizáró okok közé, ha valamelyik pályázó nem csatol programot. Ez garancia arra, hogy az ingatlanfejlesztés valóban megtörténik. Ebben a csomagban stratégiai ingatlanok vannak, némelyiket hosszú idő óta nem tudják értékesíteni. A garanciára nagyobb esély van, ha ingatlancsomagként hasznosítják. Az indítványát az ingatlanspekuláció kivédése érdekében tette. Majdik Miklós: véleménye szerint az ingatlancsomagot nem így kellett volna összeállítani. A Melinda utca környéki ingatlant pontosan meghatározva az

107 ÖMV benzinkút után lévő Megyeri úton lévő kiserdő, 2362 sz. szereplő üzemtervezett erdő. Ennek a területnek a 60 %-a a tarvágás után beépíthető lenne. Nem állhat ennyire rosszul az önkormányzat, hogy ezt a területet 86 M Ft+áfáért értékesítse. Kertvárosnak talán az egyetlen egybefüggő kis erdőterülete. Az önkormányzat folyamatosan elköveti azt a hibát az ingatlanértékesítéseknél, hogy fákat vágat ki, ez a kis erdő környezetvédelemi célokat szolgál. Módosító indítványa, hogy a Melinda utcai erdőterületet az ingatlancsomagból vegyék ki. A 2.) pont a FEMA Áruház és a Siklósi út melletti terület, 13 ha-os, ezt kb. 6000 Ft-os m2 áron kívánja értékesíteni az önkormányzat. Véleménye szerint ez a terület értékes és fejleszthető, legalább 10 e Ft/m2 árra fel kell emelni. A közvetlen környezetében 14 e Ft-ért értékesített területet a PK Zrt. A 4.) pontban a Zsolnay utcában a Lánc utcai Rendelőintézet előtti területet nem úgy kellene értékesíteni, hogy 100 %-osan beépíthető legyen. A Munkácsy utcai Rendelőintézettel kapcsolatban egyetért azzal, hogy 600 M Ft +áfáért kellene értékesíteni. Ezt az ingatlant többször megpróbálta a város értékesíteni, de ilyen mértékű csökkentést semmi nem indokol. Ha a csomagban pályáztatják, akkor nem valószínű, hogy a kikiáltási árnál magasabb árat licitálnak rá, és jóval kisebb lesz az érdeklődés, mint ha egyenként értékesítik az ingatlanokat. A magasházzal kapcsolatban kevésnek tartja a 410 M Ft+áfát, nehéz lesz olyan befektetőt találni, amelyik mindegyik ingatlanra jó konstrukcióval pályázik. Érdekes lesz elbírálni a pályázatokat akkor, ha egyik részére jó ajánlatot tesz a pályázó, a másik részére pedig nem. Ezért nem érdemes ennyi ingatlant egy csomagba tenni. Úgy gondolja, hogy a magasházat 500 M Ft feletti kikiáltási áron kell értékesíteni. Az előterjesztésben szereplő összeget azért is tartja kevésnek, mivel ajánlottak érte már 450 M Ft +áfát is, amelyet a közgyűlés nem fogadott el. A 2 M Ft +áfa értékű pályázati dokumentációt nagyon magasnak tartja. Az ingatlanok külön már meg lettek hirdetve, amelyeknek a pályázati anyagait már kiváltották. Véleménye szerint az 1 M Ft-os ár is elegendő lenne. Rövid időnek tartja a pályázat beadásához rendelkezésre álló egy hónapot, a magasház esetében is meghosszabbították két héttel. A komoly ajánlathoz ez az egy hónapos időtartam kevés, főként ha a a pályázó külföldi. Tudomása szerint a Melinda utcai kiserdővel - amely Meixner András képviselő területe - határos. Kéri álljon ki amellett, hogy az ingatlancsomagból vegyék ki ezt az ingatlant. Kővári János: az ŐPÉE frakció támogatja az előterjesztést, talán végre sikerül a Munkácsy Rendelő és a magasház vonatkozásában befektetőt találni. Megjegyzi, hogy figyelnek arra, hogy a befolyó forrásokat mire fordítják, mivel felélni ezeket nem szabad. Javaslatuk az lenne, hogy a Lánc utcai Rendelőintézet előtti területet és az EKF közlekedési céljait vegyék figyelembe a beruházásnál. Ezen a területen a gyalogos forgalmat felül- vagy aluljáró építésével meg kell oldani, az EKF épületeinek megközelítése céljából. A pályázati kiírásban ezt előnyként is érdemes lenne megfogalmazni.

108 Nagy Csaba: kéri, hogy fontolják meg a Majdik Miklós által elmondottakat. A benyújtási határidőt mindenképpen legalább két héttel hosszabbítsák meg, de még ezt is kevésnek tartja. Úgy, hogy a nyári szünet előtt a döntést a közgyűlés meg tudja hozni. Az előterjesztés szerint négy bírálati szempont van, kevésnek tartja az ingatlanokért felkínált vételár mértékét. Ha nem ingatlancsomagban értékesítik, akkor lát esély arra, hogy magasabb vételárért is elkeljenek az ingatlanok. Javasolja, hogy az 1.) pont vonatkozásában 40 %-al emeljék fel azt a részszempontot , ahol a felkínált vételár mértéke és a teljesítés módja és határideje szerepel. Költségvetési szempontból erre a bevételre szükség van. Ha sikerül befektetőt találni, aki 5 Mrd Ft feletti értékben megvásárolja az ingatlancsomagot, és ha idén befolyik ez az összeg akkor ezzel a költségvetés 4 Mrd Ft-os hitelállományát csökkentsék. Megítélése szerint, ha ez a bevétel nem folyik be, akkor a város fizetésképtelen lesz. Dr. Páva Zsolt: mivel egy stratégiai ingatlancsomag értékesítéséről van szó, szeretné, ha a városvezető koalíció beleegyezne abba, hogy egy ellenzéki tag részt vehessen a tárgyalásokon. Dr. Tóth Bertalan: Szőcs Sándor képviselő módosító javaslatiról szavazni fognak, amelyekkel személy szerint nem ért egyet. Valóban nagyon jó lenne, ha 2010-ig minden ingatlanon befejeznék a beruházást, de az A/1 laktanya, és a magasház esetében a befektetőnek 1,5 év alatt végleges befejezést nem lehet előírni. Egyetért azzal, ha ez egy sikeres pályázat lesz és elfogadja a befektető által felvázolt elképzeléseket, ezáltal Pécs városa fejlődhet. Közösségi beruházásban 34 Mrd Ft, magánberuházásban több 10 Mrd Ft-os fejlesztés működhet a városban. Ez munkahelyteremtés, városfejlesztés és a költségvetés szempontjából is jó lehetőség. Páva Zsolt felvetésére elmondja, hogy olyan bírálati szempontokat határoztak meg a befektetői célok megismerésére, hogy nem tartja szükségesnek, hogy érvénytelenségi okként fogalmazzák meg az általa elmondott feltételt. Egyetért azzal - a pályázati kiírásban úgy szerepel -hogy a Gazdasági és a Városfejlesztési Bizottság tárgyaljon a bírálatról, de felajánlja, hogy amikor az apparátus a pályázókkal tárgyal, arra az ellenzék képviselőjét meghívják. Majdik Miklós felvetései nem lepték meg, a Gazdasági bizottsági ülésen már tárgyaltak róla. A Melinda utcai ingatlan a jelenlegi építési szabályzat előírja a fák megtartását a telek két oldalán 10 és 15 méteres szakaszon, amely védősávként is szolgál. Kötelezően fent kell tartani a zöldfelületet. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos feladatokat a vásárlónak teljesíteni kell. A bizottsági ülésen a FEMÁ-val szembeni területről is elmondta a véleményét. Egészen más adottságú ingatlanról van szó, mint amilyen a másik oldalon eladott ingatlan volt. Az területileg jóval kisebb, a nagyobb terület esetében a m2 ár is változik. Ez nem egy egységes ingatlan, a közepén egy viziközmű található, amely megbontja, ezen kívül útbekötés is

109 van. A módosító indítványt nem támogatja, javasolja, hogy a közgyűlés az eredeti vételárat fogadja el. Javaslat érkezett arra, hogy a Lánc utcai Rendelőintézettel szemben lévő területet vegyék ki az ingatlancsomagból. Ezt a javaslatot sem támogatja. Ha a másik oldalon a 10-es tömbben megkezdődik a beruházás, a Tudásközpont és a Konferenciaközpontot is elkezdik építeni, akkor ez a terület egy új beruházással kiegészülhet. Ez Pécs városának egy új keleti kapuja lehet, és az EKF negyed közepén helyezkedik el. Az emlékmű méltó elhelyezését ugyanúgy meg kell oldani, átkerül egy másik helyre. A Munkácsy M. utcai Rendelőintézetnél sem tudja elfogadni a módosító javaslatot. Ötször próbálták meg azon az áron értékesíteni a rendelőintézetet. Véleménye szerint az ár nem volt megfelelő az érdeklődők számára. A magasházzal kapcsolatban is ugyanez a véleménye, bár most érkezett rá egy 450 M Ft +áfás ajánlat, amelyet azért nem fogadtak el, mert olyan feltételeket tett a befektető, amelyet nem tudtak vállalni. A kiváltási árral kapcsolatban személyesen javasolta a magasabb összeget, mivel 5,2 Mrd-os ingatlancsomagnál a 2 M Ft+áfa nem magas ár a dokumentációért. A határidő módosítást sem javasolja, mivel ezt megelőzően ezeket az ingatlanokat többször meghirdették. Kővári János frakcióvezető módosító indítványával kapcsolatban elmondja, hogy nem olyan régen döntött a közgyűlés az EKF negyed tervpályázat kiírásáról. A jelenlegi koncepció szerint az Egyetem utcát újítják fel, és a helyszínekkel az biztosítja majd a gyalogos összeköttetést. A 48-as tér komplett felújításával biztosítja a gyalogos forgalmat a Tudásközpont és a Hangversenyterem elé. Úgy tudja, hogy a Szent Mór Kollégium felújításra kerül és a Rektori Hivatal oda költözik. Az említett megoldásokkal a gyalogos forgalom meg lesz oldva. Nagy Csaba: a bírálati szempontnál négy pont van felsorolva, „Az ingatlanért felkínált vételár mértéke, valamint a teljesítés módja és határideje 30 %-al szerepel”. Ezt kellene felemelni 40 %-ra, és értelemszerűen a 2.), 3.), 4.) pont közül kellene elvenni valamelyikből 10 %-ot. Véleménye szerint a 2.) pont lenne rá a legalkalmasabb. Dr. Tóth Bertalan: így már érti a módosító indítványát. Kéri fogalmazza meg a javaslatát, amelyet el tud fogadni. Felmerült, hogy a költségvetésben szükséges bevétel-e a fontos, vagy az a koncepció, amelyet elvárnak a befektetőktől? Az arányok tekintetében legfőképpen az elvárt ajánlati minősítési szempontokat veszik figyelembe. A tárgyalás és a bírálat előkészítés során számítanak az ellenzék részvételére, ott ez a szempont is érvényesíthető. A módosító indítványokról külön-külön szavaznak. Szőcs Sándor: ügyrendi hozzászólásában elmondja, hogy nem arra gondolt, hogy a beruházások 2010-ig valósuljanak meg, hanem azt kérte, hogy hibátlan adásvételi szerződést kössenek, amelyben kikötik, hogy milyen mértékű a vesztesége a vevőnek, ha mégis eláll a szerződéstől. A másik, hogy időkorlátot kössenek ki, mivel lehet, hogy a magasház 20 év múlva is ugyanilyen állapotban lesz.

110

Majdik Miklós: a konstruktivitás ismét jellemző volt a városvezető koalícióra. Véleménye szerint az általa elhangzottak a város érdekeit szolgálták. Az alpolgármester elmondta, hogy miért nem fogadta el a javaslatait. A Melinda utcai területtel kapcsolatban a terült 60 %-a beépíthető, és a 7513 m2-ről egy 6770 m2-es építési telek alakulhat ki. A fák nagy részét kivágják a területen, még 1000 m2 területen sem marad meg. Ez azt jelenti, hogy a 6000 m2 feletti erdőterületet tarvágással kiirtják. Ezt a környéken élők sem fogják elfogadni. Véleménye szerint nem minősíthető az amit az alpolgármester elmondott. Elhangzott, hogy a FEMA melletti terület nagy és emiatt alacsonyabb m2 áron lehet eladni. Az előterjesztés szerint ez a terület nem egy helyrajzi számon van, hanem négy hrsz alatt. Van egy 581 m2 nagyságú út, 28 e m2es, 10 e m2-es terület. A 6000 Ft-ot nagyon kevésnek tartja, nem érti az alpolgármester hozzáállását sem, mivel ezzel is az önkormányzat érdekeit képviselné. Egy próbát megérne, hogy 1 Mrd Ft-tal több kerüljön az önkormányzat kasszájába. A Munkácsy utcai Rendelővel kapcsolatban úgy értesült, hogy 550 M Ft-ot már kínáltak érte, de nem adták oda. Ezek után nem kellene 480 M Ft-ra lecsökkenteni, akkor sem ha csomagban kívánják eladni. A csomagban 600 M Ft-os áron kell kínálni még akkor is, ha az értékbecslés szerint jóval magasabb áron is eladható. Nem azért nem kelt el az ingatlan, mert nem elégszer hirdették, hanem rövid határidőre hirdették, védett az épület, bent lakással kínálták, és bizonyos összeget készpénzben ki kellett volna fizetni, és a későbbiekben léphetett volna birtokba az épület. Túl sok az engedmény azzal kapcsolatban, hogy bekerüljön a csomagba. A magasházzal kapcsolatban nem érti, miért alakult ki a 410 M Ft, kimutatást még nem láttak ezzel kapcsolatban. Az önkormányzat ennél többet ráköltött, legalább ezt az összeget próbálja visszakapni. A külföldi befektetőkre tekintettel lehetne magasabb összegért hasznosítani. Ha projektbe gondolkodnak, elképzelhető, hogy jóval magasabb árat is ajánlanak. Nyőgéri Lajos: ügyrendi felszólalásában kéri Páva Zsolt képviselőtársát, hogy egy konkrét személyre tegyen javaslatot. Dr. Tóth Bertalan: a pályázatba nem írják bele, hogy az előzetes tárgyalásokat ki folytatja le, jelenleg az szerepel benne, hogy a Gazdasági és a Városfejlesztési Bizottság. Ha elfogadja Páva Zsolt frakcióvezető, akkor ígéretet tesz arra, hogy az előzetes előkészítő tárgyalások során bevonják az ellenzéki képviselőt. Elsőként szavazást kér Szőcs Sándor módosító indítványáról, melyben javasolja, hogy az adásvételi szerződésben további biztosítékokat kössenek ki a beruházások megvalósítására, valamint belátható időn belül készüljenek el a beruházások. Előterjesztőként nem támogatja megszavazni. Megállapítja, hogy a közgyűlés 14 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el.

111 A következő módosító javaslatról egyben kér szavazást, amelyben a Munkácsy M. utcai Rendelőintézet valamint a Magasház is 600 millió Ft + áfa összeggel szerepeljen. Előterjesztőként nem támogatja a módosító indítványt. Megállapítja, hogy a közgyűlés 12 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Dr. Páva Zsolt jelezte, visszavonja módosító indítványát. Most szavazást kér Majdik Miklós javaslatáról, melyről külön szavazást rendel el. Képviselőtársa javasolta, hogy a Melinda utcai ingatlan kerüljön ki az ingatlancsomagból. Előterjesztőként nem támogatja az indítványt. Megállapítja, hogy a közgyűlés 12 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Majdik Miklós második módosító indítványában javasolta, hogy a FEMA-val szembeni ingatlan 6.000.- Ft helyett 10.000.- Ft/m2 áron kerüljön meghatározásra. Előterjesztőként nem támogatja a javaslatot. Megállapítja, hogy a közgyűlés 13 igen szavazattal, 19 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Most szavazást kér arra vonatkozóan, hogy a Lánc utcai Rendelőintézet előtti ingatlan is kerüljön ki a csomagból, melyet előterjesztőként nem támogat. Megállapítja, hogy a közgyűlés 12 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Kéri szavazzanak arról, hogy a Munkácsy M. utcai Rendelőintézet 600 millió Ft + áfa értékben kerüljön az ingatlancsomagba. Előterjesztőként a módosító indítványt nem támogatja. Megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér Majdik Miklós következő indítványáról, melyben javasolja, hogy a Magasház 500 millió Ft + áfa áron kerüljön be a csomagba. Előterjesztőként nem támogatja. Megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el.

