Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésétől, Miskolc II-552-8/2008.
Jegyzőkönyv Készült: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2008. június 26. napján tartott üléséről. Az ülés helye: Megyeháza Díszterme. Jelen vannak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Aros János Balogh Attila Baricska Jánosné Benedek Mihály Bihari Márta Bodnár László Budai Erzsébet Bráz György Csabai Gyula Csiger Lajos dr. Csiba Gábor Czeglédi Sándor Dóka János Demeter Zoltán Erdős Tamás Farkas Félix Galuska László Gergely Zsolt
19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.
Görcsös Ferenc Gúr Nándor Gyárfás Ildikó Hajdú András Hutkainé Novák Márta Juhász István Dr. Koleszár Lajos Kormos Dénes Dr. Kormos Imre Koncz Ferenc Lehóczki István Lukács András Marton Péter Mihályi Helga Milánkovich Ernő Mészáros Barnabás Molnár János Molnár Magdolna Nyerges Tibor
38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.
Nyitrai Tibor Dr. Ódor Ferenc Ördög Jakab Panyik József Ritó Lászlóné Riz Gábor Dr. Soós Győző Dr. Sója Szabolcs Steinerné Vasvári Éva Dr. Szabó Csaba Szamosvölgyi Péter Szeles András Szitka Péter Sztupák Péter Szvoboda László Tamás Barnabás Tóth József Sándor Tóth Zoltán Vámos Zoltán
Távol maradt: Török Dezső, Vargáné Kerékgyártó Ildikó, Vécsi István önkormányzati képviselő (az aláírt jelenléti ív alapján). Állandó meghívottként jelen van Bordás Géza a cigány, Poros Andrásné a lengyel, Minyóczki Bertalan a ruszin területi kisebbségi önkormányzat elnöke. Távol maradt: Stumpf Andrásné német, Kuczik Júlia, a szlovák területi kisebbségi önkormányzat elnöke. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal részéről jelen vannak: Dr. Kovács János főjegyző, Dr. Tergaleczné dr. Nagy Ilona, az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője, Török István, a Közgazdasági Főosztály osztályvezetője, Hideg Imre, az Oktatási és Művelődési Főosztály vezetője, Dr. Jakó Ildikó, az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Főosztály vezetője, Ambriskó László, az Ellenőrzési Iroda vezetője, Koleszár Gábor, a Területfejlesztési, Közbeszerzési és Vagyonkezelési Főosztály osztályvezetője, Dr. Sáfrány Borbála, az Igazgatási Osztály vezetője, Simon
2
Gáborné informatikai ügyintéző, Szakács Attiláné jegyzőkönyvvezető, Szankai István hangfelvevő. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Köszöntöm a Megyei Önkormányzat jelenlévő képviselőit, a hivatal dolgozóit, a Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola vezetőjét, Bíró Károly igazgató urat, az alkotásban, a felkészítésben résztvevőket, a területi kisebbségi önkormányzat megjelent vezetőit, a sajtó képviselőit. Engedjék meg, hogy két perccel később kezdjük a közgyűlést. Javaslom, hogy nézzék meg az alkotásokat. Szeretném kérni a sajtót is, hogy adjon róla híradást, hiszen nagyon szép alkotások, ezek a fiatalok még az alkotópálya elején vannak, kívánom nekik, hogy sok-sok örömük legyen az elkövetkezendő években az itt megszerzett tudás alapján később kiteljesedő művészi pályájukban. A kiállítás megnyitásával együtt gratulálok az iskolának és kívánom azt, hogy az elkövetkezendő időszakban is tehetséges fiatalokat tudjanak nevelni, indítani a pályán. Magunknak pedig azt, hogy ennek az iskolának a fenntartójaként a lehető legjobb körülményeket tudjuk biztosítani az Önök munkájához. Megnyitom a kiállítást és néhány perc múlva várom a képviselőtársaimat az ülésterembe. A Kazincbarcikai Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola művészeti tagozatos diákjai kiállításának megnyitására és megtekintésére került sor. Megkezdjük a 2008. évi júniusi közgyűlésünket. Megköszönve a kazincbarcikai Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskolának, hogy elhozta a kiállítását. Megállapítom, hogy a jelenlévő képviselők száma a jelenléti ív alapján 56 fő, tehát a határozatképesség megállapítható. Arra kérném a képviselőtársaimat, hogy a szavazógépek bekapcsolása után, az igen gomb megnyomásával jelezzék a jelenlétüket. Szavazás után megállapítom, hogy 49 fő adta le jelenléti szavazatát, tehát a határozatképesség fennáll. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke: Ilyen nagy számmal napirendi pontokat nem terjesztettünk elő, illetve módosításokat, hogy harmincon felüli közgyűlési napirendi pontra legyen javaslat. Az írásban kiküldöttek mellett van javaslat személyi kérdésekre vonatkozóan, hiszen több bizottságban módosítással éltek a frakciók. Kérdezem főjegyző úrtól, hogy megkapták-e a képviselőtársaim ezt a listát, hogy mi a módosulás. Nem.
3
A kiküldött meghívóban foglaltaktól eltérően javaslatot teszek a közgyűlés napirendjére az alábbiak szerint •
a „Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Egészségügyi Bizottsága, Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottsága, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottsága tagjának felmentésére, illetőleg megválasztására” című előterjesztés felvételét 1. napirendi pontként,
•
a „Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdonát képező szerencsi 2011 hrsz-ú, tűzoltósági ingatlan felújítására” című napirend felvételét 26. napirendi pontként,
• a „Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által végrehajtandó, a feladatellátás racionálisabb megszervezéséből adódó – álláshely-megszüntetéssel együtt járó – létszámcsökkentésekre, valamint az encsi Idősek Ápoló-Gondozó Otthona és Módszertani Intézmény Alapító Okiratának módosítására” című napirend felvételét 27. napirendi pontként, •
a „Javaslat a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórházban a pszichiátriai gondozás tekintetében közreműködő igénybevételének engedélyezésére, a Kórház alapító okiratának módosítására” című napirend felvételét 28. napirendi pontként,
•
a „Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház számára többletkapacitási igény benyújtására” című előterjesztést 29. napirendi pontként,
•
a „Javaslat a Kormány 3032/2008. számú határozatával módosított 3002/2004. számú határozatának végrehajtásával kapcsolatos állásfoglalásra” című előterjesztést 30. napirendi pontként,
•
a „Javaslat az Észak-magyarországi Regionális Környezetügyi Tanács megalakulásával kapcsolatban állásfoglalás elfogadására” című előterjesztést 31. napirendi pontként javaslom felvenni,
•
a „Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház pályázati részvételével kapcsolatos állásfoglalásra” című előterjesztést 32. napirendi pontként javaslom felvenni, továbbá
•
az Egyebek 33. napirend keretében két tájékoztató meghallgatását, amelyeknek a címe a következő: a) „Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet vezetői feladatainak ideiglenes ellátásáról”, valamint
4
b) „Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén feladatainak ideiglenes ellátásáról”.
Megyei
Levéltár
vezetői
Az egyebek napirendi pontban még lesz egy elnöki tájékoztatás a területfejlesztéssel kapcsolatosan és innentől kezdve, még amit a képviselőtársak akarnak a napirendi pontok közül változtatni, hozzátenni, vagy pedig az egyebekben kívánják majd elmondani mindezeket, megtehetik. Kérdezem a jelenlévőktől, akik határozatképesen, 50 fő létszámmal jelen vannak, van-e módosítás? Nincs. Arra kérem a közgyűlés tagjait, hogy a javasoltak szerint a 33 napirendi ponttal a közgyűlés mai napirendjeit fogadja el. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 38 igen, 1 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett a napirendeket elfogadta, s meghozta az alábbi határozatot: 67/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés napirendjének megállapítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2008. június 26-i ülésének napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg: 1. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Egészségügyi Bizottsága, Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottsága, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottsága tagjának felmentésére, illetőleg megválasztására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 2. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési felülvizsgálatára (javaslattevő fázis - véleményezési anyag) Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke
Terv
3. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények alapító okiratának módosítására Előterjesztő: Koncz Ferenc, a közgyűlés alelnöke 4. Javaslat a 2008. évi kulturális, sport, közhasznú Mecénás Pályázatra és a kisebbségi rendezvényekre érkezett közösségi célú alapítványi pályázatok támogatására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke
5
5. Javaslat a szakképzés-szervezési társulások létrehozására megállapodások megkötésére, alapító okirataik elfogadására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 6. Javaslat az Észak-magyarországi Idegenforgalmi Közhasznú Társaság alapító okiratának módosítására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke
és
vonatkozó
Gazdaságfejlesztési
7. Javaslat a megyei közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/1995. (I. 26.) Kgy. számú rendelet hatályon kívül helyezésére, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet megalkotására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 8. Javaslat a sárospataki Idősek és Fogyatékosok Otthona intézményvezetői álláshelyére beérkezett pályázat elbírálására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 9. Javaslat egyes megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények igazgatóinak megbízására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 10. Javaslat a Szerencsi Szakképző Iskola igazgatója közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére és intézményvezető ideiglenes megbízására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 11. Javaslat a „Szociális feladatok, célok támogatása” címen elkülönített keretre beérkezett alapítványi támogatási igény elbírálására. Előterjesztő: Tamás Barnabás, a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elnöke 12. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében 2007. évben lefolytatott munkavédelmi ellenőrzések, valamint munkaügyi ellenőrzések tapasztalatairól, kiemelten a fekete foglalkoztatásra Előterjesztő: Solymosi János, az Országos Munkavédelmi- és Munkaügyi Felügyelőség Észak-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége igazgatója Dr. Przetacznik László, az Országos Munkavédelmi- és Munkaügyi Felügyelőség Észak-magyarországi Munkaügyi Felügyelősége igazgatóhelyettese 13. Tájékoztató az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tevékenységéről, Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti állapotáról Előterjesztő: Pintér István, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója
6
14. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények területi ellátási kötelezettségének módosítására vonatkozóan tett intézkedésekről Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 15. Javaslat a megyei önkormányzat kötelező pedagógiai szakszolgálati feladatainak részbeni átadására a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásnak Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 16. Javaslat a megyei önkormányzat kötelező pedagógiai szakszolgálati feladatainak átadására a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulásnak Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 17. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdonát képező nélkülözhető ingatlanvagyon további hasznosítására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 18. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola ingatlan használati jogának módosítására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 19. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatnak a kazincbarcikai 626/6 hrsz-ú és a kazincbarcikai 978 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó használati joga módosítására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 20. Jelentés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei határozatainak végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Kovács János főjegyző
Közgyűlés
lejárt
21. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés munkatervére Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke
2008.
határidejű
II.
félévi
22. Javaslat fellebbezés elbírálására személyi (Hejőbába) Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke
térítési
díj
ügyben
23. Javaslat fellebbezés elbírálására személyi (Hejőbába) Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke
térítési
díj
ügyben
24. Javaslat fellebbezés elbírálására személyi (Hejőbába) Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke
térítési
díj
ügyben
7
25. Javaslat fellebbezés elbírálására személyi térítési díj ügyben Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 26. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdonát képező szerencsi 2011 hrsz-ú, tűzoltósági ingatlan felújítására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 27. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által végrehajtandó, a feladatellátás racionálisabb megszervezéséből adódó – álláshely-megszüntetéssel együtt járó – létszámcsökkentésekre, valamint az encsi Idősek Ápoló-Gondozó Otthona és Módszertani Intézmény Alapító okiratának módosítására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 28. Javaslat a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórházban a pszichiátriai gondozás tekintetében közreműködő igénybevételének engedélyezésére, a Kórház alapító okiratának módosítására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 29. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház számára többletkapacitási igény benyújtására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 30. Javaslat a Kormány 3032/2008. számú határozatával módosított 3002/2004. számú határozatának végrehajtásával kapcsolatos állásfoglalásra Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 31. Javaslat az Észak-magyarországi Regionális Környezetügyi megalakulásával kapcsolatban állásfoglalás elfogadására Előterjesztő: Koncz Ferenc, a közgyűlés alelnöke
Tanács
32. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház pályázati részvételével kapcsolatos állásfoglalásra Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 33. Egyebek 33.1 Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai, Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet vezetői feladatainak ideiglenes ellátásáról 33.2 Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén feladatainak ideiglenes ellátásáról
Megyei
Levéltár
vezetői
8
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Első napirend: Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Egészségügyi Bizottsága, Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottsága, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottsága tagjának felmentésére, illetőleg megválasztására A közgyűlés megkezdése előtt került kiosztásra ez a napirendi pont, és ahogy az elmúlt időszakban is a bizottsági tagok megválasztásánál bírtuk a jelölteknek a támogatását, a zárt ülést nem kell elrendelnem, hozzájárultak a nyilvános üléshez. Engedjék meg, hogy néhány mondattal elmondjam, hogy miről van szó. A Megyei Közgyűlés Szocialista Képviselőcsoportjának 2008. június 23-án érkezett kezdeményezése alapján az előbb felsorolt bizottságokban július 1-jei hatállyal a személyi változások a következők: Az Egészségügyi Bizottság tagja lesz Rikter Levente, dr. Trencsényi Erzsébet helyett, a Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság tagja Magyar Márta, Kosztrub Tibor helyében, és a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság tagja, jelöltként Juhász Szabolcs, Gyalog Jánosné helyében. A javaslattal az érintettek egyetértettek, a bizottság munkájában való részvételre igent mondtak, ennek megfelelően ők a jelöltek. Kérdezem a közgyűlés tagjait, van-e valakinek kérdése, véleménye, hozzáfűznivalója az előterjesztéshez? Nincs. A közgyűlés tagjait arra kérem, hogy a minősített többség szabályai szerint az eddigieknek megfelelően szavazzunk az előbb felsoroltak szerinti három bizottságban a személyi változásra vonatkozóan. Kérem, aki egyetért az általam elmondottak szerint a személyi változásokkal, az igen gomb megnyomásával jelezze. Szavazás után megállapította, hogy a közgyűlés 51 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta, s meghozta az alábbi határozatot: 68/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Egészségügyi Bizottsága, Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottsága, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottsága tagjának felmentése, illetőleg megválasztása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Egészségügyi Bizottsága, Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottsága, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottsága tagjának felmentésére, illetőleg
9
megválasztására vonatkozó javaslatot és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 74. § (2) bekezdésében foglalt hatáskörében az alábbi döntést hozta: 1. A Közgyűlés 2008. június 30. napjával dr. Trencsényi Erzsébet nem közgyűlési tagot felmenti az Egészségügyi Bizottsági tagsága alól, és a bizottság tagjává 2008. július 1-jei hatállyal megválasztja Rikter Levente nem közgyűlési tagot. 2. A Közgyűlés 2008. június 30. napjával Kosztrub Tibor nem közgyűlési tagot felmenti a Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottsági tagsága alól, és a bizottság tagjává 2008. július 1-jei hatállyal megválasztja Magyar Márta nem közgyűlési tagot. 3. A Közgyűlés 2008. június 30. napjával Gyalog Jánosné nem közgyűlési tagot felmenti a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottsági tagsága alól, és a bizottság tagjává 2008. július 1-jei hatállyal megválasztja Juhász Szabolcs nem közgyűlési tagot. Felelős: Határidő:
Dr. Kovács János főjegyző, a határozat érintettek részére történő megküldéséért azonnal
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Ennek megfelelően azért, hogy a munkában részt tudjanak venni a most megválasztott külső bizottsági tagok, felkérem Magyar Mártát, Juhász Szabolcsot, és Rikter Leventét, hogy az eskütételhez jöjjenek a terem közepére, és a képviselőtársakat arra kérem, hogy ezt az eskütételt felállva hallgassák meg. (Eskütétel) „Én …………………… esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Borsod-Abaúj-Zemplén megye javát szolgálom.” „Isten engem úgy segéljen.”
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Jó munkát kívánok a most megválasztott bizottsági tagjainknak és természetesen köszönettel tartozunk azoknak a külső bizottsági tag, eddigi társainknak, akik eddig az önkormányzat munkájában, az elmúlt másfél esztendőben részt vettek a jelzett
10
bizottságokban. Gondolom a technikai részeken túl vagyunk, úgy, mint elérhetőség és jó munkát kívánok a bizottságokban.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Második napirend: Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terv felülvizsgálatára (javaslattevő fázis - véleményezési anyag) Köszöntöm a napirend tárgyalásához meghívott Koszorú Lajos urat, az M-TEAMPANON Építész és Mérnöki Kft. ügyvezetőjét, Lázár Tibor urat, a Környezetterv Kft. ügyvezetőjét, a munkában résztvevő szervezetek képviseletében. Már találkozott a közgyűlés nevezett urakkal ez elmúlt időszakban is. Ez a munka egy komoly, több hónapos előkészítő, illetve reményeink szerint a végső döntésig, döntéshozatalig elhúzódó munkát jelent. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Településügyi Főosztály főosztályvezetője, Dr. Tompai Géza úr szokott részt venni közgyűléseinken, most ezen nem tud jelen lenni, de gondolom, amikor a végső elfogadásra kerül sor, akkor ő is jelen lesz. Arról beszéltünk, hogy egy bemutatás lenne, itt a kivetítőn. Amikor ez megtörténik, elmondják a készítők a szóbeli hozzáfűzést, akkor utána a bizottságok véleményét, illetve a közgyűlés tagjainak véleményét hallgatjuk. Tessék, először a prezentáció. Koszorú Lajos, M-TEAMPANON Építész és Mérnöki Kft. ügyvezetője Tisztelt Elnök úr, Tisztelt Közgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Igyekszem röviden áttekintetni ezt az elég összetett és szerteágazó munkát, annyit szeretnék az előterjesztéshez kiegészítésként mondani, hogy a három bizottságon kívül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara Terv Tanácsa is tárgyalta konzultatív jelleggel ezt a tervet. A javaslattevő fázis tartalmával alapvetően egyetértett és konstruktív javaslattokkal egészítette ki a tervet. Ezek közül kettőt emelnék ki. Az egyik: a nyéki tavak térségére javasolták, hogy olyan komplex térségi terv kerüljön kidolgozásra, ami a térség többcélú hasznosítását elősegíti. A másik, a Zempléni Nemzeti Park kialakításával kapcsolatos javaslat. Azt kell elmondani, hogy a tavaly nyár végén megkötött szerződés alapján elkészült az a helyzetértékelési munkarész, ami azt itt látható fólián elvárt jogszabályi környezet által meghatározott tartalommal került kidolgozásra. Annyiban hívnám fel a jelenlévők figyelmét, hogy ez a helyzetértékelés egy 2007-es adatokon alapuló, nagyon részletes vizsgálat a megyére vonatkozóan, a megye településeire, kistérségeire, hihetetlen gazdag és értékes adatállománnyal és egy ehhez kapcsolódó értékeléssel, elemzéssel együtt készült el, ez lehet, hogy eljutott önökhöz, de mindenesetre ez a főépítész úrnál van, ez az önök napi munkáját úgy vélem, hogy mindenképpen segítheti, támogathatja, ezt érdemes megismerni. A helyzetértékelés kidolgozása során az volt egy nagyon lényeges szempont, ami az előterjesztésben is szerepel, hogy ez a területrendezési terv, a korábbi időszakban, az OTRT elfogadása előtt volt itt ebben a teremben a közgyűlés előtt, és akkor csak határozattal lehetett ezt elfogadni, tehát igazán megyei jogszabályként nem tudott életbe lépni. Jelen pillanatban a tervet úgy dolgoztuk ki, az, az anyag amit önök is megkaptak, hogy gyakorlatilag két változat szerepel benne, a
11
korábbi OTRT, illetve a június 9-én a parlament által elfogadott új OTRT törvény elhatározásaival is összhangban lévő elemeket is tartalmazza a terv. Nyilván amennyiben a közgyűlés úgy ítéli, hogy az államigazgatási véleményezési folyamatban továbbléphet a terv, akkor olyan módon dolgozzuk át ezt a egyeztetési anyagot, hogy már csak a hatályos törvénynek megfelelő tervi elemek szerepelnek majd a munkában. Ez már a hatályos országos területrendezési terv, ami meghatározta azt a tervezési környezetet, azokat az országos térszerkezeti összefüggéseket, amelyeken belül azután ez a terv kidolgozta azokat a megyére vonatkozó javaslatokat, amelyek a megye hosszú távú térszerkezetét, településhálózatát, közlekedésrendszerét, gazdasági, természeti, ökológiai területeit tartalmazza. Ez az egyik meghatározó felettes terv, amely a rendezéssel foglalkozik. A másik a területfejlesztés dimenziója, sajnos Magyarországon még ez a két nagyon szervesen összefüggő terület korábbi történelmi hagyományaink miatt, nagyon elszakítottan van kezelve. Ismert, hogy 2005-ben a parlament határozattal elfogadta az országos területfejlesztési koncepciót, aminek egy nagyon fontos eleme a regionális fejlesztési pólusok és tengelyek kijelölése és meghatározása, ami az országos területfejlesztési politika alapját képezi. Ez a megye szempontjából nagy jelentőségű, hiszen Miskolc az egyik országos pólus, a hat pólusból. Ennek megfelelően ez a területrendezési terv vonatkozásaiban meghatározó, ugyanakkor azt is lehet látni, hogy az európai trendekben a regionalizmus mellett, a nagyvárosok és a nagyvárosi pólusok, a nagyvárosok által szervezett terek, térségek szerepe egyre jelentősebbé válik. Szemben a nagyobb régiók bürökratikus, és nehezebben dinamizálható és mozdítható területszervező és újra elosztó szerepével. Ez nagyon lényeges, mert ez mind a megye, mind a térség szempontjából egy lényeges körülmény. Természetesen ez egy hosszabbtávon érvényesülő trend, aminek megvannak a jogszabályi alapjai. Előkészítő fázis, leszállítottuk, elkészült. A javaslattevő fázist kapták meg önök, és a mostani közgyűlési döntés arról szól, hogy ez az anyag megfelel-e a megye céljainak, célkitűzéseinek és ennek megfelelően az államigazgatási egyeztetési folyamatra kiküldhető-e. Ebben a folyamatban, kb. 500 helyre lesz kiküldve, nyilván a megyei települések, kistérségek számára, de az összes érintett államigazgatási szerv, minisztériumok meg fogják kapni ezt az anyagot. Nyilván ők is el fogják mondani ezzel kapcsolatosan a véleményüket, amit aztán majd a tervezők, illetve a megye illetékesei átvezetnek a terven. Utána következhet az elfogadási fázis. A helyzetelemzés főbb megállapításairól annyit mondanék, hogy a 2002-ben elég alaposan végigelemzett folyamatok többsége továbbra is érvényesül a megyében, ezek közül jó néhány igen negatív. Azok a térségi, települési demográfiai folyamatok, az északi alacsony laksűrűségű, aprófalvas térségek kiürülése tovább folyik, sajnos ez ügyben igazán nem történtek érdemi lépések, és nem történtek érdemi és hatékony támogatási rendszerek. Nem alakultak ki olyan integrált rendszerek, amelyek képesek lennének ezt a folyamatot megfogni, de azt is kell tudni, hogy ezek a folyamatok bizonyos mértékig történő dimenziókban természetesek, akkor is, hogy ha ezek hihetetlenül szomorúak, vagy nyomasztóak. Ugyanakkor mindenképpen pozitív az, hogy az M3-as autópálya mentén egy olyan új fejlődési tengely rajzolódik ki a megyében, ami a térség gazdaságát, és a térség folyamatait alapvetően pozitív irányba fogja befolyásolni és ennek máris érezhetőek több településen a pozitív eredményei. A megye városhálózata gazdagodott, az elmúlt időszakban ezt lehet megállapítani.
12
Hiszen már 25 város található a megyében, 15 kistérség van, és lehet látni a fólián, hogy ezek közül sajnos 10, a hátrányos, illetve a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között van. Rátérve a területrendezési tervre, röviden összefoglalnám ennek a felépítését. Van a szabályzat, ami megyei rendelet, ebben alapvetően az országos tervben meghatározott keretek között lehet kialakítani a helyi jogszabályokat. Ennek van egy melléklete a térségi szerkezeti terv, amelyben a meghatározott terület felhasználási kategóriák kerülnek az országoshoz képest pontosítottan kijelölésre. Van az építmények által igénybevett térség, az érintett települések felsorolásával, és van a 3. számú melléklet, amelyikben a megyei övezetek tervlapjai kerülnek kialakításra. Itt ezeket nem sorolnám fel, de ennek megfelelően az országos rendszer gyakorlatilag lebomlik a megyei övezetekre, a megyei sajátosságoknak, adottságoknak megfelelően. Ez a térszerkezeti terv, amelyen jól látszik a megyének az a struktúrája, ami egyre markánsabbá válik, tehát délen kialakul a városhálózatot megerősítő M3-as tengely, és gyakorlatilag a völgyekben a településhálózat és a déli, keleti részeken a jobb adottságú termőterületek, és fenn azok, az ökológiai, turisztikai, természetvédelmi területek, amelyek a megye szempontjából is meghatározóak. Ez a térszerkezeti terv, egy olyan közlekedéshálózati tervlap látható, amely pl. a 26-os utat változatokkal tartalmazza ,és tartalmazza mindazon OTRT-beli elhatározásokat, amelyek fontosak a megye kapcsolatainak fejlesztése terén. Természetesen mind Szlovákia, mind pedig a szomszédos megyék felé. Ezek közül az egyik kiemelkedő, hogy nyugvópontra jutott a Tokaj elkerülő út nyomvonala. A különféle változatok közül végül is egy konszenzusos került elfogadásra, ami természetes módon ezt a várost tehermentesíti és ugyanakkor a megfelelő kapcsolatokat biztosítja. De ugyanúgy szerepel benne a bükkaljai út, és az összes többi lényeges kapcsolat. A megye településhálózata, ez a térkép tartalmazza az érzékeny, illetve a kevésbé érzékeny településeket, valamint a középső szürke folttal jelöljük azt a megyei településhálózati csomópontot, ami úgy gondoljuk, hogy az országos terv pólusával összefüggően azzal harmonizál. Ennek a térségnek a kijelölése, azért is nagyon fontos, mert ezen belül lehet azzal kalkulálni, hogy itt alakíthatók ki, azok a, akár a kötött pályás közlekedési rendszerek, amelyek ennek a térségnek a szuburbán fejlődését egy hatékony, racionális és fenntartható irányba tudják terelni, ugyanúgy a vasúti rendszerekkel. Ebben a térségben kell továbbra is kalkulálni a népesség bizonyos relatív növekedésével. Tehát az egész megye népessége bizonyos értelemben csökken az előrejelzések szerint, de ennek a térségnek a megyén belüli népesség aránya növekedni fog. Azzal kell kalkulálni, hogy ebben a térségben még továbbra is a megyén belülről be fognak költözni az emberek, ez nyilván a gazdasági és a fejlesztési szempontokból is lényeges. Ezt az OTRT által meghatározott együtt tervezhető térségként is lehatároltuk. Véleményünk szerint indokolt lehetne ezt együtt tervezendő térségnek nevezni, hiszen olyan bonyolult településközi kapcsolatrendszer, gazdasági, közlekedési, infrastrukturális összefüggések vannak, amik egy jóval erőteljesebb térségi koordinációt igényelnének. Természetesen figyelembe véve a települési önkormányzatok szuverenitását. Az egyik klasszikus probléma, az ipari parkok problémája. A megyében rendkívül sok, és jól pozícionált ipari park van, ezeknek a betelepülése nem kielégítő, ugyanakkor további igények is vannak. Az országos vizsgálatok arról szólnak, hogy elsősorban a további ipari parkok kijelölése helyett, a meglévők betelepítésére és az ezek közötti együttműködésre kellene helyezni a hangsúlyt, még akkor is, ha ma iszonyú verseny
13
van ezek között minden egyes betelepülőért. A gazdasági előrejelzések szerint az ipari parkok betelepülőire, elsősorban a kis- közép vállalkozásokban lehet számítani hazai, illetve EU-s vonatkozásban. Nyilván a nagyon nagy vállalkozásokra kevésbé lehet kalkulálni. Az ökológiai rendszert az új, megváltozott, természetvédelmi követelményeknek megfelelően jelöli ki a terv a kiváló termőhelyi adottságú területeket is, ennek megfelelően kezeljük. Amit még mindenképpen szeretnék hangsúlyozni, hogy a megyének van három olyan térsége, amelyeket a terv már a határozati részben kiemelten javasol kezelni. Ezek a komplex tájgazdálkodást igénylő térségek. Az egyik a Csereháti térség, ahol egy olyan dombvidéki terület van, aminek a gazdasági eltartó képessége hihetetlenül leromlott, a népességi viszonyai nagyon negatív irányú fejlődést mutatnak, jelentős a térségi szegregáció, elöregedés és a képzettségi konfliktusok kiéleződése. Itt egy olyan komplex dombvidéki tájgazdálkodásnak a kialakítását javasolja a terv, ami a táj népességmegtartó képességét növeli és nyilvánvaló ehhez kell hozzáigazítani azokat a támogatási rendszereket, amelyek eddig kevéssé integráltan áramlottak be ezekre a térségekre. Hasonló a Bodrogköz, Taktaköz térsége, ami korábban egy ilyen ártéri gazdálkodás területe volt. Nyilván egy korszerű, de a régi tradíciókat megőrző, megújító hasonló tájgazdálkodási rendszer kialakulását irányozza elő a terv. Fontos még a borsodi mezőség, ami a kis Hortobágy, a Hortobágyhoz kapcsolódó térség, ami összefügg a Tisza-tó területével, ami öt megye területén fekszik. Ez is egy olyan integrált kezelést és megközelítést igényel, ami a megye sajátos adottságai alapján feltétlenül indokolt. Az OTRT-ben igazából nem szerepel a Tokaji borvidék, mint egy kiemelt térség, miközben Tibor kollegám mindig azt mondja, hogy a Puskás Öcsinél talán a Tokaji bort ismerik a világon jobban. Úgy gondoljuk, hogy ez egy nagyon is fontos feladata lenne a megyének, hogy elérje a megyei lobbi azt, hogy a tokaji borvidék kiemelt térségként szerepeljen, már a világörökség elismerte ennek a jelentőségét és a szerepét. Ezek a védett és a védelemre javasolt területek, térségek, a NATURA 2000 területek, ezeket végigvette a terv, mindazokat az elemeket, itt vannak az ipari parkok, amelyeket a jogszabály és a törvény előírt és én tulajdonképpen ezzel a részleteket nem ismertetve, még ezt a három kiemelt térséget hangsúlyoznám, ami ezen a fólián látható. Az egyik az aggteleki világörökségi térség, amelyre feltétlenül indokolt lenne egy olyan komplex fejlesztési és rendezési tervet készíteni, ami együtt kezelné ezt a térséget, és nyilván a szlovák oldallal együtt kellene kialakítani. Hasonló a MátraBükk térsége, ami három megyét érint, és szintén ennek a térségnek a szerepét meg kell erősíteni azzal a tervvel, ami a gazdaságot, a fejlesztést, és a területrendezési problémákat együtt tudja kezelni. Az előbb már említettem egy fél mondattal a Tisza-tó és a Dél-Borsod együttes problémáját, ami öt megye közös érdeke, ami az alföldi térségben, ha úgy tetszik egy Balatonnal legalább azonos súlyú terület és térség, akárcsak az idegenforgalmi, akár a környezeti, természeti értékeit tekintjük. Köszönöm. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Köszönjük a vetítést. Mielőtt még a bizottságokat kérném, az ott elhangzottak ismertetésére, arra kérem a közgyűlés tagjait, hogy az elkövetkezendő időben legyenek szívesek a megkapott CD-t megnézve, gondolataikat előbányászni. Egyeztetések lesznek még ebben az önkormányzat kezdeményezésére. Kistérségi vezetők is vannak
14
a teremben, kérem, hogy ott az egyeztetések lefolytatásával, illetve a meglévő igényeknek a jelzésével tegyék minél jobbá ezt a területrendezési tervet, hiszen meghatározó lesz az elkövetkezendőkben. Ne az legyen a gondunk, hogy ekkor nem tudtunk róla, vagy nem figyeltünk fel rá eléggé. Az előterjesztést három bizottság tárgyalta meg, kérem a bizottsági vélemények ismertetését. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunkban tartalmas és érdemi vita folyt erről a kérdésről, hiszen valóban 2002. óta mind a jogszabályi környezetben, mind pedig a tényleges gazdasági, népesedési és egyéb folyamatokban jelentős változások következtek be Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A bizottság a prezentációt, az ott is elhangzott szóbeli kiegészítést meghallgatva, magát az előterjesztést vitára, egyeztetési folyamatra alkalmasnak tartotta, ezt 8 igen egybehangzó szavazattal megerősítette. Ugyanakkor megfogalmazta abbeli igényét, hogy a megyei közgyűlés valóban teremtsen érdemben lehetőséget arra a következő időszakban, a következő két hónapban, hogy mind a közgyűlés tagjai, mind a különböző szakbizottságok, mind pedig a külső személyek, szervek, akik érdeklődnek és véleményt kívánnak nyilvánítani ebben az egyeztetési folyamatban, kapják meg ezt a lehetőséget, hiszen ne tekintsük lezártnak a mai állásfoglalásunkkal a vitára, vagy egyeztetésre bocsátással ezt a folyamatot, a megyei közgyűlés feladatát. Mindezzel együtt egyhangúlag támogatta bizottságunk az előterjesztést és elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Dr. Szabó Csaba, a Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság elnöke Bizottságunk 9 igen szavazattal egyhangúlag támogatta és elfogadásra javasolta a közgyűlésnek az előterjesztést. Lehóczki István, a Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke 14 igen szavazattal támogatta a bizottság a határozati javaslat elfogadását a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Reményeink szerint, a következő 60 napos fázisban következik a vélemények összegyűjtése, szeretnék az év végére elfogadtatni a területrendezési tervet, hogy addig ha összejön a visszajelzés, akkor még az októberi közgyűlésünkön a közgyűlés tagjai megismernék, legalábbis a szakbizottságaink tárgyalják még egyszer, és úgy kerül majd ide vissza hozzánk. Kérdezem a közgyűlés tagjait, ki az, aki kérdéssel, véleménnyel kíván élni, a területrendezési terv jelen fázisában hozzászólni, kérni az ebben együttműködőket, illetve dolgozókat. Panyik József frakcióvezető úr kért szót, tessék.
15
Panyik József, a FIDESZ-KDNP frakcióvezetője A FIDESZ-KDNP frakció is tárgyalta ezt a megyei területrendezési terv javaslattevő fázisáról készített anyagot. A határozati javaslatban foglaltakkal teljes mértékben egyetértünk, támogatjuk, és azt kérjük a hivatal vezetésétől, ahogy itt el is hangzott, hogy nagyon rövid időtartamon belül, 60 napon belül, egyrészt a hivatalos megkeresésekkel, elsősorban az önkormányzatok felé éljünk és kérjük is ki a véleményüket, figyeljünk rá, hogy legyen különösen a kicsi községi önkormányzatoknak ezzel kapcsolatban véleményük. Ehhez kapcsolódóan meg kellene fontolni, javasoljuk, hogy ez az anyag kerüljön fel a Megyei Önkormányzat honlapjára, hiszen az biztosítja, hogy az önkormányzatokon túl a civil szervezetek sok véleményt is megfogalmazhatnak. Gondolom, hogy a vélemények után majd a miniszteri véleményezés is döntő lesz. A jelenlegi szabályozás a települési önkormányzatok településrendezési tervére túl nagy kötelező érvénnyel nem bír, csak ajánlásokkal tudunk élni. Amennyiben ezeket az érintett önkormányzatok elfogadják, velük valami, az eddiginél sokkal szorosabb szakmai együttműködést is kell folytatni, mert azért politikusok beszélhetnek ezekről a kérdésekről, de ez egy annyira mély szakmai anyag, hogy igaziból a városi főépítészek azok az emberek, akik ezeket összhangba illesztik. Egy másik kérdés, hogy az anyag fontossága mellett ne keltsünk illúziót sem az önkormányzatok, sem a lakosság körében. Azt gondolom, ez egy hosszú távú folyamat lehet a területrendezési tervben megfogalmazott célkitűzések teljesítésében, még azokban az esetekben is, ahol sürgető feladatokat említ az anyag. Gondolok a Cserehát kiüresedő településeire, itt azért túlzottan sok időt nem kellene hagyni maguknak. Rajtuk kívül álló okok is alakítják ezt a helyzetet, mert ott nem biztos, hogy 15 évig kellene várni a problémák megfogalmazásával, kezelésével, mármint települési szinten történő kezelésével. Az anyagban természetesen a frakciónk is tudna mondani pontosításokat, olyan gondolatokat, amelyet meg lehetne tenni, de azt gondolom, hogy ennek nem a közgyűlés a helye, mert nagyon sok napirendünk van. Természetesen meg fogjuk tenni, és kérem a frakció tagjait is, hogy a szeptemberi frakció ülésre ezt az anyagot ne úgy kezeljük, hogy egyszer megnéztük, és aztán majd valami lesz vele, folyamatosan kellene erről tárgyalni, információkat szerezni, amit meg kell próbálni beépíteni. A szóbeli kiegészítésben említette az előterjesztő, hogy az országhatáron túli kapcsolatok kérdése még kevésbé rendezett, kevésbé tárgyalható. Azt gondolom, hogy a mi megyénk esetében ez nagyon fontos kérdés lenne, hiszen erre valamiféle utalásokat kellene tenni, mind a Cserehát, mind a Bodrogközi részekben, Kassának és a határon túli részeknek komoly befolyásoló hatása lehet, amely már ma is szerintem bizonyos kicsi lépésekben megjelenik. Összegzésként alkalmasnak tartjuk azt a rendelettervezetet, amely az anyaghoz készült, azokat az intézkedéseket, amelyeket itt megfogalmaztak, és bízunk benne, hogy mindazok a szervezetek, akiknek ezt az anyagot elküldjük, kellő komolysággal fogják ezt értékelni és az ő terveikben, - értem itt a Regionális Tanácsot, - majd szerepeltetni. Köszönöm. Kormos Dénes, az MSZP frakcióvezetője Viszonylag röviden tudom összefoglalni a frankciónk véleményét, mert több olyan kérdés van, amiben úgy gondolom, hogy a két képviselőcsoport között nincs véleménykülönbség, ezt Panyik képviselőtársam elmondta. Az elkövetkezendő időszakban valóban fontos szerepe lehet ennek a dokumentumnak. Amikor mi ezt
16
vizsgáltuk és elemeztük, alakítottuk a véleményünket, megpróbáltuk végiggondolni azokat az alapkérdéseket, amit itt a nyitóprezentációban is láttunk. A megye gazdasági fejlődése szempontjából két területen mindenképpen lényeges, melyik lesz az a térség, melyik lesz az a tengely, amely növekedési centrumként, foglalkoztatási és egyéb szempontból meghatározó lehet. Melyek lehetnek azok a technikák, amelyek arra próbálnak választ adni, ami régóta komoly gondunk ebben a térségben, hogy a megyén belül legalább akkora, vagy jóval nagyobb feszültségek is keletkeztek, mint az ország fejlettebb régiói és a megye között. Ennek a rendezése feltétlen szükséges, mert lényeges szempontnak tartjuk. Lényeges szempontnak tartjuk és a kiegészítő prezentációban is szerepelt, azoknak a közlekedési útvonalaknak a megépítését, amely gyakorlatilag azoknak a térségeknek a feltárását, hozzáférhetőségét jelentik, amelyek valóban komoly hátrányban vannak. Megemlítésre került a Dél-borsodi térségben a bükki összekötő út kérdése is. Úgy gondoljuk, hogy azokhoz a turisztikai fejlesztési programokhoz, amelyeket ezek a településcsoportok együtt gondolkodva, egy normális szinergiába építkezve megalkottak, ahhoz, hogy ez működőképes legyen és aktív programként lehessen kezelni, új fejleményt jelenthet a dél-borsod térségében a mezőkeresztes-mezőkövesdi repülőtér hasznosításának megindulása. Miskolc várossal együtt tulajdonba kapták. Több olyan szempontot vet fel az ottani intermodális logisztikai központ is, amely a későbbiekben is lényeges. Két dolgot szeretnék még hozzátenni, erősítésként, hogy orientáló jellege van egy ilyen tervnek, de érezhető volt a regionális fejlesztési programok kialakításánál és az utóbbi időben a kistérségi fejlesztési programoknál is, hogy minden önkormányzat szeretné a saját elképzelését megvalósítani, mert el kell számolni a lakosságának. De látunk és érzékelünk egy olyan gondolkodásbeli változást, hogy ilyen rendszerek, ha összeállnak és normális szinergiák kimutathatók lesznek, akkor valóban ez a véleményezési időszak a tervezésben nagyon fontos szerepet játszhat. Hiszen az látszik, hogy egy-egy eszközzel egy-egy térség problémáját önmagában kezelni nem lehet. Akár a humánfejlesztést, a képzési problémákat, a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőségi kérdést néztünk néhány ellátó rendszerben, a regionális fejlesztési tervek elképzeléseivel szinkronban látjuk. Összességében frakciónk nevében szeretnénk megköszönni az igen alapos tervező munkát, későbbi feladatokhoz ez jó háttért jelent. Folyamatosan alakítjuk ki véleményünket, ezeket a szempontokat, szempont csomópontokat figyelembe véve is, és természetesen figyelembe véve a már lefektetett regionális fejlesztési tervek a megyére vonatkozó részeit is. Hiszen amennyiben azokat a támogatási rendszerekkel, az induló pályázatokkal valóban egy rendszerré tudjuk szervezni, akkor az elkövetkezendő években néhány területen érzékelhető elmozdulást tudunk elérni. Köszönöm. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a közgyűlés tagjait, van-e még valakinek véleménye? Nincs. A két frakció vezetője elmondta a frakciók véleményét, bizottságok véleménye elhangzott. Ha megengednék a jelenlévők, a vitát lezárnám, időlegesen. A munkára viszont bíztatnék minden jelenlévőt, természetesen az idő, mint egy szoros, itt jelen állapotban egy kicsit talán a munkánkat zavaró tényező. Jobb lenne, ha ennek volna kiterjesztőbb időszaka, bizonyos elszámolási kötelmeink vannak a Regionális Fejlesztési Tanács felé. Természetesen azoknak, akik ezzel foglalkoznak, még nagyon sok munkájuk van,
17
és nagyon sokszor fogjuk még ezt a napirendi pontot, ha nem is így napirendi pontként tárgyalni, de későbbi fejlesztéseknél, pont amiről szó volt, és frakcióvezető úr is említette, remélem, hogy a támogatások meg lesznek mindazokra, amik a megyét előre tudják vinni, akár a repülőtér ügyénél, akár az elkerülőnél. Ez az, az időszak, amikor sokat beszélünk róla, de a cselekvés ideje még nem jött el, reméljük, hogy előbb-utóbb meg lesz. A határozati javaslat elfogadásával tudjuk a munkát tovább engedni és ha ebben egyetértés van, a következő őszi időszakunkban ismét tárgyalni és reményeink szerint az év végével elfogadni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei területrendezési tervet, ami most még az előkészítő, javaslattevő fázisában van. Aki egyetért a határozati javaslattal kérem, az igen gomb megnyomásával tegye lehetővé a további munkát. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 49 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta, s meghozta az alábbi határozatot: 69/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv felülvizsgálata (javaslattevő fázis - véleményezési anyag) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Közgyűlése megtárgyalta Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terv felülvizsgálatára (javaslattevő fázis - véleményezési anyag) vonatkozó előterjesztést és az alábbi döntést hozta:
1. A Közgyűlés fontosnak tartja a felgyorsult területi tervezési folyamatok, a jelentős ágazati koncepcionális változások, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv tartalmát is érintő új jogszabályok miatt a terv felülvizsgálatát, szükség esetén módosítását. A felülvizsgálat során a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Tervnek biztosítani kell a 2003. évi XXVI. törvénnyel elfogadott Országos Területrendezési Tervvel, illetve annak folyamatban lévő felülvizsgálatával való összhangot. 2. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv felülvizsgálat javaslattevő fázisának véleményezési anyagában foglaltakkal egyetért, alkalmasnak tartja a véleményezési eljárás lefolytatására. 3. A Terv elfogadási fázisának kidolgozása előtt a javaslattevő fázis véleményezési anyagát meg kell küldeni a véleményezésre jogosult szervek és szervezetek részére.
18
Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a Megyei Közgyűlés elnöke 2008. 08. 10.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Nem azt mondom, hogy az eddigieket köszönjük, hanem reméljük a továbbiakat is, hogy az együttműködés meg van a hivatal, illetve a terv készítői között. Kérem a képviselőtársaimat is, hogy az eljuttatott CD-t is felhasználva, tegyenek szintén javaslatot, vagy keressék a javaslattételben a partneri kapcsolatokat.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Harmadik napirend: Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények alapító okiratának módosítására Koncz Ferenc alelnök urat kérdezem van-e szóbeli kiegészítése? Nincs. Két bizottság tárgyalta az előterjesztést, kérem a bizottsági vélemények ismertetését. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk 7 igen egybehangzó szavazattal az alapító okiratok módosítását támogatja és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Budai Erzsébet, az Oktatási és Sport Bizottság elnöke Bizottságunk az alapító okiratok módosítását egyhangúlag 14 igen szavazattal támogatja és javasolja elfogadásra a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a közgyűlés tagjait, a frakciókat van-e valakinek kérdése, véleménye, hozzáfűznivalója az alapító okirat módosításhoz? Nincs. A két bizottság, a szakmai, illetve az Ügyrendi és Jogi Bizottság is támogatta. Kérdezem a közgyűlés tagjait, ki az, aki támogatja az előterjesztést? Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 50 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta, s meghozta az alábbi határozatot: 70/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények alapító okiratának módosítása
19
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézmények alapító okiratainak módosításáról szóló előterjesztést és az alábbi határozatot hozta: 1. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő alábbiakban felsorolt nevelési-oktatási intézmények alapító okiratának 1. pontjában feltünteti az intézményi azonosító adatok közül az intézményi törzsszámot. Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Abaújszántó) Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Diákotthon (Kurityán) Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon (Tornanádaska) Bolyai Farkas Szakképző Iskola (Ózd) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola (Kazincbarcika) Deák Úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat (Sátoraljaújhely) Erdélyi János Általános Iskola és Kollégium (Sárospatak) Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium (Kazincbarcika) Jókai Mór Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (Kazincbarcika) József Attila Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Ózd) Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Kazincbarcika) Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Sátoraljaújhely) Mozgásjavító Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Diákotthon (Sály) Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon (Girincs) Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat (Ózd) Pattantyús Ábrahám Géza Szakképző Iskola (Sajószentpéter) Serényi Béla Gimnázium, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Kollégium (Putnok) Surányi Endre Szakképző Iskola és Kollégium (Kazincbarcika) Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Sátoraljaújhely) Szerencsi Szakképző Iskola (Szerencs) Teleki Tehetséggondozó Kollégium (Miskolc) Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Tokaj) Trefort Ágoston Szakképző Iskola (Sátoraljaújhely) Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Encs) 2. A Közgyűlés a szakképzést biztosító megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények alapító okiratának mellékletében szükség szerint a következő 2 jogszabályi hivatkozás kerül megjelölésre: Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet.
20
3. A Közgyűlés a Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézmények alapító okiratait a következők szerint módosítja: a) Az Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon (Tornanádaska) Az alapító okirat 9. pontjában a feladatellátást szolgáló önkormányzati ingatlan vagyon nyilvántartási adatai szövegrészből törli az „ingatlan funkciója, címe: Lakóház, udvar; Kossuth L. u. 13. sz. ; hrsz. ; területe (m2) hrsz. : 41; területe: 1882 (m2)” szövegrészt. Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű speciális szakképesítések köre az alábbiak szerint módosul: „kerti munkás, azonosító száma: 31 622 01 0100 21 04, évfolyamok száma: 2; parkgondozó, azonosító száma: 54 622 01 0100 21 01, évfolyamok száma: 2; lakástextil-készítő, azonosító száma: 33 542 05 0100 21 02, évfolyamok száma: 2; fűszernövény-termesztő, azonosító száma: 31 622 01 0100 21 01, évfolyamok száma: 2; textiltermék-összeállító, azonosító száma: 33 542 05 0100 21 04, évfolyamok száma: 2.” b) A Deák Úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Sátoraljaújhely) Az intézmény neve kiegészül az „Előkészítő” szövegrésszel, így az iskola új megnevezése: „Deák Úti Általános Iskola, Előkészítő, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat.” Az intézmény alaptevékenységét a következőkkel egészíti ki: „biztosítja az előkészítő szakiskola kilencedik- tizedik évfolyamon (az enyhe fokban értelmi fogyatékos, továbbá a középsúlyos tanulók - integrált - ) általános műveltséget megalapozó oktatását, pályaorientációt, szakmai alapozó, elméleti és legalább heti négy órában gyakorlati oktatást, felkészít a speciális szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbhaladásra”. „biztosítja a gyógytestnevelést, mely a kóros mozgások, testtartások korrekcióját foglalja magába.” „biztosítja a konduktív pedagógiai ellátást, amely a központi idegrendszerben /CP-s/ sérült gyerekek komplex fejlesztését foglalja magába.” Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű speciális szakképesítések alábbiak szerint módosulnak:
az
21
-
„kerti munkás, azonosító száma: 31 622 01 0100 21 04, évfolyamok száma: 2”.
c) A Mozgásjavító Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Diákotthon (Sály) Az alapító okirat 8. pontjában a diákotthoni férőhelyek száma 85 főre módosul. d) Az Óvoda, Általános Szakszolgálat (Ózd)
Iskola,
Szakiskola,
Diákotthon
és
Pedagógiai
Az alapító okirat 9. pontjában a feladatellátást szolgáló önkormányzati ingatlan vagyon nyilvántartási adatai szövegrészből törlésre kerül az „ingatlan funkciója, címe: Szántó; Külterület.; hrsz.; területe (m2): hrsz.: 0411/19; területe: 0993 (m2” szövegrész. Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakképesítések köréből törli az alábbi szakképesítést: -
„varrómunkás, azonosító száma: 31 5276 03, évfolyamok száma: 2”; A kerti munkás azonosító száma az alábbiak szerint módosul: „kerti munkás, azonosító száma: 31 622 01 0010 21, évfolyamok száma: 2.”
e) Az Erdélyi János Általános Iskola és Kollégium (Sárospatak) Az alapító okirat tartalma, szerkezete az alábbiak szerint módosul: 1. Intézmény neve:
Erdélyi János Általános Iskola és Kollégium 3950 Sárospatak, Nagy Lajos u. 10.
a) székhelye: b) típusa:
Többcélú – közös igazgatású – gyógypedagógiai intézmény, melyben általános iskola és kollégium működik
c) OM azonosító
028916.
d) törzsszáma
586045.
2. Az Intézmény szerve: az alapítás éve:
alapító Városi Tanács. 1951.
22
3.Az intézmény fenntartója és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat felügyeleti szerve: - címe 3525 Miskolc, Városház tér 1. 4. Az intézmény beiskolázási Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ezen belül elsődlegesen körzete: Sárospatak , a Bodrogköz, Hegyalja és Hegyköz térsége 5. Intézmény jogállása:
Önálló jogi személyként működő költségvetési szerv
6. Gazdálkodása:
Önállóan gazdálkodó, költségvetési intézmény
teljes
jogkörrel
rendelkező
7.A költségvetési szerv Az intézmény igazgatóját a Borsod-Abaúj-Zemplén vezetőjének kinevezési rendje: Megyei Közgyűlés pályázat útján, határozott időre bízza meg, az egyéb munkáltatói jogkört a közgyűlés elnöke gyakorolja. 8.Az tevékenységei:
Intézmény A jóváhagyott nevelési és pedagógiai program célkitűzéseinek, követelményeinek megfelelően:
a) alaptevékenysége:
- biztosítja a tanköteles korú, sajátos nevelési igényű (enyhe fokban és középsúlyos értelmi fogyatékos, valamint autista,) tanulók nyolc évfolyamos általános iskolai oktatását, nevelését - biztosítja a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai oktatását, valamint a fejlesztő felkészítésben résztvevő tanulók oktatását, nevelését - a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat biztosít a Kt.-ben meghatározott időkeretben; - a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt.-ben meghatározott időkeretben; - egyéni – egy-három tanuló részére – felzárkóztató foglalkozást szervez a Kt.-ben meghatározott időkeretben; - biztosítja a cigány kisebbségi oktatást a 32/1997. MKM sz. rendelet 2. sz. melléklete alapján; - ellátja a gyermek-, és ifjúságvédelmi feladatokat; - a tanulók igénye szerint napközis foglalkozást szervez; - a tanulók részére kollégiumi ellátást nyújt; - biztosítja az iskolai oktatásban részesülők étkeztetését; - biztosítja a minőségfejlesztési feladatok ellátását; - igénybe veszi a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat; - gondoskodik a bejáró tanulók ellátásáról;
23
- biztosítja a tanulói tankönyvvásárláshoz az általános hozzájárulást, valamint az ingyenes tankönyvellátáshoz a kiegészítő hozzájárulást; - biztosítja a tanulók kulturális, egyéb szabadidős, egészségfejlesztési feladatainak ellátását, valamint a diáksportot; - pedagógus továbbképzés és szakvizsga támogatása; - szakmai és informatikai fejlesztési feladatokat lát el; - megbízási szerződés keretében biztosítja a logopédiai ellátást, valamint a gyógytornászi feladatellátást; Az iskolai évfolyamok száma: A jóváhagyott pedagógiai program szerint: - 8 évfolyamos általános iskola Az iskolába maximális - tanulólétszám : kollégiumi száma:
felvehető 150 fő férőhelyek 60 fő
b) kiegészítő tevékenység:
- intézményi vagyon működtetése – a mindenkor hatályos Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet alapján – a teljes kapacitás kihasználása érdekében; - a szabad kapacitás terhére – az alaptevékenységet kiegészítő – szolgáltatási tevékenység végzése ( egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra bérbe adhatja a rendelkezésre álló helyiségeket, ha az nem akadályozza a nevelő-oktató munkát, a mindennapos testedzést, a diáksportkör munkáját)
c)ellátható vállalkozási - az intézmény az alap-, és kiegészítő tevékenység mellett tevékenysége, mértéke: vállalkozási tevékenységet nem folytat. d) Szakágazati (TEÁOR) 852001 559004 562903 889101 8560
besorolás: Az intézmény alaptevékenységei: Alapfokú oktatás; Kollégium üzemeltetése; Munkahelyi étkeztetés; Máshová nem sorolt egyéb szociális ellátás Oktatást kiegészítő tevékenység
24
9. Feladatellátást szolgáló A feladatok ellátásához az iskolának rendelkezésre áll a önkormányzati vagyon: székhelyén lévő Sárospatak Város Önkormányzatának tulajdonában, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ingyenes használatában álló 1857/5.hrsz-ú ingatlan, a rajta található oktatási épülettel, melegítőkonyhával, udvarral, tornaszobával és berendezésekkel. 10. A használatba adott Az iskola a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult vagyon feletti rendelkezési elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. jog: 11. Intézmény képviseletére Az intézmény igazgatója, valamint az általa megbízott jogosultak: intézményi dolgozó.
f) Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Kazincbarcika) Az alapító okirat 7. pontjában az intézmény telephelyeinek száma a huszonnyolcadik francia bekezdést követően kiegészüla következő telephellyel " Szabó Lőrinc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (3780 Edelény, Borsodi u. 36/B., ezzel egyidejűleg az intézmény telephelyei szövegrészből törlésre kerül az „Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ Gyermekek Háza (3700 Kazincbarcika, Dózsa Gy. u. 49.) ” cím alatti telephely. Az alapító okirat 11. pontjában az intézménybe felvehető maximális létszám 2000 főre módosul. g) A József Attila Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Ózd) Az alapító okirat 1/c. pontjában az intézmény telephelyeinek sorából törlésre kerülnek a „3671 Borsodnádasd, Köztársaság u. 11. sz.”; valamint „3623 Borsodszentgyörgy, Szentgyörgy u. 95. sz.” cím alatti telephelyek. Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakközépiskolai szakképesítések az alábbiak szerint módosulnak: „ápoló, azonosító száma: 54 5012 01, évfolyamok száma: 3; ápoló, azonosító száma: 54 723 01 1000 00 00, évfolyamok száma: 3; általános asszisztens, azonosító száma: 52 720 01 0010 52 01, évfolyamok száma: 2; gyógyszertári asszisztens, azonosító száma: 52 720 01 0011 52 03; évfolyamok száma: 2;
25
-
ápoló (HÍD levelező), azonosító száma: 54 723 01 0000 0000; évfolyamok száma: 1,5; ápoló (HÍD levelező), azonosító száma: 54 723 01 0000 0000, évfolyamok száma: 2; általános asszisztens (levelező), azonosító száma: 52 720 01 0010 5201, évfolyamok száma: 2; gyógyszertári asszisztens, azonosító száma: 52 720 01 00 11 5201, évfolyamok száma: 2.”
Az iskolarendszeren kívüli - regisztrált - képzésben oktatható szakmák köre kiegészül az alábbiakkal: -
„rehabilitációs nevelő, segítő, azonosító száma: 54 762 01 0010 54 01, évfolyamok száma: 2; szociális asszisztens, azonosító száma: 54 762 01 0010 54 02, évfolyamok száma: 2; alkalmazott grafikus, azonosító száma: 54 211 09 0010 54 01, évfolyamok száma: 2; szórakoztató zenész I., azonosító száma: 31 212 01 0001 54 01, képzési idő: 1000 óra; színész II, azonosító száma: 52 212 02 0010 52 02, évfolyamok száma: 3; néptáncos, azonosító száma: 54 212 07 0010 54 03, évfolyamok száma: 2; idegenvezető, azonosító száma: 54 812 01 1000 0000, évfolyamok száma: 2; idegenforgalmi szakmenedzser, azonosító száma: 55 812 01 0010 55 01, évfolyamok száma: 2; vendéglátó szakmenedzser, azonosító száma: 55 812 01 0010 55 02, évfolyamok száma: 2.”
h) A Jókai Mór Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (Kazincbarcika) Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakképesítések köre a következők szerint módosulnak: „ápoló, azonosító száma: 54 723 01 1000, évfolyamok száma: 3; ápolási asszisztens, azonosító száma: 33 723 01 0100 33 01, évfolyamok száma: 2; gyermekgondozó-nevelő, azonosító száma: 54 761 02 0000, évfolyamok száma: 2; szociális segítő, azonosító száma: 54 762 01 0000, évfolyamok száma: 2; • szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző, azonosító száma: 54 762 01 0010 54 03; évfolyamok száma: 2; gyermekgondozó-, nevelő, azonosító száma: 54 761 02 0010, évfolyamok száma: 2.”
