MISKOLCI EGYETEM Bölcsészettudományi Kar
Intézményi elégedettségmérés és annak marketing stratégiai hozadékai
Készítette:
Konzulens:
Hajdu Csilla
Karlowits- Juhász Orchidea
Közoktatás vezető és pedagógus szak
Egyetemi tanársegéd
Miskolc, 2015
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés......................................................................................................... 1 2. Marketing ........................................................................................................ 3 2.1. A marketing fogalma ................................................................................. 3 2.1.1. Szükségletek, igények, kereslet ....................................................... 4 2.1.2. Termékek ......................................................................................... 4 2.1.3. Érték……………………………………………………………….5 2.1.4. Csere és ügyletek ............................................................................ 5 2.1.5. Kapcsolati marketing ....................................................................... 6 2.1.6. Piacok .............................................................................................. 7 3. Oktatásmarketing............................................................................................... 8 3.1. Marketing az oktatásban ............................................................................ 8 3.1.1. Stratégiai marketing tervezés ........................................................... 8 3.1.2. A stratégiai tervezés lépései............................................................. 9 4. A dr. Enyedy Andor református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde múltja és jelene ................................................................................................... 11 5. A dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde pedagógiai hitvallása ......................................................................................... 13 6. Empirikus vizsgálatok ..................................................................................... 15 6.1. A helyzetelemzés első szakasza: szülői kérdőív ...................................... 15 6.1.1. A felmérés elvégzése ..................................................................... 15 6.1.2. A szülők körében elvégzett kérdőíves felmérés értékelése .......... 16
2
6.2. A helyzetelemzés második szakasza: SWOT analízis a pedagógus kollégák körében ......................................................................................................... 25 6.2.1. SWOT- analízis ............................................................................ 25 6.2.2. A vizsgálat elvégzése .................................................................... 26 6.2.3. A felmérés kiértékelése................................................................. 26 6.3. Interjú a vezetővel………………………………………………………33 7. Összegzés ....................................................................................................... 34 Irodalomjegyzék ................................................................................................. 36 Felhasznált weboldalak………………………………………………………….36 Summary ............................................................................................................ 37 Mellékletek ......................................................................................................... 38 Függelék………………………………………………………………………...44
3
1. Bevezetés
Az idei 2014/ 2015-ös tanév a tizedik év, hogy pedagógusként dolgozom. A mezőcsáti Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde biológiatestnevelés szakos pedagógusa vagyok. Az elmúlt tíz év során intézményünk és annak vezetése több átalakuláson is átesett. Ezek közül a legnagyobb változást talán az a vezetőváltás jelentette, ami két egymást követő tanévben is megtörtént. Rövid időn belül két vezető elvárásaihoz kellett igazodnunk. Ez maga után vonta pedagógus kollégák leszámolását, és új kollégák érkezését. Ezzel egy időben változtak a törvények, amik tapasztalat hiányában a vezetőségnek nehézséget okoztak. Így sokszor egyik napról a másikra kellett mindig valamilyen új megoldáshoz igazodnunk. A mindennapi egyébként is zsúfolt napjainkat pályázati feladatok, projektek megvalósításával terheltük még, ami szintén nem volt egyszerű számunkra. Nyilván ezek konfliktusokat okoztak. A pedagógusok és a vezetés összetételének változása a szülőket is elbizonytalanította egy kicsit. Ezért úgy gondoltuk, készítünk egy elégedettség felmérést, ami egyfajta visszajelzés számunkra, hogy milyen véleménnyel vannak a szülők az iskolai életünkről. Vissza gondoltam arra, hogy milyen is volt az intézmény, amikor ide kerültem friss diplomával a kezemben, és hogy hogyan is változott azóta. Pontosabban, hogy mi is változott azóta, vagy éppen mi nem. Az idősebb kollégák mindig mondják, hogy bezzeg a mi időnkben… Akkoriban tapasztalat hiányában mindig mosolyogtam, hogy ugyan már, csak a gyerekek változnak. Elballagnak és jön helyettük másik csoport. De valójában már tudom, hogy ez nem így van. Nem mindegy, hogy azok, akik elballagnak, hogyan teszik azt. Helytállnak-e a középiskolákban? Olyan alapokat kaptak- e, amelyekre sikeresen tudnak építeni? Szívesen gondolnak- e vissza az általános iskolai éveikre? Vajon mit gondolnak a szülők? Jó választás volt- e ez az intézmény gyermekük számára? Eleget tettünk- e az elvárásaiknak, kielégítettük- e az igényeiket? Aztán eszembe jutott, hogy nem csak az számít, hogy ki, hogyan és milyen véleménnyel távozik az intézményünkből, hanem az is, hogy milyen személyiségek, tehetségek érkeznek az intézménybe. Milyen gyerekanyaggal fogunk dolgozni éveken keresztül. Továbbá azok a szülők, akik kisiskolás korú gyermeküket jelenleg is hozzánk íratják be, miért teszik ezt? Mi 1
az, ami miatt ezt az intézményt választották? Mit tudunk mi adni, amit más iskolák esetleg nem? Ezek a kérdések a vezetőség tagjaiban is felvetődtek. Összeállítottunk egy szülőknek szóló kérdőívet (lásd. 1. sz. melléklet), amelynek elemzését magamra vállalva készítek egy jelenlegi állapotokat tükröző elégedettségi felmérést intézményünkről és a benne zajló munkáról. A kérdőíves mérés kiértékelése újabb kérdéseket vetett fel bennem, így szakdolgozatom teljesebbé tételéhez a kollégákat és a vezetőnket is megkérdeztem az intézményi elégedettségükkel kapcsolatban. Munkánk végzéséhez pedig az alábbi igére hívnám fel a figyelmünket: „Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!” 1 (I. Kor. 10, 12)
Ez az ige számomra felhívja a figyelmet arra, hogy olyankor is, amikor azt gondoljuk, hogy egyenesben vagyunk és flottul működik valami, nem szabad teljes elégedettséggel hátradőlni és azt mondani, hogy már így jó, innentől maguktól működnek tovább a dolgok, és nincs semmi tennivalónk a továbbiakban. Mindig történnek változások, amelyekhez alkalmazkodni kell, amelyekre reagálni kell. Amikor utazni szeretnénk valahova, felszállunk egy villamosra vagy egy buszra. Elindulunk. Mondhatjuk, hogy sínen vagy úton vagyunk. Azonban kapaszkodnunk kell, hogy egy kanyarnál vagy egy hirtelen fékezésnél el ne essünk, és meg ne sérüljünk. A „kanyarok” egy iskola életében is jönnek. Azzal, hogy megalakult egy iskola, lettek diákjai, pedagógusai, még nincs vége a munkának, és a küldetésnek. Sőt! Onnantól kezdődik az igazi kihívás. Attól, hogy vannak kiváló versenyeredményeink, kimagasló tanulmányi eredményeink, nem állhatunk meg a munkával, hanem folyamatosan bővítenünk kell a gyerekek tudását. Ezeknek a sikereknek motivációs tényezőként kell ránk és a munkánkra hatniuk. Egy szervezetben nem érvényes az, amit Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásában megfogalmazott, miszerint „Be van fejezve a nagy mű, igen, A gép forog, az alkotó pihen.” 2 Egy oktatási intézmény folyamatos működéséhez, fennmaradásához komoly menedzsment munkára van szükség.
1
Biblia, Istennek az Ószövetségben és Újszövetségben adott kijelentése, Újszövetség, 2005, 195.
2
Madách, Budapest, 1987, 1.
2
2. Marketing 2.1.
A marketing fogalma
A vállalati siker egyik legalapvetőbb tényezője között szerepel a marketing. A marketing kifejezés az angol „market” szóból származik, aminek jelentése piac. Eredendően a sikeres piaci értékesítés feltételrendszerének kialakítására utal, melynek lényege a vevői igények kielégítése, valamint a nyereséges működés, melynek feltétele, hogy a fennálló versenytársakhoz képest nagyobb értéket tudjon felmutatni, és versenyképes tudjon maradni. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján tudjuk, hogy a gyermekek születésében számszerűen is jelentős mértékben visszaesés tapasztalható. Ebből következik, hogy a beiratkozásra kerülő gyermekek száma is évről évre kevesebb lesz. Márpedig az iskola fennmaradásához, működéséhez elengedhetetlen a megfelelő létszámmal rendelkező osztályok indítása. Ezáltal az oktatási intézmények között egy kisebb verseny alakul ki a gyerekekért. Ahhoz, hogy az intézmény fel tudja venni a versenyt a többi riválissal, egy kiemelkedő programot kell nyújtania a közönség számára. Egy vagy akár több kiválóan kidolgozott, bevált, jó visszhangú program segítségével lesz versenyképes az iskola. „A marketing olyan társadalmi és vezetési eljárás, amelynek segítségével egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak s cserélnek ki egymás között, miközben szükségleteiket és igényeiket kielégítik.” 3 Ez a megfogalmazás olyan alapfogalmakra épül, mint például szükségletek, igények, kereslet, termékek, értékek, költségek, elégedettség, kapcsolatok, piacok, potenciális vevők. Hogy ezek a fogalmak hogyan is jelennek meg egy oktatási intézmény mindennapjaiban, azt az alábbiakban magyarázom Philip Kotler (Kotler, 2002) Marketing Menedzsment című könyvében leírtak segítségével.
3
Kotler, Budapest, 2002, 39.
3
2.1.1. Szükségletek, igények
A marketing egyik legbefolyásolóbb és átalakító tényezője az, hogy az embereknek aktuálisan az életükben mire van szükségük, igényük. Az, hogy az embernek szüksége van valamire, azt jelenti, hogy valamilyen területen hiányosságot tapasztalt és ezt a hiányosságot szeretné kielégíteni. Ilyenek lehetnek, az élelem, a ruházat, a lakóhely, a biztonság, a valahová tartozás, munkahely, és sorolhatnánk. Ezek olyan szükségletek, melyeket az ember alakított ki azáltal, hogy éli a mindennapjait. Puszta jelenlétünkből fakadnak azok a tényezők, hogy szükségünk van valamire. A marketing csak megpróbál ezekre az emberi igényekre felfigyelni, és olyan termékeket előállítani, amelyek ezeket a hiányosságokat kielégítik a páciensek számára. Ezek az igények rendkívül sokfélék, és állandóan változnak, alakulnak. Ez magával hozza azt a következményt, hogy ezekhez folyamatosan alkalmazkodni kell. Így van ez egy oktatási intézmény esetében is. Tudni kell, hogy a szülőknek és a gyerekeknek mik az elvárásaik, milyen igényekkel íratják be gyermeküket az adott intézménybe. Majd igyekeznünk kell olyan programokat nyújtani, amik eleget tesznek ezen elvárásoknak.
2.1.2. Termékek
Az előző fejezetben említett szükségletek és igények kielégítésére szolgálnak a termékek. Ezeknek több összetevője is lehet, mint a fizikai javak, a szolgáltatások és az elképzelések. Egy oktatási intézmény nem elsősorban a fizikai javakat adja, hanem inkább szolgáltatásokat nyújt a diákoknak és a szülőknek. Továbbá több területet érintő elképzelései vannak az intézmény jövőképét illetően. A szülők és diákok közösen választhatnak különféle szakkörök közül, gyakorolhatják hitvallásukat, nyelveket tanulhatnak, különféle sportok iránti érdeklődésüket elégíthetik ki. Nem utolsó sorban pedig akár a véleményükkel is támogathatják az iskola további fejlődését.
