Iskolai káptalan Módszer: kiscsoportos megbeszélések, plenáris ülések Eredmény: Javaslatok a provinciai káptalan négy éves tervének kidolgozásához Káptalani elıkészület a tanulás folyamata Lsd. Urbán elıadás ábrája Elıkészületi idı: • a dokumentumok megismerése • helyzetértékelés • összevetés a dokumentumokkal • javaslatok megfogalmazása A dokumentumok megismerése A 46. EGYETEMES KÁPTALAN DOKUMENTUMAI Bevezetés Káptalani nyilatkozatok 1. sz. nyilatkozat: A minıség küldetésünk gyakorlatában 2. sz. nyilatkozat: A piarista iskola arculata 3. sz. nyilatkozat: Iskolánk pasztorális szemszögbıl 4. sz. nyilatkozat: A rend szolgálata és növekedése 5. sz. nyilatkozat: A nem formális nevelés: út a szegény gyermekek felé 6. sz. nyilatkozat: A piarista szolgálat a szegény gyermekek tanításának lelkületét kívánja 7. sz. nyilatkozat: Hívás a piarista szerzetesi létre 8. sz. nyilatkozat: Az anyagi javak kezelése A jövı kulcsfontosságú elemei Általános cselekvési irányelvek A generális atya záró szavai Ezeket a dokumentumokat bárki elolvashatja az iskolai hálózaton: server/olvas oldalon, érdemes olvasgatni, lássuk hogyan mőködik a rendi káptalan. Docere audeo (Merek tanítani). Ezek a dokumentumok az életünkrıl és a küldetésünkrıl szólnak. E két terület elválaszthatatlan egymástól, bensıséges egységet alkot. Fontos, személyesen érintsenek ezek a témák, tegyek fel kérdéseket velük kapcsolatban. Merészséget kíván tılünk, kockázatvállalást ez a kérdésfelvetés, hiszen jól, vagy kevésbé jól berendezett életünket kell megvizsgálni, és mérlegre tenni. Személyes tanulást nekem abból a szempontból is jelent, hogyan látom a világi piaristák helyzetét a tartományon, illetve iskolánkon belül. Könnyen mondom, de vajon így cselekszem-e: mi piaristák, világiak és szerzetesek. Volt osztálytársam fogalmazta: az volt az igazi piarista iskola, amikor szerzetesek tanítottak, mindig ráértek stb. A világiak nem a szerzetesek pótlására szolgálnak, hanem ugyanazt a küldetést hordozzák, mint én, csak más formában! A káptalan elıkészítı bizottságok közül a szolgálatunkkal foglalkozónak magam is tagja vagyok. Tehát az intézményi káptalanokra vonatkozó nyilatkozatok (1. 2. 3. 5. 6.) feldolgozásának elıkészítését ismerem. Ebben megállapod-
tunk tizenegy témában, és ezekben megfogalmaztunk kérdéseket, amelyeket majd felhasználunk a beszélgetéseinkben. Ezek a témák: 1. Szegény gyerekekkel való törıdés 2. Mindenki számára nyitott iskola 3. Családdal való foglalkozás 4. Evangelizáció 5. Minıségbiztosítás 6. Képzés, Új keresése 7. Kísérés egyéni és csoportos 8. Integrális nevelés 9. Közösség 10.Hálózatos mőködés: kapcsolat más piarista iskolákkal, helyi egyházzal, helyi társadalommal 11.Non-formális nevelés Ezek közül kiválasztunk 6-7 témát, és ezeket fogjuk kiscsoportban megbeszélni. Egy-egy csoport egy témára koncentrál, de a plenáris üléseken hozzátehetünk még egyéni észrevételeket. Nézzük akkor a dokumentumokat. A NYILATKOZATOK olyan irányelvek, amelyeket néhány fontos témát illetıen az általános káptalan kínál a piarista rend egészének. Küldetésük tehát abban áll, hogy irányt