Apulumnak éppen földrajzi helyzete miatt, ú g y is m i n t fő v á r o s n a k s ú g y is m i n t legio-székhelynek éppen az onnan elágazó úthálózat m i a t t olyan szerepe is lehetett, m i n t a későrómai idő ben a F e n é k - p u s z t a i t á b o r n a k P a n n o n i á b a n Keszthely mellett. A p u l u m keletkezését s fontosságát m i azonban nem a b á n y á s z a t tal, hanem azzal az észak—déli i r á n y ú , mondjuk, „gerinc-vonal"ial hozzuk kapcsolatba, amely D a c i á t a birodalommal v a l ó j á b a n összekötő dunai szakasz két pontjáról, Viminacium-ból és Drobeta-ból kiindulva, Tibiscum-nál, E r d é l y dél-nyugati k a p u j á n á l egyesülve Sarmizegetusa, Apulum, Brucla, Potaissa, Napoca városokat kötötte össze. Ezen gerincen át ide futottak össze t e h á t Kolozsvár közvetítésével az északi limest t á p l á l ó utak is Nagyalmás—Méra, illetőleg S z a m o s ú j v á r felől. Ide vezettek azonban nyugatról, sarmata-területről is Szeged és Vecel vámállomásokkal a Maros m e n t é n menő, valamint az Ampelum, Alburnus maior bányavidék útjai is. A p u l u m jelentősége a keleti limes szempontjából is tehát központi helyzetéből fakadt. A daciai h a t á r v é d e l m i rendszerben a háromszéki t á b o r o k a t összefogó, Brassó melletti rozsnyói t á b o r elszigeteltnek t ű n i k fel, ha nem t u d n á n k azt, hogy e tábort a Déli K á r p á t o k o n belül, jórészt az Olt mentén szintén ú t kapcsolta össze Apulummal. A v ö r ö s t o r o n y i szoroson belül találkozott ezen út a soha nem romanizált H a v a s a l f ö l d ö n át vezetett, de védművekkel ellátott oltmenti római ú t t a l . Ez a tereppel, a természeti adottságokkal számolva bámulatos céltudatossággal kiépített rendszer ad m a g y a r á z a t o t arra a sok közbeeső, i t t nem érintett római telep- vagy éppen táborhely létesítésére, amelyek keletkezését annak előtte a hódítás szakaszaival, a romanizálás fokozatos előrehaladásával igyekeztek é p p e n a keleti oldalon bizonyítani. 7
IV. A K E L E T I HATÁRVONAL TÁBORHELYEI. 1
A ravennai n é v t e l e n adatai a l a p j á n a táborsor egyes helyeit ORNSTEIN JÓZSEF antik helynevekkel igyekszik azonosítani. Az ott megadott római mértföldek (m. p.) a l a p j á n összeveti az egymásközötti távolságokat is: Alsóilosva (Urgum) — X X X V I — Óvárhely (Ermerium) — X X I V — Vécs ( Alincum) — X I X — Görg é n y s z e n t i m r e (Capora) — X X — Mikháza (Iscina) — X I I I — S ó v á r a d (Tirepsum) — V I I — Siklód (Phira). „Általában meg 2
7
E z t l e g j o b b a n A l f ö l d i A n d r á s k i s D a c i a - t é r k é p e i l l u s z t r á l j a . Magyarország népei és a római birodalom. A M a g y a r Szemle K i n c s e s t á r a 42. sz. 1934 c. m ű v é g é n . 1
Ravennatis Anonymi Cosmographia a K r . u. V I I . századból. A ravennai geographus ismeretlen daciai útvonala. Arch. Ért. 1897, 391 k k és Zur Bestimmung der Grenzen Daciens... 1898, 10 k k . 2
nem h a l a d j á k ezen távolságok — mondja ORNSTEIN (Arch. É r t . 1897, 3 9 3 . ) az egynapi gyalogmenetet ( 3 — 4 m f X V — X X m. p.), a m i n t az kölcsönös t á m o g a t á s r a utalt v é d m ű v e k n é l szükséges." F I N Á L Y GÁBOR nem osztja ezt a nézetet: „Mivel Phira és Tirepsum valószínűleg azonosak a Ravennas m á s helyén (370, 1 1 , 1 2 . ) említett Thira és Tiremsum feketetengerparti helyekkel, a többi helyet is . . . alighanem keletebbre kell keresnünk."" Amennyiben ORNSTEIN nézete valamiképpen mégis beigazolódna, az Alsóilosva és Óvárhely közötti nagyobb t á v o l s á g — nézetem szerint — az Óradna-felé való esetleges kitüremkedésben is lelheti magyarázatát. T o v á b b i a k b a n a bejárt védővonal egyes ismert vagy feltételezett táborhelyeit ismertetjük északról délre haladva. Nem idézzük a helyek eddigi teljes irodalmát, csak arra hivatkozunk, ami kizárólag topográfiai (ezúttal nem történeti) vizsgálódásainknál s e g í t s é g ü n k r e volt. A sor — m i n t m á r említettük — nem tel jes. A vonal minden részének, minden v o n a t k o z á s b a n való, megvizsgálására, egy n y á r kevés; á t t e k i n t é s szempontjából viszont az egyhuzamban t ö r t é n t vizsgálódás igen hasznos volt. N e k ü n k is a „ t r a n s v e r s a l i s " i r á n y t kellett követnünk, ahol — vasutakban teljesen szegény vidékekről lévén szó — a közlekedés igen nehéz. Benzin- és g u m m i h i á n y , valamint hivatalos korlátozás miatt magángépkocsit, ú g y szólván, sehol sem v e h e t t ü n k igénybe; kénytelenek voltunk szerény, zsúfolt autóbuszok mellett a megszállás alatt elhanyagolt utakon falusi szekerekkel és gyalogszerrel beérni. A terep korszerű k u t a t á s a ma különben is m á r csak t e r e p j á r ó k ö n n y ű gépkocsival, amilyeneket a honvédség használ, lehetséges. Fenn a hegyekben levő első limesvonal pontos f e l k u t a t á s a az egyes helyek ásatási p r o g r a m m j á v a l e g y ü t t lesz majd megvalósítható. Ezzel, a rövid idő és egészségi okok miatt, ez alkalommal csak itt-ott foglalkozhattunk. A k u t a t á s o k b a , szemlélődésekbe m i n d e n ü t t igyekeztünk bekapcsolni a helyi értelmiséget, hivatásos és dilettáns k u t a t ó k a t ; m e g k e r e s t ü k a ma m á r eltünt m a r a d v á n y o k r a m é g itt-ott emlékező öregeket. Sok hasznos adatot n y e r t ü n k a n é p értelmes f i a i tól, főként székelyektől, de az é p p oly készséges szászoktól és románoktól is. Kötelességünknek tartottuk, hogy a jövőre nézve s a t u d o m á n y érdekében a leletek, m a r a d v á n y o k m e g ó v á s á r a , megbecsülésére, a helyi közgyüjteményekkel való kapcsolatok felvételére biztassuk az illetékeseket, főként a. hivatott értelmiséget. Miként egyes helyeken k i is emeljük, meglepő érdeklődést és t á m o g a t á s t t a l á l t u n k a községi előljáróságok vezetőiben, az e g y h á z a k és iskolák előljáróinál. Reméljük, hogy s i k e r ü l t a helyi érdeklődést felkelteni s helyi m u n k a t á r s a k a t szerezni Dacia emlékeinek t a n u l m á n y o z á s á h o z és megmentéséhez. M u n k á n k szíves és áldozatos t á m o g a t ó i n a k e helyen is hálás köszönetet mondunk. 3
I d . f a l i t é r k é p - m a g y a r á z a t a 1912, 19 „Alincum"
címszó alatt.
Óvárhely. 4
A m i n d m á i g legértékesebb daciai l i m e s k u t a t á s Dacia északi védővonalának megvizsgálását é p p e n a Beszterce melletti Óvárhelynél (Burghallen) végzi. „Az i t t levő castrumtól — mondja TORMA ú t t ö r ő m ű v é b e n — Vécsig h a l a d ó útszakaszt nem j á r h a t t a m ugyan be, de i r á n y a mégis c o n s t a t á l h a t ó . " NEIGEBAUR, mikor megállapítja, hogy Besztercén r ó m a i é p í t m é n y e k n e k semmi nyomát sem lehet találni, Várhelyről (nála: Burghalen) régi téglaés v a s t á r g y a k leleteit és egy r ó m a i ú t nyomait említi. T á b o r t tehát nem ismer még. TORMA a „castrum romjai"-t is említi s egy felirat a l a p j á n a cohors I Alpincrum-ot helyezi ide. Nem mondja meg azonban, hogy merre feküdt a tábor. Az az érzésünk, hogy nem is j á r t V á r h e l y e n , hiszen, m i n t hallottuk, az útszakaszt sem látta. A n t i k neve Arcobadara lett volna. ORNSTEIN viszont, mint e fejezet elején mondottuk, egy Bilak-on, a közelben lelt római feli r a t alapján Ermerium-mal azonosítja s ebből a szerény és vitatható adatból építi fel egész teóriáját a keleti limes táborhelyeinek antik megnevezéseit illetőleg. A C K N E R csak annyit mond, mint NEIGEBAUER. GOOSS viszont m á r ölnyi m a g a s s á g ú és vastag falú t á b o r s á n c o k a t említ s m i n t kiadatlant a C I L III 7624. számú felirattöredéket, amelyet mint egyetlent volt m ó d o m b a n a besztercei szász gimnázium á t m e n e t i leg e g y m á s r a h á n y t g y ü j t e m é n y é b e n megtalálni. 5
6
7
8
9
10
11
4
T o r m a K á r o l y , A limes Dacicus felső része. M . T u d . A k a d é m i a : É r t e k e z é s e k a T ö r t . T u d . k ö r é b ő l I X , 1880. I . m . 118: „ N é h a i A l z n e r J á n o s , b e s z t e r c z e - v á r o s i v o l t t a n á c s o s u g y a n i s h a t á r o z o t t a n á l l í t o t t a — m o n d j a t o v á b b T o r m a —, h o g y az ú t V á r h e l y t ő l a B u d a k - v ö l g y ö n felfelé Kis-Demeter (Waltersdorf) és O l á h B u d a k n a k vezetve Á r d á n y , F r i s s - é s F e l s ő - S e b e s m e l l e t t s G l e d é n y körül E r d ő - S z a k á l n a k s onnan a vécsi castrumnak vonul, a mely k ö r ü l egyes r é s z l e t e i t 1864-ben m a g a m is l á t t a m . " Ezen ú t r a v o n a t k o z ó l a g v.ö. m é g u . o. a 117. l a p o n m o n d o t t a k a t , v a l a m i n t O r n s t e i n , A r c h . É r t . 1897, 392 é s i.m.6. Dacien 1851, 242. — A k ö z é p k o r i v á r o s t e h á t n e m a t e r j e d e l m e s r ó m a i r o m o k o n é p ü l , h a n e m az a t t ó l 9—10 k m - r e f e k v ő Besztercze hel y é n az e r d ő s „ d e s e r t u m " - o n . V . ö. M a k k a i L á s z l ó , Erdélyi városok. B u d a p e s t 1940, 8. I.m. 129 é s 131. F i n á l y , Térkép-magyarázat 1912, 24. C I L I I I 7625, a besztercei ev. s z á s z - g i m n á z i u m b a n , ahol é p í t k e z é s m i a t t i r e n d e t l e n s é g b e n n e m l á t h a t t a m . — A b i l á k i f e l i r a t o k r a v. ö. G. F i s c h e r , Zwei röm. Inschriften aus Billak bei Bistritz. Korr. Bl. d. V e r . f. S i e b e n b ü r g i s c h e L a n d e s k u n d e 1921, 67 k k . é s D a i c o v i c i , A n u a r u l C o m . M o n u m . I s t . 1929, 307 k é s 318. J a h r b . d. C e n t r a l C o m m . 1856, 39 é s Die Röm. Alterthümer 1857. 52 k . A s e g e s v á r i g y m n . 1873—4 é. é r t . 48: „ H i e r f i n d e n sich 1° t i e f e u n d d i c k e g e m a u e r t e L a g e r w ä l l e . . . " é s Chronik 1876, 69: „ H i e r w u r d e ein r ö m i s c h e s Lager m i t klafterhohen gemauerten W ä l l e n konstatirt." 5
6
7
8
9
1 0
1 1
2*
19
A tábor csapattestét illetőleg a TORMA-féle feltételezés helyett egy bélyeges t é g l á n a cohors I Ubiorum, egy másikon mintha egy ala fordulna elő. Mindezekből azt látjuk, hogy a r ó m a i V á r h e l y e t csak a m á r említett leletekből s öles falainak híréből ismerték. Topográfiai leírásról, á s a t á s r ó l nincsen tudomásom. 1942. aug. 24-iki kiszállásom a l k a l m á v a l viszont m e g á l l a p í t h a t t a m a t á b o r fekvését, pon tos helyét. A hasonnevű folyó völgyében fekvő Besztercétől emel kedővel egy hegyláncot átszelve és Zsolnát (Senndorf) elérve a Budak folyónál egyszerre k i t á r u l , kisímul a terep. T e r m é k e n y nagy síkság van előttünk, amelyet mindenfelől erdős hegyek vesz nek körül. A vidéknek délies, klasszikus hangulata van; a mantineai fensík vagy a n a g y s z e r ű argosi síkság emlékét ébreszti az emberben: n a g y j á b a n négyszögű, óriási teknő, a tengerszint felett m i n d e n ü t t 400 m é t e r t m e g h a l a d ó simaság, messze és távo labb igen magasra n y ú l ó hegyek koszorújában. E síkság é-k szélén, vagy s a r k á b a n , az oda torkoló völgyek előtt épült a r ó m a i tábor, majd abba és a köré, a ma szász népiségű, falu. Jellegzetesen, tipikusan r ó m a i gondolat: a t á b o r nem egy kínálkozó magaslatra, kiálló hegynyelvre épül (vele szemben, felette l á t h a t ó é p p e n egy i l y alakulat), hanem a keletről betorkoló völgyek szája elé a síkságra, a Budak p a r t j á r a . Pedig nem egy hegy, nem egy kiszögellő pont kínálkozott, esetleg régebbi korok erődítéseivel, hogy csak a szomszédos Kis-Demeter fölötti V á r hegyet említsem. A Kisszolna melletti „Titi-Raich" (Titus hegye) t a l á n éppen egy r ó m a i ő r t o r o n y emlékét őrzi. U t a k találkozó pontja ez a hely, maga a Budak pedig egyben a TORMA-említette limes-út i r á n y a is. A nagy t e r m é k e n y medence m e g v á l a s z t á s á n á l b i z o n y á r a a csapattest ellátásának biztosítása is szerepet j á t s z o t t . A község é-d i r á n y ú főutcáján itt-ott sokmázsás, igen szépen megfaragott, házelőtti ülőkéül vagy kerékvetőül szolgáló kövek, quadrumok m á r magukban is nagy római m ű jelenlétét sejtetik. Gondosan, jól épített tábor lehetett, amelynek tornyai, sarok bástyái, kapui szabályos q u a d r u m - b u r k o l a t ú a k voltak. A z említett főutca, az ú. n. Alsó-utca ( 1 . k é p ) s az arra merő leges, Kis-Budak felé vezető, k-ny i r á n y ú kisebb utca találkozá s á n a k é-ny szögében fekszik a r ó m a i tábor. Templom, torony, papi lak, iskola s n é h á n y m a g á n h á z (mindannyinak kertjeivel) s részben t a l á n a temető is az egykori római t á b o r v á r f a l a i n belül vannak. A t á b o r d-k s a r k á b a n (a mai utcasarkon) álló torony 1871—75 közötti években a t á b o r köveiből épült a m á r meglévő templomhoz. A t á b o r hatalmas falaiból és belső épületeiből a mai szint felett természetesen m á r semmi sem l á t h a t ó . A község házai nak j ó része annak romjaiból készült. Így p l . szíves kísérőmnek. 12
1 2
C I L I I I 8074, 6 é s 8074, 25b. — V . ö . C I L I I I p . 1375: „ E x c a s t r i s quae f u e r u n t p r o p e B u r g h a l l e n p r a e t e r f r a g m e n t u m t i t u l i s e p u l c h r a l i s q u o d s u b i e c i p r o d i e r u n t tegulae duae, q u a n i m a l t e r a cohortem I Ubiorum n o m i n a r e v i d e t u r , a l t e r a alam" ( D o m a s z e w s k i ) . Sajnos, e t é g l á k s z i n t é n n e m v o l t a k a besztercei s z á s z g i m n á z i u m b a n tanulmányoz hatók.
H ä n d e l J á n o s n a k az Alsó-utca túloldalán, a toronnyal szemben álló h á z a a l a p j á b a is római kövek, köztük (szerinte) feliratosak, „betűsek" is befalaztattak. A hosszanti utca n y u g a t i oldalán az említett épületek (pap lak, iskola, m a g á n h á z a k ) homlokfalai a t á b o r f a l r a épültek; k i is emelkednek a környezetből. A z utca szintje i t t viszont m é l y e b b : annak helyén volt egykor a t á b o r á r k a (fossatum). A paplak, i l l . iskola u t á n i első h á z ( U n g á r Mihályé) 1923-ban a vastag; táborfal k ő a n y a g á b ó l készült. Az észak felé szomszédos telken szinte m é g k i l á t s z a n a k a vonalban a castellum-fal kövei; a f a l e helyen megá l l a p í t h a t ó a n 3—3.50 m. v a s t a g s á g ú . A t á b o r n a k ezen keleti, az Alsó-utcára néző oldala Hesch Mihály, 89. számot viselő h á z á n á l végződik. I t t van a másik sarka. Ezen oldal hossza kb. 120 m. A Hesch-ház zöldséges k e r t j é n e k és gyümölcsösének északi széle az északi táborfal fölött vonul. Maga a f a l i t t félméteres leásás u t á n m á r jelentkezik. A nagy m ű alakja, kerülete a községben m i n d e n ü t t utca-, telek-, kataszteri h a t á r o k formájában m i n den időkre megmaradt. A szomszédos 88. számú, U n g á r Péter-féle telek és k i v á l t k é p p e n annak kertje m á r a t á b o r egykori északi á r k á n a k helyén fekszenek. A fossatum vonulata i t t szintén nagyon szembeötlő. K é t utóbbi kert h a t á r á n a k egy p o n t j á n , a táborfal helyén, nagy gödör az 1923. évi kőszedés emléke. A Hesch-féle telek belső zöldséges és külső gyümölcsös kertjének h a t á r v o n a l á b a n római ú t i r á n y a , a tábort átszelő via principalis á l l a p í t h a t ó meg. A t á b o r homlokoldala, a porta praetoria-val kelet felé volt. Az északi oldal mintha a mai h á t s ó kertekkel végződne. A harmadik, é-ny sarok a terepen kevésbbé p r e g n á n s . A nyugati oldal innen kétségtelenül a m a i t e m e t ő felé tart. E z v o l t a t á b o r h á t a a porta decumana-val. A t a r t o m á n y belseje, a szép síkság felé néző, legvédettebb részen a táborfalon kívül — kísérőm sze r i n t — több száz m é t e r r e m é g r ó m a i falakat t a l á l n a k : ez lehetett a t á b o r melletti település, a táborváros, vagy éppen a polgári telephely. A n n y i kétségtelen, hogy i t t is, a középtájon sok száz m é t e r r e a szántókon á t követhető r ó m a i ú t vezet nyugat felé. Ezen ú t m e n t é n lehettek a sírok, temetők (ma is ott a temető!), de ide é p ü l h e t t e k az ú t mellé a t á b o r körül megtelepedő árusok, sőt maguk a veteranusok is. E nyugati oldalon a „ v a s t a g " f a l (táborfal) egyik verzió szerint a kertek és temető h a t á r v o n a l á n vonul v é g i g s annak hossza a Hesch-telek sarkától az ú t t a l á l kozásig szintén 120 m. E szerint a castellum t e h á t mintha i n k á b b négyszögű, m i n t hossznégyszögű lenne. Kisebbszerű ásatás, n é h á n y á t v á g á s mind ezt, mind építésének k o r á t k ö n n y e n tisztázhatja. A komoly falrakásból, erős és vastag táborfalakból m á r is legkorábban a I I . század közepére következtethetünk. A kertek és a temető között nincs szembeötlő szintbeli különbség, mint azt m á r az é-ny saroknál is m e g á l l a p í t o t t u k . A másik verzió a temetőnél valami „kiugrás"-ról regél, továbbá arról, hogy a d-ny saroknál régebben v í z és malom lett volna, ami a t á b o r árokrendszerével kapcsolatban is nagyon lehetséges. Ezen. 5
utóbbi verzió szerint a kertek vonalából kiugró temető is még — legalább részben— benne lenne a táborban, amelynek alakja í g y hosszúnégyszögű lenne. Mindezt m á r egy á s a t á s pontosan eldöntheti. A d-ny sarok valahol az útelágazás körül van, mert a t á b o r déli f a l á n a k kövei részben a községbe vezető ú t t e s t e n jelentkez nek. A déli t á b o r h a t á r a z u t á n egyenesen a templom tornyának tart. A t á b o r s a r k á n á l van t e h á t az útelágazás, közlekedés minden i r á n y b a : Kis-Zsolna (Beszterce), Alsó-Budak, R á g l a és a falun keresztül Petres felé. E g y nagy a d o t t s á g d i k t á l t a ezt: a hatalmas, erős r ó m a i castellum, majd annak kiemelkedő romjai s végül — m á r magyar időkben — az abban megtelepülő k e r e s z t é n y s é g a maga templomával. A z óvárhelyi t á b o r feladata volt egyfelől az akkor m é g jobb á r a mocsaras és erdős Beszterce v ö l g y é n e k (desertum) szemmelt a r t á s a , elzárása, másfelől előretolt őrségeivel nyugatra a csicsókeresztúri támaszponttal, délfelé pedig a vécsi táborral való kapcsolat f e n n t a r t á s a . H a a TORMA által jelzett ú t vonalát figyeljük, m e g é r t j ü k , hogy nem volt. szükség közben Vécsig m é g egy castellumra: a két t á b o r között é-k-re a Kelemen-hegység j á r h a t a t l a n és á t h á g h a tatlan csúcsai meredeztek. J e l e n t é k e n y e b b leleteket t u l a j d o n k é p pen a beljebb, h á t r á b b eső helyekről, mint a m á r említett Bilakról, továbbá S z e n t g y ö r g y , i l l . Vermes környékéről (bikafej, legiosas bronzból, sisak, kard, 2 Penates-szobrocska; római d é n á r lelet 1 8 9 9 ) és N a g y i d á r ó l jelentenek. A perem-táborvonalban, a TORMA-leírta úthoz közel t u l a j d o n k é p p e n Nagysajó jöhetne m i n t közbeeső táborhely számításba, ahol ACKNER szerint római t é g l á k a t , v a s t á r g y a k a t és római utat, továbbá feliratos i n t a g l i ó t t a l á l t a k . Feljebb említett földrajzi helyzetben azonban csak kisebb „összekötő" erődfélét k e r e s h e t ü n k e környéken. I n k á b b mint érdekességet említjük meg, hogy az Óvárhelytől é s z a k r a fekvő Kusma h a t á r á t jelző romok, amelyekben a magyar h a g y o m á n y — mint sok m á s esetben is — a hunok emlékét, ez 18
14
15
16
17
18
1 3
Beszterce h e l y é n á l l í t ó l a g m é g a s z á s z o k l e t e l e p í t é s e i d e j é n is ő s e r d ő l e t t v o l n a . V . ö . O s k a r K i s c h , Geschichte von Bistritz, 1926, 9. A C I L I I I 7625 sz. f e l i r a t o n e m l í t é s t ö r t é n i k a Leg. X. Fretensisről. A m á r hivatkozott m i n d k é t felirat k u l t i k u s (Juppiter-Minerva, i l l . J u p p i t e r D o l i c h e n u s ! ) . — M í g O r n s t e i n ( A r c h . É r t . 1897, 394) mansio-t helyez ide, ú j a b b a n a k á l v i n i s t a p a p k e r t j é b e n „castrum" (?) n y o m a i t v é l i k f e l f e d e z n i : G. F i s c h e r , i . h . és D a i c o v i c i , A n u a r u l C o m . M o n u m . I s t 1929, 308 é s 318. A c k n e r , J a h r b . d. C. C o m m . 1856, 40, 130. é s Röm. Alterthümer 1857, 53; Gooss, Chronik 1876, 76; G. F i s c h e r , Ueber einen grösseren in der Umgebung von Sächsisch-Sankt-Georgen 1899 gemachten Fund römischer Familiendenare. F e s t g a b e z u r F e i e r . . . des neuen e v a n g . G y m n a s i a l - ... gebaudes i n Besztercze . . . 1911, 4 k k . K é t b r o n z s z o b r o c s k a : A c k n e r , Röm. Alterthümer 53; Gooss, C h r o nik. 72. A c k n e r , Röm. Alterthümer. 1857, 52 k . Gooss, Chronik. 1876, 105 ( I r o d . ) 1 4
1 5
1 6
1 7
1 8
esetben é p p e n Attila kapuját tartotta számon: az óvárhelyi római castellum m o n u m e n t á l i s m a r a d v á n y a i lehettek. A CORNIDES-látta o k m á n y szavaiból mintha ez t ű n n e k i : „ I n c i p i t predium Kusma ex possessione Regia parva Bistricia, i n amne sursum versus eundo a porta sic dicta A t t i l e , cuius rudera nunc evanescunt... Qui cumulus a porta supradicta A t t i l e sexaginta ulnis regalibus distat." 19
Vécs. Vécs helyzetét, fontosságát a Maros mellett kiemelkedő domb h á t o n felesleges hangsúlyozni. H a d á s z a t i , védelmi a d o t t s á g a azonnal szembeötlik mindenkinek, aki a Maros túlodalán futó v a s ú t r ó l a küzdelmes magyar multat felidéző középkori v á r k a s t é l y á b a n gyönyörködik. Vécs a Kelemen- és Görgényi havasok között a felső Marosvölgy kulcsa. A vécsi római táborról ismételten hallván, olvasván, a n é g y szögű, oklevélileg egyik legkorábbi középkori erdélyi v á r k a s t é l y t ismervén, első k é r d é s ü n k : nem épült-e e g y m á s r a a két erődítm é n y ? Ezt a kérdést, nemlegesen, m á r NEIGEBAUR eldöntötte, mégpedig részben ásatással 1847 április 20-án. Ez az első tudom á n y o s célú á s a t á s , amelyről ezen keleti táborsoron tudunk. E szerint a castellum a ma is álló és lakott v á r o n kívül a v á r k e r t b e n volt. E g y i k oldala NEIGEBAUR szerint 213 lépés hosszú s annak m i n d k é t végén tornyok (saroktornyok, mint a középkori kastélyn á l is!), középen pedig egy nagyobb épület alapjai voltak kivehet ő k . A t á b o r leleteiből egy az ő b i r t o k á b a n volt díszes aranyozott b r o n z l á m p á t s K e m é n y G y ö r g y b á r ó t u l a j d o n á b a n levő r ó m a i érmeket említ. Minden, amit mai napig e táborról és az ottani leletekről í r t a k — kivéve ORNSTEINnek m á r idézett Vécs-Alincum azonosítását —, kizárólag NEIGEBAUR idézett m e g á l l a p í t á s a i n a k , 20
1 9
H o r v á t h I s t v á n , T u d o m á n y o s G y ü j t e m é n y 1836, V I I I , 111; m i K ő v á r i L á s z l ó , Erdély építészeti emlékei. 1866, 37 u t á n i d é z z ü k . Dacien 1851, 252: „ . . . a u s s e r h a l b desselben f i n d e t m a n aber n o c h die d e u t l i c h e n S p u r e n eines r ö m i s c h e n C a s t r u m s , v o n w e l c h e m die eine 213 S c h r i t t l a n g e Seite a u f j e d e m E n d e die S u b s t r u c t i o n e n eines T h u r m e s u n d i n der M i t t e eines g r ö s s e r e n Gebäudes e r k e n n e n lässt, die letztere w i r d die G r u f t g e n a n n t . . . B e i der v o m V e r f a s s e r a m 20. A p r i l 1847 v e r a n s t a l t e t e n A u s g r a b u n g i n d e m W a l l e des e r w a h n t e n L a g e r s f a n d e n sich ü b e r a l l B r u c h s t ü c k e r ö m i s c h e r Z i e g e l n , besond e r s der h i e r n u r i n a n t i k e n S t ä d t e n v o r k o m m e n d e n r ö m i s c h e n D a c h z i e g e l n , u n d i n der g a n z e n Gegend ü b e r a l l Scherben v o n r o t h e n u n d g r a u e n Gefässen v o n g e b r a n n t e r E r d e , w o r u n t e r sich besonders v i e l e g a n z flache S c h ü s s e l n auszeichneten. — D u r c h den G a r t e n b e i diesem C a s t r u m f ü h r t eine n o c h s i c h t b a r e R ö m e r s t r a s s e a u f S z á s z r é g e n z u ; u n d e r g a b die d a m a l s v e r a n s t a l t e t e A u s g r a b u n g , dass diese Strasse g e p f l a s t e r t w a r . — I n d e m b e n a c h b a r t e n W a l d e s i n d u n t e r den W u r zeln a l t e r B ä u m e v o r e i n i g e n J a h r e n ü b e r 40 U r n e n g e f u n d e n w o r d e n . " 2 0
A t á b o r r a v o n a t k o z ó a d a t o k o n k i v ü l i g e n f o n t o s az, a m i t a róm a i ú t r ó l , az a g y a g i p a r i l e l e t e k r ő l , v a l a m i n t a k ö z e l i e r d ő b e n l e v ő u r n a - t e m e t ő r ő l mond.
21
megfigyeléseinek ismétlése, f o r m á l á s a , F I N Á L Y GÁBOR t é r k é p m a g y a r á z a t á b a n (46. o.) csak annyit mond, hogy „táborhelye m é g megvizsgálásra v á r " . 1942. aug. 21-én v i z s g á l h a t t a m meg a terepet a v á r ú r , K e m é n y J á n o s b á r ó és Benkő S á n d o r uradalmi t i t k á r igen szíves támoga tásával. A várkastélytól é-ny felé a v á r k e r t és a csatlakozó Szálas erdő igen erős régészeti nyomokkal szolgálnak. M i n t h a két négyszögű m ű m u t a t k o z n é k . A közelebb eső k a s t é l y - p a r k magasabb része, a kb. 15 év előtt készült útbevágástól é-k-re, romt e r ü l e t b e n y o m á s á t kelti. A z ú t b e v á g á s igen erős falat t ö r t át, az abból való köveken j ó (törttéglaszemcsés) római habarcsot t a l á l t a m . M i n t később l á t n i fogjuk, ez a t á b o r védőfala volt. E g y s é g e s t e r e p n í v ó szempontjából a 2. k é p e n vízszintes i r á n y ú szabályos fasorokkal jelzett (Várkert-szó 3 utolsó b e t ű j e feletti) háromszöghöz a Szálas erdő kiegészítő háromszöge kap csolódik. M i n t h a ezen hossznégyszögű t e r ü l e t e t a Szálas erdőben k-ny i r á n y ú enyhe sánc, i l l . árok (ma is vízlevezető árok) e l h a t á rolná. Keletre, a Maros felé a t e r ü l e t terraszszerűen kiemelkedik. N y u g a t i oldala kevésbbé p r e g n á n s , a terület ott tovább — a v á r ú r szerint — egykor mocsaras volt. K é p ü n k ö n is l á t h a t ó az é-d elválasztó vonal (ma gyümölcsfasor). A terület szélessége innen a Maros felé eső alsó terraszig 130 lépés. K i m u t a t h a t ó római ú t nincs vele közvetlen kapcsolatban. A Szászrégenbe vezető ismert, NEIGEBAUR szerint (250. 1.) „ T r a j á n - ú t " - n a k nevezett, római főút é-d i r á n n y a l innen távol az ú. n. Rózsás erdő felső részén, a Csutkós hegyen át, a K o h á n erdő alatt vezet. A k-ny i r á n y ú bekötő ú t viszont délebbre van, az a másik kiemelkedő négyszöghöz vezet. 22
2 1
A c k n e r , J b . d. C. C o m m . 1856, 25. A c k n e r , U . o. 1857, 19 é s 36. é s Die röm. Alterthümer 1857, 31 k . I p o l y i A . , A r c h . K ö z l . I I , 1861, 243. V a s s J., Erdély a rómaiak alatt. 1863, 119. — A vécsi római állótábor. A m. o r v o s o k é s t e r m é s z e t v i z s g á l ó k m u n k á l a t a i X , 1864, 79 k . B e s z á m o l ó a m a r o s v á s á r h e l y i v á n d o r g y ű l é s n e k 1864. a u g . 31.-i v é c s i s z a k k i r á n d u l á s á r ó l , a m e l y e n T o r m a v e z e t é s é v e l A r á n y i L . , F i n á l y H . , H a v a s S., Henszlmann, O r b á n Balázs, Ráth, R ó m e r és m á s o k vettek részt. „ E g y eddig E r d é l y b e n m é g nem t a l á l t t é g l a b é l y e g e t " említ. Fontos a t á b o r r a v o n a t k o z ó m e g á l l a p í t á s : „ a l a p o s m e g v i z s g á l á s u t á n e l v i t á z h a t a t l a n biz o n y o s s á g g á v á l t , h o g y az e d d i g r ó m a i castrum nyomának tartott sáncz-emelvény a mely a vécsi v á r l a k kertjében látható, csakugyan r ó m a i á l l ó t á b o r m a r a d v á n y a , amely . . . védte ama h a d ú t v o n a l a t , a m e l y S z á s z - R é g e n t ő l Besztercze f e l é v e z e t v é n , é p p e n e p o n t o n k a n y a r o d o t t k i a M a r o s v ö l g y é b ő l , a S a j ó v ö l g y e f e l é v e v é n i r á n y á t . . . leh e t s é g e s l e t t az u t a t k e r e s z t ü l v á g a t n i é s r ó m a i v o l t a felől b i z o n y s á g o t szerezni." K ő v á r i L . , Erdély építészeti emlékei 1866, 27. Gooss, . 1876, 121 k . K i r á l y P á l , Dacia provincia Augusti I , 1893, 419 k., stb. A v á r u r a a k a s t é l y d í s z k e r t j é b e n kerek s z i k l a k e r t e c s k é t állíttatott össze akkor e kövekből t u d o m á n y s z e r e t e t é r e jellemzően azon gondos s z á n d é k k a l , h o g y azokat szakemberek egyszer tanulmányozhassák. 2 2
Az eddig leírt nyomozás a t á b o r helye szempontjából t e h á t negativ eredménnyel j á r t . Azonban nem minden tekintetben. A k ö r ü l í r t hossznégyszög legmagasabb pontja, az ú. n. „Angolkert". A talaj — művelés céljából — i t t feltört s m i n d e n ü t t római cserepet p r e z e n t á l ; p á r k á n y o s római t é g l a d a r a b o k a t is t a l á l t a m . Zárt, bekerített, t a l á n fallal is k ö r ü l v e t t r ó m a i telepi lehetett ezen terület, esetleg a t á b o r mellett kialakult község. B i z o n y á r a m á r őskori előzménye is volt s a r ó m a i korban is polgári lakosság élhetett i t t a t á b o r védelme alatt. T u d j u k azt, hogy a „ v á r közelé ben, a Leányvár pataka felett elvonuló oldalban m a r t o m l á s alkalm á v a l " két egyforma „ e t r u s z k " b r o n z e d é n y t (mégpedig 49 cm m a g a s s á g ú t és 154 cm k e r ü l e t ű t ) t a l á l t a k . Ezzel függhet össze a NEIGEBAUR-említette 40 u r n a s í r is. A római tábor, amelyet — b i z o n y á r a m é g beszédesebb maradv á n y a i b a n — NEIGEBAUR látott és meg is ásott, az előbbi n é g y szögtől délre, a gyümölcsös felé van. A v á r k a s t é l y t ó l é-ny-ra fekszik, a 2. képen jelzett helyen. A temetőnél k i u g r ó p r o m o n t ó rium-féle á l l a p í t h a t ó meg kerek (talán középkori?) torony helyével. E t t ő l é s z a k r a igen p r e g n á n s a n jelentkezik a t á b o r négyszögű p l a t ó j a több m é t e r magas sánccal és körülfutó, ú g y szólván, m i n d e n ü t t megmaradt mély á r o k k a l . A t á b o r b a n van ma a b á r ó K e m é n y család sírkertje. Közepén k é t régi k r i p t a helye domborodik (NEIGEBAUR nagyobb épülete). I t t Anjou-kori templom egy k o r i romjairól is beszélnek. A legjellegzetesebb é-ny) oldal sarkain egy-egy k r á t e r s z e r ű bemélyedés n a g y a r á n y ú kőszedés helyeit jelzi: NEIGEBAUR saroktornyai! A távolság is megfelel az általa mondottnak. A gyümölcsöst kerítő f a p a l á n k ferdén metszi a t á b o r északi falát, a p a l á n k k a l p á r h u z a m o s , m á r említett 15 év előtti ú t b e v á g á s b a n így a t á b o r f a l r a akadtak, annak köveit szedték k i . Keletre a t á b o r á r o k b a n ma az uradalmi erdészeti iroda épülete fekszik. Í g y említi a tábor helyét K E L E M E N LAJOS is „A marosvécsi v á r " című értekezésében. A k-ny i r á n y ú bekötő út, t u l a j d o n k é p p e n egyben az óvárhelyi átlós út, a gyümölcsösben é p p e n a táborhoz vezet. 1937 körül az út mellett kétoldalt római fazekas-műhelyek nagykiterjedésű hulladék-telepét t a l á l t á k meg. A z ú t igen jól kövezett lehet, mert nyerges v o n u l a t á v a l a füves gyümölcsösben erősen kitűnik. M a 23
24
25
2 3
Kovács
Ferenc, A
vécsi
etruszk
edényekről.
