40066-9/2010. JEGYZŐKÖNYV Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2010. június 25-ei I. rendkívüli üléséről. Jelen vannak:
képviselők, jegyző, aljegyző, köztisztviselők és meghívottak a mellékelt jelenléti ív szerint.
Dr. Fodor Tamás polgármester: A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a Közgyűlés határozatképes, a 26 képviselőből 19 van jelen. Kérem, a meghívónak megfelelően szavazzunk a napirend elfogadásáról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 19 képviselő van jelen, a döntéshez – rendkívüli ülésről lévén szó – minősített többség szükséges. A Közgyűlés 19 igen egyhangú szavazattal a napirendet elfogadta és meghozta a következő határozatot: Napirend elfogadása: 179/2010. (VI. 25.) Kgy.
Határozat:
1.
Előterjesztés a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. ügyvezetői álláspályázatának kiírásáról
2.
Előterjesztés a Sopron, Kuruc körúton lévő Meteorológiai Állomás kezelői jogának átvételéhez szükséges együttműködési megállapodás megkötéséről az Országos Meteorológiai Szolgálattal
3.
Tájékoztató az működéséről
4.
Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Informatikai Stratégiájáról
5.
Előterjesztés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 50/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról (rendeletalkotás)
6.
Előterjesztés a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 51/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról (rendeletalkotás)
önkormányzati
alapítványok
1
és
közalapítványok
2009.
évi
7.
Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. II. félévi munkatervéről (ülésnapok meghatározása)
8.
Előterjesztés a Hegyközségekkel kötendő együttműködési megállapodásról
9.
Előterjesztés a Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium alapító okiratának módosításáról
10.
Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának fizető parkolás rendjéről szóló 57/2009. (XII. 22.) önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezéséről és új rendelet megalkotásáról (rendeletalkotás)
11.
Előterjesztés rendezéséről
12.
Előterjesztés a Barlangszínház-Kőfejtő területében tulajdonhányad megvásárlásáról, valamint az 5774/8, 5774/11, 5774/30 hrsz-ú peresített ingatlanokhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségről
13.
Előterjesztés a kötvénykibocsátásra vonatkozó 169/2010. (V. 27.) Kgy. határozat visszavonásáról, új határozat hozataláról
a
Fertőrákosi
Barlangszínházzal
kapcsolatos
tulajdonviszonyok
1. napirendi pont: Előterjesztés a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. ügyvezetői álláspályázatának kiírásáról Dr. Fodor Tamás polgármester: Kiosztottuk a Gazdasági Bizottság módosító indítványát. Sass László, a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság elnöke: A Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság egyhangúlag támogatta a határozati javaslatot. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság 4 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett a módosító indítványával együtt támogatta az előterjesztést. Kocsis János, a Jogi és Ügyrendi Bizottság képviseletében: A Jogi és Ügyrendi Bizottság 4 egyhangú igen szavazattal támogatta az előterjesztést. Biczi László képviselő: Mit jelent, hogy a szakmai bizottság tagjainak kijelöléséről már gondoskodtak? Palotai György osztályvezető: A miniszter és az Előadóművészeti Tanács részére már felkérő levelet küldtünk a delegálásra.
2
Dr. Simon István alpolgármester: Előterjesztőként elfogadom a módosító indítványt. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több kérdés, hozzászólás nincs, szavazás következik. Kérem, szavazzunk a Gazdasági Bizottság módosító indítványáról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 19 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a módosító indítványt elfogadta. Kérem, szavazzunk a módosító indítvánnyal kiegészített határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 19 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 180/2010. (VI. 25.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése, mint a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. legfőbb szerve úgy határoz, hogy a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. ügyvezetői feladatainak 2011. január 1-től kezdődő ellátására pályázatot ír ki. A pályázati felhívásnak az előterjesztéshez csatolt tartalmával a Közgyűlés egyetért. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a szakmai bizottság véleményének figyelembe vételével a pályázati felhívást az eljárásrendnek megfelelően közzé tegye. Felelős: Határidő:
dr. Fodor Tamás polgármester 2010. június 30.
2. napirendi pont: Előterjesztés a Sopron, Kuruc körúton lévő Meteorológiai Állomás kezelői jogának átvételéhez szükséges együttműködési megállapodás megkötéséről, az Országos Meteorológiai Szolgálattal Kocsis János, a Jogi és Ügyrendi Bizottság képviseletében: A Jogi és Ügyrendi Bizottság 4 igen egyhangú szavazattal támogatta a határozati javaslatot. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. 3
Pongrácz Attila képviselő: Örömteli, hogy olyan megállapodás van előttünk, ami a város, az egyetem és a tudomány számára egyaránt fontos. Az obszervatóriumban a nyolcvanas évekig komoly munka folyt. Ha visszakerül a meteorológiai észlelési bázisok közé, mindannyiunk számára előnyös. Mágel Ágost képviselő: A Városfejlesztési Bizottság ülésén felmerült, hogy a diákok látogathatnák a bázist az oktatásuk keretében. Erre, úgy gondolom, határozat nélkül is lehetőség nyílik majd. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több kérdés, hozzászólás nincs, szavazás következik. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 19 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 19 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 181/2010. (VI. 25.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése továbbra is támogatja a soproni, 5628 hrsz-ú belterületi ingatlan önkormányzati vagyonkezelésbe vételét, ezért felkéri a polgármestert, hogy az ingatlan vagyonkezelői jogának megszerzése érdekében a határozati javaslat mellékletét képező, az Országos Meteorológiai Szolgálattal megkötendő Együttműködési Megállapodást írja alá. Felelős: Határidő:
dr. Fodor Tamás polgármester 2010. augusztus 31.
A 181/2010. (VI. 25.) Kgy. határozat melléklete Ügyiratszám: 40375-5/2010/JI Együttműködési megállapodás
amely létrejött egyrészről a: székhelye: levelezési címe: számlavezető pénzintézete: számlaszáma: adószáma: KSH száma: törzsszáma: képviseli:
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 9400 Sopron, Fő tér 1. 9400 Sopron, Fő tér 1. ERSTE Bank NYRT. 11600006-00000000-33229625 15367709-2-08 15367709-8411-321-08 367703 Dr. Fodor Tamás polgármester 4
mint a Sopron városában lévő Meteorológiai Állomás működését támogató fél - a továbbiakban: Önkormányzat másrészről az: nyilvántartási szám: székhelye: levelezési címe: számlavezető pénzintézete: számlaszáma: adószáma: KSH száma: képviseli:
Országos Meteorológiai Szolgálat PSZI-. 1024 Budapest, Kitaibel Pál u.1. 1525 Budapest, Pf.: 38 Magyar Államkincstár 10032000-01711600 15311760-2-41 153-11760 Dr. Bozó László elnök, Buda István gazdasági elnökhelyettes
mint a Soproni Meteorológiai Állomás üzemeltetője - a továbbiakban: OMSZ – együttesen: Felek – között alulírott helyen és napon, az alábbi feltételekkel: PREAMBULUM Felek jelen megállapodás előzményeként rögzítik, hogy a magyar meteorológia történetében Sopron városa mindig is kiemelkedő szerepet játszott. Sopronban végezték például az első, több évre kiterjedő műszeres méréssorozatot, valamint a város első helyen áll hazánkban az időjárási eseményeket is megörökítő krónikaírók tekintetében. Már az 1700-as évek elején a városban rendszeres időjárás megfigyeléseket végzett Loew Andreas és Gensel János Ádám. Sopronban a rendszeres mérések 1856-ban kezdődtek meg az Osztrák Császári és Királyi Központi Meteorológiai Intézet állomáshálózatának tagjaként. A mért adatokat a bécsi intézetben dolgozták fel, és évkönyveikben is közölték. Az állomást, amely már rendelkezett a fontosabb műszerek többségével 1870-ben Eötvös József előterjesztése alapján a Meteorológiai és Föld-delejességi Magyar Kir. Központi Intézet (az OMSZ alapító jogelődje) vette át. 1885-től kezdődően a Lähne Vilmos-féle Tanintézet keretén belül a Bécsi-dombon több, mint 30 évig működött meteorológiai állomás. 1918-ban a Deák téren álló Állami Felső Leányiskola, illetve a Magyar Kir. Áll. Leánygimnázium adott szállást a megszűnt Lähne Intézetből kiköltözött meteorológiai állomásnak, majd 1925-ben a Sopronba menekült selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola Erdővegytani Tanszéke vette át az állomás működtetését. Később a főiskola botanikus kertjében felállított szabványos mérőkert adott otthont a műszereknek. A soproni főiskola, majd egyetem botanikus kertjében működő OMSZ-főállomás mellett kialakult a magyar erdészeti klimatológia bölcsője. A műszerkertet időközben az 1970-es évek elejére körbenőtte a botanikus kert, s mivel a klímaállomás környezete nem felelt már meg az adatgyűjtési reprezentativitás követelményeinek, így új helyet kellett keresni az állomásnak. A Kuruc-domb lett a meteorológiai főállomás elhelyezésére legalkalmasabb hely, ahol kínálta magát egy gondozatlan műemlék-épület, Dániel Ágoston 1867-ben épített szélmalma, ahol a környezet nyitottsága is megfelelt a meteorológiai mérések színhelyével szemben támasztott szakmai követelményeknek. Ezt követően 1974-ben kiszabadult az állomás a botanikus kert szorításából és elkezdődött a soproni meteorológiai állomás talán legszebb időszaka: az egyik legfontosabb szinoptikus megfigyelő állomás lett a soproni. Az azóta eltelt időszakban az emberi munkaerőt e téren is felváltotta az elektronikus mérőrendszer, s mivel az emberi munkabérnél olcsóbb lett az automata meteorológiai állomások üzemeltetése, a szűkülő anyagi lehetőségek következtében 2000. áprilisában megszűnt az 5 fős szinoptikus 5
megfigyelés a szélmalom épületében, s a létszámleépítést követően automata mérőállomással folyt tovább az adatgyűjtés. Rövid idő múlva 2003-ban az automata mérőállomást is áttelepítették erről a helyszínről Fertőrákosra, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Fertő-tavi Hidrometeorológiai Állomására. Mindezek ellenére a soproni polgárok, a közigazgatási és egyéb intézmények, a gazdálkodó szervezetek – különösen a szőlősgazdák – időjárás és éghajlati információ iránti érdeklődése változatlan, igény volt arra, hogy a több évszázadon keresztül folytatott különleges meteorológiai szakmai munka tovább folytatódjék és a város hírnevét is tovább öregbítse a napi hírekben megjelenő soproni időjárás jelentés is. Ennek érdekében az Önkormányzat és az OMSZ 2005. augusztus 1-én kötött együttműködési megállapodásban rögzítette az újra induló meteorológiai mérések hátterét. Az OMSZ 2009. májusától támogatja a hagyományos mérések és megfigyelések végzését is. Még 2005. tavaszán a Felek között tárgyalások kezdődtek a Magyar Állam tulajdonában lévő ingatlan kezelői jogának átadásáról. A hosszas előkészítő munka eredményeképp az ingatlan kezelői joga 2010-ben átkerül az Önkormányzathoz. Felek a fentiek figyelembevétele mellett az alábbi tartalmú Megállapodást kötik egymással: 1. A Felek jelen megállapodásban egymással egyetértően előadják, hogy közös céljuk Sopron
városában Meteorológiai Állomás működtetése és fenntartása, melynek keretén belül – a soproni polgárok igényét figyelembe véve – mindent megtesznek annak érdekében, hogy az OMSZ egyik éghajlati törzsállomása Sopron városában tovább működjön. 2. A Felek vállalják, hogy tevékenységüket összehangolják a jelen megállapodás 1.
pontjában meghatározott közös cél megtartása érdekében. A Felek együttműködésének elvi alapja az a kölcsönös érdek, hogy Sopron városa, a preambulum részben írtakhoz méltóan a meteorológia területén is tovább öregbítse hírnevét és a régi, több száz éves klímaadatgyűjtési hagyomány a jövőben is fennmaradjon. 3. Felek jelen megállapodásban rögzítik, hogy a Meteorológiai Állomás a soproni 5628 hrsz.
alatt felvett, – természetben Sopron, Kuruc körúton lévő – 2970 m² területű ingatlanon található, melynek kertje – kiterjedt zöldfelülete révén – helyi jelentőségű természetvédelmi területnek minősül. A Meteorológiai Állomás tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője pedig az Önkormányzat lesz. 4. A Felek az együttműködés keretében megállapodnak abban, hogy az Önkormányzat és az
OMSZ a jelen megállapodás 3. pontjában meghatározott területen közösen üzemelteti az OMSZ tulajdonát képező meteorológiai mérőállomást, melynek mérési és megfigyelési programja az alábbi meteorológiai elemekre terjed ki: – léghőmérséklet – légnedvesség – csapadék – szélirány- és sebesség – talajfelszín hőmérséklet – globálsugárzás – hagyományos mérések – vizuálisan megfigyelhető elemek 5. Az Önkormányzat hozzájárul, hogy az OMSZ a WMO előírásainak megfelelően tarthassa
fenn a műszerkert környezetét, azaz az Önkormányzat engedélyezi – a helyi jelentőségű természetvédelmi terület fenntartása mellett – a fák és bokrok ritkítását az automata mérőműszer környezetében a mérések homogenitásának biztosítása céljából.
6
6. Az OMSZ vállalja a meteorológiai mérő-automata működtetését, karbantartását, az
érzékelők rendszeres kalibrálását, továbbá kiegészítésként végzi a standard éghajlati megfigyeléseket. Biztosítja és fenntartja az adatátviteli rendszerhez szükséges információközlő eszközöket. 7. Felek rögzítik, hogy az OMSZ a soproni Meteorológiai Állomás ellenőrzését a megfigyelési
hálózatában szokásos módon látja el. 8. Az Önkormányzat vállalja, hogy a meteorológiai állomás környezetébe tervezett
beavatkozásokról, azaz a mérések területi reprezentativitását befolyásoló változásokról (például tereprendezés) előzetesen írásban megkéri az OMSZ véleményét. 9. Az OMSZ kötelezettséget vállal arra, hogy napi háromszori alkalommal, a klímaészlelési
időpontokban (7, 13, 19 óra) automatikusan megküldi az Önkormányzatnak a Meteorológiai Állomáson mért adatokat az Önkormányzat által megadott e-mail címre. A megfigyelési adatokat az Önkormányzat jogosult az internetes honlapján közzétenni. 10. Az Önkormányzat kinyilvánítja azon szándékát, hogy lehetősége szerint messzemenően
támogatja Sopron városában a Meteorológiai Állomás működtetését, ezért hozzájárul a Meteorológiai Állomás távközlési és karbantartási költségeihez. A hozzájárulás mértéke havonta 40.000 Ft + ÁFA. A megállapított díj mértéke az infláció függvényében évente a szerződés megkötésének időpontjában újra tárgyalható. Az Önkormányzat a hozzájárulás összegét negyedévenkénti bontásban, utólag fizeti be az OMSZ által küldött számlák alapján. 11. Az Önkormányzat vállalja, hogy a jelen megállapodás 10. pontjában meghatározott fizetési
kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Ptk. 301/A. § szerinti kamatot fizeti. 12. Az Önkormányzatot a támogatás szándéka vezette akkor is, amikor saját költségén a
21/2005. (V. 5.) Sopron Város Önkormányzati rendelete a Sopron, Délkeleti Városrész Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletében vállalta annak a szabályozásnak a megjelenítését, hogy a Meteorológiai Állomás környezetében beépítetlen területként közparkot létesít. 13. Felek a jelen együttműködési megállapodást határozatlan időre kötik. Jelen megállapodás
az Önkormányzat és az OMSZ között, 2005. augusztus 1-jén kötött együttműködési megállapodás helyébe lép, és hatályba lépésének napja megegyezik az aláírásának napjával. 14. Felek megállapodnak abban, hogy a köztük esetlegesen kialakuló vitás kérdéseket egymás
között békés úton rendezik. Amennyiben ez nem vezet sikerre, úgy a Felek kikötik a Soproni Városi Bíróság kizárólagos illetékességét. 15. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadók.
7
Felek a jelen megállapodást, amely 5 eredeti példányban készült és 4 számozott oldalból áll, annak kölcsönös elolvasása és értelmezése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírják. Sopron, 2010. június 26. Sopron MJV Önkormányzata nevében
Országos Meteorológiai Szolgálat nevében
.............................................................. Dr. Fodor Tamás polgármester
.............................................................. Dr. Bozó László elnök
.............................................................. Buda István gazdasági elnökhelyettes
3. napirendi pont: Tájékoztató az önkormányzati alapítványok és közalapítványok 2009. évi működéséről Dr. Fodor Tamás polgármester: Előterjesztői kiegészítésem nincs. A bizottságok az anyagot nem tárgyalták. Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, rátérünk a következő napirendi pont tárgyalására. Tájékoztatóról lévén szó, nem kell szavaznunk.
4. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Informatikai Stratégiájáról Dr. Fodor Tamás polgármester: Az előterjesztést bizottságok nem tárgyalták. Biczi László képviselő: Az anyag 7.-8. oldalán van egy táblázatos felsorolás a szakalkalmazásokról. Mi a funkciója az OPAL, a ClickON és a Közügy rendszernek? A ClickON és a Közügy között nincs átfedés? Mennyibe kerülnek ezeknek a szakalkamazásoknak a használata éves szinten, illetve mennyibe kerülnek az egyszeri bekerülés szintjén?
8
Tóth Szabolcs Informatikai csoportvezető: Az OPAL alkalmazás az iktatórendszerünket jelenti. A fejlesztése folytatódik, a teljes ügymenetet szeretnénk elektronizálni, az év végéig szeretnénk idáig eljutni. A a Közügy rendszer már kiváltotta ClickON-t, de azért szerepel az anyagban, mert még öt évig fenn kell tartani a rendszert a régi adatok kezelésére. A bekerülési költségekről itt most nem tudok pontos adatot mondani, a későbbiekben válaszolok képviselő úrnak, ha ezt igényli. Németh Imre képviselő: Az anyagban azt olvasom, hogy kb. 170 nyomtató eszköz üzemel jelenleg a házban. A Hivatalban költségcsökkentés, a nyomtatások koncentrációja lett meghirdetve. Ez 170 eszköz már ennek az eredménye? A WinIktat az OPAL előtt alkalmazott iktatórendszer, amely most is fut az OPAL-lal párhuzamosan? Mindkettőért fizet az önkormányzat? Ugyanez a kérdésem a ClickON-ra vonatkozóan is. A 9. oldalon lévő felsorolás egy feladatprojekt. Ezek mindennapi tevékenységei az informatikának. Milyen projektek vannak? Ki hagyta azokat jóvá? Mennyibe kerülnek? Véleményem szerint a 9-17. oldalon, ahol a vám, a cégbíróság, a földhivatal, a vállalkozások fejlesztése olvasható, ez nem hivatali stratégia. Ezek más intézményeknek, hivataloknak az anyagai, amelyek fellelhetők az interneten. Van szó az IMIR projek bevezetéséről, akkor ez miért nem szerepel a 9. oldali felsorolásban. Az egységes közműtérkép kialakítását és bevezetését még az előző városvezetés kezdeményezte, illetve kötött szerződést a Vízmű ZRt.-vel. Mennyibe került ez a projekt az elmúlt 4 évben? A Lotus Notes továbbra is megvan? Ennek is vannak folyamatkövető moduljai, párhuzamosan folyik a licenszelése az OPAL-lal? A VOIP kommunikációról és az e-ügyintézésről szeretnék többet tudni. Szerintem az utóbbira kellett volna kihegyeződnie ennek a stratégiának. Tóth Szabolcs Informatikai csoprotvezető: Az OPAL bővítése a teljes ügyiratkezelés elektronizálását jelenti. Új nyomtatót évek óta nem vettünk, a multifunkcionális készülékekkel sokat kiváltottunk, de ezeket nem lehet minden területen alkalmazni. A WinIktat-ért már nem fizetünk, ugyanúgy a Click-ON-ért sem, csak fenntartjuk a régi adatok miatt a rendszert. Az OPAL fejlesztés bizonyos elemei még idén megtörténnek, mások jövőre tervezettek. A VOIP-pal kapcsolatban az a cél, hogy ingyenesen tudjunk kommunikálni az intézményekkel. Mindenképpen módosítani kell a Hivatal meglévő szolgáltatási szerződését. Zombori István képviselő: Most látok először stratégiát ilyen dinamikus innovációra. Négyévente meg kell a rendszert újítani, évente az informatikai eszközök negyedét lecserélni. Ez nagy különbség az üzemekben alkalmazott módszerekhez képest, ahol 20-30 évente lehetett az eszközöket lecserélni. Nagy dolog ez, tudnunk kell azonban, hogy sokba kerül és csak akkor éri meg, ha jól használjuk. Havas András képviselő: Az IMIR kialakítását a 35. oldaltól tárgyalja a stratégia. A közműnyilvántartással kapcsolatban: ismerem ezt a területet, pontosító észrevételeket tettem ehhez a részhez, melyet az előterjesztőnek átadtam.
9
Németh Imre képviselő: Szerintem a stratégiának az elektronikus ügyintézést kellene tartalmaznia. Az előző ciklusban elő voltak készítve bizonyos szerződések, melyeket Önök elvetettek. Javasoltam, hogy ha útfelbontás van, alépítményeket helyezzen el a város, így nem lennénk rákényszerítve, hogy egy külső szolgáltató infrastruktúráját használjuk, amiért piaci árat fizetünk. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több kérdés, hozzászólás nincs, szavazás következik. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 20 képviselő van jelen. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 16 igen és 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 182/2010. (VI. 25.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a mellékletben foglalt tartalommal elfogadja Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának 2010-2014. időszakra szóló Informatikai Stratégiáját. Felelős: Határidő:
dr. Dobos József jegyző azonnal
10
A 182/2010. (VI. 25.) Kgy. határozat melléklete
Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Informatikai Stratégiája 2010-2014
2010
11
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK....................................................................................................................................................... 12 BEVEZETÉS.......................................................................................................................................................................... 13 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................................................................. 14 JELENLEGI ÁLLAPOT...................................................................................................................................................... 17 AZ INFORMATIKA HELYE A SZERVEZETBEN........................................................................................................ 17 INFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK............................................................................................................................ 17 A HIVATAL JELENLEGI INFORMATIKAI PROJEKTJEI.......................................................................................... 19 AZ INFORMATIKAI RENDSZEREK FEJLŐDÉSI IRÁNYA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL.......................... 19 INFORMATIKAI ÁTFOGÓ STRATÉGIA...................................................................................................................... 19 2007-2010-BEN MEGVALÓSULT, JAVASOLT FEJLESZTÉSEK.............................................................................. 28 PORTÁL PROJEKT........................................................................................................................................................... 28 MŰSZAKI ÉS ÉPÍTÉSI INTEGRÁLT INFORMÁCIÓS RENDSZER.......................................................................... 28 E-ÜGYINTÉZÉS PROJEKT.............................................................................................................................................. 29 FOLYAMATKÖVETŐ STRUKTURÁLT RENDSZER................................................................................................. 29 JELENLEGI HARDVERES INFRASTRUKTÚRA......................................................................................................... 29 FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ............................................................................................................................................. 31 A PROJEKTEK KAPCSOLÓDÁSA ÉS PRIORITÁSAI................................................................................................. 32 HARDVERESZKÖZÖK SZINTEN TARTÁSA............................................................................................................... 32 SZERVERSZOBA ÁTALAKÍTÁSA.................................................................................................................................. 33 TARTALÉK INFORMATIKAI SZERVERPARK KIALAKÍTÁSA............................................................................. 34 HOMOGÉN SZOFTVERKÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA............................................................................................. 36 INFORMATIKAI SZERVEZET LÉTSZÁMNÖVELÉS................................................................................................ 37 VOIP........................................................................................................................................................................................ 37 A VOIP TELEFONÁLÁS LEHETSÉGES MEGVALÓSÍTÁSI MODELLJEI.............................................................. 38 MOBIL TELEFONÁLÁS LEHETŐSÉGEI...................................................................................................................... 40 TELEFONSZOLGÁLTATÁSOK BESZERZÉSE............................................................................................................ 41 A JAVASOLT VOIP MEGOLDÁS................................................................................................................................... 42 E-ÜGYINTÉZÉS, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT....................................................................................................................... 42 A PROJEKT CÉLJA........................................................................................................................................................... 42 IMIR KIALAKÍTÁSA.......................................................................................................................................................... 45 PORTÁL E-KÖZIGAZGATÁSI 4. SZINT ELÉRÉSE.................................................................................................... 47 PÉNZÜGYI BECSLÉS......................................................................................................................................................... 48 ÜTEMTERV........................................................................................................................................................................... 50
12
Bevezetés Az informatikai dokumentumok folyamatos naprakészsége mellett szükséges az informatikai a folyamatos stratégiatervezés. A stratégiának teljes egészében át kell fognia az információ felhasználását, a hagyományos iratközpontú rendszerektől kezdődően, az IT-alapú rendszerekig. Az információs rendszerekre vonatkozó stratégiai tervezés jelenti: –
a szervezet törekvéseinek és céljainak megértését;
–
a szervezet információs igényének megállapítását;
–
az információt szolgáltató rendszerek körvonalazását;
–
a technológia meghatározását;
–
megállapodást az információs rendszerek kialakítását és bevezetését befolyásoló koncepciókban és tervekben;
–
a stratégia irányítását, felülvizsgálatát és kibontakoztatását.
információs
rendszerek
támogatásában
betöltött
szerepének
Az informatika változásainak, fejlődésének köszönhetően az önkormányzatok működésében és politikájának támogatásában is megjelentek hatékony informatikai megoldások. Az említett megoldások a hivatali szervezet egészére vagy nagy részére hatással vannak. Emiatt előre jelezni, megtervezni és irányítani kell ezeket a változásokat. Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Hivatal) 2002 óta rendelkezik informatikai stratégiával. A Hivatal az informatika küldetését a Hivatal munkájának hatékonyabbá tételében, innovatív, proaktív kezdeményezésekkel történő segítésében látja, úgy, hogy alkalmazkodjon az Európai Unió stratégiájához a MITS és a RITS elvárásaihoz.