26
i) Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Sátoraljaújhely) Az alapító okirat 1/c. pontjából az intézmény telephelyeinek sorából törli „3872 Novajidrány, Béke tér 4. sz.” cím alatti telephelyet. Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakképesítések körét módosítja a következők szerint: „ápoló, azonosító száma: 54 723 01 1000, évfolyamok száma: 3; idegenvezető, azonosító száma: 54 812 01 0000 00 00, évfolyamok száma: 2; protokoll és utazás-ügyintéző, azonosító száma: 54 812 02 0000, évfolyamok száma: 1; • protokoll-ügyintéző, azonosító száma: 54 812 02 0010 52 01, évfolyamok száma: 1; • utazás ügyintéző, azonosító száma: 54 812 02 0010 52 02, évfolyamok száma: 1; idegenforgalmi szakmenedzser, azonosító száma: 55 812 01 0010 55 01, évfolyamok száma: 2.” Az iskolarendszeren kívüli - regisztrált - képzésben oktatható szakmák körét a következőt szerint módosítja: „ápoló, azonosító száma: 54 723 01 1000, évfolyamok száma: 3.” j) A Serényi Béla Gimnázium, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Kollégium (Putnok) Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakközépiskolai szakképesítések a következők szerint módosulnak: – „mezőgazdasági technikus, azonosító száma: 54 621 02 0010 54 02, évfolyamok száma: 2; – mezőgazdasági technikus, azonosító száma: 52 6201 01, évfolyamok száma: 2; – mezőgazdasági vállalkozó, azonosító száma: 54 621 02 0010 31 01, évfolyamok száma: rész szakképesítés; – vidékfejlesztési technikus, azonosító száma: 54 621 02 0010 54 03, évfolyamok száma: 2; – agrár rendész, azonosító száma: 54 621 02 0010 5401, évfolyamok száma: 2; – mezőgazdasági gépésztechnikus, azonosító száma: 54 525 02 0010 5402, évfolyamok száma: 2; – természet- és környezetvédelmi technikus, azonosító száma: 54 850 02 00 00, évfolyamok száma: 2.” Az iskolarendszeren kívüli - regisztrált - szakképesítések az alábbiak szerint módosulnak: „mezőgazdasági munkás, azonosító száma: 33 621 02 0100 21 02; parkgondozó, azonosító száma: 54 622 01 0100 21 01;
27
gyógynövény termesztő, azonosító száma: 31 622 01 0100 21 03; fűszernövény termesztő, azonosító száma: 31 622 01 0100 21 02; növényházi dísznövénytermesztő, azonosító száma: 33 622 01 0100 31 03; szabadföldi dísznövénytermesztő, azonosító száma: 33 622 01 0100 31 04; zöldségtermesztő, azonosító száma: 31 622 01 0010 31 04; ezüstkalászos gazda, azonosító száma: 33 621 02 0100 21 01; aranykalászos gazda, azonosító száma: 33 621 02 0100 31 01; gombatermesztő, azonosító száma: 31 622 01 0100 21 02; motorfűrész-kezelő, azonosító száma: 31 623 01 0100 21 03; méhész, azonosító száma: 31 621 05 0000 00 00; növényvédő és méregraktár-kezelő, azonosító száma: 54 621 04 0100 31 02; -mikroszaporító, azonosító száma: 33 622 01 0100 31 02; - mezőgazdasági gépkezelő, azonosító száma: 31 521 19 0000 • fejő-és tejkezelő-gépkezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 01; • keltetőgép kezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 02; • kertészeti gép kezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 03; • majorgép kezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 04; • meliorációs, kert-és parképítő-gépkezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 05; • mezőgazdasági erő-és munkagépkezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 06; • mezőgazdasági rakodógép-kezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 07; • mezőgazdasági szárítóüzemi gépkezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 08; • növényvédelmi gépkezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 09; • önjáró betakarítógép kezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 10; mezőgazdasági vállalkozó, azonosító száma: 54 621 02 0100 31 01; bionövény-termesztő, azonosító száma: 52 621 01 0100 31 03; könnyűgépkezelő, azonosító száma: 31 5256 02; nehézgépkezelő, azonosító száma: 31 5256 03; haszonállat-gondozó, azonosító száma: 31 621 01 0010 31 03; növénytermesztő, azonosító száma: 54 621 04 0100 31 01; virágkötő, azonosító száma: 33 215 02 0100 31 02.” k) A Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Encs) Az alapító okirat 8. pontjában a kollégiumba felvehető tanulók létszáma 60 főre módosul. Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakközépiskolai szakképesítések a következők szerint módosulnak: -
„pénzügyi-számviteli ügyintéző, azonosító száma: 52 344 01 0000 00 00, évfolyamok száma: 1,5;
28
• •
vállalkozási ügyintéző, azonosító száma: 52 344 02 0000 00 00, évfolyamok száma:1,5; statisztikai és gazdasági ügyintéző, azonosító száma: 52 461 01 1000 00 00, évfolyamok száma:1; marketing és reklámügyintéző, azonosító száma: 52 342 01 0000 00 00, évfolyamok száma: 1; vám-és jövedéki ügyintéző, azonosító száma: 52 344 05; jövedéki ügyintéző, azonosító száma: 52 344 05 0010 5201, évfolyamok száma: 1; vámügyintéző, azonosító száma: 52 344 05 0010 5202, évfolyamok száma: 1.”
Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszeren kívüli - regisztrált szakképesítések az alábbiak szerint módosulnak: -
„pénzügyi számviteli ügyintéző, azonosító száma: 52 344 01 0000 00 00, évfolyamok száma: 2; vállalkozási ügyintéző, azonosító száma: 52 344 02 0000 00 00, évfolyamok száma: 2.”
l) A Trefort Ágoston Szakképző Iskola (Sátoraljaújhely) Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakiskolai szakképesítések sorából törlésre kerülnek: „nőiruha-készítő megnevezésű, 33 5276 05 azonosító számú, 3 évfolyamok számával (év); porcelánfestő megnevezésű, 33 1812 01 azonosító számú, 3 évfolyamok számával (év); élelmiszer-és vegyiáru-kereskedő megnevezésű, 33 7862 01 azonosító számú, 2 évfolyamok számával (év); szerszámkészítő megnevezésű, 33 521 08 0000 00 00, 2 évfolyamok számával (év); géplakatos megnevezésű, 31 5233 04, 2 évfolyamok számával (év); vendéglátó eladó megnevezésű, 33 7822 02, 2 évfolyamok számával (év); varrómunkás megnevezésű, 31 5276 03, 1 évfolyamok számával (év).” Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakiskolai szakképesítések az alábbiak szerint kiegészülnek: „női szabó megnevezés, 33 542 05 0000 10 3303 azonosító szám, 3 évfolyamok számával (év); élelmiszer- és vegyiáru-eladó megnevezés, 31 341 01 0010 31 02 azonosító szám, 2 évfolyamok számával (év); műszaki cikk eladó megnevezés, 31 341 01 0010 31 03 azonosító szám, 2 évfolyamok számával (év); ruházati eladó megnevezés, 31 341 01 0000 31 05 azonosító szám, 2 évfolyamok számával (2 év).”
29
Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakközépiskolai szakképesítések sorából törlésre kerül: „szerszámkészítő megnevezés, 51 5233 02 azonosító számú, 2 évfolyamok számával (év).” Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakközépiskolai szakképesítések „gépgyártás technológiai technikus” megnevezésű szakképesítés azonosító száma a következők szerint módosul: „gépgyártás technológiai technikus megnevezés, 54 521 01 0000 00 00 azonosító számú, 2 évfolyamok számával.” Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszeren kívüli - regisztrált - képzésben oktatható szakmák a következők szerint módosulnak: „öntő megnevezés, 31 521 23 0000 00 00 azonosító számú; kereskedő boltvezető megnevezés, 33 341 02 0000 00 00 azonosító számú.” m) Az Abaújszántói (Abaújszántó)
Mezőgazdasági
Szakképző
Iskola
és
Kollégium
Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakiskolai szakképesítések az alábbiak szerint módosulnak: „gazda, azonosító száma: 33 621 02 1000 00 00, évfolyamok száma: 2; gyümölcstermelő, azonosító száma: 31 622 01 0010 31 02, évfolyamok száma: 2.” Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakközépiskolai szakképesítések az alábbiak szerint módosulnak: - „mezőgazdasági technikus, azonosító száma: 54 621 02 0010 54 02, évfolyamok száma: 2.” Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszeren kívüli - regisztrált - képzésben oktatható szakmák a következők szerint módosulnak: „bionövény-termesztő, azonosító száma: 52 621 01 0100 31 03; ökogazda, azonosító száma: 52 621 01 0100 33 01; kertfenntartó, azonosító száma: 54 622 01 0100 31 02; parkgondozó, azonosító száma: 54 622 01 0100 21 01; állattartó-telepi munkás, azonosító száma: 31 621 01 0000 21 01; kerti munkás, azonosító száma: 31 622 01 0100 21 04; gyümölcstermelő, azonosító száma: 31 622 01 0010 31 02; szőlőtermesztő, azonosító száma: 31 622 01 0010 31 03; lóápoló és gondozó, azonosító száma: 31 621 04 0100 31 01; mezőgazdasági vállalkozó, azonosító száma: 54 621 02 0100 31 01; aranykalászos gazda, azonosító száma: 33 621 02 0100 31 01; mezőgazdasági munkás, azonosító száma: 33 621 02 0100 21 02.”
30
n) A Szerencsi Szakképző Iskola (Szerencs) Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakiskolai szakképesítések az alábbiak szerint módosulnak: „fodrász, azonosító száma: 33 7812 01, évfolyamok száma: 2; fodrász, azonosító száma: 33 815 01 10000 00 00 , évfolyamok száma: 3; szabó, azonosító száma: 33 542 05 0000 00 00, évfolyamok száma: 3; bútorasztalos, azonosító száma: 33 543 01 1000 00 00, évfolyamok száma: 3; épületgépészeti csőhálózat- és berendezés szerelő, azonosító száma: 31 582 09 0000 00 00, évfolyamok száma: 3; villanyszerelő, azonosító száma: 33 522 04 1000 00 00, évfolyamok száma: 3; villanyszerelő, azonosító száma: 33 5216 03, évfolyamok száma: 2.” Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakközépiskolai szakképesítések a következők szerint módosulnak: „informatikai rendszergazda, azonosító száma: 54 481 03 0100 52 01, évfolyamok száma: 2; kozmetikus, azonosító száma: 52 815 01 0000, évfolyamok száma: 2; kozmetikus, azonosító száma: 51 7812 01, évfolyamok száma: 2.” o) A Surányi Endre Szakképző Iskola és Kollégium (Kazincbarcika) Az alapító okirat 1/b. pontjában az intézmény telephelyeinek sorából törlésre kerül: „3700 Kazincbarcika, Tardonai út 70.” sz. cím alatti telephely. Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézmény feladata nappali oktatás keretében szövegrész első francia bekezdése a következők szerint módosul: „- gépészet, kereskedelem-marketing, vendéglátás, idegenforgalom, elektrotechnikaelektronika, vegyipar, közlekedés szakmacsoportokban, szakközépiskolai nevelés és oktatás – négy, öt általános műveltséget megalapozó évfolyammal, szakmai előkészítő ismeretek átadásával;” Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézmény feladata nappali oktatás keretében a harmadik francia bekezdést követően kiegészül a következő francia bekezdéssel: „közoktatási típusú sportiskolai szakközépiskolai képzés;” Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézmény feladata nappali oktatás keretében a hatodik francia bekezdés az alábbiak szerint módosul:
31
„- kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom, elektrotechnika-elektronika, gépészet, „közlekedés, élelmiszeripar és egyéb szolgáltatások szakmacsoportokban szakiskolai nevelés és oktatás;" Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézmény feladata nappali oktatás keretében a hetedik francia bekezdést követően kiegészül a következő francia bekezdéssel: „- közoktatási típusú sportiskolai szakiskolai képzés”. Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézmény feladata nappali oktatás keretében törlésre kerül a nyolcadik, a „közoktatási típusú sportiskolával kapcsolatos feladatellátás; szövegrészt tartalmazó francia bekezdés. Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézmény feladata nappali oktatás keretében törlésre kerül a kilencedik francia bekezdésből a következő szövegrész: „a tankötelezettség megszűnése után” Az alapító okirat 8/a. pontjában Az iskolai évfolyamok száma szövegrészben törlésre kerül az „ 1,5 év" szövegrész. Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám nappali tagozaton 1650 főre, míg felnőttképzés területén 50 főre módosul. Az alapító okirat 8/b. pontjában Az oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek szövegrész negyedik és ötödik francia bekezdése törlésre kerül. Az alapító okirat 8/d. pontjában Az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek szakágazati besorolásához kapcsolódó szám az „egyéb villanyszerelésnél 4321-re” módosul. Az alapító okirat jelenlegi mellékletének számozása 1. sorszámra változik. Az alapító okirat 1. számú mellékletében az intézmény szakiskolai iskolarendszerű szakképesítései az alábbiak szerint módosulnak: -
„fodrász, azonosító száma: 33 815 01 1000 00 00, képzési idő: 3 év; villanyszerelő, azonosító szám: 33 522 04 1000 00 00, képzési idő: 3 év; karosszérialakatos, azonosító szám: 31 525 03 1000 00 00, képzési idő: 2 év; szakács, azonosító szám: 33 811 03 1000 00 00, képzési idő: 3 év; pincér, azonosító szám: 33 811 02 1000 00 00, képzési idő: 3 év; élelmiszer- és vegyi áru-eladó, azonosító szám: 31 341 01 0010 31 02, képzési idő: 2 év; géplakatos, azonosító szám: 31 521 10 1000 00 00, képzési idő: 3 év; elektronikai műszerész, azonosító szám: 33 522 01 0000 00 00, képzési idő: 2 év;
32
-
bútor- és lakástextil-eladó, azonosító szám: 31 341 01 0010 31 01, képzési idő, 2 év; műszakicikk-eladó, azonosító szám: 31 341 01 0010 31 03, képzési idő: 2 év; porcelán- és edény áru-eladó, azonosító szám: 31 341 01 0010 31 04, képzési idő: 2 év; ruházati-eladó, azonosító szám: 31 341 01 0010 31 05, képzési idő: 2 év; zöldség-gyümölcs eladó, azonosító szám: 31 341 01 0010 31 06, képzési idő: 2 év; szerkezetlakatos, azonosító szám: 15 212 41 0000 00 00, képzési idő: 3 év; finommechanikai műszerész, azonosító szám: 31 521 07 1000 00 00, képzési idő: 2 év; gépi forgácsoló, azonosító szám: 31 521 09 1000 00 00, képzési idő: 3 év; kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő, azonosító szám: 31 521 14 0000 00 00, képzési idő: 2 év; elektromos gép- és készülékszerelő, azonosító szám: 31 522 01 0000 00 00, képzési idő: 2 év; motor- és kerékpárszerelő (kerékpárszerelő), azonosító szám: 33 525 01 0010 33 01, képzési idő: 2 év; elektromechanikai műszerész, azonosító szám,33 521 01 1000 00 00, képzési idő: 2 év; hűtő- és klímaberendezés szerelő, karbantartó, azonosító szám: 33 522 02 0000 00 00, képzési idő: 3 év; pék-cukrász, azonosító szám: 33 541 05 1000 00 00, képzési idő: 3 év; cukrász, azonosító szám: 33 811 01 0000 00 00, képzési idő: 3 év.”
Az alapító okirat mellékletében az intézmény szakközépiskolai szakképesítései a következőket szerint módosulnak: -
„autószerelő, azonosító száma: 51 525 01 1000 00 00, képzési idő: 2 év; autóelektronikai műszerész, azonosító száma: 52 525 01 1000 00 00, képzési idő: 2 év; kereskedő, azonosító száma: 52 341 05 1000 00 00, képzési idő: 2 év; marketing és reklámügyintéző, azonosító száma: 52 342 01 0000 00 00, képzési idő: 1 év; elektronikai technikus, azonosító száma: 54 523 01 0000 00 00, képzési idő: 2 év; kereskedelmi ügyintéző, azonosító száma: 52 341 04 1000 00 00, képzési idő: 1 év; logisztikai ügyintéző, azonosító száma: 54 345 02 0000 00 00, képzési idő: 2 év; mechatronikai műszerész, azonosító száma: 52 523 03 0000 00 00, képzési idő: 2 év; vendéglős, azonosító száma: 52 811 02 0000 00 00, képzési idő: 2 év; külkereskedelmi üzletkötő, azonosító száma.: 54 341 01 0000 00 00, képzési idő: 2 év; üzemeltető gépész-technikus (vegyipari gépésztechnikus), azonosító száma: 54 521 05 0010 54 02, képzési idő: 2;
33
-
erősáramú elektrotechnikus, azonosító száma: 54 522 01 0000 00 00, képzési idő: 2 év; laboratóriumi technikus (általános vegyipari laboratóriumi technikus), azonosító száma: 54 524 01 0010 54 01, képzési idő: 2 év; vegyipari technikus, azonosító száma: 54 524 02 1000 00 00, képzési idő: 2 év; idegenvezető, azonosító száma: 54 812 01 1000 00 00, képzési idő: 2 év; kereskedelmi menedzser (kereskedelmi szakmenedzser), azonosító szám: 55 345 01 0010 55 02, képzési idő: 2 év; vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser (idegenforgalmi szakmenedzser), azonosító száma: 55 812 01 0010 55 01, képzési idő: 2 év; vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser (vendéglátó szakmenedzser), azonosító száma: 55 812 01 0010 55 02, képzési idő: 2 év; műszakicikk-kereskedő, azonosító száma: 51 341 01 0000 00 00, képzési idő: 2 év.
A jogszabályok, valamint képzési programok alapján az iskola az alábbi szakképesítések, elágazások, ráépülések, rész szakképesítések körében készíthet fel iskolarendszeren kívüli - szakmai vizsgára.” Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszeren kívüli - regisztrált - képzésben oktatható szakmák a következők szerint módosulnak: -
„autóelektronikai műszerész, azonosító szám: 52 525 01 1000 00 00, képzési idő: 2000 óra; autószerelő, azonosító szám: 51 525 01 1000 00 00, képzési idő: 2000 óra; bolti eladó (bútor és lakástextil-eladó), azonosító szám: 31 341 01 010010 31, képzési idő: 2000 óra; bolti eladó (élelmiszer- és vegyi áru-eladó), azonosító szám: 31 341 01 0010 31 02, képzési idő: 2500 óra; bolti eladó (műszakicikk-eladó), azonosító szám: 31 341 01 0010 31 03, képzési idő: 2500 óra; bolti eladó (porcelán- és edényáru-eladó), azonosító szám: 31 341 01 0010 31 04, képzési idő: 2500 óra; bolti eladó (ruházati-eladó), azonosító szám: 31 341 01 0010 31 05, képzési idő: 2500 óra; bolti eladó (zöldség-gyümölcs eladó), azonosító szám: 31 341 01 0010 31 06, képzési idő: 2500 óra; cukrász, azonosító szám: 33 811 01 0000 00 00, képzési idő: 3000 óra; elektromechanikai műszerész, azonosító szám: 33 521 01 1000 00 00, képzési idő: 2000 óra; elektromos gép- és készülékszerelő, azonosító szám: 31 522 01 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; elektronikai műszerész, azonosító szám: 33 522 01 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; elektronikai technikus, azonosító szám: 54 523 01 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra;
34
-
erősáramú elektrotechnikus, azonosító szám: 54 522 01 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; finommechanikai műszerész, azonosító szám: 31 521 07 1000 00 00, képzési idő: 2000 óra; fodrász, azonosító szám: 33 815 01 1000 00 00, képzési idő: 3000 óra; gépi forgácsoló, azonosító szám: 31 521 09 1000 00 00, képzési idő: 3000 óra; géplakatos, azonosító szám: 31 521 10 1000 00 00, képzési idő: 3000 óra; hűtő- és klímaberendezés szerelő, karbantartó, azonosító szám: 33 522 02 0000 00 00, képzési idő: 3000 óra; idegenvezető, azonosító szám: 54 812 01 1000 00 00, képzési idő: 2000 óra; informatikai rendszergazda (számítástechnikai szoftverüzemeltető), azonosító szám: 54 481 03 0100 52 01, képzési idő: 500 óra; karosszérialakatos, azonosító szám: 31 525 03 1000 00 00, képzési idő: 2000 óra; kereskedelmi ügyintéző, azonosító szám: 52 341 04 1000 00 00, képzési idő: 1000 óra; kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő, azonosító szám: 31 521 14 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; kereskedő, azonosító szám: 52 341 05 1000 00 00, képzési idő: 2500 óra; kereskedő (bútor- és lakástextil- kereskedő), azonosító szám: 52 341 05 0100 52 01 , képzési idő: 750 óra; kereskedő (élelmiszer- és vegyi áru- kereskedő), azonosító szám: 52 341 05 0100 52 02, képzési idő: 1000 óra; kereskedő (ruházati kereskedő), azonosító szám: 52 341 05 0100 52 03, képzési idő: 750 óra; kereskedelmi bolthálózat szervező, azonosító szám: 52 341 05 0100 54 01, képzési idő: 350 óra; kereskedő-boltvezető, azonosító szám: 33 341 01 0000 00 00, képzési idő: 500 óra; külkereskedelmi üzletkötő, azonosító szám: 54 341 01 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; laboratóriumi technikus (általános vegyipari laboratóriumi technikus), azonosító szám: 54 524 01 0010 54 01, képzési idő: 2000 óra; logisztikai ügyintéző, azonosító szám: 54 345 02 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; marketing és reklámügyintéző, azonosító szám: 52 342 01 0000 00 00, képzési idő: 1000 óra; mechatronikai műszerész, azonosító szám: 52 523 03 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; motor- és kerékpárszerelő (kerékpárszerelő), azonosító szám: 33 525 01 0010 33 01, képzési idő: 2000 óra; műanyag-feldolgozó, azonosító szám: 52 521 02 0000 00 00, képzési idő: 120 óra; műanyag-feldolgozó (egyéb műanyag termék gyártó), azonosító szám: 52 521 02 0100 31 01, képzési idő: 300 óra;
35
-
műanyag-feldolgozó (fröccsöntőgép-kezelő), azonosító szám: 52 521 02 0100 31 02, képzési idő: 300 óra; műanyag-feldolgozó (hőre keményedő műanyagok feldolgozója), azonosító szám: 52 521 02 0100 31 03, képzési idő: 300 óra; műanyag-feldolgozó (műanyag hegesztő és hőformázó), azonosító szám: 52 521 02 0100 31 04, képzési idő: 300 óra; műanyag-feldolgozó (műanyagextruder-kezelő), azonosító szám: 52 521 02 0100 31 05, képzési idő: 300 óra; műszakicikk-kereskedő, azonosító szám: 51 341 01 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; kisgép- és műszaki cikk- kölcsönző, azonosító szám: 51 341 01 0100 33 01, képzési idő: 1000 óra; pék-cukrász, azonosító szám: 33 541 05 1000 00 00, képzési idő: 3000 óra; pincér, azonosító szám: 33 811 02 1000 00 00, képzési idő: 3000 óra; szakács, azonosító szám: 33 811 03 1000 00 00, képzési idő: 3000 óra; szerkezetlakatos, azonosító szám: 31 521 24 1000 00 00, képzési idő: 3000 óra; üzemeltető gépész-technikus (vegyipari gépésztechnikus), azonosító száma: 54 521 05 0010 54 02, képzési idő: 2000 óra; vegyianyag-gyártó, azonosító száma: 54 524 02 0100 33 02, képzési idő: 600 óra; vegyipari technikus, azonosító száma: 54 524 02 1000 00 00, képzési idő: 2000 óra; vendéglős, azonosító száma: 52 811 02 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; étkezdés, azonosító száma: 528110201003101, képzési idő: 500 óra; villanyszerelő, azonosító száma: 33 522 04 1000 00 00, képzési idő: 3000 óra.”
Az alapító okirat 2. számú melléklettel egészül ki, az alábbi tartalommal: „2. számú melléklet a Surányi Endre Szakképző Iskola és Kollégium (3702 Kazincbarcika, Irányi János utca 1. szám) alapító okirata 8/a. pontjához Az iskolarendszerű szakiskolai szakképesítések a kifutó rendszerben: „fodrász, azonosító szám: 33 7812 01, képzési idő: 3 év; villanyszerelő, azonosító szám: 33 5216 03, képzési idő: 3 év; karosszérialakatos, azonosító szám: 33 5241 02, képzési idő: 2 év; szakács, azonosító szám: 33 7826 02, képzési idő: 3 év; pincér, azonosító szám: 33 7822 01, képzési idő: 3 év.” Az iskolarendszerű szakközépiskolai szakképesítések a kifutó rendszerben: „autószerelő, azonosító szám: 52 5241 02: képzési idő: 2 év; elektronikai műszerész, azonosító szám: 51 5223 01, képzési idő: 2 év.” p) Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola (Kazincbarcika)
36
Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézmény feladata nappali oktatás keretében harmadik francia bekezdésében törlésre kerül az „idegen nyelvi gépíró szakmai képzés” szövegrész. Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézmény feladata nappali oktatás keretében hetedik francia bekezdésben törlésre kerül: „a tankötelezettség megszűnése után” szövegrész. Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézmény feladata nappali oktatás keretében huszonegyedik francia bekezdésben törlésre kerül az „érettségi vizsgához kötött” szövegrész. Az alapító okirat 8/a. pontjában Az iskolai évfolyamok száma negyedik francia bekezdésben „1-2 év” szövegrész „1-3 év” szövegrészre módosul .” Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám 830 főre módosul. Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakiskolai szakképesítések az alábbiak szerint módosulnak: „női szabó, azonosító száma: 33 542 05 0010 33 03, képzési idő: 3 év; ács-állványozó, azonosító száma: 33 582 01 1000, képzési idő: 3 év; burkoló, azonosító száma: 33 582 03 1000, képzési idő: 3 év; festő, mázoló- és tapétázó, azonosító száma: 33 582 04 1000, képzési idő: 3 év; kőműves, azonosító száma: 31 582 15 1000, képzési idő: 3 év; központifűtés- és csőhálózat szerelő, azonosító száma: 31 582 0309 0010 31, képzési idő: 3 év; vízvezeték- és vízkészülék szerelő, azonosító száma: 31 582 09 0010 31 04, képzési idő: 3 év; szerkezetlakatos, azonosító száma: 31 521 24 1000, képzési idő: 3 év; hegesztő, azonosító száma: 31 521 11 0000, képzési idő: 2 év; irodai asszisztens , azonosító száma: 33 346 01 1000, képzési idő: 2 év.” Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakközépiskolai szakképesítések az alábbiak szerint módosulnak: „épületgépész technikus, azonosító száma: 54 582 01 0000, képzési idő: 2 év; alkalmazott grafikus, azonosító száma: 54 211 09 0010 54 01, képzési idő: párhuzamos oktatás; textilrajzoló és modelltervező asszisztens, azonosító száma: 54 211 16 0010 54 04, képzési idő : párhuzamos oktatás; zománcműves, azonosító száma: 54 211 18 0000, képzési idő: párhuzamos oktatás.” Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszeren kívüli - regisztrált - képzésben oktatható szakmák az alábbiak szerint módosulnak:
37
-
„női szabó, azonosító száma, 33 542 05 0010 33 03, képzési idő: 3 év; ács-állványozó, azonosító száma: 33 582 01 1000, képzési idő: 3 év; burkoló, azonosító száma: 33 582 03 1000, képzési idő: 3 év; festő, mázoló- és tapétázó, azonosító száma: 33 582 04 1000, képzési idő: 3 év; kőműves, azonosító száma: 31 582 15 1000, képzési idő: 3 év; központifűtés- és csőhálózat szerelő, azonosító száma: 31 582 09 0010 31 03, képzési idő: 3 év; szerkezetlakatos, azonosító száma: 31 521 24 1000, képzési idő: 3 év; hegesztő, azonosító száma: 31 521 11 0000, képzési idő: 2 év.”
Az alapító okirat melléklete kiegészül a következő szövegrésszel: „A 2008/2009 tanévtől kifutó rendszerben folytatható képzések: -
„nőiruha-készítő, azonosító száma: 33 5276 05, évfolyamok száma: 3 év; vízvezeték- és központifűtés-szerelő, azonosító száma: 31 5216 20, évfolyamok száma: 3 év; hegesztő, azonosító száma: 1 5233 06, évfolyamok száma: 2 év; kőműves, azonosító száma: 31 5216 14, évfolyamok száma: 3 év; szobafestő-mázoló és tapétázó, azonosító száma: 31 5216 17, évfolyamok száma: 3 év; ács-állványozó, azonosító száma: 33 5216 01, évfolyamok száma: 3 év; gépíró és szövegszerkesztő, azonosító száma: 33 3404 02, évfolyamok száma: 2 év.
Az alapító okirat mellékletében a 2008/2009. tanévtől szakközépiskolai kifutó rendszerben folytatható képzések: „épületgépész technikus, azonosító száma: 52 5443 03, évfolyamok száma: 2 év; elektronikus grafikus, azonosító száma: 52 1811 02, évfolyamok száma: párhuzamos oktatás; textilműves, azonosító száma: 52 1812 12, évfolyamok száma: párhuzamos oktatás; tűzzománcozott-dísztárgy készítő I., azonosító száma: 52 1812 14, évfolyamok száma: párhuzamos oktatás; textilrajzoló és modelltervező asszisztens, azonosító száma: 52 1812 13, évfolyamok száma: párhuzamos oktatás.” q) Bolyai Farkas Szakképző Iskola ( Ózd) Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézmény feladata nappali oktatás keretében az első francia bekezdés kiegészül az alábbi szövegrésszel: "vendéglátásidegenforgalom."
38
Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézmény feladata nappali oktatás keretében az első francia bekezdést követően kiegészül a következő szövegrésszel: „szakmunkások szakközépiskolai képzése, két általános műveltséget megalapozó évfolyammal. A tanuló felkészülhet az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú továbbtanulásra, illetve munkába állásra.” Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézmény feladata nappali oktatás keretében az ötödik francia bekezdés kiegészül az alábbi szövegrésszel „építészet” és „informatika” szövegrésszel. Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézményi iskolai évfolyamok száma kiegészül a következők szerint: „ Négy évfolyamos szakközépiskola, illetve 2 évfolyamos szakmunkások szakközépiskolája.” Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézmény feladata nappali oktatás keretében a huszadik francia bekezdés törlésre kerül. Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézményi iskolai évfolyamok száma kiegészül a következők szövegrésszel: "Négy évfolyamos szakközépiskola illetve 2 évfolyamos szakmunkások szakközépiskolája” szövegrésszel. Az alapító okirat mellékletében a 2008/2009-es illetve a 2009/2010-es tanévben az iskolarendszerű szakiskolai szakképesítések módosulnak a következők szerint: „műszaki számítástechnikai technikus, azonosító száma: 52 5423 07, évfolyamok száma: 2; ipari elektronikai technikus, azonosító száma: 52 5423 02, évfolyamok száma: 2; villanyszerelő, azonosító száma: 33 5216 03, évfolyamok száma: 3; hegesztő, azonosító száma: 31 5233 06, évfolyamok száma: 2; kőműves, azonosító száma: 31 5216 14, évfolyamok száma: 3; szobafestő-mázoló és tapétázó, azonosító száma: 31 5216 17, évfolyamok száma: 3; asztalos, azonosító száma: 33 5262 01, évfolyamok száma: 3; vendéglátó-eladó, azonosító száma: 33 7822 02, évfolyamok száma: 2.”
-
Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakiskolai szakképesítések az alábbiak szerint módosulnak: „villanyszerelő, azonosító száma: 33 522 04 1000, évfolyamok száma: 3; számítógép-szerelő, karbantartó, azonosító száma: 33 523 01 1000, évfolyamok száma: 2; festő, mázoló és tapétázó, azonosító száma: 33 582 04 1000, évfolyamok száma: 3; csecsemő- és gyermekruha-készítő, azonosító száma: 33 542 05 0010 3301, évfolyamok száma: 3; pincér, azonosító száma: 33 811 02 1000, évfolyamok száma : 3;
39
-
szerszámkészítő, azonosító száma: 33 521 08 1000, évfolyamok száma: 3; burkoló, azonosító száma: 33 582 03 1000, évfolyamok száma: 3; elektromechanikai műszerész, azonosító száma: 33 521 01 1000, évfolyamok száma: 2; elektronikai műszerész, azonosító száma: 33 522 01 1000, évfolyamok száma: 2; bútorasztalos, azonosító száma: 33 543 01 1000, évfolyamok száma: 3; női szabó, azonosító száma: 33 542 05 0010 3303, évfolyamok száma: 3; ács, állványozó, azonosító száma: 33 582 01 1000, évfolyamok száma: 3; belsőépítési szerkezet- és burkolatszerelő, azonosító száma: 33 582 02 1000, évfolyamok száma: 3; hegesztő, azonosító száma: 31 521 11 1000, évfolyamok száma: 2; gépi forgácsoló, azonosító száma: 31 521 09 1000, évfolyamok száma: 3; kőműves, azonosító száma: 31 582 15 1000, évfolyamok száma: 3; épületasztalos, azonosító száma: 31 582 08 1000, évfolyamok száma: 3; élelmiszer- és vegyi áru- eladó, azonosító száma: 31 341 01 0010 3102, évfolyamok száma: 2; ruházati eladó, azonosító száma: 31 341 01 0010 3105, évfolyamok száma: 2; karosszérialakatos, azonosító száma: 31 525 03 1000, évfolyamok száma: 2; géplakatos, azonosító száma: 31 521 10 1000, évfolyamok száma: 3; szerkezetlakatos, azonosító száma: 31 521 24 1000, évfolyamok száma: 3; finommechanikai műszerész, azonosító száma: 31 521 07 1000, évfolyamok száma: 2; elektromos gép- és készülékszerelő, azonosító száma: 31 522 01 1000, évfolyamok száma: 2; kézi és gépi hímző, azonosító száma: 31 215 02 0010 3106, évfolyamok száma: 2; épületlakatos, azonosító száma: 31 582 10 1000, évfolyamok száma: 2; járműfényező, azonosító száma: 31 525 02 1000, évfolyamok száma: 2.”
Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakközépiskolai szakképesítések a következők szerint módosulnak: „gépgyártás technológiai technikus, azonosító száma: 54 521 01 1000, évfolyamok száma: 2; elektronikai technikus, azonosító száma: 54 523 01 1000, évfolyamok száma: 2; műszaki informatikus, azonosító száma: 54 481 04 0010 5404, évfolyamok száma: 2; informatikai hálózattelepítő és üzemeltető, azonosító száma: 54 481 03 0010 5401, évfolyamok száma: 2; vendéglős, azonosító száma: 52 811 02 1000, évfolyamok száma: 2; mechatronikai műszerész, azonosító száma: 52 523 03 1000, évfolyamok száma: 2; automatikai műszerész, azonosító száma: 52 523 01 1000, évfolyamok száma: 2; ipari informatikai technikus, azonosító száma: 54 481 04 0010 5403, évfolyamok száma: 2;
40
-
erősáramú elektrotechnikus, azonosító száma: 54 522 01 1000, évfolyamok száma: 2; IT biztonság technikus, azonosító száma: 54 481 03 0010 5403, évfolyamok száma: 2; informatikai műszerész, azonosító száma: 54 481 03 0010 5402, évfolyamok száma: 2; webmester, azonosító száma:54 481 03 0010 5406, évfolyamok száma: 2; kereskedő, azonosító száma: 52 341 05 1000, évfolyamok száma: 2.”
Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszeren kívüli – regisztrált – képzésben oktatható szakmák a következők szerint módosulnak: „automatikai technikus, azonosító száma: 52 523 01 0001 54 01, képzési idő: 800 óra; mechatronikai szerelő, azonosító száma: 52 52303 0100 3101, képzési idő: 1000 óra; mechatronikai technikus, azonosító száma: 52 52303 0001 5401, képzési idő: 800 óra; elektrolakatos és villamossági szerelő, azonosító száma: 31 54402, képzési idő: 800 óra; pedagógiai asszisztens, azonosító száma: 52 140 01 0000, képzési idő: 1200 óra; kézi és gépi hímző, azonosító száma: 31 215 02 0010 31 06, képzési idő: 2000 óra; fémtömegcikk-gyártó, azonosító száma: 31 521 05 0100 21 02, képzési idő: 600 óra; gépi forgácsoló, azonosító száma: 31 521 09 1000, képzési idő: 3000 óra; esztergályos, azonosító száma: 31 521 09 0100 31 01, képzési idő: 1500 óra; marós, azonosító száma: 31 521 09 0100 31 05, képzési idő: 1500 óra; vaskohászati gépkezelő, azonosító száma: 31 521 17 0100 31 02, képzési idő: 600 óra; olvasztár, azonosító száma: 31 521 21 0000, képzési idő: 1000 óra; öntő, azonosító száma: 31 521 23 0000, képzési idő: 1200 óra; szerkezetlakatos, azonosító száma: 31 521 24 1000, képzési idő: 3000 óra; szerszámkészítő, azonosító száma: 33 521 08 0000, képzési idő: 3000 óra; gépi kovács, azonosító száma: 31 521 27 0100 31 01, képzési idő: 700 óra; hengerész, azonosító száma: 31 521 27 0100 31 02, képzési idő: 400 óra; folyamatos öntő, azonosító száma: 31 521 21 0100 31 01, képzési idő: 300 óra; PLC programozó, azonosító száma: 52 523 01 0100 52 01, képzési idő: 500 óra; számítógépes műszaki rajzoló, azonosító száma: 54 481 01 0100 31 01, képzési idő: 600 óra; számítástechnikai szoftverüzemeltető: azonosító száma: 54 481 03 0100 52 01, képzési idő: 500 óra; számítógépszerelő-karbantartó, azonosító száma: 33 523 01 1000, képzési idő: 200 óra; ács, állványozó, azonosító száma: 33 582 01 1000, képzési idő: 3000 óra;
41
-
burkoló, azonosító száma: 31 582 03 1000, képzési idő : 3000 óra; hidegburkoló, azonosító száma: 31 582 03 0100 31 01, képzési idő: 1000 óra; melegburkoló, azonosító száma: 31 582 03 0100 31 02, képzési idő: 1000 óra; parkettás, azonosító száma: 31 582 03 0100 31 03, képzési idő: 1000 óra; könnyűgépkezelő, azonosító száma: 31 582 06 0010 31 01, képzési idő: 300 óra; nehézgépkezelő, azonosító száma: 31 582 06 0010 31 02, képzési idő: 300 óra; festő, mázoló és tapétázó, azonosító száma: 33 582 04 1000, képzési idő: 3000 óra; kőműves, azonosító száma: 31 582 15 1000, képzési idő: 3000 óra; tetőfedő, azonosító száma: 31 582 17 0000, képzési idő: 2000 óra; üveges és képkeretező, azonosító száma: 31 582 19 0000, képzési idő: 800 óra; csecsemő- és gyermekruha készítő, azonosító száma: 33 542 05 0010 33 01, képzési idő: 3000 óra; férfiszabó, azonosító száma: 33 542 05 0010 33 02, képzési idő: 3000 óra; női szabó, azonosító száma: 33 542 05 0010 33 03, képzési idő: 3000 óra; autószerelő, azonosító száma: 51 525 01 1000, képzési idő: 2000 óra; járműfényező, azonosító száma: 31 525 02 1000, képzési idő: 2000 óra; karosszérialakatos, azonosító száma: 31 525 03 1000, képzési idő: 3000 óra; bútorasztalos, azonosító száma: 33 543 01 1000, képzési idő: 3000 óra; épületasztalos, azonosító száma: 31 582 08 1000, képzési idő: 2500 óra; kerékpárszerelő, azonosító száma: 33 525 01 0010 33 01, képzési idő: 2000 óra; hulladékfelvásárló, azonosító száma: 31 851 01 0000, képzési idő: 500 óra; bútor- és lakástextil eladó, azonosító száma: 31 341 01 0010 31 01, képzési idő: 500 óra; élelmiszer- és vegyiáru eladó, azonosító száma: 31 341 01 0010 31 02, képzési idő: 500 óra; műszaki cikk eladó, azonosító száma: 31 341 01 0010 31 03, képzési idő: 500 óra; porcelán és edényáru eladó, azonosító száma: 31 341 01 0010 31 04, képzési idő: 500 óra; ruházati eladó, azonosító száma: 31 341 01 0010 31 05, képzési idő: 500 óra; zöldség-gyümölcs eladó, azonosító száma: 31 341 01 0010 31 06, képzési idő: 500 óra; kereskedő boltvezető, azonosító száma: 33 341 01 0000, képzési idő: 500 óra; bolti pénztáros, azonosító száma: 33 341 02 0100 31 01, képzési idő: 200 óra; kereskedelmi és szolgáltatási ügynök, azonosító száma: 33 341 02 0100 31 02, képzési idő: 300 óra; élelmezésvezető, azonosító száma: 52 811 01 0000, képzési idő: 1200 óra; pincér, azonosító száma: 33 811 02 1000, képzési idő: 3000 óra; vendéglátó eladó, azonosító száma: 52 811 02 0100, képzési idő: 500 óra; jelnyelvi tolmács, azonosító száma: 52 223 01 0000, képzési idő: 1200 óra; CNC-forgácsoló, azonosító száma: 31 521 02 0000, képzési idő: 1200 óra; géplakatos, azonosító száma: 31 521 01 1000, képzési idő: 3000 óra; hegesztő, azonosító száma: 31 521 11 0000, képzési idő: 2000 óra;
42
-
bevontelektródás hegesztő, azonosító száma: 31 521 11 0100 31 01, képzési idő: 1200 óra; egyéb eljárás szerinti hegesztő, azonosító száma: 31 521 11 0100 31 02, képzési idő: 1200 óra; fogyóelektródás hegesztő, azonosító száma: 31 521 11 0100 31 03, képzési idő: 1200 óra; gázhegesztő, azonosító száma: 31 521 11 0100 31 04, képzési idő: 1200 óra; hegesztő-vágó gépkezelője, azonosító száma: 31 521 11 0100 31 05, képzési idő: 800 óra; volframelektródás hegesztő, azonosító száma: 31 521 11 0100 31 06, képzési idő: 1200 óra; kis- és nagyüzemi ipari képesítések (minősített hegesztő (MSZ.EN 287), azonosító száma: 00520021, képzési idő: 300 óra; személyi szolgáltatási, vendéglátói, kereskedelmi, idegenforgalmi képesítések (vonalkódos pénztárgépkezelő), azonosító száma: 00780021, képzési idő: 60 óra; számítástechnikai képesítések ECDL (START) informatikai írástudás (látás és hallássérülteknek is), azonosító száma: 00460020, képzési idő : 70 óra; informatikai hálózattelepítő és üzemeltető, azonosító száma: 54 481 03 0010 540, képzési idő : 2000 óra; ECDL, képzési idő: 150 óra; CISCO CCNA, képzési idő: 280 óra; CISCO DISCOVERY, képzési idő: 140 óra; CAD/CAM informatikus, azonosító száma: 54 481 01 1000, képzési idő: 2000 óra.”
r) Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Iskola (Sajószentpéter) Az alapító okirat 8/a. pontjában Az intézmény iskolai évfolyamainak száma a második francia bekezdésben a következők szerint módosul: „2 illetve 3 év.” Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakiskolai szakképesítések az alábbiak szerint módosulnak: „kőműves, azonosító száma: 31 582 15 1000, évfolyamok száma: 3; kőműves, azonosító száma: 31521614, évfolyamok száma: 2; festő-mázoló és tapétázó, azonosító száma: 33 582 04 1000, évfolyamok száma: 3; szobafestő-mázoló és tapétázó, azonosító száma: 31521617, évfolyamok száma: 3; burkoló, azonosító száma: 33 582 03 1000, évfolyamok száma: 3; kályhás, azonosító száma: 31 582 13 0000, évfolyamok száma: 2; szociális gondozó, azonosító száma: 33 762 01 0010, évfolyamok száma: 2; szociális gondozó és ápoló, azonosító száma: 33893302, évfolyamok száma: 2; ápolási asszisztens, azonosító száma: 33 723 01 1000, évfolyamok száma: 2.”
43
Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakközépiskolai szakképesítések az alábbiak szerint módosulnak: „szociális asszisztens, azonosító száma: 54 762 02 0010 54 02, évfolyamok száma: 2; gerontológiai gondozó, azonosító száma: 54 762 02 0010 54 01, évfolyamok száma: 2." Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszeren kívüli - regisztrált - képzésben oktatható szakmák az alábbiak szerint módosulnak: „kőműves, azonosító száma: 31 582 15 1000, képzési idő: 11 hónap; festő-mázoló és tapétázó, azonosító száma: 33 582 04 1000, képzési idő: 11 hónap; burkoló, azonosító száma: 33 582 03 1000, képzési idő: 11 hónap; kályhás, azonosító száma: 31 582 13 0000, képzési idő: 11 hónap; szárazépítő, azonosító száma: 33 582 02, képzési idő: 11 hónap; szárazépítő, azonosító száma: 00002101, képzési idő: 11 hónap; épület és építménybádogos, azonosító száma: 31 582 07 1000, képzési idő: 11 hónap; hő- és hangszigetelő, azonosító száma: 31 582 04 0100, képzési idő: 11 hónap; hő- és hangszigetelő, azonosító száma: 3101, képzési idő: 11 hónap; szociális gondozó, azonosító száma: 33 762 01 0010, képzési idő: 11 hónap; ápolási asszisztens, azonosító száma: 33 723 01 1000, képzési idő: 11 hónap; szociális asszisztens, azonosító száma: 54 762 02 0010 54 02, képzési idő: 11 hónap; gerontológiai gondozó, azonosító száma: 54 762 02 0010 54 01, képzési idő: 11 hónap." s) Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Tokaj) Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakiskolai szakképesítések a következők szerint módosulnak: „növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó, azonosító száma: 33 352 10 2001 03 104, évfolyamok száma: 2; szakács, azonosító száma: 33 811 03, évfolyamok száma: 3; pincér, azonosító száma: 33 81102, évfolyamok száma: 3; szőlőtermesztő, azonosító száma: 31 622 01 0010 31 03, évfolyamok száma: 2; borász, azonosító száma: 33 621 01, évfolyamok száma: 2; virágkötő, berendező, virágkereskedő, azonosító száma: 3321502, évfolyamok száma: 2; cukrász, azonosító száma:33 811 01, évfolyamok száma: 3; kertész, azonosító száma: 31 622 01, évfolyamok száma-2; kőműves, azonosító száma: 31 582 15, évfolyamok száma: 3; erdészeti szakmunkás, azonosító száma: 3162301, évfolyamok száma: 2."
44
Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszeren kívüli – regisztrált- képzésben oktatható szakmák az alábbiak szerint módosulnak: -
„nevelőszülő, azonosító száma: 33 761 01 0000, képzési idő: 300 óra; szociális gondozó, azonosító száma: 33 762 01, képzési idő: 2000 óra; kosárfonó, azonosító száma: 31 215 02 0100 21 01, képzési idő: 1200 óra; kosárfonó és fonott bútor-készítő, azonosító száma: 31 215 02 0010 31 07, képzési idő: 300 óra; csomagológép-kezelő, azonosító száma: 33 521 02 0100 31 02, képzési idő: 500 óra; élelmiszeripari gépkezelő, azonosító száma: 33 521 02 0100 31 04, képzési idő: 800 óra; élelmiszeripari készülék kezelője, azonosító száma: 33 521 02 0100 31 05, képzési idő: 400 óra; palackozógép-kezelő, azonosító száma: 33 521 02 0100 21 01, képzési idő: 400 óra; emelőgép-ügyintéző, azonosító száma: 54 525 01 0100 52 01, képzési idő: 400 óra; erdészeti közelítőgép kezelője, azonosító száma: 31 521 04 0100 31 03, képzési idő: 300 óra; erdészeti rakodógép kezelője, azonosító száma: 31 521 04 0100 31 04, képzési idő: 300 óra; ipari olaj- és géztüzelő-berendezés kezelője, azonosító száma: 31 522 02 0100 31 01, képzési idő: 800 óra; kisteljesítményű kazán fűtője (max. 2 tonna), azonosító száma: 31 522 02 0100 31 02, képzési idő: 500 óra; kompresszorkezelő, azonosító száma: 31 522 02 0100 21 01, képzési idő: 400 óra; darukötöző , azonosító száma: 31 582 03 0100 21 01, képzési idő: 260 óra; emelőgépkezelő, azonosító száma: 31 582 06 0100 31 01, képzési idő: 100 óra; építési anyagelőkészítő gép kezelője, azonosító száma: 31 582 06 0100 31 03, képzési idő: 60 óra; földmunkagép-kezelő, azonosító száma: 31 582 06 0100 31 04, képzési idő: 100 óra; targoncavezető, azonosító száma: 31 582 06 0100 31 05, képzési idő: 30 óra; útépítőgép-kezelő, azonosító száma: 31 582 06 0100 31 06, képzési idő: 100 óra; könnyűgépkezelő, azonosító száma: 31 582 06 0010 31 01, képzési idő: 300 óra; nehézgépkezelő, azonosító száma: 31 582 06 0010 31 02, képzési idő: 300 óra; kőműves, azonosító száma: 31 582 15 1000, képzési idő: 3000 óra; beton- és vasbetonkészítő, azonosító száma: 31 582 15 0100 21 01, képzési idő: 500 óra; építési kisgépkezelő: azonosító száma: 31 582 15 0100 31 01, képzési idő: 200 óra;
45
-
építményvakoló kőműves, azonosító száma: 31 582 15 0100 21 02, képzési idő: 400 óra; épületfalazó kőműves, azonosító száma: 31 582 15 0100 21 03, képzési idő: 500 óra; gépi vakoló, azonosító száma: 31 582 15 0100 31 02, képzési idő: 200 óra; épületasztalos, azonosító száma: 31 582 08 1000, képzési idő: 2500 óra; famegmunkáló, azonosító száma: 31 582 08 0100 31 01, képzési idő: 400 óra; fűrészipari gépkezelő, azonosító száma: 31 582 08 0100 21 01, képzési idő: 400 óra; autóbontó, azonosító száma: 51 525 01 0100 31 0, képzési idő: 500 óra; autókarbantartó és -ápoló, azonosító száma: 51 525 01 0100 31 02, képzési idő: 500 óra; autómosógép-kezelő, azonosító száma: 51 525 01 0100 2101, képzési idő: 500 óra; tehergépkocsi vezető, azonosító száma: 31 841 01 0010 31 02, képzési idő: 600 óra; hulladék feldolgozógép-kezelő, azonosító száma: 33 853 01 0100 31 02, képzési idő: 150 óra; hulladékgyűjtő és - szállító, azonosító száma: 33 853 01 0100 21 01, képzési idő: 150 óra; hulladékválogató és - feldolgozó, azonosító száma: 33 853 01 0100 21 02, képzési idő: 150 óra; hidroforkezelő, azonosító száma: 31 853 06 0100 31 01, képzési idő: 700 óra; vízgépkezelő, azonosító száma: 31 853 06 0100 31 02, képzési idő: 700 óra; bolti eladó, azonosító száma: 31 341 01, képzési idő: 700 óra; bútor- és lakástextil eladó, azonosító száma: 31 341 01 0010 31 01, képzési idő: 300 óra; élelmiszer- és vegyi áru eladó, azonosító száma: 31 341 01 0010 31 02, képzési idő: 300 óra; műszaki cikk eladó, azonosító száma: 31 341 01 0010 3103, képzési idő: 300 óra; porcelán- és edényáru eladó, azonosító száma: 31 341 01 0010 31 04, képzési idő: 300 óra; ruházati eladó, azonosító száma: 31 341 01 0010 3105, képzési idő: 300 óra; zöldség-gyümölcs eladó, azonosító száma: 31 341 01 0010 31 06, képzési idő: 300 óra; kereskedő, azonosító száma: 52 341 05 1000, képzési idő 2500 óra; bútor- és lakástextil-kereskedő, azonosító száma: 52 341 05 0100 52 01, képzési idő: 750 óra; élelmiszer- és vegyi áru-kereskedő, azonosító száma: 52 341 05 0100 52 02, képzési idő: 1000 óra; ruházati kereskedő, azonosító száma: 52 341 05 0100 52 03, képzési idő: 750 óra; kereskedő boltvezető, azonosító száma: 33 341 01 0000, képzési idő: 500 óra; könyvesbolti eladó, azonosító száma: 52 341 06 0000, képzési idő: 1000 óra; bolti pénztáros, azonosító száma: 33 341 02 0100 31 01, képzési idő: 200 óra;
46
-
műszaki anyag- és alkatrész-kereskedő, azonosító száma: 33 341 03, képzési idő: 3000 óra; épületgépészeti anyag- és alkatrészeladó, azonosító száma: 33 341 03 0100 31 01, képzési idő: 600 óra; gépészeti anyag és alkatrészeladó , azonosító száma: 33 341 03 0100 31 02, képzési idő: 600 óra; járműalkatrész – eladó, azonosító száma: 33 341 03 0100 31 03, képzési idő: 600 óra; telepi építőanyag – eladó , azonosító száma: 33 341 03 0100 31 04, képzési idő: 600 óra; villamossági anyag- és alkatrészeladó , azonosító száma: 33 341 03 0100 31 05, képzési idő: 600 óra; kisgép- és műszakicikk-kölcsönző, azonosító száma: 51 341 01 0100 33 01, képzési idő: 1000 óra; töltőállomás-kezelő, azonosító száma: 31 341 03 0000, képzési idő: 360 óra; gázcseretelep-kezelő, azonosító száma: 31 341 03 0100 31 01, képzési idő: 120 óra; vegyesiparcikk-kereskedő, azonosító száma: 31 341 04 0000, képzési idő: 1800 óra; virágbolti eladó, azonosító száma: 33 215 02 0100 31 01, képzési idő: 600 óra; virágkötő, azonosító száma: 33 215 02 0100 31 02, képzési idő: 600 óra; panziós, falusi vendéglátó, azonosító száma: 31 812 01 0000, képzési idő: 1800 óra; mezőgazdasági gazdaasszony azonosító száma: 31 812 01 0100 31 01, képzési idő: 500 óra; szállodai szobaasszony, azonosító száma: 31 812 01 0100 21 01, képzési idő: 300 óra; pincér, azonosító száma: 33 811 02 1000, képzési idő: 3000 óra; mixer, azonosító száma: 33 811 02 0001 33 01, képzési idő: 200 óra; szakács, azonosító száma: 33 811 03, képzési idő: 3000 óra; gyorséttermi és ételeladó: azonosító száma: 33 811 03 0100 31 01, képzési idő: 500 óra; konyhai kisegítő, azonosító száma: 33 811 03 0100 21 01, képzési idő: 200 óra; diétás szakács, azonosító száma: 33 811 03 0001 33 01, képzési idő: 600 óra; vendéglős, azonosító száma: 52 811 02 0000, képzési idő: 2000 óra; étkezdés, azonosító száma: 52 811 02 0100 31 01, képzési idő: 500 óra; vendéglátó eladó, azonosító száma: 52 811 02 0100 31 02, képzési idő: 500 óra; köztisztasági munkagép – és járműkezelő, azonosító száma: 31 853 04 0000, képzési idő: 300 óra; településtisztasági szippantógépkezelő (rész), azonosító száma: 31 853 04 0100 31 01, képzési idő: 100 óra; takarító, azonosító száma: 31 814 01 0000, képzési idő: 600 óra; takarítógép-kezelő, azonosító száma: 31 814 01 0100 31 01, képzési idő: 300 óra; bionövény-termesztő, azonosító száma: 52 621 01 0100 31 03, képzési idő: 400 óra;
47
-
mezőgazdasági vállalkozó, azonosító száma: 54 621 02 0100 31 01, képzési idő: 1000 óra; állattartó – telepi munkás, azonosító száma: 31 621 01 0100 21 01, képzési idő: 600 óra; haszonállat-gondozó, azonosító száma: 31 621 01 0010 31 03, képzési idő: 1000 óra; faiskolai munkás, azonosító száma: 33 622 01 0100 21 01, képzési idő: 400 óra; növényházi dísznövénytermesztő, azonosító száma: 33 622 01 0100 31 03, képzési idő: 500 óra; szabadföldi dísznövénytermesztő, azonosító száma: 33 622 01 0100 31 04, képzési idő: 500 óra; erdészeti szakmunkás, azonosító száma: 31 623 01 1000, képzési idő: 2000 óra; erdei melléktermékgyűjtő és -hasznosító, azonosító száma: 31 623 01 0100 21 01, képzési idő: 600 óra; erdészeti növényvédő, azonosító száma: 31 623 01 0100 31 01, képzési idő: 1000 óra; erdőművelő, azonosító száma: 31 623 01 0100 21 02, képzési idő: 800 óra; erdőőr, azonosító száma: 31 623 01 0100 31 02, képzési idő: 800 óra; fakitermelő, azonosító száma: 31 623 01 0100 31 03, képzési idő: 800 óra; motorfűrész-kezelő, azonosító száma: 31 623 01 0100 21 03, képzési idő: 600 óra; gazda, azonosító száma: 33 621 02 1000, képzési idő: 2000 óra; aranykalászos gazda, azonosító száma: 33 621 02 0100 31 01, képzési idő: 800 óra; ezüstkalászos gazda, azonosító száma: 33 621 02 0100 21 01, képzési idő: 500 óra; mezőgazdasági munkás, azonosító száma: 33 621 02 0100 21 02, képzési idő: 300 óra; fűszernövény-termesztő, azonosító száma: 31 622 01 0100 21 01, képzési idő: 1000 óra; gyógynövénytermesztő , azonosító száma: 31 622 01 0100 2103, képzési idő: 1000 óra; kerti munkás , azonosító száma: 31 622 01 0100 21 04, képzési idő: 400 óra; dohánykertész, azonosító száma: 31 622 01 0010 31 01, képzési idő: képzési idő: 2000 óra; gyümölcstermesztő, azonosító száma: 31 622 01 0010 31 01, képzési idő: 2000 óra; szőlőtermesztő, azonosító száma: 31 622 01 0010 31 01, képzési idő: 2000 óra; zöldségtermesztő, azonosító száma: 31 622 01 0010 31 01, képzési idő: 2000 óra; méhész, azonosító száma: 31 621 05 0000, képzési idő: 1000 óra; méhészeti munkás, azonosító száma: 31 621 05 0100 21 01, képzési idő: 500 óra; mezőgazdasági gépkezelő, azonosító száma: 3152119, képzési idő: 400 óra; fejő- és tejkezelőgép kezelője, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 01, képzési idő: 400 óra;
48
-
keltetőgép kezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 02, képzési idő: 400 óra; kertészeti gép kezelője , azonosító száma: 31 521 19 0010 31 03, képzési idő: 400 óra; majorgép-kezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 04, képzési idő: 400 óra; meliorációs, kert és parképítő gépkezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 05, képzési idő: 400 óra; mezőgazdasági erő és munkagép-kezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 06, képzési idő: 400 óra; mezőgazdasági rakodógép kezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 07, képzési idő: 400 óra; mezőgazdasági szárítóüzemi gépkezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 08, képzési idő: 400 óra; növényvédelmi gépkezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 09, képzési idő: 400 óra; önjáró betakarítógép kezelője, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 10, képzési idő: 400 óra; mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó, azonosító száma: 31 521 20, képzési idő: 2000 óra; állattenyésztési gépüzemeltető, gépkarbantartó, azonosító száma: 31 521 20 0010 31 01, képzési idő: 2000 óra; erdészeti gépüzemeltető, azonosító száma: 31 521 20 0010 31 02, képzési idő: 2000 óra; kertészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó, azonosító száma: 31 521 20 0010 31 03, képzési idő: 2000 óra; növénytermesztési gépüzemeltető gépkarbantartó, azonosító száma: 31 521 20 0010 31 04, képzési idő: 2000 óra; növénytermesztő , azonosító száma: 54 621 04 0100 31 01, képzési idő: 300 óra; növényvédő és méregraktár-kezelő, azonosító száma: 54 621 04 0100 31 02, képzési idő: 400 óra; kertépítő, azonosító száma: 54 622 01 0100 33 01, képzési idő: 1800 óra; kertfenntartó, azonosító száma: 54 622 01 0100 31 02, képzési idő: 1000 óra; parkgondozó, azonosító száma: 54 622 01 0100 2101, képzési idő: 400 óra; vadász, vadtenyésztő , azonosító száma: 54 625 01 0100 31 01, képzési idő: 1500 óra; borász, azonosító száma: 33 621 01 0000, képzési idő: 2000 óra; pincemunkás, azonosító száma: 33 621 01 0100 21 01, képzési idő: 600 óra; sommelier (borpincér), azonosító száma: 33 621 01 0001 33 01, képzési idő: 500 óra; vincellér, azonosító száma: 33 621 01 0001 51 01, képzési idő: 500 óra; számítástechnikai szoftverüzemeltető, azonosító száma: 54 481 03 0100 52 01, képzési idő: 500 óra; irodai asszisztens, azonosító száma: 33 346 01 1000, képzési idő: 2000 óra; gépíró, azonosító száma: 33 346 01 0100 3101, képzési idő: 1000 óra; gépíró, szövegszerkesztő, azonosító száma: 33 346 01 0100 3102, képzési idő: 1500 óra.”