4
2.1.3. Érték
Hogyan és mi alapján választanak ki a fogyasztók egyet a sok termék közül, amelyek az adott szükséglet kielégítését szolgálják? Itt jön képbe az érték és az elégedettség. „Az érték a fogyasztó becslése a termék általános szükségletkielégítő képességéről.” 4 A szülőknek vannak elképzeléseik, becsléseik, hogy milyen iskolába szeretnék adni gyermeküket. Mielőbb igyekeznek felmérni azt, hogy melyik lehet az az intézmény számukra, ahol gyermekük az ő adottságait, tehetségét a leginkább ki tudja bontakoztatni és magasabb szintre tudja fejleszteni. Igyekeznek körültekintően felmérni az egyes oktatási intézmények által kínált lehetőségeket, szolgáltatásokat. Próbálnak minél több információt begyűjteni az ismerősöktől, szülőktől, olyan diákoktól, akik oda jártak vagy jelenleg is járnak. Figyelemmel követik azokat az eseményeket, melyeken lehetőségük van betekinteni az iskolai életbe. Majd, ha úgy ítéli meg, hogy ez az intézmény az ő és gyermeke igényeit, elképzeléseit kielégíti, döntést hoz amellett, hogy szeptembertől gyermeke ennek az iskolának lesz tanulója.
2.1.4. Csere és ügyletek
Kotler szerint (Kotler, 2002) az emberek négy formában juthatnak el a termékükhöz. Az egyik a saját termelés. Ebben az esetben nincs piac, nincs marketing. A másik a kényszerítés. Ilyenkor semmi hasznosat nem ajánlanak fel a másik félnek, legfeljebb annyit, hogy sértetlen marad. A harmadik a kéregetés. Ebben az esetben semmi megfogható ellenértéket nem tudnak felajánlani, csak legfeljebb a hálájukat. A negyedik formája a termék megszerzésének a csere. A csere valamilyen kívánt termék megszerzése valakitől, akinek viszonzásul valamit felajánlanak. Ahhoz, hogy a csere végbemenjen, öt feltételnek kell teljesülnie: „- legalább két fél szükséges - mindkét félnek legyen valamije, ami a másik fél számára értékes, hasznos
4
Kotler, Budapest, 2002, 41.
5
- mindkét fél legyen kommunikációra és átadásra hajlamos - mindegyik félnek jogában áll elfogadni, vagy elutasítani az ajánlatot - mindegyik fél célszerűnek és kívánatosnak tartja a másik féllel való megállapodást Hogy a csere ténylegesen létrejön- e, az attól függ, hogy a két fél megállapodik-e olyan cserefeltételekben, amelyekkel mindketten jobb helyzetbe kerülnek, mint a cserét megelőzően voltak.” 5 A beiratkozás előtti szülői tájékoztatón és a beiratkozás alkalmával az igazgatói elbeszélgetés során a szülők kellő mértékben tájékoztatva vannak arról, hogy mi is az intézmény pedagógiai hitvallása. Melyek azok az értékek, melyeket az intézmény, és annak dolgozói képviselnek. Milyen szolgáltatásokat, lehetőségeket tud kínálni számukra és gyermekük számára az iskola. Mik az elvárások a szülővel és a diákkal kapcsolatban. Alaposan megismerik a Házirendet, és a Szervezeti Működési Szabályzatban (SZMSZ) leírtakat. Ezeket az információkat mérlegelve hozhatják meg döntéseiket, hogy beleegyeznek- e abba, hogy gyermekük az intézmény diákja legyen.
2.1.5. Kapcsolati marketing
„A kapcsolati marketing annak a gyakorlata, amikor tartósan kedvező kapcsolatokat építünk ki a kulcspartnerekkel, hogy hosszú távú lojalitásukat megtartsuk.” 6 Egy oktatási intézmény elsődlegesen megpróbál hosszú távú, megbízható, mindkét oldalnak előnyös, nyereségesnek bizonyuló kapcsolatokat teremteni. Ez által valósíthatják meg, hogy hosszabb időn át kiemelkedő minőséget érjenek el. Az iskolának érdeke, hogy minél több olyan diákja legyen, akikkel kimagasló eredményeket tud elérni. A szülőnek pedig érdeke, hogy olyan környezetben tudhassa gyermekét, amely biztosítja számára azokat az alapokat, amelyek segítik a későbbi előmenetelét. Iskolát és diákokat nem egy évre választunk. Ez minimum nyolc éves kapcsolat, ahol mindenkinek az a célja, hogy azokat a megállapodásokat, amelyeket a beiratkozás
5
Kotler, Budapest, 2002, 42.
6
Kotler, Budapest, 2002, 44.
6
alkalmával megtettek, ez alatt az idő alatt betartsák. Ennek következményeként pedig mindkét fél elégedett lesz. „Az általános iskolában a nyolc tanév alatt a megoldásokat másoktól elváró én központú kisgyermekből, egyéni és csoportos célok kitűzésére és megvalósítására alkalmas és hajlandó serdülőt kell nevelni, aki képes lesz a továbbiakban helytállni, biztos fizikai, erkölcsi, lelki és mentális gyökereivel stabilan kapaszkodni, szélsőségektől mentesen egyensúlyban maradni. „7 Intézményünk távlati célja a közoktatási intézményrendszeren belül elsősorban az, hogy megbízhatóan, hatékonyan működjön a résztvevők megelégedettségével.
2.1.6. Piacok
A piacot azok a potenciális vevők alkotják, akiknek az igényeik, és szükségleteik bizonyos területeken, adott témákban megegyeznek, és ahhoz, hogy ezen igényeiket kielégítsék, képesek arra, hogy csere ügyleteket vigyenek véghez. „A piac mérete azoknak a számától függ, akik valamilyen szükségletet vagy igényt jeleznek, és rendelkeznek mások érdeklődésére számot tartó forrásokkal, s hajlandók és képesek is ezeket a forrásokat igényeik ellenébe cserére felajánlani.” 8 Az oktatás terén is igen széles a piac. Vannak egyházi, állami vagy magán iskolák. Művészeti-, sport, vagy akár nyelvekre és egyéb tagozatokra építő iskolák. Minden iskola kialakítja a saját profilját. Eldönti, hogy ő mikben szeretne többet nyújtani, miben szeretne egyedibb lenni a többi intézménynél. Így aztán elég széles a skála a szülők előtt, amelyet végigböngészve meghozhatják döntésüket gyermekük jövőjét illetően. Nyilván számukra ez egy felelősségteljes, nem egyszerű döntés, hiszen ebben az esetben itt a csere „tárgya” a gyermek. Ezáltal kialakul egyfajta versenyhelyzet az intézmények között, hogy továbbra is megfelelő létszámú beírt tanulóval tudjon működni.
A Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja, Mezőcsát, 2013. 7
8
Kotler, Budapest, 2002, 44.
7
3. Oktatásmarketing
3.1. Marketing az oktatásban Hogy mikor is jelenik meg egy oktatási intézmény „életében” a marketing? Talán mindig akkor kezdünk el gondolkodni, amikor valamiben nehézségeink támadnak. Így például, ha egy intézményben csökken a forrás, vagy kevesebb a beiratkozó gyerekek száma, akkor azonnal elgondolkodik a vezető is és a fenntartó is, hogy mi lehet a probléma hátterében? Ilyenkor jöhetnek az ötlet börzék és beindul a marketing folyamata.
3.1.1. Stratégiai marketing tervezés
Balázs Éva válogatásaiból (Balázs, 1998.) Philip Kotler- Karen F. A. Fox Oktatásmarketing című írása alapján „Az oktatási intézményeknek kétféle formális tervet kell kidolgozniuk: stratégiai tervet és taktikai tervet. A stratégiai terv a következő kérdésre válaszol: Hogyan tud az intézmény a legjobban működni adott célok, erőforrások és változó lehetőségek esetén? A második, a taktikai marketing terv a stratégiai tervből nő ki és a stratégia véghezvitelét irányítja” 9.
9
Balázs, Budapest, 1998, 246.
8
3.1.2. A stratégiai tervezés lépései
„A stratégiai tervezés az intézményi célok és adottságok, valamint a változó marketing lehetőségek közötti stratégiai illeszkedés kialakításának és fenntartásának folyamata.”
10
Alapja az egyértelmű, mindenki számára érthető intézményi küldetés
meghatározása, továbbá az ezek megvalósítását szolgáló célok kialakítása. Első lépés a környezet elemzése. Ide tartozik a külső-, és belső környezet, a piaci környezet, a verseny környezet, az intézményt körülvevő közösség környezete, és a makrokörnyezet felmérése. Ennek megvalósítását a lehetőségek és a veszélyek elemzésével érhetjük el. Második lépésben az erőforrásokat kell elemezni. Ilyenek a humán erőforrások, a pénzalapok, eszközök, rendszerek. Ezt az erősségek és gyengeségek feltérképezésével tudjuk elemezni. Ezen eredményekből már célokat lehet meghatározni. Mi is volt az intézmény eddigi küldetése? Megállta –e ez a helyét, és mi legyen az újabb küldetése? A válaszok utalhatnak egy konkrét dologra, vagy általános célként is megfogalmazódhatnak. Ezt követően történik meg az intézményi stratégia kidolgozása. Az intézményi stratégia azokat a döntéseket tartalmazza, amelyek az éppen aktuális programokra vonatkoznak (azaz, hogy beváltották- e a tőlük várt eredményt, van e rá szükség, lehet e tovább fejleszteni, vagy esetleg hagyjuk abba) továbbá „a jövőbeni programokat és piaci lehetőségeket tartalmazza. … A stratégiák a környezet és az erőforrások elemzéséből és a célkialakítás lépéseiből nőnek ki, illetve azokat tükrözik. Az intézménynek akkor van szüksége stratégiára, ha bizonyos célokat el akar érni.” 11 Ezt követi a szervezet kialakítása. „Az intézménynek struktúrával, emberekkel és kultúrával kell rendelkeznie ahhoz, hogy stratégiáit végrehajthassa.”12 Ez nem egyszerűen megvalósítható feladat. Komoly döntések meghozatalát kívánja. Ilyenek lehetnek például: egyes személyek átképzése, elbocsájtás, vagy új emberek felvétele is. Az új ötletek 10
Balázs, Budapest, 1998, 247.
11
Balázs, Budapest, 1998, 252.
12
Balázs, Budapest, 1998, 252.
9
elfogadtatása a tantestülettel sem zökkenőmentes minden esetben. Óriási ellenállásokba ütközhetünk a megvalósításkor. Végül az intézménynek olyan rendszereket kell kialakítania és kifejlesztenie, amelyek szükségesek az új stratégia támogatásához. Ilyenek a marketing információs-, tervezési-, és ellenőrzési rendszer.
10
A mezőcsáti Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola, Óvoda és
4.
Bölcsőde múltja és jelene Mezőcsát egy Dél- Borsodban fekvő kb. 5900 fős lélekszámmal rendelkező kisváros. A Mezőcsáti Református Általános Iskola alapításának éve feltételezés szerint a Mezőcsáti Református
Egyház
1576-os
megalakulásával
egyidős.
Csát a XVIII. századtól mezőváros, ahol a működő iskola magasabb fokú oktatási intézménynek számított a környező falvak iskoláinál. A XIX. század elejére már 5 tantermes iskolává fejlődött, ahol 202 fiú és 163 lány tanuló tanulhatott. Iskolánk 1948-ig működhetett. A rendszerváltozás után, 1991-ben egyházközségünk régi épületeit visszaigényelte, és 1992 júniusában újraalapították a református általános iskolát, mely szeptembertől két tanítóval és 16 diákkal tehetett eleget a felszólításnak: „Neveljétek
őket
az
Úr
tanítása
szerint!”