mutassanak, ötleteket kínáljanak, horizontokat javasoljanak, kihívásokat támasszanak, tisztázzák gondolkodásmódunkat. Ahhoz, hogy feladatukat betöltsék, kívánatos, hogy értelmezzétek, és hogy javaslatokká és célokká formáljátok ıket. Továbbá képzési anyagként is lehet és kell is ıket használni. A JÖVİ KULCSFONTOSSÁGÚ ELEMEI azt emelik ki, amit az egyetemes káptalan minden egyes nyilatkozatból alapvetı fontosságúnak tart. Programjelleggel bírnak, és céljukat akkor érik el, ha figyelembe vesszük ıket a tervezések és értékelések során. Az ÁLTALÁNOS CSELEKVÉSI IRÁNYELVEK és a megvalósítást szolgáló KULCSFONTOSSÁGÚ SZEMPONTOK a tervezésre nézve fontosak a rend egésze számára, de nem jelentik sem a generálisi kongregáció, sem egyetlen rendtartomány terveit. Az alapját képezik ezeknek a terveknek, amelyet a rend minden szervezeti egysége a maga illetékességi körén belül figyelembe kell, hogy vegyen. A generálisi kongregáció rájuk alapozza majd saját tervét, amely a piarista rend egészét érinti.
A minıség küldetésünk gyakorlatában Meghonosítani az értékelés kultúráját a rendben, a sajátosan piarista jellemzık tekintetében is. A piarista identitás alapvetı elemei a) A gyermekek és a fiatalok központi szerepe Küldetésünk középpontjában a gyermekek és fiatalok képzése, emberi és keresztényi kiteljesedése, valamint boldogsága áll. b) A szegények elıtérbe helyezése: intézményeink közszolgálati jellege Megnyitjuk intézményeink kapuit azok elıtt, akik arra a leginkább rászorulnak, illetve törekszünk megfelelni annak a kihívásnak, amelyet a gyermekeket és fiatalokat sújtó szegénység új formái támasztanak. c) Megosztott küldetés A szerzetes és a világi piaristák egyazon küldetésben és karizmában osztoznak. d) Az egyházhoz való tartozás érzése Részt vállalunk a helyi és az egyetemes egyház evangelizációs küldetésében és az emberi elırehaladás segítésében, saját szolgálatunk szerint. e) A család integrációja Keressük annak módját, hogyan lehet a piarista intézménybe belevonni és integrálni a családot. f) Az evangélium hirdetése Az evangélium szellemében élnünk; a hitoktatás mellett kezdeményezzük a szolidáris tevékenységeket, a folyamatos imát, a lelkiéletet, a szentségi életet, a hivatás imádságos mérlegelését, valamint az egyházi életbe való belekapcsolódást. g) A nevelés minısége és a pasztorális Integrált képzést kínálunk, amely felkészít az életre és amely a nevelési tevékenység minden összetevıjére kiterjed. h) Kísérés Egyéni és csoportos formában is megvalósulhat. i) A nevelık továbbképzése Folyamatos és integrált képzési folyamat, amelynek célja a piarista nevelı identitásának mővelése; nevelıi és evangelizációs feladatban, legyen nyitott az újításokra és a folyamatos jobbításra irányuló tevékenységekre. j) A társadalom megreformálása A fiatalok ismerjék fel, hogy egyéni valóságukon túl a társadalomban is élnek, és kötelezzék el magukat az evangélium szellemében egy igazságosabb és testvériesebb világ építése mellett. A piarista iskola arculata A piarista rend mindig is különös figyelmet fordított az iskolán belüli szolgálatára. Az iskolák ma