JÁTSZÓTÉR - KÖZTÉR A JÁTSZÓTÉR, MINT KÖZÖSSÉGI TÉR

JÁTSZÓTÉR - KÖZTÉR A JÁTSZÓTÉR, MINT KÖZÖSSÉGI TÉR

SZAKDOLGOZAT

Szontaghné Mosoni Dóra

BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék Urbanista szakirányú felsőfokú szakirányú továbbképzés Budapest, 2012. május 20.

Játszótér – köztér: A játszótér, mint közösségi tér Szakdolgozat


TARTALOM BEVEZETÉS ............................................................. 3 I. A JÁTSZÓTEREK FAJTÁI, CSOPORTOSÍTÁSUK, HELYÜK A KÖZÖSSÉGI TEREK RENDSZERÉBEN

................................................. 4

I.1. A játszóterek fajtái ............................................................................ 4 I.2. A játszóterek, mint szocializációs terek ............................................... 5 I.3. A játszóterek csoportosítása ............................................................... 7 I.4. A közösségi terek fogalma és szerepe .................................................. 8 I.5. A közösségi tervezésről .................................................................... 10 II. JÁTSZÓTEREK TEGNAP ÉS MA ..................................... 13 II.1. A kezdetek.................................................................................... 13 II.2. A két világháború közötti időszak..................................................... 15 II.3. A második világháború után ............................................................ 16 II.4. A szocialista korszak ...................................................................... 16 II.5. A rendszerváltástól napjainkig ......................................................... 17 II.6. A közösségi tervezés hazai gyakorlatáról .......................................... 19 III. A JÁTSZÓTÉRHASZNÁLÓK VÉLEMÉNYE ........................... 21 III.1. Módszertan .................................................................................. 21 III.2. Statisztika .................................................................................... 21 III.3. Játszótérre járási szokások............................................................. 22 III.4. Felszereltség és igények ................................................................ 23 III.5. Kapcsolatok.................................................................................. 27 III.6. Preferált játszóterek ...................................................................... 29 III.6.1. Fővárosi vonzáskörzetűek ........................................................ 29 III.6.2. Kerületi, városrészi vonzáskörzetűek ......................................... 32 III.6.3. Helyi vonzáskörzetűek ............................................................. 40 III.7. Játszótérvadászat ......................................................................... 42 IV. JÓ JÁTSZÓTERET KÖZÖSEN! - ÖSSZEGZÉS, AJÁNLÁSOK ........ 43 IV.1. Eddigi kezdemények ...................................................................... 43 IV.2. Ajánlások ..................................................................................... 44 MELLÉKLET ............................................................ 48 FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................. 53

2



BEVEZETÉS A játszóterek legtöbb esetben közterületen találhatóak és a „köz” érdekeit, annak fiatalabb tagjainak és szüleinek igényeit hivatottak kiszolgálni. De valóban alkalmasak erre? Ha igen, melyikek és miért? Ha nem, melyikek és miért nem? Egyáltalán: kell-e, hogy közösségi tér legyen a játszótér? Dolgozatomban egyrészt arra keresem a választ, hogy milyen egy jó játszótér - egy városfejlesztő és többgyermekes anyuka szemével. Elsősorban tehát nem építészeti szempontból, hanem funkcionális alkalmasságuk szempontjából vizsgálom a budapesti és azon belül kiemelten az újbudai játszótereket. Dolgozatom fókuszában a játszótér, mint köztér, mint közösségi tér szerepel. Saját kérdőíves kutatásommal alátámasztva arra is szeretnék választ kapni, hogy a mai fővárosi játszóterek - melyek az utóbbi pár évben zömükben szépen megújultak – műszaki paramétereik mellett funkcionális és szociológiai értelemben is megújultak-e. Ha nem, miért nem és hogyan lehetne ezen segíteni? Egyáltalán kell-e ezt elősegíteni; szükségünk van-e arra, hogy a játszótereink közösségi terek legyenek? A fentiekből következően azt is szeretném megvizsgálni, hogy ebben a szegmensben van-e nálunk gyakorlata a közösségi tervezésnek. Arra próbáltam választ kapni, hogy volt-e hazánkban példa arra, hogy egy új játszótér építése előtt, vagy egy már meglévő felújítása kapcsán közösségi tervezési technikákat alkalmaztak. Játszótér és közösségi tervezés - tartalmilag e két fogalom köré csoportosítható tehát munkám mondanivalója, melyben ezek metszéspontjára vagyok kíváncsi. A dolgozat formailag is követi e kettősséget: az első fejezet az elméleti leírás – mind a játszóterekről, mind pedig a közösségi terekről és a participatív tervezésről. A második fejezet egy kis történeti összegzést tartalmaz, a harmadik, gyakorlati fejezetben pedig bemutatom a budapesti játszóterekkel kapcsolatban készített kérdőíves kutatásom eredményeit, illetve az interjúk alapján a közösségi bevonással kapcsolatos mai hazai gyakorlatot. Az utolsó, összegző fejezetben pedig a jól működő játszóterek kialakításának és működtetésének újabb lehetőségeiről írok.

3


I. A


JÁTSZÓTEREK FAJTÁI, CSOPORTOSÍTÁSUK, HELYÜK

A KÖZÖSSÉGI TEREK RENDSZERÉBEN I.1. A játszóterek fajtái a) A játszótereket elsősorban elhelyezkedésük alapján csoportosíthatjuk, mely szerint beszélhetünk:  közterületi  intézményi  magán játszóterekről. A közterületi játszóterek lehetnek teljesen nyitottak, vagy elkerítettek (ezek csak egy meghatározott nyitvatartási időn belül, általában sötétedésig látogathatók). A közterületi játszóterek esetében fontos, hogy általában a 2-14 éves korosztály látgatja őket, ahol a kisebb gyermekek kísérővel érkeznek, tehát gondoskodni kell a jó átláthatóságról, az egyszerű megközelíthetőségről. Ezek a játszóterek különösen nagy igénybevételnek vannak kitéve – még rendeltetésszerű használat esetén is – ezért különösen fontos a kiváló minőség és élettartam. Az intézményi játszóterek az iskolák, óvodák, egyéb közintézmények udvarán, kertjében találhatók. Az óvodákban a 3-7 évesek, míg az iskolákban a 6-14 éves korosztály aktív időtöltését segítik a különféle játszóeszközök. Ezek a játszóterek minden esetben elkerítettek, kevésbé vannak kitéve a szándékos rongálásnak. Különösen fontos szempont hogy az eszközök alkalmasak legyenek különböző szerepjátékokra is, melyek a közösségi nevelés fontos eszközei. A nagyfokú igénybevétel ez esetben is megköveteli a biztonságos és minőségi eszközöket. A magánterületi játszóterek különböző lakótelepeken, bevásárlóközpontok udvarában, parkolójában találhatók. Felhasználási területük hasonló a közterületi játszóterekhez, a különbség, hogy a fenntartó nem az önkormányzat, hanem az adott lakópark, vagy vállalkozás.

b) Korcsoport szerinti csoportosításról is beszélhetünk, vannak kifejezetten a kisebb gyerekek számára készült játszóterek (pl. a gellérthegyi Vuk játszótér, vagy a Hamzsabégi úton, a Mandarin kert melletti kis játszótér), és léteznek korosztályos játszóterek a nagyobbaknak is. Általában azonban egy játszótéren több korosztály is megtalálható, ezért a korcsoportonkénti bontás legtöbbször a játszótéren belül, a játszóeszközök csoportosításával különül el (pl. a Fehérvári út – Kanizsai u. sarkán a „Repülős játszótér”). Az intézményi játszótereknél természetesen jobban körvonalazható a korcsoport. 4



Beszélhetünk még integrált játszóterekről (illetve játszótéri berendezésekről), melyek lényege, hogy azt a mozgáskorlátozottak és egészségkárosult gyerekek is használhatják, ezáltal együtt játszhatnak az egészséges gyerekekkel. c) Funkciójuk szempontjából az alábbiak szerint szokták megkülönböztetni a játszótereket:  bölcsődei vagy óvodai (zárt)  iskolai  közterületi  lakótelepi I.2. A játszóterek, mint szocializációs terek

1

A játszóterek nemcsak az otthonhoz közeli rekreáció lehetőségét biztosítják, hanem komoly szerepük van a szociális készségek fejlesztésében. A gyerek a játszóéren ki tudja élni mozgásigényét, testileg-lelkileg felüdül, egészségesebbé válik, s közben tanulgatja a társadalmi kapcsolatteremtést és a közösségben való szerepvállalást. Emellett a játszótér a nemzedékek közösségi találkozóhelye is.2 Az épületeken kívüli szabad területeken a gyerekek játékkal edzik testüket, megismerkednek a természeti törvényekkel, fizikai összefüggésekkel, egyre több tapasztalatot szereznek. A különböző játéklehetőségek közül azokat kell szorgalmazni, melyeknek fejlődést előidéző szerepe jelentős, melyek nem csupán az időtöltés eszközei. Ezek közül a legjelentősebbek a fizikai képességeket, erőnlétet, mozgáskultúrát fokozó tevékenységek (mászás, ugrálás, futás, egyensúlyozás, ...) valamint az alkotó tevékenységek (homokozás, építés...). A szociális fejlődéshez pedig a minél szélesebb körben alkalmazható, csoportos tevékenységet feltételező játékok választékát kell bővíteni. Életkoronként más és más a gyermekek tér- és társigénye. [0-1 év] Csecsemő- és kisgyermekkorban a gyermek elsősorban az édesanyjához kötődik, így az első 1-2 évben térigénye másodlagos. A gyermektársaikhoz való viszonya is elenyésző a felnőttekhez való kötődéshez képest. Ennek a korosztálynak a szabad levegőn való kellemes tartózkodás lehetőségeit kell megadni: azaz babakocsival könnyen járható sétautakat, pihenőhelyeket, melyek a felnőttek számára is megfelelőek (pl. szoptatáshoz, pihenéshez). Az okosan kialakított parkok így a kismamák kedvelt találkozóhelyévé válhatnak. Sajnos Budapesten igen kevés az olyan hely, ahol bátran letehetünk egy takarót és elengedhetjük a járni még nem tudó, kúszó-mászó babákat. Pedig egy fél – egyéves gyerek számára csodálatos dolog a fű, a virágok, a hangyák stb. megfigyelése, tapintása. [1-3 év] Kétéves kor után a gyerekek már érdeklődve figyelik a külvilág dolgait, fedezik fel, vizsgálják a környezetüket. Ekkortól már érdeklődve figyelik a másik gyerek játékát (különösen a nagyobbakét) és megpróbálják utánozni, de egyelőre még inkább egymás mellett játszanak, mintsem egymással. A gyerekek jellemzően hároméves koruktól kezdve kapcsolódnak be a csoportjátékba (nem véletlen ez az óvodáskor ajánlott kezdte). Ennek a korosztálynak tehát érdemes egyféle játékból is több darabot biztosítani (homokozó játékok, edények, labdák, 1 2

Pirk Ambrus: Játékról komolyan (1979.) alapján Beleznay Éva: A fővárosi játszóterek története (In: Budapest, 2011/8., pp. 2-5.) 5



építőjátékok,) vagy olyat, ami nagy mennyiségben áll rendelkezésre (homok, kavics). [3-6 év] Óvodáskorban már igen aktívan és bátran fedezik fel környezetüket a gyerekek. A fizikai és játékos tevékenységek szempontjából ez a legintenzívebb kor. Mindent kipróbálnak, mindenre felmásznak, belebújnak stb. Éppen ezért ennek a korosztálynak igen változatos és biztonságos játszóeszközöket és területet kell biztosítani: hintákat, csúszdákat, mászókákat, kötélhágcsókat, egyensúlyozó játékokat és labdázásra, fogócskázásra alkalmas nagyobb szabad területet, dombot. Ezen kívül – mivel már egymással játszanak – csoportos szerepjátékra alkalmas eszközöket (nagy hajó, autó, cölöpvár stb.). Az ismeretszerzés szempontjából is ez az egyik legintenzívebb korszak, éppen ezért nagyon jó, ha a szabadban különféle anyagokkal is tudnak játszani (homok, kavics, víz, ágak, levelek, termések) – itt különösen fontos a terület tisztasága és higiéniája (kutyapiszok-mentes). A gyerekek nagyon szeretik ebben a korban a megszemélyesíthető játékokat, pl. állatfigurákat, melyekre ráülhetnek, megetethetik őket, gondozhatják, stb. A mai felújított, szabványosított játszótereken bizony kevés ilyen van, régebben pedig sokfajta, fából vagy kőből egyszerűen kialakított játék volt (teknős, ló, …) [6-10 év] Az iskoláskort elérve tovább nő a gyerekek (főleg a fiúk) mozgásigénye. Számukra tehát sportpályákat és biciklizésre, rollerezésre alkalmas területeket kell biztosítani, valamint különféle erőt és ügyességet igénylő játékszereket (kötélhágcsó, mászófal, nyújtó). A lányoknál az erőpróba helyett inkább az ügyességi játékok dominálnak (ugrókötelezés, ugróiskola, tornázás, pingpong). Érdekes megjegyezni, hogy a hatvanas-hetvenes években sok játszótéren voltak ún. mobil játékok: nagyméretű építőkockák, fadarabok, rudak, hasábok stb., melyekkel szabadon játszhattak, építhettek a nagyobb gyerekek – ezek voltak az ún. építőjátszóterek (legtöbbször egy játszótéren belül, annak egy részeként). Ma már nem találunk ilyeneket – a megszigorított biztonsági előírások nem engedik ezt. Mindenestre a mellékelt képen felvázolt játszótéri elrendezés számomra nagyon szimpatikus, mert viszonylag széles korosztály számára biztosít nagy területen változatos játéklehetőségeket. [10-14 év] A serdülőkor kezdeti időszakának egynemű csoportjai lassacskán koedukálódnak és egyre inkább a két nem csoportos együttléte lesz jellemző. Ennek a korosztálynak a kapcsolatteremtésére nagy hatással van a fizikai környezet kialakításának módja. A gyerekeknek a lakókörnyezetük az egyik fő növekedési területük, az egyik legfontosabb szociális tér. Ekkor már a kifejezetten játék jellegű mozgásformák iránti érdeklődés csökken, helyébe a sport iránti érdeklődés lép. Területigényes és zajos tevékenységeikhez a megfelelő (és praktikusan a kisebbektől elkülönített) környezet biztosítása nagyon fontos: labdapályák (kosár- és streetball palánkkal, focikapuval, gördeszkapályák, dühöngők). Sajnos ezek szintén nagyon kevés van a városban, amely ingyenes és megfelelően karbantartott. Mivel ennek a korszaknak – különösen a vége felé – sajátossága a lázadás, ami elsősorban a szabadságukat gátolni kívánó szülők felé fordul, ezért a környezeti tényezők fokozott a jelentőséggel bírnak 6



számukra. Kezdenek falkában járni, így célszerű, ha estig nyitva tartó, megfelelően felügyelet tartott „játszótereken”, nyitott klubokban lehetnének. A gimnazisták és egyetemisták, fiatal felnőttek számára a lakókörnyezethez való kötődés nagyban lazul, sok estben meg is változik (más iskola, kollégium, más város…). Felnőttkorban az első gyermek születésekor áll be ismét változás, amikor – főleg az anyukák – ismét kezdenek szimbiózisban élni közvetlen lakókörnyezetükkel. Napjuk legnagyobb részét / egészét otthon és a környező parkban, utcákon, játszótéren töltik; hétvégén is nehezebben mozdulnak ki, hiszen az egész család életét immár a csecsemő napirendje határozza meg. Gyermekük révén ekkor születnek újabb ismeretségek, barátságok. A gyermekek növekedésével és az anya ismételt munkába állásával a lakókörnyezethez való kötődés fokozatosan csökken, a családra a fokozottabb mobilitás lesz jellemző. A nyugdíjaskorral azután ismét visszatér a lakókörnyezet fontossága, hiszen az idősebb emberek egyre kevésbé mozdulnak ki messzebbre; vagy egészségi állapotuk nem engedi, vagy pedig unokáik gondozásában vesznek részt. Szerencsére egyre több kerületben van már idősek parkja, ahol kellemes, árnyas padokon pihenhetnek és beszélgethetnek egymással. I.3. A játszóterek csoportosítása A fenti szociológiai jellemzők alapján nálunk általában 3-4 fajta játszótér típussal találkozhatunk – ami a célcsoportot illeti:  Kicsik játszótere – általában a 0-3 éves korosztályé. A tiszta/egy korcsoportos zárt játszóterek leginkább csak ennek a korosztálynak épülnek, ahol a (még) csak egy kicsi gyermekkel bíró kismamák nyugodtan elengedhetik csemetéiket, s ahol nem kel tartaniuk attól, hogy számukra veszélyes helyre másznak fel, vagy ahol a nagyobbak intenzívebb játékaikkal esetleg veszélyeztethetik őket.  Kombinált: jellemzően és a 3-6 éves korosztály játszótere, a játékok zöme nekik való, de a testvérekre gondolva van kisebbek és nagyobbak számára is néhány játék (rugós játékok, bébihinta, kis mászóka csúszdával, illetve mászófal, nagyobb mászókák stb.). Tapasztalataim szerint játszótereink túlnyomó többsége ilyen.  Felnőtt játszótér: itt leginkább kültéri fitness eszközök vannak, nyújtók, erősítő szerkezetek – azaz inkább az amúgy is sportos emberek (kocogók, kerékpározók) számára készült szabadidős kiegészítők. Kamaszoknak és játékos felnőtteknek való játszóterek nemigen vannak (hinták, kötélcsúszkák, óriáscsúszdák stb.) – de ezek helyett számos kalandpark van már nálunk is.  Kamaszpark: sajnos ez is nagyon kevés van, leginkább a gördeszkapályák, és sportpályák helyettesítik. Magyarországon kevés a fizetős, egyedi játszótér, amelyeket általában hétvégén, szünidőben családi programként látogatnak az emberek. Itt nagyobb területen, minden korosztály számára vannak változatos játékok. Ilyen például a szombathelyi Kalandváros, ahol vidáman el lehet tölteni egy fél napot, hiszen minden ehhez szükséges kiegészítő elem rendelkezésre áll a nagy füves területektől, domboktól kezdve a kulturált illemhelyekig és büfékig. A továbbiakban csupán a közterületi játszóterekre koncentrálok. Az intézményi játszótereket azért nem vettem bele a vizsgálatba, mert azokat az éppen oda 7