(Ef
6,4)
Ahhoz, hogy az iskola bővüljön, 1992-től évente mindig egy tantermet sikerült visszaigényelni.
2000-re
érte
el
teljes
kiépülését.
Jelenleg 8 évfolyamon 12 osztály működik, 249 gyermekkel és 23 főállású pedagógussal. „A keresztyén értékrend közvetítése lehetőséget biztosít városunkban a szabad iskolaválasztás alapján a református szellemiségben történő oktatás és nevelés igényének kielégítésére. Ennek hatása a környező településeken is érezhető, így iskolánknak bejáró tanulói
is
vannak.
Kapcsolatot tartunk református intézményeinkkel mind szakmai, mind ünnepi, kulturális rendezvények és tanulmányi versenyek alkalmával, pedagógusaink aktívan vesznek részt gyülekezeti életünkben.” 13 A lelkész, és az őt támogató presbitérium, az iskola vezetője és dolgozói azóta is egy célért küzdenek, hogy legyen egy olyan iskola Mezőcsáton, ami értékeiben többet tud adni diákjainak, mint egy állami intézmény. Nem titkoltan bízva abban, hogy az innen kikerülő
13
http://oktatas.reformatus.hu/index.php?ax=view&id=90
11
diákok később visszatérnek, és aktív gyülekezeti tagokká, esetleg presbiterekké válnak. Így a gyülekezet utánpótlása is talán megoldottnak látszik. Látván, hogy az iskola szépen halad, sikeres, jól működik, igény merült fel a város lakóitól, hogy nem lehetne -e református óvodát is alapítani. Elgondolkodván azon, hogy az óvodánkban nevelkedett gyerekekből lesznek az elsős diákjaink, megépült az óvoda csodaszép új épülete, ami 14 gyerekkel és egy csoporttal kezdte meg működését 2004- ben. Így intézményünk neve tovább bővült dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola és Óvodára. 2007- től az óvodán belül integráltan bölcsődei csoport is indult. 2011- ben pályázati támogatás segítségével megépült a bölcsőde külön épülete is. Ezzel a lépéssel úgy gondoltuk, hogy a szülők és a gyerekek is folyamatosan olyan környezetben, közegben vannak, ahol fontos a szeretet és a hit. Pici koruktól így nevelkednek ezek a gyerekek, és a szülők is megszokják az itteni szokásokat, rendszert. Most már a nevünk dr. Enyedy Andor Refomátus Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde. Két éve került városunk egyetlen gimnáziuma és közgazdasági szakközépiskolája olyan helyzetbe, hogy az önkormányzat azt mondta, nem tudja tovább fenntartani az intézményt. Volt egy nyertes pályázatuk is épületbővítésre, de ezt nem tudták volna megvalósítani, mert az önkormányzat nem tudta volna finanszírozni az önrészt. Gazda István akkori esperes úgy gondolta, nem szabad elveszítenie az egyetlen középiskoláját a városnak, így segített, és felajánlotta, hogy az egyház átveszi a gimnázium működtetését. Így most már van Mezőcsáti Református Gimnázium is. A pályázatból megvalósult az épület felújítása, bővítése, a pedagógusoknak megmaradt az állása, és a diákoknak nem kellett másik iskolába menniük. Mindenki nagyon hálás ezért, és nagyon sokat változtak a diákok is. Természetesen a középiskolások hithez való viszonya nem alakul ki egyik pillanatról a másikra. De pozitívan könyveljük el, hogy már megjelennek a kötelező istentiszteleti alkalmakon, ahová szép ünneplő ruhában, nem pedig farmerban jelennek meg. Viselik az intézmény kitűzőjét, és egyes ünnepi alkalmakon nagyon szép műsorral készülnek. Egyre több egyházi éneket ismernek, amiket egyre szívesebben, hangosabban énekelnek. Ezek apró dolgok, de azt bizonyítják számunkra, hogy jó irányba haladunk. Nem utolsó sorban pedig a ballagó diákjaink tovább folytathatják tanulmányaikat egy református gimnáziumban, ami ugyanazokat az értékeket vallja, mint amiben 14 éves korukig nevelkedtek.
12
5. A Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde pedagógiai hitvallása
Intézményünk célja és feladata, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké nevelje, akik tisztelik az egyetemes emberi értékeket, a magyar hazát és nemzetet. Olyan polgárokká formálódjanak, akik hűségesen és áldozatkészen, mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni. „Célunk és feladatunk továbbá, hogy református tanulóinkat egyházunk hitvalló tagjaivá-, nem református tanulóit – vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett – saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére neveljük.” 14 Intézményünk középtávú célja, hogy diákjainkkal megismertessük azokat az iskola által felkínált, és bennük meglévő lehetőségeket, amelyekkel bátran élhetnek. Rövidtávú céljainkat pedig az aktuális iskolai élethelyzetek alakítják, amik a mindennapos együttlétek alatt adódnak. Legyenek azok bármilyen színezetűek, tanulni és épülni kívánunk belőlük. A gyermekeinket három nagyobb fordulóponton kell átsegítenünk iskolánkban, ezek az óvodából az iskolába érkezés, majd a kamaszkorba lépés és tagozatváltás, nem utolsó sorban pedig az intézményből való továbblépés segítése, előkészítése.
A testi, lelki és szellemi fejlődési szintjeik nem papírformaszerűen megírtan történik, ezért pedagógusaink a gyermekek érését nem siettetik, hanem próbálnak igazodni azokhoz. Nevelési céljainkat és feladatainkat is annak megfelelően alakítjuk, hogy a hatást gyakorló kettősségeket kellőképpen megéljék gyermekeink, ugyanakkor a harmónia biztonságát mindig megtalálják, és visszataláljanak a viszonylagos lelki egyensúlyukba. „Mert minden ember kettősségek közötti konfliktusokban fejlődik testi, lelki és szellemi síkon, így alakul ki a személyisége. Ez alatt időben és térben saját magával, majd egyre bővülő körben közvetlenül és közvetetten kisebb-nagyobb csoportokkal vállal közösséget. Mindhárom megnyilvánulási síkon fejlődési szinteket kell meglépnie, amihez az iskolán kívül azoknak A Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja, Mezőcsát, 2013. 14
13
a csoportoknak is hatékony segítséget kell nyújtaniuk, ahol a gyermek személyének fontossága megjelenik. Elsősorban a családban, vallási téren a gyülekezetben, nagyobb egységben a magyar társadalomban.” 15
A Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja, Mezőcsát, 2013. 15
14
6. Empirikus vizsgálatok
Érdekelt minket, hogy iskolánkkal, szolgáltatásaival, kollégáim munkájával, gyermekük előmenetelével mennyire elégedettek a szülők. Továbbá, hogy melyek azok a tényezők, amikről pozitív véleménnyel vannak, mik az erősségeink, miken kellene esetlegesen változtatnunk, vagy milyen irányú kiegészítéseket kellene tennünk annak érdekében, hogy a gyerekek és a szülők is jól érezzék magukat intézményünkben, és pozitív véleménnyel legyenek irántunk. Ezért egy helyzetelemzést végeztem Horváth László vezetőnkkel együtt. Ennek első szakaszában a szülők részéről egy általunk szerkesztett kérdéseket tartalmazó kérdőív (1. sz. melléklet) kitöltése volt a feladat.
A beérkező
válaszokat táblázatba rendezve összesítettük, majd azokat diagramok segítségével ábrázoltuk, melyeket vezetőnk is felhasznált Hajdúböszörményben leadott Intézményi kommunikáció és marketing című szakdolgozatában. A diagramok kiértékelése mindkettőnk részéről önállóan történt. Ezt követően egy belső környezeti elemzést végeztem a kollégák által kitöltött SWOT- táblázat segítségével. Harmadrészben pedig jelenlegi vezetőnket kérdeztem meg arról, hogy ő hogyan látja intézményünk erősségeit, lehetőségeit, gyengeségeit és veszélyeit.
6.1.
A helyzetelemzés első szakasza: szülői kérdőív
6.1.1 A felmérés elvégzése
A kérdőívet intézményünkben 100 szülőhöz jutattuk el. . Ebből a célcsoportból alakult ki az a 82 darab számú vizsgálati minta, amely alapján az iskola szülői közösségére nézve megbízható következtetéseket vonhatunk le.
Még az adatok elemzése előtt
elmondható, hogy a nagy válaszadási arány tükrözi az iskolánkban tanuló diákok szüleinek nagyarányú bevonódását az iskolai élet aktív formálásába, valamint nagy számban élnek azzal a lehetőséggel, hogy véleményt nyilvánítsanak intézményünkről. A kérdőíven három kérdéscsoportot határoztak meg.
15
Az első blokkban összeállított kérdésekkel arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan ítélik meg intézményünket a szülők a beiratkozás, és az első szeptemberi nap után tapasztaltak alapján? Miért ezt az iskolát választották gyermeküknek, ajánlanák-e másoknak, hogyan ítélik meg az iskolai követelményrendszert, az iskolában folyó szakmai munka színvonalát, hogyan tudnánk a leghatékonyabb formában eljuttatni hozzájuk a legtöbb információt gyermekük előmeneteléről. A második kérdéscsoport egyértelműen az iskola szolgáltatásaira irányult. Szerettünk volna képet kapni arról, hogy az általunk nyújtott „szolgáltatásokkal”, mint például étkeztetés, iskolai
könyvtár, tanulószoba, sportkörök, szakkörök, szabadidős
rendezvények,
tehetséggondozó-, illetve felzárkóztató foglalkozások mennyire elégedettek a szülők. A harmadik kérdéscsoportban 1-5-ig terjedő értékskálán (elfogadhatatlan-kiváló) kellett a szülőknek bejelölniük az elégedettségüket a meghatározott tevékenységek, szolgáltatások mentén. . Ezeken a kérdéseken keresztül vizsgáltam a szülők általános elégedettségét az eddigi tapasztalataik alapján. Azt kapták- e, amiről a beiratkozáskor tájékoztatást kaptak, vagy esetleg csalódtak-e. Hogyan látják gyermekük terheltségét, a szülőkkel való kapcsolattartást, és természetesen fontosnak tartják- e gyermekük jövője szempontjából a keresztyén értékrend szerinti nevelést.
6.1.2. A szülők körében elvégzett kérdőíves felmérés értékelése
Hipotézis: Azt feltételezem, hogy a szülők döntő többsége elégedett az iskola működésével és
hatékonyságával.
Elégedetlenségüket
túlnyomórészt
az
iskolai
infrastruktúra
korszerűtlensége terén, valamint a tanulószobai délutáni foglalkozások csoportjainak beosztása és működése kapcsán fejtik ki.
Az első kérdéscsoportban az első kérdés arra utalt, hogy miért választották a szülők a mi intézményünket.
