Iskolába készülünk … A kiadvány fő támogatója: Fővárosi Közgyűlés Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottsága Összeállította és rajzolta: Patakfalvi Attiláné szaktanácsadó Kiadásért felel: Frank Gabriella igazgató Nyomdai munkák: Szujkóné Hegedűs Rozália
Kedves Szülők!
Az iskolába készülünk című füzet röviden tájékoztatást ad arról, hogy milyen feltételei vannak a sikeres iskolakezdésnek, és reméljük, segítséget is nyújt az iskolaválasztáshoz. Az alapvető tudnivalók mellett szeretnénk Önöket megismertetni a gyerekek testi és érzékszervi fejlettségének, gondolkodásának, emlékezetének, beszédkészségének és figyelmének legfontosabb jellemzőivel. Az összegyűjtött feladatok révén célzottan felmérhetik nagycsoportba járó gyermekük iskolakezdéshez szükséges képességeit, készségeit. Ha azt tapasztalják, hogy gyermekük nem minden területen teljesít korának megfelelően, és ilyen jelzést már az óvodától is kaptak, feltétlen forduljanak szakemberhez. Azt, hogy gyermekük iskolaérett-e, több vizsgálattal, megfigyeléssel szakembernek kell eldöntenie. Bízom abban, hogy ezzel a füzettel hasznos információkat és segítséget tudunk adni Önöknek a felelősségteljes döntéshez. Frank Gabriella igazgató
Köszönetet mondunk Kucsák László igazgató úrnak és a kiadvány fő támogatójának, hogy segítségükkel a könyv megjelenhetett.
A XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény Kiadványa E-mail:
[email protected]
Budapest 2010
Tisztelt Szülő! Kedves Anyukák, Apukák!
☼ Mire figyeljenek?
⋆ Lassan, jó tempóban, vagy tempósan, gyorsan végzi el a feladatokat?
Áprilisban van az általános iskolákban a beiratkozás. Egy sor kérdés, aggodalom merülhet fel Önökben gyermekükkel, az iskolaválasztással kapcsolatban.
⋆ Sokat kérdez, vagy rögtön megérti a feladatot?
„Melyik iskolát, melyik tanító nénit válasszam? Melyik osztályba írassam gyermekem? Fogja-e bírni gyermekem az iskolát? Szeret-e majd iskolába járni? Szorgalmas lesz-e? Könnyen tanul-e?” Éri-e majd kudarc? Hogyan fogyja elviselni? – és még sorolhatnám tovább kérdéseiket, aggodalmaikat.
⋆ Kitalál más elfoglaltságot munka közben (pl. szomjas, mosdóba megy, álmos,
Mi a teendő, hogy megfelelő választ kapjanak ezekre és más hasonló kérdéseikre? 1. Meg kell ismerniük az iskolát és 2. iskolaérettség szempontjából – saját gyermeküket! ☼ Hogyan ismerhetik meg az iskolát? Az Ilyenek vagyunk c. önkormányzati kiadványban (melyhez a Pedagógiai Intézetben vagy az óvodában juthatnak hozzá) és az önkormányzat honlapján (www.bp18.hu)/ megtalálhatják a kerület összes iskolájáról a legfontosabb információkat. A leendő elsősök az óvónők vezetésével, hagyományosan ellátogatnak a közeli iskolába, ahol aktív részesei lehetnek a tanítási órának. Ezen kívül valamennyi iskola nyílt napot, iskolai foglalkozásokat („Iskolára hangoló”, „Iskolacsipegető”, „Játékos iskolai foglalkozást”) tart, ahová a megjelölt napon a szülő ellátogathat gyermekével együtt. Így együtt kaphatnak ízelítőt az adott iskola működéséről, hangulatáról, az ott folyó munkáról, a tanító néni személyéről és sok más fontos dologról. ☼ A másik lényeges dolog, hogy iskolaérettség szempontjából is megismerjék saját gyermeküket. Ez a legnehezebb feladat, hiszen a szülők számára a saját gyermekük a legszebb, a legokosabb. Ez természetes. Azt javaslom a kedves szülőknek, hogy olvassák el a füzetben lévő rövid ismertetést az iskolaérettség kritériumairól. Majd végeztessék el az itt szereplő játékos feladatokat gyermekükkel, s közben figyeljenek!
⋆ Tud a feladatra koncentrálni, vagy közben másfelé kalandozik? izeg-mozog stb.) ? ⋆ Unja a feladatot, vagy érdeklődő?
⋆ Nyugodtan tud ülni, vagy izeg-mozog? A gyermekkel való foglalkozás közben sok-sok tapasztalatot gyűjthet minden szülő. Amit Ön tapasztal az együttjátszás, a mindennapos feladatvégzés közben, az a legtöbb esetben megegyezik az óvó néni véleményével. Ha ez még sincs így, kérje a Nevelési Tanácsadó szakembereinek állásfoglalását, hogy a tapasztaltak, véleménykülönbségek mögött valóban, valamely képesség lemaradásáról van –e szó. ⌘ A füzetben olyan feladatok találhatóak, melyeket egy iskolaérett gyermek könnyedén meg tud oldani. Ha a feladatvégzés közben gyermeke bizonytalan, figyelmetlen, esetleg közömbös, vagy képtelen nyugodt, jó tempóban megoldani feladatait, ez már jelzés lehet, hogy valami nincs teljesen rendben. Nem kell azonban elkeserednie senkinek, hiszen ha tudjuk, hol van a probléma, orvosolni, fejleszteni lehet. Mindenképpen szakember feladata eldönteni, hogy a gyermek iskolaérett-e. A gyakorláshoz, fejlesztéshez kérjen segítséget! Nagyon fontos, hogy ne keserítse meg csemetéje életét az unszolgatással, az iskolával való ijesztgetéssel! Ne törje le tudásvágyát, lelkesedését, az iskoláról való pozitív érdeklődését! Az óvoda mellett, otthon is sok, érdekes, játékos tevékenységgel is segítheti a gyermeket képességeinek fejlesztésében. Ehhez talál a füzetben néhány feladatot. Hosszú a nyár, ez idő alatt is sokat fejlődnek a gyermekek. Önnek csak okosan kell játszani, érdekes feladatokról kell gondoskodnia gyermeke számára, és akkor tanulási vágyát fenntartva, kíváncsian, nagy lelkesedéssel várja majd az iskolakezdést. Örömmel, tudatosan készüljenek az iskolába, amihez sok sikert kívánok! Patakfalvi Attiláné alsó tagozatos szaktanácsadó
☼
AZ ISKOLAÉRETTSÉG FELTÉTELEI
☼
Testi fejlettség Hatéves korára egy átlagos gyermek kb. 120-130 cm magas, és 20-22 kg súlyú. Természetesen ettől felfelé és lefelé is lehetnek eltérések. Ennek ellenére, ha a gyermek súlya jóval az átlag alatt marad, felmerül a kérdés, fizikálisan bírjae majd az iskolával járó terhelést. A tapasztalatok azt mutatják, a kisebb súlyú gyermekek fáradékonyabbak, teljesítményük hullámzóbb. A szülők testméretei befolyásolják a gyermek testtömegének alakulását, így ezt is figyelembe kell venni az iskolára való alkalmasság eldöntésénél. Fontos a jó egészségi állapot is. Megkezdődhet a fogváltás, jelezve a második alakváltás beindulását. E változás is az idegrendszer érettségéről tájékoztat. A fogváltás beindulása előtt a gyermek idegrendszerének nagyobb megterhelés a rendszeres, intenzív tanulás. A cipőfűző megkötésének képessége a finommozgások fejlettségéről, valamint a térbeli tájékozódásról, a vizuális megfigyelőképességről is tájékoztat. A cipőfűző megkötésének tudása vagy nem tudása csak részben gyakorlás függvénye.