112

Most szavazást kér Majdik képviselőtársa módosító indítványáról, mely szerint a kiváltási ár 2 millió Ft + áfa helyett 1 millió Ft + áfa legyen. Előterjesztőként nem támogatja a javaslatot. Megállapítja, hogy a közgyűlés 14 igen szavazattal, 21 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást rendel el Majdik Miklós utolsó indítványáról, amelyben javasolta, hogy az 1 hónapos beadási határidőt még 1 hónappal hosszabbítsák. Előterjesztőként nem támogatja a javaslatot. Megállapítja, hogy a közgyűlés 12 igen szavazattal, 21 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Megkérdezi Kővári János frakcióvezetőt, hogy az általa elmondottak ellenére fenntartja-e javaslatát? Kővári János: visszavonja javaslatát. Dr. Tóth Bertalan: szavazást rendel el Nagy Csaba első módosító indítványáról, melyben javasolta, hogy két héttel hosszabbítsák meg a beadási határidőt. Előterjesztőként nem támogatja a javaslatot. Megállapítja, hogy a közgyűlés 13 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Most szavazást kér Nagy Csaba második indítványáról, mely szerint a bírálati szempont esetében a vételárat 40%-ban vegyék figyelembe. Előterjesztőként nem támogatja az indítványt. Megállapítja, hogy a közgyűlés 15 igen szavazattal, 19 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Végül szavazást rendel el az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.

113

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 133/2008. (03.27.) sz. határozata a város stratégiai ingatlancsomagjának pályázat útján történő értékesítéséről 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy az alább felsorolt ingatlanokat nyílt pályázat útján értékesíti.
Megyeri úti pécsi 21229/1 hrsz-ú közterület megnevezésű 7513 m2 nagyságú ingatlan.
A FEMA Áruházzal szemben, a Siklósi út mellett fekvő pécsi 23810/1 hrsz-ú 108608 m2 nagyságú, a 23812 hrsz-ú 28781 m2 nagyságú és a 23819/1 hrsz-ú 10215m2 nagyságú és a 23818 hrsz-ú ingatlan 581m2 nagyságú része.
Siklósi út mellett fekvő, a volt Bajcsy laktanya területén elhelyezkedő pécsi 19916/20 hrsz-ú bontandó épületekkel beépített 19293 m2 nagyságú ingatlan.
Zsolnay Vilmos utca mellett fekvő pécsi 40570/13 hrsz-ú közterület megnevezésű 10938 m2 nagyságú ingatlan Pécsi Építési Szabályzaton jelölt telekalakítása után kialakuló 4555 m2 nagyságú része.
a pécsi 42102/1 hrsz. alatti, udvar és 3 épület megnevezésű, 23 ha 6483 m2 nagyságú /volt gyakorlótér/, valamint a pécsi 42104 hrsz-ú, udvar és 60 épület megnevezésű /laktanya/ 44 ha 5795 m2 nagyságú ingatlan. /volt A/1 laktanya/
a Pécs, Munkácsi M. utcai rendelőintézetet a hozzátartozó Kisfaludy utcai ingatlanokkal együtt / pécsi 17485/1, 17485/2, 17483, 17484 hrsz/.
Pécs, Hungária u. 53. – 1/14 hrsz. Magasház: 2879 m2 területen áll a 25 emeletes 1974-ben épült IMS feszített vasbeton technológiával épült épület. Az épület teljes alapterülete 17.294 m2. 2. A Közgyűlés a pályázati feltételeket az alábbiak szerint határozza meg: Az ingatlanokra csak együtt lehet pályázni. Az ajánlattételi határidő: 2008. május 01.,

114 Az elbírálás határideje: 2008. június. 01. Az elbírálásának szempontjai: -Az ingatlan csoportért felkínált vételár, amely nem lehet kevesebb a szakértő által megállapított forgalmi értéknél, valamint a vételár teljesítésének ütemezése (30 %) -Az ingatlan-hasznosítás módja, annak várható időpontja (30 %) -Az ingatlant érintő beépítési program városképi illeszkedése, /tervezett koncepció/ (20 %) -Pécs város számára kedvező funkció megvalósítása (20 %) A pályázati dokumentáció ellenértéke: 2.000.000.-Ft + 20 % ÁFA. Az eljárást lezáró döntést a Gazdasági Bizottság és Városfejlesztési Bizottság javaslatára a Közgyűlés hozza meg. Határidő: Felelős:

a

2008. június 01. dr. Tóth Bertalan alpolgármester dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes

3. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, valamint a Humán Főosztályt a volt Bajcsy laktanya területén elhelyezkedő 19916/20 hrsz-ú ingatlan jelenlegi használóival kötött szerződések felmondására és a 19916/20 hrsz-ú ingatlan jelenlegi használóival a tárgyalások megkezdésére a mielőbbi kiüresítés érdekében azzal, hogy a szervezetek megfelelő elhelyezését egyúttal a Főosztályok vizsgálják meg. Határidő: Felelős:

2008. október 01. dr. Tóth Bertalan alpolgármester dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes Póla József főosztályvezető

4. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy keresse meg a PVV Zrt.-t, hogy a 23810/1 hrsz-ú és a 23819/1 hrsz-ú, ingatlanokra 2008. november 01-től ne kössön haszonbérleti szerződést. Határidő: Felelős:

2008. június 01. dr. Tóth Bertalan alpolgármester dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes Varga Péter vezérigazgató

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes, Póla József főosztályvezető, Varga Péter PVV Zrt vezérigazgatója a Városfejlesztési Főosztály útján

115 22.)

Pécs, Gesztenyés utca 17. szám alatti ingatlan üzemeltetési joga Előterjesztő:

Juhász István bizottsági elnök

Tasnádi Péter: szóbeli kiegészítés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 134/2008. (03.27.) sz. határozata a Pécs, Gesztenyés u. 17. sz. alatti ingatlan üzemeltetési jogáról A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Pécs-Pécsbányatelep Településrészi Önkormányzat az általa jelenleg a 360/2007./06.21./ sz. közgyűlési határozat alapján térítésmentesen használt Pécs, Gesztenyés u. 17. sz. alatti ingatlan üzemeltetési jogát a Pécsbányáért Egyesületetre átruházza .

23.)

Határidő: Felelős:

2008. 04. 01. dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Juhász bizottsági elnök, dr. Lovász főosztályvezető-helyettes

István István

Pécs, Jókai utca 15. szám alatti ingatlan kiürítése Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Tasnádi Péter: szóbeli kiegészítés nem lévén, az előterjesztésről a vitát megnyitja. Majdik Miklós: úgy gondolja, jobban oda kellett volna figyelni az ellenzék konstruktív javaslataira, mert ennek most a város látja kárát. Az ingatlan – ahogy az előterjesztésben is szerepel – a PVV Zrt. által került értékesítésre, mégpedig az ott lakó bérlőkkel együtt, akik elhelyezéséről az önkormányzat nem tudott gondoskodni, és egyezség sem történt velük. Ketten közülük rájöttek arra, hogy helyzetben vannak, és semmiféle

116 cserelakást nem fogadtak el. Az egyik az önkormányzati lakás becsült értékéhez képest közel kétszer akkora összeget, a másik pedig 5 M Ft-os lelépési díjat kér az önkormányzattól. Az előterjesztés javasolja, hogy mivel az ingatlan értékesítésre került, az egyik lakónak a 15 M Ft-os követelése helyett az értékbecslés szerinti 8.400 E Ft-ot, a másik számára pedig – amely ingatlan becsült értéke nem szerepel az előterjesztésben – 5 M Ft-ot fizessen ki az önkormányzat. Az előterjesztést megfontolandónak tartja, mivel ebből az ingatlantranzakcióból nem a városnak, hanem a PVV Zrt-nek származott haszna, ezért a lakók távozásának elősegítésére szánt összeg kifizetését nem a városnak kellene magára vállalni. Amennyiben mégis megteszi, akkor ez várhatóan az EKF kisajátításokra is hatással lesz. Azt jelenti, hogy az önkormányzat zsarolható, és elfogadja a lakók követeléseit. Más megoldást, például cserelakás biztosítását javasolja. Nem szabad elfogadni a diktátumot, és megfizetni a követelt összeget, amely a lakás forgalmi értékének a kétszerese. Az önkormányzat nem zsarolható, és nincs olyan kényszerhelyzetben, hogy a lakók követeléseinek eleget tegyen. Az előterjesztést az ellenzék ezért nem támogatja. Nyőgéri Lajos: az előterjesztés és az elhangzott hozzászólás is azért érdekes számára, mert a bérlők élni szeretnének a lehetőséggel. Az előterjesztésben szerepel, hogy az önkormányzat több csereingatlant is felajánlott számukra. A közgyűlésen már több alkalommal felvetődött a kérdés, hogy a PVV Zrt. nyerészkedés céljából vásárolta-e meg a Jókai utca 15. számú telket, és hogy egyáltalán milyen módon került a tulajdonába. Ha egy megbeszélésen ez a kérdés nagyon sokszor elhangzik, esetleg több kérdés is felvetődik, akkor ez bizonyára sokaknak szemet szúr. Az ott lakó bérlő kezdetben még hajlandó volt az egyezkedésre, de ügyvédi megkeresésre hirtelen 15 M Ft-ban kérte a kártalanítását, amelyet a maga részéről nem tart sem jónak, sem támogatandónak. Annak idején az ingatlanra értékbecslés készült, amely 8.400 E Ft értéket állapított meg, mely összeget a Népjóléti Bizottság is támogatott. A másik esetben a kért 5 M Ft lelépési díjat elfogadhatónak tartja a bizottság. Egyébként az értékbecslés ennél magasabb összeget állapított meg. Feltehetően képviselőtársa sem gondolja komolyan, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata számára kedvezőtlen lenne, ha a 100 %-os tulajdonában lévő társasága haszonra tesz szert. Hiszen pontosan azért adta át ezeket az önkormányzati épületeket csereingatlanként, hogy az értékesítésből befolyó összegből a PVV Zrt. önkormányzati bérlakásokat újítson fel. Eddig 43 lakás felújítását végezte el, amire az önkormányzat képtelen lett volna. Így ez a terület az önkormányzati vagyonkezelőhöz átkerülve fejlesztésre kijelölendő célterület volt, amelyet a PVV Zrt. tovább értékesített. Az előterjesztést figyelmesen elolvasva látható, hogy az önkormányzat nem enged a zsarolásnak, a 15 M Ft követelést elutasítja. A határozati javaslat 1.) pontja jelzi, hogy maximum 8.400 E Ft-ot hajlandó kifizetni. Különben egyéb tárgyalásokat nem folytatnak. Közgyűlési határozat meghozatalára van szükség ahhoz, hogy egyáltalán érdemi bejelentés történjen. Az ügyvédi megkeresés egyértelműen 15 M Ft-

117 ot jelöl meg, amely összeg alá nem mennek. Majd egy újabb "huzavona" következik az eljárás módjáról. Önkormányzati lakásokról van szó, amelyek jelenleg a PVV Zrt. kezelésében és tulajdonában vannak. Támogatja a határozati javaslatban foglaltak elfogadását. Majdik Miklós: gondolta, hogy őt hibáztatják, és majd ha balul üt ki az ingatlancsomag, akkor is ő lesz a hibás. Frakcióvezető úr által elmondottakra Utal, miszerint nem hagyják magukat zsarolni. Az előterjesztés szerint annak a lakásnak a forgalmi értéke – amelyért javasolja a 8.400.000 Ft kifizetését – 8.400.000 Ft. Szinte hihetetlen számára az a javaslata, hogy egy önkormányzati bérlakásért a benne lakónak fizessék ki a lakás forgalmi értékét, amikor az előterjesztés leírja, hogy lakottan a lakás forgalmi értékének az 50 %-a illeti meg a lakót, azaz 4.200.000 Ft. A jelenleg hatályban lévő 14/2006. (04. 29.) számú önkormányzati rendelet 27. §-ában a visszatérítés összegét a forgalmi érték 15 %-ában, azaz 1.260.000 Ft-ban állapítja meg. Nyőgéri képviselőtársa azt mondja, hogy az önkormányzat nem zsarolható, de fizessenek ki 8.400.000 Ft-ot. Megemlíti még, hogy a másik lakóval kapcsolatosan is jól jár az önkormányzat, és hogy oda fizessen ki 5 millió forintot. Az előterjesztésből úgy tűnik számára, hogy egy jóval kisebb lakás. Az 5 M Ft ahhoz képest ismét egy olyan tétel, ami azt jelenti, hogy ez a lakó sem kaphatja meg az általa kért 5 M Ft-ot egyrészről, másrészről pedig a TV közvetítést nézők részéről is láncreakciót válthat ki. Visszatérve az említett ingatlan-tranzakcióra, a 43 lakás felújítására, megint ő tehet arról, hogy ez nem sikerült. A téma mégis ismételten előterjesztésre került, és jóval alacsonyabb áron sikerült a lakásokat felújítani. Emlékeztet arra, hogy ezeket a Jókai utcai ingatlanokat a PVV Zrt. csomagban értékesítette. Feltételezi, hogy ezt a közgyűlés jóváhagyása nélkül tette, mivel egészen más értéken kapta meg az önkormányzattól, és jóval magasabb áron adta tovább. Azt is méltánytalannak tartja, ha az önkormányzat saját cége kevesebbért kap meg valamilyen ingatlant. Az elhelyezés kötelezettsége a városé, utána extra-profittal tovább értékesíti, majd még a városra hárítja a felelősséget, ha a lakók nem mennek ki, akkor finanszírozza eme költséget. Év végén pedig majd nyereségadóban leadózza a cégnél nyereségként jelentkező összeget. Ennél rosszabbat már nem tehetnek ennek a városnak. De azt nem mondja, hogy csak így tovább! Tasnádi Péter: megjegyzi, hogy nem hallotta, hogy bizottsági elnök úr Majdik képviselőtársa tevékenységét illette volna, mint ahogy Orbán Viktort sem bántotta Nyőgéri Lajos. Kéri, a tárgyra koncentráljanak. Nyőgéri Lajos: semmiképpen nem szeretne mártírt csinálni képviselőtársából, egyedül is nagyon jó úton halad e felé. Orbán Viktort pedig persze, hogy emlegeti egy Fidesz tag, akinek jó pontra van szüksége. Ezt nem is a tárgyhoz tartozó témakörnek veszi, hiszen nem is ide tartozik. Tasnádi Péter: megkéri a frakcióvezetőt, hogy térjen a tárgyra.

118 Nyőgéri Lajos: amennyiben képviselőtársa magára ismert, ez biztosan nem a véletlen műve. Néha nagyon jól ismeri a szabályokat, azonban ezeket nagyon sokszor nem tudja jól használni. Sajnos ennek sokszor a testület látja kárát. Reméli, hogy képviselőtársa mindig végiggondolja, mert ez egy nagyon jó tanulság abból kifolyólag, hogy egy évvel ezelőtti történéseknek milyen hosszú távú következménye lehet. Mindent pontosan tud majd idézni, ugyanis az első alkalommal is, amikor a PVV Zrt. lakásokat újított fel, egy keretösszeg került meghatározásra, ami nem feltétlenül kellett volna, hanem a pontos elszámolás a végén lett volna. Kéri képviselőtársát, hogy mindennek pontosan járjon utána, mert így a féligazságok nagyon jól hangzanak, nagyon jó felkészültséget mutathatnak, csak sajnos nem fedik már a valóságot. Tasnádi Péter: további hozzászólásra nem lát igényt, ezért szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 135/2008. (03.27.) sz. határozata a Pécs, Jókai u. 15. szám alatti ingatlan kiüresítéséről 1.) A Közgyűlés a Pécs, Jókai u. 15. sz. alatti ingatlan kiüresítése érdekében úgy dönt, hogy az ingatlanban bérlőként lakó Mezőfi István és felesége részére 8.400.000 Ft (azaz nyolcmilliónégyszázezer forint), az ingatlan másik lakásának bérlője, Kiss Attila részére pedig 5.000.000 Ft (azaz ötmillió forint) lakáshasználati értéket fizet, amennyiben vállalják, hogy legkésőbb 2008. április 30-ig kiköltöznek és az ingatlant az önkormányzat birtokába adják. A használati érték összegek forrása a költségvetési rendelet 10/b melléklet egyéb működési pénzeszköz átadás 44.sorban szereplő lakásgazdálkodási keret. 2.) A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztályt hogy -

Mezőfi István és felesége részére megállapított lakáshasználati értéket 2008. április 10-ig utalja a bérlők által megjelölt ügyvédi letéti számlára. Az összeg Mezőfiék részére a Szociális Lakásgazdálkodási Csoport birtokba vételt igazoló nyilatkozata alapján kerülhet kifizetésre az ügyvédi letéti számláról.