16
1.1. Miért választották ezt az iskolát?
fő
40 35 30 25 20 15 10 5 0 a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
válasz
A válaszadók 42, 6 %- a (35 fő) azért választotta az iskolát, mert már voltak korábbról tapasztalatai. Hozzánk járt testvére, rokona és ezek alapján döntött intézményünk mellett. 34,1 %- ban (28 fő) ismerősök ajánlották nekik ezt az intézményt. Az ismerősöktől elhangzott pozitív vélemény volt a mérvadó döntésükben. Ugyanolyan arányban (20, 7 %, azaz 17- 17 fő) volt döntő fontosságú a tanító néni személye, a színvonalas oktató munka, továbbá az intézmény felekezeti jellege. Kisebb mértékben választották iskolánkat az óvó néni javaslatára (4, 8 %, azaz 4 fő)), a tárgyi feltételek alapján (2, 4 %, azaz 2 fő), a felajánlott emelt szintű oktatás alapján (7, 3%, azaz 6 fő), illetve az iskola helye, közelsége alapján (9, 7 %, azaz 8 fő). Hipotézisemet alátámasztja az a tény, hogy a válaszadók közül senki nem hivatkozott az iskolai infrastruktúrára döntése meghozatala kapcsán, így arra következtetek, hogy a szülők nem tartják az iskola épületét és felszereltségét olyan magas színvonalúnak, hogy az vonzó és befolyásoló tényező legyen iskolaválasztási döntésük meghozatalában.
A második kérdésben az érdekelt, hogy ajánlanák- e iskolánkat más olyan szülőknek akik most állnak iskolaválasztás előtt.
17
1.2. Miként ajánlaná gyermeke iskoláját egy most iskolát választó ismerősének?
c 9%
d 2%
a 44%
a b c d
b 45%
A bordóval jelölt terület 45, 1 %, azt a választ adta, hogy kisebb fenntartásokkal, de bátran 43, 9 % jó szívvel, nyugodt lelkiismerettel ajánlaná intézményünket. Ezt jelöltem a diagramon kék színnel. 8, 5 % (sárga cikk) nem nyilvánítana sem pozitív, sem negatív véleményt, és 2, 4 % (türkiz cikk) inkább más iskolát javasolna. Örömmel tölt el, hogy a megkérdezettek magas százalékban úgy gondolják, hogy ajánlanák másoknak is az intézményt, ugyanakkor elgondolkodtat és aggaszt az a 2, 4 %, akik azon a véleményen vannak, hogy más iskolát ajánlanának. Kutatásom lehetséges folyatatásaként érdemes lenne ezen utóbbi célcsoport véleményének okait feltárni, arra vonatkozó kérdőívet esetleg interjút szerkeszteni, hogy mi(k) az oka(i) annak, hogy nem ajánlják intézményünket. A vizsgálat fényt deríthetne olyan lehetséges kockázatokra és gyengeségekre, amelyek kiküszöbölésével tovább növelhető az elégedettségi ráta.
A harmadik kérdés az iskola légkörére utalt.
18
1.3. Milyennek ítéli meg az iskolai légkört?
em va sfe gy el
Eg yé b
je. ..
ú zp on t kö rm ek
Sz igo
r,
Gy e
Hu m án us
De m
ok
ra t ik
us
fő
60 50 40 30 20 10 0
A szülők által megadott válaszok alapján a diagramról leolvasható, hogy kimagaslóan gyermekközpontúnak ítélték meg iskolánkat, ugyanis a megkérdezettek közül 48- an (szinte a fele) adták ezt a választ. 21 ember szerint humánus az iskola légköre, 9 szerint demokratikus. Egy ember szerint a vasfegyelem és a szigor jellemzi iskolánk légkörét, 4- en pedig az egyéb választ adták. Összességében elmondható, hogy az iskolai légkört pozitívan ítélik meg a szülők, vagyis úgy gondolják, hogy gyermekük jó helyen van az iskolában, számára megfelelő légkörben tölti el a mindennapjait. A későbbiekben talán érdemes lenne foglalkozni azzal, hogy aki a vasfegyelmet írta legjellemzőbb iskolai légkörnek, milyen tényezők hatására tette ezt?
A negyedik kérdésben az iskolai követelményrendszerről alkotott véleményeket vizsgáltam. .
19
1.4. Milyennek tartja az iskolai követelményrendszert?
Gyenge
3,60%
59,70%
Megfelelő 42,60%
Erős
Túl erős
0%
Magas százalékban (59, 7 %) úgy gondolják a szülők, hogy olyan követelményrendszerünk van, ami elfogadható, teljesíthető. Szerintük nem állítunk túlzottan nagy feltételeket a gyermekek felé. Kicsivel kevesebben (42, 6 %) úgy érzik erős. Vagyis magasabb szintet várunk el a gyerekektől, mint ami számukra teljesíthető. 3, 6 % úgy gondolja, hogy gyenge. Ezek szerint a döntő többség elfogadja és jónak tartja követelményrendszerünket, a szülők kis hányada tartja alacsony színvonalúnak, további vizsgálat témája lehet az, hogy felkutassuk ennek okát.
Az ötödik kérdés arra irányult, hogy a szülők hogyan tudják lemérni, és értékelni az iskolában folyó szakmai munka színvonalát. Melyek lehetnek a legmérvadóbbak ebben az esetben? Tantárgyi átlagok, vagy a tanulmányi átlagok, hogy milyen verseny eredményeket tudunk felmutatni, esetleg a gyermek véleménye a döntő? Vagy lehetséges, hogy vannak olyanok, akik nem tudják lemérni semmiből, hogy milyen színvonalú munka zajlik az intézményben?
20
em ér ni tu dj al Ne m
ev
él
em én
k Gy e
te l Fe lvé
rm ek
ie re dm én ye
ye .. . m
án y
iv
er se n
át lag Ta nu l
Ta nt ár gy i
ye
40 35 30 25 20 15 10 5 0
ok
fő
1.5. Milyen módon tudja lemérni, értékelni az iskolában folyó szakmai munka színvonalát?
Legmérvadóbb a tanulmányi átlag és a versenyeredmények voltak. Erre lehetett számítani, hiszen egy körzeti, megyei vagy országos szintű versenyen történő megmérettetés utáni kiváló eredményekkel hazatérni mindenki számára nagy büszkeség. Azt bizonyítja, hogy diákjaink a „híresebb” iskolák diákjai mellett igencsak helyt állnak. A bizonyítvány pedig szintén egy kézzel fogható mutatója annak, hogy hogyan is teljesít a diák. Ez alapján a pedagógusaink munkáját is felmérik a szülők. A felvételi eredmények és a gyermekek véleménye volt a következő a sorban, végül 4- en adták azt a választ, hogy nem tudják lemérni a szakmai munkánk színvonalát.
A hatodik kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy a szülők melyik információs csatornán jutnak a legtöbb információhoz gyermekük előmeneteléről, tanulmányi munkájáról.
21
Melyik lehetőség alapján kaphatnak legtöbb információt gyermekük iskolai előmeneteléről, tanulmányi munkájáról? Közös tanórán kívüli alkalmak
1,2
Telefonon keresztül
1,2 57,3
Egyéni beszélgetés 48,7
Írásbeli üzenetek 1,2
Családlátogatás
12,1
Nyílt nap
17
Fogadóóra
48,7
Szülői értekezlet 0
10
20
30
40
50
60
%
A válaszokból kiderül, hogy a legtöbb információt 57, 3%- ban az egyéni beszélgetésekből kapja a szülő. A szülői értekezletek és az írásbeli értesítések (48, 7 %) is fontosak. A fogadóóra és a nyílt nap volt a következő. A családlátogatás, a telefonos tájékoztatás, a közös tanórán kívüli program kapta a legkevesebb jelölést. Nagyon örülök annak a ténynek, hogy a felmérés igazolja azt, hogy tanáraink sok energiát fektetnek a szülőkkel történő személyes beszélgetések megvalósításába, hiszen a válaszadók ezt az információs csatornát tartják legfontosabbnak az iskolai kapcsolattartás terén.
A második kérdéskörben az iskola szolgáltatásaival való elégedettséget kutattam. Előzetesen arra számítottam, hogy a legtöbb negatív visszajelzést az ünnepekkel, az iskolai könyvtárakkal, valamint a tanulószobai foglalkozásokkal kapcsolatosan fogalmazzák meg a szülők. Az ünnepeket azért emeltem ki, , mert egyházi intézmény lévén nálunk az állami ünnepek mellett kötelező egyházi ünnepeink is vannak, amiken kötelező a részvétel. Azt feltételeztem, hogy sokaknak jelent problémát ez a sok alkalom, hiszen ezáltal a tanítás nélküli szüneteik is kevesebbek a gyerekeknek. A könyvtárunk felszereltsége sem a legkorszerűbb. A helység nagyon kicsi. Ugyan folyamatosan vásároljuk az új könyveket és bővítjük a könyvállományt, de nincs például számítógép, internet hozzáférés, fénymásolási lehetőség. Ezeket folyamatosan igyekszünk pótolni. A tanulószobai foglalkozások negatív megítélésére azért számítottam , mert azt látom, hogy a gyerekek nem igazán örülnek az
22
egész napos iskolai rendszernek. Délutánra elfáradnak. Házi feladataikat gyorsan összecsapják, és azt gondolják, hogy azzal, hogy az írásbeli leckével készen vannak, a szóbelire már nem is kell időt szánniuk. Ilyenkor inkább beszélgetnének egymással, vagy játszanának az udvaron. Nagyon nehéz őket rábírni arra, hogy igenis vegyék kezükbe a tankönyvet, olvassanak, és hangosan mondják fel maguknak a tanultakat.
A válaszok alapján, a diagramon is azonnal szembetűnik, hogy egy terület kivételével a leggyakoribb válasz mindenre a” jó” volt. Egyedül a tanulószobai foglalkozás kapott megfelelő értékelést. Ez volt ebben a kategóriában a legjobb válasz. Sajnos egy – egy szülő három területen is elfogadhatatlannak ítélte meg az állapotokat. Ezek a tanulószoba, a szabadidős tevékenységek és az étkezés volt.
A harmadik kérdéskör válaszaiból következtetek arra, hogy mik azok a pontok, amelyekkel a legelégedettebbek a szülők.
23
Olvassa el a kérdéseket, majd az értékskálán az Ön által megfelelőnek tartott számot karikázza be! 70
Fő
60 50
5
40
4 3
30
2
20
1
10 0
3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 3.9 3.10 3.11 3.12 3.13 kérdéskérdéskérdéskérdéskérdéskérdéskérdéskérdéskérdéskérdéskérdéskérdéskérdés Kérdés
A 8., 11., 13. kérdésekre kiugróan magas pontszámokkal válaszoltak. Tehát a válaszadók az osztályfőnöki munkával, a szülők különböző iskolai programjainkba való bevonásával, valamint, a keresztyén értékrend szerinti nevelés fontosságával a legelégedettebbek a felmérés válaszai alapján. Az eredményekből következtethetünk továbbá arra is, hogy a szülők megfelelően tájékozottak az iskolai rendszerről a beiratkozás időpontjában.. Minden más kérdésben a sorban következő négyes pontszámot adták, ami azt gondolom még mindig pozitív értékelésnek mondható. . Egyedül az iskola tisztaságára utaló kérdésben volt szoros „versenyben” a hármas és négyes pontszám. Ez nagy valószínűséggel a mosdók tisztaságára utal. Ugyanis intézményünkben csak a tornaterem öltözőjében van benti illemhely, a többi mosdó kint van az udvaron. Ezek egyenlőre olyan állapotok, amelyen rövid távon nehezen tudunk változtatni. Évek óta pályázunk egy új iskolaépület vagy iskolarész megépítésére, eddigi erőfeszítéseink azonban ez idáig nem jártak sikerrel. Várható és érthető a szülők részéről a döbbenet, amikor a csodaszép új bölcsődei, óvodai épületeinkből átkerülnek a gyerekeik egy olyan iskolába, ahol az épület 120 éves. A falak bevizesednek, leomlanak, a termekbe beköltözik az egér, a mosdóba ki kell menniük a mínusz fokokban is a gyerekeknek. Nincs aula. Nincs egy fedett, védett rész, ahová ki tudnának ülni. A mi intézményünk valóban a szakmai tudásával, és keresztyén, lelki többletével tud többet adni,, mint városunk állami iskolája, mert az egy nagyon szép, felújított épülettel rendelkező intézmény.