☼
Ép érzékszervek Az írás-olvasás tanulásához nélkülözhetetlen a jól működő látás és hallás. Érzékszervi fogyatékosság esetén nehezített a tanulás. Sajnos, egy rutin szűrővizsgálat nem derít fel minden hiányosságot (pl. a rejtett kancsalságot, a látótérkiesést, a lusta pupillareflexet, a keresztezett szem- és füldominanciát, lassúbb beszédhallást stb.). Szakember tudja eldönteni az érzékszervek állapotát.
☼
Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást, visszafogja a fejlődést, a kudarcélmény a lelki feltételeket rontja. A kézfej izmai görcsös állapotba merevednek. Igazi hátrányai gyakran csak a későbbi években, 4-5. osztályban mutatkoznak, amikor megnövekszik az írás mennyisége és tempója. A nehézkes ceruzakezelés sok energiát emészt fel, hamarabb elfárad az író gyermek. Iskolakezdéskor fejletlen a kézizomzat, ezt sok apró, finom mozgással kell fejleszteni. (Papírdarabok tépkedésével, nyírással, ragasztással, apró papírdarabkák felragasztásával, játékos ujjgyakorlattal, különféle termések válogatásával, alkotó munkával fejleszthető.)
☼
Az elemi mozgások összerendezettsége Kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talp-élen járás, guggoló járás, szökdelés páros lábon és fél lábon, negyed fordulatok, lábemelés háton- és hason-fekvésben. E mozgások pontatlan, hibás kivitelezése az idegrendszer éretlenségére utal, ami megnehezíti az olvasás-írás tanulását.
☼
Jó egyensúlyérzék Az egyensúlyérzék bizonytalansága bizonyos idegrendszeri rendellenességet jelez, ami maga után vonhatja a tanulási nehézséget, figyelemkoncentrációs problémát, magatartási zavart.
☼
Pontos finommozgások A vállövnek, csuklónak, ujjaknak mozgékonyaknak, függetleneknek kell lenniük. A jól irányítható kéz előfeltétele az írástanulásnak. A beszédmozgás is finommozgás. Mivel a beszéd irányítását végző érző- és mozgatóközpontok a kéz érző- és mozgatóközpontjainak közelében vannak, segíthetik vagy gátolhatják egymás működését.
☼
Keresztcsatornák A keresztcsatornák jó működése biztosítja, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. A kéz, a láb, a fejbiccentő izmok és a mimikai izmok mozgásainak függetlennek kell lenniük egymástól. Ha nem történt meg a függetlenedés, nehezített az írástanulás, mert a gyermek nemcsak a kezével ír, hanem a lába, a nyelve, az egész teste követi a kéz mozgását. Az akaratlan, fölösleges mozgások sok energiát emésztenek fel, a gyermek hamar kifárad az írástól.
☼
Testséma Fontos, hogy a gyermek ismerje saját testét, biztonsággal tájékozódjon rajta. Ismerje testrészei, ujjai nevét, helyét. A hiányos testséma-ismeret nehezíti a világban való tájékozódást, bizonytalan személyiséget eredményezhet. A világot saját magunkhoz képest tudjuk bemérni. Ha ez a pont bizonytalan, minden bizonytalanná válhat.
☼
Kézdominancia Fontos, hogy mire iskolába kerül a gyermek, kialakult kézdominanciával rendelkezzen (balkezes vagy jobbkezes). A nem megfelelő kézzel történő írástanulás nehezíti az írás-olvasás elsajátítását, súlyosabb esetben beszédzavarhoz (makacs beszédhiba, dadogás), személyiségzavarhoz vezethet.
☼
Lábdominancia A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes oldali lábhasználat gyakran együtt jár a számolási készség gyengeségével. Nehezebben alakul ki a szám- és mennyiségfogalom (saját megfigyelésem). Pl. Ha a balkezes gyerek jobb lábbal rúgja a labdát, vagy fordítva. Tehát a kéz és lábhasználat (dominancia) keresztezi egymást, előfordulhat számolási nehézség.
☼
Szemdominancia Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. (Jobb kezét használja, jobb szemmel kukucskál a kulcslyukon.) Az ellenoldali szem használata átállíthatja a kezet. Az ilyen gyermekek gyakrabban olvasnak visszafelé, cserélnek fel betűket, szótagokat. Lassúbb lehet náluk a szövegértés és a felidézés. Az ellenoldal szemdominancia önmagában nem szokott problémát okozni, csak ha más rendellenességekkel társul.
☼
Füldominancia Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. (Jobb kéz, jobb fül. Ha súgnak a fülbe, melyik fülét tartja oda.) Az ellenoldali fül használata maga után vonhatja a lassúbb, pontatlanabb beszédhallást, a zenei hallás, a ritmusérzék gyengeségét, esetleg dadogást is okozhat.
☼
A szemmozgás koordináltsága Az olvasás-írás megtanulását nehezíti, ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál (nem tud az adott ponton maradni, jobbra-balra mozog). Következménye látótérkiesés, olvasás-, írásnehézség lehet. A túl tág pupilla vagy a lusta pupillareflexek olvasászavart okozhatnak.
