INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM II. KÖTET

MPANNI Gyakorló Óvodája, Általános Iskolája és Kollégiuma, Konduktív Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Intézménye 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. T.: 224-1573

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2008. II. KÖTET Intézmény neve: Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája, Általános Iskolája és Kollégiuma, Konduktív Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Intézménye Rövidített neve: MPANNI Gyakorló Közoktatási Intézmény Készítette: Salga Józsefné Gyakorló Közoktatási intézményigazgató, Vargáné Kiss Anna minőségfejlesztési felelős, és az által irányított intézményegységeknek a teamjei, Humánpolitikai Osztály Dátum: I. kötete, 2004 - 2008 Aláírás: Vargáné Kiss Anna Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: Érvényesség: Készítette: Pásztorné Tass Ildikó dr. Gyakorló Közoktatási intézményigazgató, Vargáné Kiss Anna minőségfejlesztési felelős, és az általa irányított intézményegységeknek a teamjei, Humánpolitikai Osztály Az I. kötet tervezett felülvizsgálat dátuma: Dátum: II. kötete, 2008 - 2012 Aláírás: Vargáné Kiss Anna A II. kötet tervezett felülvizsgálat dátuma: Készült: 7 példányban Másolatot kapnak:

Tárolási hely:

Ellenőrizte:

Jóváhagyta: Beosztása:

Dátum: 2004. május Aláírás: Salga Józsefné 2004. május 21.

Dátum: Aláírás: Kozma Gyuláné

4 év Ellenőrizte:

Jóváhagyta: Beosztása:

2008. Dátum: 2008. augusztus Aláírás: Pásztorné Dr. Tass Ildikó 2012.

Dátum: 2008. augusztus Aláírás: Schaffhauser Franz Dr.

Megjegyzés: ezek a példányok nem sokszorosíthatók! Nemzetközi Pető András Közalapítvány Kuratóriuma, MPANNI Rektor, Gyakorló Közoktatási intézményigazgató, MPANNI képzés Oktatási Rektor helyettes, MPANNI minőségfejlesztési felelős, GYKI minőségfejlesztési felelős, Hári Mária Könyvtár és Regionális Forrásközpont Osztályvezető Igazgató- és az Intézményegység-vezetők szobája, könyvtár

1


Tartalomjegyzék ELŐSZÓ .......................................................................................................... 4 Törvényességi szabályozás.......................................................................... 4 Az MPANNI Gyakorló Közoktatási Intézmény minőségfejlesztési tevékenysége..................................................................................................... 7 1. AZ MPANNI GYAKORLÓ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...........16 1. 1 AZ MPANNI GYAKORLÓ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ...............................................................................................16 1. 2 AZ INTÉZMÉNY MÚLTJA ÉS JELENE .........................................................23 1. 3 KÜLDETÉSNYILATKOZAT ...........................................................................25 1. 4 A FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ELEMEI..................................................................................................................26 1. 5 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA................................................................27 1. 5. 1 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT .............................27 1. 5. 2 JÖVŐKÉP ...............................................................................................27 1. 5. 3 AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKÁBÓL EREDŐ MINŐSÉGI CÉLOK ...........................................................................................................................30 2. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER, FOLYAMATSZABÁLYOZÁS ..................................................................................................................................33 2. 1 AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS FELELŐSSÉGE ÉS ELKÖTELEZETTSÉGE .....33 2. 1. 1 JOGI SZABÁLYOZÓK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE, MEGISMERTETÉSE, BETARTÁSA .....................................................................................................36 2. 1. 2 STRATÉGIAI TERVEZÉS.......................................................................43 2. 1. 2. 1 Éves munkaterv .............................................................................58 2. 1. 3 VEZETŐI ELLENŐRZÉS ........................................................................60 2. 1. 4 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ................................64 2. 1. 4. 1 A vezetői tevékenység értékelése ................................................64 2. 1. 4. 2 Éves értékelés ................................................................................70 2. 1. 5 IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS ...............................................................78 2. 1. 6 AZ IMIP MŰKÖDTETÉSE.......................................................................85 2. 2 PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA ....................................................87 2. 2. 1 A PARTNEREK AZONOSÍTÁSA, IGÉNYEINEK- ÉS ELÉGEDETTSÉGÉNEK MÉRÉSE ....................................................................87 2. 2. 2 KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL, INFORMÁCIÓÁRAMLÁS.....103 2. 2. 2. 1 Az intézményen belüli információáramlás.................................103 2. 2. 2. 2 AZ MPANNI- ra kiterjedő információáramlás.............................107 2. 2. 3 PANASZKEZELÉSI ELJÁRÁS.............................................................109 2. 2. 4 FELVÉTELI ELJÁRÁS .........................................................................112 2. 2. 5 ELBOCSÁTÁSI ELJÁRÁS ...................................................................121 2. 2. 5. 1 Utógondozás, nyomonkövetés ...................................................124 2. 2. 6 INTÉZMÉNYI MARKETING ..................................................................126 2. 3 HUMÁN ERŐFORRÁS BIZTOSÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE ........................134 2. 3. 1 KIVÁLASZTÁSI REND MŰKÖDTETÉSE.............................................137 2. 3. 1. 1 A konduktorok kiválasztási eljárása ..........................................137 2. 3. 1. 2 Az egyéb végzettségű munkatársak kiválasztási eljárása .......140 2. 3. 2 A GYAKORLATVEZETŐ KONDUKTOROK KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSA ......................................................................................................142 2. 3. 3 A TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE ...........................144 2


2. 3. 4 A BELSŐ ÉRTÉKELÉSI-, ÖSZTÖNZŐ RENDSZER MŰKÖDTETÉSE .........................................................................................................................155 2. 3. 4. 1 Teljesítményelv, megegyezés, munkaerő-fejlesztés.................155 2. 3. 4. 2 A konduktorok, a csoportvezetők, a gyakorlatvezetők és az intézményegység-vezetők tejesítményértékelése....................................156 2. 3. 4. 3 Kitüntetési eljárás ........................................................................168 2. 4 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE ...............................................................170 2. 4. 1 A PÉNZÜGYI ERŐFORRÁSOK KEZELÉSE .......................................170 2. 4. 2 ESZKÖZ-, FELSZERELÉS-, ÉPÜLET BIZTOSÍTÁSA .........................178 2. 4. 3 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER DOKUMENTUMKEZELÉSI ELJÁRÁSA ......................................................................................................180 2. 5 BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY ......................................................................181 2. 5. 1 AZ EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKA- ÉS TANULÁSI KÖRÜLMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA ....................................................................181 2. 6 KONDUKTÍV NEVELÉS-OKTATÁS.............................................................184 2. 6. 1 A NEVELÉSI-OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG TOVÁBBFEJLESZTÉSE.185 2. 6. 2 KOMPLEX PROGRAM .........................................................................186 2. 6. 3 FELADATSOR ......................................................................................191 2. 6. 4 FACILITÁCIÓ........................................................................................195 2. 6. 5 BELSŐ AUDIT ......................................................................................197 MELLÉKLETEK ......................................................................................................202 1. melléklet, Az MPANNI szervezeti felépítése, organogram...................204 2. melléklet, Stratégiai tervezés, I. folyamatábra......................................204 3. melléklet, Éves munkaterv, II. folyamatábra .........................................206 4. melléklet, Vezetői ellenőrzés, III. folyamatábra ....................................208 5. melléklet, Éves értékelés, IV. folyamatábra ..........................................210 6. melléklet, Irányított önértékelés, V. folyamatábra................................212 7. melléklet, Partneri igény-és elégedettségmérés, VI. folyamatábra.....215 8. melléklet, Az intézményen belüli információáramlás, VII. folyamatábra ......................................................................................................................216 9. melléklet, Az MPANNI-ra kiterjedő Információáramlás, VIII. folyamatábra ...............................................................................................216 10. melléklet, Panaszkezelés, IX. folyamatábra ........................................219 11. melléklet, Felvétel az intézménybe, X. folyamatábra .........................220 12. melléklet, Elbocsátás az intézményből, XI. folyamatábra .................222 13. melléklet, Utógondozás, nyomonkövetés, XII. folyamatábra ............224 14. melléklet, A konduktorok kiválasztása, XIII. folyamatábra ................225 15. melléklet, A gyakorlatvezető konduktorok kiválasztása, XIV. folyamatábra ...............................................................................................227 16. melléklet, Továbbképzési rendszer, XV. folyamatábra ......................228 17. melléklet, Munka- és egészségvédelem, XVI. folyamatábra..............231 18. melléklet, Komplex program, XVII. folyamatábra ...............................233 19. melléklet, Feladatsorok, XVIII. folyamatábra ......................................237 20. melléklet, Belső audit, XIX. folyamatábra ...........................................241

3


ELŐSZÓ Törvényességi szabályozás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (kivonat) 40. § (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának

folyamatos

javítása,

fejlesztése

céljából

meghatározza

minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban:

intézményi

minőségirányítási

program).

Az

intézményi

minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [közoktatási törvény 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [közoktatási törvény63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének

hosszútávra

szóló

elveit,

és

a

megvalósítását,

szolgáló

elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési,

mérési,

értékelési

feladatok

végrehajtását.

Az

intézményi

minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók,

továbbá

a

pedagógus

munkakörben

foglalkoztatottak

teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény

szakmai

célkitűzései

és

az

intézmény

működése

folyamatosan

közeledjenek egymáshoz.

4


A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) Az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 85.§ (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban:

önkormányzati


program).

Az

önkormányzati

minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerőgazdálkodás, közművelődés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. 102. § (2) A fenntartó d)

a


programban

meghatározottak

szerint

működteti

a

minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen f) jóváhagyja a közoktatási intézmény minőségirányítási programját. 103. § (1) A fenntartó az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek

biztosítva,

továbbá

ha

nincs

összhangban

az

önkormányzati

minőségirányítási programmal. Az intézményi minőségirányítási programot, illetve ezek módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza - a harmincadik napot követő első képviselőtestületi (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik.

5


133.§ (5) A 2006. évi LXXI. törvény 9. §-ával megállapított közoktatási törvény 40. §ának (11) bekezdése alapján első ízben a 2008/2009. évet kell értékelnie a közoktatási intézményeknek, az iskolák 2007. március 31- ig küldik meg a fenntartónak a minőségirányítási programjukat, jóváhagyás céljából. Az oktatásért felelős miniszter a 2008/2009. tanév értékelésének hozzáférhetővé tételéről köteles első ízben gondoskodni.

6


Az MPANNI Gyakorló Közoktatási Intézmény minőségfejlesztési tevékenysége

M inőségfejlesztési tevékenység A konduktív nevelés m inőségi kerete: 1. A gyakorlat filozófiája, értékei 2. A nevelt eredm énye, szem élyes fejlődése 3. Konduktív nevelés 4. Értékelés és konduktív kom plex program ok 5. Kapcsolat a szülőkkel, szervezetekkel 6. Tám ogatás és a neveltek jóléte 7. Szervezeti felépítés, stratégia 8. A források, az infrastruktúra felhasználására vonatkozó vezetői célok 2005. 04. 08.

3

Konkrét minőségfejlesztési lépések a Gyakorlóintézmény területén 1996-2007-

ig

az

információk

a

Gyakorló

Közoktatási

Intézmény

Minőségirányítási Programjának I. kötetében találhatók. 1. Az 1999. januárban 7 fővel megalakult a minőségellenőrző-, mérő-, értékelő- és fejlesztő Belső Szakértői Csoport (BECS) napjainkig folyamatosan, tanévre lebontott ütem-és feladatterv alapján végzi tevékenységét. Célja: átlátható, a nemzetközi szabványokban meghatározott szintű, folyamatosan javuló teljesítményű konduktív nevelési-oktatási rendszer kialakítása az intézmény területén, hozzárendelve a minőségelvű finanszírozás folyamatos jelenlétét. Feladata: •

a Gyakorló Közoktatási Intézmény minőségkultúrájának kialakítása, a szakmai-működési nehézségek kezelése és kijavíttatása,

•

a Gyakorló Közoktatási Intézmény partnerközpontú működésének kialakítása, a konduktív nevelés szolgáltatásait igénybe vevők elvárásainak, látens igényeinek és elégedettségi szintjének kérdőíves figyelemmel kísérése, javaslataik felhasználása a fejlesztéshez,

• 2.

az intézményegységek közötti szakmai kapcsolatok megerősítése.

Az

1999.

februárban

intézményegységében

és

elkezdett

(a

részterületein

Gyakorló folyó

Közoktatási konduktív

Intézmény

5

nevelés-oktatás

megfigyelése) csoportok, osztályok látogatását folyamatosan végezzük. 7


Célja: a konduktív neveléssel kapcsolatos eltérő felfogások, megoldási módok feltérképezése, közös álláspont kialakítása a szükséges „egységesítést”, fejlesztést illetően.

M in o ségfejlesztési tev éken y ség A z a u d it m e g fig ye lé s i s ze m p o n tja i: A k o n d uk to r s za k m a i fe lk és zü lts é g e • k ü ls o és b e ls o m o tiv á c ió s b á zis a • n e v e lé s i o k ta tá s i s tílu s a • irá n yítá s i k é s zs é g e • a fe la d a to k d iffe re n c iá lt le b o n tá s a • a s e g íts é g a d á s i m ó d o k k id o lg o zo tts á g a , • s e g é d e s zk ö zö k h a s zn á la ta • m e g fe le lo ritm ik u s in te n d á lá s • a lk a lm a zá s i le h e to s é g ek te rv e ze tts é g e 200 8 .0 3.2 8.

7

M in ő sé g fe jle sz té si te v é k e n y sé g A z a u d it m e g fig y e lé s i s ze m p o n tja i: A m u n k a s z e rv e z é s e • a n e v e lte k k é p e s s é g e in e k , s z ü k s é g le te in e k , c é lja in a k fig ye le m b e v é te le • a ta n a n y a g é s k ö ve te lm é n y re n d s z e r in te g rá lts á g a • a n a p ire n d o p tim á lis id ő k ih a s z n á lts á g a • a k o n d u k to ro k - n e v e lte k -h a llg a tó k e g y ü ttm ű k ö d é s i k é s z s é g e

20 0 8 .0 8. 10.

8

M in o s é g f e jle s z té s i te v é k e n y s é g A z a u d it m e g fig y e lé s i s z e m p o n tja i: C s o p o r to s é s e g y é n i p r o g r a m o k H o lis z tik u s m e g k ö z e líté s • a n e v e lé s le lk i, e r k ö lc s i, s z o c iá lis , m o to rik u s a s p e k tu s á n a k fig y e le m b e v é te le , e s é ly e g y e n lo s é g b iz to s ítá s a , É r té k e lé s • a n e v e lt e r o fe s z íté s e in e k , e lé r t e r e d m é n y e in e k ö s s z e h a s o n lító je lle g u , tá m o g a tó é r té k e lé s e , • ö n is m e r e t- , ö n é r té k r e n d s z e r fe jle s z té s e . 2 0 0 8 .0 7 . 2 1 .

9

8


3. A csoportokban, osztályokban folyó nevelő-oktató munka minőségi megítélésére alkalmas megfigyelési szempontrendszert bővítettük. Összeállítottuk, a konduktorok által, a gyakorlatban alkalmazott facilitációs eszközrendszer vizsgálatára alkalmas megfigyelési sort, amelyet 2008-ban is használunk a csoportok, osztályok látogatása során. Célja: a facilitációs eszközrendszerben történő változási tendenciák kiszűrése, válaszkeresés a facilitációs eszközrendszerben történt változások okaira, helyesbítő, megelőző intézkedések megfogalmazása. 4. A konduktív nevelés komplex programjának, programszervezési elemeinek áttekintésére: felépítésére, a napirend elemzésére, a programok gyakoriságára, a napirend feladatsorokon kívüli tevékenységeinek elemzésére, az egyéni konduktív fejlesztési tervek vizsgálatára vonatkozó értékelési szempontrendszert 2008-ban is alkalmazzuk. Célja: feltárni a jelenleg használt komplex programok jellemzőit, megállapítani az esetleges hiányosságokat, előírásos javaslatot tenni az egységesítésre vonatkozóan. 5. 2003-2004- es tanév legfontosabb teendője a közoktatási törvényben előírt Minőségirányítási Programunk elkészítése. Célja: a kulcsfolyamataink szabályozása és a szabályozott folyamatok partnereink elvárásain alapuló folyamatos fejlesztése. Mit végeztünk? A gyakorlóintézmény meghatározta minőségpolitikáját, kidolgozta minőségirányítási rendszerét, és szabályozta kulcsfolyamatait. A jövőben, a minőségirányítási programban megfogalmazottak szerint kell az intézményegységek intézményegységek

működését

biztosítani.

kulcsfolyamatainak

a

Kiemelt

leírtak

szerepet

szerinti

kap

működtetése.

az Az

eddigieknél is hangsúlyosabban kell megjelennie a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásának. Önértékelésen alapuló, folyamatos minőségfejlesztési tevékenységet folytatunk a társadalmi- és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatások nyújtása érdekében. Folyamatosan mérjük partnereink igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek

elemzése

alapján

meghatározzuk

szakmai

céljainkat

és

szolgáltatásaink fejlesztését.

9


Milyen céllal készítettük? A minőségirányítási rendszer alkotó elemeinek kidolgozása során áttekintettük azt a tényleges állapotot, amelyben működtünk, és ahogyan elvárt lett volna. A tényfeltárásból kiindulva, meghatároztuk az intézményegységek működésében változtatást igénylő folyamatokat. Nevesítettük a szolgáltatásaink (vagyis a nevelésioktatási folyamat színvonalának emelése) fejlesztése érdekében szükséges lépéseket, irányt szabtunk a 2004/2005-ös tanév minőségfejlesztési folyamatának. Milyen elvek tükröződnek a kidolgozott minőségirányítási rendszerünkből? •

Folyamataink és a teljesítményeink összefüggéseire helyezzük a hangsúlyt.

•

Fogyasztóvédelmi

szemlélettel

rendelkezünk,

az

intézményhasználóink

elégedettségét tekintjük alapvetőnek. •

Intézményünk egyedi, miközben összehasonlíthatóságra törekszünk.

•

Építünk

a

konduktoroknak

mint

szolgáltatóknak

az

önellenőrzésére,

önértékelésére, a „minőségi köreinknek” szakmai célmeghatározásaira, sikerkritériumok megjelölésére. •

Elengedhetetlennek tartjuk a minőségileg magas színvonalú munkánk elérésében megmutatkozó közös érdekeltséget és elkötelezettséget.

•

Kitüntetetten

kezeljük

az

intézmény

teljesítményében,

külső-

és

önértékelésében megjelenő hozzáadott pedagógiai értékeket. 6. 2004. júniusában készített felmérések •

A

középvezetők

más

személyekkel

fenntartott

kapcsolatainak

és

a

csoporthelyzetekben megnyilvánuló készségeinek áttekintése a középvezetők önértékelése alapján. 3-4 tevékenység önfejlesztésének felvállalása. •

A középvezetők munkájukhoz, a munkavégzésük körülményeihez kapcsolódó érzéseinek, a bennük keletkezett feszültség mértékének vizsgálata.7. 2004-

2008-ig célként tűztük ki, hogy rendelkezzünk a folyamatos fejlesztés képességével, és az intézményi életünk résztvevőinek elvárása alapján tudatosabban építsük a szervezeti kultúránkat Ez a célkitűzésünk folyamatosan érvényes 2012- ig.

10


A konduktív nevelés módszertani kultúrája fejlesztésének célja •

A Gyakorló Közoktatási Intézmény legyen képes folyamatosan fejleszteni a működésének eredményességét bizonyító mérési, értékelési technikáit. Az intézmény rendelkezzen a konduktív nevelés-oktatás eredményessége mutatóinak, színvonalát meghatározó tényezőinek és eredményességét befolyásoló

eszközeinek

vizsgálatához-értékeléséhez

szükséges

szempontokkal, indikátorokkal és mutatókkal. •

Javuló tendenciát mutató eredmények a központi idegrendszeri sérült (CP-s), sajátos nevelési igényű neveltek mozgásállapot-változásában.

•

Mérhető

eredmények

bővülése

a

képességváltozásukban,

a

reális

önismeretük alakulásában, az aktivitásuk növekedésében, az önállóságuk fokozódásában és az önmegvalósítási szintjük emelkedésében. 8. 2004-2005-ös tanév feladata 8. 1 A meglévő, jelenleg használt mérősorok feltérképezése, rendszerezése, megfelelősségük elemzése. 8. 2 Olyan gyűjtemény létrehozása, amely Intézményegységenként tartalmazza: •

az általunk javasolt mérősorokat,

•

a mérésért felelős személyeket,

•

a mérés gyakoriságát.

Célja •

A Gyakorló Közoktatási Intézmény legyen képes rendszerezett értékelés alapján a működését javítani, folyamatosan fejleszteni.

•

Intézményünknek legyenek olyan mérőeszközei, amelyek érvényesek és jól használhatóak minden Intézményegységben.

•

A mérőeszközök legyenek alkalmasak arra, hogy megmutassák a konduktív nevelés-oktatás eredményességét, feltárják a hiányosságokat, és kijelöljék a fejlesztés irányát.

•

A partneri kérdőívek legyenek képesek kifejezni az elégedettséget és az elvárásokat.

•

A mérősorok épüljenek logikusan egymásra időrendben is, hogy az eredmények birtokában tudatosan tudjuk megtervezni a továbblépést és a nevelő-oktató munkánk irányát. 11


8. 3 A konduktív nevelés-oktatás eredményességének értékeléséhez szükséges szempontok meghatározása koherensen a konduktív nevelés gyakorlatára vonatkozó nemzetközi szabványokban előírtakkal: •

a neveltek önmagukhoz és normákhoz viszonyított fejlődése,

•

a neveltek elégedettsége és közérzete,

•

belső és külső továbblépési eredmények,

•

a hozzátartozók elégedettsége,

•

a társadalmi megmérettetés sikeressége.

8. 4 A gyakorlóintézmény területén egységesen alkalmazható módon rögzíteni kell, hogy: •

kik végzik a mérést,

•

mit mérünk, mire terjed ki a mérés,

•

milyen mérőeszközökkel,

•

milyen gyakorisággal,

•

milyen megbízhatóak a mérési eredményeink,

•

mi történik a kapott eredményekkel, hogyan dokumentáljuk a mérési eredményeket,

•

mire használjuk a mérési eredményeinket.

8. 5 A vezetői ellenőrzési rendszer keretén belül pontosítani kell: •

az ellenőrzés szempontrendszerét,

•

az ellenőrzések visszajelzésének módját,

•

az ellenőrzések során tapasztaltak következményeit,

•

az ellenőrzések során feltárt információk felhasználásának a módját.

Cél:

a

Gyakorló

Közoktatási

Intézmény

intézményegység-vezetői

egységes

szempontrendszert alkalmazzanak ellenőrzési feladataik végrehajtásában. 8. 6 Humánerőforrás fejlesztéssel kapcsolatos feladatok: •

a munkatársak személyes szakmai fejlődésének, előmenetelének tervezése (karriertervezés),

•

belső képzési lehetőségek kidolgozása a munkatársak szakmai tudásának és képességeinek

fejlesztésére

mesterkonduktori,

vagy

(több

intézményegységben

szakkonduktori

cím

felmerült

a

kritériumrendszerének

kidolgozása), 12


•

a munkatársak innovatív tevékenységét ösztönző, kreatív gondolkodását támogató lehetőségek kidolgozása, erkölcsi elismerési rendszer kialakítása.

Cél: a munkatársak legyenek szakmailag igényesek, megújulásra képesek, a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek és a munkakörülményeikkel elégedettek. 8. 7 A konduktorok teljesítménymérésének részeként a hozzáadott pedagógiai értékek nevesítése, csokorba gyűjtése, a konduktív nevelés eredményességét befolyásoló mértékük becslése. Cél: legyen egyértelműen tisztázott és világosan megfogalmazott a konduktív pedagógiával kapcsolatos hozzáadott pedagógiai érték fogalomrendszere. 8. 8 Az intézményegységek belső kommunikációs rendszerével kapcsolatos jövőbeni feladatok: •

a torzításmentes kommunikáció elérése,

•

az intézményi szintű szakmai párbeszédek fókuszba helyezése,

•

szakmai megegyezésen alapuló információk közvetítése a partnerek, szülők felé.

8. 9 Folyamatosan monitorizálni kell a közvetlen partnerek-szülők véleményét az intézményegységek teljesítményéről: •

az intézményegységek iránti érdeklődés mértéke,

•

az intézményegységek szakmai munkájára vonatkozó visszhang,

•

elérhetőség,

•

kommunikáció,

•

proaktív magatartás,

•

rugalmasság,

•

reagáló-képesség,

•

panaszok, reklamációk száma, témaköre.

8.

10

Folyamatosan

monitorizálni

kell

a

munkatársak

véleményét

az

intézményegységek teljesítményéről: •

értékelés, elismerés,

•

bér és egyéb juttatások,

•

a munkatársak felhatalmazása,

•

a belső munkamegosztás hatékonysága, a munkatársak leterheltsége,

•

képzés és szakmai fejlődés,

13


9.

•

kommunikáció,

•

vezetési stílus,

•

az intézmény pénzügyi mutatói.

2005.

szeptember

-

2006.

májusig

a

konduktív

nevelés

facilitációs

eszközrendszerének ismételt trendvizsgálatát végeztük a gyakorlatban az iskola és az óvoda területén. Célja: a facilitációs eszközrendszerben történő változási tendenciák kiszűrése, válaszkeresés a facilitációs eszközrendszerben történt változások okaira, helyesbítő, megelőző intézkedések megfogalmazása. 10.

2006.

szeptember

-

2007.

májusig

a

konduktív

nevelés

facilitációs

eszközrendszerének ismételt trendvizsgálatát végeztük a gyakorlatban a felnőtt és a korai területen. Célja: a facilitációs eszközrendszerben történő változási tendenciák kiszűrése, válaszkeresés a facilitációs eszközrendszerben történt változások okaira, helyesbítő, megelőző intézkedések megfogalmazása. 11. 2008-ban elkészült az intézményegység vezetők, a csoportvezetők, a gyakorlatvezetők és a konduktorok, harmadszor frissített teljesítményértékelési szempontsora. Az értékelés célja •

Tisztázza a konduktorral, a csoportvezetővel, a gyakorlatvezetővel és az intézményegység vezetővel szemben támasztott elvárásokat.

•

Eszközként szolgál az önértékeléshez, irányító, képzési, nevelő-oktató munka minőségi elemzéséhez.

•

Irányadó a szükséges módosítások megtételéhez.

Az értékelés szempontja •

A tevékenységi kör és főbb jellemzői.

•

Az értékelt készségeinek, képességeinek minősítése.

•

Összegzés (erősségek, fejlesztésre szoruló területek, a személyes és a szakmai fejlődésre vonatkozó javaslatok).

14


12. A 2006-2008-as tanévre vonatkozó terveink és vállalásaink A kulcsfolyamatok eredményességének értékeléséhez szükséges mutatók körét szélesíteni kell. A belső mérések, eredményvizsgálatok indikátorrendszerének kidolgozása folyamatos feladat. Cél: a Gyakorló Közoktatási Intézmény legyen képes folyamatosan fejleszteni a működésének eredményességét bizonyító mérési, értékelési technikáit. 13. A 2007-2008-as évekre vonatkozó terveink és vállalásaink 13.

1

A

konduktív

nevelés

facilitációs

eszközrendszerének

ismételt

trendvizsgálata a gyakorlatban a Külföldi Konduktív Nevelési Egység területén. Célja: a facilitációs eszközrendszerben történő változási tendenciák kiszűrése, válaszkeresés a facilitációs eszközrendszerben történt változások okaira, helyesbítő, megelőző intézkedések megfogalmazása. 13. 2 Az Intézményi Minőségirányítási Program frissítése. •

Az intézményben vezetői feladatokat ellátó intézményegység vezetők, csoportvezetők,

konduktorok,

továbbá

gyakorlatvezetői

munkakörben

foglalkoztatottak teljesítményértékelése szempontjainak és az értékelési rendjének újragondolása. •

A teljes körű intézményi önértékelés periódusának, módszereinek rögzítése és

a

fenntartói


rendszerrel

való

kapcsolatának

meghatározása.

T e r v e z e tt fe la d a t 2 0 0 8 -2 0 1 2 (E F Q M )

K O N D U K T ÍV NEVELÉSOK T AT ÁS K R IT É R IU M RENDSZERE

2 0 0 8 .0 3 . 2 8 .

5

15


1. AZ MPANNI GYAKORLÓ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1. 1 AZ MPANNI GYAKORLÓ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete (1125 Budapest, Kútvölgyi út 6.) által fenntartott Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája, Általános Iskolája és Kollégiuma, Konduktív Szak- és Szakmai Szolgáltató Intézménye (1125 Budapest, Kútvölgyi út 6.) 304. lajstromszámú közoktatási intézmény 14-314/2000. számon kiadott működési engedélye a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 79.§ (3) és (5) és a 82. § (2) bekezdése értelmében 2005. szeptember 1. hatállyal módosult. Az

intézmény

neve:

Mozgássérültek

Pető

András

Nevelőképző

és

Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája, Általános Iskolája és Kollégiuma,

Konduktív

Szak-

és

Szakmai

Szolgáltató

Intézménye Az intézmény székhelye: 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. Az intézmény telephelye: 1118 Budapest, Villányi út 67. Az intézmény OM azonosító száma: 038422 Az intézmény alapítója, fenntartója: Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete Az alapító, fenntartó székhelye: 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. Az intézményalapításának éve: 2000. Az intézmény típusa: közös igazgatású, többcélú gyakorló közoktatási intézmény, ezen belül: a.) konduktív nevelési-oktatási intézményegységek •

konduktív óvoda,

•

konduktív általános iskola, évfolyamok száma: 8,

•

kollégium.

16


b.) egységes pedagógiai - szakszolgálati intézményegységek •

pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység, · konduktív tanácsadás (gyógypedagógiai), korai fejlesztés és gondozás, · fejlesztő felkészítés, · konduktív pedagógiai ellátás,

•

utazó szakemberhálózat,

•

külföldi gyermekek, tanulók konduktív ellátását végző intézményegység.

c.) pedagógiai - szakmai szolgáltató intézményegység d.) felnőtt mozgás diszfunkciósok (mozgásfogyatékosok) képzési tevékenységét ellátó, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatást végző intézményegység. Az intézmény tevékenységei: a.) alaptevékenysége: Székhelyen: (1125 Budapest, Kútvölgyi út 6.) •

Konduktív

óvodai

nevelés,

amely

magában

foglalja

az

óvodáskorú

mozgássérült gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek pedagógia célú habilitációs és rehabilitációs, valamint egészségügyi ellátását, egész napos napközis és bentlakásos formában. - Integrációs felkészítésben részt vevő gyermekek óvodai nevelése Részképesség-zavarokkal, beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő azon sérült, vagy egészséges gyermekek képesség-kibontakoztató, felzárkóztató nevelése, akiknek az óvodai nevelését kis létszámú óvodai csoportban kell megszervezni. •

Kollégium (egyéb szálláshely szolgáltatás) A konduktív nevelés, oktatás feltételeinek bentlakással való biztosítása azon óvodai nevelésben résztvevők részére, akik a konduktív ellátást, nevelést, fejlesztést bejáró formában igénybe venni nem tudják. - A neveltek pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs, valamint egészségügyi ellátása.

17


•

Egységes pedagógiai szakszolgáltatási tevékenység a Kt. 34. §, 33. § (11) bekezdés - Konduktív tanácsadás (gyógypedagógiai tanácsadás), korai fejlesztés és gondozás. - A mozgássérült csecsemők (O éves kortól) és kisdedek szűrése, a gyermekek korai fejlesztése és gondozása szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. - 0-18 éves korú, különböző állampolgárságú, külföldi központi idegrendszeri eredetű sérültek részére konduktív tanácsadás biztosítása egyéni és csoportos formában. - Fejlesztőfelkészítés - Konduktív pedagógiai ellátás, utógondozás - A központi idegrendszeri sérült gyermekek konduktív nevelése, fejlesztése, gondozása, utógondozása, önálló életvitelük segítése, fejlesztő felkészítés. - 0-18 éves korú, különböző állampolgárságú, külföldi központi idegrendszeri eredetű sérültek intervallum és permanens komplex konduktív nevelése. - Utazó szakember-hálózat működtetése

•

Pedagógiai-szakmai szolgáltatás a Kt. 36. § (2) bekezdés alapján Pedagógiai értékelés -

A

konduktív

nevelés

minőségbiztosítási

(mérési,

értékelési) rendszerének működtetése. -

Feladatbankok

és

mérőeszközök

fejlesztése,

hozzáférhetőségük biztosítása a konduktív nevelés körében. -

A

nevelési-oktatási

intézmények

belső

értékelési

rendszerének kialakítását segítő tanácsadás feladatainak ellátása a konduktív nevelésre vonatkoztatva. - A konduktív pedagógiával kapcsolatos tantervi feladatok végrehajtásával kapcsolatos mérések ellátása, e területen tanácsadás nyújtása.

18


- Konduktív pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése. Szaktanácsadás -

Konduktív

pedagógiai

programok,

helyi

tantervek,

házirendek és más dokumentumok elemzése, elkészítésének és alkalmazásának segítése. -

Konduktív

pedagógiai

fejlesztőtevékenység

elemzése, értékelése, segítése. -

Tankönyv

és

taneszközök

készítésének,

kiválasztásának segítése. - Konduktív pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése. - Egyéni szakmai tanácsadás. Pedagógiai tájékoztatás - Konduktív pedagógiai szakkönyvtár működtetése. - A konduktív intézmények iskolai-kollégiumi könyvtári tevékenységének módszertani segítése. - Tankönyvek, segédkönyvek, pedagógiai kiadványok bemutatása, forgalmazása, kölcsönzése. - Konduktív pedagógiai szakmai tájékoztatók, kiadványok készítése, forgalmazása. Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás - Közreműködés a konduktív óvodai nevelési programok és iskolai

pedagógiai

programok

elkészítésében

és

bevezetésében. Konduktorok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése - Tanácskozások, pedagógiai napok, szakmai ankétok, fórumok szervezése.

19


- Bekapcsolódás a pedagógus-továbbképzés rendszerébe, részvétel

a

hétévenkénti

pedagógus-továbbképzés

feladatainak megvalósításában, továbbképzési programok elkészítésében

és

továbbképzések

indításában,

tapasztalatcserék szervezése, szakmai pályázatok kiírása, megbízásra kísérletek-, kutatások indítása, vagy azokban való részvétel. Tanulói tájékoztató, tanácsadó szolgálat - Információ közvetítése a tanulók és a diákönkormányzat részére, fórumok, továbbképzések szervezése a tanulók, a diákönkormányzatok és a pedagógusok részére. - A diákjogi tanácsadás megszervezése. b.) Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység - Szervezett intézményi étkeztetés (munkahelyi étkeztetés) -óvoda és pedagógiai szakszolgálat. - Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok ellátása. - Bejáró gyermekek ellátása. - Máshova nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás. Telephely: (1118 Budapest, Villányi út 67.) •

Konduktív általános iskolai nevelés és oktatás - A tanköteles életkorú, központi idegrendszeri sérült gyermekek neveléseoktatása a konduktív pedagógia alapelvei szerint - a konduktív csoportokon belül, a pedagógiai programnak megfelelően alapozó 1-8 évfolyamig, illetve alapozó 1-4. évfolyamos oktatás keretében a tanulásban akadályozott gyermekek számára. - Integrációs felkészítésben részt vevő gyermekek iskolai oktatásanevelése Részképesség-zavarokkal, beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő azon sérült vagy egészséges gyermekek képességkibontakoztató, felzárkóztató nevelése, akiknek az iskolai oktatásátnevelését kis létszámú iskolai csoportban kell megszervezni.

20


•

Kollégium (egyéb szálláshely szolgáltatás) - A konduktív nevelés, oktatás feltételeinek bentlakással való biztosítása azon iskolai oktatásban-nevelésben résztvevők részére, akik a konduktív ellátást, nevelést, valamint a fejlesztést bejáró formában igénybe venni nem tudják. -

A

tanulók

pedagógiai

célú

habilitációs

és

rehabilitációs,

valamint

egészségügyi ellátása. b.) Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység - Szervezett intézményi étkeztetés - általános iskola, kollégium (munkahelyi étkeztetés). - Napközi otthoni és tanulószobai ellátás biztosítása. - Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok ellátása. - Bejáró gyermekek, tanulók ellátása. - Szállodai szolgáltatás. Az intézmény munkarendje: nappali Az intézmény maximális létszáma normatíva jogcím szerinti bontásban nem haladhatja meg a 985 főt, az alábbiak szerint: - óvoda: 175 fő, - általános iskola: 225 fő, - kollégium: 200 fő, -

egységes

pedagógiai

szakszolgálat

által-

maximálisan

foglalkoztatható

gyermeklétszám: 385 fő/hét (egyidejűleg foglalkoztatott gyermeklétszám: 96 fő). Az intézmény nyilvántartási száma: 304 Iajstromszámú

21


Az intézmény szervezeti felépítése: a) konduktív nevelés minőségfejlesztés, b) ügyviteli osztály, c) korai fejlesztő és konduktív gondozó központ, mint egységes pedagógiai szakszolgálat, amelyhez a konduktív tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás tartozik, d) konduktív óvoda, e) konduktív általános iskola és kollégium, f) felnőttnevelési egység, g) külföldi konduktív pedagógiai egység, h) országos konduktív pedagógiai-szakmai szolgáltató központ. Az MPANNI szervezeti felépítését az 1. melléklet mutatja be.

22


1. 2 AZ INTÉZMÉNY MÚLTJA ÉS JELENE A konduktív pedagógia alapelveit Pető András orvos-pedagógus először 1931-ben publikálta. A kezdeti lépések megtétele még ennél is korábbra tehető, ortopédiával már 1921-ben, fizikoterápiával, neuropszichiátriával

pedig 1922-ben kezdett

foglalkozni. A konduktív pedagógia alapjainak, mint egy új lehetséges nevelési módszernek a kidolgozását, folyamatos fejlesztését ezektől, az évektől lehet számítani. Az intézmény mai működéséig, szervezeti és tartalmi tevékenységéhez hosszú út vezetett, több elődintézménye volt, ezeknek a folyamatos fejlesztésével alakult ki a konduktív nevelés egyetlen olyan intézménye, amely tevékenységét tekintve multifunkcionális. A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete a konkrét, gyakorlatban megvalósuló konduktív neveléstől az azt végző konduktorok képzéséig sokféle feladatot lát el. Dr. Pető András Gyógypedagógiai Nevelőintézet Mozgásterápiai 1947 Osztályának vezetőjeként a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola megbízott előadó tanáraként kezdi meg a konduktív nevelést. Megalakul a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola keretében működő 1948 mozgásterápiai tanszék. Országos Mozgásterápiai Intézet néven önálló, országos intézmény 1950 szerveződik, a Villányi úti új épületben megkezdődik a konduktív pedagógia önálló élete. Létrehozzák a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézetét, amely a konduktív nevelése mellett, felsőoktatási intézményként, a konduktív 1963 nevelés szakembereinek önálló képzését kezdi meg. (Pető munkatársaiból két évfolyam – a gyakorlati tapasztalataira tekintettel – lehetőséget kap 2 év alatt elvégezni ezt a képzést.) 1967 Elhunyt Dr. Pető András, Dr. Hári Mária veszi át az intézet vezetését. 1968 Megkezdődik a 4 éves, 8 szemeszteres konduktorképzés. Új típusú kooperációban, a képzési tartalom és szerkezet korszerűsítésével, 1986 konduktor-tanítói diplomával záruló valódi főiskolai, nappali tagozatos képzés jön létre. A Pető Intézet önálló főiskolaként megkezdi a főiskolai tanszéki szerkezet 1988 kiépítését. 2000 A konduktor-tanító szak akkreditálása, intézményi akkreditáció. 2001 A konduktor-óvodapedagógus szak akkreditációja. Elindul a konduktor BA alapképzési szak, óvodapedagógus és tanító 2006 szakiránnyal.

23


Az MPANNI Budapesten működő pedagógusképző főiskola, gyakorlóintézmény és konduktív pedagógiai szakmai szolgáltató központ. A névadó és alapító Dr. Pető András orvos, akinek nevéhez kapcsolódik a mozgássérültek helyreállító nevelése, az ún. konduktív nevelés koncepciójának a kidolgozása, és a sajátos tevékenységet végző konduktorok képzésének megteremtése. Az MPANNI többféle funkciót tölt be: egyrészt ellátja a mozgássérültek nevelését csecsemőkortól időskorig, másrészt főiskolai képzés keretében felkészíti a fiatalokat a konduktív nevelőmunkára. Évente Magyarországon körülbelül 92 ezer újszülött jön a világra. A koraszülöttek száma 6 ezer (2000 csecsemő születik 1500 gr alatti súllyal, 600, pedig 1000 gr alatti súllyal), amelynek 10 %- a valamilyen központi idegrendszeri elváltozással, mozgásproblémával küzd. Az évtizedek során a Gyakorló Közoktatási Intézményben a csecsemőkortól a felnőttkorig, a bejáró és bentlakó foglalkozás és utógondozás teljes, összefüggő rendszerét alakítottuk ki. •

Minden magyar csecsemőt, gyermeket térítésmentesen, felnőttet, pedig térítési díj ellenében, beutalás nélkül vizsgálunk.

•

Évente 200 csecsemőt szűrünk.

•

680 belső-külső tanácsadást végzünk.

•

Körülbelül 200 gyermek részesül egyéni fejlesztésben.

•

620 gyermek és felnőtt számára csoportos, folyamatos konduktív neveléstoktatást biztosítunk.

•

240 kisgyermek és fiatal intervallumnevelést vesz igénybe.

•

350 gyermeknek, fiatalnak követéses tanácsadást és egyéni fejlesztést nyújtunk.

A csecsemőkorban megkezdett foglalkozás eredményeként a korai fejlesztésben részesülő kisgyermekek, valamivel több, mint egy-negyede (26, 69 %) eléri a külső környezet által elvárt színvonalat, kétharmaduk, pedig további sajátos foglalkoztatást igényel. Az intézetben, foglalkoztatásban részesült és az utógondozás által követett gyermekek, fiatalok több mint kétharmadának (77, 64%) az életútja megnyugtatóan rendezett.

24


1. 3 KÜLDETÉSNYILATKOZAT A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete a konduktív pedagógia legrégebbi és legerősebb képviselője, eredeti forrása a konduktorképzés és a konduktív nevelés hazánkban és nemzetközileg is elismert központja. A

gyakorlat

centrikus

főiskolai

képzésben,

valamint

a

konduktív

nevelési

gyakorlatban érvényesül a holisztikus szemléletű személyiségfejlesztés, előtérbe kerül a képességfejlesztésen alapuló tanulás. Az aktuális felsőoktatási és közoktatási koncepciót figyelembe véve biztosítjuk az Európai Unió oktatási rendszerébe való illeszkedést. Célunk a mozgássérültek életminőségének javítása a konduktív pedagógiai rendszerben csecsemőkortól az idős korig, valamint szakemberek képzése, akik ezt a feladatot megvalósítják. Rendszerünket tudományos kutatással fejlesztjük. Segítjük a sajátos nevelési igényű gyermekeket és a rehabilitációra szoruló felnőtteket az életvezetésben és a társadalmi beilleszkedésbe. Tevékenységünkkel erősítjük a befogadó társadalmi szemléletet, a szociális kohéziót. Sajátosságunk a több tudomány eredményeire támaszkodó komplex pedagógiai rendszer. A családokat is aktív együttműködőjévé tesszük a mozgássérült mindennapi életének és jövőjének alakításában. Jövőkép Jövőképünk a szervezet fejlődését, piaci részarány növekedését, a szervezet humán teljesítményének kibocsátását kell, hogy megcélozza úgy, hogy fenntartható legyen a gazdálkodás

egyensúlya

és

segítse

elő

neveltjeink

szociális

kohéziójának

erősödését korszerű, humánus környezetben. A nyújtott színvonal mércéje az a fejlődésben kialakítandó szakmai alapdokumentum, amely a konduktív nevelés összefoglaló szakirodalma, amely Pető Andrástól kiindulva, napjainkig kimagasló munkatársain keresztül fogalmazódik meg, tartalmazva azokat a társszakmák által összeállított dokumentumokat, amely együttesen jelentik a Pető módszer know howját, védett névvel és védelmezett gyakorlattal. Ettől a leírásoktól eltérni a nemzeti kultúrának megfelelően, a nevelésben-oktatásban, fejlesztésben részesülök adott érdekében lehetséges.

25


1. 4 A FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ELEMEI A fejlődés minden fázisában, a kezdetektől - napjainkig a legfontosabb alapelveink: 1. A törvényi szabályozások és az európai normák maradéktalan betartása. 2. A kor legmagasabb szakmai és a tudományos színvonalnak megfelelő oktatás, képzés, kutatás. 3. Az oktatók és alkalmazottak minőségi munka iránti elkötelezettsége, a minőségi munka megvalósítása. 4. A személyi és infrastrukturális erőforrások kiaknázása a minőségfejlesztés érdekében. 5. A munkakörnyezet fejlesztése és karbantartása. 6. A megbízhatóság, a szakszerű nevelési, (re) habilitációs tevékenység. 7. Megelégedettség azok részéről, akik a pedagógiai nevelésben részesültek. 8. Megelégedettség azon személyek részéről, akik hivatásnak a konduktív nevelést választották. 9. Az önálló életvitelre történő eredményes felkészítés. 10. A sérülés következtében kiesett képességek kialakítása, helyreállítása, olyan (re) habilitációs munka végzése, amely erősíti az emberekben az életszeretetet, az életigenlést.

26


1. 5 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA 1. 5. 1 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT (frissíteni kell) •

Rugalmasan, gyorsan és érzékenyen reagálunk a változó gyakorlati- és képzési igényekre.

•

Folytatjuk a hazai- és a nemzetközi konduktív nevelés gyakorlatát kínáló hálózat kialakítását, továbbépítését.

•

Kiépítjük és működtetjük a konduktív nevelési- és képzési tanácsadó rendszert a főiskolával együttműködve.

•

Részt

veszünk

a

konduktív

pedagógia

gyakorlati

irányelveihez,

tevékenységéhez kapcsolódó főiskolai kutatásokban. •

Arra törekszünk, hogy a megszerzett tudásunkat továbbadjuk.

•

Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt

elkötelezett,

segítőkész,

munkakörülményeikkel

elégedett

munkatársakkal, és a velük együttműködő hozzátartozókkal valósítjuk meg. 1. 5. 2 JÖVŐKÉP (frissíteni kell) A fejlesztés irányát a következő szempontok figyelembe vételével határoztuk meg: •

az

oktatáspolitika

integrált

nevelésre

irányuló

erőteljes

törekvése

nélkülözhetetlenné teszi, hogy az integrált nevelés irányába nyissunk, •

növekszik az igény a súlyosabb sérültek minőségi oktatással egybekötött ellátására,

•

nő az igény az idősebb korosztály számára nyújtott szolgáltatások iránt, a szülők

megfogalmazott

elvárása

a

gyermekük

8.

osztályig

történő

iskoláztatása, ennek kiterjesztése a sajátos nevelési igényű gyermekekre is, •

nő

az

igény

a

személyiségközpontú,

gyermekek

előmenetelét

tevékenységközpontú,

toleránsan

kezelő

differenciálásra

képes

iskolatípusok iránt, •

a tényleges napi tevékenységünk során nem csak CP-s gyermekeket látunk el.