és a jövıre tekintve is kiváltságos helyet foglalnak el piarista szolgálatunk gyakorlatában. Ezért ez a káptalani nyilatkozat e módon kívánja ösztönözni a rendben a piarista iskolát azokkal a különleges és jelentıségteljes elemekkel, amelyek azt a nevelıi és a keresztény képzés szolgálatának színhelyévé alakítják, amely ugyanakkor az oktatás világában is jelentıségteljes súllyal bír. Piarista identitásunk személyes módon történı keretbe foglalása a legmegfelelıbb hozzájárulás ahhoz, hogy a piarista iskolára a kalazanciusi lelkiség bélyegét rányomjuk. Elvek, amelyekre a piarista iskola épül
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Az evangélium mint pótolhatatlan terület Az ember keresztény nézıpontja Az integrált és fokozatos nevelés elve A tisztelet és szabadság légkörében végzett vallási nevelés biztosítása Az oktatás magas színvonalának biztosítása Az iskola mint közösség A családok szolgálatában a gyermekek nevelését illetıen A diák gyámolítása és védelme A piarista iskola arculatának elemei 1. Kalazancius ismerete, személyének és mővének szeretete 2. A hozzáférhetıség elve 3. A szegény gyermekek és fiatalok elıtérbe helyezése 4. Az integrált nevelés 5. Az iskola kiváló minısége 6. A nevelıi tevékenység jellemzıi 7. Az értékekre való nevelés 8. Nevelıi közösség 9. Evangelizáció és képzés a nevelıi közösségben 10.A világi együttmőködık kalazanciusi képzése 11.Az iskola kapcsolata a piarista közösséggel 12.Kapcsolat a környezettel
Iskolánk pasztorális szemszögbıl Kalazancius olyan iskolát képzelt el, amely képes arra, hogy a gyermekek megfelelı nevelési folyamatába alapvetı elemekként integrálja a hitet és a kultúrát. A Pietas et Litterae számára nem két ellenpólust, illetve egymással versengı vagy nehezen összeegyeztethetı valóságokat jelentett, hanem az integrált pedagógia alapvetı dimenzióit, amelyet ı saját iskolája számára kidolgozott. A piarista iskola az evangélium hirdetésére kiválóan megfelelı környezetet biztosít, hiszen a gyermekek megfelelı integrált neveléséhez a keresztény értékek és a hit mély ismerete egyaránt rendkívül fontos. Ugyanígy a tudomány és a kultúra az igazságkeresés tekintetében kiválóan összeegyeztethetıek a hitet a lélekben elültetı Isten keresésével, és e két terület az életre és munkára való nevelés tekintetében a gyermekek konkrét szükségleteire válaszolnak. Ily módon tehát a kalazanciusi iskola a nevelési munka végzése közben hirdeti az evangéliumot, és a nevelés által ugyanakkor az evangéliumi értékeket és a valóság evangéliumi szemlélését is hirdeti. Az evangelizáció nem csökkenti a tudományos ismeretek szigorát, és a tudomány sem gördít akadályt a transzcendencia felfedezése és az evangélium által ihletett értékek megélése elé. Mivel iskolánk középpontjában Krisztus áll, ezért azokat a dolgokat is a középpontba állítja, amelyeket Krisztus fontosnak tart: ezek pedig az egyházon belül megélt és az egyházért ajánlott élet. Ezért tehát egy individualista világ közepén mőködı iskola a közösség értékének hirdetése, a másik értelmének felfedése, meggyızıdés arról, hogy a Krisztusban megnyilvánult Isten és a Benne megnyilvánuló ember alapvetıen közösségi jelleggel bír, közösségben ismeri meg a másikat, és ott valósul meg. Az iskola az igazság keresésének helye, a teljes igazságé, amely magába foglalja az igazságot a világról, az emberrıl, az embernek saját magáról, illetve