☼
Soralkotás, sorritmus folytatása Az írás térben és időben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. Az olvasás egy betűsor dekódolása. Ezért a térben és időben való soralkotási képesség nélkül lehetetlen az írás-olvasás tanulása. (Pl. bab, kukorica, bab…soralkotás két elemmel, bab, borsó, kukorica, bab, borsó, kukorica… soralkotás három elemel.)
☼
Szem-kéz koordináció A gyermek akkor tud a füzetében, vonal közben, megfelelő szinten írni, ha a szemével úgy tudja követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt szövegre néz. A perifériás látását használja. Ez a képességük gyerekeinknek hatéves korban még fejletlen. Éretlenségénél fogva a hatéves gyermek még alkalmatlan arra, hogy a szűk vonalrendszerben a vékony ceruzával szépen tudjon írni. A kézközépcsontok még nem csontosodtak el. A kéz csak 10-12 éves korban éri el teljes érettségi fokát. (A gyermek nagyméretben, széles vonalrendszerben könnyebben tud írni.)
☼
Jó térérzékelés A beiskolázás előfeltétele a jó térérzékelés. Bizonytalan térérzékelés esetén a gyermek nyugtalan lehet, az egész személyisége bizonytalanná válhat. Indokolatlan félelmei lehetnek, ami agresszióban nyilvánulhat meg. A magatartási zavar hátterében, a figyelemkoncentráció és a hiperaktivitás mögött gyakran térérzékelési probléma húzódik meg.
Az iránykövetés képessége Az íráshoz szükséges képesség. Azt jelenti, a gyermek keze képes gyors, hirtelen irányváltoztatásra. Ez a képesség is 10-12 éves korra érik be. Vizsgáljuk azt is, mi a gyermek számára a természetes irány! Az, hogy balról jobbra írunk és olvasunk, megállapodás kérdése, semmilyen természetes oka nincs. Nem biztos, hogy a gyermek számára magától értetődő a balról jobbra való haladási irány. Ezért gyakori tevékenykedtetéssel (portörlés balról – jobbra, cica fusson vonalkövetéssel balról-jobbra stb.) begyakoroltatható. Megszokja a szem és a kéz is ezt a mozgásirányt.
☼
☼
☼
☼
☼
Térirányok felismerése térben és síkban A térirányok felismerése fontos feltétele az írás-, olvasástanulásnak. Ha a gyermek bizonytalan a térirányok megítélésében, nem tudja elkülöníteni a jobbot a baltól, a fentet a lent-től, akkor valószínű, nem tudja megkülönböztetni a b-d, p-b, a-e betűket sem egymástól. Felcserélheti a betűket, szótagokat, esetleg visszafelé olvas, tükörírással vagy jobbról balra ír. (Nem azonos a térérzékeléssel.) Reprodukáló képesség térben és síkban Az írás-olvasás előfeltétele, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót vagy síkban alkotott mintát. Ennek hiányában képtelen lesz önállóan dolgozni. Képtelen lesz saját helyzetére átfordítani és alkalmazni a tanítótól kapott utasítást. A tanulás egyik legfontosabb útja az utánzás, a másolás.
Biztos alak- és háttér-megkülönböztetés Fontos, hogy a gyermek ki tudja választani a számára fontos információt, el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. Ellenkező esetben figyelmét a háttér ingerli, elvonja az olvasott szövegről, tekintete ugrál a sorok között, vagy minduntalan a szöveg melletti képre téved. Nagyon zavaró a kisgyermek számára, ha a kép és a szöveg összemosódik. Ez mérhetően rontja az olvasás minőségét. Alak-, forma-, szín- és nagyságállandóság felismerése Betűfelismeréshez, olvasáshoz szükséges képesség, melynek fejletlensége esetén a gyermek nem tudja megfeleltetni a kis- és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottat másolni, és betű-felismerési nehézségei is lehetnek. Minden hangnak négy betűalakját kell megjegyeznie, és ezek a betűalakok gyakran még csak nem is hasonlítanak egymásra. ( Megjelenése és megalapozása egészen fiatal csecsemőkorra nyúlik vissza Az ingerszegény környezet hátráltatja fejlődését. )
☼
Gestalt - látás Az olvasástanuláshoz szükséges képesség. E képesség fejlettségén múlik, hogy tudja-e a gyermek a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként értelmezni. Az összeolvasás képességét jelenti vizuális szinten. Fejletlensége esetén nehezített vagy lehetetlen az összeolvasás.
☼
Azonosság felismerése A betűfelismeréshez szükséges képesség. Ez teszi lehetővé, hogy a gyermek különböző szövegkörnyezetben is felismerje a betűket, azonosítani tudja őket, illetve különféle alakjaikat meg tudja feleltetni egymással.
☼
Különbözőség felismerése Betűfelismeréshez szükséges képesség. Egyes betűk írott és nyomtatott alakjai között nagyon kis különbségek vannak. Fejlett megkülönböztető képesség nélkül nehéz az írás-olvasás tanulása, hiszen nem veszi észre a különbségeket. (db, nm) Ilyenkor gyakran fordul elő betűtévesztés, nehéz a tollbamondás, sok a helyesírási hiba.
☼
Auditív megkülönböztetés Hatéves korra kialakul az egyes hangok elkülönítésének képessége, az időtartam, a zöngés-zöngétlen hangok megkülönböztetésének képessége. Érés függvénye, de gyakorlás is kell hozzá. A helyesíráshoz, íráshoz szükséges képesség. Hiányossága tagolási nehézséget, gyenge helyesírást von maga után. (pl. alma. Hol hallottál „a” hangot? Volt-e benne „m” hang?
☼
Analizáló-szintetizáló képesség Előfeltétele az összeolvasás és az írás megtanulásának. Azt jelenti, hogy a gyermek hangokra tudja-e bontani, illetve össze tudja-e rakni a hangokból a szót. Gyengesége olvasás- és írásnehézséget okoz. Az összeolvasás nehézsége, a betűkihagyás, a tollbamondás után való írás problémái részben e képesség hiányosságainak számlájára írható. (Pl. Mit mondtam? A-p-a= apa, l-i-b-a=liba vagy fordítva liba=l-i-b-a – hangokból szó összerakása, szó hangokra bontása.)
☼
Átfordítási képesség Átfordítási képességnek nevezzük azt, amikor az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Az a folyamat, amikor a látott, hallott, tapintott vagy emlékképek formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg vagy egy jelsorral: az írással. Átfordítás az is, ha elmondjuk, mit látunk, hallunk, tapintunk. A tollbamondás után való írás nehézsége, az írásképtelenség, a rajzolási képtelenség, a szóban való felelés nehézsége e képesség fejletlenségére vezethető vissza.