járó óvodások vagy iskolások használják, így a preferenciákról ez nem árul el semmit. (Mindamellett az intézményi játszóterek felszereltségének és funkcionalitásának vizsgálata is megérne egy külön „misét”, hiszen itt is óriási különbségek vannak.). Magán játszóterek pedig azért nem szerepelnek a bemutatottak közül, mert a kérdőívet kitöltők közül szinte senki sem említett ilyet, és mivel azok többnyire zártak, magam sem jártam ilyenen. I.4. A közösségi terek fogalma és szerepe Mindenek előtt két fogalmat kell értelmeznünk: az egyik a köztér, a másik a közösségi tér. Hasonlóan hangzanak, ezért gyakran össze is mosódnak. Alapvetően azonban különböznek egymástól, hiszen más és más szempontok alapján különülnek el, esetenként azonban egybe is eshetnek, azaz van közös halmazuk. Köztér: A városszociológiai szakirodalom által a public space-ként emlegetett fogalom szerint a köztér azokat a szabadtéren elhelyezkedő nyitott, de pontosan körülhatárolható területi egységeket jelenti, amelyeket fizetés nélkül bárki bármikor igénybe vehet. A köztér azért „köz”, mert nem magántulajdonban, hanem köztulajdonban van. A köztulajdon azonban mégsem azt jelenti, hogy „senkié”, hanem az államé, fővárosé, önkormányzaté stb. Éppen ezért a szabadtéri, nem magántulajdonban lévő terek (pl. az Állatkert vagy a Vidámpark, a városligeti korcsolyapálya) a köznyelvben általában beletartozik a köztér fogalmába. Hasonlóképpen, sok esetben nem ismert a tulajdoni viszony, ezért egy nyitott, őr által nem őrzött épület kertje, parkja is sokszor köztérnek minősül (pl. a Műszaki Egyetem kertje). A zárhatóság elve azért nem vonatkozik a köztér meghatározására, mivel egyre gyakoribbak a zárt (zárható) parkok, játszóterek, sportpályák - és ezek is közterek.3 A Studio Metropolitana tanulmánya a játszótereket a „megálló jellegű” közterek csoportjába sorolja, azon belül pedig az „aktív pihenésre alkalmas” közterek közé. Az Studio Metropolitana tanulmánya a játszótereket a „megálló jellegű” közterek csoportjába sorolja, azon belül pedig az „aktív pihenésre alkalmas” közterek közé. Közösségi tér: Míg köztér alatt általában egy települési nyílt teret értünk, addig a közösségi tér fogalma legtöbbször valamely zárt helyhez, intézményhez kötődik. Olyan térhez, ahol valamilyen közösségi indíttatású cselekvés végezhető, vagy ahol valamilyen közösség számára szolgálnak programmal, vehetők igénybe szolgáltatások. A közösségi terek sok esetben szociális indíttatásúak (ifjúsági házak), vagy kulturális szolgáltatásokat nyújtanak (MÜPA), vagy egyszerűen csak egy jól működő vendéglátó-ipari egység köré szerveződnek (pl. egyetemi büfék, romkocsmák stb.) Látható tehát, hogy a közösségi terek fogalma sokkal kevésbé definiálható pontosan; lényege inkább működésében, mint fizikai kialakításában rejlik. A közös halmazt pedig az olyan terek jelentik, melyeket a társadalom egy-egy csoportja kedvel, és rendszeresen használ. Ilyen értelemben lehet közösségi tér például egy kisváros főtere (fórum), egy intézmény vagy kocsma előtti tér 3

Közterületek használata és megítélése Budapesten – kutatási jelentés (Studio Metropolitana, 2004.) 8



(találkozóhely), egy park vagy játszótér (közös programok színtere) stb, vagy akár egy nevezetesség környéke (árusok és programok). Itt kell aláhúzni azt az axiómát, hogy egy közösségi tér sikere döntő mértékben a fenntartáson múlik! Mielőtt továbblépnénk a játszó- és közterek történeti és funkcionális vizsgálatához, érdemes feltenni a kérdést, hogy egyáltalán miért fontosak a közterek egy városnak? Az Ökotárs Alapítvány Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret? című kiadványa szerint pl. azért, mert:  a közterek egyéniséget adnak a városnak  óvják a környezetet  kulturális helyszínt biztosítanak  gazdasági téren is erősítik a várost  és a közösség életében is kulcsszerepet töltenek be. „Vagyis az élénk, virágzó közterek erősítik egy város vagy környék lakóiban a közösségi érzést; és ahol ezek hiányoznak, az emberek kevésbe élik át az együvé tartozás élményét. Az igazán jó közösségi tér világhírű is lehet. De az is épp elég a fontosságához, ha a helybeliek körében nagy népszerűségnek örvend. Gondoljunk mindennapi életünk kedvenc közösségi színhelyére – lehet ez a szomszédos park, egy kávézó terasza, ahol elolvassuk a reggeli lapot, vagy a tóparti ösvény, ahol vacsora után sétálunk. Ezek a közösségi helyek ugyanolyan fontosak a varos egyéniségében, mint híresebb megfelelőik, mert itt nyílik rá alkalom, hogy azok, akik az adott közösségben élnek és dolgoznak, megéljék a kornyekkel és az egymással való kapcsolatukat.”4 Azt a kérdést, hogy Mitől lesz jó egy köztér? – én is feltettem a kérdőívemben (lásd. III. fejezet), és hasonló válaszokat kaptam, mint amit a fenti kézikönyv is említ. Azaz: 1. Megközelíthetőség és kapcsolat szempontjából: könnyen elérhető, jól körbejárható, … 2. Kényelem és összkép szempontjából: biztonságos és tiszta, vannak-e padok, asztalok… 3. Funkciók és tevékenységek szempontjából: élő és elfoglaltságot, szórakozást nyújtó 4. Közösségi szellem szempontjából: ahol barátokkal, ismerősökkel találkozunk, oda szívesebben megyünk… „A társas jelleg egy nehezen körülhatárolható, de jól érzékelhető tulajdonság, amely minden sikeres köztér sajátja.”5 És fordítva, mi ronthat el egy közösségi teret?  A megfelelő ülőhelyek hiánya  Ha vizuálisan bonyolult (nem egyértelmű a bejárata, nem hívogató a látványa)  Ha sok a felesleges és diszfunkcionális elem  Ha nincsenek találkozási pontok  Ha az utak nem követik a természetes haladási útvonalakat  Ha túl sok a közelben a jármű  Ha csupasz falak, vagy kihalt területek vannak a köztér szélén  Programok, események hiánya

4 5

Ökotárs Alapítvány: Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret?(PPS, 2000., 2005.) Ökotárs Alapítvány: Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret?(PPS, 2000., 2005.) 9



A mai társadalmakat vizsgálva megállapítható - és ezt „komoly elméletek is igazolják -, hogy a lokalitás szerepe nő, egyrészt pontosan a modern kommunikációs eszközök révén, hiszen ma már nem feltétlenül szükséges bejárni a munkahelyre azért, hogy faxolni, telefonálni tudjunk, vagy számítógépes kapcsolatban legyünk másokkal. A munkanélküliséggel, a részmunkaidő növekedésével, az állandóan dráguló utazási költségek miatt egyre több ember él otthon - tehát bizonyos értelemben kialakul egy újkori röghöz kötöttség is, s ez óva inti azokat, akik elhanyagolnák a lokalitás szerepét.” 6 I.5. A közösségi tervezésről A köztér és közösségi tér fogalmak tisztázása után a várostervezés azon metódusát szeretném összefésülni a dolgozatomban vizsgált kis közterületi szegmens, a játszóterek kialakítási gyakorlatával, amit közösségi részvételen alapuló vagy participatív tervezésnek neveznek. Ez az a folyamat ugyanis, melynek során a legnagyobb valószínűséggel és a legkisebb kockázattal hozhatunk létre valami újat – például egy jól működő közösségi teret. Közösségi tervezésnek tulajdonképpen azt nevezzük, ha a tervezési folyamatba már annak egészen korai szakaszában, a tervek elkészülte előtt is ténylegesen bevonják az érintetteket. De mi is a közösségi tervezés valójában? „A közösségi tervezés lényege viszonylag egyszerűen összefoglalható: Kérdezzük meg az embereket! Álljunk szóba egymással!”7

Forrás: Rajtunk múlik! (KÖFE, 2006. p. 22.)

A dolog lényege tényleg ennyi – és mégsem olyan egyszerű. Hogy miért? Egyrészt, mert a legegyszerűbb ügynek (legyen az egy terv, beruházás, felújítás, bármi) is számos érintettje van:  mindenek előtt a lakók / használók  a beruházók  a döntéshozók  a tulajdonosok (ha nem esik egybe az előzőekkel)  a helyi vállalkozók  a környéket használók  és esetlenként még mások In: Közösségfejlesztés – módszertani segédlet (Közösségfejlesztők Egyesülete) – utalás Henderson, Thomas, 1987. elméletére 7 Tervezz! Bátran! Közöd van hozzá! (Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoport, 2010.) 6

10



Saját tapasztalatból tudom, hogy mindezen emberekkel érdemben beszélgetni, véleményüket összesíteni és kiértékelni nem egyszerű és rendkívül időigényes dolog. Praktikus az azonos érdekű csoportokkal először külön-külön beszélni, hogy saját maguk, akik egy nyelvet beszélnek, alakítsanak ki egy közös célt, vagy igénylajstromot. E mellett - vagy kisebb közösség esetén már rögtön e helyett - nagyon nagy előnnyel jár, ha az egyes csoportokkal együtt beszélgetünk, mert így ők is szembesülnek azzal, hogy vannak más, az övükéhez hasonlóan fontos érdekek és szempontok is, melyeket szintén figyelembe kell venni. Tehát nemcsak érintett, de érdek is sok van. És mindezen érintett és érdekcsoportnak mások az elvárásai, igényei is az üggyel kapcsolatban. Az ott lakók általában a legcsekélyebb változtatást is ellenzik, a beruházók minél gyorsabban szeretnének túl lenni a dolgon a legkisebb pluszköltséggel, a politikus népszerű szeretne maradni, ugyanakkor a beruházót is meg akarja tartani, a tulajdonosok hasznot húznának, a helyi vállalkozók félnek az esetleges konkurenciától, vagy építkezés esetén a forgalom kiesésétől, a környéket használók pedig szeretnék, ha szebb és jobb lenne minden, és ötleteik is vannak. Mindezek eredőjéből tudjuk fellistázni az igényeket, melyek a fentiekből következően természetesen sok ponton ellentmondanak egymásnak. És itt kell elfogadnunk egy szerintem alapvető tételt, ami sokszor nem nyilvánvaló, hogy tökéletes megoldás nincs. Úgy nem lehet megújítani, fejleszteni, újat létrehozni, hogy az mindig mindenkinek megelégedésére szolgáljon. Ezt tudomásul kell venni. Tudomásul kell vennie a lakónak/használónak, hogy ami neki/nála készül, az zajjal, kosszal, kellemetlenséggel és változásokkal (!) jár – de utána remélhetőleg szebb, jobb, kellemesebb, használhatóbb, értékesebb lesz a közvetlen környéke. Tudomásul kell vennie a beruházónak, hogy nem lehet sterilen a költséghaszon elemzés számai mentén haladni, mert nem ő fogja használni / élni benne / menni rajta stb. Tudomásul kell vennie a politikusnak, hogy bármily örvendetes is egy beruházó érdeklődése, ha az nem egyezethető össze a lakosság, a helyi vállalkozók és minden más érintett igényeivel, akkor az nem fog működni. Tudomásul kell vennie a helyi kisvállalkozóknak is, hogy a környék olykor megváltozik, alkalmazkodni kell az új igényekhez. A környéket használóknak pedig azt kell tudomásul venniük, hogy „más bőrére okosnak lenni könnyű”, azaz meg kell próbálni az ott élők szempontjait is figyelembe venni. „1974-ben kaptam egy lehetőséget a grazi polgármesteri hivataltól, hogy a belvárosban tervezhetek egy nyilvános játszóteret gyermekek és fiatalok számára. Ekkortájt még nem voltak a városban gyalogoszónák; minden úton autók jártak és minden szabad helyen parkoltak. A Färberplatzon megépült játszótéren lévő játékokat lelkesen kezdték használni a gyerekek, ami engem igen nagy örömmel töltött el. E létesítmény által ugyanekkor megszűnt 16 parkolóhely. Néhány lakó emiatt nem nagyon örült a térnek. Ezenfelül az is zavarta őket, hogy a tér hirtelen túl élettel telivé vált - méghozzá reggeltől estig nyüzsögtek rajta. Majd esténként a fiataloknak nyújtott találkozóhelyet. Aztán a környéken lakók sok panasza miatt a létesítményt egy fél év múlva megszüntették.” János B. Koppándy Der Ökokathedrale Prozess, p. 10.

Végezetül pedig moderátoroknak és a tervezőknek is számolniuk kell azzal, hogy ez egy konfliktusos műfaj, ahol a konszenzus a cél. Azaz meg kell kísérelni valamennyi résztvevő, érdekcsoport igényeit maximálisan figyelembe véve, 11



azokat rangsorolva (!) olyan kompromisszumos megoldásokat felvázolni, ahol ugyan mindenkinek engednie kell egy kicsit, de az alapvető érdekek nem sérülnek. Röviden összefoglalva, amit a szakembereknek össze kell hangolni:  az érintettek,  az érdekek,  az igények,  az engedmények. Mindez persze könnyebb, ha a szóban forgó résztvevők mindegyike tudja, hogy ez a hosszadalmas folyamat miért jó neki:  A lakónak, mert nem kell utólag tiltakoznia, hanem már az elején érvényt szerezhet igényeinek, amit később így joggal kérhet számon.  A beruházónak, mert ha róla köztudott lesz, hogy így dolgozik, kész a kompromisszumra (pld. településrendezési szerződést köt), akkor egyrészt csökkenti a beruházással járó konfliktusokat, másrészt hosszú távon és másutt is sikeres lehet.  A politikusnak (polgármester, helyi képviselő), mert ha következetesen, tisztességesen (!!) és transzparens módon (!) viszi végig a folyamatot, akkor hosszú távon is népszerű és sikeres lesz.  A helyi vállalkozók, kiskereskedők pedig még idejekorán számot vethetnek azzal, hogy tevékenységük számára itt újabb lehetőségek fognak nyílni, vagy még a pangás bekövetkezte előtt el tudnak költözni. A közösségi tervezés további szakmai, módszertani kérdéseibe már nem is mennék bele (pl., hogy a módszer egyik nagy csapdája, hogy a csendes átlagembert is meg kell megszólítani, hiszen neki éppúgy megvan a véleménye és az igényei, mint a nagy hangú vállalkozónak, vagy a dörzsölt beruházónak stb…). Csupán azt szerettem volna bemutatni, hogy ez egy vitákkal, konfliktusokkal teli műfaj, egy soklépcsős és sokszereplős hosszadalmas feladat, amely művelőitől sokféle kompetenciát igényel. A közösségi (tér)tervezéssel kapcsolatos dilemmákat Dömötör Tamás a következőképp foglalta össze: „A közterek, szabadterek tervezése eleve speciális ismereteket igényel. A társadalmi mozgások, a természeti folyamatok hangsúlyosabb jelenléte az építészeti ismeretek mellett eleve jelentős ökológiai és speciális társadalomtudományi, például környezetpszichológiai tájékozottságot igényel. A részvétel alapú tervezés további kihívások elé állít. Kezelni kell szociálpszichológiai folyamatokat, melyhez ismerni kell a csoportdinamika eszköztárát. A speciális, számos szempontot integráló ütemezés is új kihívást jelent. Végül természetesen tisztában kell lenni a részvételi tervezés módszertanával, eszközrendszerével, tudni kell, mikor melyiket alkalmazzuk, és milyen szakembereket vonjunk be. Mindezek mellett a tervezés folyamata más hozzáállást, nagyfokú alázatot és rugalmasságot kíván. Valljuk be, ebben sokszor elég rosszul állunk. A döntéshozó a saját hatalmának megcsorbítását, a szakember a szakmaiság és az önmegvalósítás sérülését látja veszélyeztetve. Az érintettek részvétele számos félelmet kelt a felülről irányításhoz hozzászokott szereplőkben. Egyrészt tehát nem csoda, ha a tervezők igyekeznek megtartani a maradék tervezői mozgásteret, bár etikailag elvárható egy nagyobb mértékű alkalmazkodóképesség, nyitottság.”8