Istenrıl is. A lelkipásztorkodás jegyében mőködı iskola következtetésképpen tudatában van annak, hogy az igazság megismerésére irányuló emberi erıfeszítés nem kerül összeütközésbe a hittel, hanem éppen fordítva, szerves részét képezi annak a szüntelen keresésével, aki maga az Igazság. Segíti az embereket abban, hogy saját létüket és küldetésüket felfedezzék; így módon kialakul egy kapcsolat az általános lelkipásztorkodás és a hivatásgondozás között; ez utóbbi alapvetı építı eleme az elıbbinek. Ily módon tehát az iskola munkájának végeredménye nem egy olyan személy, aki csupán a hittel kapcsolatos dolgokban növekszik, hanem sokkal inkább olyasvalaki, aki teljességében személy, aki megtalálta önmagát Krisztusban. A nem formális nevelés: út a szegény gyermekek felé Formális nevelés: az intézményesített, kronologikusan szabályozott és hierarchikusan strukturált nevelési rendszerre utal az iskolát megelızı idıszaktól az egyetemi tanulmányokig. Nem formális nevelés: minden olyan szervezett és szisztematikus nevelési tevékenységre utal, amely a formális rendszer struktúráján kívül valósul meg, és a lakosság kisebb csoportjait célozza meg. Informális nevelés: arra a folyamatra utal, amely a személyt egész életszakaszán elkíséri, lehetıvé téve számára, hogy a mindennapi tapasztalatokon, illetve a környezettel fenntartott kapcsolatokon keresztül ismereteket, képességeket és magatartásformákat sajátítson el. A rend egészének életében megfogalmazott nem formális nevelés, például az iskolán kívül, rendszeres foglalkozás a migránsok gyermekeivel. Mi némi vita után abban maradtunk, mivel ezek nagyon újak számunkra, ezért a tágabb értelemben vett nem formális nevelést vizsgáljuk: például a tanórán kívüli foglalkozások. A nyilatkozatban a nem formális neveléssel kapcsolatban megfogalmazott szempontokat érdemes itt látnunk: • A nem formális nevelés jellegzetességei piarista szemszögbıl • A nem formális nevelés céljai piarista szemszögbıl • A nem formális nevelés társadalmi hatása • A nem formális nevelés elınyei és fenntarthatósága • A rend különbözı olyan központtal rendelkezik, amelyhez „nem formális nevelési” kapcsolható (plébánia, iskola, piarista közösség) • A nem formális nevelés a nevelıi elkötelezıdés jegyében • A nem formális nevelés a nevelési tevékenység jegyében • Az asszisztencializmus(közjóléti szolgáltatás) és a nem formális nevelés • Az evangelizáció és a nem formális nevelés • A világiak és a nem formális nevelés • A nem formális nevelés a rend újrastrukturálásáról szóló tervben A piarista szolgálat a szegény gyermekek tanításának lelkületét kívánja A piarista szolgálat központi helyén és leírásában – noha minden kizárólagosság nélkül –a szegény gyermekek nevelése áll. Ezen kiindulópont alapján jegyezzük meg a következıket: 1. „A szegény gyermek”.
