INTERNETFIGYELÕ- HONLAPBÖNGÉSZÕ

TARTALOMJEGYZÉK MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

PUBLICISZTIKA Az álmodozók kicsiny országában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

HÍREK, ESEMÉNYEK Júliusi start a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 EU konform mezõgazdaság és élelmiszer-biztonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Aratási ügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A pedagógusnap kitüntetettjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Lejártak a zárjegyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Szerkezetváltás az agráriumban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Egybehangzó igen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Úgy szállnak a légben a füstkarikák… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Természetismereti táborok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT Miért válasszuk a hazait? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cseheknek cseh élelmiszert! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szerezd meg a támogatást! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „A termelõk felkészítése az EU-s csatlakozásra” címû programról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ausztriában is inkább az agrárium volt érintett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10 14 14 16 18

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Felállt az Élelmiszerbiztonsági Hivatal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyzetkép a hazai élelmiszer-fertõzésekrõl (1999–2002) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élelmiszerbotrányok az Európai Unióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tallózás az élelmiszer-biztonság körül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az élelmiszerminõségrõl tagságunk küszöbén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Importveszélyek – mindenki mérjen! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jövõ élelmiszerbiztonsági szakmérnökei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Lennünk kell valakinek, s nem annak látszanunk” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18 20 22 24 26 28 29 29

FÓRUM Miként járhat jobban a gazda? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 ARCKÉPCSARNOK David Byrne . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 KELETI BÕVÍTÉS Horvátország elõrelép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Bulgária és Románia jól helyezkedik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 MEGEMLÉKEZÉS 100 éve született Ormos Imre, a kerttervezés iskolateremtõ tanára . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 RIPORT Visszapillantás egy belga farmra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 KÖNYVESPOLC EU pályázatok szakszerû értelmezése és kidolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Útmutató a Közös Agrárpolitika gyakorlati alkalmazásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 INTERNETFIGYELÕ- HONLAPBÖNGÉSZÕ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 PIACI HÍREK John Deere Oroszországban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Biodízelt igen, kukoricát nem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Görög tõkekihelyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

2003. 8. évfolyam 6–7. szám

1

CONTENTS BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

JOURNALISM In the little country of daydreamers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

NEWS, EVENTS In July the Office of Agriculture and Rural Development starts its work . . . . . . . . . . . . . . . 6 EU conform agriculture and food safety . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Being on duty at harvest time . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Awards on Teacher’s Day . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Expiring tax stamps . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Re-structuring of agriculture . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Consonant “yes” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Smoke rings are soaring into the sky… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Camps on Nature and Environment . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 BEFORE ACCESSION Why to prefer domestic products? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Czech food for the Czechs! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Get your support! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . About the project “Preparing producers for the EU accession” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agriculture is affected most also in Austria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10 14 14 16 18

FOOD SAFETY Food Safety Office is established . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . General survey on food generated infections in Hungary (1999–2002) . . . . . . . . . . . . . . . Food safety scandals in the European Union . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gleanings on food safety . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . About food quality at the gateway to the European Union . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Import alerts – let’s measure everything! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The future experts of food safety . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . “We have to be something, not only seem to be” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18 20 22 24 26 28 29 29

FORUM What is better for the farmer? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 PORTRAITS David Byrne . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 EASTERN ENLARGEMENT Croatia moves forward . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Bulgaria and Romania manoeuvre for position . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 COMMEMORATION Imre Ormos, the school founder of Hungarian garden architecture was born 100 years ago

33

REPORT Review on a Belgian farm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 BOOKSHELF Professional explanation and elaboration of EU applications . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Guide to the practical use of Common Agricultural Policy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 INTERNET EXPLORER – HOMEPAGE BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 MARKET NEWS John Deere in Russia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Bio-fuel: yes, maize: not . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Greek placement of capital . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

2

A Z E U R Ó PA I U N I Ó A G R Á R G A Z D A S Á G A

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2003. 8. évfolyam 6–7. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194

Agra Economy of the European Union Volume 2003/8., Issue 6–7. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Regional Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194


3

MAZSOLÁZÓ • Milyenek a hazai élelmiszerek? Miért részesítik elõnyben szerte a világon a nemzeti élelmiszereket? Hol tart a magyar élelmiszer védjegy program? Lesz-e hazai gyorsétkeztetõ hálózat? Ilyen és hasonló kérdésekre kap választ az olvasó, ha fellapozza a 10. oldalt, ahol Kovács Barnabással, az Agrármarketing Centrum Kht. igazgatójával készített interjú található. — • — • Megkezdte mûködését a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Az új hivatal a SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ összevonásával keletkezett, és a strukturális pénzalapok fogadásának, valamint az EU támogatásának kezelõje és kifizetõhelye lesz. (A 6. oldalon.) — • — • Milyen Magyarországon az élelmiszerbiztonság? Ebben a számban külön rovat foglalkozik ezzel a fontos kérdéssel. Dr. Biacs Péter államtitkár helyettessel interjú készült az Élelmiszerbiztonsági Hivatalról és annak feladatáról. Az olvasó elé igyekeztünk tárgyilagos képet tárni a hazai helyzetképpel, valamint az Európai Unió azonos idõszakra esõ élelmiszerbotrányaival. Bõvebben a 18. oldalakon. — • — • Farkas József professzorról, a SZIE Élelmiszertudományi korának professzoráról 70. születésnapja kapcsán megemlékezés olvasható, mely visszatekint a neves tudós pályájára. A 29. oldalon. — • — • Miként járhat jobban a gazda? Bárki könnyen kiszámíthatja milyen összegû támogatásra számíthat. A terület alapú támogatásoknál nem csak a földterület 10%-ának pihentetése a feltétel, hanem a gazdálkodásba bevont föld mérete is. (Többet a 30. oldalról.) — • — • Mire figyel, hogyan gazdálkodik egy belga farmer? Mire helyezi a fõ hangsúlyt? Bõvebben a 36. oldalon. — • — • Könyvespolc, piaci hírek, internetböngészõ uniós jogszabályok egészítik ki ezt a számot. 4