Dömötör Tamás: Mátyás király szerepzavarban — Egy közösségi részvételen alapuló szabadtértervezési modellkísérlet tapasztalatai (2008.) Forrás: www.epiteszforum.hu 8

12


II. JÁTSZÓTEREK


TEGNAP ÉS MA

Pieter Brueghel: Gyermekjátékok, 1560

Brueghel Gyermekjátékok című festményén közel kétszáz gyerek és fiatal felnőtt több mint nyolcvan féle játékot játszik. A középkori kultúra, amelyet sokáig a sötét jelzővel illettek, sokkal játékosabb volt a mainál. Mind a gyermekek, mind a felnőttek lételeme volt a játék. Hozzátartozott a mindennapokhoz. A budapesti játszóterek rövid története9 II.1. A kezdetek A városi gyerekek hosszú évszázadokon keresztül a lakóhelyük környékén lévő utcákon és tereken, illetve a házak közti szabad területeken játszottak. Egészen a 19. századig, amikor az ipari forradalom és a robbanásszerű urbanizáció következtében megnőtt a városokban a laksűrűség, majd később a motorizáció miatt a forgalom is. Az utca többé már nem volt biztonságos. Ezért a gyerekek behúzódtak a sötét és piszkos belső udvarokba, ahol viszont a köztisztasági és közegészségügyi problémák jelentettek gondot. A problémára megoldást kellett tehát találni és a városvezetők világszerte szorgalmazták is játszóterek, parkok és sportpályák építését. Az első, komolyan szervezett mozgalmat G. M. Schreiber lipcsei orvos indította 1860-ban, amelynek célja az volt, hogy a gyerekek számára egészséges, biztonságos játéklehetőséget biztosítson a városokban. A 20. század elejéig azonban Európa-szerte is csupán kevés sikerrel járó magánkezdeményezésekről beszélhetünk a játszótérépítés kapcsán. A nagyvárosi ingatlanok értékének növekedése miatt a belső városrészekben minden szabad terület beépült.

Beleznay Éva: A fővárosi www.csaladinet.hu alapján 9

játszóterek

története

c.

cikke

és

a

www.jatszoter.com, 13



A poros utcák és az épületek közötti szűk grund helyetti tágas, fákkal övezett, egészséges levegőjű játszóterek iránti igény hamarosan Magyarországon is megfogalmazódott, ami nem is csoda, hiszen Budapesten 1900-ban a lakosság mintegy negyede 15 év alatti gyermek volt. „A jövő nemzedéknek, a gyermekifjúságnak, elsősorban a városi gyermeknek harmonikus testi és lelki fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy megfelelő berendezésű, pormentes játszóterekhez jusson, ahol a cél érdekében megkívánt felügyelet mellett, szabad levegőn játszhasson” – szögezte le 1928-ban, a gyermekjátszóterek létesítését szorgalmazó rendeletében Klébelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, mely felhívás eljutott valamennyi törvényhatósági joggal felruházott, valamint rendezett tanáccsal bíró város polgármesteréhez.

Magyarország legelső játszóterei az oktatási intézményekhez kapcsolódtak. 1897-ben minisztériumi rendelet írta elő az új iskolákban a játszóterek létesítését (osztályonként 300 m2-rel számolva). A budapesti városatyák először Bárczy István polgármestersége alatt (19061918) illesztették be a költségvetési tervezetbe az oktatási intézményektől független gyermekjátszóterek építését. A főváros akkori tíz kerülete közül nyolcban jelöltek ki egy vagy két, játszótér építésére alkalmas területet. A tervezett tizenhárom játszótér közül azonban az első világháború kitörése miatt mindössze három épült meg: a Marczibányi téri (II. kerület), a Soroksári úti (IX. kerület) és a Simor (ma Vajda Péter) utcai (X., ma VIII. kerület). Ezeken kívül kisebb helyszíneket is kitűztek a külső kerületekben. A belső pesti részeken igen kevés szabad terület maradt meg, ezért szó volt például a vásárcsarnokok építése kapcsán felszabaduló egykori piacterek parkosításáról és ilyen célú hasznosításáról, de ebből igen kevés valósult csak meg (az is silány kivitelben). Üdítő újdonságot jelentett 1912-ben az állatkertben épített új játszótér, melyet a gyermekek eldorádójaként emlegettek akkoriban. Az angol mintára épült játszóhelyet mindenki ingyen látogathatta.

Új gyermekjátszó-hely a budapesti állatkertben: A csúszóka és a körhinta. Forrás: A gyermekek eldorádója – Új gyermekjátszó-hely a budapesti állatkertben (In: Vasárnapi Ujság 36. szám 1912. p. 724.)

14



„És sokan nem tudták, hogy a legtöbb játékszer mire való. A szegények eddig egyáltalán nem láttak hintát. A nagyobbak, iskolások között pedig szintén akadt, aki a >csúszókát< nem ismerte. Vidéken felnőtt, vagy jómódú pesti ember nem is képzelheti, a mit a pesti nyomor sarjai elszenvednek a boldognak keresztelt, játékra való korban. (…) A kedves gourmandériába csak akkor tolul kesernyés íz, ha ajkunkra tolul a kérdés: -Hol és mikor csinálnak még vagy tíz ilyen gyermekkertet?”10

Ez előtt a Mátyás téren homokoztak föl egy kisebb területet, de már ez a szegényes létesítmény is olyan népszerű volt, hogy a gyerekek egymástól nem tudtak játszani, mert mindig zsúfolva volt. Ezen kívül a Liszt Ferenc téren volt még egy kisebb, hasonló hely. Majd egy jó másfél évtizednyi szünet következett. 1926-ban azután a hivatalok tétlenkedéseit megelégelve az egyik politikai napilap, Az Újság tűzte zászlajára a játszóterek megoldásának ügyét. Folyamatosan tudósított a fővárosi tanácsnokok e kérdésben hozott döntéseiről, ismertette a hozzászólásokat, melynek eredményeként a vöröskeresztes nővérek elvállalták, hogy a játszóterek megvalósításáig Budapest tizenhat terén társasjátékokat rendeznek délutánonként az érdeklődőknek. A századelő komor tisztifőorvosi érvelése, miszerint a gyermekjátszóterek melegágyai a különféle betegségek terjedésének, korszakunkra túlhaladottá vált. 1927-ben az orvostársadalom az iskolaorvosok tuberkulózisra vonatkozó megdöbbentő statisztikájára hivatkozva kiállt a parkok gyarapítása, az utcák fásítása, valamint a vízcsappal és esőbeállóval is ellátott ideális játszóterek szükségessége mellett.

Játszótér a húszas évekből

II.2. A két világháború közötti időszak A játszótér-építkezések első nagy virágkora az 1928 - 1933 közötti évekre tehető. Ekkor nyíltak meg az első modern, csúszdákkal, homokstrandokkal, gyűrűhintákkal, mászópóznákkal, körhintákkal ellátott játszóterek a Gellért téren, a Tisza Kálmán téren (ma II. János Pál pápa tér), a Bécsi úti városi házak A gyermekek eldorádója – Új gyermekjátszó-hely a budapesti állatkertben (Vasárnapi Ujság 36. szám 1912. p. 724. 15 10



mögött, az Almássy téren, a Városligetben, a Klauzál téren és másutt. Ekkor alakították át a már említett Marczibányi téri és Simor utcai játszótereket vízvezetékes és reflektoros villanyvilágítású iskolai sportcentrumokká. A kör- és mérleghintákkal, lubickoló medencével felszerelt Hunor utcai (III. kerület) játszóteret 1931-ben adták át. Az építők meglepő módon a szülőkre is gondoltak. Számukra bordásfalat, nyújtót és gyűrűhintát helyeztek el. A játszótérnek természetesen elengedhetetlen tartozéka volt a zuhanyzó és az öltözőhelyiség is (!). A terek felügyeletéről, többek között az ivókutak nyitásáról-zárásáról, fővárosi alkalmazásban lévő parkőrök gondoskodtak. Az 1940-ben elfogadott első budapesti városfejlesztési program az alábbi javaslatot fogalmazta meg a közösségi szabadidős területekkel szemben: „Kisebb parkok, parkozott terek megközelítése legfeljebb 5 percet vehet igénybe, minek folytán azok egymástól való távolsága ne legyen több 500mnél. Ilyen elosztás mellett, ha fejenként egy négyzetmétert veszünk, egy-egy teret legalább 10.000 négyzetméterre kell venni. Ezeken a tereken különösen a kisebb gyerekek részére lehetőleg játszótereket kell elhelyezni, míg a nagyobbak számára a ligetek és a nagyobb parkok területén kell gondoskodni minél nagyobb számú játszótér berendezéséről. Játszóterek és pihenőhelyek céljára megfelelő területekről való gondoskodást a szabadon álló építkezéses övezetek területén is szükségesnek tartjuk. Megfontolandó volna, hogy a szegélyes építkezés mellett adódó nagyobb belső udvarok nem volnának-e közkertekre és játszóterekre igénybe veendők és e célra berendezendők.

II.3. A második világháború után A második világháborút követően, 1949-ben kezdődött a játszótérkialakítások újabb hulláma. Ekkor kiemelt cél volt „az ifjúság testi fejlődésének nagyarányú előmozdítása”. A kilencvenegy budapesti játszótérből húszat készített el ebben az évben az önállósított kerületi elöljáróságok megrendelésére a Fővárosi Kertészeti Vállalat. A legtöbb (tizenöt) játszótér Zuglóban volt. Újdonságként két játszótéren bábszínházat is működtettek, valamint ivókutakat, zuhanyzókat létesítettek a hinták, homokozók, kúszórácsok, forgópadok és röplabdapályák mellé. Ekkor készült el például a Ferenc téri játszótér, és szintén a IX. kerületben, a Haller téri homokbánya megszüntetésével létesült akkori legkorszerűbb játszótér. A XI. kerületben pedig a Hamzsabégi úti, a Nagyboldogasszony (ma Ménesi) úti és a Sopron úti játszótereket újították fel. II.4. A szocialista korszak Az 1960-as években az Építésügyi Minisztérium külön bizottságot hozott létre, és munkájuk eredményeként a Városmajorban, a józsefvárosi Köztársaság téren és a újbudai Diószegi utcában ún. „kísérleti játszóterek” épültek, amelyek messze földön híresek voltak. Nem volt nagy választék; az acélból készült hinták, mászókák és homokozók viszont megtalálhatóak voltak valamennyi játszótéren, de ebben az időben divatosnak számítottak a betoncsúszdák is. A kor színvonalán igen jól tervezett és magas színvonalúnak számító játszóterek, pihenőkertek létesültek. Külön odafigyeltek az egyes korosztályok sajátos igényeire, és úgy alakították ki a játszótereket, hogy a 2-3 éves korosztálynak való kisebb játékelemektől kezdve a 13-14-évesek kombinált tornafaláig minden megtalálható legyen. Természetes volt a parkokban a nyilvános illemhely és a kölcsönző is.

16



A hetvenes években közel ezer játszótér épült Budapesten, de ezek már jóval silányabbak és kevésbé felszereltek voltak. Az 1980-as évek közepétől kezdve egyre kevesebb új játszótér épült, a meglévők pedig a minimális karbantartási munkának köszönhetően elavulttá és balesetveszélyessé váltak. Egyébként már az 1980-as években egyre több gyártó kezdett el játszótéri eszközök készítésével foglalkozni, divatba jöttek a fajátékok, amelyek újdonságnak számítottak az előző évek beton –és acélrengetegei után.

II.5. A rendszerváltástól napjainkig A játszótérépítés, illetve kezdetben főként a –felújítás újabb korszakát jelentette az uniós biztonsági szabványok bevezetése. 1999-ben, az akkori 15 Európai Uniós tagállamban bevezették az EN 1176 és 1777-es biztonsági szabványt; Magyarországon pedig a Gazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium 78/2003-as rendelete tette kötelezővé a játékok állapotának teljes felülvizsgálatát, és a szabvány szerinti újjáépítését 2008 végéig. Kezdetben hatalmas költségterhet jelentett ez az egyes települési önkormányzatok számára, az évek során azonban már betervezték a költségvetésükbe és fontos fejlesztési és szociális programokként szerepelnek. A Hoffmann Research International 2007-ben készült felmérésében a megkérdezetteknek 1-től 7-ig tartó skálán (1 = nagyon rossz; 7 = kiváló), általánosságban kellett értékelniük a magyarországi játszóterek állapotát. A 3,4 pontos átlag sajnos az elfogadható kategóriát sem érte el. A 14 év alatti gyermeket nevelők mindössze 2%-a vélte úgy, hogy a játszóterek kiváló állapotban vannak, ehhez képest 38% szerint rossz vagy nagyon rossz a játszótéri helyzet. Azok szerint, akik rossznak vagy nagyon rossznak minősítették a játszóterek állapotát, a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a játékok elavultak, sok megrongálódott állapotban van. 25%-uk szerint a játékok egyáltalán nem biztonságosak, és közel ugyanennyien gondolták úgy, hogy kevés és rossz minőségű eszköz áll a gyermekek rendelkezésére. Elavult, balesetveszélyes játszótérre pedig érthető módón senki nem viszi szívesen gyermekét, a probléma tehát amúgy is megoldásért kiáltott.

17



A fent említett jogszabály szerint 2008. december 31-ig valamennyi magyarországi játszótérnek EU-konformmá kellett válnia. Az erről szóló rendelkezés a játszótéri eszközök gyártásától, importjától és elhelyezésétől kezdve a rongálásra és ellenőrzésre is kiterjed. A jogszabály célja "a játszószerek biztonságtechnikai követelményeinek szabályozása annak érdekében, hogy a gyerekek egészséghez, balesetmentes játékhoz, biztonsághoz és fogyasztói érdekvédelemhez való emberi jogai biztosíthatók legyenek".

A jogszabály nemcsak a konkrét eszközök biztonsági előírásait határozza meg, de üzembe helyezésük, működtetésük, felügyeletük szabályait is; például, hogy a csúszdák végére be kell építeni egy lassító szakaszt; hogy egymás mellett csak két lengőhinta lehet, hiszen három esetén a középsőt már csak akkor tudná megközelíteni a gyerek, ha elhalad egy másik, esetleg éppen lendületben lévő hinta mellett, és így könnyen megsérülhetne. A játszóterek csak környezetbarát, lehetőleg újrahasznosítható anyagból készülhetnek, a faelemeknek tartósnak, felületüknek csiszoltnak, szinte bútorminőségűeknek kell lenniük, míg a díszítő és védő elemeknek víz- és hőállóknak. A leginkább használt felületek (tetők, asztalok, járófelületek) kizárólag vastag, különösen csúszásbiztos anyagból készülhetnek. A játszóterek alját valamilyen ütéscsillapító anyaggal kell burkolni (a gyakorlatban ez legtöbbször gumiszőnyeget jelent), hogy ha a gyermek lepottyan a hintáról, csúszdáról, mászófalról, akkor se essen nagyobb baja. Természetesen az összes veszélyforrást lehetetlen kizárni, de a cél az, hogy ezek száma minimálisra csökkenjen. Ma Magyarországon becslések szerint mintegy 15 000 játszótér van a közterületeken. (Más becslések szerint ez a szám 20 000-hez közeli – e nagy differencia abból eredhet, hogy nagyon különböző a játszóterek mérete és felszereltsége. Általában a bekerített és rendszeresen gondozott, jól felszerelt játszótereket számolják csak bele. Sok helyütt azonban megmaradt még egy-egy hinta vagy egy kóbor rugós játék egy homokozó mellett egy bekerítetlen közterületen – ezek számbavétele illetve mellőzésük pedig megmagyarázza a különbséget.) Budapesten kb. 1500 db játszótér van, melyek legnagyobb része a kerületi önkormányzatoké, tehát az eszközök bevizsgáltatása és felújítása is az ő hatáskörükbe tartozik -a legtöbb önkormányzat számára bizony gondot okoz e források előteremtése (2006-ban pl. a Fővárosi Önkormányzat 1,2 milliárd forintot költött ilyen célokra). A játszóterek száma a kerület méretével és zöld területeinek csökkenésével arányosan, a külvárosból a belső kerületek felé haladva egyre kevesebb: a XVIII. kerületben például 103, Újbudán 73, Angyalföldön 55, a XV. kerületben 43, Terézvárosban és Erzsébetvárosban 5 játszótéren gyülekezhetnek a kisgyerekes családok. A játszóterek száma nagyban függ attól, hogy hány játszóteret kellett/kell az adott kerületnek fenntartania, felújítania vagy épp teljesen átalakítania, és persze attól, hogy minderre mennyit tudnak költeni. A fővárosi játszóterek állapota az elmúlt évek folyamatos felújításai, építkezései miatt általában jónak mondható. Hogy ez így is maradjon, a kerületek általában jelentős összegeket költenek a fenntartásra, felújításra – melyre egyébként jogszabályok is kötelezik őket.