119 -

24.)

Kiss Attila részére megállapított lakáshasználati értéket a bérlő által megjelölt számlára utalja a Szociális Lakásgazdálkodási Csoport birtokba vételt igazoló nyilatkozata alapján, legkésőbb 2008. április 30-ig.

Határidő: Felelős:

2008. április 30. Decsi János főosztályvezető- helyettes, Póla József főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető, Decsi János főosztályvezetőhelyettes, dr. Varga Pál Józsefné csoportvezető

Létszámleépítés az Egyesített Egészségügyi intézményekben Előterjesztő:

Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Hudvágner Sándor: az Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgató asszonya 16 fő leépítését kérte a következő indokokkal: A gyermeklétszám csökkenése miatt a védőnői hálózat átszervezésre, racionalizálásra került. Ennek következtében állások szabadultak fel. Az alacsony gyermeklétszám maga után vonta a gyermek-pszichiátriai ellátás racionalizálását is. A jó hír, hogy az ellátási körzetben a TBC előfordulása csökkent. Ennek következtében kötelező tüdőszűrést nem kell tartani, ezért a racionalizálás miatt itt is munkaerő-felesleg keletkezett. Összességében 1 fő szakorvosi állás, 13 fő asszisztensi és 2 fő, központi irányítási, illetve intézményüzemeltetési létszám kerül leépítésre. A létszámleépítés után így 442 főre csökken az Egyesített Egészségügyi Intézmények dolgozóinak létszáma. Dr. Ternák Gábor: megjegyzi, hogy a szóbeli kiegészítés tulajdonképpen az előterjesztés, illetve a bizottsági üléseken tárgyalt dokumentum szó szerinti felolvasásából állt. Elhangzott, hogy három területről – Gyermekgyógyászat, Tüdőgyógyászat és Gyermek-pszichiátria – történik a leépítés. A dokumentum ezt nem tartalmazza. Személy szerint a létszámleépítés mögött a gazdasági társasággá való átalakítás előkészítését feltételezi, amelyről ugyan mélyen hallgatnak. Amikor az elmúlt alkalommal erre rákérdezett, azt a választ kapta, hogy még nincs dokumentum. Ebben nincs oka kételkedni, de tény, hogy az előkészítése – megfelelő szakemberek bevonásával – már intenzíven folyik. A létszámleépítés is ezt a célt szolgálja. Arra kér tehát választ, hogy ez valóban így van, vagy nincs. Tasnádi Péter: egyéb kérdés nem lévén, válaszadásra megadj a szót dr. Hudvágner Sándornak.

120 Dr. Hudvágner Sándor: professzor úr felvetésével az a probléma, hogy az igazgató asszony még ez év elején, január hónapban, a társasággá való átalakulás gondolatának felvetése előtt jelezte a létszámleépítést. Az intézmény átalakulása később került szóba. Az idei évre tervezett racionalizálás következménye a létszámleépítés. Dr. Ternák Gábor: kérdése, mikor merült fel az Egyesített Egészségügyi Intézmények átalakításának gondolata? Lehet, hogy már ennek jegyében volt ez a szándék. A racionalizálás mögé sok mindent el lehet rejteni. A felsorolt területek közül a Gyermek-pszichiátria pl. hiányszakma. Lehet, hogy az előterjesztés ezen okokat sorolja fel, mégis más területen – pl. Sebészet – történik a leépítés, mert ennek a nevesítése nincs meg. Furcsának találja ezt a fajta indokolást. Tasnádi Péter: polgármesteri minőségben kíván információt közölni a testülettel. Valóban, a szakmai anyag a korlátolt felelősségű társaság létrehozásának szándékáról hivatalosan még nem érkezett meg, így erről előkészítés szintjén sem tárgyaltak. Tény, hogy a pécsi egészségügyi integrált ellátórendszer kialakítása ügyében többféle alternatíva vizsgálata folyik. Egy biztos, hogy mind az Egyetemmel, mind a Baranya Megyei Önkormányzattal, mind a másik két nagyobb intézményfenntartó szervezettel való tárgyalások során odafigyelnek majd arra, hogy a pécsi önkormányzati és a pécsi ellátási érdekek lehető legjobban érvényesüljenek. Olyan pozíció elérése a cél, hogy ne csak a Pécsett viszonylag jól finanszírozott, működőképes ellátások kerüljenek át az integrált ellátó-rendszerbe, hanem a kevésbé jól finanszírozottak is. Ennek érdekében tárgyalások vannak folyamatban, amelyről a közgyűlés időközönként tájékoztatást kap. Legközelebb jövő héten, hétfőn kerül sor egy ilyen tárgyalásra az Egyetemmel és a Megyei Önkormányzattal, amikor az integráció következő lépéseiről lesz szó. Egy biztos, ha adott esetben a korlátolt felelősségű társaság létrehozásának alternatíváját tekintik a legoptimálisabbnak, akkor annak a lehetőségét is megvizsgálják. Hangsúlyozza, semmiféle elígérkezés, elkötelezettség nincs. A város és a városban lévő ellátottak, betegek számára a legoptimálisabb megoldást keresik meg, és ez kerül majd a közgyűlésen előterjesztésre. Jelenleg még nem tartanak itt, bár bevallja, hogy szeretne már túl lenni az integráción, továbbá a benyújtott és megnyert pályázati pénzekből a Pécsett működő egészségügyi ellátórendszerek korszerűsítésén, de sajnos az elmúlt évben tervezettekhez képest lassabb folyamat. További hozzászólásra igény nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 11 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.

121

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 136/2008. (03.27.) sz. határozata létszámleépítésről az Egyestett Egészségügyi Intézményekben 1. A Közgyűlés 2008. június 30. napjáig az Egyesített Egészségügyi Intézményekben 16 álláshelyet megszüntet az alábbiak szerint: Járóbeteg-szakrendelésen orvos-szakmai létszám Asszisztens Központi irányítás, intézmény üzemeltetés

1 fő 13 fő 2 fő

Az álláshelyek megszüntetése után az intézmény összes álláshelyének száma: 442 fő Határidő: Felelős:

2008. június 30. Póla József főosztályvezető, dr. Kovács Ágnes igazgató

2. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztályt, hogy az intézmény álláshelyeinek számát a költségvetés következő módosításakor a költségvetési rendeletben vezesse át. Határidő: Felelős:

a költségvetés soron következő módosítása Decsi János főosztályvezető-helyettes

3. A Közgyűlés utasítja az Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatóját, hogy a létszámcsökkentéshez fűződő fizetési kötelezettségeket teljesítse és arról az Önkormányzatnak számoljon be.

25.)

Határidő: Felelős:

2008. július 30. dr. Kovács Ágnes igazgató

Kapják:

dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető, dr. Barka Tamás osztályvezető, Decsi János főosztályvezető-helyettes, dr. Kovács Ágnes igazgató a Humán Főosztály útján

A Fogszabályozási és Fogászati Poliklinikai Kft-vel kötött egészségügyi ellátási szerződés felmondása Előterjesztő:

Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

122

Nyőgéri Lajos: szóbeli kiegészítésében elmondja, a mai nap folyamán dr. Herényi Gejza levelet juttatott el a közgyűlésnek címezve, amelyben arra kéri a közgyűlést, vegye le napirendről a témát, mivel megítélése szerint a jelenleg tulajdonában lévő kft. működtetése valójában őt illeti meg. Volt már napirenden hasonló, fogszabályozási kérdésekkel kapcsolatos ügy. A testület tulajdonképpen még nem hoz döntést arról, hogy a vitában álló két fél közül melyik kapja meg a fogszabályozási körzetet, hanem hogy jelen pillanatban ezt a szolgáltatást a kft-vel felmondják. A következő közgyűlésre kerül előterjesztésre, melyik féllel köti meg az önkormányzat a szerződést. Dr. Herényi Gejza észrevételében leírja, hogy a kft. 2008-ban az ő tulajdonába került, és hogy 2008. január 31-ével Kéri Ágnes üzletrésztulajdona és munkaviszonya is megszűnt. Megjegyzi, Kéri Ágnes a kft-ből való kilépési szándékát már 2007. novemberében jelezte az önkormányzat számára. Az ő nevéhez fűződik az ellátási jog, ezért kérte a szerződés módosítását. Ezt követően érkezett be dr. Herényi Gejza hasonló jellegű kérelme. A Humán Főosztály közvetítésével kérték a két felet, egyezzenek meg, és a továbbiakban is próbálják meg elvégezni ezt a munkát. Az egyezség eredményeként az üzletrész értékesítésre került, azonban egyéb vonatkozásban egyezség nem jött létre. A két fél továbbra is fenntartja azt a jogot, hogy szeretné ezt a körzetet ellátni. Javasolja a napirendi pont elfogadását, majd az ezzel kapcsolatos előterjesztés – a 25. számú Gyermek Fogászati Körzethez hasonló módon – bizottsági ülésre, majd azt követően a közgyűlésre történő beterjesztését. A megoldás tehát folyamatban van. Trombitás Károly: nem ért egyet bizottsági elnök úrral, ilyen ügy még nem szerepelt a közgyűlés előtt. Amire utalt, az egy alapellátó körzet volt, ami teljesen más, mert az alapellátásban praxisjog működik, míg a szakellátásban nincs praxisjog. Ott az egyik szerződő fél a korlátolt felelősségű társaság, amely vállalja az ellátás biztosítását. Ezért valójában nem is érti, miért kellett felmondani a szerződést, hiszen abban szerepel, hogy a szakorvos távozása után 6 hónapig helyettesíthető. Mivel itt nincs praxisjog, ezért a kft-nek kell gondoskodnia az ellátás biztosításáról. Megjegyzi, tekintettel arra, hogy szerződést bontott a jelenlegi ellátóval, június 30-áig mindenképpen a kft-nek kell az előterjesztés szerint is biztosítania az ellátást. Bizottsági elnök elmondása szerint az előterjesztés még visszakerül a közgyűlés elé. Nem egészen érti, mi alapján fogják eldönteni, hogy kivel kötnek szerződést. Erre nem történt utalás. Jelentős bizonytalanságot eredményez a szolgáltatók között, hogy az, aki ellátja a szerződésben foglaltakat – amúgy egy kft. alkalmazottja – fogja magát, és kiválik a kft-ből. Az alapellátásnál speciális a helyzet a praxisok miatt, de a szakellátásnál mégsem ez van. Ha pl. az Egyesített Egészségügyi Intézményekből valamelyik szakorvos kiválik, akkor nyilván nem viszi magával az alapszerződést. Jelen esetben ez inkább annak az analógiája, hogy van egy kft., amely szerződésben áll az alapellátásra az önkormányzattal (háromoldalú szerződés). Ebből kivált egy alkalmazott, aki tulajdonos is volt a kft-ben, vagy

123 még mindig az. Mindenesetre ez nem jelenti azt, hogy automatikusan és azonnal meg kellene szüntetni a szerződést a kft-vel. Tasnádi Péter: további hozzászólás, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 137/2008. (03.27.) sz. határozata a fogszabályozási és Fogászati Poliklinikai Korlátolt felelősségű Társasággal kötött egészségügyi ellátási szerződés felmondásáról 1. A Közgyűlés az 548/2007. (11. 29.) számú határozatával elfogadott, 2008. november 30. napján a Fogszabályozási és Fogászati Poliklinika Korlátolt Felelősségű Társasággal megkötött egészségügyi ellátási szerződést 90 napos felmondási határidővel, 2008. június 30. napjára felmondja. Határidő: Felelős:

azonnal Póla József főosztályvezető

2. A Közgyűlés utasítja a Humán Főosztályt, hogy a 0022112A511 ágazati azonosító kódjelű fogszabályozási szakfeladat ellátásának biztosításáról rendelkező egészségügyi ellátási szerződés tervezetét a felmondási határidő lejárta előtti közgyűlés ülésére terjessze elő.

26.)

Határidő: Felelős:

2008. június 19. Póla József főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Lakáskísérési Program működéséhez szükséges partnerségi megállapodás megkötése Előterjesztő:

Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Tasnádi Péter: szóbeli kiegészítés, kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér.

124

Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 138/2008. (03.27.) sz. határozata a Lakáskísérési Program működéséhez szükséges partnerségi megállapodás megkötéséről 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerségi Megállapodást köt az Ifjúságért Egyesülettel, Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Kht.-val, a Lakáskísérési Program működtetése érdekében 2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a jelen előterjesztés melléklete szerinti tartalmú Partnerségi Megállapodás aláírására.

27.)

Határidő: Felelős:

2008. április 15. Tasnádi Péter polgármester Póla József főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Meixner András alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Nem önkormányzati közoktatási megállapodások megkötése Előterjesztő:

intézmények

fenntartóival

Tóth Mihályné bizottsági elnök

Tóth Mihályné: szóbeli kiegészítésében elmondja, az előterjesztés arról szól, hogy Pécs Megyei Jogú Város megállapodást köthet azokkal az intézményekkel, amelyeknek nem az önkormányzat a fenntartójuk, abból a célból, hogy az oktatás-nevelés feladatkörét közösen lássák el. Ezek a nem önkormányzati közoktatási intézmények: a Magyar Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegyéje, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, a Ciszterci Rend Zirci Apátsága - két pécsi intézményével -, a Hit Gyülekezete, a Baranyai Református Egyházmegye, a Pécsi Tudományegyetem által fenntartott három intézmény a városban, a Világ Világossága Alapítvány, a Kerek Világ Jóléti Szolgálati Alapítvány és a Kolping Nevelési Alapítvány. Az Oktatási Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, amely a törvény értelmében teljesen legális és megszavazható, és 4 egyhangú igen

125 szavazattal meghozott állásfoglalásában javasolja a közgyűlésnek a megállapodások megkötését a nem önkormányzati intézmények fenntartóival. Kéri a képviselő-testületet, fogadja el és támogassa az előterjesztést. Tasnádi Péter: a vitát megnyitva elsőként megadja a szót Bognár Lászlónak, majd dr. Hoppál Péter képviselőknek. Bognár László: a bizottsági ülésen támogatta az előterjesztést. A bizottsági elnök asszony által elmondottakat kiegészíti azzal, hogy a törvény változása értelmében a nem önkormányzati intézményeknek a megállapodásba bele kellett foglalni, hogy az alapító okiratokban szereplő létszám 25 %-ának pécsi gyereknek kell lenni. A másik, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat a felvételnél előnyben kell részesíteni. Dr. Hoppál Péter: bizottsági elnök asszony által felsorolt, és az előterjesztésben is szereplő partnerek – akik nem önkormányzati intézményeket tartanak fenn a városban – ezzel a gesztussal kissé közelebb léptek az önkormányzati működéshez. Az általuk aláírt egyoldalú nyilatkozatok ugyanis tartalmazzák, hogy a feladat-ellátásban most már egyfajta kvóta alapján részt fognak venni. Ez eddig is így működött, de erről most már deklaráció és nyilatkozat is van, amelyről úgy gondolja, hogy egy gyümölcsöző és eredményes együttműködés kezdete. Ezt várják ettől az egyoldalú nyilatkozattól, illetve az önkormányzat partnerségétől is, egyházak, alapítványok és az egyetem esetében. Tasnádi Péter: további hozzászólás nem lévén, a vitát lezárva szavazást kér az előterjesztésről és a hozzá tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 139/2008. (03.27.) sz. határozata nem önkormányzati közoktatási megállapodások megkötéséről

intézmények

fenntartóival

1. A Közgyűlés az előterjesztéshez csatolt 1-12. számú mellékletekben írt feltételekkel 2008. szeptember 1-től határozatlan időtartamra szóló Megállapodásokat köt a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által ellátott közoktatási feladatok ellátásában való részvételre az alábbiakban felsorolt nem önkormányzati közoktatási intézmények fenntartóival: o

٠

Magyar Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegye

126 o o o o o o o

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Ciszterci Rend Zirci Apátsága /két intézményre/ Hit Gyülekezete Baranyai Református Egyházmegye Pécsi Tudományegyetem /három intézményre/ Világ Világossága Alapítvány o ٠ Kerek Világ Jóléti Szolgálati Alapítvány ٠ Kolping Nevelési Alapítvány ٠ ٠ ٠ ٠ ٠ ٠

2. A Közgyűlés felhatalmazza Tasnádi Péter polgármestert a Megállapodások aláírására.

28.)