PUBLICISZTIKA

Az álmodozók kicsiny országában

zt hiszem bajosan lehetne találni még egy ilyen népet mint a mienk. A sokszínû, sokhitû, hegyek közé zárt magyarokat. Álomországban élünk mi. Ez az ország nem az üveghegyen túl van, nem mézeskalácsház és hatalmas cukorsüveg várják az ide látogatót. Az álmainkat nem láthatják a gulyás- vagy pusztapartikra invitáló prospektusokban, nem világítanak át a milliós számlákon a belvárosi éttermekben. Mi viszont tudjuk, hogy vannak, dacosan védelmezzük és furcsa érthetetlen nyelvünkön szövögetjük õket tovább. Sokan sokféle álmot dédelgetünk. Egy valami azonban közös bennük. Almainkban megváltozik a világ. Néha csak egy kicsit, egy árnyalatnyit más az életünk, néha a feje tetejére áll, megrémítve a felrezzenõ álmodót. Mindenki álmodik. Ma sokan csak egy új hûtõszekrényrõl, mások egy régirõl, ami telis tele van finomságokkal. Honfoglaló õsapáink az Ígéret földjérõl álmodtak valahol nyugaton, ahol a hatalmas, végtelenbe nyúló Tó kezdõdik, aminek a vize kiábrándítóan sós. Végül letelepedtek itt, messze bár a végtelen óceántól, de egy szépséges földön ahol az anyaföld bõségesen kínálta nekik kincseit. A bõség láttán félretették álmaikat és kövér szerzeteseket kergettek fel gótikus kolostoraik tornyaira. Mértéktelenül vedelték finom rajnai boraikat, vékaszámra hozták haza míves

A


ezüst kegytárgyaikat. Arcátlanul gyõzték le a nyugat bajnokait. Megrészegülve ismeretlen törzsfõk lázas álom-vízióitól nyargalták keresztülkasul Európát, a világ szellemét-lelkét, hogy hazahozzák Attila hun király elrabolt kincseit. Késõbb megrettentek és ahogy féktelen ifjúból nyugodt családapa vált belõlük, jurta helyett kõházra vágyó, a jövõbe tekintõ, szilaj lovait társzekér igájába hajtó földmûves. Nyughatatlan álmaikat újakra cserélték. Vajk volt az új Látó, aki erõs birodalmat álmodott a két nagy folyam partja mentén. Nagy királyok sora jött, ki kardban, ki könyvben bízva ügyködött ebben a korban, amely egy nagy birodalom romjain virágzott. A római birodalom, az elme, a tiszta ész uralmát hirdetõ nagyhatalom bomló testén óriási teret, megszelídítésre váró elégtelen tudást találtak észak barbár germánjai csakúgy, mint a kietlen sztyeppékrõl érkezõ lovasok. Sok birodalom emelkedett fel ekkor. A közös ismét csak egy volt bennük: Voltak álmaik. Ellentétben a csalódott, kiábrándult, orgiákba menekülõ rómaiakkal. Az álmok tüze késõbb megint kialudni látszott. A humanizmus kora ismét az áttekinthetõ rendszerek utáni vágyat hozta magával. Vesztesei is voltak ennek a kísérletnek. Az Amerikát magukénak tekintõ õslakosok hiába álmodtak a nagy szárnyas kígyó eljövetelérõl, vagy dübörgõ bölénycsordákról. Vérbe és tüzes vízbe fojtotta õket a ráció. Mostanra vagy eltûntek a történelem színpadáról, vagy faképnél hagyott szeretõként ülnek a nevadai sivatagban, hajdani nagyságuk emlékeinek morzsáiból élve és kaszinókat építve a fehér embernek. z álmok a nagy szerelmet jelenthetik, nagy szenvedélyt, ami magasra emel és onnan ejthet le újra. Nem takaros feleségek õk, akik tisztelettudó gyermekekkel áldják meg a gondolkodót. Az õ szerelmükbõl kegyetlen utódok születnek, semmibe véve a tradíciókat, a tekintélyt. Arcába vágva szülõatyjuknak a hibáit. Gyorsan, nagy lánggal égnek és hamar elhamvadnak. Korunk álomgyermekei ismét elemükben érezhetik magukat. A film, a televízió, a világháló korában az álom most maga a valóság. Ahol a digitális impulzusok által továbbított képek, hangok, gondolatok egyre nagyobb értéket képviselnek, ott helye van egy mély belsõ érzésvilággal, vad intuíciókkal, egy megfoghatatlan zsenialitással rendelkezõ népnek.