18



„Az ellenőrzések tapasztalati alapján anyagiak hiánya miatt az üzemeltetők sok helyen lebontották a balesetveszélyes játékok nagy részét, és sok helyen minden harmadik-negyedik helyére került csak új játék. Sajnos hazánkban nem egy olyan település van, ahol nincs köztéri játszótér.”11

A Fővárosi Közgyűlés 2011. június 22-i ülésén plusz 60 millió forint támogatást szavazott meg a játszóeszközök felújítására. A Főkert Zrt. kezelésébe tartozó játszótereken található játszóeszközök átalakítása után minden játszótér megfelel majd a megváltozott EU szabványoknak is. A fenti összegből az összes játszóeszköz felületkezelését, valamint újrafestését elvégzik el. (Azoknál a hintáknál, ahol az ütéscsillapító gumiburkolatot jelenleg betonszegély keretezi, ott gumiszegélyre cserélik a szegélyeket, valamint az összes rugós játszóeszköz lábtartóját lecserélik, melyek így szintén megfelelnek majd az új szabványnak. Ezeken a munkálatokon kívül gumiburkolat-kiegészítés, homokfeltöltés, a hinták üléscseréje, gyöngykavics-feltöltés valamint kisebb szabványosítási feladatok kerülnek elvégzésre). A munkálatokat a terv szerint 2011. november 30-ra befejezték.12 Összegezve a fenti történeti áttekintést, megállapítható, hogy a játszóterek koronként kicsit változó szerepet töltöttek be, funkciójuk és közösségi szerepük is eltérő volt. A múlt század elején megépült kevés játszótér újdonsága és különlegessége miatt igazi nagyvárosi közösségi helyek voltak, ahová nemcsak a környékbeliek jártak. A két világháború között előtérbe került a több generáció számára tartalmas időtöltést biztosító sportfunkció. A hatvanas-hetvenes évek szocialista játszóterei pedig inkább a kisgyermekes anyukák mikroközösségeinek színterei voltak. A külföldi minták is inkább azt mutatják, hogy a játszótértervezés építészeti oldalról nyílt ki, már a második világháború óta: a hagyományos játszóterek helyett az ún. élményjátszóterek tervezése irányába mutatva (adventure playground). Az ötvenes években azt tapasztalták ugyanis13, hogy a gyerekek sokkal szívesebben játszottak a törmelékeken lomokkal és kövekkel, tégladarabokkal, mintsem a gondosan megtervezett játszótéren. Ilyen építőjátszórerek (junk playground) nálunk is létesültek, ma azonban már egyet sem találunk, hiszen ezek nem felelnek meg a biztonsági szabványoknak. Pedig manapság már sokkal több olyan anyag áll rendelkezésre, amelyekből biztonságos építőelemek készíthetők. A gond velük, hogy „fogynak”, azaz vagy őrizni vagy rendszeresen pótolni kell, ami drága, és nem utolsósorban be kell préselni a játszótéri szabványok rendszerébe. II.6. A közösségi tervezés hazai gyakorlatáról A városlakók és használók bevonásával történő várostervezés és –megújítás nem új keletű dolog Magyarországon, mégsem általános. Mintegy 10-15 éve indult meg a külföldi példák alkalmazása. Sajnos azonban ez a legtöbb estben csupán a sikeresnek tartott good practice-ok többé-kevésbé hű lemásolását jelentette adaptáció és a helyi viszonyokra való alakítás nélkül. Természetesen ez egy hosszadalmas tanulási folyamat, amely nemcsak a tervezők és vezetők részéről Kukucska István: A gyermekeink biztonságáért - Tájékoztató a játszótéri eszközök munkáltatói ellenőrzési kötelezettségeiről 12 www.fokert.hu 13 utalás a dán tájépítész C. TH SØrensen kutatására 11

19



kíván meg új ismereteket és kompetenciákat, hanem a befogadó lakosság részéről is fogékonyságot, bizalmat, szemléletváltást. Ez pedig nem megy, nem mehet egyik napról a másikra. Az elmúlt évek városfejlesztési pályázati rendszerei viszont már megkívánták - kötelező elemként írták elő - a társadalom bevonását. Ez a felülről jövő nyomás egyfelől jót tett, mert mindenkit megismertetett azzal, hogy van ilyen, és hogy ez nagyjából hogyan néz ki, csak a dolog jellegéből adódóan ennek hasznáról nem tudott meggyőzni mindenkit. Ezért aztán az elvi és „ledokumentált” párbeszédek száma jóval több, mint a valóságosan is lefolytatott és következetesen végigvitt(!) közösségi tervezési folyamatoké. Magyarországon is vannak hagyományai a közösségszervezésnek, az önsegélyezésnek és az egymáson való segítésnek egyaránt (kaláka, ipartestületek, mozgalmak, egyházak, alapítványok által stb. stb.), de mivel nálunk hiányzik a folyamatos demokratikus államberendezkedés sokgenerációs múltja, ezért ezek mind csak kezdeményezések maradtak és nemigen tudtak jelentős hatást gyakorolni a hatalomra, a törvényhozásra. Ezek az alulról építkező megoldások így inkább kísérletekként maradtak meg, nem tudtak átalakulni az állam / felsőbb hatalom által elismert és támogatott megoldásokká A civilitás tehát nálunk nem képvisel tömeget – és sok esetben jellemzően valami ellen, mintsem valamiért szerveződnek össze – ezért aztán a technikái, eszközei sem tudtak egységesülni. Tulajdonképpen máig jellemzően egy-egy személy vagy kisebb szakmai csoport által irányítva működnek, és így is kezd önállósulni, semmint társadalmi mozgalmak intézményesülése révén. Ma tehát rengeteg olyan jó gyakorlat van használatban, melyek alapvető céljaikat tekintve egyeznek („a közösség bevonása”), metodikájukban és eszköztárukban azonban nagyon eltérőek. Jellemzően egy-egy szakmai csoport vagy műhely elkötelezi magát valamely számára szimpatikus külföldi minta (good practice) mellett, és azt próbálja alkalmazni. Néhány példa a teljesség igény nélkül:       

Közösségi felmérés: véleménykérés, kérdőív és interjú Párbeszédkör Szakmai kerekasztal Jövőműhely Fókuszcsoportos beszélgetések Nyilvános közösségi beszélgetések Future city game, településfejlesztési ötletbörze

20


III. A


JÁTSZÓTÉRHASZNÁLÓK VÉLEMÉNYE

III.1. Módszertan A budapesti kisgyermekes családok körében végzett kutatásomat személyes ismeretségi alapon indítottam el, amely továbbgyűrűzött, és így a családom, barátaim rokonai, játszótéri illetve óvodai és iskolai ismerősei vettek részt benne. Néhány lelkes válaszadó a nagycsaládosok egyesületének egyik csoportját is bevonta. A felmérés így természetesen nem reprezentatív – a célom nem is volt (nem is lehetett) ez, csupán szerettem volna árnyalni és kiegészíteni a játszóterekről alkotott saját véleményemet, tapasztalataimat a másokéval. A kérdőív összeállításakor arra törekedtem, hogy 1. felmérjem a játszótérre járási kedvet (gyakoriságát és indokait); 2. megtudjam, hogy milyen játszóteret szeretnek az emberek – mit tartanak jó és rossz játszótérnek (preferenciák, hiányosságok, javaslatok); fizikai és funkcionális értelemben (felszereltség), valamint szociális szempontból egyaránt. 3. igénylik-e az emberek azt, hogy a közterületi játszóterek közösségi helyek legyenek (illetve hogyan, milyen eszközökkel és szereplőkkel tudják elképzelni ennek megvalósítását). A teljes kérdőívet lásd a Mellékletben. III.2. Statisztika A beérkezett 105 db kérdőív területi megoszlása az alábbiak szerint alakult: helyiség I. kerület II. kerület III. kerület IV. kerület V. kerület VI. kerület VII. kerület VIII. kerület IX. kerület X. kerület XI. kerület XII. kerület

db 1 9 2 2 2 7 16 1 35 8

XIII. kerület XIV. kerület XV. kerület XVI. kerület XVII. kerület XVIII. kerület XIX. kerület XX. kerület XXI. XXII. XXIII. Budaörs Érd

2 3 2 1 1 1 1 4 2 2 2 1

A megkérdezettek több mint a fele a 30-39 A válaszadók életkora éves korosztályba tartozott (57 %) ami nem meglepő, lévén, hogy elsősorban a 18-29 kisgyermekes apukák, anyukák töltötték ki 30-39 a kérdőívet. 27,6% tartozott a 40-49 éves 40-49 korosztályba, míg csupán 6,6% a 30 év 50alattiba. Ez alátámasztja az országos statisztikát is, miszerint a gyermekvállalási kedv a nők 30-as éveinek derekára tolódott. A nagyszülői korosztályt (50 év felettiek) mintegy 9% képviselte. Természetesen a válaszadók döntő többsége 21



nő volt, hiszen a téma jellegéből adódóan ők a célközönség – éppen ezért örültem, hogy 11 férfi is válaszolt. A válaszolók végzettségük szerint döntően egyetemet vagy főiskolát végeztek (91%), az érettségivel, illetve szakiskolai végzettséggel rendelkezők összesen kevesebb, mint tíz százalékot tettek ki. (Ez természetesen nem felel meg a játszótérhasználók képzettségi összetételének, csupán a személyes adatfelvételi mód adja ezt a képet.) III.3. Játszótérre járási szokások A kérdőív első 3 kérdése a játszótérre járási szokásokra kérdezett rá. A válaszadók legnagyobb része (37%) hetente többször jár játszótérre; a hetente és a naponta választ közel ugyanannyian jelölték meg (26, 23%), 14% pedig csak havonta jár. Hogy miért jó játszótérre járni? Csupán hét (főleg apuka) vallotta be, hogy „egyáltalán nem jó” és csak a gyereke kedvéért megy. A legtöbben a gyermek egészséges mozgásfejlődése (91 + 48 jelölés) és szocializálódása (80 jelölés) miatt járnak rendszeresen játszótérre, míg sokan kifejezetten szeretnek is ott beszélgetni egymással, és információkat cserélni az éppen aktuális baba-bölcsiovi-iskola témakörökben (31 jelölés). A legtöbben nem csupán egy játszótérre járnak, hanem kettő, vagy több játszóteret látogatnak rendszeresen. A kisgyermekes szülők délelőttönként általában a lakóhelyükhöz legközelebbi játszótereket látogatják; akiknek pedig több gyerekük van, azok délutánonként az óvodához, iskolához közelieket keresik fel, ahol a gyerekek a társaikkal és testvéreikkel együtt játszhatnak. Ez utóbbi különösen fontos szempont (6. kérdés), és a legtöbben ki is fejtették, hogy azokat a játszótereket szeretik, ahol több korosztály számára vannak játékok, és ezek egymástól biztonságos távolságban, jól elválasztva helyezkednek el. Az egy korcsoport számára készült játszóterek közül egyedül a picik (1-3 éves korosztály) számára kialakított kisebb helyeket tartják praktikusnak, ahová az egygyermekesek járnak, illetve azok, akik délelőtt a legkisebb gyermekükkel járnak játszótérre. Ez biztonságos, hiszen nincsenek olyan játékok, amiket ők még nem tudnak használni (nincs frusztráció, sem baleset) és nyugalmas, a már vadabbul játszó nagyoktól sem kell tartani. A több gyermekkel érkezők számára (és ők vannak többségben – előbb-utóbb mindenképp) viszont egyértelműen a nagyobb, változatos játszóeszközökkel, sportpályával és bútorokkal felszerelt játszóterek a praktikusak, mert:  „mindenki talál magának megfelelő játékot;  a kicsik tanulnak a nagyoktól;  fontos a szocializálódás és a mozgásfejlődés szempontjából;  jót tesz a gyerekeknek, ha többféle korosztállyal tudnak együtt játszani;  információ szerzés szempontjából is jó idősebb gyermekek szüleivel beszélgetni.” Összegezve tehát az jó elhelyezés, ahol az ember a kisebbel tud maradni, de közben belátja a teret, hogy a nagyobb önállóan mit csinál.

22



III.4. Felszereltség és igények Milyen is a jó játszótér? A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet által 10 éve végzett játszótérkutatás14 eredményei szerint az ideális játszótér főbb ismérvei:  Rendezettség és tisztaság  Fából készült játékok  Nagyobb füves területek, illetve a játékok alatt fakéreg vagy gumitégla burkolat  Kézmosó és ivókút, valamint tisztán tartott WC  Természetes anyagokkal való körülkerítés (sövény) és őrzés  A sportpályák elkülönítése a kicsik védelmében  Több pad és pad-szigetek  Kerékpártároló A Hoffmann Research International által pár évvel később, 2007-ben készített felmérése szerint pedig: „A csúszdát, homokozót, mászókát, padokat és szemeteskukákat a válaszadók több mint 80%-a említette az alapvető felszerelések között. A megkérdezettek háromnegyede az ivókutat is fontosnak tartaná, sőt több mint 50%-ukban a WC igénye is felmerült. Többen látnának szívesen kosárlabda-pályát, ping-pong asztalt is, sőt a manapság nagyon divatos gördeszkapálya is felkerült a listára. Az nem kérdés tehát, hogy szükség van új, jól felszerelt játszóterekre, a megkérdezettek fele szerint erre megoldást jelenthet a régiek korszerűsítése is. Sok válaszadó számára a probléma azonban ott kezdődik, hogy nincs is játszótér a közelben, nem kétséges tehát, hogy újak építésére is szükség van. A válaszadók közel 90%-a szerint mindenképpen közterületen lenne érdemes új játszótereket létesíteni, nem pedig az iskolák illetve óvodák területén, hiszen így bárki hozzájuk férhet, és a gyermekek szünidőben is tudják használni őket.” Az én 2012-es felmérésemben a játszóterek ideális felszereltségével kapcsolatban a legtöbben a hagyományos, és a szinte minden játszótéren megtalálható játszóeszközöket sorolták fel (hinta, homokozó, mászókák stb… (90-102 jelölés). A fentieken kívül sokan jelölték még, hogy szeretik a motorozásra, rollerezésre alkalmas belső utat (74), illetve a dombot (45), valamint a szerepjátékra alkalmas építményeket, mászókákat mint pl. autó, hajó, vár, sárkány stb. (83). Érdekes – és számomra kissé szomorú eredmény – hogy viszonylag kevesen látnak szívesen színes mesefigurákat, szobrokat (21) a játszótereken, vagy éppen emelvényt, színpadot (11), vagy éppen pingpong és sakkasztalt (35). Ez utóbbi azért is érdekes, mert ugyanakkor többen is említették a hiányoknál, hogy kevés az asztal, ahol kulturáltan és társaságban lehetne tízóraizni is – amire például kiválóan alkalmasak az olyan padokkal körbevett kőasztalok, mint pl. a felújított XI. Károli Gáspár téri játszótéren. Itt sakkozni, társasozni, enni, rajzolni is lehet alkalomadtán. 14

Nemzeti Ifjúságkutató Intézet: Játszótérkutatás zárótanulmány (Bp., 2001-2002. Medián) 23



A sportszereket és pályákat sokan egyébként a játszóterektől elkülönítve látnák szívesebben, bár a játszótéren belüli labdapálya 64 jelölést kapott, csakúgy, mint kötélcsúszka és más a kalandjátékok. Az „egyéb javaslatoknál” többen említették, hogy jó volna, ha több helyen lenne rajzolásra alkalmas felület vagy tábla (pl. XI. ker. Rozsnyó téri játszótér) – megjegyzem erre a legtöbb díszburkolat és gumitégla is alkalmas. Javasolták még a mini Kresz-pályákat és a szokványosnál hosszabb csúszdákat, valamint a nagyobb füves területeket. Ez utóbbiakat azt hiszem túlzás volna minden játszótéren számon kérni – erre a nagy területű (ált. fővárosi fenntartású) közparkokban van lehetőség, mint pl. a Margitszigeten vagy a Hajógyári-szigeten. A hiányok kapcsán (11. kérdés) a válaszok között elsöprő többségben említették a szemetet, gondozatlanságot és főként az illemhely hiányát. Ezt sajnálattal olvastam, mert a XI. kerületben igen jó a helyzet, hiszen az utóbbi évek felújításai során szinte valamennyi játszóteret bekerítettek és rendszeresen takarítják őket - tényleg tiszták és a kutyapiszok-mentesek. Sajnos illemhely nincs mindenütt itt sem. A kerület által üzemeltetett játszótereken a nyári félévben vannak toi-toi wc-k, de sajnos azokat is kevesen használják, a nagy fővárosi játszótereken pedig sajnos egyáltalán nincs (pl. Feneketlen-tó). A hiányok között sokan említették még:  a zárhatóságot és az őrzést.  a csapot (ami szintén meglepő, mert az általam ismert helyeken még több is van belőlük, mint elég – főleg a legújabb játszótereken),  pelenkázóhelyiséget,  az árnyékot,  a padok hiányát, illetve nem megfelelő elrendezését,  uzsonnázáshoz megfelelő asztalokat,  fedett helyeket,  a szabad zöldterületeket,  és végül, de nem utolsó sorban a parkőr hiányát. Pár évtizeddel ezelőtt valóban volt ilyen, aki ügyelt a játszóterek és a körülötte lévő parkok tisztaságára és biztonságára (vandalizmus, kutyapiszok, szemetelés stb..). Ez nyilván pénzkérdés, manapság nincs arra pénze az önkormányzatoknak, hogy minden parkba külön őrt vagy kertészt állítson; alapvetően más a rendszer (a XI. kerületben pl. az Újbuda Prizma kft. látja el a parkok és játszóterek gondozását, takarítását). Ettől függetlenül én azt gondolom, hogy alapvetően az emberek hozzáállásán múlik minden – ha nem ott esik ki a kezünkből a papír zsebkendő, a csikk vagy a banánhéj, ahol éppen már nem kell, hanem elvisszük a legközelebbi kukába – akkor nem lesz szemét. A már idézett 10 évvel ezelőtti játszótérkutatás15 szerint a legfőbb problémák:  szennyezettség  régi, rozsdás, balesetveszélyes játékok  beton és gyöngykavics burkolat  kutyák jelenléte  wc és elzárható csap hiánya  elkerítés hiánya

15

Nemzeti Ifjúságkutató Intézet: Játszótérkutatás zárótanulmány (Bp., 2001-2002. Medián) 24



Látható tehát, hogy a szabványosítás által generált felújítások eredményeképpen ezen problémák nagy része megoldódott, a legfőbb gond azonban ma is a kulturált wc-k és kézmosók hiánya. Megjegyzem, hogy a magam részéről én is ezt tartom a mai modern játékokkal felszerelt játszótereink egyik legfőbb problémájának, hogy a gyerekek még mindig a bokorban kell, hogy elvégezzék a dolgukat (általában a kerítésen belül…), mert a mobil wc-k sem jelentenek megoldást, ha azokat nem tartják tisztán és fertőzéseket terjesztenek (mint amire volt is példa a közelünkben). Azt azonban túlzó és felesleges elvárásnak tartom, hogy mindenütt legyen pelenkázó helyiség is: a legnagyobb játszótereken igen, de egyébként elég a pad is, ha van kézmosó.