27


A Gyakorló Közoktatási Intézmény módszertani- és szaktanácsadó központtá, valamint felnőtt képzési intézménnyé válik az elkövetkező négy évben. Ennek érdekében: •

a

főiskolával

együttműködve

részt

veszünk

a

konduktív

pedagógia

módszertanának kidolgozásában és fejlesztésében, •

kiemelt szerepet kap programunkban a családi nevelés, magatartásunk a szülők felé toleráns és a gyermekek érdekében tapintatosan kezdeményező,

•

bevonjuk a szülőket a fejlesztő tevékenységbe, és igényeikhez igazodva támogatást nyújtunk a családi neveléshez,

•

hangsúlyt fektetünk

arra, hogy a rászorultak

a lehető legkorábban

bekerüljenek az intézményünkbe, hiszen a legértékesebb csecsemőkori fejlesztések időszakának elmaradása vagy késlekedése gyakran egész életre kiható, nem pótolható hátrányt jelenthet, •

folyamatosan

szélesítjük

kapcsolatrendszerünket,

szűrő-

és

PR

tevékenységünket, •

foglalkozni kívánunk már óvodás életkorban a valamilyen okból tanulási alulteljesítéssel – a korai szocializációs folyamat serülése következtében kialakult –, viselkedési problémákkal küzdő gyermekekkel,

•

15 fős iskolai osztályban integrációra felkészítő, esélyteremtő oktatásinevelési, képesség-kibontakoztató és felzárkóztató programot indítunk azon egészséges gyermekek számára, akik részképesség-, illetve tanulási zavarral küzdenek,

•

ellenőrző vizsgálatot, tanácsadást, csoportos- és egyéni fejlesztést biztosítunk az intézmény különböző területeiről elbocsátott gyermekek és fiatalok számára,

•

nyomon követjük a mozgássérült neveltjeink családi-, óvodai-, iskolai- és munkahelyi beilleszkedését,

•

tanévenként különböző korosztályok szűrését végezzük, és segítséget nyújtunk

az

integrációban

élő

gyermekek

problémáinak

feltárásában,

megszüntetésében,

28


•

tapasztalatainkat, ismereteinket megosztjuk másokkal, tanulunk másoktól, és készségesen részt veszünk az utógondozott fiatal felnőttek-, a szülőkhozzátartozók-, a társintézményi szakemberek- és a végzett konduktorok képzésében.

29


1. 5. 3 AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKÁBÓL EREDŐ MINŐSÉGI CÉLOK, FELADATOK 2008-2012 1. A konduktív nevelés módszertani kultúrája Cél •

A Gyakorló Közoktatási Intézmény legyen képes folyamatosan fejleszteni a működésének eredményességét bizonyító mérési, értékelési technikáit. Az intézmény rendelkezzen a konduktív nevelés-oktatás eredményessége mutatóinak, színvonalát meghatározó tényezőinek és eredményességét befolyásoló

eszközeinek

vizsgálatához-értékeléséhez

szükséges

szempontokkal, indikátorokkal és mutatókkal. •

Javuló tendenciát mutató eredmények a központi idegrendszeri sérült (CP-s), sajátos nevelési igényű neveltek mozgásállapot-változásában.

•

Mérhető

eredmények

bővülése

a

képességváltozásukban,

a

reális

önismeretük alakulásában, az aktivitásuk növekedésében, az önállóságuk fokozódásában és az önmegvalósítási szintjük emelkedésében. Feladat •

A facilitációs eszközrendszer átlagban 68, 41%-os alkalmazási színvonalának 75%-ra történő emelése a gyakorlatban.

2. A gyakorlóintézmény szervezeti kultúrája Cél •

Egyenletesebb,

kiszámíthatóbb

intézményi

működés,

világosan

és

egyértelműen megfogalmazott intézményi stratégia, vezetői szinten hatékony együttműködés, összehangolt feladatdelegálás. •

Jól működő belső és külső kommunikációs rendszer, valamint színvonalas információszolgáltatás.

•

Világos döntéshozatali szabályok, a döntés-előkészítési folyamat nyitottsága.

•

Reális problémalátás, pozitív problémamegoldó kultúra.

Feladat •

Az intézményi irányítás színvonalának emelése 50 %- ról 60 %- ra.

•

A szervezeti struktúra átláthatóságával kapcsolatos 50 %- os elégedetlenségi mutató 60 %- ra történő javulása.

30


•

Munkakörülményeikkel

elégedett

munkatársak,

a

minőség

és

teljesítményorientált elismeréssel, díjazással kapcsolatos 55 %- os konduktori elégedettség 65 %- ra való emelése. •

A munkatársak ösztönzési-elismerési rendszerének pontos kidolgozása, szabályozása és bevezetése a gyakorlatba.

A vezetői testület jó szervező, gyakorlatias gondolkodású, kemény munkához szokott, fegyelmezett szakemberekből áll. A vezető szakemberek rugalmatlanok, kevéssé fogékonyak az új ötletek iránt. A vezetőknek 10 %- a képzeletgazdag, nagy tudású, kiváló értelmi képességekkel rendelkező szellemi erőforrás. Feladat •

A képzeletgazdag, nagy tudású, kiváló értelmi képességekkel rendelkező vezetők köre érje el a 20 %- ot.

• A

A vezetők 35 %- os teljesítménymotívumának 55%- ra való emelése.

középvezetői

testületet

aktív,

dinamikus,

érdeklődő,

probléma-érzékeny,

racionálisan gondolkodó, nyitott, közvetlen, barátságos és jóindulatúan kommunikáló szakemberek alkotják. A középvezetők letapadt gondolkodásúak, a hagyományos út követését preferálják, kerülik a kockázatvállalást, alulmotiváltak, másokat sem inspirálnak. Tervezési-, szervezési munkáik során figyelmetlenek, pontatlanok. Problémahelyzetben szorongóak, visszahúzódóak, alacsony a konfrontációtűrő képességük, esetenként ingerültek, türelmetlenek, sértődékenyek. A középvezetők 15 %- a innovatív gondolkodású, új utakat kereső, képzeletgazdag, kiváló értelmű, körültekintően tervező és jó szervező munkaerő. Cél •

Az innovatív gondolkodású, új utakat kereső középvezetők köre érje el a 35 %- ot.

•

Az

elvárásokhoz

kapcsolódó

interperszonális

készségek-

és

a

személyiségprofil átlagértékének 10%- os emelkedése érvényesüljön a kollegák munkateljesítményében. •

A középvezetők munkájával, a munkavégzésük körülményeivel kapcsolatos érzéseiből keletkezett 42, 4%- os feszültségérték 30%- ra csökkenése.

31


3. A partnerkapcsolataink során megnyilvánuló együttműködési színvonal Cél •

A

partnereinkkel

való

folyamatos

és

harmonikus

kapcsolattartás,

információcsere, a partnereink igényeinek megfelelő nevelési-oktatási- és szabadidős tevékenységek biztosítása. Feladat •

A szülők gyermekük fejlődésével kapcsolatos 30 %- os elégedetlenségi mutatójának 20%- ra való csökkentése.

•

A szülők számára nyújtott háttérszolgáltatásaink (felvilágosító ill. informáló tevékenységeink) színvonalának emelése 60- ról 70 %- ra.

32


2. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER, FOLYAMATSZABÁLYOZÁS 2. 1 AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS FELELŐSSÉGE ÉS ELKÖTELEZETTSÉGE 3/2002.

(II.

15.)

OM

rendelet

a

közoktatás

minőségbiztosításáról

és

minőségfejlesztéséről 2. § A rendelet célja meghatározni a közoktatási intézményben folyó pedagógiai tevékenység szakmai minőségének fejlesztésével, az intézmények működése hatékonyságának növelésével, a minőségfejlesztés, illetve minőségbiztosítás (a továbbiakban együtt: minőségfejlesztés) rendszerének fejlesztésével kapcsolatos egyes feladatokat, továbbá megteremteni a minőségfejlesztés területén nyújtott kiemelkedő teljesítmények állami elismerésének lehetőségét. 3. § (2) A közoktatás minőségfejlesztési feladatainak irányításában - a feladatait és hatáskörét meghatározó kormányrendeletben, valamint az alapító okiratában meghatározottak szerint - közreműködik az OKÉV. (3) A közoktatás minőségfejlesztésével összefüggő feladatok végrehajtásában - az alapító okiratában és e rendeletben meghatározottak szerint - közreműködik a Pedagógus-továbbképzési Központ, továbbá szakképzés tekintetében az NSZI. Az intézmény vezetése biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget teremt a jogi követelmények megismerésére és a jogszerű működésre. Elkötelezett a minőség iránt, biztosítja a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően. Betartja és betartatja a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásait. Az MPANNI vezetősége elvárja, hogy a gyakorlóintézmény konduktorai: •

legyenek nyitottak a közvetlen és tágabb környezetük változó igényei iránt és rugalmasan, gyorsan reagáljanak a felmerülő lehetőségekre,

•

a tanulni tanítás folyamatát tanórákon átívelően, a mozgásfejlesztésre kiterjesztve komplex módon tervezzék, kooperációs és individualizációs feladatmegoldásokat egyaránt figyelembe vevő tanulásszervezési eljárásokat alkalmazzanak,

•

a meglévő infrastrukturális adottságokat előnyösen használják ki.

33


Az

intézményvezetés

tevékenységét

a

folyamatos

fejlesztés

jellemzi.

Az

intézményvezetés jövőképet alkot, tervez, formálja az intézmény arculatát, kommunikál, és alkotó módon cselekszik építve a nevelőtestület együttműködésére. Segít kialakítani az egyértelműen tisztázott értékek-, meggyőződések rendszerét és összefogja a konduktorokat a célrendszer megvalósítása érdekében. Az igazgató figyelemmel kíséri a partnerei elvárásait, formálja az intézménye és partnerei harmonikus kapcsolatrendszerét. Hozzájárul az intézményében dolgozó csoportok

és

egyének

elégedettségéhez

és

színvonalas

teljesítményéhez.

Tudásával, képességével és irányítási eszközeivel megpróbálja összehangolni az intézménye céljait az intézményével érintkezésben levők olykor eltérő egyéni céljaival. Motiválja és ösztönözi a konduktorokat az anyagi- és humán erőforrások hatékony

felhasználására.

Problémamegoldó

gondolkodásával

folyamatos

önkontrollra készteti kollegáit. Irányító szerepet tölt be a konduktorok, a csoportok és az intézmény munkájának ellenőrzésében, elemzésében és kiértékelésében. Kölcsönös megegyezésen alapuló kapcsolata van az intézményegységek vezetőivel, a szenátussal és a helyi társadalommal. Az igazgató a hatékonyságról vallott nézeteivel, az intézmény eredményes működtetéséhez szükséges képességeivel biztosítja az intézményi szervezet hatékony működését és folyamatos fejlődését.

34


Intézményi, intézményegységi felelősségi körök a konduktív nevelés – oktatás és gondozás körében Feladat Konduktori felvétel A konduktori munkakör konkrét meghatározása az egyes intézményegységekben Projektvezetés, csoportvezetés, projektekben konduktori illetve vezetői munka A speciális nevelési igényű (CP-s) neveltek (a különleges gondozás javaslata) és felnőttek felvétele, elbocsátása

Felelős Munkáltatói jog gyakorlója, a gyakorlóintézmény igazgatója Intézményegység vezetők javaslatára egyeztetés az intézmény igazgatójával, majd az előterjesztést az Igazgatótanács fogadja el Pályázatelbíráló Bizottság

A sajátos nevelési igényű gyermek esetén a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző Mozgásvizsgáló Országos Rehabilitációs és Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján; A felnőttek és külföldiek esetében megbízott szakember által végzett első vizsgálat és véleménye alapján A szülők, hozzátartozók tájékoztatása: Intézményegység-vezetője 1. az intézettel való első kapcsolatfelvétellel járó általános információ adása, behívók kiküldése, 2. tájékoztatás az első tanácsadás/rendelés eredményéről,

Feladatot elvégző Humánpolitikai Osztály Intézményegységvezető

Humánpolitikai Osztály A Mozgásvizsgáló Országos Rehabilitációs és Szakértői Bizottság szakértői

1. Nemzetközi levelezést bonyolító nemzetközi projektvezető 2. Tanácsadást végző senior konduktor

3. a konduktív nevelést biztosító csoport működési rendjéről, a gyermek fejlődéséről,

3. Csoportvezető

4. az intézményegység működéséről, hosszabb távú terveiről,

4. Intézményegységvezetője

5. nyári táboros illetve év közbeni projekt együttműködésről,

5. Nemzetközi projektvezető

6. a szakmai munkával kapcsolatos problémák, panaszok kivizsgálását végző személyek

6. Csoportvezető és az intézményegységvezető

35


2. 1. 1 JOGI SZABÁLYOZÓK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE, MEGISMERTETÉSE, BETARTÁSA Az igazgató felelőssége a jogi dokumentumok megismerése, a szabályozások betartatásán keresztül az intézmény törvényes működésének a garantálása. A dokumentumok hozzáférhetősége, megismerése szabályozott, és a jogi szabályozók betartása ellenőrzött. Az igazgató gondoskodik az intézményi dokumentumok és a változó jogszabályok összhangjáról. Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a külső-belső partnerekkel az együttműködést, lehetővé teszi az intézményben jogaik gyakorlását. Személyes példamutatással segíti és felügyeli a jogharmónia megvalósulását. Az intézmény működésének szabályozása A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete működésére irányadó jogszabályok, rendelkezések, szabályozók •

az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

•

a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról

•

az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

•

az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről

•

a 2006. évi LXV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

•

a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről

•

a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról

•

az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről

•

a 1138/1995 (XII. 27) Kormányhatározat

•

a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet Szervezeti és Működési Szabályzata

•

a

Nemzetközi

Pető

András

Közalapítvány

Szervezeti

és

Működési

Szabályzata

36


•

a Gyakorló Közoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata

•

a pedagógiai program

•

az intézményi minőségirányítási program

A Korai Fejlesztő és Konduktív Gondozó Központ működésére irányadó jogszabályok, rendelkezések, szabályozók •

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

•

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

•

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény gyakorlati képzést érintő vonatkozásai

•

14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról

•

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

•

A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1991. évi LXIV. törvény

•

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 197. évi XXXI. törvény

A Konduktív Óvoda működésére irányadó jogszabályok, rendelkezések, szabályozók •

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

•

20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

•

2006. évi törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról

•

137/1996.

(VII.

28.)

Kormányrendelet

az

óvodai

nevelés

országos

alapprogramjának kiadásáról •

2/2005.(III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

37


•

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről – módosította a 30/2004. (X. 28.) OM rendelet

•

2007/2008. tanév rendjéről OM rendelet

•

Iskola-egészségügyi ellátásról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet

•

Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény

•

Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1991. évi LXIV. törvény

•

Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény

A Konduktív Általános Iskola működésére irányadó jogszabályok, rendelkezések, szabályozók •

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

•

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

•

10/2006. (II. 16.) OGY határozata az új Országos Fogyatékosügyi Programról

•

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai

•

11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről és módosításai

•

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, és módosításai

•

20/1997 (II. 3.) Kormányrendelet a közoktatási törvény végrehajtási rendelete, melyet módosít a 310/2004. (XI. 13) Kormányrendelet

•

30/1999. (II. 15.) Kormányrendelet és a diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről szóló 15/1999. (III. 24.) OM rendeletet, ill. a módosító 17/2005. (II. 8.) Kormányrendelet

•

130/1995. (X. 26.) Kormányrendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról

•

28/ 2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról

•

A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

38


•

202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet módosítása

•

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

•

XXII. törvény a munka törvénykönyvéről és módosításai

•

évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (KJT)

•

138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

•

30/2000. (X. 11.) OM rendelet a közalkalmazottak jogállását érintő kérdésekről szóló rendelet módosítása

•

277/1997.(XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról,

valamint

a

továbbképzésben

részt

vevők

juttatásairól

és

kedvezményeiről •

105/1999. (VII. 6.) Kormányrendelet az Országos Közoktatási Értékelési, Vizsgaközpontokról és módosításai

A Felnőttnevelési Egység működésére irányadó jogszabályok, rendelkezések, szabályozók A Felnőttnevelési Egység a főiskola gyakorló területéhez tartozó, szakfeladatot ellátó intézményegység. •

1993. évi LXXIX. közoktatási törvény

•

11/1994. (VI. 8) MKM rendelet, nevelési – oktatási intézmények működéséről

•

16/1998. (IV. 8) MKM rendelet, nevelési - oktatási intézmények működéséről

•

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről

•

2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról

•

2006. évi LXXI. törvény

•

186/2006.(VIII. 31.) Kormányrendelet

•

229/2007.(VIII. 31.) Kormányrendelet

39


A konduktív pedagógiai munkához, a sajátos nevelési igényű gyermekek és fogyatékos személyek ellátására irányadó jogszabályok, rendelkezések, szabályozók •

10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről

és

a

pedagógiai

szakmai

szolgáltatásokban

való

közreműködés feltételeiről. Módosítása: 25/1988 (VI. 9.) MKM rendelet •

1992. XXII. törvény a munka törvénykönyvéről és módosításai

•

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (KJT)

•

138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a KJT 1992 évi törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról

•

30/2000. (X. 11.) OM rendelet a közalkalmazottak jogállását érintő kérdésekről szóló rendelet módosítása

•

19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről

•

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról és módosításai. Módosításai: 1999. évi LXXIII. törvény, és 2007. december

•

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és módosításai

•

15/1998.

(IV.

30.)

NM

rendelet

a

személyes

gondoskodást

nyújtó

gyermekjólét, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatáról és működésük feltételeiről. Módosítása: 46/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelet •

11/2000. (X. 18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élő és a

rehabilitációs

intézményekben

elhelyezett

személyek

állapotának

felülvizsgálatáról •

10/2006. (II. 16.) OGY határozata az új Országos Fogyatékosügyi Programról.

•

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

•

141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól. Fontosabb módosítása: 21/2003. (II. 25.) Kormányrendelet

•

28/1993. (II. 17. Kormányrendelet a közgyógyellátási igazolványról és módosításai

40


•

1998 LXXXIV. törvény a családok támogatásáról egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 223/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet

•

5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és a fogyatékosságokról

•

164/1995.(XII. 27.) Kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési

kedvezményeiről

(személygépkocsi

szerzési

támogatás,

személygépkocsi átalakítási támogatás, közlekedési támogatás, parkolási engedély) és módosításai: 158/1996. (X. 25.) Kormányrendelet, 225/1996 (XII. 26.) Kormányrendelet, 214/1997 (XII. 1.) Kormányrendelet, 106/1998. (XII. 26.)

MT.

rendelet

társadalombiztosítási

és

a 19/2003

támogatással

(IV.

29.)

rendelhető

ESZCSM. illetve

rendelete

a

kölcsönözhető

gyógyászati segédeszközökről rendelésének, a támogatás összegéről és mértékérő, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről •

1997. évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről módosításai: 1999. évi CXV. törvény

A jogi szabályzók hozzáférhetőségének biztosítása Az intézmény működését szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvényeket és a különböző szintű rendeleteket tartalmazó CD jogtár a fenntartó jogászánál található. Ebből az intézményt érintő adatok (nyomtatott formában) az igazgató és az intézményegység-vezetők irodájában vannak. A munkatársak ugyancsak itt találják meg az Óvodavezetési ismeretek, illetve az Iskolaszolga című kiadványokat, valamint a fenntartó, az intézmény, és az intézményegység belső szabályozásait. Az egyéb jogi kiadványokhoz a könyvtárban juthatnak hozzá a munkatársak. A jogi szabályzók megismerésének biztosítása Az intézményhez érkező jogi kiadványokat elsőként az igazgató tekinti át. A jogász nyomtatott formában adja át az intézményegységeket érintő információkat az intézményegység-vezetőknek, valamint folyamatosan tájékoztatja őket a friss információk megjelenéséről.

41


Az

igazgató

a

kéthetente

tartandó

intézmény-vezetőségi

értekezleten

az

intézményegység-vezetők elé tárja a működést befolyásoló fontos információkat, illetve a pedagógiai jellegű előírásokat, akik mindezeket átadják kollégáiknak a csoportmegbeszéléseken. Az igazgató és az intézményegység-vezetők feladata a külső- és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása. A fenntartó jogásza, valamint a Belső Szakmai Csoport vezetője (minőségfejlesztési felelős) közreműködik a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérésében.

42


2. 1. 2 STRATÉGIAI TERVEZÉS 2005-ben a főiskola főigazgató asszonya távozott az intézetből. A főiskola kuratóriuma által kiírt pályázat alapján az MPANNI új vezető asszonya főiskola irányítási megbízást, és egyben rektori kinevezést kapott. 2007.

októbertől

már

szervezetfejlesztése,

a

a

második

főiskola

rektor

és

a

irányításával vele

zajlik

szimbiózisban

az

MPANNI

együttműködő

gyakorlóintézmény megújulása. (Kiemelés az MPANNI 2008 – 2013-as intézményfejlesztési tervéből.) A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete a konduktív pedagógia szellemi és módszertani központja. A neveléstudomány részeként kimunkált konduktív pedagógia elidegeníthetetlenül magyar szellemi termék, a magyar szellemi értékeket gazdagító egyedülálló, a központi idegrendszeri sérült gyermekek

és

felnőttek

életminőségét

javító,

helyreállító

komplex

személyiségfejlesztő eljárás. A külföldi (nemzetközi) tevékenység mellett magyar intézményekkel együttműködve fejleszti módszerét, együtt működve perinatalis intenzív centrumokkal, korai fejlesztő hálózattal, integráló iskolákkal, tanácsadó hálózattal, valamint a rehabilitáció egyes egészségügyi intézményével. A konduktív nevelés ősforrásaként létrejött intézmény megszámlálhatatlanul sok gyermeknek és felnőttnek adta vissza az önálló élet lehetőségét itthon és külföldön. Azok

a konduktorok, akik

az intézmény megalakítása óta gyakorolják

a

humanisztikus nevelést, egyedülálló hivatásukat, a központi idegrendszer sérülése miatt

mozgássérültté

vált

gyermekek

és

felnőttek

eredményes

helyreállító

nevelésében elismerést szereztek itthon és külföldön. A hazai és a nemzetközi munkaerő-piac igényeinek is megfelelő multifunkcionális intézmény 2008 – 20013 –ig kidolgozott koncepciója tartalmazza az oktatás–képzés fejlesztés, a kutatás–fejlesztés–innováció, a külső és belső szolgáltatás-fejlesztés, a szervezetfejlesztés és a korszerűsítés, valamint az infrastruktúra-fejlesztés feladatait.

43


1. Oktatás–képzésfejlesztés 1.1. A konduktor alapképzési szakot 2006/2007-ben már az új koncepció szerint indította a főiskola, de szükség van újabb szakok és képzési szintek kidolgozására és indítására is figyelembe véve konduktív nevelés már bizonyított, a központi idegrendszeri mozgássérültek nevelésében elért eredményeit. Hangsúlyozni kell az életesély, az esélyegyenlőség megteremtésének azt a lehetőségét, amelyet a konduktív nevelés biztosít a legkisebb életkortól (korai fejlesztés), az idős korú mozgássérültté vált egyének helyreállító tevékenységéig, rehabilitációjáig. 1.2. A társadalmi szükségletek ismeretében a képzés vertikális és horizontális bővítése, az oktatói és hallgatói mobilitás biztosítása. A képzés, oktatás tartalmának strukturális elemzése, a jelenlegi és az új szakok közötti átjárhatóság feltételének a biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás feltételeinek a kiépítése. 2. Kutatás–fejlesztés–innováció fejlesztése 2.1. A kutatási feltételek és a kutatási profil megfogalmazása, olyan innovációs stratégia kialakítása, amely a hazai és a nemzetközi környezetben tovább erősíti a konduktív pedagógia pozícióját, a konduktív nevelést végzők tudományos karrierjét. 2.2. Célként kell megfogalmazni a konduktív pedagógia tudáscentrumának kialakítását a MPANNI keretében. 2.3. Tervezni kell a tudományos utánpótlást, elsősorban az MA/MSc képzés, valamint a PhD képzés feltételeinek a megteremtésével. 2.4. Meg kell teremteni annak feltételét, hogy a Pető-módszer szellemi tulajdonként védett legyen, oklevél, diploma és doktori cím az MPANNI közreműködésével legyen lehetséges. 2.5. A szellemi termékként történő védelem megteremtéséhez a Pető-életmű feldolgozásával, Hári Mária munkásságának elemző kutatásával járulhat hozzá az intézet.

44


2.6. Az eredményeket is feltáró, a konduktív nevelés fejlődéstörténetét bemutató kutatás eredményei alapján újabb kutatások kezdeményezésére nyílik lehetőség elsősorban társtudományokkal közösen. 3. Külső és belső szolgáltatás-fejlesztés 3.1. A belső szolgáltatás-fejlesztés az intézmény egészére vonatkozó feladatot jelent, a multifunkcionális intézmény valamennyi egységét (gyakorló intézmények, ambulancia, nemzetközi tevékenység, felnőttek konduktív nevelése, bentlakásos feltételek, kollégiumi szolgáltatás stb.) érinti a szolgáltatás színvonalának fejlesztése. 3.2. Elsődleges cél a hallgatói igények kiszolgálása, a hallgatóbarát főiskola megteremtése, az adminisztráció, szociális és egészségügyi, sport és kulturális feltételek megteremtése. 3.3. A külső szolgáltatás olyan feladatot jelent, amely a közvetlen és a tágabb környezettel kiépített kapcsolatrendszer eredményesebb működését szolgálja, az országos hálózat, ezen belül a szakértői hálózat eredményes működtetése a főiskolán szervezett át- és továbbképzések segítségével. 3.4. A tanácsadás is a külső szolgáltatások rendszerét gazdagítja, ki kell alakítani ennek legjobban működő tartalmi és szervezeti struktúráját. 3.5. Az esélyegyenlőség megteremtése vonatkozik valamennyi egyénre (oktató, hallgató, alkalmazott), aki az MPANNI- val bármilyen személyes kapcsolatba kerül hosszabb vagy rövidebb időre. 4. Szervezetfejlesztés és a korszerűsítés 4.1. A szervezetfejlesztés egyrészt a lineáris képzési rendszer működéséhez szükséges irányítási, vezetési, döntési struktúra kiépítését jelenti, másrészt a szervezeti konszolidáció megteremtését. 4.2. A gazdálkodási rendszer hozzáigazítása az új feladatokhoz, tevékenység finanszírozó allokációs rendszer bevezetése. 4.3. Külső források feltárása és bekapcsolása a rendszerbe, az érdekeltségi rendszer kidolgozása és folyamatos fejlesztése. 4.4. A külső és belső kommunikáció folyamatos fejlesztése. 4.5. Marketing stratégia kidolgozása, működtetése, hallgatótoborzás itthon és külföldön.

45


4.6. A

teljesítményalapú

motivációs

rendszer

kidolgozása,

az

érdekeltség

megteremtése. 4.7. Monitoring rendszer kialakítása, eredményes működtetése. 4.8. A

minőségbiztosítás

rendszerének

fejlesztése,

a

TQM

vagy

az

ISO

minőségbiztosítási rendszer alkalmazása az intézmény egységeire. A minőség folyamatos figyelemmel kisérése a kidolgozott minőségi indikátorokon keresztül valósuljon meg és kerüljön rendszeresen értékelésre. 4.9. Az európai trendek figyelembe vételével a működés és a működtetés folyamatos figyelemmel kísérése az identitástudat megtartásával és erősítésével. 5. Infrastruktúra-fejlesztés 5.1. A meglévő kapacitások jobb kihasználása, a minőségi működés biztosítása 5.2. A szükségletnek megfelelő kapacitásbővítés átalakítással, felújítással, új beruházással. 5.3. További beruházások pályázatok segítségével. Az IFT szerkezeti felépítése – az intézmény sajátosságaiból adódóan – a főiskolai képzésre, oktatásra, kutatásra vonatkozó koncepció mellett tartalmazza valamennyi egység távlati fejlesztési tervét. Ennek egyszerű oka és magyarázata, hogy az MPANNI az a sajátos intézmény, ahol a felsőoktatási képzés szimbiózisban él a gyakorlatot segítő és támogató korai fejlesztéssel, az óvodás korú gyermekek konduktív nevelésével, a közoktatási intézménnyel (gyakorló iskola és kollégium), a felnőttekkel foglalkozó egységgel, a külföldi gyermekek nevelését végző egységgel, valamint az egészségügyi vizsgálatot végző központtal. Fejleszteni csak egységében átgondolt koncepció alapján lehet az intézményt.

46


Az MPANNI főiskolájának szervezeti átalakítása A szervezeti átalakítás hátterében a képzési rendszer fejlesztésével kapcsolatos igények és követelmények húzódnak meg. A képzési rendszer kibővült, megjelent: •

a konduktor-tanító,

•

a konduktor-óvodapedagógus,

•

a konduktor BA szak,

•

valamint a szakirányok.

A szervezeti átalakítás célja •

Életképes, erős, egyben rugalmas, a változó társadalmi kihívásokra, új feladatokra

gyorsan

rendelkezésre,

és

és jól

érdemben szolgálja

reagálni a

képes

képzési,

a

szervezet

álljon

továbbképzési,

a

képzésmegújítási, valamint a tudományos kutatási törekvéseinket. •

A főiskola szervezeti struktúrája nagyban-egészben fedje le a képzési rendszer szerkezetét.

A szervezeti átalakítás érdekében végzett feladatok •

Stabil, szervezeti egységek felállítása, intézet elnevezéssel, amelyek jól reprezentálják a főiskolán művelt tudományszakokat:

•

-

a konduktív pedagógiát,

-

idegtudományokat,

-

rehabilitációtudományt,

-

pedagógiát,

-

pszichológiát,

-

társadalomtudományokat.

A kellően tág intézetek az átalakulás folyamatában természetesen tovább tagolódhatnak, kialakítva egy viszonylag mély struktúrát:

•

-

intézeti tanszékek,

-

intézeti szakcsoportok,

-

intézeti tanszéki szakcsoportok stb. együttesét.

Az intézetigazgatóktól függő, az egyes intézetekhez tartozó, belső egységek munkatársaitól elvárt, hogy legyenek képesek sikeresen elvégezni akár projekt-jellegű képzési és kutatási feladatokat is. 47


Változások 1. Megszűnik a főiskola Nevelés- és Társadalomtudományi Tanszékének, Konduktív Pedagógiai Tanszékének, Tanításelméleti Tanszékének szervezeti autonómiája. 2. Megszűnik az Idegennyelvi Lektorátus. 3. Megalakulnak, és az MPANNI szervezeti struktúrájába beépülnek az intézetek, mint a főiskola alapegységei. 4. A szenátus megalapítja: 4. 1 a Konduktív Pedagógiai Intézetet, •

intézeti tanszékként a Konduktív Pedagógiai Tanszéket,

4. 2 valamint a Humántudományi Intézetet, •

intézeti tanszékekként a Nevelés- és Társadalomtudományi Tanszéket,

•

és a Tanításelméleti Tanszéket.

5. A szenátus megalapítja a Felnőttképzési Tanszéket. 6. A szenátus ideiglenesen az oktatási rektorhelyettes közvetlen felügyelete alatt tartja meg a Neurorehabilitációs Tanszéket, valamint a Felnőttképzési Tanszéket. A határozatok hatályba lépésének időpontja: 2008. június 1. A Korai Fejlesztő és Konduktív Gondozó Központ stratégiája (frissíteni kell) •

A központi idegrendszeri sérült csecsemők, kisdedek, gyermekek és fiatalok nevelése - oktatása csoportos és egyéni, bejáró és bentlakó foglakoztatási keretetek között.

• A neveltek igényeinek valamint a szakmai szempontok figyelembevételével történő csoport, illetve foglalkoztatási formák bővítése. • A családi szocializáció segítése, a szülők és gyermekeik együttműködésének erősítése. • A gyermekek konduktív óvodára, iskolára való felkészítése. • Neveltjeink eredményes társadalmi integrációjára való felkészítése, segítése, fejlődésük nyomon követése. • Társadalmi szemléletformálás. • Az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése. 48


• A mozgássérülteket érintő jogszabályok megjelenésének, változásainak figyelemmel kísérése, a szülők, családok, pedagógusok tájékoztatása. • A

gyermekvédelmi

problémák

figyelemmel

kísérése,

szükség

esetén

szakemberek bevonása. • Család- és intézménylátogatás neveltjeink eredményes beilleszkedésének érdekében. • A konduktor-hallgatók gyakorlati képzése. (A terület egyik specialitása, hogy az ambuláns foglalkoztatási formák keretei között lehetőség nyílik olyan kórképek bemutatására, melyekkel más egységekben nem találkozhatnak a hallgatók.) •

A konduktív szűrés további kiterjesztése.

Foglalkoztatási formák Fejlesztések KORAI FEJLESZTŐ KÖZPONT Egyéni tanácsadás A külföldi csecsemők és kisdedek számának növelése. (korai fejlesztés) Óvoda előkészítő csoport indítása Csoportos A külföldi csecsemők és kisdedek számának növelése. foglalkozások (korai „Szülői klub” további működtetése, a szolgáltatás igény fejlesztés) szerinti bővítése. Home visit szolgáltatás bevezetése. Bentlakó mamás Új óvoda előkészítő csoport bevezetése. csoport Csecsemő mamás csoport indítása. Szülők iskolája Egyéni és kiscsoportos formában. A konduktív szűrés kiterjesztése, kapcsolatok kiépítése: Konduktív szűrés Kútvölgyi úti Kórház Újszülött Osztálya, II. sz. Női Klinika. KONDUKTÍV GONDOZÓ KÖZPONT Az egyedülálló foglalkoztatási forma megtartása, Utógondozási finanszírozási lehetőségek felkutatása. tanácsadás Az intervallum konduktív nevelésre és az intézeti „nyári táborra” való igényfelmérés. A szűrési tevékenység bővítése. Az eddigi foglalkoztatási formák további gazdaságos Utógondozási működtetés. csoportok Külföldi gyermekek foglalkoztatása (kifejezetten integrációra való felkészítés!).

49


Az óvoda-stratégiája (frissíteni kell) Alapvető célunk a szakmai értékeink megóvása és előtérbe-helyezése, ennek megfelelő színvonalas, kiegyensúlyozott, hatékony, kompetencia alapú, mintaértékű fejlesztés, nevelés kidolgozása és megvalósítása a mindennapok gyakorlatában. Ennek

érdekében színvonalas

hetirendek,

napirendek,

fejlesztő

programok,

összeállítására kell törekednünk, melyek: •

a kiegyensúlyozott, harmonikus lelki, pszichés és testi fejlődés feltételeinek megfelelnek,

•

biztosítják a funkciók kialakítását, fejlődését és a megtanultak alkalmazását, egyensúlyt

biztosítva

és

lehetőséget

nyújtva

a

személyiség

szabad

kibontakozására, •

figyelembe veszik a gyermekek fejlődő-változó természetét, az egyének közötti eltérések állandóságát,

•

komplexek,

dinamikusak,

megfelelnek

az

óvodás

gyermekek

életkori

sajátosságainak (időtartam), a gyermekek fejlettségi szintjének és a konduktív nevelés módszertani elveinek együttesen, kiindulva abból az alapvető tényből, hogy a feladatsorok a napirendben összefüggnek, és logikusan egymásra épülnek, •

nagyobb lehetőséget biztosítanak az önellátás tanításának-tanulásának, az önállóság kialakulásának,

•

figyelembe veszik, hogy az óvodás korú gyermek fő tevékenységpreferánciája a játék.

A konduktív óvodai nevelés módszertanának továbbfejlesztése és színvonalas megvalósítása. •

Az óvodás korú mozgássérült gyermekek tevékenységrendszerében nagyobb és funkcionális szerepet kapjon a játék, a játékon keresztül történő, a kezdeményezésre és a szabad választás lehetőségére (óvodai foglalkozások) épülő fejlesztés. Teret kell engedni a szabad, spontán játéknak, úgy, hogy közben a gyermekekkel való együttjátszásra és a játék tanítására is összpontosítunk. Az egyéb tanulási formák élményszerűségét, pedig a játékosság érvényesítésével tovább kell fokoznunk.

50


•

Olyan fejlesztő tevékenységrendszert kell kidolgozni, amely a diszfunkciós gyermekek szükségleteiből indul ki, a biológiai szükségletektől kezdve a szellemi szükségleteken át a szociális szükségletekig. Olyan komplex tevékenységrendszerben kell gondolkodnunk, amely fejleszti a mozgást, de ugyanakkor a pszichikum egészét is, és mind emellett élményszerűen.

•

Szeretnénk olyan közös, szervezett programokban részesíteni a gyermeket, mely feloldja a bentlakásos életforma, szabta korlátokat, mely tevékenységek élményt, lehetőséget nyújtanak a gyermekeknek a kibontakozásra és bizonyos képességeik továbbfejlesztésére.

•

A konduktív óvodai nevelés módszertani kérdéseinek kidolgozása, konduktív óvodai módszertani csoportok kialakításával, valamint felsőfokú konduktoróvodapedagógus

végzettségű

kollégák

bevonásával.

Megvalósult

a

módszertani csoportok kijelölése. •

Szeretnénk továbbképzéseket meghirdetni intézeten belül, és intézeten kívül, mind a szegregált intézmények, mind, pedig az inkluzív intézmények számára.

•

Továbbra is bentlakó és napközi-otthonos csoportokban szeretnénk biztosítani a CP-s, illetve integráló-preintegráló formában az ép mozgású és sérült gyermekek nevelését, fejlesztését, a szükségleteknek megfelelően.

•

Szeretnénk felkészítő

kidolgozni programokat,

korrekciós, fejlesztő

kompenzációs (otthon

is

és

iskolai

használható)

tanulásra füzeteket,

munkalapokat. •

Továbbra is a projekt szellemű, kompetencia alapú „oktatás” megvalósítására törekszünk a konduktív óvodai nevelésben, melyhez folyamatosan készítjük a projekt-terveket, mintákat és kidolgozzuk a projekttémákat.

•

Dinamikus

csoportösszetétel

meghatározása

és

ennek

megfelelő

csoportalkotás (homogenitás-heterogenitás, miben – mikor - hogyan). •

Az integráció folyamatát szeretnénk elmozdítani a szegregáció – integráció inklúzió irányába. Ehhez szeretnénk kidolgozni fokozatokat, alternatív megoldásokat. Ép mozgású és nagyon enyhén sérültek együtt, külső integráló óvodával együttműködve és 3 lépcsős fokozat kidolgozásával.

•

Szegregált csoportból azokat a gyermekeket integrálni az integráló csoportba, akiknél ez távlati megoldást jelenthet, mert többségi iskolába kerülnek. 51


Integrálni bizonyos programokban, de szegregálni pl. a konduktív fejlesztés céljából. Megoldandó fejlesztési feladat: •

Augmentatív

kommunikáció

(Bliss

jelrendszer)

használata

kritériumrendszrének kidolgozása. •

5 éves gyermekek kontroll vizsgálata, mely jó útmutató lenne az egyéni fejlesztések integrálására a csoport programjába.

•

Megfelelő színvonalú regisztrálás (kórlapírás).

•

Módszertani Központtá válni.

•

Függetlenedni (költségvetésben) a főiskolától.

•

Erőteljesebb tájékoztató tevékenység, PR munka, propaganda-anyagok, előadások stb., melynek eredményeként elérhető lenne, hogy ne 5 éves kor fölött kerüljenek a gyermekek a konduktív óvodába.

•

Mentálhigiénés tréning a konduktoroknak és a szülőknek.

•

Fiatalítás.

•

Team-rendszerű

munka

kialakítása

(gyógypedagógus,

pszichológus,

konduktor). Az iskola stratégiája (frissíteni kell) •

Szakmai

fórumok,

megbeszélések

szervezése

a

konduktív

módszer

alkalmazásának összehangolása a legoptimálisabb célok elérése érdekében. •

Megfelelően képzett, jól felkészült, tapasztalt, megfelelő számú konduktor alkalmazása.

•

A mozgás és a helyváltoztatás, az önellátás, a beszéd és az értelem egységes, komplex fejlesztése.

•

Csoportban történő foglalkoztatás, a gyermekcsoport húzóerejének maximális kihasználása.

•

Egész napos fejlesztés napközis, iskolaotthonos és bentlakó formában.

•

A gyógypedagógiai végzettségű konduktorok és a szaktanárok jelenléte ideális létszámban.

•

A

szegregált

nevelésből

fakadó

ismerethiány,

tapasztalatszegénység

csökkentése az ún. külső kapcsolatteremtéssel. •

Zárt közösségünk nyitottabbá tétele.

52


•

Az infrastruktúra túlzott leterheltségének megszüntetése.

•

A költségvetési helyzet javítása.

•

Az iskolai oktatás-nevelés minőségének a lehető legstabilabb integrációt biztosító szintre fejlesztése.

•

Szülői fórumok szervezése ugyancsak a legideálisabban megvalósuló gyermeki integráció jegyében: esélyegyenlőség tudatosításának erősítése.

•

Gyermekközpontú szemlélet biztosítása.

•

A meglévő képességekre, adottságokra alapozó nevelés folyamatosságának fenntartása - pl.: augmentatív kommunikáció, „Íróka” program.

•

Egyénre szabott célkitűzés, ennek megfelelő értékelés megteremtése.

•

Az egységes értékelési szemlélet kialakítása.

•

A felszereltség hiányosságainak pótlása, illetve a meglévők nem megfelelő fizikai állapotának korrigálása.

A Felnőttnevelési Egység stratégiája (frissíteni kell) Felmértük a hozzánk forduló mozgássérült felnőtteknek a konduktív neveléssel szemben támasztott elvárásait. Mindezt figyelembe véve feladatunk: •

értékek, jelen foglalkoztatási formák, keretek megőrzése,

•

az intézményegység csoportalkotása, foglalkoztatási formái továbbra is a konduktív nevelési-oktatási céloknak, a neveltek igényeinek, valamint a társadalmi elvárásoknak megfelelően szerveződjenek.

Szükséges a program továbbfejlesztése, nagyobb hangsúlyt kell fektetni: •

a munkába állás segítése érdekében a részképesség (pl. grafomotoros készség, közlekedési képesség) fejlesztésére,

•

felzárkóztató programok megszervezésére,

•

a csoportos foglalkozások mellett az egyéni fejlesztésre, a családok segítésére,

•

a rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtésére,

•

a fogyatékos személyek, családjaik, segítőik tájékoztatására.

53


A rehabilitációs szolgáltatások bővítése •

Az 1998. évi XXVI. törvény szellemében: „a fogyatékos (mozgássérült) személy

meglévő,

illetve

fejleszthető

képességeinek

megfelelő

programtervezetek kidolgozásához olyan szempontrendszer kiadása, amely magában foglalja a rehabilitációs folyamat során elért képességfejlődés rendszeres felmérését, és lehetővé teszi a rehabilitációs program szükség szerint módosítását, továbbfejlesztését.” •

A

pályázatok

érdekében.

figyelemmel A

kísérése,

a

programunk

felnőttképzésre,

a

fejlesztésre,

társadalmi

felzárkóztatására,

a

hátrányos és

továbbfejlesztése

helyzetű

felnőttek

szociális

integráció

megvalósítására az intézmények egyre többször pályázat útján kapnak anyagi támogatást. •

A rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése. Az állami gondoskodás mellett, a civil szervezetek a szociális- és társadalmi integráció megvalósításában egyre nagyobb teret kapnak. Civil szervezetek bevonása a rehabilitációba, klubok létrehozása.

Fejlesztési tevékenységek: •

kiemelten kezeljük a munkába állás, visszaállás segítését és a család kompetenciájának erősítését,

•

a családi nevelés, a család segítése, központi szerepet kap programunkban,

•

a Pető Intézet szolgáltatásairól, működéséről, elérhetőségéről pontos tájékoztatás nyújtása,

•

„Home visit” szolgáltatás kialakításához az igény felmérése, a felmérés eredményének függvényében a program kialakítása,

•

önkiszolgáló tevékenység fejlesztése,

•

grafomotoros

képesség

fejlesztés,

az

visszaállítására

kiscsoport

létrehozása,

a tanulást

íráskészség segítő

megtartása, munkafüzet

kidolgozása, •

az önálló közlekedés kialakítása érdekében ki kell bővíteni a hemiplégiás középhaladó csoportokban a járás előkészítő feladatokat,

•

a csoportos foglalkoztatás egyéni programmal való kiegészítése, 54


•

a

mozgássérült

hatékonyságának

felnőttek mérésére,

körében az

végzett

fejlesztési

eredmények

minél

tevékenység sokoldalúbb

megismerésére, adaptálni kell a felnőtt mozgássérültekre az „Általános szempontsort”, •

együttműködési stratégiát kell kidolgozni a különböző mozgássérült klubokkal, egyesületekkel a mozgássérültek ellátására, fejlesztésére,

•

a pályázati figyelő aktivitását növelni kell, az egyént hozzá kell segíteni, hogy sikeresen pályázzon támogatások elnyerésére,

•

a hallgatóknak a 8 félév során a hospitálást, az adatgyűjtést, a kutatómunkát biztosítjuk, a 8. félévben kötelező szintetizáló gyakorlat mellett,

•

a pedagógus továbbképzés palettáján megjelenő „Felnőttek konduktív nevelése” című tanfolyam beindításával bekapcsolódni a posztgraduális képzésbe.

A fent leírt fejlesztések megvalósításának érdekében: •

a jelenlegi feladatok ellátására, valamint a fejlesztés érdekében növelni kell a humán erőforrást, és biztosítani az utánpótlást,

•

a kiscsoportos foglalkozások beindításához egy kisméretű foglalkoztató (szakmai bútorokkal, korszerű kommunikációs rendszerrel felszerelve) terem szükséges.

55


A folyamat leírása 1. A nevelési/pedagógiai program felülvizsgálata, aktualizálása 5 évenként történik. Első lépésként az igazgató áttanulmányozza a törvényi szabályozásokat. 2. A partneri igények felmérése, a rendelkezésre álló dokumentumok áttekintése (e munka már az elbocsátási tervek készítése idején megkezdődik – április-május). 3. Az

igazgató

feltérképezi,

majd

azonosítja

a

nevelési/pedagógiai

programmódosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a nevelőtestülettel. 4. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a nevelőtestület tagjaiból, és felosztásra kerülnek a feladatok. 5. Október elején a nevelőtestület tájékoztatása a munkacsoportok megalakulásáról és a tervezet elkészítésének határidejéről. 6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 8. November közepén, a nevelőtestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a nevelőtestület megvitat. 9. Amennyiben kiegészítések

a

nevelőtestület bekerülnek

a

elfogadja programba.

a

javaslatokat, Ha

korrekció

a

módosítások, szükséges,

a

munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített nevelési/pedagógiai programot szakalkalmazotti értekezleten elfogadtatjuk. 11. December közepén az igazgató ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített nevelési, pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 12. Január közepén az igazgató vitára és elfogadásra bocsátja a nevelési/pedagógiai programfejlesztés módosításait. Ha a nevelőtestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 13. Elfogadás után, január végén a végleges programot nyilvánossá tesszük. 14. Az igazgató a második félév elején a módosított nevelési, pedagógiai programot felterjeszti a fenntartóhoz elfogadásra.

56


Felelősségek és hatáskörök LÉPÉS 1. 2. 3. 4. 5. 6.