49
t) Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Sátoraljaújhely) Az alapító okirat mellékletében az intézmény iskolarendszeren kívüli – regisztráltképzésben oktatható szakmák a következők szerint módosulnak: "Számítástechnikai képesítések : ECDL (7 modulos), azonosító száma: 00 460 010, vizsgaszervezési jogosultság: -. kis- és nagyüzemi ipari képesítések (minősített hegesztő), azonosító száma: 00 520 010, vizsgaszervezési jogosultság: - .” "Felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások: „előzetes tudásszint felmérés, azonosító száma: 00 000 091; pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás, azonosító száma: 00 000 092; képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás, azonosító száma: 00 000 093; elhelyezkedési tanácsadás, azonosító száma: 00 000 094; álláskeresési technikák, azonosító száma: 00 000 095.” Az alapító okirat melléklete kiegészül a következőkkel: "Az alapító okirat mellékletében a 2008/2009-es tanévben kifutó szakiskolai szakképesítések: -
pék-cukrász, azonosító száma: 33 5212 02, képzési idő: 3 év; húsipari szakmunkás, azonosító száma: 31 5212 07, képzési idő: 2 év; borász, azonosító száma: 33 5212 01, képzési idő: 2 év.
Az alapító okirat mellékletében a 2008/2009-es tanévben kifutó szakközépiskolai szakképesítések: -
mezőgazdasági gépésztechnikus, azonosító száma: 52 5452 02, képzési idő: 2 év; élelmiszer-minősítő technikus, azonosító száma: 52 6222 14, képzési idő: 2 év.
Az iskolarendszerű, a 2008-2009. tanévtől fenntartói engedéllyel indítható szakiskolai szakképesítések kiegészülnek a következők szerint: -
szőlőtermesztő, azonosító száma: 31 622 01 0010 31 03, képzési idő: 2 év; húsipari termékgyártó, azonosító száma: 31 541 01 1000 00 00, képzési idő: 2 év; hegesztő, azonosító száma: 31 521 11 0000 00 00, képzési idő: 2 év;
50
-
-
haszongépjármű vezető (tehergépkocsi-vezető), azonosító száma: 31 841 01 0010 21 02, képzési idő: 1 év.
Az alapító okirat mellékletében a szakiskolai 10. osztály utáni képzések - választható szakképesítések - az alábbiak szerint módosulnak: pék-cukrász, azonosító száma: 33 541 04 1000 00 00, képzési idő: 3 év; borász, azonosító száma: 33 621 01 0000 00 00, képzési idő: 2 év; dísznövénykertész, azonosító száma: 33 622 01 0000 00 00, képzési idő: 3 év; hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó, azonosító száma: 33 522 02 0000 00 00, képzési idő: 3 év. Az alapító okirat mellékletében a szakközépiskolai érettségi utáni szakképzések választható szakképesítések - az alábbiak szerint módosulnak: -
élelmiszeripari technikus az alábbi elágazással: azonosító száma: 54 541 01 0000 00 00, képzési idő: 2 év; bor- és pezsgőgyártó technikus, azonosító száma: 54 541 01 0010 54 01, képzési idő: 2 év; élelmiszer-higiénikus, azonosító száma: 54 541 01 0010 54 05, képzési idő: 2 év; sütő és cukrászipari technikus, azonosító száma: 54 541 01 0010 54 09, képzési idő: 2 év; parképítő és fenntartó technikus, azonosító száma: 54 622 01 0000 00 00; képzési idő: 2 év; kertész és növényvédelmi technikus, azonosító száma: 54 621 04 0010 54 01, képzési idő: 2 év; mezőgazdasági gépésztechnikus, azonosító száma: 54 525 02 0010 54 01; képzési idő: 2 év; természet és környezetvédelmi technikus, azonosító száma: 54 850 02 0000 00 00; képzési idő: 2 év; megújuló energiagazdálkodási technikus, azonosító száma: 54 544 02 0010 54 03, képzési idő: 2 év; hulladékgazdálkodó, azonosító száma: 54 850 01 0010 5402, képzési idő: 2 év.”
Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszeren kívüli – regisztrált – képzésben oktatható szakmák az alábbiak szerint módosulnak: • • •
"kertész az alábbi elágazásokkal, azonosító száma: 31 622 01 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; gyümölcstermesztő, azonosító száma: 31 622 01 0010 31 02, képzési idő: 2000 óra; szőlőtermesztő, azonosító száma: 31 622 01 0010 31 03, képzési idő: 2000 óra; zöldségtermesztő, azonosító száma: 31 622 01 0010 31 04, képzési idő: 2000 óra;
51
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
kertész és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 31 622 01 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; fűszernövény termelő, azonosító száma: 31 622 01 0100 21 01, képzési idő: 1000 óra; gombatermesztő, azonosító száma: 31 622 01 0100 21 02, képzési idő: 1000 óra; gyógynövénytermesztő, azonosító száma: 31 622 01 0100 21 03, képzési idő: 1000 óra; kerti munkás, azonosító száma: 31 622 01 0100 21 04, képzési idő: 400 óra; erdészeti szakmunkás és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 31 623 01 1000 00 00, képzési idő: 2000 óra; erdei melléktermékgyűjtő és hasznosító, azonosító száma: 31 623 01 0100 21 01, képzési idő: 600 óra; erdészeti növényvédő, azonosító száma: 31 623 01 0100 31 01, képzési idő: 1000 óra; erdőművelő, azonosító száma: 31 623 01 0100 21 02, képzési idő: 800 óra; erdőőr, azonosító száma: 31 623 01 0100 31 02, képzési idő: 800 óra; fakitermelő, azonosító száma: 31 623 01 0100 31 03, képzési idő: 800 óra; motorfűrész-kezelő, azonosító száma: 31 623 01 0100 21 03, képzési idő: 600 óra; húsipari termékgyártó és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 31 541 01 1000 00 00, képzési idő: 2000 óra; baromfifeldolgozó, azonosító száma: 31 541 01 0100 21 01, képzési idő: 500 óra; bélfeldolgozó, azonosító száma: 31 541 01 0100 21 02, képzési idő: 200 óra; bolti hentes, azonosító száma: 31 541 01 0100 31 01, képzési idő: 300 óra; csontozó munkás, azonosító száma: 31 541 01 0100 21 03, képzési idő: 300 óra; halfeldolgozó, azonosító száma: 31 541 01 0100 21 04, képzési idő: 200 óra szárazáru készítő, azonosító száma: 31 541 01 0100 31 02, képzési idő: 200 óra; vágóhídi munkás, azonosító száma: 31 541 01 0100 21 05, képzési idő: 300 óra; dísznövénykertész és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 33 622 01 0000 00 00, képzési idő: 3000 óra; faiskolai munkás, azonosító száma: 33 622 01 0100 21 01, képzési idő: 400 óra; faiskolai termesztő, azonosító száma: 33 622 01 0100 31 01, képzési idő:500 óra; mikroszaporító, azonosító száma: 33 622 01 0100 31 02, képzési idő: 500 óra; szövettenyésztő, azonosító száma: 33 622 01 0100 21 02, képzési idő: 400 óra; növényházi dísznövénytermesztő, azonosító száma: 33 622 01 0100 31 03, képzési idő: 500 óra; szabadföldi dísznövénytermesztő, azonosító száma: 33 622 01 0100 31 04, képzési idő: 500 óra;
52
• • • • • • • • • • • • • • • • • • -
erdőgazdasági gépkezelő és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 31 521 04 0000 00 00, képzési idő: 1000 óra; erdészeti felkészítőgép kezelője, azonosító száma: 31 521 04 0000 31 01, képzési idő: 300 óra; erdészeti kötélpálya kezelője, azonosító száma: 31 521 04 0000 31 02, képzési idő: 300 óra; erdészeti közelítőgép kezelője, azonosító száma: 31 521 04 0000 31 03, képzési idő: 300 óra; erdészeti rakodógép kezelője, azonosító száma: 31 521 04 0000 31 04, képzési idő: 300 óra; többfunkciós fakitermelőgép kezelője, azonosító száma: 31 521 04 0000 31 05, képzési idő: 300 óra; mezőgazdasági gépkezelő az alábbi elágazásokkal, azonosító száma: 31 521 19 0000 00 00; fejő- és tejkezelőgép kezelője, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 01, képzési idő: 400 óra; keltetőgép kezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 02, képzési idő: 400 óra; kertészeti gép kezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 03, képzési idő: 400 óra; majorgép-kezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 04, képzési idő: 400 óra; meliorációs kert- és parképítő gépkezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 05, képzési idő: 400 óra; mezőgazdasági erő és munkagép kezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 06, képzési idő: 400 óra; mezőgazdasági rakodógép kezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 07, képzési idő: 400 óra; mezőgazdasági szárítóüzemi gépkezelő, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 08, képzési idő: 400 óra; növényvédelmi gép kezelője, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 09, képzési idő: 400 óra; önjáró betakarítógép kezelője, azonosító száma: 31 521 19 0010 31 10, képzési idő: 400 óra; pék, azonosító száma: 33 541 07 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; tejtermékgyártó és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 33 541 06 1000 00 00, képzési idő: 2000 óra; elsődleges tejkezelő, azonosító száma: 33 541 06 0100 21 01, képzési idő: 600 óra; friss és tartós termékek gyártója azonosító száma: 33 541 06 0100 31 01, képzési idő: 800 óra; sajtkészítő, azonosító száma: 33 541 06 0100 31 02, képzési idő: 600 óra; tartósítóipari termékgyártó, azonosító száma: 33 541 05 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; gyümölcsfeldolgozó, azonosító száma: 33 541 06 0100 21 01, képzési idő: 1000 óra;
53
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
hűtőipari munkás, azonosító száma: 33 541 06 0100 21 02, képzési idő: 500 óra; hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó, azonosító száma: 33 522 02 0000 00 00, képzési idő: 3000 óra; virágkötő-, berendező, virágkereskedő és az alábbi rész-szakképesítései, 33 215 01 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; virágbolti eladó, azonosító száma: 33 215 02 0100 31 01, képzési idő: 600 óra; virágkötő, azonosító száma: 33 215 02 0100 31 02, képzési idő: 600 óra; pék-cukrász és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 33 541 04 1000 00 00, képzési idő: 3000 óra; gyorspékségi sütő és eladó, azonosító száma: 33 541 05 0100 21 01, képzési idő: 400 óra; mézeskalács-készítő, azonosító száma: 33 541 05 0100 21 02, képzési idő: 700 óra; sütőipari munkás, azonosító száma: 33 541 05 0100 21 03, képzési idő: 500 óra; száraztésztagyártó, azonosító száma: 33 541 05 0100 21 04, képzési idő: 400 óra; hegesztő és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 31 521 11 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; bevontelektródás hegesztő, azonosító száma: 31 521 11 0100 31 01, képzési idő: 1200 óra; egyéb eljárás szerinti hegesztő, azonosító száma: 31 521 11 0100 31 02, képzési idő: 1200 óra; fogyóelektródás hegesztő, azonosító száma: 31 521 11 0100 31 03, képzési idő: 1200 óra; gázhegesztő, azonosító száma: 31 521 11 0100 31 04, képzési idő: 1200 óra; hegesztő-vágó gép kezelője, azonosító száma: 31 521 11 0100 31 05, képzési idő: 800 óra; volframelektródás hegesztő, azonosító száma: 31 521 11 0100 31 06, képzési idő: 1200 óra; borász és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 33 621 01 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; pincemunkás, azonosító száma: 33 621 01 0100 21 01, képzési idő: 600 óra; sommelier (borpincér), azonosító száma: 33 621 01 0001 33 01, képzési idő: 500 óra; vincellér, azonosító száma: 33 621 01 0001 51 01, képzési idő: 500 óra; parképítő és fenntartó technikus és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 54 622 01 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; golfpálya-fenntartó, azonosító száma: 54 622 01 0100 31 01, képzési idő: 400 óra; kertépítő, azonosító száma: 54 622 01 0100 33 01, képzési idő: 1800 óra; kertfenntartó, azonosító száma: 54 622 01 0100 31 02, képzési idő: 1000 óra; parkgondozó, azonosító száma: 54 622 01 0100 21 01, képzési idő: 400 óra; temetőkertész, azonosító száma: 54 622 01 0100 31 03, képzési idő: 600 óra;
54
• • • • • • • • • • -
erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 33 541 02 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; sörgyártó, azonosító száma: 33 541 02 0100 31 04, képzési idő: 400 óra; szikvízgyártó, azonosító száma: 33 541 02 0100 31 05, képzési idő: 150 óra; üdítőital- és ásványvízgyártó azonosító száma: 33 541 02 0100 31 06, képzési idő: 150 óra; édesipari termékgyártó és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 33 541 01 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; csokoládétermék-gyártó, azonosító száma: 33 541 01 0100 31 02, képzési idő: 500 óra; keksz- és ostyagyártó, azonosító száma: 33 541 01 0100 31 04, képzési idő: 400 óra; növénytermesztő, azonosító száma: 54 621 04 0100 31 01, képzési idő: 300 óra; növényvédő és méregraktár-kezelő, azonosító száma: 54 621 04 0100 31 02, képzési idő: 400 óra; vetőmagtermesztő, azonosító száma: 54 621 04 0100 31 03, képzési idő: 300 óra; méhész és az alábbi rész-szakképesítése, azonosító száma: 31 621 05 0000 00 00, képzési idő: 1000 óra; méhészeti munkás, azonosító száma: 31 621 05 0100 21 01, képzési idő: 500 óra; élelmiszeripari technikus az alábbi elágazásokkal, azonosító száma: 54 541 01 0000 00 00, képzési idő: 2000 óra; bor- és pezsgőgyártó technikus, azonosító száma: 54 541 01 0010 54 01, képzési idő: 2000 óra; élelmiszer-higiénikus, azonosító száma: 54 541 01 0010 54 05, képzési idő: 2000 óra; sütő és cukrászipari technikus, azonosító száma: 54 541 01 0010 54 09, képzési idő: 2000 óra; gazda és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 33 621 02 1000 00 00, képzési idő: 2000 óra; aranykalászos gazda, azonosító száma: 33 621 02 0100 31 01, képzési idő: 800 óra; ezüstkalászos gazda, azonosító száma: 33 621 02 0100 21 01, képzési idő: 500 óra; mezőgazdasági munkás, azonosító száma: 33 621 02 0100 21 02, képzési idő: 300 óra; köztisztasági munkagép- és járműkezelő és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 31 853 04 0000 00 00, képzési idő: 300 óra; településtisztasági szippantógépkezelő, azonosító száma: 31 853 04 0100 31 01, képzési idő: 100 óra; közterület-felügyelő, azonosító száma: 52 861 03 0000 00 00, képzési idő: 360 óra; szakács és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 33 811 03 1000 00 00, képzési idő: 3000 óra;
55
• • • • • • -
gyorséttermi- és ételeladó, azonosító száma: 33 811 03 0100 31 01, képzési idő: 500 óra; konyhai kisegítő, azonosító száma: 33 811 03 0100 21 01, képzési idő: 200 óra; diétás szakács, azonosító száma: 33 811 03 0001 33 01, képzési idő: 600 óra; cukrász, azonosító száma: 33 811 01 0000 00 00, képzési idő: 3000 óra; hulladéktelep-kezelő és az alábbi rész-szakképesítései, azonosító száma: 33 853 01 0000 00 00, képzési idő: 800 óra; elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó, azonosító száma: 33 853 01 0100 31 01, képzési idő: 150 óra; hulladék -feldolgozó gép-kezelő, azonosító száma: 33 853 01 0100 31 02, képzési idő: 150 óra; hulladékgyűjtő és -szállító, azonosító száma: 33 853 01 0100 21 01, képzési idő: 150 óra; hulladékválogató és -feldolgozó, azonosító száma: 33 853 01 0100 21 02, képzési idő: 150 óra; haszongépjármű vezető (tehergépkocsi-vezető), azonosító száma: 31 841 01 0010 21 02, képzési idő: 1000 óra takarító és az alábbi rész-szakképesítése, azonosító száma: 31 814 01 0000 00 00, képzési idő: 600 óra; takarítógép-kezelő, azonosító száma: 31 814 01 0000 00 00, képzési idő: 300 óra.”
u) Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium (Kazincbarcika) Az alapító okirat 8/b. pontjában Az intézmény oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységei hetedik francia bekezdése törlésre kerül. Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszerű szakképesítések a következők szerint módosulnak: "pénzügyi-számviteli ügyintéző, azonosító száma: 52 344 01 0000 00 00, évfolyamok száma: 1; vállalkozási ügyintéző, azonosító száma: 52 344 02 0000 00 00, évfolyamok száma: 1; internetes alkalmazásfejlesztő, azonosító száma: 54 481 02 0010 54 03, évfolyamok száma: 2; elektronikai technikus, azonosító száma: 54 523 01 0000 00 00, évfolyamok száma: 2; vegyipari technikus, azonosító száma: 54 524 02 1000 00 00, évfolyamok száma: 2; általános vegyipari laboratóriumi technikus, azonosító száma: 54 524 01 0010 54 01, évfolyamok száma: 2; gazdasági informatikus, azonosító száma: 54 481 04 0010 54 01, évfolyamok száma: 2; automatikai műszerész, azonosító száma: 52 523 01 0000 00 00, évfolyamok száma: 2;
56
-
ipari informatikai technikus, azonosító száma: 54 481 04 0010 54 03, évfolyamok száma: 2; szoftverfejlesztő, azonosító száma: 54 481 02 0010 54 04, évfolyamok száma: 2; logisztikai ügyintéző, azonosító száma: 54 345 02 0000 00 00, évfolyamok száma: 2; PLC programozó, azonosító száma: 52 523 01 0100 52 01, évfolyamok száma: 500 óra; számítástechnikai szoftverüzemeltető, azonosító száma: 54 481 03 0100 52 01, évfolyamok száma: 500 óra.”
Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszeren kívüli – regisztrált – képzésben oktatható szakmák a következők szerint módosulnak: „számítástechnikai szoftver-üzemeltető, azonosító száma: 54 481 03 0100 52 01, képzési idő: 500 óra; pénzügyi-számviteli ügyintéző, azonosító száma: 52 344 01 0000 00 00, képzési idő: 1000 óra; vállalkozási ügyintéző, azonosító száma: 52 344 02 0000 00 00, képzési idő 1000 óra; gépíró, azonosító száma: 33 346 01 0100 31 01, képzési idő: 500 óra; gépíró, szövegszerkesztő, azonosító száma: 33 346 01 0100 31 02, képzési idő: 500 óra; ipari informatikai technikus, azonosító száma: 54 481 04 0010 54 03, képzési idő: 1000 óra; gazdasági informatikus, azonosító száma: 54 481 04 0010 54 01, képzési idő: 1000 óra; szoftverfejlesztő, azonosító száma: 54 481 02 0010 54 04, képzési idő: 1000 óra; informatikai hálózattelepítő és üzemeltető, azonosító száma: 54 481 03 0010 54 01, képzési idő: 1000 óra; logisztikai ügyintéző, azonosító száma: 54 481 02 0010 54 04, képzési idő: 1000 óra; informatikai műszerész, azonosító száma: 54 481 03 0010 54 02, képzési idő: 1000 óra; számítógép-szerelő,- karbantartó, azonosító száma: 33 523 01 1000 00 00, képzési idő: 600 óra; internetes alkalmazásfejlesztő, azonosító száma: 54 481 02 0010 54 03, képzési idő: 1000 óra; vegyipari technikus, azonosító száma: 54 524 02 1000 00 00, képzési idő: 1000 óra; PLC programozó, azonosító száma: 52 523 01 0100 52 01, képzési idő: 500 óra; automatikai műszerész, azonosító száma: 52 523 01 0000 00 00, képzési idő: 1000 óra; automatikai technikus, azonosító száma: 52 523 01 0001 54 01, képzési idő: 1000 óra.”
57
Az alapító okirat mellékletében az iskolarendszeren kívüli nem OKJ-s regisztrált képzések az alábbiak szerint módosulnak: „számítástechnikai képesítések – CISCO Hálózati Akadémia (CCNA) kurzus, azonosító száma: 46 0020, képzési idő: 500 óra; számítástechnikai képesítések (ECDL START oktatás és vizsgáztatás), azonosító száma: 46 0010, képzési idő: 120 óra; számítástechnikai képesítések (ECDL oktatás és vizsgáztatás), azonosító száma: 46 00 10, képzési idő: 150 óra; számítástechnikai képesítések (ECDL START), informatikai írástudás (látás-és hallássérülteknek is), azonosító száma: 46 0010, képzési idő: 120 óra.” Az alapító okirat mellékletében a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások a következők: „előzetes tudásszint felmérés, azonosító száma: 91; pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás, azonosító száma: 92; képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás, azonosító száma: 93; elhelyezkedési tanácsadás; azonosító száma: 94; álláskeresési technikák, azonosító száma: 95.” Az alapító okirat melléklete a következőkkel egészül ki: "Az alapító okirat mellékletében a 2008/2009. tanévben kifutó rendszerben az iskolarendszerű szakképesítések a következők: számítástechnikai programozó, azonosító száma: 54 4641, évfolyamok száma: 2; ipari elektronikai technikus, azonosító száma: 52 5423 02, évfolyamok száma: 2; általános vegyésztechnikus, azonosító száma: 52 5412 01, évfolyamok száma: 2.” w)
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai Szakszolgálati és Közművelődési Intézet (Miskolc)
Az alapító okirat 1/b. pontja Az intézmény típusa a következők szerint módosul: „Többcélú – közös igazgatású – közoktatási intézmény, melyben pedagógiai szakmai szolgáltató-, egységes pedagógiai szakszolgálat-, tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság-, közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató intézményegységek működnek”. Az alapító okirat 7/a. pontja Az intézmény alaptevékenysége a pedagógiai szakmai szolgáltatás területén alatti szövegrész az alábbiak szerint módosul: "a pedagógiai értékelés, a szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás:
58
-
a pedagógiai szakkönyvtár működtetése, ennek keretén belül a tankönyvtár, médiatár, bibliográfiai szolgáltatások ellátása, oktatástechnikai és oktatástechnológiai szolgáltatások, tankönyvek, segédkönyvek, pedagógiai kiadványok bemutatása, forgalmazása, kölcsönzése, pedagógiai szakmai tájékoztatók, kiadványok fejlesztése, honlap működtetése, a megyei információs rendszer működtetésében való közreműködés, az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, pedagógusképzés segítése, szervezése, pedagógus továbbképzések akkreditáltatása, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, a fejlesztőpedagógia, a szakképzés és a kisebbségi oktatás támogatása képzési programok szervezésével, a nemzetközi és országos pedagógiai szolgáltatási feladatok végzésében való közreműködés, együttműködés, a megyei közoktatási információs rendszer működtetésében való közreműködés, a többcélú kistérségi társulások pedagógiai, szakmai és szakszolgálati feladatainak segítése, az együttműködés koordinálása, biztosítja a minőségfejlesztési feladatok ellátását, együttműködés a megyei pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, szakmai szolgáltatások igénybe vétele, pedagógus továbbképzés és szakvizsga támogatása, szakmai fejélesztésekben való közreműködés, tehetségmentés, tehetséggondozás, tehetségfejlesztés szakmai feladatainak megyei összehangolása, a tehetségfejlesztő decentrumok munkájának módszertani segítése."
Az alapító okirat 7./a. pontja Az intézmény alaptevékenysége a pedagógiai szakszolgálat területén alatti szövegrész az alábbiak szerint módosul: - "gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, - a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő felkészítése, tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység – értelmi fogyatékosság, autizmus, beszédfogyatékosság, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességének megállapítása vagy kizárása, - konduktív pedagógiai ellátás megszervezése, - a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált oktatását, nevelését segítő szakmai-módszertani tevékenység, a velük foglalkozó pedagógusok számára ismeretterjesztés, - a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás területén információs kiadványok megjelentetése, a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenység, a sajátos nevelési igényű és egészségügyi szempontból problémás tanulók továbbtanulásával, pályaválasztásával kapcsolatos tanácsadás,
59
- gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás megyei módszertani feladatainak összehangolása, a korai fejlesztő decentrumok tevékenységének koordinálása, szakmai segítése." Az alapító okirat 7/a. pontja Az intézmény alaptevékenysége a megyei közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás területén alatti szövegrész az alábbiak szerint módosul: "szaktanácsadás, közművelődési tájékoztatás, szakmai képzések, továbbképzések szervezése, a műkedvelő művészeti mozgalom, társas együttlét szervezése, az iskolán kívüli tehetséggondozás, a megyei, regionális, országos, nemzetközi kulturális kapcsolatok szervezése, nemzeti és etnikai kisebbségek közművelődési tevékenységének támogatása, kiadványok készítése, kistérségi és regionális közművelődési hálózat építése, közművelődési és kulturális adatbázisképzés, informatikai rendszer működtetése, közösségfejlesztés, felnőttoktatási tevékenység, a kulturális innováció, a közművelődési módszerek kidolgozása, fejlesztése, nyilvántartása, továbbadása, megismertetése." Az alapító okirat 7/b. pontja Az alapfeladathoz kapcsolódó, kiegészítő tevékenységek alatti szövegrész az alábbiak szerint módosul : - "szakmai módszertani kiadványok előállítása, értékesítése, sokszorosítása, megjelentetése, terjesztése, - agytréner készülék, számítás-, video-, és oktatástechnikai eszközök szabad kapacitásának kihasználása, - a Szinva Környezetvédelmi Program működtetése, - kapcsolódás bűnmegelőzési és drogprevenciós programokhoz, - a pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait megrendelésre megyén kívül is elláthatja, - ingatlan- és eszköz-bérbeadás, - reklámtevékenység, - irodai szolgáltatás." Az alapító okirat 7/d. pontja A vállalkozásként végezhető tevékenységei szövegrész "Alapfeladathoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek" szövegrészre módosul, illetőleg kiegészül a következőkkel: -
"(TEÁOR) (TEÁOR) (TEÁOR) (TEÁOR)
4761 5811 5829 8219
könyv-kiskereskedelem, könyvkiadás, egyéb szoftverkiadás, fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás."
60
Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke azonnal
4. Az egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratokat az Intézményeknek, és a Magyar Államkincstár Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának meg kell küldeni. Felelős: Határidő:
Hideg Imre, főosztályvezető 2008. július 30.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Negyedik napirend: Javaslat a 2008. évi kulturális, sport, közhasznú Mecénás Pályázatra és a kisebbségi rendezvényekre érkezett közösségi célú alapítványi pályázatok támogatására Köszöntöm a területi kisebbségi önkormányzatok vezetőit. Köszönjük, hogy elfogadták ismételten a meghívást és várjuk minden közgyűlésünkre, hogy jöjjenek, ismerjék meg a megyei önkormányzatnál aznapi ülésén napirenden lévő pontokat. Reméljük, hogy ezekben van, ami az ő munkájukat fogja tudni segíteni, akár a mostani döntés is. Az előterjesztéshez kapcsolódóan hat bizottság is véleményezte az előterjesztést, kérem a bizottságok véleményének ismertetését. Dr. Szabó Csaba, a Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság elnöke Bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést, és 9 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett javasolja elfogadásra a közgyűlésnek. Farkas Félix, a Kisebbségi Bizottság elnöke Bizottságunk az előterjesztést megtárgyalta és 7 igen egybehangzó szavazattal elfogadta, illetve elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Baricska Jánosné, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke Bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen, 3 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Egyben elmondanám a Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság véleményét Török Dezső elnök úr helyett. A Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság 9 igen és 2 tartózkodás mellett támogatja a határozati javaslatot és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Budai Erzsébet, az Oktatási és Sport Bizottság elnöke Bizottságunk 8 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett támogatja az előterjesztést és javasolja elfogadásra a közgyűlésnek.
61
Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk 4 igen és 3 tartózkodás mellett elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem képviselőtársaimat, kinek van kérdése véleménye az előterjesztéshez? Nincs. A döntéshez úgy gondolom a bizottsági vélemények elhangzása után nekifoghatunk. A határozati javaslat elfogadására vonatkozóan kérem a közgyűlés tagjait, aki támogatni tudja, az igen gomb megnyomásával jelezze. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 33 igen, 2 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta, s meghozta az alábbi határozatot: 71/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A 2008. évi kulturális, sport, közhasznú Mecénás Pályázatra és kisebbségi rendezvényekre érkezett közösségi célú alapítványi pályázatok támogatása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta és elbírálta a 2008. évi kulturális, sport és közhasznú Mecénás Pályázatra és a kisebbségi rendezvényekre beérkezett közösségi célú alapítványi pályázatokat és a következő határozatot hozza: 1. A Közgyűlés a határozat 1., 2., 3., 4. sz. mellékletei szerint összesen 91 db. pályázatot 11.765.000 forinttal támogat. 2. A közgyűlés felhatalmazza a Hivatal Oktatási és Művelődési Főosztályának, a Kabinetirodának, valamint Közgazdasági Főosztályának vezetőjét a támogatott pályázatok benyújtóival a megállapodások megkötésének előkészítésére, lebonyolítására és a támogatások kiutalására. 3. A Közgyűlés felhívja a 2. pontban megjelölt főosztályok vezetőinek figyelmét, hogy kísérjék figyelemmel a pályázatok megvalósulását. Felelős: Határidő:
Hideg Imre, Dr. Bogdán Zsolt és Dr. Szemán Ilona főosztályvezetők folyamatos
62
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Ötödik napirend: Javaslat a szakképzés-szervezési társulások létrehozására vonatkozó megállapodások megkötésére, alapító okirataik elfogadására Régi téma, többször visszakerül a közgyűlés elé, reméljük, hogy bejutottunk a megállapodás létrejöttének, a későbbiekben pedig az itt kialakított koncepciók elfogadásának fázisába. Pályázati pénzek megjelennek a rendszerben és ezzel fejlesztést tudunk véghezvinni, nem egyedül, hanem több önkormányzat fenntartó összefogásával együtt. Ezt az előterjesztést 4 bizottság véleményezte, kérem a bizottsági vélemények ismertetését. Dr. Szabó Csaba, a Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság elnöke Bizottságunk 11 igen szavazattal egyhangúlag támogatta az előterjesztést, és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Budai Erzsébet, az Oktatási és Sport Bizottság elnöke Bizottságunk kiemelte, hogy mennyire nagy jelentőségű előterjesztésről van szó, ahogyan ezt most elnök úrtól is hallhattuk. Többen is elmondták a bizottság tagjai közül, hogy nagyon színvonalasan és jó minőségben készült el ez az anyag és köszönetet nyilvánítottak az Oktatási és Művelődési Főosztálynak az anyag elkészítéséért. Nem kis munkáról van szó, és nem kis egyeztetések után történt ez meg. Bizottságunk egyhangúlag 15 igen szavazattal támogatja, és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Még egy kérést szeretnék tolmácsolni, hiszen több olyan polgármester is jelen van, aki érintett ennek a megállapodásnak a megkötésében, hogy minél korábban jó lenne, hogy ha a hivatallal felvéve a kapcsolatot ezek realizálódnának, hogy a munka tovább tudjon folyni. Baricska Jánosné, Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke 11 igen szavazattal egyhangúlag javasoljuk elfogadásra az előterjesztést a közgyűlésnek. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk 7 igen egybehangzó szavazattal támogatja a határozati javaslatot és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a közgyűlés tagjait, ki az, aki ebben a kérdésben a szakképzési társulások létrehozásában kérdéssel, véleménnyel kíván élni? Megköszönöm, most nem a hivatalnak, a hivatalnak ez a feladata, hogy ha ezt jól végzi, akkor mindannyiunknak öröme, azon polgármester barátainknak, akik itt jelen vannak, akár az Ózd Város polgármestereként jelenlévő Benedek Mihály képviselőtársunknak, akár pedig Szamosvölgyi Péter képviselőtársunknak, azt a munkát, és akik nincsenek jelen, de a társulásban résztvevő önkormányzatok vezetői azt az egyetértést, illetve a jó szándékot, ebben való irányultságot, hogy jussunk előre. Most már arra kérek mindenkit, akinek erre módja, lehetősége van a munkája során, hogy a Megyei Önkormányzat részvételével működő két pályázati rendszer, - az egyik a Sajó-menti, a
63
másik a Zempléni, - tegyen meg mindent, amit úgy érez, hogy képviselői munkája során megtehet, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzatának javát tudja szolgálni. Hiszen ebben mind a két társulásban fele-fele arányban vagyunk, érdekeinket szolgálja, hogy ez a két társulás jól tudjon működni a jövőben. Erre természetesen a jó szándék mellett forrásokra is szükség van. Nincs képviselői jelentkezés. Azt gondolom, hogy erről elég sokszor már, egy előző önkormányzati ciklusban is többször beszéltünk, a jelenlegiben is, reményeink szerint most már a cselekedetek jönnek, ily értelemben, hogy fejlesztésekről is beszélhetünk majd. Aki el tudja fogadni a társulások létrehozására vonatkozó megállapodásokat, az alapító okiratokat, kérem, hogy az igen gomb megnyomásával jelezze. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 48 igen, 1 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta, s meghozta az alábbi határozatot: 72/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: Szakképzés-szervezési társulások létrehozására vonatkozó megállapodások megkötése, alapító okirataik elfogadása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a szakképzés-szervezési társulások létrehozására vonatkozó megállapodások megkötésére, alapító okirataik elfogadására vonatkozó javaslatot, és az alábbi döntést hozta: 1. A Közgyűlés jóváhagyja a Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás és a Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására vonatkozó 1. és 2. számú mellékletekben foglalt megállapodásokat, és azok aláírására felhatalmazza elnökét. 2. A Közgyűlés a Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás és a Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás alapító okiratait az 1/a. és a 2/a. számú mellékletben foglaltak szerint elfogadja. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke azonnal
64
3. A Közgyűlés felhívja Hivatalát, hogy az 1. és 2. pontban foglaltakkal összefüggő feladatok előkészítése és végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Határidő:
Dr. Kovács János főjegyző azonnal
65
1. számú melléklet MEGÁLLAPODÁS a Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására és működtetésére
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16-18. §-a, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. §-a, valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ában foglaltakkal összhangban a társulás tagjai a szakképzéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok végrehajtására a következő megállapodást fogadják el:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1./
A társulás (továbbiakban: Társulás) megnevezése, székhelye: Név: Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás Székhely: […]
2./
A Társulás jogállása: A Társulás jogi személy. A Társulás a szakképzés körében közoktatási megállapodást, vagy más megállapodást köthet.
3./
A Társulás bélyegzője: Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás
4./
A Társulás működési területe: A Társulásba tagként belépő önkormányzatok illetékességi területe
5./
A Társulás tagjainak neve, székhelye: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (3525 Miskolc, Városház tér 1.) Edelény Város Önkormányzata (3780 Edelény, István király útja 52.) Ózd Város Önkormányzata (3600 Ózd, Városház tér 1.)
6./
A Társulás céljai és feladatai: A Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás a tevékenységi területén igyekszik elősegíteni a munkaerő-piac igényeihez igazodó képzési struktúrájú és oktatási színvonalú szakképzés kialakítását.
66
A Társulás céljai: a) a minőségi szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosításának és a helyi munkaerőpiaci igények kielégítésének elősegítése; b) összehangolt – az érdekelt és érintett felek egyetértésén alapuló – szakképzésfejlesztési irányok meghatározásának, a koordináció javításának, a fejlesztési források hatékony felhasználásának biztosítása; c) a szakmai képzés színvonalának és a szakmai tudás presztízsének növelése; d) az iskolai rendszerű szakképzésben egyre növekvő számú hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók képzési problémáinak megoldásában történő segítségnyújtás a lemorzsolódás, a képzési rendszerből szakképesítés nélkül kilépők számának csökkentése érdekében; e) az önkormányzati fenntartású intézményeknek a felnőttképzési területen történő részvételét erősíteni szükséges, ennek érdekében elősegíti az összehangolt, ugyanakkor a helyi igényeket is figyelembe vevő moduláris rendszerű intézményi képzési programok létrehozását. A Társulás feladatai: a) a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelően – a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel – meghatározza a Társulás által, illetve a Társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (5) bekezdés a) pont]; b) a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelően a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (5) bekezdés b) pont].
II. A TÁRSULÁS KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 1./
A társulási megállapodás határozatlan időre szól. A Társulás megalakultnak tekinthető, ha a képviselő-testületek mindegyike jóváhagyta a megállapodást, megválasztotta képviselőjét és a Társulási Tanács megalakult.
2./
A Társuláshoz csatlakozhat minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát tart fenn és illetékességi területe közvetlenül határos a Társulás működési területével. A belépés további feltétele, hogy az érintett helyi önkormányzat elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket.
3./
A Társuláshoz csatlakozni minden tanév szeptember 1. napjával lehet. A csatlakozási szándékot legalább 60 nappal korábban kell bejelenteni a Társulásnak. A Társuláshoz való csatlakozáshoz a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges, mely a belépési szándékon kívül tartalmazza a hozzájárulási összeg befizetésének vállalását is.
4./
A Társulásból kilépni a naptári év utolsó napjával lehet. A kilépési szándékot a kilépni szándékozó önkormányzat képviselő-testületének minősített többséggel hozott
67
határozatával megerősítve egy tanévvel korábban kell bejelenteni a Társulásnak. A kilépő taggal a Társulás elszámol. 5./
A Társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges: a) b) c) d)
6./
az együttműködési megállapodás jóváhagyásához; az együttműködési megállapodás módosításához; az együttműködési megállapodás megszüntetéséhez; a Társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz.
A Társulás megszűnik, ha: a) annak megszűnését valamennyi tag képviselő-testületi határozattal kimondja; b) a Társulásban csak egy tag marad; c) a bíróság jogerősen dönt a Társulás megszűnéséről.
7./
A Társulás megszűnésekor a kötelezettségek kiegyenlítése után megmaradó vagyont a helyi önkormányzatoknak a vagyon növekménnyel együtt az adott tanévre/előző tanévre a közoktatási statisztikai adatok alapján megállapított tanulói létszám arányában vissza kell adni, kivéve, ha jogszabály, illetve szerződés eltérően rendelkezik. Amennyiben hiány keletkezik, azt a hozzájárulás alapjául szolgáló szakképzésben résztvevő tanulói létszám (beleértve az alapképzésben részvevőket és szakképzési évfolyamon tanulókat) arányában osztják meg a tagok, kivéve, ha jogszabályból, illetve szerződésből más nem következik.
8./
Jelen megállapodás valamennyi képviselő-testület elfogadó határozatával válik hatályossá.
III. A TÁRSULÁS SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1./
A Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács. A Tanácsban lévő tagok az adott tag TISZK-be bevont intézményeiben nappali tagozaton iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók létszámának aránya szerinti (kerekített) szavazatszámmal rendelkeznek azzal a megkötéssel, hogy egyetlen tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint felével. Ennek megfelelően a szavazati arányok a következőképpen alakulnak: Név
2./
Arány (%)
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat
50
Edelény Város Önkormányzata
23
Ózd Város Önkormányzata
27
Szavazni személyesen, vagy a Társulás tagja által írásban meghatalmazott helyettes képviselő útján lehet.
68
3./
A Társulási Tanács alakuló ülésén tagjai közül elnököt és két alelnököt választ nyílt szavazással. Az elnök és a két alelnök személye évente rotációs rendszerben kerül megválasztásra. A tagok […]-[…] képviselőt delegálnak a Társulási Tanácsba.
4./
A Társulási Tanács tagjai évente a képviselő-testületeiknek beszámolnak a Társulási Tanácsban végzett tevékenységükről, a Társulás gazdasági helyzetéről, a társulási cél megvalósításáról.
5./ 6./
7./
A Társulás tagja az általa választott képviselőt visszahívhatja. A Társulási Tanács döntését ülésén határozattal hozza. A Társulási Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt alelnök, vagy a Társulási Tanács által felhatalmazott képviselő hívja össze és vezeti. Az ülést valamely tag székhelyén kell tartani. Az ülést össze kell hívni: a) b) c) d)
szükség szerint, de évente legalább két alkalommal; a Társulási Tanács által meghatározott időpontban; a Társulás bármely tagjának napirendet tartalmazó indítványára; a Közigazgatási Hivatal kezdeményezésére.
8./
A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a Társulási Tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni a Közigazgatási Hivatalnak.
9./
A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a Társulás valamennyi tagja jelen van. A Társulási Tanács határozatait alapesetben egyszerű szótöbbséggel hozza.
10./
A Társulási Tanács egyhangú döntése szükséges: a) az Együttműködési Megállapodás módosításához; b) az Együttműködési Megállapodás hatályának meghosszabbításához; c) a pályázat szakmai és pénzügyi tervének elfogadásához, az ütemezéshez és a feladatok végrehajtásának munkamegosztásához; d) a Támogatási Szerződés elfogadásához; e) új tag felvételéről, tagi késedelem beálltáról, tagi kilépéssel összefüggő elszámolásról történő döntéshez;
11./
A Társulási Tanács részletes működési szabályait a társulási megállapodásban meghatározott keretek között a Szervezeti és Működési Szabályzatában állapítja meg és fogadja el.
12./
A Társulási Tanács Intézményvezetők Tanácsát, valamint Tanácsadó Testületet hoz létre. Az Intézményvezetők Tanácsát a TISZK–ben résztvevő intézmények vezetői alkotják, amely az iskolákat érintő előterjesztéseket véleményezi a Társulási Tanács ülése előtt. A Tanácsadó Testület a szakképzési szerkezet, beiskolázási stratégia kialakításában lát el javaslattevő, véleményező szerepet a gazdálkodó szervezetek, szakmai érdekképviseletek, kamarák, munkaügyi központ képviselőinek részvételével.
69
13./
A Társulási Tanács feladatainak végzésére a költségvetési intézmény keretein belül munkaszervezetet hoz létre. Feladata a Társulás tevékenységébe tartozó feladatok közül mindazoknak az előkészítése, illetve végrehajtása, amelyeket számára a Társulási Tanács meghatároz. A munkaszervezet élén az igazgató áll, akit a Társulási Tanács nevez ki, illetve ment fel, valamint fegyelmi és kártérítési ügyében eljár. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a Társulási Tanács elnöke gyakorolja. A munkaszervezet egységes szervezet, tevékenységét a Társulási Tanács által jóváhagyott számú munkatárs látja el közalkalmazotti jogviszonyban, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, illetve a közoktatási ágazatra vonatkozó végrehajtási rendelet által meghatározott alkalmazási feltételek szerint. A munkaszervezet működési rendjét – beleértve a belső ellenőrzést – a Társulási Tanács a Szervezeti és Működési Szabályzatban állapítja meg.
14./
A Társulással együttműködő (gazdálkodó szervezetek, nem önkormányzati fenntartású szakképző intézmények, felsőoktatási intézmények stb.), a Tanácsban szavazati joggal nem rendelkező szervezetekkel kötendő megállapodásról a Tanács dönt.
15./
A Társulás közösen intézményt nem tart fenn, a fenntartói jog átvételére vonatkozó döntéshez a Társulási Tanács minősített többséggel hozott határozata szükséges.
IV. A TÁRSULÁSI TANÁCS HATÁSKÖRE 1./
A Társulási Tanács feladat- és hatásköre: a) a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés összehangolásával kapcsolatban hozott döntéseit elfogadja; b) a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntéseivel összhangban a szakképzés fejlesztési irányára és a beiskolázási arányára tekintettel meghatározza a Társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát; c) egyetértési jogot gyakorol a szakmai program tekintetében az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál; d) a Társulás az általa ellátott feladatokra – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdése szerint – önálló fejlesztési tervet készít; e) a Társulás megállapodhat közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulással, felsőoktatási intézménnyel, nem önkormányzati intézményfenntartóval, a feladatok közös megszervezésében, amennyiben az vállalja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelő megszervezését; f) elfogadja Szervezeti és Működési Szabályzatát; g) megválasztja a Társulási Tanács elnökét és alelnökeit; h) kialakítja munkaszervezetét, dönt annak létszámáról, kinevezi és felmenti a munkaszervezet igazgatóját; i) megállapítja éves költségvetését, elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót; j) a szakképzés egyéb szereplőinek bevonása a szakképzésbe, megállapodás kötése; k) részt vesz pályázatokban, a pályázat lebonyolításában, fejlesztési projektek megvalósításában; l) részt vesz az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében;
70
m) a tag felvételéről, a tagi késedelem beálltáról, valamint a tagi kilépéssel összefüggő elszámolásról szóló képviselő-testületi határozatokhoz írásbeli véleményt készít és azt a döntéshozatalt megelőzően a képviselő-testületek elé terjeszti; n) szakképzés fejlesztés forrásbevonási rendszerének kialakítása, a felhasználás nyomon követése; o) pályaválasztási, pályaorientációs és karrier-tanácsadási rendszer szervezése; p) pedagógus továbbképzések szervezése, koordinálása; q) hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókat támogató rendszer kiépítése; r) tananyagfejlesztések koordinálása, új tananyagok beszerzése; s) tájékoztatás a szakképzés partnerei, média felé, kiadványokat készít; t) önértékelési rendszer összehangolása a partnerek között; u) adatgyűjtés, elemzés a szakképzés vonatkozásában; v) véleményezi a TISZK működésében érintett intézményi átszervezéseket, vezetői kinevezéseket, a fenntartói és az intézményi minőségirányítási programot; w) családpedagógiai szolgáltatás folytatásának segítése; x) intézményi mérési értékelési rendszer és közös TISZK szintű tanulói kulcskompetencia mérés-értékelési rendszer; y) a TISZK-re vonatkozó egységes modultérkép elkészítése. 2./
A Társulási Tanács elnökének feladatai: a) b) c) d)
összehívja és vezeti a Társulási Tanács ülését; aláírja az ülés jegyzőkönyvét; képviseli a Társulási Tanácsot; gyakorolja a munkáltatói jogokat a munkaszervezet igazgatója, illetve a Társulás munkavállalói felett; e) felügyeli a Társulási Tanács döntéseinek végrehajtását és a Társulás gazdálkodását.
3./
Az igazgató feladatai: a) b) c) d) e)
irányítja a munkaszervezet munkáját; előkészíti a Társulási Tanács üléseit és a napirendeket; végrehajtja a Társulási Tanács döntéseit; gyakorolja a munkáltatói jogokat a munkaszervezet dolgozói felett; felelős a Társulás gazdálkodásáért.
V. A TÁRSULÁS VAGYONA 1./
A Társulás vagyonát képezi a tagok tanulólétszám arányos működési hozzájárulása.
2./
A Társulás saját vagyonnal is rendelkezhet, amelynek szaporulata a Társulást illeti meg.
3./
A Társulás részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló bankszámlával rendelkezik. A bankszámla feletti rendelkezési jog a Társulási Tanács elnökét illeti meg.
4./
A Társulás munkaszervezete részére […], [irányítószám, település, utca, házszám] alatti [helyiség megnevezése] elhelyezést biztosít, amelynek költségei a Társulást terhelik.
71
5./
A Társulás működési költségét a tagok által befizetett költségvetési hozzájárulás biztosítja. A Társulás tagjait terhelő működési költséghez történő hozzájárulás befizetését a tagok a Társulás által elfogadott költségvetésének megfelelően évente két alkalommal, félévenként teljesítik.
6./
Az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás határidőre történő befizetésének nem teljesítése esetén a nem teljesítő tagok kedvezménye és a szavazati joga felfüggesztésre kerül, az egy hónapot meghaladó fizetési késedelem esetén pedig a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese kerül büntetőkamatként felszámolásra.
7./
Fejlesztési jellegű projektek megvalósítása, illetve önrész vállalását előíró fejlesztési pályázatok benyújtása esetén a tagok hozzájárulnak, hogy azonnali beszedési megbízás – inkasszó – kerüljön kiadásra a projektben, pályázatban érintett tagokra jutó önerő mértékéig.
8./
A Társulás gazdálkodásának ellenőrzését legalább évente a Társulási Tanács elnöke által megbízott független könyvvizsgálóval végezteti.
9./
A Társulási Tanács tagjai működésükről, a Társulás pénzügyi helyzetéről, valamint a társulási célok megvalósulásáról évente – a gazdasági évről szóló beszámolóval egyidejűleg – tájékoztatják a képviselő-testületeiket. Egyebekben a Társulás ellenőrzése tekintetében a Társulás tagjai a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseit tekintik irányadónak.
10./
A Társulás vállalkozási tevékenységet kizárólag céljai megvalósítása érdekében, az irányadó jogszabályi keretek között folytat.
VI. EGYÜTTMŰKÖDÉS 1./
A helyi önkormányzatok képviselő-testületei, bizottságai, polgármesterei, jegyzői, az önkormányzatok intézményei, társulásai feladatkörükben egymással rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki. Tanácskozásokat tartanak, közösen szerveznek rendezvényeket, kicserélik szakmai tapasztalataikat, illetve fórumokat tartanak.
2./
A Társulás tagjai feladataik ellátásában kölcsönösen együttműködnek, megfelelő információk átadásával segítik a Társulás munkáját, ezen túlmenően kötelezettségként vállalják, hogy másik Térségi Integrált Szakképző Központba nem lépnek be.
VII. VEGYES RENDELKEZÉSEK 1./
Jelen társulási megállapodást az aláírást követő 15 napon belül meg kell küldeni a Közigazgatási Hivatal vezetőjének, aki arra 30 napon belül törvényességi észrevételt tehet.
2./
A Társulás tagjai a Társulás működése során felmerülő vitás kérdéseket előzetes egyeztetés útján rendezik.
3./
A Társulás tagjai tudomásul veszik, hogy jelen társulási megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről
72
szóló 1997. évi CXXXV. törvény és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 4./
Jelen társulási megállapodás a Társulás tagjai képviselőinek aláírásával jön létre. A költségvetési szervként működő Társulás a megállapodást aláíró önkormányzatok képviselő-testületeinek a Társulás alapító okiratát elfogadó, minősített többséggel hozott határozatával jön létre. A Társulás tagjai képviselő-testületeinek határozatai a jelen társulási megállapodás elválaszthatatlan részét képezik.
5./
A Társulás tagjai kijelentik, hogy a társulási megállapodásban foglaltakat önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján rögzítették.
Kelt […](o)n, 2008. év […] hó […]. napján
Z á r a d é k: A társulási megállapodást a megyei közgyűlés és az alábbi képviselő-testületek hagyták jóvá, fogadták el előírásait, önmagukra és testületeikre vonatkozó kötelező rendelkezésként:
Önkormányzat neve Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Edelény Város Önkormányzata Ózd Város Önkormányzata
Határozat száma
Polgármester, Közgyűlés Elnöke aláírása
73
1/a. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Költségvetési szerv megnevezése:
Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás
Rövid név:
Sajó-menti TISZK
Székhelye:
[…]
Alapításának ideje:
2008. […]
Alapítását elrendelte:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § rendelkezései alapján a társulási tag önkormányzatok képviselő-testületei
Működési területe:
A társulásba tagként belépő önkormányzatok illetékességi területe
Alapítója, fenntartója:
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (3525 Miskolc, Városház tér 1.) Edelény Város Önkormányzata (3780 Edelény, István király útja 52.) Ózd Város Önkormányzata (3600 Ózd, Városház tér 1.)
Felügyeleti szerve:
Alapító önkormányzatok Törvényességi ellenőrzését a társulás székhelye szerint illetékes Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatala látja el. Szakmai felügyeletét: a szakképzésért felelős államigazgatási szerv látja el. A Társulási Tanács Szervezeti és Működési Szabályzatát – a társulási megállapodásban meghatározott keretek között – a Tanács maga állapítja meg.
A Társulás jogállása:
önálló jogi személyiséggel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
Bankszámlarend:
önálló bankszámlával rendelkezik
A társulás típusa:
szakképzés-szervezési társulás
A társulás irányítása:
A társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amely az
74
alapító önkormányzatok képviselőiből áll. Képviselete:
A Társulási Tanács tagjai közül a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 12. § rendelkezései alapján minősített többséggel elnököt és két alelnököt választ. A társulást az elnök – akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök – képviseli.
Munkaszervezete:
A Társulási Tanács feladatainak végzésére munkaszervezetet hoz létre, amelynek tagjai közalkalmazotti jogviszonyban állnak. A munkaszervezet élén az igazgató áll, akit a Tanács nevez ki. Az igazgató felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat a Társulási Tanács Elnöke gyakorolja.
A társulás állami feladatként ellátandó alaptevékenységét meghatározó szakmai jogszabályok:
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet
Alapvető szakágazat:
841211
Oktatás igazgatása (főtevékenység)
Tevékenységi köre (feladatai) alaptevékenységként:
84.12
Egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatás (kivéve: társadalombiztosítás) igazgatása
Kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységként:
841192
Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai
Vállalkozási tevékenység:
A társulás vállalkozási tevékenységet kizárólag céljai megvalósítása érdekében, az irányadó jogszabályi keretek között folytat.
75
Alaptevékenysége leírása, a Társulási Tanács feladatés hatásköre:
1. a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés összehangolásával kapcsolatban hozott döntéseit elfogadja; 2. a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntéseivel összhangban a szakképzés fejlesztési irányára és a beiskolázási arányára tekintettel meghatározza a Társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát; 3. egyetértési jogot gyakorol a szakmai program tekintetében az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál; 4. a Társulás az általa ellátott feladatokra – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdése szerint – önálló fejlesztési tervet készít; 5. a Társulás megállapodhat közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulással, felsőoktatási intézménnyel, nem önkormányzati intézményfenntartóval, a feladatok közös megszervezésében, amennyiben az vállalja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelő megszervezését; 6. elfogadja Szervezeti és Működési Szabályzatát; 7. megválasztja a Társulási Tanács elnökét és alelnökeit; 8. kialakítja munkaszervezetét, dönt annak létszámáról, kinevezi és felmenti a munkaszervezet igazgatóját; 9. megállapítja éves költségvetését, elfogadja költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót; 10. a szakképzés egyéb szereplőinek szakképzésbe, megállapodás kötése;
bevonása
a a
11. részt vesz pályázatokban, a pályázat lebonyolításában, fejlesztési projektek megvalósításában; 12. részt vesz az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében;
76
13. a tag felvételéről, a tagi késedelem beálltáról, valamint a tagi kilépéssel összefüggő elszámolásról szóló képviselő-testületi határozatokhoz írásbeli véleményt készít és azt a döntéshozatalt megelőzően a képviselőtestület elé terjeszti; 14. szakképzés fejlesztés forrásbevonási rendszerének kialakítása, a felhasználás nyomon követése; 15. pályaválasztási, pályaorientációs és karrier-tanácsadási rendszer szervezése; 16. pedagógus továbbképzések szervezése, koordinálása; 17. hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókat támogató rendszer kiépítése; 18. tananyagfejlesztések beszerzése;
koordinálása,
19. tájékoztatás a szakképzés kiadványokat készít;
új
partnerei,
tananyagok média
felé,
20. önértékelési rendszer összehangolása a partnerek között; 21. adatgyűjtés, elemzés a szakképzés vonatkozásában; 22. véleményezi a TISZK működésében érintett intézményi átszervezéseket, vezetői kinevezéseket, a fenntartói és az intézményi minőségirányítási programot; 23. családpedagógiai szolgáltatás folytatásának segítése; 24. intézményi mérési értékelési rendszer és közös TISZK szintű tanulói kulcskompetencia mérés-értékelési rendszer; 25. a TISZK-re elkészítése. A Társulási Tanács elnökének feladatai:
vonatkozó
egységes
modultérkép
1. összehívja és vezeti a Társulási Tanács ülését; 2. aláírja az ülés jegyzőkönyvét; 3. képviseli a Társulási Tanácsot; 4. munkáltatói jogot gyakorol a munkaszervezet igazgatója felett;
77
5. felügyeli a Társulási Tanács döntéseinek végrehajtását, a társulás gazdálkodását. Az igazgató feladatai:
1. irányítja a munkaszervezet munkáját; 2. előkészíti a Társulási Tanács üléseit és a napirendeket; 3. végrehajtja a Társulási Tanács döntéseit; 4. munkáltatói jogokat gyakorol a munkaszervezet tagjai felett; 5. felelős a Társulás gazdálkodásáért.