Határidő: Felelős:

2008. április 10. Tasnádi Péter polgármester Póla József főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Meixner András alpolgármester, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető, a nem önkormányzati intézmények fenntartóinak képviselői a Humán Főosztály útján

Felsővámház Utcai Általános Iskola HEFOP-2.1.5-05/1 pályázata

Előterjesztő:

Tóth Mihályné bizottsági elnök

Tasnádi Péter: kérdés, hozzászólás hiányában előterjesztésről és a határozati javaslatról.

szavazást

kér

az

Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztés és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 140/2008. (03.27.) sz. határozata a Felső-vámház Utcai Általános Iskola HEFOP- 2.1.5-05/0 pályázatáról 1. Pécs Megye Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Város 2008. évi költségvetéséről szóló 2/2008.(02.20.) rendelet 11. sz. melléklete Egyéb céltartalékok 4. sorszáma alatt szereplő pályázati önrész céltartalék terhére – visszapótlási kötelezettséggel – a Városközponti Iskola Felsővámház Utcai

127 Általános Iskola (7626 Pécs, Felsővámház u. 2.) részére 3.600.000 Ft támogatást előlegez meg. 2. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy a Városközponti Iskola - Felsővámház Utcai Általános Iskola –2008. évi költségvetését a támogatás összegével emelje meg. 3. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy az 1. pontban írt döntését a költségvetési rendelet soron következő módosításán vezesse át.

29.)

Határidő: Felelős:

2008. március 31. Decsi János mb. főosztályvezető Póla József főosztályvezető

Kapják:

Meixner András alpolgármester, Tóth Mihályné, Soó László bizottság elnök, Póla József főosztályvezető, Decsi János főosztályvezetőhelyettes, a Felső-vámház Utcai Általános Iskola igazgatója a Humán Főosztály útján

Az Alajos u. 2/2. (hrsz. 4432) állami tulajdonú ingatlan ingyenes önkormányzat tulajdonba vétele Előterjesztő:

dr. Tóth Bertalan alpolgármester

Tasnádi Péter: a vita megnyitása után senki nem jelezte hozzászólási szándékát, így szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 141/2008. (03.27.) sz. határozata az Alajos u. 2/2. szám alatti (hrsz 4432) állami tulajdonú ingatlan ingyenes önkormányzati tualjdonba vételéről 1.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése, valamint az 1997. évi CXL. törvény 76. § (1) és a (2) bekezdés b), c), e), g) és h) pontjai, mint önkormányzati feladatok alapján, a 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontjára hivatkozással kezdeményezi a Pécs belterületi, Alajos u. 2/2. szám alatti, 4432

128 helyrajzi számú, „kivett lakóház és udvar” megnevezésű, 1216 m2es ingatlan térítésmentes önkormányzati tulajdonba adását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nél. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése az önkormányzat fejlesztési programjával, illetve a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárásával, megismertetésével, a helyi művelődési szokások gondozásával, gazdagításával, valamint a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosításával egyaránt összhangban áll. 2.) Az Önkormányzat vállalja, hogy a tulajdonba adás érdekében felmerülő eljárási és egyéb költségeket viseli, és az ingatlan vonatkozásában lemond az állammal szemben támasztott esetleges követeléseiről. Az ingatlan önkormányzati tulajdonba adása érdekében felmerülő költségek fedezetét a 2008. évi Költségvetés Saját és bérelt ingatlanok dologi kiadásai terhére biztosítja. 3.) A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél – a szükséges dokumentumok és kérelem megküldésével – kezdeményezze az ingatlan önkormányzati tulajdonba adásához szükséges eljárás lefolytatását. 4.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az ingatlan önkormányzati tulajdonba kerülésével kapcsolatos dokumentumokat aláírja. Határidő: Felelős: Kapják:

30.)

a kérelem benyújtására: 2008. május 15. az aláírásra: a tulajdonszerzésről szóló okirat megérkezésétől számított 8 nap dr. Tóth Bertalan alpolgármester, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető Tasnádi Péter polgármester, dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Sík László Lajos, Soó László, Juhász István bizottsági elnök, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető

Baranya Ifjúságáért Kht. pályázati önrész iránti kérelme Előterjesztő:

Fuchs Gábor bizottsági elnök

Tasnádi Péter: szóbeli kiegészítés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.

129 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 142/2008. (03.27.) sz. határozata a Baranya Ifjúságáért Kht pályázati önrész iránti kérelméről

1./ A Közgyűlés támogatja, hogy a Baranya Ifjúságáért Kht. pályázatot nyújtson be a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram által meghirdetett „A helyi önkormányzatok gyermek és ifjúsági feladatai ellátásának támogatására.” című pályázatra. 2./ A pályázathoz szükséges önerő összegét, pályázati önrész keret terhére biztosítja.

1.259.700.-Ft-ot a

3./ A támogatás összegét az 1. pontban benyújtott pályázat pozitív elbírálásáig az Önkormányzat elkülöníti és a pályázat elnyeréséről szóló igazolás benyújtásáig rendelkezésre tartja. 4./ A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy az igazolás benyújtásáig az összeg elkülönítéséről és rendelkezésre tartásáról gondoskodjék. 5./ A Közgyűlés utasítja a Humán Főosztály vezetőjét, hogy a Kht. értesítéséről gondoskodjék.

31.)

Határidő: Felelős:

2008. március 27. Decsi János főosztályvez.h. Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Fuchs Gábor, Soó László bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető, Decsi János főosztályvezetőhelyettes

A hirdi lakóterület településrendezési szerződése Előterjesztő:

Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera az előterjesztés szóbeli kiegészítéseként elmondja, amióta az OTÉK lehetőséget ad településrendezési megállapodások megkötésére, ez már a negyedik, vagy ötödik ilyen lehetőség és szerződés, amellyel él a város. A TV-nézőket tájékoztatja arról, hogy a beruházás helyszíne Hird nyugati területe. A befektető saját tulajdonú telkén kíván lakóterületi fejlesztést megvalósítani. Mivel a jelenleg hatályos PÉSZ ezt a részt tartalékterületként, de ugyanerre a funkcióra tartja nyilván – tehát a város és a befektető

130 elképzelései találkoztak –, a szerződés megkötését indokoltnak tartja. Ez esetben a PÉSZ módosítás fejében – ami felértékeli az illető telkét – olyan beruházások finanszírozását kell vállalnia, amely egyébként önkormányzati feladat lenne. Jelen szerződésben is erről van szó. A PÉSZ végleges módosítása előtt, a tervek ismeretében újabb szerződéskötésre kerül sor a befektetővel, ahol már konkrétan meghatározzák a területeket, illetve az összes közmű-beruházást, az utak nagyságát. Ez a konkrét szerződés a Szabályozási Terv-módosítást megelőzően kerül majd aláírásra. A Városfejlesztési Bizottság a szerződés megkötését támogatta, 3 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett javasolja a közgyűlésnek elfogadásra. Tasnádi Péter: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 143/2008. (03.27.) sz. határozata a hirdi lakóterlet településrendezési szerződéséről 1./ A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Hirdtől nyugatra eső (Pécs, Vekedűlő 0967 hrsz-ú) terület fejlesztése tárgyában Király Lászlóval településrendezési szerződést köt. 2./ A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az előterjesztés 1. számú mellékletét képező szerződés aláírására.

32.)

Határidő: Felelős:

2008. április 27. Tasnádi Péter polgármester dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Hódosi Vera bizottsági elnök, dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes

Beszámoló a Mecsek-Dráva Regionális Hulladékgazdálkodási Program helyzetéről Előterjesztő:

Tasnádi Péter polgármester

131 Tasnádi Péter: a beszámoló keretében tájékoztatót ad a testület számára a program helyzetéről. Igényként merült fel, hogy a tisztségviselők időnként adjanak tájékoztatót a különböző testületekben végzett munkájukról, valamint a város életében a jövőben tervezett legfontosabb beruházásokról. Közben még az történt, hogy az irányító hatóság jelzése alapján Magyarország képviseletében a hulladékgazdálkodási környezetvédelmi programok tekintetében ezt a programot minősítették a legjobbnak. Elsőként a MecsekDráva Regionális Hulladékgazdálkodási Program lesz az a pályázat, ami beadható lesz Brüsszelben. Ezúton is köszönetet mond a BIOKOM Kft.-nél, ill. a Hulladékgazdálkodási Társulásnál dolgozók, valamint Kiss Tibor és munkatársainak munkájáért, akik ezt a pályázati anyagot – többször módosítva – különböző igényeknek megfelelően átalakították, és idáig eljuttatták. Bízik benne, hogy még ebben az évben egy olyan nyertes pályázatról beszélhetnek, amely a régió és a térség számára e területen érdemi előrelépést jelent. Erb József: a bizottsági elnök szóbeli kommentárja kissé kompenzálta azt az igényt, amit meg kívánt fogalmazni. Az előterjesztés fél oldalban foglalkozik olyan témával, amely az Európa Kulturális Fővárosa összegét majdnem elérő nagyságrendű beruházási tevékenység. Két pályázatról van szó. Az első a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt, amely 18.222 M Ft összeg felhasználását jelenti, és a KEOP települési saját hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése pályázati kiírásra érkezett pozitív visszajelzés. A másik pedig a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt hulladéklerakók rekultivációja 8.641 M Ft összegben. A BIOKOM Kft. és menedzsmentje magas színvonalú munkát végzett. Úgy látja, hogy ezek az összegek (kb. 30 Mrd Ft) Pécsen keresztül, a pécsi önkormányzat tulajdonában lévő cég menedzselésével kerül beépítésre, felhasználásra. Ez jelzi azt, hogy annak idején milyen jó lépés volt az önkormányzat részéről, amikor politikai konszenzus alapján a BIOKOM Kft. reprivatizációjáról döntött. A beszámolót természetesen elfogadja. Kissé sajnálja, hogy a témára csak néhány oldal jutott, de reméli, hogy még visszatérnek erre. Tasnádi Péter: megköszöni képviselőtársa támogató szavait, gondolatait. Jelzi, hogy a pályázat beadása előtt a pécsi önkormányzat a teljes dokumentáció tartalmát még megismeri, megvitatja. Most csak egy helyzetértékelést kívántak adni a program jelenlegi állásáról. Úgy gondolták, nem árt, ha néha pozitív dolgok is szerepelnek a közgyűlés ülésén, és nemcsak mindig a negatív hangok jönnek elő. Nyugodtan legyenek büszkék, amire lehet, és dicsérni is lehet egy előterjesztést, ahogy azt Erb József képviselőtársa is tette. Az ebben résztvevő és közreműködő kollégák munkáját kell elismerni. További hozzászólás nem lévén, a vitát lezárva szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

132 Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 144/2008. (03.27.) sz. határozata beszámoló a Mecsek-Dráva Regionális Hulladékgazdálkodási program helyzetéről A Közgyűlés a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás elnökének beszámolóját a Mecsek-Dráva Regionális Hulladékgazdálkodási Program állásáról elfogadja. Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Sík László Lajos bizottsági elnök, dr. Lovász István főosztályvezető-helyettes, Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás a Városfejlesztési Főosztály útján

Tasnádi Péter: a szavazást követően bejelenti, hogy a nyílt ülés napirendi pontjai tárgyalásának a végére értek. Sík László Lajos képviselő jelezte, hogy a késői időpontra való tekintettel a napirenden kívüli felszólalását elnapolja. Megköszöni a testület munkáját, a nyilvános ülést 22 óra 32 perckor bezárja. Bejelenti, hogy a közgyűlés néhány perc technikai szünet után zárt ülésen folytatja munkáját. K. m. f.

Tasnádi Péter polgármester

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2008. (04.01.) rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 17/2007.(04. 30.) rendelet módosításáról 1.§ A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 17/2007. (04. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-ában „A díszpolgárok névsorát a Szabályzat melléklete tartalmazza” szövegrész helyébe „A díszpolgárok névsorát a Szabályzat függeléke tartalmazza” szövegrész lép. 2.§ A Rendelet 4.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Közgyűlést illetik meg. A Közgyűlés ellátja a törvényben megállapított és a Közgyűlés döntése alapján vállalt feladat- és hatásköröket”. 3.§ A Rendelet 5.§ (1) bekezdés harmadik mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a befektetéstámogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.” 4.§ A Rendelet 5.§ (4) bekezdés i.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „i.) a Pécsi Nevelők Háza Egyesülettől” 5.§ A Rendelet 7.§ (1) bekezdés második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A Közgyűlés legalább havonta egy ülést tart, a rendes ülések konkrét időpontját a munkaterv tartalmazza.” 6.§ A Rendelet 8.§ (2) bekezdés második és harmadik mondata hatályát veszti, egyidejűleg a 8.§ az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

134 „(3) Az (1) – (2) bekezdés szerint összehívott üléseken az indítványban megjelölteken felül más napirend nem tárgyalható, kérdés, interpelláció nem intézhető. Egyebekben a rendes ülés szabályait a rendkívüli és a sürgős rendkívüli ülésekre is alkalmazni kell. 7.§ A Rendelet 9.§ (1) bekezdés harmadik mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Önkormányzati Bizottság elnöke, annak akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze az ülést.” 8.§ a Rendelet 9.§ (6) bekezdés i.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „i.) napirendi pont tárgya szerint érintett önszerveződő közösségek képviselőit – a Pécsi Nevelők Háza Egyesület javaslatát is figyelembe véve – valamint a területi kamarák képviselőit, továbbá azon külső meghívottakat, akiket a polgármester, alpolgármesterek, a tanácsnokok vagy bizottságok javasolnak.” 9.§ A Rendelet 9.§ (6) bekezdése j.) pontja hatályát veszti. 10.§ A Rendelet 11.§ (1) bekezdésében „az erre vonatkozó előzetesen bekért írásbeli nyilatkozatával” szövegrész hatályát veszti. 11.§ A Rendelet 11.§ (2) bekezdése az alábbiakkal egészül ki: „A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatot indokolni kell.” 12.§ A Rendelet 11.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik: „(3) A zárt ülésre a nyilvános ülést megelőzően kerül sor.” 13.§ A Rendelet új számozás szerinti 11.§ (4) bekezdésében „a kisebbségi önkormányzat tagjai” kifejezés helyébe „a kisebbségi szószóló” kifejezés lép. 14.§ A Rendelet 11.§-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

135

„(4) A szakértővel egy tekintet alá esnek a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetői és az előterjesztés előkészítésében közreműködők.” 15.§ A Rendelet 18.§ (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Az előterjesztés megtételét követő hozzászólásokat a képviselők a frakciók és a képviselettel rendelkező pártok, szervezetek részére biztosított időkeretben tehetik meg. Az időkeret 12 perc alapidőből, ezen felül képviselőnként 2 perc kiegészítő időkeretből áll. Az időkeretbe az előterjesztés megtételéhez szükséges idő nem számít bele, egyébként az időkeretekkel a frakciók, képviselettel rendelkező pártok, szervezetek önállóan gazdálkodnak. Rendelettervezet részletes vitája esetén a módosító javaslatot előterjesztőnek az indokolásra az időkereten felül további 3 perc áll rendelkezésére. 16.§ A Rendelet 19.§ (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: ”/5/ A Közgyűlés a kisebbségi települési önkormányzat erre irányuló kezdeményezését köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni.” 17.§ A Rendelet 24.§ (3) bekezdése hatályát veszti, egyidejűleg a (4) – (7) bekezdés számozása (3) – (6) bekezdés számozásra változik. 18.§ A Rendelet 26.§ (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3)Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásáról a Közgyűlés ülésén nyilatkozik (viszontválasz). A válasz el nem fogadása esetén a Közgyűlés egyszerű többséggel vita nélkül határoz. Ha a Közgyűlés az interpellációra adott választ nem fogadja el, azt kivizsgálásra az illetékes bizottság elé kell, hogy utalja.” 19.§ A Rendelet 26.§ (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(6) A kérdésfeltevésre 1 perc, a válaszadásra 5 perc áll rendelkezésre.” 20.§ A Rendelet 36.§ (3) bekezdésében a 76.§ (4) bekezdés h.) pontra történő hivatkozás helyébe a 76.§ (4) bekezdés f.) pontra való hivatkozás lép.