FELELŐS Igazgató Igazgató Igazgató Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető Csoportvezetők, projektvezető

ÉRINTETT Nevelőtestület Kibővített vezetőség Nevelőtestületi tagok Munkacsoportok Nevelőtestület Munkacsoport tagjai

7.

Csoportvezetők

Munkacsoport tagjai

8. 9. 10. 11. 12.

Igazgató Munkacsoportok vezetői Igazgató Igazgató Minőségi kör vezetője

13.

Intézményegység-vezető

14.

Igazgató

Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Igazgató Tanács Minőségi kör tagjai Szülők, gyermekek, felnőttek nevelőtestület Fenntartó

INFORMÁLT Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Intézményegység vezetők Intézményegység vezetők

Nevelőtestület Igazgató Nevelőtestület

Keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve

Kitöltő/készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

A pedagógiai program módosításra szoruló területei, folyamatai

Kibővített vezetőség

Szabályzatok kézikönyve

1év

Munkacsoportok


1év

Intézményegység vezetők


1év

Intézményegység vezetők

Megalakult munkacsoportok listája A területekhez rendelt munkacsoportok Módosító javaslatok, kiegészítések Kiegészített pedagógiai program

„Nevelés-oktatás” minőségi kör vezetője „Nevelés-oktatás” minőségi kör vezetője Munkacsoportok Munkacsoportok

Szabályzatok kézikönyve Szabályzatok kézikönyve

1év 5 év

Intézményegység vezetők Könyvtár, igazgatói iroda

A stratégiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának folyamatszabályozása) folyamatábráját a 2. melléklet mutatja be.

57


2. 1. 2. 1 Éves munkaterv Az intézmény éves munkatervének elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményegységek, a csoportok, a részterületek, a munkacsoportok munkatervének felelőse az adott intézményegység-, csoport vezetője és a feladattal megbízott projektvezető. A folyamat leírása 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az igazgató tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Ugyanakkor az igazgató ismerteti a tárgyi és szervezeti feltételeket is, valamint a nyár folyamán történt fejlesztéseket. 4. A fentieket figyelembe véve a munkacsoportok az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkacsoportok cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 6. Egy héten belül a munkacsoport-vezetők összeállítják, és írásba foglalják a munkacsoport terveket. 7. Ezután a munkacsoportok értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az intézményegység-vezető elé terjesztik.

Ha

valamilyen igazítást

javasolnak,

akkor

az

adott

lépésnél

beavatkozás szükséges. 8. Ezt követően az igazgató a munkacsoporti munkatervek alapján elkészíti az intézmény feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 9. Ugyanakkor a munkacsoporti tervekkel összhangban az intézményegységvezetők elkészítik a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 10. Ezzel egy időben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát.

58


11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 12. Ezek után az igazgató összeállítja, és írásba foglalja az intézmény éves munkatervét. 13. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 14. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig, elhelyez az intézmény- és intézményegység-vezetők irodájában. Felelősségek és hatáskörök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Felelős Igazgató Igazgató Igazgató Munkacsoport-vezetők Munkacsoport-vezetők Munkacsoport-vezetők Munkacsoport-vezetők Igazgató Intézményegység-vezetők Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató

Érintett Szakalkalmazottak Szakalkalmazottak Szakalkalmazottak Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Szakalkalmazottak Szakalkalmazottak Szakalkalmazottak

Informált

Igazgató

Nevelőtestület Nevelőtestület Fenntartó, nevelt Adminisztrációs- és Ügyviteli Osztályvezető

Az éves munkaterv folyamatábráját a 3. melléklet mutatja be.

59


2. 1. 3 VEZETŐI ELLENŐRZÉS Az ellenőrzés funkciója Az intézmény igazgatója és az intézményegység-vezetők biztosítják, hogy a folyamataink ellenőrzése során kellő figyelem fordítódjék az intézményre jellemző értékek és a szervezet belső működésének emberi kapcsolatokon, együttműködésen alapuló fejlesztésére. Az intézményünk hatékony működését nemcsak a célkitűzések racionalitása és a működés szabályozása határozza meg, hanem az abban dolgozó munkatársak kapcsolatai, a tisztázott célok, az átlátható szervezeti struktúra, a rendezett információáramlás, az egyértelmű feladatmegosztás. A vezetői ellenőrzés célja olyan szervezet kialakulása: •

amely képes az önmegújításra,

•

amelynek légkörét a magas fokú együttműködés és nem az egymás rovására való versengés jellemzi,

•

amelynek célja a konfliktusok feltárása és megoldása,

•

amelyben a döntések a legideálisabb szinten hozhatók meg,

•

amelyben nem csak az eredmények, hanem a fejlesztési tevékenységek is elismerésben részesülnek,

•

ahol az attitűdök és a magatartások megváltoztatása is lehetséges,

•

ahol a tapasztalatra épülő tanulás és a tudományos igényű kutatási terep biztosítása helyeződik előtérbe.

Az intézmény működési rendjének ellenőrzése érinti: •

az intézményen belül az egyes munkatársak jogosítványait és hatáskörét,

•

az együttműködés-, a szervezeten belüli kétirányú kommunikáció fórumait és azok működési rendjét,

•

a hatékony napi működéshez szükséges információk belső áramlásának, frissítésének folyamatát,

•

az információszükségletet és az informálandók körét,

•

a lehetséges kommunikációs csatornákat,

•

az

érintettek

bevonásának

módját

az

információk

terjesztésébe

és

felhasználásába,

60


•

a szervezeten belüli testületek, közösségek egymáshoz való viszonyát, kapcsolatrendszerét.

A vezetői ellenőrzés rendszere A vezetés: •

meghatározza,

és

nyilvánossá

teszi

az

intézmény

működésével,

folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket, •

megjelöli a működés azon területeit, amelyeket ellenőrzése során vizsgálni kíván,

•

meghatározza az alkalmazandó módszereket,

•

egyértelművé teszi, hogy a folyamatok mely szakaszait kívánja személyesen (vagy delegáltja útján) folyamatosan ellenőrizni,

•

kijelöli, hogy mely területeken kíván véletlenszerű mintavételen alapuló rendszeres felülvizsgálatot végezni,

•

rögzíti, hogy hogyan használja fel saját ellenőrzési rendszerében a folyamatokban keletkező ellenőrzési információkat, és az ellenőrzést követő beavatkozás lépéseit.

A vezetői ellenőrzések során feltárt információk felhasználása Az adatgyűjtést és elemzést követően, a feltárt információkat, ismereteket fel lehet használni: •

a rendszeres és egyedi problémák feltárására,

•

az okok azonosítására,

•

javító

és

megelőző

stratégia

kidolgozására

és

megvalósítására

(a

végrehajtásért felelős személyek kijelölésével, és a végrehajtás határidejének kiszabásával, a korrekció utáni ellenőrzés határidejének megadásával), •

a kiválóságok azonosítására, megerősítésre,

•

program- és minőségfejlesztésre.

A vezetői ellenőrzési tevékenységhez szorosan kapcsolódva és együttműködve végzi feladatát a Belső Szakértői Csoport azzal a céllal, hogy a Gyakorló Közoktatási Intézmény: •

fogja össze az intézményi potenciált a folyamatos fejlesztés irányába,

61


•

valósítson meg a partnerei igényeinek megfelelő kiváló konduktív neveléstoktatást,

•

működjön intézményegységenként folyamatközpontúan,

•

rendelkezzen dinamikus vezetési-irányítási stílussal,

•

érvényesítse a munkatársak bevonását, felhatalmazását, képzését és motiválását,

•

alakuljon

ki

az

szervezetektől

intézményegységek

való

tanulás

közötti

képessége,

egymástól-, valamint

és

az

a

külső

eredmények

terjesztésének igénye. A BECS munkarendje: •

a látogatás idő- és programbeosztás ütemtervének elkészítése az érintett csoporttal, osztállyal egyeztetve,

•

a látogatás előtt a csoport, osztály komplex programjának, valamint a csoport szerkezetére és működésére vonatkozó számszerű és tényszerű adatoknak az áttekintése, és elemzése,

•

a csoport, osztály munkájának megfigyelése, különös tekintettel: •

a

konduktorok

által

a

gyakorlatban

alkalmazott

facilitációs

eszközrendszerre, •

a konduktív nevelés komplex programjának, programszervezési elemeinek áttekintésére (a cél meghatározására az egyén és a csoport, osztály

számára,

a

feladatsor

összetettségére,

szimptómaspecifikusságára, a feladatok elemzésére életkorhoz és tünethez kapcsolódva). A BECS kiemelt feladatának tekinti: •

nevelésegységenként a strukturális, eljárási és eredmény követelmények definiálását,

•

az egyes szervezeti egységekben zajló, a nevelési-oktatási folyamat eredményességének

rendszeres

ellenőrzésére

és

mérésére

irányuló

tevékenységek egységesítését intézményi szinten. 2008 – 2012- ig szeretnénk elérni, hogy rendelkezzünk a folyamatos fejlesztés képességével, és tudatosabban épített szervezeti kultúrával.

62


A folyamat leírása 1. Az igazgató a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. 2. Az igazgató augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az igazgató szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az szakalkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól a gyakorló intézmény igazgatójának. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. Felelősségek és hatáskörök 1 2. 3. 4. 5. 6.

Felelős Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató

Érintett

Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség Delegáltak

7. 8. 9. 10.

Az ellenőrzést végző személy Delegált ellenőrző Delegált ellenőrző Delegált ellenőrző

Ellenőrzött Ellenőrzött Ellenőrzött Intézményegység-vezetők

Informált Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség

Igazgató Igazgató

A vezetői ellenőrzés folyamatábráját 4. melléklet mutatja be.

63


2. 1. 4 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE 2. 1. 4. 1 A vezetői tevékenység értékelése Stratégiai szintű vizsgálat Az alábbiakban felsorolt, a gyakorlóintézmény működését szabályozó jogi és a tartalmi munkához keretet adó pedagógiai dokumentumok vizsgálata és egymáshoz viszonyított elemzése: •

közoktatási törvény,

•

működési engedély,

•

szakmai-vezetési koncepció,

•

3 éves stratégiai terv,

•

nevelési, pedagógiai program,

•

Szervezeti és Működési Szabályzat,

•

kollektív szerződés,

•

partnerek igényei.

Szervezeti szintű vizsgálat A gyakorlóintézmény struktúrájának, folyamatai működésének, szabályozottságának vizsgálata, összehasonlító elemzése a következő dokumentumokkal: •

a gyakorlóintézmény szervezeti struktúrája,

•

a gyakorlóintézmény házirendje,

•

a gyakorlóintézmény vezetőjének munkaköri leírása,

•

vezetői beszámolók a fenntartónak,

•

éves statisztikák,

•

gazdasági jelentések,

•

éves munkatervek,

•

személyi feltételek és képesítési követelmények,

•

konduktor-nevelt arány,

•

tárgyi feltételek,

•

eszközök,

•

épület,

•

beruházások.

64


Operatív szintű vizsgálat A vezetés kulcsterületeinek és folyamatainak vizsgálata, indikátorai Kulcsterületek 1. Célkitűzés és stratégiaalkotás

Folyamatok 1. 1 A gyakorlóintézmény küldetése Milyen társadalmi szerepet kíván betölteni? Milyen értékei vannak? Milyen viselkedési normát kíván követni? 1. 2 Jövőbeli képe: Milyen állapotot akar elérni? Milyen alapvető képességekkel rendelkezik? Milyen tevékenységekkel akar foglalkozni? 1. 3 Stratégiai akciók és programok Cselekvési terv: Mely intézményegységeket érinti? Erőforrástervek Eredménykimutatás Finanszírozási terv 1. 4 Operatív terv Célkitűzések Sikerkritériumok Felelősök

2. Szervezés

2. 1 Stuktúra-kialakító és- megváltoztató tevékenység Intézményegységek közötti munkamegosztás Hatáskörmegosztás (Hatásköri rendszer kialakítása, döntési jogkörök felosztása)

Indikátorok %-os ismertsége, (hallgatólagos, vagy kinyilvánított egyetértés)

Elégedettségi mutatók % Költség, eredmény, esetleg bevétel Konduktori létszám Befektetés, sikerkritéium Ft Ft a vezetőtársak részvétele a célok kialakításában % a konduktorok és a külső partnerek véleményének kikérése – interjú A célok elfogadottság szintje - kérdőív, interjú

Egyenletes terhelés – kérdőív, interjú Elégedettség mérése % – kérdőív, interjú

65


3. Emberi erőforrás menedzsment

3. 1 Emberi erőforrás tervezés A státuszok és a képességek koherenciája Új munkakörök létrehozása Vezetői utánpótlás Belső munkaerőmozgás és karrierlehetőségek feltárása Reálbérek alakulása Kompenzáció: alapbér, mozgó bér, juttatások (utazási, étkezési költségtérítés, nyugdíj-, életbiztosítás, kamatmentes hitelek, ruhapénz)

Igények és elégedettség mutatók összehasonlítása - kérdőívek, interjúk Munkaköri leírások %-os frissessége Humánpolitikai osztály bevonása a feladatok ellátásába % Szervezeten kívüli szakma tanácsadó igénybe vétele, esetek és eredményesség konduktor fluktuáció %ban

3. 2 Teljesítményértékelés (a döntések hatásfokának javítása, az oktatástovábbképzés hatékonnyá tétele, a vezető, a konduktorok és a háttérszolgáltatást nyújtók kölcsönös elvárásainak és problémáinak felszínre kerülése)

Elégedettségi mutatók, az értékelés sok szempontúsága kérdőívek, interjúk Az értékelésbe bevontak köre %

3. 3 Beszámolás Költség-, fedezet-, ill. eredménykimutatások Tervektől való eltérések elemzése A működés többszempontú megítélése Cselekvési alternatívák, intézkedési javaslatok

Ellenőrző tevékenység /tanév, munkatársak bevonása, % Elégedettségi mutatók

3. 4 Oktatási és továbbképzési tevékenység Munkavégzés közbeni fejlődési lehetőség (rotációs rendszer, projekt munkában való részvétel) Szemináriumokon, tréningeken való részvétel

Elégedettségi mutatók %, kérdőív, interjú Ráfordított költség/Ft Elégedettségi mutatók, Továbbképzésben résztvevők aránya,% Új diplomát szerzők száma,%

3. 5 Fegyelmi- és más munkahelyi problémák kezelése

Fegyelmi eljárások száma munkaügyi perek száma/év, Együttműködési készség, elvárások, igények figyelembe vétele- kérdőív interjú

Érdekvédelmi fórumokkal és szakszervezetekkel való kapcsolattartás

3. 6 Információrendszer biztosítása

Elégedettségi mutatók %, kérdőív, interjú

66


4. Motiváció

5. Kommunikáció

4. 1 Munkahelyi motiváció (kihívó munka, felelősség, fejlődési lehetőség, teljesítményelvárás, előmenetel elismertség) 4. 2 Gyakorlati koncepciók Részvételi lehetőség a döntések előkészítésében Munkakörbővítés (felelősségi kör szélesítése) Munkakör-gazdagítás (tervezésbe, döntésekbe, ellenőrzésbe való bevonás) Autonóm projektek létrehozása (tervezési, döntési, munkaszervezési és ellenőrzési szabadság) Rotáció Bizalmi kapcsolat a vezető és a konduktorok között Teljesítmény és a fizetés összhangja Átlátható és érthető teljesítményértékelés 5. 1 Lefelé irányuló kommunikáció Az információk szétosztása (a stratégia, a szervezeti és egyéni célok, az elvárt viselkedésminták kommunikálása) Feladatok szétosztása (az elvégzés módjának közlése, kapcsolódási pontok más tevékenységekhez) Visszajelzés a teljesítményről, nevelő szándékú üzenetek 5. 2 Felfelé irányuló kommunikáció Az információk összegyűjtése (tájékozódás a problémákról, fejlesztési javaslatokról) Sérelmek és viták hatékony kezelése

5. 3 Horizontális Kommunikáció Az intézményegység-vezetők munkájának közvetlen összehangolás Bizottságok, munkacsoportok működése

5. 4 Informális kommunikáció Információhoz jutás Informális kiszivárogtatás



Elégedettségi mutatók %, kérdőív, interjú Belső tájékoztató füzet, hálózati intranet Pető Társaság Hírlevele Nemzetközi folyóiratok (Occasional Paper) Beszámolók tartalmi elemzése Informális beszélgetések, fórumok Elégedettségi mutatók %, kérdőív, interjú Esetek száma és elégedettség % Elégedettségi mutatók %, kérdőív, interjú Beszámolók tartalmi elemzése, sikerkritériumokhoz mért eredményesség megállapítása Esetelemzés és kimenetele (eredményessége)

67


6. Csoportok létrehozása és vezetése

7. Költségvetésgazdálkodás

8. Kapcsolattartás

6. 1 A csoportok létrehozása, támogatása (a célkijelölésben, az információgyűjtésben, a kezdeményezésben, a véleménykifejtésben) Konfliktuskezelés (bátorítás, feszültségoldás, kompromisszumkeresés, elfogadás, követés, meghallgatás)

Teamek és bizottságok elégedettségi mutatói %, kérdőív, interjú

6. 2 Informális csoportokkal való együttműködés

Érdek-, érdeklődés-, és személyes barátságon alapuló csoportok véleményfelmérése, elégedettségi mutatók %, kérdőív, interjú

Költségvetés (tervezés, keretek kialakítása, a célok megvalósulásának folyamatos nyomon követése, a tervektől való eltérés okainak elemzése, bevétel – ráfordítás) Innováció Pályázatokon való indulás, sikeres pályázatok Reklámtevékenység Továbbképzésből bevétel Külföldi neveltek foglalkoztatásából bevétel A gyakorlóintézményben szakmai tanulmányt végző külföldiektől bevétel Eszközfejlesztés Ösztönzési rendszer, elismerés Továbbképzési rendszer Megtakarítás Fenntartóval A főiskola tanszékeivel A kiszolgáló szervezeti egységekkel A kutatás, fejlesztési részleggel Szülők/partnerek bevonása a gyakorlóintézmény életébe Szakszervezet, Üzemi Tanács Panasz-, és konfliktuskezelés

9. Törvényesség

Belső szabályzók állapota, jogszabályok betartása Dokumentumok véleményeztetése Dokumentumok nyilvánossága

Ft/ nevelt/ év Ft/ év Ft/év Ft/év, beruházások száma Ft/ év Ft/ év Ft/ év Ft/ év Ft/év Ft/ év Átlag/dolgozó, kitüntetések/év, % Ft/ év Ft/ év Elégedettségi mutatók Alku folyamatok eredményessége Fórumok/év/partner Elégedettségi mutatók % kérdőív, interjú Elégedettségi mutatók % kérdőív, interjú Panasz/év, elégedettségi mutatók % % megfelelés, száma %-os megfelelés %-os elérhetőség

68


Az értékelésbe bevontak köre Partnerek Fenntartó Igazgató Vezetőtársak Konduktorok Tanszéki vezetők Kutatás, fejlesztés felelős Gazdasági vezető Óvoda-, iskolaszék Szülői szervezet

Megkérdezettek aránya MPANNI Rektor 1 fő 6 fő 70% 4 fő 1 fő 1 fő 30%

Módszer Interjú Interjú (önértékelés) Interjú, kérdőív Kérdőív, interjú Interjú Interjú Interjú Kérdőív, interjú

Szempont mátrix Rektor

Célkitűzés és stratégiai alkotás Szervezés Közvetlen irányítás Költségvetésgazdálkodás Kapcsolattartás

GYKI. Igazgató

Vezető

Konduktor

Tanszék vezető

Kutatás

Gazdasági igazgató

Óvodaszék Iskolaszék Szülői szervezet

69


2. 1. 4. 2 Éves értékelés Az

igazgató

működésének

meghatározott gyakorlatát,

szempontok

alapján

eredményességét

és

vizsgálja

az

intézmény

hatékonyságát.

Értékelése

félévente, évente az alábbi területeket érinti: •

a szakmai (nevelési-oktatási) szempontok alapján: o a cél- és feladatrendszerhez illeszkedő módszertani tapasztalatot- és eszköztárat, o az alkalmazott tanulásszervezési eljárásokat és eszközöket, o a kisgyermekek/tanulók/felnőttek önálló ismeretszerzési támogatását, o a tanulási technikák elsajátításának segítését, o a nevelési-tanulmányi feladatok önálló teljesítésének támogatását,

•

a

partnerektől

származó

visszajelzéseket,

elvárások

teljesítését,

elégedettséget, elégedetlenséget, •

a humán erőforrások fejlesztését,

•

az eszközgazdálkodást és finanszírozást,

•

az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztését,

•

az intézmény folyamatainak fejlesztését,

•

az évzáró értékelő értekezlet eredményeit,

•

a javító-, fejlesztő- és megelőző tevékenységek eredményeit,

•

a

korábbi

értékelő

beszámolók

során

elhatározott

intézkedések

megvalósulását: o milyen mértékben befolyásolják az intézmény napi működését, illetve a partnerek elégedettségét, o megoldhatóak-e

a

rendelkezésre

álló

emberi

és

erőforrások

segítségével, o mennyire sürgősek és/vagy fontosak, illetve milyen nagyságúak, •

az esetlegesen megváltozott körülmények számbavételét.

Az éves beszámoló célja: •

adjon képet, az adott periódusban, a gyakorlóintézményben folyó munkáról, tevékenységekről, szolgáltatásokról a fenntartó, a szülők, a szolgáltatást igénybe vevők, a saját és a külső szakemberek számára,

70


•

segítse a felső vezetés munkáját egy–egy részletes, konkrét téma kidolgozása, értékelése, döntések meghozatala során.

A

beszámoló

értékelő-elemző

jellegű

legyen,

pontosan

mutassa

be

a

gyakorlóintézményben folyó szerteágazó és magas szintű szakmai munkát. A statisztikai adatok mellékletként jelenjenek meg. A beszámolót a nevelőtestületnek el kell fogadnia a benyújtás előtt. A beszámoló szerkezete 1. A tanév kiemelt feladatai, céljai, újdonságok, csoportok, foglalkoztatási formák típus szerint, legfontosabb eredmények és legnagyobb szakmai problémák, felvetések. Pályázatok. 2. Az év átfogó, elemző értékelése a munkaterv és célok tükrében, a gyermekközösség, a szolgáltatást igénybe vevők bemutatása. 3. A gyermekek fejlődésének bemutatása, elemzése (kiugró eredmények, feltűnő elmaradások). A speciális, egyéni foglalkoztatások eredményeinek értékelő bemutatása. Tájékoztatás a tanulmányi eredményekről, a gyermekek áthelyezéséről (A-B) tagozat, évismétlésekről. 4. Elbocsátások száma, tipikus helyek rövid indoklása, ha van utólagos szülői, stb. visszajelzés, annak bemutatása. 5. Képzéssel, kurzusokkal kapcsolatos teendők. 6. Külkapcsolatok, együttműködések. 7. Humánerőforrás fejlesztése – továbbképzések, konferenciák, vizsgák. 8. Problémák, nehézségek (szakmai, kiszolgáló területek). 9. A következő tanév – az előbbiekből értelemszerűen következő - szakmai tervei, humánerőforrás fejlesztése (továbbképzés, tudástípus szükséglet) továbblépések, javaslatok. 10. Statisztika (a fentieket támasztják alá). 11. Ellátottakra vonatkozó adatok: •

csoportok száma és típusa,

•

egyéni foglalkozások száma és típusa, részvevők száma (pontos óraszámok),

71


•

műtétek,

•

hiányzások (éves szinten),

•

évismétlések (évfolyam, típus, létszám),

•

fegyelmik, oka és száma,

•

elbocsátások száma, oka, konkrét ideje,

•

versenyeken való részvétel.

12. Humánerőforrás: •

műtétek,

•

nevelők száma havi bontás és éves összesítés,

•

tantárgyfelosztás,

•

egyéni foglalkozások,

•

továbbtanulás,

•

feladatok.

13. Események (költségtérítéssel, ingyen). A

Gyakorló

Közoktatási

Intézmény

területén

alkalmazott

mérőeszközök,

szempontsorok (a nevelőtestület által 2005-ben elfogadott) Cél 1. A Gyakorló Közoktatási Intézmény legyen képes rendszerezett értékelés alapján a működését javítani, folyamatosan fejleszteni. 2. Intézményünknek legyenek olyan mérőeszközei, amelyek érvényesek és jól használhatóak minden Intézményegységben. 3. Olyan mérősor-gyűjtemény összeállítása, amelynek mérési, elemzési és kiértékelési eredményeit, az intézmény munkáját elemző, külső értékelő szakemberek is elfogadják. Legyen bizonyítható a jól szervezett, átgondoltan felépített és eredményes nevelő-oktató munka, a folyamatos ellenőrzés, fejlesztés jelenléte a mindennapokban. 4. A partneri kérdőívek legyenek képesek kifejezni az elégedettséget és az elvárásokat.

72


Alkalmazott mérőeszközök 1. Kozma Ildikó-Horváth Júlia-Salga Anikó-Beck Ferencné-Zemplényiné Megtért Györgyi (2000): Általános mérési sor a mozgássérültek fejlődésének operatív megfigyeléséhez és a fejlődés regisztrálásához. Példatár és szempontsor a konduktorok, a konduktor-tanítók és a főiskola hallgatói számára. MPANNI, Budapest •

A mérés finomított változata elkészült az Óvodai Intézményegység integrációs csoportjában nevelt gyermekek számára. A finomított mérősor alkalmazását javasoljuk az iskolai integrációs csoportban tanulók, továbbá a nem integrációs

csoportban

nevelt

jól

mozgó

gyermekek

eredményeinek

rögzítésére. •

A Felnőttnevelési Egységben az általuk elkészített mérősor van érvényben: Birinyi Katalin-Gergely Zoltánné-Jenes Katalin-Tarczay Istvánné-Votisky Erzsébet-Urbán Judit (2005): Általános szempontsor a konduktív nevelésben résztvevő mozgássérült felnőttek fejlődésének megfigyeléséhez és a fejlődés regisztrálásához MPANNI Felnőttnevelési Egység Budapest

2. Daróczy Eszter (2003): A komplex program elemzési szempontjai. MPANNI Budapest 3. Vargáné Kiss Anna-Daróczy Eszter (2002): A konduktív nevelés facilitációs rendszerének vizsgálata a gyakorlatban. MPANNI Budapest 4. Egyéni célok a …tanévre, 5. Tájékoztató a gyermek fejlődéséről 6. Az Óvodai Nevelési Program teljesítményének mérése. Forrás: Porkolábné Dr. Balogh Katalin (1992): Kudarc nélkül az iskolába Óvodai fejlesztő program a tanulási zavarok megelőzésére. Budapest 7. Az Oktatási Minisztérium által 2005 májusában kiadott tantárgyi értékelő rendszer 8. Az Oktatási Minisztérium által kiadott: Diagnosztikai fejlődésvizsgáló rendszer 4-9 évesek számára (Alapozó, 1. és 2. osztályban) 9. Partnerek elégedettsége, elvárása, Klíma teszt 10. Szülői tapasztalatok felmérése a Pető Intézet Gyakorló Közoktatási Intézménye Szakmai munkájáról (2000) Budapest •

A Korai Fejlesztő és Konduktív Gondozó Központ és a Felnőtt Nevelési Egység területére vonatkozóan a kérdőív módosításra szorul.

•

A Külföldi Konduktív Pedagógiai Egység szülői elégedettségét mérő sor bővített.

73


Minden intézményegységre vonatkozó mérősorok Mi a szempontsor, mérőeszköz megnevezése?

Kozma IldikóHorváth Júlia-Salga Anikó-Beck FerencnéZemlényiné Megtért Györgyi (2000): Általános mérési sor mozgássérültek fejlődésének operatív megfigyeléséhez és a fejlődés regisztrálásához A mozgássérült egyén fejlődését: Helyzetváltoztatás Járás Manipuláció, felső végtag funkciók Önellátás Beszéd Kapcsolatteremtés Értelem Szociális viselkedés Vizeletés székletürítési vizsgálat

Daróczy Eszter: A komplex program elemzési szempontjai (2003)

Vargáné Kiss Anna, Daróczy Eszter (2002): A konduktív nevelés facilitációs rendszerének vizsgálata a gyakorlatban

Klíma teszt

Szülői tapasztalatok felmérése a Gyakorló Közoktatási Intézmény Szakmai munkájáról (2000)

Intézményegységek, A komplex program szerkezeti és tartalmi felépítésére

Az Intézmény Nevelőtestületére

Szülői elégedettség, elvárások feltérképezése

Kik végzik a mérést?

Csoportvezetőkonduktor

Az Intézmény MIP megbízottjai

A MIP megbízottjai

Milyen gyakorisággal?

A mérés ideje: folyamatos nevelésnél: szeptember- június Intervallumnevelésnél érkezéselbocsátás Fejlődési lapon

Oktató, Intézményegységvezető, csoportvezetőkonduktor Október-február

Az eszközös segédeszközös facilitációk alkalmazására, céljára A manuális facilitációk alkalmazására, céljára A pedagógiai facilitációk alkalmazására, céljára A szociális facilitációk alkalmazására, céljára A ritmikus intendálás alkalmazására, céljára Oktató, Intézményegység -vezető, csoportvezetőkonduktor Október-február

Április

Május Intervallumnevelésnél: elbocsátáskor

Jegyzőkönyv készül

Jegyzőkönyv készül

Százalékos arányban kifejezve

Értékelőlapon

Mit mérünk, mire terjed ki a mérés?

Hogyan dokumentáljuk a mérési eredményeket?

74


Mi a szempontsor, mérőeszköz megnevezése?

Hol tároljuk a mérési eredményeket?

Kozma IldikóHorváth JúliaSalga Anikó-Beck FerencnéZemlényiné Megtért Györgyi (2000): Általános mérési sor mozgássérültek fejlődésének operatív megfigyeléséhez és a fejlődés regisztrálásához Kórlap

Mi történik a kapott eredményekkel?

Meghatározzák az egyén fejlesztésének irányát. A Komplex program elkészítésének alapját képzik.

Ki a felelős a kiértékelt eredmények hasznosításáért?

Csoportvezetőkonduktor

A Daróczy Eszter: A komplex program elemzési szempontjai (2003)

Vargáné Kiss Anna, Daróczy Eszter (2002): A konduktív nevelés facilitációs rendszerének vizsgálata a gyakorlatban

Klíma teszt

Szülői tapasztalatok felmérése a Gyakorló Közoktatási Intézmény Szakmai munkájáról (2000)

Intézményvezetői iroda, csoport

Intézményvezetői iroda, csoport

Az intézmény MIP megbízott irodája

A komplex program elemzése után az Intézményegység -vezető tájékoztatja a csoport konduktorait az eredményekről. Nem megfelelősség esetén meghatározza a változtatásokat és annak határidejét. Intézményegység -vezető

A mérési eredmények figyelembe vételével nem megfelelősség esetén az Intézményegység -vezető javaslatot tesz gyakorlatban történő nevelésioktatási munka színvonalának javítására.

Az Intézmény MIP megbízott irodája A tanévzáró értekezleten tájékoztatják a kollegákat

Intézményegység -vezető

Az intézmény MIP megbízott

A stratégiai tervezésénél

Az intézmény MIP megbízott

75


Sajátos szempontsor, mérőeszköz Mi a szempontsor, mérőeszköz megnevezése?

Mit mérünk, mire terjed ki a mérés?

Kik végzik a mérést? Milyen gyakorisággal? Hogyan dokumentáljuk a mérési eredményeket? Hol tároljuk a mérési eredményeket? Mi történik a kapott eredményekkel?

Ki a felelős a kiértékelt eredmények hasznosításáért?

Óvoda

Iskola

Iskola

Az Óvodai Nevelési Program teljesítményének mérése Forrás: Porkolábné Dr. Balogh Katalin (1992): Kudarc nélkül az iskolába Óvodai fejlesztő program a tanulási zavarok megelőzésére. Budapest Az óvodás gyermekek részére: a téri tájékozódás fejlettségére, a testséma fejlettségére, az ábrázolás- kézimunka fejlettségére, az általános tájékozottság (környezetismeret) fejlettségére, a matematika fejlettségére, az ének-zene fejlettségére, a szociális fejlettségre, a nyelvi kifejezőképesség fejlettségére. Konduktor

Az Oktatási Minisztérium által 2005 májusában kiadott tantárgyi értékelő rendszer.

Az OKTATÁSI MINISZTÉRIUM által kiadott: Diagnosztikai fejlődésvizsgáló rendszer 49 évesek számára

Az általános iskola alsó tagozatában szereplő tantárgyak elsajátításának mérése 2005- től elkezdve, felmenő rendszerben 4. osztályig

Alapozó, 1. és 2. osztályban: a szociális motívumok és készségek fejlődésére, az írásmozgás-koordináció fejlődésére, a tapasztalati összefüggésmegértés fejlődésére, a beszédhallás fejlődésére, a tapasztalati következtetés fejlődésére, a relációszókincs fejlődésére, az elemi számolási készség fejlődésére.

Tanító konduktorok

Csoportvezető-konduktor

Szeptember- június

Félévkor-tanév végén

Október-november

Táblázatban

Értékelő lapon

Kórlap

Kórlap

Számgépes grafikonon országos, területi eredmények és korosztály szerint Elektronikus formában

A mérés eredményei meghatározzák a gyermek óvodai nevelése fejlesztésének irányát.

A szülő részletes tájékoztatása a gyermekének a félév során elért iskolai eredményéről, fejlődéséről, esetleges hiányosságokról. A konduktor-tanító számára a következő félévre kitűzött célokat vetíti előre. Osztályfőnök


A mért eredmények meghatározzák a gyermek értelmi fejlesztésének éves irányát.


76


A folyamat leírása 1. Az igazgató felkéri az érintett területek felelőseit az éves beszámolóik elkészítésére. 2. A munkaközösség-vezetők elkészítik az éves beszámolót. 3. A munkaközösségek elfogadják a beszámolót. 4. A folyamatgazdák, és a BECS elkészíti az éves beszámolót. 5. Az igazgató összegzi az intézményegység-vezetői ellenőrzés eredményeit. 6. Az indikátorrendszer folyamatgazdái elkészítik az éves beszámolót. 7. Az aktuális intézkedési tervek felelősei elkészítik az éves beszámolót. 8. A panaszkezelésért felelős személy elkészíti éves beszámolóját. 9. Az igazgató számba veszi a megváltozott körülményeket. 10. Az intézményvezető elkészíti éves beszámolóját. 11. Az igazgató, az intézményegység-vezetők, a munkaközösség-vezetők, a BECS vezető, az indikátorrendszer felelősei, az intézkedési tervek felelősei beszámolnak éves munkájukról a tanévzáró értekezleten. 12. Hozzászólások. 13. A tantestület elfogadja az éves beszámolókat. 14. Az éves beszámoló elhelyezése az irattárba, továbbítása a fenntartó felé. A folyamat gazdája a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe. Az éves értékelés folyamatábráját az 5. melléklet mutatja be.

77


2. 1. 5 IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS 40 § (11) A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. Az intézmény vezetése ötévenként felülvizsgálja a minőségpolitikai nyilatkozatot és a pedagógiai programot. Háromévenként irányított önértékelést végez. Az intézmény vezetője elkészíti a minőségfejlesztési tervet. Szervezetet hoz létre és működtet a minőségfejlesztési terv végrehajtására. Éves munkaterv készítésével rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai tervét. 2005-ben a főiskola főigazgató asszonya távozott az intézetből. A főiskola kuratóriuma által kiírt pályázat alapján az MPANNI új vezetője főiskola irányítási megbízást, és egyben rektori kinevezést kapott. Munkássága másfél éve alatt szervezetfejlesztési tevékenységbe kezdett és felkérte az Expanzió Humán Tanácsadó Kft szakembereit az MPANNI teljes körű átvilágítására. A félévig tartó helyzetelemző folyamatban a gyakorlóintézmény vezetői, konduktorai, külső és belső partnerei, fókuszcsoportos interjú keretében irányított önértékelést végeztek. A gyakorlóintézmény átvilágítása (Kiemelés az Expanzió Humán Tanácsadó Kft helyzetelemzése során tett megállapításaiból, 2007. február 16.) A gyakorlóintézmény szakmai munkájának vizsgált területei •

A gyakorló intézet szervezeti működése és ennek jogi keretei (A közoktatási törvény szerinti státusz, döntéshozatali rend, szabályozó dokumentumok, tanulói jogviszonyok, ellátási módok és ezek jogi háttere).

•

A

gyakorló

intézet

szolgáltatási

rendje

és

ennek

szakmai

háttere

(szolgáltatások és ellátási formák időigénye, tervezése, a csoportok szervezése, a nevelési program (óvodai intézményrész) és a pedagógiai program (általános iskolai intézményrész), a tantervi dokumentáció, a pedagógus-továbbképzési rendszer, a szülői kapcsolatok formális és informális rendje). •

A gyakorló intézet feladatellátásának elemzése, a tartalékok feltárása és a szükséges fejlesztések előrejelzése.

78


•

A gyakorló oktatás rendje és formái (tervezés, illeszkedés az intézeti élethez, dokumentáltság).

Intézkedési javaslatok a szervezeti működés területén •

A főiskola és a gyakorlóintézmény közötti szervezeti és irányítási kérdések világossá tétele és pontosítása. (Vagy a közoktatási intézmény önállóbbá tétele, vagy a szorosabb integráció irányába történő elmozdulás.)

•

Az intézmény önállóvá tétele esetében a jogi és gazdálkodási önállóság, a szervezeti,

humánerőforrás-gazdálkodási,

és

munkaszervezési

teljes

önállóság megadása szükséges. Ez hatékonyságcsökkenést okoz a szervezetben, hiszen az adminisztrációs szervezet növelését okozza. •

A szorosabb integráció esetében az irányítási piramis laposítása, a közoktatási intézmény vezetőjének rektorhelyettes szintre emelése, egyben az egységvezetők gazdálkodási önállóságának növelése, a „hatalom” megosztása, mely lehetővé tenné a valódi egységszintű gazdálkodást.

•

A pénzügyi- és költségvetési adatok szervezeti egységekre bontása, az információ szolgáltatás biztosítása, lehetőleg informatikai úton. Hozzáférési hierarchia kialakítása. Kontrolling rendszer és Vezetői Információs Rendszer működtetése.

•

Nincs elkülönítve a gyakorlóintézmény teljes költségvetése. Ezt biztosítani kell az alapító okirat és az SZMSZ szerint, hiszen önálló jogi személyiségű a gyakorlóintézmény. Meg kell teremteni az önálló költségvetést, melyben biztosítani kell az átvett pénzeszközöket, mint legfőbb bevételi oldalt, melyből az intézményvezető vagy az egységvezetők (előző döntés alapján) gazdálkodhatnak a fejezetcímek alapján.

•

Szükséges egységszinten a költséghelyek definiálása, minden egyes egység esetében. A bevételek, kiadások egyértelmű hozzárendelése.

•

Olyan belső információs rendszer létrehozására van szükség, ahol a szervezeti egységek világosan látják saját költségvetési előirányzatukat, annak havi teljesülését, a meglévő kötelezettségvállalásokat. Ebben az esetben lenne elvárható a valódi, szervezeti egység szintű gazdálkodás és racionális döntéshozatal.

79


•

Szükség lenne arra, hogy a szervezeti egységvezetők lássák saját beosztottaik bér- és ehhez kapcsolódó kérdéseit, hogy valóban döntési helyzetben legyenek a személyzeti kérdésekben is, miután a bér adja a költségvetés legnagyobb hányadát.

•

A központi szolgáltatások költségét az egyes szervezeti egységekre való vetítési szabályait rögzíteni kell. A rezsi jellegű költségeket a használt területarányban kell az egyes egységekre terhelni.

•

Az információáramlás és a belső kommunikáció erősítése. A stratégiai fejlesztési tervek széles körű ismertetése, és a munkatársak bevonása, a bizalom helyreállítása és a szervezeti erők egy irányba terelése. Meg kell ismertetni a vezetőkkel és a többi munkatárssal is a stratégiai célokat, az ahhoz vezető utat, a detektált problémákat és az azok kezelésére adott válaszokat.

•

Projektszervezeti működés létrehozása, elsősorban a fejlesztési területeken a gyorsabb, hatékonyabb működés és az átláthatóbb számonkérési és felelősségi rendszer miatt.

•

A humánerőforrás területén fő stratégiai célként kell megfogalmazni, egy olyan új foglalkoztatási terv kidolgozását, amely részletesen tartalmazza a gyakorlóintézmény

pedagógusaival

és

az

adminisztratív,

szolgáltató

egységek dolgozóival kapcsolatos alkalmassági, előmeneteli, teljesítménykövetelményeket és meghatározza az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat és a betöltéshez szükséges szakmai feltételeket. •

Ki

kell

dolgozni

a

differenciált

bérezés

rendszerét,

amely

a

teljesítményértékelésen alapul, vagyis alapnak tekinti a foglalkoztatási követelmények teljesítését, és jutalmaz minden olyan tevékenységet, amely az intézmény számára többleteredményt jelent (figyelembe véve mind a mennyiségi, mind a minőségi többletet), és ösztönöz a továbblépésre, és a teljesítmény fokozására. •

A gyakorlóintézményben, a konduktív pedagógiában tevékenyen részt vállalók között a pedagógiai asszisztensek, dadák és egyéb segítő személyzet arányának növelése.

•

A központi ügyvitel és adminisztráció informatikai alapra helyezése.

80


•

Marketing és PR tevékenység erősítése. Marketing stratégiai készítése és következetes végrehajtása.

Kiadáscsökkentés •

A felnőtt ellátás területén a nem finanszírozott feladatok áttekintése. Finanszírozás megszerzése 1 éven belül. A Felnőttnevelési egységben nincs normatív támogatás. Erre vagy többlettámogatást kell kérni, pl. a kuratóriumtól. Amennyiben a kuratóriumtól kapott többlettámogatás erre is szolgál, akkor a bevételt itt kellene feltüntetni.

•

A felnőttképzés jogi és szakmai problémát jelent, hiszen intézményegységként nem jelenhet meg. Ezt a területet a pedagógiai szakszolgáltatás keretében lehetne ellátni.

•

Óvodai és iskolai ellátásban három műszakos oktatás folyik. Az iskola és az óvoda 142 konduktorából 50 konduktor munkáját el tudja látni 25 dajka vagy pedagógiai asszisztens. Ez mintegy 25 főnyi bér, azaz 65 M Ft-nyi megtakarítást okozna.

•

Felvethető továbbá a harmadik műszak térítéses finanszírozása, amely tulajdonképpen kollégiumi ellátásnak minősül, de nem finanszírozza az ehhez szükséges létszámot a kollégiumi normatív támogatás.

Bevételnövelés •

A belföldi költségtérítéses árképzés áttekintése, lehetőség szerinti növelése a gyakorlóintézményben.

•

A nemzetközi terület nyereségessé tétele. A külföldi ellátottak számának növelése.

•

Az OEP bevételek növelése, legalább az egészségügyi ellátás finanszírozása az OEP- ből.

•

A szakképzési hozzájárulás felhasználása. A 2003. évi LXXXVI. törvény szerint a

gyakorlati

képzés

fejlesztésére

kell

fordítani,

ezért

lehetséges

a

gyakorlóintézmény beruházási és eszközbeszerzési szükségleteire fordítani. (Az intézet csak a felsőoktatási intézményi részre fordítja.) •

A K+F bevételek növelése. Kutatási együttműködések más hazai és nemzetközi

egyetemekkel.

A

gyakorlóintézmény,

mint

kísérleti

terep

működhetne. Tudáscentrum létrehozása.

81


•

Pető Kutatási és Fejlesztési Központ létrehozása javasolt, amely biztosítaná a felsőoktatási intézménykutatóinak, a gyakorlóintézmény konduktorainak, illetve külsős kutatóknak az együttműködését, nemzetközi projektek indítását. Ez növelné a szakmai presztízst és biztosítaná a XXI. századi finanszírozási körülmények közötti megfelelő minőségi működést.

•

Akkreditált pedagógus-továbbképzések indítása.

•

Pályázatok számának növelése.

•

Az UNESCO szakmai jegyzékébe kerüljön be a konduktor végzettség, intézményi akkreditáció.

•

Ötévente szintentartó képzések.

82


Irányított önértékelés Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya 1. Az önértékelés céljainak meghatározása 2. Feladatok ütemezése, módszertani előkészítése

Felelős Igazgató Minőségbiztosítási felelős

3. A vezetői önértékelés elkészítése

Minőségbiztosítási felelős

4. A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése 5. A klímavizsgálat lebonyolítása, felmérések elvégzése, összefoglaló elemzés elkészítése 6. A fókuszcsoportos interjú kérdéseinek megfogalmazása 7. A fókuszcsoportos interjú módszertanának lebonyolítási tervének, kidolgozása, a protokoll összeállítása 8. A fókuszcsoportos interjú lebonyolítása

Minőségbiztosítási felelős Minőségbiztosítási felelős Értékelő team Minőségbiztosítási felelős Az interjú lebonyolításáért és feldolgozásáért kijelölt felelős Fókuszcsoportos interjú moderátorai

9. A fókuszcsoportos interjú elemzése, összegzése


10. A vezetői interjú előkészítése az összegzés eredményei alapján


11. A vezetői interjú lefolytatása 12. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése 13. A munkatársi kör tájékoztatása a felmérések eredményéről 14. Problémakatalógus összeállítása, fejlesztendő területek kijelölése

Az interjú lefolytatásával megbízott munkatárs Minőségbiztosítási felelős Igazgató Minőségbiztosítási felelős Minőségbiztosítási felelős

Érintett Intézményegység-vezetők Intézményegység-vezetők Intézményegység-vezetők, Projektvezető

Informált Nevelőtestület Nevelőtestület

Vezetői kör

Aktív mag

Aktív mag (munkatársi kollektíva)

Nevelőtestület

Igazgató, vezetői kör, aktív mag A fókuszcsoportos interjú moderátorai és feldolgozói Fókuszcsoportos interjú moderátorai, alanyai és feldolgozói Vezetői kör, intézményegységvezetők Vezetői kör, intézményegységvezetők Igazgató, intézményegységvezetők Vezetői kör

-A fókuszcsoportos interjú alanyai

Vezetői kör

Nevelőtestület

Vezetői kör

Aktív mag

Vezetői kör

------

83

MPANNI Gyakorló Óvodája, Általános Iskolája és Kollégiuma, Konduktív Szak- és Szakmai Szolgáltató Intézménye 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. T.: 224-1573

Keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat megnevezése 1. Céllista 2./1 Munkajelentés 2./2 Szempontlista 3. Vezetői kérdőív 4. Kérdőívek klímavizsgálathoz 5. Összegzés a klímavizsgálatról 6. A fókuszcsoportos interjú kérdése 7. Fókuszcsoportos interjú protokollja 8. Jegyzőkönyv

Küldő / készítő Vezetői kör Minőségbiztosítási felelős Minőségbiztosítási felelős Intézményegység-vezető Vezetői kör Vezetői kör Vezetői kör Vezetői kör Az interjú lebonyolításában részt vevők

9. Összefoglaló a fókuszcsoportos Vezetői kör interjúról 10. Vezetői interjú kérdései Vezetői kör 11. Vezetői interjú 12. Összefoglaló az irányított önértéke-lésről 13. Közösségi találkozó jegyzőkönyve 14. Problémakatalógus

Intézményegység-vezető Vezetői kör Minőségbiztosítási felelős Vezetői kör

Megőrzési hely Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár

Megőrzési idő 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év

Az irányított önértékelés folyamatábráját a 6. melléklet mutatja be.