A

5

PUBLICISZTIKA – HÍREK, Valaki egyszer azt mondta, a legvadabb romantikusok képesek az élet buktatóit a legnagyobb biztonsággal átvészelni. Mondta még, hogy az van bajban, aki a bolond képzelgéseiket komolyan veszi, aki nem tudja, hogy magában képzelegni, gondolatban messze járni nagyon jó. Akár pillanatokra, akár percekre elszakadni mindennapjainktól sokkal üdítõbb, mint a hasonló néven futó mesterséges italok élvezete. A csodálatosnál csodálatosabb álmok, amiket egy spontán kialakult beszélgetés, egy alacsony nézettségû éjszakai vitamûsor, vagy egy kis példányszámú folyóirat közvetít számunkra. Ezek ma már érdemesnek tûnnek a világ figyelmét is felkelteni. Meg is teszik. Legjobbjaink elmenekülnek a közöny és a bizalmatlan tekintetek elõl. Érzelmektõl mentesebb, de kevésbé tolakodó környezetet keresve maguknak, ahol élhetnek az álmaiknak. Lehet, hogy ezeket a hóbortos félbolond figurákat összegyûjtve, felvértezve õket a globális megfelelés eszközeivel

ESEMÉNYEK

talán Magyarország ismét némi súllyal eshetne latba a világban. a végre az álmaink nem merülnének ki részletre megvehetõ mûszaki cikkekben, vagy ránk erõszakolt érthetetlen kulturális dogmákban. Ha nem megvalósulatlan testi vágyainkat fejtené meg egy könyv azokból a gyönyörû képekbõl, mik csak a csendesen síró magányunkban vigasztalnak minket. Ha nem akarnánk Hollywoodi sztárok lenni. Ha SzentGyörgyi Albert vagy Puskás Öcsi akarnánk lenni. Talán akkor, megint mindenki, aki meg van áldva és verve azzal, hogy ezt a nyelvet beszéli és gondolatai is ezeket a furcsa szavakat használják érzései formába öntéséhez, mély, szerény büszkeséggel tekintene majd a földgolyó rajtunk kívül esõ jóval nagyobb részére.

H

HUBER MÁRK EGYETEMI HALLGATÓ

JATE, PÉCS

Júliusi start a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál Július elsejével megkezdte mûködését az FVM irányítása alatt létrehozott Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Ennek az intézménynek a megszervezése és a szorosan hozzá kapcsolódó átszervezés, aminek keretében az új hivatal magába olvasztja az eddigi SAPARD hivatalt és az Agrárintervenciós Központot, alapvetõen azt a célt szolgálja, hogy Magyarország már a 2004-es évre jutó strukturális pénzalapokat is fogadni tudja és célszerûen fel tudja használni. A közvetlen kifizetéseknek, az EU export- és intervenciós támogatásainak kezelõje és kifizetõhelye lesz. A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal központi irányítás alatt fog állni, azaz lesz egy országos központja, lesznek megyei irodái, illetve a SAPARD-hivatal regionális szervezetei is megmaradnak. Tehát a vidékfejlesztési ügyek a SAPARD-hivatal (jogutódként is mûködõ) jelenlegi bázisán fognak tovább futni. A kifizetõ ügynökség mintegy 750–800 fõvel áll fel. Természetesen az FM-hivatalok megmaradnak, hisz a hatósági feladatokat továbbra is az FM-hivatalok

látják el. A hivatalt már július elején meglátogatja egy EU-delegáció. Bizottsági ellenõrzés keretében vizsgálják meg, hogyan sikerült szervezetileg felkészülnie a feladatok elvégzésére. Versenyképességünk az Európai Unióban az intézményi szervezettségünktõl, intézményi felkészültségünktõl is igen nagymértékben függ, agrárintézményi rendszerünk átalakítása nem kerülhetõ meg (például naprakész tanácsadási rendszerre van szükség a gazdák számára). Az Unióban minden piaci szereplõnek regisztráltatnia kell magát (eddig nálunk csak a támogatást igénylõknek kellett), és ez is komoly intézményi hátteret igényel. Németh Imre földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Országgyûlés Mezõgazdasági Bizottságának ülésén, június 3-án elmondott beszámolójában a hivatal felállítását jó csapatmunkának nevezte, és bízik abban, hogy év végére teljes mértékben ellátja majd a kitûzött feladatokat.

6


–SZ. S.– (FORRÁS: FVM)