136 21.§ A Rendelet 36.§ (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(5) Az általános vita lezárása után a Közgyűlés a rendelettervezetet részletes vitára bocsátja, vagy további bizottsági tárgyalás szükségessége és újbóli előterjesztés felől dönt. Amennyiben a rendelettervezethez módosító javaslatot nem terjesztettek elő, részletes vitára nem kerül sor.” 22.§ A Rendelet 38.§ (3) bekezdés i.) pontjának nyolcadik francia bekezdése - „a 63.§ (4) bekezdésében (jegyző, aljegyző tartós távollétének helyettesítése)” szövegrész - hatályát veszti. 23.§ A Rendelet 38.§ (3) bekezdés k.) pontjában található „feloszlatásának” kifejezés helyébe a „feloszlásának” kifejezés lép. 24.§ A Rendelet 39.§ (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(7) Az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadásához az „igen” szavazatok előírt többségének megléte szükséges”. 25.§ A Rendelet 41.§ (3) bekezdés utolsó mondata („A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni”) hatályát veszti. 26.§ A Rendelet 42.§ (2) bekezdés a.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „a.) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, az ülés helyét, időpontját, megnyitásának idejét. „ 27.§ A Rendelet 42.§ (2) bekezdése e.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „e.) a határozathozatal módját, a határozatok szövegét, a szavazás számszerű eredményét” 28.§ A Rendelet 42.§ (2) bekezdése az alábbi h.) ponttal egészül ki: „h.) a zárt ülés elrendelésének indokait.”

137 29.§ A Rendelet 42.§ (3) bekezdése az alábbi g.) ponttal egészül ki: „g.) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan”. 30.§ A Rendelet 44.§ (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/4/ Zárt ülés tartása esetén – a hatósági és kitüntetési ügyek kivételével –a hozott határozatokat a nyilvános ülés jegyzőkönyvében kell rögzíteni.” 31. §. A Rendelet 44.§ (5) bekezdés első mondatában tett felsorolás helyébe az alábbi szövegrész lép: (- így különösen) „- az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására - az önkormányzati vagyon kezelésére - a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre - a piaci szereplők, a magánszervezetek és – személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan” 32.§ A Rendelet 44.§ (5) bekezdés második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Az eljárás kérelemre (igénybejelentésre) indul. Az igénynek az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tenni.” 33.§ A Rendelet 46. §. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/3/ A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjait a Közgyűlés választja. A bizottságok munkáját szakértők és gyakornokok segíthetik. Az egyes bizottságok segítésére legfeljebb 6 fő szakértő bízható meg. A szakértőket a bizottságok javaslatára bízza meg a közgyűlés. Megbízatásuk a bizottság megbízásának lejártáig, ezen belül a megbízás visszavonásáig tart. A szakértők díjazását a Közgyűlés állapítja meg. A gyakornokok kiválasztására, megbízására a gyakornokok kiválasztásáról és tevékenységéről szóló szabályzat rendelkezései irányadók.” 34.§ A Rendelet 48.§ (1) és (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

138

„/1/ A Közgyűlés albizottságokat hozhat létre szakmai koncepciók, vélemények, javaslatok, állásfoglalások kialakítása s azok végrehajtásának szervezése, ellenőrzése céljára. /2/

Az albizottság elnöke csak képviselő lehet, az albizottság szervezetét, tagjainak számát a Közgyűlés határozza meg”. 35. §

A Rendelet 49.§-ában a bekezdés jelölése (/1/) hatályát veszti. 36.§ A Rendelet 51. §. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/2/ A bizottsági ülés időpontjáról és napirendjéről a bizottság tagjait, valamint a meghívottakat legalább 5 nappal az ülést megelőzően tájékoztatni kell.” 37. § A Rendelet 51.§ (3) bekezdése hatályát veszti, egyidejűleg a (4) – (10) bekezdés jelölése (3) – (9) bekezdés jelölésre változik. 38. § A Rendelet új számozás szerinti 51. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/7/ A bizottságok átruházott hatáskör gyakorlása során – minden esetben – határozatban döntenek, feladatkörükben eljárva határozatot hoznak, állásfoglalást alakítanak ki, ajánlást fogalmaznak meg.” 39.§ A Rendelet 54.§ /5/ bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/5/ A frakciók működéséhez szükséges feltételeket az önkormányzat biztosítja.” 40.§ A Rendelet 56.§-ának címe („Településrészi önkormányzat választása”) hatályát veszti. 41.§ A Rendelet 56.§ (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/10/ A településrészi önkormányzat testülete megbízatása a Közgyűlés megbízatásáig tart.”

139 42.§ A Rendelet X. fejezetének címe „Kisebbségi Települési Önkormányzat” címre változik. 43.§ A Rendelet 57.§ /3/ - /5/ bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „/3/ A Közgyűlés feladat-és hatáskörét – a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat-és hatáskörök kivételével – a kisebbségi önkormányzatok testületeire, azok kezdeményezése alapján átruházhatja, illetve az 58.§-ban meghatározott módon együttműködik a kisebbségi önkormányzatokkal. /4/

Az önkormányzat tárgyaló helyiségeiben biztosítja a kisebbségi önkormányzatok testületi üléseinek megtartását. Az ülések koordinálását a kisebbségi referens végzi.

/5/

Az önkormányzat a kisebbségi önkormányzatok működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyon használatát az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló rendelet keretében támogatja. 44.§

A Rendelet 60.§ (1) bekezdés c.) pontja, valamint a bekezdés jelölése (/1/) hatályát veszti, egyúttal a XII. Fejezet címe: „Tisztségviselők, jegyző, aljegyző” címre változik. 45.§ A Rendelet 61.§ /1/ bekezdés negyedik mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A polgármester a Közgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet alpolgármesternek, ennek hiányában a 9. § /1/ bekezdésben a közgyűlés összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek ad át, részére juttat el. A polgármester e tisztsége az írásbeli nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a Közgyűlés következő ülésén ismertetni kell. A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja a munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek”. 46.§ A Rendelet 61.§ /2/ bekezdés c.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „c.) képviseli a Közgyűlést”

140

47.§ A Rendelet 61.§ /5/ bekezdése hatályát veszti, ezzel egyidejűleg a /6/ bekezdés jelölése /5/ bekezdés jelölésre változik. 48. § A Rendelet 62. § (3) bekezdése hatályát veszti. 49. § A Rendelet 63. §. (4) bekezdése hatályát veszti, ezzel egyidejűleg az (5) – (6) bekezdés jelölése (4) - (5) bekezdésre változik. 50.§ A Rendelet új számozás szerinti 63.§ (5) bekezdés d./ pontjának második mondata hatályát veszti. 51.§ A Rendelet 64.§ /2/ bekezdése és ezzel egyidejűleg a bekezdés jelölése (/1/) hatályát veszti. 52.§ A Rendelet 64.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.” 53.§ A Rendelet 65.§ bekezdés jelölése (/1/) hatályát veszti 54.§ A Rendelet 65.§ c.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „c.) a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak a tudomására jutását követő 30 napon belül a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek”.

141

55.§ A Rendelet 65.§ d.) pontja az alábbi szövegrésszel egészül ki: „A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.” 56. § A Rendelet 67. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/1/ A Közgyűlés a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az alábbi önkormányzati feladatkörök ellátásának felügyeletére tanácsnokokat választhat: a) Európai Kulturális Főváros (EKF) b) Kisebbségi, c) Vagyonpolitikai d) Informatikai és Kommunikációs, e) Közbiztonsági, f) Egészségpolitikai g) Lakásügyi.” 57.§ A Rendelet 68.§ /3/ bekezdése hatályát veszti, egyidejűleg a (4) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik. 58.§ A Rendelet 70.§ helyébe az alábbi rendelkezés lép: „70.§ /1/ A Közgyűlés évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. /2/

A közmeghallgatás időpontját a Közgyűlés esetenként határozza meg.

/3/

Az /1/ bekezdésben foglaltakon túl közmeghallgatást kell tartani a választópolgárok legalább 5 %-ának javaslatára.

/4/

A javaslatot írásban, aláírásokkal és személyi adatokkal (név, lakcím, személyi azonosító) dokumentálva, indokolással ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni. A polgármester a Közgyűlés ülését a javaslat benyújtásától számított 30 napon belüli időpontra köteles összehívni.

142 /5/

A közmeghallgatással egybekötött Közgyűlés összehívására és lefolytatására a Szabályzat rendelkezéseit a 70.§-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

/6/

Az ülésen felszólalhatnak: a.) a település választópolgárai b.) a helyben érdekelt szervezetek képviselői.

/7/

A felszólalás tárgyköre közérdekű kérdés vagy javaslat lehet. Egyedi, hatósági ügyben az ülés elnöke nem adhat szót.

/8/

A felszólalások egyenként az 5 percet nem haladhatják meg.

/9/

Az ülésen elhangzott közérdekű felszólalásokat a Közgyűlés értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a Közgyűlés kijelöli azt a fórumot vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedést megteszi.

/10/

A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről, a szükséges intézkedés kezdeményezéséről 30 napon belül a polgármester írásban ad választ.

/11/

A közmeghallgatások értékeléséről, a szükséges intézkedésekről a lakosságot a helyben szokásos módon (36. §. (11) bekezdés értelemszerű alkalmazásával ) tájékoztatni kell. 59.§

A Rendelet 71.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „71.§ Helyi népszavazás /1/ A helyi népszavazást a polgármesternél a választópolgárok 10 %.-a kezdeményezheti. /2/

Az /1/ bekezdésben meghatározott kezdeményező választópolgárok számát a kezdeményezés benyújtása napján a nyilvántartásban szereplő összes választópolgár számához kell viszonyítani.

/3/

A helyi népszavazás ügyében aláírást gyűjteni a külön törvényben1 foglaltaknak megfelelően lehet.

/4/

A helyi népszavazásra irányuló választópolgári kezdeményezést (aláírásgyűjtő íveket) a polgármester három napon belül megküldi a helyi választási bizottság elnökének, aki a külön törvényben meghatározottak alapján2 gondoskodik az ott szereplő aláírások hitelességének

1 2

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény XV. fejezet A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 119-120. §-ai

143 megállapításáról és a hitelesítés eredményéről a polgármestert írásban tájékoztatja. /5/

Az egész város igazgatási területére kiterjedő helyi népszavazás esetén a szavazókörök megegyeznek a külön törvény3 alapján kialakítottakkal.

/6/

A város egy részére kiterjedő népszavazás esetén – ha indokolt – a közgyűlés a helyi népszavazás kiírásával egyidejűleg az /5/ bekezdéstől eltérően is határozhat a szavazókör(ök) kialakításáról.” 60.§

A Rendelet 72.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „72.§ Népi kezdeményezés /1/

Népi kezdeményezést a polgármesterhez a választópolgárok 5 %-a írásban nyújthatja be.

/2/ A népi kezdeményezés ügyében aláírást gyűjteni a külön törvényben4 foglaltaknak megfelelően lehet.” 61.§ A Rendelet 74.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „74§ A Közgyűlés, illetve a bizottságok érdemi tárgyalásra csak a jegyző által kiadott egyedi iratkezelési szabályzat szerint előkészített ügyiratok alapján készült előterjesztéseket vehetik napirendjükre”. 62.§ A Rendelet 76.§ /3/ és /4/ bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „/3/ A Szabályzat mellékletei: b.) a polgármesterre átruházott hatáskörök c.) a bizottságokra átruházott hatáskörök d.) a részönkormányzatokra átruházott hatáskörök /4/

3 4

A Szabályzat függelékei: a.) a képviselők névsora b.) a díszpolgárok névsora c.) a tanácsnokok megnevezése, feladatköre d.) a Polgármesteri Hivatal ügyrendje e.) társulási megállapodások f.) a helyi rendelettervezetek szakmai véleményeztetési eljárásában ágazatilag illetékes szervek. g.) a gyakornokok kiválasztásáról és tevékenységéről szóló szabályzat. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 101-102. §-ai A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény XV. fejezet

144

63.§ A jelen önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a közmeghallgatásról szóló 1990. évi 22. számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Tasnádi Péter polgármester

Záradék: A Közgyűlés 2008. március 27. ülésén elfogadta Kihirdetve: 2008. április 1.

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

145 2. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2008. ( 04.01. ) rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2006. (04.29.) számú rendelet módosításáról

Pécs Megyei Jogú város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2006. (04.29.) sz. rendeletét (a továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1. § A rendelet lakbérszámítás módját tartalmazó 2. számú mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.

2. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Tasnádi Péter polgármester

Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2008.március 27- i ülésén Kihirdetve: 2008.április 1.napján

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

3. sz.melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/2008.(04.01.) rendelete a szociális szolgáltatásokról A Közgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. ( továbbiakban: Szt.) 92. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1.§ (1)

A rendelet hatálya a (2) bekezdés kivételével kiterjed Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3.§ (1)-(3) bekezdésében, valamint 6.§ában meghatározott személyekre.

(2)

A rendelet hatálya az 1. számú melléklet szerinti intézmények és azok ott felsorolt szolgáltatásai tekintetében a Pécsi Kistérség közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3.§ (1)-(3) bekezdésében, valamint 6.§-ában meghatározott személyekre terjed ki. 2. §

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a személyes gondoskodás körében a következő ellátásokat biztosítja: A) alapszolgáltatás keretében: a) tanyagondnoki szolgáltatás b) étkeztetés c) házi segítségnyújtás d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás e) családsegítés f) támogató szolgáltatás g) közösségi ellátások h) utcai szociális munka i) nappali ellátás ia) idősek klubja ib) fogyatékosok nappali intézménye ic) szenvedélybetegek nappali intézménye id) nappali melegedő B) a)

szakosított ellátás keretében ápolást gondozást nyújtó intézmények aa) idősek otthona ab) fogyatékos személyek otthona

b)

ac) hajléktalanok otthona átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ba) idősek gondozóháza bb) fogyatékosok gondozóháza bc) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása” I. Fejezet Alapszolgáltatások Tanyagondnoki szolgáltatás 3. §

(1)

A tanyagondnoki szolgálat külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen az intézményhiányból eredő hátrányok enyhítése céljából működik.

(2)

A tanyagondnoki szolgálat feladata az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.

(3)

A tanyagondnoki szolgálat igénybevétele ingyenes.

(4)

A tanyagondnoki szolgálat ellátási területe Pécs, István akna területe.

(5)

A tanyagondnoki szolgálat igénybevételére irányuló kérelemről a civil szervezet vezetője dönt.

(6)

A tanyagondnoki szolgálatot működtető civil szervezetet e rendelet 2/A. számú melléklete tartalmazza. Étkeztetés 4. §

(1)

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2)

Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve azt az általa eltartottat is, aki kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, hajléktalansága vagy szociális helyzete miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni. 5.§

(1)

Az étkezés igénybevétele kérelem alapján történik, a kérelemről - az Szt. rendelkezése alapján - az intézmény, illetve a civil szervezet vezetője dönt. A népkonyha igénybevétele külön eljárás nélkül történik.