A vagyon felett rendelkező szerv:
A vagyon feletti rendelkezési jog a Társulási Tanácsot illeti meg.
A feladatellátást szolgáló vagyon megnevezése:
a társulás által vállalt feladat megvalósítását szolgáló pályázatok önrészének egy-egy társult tag önkormányzatra eső részének befizetései; központi költségvetésből közvetve vagy közvetlenül származó bevételek; működési, fenntartási költségeihez a társult önkormányzatok tanulólétszám-arányos befizetései; pályázatok útján nyert bevételek; alapítványi támogatások; ingó vagyontárgyak, immateriális javak; egyéb bevételek.
Kelt […](o)n, 2008. év […] hó […]. napján Z á r a d é k: Jelen Alapító Okirat a megyei önkormányzat közgyűlésének, illetve a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek határozataival lép hatályba. Az Alapító Okiratot az önkormányzatok az alábbi határozatok alapján a társult önkormányzatok közgyűlése/képviselő-testületei jóváhagyták, képviseletükben jelen Alapító Okiratot a közgyűlés elnöke és a polgármesterek, valamint a főjegyző, a körjegyző és a címzetes főjegyző aláírásukkal hitelesítik.
78
a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nevében a […]/2008. sz. határozat alapján
Dr. Ódor Ferenc a megyei közgyűlés elnöke
Dr. Kovács János főjegyző
Edelény Város Önkormányzata nevében a […]/2008. sz. határozat alapján
Molnár Oszkár polgármester
Méhész Katalin aljegyző
Ózd Város Önkormányzata nevében a […]/2008. sz. határozat alapján
Benedek Mihály polgármester
Dr Almási Csaba mb. jegyző
79
2. számú melléklet MEGÁLLAPODÁS a Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására és működtetésére
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16-18. §-a, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. §-a, valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ában foglaltakkal összhangban a társulás tagjai a szakképzéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok végrehajtására a következő megállapodást fogadják el:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7./
A társulás (továbbiakban: Társulás) megnevezése, székhelye: Név: Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás Székhely: […]
8./
A Társulás jogállása: A Társulás jogi személy. A Társulás a szakképzés körében közoktatási megállapodást, vagy más megállapodást köthet.
9./
A Társulás bélyegzője: Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás
10./
A Társulás működési területe: A Társulásba tagként belépő önkormányzatok illetékességi területe
11./
A Társulás tagjainak neve, székhelye: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (3525 Miskolc, Városház tér 1.) Szerencs Város Önkormányzata (3900 Szerencs, Rákóczi út 89.) Sárospatak Város Önkormányzata (3950 Sárospatak, Kossuth út 44.) Sátoraljaújhely Város Önkormányzata (3980 Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5.) Encs Város Önkormányzata (Encs, Petőfi út 75.)
12./ 13./
A Társulás céljai és feladatai: A Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás a tevékenységi területén igyekszik elősegíteni a munkaerő-piac igényeihez igazodó képzési struktúrájú és oktatási színvonalú szakképzés kialakítását.
80
A Társulás céljai: f) a minőségi szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosításának és a helyi munkaerőpiaci igények kielégítésének elősegítése; g) összehangolt – az érdekelt és érintett felek egyetértésén alapuló – szakképzésfejlesztési irányok meghatározásának, a koordináció javításának, a fejlesztési források hatékony felhasználásának biztosítása; h) a szakmai képzés színvonalának és a szakmai tudás presztízsének növelése; i) az iskolai rendszerű szakképzésben egyre növekvő számú hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók képzési problémáinak megoldásában történő segítségnyújtás a lemorzsolódás, a képzési rendszerből szakképesítés nélkül kilépők számának csökkentése érdekében; j) az önkormányzati fenntartású intézményeknek a felnőttképzési területen történő részvételét erősíteni szükséges, ennek érdekében elősegíti az összehangolt, ugyanakkor a helyi igényeket is figyelembe vevő moduláris rendszerű intézményi képzési programok létrehozását. A Társulás feladatai: c) a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelően – a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel – meghatározza a Társulás által, illetve a Társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (5) bekezdés a) pont]; d) a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelően a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (5) bekezdés b) pont].
II. A TÁRSULÁS KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 9./
A társulási megállapodás határozatlan időre szól. A Társulás megalakultnak tekinthető, ha a képviselő-testületek mindegyike jóváhagyta a megállapodást, megválasztotta képviselőjét és a Társulási Tanács megalakult.
10./
A Társuláshoz csatlakozhat minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát tart fenn és illetékességi területe közvetlenül határos a Társulás működési területével. A belépés további feltétele, hogy az érintett helyi önkormányzat elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket.
11./
A Társuláshoz csatlakozni minden tanév szeptember 1. napjával lehet. A csatlakozási szándékot legalább 60 nappal korábban kell bejelenteni a Társulásnak. A Társuláshoz való csatlakozáshoz a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges, mely a belépési szándékon kívül tartalmazza a hozzájárulási összeg befizetésének vállalását is.
12./
A Társulásból kilépni a naptári év utolsó napjával lehet. A kilépési szándékot a kilépni szándékozó önkormányzat képviselő-testületének minősített többséggel hozott
81
határozatával megerősítve egy tanévvel korábban kell bejelenteni a Társulásnak. A kilépő taggal a Társulás elszámol. 13./
A Társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges: e) az együttműködési megállapodás jóváhagyásához; f) az együttműködési megállapodás módosításához; g) az együttműködési megállapodás megszüntetéséhez; h) a Társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz.
14./
A Társulás megszűnik, ha: d) annak megszűnését valamennyi tag képviselő-testületi határozattal kimondja; e) a Társulásban csak egy tag marad; f) a bíróság jogerősen dönt a Társulás megszűnéséről.
15./
A Társulás megszűnésekor a kötelezettségek kiegyenlítése után megmaradó vagyont a helyi önkormányzatoknak a vagyon növekménnyel együtt az adott tanévre/előző tanévre a közoktatási statisztikai adatok alapján megállapított tanulói létszám arányában vissza kell adni, kivéve, ha jogszabály, illetve szerződés eltérően rendelkezik. Amennyiben hiány keletkezik, azt a hozzájárulás alapjául szolgáló szakképzésben résztvevő tanulói létszám (beleértve az alapképzésben részvevőket és szakképzési évfolyamon tanulókat) arányában osztják meg a tagok, kivéve, ha jogszabályból, illetve szerződésből más nem következik.
16./
Jelen megállapodás valamennyi képviselő-testület elfogadó határozatával válik hatályossá.
III. A TÁRSULÁS SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 16./
A Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács. A Tanácsban lévő tagok az adott tag TISZK-be bevont intézményeiben nappali tagozaton iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók létszámának aránya szerinti (kerekített) szavazatszámmal rendelkeznek azzal a megkötéssel, hogy egyetlen tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint felével. Ennek megfelelően a szavazati arányok a következőképpen alakulnak: Név
Arány (%)
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat
50
Szerencs Város Önkormányzata
12
Sárospatak Város Önkormányzata
20
Sátoraljaújhely Város Önkormányzata
7
Encs Város Önkormányzata
11
82
17./
Szavazni személyesen, vagy a Társulás tagja által írásban meghatalmazott helyettes képviselő útján lehet.
18./
A Társulási Tanács alakuló ülésén tagjai közül elnököt és két alelnököt választ nyílt szavazással. Az elnök és a két alelnök személye évente rotációs rendszerben kerül megválasztásra. A tagok […]-[…] képviselőt delegálnak a Társulási Tanácsba.
19./
A Társulási Tanács tagjai évente a képviselő-testületeiknek beszámolnak a Társulási Tanácsban végzett tevékenységükről, a Társulás gazdasági helyzetéről, a társulási cél megvalósításáról.
20./ 21./
22./
A Társulás tagja az általa választott képviselőt visszahívhatja. A Társulási Tanács döntését ülésén határozattal hozza. A Társulási Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt alelnök, vagy a Társulási Tanács által felhatalmazott képviselő hívja össze és vezeti. Az ülést valamely tag székhelyén kell tartani. Az ülést össze kell hívni: e) szükség szerint, de évente legalább két alkalommal; f) a Társulási Tanács által meghatározott időpontban; g) a Társulás bármely tagjának napirendet tartalmazó indítványára; h) a Közigazgatási Hivatal kezdeményezésére.
23./
A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a Társulási Tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni a Közigazgatási Hivatalnak.
24./
A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a Társulás valamennyi tagja jelen van. A Társulási Tanács határozatait alapesetben egyszerű szótöbbséggel hozza.
25./
A Társulási Tanács egyhangú döntése szükséges: f) az Együttműködési Megállapodás módosításához; g) az Együttműködési Megállapodás hatályának meghosszabbításához; h) a pályázat szakmai és pénzügyi tervének elfogadásához, az ütemezéshez és a feladatok végrehajtásának munkamegosztásához; i) a Támogatási Szerződés elfogadásához; j) új tag felvételéről, tagi késedelem beálltáról, tagi kilépéssel összefüggő elszámolásról történő döntéshez;
26./
A Társulási Tanács részletes működési szabályait a társulási megállapodásban meghatározott keretek között a Szervezeti és Működési Szabályzatában állapítja meg és fogadja el.
27./
A Társulási Tanács Intézményvezetők Tanácsát, valamint Tanácsadó Testületet hoz létre. Az Intézményvezetők Tanácsát a TISZK–ben résztvevő intézmények vezetői alkotják, amely az iskolákat érintő előterjesztéseket véleményezi a Társulási Tanács ülése előtt. A Tanácsadó Testület a szakképzési szerkezet, beiskolázási stratégia
83
kialakításában lát el javaslattevő, véleményező szerepet a gazdálkodó szervezetek, szakmai érdekképviseletek, kamarák, munkaügyi központ képviselőinek részvételével. 28./
A Társulási Tanács feladatainak végzésére a költségvetési intézmény keretein belül munkaszervezetet hoz létre. Feladata a Társulás tevékenységébe tartozó feladatok közül mindazoknak az előkészítése, illetve végrehajtása, amelyeket számára a Társulási Tanács meghatároz. A munkaszervezet élén az igazgató áll, akit a Társulási Tanács nevez ki, illetve ment fel, valamint fegyelmi és kártérítési ügyében eljár. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a Társulási Tanács elnöke gyakorolja. A munkaszervezet egységes szervezet, tevékenységét a Társulási Tanács által jóváhagyott számú munkatárs látja el közalkalmazotti jogviszonyban, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, illetve a közoktatási ágazatra vonatkozó végrehajtási rendelet által meghatározott alkalmazási feltételek szerint. A munkaszervezet működési rendjét – beleértve a belső ellenőrzést – a Társulási Tanács a Szervezeti és Működési Szabályzatban állapítja meg.
29./
A Társulással együttműködő (gazdálkodó szervezetek, nem önkormányzati fenntartású szakképző intézmények, felsőoktatási intézmények stb.), a Tanácsban szavazati joggal nem rendelkező szervezetekkel kötendő megállapodásról a Tanács dönt.
30./
A Társulás közösen intézményt nem tart fenn, a fenntartói jog átvételére vonatkozó döntéshez a Társulási Tanács minősített többséggel hozott határozata szükséges.
IV. A TÁRSULÁSI TANÁCS HATÁSKÖRE 4./
A Társulási Tanács feladat- és hatásköre: z) a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés összehangolásával kapcsolatban hozott döntéseit elfogadja; aa) a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntéseivel összhangban a szakképzés fejlesztési irányára és a beiskolázási arányára tekintettel meghatározza a Társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát; bb) egyetértési jogot gyakorol a szakmai program tekintetében az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál; cc) a Társulás az általa ellátott feladatokra – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdése szerint – önálló fejlesztési tervet készít; dd) a Társulás megállapodhat közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulással, felsőoktatási intézménnyel, nem önkormányzati intézményfenntartóval, a feladatok közös megszervezésében, amennyiben az vállalja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelő megszervezését; ee) elfogadja Szervezeti és Működési Szabályzatát; ff) megválasztja a Társulási Tanács elnökét és alelnökeit; gg) kialakítja munkaszervezetét, dönt annak létszámáról, kinevezi és felmenti a munkaszervezet igazgatóját; hh) megállapítja éves költségvetését, elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót; ii) a szakképzés egyéb szereplőinek bevonása a szakképzésbe, megállapodás kötése;
84
jj) részt vesz pályázatokban, a pályázat lebonyolításában, fejlesztési projektek megvalósításában; kk) részt vesz az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében; ll) a tag felvételéről, a tagi késedelem beálltáról, valamint a tagi kilépéssel összefüggő elszámolásról szóló képviselő-testületi határozatokhoz írásbeli véleményt készít és azt a döntéshozatalt megelőzően a képviselő-testületek elé terjeszti; mm) szakképzés fejlesztés forrásbevonási rendszerének kialakítása, a felhasználás nyomon követése; nn) pályaválasztási, pályaorientációs és karrier-tanácsadási rendszer szervezése; oo) pedagógus továbbképzések szervezése, koordinálása; pp) hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókat támogató rendszer kiépítése; qq) tananyagfejlesztések koordinálása, új tananyagok beszerzése; rr) tájékoztatás a szakképzés partnerei, média felé, kiadványokat készít; ss) önértékelési rendszer összehangolása a partnerek között; tt) adatgyűjtés, elemzés a szakképzés vonatkozásában; uu) véleményezi a TISZK működésében érintett intézményi átszervezéseket, vezetői kinevezéseket, a fenntartói és az intézményi minőségirányítási programot; vv) családpedagógiai szolgáltatás folytatásának segítése; ww) intézményi mérési értékelési rendszer és közös TISZK szintű tanulói kulcskompetencia mérés-értékelési rendszer; xx) a TISZK-re vonatkozó egységes modultérkép elkészítése. 5./
A Társulási Tanács elnökének feladatai: f) összehívja és vezeti a Társulási Tanács ülését; g) aláírja az ülés jegyzőkönyvét; h) képviseli a Társulási Tanácsot; i) gyakorolja a munkáltatói jogokat a munkaszervezet igazgatója, illetve a Társulás munkavállalói felett; j) felügyeli a Társulási Tanács döntéseinek végrehajtását és a Társulás gazdálkodását.
6./
Az igazgató feladatai: f) irányítja a munkaszervezet munkáját; g) előkészíti a Társulási Tanács üléseit és a napirendeket; h) végrehajtja a Társulási Tanács döntéseit; i) gyakorolja a munkáltatói jogokat a munkaszervezet dolgozói felett; j) felelős a Társulás gazdálkodásáért.
V. A TÁRSULÁS VAGYONA 11./
A Társulás vagyonát képezi a tagok tanulólétszám arányos működési hozzájárulása.
12./
A Társulás saját vagyonnal is rendelkezhet, amelynek szaporulata a Társulást illeti meg.
13./
A Társulás részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló bankszámlával rendelkezik. A bankszámla feletti rendelkezési jog a Társulási Tanács elnökét illeti meg.
85
14./
A Társulás munkaszervezete részére […], [irányítószám, település, utca, házszám] alatti [helyiség megnevezése] elhelyezést biztosít, amelynek költségei a Társulást terhelik.
15./
A Társulás működési költségét a tagok által befizetett költségvetési hozzájárulás biztosítja. A Társulás tagjait terhelő működési költséghez történő hozzájárulás befizetését a tagok a Társulás által elfogadott költségvetésének megfelelően évente két alkalommal, félévenként teljesítik.
16./
Az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás határidőre történő befizetésének nem teljesítése esetén a nem teljesítő tagok kedvezménye és a szavazati joga felfüggesztésre kerül, az egy hónapot meghaladó fizetési késedelem esetén pedig a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese kerül büntetőkamatként felszámolásra.
17./
Fejlesztési jellegű projektek megvalósítása, illetve önrész vállalását előíró fejlesztési pályázatok benyújtása esetén a tagok hozzájárulnak, hogy azonnali beszedési megbízás – inkasszó – kerüljön kiadásra a projektben, pályázatban érintett tagokra jutó önerő mértékéig.
18./
A Társulás gazdálkodásának ellenőrzését legalább évente a Társulási Tanács elnöke által megbízott független könyvvizsgálóval végezteti.
19./
A Társulási Tanács tagjai működésükről, a Társulás pénzügyi helyzetéről, valamint a társulási célok megvalósulásáról évente – a gazdasági évről szóló beszámolóval egyidejűleg – tájékoztatják a képviselő-testületeiket. Egyebekben a Társulás ellenőrzése tekintetében a Társulás tagjai a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseit tekintik irányadónak.
20./
A Társulás vállalkozási tevékenységet kizárólag céljai megvalósítása érdekében, az irányadó jogszabályi keretek között folytat.
VI. EGYÜTTMŰKÖDÉS 3./
A helyi önkormányzatok képviselő-testületei, bizottságai, polgármesterei, jegyzői, az önkormányzatok intézményei, társulásai feladatkörükben egymással rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki. Tanácskozásokat tartanak, közösen szerveznek rendezvényeket, kicserélik szakmai tapasztalataikat, illetve fórumokat tartanak.
4./
A Társulás tagjai feladataik ellátásában kölcsönösen együttműködnek, megfelelő információk átadásával segítik a Társulás munkáját, ezen túlmenően kötelezettségként vállalják, hogy másik Térségi Integrált Szakképző Központba nem lépnek be.
VII. VEGYES RENDELKEZÉSEK 6./
Jelen társulási megállapodást az aláírást követő 15 napon belül meg kell küldeni a Közigazgatási Hivatal vezetőjének, aki arra 30 napon belül törvényességi észrevételt tehet.
86
7./
A Társulás tagjai a Társulás működése során felmerülő vitás kérdéseket előzetes egyeztetés útján rendezik.
8./
A Társulás tagjai tudomásul veszik, hogy jelen társulási megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
9./
Jelen társulási megállapodás a Társulás tagjai képviselőinek aláírásával jön létre. A költségvetési szervként működő Társulás a megállapodást aláíró önkormányzatok képviselő-testületeinek a Társulás alapító okiratát elfogadó, minősített többséggel hozott határozatával jön létre. A Társulás tagjai képviselő-testületeinek határozatai a jelen társulási megállapodás elválaszthatatlan részét képezik.
10./ A Társulás tagjai kijelentik, hogy a társulási megállapodásban foglaltakat önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján rögzítették. Kelt […](o)n, 2008. év […] hó […]. napján
Z á r a d é k: A társulási megállapodást a megyei közgyűlés és az alábbi képviselő-testületek hagyták jóvá, fogadták el előírásait, önmagukra és testületeikre vonatkozó kötelező rendelkezésként:
Önkormányzat neve
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szerencs Város Önkormányzata Sárospatak Város Önkormányzata Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Encs Város Önkormányzata
Határozat száma
Polgármester, Közgyűlés Elnöke aláírása
87
2/a. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Költségvetési szerv megnevezése:
Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás
Rövid név:
Zempléni TISZK
Székhelye:
[…]
Alapításának ideje:
2008. […]
Alapítását elrendelte:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § rendelkezései alapján a társulási tag önkormányzatok képviselőtestületei
Működési területe:
A társulásba tagként belépő önkormányzatok illetékességi területe
Alapítója, fenntartója:
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (3525 Miskolc, Városház tér 1.) Szerencs Város Önkormányzata (3900 Szerencs, Rákóczi út 89.) Sárospatak Város Önkormányzata (3950 Sárospatak, Kossuth út 44.) Sátoraljaújhely Város Önkormányzata (3980 Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5.) Encs Város Önkormányzata (Encs, Petőfi út 75.)
Felügyeleti szerve: Alapító önkormányzatok Törvényességi ellenőrzését a társulás székhelye szerint illetékes Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatala látja el. Szakmai felügyeletét: a szakképzésért felelős államigazgatási szerv látja el. A Társulás jogállása:
A Társulási Tanács Szervezeti és Működési Szabályzatát – a társulási megállapodásban meghatározott keretek között – a Tanács maga állapítja meg.
Bankszámlarend:
önálló jogi személyiséggel gazdálkodó költségvetési szerv
A társulás típusa:
önálló bankszámlával rendelkezik
rendelkező,
részben
önállóan
88
A társulás irányítása:
szakképzés-szervezési társulás
Képviselete:
A társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amely az alapító önkormányzatok képviselőiből áll.
Munkaszervezete:
A Társulási Tanács tagjai közül a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 12. § rendelkezései alapján minősített többséggel elnököt és két alelnököt választ. A társulást az elnök – akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök – képviseli. A Társulási Tanács feladatainak végzésére munkaszervezetet hoz létre, amelynek tagjai közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
A társulás állami feladatként ellátandó alaptevékenységét meghatározó szakmai jogszabályok:
A munkaszervezet élén az igazgató áll, akit a Tanács nevez ki. Az igazgató felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat a Társulási Tanács Elnöke gyakorolja. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
államháztartás Oktatás igazgatása (főtevékenység) Alapvető szakágazat: az szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 841211 Tevékenységi köre (feladatai) alaptevékenységként:
Egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatás (kivéve: társadalombiztosítás) igazgatása
89
Kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységként:
84.12
Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai
Vállalkozási tevékenység:
841192
Alaptevékenysége leírása, a Társulási Tanács feladat- és hatásköre:
A társulás a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés összehangolásával kapcsolatban hozott vállalkozási tevékenységet döntéseit elfogadja; kizárólag céljai megvalósítása érdekében, az irányadó jogszabályi keretek között folytat. 1. a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntéseivel összhangban a szakképzés fejlesztési irányára és a beiskolázási arányára tekintettel meghatározza a Társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát; 2. egyetértési jogot gyakorol a szakmai program tekintetében az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál; 3. a Társulás az általa ellátott feladatokra – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdése szerint – önálló fejlesztési tervet készít; 4. a Társulás megállapodhat közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulással, felsőoktatási intézménnyel, nem önkormányzati intézményfenntartóval, a feladatok közös megszervezésében, amennyiben az vállalja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelő megszervezését; 5. elfogadja Szervezeti és Működési Szabályzatát;
90
6. megválasztja a Társulási Tanács elnökét és alelnökeit; 7. kialakítja munkaszervezetét, létszámáról, kinevezi és munkaszervezet igazgatóját;
dönt annak felmenti a
8. megállapítja éves költségvetését, elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót; 9. a szakképzés egyéb szereplőinek bevonása a szakképzésbe, megállapodás kötése; 10. részt vesz pályázatokban, lebonyolításában, fejlesztési megvalósításában;
a
pályázat projektek
11. részt vesz az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében; 12. a tag felvételéről, a tagi késedelem beálltáról, valamint a tagi kilépéssel összefüggő elszámolásról szóló képviselő-testületi határozatokhoz írásbeli véleményt készít és azt a döntéshozatalt megelőzően a képviselő-testület elé terjeszti; 13. szakképzés fejlesztés forrásbevonási rendszerének kialakítása, a felhasználás nyomon követése; 14. pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadási rendszer szervezése; 15. pedagógus koordinálása;
továbbképzések
és
karrier-
szervezése,
16. hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókat támogató rendszer kiépítése; 17. tananyagfejlesztések koordinálása, új tananyagok beszerzése; 18. tájékoztatás a szakképzés partnerei, média felé, kiadványokat készít; 19. önértékelési rendszer összehangolása a partnerek között;
91
20. adatgyűjtés, elemzés vonatkozásában;
a
szakképzés
21. véleményezi a TISZK működésében érintett intézményi átszervezéseket, vezetői kinevezéseket, a fenntartói és az intézményi minőségirányítási programot; 22. családpedagógiai segítése;
szolgáltatás
folytatásának
23. intézményi mérési értékelési rendszer és közös TISZK szintű tanulói kulcskompetencia mérésértékelési rendszer; 24. a TISZK-re vonatkozó egységes modultérkép elkészítése. A Társulási Tanács elnökének feladatai:
25. összehívja és vezeti a Társulási Tanács ülését; 1. aláírja az ülés jegyzőkönyvét; 2. képviseli a Társulási Tanácsot; 3. munkáltatói jogot gyakorol a munkaszervezet igazgatója felett; 4. felügyeli a Társulási Tanács döntéseinek végrehajtását, a társulás gazdálkodását.
Az igazgató feladatai:
5. irányítja a munkaszervezet munkáját; 1. előkészíti a Társulási Tanács üléseit és a napirendeket; 2. végrehajtja a Társulási Tanács döntéseit; 3. munkáltatói jogokat gyakorol a munkaszervezet tagjai felett; 4. felelős a Társulás gazdálkodásáért. 5.
A vagyon felett rendelkező szerv: A feladatellátást szolgáló vagyon
A vagyon feletti rendelkezési jog a Társulási Tanácsot illeti meg.
92
megnevezése:
a társulás által vállalt feladat megvalósítását szolgáló pályázatok önrészének egy-egy társult tag önkormányzatra eső részének befizetései; központi költségvetésből közvetve vagy közvetlenül származó bevételek; működési, fenntartási költségeihez a társult önkormányzatok tanulólétszám-arányos befizetései; pályázatok útján nyert bevételek; alapítványi támogatások; ingó vagyontárgyak, immateriális javak; egyéb bevételek.
Kelt […](o)n, 2008. év […] hó […]. napján Z á r a d é k: Jelen Alapító Okirat a megyei önkormányzat közgyűlésének, illetve a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek határozataival lép hatályba. Az Alapító Okiratot az önkormányzatok az alábbi határozatok alapján a társult önkormányzatok közgyűlése/képviselő-testületei jóváhagyták, képviseletükben jelen Alapító Okiratot a közgyűlés elnöke és a polgármesterek, valamint a főjegyző, a körjegyző és a címzetes főjegyző aláírásukkal hitelesítik. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nevében a […]/2008. sz. határozat alapján
Dr. Ódor Ferenc a megyei közgyűlés elnöke
Dr. Kovács János főjegyző
Szerencs Város Önkormányzata nevében a […]/2008. sz. határozat alapján
Rónavölgyi Endréné polgármester
Dr. Bíró László címzetes főjegyző
Sárospatak Önkormányzata nevében a […]/2008. sz. határozat alapján
93
Dr. Hörcsik Richárd Dr. Komáromi Éva polgármester jegyző Sátoraljaújhely Önkormányzata nevében a […]/2008. sz. határozat alapján
Szamosvölgyi Péter István polgármester
Dr. Fedorné Fráter Zsófia jegyző
Encs Önkormányzata nevében a […]/2008. sz. határozat alapján
Bratu László polgármester
Dr. Halász Ferenc jegyző
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Hatodik napirend: Javaslat az Észak-magyarországi Idegenforgalmi Gazdaságfejlesztési Közhasznú Társaság alapító okiratának módosítására
és
Két bizottság tárgyalta az előterjesztést, kérem a bizottsági vélemények ismertetését. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk az alapító okirat módosításával, 7 igen egybehangzó szavazattal egyetért, és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Baricska Jánosné, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke Bizottságunk 8 igen egyhangú szavazattal támogatja az előterjesztést, és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a közgyűlés tagjait kinek van kérdése, véleménye, hozzáfűznivalója? Bizottságaink támogatják, a közgyűlés tagjai nem kívánnak kérdést feltenni. Szeretném arra kérni a jelenlévő képviselőtársakat, hogy az Észak-magyarországi Idegenforgalmi és Gazdaságfejlesztési Közhasznú Társaság alapító okirat módosításának előterjesztését támogassák.
94
Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 46 igen, 0 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta, s meghozta az alábbi határozatot: 73/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: Az Észak-magyarországi Idegenforgalmi és Gazdaságfejlesztési Közhasznú Társaság alapító okiratának módosítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta az Észak-magyarországi Idegenforgalmi és Gazdaságfejlesztési Közhasznú Társaság alapító okiratának módosítására vonatkozó javaslatot és az alábbi határozatot hozza:
1. A Közgyűlés jóváhagyja, hogy (többek között) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat alapításával működő Észak-magyarországi Idegenforgalmi és Gazdaságfejlesztési Közhasznú Társaság (ÉMIG Kht.), nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakuljon át. A Közgyűlés elfogadja – a határozati javaslat mellékletét képező – ÉMIG Észak-magyarországi Idegenforgalmi és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ÉMIG Nonprofit Kft.) Társasági szerződését. Felelős: Határidő:
dr. Ódor Ferenc a Közgyűlés elnöke értelemszerű
2. A Közgyűlés felkéri Elnökét, hogy az ÉMIG Kht-nak ÉMIG Nonprofit Kft-vé történő átalakításával összefüggésben a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Határidő:
dr. Ódor Ferenc a Közgyűlés elnöke értelemszerű
95
Melléklet a 73/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozathoz
Társasági szerződés A Társaság tagjai elhatározták, hogy a közhasznú társaság társasági szerződésének módosításával a közhasznú társaságot nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működtetik tovább az alábbiakban részletezett tartalommal a Gazdasági Társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) alapján a mai napon az alábbiak szerint:
I. A NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ADATAI 1. A cég elnevezése: ÉMIG Észak-magyarországi Idegenforgalmi és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2. A cég rövidített elnevezése: ÉMIG Nonprofit Kft. 3. A cég székhelye: 3300 Eger, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 1. 4. A cég működése: A Társaság tagjai a Társaságot határozatlan időre hozzák létre. A Társaság működését 2005. március 11. napján kezdte meg. A Társaság a cégjegyzékbe 10-14-000053 számon nyert bejegyzést. 5. A Társaság tagjai: a) Heves Megyei Önkormányzat (székhelye: 3300 Eger, Kossuth út 9.) b) Nógrád Megyei Önkormányzat (székhelye: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.) c) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1.) d) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata
96
(székhelye: 3300 Eger, Dobó tér 1.) e) Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 3100 Salgótarján, Múzemum tér 1.) f) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8.) g) Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (székhelye: 3300 Eger, Faiskola út 15., nyilvt. sz.: Heves Megyei Bíróság, 3.) h) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (székhelye: 2525 Miskolc, Szentpáli út 1., nyilvt. sz.: B-A-Z Megyei Bíróság, 1818.) i) Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (székhelye: 3100 Salgótarján, Alkotmány út 9/A. nyilvt. sz.: Nógrád Megyei Bíróság, 75.) j) Heves Megyei Területfejlesztési Tanács (székhelye: 3300 Eger, Kossuth út 9.) nyilvt. sz.: Magyar Államkincstár Heves Megyei Területi Igazgatósága, PIR 382836-000.) k) Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács (székhelye: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. nyilvt. sz.: Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Területi Igazgatósága, PIR 454140000.) l) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács (székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 13. nyilvt. sz.: Magyar Államkincstár B-A-Z Megyei Területi Igazgatósága, PIR 760214) m) Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (székhelye: 3525 Miskolc, Széchenyi I u. 107. nyilvt. sz.: Magyar Államkincstár B-A-Z Megyei Területi Igazgatósága, 585576.) 6. A Társaság tagjainak személyes közreműködése: A Társaság tagjai a Társaság tevékenységében személyesen nem működnek közre, személyes munkavégzésre nem kötelesek.
97
II. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE, A TÁRSASÁG KÖZHASZNÚSÁGA 1. A Társaság fő tevékenysége (és egyéb tevékenységi körei): Fő tevékenység: 7490’08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység tevékenység)
(közhasznú
Egyéb tevékenységi körök: 1820’08 Egyéb sokszorosítás (közhasznú tevékenység) 3299’08 Egyéb m.n.s feldolgozóipari tevékenység 5811’08 Könyvkiadás (közhasznú tevékenység) 5812’08 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása (közhasznú tevékenység) 5814’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (közhasznú tevékenység) 5819’08 Egyéb kiadói tevékenység (közhasznú tevékenység) 5829’08 Egyéb szoftverkiadás (közhasznú tevékenység) 5920’08 Hangfelvétel készítése, kiadása (közhasznú tevékenység) 6201’08 Számítógépes programozás 6311’08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás (közhasznú tevékenység) 6312’08 Világháló-portál szolgáltatás 6391’08 Hírügynökségi tevékenység (közhasznú tevékenység) 6399’08 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás ( közhasznú tevékenység) 6810’08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 6831’08 Ingatlanügynöki tevékenység 7021’08 PR, kommunikáció (közhasznú tevékenység) 7022’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás (közhasznú tevékenység) 7120’08 Műszaki vizsgálat, elemzés 7219’08 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés 7220’08 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés (közhasznú tevékenység) 7311’08 Reklámügynöki tevékenység (közhasznú tevékenység) 7312’08 Médiareklám (közhasznú tevékenység) 7320’08 Piac-, közvélemény-kutatás (közhasznú tevékenység) 7420’08 Fényképészet (közhasznú tevékenység) 7490’08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 7810’08 Munkaközvetítés 8230’08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (közhasznú tevékenység 8299’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 8532’08 Szakmai középfokú oktatás (közhasznú tevékenység) 8551’08 Sport, szabadidős képzés (közhasznú tevékenység) 8552’08 Kulturális képzés (közhasznú tevékenység) 8559’08 M.n.s. egyéb oktatás (közhasznú tevékenység) 8560’08 Oktatást kiegészítő tevékenység (közhasznú tevékenység) 9103’08 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése (közhasznú tevékenység)
98
9329’08 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (közhasznú tevékenység) 2. A Társaság gazdasági tevékenysége, tevékenységi köreinek gyakorlása: A Társaság a fent megjelölt fő tevékenységen (tevékenységi körökön) kívül bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt, vagy nem korlátoz. A Társaság a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyét – legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg – a Cégközlönyben köteles közzétenni. A Társaság tagjai mindazonáltal megállapodnak abban, hogy a Társaság hatósági engedélyköteles tevékenységet nem folytat. Képesítéshez kötött tevékenységet a Társaság csak akkor folytathat, ha tagjai, vagy munkavállalói között van olyan személy, aki a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. 3. A Társaság közhasznú tevékenysége: A Társaság az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában felsorolt közhasznú tevékenységek közül az alábbiakat gyakorolja: -
tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, - munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások, - euroatlanti integráció elősegítése. A Társaság az 1. pont alatt felsorolt tevékenységek közül az ott megjelölteket közhasznú tevékenységként végzi, míg a többi tevékenységet a Társaság legfeljebb önköltségi áron, nem nyereségorientáltan végezheti.
A Társaság a közhasznú tevékenység mellett kizárólag annak elősegítése érdekében, és kiegészítő jelleggel folytatja üzletszerű gazdasági tevékenységét. A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében azokat nem veszélyeztetve végez. -
A Társaság tagjain kívül, más természetes és jogi személyek is részesülhetnek a Társaság közhasznú szolgáltatásaiból oly módon, hogy információkhoz juthatnak a térség idegenforgalmi potenciájáról, és a lehetséges támogatási forrásokról. - A Társaság befektetési szabályzatot nem készít, mivel a Társaság befektetési tevékenységet nem folytat. - A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselőjelöltet nem támogat, illetve nem támogathat.
99
III. TÖRZSTŐKE, TÖRZSBETÉT, PÓTBEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG, ÜZLETRÉSZ 1.A Társaság törzstőkéje (jegyzett tőkéje): A Társaság törzstőkéje (jegyzett tőkéje) 3.250.000,kettőszázötvenezer Forint, mely kizárólag készpénzből áll.
Ft
azaz
Hárommillió-
2. Az egyes törzsbetétek nagysága, tulajdonosai: I. számú törzsbetét: Tulajdonosa: Heves Megyei Önkormányzat Nagysága: 250.000,- Ft, azaz Kettőszázötvenezer Forint, mely készpénzből áll. II. számú törzsbetét: Tulajdonosa: Nógrád Megyei Önkormányzat Nagysága: 250.000,- Ft, azaz Kettőszázötvenezer Forint, mely készpénzből áll. III. számú törzsbetét: Tulajdonosa: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Nagysága: 250.000,- Ft, azaz Kettőszázötvenezer Forint, mely készpénzből áll. IV. számú törzsbetét: Tulajdonosa: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Nagysága: 250.000,- Ft, azaz Kettőszázötvenezer Forint, mely készpénzből áll. V. számú törzsbetét: Tulajdonosa: Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Nagysága: 250.000,- Ft, azaz Kettőszázötvenezer Forint, mely készpénzből áll. VI. számú törzsbetét: Tulajdonosa: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Nagysága: 250.000,- Ft, azaz Kettőszázötvenezer Forint, mely készpénzből áll. VII. számú törzsbetét: Tulajdonosa: Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nagysága: 250.000,- Ft, azaz Kettőszázötvenezer Forint, mely készpénzből áll.
kizárólag
kizárólag
kizárólag
kizárólag
kizárólag
kizárólag
kizárólag
VIII. számú törzsbetét: Tulajdonosa: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
100
Nagysága: 250.000,- Ft, azaz Kettőszázötvenezer Forint, mely készpénzből áll. IX. számú törzsbetét: Tulajdonosa: Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nagysága: 250.000,- Ft, azaz Kettőszázötvenezer Forint, mely készpénzből áll. X. számú törzsbetét: Tulajdonosa: Heves Megyei Területfejlesztési Tanács Nagysága: 250.000,- Ft, azaz Kettőszázötvenezer Forint, mely készpénzből áll. XI. számú törzsbetét: Tulajdonosa: Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács Nagysága: 250.000,- Ft, azaz Kettőszázötvenezer Forint, mely készpénzből áll.
kizárólag
kizárólag
kizárólag
kizárólag
XII. számú törzsbetét: Tulajdonosa: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács Nagysága: 250.000,- Ft, azaz Kettőszázötvenezer Forint, mely kizárólag készpénzből áll. XIII. számú törzsbetét: Tulajdonosa: Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Nagysága: 250.000,- Ft, azaz Kettőszázötvenezer Forint, mely kizárólag készpénzből áll. 3. A törzsbetétek törzstőkéhez való aránya: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII.
számú törzsbetét számú törzsbetét számú törzsbetét számú törzsbetét számú törzsbetét számú törzsbetét számú törzsbetét számú törzsbetét számú törzsbetét számú törzsbetét számú törzsbetét számú törzsbetét számú törzsbetét
7,70 % 7,70 % 7,70 % 7,70 % 7,70 % 7,70 % 7,70 % 7,70 % 7,70 % 7,70 % 7,70 % 7,70 % 7,70 %
4. A törzsbetétek befizetésének, rendelkezésre bocsátásának módja és ideje A Társaság tagjai törzsbetéteik teljes egészét a Társaság számlájára már befizették, illetve átutalták.
101
5. A törzsbetét befizetési kötelezettség elmulasztása esetén követendő eljárás Ha a tag a Társasági szerződésben vállalt törzsbetétét az ott meghatározott időpontig nem teljesíti, a gazdasági Társaság ügyvezetése harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi. A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetében a tagsági jogviszony a határidő lejártát követő napon megszűnik. Erről a gazdasági Társaság ügyvezetése a tagot írásban köteles értesíteni. Az a tag, akinek tagsági jogviszonya a fent leírtak szerint szűnt meg, a törzsbetét teljesítésének elmulasztása miatt a gazdasági Társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik. 6. A pótbefizetési kötelezettség: A Társaság tagjait a Társaság veszteséges működése esetén pótbefizetési kötelezettség nem terheli, pótbefizetésre nem kötelesek. 7. A Társaság nyereségével kapcsolatos rendelkezések:
A Társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, az a Társaság vagyonát gyarapítja, illetve a Társaság a nyereséget közhasznú célra fordítja. 8. Üzletrész átruházása és felosztása: Az üzletrész a Társaság tagjaira – a Társaság saját üzletrészét kivéve – szabadon átruházható. Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette, kivéve ha a tag üzletrészének értékesítésére azért kerül sor, mert tagsági viszonya törzsbetétfizetési kötelezettsége, illetve az előírt pótbefizetés késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása miatt szűnt meg. A tagot, a Társaságot vagy a Taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben – az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A Társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított harminc nap. A Társaság tagjának halálával vagy megszűnésével üzletrésze átszáll a jogutódra. Ha a Társaság tagja jogutód nélkül szűnik meg, a Társaság köteles a tag megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül vagyonrendezési eljárás lefolytatását
102
kezdeményezni. Ha a vagyonrendezési eljárásban az üzletrészre más nem tart igényt, a jogutód nélkül megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés, valamint a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel. A felosztáshoz – kivéve a házastársi közös vagyon megosztása esetét – a Taggyűlés hozzájárulása szükséges.
IV. A TAG KIZÁRÁSA A Társaság tagját a bíróság a Társaságnak a tag ellen indított keresete alapján kizárja a Társaságból, ha a tagnak a Társaságban maradása a Társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. A perindításról a Taggyűlés háromnegyedes szótöbbséggel határoz. A határozatot írásba kell foglalni. Az érintett tag a perindítás kérdésében nem szavazhat. A keresetet a határozat meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni.
V. A TÁRSASÁG SZERVEZETE 1. A Taggyűlés: A Taggyűlés a Társaság legfőbb szerve, amely a Társasági törvényben meghatározott kérdésekben jogosult dönteni. A Társaság évente egyszer köteles rendes Taggyűlést tartani. A Taggyűlést össze kell hívni a jelen szerződésben és a törvényben meghatározott esetekben is. 1.1. A taggyűlés jogköre: a) a Társaság üzletpolitikájának meghatározása, b) a Társaság működésének alapjául szolgáló regionális idegenforgalmi stratégia elfogadása és módosítása, c) a Társaság működésének alapjául szolgáló regionális idegenforgalmi marketing stratégia elfogadása és módosítása, d) a Társaság által végzett fejlesztési programok jóváhagyása, e) a Társaság által benyújtott pályázatok jóváhagyása, f) a Társaság éves munkatervének jóváhagyása. 1.2. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést; b) a törzstőke felemelése és leszállítása, az üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése c) az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint – ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll – vele szemben a munkáltatói jogok gyakorlása; d) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
103
e) a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása, és díjazásának megállapítása; f) olyan szerződések jóváhagyása, melynek értéke a Társaság törzstőkéjének 1/4-ét meghaladja; g) olyan szerződések jóváhagyása, amelyet a Társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. b) pont] köt; h) az ügyvezető, a Felügyelő Bizottság tagjai és a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése; i) a társasági szerződés módosítása; j) mindazon ügyek, amelyeket a Gt. vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik; k) az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a Társaság a társadalmi közös szükségek kielégítéséért felelős szervvel köt, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről; l) a tag kizárásának kezdeményezéséről szóló határozat meghozatala; m) a Társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; n) az éves közhasznúsági jelentés elfogadása. 1.1. A Taggyűlés összehívása: A Taggyűlést – ha Törvény eltérően nem rendelkezik – az ügyvezető hívja össze. Az összehívás tértivevényes vagy ajánlott levélben történhet. Minden meghívóhoz csatolni kell a napirendet. A meghívó elküldése és a Taggyűlés határnapja között legalább 15 napi időköznek kell lennie. A Taggyűlést az ügyvezető a Társaság székhelyére, vagy választása szerint a Társaság székhelyén kívüli helyszínre is összehívhatja. A Taggyűlés összehívásának egyéb módjait a Törvény szabályozza. A Taggyűlés megbeszéléseinek és a határozathozatalnak tárgya lehet a meghíváshoz csatolt napirendben közölt minden kérdés. A Taggyűlés szabályszerű összehívás nélkül is megtartható, illetve azon határozat hozható, ha valamennyi tag jelen van, és a Taggyűlés megtartásához hozzájárul. Bármely tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés tárgyalását kérni, ha javaslatát a Taggyűlés időpontja előtt legalább 3 nappal ismerteti a tagokkal. A meghívóban nem szereplő, illetőleg a tagokkal utóbb nem ismertetett kérdések csak akkor tárgyalhatók meg a Taggyűlésen, ha valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához. A tagok a nem szabályosan összehívott, illetve megtartott taggyűlésen elfogadott határozatot – legkésőbb az ülés napjától számított 30 napon belül – egyhangú határozattal érvényesnek ismerhetik el. A Taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a Társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles összehívni a Taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele végett, ha tudomására jut, hogy a Társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, valamint, ha a Társaság fizetésképtelenség fenyegeti, fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona a tartozásokat nem fedezi. Ezekben az esetekben a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról, vagy ha ennek lehetőségét a Társasági szerződés nem tartalmazza a törzstőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról, illetve a Társaságnak nonprofit közkereseti vagy betéti társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában a Társaság megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.
104
1.2. A Taggyűlés határozatképessége, a megismételt Taggyűlés A Taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A határozatképesség hiánya miatt elnapolt Taggyűlés helyett tartandó megismételt Taggyűlés időpontját és helyszínét az eredeti meghívóban kell közölni. A határozatképtelenség miatt elnapolt Taggyűlés és a megismételt Taggyűlés időpontja között legalább 1 órának, legfeljebb 21 napnak kell eltelnie. Ez a Taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha az értesítés szabályszerű volt, melyre vonatkozó figyelmeztetést a meghívónak tartalmaznia kell. 1.3. Határozathozatal: A tagokat a Társaság határozatainak meghozatala során törzsbetéteik arányában illeti meg a szavazati jog akképpen, hogy a Társaság tagjait minden egyes 250.000,- Ft-os törzsbetéthányaduk után 1 szavazat illeti meg. A Taggyűlésen a Társaság tagjai szóbeli és nyílt szavazással döntenek. A Taggyűlés határozatait – ha törvény vagy a Társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. A törzstőke felét kitevő tagok kívánságára a taggyűlésen az ügyvezető titkos szavazást köteles elrendelni. 1.4. Határozathozatal Taggyűlés tartása nélkül: A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról hozandó határozatokat kivéve a tagok Taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak. A taggyűlés tartása nélkül döntésre bocsátott határozat tervezetét 15 napos határidő kitűzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről a tagokat, a Felügyelő Bizottság tagjait és a könyvvizsgálót az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül az ügyvezető írásban tájékoztatja. Ha bármelyik tag kéri, a Taggyűlést össze kell hívni a határozattervezet megtárgyalására. 1.5. Jegyzőkönyv a Taggyűlésről, Határozatok könyve: A Taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a Taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a Taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvből a határozat hatályának, a döntést támogatók és ellenzők személyének megállapíthatónak kell lennie, ezért az egyes tagok szavazatát név szerint is rögzíteni kell. A jegyzőkönyvnek a taggyűlésen elhangzottak lényegét kell tartalmaznia, ugyanakkor a meghozott határozatokat szó szerint kell rögzíteni.
105
A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a Taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá. Az ügyvezető a Taggyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a Határozatok könyvébe. A jegyzőkönyvbe és a Határozatok könyvébe bármely tag, felügyelő bizottsági tag betekinthet és a Határozatok könyvében foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet. 2. Az ügyvezető: A Társaság tagjai a Társaság ügyeinek intézésére és a Társaság képviseletére a Társaság ügyvezetőjének 2008. május 30. napjától határozatlan időtartamra újraválasztották Hidvéginé Molnár Judit (a.n.: ...) ... alatti lakost, a Társaságon kívül álló személyt. Az ügyvezető újraválasztható és bármikor visszahívható. A munkáltatói jogok gyakorlója az ügyvezető. Az ügyvezető az ügyvezetői tisztséget elláthatja munkaviszonyban. Az ügyvezető az ügyvezetői tisztet vállalja, és egyben kijelenti, hogy nem állnak fenn vele szemben a Gazdasági Társaságokról szóló törvényben, és a Közhasznú szervezetekről szóló törvényben, valamint a vonatkozó jogszabályokban jelölt összeférhetetlenségi (kizáró) okok. Az ügyvezetés és képviselet módja az ügyvezető részéről önálló. Az ügyvezető díjazásáról a Taggyűlés határoz. Az ügyvezetőnek a Társaság érdekében végzett tevékenysége során felmerült készkiadásait haladéktalanul meg kell téríteni. Az ügyvezető igazgató a képviseleti jogát az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Társaság alkalmazottaira átruházhatja. Az ügyvezető csak együttes képviseleti joggal ruházhatja fel a társaság munkavállalóit az ügyek meghatározott körére nézve. A Társaság tagjai az ügyvezetőt feljogosítják az ügyvezető igazgatói cím használatára. 2.1. Az ügyvezető feladatai: a) a Társaság munkaszervezetének kialakítása, irányítása, b) a Társaság munkavállalói felett a munkáltatói jogok gyakorlása, c) a Társaság képviselete, d) a mérleg és vagyonkimutatás, közhasznúsági jelentés elkészítése, gondoskodás a Társaság üzleti könyveinek vezetéséről, e) a Határozatok Könyvének vezetése, f) a Társaságot érintő változások Cégbíróság felé történő bejelentése, g) a társaság üzleti tervének kidolgozása, h) az észak-magyarországi térség idegenforgalmi adatbázisának kialakítása, i) az észak-magyarországi térség idegenforgalmi fejlesztéséhez, külső források felkutatása, j) a régió idegenforgalmi fejlesztési terveihez szükséges pályázatok elkészítése,
106
k) egyéb, a jelen társasági szerződésben, és a Gt.-ben meghatározott feladatok. 2.2. Az ügyvezetői tisztség megszűnése: Az ügyvezetői tisztség megszűnik: a.) a megbízás időtartamának lejártával, b.) visszahívással, c.) a törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkezésével, d.) lemondással, e.) elhalálozással. Az ügyvezető tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a Társaság Taggyűlése az új ügyvezető megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig az ügyvezető a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
VI. CÉGJEGYZÉS Az ügyvezető jogosult a cégjegyzésre, a céget akként jegyzi, hogy az előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégszöveg alá nevét az aláírási címpéldánynak vagy aláírás-mintának megfelelően önállóan írja alá.
VII. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG A Társaság tagjai a gazdasági társaság ügyvezetésének, működésének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából három tagból álló Felügyelő Bizottságot hoznak létre. Ennek keretében az ügyvezetőtől jelentést, a Társaság munkavállalóitól pedig felvilágosítást, vagy tájékoztatást kérhet, továbbá betekintheti és megvizsgálhatja a Társaság könyveit és iratait. A Felügyelő Bizottság megvizsgálja a taggyűlés elé kerülő mérleget és fontosabb jelentéseket, melynek eredményéről a taggyűlést írásban tájékoztatja. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai a taggyűlésen tanácskozási joggal résztvehetnek. A felügyelő bizottsági tagokat az érintett megyei közgyűlések, megyei jogú városok, valamint kereskedelmi és iparkamarák akként jelölik ki, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye képviselete a Felügyelő Bizottságban egyaránt biztosítva legyen. A Társaság tagjai a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjait az alábbiak szerint választják meg:
107
1./ Harmati László (a.n.: …) … sz. alatti lakos, 2005. március 10. napjától; 2./ Galambosi Imre (a.n.: …) … sz. alatti lakos, 2005. március 10. napjától; 3./ Bíró Márk (a.n.: …) … sz. alatti lakos, 2008. május 30. napjától. A Társaság megválasztott felügyelő bizottsági tagjainak megbízatása 2010. március 10. napjáig terjedő időtartamra szól. A Felügyelő Bizottság tagjai újraválaszthatók, és a – taggyűlés által – bármikor visszahívhatók. A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg és azt a taggyűlés hagyja jóvá. A Felügyelő Bizottság minden tagjának egy szavazata van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Felügyelő Bizottság köteles a taggyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha: a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit súlyon sértő esemény történt, amely a taggyűlés döntését teszi szükségessé b.) az ügyvezető felelősségét megalapozó tény merült fel c.) a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli. Ha a taggyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – az ügyvezető nem hívta össze, a taggyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az ügyvezető, illetve a taggyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
VIII. A TÁRSASÁG KÖNYVVIZSGÁLÓJA Az ügyvezetés ellenőrzését a Felügyelő Bizottság mellett a könyvvizsgáló végzi. A könyvvizsgáló betekinthet a Társaság könyveibe, vezető tisztségviselőitől, a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság pénztárát, bankszámláját, szerződéseit megvizsgálhatja, jelen lehet a Felügyelő Bizottság ülésein és a Társaság taggyűlésén. A könyvvizsgáló jelentése nélkül a taggyűlés a mérleg elfogadásáról nem határozhat. A könyvvizsgálót a taggyűlés választja meg. A könyvvizsgáló újraválasztható.
108
Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez a Társaság vagyonának jelentős csökkenéséről, vagy olyan tényről, amely az ügyvezető, vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak felelősségét vonja maga után, köteles erről a Felügyelő Bizottságot tájékoztatni és a taggyűlés döntését kérni. A Társaság tagjai a Társaság könyvvizsgálójának a PRONETT AGRIA Könyvvizsgáló, Adószakértő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (3300 Eger, Telekessy u. 11. fsz. 2., Cg10-09-024690) könyvvizsgáló szervezetet választották meg. A könyvvizsgálói teendőket a szervezet képviseletében Smider Tünde (a.n.: …) … szám alatti lakos látja el. A Társaság megválasztott könyvvizsgálójának megbízatása 2005. március 10. június 1. napjától 2010. március 10. napjáig terjedő időtartamra szól.
IX. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI RENDELKEZÉSEK A vezető szerv (taggyűlés és ügyvezető) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b)), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjainak, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: - a vezető szerv (taggyűlés és ügyvezető) elnöke vagy tagja, - a Társasággal a megbízásán kívüli más tevékenysége kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, - a Társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, - az előzőekben meghatározott személyek hozzátartozója.
X. PÉNZÜGYI ÉS GAZDÁLKODÁSI RENDELKEZÉSEK A Társaság üzleti éve minden év január 1. napján kezdődik és december 31. napján ér véget. A Társaság könyveit a jogszabályok előírásainak megfelelően vezeti. Az ügyvezető köteles minden üzleti év végét követően mérleget-, és olyan beszámolót készíteni, melyből a Társaságnak az előző év végén felmérhető gazdasági helyzete kitűnik. Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg az ügyvezető igazgató köteles elkészíteni a közhasznúsági jelentést is, melyek elfogadása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
109
XI. A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA A jelen Társasági szerződést – kivéve ha a Törvény, vagy a jelen Társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – Taggyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával lehet megváltoztatni, illetve módosítani. A tagok Társasági szerződésben foglalt kötelezettségeinek növeléséhez, új kötelezettségek megállapításához, illetőleg az egyes tagok külön jogainak csorbításához a Taggyűlés egyhangú határozatára van szükség.
XII. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI A Társaság megszűnik, ha: a.) a Taggyűlés elhatározza jogutód nélküli megszűnését b.) a Taggyűlés elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását), c.) a cégbíróság megszünteti, d.) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. A Társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. A Társaság működésének nyilvánossága: A taggyűlés ülései kizárólag a közhasznú tevékenységek vonatkozásában nyilvánosak, egyéb kérdések tárgyalásánál a Társaság tagjain és a Társaság által meghívottakon kívül más a taggyűlésen nem vehet részt. A Társaság taggyűlése fontos okból – különösen, ha a taggyűlés gazdasági, vagy személyi ügyet tárgyal – a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű szótöbbségével a taggyűlésről, vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kizárhatja. Amennyiben a Társaság bármely szervének határozata nagy nyilvánosságot érint, úgy azt a sajtó útján is közzé kell tenni. A taggyűlés határozatait általában nem hozza nyilvánosságra, azonban a taggyűlés a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével bármely határozatának nyilvánosságra hozatalát elrendelheti. A Társaság tagjai a Társaság irataiba korlátozás nélkül betekinthetnek. Más személy érdekeltségének valószínűsítése mellett az ügyvezető engedélyével tekinthet be a Társaság irataiba, előzetes bejelentés alapján, a Társaság székhelyén. A Társaság működését és a szolgáltatásai igénybevételének módját a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A Társaság éves beszámolását nyilvánosságra hozza, a Társaság üzleti titkot nem képező egyéb irataiba kívül álló személy az ügyvezető engedélyével tekinthet be.