Az egész emberi lény magában sebezhetı, és különösen az a gyermekkorban, hiszen ekkor kezdıdik saját jellemünk formálása. A gyermekekben még nem fejlıdtek ki eléggé azok a képességek, amelyek által saját abból eredı nehézségeikkel és veszélyhelyzeteikkel, hogy a világon vannak, szembe tudnának szállniA sebezhetıségre olyan általános tulajdonságként tekinthetünk, amelynek nevelési küldetésünk célszemélyei, a gyermekek ki vannak téve. • Társadalmi sebezhetıség: • Fizikai sebezhetıség • Pszichológiai sebezhetıség • Kulturális sebezhetıség • Vallási sebezhetıség 2. A piarista iskola - iskola a szegények számára. Történelmi kitekintés: Kalazancius számára egyértelmő volt: a szegények számára alakult meg a piarista iskola. A diákság összetételének változása az eltelt négy évszázad alatt. A piarista iskola ma: Mi piaristák arra vagyunk hivatottak, hogy a még mindig fennálló társadalmi különbségeket integráljuk iskoláinkban, és hogy inkább a szegényebbeket részesítsük elınyben. A szegénység régi formái mellett ma annak újabb formái is megjelennek. Annak érdekében, hogy az iskola népi jelleggel bírjon, mint a piarista iskolák, válaszolnia kell a gyermekek sebezhetı helyzetére, és anélkül, hogy elfeledkezne az anyagi szegénységrıl, szembesülnie kell a következı valóságokkal: az esélyegyenlıség, a fogyatékkal élés, a beilleszkedés képességének hiánya és a kirekesztés. 3. A szegény gyermekek nevelıje Kalazancius ragaszkodása ahhoz, hogy a tanítók legyenek valóban szegények, nem csupán ésszerő elvárás Krisztus elkötelezett követıitıl, hanem szerinte a „szegénység” annak érdekében is elengedhetetlen erény, hogy a szegények nevelésének szolgálatában sikeresek legyünk. Ez a szegénység a türelemben és az alázatban, a gyermekekhez való viszonyulásban és mindenekelıtt a szolgálat gyakorlata közben kinyilvánított nagylelkőségben mutatkozik meg. A kalazanciusi tanító szegény, mert apostol. Ahhoz, hogy az evangélium hirdetése hiteles legyen, azt az ingyenesség és a nagylelkő önátadás jegyében kell megvalósítani. Így lehet méltóságteljesen és érdekek nélkül képviselni és közvetíteni az isteni igazságot és jóságot. 4. Javaslatok a piarista iskola számára A III. évezred elején a piarista rend arra törekszik, hogy visszanyerje abbéli jellegét, amelynek értelmében iskoláinak középpontjában a szegény gyermekek állnak. Kétségkívül manapság ez rendünk számára nagy kihívást jelent. Manapság a társadalom sokhelyütt nem azonosítja a piarista iskolákat a szegény gyermekek nevelésével. Az itt következı javaslatok e központiság visszanyerésére szolgálnak, valamint arra, hogy képesek legyünk diákjainkat megvédeni az általuk elszenvedett külsı fenyegetettségektıl, és hogy olyan forrásokat kínáljunk számukra, amelyek által szembe tudnak szállni a fenyegetettséggel és a társadalomba való beilleszkedésüket is megkönnyítik. • Nevelés az igazság érdekében: • Nevelés az együttlétre. • Nevelés a részvétel jegyében. • Integráló és befogadó nevelés.
A jövı kulcsfontosságú elemei Nyilatkozat a minıségrıl küldetésünk gyakorlatában Meg kell szilárdítanunk a rendben az értékelés kultúráját, a sajátos piarista szempontok tekintetében is. 1. A rendnek intézményein keresztül kell garantálnia, hogy identitásunk ezen elemeit minden központunk szolgálatunk alapvetı irányelveiként ismeri el, ezáltal „Pietas et Litterae” mottónkat megvalósítva. 