☼
Általános tájékozottság Hatéves korára a gyermeknek széles körű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. El kell tudnia helyezni magát az időben és a társadalmi környezetben. Ismernie kell a személyi adatait, lakhelyét az évszakok, napszakok, napok váltakozását. Az általános tájékozottság hiányosságai bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhatnak maguk után. Az új ismereteket nem tudja elhelyezni a gyermek hiányos fogalmi rendszerében, nehéz lesz a bevésés és a felidézés. Nehéz például megtanulnia a hónapok nevét, és ezt a tudást alkalmaznia annak , aki nem ismeri az évszakok váltakozását. Lehetetlen használnia az órát annak, aki nem ismeri a napszakokat.
☼
Beszédkészség Hatéves korára minden gyermeknek árnyaltan kell kifejeznie érzéseit, gondolatait. Egy adott képről vagy témáról önállóan kell mondania néhány összefüggő mondatot. A megfelelően fejlett beszéd alapozza meg az írott beszéd megtanulását. A fejletlen beszédkészség, a súlyosabb beszédhiba, a hiányos fogalmi rendszer nehezíti az írás-olvasás tanulását. Azt jelenti, hogy fejletlen az írott beszéd megtanulásához szükséges idegi apparátus. A hiányos fogalmi rendszer nehezíti az értő olvasás kialakulását is. Gyakrabban válik agresszívvé az a kisgyermek, aki nem tudja beszéddel kifejezni magát. (Beszélgessünk sokat gyermekünkkel, és hagyjuk hogy megfogalmazza gondolatait. Ne sürgessük, gyermekünket, mert a türelmetlenség elveszi a kedvét attól, hogy gondolatit megfogalmazza. Meséljünk képről, és őt is meséltessük.)
☼
Gondolkodás A megfelelő szintű fogalmi gondolkodás előfeltétele az olvasás-, írástanulásnak. Hatéves korára az ép értelmű gyermeknek spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási műveleteket. Ha gondolkodásmenete nem logikus, vagy nehézségei vannak az összefüggések felismerésével, következtetések levonásával, elemi logikai műveletek végzésével, ítéletalkotással , akkor ezek problémára utaló jelek.
☼
Problémamegoldó gondolkodás Az iskolába lépéssel külön hangsúlyt kap a problémamegoldó gondolkodás képessége. Fejletlensége megnehezíti a beilleszkedést, az írásolvasás tanulását. A gyermek a tanulás során lépten-nyomon problémahelyzettel találkozik. (Vegyem a kezembe a ceruzát, vagy ne vegyem? Hol kezdjem az írást? Hol nyissam ki a könyvet? stb.) Megfelelő problémamegoldó rutin nélkül képtelen lehet az önálló munkára. Ez a túlzottan védő-óvó környezetből kikerülő gyermekek hiányossága szokott lenni. (Neveljük önállóságra gyermekünket!)
☼
Emlékezet Az emlékezetnek többféle összetevőjére van szükség:
⋆ Vizuális emlékezet
- mechanikus, - késleltetett.
⋆ Auditív emlékezet
- mechanikus, - késleltetett, - hosszú távú. A szülőnek fel kell figyelnie arra, ha gyermeke nem emlékszik a mesére, a szereplőkre, illetve ha nem tudja felidézni a részleteket. Az iskolaérett gyermek emlékszik milyen tárgyak voltak az asztalon (6-8 db), pontosan fel tudja sorolni, le tudja rajzolni. Az iskolai sikerekhez nagyon fontos, hogy a gyermek rövid- és hosszú távú emlékezete jól működjön. Képes legyen hallás után rövid verseket, mondókákat megtanulni.
☼
Ritmus - emlékezet A tanuláshoz, az ismeretek hasznosításához, a bevéséshez, a feladattartáshoz ritmus-emlékezetre is szükség van. Bármelyik emlékezetfajta elégtelen működése nehezíti a tananyag elsajátítását, felidézését, felhasználását. Az emlékezet hiányosságai lehetetlenné teszik az ismeretek rendszerré szerveződését. Ami nélkül elképzelhetetlen az ismeretek alkotó felhasználása.
☼
Figyelem A jól rögzíthető, tartós figyelem elengedhetetlenül fontos az iskolába lépéshez. A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem nehezíti vagy lehetetlenné teszi az ismeretszerzést. A súlyos figyelemkoncentrációs zavarban szenvedő gyermek ismeretei rendszertelenek, esetlegesek. Ez a tünet gyakran együtt jár súlyos magatartási és beilleszkedési problémákkal.
tennie, ha nincs hozzá kedve, fáradt, vagy szívesebben játszana. Nem lehet elmulasztani vagy elodázni a feladatokat. A feladattudat fejlődése 6 éves kor körül felgyorsul. Ha nem alakul ki, nehéz lesz az iskolai élet, nyűg lesz a tanulás.
☼
Jó kudarctűrő képesség Fontos, hogy a gyermek szembe tudjon nézni azzal, ha valami nem sikerül rögtön. Merjen és akarjon újra és újra hozzáfogni egy feladathoz. Ne essen kétségbe attól, ha nem az övé a legszebb, legjobb munka. Ne veszítse el a kedvét, ha valamit ki kell javítania. Fontos, hogy megtanulja: hibázni szabad. A hibázás a tanulás útja. Sokat vét az a szülő gyermeke ellen, aki már első próbálkozásra gyors, szép, hibátlan munkát vár tőle. Ha ráadásul szankciókat alkalmaz, akkor egy életre elveheti a kedvét az erőfeszítésektől. Például a kisgyermek nem azért ír csúnyán, mert nem akar szépen írni, hanem azért, mert éretlensége miatt még nem tud tetszetősen dolgozni. Neki is az lenne a jó, ha mindent gyorsan s szépen meg tudna csinálni, és mindenki elégedett lenne vele.
☼ Fontos információt ad a kisgyermekről, emberábrázolását, felnőttekhez való viszonyát.
ha
megfigyeljük
⋆
Emberrajz Az emberrajz 10-12 éves korig összefüggést mutat az intelligencia fejlődésével. A családrajz sok mindent elmond a gyermek érzésvilágáról, a család szerkezetéről, a családban elfoglalt helyéről a szakembernek.