24
A szülők körében elvégzett kérdőíves vizsgálat eredményeinek összegzéseként elmondható, hogy a válaszok a hipotézisem minden feltevését alátámasztották. A szülők valóban nagy számú és mértékű pozitív választ adtak valamennyi megvizsgált tényezővel kapcsolatban. A legalacsonyabb elégedettséget - előzetes elgondolásomnak megfelelően- az iskolai infrastruktúra, a tanulók délutáni foglalkozásainak megszervezése és a tanulószobai rendszer működésével kapcsolatosan fogalmazták meg.
6.2.
A helyzetelemzés második szakasza: SWOT analízis a pedagógus kollégák
körében 6.2.1. SWOT analízis
A SWOT- analízis a nyitott intézményi önértékelés egyik lehetséges módszere. A betűszó: a strength (erősség), weakness (gyengeség), opportunity (lehetőség) és threat (veszély) angol szavak kezdőbetűiből alakult ki. Ez a négy szó négy szempont is egyben, amely ahhoz ad segítséget, hogy mindazokat az információkat, véleményeket, amelyek az intézményre, és a benne dolgozók tevékenységére, munkájuk eredményességére stb. vonatkozóan rendelkezésünkre állnak - csoportosítani tudjuk. Ez a mérési forma előkészítheti „a minőségfejlesztési munka partnerközpontú tervezését, amennyiben segít behatárolni azokat a területeket, folyamatokat, amelyek kritikusak lehetnek az elégedettség megteremtése vagy fenntartása szempontjából. A módszer célja, hogy az intézmény belső és külső partnerei (az iskolai, óvodai folyamatokban érintettek) által észlelt minőség láthatóvá, megnevezhetővé és ezáltal hozzáférhetővé váljon a minőségfejlesztési munkában közreműködők számára. Egyértelművé kell válnia, hogy mit tekintenek a pedagógusok és a szülők stb. jónak (erősségnek) az adott intézményben, és mik azok, amiket kevésbé jónak, gyengének, rossznak (gyengeségnek) tartanak. Meg kell ismerni, hogy milyen kihasználható erőforrásokat (lehetőségeket) látnak az intézmény külső környezetében, s melyek azok a külső, veszélyeztető tényezők (veszélyek), amelyek szerintük negatívan befolyásolhatják az intézmény életét.” 16
16
www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/swot_uj.doc
25
6.2.2. A vizsgálat elvégzése Vizsgálataim során, miután a szülők kérdőívét kiértékeltem, felvetődött bennem a kérdés, hogy vajon kollégáim hogyan látják intézményünk jelenlegi helyzetét. Ezen kérdés vizsgálata céljából egy SWOT táblázat kitöltésére kértem meg őket. Kellő időt igyekeztem számukra biztosítani ahhoz, hogy legyen módjuk alaposan átgondolni, , hogy milyen is az iskolánk a megadott négy szempontot tekintve. Kértem Őket, hogy alaposan vegyék számba, mik azok a tulajdonságaink, amikben jók vagyunk? Mik azok a tényezők, amiket jól vagy akár kimagaslóan jól csinálunk? Mitől lehetünk mi jobbak más iskoláktól? Milyen olyan tényezők vannak, amelyek esetleg nem viszik sikerre intézményünk működését? Mik azok a dolgok, amiket esetleg rosszul csinálunk, vagy még úgy látják, gyengék vagyunk bennük? Látnak-e olyan iskolán kívüli (oktatás) politikai jellegű, gazdasági, társadalmi, technikaitechnológiai természetű lehetőségeket, intézménytől független pozitív fejleményeket, amelyeket fel kellene használni a működésünk eredményesebbé tétele, esetleg új utak és módok keresése érdekében? Az eredmények tükrében lehetőségem nyílik arra, hogy összehasonlítsam a szülők válaszait kollégáim véleményével, érdekes összefüggésekre, akár ellentétes megítélésre is fény derülhet az összehasonlító elemzés során. 6.2.3. A felmérés kiértékelése A SWOT analízis elemzését tekintve az alábbi táblázatban megjelöltem az adott dimenziók mentén kapott válaszokat azok megjelenésének gyakoriságát is feltűntetve csökkenő sorrendben. Tehát az egyes változókat priorizáltam annak megfelelően, hogy hány kollégám adta válaszul. Lehetőség szerint a kapott válaszokat igyekeztem olyan logikai egységekbe is rendezni, amely csoportosítás keret ad és megjelöli azokat az irányokat, amelyek mentén a lehetséges változások, módosítások elindíthatóak a hatékonyság és színvonal, valamint az elégedettség növelése érdekében. Az elemzés kapcsán érdekes összefüggéseket véltem felfedezni, amikor megvizsgáltam az egyes szempontok közötti kapcsolatokat: fontos megvizsgálni, hogy az erősségek milyen további lehetőségeket rejtenek magukban és milyen veszélyek elhárítását könnyítik meg. Fontos továbbá, hogy tárjuk fel, hogy a megjelölt gyengeségek milyen veszélyekkel járhatnak, avagy milyen további lehetőségek kiaknázását akadályozzák meg.
26
Szerencsés helyzetben voltam, ugyanis vezetőnk támogatta a felmérés lebonyolítását. A közreadott 23 kérdőívből, összesen 20 darab részletesen kidolgozott kérdőív állt a rendelkezésemre ahhoz, hogy kielemezzem kollégáim válaszait.
Hipotéziseim: Feltételezem, hogy a SWOT elemzésben résztvevő pedagógusok a dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola legfőbb erősségei között fogják említeni, hogy az osztályaink alacsony létszámmal működnek, ami jobban lehetővé teszi a tanítási órák színesebbé tételét és hatásfokuk növelését. Úgy gondolom, hogy szintén egyik erősségünk között fogják említeni az alacsony kisebbségi tanulói létszámot. Bizonyára erősségeink közt fogják említeni a hitben való neveltetést, hiszen ez meghatározó szempont iskolánk szellemiségének kialakításában, amely az állami intézményektől eltérő szemléletet kölcsönöz iskolánknak. Feltételezem, hogy nagymértékben anyagi forrásokhoz fogják kötni a lehetőségeinket, valamint a további csoportbontásokban látnak olyan lehetőségeket, amelyek kiaknázhatóak a hatékonyság és színvonal növelése céljából. Gyengeségeink között a mindennapi környezetünk, az omladozó falak, az eszközhiányos szertárak, és az alsó- és felső tagozat közötti átmenet nehézségei lehetnek. Feltételezem továbbá, hogy a veszélyek között a gyermeklétszám csökkenését fogják a legtöbben megemlíteni.
27
A kollégák által kitöltött SWOT táblázat összesített válaszai
ERŐSSÉGEK -
Minőségi oktatás. (versenyeredmények,
GYENGESÉGEK -
felvételi eredmények) (11) -
Épületek korszerűtlen, lehangoló állapota. (12)
Csoportbontások a főbb tantárgyaknál.
-
Felső tagozatban sok az óraadó tanár. (12)
(11)
-
Intézményen belüli kommunikációs hibák.
-
Tehetséggondozás. (10)
-
Hitben való neveltetés. Biblia
Problémák az információ áramlásban. (11) -
Nem logikus és betarthatatlan szabályok
központúság. (9)
kitalálása. Következetlenség. (10)
Továbbtanuló diákjaink iskoláiból pozitív -
Berendezések hiányossága. (9)
visszajelzések. (9)
-
Elhamarkodott döntések. (9)
-
Szakköri lehetőségek. (9)
-
Kevés kiszolgálóhelység (WC, öltöző) (9)
-
Kiváló, teherbíró, összetartó, dolgozni-, -
Tanterem hiánya. (7)
megfelelni akaró tantestület. (7)
Szigorúbb szabályok, normák betartása,
-
-
-
Következetes, magas szintű oktatás. (7)
-
Erkölcsi normák. (7)
-
Iskolanyitogató program. (5)
-
Elhivatottság. (5)
-
Többnyire jó képességű tanulók. (5)
a gyerekeknek. (6)
-
A környező iskolákhoz mérten a tanulók
Nem gyerekbarát udvar. (6)
magatartása, elhivatottsága magasabb. (4) -
Sok változás, sok teher. (5)
-
Fenntartó támogatása, segítsége. (4)
Alsó-, és felső tagozat közötti
-
Hátrányos helyzetű diákok bevonása a
konfliktusok. (5)
különböző iskolai tevékenységekbe. (4) -
Magatartási problémák, és azok kezelése.
-
Színvonalas műsorok, rendezvények. (3)
(2)
-
Személyes kapcsolatok az iskolán kívül. -
A gyerekek figyelmének lekötése a tanítási
(3)
órákon. (2)
Környező településekről bejáró tanulók. -
Kevés közösségformáló alkalom van a
(3)
gyerekekkel.
-
betartatása a tanulókkal egyetemben. (6) -
Alsó-, és felső tagozat átmenetének áthidalása. (6)
-
-
Zsúfolt órarend, kevés szabadidős program
Református óvodánkból érkezik sok
-
Diktátor típusú vezetők.
gyerek (van utánpótlás) (3)
-
Felsős hitélet.
28
-
Választható nyelvoktatás (3)
-
„Erős vár a mi Istenünk!” (3)
-
A pedagógusok saját szabad idejüket is az
-
Rugalmatlanság. (más iskola szakköreit nem látogathatják a gyerekek)
iskolára és a gyerekekre fordítják. (2)
-
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
Pályázatok adta lehetőségek kiaknázása. -
Egyre kevesebb születendő gyermek. (10)
(8) -
Ingerszegény iskolaudvar. (9)
-
Felvételkor szűrni a jelentkező gyerekeket.-
Túlterheltség. (9)
(8)
-
Túlzott elvárások. (9)
-
Keresztény értékek felmutatása. (7)
-
Hibás döntések. (7)
-
Tagintézményeinkkel szorosabb
-
Sok jelentkező, kevés tanterem. (7)
összehangoltság és együttműködés. (7)
-
Túl sok hétvégi rendezvény. (6)
Tanulók csoportokra bontása
-
Pedagógusok közötti nem egyenlő
-
tehetségüknek és érdeklődésüknek
-
munkamegosztás, túlterheltség. (5)
megfelelően. (5)
-
Elharapódzó magatartási problémák. (5)
Az oktatás minőségének folyamatos
-
Színvonalbeli csökkenés a gyerekek
fejlesztése. Módszertani megújulás. (4)
összetétele miatt. (4)
-
Szülők partnerként való kezelése.
-
Alsó-, és felső közötti átmenet kezelése (3)
-
Az erkölcsi normák kihasználásával
-
Az egyház, az iskola és a szülők közti
nevelési lehetőségek.
összhang megteremtésének hiánya.
-
Szülői és városi segítség elfogadása.
-
Negatív vélemények az intézményről.
-
Az egyházi jellegünk biztosítja a pozitív -
A gyerekanyag minőségének romlása.
szegregációt.