13
Vezetői összefoglaló A következőkben összefoglaljuk a fejlesztési koncepció kialakításának menetét, és az egyes főbb fejezetek legfontosabb üzeneteit. A vezetői összefoglaló tartalmazza egyrészt az informatika aktuális helyzetének alapvető jellemzőit, másrészt ismerteti a lehetséges informatikai fejlesztési irányvonalakat, projekteket. Az informatikai fejlesztési koncepció kiemelt célja, hogy középtávon, az elkövetkezendő 2-3 évre vonatkozóan meghatározza azokat a lehetséges informatikai projekteket, amelyek a legégetőbb, legfontosabb informatikai kérdésekre adhatnak választ, illetve a középpontban lévő problémákat kezelhetik. A stratégiai dokumentum alapvetően 2 részre bontható:
A hivatal jelenlegi informatikai helyzete és az előző években megvalósult informatikai fejlesztések állapota
A lehetséges fejlesztési irányvonalak: az aktuális állapotból kiindulva, az informatikai fejlesztési projektek ismertetése, időrendi végrehajtásuk vázolása.
1. A hivatal aktuális informatikai helyzete A megállapításokat Sopron MJV Önkormányzat Informatikai Csoportjával folytatott személyes megbeszélésre, illetve az átadott dokumentumokra alapoztuk. A vizsgálat legfontosabb eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze:
A hivatalok szakmai feladataik ellátásához, az adminisztratív tevékenységek támogatásához, valamint a belső és külső kommunikációhoz is használnak informatikai rendszereket, programokat. Az eddigi tapasztalatok alapján a hivatalok által használt alkalmazások köre újszerű. A hivatal törekszik a régi elavult szoftverek cseréjére. Ezt a „jelenséget” pozitívan értékeltük.
A rendelkezésre álló eszközök jellemzően hatékonyan képesek támogatni a hivatali ügyintézést. A számítógépek döntő része 5 évnél korszerűbb, azonban ezek fejlesztését továbbra is folyamatosan szem előtt kell tartani.
Az előző évek informatikai stratégiai célkitűzései közül több projekt is megvalósult vagy megvalósítása folyamatban van. A megvalósuló projektek az EU által támasztott elvárásokkal szinkronban kerültek megvalósításra.
2. Informatikai fejlesztési irányvonalak Az informatikai fejlesztések sikerességére ható főbb tényezők az alábbiak lehetnek: 1. Rendelkezésre álló források, pályázati lehetőségek kiaknázása, kistérségi, helyi (informatikai) költségvetés biztosítása 2. Az informatikai feladatok magas szintű koordinálása, a tevékenységek szisztematikus monitorozása 3. Törekvés az egységes „gondolkodásra” (azonos informatikai szabványok,
eljárások követése; azonos rendszerek bevezetése kistérségi szinten). A kistérségi informatikai fejlesztési lehetőségeket projektek formájában ismertettük, ezek a következők:
Hardvereszközök szinten tartása 14
Ahhoz, hogy a hivatal informatikai eszközparkja folyamatosan segítse és támogassa az ügyintézők hatékony munkavégzését szükséges az eszközpark folyamatos szinten tartása. A folyamatos elévülés kompenzálására javasoljuk az eszközök rotációs cseréjét, azaz 4 év alatt az eszközpark minden szegmensének meg kell újulnia.
Szerverszoba átalakítása A jelenleg kialakított szerverszoba nem felel meg a tűzvédelmi előírásoknak. A biztonsági előírások betartása miatt fontos, hogy a szerverszoba jelenlegi raktár funkcióját meg kell szüntetni.
Tartalék informatikai szerverpark kialakítása A megnövekedett biztonsági kockázatok miatt szükséges egy „meleg tartalék” szerverpark kialakítása. A kialakítandó szerverpark beüzemelésével a hivatal megközelítőleg 100% rendelkezésre állást lesz képes biztosítani, a jelenlegi informatikai szolgáltatásai területén.
Homogén szoftverkörnyezet kialakítása Az informatikai eszközök és szoftverek egységesítése folyamatosan jelen volt a Hivatal eddigi célkitűzéseiben. A cél megvalósítása fontos a könnyebb és hatékonyabb informatikai feladatok elvégzése érdekében. Továbbá a Hivatal célként tűzte ki az ingyenes szoftverek egyre nagyobb számban történő alkalmazását.
Informatikai szervezet létszámnövelés A megnövekedett informatikai feladatok ellátására hosszú távú célként kell kitűzni egy újabb informatikus kollega alkalmazását. Ez által csökkenne az informatikusok leterheltsége.
VoIP A Hivatalban még mindig nagy költséggel jár a telefonos kommunikáció. Költséghatékony megoldásként jelentkezett az internet alapú telefonhívások kezelésére szolgáló VoIP megoldás. Javasolt az említett technika bevezetése, és kiterjesztése a Hivatal más intézményeire, így az említett intézmények közötti kommunikáció ingyenessé tehető.
E-ügyintézés, ügyfélszolgálat Az előző évek fejlesztései során kialakított e-ügyintézés magasabb szintre emelése továbbra is célként jelent meg a Hivatalon belül. A jelenleg kialakított CLBPS 1. szintet túllépve rövid távú célként jelentkezett a 2. és 3. szint elérése és bevezetése. Melyek segítségével a Hivatali portál bekapcsolódik az elektronikus ügyintézés komplex rendszerébe.
IMIR kialakítása A Hivatali munkavégzés és egyszerűsítés érdekében az előző évek folyamatos fejlesztésének köszönhetően elkészült az IMIR kialakításához szükséges alap. A rendszer teljes körű kiépítéséhez így a következő években már csak a szakrendszerek kapcsolódását, illetve az általános ügyviteli folyamatok csatolását kell megoldani.
Portál E-közigazgatási 4. szint elérése A CLBPS 4. szint eléréséhez szükséges a 3. szint elérése, mely az előző pontban már kitűzött célként szerepelt. Amennyiben a Hivatal bevezeti a 15
teljeskörű elektronikus ügyviteli rendszert, azaz alkalmazza a digitális aláírást, akkor mondható el, hogy teljesítette a CLBPS 4. szintjét. A dokumentum továbbá tartalmaz egy értékbecslést az egyes fejlesztési irányvonalakra vonatkozóan, illetve egy ütemtervet, melyben nyomon követhetőek az egyes fejlesztések időbeni lefolyása.
16
Jelenlegi állapot AZ INFORMATIKA HELYE A SZERVEZETBEN A Jegyzői iroda irányítása alá tartozó Informatikai csoport, képzi a Hivatal informatikai szervezetét.
A Hivatalban jelenleg 270 darab számítógépet használnak, ~170 darab nyomtató eszköz, 21 darab szerver számítógép üzemeltetése és karbantartása, a szoftverrendszerek frissítése és karbantartása, a hálózat üzemeltetési és az egyéb haladéktalan feladatok ellátása valamint a felhasználók munkavégzése során elkövetett hibák elhárítása kitölti az informatikai munkatársak munkaidejének kb. 90-100%-át.
INFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A Hivatal által használt informatikai alkalmazások, két nagyobb csoportba sorolhatóak.: –
általános alkalmazások
–
irodai alkalmazások: Word, Excel …
–
levelező és csoportmunka támogató
–
jogtárak és információs alkalmazások
–
szakalkalmazások
Szakalkalmazások tulajdonságai
Szolgáltatás neve
szervezeti egység
Complex DVD jogtár + teljes hivatal Complex CégInfo teljes hivatal
Kliensek száma korlátlan
szállító
Complex Complex
max. 10 korlátlan
Levelezés
teljes hivatal
IBM+PH 17
adatbázis DVD-n DVD-n
szerver
abidos abidos Firetower, hunor, domino1, domino2, 172.21.10.236
www.sopron.hu Külső levelezés
publikus publikus
Web hosting
publikus
DNS VPN
publikus publikus
Magiszter.NET
Intézmények (külső)
DEV Holest Kft.+PH (Oracle) PH felhasználó nként PH (MySQL) PH+DatanNet +T-Online
korlátlan korlátlan korlátlan
Cafeteria IMI Kiméra ( SZOC) Kiméra( SZABS)
korlátlan korlátlan
Magiszter NET Infotec Kft. (MSSQL) WebCafe Qualisoft Kft. (MSSQL) BER MÁK (Oracle 9) nepesseg+ Kiméra Plusz szocpol Kft. (MySQL) Kiméra Plusz nepesseg Kft. (MySQL) CIVILSOFT-it MSInformatikai Access Kft.
korlátlan
korlátlan teljes hivatal Közgazdasági 1 Osztály Humánszolgáltat ási Osztály max. 20 Szociális Csoport Igazgatási max. 5 Osztály
Civilsoft WinEB, Igazgatási ? Üzlet, Szállás,Telep Osztály Jegyzői Iroda Személyzeti 3 Wintiszt Csoport Térképszerver
E-Bank
publikus Közgazdasági Osztály Városi Gyámhivatal teljes hivatal Közgazdasági Osztály
OpAL
teljes hivatal
ClickON Ügyrend
teljes hivatal
WinIktat Visual ixDoki
teljes hivatal Eü. alapellátás
Közügy 4
teljes hivatal
Közügy 5
teljes hivatal
ÖNKADÓ WinGyere fájlszerver
firetower, arwen, oradb1, oradb2 scarbantia webspace scarbantia tuvok magiszternet vuk hunor, maros hunor, abidos maros, abidos maros
FoxPro Qualisoft Kft. HungaroCAD Kft.
19
MÁK
15
Abacus Bt. ?? Novell Inc.
225 20
GIS (Oracle) Clipper WinGyere (FireBird)
Erste Bank Zrt. IRIS OPAL Rendszerház (Oracle) Kft. UGYREN D (Oracle Click On Kft. 9) Paradox 7.0 FoxPro Infomix Kft. Sopron_tes AT-Systems zt2 Kft. (MSSQL) Sopron_tes AT-Systems zt2 Kft. (MSSQL)
18
maros firetower, arwen weasel, oradb1, oradb2 ikva defterdar maros, abidos ( internetkapcsola t szükséges ) oradb1, oradb2 hunor maros
condor raven
A HIVATAL JELENLEGI INFORMATIKAI PROJEKTJEI A Hivatal jelenleg folyamatban lévő, illetve előkészítés alatt lévő projektjei és ezeknek státuszai a stratégia elkészítésének időpontjában a következő csoportosításban kerül bemutatásra. A projekteket két csoportra bonthatjuk: –
–
egyik részük folyamatos, illetve visszatérő feladat: • eszközök cseréje, •
hálózat fejlesztés,
•
szoftver gazdálkodás,
•
IT biztonság erősítés
•
kötelezettségből adódó bevezetések önkéntes fejlesztések
fejlesztések: •
–
potenciális rendszerek tesztelése (nyílt forráskód)
–
Városi portálhoz kapcsolódó feladatok
Az Informatikai rendszerek fejlődési iránya az Önkormányzatoknál INFORMATIKAI ÁTFOGÓ STRATÉGIA A kormány tisztában van azzal a hatással, amit az infokommunikációs technológiák gyakorolnak mindennapokra. Az elmúlt években több programot indított annak érdekében, hogy Magyarországon mind a közigazgatás, mind az állampolgárok és a vállalkozások részesüljenek az információs társadalom előnyeiből. A kormány által indított és kidolgozott Informatikai Átfogó Stratégia, érinti a magyarországi közintézményeket, állami szerveket és a kis- és középvállalkozókat. Az informatikai stratégia fő célja, hogy az elkövetkező években tovább erősítse az infokommunikációs technológiák és a használatukhoz szükséges digitális kompetenciák elterjedését. Annak érdekében, hogy a közigazgatás belső működése hatékonyabb legyen és szolgáltatásaik az állampolgárok és vállalkozók igényeire fókuszálva, ügyfélbarát módon, mindenki számára korlátozás nélkül legyenek elérhetők. Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a társadalom egésze részesüljön az internet előnyeiből. A 2008. év végén elfogadott stratégia egészen 2012-ig felöleli a kormány elképzeléseit. A kormány a fő fejlesztési feladatoknak és a megvalósítás elvárt eredményeinek részletes bemutatását az alábbi öt átfogó program mentén tekinti át. –
Integrált szolgáltatások
–
Ügyfélorientált szolgáltatások
–
Elektronikus ügyintézés
–
Állampolgári bevonás
–
Vállalkozások IKT fejlesztése 19
Integrált szolgáltatások Az Integrált Szolgáltatások Átfogó Program célja a közigazgatás belső működési hatékonyságának javítása elektronikus integrált rendszerek kialakításával és megosztott szolgáltató rendszerek kiépítésével.
Az integrált kormányzati rendszerek kiépítésének célja az átlátható és hatékony kormányzat kialakításának szellemében, a belső kormányzati működés integrált alapjainak megteremtése a pénzügyi gazdálkodás, a jogalkotás, személyügyek és az adatszolgáltatás terén.
Az akció elvárt eredményei a következők: –
A folyamatok lebonyolítási ideje rövidebb lesz, valamint az adatok begyűjtése és lekérdezési lehetőség megteremtése gyorsabb információszerzést tesz lehetővé, ami időbeli megtakarításban jelentkezik;
–
Az on-line rendszer adta lehetőségek alkalmazásával nagy mennyiségű papírbizonylat kiváltására kerül sor, ezzel összefüggésben csökken a postaköltség, valamint a papírbizonylatok tárolási költsége is;
–
Az új rendszerek teljes körű bevezetését követően megszűnnek az un. sziget rendszerek, melyek üzemeltetési költsége jelenleg magas;
–
A feldolgozási idő és az információszolgáltatás átfutási ideje lerövidül, a kommunikáció felgyorsul. Hibamentes ügyintézés valósul meg;
–
Az egységes, központosított, online rendszer alkalmazásával a központi költségvetés szereplői egységes feldolgozási folyamatba integrálódnak. A felsőszintű vezetés számára a döntéshozatal minősége javul a gyors és pontosabb adatszolgáltatás révén.
Az e-Kormányzat 2005 stratégia vezette be először Magyarországon az integrált szolgáltatás fogalmát a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer kialakításával. Az elkövetkezendő évek feladata, ezen tapasztalatok alapján az integrált, megosztott szolgáltató rendszer kiterjesztése a következő területeken: –
Központi Gazdálkodási Rendszer A Központi Gazdálkodási Rendszer fő célja, hogy a pénzügyi kormányzat, az ellenőrzést végző szervezetek számára biztosítsa a naprakész, valós idejű információk szolgáltatását, valamint a költségvetési folyamatokat kiszolgáló kincstári, illetve központi költségvetési kör számára komplex informatikai rendszert alakítson ki a hatékony költségvetési gazdálkodás érdekében.
–
Adóalany centrikus adatszolgáltatás A projekt célja az APEH ügyfeleit proaktív módon és on-line eszközökkel támogató, valamint az APEH partnereit és társintézményeit szolgáltató szemlélettel kezelő; a 20
jogszabályalkotási munkában modellező eszközként funkcionáló; az APEH szervezeti és folyamatszintű változásait rugalmasan követő információs rendszer kiépítése. –
Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer A Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer kialakításának fő célja a stratégiai humánerőforrás-gazdálkodás szervezeti és szakmai kereteinek, tartalmainak kialakítása, a teljesítménymérés és teljesítménynövelés megvalósítása valamint a kultúraváltás elősegítése.
Megosztott szolgáltatások A megosztott e-közigazgatási szolgáltatások kiépítésének célja, hogy mind a központi, mind az önkormányzati intézményeknél egységes és hatékony módon kiépüljenek az intézmények belső elektronikus működését támogató szolgáltatások.
Az önkormányzatok, illetve a központi, területi államigazgatási szervek számára a cél olyan területi alkalmazás-szolgáltató központok, ASP-k kialakítása, amelyek az informatikai rendszereket központilag üzemeltetve hatékonyan és jó minőségben képesek az egyes önkormányzatok számára a működésükhöz szükséges informatikai szolgáltatásokat biztosítani. –
Egységes címtár és dokumentumkezelés A dokumentumkezelés a közigazgatási tevékenység alapja. A hivatalok iratokkal dolgoznak, amelyek száma évente milliós nagyságrendű. A közigazgatás korszerűsítésének egyik alapeleme az iratok, dokumentumok elektronikus kezelésének megoldása, amely a hivatali munka gyorsítását, ezzel hatékonyságának javítását eredményezi, valamint biztosíthatja az ügyek intézésének átláthatóságát, illetve emellett jelentős papír-megtakarítással is jár. Kiemelt cél a közigazgatáson belüli szabványos, egymás közötti átjárhatóságot, interoperabilitást biztosító iratkezelő rendszerek tömeges alkalmazásba vétele.
–
Területi alkalmazás-szolgáltató központok A stratégia fontos eleme az állampolgárok és vállalkozások minél szélesebb körben történő bevonása a közigazgatási elektronikus szolgáltatási körbe. A bevonás fontos eleme a központi kormányzat szolgáltatásainak kiépítésén és széles körű elterjesztésén túl az önkormányzatok működésének elektronizálása, az önkormányzati elektronikus szolgáltatások kiépítése. A projekt célja, hogy a szigetszerű fejlesztések helyett az elkövetkező években olyan informatikai alkalmazás-szolgáltató központok, ASP-k jöjjenek létre, amelyek az informatikai rendszereket központilag üzemeltetve a helyi önkormányzati hivatalok számára a működésükhöz szükséges informatikai hátteret szolgáltatásként biztosítják.
21
–
e-Levéltár A maradandó értékű elektronikus iratok megőrzése, kezelése és hozzáférésük biztosítása jelenleg nem megoldott, ezt a hiányt pótolja a projekt eredményeképpen kialakuló elektronikus levéltári rendszer, amely elősegíti az e-levéltári szolgáltatást igénybe venni kívánó állampolgár/közigazgatási szerv és a tényleges szolgáltatást nyújtó e-Levéltár közötti adat- és szolgáltatásáramlást. A projekt fő célja a közigazgatási szervek működése során elektronikusan keletkezett nemzeti adatvagyon – az elektronikus iratok iratkezelési szabályzatában foglaltak szerinti maradandó értékű részének – hosszú távú megőrzése, kezelése és hozzáférhetővé tételének biztosítása.
Tudásportál
A projekt célja, hogy a közigazgatás széles köre számára az elektronikus működéshez és az ügyfélközpontú szolgáltatások kialakításához szükséges alapvető képességek, és kultúra kiépüljön a központi kormányzatban, a regionális és helyi önkormányzati szinteken.
Ügyfélorientált szolgáltatások –
Az Átfogó Program fő fejlesztési feladata a leggyakrabban keresett szolgáltatások, kiemelten az EU 20 szolgáltatás teljes körű elektronizáltságának megteremtése. A fejlesztések során ugyanakkor az új kihívásoknak megfelelően nagy hangsúlyt kap a személyre szabott, proaktív megközelítés kialakítása is.
EKOP finanszírozású akció –
Egyablakos vámügyintézés megvalósítása A fő cél az egyablakos ügyintézésbe vonható vámeljárások jelentős egyszerűsítése, felgyorsítása, melyből mind az ügyfelek, mind a társhatóságok profitálnak. Annak érdekében, hogy a kialakítandó rendszerben az ügyfélnek csak egyetlen üzenetet kelljen benyújtani, részletesen ki kell dolgozni a kapcsolódó üzenetek adattartalmát, szerkezetét, és az automatikus feldolgozáshoz szükséges eljárásokat, belső adatcserét.
–
A cégbírósági rendszerek korszerűsítése A projekt a cégeljárás jelenlegi folyamatainak kiterjesztését, „modernizálását”, a meglevő elektronizáltság fejlesztését, a törvényi változások végrehajtásához szükséges program-változtatásokat, továbbá – ehhez kapcsolódóan – a szükséges informatikai háttérmegteremtését szolgálja.
–
Civil szervezetek nyilvántartásának modernizációja A projekt célja az igazságügyi közszolgáltatások elektronizációja, a távolból on-line, non-stop információszerzési, ügyintézési lehetőség biztosítása, valamint az ügyfélbarát, szolgáltató igazságszolgáltatás megteremtése. 22
–
A családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése A stratégiai cél egy új filozófiájú – a jogosítók egyéni nyilvántartásán alapuló – igazgatási, ügyviteli és információs rendszer létrehozása, amely integrált módon képes kielégíteni a családtámogatási, a normatív támogatási és a járadék alapú, költségvetésből származó támogatások befogadását, elbírálását és finanszírozását.
–
Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere A projekt fő célja, hogy az állampolgárok számára rendelkezésre álljon a Központi Ügyfélkapun keresztül elérhető elektronikus földhivatali nyilvántartás, ahol az ügyfelek bárhonnan, bármikor közhiteles információt kaphatnak az ingatlanok nyilvántartási adatairól, illetve az adatokban bekövetkezett változásokról.
–
Anyakönyvi nyilvántartás reformja A projekt fő célja a papíralapú anyakönyv helyett elektronikusan vezetett országos (központi) közhiteles anyakönyv (anyakönyvi bejegyzések nyilvántartásának) létrehozása és ebből – a KR új szolgáltatásait felhasználva – korszerű, hatékony és gyors adattovábbítás, adatszolgáltatás biztosítása az anyakönyvvezetők valamint az anyakönyvi adatok igénylésére jogosult egyéb szervek és személyek számára.
TIOP finanszírozású akció –
Oktatási szolgáltatások
–
Egészségügyi szolgáltatások
–
Szociális szolgáltatások.
Elektronikus ügyintézés Az Elektronikus Ügyintézés Átfogó Program célja, hogy a közigazgatás minden szerve elérje az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat szolgáltatásait és költségtakarékos, hatékony és ellenőrzött módon létesítsen internet kapcsolatot az elektronikus ügyintézéshez; a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer magas szintű biztonsági kontrollrendszer kialakításával nyújtsa szolgáltatásait az önkormányzatok és más közigazgatási intézmények számára valamint biztosítsa a teljes körű elektronikus ügyintézés infrastruktúráját. A teljes körű elektronikus ügyintézés infrastruktúrájának megteremtése érdekében a kormány célul tűzi ki az e-fizetés infrastruktúrájának, valamint az állampolgári azonosítás kialakításának fokozott biztonsági szempontok szerinti fejlesztését. –
Elektronikus fizetés megvalósítása A projekt célja a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerhez kapcsolódóan központi elektronikus fizetési és elszámolási szolgáltatás biztosítása a hagyományos és elektronikus ügyintézéshez a szakintézmények számára.
23
Az intézmények rövid idő alatt, minimális informatikai fejlesztéssel csatlakozhatnak a központi fizetési alrendszerhez, ezzel lehetővé téve az elektronikus szolgáltatásaiknál az ügyintézés negyedik szintre emelését. A központi elektronikus fizetési szolgáltatás igénybevétele nagyban megkönnyítheti az elektronikus ügyintézési célrendszerek gyors illesztését az elektronikus fizetési rendszerekhez, ezzel elősegíti a teljesen elektronikus ügyintézési formák megvalósítását. A projekt eredményeként várhatóan 15-20%-al csökken az ügyek átfutási ideje és hamarabb jut az állam a bevételeihez –
Elektronikus azonosítás fejlesztése A projekt célja a Közigazgatási Informatikai Közmű központi elektronikus azonosítási és dokumentum hitelesítési funkcióinak továbbfejlesztése, ezáltal a jelenleginél magasabb biztonsági szint biztosítása a teljes e-közigazgatási rendszerszolgáltatásainak igénybevétele során.
–
Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése A projekt fő célja a Központi Rendszer megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és üzembiztonságának növelése a folyamatosan növekvő igények kiszolgálása érdekében, továbbá a meglévő szolgáltatások minőségének javítása, a szolgáltatások ügyfélbarát jellegének erősítése.
–
A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer informatikai biztonságának fejlesztése A projekt fő célja a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer informatikai biztonságának (betörésvédelem, vírusvédelem, üzemeltetés-biztonság védelem) fejlesztése, e-közszolgáltatások biztonságának emelése, a szolgáltatások iránti bizalom növelése, és ennek eredményeként az igénybevevők számának emelése.
–
E-közigazgatási keretrendszer A projekt fő célja az interoperábilis és biztonságos e-közigazgatási rendszer létrehozásához minimálisan szükséges szabványok és követelmények meghatározása, és a betartatásukhoz szükséges koordináció és ellenőrzés biztosítása.