⋆
Felnőttekhez való viszony Fontos, hogy elfogadja a felnőtteket, bizalommal forduljon hozzájuk, ha segítségre van szüksége. A szembeszegülés megnehezíti helyzetét az iskolai közösségben. A pedagógus csak azért a gyermekért tud felelősséget vállalni, aki betartja a szabályokat, bizalommal fordul hozzá, elfogadja! (Ezért nagyon fontos, hogy olyan tanító nénit válasszunk, akit elfogad gyermekünk.)
☼
Szocializáció Megfelelő mértékű szocializáció nélkül nagyon nehéz, vagy lehetetlen a beilleszkedés az iskola rendjébe. A társakhoz való kapcsolódás képessége nélkül a gyermek nem érezheti jól magát a közösségben. Ha visszahúzódó, nehezen barátkozó, ez megnehezíti a közösségben a mindennapjait. Tartós baráti kapcsolatok híján a gyermek magányossá válik. Esetleg agresszív, bohóckodó vagy depressziós lesz, ami kihat munkájára.
☼
Feladattudat Az iskolai munkában fontos a fejlett feladattudat. A jövendő elsősnek meg kell értenie, hogy vannak kötelességei, amelyeknek akkor is eleget kell
A felsorolt alapképességek megléte biztosítja a gondtalan iskolakezdést, az örömteli írás-, olvasástanulást. Egy-egy képesség gyengesége még nem teszi lehetetlenné a tanulást, de kisebb-nagyobb zökkenőket okozhat. Ha több területen gyengén teljesít a gyermek, felmerül az iskolaéretlenség gyanúja. Feltétlenül ilyen esetben szakemberhez kell fordulni!
Mi történjen az iskolaéretlen gyermekkel? Szerencsére a beiskolázási kötelezettség tág határok között mozog, így lehetőség nyílik az iskolakezdés kitolására. Nem minden esetben megoldás, ha a gyermek még egy évig az óvodában marad. Különösen meggondolandó a késleltetés a rossz szociális körülmények között élő, gyermekek esetében. Ha a gyermeknek még egy plusz évet a nagycsoportban kell maradnia, nagy súlyt kell fektetni a tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztésére, a hátrányok ledolgozására. Mindenkor csak az egyénre szabott fejlesztőprogramok, gyakorlatok hozhatják meg a kívánt eredményt. E téren sokat segíthet a szülők odafigyelése..
Néhány jó tanács az iskolaválasztáshoz: Az iskolaválasztásnál minden szülőnek sok szempontot kell figyelembe vennie! Milyen képességei vannak gyermekének? Milyen messze van az iskola? Milyen típusú embert fogad el gyermeke? Milyen környezetben érzi jól magát gyermeke? Mennyire terhelhető gyermeke?... Fontos, hogy a gyermektanulás mellett: játszhasson, mozoghasson, biztonságban, jól érezze magát az iskolában. Akkor cselekszik jól a szülő, ha a felsoroltak tudatában választja ki a legmegfelelőbb intézményt. A választást befolyásolhatja előzetes pozitív tapasztalat, jó kapcsolat (pl.: nagyobb testvér már abba az intézménybe jár vagy járt stb.). Fontos tudni, hogy a szabad iskolaválasztás joga nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyermeket abba az iskolába veszik fel, ahová a szülő szeretné. A felvétel kérdésében a döntés joga az intézmény igazgatójának kezében van, természetesen a közoktatási törvényben meghatározott feltételek és keretek között. Jó, ha a szülő tisztában van azzal: van egy olyan iskola, amely a gyermek felvételét nem tagadhatja meg, az pedig az állandó lakóhelyón működő, körzeti általános iskola (a körzetileg illetékes iskola). A gyermekről állandó lakóhelyén nyilvántartást vezet az illetékes önkormányzat jegyzője a tankötelesség teljes ideje alatt. Figyelemmel kíséri a tankötelezettség teljesítését, valamint segítséget nyújt a törvényben előírtak betartásához (pl.: fogyatékos, sérült, árva stb. gyermekek iskolai neveléséhez oktatásához szükséges feltételek megteremtése).
Tankötelezettség, iskolaérettség, beiratkozás A Magyar Köztársaság Alkotmánya előírja a művelődéshez való jog gyakorlásához szükséges ingyenes és kötelező általános iskolát. Ezen alkotmányos jog teljesítését szolgálja a tankötelezettség.
⌘ A tankötelezettséghez két feltételnek kell teljesülnie: Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése (iskolaérett}, valamint meghatározott életkor betöltése. (A gyermek attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben május 31-ig betölti 6. életévét) Az óvoda vagy a Nevelési Tanácsadó ad igazolást arról, hogy a gyermek iskolaérett. Tudni kell továbbá azt is, hogy a gyermek hetedik életévének a betöltése után nem járhat óvodába, ezért az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget el nem érő gyermeket a szülőnek meg kell vizsgáltatnia a nevelési tanácsadóban. Előfordulhat, hogy nem egyezik a szülő és az óvoda, a szülő és nevelési tanácsadó munkatársainak véleménye. Amennyiben a szakember korainak találja az iskolakezdést, úgy célszerű elfogadni a szülőnek, hogy nem tanácsos gyermekét "beerőltetni" az iskolába. Ugyanígy meggondolandó a szakember szerint tanulásra érett gyermek óvodában tartása, "játszhasson még egy évet" alapon.
⌘ Milyen feladata van a szülőnek gyermeke iskolai felkészítésében? Mindenekelőtt fontos, hogy felkeltse gyermeke érdeklődését, tudásvágyát. Az iskolák nyílt napokat tartanak, ahová az óvoda, vagy a szülő elviheti a gyermeket. Így már nem lesz ismeretlen számára az új intézmény, esetleg megismerkedhet a leendő tanítójával is. Sokat beszélgessenek, játsszanak együtt, a kisgyermek gyurmázzon, rajzoljon, vágjon ki formákat, ragasszon. Ha erősítjük önbizalmát, akkor örömmel fog az iskolára készülni. Ha a szülő a tankötelezettségnek nem tesz eleget, az önkormányzat jegyzője a közoktatásról szóló törvény 9 T. §-a alapján a kötelesség teljesítését elrendeli. A gyermek iskolai felvételéről az igazgató dönt. A felvétellel kapcsolatos határozat közlésétől számított 15 napon belül a szülő eljárási kérelmet nyújthat be: - önkormányzati iskola esetén az iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, nem önkormányzati iskola esetén az iskola fenntartójához.