HÍREK,

ESEMÉNYEK

EU k onform mezõgazdaság és élelmiszer-biztonság Az Európai Unió tagállamaiban napjaink gazdálkodója elõtérbe helyezi a minõséget a mennyiséggel szemben, a piacra termel és nem az intervenciós kereteket meríti ki és fenntartható mezõgazdasági mûvelést valósít meg. Az Unió a csatlakozó országoktól megköveteli a közös piaci szabályozás átvételét, ugyanakkor az áru szabad áramlásának folyamatában bármelyik állam felléphet azzal az országgal szemben, ahol az élelmiszer-biztonsági elõírások nem megfelelõ betartását észlelik. Ez hangzott el Biacs Péter, helyettes államtitkár (FVM) beszédében, az „EU konform mezõgazdaság és élelmiszer-biztonság” címmel megrendezett nemzetközi tudományos konferencián, melyre 2003. június 6-án, Gödöllõn került sor. Véleménye szerint az agrárpiaci termékek nemzetközi kereskedelmét egyértelmûen befolyásolja az élelmiszer-biztonság, azaz a kockázat elemzés, a nyomon követhetõség illetve egy esetleges járvány gyors kezelésének képessége. Megemlítette, hogy Németországban az élelmiszerek kockázatelemzésének vizsgálatára egy 200 fõs kutató intézetet mûködtetnek. Mindez azt eredményezheti, hogy akár egy egyszerû szállítótól megkövetelhetik a szállított áru kockázatelemzésére vonatkozó dokumentumokat. Az EU követelményeiben elsõ helyen szerepel a csatlakozni kívánó országok közösségi joganyaggal harmonizált agrárszabályozása, a higiénés normák betartása, a gazdálkodók azonosítása, valamint ellenõrzõ állomások és laboratóriumok felállítása. A magyar élelmiszer-forgalmazás hiányosságait az Unió elsõsorban a fogyasztók tájékoztatásában, egyes hatósági intézkedések gyorsaságában, az ágazati kockázatelemzésben és a termék-nyilvántartásban, vagyis a nyomon követhetõségben látja. Mindezek megoldását a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MéBiH) fogja szolgáltatni, aminek felállítása uniós szinten követelmény. A jövõben a hivatal tudományos testülete véleményezi az élelmiszer-biztonságot érintõ törvényeket is. A felmerülõ problémákhoz tudományos érveket szolgáltat, de nem vesz részt a végrehajtásban. Az EU multifunkcionális agrárgazdaságának célja az olcsó, jó minõségû és biztonságos élel2003. 8. évfolyam 6–7. szám

miszer. Magyarországnak számolnia kell az energia árak emelkedésével, ezért sokkal hatékonyabb, racionálisabb energiafelhasználásra kell ösztönözni a mezõgazdasági termelés résztvevõit, mondta Horn Péter akadémikus, az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke. Az uniós pályázatokban feltételül szabott egyéni vagyonbiztonság kritériumának teljesítésére egyetlen garancia létezik: ez a szövetkezés. Ez egyértelmûen vonatkozik a növénytermesztõ és állattenyésztõ vállalkozásokra is. Magyarország állattenyésztésének fejlõdésében kulcskérdés, hogyan tud megfelelni az uniós elõírásoknak, melyek az intenzív állattartás helyett a környezetbarát extenzív tartási módot részesítik elõnyben. Ez a költségvetési oldalon túlmenõen tisztán tudományos kérdéseket is felvet, hiszen az intenzív tartásmódnak megfelelõen kitenyésztett fajták extenzív körülmények között életképtelenek. Ezzel a problémával foglalkoztak a délutáni „Állattenyésztés B” szekciójának ülései. Tudományos eredmények bizonyítják, hogy a magyarországi génmegõrzési programnak köszönhetõen, hazánk figyelemre méltó elõnyhöz juthat. Sófalvy Ferenc a kendermagos magyar tyúk helyzetét értékelte a hústermelésben és megállapította, hogy anyai vonalként használva, broilerekkel keresztezve olyan utódokat eredményez, amelyek 100%-ban megfelelnek az uniós elõírásoknak, azaz kb. 2000 grammosak és 80 napos korban érik el a vágási állapotot. –B.B.–

A RATÁSI

ÜGYELET

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2003-ban is aratási ügyeletet tart a gazdák informálására és az idénymunka minél gyorsabb lebonyolítására. Az aratási ügyeletet az FVM Termelési Ágazatok Fõosztálya látja el hétköznapokon a 06-1/301-4454 telefonszámon, illetve hétvégén a 06-30/952-0121 telefonszámon. Az aratás zökkenõmentes lebonyolítása érdekében a megyei földmûvelésügyi hivatalok és a falugazdászok is segítséget nyújtanak.

7

HÍREK,

ESEMÉNYEK

A Pedagógusnap kitüntetettjei Magyarországon a mezõgazdasági szakoktatás több, mint 200 éves múltra tekint vissza. Olyan nevek fémjelzik ezt, mint Tessedik Sámuel, Nagyváthy János, és sokan mások. Az egész életen át tartó tanulás követelménye az idei Pedagógus Napon sajátos aktualitást adott az ünnepnek – mondta többek között dr. Németh Imre miniszter, aki megkülönböztetett figyelemmel és szeretettel beszélt a mezõgazdasági szakoktatásban dolgozó pedagógusokról. A gyakorlati oktatás terén végzett kiemelkedõ munkájukért a miniszter Nagyváthy János díjat adományozta: ! Horváth Istvánnak, a zalaegerszegi Kinizsi Pál Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Kollégium igazgatójának ! Dr. Király Jánosnak, a Tessedik Sámuel Fõiskola Mezõgazdasági Fõiskolai Kar docensének ! Mendli Lászlónak, a piliscsabai Mezõgazdasági és Erdészeti Szakképzõ Intézet, Gyakorlóiskola igazgatójának ! Dr. Villányi Lászlónak, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézete igazgatójának, a közgazdaságtudomány kandidátusának ! A váci Táncsics Mihály Mezõgazdasági Szakképzõ Intézet, Gyakorlóiskola Tangazdaságának (a díjat Tóth Péter, a tangazdaság vezetõje vette át) ! A mosonmagyaróvári Vogel & Noot Mezõgépgyár Kft-nek (a díjat Ernst Brunner ügyvezetõ igazgató vette át)

Miniszteri elismerõ oklevélben részesültek érdemes és eredményes szakmai munkájuk elismeréséül: ! Antal Jenõ, a nagykanizsai Cserhát Sándor Mûszaki és Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola mérnöktanára ! Balázs Tibor, a kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképzõ Iskola mérnöktanára ! Kókai Katalin, a budapesti Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola gyakorlati oktatásvezetõje. –t– (PRÁG FERENC FELVÉTELEI)