A szülők nem támogatják a gyerekek
-
-
Szelektálni a túl sok feladatból.
-
Teljes intézményrendszer (bölcsőde,
-
Hatosztályos gimnáziumok.
óvoda, iskola, gimnázium)
-
Pedagógusok kiégése, motiváltságának
-
Kistérségi kapcsolatok
-
Diákok beilleszkedésének nyomon
hitbéli neveltetését.
csökkenése. Rugalmatlanság, merevség.
-
követése. -
Sport- és szellemi vetélkedők.
29
-
Egyházi jellegben rejlő lehetőségek kihasználása
-
Testvériskolai kapcsolatfelvétel
Mindezek mellet külön megkértem a vezetőnket, hogy legyen szíves, töltsön ki ő is egy SWOT táblázatot számomra. Ezzel az volt a célom, hogy összevessem, hogyan látják a kollégák és hogyan a vezető az aktuális területeket. Vezetőnk az alábbi válaszokat adta:
30
A vezető által kitöltött SWOT- táblázat
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
-
Ha kell, összetartó a tantestület
-
Hiteltelenség a hitben
-
Képzett nevelőtestület
-
Ítélkezünk a gyerekek felett, nem fényt
-
Fenntartói támogatás
-
Sikerek
mutatunk
az
oktatás
- Infrastruktúránk állapota terén-
versenyeredmények, kompetencia mérés - Egységes keresztyén nevelési szemlélet visszajelzései
hiánya
-
Az elmúlt 22 év
-
Rendezvényeink sikere
-
megélhetés, hanem hivatás -
Rugalmatlanság
-
Megszokotthoz való túlzott ragaszkodás
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
-
Hitélet teljes megújítása
-
Mobilitás,
változások
-
Alkalmazkodás
a
-
Oktatási-,
nevelési
eredményeink
megváltozott csökkenése
gyerekanyaghoz -
Felső tagozatos gyerekek elvándorlása (6 és
elfogadásának 8 osztályos képzés)
erősítése (A változás jót is hozhat!) -
„Elhivatottság” hiánya, - vagyis nem
-
„Eltérő”
törődést,
figyelmet
kívánó
tanulóinkkal nem megfelelő bánásmód
Folyamatos továbbképzések -
Épületek állagának romlása
-
Változások iránti rugalmatlanság
-
Alsó-, felső átmenet nehézségeinek nem megfelelő megoldásai
Ezt követően megvizsgáltam, hogy voltak- e olyan területek, amelyek úgy a kollégák, mint a vezetőnk számára megegyező helyre kerültek beírásra. (Ezeket a megegyező válaszokat, az összesített táblázatban dőlt betűtípussal jeleztem.)
Ennek eredményei a következők lettek:
31
Az erősségek területén a következő válaszok voltak azonosak: - Minőségi oktatás. (versenyeredmények, felvételi eredmények) - Színvonalas műsorok, rendezvények. - Kiváló, teherbíró, összetartó, dolgozni-, megfelelni akaró tantestület. - Fenntartó támogatása, segítsége.
Gyengeségek területén: - Épületek korszerűtlen, lehangoló állapota. - Magatartási problémák, és azok kezelése. - Rugalmatlanság
Veszélyek területén: - Hatosztályos gimnáziumok. - Színvonalbeli csökkenés a gyerekek összetétele miatt. Lehetőségeken belül: - Az oktatás minőségének folyamatos fejlesztése. Módszertani megújulás. - Egyházi jellegben rejlő lehetőségek kihasználása Az eredményekből arra következtetek, hogy vezetőnk is elismeri munkánkat és elégedett is vele. Fontosnak tartja azt, hogy egyházi intézmény lévén a hitben való neveltetést és az erkölcsi normáinkat megőrizzük, és ezt megtartva, ezekre építve tovább fejlődjünk. Természetesen figyelve a veszélyek között felsorolásra került gyermekanyag színvonalára. Gyengeségünk mindannyiunk szemében az elhasználódott régi épületek. Azt tapasztalom, hogy a SWOT elemzésben a lehetőségek között már számos kiváló megoldási
mód is
szerepel
a
gyengeségek
kezelésére és
a
kockázatok
kiküszöbölésére. A kollégák nagyon jól és széleskörűen tárták fel azokat a lehetőségeket, amelyekkel élhet az intézmény a beazonosított problémák és helyzetek kezelése vagy azok 32
megelőzése érdekében. A pályázatok kiaknázása, a szülők és a város nyújtotta segítség elfogadása, valamint a kistérségi kapcsolatok mind megoldást jelenthetnek az infrastruktúra bővítés terén. Egy-egy társadalmi munka kezdeményezésével és megvalósításával szebbé tehető a közvetlen környezet, vagy akár az ingerszegény udvar is érdekesebbé varázsolható. A tagintézményekkel történő együttműködés az átmenetek zökkenő mentesebbé tételében nyújt segítséget, míg a testvériskolai kapcsolatok a jó gyakorlatok elsajátításához szükségesek. A leterheltség tekintetében jó megoldásnak tűnik a bejövő feladatok szelektálása, valamint az ahhoz kapcsolódó teendők delegálása során az egyenlő leterheltség alapelvének biztosítása. A szülők partnerként kezelése jó alapot adhat arra, hogy hitelesebben támogassák gyermekeiket a hitéletben. A csoportbontások pedig a legkiválóbb megoldásai lehetnek annak a problémának, hogy hogyan lehet az eltérő vagy sajátos nevelési igényű gyerekeket fejleszteni vagy felzárkóztatni. A felméréseim után leültem a vezetőnkkel beszélgetni. Elmeséltem neki, hogy számomra mit tükröznek az eredmények, és felvetődött bennem, hogy vajon az eredmények tükrében ő hogyan látja a továbbiakban iskolánk helyzetét és lehetőségeit.
6.3.
Interjú a vezetővel (2. sz. melléklet):
A vezetői interjú az 1. számú Függelékben olvasható. Az interjú válaszaiból arra következtetek, hogy intézményünk igazgatója valóban arra törekszik, hogy iskolánkról minél pozitívabb véleménnyel legyenek az emberek. A lehetőségeket, javaslatokat szem előtt tartja, fontolóra veszi és igyekszik kihasználni őket. Nem zárkózik el a változások elől, érdekli, hogy a felmerülő problémákat milyen lehetséges módszerekkel tudja beintegrálni az eddigi elképzelésekbe. Reméljük az iskola életében több olyan lehetőség is adódik majd, amelyekkel sikerül még népszerűbbé tenni az intézményt.
33
7. Összegzés Felméréseimből számokkal is alátámasztva arra a következtetésre jutottam, hogy intézményünkkel továbbra is elégedettek a szülők. Elmondhatjuk, hogy egy jól működő, sikeres intézmény vagyunk. Természetesen nem lehetünk teljesen elégedettek magunkkal, hiszen van még mit tennünk. Vannak hiányosságaink, melyekre oda kell figyelnünk, és amelyeket pótolnunk kell. A kutatás során feltárt problémákon célirányosan dolgozni kell, de az első és legfontosabb lépésen már túl vagyunk, hiszen beazonosítottuk a beavatkozási pontokat, ezek után nagyon sok olyan lehetőség és módszer van, amit a jövőben ki lehet használni a színvonal növelésére. Ilynek lehetnek például: -
Az épületek korszerűtlen állapotára a pályázatok figyelése, és azok megírása.
-
A magatartási problémák kezelésére ilyen témákban továbbképzéseken vehetünk részt.
-
Az intézményen belüli kommunikációs hibák kiküszöbölésére megoldás lehet egy hálózatkutatás külső szakértővel, amely felméri az intézményben dolgozók kommunikációs csatornáit, és segít beazonosítani az elakadások helyét és okait.
-
Elhamarkodott döntések kiküszöbölésére megoldást nyújthat egy vezető döntéstámogatás, COACH támogatás.
-
A közösségi alkalmakra ötletbörzét lehet tartani, amin a gyerekek, a pedagógusok és a szülők is elmondhatják, hogy nekik mihez lenne kedvük. Lehetőség szerint ezeket az alkalmakat meg is kellene valósítani. Akár egy ötletdoboz kihelyezésével
is
elindíthatjuk
az
ötletelést
a
gyerekek
körében
a
diákönkormányzat segítségével. Esetleg azokról az alkalmakról, amelyeket megtartottunk, fényképes, vagy akár kisfilmes beszámolókat lehetne tartani. Ezeket honlapunkra, közösségi oldalakra felrakni, hogy minél többen lássák, hogy miről maradtak le. Ezek a képek kedvet csinálhatnak az őket nézegető embereknek ahhoz, hogy legközelebb ők is aktív részesei legyenek az alkalmainknak. Több olyan rendezvényünk is van, amelyeken részt vehetnek akár a családok is együtt. Ezeknek a népszerűsítésére kell egy kicsit nagyobb hangsúlyt fektetnünk.
34
-
A válaszok között megjelent a „diktátor típusú vezetők” is. Erre megoldás lehet az, ha folyamatos visszajelzést kapnak a vezetők azokról a helyzetekről, amelyeket a kollégák negatívan éltek meg, és lehetőséget kell adni ezek megbeszélésére a jövőre vonatkozó együttműködés kialakításával.
-
Egy másik gyengeség lehet, ha negatív vélemények hangzanak el az intézményről. Fontos lenne ebben az esetben a szülői elégedetlenség okainak konkrét feltárása, majd a feltárt problémák megfelelő kezelése.
-
Ingerszegény iskolaudvar. A pályázatokon kívül be lehetne vonni a szülőket. Ötleteket kellene gyűjteni, hogy hogyan lehetne gyermekbarátabbá tenni az udvart. Esetlegesen társadalmi munkában megvalósítani az elképzeléseket.
-
Gondot jelenthet, ha a szülők nem támogatják a gyerekek hitbéli neveltetését. Itt nagyon fontos lenne a szülői attitűd formálás: több alkalmat adni arra, hogy megismerjék az iskola szellemiségét, lássák és érezzék ennek pozitív hatását gyermekük életében.
-
Pedagógusok kiégése, motiváltságának csökkenése. BURNOUT (kiégés) tréningeken való részvétel, csapat építő tréningek a kollégák számára irányított témákban a SWOT elemzésben körvonalazott problémák kezelésére.
-
Tagintézményeinkkel szorosabb összehangoltság és együttműködés.
BEST
PRACTICE – Máshol hogyan működik? Mi hogyan tudjuk adaptálni a máshol sikeresen működő programokat és kezdeményezéseket? Jó gyakorlat börzéken részt venni. A felsorolt problémákat végignézve, mindenre van megoldás. Vannak köztük olyanok, amelyek komolyabb és magasabb szintű megoldást kívánnak, de van olyan is, hogy csak arra van szükség, hogy egymásra kicsit jobban odafigyeljünk, és több figyelmet, időt szenteljünk egymásra. Amennyiben az erősségeinket megtartva a lehetőségeinket kihasználva sikerül a veszélyeinken és gyengeségeinken túl lépnünk, elmondhatjuk, hogy valóban egy sikeres intézmény vagyunk! Isten áldása legyen további munkánkon!
35
Irodalomjegyzék
Balázs Éva: Oktatásmenedzsment- Fordítások a nemzetközi szakirodalomból, Budapest, 1998, OKKER KIADÓ
Istennek az Ószövetségben és Újszövetségben adott kijelentése, Budapest, 2005, Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója
Dr. Bábosik István: Az iskola korszerű funkciói, Budapest, 2008, OKKER Kft.