–
Nyilvántartások interoperabilitása A projekt fő célja a hazai és nemzetközi információs rendszerek közötti funkcionális és technikai átjárhatóság biztosítása az adatvédelmi követelmények teljesítése mellett. Részletes cél a szükséges háttér-feltételek megteremtése, a különböző adatbázisok konszolidációjával, adatszolgáltató képességének fejlesztésével, új szolgáltatások létrehozásával, valamint az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költség- és időszükséglet minimalizálásával.
24
Állampolgári bevonás Jelenleg azonban mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben alacsony az elektronikus szolgáltatásokat használók aránya: a lakosság esetében az EU-25-ben a 17., a vállalatok esetében az utolsó helyet foglalja el Magyarország. Ennek egyik oka az, hogy az érintettek felkészítésének, képzésének támogatása nem volt a fókuszban és nem indult áttörést hozó releváns program. A fenti problémák kiküszöbölése érdekében az Állampolgári Bevonás Átfogó Program célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegye az e-közigazgatási szolgáltatásokat: integrált többcsatornás közigazgatási ügyfélszolgálati hálózat kialakításával, a szolgáltatások nyújtásában érintett köztisztviselők képzésével; 100%-os szélessávú lefedettség biztosításával valamint a lakosság számítógép és internethasználati motivációjának és a szociálisan rászoruló társadalmi csoportok hozzáférésének támogatásával. –
Szélessávú lefedettség és hozzáférés javítása
Hálózati infrastruktúra létrehozása
A program célja az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése a szükséges hálózati infrastruktúra kiépítésével azokban a térségekben, településeken, ahol erre - kizárólag piaci mechanizmusokra alapozva – nincs reális esély
Szélessávú felhordó hálózati fejlesztések támogatása
A program célja a felhordó hálózati távközlési infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek felszámolása.
eMagyarország program A program célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok hozzáférésének javítása – a közösségi internet-hozzáférési helyek fenntartása, szolgáltatásuk fejlesztése.
–
Digitális írástudás fejlesztése
eTanácsadói hálózat kiépítés és működtetése A program célja az eMagyarország pontok hatékony működésének biztosítását szolgáló személyes segítő eTanácsadói hálózat kialakítása és működtetése.
Netrekész ppp program A program célja, hogy hozzájáruljon a hazai internet használat bővüléséhez, elsősorban a motivációs gátak lebontásán, a tudatosság növelésén, az ismeretterjesztésen, és a tudás és a bizalom erősítésén keresztül.
Digitális Középiskola Program A program célja a legmodernebb technika bevonásával történő középiskolai oktatás meghonosítása, az e-learning népszerűsítése, közvetve a digitális írástudás terjesztése, javítása.
e-Közigazgatási képzési és motivációs program 25
A program célja az e-közigazgatási szolgáltatásokat nyújtó tisztviselők és az e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók (lakosság, vállalkozások) digitális felkészültségének javítása, a használat iránti motiváció erősítése. –
Ügyfélszolgálat fejlesztése
Többcsatornás ügyfélszolgálat kialakítása A projekt célja olyan integrált közigazgatási ügyfélszolgálati hálózat kiépítése, mely az állampolgárok számára, a különböző élethelyzetekből adódó problémák, ügyek megoldásához a személyes, telefonos és webes ügyfélszolgálatot összehangoltan nyújtja.
A szolgáltatási irányelv megvalósítása A projekt célja a szolgáltatási irányelv által az ügyintézésre előírt kötelezettségek teljesítése az irányelv hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan: o
Elektronikus és többcsatornás tájékoztatás a szolgáltatók számára, hogy milyen esetekben milyen ügyeket, milyen hatóságoknál, milyen alaki követelményekkel kell intézniük.
o Annak megteremtése, hogy az irányelv hatálya alá tartozó kb. 500 ügyet egy ügyintézési ponton lehessen intézni. o Az ügyeket távolról, elektronikus úton is lehessen intézni. –
TÁMOP, TIOP finanszírozású beavatkozás- akadálymentesítés
Vállalkozások IKT fejlesztése A Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program célja, hogy hozzájáruljon a vállalkozások versenyképességének javításához az IKT tudás növelésével, a vállalati működés elektronizálásának fejlesztésével és az elektronikus kereskedelem támogatása által. –
IKT eszközök vállalaton belüli alkalmazása;
Kis- és középvállalkozások vezetőinek IKT képzési és motivációs programja A program célja: megközelítőleg 10.000 KKV bevonásával komplex, testre szabott (méret és ágazat szerint felosztott) képzési, tájékoztatási, tanácsadási és motivációs program megvalósítása minden régióban.
Vállalati folyamatmenedzsment támogatása A program célja a vállalati folyamat-menedzsment hatékonyságának növelése, a szolgáltatások minőségének javítása, valamint a hatékony tudásmenedzsment érdekében a különböző vállalatirányítási 26
rendszerek kiépítésének támogatása az ehhez kapcsolódó szervezetfejlesztési és folyamatszervezési tevékenységekkel együtt.
Vállalati SaaS-ASP központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása A program célja: kis- és középvállalkozásoknak komplex informatikai szolgáltatásokat nyújtó Alkalmazásszolgáltató Központok kialakítása révén, a KKV-k belső és külső folyamatai elektronizálásának növelése.
–
IKT eszközök alkalmazása a vállalatok közötti kapcsolatokban.
E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása A program célja: a hazai kis-és középvállalkozások versenyképességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai megoldások hatékony alkalmazása révén mind a vállalatközi üzleti folyamatokban, mind a vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokban, ennek révén a hazai KKV-szektor elektronikus kereskedelmi forgalmának növelése.
„Fair Business” – ekereskedelmi minősítő és alternatív vitarendező fórum beindítása PPP alapon A projekt célja a minősítő rendszer működtetése és a „Fair Business” tanúsítványok kibocsátása.
Ingyenes adatbázis és intelligens keresést lehetővé tevő portál a Magyarországon bejegyzett KKV-król A projekt célja: a hazai kis és középvállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítése, működési hatékonyságuk javítása egy ingyenes adatbázis és honlap vagy portál segítségével
A stratégiában lefektetett alap célkitűzéseket kell követnie az Önkormányzatnak is, mivel a Hivatalban alkalmazott informatikai módszerek, megoldások a nagymértékben kihatnak a város polgárainak informatikai írástudására. Az Önkormányzatot az említett stratégia alapján két olyan fejezet érinti, mely az elkövetkező évek fejlesztését befolyásolja. Az egyik az elektronikus ügyintézés megvalósítása, a másik pedig az integrált szolgáltatások megvalósítása.
27
2007-2010-ben megvalósult, javasolt fejlesztések PORTÁL PROJEKT Az előző évi fejlesztési tervben szerepelt a Hivatal régi portáljának cseréje. A fejlesztési tervben meghatározott elvárások a következőek voltak. –
Integrált Városi portál kialakítása
–
Tagozódása
(EU CLBPS 1-2.)
•
városi hírek portál
•
turisztikai portál
•
önkormányzati portál
•
e-ügyintézés
•
kistérségi portál
Közzétételi kötelezettség (18/2005 IHM)
A portál a fent említett elvárások alapján elkészült. Az említett alportálok kialakítása kisebb bővítéssel valósult meg. A portál olyan lehetőséget ad a Hivatal munkatársai számára, hogy tetszőleges szerkezet kialakítást valósíthatnak meg. A portál jelenleg a CLBPS 1-es szintjét valósítja meg, de a fejlesztési tervben szerepel magasabb szint elérése.
MŰSZAKI ÉS ÉPÍTÉSI INTEGRÁLT INFORMÁCIÓS RENDSZER Az előző évek fejlesztési koncepciójában fontos szerepet játszik az műszaki és építési integrált információs rendszer kialakítása. A műszaki feladatok ellátása kapcsán a Hivatal szervezeti egységei szoros napi munkában van egymással számos feladat elvégzése kapcsán. Ez a kapcsolat vagy a munkafolyamatok lefolyásában nyilvánul meg, vagy az egyik egység munkájának eredményével a másik egység dolgozik tovább, vagy felhasználja azt saját munkafolyamataihoz. A Polgármesteri Hivatal szervezeti struktúrájában a műszaki jellegű nyilvántartások egyéb nem műszaki jellegű hasznosítása kapcsán a Hivatal más szervezeti egységei is kapcsolatba kerülnek a műszaki nyilvántartásokkal bizonyos feladataik ellátása kapcsán. A leggyakrabban használt műszaki adatbázis, ami a nem műszaki ügyekben is fontos összetevőként lép fel, az alaptérkép. Számos nem műszaki jellegű feladat megoldása során igen nagy segítséget jelent (jelentene), ha adatainkat az alaptérkép segítségével tudjuk (tudnánk) megjeleníteni, elemezni. Több olyan Hivatali szervezeti egység is van, mely az alaptérkép által szolgáltatott információkkal dolgozik. Az alaptérkép karbantartására folyamatosan szükség van a Hivatali munkavégzés érdekében. 28
Az IMIR (Integrált Műszaki Információs Rendszer) kialakítására vonatkozó előző években megfogalmazott javaslatok, folyamatosan kerültek kialakításra. A térinformatikai rendszer megvalósítását a Hivatal célul tűzte ki, mely meg is valósult és információt szolgáltat a portálon keresztül az érdeklődőknek. A portál látogatói csak a publikus információkat láthatják. A Hivatal belső munkatársai a napi munkavégzésük során használják a kialakított térinformatikai rendszert. Az IMIR bevezetése folyamatosan zajlik, mely az elektronikus ügyintézési rendszer bevezetését követően kerülhet teljes körűen kiépítésre.
E-ÜGYINTÉZÉS PROJEKT A projekt megvalósítása is folyamatban van, az előző évekre vonatkozó informatikai koncepcióban kijelölt komplett e-ügyintézési rendszer egy része került kialakításra. Az elektronikus időpontfoglalás megvalósult, míg a többi cél, az elektronikus ügyiratkezelési rendszer bevezetését követően kerülhet kialakításra.
FOLYAMATKÖVETŐ STRUKTURÁLT RENDSZER Jelenleg a Hivatal Lotus Notes alapú dokumentumtárat használ a hivatali dokumentumok számára ISO anyagok, SZMSZ és ügyrendi okiratok. A közgyűlési anyagok számára az Alfresco dokumentumkezelő rendszer és folyamatkövető alkalmazás került kialakításra. A folyamatok szabályozottak (ISO, SZMSZ, ügyrendek, adatvédelem, irattározás). A Hivatal által bevezetett iktatórendszer alkalmas az elektronikus ügyiratkezelési feladatok ellátására. Az intézmény egyik fő céljaként szerepel az említett rendszer bevezetése.
JELENLEGI HARDVERES INFRASTRUKTÚRA A Hivatal jelenlegi infrastruktúrája jellemző a hazai önkormányzatoknál tapasztalt eszközpark állapotára, igaz a jelenleg üzembe helyezett szerverpark viszont kimagaslik az országos viszonylatból. A Hivatal informatikai eszközparkja sajnos nem homogén szerkezetű ezért, az Önkormányzat célul tűzte ki a homogén eszközpark kialakítását, mind szoftveres, mind hardveres oldalról. A jelenleg beszerzett eszközök igen megosztott képet mutat, mivel az a jellemző, hogy a beszerzések folyamán az volt a döntő, hogy mely eszközök ár/érték aránymutatója a legjobb. Így a kialakult eszközpark gyártói oldalról heterogén szerkezetű. Megtalálhatóak IBM, Compaq és HP gépek mellett ASUS és egyszerűbb összeszerelt konfigurációk. A gépeken futtatott operációs rendszerek is sokszínűek. Jelenleg a Hivatal túlnyomóan Microsoft XP operációs rendszert futtat, igaz ez az állapot csak átmeneti, mivel az informatika fejlődése során 29
az újabb operációs rendszerek kerülnek előtérbe, úgymint Windows Vista, Windows 7, melyek plusz költséget jelentenek a Hivatalnak. Ezért a Hivatal célkitűzése az egységesített, homogén és nyílt operációs rendszerek használata.
Operációs rendszer szerinti csoportosítás
10
2
4
216
CentOS Linux
Windows XP Home HUN
Windows XP Prof. HUN
Windows98 HUN SE
Az ábra szemlélteti a jelenlegi helyzetet, igaz az újonnan bevezetendő operációs rendszerek nem kerültek bele a kimutatásba. Ebből látszik, hogy a Hivatalnak mekkora költséget jelentene az egységes új operációs rendszerek bevezetése.
30
Fejlesztési koncepció A fejlesztési tervben a felsorolt fejlesztési irányvonalak, összhangban vannak az előzetes rögzített jövőre mutató fejlesztési tervekkel, illetve a Hivatallal szemben támasztott hazai és Európai Uniós stratégiai elvárásokkal. –
Iktató rendszer bevezetése
(IKT)
–
Szerverszoba átalakítása
(SZ)
–
Erősáramú tápellátás átszervezése
Strukturált hálózati kábelezés kialakítása
Tartalék informatikai szerverpark kialakítása
(T)
Okmányiroda, Humánszolgáltatási Osztály, Polgármesteri hivatal – duplikált üvegszálas optika megvalósítása.
Okmányiroda, Polgármesteri Hivatal erősáramú összeköttetése.
Okmányiroda aggregátorral történő felszerelése.
Tartalék hálózati eszközök beszerzése
–
Hardvereszközök szinten tartása
(H)
–
Homogén szoftverkörnyezet kialakítása
(HO)
–
Szerver-oldali megállapítások
Kliens-oldali megállapítások
E-ügyintézés kialakítása
(E)
Elektronikus ügyiratkezelési rendszer bevezetése
CLBPS 3. szint elérése
Rendszer és szakmai rendszerek közti kapcsolat kialakítása
Térinformatikai rendszer integrálása az e-közigazgatási rendszerbe
–
IMIR kialakítása
(I)
–
Informatikai szervezet létszámnövelés
(L)
–
Portál E-Közigazgatás 4-es szint elérés
(E4)
–
IP telefon alapú kommunikáció megvalósítása a fenntartó és fenntartott intézmények között (VO)
31
A PROJEKTEK KAPCSOLÓDÁSA ÉS PRIORITÁSAI Projekt kód H IKT SZ T HO E I L E4 VO
Projekt
Feltétel
Kapcsolat
Prioritás
Hardvereszközök szinten tartása Iktatórendszer bevezetése Szerverszoba átalakítása Tartalék informatikai szerverpark kialakítása Homogén szoftverkörnyezet kialakítása Elektronikus ügyintézés bevezetés IMIR kialakítása Informatikai szervezet létszámnövelés E-ügyintézés 4-es szint elérése VOIP
-
O, I T SZ
1 1 2 1
IKT IKT IKT E
IKT, H IKT IKT -
3 2 3 4 4 1
SZ
Jelen dokumentumban megfogalmazott fejlesztési irányvonalak két főbb témakört érintenek. A projektek egyik része a hardveres fejlesztéseket, míg a másik az Integrált Hivatali Információs rendszer kialakítását célozza meg. Ennek megvalósításához viszont elengedhetetlen a másik témakör projektjeinek végrehajtása: –
Hardvereszközök szinten tartása
–
Szerverszoba átalakítása
–
Tartalék informatikai szerverpark kialakítása
–
Homogén szoftverkörnyezet kialakítása
–
Informatikai szervezet létszámnövelés
–
VOIP
Az Integrált Hivatali Információs rendszer elemei: –
Iktatórendszer bevezetése
–
E-ügyintézés megvalósítása
–
IMIR kialakítása
–
E-ügyintézés 4. szint elérése
A felsorolt elemek önálló, egymásra épülő projektként is megállják helyüket. Jelen dokumentum ezen két témakör által érintett projektek témáinak kidolgozására készült.
Hardvereszközök szinten tartása A Hivatal jelenlegi informatikai eszközparkja a mai országos átlagtól jobbnak mondható. Igaz vannak olyan informatikai területek, melyek informatikai eszközei cserére szorulnak. Ahhoz, hogy az informatikai eszközök egységes szintet mutasson a következő fejlesztési irányvonalak fogalmazódtak meg. A Hivatal rendelkezik egy jól átlátható informatikai leltárral, nyilvántartással az informatikai eszközökre vonatkozóan, így meghatározhatóak azon eszközök körei, amelyekbe a legelavultabb 32
eszközök tartoznak. Az informatikai szervezetnek meg kell valósítania azt a koncepciót, melyben célul tűzi ki az elavult eszközök cseréjét. Beszerzési év szerinti kimutatás
2000
2002
2004
2005
2006
2007
2009
A cserét úgy kell elvégezni, hogy az informatikai eszközök egy negyedét minden évben jól ütemezetten le kell cserélni. Ennek következtében a Hivatal teljes informatikai eszköz állománya 4 év alatt egészen megújul. Ez által elérhető, hogy az egész intézményben nem lesz 4 évesnél idősebb eszköz. A 4 évnél idősebb eszközök selejtezése és értékesítése az Informatikai szervezet feladata. A projekt pénzügyi becslését 4 évre vagy az eszközök negyedére kell meghatározni, mivel így „forog” ki a Hivatal egész informatikai hardver állománya.
Szerverszoba átalakítása A szerverszobát úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a benne elhelyezett informatikai eszközök gyártói által az eszközök műszaki dokumentációjában feltüntetett üzemeltetési környezeti feltételeknek (például, de nem kizárólag: hőmérséklet, páratartalom, a levegő portartalma). A szerverszoba felügyeletének ki kell terjednie: –
tűz, füst, észlelésére,
–
klímaberendezés meghibásodásának észlelésére,
–
az erősáramú betáplálás rendellenességeinek észlelésére,
–
a szünetmentes tápegység riasztásainak fogadására,
–
a beléptető rendszer működőképességének biztosítására és a riasztások kezelésére.
Ahol ezek a feltételek nincsenek meg, ott elnöki hatáskörben kell intézkedni, és határidőket szabni a szerverszoba védelmének kialakítására.
33
Klimatizálás A szerverszobát megfelelő kapacitású klímaberendezéssel kell ellátni. A klímaberendezést kötelező bekapcsolni az épület-felügyeleti rendszerbe oly módon, hogy az épület védelmét ellátó szakszemélyzetet riassza. Tűzvédelem Tilos a szerverszobában nyílt láng használata, valamint a dohányzás! Tilos továbbá tűz- és robbanásveszélyes anyagok beszállítása, illetve tárolása! A szerverszobában tűz- és füstjelző rendszert kell kiépíteni, mely az épület felügyeletre van bekötve. A szerverszobában és az épület felügyeletnél, megfelelő típusú és kapacitású kézi oltóberendezéseket kell elhelyezni. Épület-felügyelet Az épület-felügyeleti rendszerbe be kell kötni a tűz- és füstjelző rendszert, a klímaberendezés riasztásait, valamint a beléptető rendszert. Az épület-felügyeleti rendszer 7x24 órában történő monitorozásáról a Hivatalnak kötelessége gondoskodni. A fentebb leírt követelményeknek a jelenleg kialakított szerverszoba, nem tesz maradéktalanul eleget. Ezért a Hivatal fejlesztési célként tűzte ki, a szerverszoba teljes átvizsgálását és modernizálását. –
Erősáramú vezetékek, aljzatok átvizsgálása, és a szükséges plusz aljzatok felszerelése, szünetmentesítése
–
Strukturált hálózati kábelezés kialakítása, azaz a szükséges kábelcsatornák felszerelése, kialakítása
–
A jelenleg raktárként is használt helyiség, raktári funkciójának megszüntetése
Tartalék informatikai szerverpark kialakítása A Hivatal az Átfogó Informatikai Stratégiában szereplő E-ügyintézési rendszer kialakítását tűzte ki célul. Ahhoz, hogy az elektronikus ügyintézés megvalósuljon, szükséges a Hivatal informatikai rendszerének biztonságosságának megvalósítása, megerősítése. A jelenleg kialakított hivatali szerverpark kiszolgálja a jelenlegi igényeket és eleget tesz az újonnan fejlesztendő rendszerek által támasztott követelményeknek is. Viszont, hogy ez a biztonság teljes mértékben eleget tegyen, mind a Hivatal Informatikai Szervezetének, mind az önkormányzatokra vonatkozó biztonsági ajánlásoknak, szükséges egy tartalék eszközpark, szerverpark kialakítására. A tartalék eszközpark célja a jelenlegi eszközpark kiesésének maradéktalan helyettesítése. A kiesés bekövetkezhet bármilyen katasztrófa helyzet előállásakor, vagy csak egy esetleges szerverkarbantartáskor, de a Hivatalnak fel kell készülnie ezekre a kivételes esetekre. Ahhoz, hogy a Hivatal egy nagyobb hibatűrő képességgel rendelkező rendszert alakítson ki a következő elvárásoknak kell megfelelnie: –
Tartalék eszközök rendelkezésre állása
–
Hideg- illetve meleg tartalékeszközök
–
Szünetmentes áramforrás biztosítása 34
–
Külső telephely
–
Redundáns adattárolás
–
Archiválás
–
Behatolás védelem
A felsorolt elvárások közül a Hivatal több olyan fejlesztésbe kezdett, melyek részben vagy teljes egészében megvalósultak az előző évek során. Ezek a fejlesztési törekvések előrevetítik a jól felépített stratégiát, melynek a végső a célja a tartalék eszközpark kialakítása. A Hivatal egyik legfontosabb célja a külső telephelyen történő meleg tartalékeszközök elhelyezését. Az előzetes célban megfogalmazódott, hogy amennyiben lehetőség lesz rá nem egy, hanem két külső telephely kerül kiépítésre, melyek optikai kapcsolattal csatlakoznak a Hivatal központi szerveréhez. A külső két telephely épülete, mindegyike a Hivatal tulajdona. –
Volt Megyeháza – Okmányiroda (Fő tér 5.) A régi Megyeháza épületében kialakításra kerül egy teljesen elszeparált helyiség, melyet a szerverszobákra vonatkozó elvárásoknak megfelelően alakítanak ki.
–
Humánszolgáltatási Osztály (Új utca 12.) A Humánszolgáltatási Osztály épületében részben már kialakításra került egy szerverszoba, de annak befejezése még a Hivatal későbbi feladata.
A következő ábra szemlélteti az elképzelt tartalék szerverpark felépítését, kialakítását.
35
Az ábrán látható, hogy az említett helyiségek háromszög alakzatban kerülnek kialakításra, összekötetésre, így biztosítva a biztonsági mentés meglétét. Mivel bármely helyiség kiesése esetén rendelkezésre áll másik két meleg tartalék, amelyek át tudják venni a Hivatal informatikai rendszerének üzemelését. Az elképzelések szerint a Hivatal központi épületében található szerverpark lenne az elsődleges kiszolgáló, és a másik két tartalék szerver, mintegy tükör szerverként működne másodlagosan a háttérben. Amennyiben az elsődleges szerver karbantartási, vagy meghibásodás következtében leáll, a másik két szerver közül az egyik (a kitüntetett), azonnal átveszi a Hivatal főbb feladatainak ellátását. A Hivatal az alábbi csoportosított feladatok alapján, az első feladatcsoport ellátását kell, hogy elvégezze, bármilyen leállást követően, a tartalék szervereken: –
–
1. csoport
Adatbázis szerver Portál Levelező rendszer Banki terminál szolgáltatások Adózási programok működése Pénztári rendszerek működése
Egyéb szerveroldali szolgáltatások Egyéb programok kiszolgálása
2. csoport
A Hivatal szeretné a jelenleg alkalmazott szünetmentes tápegységek cseréjét, kibővítését is elvégezni a közeljövőben, mivel a cél az, hogy a kialakított tartalék szerverszobák erősáramú ellátása is folyamatos legyen. A jelenleg alkalmazott szünetmentes áramforrások, nem alkalmasak az említett tartalékszerverek ellátására is. Így javasolt egy áramfejlesztő beszerzése, mely ellátja mindkét tartalék helyiséget illetve a Hivatal szervereit is. Az fentebb látható ábrán látható, hogy az említett aggregátor az egyik tartalék helyiségben került elhelyezésre, ezzel is növelve a kialakítandó rendszer hibatűrő tulajdonságát. A felsorolt igények alapján a Hivatalnak az említett tartalék eszközpark kialakításához plusz hardver eszközök beszerzése szükséges. A beszerzés során célként kell kitűzni, hogy az egyes beszerzésre kerülő eszközök mindegyike olyan mértékű és olyan kialakítású legyen, mely teljes mértékben képes átvenni a jelenlegi szerverpark akár, teljes, de a szükséges szolgáltatások ellátását, mindenképp.