Lejártak a zárjegyek A kannás és egyéb csomagolású borok zárjegyének hivatalos zárként történõ felhasználására vonatkozó határidõ 2003. június 30-án lejárt – közölte a VPOP. A megrendelt és átvett, hivatalos zárként alkalmazott kannás bor-zárjegyeket legkésõbb június 30-ig fel kellett használni. A kannás zárjeggyel, mint hivatalos zárral ellátott kannás kiszerelésû borokat szintén június 30-ig el kellett adni. Július 1-jétõl csak az úgynevezett hivatalos zárat lehet a kannás borokon alkalmazni, ezek gyártóiról a VPOP honlapján találhatók információk. Forrás: Délmagyarország 2003. jún. 17.

8


HÍREK,

ESEMÉNYEK

Szerkezetváltás az agráriumban

Egybehangzó IGEN

Szanyi Tibor szerint a kormány elszánt arra, hogy véghezvigye az agrárágazatban az elengedhetetlenül szükséges szerkezetváltást. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára egy nyírbátori fórumon kifejtette: a tárca minden támogatást megad azoknak, akik a piaci igényekhez igazítják termelésüket és kizárólag csak minõségi árut termelnek. – Lejárt azoknak az ideje, akik csak az állami beavatkozásra spekulálnak eladhatatlan termékeiknél – jelentette ki. Hozzátette: a minisztérium kiemelten támogatja majd a termelõk marketingmunkáját is, hiszen árutermelésrõl csak akkor lehet beszélni, ha a termék mögött piac van. – A gazdálkodóknak ismerniük kell, hogy mit vár tõlük a piac, s ahhoz egyértelmûen alkalmazkodniuk szükséges, mert másként aligha állnak helyt az Európai Unió hatalmas kiterjedésû árukereskedelmében – mondta Szanyi Tibor.

Magyarország után Lengyelország és Csehország is igent mondott az Európai Unióra. A választásokon a részvételi arány a lengyelek esetében kicsit jobbnak bizonyult (58,85%). De cseh illetékesek a 55,2%-os eredményükkel is nagyon elégedettek. A hivatalos végeredmények szerint a választópolgárok mindkét országban szinte pontosan megegyezõ százaléka támogatta az uniós csatlakozást: a lengyelek 77,45%-a, míg a csehek 77,3%-a szavazott igennel. A lengyelországi szavazás elõtti beszédében II. János Pál pápa hangsúlyozta: hiszi azt, hogy az egykori „keleti blokk” országainak, akik most lépnek be az Európai Unióba, fontos küldetésük van a világban. Tiszta szívbõl reméljük hite valósággá válik, és a csatlakozó országok az Európai Uniót gazdagítva teljesítik majd feladatukat. –B.B–

Délmagyarország 2003. jún. 17.

Úgy szállnak a légben a füstkarikák… Magyarországon riasztóak a dohányzási adatok. A 18 éves korú fiatalok körében végzett fölmérés szerint a fiúk 48%-a, a lányok 52%-a dohányzik. Vannak érdekes adalékok a fiatalok dohányzásra való rászoktatásáról is! A 90-es évek elején a Pécsi Dohánygyár éppen a fiatal lányokat célozta meg reklámkampányával, e célból nõi magazinokat támogatott anyagilag… Hitelét veszíti az az orvos, aki a dohányzás káros hatásáról beszél, miközben ujjai, fogai nikotintól sárgák… A szomszédos Ausztriában a férfi orvosok 4%-a orvosnõk 2%-a dohányzik. Nálunk az orvosok több mint 30%-a hódol a dohányzás káros szenvedélyének. Az Országos Dohányzásellenes Egyesület (ODE) véleménye szerint a dohányra termékdíjat kellene kivetni, amibõl részben, vagy 2003. 8. évfolyam 6–7. szám

egészben finanszírozható lenne a dohányzás elleni küzdelem. A Genfi Keretegyezmény azt tanácsolja a nemzeti kormányoknak, hogy a dohánydoboz felületének a felét használják föl a dohányzásellenes, jól érthetõ grafikonokra. E káros szenvedélyrõl a leszokás gyakran csakis orvosi segítséggel lehetséges. Súlyos felelõsség terheli a filmgyártókat éppen úgy, mint az úgynevezett „közszolgálati televíziót”, a kereskedelmi csatornákról nem is beszélve. Mert hogy is kezdõdik a legtöbb film? A fõhõs, vagy fõhõsnõ márkás tömény italt tölt magának, majd rágyújt egy márkás cigarettára. Elhangzott: 2003. május 27-én a Kossuth adó Napközben c. mûsorában.

FÖLJEGYEZTE: TAMÁS ENIKÕ 9

HÍREK,

ESEMÉNYEK

– CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

TermÈszetismereti t·borok Az Ökológiai Intézet Alapítvány 2003. július 28. és augusztus 3. között ismét megrendezi a Bükkben természetismereti gyermektáborát. Programjai között szerepel túra- és ezzel együtt tanösvény-ismeret, barlangászat, növény- és gombaismeret, kézmûves foglalkozás, madarászás, kisvonatozás stb. Helyszín: Bükk Keleti Kapu, sátorban elszállásolva, napi háromszori étkezéssel. A sátrakat, polifoamokat a szervezõ biztosítja. Várjuk 8–14 éves érdeklõdõ diákok jelentkezését.