Arch.
É r t . 1885,
335 k k . 2 4
P á s z t o r t ű z . K o l o z s v á r X , 1924, 11. sz.: „... A t e m p l o m t ó l és a v á r t ó l m a j d n e m e g y e n l ő t á v o l r a a g y ü m ö l c s ö s b e n o t t l á t h a t ó az egyk o r i r ó m a i c a s t r u m n é g y s z ö g l e t ű töltése, a n n a k a b i z o n y s á g á u l , h o g y a hely h a d á s z a t i f o n t o s s á g á t m á r a r ó m a i a k i s m e r t é k és f ö l h a s z n á l t á k . Ennek k ő - és t é g l a a n y a g á t hihetőleg a k ö z é p k o r i v á r ó p ü l e t nyelte el. M e r t i t t m a g y a r v á r r ó l is m á r h é t s z á z a d ó t a v a n okleveles e m l é k e z e t . " Benkő S á n d o r t i t k á r úr, akiben a v á r ú r mellett szintén k i t ű n ő helyi m u n k a t á r s a t nyert a Dacia-kutatás, előre kirendelt ásó magyarral m á r p á r á s ó n y o m r a r ó m a i cserepeket p r o d u k á l t t e t s z é s s z e r i n t i h e l y e n a gyümölcsösben. A magasan jelentkező cserépréteg több holdnyi t e r ü 2 5
is a s z é n a g y ü j t ő szekerek ú t j a s annak i r á n y á b a n nyílik a g y ü mölcsös h á t u l s ó kapuja. A fasorok ültetésével is kénytelenek voltak a r ó m a i ú t a d o t t s á g á h o z alkalmazkodni. Csodálatos, hogy ezen fontos helyről nem ismerünk r ó m a i feliratokat. A t á b o r k ő a n y a g á v a l e g y ü t t b i z o n y á r a ilyenek is t ű n t e k el a középkori v á r falaiban. K u t a t á s h i á n y á b a n t é g l a bélyeget is csak egyet ismer innen az irodalom, amely a t á b o r c s a p a t t e s t é r e vetne világot. A kolozsvári m ú z e u m b a n levő téglán AL N ILYR bélyeg l á t h a t ó , amelynek olvasása al(a) n(ova) Il(l)yr(icorum) vagy egy apulumi felirat a l a p j á n al(a) n(umeri) Il(l)yr(icorum) lehet. A castellum m á r említett fontos fekvése, a Maros felett uralkodó fensíkon, az Idecs betorkolásával szemben, a szomszédos Disznajó területén észlelt „elővár"-nak nevezett őrhely létezése, az é-d és k-ny római utak itteni találkozása, t o v á b b á a nagy t e r ü leten jelentkező k e r á m i a i anyag igen nagy figyelemre m é l t a t j á k a vécsi római telepet. A k u t a t á s n a k , á s a t á s n a k minden lehetősége megvan. A Vécstöl é-k-re fekvő Déda községből NEIGEBAUR — más bem o n d á s a a l a p j á n — „viel altes Mauerwerk, Kohlen und Knochen"-t e m l í t . Nem tudom milyen alapon, vagy k i u t á n a k ö v e t kező lapon „das alte Schloss Deda, welches auf römischen Substructionen ruhen soll"-t mond s ez a megállapítás, részben szószerint, v é g i g f u t az ismert irodalmon. Nagyon érdekelt a dolog s ezért a helyszínén j á r t a m u t á n a , A községtől sem északra a Maros m e n t é n (egy újabbkori v a d á s z iaktól eltekintve), ahol jócskán felgyalogoltam, sem keletre a Bisztra völgyében, de sehol m á s u t t a k ö r n y é k e n senki sem tud várról, romokról, várhelyről. J ó n é h á n y kilóméternyire benyomultam a Bisztra-patak regényes szép völgyébe, de ilyesminek semmi n y o m á t sem t a l á l t a m . A legöregebbek sem tudtak másról, mint a Csetatye nevű szikláról, amely magasan az egyik hegyoldalban fekszik s vele kapcsolatban valami lyukat emlegetnek: N y i l v á n valami őskori barlangról lesz szó („Kohlen und Knochen" NEIGEBAURnál!). Beszéltem egy értelmes turistával, aki a helyet 26
27
28
leten á l l a p í t h a t ó meg. N a g y a r á n y ú k e r á m i a i g ó c p o n t t a l lehet t e h á t számolni. C I L I I I 6284 = 8074, 7. — A z a p u l u m i f e l i r a t o n ( C I L I I I 1197.): . . . Tutor Silvan[i eque]s a[l]ae Bos[p(oranorum)] ex n(umero) Ill[y]r(icorum) . . . olvasható. Dacien. 1851, 251 k . — A S z á s z r é g e n - V é c s r ó m a i ú t is szerinte idáig, illetőleg a Bisztra-patak feletti „ I s t e n s z é k e " - h e g y i g f o l y t a t ó d o t t volna. A c k n e r , J b . d. C. C o m m . 1856, 25.; Die röm. Alterthümer . . . 1857, 32.; J b . d. C. C o m m . 1857, 19. — I p o l y i , A r c h . K ö z l . I I , 1861, 243. — V a s s J., Erdély a rómaiak alatt. 1863, 119 ( „ D é d a r é g i v á r a , m e l y r ó m a i e r ő d a l a p f a l a i r a l á t s z i k r a k v a l e n n i . " ) — Gooss, Chronik. 1876, 70 m á r k é t e l k e d i k : „ O b das a l t e Schloss a u f r ö m i s c h e n S u b s t r u c t i o n e n r u h e , ist n i c h t erwiesen." — J e l l e m z ő , h o g y a r é g i v á r r ó l K ő v á r i L . , Erdély építészeti emlékei 1866 n e m t u d . — Gerecze P é t e r , Magyarország műemlékei I I , 1906, 482 a l a t t csak f e n t i e k r e h i v a t k o z i k . 2 6
2 7
2 8
igen jól ismeri: szerinte e természettől kialakult sziklánál emberkézalkotta építészetnek semmiféle nyoma sincs, noha a helyet tényleg v á r - n a k (csetatye) nevezik. Nem tudjuk, kitől ered a tévedés; lehet, hogy a helynévnek D é v á v a l való r o k o n h a n g z á s á tól. Jellemző csak az, hogy, k u t a t á s h i á n y á b a n az egyszer elejtett tévedés hosszú évtizedekig megmarad az irodalomban. A vécsi t á b o r meglétében nem is volt i t t értelme castellumnak. A külső limes-vonallal kapcsolatban azonban a Bisztra és Maros szögében, az északi hegyek egyik előreugró l a n k á j á n (a terephelyzet u t á n i t t kerestem először az említett v á r a t ) őrhelynek, toronynak volt létjogosultsága. A vécsi feladatok fontoss á g á r a való tekintettel i t t csak másodsorban j a v a l l h a t ó k u t a t á s , á s a t á s r a egyelőre nincs ok.
Görgényszentimre. A következő, minden joggal feltételezhető táborhelynek, Görgényszentimrének a helyzete, viszonya Szászrégennel kb. ugyanolyan, mint Óvárhelyé Besztercével. Szászrégennek szintén n i n csen antik előzménye, mint szász város szintén a desertumon épült. A római h a t á r v é d e l e m jobbnak l á t t a a Görgény és Maros egyesülésének pontja (a mai Szászrégen) helyett a t á b o r t a Görg é n y völgyébe előre tólni. Ennek több oka is volt: a megszervezett külső limesvonal ellátása, a Görgény völgyének elzárása, legf ő k é n t pedig egy n a g y s z e r ű természeti a d o t t s á g , ami Görgényszentimre helyét minden időkre k u l c s p o n t t á tette. A z é p p e n i t t kiszélesedő völgy m é g ma is, különösen d-k felé, eléggé mocsaras. Régebben i t t mocsaras őserdők t e r ü l t e k el, híres bölényvadászati helyek. A z egyik erdőnek ma is „Mocsári e r d ő " a neve. A z ú. n. libánfalvi legelő domboldali része m é g ma is lápos, mocsaras. A z egész nomenclatura különbén ebben a tekintetben mind szláv eredetű. Ezen mocsaras és hordalékos v ö l g y k a t l a n közepén — egyfelől a K á s v a , másfelől az Orsova és egyéb patakok, völgyek betorkolása előtt — m a g á b a n álló, (506 m) k ú p s z e r ű hegy emelkedik k i közel 100 m é t e r n y i r e a környezetből, amely g y ö n y ö r ű hegykoszorújával méltó keretet ad e természeti t ü n e m é n y n e k . •Hosszúkás, k ö r t e f o r m á j ú teteje, platója m á r akkora, hogy elfér rajta egy kisebbszerű v á r , mondjuk római tábor is, de m é g nem oly nagy, hogy az egésznek egységes megerősítése nagyobb gondokat okozhatna. A z t m á r tudjuk, hogy ORNSTEIN a helyet Capora-val azonosítja. A z említett hegyen épült v á r bizonyára szerepet j á t s z o t t m á r a magyar középkorban, k i r á l y i v á r is lehetett, egyebek kö zött J á n o s Zsigmond, 1. és I I . Rákóczi György, K e m é n y J á n o s nevei fűződnek hozzá. 67 ölnyi mély k ú t j a volt. Végleg 1708-ban Rabutin rombolta le. Ma „ n é h á n y ölnyi v á r f a l s a v á r u d v a r o n egy t á g a s pince mind az, m i a régi korból fennmaradt." 29
2 9
K ő v á r i L . , Erdély
építészeti
emlékei.
1866, 176 k k .
A rómaikor emlékeit illetőleg ismét csak NEIGEBAURt kell első sorban idéznünk mind a v á r r a , mind egyéb nyomokra vonat kozólag, a n n á l is i n k á b b , mert az őt citálók — félreértésből — a r ó m a i t á b o r hollétét vagy keresését illetőleg hamis nyomokon j á r t a k . NEIGEBAUR szerint „im 17. Jahrhundert w a r d hier auf einem z u c k e r h u t ä h n l i c h e n Felsen ein festes Schloss gebaut, indem hier schon vorher eine römische Festung gewesen sein soll... Hier ist gefunden worden: Nr. 1. . . . (Aurelia Priscilla sírfelirata, C I L I I I 1 1 9 1 , ahol apuluminak szerepel.) Nr. 2. Eine kleine Meile . . . a u f w ä r t s liegt das D o r f GörgényHodok ..., wohin von manchen Rukonium ohne nähere Angabe, von Gründen, verlegt wird. Nr. 3. Spuren von E r d w ä l l e n , ein bedeutendes Oblongum bildend, die mitunter noch mehre Fuss hoch sind und drei Eingänge bemerkbar werden lassen. Nr. 4. Eine Römerstrasse, vwelche auf dies Castrum zu führt, ist noch sehr sichtbar." A különálló hegyen a romok ma is „Rákóczi-vár" n é v e n szerepelnek (3. k é p ) . A hegy az attól nyugatra levő, barokk Bornemisza-kastéllyal e g y ü t t a k i n c s t á r é , az állami erdész-szakiskola van ott elhelyezve. „Csiga-út" vezet fel a várhoz. K ö z b e n a keleti oldalán egy négyszögű (méretre a k á r r ó m a i alapon is állható) k i u g r ó b á s t y á n a k m é g elég tekintélyes falai l á t h a t ó k . Fenn a v á r alaprajza a mindent elborító omladék és növényzet miatt nem á l l a p í t h a t ó meg. M á r kisebbszerű á s a t á s is értékes adatokat prod u k á l h a t n a . A KŐVÁRI-említette pince is jól látható, mintha ú j a b ban „kincseket" kerestek volna benne. A kilátás minden i r á n y b a felejthetetlenül szép, innen minden jól s z e m m e l t a r t h a t ó . B á r az e m l í t e t t b á s t y a és egyéb falak r a k á s i módja és habarcsa — természetesen — nem r ó m a i jellegű; az i t t talált, NEIGEBAUR á l t a l is említett r ó m a i felirat s a hegy h a d á s z a t i fontossága arra vallanak, hogy a t á b o r n a k i t t kellett lenni. K é t ismert s o t t j á r t a m k o r is k o n s t a t á l t r ó m a i ú t is ezen heggyel, illetve a községgel van szoros kapcsolatban. T é n y , hogy a r ó m a i castrametatio-nak jobban megfelelt a sík terület, de hasonló eseteket m é g a majdnem egységesen sima p a n n ó n i a i Duna-limesen is t a l á l u n k . Gondolj u n k csak p l . Oroszvár, Győr, Tokod, különösen P i l i s m a r ó t és főként Kömlőd ( B o t t y á n - v á r ) különálló hegyen, dombon é p ü l t r ó m a i t á b o r a i r a ! Az egyik r ó m a i ú t ( 3 . k é p e n a vízszintes n y í l i r á n y á n a k helyén) az említett négyszögű b á s t y a i r á n y á b a n egy köröskörül árkolt, igen szabályos, ovális, kiemelkedő domb felé vezet (3. k é p e n 2 . számmal jelzett). Ezt á l t a l á b a n a R á k ó c z i - v á r 30
31
3 0
céljából fontosnak idézést. A szöveg-
3 1
v á r b a n és a k ö r ü l erdőmérnök-tanár
Dacien. 1851, 251. B i z o n y o s k é r d é s e k e l d ö n t é s e t a r t o t t u k ezt a r é s z l e t e s , e l k ü l ö n í t e t t p o n t o k s z e r i n t i ben a k i e m e l é s e k t ő l ü n k s z á r m a z n a k . A s z í v e s k a l a u z o l á s t (1942. a u g u s z t u s 19-én) a P e t ő J á n o s szakiskolai i g a z g a t ó és Herczeg T i b o r uraknak köszönöm.
egyik „elővár"-ának t a r t j á k . Ú j a b b a n k ö r ü l k e r í t v e zsidó temetőnek h a s z n á l j á k . A másik, szintén „elővár"-nak nevezett domb K á s v a felé van (3. k é p l . ) , a Trepera-malom mellett. A z ú t i r á n y á b a n levő domb k ö n n y e n lehet egy előretolt ő r t o r o n y helye. A t u l a j d o n k é p p e n i t á b o r magas fekvése miatt, ú t mellett egy mansio-félével is s z á m o l h a t u n k e helyen. A mai o r s z á g ú t kb. p á r h u z a m o s a konstatált római úttal. A k é p ü n k ö n 2. sz. „elővár" mellett különben ma is ú t vezet egyfelől a Teleki-malom, i l l . K á s v a község, másfelől, m i n t bekötő, az o r s z á g ú t felé. 32
3 3
A
NEIGEBAURt
másoló ACKNER az előbbitől idézett N r . 3. és
4.-et a N r . 2.-vel egybevéve az Oblongum-ot, a „castrum"-ot Görg é n y s z e n t i m r e és H o d á k között helyezi el. Ez a tévedés a z u t á n végigmegy az irodalmon, holott a N r . 2.-nek és a következőknek nincs kapcsolata egymással, azok két különböző dologra vonatkoznak. Ennek d a c á r a részletekbe menően á t v i z s g á l t a m a k é r déses területet. ACKNER elképzelését megcáfolandó m á r a v á r tetejéről jól s z e m ü g y r e v e t t ü k a H o d á k i g onnan jól b e l á t h a t ó terepet. Valamelyes oblongumként csak a 3. kép-en A - v a l és B-vel jelzett síma s a mart felől k i is emelkedő részek j ö h e t t e k számításba. Sem ott, sem m á s u t t s á n c n a k n y o m á t sem t a l á l t u k . Leletet az egész nagy területről semmit sem ismernek, amelynek n a g y r é s z e különben is t e r m é k e t l e n köves hordalék, s amely a római időkben legnagyobb részben m é g mocsár volt. F a l a k r ó l m é g beszélni sem lehet e helyeken. A z Orsova-patak és Görgény találkozásánál látható derékszögű sarkok ejthetnek csak tévedésbe platószerű kiemelkedésükkel, ha azonban H o d á k i g egyhuzamban szemléljük ezt a martot, l á t j u k annak vízmosta egész hullámos v o n u l a t á t . Az itteni római út s annak i r á n y á b a n levő „elővár" létezésével 34
3 2
A v á r k e r ü l e t e n k í v ü l i összes b e j á r á s a i m n á l K o v á c s Gyula köz s é g i f ő j e g y z ő é s B o r b é l y A n d r á s 69 é v e s n y u g d í j a s u r a k v o l t a k b o s s z ú ó r á k o n á t szíves vezetőim, kísérőim. Utóbbi annak idején résztvett L a t t y á k S á n d o r e r d ő f ő m é r n ö k kolozs-megyei l i m e s - k e r e s é s e i b e n is. A községbei ref. e g y h á z k ö n y v t á r a e g y k o r i lelkészének a k ö z s é g r ő l í r t , m o n o g r á f i a - s z e r ű k é z i r a t á t ő r z i : S z é k e l y Ferenc, Görgény Szent Imre. 1873. N e m n a g y i g é n y ű m ű , m e g b í z h a t ó s á g á t k ü l ö n b e n i s l e s z á l l í t j a a k ö z s é g m á s i k k e r e s z t é n y f e l e k e z e t é v e l szemben h a s z n á l t k ü l ö n ö s h a n g ; a k u t a t á s s z e m p o n t j á b ó l m é g i s helyesnek v é l j ü k mendem o n d á i n a k m e g e m l í t é s é t . A k é z i r a t 12. l a p j á n f e n t i „ e l ő v á r a k " - r ó l ezt olvassuk: „ T o v á b b á a p o r c e l l á n g y á r t ó l é s z a k r a és keletre a K a s u v á r a m e n ő r é g i ú t m e l l e t n e m messze a z o n b e é k e l ő r é t t ő l , m i t a k a s u v a i a k egy b i k á é r t nyertek a l i b á n f a l v i a k t ó l — k é t j ó k o r a halom t ü n i k k i . Labancok és kurucok feküsznek alattok, i t t , a Rákócy forradalom u t ó f e l v o n á s á b a n elesett 16 p a l o t á s h a j d ú i s . " 3 3
3 4
A c k n e r , J b . d . C. C o m m . 1856, 24 é s 1857, 36; Die röm. A l t e r t h ü mer 1857, 31. — I p o l y i , A r c h . K ö z l . I I , 1861, 243. — V a s s J . , I . m . 1863, 119. — Gooss, Chronik 1876, 82 n e m e m l í t i a t á b o r h e l y é t . — F i n á l y G á b o r a Nomenclator 40. l a p j á n (1912-ben) a z t m o n d j a , h o g y G ö r g é n y s z e n t i m r e t á b o r á b a n „ á s a t á s m é g n e m t ö r t é n t , a m e l y n e k r ó m a i v o l t a sem k é t s é g telen."
függhet össze az a h a g y o m á n y , amely szerint a k é p ü n k ö n B körüli t e r ü l e t e t „porkoláb rétjének" n e v e z t é k . A NEIGEBAUR-látta, sánccal is övezett oblongum s az ahhoz vezető, kétségtelenül római, út 3. k é p ü n k ö n C-vel jelzett helyen, az ú. n. Sósréten van. Közel esik és nem minden ok nélkül a Sós hegyhez. A Szászrégen és Görgényszentimre között fekvő Sóa k n á n r ó m a i sóbányászat nyomait t a r t j á k számon. A C-vel jelölt r é t e n az erdei v a s ú t mellett, azzal hegyes szöget alkotva, egy k-ny irányú —kb.120—200 cm magas — sánc, é-ny sarokbehajlással, egy mélyedést z á r be. A négyszögű t e r ü l e t e t dél felől a hegy h a t á r o l j a . A n é p e t e r ü l e t e t ma is „római fürdő"-nek nevezi. Római ú t vezet innen a v a s ú t v o n a l t ó l é s z a k r a eső „görgényi legelőn" á t a község közepén fekvő (képünkön a község nevének ö betűje fölött látható) Teleki-kastélyhoz (ma c s e n d ő r l a k t a n y á hoz). A n é p nyelvén ez ma is „ T r a j á n ú t j a " P é c h Dezső erdőtanácsos szerint s annak v o n u l a t á t jól l á t h a t t a m . Az ú t ezt a „fürdőt", n y i l v á n a sóbányászattal, vagy az előretolt őrhelyekkel összefüggő római védett művet a v á r mögötti polgári teleppel k ö t h e t t e össze. C. DAICOVICIU 1940-ben t a n u l m á n y o z t a a helyet. 35
36
37
35
38
S z é k e l y F . i d . k é z i r a t a 1873, 12: „ V é g ü l a s z é k e l y v á r o s v é g é n b a l r a , e g y d a r a b r é t e t porkoláb rétjének neveznek, m i v e l a r r ó l az m o n d a t i k , h o g y az a v á r p a r a n c s n o k k e r t j e v o l t . " — A v á r t ó l d é l r e e s ő utcaaz ú j a b b k o r i (ha j ó l h a l l o t t a m , X V I I I . s z á z a d i ) s z é k e l y telepesek negyede. B o r b é l y A n d r á s s z e r i n t 1892—93-ban a n n a k a k ö z s é g h e z k ö z e l e b b eső, b e l s ő s z a k a s z á n a k i n c s t á r k i t e r m e l t e a k ő a n y a g o t . T e c h n i k á j a : mészhabarcsba rakott tört kavics-rétegre vizi kőből kirakott kövezet v o l t . „Traján útja" - e l n e v e z é s s e l m é g t ö b b s z ö r f o g u n k t a l á l k o z n i . E z t a n e v e t ( M o l d v á b a n : „troian") viseli több r é g i eredetű út, felhag y o t t ú t n y o m , v a g y é p p e n s á n c is. A z á l t a l á n o s s á lett e l n e v e z é s t e r m é szetesen ú j a b b k e l e t ű : l e g t ö b b s z ö r a X V I I I . s z á z a d i , sokszor m a g y a r , t u d á l é k o s s á g r a m e g y vissza. J e l l e m z ő , h o g y ú j a b b k e l e t ű á r v é d e l m i t ö l t é s e k e t is „ t r o i a n " n é v v e l jelöl a m i n d e n á r o n k o n t i n u i t á s t e r ő s z a k o l ó r o m á n s á g . V . ö. S c h u c h h a r d t , Wälle und Chmisseen im südlichen und östlichen Dacien. A r c h . E p i g r . M i t t h . I X , 1885, 222 k k . T I o. 224: „ D i e T r a d i t i o n h a t h i e r e i n e n so s t a r k e n Z u g , alles zu r o m a n i s i e r e n , dass es f ü r die E r k e n t n i s s des echt r ö m i s c h e n e i n g r o s s e r G e w i n n i s t , w e n n e i n m a l e t w a s U n e c h t e s m i t S i c h e r h e i t ausgeschieden w e r d e n k a n n . " S z é k e l y F . , a k i m i n d e n t a k u r u c v i l á g s z e m ü v e g é n á t l á t o t t , 1873. é v i k é z i r a t á b a n (11 k ) m e g e m l é k e z i k ezen „ t á b o r h e l y " - r ő l é s ú t r ó l : „ G ö r g é n y d é l i f e l é n , a ref. e g y h á z s ó s r é t i e r d e j é r e m e n ő l e g , e g y k o m p a k t p a t a k k ö v e k k e l k i r a k o t t ú t vezet a T e l e k y h á z t ó l elkezdve a s ó s r é t b e , e g y f é l k ö r ü f ö l d h á n y á s n y i l a t á n á t . E r r ő l az ú t r ó l szeretik m o n d a n i , h o g y az r ó m a i ( T r a j á n ) ú t j a (?). A v a l ó s z í n ű s é g m e l l e t t e v a n , m i u t á n S a b e n y i c á t ó l ( S ó a k n a ) N a p o k á i g — ezt c o n s t a t á l v a , h o g y M i k h á z á n á l l é t e z e t t — i t t a l e g r ö v i d e b b ú t ; a r ó m a i ú t r ó l m é g azt i s h a l l o t t a m , h o g y ez a B o é r t e l k e n v o n u l t e l . . . v a l ó s z í n ű b b ú j a b b k e l e t é ; ezen ü t a m o s t is, e h e l y ü t t l á t h a t ó földhányásos tábortanyára vezetett. E t á b o r h e l y (és n e m h u n á r k a ) a r e f o r m é s r o m á n e g y h á z k i s e r d e j é n l é t e zik, í r t ú t t ó l é s z a k r a ; a f ö l d h á n y á s j ó l l á t s z i k , i t t - o t t a s á n c i s . O d a m e n ő l e g a k a p u n y i l á s is j ó l k i v e h e t ő . E z e n t á b o r h e l y v a l ó s z í n ű l e g a kuruc-labanc h á b o r ú s viszonyoknak köszönheti lételét, nem k ü l ö n b e n 3 6
3 7
Görgényszentimrével kapcsolatban, különösen a Görgényüvegcsür feletti „Sánci fennsík" k ö r n y é k é n m á r külső limeskutatásról számolnak be TÉGLÁS GÁBOR és L A T T Y Á K SÁNDOR idézett cikkei. A Sánci fennsíkon „ P á l sarka" és „ L o n k a " csúcsok között az ú. n. „ S á n c t e t ő " — L A T T Y Á K vizsgálatai szerint — tulajdonk é p p e n limessánc. Igen hasznos adatokat szerezhettem e tekintetben a g ö r g é n y s z e n t i m r e i m. k i r . e r d ő h i v a t a l b a n . MÁTYÁS V I L MOS erdőmérnök lelkes kutatója, a magyar gyepű-knek s vizsgálódásai során m e g á l l a p í t h a t t a , hogy a g y e p ű k feltűnően összeesnek a limesvonalakkal. A Sánci fennsíkon, illetőleg annak oldalában az 1283 m a g a s s á g i ponttól d-re kb. fél km-re — szerinte — jól l á t h a t ó az é-d i r á n y ú sánc és árok. A sánc előtt 100—200 m mélységben össze-vissza d ö n t ö t t fák (az ó- és középkori á r o k r e n d s z e r spanyol-lovasai) nyomai láthatók, illetve á s h a t ó k k i . A „Szászpad"-on (1221 m. pont) valami vár-félének a nyomait figyelte meg. Ez vulkanikus képződésű, kúpszerű, terület, r e n d k í v ü l pregnáns megfigyelő pont. Falaknak n y o m á t nem l á t t a , de fatorony romjai, a l a p o z á s a megfigyelhető. Magyaró községben elég nagy számmal előforduló, piskótaalakú kis római t é g l á k k a l kapcsolatban D E Á K FARKAS megállapította, hogy a „római t é g l á k a t az építéshez az erdőből h o r d t á k le, ahol Üveg-Csűr n e v ű helységtől kezdve a m a g y a r ó i h a t á r o n át, a hegyek élén egy mesterséges sánc vonul el egészen a Maros vizéig, mely sáncon bizonyos t á v o l s á g o k r a kőépületek (tornyok) nyomai észlelhetők, és hogy onnan h o r d t á k le a t é g l á k a t h á r o m négy század e l ő t t . " A másik oldalon, a Görgénytől délre eső havasokon MÁTYÁS V I L M O S szintén tett hasonló megfigyeléseket. Az 1777-es ponttól, Mezőhavas-tól ny-ra eső „Cserepes k ő " (1519 m. pont) elnevezés, szerinte a Czigla-nak helytelen m a g y a r o s í t á s a . A székely „csigla" ugyanis g y e p ű t jelent. Ezen az alapon i t t is kell limes-maradványokkal számolni, m i k é n t e helytől ny-ra a K i s - N y á r á d felé, V á r mező (!) t á j á n TÉGLÁS GÁBOR ilyeneket k o n s t a t á l t is volna. 39
40
41
42
az i d e v e z e t ő é s fennebb é r i n t e t t ú t is. T e l e k y M i h á l y (ifjú) o s t r o m l ó h a d a (1704) ( b l o k v á r d á s ) m á j u s t ó l s z e p t e m b e r i g t á b o r o z o t t a M o c s á r o n , s t a l á n é p p e n i t t t a n y á z t a k . . . " A l i g h i h e t ő , h o g y a b b a n az i d ő b e n e g y átmeneti táborozás kedvéért ilyen komoly utat építettek volna. Állandó s ó s z á l l í t á s . v a g y a k ü l s ő limes-szel v a l ó z a v a r t a l a n é r i n t k e z é s b i z t o s í t á s a indokolta a m o c s á r o n á t a jól megalapozott ú t építését. D a c i a V I I — V I I I . 1937—40. 321. M i n d ö s s z e azt á l l a p í t j a m e g , h o g y „ w u r d e e i n r ö m i s c h e s L a g e r v e r m u t e t . E s Hegen k e i n e F u n d e v o r , d i e e i n r ö m i s c h e s C a s t r u m oder eine N i e d e r l a s s u n g n a c h w e i s e n . " D o l g o z a t o k V I I I , 1917, 227 k k . E z t t a p a s z t a l t a m i n d az e l s ő , m i n d a m á s o d i k g y e p ü v o n a l n á l . V i z s g á l ó d á s a i a d a c i a i n y u g a t i l i m e s v o n a l a t is é r i n t e t t é k A r a d m e g y é ben é s a B i h a r - h e g y s é g b e n ( B e l é n y e s k ö r ü l ) a s z é k e l y - t e l e p e k n é l . I t t i s ugyanazt á l l a p í t h a t t a meg. N e i g e b a u r , i . m . 252. — A c k n e r , J b . d. C. C o m m . 1856, 25 é s 1857, 19, D i e r ö m . A l t e r t h . 32. — Gooss, Chronik. 91. Római téglák keresztyén épület romjai között. P u l s z k y Ferencza l b u m . Budapest. 1884. 77 k . 3 8
39
4 0
4 1
4 2
Mikháza. A központibb fekvésű és — mint arra a I I I . fejezetben m á r céloztunk — g y ü j t ő rendeltetésű M a r o s v á s á r h e l y h e z legközelebb eső p e r e m - t á b o r M i k h á z a ; mint tudjuk, ORNSTEIN feltevése szer i n t Iscina. Ez is völgyet zár el a N y á r á d mentén. Kapcsolata befelé mégsem v é g i g a N y á r á d m e n t é n van; nyomokban kimutath a t ó ú t j a ugyanis J o b b á g y f a l v á n á l elhagyva a völgyet Moson és Kebele érintésével átlós á t v á g á s s a l éri el M a r o s v á s á r h e l y t . „ E római telep, melyet a n é p T ü n d é r Ilona v á r á n a k nevez... tudom á n y o s a n kutatva és szabatosan m e g h a t á r o z v a soha sem volt sem külföldi, sem hazai tudósok által" mondja DEÁK FARKAS; egyben a r r ó l értesít, hogy 1878 tavaszán KOVÁCS FERENC m a r o s v á s á r helyi plébános vezetésével á s a t á s o k a t kezdtek a római t á b o r t e r ü letén, majd leírja az ásatások e r e d m é n y e i t . NEIGEBAUR ó t a az első á s a t á s a keleti peremen, amely meg is mondja, hogy azt „ a castrum északi oldalának ama p o n t j á n i n d í t o t t á k meg, hol a főbejáratot sejtették, minek világos nyomaira rá is akadtak." T o p o g r á f i a i l a g többet nem tudunk meg e jelentésből, amely a t o v á b b i a k b a n csak az ingó leleteket említi. Mindezt azért említettük, mert a t á b o r régi tanulmányozója, a kiváló olasz MARSIGLI, valószínűleg m é g a X V I I . sz. végén készült, r a j z á n (4. kép) félkörű kidudorodással szintén jelzi ezen északi kaput. A legrégibb szakszerű leírás a következőket mondja a táborról: Fortalitium Romanum quadratum, quod tam intra suam aream (a) quam e regione (b) duobus aliis itidem quadratis, sed exiguis admodum corroboratum cernitur. Fortalitium hoc et illud ipsum est, ad quod via lapidibus strata (c) terminatur. Et credibile est, Romanos, obstantibus posthac montibus, hic loci ultro armis suis terminum statuisse, atque in hunc finem F o r t a litium istud extruxisse." Ezen rövid, de értelmes leírásból és értékes rajzból tudunk egészen 1870-ig legtöbbet e hely topográfiájáról. M i n t P a n n o n i á b a n a Duna mentén, még i t t is jócskán láthatók voltak a török uralom végén (amikor M A R S I G L I i t t j á r t ) a földből kimagasló romok. N a g y m é r v ű , sokszor végleges pusztításuk (építőanyagért) csak a barokk újjáépítés idején kezdődött. A későbbi irodalomban mindig csak a M A R S I G L I képén látottak említése történik, majd minden esetben M A R S I G L I i s m e r e t é 43
44
4 3
D . F., A mikházi ásatások. A r c h . É r t . 1878. 267 k k . — A z e m l í t e t t K o v á c s F e r e n c p l é b á n o s n a k á l l a n d ó a n g o n d j a v o l t r ó m a i leletekre, ö s s z e is g y ü j t ö t t e , a m i t lehetett. S a j n o s k é s ő b b k e v é s b b é t ö r ő d t e k a r ó m a i s á g m a r a d v á n y a i v a l . A K o v á c s - f é l e g y ü j t e m é n y ( k ő e m l é k e k is) a m a r o s v á s á r h e l y i róm. kath. g i m n á z i u m b a kerültek, amelynek jelenlegi érdemes i g a z g a t ó j a , D a r ó c z i L á s z l ó ú r k i l á t á s b a helyezte a f o n t o s t ö r t é n e t i e m l é k e k m é l t ó és k o r s z e r ű k i á l l í t á s á t és t a n u l m á n y o z á s u k l e h e t ő s é g é t . M a r s i g l i , Danubius Pannonico Mysicus. 1726, I I , T a b . 1. é s 60. — U. o. 59. l a p o n a t á b o r r a j z a e f e l i r a t t a l : „ F i g u r a X X V I I . M I C A Z A . H i n c (t. i . B e r e c k t ő l ) Septentrionem versus tendenti o c c u r r i t Micaza, p a g u s q u i d a m T r a n s i l v a n i a e i n sede U d v a d l i e n s i n o n p r o c u l a f l u m i n e Snarat, et ab hoc d e n o m i n a t u m . " A S n a r a t t e r m é s z e t e s e n a N y á r á d . 4 4
s a r á való h i v a t k o z á s nélkül. NEIGEBAUR i t t nem megbízható, a dolgokat összekeveri. A 6000 négyzetölnyi „ R ö m e r b u r g " - o t a Bekecs-hegy csúcsára (!) helyezi —B A R T A L I S - r a hivatkozva —, „wovon jedoch 1 8 1 7 und jetzt nichts als mit Gras überwachsene Mauerruinen und schanzenförmige Schichtungen der Erde . . . sichtbar sind". A homoródkarácsonyfalvai, karosszékké á t f a r a gott, feliratos o l t á r t itteni lelőhelyűnek veszi. Mikháza és D e m é n y h á z a között kőből és téglából falazott, kerek, r ó m a i n a k tartott kis épület a l a p j á t említi. E m a r a d v á n y a z u t á n másolóinál is szerepel s nem lehet más, mint M A R S I G L I b-vel jelölt kis n é g y szöge, amelynek omladéka később kerek vagy ovális dombalakot ölthetett. Még a t á r g y a l a n d ó római utat és ingó leleteket említi N E I G E B A U R . K Ő V Á R I LÁSZLÓ szerint „némelyek római gyarmatot keresnek" i t t , de r ó m a i ú t o n kívül „egyéb nyom semmi" sincs. A N E I G E B A U R n á l , n y i l v á n csak elírásból, a Bekecs-hegyre k e r ü l t hatalmas Römerburg-ot ACKNER (BARTALIS hibás „ p r o g r e s sus"-citálásával e g y ü t t ! ) természetesen átveszi s m é g csodálkozik is a r ó m a i a k ezen szokatlan e l j á r á s a fölött. Í g y azok, akik nem is l á t t á k a terepet! Pedig a t á b o r helye ott fekszik lenn a N y á r á d völgyében ( 4 3 1 m), még csak nem is dombos oldalon, mint a közelében és valószínűleg belőle é p ü l t középkori eredetű, ma ferences, kolostor és templom. A Bekecs csúcsa viszont 1 0 7 9 m magasra nyúlik. B i z o n y á r a nem ismerték SCHEINT m u n k á j á t , amelyből pedig megtudjuk, hogy a t á b o r t Óvár-nak, a szemben levő m a r a d v á n y o kat Strázsaház-nak, az említett r ó m a i utat pedig via Trajani-nak hívták. 4 5
46
47
4S
49
50
45
Ortus et occasus ( N e i g e b a u r n á l : progressus) imperii Romanorum in Dacia Mediterranea. P o s o n i i 1787. — A h i v a t k o z o t t a d a t o k a t m i B a r t a l i s n á l nem t a l á l j u k . C I L I I I 7719. — 1942. j ú l i u s 13-án az o l t á r t m á r a sepsiszentg y ö r g y i S z é k e l y Nemz. M ú z e u m b a n l á t t a m . Dacien 1851, 247 k k . Székelyhonról. K o l o z s v á r 1842, 42. J b . d. C. C o m m . 1857, 18: „ d i e R ö m e r n i c h t leicht hohe B e r g e z u i h r e n L a g e r p l a t z e n n a h m e n ; sie b l i e b e n , w i e b e k a n n t , i m G e f ü h l e i h r e s M u t h e s u n d i h r e r K r a f t sieh bewusst, i n der f r e i e n F l ä c h e , oder w ä h l t e n blos s a n f t ansteigende A n h ö h e n " V . ö. m é g : Die röm. Alterthümer 1857, 30. — A k i s k e r e k t e m p l o m s egyebek s z i n t é n szerepelnek. — V a s s J., i . m . 1863, 118 k . s z i n t é n v i s s z a t é r a bekecsi n a g y t é v e d é s . D á n i e l G. S c h e i n t , Das Land und Volk der Szeckler in Siebenbürgen... P e s t h , 1833, 116: „ . . . b e y M i k h á z a R u i n e n eines a l t e n Schlosses, Ó-vár, u n d diesem g e g e n ü b e r zerfallenes M a u e r w e r k Strása-háza, w o v o n der U m f a n g aber n i c h t m e h r a u s g e m i t t e l t w e r d e n k a n n . D i e i n diesen R u i n e n vorgefundenen Thonteller, U r n e n , u n d Steine m i t R ö m i s e h e n I n s c h r i f t e n , so a u c h die U e b e r b l e i b s e l der a l l h i e r v o r f i n d l i c h e n 15 S c h u h b r e i t e n i n der M i t t e 4 S c h u h h o c h e r h a b e n a u s g e p f l a s t e r t e sich ü b e r S z . M á r t o n , C s i k f a l v a , B u z a h á z a bis M i k h á z a ziehende r ö m i s c h e K u n s t s t r a s s e via Trajani g e n a n n t , geben v i e l e W a h r s c h e i n l i c h k e i t , eine Römische Colonie sey h i e r gestanden." 4 6
4 7
4 8
4 9
50
A téves helyszíni m e g á l l a p í t á s o k u t á n n e m s o k á r a , egy évtizeden belül, egy n e m e s v e r e t ű magyar ú r j á r j a a Székelyföldet: nem elégszik meg az irodalommal (pedig minden elődjénél jobban ismeri), hanem a vérbeli k u t a t ó f á r a d h a t a t l a n s á g á v a l nyomoz a r ó m a i m u l t u t á n is azon önzetlen szándékkal, hogy „legalább megjelölje egy m á s szerencsésebb s z á m á r a a helyeket, hol a mult emlékei porladoznak, hol a z u t á n nyomozásuk feltehetőleg i r á n y t adó felfedezésekre vezetendik a t u d o m á n y o s b ú v á r l a t o t , " ORBÁN BALÁZS ú t j a b e n n ü n k e t (a római úton) „ M i k h á z a nyugati végénél levő álló t á b o r (castrum stativum) helyére vezet. Ezen castrum g á t o n y a , — mondja ő — a falrakatnak itt-ott félreismerhetlen nyomaival, m i n d e n ü t t tisztán látszik. M i n t t ö b b n y i r e minden római erőd, ez is n é g y e g idomú volt, szögletein k ö r í t e t t és a fal vonalán kívül nem hatoló k ö r b á s t y á k k a l . Hossza (dél—északi oldal) 210 lépés, szélessége (kelet—nyugati oldal) 160 lépés. K é t b e j á r a t a volt a k é t hosszabb oldal közepén átellenben egymással, közepén épületnyomok, hihetőleg a pretorium és l a k t a n y á k fekhelyeit jelölők, tűnnek fel (mily világos felismerése a M A R S I G L I képén a-val jelölt épületnek!). A körvonalozott castrum északnyugati szögletétől 130 lépésnyire az országúton (tehát r ó m a i ú t o n is) belül egy 30 lépés hosszú, 20 lépés széles t o j á s d a d idomú (oval) épületnek l á t s z a n a k alapfalai, a keleti oldalán volt b e j á r a t nak faragott kőlépcsőzetét nem r é g szedték k i . A n é p Palotának hívja, de m á r v á n y padozata, — melynek töredékei most is látszanak, — s főként a sok melegvezető csövek töredékei h a t á r o z o t t a n m u t a t j á k , hogy az egyszerűen a r ó m a i castrumok közelében m i n d e n ü t t fellelhető meleg fürdő volt. E fürdő és a castrum körül is mindenféle sok p á r k á n y o s fedél-cserép (tegula) és téglatöredék hever, m i mutatja, hogy a castrum védelme alatt egy telep (colonia) is létezett, melynek m é g n e v é t sem tudjuk, mert a m i régi feliratos kő, vagy bélyeges t é g l a esetlegesen innen kikerült, azt ma m á r mind beépítették, eltemették a falu házainak, s főként az egészen innen épült kolostornak falaiba. A falunak ezen castrumhoz vezető utcáját ma is Kandiának nevezik, vajjon nem őrzi-e ez a colonia régi n e v é t , " Hívebb, szakszerűbb leírást á s a t á s nélkül m e g á l l a p í t o t t m a r a d v á n y o k r ó l ma sem lehet adni. Esetleges á s a t á s előkészítése végett, de t a n u l s á g okából is, szükségesnek tartottam e leírást teljes terjedelemben leközölni. I l y pontos romfelvétel u t á n Gooss, természetesen, m á r nem az említett mende-monda a l a p j á n , hanem, szinte szószerint, ORBÁN B . u t á n ismerteti M i k h á z á t , A t á b o r helye, felülete ma kevésbbé kiemelkedő, mint a k á r az óvárhelyi vagy é p p e n a vécsi táboré. Ü g y látszik újabb időben is sok követ b á n y á s z t a k k i belőle. J ú l i u s 27-én j á r t u k be (innen kezdve m á r SZÉKELY ZOLTÁN múzeumőrrel) Elek G y ö r g y községi főjegyző és a községi bíró igen készséges segítségével a terepet 51
52
5 1 5 2
A Székelyföld leírása Chronik. 1876, 92 k .