84


2. 1. 6 Az IMIP MŰKÖDTETÉSE

Az intézményi minőségirányítási program működtetéséért az igazgató a felelős. A Belső Szakértői Csoport vezetője az igazgató partnereként végzi feladatát. Munkáját folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti körnek, illetve a BECS vezetőjének. Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét a felelősségi mátrix segítségével tettük áttekinthetővé. Folyamatainkat a PDCA ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA), másrészt az intézmény szintjén belső audittal (nagy PDCA). Az IMIP felülvizsgálatát 4 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. A minőségirányítási rendszerünk működtetésével kapcsolatos elveink 1. Folyamataink és a teljesítményeink összefüggéseire helyezzük a hangsúlyt. 2. Fogyasztóvédelmi

szemlélettel

rendelkezünk,

az

intézményhasználóink

elégedettségét tekintjük alapvetőnek. 3. Intézményünk egyedi, miközben összehasonlíthatóságra törekszünk. 4. A konduktoroknak mint szolgáltatóknak az önellenőrzésére, önértékelésére, a „minőségi

köreinknek”

szakmai

célmeghatározásaira,

sikerkritériumok

megjelölésére építünk, valamint elengedhetetlennek tartjuk a minőségileg magas színvonalú

munkánk

elérésében

megmutatkozó

közös

érdekeltséget

és

elkötelezettséget. 5. Kitüntetetten kezeljük az intézmény teljesítményében, külső- és önértékelésében megjelenő hozzáadott pedagógiai értéket.

85


Felelősségi mátrix, a főfolyamatok gazdája Szervezeti egység vagy folyamatgazda A Igazgató B Intézményegység-vezetők- helyettesek C BECS vezető D Országos konduktív pedagógiai-szakmai szolgáltató központ E Nemzetközi kapcsolatok vezetője F Képzési és továbbképzési felelős

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Folyamat Stratégiai tervezés Éves tervezés Vezetői ellenőrzés Irányított önértékelés Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Továbbképzési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése) Ösztönző rendszer működtetése (szolgáltatások) Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra) Gazdasági és pénzügyi folyamatok Egyéb kiszolgáló folyamatok Beiskolázás Módszertani eszköztár és kultúra A tanulás támogatása Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet) A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök Pedagógusok együttműködése Az intézmény működésének éves értékelése A 8. osztályosok nyomon követése Belső audit

A X X X X

Szervezeti egység vagy folyamatgazda G Adminisztrációs és Ügyviteli Osztályvezető H Humánpolitikai Osztályvezető I Gazdasági vezető J Folyamatgazda Folyamatgazda Folyamatgazda

K L B X X X X

C X X X X X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

D

X

E X X

F X X

X X

X

G X

H X X

X

L

X X

X X

X

X

X

X

X X X X

X X X X X

K

X

X X

J

X

X X

I X X

X

X X

X

X X

X

X

X

X

X X

X X

X

X X

X

X X X

X X

X

86


2. 2 PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA 2. 2. 1 A PARTNEREK AZONOSÍTÁSA, IGÉNYEINEK- ÉS ELÉGEDETTSÉGÉNEK MÉRÉSE

A partnerközpontú minőségirányítási rendszerben rejlő lehetőségek: •

nyitottság a közvetlen és közvetett partnerek igényeinek, elvárásainak és elégedettségének megfogalmazása iránt,

•

fogékonyság a kritikai és javító célú észrevételekre,

•

kiszámíthatóbb eredménytervezések,

•

eladható fejlesztések,

•

hatékonyság kimutatása, fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás.

Fejlett szervezeti kultúra: •

felhasználóbarát gondolkodás és intézményi működés,

•

befogadó, innovatív légkör,

•

fókuszban az eredmény,

•

alkotó együttműködési kultúra szervezeten belül és kívül,

•

folyamatos önkontroll és önértékelés,

•

javuló belső és külső „közérzet”.

Rendezett intézményi tevékenységek: •

ok-okozati viszonyokat feltáró szakmai viták a vélekedések helyett,

•

pozitív, problémamegoldó kultúra,

•

„zöld utas” kommunikáció és információáramlás,

•

következetes irányítási elvek,

•

átlátható feladat- és felelősség-megosztás,

•

részvétel a döntéshozatalban és a változások tervezésében,

•

szabályozott folyamatok,

•

folyamatos fejlesztés,

•

az intézményhasználók igényeire, elvárásaira való odafigyelés,

•

a partnerek elégedettségét megismerve célirányos intézményfejlesztés.

87


A partnerekkel való kapcsolattartás rendje és formája 1. A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői szervezetek (közösségek) közötti kapcsolattartás rendje 1. 1 Az óvodás gyermekek, iskolás tanulók és a bentlakásos ellátásban részesülő gyermekek, tanulók szülei a közoktatási törvényben meghatározott módon intézményegységenként és (vagy) intézményi szinten működő szülői szervezeteket hozhatnak létre. 1. 2 A közoktatásról szóló törvény 59. § (3) bekezdése értelmében a szülői szervezetek maguk döntenek működési rendjükről, munkatervük elfogadásáról, tisztségviselőik megválasztásáról. 1. 3. A szülői szervezet részére tanévenként, nevelési évenként egy alkalommal tájékoztatást kell tartani a nevelési eredményekről, az intézmény működéséről. 1. 3. 1 Ezen felül a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézményigazgatótól, intézményegység-vezetőtől, illetve az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 1. 4 A közös szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a szülőket érintő napirendi pontok tárgyalásához az intézményi vezető testületek üléseire. A meghívás az írásos anyagok nyolc nappal korábban történő megküldésével történik. 1. 5 A szülői jogok érvényesülése és a szülői kötelezettségek teljesítése körébe tartozó kérdéseken kívül véleményt nyilváníthatnak az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdésben. 1. 5 1 A szülői közösség javaslatára, véleményére az intézményigazgató, az általános helyettese, vagy az illetékes intézményegység-vezető ad érdemi választ. 1.

6

Az

iskolaszékkel,

óvodaszékkel

való

közvetlen

kapcsolattartás

az

intézményegység-vezető feladata. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formája 2. 1 Az intézményigazgató jogosult valamennyi intézményegység nevelőtestületi, illetve szakalkalmazotti értekezletén részt venni, ezért az értekezletekre, a napirend megjelölésével és az írásos előterjesztés anyagának átadásával meg kell hívni. 2. 2 Az intézményegység-vezetők a testületi értekezleteken kívül közvetlen napi munkakapcsolatban állnak a pedagógusokkal és szakalkalmazottakkal.

88


A munkakapcsolat szervezett formái: •

nevelőtestületi (szakalkalmazotti) értekezlet,

•

csoportvezetői értekezlet,

•

csoport-, szakmai megbeszélések,

•

szakmai napok, továbbképzések, konzultációk.

2. 3 Az intézményegységek és a Központi Adminisztrációs és Ügyviteli Osztály kapcsolatát a vezetők szervezik. 2. 4 A közös igazgatású közoktatási intézményben a pedagógiai program alapján a különböző tevékenységet folytató intézményegységek egymással együttműködnek, tevékenységüket összehangolják. 2. 4. 1 A közös igazgatású közoktatási intézményben a közoktatásról szóló törvény elírásainak megfelelően egy pedagógiai programot kell készíteni, amely biztosítja a különböző területek kapcsolatában az egymásra építettség érvényesülését, a nevelési programok egymásra épülését, melyet segít az intézményegység-vezetők kölcsönös együttműködése is. 2. 4. 2 A különböző területek intézményegység-vezetőinek szoros és kölcsönös együttműködése alapozza meg a területek közötti átjárhatóságot: •

a Korai Fejlesztő és Konduktív Gondozó Központ intézményegység területén foglalkoztatott,

képzési

kötelezett

életkort

elérő

gyermekek

fejlesztő

felkészítésben való tovább foglalkoztatását, •

az óvodai életkort elérő gyermekek óvodai intézményegységbe történő át-, felvételének egyeztetését, segítését,

•

az óvodai intézményegység területén foglalkoztatott tanköteles életkort elérő és iskolaérett gyermekek iskolai intézményegységbe történő át-, felvételének egyeztetését, segítését.

2. 5 Az intézményegységek feladatainak összehangolásában az Igazgatótanács rendelkezik döntési jogkörrel. 2. 6 Az operatív ügyek egyeztetésének fóruma a vezetőség. 2. 7 Az egész intézményt érintő szakmai kérdések a közös szakalkalmazotti értekezlet elé, az egyéb kérdések az összalkalmazotti értekezlet elé tartoznak.

89


A külső kapcsolatok rendje, formája •

Az intézményigazgató az intézmény hazai és nemzetközi kapcsolatainak első számú

szervezője,

a

hazai

és

külföldi

intézményekkel és

szakmai

szervezetekkel való együttműködés irányítója. •

Az intézményegységeket a külső kapcsolatokban az intézményegység-vezető képviseli. Az intézményegységek tevékenységi körüktől függően külső kapcsolatot tartanak a konduktív hálózattal, koraszülött- és újszülött kórházi osztályok és egyéb egészségügyi intézmények, korai fejlesztő központok, speciális és normál bölcsődék, óvodák, iskolák, nevelési-, pályaválasztási tanácsadók, pedagógiai intézetek, mozgássérült szervezetek és társaságok, önkormányzatok és gyermekjóléti szolgálatot ellátó intézmények, hatóságok munkatársaival,

segédeszköz

gyártók

és

forgalmazók

meghatározott

képviselőivel, a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal. •

Az intézményegység-vezető helyettes, és a megbízottak a feladatmegosztás, illetve megbízás szerint tartanak külső és belső kapcsolatokat.

•

Az intézmény gyermekvédelmi felelőse munkája során kapcsolatot tart családsegítő központokkal, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgálatot ellátó intézmények,

hatóságok

szakembereivel,

nevelési-,

pályaválasztási

tanácsadókkal stb. A közvetett partnerek intézeten kívül: •

az Országos Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (Mexikói út),

•

a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság,

•

a Mozgássérültek Egyesületének Országos Szövetsége,

•

a Magyarországi Mozgássérültek Sportszövetsége,

•

a Budapesti Mozgássérültek Sportszövetsége,

•

a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon, Budapest,

•

a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon, Sály,

•

a Mozgássérültek Állami Intézete,

•

a Virányosi Közösségi Ház,

90


•

a Deák Diák Általános Iskola,

•

a Corvinus Egyetem,

•

az Ádám Jenő Ének – Zene Tagozatos Általános Iskola, Budapest,

•

a Nemzeti Lovarda,

•

az ELMÜ uszoda,

•

a Nyék Imre uszoda,

•

a hitoktatást biztosító egyházi szervezet,

Nemzetközi kapcsolatok A Pető intézet fő stratégiai célja, hogy a különböző nemzetközi projektekben zajló programok a konduktív nevelés „forrásai” legyenek. Szükséges, hogy intézetünk a konduktív pedagógia „szellemi centruma” maradjon, amely lehetővé teszi a nemzetközi hírnév emelését, a konduktori diploma általános elismertetését. Nemzetközi projektek •

Aquinas - Conductiv Learning Center (CLC) - GRAND RAPIDS / USA - 1998.

•

CINCINATTI (a CLC Pilot programja keretében) USA - 2006.

•

Leonarda Vaccari - RÓMA / OLASZORSZÁG - 2004.

•

MTZ – LINZ /AUSZTRIA - 1998.

•

Habiliteringsenheten UNN - TROMS∅ / NORVÉGIA - 1994.

•

Ulm – Fortschritt - ULM / NÉMETORSZÁG - 2001.

Aquinas - Pető Conductiv Learning Center Ma már egyetemi háttérrel működő projekt, amely 1998-ban lett alapítva. A projektvezető feladata, hogy a projektben az általunk kiválasztott és delegált, Pető intézetből kiküldött konduktorokkal az egész év folyamán biztosítsa a konduktív nevelést az amerikai gyermekek részére. A 2001/2002-es tanévtől zajlik a centrumban az amerikai hallgatók képzése is, amely egyben gyakorló terület a hallgatók részére. A Pető Intézet főiskolájának részéről kiküldött tanárok felkészítésével, előadásaival nyújtjuk számukra azt a tudásanyagot, amelyben a magyar- és más külföldi hallgatók is részesülnek a Pető intézetben.

91


2005-ben végzett az első 5 hallgató, akik konduktor-tanítói diplomát kaptak az USAában. Jelenleg a Conductive Learning Centerben 19 új hallgató vesz részt az ottani gyakorló területen a praktikumban (korai fejlesztő csoport, mamás csoport, óvodás csoport, kisiskolás csoport, fiatal felnőtt csoport). A 2006/2007-es tanévben 14 alkalommal, 8 konduktor vett részt a programokban. Az év folyamán a projektben 140 gyermekkel foglalkoztak összesen. CINCINATTI A CLC és a projektvezető irányításával, 3 alkalommal 4-4 hetes illetve egy 7 hetes intervallumban konduktív nevelési program zajlott. A programban 19 gyermek vett részt. 4 alkalommal, 4 konduktor részvételével zajlottak a programok. Leonarda Vaccari – RÓMA 2004. januárjától egy magániskola keretei között, szaktanácsadó irányításával, egy konduktor folyamatos jelenlétében, iskolai tanévben zajlik a konduktív program kialakítása, tervezése és megvalósítása. A team-ben 3 tanár, orvosok, segítők vesznek részt. Emellett kutatás is zajlik. Jelenleg 6-7 gyermek vesz részt a foglalkozásokon. Mehrfach Therapeutisches Zentrum MTZ Linz 1998-óta folyamatos konduktív nevelés zajlik az ausztriai intézményben. Jelenleg 1215 páciens vesz részt a különféle foglalkoztatási formákban (korai életkorú, óvodás-, iskoláskorú, valamint felnőtt foglalkozások keretében). A linzi orthopédiai kórházzal jól működő kapcsolatunk van. Az ausztriai orvosok által javasolt foglalkoztatási formák listájára felkerült a konduktív nevelés is. A 2006/2007-es tanévben 14 alkalommal, 6 konduktor dolgozott a projektben. Norvégia – Tromsø, Habiliteringsenheten UNN 1997 óta a helyi, Észak-Norvégiai Egyetemi Kórház Gyermekosztályának Habilitációs Osztálya biztosítja a hátteret a munkához. Évente két alkalommal, tavasszal és ősszel szervezzük a csoportokat és biztosítjuk a konduktív nevelést terminusonként, összesen 38 fő részére (a korai fejlesztéstől a fiatal felnőttek foglalkoztatásáig). 2006. februártól a társszakmákból érdeklődő szakemberek számára részképzés indult. A norvégiai projekt gyakorló terület egyben e szakemberek számára. A 2006/2007-es tanévben a kiutazások 19 alkalommal, 12 konduktorral zajlottak.

92


Verein”Fortschritt” Ulm /Neu/Ulm 2001-ben kezdődött el a konduktív nevelés megalapozása Németországban, Ulmban. Folyamatos konduktív nevelés zajlik 8-10 fő óvodáskorú gyermek, és évente 3 alkalommal, 6-8 fő iskoláskorú gyermek részére. Az ulmi önkormányzat ingyen rendelkezésre bocsátott egy telket, ahová 2005. januárban költözött az ulmi projekt, és a konduktív iskola megkezdte működését. A kiküldetést 7 alkalommal, 6 konduktor vállalta. 2006 - 2007-ben, nemzetközi projektekben összesen résztvevő gyermekek száma: 229 fő. Kiküldetésben részt vevő konduktorok száma összesen 37 fő, az összes konduktori szám: 194 fő. A konduktori kiutazási napok száma összesen 2584 nap. Nemzetközi projektekbe kiutazó konduktorok aránya 19,07%

80,93%

Kiutazást vállaló konduktorok aránya Kiutazást NEM vallalók aránya

Egyéb nemzetközi kapcsolatot erősítő tevékenység •

Külföldi gyermekek szűrése, rendelése tanév/62 fő külföldi újonnan jelentkező gyermek dokumentumainak tanulmányozása angol és német nyelven, annak eldöntésére, hogy a konduktív pedagógia a legmegfelelőbb foglalkoztatási forma-e számukra.

•

2007. januártól megkezdődött az orosz projekt előkészítése. 68 dokumentum áttekintése után, 45 gyermek (háromszor 15 fős csoportban) vett részt a konduktív pedagógiai programban.

•

2006 - 2007-es tanév során 155 fő (angol, svéd, norvég, finn, dán, német, ukrán, orosz, szlovén, japán, magyar) külföldi érdeklődő vendég, szakember fogadása, tájékoztatása a konduktív nevelésről, valamint intézetünkben történő körbevezetése.

93


Statisztikai adatok az intézmény munkájáról A Gyakorló Közoktatási Intézmény összesített létszámadata, 2007. január Gyakorló Közoktatási Intézmény

KONDUKTOROK

Korai és Gondozó Óvoda Iskola Felnőtt Külföldi

Intézményegységvezető, Intézményegység vezetőhelyettes, Projektvezető, Csoportvezető 1+0+1+2 1+1+0+9 1+1+0+9 1+0+0+3 1+0+1+4

Összesen:

5+2+1+25

FOGLALKOZÁSBAN

GYAKORLATVEZETŐ

RÉSZESÜLŐK LÉTSZÁMA

16

HALLGATÓK LÉTSZÁMA

2006/2007

-

103

43 50 3 13

1721 (+1627 SZÜLŐ) 119 124 214 103+28 SZÜLŐ

6 6 -

136 78 24 6

125

2281+1655 SZÜLŐ

12

347

Külföldi Projektek KÜLFÖLDI PROJEKTEK

PROJEKTVEZETŐ, CSOPORTVEZETŐ

Összesen:

5

KONDUKTOROK (EGYSZERI KIUTAZÁS) 37

FOGLALKOZÁSBAN RÉSZESÜLŐK LÉTSZÁMA

GYAKORLATVEZETŐ

HALLGATÓK LÉTSZÁMA 2006/2007

229

Országos Konduktív Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ, 2003 ORSZÁGOS KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT Összesen:

VEZETŐ

KONDUKTOROK

18 ÉV ALATT ELLÁTOTTAK

FIATALOK, FELNŐTTEK

LÉTSZÁMA

1

208

2334

2493 4827

Országos Konduktív Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ, 2006 ORSZÁGOS KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT Összesen:

VEZETŐ

KONDUKTOROK

KAPCSOLATTARTÓ INTÉZMÉNYEK SZÁMA

1

258

143+ 14 EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

Az éves statisztikai feldolgozás tartalmazza: •

a foglalkoztatottak számát,

•

a forgalmi adatokat,

•

a különböző megoszlásokat (nem, kor, diagnózis, foglalkoztatás, tanulmányi eredmények, stb.),

•

az elbocsátásokat (hely, sikeres integráció stb.),

•

a továbblépéseket a konduktív nevelés területén,

•

a segítségadás formáit,

94


•

a belső és külső kapcsolattartást és együttműködést stb.

A foglalkoztatottak (család) elégedettségének vizsgálata: •

szóbeli interjú formájában adott visszajelzés (foglalkozásokon, fogadóórákon, a partner jelentkezése alapján stb.),

•

szülői kérdőív formájában,

•

kiküldött rendelési jegyzékek formájában,

•

egyéb jelzések formájában.

Partnerek visszajelzéseinek vizsgálata: •

a pedagógiai vélemények feldolgozása, (óvodáskorú, első osztályos és pályaválasztás előtt állók korosztálya),

•

az integrációban élő gyermekek pedagógusainak visszajelzései (szóbeli, írásbeli),

•

a konduktív nevelésre irányító szakemberek, területek visszajelzései.

A mozgássérült gyermekek fejlődésének mérése: •

a csoportban és az egyéni foglalkozások során történő folyamatos operatív megfigyelés és ennek rögzítése,

•

általános szempontsor a konduktív nevelésben résztvevő mozgássérült gyermekek fejlődésének megfigyeléséhez és a fejlődés regisztrálásához.

A munkatársak igényeinek, látens elvárásainak, elégedettségének mérése: •

klímateszt, egészségvédelemmel kapcsolatos kérdőív alapján,

•

személyes-, munkamegbeszélések, értekezletek, interjú formájában,

•

a munka során észlelt, érzékelt légkör, az írásos jelzések, jelentések,

•

kérdőív, a szolgáltatást igénybevevők jelzései, egyéb források (sajtó),

•

a főiskolai hallgatók által közvetített jelzések, a gyakorlatban elért minősítés.

A szolgáltatásokról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 114. §- a nevesíti az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat. Nevezett törvény 115. §- a rendezi a térítési díjfizetési kötelezettséget, azaz a térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatásokat, 116. §- a rendelkezik a tandíjfizetési kötelezettség eseteiről, 117-118. §- a foglalkozik a térítési díj, tandíj mértékéről, illetőleg a finanszírozás egyéb kérdéseiről.

95


Az ingyenesség alatt érteni kell azt is, hogy intézetünk az óvodai felvételt és nevelést, tanulói jogviszony létesítését és fenntartását nem köti alapítványi hozzájárulás fizetéséhez. Intézményünk a helyi önkormányzatok által fenntartott intézményekhez hasonló módon biztosítja a gyermekek, tanulók étkeztetését, tankönyvekkel és tanulmányi eszközökkel való ellátását. A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete Gyakorló Közoktatási Intézménye a Magyar Köztársaság oktatási minisztere, valamint a Nemzetközi Pető András Közalapítvány között 2003. december 17. napján aláírt, jelenleg érvényben lévő közoktatási megállapodásban foglaltak alapján látja el közoktatási és egyéb feladatait. Intézetünk a közoktatási törvény vonatkozó rendelkezéseinek, valamint nevezett közoktatási megállapodásban foglaltaknak megfelelően az alapító okiratában alapfeladatként meghatározott (alapellátás körébe tartozó szolgáltatásait) feladatait ingyenesen, alapfeladatának körén kívül eső egyéb szolgáltatásait térítés ellenében biztosítja. Az alapellátás körébe tartozó ingyenesen nyújtott szolgáltatások 1. A konduktív nevelési rendszer: a napirendben rögzített komplex program biztosítása 2. A fejlődés dokumentálása 3. A fejlődési lapok vezetése 4. A záró vélemények kialakítása 5. Szakértői javaslatok 6. Otthoni programok összeállítása 7. A

közoktatási törvényben,

valamint vonatkozó jogszabályokban előírt

adminisztráció 8. Egyéb adminisztrációs tevékenység elvégzése (igazolások kiállítása a szülő/hozzátartozó részére, pl. súlyadó, utazási hozzájárulás, üzemanyag, családi pótlék, stb.) 9. Diák sportkör igénybevétele 10. Máshol nem beszerezhető speciális eszközök (csizma, sínek, taneszközök) 11. Orvosi ellátás az intézeti tartózkodás idejére

96


12. Szakorvosi konzultációk, vizsgálatok (fogászat, ideggyógyászat, szemészet, ortopéd stb.) 13. Ruha és ágynemű használat 14. A pedagógiai programban meghirdetett kirándulás 15. A tankönyvvel való ellátás az érvényes, hatályban lévő jogszabályi rendelkezésnek megfelelően és módon 16. Speciális taneszközök Az Országos Konduktív Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ a fenntartó által meghatározott körben és mértékben, valamint a pedagógusok munkájának, illetve tanulói érdekvédelem segítése céljából szükséges mértékben végez: 1. pedagógiai értékelést, 2. szaktanácsadást, oktatási, pedagógiai módszerek ismertetését, terjesztését, 3. pedagógiai tájékoztatást, 4. igazgatási, pedagógiai szolgáltatást, 5. a pedagógusok képzésének, önképzésének, továbbképzésének segítését, 6. tanulói tájékoztatást, tanácsadó szolgáltatást.

97


1. Komplex konduktív pedagógiai ellátás Szolgáltatás leírása Konduktív pedagógiai habilitáció A konduktív pedagógia alapelveinek megfelelően komplex mozgás- és személyiségfejlesztés. Korai fejlesztés, óvodai Közoktatási intézményként a feladatok és a működés a nevelés/iskolai/felnőtt oktatás - nevelés közoktatási törvény és a konduktív pedagógia alapelveinek megfelelően. Alapozó, előkészítő iskolai oktatás A tanuláshoz szükséges készségek és képességek nevelés megalapozása. Fejlesztő foglalkozások és A mozgássérülésből adódó hátrányok kompenzálása tehetséggondozás egyéni és csoportos formában. Kommunikációfejlesztés, Bliss. Tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztése. Számítógép használatának tanulása (professzionális szinten és/vagy írás kommunikáció segítése szinten). Az átlagtól eltérő, kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása. Logopédia A szakértői vélemény szerint megkésett- és akadályozott beszédfejlődésű, pösze, dadogó, hadaró, diszfóniás, disarthriás, afáziás, beszédészlelési és megértési zavarral bíró, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás gyermekeknek. Közösségi, erkölcsi nevelés Csoport/Osztálykirándulás. Óvodák/Iskolák/intézmények látogatása, más intézmények vendégül látása. Kisgyermek/tanuló/felnőtt védelme A közoktatási törvény és a helyi óvodai nevelési/pedagógiai program is kötelezően írja elő. Szabadidős tevékenység (szakkörök) Az óvodai nevelés természetes vele járója. A kerettanterv nem kötelezően választható óraként írja elő a "szakköröket". Szülői megelégedést és igényeket felmérő kérdőívek alapján szakköreink: • számítástechnika, • kézműves, • főző, • sport, • énekkar, • hangszertanulási lehetőség, • színjátszó. A szabadidős tevékenység megszervezése a kollégium részére kötelező. Rendezvények szervezése és lebonyolítása. Szülő, hozzátartozó - pedagógus A tanultak alkalmazása a mindennapi életben. kapcsolattartása A szülő, hozzátartozó-pedagógus kapcsolattartása: • szülői, hozzátartozói fórum szervezése, • rendszeres konzultáció, nyíltnap, • óvodai/Iskolai áthelyezés, illetve továbbtanulási, munkahely-választási tanácsadás, segítés. Kisgyermek/óvodás/tanuló/felnőtt otthonos Az óvodai bentlakás és a kollégium szolgáltatásainak foglalkoztatása (Kollégium) színvonala a jövőben is erősen befolyásolja az óvoda, iskola keresettségét. Óvodaszék/Iskolaszék működtetése A közoktatási törvény kötelezően írja elő.

98


1. Komplex konduktív pedagógiai ellátás Központi Adminisztrációs és Ügyviteli Osztály

Nappali vezetői ügyelet

Éjszakai vezetői ügyelet

Az egészségügyi ellátás

Szolgáltatás leírása Biztosítja az intézményegységek zavartalan működését az adminisztráció területén keresztül: • ügyintézéssel, szervezéssel, nyilvántartással, adminisztrációval kapcsolatos feladatokat lát el, • adatkezelést és adatszolgáltatást végez, • tájékoztatást nyújt, helyettesítést biztosít, • sokoldalú és folyamatos kapcsolatot tart; a képzéssel összefüggő kérdésekben a Tanulmányi Osztállyal. Az ügyeleti idő: 7. 00 – 9. 00 és 17. 00 – 20. 00, pénteken 14. 00 – 17. 00, 17. 00 órától a labor felügyel a gyermekre távozásáig. Hétfőtől csütörtökig 9. 00 – 17. 00, pénteken 9. 00 – 14. 00 között a Központi Adminisztrációs és Ügyviteli Osztály, a Villányi úton a Titkárság látja el az ügyeleti tevékenységet. Az ügyeletes felelős vezető feladata: • a neveltekkel kapcsolatban felmerülő problémák megoldásában közreműködés, • személyes ellenőrzés a csoportok működése érdekében, • megoldatlan probléma esetén értesítendő az Igazgató, akadályoztatása esetén a helyettese. • Az éjszaka során (20. 00 – 07. 00) felmerülő egészségügyi sürgősségi esetekben Dr. Kercsó Annamária, mobil: 30/999-5579 (kód: 8322). • Tűz-, Bombariadó, rendkívüli, illetve egyéb esemény esetén P. Dussman Kft. • A porta szolgálatot ellátó feladatkörébe tartozik az intézet mindenfajta biztonságáért való felelősség vállalás. Probléma esetén ők értesítik az illetékes személyt. Szakrendelői egységek: • Kútvölgyi út /Gyermekgyógyászati rendelés, Neurológiai szakrendelés és EEG vizsgáló, szemészeti vizsgálóegység, audiológiai labor, fogászati kezelőegység, betegszobák, • Villányi út, gyermekgyógyászati rendelés, neurológiai rendelés és EEG vizsgáló, fogászati kezelőegység, betegszobák. Mindkét telephelyen a megadott rendelési idők szerint folyik a gondozottak alapellátása: • gyermekorvosi /iskolaorvosi teendők, • gyermekfogászati ellátás. Szakorvosi ellátása: • gyermekortopédia, • gyermekbőrgyógyászat, • gyermekszemészet, • gyermekfülészet, audiológia. Az orvosi feladatokat 5 fő internista és 5 fő externista látja el.

99


1. Komplex konduktív pedagógiai ellátás 2. A főiskola felé nyújtott szolgáltatás Folyamatos szakmai gyakorlat

Óvodai nevelési, belső tanítási gyakorlat Zárótanítás Szakmai szolgáltatás Utazókonduktor

Szolgáltatás leírása Szolgáltatás leírása Intézményegységünkben I.-IV. évfolyamos hallgatók töltik folyamatos szakmai gyakorlatukat: • gyakorlóterület biztosítása, • megbeszélések, bemutatók tartása. I.-IV. évfolyamos hallgatók részére. IV. évfolyamos hallgatók részére. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált inkluzív óvodai neveléséhez nyújt segítséget: • biztosítja a gyermekek fejlődésének feltételeit a szegregáló intézmények falain kívül. • elősegíti a gyakorlatorintált ellátás erősödését, színvonalának javulását, • összeállítja a gyermek fejlesztésére irányuló komplex programot, • méri és értékeli a gyermek fejlődését, • szükség esetén módosítja a programot. • javaslatot tesz a segédeszközök használatára,

Szaktanácsadó konduktor

A befogadó környezetnek ad szakmai tanácsot: • elősegíti az elméleti ismeretek gyakorlati megvalósítását (kiemelten a ritmikus intendálás és a problémaorientált megfigyelés fontosságára), • irányítja a hetirend és napirend tervezését, • folyamatosan konzultál szakorvossal, gyermekgyógyásszal, védőnővel, óvónővel, társszakemberrel, logopédussal, fejlesztő pedagógussal, • irányítja a gyermek önellátási feladatainak, játék- és szabadidős tevékenységeinek szervezését, az óvodai program lebontását, • teljes körűen tájékoztatja a szülőt és az érintetteket a gyermek fejlődésével kapcsolatban, • továbbképzéseket, tájékoztatókat szervez és tart.

Szakértő konduktor

Elősegíti a törvényes, jogszerű működés és feladatellátás biztosítását: • figyeli a jogszabályok megjelenését és alkalmazását, • áttekinti a dokumentumokat, tanácsot ad a dokumentumok korrekciójához, • ellenőrzi a pedagógiai szakértői vélemények meglétét, érvényességét és tartalmát.

100


A folyamat leírása

A partneri igény és elégedettség felmérésének folyamata a partnerek azonosításával indul, és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy az igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az intézmény és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. 1. Az intézményegység-vezetők és a BECS munkacsoport évente felülvizsgálják a partneri adatbázist. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist. 2. A munkacsoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat évente aktualizálni kell. Az eredményt írásban rögzítik. 3. A munkacsoport írásban rögzíti az igény-, és elégedettség felmérés módszerét és gyakoriságát. 4. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít. 5. A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést. 6. Az összegyűjtött adatok elemzése alapján a munkacsoport meghatározza a célokat, illetve megoldási javaslatokat készít. Ezeket előterjesztés formájában megismerteti a szakalkalmazotti közösség dolgozóival. Ha a szakalkalmazotti közösség elfogadja az előterjesztés javaslatait, akkor a munkacsoport a PDCA (tervezés, megvalósítás, ellenőrzés-értékelés és visszacsatolás-tervezet) ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. 7. Az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. 8. A folyamat értékelése. Az eredmények értékelése után a szakalkalmazotti közösség eldönti, hogy szükség van-e beavatkozásra a folyamat valamely pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedettségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust.

101


Felelősségek és hatáskörök Felelős

Érintett

Informált

1.


munkacsoport

Szakalkalmazotti közösség

2.


munkacsoport


3.


munkacsoport


4.


munkacsoport


5.


munkacsoport


6.


munkacsoport


7.


munkacsoport


8.


munkacsoport


Keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat

kitöltő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Felülvizsgált partneri adatbázis

munkacsoport

Minőségügyi kézikönyv

2 év

Elégedettségi kritériumok

munkacsoport

Minőségügyi Kézikönyv

2 év

Módszertani ajánlás

munkacsoport


5 év

Az igényfelmérésben résztvevők listája

munkacsoport


2 év

Módosított szabályozás

munkacsoport


2 év

A partneri igény- és elégedettségmérés folyamatábráját a 7. melléklet mutatja be.

102


2. 2. 2 KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL, INFORMÁCIÓÁRAMLÁS 2. 2. 2. 1 Az intézményen belüli információáramlás

Az intézet működését szabályozó célok: •

a vezetői utasítások, feladatok, kérések leggyorsabb és legpontosabb eljuttatása a megfelelő munkatársakhoz,

•

az utasításokkal, feladatokkal kapcsolatos lehető legrövidebb visszacsatolási lehetőség kialakítása, az ezekkel kapcsolatos háttér-információk biztosítása a megadott munkatársi csoportok számára,

•

a vezetők a leggyorsabban és a legpontosabban tájékozódhassanak az intézetben

folyó

tevékenységekről,

változásokról,

eredményekről,

problémákról, véleményekről, •

az információk védelmének biztosítása, az információk pontos eljuttatása a címzettekhez, az információ a megadott munkatársi kör számára legyen elérhető.

Innovatív célok: •

az intézmény jövőjével kapcsolatos információk, kérdések, problémák folyamatos, gondolkodásra ösztönző megjelenítése a munkatársak részére, az ezzel kapcsolatos ötletek feltárása, az alulról jövő ötletek fogadása,

•

a változásokhoz szükséges kezdeményezések támogatása a kommunikációs technikákkal.

Integratív, a szervezeti kultúrát, a szervezettel való azonosulást erősítő célok: •

az intézethez tartozás és az összetartozás pozitív érzésének erősítése,

•

a felelős együttműködés kialakítása,

•

a konfliktusok hatékony megoldása az intézet keretei között,

•

a követendő magatartási normák közvetítése az intézet tagjai felé,

•

a beilleszkedés segítése az új munkatársak esetében,

•

az intézet külvilág felé irányuló kommunikációjának és a belső szervezeti működés közötti harmónia megteremtése.

103


Ismeretközlő célok: •

az intézeti munkához feltétlenül szükséges és az azt segítő információk eljuttatása, folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása a megadott (a lehetséges legnagyobb) munkatársi kör számára,

•

a dolgozók a lehető legnagyobb mértékben tájékozottak legyenek az intézet, annak szűkebb és tágabb környezetének ismereteiről,

•

közismert legyen az intézet stratégiai terve és az azzal kapcsolatos aktuális feladatok,

•

a hazai és nemzetközi kapcsolódó szakmai tevékenységek, események hírei publikációk ismertetése.

Kommunikáció (információáramlás formái, csatornái): Csoporton belüli információáramlás: •

csoportnapló,

•

csoportértekezlet,

•

csoport dokumentumok (komplex program stb.).

Intézményegységen belüli információáramlás: •

intézményegység nevelőtestületi értekezlet,

•

csoportvezetői értekezlet,

•

utasítások, körlevelek,

•

nevelőtestületi értekezlet, egységvezetői értekezlet,

•

igazgatói utasítás, körlevél, hírlevél, fórumok.


1. A

Gyakorló

Közoktatási

Intézmény

igazgatójának

vezetésével

az

egységvezetők rendszeres egységvezetői értekezletet tartanak. Az igazgató informálja az egységvezetőket a legfontosabb, az egész gyakorlóintézményt érintő kérdésekről, megbeszélik az egységek aktuálisan felmerülő feladatait, problémáit. Áttekintik az éves tervezés által kitűzött célok és feladatok teljesítését, teljesítésének fokát, integrálják a legfontosabb változásokat a tervezésbe. Meghatározzák a többi munkatárs számára továbbítandó információk körét.

104


2. Az igazgató rendszeresen megbeszélésre hívja az egységvezetőket, illetve az egységvezetők is megbeszélést kezdeményezhetnek az igazgatóval. Az igazgató

fogadja

a

többi

munkatársat

is

megbeszélésre,

előzetes

időegyeztetés alapján, illetve fogadja azok írásbeli beadványait, feljegyzéseit. 3. Az egységvezetők rendszeresen tartanak csoportvezetői értekezleteket. Az egységvezető informálja a csoportvezetőket a legfontosabb, az egész intézményegységet érintő kérdésekről, megbeszélik a csoportok aktuálisan felmerülő feladatait, problémáit. Áttekintik az éves tervezés által kitűzött célok és feladatok teljesítését, teljesítésének fokát. Meghatározzák a többi munkatárs számára továbbítandó információk körét. 4. Az egységvezetők rendszeresen látogatják a csoportokat, informálódnak a csoport munkájának eredményéről, feladatairól és problémáiról. 5. Az egységvezetők fogadják a munkatársakat, azok észrevételeit, kérdéseit. 6. A csoportvezetők rendszeresen tartanak csoportvezetői értekezleteket. A csoportvezető informálja a munkatársakat a legfontosabb, az egész intézményegységet, csoportot érintő kérdésekről, megbeszélik a csoport aktuálisan felmerülő feladatait, problémáit. Áttekintik az éves komplex program által kitűzött célok és feladatok teljesítését, teljesítésének fokát. 7. A csoportvezetők folyamatos kapcsolatot tartanak a munkatársakkal, ügyelnek rá, hogy mindenkihez eljussanak a legfontosabb információk, ellenőrzik a csoportnaplót és az információáramláshoz nélkülözhetetlen dokumentumok naprakészségét. 8. A munkatársak egy tanévben többször nevelőtestületi értekezleteken vesznek részt,

ahol

közvetlenül

informálódhatnak

az

intézmény

nevelési

tevékenységével kapcsolatban, illetve maguk is részt vehetnek az értekezlet tematikájának kidolgozásában. 9. A munkatársak egész intézetre kiterjedő kommunikációját segíti a havi rendszerességgel megjelenő hírlevél, az intranet, az intraneten található fórumok és a belső elektronikus levelezési rendszer.

105


Lépések

Módszer

Eszköz

Érintett

Felelős

Határidő

1.

Intézményi szintű információáramlás

Emlékeztető, beszámoló, feljegyzés, körlevél, Igazgatótanács

Egységvezetők, munkatársak

Igazgató

Folyamatosan

2.

Az igazgatója és a munkatársak közötti információáramlás Intézményegység szintű információáramlás

Értekezlet, megbeszélés, írásbeli dokumentum Megbeszélés, írásbeli dokumentum Értekezlet, megbeszélés, írásbeli dokumentum Megfigyelés, megbeszélés

Beszámoló, feljegyzés


Igazgató

Folyamatosan

Emlékeztető, beszámoló, feljegyzés, körlevél

Csoportvezetők, munkatársak

Egységvezető

Folyamatosan

Feljegyzés

Munkatársak

Egységvezető

Folyamatosan

Megbeszélés, írásbeli dokumentum Értekezlet, megbeszélés, írásbeli dokumentum Megbeszélés, írásbeli dokumentum Értekezlet

Beszámoló, feljegyzés


Egységvezető

Folyamatosan

Emlékeztető, csoportnapló, beszámoló, feljegyzés, körlevél

Munkatársak

Csoportvezető

Folyamatosan

Csoport napló

Munkatársak

Csoportvezető

Folyamatosan

Emlékeztető

Munkatársak

Igazgató, egységvezető

Évente többször

Hírlevél

Hírlevél

Munkatársak

Igazgató, Humánpolitikai Osztály, Informatika

Havonta

3.

4.

Intézményegység-vezető csoport látogatása, ellenőrzése

5.

Intézményegység-vezető és a munkatársak közötti információáramlás Csoportszintű információáramlás

6.

7. 8. 9.

Csoportvezető és a munkatársak közötti információáramlás Nevelőtestületi értekezletek Egész intézetre kiterjedő kommunikáció

Az intézményen belüli információáramlást a 8. melléklet mutatja be.

106


2. 2. 2. 2 Az MPANNI- ra kiterjedő információáramlás

A főiskola és az intézmény közötti információáramlás 1. Az intézmény – mint a főiskola gyakorló intézménye –a hallgatók gyakorlati képzésével

részt

óvodapedagógus

vesz szakos

a

főiskolán

alapképzés,

folyó

konduktor-tanító

szakirányú

és

továbbképzés

konduktorfeladatainak

ellátásában. 2. A főiskola az Alapító Okiratában és a Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja a fenntartó jogokat, amely körben a főiskola jogosult meghatározni az információáramlás rendjét. 3. A szenátus elé az intézményigazgató terjeszti elő jóváhagyásra az intézmény elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatát. 4. Az intézményigazgató vagy az intézményegység-vezető a szenátus munkaterve szerint számol be a szenátusi ülésén. 5. Az intézményigazgató betartja a rektor általános utasítási jogköréből eredő rendelkezéseket,

azonban

a

közoktatási

törvény

szerinti

kizárólagos

intézményvezetői hatásköre nem vonható el. 6. Az intézményegységek vezetői gondoskodnak a főiskolán folyó konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus

képzés

szakmai

gyakorlatához

szükséges

gyakorlóterület biztosításáról. •

A tanszékvezetői testület döntése szerint történik a hallgatók gyakorlatának szervezése a gyakorlati képzésért felelős oktató közreműködésével.

7. Az intézmény minőségfejlesztési felelőse kölcsönösen együttműködik a főiskola minőségbiztosítási felelősével. 8. A főiskola központi és funkcionális szerveivel való együttműködés és információáramlás a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakból következik: •

a gazdasági igazgatóval az intézményigazgató tart kapcsolatot,

•

az intézményegység-vezetők járnak el az Innovációs Irodával, az Informatikai, Média és Oktatástechnológiai-, az Egészségügyi-, a Pénzügyi-, a Munkaügyiés az Üzemeltetési Osztállyal történő együttműködésben a vezetői döntést igénylő kérdésekben,

•

a munkaköri feladatokat érintő ügyekben a munkatársak közvetlen kapcsolatot tartanak a más szervezeti egységhez tartozókkal.

107


Az információáramlás eszközei: •

szenátusi, felsővezetői értekezlet, hírlevél, fórumok,

•

körözvények, utasítások,

•

vezetői, nevelőtestületi, bővített vezetői és munkatársi értekezletek,

•

rendkívüli megbeszélések,

•

plakát, hirdetések a hirdetőtáblákon,

•

levél, email,

•

intranet, Internet.

Az MPANNI- ra kiterjedő információáramlás folyamatábráját a 9. melléklet mutatja be.

108


2. 2. 3 PANASZKEZELÉSI ELJÁRÁS (frissíteni kell)

A konduktorok számára érvényes etikai kódexet finomítani kell belső használatra. A kódex célja, hogy a szakmai közmegegyezésen alapuló szabályok elfogadása és a velük történő azonosulás révén igazodási pontokat nyújtson olyan helyzetekben, amelyek nem szabályozhatók pusztán jogi eszközökkel. •

A

konduktornak

tudnia

kell,

hogy

életvitelével,

erkölcsiségével,

példamutatásával, illetve egész személyiségével nevel. Munkája nem csupán fizetett foglalkozás, hanem választott hivatás is. Tekintélyét tudása és hiteles embersége alapozza meg. •

A konduktor feladata, hogy az általa megszerzett tudást a mozgássérültek felé az életkori, illetve sérülésekkel járó pszichés sajátosságok figyelembevételével közvetítse. Minden konduktor erkölcsi kötelessége a kezdeményező részvétel a kölcsönös bizalomépítésben neveltjeivel, azok szüleivel, hozzátartozóival, kollégáival.

•

Munkáját egymás igényeinek tiszteletben tartása jellemezze, igyekezzen a pozitív tulajdonságokat, a sérültekben rejlő fizikai és szellemi képességeket, az akaraterőt, kitartást, igényességet, a helyes önértékelést, önkontrollt, valamint a pozitív tulajdonságokat kiaknázni, illetve kibontakoztatni.

•

A konduktor szülőhöz, hozzátartozóhoz való viszonyát a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, nyitottság, együttérzés a lehetőségeihez mért segítségnyújtás jellemezze. Tájékoztató véleménynyilvánítása legyen tárgyszerű, szorítkozzék a sérült testi, lelki, szellemi fejlődésére.

•

A konduktor munkatársaihoz való viszonyát kölcsönös bizalom, megbecsülés, a szakmai tapasztalatok megosztása, az egymástól való tanulás öröme, egymás tudásának elismerése jellemezze.

•

A mozgássérültekre, családtagjaikra, munkatársaira vonatkozó információkat, tényeket minden konduktor szolgálati titokként kezelje. Az intézmény (munkáltató) belső életével kapcsolatos információk szolgálati titokként kezelendők, illetéktelen személyek, csoportok, illetve a külvilág előtt.

•

A szellemi alkotómunka termékeinek felhasználása, adaptálása csak az alkotóval történő előzetes megegyezés alapján, valamint a tudományos munkára vonatkozó normák szerint lehetséges.

109


•

A konduktor más, mozgássérültekkel foglalkozó szakterületek tevékenységét kezelje toleranciával. A konduktív pedagógia módszerét és lehetőségeit ne állítsa szembe egyéb módszerekkel.

A panaszkezelés célja, hogy a felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, vagy megoldani. Panaszkezelésnél a következő szempontokat vesszük figyelembe: •

panasz akkor keletkezik, ha a partner elégedetlen, nem pedig akkor, ha szóvá is teszi azt,

•

megelőzni sokkal könnyebb a panaszt, mint az adott helyzetben jól megoldani (ellenőrzés jelentősége),

•

a panaszkezelésben a legfelkészültebb kollegáknak kell közreműködniük.

•

a panasz kezelése során kerüljük a rögtönzést,

•

egyetlen elégedetlen ember is képes arra, hogy az intézmény rossz hírét keltse, ezért különösen fontos a panaszok azonnali, gyors kezelése,

•

Észlelt

a negatív szájreklám sokkal gyorsabban terjed, mint a pozitív, elégedetlenség

esetén

a

munkatársaknak

(konduktoroknak,

csoportvezetőknek) jelezniük kell az egységvezető felé észrevételeiket, hogy kellő időben megtörténhessenek a szükséges lépések. Amennyiben a probléma volumene megkívánja az egységvezető az igazgatót is tájékoztatja. A panaszokat és a szükséges intézkedéseket dokumentáljuk a nevelt személyi anyagában. Írásban érkezett panasz esetén az iratkezelési szabályzat előírásainak megfelelően kell eljárni. A folyamat leírása

I. szint 1. A panaszos problémájával a csoportvezetőhöz fordul. 2. A csoportvezető aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén a csoportvezető egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul.

110


II. szint 4. Abban az esetben, ha a csoportvezető nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az intézményegység-vezető felé. 5. Az intézményegység-vezető egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban, vagy írásban rögzítik

és

elfogadják

az

abban

foglaltakat.

