IPARMŰVÉSZETI ÁG
1
_________________________________________________________________________________________
IPARMŰVÉSZETI ÁG
IPARMŰVÉSZETI ÁG
2
_________________________________________________________________________________________
KÉZMŰVES TANSZAK
IPARMŰVÉSZETI ÁG
3
_________________________________________________________________________________________
ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK: A kézműves műhelymunka tanításának célja: A kézműves tevékenységek megismertetésével a hagyományos népi kultúra ezen területének átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe. A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és megerősítése, a környezet harmonikus életvitel, a környezet alakítás képességének megalapozása, az értékmentés és megőrzés igényének létrehozása.
A kézműves műhelymunka feladata: • a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység mélyítése, • a hagyományos kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, • a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása, • a
hagyományok
megismertetésével
múltunk,
népi
örökségünk
megbecsülése,
megszerettetése, a hovatartozás-tudat mélyítése, • a hagyományos kézműves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetőségeinek feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok között, • a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniájának felfedezése a tárgyelemzéseket és a tárgyalkotó tevékenységeken keresztül, • a
természethez,
környezethez
való
kötődés
mélyítése
élmény-,
ismeret-
és
tapasztalatszerzés által, • azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotó munka elvégzését, • az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségeinek felfedezése a kézműves tevékenységen keresztül, • a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban, • a kézügyesség, a technikai érzék, és tervező-teremtő fantázia fejlesztése, • az értékteremtéses és megőrzésen keresztül munkára nevelés.
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK: • ismerje meg a hagyományos kézműves tevékenységek minél szélesebb körét,
IPARMŰVÉSZETI ÁG
4
_________________________________________________________________________________________
• alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés, • tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez. Rendelkezzen ismeretekkel: • a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségükről, • a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól. Legyen jártas: • a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában, • egyszerű technológiájú tárgyak készítésében, • a felhasznált anyagok megfigyelésében, • a kézművesfolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technika választás, kivitelezés, díszítés), • a gazdaságos munkavégzésben, • a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő balesetmentes használatában, • a tárgyak elemzésében. Legyen képes: • a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, • az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létrehozására. Fedezze fel: • a tárgyakban rejlő esztétikumot, • a hagyományos kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében.
TANTÁRGY MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ (KÉZMŰVES)
ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra
IPARMŰVÉSZETI ÁG
5
_________________________________________________________________________________________
TANANYAG Feladatcsoport: 1.Gyöngymunkák Elmélet: •
A gyöngyfűzés eszközeinek megismerése
•
A gyöngy fajtáinak felismerése
•
Gyöngyszövés eszközeinek megismerése.
Gyakorlat •
Egyszerű gyöngyfűzési technikákkal ékszer készítése.
•
Egyszerű gyöngyszövés készítése.
2. Szövés – fonás alapjai Elmélet: •
A szövés – fonás felhasználási területei.
Gyakorlat: •
Fonások készítése
•
Szövés kereten
3. Az agyagmunka alapjai Elmélet: •
Az agyag megfigyelése, tulajdonságai
Gyakorlat: •
Agyagplasztika készítése
•
Egyszerű agyagedény készítése
•
Díszítési technikák kipróbálása
4. A család ünnepei Elmélet: •
A család ünnepei
IPARMŰVÉSZETI ÁG
6
_________________________________________________________________________________________
Gyakorlat: •
Tárgykészítés az ünnephez kapcsolódóan
KÖVETELMÉNY: Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenység iránti érdeklődés. Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat.
ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
2. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Feladatcsoportok: 1. Gyöngymunkák Elmélet: •
Gyöngyfűzés, gyöngyszövés kellékei
Gyakorlat: •
Bonyolultabb fűzéstechnikák megismerése
IPARMŰVÉSZETI ÁG
7
_________________________________________________________________________________________
•
Gyöngyszövés készítése
2. A varrás alapjai Elmélet: •
A varrás és hímzés anyagai
Gyakorlat: •
Egyszerű szegő és díszítő varrások készítése
3. Textilmunkák Gyakorlat: Textilfestés – mintázás nyomhagyással, ecsettel
4. Ajándéktárgyak Elmélet: •
Az ajándék szerepe, ajándékozási szokások
Gyakorlat: •
Ünnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyaggal és technikákkal
Egész éven át végigvonuló feladatok: •
a felhasznált anyagok megfigyelése
•
a tárgyakban rejlő esztétikum felismertetése
•
az eszközök helyes használata
KÖVETELMÉNY: Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat. A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő hagyományokról, a tárgyakban a tartalom és forma kapcsolatáról.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
8
_________________________________________________________________________________________
ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
TANTÁRGY I. MŰHELYGYAKORLAT (KÉZMŰVES)
ALAPFOK 3. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Feladatcsoport: 1. A környezet anyagai Elmélet: •
A környezet anyagainak megfigyelése: természetes (ásványi, növényi, állati eredetű) és mesterséges anyagok
Gyakorlat: •
Tanulmányi séta a természeti környezetben, különféle anyagok gyűjtése
•
Játékeszközök és -figurák: állat- és emberalakok készítése (pl. bogáncsbaba)
IPARMŰVÉSZETI ÁG
9
_________________________________________________________________________________________
•
Kő, homok és hó felhasználása a játéktevékenységben
2. Az ember tárgykészítő tevékenysége Elmélet: •
Ismerkedés az ember tárgykészítő tevékenységével, a tárgykészítés szerepével, területeivel
Gyakorlat: •
Tárgyak szerepének vizsgálata a környezetben
•
Egyszerűbb papírhajtogatások
3. Textilmunkák Elmélet: •
A tárgyak csoportjai - pl.: alapanyag szerint
Gyakorlat: •
Egyszerű fonástechnikák - fonalsodrás, 3, 4 szálas technikák
•
Textilfestés - mintázás nyomhagyással (pl.: krumplidúc), fröcsköléssel, ecsettel
•
Rongybabakészítés - a mintázott textil alkalmazásával
4. A család ünnepei Elmélet: •
Ünnepek és hétköznapok
•
A család ünnepei
Gyakorlat: •
Egyszerűbb gyöngyfűzési technikák 1 és 2 szállal
•
Tárgykészítés az ünnepekhez kapcsolódóan választott anyaggal és technikával (pl.: karácsonyfadíszek)
•
Különféle báb- és babakészítési lehetőségek
Egész éven át végigvonuló feladatok: A természeti és mesterséges környezet megfigyelése, esztétikumának befogadása
IPARMŰVÉSZETI ÁG
10
_________________________________________________________________________________________
KÖVETELMÉNY: Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenységek iránti érdeklődés. Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat, szerezzen jártasságot legalább egy technika alkalmazásában.
ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
11
_________________________________________________________________________________________
4. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Feladatcsoportok: 1. A természeti környezet Elmélet: •
A természeti környezet megfigyelése
•
A természethez (anyagaihoz, jelenségeihez...) fűződő népköltészeti alkotások, hiedelmek
Gyakorlat: •
Növényi részek gyűjtése
•
Játékkészítés a természet témaköréhez kötötten a gyűjtött anyagokból
2. Az agyagmunka alapjai Elmélet: •
Tartalom és forma kapcsolata a tárgyakon
•
Az agyag megfigyelése és tulajdonságai
•
A fazekasság munkafolyamatai: előkészítés, formázás, díszítés, égetés
Gyakorlat: •
Agyagelőkészítés. Agyagplasztika
•
Edénykészítés formába rakással
•
Díszítés nyomhagyással
3. A szövés - fonás alapjai Elmélet: •
A szövés - fonás felhasználási területei
•
A szövés - fonás anyagai, megfigyelésük
Gyakorlat: •
A körmönfonás technikái
•
Többszálas fonástechnikák: lapos és gömbölyű fonások
IPARMŰVÉSZETI ÁG
12
_________________________________________________________________________________________
•
A szövés alapjai - szövés képkereten
4. Papírmunkák Elmélet: •
A papír felhasználása, tulajdonságainak megfigyelése
Gyakorlat: •
Papírhajtogatások
•
Mozgatható végtagú figurák készítése (más anyagok kombinálásával is)
•
Sárkánykészítés
5. Ajándéktárgyak Elmélet: •
Az ajándék szerepe, ajándékozási szokások
Gyakorlat: •
Ünnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyagokkal és technikákkal (pl.: ünnepi asztal, mézeskalács)
Egész éven át végigvonuló feladatok: • a felhasznált anyagok megfigyelése • tárgyak elemzése adott szempontok szerint • a tárgyakban rejlő esztétikum felismertetése • az eszközök helyes használata
KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő hagyományokról, a tárgyakban a tartalom és a forma kapcsolatáról. Szerezzen jártasságot a szövés - fonás alapvető technikáiban, az agyag egyszerű formázási lehetőségeiben.
ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
13
_________________________________________________________________________________________
A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
5. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Feladatcsoportok: 1. A népmesék világa Elmélet: •
A népmesék világa, a mesék szereplői
Gyakorlat: •
Népmesei jelenetek ábrázolása
•
Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, növényi részek, textil
2. A varrás alapjai Elmélet: •
A varrás szerepe
•
A varrás és a hímzés anyagai, megfigyelésük, tulajdonságaik
IPARMŰVÉSZETI ÁG
14
_________________________________________________________________________________________
Gyakorlat: •
Egyszerű szegő és díszítő varrások
•
Egyszerű lapos-, kereszt- és láncöltések alkalmazása
•
Mintaterítő készítése
3. Népszokások Elmélet: •
A téli és tavaszi népszokások lényege, fontosabb ünnepek
Gyakorlat: •
Jeles napokhoz kapcsolódó tárgykészítés (pl.: betlehemépítés, farsangi maszkok)
•
A madzagszövés technikája
4. Az emberélet fordulóinak tárgyai Elmélet: •
Az emberélet fordulóinak fontosabb eseményei
Gyakorlat: •
Báb- és rongybabakészítés az emberélet fordulóinak megjelenítésével (pl.: lakodalmi vendégsereg)
•
Gyöngyfűzés. Bonyolultabb 1 és 2 szálas technikák, gyöngyszalagok
5. Népi hangszerek Elmélet: •
Hangszerek fajtái, szerepük a népéletben, népszokásokban (pl.: zajkeltés - gonoszűzés)
Gyakorlat: •
Hangadó játékok és hangszerek készítése (pl.: agyagsíp, dob, köcsögduda)
•
Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, bőr, növényi részek...