Forrás: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet: Játszótérkutatás zárótanulmány (Bp., 2001-2002. Medián)

A szóban forgó kutatásban külön használói csoportonként is elemezték a véleményeket, és itt szeretném felhívni a figyelmet egy igen fontos, és a vizsgálati szempontunkból manapság szerintem mostohán kezelt korosztály véleményére, preferenciáira, jelesül a tizenéves fiatalokéra. Számukra az ideális játszótér inkább egy szabadidő-parkhoz hasonlít: sportpályákkal, nagy zöldfelületekkel és pad-szigetekkel, és kerékpártárolóval, valamint egy fedett hellyel, ahol van büfé, csocsó, darts, mellékhelyiség és kölcsönözhető játékok. Lásd az alábbi ábrákat. Az általam megkérdezett pedagógusok véleményét jól is tükrözi az ábra, miszerint az egyik legfontosabb elem (itt központi) a játszótéren az olyan mászóvár, amely „nincsen nagyon hangsúlyosan megformázva”, így alkalmas bármilyen csoportos szerepjátékra (amikor ez az építmény tetszés szerint lehet kalózhajó, lovagi vár, lakóház, űrhajó vagy bármi más).

25



A szülők által ideálisnak tartott játszótér:

A pedagógusok által ideálisnak tartott játszótér:

A 10-16 éves fiatalok által ideálisnak tartott játszótér:

Forrás: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet: Játszótérkutatás zárótanulmány (Bp., 2001-2002. Medián)

26



III.5. Kapcsolatok A megkérdezetek döntő többsége szokott új ismeretséget kötni a játszótéren (79,8%), és sokak esetében ez barátsággá is mélyül (50%). Mindössze 3-an válaszolták azt, hogy nem ismerkedtek meg senkivel és nem is áll szándékukban. A megkérdezetek döntő többsége számára fontos, hogy a játszótér közösségi tér legyen (82,5%). Annak megítélése, hogy egy játszótér hogyan is válhat valódi, működő közösségi térré – meglehetősen vegyes (9., 9,b. kérdés). A legtöbben a programokat említették, mint közösséget összehozó dolgot (63 jelölés) és ezeket ellenezték a legkevesebben is (10 jelölés). A játszótéri hirdetőtáblát, üzenőfalat 48-an tartották jó ötletnek, míg 16-an kifejezetten ellenezték. A több és érdekesebb játszóeszköz létesítésétől 32-en remélik azt, hogy közösségi térré válik, míg 20-an nem. Külön javaslatként szerepelt az is, hogy a gyermekintézményekhez közeli játszóterek váljanak az óvodák, iskolák bázislétesítményeivé, ahol a gyerekek a szervezett nevelés-oktatás keretében is gyakran megfordulnak, így az ottani közösség az óvoda/iskolaidőn túl is magáénak érezné a helyet. Egy másik javaslat szerint sportfoglalkozásokat lehetne szervezni a játszótereken az oda járó gyerekek számára. Ezt személy szerint jó ötletnek tartom, de ehhez egyrészt olyan játszóterek kellenek, ahol egyrészt van kellően nagy tér, vagy sportpálya hogy ne zavarja a többieket, másrészt valaki, aki szervezi és lebonyolítja. Lehet ez pl. egy napközis csoport is, akik rendszeresen járnak az adott játszótérre, de arra egyelőre nemigen látok esélyt, hogy a pedagógus még bevonja a rábízottakon kívül az ott játszó más gyerekeket is. Ez leginkább úgy működhetne, hogy rendszeresen egy adott van ilyen program. Mondjuk a hónap első hetében sorverseny, a másodikban valami labdás ügyességi játék, a harmadikban biciklis vagy rolleres ügyességi verseny a nagyoknak és homokvárépítés a kisebbeknek, a negyedikben aszfaltrajzolás,…..persze bármi más is elképzelhető a meglévő játékok igénybe vételével, illetve párhuzamosan több korosztálynak is. Mindezt megszervezheti egy szülői csoport is (bár itt a motiváció hiányzik); szakmailag a legjobb, ha valamilyen pedagógus vállalkozik erre. Mondjuk a beiskolázási időszakban jó hívogató lehet, ha egy iskola rendszeresen szervez ilyeneket – abban az esetben, ha a saját udvara nem alkalmas erre. A személyes hozzájárulás tekintetében is eléggé megoszlottak a vélemények. A legtöbben a park gondozásában, rendbetételében (szemétszedés, kertészkedés) vállalnának részt, és szívesen adnának be megunt, vagy már feleslegessé vált játékokat a játszótéri közösbe. A lakossági fórumon való részvételt már kevesebben jelölték meg, és sokan kifejezetten nem-mel válaszoltak. Arra a kérdésre pedig, hogy részt vállalnak-e a játszótéri programok megszervezésében, pedig több határozott nem válasz érkezett, mint igen. Megjegyzendő, hogy ennél a kérdésnél (10.) a legtöbben csak azt ikszelték be, amit támogattak, és üresen hagyták azokat a pontokat, melyekben nem volt határozott véleményük – ezért a határozott nem-eknek itt talán nagyobb súlyuk van. És éppen emiatt érdekes a „részt venne- e lakossági fórumon” kérdésre adott 46 igen-nel szembeni 22 db határozott nem (míg nagyon sokan üresen hagyták ezt a mezőt). Ez is mutatja, hogy hazánkban még gyerekcipőben jár a mindennapos részvételi demokrácia. 27



„Magyarországon európai összehasonlításban is kirívóan alacsony a Ennek egyik oka bizalom szintje. A magyar társadalmat áthatja a bizalmatlanság. Az természetesen az, European Social Survey 2008-as adatbázisát elemezve hogy még nem megállapítható, hogy bizalom szintje Magyarországon ugyan gyakoroljuk ezt elég alacsony, de messze nem a legalacsonyabb Európában. A régóta és a legtöbben bizalmatlanság kelet-európai jelenség, ami nyilván nem független csak a hagyományos attól, hogy a kelet-európai államok egyike sem tekinthet vissza „önkormányzati hosszan tartó önállóságra. A másik végletet a skandináv lakossági fórumot” társadalmak képviselik. Ezekben a társadalmakban (melyekhez ismerik, ami inkább hozzászámíthatjuk a holland és a svájci társadalmat) mérték a egy frontális legmagasabb szintű szociális bizalmat.” Csepeli György: Társadalmi szolidaritás – összetartó társadalom előadásra szokott (In: Parola, 2010./3.) emlékeztetni, mintsem iteratív párbeszédre és közös munkára. Ez utóbbi technikákat az emberek döntő része nem is ismeri, még nem próbálta és ezért elutasító. Elutasítóak a rossz tapasztalatok miatt is, hiszen az utóbbi években sajnos sokszor lehettek tanúi látszatpárbeszédeknek, melyek eredményéről semmi visszacsatolást nem kaptak, a tervekből megvalósulni nem láttak semmit.

Mindezek ellenére – vagy talán éppen ezért(?) nagyon sokan önkormányzati kezdeményezésben tudnák elképzelni a közösségépítést. Sokan pedig önmagában az infrastrukturális hiányosságok pótlása (kulturált wc, csap, érdekes és több játszóeszköz, bekerítés stb.) révén már alkalmasnak gondolnák a játszótereket közösségi színtérnek. Véleményem szerint az önkormányzatok feladata (és ezt is többen alátámasztották) az alapvető infrastruktúra, a tiszta és biztonságos feltételek megteremtése a játszótereken és a közparkokban. A közösségépítés nem lehet az. Az, hogy hol alakul ki egy aktív közösségi élet, sokszor véletlenszerű. Elég hozzá egy-egy kedves és önzetlen szülő, néhány agilis barátnő, és máris vannak közös programok. Az ettől eltérő, összetettebb szolgáltatások már csak alapítványi vagy magán (céges, beruházói) adományból létesülhetnek, mint pl. a máltai játszóterek, vagy a Matáv játszótér. Ahhoz külön és állandó finanszírozás kell, hogy zárt helyiség legyen a játszótéren, benne pelenkázóval, kézmosóval, kölcsönözhető játékokkal, illetve, hogy állandó szakszemélyzet álljon rendelkezésre (szociálpedagógus, animátor). Budapesten a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által működtetett játszóterek tudnak működni ilyen nyitott közösségi házakként. Összefoglalva a megkérdezettek szerint a jó játszótér kritériumai:  Higiénikus (van kulturált wc és csap)  Zárt (bekerített, azaz kutya-, macska-, hajléktalanmentes)  Tiszta és karban tartott (felújítás, csere, javítás)  Jól felszerelt: sok, és változatos játék van rajta, több korosztály számára jól elkülönítve  Biztonságos (megfelelően kialakított és folyamatosan karbantartott)  Árnyas és napos részek is vannak rajta  Sok pad van a szülők számára és vannak asztalok is  Vannak labdázásra, szaladgálásra alkalmas nagyobb szabad terek és bújócskázásra alkalmas bokros részek

28



Összevetve ezt a III.4. fejezet elején leírtakkal: a 10 évvel korábbi vizsgálat nagyrészt ugyanezeket az igényeket sorolta fel, annyi a változás, hogy a fajátékokat és a gumitéglát jelenleg már nem hiányolják. A rendezettség és tisztaság (higiénia) feltétele akkor is, most is a legfőbb kritérium.

III.6. Preferált játszóterek A 4. és a 12. kérdésben a válaszadók által legtöbbet látogatott játszóterekre voltam kíváncsi, illetve azokra, amelyeket valamilyen okból a legjobbnak tartanak. Az alábbi táblázatban összefoglaltam a leggyakrabban említetteket, majd néhányat közülük részletesebben is bemutatok. Hétköznaponként általában a közeli játszótérre viszik az anyukák a kisgyerekeket, délután az óvoda/iskola közelében lévőre. Vannak olyan népszerű helyek is, ahova sokan a város másik végéből is elzarándokolnak, illetve amelyeket hétvégi családi programként keresnek fel. III.6.1. Fővárosi vonzáskörzetűek Először ezeket a fővárosi vonzáskörzettel rendelkezőket mutatom be, amelyeket mint „legjobb játszótereket” jellemeztek a felsorolt indokok alapján. Hajógyári-sziget (játszótér és csúszdapark)  Minden korosztály számára vannak szuper játékok  Nagy terület, távol a gépjárműforgalomtól, lehet piknikezni, labdázni  Óriás csúszdák  Nagy park, rendezett környezet, jó levegő  Kiváló hétvégi program Ez tulajdonképpen nem is egy játszótér, hanem kettő, az egyik inkább a kisebbeknek, a másik a nagyoknak való, bár itt is, ott is vannak olyan eszközök, melyeket több korosztály is használni tud. Az egyik játszótér maga a 29



csúszdapark, több hosszú egyenes és kanyargós, nyitott és fedett csúszda található rajta. Margitsziget  A Duna partján van, jó a levegő  Minden korosztály igényeit kielégíti a sokféle játék  Míg a gyerekek játszanak, a szülők is le tudnak ülni a fűre vagy a padokra.  Központi jellege miatt karbantartják és gondozzák.  Népszerű hétvégi célpont.  Nincs bekerítve, így a kutyával is látogatják. Millenáris, Zöld Péter mesejátszótér  Sokrétű, mindenféle korosztálynak valóEgyéb program is van  Biztonságosan zárt, szépen rendben tartottSok kis domb, ahol szabadon lehet szaladgálni  Nincs út mellett, érdekes és egyedi játékok A budapesti Millenáris park területén felállított Zöld Péter játszótér volt az első nagy mesejátszótér Magyarországon. A játszótér készítésében Kő Boldizsár és Balla Gábor szobrászművészek vezetésével húsz fiatal szobrász és tájépítész vett részt a játszótér megépítésében. A 2001-ben megnyílt és hamar népszerűvé vált játszóteret 2008-ban el kellett bontani, mivel a terület, ahol felépítették, egy magánberuházó kezében volt. A cég vállalta, hogy a park egy másik sarkában felépíti újra a játszóteret, de sokáig úgy volt, hogy hagyományos elemeket vásárolnak inkább. Végül aktivista kismamák harcolták ki, hogy a Zöld Pétert állítsák fel újra. A Zöld Péter különlegessége nem csak abból áll, hogy előre gyártott műanyag játékelemek helyett bizarr festett-faragott lények és vadregényes építmények között lehet rohangálni. A koncepció lényege az, hogy a játékokat megfelelő sorrendben kipróbálva a gyerekek egy népmese történetét követhetik végig. "Ne játékszerek véletlenszerű elhelyezése, egymásra halmozása legyen a játszótér, hanem összefüggő egyedi rendszert alkosson".16 Ehhez hasonló mesejátszótér található még többek között a Veszprémi Állatkertben, Visegrádon (Mátyás Király történelmi játszópark), Hévízen a Buba éneke játszótér, illetve Budapesten, a XI. kerületben, az Érdi u. és a Brassó u. sarkán, csak sajnos ez mára már nagyon megkopott.

16

http://www.origo.hu/kultura/20110822-egyedi-tematikus-jatszoter-mesejatszoter-felnott-jatszoter.html 30



Máltai játszóterek •Kulturált mosdó, wc •Fedett tér, programok•Nagyon széles korcsoport tudja jól érezni magát•Kölcsönözhető, kipróbálható játékok, Szakfelügyelet•Esti zárás, gondnok A Magyar Máltai Szeretetszolgálat -látva a lakótelepi gyermekek szabadidős elfoglaltságainak hiányosságait-, 1998-ban "Játszva megelőzni" címmel széles rétegeket érintő programot indított el Budapest III. kerületében. Ennek keretében olyan játszótereket építettek, ahol szakképzett segítők várják ingyenes foglalkozásokkal, klubokkal a környék családjait, a céltalanul csavargó kiskamaszokat. A folyamatos nyitva tartást a játszótereken felépített 100 m2-es játszóházak teszik lehetővé, melyben játékkölcsönző is működik. A játszóházak mosdókkal, pelenkázó-helyiséggel, telefonnal, elsősegély-felszereléssel is rendelkeznek. E játszóterek egyediségét hangsúlyozza, hogy itt nem csupán játszani lehet, hanem szervezett programokban is részt lehet venni. (Szociálpedagógusok szerveznek a gyerekek és felnőttek számára egyéni, csoportos valamint közösségteremtő 17 elfoglaltságokat.) A máltai játszóterek tehát egyfajta különleges átmenetet képeznek a játszótér és a közösségi ház között.