Amennyiben

a

probléma

megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos, vagy képviselője jelenti a panaszt az igazgató felé. 8. Az intézmény igazgatója 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. Az igazgató egyeztet a panaszossal vagy képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. Felelősségek és hatáskörök 1. 2. 3. 4. 5 6. 7. 8. 9.

Felelős Csoportvezető Csoportvezető Csoportvezető Csoportvezető Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető Igazgató Igazgató Igazgató

Érintett A panasz alanya A panasz alanya Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője

Informált Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető

Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője

Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető

Keletkezett dokumentumok és bizonylatok 1. 2.

A bizonylat megnevezése Jegyzőkönyv Feljegyzés

Kitöltő / készítő Megőrzési hely Tagozati titkár Iktató Tagozati titkár Iktató

Megőrzési idő

Másolatot kap

Végleg Végleg

Panaszos képviselője Panaszos képviselője

A panaszkezelési eljárás folyamatábráját a 10. melléklet mutatja be.

111


2. 2. 4 FELVÉTELI ELJÁRÁS

Általános jogszabályi rendelkezés a magyar gyermekek felvételi rendjéről A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §. (1) bekezdésében foglaltak alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók joga, hogy különleges gondozás keretében állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljenek, attól kezdődően, hogy igényjogosultságukat megállapították. A különleges gondozást a Gyakorló Közoktatási Intézménynek – a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint meghatározott foglalkoztatási formákban (korai fejlesztés és gondozás, óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, fejlesztő felkészítés stb.) kell biztosítania. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján (Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ 1145 Budapest Mexikói út 60.) Amennyiben a gyermeket a kijelölt nevelési-oktatási intézmény nem tudja felvenni, a szakértői véleményt adó intézmény megkísérel másik, a sajátos neveléshez, oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező nevelési-oktatási intézményt találni. Intézményünkben az első tanácsadás célja gyermekek esetében a konduktív pedagógiai ellátásra való alkalmasság megállapítása, konduktori (szakmai) diagnózis felállítása, egész tanévben kedden és csütörtökön 9. 00 – 16. 00 óráig. A folyamat leírása

A tervezhetőség érdekében bevezetésre került az előzetes bejelentkezés. 1. A jelentkezők információkhoz juthatnak intézetünk honlapjáról, valamint telefonon keresztül. Információt a bejelentkezés módjáról a telefonközpontban kapnak a hozzánk fordulók. 2. A tanácsadásra jelentkezők több forrásból szereznek információt: a. ideggyógyász szakorvos irányítja, b. védőnő küldi, c. konduktor kollégák „szűrik”, d. hálózatból javasolják, e. MOTKVSZRB irányítja, f. Interneten keresztül, 112


g. szülőktől, médiából hallottak rólunk. 3. A

telefonokat

a

központi

számról

kapcsolják

a

tanácsadást

végző

konduktorhoz, fogadó fél hiányában lehetőség van üzenetrögzítőn (2241503) visszahívást kérni. Minden esetben megtörténik a visszajelzés, szóbeli tájékoztatás. A telefonos felvilágosítás alkalmanként 5-10 esetszámot jelent. A telefonon történő egyeztetés célja a szükséges, előzetes információk kicserélése, a jelentkezők szűrése, irányítása, a kizáró okok feltárása. Erre rendszeresen sor kerül vidéki gyermekek esetében, akik végtaghiányban, West- szindrómában, súlyos, érzékszervi halmozott sérülésben szenvednek. Törekszünk azonnal a megfelelő intézmények elérhetőségéhez az adatokat megadni, a felmerülő kérdéseket megválaszolni. Alapvető kizáró okokról szóbeli úton tájékozódunk, egyéb esetekben vizsgálati időpontot egyeztetünk. 4. Időpont egyeztetés során a szülők előzetes tájékoztatást kapnak a foglalkoztatási

lehetőségekről

lakóhelyük

elhelyezkedése

alapján,

így

próbáljuk megelőzni a tájékozatlanságból eredő hamis illúziókkal érkezők csalódottságát. 5. A szóbeli megbeszélés tárgya: szükséges orvosi dokumentumok felsorolása, (fél évnél nem régebbi neurológiai vélemény, ortopéd vizsgálat eredményei, műtétek, egyéb kórházi záróvélemények, TKVSZRB. által készített javaslat) és ezek másolata. 6. A

hozzánk

fordulókat

a

megbeszélt

időpontban

új

diagnosztikai

központunkban fogadjuk. A detektív tükörrel ellátott helyiségben spontán tevékenységek,

önálló

helyváltoztatás

megfigyelése,

játékszínvonal,

magatartás megítélése zajlik a megfigyelő szobából. 7. Az orvosi és szakértői vélemények áttekintése után számítógépes adatfelvétel zajlik, ami a gyermekekkel kapcsolatos eddigi történésekre vonatkozik. 8. A konduktív pedagógiai javaslat elkészítéséhez a vizsgálatot végző személy külön, a gyermekek igényeihez igazodó helyiséget használ. A megfigyelést, a funkciók feltérképezését párhuzamosan jegyzeteli. Szükség van a részletes jegyzetelésre, mert amikor közvetlenül egymás után érkeznek a gyermekek, a jelentkező

problémák

elmossák

a

határokat

és gyengítik

a korrekt

állapotfelmérés összefoglalójának utólagos írásbeli rögzítését.

113


9. A vizsgálat kiterjed: a. a motoros állapot felmérésére, a helyzet- és helyváltoztatás módjaira, b. a segédeszközök használatára, hiányának regisztrálására, c. az egész testre jellemző izomtónus megfigyelésére, d. a fekvő helyzetben történő mozgásokra, a csípő állapotára, e. a felülés módjára, biztonságára, f. a manipulációra, g. az érzékszervek használatára, h. a kommunikáció formáira, a verbális kommunikáció jellemzőire, i.

a

magatartásra,

a

szülőhöz

való

kötődés

minőségére,

leválaszthatóságra, j.

a spontán játéktevékenység megfigyelésére,

k. az önkiszolgálásban való részvétel fejlettségéről a szülői tájékoztatást rögzítjük, l.

a mentális állapot és a kognitív képességek részletes felmérésére nincs lehetőség,

kizárólag

a

szülők

elmondására,

megfigyelésre,

tapasztalatra hagyatkozunk, valamint a rendelkezésre álló szakértői dokumentumok megállapításait vesszük figyelembe. 10. A felvételt illetően azonnali döntést hozunk. Meghatározzuk az intézeti egységet, ahová javasoljuk a felvételt. Jogos igény a szülők részéről, hogy bővebben tájékozódjanak, megnézzék, hová kell majd visszajönniük behívás esetén. Felkísérjük őket az adott területre, ilyenkor lehetőség nyílik a csoportvezetővel, helyettessel beszélgetni. 11. Végleges döntést az adott intézményegység vezetőjével közösen hozunk utólag a foglalkoztatási formát illetően, amiről a szülő értesítést kap. A konkrét behívás

későbbi

időpontban,

telefonos

egyeztetés

útján

történik

a

csoportvezető által. 12. Adminisztráció: a tanácsadó a vizsgálatról 2 napon belül írásbeli javaslat készít,

amit

több

példányban

kinyomtat

és

továbbít

a

központi

adminisztrációba. Csatolja a törzslapot és az orvosi dokumentumokat. A beosztott gyermekek adatait számítógépen táblázatban összefoglalja, beírja a javaslatot, döntést és annak a dátumát.

114


13. A központi adminisztráció az iktatási szám alapján nyilvántartásba veszi a foglalkozásra beosztott gyermekeket, postázza, és a területekre eljuttatja a javaslatokat. Folyamatos felvétel zajlik, maximum 2 hét alatt megtörténik a behívás. Mamás csoportban az összeállított csoportok szerint előjegyzésbe vétel történik. 14. A javaslat tartalmazza: a. az általános, személyi adatokat, b. az anamnézist a törzslapon, c. az eddigi fejlesztési formákat, d. az orvosi diagnózisokat, e. a konduktív pedagógiai véleményt, 2 éves kor alatt lehetőleg nem diagnosztizálunk, f. a felvételi javaslatot, g. a korrekciós feladatokat. Felelősségek és hatáskörök Lépés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Felelős A tanácsadást végző konduktor Külső szakemberek A tanácsadást végző konduktor A tanácsadást végző konduktor A tanácsadást végző konduktor A tanácsadást végző konduktor A tanácsadást végző konduktor A tanácsadást végző konduktor A tanácsadást végző konduktor A tanácsadást végző konduktor A tanácsadást végző konduktor A tanácsadást végző konduktor Intézményegység-vezető, konduktor, csoportvezető

14.

A tanácsadást végző konduktor, az adminisztrációs terület munkatársa

15.

A tanácsadást végző konduktor, az adminisztrációs terület munkatársa

Érintett Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó, a foglalkoztatást nyújtó terület vezetője Sérült/hozzátartozó, a foglalkoztatást nyújtó terület vezetője Sérült/hozzátartozó, a foglalkoztatást nyújtó terület vezetője

Informált Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó Sérült/hozzátartozó, a foglalkoztatást nyújtó terület vezetője Sérült/hozzátartozó, a foglalkoztatást nyújtó terület vezetője Sérült/hozzátartozó, a foglalkoztatást nyújtó terület vezetője

115


Intézményünkben az első tanácsadás rendje felnőttek esetében A Felnőttnevelési Egység a konduktív ellátás során az integrációra készít fel, a mozgássérült egyén szükségleteinek megfelelő programmal. 1. A fejlesztésre, rehabilitációs tevékenységre a mozgássérült jelentkezhet személyesen, levélben, elektromos levélben, telefonon, faxon. A belépés önkéntes, orvosi beutaló a jelentkezéshez nem szükséges. 2. A felvétel feltétele egy konduktori vizsgálat, mely az első tanácsadáson történik, minden kedden és csütörtökön 11. 00 – 16. 00 óráig. A jelentkező hozza magával orvosi zárójelentéseit. 3. A tanácsadás és vizsgálat során a konduktor feladata: a. az általános, személyi adatok rögzítése, b. a fogyatékosság szűrése, c. a konduktív nevelés szükségességének megállapítása, d. szakértői javaslat megfogalmazása a konduktív ellátás módjára, formájára, és helyére tekintettel, e. szakvélemény készítése, f. tanácsadás oktatásában

a

mozgássérültek

jelentkező

fejlesztésében,

problémák

nevelésében,

megoldásához

szülőknek,

hozzátartozóknak, pedagógusoknak, g. szakmai dokumentációk vezetése, h. a konduktív ellátáshoz szükséges feltételek meglétének vizsgálata, stb. 4. A tanácsadáson a sérült engedélyével jelen lehet a hozzátartozója (gondnoka, gyámja) is. 5. A felvételi eljárás a felvételi kritériumok figyelembevételével zajlik. 6. A jelentkező felvételéről szóló javaslatot, a vizsgálatot végző konduktor adja, amit az intézményegység-vezetővel és a csoportvezetővel közösen bírálnak el. Döntés a konduktív nevelés módjáról, helyéről és időtartamáról történik. 7. A felvételről szóló döntést írásban kapja meg a jelentkező. 8. A foglalkozásokat a jelentkező csak friss orvosi javaslattal kezdheti meg (közösségbe mehet, nincs akadálya a fizikai aktivitásnak). 9. Időtartam egy tanév, amely szükség szerint módosítható. Módosítás a szakmai kritériumok alapján indítványozható.

116


10. A felvétel, férőhely esetén, lehetséges tanév közben is a mindenkori férőhelyek függvényében. 11. Helyhiány esetén a felvételt nyert személy, várakozó listára kerül. 12. Elutasításra kerül sor, ha a konduktív nevelés nem szükséges, vagy nem lehetséges. A magyar felnőttek felvételi rendje A felvételi eljárás Jelentkezés Adatfelvétel

Vizsgálat Javaslat konduktív neveléskor: Számlázás Felvétel Nyilvántartás Konzultáció Tájékoztatás Az orvosi javaslat Értesítés Megállapodás

Az eljárás módja

Szükséges dokumentumok

Megjelenés a tanácsadáson Tanácsadási jegyzőkönyv kitöltése (1. oldal)

Személyi igazolvány, TAJ kártya A sérülésre, betegségre vonatkozó dokumentumok (zárójelentés, szakorvosi vélemény, diagnózis stb.) Tanácsadási jegyzőkönyv (2. oldala a mozgásállapotról, tevékenységről) Tanácsadási jegyzőkönyv kitöltése (1. oldal, utolsó két rubrika) Személyi igazolvány

Megfigyelés, a vizsgálat alatti teljesítmény rögzítése. Javaslat a foglalkoztatásról Értesíteni a számlázandóról a Pénzügyi Osztályt A tanácsadási jegyzőkönyv elkészítése, továbbítása, kódolása. A konzultáció kérése levélben Megbeszélés a konduktív nevelési eljárásról, lehetőségekről, A jelentkező, vagy hozzátartozó bemutatja az igazolást. A határozat alapján az értesítő levél kiküldése A szolgáltatás igénybe vételéről megállapodás megkötése Beosztás a foglalkoztatásra

Eljáró személy, személyek ügyintéző konduktor

konduktor konduktor ügyintéző

Rendelési jegyzék számot kap, jegyzékbe vétel

ügyintéző

Felkérő levél

Konduktor, orvos

SzMSz, házirend

Konduktor, jelentkező

A kezelőorvos nyilatkozata a terhelhetőségről, javaslata a foglalkoztatás módjára. Értesítő

Orvos, konduktor

Szerződés, behívó levél

Megfigyelési Értesítő szakasz A A csoportvezető javaslatot A személyi dokumentum megfigyelési tesz (elbocsátás vagy vezetése, státusz, folyamatos idő letelte felvétel). megfigyelés. Amennyiben javasolt a konduktív nevelés folytatása Felvétel egy A csoportvezető, „Jelenléti Lap” a felvétel tanévre intézményegység-vezető meghosszabbításának kiállítja a dokumentumot időtartamával, a beosztással.

Intézményegység vezető P.O. ügyintézője Intézményegység vezető Csoportvezető

A csoportvezető,

117


Intézményünkben az első tanácsadás rendje külföldi gyermekek esetében 1. Szülői jelentkezés, kérés érkezése levelezés útján ([email protected]. 2. A központi adminisztrátor által a felvételhez szükséges dokumentumok kérése (rövid előzmény a szülés körülményeiről, neurológiai, ortopédiai vélemény, a szülő részéről rövid jellemzés a gyermekéről, ha rendelkezésre áll a család részéről média anyag a gyermekről). 3. A dokumentum áttekintése a rendelést végző konduktor által, annak előzetes eldöntésére, hogy a konduktív nevelés a legmegfelelőbb forma-e a gyermek fejlesztésére. 4. Egyeztetés a csoportvezetőjével (ahová, előzetes dokumentumok alapján a gyermek bekerülhet a konduktív fejlesztésre), a behívás és a terminus megfelelő időpontjáról (a rendelés vagy tanácsadás időpontja illeszkedjen a kívánt terminushoz, elkerülendő az ide-oda utazgatást a család részéről). 5. A központi adminisztrátor informálása az időpontokról a rendelést végző konduktor által. 6. A

központi

adminisztrátor

által

az

információk

elküldése

(időpont,

foglalkoztatás díja és az ezzel kapcsolatos szabályok, valamint a gyermek felvételéhez

szükséges,

általunk

kért

orvosi

dokumentumokhoz

formanyomtatvány). 7. A szülőktől beérkezett válasz, az időpont megerősítéséről. 8. Ha más időpontra történő kérés érkezik a szülőktől, újabb megbeszélés a rendelést végző konduktor és a csoportvezetője között (mivel a kért időpontban a gyermek fejlesztését a csoport által minden szempontnak legmegfelelőbben biztosítani szükséges). 9. Ha ez nem illeszkedik a konduktív nevelés elveivel, akkor erről újabb levél az adminisztrátor által a szülő számára magyarázattal és egyúttal más időpont vagy időpontok felajánlása. 10. Ha a szülők elfogadják valamelyik időpontot a végleges behívó kiküldése az adminisztrátor által. 11. A rendelés vagy tanácsadás lefolytatása, a gyermek állapotának megfelelő döntés meghozatala a család véleményének figyelembevételével.

118


12. Rövid tájékoztatás a konduktív pedagógiai alapelveiről. 13. A csoportvezető bemutatása a családnak, a csoport programjának rövid ismertetése, válaszadás a szülők által feltett kérdésekre. 14. A csoport bemutatása a család részére. 15. A gyermek csoportba kerülésével megkezdődik a konduktív fejlesztés. A külföldi ellátottak felvételi rendje 1. A

szülők

először

levélben,

faxon,

telefonon,

e-mailben

kerülhetnek

kapcsolatba intézetünkkel, illetve a Külföldi Konduktív Pedagógiai Egységgel. 2. A külföldről Magyarországra érkező speciális nevelési szükségletű központi idegrendszeri sérülteknek csoportba kerülésük előtt tanácsadáson kell részt venniük. A tanácsadás történhet egyéni, illetve csoportos formában. A tanácsadási forma kiválasztása a nemzetközi projekt koordinátor feladata, aki a külföldi tanácsadásokat előkészíti és lebonyolítja. 3. Első tanácsadásra írásban lehet jelentkezni. 4. A jelentkezőkkel az intézet felveszi a kapcsolatot, és tájékoztatja őket arról, hogy mely dokumentumokra van szükségünk még a rendelés megszervezése előtt (orvosi záró vélemények, ortopéd és neurológiai szakvélemény, terhelhetőséggel kapcsolatos vélemények stb.). 5. A tanácsadást előkészítő konduktor az összegyűlt információk alapján eldönti, hogy a jelentkezőknél van-e olyan probléma, amely miatt a gyermek fejlesztése konduktív neveléssel nem megoldható. Ez esetben a szülők értesítést

kapnak

arról,

hogy

gyermekük

fejlesztésére

nem

tartjuk

megfelelőnek a konduktív nevelést, esetleg javaslatot teszünk más szakember felkeresésére is. 6. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a tanácsadásra alkalmasnak talált jelentkezőket, előre meghatározott időpontra behívjuk. A kiértesítéseket az intézményegység vezető és a tanácsadást végző konduktor egyezteti. 7. A tanácsadás keretében sor kerül a gyermek konduktív pedagógiai komplex vizsgálatára,

anamnézis

felvételére,

kérdőívek

kitöltésére,

szülők

tájékoztatására, valamint a vizsgálat eredményétől függően a konduktív foglalkoztathatóságról szóló vélemény kialakítására, illetve csoportbeosztás elkészítésére.

119


8. A tanácsadást követően lehetőség van a konduktív nevelés azonnali megkezdésére, amennyiben a gyermek fejlesztése lehetséges konduktív neveléssel. Az intézménybe történő felvétel folyamatábráját a 11. melléklet mutatja be.

120


2. 2. 5 ELBOCSÁTÁSI ELJÁRÁS

Elbocsátásra kerül sor gyermekek és felnőttek esetében: 1. amennyiben az állapotban jelentős változás állt be és a továbbiakban nem szükséges, illetve nem lehetséges a konduktív pedagógiai fejlesztés, helyreállítás. 2. a tanácsadáson konkrétan megállapított foglalkoztatási idő leteltével, 3. a próbaidő leteltével, ha további konduktív pedagógiai fejlesztés, helyreállítás nem szükséges, nem lehetséges, A konduktív nevelés befejezését kezdeményezheti: •

a mozgássérült személy, és/vagy hozzátartozója,

•

a mozgássérült kezelő orvosa,

•

a csoportban dolgozó konduktor,

•

a csoportvezető,

•

a főiskola oktatója.


1. A csoportvezetők a szülővel, a hozzátartozóval, az érintett felnőttel és az intézményegység-vezetővel

együttműködve

elkészítik

az

elbocsátási

tervezetet, az elbocsátást megelőző tanév december 15- ig, melyet a csoportvezetői értekezleten megvitatnak. 2. A csoportvezető kezdeményezi a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által végzett vizsgálatot az elbocsátás előtt álló gyermek ügyében. 3. A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság munkatársa elvégzi a gyermek vizsgálatát, és javaslatot tesz a további foglalkoztatási formára Intézeten belül, vagy azon kívül. 4. A döntést írásba foglalja a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője, jegyzőkönyv formájában. 5. Az adott terület intézményegység-vezetője tájékoztatja az érintetteket a csoportvezetői értekezleten a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság döntéséről. 6. A csoportvezető konduktor konzultál a szülőkkel és szükség esetén felveszi a kapcsolatot a fogadó intézmények vezetőivel.

121


7. A döntésről szóló dokumentum a „Konduktív Pedagógiai Záróvélemény”, melyet a mozgássérült és/vagy hozzátartozója írásban kap meg. 8. A záróvélemény tartalmazza: a. az

összefoglalót

a

konduktív

nevelésről,

(a

felvétel

céljának

megjelölésével), b. a konduktív nevelés hatásait, (eredmény, stagnálás, visszaesés), c. a konduktív nevelés lezárását, d. további javaslatokat. 9. A mozgássérült és/vagy szülő (gyámság, kommunikációs nehézség esetén a gyám a hozzátartozó) a döntést követően méltányossági elbírálást kérhet, melyet a Gyakorló Közoktatási Intézmény igazgatójához kell benyújtani az elbocsátást követően, 15 napon belül. 10. Az igazgató a kézhezvételtől számított 30 napon belül bírálja el a kérelmet, majd írásban értesíti az érintetteket a döntésről. 11. További fellebbezéssel a rektorhoz fordulhat az érdekelt. 12. A rektor a kézhezvételtől számított 30 napon belül bírálja el a kérelmet, majd írásban értesíti az érintetteket a döntésről. A döntése után további fellebbezésnek helye nincs. 13. A csoportvezető konduktor felveszi a kapcsolatot intézetünk utógondozásával, tájékoztatást nyújt a gyermek állapotáról, és utógondozási időpontot egyeztet. 14. Az adott terület vezetője továbbítja a kórlapokat a Nyilvántartási Osztályhoz. A nevelt elbocsátása a szükséges dokumentációk elvégzése után megtörténik. Keletkezett dokumentumok és bizonylatok Az elbocsátási Az eljárás módja eljárás: Az elbocsátás Folyamatos konduktív kezdeményezése, megfigyelés, a személyi indoklása dokumentáció elkészítése A javaslat Konzultáció elbírálása Elbocsátás Az elkészített dokumentáció kezelése

Szükséges dokumentumok „Kórlap”

Eljáró személy, személyek

Konzultáció (előre egyeztetett Konduktív Pedagógiai időben, ha szükséges a Záróvélemény, „kórlap” hozzátartozó bevonásával) Iktatás, iratkezelés „Kórlap”

Csoportvezető konduktor, konduktor, vagy a főiskola oktatója Csoportvezető konduktor, konduktor, és az intézményegység-vezető Csoportvezető konduktor, az Intézményegység-vezető, érintett (szülő, hozzátartozó) Ügyintéző

Postázás

Ügyintéző

Konduktív Pedagógiai Záróvélemény, „kórlap”

Konduktív Pedagógiai Záróvélemény

122


Felelősségek és hatáskörök Lépés 1.

Felelős Csoportvezető, intézményegységvezető

Érintett A foglalkoztatást végző csoportok, nevelt

2.

Csoportvezető

Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, nevelt

3.

Nevelt

5.

Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Intézményegység-vezető

6.


7.

Csoportvezető

4.

Nevelt/hozzátartozó, intézményegység Nevelt/hozzátartozó, intézményegység Intézményegység Nevelt/hozzátartozó, Nyilvántartási Osztály

Informált Szakalkalmazotti testület, szülő/hozzátartozó Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nevelt, hozzátartozó, intézményegység, csoportok Nevelt, hozzátartozó, intézményegység Nevelt, hozzátartozó, Intézményegység, UTG Társintézmény vezetője, nevelt, hozzátartozó

Az intézményből történő elbocsátás folyamatábráját a 12. melléklet mutatja be.

123


2. 2. 5. 1 Utógondozás, nyomonkövetés A folyamat leírása

1. Az


elkészítik

az

elbocsátási

tervezetet,

melynek

tartalmáról konzultálnak az utógondozó konduktorral. 2. Az elbocsátottak dokumentumainak tanulmányozása után behívási tervezet készül, az utógondozási időpontról a nevelt értesítést kap. 3. A gyermek/fiatal első alkalommal jelenik meg az utógondozáson, ahol állapotfelmérés, és az elbocsátás óta eltelt időszak eseményeinek rögzítése történik. 4. Az információk birtokában a konduktor kialakítja az utógondozási tervet, mely dönt a nevelt állapot-megőrzési és fejlesztési lehetőségeiről. 5. A konduktor egyezteti, megbeszéli, elfogadtatja a tervet a családdal. 6. A nevelt folyamatos utógondozása a tervnek megfelelően. 7. Szükség esetén kapcsolatfelvétel a társintézményekkel – család-, óvoda-, iskolalátogatás szervezése. Kapcsolatteremtés különböző intézményekkel a sérültek társadalmi integrációjának segítése érdekében. 8. Az utógondozott személy folyamatos állapotfelmérése, kontrollja, ennek regisztrálása, a szükséges módosító javaslatok megtétele. 9. A terv beválása esetén folyamatos követés biztosítása. Állapotromlás esetén intenzív konduktív fejlesztés kezdeményezése, csoportos foglalkozásba való beosztása.

124


Felelősségek és hatáskörök Lépés tárgya 1. Elbocsátás előkészítése

Felelős Csoportvezető, intézményegységvezető

Érintett Nevelt és családja

Informált Nevelt és családja, utógondozó konduktor, intézményvezető, befogadó intézmény

2. Dokumentumok tanulmányozása 3. Utógondozási tanácsadás 4. UTG terv készítése 5. Családdal történő egyeztetés 6. A nevelt utógondozása 7. Kapcsolatfelvétel társintézményekkel

Utógondozó konduktor Utógondozó konduktor

Nevelt és családja


Utógondozó konduktor








Nevelt és családja, társintézmény szakemberei


8. Állapotfelmérés 9. Folyamatos gondozás

Utógondozó konduktor Utógondozó konduktor


Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető

Az utógondozás, nyomonkövetés folyamatábráját a 13. melléklet mutatja be.

125


2. 2. 6 INTÉZMÉNYI MARKETING

2006- ban a Pető intézet, jövőbeli stratégiájának kialakításához, felkérte a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet munkatársait, hogy készítsenek felmérést az intézet megítéléséről a laikusok, és a szakemberek körében. (Kiemelés a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2006. októberben készített felméréséből.) Két kutatás készült: 1. 1200 fős országos reprezentatív mintán a Pető intézet és versenytársainak ismertségét és lakossági megítélését mérte fel. 2. 150 gyermekgyógyász és védőnő körében, a Pető intézet és más mozgássérültekkel foglalkozó intézmények ismertségét, az intézmények megítélését mérte fel. Rövid interjú véleményeket gyűjtött a Pető intézet jövőbeli munkájának továbbfejlesztéséhez is. Intézmények ismertsége a laikusok körében (százalék) Petõ Intézet

32

9

Dévény Anna Al apítvány 3 8 Gézengúz Al apítvány 1 7

35 89

19

73

Budapesti Korai Fejl esztõ Központ 13 8

88

Svábhegyi Fejl õdésneurol ógi ai Centrum 1 4 7

88

Moi ra Konduktív Pedagógi ai Centrum 114

94

Hi droterápi ás Gi mnaszti kai Al apítvány 2 6

92

Tunyogi Erzsébet Gyógyító Játszóház 12 6

91

jól ismeri

valamit tud róla

24

csak a nevét hallotta

nem hallott még róla

Az egyes intézmények értékelése a laikusok körében (százfokú skálán) 84

Petõ Intézet Gézengúz Alapítvány

74

Svábhegyi Fejlõdésneurológiai Centrum

73

Tunyogi Erzsébet Gyógyító Játszóház

70

Moira Konduktív Pedagógiai Centrum

69

Dévény Anna Alapítvány

66

Hidroterápiás Gimnasztikai Alapítvány

65

Budapesti Korai Fejlesztõ Központ

62

126


A válaszadó szakemberek összetétele Szakemberek összetétele Orvos intenzív újszülött centrumban Kórházban (is) dolgozó gyermek-/csecsemőgyógyász Gyermek háziorvos Védőnő Együtt

fő 21 59 40 30 150

megoszlás 14% 39% 27% 20% 100%

Az egyes intézmények értékelése a szakemberek körében (százfokú skálán) összességében

91

Petõ Intézet

88

Dévény Anna Alapítvány

78

Gézengúz Alapítvány

88

Budapesti Korai Fejlesztõ Központ

95

Svábhegyi Fejlõdésneurológiai Centrum

78

Moira Konduktív Pedagógiai Centrum

80

Hidroterápiás Gimnasztikai Alapítvány Tunyogi Erzsébet Gyógyító Játszóház

72

egyéb

96

Az intenzív újszülött központokban dolgozók kivétel nélkül maximumra értékelték a Svábhegyi Fejlődésneurológiai Intézetet, és náluk a Pető intézet úgy került a második helyre, hogy az jóval megelőzte az összes többi intézményt. A Pető intézet ismertsége szakmai körökben teljes körű, névről a lakosság jelentős része ismeri. Mind a lakosság, mind az orvosok körében általában pozitív kép él a Pető intézetről. A lakosság körében előz minden hasonló területen működő intézményt, de a szakemberek körében is jó helyen áll. A pozitív imázs az ismertségből fakad, az intézet nemcsak Magyarországon, de külföldön is ismert, és tevékenysége országon belül és kívül is elismert. A nemzetközi hírnév megalapozza mind a szakemberek, mind a szülők bizalmát és olyan „tőkét” biztosít az intézménynek, ami alapvető a gyógyításhoz. A szakemberek a Svábhegyi Neurológiai Központot és a Pető intézetet preferálják, de ezeket nem alternatívaként, hanem egymást kiegészítő megoldásokként értelmezik.

127


Egy éves kor alatt a svábhegyi intézményt, idősebb korban a Pető intézetet tartják megfelelőnek. A többi intézmény alternatívként jöhet szóba a Pető intézet helyett, jelentősebb versenytársnak csak a Dévény Anna Alapítvány tűnik. A vidéki orvosok sokszor a régiójuk rehabilitációs központját részesítik előnyben, vagy a kórház berkeiben működő megoldásokat. Ezekben gyakran a Pető intézetben, illetve a Svábhegyi Neurológiai Központban képzett szakemberek is dolgoznak. Innen csak akkor küldik tovább Budapestre a gyermekeket, ha helyben nem látják megoldottnak a probléma kezelését. Javaslatok a Pető Intézet és a konduktív pedagógia hírnevének növelésére Javaslatok

az említők aránya százalékban

Több reklám, promóció, tájékoztató anyag kellene Országos szinten kellene kiterjeszteni a tevékenységet Orvosokat meg kellene hívni, és bemutatni az intézményt Konferenciákat kellene szervezni Részt kellene venni gyermekgyógyász kongresszusokon Előadásokat kellene tartani, pl. a felsőoktatásban Publikációk, cikkek segítenének Nagyobb nyitottság a szülők felé

24 14 6 5 3 5 4 3

A szakemberek a következő irányokban látnának szívesen elmozdulásokat •

Kommunikáció a szülők felé, a konduktív módszerről, és az intézet működéséről nyújtott információkra szükség lenne.

•

Kommunikáció

a

szakemberek

felé,

bemutatva

az

eredményeket:

személyesen nyílt nap rendezésével, konferenciákon való részvétellel, helyi prezentációkkal, vagy cikkek megjelentetésével. •

A szakértelem mellett fontos a szülőknek, családoknak, mint fogyasztóknak a tisztelete, igényeik, kéréseik figyelembe vétele.

Az intézményi PR tevékenység, továbbfejlesztése, a munkáltatókkal, a társadalom szereplőivel való kapcsolattartás gyakorlata (Kiemelés a 2008. januárban készülő Intézményfejlesztési tervből.) A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének PR alapelvei •

Az intézmény jó hírének öregbítése, ismertségének, elismertségének növelése a kommunikáció összes lehetséges eszközével.

128


•

Az

intézet

különféle

kapcsolatainak,

kapcsolatrendszerének

(cégek,

támogatók, sajtó, civil szervezetek, diplomácia stb.) magas szintű ápolása, új kapcsolatok létrehozása. •

A belső PR aktivitás fenntartása és fejlesztése, a dolgozók munkamoráljának javítása és lojalitásuk fokozása érdekében.

Külső PR tevékenységek Sajtókapcsolatok Elengedhetetlen a sajtókapcsolatok ápolása. Minden intézetet érintő új információról, eseményről érdemben értesíteni kell a sajtót. Az MPANNI által szervezett külső, illetve belső rendezvényekre biztosítani kell a sajtó megjelenését. A másik oldalról is meg kell felelni a sajtó elvárásainak, ha egy sajtóorgánum (TV, rádió, újság) cikket akar írni, riportot tervez készíteni az intézetben zajló konduktív pedagógiai munkáról, akkor meg kell teremteni ehhez számára a feltételeket. Az intézetnek a hozzá tisztességgel közeledő médiumok között nem tiszte válogatni. A kétes szándékú kezdeményezésekre viszont nem partner. Természetesen kiemelten közhasznú szervezet révén az intézet különösen figyel a közszolgálati médiumokkal szembeni kötelezettségeire. Civil kapcsolatok, kapcsolatok társszervezetekkel Az MPANNI támogat minden olyan civil kezdeményezést, ami közvetlenül vagy akár közvetve – jó hírét nem csorbítva – neveltjei hasznára válhat. Igyekszik jó viszonyt fenntartani olyan társszervezetekkel, akik szintén a hátrányos helyzetben lévő emberek érdekeit tartják szem előtt. Partner különböző esélyegyenlőségi programok szervezésében, lebonyolításában. Segíti a nála kisebb, fiatalabb szerveződéseket, együttműködik velük. Az intézet magas színvonalú szakmai konferenciákat, tudományos napokat szervez, amire természetesen szeretettel látja vendégül a társszervezeteket is. Nemzetközi kapcsolatok Az intézet évtizedek óta fogad külföldről központi idegrendszeri sérült gyermekeket, és mindent megtesz azért, hogy ezek a gyermekek és családjaik a legmagasabb színvonalú konduktív pedagógiai és egyéb szolgáltatást kapjanak. Jó viszony alakult ki több ország diplomáciai testületével is, ezért különös gondot kell fordítani ennek megfelelő ápolására.

129


Kiemelt fontosságú külföldi személyek (politikusok, uralkodók és családtagjaik) érdeklődése esetén lehetővé kell tenni az intézetben való látogatást, és maximálisan ki

kell

szolgálni

igényeiket.

Elengedhetetlen

a

Magyar

Köztársaság

Külügyminisztériumával létrejött jó viszony fenntartása. Az intézet mindig örömmel tesz eleget a Külügyminisztérium megkereséseinek. Az

MPANNI

minden

olyan

külföldi

társintézménnyel

igyekszik

kölcsönös

együttműködés kialakítására, ahol a Pető-módszer szellemében történik a konduktív pedagógiai nevelés. Támogatókkal való kapcsolattartás, új támogatók keresése Az MPANNI mindent megtesz azért, hogy főiskolai hallgatói, tanárai, neveltjei a gyakorlóintézményben

és

körülmények

tanulhassanak,

között

természetesen

egyéb

dolgozói

nevelkedhessenek,

a

lehető

legjobb

dolgozhassanak.

A

különböző fejlesztésekhez elengedhetetlen a magán tőke bevonása. Az intézet igyekszik támogatni a rászorultakat, de lehetőségei végesek. Hallgatóink, és neveltjeink nagy része átlagnál rosszabb körülmények között élő családból származik.

Cégek,

illetve

magánszemélyek

támogatásával

sok

mindent

átalakíthatunk, modernizálhatunk. Nagyon fontos a meglévő támogatók „követése”. Mindenképpen tudomásukra kell hozni, hogy mi változott az intézet életében támogatásuk segítségével. El kell ismerni felelős társadalmi magatartásukat (oklevél, támogatói fal, honlap) és arra kell törekedni, hogy támogatásuk ne csak egyszeri legyen. A Pető intézet minden támogatásért (legyen az pénzben történő vagy természetbeni) hálás akár magánszemély adja, akár multinacionális nagyvállalat. Fontos továbbá megjegyezni, hogy bármilyen adófizető magyar állampolgár lehet a Pető intézet támogatója jövedelemadójának 1%-a felajánlásával. Az intézet ezért igyekszik olyan hatékony kampányt folytatni, ami eléri az embereket, és meggyőzi őket arról, hogy rendelkezzenek jövedelmük e részével, és támogassák az intézetben zajló főiskolai oktatást, illetve a konduktív pedagógiai munkát. Főiskola népszerűsítése, hallgatók toborzása A főiskolának is szüksége van marketing tevékenységre. Fontos, hogy a konkrét szándékkal érkező érdeklődőket maximálisan kiszolgáljuk, megtartsuk és motiváljuk. Minden olyan nyilvánosságot meg kell ragadni, ahol el lehet érni a középiskolás korú lakosságot. Meg kell ismertetni a főiskolai élettel a jövendőbeli hallgatókat, a konduktor végzettséggel eléjük táruló lehetőségekről nem is beszélve.

130


Ebben kiemelt szerepe van a honlapnak (www.peto.hu), illetve a különböző nagy rendezvényeken (pl.: Educatio kiállítás) való megjelenésnek. A főiskola szóróanyagát lehetőleg minél több középiskolába el kell küldeni. A nyílt napok időszerű kiírása és professzionális lebonyolítása nagyon sokat számít leendő hallgatóink toborzásában. Belső PR tevékenységek Az intézetet érintő változások, események, sikerek autentikus belső kommunikációja elengedhetetlen. Fontos szerepe van

ebben az Intranetnek, a körlevelek

használatának és a személyes kommunikációnak is. Rendszeresen biztosítani kell az MPANNI dolgozóinak belső rendezvényeket - a szakszervezetnek is kiemelt szerepe van ebben - ahol szakmailag fejlődhetnek, illetve ahol kikapcsolódhatnak. A dolgozónak éreznie kell, hogy munkája fontos az MPANNI zökkenőmentes működéséhez. Nagyon fontos, hogy a hivatalos információ áramlása az intézet organogramján alapuljon, tehát munkáltató és közvetlen beosztott között történjen felső-, illetve középvezetőknél egyaránt. Támogatási lehetőségek Egyéni adományozás A Pető intézet örömmel veszi magánszemélyek felajánlását bármilyen kis összegről, legyen is szó, hiszen hálásak vagyunk minden forintért, amit a mozgássérült gyermekekre fordíthatunk. Támogatást banki átutalással ajánlhatnak fel a támogató nevének és adóazonosító jelének megjelölésével. Az adományról az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően adóigazolást adunk. Vállalati mecenatúra A Pető intézet örömmel veszi cégek felajánlását bármilyen, ellenszolgáltatás nélküli, összegről legyen is szó, hiszen minden forint számít, amikor mozgássérült gyermekek (re)habilitációjáról van szó. Cégek támogatást banki átutalással ajánlhatnak fel nevük, címük és adószámuk megjelölésével. Adományáról az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően adóigazolást adunk. Támogatóink nevét, lógóját, ha a cég máshogy nem nyilatkozik, támogatói falunkon, valamint weboldalunkon feltüntetjük.

131


Vállalati szponzoráció A Pető intézet örömmel veszi a szponzorációs megkereséseket is. Amennyiben egy vállalat szponzorálni kívánja intézetünket, lehetősége van arra, hogy pénzben, szolgáltatásban, ingyenes hirdetési helyek biztosításával, illetve konkrét, a mozgássérült gyermekek számára rendezett eseményekkel szponzorálja az intézetet. A Pető intézet hosszú távú kapcsolat kialakítására törekszik szponzoraival, támogatóival. Cause-Related Marketing A Pető intézet, mint nonprofit brand eredményes partnerkapcsolatot kínál azoknak a vállalatoknak és szervezeteknek, akik felismerik a szponzorálás egy különleges formájában, a cause-related marketingben rejlő lehetőségeket. A CRM alkalmazása öregbíti a vállalat üzleti hírnevét, nyilvánosságot ad, javítja a termék imidzsét, növeli a piaci részesedést és erősíti a dolgozói lojalitást. A kedvezményezett forráshoz jut. A fogyasztót elégedettség tölti el, hogy hozzájárulhatott egy jó ügy támogatásához. Törekszünk arra, hogy a minőségi munkánkhoz szükséges anyagi fedezet előteremtéséhez mi is, a gyakorlóintézmény dolgozói, hozzájáruljunk. Az anyagi erőforrások növeléséért a következő lépéseket tettük: 1. szállítási költségek csökkentése (ha lehet, ne a beteget utaztassuk- utazó konduktor, „home visit” programok bevezetése), 2. szállás biztosítása vidékieknek, külföldieknek a Pető Hotelben, 3. bevételi források tervezése (külföldi ellátottak számának növelése, pályázati lehetőségek feltérképezése, fizető szolgáltatások felmérése), 4. színes

felnőttképzési

csomag

hátrányos

helyzetű

felnőttek

felzárkóztatására, képzésére, a szolgáltatások bővítése, 5. célcsoportoknak

életvitel,

életvezetési

programok

(S.

M.

koponyasérülteknek) meghirdetése, 6. közös pályázat civil szervezetekkel, 7. külföldi partnerek bővítése, új lehetőségek felkutatása, 8. szakembereknek,

intézményeknek

továbbképzés,

szaktanácsadás

szervezése,

132


9. bekapcsolódás

a

felnőttképzési

rendszerbe

(hátrányos

helyzetű

felnőtteket foglalkoztató szakemberek képzése). A konduktorok a napi munkájuk során rendszeres marketing munkát végeznek. Személyiségükkel, magas színvonalon nyújtott szolgáltatásaikkal, a problémák iránti nyitottságukkal, a konfliktuskezelő-, asszertív viselkedésükkel igyekeznek örömteljes elégedettségi pillanatokat szerezni a szülőknek, és közvetlenül a neveltjeinknek. Munkánk eredményességét, elismertségét jelzi, ha a nálunk első alkalommal megjelent család rendszeresen visszajön hozzánk, s tanácsunkat, szakmai véleményünket kéri gyermeke, felnőtt hozzátartozója fejlesztéséhez. A konduktorok több mint 30 %-a rendszeresen részt vesz külföldi projektjeink munkájában. Többen úttörő szerepet vállaltak és vállalnak új projektek indításában, működtetésében, szakmai fejlesztésében. Így külföldön is nap mint nap képviselik a konduktív pedagógiai értékeit, ezzel is hozzájárulnak intézményünk

marketing

feladatainak

ellátásához.

Hazai

és

külföldi

konferenciákon magasan kvalifikált szakembereink képviselik az intézményünket.

133


2. 3 HUMÁN ERŐFORRÁS BIZTOSÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE

A HR tevékenység fejlesztésének súlypontja HR kultúraváltás A munkavállalók 76, 26 %- a több mint 15 éves szolgálati idővel rendelkezik. Intézeti kultúrájuk, értékrendjük szilárd. A külvilág változásait nem minden esetben követik az elvárt mértékben, inkább távolságtartó magatartást tanúsítanak a változási lehetőségekkel szemben. Az intézet tevékenységét alapjaiban érintő, piacosodási folyamatok elsőszámú prioritássá emelik az intézményi kultúra, változásokat befogadó irányba történő, átalakítását. Az intézetben a jelen központosított igazgatást felváltja a decentralizált, vezetőkre alapozott HR management szemlélet. A munkakörök túlnyomó többsége igen alacsony bérezésű. A munkatársak lojalitásának szintje magas, a szakma iránti elkötelezettsége erős. Az emberi erőforrásokkal kapcsolatban az MPANNI jövőképe, hogy az elkötelezett alkalmazottak: • létszáma

optimálisan,

egyben

fenntarthatóan

kövesse

az

intézmény

gazdasági, oktatási és egyéb stratégiai céljait, • legyenek képesek, a hazai- és nemzetközi elvárásoknak is megfelelve, a

minőségi képzésre, kutatásra, nevelésre-oktatásra, és egyéb támogató tevékenységekre, • személyes sikere és boldogulása az intézmény számokban is mért

fejlődéséhez kötődjön. Munkaerő-szükséglet és kompetencia-tervezés A fenntartható és az üzleti stratégiát optimálisan szolgáló emberi erőforrás szükségletet a Gyakorló Közoktatási Intézmény igazgatója állítja össze az intézményegységek vezetőinek elemzése és javaslata alapján. A terv a munkaerőszükségleten túl a szükséges kompetenciákat is tartalmazza. Az igazgató és az intézményegységek

vezetőinek

feladata

mérethatékony

szervezeti

egységek

kialakítása. A gyakorlóintézményben kiemelt teendő a minél tökéletesebb összhang kialakítása a munkakörök és munkafeladatok által támasztott elvárások és igények, valamint a munkavállalók ismeretei, képességei és attitűdjei között.

134


1. Meg kell határozni a jövőbeni létszámszükségletet, fel kell térképezni az új munkakörök bevezetésének igényét, a vezetői pozíciók üresedését és a szükséges

ismeretek

és

készségek

körét.

Fel

kell

tárni

a

belső

munkaerőmozgás és megújulás lehetőségét. 2. Mérlegelni kell az adott ismereteken és képességeken túl a munkatársak motiválhatóságát, fejlődési potenciálját, valamint az adott szervezeti kultúrába, a kialakult magatartási mintákba való beilleszkedési készségét. 3. Előtérbe kell helyezni, az adott szervezeti stratégiához és nagysághoz alkalmazkodva, a rotáció, a projekt-, és teammunka, valamint a munkatársak egyszerre több munkakörben történő alkalmazását. 4. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a munkatársak ne ragadjanak le egyetlen munkakörben, hanem új feladatokban is kipróbálhassák magukat és fejleszthessék képességeiket, bővíthessék ismereteiket munkavégzés közben: •

több munkaterületen forgó rendszerben beosztva,

•

tervezett orientációs programokon való részvétellel,

•

vagy tapasztaltabb kollega mellé beosztva.

5. Alkalmazni

kell

munkakörbővítést

figyelembe

véve

a

munkatársak

megelégedettségét, és motiváltságát. 6. Szélesíteni kell az elvégzendő feladatok körét munkakör-gazdagítással növelve a felelősség-, és kezdeményezés szintjét. 7. Be kell vonni a munkatársakat a tervezésbe, a döntésbe vagy az ellenőrzésbe és véleményezési, döntési vagy ellenőrzési hatáskört kell biztosítani számukra. 8. Autonóm bizottságokban, szak- és munkacsoportokban való részvételi lehetőség biztosításával el kell érni, hogy a munkatársak egy-egy csoportja rendelkezzen magas fokú tervezési, döntési és ellenőrzési szabadsággal. A változások bevezetése 2008. június 1.-től folyamatosan történik.