2. Ezért hát a következı javaslatokat tesszük (feladatok): • Gondoskodni az identitás minden egyes elemének megmutatásáról. • Kidolgozni egy olyan módszert, amely az intézményekben az említett identitáselemek megvalósításának, illetve a folyamatos jobbításra irányuló folyamatokhoz kapcsolódó elkötelezettségnek elsı diagnosztizálását lehetıvé teszi. • Kidolgozni egy az érzékenység kialakítására vonatkozó tervet, amely ezen identitáselemeket azok mutatóival együtt láthatóvá teszi, és arra ösztönöz, hogy felvállaljuk a folyamatos jobbításra vonatkozó stratégiát. • Elvégezni a diagnosztizálást és az érdekelteket tájékoztatni az eredményekrıl, hogy rátérhessünk a késıbbi döntéshozatalra. 3 Az ezen diagnosztikai vizsgálatból szerzett információ alapján minden területi egységnek a szolgálat küldöttjével összehangoltan alkalmaznia kell a folyamatos jobbításra irányuló stratégiát. Nyilatkozat a piarista iskola arculatáról 1. Kezdeményezni a Kalazancius antropológiai nézetére és pedagógiájára vonatkozó kutatást 2. Arra használni ezt a nyilatkozatot, hogy iskoláink életét dinamizáljuk és irányítsuk. 3. A jelen káptalani nyilatkozattal, valamint a világiak intézményi projektjével összhangban kidolgozni egy munkaprojektet a családokkal. Nyilatkozat iskolánkról pasztorális szemszögbıl Az egyetemes káptalan sürgeti, hogy minden iskolánkban, bármelyik legyen is az, és minden környezetben – felvállalva a nehézségeket, amelyek ezzel járnak – legyen egyértelmő az az evangelizáció iránti elkötelezıdés. Ezért hát újra megerısítjük a 2003-as egyetemes káptalantól kapott rendelkezést, miszerint intézményeinkben ösztönöznünk kell az evangelizációs tevékenységet. Nyilatkozat rend szolgálatáról és növekedésérıl 1. Kidolgozni egy a rend növekedését szolgáló stratégiai tervet. 2. Különösen a következı aspektusokat figyelembe véve: • Szolidáris és fenntartható gazdálkodás. • Terjeszkedés. • Hivatásgondozás és kezdeti képzés. • Humán erıforrások. Nyilatkozat a nem formális nevelésrıl:
egy a szegény gyermekek felé vezetı út A nem formális nevelést piarista szolgálatunk integrált valóságaként kell felvállalnunk ahhoz, hogy a jelen társadalom sajátos nevelési szükségleteire választ tudjunk adni. a) Ösztönözve és rendszerezve azt, amit teszünk, b) Buzdítva területi egységeket arra, hogy ily módon vegyék figyelembe az adott hely nevelési szükségleteit. c) Effajta intézményeinkrıl katalógust készítve, amely megerısíti a hálózatban való munkát. Nyilatkozat arról, hogy a piarista szolgálat lelkesedést kíván a szegény gyermekek tanítása tekintetében A szegények elınyben részesítése a piarista rend egész realitásában valós és konkrét prioritással bír, amit a nevelési terv is tükröz. Ebben az elkötelezettségben nevelünk a) a társadalmi dolgok és más területekbıl kiindulva, a teljes nevelési közösség iránt elkötelezve, a tantervben és tanterven kívül is ez az elkötelezıdés irányítja munkánkat. b) Ösztönözve a nem formális nevelésre vonatkozó kezdeményezéseket saját központunkban az arra leginkább rászorulók javára. c) Évenként értékelést készítve saját munkánkról. Nyilatkozat a piarista szerzetesi létre való hívásról Minden egyes területi egységnek elemeznie kell a meghirdetés és a kísérés folyamatait és azok ellenırzését, és ezen elemzésbıl kiindulva megerısíteni tevékenységeit, kijelölni az alkalmas személyeket és megkeresni a legmegfelelıbb helyeket a kooptálásra. Ezeket a területi egység évente, a cirkumskripció pedig kétévente értékelje, figyelembe véve a káptalani dokumentumokban kifejtett irányelveket. Nyilatkozat az anyagi javak kezelésérıl A rend mőködéséhez és növekedéséhez szükséges forrásokkal kell rendelkezni, különös tekintettel a fejlıdésben lévı területi egységekre. Ennek érdekében a) A hozzájárulási rendszer reformján keresztül, a területi egységek közötti szolidaritás által növelni kell a belsı forrásokat. b) Külsı bevételek keresése a forrásokat megszerzı irodákon keresztül, amelyeknek pedig hálózatban kell mőködnie.