I V . k ö t e t , Pest, 1870, 88 k .
és a községet. Szinte megdöbbentő, hogy a t á b o r és k ö r n y é k e az összes keleti perem-táborok között a környezethez viszonyítva a leglaposabban fekszik. Viszont a v ö l g y s z ű k ü l e t közepén z á r j a el mégis a völgyet, utat. A h a t á r v é d e l e m s ú l y p o n t j a ezek szerint az előretolt hegyi állásokban s részben éppen a Bekecs-hegyen v o l t A castellum vagy castra d-ny dombos sarka ma is kivehető, ez a rész ma is magasabb a környezetnél. A z árkok azonban a ny. és d. oldalakon elmosódottak, a h e l y ü k vizenyős. Keleten az utolsó kerités, illetőleg fasor a h a t á r a ; i t t is a t á b o r vonala szabta meg a dülő-határt. A t á b o r f a l pontosan K o v á c s L á z á r cipész k e r t j é n e k vége alatt van. Igen széles falának köveit — K o v á c s szerint — az ő g y e r e k k o r á b a n szedték k i . Ugyanezen Kovács-telek belső u d v a r á b a n , pinceásás közbea, köves ú t r a t a l á l t a k 1908-ban egy m é t e r mélységben, amely ú t egyenesen a t á b o r felé vezetett. Ez lehetett a t á b o r hosszanti útja. V é g ü l az északi oldalon a táborfal i r á n y á t a község végétől s z á m í t o t t 3-ik h á z (Ángi J á n o s tulajdona) belső udvara és zöldséges kertje közötti kerítés jelzi. R ö v i den azt mondhatjuk, hogy a tábor a község ny. szélén az országúttól délre eső utolsó 3 h á z s az azokat követő szántók mögött fekszik (5. k é p ) . A d-ny. faluvégének ezen része ma hivatalosan (kataszteri t é r k é p e n is) a vártartomány, az úttól északra eső rész pedig a palota melléke (a községi kataszt. t é r k é p e n „mejjéke") nevet viseli. Utóbbi, t é r k é p ü n k ö n p-vel jelölt, ma is kiemelkedő dombon „pincét" emlegetnek. M A R S I G L I b-jelű négyszögének, i l l . OKBAN BALÁZS „ p a l o t á j á n a k " m a r a d v á n y a i é p p ú g y megvizsgálásra, rendszeres á s a t á s r a v á r n a k , m i n t a t á b o r n a k és k ö r n y é k é n e k nyomai. A M a r o s v á s á r h e l y felé vezető ú t Deményházán, B ú z a h á z á n át J o b b á g y f a l v á i g az irodalom szerint megegyezik a r é g i római ú t t a l . A községből jövet a r ó m a i ú t azonban csak a 431. mag. pont előtt jelentkezik; a községbe vezető hajlata m á r későbbi keletkezésű. A z egyenesbe á t m e n ő részen h a n g s ú l y o z t a előttünk a községi bíró, hogy az m á r „ T r a j á n ú t j a " . Ennek oka: a tábor nemcsak a mocsaras völgyet, hanem az azon végigmenő utat is e l z á r t a azzal, hogy az ú t — m i k é n t a dunai limesmenti t á b o r o k n á l is — a castellumon ment keresztül. E m l í t e t t ü k , hogy a tábortól keletre a Kovács-féle telken 1908-ban meg is t a l á l t á k a kelet felé kivezető utat. Később — P a n n o n i á b a n sokszor a tábor elzárása, nagyobb b i z t o n s á g a m i a t t — az ú t megkerüli a tábort. L e g t ö b b esetben azért, mert annak m a r a d v á n y a i t elszigetelt védőműnek használták fel a r ó m a i s á g kivonulása u t á n ; sokszor a lakosság 53
54
5 3
A m á r e m l í t e t t e k e n k í v ü l v . ö. T i m o n , Imago. 1734 I , 1 4 1 (az u t a t szerinte a „ v u l g u s i m p e r i t u m cacodaemoni opus t r i b u i t . " ) . — B e n k ő , Transsilvania. I, 1778, 31 é s 543. — B a r t a l i s , Ortus et occasus... 1787, 25 é s 55 k . I g e n j e l l e m z ő e n m o n d j a ezen m e s t e r s é g e s e n k e l e t k e z e t t elnevez é s r e N e i g e b a u r , Dacien 247: „ D i e s e R ö m e r s t r a s s e h e i s s t n o c h bei den Walachen T r a j a n e r W e g . " M i n t az e l ő z ő j e g y z e t b ő l l á t t u k , a X V I I I . s z á z a d e l e j é n m é g m á s m ű v é n e k t u l a j d o n í t o t t á k . S z e k s z á r d (Alişca) és Ad latus k ö z ö t t i r ó m a i ú t neve m a is „ ö r d ö g v e t t e t é s " . 5 4
is abban h ú z ó d o t t meg. A z u t á n annak lerombolása u t á n a romok, a törmelék miatt sem lenetett az utat azon keresztül folytatni. Az ilyen tábor-körüli kihajlás igen jellegzetes; N a g y t é t é n y (Campona) esetében az ilyen — földrajzilag nem indokolt — ú t k i h a j l á s vezetett b e n n ü n k e t p é l d á u l a t á b o r helyének m e g á l l a p í t á s á r a , amit a z u t á n a rendszeres á s a t á s fényesen igazolt. I l y e n esettel állunk szemben — m i n t látni fogjuk — M a r o s v á s á r h e l y és Szé kelyudvarhely topográfiai k i a l a k u l á s á n á l is. R ó m a i k o r i ingó leleteket NEIGEBAUR, D E Á K F A R K A S és előbbi másolói közölnek az idézett helyeken, köztük NEIGEBAUR az ADRASTIA-oltárt
( C I L I I I 944),
DEÁK
pedig a K O V Á C S - f é l e
ásatásból
származó felirat-töredéket ( C I L I I I 7716). KOVÁCS FERENCZ m a r o s v á s á r h e l y i plébános később m é g egy feliratot szerzett innen ( C I L I I I 12552), szintén a m a r o s v á s á r h e l y i kath. gimn á z i u m b a került. E g y ú j a b b f e l i r a t t ö r e d é k e t C. DAICOVICIU ismertetett. Ugyanakkor — a r ó m a i t á b o r t vizsgálva — egy bélyeges t é g l á t is említ C P A, C(ohors) P(rima) A(lpinorum)-bélyeggel. A mikházai t á b o r ezen csapatteste m á r más i t t lelt tégláról is ismert volt. A dévai m ú z e u m b a n levő p é l d á n y o n a teljesebb C P A I - b é l y e g o l v a s h a t ó . Magam a m a r o s v á s á r h e l y i Ref. K o l légium g y ű j t e m é n y é b e n m á s o l t a m egy tabula ansata-val keretelt bélyeget szintén C P A I - b e t ű k k e l . E téglát a feljegyzés szerint K E L E M E N LAJOS hozta be 1899. aug. 25-én a m i k h á z a i castrumból. A d-k felé legközelebbi, szomszédos perem-táborból, S ó v á r a d r ó l több p é l d á n y b a n bővebb felirattal ismeretes ezen téglabélyeg: C P A L P . Ezek szerint az itteni limes-szakasz védelmét egy időben fenti cohors l á t t a el. Átmenetileg azonban megfordult i t t , vagy legalább is egy hadosztállyal t á b o r o z h a t o t t a központibb elhelyezésű legio XIII gemina is, ugyancsak téglabélyegek t a n ú s á g a szerint. 55
56
57
58
5 9
60
5 5
A n u a r u l I n s t . de S t u d i i Clasice 1928—32, I I . 59 ( „ I n c u r t e a casei 45..."). I . h . 58 k : „ V i z i t â n d c a s t r u l r o m a n C ă l u g ă r e n i , a ş e z a t în c a p ă t u l V e s t i c a l s a t u l u i , a m dat de u n f r a g m e n t de ţ i g l ă c u s t a m p i l ă în t a b u l a
nr.
5 8
5 7
C I L I I I 8074, 8, d. — T é g l á s G á b o r , A r c h . E p i g r . M i t t h . X I , 238, n. 1. — U . a., E r d é l y i M ú z e u m V I , 1888, 242. — D e á k F., i . h. 268. s z i n t é n e m l í t „ h o m o r ú cserepeket" i l y f e l i r a t t a l . M i k h á z a i l á t o g a t á s o m ó t a P. G u r z ó A n a k l é t dr. t h e o l o g i a i t a n á r vette g o n d j a i b a a h e l y e t . L e g u t ó b b i (1943. I I I . 26.) levele s z e r i n t u g y a n ezen ( t a b u l a a n s a t a - v a l k e r e t e i t ) t é g l a b é l y e g e t m e g t a l á l t a „ e g y f ö l d m ű v e s e m b e r n é l , a k i azt a c a s t r u m k ö r n y é k é n lelte." A k i v á l ó ferencr e n d i k u t a t ó ezen f e l b u z d u l v a „ k i m e n t a v á r h e l y é r e s hosszas keresgélés u t á n " m é g „ h á r o m szintén feliratos" téglát talált. M i n d j á r t a p a c s k o l a t á t is v o l t s z í v e s ezen b é l y e g n e k e l k ü l d e n i . 1943. szept. 22-én F ü l e p F e r e n c é s N e m e s i I l o n a , a debreceni e g y e t e m i r é g é s z e t i i n t é z e t g y a k o r n o k a i a h e l y s z í n é n le is r a j z o l t á k s z á m o m r a ezen u t ó b b i n é g y t é g l a b é l y e g e t é s az e m l í t e n d ő ú j a b b f e l i r a t t ö r e d é k e t . C I L I I I 8074, 8, b, c, e é s p. 1019. — V . ö. m é g C I L I I I 1633, 23. C I L I I I p. 1387: „ i n c a s t r i s r e p e r t a e s u n t t e g u l a e legionis XIII geminae (cf. n . 8064, 1 w , x.) et cohorlis I Alpinorum (8074, 8 d ) . " — 5 8
5 9
60
D E Á K F A R K A S egy m é t e r hosszú, „első lábai közt j u h főt t a r t ó oroszlánt", valamint „egy kis 24 cm. hosszú kőoroszlán igen csinos"-at is e m l í t . M i Janka F . Ferenc h á z á n á l a t o r n á c alatt t a l á l t u n k k e m é n y e b b homokkőből faragott h á r o m rómaikori p á r k á n y t ö r e d é k e t (5/a k é p ) . Gurzó Anaklét dr. theológiai t a n á r egy ottlétemkor keresett s azóta meglelt felirattöredék pacskolátát volt szives megküldeni. A közeljövőben ismertetendő felirat bányával kapcsolatban mintha a collegium iuvenum lusus-székeinek kifaragásáról szólna. P á r szóban is n é h á n y fontos művelődéstörténeti adattal szolgál. A m i k h á z a i történelmi, első sorban római-kori m a r a d v á n y o k k u t a t á s á n a k bázisává, a — sajnos — elpusztított, beépített, szétszóródott emlékek gyűjtő, megőrző helyévé, ápolójává tehette volna a n a g y m u l t ú szent-ferencrendi kolostort m á r r é g e n a hivatalos erdélyi régészet. A festői szépségű dombon álló klastromnak és templomnak i g a z á n történelmi a levegője. H a mai á l l a p o t á b a n csak a X V I I . században a l a p í t o t t n a k is vélik, kellett, hogy előzm é n y e legyen. Erre vall legalább is m i n d j á r t a templom b e j á r a t á n á l l á t h a t ó , tudtommal sehol nem említett, középkori, kehelyf o r m á r a kőből faragott keresztelő k ú t , amely részben m á r a padlóba süllyedt. A Bornemiszák és csicsókeresztúri T o r m á k befalazott síremlékei mellett viselettörténeti szempontból is figyelemreméltó a jobboldali mellékoltár alatt levő (rendesen elfödött) síremlék elhunyt fekvő alakjával, valamint m e g v i z s g á l a n d ó lenne a sekrestyében l á t h a t ó kisebbméretű szárnyasoltár. A régi énekesk ö n y v e k e t is m a g á b a n foglaló eléggé nagy k ö n y v t á r , amellyel komolyan t a l á n m é g senki sem foglalkozott, meglepetésekkel is szolgálhat. P. L u k á c s Teofil házfőnök és r e n d t á r s a i nagy szeretettel kalauzoltak b e n n ü n k e t s ú g y érezzük, hogy sikerült felkelteni b e n n ü k a fontos hely római m u l t j a i r á n t i érdeklődést is. Készséggel a d n á n a k szálláshelyet á s a t á s esetén a k u t a t ó k n a k és nagy ö r ö m ü k r e szolgál, ha az előkerülő leleteket figyelve azokból idővel helyi m ú z e u m o t létesíthetnének a történelmi levegőjű kolostorban. K ü l ö n r e m é n n y e l tölt el b e n n ü n k e t D r . Gurzó A n a k l é t páternek, a kolozsvári r e n d h á z emlékei kiváló k u t a t ó j á n a k s a csíksomlyói nyomda múzeális kiállítójának, M i k h á z á r a t ö r t é n t áthelyezése. A római emlékek megmentése terén sokat v á r h a tunk tőle. A külső limesvonulatot illetőleg a Mezőhavastól nyugatra eső, meglehetősen messze előretolt sáncokról m á r szólottunk. 61
62
C I L I I I 8064 1 w, x a l a t t i t é g l á k a K o l o z s v á r i M ú z e u m b a n . — V . ö. C h r i s t e s c u , Istoria m i l i t a r ă a Daciei Romane. 1937, 169 k k . A r c h . É r t . 1878, 268. — U g y a n i t t e g y „ t a l p k ő " - r ő l é s „ p á r k á n y z o t t k ö v e k " - r ő l is s z ó v a n , „ m e l y e k a k a p u r é s z e i l e h e t t e k " . T a l á n e l e l e t r e m i n i s z c e n c i á j a k é p p e n él a h e l y b e l i e k b e n az a t é v h i t , h o g y a k o l o s t o r t e m p l o m á n a k h o m l o k o l d a l á n és o l d a l b e j á r a t á n á l beépített barokkos ajtókeretek a r ó m a i t á b o r , i l l . „ v á r " k a p u i r ó l v a l ó k . A J a n k a - c s a l á d d a l kapcsolatban idézzük O r b á n B a l á z s n a i v a n kedves m e g j e g y z é s é t ( i . m . 88), a m e l y s z e r i n t az „ e r e d e t é t a r ó m a i a k k o r á r a a k a r j a f e l v i n n i . " M e g j e g y z e n d ő , hogy m a g y a r c s a l á d r ó l v a n szó. 6 1
6 2
Komolyabban csak helyszíni vizsgálódások k a p c s á n foglalkozha tunk majd ezekkel. M i k h á z á n á l azonban egy m á s i k p r o b l é m a is van, amely Bekecs-limesnek is nevezhető. A csúcsával 1079 m-t is elérő Bekecs-hegynek pontosan M i k h á z a és S z o v á t a között húzódó gerincén, i l l . n y u g a t i oldalán, m á r r é g e n r ó m a i ú t n y o m o k a t , sáncfélét figyeltek m e g ; u t ó b b i n a k nyugati részét Óriások á r k á n a k , a S z o v á t a felé eső felét pedig Rabsonné útjának nevezik. A mikh á z a i és s ó v á r a d i t á b o r o k a t összekötő, m á r említett, átlós utat vezették i t t s a nagy m a g a s s á g b a n , a hidegre és rossz i d ő j á r á s r a való tekintettel is, p i h e n ő és melegedő stációkat, ő r t o r n y o k a t építhettek a római k a t o n á k . ORBÁN BALÁZS a Bekecs-tetőn, feljegyzésekből is ismert k á p o l n a romjait l á t t a , a Körtvélyes-tetőn pedig, egy 5 öl á t m é r ő j ű gödörnél, ő r t o r o n y nyomait véli felfedezni. A z a 6000 öles római v á r e helyen, szerinte is, a képzelet szüleménye. I t t ú t t a l kapcsolatos belsö limes-félével van dolgunk, amellyel idézett helyeken TÉGLÁS GÁBOR S különösen a S z o v á t a felé eső Óriások-útjával L A T T Y Á K SÁNDOR is foglalkoztak. 63
64
65
Sóvárad. M i n t Vécs, Görgényszentimre és Mikeháza, S ó v á r a d is MarosTorda v á r m e g y é b e n fekszik. F e l a d a t k ö r é b e nemcsak e peremtáborhoz kapcsolt limes-részlet tartozott, hanem egyben — m i n t látni fogjuk — a s z o v á t a - p a r a j d i sóvidék, sóhegyek biztosítása is. Legnagyobb jelentősége természetesen a K i s - K ü k ü l l ő völgyének e l z á r á s á b a n állott. Az ORNSTEIN-Féle Tirepsum-azonosítás csak feltevés. F I N Á L Y GÁBOR szerint „ c a s t r u m a m é g meg nem vizsgált". Ennek d a c á r a az irodalom minden eddig t á r g y a l t n á l jobban k ö r ü l í r j a annak helyét, bár éppen NEIGEBAUR nem is ismerte. M i 1942. július 24-én az irodalom adatainak mellőzésével i g y e k e z t ü n k az egykori t á b o r helyét megkeresni, nehogy befolyásolva esetleg rossz nyomra jussunk, vagy lényegesebb t o p o g r á f i a i megfigyelést elmulasszunk. Óvatosságra a n n á l nagyobb szükség van, mert S ó v á r a d n á l t u l a j d o n k é p p e n k é t „vár", „ v á r a d " , i l l . „ v á r h e l y " létezéséről van s z ó . Mindkettő e g y f o r m á n uralkodott a K i s - K ü k ü l l ő völgyén s az azon vezetett úton. A m i szempontunkból előbb a n e g a t í v u m m a l , a h e g y t e t ő n állott középkori v á r r a l foglalkozunk. A 6. k é p bal alsó s a r k á b a n l á t h a t j u k a Csombó nevű, a völgy felé k i n y ú l ó földnyelvet (483. mag. pont), 66
67
63
E r c s e i J ó z s e f , Római út-nyomozás a Bekecs körül. N e m z e t i T á r s a l k o d ó . K o l o z s v á r 1830, 409 k k . A Székelyföld leírása. I V , 1870, 80 k k . D o l g o z a t o k V I I I , 1917, 230. Nomenclator... 1912, 48. K ő v á r i L . , Erdély épit. eml. 1866, 44: „ K é t v á r h e l y e v a n . E g y i k a f a l u k ö z ö t t , h o l az o r s z á g ú t e g y m a g a s l a t o t metsz k e t t é , s h o l a s á n c z keleti oldala m é g m i n d k i v e h e t ő . R ó m a i m a r a d v á n y o k a t lelnek rajta. — A f a l u felett, a h e g y t e t ő n v a n m á s i k v á r n y o m a . " 6 4 65
66
67
amelyen ORBÁN BALÁZS szerint a középkori Csombod vára állott. A község „ - v á r a d " neve t e h á t nem antik „kontinuitás"-ból, hanem egy fontos középkori erődítésből fakadt. A földnyelvet, vagy hegyfokot a K ö v e s - és Szénégető-patakok h a t á r o l j á k . A marosv á s á r h e l y i r ó m a i „ g y ü j t ő - t á b o r " - r a l való közvetlen kapcsolat szempontjából is fontos ORBÁN BALÁZS azon m e g á l l a p í t á s a , hogy „a Szénégető patak völgyületén f e l m e n ő . . . m á s i k o r s z á g ú t . . . N y á r á d - S z e r e d á n és Kebele-Sz.-Iványon á t megy M.-Vásárhelynek". T o v á b b i a k b a n Csombod v á r á t illetőleg ORBÁN BALÁZS szer i n t „ E z e n e k k é n t k ö r ü l h a t á r o l t hegyfok t e t ő l a p j á n egyike állott ő s v á r a i n k l e g h a t a l m a s b i k á n a k , mely m é g eltemetett rommaradv á n y a i b a n is b á m u l a t r a ragadja az észlelve, szemlélőt." A hegyfok n y a k á n általa észlelt és lerajzolt 120 lépés hosszú és széles n é g y s z ö g ű „ e l ő v á r " ORBÁN rajzából kitetszőleg is először csak árkolt sánc-erődítmény volt, később, egy kissé eltolva, erős fallal é p ü l t . A „sziklába v é s e t t v á r ú t j a " , „a töltésben m a g á b a n levő és k ö r ü l t e heverő idomított k ő l a p o k " arra a m e g g o n d o l á s r a késztetnek, hogy egy kisebb, az első, a korai római erőd nyomait keressük majd ezekben a m a r a d v á n y o k b a n . Ennek felhasználásával s ez elé épült a z u t á n azO R B Á N - l e í r t anagy középkori v á r . SCHEINT a közeli „ R a b s o n n é v á r á " - v a l téveszti ezt össze. A r ó m a i castra-gondolattal azonban ellenkezett a h e g y t e t ő n való megoldás. A t á b o r t t e h á t a völgyben, annak kiszélesedő l a p á l y á n kell keresni. M á r K Ő V Á R I megmondta, hogy a „falu között, hol az o r s z á g ú t egy magaslatot metsz k e t t é " . ORBÁN BALÁZS m á r részletesebben k ö r ü l í r j a azt. Mielőtt azonban adataival foglalkoznánk, vessünk egy tekintetet a 6. k é p r e . Tudva azt, hogy a t á b o r t benn a községben kell keresni, első pillanatra a község közepén levő — szigetként elkülönülő, r o m b u s z a l a k ú — h á z t ö m b t ű n i k szembe, a n n á l is inkább, mert a községet átszelő egyik főút tengelyében fekszik. A z ú t t é n y l e g k e r e s z t ü l m e n t a t á b o r o n mind é-k, mind pedig d-ny felől. U t ó b b i i r á n y t t á v o l a b b r ó l nyíllal jeleztük; az ú t e l k a n y a r o d á s a i t t későbbi keletkezésű, m í g a régi út t e r ü l e t e e ponton — mint a t é r k é p is mutatja — ma is különh a t á r o l t birtoktest. Maga a t á b o r azonban m á s k é p p e n fekszik, csak részben esik a rombusz t e r ü l e t é r e . A templomtól keletre eső azon területet, amelyet négyszöggel megjelöltünk ma is „várfok"-nak, a tábortól keletre eső eret „Várpataká"-nak hívják, amely az öregek szerint egykor körülfolyta a v á r a t . 68
69
70
6 8
A Székelyföld leírása I V . 1870, 21 k k ; 23. l a p o n a v á r a l a p rajzával. Das Land u. Volk der Szeckler... 1833, 119: „ I n S ó v á r a d R u i n e n eines a l t e n Schlosses. E s f ü h r t d e n N a m e n Rabson-vára, u n d steht i m W a l d m i t B u c h e n v e r w a c h s e n a u f der Ebene eines G e b i r g a b h a n g e s . " A község egész lakossága k i n n volt a h a t á r b a n , szénagyüjtés l é v é n sem a tiszteletest, sem a t a n í t ó t n e m t a l á l t u k o t t h o n . A k ö z s é g s z í v e s j e g y z ő j e ú j e m b e r l é v é n a f a l u b a n n e m i s m e r t e a n n a k nevezetess é g e i t , j e l l e g z e t e s s é g e i t . T ó t h I m r e k i s b í r ó b a n azonban i g e n é r t e l m e s vezetőre találtunk. 6 9
7 0
A tábor k ö r v o n a l a i n a k m e g á l l a p í t á s á t az é-k s a r o k n á l kezdt ü k el. A hosszú egyenes úttól é s z a k r a a 7 4 éves S á n t h a P é t e r gazda u d v a r á n ferdén keresztbe, szinte a felszínen húzódik a nagyon erős táborfal, amelyet bemondása szerint annak k e m é n y sége miatt nem tudott kitermelni. N a g y b á t y j á t ó l hallotta, hogy annak g y e r m e k k o r á b a n a sarkon (é-k) m é g meg volt a bástya, amelyben b u j k á l t a k . Ő maga talált i t t t é g l á t is . . . P A L P - b é l y e g gel. Az u d v a r r ó l a csűrön á t m e n v e a kertben jól l á t h a t ó m é g a t á b o r á r o k helye. A szomszédos S á n t h a Albert kertje magasabban fekszik s ott van a sarok fordulása és a csűr mögött, azzal p á r huzamosan kitűnően látszik az északi táborfal és mélyebben az árok vonulata. T é r k é p ü n k ö n a négyszög fölötti fehér mező mélysége kb. az árok, i l l . glacis helyét jelzi. Ezen oldal világosan kirajzolódik i t t . Visszatérve a keletről jövő út déli oldalára, B i r ó G y ö r g y Lajos udvara a t á b o r b a n van, kertje m á r az á r o k b a esik. A kutat részben m á r a táborfalba kellett bevésniök. Udvar és kert közötti nívókülönbség i t t ma is 3—4 m. A csűr mögötti zöldséges kert vége kb. egybeesik a t á b o r harmadik oldalával, a déli vonulattal. A t á b o r keleti, valószínűleg rövidebb oldalának hossza kb. 200 lépés. A déli oldalt kb. a középtájon (!) a rövid Jakab-utca metszi. M i n d az utcán m a g á n , mind az attól kétfelé eső telkeken igen jól l á t h a t ó az egykori táborfalon kívüli leesés. Az utcától nyugatra a táboron kívül épült házak mind jóval mélyebben fekszenek. A Jakab-utca ezen nyugati oldalán Átyim S á n d o r udvara még a t á b o r b a n van, k ú t j a majdnem annak szélén, a t á b o r d-ny sarka, fordulása viszont m á r Átyim gyümölcsösének végében konstatálható. A további kertek h a t á r a pontosan egybeesik a tábor nyugati vonulatával. A magasabban fekvő keleti és a mélyebb n y u g a t i kertek között m i n d e n ü t t kiabálóan nagy a nívókülönbség. A Jakab-utcából egy rövid „térj meg utca", az ú. n. „Gatyaszár"' nyílik nyugat felé, ez is pontosan a tábor n y u g a t i szélén v é g ződik. A táboi é-ny sarka végül Abadi I s t v á n (Dénes) h á z á n a k vége mellett van. Így szinte lépésről-lépésre, egyik kertből, udvarból a másikba hatolva, k ö r ü l j á r h a t ó a négyszögű tábor, amelyet az utak, ú t i r á n y o k , részben éppen antik alapon keresztülszelnek. A t á b o r nívója magasan kiemelkedik a környezetből. A részleges szemlélődésnél ez ma is m i n d e n ü t t m e g á l l a p í t h a t ó . A mult század közepén, K Ő V Á R I idejében, amikor még kisebbek s r i t k á b b a k lehettek a házak, ez m é g „magaslat"-nak t ű n h e t e t t fel. M i n t m á r m á s u t t is láttuk, megdöbbentő a t e l e k h a t á r o k n a k a rómaikori állapotot rögzítő volta. A közép-, sőt újkori kataszteri h a t á r o k , m i n t legutóbb p l . S a v a r i á b a n is tapasztaltuk, klasszikus multú helyeken igen sokszor a r ó m a i k o r i topográfia m a r a d v á n y a i . A t á b o r körüli kertekben ezen felül m i n d e n ü t t beszédes nyomok fogadnak b e n n ü n k e t , itt-ott kőszedések helyei l á t h a t ó k , mindenfelé erős falakról beszélnek, m i n d e n ü t t habarcsos kövek jelentkeznek. Fontos és sürgős lenne az á s a t á s , mert nagy és fon-
tos erődről van szó s a meglehetősen magasan fekvő falak a lakosságot a k ő a n y a g kitermelésére, e l p u s z t í t á s á r a csábítják. ORBÁN BALÁZS szintén a p r e g n á n s keleti oldalon indult el, hol akkor „a v á r f a l m é g ölnyi m a g a s s á g r a . . . kiállt a földből", t o v á b b azonban nem tudta nyomon kísérni, mert a déli falirányn y a l nagyon messzire megy el nyugatra. Megtévesztette őt a m i rombuszunk és a. V á r p a t a k mai helye s annak medréhez, sőt medrébe helyezi a nyugati oldalt, sőt — a dilettáns k u t a t ó k receptje szerint — a patakkal „elmosatja" annak é-ny s a r k á t , m i n t a P a n n o n i a - k u t a t ó k annak idején a D u n á v a l a dunapentelei egész t á b o r t . Mégis igen hasznosak adatai, amelyek a l a p j á n m é g a topográfiai k u t a t á s b a n kevésbbé j á r t a s szakember is elindulhat. R ó m a i ingó leleteket említ ORBÁN egyébként „nemcsak a v á r területén, hanem azon k í v ü l is, m i arra mutat, hogy e castrum védelme alatt r ó m a i telep is létezett, s az innen lefelé menő r ó m a i ú t nyomai is darabig l á t s z a n a k a T ó t h - u t c z á b a n . " Majd a ref. pap birtokából egy téglát említ, amelyen tabula ansata-s keretben C P A L P - b é l y e g o l v a s h a t ó . C. DAICOVICIU a falun kívül kereste 1940-ben a t á b o r t . 71
72
73
A t á b o r helyőrségét a téglabélyegek t a n ú s á g a szerint a cohors I Alpinorum szolgáltatta, amellyel m á r M i k h á z á n is találkoztunk. Feliratos kőemlékekből — bizonyára a k u t a t á s h i á n y a 74
7 1
A Székelyföld leírása I V , 1870, 20 k . : „ E c a s t r u m is, m i n t m i n d e n i l y n e m ű r ó m a i erőd, négyszög- i d o m ú volt, m é g p e d i g s z a b á l y s z e r ű n é g y s z ö g 250 l é p é s oldalhoszszal. A k e l e t i o l d a l f a l B i r ó Ferencz h á z a t á j á n v á g j a á t az o r s z á g u t a t , a nevezett ház p i n c é j é n e k k e l e t i f a l a ö s s z e e s i k a v á r k ü l s ő f a l á v a l ; ugyanezen telek c s ű r ö s k e r t j é b e n v a n a v á r é s z a k keleti szöglete, a s z ö g e r ő d ö n b e l ü l é p ü l t b á s t y á v a l e g y ü t t . [Ez a m a i S á n t h a P é t e r - f é l e telek, a b á s t y á v a l , a m e l y b e n n a g y b á t y j a m é g b u j k á l t ! ] A z o r s z á g ú t o n b e l ü l ( d é l r e ) a v á r f a l m é g ö l n y i m a g a s s á g r a m o s t is k i á l l a földből, minek n y o m á n t i s z t á n k i v e h e t ő , hogy kettős volt e fal, ú g y az i s , h o g y k i v ü l m é l y s á n c z ö v e z t e . D é l k e l e t i s z ö g l e t e D á l y a F e r e n c z n é k e r t j é b e n v a n , h o n n a n i s m é t k ö v e t h e t ő a d é l i o l d a l f a l egészen a falu között lefolyó Várpatak köves medréig, mely mellett volt a d é l n y u g a t i v á r f o k , s ő t a patak hosszában vonult fel a nyugati várfal is. É s z a k n y u g a t i s z ö g l e t e m o s t m á r f e l n e m t a l á l h a t ó , m i v e l azt a g y a k r a n á r a d o z ó s m e d r é t v á l t o z t a t ó hegyi patak elmosta, a z o n b a n k i m é r é s e m é s az é s z a k i f a l n a k i r á n y u l á s a s z e r i n t a n n a k é p p e n a patak mostani medrébe kellett esni". A patak t é n y l e g v á l t o z t a t h a t t a m e d r é t , mert eredetileg a t á b o r n é g y s z ö g e t is é r i n t h e t t e , k é s ő b b a z o n b a n f o k o z a t o s a n m i n d n y u g a t a b b r a esett s mai m á r , m i n t a 6. k é p e n l á t h a t j u k , az e g y s é g e s r o m b u s z - t ö m b ö t is e l h a g y t a . Gooss m i n d e n i s m e r e t e S ó v á r a d r ó l (Chronik. 111 és A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 31.) O r b á n B . f e n t i a d a t a i n a l a p s z i k . I . m . 21. D a c i a V I I — V I I I , 1937—40, 319: „ D a s r ö m i s c h e L a g e r l i e g t u n t e r h a l b des h e u t i g e n D o r f e s u n d i s t k a u m festzustellen." A z i n n e n i s m e r t i l y b é l y e g e s t é g l á k : C I L I I I p. 1019 ( C P A L P ) é s C I L I I I 8074, 8. b, c, e ( C I A L P ) . 7 2