Az ingyenes oktatáson a közoktatási törvény azt a pedagógiai tevékenységet érti, amely ahhoz szükséges, hogy a tanuló felkészüljön az előírt ismeretekből, elsajátítsa azokat a követelményeket, mely a továbbhaladáshoz, a vizsgák letételéhez, a bizonyítványhoz, a magasabb évfolyamba lépéshez szükségesek.
Az ingyenes oktatáshoz tartoznak még különféle szolgáltatások. Így :a korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás, a tanuló képességét vizsgáló nevelési tanácsadó szakértői ill. rehabilitációs tevékenysége, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási ifj. pályaválasztási tanácsadás, a gyógy-testnevelés igénybevétele. Az iskolai oktatás első 10 évfolyamán a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel minden esetben ingyenes. A kötelező tanórákon kívül lehetőség van a tanulók képességének, tehetségének kibontakoztatására, érdekfödési körének megfelelő elmélyülésére. Az ingyenes vizsgázás joga is megilleti a tanulót, továbbá nem kell fizetni a magasabb évfolyamba lépéskor tett vizsgák alkalmával, illetve az alapvizsga letételekor sem. A nevelési tanácsadóhoz kell fordulnia a szülőnek, ha - a gyermek beilleszkedési nehézséggel, - magatartási és - tanulási nehézséggel küszködik (túl mozgékony, figyelme szétszórt, behatárolt, túlzottan feledékeny, ha nem tudja eldönteni, melyik kezét használja az írásnál, rajzolásnál, ha nem tud tájékozódni az irányok meghatározásánál, ha tükrösen írja a betűket, vagy betűt cserél, kihagy, beszédmegértési és kifejezési gondjai vannak, túl lassan dolgozik, munkája görcsös vagy piszkos vagy rendezetlen stb.). Ezeknek feltárása, kezelése éppolyan fontos, mint a fogyatékosság tényének megállapítása. A fent felsorolt problémák akadályozzák a gyermek helytállását az iskolában. Ha nem segítünk időben a problémák leküzdésében, nemcsak a pedagógus munkáját nehezítjük, de megzavarjuk a gyermekek közösségét, illetve az egészséges személyiségfejlődést is. Állandó problémával, kudarccal, negatív élménnyel küszködnek ezek a gyermekek, és hamarosan az állandó lemaradók közé tartoznak, előfordulhat náluk évismétlés, esetleg az általános iskolát sem tudják elvégezni a tankötelezettség megszűnéséig. A kiváltó okok feltárása után az esetek súlyosságát figyelembe véve ezeknek a gyerekeknek lehetőségük van arra is, hogy magántanulóként vehessenek részt az oktatásban. Ha a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermek a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján magántanulóként folytatja tanulmányait, akkor is kaphat bizonyos kedvezményeket.
☼
Bízom abban, hogy az itt felsorolt jó tanácsok, lehetőségek felsorolása kellő tájékoztatást adott Önöknek az iskolaválasztáshoz! Remélem, hogy a Pedagógiai Intézet gondozásában megjelent füzet hozzájárul ahhoz, hogy gyermekük számára a legideálisabb iskolát válasszák, ahová örömmel, lelkesedéssel, sikerrel tanul majd ! Mindehhez jó egészséget és sok sikert kívánok! Patakfalvi Attiláné a kiadvány összeállítója
Tanácsok szülőknek, feladatok gyerekeknek Formaritmus, munkatempó megfigyelése
1. Rajzolj egy embert a képkeretbe, vagy rajzold le magad! Bármit rajzolhatsz, amihez kedved van! Folytasd a képkeret díszítését a megkezdett mintával! Ennél a feladatnál az ügyesebb gyermek észreveszi a kétféle mintát. Van, aki kérdést tesz fel: Lefele háromszög, kör? Jobb oldalon is? Fent és lent vonal, kör? Megfigyelheti a felnőtt, hogyan dolgozik gyermeke. Megfelelő tempóban, kicsit lassan, nagyon lassan. Tud a munkájára figyelni, vagy közben elkalandozik? Tudja a formákat pontosan másolni, az arányokat tartani? Képes a „képkereten” dolgozni, vagy „kiszalad” a területről?
Kiadja: A XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény 1181 Bp., Kondor Béla stny. 10. Tel.: 295-08-77
A ceruzafogás, kézhasználat megfigyelése
2. Színezd ki azt a kezet, amelyikben te is szoktad fogni a ceruzát! Megfigyelhetjük, milyen kezes gyermekünk. Hogy biztosak legyünk a kéz használatában, dobjunk neki labdát! Előtte mondjuk meg, hogy csak egyik kezével nyúlhat érte. Utána kérjük meg, hogy hozzon nekünk egy poharat, ollót stb. Amelyik kezét többször használja, valószínűleg olyan kezes a gyermek. Színezés közben figyeljük a ceruzafogását! Görcsösen vagy könnyedén fogja-e az eszközt? Sok színeztetéssel a finommozgás fejleszthető. „Csippentessünk” rá a ceruzával három ujjal, mutassuk közben a kéztartást! A lapon balról jobbra „csússzon” a kéz!
Eszközhasználat, lendületes vonalvezetés, térirány felismerés, rész egész kapcsolat megfigyelése, számfogalom
3. Kösd össze és egészítsd ki a virágszirmokat! Mutasd meg, melyik virág dől jobbra? Melyik virágnak van a bal oldalán levele? Hány sziromból áll a virág?
Arányok, térirány megfigyelése
4. Rajzolj! Ugyanekkora ceruzát, almát! A ceruza alá ugyanekkora másik ceruzát! Az alma mellé kisebbet, alá ugyanakkorát!
Megfigyelés, utánzás, vonalvezetés
5. Másold le pontosan az itt látható vonalakat!
Ha a vonalak „reszketősek”, akkor sok színezéssel, egyéb tevékenységekkel – szívószál darabok, gyöngyök fűzése, apró termések válogatása – kell fejleszteni a kéz izomzatát. Beszéljük meg gyermekünkkel, mi az, ami jól, és mi az, ami kevésbé sikerült! Mit kell kijavítania! Mire figyeljen legközelebb stb?
A figyelem, pontos munka, vizuális memória megfigyelése
6. Másold le a formákat úgy, ahogy a képen látod!
Figyelem, vonalvezetés, formakövetés, térirány
7. Másold le nagyon figyelmesen az itt látható napocskákat! Színezd ki a középső napot! A kiszínezett naptól jobbra lévőt rajzold meg! Mutass rá az utolsó napra az alsó sorban!