110
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet. A Társaság köteles a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben legkésőbb június hó 30. napjáig saját honlapján, vagy egyéb nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. 2. Titoktartási kötelezettség: A Társaság valamennyi tagja kötelezi magát arra, hogy a tagsági viszonya fennállása során tudomására jutott, a Társaságot érintő adatokat titokban tartja, és ezekről kívülálló harmadik személyt a Társaság érdekeivel ellentétesen nem tájékoztat. A titoktartási kötelezettség a Társasági tagot tagsági viszonyának megszűnését követő 5 évig kötelezi. 3. A jogviták rendezése: A Társasági tagok a Társasági szerződéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő jogvitáikat igyekeznek békésen, egymás közötti tárgyalások útján rendezni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a tagok a Társasági jogviszonnyal kapcsolatos egymás közötti, valamint a Társaság és tagjai közötti jogvitákban alávetik magukat a Heves Megyei Bíróság kizárólagos illetékességének. 4. Irányadó jogszabályok: A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Gazdasági Társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és a Közhasznú szervezetekről szóló CLVI. törvény rendelkezései az irányadók. Fenti Társasági szerződést a Társaság 2008. ……………..napján tartott taggyűlése egyhangú döntéssel fogadta el. Kelt Egerben, 2008………………. napján ............................................... Hidvéginé Molnár Judit jegyzőkönyv vezető
.............................................. XY Jkv. hitelesítő
Ellenjegyző ügyvéd ezúton igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére az adott okot, hogy a Társaság korábbi Társasági szerződését és annak összes módosítását a Társaság 2008. ………………..napján megtartott taggyűlésén hozott határozatával hatályon kívül helyezte, és a fent hivatkozott, új Társasági szerződést, mint egységes szerkezetű okiratot hozta létre. Ellenjegyezte:
111
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Hetedik napirend: Javaslat a megyei közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/1995. (I. 26.) Kgy. számú rendelet hatályon kívül helyezésére, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet megalkotására Előterjesztői módosításokat terjesztek elő, kérdezem azt, hogy kiosztásra került-e az előterjesztői módosítás. Igen. Köszönöm a visszajelzést, ha megengedik, nem olvasnám ezeket végig, hanem erre vonatkozóan a bizottsági véleményekkel szeretném megismertetni a közgyűlés tagjait. A Szervezeti és Működési Szabályzatunkhoz a bizottsági sorozat vélemények elhangzása után, a testület tagjai is hozzászólhatnak. 9 bizottság tárgyalta meg az előterjesztést, kérem a bizottságok véleményének ismertetését. Dr. Koleszár Lajos, az Egészségügyi Bizottság elnöke Bizottságunk valamennyi tagja támogatta az előterjesztést, megfogalmazódott egy módosító indítvány, amely itt az előzőekben kiosztásra került, ezért azt nem olvasnám fel. Kérem tisztelettel, hogy tessenek támogatni, és elfogadni, ennek szükségességét indokolandó azt hiszem már a mai napon is volt példa. Riz Gábor, az Európai Integrációs Bizottság elnöke Bizottságunk az előterjesztést megtárgyalta, és 9 egybehangzó igen szavazattal elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Farkas Félix, Kisebbségi Bizottság elnöke Bizottságunk az előterjesztést megtárgyalta, 6 igen és 1 tartózkodás mellett ajánlja elfogadásra a közgyűlésnek. Az 1 tartózkodás azért volt, mert éppen akkor érkezett meg a bizottsági társunk, amikor már a szavazásban voltunk. Baricska Jánosné, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke Bizottságunk 8 igen szavazattal egyhangúlag javasolja a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását a közgyűlésnek. Ördög Jakab, a Közbeszerzési Bizottság elnöke Bizottságunk megtárgyalta, és egyhangúlag 5 igen szavazattal elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Budai Erzsébet, az Oktatási és Sport Bizottság elnöke Bizottságunk 14 igen szavazattal javasolja az SZMSZ elfogadását a közgyűlésnek. Tamás Barnabás, a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elnöke A bizottságban is módosító indítvány történt, ugyanabban a két esetben, mint az Egészségügyi Bizottságban, tehát, hogy az előterjesztő 5 percben kiegészíthesse az előterjesztését, valamint a képviselők 5 percben tehessenek észrevételt a napirendi
112
pontokhoz, ezt a bizottság egyhangúlag, mind a két módosító indítványt 10 igen szavazattal elfogadásra javasolja, valamint az SZMSZ teljes elfogadását is 10 egybehangzó igen szavazattal elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Lehóczki István, a Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke Az előterjesztést a bizottságunk megtárgyalta, és 11 igen szavazattal elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk hatáskörének megfelelően elég mélyen és úgy hiszem érdemben foglalkozott az SZMSZ-el. A vita során 13 módosító indítvány fogalmazódott meg, ebből 4 került a többség által elfogadásra, ezek megküldésre, kiosztásra kerültek a mai napon, ezért nem kívánom a bizottság elfogadott 4 módosítóját most ismertetni, hiszen mindenkinek rendelkezésére áll. A bizottság tagjai a módosításokkal együtt az előterjesztést és a rendelet-tervezetet 8 igen egyhangú szavazattal elfogadásra ajánlják a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke A közgyűlés tagjai a bizottságok véleményét meghallgatták, kérem a közgyűlés tagjai részéről, akik hozzá kívánnak szólni az SZMSZ módosításaihoz, értem alatta a bizottsági módosító javaslataihoz, az egész SZMSZ-hez, azok most megtehetik képviselőink közül. Nincs, úgy látom, hogy a bizottságok végig tudták tárgyalni. Ennek megfelelően a bizottsági vélemények közül az Ügyrendi és Jogi Bizottságnak van 4 módosító javaslata, az Egészségügyi és Szociális Bizottság egy esetben ugyanazzal a javaslattal állt elő. Arra kérem a közgyűlés tagjait, - nincs hozzászólónk - hogy a szavazati proceduránknak kezdjünk neki. Először az Ügyrendi és Jogi Bizottság módosító javaslatiról, ha szabad, akkor ezt csomagban szavaztatnám, hiszen a bizottság négy módosító indítványt támogatott. Kérdezem a közgyűlés tagjait, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottság előterjesztésében a 4 módosító javaslatot elfogadja-e, aki igen, az igen gomb megnyomásával jelezze. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 47 igen, 1 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett az Ügyrendi és Jogi Bizottság módosító javaslatait elfogadta. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Most pedig az előbb, dr. Koleszár Lajos, illetve Tamás Barnabás elnök urak által ismertetetten az Egészségügyi Bizottság, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság módosító indítványainak a támogatásáról kérdezem a közgyűlés tagjait, a bizottságok véleményét, ki tudja támogatni?
113
Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 47 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett az Egészségügyi Bizottság, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság módosító javaslatait elfogadta. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Ilyen értelemben a bizottsági módosító javaslatok támogatásának döntéseit követően arról kérdezem a közgyűlés tagjait, hogy így megmódosított előterjesztésünket, amely a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelet, ki tudja támogatni, kérem, hogy az igen gomb megnyomásával jelezzék. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 48 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a rendelet-tervezetet a bizottsági módosító indítványokkal együtt elfogadta és megalkotta az alábbi rendeletet: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 12/2008. (VII. 7.) számú rendelete a megyei közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény /a továbbiakban: Ötv./ 1. § (6) bekezdés a) pontjában, illetve 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következő rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) A megyei önkormányzat hivatalos megnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (2) A megyei önkormányzat székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1.
114
(3) A megyei önkormányzat postacíme: 3501 Miskolc, postafiók: 184. (4) A megyei önkormányzat hivatalos lapja: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közlönye, amelyet a megyei önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni. (5) A megyei önkormányzat hivatalos pecsétje: körbélyegző, a következő felirattal: „Borsod-Abaúj-Zemplén Önkormányzat”, középen a Magyar Köztársaság címere.
Megyei
(6) A megyei önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.baz.hu. (7) A megyei önkormányzat jogi személy. (8) A megyei önkormányzatot a közgyűlés elnöke képviseli. 2. § (1) A megyei közgyűlés tagjainak száma:
59
(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza. 3. § A megyei önkormányzat fő funkciója: a) Önállóan, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a megye közügyeit, gondoskodik olyan önkormányzati körzeti jellegű közszolgáltatások biztosításáról, amelyek a megye egész területére, vagy nagy részére kiterjednek. b) Ellátja mindazokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására a települési önkormányzat nem kötelezhető. c) Ellátja az önként vállalt feladatait. 4. § (1) A megyei önkormányzat jelképeit (címer, zászló) külön önkormányzati rendelet szabályozza. (2) A megyei önkormányzat kitüntetéseket és elismerő címeket önkormányzati rendelettel alapíthat.
115
II. fejezet A megyei önkormányzat feladat- és hatásköre 5. § (1) A megyei önkormányzat - a törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl szabadon vállalt közfeladatai - a mindenkori pénzügyi lehetőségeinek figyelembevételével - különösen: a) a megye települési önkormányzatai sajátos, a térség helyzetéből származó érdekképviselete; b) a különös hátránnyal küzdő települések, körzetek gondjai megoldásának segítése, szakmai, szervezési és pénzügyi támogatása; c) a kulturális értékek, az alkotóművészet, a sport, a lakossági művelődés, a tudományos teljesítmény mecénálása, a megye szellemi, tárgyi és humán értékeinek gyarapítása; d) a civil társadalom működésének és kezdeményezésének támogatása, a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőtlenségének mérséklésében való közreműködés; e) a megye népesedési-, társadalmi-, gazdasági-, kulturális-, szociális- és infrastrukturális helyzetének folyamatos értékeléséből fakadó tapasztalatok összegzése, az önkormányzatok kezdeményezési lehetőségeinek feltárása, a térség szellemi és anyagi erőfeszítéseinek összefogása; f) a vállalkozások, a gazdasági növekedés, a jövedelemtermelő képesség feltételei megteremtésének segítése; g) a szociális gondok, a foglalkoztatási problémák mérséklésének támogatása; h) a megye országos és nemzetközi megjelenítése, a lakosság rendszeres tájékoztatása; i) közreműködés a megye közrend- és tűzvédelmében, a havaria-helyzetek megoldásában. (2) Az önként vállalt közfeladatokat az önkormányzat éves költségvetési rendeletében – a felhasználható pénzügyi fedezet biztosításával – kell meghatározni. 6. § (1) A közgyűlés egyes hatásköreit a közgyűlés bizottságaira és elnökére ruházhatja át. (2) A közgyűlés bizottságaira átruházott hatásköröket a 2. számú melléklet, a közgyűlés elnökére átruházott hatásköröket a 3. számú melléklet tartalmazza.
116
III. fejezet A közgyűlés működése 7. § A közgyűlés évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelynek időpontját a közgyűlés munkatervében kell meghatározni. 8. § A közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. 9. § (1) A közgyűlés alakuló ülését a választást követő 15 napon belül a közgyűlés hivatalban lévő elnöke hívja össze. (2) Az alakuló ülést a közgyűlés új elnökének megválasztásáig a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti. (3) Az alakuló ülésen a Területi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a megyei önkormányzat választásáról, annak eredményéről. (4) A mandátumot szerzett megyei önkormányzati képviselők részére a Területi Választási Bizottság elnöke adja át a megbízóleveleket. (5) A képviselők megbízólevelük átvételét követően esküt tesznek. 10. § (1) A közgyűlés alakuló ülésén titkos szavazással megválasztja a közgyűlés tisztségviselőit. (2) A közgyűlés a tisztségviselők megválasztására vonatkozó titkos szavazás lebonyolítására legalább öttagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre, megválasztja annak elnökét. (3) A közgyűlés elnöke személyére a képviselők tehetnek javaslatot nyílt eljárásban. (4) Elnök-jelölt az lehet, akit a jelenlévő képviselők 25 %-a jelöltnek ajánl. (5) Abban az esetben, ha a választás során egyik elnök-jelölt sem szerzi meg a szükséges számú szavazatot, a közgyűlés megismétli a titkos szavazást. A
117
megismételt szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha a megismételt szavazás is eredménytelen új jelölést és szavazást kell tartani. (6) Megválasztását követően az elnök esküt tesz. (7) Az alelnökök létszámára, személyére, valamint arra, hogy megbízatásukat főállásban, vagy társadalmi megbízatásban lássák-e el, a közgyűlés elnöke tesz javaslatot. (8) Megválasztásukat követően az alelnök/alelnökök leteszi/leteszik az esküt. (9) A tisztségviselők megválasztását követően a közgyűlés a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján megállapítja illetményüket, illetve tiszteletdíjukat, valamint költségtérítésüket. 11. § A közgyűlés rendes ülést évente legalább hat alkalommal, ünnepi üléseket a munkatervében elfogadottak szerint tart. A közgyűlés munkaterve 12. § (1) A megyei közgyűlés munkáját féléves munkaterv alapján végzi. (2) A munkaterv tartalmazza: a) Az ülések tervezett időpontját, helyszínét, napirendjét; b) a napirendi pontok előterjesztőjének nevét, tisztségét, akik lehetnek: - a közgyűlés tisztségviselői, - a főjegyző, - az aljegyző, - a megyei tanácsnokok, - a bizottságok elnökei, - a közgyűlés tagjai, - az önkormányzati hivatal belső szervezeti egységének vezetői, - valamint a közgyűlés által felkért előadók; c) az előterjesztést véleményező bizottság(ok) megnevezését; d) az előterjesztés elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős belső szervezeti egység megnevezését; e) az előterjesztések törvényességi ellenőrzésre történő átadásának határidejét; f) a napirendi pont tárgyalásához meghívottak nevét és tisztségét.
118
(3) A munkaterv összeállítása előtt javaslatot kell kérni a közgyűlés bizottságaitól, a megyei képviselőcsoportok vezetőitől, a megyében működő területi kisebbségi önkormányzatoktól, a főjegyzőtől, az aljegyzőtől, valamint az önkormányzati hivatal belső szervezeti egység vezetőitől. (4) A munkatervet a közgyűlés elnöke terjeszti a képviselő-testület elé. 13. § (1) A közgyűlés a munkatervében megjelölt időponttól eltérő időpontban is összehívható (rendkívüli ülés). (2) A közgyűlés rendkívüli ülését össze kell hívni: a) a megyei önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, b) a közgyűlés bizottságának indítványára, c) a megyei népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén, d) az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjének indítványára, e) a könyvvizsgáló kezdeményezése esetén, f) a közgyűlés elnöke saját hatáskörben hozott döntése alapján, g) a közgyűlés hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelynek tárgyalását jogszabály teszi kötelezővé, vagy amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy hátránnyal járna (személyzeti, pályázati, pénzügyi ügyek, stb.). (3) A közgyűlés rendkívüli ülése összehívására vonatkozó indítványt a javasolt napirendi pontok, azok előterjesztői megjelölésével a közgyűlés elnökénél kell írásban előterjeszteni. (4) A közgyűlés rendkívüli ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa meghatározott sorrend szerint az alelnök(ök) elektronikus úton hívja össze, az indítvány benyújtásától számított legkésőbb 8 napon belüli időpontra. Az előterjesztések 14. § (1) A közgyűlés elé általában írásban kell előterjesztést készíteni. (2) Az előterjesztések főbb tartalmi és formai követelményei: a) Tartalmi követelmények: − átfogó elemzés a jelenlegi helyzetről és az elérni kívánt eredményről;
119
− a megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása és javaslat azok biztosítására; − előzmények, az előterjesztés tárgyában korábban hozott döntések bemutatása, − az előterjesztés tárgyára vonatkozó jogi szabályozás ismertetése; − az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indokolása az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatásával; − tájékoztatás azokról a szervekről, amelyek véleményezték, tárgyalták az előterjesztést; − a határozati javaslat, illetőleg a rendelet-tervezet megszövegezése; − a végrehajtás határideje és a felelős szervezetek, személyek megjelölése. b) Formai követelmények: − világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör megfogalmazás; − a munkajogi, vagy más egyedi (hatósági) ügy esetén a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő formában elkészített döntéstervezet; − rendelet-tervezet esetében a jogalkotásról szóló törvény előírásainak betartása; − a hivatal belső szervezeti egysége vezetője aláírása. (3) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése. (4) Előterjesztés szóban kivételes esetben, halaszthatatlan döntést igénylő ügyben terjeszthető a közgyűlés elé. (5) Előterjesztés, illetve döntéstervezet csak a közgyűlés elnökének előzetes véleményével és a főjegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a képviselő-testület elé. (6) Törvényességi felülvizsgálatra az előterjesztést legkésőbb a közgyűlés ülését megelőző 20. napon kell leadni a főjegyzőnek. 15. § A megyei önkormányzat gazdálkodására, vagyonára, rendeletalkotására, valamint a körzeti feladatot ellátó szociális, egészségügyi, közoktatási, közművelődési intézményhálózat működési rendjének, tevékenységi körének meghatározására, átszervezésére irányuló előterjesztések csak a tárgy szerint érintett bizottság előzetes véleménynyilvánítása után terjeszthetők a közgyűlés elé, kivéve, ha az érintett bizottság megválasztására még nem került sor.
120
16. § (1) Az önkormányzati rendelet-tervezet és határozati javaslat konkrétan megjelölt rendelkezéseihez (§-aihoz, bekezdéseihez, illetve pontjaihoz) szövegszerűen megfogalmazott módosító, illetve kiegészítő indítványt írásban, legkésőbb a közgyűlést közvetlenül megelőző munkanapon 12 óráig nyújthatnak be a közgyűlés bizottságai, a képviselő-csoportok, a tanácsnokok és más képviselők. (2) A módosító javaslatot indokolni kell. Amennyiben az a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is. (3) A közgyűlés megkezdése előtt a helyszínen kiosztott illetve a közgyűlésen szóban tett előterjesztéshez kapcsolódó, valamint az (1) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó módosító illetve kiegészítő javaslat esetében az (1) bekezdésben meghatározott benyújtási határidő nem alkalmazandó és a javaslat szóban is előterjeszthető. (4) A módosító, illetve kiegészítő indítványnak nem minősülő véleményt, javaslatot a közgyűlés elnöke nem köteles szavazásra bocsátani, de azt – az erre irányuló kérelem esetén – kiadhatja az érintett bizottságnak, illetve az önkormányzat hivatalának vizsgálat céljából, amelynek eredményéről a közgyűlést és a javaslattevőt – indokolt esetben a döntéstervezettel együtt – tájékoztatni kell. Az ülés összehívása 17. § (1) A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az általa meghatározott sorrend szerinti alelnök hívja össze. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatás esetén a közgyűlést a közgyűlés legnagyobb létszámú képviselőcsoportjának vezetője hívja össze. (2) A meghívót, és az abban szereplő napirendi javaslatok előterjesztéseit elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak a közgyűlés előtt legalább 10 nappal megkapják. Ettől eltérni csak a közgyűlés elnökének előzetes engedélyével lehet. (3) A megyei közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a megye országgyűlési képviselőit, b) az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjét, valamint az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltsége hivatalvezető-helyettesét, c) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármesterét,
121
d) e) f) g) h)
a napirend szerint illetékes szervek, szervezetek vezetőit, a főjegyzőt, aljegyzőt és az önkormányzati főtanácsadót, az önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, az ágazati jogszabályokban meghatározott szervek képviselőit, a területi kisebbségi önkormányzat elnökét.
(4) Az ülésre tanácskozási joggal a (2) bekezdésen kívüli meghívottak körét esetenként az elnök meghatározhatja. (5) Tanácskozási joggal vehet részt a közgyűlésen a tárgyalt napirend szerint érintett, önszerveződő közösség képviselője. Ennek konkrét meghatározására - a bizottságok és képviselőcsoportok javaslatát figyelembe véve - a Munkatervben kerül sor. (6) A közgyűlés ülésére meghívót és a tárgyalandó napirendek előterjesztéseit meg kell küldeni a közgyűlés elnöke által meghatározott médiák megyei képviselőinek. (7) A megyei közgyűlés idejéről, helyéről, napirendjéről a megye lakosságát a megyei önkormányzat internetes honlapján, illetve a megyei médiák útján tájékoztatni kell. 18. § (1) A közgyűlés zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitűntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (2) A közgyűlés esetenként dönt a zárt ülésről a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha az üzleti érdeket sérthet. (3) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. (4) A zárt ülésen részt vesznek a közgyűlés tagjai, a főjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és szakértőként mindazok, akiket a közgyűlés, illetve a közgyűlés elnöke meghív.
122
Az ülés vezetése 19. § (1) A közgyűlés ülését a közgyűlés elnöke - akadályoztatás esetén az általa megbízott alelnök, illetőleg valamennyiük akadályoztatása esetén a korelnök - vezeti. (2) A megyei közgyűlés megnyitásakor az elnök - a jelenléti ív alapján - számszerűen megállapítja a határozatképességet. (3) A megyei közgyűlés napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A közgyűlés napirendjének végleges megállapítása előtt bármely közgyűlési tag egyéb napirendeket is javasolhat, melyről vita nélkül, egyszerű többséggel külön kell szavazni. Ezt követően a végleges napirendjéről a közgyűlés vita nélkül határoz. 20. § (1) A közgyűlésen az elnök minden előterjesztésről vitát nyit; előtte az előterjesztő rövid - legfeljebb 5 perces - kiegészítést tehet. A vita elején a bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnök akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott tag ismerteti. A bizottság elnöke, vagy a bizottság által felkért bizottsági tag a kisebbségi véleményről is tájékoztatást ad. Az előterjesztőhöz, a közgyűlés tagjai és a meghívottak kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az érintettek válaszolnak. (2) A hozzászólások időtartama napirendenként, képviselőnként legfeljebb összesen 5 perc lehet. (3) A megyei közgyűlés nyilvános ülésén a napirendhez kapcsolódóan - közgyűlési tagokon és az ülésre tanácskozási joggal meghívottakon kívül - a képviselő-testület külön erre irányuló döntése nélkül szót kaphatnak: a) minisztériumok és országos hatáskörű szervek képviselői, b) az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal, valamint az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Borsod-AbaújZemplén Megyei Kirendeltségének képviselője. (4) A közgyűlésen megjelent egyéb érdeklődők a napirendhez kapcsolódóan a képviselő-testület külön döntése alapján - legfeljebb 5 percben - kaphatnak szót. A hozzászólási szándékot az ülés megnyitásáig kell bejelenteni a közgyűlés elnökének.
123
(5) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a megyei közgyűlés tagjai javaslatot tehetnek, az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Nem lehet lezárni a vitát addig, ameddig valamennyi képviselőcsoport véleményét nem ismertette, és erre igényt tartanak. (6) A vita során személyében érintett közgyűlési tag legfeljebb 2 percben soron kívül szót kérhet. Amennyiben az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban a közgyűlés vita nélkül határoz. (7) Az előterjesztés feletti vita lezárását követően az előterjesztő, illetve az érintettek válaszolnak az elhangzott észrevételekre, javaslatokra. (8) Az észrevételekre adott válasz után az elnök összefoglalja a vitát, az előterjesztett rendelet-tervezetet, illetőleg határozati javaslatot érintő módosításokat, és azt szavazásra bocsátja. (9) Először a módosító indítványokat, kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani, azt követően kerülhet sor az előterjesztés szerinti, illetve a módosított rendelet-tervezetet, illetőleg határozati javaslat megszavaztatására. 21. § A közgyűlés elnöke saját hatáskörében vagy a képviselőcsoport vezetőjének kérésére egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el, maximum 30 perc időtartamra. 22. § Az elnök köteles biztosítani a megyei közgyűlés működésének rendjét. Ennek keretében: h) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ, i) ismételt és eredménytelen figyelmeztetés esetén a szót megvonhatja, j) rendre utasíthatja azt, aki a megyei közgyűlés rendjét zavaró magatartást tanúsít. Határozathozatal 23. § (1) A szavazás nyíltan, elsősorban a szavazatszámláló-géppel történik. (2) A képviselő-testület esetenként dönthet a kézfeltartással történő nyílt szavazásról, illetőleg név szerinti szavazásról is. Név szerinti szavazás esetén a főjegyző
124
egyenként olvassa fel a képviselők nevét, akik "igen"-nel, "nem"-mel szavaznak, illetőleg "tartózkodnak" a szavazástól. Név szerinti szavazás esetén a szavazatok rögzítése, az eredmény megállapítása elsősorban a szavazatszámláló-géppel történik. (3) A közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely megyei képviselő javaslatára a közgyűlés dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
24. § (1) A közgyűlés - indítvány alapján - esetenként dönt a titkos szavazásról: - választás, - kinevezés, - felmentés, - vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, - fegyelmi eljárás megindítása, - fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; továbbá - önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitűntetési ügy, valamint - vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, illetve - a vagyonával való rendelkezés és - az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha az üzleti érdeket sértene. (2) A titkos szavazás lebonyolítása is szavazógéppel történik, vagy - külön indítvány alapján, vita nélkül, egyszerű többséggel hozott döntést követően - hagyományos módon (szavazófülkében, urna igénybevételével). 25. § Határozatképtelen képviselő-testületi ülés esetén a közgyűlés elnöke a közgyűlést 15 napon belül köteles összehívni. 26. § (1) Minősített többség szükséges: a) a rendeletalkotáshoz, b) szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, c) a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
125
d) önkormányzati társulás létrehozásához, a táruláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, e) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, f) intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, g) a gazdasági program, ciklusprogram elfogadásához, h) a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételhez, i) a kötvény kibocsátáshoz, j) a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez és átadásához, k) a közgyűlés hatáskörébe tartozó feladatok átruházásához, l) a képviselők kizárásához, m) valamint a 18. § (2) bekezdés szerinti zárt ülés elrendeléséhez. (2) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. A közgyűlés döntései 27. § (1) A közgyűlés a) rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására; b) határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó egyéb, érdemi döntést igénylő kérdésben. (2) A közgyűlés által alkotott rendelet jelölése: „Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének sorszám/évszám (… hó ... nap) számú rendelete” A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni. A zárójelben feltüntetett dátum az önkormányzati rendelet kihirdetésének az időpontja. Rövidítve: sorszám/évszám (… hó ... nap) B.A.Z.M.ÖNK.r. (3) A közgyűlés által hozott határozat jelölése: „Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének sorszám/évszám (… hó …. nap) számú határozata” A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni.
126
A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja. Rövidítve: sorszám/évszám (… hó ... nap) B.A.Z.M.ÖNK.hat. (4) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a megyeháza hirdetőtábláján történő kifüggesztés. Kihirdetni csak a közgyűlés elnöke és a főjegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés időpontjával. (5) Az önkormányzati rendeleteket és a határozatok címét és számát a megyei közgyűlés hivatalos lapjában, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közlönyében is közzé kell tenni. (6) A megyei önkormányzat Közlönye kéthavonta jelenik meg. (7) Évente két alkalommal - a közgyűlés féléves munkatervének végrehajtását követően - kell megjelentetni a megyei önkormányzat Közlönyének összefoglaló számát, amelyet a megye valamennyi háztartásába el kell juttatni. (8) Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. (9) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról az önkormányzat hivatala betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. Jegyzőkönyv 28. § (1) A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a főjegyző gondoskodik. (2) A megyei közgyűlés üléseiről a jegyzőkönyvön kívül hangfelvétel is készül, amely nem selejtezhető. Zárt ülésen tilos egyéni hangfelvétel készítése. (3) A jegyzőkönyvről, illetőleg hangfelvételről – zárt ülésről készített jegyzőkönyv és hangfelvétel kivételével – másolat írásbeli kérelemre, a közgyűlés elnöke írásbeli engedélye alapján adható ki. (4) A jegyzőkönyvről, illetőleg hangfelvételről készített másolat a közgyűlési tag kivételével, költségtérítés ellenében adható. A költségtérítést a hivatal pénzügyi
127
feladatokat ellátó szervezeti egysége által kiállított számla alapján kell megfizetni. (5) A jegyzőkönyvből készített kivonat, rendelet, határozat szövegének hitelesítésére az önkormányzat hivatala igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységének osztályvezetője jogosult. 29. § A megyei közgyűlés és bizottságainak munkájáról, döntéseiről a megye lakosságát a megyei önkormányzat hivatalos honlapján és a megyei sajtó útján tájékoztatni kell. IV. fejezet A közgyűlési tag jogai és kötelezettségei 30. § (1) A napirendi pontok megtárgyalása után a képviselő a közgyűlés elnökétől, alelnökeitől, a főjegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. (2) A felvilágosítás kérése szóban és írásban is történhet. Az írásban megfogalmazott kérdést a közgyűlés ülése előtt legalább öt nappal kell benyújtani a közgyűlés elnökéhez. A kérdésre az ülésen szóban - vagy legkésőbb az ülést követő tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni. (3) Amennyiben a közgyűlés a kérdésre adott választ nem fogadja el és annak további vizsgálatát szükségesnek tartja, a közgyűlés elnöke további vizsgálatra kiadja a tárgy szerint illetékes bizottságnak. (4) A kérdésre írásban adott választ a közgyűlés előtt meg kell küldeni minden közgyűlési tagnak, és annak elfogadásáról a közgyűlés dönt. 31. § (1) A közgyűlési tag köteles jelezni az elnöknek, ha a közgyűlés ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. (2) A közgyűlési tag az elfogadott napirendi tárgysorozathoz nem tartozó közérdekű ügyben jogosult legfeljebb 5 perces - napirend utáni - hozzászólásra.
128
32. § (1) A közgyűlési tagot a külön önkormányzati rendeletben szabályozott tiszteletdíj, természetbeni juttatás, illetve a külön közgyűlési határozatban megállapított – a kiesett jövedelemmel arányos – térítés illeti meg. (2) A közgyűlés elnöke, távollétében az ülést vezető alelnök a képviselő közgyűlés ülésén való részvételét kérésére írásban igazolja.
33. § (1) A közgyűlés tagjai sorából egy megyei tanácsnokot választhat a térségi foglalkoztatási feladatok felügyeletének ellátására, illetőleg egy tanácsnokot választhat a megye lakossága szociális helyzetének, a szociális szolgáltatások iránti igények alakulásának figyelemmel kísérésére.
(2) A megyei tanácsnok ügykörében kezdeményezett testületi előterjesztést a közgyűlés soron következő ülésének napirendjére kell tűzni. V. fejezet A képviselőcsoportok 34. § (1) Az ugyanazon párthoz, vagy társadalmi szervezethez tartozó, illetve közös listáról bejutott megyei közgyűlési tagok tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre, ha létszámuk eléri a 3 főt. (2) Az ugyanazon párthoz, vagy társadalmi szervezethez tartozó, illetve a közös listáról bejutott képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(3) E § alkalmazásában azt a képviselőt kell párthoz, vagy társadalmi szervezethez tartozónak tekinteni, aki a.) annak tagja, vagy b.) annak támogatásával indult a választáson. (4) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese
129
mindazon jogokat gyakorolhatja, amelyeket az SZMSZ a képviselőcsoport vezetőjének biztosít.
(5) A képviselőcsoport megalakulását a közgyűlés elnökéhez írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének és helyettesének nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát. 35. § (1) A képviselőcsoportok vezetői megbízatásuk időtartamára megyei tanácsnoknak választhatók, akik a) a megyei önkormányzati feladatok összehangolt és eredményes ellátása céljából biztosítják a képviselőcsoporton belül és képviselőcsoportok között a folyamatos együttműködést, információcserét, koordinálják a szükséges egyeztetéseket, véleménykialakítást, a döntések meghozatalát, b) soron kívül felszólalhatnak a közgyűlés egyes napirendjeihez kapcsolódóan, c) a napirend tárgyalásakor egy alkalommal legfeljebb 10 perc szünetet kérhetnek, d) név szerinti szavazást kezdeményezhetnek, e) képviselik a csoportot. (2) A megyei tanácsnokok az alábbi önkormányzati feladatkörök ellátását felügyelik: a) b)
a megye társadalmi, gazdasági, infrastrukturális fejlődése érdekében végzett feladatok összehangolását, elősegítik az ezzel összefüggő programok végrehajtását, elősegítik a különös hátránnyal küzdő települések, körzetek gondjai megoldását. 36. §
(1) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport azt kimondja. (2) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül bejelenteni a közgyűlés elnökének. E határidő elmulasztása esetén a közgyűlés elnöke a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapíthatja. (3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 3 fő alá csökken, de a hiányzó mandátum a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény alapján betölthető.
130
VI. fejezet A területi kisebbségi önkormányzatok 37. §
A megyei önkormányzat biztosítja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigány kisebbség, lengyel kisebbség, német kisebbség, ruszin kisebbség és szlovák kisebbség területi önkormányzatai testületi működésének feltételeit, a következő módon: a) A megyei önkormányzat a területi kisebbségi önkormányzatok működésének segítése érdekében Hivatalában kisebbségi referens megnevezésű munkakörben köztisztviselőt foglalkoztat. b) A megyei önkormányzat biztosítja a területi kisebbségi önkormányzatok üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos gépelési, sokszorosítási, postázási feladatok ellátását. c) A megyei önkormányzat a kisebbségi önkormányzatok testületi üléseinek megtartásához a Megyeházán helyiséget biztosít. Külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez igény esetén segítséget nyújt. d) A megyei önkormányzat hivatala, mint a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, ellátja a gazdálkodási feladatokat. Az a)-d) pontokban foglaltak részletes meghatározására a megyei önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzatok által kötendő megállapodásban kerül sor. VII. A megyei önkormányzat szervei (A megyei közgyűlés tisztségviselői, bizottságai, a megyei önkormányzat hivatala) A megyei közgyűlés tisztségviselői (elnök, alelnökök)
131
38. § (1) A megyei közgyűlés tisztségviselői: a megyei közgyűlés által megválasztott elnök és alelnökök. (2) A megyei közgyűlés elnöke és alelnökei tekintetében (kivéve a társadalmi megbízatású alelnököt) a munkáltatói jogokat a megyei közgyűlés gyakorolja. (3) A megyei közgyűlés alelnökei tekintetében (kivéve a társadalmi megbízatású alelnököt) az egyéb munkáltatói jogokat a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. 39. § (1) A megyei közgyűlés elnöke feladatkörét, hatáskörét és hatósági jogkörét törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet állapítja meg. A megyei közgyűlés elnöke az Ötv. 35. §-ában és egyéb jogszabályokban foglalt feladatain túlmenően a képviselő-testület működésével összefüggésben ellátja e rendelet „A közgyűlés működése” című III. fejezetében részletezett feladatokat. (2) A megyei közgyűlés elnökére átruházott hatásköröket a 3. sz. melléklet tartalmazza. 40. § A közgyűlés az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére alelnököt választ, alelnököket választhat. 41. § (1) A megyei közgyűlés elnöke esetenként dönt a helyettesítés rendjéről és irányítja az alelnökök tevékenységét. (2) A helyettesítő alelnök az elnök távollétében, - illetőleg akadályoztatása esetén gyakorolja mindazon jogokat és ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabály, vagy az önkormányzati rendelet az elnök részére biztosít. A megyei közgyűlés bizottságai 42. § (1) A közgyűlés az alábbi bizottságokat hozza létre: a.) Egészségügyi Bizottság b.) Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság c.) Kisebbségi Bizottság
(19 fő) (17 fő) ( 9 fő)
132
d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.) k.)
Közbeszerzési Bizottság Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága Oktatási és Sport Bizottság Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság
( 9 fő) (15 fő) (13 fő) (19 fő) (15 fő) (17 fő) (21 fő) (13 fő)
(2) A bizottság saját tagjai közül elnököt választ és alelnököt választhat. (3) A bizottság üléseinek rendjét, napirendjét a bizottság elnöke koordinálja. A bizottsági tag köteles jelezni a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. (4) A bizottságok feladatkörét a 1. sz. melléklet, a közgyűlés által az egyes bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. sz. melléklet tartalmazza. (5) A bizottságok tevékenységükről a közgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a megyei közgyűlés munkatervének elfogadása során dönt. (6) A bizottság határozatképességére, és határozat hozatalára a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (7) A bizottság elnöke a bizottsági tag kérésére a bizottsági ülésen való részvételét írásban igazolja. (8) A megyei közgyűlés a bizottságok javaslatára albizottságot, vagy ideiglenes bizottságokat is létrehozhat. (9) A bizottságok ügyviteli teendőit a feladat jellegének megfelelően az önkormányzati hivatal belső szervezeti egységei látják el. (10) A bizottságok ülésein állandó meghívottak is részt vehetnek. A megyei önkormányzat hivatala
43. § (1) A megyei közgyűlés a saját, a megyei közgyűlés bizottságai (együtt: önkormányzati testületek) és a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére – külön alapító okirattal – létrehozza a megyei önkormányzat hivatalát. A hivatal
133
elnevezése: „Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala” (a továbbiakban: hivatal). (2) A hivatal jogi személy, önálló költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat az éves költségvetés határozza meg. (3) A hivatalt a közgyűlés elnöke irányítja, a hivatal vezetője a megyei főjegyző. (4) A hivatal belső szervezeti egységei a főosztályok. 44. § A hivatal alapító okirata – részletezve - a következőket tartalmazza: a) Az alapító okirat kelte, száma: 2001. szeptember 13., 85/2001. (IX. 13.) Kgy. határozat b) Az állami feladatként ellátandó alaptevékenység: A hivatal segíti a megyei testületek és tisztségviselők munkáját, feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése (Ötv. 75. § (1) bekezdés). E feladatkörében – a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendjében megjelölt tevékenységi körök szerint – végzett alaptevékenysége: 8411 8412 8413 8110
Általános közigazgatás Egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatás (kivéve: társadalombiztosítás) igazgatása Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése Építmény üzemeltetés
9101
Könyvtári, levéltári tevékenység
6910
Jogi tevékenység
A hivatal feladatait és működését részletesen az Ügyrend tartalmazza. c) Vállalkozási tevékenységet nem végez. d) A b) pontban megjelölt feladatok, tevékenységek forrásai: - működési bevételek, - támogatások, - átvett pénzeszközök,
134
-
hitelek.
e) A feladatmutatók megnevezése, köre: a megye állandó népességének száma. f)
A költségvetés végrehajtására szolgáló számla száma: RAIFFEISEN BANK ZRT. …
g) A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek: - elsődleges feladat az intézmények működtetési feltételeinek biztosítása, valamint gondoskodás a szakmai programok folytatásáról, - felhalmozási költségek meghatározása az évenként megfogalmazott célok és prioritások figyelembevételével, - a megyei érdekeket szolgáló egyéb feladatok végrehajtása, - a bevételeket és kiadásokat jelentő feladatok meghatározása úgy, hogy a fizetőképesség – beleértve a folyószámla- és egyéb hitelfelvételének lehetőségét is – biztosítható legyen, - a feladatok ellátásánál törekedni kell a pályázati lehetőségek maximális kihasználására. h) A hivatal vezetőjének jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el: i)
a főjegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző, vagy az általuk megbízott köztisztviselő képviseli az önkormányzati hivatalt, jogi ügyekben, a jogi képviseletről szóló jogszabályban felhatalmazott jogtanácsos, köztisztviselő is jogosult jogi képviseletet ellátni, a megyei önkormányzat hivatala nevében kötelezettséget a megyei közgyűlés elnöke és a főjegyző vállalhat.
ÁFA-alanyiság: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala ÁFA-alany, adószáma: 15350253-2-05. A hivatal vezetője: a megyei főjegyző 45. §
(1) A megyei főjegyző feladatai - az Ötv. 36. §-ában foglaltakon túlmenően - az önkormányzati munkával összefüggésben a következők: - közreműködik a megyei közgyűlés munkatervi javaslatának elkészítésében, - gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,
135
- tanácskozási joggal részt vesz a testületi üléseken, és segíti a megyei közgyűlés elnökének a munkáját, - biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyv elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére, - munkáltatói jogot gyakorol - meghatározott körben a megyei közgyűlés elnökének egyetértésével -, melyet a hivatal Ügyrendje szabályoz. - ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a megyei közgyűlés, a megyei közgyűlés elnöke megbízza. (2) A megyei főjegyző ellátja a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvényben, az ágazati törvényekben, és egyéb jogszabályokban meghatározott - az Ügyrendben felsorolt - feladat- és hatásköröket is. 46. § A főjegyzőt az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző ellátja a főjegyző által meghatározott feladatokat. Feladat- és hatáskörét részletesen az Ügyrend tartalmazza. Önkormányzati főtanácsadó 47. § (1) A megyei közgyűlés egy önkormányzati főtanácsadói munkakört hoz létre a hivatalában, a megyei közgyűlés elnöke tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására. (2) Az önkormányzati főtanácsadó elsődleges feladata a megyei közgyűlés elnöke munkájának segítése. Ennek érdekében kapcsolatot tart a közgyűlési képviselőcsoportokkal, illetve képviselő-csoporthoz nem tartozó képviselőkkel, a megye területén lévő önkormányzatokkal és a megyei dekoncentrált szervek vezetőivel, valamint az írott és elektronikus média képviselőivel, koordinálja a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel, valamint egyéb társadalmi szervezetekkel való együttműködést, figyelemmel kíséri a megye gazdasági- és társadalmi helyzetének alakulását. Kapcsolatot tart a megyei közgyűlés elnöke és az intézményvezetők, valamint az önkormányzati testületek és intézményvezetők között. (3) Az önkormányzati főtanácsadót az elnök egyéb feladat ellátásával is megbízhatja. (4) Az önkormányzati főtanácsadó felett a munkáltatói jogokat a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.
136
A hivatal szervezeti tagozódása 48. § (1) A megyei közgyűlés a hivatal belső szervezeti tagozódását a következők szerint határozza meg: a) b) c) d) e) f) h)
Ellenőrzési Iroda (jogállását tekintve főosztály) Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Főosztály; Kabinetiroda (jogállását tekintve főosztály); Közgazdasági Főosztály; Oktatási és Művelődési Főosztály; Szervezési és Jogi Főosztály; Területfejlesztési és Vagyonkezelési Főosztály
(2) A megyei közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozó védelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási feladatok tervezését, szervezését, koordinálását, végrehajtását, a megyei védelmi bizottság működésével kapcsolatos titkársági teendőket a megyei Védelmi Iroda látja el. 49. § Ügyrendben kell részletesen szabályozni a hivatal belső szervezeti felépítését, feladatait, működési rendjét. Az Ügyrendet - irányítói hatáskörében - a megyei közgyűlés elnöke hagyja jóvá. 50. § A megyei közgyűlés a hivatal munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a következők szerint határozza meg: -
hétfő - kedd - csütörtök: szerda: péntek:
7,30 - 16,00 óra 7,30 - 16,30 óra 7,30 - 13,00 óra
VIII. Záró rendelkezések 51. § (1) E rendelet 2008. augusztus 1. napján lép hatályba.
137
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a megyei közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló – 4/1995. (II.23.) Kgy. sz., 8/1995. (III.30.) Kgy. sz., 11/1995. (V.26.) Kgy. sz., 15/l995. (XII.1.) Kgy. sz., 1/1996. (I.26.) Kgy. sz., 9/1996. (V.30.) Kgy. sz., 20/1996. (XII.31.) Kgy. sz., 14/1997. (XI.27.) Kgy. sz., 4/1998.(III.12.) Kgy. sz., 8/1998. (V.1.) Kgy. sz., 10/1998.(VII.10) Kgy. sz., 13/1998.(XI.19.) Kgy. sz., 10/1999. (V.17.) Kgy. sz., 14/1999. (VII.9.) Kgy. sz., 4/2000 (III.10.) Kgy. sz., 8/2000. (IV.5.) Kgy. sz., 16/2000. (XI.10.) Kgy. sz., 5/2001. (III.9.) Kgy. sz., 12/2001. (IX.28.) Kgy. sz., 18/2001. (XI.9.) Kgy. sz., 13/2002. (XI.28.) Kgy. sz., 3/2003. (III.14.) Kgy. sz., a 6/2004. (IV.30.), a 16/2004. (X. 1.), 21/2004. (XII.10.) Kgy., 12/2005. (VII.15.), 4/2006. (II.24.), 9/2006. (IV. 7.), 13/2006. (XI. 9.) és a 4/2007. (V.11.) rendelettel módosított – 1/1995. (I. 26.) Kgy. számú rendelete. (3) A vagyonnyilatkozato(ka)t azon képviselők esetében, akiknek képviselői megbízatása 2002. október 31. és 2008. július 31. napja között szűnt, illetve szűnik meg, jelen rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül vissza kell adni. Amennyiben ennek akadálya van (pl. a lakcím ismeretlen) a vagyonnyilatkozat(ok) megsemmisítésre kerül(nek). A vagyonnyilatkozatok(ok) megsemmisítését a Szervezési és Jogi Főosztály végzi az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökének jelenlétében. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. (4) E rendelet mellékletei: (5)
1. sz. melléklet A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottságainak alapvető feladatai 2. sz. melléklet A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottságaira átruházott hatáskörök jegyzéke 3. sz. melléklet A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökére átruházott hatáskörök jegyzéke E rendelet függeléke:
-
1. sz. függelék A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagjainak névsora
138
1. sz. melléklet A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottságainak alapvető feladatai A bizottságok főbb feladatai „A bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek” (Ötv. 23. § (1) bekezdés). „A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselőtestület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját” (Ötv. 27. §). A költségvetési koncepció összeállításához valamennyi bizottság véleményt ad és azokat a koncepcióhoz kell csatolni (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdés). 1./ Egészségügyi Bizottság a) részt vesz a megyei önkormányzat feladatkörébe tartozó járó- és fekvőbeteg szakellátást érintő célok és feladatok meghatározásában; b) részt vesz a megyei önkormányzat egészségügyi intézményeit érintő feladatok meghatározásában és ellenőrzi azok végrehajtását; c) figyelemmel kíséri a lakosság életkörülményeit, egészségügyi helyzetét, az ellátó hálózat alakulását, a jellemző feszültségek mérséklésére javaslatokat dolgoz ki a megyében. 2./ Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság a) együttműködést alakít ki a megye gazdasági szereplőivel; b) segíti a területi gazdaságszervezést; részt vesz a megyei önkormányzat területi gazdaságpolitikájának kidolgozásában; a kistérségi fejlesztések, valamint a térség fejlesztését közvetlenül befolyásoló üzleti vállalkozások
139
előkészítésében; szervezésében;
a
nemzetközi
alapok
térségi
igénybevételének
c) részt vesz az országos és megyei gazdasági folyamatok foglalkoztatásra gyakorolt hatásainak elemzésében; d) figyelemmel kíséri a foglalkoztatáspolitikai eszközök megyei arányainak kialakítását és felhasználását; e) együttműködik az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központtal, illetve az Észak-magyarországi Regionális Képző Központtal; f) közreműködik az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás alapelveinek kidolgozásában és a vagyon hasznosítására vonatkozó összefoglaló javaslatok előkészítésében; g) segíti a gazdasági kamarákkal, más gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel és gazdasági, vállalkozásfejlesztő szervezetekkel való együttműködést; h) figyelemmel kíséri a megyei önkormányzat gazdasági társaságokban lévő befektetéseinek, illetve a többségi megyei tulajdonú gazdasági társaságok tevékenységének, gazdasági eredményeinek alakulását. 3./ Kisebbségi Bizottság a) figyelemmel kíséri a megyében élő nemzeti és etnikai kisebbségek életkörülményeit, szociális és kulturális helyzetét, segíti hagyományaik ápolását, értékeik megőrzését és gyarapítását; b) részt vesz a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő oktatási, művelődési, közgyűjteményi feladatok ellátásában, figyelemmel kíséri azok végrehajtását; c) támogatja a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi önkormányzatainak, megyei szövetségeinek, egyesületeinek munkáját, jelzi az illetékes szerveknek jogi, gazdálkodási, működési problémáikat. 4./ Közbeszerzési Bizottság Figyelemmel kíséri Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokat, azokról tájékoztatást kérhet.
140
5./ Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság a) részt vesz a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó közművelődési, közgyűjteményi, tudományos és művészeti tevékenységgel kapcsolatos célok és feladatok meghatározásában; b) közreműködik a megyei közgyűjteményi intézmények, közművelődési tevékenységet ellátó intézet feladatait meghatározó tervek kidolgozásában, ellenőrzi végrehajtásukat és elfogadja munkatervüket, beszámolójukat; c) részt vesz a megyei közművelődési és könyvtári szolgáltatások, a regionális és kistérségi művelődési feladatok végrehajtásának előkészítésében és koordinálásában; d) elősegíti a megye bel- és külföldi idegenforgalmi stratégiájának érvényesülését; a megyei önkormányzat idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési feladatainak végrehajtását és közreműködik a bel- és külföldi idegenforgalmi kapcsolatok alakításában; e) értékeli a megyei önkormányzat idegenforgalmi feladatainak gazdasági társaság által történő ellátását, megtárgyalja a társaság idegenforgalmi tevékenységéről szóló éves beszámolót, szükség szerint javaslatot tesz az idegenforgalmi feladat ellátásával kapcsolatban; f) a közművelődési tevékenység elősegítése kapcsolatot tart a civil szervezetekkel.
és
fejlesztése
érdekében
6./ Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága a) figyelemmel kíséri a megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, a megyei önkormányzat nemzetközi szervezetekben való részvételét, a partner megyei kapcsolatokat; b) kezdeményezi a megye nemzetközi együttműködését segítő kapcsolatok létrejöttét, az ezzel összefüggő feladatok végrehajtását; c) közreműködik a megye fejlődését elősegítő nemzetközi-gazdasági kapcsolatok alakításában, az azt célzó programok, koncepciók, tervek elkészítésében;
141
d) kezdeményezi az Európai Unió szervezeteivel és a hazai központi szervezetekkel történő megfelelő színvonalú kapcsolattartást; e) közreműködik a megye lakosságának az Európai Uniós tagságból származó feladatairól és lehetőségeiről való tájékoztatásában; f) közreműködik az Európai Unió határmenti- és szomszédsági programok megvalósításában, fejlesztésében; g) segíti az Európai Unió támogatási forrásainak elérését. 7./ Oktatási és Sport Bizottság a) részt vesz a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó oktatási tevékenységgel, az ifjúsággal, valamint a testneveléssel és a sporttal kapcsolatos célok és feladatok meghatározásában; b) közreműködik a megyei fenntartású közoktatási intézmények feladatait meghatározó tervek kidolgozásában és ellenőrzi végrehajtásukat; c) részt vesz a megyei pedagógiai szolgáltatások és a kistérségi jellegű oktatási feladatok végrehajtásának előkészítésében és koordinálásában; d) segíti a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat. Vizsgálja ezek megvalósítását, elemzi a meghatározó és befolyásoló tényezőket; e) részt vesz a megyei testnevelési- és sport szervezési feladatok ellátásában. 8./ Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság a) véleményt alkot az egész költségvetési koncepcióról; b) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló, illetve a háromnegyedéves tájékoztató tervezeteit; c) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
142
d) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését; e) vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek; f) javaslatot tesz a közgyűlésnek az elnök illetményének emelésére (1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdés). 9./ Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság a) részt vesz a megyei önkormányzat feladatkörébe tartozó gyermekvédelmi szakellátást, és szakosított szociális ellátást érintő célok és feladatok meghatározásában, megvalósulásuk ellenőrzésében; b) részt vesz a megyében működő szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásában; c) figyelemmel kíséri megyénkben a gyermekvédelmi szakellátás és a szakosított szociális ellátás jellemzőinek alakulását, közreműködik az ellátás fejlesztésével kapcsolatos feladatok kidolgozásában. 10./ Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi, gazdasági helyzetét, adottságait; b) véleményezi a megye területfejlesztési koncepcióját, középtávú programját, valamint a regionális operatív programokat és akcióterveket; c) véleményezi a megye területére, vagy egy térségére készített területrendezési terveket; d) koordinálja a megye több települési önkormányzatát érintő térségi feladatokat; e) együttműködik Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékes bizottságaival a területrendezési tervek városkörnyéki összehangolása, illetve a területfejlesztési tervek koordinálása területén;
143
f) közreműködik az épített és természeti környezet védelmével, a térségi terület rendezésével kapcsolatos feladatok összehangolásában; g) figyelemmel kíséri a vízellátás, csatornázás és egyéb műszaki infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó megyei komplex tervek végrehajtását; h) közreműködik a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos tervek, koncepciók kidolgozásában, elemzi a megyében folyó természet- és környezetvédelmi tevékenységet; i) közreműködik a védelmet érdemlő természeti és műemléki értékek felkutatásában, és véleményt alkot a védetté nyilvánításával kapcsolatos kérdésekben; j) figyelemmel kíséri a regionális jellegű kommunális szolgáltatás helyzetét és javaslatot készít e szolgáltatás fejlesztésére; k) feladatkörével összefüggésben folyamatosan figyelemmel kíséri az EU-s jogszabályok változásait; l) figyelemmel kíséri a megye mezőgazdaságának fejlődését. 11./ Ügyrendi és Jogi Bizottság a) lefolytatja a titkos szavazást - amennyiben az hagyományos módon történik - és megállapítja annak eredményét; b) közreműködik az önkormányzati rendelet-tervezetek előkészítésében, illetve véleményezi azokat; c) figyelemmel kíséri a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek hatályosulását, indokolt esetben intézkedést kezdeményez.
144
2. sz. melléklet A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottságaira átruházott hatáskörök jegyzéke I. Egészségügyi Bizottság 1.) Dönt a külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről (1991. évi XX. törvény 133. §. b.) pont). 2.) Pályázatot hirdet a közgyűlés nevében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények magasabb vezetői álláshelyének betöltésére, ha a vezetői megbízás lejárt, vagy egyéb módon megüresedett az állás (1992. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdés). 3.) Az intézményvezetői pályázatok véleményezésére felkéri és összehívja az előkészítő bizottságot (233/2000. (XII.23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés). 4.) Jóváhagyja a megyei önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények hatáskörében megállapítható térítési díjak megállapításának, nyilvánosságra hozatalának és befizetésének rendjéről, valamint a megállapított térítési díj mérsékléséről, illetve elengedéséről szóló szabályzatát (284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdés). 5.) Jóváhagyja a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét (1997. évi CLIV. törvény 155. § (1) bekezdés d.); szakmai programját (43/2003. (VII.29.) ESzCsM rendelet 6/A. § (3) bekezdés). II. Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság 1.) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/1997. (XI. 14.) sz. rendelet alapján a korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása az alábbiak szerint: a.) A vagyonrendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott – a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó – tulajdonosi jogokon kívül, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tekintetében, a ráépítéshez és a továbbhasznosításra átengedéshez szükséges tulajdonosi jogok gyakorlása, előzetesen kikérve az Ügyrendi és Jogi Bizottság véleményét is.
145
b.) Az 1.000.000,- Ft – 10.000.000,- Ft nettó nyilvántartási értékhatár közötti ingó vagyontárgy elidegenítése, apportálása, ingyenes használatba adása, biztosítékul adása, egyéb megterhelése, illetőleg a selejtezéséhez történő hozzájárulás, előzetesen kikérve az Ügyrendi és Jogi Bizottság, valamint a Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság véleményét is. 2.) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/1997. (XI. 14.) sz. rendelet 13. § (2) bekezdés értelmében a vállalkozói vagyon feletti rendelkezési jognak következők szerinti gyakorlása: a.)
Az ingatlan vagyon elidegenítésének engedélyezése 10.000.000,- Ft nettó nyilvántartási értékhatárig, továbbhasznosításra való átengedés, ráépítéshez történő hozzájárulás kérdésében való döntés, ingatlan megterhelése, kivéve a hitelfelvétellel való megterhelést. E hatáskörét a Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság és az Ügyrendi és Jogi Bizottság előzetes véleményét kikérve gyakorolja.
b.) 1.000.000,- Ft – 10.000.000,- Ft nettó nyilvántartási értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, üzletrészek és részvények elidegenítése, apportálása, ingyenes használatba és biztosítékul adása. E hatáskörét a Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság és az Ügyrendi és Jogi Bizottság előzetes véleményét kikérve gyakorolja. c.)
A vagyonrendelet 13. § (4) bekezdésében meghatározott földterület 5 éven túli, maximum 20 évre történő bérbeadásának engedélyezése.
d.) A legalább három alkalommal nyilvánosan és eredménytelenül meghirdetett 10.000.000,- Ft nettó nyilvántartási értéket meg nem haladó ingatlan – minimális vételár megjelölése nélkül történő – meghirdetésének engedélyezése. III. Kisebbségi Bizottság 1.) Dönt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben a belső szakfeladaton kisebbségi célok támogatására rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról a közösségi célú alapítványi forrás átadása kivételével. 2.) Javaslatot tesz a Közgyűlésnek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben a belső szakfeladaton kisebbségi célok
146
támogatására rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználására a közösségi célú alapítványok, közalapítványok által kérelmezett közösségi forrás átadására. IV. Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság 1.) Jóváhagyja: a.) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet beszámolóját és éves munkatervét (1991. évi XX. törvény 113. §); b.) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár munkatervét, beszámolóját (1991. évi XX. törvény 116. §); c.) a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Szervezeti és Működési szabályzatát, beszámolóját és éves munkatervét és a könyvtárhasználati szabályzatát (1997. évi CXL. törvény 68. § a.) – b.) pont); d.) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet használati, valamint szervezeti és működési szabályzatát, éves munkatervét és beszámolóját (1997. évi CXL. törvény 78. § (5) bekezdés a.) és b.) pont). 2.) Pályázatot hirdet a közgyűlés nevében a megyei önkormányzat fenntartásában működő közgyűjteményi intézmények, a közművelődési tevékenységet ellátó intézet magasabb vezetői álláshelyének betöltésére (150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdés). Felkéri a pályázatot véleményező szakmai-szakértő bizottság tagjait, és összehívja a bizottságot (150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 7. § (6) bekezdés). 3.) Dönt a Mecénás pályázatra kiírt, a megye kulturális életének fejlesztésével, a művelődő közösségek, csoportok, alkotóműhelyek, egyesületek, szövetségek, intézmények, iskolai, gyermek és ifjúsági közösségek, egyének szakmai-tartalmi tevékenységének segítésével és ösztönzésével kapcsolatos pályázatokról 1 millió forint értékhatárig, a közösségi célú alapítványi forrás átadása kivételével. 4.) Javaslatot tesz a közgyűlésnek a kulturális jellegű Mecénás Pályázatok támogatására rendelkezésre álló – közösségi célú alapítványok, közalapítványok által kérelmezett – közösségi forrás átadására.
V. Oktatási és Sport Bizottság 1.) Jóváhagyja a.) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatát (1993.
147
évi LXXIX. törvény – továbbiakban: Kt. – 40. § (3) bekezdés, 102. § (2) bekezdés f) pont), nevelési, illetve pedagógiai programját (Kt. 102. § (2) bekezdés f) pont), minőségirányítási programját (Kt. 40. § (10) bekezdés, 102. § (2) bekezdés f) pont) és házirendjét (Kt. 40. § (9) bekezdés, 102. § (2) bekezdés f) pont). b.) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Testnevelési és Sportintézet szervezeti és működési szabályzatát, éves munkatervét. 2.) Ellenőrzi a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben a szakmai munka eredményességét, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket (Kt. 102. § (2) bekezdés d) pont). 3.) Értékeli a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét (Kt. 102. § (2) bekezdés g.) pont). 4.) Kijelölheti a fenntartó képviselőjét a megyei önkormányzat fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények iskolaszékeibe (Kt. 60. § (3) bekezdés a.) pont). 5.) Pályázatot hirdet a közgyűlés nevében a megyei önkormányzat fenntartásában működő nevelési-oktatási és sportintézmények magasabb vezetői állásainak betöltésére, és véleményezi a benyújtott pályázatokat (Kt. 18. § (8) bekezdés és 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdés). 6.) Dönt a.) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában működő, az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számáról, engedélyezi a maximális osztály, csoport létszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát, ha az nem jelent költségnövekedést és nem jár együtt az intézmény jellegének, alapfunkciójának megváltozásával, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést, valamint a szakképző iskolákban engedélyezett szakképesítéseken belül - a gazdálkodó szervezetek igényeire alapozva - az indítható szakképesítéseket. (Kt. törvény 102. § (2) bekezdés b) és c) pont); b.) a Mecénás pályázatra kiírt – feladatköréhez kapcsolódó – pályázatokról 1 millió Ft értékhatárig, a közösségi célú alapítványi forrás átadása kivételével;
148
c.) a megyei önkormányzat testnevelési és sportszervezési feladatainak megoldását segítő – az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal évente kötött együttműködési megállapodásban rögzített éves központi költségvetési sporttámogatás konkrét elosztásáról. 7.) Javaslatot tesz a közgyűlés elnökének a megyei önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében a belső szakfeladaton meghatározott sporttámogatás konkrét felosztására. 8.) Javaslatot tesz a közgyűlésnek a feladatköréhez kapcsolódó Mecénás pályázatok támogatására rendelkezésre álló – közösségi célú alapítványok, közalapítványok által benyújtott – közösségi forrás átadására. VI. Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság 1.) Javaslatot tesz a közgyűlésnek az elnök illetményének emelésére (1994. évi LXIV. tv. 3. § (4) bekezdés). 2.) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Ellátó Szervezete vonatkozásában - a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása, - intézményvezetői pályázatok meghirdetése a közgyűlés nevében, a feltételek meghatározása és a beérkezett pályázatok előzetes véleményezése. 3.) 1.000.000,- Ft és 10.000.000,- Ft értékhatár között dönt a megyei önkormányzatot megillető behajthatatlan követelésről történő lemondás tárgyában (12/1997. (XI.14.) Kgy. sz. rendelet 20. § (3) bekezdés). VII. Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 1.) Pályázatot hirdet a közgyűlés nevében a megyei önkormányzat fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi intézmények magasabb vezetői álláshelyének betöltésére (1992. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdés). 2.) Meghatározza a megyei önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében a belső szakfeladatok körében a szociális célok, feladatok támogatására elkülönített pénzeszközök felhasználási módját, és – a közösségi célú alapítványi forrás átadása kivételével – dönt a támogatások biztosításáról. 3.) Javaslatot tesz a Közgyűlés felé az alapítványoknak, közalapítványoknak a szakterületeivel összefüggésben nyújtandó támogatásokra.