A részletekrõl érdeklõdni lehet: Kuthi Adrienn táborfelelõsnél, a 46/352-010, 508-699, 508-700-as telefonszámon, vagy személyesen az Ökológiai Intézet Alapítvány címén: 3525 Miskolc, Kossuth L. u. 13. alatt. Az ország egyéb helyein szervezett több tucat környezet és természetvédelmi táborról az Ökológiai Intézet Környezeti Tanácsadó Irodájában érdeklõdhetnek: 06-46-382-095. Lélegzet 2003/6.

Miért válasszuk a hazait?

Kovács Barnabás az Agrármarketing Centrum ügyvezetõ igazgatója

10

Nagy és nemes hagyományokra tekint vissza étkezési kultúránk. Ha a magyar ember éhezésre kényszerül, forradalmat csinál… (A lesöpört padlások és 1956 között nem is nagyon kell keresni a kapcsolatot. Persze a kérdés ennél jóval összetettebb.) Hiányérzetünk támad, ha hosszabb ideig nélkülöznünk kell a megszokott, szeretett ízeket. Honvágyunk ízlelõbimbóinkon keresztül a legfájóbb tud lenni, amit nem gyógyít semmilyen külföldi ételkülönlegesség. Vannak magyarok, akik anyanyelvüket már elveszítették, étkezési szokásaikban azonban még megmaradtak magyarnak. Minden hazai vásárló döntést hoz a vásárláskor. Mit vegyen le a polcról, a Szekszárdi Csemege sajtot, vagy a jóval drágább, de nem biztos, hogy finomabb francia Camambert sajtot. Amikor itthon széles körben elterjedt az amerikai gyorsétkeztetõ, a kínai konyha, a török különlegességek, az idegen érdekeket képviselõ reklám és propaganda egészségtelennek igyekezett föltüntetni a hazai élelmiszereket és a magyar konyhát. Szerencse, mi magyarok még nem váltunk – és valószínûleg soha nem is fogunk „konzum idiótákká” válni. Gondoljunk


CSATLAKOZÁSUNK csak az újházi tyúkhúslevesre, amelyben 7–8 féle zöldség fõ a tyúkhússal, lassú tûzön. Gondoljunk a tejfölös csirkepaprikásra, a Hortobágyi palacsintára, vagy a csodálatosan gazdag fõzelék és saláta választékunkra, hogy a pihekönnyû meggyes, vagy kapros-túrós rétesrõl ne is beszéljünk. Igen a magyar étkezési kultúra nem az utcán, piszkos kézzel, sebtiben bekapott mûfasírtra épül. Bár az is igaz hogy fájdalmasan nélkülözzük a hazai ételkínálatra épülõ gyorsétkeztetõ hálózatot is. Kovács Barnabást, az Agrármarketing Centrum ügyvezetõ igazgatóját arról kérdeztem, szerinte menynyire ragaszkodik a magyar vásárló közönség a hazai termékekhez? Néhány évvel ezelõtt, még általános volt a hazai fogyasztók körében az a nézet, hogy a külföldi termék „látatlanban” jobb, mint a magyar. Szerencsére mára már sokkal jobb a helyzet az élelmiszerek piacán. A magyar vásárlási szokások átalakulóban vannak, megnõtt a vásárlók bizalma a hazai élelmiszerek iránt. A lakosság egyre nagyobb része véli úgy, hogy a magyar élelmiszerek minõsége egyenértékû, vagy jobb, mint például az Európai Uniós élelmiszereké. Nemrég készült egy felmérés a hazai élelmiszerfogyasztási és vásárlási szokásokról. Ez azt mutatta, hogy arra a kérdésre, hogy „Ha csak tehetem, hazai terméket vásárolok” a válaszadók 7-es skálán (1=egyáltalán nem jellemzõ, 7= teljesen jellemzõ) 5,5 értékû választ adtak. Ez nem rossz arány, de az EU országok többségében még pozitívabb a viszonyulás a saját országbeli termékekhez. Nem meglepõ, hogy például Franciaországban ez a szám közelít a 7-hez, de Németországban is jóval magasabb ez az érték. – A „védd a magyar munkahelyet, vedd az 599-es terméket” mozgalom nem volt mentes a politikai felhangoktól sem. Ugyanakkor szerte a világon politikai felhang nélkül biztatják az embereket a hazai élelmiszerfogyasztásra. Természetesen nagy baj, hogy politikai ügy lett ebbõl a kezdeményezésbõl. Én természetesen a politikai felhangokat nem kívánom kommentálni. Bár az azért sok mindent elárul, hogy miután a kezdeményezõk „kivették” a kezdeményezésben rejlõ népszerûséget és publicitást, az ügy le is került a napi2003. 8. évfolyam 6–7. szám