Fı cselekvési irányelvek 1. Fİ CSELEKVÉSI IRÁNYELV: a rend élettelivé válása, megszilárdítása és növekedése. A szükséges strukturális változtatások révén buzdítanunk kell a rend élettelivé válását, megszilárdítását és szolidaritásban való növekedését. 1) A területi egységek káptalanjaival egyeztetve ki kell dolgozni egy világos, pontos és a közös részvételre építı tervet, amely eljuttat bennünket a rend új szervezeti felépítéséhez, amelynek a következı egyetemes káptalanra már határozott formát kell öltenie, és végrehajtható állapotba kell kerülnie. 2) Ki kell dolgozni egy a rend növekedésére vonatkozó stratégiai tervet. 3) Ösztönözni kell a rend teljességén belül a hálózatban való együttmőködést. 4) Hatékony lépéseket kell tennünk a különbözı területi egységek szerzetesei és világi személyei közötti kommunikáció és kölcsönös megismerés irányába, hogy fokozatosan együttmőködhessünk közös projektek megvalósításában, és hogy a megfelelı nevelési folyamatok révén az egyetemes rendhez való tartozás tudata erısödjék. 5) Ki kell alakítanunk az anyagi hozzájárulás új, fenntartható és a szolidaritás alapján nyugvó rendszerét. 6) A források megszerzésére létrehozott irodákat meg kell erısíteni, és a hálózatban való mőködésüket ösztönözni. 2. Fİ CSELEKVÉSI IRÁNYELV: Testvérségi életünk közösségben. El kell mélyítenünk a szükséges spirituális és emberi szempontokat ahhoz, hogy közösségeinkbıl a személyes fejlıdés helyszínei válhassanak, ahol istenélményeinket és a küldetéshez kapcsolódó tapasztalatainkat megélhetjük és megoszthatjuk egymással. 1) Ki kell dolgoznunk egy az állandó képzésre vonatkozó tervet erre a hatéves idıszakra, amely közösségeink kapcsolati, spirituális és küldetésbeli szempontjait is figyelembe veszi. 2) Meg kell határoznunk bizonyos mutatókat ahhoz, hogy közösségi életünk minıségét folyamatosan értékelhessük. A mutatók megállapításához a konstitúcióinkban foglaltakat kell alapul vennünk. 3) Át kell gondolnunk a közösség és a szolgálat közötti kapcsolatot, tanulmányoznunk kell az új szolgálati jelenlétek részvételét a közösségi életben, és a legmegfelelıbb elkötelezettségekkel kapcsolatban realista módon kell mérlegelnünk. 4) Ösztönöznünk kell a közösségi és a személyes terv kidolgozását. 5) Megfelelı módon vegyük figyelembe a szerzetesek szükségleteit, különösen a különbözı nehézségekkel bírókéit, valamint az idısekét és a betegekét. 6) Ösztönözzük közösségeink a világiak felé való megnyitását. 7) Megfelelı módon kísérjük a szerzetesek ötéves képzési folyamatát. 3. Fİ CSELEKVÉSI IRÁNY: A piarista szolgálat: nevelve evangelizálni a gyermekeket és a fiatalokat, különös tekintettel a szegényekre.