Vizuális memória, emlékezet megfigyelése
8. Figyelmesen nézd meg a kártyákat! Jegyezd meg, mit láttál! (A gyermek 10 – 15 másodpercig figyelheti az ábrát, majd le kell takarni! )
Formaritmus, vonalvezetés, ceruzahasználat
9. Fűzd tovább a gyöngyöt! Folytasd a rajzolást! A második cérnára más formájú gyöngyöket rajzolj! „Fűzz” anyunak háromféle gyöngyből nyakláncot! Színezd ki a „nyakláncokat”! ...
Ennél a feladatnál több mindent meg lehet figyelni: Tudja-e folytatni a formaritmust? A színek váltakozása szabályos-e? Milyen a vonalvezetés? Az azonos formák nagysága állandó-e? stb.
Számfogalom, több, kevesebb fogalmának számonkérése
10. Rajzolj annyi „pöttyöt” a dobókockákra, amennyit a felső sorban látsz! Nevezd is meg! (Kettő, öt...) Mutass a legkevesebbre, a legtöbbre…! Mennyi van a második, negyedik kockán…?
Számfogalom, mennyiség
12. Rajzolj annyi vonalat a négyzetbe, amennyit mondok! (Hallás után kell az elhangzott mennyiséget megrajzolni: négy, nyolc, hat, kettő, három, öt.)
Számfogalom, ugyanannyi fogalma
11. Kösd össze az ugyanannyit! Nevezd is meg a mennyiséget! Hány levelet látsz a felső sor 3. helyen?
Szókincs, emlékezet, beszédritmus, mondathasználat megfigyelése
13. Hallgasd meg a történetet! Kérdések alapján a mese tartalmának számonkérése. Kik voltak a történet szereplői? Hová mentek? Hogy hívták a kislányt? Mit vásárolt az édesanya?
Kati édesanyjával reggel a piacra indult. Autóval utaztak, mert messze volt a piac. Ott egy csíkos zoknit és egy nagy, színes képeskönyvet vett Katinak édesanyja. A zöldségárusnál almát, retket és uborkát vásároltak. Kati kosarába az ajándékon kívül egy csokor virág is került. A kislány jól elfáradt a vásárlásban, de nagyon örült az ajándéknak. ( Felnőtt mesélje el a történetet.)
Feladat: Meséld el a történetet! (Iskolaérett gyermeknek legalább 4-5 összefüggő mondatban kellene elmondania a hallottakat. ) Segíteni kell, ha elakad a mesélésben. Ki ment vásárolni? Hová mentek? Mivel utaztak? Mit kapott Kati? Mit vásároltak a zöldségárusnál? Mit vitt haza Kati? Miben vitte az ajándékot? Mikor voltak a piacon? Lehet többször foglalkozni a történettel. (Először szóban, később rajzban is lehet válaszolni a feltett kérdésekre.)
Térirányok, nagyságviszonyok, színek ismerete
14. A legkisebb ceruzát színezd kékre! Zöldre színezd azt, amelyiknek a hegye jobbra mutat! A lefelé álló hegyű ceruzát narancssárgára színezd! A kéktől balra lévő ceruza lila legyen! ...
Ebbe a keretbe rakassa ki gyermekével a fenti formákat! (Jelzőtáblát, abból talpas poharat)
Legkevesebb, legtöbb fogalma
15. Színezd ki azt a katicabogarat, amelyiknek a szárnyán 5 pötty van! Melyik az a katica, amelyiken a legkevesebb pötty van? Melyik az a katica, amelyikre a legtöbb pöttyöt rajzolták? Hány pötty van az utolsó katica szárnyán? Melyik az a katica, amelyiknek a bal szárnyán ugyanannyi pötty van, mint a jobb szárnyán? Sorrendiség megfigyelése, vizuális memória
17. Figyeld meg pontosan, a sorokban hogyan következnek a képek! Azt is, hogy melyik mellett, alatt, mi van! A következő táblázatba ki kell raknod úgy, ahogyan fent láttad! ( Neveztesse meg gyermekével a képeket! Hagyja pár percig figyelni, majd takarja le azokat! )
A művelet, sorrendiség megfigyelése, utánzása
Ha gyermeke alaposan megfigyelte az itt látható képet, utána takarja le!
16. Figyeld meg, hogyan rakosgatom a pálcákat! Te is rakd ki úgy, ahogyan én tettem! (Öt darab azonos pálcából a szülő rakjon ki egy ablakot, az ablakból jelzőtáblát, a jelzőtáblából talpas poharat. Szedje szét! Ezt kell a megfigyelés alapján gyermekének sorrendben kiraknia!)
1. Takarja le megfigyelés után!
2.
3.
Az üres keretbe rakassa ki az előbb látott tárgyakat! (Rajzolja le üres lapra, majd vágják ki, és azt helyezze az alábbi táblázatba!) Megfigyelheti gyermeke vizuális memóriáját, valamint azt, mennyire tartotta be a sorrendiséget. Kérdezzen rá a tárgyak helyére, a térirányokra! (Melyik sorban, hányadik képen van a maci?)
Ezt a képsort vágja ki!
Sorrendiség, számfogalom, saját adat ismerete
Beszédkészség megfigyelése
18. Nevezd meg a családod tagjait! Mutasd be őket! Fejezd be a rajzot! Csak azokat húzd át a ceruzáddal, akik a te családodban is jelen vannak! Mutasd be a családod!
19. Annyi gyertyát színezz ki, ahány éves vagy! Hány gyertya van meggyújtva? Mutass az elsőre, az utolsóra, a negyedikre! Melyik gömbölyű?
Testséma, beszédkészség, önismeret
20. Rajzold meg magad! Mesélj magadról! Hogy hívnak? Hány éves vagy? Hol laksz? Mikor szoktál lefeküdni? Most a napnak mely szakasza van? (Reggel, délelőtt, dél, délután, este, éjszaka?) Mutasd meg a képen a fejed, a bal kezed! Most a valóságban mutasd meg! Melyik a jobb kezed? A bal lábad?
Erkölcsi értékek, ítéletek megfigyelése
21. Meséld el, mit teszel, ha véletlenül összetöröd a poharat, amikor nincs itthon anya! Mit teszel, ha rálépnek a lábadra? Mit teszel, ha anyunak vásárol virágot apu, és te eltöröd? Mit teszel, ha megtetszett valami a barátod játékai közül? Azt tudja megfigyelni, hogy helyesen ítéli-e meg gyermeke a szituációt. Térirányok, viszonyok, vonalvezetés, ceruzafogás
Mutasd be a kisfiú testrészeit!