7 3
7 4
75
m i a t t — csak n é h á n y töredék ismeretes. A sóváradi t á b o r h a d á szati jelentőségével TÉGLÁS GÁBOR foglalkozott. A t á b o r helyőrsége szerinte „ M i k h á z a c a s t r u m á v a l e g y ü t t combinative m ű k ö d hetett a szovátai és s z a k a d á t i hegyvidék f e l é " , másfelől mint „határszéli castrum egyenesen Apulummal közlekedett s SzékelyUdvarhellyel azonos hadi jelentőséggel b i r t Dacia h a t á r védelmében." Előzetes általános tájékozódást szolgáló t a n u l m á n y u t u n k f o l y a m á n július 26-án Szovátán i g y e k e z t ü n k m e g á l l a p í t a n i azon a Bekecs-hegyen keresztül húzódó ú t v o n a l k i i n d u l á s á t és vonulat á t , amely a m i k h á z a i t á b o r t kötötte össze S ó v á r a d d a l . A Rozsdáshegyre menet Szováta-fürdőről kiindulva, előbb az erdei kocsiút, majd meredekebben fel a g y a l o g ú t következetesen a gerincen halad. U t ó b b i n a k hegye, éle sok helyen kiütköző. A hegycsúcson a z u t á n k-ny i r á n y b a n húzódó hatalmas sziklafal az innen meszszebb eső külső limesvonalon belül mintegy m á s o d i k védelmi vonalat is alkothatott n a g y s z e r ű kilátási lehetőséggel. M á r M i k h á z á n á l céloztunk L A T T Y Á K SÁNDORnak e z i r á n y ú k u t a t á s a i r a , amelyekből v é g e r e d m é n y b e n e két utóbbi peremt á b o r szorosabb e g y ü t t m ű k ö d é s e domborodik k i . A L A T T Y Á K SÁNDOR á l t a l feljebb megállapított, S z o v á t a mell e t t i Illyésmezőtől keletre húzódó, „ R a p s o n n é Ú t j a " n é v e n ismert limes-szel, az ugyanottani völgyzáró töltéssel s attól délre a „ V á r nyaka" nevet viselő limesrésszel függhet össze a Felső-Sófalva fölötti erődhely. Az egész berendezkedés hatalmas ívben védte a s z o v á t a — p a r a j d i értékes sóvidéket. Felső-Sófalvának ezen felül az a rendeltetése is volt, hogy elzárja a Nagy-víznek, m á s n é v e n „ K o r o n d vizé"-nek (amely P a r a j d n á l egyesül a Kis-Küküllővel) völgyét. A kérdéses erődhely Felső-Sófalva é-k végén, a temető felett kiemelkedő dombhát, 615 m m a g a s s á g b a n és a „Kincses Kodáros 76
77
7 8
75
C I L I I I 7717, a d é v a i m ú z e u m b a n ; C I L I I I 7717a ( = 12554) é s 6256 (=7713 é s 12553), m i n d k e t t ő t 1942. V I I . 28 és 1943. I . 10 l á t t a m a m a r o s v á s á r h e l y i r ó m . k a t h . f ő g i m n á z i u m b a n . U t ó b b i n e g y é b k é n t szint é n cohors-csapattest szerepel, h o g y m e l y i k , az m á r h i á n y z i k , a t é g l a b é l y e g e k a l a p j á n a z o n b a n e l s ő s o r b a n a I Alpinorum-ra gondolhatunk. V . ö. A r c h . É r t . 1, 1869, 317 k . 7 6
A r c h . K ö z l e m é n y e k X I X , 1895, 35. E r d é l y i M ú z e u m 1896, 387, 417. Limes nyomok a „Görgényi hegyek"-ben. D o l g o z a t o k V I I I , 1917, 218 k k . , 230: „ S z o v á t a é s M i k h á z a k ö z ö t t a „ B ö k e c s " g e r i n c z é n — „ B o r z l i k " és „ R o z s d á s " hegyen á t ; t o v á b b n y u g a t felé pedig a „Bökecs-tető"től kissé délre; majd a „Csere-domb"-on át a „Kis B ö k e c s " nyugati é l e s g e r i n c z é i g , hosszabb szakaszokon e l m o s o t t é s l e o m l o t t , a z o n b a n egy f ő i r á n y b a n h a l a d ó töltés v o n u l . . . Neve „Óriások ú t j a " . A G ö r g é n y i hegyek l á b á t szelő — I l l y é s m e z ő t ő l keletre, s a Kacza t e t ő n l e í r t — s z a k a s z o k k a l p á r h u z a m o s a n f u t ó ezen b ö k e c s i t ö l t é s n e k a s ó v á r a d i é s m i k h á z a i t á b o r h e l y e k k e l v a l ó szorosabb v o n a t k o z á s a egyáltalán nem valószínűtlen." 7 7
7 8
79
teteje" nevet viseli. A különálló domb h á t á b a n kelet felől a K i s mező magasabb b é r c v o n u l a t a i adnak festői h á t t e r e t , nyugat felé viszont n a g y s z e r ű kilátás, teljes á t t e k i n t é s nyílik az egész sóvidékre: é-ny felől ide villognak a parajdi „ S ó h á t a " vagy „Sóhegy" sósziklái, m í g d-ny-on az „ Á r t s ó " hegye l á t h a t ó . Maga a K o d á r o s - t e t ő é-d i r á n y b a n fekvő, dél felé összeszűkülő, hossznégyszögű fennsík, amely plató a közvetlen környezetből még külön is kiemelkedik. Ez az elkülönülés, különösen az é. és k. oldalon szembeszökően emberi kéz m u n k á j á r a vall. A „kincses" jelzőből is következtetve b i z o n y á r a őskori telephely lehetett eredetileg, amit megerősít az alatta levő barlang, a „ R ó k a l y u k " jelenléte is, déli k i j á r a t t a l . A Nagy-víznek éppen a két Sófalva között kiszélesedő völgye mocsaras lévén (különben is csak kisebb erődről, esetleg csak őrtoronyról lévén szó) a r ó m a i a k ez esetben kénytelenek voltak a különben igen alkalmas magasabb pontot kiválasztani. A rendszerbe való beilleszkedésen felül r ó m a i k o r i felhasználásáról az é. és k. oldal falnyomai, a tetőn található kövek és habarcs s ORBÁN BALÁZS megfigyelései beszélnek. ORBÁN a R ó k a l y u k k a l kapcsolatban sok téglát, cserepet s r é g i pénzeket is említ. A p l a t ó ma szántó s a m é g lábon állott gabona m i a t t részletesebben nem volt megvizsgálható. Vezetőnk „kellős közepén k é m é n y l y u k a t " emlegetett, amelybe bedobott kövek és rudak t ű n t e k el. 80
Énlaka. Sófalva m á r Udvarhelyszékbe vezetett át bennünket, ahol a következő völgyzáró p e r e m - t á b o r nagyon messze van a NagyK ü k ü l l ő mellett. Közbe kellett t e h á t a h e g y v i d é k e n is egy t á b o r t i k t a t n i , m é g p e d i g „kellő" távolságra. S ó v á r a d és S z é k e l y u d v a r hely (a n a g y - k ü k ü l l ő m e n t i másik völgyzáró tábor) között ebből a szempontból a kb. éppen középre eső vízválasztó, az 1062 m magas Firtos-hegy jöhetett tekintetbe. Korondon á t innen megvolt a limes-kapcsolat is Sófalva felé, másrészt d-k-r.e is Oroszhegy i r á n y á b a n , k i t ű n ő áttekinthetőséggel. A m é r t é k t a r t ó rómais á g m é g sem ide é p í t e t t e t á b o r á t . Ha, hegyek között kellett is gon7 9
1942. j ú l . 25-én v i z s g á l t u k m e g . A k ö z s é g u t o l s ó , a t e t ő h ö z l e g közelebb eső h á z á n a k lakója, Parajdi S á n d o r volt szíves b e n n ü n k e t felkalauzolni. A Székelyföld leírása. I , 1868, 133: „ K o d á r o s v á r a . . . p i n c z é i b e n m o s t i s t ü n d é r e k á l t a l ő r z ö t t k i n c s e t hisz a n é p . M o s t o t t s e m m i n e m ű építkezésnek nyoma nem látszik; legfölebb szétszórt kövek, s elporlott r a g a c s (cement) s e j t e t i k , h o g y i t t v a l a m e l y é p ü l e t v a g y e r ő d á l l h a t o t t . V a l j o n n e m v a l a m i r ó m a i v i g i l i a volt-e? m e l y az ide k ö z e l l e v ő , a r ó m a i u r a l o m k o r á b a n is m ü v e l e t alatt á l l o t t s ó a k n á k r a figyelt. Fennebb a R ó k a l y u k n e v ü h e l y e n sok t é g l a é s c s e r é p d a r a b o k a t , s r é g i p é n z e k e t is f o r d i t k i az eke." A z 1840-ben e l ő k e r ü l t a r a n y l e l e t r e n é z v e v . ö. A c k n e r , Die röm. Alterthümer. 1857. 23 ( A r n e t h . Arch. Analekten nyomán). — Római ő r k u n y h ó t e m l í t T é g l á s G., A r c h . K ö z l . X I X , 1895, 39. 8 0
doskodni a védelemről, a Firtos mellett, annak d-ny l a n k á j á n , 700 m m a g a s s á g b a n , a mai É n l a k a k. szélén keletkezett a t á b o r s m á s nyomok szerint egy tekintélyes telep is. A Firtos magass á g a csak mint limespont szolgálhatta a védelem éberségét. Természetes viszont, hogy a középkori gondolatnak a magas hegycsúcs felelt meg jobban: az énlakai t á b o r n a k nincs folytatása, mert F i r t o s - v á r a vette á t a szerepét, amiről nagy kiterjedésű romok t a n ú s k o d n a k . Az ott lelt római t é g l á k a t a hegy lábától cipelték fel oda, ahol különben a n é p v á n d o r l á s idejében egy nagyobb bizánci aranyérem-kincset is elrejtettek. A t á b o r és egyéb r ó m a i m a r a d v á n y o k helyét és kiterjedését az ötvenes években ACKNERREL e g y ü t t a Firtos-ra tett t a n u l m á n y ú t eredményeképpen, tudtommal, először M Ü L L E R FRIGYES h a t á r o z t a meg: 142X159 lépés n a g y s á g ú , lekerekített sarkokkal, az oldalak közepén egy-egy kaput sejtető domborulattal. K ö r f a l a i m é g akkor m i n d e n ü t t kilátszottak, a keleti oldalon szinte 3 l á b n y i r a . A t á b o r helye (7. képen a berajzolt négyszög) minden eddig megvizsgált perem-tábornál legjobban elmosódott annak dacára, hogy szabadban van: a község nem épült rá, hanem amellett, a rómaikori alsó (polgári?) telep alatt a mélyedésben keletkezett. K ö v e k n a g y a r á n y ú kitermelése u t á n a t e r ü l e t é t el szántották. L a n k á s hegyoldalban lévén a vízmosás is sokat p u s z t í t o t t rajta úgy, hogy helyét ma csak a s ű r ű b b e n fellelhető kő-, habarcs- és téglatöredékekből és magasabb helyről tekintve a terep formájából lehet kivenni. A Nyires-bércre vezető, t é r k é p ü n k ö n is jelzett, út ma is „ V á r ú t j a " . Innen az északra fekvő p á r h u z a m o s ú t i g (687. pontig) terjedő egész területet „a v á r " - n a k nevezik. A megyei utat alul a „ V á r u t c a pataka" keresztezi s ez egyik eredője a Gagy vizének. 81
82
83
8 1
F r . M ü l l e r , Die Ruinen am Firtos in Siebenbürgen. M i t t h . d. C. C o m m . I I I , 1858, 259: „ D i e r ö m i s c h e n i n die C a p e l l e n m i t v e r w e n d e t e n Z i e g e l n s i n d v o m Fusse des B e r g e s h e r a u f g e b r a c h t w o r d e n . " — F i r t o s v á r r a v . ö. J-akab E l e k , U d v a r h e l y vmegye tört. 1901, 139 k k . — F e r e n c z i S á n d o r n a g y f á r a d t s á g g a l ö s s z e k e r e s v é n e lelet n é h á n y d a r a b j á t , megá l l a p í t o t t a , h o g y azok A u r e l i a n u s - t ó l H e r a c l i u s C o n s t a n t i n u s i g m e n n e k s a V I I . sz. e l e j é n az a v a r o k r e j t h e t t é k e l : Firtosvár aranyéremlelete. S z é k e l y s é g I V , 1934, K n y . 8 2
M i t t h . d. C. C o m m . I I I , 1858, 260: „ H i e r n i m m t e i n v i e r e c k i g e r b e f e s t i g t e r B a u m die A u f m e r k s a m k e i t z u n ä c h s t i n A n s p r u c h . Z w e i g e g e n ü b e r stehende S e i t e n dieses V i e r e c k e s s i n d je 142, die a n d e r e n z w e i j e 159 S c h r i t t e l a n g . G r ö s s e r e T r ü m m e r h a u f e n a n den m i t t l e r e n T h e i l e der v i e r S e i t e n lassen d o r t T h o r e u n d T h o r b e f e s t i g u n g e n v e r m u t h e n . D e r j e t z i g e s ü d l i c h e E i n g a n g l i e g t n i c h t i n der M i t t e u n d m a g s p ä t e r e n t s t a n d e n sein. D i e aus S t e i n e n a u f g e f ü h r t e R i n g m a u e r i s t an e i n e m P u n k t e d e r ö s t l i c h e n Seite n o c h u n g e f a h r 3' hoch s i c h t b a r , sonst nahezu b o d e n g l e i c h . . . D i e g e s a m m t e A n l a g e seheint a n den E c k e n a b g e s t u m p f t oder m i t B e f e s t i g u n g s w e r k e n v e r s e h e n gewesen zu sein u n d i s t eine r e i c h e F u n d g r u b e entschieden r ö m i s c h e r M a u e r - u n d D a c h z i e g e l n , . . 8 3
1942. j ú l . 22-én v i z s g á l t u k m e g a terepet R a f a i Z s i g m o n d ú t k a p a r ó szíves kalauzolásával.
M á r ORBÁN BALÁZS idejében is ez volt a helyzet a t á b o r helyével, hol „az emberek m á r ezred év ó t a szedik k i az eke munk á j á t gátló romokat, s í g y a föld felszíne teljesen á t a l a k u l t ; de azért — szerinte is — figyelmes vizsgálat u t á n a talaj kidomborodásából felismerhető, hogy i t t e n egy négyszög erőd állott, melynek szabályszerű oldalai 200 lépés hosszal b i r t a k . " H a a „ V á r ú t j á n " lefelé m e g y ü n k a községbe, balról a kertek fölött a „palota k ú t j á t " emlegetik, a mellette levő gyümölcsöskert pedig a „palota-kert" nevet viseli (7. képen 1.); az úttól jobbra (északra) viszont a gyümölcsöst „ v á r k e r t " - n e k nevezik ma is (7. képen 2.). ORBÁN is említi a tábor d-ny sarkától nem messze fekvő Palotát, a közelében levő forrás Palota kútját, amelyekben ő a tábor fürdőjét sejti, „mit az ott talált r a k m ű (mozaik) darabok és melegvezető csövek is b i z o n y í t a n á n a k . " M Ü L L E R még l á t t a ezen épület 3 láb vastag falait; négyszögűnek mondja 16X21 lépés m é r e t t e l . ORBÁN szerint a t á b o r körüli szántókon mindenfelé jelentkeznek r ó m a i téglatöredékek, sőt „terjedelmes épületek alapfalai" is, miből ő a „ c a s t r u m oltalma alatt colonia" létezésére is következtet. Igen fontos azonban M Ü L L E R adata a tábortól 84
85
86
88
Gooss-nál m á r M Ü L L E R adatait t a l á l j u k , míg TÉGLÁS GÁBOR inkább ORBÁN, részben azonban saját szemlélődése a l a p j á n foglalkozik fenn körülírt táborhely h a d á s z a t i jelentőségével. L e g utóbb, 1940-ben C . DAICOVICIU v i z s g á l t a meg a terepet. 89
90
84
A Székelyföld leírása. I , 1868, 124 k . I . m. I , 1868, 125. M i t t h . d. C. C o m m . I I I , 1858, 260: „ A c h t z i g S c h r i t t e s ü d w e s t l i c h v o n dieser B e f e s t i g u n g (t. i . a t á b o r t ó l ) u n d etwas h ö h e r gelegen t r e t e n d i e S p u r e n eines z w e i t e n b e f e s t i g t e n V i e r e c k e s m i t 16 u n d 21 S c h r i t t l a n g e n S e i t e n u n d 3' s t a r k e n M a u e r n d e u t l i c h z u T a g e . " T o v á b b i a k b a n ő r t o r n y o t (Speculum) l á t ebben, a m i a 80 l é p é s t á v o l s á g m i a t t l e h e t e t l e n . M i t t h . d . C. C o m m . I I I , 1858, 260: „ Z w e i h u n d e r t v i e r z i g S c h r i t t e s ü d s ü d ö s t l i c h v o n der g r ö s s e r e n B e f e s t i g u n g zu b e i d e n S e i t e n eines W a s s e r g r a b e n s f i n d e n s i c h e n d l i c h eine M e n g e g r a u e r u n d r o t h e r U r nenscherben u m e i n e n P l a t z , den die geschmolzene Ziegelmasse u n d Reste v o n A s c h e u n d K n o c h e n als B r a n d p l a t z bezeichnen. Dass w i r es h i e r m i t e i n e m r ö m i s c h e n S t a n d l a g e r zu t h u n haben, dessen E x i s t e n z der F o r s c h u n g b i s h e r e n t g a n g e n zu sein scheint, k a n n n i c h t b e z w e i f e l t w e r d e n . A l l e B e s t a n d t h e i l e eines solchen ( D a c h z i e g e l n , U m m a u e r u n g , der W a c h t t h u r m [speculum] i n der N ä h e , u n d das cimeterium) s i n d Z e u g e n d a f ü r , u n d selbst der S t e m p e l der S o l d a t e n z i e g e l n w i r d e i n i g e r m a s s e n ersetzt d u r c h d i e A u f f i n d u n g eines D e n k m a l e s , w e l ches aus der z w i s c h e n d e m C a s t r u m u n d dem B e g r ä b n i s s p l a t z i n später e r Z e i t e r b a u t e n f ü n f s e i t i g geschlossenen C a p e l l e n a c h T a r c s a f a l v a g e b r a c h t u n d i n d e m H a u s e ( N r . 38) des G r u n d b e s i t z e r s D i o n y s i u s v o n P á l f f y als S t ü t z e eines T r e p p e n v o r d a c h e s a u f g e s t e l l t w o r d e n i s t . " K ö v . a C I L I I I 948 = 7718 f e l i r a t o s a r a l e í r á s a . Chronik 1876, 72 k . A r c h . K ö z l e m é n y e k X I X , 1895, 35 k k é s E r d é l y i M ú z e u m 1896, 387, 389, 421. D a c i a V I I — V I I I , 1937—40, 318: „ D a s r ö m i s c h e L a g e r . . . l i e g t n o r d ö s t l i c h v o m D o r f b e i der V á r ( B u r g ) g e n a n n t e n Stelle. D i e U m r i s s e 8 5
86
8 7
8 8
8 9
9 0
ORBÁN BALÁZS az eddig t á r g y a l t a k t ó l teljesen függetlenül É n l a k a és a nagyon közeli Martonos között egy másik, m é g p e d i g szokatlanul nagy castra-t is feltételez. Martonos „felett északra ...meredek hegy . . . f e n n l a p j á n egy szabályszerű 300 lépés oldalhosszal biró r ó m a i castrum e l v i t á z h a t l a n nyomai látszanak, a f a l nak behantolt g á t o n y a s az ezt övezett mély sánc vonala t i s z t á n kivehető. H o g y pedig ez római erőd volt, mutatja fekvése, alakja és az is, hogy a közelében lévő szántóföldeken sok r ó m a i érmet találtak." Tekintettel arra, hogy ezen hegy „magasabb ormán... az énlaki kerekerdő"-t említi, e hely nem lehet m á s , mint 7. képen É n l a k a alatt a Bárcza-névvel jelzett, a természettől meglepően szabályos fennsík, amelyen az á betű körüli terület lehet az említett „kerekerdő", amely ORBÁN szerint é-ny felé messze ellátszik. ORBÁN még tovább megy, amennyiben a szemben levő terraszos nagy hegyről (képünkön I s t ó k tetője) is azt tartja, hogy „ott valamely erődített hely, t a l á n a túloldali castrum védelme alatt állott római colonia feküdhetett; ezt igazolnák az itten t a l á l t Theodosius aranyok, s m á s régi érmek is". A B á r c z a - t e t ő n y . része t é n y l e g megdöbbentően szabályos, de ilyen szabályos maga a hegy is, amelynek m e g f o r m á l á s a m é g sem í r h a t ó emberi k é z r o v á s á r a . B á r P a n n o n i á b a n is i s m e r ü n k kilométeres körzeten belül k é t - t á b o r g y a n u s helyet (Quadratae és Stailucus v a g y Alisca és A d Latus) s lovas helyőrség esetében, m i n t É n l a k á n á l is, számolnunk kell a lóistállókkal kapcsolatban nagyobb férőhelyekkel, t e r ü l e t e k k e l ; az énlakai t á b o r biztos ismeretében lehetetlennek t a r t j u k , hogy i l y közelben m é g egy, hozzá m é g i l y m o n s t r u ó zus e r ő d í t m é n y állott volna. I t t mocsaras t e r ü l e t r e előretolt védműről sem lehet szó, mint a Duna mellett. Az lehetséges, hogy őskori telep volt a h e g y t e t ő n , amelyet a z u t á n a r ó m a i p o l g á r i lakosság egy része is felhasznált. V A S I L E CHRISTESCU, O R B Á N n a k ezen martonosi „ c a s t r u m á t " (Gooss u t á n ) tévesen a messzefekvő Homoródszentmárton-hoz helyezi (!) s t é r k é p é n is m i n t létezett tábort; S z é k e l y u d v a r h e l y és Homoródszentpál között f e l t ü n t e t i . A z énlakai t á b o r h e l y n e k igen gondos és esetleg h á l á t l a n m u n k á v a l j á r ó m e g á s á s a a l k a l m á val minden esetre k i kell terjeszteni a k u t a t á s t a Bárcza-tetőre is, a telep és a M Ü L L E R á l t a l ernlített t e m e t ő k megkeresése viszont t ö r t é n e t i és múzeológiai szempontból sok eredménnyel kecsegtet. Még egy, felületességből eredő, t o p o g r á f i a i tévedést kell leszögeznünk, illetve r e k t i f i k á l n u n k : BUDAY ÁRPÁD említendő énlakai feliratos kövek ismertetése a l k a l m á v a l azt mondja, hogy „mind a k e t t ő t a község közepén levő, várnak nevezett, 80X90 öl terje91
92
s i n d k a u m n o c h z u e r k e n n e n . T e i l e v o n M a n e r r e s t e n zeigen a b e r z u r G e n ü g e seine L a g e u n d A u s d e h n u n g a n . I n der N ä h e des C a s t r u m s b e i d e m „ P a l o t a " g e n a n n t e n P l a t z , e i n N a m e , d e r meistens a u f e i n g r ö s s e r e s Gebäude h i n w e i s t , w a r v e r m u t l i c h das B a d des L a g e r s . " A Székelyföld leírása 1,1868, 122. — V . ö. Gooss, Chronik. 1876, 91. Istoria m i l i t a r ă a Daciei Romane. B u c u r e ş t i 1937, 120 k é s 131. 9 1
9 2
9 3
delmű helyen találták." A „vár", mint láttuk, nincs a községben, még kevésbbé annak közepén. A hegyek között fekvő É n l a k a ma is igen nehezen közelíthető meg kocsival. A n t i k időkben, utak hiján, csak lovas h e l y ő r s é g volt i t t elképzelhető. E r ő s csapattestre és j e l e n t é k e n y településre vall viszont a feliratok a r á n y l a g nagy számai, amelyeken majd minden esetben szerepel a csapat neve is: a Cohors III Hispanorum equitata, Minden esetben fogadalmi feliratról van szó, amelyet éppen a cohors praefectusa tesz, vagy annak a nevében állítanak. T.Ael(ius) Crescentianus praefectus két feliraton is szerepel. H á r o m - h á r o m felirat Juppiternek, illetve Diananak, egy Mars-nak szól, egyet pedig még a m a r k o m a n n - h á b o r ú k előtt L . Verus császár ü d v é é r t á l l í t o t t á k ; a t á b o r t e h á t 161—69 közötti időben m á r véglegesen k i volt építve. F e n t i cohors viszont a m a r o s k e r e s z t ú r i diploma szerint 158-ban m á r É n l a k á n , i l l . Daciában volt. Egy sírkő-töredéket (két-alakos, feliratos) C. DAICOVICIU ismertet innen. E g y Juppiternek szentelt kis oltárt (8. kép) É n l a k á n j á r t u n k ban sikerült felkutatni. A körülírt „ v á r k e r t " - b e n k e r ü l t felszínre F ü l ö p József v á r u t c a i lakos kis zöldséges kertjéből. A l a p j a a gazda felesége szerint m é g a földben rejtőzik. A hely körül sok téglát találnak. Az oltár homokkőből van; előlapján és kétoldalt fenn és lenn p á r k á n y o s a n megdolgozott, fenn kiálló sarok- és közép-akroterionok díszítik, h á t u l d u r v á n m e g m u n k á l t . T e t e j é n tányérszerű téglaalakú bemélyedés látható. M a g a s s á g a 53, szélessége 27 és v a s t a g s á g a 15.5 cm. Felirata: I •OM J(ovi) o(ptimo) m(aximo) EROS Eros ZOTICI Zotici (filius) SIC VLS Sic(ilia) v(otum) l(ibens) s(olvit). Eros és Zoticus cognomenek, az első tipikus szolganév (servus, libertus) a feliratokon. Zoticus is szerepel mint libertus. M i n d kettő görög jellegű s ezért igen valószínű a negyedik sor kiegészítése, hogy a görög településű Sicilia-ból származott. E z t alát á m a s z t j a az is, hogy az eddig ismert énlakai feliratok felén megt a l á l h a t ó a fogadalmat tevő származási helye. Ez az eset azért 94
95
96
97
98
99
100
101
93
E r d é l y i M ú z e u m X X I I I , 1906, 132. V . ö. C h r i s t e s c u , Isloria m i l i t a r ă a Daciei Romane. Bucureşti 1937, 188 k . C I L I I I 948 (=7718) é s B u d a y , Két római feliratos kő É n l a k á r ó l . E r d é l y i M ú z e u m X X I I I , 1906, 133. C I L I I I 946, 947 é s 6257. C I L I I I 945; Buday, E r d . M ú z e u m 132 k . C I L I I I 948 ( = 7 7 1 8 ) . C I L I I I 949. — V . ö. m é g B u d a y , D o l g o z a t o k I I I , 1912, 81 k . D a c i a V I I — V I I I , 1937—40, 318. A z e m l é k a s z é k e l y k e r e s z t ú r i főszolgabírói hivatalban volt. C I L I I I 945: dom(o) Tipasa (Numidia); C I L I I I I 946 é s 948 ( = 7 7 1 8 ) : dom(o) Rom(a); C T L I I I 6257: domi Mauretania Caesar(i)ens(i). 9 4
9 5
9 6
9 7
9 8
9 9
1 0 0
1 0 1
figyelemreméltó, mert tisztség-megnevezés h i j á n p o l g á r i egyénről van szó; m é g az annyira elszigetelt É n l a k á n is volt p o l g á r i település, m é g p e d i g nem „dákokból", hanem (Eutropius: ex toto orbe Romano!) m é g a távoli Siciliából is ide telepíttettekből. A fogadalmi feliratok ezen a r á n y l a g nagy száma egyben kultikus központról is látszik tanuskodni: t a l á n nem j á r u n k a f a n t á z i a h a t á r á n , ha a „palotá"-ban, Müller 16X21 lépésnyi építményében egy r ó m a i templom p ó d i u m á r a m e r n é n k következtetni. Komoly, rendszeres ásatások m é g sok i l y kérdésre t u d n á n a k feleletet adni. A hely figyelemmel-kísérése a n n á l fontosabb, mert b e j á r á sunk a l k a l m á v a l is é r t e s ü l t ü n k fontos emlékek pusztulásáról. Így Benczédi Gergely v á r u t c a i lakos ugyancsak „ v á r k e r t i " telkéből 1922. év körül sok követ termelt k i . Többek között egy nagy feliratos követ is, amelyet összetörtek s amelynek egy darabja m é g most is a csűr lába alatt van. Az énlakai tábor hadászati jelentőségét legjobban TÉGLÁS GÁBOR igyekezett k i d o m b o r í t a n i : legfőbb feladata volt „a két fővölgy ( K i s - K ü k ü l l ő S ó v á r a d és N a g y - K ü k ü l l ő S z é k e l y u d v a r hely „határszéli castrum"-mal) k ö z t . . . a vízválasztó g e r i n c z é t . . . erős t á b o r h e l l y e l " tartani. A „670 m é t e r m a g a s s á g b a n épült castrum . . . helyének k i v á l a s z t á s á b a n az vezetheté — szerinte — a tervezőket, hogy a k é t K ü k ü l l ő felső vidékének összes völgyeit, de különösen a H a r g i t á n Parajdnak és S z é k e l y u d v a r h e l y n e k átvezető hágók m i n d e n i k é t lovas ő r j á r a t o k k a l innen ellenőrizh e t t é k s szükség szerint segíthették a m e g t á m a d o t t völgyek valamelyikét," A rómaiság, m i k é n t a duna-tiszaközi nyilazó s z a r m a t á k k a l szemben hamar m e g t a l á l t a a védekezés k i t ű n ő ellenszerét a szirus és kisázsiai ijjászokban; ezen gyönyörű, de nehéz hegyi terepen Észak-Afrika (Mauretania) és Numidia m ó r lovasaival, H i s p á n i a hegyvidékéről toborzott lovasított cohorsával igyekezett a birodalmat s annak érdekeit megvédeni. 102
105
Székelyudvarhely. A vízválasztó Firtos-tól d-k felé a N a g y k ü k ü l l ő völgyét elzáró t á b o r Székelyudvarhelynél keresendő (9. kép). Medencévé kiszélesedő völgy, több pataknak folyóba-ömlési helye, völgyi utak találkozó pontja ez. H a csak m á r a rézkorban megerősített B u d v á r - t tekintjük is, ősi települési hely. Némi joggal az ókori Praetoria Augusta-val azonosítható. T á b o r h e l y e ennek dacára, oly kézzelfoghatóan, mint eddig legtöbb esetben, m é g sem p r e z e n t á l h a t ó . Legfőbb oka ennek a mai napig t a r t ó folytonosság, magyar kont i n u i t á s , amennyiben a magyar középkor a széles l a p á l y közepén épült négyszögű r ó m a i t á b o r romjain építette fel a maga erősségét. Ezt igazolandó egy kis szemlét kell tartanunk az újabb iro102
1 0 3
E r d é l y i M ú z e u m 1896, 387. U. o. 389.