(2)

Az étkezésért az Szt. térítési díjról szóló rendelkezései, és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló kormányrendelet alapján térítési díjat kell fizetni. Az önkormányzati fenntartású intézményben biztosított szociális étkezésre vonatkozó térítési díjak megállapításánál az önkormányzat térítési díjakról szóló külön rendeletének szabályait is alkalmazni kell.

(3)

A népkonyhát a hajléktalan személyek vehetik igénybe.

(4)

A népkonyhán történő étkezésért térítési díjat nem kell fizetni.

(5)

A étkeztetést, valamint a népkonyhai étkeztetést biztosító intézményeket és civil szervezeteket e rendelet 2/A. számú melléklete tartalmazza. Házi segítségnyújtás 6.§

(1)

Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (2) (4) bekezdése kivételével – vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. (3)

A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(4)

A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.

(5)

A házi segítségnyújtás iránti kérelemről - az Szt. rendelkezése alapján - az intézményvezető dönt.

(6)

A házi segítségnyújtás térítési díját az Szt., a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló kormányrendelet és az önkormányzat térítési díjakról szóló külön rendelete alapján kell megállapítani.

(7)

A házi segítségnyújtást biztosító intézményeket e rendelet 2/A. számú melléklete tartalmazza. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 7. §.

(1)

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2)

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. A szociális rászorultság eseteit az Szt. 65. § (4) bekezdése tartalmazza.

(3)

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti kérelemről - az Szt. rendelkezése alapján - az intézményvezető dönt.

(4)

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térítési díját az Szt., a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló kormányrendelet és az önkormányzat térítési díjakról szóló külön rendelete alapján kell megállapítani.

(5)

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosító intézményeket e rendelet 2/A. számú melléklete tartalmazza. Családsegítés 8.§

(1)

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2)

A családsegítés igénybevétele ingyenes.

(3)

A családsegítő szolgáltatást végző intézményt és egységeit e rendelet 2/A. számú melléklete tartalmazza. Az ellátási terület utcajegyzékét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Támogató szolgáltatás 9.§.

(1)

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

(2)

A támogató szolgáltatás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. A szociális rászorultság eseteit az Szt. 65/C. § (5) bekezdése tartalmazza.

(3)

A támogató szolgálat igénybevételére irányuló kérelemről az intézmény vezetője dönt.

(4)

A támogató szolgálat igénybevételének térítési díját az Szt., a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló kormányrendelet és az önkormányzat térítési díjakról szóló külön rendelete alapján kell megállapítani.

(5)

A támogató szolgálatot működtető intézmények és civil szervezetek telephelyeit e rendelet 2/A. számú melléklete tartalmazza. Közösségi ellátások 10.§

(1)

Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott az Szt. 65/A. § (2) bekezdésében meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott az Szt. 65/A. § (3) bekezdése szerinti alacsonyküszöbű ellátás.

(2)

A közösségi ellátások igénybevétele ingyenes.

(3)

A közösségi ellátásokat biztosító intézmény telephelyeit e rendelet 2/A számú melléklete tartalmazza. Utcai szociális munka 11.§.

(1)

Utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.

(2)

Az utcai szociális munka igénybevétele ingyenes.

(3)

Az utcai szociális munkát ellátó civil szervezeteket e rendelet 2/A. számú melléklete tartalmazza. Nappali ellátást nyújtó intézmények 12. §.

(1) a) b) c)

A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő szenvedélybetegek, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos,

illetve autisztikus személyek - akiknél a vezető tünet az értelmi fogyatékosság -, részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2)

A nappali ellátás iránti kérelemről - az Szt. rendelkezése alapján - az intézményvezető dönt.

(3)

A nappali ellátás térítési díját az Szt., a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló kormányrendelet és az önkormányzat térítési díjakról szóló külön rendelete alapján kell megállapítani.

(4)

A nappali ellátást biztosító intézményeket és civil szervezeteket e rendelet 2/A. számú melléklete tartalmazza.

II. Fejezet Szakosított ellátási formák Ápolást -gondozást nyújtó intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Idősek otthona 13.§ (1) Idősek otthonában az Szt. 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. (2)

Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, az Szt. 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást–gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

(3)

Az idősek otthonában történő ellátást az önkormányzat fenntartásában álló intézmény telephelyein kell biztosítani, az Szt. 68. §-ában foglaltak szerint a pécsi lakóhellyel rendelkező személyeknek.

(4)

Az idősek otthona intézményét valamint telephelyeit e rendelet 2/B. számú melléklete tartalmazza. 14.§

(1)

Az idősek otthona által nyújtott ellátás iránti polgármester határozattal dönt.

kérelemről

a

(2)

Az ellátás iránti kérelmeket Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Humán Főosztály Egészség- és Szociálpolitikai Osztály lll. számú Területi Szociális Központjához (Pécs Esztergár L. u. 19. sz.) ( továbbiakban: lll. számú Területi Szociális Központ) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, mellékelve kérelmező havi jövedelmének igazolását, valamint e rendelet 5. számú melléklete szerinti adatlapot. A polgármester döntését a lll. számú Területi Szociális Központ előkészítő eljárása előzi meg, melynek során be kell szerezni a – külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően – az intézmény előgondozási javaslatát.

(3)

Az idősotthoni ellátás iránti kérelem benyújtását követően a polgármester kezdeményezi az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát a szociális szakértői szervnél, majd ezt követően a jegyző jövedelemvizsgálatot végez, melynek eredményeként tárgyévre szóló érvényességgel jövedelemigazolást állít ki.

Amennyiben az ellátott a térítési díj megfizetésére nem képes, a (4) tartásra köteles hozzátartozó tartási képességét vizsgálni kell. A tartásra kötelezett e rendelet 5. számú mellékletét képező adatlapon nyilatkozik adatairól és jövedelméről, valamint hitelt érdemlően igazolja azokat. (5)

A 2/B. számú mellékletben szereplő Idősek Otthonába az intézményvezető intézkedése alapján azonnali felvétellel nyerhetnek elhelyezést a Nyugdíjas Ház lakói.

(6)

Az idősek otthona által nyújtott ellátásért a térítési díjat az Szt. térítési díjról szóló rendelkezései, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló kormányrendelet, valamint a térítési díjakról szóló külön önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell megállapítani. Fogyatékos személyek otthona 15.§

(1)

Mozgásfogyatékos személyek otthonába az a mozgásfogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.

(2)

Az elhelyezés iránti kérelem benyújtására, a kérelemről való döntésre és a térítési díjra vonatkozó szabályokra e rendelet 14. §-át kell megfelelően alkalmazni.

(3)

Mozgásfogyatékos személyek otthonának telephelyét e rendelet 2/B. számú melléklete tartalmazza. Hajléktalanok otthona 16.§

(1)

Az egészségi állapotuk, koruk miatt tartós ápolást, gondozást igénylő hajléktalan személyek számára - akiknek az ellátása átmeneti szálláshelyen nem megoldható - hajléktalanok otthonában kell biztosítani az ellátást.

(2)

A hajléktalanok otthona igénybevételéről a fenntartó civil szervezet dönt.

(3)

A hajléktalanok otthona ellátásért az Szt. térítési díjról szóló rendelkezései, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint kell megállapítani a térítési díjat.

(4)

A hajléktalanok otthonának telephelyét e rendelet 2/B. számú melléklete tartalmazza. 17.§

Egyéb ápolást-gondozást nyújtó intézményekben valamint rehabilitációs intézményekben és lakóotthonokban történő elhelyezés a Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában álló intézményekben, a Megyei Önkormányzat szociális intézményi ellátásokról szóló helyi rendeletében szabályozott eljárási rend szerint vehetők igénybe, valamint Pécs Megyei Jogú Városban civil szervezetek fenntartásában működő intézményekben a civil szervezet és az ellátást kérelmező között kötött megállapodás alapján. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Idősek Gondozóháza 18. § (1)

Az Idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

(2)

Az intézményt és telephelyeit az e rendelet 2/B. számú melléklete tartalmazza. Fogyatékosok Gondozóháza 19.§

(1)

A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.

(2)

Felnőttkorú értelmi fogyatékos személyek részére a fogyatékosok gondozóháza az e rendelet 2/B. számú mellékletében szereplő intézményben működik.

20.§ (1)

E rendelet 18. §, 19. §-a szerinti intézmények ideiglenes jelleggel, legfeljebb egyévi időtartamra biztosítják az ellátottak teljes körű ellátását, mely ellátás különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembe vételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

(2)

Az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni az Szt. térítési díj rendelkezései, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló kormányrendelet, valamint az önkormányzat térítési díjakról szóló külön rendelete szerint. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása 21. §

(1)

Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás.

(2)

A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra.

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben foglalt ellátásokat az önkormányzat az e rendelet 2/B. számú mellékletében meghatározott civil szervezet útján biztosítja. Az ellátást a fenntartó által meghatározott házirend szerint lehet igénybe venni.

(4)

Az éjjeli menedékhely igénybevétele térítésmentes, az átmeneti szállások igénybevételéért a térítési díjat az Szt. térítési díjra vonatkozó rendelkezései és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló kormányrendeletnek megfelelően kell megállapítani. Az intézményi jogviszony megszűnése 22.§

(1)

Az intézményi jogviszony megszűnésére, megszüntetésére az Szt. 100 - 104. §-ban foglalt rendelkezések az ellátási típusoknak megfelelően irányadók.

(2)

Ha intézményi jogviszony az önkormányzati intézmény vezetőjének intézkedése következtében szűnik meg és a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény

fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben a polgármester átruházott hatáskörben határozattal dönt. (3)

Az intézményi jogviszony megszüntetése elleni panaszt a lll. számú Területi Szociális Központjához (Pécs, Esztergár L. u. 19. sz.) kell benyújtani.

(4)

Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszűnteti, ha a jogosult másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, a házirendet súlyosan megsérti, intézményi elhelyezése nem indokolt.

a) b) c) (5)

Amennyiben az intézményi jogviszony a polgármester határozata alapján jön létre, a (4) bekezdésben meghatározott esetekben a jogviszony megszüntetésére is a polgármester határozatával kerül sor. Szociálpolitikai kerekasztal 23.§

(1)

Az önkormányzat – különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére – szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. A szociálpolitikai kerekasztal Pécs Megyei Jogú Város Népjóléti Bizottságának javaslattevő, véleményező, tanácsadó szerve.

(2)

A szociálpolitikai kerekasztal évente legalább két alkalommal ülésezik.

(3)

A szociálpolitikai kerekasztal az általa elfogadott szabályzat szerint működik. Érdekvédelmet szolgáló fórum 24.§

(1)

A személyes gondoskodást nyújtó intézmények az Szt. 99. § (4) bekezdésében biztosított jogok gyakorlására érdekképviseleti fórumot kötelesek működtetni.

(2)

Az érdekképviseleti fórum tagjainak számát és összetételét az Szt. 99. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni. A fenntartó részéről delegált tagok jegyzékét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(3)

Az érdekképviseleti fórum szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Működésének részletes szabályait az intézmény házirendje tartalmazza.

III. Fejezet Vegyes rendelkezések 25. § (1)

Az önkormányzati intézmények keretében történő egyes ellátások biztosításához a kérelmet - a családsegítés kivételével - a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(2)

Étkeztetés esetén a jövedelemvizsgálat iránti kérelmét az ellátott, a lakcíme szerinti illetékes területi szociális központnál nyújthatja be, - Házi segítségnyújtás, illetve nem pécsi idősek otthonába történő bekerülés esetén a jövedelemvizsgálat iránti kérelmet az intézmény vezetője az ellátott lakcíme szerinti illetékes területi szociális központnál nyújthatja be. A Területi Szociális Központok utcajegyzékét az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 11/2007. (04.15.) rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3)

Az ellátás igénybevételét megelőzően a jegyző étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet megvizsgálja, melyről tárgyévre szóló érvényességgel jövedelemigazolást állít ki.

(4)

A jogosultság elbírálásakor a jövedelem számítására és az illetékesség meghatározására az Szt. 119/C. § valamint 119/D. § (1) az irányadó. 26.§

(1)

Az önkormányzat által fenntartott alapellátást, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények igénybevételéről jelen rendelet és az Szt. rendelkezései alapján az intézményvezető dönt.

(2)

Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. A vitatott döntés ellen irányuló kérelmet a lll. számú Területi Szociális Központhoz kell benyújtani. A lll. számú Területi Szociális Központ előkészítő eljárása után a polgármester határozattal dönt.

(3)

(4)

Ahol e rendeletben a polgármester átruházott hatáskörben gyakorolja az elsőfokú hatáskört, határozata (végzése) ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül Pécs Megyei Jogú Város Közgyűléséhez címzett, de a lll. számú Területi Szociális Központnál benyújtott illetékmentes fellebbezésnek van helye.

(5)

Ahol e rendeletben a jegyző gyakorolja az elsőfokú hatáskört, határozata (végzése) ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához ( ügyintézés helye: Baranya Megyei Területi Kirendeltség ) címzett, de a lll. számú Területi Szociális Központnál benyújtott illetékmentes fellebbezésnek van helye.

27. § (1)

Az intézményi ellátás igénybevételének megkezdésekor - a családsegítő szolgáltatás, a nappali melegedő és a hajléktalanok éjjeli menedékhelye kivételével – az intézményvezető és az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt.

(2)

Az átmeneti szállást igénybevevő hajléktalan személlyel megállapodást akkor kell kötni, ha az ellátás időtartama a 30 napot meghaladja.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell az Szt. 94/B .§ (2) bekezdésében és a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 14.§ (2) bekezdésében meghatározottakat, illetve az étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében meg kell felelnie az SzCsM rendelet 18.§ (1) bekezdésében előírtaknak.

(4)

Az intézményfenntartó más önkormányzattal külön szerződést köthet, mely lehetővé teszi, hogy a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira kiterjedően is vállalja. Záró rendelkezések 27.§

(1)

E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)

A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális szolgáltatásokról szóló 12/2007. (04.15.) önkormányzati rendelet.

Tasnádi Péter polgármester

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Záradék: elfogadva a Közgyűlés 2008. március 27-i ülésén Kihirdetve: 2008. április 01. napján.

1. számú melléklet Pécsi Kistérségi ellátási területtel rendelkező intézmények és szolgáltatásaik: 1)

Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye által nyújtott - támogató szolgáltatás, - fogyatékosok nappali ellátása, - fogyatékosok átmeneti ellátása.