Homogén szoftverkörnyezet kialakítása A Hivatalban folytatott beszerzések, fejlesztések eredményeként az önkormányzati felhasználói kliensek és az őket kiszolgáló szerverek mind operációs rendszer szintjén, mind felhasználói szoftverek szintjén vegyes képet alkot. A Hivatal célkitűzései közt szerepel az ingyenes, homogén szoftverkörnyezet kialakítása, azaz azokon a klienseken és szervereken, ahol lehetséges, a jelenlegi fizetős szoftvereket le kell cserélni, nyílt forrású, ingyenes szoftverekre. A Hivatal tevékenységi köréből fakadóan a legnagyobb lépés, az irodai szövegszerkesztő, és táblázatkezelő szoftverek cseréje. Igaz az informatikai fejlődés során egyre több és egyre jobb szoftverek jelennek meg a piacon, és egyre több az ingyenes szoftver. A jelenleg használt Microsoft Office termékek helyett is megjelent egy alternatív ingyenes megoldás, az OpenOffice, melyet egyre szélesebb körben használnak. 36
A másik nagy lépcsőfok az operációs rendszerek cseréje. A Hivatal évente egyre többet költ az újabb kliensek beszerzése során a kliensekkel érkező operációs rendszerekre. Ezt elkerülendően a fizetett operációs rendszerek helyett bevezethető az ingyenes operációs rendszerek, melyek általában Linux disztribúciók lehetnek. A jelenlegi Linux disztribúciók manapság már megközelítik az oly elterjedt Windows operációs rendszerek nyújtotta szolgáltatásokat, sőt némely disztribúció már túl is mutat rajta. Az átállás anyagi vonzata minimális, mivel csak az informatikusok időbeli ráfordításával kell számolni, hiszen a szoftverek teljesen ingyenesek. A probléma a jelenleg kialakult informatikai sokszínűségben rejlik. A Hivatalban több olyan szoftver is üzemel melyek jelenleg csak a Microsoft rendszereivel kommunikálnak. Ahhoz, hogy ezek a problémák megoldódjanak szükséges az említett szoftverek felülvizsgálata és az esetleges szoftver-fejlesztések elvégzése. A homogén szoftverkörnyezet kialakításának másik problémája, a más intézményekkel való kapcsolattartás megvalósítása. Sajnos a jelenleg használt fizetős alkalmazások nagyon kevés százaléka tudja feldolgozni az ingyenes szoftverek által előállított dokumentumokat, táblázatokat. Így a már jól kialakított kommunikáció nehézkessé válhat. A Hivatal szerverparkján alkalmazott kiszolgáló programok és operációs rendszerek is széles skálán mozognak, a Windows alapú szerverkonfigurációktól a Linuxon át a Novellig minden megtalálható. A homogén szerverpark kialakítása nem célkitűzése a Hivatalnak, viszont az cél, hogy ahol lehet az Önkormányzat térjen át az ingyenes disztribúciókra. Az áttérés oka lehet az elavult operációs rendszer jelenléte (Novell) vagy az indokolatlanul használt fizetős operációs rendszer használata.
Informatikai szervezet létszámnövelés Az előzetes felmérések alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az informatikai eszközök és informatikai feladatok növekedése folyamatos. A jelenlegi Informatikai Szervezet aktív állománya 5 fő, akik leterheltsége közel 90%-100%. Viszont a felmerülő nagyobb problémák esetében ez a százalékos leterheltség akár 120-130% is lehet. A fejlesztési irányvonalak által kitűzött célok, csak növelni fogják az informatikusok rendelkezésre állási idejét, mivel megnövekednek az informatikai eszközök, ez által az informatikai feladatok is. A szakmai és sokéves üzemeltetési tapasztalat alapján megállapítható, hogy a későbbiekben megnövekedő informatikai feladatok, megkövetelik az informatikai szervezet létszámnövelését.
VoIP Az Internet alapú alternatív telefonálási lehetőség VOIP (Voice over Internet Protocol), teljes körűen a hagyományos, vezetékes telefonvonalakat váltja ki, az Interneten továbbítva a hang alapú kommunikációt. A VOIP szolgáltatók jelen pillanatban alacsonyabb költségen képesek a vonalas készülékről indított hívásokat lebonyolítani, illetve a szolgáltatón belüli hívások percdíját gyakorlatilag nullára csökkentik. A VOIP szolgáltatók – egy korszerű internetes infrastruktúrán működve – a hagyományos telefonáláshoz képest többlet szolgáltatásokat is nyújthatnak, amely szolgáltatások köre a jövőben várhatóan folyamatosan bővülni fog. Mindazonáltal, a klasszikus telefon funkciók a hagyományos készülékekkel is használhatóak, elég egy átalakítót elhelyezni a telefonközpont és az internet csatlakozás „közé”. Így az irodai készülékek és telefonhálózat cseréje nélkül is kiaknázhatóak a VOIP szolgáltatás előnyei. A mobil telefonálás kiváltására jelenleg nem létezik olyan alternatív megoldás, amellyel kiválthatóak lennének a mobil telefonálás lehetőségei. 37
A mobil telefonálás (mobil készülékről indított hívások) költségei azonban csökkenthetőek bizonyos műszaki megoldásokkal. A mobil telefonálás költségeit csökkentheti továbbá a piaci adottságok-, és a mobil szolgáltatók versenyének kihasználása, kedvező szerződéses feltételek és percdíjak kialkudása útján. Mind az internet alapú VOIP telefonálás, mind a mobiltelefonálás esetében szót kell ejtenünk a jelenlegi szerződéses kötöttségekről, és az új telefonszolgáltatások beszerzésének lehetőségeiről. A telefonszolgáltatások beszerzése alapvetően közbeszerzés köteles, de ebben a formában is kiaknázhatóak az Önkormányzatok és intézményeik együttes beszerzési potenciálja.
A VOIP TELEFONÁLÁS LEHETSÉGES MEGVALÓSÍTÁSI MODELLJEI A Vonalas szolgáltatás esetén a hivatali készülékekről, a hivatali telefonközponton keresztül indított hívások végig a Vonalas Telefon szolgáltató (pl. T-Com, Invitel) infrastruktúráján bonyolódnak. A VOIP szolgáltatás esetében a hivatali telefonközpont mellé egy átalakító kerül (ATA: Analog Telefon Adapter), amelynek segítségével a kimenő hívásokat az interneten keresztül továbbítja a VOIP szolgáltató. Az internetről a hívás a hívott félhez legközelebbi ponton lép ki a vonalas infrastruktúrába a hívás, így csökkentve a vonalas infrastruktúra használatát és ezáltal költségeit. Amennyiben a hívott fél is rendelkezik VOIP szolgáltatással, akkor a hívás teljes mértékben elkerülheti a vonalas infrastruktúrát. Bonyolultabb, nagyobb kiterjedésű telefon-hálózat esetén az ATA átalakítók helyett egy szoftveres VOIP telefonközpont (VOIP szerver) beillesztése javasolt, amely kiváltja a régi telefonközpont funkcióit is (Egy PC kategóriájú számítógépen működik a VOIP szerver). A VOIP telefon szerver úgy tud hatékonyan működni, hogy hivatalon, illetve az intézményeken belül a hagyományos telefonhálózatot lecserélve, IP telefonkészüléket helyezünk el a végpontokon. A VOIP telefon szerver számos kényelmi szolgáltatása mellett lehetővé teszi, hogy egy központi helyről kezelhessük az egész telefonos hálózatot és a végpont készülékeket. A központi kezelésű telefonos hálózat karbantartási költségei így jelentősen csökkenthetőek. Az eddigi visszajelzések alapján sok helyen, sokféle alternatív telefonszolgáltatási ajánlattal találkoztunk. Érdemesnek tartjuk ezért első lépésként tisztázni, hogy a VOIP, azaz az internet alapú telefonálás milyen működési modellekben használható, és az egyes modellek milyen szolgáltatásokat nyújthatnak. VOIP Infrastruktúra, szolgáltató nélkül Maga a VOIP infrastruktúra is számos hatékonyság növelő és költségcsökkentő lehetőséget kínál, anélkül is, hogy a kimenő hívásokat egy VOIP szolgáltató versenyképes percdíjai mellett bonyolítanánk. A VOIP infrastruktúra „házon belüli” kialakítása során az infrastruktúrába bevont helyszíneket (Hivatal, intézmények, telephelyek) virtuális hálózat köti össze az internet segítségével. Természetesen ennek feltétele, hogy az összes olyan helyszín, amit VOIP infrastruktúrával kötünk össze, rendelkezzen nagy sávszélességű Internet kapcsolattal. A VOIP szolgáltatás központjában ebben az esetben egy PC kategóriájú számítógépen működő VOIP szerver kezeli a virtuális hálózatot (VPN) az Interneten keresztül. A telefonhívások így a virtuális hálózatot használva az Interneten, illetve az intézmények belső hálózatán bonyolódnak. A virtuális hálózaton belül a hívásoknak nincsenek percdíj költségei (forgalmi költségei), a virtuális közösségen belüli hívások díja teljesen ingyenes. A szolgáltatás kialakításához Internet kapcsolatra és belső hálózati infrastruktúrára van szükség. A megoldás egyszeri beruházással, szolgáltatási díj nélkül kialakítható, fenntartási költségként a belső és internetes hálózat - amúgy is jelentkező – üzemeltetési költségeivel kell számolni. 38
A VOIP szolgáltató nélküli, kizárólag VOIP infrastruktúrát megvalósító modell hátránya, hogy mind „külvilág” felé irányuló hívások, mind a bejövő hívások fogadása miatt meg kell tartani a hagyományos, vonalas infrastruktúrát, szolgáltatást és előfizetést is. A belső VOIP infrastruktúra tehát csak a „belső” virtuális hálózaton keresztül használható. Megjegyzés: A központi VoIP szerver képes meghozni a döntést, hogy a hívott fél a belső, IP alapú telefonhálózaton, vagy vonalas infrastruktúrán érhető-e el. Ilyetén módon nem feltétlenül szükséges minden egyes intézménynél megtartani a vezetékes telefont – amennyiben az ADSL-szolgáltató képes és hajlandó függetleníteni egymástól a két szolgáltatást. A VoIP szerver a hívás vonalas hálózat felé továbbítását is képes ellátni, egyúttal vezetékes alközpontként is működve. A vonalas hálózat felől érkező hívásokat is képes kezelni, azokat a virtuális intézményi hálózat IP-telefonjaira eljuttatni. Előnye: –
Kevesebb – illetve optimális esetben egyetlen – vonalas telefon előfizetés, az is az igényekre méretezve. Ez nagyobb volumenű előfizetést eredményezhet, ezáltal fajlagosan kedvezőbb ár kialkudására nyílik lehetőség: számos intézmény egy központ mögött, több fővonallal felvértezett ISDN végpont, melynek forgalmát a VoIP szerver kezeli.
–
Az IP hálózat fölött bonyolított beszélgetések sávszélesség igénye nem számottevő, beszélgetésenként 64kbit/sec áteresztőképesség elegendő a jó minőségű hangátvitelhez.
–
Arra az esetre, ha a rendelkezésre álló hálózati sávszélesség pillanatnyilag nem elegendő a fellépő igények kielégítésére, a megfelelő forgalomszabályozási módszerekkel a forgalom kiemelten fontos része (IP telefónia, ügyvitelhez kapcsolódó, vagy egyéb kiemelt fontosságú forgalom) könnyedén prioritáshoz juttatható.
Hátránya: –
Az Internet kapcsolat – vagy akárcsak a virtuális intézményi hálózati kapcsolat – megszakadása az adott intézmény/végpont kommunikációs lehetőségeit nullára redukálja – leszámítva a mobilkommunikáció lehetőségét.
–
Ezt elkerülendő az Internet kapcsolat redundanciája a költségek duplázása nélkül csak azon oktatási intézmények esetében oldható meg, ahol van Sulinet végpont telepítve.
Szerződés VOIP szolgáltatóval A VOIP telefonálás legtöbb előnyét a megfelelő infrastruktúra kialakítása és egy VOIP szolgáltatóval történő szerződés biztosítja. VOIP szolgáltató esetén is választható, hogy a hagyományos készülékek és hálózat szolgála ki a telefonálást, de lehetőség van a telefonos infrastruktúra VOIP (internetes eszközök és készülékek) elemekkel történő modernizálására is. A hagyományos készülékek megtartása mellett a kimenő és bejövő hívások a telefonközpontnál kerülnek átalakításra és továbbküldésre az interneten. A telefonos hálózat és készülékek IP alapú modernizálása (cseréje) esetén „közvetlenül” IP telefon készülékek kerülnek bekötésre a szolgáltatóhoz. A VOIP szolgáltatóval történő szerződéssel is kiaknázhatóak a VOIP infrastruktúra előnyei, de a VOIP szolgáltatással gyakorlatilag teljes értékűen kiválthatóak a vonalas telefonálás szolgáltatásai. Ebben az esetben a VOIP infrastruktúra költségcsökkentő tényezői mellett a „külvilággal” történő telefonhívások olcsóbb percdíjakon bonyolíthatóak. 39
A VOIP szolgáltatás előnyei az alábbiakban foglalhatóak össze, telefonszolgáltatásokhoz és a „belső” VOIP infrastruktúrával összehasonlítva:
a
hagyományos
–
Nagyban csökkenthető, (ingyenessé tehető) az intézményekkel, illetve az azonos szolgáltatónál lévő előfizetőkkel való beszélgetés költsége. Azonos szolgáltatóval történő szerződés esetében nagyobb földrajzi egységek (pl. Megyék) Önkormányzati és Intézményi telefonálás egymás között ingyenessé tehető.
–
A VOIP szolgáltatók képesek a számhordozhatóság biztosítására, azaz a jelenleg élő számokon fogadhatóak a bejövő telefon hívások.
–
Kimenő hívások esetében a hívások az interneten keresztül bonyolódnak, így alacsonyabb költséggel biztosíthatóak, mint a jelenlegi vonalas szolgáltató percdíjai.
–
Nincs előtárcsázás, előhívószám, mindenki úgy telefonál, mint korábban.
–
Meglévő telefonkészülékek és központok megtarthatóak ATA dobozzal meglévő készülékek és központ megtartása lehetséges.
–
Nem kell T-Com előfizetés
–
A 112, és bizonyos speciális számok nem hívhatóak, ezért egy darab Invitel előfizetés megtartása biztonsági okokból célszerű.
A VOIP szolgáltatóknál a kedvező percdíjak a szolgáltatóknál kialakított körzetekre vonatkoznak. A körzetek definíciói rendszerint eltérőek az egyes szolgáltatóknál, így az egyes szolgáltatók percdíjának direkt összehasonlítása - a körzetek definíciójának megismerése nélkül – megtévesztő eredményt hozhat. Korlátok: a VOIP szolgáltatás csak a vezetékes telefonálás esetében használható, mobil telefonról indított hívás esetében nem használható a szolgáltatás.
MOBIL TELEFONÁLÁS LEHETŐSÉGEI A mobil telefonálás területén egyelőre nem használhatóak olyan alternatív megoldások, amelyek teljes értékűen kiváltják a mobil szolgáltatók által kínált megoldásokat. A mobil telefon szolgáltatás liberalizációját 2008-ra ütemezte a magyar hatóság (NHH), ennek fényében a jövő évtől a mobil területen is jelentős változások várhatóak. A jelenlegi helyzetben a mobil telefonálás költségeinek csökkentésére két lehetőség van: –
GSM adapterek felszerelése: A GSM adapterek a Hivatali/Intézményi telefonközponthoz csatlakoznak (hagyományos és VOIP infrastruktúra esetén ugyanúgy), és a telefonközpontból mobil szám irányba történő hívásokat a mobil telefonhálózatra irányítják. A GSM adapterek egy mobil telefon kártyát tartalmaznak, így a kimenő hívásokat mobil hívásként továbbítják. A GSM adapterek beszerzése és felszerelése minimális beruházással jár, érdemes három GSM adaptert felszerelni, a három működő mobil szolgáltató irányába menő hívások költségének csökkentése érdekében. Ha mind a három mobil szolgáltató telefon kártyáját (előfizetését) elhelyezzük egy-egy GSM adapterben, akkor a mobil irányba kimenő hívások mindig az adott szolgáltató hálózatán belüli hívásoknak minősülnek. A mobil hálózaton belüli hívások jellemzően a legkedvezőbb percdíjakkal kerülnek elszámolásra minden szolgáltatónál. 40
A mobil telefonálás költségei a fenti megoldással csökkenthetőek, de a megtakarítás mértéke nagymértékben függ az érvényben lévő díjcsomagtól is. –
Csoportos beszerzés lehetőségei: A mobil telefonálás költségeinek csökkentésének további lehetősége a kedvező díjcsomagok kialakítása. Jellemzőnek mondható az a helyzet, mely szerint évekkel ezelőtt megkötött, magas percdíjakat tartalmazó szerződések vannak érvényben. A mobil szolgáltatókkal szemben jobb alkupozíciókat érhet el egy nagyobb volument képviselő beszerzési társaság. Akár több Önkormányzat és kapcsolódó intézményeik együttes igényeinek pozícionálása jelentősebb kedvezmények elérését teszi lehetővé, mint az egyedi igények alapján történő ajánlatkérés. Természetesen ez a módszer magasabb fokú koordinációt igényel a résztvevő szervezetektől. Bővebben a következő témakörben, a Telefonszolgáltatások beszerzése alatt fejtjük ki a beszerzési társaságok adat lehetőségeket.
Meg kell említeni, hogy a mobil technológia fejlődésével számos új lehetőség nyílik majd meg a mobil telekommunikáció területén. Jelenleg is működnek már olyan megoldások, amelyek WiFi (vezeték nélküli hálózat) hálózat segítségével az arra alkalmas mobil készülékeken is tudnak VOIP szolgáltatást nyújtani. Ezek a megoldások a WiFi lefedettség függvényében, elsősorban a sűrűbben lakott és WiFi-vel lefedett területeken alkalmazhatóak majd.
TELEFONSZOLGÁLTATÁSOK BESZERZÉSE A telefonköltségek csökkentésére irányuló törekvések szinte minden megoldási módozat esetében a jelenleg érvényben lévő szerződések módosításával, illetve felmondásával jár együtt. Az érvényben lévő szerződések feltételei, az általános tapasztalatok szerint, jelentős mértékben korlátozzák a mozgásteret az alternatív szolgáltatások, megoldások tekintetében. A jelenlegi szerződések módosítása, felmondása bizonyos esetekben negatív anyagi következményekkel is járhat, ezért javasolt jól előkészítettet végrehajtani a változásokat a szerződéses állományban. A telefon és Internet szolgáltatások beszerzése fő szabály szerint közbeszerzés köteles. Ez az adottság ugyancsak indokolttá – és lehetővé – teszi, hogy a szolgáltató váltást és szerződéskötést jól előkészítsék. A VOIP infrastruktúra egyszeri beruházásként megvalósítható, így az értékhatár alatt az infrastruktúra kialakítható egy egyszerűbb beszerzési eljárás mentén. Amennyiben szolgáltatásról van szó, amely fogalmi alapokon kerül számlázásra, a közbeszerzési eljárások szinte biztosan alkalmazandóak, mivel az éves forgalmi adatok nehezen becsülhetőek. Fix áras szolgáltatásnál elméletileg egyszerűbb beszerzési eljárás is választható. Akár a közbeszerzési eljárásokat, akár egyszerűbb beszerzési eljárásokat választva, kiaknázhatóak a piacon csoportosan fellépő Önkormányzati (és intézményi) igények volumenének egyesítése (beszerzésben ez a ’demand aggregation’ fogalom). Amennyiben sikerül több szervezet beszerzését összehangoltan lefolytatni, akkor jóval kedvezőbb feltételek elérése várható, mint egyedi beszerzések lefolytatásánál. VOIP szolgáltatásában a közös szolgáltató választása lehetővé teszi, hogy a csatlakozó szervezetek egymással ingyenesen telefonálhassanak, akár országos szinten is. A beszerzési társaságok kialakítását, „alulról-szerveződve” az Európai Uniós gyakorlat, és a 2006. végén módosított hazai Közbeszerzési törvény (Kbt.) is lehetővé teszi. 41
A Kbt. 2006. évi CXXXV. törvénnyel történő módosítása „…meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó költségvetési szervek körét, az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét;”
A JAVASOLT VOIP MEGOLDÁS Az Önkormányzat és intézményei számára az intézményekben VOIP gateway-k telepítését javasoljuk. A berendezés kiválasztásánál szempontként javasoljuk figyelembe venni az intézményi hálózat kialakításához szükséges routereket. Lehetséges ugyanis a hálózati router funkciók és a VOIP gateway funkciók egy berendezésben történő megvalósítása. Az Önkormányzatnál, illetve a VOIP szolgáltatást felügyelő szervezetnél is szükséges egy hasonló gateway telepítése, mely révén biztosíthatóak az alábbi előnyök: –
az intézményhálózaton belül valamennyi telefonhívás ingyenessé válik,
–
a jelenlegi telefonkészülékek és alközpontok megtarthatók, illetve tervezetten korszerűsíthetők,
–
az intézményhálózatból kilépő telefonhívások esetében is lehetőség nyílik a költségcsökkentésre, vagy a jelenlegi szolgáltatók helyett másik VOIP szolgáltatóval történő szerződéskötés, vagy a mennyiségi beszerzésből származó előnyök révén.
A felvázolt struktúrában a hívások lefolyása az alábbiak szerint történik: –
az intézményen belüli hívásokat az intézmény jelenlegi alközpontja kezeli, az eddigiek szerint,
–
az intézményhálózaton belüli hívásokat az intézményi hálózat továbbítja ingyenesen,
–
az intézményhálózaton kívülre irányuló hívásokat az Önkormányzat, vagy a szolgáltatást felügyelő szervezetnél elhelyezett gateway továbbítja a vezetékes telefonhálózatba.
Amennyiben a vezetékes szolgáltató helyett VOIP szolgáltatóval szerződik az Önkormányzat, ez utóbbi esetben a hívás továbbítása az Önkormányzat által esetlegesen bérelt szélessávú Internet kapcsolaton keresztül történhet. A megoldás kidolgozása érdekében egy részletes megvalósítási terv kidolgozását javasoljuk, amelyben megtörténik: –
a jelenlegi hívásadatok összesített elemzése,
–
a jelenleg az egyes intézmények által fizetett havi- és forgalmi díja összesített elemzése,
–
a jelenleg érvényben lévő szerződések feltételeinek értékelése,
–
a beszerzendő eszközök listájának összeállítása,
– a szükséges döntést előkészítő megtérülési számítások kidolgozása. A terv birtokában hozhatja meg az Önkormányzat vezetése a megfelelő döntést a megoldás bevezetéséről.
E-ügyintézés, ügyfélszolgálat A PROJEKT CÉLJA A projekt célja Sopron Megyei Jogú Város Internetes ügyfélszolgálati felületének emelt szintű kialakítása annak érdekében, hogy: 42
–
az érintettek ügyfélközpontú tájékoztatást kapjanak az önkormányzat működéséről, a hivatali ügyintézés rendjéről és az ehhez szükséges tudnivalókról
–
az érintettek számára lehetőség nyíljon az ügyintézési feladatok minél magasabb elektronikus szolgáltatási szinten történő megvalósítására
Cél az elektronikus ügyintézés -EU CLBPS szerinti 2-es szint maradéktalan, 3-as szint- jogszabályi lehetőségek szerinti megvalósítása. Ez az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok on-line kitölthetőségét jelenti elektronikusan. Az űrlapoknak hitelesíthetőnek, és on-line továbbíthatónak kell lenniük. A városi portál közzétételi részéhez kapcsolódóan, annak továbbfejlesztésével kell megvalósítani kezelésüket. A megvalósítandó projekttel, s a kialakítandó rendszerrel szembeni elvárás, hogy –
megfeleljen a törvény előírásoknak és a korszerű szakmai elvárásoknak,
–
illeszkedjen a Hivatal informatikai infrastruktúrájához,
–
üzemeltetése és továbbfejlesztése hosszú távon megnyugtatóan biztosítható legyen,
–
megvalósítása és későbbi üzemeltetése a takarékosság és a költséghatékonyság elveinek megfelelően, az ár/teljesítmény viszony folytonos és hosszú távú figyelembevétele mentén történhessen.
Jogi keretek: Jogi szempontból a projektnek biztosítania kell az önkormányzatiságból, annak célkitűzéseiből, s a rá vonatkozó törvényi szabályozásokból, konvenciókból ill. ajánlásokból fakadó elvárásoknak és kötelezettségeknek való megfelelést, ami a projekt lefolytatásának elsődleges keretül szolgál. Ezek a következők: –
1990 évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
–
1992 évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
–
2001 évi XXXV törvény az elektronikus aláírásról
–
A Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság 19. sz. Ajánlása a központi államigazgatás szervezeteinek internet-tevékenységére, valamint az általuk működtetett honlapok tartalmi és formai követelményeire (2003)
–
2004 évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
–
2005 évi XC törvény az elektronikus információszabadságról
–
193/2005 (IX.22.) Kormányrendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól
–
194/2005 (IX.22.) Kormányrendelet a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítés-szolgáltatókra vonatkozó követelményekről
–
195/2005 (IX.22.) Kormányrendelet az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő 43
informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról –
12/2005 (X.27.) IHM rendelet az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól
–
18/2005 (XII.27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról
–
3/2006 (IK 4.) IM utasítása az Igazságügyi Minisztérium Közérdekű Adatok Közzétételi Szabályzatáról.