Rajzold le magad!
22. Rajzolj! A székre labdát! A gomba fölé lepkét, napot! A szék alá bögrét! A gomba és a szék közé gombot! A pöttyös labdától balra egy kisebb labdát! A pöttyös labdától jobbra egy seprűt! A szék elé egy cicát! (Rajzolás helyett, mutasd meg! – rámutatás alapján meggyőződhetünk az ismeretről.)
Megfigyelheti, hogy síkban és térben hogyan igazodik el gyermeke. Fontos, hogy a lapon ugyanolyan jól tudjon tájékozódni.
Azonosság, különbözőség
23. Színezd ki a sorban azt a formát, amelyik ugyanolyan, mint az első!
Formaállandóság
24. Keresd a párját! Színezd az egyformákat azonos színűre! Tegyél rendet, kösd össze az összetartozókat!
Beszédkészség, szókincs
25. Mesélj a képről!
Le, föl – térirány
27. Azt a levelet színezd ki, aminek a „nyele” lefelé áll!
Legnagyobb, legkisebb, egyforma fogalmak
28. Színezd ki a legmagasabb fát sárgára! A legkisebbet pirosra! Zöldre az egyforma magasakat!
Jobb, bal felismerése – térirány
26. Színezd ki a jobbra dőlő virágokat!
Rész - egész kapcsolata
29. Rajzold meg a másik felét!
Alak, háttér, számfogalom
30. Keresd meg a madarakat! Mennyit találtál? Rajzolj annyi karikát a kép mellé, ahány madarat láttál! Rajzolj te is madarakat!
Vágasson ki színes papírból madarakat! Apró, színes papírdarabokból alkosson gyermeke egy madarat! (Rajzoljon egy lapra nagy madarat, a körvonalán belül, apró darabok felragasztásával.) Megfigyelheti az olló használatát, a kreativitást, a türelmes, kitartó munkát.
Fantázia megfigyelése
31. Fújd szét a festékcseppeket a lapon! Egészítsd ki a „pacákat” úgy, hogy valamilyen állat, növény, tárgy legyen belőlük!
Ezt a feladatot az itt látható minta alapján, rajzlapon végeztesse el gyermekével!
Szín és formaritmus
32. Folytasd a sort! Színezd ki a formákat! Két színt használhatsz! sormintát a vonal alá!
Rajzolj
háromféle
formából
Néhány jó tanács A nyár alkalmas arra, hogy szülő és gyermek többet legyen együtt, így az iskolai életre is lehetőség van jobban felkészülni. A tanítási óráknak kötött rendjük van: az első óra 8 órakor kezdődik, a nyugodt rákészülődés miatt 7 óra 45 perckor már az iskolában kell lenni. Tehát a kisgyermeknek sokkal korábban kell kelnie, mint mikor óvodás volt. Erre az életritmus-váltásra tanácsos idejében felkészülnie. Ajánlatos már este 8 órakor ágyban lennie, hogy reggel időben fel tudjon kelni. Ez nagyon fontos, hiszen fáradtan nem tud majd feladataira figyelni, részt venni az órai munkában. Az óvodában nem volt jelentősége, ha fáradtan kezdte a játékot, az iskolában viszont az álmosság szétszórt figyelemhez, gyenge koncentráláshoz, lemaradáshoz vezethet. Ajánljuk a kedves szülőknek, hogy jó előre szoktassák önállóságra gyermeküket az öltözködés, a felszerelés bepakolása, mosakodás, önkiszolgálás terén. A szülőknek észre kell venniük, ha a kisgyermek túl hamar elfárad, ha nem tud nyugodtan, egyhelyben ülni, figyelmesen mesét hallgatni, türelmesen kivárni szülei, testvérei mondandóját. Ebben az esetben segítség lehet a következetes ráhangolás. Nagy felelősséget ró rájuk az is, ha úgy észlelik, hogy valamiből kimagasló képessége van a gyermeküknek, ebben az esetben fontos szakemberrel is megerősíttetni tapasztalatukat (pl. a Pedagógiai Intézet Tehetségpontjában), mert a tehetség problémássá válhat, és ha nem megfelelő fejlesztésben részesül, később konfliktusok forrása lehet. Utóbbi esetben nagy figyelmet kell fordítaniuk a személyiség komplex fejlesztésére (önismeret, moralitás, viselkedéskultúra, alkalmazkodás), hiszen fejlett személyiség nélkül nem képzelhető el a tehetség kibontakoztatása. A tehetséges gyermek jellemzői: - értelmileg messze halad társai előtt, gyakran azonban vagy egyedül marad érzelmeivel vagy igyekszik másokhoz hasonlítani, hogy ne legyen egyedül, de ehhez fel kell adnia tehetségét - elégedetlen, különc a közösségben, ő mindig mást vagy másként akar, a többiektől sok türelmet, megértést, figyelmet igényel
- a kreatív gyermek sokoldalú, differenciáltabban él át dolgokat, mint a kevésbé kreatív – olyanra is odafigyel, amit mások észre sem vesznek - ítéletei függetlenebbek, öntudatosabbak - védekezik mindenféle elnyomás, korlátozás ellen, nehezen tűri a szabályokat - jellemzője a játékos, alkotó kíváncsiság, sokkal érdeklődőbbek, sokkal érzékenyebbek társaiknál, kevesebb előítéletük van - gondolkodására jellemző a fantáziagazdagság, az eredetiség, sokkal alaposabb, mint kortársai, a probléma megoldása izgatja - nem mindenkinek van bátorsága kipróbálni tehetségét, legtöbbjük biztatást igényel - gyakran az adottságok a személyiség legmélyén rejtőzködnek - a konformizmusra hajló tehetséget érdekes feladatokkal, célokkal tudjuk elvezetni a bátor kreativitáshoz - meg kell tanítanunk arra, hogy képes legyen a kudarc utáni következtetések levonására, hogy a sikertelenségből újra továbbléphessen, az egyéni kreativitás felé az egyéni bíztató beszélgetések (Mi lett volna, ha nem próbálod ki? Majd legközelebb biztosan sikerül. Próbáljuk meg együtt! Kinek van ötlete? – kérdések) segíthetik átlendíteni a kudarcélményen. Sikeres iskolakezdést kívánok! Patakfalvi Attiláné