Egész éven át végigvonuló feladatok: • a tárgyak csoportjai: ünnepi és hétköznapi használat; használati és ajándéktárgyak, • a felhasznált anyagok megfigyelése,
IPARMŰVÉSZETI ÁG
15
_________________________________________________________________________________________
• tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódóan, • a tárgyakban rejlő esztétikum befogadása, • ötletgazdag, fantáziadús tárgyak létrehozása, • az alkalmazott eszközök balesetmentes használata
KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a népi kultúra tárgyalt területeiről: a népmesék világáról, a fontosabb téli és tavaszi népszokásokról, az emberélet fordulóinak nagyobb ünnepeiről. Legyen jártas az egyszerűbb varrási technikák alkalmazásában, a madzagszövésben, a gyöngyfűzésben és a bábkészítésben.
ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
6. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Feladatcsoportok:
IPARMŰVÉSZETI ÁG
16
_________________________________________________________________________________________
1. Szálasanyagok Elmélet: •
A szalma, szizál és a rafia felhasználási lehetőségei
•
Az anyagok megfigyelése, tulajdonságai
Gyakorlat: •
A szalma előkészítése
•
Szalmafonattal készített tárgyak (pl.: aratókoszorú, állatfigurák)
•
Szizál- és rafiafonatok összevarrásával készített tárgyak
•
Egyéb szalma-, szizál- és rafiadíszek, figurák
2. Népi gyermekjátékok Elmélet: •
A gyermekjátékok szerepe – felkészítés a felnőtt korra.
Gyakorlat: •
Játék munkaeszközök készítése.
•
Felhasználásra javasolt anyagok: kukoricaszár, csutka, csuhé, agyag.
3. Nemezelés Elmélet: •
Állati eredetű alapanyagok.
•
A gyapjú megfigyelése, tulajdonságai, alkalmazási módja.
Gyakorlat: •
A nemezelés technikája.
•
Mintázási lehetőségek.
•
Kisebb nemeztárgyak készítése.
4. A bőrmunka alapjai Elmélet: •
Állati eredetű alapanyagok.
•
A bőr megfigyelése, tulajdonságai.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
17
_________________________________________________________________________________________
•
A bőrös munka eszközei.
Gyakorlat: •
Kisebb bőrtárgyak alkotása: lyukasztás, egyszerű fűzések, fonások alkalmazása.
5. Népi építészet Elmélet: •
A népi építkezés anyagai, technikái.
•
A parasztház alaprajza, berendezése.
Gyakorlat. •
Makett készítés – település, porta, házbelső.
•
Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, kukoricaszár, csuhé, szalma.
Egész éven át végigvonuló feladatok: •
A funkció – forma – díszítés harmóniája a tárgyakon.
•
A felhasznált anyagok megfigyelése.
•
Tárgyelemzések adott szempontok szerint.
•
A tárgyakban rejlő esztétikum felfedezése.
•
Saját ötleteik, elképzeléseik megjelenítése.
•
Az alkalmazott eszközök balesetmentes használata.
KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a felhasznált anyagok tulajdonságairól, alkalmazási lehetőségeiről, a népi gyermekjátékok szerepéről, a népi építkezés néhány jellemző vonásáról. Legyen
jártas
a
tanult
kézműves
tevékenységek
alapvető
munkafolyamatainak
alkalmazásában.
ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
18
_________________________________________________________________________________________
A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
TOVÁBBKÉPZŐ 7. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Feladatcsoportok: 1. Famunkák Elmélet: •
A fa felhasználási területei.
•
A fának, mint alapanyagnak megfigyelése.
Gyakorlat: •
Egyszerű fafaragási technikák kipróbálása (karcolás, ékrovás).
•
A munkafolyamatokhoz szükséges eszközök és használatuk.
2. Vesszőmunkák Elmélet: •
A vesszőből készült tárgyak köre, szerepük a mindennapi életben.
Gyakorlat: •
A vessző előkészítése.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
19
_________________________________________________________________________________________
•
A kosárfonás alapjai.
•
Kisebb tárgyak, játékok vesszőből.