135


Teljesítmény management rendszer Annak érdekében, hogy a szervezeti egységek vezetői képesek legyenek a kapacitás és a kompetencia-szükséglet tervezésére, szükséges a szervezeti egységek éves feladatkitűzési rendszerének kidolgozása, majd ennek lebontása egyéni célokká. Az egyéni célok megvalósulásának objektív mérését az egyéni teljesítménymérés rendszere biztosítja. Az egyéni teljesítményértékelés félévi (elő) értékelésből áll, amelyet az év végi éves teljesítményértékelés zár le. A teljesítménymérés kötődik mind az év végi jutalmazási keretből való részesedéshez, mind az egyéni fejlesztési terv tartalmának megállapításához, a hosszú távú karriertervhez, illetve, negatív esetben a munkavállalói státusz megszűntetésének kezdeményezéséhez. A rendszer bevezetésére 2008- ban kerül sor. Javadalmazási rendszer Az intézmény 2007- ben szakítani kíván a piaci értékviszonyoktól elmaradott, kaotikus bérezési gyakorlatával. A jövőben gondot fordít munkatársai motiválására és az egyéni teljesítményükkel arányosított javadalmazására. Az intézet alapbérrel javadalmazza a munkatársak alapfeladatait, míg az alapfeladataikon felül végzett munkájukat az éves, egyéni teljesítménymérés során egyeztetett eredmény alapján jutalmazza. A

többletteljesítmény

honorálásához

szükséges

pénzügyi

fedezetet

ki

kell

gazdálkodni. Az intézmény 2008- ban bevezeti a Cafeteria rendszerét. Az érdekeltségi körbe vonható területeken dolgozó munkatársaknak az intézet tervezi a speciális érdekeltségi kondíciók kidolgozását.

136


2. 3. 1 KIVÁLASZTÁSI REND MŰKÖDTETÉSE

A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat,

intézményünk

küldetését,

alapértékeit

illetve

a

kiválasztás

szempontjait) eljárásrendet alkalmazunk. Az intézmény legnagyobb részt konduktori végzettséggel rendelkező munkatársakat alkalmaz. Kisebb arányban alkalmaz egyéb pedagógiai végzettséggel rendelkező pedagógusokat (iskolai szaktanárokat, logopédus munkatársakat). 2. 3. 1. 1 A konduktorok kiválasztási eljárása

A kiválasztás két alapvető forrásból történik: •

a frissen végzett, pályakezdő konduktor szakemberekből válogatva,

•

korábban végzett szakemberek jelentkezéséből.

Az állások betöltésére pályázati rendszert működtetünk. A pályázatot a Gyakorló Közoktatási Intézmény igazgatója írja ki. Előkészíti a pályázati kiírásokat, amelyeket elsősorban az MPANNI főiskolai részén teszünk közre (hirdetőtáblák, intranet, belső hírlevél és e-mailek segítségével). Amennyiben szükséges, nyilvános pályázatot jelentetünk meg az Oktatási Közlönyben. A jelentkezéseket a Humánpolitikai Osztály gyűjti, dolgozza fel, és ügyel a jogszerűen rendelkezésre álló információk összegyűjtésére, rendszerezésére, és a felmerülő humán erőforrásigényre. A kiválasztásról az intézményegység-vezetők és a pályázati bizottság javaslatának figyelembevételével a Gyakorló Közoktatási Intézmény igazgatója (a munkáltatói jogok gyakorlója) dönt. A kiválasztásban kiemelt szerepet kap a jelentkezőknek - a főiskolai képzésük ideje alatt, a Gyakorló Közoktatási Intézményben -, a szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalata. A pályázat elbírálásának főbb szempontjai a kiemelkedő szakmai gyakorlat, az elhivatottság, a kooperativitás, az intézet nemzetközi szerepéhez elengedhetetlen nyelvismeret,

illetve

a

gyakorlóintézmény

feladatvállalási

kötelezettségének

elfogadása.

137


Az utóbbi időben, megnövekedett a jelentkezők száma, ezért a pályázati felhívásnak megfelelő, ígéretes, de az üres, állás-helyeket meghaladó jelentkezőket beleegyezésüket kérve - nyilvántartjuk egy esetleges „ad hoc” munkaerő igény esetére. A folyamat leírása

1. Betöltetlen álláshelyek keletkezése miatt újonnan létrejött feladatkörök ellátásának igénye. 2. A

humánerőforrás

igények

összegyűjtése,

rendszerezése

az

intézményegység-vezetők, a Humánpolitikai Osztályvezető és a GYKI igazgatója által. 3. A Humánpolitikai Osztály előkészíti a pályázatot. 4. A GYKI igazgatója az intézményegység-vezetők értékelése, a más felsővezetőkkel,

fenntartóval

történt

egyeztetés

alapján

dönt

a

pályázatkiírásról, pozitív döntés esetén kiírja a pályázatot. 4. Amennyiben nem a pályázat kiírása mellett dönt, úgy utasítást ad az átcsoportosításra, illetve felkéri a Humánpolitikai Osztályt a feladatra megfelelő jelölt adatbázisból történő megkeresésére. 5. A pályázati felhívást a Humánpolitikai Osztály eljuttatja a célcsoport számára (főiskolai hallgatók). 6. A Humánpolitikai Osztály gyűjti, rendszerezi és feldolgozza a beérkezett pályázatokat. 7. A rendszerezett pályázatokat a pályázati bizottság elé tárja. A bizottság tagjai tanulmányozzák és értékelik a pályázatokat. 8. A GYKI igazgatója - az intézményegység-vezetőivel és más vezetőkkel történő

egyeztetés

elutasításáról,

illetve

alapján a

-

dönt

pályázó

a

pályázatok

várólistára,

elfogadásáról,

adatbázisba

történő

kerüléséről. 9. A Humánpolitikai Osztály kiértesíti a pályázókat, és a Bér- és Munkaügyi Osztállyal együttműködve a felvételi eljárást lefolytatja. A konduktorok kiválasztásának folyamatábráját a 14. melléklet mutatja be.

138


Eljárásrend a humán erőforrások kiválasztási rendjének működtetésére (konduktor-tanító munkatárs) Lépések

Módszer

Érintett

Felelős

Határidő

1.

Üres álláshelyek figyelembevétele

Értekezlet, Beszámoltatás

Intézményegység-vezetők

Igazgató, Humánpolitikai Osztályvezető

Április-május

2.

Humán erőforrás igények összegyűjtése, Értekezlet, rendszerezése és értékelése

Igazgató, Humánpolitikai Osztályvezető

Május

3.

Pályázat előkészítés

Felső vezetés, Bér- és Munkaügyi Osztály, Intézményegység-vezetők Igazgató

Humánpolitikai Osztályvezető

Május vége,

4.

Pályázat kiírása

Igazgató

Május vége, június eleje

5.

Belső megoldás a munkaerő szükségletre

Átcsoportosítás

Igazgató

Folyamatos

6.

A pályázati kiírás eljuttatása a célcsoportnak, tájékoztatás a pályázatról és a betöltendő álláshelyekről, az Intézményről Pályázatok összegyűjtése, feldolgozása és rendszerezése, egyéb információk összegyűjtése Pályázatok értékelése

Pályázati kiírás, Fórum

Intézményegység-vezetők, Humánpolitikai Osztályvezető Intézményegység-vezetők, Humánpolitikai Osztályvezető Intézményegység-vezetők, Humánpolitikai Osztály

Igazgató, Humánpolitikai Osztály

Május közepe

Adatgyűjtés, Rendszerezés, Elemzés Dokumentumelemzés

Humánpolitikai Osztály

Humánpolitikai Osztály vezetője

Június eleje

Pályázók; Humánpolitikai Osztály

Június közepe

Döntés

Pályázók; Humánpolitikai Osztály

10.

Döntés a pályázatok elfogadásáról, elutasításáról, illetve a pályázó várólistára, adatbázisba történő kerüléséről A pályázók kiértesítése

Igazgató, Intézményegységvezetők, Humánpolitikai Osztály Igazgató

Értesítés

Pályázó, Igazgató


Június vége

11.

Felvétel

Felvételi eljárás

Pályázó, Bér-és Munkaügyi Osztály


Július eleje

7. 8. 9.

Tervezet készítés Pályáztatás

Június közepe

139


2. 3. 1. 2 Az egyéb végzettségű munkatársak kiválasztási eljárása

Az egyéb pedagógiai végzettséggel rendelkező munkatársak esetében, munkaerő felvételre, megüresedés, illetve új személyi igényt jelentő feladatok esetén kerül sor. A felvétel álláshirdetésre történő jelentkezést követően történik. Az álláshirdetést a Gyakorló Intézmény igazgatójának jóváhagyásával a Humánpolitikai Osztály jelenteti meg,

illetve

fogadja

a

jelentkezéseket.

A

felvételről

a


igazgatójának jóváhagyásával az iskolai, illetve az óvodai intézményegység-vezető dönt. A jelentkezéseknél a szakmai szempontokon túl figyelembe kell venni azon képességeket, illetve szakmai gyakorlatot, amelyek az intézetben nevelt gyermekek speciális nevelési igényéből fakadnak. A kellő szakmai felkészültség meglétén túl előnyt élveznek azok a jelentkezők, akik intézetünkkel már korábban is kapcsolatban álltak. A folyamat leírása

1. A

humánerőforrás

igény

értékelése

az

intézményegység-vezetők,

a

Humánpolitikai Osztályvezető és a Gyakorló Közoktatási Intézmény igazgatója által. A vezetőség áttekinti a szükségleteket és a lehetőségeket, a létszámadatok, a költségvetési mutatók és a jogi szabályozók figyelembe vételével. 2. A szükséges információk birtokában a Humánpolitikai Osztály előkészíti a hirdetést. 3. Az előzetes jelentkezések alapján számba veszi a lehetséges jelölteket. 4. A Gyakorló Közoktatási Intézmény igazgatója dönt a hirdetésről, illetve a lehetséges jelöltekről. 5. A hirdetést a Humánpolitikai Osztály eljuttatja a célcsoport számára. 6. A Humánpolitikai Osztály gyűjti, rendszerezi és feldolgozza a beérkezett jelentkezéseket. 7. A Gyakorló Közoktatási Intézmény igazgatója, dönt a jelöltek elfogadásáról, elutasításáról, illetve a jelentkezők adatbázisba történő kerüléséről. 8. A Humánpolitikai Osztály kiértesíti a jelentkezőket. 9. A Humánpolitikai Osztály a Bér- és Munkaügyi Osztály adminisztratív együttműködésével a felvételi eljárást lefolytatja.

140


Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási rendjének működtetésére (egyéb pedagógus munkatárs) Lépések

Módszer

Érintett

Felelős

1.

Üres álláshelyek keletkezésének figyelembevétele

Értekezlet, Beszámoltatás

Intézményegység-vezetők

Igazgató, Humánpolitikai Folyamatos Osztályvezető május

2.

Humánerőforrás igények összegyűjtése, rendszerezése és értékelése

Értekezlet,

Igazgató, Humánpolitikai Május Osztályvezető

3.

Hirdetés előkészítése

Tervezet készítés

Felső vezetés, Bér- és Munkaügyi Osztály; Intézményegység-vezetők Igazgató

4.

Előzetes jelentkezők számbavétele

Összesítés

5.

Hirdetés jóváhagyása

Jóváhagyás

Előzetesen érdeklődők, jelentkezők Intézményegység-vezetők, Humánpolitikai Osztályvezető

Humánpolitikai Osztályvezető Igazgató

6.

A hirdetés eljuttatása a célcsoportnak,

Hirdetés


Május közepe

7.

Jelentkezések összegyűjtése, feldolgozása és rendszerezése, egyéb információk összegyűjtése Munkahely bemutatása, (esetleg próbamunka) interjú a kiválasztott jelölttel

Intézményegység-vezetők, Humánpolitikai Osztály Humánpolitikai Osztály

Adatgyűjtés, Rendszerezés, Elemzés Bemutatás, interjú Jelentkező


Június eleje

9.

Igazgató dönt az elfogadott jelöltről

Elemzés, Értékelés

Igazgató

10.

Jelentkezők kiértesítése (felvételről, elutasításról és adatbázisba kerülésről)

Értesítés

Jelentkező, Humánpolitikai Osztály vezetője, Intézményegység-vezetők Jelentkező

11.

Felvétel

Felvételi eljárás

Pályázó, Bér-és Munkaügyi Osztály


8.

Humánpolitikai Osztályvezető

Határidő

Május vége,

Május vége, június eleje


Humánpolitikai Osztály vezetője Július eleje

141


2. 3. 2 A GYAKORLTVEZETŐ KONDUKTOROK KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSA

A gyakorlóintézménynek két alapfeladata van: 1. a központi idegrendszeri mozgássérültek konduktív nevelése, 2. a konduktor hallgatók főiskolai képzése. Intézményünk sajátossága, hogy tanulóink jóval nagyobb óraszámban részesülnek nevelésben-oktatásban, mint más iskolákban. Nagyobb létszámú szakember kollektívára van szükségünk, de ezek nem mindegyike kell, hogy részt vegyen a főiskolai hallgatók képzésében. Vannak, akik kizárólag azért dolgoznak a Pető intézetben, mert szakmailag és emberileg is a gyermekekkel való foglalkozást érzik magukhoz közelállónak, mások viszont a hallgatók szakmai felkészítését végzik professzionális szinten. A hallgatóknak szilárd, jól alkalmazható és továbbfejleszthető szakmai tudást kell biztosítani a gyakorlati képzésük során. A hallgatók tanítása speciális képzettséget igényel, a jó konduktor nem szükségszerűen jó gyakorlatvezető konduktor is. A gyakorlatvezető konduktor felkészültsége magában foglalja a felnőtt korosztály tanításához szükséges készségeket és képességeket, valamint a speciális módszertani ismereteket. A gyakorlatvezető konduktornak rendelkeznie kell: •

10 éves szakmai gyakorlattal, konduktori végzettséggel,

•

példaértékű szakmai tudással,

•

önfejlesztő képességgel (tanuljon, szakmailag és emberileg is képes legyen megújulni),

•

kiemelkedő felelősségérzettel (tudjon saját belátása szerint önállóan dönteni és cselekedni a munkavégzés során),

•

színvonalas kommunikációs képességgel, mellyel biztosítja a konduktorok a hallgatók és az oktatók közötti színvonalas informális kapcsolatokat,

•

angol-német nyelvismerettel.

A gyakorlatvezető konduktor legyen képes: •

reális követelményeket támasztani, amelyek szakmai kihívást jelentenek a hallgatók számára,

•

kellő mértékű változatosságot biztosítani a hallgatók gyakorlati idejének keretein belül.

142


A gyakorlatvezető konduktor vállalja, hogy: •

munkaideje 40 óra/hét, ennek megoszlása az alábbiak szerint történik:

közvetlen, a gyermekek oktatásával kapcsolatos „kontaktóra” 10 óra/hét, amelyet beosztása szerint köteles ledolgozni,

az

előbbi

feladattal

összefüggő

felkészülésre,

dokumentációra,

ügyintézésre, szakmai értekezleten való részvételre, továbbképzésre 2 óra/hét áll rendelkezésére,

a hallgatók gyakorlatban történő oktatására 15 óra/hét biztosított,

a hallgatók elméleti felkészítésére, csoportos és egyéni konzultációra, bemutató órák tartására, a hallgatók beosztásának elkészítésére, a hallgatókkal kapcsolatos adminisztrációs teendők elvégzésére 13 óra/hét vehető igénybe.

A munkakör első alkalommal 2002. 09. 01-től 2003. 08. 31-ig felkérésre került betöltésre. A 2003-2004 tanévtől a munkakör betöltése külső/belső pályázat útján lehetséges. A létesítendő státuszok elosztása •

Az óvodai intézményegység területén csoportonként 1-1 fő (összesen 6 fő)

•

Az iskolai intézményegység területén egy ’tanítási gyakorlatos’ és egy ’tanítási gyakorlat’ nélküli csoportban 1 fő (összesen 5 fő).

•

A hallgató/gyakorlatvezető konduktor létszámaránya: 12-15 fő hallgató/ 1 fő gyakorlatvezető konduktor.

•

A Felnőttnevelési Egység, a szakszolgálati- és a szakmai szolgáltató intézményegység

területén

történő

konzultációk,

bemutatók

megbízott

konduktor vezetésével történnek. A gyakorlatvezető konduktor szakmai mentora a hallgatók gyakorlati képzésének színvonaláért felelős főiskolai oktató, a közvetlen felettese az intézményegységvezető, a munkáltatói jogkört a gyakorlóintézmény igazgatója gyakorolja. A gyakorlatvezető konduktorok kiválasztásának folyamatábráját a 15. melléklet mutatja be.

143


2. 3. 3 A TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE 2. 3. 3. 1 Továbbképzési eljárás

5 évente az intézmény köteles elkészíteni a továbbképzési programot, amely tartalmazza a továbbképzésben részt vevő pedagógusok nevét, a képzések megnevezését és a képzés várható esedékességét, az arra fordítandó összeg tervezését és a helyettesítésre vonatkozó terveket. A továbbképzési program részei: •

szakvizsgára vonatkozó alprogram,

•

továbbképzésre vonatkozó alprogram,

•

finanszírozási alprogram,

•

helyettesítésre vonatkozó alprogram.

Ennek összeállításához szükséges adatokat a Humánpolitikai Osztály biztosítja. A továbbképzés teljesítésére kötelezett pedagógusoknak meg kell adni azokat az információkat, melyek a továbbképzésre vonatkoznak. Az intézményegységvezetőknek jelezniük kell a helyettesítésre vonatkozó igényeket. 2008. március 15-ig el kell készíteni a továbbképzési programot a 2008 – 2013-as időszakra, és a nevelőtestület jóváhagyása után azt eljuttatni a fenntartónak. Pedagógusaink számára a továbbképzési támogatásra jelentkezés kiírása minden év novemberében elkészül és tartalmazza: •

a törvényi előírást a továbbképzési kötelezettségről,

•

a választható képzési formákat,

•

emlékeztetőt az intézményegység érdekeinek a figyelembe vételére és a vezetővel történő egyeztetésre,

•

a kiadványokat és forráshelyüket, amelyekből a képzésekről tájékozódhatnak a pedagógusok,

•

a szükséges adatokat tartalmazó jelentkezési lapot,

•

a határidőt, amikorra a jelentkezési lapot alá kell íratni és leadni.

Jelentkezés a továbbképzési támogatásra •

A továbbképzés kiválasztása, és az arra való jelentkezés a konduktor feladata.

144


A konduktornak egyeztetnie kell vezetőjével a kiválasztás során, hogy a

•

pedagógiai

program

végrehajtásához

szükséges

képzést

válasszon.

Amennyiben a pedagógus nem olyan képzésen szeretne részt venni, amely a pedagógiai program végrehajtását segíti, akkor tudomásul kell vennie, hogy munkáltatója nem köteles őt támogatni. A Humánpolitikai Osztályon, az intézményegység-vezetőjénél, a képzési- és

•

továbbképzési felelősnél beszerezheti a jelentkezési lapot. Ennek kitöltésével, leadásával a pedagógus jelentkezik a továbbképzésének

•

támogatására, és bekerül a beiskolázási tervbe. A jelentkezési lapokat a kiírásban megjelölt határidőre le kell adni az

•

intézményegység-vezetőjének. Jelentkezések összesítése Első lépésben az intézményegység-vezető összesíti munkatársainak jelentkezését (név, képzés megnevezése, óraszáma/időtartama, költsége) és javaslatával valamint aláírásával látja el azt. A képzési és továbbképzési felelős az intézményegység-vezetők által leadott adatokat csoportosítja a gyakorlóintézményre vonatkozóan. A továbbképzés támogatására és mértékének eldöntésére vonatkozó irányelvek •

A helyettesítésre a mindenkori állami támogatás 15%-át elkülönítjük és felhasználjuk.

•

Lehetőleg úgy elosztani a fennmaradó összeget, hogy a támogatás mértéke elérje a tanfolyami, illetve képzési díj 8O%-át.

•

Eltérő mértékű támogatás mellett is dönthet az Igazgatótanács, ha azt úgy ítéli meg.

•

Ha ez a mértékű támogatás meghaladja a keretet, akkor a támogatás mértékét csökkentheti az Igazgatótanács.

•

A tanfolyami díjon felül nem biztosítja az egyéb költségek – mint tankönyv, szállás, étkezés stb. – támogatását, erre csak maradvány esetén van lehetőség, ha az Igazgatótanács úgy ítéli meg.

•

A támogatás mértéke több féléves képzés esetében, mindig egy félévre vonatkozik.

145


•

Lehetőség szerint a szakvizsgával záruló képzéseket a képzés teljes ideje alatt támogatjuk (általában 4 félév) nem kell évente kérvényt beadni a támogatásra, ha arról az Igazgatótanács másként nem rendelkezik.

•

Azok részére, akik hiánypótló (az adott területen nincs, de szükséges lenne az a képzettségű szakember) képzésben részesülnek, a törvényi előírásnak megfelelően az állami támogatásból 1OO%-ban részesülnek.

•

A gyakorlóintézmény által javasolt képzéseket 1OO%-ban támogatja, úgy hogy az állami támogatásból 8O%-ot vesz igénybe és a fennmaradó 2O%-ot saját, erre a célra szánt keretből fedezi.

•

Egyéni

elbírálás

alapján

eltérő

mértékű

támogatás

is

adható

a

gyakorlóintézmény szükségleteinek megfelelően. •

Minden

év

szeptember

első

hetéig

a

támogatottak

beszámolnak

tanulmányuk megkezdéséről, felfüggesztéséről vagy befejezéséről, hogy pontosítani, módosítani lehessen a felhasználást. •

Az Igazgatótanács minden év szeptember közepén összeül és áttekinti az addigi felhasználást és a szeptembertől várható helyzetet és dönt arról, hogy szükséges-e a módosítás bármelyik területen.

•

Maradvány esetén adható egyéb – a törvény által biztosított - támogatás, (mint tankönyv-, útiköltség támogatás stb.) az egyetemi vagy szakvizsgás képzésben résztvevőknek.

•

Mindenki köteles bemutatni a beiratkozásról és iskolalátogatásról kapott igazolást.

•

Mindenki köteles leadni a bizonyítványát, oklevelét a Humánpolitikai Osztályra, amely a képzés befejezését, illetve a képzettség megszerzését igazolja.

146


Felelősségek és hatáskörök, továbbképzés Lépés Továbbképzési igényfelmérés

Felelős Képzési- és továbbképzési felelős

Igények megfeleltetése Intézményegységvezető Igények szétválogatása Intézményegységvezető Javasolt alprogramok Képzési- és elkészítése továbbképzési felelős A javasolt Képzési- és továbbképzési terv továbbképzési felelős összeszerkesztése A továbbképzési Képzési- és tervjavaslat továbbképzési felelős előterjesztése Döntés Igazgatótanács, Igazgató Végleges formába Képzési- és öntés továbbképzési felelős A folyamat áttekintő értékelése

Képzési- és továbbképzési felelős

Korrekciós javaslatok Képzési- és beépítése a folyamatba továbbképzési felelős

Érintett Konduktor, képzési- és továbbképzési felelős, intézményegység-vezető Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető Képzési- és továbbképzési felelős, intézményegység-vezető Képzési- és továbbképzési felelős,

Informált Intézményegységvezető Intézményegységvezető Intézményegységvezető Intézményegységvezető, igazgató Intézményegységvezető, igazgató Intézményi Tanács

Igazgatótanács

Konduktorok


Humánpolitikai Osztály, igazgató, intézményegységvezető, konduktorok Nevelőtestület

Igazgató, képzési- és továbbképzési felelős, intézményegység-vezető Képzési- és továbbképzési felelős

Humánpolitikai Osztály, igazgató, intézményegységvezető, konduktorok

Keletkezett dokumentumok és bizonylatok, továbbképzés Bizonylat

Kitöltő

Továbbképzési igénylista

Konduktor

Intézményegység továbbképzési terve Gyakorlóintézményi továbbképzési terv

Korrekciós javaslatok

Hely

Képzési- és továbbképzési iroda Intézményegység- Intézményegység vezető Képzési- és Képzési- és továbbképzési továbbképzési felelős iroda, igazgatói iroda Képzési- és továbbképzési felelős, intézményegységvezető

Képzési- és továbbképzési iroda, intézményegység

Megőrzési idő 5 év 5 év 5 év

5 év

Másolatot kap Intézményegységvezető Képzési- és továbbképzési felelős Irattár: személyi ügyekért felelős dolgozó, képzési- és továbbképzési felelős, intézményegységvezető Valamennyi intézményegység, Humánpolitikai Osztály

147


2. 3. 3. 2 Beiskolázási eljárás

A törvényi előírásoknak megfelelően a beiskolázási tervet évente, az adott év március 15-ig kell elkészíteni. Intézetünkben az adott év január végéig megtörténik, hogy a februárban induló képzéseket már támogatni lehessen. Beiskolázással kapcsolatos elvek A 277/1997 törvény meghatározza, hogy kik azok, akiket mindenképpen támogatni kell. Elsősorban azokat, kik abban az évben betöltik az 5O. életévüket, illetve ahhoz a korhoz közelednek. Majd azokat, akik szakvizsgával záruló képzésre jelentkeznek, majd a képzések fontossági sorrendjét kell figyelembe venni, természetesen az életkor függvényében. Előnyben részesített képzések Az igazgató ajánlása: •

doktori képzés – (Neveléstudományok doktora képzés),

•

felső tagozatos szaktanári végzettség (magyar, történelem, földrajz stb.),

•

logopédus,

•

gyógypedagógus,

•

mentorképzés,

•

idegen nyelv (orosz, francia, olasz) – (támogatása csak akkor lehetséges, ha részt veszünk az Európa Tanács Pestalozzi-, ET Élő Nyelvek Európai Központja programjaiban, EU Egész életen át tartó tanulás programjában meghirdetett továbbképzéseken, kétoldalú kormányközi munkatervek alapján),

•

korai fejlesztés Czeizel Barbara féle képzés,

•

HRG úszás.

Korai Fejlesztő és Konduktív Gondozó Központ: •

a korai fejlesztés témakörei,

•

az integrációval kapcsolatos témakörök,

•

a gyermekvédelemmel kapcsolatos képzések,

•

fejlesztő pedagógia,

•

mentálhigiénés ismeretek,

•

szakértői, szaktanácsadói képzések,

•

családgondozással kapcsolatos ismeretek bővítése,

•

konfliktuskezeléssel kapcsolatos képzések. 148


Konduktív Óvoda: •

részképesség zavarok terápiája,

•

gyógypedagógia,

•

játékterápia,

•

zeneterápia,

•

lovas-terápia,

•

HRG úszás,

•

gyermekvédelemmel kapcsolatos továbbképzés.

Konduktív Általános Iskola és Kollégium: •

felső tagozatos szaktanár (kémia 1 fő, történelem 1 fő, földrajz 1 fő),

•

tanulásban akadályozottak tanítására gyógypedagógus tanár,

•

tanulási problémák feltárására, kiküszöbölésére vonatkozó képzések,

•

tantárgyi továbbképzések,

•

logopédia,

•

mérési értékelési szakértői képzések,

•

dyscalculia, dyslexia,

•

játékpedagógus, drámajáték,

•

mentálhigiénés problémák kezelése,

•

konfliktuskezelés,

•

augmentatív kommunikáció.

Külföldi Konduktív Pedagógiai Egység: •

angol, német közép és felsőfok,

•

más, alap és középfok,

•

minőségfejlesztési alapismeretek,

•

mérési- és értékelési szakértő,

•

programszervező.

Felnőttnevelési Egység: •

felnőttképzés témaköre, andragógiai ismeretek,

•

pszichológiai (mentálhigiénés) ismeretek,

•

kutatáshoz szükséges ismeretek,

•

szakértői tevékenységhez szükséges ismeretek,

149


•

kommunikációs ismeretek,

•

idegen nyelvi ismeretek.

A beiskolázási terv tartalmazza 1. A továbbképzésben részt vevő és már támogatott, valamint a támogatásra akkor jelentkezett konduktorok, pedagógusok nevét (A törvény által előírt egyéb adatokat a Humánpolitikai Osztály tartja nyilván.). 2. A továbbképzés megnevezését, a képzés fajtáját, és a pedagógusok életkorát. 3. A továbbképzés óraszámát, időtartamát (ha az több mint 120 órás). 4. A

helyettesítésre

elkülönített

összeg

után

fennmaradó

összeg

felhasználásának elveit. 5. A megszavazott támogatás mértékét, annak összegét. 6. Ha maradvány van, akkor annak felhasználási körét (tankönyvvásárlás, útiköltség, szállás, étkezés támogatása, nagyobb összeg esetén új tanfolyam). 7. Többletköltség fedezésére szolgáló forrást. 8. A teljes felhasználás mértékét. 9. A helyettesítés fedezésére szánt összeget. 10. A helyettesítés megoldására készített tervet. 11. Szándékot, a szeptemberben történő újbóli áttekintésre. 12. A felhasználás, illetve támogatás felülbírálását, ha szükséges. A folyamat leírása

1. A pedagógusok listáját (akiknek a továbbképzésük hetedik éve lejár) a Humánpolitikai Osztály állítja össze és juttatja el a képzési- és továbbképzési felelőshöz – minden év novemberben. 2. A képzési- és továbbképzési felelős elkészíti a kiírást a továbbképzés megjelölésére és támogatására való jelentkezéshez, amely egyben a pedagógus értesítése is a továbbképzésének esedékességéről. 3. A képzési és továbbképzési felelős megadja a jelentkezési határidőt, és időpontot egyeztet a vezetőin az Igazgatótanács összejövetelére és az elbírálás időpontjára – minden év novemberben. 4. A képzési és továbbképzési felelős megkéri a normatíva támogatásnak arra az időszakra biztosított összegét a Pénzügy Osztálytól.

150


5. A

kiírást

eljuttatja

a

Humánpolitikai

Osztályra,

és

valamennyi

intézményegység-vezetőjéhez. A dokumentum lehetőség szerint felkerül az Intranetre is. 6. A

vezetők

és

a

gyakorlóintézményen

Humánpolitikai belül

a

Osztály

a

kiírást

konduktorokhoz,

továbbítják

a

pedagógusokhoz,

a

csoportokba és a közös helységekbe. A Humánpolitikai Osztály eljuttatja a kiírást a kiküldetésben levők munkatársakhoz is. 7. A pedagógusok (a Humánpolitikai Osztályon, a Könyvtárban, illetve a képzési és

továbbképzési

felelősnél

levő)

jegyzékekből,

közlönyből,

egyéb

kiadványból, illetve saját információ alapján választanak. Ezután, egyeztetnek vezetőikkel,

hogy

az

általuk

kiválasztott

képzés

megfelel-e

az

intézményegység nevelési- és pedagógiai programja célkitűzéseinek. 8. A pedagógusok a Humánpolitikai Osztályon és vezetőjüknél átvehetik a jelentkezési lapot, amelyet kitöltve, aláírva eljuttatnak az intézményegységvezetőnek. – minden év január elején. 9. Az intézményegység-vezetők a jelentkezéseket áttekintik, egyeztetik, és összehangolják a pedagógiai programban meghatározott célokkal. Aláírják a jelentkezési lapokat, összesítik azokat a saját egységükben és eljuttatják a képzési- és továbbképzési felelőshöz – minden év január közepén. 10. A képzési- és továbbképzési felelős gyakorlóintézményi szinten összesíti, csoportosítja az adatokat a képzés tartalmának, típusának, és a konduktortanítók életkorának megfelelően. 11. A képzési- és továbbképzési felelős hozzárendeli a képzés díját, kiszámolja annak 80%-át. Számítást végez, hogy a rendelkezésre álló összeg milyen mértékben fedezi a képzések támogatását. Az eredménynek megfelelően tesz javaslatot a támogatásra a korábban kialakított elveket figyelembe véve. Ezzel elkészíti a beiskolázási programot. 12. A képzési- és továbbképzési felelős az adott időben felterjeszti javaslatát a beiskolázási tervvel kapcsolatban az Igazgatótanács elé – legkésőbb január harmadik hetében.

151


13. Az Igazgatótanács áttekinti a korábban jóváhagyott támogatásokat, módosítja, ha kell, áttekinti a javaslatot a képzések támogatására, meghallgatja az érveket, dönt a támogatás mértékéről. Amennyiben az állam által biztosított összeg nem fedezi az igényeket, akkor további forrásokat keres annak fedezésére, illetve módosítja a támogatás mértékét. 14. Az Igazgatótanács tagjai szavaznak a terv elfogadásáról. 15. A képzési- és továbbképzési felelős elkészíti az Igazgatótanács által elfogadott végleges támogatási formát. 16. Ezt

eljuttatja

a

Gyakorló

intézményegység-vezetőkhöz,

Közoktatási

Intézmény

a Humánpolitikai

igazgatójához,

Osztályra,

a

az

Pénzügyi

Osztályra – minden év január végén. 17. A Pénzügyi Osztály kezeli (kifizeti, megőrzi) a számlákat a tanév során folyamatosan. A képzési- és továbbképzési felelős a számlák érkezésekor aláírja azokat és rendelkezik a kifizetés mértékéről és helyéről. 18. A Pénzügyi Osztály a számlát kifizeti és megőrzi azokat. Pénzüggyel kapcsolatos tevékenységek Célunk, hogy valamennyi képző intézmény az intézetünknek küldje el a számlát a tanfolyami díj kiegyenlítésére. Kétféleképpen érkezhet a számla. Megküldik a tanfolyami díj teljes összegét vagy a támogatás mértékének megfelelő összeget. A Pénzügyi Osztály felkeresi a képzési és továbbképzési felelőst a számlákkal, aki a beiskolázási tervben szereplő adatok alapján elrendeli a kifizetést, meghatározza annak helyét (a továbbképzési támogatásból, a gyakorlóintézményi keretből stb.). Ha a számla a tanfolyami díj teljes összegét tartalmazza, akkor megadja a pedagógusra vagy a gyakorlóintézményre eső összeget és aláírja a számlát. Ennek megfelelően a Pénzügyi Osztály átutalja az összeget, és ha ez szükséges, akkor felkéri a pedagógust, hogy az intézeti pénztárba fizesse be a rá eső részt. A képzési- és továbbképzési felelős a beiskolázási tervbe bejegyzi a kifizetés összegét és dátumát.

152


Év végi elszámolás Az adott naptári év végén a képzési- és továbbképzési felelős elszámolja saját nyilvántartását a Pénzügyi Osztály felé, és a Pénzügyi Osztály megbízott munkatársa ellenőrzi a számlákat és a könyvelést. Az Oktatási Minisztérium által kirendelt szakember és az intézet belső ellenőre rendszeresen ellenőrzi a felhasználást, illetve a végrehajtás szabályosságát. Felelősségek és hatáskörök, beiskolázás Lépés Továbbképzésre kötelezettek kigyűjtése Kiírás elkészítése Továbbképzések kiválasztása, egyeztetés Javaslat elkészítése, jelentkezések összesítése Gyakorlóintézményi beiskolázási terv összeszerkesztése A beiskolázási tervjavaslat előterjesztése Döntés Végleges formába öntés

Beérkező számlák nyilvántartása Beérkező számlák ellenőrzése, kifizetés helyének megadása A folyamat áttekintő értékelése

Felelős Képzési- és továbbképzési felelős Képzési- és továbbképzési felelős Intézményegységvezető

Érintett Humánpolitikai Osztály vezetője

Konduktor, intézményegység-vezető

Konduktor, intézményegység-vezető

Intézményegységvezető


Képzési- és továbbképzési felelős, konduktor

Képzési- és továbbképzési felelős Képzési- és továbbképzési felelős Igazgatótanács, igazgató Képzési- és továbbképzési felelős

Képzési- és továbbképzési Intézményegység-vezető, felelős igazgató, konduktor, Humánpolitikai Osztály Képzési- és továbbképzési Igazgatótanács felelős

Pénzügyi osztályvezető Képzési- és továbbképzési felelős Képzési- és továbbképzési felelős

Korrekciós javaslatok Képzési- és beépítése a továbbképzési folyamatba felelős

Informált Képzési- és továbbképzési felelős, intézményegységvezető Képzési- és továbbképzési Intézményegység-vezető felelős

Igazgatótanács

Konduktor

Képzési- és továbbképzési Humánpolitikai Osztály, felelős igazgató, intézményegység-vezető, konduktor, Pénzügyi Osztály Pénzügyi Osztály Képzési- és továbbképzési felelős Pénzügyi Osztály, Pénzügyi Osztály képzési- és továbbképzési felelős Igazgató, képzési- és Nevelőtestület továbbképzési felelős, intézményegység-vezető, Pénzügyi Osztály, Bér-és Munkaügy Képzési- és továbbképzési Humánpolitikai Osztály, felelős igazgató, intézményegység-vezető, konduktor

153


Keletkezett bizonylatok és dokumentumok, beiskolázás Bizonylat Továbbképzésre kötelezett pedagógusok listája Kiírás

Kitöltő Humánpolitikai Osztály vezetője

Hely Humánpolitikai Osztály

Megőrzési idő 5 év


Képzési- és továbbképzési iroda

5 év

Továbbképzési jegyzék, közlöny, tájékoztatók

Érkezik a kiadótól

Kiadó

Következő kiadványig

Jelentkezési lap

Konduktor, Adott 5 év intézményegység- intézményegység, vezető konduktor csoportja Intézményegység- Adott 5 év vezető intézményegység

Intézményegység beiskolázási terve Gyakorlóintézményi beiskolázási terv javaslat Gyakorlóintézményi beiskolázási terv

Képzési- és továbbképzési felelős Képzési- és továbbképzési felelős

Képzési- és továbbképzési iroda Képzési- és továbbképzési iroda

5 év

Számlák

Képző intézmény

Képző intézmény

Pénzügyi törvény által előírt idő


5 év


5 év

Korrekciós javaslatok Képzési- és továbbképzési felelős, intézményegységvezető, konduktor Korrigált beiskolázási Képzési- és terv továbbképzési felelős, intézményegységvezető

5 év

Másolatot kap Képzési- és továbbképzési felelős Humánpolitikai Osztály, igazgató, intézményegységvezető, konduktor Humánpolitikai Osztály, könyvtár, képzési- és továbbképzési iroda Intézményegységvezető, képzési- és továbbképzési felelős Képzési- és továbbképzési felelős Igazgatótanács tagjai Valamennyi intézményegységvezető, igazgató, Humánpolitikai Osztály, Pénzügyi Osztály Pénzügy Osztály, képzési- és továbbképzési felelős Valamennyi intézményegységvezető, Humánpolitikai Osztály Valamennyi intézményegységvezető, igazgató, Humánpolitikai Osztály, Pénzügyi Osztály

A továbbképzés folyamatábráját a 16. melléklet mutatja be.

154


2. 3. 4 A BELSŐ ÉRTÉKELÉSI-, ÖSZTÖNZŐ RENDSZER MŰKÖDTETÉSE 2. 3. 4. 1 Teljesítményelv, megegyezés, munkaerő-fejlesztés Alapelveink

1. Az intézményegység-vezetők és a konduktorok – figyelembe véve mind az intézmény egésze elé kitűzött célokat, mind a konduktorok saját elképzeléseit, törekvéseit – megegyeznek a konduktorok számára elérhető célkitűzésekről. Írásban rögzítik a konduktorok által elfogadott célokat, a kulcsterületeket és az azokhoz kapcsolódó kulcsfeladatokat. 2. A

célok

elvárt

eredményként

való

meghatározása

során

konkrétan

megfogalmazzák a célt, valamint a teljesítmény mérésére és értékelésére számszerűsített

mércéket,

normákat.

(A

jövőben

a

mért

lényeges

teljesítményhez kell igazítani a bérezési, előléptetési, képzési és fejlesztési döntéseket.) 3. A közösen megállapított célok tudatában munkatársaink nyomon követhetik saját teljesítményük alakulását. Az önellenőrzés önmagában motiváló hatású, emellett a leszűrt tapasztalatok tanulást, önfejlesztést is eredményeznek. A célok teljesülésének vezetői ellenőrzése és a végső teljesítményértékelés a közösen meghatározott teljesítménykövetelményeken alapulnak. 4. A ciklus végén (3-6 hónaptól egy évig terjed) kerül sor az elért teljesítmény mérésére és értékelésére. A teljesítményt összevetik a kitűzött célokkal és elemzik, értékelik az eltérések okait. A vezetők és a konduktorok nem egyszerűen a teljesítményt mérik a megelőző időszak dokumentumaiban előirányzott normák tételes számbavételével, hanem az értékelésre fordított idő 70%-át az előre tekintés és csak 30%-át a megelőző szakasz teljesítményének elemzése tölti ki. 5. A fejlesztési célú elemzés tanulságai függvényében felülvizsgálják a célok feszítettségét, újragondolják a kulcsterületeket, áttekintik a célok lebontását, alternatív végrehajtási módokat tárnak fel. 6. A ciklus tapasztalatai alapján fény derülhet a vezető és beosztott hatékonyságának hiányosságaira, hiányzó képességekre, vagy ismeretekre. Ezek kiküszöbölésére fejlesztési programokat (oktatási, képzési tréningeket) kezdeményeznek.

155


7. A visszacsatolás következménye, a lehetőségek függvényében, az anyagi ösztönzés, illetve a tapasztalatok hasznosításával az utódlási tervek felfrissítése. 2. 3. 4. 2 A konduktorok, a csoportvezetők, a gyakorlatvezetők és az intézményegység-vezetők teljesítményértékelése

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40 § (11) bekezdése értelmében az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat

ellátók,

továbbá

a

pedagógus

munkakörben

foglalkoztatottak

teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. 2008-ban a teljesítményértékelés célja •

A konduktorok és az intézményegység-vezetők legyenek érzelem- és teljesítménymotiváltak.

•

Részesüljenek a teljesítményükkel arányosított javadalmazásban.

A teljesítményértékelés feladata •

Tisztázza a konduktorral és

az intézményegység-vezetővel szemben

támasztott elvárásokat. •

Eszközként szolgáljon a konduktornak és az intézményegység-vezetőnek az önértékeléshez, irányító, nevelő-oktató munkája minőségi elemzéséhez.

•

Irányt mutasson a szükséges módosítások megtételéhez.

A teljesítményértékelés területe •

A konduktor és az intézményegység-vezető tevékenységi köre és főbb jellemzői.

•

A konduktor és az intézményegység-vezető készségeinek, képességeinek minősítése.

•

A

konduktor

és

az

intézményegység-vezető

személyes

és

szakmai

fejlődésére vonatkozó javaslat (erősségek, javításra és fejlesztésre szoruló területek, ajánlott és kötelező továbbképzés). A teljesítményértékelés rendje •

Az értékelt munkatárs, és az értékelő vezető egymástól függetlenül végzi el az értékelést.

•

Miután elkészült az önértékelés, és a vezetői értékelés, a munkatárs és a vezetője közösen megbeszélik a teljesítményértékelést és az eltéréseket. 156


•

Érvelnek, véleményt cserélnek, és minden esetben közösen alakítják ki témakörönként a minősítést.