dalomnak ezen, a v á r o s közepén levő és Csonka vár-nak nevezett, e r ő d í t m é n y körüli topográfiai adatai fölött. A v á r t ö r t é n e t é n e k ismertetése természetesen nem tartozik a m i f e l a d a t k ö r ü n k b e . Az egész város r ó m a i eredetének legautentikusabb hirdetője SZELES JÁNOS a X V I I I . századból. A kuruckor viharos idői u t á n i n a g y a r á n y ú ú j j á é p í t é s a l k a l m á v a l több r ó m a i falra, m a r a d v á n y r a akadhattak, mint soha később a z u t á n . SZELES ezekből s a r ó m a i érmekből a v á r o s helyén „római colonia vagy v á r o s " egykori létezésére k ö v e t k e z t e t e t t . SZIGETHY GYULA M I H Á L Y is r ó m a i coloniát említ i t t kőfalakkal, pénzekkel, p o g á n y istenek képeivel, hamvvedrekkel, u t a k k a l . A X I I I . századtól m á r királyi v á r kastély, később templom és r e n d h á z (franciskánusok) céljait szolgáló v á r . J á n o s Zsigmond óta a kuruckor végéig — közben mint „Székely t á m a d t " - n e v ű erősség — ismét hadi célokat szolgált. Nem lekicsinylendő az a h a g y o m á n y , amely szerint a helyet „azért nevezték volna Udvarhelynek, mivel i t t volt A t t i l a udvara, székvárosa." A hunokkal kapcsolatba hozott m a r a d v á n y o k — mint a V á r h e l y — K u s m a - e s e t b e n is l á t h a t t u k — rendesen (a D u n á n t ú l is) római eredetűek. Ez volt a dolgok régi, ősi magyar értelmezése: a m a g y a r s á g b a n a testvér-nép s nagy, rettegett k i r á l y a emlékét idézték fel az ilyen, neki szokatlanul monumen104
105
106
107
1 0 4
K é z i r a t a X V I I I . s z á z a d v é g é r ő l a s z é k e l y u d v a r h e l y i ref. K o l l é g i u m b a n . K i a d á s a : Szeles J á n o s é s S z á j d e l J á n o s , Székely-Udvarhely története. E r d é l y i M ú z e u m X V , 1898, 384 k k , 456 k k , 523 k k é s 578 k k . 391. l a p o n : „ T u d ó s P á r i z P á p a i p e d i g azt í r j a : h o g y r é g e n t é n Utidávának h i v a t t a t o t t , s ez m e g is lehet, h o g y a m a g y a r o k n a k i t t e n v a l ó m e g t e l e p e d é s e k e l ő t t ezen n é v v e l n e v e z t e t e t t r ó m a i c o l o n i a v a g y v á r o s , v a g y r é g i b b d a c i a i h e l y l e t t v o l n a i t t e n , h o g y p e d i g ez igy leh e t e t t l e g y e n , b i z o n y í t j á k azon á s á s o k k ö z ö t t g y a k r a n t a l á l t a t o t t róm a i r é g i m o n é t á k , é s h o g y alig ásnak valami mélységet, kivált az házak és utczák szeriben, hogy kőfalra ne akadnának, a m e l y j e l e ezen v é l e k e d é s n e k , m i v e l az r é g i m a g y a r o k o l y a n k ő f a l a s é p ü l e t e k e t n e m igen tettek." 105
F e l s ő M a g y a r o r s z á g i M ú z e u m 1828, 1471 ( J a k a b E l e k k ö z l é s e : A r c h . É r t . 1894, 213). V . ö. L a k a t o s I s t v á n , Siculia delineata et descripta 1707; Szeles i. h. 456; K ő v á r i L á s z l ó , Erdély építészeti emlékei 1866, 95 k k ; fők é n t : L u k i n i c h I m r e , Az udvarhelyi vár története. E r d . M ú z e u m 1903, 425 kk. — M a r a d v á n y a i n a k k é p e : Kővári, i . m . 95; K u b i n y i - V a h o t , Magyarország és Erdély képekben I I , 1853, 71; Orbán Balázs, i . m. I , 1868, 56 é s 59 ( a l a p r a j z ) ; E . K i s s I s t v á n , A nemes székely nemzet képe I , 1939, 102 k . ( L a k a t o s k é z i r a t o s m ü v é n e k S z é k e l y u d v a r h e l y r e v o n a t kozó része megjelent Jaklovszky D é n e s f o r d í t á s á b a n Székelyudvarhely legrégibb leírása c í m e n az E r d é l y i R i t k a s á g o k 6. f ü z e t e k é p p e n 1942-ben.) B e n k ő , Imago Nat. Sic. 19 és K á l l a y , Székely nemzet eredete 43. — h e l y e k r e h i v a t k o z v a e m l í t i K ő v á r i , i . m . 36 k . U. o. 38: is B u d a - v á r a a l a p o n a h u n h a g y o m á n n y a l m a g y a r á z h a t ó . U . az, S z é kelyhonról. K o l o z s v á r 1842, 49 k k . és 78 k k . — B u d v á r - h e l y n é v eredet é r e v . ö. J a k a b E l e k Udvarhely vmegye tört. 1901, 139 é s ( á s a t á s á r ó l ) 150; L u k i n i c h I m r e , E r d . M ú z e u m 1903, 430; az ő s k o r i B u d v á r r a p e d i g : T é g l á s G á b o r , A r c h . É r t . 1897, 108 k k . 1 0 6
1 0 7
tális romok. Sokkal későbbi ennél az a r o m á n kontinuitás-elmélettel mesterségesen terjesztett gondolat, amely minden ilyen maradványban „Traján" várát, a pogányárokban, tatártöltésben, ördög-útjában, h a d a k - ú t j á b a n (stb.) egyszerre m i n d e n ü t t „ T r a j á n ú t j á t " kezdte felismerni. M i n d j á r t az innen a külső limesvonal felé Z e t e l a k á r a (egyben az Oroszhegyi Kápolna-dombon, 940 m m a g a s s á g b a n feltételezett őrtoronyhoz) vezető római utat is F R . M Ü L L E R mint ilyent A „ v á r alakja csaknem szabályos négyszög, körülbelül 80 lépés oldalhosszal, oda nem s z á m í t v a a kiszögelő s z ö g b á s t y á k a t " . ORBÁN BALÁZS említett a l a p r a j z á t tekintve a v á r k-ny i r á n y b a n hosszabb. 1942. j ú l . 19-én és 20-án t a n u l m á n y o z v á n a helyet, magunk is leléptük s falakon belüli belső méreteit 100X110 lépésben á l l a p í t o t t u k meg. A Csonka-vár t e h á t egy, alakra és m é r e t r e kisebbszerű, római castellumra épült, Az é-k oldalon m é g jól láth a t ó az antik „ h e g y e s " á r o k r e n d s z e r nyoma is. A két tömör, kerek sarokbástyából még lehet valami a római időkből. A kiszögellő sarkok s a. ferde falazat m á r tipikusan X V I . századi olaszos átépítés eredményei. Igen r ó m a i jellegű az egészet körülvevő árok rendszere, amelynek falai az á t é p í t é s k o r m e r e d e k k é lettek, az egész árok mélyebb és j ó v a l szélesebb lett. A z eredetileg alig dombos hely Csak római castellum s z á m á r a volt alkalmas. A K ü küllő felé néző oldalon, az é-ny f a l m i n d k é t s a r k á n k o m p l i k á l t a b b a helyzet, ott egy-egy négyszögű, i l l . h á r o m s z ö g ű hegyes b á s t y a van: tehát az átépítés még jobban eltűntette az eredeti jelleget, A v á r á r o k b a n vizsgálván a fal alakját és technikáját, azt látjuk, hogy az kívülről ma m á r csak helyenkint merőleges (római rendszerű), különösen alsóbb részeiben. K ü l s ő felülete legnagyobb részben enyhén, befelé dűlően ferde. Az egésznek burkolása, borít á s a természetesen ismételten változott; u t o l j á r a a r á n y l a g silány, meg nem m u n k á l t , részben gömbölyded folyami kövekkel borították, t a l á n a X V I I I . században a kuruc-idők u t á n , amikor nagy szerepet j á t s z o t t . H a volt is egykor rendes faragott quader-burkolata, az az idők, átépítések és rombolások folyamán elpusztult vagy a s a r o k b á s t y á k b a épült be. Ezekben spolia-gyanus darabok tényleg látszanak. Mihályi Béla ny. jegyző Kornis-utca 5. sz. alatti, v á r melletti h á z á n a k , részben a v á r f a l alá vájt pincéjében igen erős, római jellegű f a l r a k á s t t a l á l t a m ; forrón öntött habarcsba rakott kőrétegeket. Római eredetének az említetteken felül még kézzelfoghatóbb b e b i z o n y í t á s á r a szó lehetne mind a v á r á r k a i b a n a falak melletti mélyebb vizsgálatokról, mindpedig benn 1 0 8
109
1 0 8
M i t t h . d. C. C o m m . 1859, 165: „ . . . es habe s i c h i m M u n d e des V o l k e s d i e B e z e i c h n u n g e i n e r Strasse v o n U d v a r h e l y bis i n die Geg e n d v o n Z e t e l a k a als T r a j a n s t r a s s e ( t r a j á n ú t ) e r h a l t e n , welche m i t der des g r o s s e n H o m o r o d t a l e s i n V e r b i m d u n g stehend gedacht w e r d e n k a n n . J e d e n f a l l s i s t es w a h r s c h e i n l i c h , dass die äussersten Befestig u n g s w e r k e der R ö m e r h i e r i n i r g e n d e i n e m Zusammemhange mit einander gestanden haben werden, . . . " 1 0 9
Orbán
Balázs
i . m . I , 1868, 58.
110
a feltöltött szintü udvarban teendő l e á s á s o k r ó l . A h á t s ó udvaron alkalmilag meg lehetne á l l a p í t a n i a rómaikori szintet, a mélyebb rétegeiben belülről érintetlen falak r ó m a i konstrukcióját. Hogy ú j a b b időben e helyről r ó m a i k o r i leletek nem ismeretesek, az az á r o k r e n d s z e r és külső f a l teljes á t f o r m á l á s á n a k s a belső szintvonal tetemes feltöltésének r ó v á s á r a írandó. A feltételezett és itteni létezését alább m é g m á s topográfiai argumentumokkal is b i z o n y í t a n d ó t á b o r közelében, a baromvásártéren, i t t is előkerült 1874-ben a római „fürdő"; nagy felt ű n é s t keltett és élénken foglalkoztatta az irodalmat ez a nagyobbszerű r ó m a i épület, M i v e l nem lehetett m i n d j á r t „ t á b o r " - n a k kinevezni, az ott lelt fűtési berendezésből, tubuli-ből „ f ü r d ő r e " következtettek. Szinte csodáljuk, hogy nem t a r t o t t á k m i n d j á r t „castrum"-nak. L e g t ö b b esetben, ha a t á b o r különben nem volt pontosan ismeretes s nagyobbszerű r ó m a i épületről, i m p o z á n s a b b falakról volt szó, mint például M a r o s k e r e s z t ú r esetében is, t á b o r t sejtettek. A lelet minden esetre döntő bizonyíték volt Székelyudvarhely római eredete, m é g p e d i g annak katonai jellege mellett, amennyiben az érmeken kívül több r ó m a i téglát t a l á l t a k a katonai csapattest C I VB, C(ohors) I Ub(iorum) b é l y e g e i v e l . E l ő k e r ü l t egyben a K ü k ü l l ő p a r t j á n felfelé vezető r ó m a i ú t is. Kisebb t á r g y a k (fegyverek, szerszámok, kocsiveretek, arany-, ezüst-, bronz- és c s o n t t á r g y a k ) egészítették k i a leletet. 1894-ben 111
112
1 1 0
A v á r k ö z e p é t m a s z i n t é n csak e g y e t l e n é p ü l e t f o g l a l j a e l : az 1893-ban é p í t e t t r e á l i s k o l a , a m e l y az 1940. é v i b e v o n u l á s ó t a k a s z á r n y á u l szolgál, a C s o n k a - v á r m é l y á r k a i v a l , magas f a l a i v a l és b á s t y á i v a l u g y a n i s m é g m o s t is ő r z i e l z á r t , e r ő d - j e l l e g é t . C I L I I I 8074, 25a ( E p h . E p . I I , 325, n . 472): i n r u i n i s a e d i f i c i i R o m a n i r e p . a d S z é k e l y - U d v a r h e l y pluribus exemplis ( m u s . g y m n . Seg e s v á r ) . — V . ö. Christescni, Ist. mil. a Daciei Romane 1937, 191. — A S z é k e l y N e m z . M ú z e u m 1890. é v i é r t e s í t ő j e s z e r i n t (58. l a p o n ) az i m e c s falvi g y ű j t e m é n y b e k e r ü l t innen cohors IV Brittannorum-bélyegű t é g l a : az e l ő b b i b é l y e g h i b á s o l v a s á s a . Gooss, Archaeologische Analekten. A r c h i v d . V e r . f. s i e b e n b ü r g . L a n d e s k u n d e X I I , 1874, 174. — U . a., A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 32: „ I c h z w e i f l e d u r c h a u s n i c h t , dass ebenda a u c h ein römisches Lager g e s t a n d e n h a t , w e n n schon seine Reste g ä n z l i c h v e r n i c h t e t s i n d . A l s B e s a t z u n g stand h i e r die Cohors I Ubiorum..." — U . a., Chronik 1876, 116. — K . P a p p M i k l ó s , Római nyomok Udvarhely városában. T ö r t - L a p o k ( K o l o z s v á r ) I , 1874, 137 k k . — S z o m b a t h y I g n á c , U d v a r helyszék és Udvarhely város rövid leírása. S z é k e l y - U d v a r h e l y 1874, 62. — O r b á n B a l á z s , A r c h . É r t . 1887, 86: „ S z é k e l y u d v a r h e l y a l a t t római város f e k s z i k e l t e m e t v e , 1870-ben r e á a k a d t a k maradványaira; 1874-ben i s m é t f a l a k k e r ü l t e k e l é , m i d ő n a R a k s á n y k e r t t e l szemben csatorna é p ü l t . A falak több i r á n y b a n vonulnak és olyan erősek, hogy v a s r u d a k k a l is nehezen b i r t á k s z é j j e l f e s z í t e n i . " — T. G., A r c h . É r t . 1895, 92. — T é g l á s G á b o r , A r c h . K ö z l . X I X , 1895, 39 k k . — U . a., E r d . M ú z e u m 1896, 419 k . — U . a. E r d . M ú z e u m ( A s z é k e l y u d v a r h e l y i r ó m a i cas t r u m é s a n n a k k a t o n a i f ü r d ő j e . K é t k é p p e l ) 1897, 257 k k . — A „ r ó m a i f ü r d ő b e n t a l á l t gemma" gipszöntvénye, staniollenyomata és fényképe a S z é k e l y N e m z . M ú z e u m b a n : J e l e n t é s a Sz. N e m z . M ú z . 1908. é s 1909. é v i á l l a p o t á r ó l 1910, 52. — V . ö. m é g J a k a b E l e k , A r c h . É r t . 1894, 214 k . 1 1 1
1 1 2
GÁBOR v é g z e t t e „fürdő"-nél á s a t á s t . E g y alkalommal, korábban, m á r a Legio XIII Gemina téglabélyegeit említik innen. Csakis a k u t a t á s és ú j a b b leletek h i á n y á v a l m a g y a r á z h a t j u k a legutolsó (székelyföldi l i m e s k u t a t á s n a k az udvarhelyi r ó m a i t á b o r t illető lakonikus rövidségű m e g á l l a p í t á s á t : „Das hier e r w ä h n t e römische Lager ist unsicher." A m á r említett t á r g y b e l i és s a j á t szemlélődésünk f o l y o m á n y a k é p p e n leszűrhető adatokon felül alábbi jelenségekben l á t j u k m é g a r ó m a i castellumon épült C s o n k a - v á r r a vonatkozó feltevés megerősítését : 1. Kimondottan római gondolat a völgy l a p á l y á n való táborépítés. 2. A Csonka-vár romjaiban is „oly n a g y s z e r ű , hogy ha hegytetőn, szabadon emelkednék: legfestőibb romjaink egyike volna" ( K Ő V Á R I , i . m. 95). „ E v á r - r o m . . . honunk legérdekesebb, s legn a g y s z e r ű b b romjai közé sorozható, s ha a z . . . valamely magas hegycsúcson á l l a n a — " (ORBÁN B., A Székelyföld leírása I , 5 8 ) . Mindenkinek felötlik a helye, a lapály. Pedig ott van p l . a Szent Mihály-hegye a v á r o s legősibb plébániájával, vagy ott van a B u d v á r magaslata: ha nincs a v á r n a k antik előzménye, antik eredete, akkor a középkori v á r a hegyre épül! 3. I t t folynak össze a h e l y s é g fölött az észak felől jövő összes vizek: innen á g a z n a k szét a limeshez, külső őrállásokhoz vivő utak Oroszhegy, Zetelaka, H o m o r ó d f ü r d ő felé. 4. H a a 9. k é p r e t e k i n t ü n k , azt látjuk, hogy a v á r o s t átszelő főútvonal (az egykori római ú t u t ó d a ) r ó m a i időkben egyenesen a t á b o r o n ment á t , m i k é n t azt n y i l a k k a l jeleztük. A kis utca d-ny felől (a ferencesek temploma mellett) egyenesen a t á b o r közepének tart, a Simonfalvai út i r á n y a távolabbról szintén oda vezet; a v á r o s b a n (kelet felől) való ívelése későbbi: á s a t á s o k k a l igazolt t a p a s z t a l a t b ó l tudjuk, hogy, mikor a t á b o r z á r t a b b jelleget ölt (Nagytétény, Dunapentele), az ú t elkerüli a tábort. M i k o r az udvarhelyi t á b o r romjain felépül a középkori v á r , megszűnik a veszedelmes á t j á r á s , ami nem felelt meg egyébként sem a középk o r i védelmi rendszernek. A z út-kitérés m á r előbb a t á b o r romhalmazai miatt is m e g t ö r t é n h e t e t t . 5. A v á r formailag négyszögű. Ez a r ó m a i castrametatio alakja. 6. M é r e t r e viszont a r á n y l a g kicsiny. K b . az énlakai t á b o r r a l egyezik e tekintetben. A r ó m a i h a t á r v é d e l e m csapatai el voltak osztva a limes különböző pontjain, kisebb erődökben, ő r t o r n y o k ban. I t t a törzs székelt; nem lovascsapatról van szó, a r á n y l a g kevés helyet igényelt. K ü l ö n b e n is i t t m á r a v é d e t t e b b zónában vagyunk, ahol a t á b o r m ö g ö t t rendesen nagyobb telephely is létesülhetett, csapatok, családtagok elhelyezésére is. A középkorban viszont mindennek a menedékhelye a v á r , lakosságnak, éleTÉGLÁS
112a
113
112a 113
M ü l l e r , M i t t h . d. C. C o m m . 1859, 165. D a i c o v i c i u , D a c i a V I I — V I I I , 1937—40, 321.
lemnek, é r t é k n e k e g y a r á n t . E r r e pedig a t e r ü l e t e kicsi. H a t e h á t nincs előzménye, nemcsak m á s u t t (hegyén), hanem nagyobbra is építik, hiszen az az egész lakosság refugiuma nehéz időkben. 7. M a i b á s t y á i a sarkokon későbbi a d a p t á l á s o k , szinte h á r o m féle kísérlet különböző a l a p r a j z ú megoldásokkal. Megvolt az a l a p - a d o t t s á g s azt toldozták időnkint. 8. A v á r b a n állott épület (ORBÁN B . alaprajza) a l a p s c h e m á j a k ö n n y e n r ó m a i eredetre mehet vissza. A l i g h a volt Ú a l a k ú (ORBÁN is csak szakadozottan h ú z z a meg az összekötő traktust), mert az út k e r e s z t ü l m e n t rajta. R ó m a i alapokon (parancsnoki épület, k a s z á r n y a falain) épült fel a középkori templom is, szentélye a z é r t négyszögű (és nem apsidális!), a magasabbra építés m i a t t nyerhette a z u t á n a külső támpilléreket. A külső limesszel kapcsolatban m á r említettük az oroszhegyi Kápolna-dombot. Ide tartozik a zetelaki „Ördög ú t j a " is. TÉGLÁS Homoródfürdőnél a Czekendtetőn a „ v á r h e l y " vagy „földvár" 35 m oldalméretű nagyszögében kis castellumot l á t . SZELES a, B u d v á r o n kívül a S z a r k a k ő alatti Záldog n e v ű helyen említ kőfal-fundamentumot. Pontosnak t a r t o t t u k ennek megemlítését, mert TÉGLÁS szerint a homoródfürdői feltételezett kis erődhöz a S z a r k a k ő alatt is vezethetett egy rövidebb hegyi út. A limes és Székelyudvarhely között fekszik Tibód község, amely a régészeti irodalomban több m i n t 800 ezüst éremből álló kincslelet m i a t t nevezetes. A B o s n y á k - p a t a k jobb p a r t j á n i t t TÉGLÁS r ó m a i é p ü l e t n y o m o k a t is vélt felfedezni. A lelet egyik edényében a t r i u m v i r á t u s idejéből való, a m á s i k b a n pedig császárkori érmek voltak. U t ó b b i a k L . Verus-ig mennek, 167-ig; a kincset t e h á t a markomann h á b o r ú k kitörése idején, az akkori nagy barbár-betörés m i a t t r e j t e t t é k e l . 114
115
116
Homoródszentpál. Székelyudvarhelytől d-k-re, szokásos távolságra, jelentkezik a következő p e r e m - t á b o r H o m o r ó d s z e n t p á l községben: a NagyH o m o r ó d azon pontján, ahol a völgy erősen kiszélesedik, ahonnan K a r á c s o n f a l v a , i l l . Oklánd felé ősi eredetű úton leghamarabb, legkisebb emelkedővel, legkönnyebben érhető el a K i s - H o m o r ó d s annak völgye. E g y pillanatra meg kell állnunk ezen ú t n á l : U d v a r h e l y s z é k alsó részének minden időben, ma is legfontosabb s, mondhatjuk, egyetlen közlekedési m ű ú t j a az, amely az egykori római táborhelyeket ( S z é k e l y u d v a r h e l y — H o m o r ő d s z e n t p á l — B a 114
A r c h . K ö z l . X I X , 1895, 17 k . é s E r d é l y i M ú z e u m 1896, 423 k . E r d é l y i M ú z e u m 1898, 389. A r n e t h , Über einem Münzfund zu Tibód . . ., M i t t h . d. C. C o m m . I , 1856, 15 é s u o. 1858, 261. — A r c h i v f. K . ö s t . Gesch. Q u e l l e n X I I I , 138. — M o m m s e n , Röm. Münzwesen 771. — A c k n e r , Röm. Alterth. 23. _ Gooss, Chronik 113 k . — T é g l á s G., A r c h . K ö z l . X I X , 8 é s 39. — U . a., A tibódi kettős k i n c s l e l e t tanulsága. E r d . M ú z e u m 1904, 76 k k é s u . o. 1896, 426. — J a k a b E l e k , A r c h . É r t . 1894, 215 k . — 1 1 5
1 1 6
rót) köti össze egymással. Nem nehéz ezen tényből visszakövetkeztetni; az ókori helyzet r e k o n s t r u á l á s á n á l ez m á r m a g á b a n is n y o m r a v e z e t ő fonalnak tekinthető. A völgyzáró castellumok egymással is közlekedő kapcsolata miatt kellett először ezen utat kiépíteni. Szinte m á r említeni is felesleges, hogy a tábor egyben a N a g y - H o m o r ó d mellékvizeinek, mellékvölgyeinek összefolyása alatt épült, hogy i t t fogja össze az azokba, a limesre előretolt állomásokat, egyben a h a t ó k ö r é b e tartozó K i s - H o m o r ó d o n á t is, fel egészen Lövétéig, hogy H o m o r ó d s z e n t m á r t o n r ó l és Homoródalmásról ne is beszéljünk. A kitűnően megválasztott ponttal a hadi célon felül azonban még m á s érdeket is biztosítottak: éppen a szomszédos Kis-Homoródhoz átvezető ú t m e n t é n fekvő sóbányák védelmét. A dolgot meg is f o r d í t h a t j u k : a felirattal is igazolt római sóbányászat miatt é p ü l t é p p e n arra az út, amely kereskedelmi forgalmat is hivatva volt lebonyolítani. Ezen ú t r e n d s z e r védelmének s a kereskedelem biztosításának következményei az egyidejű vagy későbbi (közép kori) hegyi erődök is, m i n t a r ó m a i - g y a n u s H a g y m á s v á r vagy a középkori b á g y i vár.* A t á b o r helyéről és m a r a d v á n y a i r ó l a terepet vizsgálók megá l l a p í t o t t á k , hogy „biztos m e g h a t á r o z á s a lehetetlen". DAICOVICIU, a k i az említett t á r s a s á g g a l 1940-ben j á r t ott, szintén nem ismeri a helyét, sőt csak egy „kis katonai állomást" sejt a község táján. Pedig ORBÁN B A L Á Z S , sőt maga TÉGLÁS G Á B O R is j ó 117
118
119
120
* K e l e m e n L a j o s , A bágyi vár. S z é k e l y s é g X , 1940, 33 k k . — M i n d k e t t ő r e v . ö. J a k a b E l e k , Udvarhely vmegye tört. 1901, 145 ( I r o dalom). T é g l á s G „ A homoród-szentpáli castrum és feliratai. Arch. K ö z l . X I X , 1895, 42 k k ( i d é z e t t m e g á l l a p í t á s a a 43. l a p o n ) . V . ö. e r r e F i n á l y G., Nomenclator 1912, 40. D a c i a V I I — V I I I , 1937-40, 320: „ D i e r ö m i s c h e A n s i e d l u n g . . . m u s s a u c h eine k l e i n e Militärstation besessen haben, . . . " A Székelyföld leírása I , 1868, 165 k . I . h . 43: „ A f a l ú n á t v e z e t ő ú t d e r e k á n m u t a t k o z ó k é t p á r h u z a mos k i e m e l k e d é s b e n s e j t e m a k é t é j s z a k - d é l i a l a p f a l a t , k ö z e l az e m l í tett fürdőhöz." J á n o s f a l v i S á n d o r I s t v á n i d . ( k u t a t ó u t u n k óta kiadott) k é z i r a t á b a n , Székelyhoni utazás a két Homoród mellett, 1846-ból é r t é k e s adatokat találunk H o m o r ó d s z e n t p á l r ó m a i m a r a d v á n y a i r ó l (Erdélyi R i t k a s á g o k 7, 1942, 132): „ H o g y r ó m a i a k l a k h a t t a k , n y i l v á n m u t a t j á k n e m c s a k m o s t é p ü l t piaczos ú j t e m p l o m a k ö r ü l k ú t á s á s a l k a l m á v a l 5—6 ö l n y i m é l y s é g ű t e l e v é n y e s r é t e g b e n t a l á l t m á s u t t is sok h e l y t h á n y ó d ó r ó m a i téglák s igen régi temploma e l r o n t á s a k o r annak falában; v o l t s r é g i t e m e t ő j é b e n s í r e m l é k ü l m a is l é t e z ő nem oda k é s z í t e t t , h a n e m m á s u n n a n oda t e t t f a r a g o t t k ö v e k , s n e m c s a k n é m e l y i t t e n i lakosok k e z é n f o r g ó H a d r i a n u s , M a r c A u r e l és A n t o n i u s Caracalla p é n z e i , h a n e m m i n d e n e k f e l e t t b i z o n y i t j á k ö n m a g u k azon n a g y s z e r ű é s b ő v e n t a l á l h a t ó r o m o k is, m e l y e k k ö z ü l m i n d e z e n t é g l á k , k ö v e k é s p é n z e k szedettek é s h o r d a t t a k s z é j j e l . " „ E g y i k ezen r o m o k k ö z ü l egy o l y a n n a g y v á r n a k f ö l d a l á t e m e t ő d ö t t s r é s s z e r i n t a m e l l e t t e l e v ő m a i s ú . n . Várpatak mosás, résszerint ennek i r á n y a u t á n é p ü l e t b e k e l l e t ő k ö v e k é r t tett á s a t á s á l t a l t ö b b helye1 1 7
1 1 8
1 1 9
1 2 0
helyen, helyes i r á n y b a n t a p o g a t ó z t a k . Régebben z a v a r t á k az eligazodást a község déli végénél fekvő Kornis-kastély ugyancsak négyszögű m a r a d v á n y a i . M i n d ez, mind pedig a falu felső végén állott Béla bán vára (később valószínűleg a pálosok kolostora, innen a hely neve) minden bizonnyal a római t á b o r kőanyagából épült. Ezen utóbbi nyomai e j t h e t t é k tévedésbe Goosst is, aki az ORBÁN megjelölte tábor helyén nagykiterjedésű telepet állapít meg, amely az u n i t á r i u s templomtól a H o m o r ó d mindkét p a r t j á r a (?) kiterjedt v o l n a . E l ő s z ö r : a Homoródról nem lehet szó, hanem csak a V á r c z a - p a t a k r ó l (!), amely keresztülfolyik a községen; másodszor: a t á b o r — m i n t látni fogjuk — nem terjed á t a patak keleti p a r t j á r a . ORBÁN BALÁZS m á r említett helyen következőket mondja a t á b o r r ó l : „ A z u n i t á r i u m templomtól vagy száz lépésnyire kelet i r á n y b a n i d . Zoltán A n d r á s telkén egyenes szögletbe végződő kiemelkedése van a talajnak, melynek szögén ásást téve, régi f a l m a r a d v á n y i r a akadtunk. [Római fürdőt (?) lát e b b e n ] . . . az 121
122
123
123a
k e n felfedezett r o m l a d é k a i , m e l y b e f o g h a t m i n t e g y h á r o m e z e r ." — E s z e r i n t t e h á t a l e b o n t o t t r é g i t e m p l o m is m á r a t á b o r k ö v e i b ő l épült s a „ V á r p a t a k mosás (vízmosás) i r á n y á " - b a n futó táborfal á l l a n d ó k ő b á n y á u l s z o l g á l t . I g e n fontos azon a d a t a , a m e l y a t e m e t ő b e e l h u r c o l t k ö v e k r ő l szól. A l k a l m i l a g meg kell v i z s g á l n i a száz é v előtti s í r d o m b o k a t . P a n n o n i á b a n u g y a n c s a k 100 é v e l ő t t i s í r d o m b o k b e s ü p p e d t fedőlapjainak m e g f o r g a t á s a , kiemelése útján igen értékes brigetioi k ő emlékekhez jutottunk a kisigmándi temetőben (Paulovics István, Római kőemlékek a kisigmándi temetőben. P a n n o n i a 1936, 239 k k . ) . 1 2 1
K ő v á r i L . , Erdély építészeti emlékei 1866, 238. — O r b á n B., A Székelyföld leírása I , 1868, 166 k , a r o m o k k é p é v e l . O r b á n B . , i . m . I , 166: „ A m i p e d i g a s z t . - p á l i m a r a d v á n y o k a t i l l e t i , ú g y látszik, h o g y a r ó m a i a k n y o m á b a a székelyek is l e t e l e p ü l t e k s m a g o k n a k ez a k k o r t e k i n t é l y e s r o m o k b ó l (t. i . a r ó m a i táborból) e r ő d í t e t t l a k o t e m e l t e k . E r r e u t a l n a az, h o g y a f a l u f e l s ő v é g é n m o s t i s e g y h e l y e t Béla bán várának n e v e z n e k , . . . " V . ö. J . S á n d o r I s t v á n , E r d é l y i R i t k a s á g o k 7, 1942, 135. A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 32. J . S á n d o r I s t v á n i s e m l í t i ezen m a r a d v á n y o k a t 1846-ban s z i n t é n Z o l t á n A n d r á s s a l k a p c s o l a t b a n ( E r d é l y i R i t k a s á g o k 7, 1942, 133 k k ) : , , . . . a f a l u k e l e t i r é s z é n e g y hosszabb f e l n y ú l ó p á r k á n y o s d o m b o n é p ü l t egyik utca sorháza szilváskertein keresztül v é g i g felmenő begyepesült o m l a d v á n y o k alapjainak h a s o n l ó l a g épületbe kellető k ö v e k é r t lett megb o n t á s a a l k a l m á v a l e g y Zoltán András nevü j o b b á g y t ó l é p p e n most ezen j e g y z e t e i m i r á s a a l a t t , felfedezett o l y c s u d á l a t o s f ö l d a l a t t i m í v , melyhez h a s o n l ó , hogy m é g v a l a h o l egy k ö r n y é k b e n m i n d e d d i g t a l á l t a t o t t v o l n a , se n e m h a l l o t t a m , se n e m o l v a s t a m . " ,,Az a l k o t m á n y m i n t e g y k é t s i n g n y i f ö l d r é t e g a l a t t k ő f a l a k k ö z t t a l á l t a t o t t szoba n é g y s z e g ű á l l á s á b a n l é v ő p á d i m e n t u m a , m e l y n e k a l a t t a egy r ö f n y i m é l y s é g ű lapos pince v o l t . E n n e k f e n e k é b ő l e g y m á s t ó l s i n g n y i t á v o l s á g r a f e r t á l y sing széles é s félfertály vastag igen r e m e k ü l g y ú r t és é g e t e t t koczka t é g l á b ó l r a k a t o t t o s z l o p o c s k á k e m e l k e d v é n fel, azoknak tetejére legfejül f é l s i n g n y i széles t é g l á k v o l t a k t é v e . . . ú g y , h o g y e k é p p e n . . . t ö b b oszlopos f á k o n á l l ó r e m e k p á d i m e n t u m v o l t e l k é s z í t v e é s . . . k e m é n y v a l a m i veres a n y a g g a l v e g y i t e t t m é s s z e l be1 2 2
1 2 3
1 2 3 a
említett szögletnél megtöretett fal egyik szárnya, a templom alatt elvonulva, kimegy a m e z ő r e ; m á s i k délre menő vonala a f a l u derekát szeli á t ; mellette a külsáncz szabályszerű bemélyedése tisztán kivehető; a fal, b á r m i n d e n ü t t föld f e d i , . . . e vonal b á r mely p o n t j á n feltalálható. — E g y m á s i k ezzel p á r h u z a m o s a n futó fal, mely a külső v é d v o n a l a t a l k o t h a t á , a falu keleti szélén levő partmagaslaton vonul el; . . . E z e n . . . n y o m o k arra mutatnak, hogy Szent-Pál egy tekintélyes római álló tábor (Castrum stativum) fölé é p ü l t ; ezt bizonyitják az eddig talált töredékek, ezt m u t a t k o z ó négyszög alakja, ezt a talaj idoma." Most, hogy 1942. júl. 18-án legnagyobb részében sikerült a t á b o r n a k , egyes oldalain szerfelett p r e g n á n s , k ö r v o n a l a i t megh a t á r o z n i , a 10. k é p r e tekintve szinte természetesnek tűnik fel, hogy a tábor csak az úthajlás-alkotta zacskóalakú ház-, i l l . telektömbben volt keresendő. H a nem is a mai ferde i r á n y b a n , az ú t i t t is keresztülment a táboron. A kelet felőli nagy ú t k i h a j l á s i t t is akkor keletkezett, amikor vagy a nagy romtömegek miatt, vagy átmeneti középkori felhasználás folytán az ú t t a l meg kellett kerülni a tábort, m é g p e d i g az azt körülvevő á r k o n kívül. Az útkihajlás belső oldalán é p ü l t házak kertjei ugyanis m á r mind a táborárokba esnek. A z említett útkihajláson belüli terület magva az átszelő ú t t a l együtt, kiemelkedő egységes p l a t ó t alkot: községház, templom, iskola, papi és k á n t o r - l a k s n é h á n y ház foglal rajta helyet. Ezen fennsíknak északi pereme átszeli az é-d i r á n y ú u t c á t az u n i t á r i u s templom előtt (ez az egyik „kiemelkedés" az úton, amelyet TÉGLÁS látott, a vele „ p á r h u z a m o s " délebbre van), folytatódik a k á n t o r l a k n á l , majd a lelkészi zöldséges kert északi h a t á r vonalát (!) a l k o t v á n a környezetből (a szomszédos Bencze Dénesféle gyümölcsösből) erősen kiemelkedik. A lelkészi kert keleti h a t á r v o n a l á n (!) fordul a z u t á n a perem dél felé i m p o z á n s a n kb. 8 m-re kiemelkedő sarkot alkotván. E „szögletet" k o n s t a t á l t a ORBÁN is. A nagy nivókülönbség az é-k sarkon és a keleti oldalon 124.