2)

Integrált Nappali Szociális Intézmény által nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtása támogató szolgáltatás idősek nappali ellátása fogyatékosok nappali ellátása közösségi pszichiátriai ellátás

3)

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - családsegítés - gyermekjóléti szolgáltatás

2/A.számú melléklet Alapellátás: 1./ Tanyagondnoki szolgáltatást működtet: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Apafi u. 101. szám alatti telephellyel. 2./ Az étkeztetés az önkormányzat fenntartásában működő Integrált Szociális Intézmény alábbi telephelyein: Pécs, Felsőbalokány u. 1. szám Zipernovszky K. u. 1. szám A Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Littke J. u. 10.szám, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportjának fenntartásában működő Pécs, Apafi u. 101. szám alatti szociális konyhán keresztül történik. A népkonyhai étkezést az önkormányzat a Támasz Alapítvány által Pécs, Sándor u. 1. - Hársfa u. 2. szám alatt működtetett népkonyhán biztosítja. 3./ A házi segítségnyújtás az önkormányzat által fenntartott Integrált Szociális Intézmény alábbi telephelyein: Pécs, Felsőbalokány u. 1. szám, Zipernovszky K. u. 1. szám, valamint a Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Littke J. u. 10.szám útján történik. 4./ jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A a Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Integrált Nappali Szociális Intézmény útján történik. 5./ A családsegítés a Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján történik. Telephelyei: Belvárosi Telephely: Pécs, Megye u. 22. szám, Meszesi Telephely: Pécs, Hársfa u. 154. szám, Uránvárosi Telephely: Pécs Dombay J. u. 3. szám, Kertvárosi Telephely: Pécs, Anikó u. 5.szám, Kozármislenyi Telephely: Kozármisleny, Pécsi út 124. szám, Kővágószőlősi Telephely: Kővágószőlős, Újtelep 7. szám, Görcsönyi Telephely: Görcsöny Rákóczi u. 1. szám, Orfűi Telephely: Orfű, Széchenyi tér 1. szám,

6./ Támogató szolgálatot működtet: A Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Életminőség- fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Endresz Gy. u. 2123. szám, Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Littke J. u. 10. szám, Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány Pécs, Gesztenyés u. 17. szám, valamint Pécs, Gesztenyés u. 2. szám, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Apafi u. 101. szám, valamint Pécs, Janus P. u. 6. szám, Integrált Szociális Intézmény Pécs, Malomvölgyi u. 21. szám. 7./ Utcai szociális munkát végez: Az INDIT Közalapítvány Pécs, Kazinczy u. 6. szám, Támasz Alapítvány Pécs, Sándor u. 1. szám. 8./ Közösségi pszichiátriai ellátást biztosít: Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Littke J. u. 10. szám, Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány Pécs, Petőfi u. 7. szám. 9./ Közösségi szenvedélybeteg ellátást biztosít: Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány Pécs, Petőfi u. 7. szám ( közösségi addiktológiai rehabilitációs típusú ellátás ) Az INDIT Közalapítvány Pécs, Kazinczy u. 6. szám, Az INDIT Közalapítvány Pécs, Hungária u. 5. szám, Az INDIT Közalapítvány Pécs, Gorkij u. 1 szám. ( alacsony küszöbű ellátás ) 10./ Nappali ellátást nyújtó intézmények Az idősek klubjai Integrált Szociális Intézmény Idősek Klubja Pécs, Apáca u. 12. szám, Idősek klubja Pécs, Felsőbalokány u. 1. szám, Idősek Klubja Pécs, -Somogy, Bányatelep u. 3. szám, Idősek Klubja Pécs- Vasas „D” u.2. szám, Idősek Klubja Pécs – Szabolcs, Barátság u. 18. szám, Idősek Klubja Pécs, Zipernovszky K. u. 1. szám. Integrált Nappali Szociális Intézmény Idősek klubja Pécs, Littke J. u. 10. szám, Idősek Klubja Pécs, Polgárszőlő u. 32. szám.

11./ Fogyatékosok nappali intézményei Életminőség- fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Endresz Gy. u. 2123. szám, Életminőség- fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Acsády u. 8. szám, Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány Pécs, Gesztenyés u. 2. szám, Fogd a Kezem Alapítvány Pécs, Kovács B. u. 10. szám, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja Pécs, Apafi u. 101. szám, Integrált Nappali Szociális Intézmény Mozgáskorlátozottak Klubja Pécs, Krisztina tér1. szám. 12./ Szenvedélybetegek nappali intézménye INDIT Közalapítvány Pécs, Kazinczy u. 6. szám 13./ Nappali melegedő Támasz Alapítvány Pécs, Sándor u. 1. szám, Hársfa u. 2. szám, Dugonics u. 26. szám, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Janus P. u. 6. szám. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja által működtetett téli krízis szálló Pécs, Janus P. u. 6. szám.

2/B. számú melléklet Szakosított ellátás: Ápolást gondozást nyújtó intézmények 1./ Idősek otthona: Integrált Szociális Intézmény székhely: Pécs, Malomvölgyi u. 21. szám. Telephelyei: Pécs, Xavér u. 10. szám, Pécs, Alkotmány u. 77. szám, Pécs, Barátság u. 18. szám, Pécs, Tüzér u.7. szám, Pécs, Tímár u. 5. szám. 2./ Fogyatékos személyek otthona: A mozgásfogyatékos fiatal felnőttek elhelyezésére az Integrált Szociális Intézmény Pécs, Pécs, Malomvölgyi u. 21. szám mozgáskorlátozotti részlege szolgál. 3./ Hajléktalanok otthona: Támasz Alapítvány fenntartásában Pécs, József A. u. 10. szám. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: 1./ Idősek Gondozóháza Integrált Szociális Intézmény Pécs, Garay u. 33. szám alatti, és a Zipernovszky K. u. 1. szám alatti telephelyei. 2./ Fogyatékosok Gondozóháza Életminőség- fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Endresz Gy. u. 21. szám. A Baranya megyei lakosok számára is 5 férőhelyen biztosít szolgáltatást. 3./ Hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása Hajléktalan nők számára a Támasz Alapítvány Pécs, Bittner A. u. 80. szám alatt, éjjeli menedékhelyet, Hajléktalan férfiak számára a Pécs, Gomba u. 7. szám alatt, férfi éjjeli menedékhelyet működtet. Női Átmeneti Szállás Támasz Alapítvány Pécs, Bittner A. u. 80. szám alatt, Férfi Átmeneti Szállás Támasz Alapítvány, Pécs, Edison u. 28. szám alatt található.

3.számú melléklet Pécs Megyei Jogú Város Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Meszesi Egysége 7629 Pécs, Hársfa út 154. Tel.: 239-298, 241-612. A. utca Agancs dűlő Aknász utca Aligvárom dűlő Alkotás utca Álmos utca András utca András-akna Andrássy út Apafi utca Arany János utca Arasz utca Árpád utca Árpádtető Átjáró út Átlós köz Auróra utca Avar utca B. utca Bajor utca Balassa Bálint utca Balázsmalom Baltika utca Bánom köz Bánomi út Bánya utca Bányász utca Bányász vértanúk útja Bányavölgy Baranyavár utca Barát köz Barátság utca Barázda köz Barázda utca Bártfa utca Basamalom dűlő Basamalom út Béla utca Bencze József utca Berkenyés utca Besenyő utca

Bethlen Gábor utca Bittner Alajos út Blaha Lujza utca Bóbita utca Bocskai utca Bodormán út Bogádi út Bogáncs dűlő Boglárka utca Bokor utca Bor utca Borász dűlő Borbála utca Borbálatelep Bormérő dűlő Borz dűlő Botond utca Bózsa István utca Bródy Sándor utca Budai vám Bulgár utca Búzaberki dűlő Búzakalász utca Búzavirág utca Buzsáki Imre utca C. utca Cassian utca Cinege dűlő Cinka Panna utca Corvin utca Czerékvölgy Csaba utca Csákány utca Csap utca Csapó János utca Csárda utca Csarnok köz Csekey István utca Csengő utca Cserbokros dűlő Cseresznyés út Csertető

Csille köz Csók István utca Csokonai utca Csósi utca Csöpp utca D. utca Dagály utca Danitz puszta Dankó Pista utca Deák Ferenc utca Debreceni Márton utca Délibáb utca Derűs köz Derűs utca Diós dűlő Diósi út Ditz-malom utca Dobó István utca Dobó Katalin utca Dobogó dűlő Dózsa György utca Edison utca Egyenlőség köz Egyenlőség utca Előd utca Endre utca Engel János József utca Eozin utca Eper utca Eperfás út Erdőalja utca Erzsébettelep Eszperantó utca Fátyol utca Fehérhegyi út Feitig Imre utca Fejlődés utca Feketegyémánt tér Feketerigó utca Felső-homok dűlő

Fenyő utca Finn utca Flórián utca Fosztó-völgyi út Francia utca Frankel Leó utca Fürj utca Füst utca Gabona utca Gábor Áron utca Gálic dűlő Gát utca Gergely utca Gerle utca Gesztenyés dűlő Gesztenyés utca Géza utca Gomba utca Gorkij utca Gödör utca Gödrös dűlő Görgey Artúr utca Grőbel Emil utca Gubér köz Gyár utca Gyep dűlő Gyöngyöscsárda Gyöngyösi István utca György-akna Györgytelep Gyula utca Hadik András utca Hajadon utca Hajnal utca Haladás utca Hamvas utca Hannebeck Frigyes utca Harangláb utca Harangvirág utca Haris köz Hármashegy utca Hársfa út Határ utca Határőr utca Hébér köz Hegedűs János utca Hegedűs Mihály utca Hegyes köz

Hegy-mezői út Hengermalom utca Hérics dűlő Hétvezér utca Hirdi út Homokbánya Homokgödör dűlő Homoktető Homoktető utca Homokvölgy utca Honvéd köz Hősök tere Huba utca Hun utca Hűvös utca Ibolya utca Indás köz Iparos utca Iparsziget utca Irinyi János utca Iskola köz Istenáldásvölgyi út István-akna Jász utca Jószerencse utca József Attila tér Józsefháza Juhász Gyula tér Kacsoló dűlő Kakukk utca Kalapács utca Kanyar utca Kápa köz Kápolna tér Káposztásvölgyi út Karancs utca Károly tér Károly utca Kastély utca Katona József utca Katus utca Kedves utca Keller János utca Kenderfonó utca Kénes út Kerékhegy Kerékhegyi út Kert utca Kígyó utca Kilincs utca

Kinizsi utca Kis köz Kisbalokány dűlő Kiss Ernő utca (Csillag utcai kereszteződéstől) Kisgyőr iskola Kishegyi dűlő Kiskerti dűlő Kis-köves dűlő Kiskőzseg utca Kispiricsizma dűlő Klapka György utca Koksz utca Kolónia utca Komját Aladár utca Komlói út Kórház tér Kórház utca Kormoskősor Kosártanya Kosztolányi Dezső utca Kozári vadászház Kőbánya utca Kökörcsin dűlő Kölcsey Ferenc utca Körmöcz utca Kőrös utca Köveshegy utca Közép-hegy dűlő Krúdy Gyula utca Kulcsos csárda Kun utca Kunkori köz Kút utca Kuvik köz Kültelek Legény utca Lehel utca Lejtő dűlő Liget utca M. utca Madas József utca Magtár utca Magyaroska dűlő Május 1. utca Máladó utca Mamut dűlő Margit utca

Marx út Matakovits utca Matheovits Ferenc utca Mázsaház utca Mélyút dűlő Mérleg utca Mérő köz Meszes dűlő Mészkemence utca Mohácsi út Mókus utca Monyorósdi-kút dűlő Morgyáni út Murci dűlő Muromi út Muskotály utca Nagybalokány dűlő Nagybányarétivölgy Nagyhidi út Nagykozári út Nagymeszes dűlő Napkelet utca Nárcisz utca Németh Márton utca Nemzetőr utca Népfront utca Nevelő utca Névtelen utca Nyáros utca Nyest dűlő Óvoda utca Őr-hegyi út Örvös dűlő Őzgida köz Pacca dűlő Pajtás utca Pala köz Palahegy utca Panoráma utca Papkert utca Parcsin utca Pázsit utca Pécsbányarendező MÁV Pályaudvar Pécsbányatelepi út Pécsújhegy MÁV Őrház Pécsváradi út Pék sor

Pélmonostor utca Perényi dűlő Perényi utca Pernecker István utca Perr Viktor utca Petőfi akna Pici dűlő Pici köz Picurka köz Pincemester dűlő Pincemester köz Pincér dűlő Pipitér út Piroska utca Pór Bertalan utca Pósa L. utca Présház utca Puskás Tivadar utca Puskin tér R. utca Rákos Lajos utca Remény utca Rezgő utca Rigó utca Rigóder út Rigóderalja utca Rippl-Rónai utca Róka utca Rücker-akna S. utca Ságvári Endre utca Sarkos dűlő Sarló utca Sas utca Schroll József út Selmecz utca Sétatér utca Somogy utca Somoska utca Sorház utca Sövény utca Sportpálya Sudár István utca Szabadföld utca Szabadságharc utca Szabó István utca Szabolcs-hegyi út Szabolcsi Alsóhegy Szabolcsi Emlékpark

Szabolcsi Felsőhegy Szabolcsi Középhegy Szabolcsi Szőlőhegy Szabolcsi út Szántó László utca Szathmáry György utca Széchenyi akna Szeder utca Székely utca Széles út Szélső út Szemere Bertalan utca Széna utca Szénhordó köz Szénispán útja Szent Borbála utca Szeptember 6. tér Szieberth Róbert utca Sziklavár Szil-réti köz Szirom utca Szivárvány utca Szondy György utca Szöcske utca Szödrös út Szőlőfej dűlő Szőlőhegy Szőlőhegyi út Szőlőinda köz Szövetkezet utca Szövőgyár utca Szüret utca Táltos utca Tárna utca Tátika utca Téglaház dűlő Teleki Blanka utca Testvériség utca Thököly út Tolnai József utca Torda utca Tömörkény István utca Török István utca Török utca Tőtike dűlő

Túra utca Turini utca Tündér utca Tüskésréti út Tűzoltó utca Újhegyi főtér Újvilág utca Üszögi kiserdő Üszögi víztároló Üszögi-kiserdő utca Üszögpuszta Vadász utca

Vadvirág utca Vájár köz Vajda János utca Vándor utca Vasas állomás Vasas I. Bányatelep Vasas I. Külterület Vasfű dűlő Veltelini dűlő Vendég utca Veterán utca Vincellér utca

Vöröshegy utca Wesselényi utca Zámor utca Zengő utca Zergevirág dűlő Zöldellő utca Zsák utca Zsolnay Vilmos út (Major utcai kereszteződéstől)

Pécs Megyei Jogú Város Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Belvárosi Egysége 7621 Pécs, Megye utca 22. Tel.: 216-307. Fax: 515-138 48-as tér Ady Endre utca Ágoston tér Ágota utca Alajos utca Alkotmány utca Alsóbalokány utca Alsógyükési út Alsóhavi utca Alsó-malom utca Ángyán János utca Anna utca Antal utca Antónia utca Ányos Pál utca Apáca utca Aradi Vértanúk útja Aranyoskút tér Árpa utca Attila utca Babits Mihály utca Bacsó Béla utca BajcsyZsilinszky utca Bárány tető Bárány út Barátúr utca Barbakán tér Bartók Béla utca Bástya utca Báthory utca Batthyány utca Bercsényi utca Béri Balogh Ádám utca Bessenyei utca Boldizsár utca

Boltív köz Bosnyák utca Böck János utca Búza tér Ciszterci köz Citrom utca Czinderi utca Cserfa utca Cserző köz Csillag utca Damjanich utca Demokrácia utca Derkovits utca Diófa utca Dischka Győző utca Dohány utca Dóm tér Domb utca Domonkos utca Dömörkapui út Dugonics utca Égett-hegyi út Egyetem utca Eötvös utca Erdőalja Erzsébet utca Esze Tamás utca Európa tér Farkas István utca Fellbach tér Felsőbalokány utca Felsőgyükési út Felsőhavi dűlő Felsőhavi utca Felsőmalom utca Felsővámház utca Fenyves sor Ferenc utca Ferencesek utcája Fischer Béla utca Flórián tér Forbát Alfréd utca Főposta tér Fürdő utca

Fűzfa utca Gábor utca Gáspár utca Gebauer Ernő utca Gergely utca Gizella utca Goldmark Károly utca Graz tér Gyopár utca Gyöngy utca György utca Gyükés köz Haas Mihály tér Hal tér Halász utca Harangöntő utca Hatház utca Havi dűlő Havihegy utca Havi-hegyi út Hegyalja utca Hideg-völgyi út Hold utca Hunyadi János utca Ignác utca Ilona utca Indóház tér Ipar utca Irgalmasok utcája Irma utca István utca János utca Janus Pannonius utca Jogász utca Jókai tér Jókai utca József utca Juhász Gyula utca Kacsóh Pongrác utca Kaffka Margit utca Kálmán utca Kálvária utca Kálvin utca Kaposvári út

Káptalan utca Kapu dűlő Kapu köz Károlyi Mihály utca Katalin utca Kazinczy utca Király utca Kisboldogasszo ny utca Kisfaludy Sándor utca Kisflórián utca Kiss Ernő utca (Csillag utcai kereszteződési g) Kiss József utca Klimó György utca Kóczián Sándor utca Kodály Zoltán utca Koller utca Kopács utca Kossuth tér Könyök utca Középgyükési út Külvárosi Pályaudvar Lámpásvölgyi út Lánc utca Laskó utca Légszeszgyár utca Lenke utca Liszt Ferenc utca Lokomotív utca Losonc utca Lyceum utca Magaslati út Magyar utca Major utca Majorossy Imre utca