A konduktor, a csoportvezető konduktor tevékenységi köre, főbb jellemzői Fő kategóriák százalékos megoszlása Név

Csoport jellemzői 20 %

Foglalkoztatott gyermekek száma: • 10 fő alatt, vagy havi átlagban 30- 40 fő • 10- 15 fő, vagy havi átlagban 40- 60 fő • 15 fő felett, vagy havi átlagban 60- 80 fő Beosztott konduktorok száma: • 1- 3 fő • 4- 6 fő • 7- 8 fő • 8 fő felett Műszakok száma: • 1 • 2 • 3 • 3+ hétvége Speciális jellemzők: • idegen nyelvű csoport • külföldiekkel foglalkozó csoport • közoktatási feladatot ellátó iskolás csoport • közoktatási feladatot ellátó óvodás csoport • felnőtt nevelés • intervallum nevelés

• •

Összesen: 40 pont

szakszolgálat szakmai szolgáltatás

Csoport

Pontérték 2

Intézményegység:

Besorolás

Dátum:

Megjegyzés •

éves (tanév) havi átlagát kell venni

•

alaptevékenységen túli időszakos fejlesztés

4 6

1 2 3 4 1 2 3 4 1 1 1 1 1 1 1 1

157


A konduktor, a csoportvezető konduktor tevékenységi köre, főbb jellemzői Fő kategóriák százalékos megoszlása Név

Képzési feladatok (30%)

Összesen: 60 pont Kapcsolattartás (5 %)

Összesen: 10 pont Maximum: 200 pont

Képzésben betöltött szerepe: • koordinálja a képzést • speciális képzési feladatot lát el • képzés számára oktatási segédanyagokat készít, vagy Hallgatói létszám: • 1- 4 fő • 5- 9 fő • 10- 14 fő • 15- 20 fő • 20 fő felett Szülőkkel, hozzátartozókkal való kapcsolattartás: • napi • heti • havi Külső kapcsolatai egyéb, a neveltekkel kapcsolatos ügyek intézése érdekében: • elbocsátások, áthelyezések ügyintézése • eü. vonatkozású ügyek intézése • szakmai tanácsadás társintézményekkel szakmai kapcsolattartás

Csoport

Pontérték

Intézményegység:

Besorolás

Dátum:

Megjegyzés

10 10 10 2 4 6 8 10

2 2 2

2 1 1

158


A gyakorlatvezető konduktor tevékenységi köre, főbb jellemzői Fő kategóriák százalékos megoszlása

Képzettség (30 %)

Név:

Csoport

Főiskolai

Pontérték

• fejlesztő pedagógiai • gyógypedagógiai Egyéb: önképzés, önfejlesztés, szakirányú tájékozottság Egyetemi • speciális pedagógiai • pedagógiai • pszichológiai Szakvizsgás

6 6 6

Intézményegység:

Besorolás

Dátum:

Megjegyzés •

a legmagasabb végzettséget kell beszámítani, amennyiben a munkakör magasabb

8 8 8 8

színvonalú ellátásához hozzájárul

Nyelvismeret

Összesen: 60 pont Szakmai felkészültség

(15 %)

Összesen: 30 pont

•

1 nyelv alkalmazása a napi gyakorlatban

4

•

nyelv alkalmazása a napi gyakorlatban

6

Gyakorlatvezetői gyakorlat ideje: O-2 év 3-4 év 5-6 év 6 év felett Nemzetközi vonatkozású tapasztalatai: • külföldi projectekben rendszeresen részt vesz • nemzetközi konferenciákon, kongresszusokon, stb. rendszeresen részt vesz Tudományos munka: • kutatásokban, kísérleti projektekben, szakmai közösségekben alkotó módon részt vesz • publikál • belső továbbképzéseken, kurzusokon előadást tart

2 4 6 8

2 2

2 2 2

159


A gyakorlatvezető konduktor tevékenységi köre, főbb jellemzői Fő kategóriák százalékos megoszlása Név


Foglalkoztatott gyermekek száma: • 10 fő alatt, vagy havi átlagban 30- 40 fő • 10- 15 fő, vagy havi átlagban 40- 60 fő • 15 fő felett, vagy havi átlagban 60- 80 fő Beosztott konduktorok száma: • 1- 3 fő • 4- 6 fő • 7- 8 fő • 8 fő felett Műszakok száma: • 1 • 2 • 3 • 3+ hétvége Speciális jellemzők: • idegen nyelvű csoport • külföldiekkel foglalkozó csoport • közoktatási feladatot ellátó iskolás csoport • közoktatási feladatot ellátó óvodás csoport • felnőtt nevelés • intervallum nevelés

• •

Összesen: 40 pont


Csoport

Pontérték 2

Intézményegység:

Besorolás

Dátum:

Megjegyzés •


•


4 6

1 2 3 4 1 2 3 4 1 1 1 1 1 1 1 1

160


A gyakorlatvezető konduktor tevékenységi köre, főbb jellemzői Fő kategóriák százalékos megoszlása Név




Képzésben betöltött szerepe: • koordinálja a képzést • speciális képzési feladatot lát el • képzés számára oktatási segédanyagokat készít, vagy Hallgatói létszám: • 1- 4 fő • 5- 9 fő • 10- 14 fő • 15- 20 fő • 20 fő felett Oktatókkal való kapcsolattartás: • napi • heti • havi Külső kapcsolatai egyéb, a neveltekkel kapcsolatos ügyek intézése érdekében: • elbocsátások, áthelyezések ügyintézése • eü. vonatkozású ügyek intézése • szakmai tanácsadás társintézményekkel szakmai kapcsolattartás

Csoport

Pontérték

Intézményegység:

Besorolás

Dátum:

Megjegyzés

10 10 10 2 4 6 8 10

2 2 2

2 1 1

161


Az intézményegység-vezető tevékenységi köre, főbb jellemzői Fő kategóriák százalékos megoszlása

Képzettség (30 %)

Név:

Csoport

Főiskolai

Pontérték

• fejlesztő pedagógiai • gyógypedagógiai Egyéb: önképzés, önfejlesztés, szakirányú tájékozottság Egyetemi • speciális pedagógiai • pedagógiai • pszichológiai Szakvizsgás

6 6 6

Intézményegység:

Besorolás

Dátum:

Megjegyzés •

a legmagasabb végzettséget kell beszámítani, amennyiben a munkakör magasabb

8 8 8 8

színvonalú ellátásához hozzájárul

Nyelvismeret

Összesen: 60 pont Szakmai felkészültség

(15 %)

Összesen: 30 pont

•

1 nyelv alkalmazása a napi gyakorlatban

4

•

nyelv alkalmazása a napi gyakorlatban

6

Intézményegység vezető gyakorlat ideje: O-5 év 6-10 év 11-15 év 15 év felett Nemzetközi vonatkozású tapasztalatai: • külföldi projectekben rendszeresen részt vesz • nemzetközi konferenciákon, kongresszusokon, stb. rendszeresen részt vesz Tudományos munka: • kutatásokban, kísérleti projektekben, szakmai közösségekben alkotó módon részt vesz • publikál • belső továbbképzéseken, kurzusokon előadást tart

2 4 6 8

2 2

2 2 2

162


Az intézményegység-vezető tevékenységi köre, főbb jellemzői Fő kategóriák százalékos megoszlása Név


Foglalkoztatott gyermekek száma: • 100 fő alatt, vagy havi átlagban 30- 40 fő • 101- 130 fő, vagy havi átlagban 40- 60 fő • 130 fő felett, vagy havi átlagban 60- 80 fő Beosztott konduktorok száma: • 10 fő alatt • 11-20 fő • 21- 45 fő • 45 fő felett Műszakok száma: • 1 • 2 • 3 • 3+ hétvége Speciális jellemzők: • idegen nyelvű csoport • külföldiekkel foglalkozó csoport • közoktatási feladatot ellátó iskolás csoport • közoktatási feladatot ellátó óvodás csoport • felnőtt nevelés • intervallum nevelés

• •

Összesen: 40 pont


Csoport

Pontérték 2

Intézményegység:

Besorolás

Dátum:

Megjegyzés •


•


4 6

1 2 3 4 1 2 3 4 1 1 1 1 1 1 1 1

163


Az intézményegység-vezető tevékenységi köre, főbb jellemzői Fő kategóriák százalékos megoszlása Név




Képzésben betöltött szerepe: • koordinálja a képzést • speciális képzési feladatot lát el • képzés számára oktatási segédanyagokat készít, vagy Hallgatói létszám: • 10 fő alatt • 11- 30 fő • 31- 80 fő • 81- 110 fő • 110 fő felett Oktatókkal való kapcsolattartás: • napi • heti • havi Külső kapcsolatai egyéb, a neveltekkel kapcsolatos ügyek intézése érdekében: • elbocsátások, áthelyezések ügyintézése • eü. vonatkozású ügyek intézése • szakmai tanácsadás társintézményekkel szakmai kapcsolattartás

Kategóriák

(4) Kiemelkedő (3) Elvárást meghaladó (2) Elvárásnak megfelelő (1) Nem kielégítő

Csoport

Pontérték

Intézményegység:

Besorolás

Dátum:

Megjegyzés

10 10 10 2 4 6 8 10

3 2 1

2 1 1

Kritérium pont 60 - 100 40 - 59 20 - 39 19 alatt

164


A konduktor, a csoportvezető konduktor, a gyakorlatvezető konduktor és az intézményegység-vezető

készségeinek,

képességeinek

minősítési

szempontrendszere A szempontrendszer célja, hogy segítsen átgondolni a kitöltőnek kapcsolatait más személyekkel és a csoporthelyzetekben megnyilvánuló készségeit, képességeit. A konduktor, a csoportvezető konduktor, a gyakorlatvezető konduktor és az intézményegység vezető minősíti önértékeléssel, illetve vezetője által történő értékeléssel a mindennapok követelményeihez igazodó készségeit, képességeit. A készség- és képességkör átolvasása után megjelöli, hogy melyik készség, képesség milyen mértékben jellemző a viselkedésére, magatartására. A számjegyek az alábbi fokozatokat fejezik ki: 4 – teljes mértékben, 3 – túlnyomóan, 2 – részben, 1 – alig. A kitöltés után megjelöl 3-4 készséget, képességet, amelyet leginkább szeretne fejleszteni. Készségek, képességek

Önértékelés 1

Vezetői értékelés 4 3 2 1

1. Általános szellemi képességek 1. 1 Problémamegoldás, konfliktuskezelés 1. 2 Absztrakt gondolkodás 1. 3 Kombinációs képesség 1. 4 Elemzőkészség 1. 5 Józan ítélőképesség 1. 6 Fejlődési-, fejlesztési képesség Maximum: 24 Elért pontszám 2. Kreativitás 2. 1 Képzelőerő 2. 2 Tervezői képesség 2. 3 Improvizációs készség, eredetiség Maximum: 12 Elért pontszám 3. Kommunikációs képesség 3. 1 Figyelem-összpontosítás 3. 2 Logikus érvelés képessége 3. 3 Világos kifejezőkészség 3. 4 Mások megértésének képessége Maximum: 16 Elért pontszám 4. Munkavégzés 4. 1 Szervezőképesség 4. 2 Rugalmasság 4. 3 Rendszerben való gondolkodás 4. 4 Kezdeményezőkészség 4. 5 Gyakorlatias feladatértelmezés 4. 6 Elkötelezettség 4. 7 Lojalitás, erkölcsi tartás Maximum: 28 Elért pontszám

4

3

2

4

3

4

4

Minősítés 4

3

2

1

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

165


A konduktor, a csoportvezető konduktor, a gyakorlatvezető konduktor és az intézményegység-vezető

készségeinek,

képességeinek

minősítési

szempontrendszere (folytatás) Készségek, képességek

Önértékelés 1

Vezetői értékelés 4 3 2 1

5. Akcióképesség 5. 1 Állóképesség (fizikai, szellemi) 5. 2 Tudatosság, motiváltság 5. 3 Pontosság 5. 4 Pozitív beállítottság 5. 5 Megbízhatóság 5. 6 Eredményesség Maximum: 24 Elért pontszám 6. Minőséget befolyásoló képességek 6. 1 Precizitás 6. 2 Elővigyázatosság 6. 3 Körültekintés 6. 4 Áttekintő-, elemzőképesség Maximum: 16 Elért pontszám 7. Szociális érzékenység 7. 1 Nyitottság 7. 2 Empátia, tapintat 7. 3 Adaptációs képesség Maximum: 12 Elért pontszám 8. Önbecsülés 8. 1 Önfegyelem 8. 2 Önkritika 8. 3 Önértékelés Maximum: 12 Elért pontszám Összesített maximum: 144 Összesített pontszám

4

3

2

4

3

4

4

Minősítés 4

3

2

1

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

A készségek, képességek színvonala Kategóriák (4) Kiemelkedő (3) Elvárást meghaladó (2) Elvárásnak megfelelő (1) Nem kielégítő

% 86 -100% 71 - 85% 56 - 70% 56% alatt

Pont 124 - 144 102 - 123 80 - 101 80 alatt

166


A konduktor, a csoportvezető konduktor, a gyakorlatvezető konduktor és az intézményegység-vezető készségeinek, képességeinek színvonala Kategória (4) Kiemelkedő

(3) Elvárást meghaladó

(2) Elvárásnak megfelelő

(1) Nem kielégítő

Kritérium A konduktor, a csoportvezető konduktor, a gyakorlatvezető konduktor és az intézményegység-vezető teljes mértékben rendelkezik azokkal a készségekkel és képességekkel, amelyek kiemelkedő színvonalon folyamatosan jelen vannak interperszonális kapcsolataiban, csoporthelyzetekben, a mindennapi tevékenységeiben. A konduktor, a csoportvezető konduktor, a gyakorlatvezető konduktor és az intézményegység-vezető túlnyomóan rendelkezik azokkal a készségekkel és képességekkel, amelyek elvárást maghaladó színvonalon folyamatosan jelen vannak interperszonális kapcsolataiban, csoporthelyzetekben, a mindennapi tevékenységeiben. A konduktor, a csoportvezető konduktor, a gyakorlatvezető konduktor és az intézményegység-vezető részben rendelkezik azokkal a készségekkel és képességekkel, amelyek elvárásnak megfelelő színvonalon folyamatosan jelen vannak interperszonális kapcsolataiban, csoporthelyzetekben, a mindennapi tevékenységeiben. A konduktor, a csoportvezető konduktor, a gyakorlatvezető konduktor és az intézményegység-vezető alig rendelkezik azokkal a készségekkel és képességekkel, amelyek kielégítő színvonalon folyamatosan jelen vannak interperszonális kapcsolataiban, csoporthelyzetekben, a mindennapi tevékenységeiben. Magatartása, viselkedése nem kielégítő.

167


2. 3. 4. 3 Kitüntetési eljárás (frissíteni kell)

A Főiskolai Tanács által alapított kitüntetések (2007-től a főiskolán szenátus működik) 1. A "Pető Emlékérem" adományozását az intézetben több évtizeden át kifejtett kiemelkedő munkásság elismeréséül lehet javasolni. 2. A "Pető Intézetért" díszoklevél kitüntetéssel a hosszú időn át, tartósan kifejtett eredményes munkásságot, kiemelkedő teljesítményt ismerik el. 3. "Konduktív Pedagógiáért" díszoklevél adható a szakma intézményen belüli és kívüli dolgozói részére a konduktív pedagógiai rendszer fejlesztése érdekében kifejtett tudományos munkásság, kiemelkedő tevékenység elismeréseként. 4. A "Hűség Emlékérem" az intézményben kifejtett 10, 15, 20, 25, 30, 35, és 40 éves eredményes munkásságáért adományozható. 5. A "Pető Emlékgyűrű" kizárólag konduktori végzettséggel rendelkezők részére, 30 éves szolgálat elismeréséül adományozható. 6. "Szolgálati Emlékérem" elismerés adható a nyugállományba vonuló dolgozó részére. A kitüntetés adományozásának alapfeltétele az intézményben kifejtett legalább 25 éves munkásság. 7. A "Rektori Dicséret" oklevéllel a rektor ismeri el a munkatársaknak a kiemelkedő színvonalú, pontos, és lelkiismeretes teljesítményét. Az intézmény szervezeti egységeitől és a Hallgatói Önkormányzattól kapott javaslat alapján a kitüntetéseket a szenátussal történt egyeztetés után a rektor adja ki. A folyamat leírása 1. A Humánpolitikai Osztály minden egység számára értesítést küld a kitüntetési javaslatok előterjesztésének időpontjáról, valamint mellékeli a már kitüntetésben részesült dolgozók névsorát. 2. Elsőként a konduktorokról a csoportvezető konduktor tesz írásbeli, szakmailag indokolt kitüntetési javaslatot az intézményegység-vezető részére. 3. Az intézményegység-vezető véleményezi a csoportvezetők által kitüntetésre javasolt munkatársakat. 4. A gyakorlóintézmény igazgatója mérlegeli a személyre szóló írásbeli kitüntetési javaslatokat.

168


5. A

rektor, valamint

a gyakorlóintézmény igazgatója együttesen dönt a

gyakorlóintézmény területéről kitüntetésre javasolt munkatársakról. 6. A magasabb kitüntetések – Pető Emlékérem, Pető Intézetért Díszoklevél, Konduktív Pedagógiáért Díszoklevél – esetében az előterjesztések alapján a kitüntetési javaslatokat a Humánpolitikai Osztály készíti elő a szenátus részére. A szenátus szavazással dönt a kitüntetésben részesülő munkatársak köréről. 7. A Rektori Dicséret oklevélre felterjesztett javaslatok alapján a rektor dönt a kitüntetésben részesülő személyekről. 8. A Hűség Emlékéremre, a Pető Emlékgyűrűre, valamint a Szolgálati Emlékéremre jogosultak számbavétele és kiadásának előkészítése a Bér- és Munkaügyi Osztály adatszolgáltatása alapján a Humánpolitikai Osztály feladata.

169


2. 4 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE 2. 4. 1 A PÉNZÜGYI ERŐFORRÁSOK KEZELÉSE

Az intézményvezető a szenátus tagjaként részt vesz a pénzügyi-üzleti terv elkészítésében. A tényadatok alakulásáról intézetünk gazdasági igazgatója minden naptári negyedévet követően utólagosan tájékoztatást ad. A tájékoztatást megkapja saját területére lebontva minden intézményegység-vezető. Az üzleti tervben foglaltak célkitűzése valamennyi intézeti dolgozó feladata. Az intézményvezető, és az intézményegység-vezetők rendelkeznek az intézményegységre lebontott adatokkal, külön kiemelve azokat a tételeket, amivel önállóan gazdálkodnak. Az Eszközgazdálkodási Osztály nyilvántartja a tervadatokat, és a felhasznált eszközöket, anyagokat. A Pénzügyi Osztály a betervezett és a tényleges bevételeket kíséri figyelemmel. A gyakorlóintézmény pénzügyi adatainak elemzésekor vizsgálni kell: 1. a gyakorlóintézmény bevételeinek arányát a teljes bevételből, 2. a gyakorlóintézmény saját bevételeinek arányát a teljes sajátbevételből, hogy mekkora részt teljesít a költségvetési támogatáson kívül, vállalkozásból, illetve költségtérítésből való bevételekből, 3. a gyakorlóintézmény egységei bevételeinek arányát a teljes bevételből, hogy mekkora részt teljesítenek az egyes intézményegységek a teljes bevételből, 4. a


egységei

saját

bevételeinek

arányát

a

teljes

sajátbevételből, hogy az egyes intézményegységek mekkora részt teljesítenek a teljes sajátbevételből, 5. a gyakorlóintézmény egységei kiadásának arányát a teljes kiadásból, hogy az egyes


mekkora

arányban

járulnak

hozzá

a

gyakorlóintézmény teljes kiadásaihoz, 6. a gyakorlóintézmény személyi kiadásának arányát a teljes kiadáshoz képest, hogy mekkora részt tesz ki a teljes kiadásból a személyi kiadás, 7. a gyakorlóintézmény dologi kiadásának arányát a teljes kiadáshoz képest, hogy mekkora részt tesz ki a teljes kiadásból a dologi kiadás, 8. a gyakorlóintézmény egy ellátottra jutó kiadását, hogy egy ellátottra mekkora kiadás jut,

170


9. a gyakorlóintézmény egy dolgozóra jutó kiadásait, hogy egy dolgozóra mekkora kiadás jut, 10. a gyakorlóintézmény térítést fizető ellátottainak arányát, hogy az ellátottak közül mekkora azoknak az aránya, akik térítést fizetnek az alapellátáshoz, 11. a gyakorlóintézmény egy konduktorra jutó ellátottainak számát egységenként, hogy egy konduktorra mennyi ellátott jut egységenként, 12. a gyakorlóintézmény egy ellátottra jutó területét, hogy egy ellátottra mekkora terület jut, 13. a gyakorlóintézmény külföldi ellátottainak arányát az összes ellátotthoz képest, hogy az összes ellátotton belül mekkora a külföldről jövő ellátottak száma Az intézményvezető feladata a terv és a tényadatok összehasonlítása után a lehetőségek függvényében (finanszírozási lehetőségek kiaknázása, bevételi források feltérképezése, kiadások csökkentésére vonatkozó intézkedések) megtervezni és biztosítani a gazdaságos működtetést. Finanszírozás Intézetünk a tevékenységeinek ellátását egyrészt normatíva által finanszírozottan, másrészt saját bevételeiből biztosítja. Intézetünkben

az

alapfeladatok

ellátása

keretében

foglalkoztatott

magyar

gyermekek, illetve a pedagógiai munkában résztvevő pedagógusok, egyéb szakalkalmazottak után intézetünk a költségvetési törvényben meghatározott tevékenységi normatívában.

formák Ez

esetén

nem

jelenti

és

feltételek

valamennyi

fennállása tevékenység

mellett

részesülhet

normatívával

való

lefedettségét, előfordulhatnak olyan tevékenységek, amelyek után intézetünk normatívában nem részesül, de a fenntartó döntése értelmében mégis ellátjuk a feladatokat. Az intézetünkben foglalkoztatott külföldi gyermekek, valamint magyar felnőttek (meghatározott foglalkoztatási formában részesülő magyar gyermeki kör) után intézetünk normatívában nem részesül.

171


Az alapellátás körén kívül eső, térítési díj ellenében biztosított szolgáltatások A térítési díj mértéke a Pénzügyi Osztály, valamint az alapellátásért felelős vezető együttműködésével

kerül

megállapításra.

A

díj

megállapításánál

alapvető

követelmény, hogy mindenkor és minden szolgáltatás igénybevételekor fedezze az intézet ez irányú költségeit. A díjat minden tanév elején a Pénzügyi Osztály felülvizsgálja, és a következő tanévben fizetendő díjat kikalkulálja. A kalkuláció alapja az előző tanévben felmerült költségek korrigálva a naptári évben bekövetkező ár, illetve infláció változásaival. Tanév közben csak rendkívüli esetben lehet a díjat változtatni az intézet Rektora és gazdasági igazgatója együttes döntése alapján. A díjmegállapítást követően a hozzátartozóval, a szülővel, vagy gyámmal „Nyilatkozat” kérésére kerül sor, amit egy „Megállapodás” megkötése követ. Napi díj keretébe nem tartozó, díjfizetés ellenében nyújtott egyéb szolgáltatások 1. Szállás biztosítása a Villányi úti Apartman házban. 2. További családtag személyszállítása a Villányi úti Apartman ház és a Kútvölgyi úti főépület között. 3. Étkezés. 4. Könyvtár. 5. Internet használata. 6. Segédeszközgyártó cégekkel kapcsolatfelvétel szervezése. 7. Tolmács szervezésében közreműködés. 8. Szakorvosi konzultációk, vizsgálatok (fogászat, ideggyógyászat, szemészet, ortopéd stb.). 9. Videó felvételek készítése. 10. Szabadidő programok, baby sitter szolgálat, bevásárlás stb. szervezése. A diplomáciai testületek dolgozóinak gyermekei a közoktatási törvény, valamint a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a magyar foglalkoztatottakkal azonos feltételek mellett vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A határon túli magyarok mindaddig külföldinek minősülnek, amíg a jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé a normatívák esetükben történő felhasználását, vagy a magyar foglalkoztatottakkal azonos feltételek alkalmazását.

172


Térítési díj ellenében biztosított szolgáltatás Étkeztetés

Gyermekszállítás Úszás

Sport

Lovaglás Köte - féle dobterápia Kézműves foglalkozás Szintetizátor - oktatás Furulyaoktatás Vendégek részére szakmai programok szervezése Kurzus

A szolgáltatás leírása A magyar ellátottak étkezési térítési díja 2008. január 1. Az ellátottak a nyersanyagnorma 50%- át fizetik: - bentlakó magyar ellátott esetén, - bejáró magyar ellátott (reggelivel) esetén, - bejáró magyar ellátott (reggeli nélkül) esetén. Az intézet által biztosított autóbusz gyermekszállítás céljából történő igénybevételének költségeihez való térítéses hozzájárulás. Óvodai kiscsoportos, térítéses HRG úszás heti 1-2 alkalom. Úszásoktatás – a „Konduktív Iskoláért” iskolai alapítványunk finanszírozza a mindenkori ált. 2. osztályosoknak heti rendszerességgel. Felső tagozatosoknak jelentkezés alapján a kuratórium döntése szerint – ugyancsak heti rendszerességgel. Felső tagozatos tanulók számára, kéthetente 1 alkalommal, gyógytestnevelő tanár és konduktor irányításával, külső tornatermi foglalkozás. A „Konduktív Iskoláért” iskolai alapítványunk finanszírozza a terembérlést, a tanulók szállítását és a tanár tiszteletdíját. Középső-csoportos óvodások részére, térítéses lovas terápia és szállítás. Óvodások részére, térítéses. Óvodások részére, térítéses. Az Accord Logic zeneoktatási program alapján a szülők fizetik a zenetanárt, a helyszínt az iskolánk biztosítja. Térítésmentesen egy zenetanár vállalta néhány általa kiválasztott tanulónk oktatását. Csoportokban bemutató órák és foglalkozások szervezése. Csoportokban elméleti/bemutató órák és foglalkozások szervezése.

173


2005.

szeptembertől

fizetési

feltételek

mellett

biztosítjuk

a

programok

igénybevételének lehetőségét a szakszolgálat egyes területein és a Felnőttnevelési Egységben. A szakszolgálat által nyújtott térítéses programok A szolgáltatás megnevezése Korai fejlesztés Bentlakó Étkeztetés

Szülők Iskolája

Utógondozás

Utógondozás, csoportos foglalkozás Utógondozás, csoportos foglalkozás Utógondozás, csoportos foglalkozás

A szolgáltatás leírása Egyéni. Csoportos. Csoportos foglalkozás, szülővel, bentlakás. 2 – 4 hetes foglalkoztatás, lebontva heti foglalkoztatási térítési díjra és rezsi költségre. Mamás csoport étkezése költségtérítéses 2008. január 1. A csoportos foglalkozás keretében kötelező az ebéd igénybevétele a gyermek számára, mivel az étkezés/önellátási teendők tanulása/tanítása szerves része az általunk meghirdetett programnak. Egyéni foglalkozás, szülővel 1 – 1, 5 órás egy fő részére egy szakember közvetlen irányítása mellett. Egyéni problémák megbeszélése, feladat beállítása, életvitelre vonatkozó tanácsadás. Egyéni foglalkozás, szülővel 1 – 1, 5 órás egy fő részére egy szakember közvetlen irányítása mellett. Egyéni problémák megbeszélése, feladat beállítása, életvitelre vonatkozó tanácsadás. 2 órás, 6- 8 fő csoportban történő komplex fejlesztése. 3 órás, 8 - 10 fő csoportban történő komplex fejlesztése. 4 órás, 8 – 10 fő csoportban történő komplex fejlesztése.

A Felnőttnevelési Egység által nyújtott térítéses programok A szolgáltatás megnevezése Felnőtt ellátottak szállítása

Csoportos foglalkozások Egyéni foglalkozás Beszédfejlesztés Konduktív pedagógiai vizsgálat és tanácsadás

A szolgáltatás leírása Az intézet által biztosított autóbusz igénybevételének költségeihez való térítéses hozzájárulás. • a lakástól az intézetig és intézettől a lakásig történő szállítás (oda-vissza út), • a lakástól az intézetig (vagy fordítva) történő szállítás. 1, 5 - 2 órás, 8-12 fős csoportokban történő komplex fejlesztés. 1-1, 5 órás, egy fő részére egy szakember közvetlen irányítása mellett. Egyéni problémák megbeszélése, feladat beállítás, életvitelre vonatkozó tanácsadás. 1 órás, 4 - 6 fő részére. 1-1, 5 órás konduktív pedagógiai vizsgálat, állapot felmérés, tanácsadás, a szükséges foglalkoztatási forma és gyakoriság megállapítása céljából. A vizsgálatot konduktori team végzi. (Konduktív vizsgálat hiányában a foglalkozásokra való beosztás nem lehetséges.)

174


A Külföldi Konduktív Pedagógiai Egység által nyújtott térítéses programok A szolgáltatás megnevezése Első rendelés Bejáró foglalkoztatási formák Szülők Iskolája Nemzetközi iskolás csoport Nemzetközi óvodás csoport Nemzetközi mamás csoport Félnapos foglalkoztatás Felnőtt napi ambulancia Egyéni foglalkoztatás Szülök iskolája, egyéni foglalkozás Műtét utáni rehabilitációs program Extra étkezés Bentlakó foglalkoztatási formák Teljes életvitel program Éjszakai felügyelet Részleges életvitel program Felnőtt foglalkoztatás Orvosi, egészségügyi és egyéb konzultációs szolgáltatások szervezése ‘Home visit’ Nyári tábor

A szolgáltatás leírása Gyermekek részére. Felnőttek részére. 7 – 30 hónapos korig (9. 00 – 16. 00). 8 – 18 éves korig (8. 30 – 15. 30). 3 – 7 éves korig (8. 30 – 15. 30). 3 éves kortól (8. 30 – 15. 30). Életkortól független (8. 30 – 12. 30, ebéd nélkül). 4 órás foglalkozás. 1 órás foglalkozás. 5X2 órás foglalkozás. Fél vagy egész napos foglalkozás. Reggeli, tízórai, uzsonna, ebéd, vacsora. Modellált otthoni környezetben való alkalmazás tanulása. 12 órás éjszakai szolgálat. Problémaorientált, alkalmazásszintű tanulás. Igény szerint szállással, szállítással. Kapcsolatfenntartás korházakkal és egyéb külső intézményekkel. Külföldön, lakóhelyen biztosított szaktanácsadási forma. Július – augusztusban 4- 6 hetes (igény szerint is) speciális fejlesztési sportolási- és kulturális programokkal bővített szolgáltatás.

A szerződéskötés, számlakészítés és elszámolás folyamata 1.) A konduktorok feladata az Utógondozás csoportjaiban és a Felnőtt Nevelési Egység területén: a) a szerződéskötéssel kapcsolatban a beérkezett szerződések Pénzügyi Osztályra juttatása, b) a nyilatkozatok megőrzése, c) a számlázás alapját is képező, foglalkozási csoportonkénti jelenléti ív vezetése, ellátottal történő aláíratása (ellátott neve, a foglalkozás típusa), d) a tárgyhónapot követő első munkanapon a jelenléti ívek Pénzügyi Osztályra megküldése, e) a hónap végéig nem fizető ellátottakról, a Pénzügyi Osztályról kapott értesítés alapján, közreműködik az okok tisztázásában (illetve felhívja a figyelmet, hogy az ellátást a tartozás rendezése nélkül a továbbiakban nem tudjuk biztosítani), 175


f) első rendelésnél: - a szerződés megkötésére nem kerül sor, - az ellátott tájékoztatása a fizetési feltételekről, az első rendelést csak akkor kezdheti meg, ha az ellátott a feltételeket elfogadta, - a

Pénzügyi

Osztály

értesítése

(telefonon)

az

első

rendelés

megkezdése előtt, számlakiállítás (név, lakcím megadásával) céljából. Az ellátott, hozzátartozó pénztárba történő irányítása. 1. 1.) A konduktorok feladata a Bentlakó mamás csoportban a) a beérkezett nyilatkozatok másolatának a Pénzügyi Osztályra történő eljuttatása, szerződéskötés előkészítése céljából, b) a foglalkoztatás első napján a szülő, gondviselő Pénzügyi Osztályra irányítása, szerződéskötés és számlakészítés céljából, c) a szerződéstől eltérő ellátás esetén a változás azonnali jelentése a Pénzügyi Osztálynak (pl. betegség esetén), 2.) A Pénzügyi Osztály feladata: a) A szerződéseket megköti, és két példányban kinyomtatja, gondoskodik az aláíratásról (ellátottal, gyakorlóintézmény igazgatójával, gazdasági igazgató ellenjegyzésével). Határidő: •

a felnőtt ellátottaknál és az UTG óvodás, UTG iskolás csoportjaiban szeptember hónap utolsó napjáig, illetve felvételek során folyamatosan,

•

a bentlakó mamás szerződéskötésnél az ellátott felvételekor.

b) A mindkét fél részéről aláírt szerződés egy példánya a tárgyhót követő hónap 5. napjáig átkerül a pénztároshoz. c) A jelenléti ívek alapján a számlakészítés alapdokumentációját a Pénzügyi Osztály munkatársa elkészíti, és a tárgyhót követő hónap 5. napjáig (a jelenléti ívekkel együtt) átadja számlázás céljából. d) Az összesítő kimutatás alapján a tárgyhót követő hónap 6- a és 10- e közötti időszakban a Pénzügyi Osztály munkatársa az elkészült számlákat a pénztáros részére átadja.

176


e) A pénztáros a szerződések egy példányát és a számlát az ellátott részére átadja. f) Amennyiben a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig az ellátott a számlát nem vette át, vagy nem egyenlítette ki, erről az intézeti egység vezetőjét értesíti. g) A Pénzügyi Osztály munkatársa a banki és pénztári befizetések alapján a tárgyhót követő hónap 10. napjáig elkészíti az előző hónap befizetéseiről és kintlévőségeiről szóló kimutatást és továbbítja az intézményegység vezetőknek és a gazdasági igazgatónak. h) A Pénzügyi Osztály munkatársa havonta a tárgyhót követő hónap 20. napjáig a 30 napon túli tartozásokról az ellátottnak fizetési felszólítást küld, ennek megtörténtéről az intézményegység vezetőket és a Pénzügyi Osztály vezetőjét írásban értesíti. i) A szakmai szervezhetőség biztosítása céljából továbbra is szükséges az ellátott részéről minden hónap elején egyéni nyilatkozat kitöltése, amelyben az ellátott a szolgáltatás igénybevételének gyakoriságát – a fejlesztő terület szakmai ajánlásaira tekintettel –aláírásával igazolva jelöli meg. j) Az intézmény a ténylegesen igénybevett szolgáltatásról havonta, a szolgáltatás igénybevételét követően, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig számlát állít ki. A kiállított számla az intézmény pénztárában felvehető. A fel nem vett számlákat az intézmény kipostázza.

177


2. 4. 2 ESZKÖZ-, FELSZERELÉS-, ÉPÜLET BIZTOSÍTÁSA

A tárgyi eszközök bővítésére vonatkozó igények felmérésének lépései: 1. a

meglévő

eszközök

és

állapotok

felmérése

a

leltári

összesítés

felhasználásával, 2. az elvégzendő feladatok áttekintése, 3. a szolgáltatást igénybe vevők jelzéseinek figyelembe vétele, 4. a készlet és a feladatok összevetése, 5. a rendelkezésre álló anyagi források áttekintése, a. költségvetés, b. pályázati lehetőségek (pl. a fejlesztő eszközökre kiírt pályázatok), c. az esetleges szponzorok tájékoztatása az igényekről, 6. az eszközigénylés továbbítása a megfelelő fórumokra. A tárgyi eszközök üzemeltetésével, állagmegóvásával és karbantartásával kapcsolatos vezetői feladatok: 1. felhívni a munkatársak figyelmét a gazdaságos üzemeltetésre, 2. rávilágítani az értékek megóvására, az eszközök állagának megőrzésére, 3. felügyelni a folyamatos karbantartást, 4. megelőzni a baleseteket (balesetvédelem, munkavédelem), 5. megteremteni az esztétikus környezetet, 6. megtenni az elavult, korszerűtlen, javíthatatlan eszközök selejtezésére irányuló lépéseket, megszervezni a pótlásukat, 7. kapcsolatot tartani a karbantartásért, állagmegóvásért felelős személyekkel a gazdasági hivatal rendelkezésének megfelelően. Az intézmény működése során felhasznált készletek mennyisége optimalizálásának lépései: 1. az elvégzendő feladatok felmérése, 2. a feladatok ellátásához szükséges eszközök meghatározása, 3. a költségvetés adatainak elemzése, a tervek és a tények összehasonlítása, 4. az eredmények elemzése, 5. az optimális mennyiségek meghatározása, 6. költségkímélő eszközfelhasználás.

178


Az

intézmény

közüzemi

fogyasztásának

optimalizálása

érdekében

az

intézményvezető feladata, hogy: 1. felhívja munkatársainak figyelmét a különböző kapcsolattartási fórumokon a gazdaságos, költségkímélő működésre, 2. a folyamatos karbantartással, odafigyeléssel energiatakarékos üzemeltetés biztosítása, megfelelő szigeteléssel a fűtési költségek csökkentése, csöpögő csapok karbantartása stb., 3. a felesleges energiafogyasztás megszüntetése, használaton kívüli helyiségek áramtalanítása, 4. nyílászárók ellenőrzése (csukott ablakok stb.), 5. a telefon- és postaköltségek optimalizálása, a munkatársak telefonálási lehetőségeinek meghatározása (nemzetközi hívások, vidéki vonalak és helyi hívások), 6. a költségek csökkentése előrelátó tervezéssel (munkaterv készítésével, a megfelelő időben továbbított információkkal), 7. folyamatos ellenőrzéssel a hibák korai felismerése és korrekciója, 8. személyes vezetői példamutatás a költségek csökkentésére.

179


2. 4. 3 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER DOKUMENTUMKEZELÉSI ELJÁRÁSA

Az intézménybe kívülről érkező információk kezelésének, adminisztrációjának eljárási rendjét meghatározza: •

az iratkezelési szabályzat,

•

az aláírási, illetve kiadmányozási rendről szóló szabályzat,

•

a belső utasítások (pl.: külföldi projektekről szóló rektori utasítás),

•

az adminisztrációs útmutató,

•

az SZMSZ,

•

a döntési, felelősségi jogkörök szabályozása.

Az intézményegység-vezető aláírási jogköre a vezetése alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos meghatározott ügyekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, a tanügyigazgatás körébe tartozó és tanulói jogviszonnyal kapcsolatos iratokra, szakvéleményekre terjed ki. Az intézményen belül keletkező egyedülálló szellemi tulajdon ápolása, fejlesztése, szellemi értékek: •

különleges feladatsorok,

•

statisztikai feldolgozások,

•

kazuisztikai feldolgozások,

•

mérési eredmények.

A szellemi tulajdon védelme: •

a feladatsorok, adatok biztonságos helyen való tárolása,

•

a fejlődési mutatókhoz való hozzáférés szabályozása,

•

illetéktelen személyek nem készíthetnek fotót, videót, hangfelvételt a foglalkozásokról.

180


2. 5 BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY 2.

5.

1

EGÉSZSÉGES

ÉS

BIZTONSÁGOS

MUNKA-

ÉS

TANULÁSI

KÖRÜLMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA

Az intézmény védő-, óvó előírásai tartalmazzák a szükséges teendőket bombariadó, tűzriadó, sztrájk, balesetek és rendkívüli történések esetén. A munkavédelemmel, egészségvédelemmel kapcsolatos rendszerkövetelményeket a Munkavédelmi Szabályzat rögzíti. A Munkavédelmi Szabályzat a Szervezeti- és Működési Szabályzattal, valamint a Tűzvédelmi Szabályzat előírásaival összhangban határozza meg a nevelési-oktatási intézmény munkavállalóinak és hallgatóinak jogkörét, feladatkörét és kötelezettségeit munkavédelmi szempontból. A Munkavédelmi Szabályzat rendelkezései vonatkoznak az intézetben elhelyezett, konduktív nevelés alatt álló mozgássérült gyermekekre, felnőttekre. A Munkavédelmi Szabályzat megtalálható minden szervezeti egységben a dolgozók által elérhető helyen, és tartalmazza: •

a dolgozók személyi, területi, munkajogi vonatkozásait,

•

a munkavédelem ügyrendjét,

•

a dolgozó alkalmazásának munkavédelmi- és egészségügyi feltételeit (belépéskor munkaalkalmasság vizsgálat, rendszeres orvosi szűrővizsgálaton való részvétel),

•

a munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezéseket,

•

a munkavédelmi eljárások rendjét, (munkaruha-ellátást, védőital-juttatást, az egyéni védőfelszerelések listáját, fogorvosi ellátást stb.),

•

a munka- és gyermekbalesetek bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának rendjét (figyelemfelhívást a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokra, a tilos és az elvárható magatartásformák közzétételét),

•

a munkabalesetek miatti kártalanítási eljárást.


1. A veszélylista alapján a gondnok, a megbízott intézményegység-vezető, a gazdasági igazgató és a munkavédelmi felelős bejárják az intézményt. 2. Ezek után a munkavédelmi felelős dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására.

181


a) Az ütemtervben megjelölt időpontokig a megfelelő szakemberek elvégzik a veszélyelhárításokat. b) Ezt követően a munkavédelmi felelős ellenőrzi a munkákat. c) Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra a gazdasági igazgató 10 napon belül korrekciós tervet készít. 3. A munkavédelmi felelős oktatást tart a technikai dolgozóknak. 4. A munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart az alkalmazottaknak munkaértekezlet keretében. •

A gyermekek, a felnőttek és a szülők csoportszobába lépése előtt a programhoz használt eszközöket, bútorokat a balesetvédelmi szabályok és a program menetének megfelelően optimálisan, biztonságosan elhelyezzük.

•

A beközlekedést, elhelyezkedést folyamatosan figyelemmel kísérjük és szükség esetén segítségadással is biztosítjuk.

•

A programban szereplő feladatsorok és ezen belül a feladatok is átgondoltak arra vonatkozólag, hogy a foglalkozás ideje alatt minden helyzet- és helyváltoztatás megfelelő biztonsággal történjen.

•

A gyermekek, a felnőttek (és a szülők) elhelyezésénél (ülésrend, fekvésrend) minden esetben figyelembe vesszük, hogy a csoportot vezető konduktor mindig

mindenkit

lásson,

a

neveltek

mozgásukban

ne

legyenek

akadályoztatva a bútorok, eszközök és egymás által sem. •

A programrészek közötti átrendezés tudatosan, szervezetten történik.

•

Az átrendezésekkor a bútorok, eszközök mozgatásába tanulási céllal a nagyobb gyermekeket, felnőtteket is bevonjuk, de ez mindig nevelői felügyelettel és a biztonsági előírások figyelembe vételével történik.

•

A foglalkozás végén, a neveltek biztonságos kiközlekedése után a konduktorok az eszközöket, bútorokat a balesetvédelmi szabályok szerint rendezik el.

•

A balesetvédelmi óvintézkedések folyamatosan átadásra kerülnek az újonnan belépő konduktornak, illetve a területen folyamatos szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatóknak.

182


•

A foglalkoztatás területén a biztonságos körülmények megteremtéséért, és a balesetmentes működésért a foglalkozást vezető konduktor, a csoportvezető és az intézményegység-vezető a felelős.

5. A munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a nevelteknek, csoportoknak. 6. A tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót. Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. 7. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott korrekciós tervet készít. Felelősségek és hatáskörök Lépés

Felelős

Érintett

Informált

1.

Igazgató

Gondnokság

2.

Munkavédelmi felelős

Balesetvédelmi felelős, fenntartói képviselő, gazdasági igazgató

3.

Gazdasági vezető

Karbantartó és külső szakemberek Gazdasági igazgató

4.

Csoportvezetők

Neveltek


5.

Tűzvédelmi felelős

Alkalmazotti, nevelt közösség

Igazgató

6.

Tűzvédelmi felelős

A riadót nem jól teljesítők

Igazgató

7.

Folyamatgazda

Minőségi kör

Vezetői kör

Igazgató, gazdasági igazgató, intézményegység-vezető Igazgató, intézményegységvezető

Keletkezett dokumentumok és bizonylatok Bizonylat, dokumentum

Kitöltő, készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

1. Frissített veszélylista


Iktató

1év

Igazgató, gazdasági igazgató, intézményegység-vezető

2. Jegyzőkönyv a bejárásról


Iktató

1év

Igazgató, gazdasági igazgató, intézményegység-vezető

3. Bizonylat a munka Érintett elvégzéséről szakember

Gazdasági iroda

1év

-

4. Ütemterv

Gazdasági vezető

Gazdasági iroda

1év

Igazgató, karbantartó, munkavédelmi felelős

5. Korrekciós terv

Gazdasági vezető

Gazdasági iroda

1év

Igazgató, karbantartó, munkavédelmi felelős

1év

-

1év

Igazgató

6. Jegyzőkönyv 7. Jegyzőkönyv

Adminisztrációs és Ügyviteli Iktató osztályvezető Tűzvédelmi felelős Iktató

A munka- és egészségvédelem folyamatábráját a 17. melléklet mutatja be.

183


2. 6 KONDUKTÍV NEVELÉS-OKTATÁS

Az intézmény nevelő-oktató munkájának célja a mozgássérült kisgyermekek, tanulók, és felnőttek komplex személyiségfejlesztése, amelynek eredményeképpen a neveltjeink sikeresek lesznek a szakmatanulás-, az önálló életvezetés-, a társadalmi integráció megvalósításában. Az egész napos konduktív napirend során a kisgyermekek, tanulók, felnőttek mozgássérüléséből eredő előnytelen különbségek csökkentésére, habilitációjára, rehabilitációjára törekszünk. Kiemelt figyelmet fordítunk a mozgásfejlesztés, a korrekció, és a (re)habilitáció keretén belül a gyakorlásra, a társadalmi szokásrend és norma kialakítására, a széleskörű tapasztalatszerzésre, a változatos szituációk és feladatok megélésére. Speciálisan tervezett program keretében valósítjuk meg a halmozottan sérült neveltek személyiségfejlesztését. A harmonikusan fejlett képességstruktúra kialakulásának megvalósítását széleskörű tevékenységek biztosításával segítjük (szakkörök, tanulmányi versenyek, egyéb versenyek, egyénre szabott tehetség kibontakoztatás). Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységünk magában foglalja a prevenciót, és a konkrét támogatást a kisgyermekek, a tanulók, a szülők és a nevelőtestület részére. Az intézmény szegregált keretek között biztosítja a tanulási kudarccal küzdő neveltek felzárkóztatását. A mozgássérült kisgyermekek, tanulók, felnőttek fejlesztése, nevelése-oktatása nem nélkülözheti a családokkal, hozzátartozókkal való együttműködést. Egységes, szervezett felépítettségű szociális tevékenység keretében végezzük a szociális hátrányok kompenzálását. Az intézményben mindennapos az együttműködés (nyíltnap, nyílt foglalkozás, tanítási óra, szülői értekezlet, írásbeli tájékoztatás, családlátogatás, fogadó óra, szülői fórum) a szülők, a kisgyermekek, a tanulók, a felnőttek, a hozzátartozók és a pedagógusok között.

184


2. 6. 1 A NEVELÉSI-OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG TOVÁBBFEJLESZTÉSE

A fejlesztés irányát meghatározzák: •

az intézmény és az intézményegységek stratégiai célkitűzései,

•

a társadalmi elvárások,

•

a partnerek igényei,

•

a gazdasági háttér, anyagi erőforrások,

•

a törvényi szabályozások.

A megvalósításhoz szükséges feltételeket meghatározza: •

az infrastruktúra,

•

az eszközigény,

•

a humán erőforrás szükséglet,

•

a költségvetési tervben, valamint az óvodai nevelési, pedagógiai programban megfogalmazottak.

A követelményeket meghatározó tényezők: •

az intézmény alapító okirata,

•

a konduktív pedagógiai elvek, célkitűzések,

•

a konduktív pedagógiai program,

•

a komplex program,

•

az egyéni fejlesztési tervek, célkitűzések.

185


2. 6. 2 KOMPLEX PROGRAM

A konduktív pedagógiai programunk (ezen belül a komplex programunk) tartalmazza mindazokat a pedagógiai eljárásokat, melynek segítségével sikeres lehet a mozgássérült neveltek fejlesztése, habilitációja, rehabilitációja. Tartalmazza a hosszú és a rövidtávú célokat, a célok elérését segítő feladatokat, feladatsorokat, a sikeres megoldásokat segítő eljárásokat. A program szerkesztésénél figyelembe vesszük az életkort, az ebből eredő biológiai és társadalmi elvárásokat, a sérülésből eredő tünetegyüttest, az egyén motiváltságát. A tanulási folyamatban a mozgás-, az értelem-, a beszéd-, a manipuláció-, az önkiszolgálás-, a szociabilitás- és az érzelmi-akarati élet fejlesztését komplexen, a kölcsönhatások figyelembevételével tervezzük. A komplex program egy tanévre készül. Amennyiben a csoport összetétele 20%-ban megváltozik, a programot felül vizsgáljuk, ha szükséges módosítjuk, hiszen a tanév során folyamatosan van fejlődés, új felvétel és elbocsátás. A komplex programnak tartalmaznia kell: •

a csoportra, a kisgyermekekre, a tanulókra, a felnőttekre vonatkozó adatokat,

•

a konduktorok csoportban betöltött tevékenységi körét,

•

a hetirendet, a programok gyakoriságát,

•

a napirendet és a programok időbeosztását,

•

a napirend feladatsorokon kívüli tevékenységeit,

•

az egyéni konduktív fejlesztési tervet.

186


A csoportra, a kisgyermekekre, a tanulókra, a felnőttekre vonatkozó adatok, valamint a konduktorok feladatai Intézményegység neve Csoport száma/neve Csoport típusa/szintje (kezdõ, haladó stb.) Csoport jellege – bejáró Csoport jellege – bentlakó, szállítási igény Csoport létszáma Oktatási/fejlesztési szintje Csoport vezetője, konduktori névsor Gyermekek adatai Név Születési dátum Szülő telefonszáma Beküldő Diagnózis Súlyossági fok BNO kód Szakértői törzsszám TAJ Közgyógyellátás száma Egyéb alkalmazott terápiák Első tanácsadás időpontja Felvétel időpontja Epilepsia Shunt Szemüveg Műtét megnevezése, időpontja Segédeszközök Tankötelesek névsora Elbocsátás tervezet Egyéni fejlesztési terv Nevelők feladatai Csoportvezetőt helyettesíti Konduktor tanító – tanított tárgy Konduktor tanító – osztályfőnök Konduktor óvodapedagógus – óvodai nevelési program Konduktor – gyakorlatvezető Konduktor – hallgató képzés Konduktor – komplex program Más feladat

187


A komplex program tartalma Hetirend Napirend Iskolai órarend Osztálynévsor Óvodai foglalkozások rendje Óvodai, oktatás szerinti csoportok Kognitív program Edzés program Általános közlekedési módok Önellátási módok Öltözési módok Ékezési módok Tisztálkodási módok Zsályázás Feladatsorok: fekvő, csoportos állás-járás, ülő Egyéb Egyéni célok és feladatok Egyéni feladatok és alkalmazási formák gyűjteménye Állás-járás Manipulációs készségfejlesztés Beszéd (kommunikáció) fejlesztés Önellátás tanítás Kognitív feladatok Játékgyűjtemény Egyéb

A hetirend és a programok gyakorisága Programok Fekvő feladatsor Csoportos állás-járás Manipulációt fejlesztő feladatsor Egyéni Beszédfejlesztés Oktatás (kognitív fejlesztés) Szabadidős tevékenység Hazautazás Visszautazás Egyéb, éspedig

Mely napokon valósul meg H H H H H H H H H H

K K K K K K K K K K

Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz

Cs Cs Cs Cs Cs Cs Cs Cs Cs Cs

P P P P P P P P P P

Minden nap Minden nap Minden nap Minden nap Minden nap Minden nap Minden nap Minden nap Minden nap Minden nap

A nap mely időszakában De. Du. De. Du. De. Du. De. Du. De. Du. De. Du. De. Du. De. Du. De. Du. De. Du.