ö n t v e . . . E m e l l e t t t a l á l t a t t a k e szoba k ö r e r o m j a i k ö z ö t t m é g sok m á s f é l e c s o d á l a t o s c s e r é p m ü v e k is, ú . m . a m i n t g y a n i t a n i l e h e t s z o b á k f a l á b a n v é g i g f u t o t t m e l e g v e z e t ő tégla, c s e r é p t ö l c s é r e k és r e á r a g a s z t o t t k e r e k l á b a s f e d é l f o r m a l a p o s cserepek é s v é g r e n é m e l y H a d r i a n u s r é z p é n z e k . " A tubuli-VAl és hypocaustum-berendezéssel fűtött házban a t o v á b b i a k s z e r i n t ő is r ó m a i f ü r d ő t l á t , de l e h e t az s z e r i n t e „ k ö z ö n s é g e s l a k ó h á z " is. Kutatásunkat igen elősegítette V á r y Domokos u n i t á r i u s lelkész szíves, á l d o z a t o s t á m o g a t á s a , a k i t fellelkesített vizsgálódásunk eredménye, hogy temploma, lakása, iskolája klasszikus m ű e g y k o r i vonalain belül fekszik; szíves készséggel állott r e n d e l k e z é s ü n k r e az egyház kurátora, vitéz D i m é n y Lajos, v a l a m i n t a község jegyzője. M e g l e p ő v o l t viszont, az ö n z ő , i l l . a n y a g i a s é s szerf e l e t t b a r á t s á g t a l a n , e g é s z u t u n k o n sehol m á s u t t n e m t a p a s z t a l t , fog a d t a t á s , amelyben kis k u t a t ó csoportunk a k ö z s é g b í r á j á n a k és a kisbírónak h á z á n á l részesült. A különben vonzó székely község becsülése mellett, j ö v ő b e n i e g y é b t u d o m á n y o s k u t a t á s o k e r e d m é n y e érdek é b e n , ezt i t t s z ó v á k e l l e t t t e n n ü n k . 1 2 4
a V á r c z a (a n é v jellegzetes!) p a t a k á n a k egykori (ma holt-) á g á val függhet össze: a patak r ó m a i időkben e ponton a mesterséges á r k o t h e l y e t t e s í t e t t e . A z északi peremen visszanézve, nyugat felé a nivó különbség fokozatosan kisebbedik, de a k á n t o r l a k i g is híven megőrzi az árok a l a k j á t ; a k á n t o r l a k m á r a t á b o r b a n van, északi fala mintha é p p e n a t á b o r f a l r a épült volna. A z u t c á i g k i n y ú l ó k á n t o r i k e r t északi h a t á r a szintén egybeesik a t á b o r északi peremével. Következetesen ismétlődő eset, hogy telek, kataszteri h a t á r o k nagy római m ű v e k v o n u l a t á n a k emlékét őrzik! M i n t térképünkön is l á t h a t ó : a vízér, egy kissé távolabb, ma is a sarokhoz a l k a l m a z k o d ó a n kanyarodik. Ezen é-k sarkon egyébk é n t köríves bemélyedés l á t h a t ó . Közelebbre az északi peremen egy másik l y u k k a l e g y ü t t ez kőszedés helye, a sok k ő a n y a g o t a d ó , egykor jobban megerősített sarkon. A z egész perem, annak rézsüje valamint az árok fűvel b e n ő t t s í g y kő-, vakolat- és egyéb t ö r m e lék nem l á t h a t ó . Keleti oldalának h a t á r a , mint arra m á r céloztunk, pontosan egyezik a lelkészi kert keleti h a t á r á v a l . A rézsü i t t m á r a k e r í t é sen belül kezdődött, ami azonban a kert szélén vonult táborfal k ő a n y a g á n a k kitermelésével á l l h a t o t t elő. A mai lelkész, V á r y Domokos, a h i á n y t kitöltendő, sok földet hordatott oda, hogy a peremet helyrehozza. A kelet felé szomszédos telkek csűrei lenn a vízmosás, i l l . az árok mélyén épültek. A t á b o r f a l a t ezen oldalon keresztülszeli a községből a templomhoz felvezető út, amelynek rómaikori elődje a k á r a s ó b á n y á k és K i s - H o m o r ó d felé kivezető ú t is lehetett. A z ú t t ó l délre ismét a mai k e r t h a t á r o k (Bartha Gyula és M o l n á r Ferenc telkein) jelzik a t á b o r további keleti peremét. A t á b o r fennsíkja e keleti oldalon is uralkodik a terepen: az ember innen átnéz az eléje épült falu felett, legfeljebb csak egy-egy kimagasló háztetőbe ütközik a szeme. A t á b o r déli oldalát, azzal n a g y j á b a n p á r h u z a m o s a n h a l a d ó út jelzi. Maga az ú t t u l a j d o n k é p p e n m á r a mélyben, az árok helyén van s a t t ó l é s z a k r a jól l á t h a t ó a fennsík rézsüje. L e g k e v é s b b é p r e g n á n s a n y u g a t i oldal, amely összefut egy l a n k á s tereppel. Utóbbi t e r ü l e t a t á b o r m ö g ö t t („Vármege", m i n t Oltszemnél látni fogjuk) igen alkalmas lehetett p o l g á r i településre. A z á r o k helyét i t t a csűrök h á t a mögötti, mélyebben húzódó posványos vonal jelzi. A hegyoldalról lezúduló víz hordaléka lassan betömte az árkot, az állandó szivárgás, mint azt i l y helyzetben m á s u t t is k o n s t a t á l h a t t u k , elposványosítja azt, m i u t á n a táborfal erős, szinte vízálló összetétele m é g a l a p j á b a n is g á t a t vet a további, lefelé való szivárgásnak. É - n y sarka kb. a mai jegyzői lak előtt lehetett. A tábortól nyugatra és délre elnyúló l a n k á k egyik pontján, t é r k é p ü n k ö n nyíllal jelzett helyen v. D i m é n y Lajos k u r á t o r „tojásalakú", kb. 15 m á t m é r ö j ű és körös-körül m i n d e n ü t t kb. 80 cm v a s t a g s á g ú falat szedett k i a temető mellett délre, attól kb. 60 m-re levő, „Lókert"-nevű kisebb domb csúcsán. A l i g h a lehet hadi műről szó, i n k á b b az i t t feltételezett teleppel kapcsolatban valami kultikus, vagy temetői építményről. „ C a s t r u m védelme
alatt valamely coloniát", éppen a sóbányaműveléssel kapcsolatban ORBÁN is
feltételez.
A t á b o r belsejét illetőleg Goossnál t a l á l u n k némi adatot az iskola építésének k a p c s á n . A községen keresztülmenő patak bal oldaláról is említ Gooss hosszú falakat Török J á n o s földbirtokos kertjéből, ahol egy „fürdő"-nek, lapos t é g l á k k a l kirakott, padozata üreges téglákon nyugodott. A t é g l á k a t a segesvári g i m n á z i u m b a szállította be. F e n t i földbirtokos u d v a r á n oszloptöredékeket, feliratnélküli oltárkövet is látott Gooss ez alkalommal s ugyanakkor egy téglatöredéket is szerzett fenti g i m n á z i u m g y ü j t e m é n y e számára, amelyen cursiv írással V I P O volt bekarcolva. TÉGLÁS GÁBOR „ n a g y o n sok díszoszlopot" látott a községben trachittufából s ebből „jó módú p o l g á r i elem és több nyilvános épület létezését" feltételezi. Magam azt l á t t a m , hogy meglepően sok a kőből (nem székelym ó d r a fából), spolia-ból é p ü l t ház a községben, ami nemcsak nagy e r ő d í t m é n y r e , hanem egyéb m o n u m e n t á l i s antik é p í t m é n y e k egykori létezésére is vall. A r á n y l a g kevés felirat ismeretes e fontos helyről és k ö r n y é kéről. H o m o r ó d s z e n t m á r t o n b a n Severus Alexander üdvéért állított felirat ( C I L I I I 9 5 0 ) k e r ü l t elő; az ülőszékké á t a l a k í t o t t , töredékes, karácsonfalvai fogadalmi feliratot ( C I L I I I 7719) 1 9 4 2 , júl. 13-án a Székely Nemz. M ú z e u m b a n láthattam, Sepsiszentg y ö r g y ö n . M a g á r ó l Homoródszentpálról TÉGLÁS G. mentett meg két feliratos t ö r e d é k e t ( C I L I I I 1 4 4 6 7 ) . B U D A Y ÁRPÁD ugyaninnen egy igen fontos, az itteni római sóbányászatot, b á n y a h i v a talt igazoló feliratot ismertet, amelyet (mint oltárt) Mithras-nsk C. Iulius Valentinus c(urator) vagy c(onductor) salinar(um) állít. Másik jelentősége e feliratnak, hogy — t a l á n éppen a b á n y a t e l e p e n — kultuszhelyet, Mithraeumot tételez fel. U g y a n innen DAICOVICIU közli az első sírfelirat szövegét is: [D(iis)] M(a125
126
127
128
1 2 5
A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 32: „ B e i m B a u der neuen S c h u l e w u r d e n . . . grossartige Substructionen e n t d e c k t , . ." M i n d e n esetre f o n t o s az a d a t az i s k o l a é s t e m p l o m k ö z ö t t i e l é g g é t e r j e d e l m e s t é r e n i n d í t a n d ó esetleges á s a t á s s z e m p o n t j á b ó l ! A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 32. E r d é l y i M ú z e u m 1896, 419. U . o. o l v a s h a t j u k , h o g y „a p o l g á r i e l e m e t — szerinte is — n y i l v á n a s ó b á n y á s z a t v o n z o t t a , m e l y sóbán y á s z a t m é g 1614. is v i r á g z o t t , . . . " A h o m o r ó d s z e n t m á r t o n i r ó m a i s ó b á n y á s z a t o t e m l í t i J á n o s f a l v i S á n d o r I s t v á n (1804—79) Székelyhoni utazás a két Homoród mellett c. m u n k á j á b a n : E r d é l y i R i t k a s á g o k 7. k ö t e t 1942, 31. U g y a n o t t 8. k ö t e t 27. r ó m a i ú t r ó l é s 30. l a p o n a k a r á c s o n y f a l v a i r ó m a i e m l é k e k r ő l , k ö z t ü k a s z é k k é á t f a r a g o t t feliratos k ő r ő l szól. 126
1 2 7
1 2 8
Szegedi D o l g o z a t o k 1928, 300. A z O k l á n d f e l é v i v ő ú t o n a „ S ó s k ú t " - n á l t a l á l t á k . H o m o r ó d s z e n t p á l o n j á r t u n k k o r (egy feliratnélküli m á s i k o l t á r k ő f e l s ő r é s z é v e l , egy o s z l o p t a l a p z a t t a l é s egy m a l o m k ő v e l egyetemben) a k ö z s é g h á z á n l á t t u k . K ö z g y ű j t e m é n y b e leendő beszállítására ígéretet nyertünk. E f e l i r a t r a n é z v e v . ö. m é g : Daicoviciu, A n u a r u l C o m . M o n u m . I s t . 1929, 311 és D a c i a V I I — V I I I , 1937—40, 319.
nibus) Iustina vixit [annis] LV, Aurelia vixit annis... s vetferanus) ... Bartha Gyula u d v a r á n l á t t a . Nem ismerjük azonban a t á b o r c s a p a t t e s t é t . ORBÁN a kőhalmi ú t á t v á g á s a k o r (1854) előkerült t é g l á k a t említ, amelyeken „legiojegy volt o l v a s h a t ó . TÉGLÁS „bélyeges t é g l á t a személyesen á t v i z s g á l t p á r száz mindenféle alakú tégla között sem t a l á l t " . DAICOVICIU említ két darab t é g l á t ugyancsak Bartha Gyula udvaráról N M S N(umerus) M(aurorum) S(... F)-bélyeggel. H a végül a szentpáli tábor általános s t r a t é g i a i helyzetét vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy m á r említett feladatain kívül mint az északról, keletről és délről jövő utak c s o m ó p o n t j a nagy jelentőségű volt. Nyugat felé azonban, különösen a központtal, Apulummal közvetlen összeköttetéssel nem rendelkezett. Csak közvetve volt meg a kapcsolata egyrészről S z é k e l y u d v a r h e l y e n és a Segesvár melletti gyűjtőtáboron át, másik vonalon pedig le a H o m o r ó d völgyén keresztül K ő h a l o m felé a hévízi g y ü j t ő t á b o r közvetítésével. Ezen helyzete fokozta jelentőségét, ez teszi é r t h e t ő v é táborhelyének és a körülötte kiépült telepnek szokatlanul nagy kiterjedését, továbbá annak az ú t r e n d s z e r n e k kiépítését és biztosítását, a m e l y r ő l e fejezet elején szólottunk. 129
130
131
132
133
134
A szentpáli telep említett építészeti f a r a g v á n y a i n a k k ő a n y a gát, m e g á l l a p í t á s szerint, a közeli homoródjánosfalvi K ö v e s h e g y szolgáltatta. ORBÁN BALÁZS j ö t t r á erre legelőször, mikor a bányárban „félig kifaragott nagy oszlopot, s több köbre metszett követ" találtak. Gooss a b á n y a falán domborműben p h r y g i a i s a p k á s Genius a l a k j á t (egymás elé tett lábfejekkel és lefelé fordított f á k l y á v a l ) és külön egy fél sarkophag-fedelet látott i t t , miközben megfigyelhető volt, hogy a r ó m a i a k hogyan f a r a g t á k k i a kellő f o r m á k a t és m i k é n t fejtették a z t á n le a k ő z e t r ő l . K ü l ö n szívü g y e lett a k ő b á n y a TÉGLÁS G Á B O R n a k , aki rajzokban is közölte a b á n y a falán kifaragott domborműves alakokat s megmozgatta a kolozsvári múzeumot is, hogy ezen emlékeket megment e n d ő , fűrészeltesse le a domborműveket. M i u t á n ez nem t ö r t é n t meg, a rendkívül tanulságos emlékek a további bányászat áldoz a t á v á lettek. 135
136
137
138
129
D a c i a V I I — V I I I , 1937-40, 320. I . m . I , 1868, 165, 1. j e g y z e t . — M é g 1894-ben is azt í r j a K i r á l y P á l , h o g y h e l y ő r s é g é t n e m l e h e t e t t m e g á l l a p í t a n i . Dacia I I , 1894, 30. A r c h . K ö z l . X I X , 1895, 43. D a c i a V I I — V I I I , 1937-40, 320. O r n s t e i n , Zur Bestimmung der Grenzen Daciens 1898, 15. T é g l á s G., E r d . M ú z e u m , 1896, 416. A Székelyföld leírása I , 1868, 170. A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 33. A jánosfalvi római kőbánya és annak három falképe Udvarhelymegyében. A r c h . É r t . 1886, 21 k k . A r c h . K ö z l . X I X , 1895, 46. 130
1 3 1
1 3 2
1 3 3
1 3 4
1 3 5
1 3 6
1
3
1 3 8
7
Barót Ugyancsak a hévízi g y ü j t ő - t á b o r körzetébe tartozott, a már H á r o m s z é k t e r ü l e t é r e eső, b a r ó t i t á b o r is. T u l a j d o n k é p p e n h á r o m község között húzódó, dombszerű födnyelv déli csúcsán állott. Az irodalomban hol olasztelki, hol felsőrákosi n é v e n említik, csak, ahova t é n y l e g és közigazgatásilag is tartozik a t e r ü l e t , Barót alig szerepel mint táborhely. Ezzel szemben a messzebb eső Bibarcfalvát is említik, mint római t á b o r helyét. A z ágostonfalvi nagy Olt-kanyarulat fölött kiszélesedő medence közepén, az említett földnyelv Véczer nevet viselő fennsíkján épült a tábor, pontosan a csillagszerűen szétmenő öt ú t e g y m á s t keresztező pontja felett. A t á b o r mellett g y ü l n e k össze az Oltba szaladó összes hegyi vizek (egyfelől a, Rika, H a g y m á s Vargyas, Tölgyes. Kormos, Egres; másfelől a Kövessel, Súgóval. Uzonkával t á p l á l t B a r ó t i patak, kisebb vizeket, ereket nem is említve), egyben a B a r ó t i hegyekbe vezető völgyi utak is. Csak völgyzáró erődépítésben oly gyakorlott r ó m a i castrametatio tudott ilyen p o m p á s völgyzáró terepet kiszemelni! 1942. j ú l . 17—18-án — negativ bizonyítékot n y e r e n d ő — m i n denek előtt a bibarcfalvi helyzetet v i z s g á l t u k meg. BENKŐ JÓZSEF a B i b a r c f a l v á v a l szemben emelkedő, őskori eredetű v á r h e l y e t , T i b u r c z v á r á t annak idején r ó m a i n a k tartotta. Innen ered a t é v h i t itteni táborhelyről. Olasztelek a z u t á n ú g y kapcsolódhatott bele ebbe a sorozatba, hogy az ottani telepeseket (ma is olvashatunk M a r k ó , Gabrielli stb. olaszeredetű neveket) a t é v h i t a bibarcfalvai „ r ó m a i " v á r l a k ó k l e s z á r m a z o t t a i n a k tartotta. BENKŐ Véczer-t Veczel-lel (Decebal?!) hozza kapcsolatba. Olasztelek mint táborhely a fejezet elején mondottak folytán szintén elesik. A z i t t és a közeli Bardócon előkerült egyéb leleteknek, valamint m a g á n a k a Véczernek is nagy gonddal össze139
1 3 9
Olasztelek T i m o n - n á l is Fundus Italicus: Imago novae Hung a r i a e 1734, cap. X I . — B e n k ő , T r a n s s i l v a n i a I , 1778, 548: „ p a g o Bi bartzfalva objacet e x a u s t r o m o n s r i v u l u m Vár patak ( i . e. a r c i s rivum) demittens, . . cuius i n vertice r u d e r a arcis manifesta, et m u r i t e r r a a e q u a t i , c o n s p i c i u n t u r : h a n e R o m a n a m fuisse t e s t a n t u r numi i b i r e p e r t i , et u r n a s e p u l c h r a l i s nec p r i d e m , cum d e f u n c t i cinere, i n v e n t a ; . . . H u i u s a r c i s i n c o l a e adcolaeque R o m a n i , u t s u s p i c a r i l i c e t cum t e m p o r e , e i u s d e m sedis p a g u m . . . Olasz-telek ( i . e. I t a l i c u s f u n dus) n o m i n a t u m , i n s e d e r u n t ; q u e m e x eo, s u p e r v e n i e n t e s e S c y t h i a S i c u l i Italicum d i x e r i n t , q u o d i n c o l a s l o c i e x I t a l i a venisse n o v e r i n t . A u s t r a l i s p a g i h u i u s c a m p u s cum p r o x i m o B a r o t e n s i , v o c a t u r Vétzer, n o m i n e n o n m u l t u m discendente a Veczel, quod e corrupto Decebali nomine natum, Scriptores, u t retulimus, opinantur." Tiburczvár-ra v o n a t k o z ó l a g v . ö. K ő v á r i L . , Erdély épít. eml. 1866, 48; O r b á n B . , A Székelyföld leírása I , 1868, 215 k . ; T é g l á s G., A r c h . K ö z l . X I X , 1895, 33; J a k a b E l e k , Udvarhely vmegye tört. 1901, 144. — M i n d Tiburczv á r á r a , m i n d a Véczer-re v o n a t k o z ó többi irodalmat (pl. Neigebaur, A c k n e r , I p o l y i , V a s s J., Gooss) felesleges i d é z n ü n k , m e r t m i n d a n n y i csak B e n k ő t c i t á l j a .
á l l í t o t t teljes i r o d a l m á t adja I F J . FERENCZI ISTVÁN a táborhelyről írt cikkében. Nem is t a l á l t u n k Olasztelken semmi jelenteni valót, maga a hely azonban a medence és k ö r n y é k e á t t e k i n t é s e céljából igen érdekes. FERENCZI ügyes összefoglalása igen megk ö n n y í t i helyzetünket, ú g y hogy i t t csak a t á b o r helyzetével foglalkozunk röviden. Igen sajnálatos, hogy a FERENCZI cikkében közzétett Zathureczky-féle levélhez mellékelt „ t é r és alapja rajza a v á r n a k " nem ismeretes. Mindenek előtt a Véczer szó eredetét, értelmét kell tisztáznunk, mert a Veczel-Decebal mese szóra sem érdemes. Régebbi formájából: Vétzer, Vétszer-ből, valamint kiejtéséből kell k i i n d u l nunk. Így j u t u n k el a Védszer-hez, amelyet irodalmilag B a r ó t egykori érdemes p l é b á n o s á n a k adata igazol: „Védszer vagy mint régi o k m á n y a i n k b a n olvashatni, Véczer egy r ó m a i telepnek a helye, melyen eddig több r ó m a i pénzt, t é g l á t és k é t ú t n y o m o t találtak." Maga a tábor, most m á r „védszer", k ö r v o n a l a i b a n ma m á r így nem á l l a p í t h a t ó meg pontosan; elmosódott, elszántott, főként pedig „kitermelt". A t e r ü l e t ma Incze Gyula dr. b a r ó t i ü g y v é d tulajdona és a maga egészében kaszáló, ú g y , hogy a felszínen igen kevés leletet (cserepet, t é g l a d a r a b o t , vakolatot, követ) lehet látni. A z egyik kaszás szerint „a község részéről prizma-követ szoktak szedni" belőle, a római falakból. ORBÁN BALÁZS is ismételten kardoskodik, amellett, hogy e helyen r ó m a i „ c a s t r u m " állott. Téglafalakat, hamvvedreket, nagy kerek téglákat, szép faragott köveket (melyekből az olasztelki templom kipadlóztatott), é r m e k e t említ. „ A z említett magaslat végfokát Véczer holt útszerű bemélyedést (felhagyott út) most is várútjánah s a déli oldalon egy m á s t várkapunak h í v n a k " mondja Orbán a továbbiakban. 140
141
142
A védszer d-k p e r e m é n megleltük a külső r ó m a i t á b o r f a l a t két ponton is, ahol a közelmultban éppen követ b á n y á s z t a k . I t t igyekeztünk lemérni á t á b o r n a g y s á g á t , amely keresztben 100—120 lépés lehet, hossza azonban jóval nagyobbnak látszik (11. kép). A táborhely előtti kis földnyelv csücskénél levő kopjafa az oláhok által ledöntött 1848-as honvédemlék helye, amely negyvennyolcas csatahelyet jelölt; az 1916. évi oláh betörés ütközet-színhelye is volt ez a pont, amiről az út melletti katona-sírok t a n ú s kodnak; a r é g i b b mult harci eseményeiről most nem is szólva t e h á t minden időkben csatatér, fontos ütköző és védő pont volt 1 4 0
A S z é k e l y N e m z e t i M ú z e u m e l ő z m é n y e i h e z é s az o l a s z t e l k i róm a i t á b o r h e l y r ő l . S z é k e l y s é g I X , 1939, 65 k k . Z a t h u r e t z k y K á r o l y s z á zados l e v e l é t k ö z l i a „ V é t z e r r ó m a i v á r " f e l k u t a t á s á n a k s z ü k s é g e s s é géről. V e s z e l y K á r o l y , A baróti plébánia. B r a s s ó , R ö m e r és Kamner, 1868, 196, 16. j e g y z e t . A Székelyföld leírása. I . 1868, 214 és f ő l e g 220. — V . ö. T é g l á s G., E r d . M ú z e u m 1896. 423. 1 4 1
1 4 2
ez a hely; a Védszer-fennsík n y ú l v á n y a ma is katonai gyakorla tok szintere. Minderre a medencében levő remek központi és mégis k i m a g a s l ó helyzete predesztinálja. M i n d é-ny, mind d-k felé kiépített kapcsolatok voltak a szomszédos perem-táborokkal. A B a r ó t i - p a t a k völgyének első római ő r t o r n y a (éppen a völgy szájában) a b a r ó t i katolikus templom-domb különálló (!) t o r n y á nak h e l y é n lehetett, a Védszerről az egész községből ez l á t h a t ó legjobban ( 1 1 . képen a n y í l n á l ) . A torony k ö n n y e n é p ü l h e t e t t római ő r t o r o n y a l a p j á r a : m é r e t b e n ugyanis azonosnak látszik a t á r g y a l a n d ó s szintén r ó m a i g y a n u s rétyivel, eredeti rendeltetése is ugyanaz lehetett. N y u g a t felé Felsőrákostól északra „ A t t i l a v á r a " római torony lehet; Rika felé, a régi r i k a i ú t mellett „őrhely". V a r g y a s t ó l a régi r i k a i ú t o n menve a Rika-tetőnél (681 m. pontnál) a Székelyzsomborba vezető rövid erdei ú t előtt kb. 200 m-nél „római sánctábor"-nak emlegetett m a r a d v á n y , a bükkös erdőben pedig r ó m a i ú t - n y o m l á t h a t ó . A homoródszentpáli és baróti táborok között ez volt a r ó m a i ú t - k a p c s o l a t . Egyebek között m e g v i z s g á l a n d ó lenne a Lapjus-tetőn Kustyal v á r a is e v i d é k e n . 143
144
Oltszem. Az ojtozi szoros felé való k i n y ú l á s előtti utolsó, kellő távols á g r a eső p e r e m - t á b o r közvetlenül Oltszem község felett van. B a r ó t t ó l a hegyeken á t közelíthető meg. Az Olt völgyét z á r t a el a Csíki medence felől, a völgy egyik összeszűkülő és jól védelmezhető p o n t j á n , a folyó j o b b p a r t j á n kiszélesedő magas partterraszon. A r ó m a i s á g adott körülmények között is hű maradt a rendszerhez: sík területet v á l a s z t o t t k i táborhelyül. Pedig voltak közvetlen közelségben is a d o t t s á g o k Hereczvár (12. képünkön „ V á r t e t ő " ) , Leánykavár (12. képen Oltszem-felirat alatt, 597. pontnál) és (a tábortól közvetlenül északra) Vármege őskori erőd-, i l l . telep-helyekben. A háromszéki Szépmező és az Ojtozi szoros védműveivel együtt közvetlen kapcsolata befelé a B r a s s ó melletti Barcarozsnyó g y ü j t ő - t á b o r á v a l v o l t . K u t a t á s a , keresése minden m á s nál elhanyagoltabb; helye, fekvése, formája, szemlélhetősége, a r a j t a keresztülment ú t t a l való k a p c s o l a t á n a k világos á t t e k i n t hetősége minden m á s táborhelynél tanulságosabb. Nagyobbszerű feltárás esetén a daciai r ó m a i h e l y m e g v á l a s z t á s n a k , táborépítésnek, ú t k a p c s o l a t n a k l e g m u t a t ó s a b b p é l d á j a lenne. A t á b o r h e l y N E I G E B A U R t ó l DAICOVICIUig nem részesült kellő figyelemben; holott m á r B E N K Ő JÓZSEF legvilágosabban és leg145
143
G y ö r k e E r n ő e r d ő t a n á c s o s szíves szóbeli közlése Görgényszentimrén. J a k a b E l e k , Udvarhely vmegye tört. 1901, 144. T é g l á s G., A rozsnyói táborhely . . . Ért. a Tört. Tud. Köréből X I X , 5, 1901. 1 4 4
1 4 5
pontosabban k ö r ü l í r t a annak helyzetét, ő maga m é g l á t t a a rudera Romani Castri-t. Ebbe é p ü l t bele m á r a r é g i Mikó-féle k ú r i a is. Csak meg kellett volna a k u t a t ó k n a k nézni, helyesebben m e g l á t n i ! NEIGEBAUR nem is j á r h a t o t t arra: BENKŐt éppen csak említi s inkább SCHEINT adataival foglalkozik, akinek a figyelmét a falu két végén, magas hegyeken l á t h a t ó romok ( n y i l v á n H e r e c z v á r r ó l és L e á n y k a v á r r ó l van szó) kötötték l e . Az i t t említett r ó m a i feliratok a t á b o r római k ő a n y a g á v a l e g y ü t t vitettek fel azokra. K Ő V Á R I n á l viszont azt olvassuk, hogy az új oltszemi kastély a mult század elején H e r e c z - v á r a falaiból é p ü l t . Még legrendesebben foglalja össze az adatokat ACKNER, aki hangsúlyozza BENKŐ megbízhatóságát, amennyiben annak, m i n t a közeli Középajta lelkészének, legjobb alkalma volt e terület átkutatására. ORBÁN BALÁZST i n k á b b H e r e c z v á r mondai h á t t e r e érdekli, bár a. Mikó-kastély helyén ő is „római mansio vagy castrum" létezését feltételezi. „Az 1827-ben épült Mikó-kastély a falu északi végében egy szabályszerű magaslaton igen festőileg. fekszik; két előudvarát roppant várszerű magas falak k ö r n y e z i k . " Utóbbi falak a B E N K Ő - f é l e „ r u d e r a " lehetnek. I P O L Y I hangsúlyozza S C H N E I N T - t e l szemben BENKŐ adatainak f o n t o s s á g á t . Ezt a két adatot r e g i s z t r á l j a e g y é b k é n t Gooss is, a SCHEINTemlítette feliratokat a, táborból s z á r m a z t a t v a . V é l e m é n y e m szer i n t ilyeneket mint spolia Herecz-várba is beépíthettek. CHRISTESCU csak Gooss-ból ismeri a tábort, amelynek létezésében kételkedik, mert térképébe kérdőjellel rajzolta be. I F J . FERENCZI ISTVÁN a baróti t á b o r r a l kapcsolatban említi az oltszemit is az irodalom egy r é s z é v e l . DAICOVICIU 1940. évi k u t a t ó - ú t j á n nem 146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
146
Transsilvania I , 1778, 548: „ P l u r i u m quoque, q u a m c o m m e m o r a v i m u s , E o m a n a r u m A r c i u m v e s t i g i a , i n D a c i a n o s t r a certe super a n t . C u r i a N o b i l i t a r i s et D o m i c i l i u m , i n p a g o Oltszeme, Sedeque Sepsi, I I I . D o m . N I C O L A I C o m i t i s M I K Ó de B o d o k , m u l t o r u m j u d i elo, i n r u d e r i b u s (quae et nos v i d i m u s ) R o m a n i C a s t r i , j a c e t . " Dacien 1851, 279. Das Land und Volk der Szeckler 1833, 116: „. . . a n den b e y d e n E n d e n des D o r f e s Olt-szem Ruinen v o n S c h l ö s s e r n auf hohen Bergen mit unleserlich gewordenen R ö m i s c h e n Inschriften, u n d ein dreyfacher G r a b e n . D i e h i e r g e f u n d e n e n k u p f e r n e n A n t o n i n i s c h e n , M a x i m i n i s c h e n M ü n z e n lassen m i t S i c h e r h e i t v e r m u t h e n , dass diese R u i n e n ebenfalls r ö m i s c h e n U r s p r u n g s sind." Erdély épít. eml. 1866, 54 — H a b e n t sua f a t a — s a x a ! A sors különös játéka, hogy a X I X . század elején a t á b o r b a épülő új Mikókastély tényleg Hereczvár k ő a n y a g á b ó l készült. A kövek csuzdája a h e g y o l d a l o n m é g m a is l á t h a t ó . A r ó m a i k ö v e k visszavándoroltak eredeti h e l y ü k r e ! Die Röm. Alterthümer (Jb. d. C. C o m m . I . ) 1857, 42. A Székelyföld leírása I I I , 1869, 55 k k , k ü l . 58. U . o. 56. A r c h . K ö z l e m é n y e k I I , 1861, 250. Chronik 1876, 97. Istoria m i l i t a r ă a Daciei Romane 1937, 121. S z é k e l y s é g I X , 1939, 71 k , 16. j e g y z . 1 4 7
148
1 4 9
150
1 5 1
1 5 2 153
1 5 4
155
156
ismerte fel a t á b o r t , hanem csak egy p o l g á r i t e l e p ü l é s t tart lehetségesnek. 1942. j ú l i u s 17-én lefolyt helyszíni vizsgálódásunk a l k a l m á val m á r az országúttól (ny felől) a kastélyhoz vezető fasoros ú t o n szemünkbe ötlött a t á b o r kiemelkedő platója. S z á n d é k o s a n nem rajzoltuk be ezúttal t é r k é p ü n k b e (12. k é p ) a t á b o r körvonalait, hogy a mai, igen tanulságos, kataszteri és egyéb t e l e k h a t á rokat ne zavarjuk. E h a t á r o k , de a mai épületek is, igen híven őrzik az ókori helyzetet. A z épületek alkotta belső udvar pontosan a t á b o r közepét jelzi; a négyszögben elhelyezett épületek körüli belső kertekben pedig a, t á b o r t körülfogó árkok nyomai ismerhetők fel. A körüljárásnál, egyszerűség kedvéért, é-d t á j o lásúnak vesszük a tábort, noha ezen tengelytől balra elhajlik. Az említett fasor egyenesen a nyugati oldal közepének tart. Balról a táborfal alapja nem az L a l a k ú épület (tiszti lak) alatt keresendő, hanem attól innen a zöldséges kertnek a házzal p á r huzamos kőkerítése alatt húzódik. E kőfalon kívül nagy a talaj esése, ott a gyümölcsösben pontosan kivehető m é g az árok közepének a vonala is. — A fasortól jobbra a lóistálló épülete magasan a táborfalon áll; attól kifelé, a kifutó felé szintén esik a terep. Északi részen az épületek, ez esetben (marha-) istállók külső fala jelzi a t á b o r h a t á r á t . A kívüleső, t é r k é p ü n k ö n szintén elh a t á r o l t , t e r ü l e t e n jól l á t h a t ó a t á b o r á r k a (egy részén t r á g y a domb van s az egykori árok a t r á g y a l é befogadója, levezetője). K é t istálló között fedett kocsiátjárót látunk, pontosan a nyíllal jelzett i r á n y b a n . Utóbbi a r é g i országút vonala volt, amely az öregek szerint m é g újabb időben is keresztül szelte e négyszögű t e r ü l e t e t : a r ó m a i táboron i t t ment keresztül az ú t ! A tábortól délre eső másik gyümölcsösben — m i n t azt t é r k é p ü n k is felt ü n t e t i — m é g ma is jelezve van az ú t . 1827-ben, mikor gr. Mikó Miklós a k a s t é l y t ú j j á é p í t t e t t e , az o r s z á g u t a t á t t e t t é k a belső terepen kívülre, nyugatra. I s m é t egy útkihajlási eset római t á b o r mellett, amelynek azonban ú j a b b k o r i az eredete! Keleti oldalon van a kastély épülete. Hosszanti, az Oltra néző homlokfala minden esetre p á r h u z a m o s a t á b o r keleti oldalával. Az, az érzésünk, mintha valamivel beljebb épült volna; b á r nem t a r t j u k azt sem egészen k i z á r t n a k , hogy éppen a t á b o r f a l r a épült. I t t nincs árok, mert meredek a domboldal a mélyben zúgó Olt fölött. T a l á n a meredek p e r e m é t nem tartotta az építtető elég biztonságosnak s ezért k e r ü l t kissé beljebb a kastély. A kastély előtti csík m é g feltöltés is lehet, miért is a táborfal pontos helyét 1—2 á s a t á s i metszet á l l a p í t h a t n á meg. Délen a fürdőmedencés kis kert s a mellette levő elkerített belső d í s z u d v a r m é g benn, a tábor magasabb szintjén vannak. 157
158
157
D a c i a V I I — V I I I , 1937—40, 321: „ . . . a u f d e m r e c h t e n A l t u f e r . bei d e m Schloss M i k ó w u r d e e i n r ö m i s c h e s K a s t e l l a n g e n o m m e n . M ö g l i c h e r w e i s e h a n d e l t es s i c h n u r u m eine z i v i l e A n s i e d l u n g . " K i m m Frigyes intézőnek köszönjük a nagyon szíves felvilágosításokat, t á m o g a t á s t és vezetést. 1 5 8
A fürdő-medence építésénél, K i m m intéző szerint, kb. 1 8 0 — 2 4 0 cm mélységben erős h a m u r é t e g e t találtak. Ez is belső részekre vall. A kiemelkedő t á b o r n é g y s z ö g d-k s a r k á n levő mai kilátó t a l á n é p p e n a saroktorony alapjain van. Az itteni gyümölcsös m á r mélyebben fekszik s m é g érzékelhető a p á r h u z a m o s a n húzódott árok nyomvonala is. Kellő helyen a felnyergesedés, a táboron á t m e n ő római ú t n a k , az említett későbbi o r s z á g ú t n a k a t é r k é p e n is élesen jelzett m a r a d v á n y a . E régi út bemenetelének helyén, a belső udvar és gyümölcsös között, ma is kapu van. E déli oldalon kelet felé azután az L-alakú lóistálló külső fala jelzi a tábor déli falának további i r á n y á t . Közvetlen mellette a perem-féle, szíves kísérőnk szerint, ú j a b b feltöltés eredménye. Azon kívül azonban i t t is megvan a t á b o r á r o k n y o m á t jelző teknő. A tábor n a g y s á g a , a felület-jelenségek a l a p j á n lemérve, a keleti, kastély előtti, homlokoldalon 100, az északi, istállók melletti, vonalon pedig 140 m volt. Daciai viszonylatban közepes méret, amely az ásó eredményei n y o m á n némileg módosulhat. A kastély mai udvara, amelyet maga a kastély, a nyugati ós északi istállók kereteinek, t u l a j d o n k é p p e n egy tábornégyszög belsejének h a t á s á t kelti. Egyetlen épület hat csak e tekintetben zavaróan, a nyugati oldalon levő intézői lak: ez nem épült a peremre, hanem valamivel beljebb. A csapattestre s egyebekre fényt derítő lapidáris, feliratos a n y a g r ó l , a SCHNEINT-említett, de elveszett feliratokon kívül, nincs tudomásunk. Nem ismerünk téglabélyeget sem. Mindezek, részben t a l á n a tulajdonos-változások következtében is, elkallódtak, ha voltak. A táborban, a feltételezhető p o l g á r i telepen s egy esetleges rómaikori temetőben végzendő k u t a t á s o k t ó l ilyenek is várhatók. Az őskori telephely, a Vármege ( v á r megett), valamint a nyugati lankák, m á r előzményeik folytán is, igen alkalmasak lehettek ugyanis polgári lakosság, esetleg veteranusok megtelepedésére. Nem utolsó sorban t a l á n a t á b o r r a l szemben, az Olt b a l p a r t j á n levő kénes forrás s a bodoki jó borvíz ( ha ezeket ismerhették) c s á b í t h a t t a ide a nagy fürdő-kultúrával élő r ó m a i a kat, vagy m á s népeket, p l . a keltákat. A k u t a t á s n a k erre is k i kell terjeszkednie. A t á b o r k ö r n y é k é n lelt agyagipari termékek, finom s z ü r k e agyagpalackok, t á l a k (13. kép) rómaikori kelta művességre vallanak. Egy nagy agyagamphora töredékei mellett hálósúlyok, p á r őskori cserép, üvegszáj, egy középbronz-érem egészítik k i a kastély e n e m ű kis g y ü j t e m é n y é t . Fontosnak t a r t j u k m é g megemlíteni, hogy „Az 1908. év folyamán végzett oltszemi ásatások idején LÁSZLÓ FERENC m ú z e u m ő r m e g á l l a p í t o t t a , hogy Oltszemen a G y e r ő p a t a k b a l p a r t j á n a cigánylakások felett római korú őstelep van. Innen egy antefixum, edénytöredékek és fedőcserép került e l ő . " A tábortól északra, kb. 2 0 0 lépésre fekszik a Vármege LÁSZLÓ 159
1 5 9
1910, 47.