ELÕTT

rendrõl, már nem is tûnik olyan fontosnak az egész. Bár a kitûzött céllal, hogy vegyünk minél több hazai terméket teljesen azonosulni tudok, szakmai szempontból elhibázottnak tartom az akciót. Még azt is megkockáztatom, hogy többet ártott, mint használt a magyar termékeknek, legalábbis az élelmiszerek területén. Ha ugyanis azt és csak azt üzenem a fogyasztóknak, hogy „vedd a magyar élelmiszert, mert ezzel a magyar munkahelyeket véded”, akkor a dolog bicegõs, felemás lesz. A magyar élelmiszerek tekintetében ugyanis olyan érveink vannak, amelyek a vásárlói döntés szempontjából legalább, vagy még fontosabbak. Mondok néhányat. • A magyar élelmiszerek egészségesek. Magyarországon például a felhasznált vegyszerek és kemikáliák mennyisége egyharmada sincs a Nyugat-Európainak. Egy sor betegség, ami ott létezik, nálunk szerencsére ismeretlen. • A magyar élelmiszer biztonságos. A mi élelmiszerbiztonsági törvényünk sokkal szigorúbb, mint az Európai Unió hasonló jogszabálya. • A magyar élelmiszer finom! Aki megkóstolt már egy szemre nagyon tetszetõs, látványosra „felfújt” import paprikát, és megkóstol utána egy talán szemre nem annyira dekoratív, mondjuk szentesi paprikát, az rögtön megérti mirõl beszélek. Tehát ilyen erõs „fogyasztói” érvek mellett csak arra kihegyezni a kommunikációt, hogy a vásárlással a hazai munkahelyeket védjük, szerintem szakmai baklövés. – Hajlandó lesz-e akár felárat is fizetni a hazai vásárlóközönség a megszokott ízekért, a hazai élelmiszerekért a csatlakozás után? Én azt gondolom, hogy a csatlakozás nem jelenti automatikusan az élelmiszerárak drágulását. Egyébként a fogyasztók egyre nagyobb része keresi a minõségi élelmiszereket, és azt hajlandó is megfizetni. Hiszen ezzel biztonságot és garanciát vásárol. – Svédországban az iskolai étkeztetésben kizárólag hazai, sõt hazai, bio élelmiszereket adnak a gyerekeknek, és a kórházakban is ezt teszik. Ön szerint egy ilyen mozgalom gyökeret verhet-e nálunk? Ahogy említettem a hazai fogyasztók ma már ismerik, és tudatosan keresik a magyar 11

CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

élelmiszereket. Tehát erre biztosan lenne fogadókészség. Minden eszközt fel kell használni a hazai élelmiszerek piaci segítése érdekében. – Mennyire lehetünk Ön szerint nyugodtak a HÍR termékek védelmét illetõen? Szerintem semmilyen „veszély” nem fenyegeti a HÍR programot, hiszen ilyen program majdnem minden EU-tagországban létezik. Az Agrármarketing Centrum Kht. ezen termékek menedzselésére hozta létre a „HAGYOMÁNYOK – ÍZEK – RÉGIÓK” (HÍR) gyûjteményt, amely az európai uniós Euroterroirs program magyarországi megvalósítása. A kétkötetes színvonalas kiadvány rengeteg információt, adatot tartalmaz, méltán népszerû a szakmai és más érdeklõdõk körében is. Nagyon érdekes, hogy miközben a gazdasági-politikai folyamatok fõ iránya a globalizáció, ezzel egy idõben mind többen ismerik fel a nemzeti hagyományok megõrzésének és közkinccsé tételének fontosságát. Mint mondtam, a „HAGYOMÁNYOK – ÍZEK – RÉGIÓK” program létezik az Európai Unióban is, és több, mint négyezer terméket foglal magába. A termékgyûjtés eredményeként az elõzetes listára kb. 1150 termékjavaslat érkezett, amelybõl végül mintegy 300 hazai termék került be a gyûjteménybe. Nyugodtan állíthatom, hogy a magyar HÍR program méltó párja a francia, olasz, spanyol, német hasonló gyûjteménynek. Sõt! A „Hagyományok-Ízek-Régiók” gyûjtemény az egyetemes magyar kultúra része. Azt gondolom, hogy a gyûjtemény akkor válik majd teljessé, ha a gyûjtõmunkálatokat kiterjeszthetjük az egész Kárpát medencére, mindenhová ahol meghatározó számú magyar kisebbség él. Terveink szerint idén elkezdõdik a HÍR termékek felkutatása a határon túli magyarlakta területeken is. – Mi lesz a HÍR termékekkel, ha belépünk az EU-ba? A Hagyományok-Ízek-Régiók gyûjtemény – és így az abban szereplõ hungarikumok sora – hazánk csatlakozása után felkerülhet a hagyományos és tájjellegû élelmiszerek és agráripari termékek európai listájára (Euroterroirs), és ez nagyban hozzájárulhat a magyar termékek ismertségének javításához.