Szolgálatunk gyakorlatában ösztönözzük a kalazanciusi identitás mőködését és a minıséget a formális és nem formális nevelés intézményeiben, valamint a plébániákon egyaránt. 1) Meg kell terveznünk a kalazanciusi identitás különbözı elemeit, és a vonatkozó mutatókat alkalmaznunk kell ahhoz, hogy intézményeinkben a minıségbiztosítás és az átalakulás kultúráját folytatni tudjuk. 2) Biztosítanunk kell intézményeinkben a szolgálat evangelizációs dimenzióját. 3) Aktualizálnunk kell intézményeink jegyzékét, és ösztönöznünk kell a nevelési munka hálózatban való végzését, továbbá az intézménynek az emberi és anyagi erıforrásokat feltáró hálózatokhoz történı kapcsolódását. 4) A területi egységeken belül erısítenünk kell szolgálati elkötelezıdésünket a legszegényebbek iránt, a nem formális nevelésen keresztül is. 5) Törekedni rá, hogy szolgálatunkkal kapcsolatban felfogásmódunkat és tevékenységünket egyaránt egyre jobban meghatározza szerzetesek és világiak viszonosságon alapuló kapcsolata. 4. Fİ CSELEKVÉSI IRÁNY: A hivatások lelkipásztori segítése (hivatásgondozás): piarista hivatásunkat fiatalok számára javasolni, az ébredezı hivatást befogadni és kísérni. Intézményeinkben a hivatásgondozást kell alapvetı, központi elemként ösztönözni. 1) Minden területi egységünkben ösztönöznünk kell a hivatások támasztására és befogadására vonatkozó képességünket, és mindegyikben buzdítanunk kell a hivatás ápolását. 2) Képeznünk kell olyan személyeket, akik a hivatásgondozással foglalkoznak, akik ismerik az ifjúság valóságát, és akik a fiatalok hívására és a kísérésre egyaránt alkalmasak. 3) Mőködı hálózatot kell kialakítanunk a tapasztalatok, gondolatok és források kölcsönös kicserélésére, miközben a már megtartott találkozók eredményeire és a már kidolgozott anyagokra nagy figyelmet fordítunk. 4) Ki kell dolgoznunk minden területi egységben a felhívás, a követés és az értékelés folyamatait (az ifjúságpasztoráció és a hivatásgondozás szabályzatát vagy programozását). Fİ CSELEKVÉSI IRÁNY: Minıségi kezdeti képzést kell nyújtanunk ahhoz, hogy szerzetesi életünket megújíthassuk. A rend élettelibbé válásának érdekében ösztönöznünk kell a kezdeti képzés minıségének javítására vonatkozó tevékenységeket. 1) Meg kell vetnünk az alapjait a kezdeti képzés demarkácionális, valamint a FEDE gazdagítására vonatkozó szabályozásának. 2) A demarkácionális és a területi egységek közötti a kezdeti képzésre vonatkozó szabályzatokat a rendtagok és a növendékek bevonásával, közös megfontolások alapján a FEDÉ-hez kell igazítanunk. 3) A megfelelı döntések meghozatala érdekében tartományi kongregációknak és a generálisi kongregációnak ellenıriznünk kell a képzési terveket és a növendékházakat.
4) Támogatnunk kell a képzést végzı csapatok egymásba olvadását és hatékonyságát. 5) A képzést végzı személyek képzését is támogatnunk kell, különös tekintettel a kísérésre vonatkozó küldetésükre. 6) A képzésrıl a rend missziós jellegét elıtérbe helyezve kell gondoskodnunk, amely a szegény gyermekek tanítása iránt kötelezte el magát. 6. Fİ CSELEKVÉSI IRÁNY: A szerzetes és a világi piaristák egyazon küldetésben és karizmában osztoznak. Továbbra is ösztönöznünk kell a világi piaristák intézményi tervének fejlıdését. 1) Kezdeményezzük a szerzetesek és a világiak részvételét a fent említett intézményi terv ösztönzésében. 2) A Világiak a piarista rendben és a Világiak direktóriuma címő dokumentumok fényében ismerjük meg és ellenırizzük a területi egységek által eddig bejárt utat. 3) Dolgozzuk fel és alkalmazzuk minden területi egységben a piarista világiak szabályzatát. 4) Dolgozzuk fel és alkalmazzuk a világiak képzésére vonatkozó iránymutatásokat. 5) Támogassuk a piarista szerzetesek és világiak intézményeink identitásának fejlesztésére irányuló találkozóit. 6) Támogassuk a különbözı területi egységek kölcsönös megismerését és tapasztalatcseréjét. 7) Tanulmányozzuk a világiak a piarista renddel való kapcsolatának jogi vonatkozásait, valamint a hozzánk való kötıdésük jogi lehetıségeit.