A fent vázolt jogszabályok, ajánlások s azok szellemisége a projekt elsődleges jogi keretét alkotják. Mivel a specifikálandó terület a jogszabályi környezet mellett egyéb szakmai állásfoglalások, ajánlások s különböző szinten megfogalmazott stratégiák illetve programok által is érintett, amikhez a kialakítandó rendszer illeszkedését biztosítani kell, a keretek felvázolásánál mindenképpen meg kell említeni ezeket is. Ezen a téren találhatunk már uniós programokat is, amelyek a nemzeti programok kialakításánál is fontos szerepet játszottak, s melyekre visszavezethetők azok a célkitűzések és szakterületi állásfoglalások, amelyek a helyi szinteken a városi szakterületi stratégiák kialakítására is hatással voltak. –
eEurope akcióterv (Lisszabon 2000)
–
eEurope 2005 akcióterv (Brüsszel 2002)
–
Magyar Információs Társadalom Stratégia (2003. november)
–
Nyugat-dunántúli Regionális Információs Társadalom Stratégia (2005. május 31)
–
Sopron MJV Polgármesteri Hivatal Informatikai Stratégia 2005-2007 (2005. március)
–
Sopron MJV Polgármesteri Hivatal Informatikai Stratégia 2007-2009 (2006. október)
– 41/2005. (X. 28.) Sopron Város Önkormányzati rendelet az elektronikus ügyintézésről Az átfogó szintekről levezetett, és egyre részletesebb szinteken megfogalmazott stratégiák már konkrét célkitűzéseket fogalmaznak meg, melyek között a városi portál kialakítása konkrét célkitűzésként fogalmazódik meg, melynek megvalósítása egyre sürgetőbb feladat.
Követelmények: A KET és a kapcsolódó jogszabályok betartása (193/2005. (IX. 22.) Korm.R.t 2004/CXL törvény (KET)). Fel kell mérni az ügyfélszolgálati folyamatokat, meg kell valósítani azok digitális támogatását. Meg kell oldani a kijelölt folyamatokhoz tartozó űrlapok interaktív kezelését. Meg kell tervezni az elektronikus ügyfélkezelés rendjét: –
azonosítás
–
ellenőrzés
– hitelesítés megvalósításával A megvalósítás feltétele, hogy a digitális ügykezelés szabályozása a papír alapúnak megfelelő legyen. Az elektronikus adatok védelmét a vonatkozó törvénynek megfelelően kell biztosítani. 44
Biztosítani kell a technikai feltételeket: –
szolgáltató elérhetőség
– biztonság (IBSZ, hardver, szoftver) Meg kell tervezni az e-ügyfélkezelést –
azonosítás (E-Magyarország, digitális aláírás)
– érkeztetés Visszaigazolás a beérkezésről –
szignálás
–
iktatás, értesítés
– ügyindítás Meg kell teremteni az elektronikus ügyek iktatásának rendjét és biztosítani kell, hogy az iktatott ügyek azonos módon legyenek kezelhetőek a papír alapú ügyekkel. Szakterületi felelőst kell kinevezni, aki részt vesz a rendszer kialakításában is. A megvalósítást fokozatosan lehet elérni, a kisebb jelentőségű egyszerűbb ügyekkel kezdve.
IMIR kialakítása A Hivatalban az előző informatikai stratégia célok között szerepelt egy Integrált Műszaki Információs Rendszer (IMIR) megvalósításának lehetősége. A következőkben felvázolásra kerül a jelenlegi helyzet, illetve azok az elvégzett fejlesztések, megvalósítások amelyeket az előző évekre vonatkozó fejlesztési koncepció célul tűzött ki. A rendszer kialakításának alapja az alaptérkép. A földmérési alaptérképpel kapcsolatosan a városban kialakult speciális helyzet a következő. Az alaptérképet a 80-as évekig papír alapú pausz térképek formájában tartották karban. A Soproni Víz és Csatornamű Zrt 1995-től kezdődően megkezdte a papír alapú térképek és a saját szakági hálózatának digitalizálását, s ezzel egyidejűleg aktívan szorgalmazta a teljes városi digitális közműnyilvántartás létrehozását. Ennek eredményeképpen 2000-re a város teljes területére létrejött a közhiteles papír térkép digitalizálásából származó városi digitális földmérési alaptérkép. A Vízmű a térképet folyamatosan javítja. Erre az időközben elkészült városi ortofotó szolgáltat jó alapot, ahol a fel nem tüntetett épületek, kerítések, illetve a közterületben bekövetkező változások jól nyomonkövethetők. A térkép a városban zajló beruházások, terepi munkák kapcsán készített részterületi felmérések kapcsán is folyamatosan pontosításnak, javításnak lett alávetve, így a folyamatos munka eredményeképpen egy jó minőségű, a technológiai korlátok erejéig korrektnek mondható “műszaki alaptérkép” állt elő, melynek karbantartása folyamatosan biztosítva volt. Ugyanakkor sajnos a Földhivatalban nyilvántartott, s 2006-ban állami átvételen átesett „közhiteles digitális földmérési alaptérkép”, ami ugyanezen alapból, de más folyamatok mentén állami finanszírozásban készült el a műszaki technológiák eltérése és a karbantartási folyamatok különbözősége miatt a „műszaki alaptérképtől” eltér. Sajnálatos tény, hogy a „közhiteles földmérési alaptérkép” karbantartása műszakilag közismerten problémás. Ennek okai összetettek, de alapvetően a központi szabályozás hibáira visszavezethetően több ponton is számos bizonytalanságot tartalmaznak. 45
–
Az alaptérképi változásokkal járó hatósági eljárásrend számos ponton kihelyezi az eljárás elemeinek lefolytatását a hatósági intézményi struktúrán kívüli, lényegesen rosszabbul ellenőrizhető szereplőkre (a lakosságra), s ezt oly módon teszi, hogy ezen folyamatlépések ellenőrzése, nem biztosított, s a mulasztások detektálása a többoldalú érdektelenség miatt determinisztikusan elmarad.
–
Az alaptérképi változásokkal járó hatósági eljárásrendben az alapvető résztvevők, a Földhivatal és az Önkormányzat egymással a különböző pontokon kezdeményezett ügymenetek egyeztetésében semmilyen együttműködést nem folytat.
–
Az alaptérkép folyamatos karbantartásának anyagi, infrastrukturális vagy humán erőforrás igénye a Földhivatal részéről vélhetően nem biztosított teljes mértékben, ugyanis ezen a téren országos szinten általános érvényűen jelentős csúszások és késedelmek épülnek a rendszerbe a földhivatali folyamat oldalán.
Bár a jelen projekt keretében ismételten célul tűzzük ki, hogy a Hivatal oldaláról el fog indulni a kezdeményezés az érintettek irányában az anomáliák felszámolására, mégis a gyakorlatban ezeket a körülményeket operatív, külső, akadályoknak kell tekintenünk, amivel együtt élve is jól működő rendszert kell létrehoznunk. Az önkormányzat a 27/2004. (V. 28.) számú helyi rendeletében leszabályozta az egyesített közműnyilvántartással kapcsolatos feladatköröket, kötelezettségeket, és felelősségi köröket. Ennek keretében az Önkormányzat meghatározta, hogy a központi közműnyilvántartás vezetésért a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Zrt. a felelős, mint a város, központi közműnyilvántartója. Ennek biztosítására ezzel egyidejűen 10 éves szerződést kötött a Vízművel a törvényi keretek biztosítása végett a feladat elvégzésére, ami azóta is hatályos, s aminek keretében a közműnyilvántartás jelenleg is folyik a városban. A rendelet számos kérdést szabályoz, egy alapvetően fontos kérdést azonban nem tesz tisztába, mégpedig azt, hogy milyen alaptérkép lesz a központi közműnyilvántartás alapja. Ennek a hiányosságnak a nyilvánvaló oka a fent említett alaptérképi anomáliából adódik. A dolog egyértelmű következményeként az egyesített közműnyilvántartási feladatok, mellesleg fontos leszögezni, műszakilag teljesen helyesen, s a földhivatali közhiteles alaptérkép 2006-os állami átvételét megelőzően jogilag sem megkérdőjelezhetően, nem az azóta államilag elfogadásra került „közhiteles digitális földmérési alaptérkép” felhasználásával, hanem a Vízmű által folyamatosan vezetett és karbantartott “műszaki alaptérkép” felhasználásával folytak és folynak. A közműnyilvántartás alaptérképén viszont nem szerepel az elektromos hálózat, mivel az érintett cég nem kapcsolódott be a Hivatal által kezdeményezett teljes közművesítést nyilvántartó alaptérképi projektbe. A karbantartási munkákhoz a Vízmű rendszeresen lekéri és felhasználja a földhivatali alaptérképen átvezetett változásokat is, ami azonban a két térképmű különbözőségének problémáját nem oldja meg. Ez a körülmény az említett szituációt konzerválni látszik, tekintve, hogy a feladatba időközben belefektetett jelentős energiáknak köszönhetően, azóta egy nagy értékű közműnyilvántartási adatbázis épült fel erre az alapkörnyezetre. Sajnos a jogi problémák továbbra is fennállnak, mivel a Hivatal továbbra sem adhat ki „közhiteles” térképkivágatot. A Hivatal az előző évek stratégiájában megfogalmazott rendszer kialakításának első lépéseit megtette, mivel alkalmazásra került egy főállású munkatárs aki, csak a Hivatal által használt 46
alaptérképpel kapcsolatos térinformatikai feladatokat látja el. A Hivatal több olyan térkép kidolgozását is előkészítette, melyek más szakági rendszereknek nagy segítséget nyújt a munkájuk során. Folyamatban van a szociális alaptérkép, a választókerületeket tartalmazó térkép, melyek az egyes osztályok munkáját teszik hatékonyabbá. Előkészítés alatt van több olyan feladat, melyek a közeljövőben kerülnek megvalósításra. Ilyen például a kataszteri rendszerrel kialakítandó kapcsolat. Viszont van olyan feladat, melyek az előző években stratégiai célként kerültek megfogalmazásra, de nem sikerült végrehajtani, ezeket a Hivatal továbbra is szeretné megvalósítani. Jelen stratégia szintjén a következő célokat kell kitűzni az IMIR rendszer kialakításával kapcsolatban: –
A rendszer illeszkedjen a kialakításra kerülő korszerű, és egységes dokumentumkezelő alaprendszerhez, kapcsolódjon a kifejlesztendő átfogó folyamatirányítási alaprendszerhez, s ezáltal támogassa hatékonyan a mindennapos munkafolyamatokat.
–
A rendszer biztosítsa a különböző grafikus és alfanumerikus adatbázisok együttes kezelését a megkívánt adatkapcsolati mélységig, annak érdekében, hogy a műszaki folyamatok széles körét teljes körű, naprakész, megbízható információkkal lássa el, s ezáltal biztosítsa a hozott döntések műszaki megalapozottságát.
–
A létrehozott adatbázis szolgáljon alapul az egyéb, nem műszaki jellegű nyilvántartások és folyamatok támogatására is, a megkívánt mértékben. (pl. Szociális alaptérkép kialakítása, Választókerültek kialakítása stb.)
–
A kialakítandó rendszernek alkalmasnak kell lennie a már alkalmazott szakalkalmazások későbbi integrálására, illetve az elektronikus ügyintézés rendszerrel történő kapcsolat kialakítására.
Portál E-közigazgatási 4. szint elérése A CLBP 4. szint eléréséhez mindenképp szükséges egy olyan elektronikus ügyintézési rendszer bevezetése, mely támogatja a papírnélküli feladatellátást. A feladatellátás alatt nemcsak a Hivatal belső folyamatait kell érteni, hanem a Hivatal által szolgáltatott elektronikusan indítható ügyek papír- és felhasználói jelenlét nélküli feladatellátást is. Azaz a portál felületén – mint a város lakosai felé publikált bejelentési felület – a látogató által kitöltött űrlap, nyomtatvány hivatalos papírként kerül be a Hivatal elektronikus ügyintézési rendszerébe. Ezt a fajta kapcsolatot nevezik G2C kapcsolatnak azaz Hivatal és ügyfél közötti kapcsolat. Viszont az elektronikus kapcsolatot nemcsak az ügyfelek felé kell kialakítani, hanem más hivatallal szemben is nyitottnak kell lennie az Önkormányzatnak, hogy teljesüljön a G2G (Hivatalok közötti kapcsolat) kapcsolat. Az elektronikus ügyintézési folyamatok megvalósítása során az elektronikus hitelesítés alapfeltételként jelentkezik, amennyiben a jövőben az egyre szélesedő spektrumú ügyek elektronikus megvalósítását a CLBPS 4. szinten szeretnénk megvalósítani. Az elektronikus aláírás alkalmazása mellett számos érvet lehet felhozni, ezek közül a legfontosabb, hogy az elektronikusan aláírt dokumentumok helytől és időtől függetlenül hitelesek, azok semmilyen tárhelyhez, szolgáltatóhoz kötve nincsenek. Ezen felül a hivatali ügyintézési folyamatok analógiájára pl. egy elektronikus ügyintézési rendszerben vagy szakrendszerben leképezett folyamatokba mind folyamatelemként, mind pedig technológiailag könnyebben integrálható az elektronikus aláírás – amelynek törvényben szabályozott jogi működési keretei vannak. 47
Fentiek eredményeképpen célként megfogalmazható, amennyiben a Hivatal elérte a CLBPS 3. szintet: –
elektronikus aláírói tanúsítványok beszerzése elsősorban vezetői szinten (hivatali vezetés, főosztályvezetők, osztályvezetők, csoportvezetők), azt követően második lépcsőben, a kiadmányozásra jogosultak körére kiterjesztve szélesebb ügyintézői szinten,
–
elektronikus aláírás alkalmazási koncepciójának kialakítása, szükséges folyamatok átalakítása, az alkalmazás oktatása,
–
Hivatali szervezeti elektronikus aláírói tanúsítvány beszerzése – amellyel a Hivatal nevében – kvázi Hivatali bélyegzőként – egy automata is írhat alá (Az automata aláírás nem egy kiadmányozásra jogosult helyett történő aláírást jelent, hanem egyes, kiemelt elektronikus ügyintézési esetekben pl. egy beadvány beérkezését követő automatikus visszaigazolást jelent; a Hivatal nevében egy automata „pecsétszerűen ír alá”),
–
szerver elektronikus aláíró modul beszerzése, és az elektronikus ügyintéző rendszerbe történő integrálása,
–
a Hivatal csatlakoztatása a Hivatali elektronikus kapu központi szolgáltatáshoz,
–
az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó rendszerekben az elektronikus hitelesítő funkciók integrálása (részletes felmérés, tervezés, megvalósítás, az érintett ügytípusokra vonatkozó szabályozás szükséges módosítása).
Pénzügyi becslés Projekt azonosító Ssz. Leírás IKT Iktató rendszer bevezetése 10 Ügymenet-kezelési rendszer kialakítása 20 Szakági rendszerek kapcsolatának kiépítése SZ
-
Előny
Költségbecslés (mHUF) Időtáv
A CLBPS 2. szint elkészült A CLBPS 2. szint elkészült
13 3
2010. 3. né 2010. 3. né
Tűzvédelmi megvalósulnak
0
2010. 4. né
Erősáramú szünetmentes elektromos aljzatok kiépítése Rendezett kábel struktúra
0,5
2010. 4. né
Gyengeáramú strukturált hálózat kiépítése
Rendezett kábel struktúra
0,5
2010. 4. né
Tartalékeszközök beszerzése
Informatikai növekedése
2
2011. 1. né
0,5
2010. 4. né
Szerverszoba kialakítása
50 Szerverszoba raktár funkciójának megszüntetése 70 80 90 95 T
H
A raktárhelyiség szerverszobától
előírások
biztonság elválik
a
-
Raktár helyiség kialakítása Tartalék informatikai szerverpark kialakítása
100
Informatikai eszközök beszerzése
Meleg tartalék eszközök 45 rendelkezésre állnak az említett külső helyszíneken
2010. 4. né
110
Szünetmentes áramforrás kiépítése
Nagyfokú rendelkezésre biztosítása
állás 6
2010. 3. né
120
Optikai kapcsolat kiépítése
Közvetlen kapcsolat kialakítása a 2 fő- és tartalék szerverpark között
2010. 3. né
-
Hardvereszközök szinten tartása
48
130
2010. 3. né - 2012. 4.né
-
Asztali számítógépek folyamatos cseréje Korszerű eszközök, 20 (80db/év) munkahatékonyság növelése Irodatechnikai másolók, nyomtatók cseréje (10/db 2 Korszerű eszközök, év) munkahatékonyság növelése Homogén szoftverkörnyezet kialakítása
150
OpenOffice.org alkalmazásának kiterjesztése
---
2011 folyamatosan
1.né-től
160
Linux desktop pilot projekt kiválasztott szervezeti Költségmegtakarítás, új eszközök --egységben megismerése
2011 folyamatosan
1.né-től
-
E-ügyintézés kialakítása
170
E-ügyintézési rendszer megvalósítása
-
IMIR kialakítása
180
Műszaki információs rendszer kiépítése
-
Informatikai szervezet létszámnövelése
190
Új informatikus alkalmazása
-
CLBPS 4. szint elérése
200
Elektronikus aláírás bevezetése, alkalmazási koncepció kialakítása
140 HO
E
I L
E4
VO
portál
Kompatibilitási megoldása
problémák
kapcsolatának A CLBPS 3. szint elkészült
2010. 3. né - 2012. 4.né
15
2011. 2. né
96
2011. 3. né
leterheltsége 1,8
2013. 1. né
oktatása, Elektronikus megvalósulása
hitelesítés 3,6
2012. 1. né
210
Elektronikus aláírás kiterjesztése teljes ügyintézői Elektronikus körre megvalósulása
hitelesítés 3,5
2012. 1. né
220
Hivatali aláíró tanúsítvány és szerver elektronikus Elektronikus aláíró modul beszerzése, és az elektronikus megvalósulása ügyintéző rendszerbe történő integrálása
hitelesítés 9
2012. 1. né
230
Az e-ügyintézéshez kapcsolódó rendszerekben Teljeskörű elektronikusan hiteles 12 (back-office és front-office) az elektronikus működés megvalósítása hitelesítő funkciók integrálása (részletes felmérés, tervezés, megvalósítás, az érintett ügytípusokra vonatkozó szabályozás szükséges módosítása)
-
VoIP
240
Telefonközpont beszerzése
Ingyenes megteremtése belül
telefonálás 4 intézményeken
2011. 1. né
250
Végpontok beszerzése (100 db)
Ingyenes megteremtése belül
telefonálás 2 intézményeken
2011. 1. né
Hatékonyabb munkavégzés Informatikus csökken
49
2012. 1. né
Ütemterv
50
Dr. Fodor Tamás polgármester: Negyed óra szünetet indítványozok a Szilágyi család gyászszertartásán való részvétel céljából.
Szünet után:
5. napirendi pont: Előterjesztés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 50/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról (rendeletalkotás) Osváth András, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Kocsis János, a Jogi és Ügyrendi Bizottság képviseletében: A Jogi és Ügyrendi Bizottság egyhangú szavazattal támogatta a rendeletmódosítást. Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: A Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzata egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. Simon István alpolgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem szavazzunk a rendelettervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 19 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 19 igen egyhangú szavazattal a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 9/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 50/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról
51
1. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 50/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: ÖR.) 3. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a gondozási központ vezetőjénél kell előterjeszteni.” 2. § (1) Az ÖR. 5. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az Idősek Klubja, a fogyatékosok nappali intézménye igénybevétele iránti kérelmet a Flandorffer Ignác Szociális Intézet és Mikrotérségi Gondozási Központ, a pszichiátriai betegek nappali intézménye igénybevétele iránti kérelmet a NapSzak Integrált Intézmény vezetőjénél kell előterjeszteni.” (2) Az ÖR. 5. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A nappali melegedő, hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása esetében a Flandorffer Ignác Szociális Intézet és Mikrotérségi Gondozási Központ működtetésében külön eljárás nélkül történik az igénybevétel.” 3. § Az ÖR. 5. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) Az intézmény vezetője az igénybevételre várakozó személyekről, valamint az intézményi lakók létszámának alakulásáról félévente a Szociális és Egészségügyi Bizottság számára jelentést készít.” 4. § Az ÖR. 7. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(6) Jelen rendelet 1. §-ban meghatározott illetékességi területen kívüli lakos, és/vagy szociálisan nem rászorult személy ellátás iránti igénye kizárólag akkor biztosítható, ha az ellátáshoz szükséges kapacitás, férőhely rendelkezésre áll, és a lakhely szerinti önkormányzat, illetőleg az igénybe vevő (hozzátartozó) vállalja az intézményi térítési díj megfizetését, és a szolgáltatóval erre előzetesen megállapodást köt.” 5. § (1) Az ÖR. 7. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(8) Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető az intézmény orvosának és a Szociális és Egészségügyi Bizottság egy kijelölt tagjának bevonásával dönt a jogosultak elhelyezésének sorrendjéről. A soronkívüliséget elbíráló bizottság (a továbbiakban: bizottság) ülését az intézmény igazgatója hívja össze.” (2) Az ÖR. 7. § (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(9) A bizottság önkormányzatot képviselő tagját a Szociális és Egészségügyi Bizottság választja meg.” 6. § Az ÖR. 12. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 25%-át.”
52
7. § Az ÖR. 19. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében ellátottak érdekeit az Érdekképviseleti Fórum biztosítja, melynek tagjai a Szt. 99. § (2) bekezdésében meghatározottak. Az intézményt fenntartó helyi önkormányzatot a Szociális és Egészségügyi Bizottság választott tagja képviseli.” 8. § Az ÖR. 19. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Az Érdekképviseleti Fórum önkormányzatot képviselő tagját a Szociális és Egészségügyi Bizottság választja meg.” 9. § Az ÖR. 20. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A Szociális és Egészségügyi Bizottság a) véleményezi és a közgyűlés elé terjeszti az Szt. által előírt szolgáltatástervezési koncepciót, b) jóváhagyja a szociális és gyermekvédelmi intézmények szakmai programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét és benne az Érdekképviseleti Fórum megalakításának és működésének szabályait, c) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét. (1993. évi III. tv. 92/B. § (1) bekezdés c) pontja és d) pontja)” 10. § Az ÖR. 20. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) A Közgyűlés a (2) bekezdésben meghatározott feladatait a Humánszolgáltatási Osztály közreműködésével látja el.” 11. § Az ÖR. 20. § (5) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „c) a Szt. 17. § (5) bekezdése alapján a szociális ellátás megtérítése összegének, illetve pénzegyenértékének, és a kamat összegének méltányosságból való elengedésével, illetve csökkentésével kapcsolatos,” 12. § Az ÖR. 20. § (5) bekezdés f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „f) a módosított 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése alapján a térítési díj hátralékának a közadók módjára történő behajtásával, a behajthatatlan követelés törlésével kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza.” 13. § Az ÖR. 20. § (6) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „b) a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a fenntartó képviselőjének kijelölésével kapcsolatos hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza.” 53
14. § Az ÖR. 20. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(7) A Szociális és Egészségügyi Bizottság megbízatásának lejárta és az újonnan megválasztott Szociális és Egészségügyi Bizottság megalakulása közötti időszakban, illetve ha működésük szünetel, a Bizottság e rendeletben meghatározott hatásköreit a polgármester gyakorolja.” 15. § Az ÖR. 21. § (2) bekezdés ab) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ab) A Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke,” 16. § Az ÖR. 21. § (2) bekezdés db) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „db) FORENO Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft. által delegált személy,” 17. § Az ÖR. 21. § (4) bekezdés ba) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ba) feladatát érintően a Közgyűlés és a Szociális és Egészségügyi Bizottság napirendjére.” 18. § Az ÖR. 21. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(5) A Kerekasztal évente legalább két alkalommal ülést tart, mely ülések nyilvánosak. Működési szabályait ügyrendben határozza meg. A Kerekasztal üléseivel kapcsolatos adminisztratív teendőket a Polgármesteri Hivatal Szociális Csoportja látja el.” 19. § Az ÖR. a) 2. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete, b) 3. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete, c) 4. melléklete helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.
20. § (1) Jelen rendelet 2010. július 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet 2010. július 3. napján hatályát veszti.