Dr. Poór József (és szerzői kollektívája): Menedzsment tanácsadási kézikönyv, Budapest, 2002, KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Madách Imre: Az ember tragédiája, Budapest, 1987, Signer és Wolfner Irodalmi Intézet R.- T. Kiadása
Pecsenye Éva: Marketing menedzsment a pedagógiában. Új Pedagógiai Szemle, Budapest, 1998. Novemberi szám
Philip Kotler: Marketing Menedzsment, Budapest, 2002, KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Vágási Mária: Marketing- stratégia és menedzsment, 2007, Alinea Kiadó
Felhasznált weboldalak
http://oktatas.reformatus.hu/index.php?ax=view&id=90 www.fenysugar.com www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/swot_uj.doc enyedy.csatirefi.hu
36
Summary I have been working in Mezőcsát, Dr Andor Enyedy Reformed Elementary School. I have been interested in how satisfied parents are with our school. Did they get what they were promised or did they get disappointed? Are they satisfied with the facilities offered by the school? To have my questions answered I carried out a research in three steps. First, I shared a questionnaire to the parents, which results were showed with the help of diagrams in my thesis. In the second part I asked my colleagues to fill in a SWOT chart. After seeing the results I became interested in how our principal saw the different aspects. Thus, in the final part I asked the principal to write down some factors which he found important into the strengths, weaknesses, opportunities and dangers columns. I was interested in whether there would be such factors which were equally important for my colleagues and the principal. While comparing these results more questions arose; therefore I made an interview with the headmaster. I wanted to know what the results of the research meant to him, what the proceeds of the research would be, whether he saw any solution for some of the listed opportunities to come true, if he had any ideas to avoid any of the dangers. Analysing his answers I concluded that we have such a leader whose main aim is to make a good reputation for the school. He is open to new ideas and he welcomes changes. He seeks those solutions which improve the reputation of the school. He pays attention to minimalize the overloading of his employees. He wants both the students and parents to enjoy themselves in our institution. Keeping contact with the parents is important for him. He lays emphasis on the religious education by using modern ways. He aims to find solutions for the problems. In my thesis I proved my hypothesis that the parents are mostly satisfied with the institution and the work done by us with numbers. One of our chances for development is the KEOP project, with which our buildings will be renewed. The work done by my colleagues is acknowledged by the parents and our principal. In my opinion acknowledgement is very important for the long term goals of a school. But we do not forget: ‘Solo deo Gloria!’ – ‘Glory to God alone!’
37
Mellékletek
1. számú melléklet: Szülői kérdőív A tanuló évfolyama: ……….. Neme:
fiú
lány
A kérdőív kitöltője: anya
apa
szülők együtt
gondviselő
1. Karikázza be az Ön által legmegfelelőbb(ek)nek tartott válasz(ok) betűjelét! 1.1. Miért választották ezt az iskolát? a) Az óvó néni tanácsai alapján b) Ismerősök elbeszélései alapján c) Saját tapasztalatok (testvér, rokon itt tanult) alapján d) Az iskola épületének állaga alapján e) Az iskola tárgyi feltételei alapján f) Színvonalas oktató munka alapján g) Az intézmény felekezeti jellege alapján h) Felajánlott emelt szintű oktatás alapján i) A tanító néni személye alapján j) Az iskola helye, közelsége alapján 1.2. Miként ajánlaná gyermeke iskoláját egy most iskolát választó ismerősének? a) Jó szívvel, nyugodt lelkiismerettel b) Kisebb fenntartásokkal, de bátran c) Nem nyilvánítana sem pozitív, sem negatív véleményt d) Inkább más iskolát javasolna 1.3. Milyennek ítéli meg az iskolai légkört? a) Demokratikus b) Humánus c) Gyermekközpontú d) Szigor, vasfegyelem jellemzi e) Egyéb: ………………………
1.4. Milyennek tartja az iskolai követelményrendszert?
38
a) Túl erős b) Erős c) Megfelelő d) Gyenge
1.5. Milyen módon tudja lemérni, értékelni az iskolában folyó szakmai munka színvonalát? a) Tantárgyi átlagok b) Tanulmányi versenyeredmények c) Felvételi eredmények d) Gyermeke véleménye e) Nem tudom lemérni
1.6. Melyik lehetőség alapján kaphatnak legtöbb információt gyermekük iskolai előmeneteléről, tanulmányi munkájáról? a) Szülői értekezlet b) Fogadóóra c) Nyílt nap d) Családlátogatás e) Írásbeli üzenetek (ellenőrző, üzenő füzet) f) Egyéni beszélgetés alkalmával (osztályfőnök) g) Telefonon keresztül h) Közös tanórán kívüli programok
39
2. Kérem, értékelje az iskola „szolgáltatásait”! Tegyen x-et a megfelelő helyre! kiváló
jó
megfelelő
gyenge
elfogadhatatlan
Iskolai könyvtár Étkezés Egész napos iskola (alsó tagozat) Tanulószoba (felső tagozat) Szakkörök Sportkörök Szabadidős rendezvények Ünnepségek Kirándulások Tehetséggondozó foglalkozások Felzárkóztató foglalkozások
3. Olvassa el a kérdéseket, majd az értékskálán az Ön által megfelelőnek tartott számot karikázza be! 3.1. Mennyire volt tájékozott az iskola elvárásairól, amikor gyermekét beíratta? Teljes mértékben 5 4 3 2 1 Egyáltalán nem 3.2. Azt nyújtja-e az iskola, amit a szülői tájékoztatón ígért? Teljes mértékben 5 4 3 2 1 Egyáltalán nem 3.3. A nevelőtestület pedagógusai eredményes nevelő – oktató munkát végeznek-e? Teljes mértékben 5 4 3 2 1 Egyáltalán nem 3.4. Megfelelő-e a tanulók terhelése? Teljes mértékben 5 4 3 2 1 Egyáltalán nem 3.5. Elég sikerélményhez jutnak-e a gyerekek az iskolában? Teljes mértékben 5 4 3 2 1 Egyáltalán nem
3.6. Mennyire elégedett az iskola értékelési rendszerével? Teljes mértékben 5 4 3 2 1 Egyáltalán nem
40
3.7. Mennyire elégedett az iskolavezetés munkájával? Teljes mértékben 5 4 3 2 1 Egyáltalán nem 3.8. Mennyire elégedett az osztályfőnök munkájával? Teljes mértékben 5 4 3 2 1 Egyáltalán nem 3.9. Mennyire elégedett az iskola tisztaságával? Teljes mértékben 5 4 3 2 1 Egyáltalán nem 3.10. Mennyire elégedett a szülőkkel való foglalkozás hatékonyságával? Teljes mértékben 5 4 3 2 1 Egyáltalán nem 3.11. Van-e lehetőség a szülők részvételére az iskolai programokban? Teljes mértékben 5 4 3 2 1 Egyáltalán nem 3.12. Mennyire tekinti az iskola partnernek a szülőket? Teljes mértékben 5 4 3 2 1 Egyáltalán nem 3.13. Gyermeke jövője szempontjából mennyire tartja fontosnak a keresztyén értékrend szerinti nevelést? Teljes mértékben 5 4 3 2 1 Egyáltalán nem
Köszönöm, hogy válaszaival segítette munkámat!
41
2. számú melléklet: Vezetői interjú kérdései -
Mint ahogyan tudod, szakdolgozatomhoz egy elégedettségi felmérést végeztem intézményünk jelenlegi helyzetével kapcsolatban. A szülői kérdőívek, a kollégák és az általad kitöltött SWOT táblázatban megadott válaszok kiértékelése után a vizsgálatom eredményei azt mutatták, hogy összességében elmondhatjuk, hogy egy jól működő szervezet vagyunk. Megfelelő gyerekanyaggal, kiváló szakemberekkel, kollégákkal, rengeteg jó versenyeredménnyel. Ha ki kellene emelned egy erősséget, amire esetlegesen építhetne az iskola, melyik lenne az?
-
Van- e konkrétan olyan tényező az erősségeinkben, amire tudnánk építeni?
-
Szinte mindegyik felmérés válaszaiban ott szerepelt a nem megfelelő infrastruktúra. Tudunk- e ezen változtatni? Van- e lehetőségünk arra, hogy kicsit korszerűbbé tegyük épületeinket?
-
Van-e esetleg olyan pályázat, ami most aktuális lehetne számunkra?
-
Miről szól ez a pályázat? (amennyiben igen a válasz)
-
Milyen lehetőségeket nyújthat ez számunkra?
-
Mi történik abban az esetben, ha ez a pályázat nem lesz nyertes, és nincs felújítás? Akkor milyen lehetőségeink vannak arra, hogy vonzóvá tegyük intézményünket?
-
Az infrastruktúrán van-e lehetőségünk változtatni?
-
A kollégáim által kitöltött SWOT táblázatban lehetőségek között vetődött fel, hogy a gimnáziummal is lehetne akár összedolgozni. Itt elsősorban a szaktantermek használatára is gondoltak. Szerinted kivitelezhető lenne-e ez az ötlet?
-
Gyengeségeink között vetődött fel az alsó és a felső tagozat közötti átmenet nem megfelelő kezelése. Mi a véleményed erről?
-
Vannak-e olyan intézkedések, melyek segítik ezt az átmeneti időszakot?
-
A szülői kérdőívekben a tanulószobai foglalkozásokkal való értékelés kapta a legkevesebb pontszámot. Mi a véleményed erről? Szerinted mi lehet az oka annak, hogy elégedetlenség fogalmazódott meg a tanulószobai foglalkozásokkal kapcsolatban?
-
Erősségeink és lehetőségeink között is megjelent a válaszok között a szülőkkel való kapcsolattartás. Az elmúlt időszakra visszatekintve hogyan látod, változott-e a kapcsolatunk a szülőkkel?
42
-
Így, hogy feltártam számodra a méréseim eredményét, milyen gondolatok fogalmazódtak meg benned? Mi a hozadéka számodra ennek a felmérésnek?
43
Függelék
Vezetői interjú
Mint ahogyan tudod, szakdolgozatomhoz egy elégedettségi felmérést végeztem intézményünk jelenlegi helyzetével kapcsolatban. A szülői kérdőívek, a kollégák és az általad kitöltött SWOT táblázatban megadott válaszok kiértékelése után a vizsgálatom eredményei azt mutatták, hogy összességében elmondhatjuk, hogy egy jól működő szervezet vagyunk. Megfelelő gyerekanyaggal, kiváló szakemberekkel, kollégákkal, rengeteg jó versenyeredménnyel. Ha ki kellene emelned egy erősséget, amire esetlegesen építhetne az iskola, melyik lenne az?
Egy erősséget kiemelni nagyon nehéz. Pontosan azért is, mivel ahogyan említetted és a felmérésed is sikeresen alátámasztotta, több olyan tényező is van, amiben jók vagyunk. Nyilván egy iskola működéséhez alapvetően egy támogató fenntartóra, gyerekekre, kiváló pedagógusokra és együttműködő szülőkre van szükség. Azt gondolom, hogy nekünk ez mind megadatott. Istennek hála, szép létszámú gyerekanyaggal dolgozhatunk, és reméljük, hogy ez az idei beiratkozáskor is tovább folytatódik. Nélkületek, a kiváló és elhivatott szakemberek nélkül sem haladnánk sokra. A munkátokra, a tudásotokra, arra, hogy elhivatottak vagytok a munkátok iránt, nagy szüksége van az intézménynek a működéshez. De mivel a gyermekek fejlődése, formálása, nevelése nem csak a mi feladatunk, természetesen fontos, hogy a szülők is jelen legyenek az iskolai életben.