Majtényi Ferenc utca Mandula utca Mária utca Márton utca Mátyás király utca Mecsek utca Megye köz Megye utca Menyhért utca Mihály utca Miklós utca Mikszáth Kálmán utca Miléva út Misina tető Móricz Zsigmond tér Móricz Zsigmond utca Munkácsy Mihály utca Munkád út Nagy Jenő utca Nagy Lajos király útja Nagy Lajos utca Nagy Flórián utca Nap utca Nevesincs utca Nyár utca Nyíl köz Nyíl utca Nyírfa utca Nyomda utca Nyúl utca Orsolya utca Ótemető utca Pálos dűlő Papnövelde köz Papnövelde utca Perczel Miklós utca Péter utca Piac tér Pipacs utca Puskin utca Radnics utca Rákóczi út Rengeteg utca Rétszél utca Sánc utca Sándor utca Sellő utca Somfa utca Somogyi Béla utca Sport utca

Surányi Miklós út Szabadság utca Szaniszló út Széchenyi tér Székely Bertalan út Szent Bertalan út Szent István tér Szent Mór utca Szentágothai János sétány Szepesy Ignác utca Szikla utca Színház tér Szőlő utca Tábor köz Tábor utca Tátra utca Teréz utca Terracina tér Tettye dűlő Tettye tér Tettye utca Tímár utca Tinódi utca Toldi Miklós utca Törekvés utca Tüdőszanatórium Tüskés dűlő Universitas utca Vágóhíd utca Várady Antal utca Vargha Damján utca Városház köz Vasút utca Vasvári Pál utca Verseny utca Vilmos utca Vince utca Virág utca Vöröskereszt utca Vörösmarty utca Xavér utca Zerge utca Zidina Zólyom utca Zöldfa utca Zrínyi Miklós utca Zsigmond utca Zsinkó István utca Zsolnay Vilmos utca Zsolt utca

Pécs Megyei Jogú Város Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Uránvárosi Egysége 7633 Pécs, Dombay János utca 3. Tel.: 259-759, 259-760 Abaligeti út Acsády Ignác utca Áfonya utca Ajtósi Dürer utca Akó dűlő Alkony utca Állomás utca Alpári Gyula utca Alsó-hegyi dűlő Alsómakár dűlő Angster József utca Aranyhegyi dűlő Árok dűlő Árvácska utca Ászok dűlő Aszú dűlő Athinay utca Atléta utca Bagoly dűlő Bajmi dűlő Bajmi köz Bajmi-tető dűlő Bajnok utca Bálics dűlő Bálicsi út Bálics-tető dűlő Bánki Donát út Barackos köz Barackos út Barackvirág utca Baranya utca Batifejtő utca Batsányi utca Bázis köz Bázis út Benczúr utca Berze Nagy János u. Bíbic dűlő Bihari János utca Bocskor dűlő Bodzás köz Bogár dűlő Bokály dűlő

Boldogasszony-völgy Bolgár köz Bolygó utca Bornemissza Gergely utca Boróka dűlő Borostyán utca Boszorkány út Brassó utca Budai Nagy Antal utca Buday Dezső utca Bükkös-tető Cikk-cakk utca Cincér dűlő Cinke dűlő Cirfandli utca Csalogány dűlő Csap dűlő Csap köz Csend utca Cseralja dűlő Cseralja utca Cserebogár dűlő Cserebogár köz Cseresznyés köz Cserfa köz Cserjés utca Cserkúti út Csillagvirág utca Csobolyó dűlő Csóka dűlő Csoronika dűlő Csortos Gyula utca Csurgó dűlő Csurgó köz Csurgó-tető dűlő Darázs dűlő Dárda utca Daru dűlő Denevér dűlő Dombay János utca Donátus köz Donátusi út Dongó dűlő

Dulimán dűlő Dzsámi utca Édesanyák útja Éger köz Égervölgy Egres utca Endresz György u. Eperjes utca Építők útja Epres köz Ércbányász utca Erdész köz Erdész utca Erkel Ferenc utca Erreth Lajos utca Est utca Esztergár Lajos u. Ezerjó dűlő Fábián Béla köz Fábián Béla utca Fácán dűlő Fakopács köz Faludi Ferenc utca Fecske dűlő Fejér Lipót utca Fekete utca Felhő utca Felsőmakár dűlő Fogadó utca Fogaras utca Fogoly dűlő Forduló köz Forrás dűlő Fő utca Füge dűlő Fülemüle utca Fürkész dűlő Fürt dűlő Füzes dűlő Galagonya dűlő Garay utca Gém utca Gerbera utca

Gólya dűlő Gosztonyi Gyula u. Görbe dűlő Gyöngyvirág utca Gyümölcs utca Hajnalka utca Hajnóczy út Hal József utca Hangya dűlő Hargita utca Harkály dűlő Harmat köz Hattyú utca Hegymeg dűlő Heim Pál utca Héja dűlő Herman Ottó utca Hetesi köz Holló dűlő Homok utca Homokkő utca Honvéd utca Hordós dűlő Horhos dűlő Hóvirág utca Hőgyes Endre utca Hungária utca Hurok utca Huszár utca Ifjúmunkás utca Ifjúság útja Igló utca Jácint utca Jakabhegyi út Jászai Mari utca Jázmin utca Jedlik Ányos utca József Attila utca Jurisics Miklós utca Kacs dűlő Kamilla dűlő Kamilla köz Kandó Kálmán utca Kápolna domb Karó dűlő Karvaly dűlő Kassa utca Kecske-domb Kerényi Károly utca Kertes dűlő

Keskeny dűlő Kétágú utca Kisdeindol dűlő Kisdeindol hegyhát dűlő Kisdeindol hegyhát köz Kisdeindol köz Kisdeindol tető Kisdeindoli út Kislőtér utca Kis-máli út Kismélyvölgy dűlő Kismélyvölgy-hegyhát dűlő Kisszkókó dűlő Kócsag köz Kócsag utca Kodó dűlő Kolozsvár utca Koma dűlő Korsó dűlő Korsó utca Kotyogó dűlő Kovács Béla utca Kovácstelepi sportpálya Kőbánya dűlő Kökényes köz Kőrösi Csoma Sándor utca Körtés köz Köves köz Kővirág utca Középdeindol köz Középdeindol-hegyhát út Középdeindoli út Középmakár dűlő Közraktár utca Köztársaság tér Kutas köz Kutató dűlő Kürt utca Lajkó köz Lankás út Lázár Vilmos utca Lepke dűlő Levendula utca Liliom utca Lotz Károly utca Lovarda utca Lőcse utca Lőtér dűlő Lugos utca Madách Imre utca

Madarász Viktor utca Magyar Lajos utca Magyarürögi út Makár tető Makár-tető dűlő Makay István út Makkos dűlő Makra dűlő Makra-tető dűlő Málna utca Malom-cseri út Mályva utca Mandulás köz Mária dűlő Mária köz Marosvásárhely útca Mártírok útja Mecsekszentkút Mecsekszentkút erdészház Megyeri tér Megyeri út Meggyes köz Meggyfa utca Menta dűlő Menta köz Meredek dűlő Meredek köz Mezőszél utca Mezsgye dűlő Mikes Kelemen u. Mikolai út Minda utca Mogyorós köz Monostor utca Móré Fülöp utca Muskátli utca Muskotály dűlő Must dűlő Nagy-berki út Nagydeindolhegyhát dűlő Nagydeindoli utca Nagydeindol-köz dűlő Nagydeindol-tető dűlő Nagy-máli út

Nagymegye dűlő Nagymegyer dűlő Nagyszeben utca Nagyszkókó köz Nagyszkókói út Nagyvárad utca Nagy-zsebei út Napsugár utca Napvirág utca Nefelejcs utca Nektár köz Nendtvich Andor út Nyár köz Nyár utca Nyugati ipari út Oldal dűlő Orom köz Ökörszem dűlő Örs utca Őszirózsa utca Őz utca Pacsirta utca Páfrány utca Pálca utca Pálma utca Pályamesteri szakasz Panoráma dűlő Parány utca Park utca Parlag dűlő Pásztor-föld Páva dűlő Pázmány Péter utca Péchy Blanka tér Pelikán dűlő Pellérdi út Petőfi utca Pillangó dűlő Pince sor Pinty dűlő Pityóka köz Platán köz Platán utca Pollack Mihály utca Prés dűlő Rácváros előtt Rácvárosi út Radnóti Miklós utca Repkény dűlő

Rét utca Rezeda dűlő Rizling dűlő Rodostó utca Rókus utca Rókusalja utca Rozmaring utca Rózsahegyi út Rózsa-völgyi út Sáfrány utca Sárgarigó dűlő Sarkantyú utca Sárkánytorok Sármány dűlő Sársom-völgy Sas dűlő Sáska dűlő Semmelweis utca Seregély dűlő Sirály köz Sirály utca Sólyom dűlő Stadion utca Steinmetz Kapitány tér Sülevölgy Szabártos utca Szabó József utca Szajkó utca Szalonka dűlő Szamóca dűlő Szántó Kovács János utca Szarka dűlő Szarka köz Szarkaláb utca Szarvas dűlő Százszorszép utca Szederinda köz Szegfű utca Szellő utca Szendrey Júlia utca Szenlőrinci út Szentmiklós dűlő Szigeti tanya Szigeti út Szigeti vám Sziklás dűlő Szilágyi Dezső utca Szilárd Leó park Szilfa köz Szilvás köz

Szív utca Szkókó tető dűlő Szkókó tető köz Szöcske dűlő Szőlész dűlő Szőlész köz Szőnyi Ottó utca Szúnyog dűlő Szurdok dűlő Szurdok köz Szűk utca Taizs Mihály utca Tavasz utca Temesvár utca Templom köz Tiborc köz Tiborc utca Tompa dűlő Tompa Mihály utca Tölgyfa köz Török köz Törpe utca Tulipán utca Tücsök dűlő Tüke utca Türr István utca Tüzér utca Ugar dűlő Új fasor Ungvár utca Uránbányász tér Uzdóc utca Űrhajós utca Ürög utca Ürögi fasor Ürögi határút Váci Mihály utca Vadrózsa utca Varjú dűlő Vas Gereben utca Venyige dűlő Vércse dűlő Veréb dűlő Veres Péter utca Veress Endre utca Vizes dűlő Víztároló dűlő Völgyi dűlő Vörösbegy dűlő Vöröskő utca

Ybl Miklós utca Zichy Gyula utca Zipernovszky Károly utca Zodóföldi út Zója utca Zurna dűlő Zsebe dűlő Zsebe-kúti dűlő Zsebe-tető utca Zsongorkő utca Zsurló dűlő

Pécs Megyei Jogú Város Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Kertvárosi Egység 7632 Pécs, Anikó utca 5. Tel.: 444-877, 441-677 Ág utca Aidinger János út Akác utca Akácfa köz Akácos sor Alsó utca Anikó utca Antalmalom Apáczai Csere János körtér Árnyas út Béke utca Berek utca Berzsenyi Dániel utca Bimbó utca Bogár utca Bókai János utca Bokréta utca Boldog Özséb utca Bolyai Farkas utca Boros István utca Csalogány utca Csikor Kálmán utca Csipke utca Csontváry utca Derék-réti út Diána tér Dóra utca Egressy utca Enyezd út Erdei Ferenc utca Erdély utca Erika utca Északmegyer dűlő Eszék utca Esztergályos János u. Etelka utca Éva utca Fagyal utca Fagyöngy utca Faiskola utca Fáy András utca Templom tér Testvérvárosok tere Tildy Zoltán utca

Fazekas Mihály utca Fellbach utca Felső utca Földes Ferenc utca Fülep Lajos utca Gadó utca Galamb utca Gárdonyi Géza utca Gyík utca Gyöngyös utca Gyulai Pál utca Hajlat utca Honvéd tér II. János Pál út Illyés Gyula út Ispitaalja dűlő Izabella utca Jegenyés utca Júlia utca Kamilla utca Kanizsai Dorottya út Karolina utca Kassák Lajos utca Keleti kőhíd dűlő Kenderföld utca Kertész utca Kertváros utca Keszüi út Kintye dűlő Kis utca Kis-réti út Kodolányi János utca Kőhíd tér Kökénypuszta Krisztina tér Lahti utca László utca Littke József utca Lívia utca Lomb utca Loncsármalom Lovász Pál tér Tolsztoj utca Tölgyes utca Uitz Béla utca

Lőtér utca Maléter Pál út Málom-hegyi út Málomi Szőlőhegy Málomi út Malomvölgy Malomvölgyi út Mánfai dűlő Mátyás Flórián tér Mécsvirág utca Megyeri út (68-tól és 105-től végig) Melinda utca Móra Ferenc utca Nagy Ferenc tér Nagy Imre út Nagyárpádi út Németh László utca Neumann János utca Nyárfa utca Nyugati kőhíd dűlő Olga utca Orgona utca Pannónia utca Péter puszta Polgárszőlő utca Rakéta utca Regina utca Rózsa utca Sarolta utca Siklósi út Szabó Ervin tér Szántó Tibor utca Szaturnusz utca Szent Erzsébet utca Szentegyház utca Szennyvíz telep Szilva utca Szövetség utca Sztárai Mihály út Táncsics Mihály utca Várkonyi Nándor utca Varsány utca Víg utca

Viktória utca Viola utca

Visnya Ernő utca Wallenstein Zoltán u.

Zsuzsanna utca

Málomi Szőlőhegy: Akácfa dűlő Benke dűlő

Fenyer dűlő Kéméndi sor Kerülő út

Laufer dűlő

Nagyárpád Boros utca Fő tér Hajmási út Havas utca Kemény Zsigmond u.

Kiss János utca Köves-földi út Kultúrház utca Mester utca Németh Béla utca Postavölgy

Aranyvessző utca Díjasnyereg út Ezis utca Harangszó utca Horgas utca Hórukk-domb Horvát-földi dűlő Hosszú-földi utca Kaptató utca Kertszéli út Kispostavölgy tető Kispostavölgyi út Körömvirág utca Milinkó dűlő Nagypostavölgy alsó Nagypostavölgy felső Nagypostavölgyi út Naposdomb utca Orom utca Pergekarli dűlő Persely út Postamester utca Postavölgyi út Remény puszta Szitakötő utca Tető út

Paál László utca Udvardi út Vasúti őrházak Vigadó utca Zrínyi puszta

4.számú melléklet Érdekképviseleti Fórumba a fenntartó által delegált tagok: Integrált Szociális Intézmény székhelye Integrált Szociális Intézmény Tüzér utcai Idősek Otthona telephely Integrált Szociális Intézmény Xavér utcai Idősek Otthona telephely Integrált Szociális Intézmény Alkotmány utcai Idősek Otthona telephely Integrált Szociális Intézmény Barátság utcai Idősek Otthona telephely Integrált Szociális Intézmény Tímár utcai Idősek Otthona telephely Integrált Szociális Intézmény Garai utcai Átmeneti Otthona telephely Integrált Szociális Intézmény Zipernovszky utcai Átmeneti Otthona telephely Életminőségfejlesztő Szolgáltatások Intézménye

Szőcs Sándor Dr. Révész Mária Csizi Péter Csizi Péter Csizi Péter Bodorné Lux Viktória Dr. Révész Mária Dr. Révész Mária Bodorné Lux Viktória

5. számú melléklet: Adatlap a tartásra köteles hozzátartozókról Név

Kérelmezővel közös háztartásban élő tartásra köteles hozzátartozói

Kérelmező külön háztartásban élő tartásra köteles hozzátartozói

Rokoni kapcsolat

Elhelyezését kérelmező neve: Lakcíme Születési hely, idő Anyja neve

Lakcím

Házastársa /élettársa Gyermeke 1 Gyermeke 2 Egyéb személy (pl. unoka) Gyermeke 1 Gyermeke 2 Gyermeke 3 Egyéb személy (pl. unoka)

1. Tartási-, illetve öröklési szerződéssel rendelkezik-e?  

Igen Nem Ha igen, az eltartó, illetve örökös neve: ......................................................................................................... lakcíme: .......................................................................................................................................................... (kérjük mellékelni a szerződés fénymásolatát)

2. Részesül-e közgyógyellátásban?

Igen ................................................................számú közgyógyellátási igazolvány Nem 3. Részesül-e hadirokkanti pénzellátásban?  Igen (kérjük a megállapító határozat és hadirokkant igazolvány másolatát csatolni)  Nem Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. ....................................................... aláírás  

128/2008. (03.27.) sz. határozat melléklete

4. sz. melléklet