3. Háncs- és gyékénymunkák Elmélet: •
A háncs- és gyékényfonás alkalmazási területei.
Gyakorlat: •
Előkészületek a fonáshoz.
•
Kisebb használati tárgyak készítése rámán és összevarrással.
•
Egyszerű mintázási lehetőségek kipróbálása.
•
Egyéb háncs- és gyékényfigurák készítése.
4. Népi kerámia Elmélet: •
Kerámiák a lakáskultúrában.
•
Kerámiával közvetített jelentéstartalom.
Gyakorlat: •
Tárgykészítés felrakással és lapok összeillesztésével.
•
Különféle díszítési módok – rátétes, mélyített és áttört díszítés.
5. Bőrmunkák Elmélet: •
A bőr felhasználási területei.
•
A bőr fontosabb munkatulajdonságai.
Gyakorlat: •
Kisebb használati tárgyak készítése bőrből.
•
Díszítési lehetőségek megismerése – szironyozás, domborítás, rátétvarrás.
Egész éven át végigvonuló feladatok: •
A tervezés szempontjai, folyamata.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
20
_________________________________________________________________________________________
•
A felhasznált anyagok megfigyelése.
•
A tárgyakkal kifejezett jelentéstartalom megfigyelése, a népművészet motívumrendszere.
•
Tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódva.
•
Tárgyak esztétikumának megfigyelése.
•
Használati eszközök balesetmentes használata.
KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a fa, a vessző, a háncs – gyékény, a kerámia és a bőr alkalmazási területeiről, az anyagok fontosabb munkatulajdonságairól, a tárgyak jelző értékéről. Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában.
ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
8. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Feladatcsoportok:
IPARMŰVÉSZETI ÁG
21
_________________________________________________________________________________________
1. A szövés Elmélet: •
A szövőkeret felépítése.
•
A szőttesek mintakincse, kompozíciós megoldásai.
•
A szőttesek szerepe a lakáskultúrában.
Gyakorlat: •
Felvetés a szövőkeretre.
•
A szövés munkafolyamata, egyszerű mintázási technikák.
•
Mintakendő készítése.
2. A hímzés Elmélet: •
Hímzések a népviseletben és a lakástextileken.
•
A régi és az új hímzések összehasonlítása.
Gyakorlat: •
Saját tájegységhez kötődő szabad rajzú hímzés.
•
Egy szálvonásos technika kipróbálása.
3. Batikolás Elmélet: •
A textilfestés anyagai, munkafolyamata.
Gyakorlat: •
Viaszolt és csomózott batikolási technikák.
4. Ékszerkészítés Elmélet: •
A népi ékszerek fajtái, az ékszerekkel közvetített jelentéstartalom.
Gyakorlat: •
Öltözet kiegészítők, ékszerek kiegészítése.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
22
_________________________________________________________________________________________
•
Felhasználásra javasolt anyagok: bőr, gyöngy, növényi anyagok.
•
Gyöngyszövés.
5. Népviselet Elmélet: •
A népviselet elemei, a viselettel közvetített jelentéstartalom.
Gyakorlat: •
Viseleti babák tervezése, készítése a tanult technikák alkalmazásával.
6. A népművészet továbbélése Elmélet: •
A népművészet továbbélési lehetőségei a modern körülmények között.
Gyakorlat: •
A lakáskultúrához köthető, mai igényeknek megfelelő tárgykészítés választott technikával.
7. Rendszerezés Elmélet: •
A hagyományos kézművességről tanultak áttekintése, rendszerezése (anyagok, technikák, tárgyak).
Gyakorlat: •
Önálló tárgykészítés a tervezéstől a kivitelezésig választott technikával.
Egész éven végigvonuló feladatok: •
Önálló alkotómunka (tervezés, munkafázisok megállapítása, kivitelezés).
•
A tanult technikák komplex alkalmazása.
•
Irányított megfigyelések, gyűjtőmunkák.
•
A tárgyak esztétikumának megítélése.
•
Balesetmentes eszközhasználat.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
23
_________________________________________________________________________________________
KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi szőttes és a hímzés jellemzőiről, az ékszerek és a viselet jelentéstartalmáról, a népművészet továbbélési lehetőségeiről. Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában. Legyen képes az önálló alkotómunkára, esztétikus, igényes tárgyalkotásra.
ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
TANTÁRGY II. NÉPMŰVÉSZET
A PROGRAM CÉLJA, FELADATA: A népművészet tantárgy tanításának célja: a népi kultúra átfogó rendszerének megismertetése, a múlt öröksége iránti tisztelet, megbecsülés kialakítása, a hagyomány értékeinek bemutatásával az egyén és a közösség kapcsolatának, a múlt és a jelen összefüggéseinek felfedeztetése, mindezzel a személyiség formálódásának pozitív irányú befolyásolása.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
24
_________________________________________________________________________________________
A tantárgy tanításának feladata: • a tárgy iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos világszemlélet, a másként gondolkodás elfogadása, • a népi kultúra komplex rendszerének, az élet minden területét átfogó összhangjának példaként állítása a tanulók elé, • a mindennapi élet kérdéseire, problémáira való válaszkeresés, a régi és a mai szemlélet egymás mellé állításával, • az ember és a természet, az ember és a társadalom kapcsolatának elemzése, az egyén helyének, szerepének tudatosítása, • hagyományos kultúra és értékrendszer bemutatásával a közösségi érzés mélyítése, a humánus magatartás, az elfogadás, a tolerancia kialakítása, fejlesztése, • az általános néprajzi ismeretek átadása mellett saját környezetük hagyományainak vizsgálata, tanulmányozása, ezáltal a hovatartozás-tudat, a szülőföldhöz való kötődés erősítése, • élményszerű megismerés, tapasztalatszerzés a tananyaggal kapcsolatban (pl.: gyűjtés személyektől, szakirodalomból, múzeum- ill. tájház látogatások), • értelmi és érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztése, az esztétikai élmény- és ítélőképesség mélyítése.
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK: A tanuló az alapfok végén ismerje: • a néprajz fogalmát, területeit, • egyén és a közösség viszonyát, a hagyomány fogalmát, • a tárgyi és szellemi kultúra kapcsolatát, • népművészet mibenlétét, ágait, a népi tárgyalkotás területeit, • a népművészet táji, történeti tagolódásának alapjait, • a díszítőművészet eszközrendszerét, • az alapvető néprajzi szakirodalmat. A tanuló legyen képes: • a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére adott szempontok szerint, • az egyes tárgyak funkcióját, helyét a népéletben meghatározni, • megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára,
IPARMŰVÉSZETI ÁG
25
_________________________________________________________________________________________
• az empátiára, a sajátunktól eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására. A tantárgyat a kézműves műhelygyakorlattal párhuzamosan, annak óraszámában tanítjuk alapfok 5.-6. És továbbképző 7.-8. évfolyamain, azzal a céllal, hogy a műhelygyakorlaton szerzett gyakorlati ismereteket a népművészet tárgykörébe tudják elhelyezni a tanulók.
ALAPFOK 5. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: A kézműves műhelygyakorlat óraszámában. TANANYAG Feladatcsoportok: 1. Általános tudnivalók •
A néprajz fogalma.
•
A néprajz kutatásának tárgya.
•
Múlt és jelen egymásra épülése.
•
Egyén, közösség, nép, nemzet meghatározása.
•
A nép kultúra és a nemzeti kultúra körvonalazása.
•
A hagyomány, a hagyományozódás kérdéskörének vizsgálata.
•
Az egyén és a közösség viszonya, a hagyományokba való belenevelődés folyamata.
•
A közösség rétegződése: a család, a nagycsalád, korcsoport, etnikum.
•
A közösség működése, munkamegosztása, a közösségi értékrend.
•
Hovatartozás-tudat, identitástudat felkeltése a tanulókban.
2. Népköltészet, néphit •
Valóság és fantázia, racionális és irracionális együttélése.
•
A globális világ megjelenése.
•
Az ember és a természet viszonya.
•
A természet erői, jelenségei a népköltészetben.
•
Az egyén és a társadalom viszonyának megnyilvánulásai a népköltészeti alkotásokban.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
26
_________________________________________________________________________________________
•
A vágyak világa – a mese.
•
A népmesék szereplői, az általuk képviselt erkölcsi tartalmak.
•
Mesei cselekmények.
•
A mese világképe.
•
Fantáziaélmények és megszemélyesítések.
•
Népmondák – valóságra épülés, magyarázatkeresés.
•
Eredetmondák, természeti jelenségek magyarázatai.
•
Népi bölcsességek, élettapasztalatok – a közmondások.
•
Játékos kedv – találós kérdések, mondókák világszemlélete.
•
Természet, társadalom, emberi sorsok a népdalokban.
•
A természet feletti erők és befolyások az ember életére.
•
A mágia és a mágikus tevékenységek, helyük a mindennapi életbe.
3. Népszokások •
Hétköznapok és ünnepek.
•
A szokások helye, szerepe a népéletben.
•
Jeles napok.
•
A természet jelenségeinek, változásainak, periodicitásának megfigyelése.
•
Ősi természetünnepek – a természet éledése, termékenysége, napfordulók, átmeneti időszakok.
•
Az ünnepek egyházi és bibliai háttere: Jézus életének eseményei, valamint a szentek legendái a jeles napokban.
•
Karácsonyi ünnepkör.
•
Húsvéti ünnepkör.
•
Pünkösdi ünnepkör.
•
A jeles napokhoz kapcsolódó népköltészeti alkotások, dramatikus jelenetek, hiedelmek, mágikus tevékenységek.
•
Az ünnepek szokástárgyai.