Játszótéri programok Részlet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tündérkert c. lapjából. 2012/februári szám Forrás: www.maltai.hu

17

www.maltai.hu 31



A fővárosi vonzáskörzetű játszóterekhez tartozik a főváros tulajdonában lévő gellérthegyi csúszdapark (XI. ker.). A több mint 4 évtizede meglévő csúszdapark rendkívül népszerű a gyerekek körében, és a gellérthegyi séták kötelező befejezése. Sajnos azonban karbantartása nem folyamatos, hanem akciószerű és a legutóbbi (mintegy 10 évvel ezelőtti) felújítás óta nagyon lepusztult. Felújítása és környezetének rendezése (utcabútorok, növényzet stb.) a gyerekek biztonsága érdekében is sürgetővé vált, és esztétikailag is fontos volna rendezni a Budapest egyik legfőbb idegenforgalmi célpontjának tövében meghúzódó parkot. III.6.2. Kerületi, városrészi vonzáskörzetűek A következőkben azokat a legkedveltebb játszótereket mutatom be részletesebben is, melyek a mindennapi látogatottságúak közé tartoznak és kerületi, vagy azon is túlnyúlóan tágabb vonzáskörzetűek, illetve a leginkább betöltik a közösségi tér funkcióit. IX. ker. Tinódi u. Felszereltség, funkcionalitás:  Nagy, rendezett játszótér sok játékkal.  Üdítő zöld környezet a Boráros tértől pár percre.  Biztonságos, van árnyék is és sokféle játék  Jó nagy tér, sok játékkal kicsiknek és nagyoknak is.  Van csap Megközelítés, parkolás: Parkolni nem biztos, hogy egyszerű és fizetős. Tömegközlekedéssel elérhető távolságon belül megközelíthető. Közösségi élet: Sokan jelölték meg, mint kedvelt napi célpontot a környéken lakó, óvodába, iskolába járó családok közül. XI. ker. Feneketlen-tavi játszótér A kerület egyik legnagyobb és legnépszerűbb játszótere, a Feneketlen-tó körüli parkban, a park Villányi út és a Tas vezér utca felőli sarkában. Nagysága 2.900 m2, kerítéssel körbekerített. Múltja: A Feneketlen-tó helyén a korábbi mocsaras helyen 18. században téglagyár működött, egészen a 19. sz. végéig, amikor a legenda szerint egy forró vizű forrás fakadt a mélyből, és olyan gyorsan árasztotta el az ott tátongó agyaggödröt, hogy a munkások szerszámaikat otthagyva menekültek…a valóság 32



azonban inkább az, hogy a Közmunkák Tanácsa bezáratta és a talajvíz szépen lassan feltöltötte a bányagödröt.18 A második világháború után csak 1957-ben kezdték meg a parkosítást a tó körül, és a területet el is nevezték Ifjúsági parknak, majd 1965-ben megnyílt a Parkszínpad. A tó és a körülötte lévő park mindig is a környék lakóinak és iskolásainak kedvelt sétálóhelye volt: a legkisebbeket itt tologatják az anyukák a babakocsiban, a totyogók etetik a kacsákat, a nagyobbak motoroznak és bicikliznek, a gimnazisták és szerelmespárok számára is kedvelt találkozóhely. A park ÉK-is sarkában húzódó játszótér minden napszakban forgalmas, közkedvelt hely. Gábor Magda 1961-es Ülő fiú című szobra fogadja a park felől érkezőket. Sajnos Molnár László ugyancsak 61-es, és ugyancsak szocreál Mackó szobra már „nem fért be” a játszótérre, pedig évtizedek óta a környék gyerekeinek kedvence: „kötelező” séták vezetnek hozzá, hogy megsimogassák, felmásszanak rá, megkínálják fagyival vagy megmutassák neki a piros pontokat….

Felszereltsége: Nagyon jól elrendezett és jól felszerelt játszótér – sok minden van benne, mégsem zsúfolt. Mászókák, csúszdák, homokozók, libikókák, 2 bébi- és 4 laphinta, rugós játékok a kicsiknek, tornyos mászó vár kanyargós csúszdával, mászófallal és tűzoltólétrával a nagyobbaknak. Az egyik nagy homokgödör közepét foglalja el a hatalmas „pókháló” mászóka (köteles mászótorony). Ezen kívül elkerített, kosárpalánkkal felszerelt labdapálya is van. Először 2002-ben újították fel, majd 2010-ben történt kisebb átalakítás és felújítás. A 2011 őszi fővárosi játszótér-felújítási program keretében sorban felújították és átfestették a játékokat (egyesével vitték el!). Most pedig (2012. májusában) két fát ültetnek a játszótér közepére, ami igen jót fog tenni, hiszen nyaranta itt elviselhetetlen a hőség, nagyon kevés az árnyékos zug. A kerítés mentén vannak fák és bokrok, melyek között nagyon szeretnek bujkálni kicsik és nagyok egyaránt. Sajnos azonban illemhely hiányában itt néha meglepetések is vannak…A játszótérnek ez a legfőbb hiányossága. Biztonság, funkcionalitás: 18

http://borsa.hu/20090311/ne_menj_el_mellette_feneketlen-to/a_feneketlento_tortenete_legendak_es_a_valosag/ 33



Minden tekintetben megfelel a több korosztály igényeit kielégítő játszótér kívánalmainak. Esztétika: Szép környezetben kellemes, hívogató játszótér. Tisztaság, karbantartás: Mivel bekerített, tiszta és jó állapotú. Az egyetlen csúfsága a kertészbódé, amely már évek óta elhanyagolva, lakatlanul pusztul a játszótér egyik sarkában, pedig 6-8 éve még a parkőr-szerűen működő kertész is szinte mindig ott tanyázott. Megközelítés, parkolás: A 61-es villamossal közvetlenül előtte áll meg, de a Kosztolányi Dezső tértől is csak 5-6 perc séta. Parkolni csak fizetős övezetben lehet mellette, illetve a Villányi úton ingyen, ha szerencsénk van. Közösségi élet: A közösségi programoknak itt leginkább a sportpálya ad otthont – délutánonként sok kisiskolás gyűlik itt össze. A környékbeli óvodások, iskolások gyűjtőhelye ebben az időszakban, sok család itt „egyesül” suli után. A szülőknek így egy fontos információs cseretér. Ezt támasztja alá az is, hogy a játszótér 3 bejárati kapuja hirdetőtáblaként is funkcionál. Délelőttönként pedig iskolai csoportokat is hoznak ide egy-egy szabad órában. XI. ker. „Repülős” játszótér, Kanizsai utca – Fehérvári út sarok Múltja: Ez a játszótér egy régi park helyén, a metróépítkezés befejezésével épült 2009 őszén. Az egykori parkban már a nyolcvanas években is volt egy hinta, egy homokozó és egy libikóka, de mivel nem volt körbekerítve – mint akkoriban a legtöbb játszótér – ez is szemetes, kutyapiszkos volt, később pedig hajléktalanszállás. Aztán a kétezres évek elején felújították, és kapott néhány új játékot (ezek később a Károli Gáspár téri játszótéren kaptak helyet). A parkot mintegy 8-9 évvel ezelőtt számolták fel, amikor elkezdődött a metróépítkezés. Felszereltsége: A beruházás 2009-ben mintegy 40 millió forintból valósult meg, teljes egészében a 4-es metró költségvetéséből. 2011 végén kapta meg végleges formáját, amikor a 4-es metró Bocskai úti állomásához szükséges szellőzőalagút felszíni munkálatai is befejeződtek. A játszótér több korosztály számára készült: az 1-3 és a 4-12 évesek számára térben elkülönülve kaptak helyet a játszóeszközök. A hangulatot tengerparttal, pálmafákkal és dzsungelt idéző tárgyakkal igyekeztek megidézni a tervezők. A játszótéren összesen 15 db fa, 39 m örökzöld sövény, 432 m2 gyep, 626 m2 cserje és 103 m2 évelő került kiültetésre19. A 2500 m2-es játszótéren a mászásé a főszerep. „Nevét” egy hatalmas repülőgépről kapta, melyet igen szeretnek kicsik és nagyok egyaránt, hiszen kívül és belül is lehet rajta mászni, kormányozni és alábújni. A legkülönbözőbb köteles és csúszdás famászókák erdeje egy hatalmas homokozóban fekszik, ami nem bányahomok, inkább igen apró mosott kavics, ami egyfelől biztonságos, hiszen vastag és puha, másrészt viszont nagyon porol.

19

http://www.168ora.hu/itthon/jatszoteret-avatta-ujbudan-a-4-es-metro-volt-munkateruleten-43587.html 34



A legkisebbek számára egy külön sarok van kialakítva - egy hajót formázó csúszó-mászókával, rugós játékokkal és sok homokkal - amelyet nagyon találékonyan a meleg nyári hónapokban póznákra erősített ponyvákkal árnyékolnak. Szükség is van erre, mert csak a játszótér közepén van egyetlen terebélyes fa, melyet pad vesz körbe. Ezen kívül van még 2 bébihinta és 2 laphinta. Az egész játszóteret körbeveszi egy díszkővel borított és sok paddal szegélyezett út. Az EU-s elvárásokhoz képest ez a játszótér még túl is teljesítette az elvárásokat, hiszen a lámpaoszlopokon napkollektorok vannak, a homokozó árnyékolható, és a fa körüli terület a játszótér szívében egyfajta szülői ,,agora”.

Biztonság, funkcionalitás: A játékok biztonságosak, a célkorosztály számára megfelelőek. Ritkaságszámba menően jól vannak megtervezve a nagyoknak szánt mászórendszerek. Mivel a kicsik játéktere jól elkülönül (egy kis út és híd is elválasztja), ezért a délutáni vegyes használatban sem zavarják egymást a gyerekek. Ugyanakkor viszont a többgyermekes szülők számára nehezen áttekinthető. A homokot körbevevő fa szegély fölé erősített laza kötélszegély felesleges és veszélyes, mert csak átesnek rajta kicsik és felnőttek egyaránt. A körbejárható út adta lehetőség arra csábítja a gyerekeket, hogy teljes gázzal körözzenek a biciklijeikkel és kis motorjaikkal, ami így együtt igen veszélyes. (De ez azt gondolom, hogy inkább a szülők felelőssége, hogy kinek mennyit enged.) Esztétika: „Egyedi játszótér, ahol szinte kivétel nélkül csak fából vannak a játékok.” – ajánlja a helyet a játszótérkereső c. honlap. A játszótér valóban szép, és látványa már messziről is vonzó. Tisztaság, karbantartás: Szépen karbantartott, az Újbuda Prizma által rendszeresen takarított. Sajnos illemhely itt sincs; a nyári hónapokban mobil wc-t szoktak kihelyezni (bár helye nincsen, így az út közepén van…) ami sajnos néha fertőző megbetegedések okozója volt, így alig használják. Pedig a metróépítkezés befejeztével egy újabb 35



zöldterületet csatoltak hozzá, ahol lett volna hely egy rendes wc kialakítására, hiszen az infrastruktúra is ott van a föld alatt. Megközelítés, parkolás: Tömegközlekedéssel remekül megközelíthető: a 47, 18, 41-es villamosok előtte mennek el, a megállótól 1 perc séta. Az Allée bevásárlóközponttól mintegy 5 perc séta, ahol szintén sok busz és villamos áll meg. A Hamzsabégi úti kerékpárút is éppen mellette halad el. Mivel a környező utcák fizetősek, hétköznap autóval nem ajánlott ide jönni, bár a Hamzsabégi úton mindig akad parkolóhely. Közösségi élet: Népszerű hely a közelben lakók számára és az errefelé átutazók számára is. A közeli óvodákból és iskolából hazafelé betérők délutánonként zsúfolásig megtöltik a teret. Elrendezése miatt nem különösebben alkalmas közösségi programokra. XI. ker. Károli Gáspár téri játszótér Múltja: Már a 70-es években is volt itt játszótér és egy aszfaltos sportpálya, de mivel nem volt bekerítve, homokozója mindig egészségtelen, kutyapiszkos volt. Gyerekkoromban telente ide jártunk korcsolyázni, mert a pályát rendszeresen felöntötték. Eredetileg ugyanis a főváros tulajdonában volt a terület, és csak 3 éve (telekcserével) lett az önkormányzaté, ezért sokáig elég mostoha helyzetben volt. A metróépítkezés kezdetén került ide az ez a színes „homokozótorony” a mai „repülős” játszótérről. Először akkor újították fel és kerítették be (ekkor még csak alacsony sövénnyel), amikor végre a kerületé lett a terület (addig csak „magánszorgalomból”, a lakók nyomására takarította az önkormányzat a parkot). 2011. őszén pedig teljesen felújították: rendes kerítést kapott, és közel s távol legjobb sportpályáját alakították ki. Felszereltsége: Üdítő kivétel, hogy itt vannak sakkasztalok és pingpongasztal, valamint kerékpártároló és sok-sok kényelmes pad. A sportpálya rekortán borítású és van 2 kis focikapu, 2 kosárés 2 streetball palánk, valamint egy 3lépcsős „lelátó” is. A tér közepén 2 hatalmas fa áll, ezért még nagy melegben is kellemes hely. A széleken pedig cseresznyefák(!) vannak, melyek között 4-5 m2-es fa színpadok, vagy napozószigetek vannak kialakítva.

36



Biztonság, funkcionalitás: A játszótéri eszközök inkább a kisebb korosztálynak készültek (nincsen például mászóka), de a sportpálya miatt igen alkalmas a többgyermekes családok számára is. Külön érdekessége, hogy a közlekedők gyöngykaviccsal vannak borítva, amely alatt egy méhsejt-szerű műanyag háló van, és így nem járják ki a kavicsot, és lehet rajta babakocsit is tolni. Egyetlen hiányossága, hogy mivel szintben süllyesztett parkban van, minden kapuhoz (6 db) lépcsőn lehet eljutni. (Igaz, hogy a templom felőli hátsó oldalon vezet egy gépkocsilejáró, és ott le lehet menni babakocsival is, de ehhez általában minden érkezőnek meg kell kerülnie a fél teret, így inkább lecipelik a kocsikat. Pedig 2 kapunál is nagyon lankás, hosszú lépcsők vannak – itt elfért volna egy ki rámpa.) Esztétika, tisztaság, karbantartás: Nagyon szép, kifejezetten rendezett és tiszta (naponta szedik a szemetet), kellemes hely. A padok kifejezetten szépek és kényelmesek (és még az esővíz sem áll meg rajtuk). A használt anyagok minősége és a kivitelezés egyaránt igényes és szép. Megközelítés, parkolás: 2 percre van a piactól (Allée-től), és parkolóhely is van itt általában – igaz, fizetős. Közösségi élet: Az itteni közösségi életnek hagyománya van: a korábban említett sövénykerítést például a helyi lakók és ide járók csinálták meg (a cserjéket az önkormányzat biztosította). Szoktak itt szülinapi zsúrokat is tartani. A jelen állapotában pedig még alkalmasabb közösségi tér lett, hiszen az asztaloknál, a lelátón, vagy a napozószigeteken jól lehet beszélgetni, eszegetni, a sportpálya pedig minden délután és hétvégén zsúfolásig van nagyobb gyerekekkel, gimnazistákkal és sportoló felnőttekkel egyaránt. XI. Diószegi utcai játszótér Ezt a játszóteret negatív példaként szándékozom bemutatni, amikor egy régi, kellemes helyet sok pénzből jól elrontanak… Itt lett volna értelme a kommunikációnak – vagy lenne, mert még nem késő alakítani rajta a használatbavétel óta eltelt pár hónap tapasztalatai alapján. Múltja: Ez a környék talán legárnyékosabb játszótere, melyet a hatalmas gesztenyefák nyáron is elviselhetővé tesznek. Egy saroknyira van egy általános iskola és több óvoda is, ezért délután nemcsak a kicsik, hanem a nagyobb gyerekek közül is sokan beugranak játszani. Egészen az elmúlt évig itt volt a híres görgős csúszda, az 1967-ben készült játszótér-történeti emlék. Valóban kuriózum volt, és lehetett is használni, bár a görgői itt-ott már nem forogtak rendesen.