149
4.) Jóváhagyja a megyei önkormányzat fenntartásában működő szakosított szociális intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint házirendjét (1993. évi III. törvény – továbbiakban: Szt. 92/B. § (1) bekezdés c.) pont). 5.) Ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a megyei önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények szakmai munkájának eredményességét (Szt. 92/B. § (1) bekezdés d.) pont). 6.) Meghatározza az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum /érdekképviseleti fórum/ megalakításának és tevékenységének szabályait (Szt. 99. §). 7.) Jóváhagyja a megyei önkormányzat fenntartásában működő gyermekvédelmi szolgáltatótevékenységet ellátó intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját (1997. évi XXXI. törvény – továbbiakban: Gyvt. – 104. § (1) bekezdés d.) pont). 8.) Meghatározza a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait (Gyvt. 35. § (1) bekezdés). 9.) Ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a megyei önkormányzat fenntartásában lévő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények szakmai munkájának eredményességét, a szakmai programok végrehajtását (Gyvt. 104. § (1) bekezdés e.) pont). VIII. Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság 1.) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben előirt területfejlesztési feladatra rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználási módjának meghatározása, a közösségi célú alapítványi forrás átadása kivételével. 2.) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben előirt környezetvédelmi feladatra rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználási módjának meghatározása; a kiírt pályázatok véleményezése és döntés elfogadásukról 1.000.000,- Ft értékhatárig, a közösségi célú alapítványi forrás átadása kivételével.
150
IX. Ügyrendi és Jogi Bizottság 1.) Tanulmányi ösztöndíj-szerződések módosítása, illetve felbontása, az ágazatilag érintett bizottság véleményének figyelembe vételével. 2.)
Ha a választási bizottság választott tagja meghalt, vagy megbízatása az 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszűnt, helyébe a póttag lép. Póttag hiányában a bizottság új tagot választ (Ve. 27. § (1) bekezdés).
3.) Kivizsgálja a megyei közgyűlés tisztségviselői, illetve a megyei önkormányzati képviselők esetében az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést (2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdés). 4.) Nyilvántartja, vizsgálja és ellenőrzi a megyei közgyűlés tisztségviselői és a megyei önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén az eljárás eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet (2000. évi XCVI. törvény 10/A § (3)-(4) bekezdés). A bizottság e feladatkörében: a.)
Igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozatok átvételéről.
b.)
Nyilvántartást vezet a tisztségviselők, önkormányzati képviselők (a továbbiakban: önkormányzati képviselők) családi nevének kezdőbetűje szerint, ábécé sorrendben az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz kapcsolódó egyéb iratokról.
c.)
A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban kell elhelyezni. Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát nyitott borítékban, a hozzátartozók vagyonnyilatkozatát lezárt és a bizottság által az átvételkor lepecsételt borítékban kell tárolni, elkülönített, biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben az önkormányzat hivatala szervezési feladatokat ellátó szervezeti egységénél. Az önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül a vagyonnyilatkozatokat vissza kell adni.
d.)
Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát a bizottság, illetve annak két tagja előtt bárki megtekintheti. A hozzátartozók vagyonnyilatkozatába csak az
151
Ügyrendi és Jogi Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során. e.)
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság erről tájékoztatja a képviselőtestületet.
f.)
A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés esetén felhívja az önkormányzati képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve amennyiben azt alaposnak tartja, javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha az önkormányzati képviselő kijavítja a kifogásolt adatokat, a bizottság nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást. Erről tájékoztatja a képviselő-testületet és a kezdeményezőt.
g.)
Ha az önkormányzati képviselő nem tesz eleget a felhívásnak, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a bizottság elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását.
h.)
Az eljárás során a bizottság felhívására az önkormányzati képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az azonosító adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be és azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
i.)
Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, illetve adatokat tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
j.)
A bizottság eljárására a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (Ötv. 12. § (4)-(5) bekezdés).
152
3. sz. melléklet A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökére átruházott hatáskörök jegyzéke 1) A megyei fenntartású szakosított szociális ellátási, gyermekvédelmi és egészségügyi szakellátási formákat érintően a) a szociális intézményi ellátást igénybe vevők személyi térítési díjának megállapítása, ingyenes ellátás biztosítása (Szt. 114. § (3) bekezdés a) pont, 117. § (3) bekezdés, 11/1993. (VIII. 13.) Kgy. sz. rendelet 4. § (3) bekezdés b) pont); b) a személyi térítési díj elengedése, vagy csökkentése (Szt. 115. § (3) bekezdés, 11/1993. (VIII. 13.) Kgy. sz. rendelet 4. § (5)-(6) bekezdés); c) a behajthatatlan térítési díjhátralék törlése 1.000.000,- Ft értékhatárig (29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdés, 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés); d) az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj elleni kifogás elbírálása (Szt. 115. § (4) bekezdés, Gyvt. 147. § (4) bekezdés, 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdés); e) határozattal dönt a beutalás kérdésében, ha az ellátást igénylő, ill. törvényes képviselője az intézmény vezetőjének ellátás iránti kérelemről hozott döntését vitatja (Szt. 94/A. § (3) bekezdés); f) határozattal dönt az ellátás megszüntetése, meghosszabbítása, vagy az áthelyezés kérdésében, ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az intézményvezető erről szóló értesítésével nem ért egyet (Szt. 101. § (3) bekezdés, 108. § (5) bekezdés); g) megszünteti az intézményi elhelyezést, ha a jogosult, illetve törvényes képviselője nem adja meg egyetértő nyilatkozatát az áthelyezéshez (Szt. 109. § (4)-(5) bekezdés); h) dönt az ellátott foglalkoztatásáról, ha az ellátott, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének erről szóló döntését vitatja (Szt. 99/B. § (4) bekezdés); i) kezdeményezi az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalánál (a továbbiakban: gyámhivatal) a megyei
153
önkormányzat fenntartásában lévő gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó, működési engedéllyel rendelkező lakásotthonok közül a módszertani feladatot ellátó intézmény kijelölését (Gyvt. 96. § (7) bekezdés); j) hozzájárul, hogy a megyei önkormányzat fenntartásában működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények közül a miniszter a regionális módszertani feladatot ellátó intézményt, illetve országos hatáskörű módszertani intézményt jelöljön ki (Gyvt. 96. § (8) bekezdés a)-b) pont); k) kikéri a megyei gyámhivatal véleményét a megyei önkormányzat feladatkörébe tartozó gyermekvédelmi szakellátást érintő lényeges döntés meghozatala előtt (Gyvt. 104. § (1) bekezdés i) pont); l) kivizsgálja a megyei önkormányzat fenntartásában működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményeket érintő azon panaszokat, amelyeket a Gyvt. 36. § (2) bekezdése a fenntartó hatáskörébe utal (Gyvt. 104. § (1) bekezdés j) pont); m) kijelöli az intézményekben működő érdekképviseleti fórum tagjaként a fenntartó képviselőjét (Szt. 99. § (3) bekezdés d) pont, Gyvt. 35. § (2) bekezdés d) pont); n) kezdeményezheti a finanszírozónál a saját fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltatók közötti teljesítményvolumen átcsoportosítását, és másik egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel közösen kezdeményezheti meghatározott teljesítményvolumen átadását, illetve átvételét (43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 27.§ (3) bekezdés); o) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által működtetett egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában a fenntartó képviselőjeként megállapodást köthet más egészségügyi szolgáltató fenntartójával az intézmények közötti teljesítményvolumen átmeneti átcsoportosításáról, illetve rendelkezhet az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmények közötti teljesítményvolumen átmeneti átcsoportosításáról (43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 27. § (4) bekezdés); p) jóváhagyja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában a megye vagy régió lakosságának aktív fekvő- és járóbeteg-szakellátását végző egészségügyi szolgáltatók között meghatározott időre, előre, de legalább félévre vonatkozóan hozott döntést az intézményi TVK-k együttes kezeléséről, az intézményenkénti teljesítményvolumen igény szerinti átcsoportosításáról (43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés);
154
q) megállapodást köthet a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények területi ellátási kötelezettségének módosítására (bővítésére) vonatkozóan a települési önkormányzat kezdeményezésében megjelölt egészségügyi szolgáltató fenntartójával (2006. évi CXXXII. törvény 5/A. § (3) bekezdés). 2) Az oktatási feladatok ellátását érintően a) engedélyt kér az Oktatási Hivataltól a Kt. 3. számú mellékletének I. részében meghatározott maximális létszám húsz százalékkal, illetve a II. rész 7-8. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal történő túllépéséhez, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt (Kt. 95/A. § (11) bekezdés); b) a közoktatási intézmények fenntartói kérésére - a kérés beérkezésétől számított 30 napon belül - szakvéleményt ad a közoktatási törvény előírásainak megfelelően (Kt. 88. § (6) bekezdés, 90. § (1)-(2) bekezdés). 3) A közhasznú tevékenység segítését, a megyei sportfeladatok ellátását érintően a) dönt – a bizottságok elnökeinek javaslatát kikérve – a Mecénás Alapra kiírt, kiemelten közhasznú megyei szintű feladatokat ellátó civil szervezetek támogatásáról, a közösségi célú alapítványi forrás átadása kivételével; b) dönt – az Oktatási és Sport Bizottság javaslatát kikérve – a megyei önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében a belső szakfeladaton meghatározott sporttámogatás konkrét felosztásáról, a közösségi célú alapítványi forrás átadása kivételével; c) értékhatárra tekintet nélkül a különböző pályázatokhoz a saját forrás biztosítékul történő megjelöléséhez való hozzájárulás; d) jóváhagyja a megyei fenntartású kulturális intézmények vezetői által szükség szerint felülvizsgált hétéves továbbképzési terv javasolt módosításait, és az 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet 2. számú mellékletében meghatározottak alapján kiállított igénylőlapot, a továbbképzési és a beiskolázási tervvel együtt továbbítja az Országos Széchenyi Könyvtárnak a szervezett képzésben résztvevők létszámának megismerése és regisztrálása érdekében. (1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet 4. § (6)-(7) bekezdés). 4) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/1997. (XI. 14.) Kgy. sz. rendelet
155
(a továbbiakban: Vagyonrendelet) 11. §-a alapján a korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jogot az alábbiak szerint gyakorolja: a) a Vagyonrendelet 9. § (1) bekezdésében és 10. §-ában nem részletezett kisebb jelentőségű - egyéb tulajdonosi jogok (pl.: szolgalmi vagy más használati jog alapításával, létesítésével; telekalakítási, telekrendezési eljárással; építési és használatbavételi engedélyezési eljárással összefüggésben; illetve jogszabályok által előírt egyéb esetekben szükséges tulajdonosi hozzájárulás tárgyában való döntés, felesleges ingó vagyontárgyak intézmények közötti térítésmentes átadása stb.) gyakorlása; b) 500.000,- Ft – 1.000.000,- Ft nettó nyilvántartási értéket meg nem haladó ingó vagyontárgy elidegenítése, apportálása, ingyenes használatba adása, biztosítékul adása, egyéb megterhelése, selejtezéséhez való hozzájárulás; c) értékhatárra tekintet nélkül a különböző pályázatokhoz a saját forrás biztosítékul történő megjelöléséhez való hozzájárulás; d) az önkormányzat intézményei részére a kötelező közszolgáltatás ellátásához szükséges vagyon használatba adása. 5) A Vagyonrendelet 13. § (3) bekezdése alapján a forgalomképes vállalkozói vagyon feletti rendelkezési jogot a következők szerint gyakorolja: a) a Vagyonrendelet 13. § (1)-(2) bekezdésében nem részletezett - kisebb jelentőségű - egyéb tulajdonosi jogosítványok gyakorlása; b) 1.000.000,- Ft nettó nyilvántartási értékhatár alatti ingó vagyontárgy, részvény, üzletrész elidegenítése, ingyenes használatba és biztosítékul adása, egyéb megterhelése; c) értékpapír portfolió kezelési módjának meghatározása, elidegenítése értékhatárra tekintet nélkül; d) a Vagyonrendelet 13. § (4) bekezdésében meghatározott földterület legfeljebb 5 évre történő bérbeadása. 6) A Vagyonrendelet 20. § (4) bekezdése alapján dönt a vagyonkezelő és a vagyonhasználó szervek által kezdeményezett, a megyei önkormányzatot megillető behajthatatlan követelésről történő lemondás tárgyában 1.000.000,- Ft értékhatárig. 7) A Vagyonrendelet 20. § (5) bekezdésének a.) pontja alapján dönt az önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli
156
egyezségről, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség (teher) nem éri el az 1.000.000,- Ft-ot. 8) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közbeszerzési eljárásaiban gyakorolja az ajánlatkérőt megillető döntési jogosultságot a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatában rögzítettek szerint.
157
1. sz. függelék A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagjainak névsora
1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.) 8.) 9.) 10.) 11.) 12.) 13.) 14.) 15.) 16.) 17.) 18.) 19.) 20.) 21.) 22.) 23.) 24.) 25.) 26.) 27.) 28.) 29.) 30.)
Aros János Balogh Attila Ágoston Baricska István Jánosné Benedek Mihály Bihari Márta Bodnár László Bráz György Budai Erzsébet Csabai Gyula Dr. Csiba Gábor Csiger Lajos Czeglédi Sándor Demeter Zoltán Dóka János Erdős Tamás Farkas Félix Galuska László Gergely Zsolt Görcsös Ferenc Gúr Nándor Gyárfás Ildikó Hajdú András Hutkainé Novák Márta Juhász István Dr. Koleszár Lajos Koncz Ferenc Kormos Dénes Dr. Kormos Imre Lehóczki István Lukács András
31.) 32.) 33.) 34.) 35.) 36.) 37.) 38.) 39.) 40.) 41.) 42.) 43.) 44.) 45.) 46.) 47.) 48.) 49.) 50.) 51.) 52.) 53.) 54.) 55.) 56.) 57.) 58.) 59.)
Marton Péter Mészáros Barnabás Mihályi Helga Milánkovich Ernő Molnár János Molnár Magdolna Nyerges Tibor Nyitrai Tibor Dr. Ódor Ferenc Ördög Jakab Panyik József Ritó Lászlóné Riz Gábor Dr. Soós Győző Dr. Sója Szabolcs Steinerné Vasvári Éva Dr. Szabó Csaba Szamosvölgyi Péter Szeles András Szitka Péter Sztupák Péter Szvoboda László Tamás Barnabás Tóth József Sándor Tóth Zoltán Török Dezső Vargáné Kerékgyártó Ildikó Vámos Zoltán Vécsi István
158
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Arra kérem főjegyző urat, természetesen megmaradunk az elektronikus rendszerben, de akinek van olyan kérése, hogy esetleg nyomtatott formában is meg legyen, akkor tegyük még meg, legalábbis a frakcióknak egy-egy ilyen példánnyal mindenképpen álljunk rendelkezésére, hiszen az eddigiekben a közgyűlésünk kezdetekor az alakuló ülésünkön akkor úgy tudom, hogy mindenki kapott egy-egy SZMSZ-t, ez volt a szokás, annak a helyébe minden képviselőtársunknak el fogunk egy ilyet juttatni.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Nyolcadik napirend: Javaslat a sárospataki Idősek és Fogyatékosok Otthona intézményvezetői álláshelyére beérkezett pályázat elbírálására A napirendi pont személyi kérdés, de az előterjesztésben érintett személy egyetértését bírva, a továbbiakban is nyilvános ülést tudunk tartani. Köszönve ilyen értelemben az együttműködést. A Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság volt, aki véleményezte a pályázatot, kérem a bizottsági vélemény ismertetését. Tamás Barnabás, a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elnöke A bizottság és a szakbizottság is meghallgatta, és megismerte a pályázónak a pályázatát. Rendkívül nagy öröm számomra, hogy a Megyei Önkormányzat intézményében egyre több fiatal kap lehetőséget vezetői beosztásra, és a pályázó a pályázatában, valamint a személyes elbeszélgetés során rendkívül meggyőzőnek és felkészültnek mutatkozott, ezért a bizottság 10 egybehangzó igen szavazattal támogatja és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki kérdéssel, véleménnyel kíván élni? Nem jelentkezett senki a képviselők közül, annyit tudnunk, hogy ez az intézmény, amelynek Sárospatak Önkormányzatától az utóbbi időben átkerülve a Megyei Önkormányzathoz, mi vagyunk a fenntartói. A javaslat, az, hogy a sárospataki Idősek és Fogyatékosok Otthona intézményvezetőjének ez év szeptembertől 2013. augusztus 31-ig Blanár Csillát bízza meg a közgyűlés, illetményét, a fennálló rendelkezések alapján állapítja meg. Ez a határozati javaslat, amennyiben a bizottsági véleménnyel is egyetért a közgyűlés minden tagja, kérem, hogy az igen gomb megnyomásával támogassa Blanár Csilla kinevezését a vezetői pozícióra 5 esztendőre. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 47 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot:
159
74/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A sárospataki Idősek és Fogyatékosok Otthona intézményvezetői álláshelyére beérkezett pályázat elbírálása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a sárospataki Idősek és Fogyatékosok Otthona intézményvezetői álláshelyére beérkezett pályázat elbírálására vonatkozó javaslatot, mely alapján az alábbi döntést hozza: A sárospataki Idősek és Fogyatékosok Otthona intézményvezetői feladatainak ellátásával 2008. szeptember 1-től 2013. augusztus 31-ig Blanár Csillát bízza meg. Illetményét 223 000 Ft-ban állapítja meg. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 2008. augusztus 31.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 5 esztendőre Blanár Csillát nevezi ki a Megyei Önkormányzat a sárospataki Idősek és Fogyatékosok Otthona intézményvezetői feladatainak elvégzésére. Kívánok jó munkát, a közgyűlés teljes támogatottságával. Bízom benne, hogy a mai döntésünk egy helyes döntés volt, és Ön ezt a munkát a továbbiakban is ott tudja jó szinten folytatni.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kilencedik napirend: Javaslat egyes megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények igazgatóinak megbízására A napirendi pontot az Oktatási és Sport Bizottság tárgyalta, a továbbiakban is bírjuk a nyilvános ülés feltételeit, kérem a bizottsági vélemény ismertetését. Budai Erzsébet, az Oktatási és Sport Bizottság elnöke Három intézményről volt szó a bizottsági ülésen, nem tudom ügyrendileg elmondjam mind a három esetében a pályázókat, vagy csak az elsőt. Úgy gondolom, hogy először csak az elsőt kellene az ózdit. Korábbi intézményvezető asszony, Koós Mária nyújtotta
160
be a pályázatát, akinek a beszámolója a közelmúltban volt a bizottság előtt. Akkor is megállapította a bizottság, hogy ebben a nehéz feladatot ellátó intézményben kiváló munkát végzett az igazgató asszony, és a bizottságunk a szakértővel egyetértve azt a véleményt fejtette ki, hogy továbbra is javasoljuk az ő megbízását az igazgatói feladatokra, 15 igen szavazattal egybehangzóan támogattuk. Ha erről szavaztunk, mert úgyis külön kell, utána mondanám el a másikat. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Ez jó, ha így strukturálunk, hiszen három intézménynek a vezetői megbízásáról van szó, különböző helyen és egészen más intézményekről. Az első részében ennek a napirendi pontnak, egy ózdi intézményünknek a vezetése a kérdés. Kérdezem a közgyűlés tagjait, hogy kinek van kérdése, véleménye, az ózdi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat intézményvezetői pozíciójával kapcsolatosan. Eddigi vezető pályázott. Nincs kérdés. Megkérdezem a képviselőtársaimat, hogy tudják-e továbbiakban is Koós Máriát támogatni, ha igen, az igen gomb megnyomásával jelezzék. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 47 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett az 1. határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot: 75/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: Az ózdi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat igazgatójának megbízása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta az ózdi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat igazgatójának megbízásáról szóló javaslatot és az alábbi döntést hozza. Az ózdi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat igazgatói feladatainak ellátásával 2008. augusztus l6. napjától 2013. augusztus 15. napjáig Koós Máriát bízza meg. Havi illetményét 298.068 Ft-ban állapítja meg.
161
Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 2008. augusztus 16.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Jó munkát kívánok a feladatok továbbviteléhez. A következő részben kérném ismét az Oktatási és Sport Bizottság elnök asszonyát, az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium igazgatói pályázatára vonatkozóan ismertesse a bizottság véleményét. Budai Erzsébet, az Oktatási és Sport Bizottság elnöke Itt egy kicsit más helyzet van, hiszen a korábbi igazgató nem nyújtott be pályázatot, az ő korábbi munkáját értékelte már a bizottság az elmúlt bizottsági ülésen, és jónak ítélte. Mostani pályázó, Néposzné Gombás Katalin egyedül nyújtott be pályázatot a vezetői poszt betöltésére. 20 éve az intézménynek a tanára, nagyon jól ismeri, és látja az ott folyó munkát. A bizottság egyhangúlag 15 igen szavazattal javasolja a közgyűlésnek az igazgatói megbízását. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a közgyűlés tagjait, ki az, aki az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium igazgatói álláshelyére benyújtott pályázattal kapcsolatosan kérdéssel, véleménnyel kíván élni? Kormos Dénes képviselő úr, frakcióvezető úrnak adom át a szót. Kormos Dénes, az MSZP frakcióvezetője Frakciónk természetesen támogatja a vezetői megbízást, ez a bizottsági véleményből is kitűnt. Amiért szólni szeretnénk, az, az a kérésünk, ami szintén korábbi bizottsági ülésen is megfogalmazódott már, hogy az előző intézményt vezető irányításával ez az intézmény a mezőgazdasági szakképzés egy meghatározó tényezője tudott lenni, képzés és továbbképzés tekintetében is. Nagyon komoly fejlesztések valósultak meg ebben az időszakban, illetve nagyon értékes, olyan kapcsolatrendszerre tett szert az intézmény, amely a gazdálkodókkal, gazdasági szférával, a mezőgazdasági vállalkozókkal jelentette ezt az együttműködést, ami nyilván a szakképzés és a források bevonása szempontjából is fontos. Mivel az intézményvezető úgy gondolta, hogy nem nyújtja be a pályázatát, más irányú elfoglaltságot gondol magának az elkövetkezendő időszakra, de ettől függetlenül javasoljuk a tisztelt közgyűlésnek, hogy, azontúl, hogy köszönje meg az intézményvezetőnek a munkáját, ezt az igen színvonalas több helyen is elismert szakmai munkát, adott esetben a megyei közgyűlés vezetése megfelelő szintű szakmai, országos, vagy más fórumokra felterjesztett kitüntetési javaslattal is próbálja honorálni az igazgató munkásságát. Javasoljuk ezt a lehetséges formát, megvannak ennek a keretei, és ha egyetértés van ebben, történjen meg ez a lépés.
162
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem, hogy van-e még kérdés, vélemény? Nincs. Azt gondolom, hogy döntéshelyzetbe kerültünk. Nincs hozzászólás. A mostani szavazás az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium igazgatói pozíciójára, Néposzné Gombás Katalinnak a kinevezéséről szól. Aki egyet tud érteni a határozati javaslattal, kérem, hogy az igen gomb megnyomásával jelezze. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 47 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a 2. határozati javaslatot elfogadta, s meghozta az alábbi határozatot: 76/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: Az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának megbízása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának megbízásáról szóló javaslatot és az alábbi döntést hozza. Az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium igazgatói feladatainak ellátásával 2008. augusztus l6. napjától 2013. augusztus 15. napjáig Néposzné Gombás Katalint bízza meg. Havi illetményét 342.300 Ft-ban állapítja meg. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 2008. augusztus 16.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kívánunk jó munkát, az előző igazgatónak a munkáját köszönve, és elismerve a jó teljesítményét. Ebben, azt hiszem, hogy nincs véleménykülönbség közöttünk.
163
A napirendi pont 3. alrészében kérem a bizottsági vélemény ismertetését, a sátoraljaújhelyi Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium magasabb vezetői álláshelyéről. Budai Erzsébet, az Oktatási és Sport Bizottság elnöke A sátoraljaújhelyi Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumról van szó. Itt két pályázó nyújtotta be pályázatát, a korábbi igazgató, Kusper Károly és Komporday Levente. Nyilván a bizottság mindkét pályázót meghallgatta, elég hosszas vitát folytattunk róla, mindkét pályázatnak kiváló értékei voltak. Megállapította a szakértő az alkalmasságot a pályázók esetében. A bizottság a pályázókról szavazott. A szavazás során nem kapott többséget Kusper Károly, 5 igen, 1 nem, 9 tartózkodó szavazatot kapott, így a bizottság Komporday Leventét támogatta a magasabb vezetői megbízással, ő kapott többséget 10 igen, 1 nem és 4 tartózkodás mellett. Bizottságunk javaslata a vezetői megbízásra, Komporday Levente. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a közgyűlés tagjait, ki az, aki a sátoraljaújhelyi Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiummal kapcsolatos igazgatói álláshellyel kapcsolatban kérdéssel, véleménnyel kíván élni. Panyik József frakcióvezető, képviselőtársunknak adom át a szót. Panyik József, a FIDESZ-KDNP frakcióvezetője A frakciónk megtárgyalta az előterjesztést, és a határozati javaslatok közül a 3/A.-val jelzettet, Komporday Levente pályázatát támogatja. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Van-e még kérdés, vélemény, hozzáfűznivaló? Nincs. A sátoraljaújhelyi Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium igazgatói pályázatára beérkezett pályázatok közül, a bizottság Komporday Levente pályázatát támogatja. Kérdezem a közgyűlés tagjait, egyetértenek-e ezzel a javaslattal? Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 31 igen, 2 nem szavazattal, 13 tartózkodás mellett a 3/A. határozati javaslatot elfogadta, s meghozta az alábbi határozatot: 77/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A sátoraljaújhelyi Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának megbízása
164
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a sátoraljaújhelyi Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának megbízásáról szóló javaslatot és az alábbi döntést hozza. A sátoraljaújhelyi Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium igazgatói feladatainak ellátásával 2008. augusztus l6. napjától 2013. augusztus 15. napjáig Komporday Leventét bízza meg. Havi illetményét 216.000 Ft-ban állapítja meg. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 2008. augusztus 16.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Komporday Leventét nevezte ki 5 esztendőre a Megyei Önkormányzat a sátoraljaújhelyi Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium vezetői pozíciójára. Megköszönve itt is az eddigi igazgatónak az elvégzett a munkáját. Kívánok mindhárom, a Megyei Önkormányzat által fenntartott intézményben jó munkát az újonnan kinevezett, vagy pedig vezetői pozíciójában megerősített igazgatónak. Nagyon remélem, hogy az Önök 5 esztendős munkája a továbbiakban is segíti az intézményt fejlődésében. Az Önök életében is ez az 5 esztendő egy szép intervallum lesz abban, hogy vezetőként is, és a szakmájukat is képviselő pedagógusként is tudnak dolgozni. Még egyszer gratulálok és jó munkát kívánok.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Tizedik napirend: Javaslat a Szerencsi Szakképző Iskola igazgatója közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére és intézményvezető ideiglenes megbízására Szintén nyilvános ülésen tudjuk folytatni a munkánkat, mivel az érintettek hozzájárultak a nyilvános üléshez. Az Oktatási és Sport Bizottság tárgyalta meg az előterjesztést, kérem a bizottsági vélemény ismertetését. Budai Erzsébet, az Oktatási és Sport Bizottság elnöke Bizottságunk 15 igen szavazattal, egyhangúlag támogatja a határozatot és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek.
165
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke A közgyűlés tagjait kérdezem, ki, az, aki kérdéssel, véleménnyel kíván élni ezen napirendi pontunknál? Nem látok jelentkezők. Atanaszov Vilmos szakképzés területén kifejtett 35 éves gyógypedagógiai tevékenységét és közel 10 esztendős intézményvezetői munkáját megköszönve, nyugdíjba kíván vonulni. A közgyűlés 2008. augusztus 19. napjától, a pályázat lefolytatásáig Takács Józsefet bízza meg az intézmény ideiglenes vezetői pozíciójával. Ez a határozati javaslatunkban szereplő rész, aki ezzel egyetért, kérem, hogy az igen gomb megnyomásával jelezze. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 45 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta, s meghozta az alábbi határozatot: 78/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Szerencsi Szakképző Iskola igazgatója közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése és intézményvezető ideiglenes megbízása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Szerencsi Szakképző Iskola igazgatója közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről és intézményvezető ideiglenes megbízásáról szóló javaslatot és az alábbi döntést hozza: 1.a) A közgyűlés Atanaszov Vilmos, a Szerencsi Szakképző Iskola igazgatója közalkalmazotti jogviszonyát 2009. április 18. napjával felmentéssel megszünteti. A felmentési idő kezdő időpontját 2008. augusztus 19. napjában határozza meg, és nevezettet a felmentési idő teljes tartamára mentesíti a munkavégzés alól. 1.b) A közgyűlés megköszöni Atanaszov Vilmosnak a szakképzés területén kifejtett 35 éves pedagógiai tevékenységét és közel 10 éves intézményvezetői munkáját. 2.
A Szerencsi Szakképző Iskola igazgatói feladataival 2008. augusztus 19. napjától a pályázati eljárás eredményes lefolytatásáig megbízza Takács Józsefet. Havi illetményét 223.000 Ft-ban, vezetői pótlékát 40.000 Ft-ban állapítja meg. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 2008. augusztus 18., illetve értelemszerűen
166
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Tizenegyedik napirend: Javaslat a „Szociális feladatok, célok támogatása” címen elkülönített keretre beérkezett alapítványi támogatási igény elbírálására Ebben az előterjesztő Tamás Barnabás, a Szociális és gyermekvédelmi Bizottság elnöke. Gondolom, van néhány gondolata, átadom a szót. Tamás Barnabás, a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elnöke Bizottságunk megtárgyalta, és jónak ítélte meg az előkészítését ennek az anyagnak. Szeretnék gratulálni a főosztálynak is. Vita nélkül, egyhangúlag 10 igen szavazattal a közgyűlésnek megtárgyalásra és elfogadásra javasolja. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Az Ügyrendi és Jogi Bizottság véleményét kérem Lukács András képviselő úrtól. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk 7 igen egybehangzó szavazattal támogatja a javaslatot, és elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a közgyűlés tagjait, ki az, aki kérdéssel kíván élni, véleményt kíván megformálni? Aki eddig nem tette, most már a későbbiekben se tegye. A határozati javaslatról döntenénk, aki el tudja fogadni az itteni határozati javaslatot, kérem, az igen gomb megnyomásával jelezze. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 44 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta, s meghozta az alábbi határozatot: 79/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A „Szociális feladatok, célok támogatása” címen elkülönített keretre érkezett alapítványi támogatási igény elbírálása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta és elbírálta a 2008. évi költségvetéséről szóló 1/2008. (II. 14.) rendeletében (5. 1. melléklet) a „Szociális feladatok, célok támogatása” címen elkülönített keretre közhasznú alapítványtól beérkezett támogatási igényt, és a következő döntést hozza:
167
1. A Pro Família Alapítvány (3532 Miskolc, Károly u. 12.) által benyújtott programot támogatja, a Nevelőszülők Országos Konferenciájához 300 000 Ft, azaz Háromszázezer forint összeggel hozzájárul. Felelős: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke a megállapodás megkötéséért Határidő: 2008. július 21. 2. Felhívja a Hivatal Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Főosztálya vezetőjét a megállapodás előkészítésére, és a támogatás felhasználásának ellenőrzésére, valamint a Közgazdasági Főosztály vezetőjét a támogatás átutalására. Felelős: Határidő:
Dr. Jakó Ildikó, az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Főosztály vezetője Dr. Szemán Ilona, a Közgazdasági Főosztály vezetője értelemszerűen
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Tizenkettedik napirend: Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében 2007. évben lefolytatott munkavédelmi ellenőrzések, valamint munkaügyi ellenőrzések tapasztalatairól, kiemelten a fekete foglalkoztatásra Ezen napirendi pont előterjesztőit köszöntöm, Solymosi János urat, illetve dr. Przetacznik László urat. Mind a két előterjesztőnk szóbeli kiegészítéssel élhet. Megkérdezem, hogy kívánnak-e élni? Igen. Tessék. Dr. Przetacznik László, az Országos Munkavédelmi- és Munkaügyi Felügyelőség Észak-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége igazgatóhelyettese Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Rövid kiegészítést tennék csak az írásos anyagunkhoz képest. Meglehetősen hosszú volt. Volt, aki végigolvasta, sok olvasnivaló van itt egyébként. Röviden amit elmondanék, 2005-től volt egy szemléletváltás az OMMF-nél, ez arra hegyeződött ki, hogy papíralapú ellenőrzések helyett inkább fekete foglalkoztatás feltárásával foglalkozzunk. Nyilvánvalóan ennek a munkaügyi ellenőrzés csak egy része, jelenleg is egy 8 hatóság közti együttműködés van az üggyel kapcsolatban. Fő célja ennek, hogy megszűnjön a tisztességtelen versenyelőny. Az OMMF-nél, nyilván meghatározásra kerültek a súlyos jogsértések, melyeket egy miniszteri irányelv is előír nekünk, hogy milyen ellenőrzéseket végezzünk leginkább. 2008. január 1-től történt a régiós átalakulásunk, szemléletváltást, illetve az ellenőrzés irányultságának változását az is jelzi, hogy 2006ban volt 12%-nyi figyelemfelhívással végződött ügyünk, jelenleg 30%, 2007-ben ez megemelkedett, ami azt jelenti, hogy nem bírság centrikusan próbálunk fellépni. 2008as adattal tudnám kiegészíteni egy picit az írásos anyagot. Aminek a rövid
168
összefoglalása az, hogy több feketén foglalkoztatottat találtunk, de kevesebb bírságot szabtunk ki, szám szerint mondom. Ami azt jelzi, hogy nyilván elmozdultunk abba az irányba, ami korábban támadási felület volt felénk, hogy a kisvállalkozásokat sújtjuk bírságokkal. Egy belső szabályozás szerint úgy lépünk fel, hogy első esetben a kisvállalkozókat, első szabálytalanság esetén nem sújtjuk rögtön bírsággal, főleg, hogy ha egy-két főt érint a dolog. Ezek a súlyos jogszabálysértések nyilván megjelennek egyéb jogszabályokban is. Ugyanígy a közbeszerzési törvényben, és az államháztartási törvényben megtalálhatóak ugyanezek a szabálytalanságok, amik közül a legsúlyosabb a fekete foglalkoztatás, amelyeket mi leginkább bírsággal kell, hogy sújtsunk. A hatósági nyilvántartásról valószínű, hogy tudnak. Az általunk hozott határozatok, valamennyi, határozat megjelenik az Interneten, melyeknek a lényege az, hogy bizonyos állami támogatások kiosztásánál, közbeszerzési döntéseknél ezeket felhasználják. Továbbra is ez az alkalmi munkavállalói könyvvel történő visszaélések a leginkább jellemezőbbek. Mondanék rá egy Heves megyei példát, régióban bent van, de a megyén kívül. Jellemzi a dolgot, hogy az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás az egyik legegyszerűbb foglalkoztatási forma a világon. Ilyen olcsó és ilyen egyszerű talán nincs is. Mégis találni olyan vállalkozást, ez Heves megye volt, mondom még egyszer, hogy 11 ember kitöltetlen alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozik, ami egyébként 4400 forint közterhet jelentene. Most ez a cég ezután rosszallóan tekint ránk, mert elesik 500 millió forint állami támogatástól. Valószínű, hogy önmagára kellene inkább rosszallóan tekintenie, hiszen az a cél, hogy ezt az 500 millió forint állami támogatást kapja meg egy tisztességes vállalkozás, vagy vállalkozó. Inkább ez talán a célja. Ami még korábban negatívumként fogalmazódott meg velünk szemben, hogy a legális vállalkozásokat tudjuk ellenőrizni, ezeknek is csak az 5%-át, tőlünk nyugatabbra talán 8%-ot is eléri. Emiatt nagyobb hangsúlyt helyezünk a fantom cégek, illetve az engedély nélküli vállalkozásoknak az ellenőrzésére is, közösen az ügyészséggel, APEH-el, jegyzőkkel. Segít ebben minket az a fővállalkozói felelősség is, ami a tavalyi évben bekerült a törvénybe. Együttműködünk a társhatóságokkal. Van egy 8 hatóság által kötött együttműködés. Ennek az Észak-magyarországi részét Egerben írták alá a közelmúltban. Részünkre ez azért fontos, mert az engedély nélküli, vagy a nem jegyzett vállalkozásokat csak helyszíni ellenőrzéssel lehet feltárni, követni, nem papír alapon. Itt viszont a rendőrségi, illetve a Vám- és Pénzügyellenőrség által nyújtott segítség fontos számunkra is. Olyan szempontból, hogy meglehetősen sok atrocitás éri, egyre több, a felügyelőket. A régióban szerencsére azért ez még nem jellemző. Elhangzott még az egyik bizottságban egy kérdés, hogy ugyanilyen lelkesedéssel ellenőrizzük-e a multi cégeket. El tudom mondani, hogy igen. Vannak úgynevezett komplex felügyelők is, akik nemcsak a fekete munkát ellenőrzik, hanem egyéb szabálytalanságokat, hiszen egy munkaidővel kapcsolatos szabálytalanság egy multi cégnél az ugyanolyan kellemetlen annak, akit érint. Nyilván nevek nélkül el tudom mondani, hogy ugyanezeket ellenőrizzük a multi cégeknél is. Ott nem a fekete munka jellemző, hanem a munkaidő, a pihenőidő megsértése, de aki megtekinti ezt a hatósági nyilvántartást, fog találni multi cégeket a megyéből is, még bankokat is a nyilvántartásban. Ami még az idén változott, ez az utóellenőrzés, próbálunk hangsúlyt helyezni arra, hogy ha valamilyen határozatot hoztunk, azt hajtsák is végre a munkáltatók. Szintén felmerült kérdésként, nem itt, hanem több más fórumon, hogy
169
milyen érdekük fűződik ezekhez az ellenőrzésekhez a felügyelőknek. Nem forint alapon, nem bírság összeg alapján vannak a felügyelők megítélve. Van kemény teljesítménykövetelmény, de ez nem erre hegyeződik ki. Összefoglalva, fő célunk ugyanaz, mint a többi hatóságnak, aki érintett a fekete gazdaságnak a visszaszorításában. Ezt próbáljuk szerény munkánkkal segíteni, bízunk benne, hogy valamilyen eredményt elérünk, és tisztul ez a dolog mindenki érdekében, a tisztességes vállalkozások, a munkavállalók és a tisztességes munkaadók érdekében is. Köszönöm. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Köszönöm. Az ellenőrzés, az egy fontos kérdés. Az, akit ellenőriznek az lehet, hogy kicsit másképpen érzi, de annak érdekében, hogy az, az előny ne legyen előny, amit tisztességtelenül szereznek meg emberek, ezért azt gondolom, akár a Munkaügyi Felügyeletre, akár a Munkavédelmi Felügyelőségre komoly munka hárul. Két bizottság tárgyalta meg az előterjesztést, kérem a bizottsági vélemények ismertetését. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunkban valóban komoly érdeklődés mutatkozott az előterjesztés kapcsán, illetve annak a problémakörnek a kezelése ürügyén, amelyről egy nagyon informatív, és tényszerű tájékoztatót kaphattunk, amelyért bizottságunk elismerését és köszönetét fejezte ki az előterjesztőnek. Mivel határozati javaslat az előterjesztéshez nem fűződött, ezért a tudomásulvételt 7 igen egybehangzó szavazattal támogattuk és elfogadásra ajánljuk a közgyűlésnek. Dr. Szabó Csaba, a Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság elnöke Bizottságunk hasonlóképpen érdeklődést tanúsított az előterjesztés irányában, és 9 igen szavazattal javasolja a tudomásulvételt a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Tájékoztatóról lévén szó, nincs határozati javaslatunk, hanem a tudomásulvétellel kapcsolatosan mondták ki a támogatást a bizottságok. Kérdezem a közgyűlés tagjaitól, hogy kinek van kérdése, véleménye az itt lévő vezetőkhöz, akár a most szóbeli kiegészítést tett Przetacznik úrhoz, vagy Solymosi úrhoz? Panyik József úrnak adom át a szót. Panyik József, a FIDESZ-KDNP frakcióvezetője Frakciónk nevében szeretném megköszönni az előterjesztőknek az anyagot. Rendkívül sok információ van benne és ez frakciónk véleménye szerint olyan érzékeny terület, amelyről a tájékoztató szól, amely bizony megfontolásra készteti az embereket a vélemény nyilvánításban. Ezért nagyon fontos az, hogy ezzel a kérdéssel mégis foglalkozik a közgyűlésünk. Az anyagban is utalás van rá, hogy a 300 egynéhány közérdekű bejelentés az többségében megalapozott. Ez azt mutatja, hogy végül is a munkavállalók más panasz lehetőség híjján, vagy azok kimerülése mellett, mégiscsak tudnak olyan szervezethez fordulni, amely szervezet az ő jogos érdekeiket figyelembe veszi. Azért nehéz kérdés is ez, mert mindnyájan azt szeretnénk, hogy az elég sok problémával küszködő Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind a gazdasági növekedés területén, mind a foglalkoztatás területén előrébb álljon. Ezért szeretnénk, hogy ha a
170
vállalkozások minél eredményesebben működnének és minél több vállalkozás működne. Minél több külföldi tőkével rendelkező vállalkozás működne, de azért persze, mint munkavállalók magunk is, barátaink, ismerőseink is azoknak a szabályoknak a betartását várnák el, amelyekről ebben az anyagban elég sok információt kaptunk. Sajnálatosnak tartjuk, különösen a munkavédelmi részben leírtaknál is szerepel, hogy sajnos az országos állapotban sem, és ennek alapján feltételezhetően, a megyei állapotban sem, érdemleges változások, nagyon pozitív javulás nem következett be. Ez persze felveti azt a kérdést, hogy miért is nem következett be. Valószínű azért, mert azok a szereplők, akik a munkaadói oldalon vannak, azoknak eddig sem nagyon volt erre túl sok pénzük, és valószínűleg ma sincsen erre túl sok pénzük és lehet, hogy 2008-2009-ben sem lesz túl sok pénz. Megpróbálja a vállalkozásánál ezeket a költségelemeket csökkenteni, bízik benne, hogy az ellenőrzés nem éri el, mert valahogy azért mégis talpon kell maradni. Azért is mondjuk ezt, mert azért mindnyájan kell, hogy tudjuk, azok az adatok, a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott konvergencia program hatásaként 2009-re várhatóan megjelennek megyénkben és az országban is. A kis- és közepes vállalkozások kb. kétharmada megszűnik, a különböző gazdasági megszorítások kapcsán és azért ezekről beszélni kell, mert a szereplők figyelnek a megyei szervezetek véleményére is. Nem örülünk ennek a helyezetnek és mi sem nagyon látjuk azt, hogy itt ebben túlzottan nagy változás lenne. Persze felvetődik a kérdés, hogy egy megyei közgyűlés miért is hallgat meg egy ilyen anyagot, azt gondolom, egyrészt azért, hogy a megyében élő munkavállalók is lássák, érezzék azt, hogy van egy olyan szervezet, amelyik ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, különösen akkor, hogy ha ez a Megyei Önkormányzat, az egyik legnagyobb foglalkoztató. A mi foglalkoztatottaink körében is vannak azért olyan helyek, egészségügy, ahol azért biztos elég komoly veszélyeztetések, és kockázatértékelések is kell, hogy felmerüljenek. De egyébként is vannak nekünk olyan feladataink, és olyan döntéseink amelyekben korábban is vannak kapcsolódó pontok, és pl. a II. félévi tárgyalásaink során is a Megyei Önkormányzat által elfogadott ifjúságpolitikai anyag kapcsán is lehet kapcsolódás. Ami az anyagban pl. ennél a területnél is megjelenik, az nevezetesen az, hogy nagyon kevés a fiatalkorú foglalkoztatás és többnyire csak szünidei foglalkoztatás formájában jelenik ez meg. Ha pl. ezt az anyagot tárgyaljuk ősszel, kérem a kollégákat is, hogy emlékezzünk arra, hogy végül is, ha a fiatalok megyebeli helyzetértékelésüket elemezzük és a véleményükre kíváncsiak vagyunk, akkor ezt is vegyük figyelembe majd. Azt gondolom, hogy jó lenne ezt, - nem az anyag előterjesztőinek mondom, hanem magunknak, - hogy egy ilyen anyag tárgyalásánál lehet, hogy ha már komolyan akarunk ezzel a kérdéssel foglalkozni, és megyebeli fórumot is szeretnénk adni szervezeteknek, akkor pl. a szakszervezetek véleményét is meg kellene ebben a kérdésben kérdezni, különösen azért, mert elsősorban nem kis- és közepes vállalkozásoknál, a szakszervezeti érdekérvényesítő tevékenység bizony - általánosságban fogalmazva és konkrétumokat nem említve elég sok kívánnivalót hagy maga után. Volt ebben az országban az elmúlt egy évben pár olyan sztrájk, ami pl. mondjuk a Magyar Állam egyik szervezetének ilyen irányú magatartását is mutatja, és hát mondjuk nem ártana megismeri pl. vagy, hallani egy ilyen napirendi pont tárgyalásánál az ő véleményüket is. Azt gondoljuk, hogy ha mi, akik állandóan azt hangoztatjuk, - mármint a frakcióról beszélünk - hogy az állami
171
szerepvállalás fontosságát, annak a minőségének a javítását szeretnénk elérni, kérni, bizony ezen a területen is lehetne és vannak is elvárásaink. Mert azt gondoljuk, hogy ha a foglalkoztatási formák sokszínűségében komoly előrelépés történne, pl. a bedolgozások, vagy a távmunka vonatkozásában, akkor mind a munkavédelmi feladatok ellátása feltételezhetően javuló tendencia lenne, hiszen ezeknek az embereknek, akik ilyen módon dolgoznak, elemi érdekük az, hogy ezeket betartsák, hogy ez a jövedelemszerzési lehetőségük megmaradjon. Csak hát ezek sajnos elég lassan haladnak. Az anyagnak ez a része, amely a fekete foglalkoztatásra hegyeződik ki, szintén rendkívül sok olyan információt tartalmaz, amely közérdeklődésre adhat számot. Az Önök munkája nem egy népszerű munka, de hát ezt tenni kell. Szintén azt mondom, hogy ha bizonyos adó- és vállalkozástámogató jogszabályok máshogyan működnének, akkor ez nem lenne annyira sok feszültséggel leterhelt terület. Az, az ellenőrzési irányelv, amit igazgató helyettes úr elmondott itt, az szerintem ezt a kérdést igyekszik kezelni, és nem vált ki majd 2008-ban olyan feszültséget, mint 2007-ben vagy korábban. A frakció még egyszer köszöni az előterjesztést, nagyon tartalmas anyagnak tartja és úgy gondolom, hogy a következő napirendjeinknél is ezeket tudjuk alkalmazni majd. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a közgyűlés tagjait ki kíván szólni? Lukács András képviselő úrnak adom át a szót. Lukács András, a közgyűlés tagja Frakciónk is elég mélyen és alaposan tanulmányozta át az előterjesztéseket. Úgy hiszem, hogy mindannyian egyet tudunk érteni abban, hogy az ellenőrzésnek általában a vállalkozások, a munkáltatók nem nagyon örülnek, hiszen górcső alá veszik tevékenységüket és azonos játékszabályokat kényszerítenek rá mindazokra, akik ma a foglalkoztatási piacon jelen vannak. Nem kívánok frakciónk nevében olyan messzemenő következtetéseket levonni, és a munkaügyi ellenőrzések tapasztalataitól a gazdaságpolitikai kérdések irányába elmenni, mint azt Panyik József frakcióvezető úr tette. Egyszerűen arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy mindazok a jelzések, amelyek az ellenőrzések tapasztalatai alapján megfogalmazódtak, azok nagyon fontosak, és hogy azok rendszeresen az állampolgárok, a közvélemény nyilvánossága előtt érdemben tudatosuljanak, ahhoz úgy hiszem, hogy a Megyei Önkormányzat is hozzátehet valamit. Nagyon helyes az, és elismerésre méltó, hogy ma az ellenőrzések tapasztalatai, illetve az elmarasztalások, mindazok az Interneten hozzáférhetők, de ma a megye lakosságának döntő többsége sajnos még nem innen tájékozódik. Ezért azt szeretném javasolni frakciónk nevében is, hogy a Kulcs magazin következő, vagy valamelyik következő számában ezeknek az ellenőrzéseknek a tapasztalataival érdemben foglalkozzon. Hívja fel a figyelmet mindarra a problémakörre, amely feltárásra került, és amelyik azt mutatja, hogy nem olyan fekete a helyzet talán sok esetben, mint ahogy egy-egy ellenőrzés nyilvánosságra kerülése alapján, vagy a személyes tapasztalatokból leszűrhető. Mi azt szeretnénk kezdeményezni, hogy legyünk partnerek ebben a munkában és értékeljük megfelelően mindazt ami, az ellenőrző szerveknek a lehetősége és jogköre. Frakciónk szintén elismerését és
172
köszönetét fejezik ki, nemcsak az előterjesztések színvonaláért, hanem mindazért a munkáért is, amit végeztek az elmúlt időszakban. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a közgyűlés tagjait, ki az, aki még szólni kíván? Azt gondolom, hogy nem úgy jelentek meg kérdések, amire most itt kellene válaszolni, de mégis, ha van, kérem, tegyék fel. Solymosi János úrnak adot át a szót. Solymosi János, az Országos Munkavédelmi- és Munkaügyi Felügyelőség Északmagyarországi Munkaügyi Felügyelősége igazgatóhelyettese Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Egy-két szóban szeretnék reagálni a frakcióvezető úrnak a felvetéseire. A mi hatóságunk a Munkavédelmi Felügyelőség a korábbi két évben, illetve ebben az évben is azt a cél tűzi ki maga elé, hogy a munkahelyeken a munkát végző dolgozók ne sérüljenek meg, illetve egészségük ne károsodjon, arról meg nyilvánvalóan szót kell ejteni, hogy egy ember se haljon meg a munkahelyeken, lehetőség szerint. Nos, ezeket az elveket figyelembe véve végzi felügyelőségünk az ellenőrzési tevékenységét, elsősorban azokat a munkahelyeket ellenőrizzük, ahol a veszélyek fokozottak. A statisztikai mutatók alapján ezek az ágazatok, az építőipar, a mezőgazdaság, illetve a feldolgozó ipar. Frakcióvezető úr felvetette azt, hogy a beszámolókból kiderült az, hogy nagyon jelentős, látványos javulás nem érzékelhető a munkavédelem területén. Ez nemcsak Borsod megyére, hanem a régióra is vonatkozik, ugyanilyen módon. Arra viszont büszke vagyok, hogy a mi régiónkban, pl. az építőiparban a tavalyi év során halálos munkabaleset nem történt. Azért valamilyen pozitív elmozdulás érzékelhető, nyilván ez nem akkora, mint amilyet szeretne a közvélemény, és szeretnénk mi is, mint hatóság. Az elkövetkezendő időszakban mi is azt szeretnénk, figyelembe véve itt a térségnek a gazdasági helyzetét is, illetve a pénzügyi forrásokat, hogy ha megnézzük, hogy ne sajnálják a vállalkozások az anyagi forrásokat a munkavédelemre is fordítani. Ugyanis nem sokan végeznek olyan elemző munkát, hogy vajon mi éri meg jobban, az, hogy nem fordítok anyagi javakat a munkavédelem területén arra, hogy ne sérüljenek a dolgozók, vagy pedig esetleg azon kellene spórolni, hogy ha valaki megsérül annak milyen anyagi vonzatai vannak. Ezt kellene valahogy mérlegre helyezni a mérleg két serpenyőjébe, és átgondolni ezeket a kérdéseket. Sajnos azt tapasztalom, hogy annak ellenére, hogy nagyon kiterjedt információval próbáljuk ellátni a kis- és mikro vállalkozásokat, hiszen a munkavédelmi felügyelőségen tavaly ősztől működik egy munkavédelmi információs szolgálat, ennek keretében az érdeklődők díjmentesen információhoz juthatnak a munkavédelem területéről. Ezt az információs szolgálatot munkavédelmi felügyelők látják el, de olyanok, akik ténylegesen ellenőrzési tevékenységet nem végeznek. A két szakmai rész elkülönül egymástól. Még egyszer hangsúlyozom, hogy érdektelenséget is tapasztalok a vállalkozások irányából, hiszen azt is említette frakcióvezető úr, hogy a kockázatértékelésnek jelentős szerepe lenne minden vállalkozás munkájában. Az Európai Unió is ezt az irányvonalat tűzte ki számunkra is, hogy 2008. éve az a kockázatértékelésnek éve és nem titok, hogy 2009. és 2010. évben ezt a területet fokozottan ellenőrizni fogjuk. A vállalkozások kockázatértékelési tevékenységét fogjuk ellenőrizni, nemcsak olyan szempontból, hogy van-e kockázatértékelés az adott munkahelyen, hanem annak a minőségi részét is mélyebben
173
ellenőrizni fogjuk. Még egyszer összefoglalva azt mondhatom, hogy az elmúlt időszakban is, és ebben az évben is abban az irányban végezzük az ellenőrzéseinket, hogy próbáljunk gátat szabni annak, hogy a munkahelyeken az emberek munkavégzés közben meghaljanak, és lehetőség szerint minél kevesebb munkavállaló sérüljön, illetve betegedjen meg a munkahelyeken. Köszönöm. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Közgyűlésünk tagjai, bizottságok, illetve frakciók elmondták a véleményüket. Dr. Przetacznik László igazgatóhelyettes úrnak adom a szót az elhangzottakra reagálni. Dr. Przetacznik László, az Országos Munkavédelmi- és Munkaügyi Felügyelőség Észak-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége igazgatóhelyettese Fél mondatot mondanék azzal kapcsolatban, hogy nincsen változás a fekete foglalkoztatással kapcsolatban. Így is lehet értelmezni, de hozzá kell tenni ehhez a statisztikához, hogy célirányosak lettek az ellenőrzéseink. Célirányosak, illetve azt mondhatom, hogy rendszerré vált az, hogy éjszaka és hétvégén ellenőrzünk. Úgy kell értelmezni ezt a statisztikát, hogy eljutunk olyan helyekre, ahová eddig nem. Mivel erre koncentrálunk, ezért is ekkorák ezek a számok, de ez nem azt jelenti, hogy ilyen arányban nőtt volna a fekete foglalkoztatás. Ami a kisvállalkozásokat illeti, hogy megszűnnek, vagy nem szűnnek, amit említettem, ez a 12%-ról 30%-ra növekedett figyelemfelhívás, aminek jogi hatása nincs, közbeszerzésből, állami támogatásból nem zár ki, tehát nem egy határozat, azt pont őket érinti. Próbálunk ebbe az irányba nemcsak régiósan, hanem országos szinten lépni. A többi az sajnos nem a mi asztalunk. Köszönöm. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Bizonyára még egy-egy ilyen akció keretein belül magasabbak lesznek a véleményindexek, megjelenik ezt biztos a sajtóban is. Majd ha eljön az ideje, bizonyára véleményt fognak mondani és általában akik ellenőrzöttek, azok kicsit rosszallóbb véleményeket fogalmaznak meg. Még egyszer megköszönve, akár a munkavédelemre vonatkozó, akár a Munkaügyi Felügyelőségre vonatkozó beszámolórésznek az elkészítését. Láthatóan a fontossága meg van, hiszen már a közgyűlésünk tárgyalt ilyen jellegű napirendet, és vélhetően az elkövetkezendőkben is lesz még módunk, alkalmunk így közgyűlési napirendi pontként is találkozni ezzel a témával, nemcsak a mindennapokban, a közélet egyes időszakaiban. Mivel egy tájékoztatót hallgattunk, itt a tudomásul vételre vonatkozó javaslat hangzott el a két bizottság részéről. Arra kérem a közgyűlés tagjait, akik az elhangzott tájékoztatót tudomásul veszik, az igen gomb megnyomásával jelezzék. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 45 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a tájékoztatót tudomásul vette.