Dr. Fodor Tamás polgármester
Dr. Dobos József jegyző
54
1. melléklet a 9/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez „2. melléklet az 50/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez Szociális alapszolgáltatások intézményi térítési díjai Alapszolgáltatások
Ebéd (Ft)
Egész napos ellátás (Ft)
Óradíj (Ft)
Önköltségszámítás alapján
2.1. Étkeztetés* 28.500 Ft/hó jövedelem alatt 28.501-39.900 Ft/hó jövedelem 39.901-51.300 Ft/hó jövedelem 51.301-62.700 Ft/hó jövedelem 62.701-74.100 Ft/hó jövedelem 74.101-85.500 Ft/hó jövedelem 85.501-96.900 Ft/hó jövedelem 96.901-108.300 Ft/hó jövedelem 108.301-119.700 Ft/hó jövedelem 119.700 Ft/hó jövedelem fölött Egytál étel (helyben fogyasztással) Étel kiszállítás költsége
50 150 200 250 300 350 400 450 500 530 0 100
630 630 630 630 630 630 630 630 630 630 503
Étkeztetés Fogyatékosok Klubjában (napi háromszori étkezés)* 28.500 Ft/hó jövedelem alatt 28.501-39.900 Ft/hó jövedelem 39.901-51.300 Ft/hó jövedelem 51.301-62.700 Ft/hó jövedelem 62.701-74.100 Ft/hó jövedelem 74.101-85.500 Ft/hó jövedelem 85.501-96.900 Ft/hó jövedelem 96.901-108.300 Ft/hó jövedelem 108.301-119.700 Ft/hó jövedelem 119.700 Ft/hó jövedelem fölött
100 200 300 400 500 550 600 650 700 800
1.330 1.330 1.330 1.330 1.330 1.330 1.330 1.330 1.330 1.330
Étkeztetés Idősek Klubjában (ebéddel)* 28.500 Ft/hó jövedelem alatt 28.501-39.900 Ft/hó jövedelem 39.901-51.300 Ft/hó jövedelem 51.301-62.700 Ft/hó jövedelem 62.701-74.100 Ft/hó jövedelem 74.101-85.500 Ft/hó jövedelem 85.501-96.900 Ft/hó jövedelem 96.901-108.300 Ft/hó jövedelem 108.301-119.700 Ft/hó jövedelem 119.700 Ft/hó jövedelem fölött
70 150 200 250 300 350 400 450 480 500
500 500 500 500 500 500 500 500 500 500
2.2. Házi segítségnyújtás* 28.500 Ft/hó jövedelem alatt 28.501-39.900 Ft/hó jövedelem 39.901-51.300 Ft/hó jövedelem 51.301-62.700 Ft/hó jövedelem 62.701-74.100 Ft/hó jövedelem 74.101-85.500 Ft/hó jövedelem 85.501-96.900 Ft/hó jövedelem 96.901-108.300 Ft/hó jövedelem 108.301-119.700 Ft/hó jövedelem
100 200 300 350 400 450 500 550 650
55
1.320 1.320 1.320 1.320 1.320 1.320 1.320 1.320 1.320
119.700 Ft/hó jövedelem fölött
800
2.3. Családsegítés,
0
- közösségi pszich. ellátás
0
2.4. Támogató Szolgálat - személyi segítés (óradíj) - szociálisan rászoruló részére szállítási szolgáltatás esetenként (kilométerdíj) - szociálisan nem rászoruló részére szállítási szolgáltatás esetenként (kilométerdíj) 2.5. Nappali ellátás Idősek Klubja Fogyatékosok Napközi Otthona NapSzak Integrált Intézmény nappali ellátás
1.320
54 Ft/nap
43 Ft/km
1. 280 Ft 260 Ft/km
138 Ft/km
260 Ft/km
0 0 0
1.010 1.330 250 Ft
*A fenti összegek az ÁFA-t nem tartalmazzák.”
2. melléklet a 9/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez „3. melléklet az 50/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez Normatív támogatáshoz kapcsolódó alapszolgáltatások, szakosított ellátások intézményi térítési díjai önköltségszámítás alapján Egész napos ellátás Ft/nap/fő Havi díj 3.1. a) b) c) d) e) f) g) h) i) 3.2. a) b) c)
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Idősek Otthona ESZI Balfi út Idősek Otthona ESZI IKVA Demens ellátás ESZI Balfi út Demens ellátás ESZI IKVA Emelt Szintű Otthon ESZI Balfi út Emelt Szintű Otthon IKVA NapSzak Integrált Intézmény Ápoló-gondozó részleg Átmeneti részleg Rehabilitációs részleg Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények* Időskorúak Gondozóháza Éjjeli menedékhely Hajléktalanok átmeneti szállása (30 napon túl)
3.340 Ft 4.070 Ft 4.320 Ft 4.250 Ft 5.830 Ft 5.950 Ft
100.200 Ft 122.100 Ft 129.600 Ft 127.500 Ft 174.900 Ft 178.500 Ft
2.120 Ft 2.120 Ft 2.160 Ft
63.700 Ft 63.470 Ft 64.660 Ft
3.590 Ft
107.700 Ft
300 Ft
9.000 Ft
*A fenti összegek az ÁFA-t nem tartalmazzák.” 3. melléklet a 9/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez „4. melléklet az 50/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez Szakosított szociális ellátások személyi térítési díjai Megnevezés 4.1. Idősek Otthona (ESZI)
A térítési díj mértéke A jövedelemigazolás szerinti havi jövedelem 80%-a, de legfeljebb 81.000 Ft/hó
56
4.2. Emelt Szintű Otthon (Balfi út) Egyszemélyes lakrész Kétszemélyes lakrész 4.3. Emelt Szintű Otthon (József A. u.) Egyszemélyes lakrész Kétszemélyes lakrész 4.4. NapSzak Integrált Intézmény
90.000 Ft/hó 81.000 Ft/hó
4.5. Átmeneti elhelyezés (Flandorffer Ignác Szociális Intézet és Mikrotérségi Gondozási Központ)
125.000 Ft/hó 95.000 Ft/hó A rendszeres havi jövedelem 80%-a, de legfeljebb 50.000 Ft/hó A rendszeres havi jövedelem 60%-a, de legfeljebb 80.000 Ft/hó
”
6. napirendi pont: Előterjesztés a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 51/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról (rendeletalkotás) Osváth András, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangúlag támogatta a rendeletet. Kocsis János, a Jogi és Ügyrendi Bizottság képviseletében: A Jogi és Ügyrendi Bizottság egyhangú szavazattal támogatta a rendeletmódosítást. Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzata egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. Simon István alpolgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem szavazzunk a rendelettervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 19 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 19 igen egyhangú szavazattal a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 51/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról
57
1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 51/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: ÖR.) 2. § (2) bekezdés abc) pontja e rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti. 2. § Az ÖR. 4. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az Önkormányzat a 2. § (2) bekezdésének aaa)-aaf), aca-acc) alpontjaiban felsorolt szolgáltatásokat Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ (Sopron, Vasvári P. u. 2/A.) útján működteti, amelynek a módszertani feladatok vonatkozásában működési területe Győr-Moson-Sopron megyére terjed ki.” 3. § Az ÖR. 11. §-a e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti. 4. § Záró rendelkezések (1) Jelen rendelet 2010. július 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet 2010. július 3. napján hatályát veszti. Dr. Fodor Tamás polgármester
Dr. Dobos József jegyző
7. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. II. félévi munkatervéről (ülésnapok meghatározása) Dr. Simon István alpolgármester: A bizottságok nem tárgyalták az előterjesztést. Varga Gyula Brennbergbánya, Önkormányzat elnöke:
Ó-Hermes,
Új-Hermes,
Görbehalom
Településrészi
Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzata 4 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést támogatta. Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi szavazattal támogatta az előterjesztést. 58
Önkormányzata
4
igen
egyhangú
Dr. Simon István alpolgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 19 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 18 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 183/2010. (VI. 25.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. év II. félévében rendes üléseit az alábbi munkatervnek megfelelően tartja: 2010. augusztus 26., 2010. november 25., 2010. december 23. Felkéri a polgármestert, hogy a rendes ülések összehívásáról gondoskodjon. Felelős: Határidő:
dr. Fodor Tamás polgármester 2010. II. félév
8. napirendi pont: Előterjesztés a Hegyközségekkel kötendő együttműködési megállapodásról Kocsis János, a Jogi és Ügyrendi Bizottság képviseletében: A Jogi és Ügyrendi Bizottság 5 igen szavazattal támogatta a határozati javaslatot. Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzata 4 igen szavazattal támogatta az előterjesztést. Kóczán Zoltán képviselő: A város határában lévő dűlőutak katasztrofális állapotban vannak. Az anyagban szerepel ezek folyamatos rendben tartása. Hogy fog történni ez a gyakorlatban? A hegyközség tesz javaslatot, vagy a közterület felügyelők?
59
Horváthné Seregély Jolán osztályvezető: Számítunk a hegyközség együttműködésére, ha sürgős beavatkozásra van szükség. A főbb útvonalak felújítása a költségvetésben is szerepel. Varga Gyula képviselő: Örülök annak, hogy a megállapodásban az útkarbantartás szerepel. Aggályom, hogy más helyen is vannak nem csak gazdasági, hanem lakóutak is, és ott is híján vagyunk a rendben tartásnak. Jakus János hegyközségi titkár: Nem újkeletű a hegyközségi rendszer, 45 év után, 1994-ben sikerült helyreállítani Magyarország borvidékein. A hegyközségek működését törvény szabályozza. Az együttműködési megállapodás kötése is törvény által előírt kötelezettség. Szeretném felhívni a képviselők figyelmét, hogy az egyes döntéseknél – például a költségvetés elfogadásakor – vegyék figyelembe azt, hogy vannak lehetőségek és jogszabály által előírt kötelezettségek. Dr. Simon István alpolgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 20 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 20 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 184/2010. (VI. 25.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Sopron Városkörnyéki Hegyközséggel, valamint a Sopron Fertőmenti Hegyközséggel történő együttműködési megállapodással, és felhatalmazza a polgármestert a melléklet szerinti megállapodás aláírására. Felelős: Határidő:
dr. Fodor Tamás polgármester 2010. július 1. A 184/2010. (VI. 25.) Kgy. határozat melléklete
Ügyiratszám: 40628-3/2010.
Együttműködési megállapodás amely létrejött egyrészről Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseletében: dr. Fodor Tamás polgármester, 9400 Sopron, Fő tér 1.) továbbiakban: Önkormányzat másrészről a Sopron Városkörnyéki Hegyközség (képviseletében: Horváth Imre elnök, 9400 Sopron, Kölcsey F. u. 5.), valamint a Sopron Fertőmenti Hegyközség (képviseletében: 60
Farkas Lajos elnök, 9400 Sopron, Kölcsey F. u. 5.) továbbiakban együttesen: Hegyközségek között alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel: Együttműködő partnerek egybehangzóan kijelentik, hogy a közöttük 2004. június 29. napján létrejött együttműködési megállapodást közös megegyezéssel megszüntetik és az alábbi tartalommal új szerződést kötnek: 1) A Hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: törvény), valamint az Önkormányzat kiemelt várospolitikai célja alapján az együttműködő partnerek kijelentik, hogy fontosnak, és ágazati szempontból szükségesnek tartják a minél szorosabb és gyümölcsözőbb együttműködést. Az együttműködésnél külön hangsúlyt kap, hogy az Önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó földterületeken a mezőgazdasági termelés kiemelkedő ágazata a szőlészet. Az együttműködő partnerek a szőlő, mint történelmi, több száz éves, ősi kultúrnövényünk meglétét, megtartását városi érdekké kívánják tenni, hiszen a város egyik rangját a Nemzetközi Szőlő és Bor Város címe emelte a múltban is, és ezért erkölcsi kötelességünk, hogy a jövőben is az itt termett szőlőkből, főleg a kékfrankos szőlőkből készült bor vigye Sopron város hírét Európába, és a világ más tájaira is. 2) Az együttműködés keretében az Önkormányzat vállalja, hogy a) a Hegyközségek tevékenységéhez szükséges tájékoztatást megadja; b) a Hegyközségeket érintő önkormányzati rendelet meghozatalát megelőzően, kellő időben kikéri az illetékes hegyközségi szervezet véleményét, és észrevételeire érdemi választ ad; c) a tulajdonában levő szőlészeti, borászati funkciójú ingatlanok – különösen a pincék – hasznosítását megelőzően kikéri a Hegyközségek véleményét; d) biztosítja a városrendezési tervekben érintett borászati létesítmények hosszútávú működésének lehetőségét; e) gondoskodik az önkormányzat tulajdonát képező dűlőutak folyamatos karbantartásáról; f) közös összefogással és lehetőség szerint anyagilag támogatja a borturizmus fejlődését egy városi bormúzeum létrehozásával g) városmarketing feladatai között kiemelten kezeli a soproni bor ügyét; h) nemzetközi kapcsolatainak felhasználásával segíti a Hegyközségek ez irányú kapcsolatainak kiépítését; i) testvérvárosi és egyéb nemzetközi kapcsolataival lehetőséget biztosít a borvidéki borok külföldi bemutatására; j) segíti a borászati, szőlészeti értékek feltárását, megőrzését; k) biztosítja megfelelő helyeken a borvárost jelző műtárgyak felállítását; l) a törvényben előírtak szerint támogatja a közigazgatási területéhez tartozó szőlők őrzését; m) a Hegyközségek írásban történő felkérése alapján elősegíti a természetes személyek körében a hegyközségi járulékok 1994. évi CII. törvény 53. § (5) bekezdése alapján közadók módjára történő behajtását. 3) Az együttműködés keretében a Hegyközségek vállalják, hogy a) a szőlőterületek megmaradása érdekében együttműködnek a Hegyközségek területét érintő területrendezési és -fejlesztési faladatok megoldásában; b) együttműködnek az Önkormányzattal, feladataik ellátása és a várospolitikai 61
célok elérése érdekében; c) szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tájékoztatják munkájukról Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlését; d) vállalják illetékességi területükön a borászati, szőlészeti értékek feltárását, a feltárt értékek, eszközök megóvását. 4) Együttműködő partnerek közösen vállalják a) borversenyek, borünnepek, szüreti napok szervezését, nemzetközivé tételét; b) a kölcsönös tájékoztatást szakmai és várospolitikai kérdésekben; c) közös pályázati lehetőségek feltárásával, közös pályázatok benyújtásával a szőlészet, borászat, a borkultúra és borturizmus fejlődésének elősegítését; d) az e területen működő civil kezdeményezések és civil közösségek, ide értve a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. tevékenységének támogatását. 5) Szerződő felek tudomásul veszik, hogy jelen megállapodás Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének, illetve a Hegyközségek Közgyűlésének jóváhagyó határozatától függő hatályú. 6) Jelen megállapodást a szerződő felek határozatlan időre kötik azzal, hogy szükség esetén felülvizsgálhatják, és közös elhatározással módosíthatják. 7) Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdéseket a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint a Ptk. rendezi. Szerződő felek jelen megállapodást – annak elolvasása és kölcsönös értelmezése után –, mint akaratukkal mindenben egyezőt írják alá. Sopron, 2010. ………………………………… Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében Dr. Fodor Tamás polgármester
………………………………… Sopron Városkörnyéki Hegyközség képviseletében Horváth Imre elnök
………………………………… Sopron Fertőmenti Hegyközség képviseletében Farkas Lajos elnök
9. napirendi pont: Előterjesztés a Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium alapító okiratának módosításáról Kocsis János, a Jogi és Ügyrendi Bizottság képviseletében: A Jogi és Ügyrendi Bizottság 5 igen szavazattal támogatta a határozati javaslatot. 62
Sass László, a Kulturális Oktatási és Sport Bizottság elnöke: A Kulturális Oktatási és Sport Bizottság egyhangúlag támogatta a határozati javaslatot. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 20 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 20 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 185/2010. (VI. 25.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium (költségvetési szerv) Alapító Okiratát a határozat melléklete szerint 2010. augusztus 1. napjával módosítja. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az intézmény jelen határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát adja ki, és az alapító okirat törzskönyvi bejegyeztetéséről gondoskodjék. Az ezen határozat alapján egységes szerkezetben kiadott Alapító Okirattal az intézmény minden korábban kiadott Alapító Okirata hatályát veszti. Felelős: Határidő:
dr. Fodor Tamás polgármester 2010. július 31. A 185/2010. (VI. 25.) Kgy. határozat melléklete
4. számú ALAPÍTÓI MÓDOSÍTÓ HATÁROZAT A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, továbbá a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény felhatalmazása alapján Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium költségvetési szerv 404/2009. (XII. 17.) Kgy. határozatával kibocsátott alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1) Az alapító okirat I. Általános rendelkezések fejezet a.) Felvezető szövegében a „217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése, 8. §-a, 10. §-a és 14. § (2) – (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. §-a, 10. §-a és 12. §-a” szövegrész lép. b.) Telephelyei közül törlésre kerül: 63
9400 Sopron, Selmeci utca 15-17. (18. üzlet) 2) Az alapító okirat III. Az intézmény feladatai fejezetből a.) törlésre kerül az alábbi szövegrész: „Az intézmény szakfeladatai 2009-ben: Alaptevékenységek: 526915
Egyéb nem bolti kiskereskedelem
552323
Iskolai intézményi közétkeztetés
751922
Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai
802144
Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás
802166
Gimnáziumi felnőttoktatás
802177
Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás
802214
Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás
802241
Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás
804028
Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás
924036
Diáksport
Kiegészítő tevékenységek: 751950
Intézményi étkeztetés kiegészítő, kisegítő tevékenységként
751952
Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek
Az iskola kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytathat.” b.) A Kisegítő tevékenysége és arányának felső határa az intézmény kiadásaiban: az „évi 20%-os mértékét” szövegrész helyébe „évi 5%-os mértékét” szövegrész lép 3) Az alapító okirat V. Záró rendelkezések fejezet helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Ez a módosított, egységes szerkezetben kiadott alapító okirat Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyásával 2010. augusztus 1. napjától lép hatályba, minden korábban kiadott alapító okirat és módosítása egyidejűleg hatályát veszti.”
Dr. Fodor Tamás polgármester
64
10. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának fizető parkolás rendjéről szóló 57/2009. (XII. 22.) önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezéséről és új rendelet megalkotásáról (rendeletalkotás) Dr. Fodor Tamás polgármester: Kiosztottunk egy előterjesztői módosítást. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság a határozati javaslatot 4 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, a rendelettervezetet 5 igen szavazattal támogatta. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság támogatta az előterjesztést. Biczi László, a Pénzügyi Bizottság képviseletében: A bizottság az előterjesztő által módosított rendelettervezetet 4 igen szavazattal és a határozati javaslatot is 4 igen szavazattal támogatta. Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep előterjesztést.
Településrészi
Önkormányzata
támogatta
az
Kocsis János, a Jogi és Ügyrendi Bizottság képviseletében: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztést az előterjesztői módosítással együtt tárgyalta, a rendelettervezetet és a határozati javaslatot is 5 igen szavazatttal támogatta. Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzata nem támogatta az előterjesztést. Varga Gyula képviselő: A Városfejlesztési Bizottságon több javaslat elhangzott a mélygarázs kihasználtságának növelése érdekében, például, hogy az első 1-2 órát ingyenessé kellene tenni, illetve hogy a bérletek is legyenek érvényesek a mélygarázsban.
65
Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem szavazzunk a rendelettervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 19 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 18 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 11/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelete a fizető parkolás rendjéről
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 48. § (5) bekezdésében valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésben biztosított felhatalmazás alapján Sopron Megyei Jogú Város parkolási rendjéről az alábbi rendeletet alkotja. 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet területi hatálya Sopron Megyei Jogú Város KRESZ-táblával megjelölt „Várakozási övezet” parkolóhelyeire (továbbiakban: parkolóhely), melyet az 1. melléklet tartalmaz, valamint a Petőfi téri mélygarázsban létesített parkolóhelyekre (továbbiakban együttesen: parkolási rendszer) terjed ki. (2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed valamennyi járműre és üzembentartójára, aki a parkolási rendszer területén lévő várakozási lehetőséget a KRESZ szabályainak betartása mellett veszi igénybe, az 1. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével. (3) A rendelet hatálya a felszíni parkolóhelyek tekintetében nem terjed ki: a) a megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt gépjárművekre; b) Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által üzemeltetett gépjárművekre; c) közfeladatot ellátók gépjárműveire, polgármesteri engedéllyel; d) a diplomáciai mentességet élvező személy ilyen hatósági jelzéssel ellátott gépjárműveire; e) a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján parkolási engedéllyel rendelkező, vagy az őt szállító személy járművére, amennyiben mozgáskorlátozott igazolványát a 3. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyezi el. (4) Az önkormányzat a parkolási rendszer területén a várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást saját tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: Szolgáltató) megbízásával látja el. (5) A parkolási rendszerben történő várakozás a Szolgáltató és a parkolóhelyet igénybevevő (továbbiakban: igénybevevő) közötti polgári jogi jogviszony.