•
Az ember életének fordulói.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
27
_________________________________________________________________________________________
•
Életút a közösségen át.
•
Csoportba tartozás – feladatok, lehetőségek.
•
Közösségváltás – elbocsátás, befogadás.
•
Születés, gyermekkor, ifjúkor, házasság, halál.
•
Élmény- és tapasztalatszerzés a környezetből – az ünnepek megfigyelése.
KÖVETELMÉNY: A tanulókban alakuljon ki a téma iránti nyitottság. Rendelkezzen ismeretekkel a népköltészeti alkotásokról, a népi hitvilágról, világképről. Ismerje a karácsonyi, húsvéti, pünkösdi ünnepkör alapjait, fontosabb jeles napjait, az emberélet fordulóinak néhány szokását.
ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük: • témazáró dolgozatok, • írásbeli feleletek, • kiselőadások, beszámolók, • tanórán kívüli írásos feladatok: előre kiadott témák feldolgozása, könyvtári gyűjtések, néprajzi gyűjtések, tárgyelemzése készítése, • a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása. A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba osztályzattal értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
6. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: A kézműves műhelygyakorlat óraszámában. TANANYAG Feladatcsoportok: 1. Népi gazdálkodás •
Alapvető szükségletek kielégítése – zsákmányolás, gazdálkodás.
•
Felesleg nélküli termelés, a „minden hasznosításának” elve.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
28
_________________________________________________________________________________________
•
A természeti környezet hatása a gazdálkodásra.
•
A társadalmi viszonyok, a technikai, technológiai fejlődés befolyásoló szerepe.
•
A hagyományos és a mai gazdálkodás.
•
Önellátás - árutermelés.
•
A munka szerepe a társadalomban, a paraszti közösségben, a közösségi értékrend kialakulásában.
•
A közösség munkamegosztása – a férfi és női munkák.
•
Gyermekjátékok a felnőttkori szerepekhez kapcsolódóan (mozgásos és eszközös játékok, a játékkészítés).
•
Természetközeli, természetharmonikus életmód, népi természetismeret.
•
Földművelés: gabona – élet.
•
A földművelés fontosabb területei, munkafolyamatai.
•
Állattartás: az állattartás fajtái, munkafolyamatai. A pásztorkodás.
•
A termelt javak feldolgozása.
A gazdálkodáshoz, munkaalkalmakhoz kapcsolódód népköltészeti alkotások, népszokások (pl. aratóbál), jeles napok (pl. Szent György nap), hiedelmek, mágikus tevékenységek (pl. termés-, termékenységvarázslások, időjárásjóslások).
8. Népi építészet •
Az ember kiszolgáltatottsága a természeti viszonyoknak, időjárásnak, az építkezés kialakulása – enyhelykeresés.
•
Lakótér, munkatér, tárolási funkció.
•
Az építkezés történeti alakulása.
•
A társadalmi különbségek megnyilvánulása az építkezésben.
•
Lakóházak és közösségi épületek (pl. templom).
•
A falu és a város kialakulása, elkülönülése.
•
A természetföldrajzi tényezők hatása az építkezésre.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
29
_________________________________________________________________________________________
•
Népi építkezés.
•
A települések fajtái.
•
A népi építészet jellemzői: az építkezés anyagai, technikái.
•
Lakóházak, gazdasági épületek.
•
Az építkezés, mint közösségi munkaalkalom.
•
A paraszti lakóház alaprajza – jellegzetes háromosztatú házak.
•
A parasztház berendezése, bútorai, a kialakított belső terek funkciói.
•
A berendezés jelfunkciója.
•
A lakóhely és az életmód harmóniája.
•
A népi építészethez (építkezés folyamatához, berendezéshez, épülethez) fűződő népköltészeti alkotások, népszokások, hiedelmek.
3. A hagyományos tárgyalkotás •
Az ember tárgykészítő tevékenysége, a tárgykészítés szerepe, területei.
•
Természetes anyagok felhasználása.
•
A tárgykészítés szempontjai: a funkció elsődlegessége, a funkció – forma – díszítés harmóniája.
•
A tárgyak jelző értéke (utalások a tulajdonos személyére, alkalomra…).
•
Használati tárgyak, ajándéktárgyak.
•
Tárgykészítéshez, tárgyakhoz fűződő hagyományok.
KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a hagyományos gazdálkodás formáiról, a népi építészet jellemzőiről,
a
hagyományos
tárgyalkotás
szempontjairól,
területeiről.
Ismerjen
a
gazdálkodáshoz, építészethez, tárgykészítéshez fűződő hagyományokat. Legyen jártas az összefüggések keresésében, a saját környezetének tananyaggal kapcsolatos megfigyelésében.
ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük: • témazáró dolgozatok, • írásbeli feleletek,
IPARMŰVÉSZETI ÁG
30
_________________________________________________________________________________________
• kiselőadások, beszámolók, • tanórán kívüli írásos feladatok: előre kiadott témák feldolgozása, könyvtári gyűjtések, néprajzi gyűjtések, tárgyelemzése készítése, • a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása. A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba osztályzattal értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
TOVÁBBKÉPZŐ 7. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: A kézműves műhelygyakorlat óraszámában. TANANYAG Feladatcsoportok: 1. A népművészet •
A népművészet fogalma.
•
Kollektív művészet, a hagyományos értékrend hatása.
•
A tárgyalkotás természeti, társadalmi, gazdasági meghatározói.
•
Önellátás, házi ipar, kézművesség.
•
Funkció – forma – díszítés, anyag – méret – technika összefüggései.
•
Használati funkció, díszfunkció, reprezentáció. Tárgyakkal kifejezett jelentéstartalom.
•
A népművészet motívumrendszere – geometrikus és természetes motívumok.
•
Stilizált és naturális ábrázolás.
•
A motívumok jelfunkciója, hozzájuk kapcsolódó szokás- és hiedelemelemek.
•
Mintaelrendezés, kompozíció.
•
Színhasználat.
•
A népművészet korszakai – a régi, új és legújabb stílus alapvető jellemzői.
•
A hagyományos tárgyak esztétikuma.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
31
_________________________________________________________________________________________
2. Famunkák •
A famunkák kialakulása, története, elterjedése.
•
A fa felhasználási területei.
•
A fa megmunkálási és díszítési technikái.
•
A parasztfaragás – szerszámkészítés, eszközkészítés, ajándéktárgyak.
•
A parasztfaragás sajátos tárgyai, motívumkincse.
•
A bútorkészítés.
•
A bútorok kialakulása, fejlődése, fajtái.
•
Készítési és díszítési eljárások, jellemző motívumrendszer és színhasználat.
•
A fához, a famunkákhoz kapcsolódó népköltészeti alkotások, szokások, hiedelmek.
•
A fából készült tárgyak esztétikuma.
•
A fa a jelen tárgykultúrájában.
3. Népi kerámia •
A fazekasság kialakulása, története.
•
A kerámiakészítés munkafolyamata, formázási és díszítési technikák, a kerámia motívumkincse.
•
Az anyagminőség meghatározott szerepe – fazekasok, korsósok, tálasok.
•
Edényformák.
•
A kerámia funkciói, helyük a lakásban, a mindennapi életben.
•
Női és férfi tulajdonban lévő kerámiák.
•
A fazekas termékek, mint a hagyomány tárgyai – hozzájuk fűződő népköltészeti alkotások, szokások, hiedelmek.
•
Fő kerámiakészítő központok.
•
Kerámia a mai lakáskultúrában.
•
A fazekas termékek esztétikuma.
4. Egyéb kézműves tevékenységek •
Vessző-, sás-, gyékény- és háncsmunkák.
•
A készített tárgyak köre, szerepük a mindennapi életben.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
32
_________________________________________________________________________________________
•
Bőrmunkák.
•
A bőr felhasználási területei (pl. ruházat, hangszerek, tárolók).
•
Bőrműves mesterségek.
•
Szűcsmunkák.
•
Mézesbábosság.
•
A mézesbábok szerepe. (pl. ajándék, offerek).
•
Mintaformák.
•
Tojásfestés.
•
A tojás, mint szimbólum.
•
Hozzá kapcsolódó hiedelmek, felhasználása a szokásokban (pl. húsvéti tojás, építőáldozat).
•
Díszítési módok.
KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népművészet mibenlétéről, motívumrendszeréről, korszakairól, a famunkák és a népi kerámia jellemzőiről, alkalmazási területeiről. Ismerjen tárgyalkotási körökhöz kapcsolódó hagyományokat. Legyen jártas a tárgyelemzésben, a népi kultúra és a saját tárgyi környezetének megfigyelésében.
ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük: • témazáró dolgozatok, • írásbeli feleletek, • kiselőadások, beszámolók, • tanórán kívüli írásos feladatok: előre kiadott témák feldolgozása, könyvtári gyűjtések, néprajzi gyűjtések, tárgyelemzése készítése, • a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása. A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba osztályzattal értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
33
_________________________________________________________________________________________
8. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: A kézműves műhelygyakorlat óraszámában. TANANYAG Feladatcsoportok: 1. Népi textíliák •
A szövés – fonás kialakulása, története.
•
A szövés – fonás anyagai, eszközei, munkafolyamatuk.
•
A szövés mintakincse – technikához igazodó stilizálás.
•
A szőttesek felhasználási területei (viselet, lakástextilek).
•
A fonó szerepe a népéletben, gazdag népköltészete, szokásrendszere.
•
A népi hímzések.
•
A hímzés anyagai, fontosabb öltéstípusai, színvilága, motívumkincse, mintaszerkesztések, kompozíciók.