174
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Még egyszer megköszönve mind a két szervezetnek az előkészített, hozzánk eljuttatott anyagot, és a szóbeli előterjesztést, jó munkát kívánunk Önöknek amennyire lehet, természetesen a feladatiak elvégzése mellett a vállalkozások igényeinek és lehetőségeinek is a figyelembevételét. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Tizenharmadik napirend: Tájékoztató az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tevékenységéről, Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti állapotáról Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Pintér István igazgató urat, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatóját és Raisz Gyula urat, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség műszaki igazgató-helyettesét, akik a napirendi pont bizottsági megtárgyalásán is jelen voltak, most itt vannak. Szóbeli kiegészítést kérnék, mert láttam, hogy igazgató úr készült erre, utána bizottságok véleménye és közgyűlés tagjainak hozzászólása lesz. Átadom a szót igazgató úrnak. Pintér István, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy itt beszámolhatunk a napirendben szereplő témakörökben. Igazándiból a kiegészítés egy részében kiemeléseket szeretnék tenni azzal kapcsolatban, amit az anyagban is meg tudnak találni, illetve néhány olyan dolgot megemlíteni, amelyek talán nem jönnek kellőképpen ki a megküldött anyagból. A felügyelőség feladatainak, illetékességi területeinek összefoglalása mindig olyan, ami érdeklődésre szokott számot adni. A felügyelőség 10.000 négyzetkilométeren látja el Észak-magyarországi Regionális hatóságként a feladatait. Ami azt jelenti, hogy Borsod megye teljes területe, valamint Heves megyének jelentős része, ha az autópályán megyünk, akkor Hort magasságában van a működési területünk vége, ha a Mátrát nézzük, akkor Mátra észak-nyugati lejtőjén vízgyűjtő szerint van meghatározva a működési terület határa. Még Heves megyéből is van néhány település, ami hozzánk tartozik. A feladatkörünket tulajdonképpen 2005-ben egy döntés jelentősen átformálta, a korábbi úgynevezett környezetvédelmi hatósági tevékenység, amely a levegő tisztaság védelem, hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem, vízminőség védelem, területeire koncentrált, az kiegészült, vagy idekerült ehhez a szervezeti bázishoz, a vízügyi hatósági szerepkör teljes körűen, és a természetvédelmi hatósági szerepkör, abban a tekintetben, mint természetvédelmi hatóság. De elmondom, hogy az őrszolgálatok, amelyek ismertek, minden bizonnyal Önök előtt, továbbra is a nemzeti parkok keretein belül végzik tevékenységüket. Még egy feladatkör került át hozzánk az idén január 1-jétől, ami érdeklődésre tarthat számot, különösen azoknál, akik önkormányzatoknál dolgoznak, a jegyzők hatáskörébe utalt zaj- és rezgésvédelmi hatósági feladatnak a II. fokú hatósági feladata került a felügyelőségekhez. Ez a hatósági, engedélyezési szerepkörünk, és nagyon sok szakhatósági szerepkörünk van, a fenti témakörökben más hatóságok eljárásában működünk közre, illetve még egy fontos van, ami önállóan
175
jelenik meg ez a tájvédelmi hatósági szerepkör, ahol a nem belterületi részeken van tájvédelmi szerepköre a felügyelőségnek. Belterületi területekre az önkormányzatok rendelkeznek jogkörrel. Még egy fontos tevékenysége van a felügyelőségnek, amely nem hatósági jellegű, ez a monitoring tevékenység, vízminőség-védelmi monitoring tevékenységet végzünk, amely az országos vízminőségi monitoring tervnek megfelelő pontokon történő vízmintavételeket és vizsgálatokat jelent, és ezekből az országos rendszerbe továbbítjuk az adatokat, amelyek az EU adatszolgáltatás alapját képezik. Levegőminőségi monitoringot is végzünk. Az országos rendszerben megállapított pontokon valósul meg, tehát nem a felügyelőség dönti el ezeket a pontokat, hanem ezek az országos rendszer pontjai itt is, és ezek képezik az alapját úgyszintén az EU adatszolgáltatásoknak, amelyeket Magyarország teljesít. Szervezetre vonatkozóan csak néhány mondatot mondanék. A fő szervezeti kereteket a minisztérium határozza meg, ezek a szakértői tevékenységet végző szakterületi rész, szoktuk úgy mondani, hogy hatósági, de valójában ez csak a jogi részt jelenti, mert hiszen a szakértők ugyanolyan hatósági munkában dolgoznak. A mérő központ, ami az előzőben említett monitoring tevékenységet végzi és természetesen mint minden szervezetnek, nekünk is vannak a működéssel kapcsolatos feladatokat ellátó gazdasági, szervezeti részünk. Felügyelőség engedélyezett létszáma 163 fő. Még egy fontos szám, a költségvetése az idei évben 963 millió forint, amelynek, mivel köztisztviselői rendszerben dolgozik a felügyelőség, nyilvánvalóan determinált, hogy mintegy 550 millió forint a bér önmagában ebből. A területre vonatkozóan a környezet állapottal kapcsolatos dolgokra szeretnék néhány kiemelést tenni. Jelentős védett természeti területek vannak a működési területünkön, itt a Bükk-hegységi kiemelten védett természeti területeket, az Aggteleki Nemzeti Park ezen területeit említeném meg. Öt tájvédelmi körzet van a működési területünkön. Nagy arányú, országoshoz képest magasabb a Natura 2000 területek aránya, a megyében mintegy 50%-os területet fed le, ebbe persze benne vannak azok a kiemelten védett területek, amit az előbb említettem, tehát a Bükk és az Aggteleki Nemzeti Parki terület. Megemlíteném ezzel kapcsolatban, hogy a természetvédelmi kezelési feladatokat a nemzeti parkok látják el, a felügyelőség akár a Naturás területek vonatkozásában is, kizárólag a regisztrált Naturás területekkel kapcsolatos hatósági tevékenységet végzi. A nyilvántartással, bekerüléssel, kikerüléssel kapcsolatos dolgokat nem mi végezzük, hanem a minisztérium Brüsszel bevonásával. Naturás területekkel kapcsolatosan még egy kiegészítés. Naturás területekhez hozzányúlni csak Brüsszel jóváhagyásával lehet ma Magyarországon, de nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban. Területi adottságban említeném a klasszikusan is ipari területeknek számító részeket. Ez a Sajó, Tiszaújváros, Sajóvölgye-Ózd-Tiszajúváros vonulat mentén egy meghatározó rész ma is működő ipari vállalkozások zöme ma is odatelepül ezekre a részekre. Kiemeltnek mondható a tiszaújvárosi, úgynevezett TVK ipari terület, amelynek nemcsak a TVK, hanem számos más vállalkozás is működik a területén. Amit szeretnék megemlíteni, mint kiemelt engedélyi formát, hiszen ez az, az engedély forma, amit az Európai Uniós rendszerben egységesen van kezelve, ez az IPPC, vagy egységes környezethasználati engedély magyarra lefordítva, ez azért érdemel külön megemlítést, mert ez gyakorlatilag a jelentős gazdasági tevékenységet, vállalkozási tevékenységet folytató cégeknek a követelményrendszerét uniós egyforma szabályozás mentén igyekszik kezelni. Ennek a jogszabálynak a követelményrendszere az Unióban bárhol hasonló és
176
hasonló kell, hogy legyen a kikényszerítése is. A megyében 73 olyan tevékenység van, ez nem gazdasági vállalkozást jelent, hanem magát a tevékenységet, amelyik ebbe az ekhe köteles tevékenységi körbe tartozik. Példának mondjam, ha a TVK-t mondjuk, az nem egy ekhe engedéllyel rendelkezik, hanem többel, mert több olyan technológiája van, amelyik önállóan kell, hogy rendelkezzen. Elmondhatjuk, hogy és ez jellemzi a megye ipar által befolyásolt környezeti állapotát, hogy a 73 ekhe köteles tevékenységből alig néhánnyal van probléma, azoknak a kezelése nyilván hatósági eszközrendszerekkel történik, de a törekvés meg van a vállalkozások vagy éppen a mezőgazdasági tevékenységek körében is, hogy ennek megfeleljenek. De ez csak néhány darab a 73-ból. Még fontos megemlítenem, hogy általában a nagyvállalkozások nemcsak a jogkövetés elvén haladva, hanem más rendszerekben is igyekeznek megfelelni az uniós követelményeknek. Megemlíteném az EMÁSZ rendszert, a környezeti management rendszereket, amelyeket alkalmaznak és ezek maguk számára jelentenek olyan követelményrendszert, tájékoztatási rendszert, amelyek kényszerítik őket a megfelelőségre és ez egy audittal kapcsolódik össze, amelyet független szervezetek végeznek. Az ekhe-nek még egy sajátossága van, ez pedig az úgynevezett legjobb elérhető technikák alkalmazása. Ebben a tekintetben ez az eszköz arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy állandóan javítsák a tevékenységüket. Ha egy termék előállításának valamilyen technológiája kikerül a legjobb elérhető technikák listájából, akkor onnantól záros határidőn belül azt a tevékenységet be kell fejezni, függetlenül attól, hogy van-e úgynevezett káros környezeti kibocsátása. Ha pl. nem jó az energia fajlagosa, akkor is be kell fejeznie ezt a tevékenységet. Vannak ilyenek a térségben. Nem sok, de egy-kettő van. Még a környezeti állapothoz egy-két gondolat. Levegő tisztaságvédelmi téren, ezek a szabályozások maguk után vonták, hogy a klasszikusan nagy szennyezőknek számító erőművek sem abba a kategóriába tartoznak ma már, az Uniós követelményeknek megfelelőek. Általában azt mondhatom, hogy a gazdasági tevékenységek szennyező hatása a szabályozott körbe tartozó, ami levegőminőségi problémát jelent, az inkább a településeken belül, a részben téli időszakban a lakossági széntüzelésből származó szennyezés, amely ugye összefügg a gyenge minőségű szénnel, amit használnak. Ez inkább szociális körbe tartozó probléma, mint környezetibe. Illetve a közlekedés okozta légszennyezés, a járműpark által okozott települési légszennyezés. Vízgazdálkodás terén annyit hadd említsek még meg, hogy ismert, hogy a szennyvízi, csatornázási programok folynak. Jelenleg a megyének 357 településéből 214 csatornázott és vannak, amelyek még előtte állnak ennek a programnak. Amit megemlítenék, mint problémás dolog, éppen azért mert a csatornázottság nem teljes körű, illetve nem minden tekintetben rendezett, van úgynevezett folyékony hulladék, ami a szippantós kocsik által összegyűjtött folyékony hulladékot jelenti. Ezekkel több probléma van, a megoldása nem tud egyik napról a másikra megtörténni, hiszen a lehetőségek nincsenek még meg esetleg, a szennyvíztelepek még nem készültek el. A távolságok miatt nagy költséggel járhat esetleg a fuvarozása, ezért ma még működik a területen 7 darab, úgynevezett szennyvízleürítő hely, amelyiknek nem örülünk, de tűrni tűrjük most az országos szabályozás szerint. Hulladékgazdálkodásban, bizonyára ismert Önök előtt, hogy három nagy hulladékgazdálkodási rendszer már kialakult Borsod megyében. Azt mondanám, hogy működési területünket tekintve Borsod megye jobban áll, mint pl. Heves megye. Itt a gyűjtés korrektül megvalósul. Még van
177
olyan lerakó néhány, amely nem felel meg a hosszú távú követelményeknek, de van moratórium 2009. július 1-jéig számos ilyen be fog zárni, ilyen lerakó, de a rendszerek már tudják fogadni ezeket a hulladékokat. Szelektív gyűjtést megemlíteném még. Amint azt mindenki megtapasztalja nap, mint nap ez a folyamat fokozatosan fejlődik. Nyilván az, a 7% körüli arány, ami most van, nem célkitűzés, hanem egy állapot és tovább kell benne haladni. Illetve a hulladéklerakási megoldások helyett a feldolgozás irányába kell a jövőben elmozdulni. Köszönöm szépen a lehetőséget a kiegészítésre. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Köszönjük szépen igazgató úr. Most először a bizottsági véleményeket meghallgatjuk, utána van mód arra, hogy a képviselőtársaink mondják el véleményeiket és tegyék fel kérdéseiket és azután lesz lehetőség a válaszokra is. Három bizottság tárgyalta meg a tájékoztatót, kérem a bizottsági vélemények ismertetését. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk érdemben foglalkozott ezzel az előterjesztéssel is, hiszen a megye környezeti állapota, illetve a hatósági tevékenység kapcsán felgyűlt tapasztalatok mindegyike olyan, amely közérdeklődésre tarthat számot. A bizottság informatívnak, tárgyszerűnek tartotta az előterjesztést, amelyért elismerését és köszönetét fejezte ki. Határozati javaslat nem volt az előterjesztéshez, ezért a tudomásulvételt 7 igen egybehangzó szavazattal meghozta és elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Dr. Szabó Csaba, a Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság elnöke Bizottságunk 12 igen szavazattal egyhangúlag támogatta az elfogadását, illetve a tudomásulvételét és elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Lehóczki István, a Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke Bizottságunk 11 igen szavazattal tudomásul vette, és javasolja tudomásulvételre a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Hozzászólások következnek. Képviselőtársaink közül dr. Kormos Imre képviselő úr kért szót, tessék. Dr. Kormos Imre, a közgyűlés tagja A tájékozató, ami készült a felügyelőségnek a tevékenységéről, illetve a helyzetelemzésnek az áttekintése szakszerű, lényegretörő, komplex. A feladatok, tennivalók célirányosak, támogathatók. Azt gondolom, hogy az elmúlt öt évben, de talán 10 év alatt is nagyon komoly eredmények is születtek a környezetvédelem tekintetében. Teljesség igénye nélkül emelnék ki néhányat. Közmű-és vízellátás megyei szinten gyakorlatilag 100%-os, számos ivóvíz minőség javító intézkedésre került sor. A legtöbb vízfolyás minősége javult. A csatornázási arány az elmúlt 5 évben, több, mint 50%-al javult, igaz, még mindig nem kielégítő szintű, ez elhangzott az igazgató úrnak is az értékelésében. Jelentősen csökkent az ipari légző anyag kibocsátás, bár sokszor lakóink visszasírják az üzembezárások miatt a régi állapotokat.
178
Elhangzott az is, hogy olyan korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek épültek ki, amelyek lefedik a megyének a teljes területét. Egyre több hulladékhasznosító üzem létesül, ami főleg a jövő szempontjából nagyon értékes és fontos. Bővültek a védett területek a Natura 2000 hálózat révén. Létrejött egy egységes zöldhatóság, és az is jó, hogy ez egy erősödő, növekvő társadalmi kontroll mellett végzi a tevékenységét. Természetesen az örökölt állapotokból adódóan, illetve a megváltozott környezetből, továbbra sem csekélyek a gondjaink, és a tennivalóink. Ilyenek például, az ivóvíz hálózat, csatorna egy része el van öregedve, tapasztalunk ilyen eseményeket időszakonként. A vízbázis biztonságba helyezéséhez szükséges források hiányoznak, vagy legalábbis csekélyek. Említettem a csatornázás alsó szintjét sok településen, illetve településrészen. Megoldatlan a hajdani ipari területeknek a kármentesítése. A források meglehetősen szűkösek. Jelentősen megnőtt a közúti közlekedés okozta zajszint. Egyre több településen vetik fel, az elkerülő utak megépítésének az indokoltságát, a szükségességét. A meglévő hulladéklerakóknak, amiknek a bezárásával kapcsolatban elvi döntések vannak, a bezáráshoz szükséges források ugyancsak szűkösnek bizonyulnak. Nagyon komoly kihívás, követelmény a hulladékbegyűjtés, feldolgozásnak a megoldása az uniós követelményeknek a figyelembevételével. Találkozunk elég gyakran azzal, hogy a tájvédelem, valamint a gazdasági átalakítás során érdekellentétek felszínre törnek időszakonként. Még sorolhatnám, de inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy a gondok, a követelmények egyben megjelölik a követendő utat is. Kívánatos, hogy a megyében a gazdasági szerkezet átalakítása is úgy menjen végbe, hogy minimum ne romoljon, inkább javuljon a környezet állapota. Ehhez minden érdekelt fél erőfeszítése, összefogása szükséges. Legyen minél több zöldtelepülés, és az élhető környezetért is tenni akaró szervezet és egyéb. El szeretném mondani, hogy a 21. század úgy néz ki, hogy a zöldforradalom időszaka lesz. Ökológiai tekintetben a környezetvédelem, a klímaváltozás, az új energiaforrások szükségessége mindenképp olyan dolog, amire oda kell figyelnünk. Arról se feledkezzünk meg, hogy a környezetvédelem az piac is, vállalkozás és munkahely teremtési lehetőség is. Tőlem bölcsebbek mondják, „a piaci torta zöld szelete egyre nagyobb”, éljünk ezzel a lehetőséggel. A frakció részéről javasoljuk a tudomásul vételét a tájékoztatónak. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Köszönöm. Képviselőtársaim közül, Panyik József képviselő úr kér szót. Tessék. Panyik József, a FIDESZ-KDNP frakcióvezetője A frakciónk az anyagnak a felügyelőség működésére vonatkozó adatait, köszöni, azokat tényszerűen tudomásul vesszük. A megye környezeti állapotáról szóló részhez egy-két kérdésünk lenne, amely úgy gondoljuk, hogy összhangban van a 2. napirendként tárgyalt területrendezési terv bizonyos rendelkezéseivel, és az önkormányzatokkal való kapcsolattal. Idézem az anyag 15. oldaláról, „építési, bontási hulladék feldolgozásáról és hasznosításáról nem beszélhetünk, holott mindkét ISPA beruházást tartalmaz” szeretnék erre pontosítást kérni, hogy ez most csak időlegesen nem történik meg, vagy miért nem történt meg, hiszen a 17. oldalon is pl. szerepel benne a legfontosabb feladatoknak a települési környezet védelme, alakítása. Ahol ezeket a hulladéklerakókat begyűjtik, bezárják, ami szintén szerepel az anyagban,
179
akkor végül is a lakosság ezt az építési, bontási törmeléket nem nagyon tudja hová elhelyezni. Akkor ennek következtében alakulhat ki az a helyzet, mint ami látható a településeken, települések határában, hogy a bontási törmelékeket jobb híján oda tudják elhelyezni az emberek, ha hulladékudvarok nincsenek. Érdekük és a vágyuk a választás a dologra, ha erre volt is pénz, akkor mi van ezzel. Úgy gondoljuk, hogy rendkívül fontos feladat, a környezet használatának oktatása. Ilyen jellegű ismeretek oktatásához megítélésünk szerint nem elégségesek a jelenlegi oktatási tantervekben szereplő óraszámok. A speciális környezetvédelmi iskolákat javasoljuk támogatni és azért is említjük meg. Kérjük a felügyelőség vezetőit, hogy ezt az információt vigyék tovább ők is, hátha egyszer Magyarország eljut egy olyan állapotba, hogy a testnevelés órák fontosságának hangsúlyozása mellett, ami alapvető fontosságú, hogy egészséges nemzedék nőjön fel, olyan nemzedék is nőjön fel, aki tudja megőrizni a természetet, a vizet, a levegőt, mert sajnos ezek megint megyei adatokkal összefüggésben vannak, szegénységből, egyéb problémákból adódóan bizony nagyon komoly gondok is jelennek meg. Van egy személyes kérdésem a felügyelőség vezetőihez, hogyan látják, a szintén a megyei területrendezési tervnél, tervezettként szerepelt, nem biztos, hogy jól mondom a nevét, a csereháti tájvédelmi körzet kialakítását? Ez a Meszesi hegységtől keletre, a Rakaca patak és az országhatár közötti rész, illetve a Szemere, Büttösi rész van tervezve kialakítani, amely úgy gondolom, ha itt a légszennyezettséget és a porszennyezettséget nézzük, a megye egyik legszennyezettebb területe, még ha ezt - az én véleményem szerint - mérőállomással nem is mérik, hiszen a kelet-szlovákiai vasműből kiülepedő korom az évente rendszeresen megjelenik. Önök hogy látják, fontos ez a dolog, és ha ez a dolog fontos, akkor mit lehetne tenni ezekben a kérdésekben, hogy ott az a szennyezettség csökkenjen. Egyébként éppen a közgyűlés alatt néztem bele a mai Észak-Magyarországba és nagyon összecseng az, az információ, amit itt a mellékletekben a folyóvizek szennyezettségével, illetve különböző paramétereinek a mérésével kapcsolatban Önök megállapítanak és ahogy itt is olvashatjuk, Szlovákiából származó szennyvíz illegális kibocsátás, beengedés tapasztalható, amit persze az érintettek nem vesznek észre. Rendkívül fontos ilyen jellegű tevékenységük nyilvánosságra hozása. Frakciónk ezen gondolatok nevében még egyszer köszöni az anyagokat és hasznosnak, értékesnek minősíti és várom a válaszukat. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Gyárfás Ildikó képviselő asszony kért még szót. Kérdezem a közgyűlés tagjaitól, hogy lesz-e még hozzászólásra jelentkezés. Itt akkor lezárnánk a hozzászólásokat. Gyárfás Ildikó képviselő asszonynak adom át a szót. Gyárfás Ildikó, a közgyűlés tagja Nagyon sok elismerő mondat hangzott el az elmúlt percekben az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség munkájával kapcsolatosan. Mindezeket itt és most nem szeretném megismételni, hiszen az anyag az igen terjedelmes, alapos, szakszerű. Összefoglalóan az állapítható meg belőle felfogásom szerint, és ezt teszem olyan minőségemben is, mint aki a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagjaként dolgozik ezen a szakterületen, és ismerve az összes az ország többi területén működő felügyelőség munkáját, az ottaniak gondjait és problémáit. Egyértelműen állíthatjuk,
180
hogy mi büszkék lehetünk a felügyelőségen dolgozó szakemberek felkészültségére, legfőképpen pedig előrelátó képességére és szakszerűségére. Hiszen igazgató úr is az előbb említette hogy a hulladékgazdálkodás területén, és a hasznosítás területén, szakszerű elhelyezés területén élen járunk, hiszen az előcsatlakozási pályázatok során is két nagy hulladéklerakót sikerült építenünk még az Uniós csatlakozásunkat megelőzően Sajókaza és Hejőpapi térségében. Tudnunk kell azt, hogy folyamatosan, tervszerűen, és szakszerűen készülnek az Európai Unió által nyújtotta pályázati lehetőség kihasználására is. Ha már a hulladéklerakónál kezdtem, akkor hadd tegyem hozzá, hogy a hulladéklerakók bővítésére, illegális telepek felszámolására, épp a sajókazai létesítmény pályázata eredményeképpen 11,5 milliárdos Uniós pályázati forrás érkezik. Sok-sok települést lehet bekapcsolni a szakszerűbb gyűjtésbe, illetve felszámolni ebből a pénzből az illegális lerakókat. Mindez igaz egy olyan megyében, ahogy igazgató úr is mondta, a Naturás területek, igen jelentősek, bár az ipari területek pedig szűken koncentráltak. A Naturás területekról tudni kell, mint ahogy hallottuk, hogy ott nagyon szigorúak a jogszabályok, és a területek nagysága Borsod-AbaújZemplén megyében meghaladja az országos átlagot. Igaz az, az állítás, hogy a mi megyénk nagyon szép, gyönyörű és olyan érintetlen természeti területek találhatóak, Zemplén térségére gondolok itt elsősorban, illetve Aggtelek térségére, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Naturás területeken nagyon komolyak és kemények az előírások. Arra szeretném bíztatni a felügyelőség munkatársait, hogy még ha megfogalmazódnak is kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy az előírásokat próbáljuk megkerülni, mert hát bizonyos beruházások fontosak, ne tegyék azt, hiszen ezeket az értékeket megőrizni kötelességünk. Még egy dologról szeretnék szólni, nevezetesen arról, hogy az energialiberalizáció eredményeképpen nagyon sok projekt fogalmazódott meg, illetve lehetőség, hogy hogyan lehet pl. szennyvíziszapból, illetve különböző hulladékokból energiához jutni. Nyilván nagyon fontos lenne, és ezt igazgató úr és munkatársai számon tartják, hogy hogyan lehet a pályázatokat rangsorolni, a fontossági sorrendet kialakítani, hogy egymást erősítsék ezek a pályázatok, ne pedig kioltsák. Egy szó, mint száz, az európai uniós csatlakozásunkkal úgy gondolom, hogy a legtöbb pénz épp a KEOP-ban áll rendelkezésünkre, szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére, illetve a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan, illetve a szennyvízkezeléssel kapcsolatosan úgy, hogy használjuk fel jól. Arra szeretném bíztatni a felügyelőség munkatársait, hogy ugyanolyan keményen, ugyanolyan határozottan, ugyanolyan következetesen adják ki azokat az engedélyeket, amelyek arra érdemesek, és legyenek keményszívűek, ha kell szőrös szívűek, hogy megőrizzük azokat a területeinket, melyekre büszkék lehetünk. Köszönöm igazgató úr az előterjesztést, sokat tanultunk belőle. Azt javaslom, hogy a benne megfogalmazottakat a települési önkormányzatok testületi ülésein ki, ki a szűkebb területére vonatkoztatva jó, ha ismerteti és tájékoztató formájában minderről tudomást szereznek. Hiszen a környezetvédelem területén elért eredményeinkre Borsod-Abaúj-Zemplén megye, úgy gondolom, hogy egyértelműen állíthatjuk, hogy büszke lehet. Köszönöm. Koncz Ferenc, a közgyűlés alelnöke Minden előttem szólóhoz csatlakozva és leginkább ahhoz, amit Gyárfás Ildikó képviselő asszony elmondott itt az előbb, miszerint Natura 2000 és hogy milyen
181
szigorú előírások vannak. A következőkben kérem a felügyelőség segítségét. A Natura 2000, a hatálya alá eső területek gazdáit úgy felbőszítette, hogy a Zempléni Nemzeti Park ennek következtében elúszni látszik. Ugyanis sajnos a jogszabályi következmények egyrészt, és a területmérési pontatlanságok miatt olyan állapot jött létre az országban, hogy azok a terület tulajdonosok, akik különben a Natura 2000 hatálya alá esnek, ennek semmiféle pozitív következményét eddig nem láthatták, annál inkább a negatívakat. Abban fordulnék segítéskéréssel a hatósághoz, hogy megfelelő irányba jelezze ezeket a problémákat azért, mert a Natura 2000 az nemcsak nehézségeket jelentene, vagy kellene, hogy jelentsen a terület tulajdonosoknak is, hanem nagyon sok könnyebbséget és nagyon sok támogatási lehetőséget. Ez az, amit egyáltalán nem tudtak még megszerezni. Különben a Natura 2000 hatálya alá tartozó területek gazdái csak a nehézségeket és a problémákat tapasztalták meg ennek a területi besorolásnak. Ha megtenné a hatóság, hogy megfelelő irányba, megfelelő nyomás gyakorlással esetleg az embereket is olyan irányba tudjuk állítani, hogy támogassák ezeket a környezetvédelmi, természetvédelmi lépéseket, mert nekem meggyőződésem, hogy ez akkor lesz igazán hatékony, ha mindenkinek az érdekévé válik. Köszönöm. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönve mindannyiuk aktivitását, a bizottsági véleményeket hallottuk. Mielőtt, tájékoztató lévén majd a tudomásulvételről szavaznánk, megadnám a lehetőséget és kérném is igazgató urat, vagy igazgatóhelyettes urat, hogy az itt felvetett kérdésekre válaszoljanak. Mielőtt még ez megtörténne, engedjék meg, hogy a közgyűlés elnöke pozíciójából, vagy a vezetése nevében megköszönjem az Önök által elkészített anyagot, munkát. Ez alkalmas arra, ezért is került a napirendre, hogy az elkövetkezendőkben képviselőtársaim kapjanak egy olyan mankót, amit a napi munkájukban alkalmazni tudnak. Remélem, hogy az elkövetkezendő időszak is alkalmat ad arra, hogy az Önök hatósága és a Megyei Önkormányzat között a meglévő jó kapcsolat továbbra is meg legyen, akár előterjesztőként, akár pedig a napi munka során. Nem tudom, hogy igazgató úr, igazgató helyettes úr, ki az, aki válaszol először, illetve mindkettejüknek adom a módot és lehetőséget, hogy felmerült kérdésekre válaszoljanak. Tessék. Raisz Gyula, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgató-helyettese Frakcióvezető úr által feltett első két kérdésre válaszolnék. Valóban az anyag tartalmazza az építési, bontási törmelékkel kapcsolatban azt a megállapítást, hogy az Abaúj-Zempléni rendszer Bodrogkeresztúrban rendelkezik egy 150 ezer tonna/év kapacitású építési, bontási törmelék feldolgozó létesítménnyel, illetve a Sajó-Boldva völgyi rendszer is egy 100 ezer tonna/év kapacitású rendszerrel, Sajókazával. A mindennapi tapasztalatainkból kiindulva talán nem biztos, hogy legpontosabban volt fogalmazva, de mi úgy találkozunk a munkánk során ezzel a jelenséggel, hogy nagyon sok olyan hely, helyzet van, ahol ez az építési, bontási törmelék még nem feltétlenül ezekre a helyekre jut el, illetve, mint ahogy korábban igazgató úr is említette, itt is vannak olyan területek, pl. Miskolc és környéknek helyzete, ahol azért az építési, bontási törmelék nagyobb mennyisében keletkezik, ilyen értelemben nem megoldott,
182
talán a szállítási távolságok miatt például. A második kérdésére válaszolva a bizottsági ülésen már felmerült ez a kérdés az Ön részéről. Ott úgy tudtam válaszolni, hogy nyilván az oktatási-nevelési feladatok megjelenítése a környezetvédelem területén tankönyvi, vagy az iskolai rendszerben való beépítése az nem a mi feladatunk. Tulajdonképpen ezt a folyamatot, hogy minél fiatalabb korosztályok tudjanak ezzel a problémakörrel találkozni, elő tudjuk segíteni azzal, hogy lehetőségeinkhez mérten kinyitjuk a felügyelőség kapuit. Ilyen lehetőség minden évben van, és erről már nagyon sokan tudnak. Például a környezetvédelmi világnap, megyei sőt megyén túli településekről is érkeznek hozzánk gyerekek. Tulajdonképpen bemutatjuk azt a munkát, amit mi végzünk, illetve próbáljuk őket rajzpályázattal, egyéb rendezvénnyel, vetélkedőkkel arra orientálni, hogy már a jövő nemzedéke egy kicsit másképpen viselkedjen, mint az, amiben mi élünk. Említettem ott is, hogy tulajdonképpen az idei év nyertesei Ipolytarnócra tehetnek majd ősszel egy kirándulást. De nemcsak a világnapra kell leszűkíteni ezt a tevékenységünket, a lehetőséghez képest ezt folyamatosan végezzük. Köszönöm. Pintér István, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója Még a kollégám által elmondottakhoz egy kiegészítést tennék, az építési, bontásinál, szabályozási probléma is van, a jogszabályok jelenleg módosításra szorulnak annak érdekében, hogy ezt hatékonyabban lehessen menedzselni, hogy úgy mondjam. Ahhoz, hogy az építési és bontási hulladék ne szana-széjjel kerüljön, ahhoz a feldolgozási rendszerek rendelkezésre állása nem elég, a piaci viszonyoknak is olyannak kell lenni, hogy odairányuljon inkább a hulladék és a kényszerítő eszközrendszernek is olyannak kell lenni, hogy megfelelő szankciója legyen, de nemcsak a szankcionálás, hanem a folyamat működése sincs most úgy szabályozva, hogy világos legyen egy épületet bontó számára, hogy mi az, amit tehet azzal a hulladékkal és mikor éri meg neki különválasztani a betontörmeléket a téglától, mert ha vegyesen van, akkor nem lehet feldolgozni, ha külön van válogatva, akkor fel lehet dolgozni. Mindenképpen szabályozási feladat van, a minisztérium dolgozik ezen. Ez a folyamat megkezdődött, szakértők, többek között nálunk is jártak és ott velünk, valamint az ilyen tevékenységet folytató vállalkozásokkal közös megbeszélésen próbáltunk körvonalazni egy olyan megoldást, amely a piacot is figyelembe véve jogszabályozást jelent. Az oktatással kapcsolatban még annyit mondanék, hogy igen személy szerint is hiszem, hogy a gyerekek nevelésén keresztül talán jobban lehet a felnőtteket befolyásolni, mint ha felnőttekkel próbálkoznánk. Mi az iskolákban folyó munkát az elmondottakon túl egy általunk finanszírozott negyedéves gyakorisággal megjelenő lapból is próbáljuk segíteni, amely az intézménybe, az iskolákba jut el, azért, hogy a pedagógusok munkáját segítsük a gyerekek nevelésében. A Cserehát Tájvédelmi Körzet. Az, hogy valami tájvédelmi körzet legyen-e vagy nem, az nemcsak természeti adottság kérdése, vagy szennyezés kérdése. Ezek természetesen fajsúlyosan benne vannak, de nagyon fontos szerintem az ott élők döntése. Ugyanis, amint látható a Naturás témánál is, hogy aztán születnek a problémák. Valami védetté válik, majd utána nem látjuk a hasznait, csak a terheit. Azt gondolom, hogy nagyon fontos az ott élők akarata, hogy ők melyiket akarják. Ha védett területet, és akkor ennek húzzák hasznait és viselik terheit, vagy ne legyen védett, mert inkább ipari tevékenységet
183
akarnak. Azt kell, hogy mondjam, néha ez polgármester váltásonként és településenként tud változni. Még egyszer azt mondanám, hogy a közakarat legyen meg benne és akkor már lehet dönteni arról, hogy legyen az tájvédelmi körzet, vagy nem. Természetesen nem a felügyelőség kompetenciája ezt kimondani, de a folyamatban közreműködik. A Szlovákiából származó szennyezéssel csak egy gyors információt mondanék. Ma is voltak kinn kollegáink a Bodrog magyarországi szakaszán, még nincsenek meg a vizsgálati eredmények, de szemmel láthatóan nem okoz káros hatást ez a szennyezés, amely egyébként egy szennyvíztelep szabálytalan működéséből származik, úgy tűnik. A kassai kollegáktól még nem kaptunk választ, de már régebb óta meglévő jó kapcsolatunk van Kassai Kerületi Környezetvédelmi Hivatallal, sőt a körzetivel is, úgyhogy bízunk benne, hogy rövidesen megteszik az intézkedést, amit meg tudnak. Bár egy szennyvíztelepet nem lehet csak úgy felfüggeszteni nekik sem, mint ahogy mi sem tudunk ilyet tenni még Budapestért sem, ami ugye nem teljesen tisztított szennyvizeket enged a Dunába. Mindenesetre az a megnyugtató, hogy a tízezerszeres nagyságrendű higítás, nem okoz intézkedési kényszert sem, úgy tűnik magyar oldalon. Ne adj’Isten alkalmatlan a Bodrog, ne lépjenek bele, még ilyen intézkedésre sincs szükség, vizsgálati eredmények véglegesen még nincsenek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ez így néz ki. Ami a pályázatok összehangolása, képviselő asszony által felvetett kérdés azt, gondolom, hogy nagyon fontos, hogy a pályázatoknál rendszerekben gondolkodó, együttműködő partnerek legyenek. Ha kis szeletekkel próbálkozik valaki, akkor gazdaságtalan beruházás irányába viszi el magát. Itt az a jó gondolkodás, ha a hulladékokat nem hulladékként értelmezzük önmagában, hanem mások számára az nyersanyag lehet, ahogy a szlogenben is szokott lenni. Jöjjenek össze azok a partnerek, akik megfelelő léptékkel tudnak már egy gazdaságos megoldást megvalósítani. Gyakran szokott felmerülni, ma nem merült fel, de mégis megemlítem, a hulladékégetés felé való elmozdulás, még nem hasznosítás, ártalmatlanítás, de már egy jobb fokozat, mint a lerakás. Nem lehet 100.000 lakosra hulladékégetőt tervezni, lehet, csak nincs értelme. Kb. félmillió lakos után van már gazdaságossági küszöbértéke egy hulladékégetőnek. Ugyanez bármely más szennyvíziszapok kezelésénél is hasonló. Egy miskolci szennyvíztisztító, ámbár nagyvárosnak a szennyvíztisztítója, mégsem akkora mennyiségű a szennyvíziszapja, hogy arra gazdaságos szennyvíziszap égetést lehessen tervezni. Általában az szokott a probléma lenni, hogy beruházási szempontból közelítik meg a dolgot és elfelejtkeznek az üzemeltetés költségeiről, ami már aztán a lakosságot fogja terhelni, majd amikor a rendszer működik. Ezt tudom javallani mindenkinek és természetesen együttműködünk azokkal, akik ebben megkeresnek bennünket, elő szokott ilyen fordulni, nem is olyan ritkán, hogy megoldás keresésben véleményünket kérik és akkor kollégáink, amit tudnak ebben a dologban megtesznek. Nyilván azt az aprólékos munkát, amit a gazdaságossági számítások, egyebek igényelnek, azokat már a beruházóknak kell elvégezni. Natura 2000 területek felbőszítő hatása, azt tudom mondani képviselő úrnak, hogy nem magyar a kizárólagos példa, Finnországban 40000 polgári per indult el a Natura 2000 területek miatt, ez nem vigasz, csak tény. Az elégedettség, vagy elégedetlenség kérdésében vegyes a kép. A felügyelőségen is járnak olyan emberek, akik örülnek, hogy Naturás a területük, mert megismerték pl. a hasznait, tudják, hogy milyen támogatás van, vagy megjelenik olyan, aki azt kéri, hogy az ő területe is legyen Naturás, mert a szomszédja Naturás, és már mennyi pénzt kap.
184
Nagyon sok eset van olyan, amikor csak a terheit látják és ez valóban nem jó dolog. A Naturás területekkel kapcsolatban úgy gondolom, és ezt jeleztük is már a minisztérium felé is, több közvetlenebb információra van szükség, mert az általános információk azok elérhetők általában a honlapokon, de nem biztos, hogy az emberek ezt nézik. Ezt a megfelelő módot ki kell találni, illetve meg vannak ennek a módjai, hogy hogyan lehetne ezt még érthetőbbé, vagy még közvetlenebbé tenni azok számára, akik érintettek. Mindazonáltal azt gondolom, hogy ebben a munkában a nemzeti parkokkal és a földhivatalokkal közösen mi magunk is dolgozunk és keressük a jobb megoldást. Egy hónappal ezelőtt a földhivatal vezetőjével beszélgettünk arról, hogy a Naturás területeknél a hirdetményi úton való közzététel történik, amit vagy elolvasnak, vagy nem. Jó becslés szerint talán 80% nem olvassa el. Csak akkor találkozik a problémával, amikor a Földhivatal a bejegyzést elvégzi és látja, hogy Naturás területen van. Azt gondolom, hogy ebben van tennivaló és jelezzük is, hogy ez hatékonyabb legyen. Talán mindenki kérdésére válaszoltunk, ha megválaszolatlan kérdés mégis maradt volna, akkor kiegészítjük. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Köszönöm a válaszadásokat. Remélem akik kérdeztek, megkapták a kielégítő választ. Máris volt egy olyan a Natura kérdésénél, ami egy összefogást kell, hogy hozzon, hiszen hatósági oldal, felhasználói oldal. A napirendi pontunkban azt gondolom, hogy az írásos anyag melletti szóbeli kiegészítések, kérdések, válaszok elegendő tájékoztatást adtak a megyénk helyzetéről, a felügyelőségnek a munkájáról. Szeretném még egyszer megköszönni és nem fenyegetésnek szánva, de mégis azt mondom, hogy lehet, hogy az elkövetkezendő időszakban, ami a ciklusunkban vissza van, még ilyen kérdéssel fordulunk igazgató úrhoz és csapatához, hogy egy tájékoztatást kaphassunk. Egy apró megjegyzés, az anyagban szereplő, a megye településhálózatára utalóan, mennyi település van a 2000 lakos egység alatt és ebben viszont pont az a figyelmeztető, amikor megnézzük, hogy 54% vagy 56% a csatornázottság. Jelenlegi szabályozásnál, ezt inkább a közgyűlésnek mondom, hogy nagyon minimális forrás áll rendelkezésre, ami regionális szinten van, az ilyen kistelepüléseknek a csatornahálózatára. Vélhetően az elkövetkezendő esztendőkben, hogy ha ilyen beszámoló lesz, akkor ez még nem változik, vagy legalábbis a jelen elképzelések szerint nem lesz jelentős a javulás. Bizottságaink akik erről tárgyaltak a tájékoztató tudomásulvételére tettek javaslatot. Kérem a közgyűlés tagjait, akik az elhangzott tájékoztató jónak találják és tudomásul veszik, az igen gomb megnyomásával jelezzék. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 38 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a tájékoztatót tudomásul vette.
185
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Még egyszer megköszönöm igazgató úrnak és a felügyelőség minden munkatársának a munkáját. Továbbiakban is számítunk egy jó együttműködésre Önnel, és a munkatársaival. Szünetet rendelek el, 13.30 órakor folytatódna az ülés. 13.44 órakor a közgyűlés ülése folytatódik. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke A szünetet követően megkezdenénk a munkát. Arra kérem a tagokat, hogy egy jelenlévő szavazással a határozatképesség megállapítására tegyünk kísérletet. Megállapítom, hogy a jelenlévő képviselők száma a jelenléti ív alapján 56 fő, tehát a határozatképesség megállapítható. Jelenléti szavazást kérek a határozatképesség megerősítéséhez, amihez kérem, kapcsolják be a szavazógépeket, s az igen gomb megnyomásával jelezzék a jelenlétet. Szavazás után megállapítom, hogy 35 fő adta le jelenléti szavazatát, tehát a határozatképesség fennáll.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Tizennegyedik napirend: Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények területi ellátási kötelezettségének módosítására vonatkozóan tett intézkedésekről Két bizottság tárgyalta meg az előterjesztést, és van itt egy módosító indítvány, amelyet az Egészségügyi Bizottság fogadott el, erről gondolom, hogy majd dr. Koleszár Lajos igazgató úr fog tájékoztatni. Dr. Koleszár Lajos, az Egészségügyi Bizottság elnöke Szakbizottságunk ezt a kérdést megvitatta, nagy érdeklődés és aktivitás mellett. Úgy látjuk, hogy van tennivaló ezen a területen. A tennivaló elsősorban az, hogy a rendelkezések értelmében több olyan ellátási lehetőséget és kötelezettséget biztosítunk megyén kívülre a megyében élők számára, noha ehhez a megyén belül is sokan hozzájuthatnának. Tiszteletben tartjuk az önkormányzatoknak azon javaslatát, hogy ők melyik kórházhoz szeretnének jutni. Egy magánjellegű megjegyzés, ha ez a dolog esetleg az önkormányzatokban odáig csúcsosodik, akkor lehet, hogy Lácacsékétől Ároktőig, Sátoraljaújhelytől, mondjuk Cserépváraljáig egyetlen kórház is elég ebben a megyében, ha minden önkormányzat úgy gondolja, hogy ő egy kórházhoz szeretne
186
tartozni. Ezt azért semmiképpen sem támogatnám, bizonyára van még egy-két kórházfenntartó a megyében, aki ezzel nem értene egyet. Ami fontos lehet, szeretnénk élni egy bizottsági módosító javaslattal, és szeretnénk a közgyűlés és elnök úr segítségét kérni a megyében lévő kórházak fenntartóival egy közös megállapodás alapján azon progresszív ellátásokra vonatkozóan, amelyekre a megyén belül van kórházi kapacitás, kezdeményezzük az Egészségügyi Minisztériumnál a területi ellátási kötelezettség módosítását. Ez azt jelenti például, hogy két sebészet miatt megoldható megyén belül, ne kelljen egyes községeknek, egyes helyeknek Budapestre menni, mert az ellátási kötelezettségnek a meghatározása oda vonatkozik. Bizottságunk valamennyi tagja támogatta az előterjesztést, és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk 7 igen egybehangzó szavazattal javasolja a határozati javaslat elfogadását. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a közgyűlés tagjait, frakcióvezetőket, frakciónk tagjait ki az, aki kíván hozzászólni, kérdést feltenni? Nincs. Először az Egészségügyi Bizottság módosító indítványát teszem fel szavazásra. Akik egyetértenek az előbb itt szó szerint is felolvasott és írásban már Önöknek átadott szöveggel, akkor az igen gomb megnyomásával jelezhetik. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 37 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett az Egészségügyi Bizottság módosító javaslatát elfogadta. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Így a határozati javaslat ezen módosítással kiegészítve. Kérdezem a képviselőtársakat, ki az, aki egyetért a határozati javaslattal? Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 37 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a módosító indítvánnyal együtt a határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot: 80/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények területi ellátási kötelezettségének módosítására vonatkozóan tett intézkedésekről
187
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények területi ellátási kötelezettségének módosítására vonatkozóan tett intézkedésekről szóló tájékoztatót és az alábbi döntést hozta: 1. A Közgyűlés a tájékoztatóban foglaltakat elfogadja. 2. A Közgyűlés felkéri Elnökét, hogy a folyamatban lévő ügyek lezárását követően adjon tájékoztatást a települési önkormányzatok kezdeményezéseinek eredményéről. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke értelemszerűen, illetőleg 2009. június 30.
3. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a megyében lévő kórházak fenntartóival közös megállapodás alapján – azon progresszív ellátásokra vonatkozóan, amelyekre a megyén belül van kórházi kapacitás – kezdeményezze az Egészségügyi Minisztériumnál a területi ellátási kötelezettség módosítását. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke azonnal
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Tizenötödik napirend: Javaslat a megyei önkormányzat kötelező pedagógiai szakszolgálati feladatainak részbeni átadására a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásnak Három bizottság tárgyalta meg az előterjesztést, kérem a bizottsági vélemények ismertetését. Budai Erzsébet, az Oktatási és Sport Bizottság elnöke Bizottságunk a határozati javaslat elfogadását támogatja, 15 igen szavazattal egyhangúlag és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Baricska Jánosné, a Pénzügyi Bizottság tagja Bizottságunk egyhangúlag javasolja a határozati javaslat elfogadását a közgyűlésnek. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk is egyhangúlag, 7 igen szavazattal javasolja a határozati javaslat elfogadását a közgyűlésnek.
188
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a frakcióvezetőket, frakciók tagjait, hogy ki az, aki kérdéssel, véleménnyel kíván a napirendi pontnál élni. Nincs. A bizottságok támogatását magunk mögött tudva, kérem a határozati javaslat elfogadását. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 37 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot: 81/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A megyei önkormányzat kötelező pedagógiai szakszolgálati feladatainak részbeni átadása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a megyei önkormányzat kötelező pedagógiai szakszolgálati feladatainak részbeni átadásáról szóló előterjesztést és az alábbi határozatot hozza: 1. Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 19/2008. (IV.23.) sz. Társulási Tanácsi határozatával önként vállalja, hogy gondoskodik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 87. § (1) bekezdés f), valamint g) pontjában a megyei önkormányzat kötelező feladataként megjelölt fejlesztő felkészítés, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés e feladatokat 2008. augusztus 15. napjától határozatlan időre Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás településeinek vonatkozásában átadja Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásnak. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 2008. augusztus 15.
2. A Közgyűlés felhívja a Hivatal Oktatási és Művelődési Főosztályát, hogy a feladat átadás-átvételét és az erről szóló megállapodást készítse elő, valamint felhatalmazza Elnökét, hogy Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulással a feladat átadásáról – átvételről szóló megállapodást kösse meg. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke, a megállapodás aláírásáért Hideg Imre, az Oktatási és Művelődési Főosztály vezetője 2008. július 31.
189
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Tizenhatodik napirend: Javaslat a megyei önkormányzat kötelező pedagógiai szakszolgálati feladatainak átadására a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulásnak Kérdezem csak egy beleegyező bólintással, hogy támogatók-e a bizottsági vélemények. Igen. Köszönöm, elnézést kérek, ha nem mindenkitől kérdezem még egyszer ugyanazt, hiszen a témájában is hasonló a dolog. Kérdezem a frakciókat? Nem látok jelentkezők. A határozati javaslat elfogadására vonatkozóan kérdezem, ki az, aki a határozati javaslatot támogatja? Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 37 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot: 82/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A megyei önkormányzat kötelező pedagógiai szakszolgálati feladatainak részbeni átadása a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulásnak A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a megyei önkormányzat kötelező pedagógiai szakszolgálati feladatainak részbeni átadásáról szóló előterjesztést és az alábbi határozatot hozza: 1. Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás „Társulási Megállapodás”-ában önként vállalta, hogy gondoskodik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86. § (3) bekezdés f) pontjában a megyei önkormányzat kötelező feladataként megjelölt továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, nevelési tanácsadás, logopédiai szolgáltatás, gyógytestnevelés megszervezéséről, ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés e feladatokat 2008. augusztus 15. napjától határozatlan időre átadja Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulásnak. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 2008. augusztus 15.
2. A Közgyűlés felhívja a Hivatal Oktatási és Művelődési Főosztályát, hogy a feladat átadás-átvételét és az erről szóló megállapodást készítse elő, valamint felhatalmazza Elnökét, hogy a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulással a feladat átadásáról-, átvételéről szóló megállapodást kösse meg.
190
Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke, a megállapodás aláírásáért Hideg Imre, az Oktatási és Művelődési Főosztály vezetője 2008. július 31.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Tizenhetedik napirend: Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdonát képező nélkülözhető ingatlanvagyon további hasznosítására Három bizottság tárgyalta az előterjesztést, kérem a bizottsági vélemények ismertetését. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk ezt a határozati javaslatot is 7 igen, egybehangzó szavazattal támogatásra javasolja a közgyűlésnek. Baricska Jánosné, a Pénzügyi Bizottság tagja A határozati javaslatot egyhangúlag támogattuk és elfogadásra ajánljuk a közgyűlésnek. Molnár János, a Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság elnöke Bizottságunk 11 igen szavazattal a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke kérdezem a frakciók tagjait, vezetőit, hogy van-e valakinek kérdése, véleménye présház eladásával kapcsolatos, illetve a forgalomképes vagyonkategóriába való átsorolásokra vonatkozóan. Nincs. Arra kérem a közgyűlés tagjait, a határozati javaslatot, aki támogatni tudja, az igen gombot nyomja meg. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 36 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot: 83/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nélkülözhető ingatlanvagyon további hasznosítása
tulajdonát
képező
191
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdonát képező nélkülözhető ingatlanvagyon további hasznosítására vonatkozó előterjesztést és az alábbi döntést hozza:
1. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, többször módosított 12/1997. (XI. 14.) Kgy. számú rendelet (továbbiakban: Vr.) 3. § (6) bekezdésében rögzített hatáskörben eljárva, - tekintettel a Vr. 9. § (3) bekezdésében foglaltakra korlátozottan forgalomképes vagyonkategóriából forgalomképes vagyonkategóriába sorolja át a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő -
szikszói 2013/1 helyrajzi számú, kivett présház megnevezésű, 24 m2 – a természetben Szikszó, Bártfai u. alatti – belterületi, 1/1 tulajdoni illetőségű ingatlant.
Felelős: Határidő:
Koleszár Gábor osztályvezető 2008. június 30.
2. A Közgyűlés értékesítésre kijelöli az 1., pontban megjelölt forgalomképes ingatlant. Felelős: Határidő:
Koleszár Gábor osztályvezető 2008. június 30.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tizennyolcadik napirend: Önkormányzat Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola ingatlan használati jogának módosítására Négy bizottság tárgyalta az előterjesztést, kérem a bizottsági vélemények ismertetését. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk 7 igen egybehangzó szavazattal javasolja a határozati javaslatban foglaltak elfogadását a közgyűlésnek. Baricska Jánosné, a Pénzügyi Bizottság tagja A határozati javaslatot egyhangúlag támogattuk és elfogadásra javasoljuk a közgyűlésnek.
192
Budai Erzsébet, az Oktatási és Sport Bizottság elnöke 13 igen szavazattal egyhangúlag támogatta a bizottság az előterjesztést és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Molnár János, a Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság elnöke Bizottságunk 11 igen szavazattal a határozati javaslatot elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Az előterjesztésben szereplő épületrészeknek, épületeknek a cseréjéről van szó. Kérdezem a közgyűlés tagjait, hogy ki az, aki kérdéssel, véleménnyel kíván élni. Nincs jelentkezőnk. A bizottsági támogatás meg van az előterjesztéssel kapcsolatosan mind szakmai, mind jogi oldalról. Kérem a közgyűlés tagjait, aki támogatni tudja a határozati javaslatot, az igen gomb megnyomásával jelezze. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 38 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot: 84/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola ingatlan használati jogának módosítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola ingatlan használati jogának módosítására vonatkozó előterjesztést és az alábbi döntést hozza: 1. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/1997. (XI. 14.) Kgy. számú rendelet (továbbiakban: Vr.) 9. § (1) bekezdés d.) pontjában, valamint a Vr. 19/A. §-ban foglaltak alapján hozzájárul a Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Kazincbarcika, Építők útja 19/A szám alatti tanműhelyének a Kazincbarcika, Herbolyai u. 7. szám alatti ingatlanra történő áthelyezéséhez. A Közgyűlés ezzel összefüggésben hozzájárul továbbá a Kazincbarcika Város Önkormányzata tulajdonában álló, a kazincbarcikai 1129/2 hrsz-ú, 1098 m2 területű, kivett „üzem” megnevezésű ingatlan tulajdoni lapján a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat javára bejegyzett használat joga törléséhez és a használat jogának (határozatlan időre) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat javára történő feljegyzéséhez Kazincbarcika Város Önkormányzata
193
tulajdonában álló kazincbarcikai 567/1 hrsz-ú 1 ha 5747 m2 területű, kivett „általános iskola és garázs” megnevezésű ingatlanra. Felelős:
Határidő:
a tanműhely áthelyezés előkészítéséért Hideg Imre főosztályvezető a használati jog átjegyzés előkészítéséért Koleszár Gábor osztályvezető 2008. augusztus 31.
2. A Közgyűlés felhatalmazza Elnökét – hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat használati jogának módosítására (törlés, be- illetve átjegyzés) megállapodást kössön Kazincbarcika Város Önkormányzatával, az 1. pontban foglaltaknak megfelelően. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc a közgyűlés elnöke 2008. december 31.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Tizenkilencedik napirend: Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatnak a kazincbarcikai 626/6 hrsz-ú és a kazincbarcikai 978 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó használati joga módosítására Négy bizottság tárgyalta meg az előterjesztést, kérem a bizottsági vélemények ismertetését. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk 7 igen egybehangzó szavazattal támogatja az előterjesztés és a határozati javaslat megtárgyalását és elfogadását a közgyűlésnek. Budai Erzsébet, az Oktatási és Sport Bizottság elnöke 13 igen szavazattal egyhangúlag támogatta a bizottság az előterjesztést, és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Baricska Jánosné, a Pénzügyi Bizottság tagja A bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést és elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Molnár János, a Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság tagja Bizottságunk 10 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja az előterjesztést a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a közgyűlés tagjait, van-e valakinek kérdése, hozzáfűznivalója a kazincbarcikai ingatlanokkal kapcsolatos előterjesztéshez. Nincs.
194
A határozati javaslat elfogadására kérem a közgyűlés tagjait. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 39 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot: 85/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatnak a kazincbarcikai 626/6 hrsz-ú és a kazincbarcikai 978 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó használati joga módosítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kazincbarcikai Irinyi János Középiskola és a Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ingatlan használati jogának módosítására vonatkozó előterjesztést és az alábbi döntést hozza: 1. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, többször módosított 12/1997. (XI. 14.) Kgy. számú rendelet (továbbiakban: Vr.) 9. § (1) bekezdés a.) pontjának aa.) pontjában, valamint a Vr. 19/A. §-ban foglaltak alapján hozzájárulását adja a Kazincbarcika Város Önkormányzat tulajdonát képező kazincbarcikai 626/6 hrszú, kivett „középiskola” megnevezésű 5044 m2 területű ingatlan térmértékének kb. 530 m2 területtel és a kazincbarcikai 978 hrsz-ú kivett „kollégium” megnevezésű 1 ha 8193 m2 területű ingatlan esetén kb. 1763 m2 területtel történő csökkenését eredményező telekhatár-rendezéshez, és a területcsökkenés erejéig, annak mértékében – de legfeljebb 2300 m2-ig – az ingatlan-nyilvántartásban a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat javára bejegyzett térítésmentes használati jogról Kazincbarcika Város Önkormányzat javára lemond. Felelős: Határidő:
Koleszár Gábor osztályvezető az előkészítésért folyamatos
2. A Közgyűlés felhatalmazza Elnökét, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat használati jogának módosítására – az 1. pontban foglaltaknak megfelelően és az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas műszaki munkarészek alapján – Kazincbarcika Város Önkormányzatával megállapodást kössön, az okiratban a területcsökkenés mértékéig a használati jogról lemondjon. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc a közgyűlés elnöke folyamatos
195
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Huszadik napirend: Jelentés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról Főjegyző urat kérdezem, hogy van-e szóbeli előterjesztése? Nincs. A tisztelt közgyűlés valamilyen szintű egyetértését majd remélem bírom, amikor azt kérdezem meg a bizottsági elnököktől, hogy van-e olyan bizottság, ahol nem volt támogatott. Minden bizottság támogatta. Most az arányokat, ha nem kapjuk meg, a jegyzőkönyvek tartalmazzák. Ha megkapom ezt a lehetőséget, akkor azt mondom, hogy a bizottságok támogatták a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést. Főjegyző úr szóbeli hozzáfűzést nem kíván tenni. Innentől kezdve az elfogadásra vonatkozóan szeretném kérni a közgyűlés tagjait. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 34 igen, 0 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot: 86/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés lejárt határidejű határozatainak végrehajtása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a közgyűlés lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról szóló jelentést és azt tudomásul veszi. Felelős: Határidő:
Dr. Kovács János főjegyző azonnal
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Huszonegyedik napirend: Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2008. II. félévi munkatervére A megszokott ülésrendtől, az eddigiektől bizonyos értelemben eltérés mutatkozik, egy része picit korábbi, a szeptemberi közgyűlésünk, az SZMSZ-ünk szerint már bizonyos módosulások vannak. Ismételten minden bizottságunk természetszerűleg tárgyalta az előterjesztést. A bizottsági elnököket végigkérdezve, kérdezném főjegyző úrtól, van-e módosító javaslat a bizottságok részéről. Nincs. A bizottságok elnökeit arra kérem, hogy volt-e, aki elutasította? Nem. A közgyűlés bizottságai tárgyalták a II. félévre
196
vonatkozó munkatervet. Minden bizottság támogatta, arányai a bizottsági jegyzőkönyvekben találhatók meg. Innentől kezdve most arra szeretném a közgyűlés tagjait, akinek van kérdése, véleménye, akár kontra, akár pro, ebben a dologban, az tegye meg a következő szeptembertől decemberig terjedő időszakunknak az ülésnapjaival, illetve napirendi pontjaival kapcsolatos előterjesztést. Amennyiben nincs módosítás, az előterjesztés napirendi pontjaihoz jelezném önöknek, hogy még van a későbbiekben is arra lehetőség, meghatározott időn belül, hogy felvegyünk még plusz napirendi pontokat. Ez egy fő irányvonal. Arra kérem a közgyűlés tagjait, hogy akik elfogadják, hogy a II. félévben szeptember 4-december 18-ig mely napirendi pontokkal és mely időpontokban üljünk össze, az igen gomb megnyomásával jelezzék. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 39 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot: 87/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2008. II. félévi munkaterve A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2008. II. félévi munkatervéről szóló javaslatot, és azt a melléklet szerint elfogadja. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke munkatervben meghatározottak szerint
197
Melléklet Szeptember 4. 1. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés kitüntető díjainak 2008. évi odaítélésére Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke 2. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet igazgatójának megbízására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Oktatási és Sport Bizottság 3. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár és a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatójának megbízására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság 4. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Meghívott: könyvvizsgáló 5. Javaslat a gyermekvédelmi szakellátást érintő egyes aktuális intézkedések megtételére, az intézmények alapító okiratának módosítására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság 6. Javaslat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez való csatlakozásra Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Oktatási és Sport Bizottság Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 7. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ifjúságpolitikai koncepciójáról szóló 44/2005. (IV. 14.) Kgy. számú határozat felülvizsgálatára Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság Oktatási és Sport Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság
198
8. Javaslat az Észak-magyarországi Regionális Média Centrum Közalapítvány megszüntetésére Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság 9. Egyebek Előterjesztések leadásának határideje: 2008. augusztus 15.