66
I. Fejezet Felszíni parkolás 2. A felszíni parkolóhelyeken történő várakozás időtartama és díjtételei 2. § (1) Várakozási övezetek a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPMBM együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) 17. § (1) bekezdésének e/2. pontjában meghatározott módon kijelölt területek, amelyek díjfizetés ellenében parkoló-automatából váltott szelvénnyel (a továbbiakban: parkolójegy), vagy parkolási jogot tanúsító bérlettel (a továbbiakban: bérlet) vehetők igénybe és meghatározott időtartamig használhatók. (2) A rendelet 2. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó területeken a maximális várakozási időtartamot e rendelet 2. melléklete tartalmazza. (3) A várakozási övezet területén, valamint a kizárólagos használatú parkolóhelyeken a várakozást megengedő hozzájárulás adható ki. A bérletek fajtáit és kiadásuk feltételeit a jelen rendelet szabályozza, a díjait a 2. melléklet tartalmazza. (4) A várakozási övezetben lakossági és egyéb bérletek havi és éves időtartamra válthatók. 3. A parkolóhelyek működtetése, igénybevétele 3. § (1) A díj ellenében igénybe vehető parkolóhelyek használatának részletes feltételeit a Szolgáltató köteles az igénybevevő által jól látható helyen, a parkoló-automatánál elhelyezni. (2) A várakozási díj a parkoló-automatával működtetett parkolóhelyeken a várakozás megkezdésekor – minimum 15 perc időtartam alapul vételével – fizetendő. A várakozási díjat a parkoló-automatán megjelölt pénzérmékkel, vagy Szolgáltatónál megvásárolható chipkártyával, valamint mágneskártyával lehet kifizetni. A megváltott jegy a rajta feltüntetett helyre és időtartamra érvényes. A minimális fizetendő várakozási díjat a kerekítés szabályai szerint, 5 forintra kell kerekíteni, az érvényességi időt ehhez kell igazítani. (3) Igénybevevő köteles a parkolójegy megváltásához szükséges aprópénzről, vagy annak megfelelő mennyiségű – chipkártyán vagy mágneskártyán tárolt – pénzegységről a parkolóhely tényleges igénybevételét megelőzően gondoskodni, az e kötelezettség elmulasztásából eredő következményt viselni köteles. (4) A díj ellenében beszerzett, várakozásra jogosító jegyet a várakozás időtartama alatt a gépjárműben kívülről jól látható helyen kell a műszerfalon, az első szélvédő mögött elhelyezni oly módon, hogy a parkolójegyen az adatok ellenőrizhetők legyenek. (5) A Szolgáltató a mozgáskorlátozottak érdekképviseleti szervezetének bevonásával mozgáskorlátozott várakozóhelyet köteles kijelölni (50 parkolóhelyenként egyet). A kijelölt helyeken a hatályos jogszabályok szerint csak mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező, vagy az őt szállító személy járműve várakozhat. Az engedélyt a 3. § (4) bekezdésben leírtakkal azonosan, az engedély érvényességének megállapítására alkalmas módon kell elhelyezni. (6) A fizető parkolóhelyek munkanapokon 8.00-18.00 óra közötti időben üzemelnek. A szolgáltatás a várakozó gépjárművek őrzésére nem terjed ki. 4. A parkolóhelyre váltható bérletek, kedvezményes engedélyek 4. § (1) Egy parkolóhelyre szóló ún. lakossági bérlettel veheti igénybe a parkolóhelyet a parkolási rendszer területén állandó lakóhellyel rendelkező lakos a lakóhelyéhez legközelebb eső parkolóban, figyelemmel az 1. mellékletben felsorolt parkolási zónák szakaszaira (*-gal jelölve). A bérlet megvásárlásához a személyi igazolványt; a gépkocsi üzembentartójának igazolása érdekében a forgalmi engedélyt, a gépkocsi törzslapját, valamint a legutolsó 67
esedékes gépjármű-adó befizetéséről szóló átutalást vagy csekket a bérlet vásárlásakor be kell mutatni. A gépjármű forgalmi engedélyében szereplő lakcímnek és a kérelmező lakos személyazonosító igazolványában vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványában szereplő lakóhelynek meg kell egyeznie. (2) Lakásonként legfeljebb kettő olyan személygépkocsira váltható bérlet, melynek az állandó lakóhellyel rendelkező lakos az üzembentartója. Nem váltható lakossági bérlet olyan személygépkocsira, melyre vonatkozó gépjármű-adó befizetést az üzembentartó nem tudja hitelt érdemlően igazolni. Lakossági bérlet kiadásának további feltétele az, hogy kérelmezőnek Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szolgáltató felé nincs lejárt tartozása. (3) Magánszemélyek, valamint gazdálkodó szervezetek parkolási célra térítés ellenében meghatározott időre szóló bérletet válthatnak. Bérlet vásárlása esetén a forgalmi engedély bemutatása kötelező. (4) A 2. mellékletben felsorolt bérleteket csak konkrét rendszámra lehet kiadni. (5) A bérletet az első szélvédő mögött a műszerfalon vagy az első szélvédő belső oldalára rögzítve kívülről jól látható és ellenőrizhető módon kell elhelyezni. (6) Az évközben váltott bérletek ára (kivéve az ún. lakossági bérletet) az egész éves bérlet árának hónapok szerint elosztott arányos része. Éves bérlet legkorábban a váltást követő naptól, a váltást követő év január 10. napjáig, a hó közben megváltott havi bérlet legkorábban a váltást követő naptól számított 30 napig érvényes. Szolgáltató az éves bérletet a tárgyévet megelőző év december 1. napjától, a 30 napos bérletet a 30 napos időszak első napját megelőző 10 napon belül kiadhatja. 5. Bérletek cseréjére és pótlására vonatkozó előírások 5. § (1) A forgalmi rendszám változása, vagy a bérlet elvesztése esetén a kezelési költség megfizetése mellett a bérlet kicserélhető, illetve új bérlet állítható ki kizárólag a bérletet korábban megváltó üzembentartó számára, az új gépjármű forgalmi engedélyének bemutatása mellett. (2) A megrongálódott bérletet – annak leadásával egyidejűleg, az igénybevevő kérelmére és a kezelési és előállítási költség megtérítése ellenében – a Szolgáltató kicseréli. Az elveszett bérlet helyett az igénybevevő kérelmére – a kezelési és előállítási költség megtérítése ellenében – új bérletet kaphat. (3) A várakozási övezet területére szóló bérleteket az önkormányzat megbízásából a Szolgáltató adja ki. (4) A várakozás rendjének ellenőrzését végző szerv köteles elvenni és a Szolgáltatónak bevonás céljából visszajuttatni azt a bérletet, a) amelyet nem az arra jogosult használ, b) amelynél a bérlethez való jogosultság megszűnt, c) amely hamis, vagy amelyet meghamisítottak, d) amellyel bármely más módon visszaéltek. (5) A kiemelt zónában a lakossági bérlet, polgármesteri engedély, vagy az ide váltott parkolójegy kivételével kizárólag a kombinált bérlettel lehet a parkolóhelyeket igénybe venni. 6. Pótdíj megállapítására vonatkozó szabályok 6. § (1) Pótdíjat kell fizetni, ha a) a várakozás megkezdésekor (a parkolójegy érvényességének kezdő időpontja és az ellenőrzés időpontja között nem telt el 7 percnél hosszabb idő) nem fizették ki a várakozási díjat, b) a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, 68
egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, c) a parkolójegyet úgy helyezték el, hogy az ellenőrizhetetlen, d) a mozgáskorlátozott igazolványt nem, vagy ellenőrizhetetlenül helyezték el, e) a bérletet nem, vagy nem az e rendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyezték el, f) a mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkolóhelyet engedély nélkül veszik igénybe. (2) A pótdíj megfizetéséért a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti üzembentartója felelős. A pótdíj mértékét és fizetési módját a Kkt. 15/C. §-a szabályozza. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pótdíj kivetéséről szóló felszólítást, készpénzátutalási megbízás nyomtatványt a parkolóellenőr a parkoló gépjármű szélvédőjén vagy egyéb jól látható helyen helyezi el, melyen feltünteti a parkoló helyét, a parkolás időpontját, a gépjármű rendszámát, valamint a szabálytalanság megnevezését és a pótdíjra vonatkozó információkat. (4) Újabb pótdíj szabható ki, ha ugyanazzal a gépjárművel ugyanazon a napon másik parkolóhelyet jogosulatlanul vesznek igénybe. (5) A pótdíj 15 napon túli befizetése esetén Szolgáltató az igényérvényesítéssel kapcsolatos követeléseit érvényesítheti az üzembentartó felé. 7. Parkolójegy utólagos bemutatása 7. § (1) A 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pótdíj fizetésre kötelezett a pótdíj megfizetése alól abban az esetben mentesülhet, ha a pótdíjfizetéssel érintett parkolóhelyre és időtartamra érvényes eredeti parkolójegyét Szolgáltatónak a parkolójegy megváltásától számított 15 napon belül bemutatja. (2) Amennyiben az utólagos bemutatás a pótdíjfizetéssel érintett időpont napjától számított 15 napon túl történik meg, Szolgáltató a gépjármű üzembentartója felé az igényérvényesítéssel kapcsolatos követeléseit érvényesítheti. (3) A pótdíjfizetéssel érintett időpont napjától számított 30 napon túl utólagos bemutatásnak nincs helye. A pótdíjfizetéssel érintett időpont napja a határidőbe beleszámít. 8. Ellenőrzés 8. § (1) A várakozási övezetben a jelen rendeletben, illetve egyéb jogszabályokban feljogosított személy jogosult – az övezet területén várakozó gépjárműre vonatkozó parkolójegy és bérlet érvényességét, – annak gépjárművön történt elhelyezését és – az abban rögzítettek szerinti várakozást ellenőrizni. (2) A jelen rendelet 1. § (4) bekezdésében meghatározott Szolgáltató képviselője és a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény felhatalmazása alapján működő közterület-felügyelet együttműködik jelen rendelet végrehajtásában és rendelkezései megtartásának ellenőrzésében. (3) A parkoló-automaták üzemképtelensége esetén az igénybevevő a parkolás helyéhez legközelebb eső, üzemelő parkoló-automatánál köteles parkolójegyet váltani. A parkolás helyéhez legközelebb eső parkoló-automata helyét a parkolóhelyet jelző tábla jelöli meg. II. Fejezet A mélygarázs működésére vonatkozó rendelkezések 9. § (1) A Szolgáltató köteles elhelyezni a mélygarázs bejárata előtt a) a szabad férőhelyek számát,
69
b) a magasságkorlátozást és c) a minimum óradíjtételt tartalmazó információs eszközt. (2) A Szolgáltató köteles elhelyezni a mélygarázsban: a) a Szolgáltató nevét, címét, b) az adott helyen várakozók díjfizetési kötelezettségét, c) a várakozási díj és pótdíj összegét járműfajtánként, d) a várakozási díj megfizetésének módját, e) a mélygarázs használatának rendjét, f) a közlekedési rendnek megfelelő kötelező haladási és elsőbbségadási szabályokra figyelmeztető táblákat. (3) A mélygarázsban a Szolgáltató zárt rendszerű ki- és beléptető rendszert működtet. (4) A mélygarázs 0-24 óráig, folyamatosan üzemel. 10. § (1) A mélygarázs parkolóhelyeit igénybe lehet venni: a) a helyszínen váltott kártyával, b) nappali bérlettel 6.00-18.00 óráig, c) éjszakai bérlettel 18.00-8.00 óráig, d) egész napos bérlettel 0.00-24.00 óráig. (2) A mélygarázsra váltott éves bérlet a váltást követő naptól, a váltást követő év január 10. napjáig érvényes. Az évközben - legkésőbb szeptember 30. napjáig - megváltott bérletek ára az egész éves bérlet árának hónapok szerint elosztott arányos része. (3) A 30 napos, illetve a 7 napos bérlet a megváltás időpontjától érvényes az azt követő 30. illetve 7. napig a bérlettípusnak megfelelő üzemidőben. Hosszabb időszakra is váltható a havidíj többszörösének megfizetésével. (4) A mélygarázsban lévő parkolóhely nem vehető igénybe 1,9 m magasságot, 5 m hosszúságot meghaladó gépjárművel, továbbá nem használható pótkocsi és utánfutó elhelyezésére. (5) A mélygarázs nem vehető igénybe a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező, illetve a közlekedésben részt nem vevő reklámozási céllal elhelyezett járművek elhelyezésére. (6) A mélygarázsban nem vehető igénybe a felszíni parkolóhelyekre megállapított díjfizetési mentesség és kedvezmény. 11. § (1) Ha a mélygarázst igénybevevő a be- és kilépéshez átvett parkolójegyet elveszti, úgy 2.800,- Ft pótdíj helyszínen történő megfizetését követően hagyhatja el a mélygarázst. Amennyiben az igénybevétel időtartama az egy naptári napot meghaladja, és az igénybevevő a parkolójegyet elveszti, akkor kilépéskor az igénybevétel megkezdésétől eltelt minden naptári nap után köteles a pótdíjat megfizetni. (2) A mélygarázs teljes területén a KRESZ szabályai a mérvadóak. A gépjárművek a mélygarázs teljes területén 15 km/h sebességgel közlekedhetnek. (3) Kötbér (a mélygarázs rendjének megsértése, a mélygarázs használatának nem megfizetése, különösen a forgalmi rendszámmal nem rendelkező járművek leállítása, vagy parkolási díj megfizetése nélküli távozás esetén): 20.000,- Ft. III. Fejezet A parkolási rendszerre vonatkozó egyéb rendelkezések 9. A parkolási rendszer kizárólagos használata 12. § (1) A kizárólagos parkolóhelyre szóló jogért a rendelet 2. mellékletében meghatározott díjat kell a Szolgáltató részére fizetni, aki az igénybevevővel bérleti szerződést köt.
70
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjtól a polgármester előzetes engedélyével a Szolgáltató eltérhet. (3) Kizárólagos parkolásra jogosító engedélyt a Szolgáltató csak a közút kezelőjének egyetértésével adhat ki. (4) A kizárólagos parkolóhelyek száma nem haladhatja meg az adott parkoló övezetben lévő parkolóhelyek 20%-át.
10. A közszolgáltatás ellátása, ingyenes használat 13. § (1) A parkolási rendszer Szolgáltatójának megbízottja e minőségét – kérésre – mindenkor köteles igazolni. (2) A Szolgáltató, valamint az Önkormányzat nevében a polgármester a parkolási rendszer bérbeadásáról, üzemeltetéséről és a többletbevételek év közbeni felhasználásáról szerződésben állapodik meg a Kkt. 9/D. § (4) és (5) bekezdése alapján. 14. § (1) A polgármester engedélyezheti parkolási rendszer területén rendezvény ingyenes megtartását, illetve ehhez kapcsolódóan parkolóhelyek ingyenes igénybevételét, valamint a közüzemi üzemzavar elhárításához szükséges munkálatok elvégzése céljából a parkolási rendszer ingyenes igénybevételét. A fentieken kívüli eltérő használat (pl. építkezés, közműépítés, közérdeket érintő esemény, stb.) a jelen rendeletben meghatározott díj megfizetése ellenében lehetséges. (2) Amennyiben a parkolóhely igénybevétele nem parkolási célú, és az (1) bekezdés hatálya alá nem esik, az igénybevevő köteles az igénybevétel időtartamához igazodó, 2. melléklet szerinti teljes kieső bevételt – a kizárólagos használatra vonatkozó díjtétel kivételével – a Szolgáltató részére megtéríteni. (3) A polgármester az önkormányzati rendezvényekre meghívottaknak vendégkártyát biztosíthat. A vendégkártya tartalmi követelményeit a 3. melléklet tartalmazza. 11. Értelmező rendelkezések 15. § E rendelet alkalmazása szempontjából: 1. Gazdálkodó szervezet: a Ptk. 685. § c) pontja szerint, kivéve az egyéni vállalkozókat. 2. Megkülönböztető jelzést adó készülék: a 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet 1. § a) bekezdése szerint. 3. Várakozási övezet: a KRESZ 17. § (1) bekezdésének e/2. pontja szerint kijelölt terület, melyben a kihelyezett jelző- és kiegészítő táblán feltüntetett időtartamig, és jelen rendeletben meghatározott feltételekkel lehet várakozni. 4. Lakossági bérlet: a „Várakozási övezet”-en belül állandó lakóhellyel rendelkezők kedvezményes parkolási lehetősége. 5. Kombinált bérlet: A felszíni parkolóhelyek mindegyikének használatára jogosító bérletfajta. 6. Éves kombinált bérlet: A felszíni parkolóhelyek mindegyikének használatára jogosító bérletfajta, mely az adott naptári év végéig érvényes. 7. Havi kombinált bérlet: olyan kombinált bérlet, amely legkorábban a váltás napját követő naptól számított 30. napig érvényes és melynek ára az adott évi éves kombinált bérlet árának 1/10-e. 8. Éves zóna bérlet: csak a bérleten megjelölt (I., II., III.) parkoló zónában lévő parkolóhelyek igénybevételére jogosító bérlettípus, mely az adott naptári év végéig érvényes. 9. Tíz napos bérlet: olyan kombinált bérlet, amely a váltás napját követő naptól számított 10. napig érvényes, és melynek ára az adott évi éves kombinált bérlet árának 1/30-a. 71
10. 30 napos bérlet: csak a bérleten megjelölt (I., II., III.) parkoló zónában, valamint a mélygarázsban lévő parkolóhelyek igénybevételére a váltás napját követő naptól számított 30. napig érvényes parkolásra jogosító bérlettípus. 12. Záró rendelkezések 16. § Jelen rendelet 2010. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a fizető parkolás rendjéről szóló 57/2009. (XII. 22.) önkormányzati rendelete.
Dr. Fodor Tamás polgármester
Dr. Dobos József jegyző
1. melléklet a 11/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez A várakozási övezetbe bevont parkolók zóna szerinti csoportosítása Kiemelt zóna Városház utca I. Zóna Hátulsó utca Lackner Kristóf utca Stadion Üzletház előtti parkoló Lackner Kristóf utca Kristály Üzletház előtti parkoló Liszt Ferenc utca Major köz Ógabona tér II. Rákóczi Ferenc utca (Széchenyi tér és II. Rákóczi Ferenc utca 21. között) Széchenyi tér* Széchenyi tér 1-3. és Széchenyi tér 4-12. Széchenyi tér 16-21. Színház utca Várkerület* Várkerület páros oldal 2-46. Várkerület páros oldal 48-96. Várkerület páros oldal 98-116. Várkerület páratlan oldal 1-59. Várkerület páratlan oldal 61-87. II. Zóna Árpád utca Csarnok utca Dózsa György utca
72
Erdély utca Erzsébet utca (Széchenyi tér - Deák tér között) Höflányi utca (Lackner Kristóf utca - Vitnyédi utca között) Káposztás utca 15-27. Kisfaludy utca Kis János utca Lenkey utca Mátyás király utca (Széchenyi tér - Deák tér között) Móricz Zsigmond utca Ötvös utca II. Rákóczi Ferenc utca (II. Rákóczi Ferenc utca 23. és Újteleki utca között) Rét utca Szög utca Torna utca Újteleki utca Vitnyédi utca (Várfal utca - Ferenczy János utca között) III. Zóna Állomás utca Arany János utca Balfi út (Ikvahíd utca - Híd utca között) Bartók Béla utca Batsányi utca (Deák tér - Csengery utca között) Bécsi utca (Sas tér - Patak utca között) Bem utca Csengery utca 50-58. - Bartók Béla utca és Arany János utca közötti tömbbelső Damjanich utca Deák tér* Deák tér páros oldal (Csatkai utca - Erzsébet utca között) Deák tér páros oldal (Erzsébet utca - Mátyás király utca között) Deák tér páros oldal (Mátyás király utca - Király Jenő utca között) Deák tér páratlan oldal (Csatkai utca - Erzsébet utca között) Deák tér páratlan oldal (Erzsébet utca - Mátyás király utca között) Deák tér páratlan oldal (Mátyás király utca - Király Jenő utca között) Dorfmeister utca Erzsébet utca (Deák tér - Állomás utca között) Ferenczy János utca Frankenburg út Gyóni Géza utca Halász utca Ikva part (Tűzoltóság kijárata és Bem utca között) Ikva sor (Torkos utca és Ferenczy János utca között) István bíró utca Jégverem utca Jókai utca Lackner Kristóf utca (Ógabona tér - Ferenczy János utca között) Martinovics utca Mátyás király utca (Deák tér - Állomás utca között) Mező utca 73
Paprét Patak utca Pázmány Péter utca Pócsi utca Rózsa utca Sas tér Szeder utca Szélmalom utca Torkos utca Végfordulat Virágoskert utca Zsilip utca
2. melléklet a 11/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez Parkolási rendszer maximális várakozási időtartamai és díjtételei (a díjak ÁFA-t tartalmaznak)
A./ FELSZÍNI PARKOLÁS a) Maximális parkolási idő jegyváltás esetén Kiemelt zóna I. zóna II. zóna III. zóna
2 óra időkorlát nélküli időkorlát nélküli időkorlát nélküli
A zónákban lévő parkolókat az 1. melléklet sorolja fel. b) Parkolójegy díja (Ft/óra) szgk., motor
autóbusz
280 220 155 75
395
Kiemelt zóna (Városház utca) I. zóna II. zóna III. zóna
c) Bérletek díja (személygépkocsira és motorkerékpárokra vonatkozik) Sorsz. Megnevezés
Éves Ft/év
Havi Ft/hó
30 napos
1.
3.020 6.040
-
90.000
9.000
2. 3.
Lakossági bérlet 2. bérlet vásárlása esetén Kombinált bérlet Zónabérlet
74
10 napos
-
Magánkedvezmény -
-
33%
3.000
-
I. zóna II. zóna III. zóna Kizárólagos használat I. zóna II. zóna III. zóna
4.
67.190 46.510 31.510
-
6.800 4.700 4.700
33% 33% 33%
-
375.000 194.730 93.500
-
-
33% 33% 33%
-
d) Kezelési költség – bérletcsere esetén esetenként 365,- Ft – e rendelet 6. § (5) és 7. § (2) és (3) bekezdésében jelölt esetekben 1.350,- Ft. B./ MÉLYGARÁZS a) Parkolójegy díja (Ft/óra) nappal (8.00 – 18.00 óráig)
éjszaka (18.00 – 8.00 óráig)
150 150
70 70
Személygépkocsi Motorkerékpár
b) Bérletek díja (személygépkocsira és motorkerékpárokra vonatkozik) Sorsz .
Megnevezés
Éves Ft/év
1. 2. 3. 4.
Nappali bérlet Éjszakai bérlet Egész napos bérlet Kizárólagos használat
60.000 42.000 84.000 300.000
30 napos bérlet Ft 7.000 3.500 9.500
7 napos bérlet Ft
Magánszemél y kedvezmény
5.000 33%
c) Kezelési költség (esetenként) 500,- Ft d) A bérlet elvesztése esetén a tulajdonos 1500,- Ft cseredíj megfizetése mellett kérheti új bérlet kibocsátását.
3. melléklet a 11/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez A vendégkártya tartalma, alkalmazása Tartalma: – Mérete: A/6, szigorúan sorszámozott lapok. – Felirata: „Vendégkártya Sopron Megyei Jogú Város fizető parkolójára” Jobb felső oldalon színes városcímer, baloldalon színes „fizető várakozóhely” tábla (KRESZ 112. ábra). – A meghívott szervezet neve. – A rendezvény megnevezése, kezdési és várható befejezési időpontja. 75
– Az igénybe vehető parkoló megjelölése. – Dátum, aláírás, pecsét helye. – A vendégkártya hátoldalán az alábbi használati feltételeket kell meghatározni: – A vendégkártyát a szélvédő mögött, kívülről jól olvashatóan kell elhelyezni. – Az engedély másra nem ruházható át és csak a megjelölt helyen és időben használható. – Az ellenőrzésre jogosultaknak köteles bemutatni az engedélyes. Alkalmazása: – A vendégkártyát kitöltve a meghívó mellé kell csatolni. – A kártya másolatát a Szolgáltatónak meg kell küldeni. – A Szolgáltató a parkoló ellenőrt a másolattal köteles ellátni.
Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 19 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 18 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 186/2010. (VI. 25.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a „Sopron, Petőfi téri mélygarázs használatának rendjéről” szóló házirendet a mellékletben foglalt tartalommal jóváhagyja és felkéri dr. Fodor Tamás polgármestert, hogy a mélygarázsban történő kifüggesztése érdekében intézkedjen. Felelős: Határidő:
dr. Fodor Tamás polgármester 2010. július 1. A 186/2010. (VI. 25.) Kgy. határozat melléklete
A SOPRON, PETŐFI TÉRI MÉLYGARÁZS HASZNÁLATÁNAK RENDJE 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A mélygarázs szolgáltatásainak, területének igénybevétele, használata kizárólag a mélygarázs tulajdonosa, hasznosítója illetve megbízásából szolgáltatója (továbbiakban: Szolgáltató) és a parkolóhelyet parkolás céljából igénybe vevő ügyfél, illetve igénybevevő (továbbiakban: Igénybevevő, együttesen: Felek) között érvényes létrejött és hatályos használati, illetve bérleti szerződésben (továbbá: Bérleti Szerződés) foglaltak szerint, a szerződés megkötése után engedélyezett. 1.2. Rövid idejű parkolás esetén Felek között a – rövid lejáratú – Bérleti Szerződés a parkolási belépőjegy automatából történő kézhezvétellel jön létre (ha tulajdonos a mélygarázs igénybevételéért, használatáért díjat nem szed, akkor a mélygarázs területére való behajtással jön létre), és a parkolási díj megfizetését követően (kivéve díjmentes parkolás) a mélygarázs parkolt járművel történő elhagyásával szűnik meg abban az esetben, amennyiben Igénybevevő a létesítményt szabályszerűen használta, és kártérítési kötelezettsége Szolgáltató felé nem állapítható meg. 76
Amennyiben Igénybevevő kártérítési kötelezettsége állapítható meg, úgy a Bérleti Szerződés a kár rendezésével vagy Felek erre vonatkozó külön megállapodásával szűnik meg. 1.3. Bérletes parkolás esetén Felek között a Bérleti Szerződés a szerződés aláírásával jön létre, és az abban foglalt feltételek szerint hatályos. 1.4. Igénybevevő a Bérleti Szerződés megkötésével egyben nyilatkozik, hogy a mélygarázs használatára vonatkozó jelen szabályozást megismerte, kijelenti, hogy az előírt kötelmeket maradéktalanul tudomásul vette, azokat – kötelező érvénnyel – betartja, valamint megszerzi a jogot, hogy gépjárművét a garázsterületen belül, a rendelkezésre álló szabad parkolóhelyeken leállítsa. 1.5. Tűzveszélyes rakományt szállító illetve gázüzemű járművel behajtani, azt a mélygarázsban leállítani TILOS! 1.6. A parkoló- vagy tároló helyen éghető folyadékot, éghető gázt – a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével – tárolni TILOS! Üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet folytatni, berendezésen javítást végezni a mélygarázs területén TILOS! 1.7. Aki tűzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a mélygarázs tűzjelzésre rendszeresített eszközein keresztül és / vagy személyesen a mélygarázs biztonsági illetve információs szolgálatánál. 1.8. A mélygarázsban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban rögzített tűzveszélyességi osztályba sorolható anyagok tárolása TILOS! 1.9. Dohányzás és nyílt láng használata TILOS! Tűz esetén minden, nem a tűz eloltásával foglalkozó személynek a mélygarázst a legrövidebb úton – a kijelölt menekülési útvonalakon keresztül – el kell hagynia. 1.10. „CO VESZÉLY” jelzés esetén a mélygarázst minden személynek a legrövidebb úton – a kijelölt menekülési útvonalakon keresztül – el kell hagynia. 1.11. A mélygarázsba kerékpárral lehajtani TILOS, kerékpárt a rámpákon csak tolni szabad! 1.12. A rámpákon gyalogosan illetve a mélygarázs bármely területén gördeszkával, görkorcsolyával közlekedni balesetveszélyes és TILOS! 1.13. A Szolgáltató engedélye nélkül a mélygarázs teljes területén TILOS alkalmi-, kereskedelmi-, reklám-, propaganda tevékenység folytatása, megállító táblák, falragaszok, szórólapok, stb. elhelyezése, utcazene szolgáltatása. TILOS fényképezni, filmfelvételt készíteni, csomagot, poggyászt őrizetlenül hagyni. 1.14. 14 év alatti személyek csak szülői felügyelettel tartózkodhatnak a mélygarázsban. 1.15. A mélygarázsban minden személy csak saját felelősségére tartózkodhat. 1.16. TILOS koldulni, kéregetni! 1.17. TILOS bármely olyan tevékenység folytatása, amely közerkölcsöt sért! 1.18. Forgalmi rendszámmal nem rendelkező járművek leállása a garázsba csak Szolgáltató történő előzetes egyeztetés és külön megállapodás alapján megengedett. 1.19. Igénybevevő – bérletes parkolás esetén – köteles Szolgáltatóval minden elérhetőségét (értesítési cím, vezetékes és mobil telefonszám, munkahely címe, telefonszáma) írásban közölni, és azok esetleges változásait haladéktalanul írásban bejelenteni. 2. MAGATARTÁSI SZABÁLYOK 2.1. A mélygarázs teljes területén a KRESZ szabályai érvényesek. Gépjárművek a mélygarázs teljes területén, beleértve a le- és kihajtó rámpákat is, maximum 15 km/h sebességgel közlekedhetnek. Az összekötő- és gyalogos utakat, a be- és kijáratokat, a menekülési útvonalakat, a tűzoltóság, illetve a technikai személyzet számára fenntartott vagy bármely más okból forgalom elől elzárt területeket TILOS leállított járművekkel vagy más tárgyakkal eltorlaszolni. 2.2. Szolgáltató utasításait Igénybevevő mindenkor maradéktalanul köteles teljesíteni. 2.3. A járművet leállítása után szabályszerűen be kell zárni, és a garázst haladéktalanul el kell hagyni. A motor hosszas járatása TILOS! Gépjárművön karbantartási, tisztítási és javítási munkálatok a garázs területén nem végezhetők. Ez alól kivétel az elszállítandó gépjármű szükségszerű üzembe helyezése, melyet csak a garázs személyzete vagy megbízottja végezhet.