Jelentés
a Székely
N e m z . M ú z . 1908. é s 1909. é v i
állapotáról
160
FERENC és mások kutatásaiból ismert igen jelentős őstelep az erősdihez hasonló festett kerámiával. Tudtommal legutóbb J . TEUTSCH g y ű j t ö t t i t t 1933—34 körül ilynemű anyagot. I l y festett k e r á m i a k e r ü l t elő egyébként a szemben levő L e á n y k a v á r o n is. A z étfalvai templomdomb körláncaiból (Dolgozatok I I , 1911. 179) g y a n í t h a t ó , hogy a kiszélesedő nagy háromszéki medence felé ott lehetett az első összekötő láncszem egy római őrtorony alakjában. M i n t északra H e r e c z v á r n á l , úgy kelet felé K i n c s á s á s v á r n á l kell viszont a külső lime- pontjait keresni. 161
Komolló. Oltszemtől a perem-táborok közötti közepes t á v o l s á g r a esik a komollói tábor. Igen indokolt helyen létesült. Közvetlen kapcsolata volt egyfelől a központibb helyzetű barca-rozsnyói táborral; másfelől e l z á r h a t t a a háromszéki medencét azon vonal közepén, ahol északról a Bodoki-hegység. délről pedig a. Brassóihavasok n y ú l v á n y a i legjobban megközelítik egymást. A medence természetes lezárásához m é g a sok-sok tavas „rétyi-nyir", akkor valószínűleg á t h a t o l h a t a t l a n , területét is hozzávehetjük. Ebben az esetben a sokat vitatott Honárka, amely R é t y és B i t a k ö z ö t t a F e k e t e ü g y t ő l kiindulva a R é t y i - n y i r e n á t tart egyenesen délfelé, egy időben talán előretolt limesvonalat is jelenthetett. Sem „árvédelmi töltés", sem „halastó pereme", sem út nem lehetett, mert M a g y a r ó s u t á n hegyen-völgyön á t halad egyenes i r á n y b a n , tekintet nélkül a meredekre. Állítólag az 1222 m magas Piliske n y a k á n is jelentkezik. Ez a vonal n a g y j á b a n megfelel a Feketeügytői északra, Maksa és Besenyő fölött a Bodoki-hegység gerincén képzelendő limesvonalnak, amelynek egyik pontja Kincsásás-vár helye lenne. H a a H o n á r k a limesnek indult volna, lehet, hogy nem készült el. Az, hogy homoktöltés, nem mond semmit; ez az anyag volt kéznél; az igazi védelmet a fapalánkok jelentették volna. E r r e pedig a h a t á r n a k , az ojtozi át- vagy k i j á r ó miatti, kitolása következtében közben m á r nem volt szükség. 162
163
1 6 0
1908. é v i á s a t á s a i n a k e r e d m é n y e : J e l e n t é s a S z é k e l y N e m z . M ú z . 1908. és 1909. é v i á l l a p o t á r ó l 1910, 42 k . — V . ö. L á s z l ó F . , H á r o m szék vármegyei praemykenaei jellegű telepek. D o l g o z a t o k I I , 1911, 175 k . H e r e c z v á r r a é s K i n c s á s á s - v á r r a v o n a t k o z ó l a g 1. F e r e n c z i S á n dor, A n u a r u l C o m . M o n u m . I s t . 1926—28, 244 k . S c h e i n t , Das Land und Volk der Szeckler 1833, 116; O r b á n B . , A Székelyföld leírása III 1869, 170 k . ; n g ( N a g y G é z a ) , A homárka név eredete. A S z é k e l y N e m z . M ú z e u m É r t e s í t ő j e 1891, 28 k . ; R o e d i g e r L . , A r c h . É r t , 1908, 85.; B u d a y Á., D o l g o z a t o k (Szeged) 1927, 129 é s Eml é k k ö n y v a S z é k e l y N e m z . M ú z e u m ö t v e n é v e s j u b i l e u m á r a 1929, 369 k . ; D a i c o v i c i u , La Transylvanie dans l'antiquité 1938, 44, 4. j e g y z e t . D a i c o v i c i u , D a c i a V I I — V I I I , 1937—40, 321: „ E r g l e i c h t i n k e i n e r H i n s i c h t e i n e m r ö m i s c h e n Limes. E s scheint, als ob er e i n S c h u t z d a m m gegen Ü b e r s c h w e m m u n g e n . . . oder die E i n f a s s u n g eines F i s c h w e i h e r s gewesen sei."(!?) 1 6 1
1 6 2
1 6 3
Kezdetben tehát a komollói tábor keleti h a t á r z á r ó feladatot teljesíthetett. Azon a ponton, ahol a Szépmező az előbbrenyúló hegyek, Maksa és Szacsva között megszűkül, nemcsak ú t v é d e l m i célból, hanem Dacia keleti h a t á r á n a k b i z t o s í t á s á r a is egy erődsor, egy valóságos biztosító erőd-háromszög sorakozik f e l : a komollói, r é t y i templomdombi s a v á r h e g y i ; nemkülönben a Maksa melletti „Óriás-pince" helyén keresendő erősségekben. A komollói tábornak azonban m á s feladata is volt: első biztosító állomása lehetett a Daciából kiágazó, messze keletre vezető, római közlekedési és csak másodsorban hadi ú t n a k . Helyzete egyben hídfőszerű is: bizonyos jelenségek folytán észak felé h a t á r f o l y ó n a k is tekinthető F e k e t e ü g y északi p a r t j á n keletkezett. A z Oltszemtől egyenesen Komolló i r á n y á b a m e g h ú z a n d ó védelmi vonal a m a g y a r á z a t a annak, hogy a különben n a g y m u l t ú és jelentős Sepsiszentgyörgynek, eddigi t u d á s u n k szerint, a r ó m a i korban nem volt jelentősége. A Komollótól az Ojtozi szoros felé t a r t ó k i n y ú l á s pedig v é l e m é n y ü n k szerint csak egy kapcsolódó s á v n a k t e k i n t e n d ő ; az egész háromszéki medence nem lehetett bekapcsolva Dacia testébe. Mindezt alábbiak l á t s z a n a k igazolni: A Sepsiszentgyörgy—Eresztevény—Maksa—Alsócsernáton— K é z d i v á s á r h e l y - ú t legtöbb helyen nyílegyenes vonalú ú j a b b k o r i t r a s z i r o z á s ; r i t k á n lakott t e r ü l e t e n megy, alig érint községet. Ennek oka, hogy a t e r ü l e t e n egykor roppant nagy mocsár volt. A régi ú t viszont a F e k e t e ü g y m e n t é n vezethetett. I t t s ű r ű n fekszenek e g y m á s u t á n a falvak Uzontól Bereckig. A hévízi t á b o r felé is ezen ú t n a k van kapcsolata. Ezen ú t m e n t é n kell keresni az őrállásokat, amelyek hivatva voltak annak biztonsága felett őrködni. Ilyeneket, illetőleg ilyen-gyanusakat azonban csak Komolló, R é t y és Czófalva mellett t a l á l u n k . A kovásznai T ü n d é r v á r o n lelt r ó m a i emlékek, gelencei és kézdimartonosi leletek és egyéb jelek arra vallanak, hogy a régi (feltehetően római) ú t a cófalvi V á r h e g y alatt eltért a Feketeügytől, illetőleg egyenesen ment tovább, hogy éppen a mocsarak miatt a hegyek lábánál vezetve érje el a berecki t á b o r t . Mindezekből azt m e r n é n k leszűrni, hogy a F e k e t e ü g y t ő l délre, i l l . keletre eső t e r ü l e t s á v volt csak romanizálva. Ez feltűnt BUDAYnak is, aki azonban fantasztikus elképzeléssel ezt ú g y m a g y a r á z z a , hogy „a rómaiak először a Bereck, Feketeú g y vonaltól délre a K á r p á t o k i g , nyugatra az Olt vöröstoronyi vonaláig terjedő t e r ü l e t e t h ó d í t o t t á k meg, s ez a terület később is nem Dáciához, hanem Moesia inferiorhoz (Muntenia) tartozott . . . Nem lehetetlen azonban — mondja tovább BUDAY —, hogy . . . (egy korábbi időben ezen terület) nyugati h a t á r á t a Homárka 164
1 6 4
M i n t h a é p p e n e r r ő l az ú t r ó l b e s z é l n e Gooss: „ S i e z i e h t s i c h h i e r m i t soharfer K a n t e a n den B e r g h ä n g e n h i n , o f t v o n a b s t ü r z e n d e n G e w ä s s e r n t h e i l w e i s e zerrissen, aber i m m e r w i e d e r a u f t a u c h e n d u n d vielfach v o n kolossalen Eichen bestanden." Segesvári gimn.—prog r a m m 1873—74, 47.
165
j e l ö l t e . " Nem tudjuk elképzelni, hogyan h ó d í t h a t t á k volna meg a r ó m a i a k először ezt a t e r ü l e t e t ; fantasztikumnak is sok, hogy a keleti szoroson á t j ö t t e k volna s a H o n á r k a ezek szerint a nyugati h a t á r v o n a l m a r a d v á n y a lenne!? A kérdéses sávot, illetőleg u t a t észak felől az á t h a t o l h a t a t l a n mocsárterület m á r e g y m a g á b a n is kellőképpen biztosíthatta. Jellemző erre a ma is élő ,,Szászok-útja"-hagyomány. Az úttól északra, i l l . nyugatra eső t e r ü l e t n e k római t á r g y a k b a n való szegénységét N A G Y GÉZA a „ b a r b á r telepek" továbbélésével m a g y a r á z z a , a római elem szerinte csak a táborok őrségéből állott. Közelebbről vizsgálva a komollói e r ő d í t m é n y helyzetét (14. kép), a terepalakulat valóságos természeti t ü n e m é n y k é n t hat. A községtől közvetlenül é s z a k r a a Szépmező meglehetősen egyenletes síkjából kiemelkedik egy többé-kevésbbé szabályosan n é g y szögű fennsík, amelyet megdöbbentően egyenes vonalú és simafalú rézsük és csodálatosan mély szabályos árkok vesznek k ö r ü l (15. kép). I l y árkok, földszakadékszerűen m é g egy másik dombot is kereteinek, amiből az következtető, hogy a község alatt kimondottan kigyóvonalban tekerőző F e k e t e ü g y vízmosásaival, régi á g a i v a l van dolgunk, amit a térképfelvétel is igazolni látszik (14. kép). E szerint a víz medre valamikor, nagyon régen, a mai községtől északra lehetett s körülfolyta a t á b o r helyét. B i z o n y á r a m á r az őskorban védett telephely volt ezen „elszigetelt" domb s f o r m á j á n a k szabályosságához bizonyos m é r t é k i g az emberi kéz is hozzájárult. Régtől fogva római v á r h e l y k é n t szerepelt, amit négyszögű alakja és erős falai indokoltak. Természetesen ú j a b b időben a rajta levő m a r a d v á n y o k k ő b á n y a szerepét töltötték be; K Ő V Á R I LÁSZLÓ említi, hogy a mult század közepén „alapját nem r é g á s t á k k i s h o r d á k a mellette elmenő ú t k ö v e z é s é r e . " ORBÁN BALÁZS 160X140 lépés hosszúnak mondja, kettős falról beszél s naiv módon a t á b o r t és Komolló nevét Camillus vezérrel hozza kapcsolatba. B e n n ü n k e t jobban érdekel ezúttal egy mellékes adata, amelyből megtudjuk, amit feljebb állítottunk, hogy a brassó—komolló—ojtozi o r s z á g u t a t a mult században építették, 166
167
168
1 6 5
A Székelyföld római régészeti feladatai. Emlékkönyv a Székely N e m z . M ú z . ö t v e n é v e s j u b i l e u m á r a 1929, 369. A S z é k e l y N e m z . M ú z . É r t e s í t ő j e 1890, 57: „ A r é g i l a k o s s á g a s e p s i s z e n t g y ö r g y i , k é z d i v á s á r h e l y i é s bessenyei b a r b á r telepek t a n u s á g a s z e r i n t a r ó m a i u r a l o m a l a t t is f e n t a r t o t t a m a g á t ; a m i r ó m a i e l e m v o l t i t t , az m i n d ö s s z e a b e r e c k i é s k o m o l l ó i c a s t r u m o k ő r s é g é r e s z o r í t k o z o t t . I n n e n k e r ü l t e k a b a r b á r o k k ö z é azok a r ó m a i t á r g y a k , amelyek s z ó r v á n y o s a n e l ő f o r d u l n a k H á r o m s z é k területén." 1 6 6
167
1942. j ú l i u s 13.-án j á r t u k k ö r ü l a t e r e p e t s v i z s g á l t u k a maradványait. Erdély építészeti emlékei. 1866, 53. 168
tábor
169
m é g p e d i g éppen a tábor, a műemlék r ó v á s á r a . Másik, további k u t a t á s szempontjából fontos megfigyelése O R B Á N n a k az, hogy a másik elszigetelt domb a l j á b a n t a l á l h a t ó cserepekből és hamvvedrekből a telep t e m e t ő j é r e következtet. Gooss a t á b o r r a vonatkozólag csak ORBÁN adataira hivatkozik. TÉGLÁS GÁBOR a „katonai erőd"-öt a Bodzai-szoroson átvezető ú t kiindulási p o n t j á n a k tartja. K I R Á L Y P Á L ellentétesen a t á b o r n a k a F e k e t e ü g y t ő l é s z a k r a „feltételezett" kapcsolatait domborítja k i . A Székely Nemzeti M ú z e u m kezdettől fogva élénk érdeklődést t a n ú s í t o t t az objektum iránt. Az említett és ismert dúlások d a c á r a is p r ó b a á s a t á s t rendezett, k i p u h a t o l a n d ó , m i t lehetne még t u d o m á n y o s a n m e g á l l a p í t a n i annak formájáról, berendezéséről, koráról, leleteiről. Az első á s a t á s o k a t CSUTAK VILMOS vezette. Az 1909. év őszén végzett k u t a t á s főleg muzeális eredménnyel, 212 régiséggel j á r t . A következő, 1910. évben azonban m á r é r t é kes topográfiai e r e d m é n y is jelentkezett a castellum d-ny-ra néző k a p u j á n a k alapfalaiban. Ugyanekkor innen 105 drb. cseréppel, egy ezüst-fibulával és egy bélyeges téglával is gyarapodott a Székely Nemz. M ú z e u m . M i n d B U D A Y , mind DAICOVICIU és CHRISTESCU csak röviden emlékeznek meg a táborról. DAICOVICIU azonban ott j á r t s feltűnt neki is az árok g y a n ú s a n szabályos volta. A H o n á r k á t is megvizsgálta s azt 6—7 m szélesnek és kb. 2 m magasnak találta. 170
171
1 7 2
1 7 3
174
175
1 6 9
176
177
A Székelyföld leírása. I I I , 1869, 195: „ Ö r e g e m b e r e k e m l é k e z nek a r r a is, h o g y a v á r izmos, f a l a i m é g ö l n y i m a g a s a n á l l o t t a k ; de az a b r a s s ó - o j t o z i o r s z á g ú t k é s z ü l t e k o r l e r o m b o l t a t o t t a v é g e t t , h o g y köv e i t az ú t r a k á s h o z f e l h a s z n á l j á k . É s e v a n d a l r o m b o l á s , e tisztes műe m l é k n e k m e g s e m m i s í t é s e , e g é s z h i v a t a l i t e k i n t é l l y e l o l y e g y é n e k ált a l v i t e t e t t v é g b e , k i k n e k h i v a t á s u k lesz v a l a a n n a k m e g m e n t é s é t eszk ö z ö l n i , s ő t h a m á s r o m b o l t a v o l n a is, m e g g á t o l n i . A b a r b á r n a k nevezett m a g y a r s z á z a d o k h o s s z ú s o r á n á t t i s z t e l e t b e n t a r t á ezen ő s r o m o kat, s a m ű v e l t N é m e t o r s z á g f i a i j ö t t e k el, h o g y i r t ó k a p á i k a t a m ú l t n a k ezen s a n n y i m á s tisztes és t i s z t e l t e m l é k e i e l l e n m o z g á s b a hozzák." Chronik 1876, 88 é s A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 34. — A r c h . É r t e s í t ő 1888, 184. Dacia I I , 1894, 30: „ C a s t r u m á t a f ö l t é t e l e z e t t k é z d i v á s á r h e l y i vel az e r e s z t e v é n y i Ó r i á s é s b e s e n y ő i Csente t e t ő n e l h e l y e z e t t s p e c u l á k közvetíték." J e l e n t é s a S z é k e l y N e m z . M ú z . 1908. és 1909. é v i á l l a p o t á r ó l 1910, 51. — M ú z e u m i é s K ö n y v t á r i É r t e s í t ő I V , 1910, 131. — A z á s a t á s i a n y a g b a n e g y feliratos kő is szerepelt v o l n a (?). J e l . a S z é k e l y N e m z . M ú z . 1910. é s 1911. é v i á l l a p o t á r ó l 1912, 61. — M ú z e u m i é s K ö n y v t á r i É r t e s í t ő V , 1911, 185 k . D o l g o z a t o k V I I , 1916, 13; 1927 (Szeged), 124. La Transylvanie dans l ' a n t i q u i t é 1938, 44 é s 46; Le probléme de la continuité en Dacie. R e v . de T r a n s y l v a n i e V I , 1940, k n y . 33; Dacia V I I — V I I I , 1937—40, 320: „ . . . m i t sehr t i e f e n ( n a t ü r l i c h e n ? ) G r a ben. D i e F o r m ist v i e r e c k i g . Masse 105X115 S c h r i t t e . " U . o. m é g 321. lapon. Istoria m i l i t a r ă a Daciei R o m a n e 1937, 51, 121, 131. 1 7 0
1 7 1
1 7 2
1 7 3
1 7 4
1 7 5
176
177
Feltételezett rendeltetését illetőleg (a fizika a l a p t ö r v é n y e i r e is hivatkozva) — m i n t arra m á r r á m u t a t t u n k — homlokegyenest ellenkező véleményen vagyunk. Komollói szemlélődésünk előtt két nappal fejeződött be a t á b o r rendszeres feltárása, amelyet 1942. j ú n . 22—júl. 11-ig SZÉKELY ZOLTÁN t a n á r , a Székely Nemz. M ú z e u m ő r e SZILÁGYI JÁNOS, az Aquincumi Múzeum oszt. i g a z g a t ó j a t á r s a s á g á b a n vezetett. SZÉKELY ZOLTÁN részletes t a n u l m á n y b a n fog beszámolni (valószínűleg m é g e sorok megjelenése előtt) á s a t á s á n a k eredményeiről. Ennek t u d a t á b a n nem térünk k i a részletekre s ezért á l t a l á b a n i n k á b b Komolló helyzetével foglalkoztunk. A n n y i t Székely Zoltán szíves helyszíni közlése és a részben m é g n y i t v a hagyott feltárások szemlélete a l a p j á n i t t is leszögezhetünk, hogy a négyszögű t á b o r sarkain és k é t oldalán erősen, szinte szokatlanul k i u g r ó tornyok jelentkeztek. M i n d ebből, mind az é-ny saroktorony á t é p í t é s r e valló jellegéből mintha az d e r ü l n e k i , hogy a Középkorban is részben felhasználták, vagy legalább is átmenetileg h a s z n á l t á k . A z é-k sarokrészen a n a g y f o k ú pusztítások miatt a helyzet nem a legvilágosabb: az északi f a l ferdén megt ö r v e az é-k sarok beljebb esik. A terep ezt a formációt nem indokolja. A nagy p u s z t í t á s r a jellemző, hogy az alap is m á r a r á n y l a g v é k o n y rétegben volt m e g á l l a p í t h a t ó . Maga a táborfal 180 cm vastag volt. Belül csak szerény falnyomok jelentkeztek. Igen t a n u l s á g o s a k lesznek az a p r ó leletek, első sorban a keramikus emlékek; köztük korai zöldmázas cserép, k e r e k r a j z ú benyomásos díszek, stb. 177a
A t á b o r helyőrsége szoros kapcsolatban lehetett a nagyobb berecki t á b o r csapattesteivel. L e g a l á b b is erre vall, hogy a Székely Nemz. M ú z e u m b a n innen, a berecki táborból ismeretes, C O H H I S , Coh(ors) His(panorum) bélyegű téglák találhatók. Remélj ü k , hogy ebben a tekintetben, valamint a CSUTAK-féle ásatás innen származó feliratos kőemlékét illetően is, SZÉKELY ZOLTÁN k u t a t á s a i ú j a b b adatokra s a kérdés m e g v i l á g í t á s á r a vezetnek. P o l g á r i települést délen a hegyek felé feltételezhetünk. Nagyobb és civilizáltabb helyre vallanak a Sepsimagyaróson lelt m a r a d v á n y o k . CSUTAK V I L M O S ott „két egymástól függetlennek látszó, római vízvezeték ú t j á t t á r t a föl jókora szakaszon". Az egyik a „közkút", a másik a „Mátés-kút vizét levezető vezeték" volt, amelyekből számos vízvezetékcső került be Sepsiszentgyörgyre a múzeumba. Ugyanonnan Nero- és Domitianusaranyak is ismeretesek. A m a g y a r ó s i h a t á r o n a Verestoronynak nevezett hely közelében is megkerült a vízvezeték. M a g á n a Verestornyon — ORBÁN BALÁZS szerint — „ n a g y mennyiségű 178
179
180
1 7 7 a
S z é k e l y Z o l t á n é r t e k e z é s e k ö z b e n t é n y l e g m e g j e l e n t az E r d é l y i T u d . I n t é z e t és a Székely Nemzeti M ú z e u m k i a d á s á b a n A komollói erődített római tábor c í m e n , K o l o z s v á r , 1943. C I L I I I 8074, 17. M ú z e u m i é s K ö n y v t á r i É r t e s í t ő I V , 1910, 131. J e l e n t é s a S z é k e l v N e m z . M ú z . 1908. é s 1909. é v i á l l a p o t á r ó l 1910, 52. 1 7 8
179
1 8 0
t é g l a d a r a b o k a t , cseréptöredékeket t a l á l n a k " . H o g y pedig nagyobb és civilizált p o l g á r i telep lehetett e környéken, mutatja az, hogy „ n e m messze a Verestoronytól n a g y m e n n y i s é g ű vízvezető csöveket á s t a k k i " . A Szépmező m á r említett összeszűkülő pontján, Réty-nél, a mező közepén dombok emelkednek: K ő b á n y a - t e t ő és Dobojka. Utóbbi egy vonalban van a komollói t á b o r r a l és a cófalvai V á r heggyel. A Dobojka-domb (14. képen 573 m.) mint őskori telep ismeretes, de r ó m a i k o r i t á r g y a k is k e r ü l t e k elő r a j t a . A domb déli oldalán fekszik az á r p á d k o r i templom, „melynek fénylő tornya mintegy irányoszlopa a H á r o m s z é k e n utazónak, az ennek minden pontjáról látható l e v é n . " É s z a k r a a szemben levő, m á r e m l í t e t t Óriáspince, délre a H o n á r k a közelsége e helyet fontos p o n t t á a v a t h a t t á k . A templomtól különálló torony nagyon felkeltette érdeklődésünket s azt közelebbről megvizsgáltuk. Helyzete a m á r mondottakon felül a z é r t is érdekes, mert a feltételezett erőd-háromszög k é t s a r k á r ó l : Komollóról és V á r h e g y r ő l egyform á n l á t h a t ó , annyira, hogy utóbbi helyről maga a templom e g y á l t a l á n nem látszik, a torony azonban a n n á l jobban. L e m é r t ü k a torony oldalait: az 570X570 cm m é r e t megfelel egy kisebbszerű r ó m a i ő r t o r o n y n a g y s á g á n a k . Nem lehetetlen t e h á t , hogy ilyennek a l a p j á r a épült, a n n á l is inkább, mert f a l v a s t a g s á g a viszont pontosan egyezik a komollói t á b o r f a l v a s t a g s á g á v a l : 180 cm. A t o r o n y t ó l nyugatra levő vízmosásban nagy mennyiségben t a l á l tunk egyébként romokból származó követ és habarcsot. E z m é g az i t t állott á r p á d k o r i község m a r a d v á n y a is lehet, t e h á t nem téveszt meg b e n n ü n k e t . A templomdombon lelt t á r g y a k („cserépk a n á l és á l l a t i d o l u m " p l . ) s a vázolt helyzet i t t is komoly kutat á s r a serkentenek. Az ismételten említett Várhegy Lécfalva és Cófalva között kiemelkedő, messzire ellátszó, természeti l á t v á n y o s s á g számba menő domb (16. kép). Valamikor a F e k e t e ü g y körülfolyta. „ R ó m a i korban é p í t e t t és az e r d é l y i fejedelmek k o r á b a n megújított erősség romjai s mesterségesen á s o t t á r k o k " l á t s z a n a k rajta, egyben ő s t e l e p . A z udvarhelyi „ S z é k e l y t á m a d t " - v á r r a l szemben a h a g y o m á n y szerint ez a „Székely b á n j a " nevet viselte volna. ACKNER szerint a V á r h e g y e n soros temetkezésben sok s í r u r n á t találtak h a m u v a l . A cófalvai kincslelet (arany1 8 1
182
183
184
185
186
187
1 8 1
A Székelyföld leírása I I I , 1869, 196. L á s z l ó F e r e n c , D o l g o z a t o k II, 1911, 182 k . — V . 5. m é g : J e l e n t é s a S z é k e l y N e m z . M ú z . 1905. é v i á l l a p o t á r ó l 1906, 10 k . Orbán B., A Székelyföld leírása. III 1869, 167 k. Múzeumi és Könyvtári Értesítő X, 1916, 136. O r b á n B . , A Székelyföld leírásaIII 1869, 161 k . — L á s z l ó F . , D o l g o z a t o k II 1911, 183. K ő v á r i L., Erdély épít. emlékei 1866, 99 k . — R . K i s s I s t v á n , A nemes székely nemzet képe I , 1939, 97 k k . Die röm. Alterthümer 1857, 42. — V . ö . I p o l y i , A r c h . K ö z l . II 1861, 250. 1 8 2
183
184
1 8 5
1 8 6
1 8 7
188
csákányok, stb.) t u d a t á b a n minden viszonylatban értékes ez a terület, 1910-ben á s a t á s „ p r a e m y k e n e i telepet" á l l a p í t o t t meg a várban. TÉGLÁS a r ó m a i ú t i r á n y á b a n — helyesen — egy „állomás"-t helyez i d e . M i n d a v á r helyzete, mind őskori előzményei, valamint r ó m a i k o r i leletei, legfőként pedig a v á r négyszögű és kerek saroktornyokkal ellátott alakja (16. kép) arra j o g o s í t a n a k fel bennünket, hogy ú g y az említett erőd-háromszöggel, mind pedig az ojtozi útvédelemmel kapcsolatban a v á r r ó m a i k o r i eredetével számoljunk. A magyar daciai k u t a t á s n a k egyik legszebb feladata lesz ezen t ö b b r é t e g ű romhelyet kihámozni. FERENCZI SÁNDOR 1926. évi háromszéki ú t j á n t a n u l m á n y o z t a a V á r h e g y e t ; útjáról készült részletesebb t a n u l m á n y á b a n b e h a t ó a n foglalkozik a V á r h e g y középkori történetével is, s annak bő i r o d a l m á t a d j a . A feltételezett erőd-háromszög (Komolló—Várhegy—Maksa) északi pontja E r e s z t e v é n y , Maksa, Besenyő körül keresendő. Besenyőn K I R Á L Y P Á L a Csente-tetőn „specula"-t f e l t é t e l e z . TÉGLÁS GÁBOR római érmeket említ a k ö z s é g b ő l . Eresztevény fölött az „Óriások pinczéjében" ORBÁN BALÁZS egy „váracs vagy ő r t o r o n y " m a r a d v á n y a i t l á t j a ; ez 4—5 öl m a g a s s á g ú töltés, amelytől száz lépésre van az „Óriások k ú t j a " . A másik „specula"-t K I R Á L Y is az Óriás-tetőre k é p z e l i . Mindezeknél g y a n ú sabb a közeli Maksa k ö r n y é k e : ORBÁN szerint a Csobot-pataka és N á d a s - p a t a k találkozásánál, a „ V e r e s m a r t n e v ű omladványos helyen sok tégladarabot, e d é n y t ö r e d é k e t s elporlott f a l m a r a d v á nyokat t a l á l n a k ; mivel pedig ezen téglák némelyiken állítólag feliratok is voltak, azt lehetne sejteni, hogy ottan valami r ó m a i telep vagy Necropolis v o l t . " Ez esetben a h á r o m s z ö g m é g keletebbre kerül s annak sarkait R é t y , Maksa és V á r h e g y alkotják. Maksa körüli k u t a t á s elengedhetetlen velejárója a V á r h e g y feltárásának. A F e k e t e ü g y t ő l délre m í g Szacsva ( S z a c s v a - v á r a ) és Kisborosnyó („várbérc", „ B o r z a - v á r a " ) m i n t őskori lelőhelyek 189
190
1 9 1
192
193
194
195
196
197
198
199
1 8 8
K á l l a y F e r e n c z , M . A k a d . É r t e s i t ő 1841, 72 é s 1852, 254 k k ; R ó m e r F l ó r i s , A r c h . K ö z l . V , 1865, 32; O r b á n B . , A Székelyföld leírása III, 1869, 156; T é g l á s G., A r c h . É r t . 1892, 409, stb. M ú z e u m i é s K ö n y v t á r i É r t e s í t ő V , 1911, 186. U g y a n a k k o r e g y k e t t ő s é l ű r é z c s á k á n y t is e m l í t e n e k i n n e n . E r d é l y i M ú z e u m 1902, 149. A n u a r u l C o m i s . M o n u m . I s t . 1926—28, 243. Régészeti kutatások Háromszék vármegye régi váraiban. Kézi r a t 31 k k . é s 64 k. A s z í v e s b e t e k i n t é s i l e h e t ő s é g e t a s z e r z ő n e k k ö s z ö n ö m . Dacia I I , 1894, 30. E r d é l y i M ú z e u m 1902, 150. A Székelyföld leírása I I I , 1869, 176. Dacia I I . 1894, 30. A Székelyföld leírása I I I , 1869, 181 k . ; Gooss, Chronik 1876, 91 é s A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 34. F e r e n c z i S á n d o r , A n u a r u l C o m i s . M o n u m . I s t . 1926—28, 244. — „ B a r b á r k o r i a r a n y - é s k ő r é g i s é g e k " : K e l e t ( K o l o z s v á r ) 1877, 216. F e r e n c z i S., i . h . 245. — L á s z l ó F e r e n c , D o l g o z a t o k I I , 1911, 182. 1 8 9
1 9 0
1 9 1
1 9 2
1 9 3
1 9 4
1 9 5
1 9 6
1 9 7
1 9 8
199
ismeretesek, Nagyborosnyón a gör. kel.-temetőben valószínűleg r ó m a i sírból, már r ó m a i a g y a g l á m p á k ismeretesek. Igen figyelemre méltó, hogy a községben „ n a g y o b b méretű, téglákból épített, r ó m a i . . . edényégető kemenczét t á r t a k f ö l . " Utóbbi k é t lelet m á r m a g á b a n is, a V á r h e g y védelmének á r n y é k á b a n , polg á r i településre, a g y a g m ű v e s telepre vall. Ez is megerősíti a déli s á v r o m a n i z á c i ó j á r a vonatkozó feltevésünket. K o v á s z n á n a V á r hegy ( T ü n d é r v á r , T ü n d é r Ilona v á r a ) , k ú p o s á n kiemelkedő hegy, csúcsán a v á r n y o m o k között 1942. j ú n . 18-án SZÉKELY ZOLTÁN finoman iszapolt agyagból készült szürke r ó m a i edény fenekét találta. Ugyanazon év július h a v á b a n FERENCZI SÁNDOR á s a t á s t végzett a v á r b a n s nemcsak római é r m e k e t és cserepeket talált, hanem — szíves közlése szerint — h a t á r o z o t t a n római jellegű falakra bukkant, A v á r m a r a d v á n y a i r ó l és leleteiről FERENCZI t a n u l m á n y a fog bennünket tájékoztatni. ORBÁN BALÁZS szerint három kőfal vette volna körül s f e n n l a p j á n köralakú, á t m é r ő j e pedig 45 lépésnyi. — A V á r h e g y felett a k o m m a n d ó i magaslati (1000 m é t e r t meghaladó) teknőben a r ó m a i s á g n a k semmi n y o m á t sem leltük. V ö l g y z á r ó külső erődítés lehetett t e h á t a kovásznai V á r h e g y e n . A z Ojtoz felé vezető utat, i l l . sávot (amelyet egyrészről a m o c s á r és F e k e t e ü g y védett) kelet felől i l y v ö l g y z á r ó erődöknek kellett biztosítani, amelyek K o v á s z n a u t á n különösen Gelence és Ozsdola mellett m é g megkeresendők. Természetesen, m i n t a T ü n d é r v á r n á l is, utóbbi helyeken előzményekkel is kell számolnunk. 200
201
202
203
204
205
Bereck. M i e l ő t t az O j t o z i s z o r o s s a l s a n n a k t á b o r á v a l foglalkoznánk, i g y e k s z ü n k r ö v i d e n s z á m b a v e n n i a Kézdivásárhely k ö r ü l i leleteket. A z o n feltevésünknek megfelelően, hogy a Feketeügytől é-ny-ra eső terület nem volt romanizálva, a leletanyag nagyon ritka, rómaikori r o m m a r a d v á n y o k pedig mind a mai napig nem v o l t a k e t e r ü l e t e n k i m u t a t h a t ó k . Alsó-Csernáton: a ref. t e m p l o m domb körüli magaslatról idolokat és r ó m a i t á r g y a k a t említ LÁSZLÓ FERENC. Felső-Csernáton: a „Csonka-torony", vagy vár középkori. I k a - v á r a felé pedig semmi keresnivalója nem volt 2 0 0
2 0 7
2 0 0
T. ( T é g l á s G.), A r c h . Ért. 1888, 183 k. M ú z e u m i é s K ö n y v t á r i É r t e s í t ő V I , 1912, 175. K ő v á r i L . , Erdély építészeti emlékei 1866, 48. A Székelyföld leírása I I I , 1869, 154 kk. V . ö. a N a g y - V á r t e t ő n ( A l a d á r v á r a ) é s K i s - V á r t e t ő n , v a l a m i n t a t e m p l o m t ó l é s z a k r a é s d é l r e e m l í t e t t romokat: O r b á n B . , A S z é k e l y föld leírása I I I , 1869, 134 k. Gooss (Chronik 1876, 75) r ó m a i c s á s z á r é r m e k e t e m l í t inaién. A P u t n a v ö l g y é b e n „ P l á j á s o k v á r á n a k " romjai: Orbán B., i. m. I I I , 1869, 133. — A r c h . É r t . 1872,319: O s d o l á n lelt g ö r ö g é r m e k e t e m l í t . Dolgozatok I I , 1911, 182. F e r e n c z i S á n d o r , A n u a r u l C o m i s . M o n u m . I s t , 1926—28, 243. 2 0 1
2 0 2
2 0 3
2 0 4
2 0 5
2 0 6
2 0 7