Van- e konkrétan olyan tényező az erősségeinkben, amire tudnánk építeni?
Azt gondolom, hogy mindenképp sajátunk a hitben való neveltetés. Az, hogy a mindennapjainkban benne van a keresztyén értékrend képviselete. Ezen túlmenően, amit mindenképp kiemelnék még, az a matematika tagozatunk, és hogy az idei tanévben először már harmadik osztályban választhatnak a szülők, hogy angol vagy német nyelvet tanuljon a gyerekük. Sikeres eredményeket hoz az is, hogy magyarból is, és németből is felső tagozaton 44
csoportbontásban tanulhatnak a gyerekek a saját szintjüknek megfelelően. Ezek azok a dolgok, amiket mindenképp érdemes megtartanunk és tovább fejlesztenünk.
Szinte mindegyik felmérés válaszaiban ott szerepelt a nem megfelelő infrastruktúra. Tudunk- e ezen változtatni? Van- e lehetőségünk arra, hogy kicsit korszerűbbé tegyük épületeinket?
Ezek az épületek közel 120 évesek. Ez egyre jobban látszik is rajtuk. Évek óta folyamatosan nézzük a pályázati lehetőségeket, de sajnos valami miatt mindig kiestünk a kosárból. Volt olyan, hogy feltétel volt az, hogy 13 osztály legyen az intézményben. Nekünk akkor 12 volt. De nem azért, mert nem volt annyi gyerekünk, hogy nem jött volna ki belőle 13 osztály, hanem mert nem volt elegendő férőhely, tanterem, ahová tudtuk volna őket tenni. Nyilván ezért szerettünk volna pályázni. Sajnos vannak ilyen helyzetek.
Van-e esetleg olyan pályázat, ami most aktuális lehetne számunkra?
A minap kaptunk egy e- mailt, amelyben egy számunkra is sikeres kimenetelű pályázatra hívták fel fenntartónk figyelmét. Ez a KEOP – 7.13.0/15 konstrukció Egyházi épületek 20142020 időszakban megvalósuló energiahatékonysági fejlesztéseinek előkészítése című projekt. A pályázat célja az energia-megtakarítást eredményező beruházási projektek előkészítése a 2014-2020 közötti időszakra.
Miről szól ez a pályázat?
„A 7.13.0/15 konstrukció a Környezet és Energia Operatív Program „7. Projekt előkészítés” prioritási tengelyhez kapcsolódik. Célja egyrészt a pályázó szervezet vonatkozásában értelmezett épületállományi kataszter létrehozása, továbbá a kataszterben található épületek közül a közfeladat-ellátással foglalkozók, meghatározott szempontrendszer szerinti rangsorolása és a kiválasztott épületek energiahatékonysági fejlesztéseihez szükséges tervezési, előkészítési feladatok megvalósítása. A fizikai megvalósításra a 2014-2020 közötti 45
időszakban kerül sor a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program (továbbiakban KEHOP) terhére. Ez a felhívás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretében nevesített KEHOP 5.7.0 „Egyházak
épületenergetikai
fejlesztései
megújuló
energiaforrás
hasznosításának
lehetőségével” című, a közfeladatot ellátó, államilag elismert egyházi intézmények fejlesztését célzó, 5 Mrd Ft keretösszegű felhívására benyújtandó beruházási projektek előkészítését is szolgálja.”
Milyen lehetőségeket nyújthat ez számunkra?
Számunkra ez a pályázat egy hatalmas lehetőség lehetne. Gondolj bele, a bölcsőde, az óvoda után végre a mi 120 éves épületeinket is korszerűsíthetnénk. Lehetőségünk nyílna arra, hogy a nyílászáróinkat kicseréltessük hőszigetelt ablakokra, ajtókra. Megújíthatnánk a villamos vezetékeinket. A külső szigetelésnek köszönhetően hőszigeteltek lehetnének az épületeink. Ezek a felújítások magukkal vonják a tantermek belső megújulását is, hiszen a bontásokkal járó munkálatok helyeit vissza kell javítani, majd újra kell festeni. Ezáltal sokkal komfortosabbá válnának intézményünk épületei. Végre megvalósulna az, hogy megfelelő, igényes környezetben tölthetnénk a mindennapjainkat. A szülők is és a gyerekek is örülnének ennek a látványos változásnak.
Mi történik abban az esetben, ha ez a pályázat nem lesz nyertes, és nincs felújítás? Akkor milyen lehetőségeink vannak arra, hogy vonzóvá tegyük intézményünket?
Egyik lehetőségünknek tartom azt, hogy mivel jó szakemberekkel dolgozunk (és ez ugye erősségeink között is szerepelt), ezt tovább erősítve fejlesztjük tudásunkat különféle szakképzéseken keresztül.
Az infrastruktúrán van-e lehetőségünk változtatni?
46
Az anyagi lehetőségeink nagymértékben korlátozottak. Apróbb felújításokat, javítgatásokat minden évben végzünk, de nyilván ezek nem igazán tartósak.
A kollégáim által kitöltött SWOT táblázatban lehetőségek között vetődött fel, hogy a gimnáziummal is lehetne akár összedolgozni. Itt elsősorban a szaktantermek használatára is gondoltak. Szerinted kivitelezhető lenne-e ez az ötlet?
Azt gondolom, hogy amennyiben ezt a fenntartónkkal és a gimnázium vezetőjével is alaposan átgondoljuk, és erre már augusztusban rákészülünk, megoldható lenne. El tudom képzelni, hogy akár az órarend egyeztetésével, akár tömbösített megoldással, vagy délutáni foglalkozások keretein belül megoldhatóvá válhatna ez a probléma számunkra. Mindenképp jó ötletnek tartom. Gyengeségeink között vetődött fel az alsó és a felső tagozat közötti átmenet nem megfelelő kezelése. Mi a véleményed erről?
Az alsóból a felsőbe való átmenet sose volt zökkenőmentes. Amíg alsó tagozatban állandó a délelőttös és délutános tanító néni személye, és megszokják a kialakult rendszert, addig felsőben ez mind felborul. Ott szinte minden órát más tanár tanít, így alkalmazkodniuk kell a tanárok egyenkénti elvárásaihoz, módszereihez. Megváltozik a tananyag mennyisége is. Új tanulási módszereket kell megtanulniuk. Fel kell venniük a tempót, ami nem egyszerű. Hiszen a negyedikesből nem lesz hirtelen önálló ötödikes, főleg, hogy közben még egy nyári szünet is van. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a gyerekek mellett a szülők is ott álljanak az átmenetkor. Segítsék őket az otthoni felkészülésben is.
Vannak-e olyan intézkedések, melyek segítik ezt az átmeneti időszakot?
Első körben minden szeptemberben megtartjuk az összevont szülői értekezletet, ahol minden pedagógus bemutatkozik. Elmondja, hogy melyik tantárgyat tanítja, mik az elvárásai, hogyan tudják segíteni az otthoni felkészülést a szülők. Itt is igyekszünk felvenni a szülőkkel
47
a kapcsolatot. Második körben óralátogatásokat tesznek a kollégák matematika, magyar, természetismeret, nyelv tantárgyakból, ahol megismerkednek a gyerekekkel. A felsős kollégák így képet kapnak a hozzájuk érkező leendő ötödik évfolyamosokról. Az alsós kollégák pedig látják, hogy az általuk adott alapokkal hogyan boldogulnak a gyerekek az adott tantárgyból. Mennyit fejlődtek, vagy éppen estek vissza. Ezek után az alkalmak után mindig van lehetőség tapasztalat cserére, ahol mindenki elmondhatja, hogy nála hogyan dolgozik az órán az adott illető.
A szülői kérdőívekben a tanulószobai foglalkozásokkal való értékelés kapta a legkevesebb pontszámot. Mi a véleményed erről? Szerinted mi lehet az oka annak, hogy elégedetlenség fogalmazódott meg a tanulószobai foglalkozásokkal kapcsolatban?
A tanulószobával kapcsolatban folyamatosan igyekszünk változtatásokat eszközölni. Változtattunk a csoportbeosztásokon. Míg korábban nyolcadikos is volt egy csoportban ötödikessel, most már mindenki a saját korosztályával tanul együtt. Igyekeztünk arra is figyelni, hogy lehetőleg egy pedagógussal legyenek az adott csoportok délutánonként, de sajnos ez a tanári óraszámok miatt nem minden estben megoldható. A gyerekek igyekszenek kihasználni azt a helyzetet, hogy a délutános pedagógus nem tudja, hogy milyen tantárgyból mi lett feladva házi feladnak, így gyakran mondják azt, hogy nincs lecke. Ilyenkor abban reménykednek, hogy játszhatnak. Ilyen esetben zaj van, és ha volt házi feladat, amit elhallgatott, akkor azt otthon fogja megcsinálni. A szülő pedig azt látja, hogy a gyerek haza viszi a leckét, így nincs értelme a tanszobának. Arra gondoltunk, hogy minden naplóba elhelyezünk egy leckefüzetet, amibe fel kell írnia mindenkinek az általa feladott leckét, és a tananyagot, amit tanított. Ezt a délutános pedagógus kiveszi, és látja, hogy mit kérjen számon a gyerekektől. Itt csak az jelenthet problémát, ahol csoportbontásban vannak az osztályok. De óra utáni szünetben akkor is mindenki be tudja írni a feladatokat.
Erősségeink és lehetőségeink között is megjelent a válaszok között a szülőkkel való kapcsolattartás. Az elmúlt időszakra visszatekintve hogyan látod, változott-e a kapcsolatunk a szülőkkel?
48
Azt gondolom, hogy a szülőkkel való kapcsolattartás az egyik legfontosabb tényezője intézményünk működésének. Igyekeztünk az utóbbi években erre nagyobb hangsúlyt fektetni. Több olyan rendezvényt is szervezni, amelybe aktívan be tudjuk vonni őket. Ilyenek voltak a báli alkalmak, vagy az év végi vásár is. Elmondhatjuk, hogy sok szülővel sokkal szorosabb lett a kapcsolatunk. Nagyon sok segítséget és támogatást kapunk tőlük. Sok esetben segítik munkánkat, amiért nagyon hálásak is vagyunk nekik.
Így, hogy feltártam számodra a méréseim eredményét, milyen gondolatok fogalmazódtak meg benned? Mi a hozadéka számodra ennek a felmérésnek?
Mindenképpen jó látni, hogy már számszerűen is alá lett támasztva az, amit eddig csak gondolni mertünk, hogy többnyire elégedettek velünk. Vezetésem során igyekszem a továbbiakban is arra figyelni, hogy az erősségeink között felsoroltakat továbbra is megtartsuk, és tovább fejlődjünk. A veszélyeinkre és gyengeségeinkre figyelve megpróbálunk a későbbiekben arra figyelni, hogy a túlzott leterheltségeteket egy kicsit jobban elosszuk. Valóban jó lenne, ha lennének olyan pedagógusaink felső tagozatban, akik állandó pedagógusok, és aktívan jelen tudnak lenni a mindennapjainkban. A tanulószobai foglalkozások rendszerét is egy kicsit jobban át kell gondolnunk. A pályázatok adta lehetőségeket pedig ígérem, hogy lehetőségeinkhez mérten igyekszünk kiaknázni.
Köszönöm az interjút. Isten áldása legyen a további munkánkon!
49