37



A játszótéren két bekerített, aszfaltozott sportpálya is volt focikapuval és kosárpalánkkal, valamint fedett, beton pingpongasztal. Ezek több – amúgy játszótérre már nem járó – iskolást és fiatalt is vonzottak. A játszótér nagy részét aszfalt borította, amit már mindenhol felpúposított és összetört a fák gyökere; az egyes játéktereket elválasztó betonkockák is töredezettek és balesetveszélyesek voltak. Erre a játszótérre igazán ráfért tehát a felújítás; ami először úgy 8-10 évvel ezelőtt történt, amikor néhány elavult játszótéri eszközt cseréltek ki újra (hinták és csúszdák). Aztán pedig most, 2011. őszén újította fel teljesen a kerületi önkormányzat (közbeszerzési eljárással mintegy 46 millió Ft-ból). Felszereltsége: A felújítás során eltűnt a veszélyes betonburkolat és a focipályák is. A görgős csúszdát is elvitték…. tény, hogy az EU biztonsági szabványainak nemigen felelt meg. A korábbi EU-kompatibilis játékok kerültek vissza (csúszda, hinta), de sajnos nem mindegyik, így összességében kevesebb játszóeszköz van, most, mint régen. A homokozó terület is kisebb lett – az egy kicsi és a másik hatalmas homokgödör helyett két homokozó kapott helyet a tér közepén, ahol nincs árnyék. Sajnos a két (plusz egy görgős) helyett csak egy csúszda maradt. A sportpályákat felszámolták, bár az ígéret szerint a következő lépésben visszaépítik a játszótér másik szegletébe – sajnos az első ütem után elfogyott a pénz, így nem tudni, mikor kerülhet sor ezek megépítésére. Biztonság, funkcionalitás: Jelenlegi kialakítása szellős és esztétikus, talán egy kicsit „túltervezett”. A parképítők nagyon gondosan megtervezték a kacskaringós belső utakat és a növényzetet, de ez sok esetben a funkcionalitás és a biztonság rovására ment. Például a homokozók szegélye túl magas (nem süllyesztve van, hanem megemelve!), a ráülő kicsik hátraeshetnek róla; a csap a gyerekek 38



fejmagasságában van stb. Két dombot is építettek, de sajnos földből, amit ugyan novemberben beszórtak fűmaggal, de abból már csak egy sárdomb van, melyet folyamatosan bányásznak szét a gyerekek (az egyik pedig kifejezetten veszélyesen magas és meredek – bár a gyerekek gyorsan bontják….). Esztétika: Elsősorban a hatalmas, árnyas fák és a nyugodt környezet teszi továbbra is vonzóvá ezt a játszóteret. A felújításkor használt anyagok szépek és igényesek. Tisztaság, karbantartás: Szép, tiszta. Tavasztól őszig mobil WC is szokott lenni. Megközelítés, parkolás: Egy-egy saroknyira van a Bocskai úttól, illetve a Villányi úttól – azaz több busszal és a 61-es villamossal is megközelíthető. Kerékpárral is biztonságosan megközelíthető. A környező utcákban ha nem is könnyen, de lehet parkolni. Közösség Ez a játszótér főként sportfunkciója tekintetében szolgált közösségi térként a környékbeli fiatalok számára – most ez sajnos bizonytalan ideig szünetel. Mivel 2 óvoda és egy iskola is a közvetlen közelében van, a környékbeliek által továbbra is látogatott, bár sokan „leszoktak” róla, a rosszul sikerült átalakítás miatt. XII. Hollósy Simon utcai játszótér Ez a játszótér első látásra egy teljesen átlagos hely, amiért említést érdemel, az a kiemelkedő közösségi élete. Felszereltség, esztétika Viszonylag kis területű kerítéssel körbezárt. Nem igazán a legszebb játszóterek egyike, nem is különösebben, de nyáron a nagy fák miatt hűvös. A környékbeliek mégis szeretik, és kialakult törzsközönsége van.

39



Közösségi élet: Mintegy 3 évvel ezelőtt kezdett itt kialakulni egy jó kis közösség: erre a játszótérre járt közelben lakó 6-7 szülő az első gyermekével, és akkor az egyik szülőnek jutott eszébe, hogy Mikulásra a gyerekeknek csinálni kellene egy meglepetés bulit. Megszervezték és nagyon jól sikerült! Azóta is minden évben egy apuka beöltözik Mikulásnak. Ezen felbuzdulva következett a többi buli: tavasznyitó és halloween. Azóta is évente megtartják ezt a 3 kis rendezvényt. Hogyan? Két szülő szervezi, a többiek viszik a hírt az ismerősöknek és az óvodákba. Mindössze egy asztal kell hozzá, és arra a kerül pogácsa, rágnivaló, esetenként virsli, üdítő, forralt bor és egyéb - batyubál alapon. Általában szülők, gyerekek együtt 40-en gyűlnek össze ilyen alkalmakkor. Külön programok vagy szervezett játékok nincsenek ilyenkor, a gyerekek általában jelmezt viselnek - és néha szülők is20. A programok legtöbbször péntek délután vannak (ritkább esetben valamelyik másik hétköznap). Továbbá itt alakult ki az apukák pénteki programja is: kezdetben hetente, most már ritkábban, pénteken a helyi szórakoztató egységben 4 apuka összeül egy-két sörre. III.6.3. Helyi vonzáskörzetűek Az alábbi táblázatban, azok a játszóterek szerepelnek, melyek inkább helyi jelentőségűek, de a mindennapos látogatás tekintetében nagyon kedveltek. Nem soroltam fel a válaszadók által említett összes helyet, hanem csak a többek által is megjelölt, jobb helyeket. (Értelemszerűen itt már nem szerepelnek a fent említettek.) A legkedveltebb játszóterek kategóriában többek által említettek: Kerület, megnevezés I. Vérmező, Szitakötő játszótér I. Gellérthegy, Bérc u. (Dargay Attila játszótér)

A válaszadók indokai    

II. Remete templomkert

    

III. Zápor u. + többi máltai

  

II. MATÁV játszótér

III. Hunor u. IV. Rákospalota Fő utcai játszótér V. Károlyi -kert

   

Akár mezítláb is használható. Csúszdák, labdapálya. Kisebbeknek ideális; jó mászókák, csúszdák, hinta. Vuk rajzfilm figurái: szép, szerethető kis szobrok (megmászhatók) Napfényes-árnyas, kellemes. sok az ismerős cukrászda is van mellette jó megközelíthetőség, elég tágas csendes, szép környezet, görkorizni, sétálni, motorozni is lehet jó megközelíthetőség nyári melegben kifejezetten kellemes a nagy fák miatt Színvonalas játékok (pl. kötélcsúszka), wc lehetőség, épületben benti játékok eső esetén Közeli, kedvelt. Érdekes, hajó alakú mászóka, a gyerekek szeretik, bekerített. Szép, nagy tér, sok gyerek, sokféle játék, biztonságos és tiszta. A legtöbb barátunk ide jár, sokféle játék van.

Fényképeket az eseményekről adatvédelmi okokból nem tettem be, de a játszótér facebook oldalán megtekinthetők. 20

40


 VIII. Orczy park



VIII. Rezső tér

   

IX. Haller park IX. Markusovszky park IX. Kerekerdő (volt Lenhossék) park IX. Bajor Gizi park (Nemzeti Színháznál)

      

XI. ”Bikás park” – Bártfai utca

   

XI. Allee játszótér



XI. Rozsnyó tér

   

XI. Baranyai tér

  

XI. Hamzsabégi út

 

XI. Sopron út XII. Gesztenyés kert

XII. MOM központ mögött XII. Széchenyi-hegy


Rendezett, kutya nem mehet be, biztonsági őr van és ingyenes nyilvános WC. Nagy, zárt, kutyamentes park, tóval, réttel és viszonylag jó játszótérrel, Kresz-pályával közel van, kerítés védi a „kutyasétáltatóktól” kicsi, átlátható Nagyon le van sajnos pusztulva… Közel van az ovihoz, nagy a park, lehet fára mászni, bokrok között is játszani, sok ismerős jár ide Legközelebbi, felújított, nagy tér szaladgáláshoz, több korcsoport, ovis, iskolás ismerősök Jól felszerelt Itt nagyobb a tér, lehet biciklizni, télen szánkózni is. MÜPA-hoz közel van, amikor odamegyünk kicsi maga a játszótér, de körülötte van zöld terület és itt biztonságosan a forgalmi úttól távol lehet biciklizni Pici játszótér, de nagyon szeretjük a kötéllétra miatt gyermekprogramra, útba esik Kis, tiszta, EU szabályoknak megfelelő játszótér, nincs homokozó (ezért a tiszta) nincs autó a közelben, nagy füves terület szaladgálni…Nyáron nagyon meleg… jó nagy játszótér, sokféle játék, a különböző korú gyerekeknek is jó Sokféle játszóeszköz van, hely van biciklizésre, rollerezésre, labdajátékokra, télen szánkózásra Kicsiknek és nagyoknak is érdekes játékok: nagy fa hajó, vár, mászókák, stb. Nem zsúfolt, napfényes-árnyas, kényelmesen tölthetik a szülők is az időt. Kis területű, rövid időre jó, a bevásárlóközpont közelsége miatt előnyös télen is használható Szuper játszótér, a lakóközösség ott tudja hagyni játékokat Bezárják este a játszóteret, reggel nyitják. Nagyoknak, kicsiknek is megfelelő játékok, focipálya rész, biciklis rész. Családias hangulat. Közel van az iskolához, napközisekkel gyakran járunk ide, most újították fel. Nyáron nagyon kellemes, árnyékos játszótér. Toitoi WC. Sok játék, nagy tér. Jó a tipegőknek, nagyon jó szülői közösség is kialakult itt Nem túl nagy, de átlátható, árnyas, dimbes-dombos.

 Iskola, óvoda mellett  Jól kiépített, vannak játékok kicsiknek, nagyoknak.  Kellemes környezet, WC, víz MOM-ban megoldható  jók a játékok, kellemes a környezet (hatalmas fák, nagy füves területek)  Napsütötte, tágas, gyerekeim szeretik  Sokféle játék, árnyas park, sok fejlesztőjáték  Innen indul a gyermekvasút, tiszta a levegő és nincs autós forgalom.  hétvégenként, legnagyobb előnye, hogy több részből 41


XIII. Szent István park XIV. Városliget XIX. Kós Károly tér XXI. Szent Imre téri játszótér XXI. Rakéta utca-Tejút utca XXII. ker., Honfoglalás u.

     


áll, és van lecsúszós kötélpálya, közvetlen a gyerekvasút végállomásnál Sok jó hely a közelben, jó játékok, árnyék, tágas, nagy tér, biztonságos. Nagyon jók a játékok, normálisak a szülők Kellemes környezet Több, bekerített játszótér, sokféle, modern játék. Mert szuper minden korosztálynak, van WC is, kellemes park is, Fa játékok, készségfejlesztők

 A környék legjobban felszerelt játszója, nagy tér, sok fa  tiszta a levegő és a kis forgalom miatt kerékpárral is biztonságosan meg tudjuk közelíteni

III.7. Játszótérvadászat Végezetül érdemes még szót ejteni egy nagyon is egy gyakorlati kérdésről, hogy hogyan találhatunk rá a jó játszóterekre? Az első és legfontosabb információforrás továbbra is a szóbeszéd marad – azaz barátaink, ismerőseink ajánlása. A második helyen ma már az internetes kutakodás áll. Sajnos e tekintetben rendkívül heterogén az egyes kerületek gyakorlata – van, ahol hosszas keresgélés után csak egy listára lehet rábukkanni a közterületek felsorolásával; van, ahol egy táblázatban össze van gyűjtve az egyes játszóterek helye, borítása és felszereltsége; és van olyan is, ahol tematizált (légifotós) térképen láthatjuk az összes játszóteret, valamint ezek pontos felszereltségét. Olyan kerület is van, ahol mindössze 3 vagy 4 játszóteret sorolnak fel és jelölik meg térképen, de se fotó, sem leírás nincs hozzá. Léteznek ezek mellett külön erre szakosodott honlapok is, de mivel ezek magán kezdeményezések, információtartalmuk meglehetősen hiányos és mennyiségük is hullámzó, csakúgy, mint megbízhatóságuk. Az irodalomjegyzékben szereplő honlapokon, illetve a hírportálokon szereplő cikkekben írtak alapján érdemes felkeresni és kipróbálni például a mesejátszótereket, a tematikus vagy felnőtt játszótereket vagy egyszerűen más kerületek népszerű helyeit.

AngyalZÖLD – a XIII. kerületi játszóterekről készült tematikus térkép egy részlete és az egyik játszótér információs blokkja. Forrás: www.angyalzold.hu

42


IV. JÓ

JÁTSZÓTERET KÖZÖSEN!


- ÖSSZEGZÉS,

AJÁNLÁSOK Azt már tudjuk tehát, hogy milyen egy jó játszótér. Azt is tudjuk elméletben, hogy hogyan lehet közösen és hatékonyan olyan köz(össégi)teret alkotni, mely aztán működőképes is lesz. A kérdés már csak az, hogy hogyan lehet e két dolgot összehozni. Van ennek gyakorlata? Eddigi kutatásaim szerint célzottan ilyen tervezés nem történt még nálunk. Vajon miért?  Egyrészt mert ez egy viszonylag kis szelete a várostervezésnek, az uniós és egyéb pályázati pénzekből megvalósuló beruházások pedig – amelyeknél megkövetelik az iteratív kommunikációt – sokkal nagyobb volumenűek és legnagyobb részt másról szólnak, játszóterek ritkán tartoznak bele.  A budapesti játszóterek döntő többsége az egyes kerületi önkormányzatok tulajdonában és kezelésében van, ők pedig éves költségvetésükben rendre beállított összeget szánnak a felújításra – saját belső prioritásaik és rendszerük szerint. (A fővárosi tulajdonúakra ugyanez igaz.) Ebbe a megkövült adminisztratív rendszerbe pedig nem tartozik bele a célközönség véleményének kikérése – új elemek pedig ritkán épülnek bele e gépezetbe. Az tehát, hogy egy önkormányzat rendszeresen kommunikáljon néhány ilyen és ehhez hasonló ügyben (előre, közben és utána is), több és hatékonyabb kapacitást igényelne, ezért ebben gyökeres változást csak a felülről való nyomás gyakorolhatna. Vagy elviekben az alulról való, de ez Magyarországon nem túl valószínű… Egyébként meg maradnak az elszórtan, kicsiben működő jó gyakorlatok, melyek abszolút személyfüggők. IV.1. Eddigi kezdemények Néhány példa arra, hogy hol milyen eszközökkel hoztak létre a közelmúltban új játszótereket, közösségi tereket. Grund, VIII. kerület (Tömő u. 4.) Az önkormányzati telken, magánberuházásként épült játszótér a józsefvárosi rehabilitáció szülötte. A játszótér Molnár Ferenc Pál utcai fiúk c. regényének 100. évfordulójára készült el. A regényben szereplő grund 21. századi megelevenítése ötvözi a szerző eredeti elképzeléseit és az uniós játszótéri szabványokat. Ezen kívül a komplexum része egy oktatási központ, grundkert, hostel és bár. A játszóteret ki lehet bérelni zártkörű rendezvényekre; a központban pedig zenés babafoglalkozás működik.21 Országbíró lakótelep, XIII. kerület A lakótelep város-rehabilitációs folyamata itt lakótömbönkénti közösségi tervezéssel folyt. A panelházak közötti zöldterületek, és köztük játszóterek is a felújítás részét képezték. Itt a lakossági kommunikáció során kiderült, hogy 21

www.agrund.hu 43



igény van több sport- és játékterületre, ezért megoldották például, hogy megnyitottak egy felhagyott iskolaudvart a közösség előtt szabad használatra. Ugyanitt szerettek volna egy wc-t és pelenkázót is magában foglaló kis épületet emelni az egyik játszótérre, de ez éppen egy másik civil csoport (idősek) miatt nem tudott megvalósulni. A működő közösségi tervezési folyamat tehát új igényeket is képes generálni, illetve határozott körvonalat tud adni a régóta mélyben húzódó hiányosságok kiküszöbölésének. XI. kerület, Sasad A Brassói-Sasadi-Homoród utcák által közrefogott kis háromszög alakú, füves-fás zöldterületen a környékbeli lakók szerettek volna egy játszóteret. A helyi önkormányzati képviselőjükön keresztül el is juttatták ezen igényüket a tulajdonos önkormányzathoz, aki akceptálja igényüket, és megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén ki is fog alakítani ott egy kis játszóteret, valamint a tér másik végében egy zárt kutyafuttatót. Itt tehát szintén egy jellemző alulról jövő kezdeményezés történt, ahol a képviseleti demokrácia lépései szerint érvényesítette akaratát a lakosság. Egyébként Újbudán a „közösségi tervezésnek” ez a legjellemzőbb formája: a lakók a helyi képviselőt keresik meg panaszaikkal, javaslataikkal. Ennek egyik hiányossága, hogy jellemzően csak az utólagos tiltakozások jutnak így el a döntéshozókhoz, és csak kisebb részt előre átgondolt igények, másfelől csak a „nagy hangúak” véleménye tud így hangot kapni. „1977 tavaszán két hölgy kért tőlem szakmai segítséget, akik családjukkal egy tízemeletes nagy házban laktak (Grazban), egy tér létesítésével kapcsolatban, amely játszóhelyként és szabadidős helyszínként is szolgálna. A tervekkel teljesen elégedetlenek voltak. Sikerült megszerezniük a városi oktatási hivatal egy telkének használati jogát, majd pedig az építési engedélyt is. Szomszédaik segítségével saját maguk készítették el a terveket, majd meg is valósították a Corneliuswegnél lévő szabadidőparkot.” János B. Koppándy Der Ökokathedrale Prozess, p. 12.