a r ó m a i h a t á r védelemnek. Torja: B á l v á n y o s v á r n á l nincs semmi római. ACKNER l á t o t t ugyan a T o r j a melletti hegyekben igen régi falakat, azonban semmiféle r ó m a i jelleget nem tudott r a j t u k megállapítani. Gooss is csak bronzkori k a r d p e n g é t említ onnan. ROEDIGER, minden közelebbi megjelölés nélkül, szinte beledobja az irodalomba az „alsótorjai castrum" nevét, amiről sem annak előtte nem olvastunk, sem azóta nem h a l l o t t u n k . Kézdiszentlélek: „ K e z d i v á s á r h e l y t ő l é-k-re a berecki castellumba vezető római (!?) út k ö z e l é b e n " . . . a „Táncospad"-on „ h a t a l m a s méretű, római császárkori doliumon kívül a k i á s o t t 3 kubikban rómaikori t á r g y nem k e r ü l t n a p v i l á g r a " . Csak bronzkori emlékek kerültek f e l s z í n r e . Kézdivásárhely, ahol 1942. j ú l . 15-én j á r tunk, semmiképpen sem mutat antik jelleget: nagy piac körüli k i a l a k u l á s a az alföldi, újabbközépkori keletű, városok k é p é t ébreszti az emberben. T I M O N tévesen ide teszi Augusta Praetoria-t. Annak dacára, hogy e helyen „semmi r o m m a r a d v á n y nem mutatkozott" (ORBÁN), egyetlen lelet a l a p j á n mégis r ó m a i telepet, sőt t á b o r t képzeltek ide. Mindezt pedig egyetlen egy, az új ojtozi ú t építésénél a v á r o s é-k végén, 1844-ben t a l á l t lelet a l a p j á n tették. A bécsi m ú z e u m b a k e r ü l t lelet t é n y l e g jelentős: egyebek között hat díszes bronzedényt tartalmazott, egyiken a készítő bélyegével, T A L I O F(ecit) s egy alakos díszű f o g a n t y ú val. A lelet sem épülettel (lakóhellyel), sem sírral nem volt kapcsolatban; m á r összetétele is elárulja, hogy nem használati, hanem díszedények voltak benne, amelyeket elrejtettek, t a l á n é p p e n a szorosból való menekülés közben. E r r e v a l l az is, hogy a depot-leleteknél szokásos n e m e s f é m - t á r g y a k h i á n y o z t a k : azokat a menekülők v i t t é k t o v á b b magukkal. Másik m a g y a r á z a t , hogy kereskedelmi készlethez tartozott: é p p e n a t a r t o m á n y h a t á r á n (erre vallanak a „ b a r b á r " csíki t e r ü l e t e n is jelentkező szórványos római leletek) ilyen díszes f é m t á r g y a k k a l élénk kereskedést űzhettek, értékes nyersanyagot kaphattak é r t ü k a rómaiak. A 208
209
210
211
212
213
214
2 0 8
F e r e n c z i S., i . h . 243. — 1942. szept.—okt. h ó n a p o k b a n F e r e n c z i á s a t á s o k a t v é g z e t t - a v á r b a n , a k o l o z s v á r i K e l e t i Ú j s á g s z e r i n t (1942. o k t . 11.) „ e d d i g s e m m i f é l e d á k , v a g y r ó m a i e m l é k n e m k e r ü l t e l ő . " „ T o r j a v á r á t " e m l í t i m é g F e r e n c z i S „ i . h . 245. — H o g y B á l v á n y o s v á r r ó m a i a l a p o k o n é p ü l t v o l n a , m á r N e i g e b a u r is m e g c á f o l t a (Dacien 1851, 279 k ) . Röm. Alterthümer 1857, 42. Chronik 1876, 59. A r c h . É r t . 1908, 86. M ú z e u m i é s K ö n y v t á r i É r t e s í t ő I X , 1915, 102 k . Imago antiquae H u n g a r i a e X V c. A leletnek igen n a g y i r o d a l m a v a n . A z A k a d é m i a i É r t e s í t ő 1843—44. é v i k ö t e t é b e n t ö b b e n i s í r t a k r ó l a ( É r d y , J a n k o v i c h , K á l l a y ) . A z i r o d a l m a t k ö z l i T o r m a r e p e r t ó r i u m a 118. — M i ez a l k a l o m m a l a t o p o g r á f i a i s z e m p o n t b ó l is s z á m b a j ö v ő m ű v e k e t e m l í t j ü k : Neigebaur, Dacien 1851, 280; A c k n e r , Die röm. Alterthümer 1857, 42 k k ; V a s s J-, Erdély a rómaiak alatt 1863. 137; O r b á n B . , A Székelyföld leírása I I I , 1869, 101; Gooss, Chronik 1876. 121; K i r á l y P á l , Dacia I I , 1894, 30. 209
210
211
2 1 2
2 1 3
2 1 4
csíki medence k ö r ü l jelentkező r ó m a i emlékek t e h á t kereskedelmi úton és nem a romanizáció révén jutottak el oda. Később p á r k á n y o s tégla és két vízvezető cső k e r ü l t innen a Székely Nemzeti Múzeumba. Ezek sem b i z o n y í t a n a k r ó m a i telep mellett, mert köztudomású, hogy i l y szokatlan formájú k é s z í t m é n y e k e t szívesen elhoztak m é g messzebbről is; m á r p e d i g Berecknek közeli v á s á r o s helye volt a v á r o s s í g y valószínűleg onnan, t a l á n é p p e n egy vásárhelyi gazdának a berecki határban levő földjéről kerültek Vásárhelyre. A Bereck fölötti h á g ó u t á n kezdődő Ojtozi szoros ősidők ó t a egyik legfontosabb á t j á r ó volt a civilizáltabb Kelet és Nyugat között, közelebbről az őskorban „egyik legfontosabb k u l t ú r közvetítő E r d é l y és Moldova k ö z ö t t " . Nem kevésbbé áll ez az ókorra, a r ó m a i időkre, m i k é n t azt a moldvai és bessarábiai limes k u t a t á s á v a l kapcsolatban C. SCHUCHHARDT m e g á l l a p í t j a . Viszont el is túlozták ezen ú t v o n a l jelentőségét. Gooss egyenesen azon lehetetlen á l l í t á s t k o c k á z t a t j a meg, hogy „ n a c h Cassius Dios weiter unten zu citirender Stelle" ezen az úton, t e h á t az A q u i n cum—Ulpianum—Dacia—Moldva—Bessarabia—Pontus több m i n t 1000 kilométeres ú t v o n a l o n „die Jazygen freien Verkehr m i t den Roxolanen zusichern liessen". A L F Ö L D I ANDRÁS K i s - és NagyOláhország soha nem romanizált s a birodalom testébe szervesen soha be nem kapcsolt jellegére, b á n á t i és tiszavidéki szarmata-leleteknek roxolán-rokonságára hivatkozva, ismert t ö r t é n e t i események és irodalmi adatok ú j a b b lemérése a l a p j á n n a g y s z e r ű okfejtéssel bebizonyította, hogy ez az érintkezés a Havasalföldön, t e h á t D á c i á n k í v ü l történt, ahol a k é t n é p közötti h a t á r t az Olt k é p e z t e . A r ó m a i t á b o r a hágóhoz vezető út, i l l . völgy szájában, a községtől é-k-re, a Bereck-patak jobb p a r t j á n , hegy l á b á n á l levő l a n k á n fekszik. 17. képen ( 1 . alatt) a tereprajzból is jól kivehető annak hossznégyszögű alakja. Ez a másik dáciai tábor, amelyet M A R S I G L I lerajzolt (4. k é p ) és l e í r t . Az n á l a is hossznégyszögű215
216
217
218
219
220
221
2 1 5 2 1 6
A Székely Nemz. M ú z e u m Értesítője 1890, 58. Roska M á r t o n , Erdély őskora. K n y . a T ö r t é n e t i
Erdély-ből
1936, 52. 2 1 7
Walle und Chausseen im südlichen und östlichen Dacien. A r c h . Epigr. M i t t h . I X , 1885, 202 k k . „ V o n Porolissum zum Oitosch, den Trotusch himunter, quer durch die Moldau zum P r u t h und am bessarabischen Limes entlang b e k ä m e n w i r die directeste Verbindung zwischen dem nördlichen Dacien und dem schwarzen Meere" (225. 1.). Studien zur Geografie und Geschichte des Traianischen Daciens. S c h ä s s b u r g e r Gymnasialprogramm v. J. 1873—4. 1874, 47. Jordanes: „ab oriente Aroxolani, ab occasu I a z y g e s . . . Iazyges ab Aroxolanis A l u t a tantum f l u v i o segregantur." Die Roxolanen in der Walachei. Bericht ü b e r den V I . internationalen Kongress f ü r Archäologie, B e r l i n 21—26. August 1939. Berl i n 1940, 528 k k . Danubius Pannonico Mysicus 1726. I I , 59: „ F i g u r a X X V I . BEREZ. F o r t a l i t i u m ex terra, interjectis lapidibus construictum, figurae 2 1 8
2 1 9
2 2 0
2 2 1
nek
látszik, egyik hosszanti oldalán n y í l á s t (kaput) l á t u n k . Angustia-val azonosítja (angustiae-hegyszoros). A h a g y o m á n y ezen m é g ma is igen jól k i v e h e t ő alkotást, erődöt Benet úr-vára, illetőleg Venturné-vára n é v e n t a r t o t t a számon; mint a többit, ezt is átszőve regékkel. A római telep nyomairól s első, m é g p e d i g jelentős emlékéről először a X V I . század közepén VERANCSICS A N T A L é r t e s í t , K r . u. 92. j ú n . 14-én kelt és Berecken 1547-ben lelt katonai diploma kapcsán. NEIGEBAUR sem a t á b o r t , sem a d i p l o m á t nem említi, hanem csak a szorosban levő Rákóczi-várról állapítja meg, hogy nyoma sincs annak, mintha r ó m a i alapjai lennének. E g y é b k é n t a szorosban vonuló ú t átépítése k a p c s á n felszínre k e r ü l t kisebb leleteket sorol f e l . A berecki „régi sáncok és á r k o k " k ö z ö t t lelt római bélyeges téglákról emlékezik ACKNER; sajnos nem mondja meg milyen bélyegekről van szó. A Rákóczi-vár r ó m a i eredetét ő is tagadja SCHEINTtel vitatkozva, akit félreértett, mert SCHEINT valójában a táborról és nem a Rákóczi-várról b e s z é l t . IPOLYI csak ACKNERt idézi r ö v i d e n . Majdnem szó szerint ugyanazt citálja a soha semmi eredetit nem mondó V A S S J Ó Z S E F . Ezúttal M A R S I G L I u t á n a legelső értelmes leírást K Ő V Á R I n á l találjuk, aki szerint a v á r „szabálytalan négyszögű volt, hossza mintegy 2 0 0 lépés, a v á r s á n c s z e r ű mélyedés, és ormó még mind jeleli. R ó m a i castrum lehetett." Természetesen a legrészletesebb l e í r á s t mai napig (!) i t t is ORBÁN B A L Á Z S n a k köszönhetjük, aki szerint a „ r ó m a i castrum . . . mintegy 2 4 l á b n y i r a kiemelkedő magaslaton fekszik; alakja s z a b á l y t a l a n négyszög, keleti és nyugati oldalhossza 2 4 0 lépés, északi és déli oldala 1 8 5 l é p é s . . . a v á r t é r t 5 öl széles és 4 öl magas g á t o n y vagy ormósodás övezi, mely bárhol is felásatva, f a l m a r a d v á n y o k a t , falrakatokat s nagy mennyiségű t é g l a d a r a b o k a t t á r fel. B e j á r a t látszólag a déli oldalon volt, hol 222
KIEPERT
223
224
225
226
227
228
229
230
q u a d r a t a e , l o n g i t u d i n e sua, 70. l a t i t u d i n e 60. o r g y a s aequans. C o n s p i c i t u r i n p l a n i t i e V a l l i s , i n qua t r a n s i t u s e T r a n s i l v a n i a i n M o l d a v i a m hoc F o r t a l i t i o a R o m a n i s c o m m u n i t u s fuisse a n o b i s c r e d i t u r . " F i n á l y G., Nomenclator... 1912. 21 é s , 28. — T o m a s c h e k , s z e r i n t e , A n g u s t i a - t a v ö r ö s t o r o n y i szorosba h e l y e z i . S c h e i n t , Das Land und Volk der Szeckler 1833, 116: „ A n d e m Fusse des B e r g e s Beretzk l i e g t das Schloss Ojtos i n R u m ; es w a r e i n G r ä n z s c h l o s s w a h r s c h e i n l i c h der R ö m e r , u n d i s t ganz i n V e r f a l l , f r ü h e r s o l l es Bennet-Úr-Vára, Arx Domini Benedicti geheissen h a b e n . " V e r a n c s i c s A n t a l levele H o n t h e r J á n o s h o z a b e r e c z k i d i p l o m a i r á n t , M o n u m . H u n g . H i s t . I I . o. Í r ó k I X , 1860, V I , 288, C X X I I . sz, — U . a. t á r g y b a n V a g n e r B á l i n t h o z . U . o. V I , 316, C X X X I I I . sz. — S z a l a y , Verancsics Antal összes munkái V I , 288. — A z 1547. dec. 15-én k e l t l e v é l b e n t ö b b e k k ö z ö t t vestigia urbis cuiusdam pervetustae-t említ. C I L X V I 37 (1936, Nesselhauf. I r o d a l o m ) . Dacien 1851, 281. Die röm. Alterthümer 1857, 44. A r c h . K ö z l e m é n y e k I I , 1861, 251 (171. é s 174. sz. a.). Erdély a rómaiak alatt 1863, 118. Erdély építészeti emlékei 1866, 49. 2 2 2
2 2 3
2 2 4
2 2 5 226
2 2 7
2 2 8 229
2 3 0
a töltés 6—7 öl magas. S z ö g b á s t y á i nem voltak, legalább azoknak ma semmi nyoma nem l á t s z i k . " A jazyg-roxolán-érintkezés ú t j á r ó l szóló, m á r ismertetett, helyen GOOSS a berecki t á b o r t és d i p l o m á t is m e g e m l í t i ; m á s alkalommal (ORBÁN u t á n ) m á r részletesebben is szól utóbbi m a r a d v á n y o k r ó l . 1877. j ú l i u s elején és augusztus végén CSEREYNÉ (imecsfalvai gyüjtő) á s a t o t t a táborban, amely alkalomból Vassady h á z i t a n í t ó levázolta Gooss s z á m á r a a t á b o r t (sarokbástyákkal, n é g y kapunyílással és kikövezett via principalis-szal) s annak k ö r n y é k é t . F ő l e g az ojtozi szoros fontosságát emeli k i K I R Á L Y P Á L a t á b o r r a l és „előre t o l t speculáival" kapcsolatban. TÉGLÁS GÁBOR m á r nem autopsia a l a p j á n foglalkozik a t á b o r r a l , érmekkel, téglabélyegekkel. BUDAY, Gooss méretei a l a p j á n , egy cohors t á b o r á nak t a r t j a . FERENCZI SÁNDOR, aki nem a r ó m a i kor szempontjából v i z s g á l t a meg a háromszéki v á r a k a t , a római mellett nem t a l á l t benne középkori jelleget. A hivatalos r o m á n régészet az 1920-as évek v é g é n P A N A I TESCU E M I L professzor vezetésével minden a d d i g i n á l nagyobb a r á n y ú k u t a t á s t v é g z e t t a táborban, f e l t á r v á n annak sarkait és k a p u n y í l á s a i t . A z á s a t á s e r e d m é n y e i szerint: „ L e camp est de forme rectangulaire ( 1 8 0 m . X 1 6 0 m.), les quatre portes ont été bien conservées, avec leurs tours rectangulaires également. Les quatre tours aux angles sont rondes." A t á b o r keletkezésének idejére nézve PANAITESCU azt mondja: „ U n 'indicazione questa per stabilire che le t o r r i d i tal fonna non sono anteriori al I I sec. d. Cr. e quindi che i l castro é del periodo fra Traiano e A d r i a n o . 231
242
233
234
235
236
237
238
239
0
240
2 3 1
A Székelyföld leírása I I I , 1869, 124 k . — A r o m á n m e g s z á l l á s i d e j é n t ö r t é n t f e l á s a t á s á r ó l szóló igen s z ű k s z a v ú b e s z á m o l á s m i a t t font o s n a k t a r t o t t u k ezen l e í r á s k ö z l é s é t , m e r t az á s a t á s l e í r á s á b ó l n e m d e r ü l k i , h o g y a k a p u k o n é s s a r k o k o n k í v ü l a t á b o r f a l is f a l a z o t t v o l t - e , v a g y csak f ö l d s á n c c a l v a n d o l g u n k . S e g e s v á r i g y m n . p r o g r a m m 1874, 47. Chronik 1876, 66; A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 33 é s 113 k . A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 113: „ g e p f l a s t e r t e via principalis". Dacia I , 1893, 426 k . E r d é l y i M ú z e u m 1896, 417 é s 1902, 149 k k . D o l g o z a t o k V I I , 1916, 13 k k . . A n u a r u l C o m i s . M o n u m . I s t . 1926—28, 243. E m . P a n a i t e s c u , Le Limes Dacique. Nouvelles fouilles et nouveaux résultats. B u l l e t i n de l a S e c t i o n H i s t . A c a d . R o u m m a i n e X V , 1929, 76 k . K ü l ö n k i e m e l e n d ő n e k t a r t j u k a b e s z á m o l ó n a k m i n d az e g é s z t á b o r r a , m i n d a k a p u k r a é s t o r n y o k r a v o n a t k o z ó azon a d a t á t , h o g y azok j ó l k o n z e r v á l t a k voltak (!) A z 1. t á b l á n a t á b o r r a j z a l á t h a t ó . P a n a i t e s c u , Castra Daciae. E s t r a t t o d a g l i „ A t t i del 2 Congresso N a z i o n a l e d i S t u d i R o m a n i " . R o m a 1931, 2 k . — F i g y e l e m r e méltó, a m i t a t á b o r b a n lelt k e r á m i a i a n y a g r ó l olvasunk: „ F r a i numer o s i o g g e t t i r i n v e n u t i . . . é bene r i c o r d a r e che l a t e r r a s i g i l l a t a d ' i m p o r t a z i o n e s i m e s c o l a n e l l o stesso s t r a t o c o n i v a s i piu a n t i c h i , che i l s o l d a t i r o m a n i u s a v a n o im questo l o n t a n o a n g o l o d e l l ' i m p e r o a l l o stesso m o d o della p o p o l a z i o n e locale." L á s d C. D a i c o v i c i u , Lé probléme de la 2 3 2
2 3 3
2 3 4
2 3 5
2 3 6
2 3 7
2 3 8
2 3 9
240
0
Az á s a t á s i beszámolók nem mondanak semmit sem az árokrencfazerről, nem közölnek egyetlen profilrajzot sem, ami é p p e n a leletek, különösen az a g y a g e d é n y e k , különfelesége m i a t t ez esetben igen fontos lenne. A n n á l i n k á b b , mert a helyszíni szemlélet a r r ó l győz meg bennünket, hogy a tábor, amelynek belseje mélyen fekszik, nem platószerű, nem töltötték fel, m i n t a legtöbb m a g y a r f ö l d i t á b o r n á l l á t h a t t u k , t u l a j d o n k é p p e n földtábor volt. Ezt a g y a n ú t ébresztette b e n n ü n k m á r M A R S I G L I idézett leírása: Fortalitium ex terra, interjectis lapidabus constructum. Ezért helyeztünk nagy súlyt Orbán Balázs ugyancsak idézett szavaira, amelyek táborfal helyett „ g á t o n y r ó l vagy ormósodásról" beszélnek, amelyben azonban mégis t a l á l n a k fal m a r a d v á n y o k a t . K ü l ö nösen a kelta k ö r g y ű r ű k n é l megfigyelhető e l j á r á s r a gondolunk, ahol a magasra hantolt sánc élén vékonyabb, sokszor csak s z á r a zon rakott, f a l alkotja a v é d m ű legfelsőbb peremét. E z é r t a berecki t á b o r m é g t a l á n megvizsgálható lesz. L e g é r t é k e s e b b művei ugyanis — mint l á t n i fogjuk — örökre elpusztultak az említett á s a t á s f o l y o m á n y a k é p p e n . A földtáborra v o n a t k o z ó g y a n u j á n a k e g y é b k é n t C. DAICOVICIU hangot is adott: „ A l'origine i l é t a i t probablement u n camp de t é r r e . " A tábortól nyugatra (17. k é p ü n k ö n a kettős árok u t á n , j e l zett helyen) levő, régóta „ p i n c e " néven ismert é p ü l e t n y o m o k b a n ORBÁN BALÁZS „ a castrum védistenének volt t e m p l o m á t " vagy, mint ez rendesen szokásos, katonai f ü r d ő t sejt. Gooss egy alkalommal a „ f ő t á b o r r a l " szemben egy „kisebb e r ő d ö t " v é l ezen m a r a d v á n y o k b a n felismerni. PANAITESCU egy ott lelt ólomcsővel bebizonyítottnak l á t j a a f ü r d ő - r e n d e l t e t é s t . 1942. j ú l i u s 15-iki helyszíni szemlélődésünk a l k a l m á v a l megá l l a p í t h a t t u k , hogy a t á b o r körvonalai és n y u g a t i k e t t ő s á r k a meglepően jól láthatók. A z e m l í t e t t á s a t á s a t á b o r legkiemelkedőbb, legbeszédesebb pontjain t ö r t é n t : f e l t á r t á k a kapukat és sarkokat s a k i á s o t t részeket szabadon h a g y t á k enyészetnek és kőrablásnak. Igen k ö n n y e n hozzáférhető k ő b á n y á t n y i t o t t a k ezzel az építkező l a k o s s á g n a k s az élve az alkalommal — a különben sem helyeselhető módszerrel s z a b a d d á tett — műveket, a kapuk és saroktornyok falait legtöbb helyen az utolsó alapig elhordta. 241
242
243
244
continuité en Dacie (Revue de T r a n s y l v a n i e V I ) 1940, I . t á b l á n 2. é s 5. sz. a. l e v ő e d é n y e k e t ! La Transylvanie dans l ' a n t i q u i t é 1938, 46, 1. j e g y z . — U . o. 4. j e g y z e t b e n : „Il est p r o b a b l e que ce c a m p , p o s t é r i e u r á l ' é p o q u e de T r a j a n et d ' H a d r i e n , e n a r e m p l a c é u n a u t r e de t e r r e e x i s t a n t e n ce l i e u des l ' é p o q u e des g u e r r e s de T r a i a n c o n t r e les Daces ( v o i r d i p l ô m e m i l i t a i r e . . . trouvé ici)." A Székelyföld leírása I I I , 1869, 124. — Gooss, Chronik 1876, 66 és A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 33. A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 113. Castra Daciae 1931, 3: „ A l l a d i s t a n z a d i 100 m e t r i d a l c a s t r o h o scoperto u n a c o s t r u z i o n e che a p p a r t e n n e a l l e t e r m e d e l l ' a c c a m p a m e n t o . U n c o n d o t t o d i p i o m b o , l u n g o m . 0,83 con u n d i a m e t r o d i m . 0,10 ne é l a p r o v a . " 2 4 1
2 4 2
243
2 4 4
Így t ű n t e k el azok ö r ö k r e későbbi t a n u l m á n y o z á s o k elől. L e kell vonnunk ezen szomorú esetből a t a n u l s á g o t : a m a r a d v á n y o k a t a (metszetmódszerrel és nem körülásással történő) megvizsgálás u t á n legjobb újból befedni, mert az omladék-domborulatok m i n den időkre jellegzetesen m u t a t j á k azok alakját. Amennyiben azonban azok p r e z e n t á l á s a mellett d ö n t ü n k (mint p l . h a z á n k b a n Aquincumban, Nógrádverőcén, N a g y t é t é n y b e n vagy Szombathelyen), akkor kötelességünk azok ember és elemek (fagy, víz, stb.) elleni időtálló megvédéséről gondoskodni. A 180X160 m n a g y s á g m é g ezres cohors b e f o g a d á s á r a is alkalmas volt. E tekintetben — eddigi felszinti vizsgálódásunk a l a p j á n — az óvárhelyi, s ó v á r a d i és homoródszentpáli táborok mérhetők össze vele. Meglepően magasan és épen maradtak meg sáncai és egy részletes k u t a t á s s z á m á r a igen t a n u l s á g o s a k lesznek, különösen a n y u g a t i oldalon jól l á t h a t ó kettős v é d ő á r k á n a k metszetei. M i n t m á r említettem, legnagyobb meglepetést mélyen fekvő belső szintje okozta; az az érzésünk, hogy a földtáborból kőerőddé való á t é p í t é s u t á n sem töltötték fel. M á r most leszűrh e t ü n k ebből k é t dolgot: a földtáboroknak, m i n t h e v e n y é s z e t t sáncoknak belső szintje nem emelkedett m é g k i , ez a k ő t á b o r r á való átépítéssel j á r t e g y ü t t ; másodszor a berecki t á b o r á t m e n e t i helyzete a földtáborbol a primitivebb rendszerű k ő t á b o r b a a pannoniai és dáciai m a g y a r f ö l d i kőtáborok átépítéséhez is értékes időbeli t á m p o n t o t szolgáltathat. A m i a t á b o r belső a l a p r a j z á t illeti, e m l í t e t t á s a t á s e tekintetbeni eredményei nem ismeretesek. Helyszíni szemlélődésünk a l a p j á n ú g y l á t n á n k a helyzetet, hogy sok masszivabb anyagból készült é p í t m é n y nem igen lehetett benne, a legtöbb é p ü l e t fából s azok n a g y r é s z e is a falakhoz t a p a d ó a n épülhetett. Ez t e r m é szetesen csak feltevés, amit a terepalakulatból m e r n é n k következtetni, amit azonban az á s a t á s é p p ú g y megcáfolhat, m i n t megerősíthet. PANAITESCU e g y é b k é n t jó, a k e t t ő s á r o k r e n d s z e r t is feltüntető, r a j z á n a v i a principalis kapuinak elnevezése mintha el lenne cserélve. A tábortól nyugatra k i á s o t t s a v é g p u s z t u l á s n a k n y i t v a otthagyott m a r a d v á n y o k b a n (17. k é p 2) a v é k o n y ólomcső-darab d a c á r a sem tudunk biztosan fürdőt látni. A romok, m á r amenyn y i r e o t t j á r t u n k k o r megvoltak, nem fürdő-jellegűek; é p p e n a P A N A I T E S C U - f é l e alaprajz arról győzne meg bennünket, hogy nagyobb villával, vagy lakóházzal van dolgunk. A feltételezett via principalis n y felé a „Farkas-vár" n e v ű hatalmas, széles dombháton a F e k e t e ü g y n e k tart. A d o m b h á t mai felszíne romváros jellegét k e l t i b e n n ü n k . A t á b o r mögött, annak v é d e t t h á t t e r é b e n e helyen a polgári település, vagy éppen a t á b o r r a l kapcsolatos canabae lenne keresendő. Hogy telep, i l l . rom-hellyel 245
2 4 5
D a i c o v i c i u , a k i a f ö l d t á b o r t i s helyesen í t é l t e m e g , a c a n a b a e - r e is c é l o z : Le probléme de la continuité en Dacie. R e v . de T r a n s y l v a n i e V I , 1940, 33: „ L e s f o u i l l e s de M . E m . P a n a i t e s c u a u c a m p e t a u x canabae..."
van dolgunk, azt m á r a d o m b h á t „ v á r " elnevezése is kétségtelenné teszi; e g y é b k é n t a köves talaj, amennyire a lábon álló gabona m i a t t m e g á l l a p í t h a t t u k , feltevésünket szintén a l á t á m a s z t j a . A k é p ü n k ö n l á t h a t ó 595. m. pont melletti ú t a F a r k a s - v á r n y ú l v á n y á n jelzi ezen r o m t e r ü l e t e t egykor á t s z e l t és a v i a principalisban folytatódó ú t i r á n y á t (17. kép). Feliratos emlék, az e m l í t e t t katonai diplomán kívül, a t á b o r ból és k ö r n y é k é r ő l nem ismeretes. A z á s a t á s sem p r o d u k á l t ilyet, mert a r r ó l a szűkszavú beszámolók megemlékeznének. Ismeretesek azonban téglabélyegek, amelyek fényt vetnek a t á b o r b a n állomásozó csapatokra. M á r ORBÁN BALÁZS említi, hogy 1866-ban a berecki tanácsháznál COH H I S coh(ors) His(panorum) és C O H I B R A C coh(ors) I Brac(araugustanorum) bélyeggel ellátott egy-egy téglát l á t o t t . Az említett CSEREYNÉ-féle 1877. évi á s a t á s b ó l nemcsak fenti bélyeggel ellátott újabb téglák k e r ü l tek elő, Gooss szerint, hanem a csapatszám-nélküli COH BRAC-bélyegűek is. Római téglákat említ innen a Délmagyarországi Tört. és Rég. Társulat Értesítője is. A Székely Nemzeti M ú z e u m b a n is ismeretes m á r régebbről 3 drb C O H H I S - és 5 drb COH I BRAC-bélyegű, innen való t é g l a . B U D A Y ÁRPÁD mindkét bélyeg v a r i á n s a i t , amelyek között C O H I B R is szerepel a Székely Nemz. Múzeumban, rajzban is közölve azt igyekszik m e g á l l a p í tani, hogy először a cohors Hispanorum táborozott volna Berecken, m é g p e d i g m á r Traianus első h a d j á r a t a idején; ezt v á l t h a t t a fel a cohors I Bracarmigustanorum, amely m é g az első század r é g é n D a l m á c i á b a n volt, viszont — feliratok és katonai diplom á k t a n ú s á g a szerint — legalább is K r . u. 134-ig Moesia inferiorban, fenti téglabélyegek értelmében pedig é p p e n Berecken is állomásozott. Ez lehetett a t á b o r t u l a j d o n k é p p e n i csapatteste, mert a másik csapatnak, a cohors Hispanorum-nak bélyegeivel, mint láttuk, Komolló t á b o r á b a n is t a l á l k o z t u n k . TÉGLÁS GÁBOR egy sajtóhibáktól hemzsegő p u b l i k á c i ó b a n a Székely Nemzeti Múzeumból a COH IIII HIS és a LEG IIII bélyegeit is közli. Az Ojtozi szorost ez alkalommal nem tekinthettük meg. A Rákóczi-vár r ó m a i előzményét, mint hallottuk, NEIGEBAUR, ACKNER e g y f o r m á n t a g a d j á k , ORBÁN BALÁZS sem á l l í t j a ; négy246
247
248
249
250
251
252
253
254
255
2 4 6
C I L I I I 8074, 17. A s e g e s v á r i g i m n á z i u m b a n . C I L I I I 8074, 9. A Székelyföld leírása I I I , 1869, 124. — Gooss, Chronik 1876, 66 é s A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 33. A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 113 k . I I I , 1877, 195 k . A S z é k e l y N e m z . M ú z . É r t e s í t ő j e 1890, 58. D o l g o z a t o k V I I , 1916, 13 k k . E b é l y e g e k r e , i l l . c s a p a t o k r a n é z v e v . ö. C h r i s t e s c u , Istoria m i l i t a r ă a Daciei Romane 1937, 48, 51, 183 é s 188. Neue Beiträge zur Inschriftenkunde Dakiens. K l i o : Beiträge z u r a l t e n Geschichte XI 1911, 499. A Székelyföld leírása I I I , 1869, 127. 2 4 7
248
249
250
2 5 1
2 5 2
2 5 3
2 5 4
2 5 5
szögű alakja, 100 X 50 lépésnyi n a g y s á g a mégis arra késztetnek, hogy a nem kimondottan középkori a l a p r a j z ú v á r a t a d a n d ó alkalommal alsóbb részeiben megvizsgálják. A n n á l inkább, mert leletek a szorosban is jelentkeznek. I t t csak a sósmezei nagy római császárkori ezüst-dénárleletre utalunk, amely 1877. jún. 27-én került elő s 16 fontot nyomott: Nerotól Commodusig terjedő é r m e k voltak benne elrejtve. A t á b o r n a k délfelé legközelebbi kommunikációs pontja Kézdi-Mártonos fölötti Kápolna-hegyen keresendő, az ú. n. „ K á p o l n a - s z e r " m á r m a g á b a n is régi m a r a d v á n y emléke lehet. A daciai keleti határvédő-vonal utolsó szakaszának befejezéséül megemlítjük m é g PANAITESCU, eddig még semmivel alá nem t á m a s z t h a t ó feltételezését, hogy Berecktől é s z a k r a a K á r p á tok v o n a l á n a k hosszában, a többi szoros (Gyimes, Békás, Tölgyes) előtt is lehettek segédcsapatok táborhelyei, amelyek védték volna, ezen fontos á t j á r ó k a t . T o v á b b i a k b a n K á r p á t - l i m e s esetleges létezését kockáztatja meg. Meg vagyunk győződve arról, hogy az európai műveltségű k u t a t ó , a helyzet alaposabb ismeretében ma m á r maga sem hisz ennek lehetőségében. 256
257
258
V.
MAROSVÁSÁRHELY—MAROSKERESZTÚR.
A keleti h a t á r s z a k a s z második vonalának csak egyetlen ú. n. g y ü j t ő t á b o r a t a n u l m á n y o z h a t ó a magyar r é g é s z e t t u d o m á n y részéről a mai o r s z á g h a t á r o k mellett. A I I I . fejezetben ismertetett rendszer szerint ez a Maros völgyében M a r o s v á s á r h e l y és a N y á r á d torkolata között kereshető. Nyárádtő és Malomfalva főként római utakkal kapcsolatban, illetve mint folyóátkelő pont ismeretesek. Egyesek szerint a M i k h á z á r a vezető út N y á r á d t ő nél ágazott volna el a Maros-menti úttól. ORBÁN BALÁZS ú g y véli, hogy Maroskeresztúr volt az a pont, ahol az elágazás t ö r t é n t . Ő ismerte fel egyébként először a falu é-k végétől 600 lépésre levő „ F ö l d v á r t " (18. képen a Csonka berek alatti terület) római épít1
2
256
Gooss. A r c h . E p i g r . M i t t h . I , 1877, 125. — D é l m a g y a r o r s z á g i T ö r t . é s R é g . É r t . I I I , 1877, 195. V . ö. O r b á n B . , A Székelyföld leírása I I I , 1869, 133. Le limes Dacique... A c a d . R o u m a i n e . B u l l . de la Sect. H i s t , X V , 1929, 77: „ . . . i l y a i t eu d ' a u t r e s c a m p s a u x i l i a i r e s q u i d é f e n d a i e n t ces passages i m p o r t a n t s . Les traces de ce l i m e s dans les m o n t a g n e s de G h e o r g h e n i ( G ö r g é n y ) , d e v a n t le col de B i c a z ( B é k á s ) , o n t é t é signal é e s une seule fois, m a i s le l i m e s c a r p a t h i q u e , en t a n t que le secteur d u l i m e s dacique, reste encore á é t u d i e r . " A c k n e r (Die Colonien n. milit. Standlager der Römer in Dacien. J b . d. c. C o m m . K n y . 1857, 16 k ) a m i n d k é t h e l y e n t a l á l h a t ó é p ü l e t m a r a d v á n y o k , t é g l á k , cserepek, t o v á b b á a M a r o s m i n d k é t p a r t j á n m e g á l l a p í t o t t ú t a l a p j á n ide h e l y e z i Napoca-t. — U . a., Die röm. A l t e r thümer 1857, 29. — N e i g e b a u r , Dacien 1851, 246 k . — O r b á n B . , A S z é k e l y föld leírása I V , 1870. 219. — Gooss, Chronik 1876, 91 és 96. F i n á l y G á b o r , N o m e n c l a t o r . . . 1912, 49. 2 5 7
2 5 8
1
2