188



1. Nevelőtestületi értekezlet. 2. Munkacsoportok létrehozása. 3. Törvényi és fenntartói szabályok megismerése. Irányadók a nevelésre-oktatásra vonatkozó törvények, a fenntartói szabályozók, az elfogadott éves költségvetés, a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság döntése. 4. A mozgássérültek dokumentumainak a megismerése. Tanácsadási jegyzőkönyv, szakértői vélemény, orvosi vélemény, javaslat, egészségügyi állapotra vonatkozó dokumentumok. 5. A munkacsoportok megkezdik a munkát. 6. A programterv kidolgozása: a) egyéni- b) csoportos feladatok, c) műveltségi területek, d) szabadidős tevékenységek, e) önkiszolgálási területek. 7. A feladatsorok sorrendjének megállapítása. 8. A program írásba foglalása. 9. Vita a programról. 10. A munkacsoport beterjeszti a javaslatát. 11. A konduktori team megvitatja, elfogadja a javaslatot. 12. A csoportok megkezdik a konduktív nevelést. 13. Operatív megfigyelés: 13/a: Egyéni célrendszer és facilitáció megfigyelése, 13/b. Egyéni feladatok megfigyelése, 13/c. A környezet, az eszközök, a ritmus megfigyelése, 13/d. Egyéni megoldások, teljesítményszintek, fejlesztési terv a szülővel egyeztetve. 14. A megfigyelések értékelése. 15. A feladatsorok korrekciója. 16. Vita az új feladatsorokról. 17. A munkacsoportok beterjesztik a javaslatukat. 18. A konduktori team megvitatja, elfogadja a javaslatot. 19. A feladatok ismertetése a mozgássérültekkel, a csoportok megkezdik a feladatok megoldását. 20. Mérések a gyakorlóintézményben elfogadott mérési sorokkal. A facilitáció, a mozgásteljesítmény, a tanulás mérése.

189


21. A mérések eredményeinek értékelése. 22. Beépítése a feladatokba. 23. A komplex program véglegesítése. 24. A csoportok folyamatos konduktív nevelése. 25. A komplex program felterjesztése az igazgatónak. Felelősök és hatáskörök Lépés 1. 2. 3. 4.-10. 11. 12.-19. 20. 21-24.

Felelős Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető Munkacsoportok Nevelőtestület Konduktori team Delegált konduktor Intézményegység-vezető

Érintett Nevelőtestület Munkacsoport vezetők Munkacsoport vezetők Mozgássérült Konduktori team Nevelőtestület

Informált

Nevelőtestület Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető Igazgató

A komplex program készítésének folyamatábráját a 18. melléklet mutatja be.

190


2. 6. 3 FELADATSOR

A feladatsor formai elemei Készítés időpontja Módosítás időpontja Készítője Feladatot megoldók neve Feladatsor célja Feladatmegoldás (idõtartama, ritmusa, intendálás) Eszközök Elhelyezkedés Kiinduló helyzet Hármas tagolás (feladat, cél, megoldási mód, facilitáció, differenciálás) Kettes tagolás (feladat, megoldási mód, facilitáció) Egyoszlopos (csak feladat) Egyéb Aláhúzással jelöli, amit ismétlünk Számolás Feladat ismétlése tervezett-e Neveltek életkorának megfelelő Értelmi képességeknek megfelelő

A feladatsor tartalmi elemei Általános célmeghatározás Csoportra vonatkozó célok Egyéni célok feladatra vonatkozóan megoldásra vonatkozóan Egyszerű (feladatok megoldását nem követi alkalmazás) Összetett (alkalmazás feladatsoron belül) Szintje Kezdő Középhaladó Haladó Feladatok egymásra épülnek Fokozatosság elve érvényesül Összhang a többi programmal a tanulási folyamattal (mozgástanulás, értelmi tanulás) Segíti az alkalmazást

feladatsoron belül feladaton belül célokban

191


Feladatsor főbb jellemzői Feladatsor jellege Fekvő Csoportos

Megoldás gyakorisága (heti) 1 2 3 4 5 1

2

3

4

5

Megoldás jellege/szervezési Megoldásra szánt formája időtartam (perc) Priccsen Szőnyegen 30 45 60 Más Egyéb Csoportban Csoporton kívül 30 45 60 Más Fokossal

Bordásfalnál

Bambusznál

Más Egy az egyben

Egyéni

1

2

3

4

5

Kiscsoportban

Ülő

1

2

3

4

5

Padon Egyéb

Egyéb

1

2

3

4

5

Széken

Priccsnél

Feladatok száma

Facilitálók száma (tervezett)

10

15

20

25

10

15

20

25

30

45

60

Más

10

15

20

25

30

45

60

Más

10

15

20

25

30

45

60

Más

10

15

20

25

Más: 2 3 4 5 Nincs feltüntetve Más: 2 3 4 5 Nincs feltüntetve

Más

Más: 2 3 4 5 Nincs feltüntetve Más: 2 3 4 5 Nincs feltüntetve Más: 2 3 4 5 Nincs feltüntetve

Más

Más

Más Más

192



1. Nevelőtestületi értekezlet. 2. Munkacsoportok létrehozása. 3. Törvényi és fenntartói szabályok megismerése. Irányadók a nevelésre-oktatásra vonatkozó törvények, fenntartó szabálya, az elfogadott éves költségvetés, a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság döntése. 4. A mozgássérültek dokumentumainak a megismerése. Tanácsadási jegyzőkönyv, szakértői vélemény, orvosi vélemény, javaslat, egészségügyi állapotra vonatkozó dokumentumok. 5. A munkacsoportok megkezdik a munkát. 6. Prognózis felállítása egyénenként. 6/a Egyénre kidolgozott facilitációk terve. 6/b Egyénre kidolgozott célrendszer és feladatok terve. 6/c Hozzárendelt környezet, eszköz, ritmus. 7. A feladatok sorrendjének megállapítása. 8. A feladatok írásba foglalása. 9. Vita a feladatokról. 10. A munkacsoport beterjeszti a javaslatát. 11. A konduktori team megvitatja, elfogadja. 12. A csoportok megkezdik a feladatok megoldását. 13. Operatív megfigyelés. 13. /a Egyéni facilitációk, megfigyelések. 13. /b Egyéni célok, feladatok megfigyelése. 13. /c A környezet, az eszközök, a ritmus megfigyelése. 14. A megfigyelések értékelése. 15. A feladatok korrekciója. 16. Vita az új feladatokról. 17. A munkacsoportok beterjesztik a javaslatukat. 18. A konduktori team megvitatja, elfogadja, intézményegység-vezető véleményezi és jóváhagyja. 19. A feladatok ismertetése a mozgássérültekkel, a csoportok megkezdik a feladatok megoldását.

193


20. Mérések a gyakorlóintézményben elfogadott mérési sorokkal. A célrendszer, a mozgásteljesítmény, a tanulás és a facilitáció változásainak mérése. 21. A mérések eredményeinek értékelése. 22. Beépítése a feladatokba. 23. A feladatsor véglegesítése. 24. A csoportok folyamatos konduktív nevelése. 25. A feladatsor beépítése a nevelési programba. Felelősök és hatáskörök Lépés 1. 2. 3. 4.-10. 11. 12.-19. 20. 21-24.

Felelős Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető Munkacsoportok Nevelőtestület Konduktori team Delegált konduktor Intézményegység-vezető

Érintett Nevelőtestület Munkacsoport vezetők Munkacsoport vezetők Mozgássérült Konduktori team Nevelőtestület

Informált

Nevelőtestület Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető Intézményegység-vezető Igazgató

A feladatsor készítésének folyamatábráját a 19. melléklet mutatja be.

194


2. 6. 4 FACILITÁCIÓ

A konduktív nevelés facilitációs rendszere vizsgálatának célja csoportszintű látogatások keretén belül annak áttekintése, hogy történt-e változás a konduktív nevelés során alkalmazott facilitációs eszközrendszerben. A vizsgálat feladata: 1. információgyűjtés a facilitáció céljának értelmezéséről, 2. csoportonként a direkt és indirekt facilitációs módok és eszközök listájának elkészítése, 3. a gyakorlatban alkalmazott facilitációk megfigyelése megadott szempontsor szerint, 4. csoportonként és időpontonként 2x45 perces foglalkozás megtekintése és azonnali 45 perces megbeszélés, véleménycsere, 5. a facilitációs eszközrendszerben történő változási tendenciák kiszűrése, 6. válaszkeresés a facilitációs eszközrendszerben történt változások okaira, 7. helyesbítő, megelőző intézkedések megfogalmazása. Adatok a facilitációs eszközrendszer gyakorlatban történő megfigyeléséhez A csoport összetételének jellemzői (E; enyhe, K; közepes, S; súlyos) A gyermek, felnőtt adatai Névsor Felvétel Életkor Tünettípus Sérülés Tanévre/terminusra kitűzött cél időpontja súlyossága E K S

A facilitációs eszközrendszer megfigyelési szempontsora A szociális facilitáció célja A feladatmegoldást elősegítő körülmény megteremtése Mintaadás, példaadás a megoldások variációira, a cél konkréttá tétele, az elvárások közvetítése érdekében Lerövidített tapasztalatszerzés nyújtása Együttes élmény biztosítása Sikeres megoldások ösztönzése, kiemelése Teljesítőképesség fokozása Perspektíva biztosítása Reális önértékelés kialakítása

A ritmikus intendálás célja A gyermek belső motivációjának kialakítása A cselekvés akarásának elérése A cselekvés megvalósítási módjának megértése A helyes ritmushoz igazodó tudatos cselekvés megtervezése A helyes ritmushoz igazodó tudatos cselekvés végrehajtása A tanult cselekvés új szituációban való alkalmazása Az új cselekvés időtartamának meghatározása A meglévő cselekvés időtartamának lassítása, gyorsítása

Egyéni kezdeményezés ösztönzése Konduktor – gyermek kapcsolat elmélyítése Szülő – gyermek kapcsolat elmélyítése Gyermek-gyermek kapcsolat elmélyítése Viselkedésminták tanítása a csoportban Szokásrendszer kialakítása

195


A facilitációs eszközrendszer megfigyelési szempontsora Az eszközös, segédeszközös A manuális facilitáció célja facilitáció célja Egyszerűség Kiegészítő információadás a megfelelő koordináció kialakításához Változatosság A már elkezdett mozdulat folytatása Elhagyhatóság A holtponton való átsegítés Közvetetett segítségadás preferálása A koordináció kialakításához szükséges információ nyújtása Biztonságadás Térbeli támpontadás Elért helyzet megtartása Célmegjelölés A figyelem megosztottságának csökkentése Feladatmegoldás könnyítése

A már elért helyzet rögzítése Egy új helyzet felvételének tanítása A feladat megoldásának segítése A kitűzött cél elérésének biztosítása Egy új feladat kivitelezésének tanítása A meglévő ismertszint emelése

A pedagógiai facilitáció célja Motiváció, indíték létrehozása A gyermek aktivitásának kiváltása, önállóságának fokozása A feladatmegoldás módjának megértetése A gyermek számára legelőnyösebb feladat-megoldási helyzet kialakítása A tárgyi környezetből származó, szituatív hatások kihasználása Bizalmon alapuló légkör megteremtése A gyermek szorongásának csökkentése Sikerélmény nyújtása A kitűzött cél elérése A gyermek öntevékenységének előmozdítása A gyermek erőtartalékainak mozgósítása A gyermek önfejlesztő képességének kialakítása A gyermek közösségfejlesztő képességének kialakítása A gyermek kötelességtudatának megalapozása, fejlesztése A konduktor kapcsolatfelvételének-, és kapcsolattartásának módja

196


2. 6. 5 BELSŐ AUDIT

A belső audit célja az intézményi és a minőségirányítási program állapotának, megfelelőségének rendszeres, körültekintő értékelése és tökéletesítése. Érvényességi tartomány Az eljárás kiterjed az intézményegységben folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik a minőségirányítási rendszerben dolgoznak. Felelősségek és hatáskörök Az eljárás karbantartásáért a minőségirányítási vezető felel. Az auditcsoport vezetője felel a tervekben rögzített, a nevelés-oktatás különböző fázisaiban

végrehajtandó

ellenőrzés

elvégzéséért,

az

eredmények

dokumentálásáért. Az intézményegység-vezető felel az ellenőrzés során talált nem megfelelés esetén a javító intézkedések végrehajtásáért. A belső auditok megszervezése A belső auditok felügyeletéért az intézmény vezetője felelős. Az előkészítésről valamint az előírásnak megfelelő lebonyolításról a minőségirányítási vezető gondoskodik. Az intézményegység-vezető tájékoztatja a teljes körű működésről a minőségirányítási vezetőt. A minőségirányítási rendszert évente végzett belső minőségirányítási audittal vizsgáljuk át, amely átfogja a teljes rendszert, előre kiválasztott helyszíneken való ellenőrzésével. Indokolt esetben, amennyiben az intézmény vállalt kötelezettsége, illetve a minőségpolitika, vagy a minőségirányítási rendszer érdemben változnak, vagy egyes tevékenységek nem megfelelősége esetén az intézmény vezetője terven kívüli belső auditot rendelhet el. A minőségirányítási vezető a belső audit tervezésére éves auditprogramot készít, amely kiterjed: •

az audit időpontjára,

•

a vizsgált tevékenységekre,

•

az auditorok kijelölésére,

•

az audit ütemtervére,

•

az audit csoport(ok) összeállítására,

•

a helyszínek azonosítására,

•

az audit dokumentumok leadásának határidejére.

197


Az auditáló team feladata: •

közvetlen tapasztalatszerzés azokról a problémákról, amelyek a gyakorlati munka minőségét befolyásolják,

•

a konduktív neveléssel kapcsolatos eltérő felfogások, megoldási módok feltérképezése, közös álláspont kialakítása a szükséges „egységesítést”, fejlesztést illetően,

•

a

dokumentumok

szakmai

és

formai

szempontból

való

áttekintése,

javaslattétel a szükséges változtatásokra, •

az egyes területek közötti szakmai kapcsolatok megerősítése, valamint a területek

nehézségeinek,

különbözőségeinek

naprakész

figyelemmel

kísérése. Az auditáló team munkarendje: •

a látogatás idő- és programbeosztási ütemtervének elkészítése az érintett csoporttal egyeztetve,

•

a látogatás előtt a csoport komplex programjának, valamint a csoport szerkezetére és működésére vonatkozó számszerű és tényszerű adatoknak az áttekintése, és elemzése,

•

a csoport munkájának megtekintése a konduktív nevelési szabványokból kiemelt területre vonatkozó szempontok szerint,

•

a megfigyeltek alapján írásban összesített jegyzőkönyv elkészítése és átadása az illetékes terület és csoport vezetőjének.

Az auditáló team megfigyelési szempontjai A csoportokban tett látogatásaink során az alábbi szempontok szerint figyeljük a munkát (természetesen a teljessége igénye nélkül): A konduktor szakmai felkészültsége: 1. külső és belső motivációs bázisa, 2. nevelési oktatási stílusa, 3. irányítási készsége, 4. a neveltek feladatainak differenciálása, lebontása, 5. a segítségadási módok kidolgozottsága, segédeszközök használata, 6. megfelelő ritmikus intendálás alkalmazása, 7. alkalmazási lehetőségek tervezettsége.

198


A munka szervezése: 1. a komplex program felépítettsége, 2. a neveltek képességeinek, szükségleteinek, céljainak figyelembe vétele, 3. a nevelési és fejlesztési feladatok, a tananyag és követelmény rendszer integráltsága, 4. a napirend optimális időkihasználtsága, 5. a foglalkozások tervezettsége, szervezettsége, kivitelezettsége, 6. a

konduktorok-neveltek-hallgatók

kölcsönös

egymásra

hatása,

együttműködési készségük. Az egyéni programok: 1. a neveltek személyiségének szem előtt tartása, szükségletek és igények kielégítése, 2. szerves kapcsolódás a csoportos programokhoz a kisgyermek- és óvodai csoportnak, az iskolatípusnak, a felnőtt csoportnak megfelelő nevelési, fejlesztési, oktatási feladatokhoz. A csoportos programok: 1. minden neveltre való érvényessége, 2. a neveltek igényeinek, szükségleteinek rugalmas követése, 3. a rövid és hosszú távú célok kidolgozottsága. Holisztikus megközelítés: 1. a nevelés lelki, erkölcsi, szociális, motorikus stb. aspektusának figyelembe vétele, 2. esélyegyenlőség biztosítása, 3. a neveltek önismeretének, önértékrendszerének fejlesztése Értékelés: 1. a neveltek erőfeszítéseinek, elért eredményeinek folyamatos- összehasonlító jellegű értékelése, 2. a kisgyermek- és óvodai csoportnak, az iskola és osztálytípusnak, a felnőtt csoportnak megfelelő, a neveltek képességeire fejlesztőleg ható támogató értékelés alkalmazása. A csoport munkájának megtekintése után az auditor csoport és a megtekintett csoport tagjai a tapasztalataikat kicserélik, megvitatják, véleményüket egyeztetik.

199


A nézeteltéréseket megbeszélik és mindenki számára elfogadható értékelést adnak írásban, összesített jegyzőkönyv formájában. A folyamat leírása

1. Az audit-programot az intézmény vezetője hagyja jóvá. A belső audit időpontját a minőségirányítási

rendszer

állapota

szerint

és

az

intézményi

feladatok

figyelembevételével állapítjuk meg. 2. A belső auditot legalább egy hónappal megelőzően a minőségirányítási vezető és az intézményegység-vezető javaslatot tesz a megbízandó auditorok személyére az intézmény vezetőjének. Az auditorok felkészítése a minőségirányítási vezető kötelezettsége. 3. Az audit csoport vezetője, illetve az auditorok egy héttel a helyszíni vizsgálat előtt átveszik az audit dokumentumokat, és belső audit ellenőrzési lapot készítenek (facilitáció, komplex program ellenőrzési lap). 4. Az audit terv ismertetése a vizsgált területtel. 5. A helyszíni vizsgálatot a jóváhagyott audit program és az auditálás általános szakmai szabályai szerint kell végrehajtani. Az auditon az intézményvezető engedélyével megfigyelő is részt vehet. Az auditáltak kötelesek az audit során rendelkezésre állni és a minőségirányítással kapcsolatban minden kért információt megadni, illetve dokumentum meglétét, feljegyzést és helyszínt bemutatni. A helyszíni vizsgálatról az auditoroknak az ellenőrzési lap felhasználásával, lehetőleg még a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenniük. Az audit jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a vizsgált dokumentumokat, feljegyzéseket és a szerzett tapasztalatok lényegét. Meg kell adni a tapasztaltak megítélését. A lapot mind az auditoroknak, mind az auditáltaknak alá kell írni. Az összesített jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szükséges helyesbítő intézkedéseket annak határidejével együtt, az auditálttal való megegyezés alapján, melyet az illető aláírásával

igazol.

Vitás

esetekben

elsőfokon

a


vezető,

másodfokon az intézményvezető dönt. 6. A jegyzőkönyvek és eltérési lapok alapján a vezető auditornak az audit jelentés lapon el kell készítenie az audit értékelését, amely összegezi a tapasztaltakat.

200


Itt értékelni kell a belső minőségirányítási audit során nyert pozitív és negatív tapasztalatokat, és azonosítani kell a problémákat, valamint a javasolt helyesbítő és megelőző intézkedéseket, azok felelőseit és a határidőket. Az audit jelentések tartalmát az intézmény működésének értékelésekor a minőségirányítási vezető ismerteti. A vezetés meghatározza a szükséges fejlesztő intézkedéseket, a végrehajtásra vonatkozó javaslatokat, és szükség esetén intézkedési tervet dolgoz ki. A vezetés által megfogalmazott javaslatokat és intézkedési tervet az intézményvezető hagyja jóvá, és adja ki végrehajtásra. Felelősségek és hatáskörök Lépések 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Felelős Intézményvezető Minőségirányítási vezető, intézményegység-vezető Minőségirányítási vezető, auditorok Intézményegység-vezető Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető

Érintett Vizsgált terület Auditor

Informált Minőségirányítási vezető Nevelőtestület Intézményegység-vezető

Auditált terület Auditált terület Auditált terület

Nevelőtestület Intézményvezető

A belső audit folyamatábráját a 20. melléklet mutatja be.

201


MELLÉKLETEK

202

Bizottságok


Szenátus Rektor

Humántudományi Intézet Igazgató

Konduktív Pedagógiai Intézet Igazgató

Oktatási rektorhelyettes

Pedagógiai és Pszichológiai Intézeti Tanszék

Elméleti Konduktív Pedagógiai Intézeti Tanszék

Felnőttképzési Tanszék

Alkalmazott Pedagógiai és Módszertani Intézeti Tanszék

Alkalmazott Konduktív Pedagógiai Intézeti Tanszék

Neurorehabilitációs Tanszék

Minőségbiztosítás

Tudományos rektorhelyettes

Innovációs Iroda

Hári Mária Kutatás Regionális Fejlesztés Nemzetközi Kapcsolatok Központ

Gyakorló Közoktatási Intézmény igazgató

Gazdasági igazgató

Pénzügyi Osztály

Főtitkár

Rektori Hivatal, Központi Irattár

Munkaügyi Osztály

Üzemeltetési Osztály Informatika, Média és Oktatástechnika

HR / PR Társadalomtudományi Intézeti Szakcsoport

Inkluzív Pedagógiai Intézeti Szakcsoport

Tanulmányi Igazgatóság Hallgatói Kollégium

Speciális Pedagógiai Intézeti Szakcsoport

Karrieriroda ALUMNI

Hotel Belsőellenőrzés

Rendészet

203


1. melléklet, Az MPANNI szervezeti felépítése, organogram 2. melléklet, Stratégiai tervezés, I. folyamatábra

START

Jogi szabályozások Jelentkezők listája

1. A törvényi és fenntartói szabályozások megismerése

Szakértői vélemény

2. Jelentkezők és dokumentumainak megismerése

Pedagógiai program

3. A Pedagógiai Program módosítandó, kiegészítendő területeinek számbavétele

Munkacsoport listája

4. Munkacsoportok létrehozása a program kidolgozáshoz

Munkacsoport listája

5. Nevelőtestület tájékoztatása a csoportok megalakulásáról és a tervezet elkészítésének határidejéről

Pedagógiai program

6. A munkacsoportok elemző munkája

Azonosított területek, folyamatok

Megalakult munkacsoport

Jegyzőkönyv

Javaslat a módosításokra

Jogi szabályozások Pedagógiai Program Módosító javaslatok Módosító javaslatok, kiegészítések

7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok elfogadása

Hiányok pótlása Módosító javaslatok, kiegészítések

8. Nevelőtestületi értekezlet az elemző munka és a módosító javaslatok megvitatása

Javaslatok

Nem

elfogadása

Igen 1

204


1 Pedagógiai Program

Módosítások

Kiegészített Pedagógiai Program Törvényi szabályozások

Igen 9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba

Kiegészített Pedagógiai Program

10. A módosított Pedagógiai Program elfogadtatása a nevelőtestülettel

Jegyzőkönyv

11. A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal

Kiegészített Pedagógiai Program A kiegészített Pedagógiai Program

Nem

Igen Pedagógiai Program fejlesztési módosításai

Jegyzőkönyv

12. Testületi vita

Elfogadott Pedagógiai Program

Módosítások

Nem

Igen Elkészült Pedagógiai Program

13. A Pedagógiai Programot megismerteti a közvetlen partnerekkel

Új Pedagógiai Program

14. Felterjesztés a fenntartóhoz elfogadásra

Jegyzőkönyv

STOP 205


3. melléklet, Éves munkaterv, II. folyamatábra

Csoport beosztása

START

Az elmúlt tanév értékelő beszámolója

1. Tájékoztatás a nevelésioktatási célkitűzésekről

Csoportvezetők tanév végi beszámolói

Jegyzőkönyv

2. Személyi feltételek aktualizálása

Partneri igényfelmérés adatai

3. Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása

Az adott év munkarendjéről szóló rendelet

4. Célok, célértékek meghatározása csoportonként

A csoportvezetők elkészítik a munkatervet

Csoportok munkaterve

5. Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelősök, időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez

Nem

6. A csoportok munkatervének összeállítása, írásba foglalása

Munkaterv

7. A munkatervek értékelése

Javított, elfogadott tervek

Tartalmilag, formailag megfelelő-e?

Igen 1

206


1

A csoportok munkatervei

Kommunikációs adatbázis

8. Feladatterv elkészítése

Feladatterv

9. Mérési terv elkészítése, kritériumokkal

Mérési terv

10. Eseménynaptár összeállítása

Programfüzet

11. A tájékoztatási rendszer megtervezése

Tájékoztatási rendszer

12. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása

Nem

Az intézmény éves munkaterve

13. A nevelőtestület elfogadja az éves munkatervet

Igen 14. A munkaterv elküldése a fenntartónak, elhelyezése az intézményi irodákban

STOP

207


4. melléklet, Vezetői ellenőrzés, III. folyamatábra

START

Indikátorrendszer

Indikátorrendszer Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv

Idő- és felelősség mátrix

1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása

Szempontlista

Az ellenőrzött területek listája

2. Az ellenőrzési területek kiválasztása 3. Éves ellenőrzési terv elkészítése

Ellenőrzési terv

Jegyzőkönyv 4. Éves ellenőrzési terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel Megbízások

Idő- és felelősségmátrix Ellenőrzési szempontlista

5. Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása Időterv a beszámoláshoz 6. Az ellenőrzés végrehajtása Feljegyzések

Feljegyzések az ellenőrzésről

7. A tapasztalatok megbeszélése

Ellenőrzési lista

8. A feltárt hiányosságok pótlása

Ellenőrzési lista

Ellenőrzési lista Feljegyzés

9. Az igazgató tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól

Feljegyzések

Nem 1

208


1 Nem

Igen Eredményesség ellenőrzése

10. Az eredmények adattárba helyezése

Elektromos adatbázis

STOP

209


5. melléklet, Éves értékelés, IV. folyamatábra

START

1. Az igazgató felkéri az értekezleten érintett területek felelőseit az éves beszámolóik elkészítésére Partnerektől származó visszajelzések eredménye

2. A munkaközösség vezetők elkészítik az éves beszámolót

Belső audit jegyzőkönyve

3. A munkaközösségek elfogadják a beszámolót

Minőségfejlesztő munkák

Ellenőrzési feljegyzések

4. A folyamatgazdák, és a BECS elkészíti az éves beszámolót 5. Az igazgató összegzi az intézményegység-vezetői ellenőrzés eredményeit

6. Indikátorrendszer folyamatgazdái elkészítik az éves beszámolót

Intézkedési tervek (javító, fejlesztő tevékenységek) Panaszlista Alapítványi mérleg

Munkaközösségi beszámolók

7. Az aktuális intézkedési tervek felelősei elkészítik az éves beszámolót

8. A panaszkezelésért felelős személy elkészíti éves beszámolóját

1

Beszámolók az indikátorrendszerről

Beszámolók az intézkedési tervekről

Éves beszámoló a panaszkezelésről

210


1

Személyi változások listája

9. Az igazgató számba veszi a megváltozott körülményeket

10. Az igazgató elkészíti éves beszámolóját

Éves beszámolók

11. Az igazgató, az intézményegység-vezetők, a munkaközösség vezetők, a BECS vezető, az indikátor-rendszer felelősei, az intézkedési tervek felelősei beszámolnak éves munkájukról a tanévzáró értekezleten 12. Hozzászólások

Beszámoló a megváltozott körülményekről

Éves beszámoló az alapítvány munkájáról

Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv

13. A nevelőtestület elfogadja az éves beszámolókat

14. Az éves beszámoló elhelyezése az irattárba, továbbítása a fenntartó felé

Éves beszámoló

STOP

211


6. melléklet, Irányított önértékelés, V. folyamatábra S T A R T

1 . Ö n é r té k e lé s c é lja in a k m e g h a tá r o z á s a

C é llista

Ü te m te r v 2 . A fe la d a to k ü te m e z é s e . Ö n é r t é k e l é s t e r ü le t e i n e k , sz e m p o n tja in a k m e g h a tá r o z á s a S z e m p o n tl i s t a

3 . A

v e z e tõ i ö n ér té k e lé s e lk é s z íté se

V e z e tõi k é r d õív

4 . A

k lím a te s z te k k e l va ló viz sg á la t m ó ds z e r ta n i e lõ k é sz íté s e

K érd õ íve k a k lím a v iz sg á la th o z

5 . A

k lím a te s z te k k e l v a ló fe lm é r é s é s fe l d o lg o z á s e lv é g z é s e

Ö ssz e gz é s a k lím a viz s g á la tr ó l

1

212


1 Korrekció

Vezetõi kérdõív

6. A klímatesztek és a vezetõi kérdõívek elemzésébõl a fókuszcsoportos interjú kérdõíveinek megfogalmazása

A fókuszcsoportos interjú kérdései

Összegzés a klímavizsgálatról

A fókuszcsoportos interjú kérdései

7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, szempontjai, ütemezése

Fókuszcsoportos interjú protokollja

Korre kció Protokoll

Jegyzõkön yv

Önértékelõ dokumen tumok

8. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítása

Jegyzõkönyv

Összefoglaló a fókuszcsoportos beszélgetésrõl

9. A fókuszcsoportos in terjúk feldolgozása

10 Az irányított önértékelés an yagain ak összesítõ elemzésébõl a vezetõi in terjú elõkészítése

Vezetõi interjú kérdései

Korre kció Vezetõi in terjú kérdései

11. A vezetõi in terjú lefolytatása az összegzés alapján

Vezetõi interjú

2

213


2

Ö né rtéke lõ d o kum e ntu m ok

12. Az irányított önértékelés anyagainak végsõ összesítése

Összefoglaló az irán yított önértékelésrõl

13. A nevelõtestület tájékoztatása az irányított önértékelésrõl

Jegyzõkön yv

14. A fejlesztendõ területek kijelölése

Problémakatalógus

STOP

214


7. melléklet, Partneri igény-és elégedettségmérés, VI. folyamatábra

START

Partneri adatbázis

1. Az azonosított partnerek és képviselőik vizsgálata

2. Az elégedettségi kritériumok meghatározása és aktualizálása

3. Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása

Állami elvárások

4. Az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosítása, mintakészítés

Intézményi (belső) elvárások

feltárása Fenntartói elvárások

Tanulói igényfelmérés

6. Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése

Szülők elvárásai

Elégedettségi (megfelelőségi) kritériumok

Az igényfelmérésben résztvevők listája

Mérési rend / eljárásrend

5. Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása

A munkatársak elvárásai

Partneri adatbázis kommunikációs tábla

7. Az eredmények ismertetése és megbeszélése az intézményen belül

Az eredmények összegzése

Tantestületi összefoglaló

Éves teljesítmény értékelése Rövid összefoglaló az Évkönyvben

Szükséges-e beavatkozás? A partnerek elégedetlenségi köre

Van-e szükség változtatásokra az indikátorainkban?

Igen

Igen Nem

Nem

STOP

Korrekciós indikátorok megfogalmazása

215


8. melléklet, Az intézményen belüli információáramlás, VII. folyamatábra Információs források

Közvetlen források

Intézményegységek

Gondnokság

Igazgató Tanács

Intézményegységvezető Csoportvezetők

Kibővített szakalkalmazotti értekezlet

Takarítás, karbantartás Nyilvántartás

Szállítás

Adminisztrációs. és Ügyviteli O.

Informatika Szakalkalmazotti értekezlet

Szakalkalmazotti kör

Minőségi munka Vezetői kör

Munkaértekezlet Minőségi körök

Csoportvezetői értekezlet

Tünetcsoport

Hozzátartozók

Csoport megbeszélés

Csoport

Csoportos, egyéni tanácsadás, értekezlet

Konduktor

Egyes nevelt

Minőségi körök

Egyes hozzátartozó

9. melléklet, Az MPANNI- ra kiterjedő Információáramlás, VIII. folyamatábra

216


Rektor Hírlevél, fórumok, intranet Gyakorló Közoktatási Intézmény Igazgató Humánpolitikai Osztály

Humántudományi-, Konduktív Pedagógiai Intézet Igazgató, Oktatási-, Tudományos rh., GYKI és Gazdasági Igazgató, Főtitkár

Kiszolgáló , szolgáltató egységek

Egységvezetői értekezlet

GYKI Igazgató helyettes Konduktív Általános Iskola és Kollégium Igazgatója

Konduktív Óvoda vezetője

Ld. iskola cs o p or t

cs o p or t

cs o p or t

KKGK vezetője

Ld. iskola

Felnőttnevelési Egység vezetője

Ld. iskola

Külföldi Konduktív Pedagógiai Egység vezetője

Ld. iskola

Adminisztrációs és Ügyviteli Osztály

Munkatársak

cs

o

p or t

217


vertikálisan lefelé irányuló információ (utasítás, értesítés, tájékoztatás) kölcsönös,

vertikális

vertikálisan

felfelé

információáramlás,

(tájékoztatás

megbeszélés) irányuló

információ,

(tájékoztatás,

véleménykérés, beszámoló) nem

közvetlenül

az

alá-

és

fölérendeltségen

alapuló

információ-áramlás

218


10. melléklet, Panaszkezelés, IX. folyamatábra START

I. szint

1. Panasz Nem jogos

2. A panasz jogosságának vizsgálata

A csoportvezető tisztázza az ügyet a panaszossal

Jogos 3. A csoportvezető egyeztet az érintettel

Az egyeztetés eredményes

A probléma megnyugtatóan lezárult

4. Panasz leírása

II. szint

5. Az intézményegység-vezető egyeztet a panaszossal (megállapodás) 6. Az egyeztetést, megállapodást Az egyeztetés eredményes írásban rögzítik, és elfogadják az abban foglaltakat A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

Türelmi idő szükséges 1 hónap múlva

Igen

Nem 7. Probléma fennáll, panasz jelentése az igazgató felé

A probléma megnyugtatóan megoldódott; rögzítése feljegyzésben

III. szint

8. Az igazgató vizsgálja a panaszt; közös javaslat a probléma kezelésére 9. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban rögzítése

A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

STOP

219


11. melléklet, Felvétel az intézménybe, X. folyamatábra (a 4. lépés 2005-ben megszűnt) START

Orvosi és egyéb szakértõi vélemények

1. Új tanácsadáson történõ elsõ megjelenés

2. Szakértõi vizsgálat

Alkalmas-e konduktív fejlesztésre?

Szakértõi javaslat

Nem

Igazolás kiadása

Igen 3. A döntés írásba foglalása


4. Felvételi és Elbocsátási Bizottság ülése

Jegyzõkönyv

Szakértõi javaslat Intézményi stratégia Csoportbeosztások

Döntés a gyermek felvételérõl foglalkoztatásáról

Értesítés

Nem

Igen Értesítés a felvételrõl

5. Az intézményegységvezetõ értesíti az érintetteket Csoportbeosztás

1

Nem

220


1

A gyermek dokumentumai Szakértõi javaslat

Felvételi státusz

6. Felvétel a foglalkoztatás helyén

Forgalmi napló

Rendelési jegyzék

Bizottsági jegyzõkönyv Egyéni fejlesztési napló

7. Konduktív nevelés megkezdése

Nem

Meg felelõ-e ?

Igen 8. Konduktív foglalkoztatás

Sto p

221


12. melléklet, Elbocsátás az intézményből, XI. folyamatábra (a 4. lépés 2005ben megszűnt) Start Jogi szabályozók E lbocsátási tervezet

Intézm ényi stratégia A nevelt állapota

1. Elbocsátási tervezet készítése

Intézmények fogadókészsége

2. Szakértõi vizsgálat kezdeményezése

Mérõsor

V izsgálatkérõ lap

A gyermek dokument umai

3. Sz akértõi vizsgálat

Szakértõ i javaslat

A gyer mek dokum entumai


4. Felvételi és E lbocsátási Bizottsági ülés

Elbocsátási tervezet

Nem

Döntés az elbocsátásról

Igen 1

222


1

5. A döntés írásba foglalása

Jegyzõkönyv

Jegyzõkönyv

6. Az érintettek tájékoztatása

7. A foglalkoztató terület vezetõje konzultál a szülõkkel, fogadóintézményekkel

Kórlap

8. Utógondozással való kapcsolatfelvétel Kórlap lezárása 9. A nevelt elbocsátása Konduktív záróvélemény

Egyéni fejlesztési napló lezárása STOP

223


13. melléklet, Utógondozás, nyomonkövetés, XII. folyamatábra (a 2. lépés 2005ben megszűnt)

S TART

Jo g i s za b á lyo zó k 1 . E lõ ké s zí tõ m u n ká b a n (e lb oc sá t á s) t á jé ko zó d á s, t á jé ko zt a tá s

E lb oc sá t á si list a

Jo g i s za b á lyo zó k

2 . A z E lb o cs á tá s i B iz ot ts á g ü lé se

J eg y zõ kö n yv

Jo g i s za b á lyo zó k

K o n d u k to ri ja va sla t

N EM

Dönté s az e lb o csá t á s ró l

IG E N

K o n d u kt ív zá ró v é lem é n y

3 . A d o ku m en tu m o k ta n u lm á n yo zá s a

É r te s ít é s

R e n e lé si je g yzõ k ö n yv A n ev elt d o k u m e n t u m a i

4 . E ls õ m e g je le n é s a z Ut ó g o n d o zá s on F org a lm i n a p ló

L é ts zá m je len t é s

N EM

1

224


1

5. UTG

te r v k é s z í t é s e

A t erv d o k u m e n tá l á s a

6 . S z ü l õ v e l , n e v e le t t e l v a l ó e g y e z t e té s e lf o g a d t a tá s

E l fo g a d o t t U T G te r v

NE M

IG E N

7 . A n e v e lt u t ó g o n d oz á s a a t e r v n e k m e g f e le l õ e n

D o k u m e n tá c i ó

8 . P r o b l é m a fü g g õ e n c s a lá d é s in t é zm é n y lá t og at á s

Je g yz õ kö n y v

9 . A z á l l a p o t fo l y a m a to s f e l m é r é s e , k o n t r o ll j a

R e n d e lé s i je g y z é k

NE M M ó d o s ít ó j a v a s l a t U T G te r v b e vá lá s a

IG E N

1 0 . F o lya m a t os U tó g o n d o z á s

STOP

14. melléklet, A konduktorok kiválasztása, XIII. folyamatábra

225


Munkaerő szükséglet jelentkezése

Ad hoc, év közbeni

Éves szintű tervezet

A munkaerő helyzet értékelése az egységvezetők, HP vezető és az igazgató által, prioritások javaslata a pályázati kiíráshoz.

nem

igen

Átcsoportosítás

Pályázat előkészítése, HP Osztály Pályázat kiírása Gyakorló Közoktatási Intézmény Igazgatója által

Megoldható belső átcsoportosítás

Pályázat eljuttatása a célcsoport számára, HP Osztály Beérkezett pályázatok gyűjtése, feldolgozása, HP Osztály Pályázatok értékelése, egységvezetők, HP vezető és az Igazgató által

várólista

Pályázati kiíráson kívül történő, érdeklődés; munkavállalási szándék

Igazgató döntése az elfogadott pályázatokról

Adatbázis a jelentkezőkből

nem

igen

Értesítés

Felvételi eljárás, Munkaügy, HP Osztály

226


15. melléklet, A gyakorlatvezető konduktorok kiválasztása, XIV. folyamatábra Gyakorlatvezető konduktor szükséglet jelentkezése

Ad hoc, év közbeni Éves szintű tervezet

A munkaerő helyzet értékelése az egységvezető, a HP vezető, az igazgató és a felelős oktató által a pályázati kiíráshoz.

A Pályázat kiírása a Gyakorló Közoktatási Intézmény Igazgatója által

A pályázat eljuttatása a célcsoport számára, HP Osztály

Beérkezett pályázatok gyűjtése; feldolgozása, HP Osztály

Az új munkaterület kijelölése

Pályázatok értékelése, az egységvezető, a HP vezető, az Igazgató és az oktató által Az igazgató döntése az elfogadott pályázatokról

Értesítés

Státusz betöltése, értesítés az érintetteknek, HP Osztály

227


16. melléklet, Továbbképzési rendszer, XV. folyamatábra START

Jogi szabályozók

1. Egyéni továbbképzési igények felmérése

Szándéknyilatkozat

2. Az igények megfeleltetése a szükséglettel

Feljegyzés

Alkalmazási követelmény

Stratégiai terv

Pedagógia program

Akkreditált továbbképzési gyûjtemény

3. Az igények szétválogatása

Egyéb kínálatok

4. Továbbképzési terv összeszerkesztése

Elsõdleges terv

5. A tervjavaslat igazgató tanács eléterjesztése

6. Az Igazgató tanács mérlegeli a tervet

1

228


1

Az Igazgató tanács dönt

Értesítés

7. A továbbképzési terv végleges formába öntése

Jelentkezési lap

Továbbképzési terv

8. A továbbtanulók jelentkeznek a továbbképzésre Iskolalátogatási igazolás

9. A továbbképzõ intézmény visszaigazolása

10/a A képzési felelõs kezeli az adatokat

Számla

10/b A Pénzügyi Osztály rendezi a számlát

Pénzügyi mutatók 11. A továbbképzési terv felülvizsgálata Képzési mutatók

12.A folyamat értékelõ áttekintése

Beszámoló

2

229


2

1 3 . A b es z á m o l ó I g a z g a tó ta n á cs e lé tá r á s a

D ön té s a m ó d o s ít á s r ó l

1 4 . A m ó d o s ít o tt t e rv m e g v a ló s í t á s a

1 5 . A f o l y a m a t ér t é k e l õ á tte kin té se

1 6. A

K o r r e k c ió s j a v a s l a t o k

k o r re k c i ó s j a v a s l a t o k b e ép í t és e a f olya m a tba

S top

230


17. melléklet, Munka- és egészségvédelem, XVI. folyamatábra Munkavédelmi szabályzat

Tűzvédelmi szabályzat

START

1. A felelősök elvégzik a biztonságtechnikai bejárást

Frissített veszélylista

Jegyzőkönyv

Veszélylista

Szükséges-e azonnali beavatkozás?

IGEN

A szakember elhárítja a veszélyforrást igen

NEM Ütemterv készítése

Frissített veszélylista

Bizonylat

Ütemterv

2. Ütemterv készítése a fennmaradó feladatokra 2/a Ütemtervi feladatok megvalósítása

2/b Az elvégzett munkák ellenőrzése

2/c Korrekciós terv készítése

1

Megfelelő-e?

Az alfolyamat lezárult

Korrekciós terv

231


1

3. Baleset- és tűzvédelmi oktatás a technikai dolgozóknak

Jegyzőkönyv

4. Baleset- és tűzvédelmi oktatás a tantestület számára

Jegyzőkönyv

5. Baleset- és tűzvédelmi oktatás a nevelteknek

Naplók

Balesetvédelmi oktatás

Tűzvédelmi szabályzat

6. Tűzriadó

Jegyzőkönyv

Menekülési útvonal térképe Megfelelő-e? 7. Korrekció

STOP

232


18. melléklet, Komplex program, XVII. folyamatábra

START

A tanévi előírások

1. Nevelőtestületi értekezlet

Jegyzőkönyv

2. Munkacsoportok létrehozása Gyakorlati képzési. igények

Rehabilitációs Bizottság döntése

Partneri igények

Iskolázottsági adatok

Erőforrások

6/a Egyéni és csoport feladatok

3. Törvényi és fenntartói szabályok megismerése

4. A csoportok megismerése

Feladatsorok, fejlesztendő területek

5. A munkacsoportok megkezdik a munkát

6. Programterv

6/b Műveltségi területek

7. A feladatsorok sorrendjének megállapítása

Elsődleges terv, egyéni célok

6/c Szabadidős programok

Hálóterv

1

233


1 Feladatsorok, tankönyvek

Kiscsoportok listája

8. A program írásba foglalása

Komplex program

9. Vita a programról

Közlekedési E.Ü., adatok 10. A munkacsoport beterjeszti a javaslatát

Konduktív nevelési alapelvek

Jegyzőkönyv

11. A konduktori TEAM elfogadja

BEVÁLIK I.

Nem

Igen 12. A csoportok megkezdik a konduktív nevelést

13. Operatív megfigyelés

Megfigyelési szempontsor

13/a Egyéni célrendszer, facilitáció megfigyelése

13/b Egyéni feladatok megfigyelése

13/c A környezet, eszköz, ritmus megfigyelése

Megfigyelési naplók, státusz

13/d Egyéni megoldásmódok, teljesítményszint

2

234


2 14. A megfigyelések értékelése

15. A feladatsorok korrekciója 16 . Vita az új feladatokról

Feladatsorok

Feljegyzés

17. A munkacsoportok beterjesztik a javaslatukat


BEVÁLIK II.

Jegyzőkönyv

NEM

IGEN 19. A csoportok megkezdik a Konduktív Nevelést

20. Mérések

Feladatsor

Mérési sorok: Fac, kompl.

3

235


3

21. A mérések eredményeinek értékelése

22. Beépítése a feladatokba

23. A komplex program véglegesítése

NEM

BEVÁLIK III.

IGEN

24. Folyamatos konduktív nevelés

25. A komplex program átadása az igazgatónak

A komplex program archiválása

STOP

236


19. melléklet, Feladatsorok, XVIII. folyamatábra START

1. Nevelőtestületi értekezlet

Jegyzőkönyv

2. Munkacsoportok létrehozása Fenntartói szabály Rehabilitációs Bizottság döntése

Orvosi dokumentum

3. Törvényi és fenntartói szabályok megismerése

4. A mozgássérült dokumentumainak a megismerése

Szakértői,orvosivélemények

K.P. dokumentum 5. A munkacsoportok megkezdik a munkát

Feladattár

6/a Egyénre kidolgozott facilitációk terve

6. Prognózis felállítása egyénenként 6/b Egyénre kidolgozott feladatok terve, célrendszer 7. A feladatok sorrendjének megállapítása

Elsődleges feladatterv

6/c Hozzárendelt környezet, eszköz, ritmus Feladatterv

1

237


1

Feladattár

8. A feladatok írásba foglalása

Feladatsor

9. Vita a feladatokról

10. A munkacsoport beterjeszti a javaslatát

K.N. alapelvek

Jegyző-


I. Feladatsor BEVÁLIK

könyv

Nem

Igen 12. A csoportok megkezdik a feladatok megoldását

Megfigyelési szempontsor

13/a Egyéni facilitáció megfigyelése

13. Operatív megfigyelés

13/b Egyéni feladatok, célok megfigyelése

Megfigyelési naplók, státusz

13/c A környezet, eszköz, ritmus megfigyelése

2

238


2

14. A megfigyelések értékelése

15. A feladatok korrekciója

16. Vita az új feladatokról

Feladatsor

Feljegyzés

17. A munkacsoportok beterjesztik a javaslatukat


II. Feladatsor BEVÁLIK

Jegyzőkönyv

Nem

Igen 19. A csoportok megkezdik a feladatok megoldását

20. Mérések

Feladatsor

Mérési sorok: Fac, kompl. és célrendszer

3

239


3

21. A mérések eredményeinek értékelése

22. Beépítése a feladatokba

23. A feladatsor véglegesítése

Nem

III. Feladatsor BEVÁLIK Igen

24. A csoportok megoldják a feladatokat

25. A feladatsor beépítése a nevelési programba

Feladatsor archiválása

STOP

240


20. melléklet, Belső audit, XIX. folyamatábra

START

1. Audit program meghatározása 2. Auditorok kiválasztása

3. Szempontsor elkészítése 4. Az auditált területen a dolgozók tájékoztatása 5. Helyszíni vizsgálat lefolytatása

Audit jegyzőkönyv

Összesített jegyzőkönyv NEM

Elfogadás

Jelentés

IGEN

Intézkedési -terv

Javaslatok

Ellenőrzés

Jelentés

6. Értékelés

VÉGE

241

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM II. KÖTET

Recommend Documents