IV.2. Ajánlások Néhány ajánlás formájában szeretném összegezni a leszűrhető tanulságokat, illetve a játszóterek tervezési és felújítási folyamatának aktív résztvevői számára megfogalmazni az általam fontosnak tartott szempontokat. Fenntartónak:  Társadalmasítás már a tervezésnél:  melyik játszóteret érdemes egyáltalán felújítani;  melyek a legnépszerűbb, leglátogatottabb helyek;  mely játékokat szeretik legjobban a gyerekek;  mik a szülők igényei  tervek bemutatása, véleményeztetése  A beruházást követően is: pár hónap elteltével visszacsatolás: elégedettség-mérés + véleménykérés; mi az, ami nem sikerült jól, mi hiányzik még  Folyamatos tájékoztatásHitelesség és számon kérhetőség Jó lenne, ha a közterületeket, játszótereket fenntartó kerületi önkormányzatok gyakorlatába be tudna szivárogni a lakossági kommunikáció gyakorlata. A közmeghallgatáson és kötelező lakossági fórumokon túl az egy-egy területre / 44



témára fókuszáló kommunikáció hiánycikk ma Magyarországon. Az első lépés mindenesetre a folyamatos tájékoztatás kellene, hogy legyen. Ehhez pedig szorosan hozzátartozik az is, hogy ha valamiről megkérdezzük a közösség véleményét, akkor a későbbiekben e szerint is kell eljárni - azaz hitelesnek és számon kérhetőnek kell lenni.  A magánszektor bevonása A tapasztalatok szerint a játszóterek fenntartásából egy gazdasági szegmens nem igen veszi ki a részét: és ez a magántőke. A legtöbb játszótér valamilyen köztulajdonban van (önkormányzati, állami, intézményi); van, amelyeket egy alapítvány üzemeltet, és vannak magántulajdonban (társasház) lévők, de az önálló gazdasági társaság által üzemeltetett „köz játszótér” ritka. Ha van, az is fizetős (pl. szombathelyi Kalandváros). Természetesen ez érthető, hiszen egy játszótér nem termel hasznot, csupán költsége van (fenntartási és felújítási). Abban viszont szerintem érdemes volna gondolkozni, hogy hogyan vehetne részt, hogyan társulhatna a játszóterek fenntartásához egy-egy cég vagy vállalkozás – úgy, hogy az minden résztvevő félnek előnyére szolgáljon. 

Fenntartáshoz való hozzájárulásért cserébe kitelepülés: Ha például egy parkban a játszótér egyik oldalánál lévő utcában van egy kávézó vagy étterem, akkor ennek tulajdonosa vállalja, hogy a mellékhelyiségét ingyenesen a játszótérhasználók rendelkezésére bocsátja. Cserébe kitelepülési lehetőséget kér az önkormányzattól a játszótér melletti park egy részében. Ez előnyös a vendéglátóhely számára is, mert nő a forgalma. Az önkormányzat felé is kevesebb lesz a panasz és csökken a parkfenntartási költsége.



Referencia játszóterek: olyan konstrukció, amikor egy-egy játszótéri eszközöket gyártó cég épít meg egy játszóteret. Ezt aztán folyamatosan vizsgálva (használat, preferenciák, állagromlás stb.) képet kaphat maga a gyártó is a saját eszközeinek minőségéről, illetve fejlesztési területeiről. Az önkormányzat számára nem kerül pénzbe sem a létesítés, sem a fenntartás, csupán a telekkel kapcsolatos kérdéseket kell rendezni (eladás, bérbeadás, speciális szerződés). A gyártó számára óriási reklámértékkel bír egy saját játszótér. Arról nem is beszélve, hogy ha például a műszaki amortizáció figyelemmel kísérése mellett folyamatos elégedettségmérést is végez, szélesebb megrendelői körhöz juthat. Kedvezőbb áraival ő szerelheti fel több iskola vagy óvoda udvarát, mert a megrendelő például gyermekeivel járt az ő referencia játszóterén és jónak tartotta a játékokat.

Játszótér-használóknak  Bizalom!  A demokratikus jogok használata A közösségi tervezéshez alkalmazásához meg kell érnie a társadalomnak is. Meg kell tanulnunk élni a jogainkkal. Bele kell tanulnunk abba, hogy ha érdekeinket érvényesíteni szeretnénk, igényeinknek és véleményünknek hangot akarunk adni, az bizony fáradságos és a szabadidőnket is igénybe vevő tevékenység. És még egy fontos dolgot kell megértenünk: a közösségi tervezésben nem az

45



egyén, hanem a közösség érdekeit kell képviselni – amit előtte közösen alakítunk ki. Tervezőknek  Elegendő szabad teret!  Változatosságot, egyediséget!  Önmegvalósítás helyett szolgálat A városfejlesztőknek, tájépítészeknek és egyéb érintett szakmák gyakorlóinak abban kell türelmet és megértést tanúsítaniuk, hogy a köztereket nem maguk gyönyörűségére, hanem egy helyi közösség számára alkotják – így elsősorban az ő elvárásaiknak kell megfelelnie. Természetesen az igényesség és az ízlésformálás az ő dolguk marad, illetve annak elválasztása megértetése a lakossággal, hogy meddig tervezhet a laikus, és mik a szakmai döntések. A kérdőíves kutatásomból is kiderül, hogy a szülők nagy része szerint fontos, hogy legyen elegendő szabad tér a szaladgálásra. Ez pedig leginkább dimbesdombos füves terület legyen. Ezen kívül azt is sokan mondták és több cikkben is lehet olvasni, hogy az EU-szabványosítással felújított és biztonságossá tett játszótereink sokszor bizony nagyon egyformák. Kevés az egyedi formavilágú játszótér. Ilyen kezdeményezések a tematikus vagy mesejátszóterek.

 Műalkotásokat a közterekre! A kérdőívemben is feltettem a kérdést, hogy a szülők szívesen látnának-e köztéri szobrokat, műalkotásokat a játszótereken, azonban erre nem mutatkozott elsöprő igény. Ettől függetlenül én hiszek abban, hogy a szerethető köztéri szobrok arcot adnak egy helynek (pl. Vuk játszótér a Gellérthegyen) és erősítik a lokálpatriotizmust, illetve vonzzák a látogatókat. Egy település / kerület helyi szobrászai és képzőművészei, illetve az annak készülő egyetemi hallgatók irányításával a gyerekekkel közösen is lehet játszótéri szobrokat alkotni. Például egy mese hőseit fából kifaragják és a gyerekekkel együtt festik ki. Vagy minden játszótér kaphatna egy jellemző figurát (itt pl. kapcsolódni lehet az olyan kezdeményezéshez, mint az Adj nevet a játszótereknek! elnevezésű újbudai program) és azt tervezhetnék, majd pedig alkothatnák meg gyerekek, felnőttek, művészek közösen. Ezáltal nemcsak egyedi és azonosítható helyeket teremtenének, hanem a közös alkotás erősítené a helyszínnel való azonosulást, és annak megóvását is. A megvalósítás költségeit természetesen nem kellene teljes egészében az önkormányzatnak állnia, hanem a helyi vállalkozások szponzorációs pénzeiből megoldható lenne (pl. reklámfelületért cserébe alapanyagokat).

46



A gyermekek játszáshoz való joga: A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményt a Magyar Köztársaság a 1991. évi LXIV. törvényben hirdette ki. E szerint: „Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják és elősegítik a gyermek teljes mértékű részvételi jogát a kulturális és művészeti életben, és előmozdítják, az egyenlőség feltételeinek biztosítása mellett, a gyermek számára alkalmas szabadidő-intézmények, szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységek megszervezését.”

Összességében azt gondolom, hogy teret kell adni a „puha tervezésnek” és komolyan kell venni a lakosság, a mikroközösségek véleményét és igényeit, hiszen „a várost lakói alkotják. Nélkülük beszélni, intézkedni, tervezni, beavatkozni a működésébe felelőtlen és szakszerűtlen dolog. Tehát a városmegújításnak velük kell kezdődnie, az ő részvételük megteremtésének kialakításával. A döntésekben nem a befektetőkkel, nem is a várospolitikusokkal, hanem első helyen velük kell kalkulálni, megkérdezni, abba bevonni őket. Tehát a városban élők a városhoz tartoznak – ők a város!”22 Szükség van tehát megfelelő játszóterekre és parkokra, ahol nemcsak a gyerekek, hanem a szülők, a kísérők is jól érzik magukat - mert szép a környezet, mert biztonságos és élménydús a hely - és ahol a gyerekek azt teszik, ami jó nekik: játszanak a szabadban, megfelelő környezetben. A játszótér, mint a közösség igényeit megfelelően kielégítő, azt jól szolgáló tér tehát egy összetett funkciójú és gyermekeink testi-lelki fejlődését segítő terep, amely alkalmas arra, hogy megtanítsa gyermekeinket bánni a saját testükkel, vigyázni a másokéra, vigyázni a közösség tulajdonára – magunknak is megőrizni azt. A közösségi tervezéssel kialakított játszótereken felnövekvő gyerekek pedig talán majd nemcsak ügyességüket fogják jobban fejleszteni, hanem kommunikációs készségeiket; nemcsak játszani tanulnak meg, hanem közösségben élni és érvényesülni. Az ő számukra talán majd természetes lesz a közös gondolkodás, a feladat- és felelősség-megosztás, a kooperatív csoportmunka és az alkotó vita.

Kézikönyv a részvételi városmegújításról (Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoport, 2010.) 22

47



MELLÉKLET

48



VÉLEMÉNY-FELMÉRÉS A BUDAPESTI JÁTSZÓTEREKRŐL 1. Milyen gyakran szokott játszótérre járni? Tegyen X jelet a megfelelő sorba! Havonta Hetente Hetente többször Naponta 2. Hány játszóteret szokott látogatni rendszeresen?

1 2 több 3. Ön szerint miért jó játszótérre járni? (Többet is megjelölhet.) Egyáltalán nem jó…..csak a gyerek kedvéért megyek. Mert fontos a gyerekek egészsége szempontjából (mozgás, szabad levegő). Mert le kell vezetni a gyerek energiáit. Mert szocializálódik a gyerek (megtanul a kortársaival együtt játszani). Mert egy jó közösségi tér (találkozóhely), ahol tudok beszélgetni. Eltelik vele az idő. Itt szerzem be az információkat a többi szülőtől (az ovikról, iskolákról, gyerekprogramokról stb…).

4. Mely játszóterekre szokott járni? (A látogatás gyakorisága szerinti sorrendben sorolja fel őket. Kerület + név, ill. utca.) Miért ide jár? Játszótér neve:

Indoklás:

1. 2. 3. 4. 5. 6.

49



5. Milyen játszóeszközöket lát szívesen egy játszótéren? Hinták Homokozó Mászókák Forgó játékok Mérleghinták Hálós mászókák Rugós játékok Mászófal Kalandjátékok (pl. kötélcsúszka) Labdázásra alkalmas pálya (foci, kosár) Szerepjátékra alkalmas építmények (hajó, autó, vár, stb.) Színes mesefigurák, szobrok Vizes játékok (vályúk, pancsolók, öntögetők) Nyújtók, erősítő szerkezetek (felnőttek számára) Pingpongasztal, sakk Motorozásra, rollerezésre alkalmas belső út Domb Emelvény, „színpad” Egyéb: ………………. Egyéb: …………… 6.Mit részesít előnyben és miért? (Kérem, röviden írja le indokait!) igen

nem

Azért, mert….

Az egyetlen korosztály számára kialakított játszótereket. Ahol egyszerre több korosztály tud együtt játszani (pl. 1-3, 3-6, 6-12 évesek). Ahol az egész család számára vannak játszó- és tornaszerek (pl. erősítő padok, gördeszkapálya, sakk, pingpong asztal, stb.). 7. Ön szerint fontos, hogy egy játszótér közösségi tér is legyen? Igen Nem

50



8. Szokott új ismeretséget kötni a játszótereken? Igen Nem 8.b. Ha IGEN, ez az ismeretség csak a játszótérre korlátozódik, vagy esetenként megmarad a barátság? (Pl. együtt mennek más gyermekprogramra, stb.) Minden játszótéri ismerőssel csak a játszótéren találkozunk.. Vannak olyan játszótéri ismerősök, akikkel barátokká váltunk. Még nem vált szorosabbá ilyen játszótéri kapcsolat, de nyitott vagyok rá. Még nem volt ilyen, és a magam részéről kizártnak tartom. 9. Ön szerint mit lehetne tenni annak érdekében, hogy egy játszótér közösségi találkozóhely legyen? igen

nem

Több és érdekesebb játszóeszköz kell. Itt is legyen hirdetőtábla, aktív üzenőfal. Legyenek programok (kézműveskedés, szülinap, bolhapiac, stb.) Egyéb javaslat:

9.b. Hogyan tudná mindezt elképzelni? (Önkormányzati szervezés, alapítvány, magánkezdeményezés,….) ………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 10. Mit tenne meg az Ön és gyermekei által használt köztér/játszótér fenntartása, illetve fejlesztése érdekében? igen

nem

Részvétel a lakossági fórumokon (a tervezés során) Parkgondozás, szemétszedés Játékok beadása a közösbe Részvétel a játszótéri programokon Programszervezés Egyéb: ……….

51



11. Mit tart a mai átlagos játszóterek hiányosságainak? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 12. Melyik az a budapesti játszótér, amit a legjobbnak tart? Kérem, indokolja! ………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………… Ön melyik korcsoportba tartozik? Tegyen X jelet a megfelelő kategóriához! 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60-69 éves 70 év fölött Jelenleg milyen korú gyermek(ek)kel szokott játszótérre járni? 1-3 éves 4-6 éves 7-10 éves Végzettsége: 8 általános szakiskola, szakmunkásképző érettségi főiskola/egyetem PhD, egyéb tudományos fokozat Neme: Nő Férfi Melyik kerületben, annak mely részében lakik? …………………………………………………. Köszönöm, hogy kitöltötte a kérdőívet! 52


FELHASZNÁLT


IRODALOM

A Máltai játszótér – szociológiai tanulmányok (MMSz Módszertani Csoport, 2002.) Beleznay Éva: A fővárosi játszóterek története (In: Budapest, 2011/8., pp. 2-5.) Csepeli György: Társadalmi szolidaritás – összetartó társadalom (In: Parola, 2010./3.) Dömötör Tamás: Mátyás király szerepzavarban — Egy közösségi részvételen alapuló szabadtér-tervezési modellkísérlet tapasztalatai (2008.) Forrás: www.epiteszforum.hu János B. Koppándy: Der Ökokathedrale Prozess, Kiadja: Stiftung zeit Heerenveen (NL), 2005. Kukucska István: A gyermekeink biztonságáért - Tájékoztató a játszótéri eszközök munkáltatói ellenőrzési kötelezettségeiről (http://letoltes.munkavedelem.biz/hirlevel/Jatszoter.pdf) Pirk Ambrus: Játékról komolyan (1979.) Tábori Kornél: A gyermekek eldorádója – Új gyermekjátszó-hely a budapesti állatkertben (Vasárnapi Ujság 36. szám 1912.) Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés (Magyar Művelődési Intézet, 1998.) Dr. Vercseg Ilona: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak (Módszertani füzet), Közösségfejlesztők Egyesülete, 2004. Egyéb kiadványok, kézikönyvek Kézikönyv a részvételi városmegújításról (Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoport, 2010.) Közösségfejlesztés – módszertani segédlet (Közösségfejlesztők Egyesülete) Közterületek használata és megítélése Budapesten – kutatási jelentés (Studio Metropolitana, 2004.) Módszertani kézikönyv: Közösségi tervezés a köztereken, avagy a közterek programozása (Studio Metroplitana) Nemzeti Ifjúságkutató Intézet: Játszótérkutatás zárótanulmány (Bp., 2001-2002. Medián) Ökorárs Alapítvány: Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret?(PPS, 2000., 2005.) Rajtunk múlik! Hogyan szervezkedjünk és képviseljük érdekeinket lakóhelyünkön? Szerzők: Bodorkós Barbara – Kajner Péter – Kovács Edit –

a

53


Peták Péter – Péterfi Egyesülete, 2006.)

Ferenc,


Szerk.:

Kajner

Péter

(Közösségfejlesztők

Tervezz! Bátran! Közöd van hozzá! Szerk.: Péterfi Ferenc és Sain Mátyás A Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoportjának kiadványa, 2010. Idegen nyelvű szakirodalom Participatory planning and design of recreational spaces with children (Selim Iltus & Roger Hart; Children’s Environments Research Group, City University of New York) ting-bing: An Open Source Toolkit for Building Adventure Classrooms (by Sam Kronick, MIT Department of Architecture) Interjúk  Bardóczi Sándor tájépítész, a Közösségfejlesztők Egyesületének tagja  Várhegyi Kristóf, játszótér-és közpark beruházásokért felelős munkatárs (XI. ker. Újbuda Önkormányzata Városüzemeltetési Osztály)  Játszótérhasználó szülők, nagyszülők, gyerekek Honlapok www.jatszoter.com www.jatszoterkereso.hu www.borsa.hu www.origo.hu www.maltai.hu www.csaladinet.hu www.fokert.hu www.168ora.hu www.ujbuda.hu www.picibaba.hu www.angyalzold.hu www.kozossegfejlesztes.hu www.felnottjatszoter.hu www.jatszoterekbudapesten.hu www.nol.hu www.gyerekkelvagyok.hu Képek A fényképek részben saját felvételek, részben pedig az interneten szabadon hozzáférhető képek.

54

JÁTSZÓTÉR - KÖZTÉR A JÁTSZÓTÉR, MINT KÖZÖSSÉGI TÉR

Recommend Documents