199
Október 22. Október 23-ai nemzeti ünnepünk tiszteletére a Megyeházán tartott közgyűlésen kerül sor
a „Pro Comitatu” díj, az „Alkotói Díj” és a „Borsod-Abaúj-Zemplén megye Turizmusáért” díj átadására. (Az Ünnepi közgyűlésre külön program készül, amelynek elkészítéséért felelős: Hideg Imre, az Oktatási és Művelődési Főosztály vezetője Dr. Tergaleczné dr. Nagy Ilona, az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője)
200
November 13. 1. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetésének I-III. negyedévi végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Meghívott: könyvvizsgáló 2. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2009. évi költségvetési koncepciójára Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság 3. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérleti díjának felülvizsgálatára Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság 4. Javaslat a megyei önkormányzat közművelődési szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatainak ellátásáról szóló 5/1999. (IV. 9.) Kgy. számú rendelet módosítására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság 5. Tájékoztató a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának helyzetéről Előterjesztő: a BORSODKOMM Kft. ügyvezető igazgatója Véleményezi: Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság 6. Javaslat a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás 2009. évi díjának megállapítására Előterjesztő: a Területfejlesztési, Közbeszerzési és Vagyonkezelési Főosztály vezetője Véleményezi: Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság Meghívott: a BORSODKOMM Kft. ügyvezető igazgatója
201
7. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdaságáról, kiemelten vizsgálva az élelmiszerár-növekedés hatását az agrártermelés eredményességére. Előterjesztő: Orosz István, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója Véleményezi: Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság 8. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatairól Előterjesztő: Nagy László, az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának igazgatója Véleményezi: Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság Meghívott: a Kereskedelmi- és Iparkamara vezetője az Agrárkamara vezetője 9. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye járó- és fekvőbeteg szakellátását érintő kapacitások alakulásáról, valamint az orvosi és szakdolgozói ellátottság helyzetéről Előterjesztő: Dr. Csiba Gábor, az Észak-magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács elnöke Véleményezi: Egészségügyi Bizottság 10. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és az Önkormányzat Hivatala 2009. évi belső ellenőrzési tervére Előterjesztő: Dr. Kovács János főjegyző Véleményezi: Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság 11. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálatára Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság
szociális
12. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2006-2007. évi közbeszerzéseiről. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának felülvizsgálatára Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Egészségügyi Bizottság Közbeszerzési Bizottság Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság Oktatási és Sport Bizottság Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság
202
13. Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat idegenforgalmi tevékenységéről Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság 14. Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2007-2013. évekre szóló közoktatási, feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének módosítására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Oktatási és Sport Bizottság 15. Javaslat Encs Város Önkormányzata laboratóriumi szakellátási kötelezettségének a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház által történő ellátásának felülvizsgálatára Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Egészségügyi Bizottság Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság 16. Egyebek Előterjesztések leadásának határideje: 2008. október 24.
203
December 18. 1. Javaslat a Szerencsi Szakképző Iskola igazgatójának megbízására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Oktatási és Sport Bizottság 2. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának egészségi állapotáról Előterjesztő: Dr. Bodnár Judit, regionális tisztifőorvos Véleményezi: Egészségügyi Bizottság 3. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységéről Előterjesztő: a BOKIK elnöke Véleményezi: Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság 4. Tájékoztató a Regionális Operatív Program 2007-2008. évi Akciótervében foglaltak végrehajtásáról, a 2009-2010. évi Akcióprogram előkészítésének helyzetéről Előterjesztő: Francsics László, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Kht. igazgatója Véleményezi: Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság 5. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaügyi helyzetéről, a foglalkoztatás bővítésének lehetőségeiről Előterjesztő: az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója Véleményezi: Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság 6. Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2008. évi nemzetközi kapcsolatainak helyzetéről, javaslat a fejlesztés irányaira Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Európai Integrációs Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság 7. Jelentés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi Program 2008. évi intézkedési tervének végrehajtásáról. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi Program 2009. évi intézkedési tervére Előterjesztő: a Területfejlesztési, Közbeszerzési és Vagyonkezelési Főosztály vezetője Véleményezi: Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
204
8. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat gazdasági társaságokban lévő érdekeltségeiről Előterjesztő: a Területfejlesztési, Közbeszerzési és Vagyonkezelési Főosztály vezetője Véleményezi: Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság 9. Tájékoztató a Magyar Nyelv Múzeuma építésének befejezéséről és a működési feltételek megteremtéséről Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság Oktatási és Sport Bizottság Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság 10. Javaslat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat megyei támogatására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Oktatási és Sport Bizottság Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 11. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közoktatási intézményrendszere minőségirányítási programjában megfogalmazottak végrehajtásának értékelésére Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Oktatási és Sport Bizottság 12. Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési tervének elfogadására Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság Ügyrendi és Jogi Bizottság 13. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2009. I. félévi munkatervére Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság 14. Jelentés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei határozatainak végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Kovács János főjegyző Véleményezi: valamennyi bizottság
Közgyűlés
lejárt
határidejű
205
15. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők teljesítmény-követelményének alapját képező kiemelt célokra Előterjesztő: Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Ügyrendi és Jogi Bizottság 16. Egyebek Előterjesztések leadásának határideje: 2008. november 28. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Annyi történik, hogy eltérünk attól a megszokott, minden hónap utolsó csütörtöki menetrendtől, ezért kérem a közgyűlés tagjait, hogy jegyezzék majd be a naptárjaikba ezt az időpontot. Természetesen e-mail-en mennek majd az anyagok és az is adja a lehetőséget, hogy felhívja a figyelmet.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Huszonkettedik napirend: Javaslat fellebbezés elbírálására személyi ügyben (Hejőbába) Huszonharmadik napirend: Javaslat fellebbezés elbírálására személyi ügyben (Hejőbába) Huszonnegyedik napirend: Javaslat fellebbezés elbírálására személyi ügyben (Hejőbába) Huszonötödik napirend: Javaslat fellebbezés elbírálására személyi ügyben című előterjesztések tárgyalása zárt ülés keretében folytatódik tovább. Kérem a zárt ülés feltételeinek a biztosítását.
térítési díj térítési díj térítési díj térítési díj
A zárt ülés külön jegyzőkönyvben kerül rögzítésre. A huszonhatodik napirendi pont tárgyalása nyílt ülésen folytatódik tovább.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Huszonhatodik napirend: Önkormányzat tulajdonát képező szerencsi 2011 hrsz-ú, tűzoltósági ingatlan felújítására Négy bizottság tárgyalta meg az előterjesztést, a közgyűlés bizottságai közül az Ügyrendi és Jogi Bizottságnak módosító javaslata is van. Kérem a bizottsági vélemények ismertetését.
206
Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunkban polémia alakult ki az előterjesztés kapcsán. Egyrészt valamennyien örültünk annak, hogy végre van olyan megyei önkormányzati ingatlan, amelyet az ingyenes használó fel kíván újítani. Ugyanakkor a bizottság 4 igen és 3 tartózkodás mellett az alábbi módosító indítványt fogadta el és kérte, hogy kerüljön a jelenlegi szövegrész, határozati javaslatrész 1. pont alá és a következő 2. ponttal egészüljön ki: „A beruházás megkezdését megelőzően a tulajdonos és a beruházó között készüljön megállapodás a beruházás értéknövekményének sorsáról. Felelős: dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Határidő: értelem szerint” a bizottság az előterjesztést és a határozati javaslatot a módosítással együtt már 7 igen egyhangú szavazattal támogatta és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Baricska Jánosné, Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság tagja Bizottság a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Molnár János, Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottság tagja A határozati javaslatot a 10 igen és 1 tartózkodással elfogadásra javasolja a bizottság a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem kinek van a frakcióból ezzel kapcsolatosan hozzáfűznivalója, véleménye. Nincs. A határozathozatal felé megyünk, az egyik ilyen része, amely az Ügyrendi és Jogi Bizottság „A beruházás megkezdését megelőzően a tulajdonos és a beruházó között készüljön megállapodás a beruházás értéknövekményének sorsáról.” Értve alatta, hogy megosztott tulajdont gondol el a bizottság? Dr. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Egy picit bővebben, szerettem volna az idővel spórolni. A bizottsági ülésen véleménycsere alakult ki arról a kérdésről, hogy a mai jelenleg hatályos jogszabály szerint a mindenkori pályázónak kell aktiválni azt a beruházási értéket, amely megvalósult a pályázat során. A javaslat arra vonatkozott, hogy ez részben, vagy egészben a Megyei Önkormányzat, mint tulajdonos kezébe kerüljön. Megítélésünk szerint ez jelenleg jogszabálysértő ugyan, de a többség így foglalt állást. A megállapodás, az tartalmazhat 0%-ot is, vagy bármilyen mást is, amit majd az akkor hatályos jogszabály, ha esetleg valamilyen módosítás következik be ebben, lehetővé tesz. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Képviselő úr egyéni véleményét mondta el részben, és mert arról van szó, hogy a többség így határozott, a bizottságtól azt kaptuk, hogy támogatja. Ezek azok az ingatlanok, amiben óhatatlanul probléma ilyen szempontból, mert hasonló helyzet van, mint amikor át kell adni bizonyos tulajdonokat. Határozati javaslatunk módosulása először az Ügyrendi és Jogi Bizottságnál készült előterjesztés alapján, a beruházás értéknövekményének sorsáról megállapodás. Elég
207
érdekes ez a helyzet, azt gondolom, hogy ez tovább mutat, mint a mi esetleges helyi Ügyrendi és Jogi Bizottsági polémiánk, hiszen annál az esetnél amikor nem én vagyok a tulajdonos, teszem azt, a Megyei Önkormányzat van abban a helyzetben, és akkor ki pályázik eleve, a fenntartó, vagy a tulajdonos. Azt gondolom, hogy ha megengedik képviselőtársaim, arra szeretném kérni főjegyző urat, és az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy erre vonatkozóan próbáljanak még körbejárni dolgokat, mert fordított eset is van, amikor nem a miénk az épület és mi szeretnénk felújítani. A beleegyezésre szükség van, az épület tulajdonosának. Most per, pillanat ez az egy esetünk van, a szerencsi tűzoltó épülettel kapcsolatosan. Kérdezem a közgyűlés tagjait, ki az, aki elfogadja az előterjesztésnek a módosítóját, amit az Ügyrendi és Jogi Bizottság javasolt. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 31 igen, 8 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett az Ügyrendi és Jogi Bizottság módosító indítványát elfogadta. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke A határozati javaslat ily értelemben módosított részével együtt a határozati javaslat elfogadására kérem a képviselőtársakat. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 40 igen, 0 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett az Ügyrendi és Jogi Bizottság módosító indítványával együtt a határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot: 92/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdonát képező szerencsi 2011 hrsz-ú, tűzoltósági ingatlan felújítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan felújítására vonatkozó előterjesztést és az alábbi döntést hozza:
1. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, többször módosított 12/1997. (XI. 14.) Kgy. számú rendelet (továbbiakban: Vr.) 9. § (1) bekezdés b. ) pontjában rögzített hatáskörben eljárva, - tekintettel a Vr. 19/A. §-ban foglaltakra is – hozzájárul a
208
korlátozottan forgalomképes vagyonkategóriába sorolt, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdonában és Szerencs Város Önkormányzat használatában lévő szerencsi 2011 helyrajzi számú, kivett „állami terület II.” megnevezésű, 2032 m2 – a természetben Szerencs, Rákóczi u. 119. szám alatti – belterületi, 1/1 tulajdoni illetőségű ingatlan felújítására vonatkozó pályázat benyújtásához és annak támogatása esetén a Szerencs Város Önkormányzata által történő beruházás megvalósításához. Felelős: Határidő:
Koleszár Gábor osztályvezető 2008. június 30.
2. A beruházás megkezdését megelőzően a tulajdonos és a beruházó között készüljön megállapodás a beruházás értéknövekményének sorsáról. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke értelem szerint
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Huszonhetedik napirend: Önkormányzat által végrehajtandó, a feladatellátás racionálisabb megszervezéséből adódó – álláshely-megszüntetéssel együtt járó – létszámcsökkentésekre, valamint az encsi Idősek Ápoló-Gondozó Otthona és Módszertani Intézmény Alapító okiratának módosítására Kérem az Ügyrendi és Jogi Bizottság véleményének ismertetését. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk a mai rendkívüli ülésén 7 igen egybehangzó szavazattal javasolja a határozati javaslat elfogadását a közgyűlésnek és a rendelet módosítását. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a közgyűlés tagjait, hogy ki az, aki kérdést, véleményt kíván ebben az ügyben megfogalmazni. Nem látok jelentkezők. Arra kérném a közgyűlés jelenlévő tagjait, hogy aki támogatja a határozati javaslatot, az igen gomb megnyomásával jelezze. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 39 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett az I. határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot:
209
93/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által végrehajtandó, a feladatellátás racionálisabb megszervezéséből adódó – álláshely-megszüntetéssel együtt járó – létszámcsökkentések A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által végrehajtandó, a feladatellátás racionálisabb megszervezéséből adódó – álláshely-megszüntetéssel együtt járó – létszámcsökkentésekre vonatkozó javaslatot és az alábbi döntést hozta:
1. A Közgyűlés az ellátandó feladatok változásából adódó létszámcsökkentést az alábbi intézményekben a következők szerint határozta meg: 1) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72-76. 2) Idősek és Fogyatékosok Otthona 3950 Sárospatak, József A. u. 10.
1 fő
0,5 fő
2. A Közgyűlés megállapítja hogy, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat költségvetési szerveinél a meglévő üres álláshelyeken, az előreláthatólag megüresedő álláshelyeken vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartói körén kívüli munkáltatónál, a létszámcsökkentéssel érintett álláshelyen foglalkoztatottak – munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélküli – foglalkoztatására nincs lehetőség. 3. A feladatellátás racionálisabb megszervezéséből adódó, álláshely – megszüntetéssel együtt járó létszámcsökkentéshez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségei teljesítéséhez a Közgyűlés központi költségvetési támogatás igényléséhez pályázatot nyújt be. Felelős:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke
Határidő:
2008. július 15.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke: A II. határozati javaslatnak az elfogadására is kérem a közgyűlés tagjait.
210
Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 40 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a II. határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot: 94/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: az encsi Idősek Ápoló-Gondozó Otthona és Módszertani Intézmény alapító okiratának módosítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a fenntartásában lévő encsi Idősek Ápoló-Gondozó Otthona és Módszertani Intézmény alapító okiratának módosításáról szóló javaslatot, és az alábbi döntést hozta: 1. A Közgyűlés az Idősek Ápoló-Gondozó Otthona és Módszertani Intézmény (Encs, Ady Endre u. 1.) alapító okiratát 2008. július 1. napjával a következők szerint módosítja: a) Az intézmény neve részben törli az „és Módszertani Intézmény” szövegrészt. b) Az intézmény tevékenységi köre részben törli a következő bekezdést: „ = a megyei módszertani feladatok ellátása; a megye területén működő önkormányzati és nem állami fenntartású intézmények szakmai munkájának segítése, a szociális intézmények szakmai ellenőrzésében való részvétel.” 2. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot az intézmény számára meg kell küldeni. Felelős: Határidő:
dr. Jakó Ildikó, az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Főosztály vezetője azonnal
3. A Közgyűlés felhívja az intézményt, hogy a változást működési dokumentumaiban vezesse át. Felelősök: Határidő:
Jónyer Lajosné, az intézmény vezetője 2008. július 30.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke A rendelet-tervezetnek az elfogadására kérném Önöket. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés
211
40 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a rendelet-tervezetet elfogadta és megalkotta az alábbi rendelet: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 13/2008. (VI. 27.) rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló 7/2008. (IV.25.) rendelettel módosított 1/2008. (II. 14.) rendelet módosítására A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló 7/2008. (IV. 25.) rendelettel módosított 1/2008. (II. 14.) rendelet (továbbiakban: R.) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A R. 3.2. sz. melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. 2. § Záró rendelkezések (1) Jelen rendelettel nem módosított §-ok változatlanul hatályban maradnak. (2) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Huszonnyolcadik napirend: Javaslat a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórházban a pszichiátriai gondozás tekintetében közreműködő igénybevételének engedélyezésére, a Kórház alapító okiratának módosítására Dr. Koleszár Lajos, az Egészségügyi Bizottság elnöke Rendkívüli ülésünkön megtárgyaltuk és a határozati javaslattal együtt valamennyien támogatni gondoltuk és ajánljuk a közgyűlésnek is. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk is 7 igen egybehangzó szavazattal támogatja az előterjesztést és a határozati javaslatot, és elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek.
212
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem azt, hogy kinek van kérdése, véleménye, hozzáfűznivalója az elhangzottak előterjesztésben leírtakhoz? Kérem a közgyűlés tagjait, hogy az igen gomb megnyomásával a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 40 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot: 95/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórházban a pszichiátriai gondozás tekintetében közreműködő igénybevételének engedélyezése, a Kórház alapító okiratának módosítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórházban a pszichiátriai gondozás tekintetében közreműködő igénybevételének engedélyezésére, a Kórház alapító okiratának módosítására vonatkozó javaslatot, és az alábbi határozatot hozta: 1. A Közgyűlés hozzájárul a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórházban a pszichiátriai gondozási tevékenység ellátása céljából közreműködő igénybevételéhez. Felelős:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke
Határidő:
azonnal
2. A Közgyűlés felhívja a II. Rákóczi Ferenc Kórház igazgatóját, hogy az 1. pontban foglaltak végrehajtása érdekében a szerződést a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kösse meg, a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős:
Dr. Tiba Sándor igazgató
Határidő:
azonnal
3. A Közgyűlés a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház (Szikszó, Kassai u. 49.) alapító okiratát az intézmény telephelyét érintően az alábbiakkal egészíti ki: „3529 Miskolc, Csabai kapu 9-11. (pszichiátriai járóbeteg-gondozás tekintetében)”
213
4. A Közgyűlés felhívja Hivatalát, hogy a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot készítse el és az érintett intézmény vezetője számára küldje meg. Felelős: Határidő:
Dr. Kovács János főjegyző 2008. július 1.
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Huszonkilencedik napirend: Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház számára többletkapacitási igény benyújtására Két bizottság tárgyalta meg az előterjesztést, kérem a bizottsági vélemények ismertetését. Dr. Koleszár Lajos, az Egészségügyi Bizottság elnöke Rendkívüli bizottsági ülésen, annak reményében támogatta a bizottság valamennyi tagja, hogy minél hamarabb megvalósul, befogadásra kerül és finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunk hasonló indokok alapján, szintén egyhangúlag támogatta 7 igen szavazattal az előterjesztést. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a közgyűlés tagjait, kinek van kérdése, véleménye, ellenvetése, 8 ágyról van szó. Nincs. A határozathozatalban kérném a közgyűlés tagjait, bizottságaink támogatják, érem, hogy Önök is tegyék ugyanezt. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 41 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot: 96/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház számára többletkapacitási igény benyújtása
214
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház számára többletkapacitási igény benyújtására vonatkozó javaslatot és az alábbi határozatot hozta: A Közgyűlés hozzájárul, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház számára az SO1 típusú ellátás 8 aktív ágyszám kapacitással történő finanszírozásának fenntartása többletkapacitási igényként sürgős elbírálásra kerüljön benyújtásra az Észak-magyarországi Regionális Egészségügyi Tanácshoz. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke azonnal
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Harmincadik napirend: Javaslat a Kormány 3032/2008. számú határozatával módosított 3002/2004. számú határozatának végrehajtásával kapcsolatos állásfoglalásra Kiosztott anyagról van szó. Ez az, az állásfoglalás, ami egy hónappal ezelőtti önkormányzati ülésünkön frakcióvezető úr, Panyik József feltett kérdésként és ígértem, hogy erre amennyiben tudásunk engedi, próbálunk választ adni. Ez ennek az előterjesztésnek a tartalmában, illetve a határozati javaslatában született, amely azt mondja, hogy a Megyei Önkormányzat kinyilvánítja azon szándékát, hogy nem kíván együttműködési megállapodást kötni a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXXV. törvény rendelkezései alapján. Az a módosítás volt a Kormányhatározatban, hogy nemcsak a megyei önkormányzati hivatalt, hanem a megyei önkormányzatokat is érinti. Akkor a módosításban az szerepelt, hogy akkor figyeli meg a Nemzetbiztonsági Hivatal, szóhasználatukban nyújt védelmet a Megyei Önkormányzatnak, amennyiben ezen két szervezet egymással egy megállapodást köt. Itt ezen előterjesztés arra vonatkozik, hogy köszönjük, ha erre kerülne sor, akkor az önkormányzatunk nem kívánja ezt az együttműködési szerződést megkötni. Arra kérem a közgyűlés tagjait, akinek kérdése, véleménye, hozzáfűznivalója van ezen előterjesztéshez, azt most tegye meg. Kormos Dénes frakcióvezető úr, tessék. Kormos Dénes, az MSZP frakcióvezetője Nagyon röviden. Egyértelműsíteni kellene azt a félreérthető kampányt, ami ezzel kapcsolatban az utóbbi időben napvilágot látott, hiszen egy olyan Kormányhatározatról van szó, ami 98-ban lépett életbe és aztán az Orbán kormány is átvette változatlan formában. Valóban a jelenlegi rendelkezés az arról szól, minden ellenkező híresztelés ellenére, hogy a vonatkozó rendelkezés értelmében az állami szervek között nem szerepelnek az önkormányzatok a felsorolásban, akiknek erre vonatkozóan kötelezően megállapodást kell kötnie. Sajnálatos módon egy olyan politikus állítja ennek az ellenkezőjét, aki a nemzetbiztonság irányítója volt korábban. Úgy gondolom, hogy a jogszabályokat és a törvényeket érdemes pontosan idézni, még ha ez átmenetileg politikai érdeket jelenthet bárkinek is. Ami a megállapodást illeti,
215
valóban a Megyei Önkormányzatnak joga, hogy köt-e ilyen jellegű megállapodást, a szolgálatoknak ezt a fajta lehetőségét, vagy ezt a szolgáltatását igénybe kívánja-e venni. Úgy gondolom, hogy nem lenne olyan nagy baj, hogy ha a Megyei Önkormányzat ezt igénybe venné. Elejét lehetne venni olyan problémáknak, amik adott esetben később egyéb jogorvoslatot igényelnének. Megyei önkormányzatok működésében is pályázatokkal, egyebekkel kapcsolatban komoly összegek és vagyonelemek mozognak. Lehet, ha esetleg egy ilyen jellegű háttér rendelkezésre állt volna korábban, esetleg néhány olyan sem merült volna fel, amelyet adott esetben is jelenleg is még a vizsgálati időszakban látunk, vagy tapasztalunk. Nem idegenkednék tőle, tudomásul vesszük a frakció nevében, ha a Megyei Önkormányzat erre nem tart igényt, de egy tiszta, átlátható ilyen jellegű szolgáltatás, úgy gondolom, hogy tisztább nyitottabb működés szempontjából nem elhanyagolható. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem, hogy van-e még hozzáfűznivaló a képviselőtársak részéről? Ebben a vitában nem hiszem, hogy nagyon azonosan tudnánk gondolkodni. Álláspontunk ebben a határozati javaslatban, illetve az előterjesztésben van, hogy mi hova tartozunk, gondolom, ez egyértelmű, hogy nem vagyunk ilyen értelemben az állami szervek között felsorolhatók. Azt is szomorúan kell megállapítanom, hogy nagy-nagy szomorúságunkra a Megyei Területfejlesztési Tanács már nem dönt forrásokról. Egyenlőre nagy szomorúságunk az is, hogy a Megyei Önkormányzat nem igazán kedvezményezettje uniós pályázatoknak, habár erről, lehet, hogy rövid időn belül már másképp kell beszélni. Azt látjuk és vannak visszajelzések, hogy akik már ilyen értelemben képbe kerülnek, azok már máshol is képbe kerülnek. Mi ezt a máshol való képbekerülést szeretnénk elkerülni ily értelemben, hogy köszönjük, amennyiben szükségét érezzük annak, hogy mindent és mindenkit megfigyeljenek, akkor biztos egy ilyen megállapodás irányába fogunk gondolkodni. Ma mindig, mindenkor, mindenkit megfigyelni című dologban nem kívánunk részt venni. Azt gondolom, hogy a határozat ezt tartalmazza. Erre vonatkozóan kérem, amennyiben jól értelmezem az egyik résznek a támogatását, a másik részét értelemszerűen, ahogy frakcióvezető úr mondta, nem fogjuk tudni ezen határozat hozatalánál megszerezni. Aki egyetért ezzel a határozati javaslattal, amely a 30. napirendi pontunkban került előterjesztésre, és ez a 3032/2008. számú Kormányhatározattal kapcsolatosan születik az önkormányzatnál, kérem, hogy az igen gomb megnyomásával jelezze. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 30 igen, 2 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta az alábbi határozatot: 97/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat
216
Tárgy: A Kormány 3032/2008. számú határozatával módosított 3002/2004. számú határozatának végrehajtásával kapcsolatos állásfoglalás
A Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Kormány nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények köréről szóló 3032/2008. számú határozatával módosított 3002/2004. számú határozata szerinti együttműködési megállapodás megkötésére irányuló kezdeményezést. A Közgyűlés kinyilvánítja azon szándékát, hogy nem kíván együttműködési megállapodást kötni a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény rendelkezései alapján. Felelős: Határidő:
dr. Ódor Ferenc, a Közgyűlés elnöke folyamatos, indokoltság szerint
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Harmincegyedik napirend: Javaslat az Észak-magyarországi Regionális Környezetügyi Tanács megalakulásával kapcsolatban állásfoglalás elfogadására Koncz Ferenc alelnök urat kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítése? Nincs. Kérdezem a közgyűlés tagjait van-e ezzel kapcsolatosan kérdés? Nincs. Ezt az előterjesztést, ami a képviselőtársak előtt van, azt kell mondanom, hogy mi már megelőztük. Mi még mindig megyében gondolkodtunk, amikor létrehoztuk a környezetvédelmi tanácsot. Működik, épp ennek a hónapnak az elején volt Kékeden egy kihelyezett ülése, illetve bizonyos döntéseket is hoztak ott, önkormányzatokat tudtak támogatni. Erre vonatkozik ez az előterjesztés. Van-e valakinek kérdése, amennyiben van, arra kérem Koncz Ferenc alelnök urat, hogy válaszoljon. Kormos Dénes, az MSZP frakcióvezetője Áttanulmányozva ennek a szervezetnek a feladatait, működési felállását, alapvetően egyetértünk ezzel és sok tartalmi vonatkozása lehet. Amiben viszont javaslattal élne a frakciónk és javasoljuk, hogy a közgyűlés is vigye tovább ezt a javaslatot, a természet- környezetvédelem területén nagyon sok olyan civil szervezet működik, amelyekkel ugyan volt konfliktus néhány kérdésben az utóbbi időben az országban, de talán az egyik legkiterjedtebb civilszféra létezik, - egy korábbi napirendnél érintettük ezt itt a közgyűlés munkájában - akár Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen jellegű szervezet, egy ilyen jellegű tanácsban, a civil szférát érdemes lenne megjeleníteni, a civilszféra képviseletét, és az már az ő dolguk, hogy ezt milyen módon alakítják ki. Frakciónk azt javasolja, hogy a Megyei Önkormányzat véleményében fogalmazódjon az meg, hogy a civilszféra képviselete is oldódjon meg ebben a tanácsban.
217
Dr. Ódor Ferenc, közgyűlés elnöke Átadom a szót Koncz Ferenc alelnök úrnak. Koncz Ferenc, a közgyűlés alelnöke Teljesen egyetértek a felvetéssel, úgy gondoltam, hogy az, a mondat, ami úgy szól, hogy a régiót alkotó megyék környezetvédelemben érintett szervezetei, amik nemcsak civilszervezetek, de ebbe beleértettük a civil szervezeteket is, lefedi ezt a kérdést. De az én részemről semmi akadálya nincs annak, hogy megemlítsük benne külön is ahogy ezt a kérést hallottuk. Kormos Dénes, az MSZP frakcióvezetője Ezzel önmagában nem lenne baj, hogy egy szervezet alatt mit értünk, csak, amikor felsoroljuk a tagokat, a szervezeteket konkretizálva, akkor ott véletlenül sem jelennek meg a civilszervezetek. A pontosabb megfogalmazás mellett javaslom, hogy foglaljunk állást. Koncz Ferenc, a közgyűlés alelnöke Az, ami itt van, ez nem a mi javaslatunk, ez a Kecskemétiék javaslata ebben a kérdésben, de közölni fogom és tovább fogom vinni ezt az igényt. Egyetértek a felvetéssel. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Pontosan ezt szerettem volna elmondani, hogy amit alelnök úr felvetett, ezt a dolgot mi nyugodtan vihetjük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat véleményeként. Mi egy tagja vagyunk ennek a szervezetnek. Az egyik legszélesebb köre a civil szerveződéseknek a környezettel foglalkozók, környezetvédők, vagy pedig környezetügyben foglalatoskodók. Ha ez szabad, akkor talán úgyis lehetne határozati javaslatunknak egy pontjában megfogalmazni. Jogtechnikailag most azt kellene csinálnunk, hogy egyetértünk-e, hogy most adunk be módosító javaslatot. Ha a közgyűlés tisztelt tagjai elfogadják, hogy a határozati javaslatunkban szerepeljen egy olyan pont, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata támogatja ezen szervezetben való működésben a civilszervezetek meghívását, véleményüknek a figyelembevételét, képviseletének a biztosítását. Nehéz ügy az, hogy hányan vannak, kik jönnek össze, vannak, akik mindig mindenről értesülnek, és vannak a periférián. Ez érezhetően nehézséget okoz, de ha a közgyűlés tagjai erre igent tudnának mondani, akkor a határozati javaslatban annyi szerepelne benne, hogy a Megyei Önkormányzat a civilszervezetek képviseletét tartja jónak ezen szerveződésben. Ez a módosító javaslat bekerülne és így a határozati javaslat az Észak-magyarországi Környezetügyi Tanács Regionális Környezetügyi Tanács létrejöttével kapcsolatos állásfoglalásunkban megjelenne, és ezt küldenénk el, ha ezzel egyetértenek a képviselőtársak, kérem az igen gombot nyomják meg. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés
218
41 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta, s meghozta az alábbi határozatot: 98/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: Az Észak-magyarországi Regionális Környezetügyi Tanács megalakításával kapcsolatos állásfoglalás A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta az Észak-magyarországi Regionális Környezetügyi Tanács megalakításával kapcsolatban állásfoglalás elfogadásáról szóló javaslatot és az alábbi döntést hozza: 1. A Közgyűlés tudomásul veszi a Észak-magyarországi Regionális Környezetügyi Tanács megalakítására vonatkozó kezdeményezést. 2. A Közgyűlés javasolja, hogy az Észak-magyarországi Regionális Környezetügyi Tanácsban a régiót alkotó megyék környezetvédelemben érintett szervezetei, különösen a Megyei Környezetvédelmi Tanácsok tagként vegyenek részt és a szavazattal rendelkező szervezetek szavazat száma a képviselet arányában kerüljön meghatározásra. 3. A Közgyűlés támogatja az Észak-magyarországi Regionális Környezetügyi Tanácsban a civil szervezetek meghívását, véleményüknek a figyelembe vételét és képviseletüknek biztosítását. 4. A Közgyűlés igényli, hogy mind az Észak-magyarországi Regionális Környezetügyi Tanácsban, mind annak Elnökségében a kistérségek arányos képviselete biztosítva legyen. Felelős: Határidő:
Koncz Ferenc, a közgyűlés alelnöke folyamatos
5. A Közgyűlés felkéri alelnökét, hogy a Észak-magyarországi Regionális Környezetügyi Tanács megalakításával kapcsolatos állásfoglalásáról tájékoztassa a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztert, valamint az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Elnökét. Felelős: Határidő:
Koncz Ferenc, a közgyűlés alelnöke azonnal
219
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Harminckettedik napirend: Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház pályázati részvételével kapcsolatos állásfoglalásra Ez az, az ügy, ami már egyszer-kétszer elénk került. Ma bizottsági ülés volt ebben az ügyben. Legjobb lenne, ha nem kellene tárgyalnunk, de úgy néz ki, hogy a működtetéssel kapcsolatosan továbbra is fenntartja magát különböző álláspont, hogy az önkormányzaton belül, vagy az önkormányzattól kiszervezetten kell működtetnünk fekvőbeteg intézményeket. Két bizottság tárgyalta, kérem a bizottságok véleményének ismertetését. Dr. Koleszár Lajos, az Egészségügyi Bizottság elnöke Nem tudok olyan röviden és olyan határozottan ebben a kérdésben nyilatkozni, mint az eddigiekben, noha a bizottsági ülésen az egyebek között is szóba került, tárgyaltunk is róla, de akkor a jegyzőkönyv tanúsága szerint nem szavaztunk. A mai rendkívüli ülésen is előkerült, sőt egy kiterjesztő javaslat is előkerült a bizottsági ülésen, hogy ne csak az ominózus barcikai esetben, hanem más a régióban, vagy a térségben hasonló jellegű pályázatok során is előre adjuk meg az engedélyt. Bennem, és úgy tudom, más bizottságban is, amely tárgyalta, felmerült, hogy itt szerencsés volna főjegyző úr állásfoglalását, javaslatát kérni, hogy ebben az ügyben a közgyűlésnek milyen időben milyen kiterjesztésben, milyen távolságban, milyen határidőben lehet előzetesen felhatalmazást adni. Nem szavaztunk róla, úgy tűnt a vitában, hogy többen támogatják ezt a javaslatot, de ennek a jogszerűségében a beszélgetések kapcsán bizonytalanok voltunk. Szeretnénk tudni főjegyző úr állásfoglalását. Lukács András, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Bizottságunkban a javaslat támogatásra került 7 igen egybehangzó szavazattal és elfogadásra javasoljuk a közgyűlésnek. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a közgyűlés tagjait kinek van kérdése? Ezt követően adom a szót főjegyző úrnak is. Dr. Csiba Gábor képviselőtársunk, a kórház főigazgatója kér szót. Tessék. Dr. Csiba Gábor, a közgyűlés tagja Pici módosítást, kiegészítést szeretnék tenni. Az Egészségügyi Bizottság ülésen módosító indítványt fogalmaztunk meg, és el is fogadtuk. Amiről elnök úr beszélt, az arról szólt, hogy ez a bizonyos módosító indítvány időben meddig terjedjen ki. Erről az időbeliségről nem szavaztunk, de magát azt a módosító indítványt, hogy a térségben más egészségügyi szolgáltató üzemeltetési pályázata esetén a pályázati felhatalmazást adjuk meg a kazincbarcikain túl a megyei kórháznak, arról volt szavazat. Dr. Kovács János, a közgyűlés főjegyzője Főigazgató úrral némileg vitába kell szállnom, nem emlékszem rá, hogy módosító indítvány került volna elfogadásra az Egészségügyi Bizottság ülésén, pedig ott voltam. Felvetődött ez, általános jelleggel. Tulajdonképpen azt hiszem még a Szociális
220
Bizottság elnöke is hozzászólt, a dolgot tartalmában támogatva, de formális döntése a bizottságnak ez ügyben nem volt. Dr. Csiba Gábor, a közgyűlés tagja Ez rendkívüli bizottsági ülésen hangzott el. Dr. Kovács János, a közgyűlés főjegyzője Ezt nem tudom, az első bizottsági ülésen voltam csak jelen. Általánosságban azt kell, hogy mondjam, amiért ez a kérdés a legutóbb is a közgyűlés elé került, az a pályázat benyújtási lehetőségnek az, a része, amelyik a gazdasági társaságokban való részvételére vonatkozna a megyei kórházunknak és ezért került legutóbb a közgyűlés elé és ez az a kérdés, ami tulajdonképpen azt kell, hogy mondjam, hogy kizárólagos közgyűlési hatáskör ennek az engedélyezése, ez tehát gyakorlatilag nem látszik átruházhatónak. Azonban az Egészségügyi Bizottság ülésén arra tettem javaslatot, illetve azt vetettem fel, hogy mindenképpen a közgyűlés elnöke kelljen ahhoz a lehetőséghez, hogy egyáltalán részt vegyen a megyei kórház egy ilyen pályázat benyújtásában, azzal együtt természetesen, hogy utólagos beszámolási kötelezettség terhelje ezt a folyamatot. De ez még önmagában nem oldja fel a gazdasági társaságban való részvételnek a közgyűlési engedélyezését. Olyan döntési eredményre kell ebben a kérdésben jutni, hogy - az én álláspontom szerint - a részvételhez a megyei közgyűlés elnöke, úgy fogalmaztam a bizottsági ülésen, hogy a megyei közgyűlés elnöke kellően operatív személy, hiszen a közgyűlés nem tud ülésezni bizonyos rövid időtartamon belül, amikor kiderül, hogy pályázati lehetőség nyílik meg, azonban a megyei közgyűlés elnöke rendelkezésre tud állni ennek a engedélynek megadásához, de azzal együtt, hogy ezt a közgyűlésnek mindenképpen a gazdasági társaság vonatkozásában legitimálnia kell. Köszönöm. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem, hogy kinek van még kérdése, véleménye? Kormos Dénes, az MSZP frakcióvezetője Nagyon figyeltem főjegyző úr gondolatait, és azt a szándékot érzem belőle, hogy a technikai problémákat igyekszik áthidalni azzal, hogy ha nem ülésezik a közgyűlés, akkor valamilyen módon legyen mozgástér. Ez elvileg rendben van, hogy mondjuk elkészül egy ilyen program, de onnantól kezdve, hogy egy megyei önkormányzati alapellátásban résztvevő intézmény milyen társaságban és milyen módon vesz részt, és ez a tevékenység hogyan befolyásolja azt az alapellátást, ezt ha jól értettem, akkor egyértelműen úgy fogalmazott főjegyző úr, hogy ebbéli hatáskör a közgyűléstől nem vonható el. Összességében már, ha egy pályázaton valaki részt vesz, valamilyen feltétellel, megajánlja, akkor az ő tevékenysége a korábbiakhoz képest módosul, olyan jellegű feladatok jelennek meg tételezzük fel, adott esetben pluszban, amelyik összefüggésben van az egyébkénti közgyűlési alapfeladat ellátásával, ha jól értem. Innentől kezdve gyakorlatilag a közgyűlés döntése nem kerülhető meg. Legfeljebb a közgyűlés elnöke tudomásul veszi, hogy ilyen jellegű munkálatok szakmai munkáltatok előkészítésében elindul maga az intézmény, de döntése, a közgyűlés elnökének jóváhagyott döntése nem helyettesítheti a közgyűlés döntését. Ebbe a
221
hínárosba már egyszer belementünk, amikor kértük, hogy ezt pontosan értelmezzük, azt hiszem emlékszünk mindannyian a kazincbarcikai kórház elsőkörös pályázatára. Véleményünk szerint ezt nem kellene megismételni. Tamás Barnabás, a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elnöke Itt kötelezettségvállalásról van szó. De arról minden esetben, hogy megadjuk a lehetőséget arra, hogy közgyűlés összehívása nélkül készíthessen, vagy pályázhasson. Amikor a pályázat elfogadásáról és benyújtásáról van szó, az úgyis ide a közgyűlés elé jön. Mindenféleképpen egy lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy elkészítse az anyagot. Erről van szó. Főjegyző úr jól fogta meg ezt a kérdést, hogy nem a kórháznak adta ezt a felhatalmazást, a kötelezettségvállaló elnöknek, aki adhatja az intézmény vezetőjének. Biztos vagyok benne, hogy ezzel csak időt nyernénk. Itt nyilvánvaló, hogy a közgyűlés dönt mindenben. Dr. Csiba Gábor, a közgyűlés tagja Akkor már csak én nem értem. Ugyanis tulajdonképpen az előterjesztés, illetve annak a módosítása semmi másról nem szól, minthogy egy felhatalmazás kérés egy pályázat beadására, amely pályázatban szerepel az a lehetőség, mert nem is biztos, hogy az lesz, hogy majd egy gazdasági társaság révén üzemeltetik a kazincbarcikai, vagy bármilyen más gazdaságilag, vagy szakmailag indokolt intézményt. Itt senki nem akar semmifajta közgyűlésen kívüli felhatalmazásokat kérni. Sőt, kifejezetten ez a napirendi pont adja meg a felhatalmazást. Hiszen ezeket a pályázatokat, az egyiket július 31-ig kell beadni, a másikat vélelmezetten valamikor augusztus hónap folyamán. Tehát pontosan előre most kérjük azt a felhatalmazást, ami nemcsak egy olyanról szól, hogy most megengedjük, hogy előkészítsenek egy pályázatot, és majd utána még egy közgyűlési határozat fogja megengedni azt, hogy beadjuk a pályázatot, mert én ezt vettem ki erről. Egy pályázat beadása nem feltétlenül ilyenekhez van kötve, hanem van egy határidő és akkor be kell adni a pályázatot. Ez a mostani előterjesztés pontosan ezt az ilyen jellegű felhatalmazást kívánná megszerezni, ha a tisztelt közgyűlés támogatja. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Dr. Sója Szabolcs alelnök úrnak adom át a szót. Tessék. Dr. Sója Szabolcs, a közgyűlés alelnöke Vitába szállnék a Kormos Dénes képviselő úr által elmondottakkal. Azért, mert ennek az ellenkezője is megtörtént a tudtunk nélkül. Volt olyan, hogy a közgyűlés úgy döntött, hogy bizonyos területet átbocsájt, és utána tudtunk nélkül visszakerült, ha jól emlékszem együtt voltunk alelnökök, és utólag jutott tudomásunkra, legalábbis így értesültem. Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés csak a közgyűlés határozatával történhet. Az, hogy most mi összehívjuk nyáron a közgyűlést és nem lesz határozatképes, miért ne pályázhatnánk? Főjegyző úrnak igaza van, csak ő azt javasolta, illetve a bizottságok, hogy csökkentsük a közgyűlések számát. Ám, ha szükséges, legyen minden hónapban közgyűlés. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Kérdezem a képviselőtársakat, nem akarnak vitatkozni?
222
Panyik József, a FIDESZ-KDNP frakcióvezetője Remélem, hogy hozzászólásom segít a problémát megoldani. Az államháztartás működéséről szóló Kormányrendelet értelmében az elfogadott költségvetésért az intézmény vezetője a felelős, és a végrehajtásáért. A közgyűlésünk, amikor elfogadja az intézmény költségvetését, és az említett Kormányrendelet, az egyértelművé teszi, az intézmény vezető számára, hogy hogyan, milyen módon pályázhat. Nem akarom idézni ezeket a sorokat. Az elnök számára is kötelezővé teszi, hogy hogyan hozhat erről döntést. Az elfogadott költségvetési időszakban minden további nélkül bármikor pályázhat, szerintem. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Ez egy örökösen visszatérő vitatott téma lesz. Ha jól értelmezem Kormos Dénes alelnök úr, képviselőtársunk véleményét, az a feltételezés az álláspontban, hogy ezzel egyben szabadjára engedi az önkormányzat egy intézményének a későbbiekben való további mozgását. Valami ilyesmi tűnik számomra vitatottnak. A határozati javaslatunkban szerepel, hogy engedélyezi, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház pályázati részvételét a Kazincbarcika Város Önkormányzata közfeladatát képező egészségügyi feladatok átadása és a hozzá kapcsolódó vagyonkezelő jog átruházása tárgyában kiírt, de az első fordulóban eredménytelennek nyilvánított pályázatban. Mit teszünk most? Ugyanazt tesszük, amit már egyszer megtettünk, hogy engedélyezzük azt, hogy a Megyei Kórház elinduljon egy pályázaton. A pályázati felhatalmazás nem ad szabad kezet, csak arra vonatkozóan, hogy részt tudjon venni, tudjon gondolkodni benne. Egyéb formáira nem vonatkozik az engedély. Nem arról van szó, hogy „így és így csináld meg, ezt és ezt csináld meg és innentől kezdve szabad kezed van”. Amiről szó van, a Megyei Kórház intézményi költségvetése az ugyanúgy betartandó, mint ami eddig is volt és ezután is. Az egy másik feladat. Ő a szakmai tudásával, felkészültségével a megye egészségügyén belül betöltött vezető szerepével, vagy egyik vezető szerepével kíván ezen helyzetben odamenni, segíteni másik önkormányzatnak. Amely önkormányzat most úgy gondolja, hogy egymagában ezt nem tudja elvégezni. Ennyi a része, nem kívánunk ennél nagyobb felhatalmazást, nem gondolom, hogy szándékaink szerint ennél nagyobb felhatalmazást jelentene a kórháznak, és nem is gondolom, hogy a kórház ennél többet kérne ezen feladatnál. Az, ami számomra csak kérdés és elnök úr, illetve a főigazgató úr közötti kicsit talán különbözőség volt, hogy akkor volt egy kiterjesztő módosító javaslat, ez egy másik településre vonatkozott, és ott az időbeliség volt egy szintén feltett kérdés, hogy meddig adjuk meg ezt a felhatalmazást a kórháznak. Az egyikre vonatkozóan, ha jól értettem, végül is az Ózd is bekerült a módosító javaslatok után, Kazincbarcika és Ózd, vagy egyébként, vagy milyen szóval hangzott el? Dr. Csiba Gábor, a közgyűlés tagja A térség szakmailag és gazdaságilag indokolt üzemeltetési pályázatán való indulás lehetőségét ugyanazon feltételekkel, mint Kazincbarcika viszonylatában. Az időbeliséggel az a probléma, hogy nem tudjuk, hogy mikor lesz kiírva az a pályázat. Mondhatnánk azt, hogy augusztus 1-ig kapjunk felhatalmazást, és mi van, ha
223
augusztus 15-én kell beadni. Annak nincs értelme, hogy az időbeliségről beszéljünk. Nyilván ez a felhatalmazás nem egy örökérvényű, örökéletű dolgot jelent. Kimondva, kimondatlanul a leendő ózdi kórház üzemeltetéséről van szó, csak nem akarta kimondani az előterjesztés, vagy a módosítás, azt, hogy Ózdról beszélünk. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Azt mondja dr. Csiba Gábor főigazgató úr, hogy volt egy ilyen jellegű előterjesztés, ami nem település neve, hanem a szövegben a térségben lévő ilyen intézményekre vonatkozik. Nem voltam ott, bízom benne, hogy akkor ez elhangzott, mert akkor ez egy ilyen módosítás, innentől kezdve a határozati javaslatnak a módosítására kell előterjesztést kérnem a tisztelt jelenlévőktől, hogy ki az, aki támogatja az ott elhangzott és elfogadottat, és ezt követően, ha ezt elfogadjuk, akkor gyakorlatilag az egésznek az elfogadásáról kell döntenünk, hogy támogatjuk-e. Arra kérem a jelenlévőket, szavazzanak az Egészségügyi Bizottságban elhangzott módosító javaslatról, amely szerint a Megyei Önkormányzat pályázati részvétele ne Kazincbarcika Város Önkormányzata, hanem a térség közfeladatot képező egészségügyi feladatainak átadása és a hozzá kapcsolódó vagyonkezelői jog átruházása tárgyában kiírt pályázatokra vonatkozzon. Aki ezt tudja támogatni, kérem, hogy az igen gomb megnyomásával jelezze. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 32 igen, 0 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett az Egészségügyi Bizottság módosító indítványát elfogadta. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Ezzel a módosítással, ami kicsit kiterjesztő területileg, aki a határozati javaslatot, amely erre vonatkozó felhatalmazást ad a kórháznak el tudja fogadni, kérem, hogy az igen gomb megnyomásával jelezze. Szavazás után megállapítom, hogy a közgyűlés 33 igen, 0 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett a határozati javaslatot a módosító indítvánnyal együtt elfogadta, s meghozta az alábbi határozatot: 99/2008. (VI. 26.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház pályázati részvételével kapcsolatos állásfoglalás
224
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház pályázati részvételével kapcsolatos állásfoglalásra vonatkozó javaslatot, és az alábbi döntést hozza: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése – a 151/2007. (XII. 20.) Kgy. számú határozatával meghozott döntését és az abban meghatározott feltételeket fenntartva – engedélyezi Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház pályázati részvételét Kazincbarcika Város Önkormányzata által, közfeladatot képező egészségügyi feladatok átadása és a hozzá kapcsolódó vagyonkezelői jog átruházása tárgyában ismételten kiírt, valamint ezen tárgyban a térségben továbbiakban megjelenő pályázatok esetén. Felelős: Határidő:
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Dr. Csiba Gábor főigazgató főorvos értelemszerűen
Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Harmincharmadik napirend: Egyebek Akinek majd lesz hozzászólása, természetesen van mód és lehetőség. Ha megengedik akkor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet vezetői feladatainak ideiglenes ellátásáról és a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Levéltár vezetői feladatainak ideiglenes ellátásról tájékoztatnám először Önöket. Az egyik a Pedagógiai és Közművelődési Intézet, újonnan létrehozott intézmény. Ennek a vezetői pozíciója ideiglenes megbízással egy esztendőre történt és ez augusztus 1-jével lejár. Erre vonatkozóan a pályázatot meghirdettük azt hiszem, hogy júliusban kerül megjelenésre és a következő közgyűlésünkön reményeink szerint dönteni tudunk. Mivel a megbízás csak egy esztendőre szólhat, ennél tovább nem tudjuk a jelenlegi Víghné Bozsik Mariannt megbízni. Az SZMSZ szerinti vezetői megoldás lép érvénybe. A másik, a közgyűjteményi ágazatkörben a Megyei Levéltár igazgatója, Dr. Dobrossy István megbízatása július 30. napjával lejár. Itt szintén pályázat került kiírásra. Különböző gondok miatt nem helyi, hanem a közlönykiadónál lévő gondok miatt majd két hónap múlva jelent meg a pályázat, és szintén nem tudott időben elbírálásra kerülni. Ez már megjelent, beadják rá a pályázatokat. Addig, amíg a döntést a szeptemberi közgyűlésen nem tudjuk meghozni, addig az SZMSZ-ben előírtak szerinti vezetés történik majd ezen intézménynél is. Ez a két tájékoztatás lett volna. Harmadik tájékoztatás a Megyei Területfejlesztési Tanácsra vonatkozó újabb döntések már nem születtek, maximum a monitoring. A Regionális Fejlesztési Tanácsnál most még nincsenek, hanem a nyár folyamán van beadott pályázata a Megyei Önkormányzatnak. Legutóbb, amikor a múzeumi pályázat volt, arról már beszámoltam a közgyűlésnek. Most pedig energiaracionalizálási pályázataink vannak
225
benn, a hazai forrásokra vonatkozóan, július közepén lesz döntés, ha meg lesz a döntés, akkor természetesen a szeptemberi közgyűlésen már tudunk tájékoztatni pontosan, hogy ha nyertünk, akkor mely intézményekre lesz módunk ebben részt venni. Amit nyertünk arról már beszéltünk, a fogyatékkal élőknek az intézményeinket való könnyebb megközelítésére vonatkozóan. A Megyei Önkormányzattal kapcsolatosan érkezett frakcióvezető, alelnök úrtól egy levél, erre vonatkozóan azt tudom Önnek mondani, illetve a jelenlévőknek, hogy való igaz, az ingatlanok értékesítésével kapcsolatosan van egy vizsgálat. Amikor ez lezárul, akkor amennyire van módunk, lehetőségünk, értem alatta, amennyit tudunk majd az ügyben, arról természetesen tájékoztatni fogjuk a közgyűlést. Jelenleg az alelnök úr által kiadott sajtóközlemény is ennyit mond, hogy amennyiben lezárult a vizsgálat, ez történetesen az ITC székház, aminek az értékesítésével kapcsolatosan az Ügyészség vizsgálatot kezdeményezett. Gondolom erre volt a néhány mondata alelnök úrnak. Szeretném Önnel tudatni, hogy engedély nélkül is történtek titkos szolgálati közbeavatkozások. A Megyei Önkormányzat úgy gondolom, az értékesítései során, ami a 2007. évben, illetve 2008. évben megtörtént azokban szabálytalanságot nem követett el, reméljük, hogy a vizsgálatnak a végső eredménye is ugyanez lesz. Ha arról beszélünk, hogy miért is vagyunk kénytelenek értékesíteni, akkor ugyanabba a régi mederbe tudunk visszatérni. Nem kívánok én erről most ma többet beszélni. Sajnálatos módon a helyzetünk jelentősen nem javult. Kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy az ellenzék részéről folyamatosan nagyon komoly górcső alá kerülünk, ami természetes, de hogy mások részéről is ilyen komoly megfigyelés alatt vagyunk, azt nem tartom természetesnek. Úgy látszik azonban, hogy ezt kell fogadnunk és ezzel kell dolgoznunk a jövőben, bármilyen vagyonértékesítésről van szó. Ezzel együtt is mondom, meg fogunk hirdetni ingatlanokat értékesítésre, amiket már arra kijelöltünk. Akarjuk, nem akarjuk valamilyen szinten kényszer is visz erre bennünket, a forrásszerzésnek kényszere. Napirendi pontokban még egy van, rövidesen a Köztisztviselői Napot ünnepeljük, július 1-jével. Az elmúlt esztendőben Tiszaújváros polgármesterének a vendégszeretetét élvezhette a Megyei Önkormányzat által szervett Köztisztviselői Napon az ezres nagyságrendű résztvevői sereg. Most pedig Sárospatak vendégszeretetét élvezhetik mindazok a képviselők, illetve köztisztviselők, akik eljönnek, akiket megkerestünk a megyében lévő önkormányzatoknak a vezetőit, hogy köztisztviselőiket örömmel látjuk ott, egész napos programban. Ezzel kapcsolatosan szeretném tájékoztatni a jelenlévőket, hogy ez Sárospatakon kerül megrendezésre. A köztisztviselőkről általánosan azért elmondható, bármely frakcióban dicsérettel szokták illetni őket, úgy, hogy a hivatal munkáját megköszönik, jónak tartják, sőt, úgy gondolom, a kiváló is és hasonló jelzők is elhangozhatnak. Azt hiszem, hogy az eddigiekben is a lehető legjobb hozzáállással voltak a hivatal dolgozói. Most már egy esztendeje kevesebben vagyunk, közel 100 fővel, hiszen az Illetékhivatal már nem a mi felügyeletünk alatt van és ennek megfelelően ők az APEH kereteiben dolgoznak tovább. Mi ezzel a köztisztviselői létszámmal, 105 fővel tudunk dolgozni. Remélem, hogy akik itt dolgoznak azok el tudják végezni mindazt a feladatot, amit a közgyűlés a napi működésben illetve a hivatal, és az intézmények fenntartásában kiró rájuk.
226
Szeretném megköszönni és kicsit így előzetesen köszönteni a köztisztviselőinket, itt a megyében és a Megyei Önkormányzatnál a megyében dolgozókat is. Természetesen lesz még egy belső, a hivatal dolgozóival való találkozás és akkor ott kint a megyében lévő többi köztisztviselőt is szeretettel látjuk. Erre természetesen a megválasztott képviselőtestületi tagjainkat is örömmel látjuk Sárospatakon. Tisztelt jelenlévő képviselőtársaim, és akik már nem tudták végigvárni a közgyűlést, reményeink szerint rendkívüli közgyűlésre nem lesz szükség, szeptember 4-én fogjuk a következő közgyűlésünket tartani. Erre szeretettel várjuk majd a kisebbségi önkormányzatoknak, a sajtónak a képviselőit és természetesen munkára várjuk képviselőtársainkat. Ennyit gondoltam jómagam elmondani, kinek van még az egyebek napirendi pontban hozzászólása. Dr. Csiba Gábor főigazgató úr, tessék. Dr. Csiba Gábor főigazgató, a közgyűlés tagja Annyi pályázatról beszéltünk itt, annyi sok összevisszaságot is hallottunk. Szeretnék egy örömteli eseményt bejelenteni. Tegnapi nap folyamán beadtuk a pólus program TIOP 2.2.7 keretén belül a Csillagpont pályázatunkat, amelyet formailag befogadtak. Ezt most ünnepélyesen letenném az elnök úr asztalára. Hoztam egy átvételi elismervényt. Adnék 5 db vezetői összefoglalót, amiben a lényeg két oldalon össze van foglalva, s ha lehetne arra kérném a főjegyző urat, hogy esetleg a közgyűlés tagjainak ezt a vezetői összefoglalót majd postán, ha kijuttatná. Mindenki tudja, hogy pontosan miről szól ez. Dr. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke Ez amiről már három éve szó van, és még hol vagyunk a döntéstől, ha egyáltalán odakerülünk, hogy rólunk is pozitívan fognak dönteni. Tisztelt közgyűlés! Ez egy nagyon komoly lépés és jelzi, hogy két oldalra nem fognak adni pályázati pénzt, reméljük, hogy erre a 2000 oldalnál többre megfelelő pályázati pénzt kapunk, ami tizenmilliárdos lehetőséget adna a kórház felújításban. Ha visszaemlékeznek, 2005. júniusától volt egy felhatalmazás, ami folyamatában munkát jelentett. Hol több, hol kevesebb összegnek a megpályázására, erre van most mód és lehetőség. Kérdezem a közgyűlés tagjait van-e még hozzáfűznivaló? Nem látok újabb jelentkezést. Köszönöm mindenkinek a mai napra a türelmét. Mindenkinek jó nyaralást, jó pihenést kívánok, jó egészséget kívánok. Az ülést bezárom 15.04.
Dr. Kovács János főjegyző
Dr. Ódor Ferenc a közgyűlés elnöke