77
2.4. Igénybevevő, a garázs berendezésében okozott kárt haladéktalanul köteles Szolgáltatónak bejelenteni. A garázs elkerülhető szennyeződéseinek eltakarításával járó költségeket okozója köteles megtéríteni. 2.5. A garázs területén minden technikai és közlekedés biztonsági berendezéshez nyúlni TILOS, kivéve veszélyhelyzet esetén a vészjelző berendezések használatát (pl.: tűzjelző), továbbá a szolgáltatás berendezéseit (pl.: szociális helyiségek). 2.6. A mélygarázs területén érvényes közlekedési szabályok megszegése esetén Igénybevevő a díjszabásban rögzített összegű külön eljárási díjat köteles fizetni. A díj megfizetésével azonban Szolgáltató ezen összeget meghaladó kár megtérítése iránti igénye változatlanul fennmarad. 3. SZOLGÁLTATÓ FELELŐSSÉGE 3.1. Szolgáltató kizárólag arra vállal kötelezettséget, hogy a jármű parkolásához szükséges helyet használható állapotban Igénybevevő rendelkezésére bocsátja. Szolgáltató nem köteles a garázst fűteni, padlózatot folyamatosan száraz állapotban tartani, továbbá a járműveket, illetve azokon/azokban és a garázs területén található tárgyakat felügyelni, őrizni vagy megóvni, 3.2. Szolgáltató kizárólag azokért a károkért tartozik felelősséggel, amelyeket ő maga, személyzete vagy kisegítő személyzete – akikért a vonatkozó jogszabályok alapján felel – szándékosan vagy gondatlan magatartásával okozott. Harmadik személy által okozott károkért Szolgáltató nem felel. 3.3. Lopásból, gépkocsi feltörésből, harmadik személy egyéb erőszakos cselekményéből eredő esetleges károk illetékes rendőrkapitányságnak történő bejelentése Igénybevevő kötelezettsége. 3.4. A Szolgáltató a mélygarázs telepített megfigyelő rendszerének felvételeit csak jogi személynek, szervezetnek köteles rendelkezésre bocsátani. 3.5. Szolgáltató nem felel olyan károkért, amelyeket közvetve vagy közvetlenül vis major okoztak. 4. IGÉNYBEVEVŐ FELELŐSSÉGE 4.1. Igénybevevő a mélygarázsba telepített egyéb szolgáltatásokat kizárólag saját felelősségére és kárveszélyére veheti igénybe. Szolgáltató semmilyen felelősséget nem vállal a járműben hagyott tárgyakért, értékekért, a jármű állagáért, stb. 4.2. A mélygarázs területén őrizetlenül hagyott, ismeretlen eredetű csomagokat Szolgáltató – a csomag felnyitása, illetve a csomag tartalmának vizsgálata nélkül – megsemmisíti, vagy megsemmisítésre elszállíttatja. Ezen intézkedésekből adódóan keletkező esetleges károkért Szolgáltató semmilyen felelősséggel nem tartozik. 5. DÍJAK ÉS DÍJFIZETÉS 5.1. A díjak és díjtételek megállapítására a tulajdonos jogosult. 5.2. Szolgáltató az érvényes parkolási díjakat, illetve a nyitvatartási időt a mélygarázsban elhelyezett hirdetményein teszi közzé, illetve a Bérleti Szerződésekben rögzíti. 5.3. Mozgáskorlátozott kártya a mélygarázsban nem jogosít díjmentességre. 5.4. A mélygarázsból kihajtani csak a parkolási díj megfizetését követően, illetve érvényes bérlettel szabad. Amennyiben Igénybevevő parkolási díj megfizetése nélkül kísérli meg elhagyni a mélygarázst, úgy ha nem tudja kétséget kizáróan bizonyítani parkolási idejét, Szolgáltató a díjszabásban közzétett napoknak megfelelő parkolási díjat követelhet. Ezen felül Szolgáltató a mélygarázs rendjének megsértése miatt a 6. pontok szerinti követeléseket érvényesítheti. 5.5. Amennyiben egy jármű két vagy több parkolóhelyet is elfoglal, akkor – a helyfoglalás mértékének megfelelően – többletdíjat kell fizetni. 6. KAUCIÓ, KÁRTÉRÍTÉSI KÖLTSÉGEK, BIZTOSÍTÉK 6.1. Amennyiben Igénybevevő parkolójegyét elveszíti, köteles személyi adatait az eljáró személyzet részére jegyzőkönyvbe diktálni, okmányait (személyi igazolvány, lakcímkártya, jogosítvány, forgalmi engedély) azonosítás, adategyeztetés, ellenőrzés céljából felmutatni, és az eseményről készült
78
jegyzőkönyvet aláírni. Ha hosszabb parkolási idő nem bizonyítható, úgy Igénybevevő a díjszabásban közzétett napoknak megfelelő parkolási díjat köteles megfizetni Szolgáltató részére. 6.2. A mélygarázs használatának megfizetése, különösen a forgalmi rendszámmal nem rendelkező járművek leállítása vagy parkolási díj megfizetése nélküli távozás esetén Szolgáltató a díjszabás szerinti erre az esetre meghatározott díj kötbérként való megfizetését követelheti Igénybevevőtől. Mindezen felül Szolgáltató követelheti minden, a mélygarázs rendjének megsértésével kapcsolatos ráfordításának, különösen rendőrségi vizsgálatok, szakértők alkalmazása, javítási munkálatok miatt felmerült költségek, ügyvédi költségek, stb. megtérítését. 6.3. Amennyiben Felek írásban másképpen nem rendelkeznek, úgy Szolgáltatót, mint zálogjogosultat jelen szerződéssel kapcsolatos követelései kielégítésére, a járműre, illetve annak tartalmára szerződésen alapuló zálogjog is megilleti. Felek megállapodnak abban, hogy zálogjogosult, amennyiben Igénybevevő fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, jogosult a zálogtárgyat zálogtárgyak értékesítésével foglalkozó személynek vagy árverés szervezésére jogosult személynek átadni, az eladási árból követeléseit kielégíteni. A maradványösszeggel Szolgáltató köteles Igénybevevő felé elszámolni. 7. AZ ÉRVÉNYESSÉG IDŐTARTAMA, A JÁRMŰ ELTÁVOLÍTÁSA 7.1. Egyéb megállapodás hiányában a folyamatos parkolás leghosszabb időtartama 4 hét. Szolgáltató jogosult a mélygarázsban parkoló járművet tartalmával együtt Igénybevevő veszélyére és költségére a garázsból eltávolítani, és díjfizetési kötelezettség nélküli közlekedési területen leállítani, a járművet garázson belül áthelyezni, és saját döntése szerint biztosítani, hogy Igénybevevő a járművel Szolgáltató, vagy annak személyzete közreműködése nélkül ne tudjon a garázsból kihajtani, vagy a 6.3. pont szerint értékesíteni, ha: – a leghosszabb parkolási idő lejárt, és ezt megelőzően az Igénybevevőt vagy a forgalmi engedély tulajdonosát írásban erről értesítették, az értesítés pedig eredménytelen volt, vagy ha a jármű értéke az esedékes bérleti díjat nyilvánvalóan nem haladja meg, – a járműből folyik az üzemanyag vagy más (tűzveszélyes, maró, irritáló, etc.) folyékony anyag, a jármű füstöl, vagy egyéb hibái veszélyeztetik, vagy akadályozzák a mélygarázs üzemeltetését, – a jármű forgalmi engedéllyel nem rendelkezik, vagy a parkolás ideje alatt a forgalmi engedélye érvényét veszíti, – a járművet nem szabályszerűen, a közlekedést akadályozó módon, illetve előre lefoglalt helyre állították le. 7.2. Szolgáltatót a jármű garázsból történő eltávolításáig a parkolási díjszabásnak megfelelő díj illeti meg. 8. A TELJESÍTÉS HELYE, ILLETÉKESSÉG 8.1. A teljesítés helye Sopron, Petőfi téri mélygarázs (Sopron, Petőfi tér hrsz. 168/1 és 168/2), mely parkolóhelyének használatára vonatkozóan a Bérleti Szerződést kötötték, illetve amelyben a rövid időre szóló parkolási jegyet kiváltották. 8.2. Elérhetőségek: – Cím: Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. (9400 Sopron, Verő J. u. 1.) – Információs/diszpécser szolgálat: +36 30/ 834-37-09
[email protected] – Mélygarázs művezető:+36 30/ 450-43-67 – Szolgáltató: +36 99/ 514-541
[email protected] 8.3. Jelen szabályozásban nem érintett kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
79
11. napirendi pont: Előterjesztés rendezéséről
a
Fertőrákosi
Barlangszínházzal
kapcsolatos
tulajdonviszonyok
Dr. Fodor Tamás polgármester: Kiosztottunk egy előterjesztői módosítást. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Kocsis János, a Jogi és Ügyrendi Bizottság képviseletében: A Jogi és Ügyrendi Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem szavazzunk az előterjesztői módosítással együtt a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 20 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 20 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 187/2010. (VI. 25.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Fertőrákos Község Önkormányzatával kötendő tulajdon átruházási és földhasználati jogot alapító szerződéssel, és felhatalmazza a polgármestert a melléklet szerinti megállapodás aláírására. Felelős: Határidő:
dr. Fodor Tamás polgármester 2010. július 1. A 187/2010. (VI. 25.) Kgy. határozat melléklete
Ügyiratszám: 40.015-15/2010.
Tulajdon átruházási és földhasználati jogot alapító szerződés amely létrejött egyrészről Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1., törzsszáma: 367703, adószáma: 15367709-2-08, KSH száma: 15367709-8411-321-08, képviseli: dr. Fodor Tamás polgármester)
80
másrészről Fertőrákos Község Önkormányzata (9421 Fertőrákos, Fő u. 139., törzsszáma: 812414, adószáma: 15368229-2-08, KSH száma: 15368229-8411-321-08, képviseli: Palkovits János polgármester) együttesen a továbbiakban: Szerződő Felek/Felek között alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel:
ELŐZMÉNYEK Szerződő Felek rögzítik, hogy közöttük a NYDOP-2.1.1/B-09-1f-2009-0005. kódszámú, a „Fertőrákosi Barlangszínház – Kőfejtő értékmegőrző és értéknövelő turisztikai célú fejlesztése” című kiemelt projekt (a továbbiakban: Projekt) kapcsán a fertőrákosi, egykori kőfejtő területén működő Barlangszínház rekonstrukciója és a témapark kialakítása érdekében 2009. április 8. napján együttműködési megállapodás jött létre, melyet Felek 2009. június 2. napján közös megegyezéssel kiegészítettek. Fertőrákos Község Önkormányzata a Projekt megvalósítása érdekében 2009. június 3. napján kelt kérelmével kisajátítási eljárás megindítását kérte a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivataltól. A Soproni Körzeti Földhivatal a kisajátítási eljárás megindításának tényét 2010. február 18. napján kelt határozatával a fertőrákosi 343 helyrajzi számú ingatlan teljes, valamint a fertőrákosi 344 helyrajzi számú ingatlan 126/32863 tulajdoni hányadára vonatkozóan a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal javára feljegyezte. A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal GYH/226-34/2010. iktatószámú és 2010. június 7. napján kelt határozata (a továbbiakban: Határozat) alapján a fertőrákosi 343 helyrajzi számú ingatlan teljes, valamint a fertőrákosi 344 helyrajzi számú ingatlan 126/32863 tulajdoni hányada Fertőrákos Község Önkormányzatának tulajdonába került. 1. A Határozat alapján Fertőrákos Község Önkormányzata tulajdonát képezi a fertőrákosi 343 helyrajzi számú, turistaház megnevezésű, 75 m2 alapterületű belterületi ingatlan 1/1 tulajdoni hányada, valamint a fertőrákosi 344 helyrajzi számú „egyéb épület és agyagbánya és gazdasági épület” megnevezésű, 5 ha 8615 m2 alapterületű belterületi ingatlan 126/32863 tulajdoni hányada. 2. Fertőrákos Község Önkormányzata kijelenti, hogy a fertőrákosi 344 helyrajzi számú ingatlant a Magyar Posta Zrt. (9400 Sopron, Széchenyi tér 7-10.) javára bejegyzett vezetékjog, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal (9022 Győr, Czuczor Gergely u. 18-24.) javára bejegyzett földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog terheli. Jelen szerződés 1. pontjában részletesen körülírt ingatlanok egyebekben per-, teher- és igénymentesek. 3. Fertőrákos Község Önkormányzata jelen szerződés 1. pontjában részletesen körülírt ingatlanokat ingyenesen – pénzbeli- és egyéb térítés nélkül – Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonába adja, tekintettel arra, hogy a Határozatban megállapított
81
kártalanítási összeget Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata fizeti meg a magántulajdonosok részére. A fertőrákosi 344 helyrajzi számon nyilvántartott „egyéb épület és agyagbánya és gazdasági épület” megnevezésű, 5 ha 8615 m2 alapterületű belterületi ingatlan 30202/32863 tulajdoni hányadának tulajdonjoga továbbra is Fertőrákos Község Önkormányzatát illeti meg. 4. Fertőrákos Község Önkormányzata hozzájárul ahhoz, hogy jelen szerződés 1. pontjában részletesen körülírt ingatlanok tulajdonjoga a Ptk. 97. § (2) bekezdése alapján az ingatlannyilvántartásban – átadás jogcímén – Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata javára bejegyzésre kerüljön. 5. Fertőrákos Község Önkormányzata kinyilvánítja együttműködési elkötelezettségét, melynek keretén belül vállalja, hogy a fertőrákosi 343, a fertőrákosi 344 és a fertőrákosi 345 helyrajzi számú ingatlanok összevonásához és egy helyrajzi számon történő egyesítéséhez – területalapú tulajdoni hányadok összeszámításával – hozzájárul és elfogadja a telekegyesítéssel létrejövő új telken az osztatlan közös tulajdon létrejöttét Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával. 6. Szerződő Felek rögzítik, hogy a Projekt kapcsán létrejövő valamennyi felépítmény tulajdonjoga Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatát illeti meg. 7. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy Fertőrákos Község Önkormányzata a Projekt kapcsán megvalósuló beruházással érintett valamennyi területre a jogerős építési engedély alapján ingyenes földhasználati jogot biztosít Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata javára a Ptk. 155. §-a alapján. Fertőrákos Község Önkormányzata visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a földhasználati jogot saját javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse. 8. Felek vállalják, hogy a telekegyesítés után osztatlan közös tulajdonban lévő földterület és az azon álló építmények használatáról, a tulajdonközösségre vonatkozó együttműködésről mielőbb, de legkésőbb a támogatási szerződés megkötéséig szerződést kötnek. A szerződésben a használat, valamint az együttműködés összes körülményére tekintettel Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy a terület használatáért Fertőrákos Község Önkormányzatának használati díjat fizet, melynek összege legfeljebb annyi lehet, mint 2010. évben Fertőrákos Község Önkormányzatának a terület hasznosításából befolyt tiszta jövedelme. 9. A jelen szerződéssel, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel kapcsolatos minden költség Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatát terheli. 10. Szerződő Felek nyilatkoznak, hogy magyar jogi személyek, tulajdonszerzési és átruházási képességük nem korlátozott.
82
11. Felek meghatalmazzák Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának jogtanácsosát, Szendreiné dr. Vanyiska Dórát, hogy jelen szerződést a fentieknek megfelelően elkészítse, ellenjegyezze, és őket a földhivatal előtti eljárásban képviselje. 12. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai az irányadók. Felek jelen szerződést – annak elolvasását és értelmezését követően –, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá. Sopron, 2010. …………………………………. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében Dr. Fodor Tamás polgármester
…………………………………. Fertőrákos Község Önkormányzata képviseletében Palkovits János polgármester
Ellenjegyezte:
12. napirendi pont: Előterjesztés a Barlangszínház-Kőfejtő területében tulajdonhányad megvásárlásáról, valamint az 5774/8, 5774/11, 5774/30 hrsz-ú peresített ingatlanokhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségről Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság támogatta az előterjesztést. Biczi László, a Pénzügyi Bizottság képviseletében: A Pénzügyi Bizottság mindkét határozati javaslatot 4 igen szavazattal támogatta. Kocsis János, a Jogi és Ügyrendi Bizottság képviseletében: A Jogi és Ügyrendi Bizottság támogatta az előterjesztést. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem szavazzunk a I. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 20 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges.
83
A Közgyűlés 19 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a I. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 188/2010. (VI. 25.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a fertőrákosi 343 hrsz-ú ingatlan teljes, valamint a fertőrákosi 344 hrsz-ú ingatlan 126/32863 tulajdoni hányadára vonatkozó 81.656.250 Ft kártalanítási összeget a magántulajdonosok részére megfizesse, melynek fedezetét a 3.000.000 E Ft összegű kötvénykibocsátás biztosítja. Felelős: Határidő:
dr. Fodor Tamás polgármester azonnal, ill. a költségvetési rendelet soron következő módosítása
Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem szavazzunk a II. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 20 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 19 igen és 1 nem szavazattal a II. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 189/2010. (VI. 25.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése az 5774/8, 5774/11 és 5774/30 hrsz-ú ingatlanokkal kapcsolatos vételár és perköltség fedezetének összegét költségvetésében a 3.000.000 E Ft összegű kötvénykibocsátás terhére biztosítja. Felelős: Határidő:
dr. Fodor Tamás polgármester a költségvetési rendelet soron következő módosítása
13. napirendi pont: Előterjesztés a kötvénykibocsátásra vonatkozó 169/2010. (V. 27.) Kgy. határozat visszavonásáról, új határozat hozataláról Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzata 4 igen szavazattal támogatta a határozati javaslatokat.
84
Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság a I. határozati javaslatot 5 igen szavazattal, a II. határozati javaslatot 4 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta. Biczi László, a Pénzügyi Bizottság képviseletében: A Pénzügyi Bizottság a I. határozati javaslatot 4 igen szavazattal támogatta, a II. határozati javaslatot 3 igen, 1 nem szavazattal nem támogatta. Kóczán Zoltán képviselő: Az ERSTE Bank Nyrt. levelében látom, hogy a város a pénzt fejlesztésre kívánja fordítani. A Fertőrákosi ingatlanvásárláson kívül még mire? Biczi László képviselő: Volt egy pályázat, amelyet kötvénykibocsátásra írt ki a város. Arról volt szó, hogy az ajánlaton nem lehet módosítani. Most mégis más feltételekkel kaptunk ajánlatot. Mennyivel lesz így magasabb a törlesztő részlet? Mennyire sürget minket az idő a kötvénykibocsátásra? Kiírtunk egy pályázatot, az akkori nyertes ennek nem felel meg, ennek ellenére döntünk. Dr. Dobos József jegyző: A pályázatra három bank tett ajánlatot, amelyből kettő indikatív ajánlatot tett. Az ERSTE Bank Nyrt. ajánlatában nem szerepelt sem az, hogy indikatív, sem az, hogy kötelező érvényű ajánlatot kíván tenni. Miután a kiírás úgy szólt, hogy kötelező érvényű ajánlatot kell tenni, úgy vettük, hogy az Erste Bank Nyrt. ajánlata a kiírásnak megfelelően kötelező érvényű. A válságra tekintettel az Erste Bank Nyrt. megváltoztatta ajánlatát. A két korábbi ajánlathoz képest azonban még mindig ez volt a legjobb, ezért ezt javasoljuk elfogadásra. Dr. Fodor Tamás polgármester: 1,7 Mrd forint az OTP hitelek kiváltása, 1 Mrd forint a mélygarázzsal történő gazdagodás mértéke, a maradék a Tűzoltólaktanya. Apróbb fejlesztésekre még szükség van. A 15 Mrd forint összegű pályázati keret önrészét biztosítani kell. Tehát bőségesen van helye. Biczi László képviselő: A múltkor valóban volt erről szó, de csak az OTP-s hitelekről és a mélygarázsról. Megváltoztak a feltételek. Az eredeti kiírás alapján az ERSTE Bank Nyrt. jött ki győztesnek, de a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. és az ERSTE Bank Nyrt. között kevés volt a különbség. Hogyan kell értelmezni? Érvénytelen a pályázat, és attól függetlenül kötünk szerződést? Lehet, hogy ilyen feltételekkel a K&H Bank Zrt. kedvezőbb ajánlatot adott volna. Mennyire sürget tehát minket az idő?
85
Dr. Dobos József jegyző: A kötvénykibocsátás nem esik közbeszerzés alá, azt is megtehettük volna, hogy nem írunk ki pályázatot. Csak közgazdasági és pénzügyi szempontokat kell figyelembe venni, az ERSTE Bank Nyrt. ajánlata ezek szerint még mindig a legjobb. Biczi László képviselő: Csak pályáztatni kell? Kell-e egyáltalán pályáztatni? Dr. Dobos József jegyző: A jogszabály azt mondja, hogy ki kell választani, de nem kell több ajánlatot kérni, elég akár egy is. Biczi László képviselő: Ha nem felel meg valaki a pályázatnak, akkor nem eredményes a pályázat, itt valami nem stimmel. Megint azt érzem, hasonló hibába estünk, mint a 7 Mrd Ft-os kötvénykibocsátásnál, amivel addig vártunk, amíg válságba sodródtunk bele és nem volt más választásunk. Most is kénytelenek vagyunk elfogadni az ajánlatot, mert ha nem lesz kötvénykibocsátás, nem tudunk kifizetni bizonyos dolgokat. És itt van a görög válság. Mindig a legrosszabb pillanatban lépjük meg ezeket a lépéseket. Tendenciózusnak látom ezeket a hibákat, a szeméttelep ügyében is. Dr. Fodor Tamás polgármester: Tudjuk, hogy Biczi László úr előre tudta a 2009-es és a görög válságot is. Az, hogy a bank megváltozatta a feltételeket, nem az önkormányzat hibája. Kóczán Zoltán képviselő: Láttuk az elmúlt négy évet, újabb 3 Mrd Ft-ot veszünk fel, és Ön ebben nem tud másra hivatkozni mint az előző négy évre. Önök alkalmatlanok arra, hogy ezt a várost vezessék. Dr. Fodor Tamás polgármester: Azért kell a hitelt felvenni, mert olyan ügyeket hagytak erre az önkormányzatra, amik miatt most fizetni kell. Hosszú a lajstrom. Biczi László képviselő: Mindkét részről lehetne az ügyeket sorolni. Megértem a politikai iróniát, de kérem, hogy legyenek korrektek. El kell ismerni, hogy az önkormányzat nem láthatta előre a válságot, ezt elmondtam. Ne vádoljon engem csúsztatással Polgármester úr. De pl. az 1,7 Milliárd forintos hitelfelvétel benne volt a tavalyi költségvetésben is, tudtuk, hogy el fog jönni. Ezeket az ügyeket más ütemben kellett volna intézni.
86
Kóczán Zoltán képviselő: Az előző városvezetésnek is vannak nehezen magyarázható „sarai” de olyan hibás döntéseket, mint pl. a hulladéklerakó meg nem valósulása, a termálkút, a fociklub, amelyek több milliárd forintos hiányt okoztak, ez a városvezetés követett el, nincs mit az előző szemére vetnie. Abdai Géza alpolgármester: Most a kötvénykibocsátásról tárgyaljunk. Elhangzott, hogy ez milyen arányban kerül majd felhasználásra; hitelkiváltás, mélygarázs, tűzoltólaktanya. Ha ez a városvezetés egy előző négy évben hozott rossz döntést nem korrigál, akkor nem 1 milliárdot, hanem 4,5 milliárdot kellene most a mélygarázsra kifizetni. Pongrácz Attila képviselő: Szorítkozzunk erre a napirendi pontra. Kóczán Zoltán képviselő úr kirohanásait megszoktuk, ez méltatlan, és a városvezetés nevében visszautasítom. Kóczán Zoltán képviselő: Abdai Géza alpolgármester úrtól kérem, vezesse le hogy a 4,5 Mrd Ft hogy jött ki? Biczi László képviselő: Alpolgármester úr téved. Nem jön ki az a szám, amit mond. Nagyjából 2 milliár lett volna az előző konstrukcióban kifizetendő összeg. Most mennyi lesz, nem tudjuk. Rádonyi László képviselő: A nagyjából 2 Mrd Ft, pontosan 2,3 Mrd Ft. Kóczán úr felvetéséhez annyit fűznék hozzá, hogy amit az egyik fél elkövet, az hiba, a másik meg baki. Az egyik felet elítélték a bakikért, a másik fél pedig még itt van. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem szavazzunk a I. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 20 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal a I. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 190/2010. (VI. 25.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 169/2010. (V. 27.) Kgy. határozatát visszavonja. Felelős: Határidő:
dr. Fodor Tamás polgármester azonnal
87
Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzanak a II. határozati javaslatról. A döntéshez minősített többség szükséges. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 20 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 15 igen, 5 nem szavazattal a II. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 191/2010. (VI. 25.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy határoz, hogy elfogadja az ERSTE Bank Nyrt. 3.000.000.000 Ft összegű kötvény-kibocsátási ajánlatát. – A kibocsátás módja: zárt; – A kibocsátás devizaneme: HUF – Kamatozása: változó; – Kamatbázis: 6 havi BUBOR – Kamatfelár: 2,40% – A kötvény futamideje 15 év; – A tőketörlesztés kezdő időpontja: 2011. március 31. – A tőke és kamat fizetése évente két alkalommal, minden év március 31. és szeptember 30. időpontokban történik. – Konverzió költsége: díjmentes; – KELER eljárási díj: 30.000 Ft; – Dematerializált értékpapír keletkeztetési díja: 215.000 Ft; – Biztosíték: Inkasszójog a költségvetési elszámolási számlán; – Szervezési, lebonyolítási díj: 2.000.000 Ft; – Egyéb feltétel: Működési többlet garantálása két éven belül. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a határozatban foglaltak végrehajtásához szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Határidő:
dr. Fodor Tamás polgármester azonnal, a költségvetési rendelet soron következő módosítása
88
Dr. Fodor Tamás polgármester: Megköszönöm a részvételt, a Közgyűlés rendkívüli ülését bezárom. Technikai szünet után megkezdjük a II. rendkívüli ülésünket. K.m.f.
Dr. Fodor Tamás polgármester
Dr. Dobos József jegyző
89