•
A hímzések alkalmazási területei.
•
A kékfestés.
•
A kékfestés munkafolyamata, motívumkincse.
•
Felhasználása a viseletben, a lakástextíliákban.
•
Lakástextíliák a népi és a mai lakáskultúrában.
•
A textíliák esztétikuma.
2. Népviselet •
A népviselet fogalma, megoszlása (pl. nem, kor, alkalom szerint).
•
A női és a férfi viselet elemei.
•
A viselet, mint jelrendszer.
•
A viseletet ért hatások (pl. szabadságharc), divatjelenségek.
•
Öltözködési kultúra napjainkban.
•
A viselet és a személyiség kapcsolata.
•
Esztétikum a viseletben.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
34
_________________________________________________________________________________________
3. Tájegységek népművészete •
A népi kultúra táji tagolódása.
•
Az egyes tájegységek természetföldrajzi adottságai, az ott élő emberek életmódja.
•
A táj jellegzetes népművészete – tárgykultúrája, motívumrendszere.
•
A táj szellemi kultúrájának érdekességei.
•
A közösségbetartozás kifejeződése.
•
Dunántúl.
•
Alföld.
•
Felföld.
•
Erdély fontosabb tájegységei.
•
A saját környezet, a saját tájegység népművészetének kiemelt vizsgálata.
•
Irányított gyűjtőmunkák.
4. A népművészet továbbélése •
A népi iparművészet kialakulása a városi igények figyelembevételével.
•
A természetes anyagokból készült termékek előtérbe helyezése.
•
Hagyományos és hagyományt követő tárgyak a környezetben, a lakáskultúrában.
•
Átfogalmazva beépítés – új igényekhez való igazodás.
•
Öncélú és funkcióval rendelkező tárgyak a tárgyi környezetben.
•
Érték, stílus és a használó ember összhangja.
5. Összegzés, a népművészetről tanultak áttekintése
KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi textíliák és a népviselet jellemzőiről, a magyar nyelvterület fontosabb tájegységeiről, valamint szerezzen alapvető ismereteket saját tájegysége népművészetéről. Legyen jártas a tárgyelemzésben és az irányított gyűjtőmunkák végzésében, váljon árnyaltabbá esztétikai ítélőképessége. Rendszerezze a népi kultúráról szerzett ismereteit, fedezze fel a múlt örökségének jelentőségét saját életében.
IPARMŰVÉSZETI ÁG
35
_________________________________________________________________________________________
ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük: • témazáró dolgozatok, • írásbeli feleletek, • kiselőadások, beszámolók, • tanórán kívüli írásos feladatok: előre kiadott témák feldolgozása, könyvtári gyűjtések, néprajzi gyűjtések, tárgyelemzése készítése, • a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása. A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba osztályzattal értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
TÁRGYI FELTÉTELEK: Szemléltetéshez szükséges technikai eszközök: •
diavetítő,
•
képmagnó, TV,
•
sötétítő berendezés,
•
lemezjátszó, magnetofon.
Tanulói segédletek készítéséhez: sokszorosító berendezés.
A kézművességhez kapcsolódó kézi könyvtár.
A műhely berendezése: •
tanulói munkaasztalok,
•
székek,
•
falitábla,
•
szekrény,
•
vízcsap, mosdó.
Az intézményben legyen: •
égetőkemence,
•
tűzhely,
IPARMŰVÉSZETI ÁG
36
_________________________________________________________________________________________
•
varrógép, vasaló.
Eszközök, szerszámok: •
kézikorong,
•
szövőállvány, szövőkeret, sima képkeret,
•
madzagszövő tábla,
•
vágólap, ollók, kések, snitzer,
•
körzők, vonalzók, tűk, árak, lyukasztók, kalapács,
•
fogó, élezőkő,
•
ecsetek, festésre alkalmas edények,
•
műanyag kád,
•
varrópad, vagy fapofák,
•
rámák, keretek,
•
műanyag tálak.
TANKÖNYVEK, TANULÓI TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az alapfokú művészetoktatás során olyan nyomtatott taneszközöket használunk a tananyag felhasználásához, melyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja című anyagban ajánlott irodalomként felsorolt. Tanulóktól csak a feltétlen szükséges taneszközök megvásárlását kérjük. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a művészeti szakmai munkaközösség határozza meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a művészeti munkaközösség a következő szempontokat veszi figyelembe: •
a taneszköz tartalmában a pedagógiai programban a nevelőtestület által deklarált értéket hordozza,
•
a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,
•
előnyt élveznek a több éven keresztül használható taneszközök,
IPARMŰVÉSZETI ÁG
37
_________________________________________________________________________________________
•
a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be,
•
a taneszközök ára a szülők által megfizethető legyen, az árakat az iskolaszékkel véleményeztetjük,
•
külsejében esztétikus legyen.
Az iskola a kapott pénzügyi támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz szociális helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