A gyûjteményben szereplõ termékek közül jó néhány nagy eséllyel pályázhat az eredetvédelem, a földrajzi árujelzõ, vagy a hagyományos-különleges minõség tanúsítványának elnyerésére. Az Unióban jelenleg mindössze 13 védett hagyományos élelmiszer van. Ide tartozik például az olasz Mozzarella sajt, a spanyol Serrano sonka. A szakértõk szerint a HIR program keretében összegyûjtött 300 termékbõl több jó eséllyel pályázhat e védjegy elnyerésére. – Mennyire tartja ígéretesnek a Kiváló Magyar Élelmiszer helyzetét? A Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) egy védjegy. Az AMC Kht. kulcsfontosságú feladata a hazai piac védelme, a magyar agrártermékek helyzetének javítása a belsõ piacon. A felmérések döntõ többsége azt mutatja, hogy csak azok az országok tudnak sikeres piacbõvítõ tevékenységet folytatni a külföldi agrárpiacokon, amely országok erõs belsõ piaccal is rendelkeznek. A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy a hazai piac védelmének egyik fontos eszköze. Az AMC Kht. több éve gazdája-e védjegynek. Minden felmérés azt bizonyítja, hogy hazánkban is átalakult a vásárlói magatartás. Egyre több a tudatos vásárló, aki a vásárlásnál a garantáltan jó minõségû terméket keresi. A „Kiváló Magyar Élelmiszer” védjegy ezt a garanciát nyújtja a fogyasztónak, a kiemelt minõséget és a magyar eredetet kapcsolja össze. Ugyanakkor a kereskedõknek is érdekük a védjegyes termékek forgalmazása, mert ezen élelmiszerek értékesítése biztonságot ad számukra, nem kell minõségi kifogásoktól tartaniuk. Azt mondhatjuk tehát, hogy a „Kiváló Magyar Élelmiszer” védjegynek három üzenete van a hazai fogyasztók felé: • A magyar élelmiszerek kiváló minõségûek, • A magyar élelmiszerek biztonságosak, megfelelnek az egészséges táplálkozás követelményeinek • Vásárlásukkal a magyar munkahelyek megtartásához járulunk hozzá A védjegy program célja az, hogy a minõséget és a biztonságot garantálja a fogyasztónak. Akcióinkat követõ felmérésekbõl egyértelmûen megállapítható, hogy a vásárlók elõny-

12


CSATLAKOZÁSUNK ben részesítik a hazai termékeket, ha tudják, hogy melyik termék magyar. A magyar élelmiszerek minõsége mind tartalmában, mind csomagolásban magas színvonalú, felveszik a versenyt a külföldi termékekkel. Az árakat tekintve is kedvezõbbek a magyar termékek, ezért mindenképpen hasznos, hogy minél több Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyes termék legyen a polcokon. A védjegyes termékek száma ma már közel 200. A sikeres pályázók számának növekedése egyértelmûen azt jelzi, hogy a gyártók fontosnak és szükségesnek tartják a védjegy megszerzését. A KMÉ védjegyhez kapcsolódó kampányok, akciók hatékonyságát bizonyítja az a piackutatási eredmény is, amely a 2002. évi kampány hatásairól számol be. A tanulmány azt mutatta, hogy: – a védjegy ismertsége 47%-ról 61,5%-ra emelkedett – a reklámkampány elõtt a védjegyet ismerõk 30,9%-a kísérte tudatosan figyelemmel, hogy mely termékek érdemelték ki a védjegy viselését. Ez az arány a kampány hatására 44,6%-ra emelkedett – a KMÉ védjegy pozitív megkülönböztetést képvisel. A védjegyet viselõ termékeket a minõségi ismérvek alapján jobbnak tartják az emberek, mint az „átlag” magyar árukat. – Sikerült elhitetni a lakosság egy részével, hogy a magyar konyha egészségtelen, hogy hízásra hajlamosítanak, holott, tudjuk, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Igen ez létezõ probléma, amelyre megoldást kell találni. Fel kell építeni, kommunikálni kell azokat az üzeneteket, amelyek a csatlakozás után is jól használhatók a hazai piac védelmében. Ez egy nagyon komoly és nagyon érdekes szakmai kihívás. De a marketing éppen az ilyen feladatok megoldására való. Látok arra lehetõséget, hogy a magyar ételekrõl általánosságban kialakult „Finom és egészségtelen” címke egyes termékcsoportoknál kommunikációs eszközökkel átalakítható „Finom is és egészséges is” üzenetté. – Rohanó világban élünk, ezért váltak népszerûvé a gyorsétkeztetõk. Van-e lehetõsége 2003. 8. évfolyam 6–7. szám

ELÕTT

arra az AMC Kht-nak, hogy a hazai gyorsétkeztetõ hálózat elindítója legyen? Az Agrármarketing Centrum Kht. közhasznú társaságként nem fog ilyen típusú üzleti vállalkozásba tulajdonosként beszállni. De ha valaki belevágna ebbe a feladatba, akkor biztosan találnánk olyan érintkezési felületet, ahol segíthetnénk. – Mi lesz az AMC Kht. feladata a csatlakozás után? A FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. 1996-ban alakult azzal a céllal, hogy közösségi marketinget folytató szervezetként segítse a magyar mezõ- és élelmiszergazdaság termékeinek piacra jutását. Az Európai Unióban mindenütt sikerrel mûködnek ilyen szervezetek, a csatlakozásra várók pedig most hozzák létre õket. A közösségi marketing szervezetek mûködtetését az teszi szükségessé, hogy az agráriumban ma már nem a termelés jelenti a korlátot, hanem a megszerezhetõ piac nagysága. Talán nem nagy túlzás azt mondani, hogy belátható idõn belül nem az áruk, hanem az értékesítési módszerek versenyének leszünk tanúi. Ezért aztán mindenütt prioritást élvez a piac bõvítése, amelyet közvetlen vagy közvetett eszközökkel próbálnak elérni. A közösségi agrármarketing a piacbõvítés egyik sikerrel alkalmazott eszköze amely mint indirekt támogatási forma beletartozik az úgynevezett EU zöld dobozba (green box), így a csatlakozás után is korlátlanul alkalmazható támogatási technika lesz. Segítségével a termelõk együtt elérhetnek olyan eredményeket, amit egyedül nem tudnának megvalósítani, mert a mennyiségi problémák, a szétaprózottság, a kínálatingadozások és a gyenge érdekérvényesítõ képesség nem teszik lehetõvé. A közösségi marketing lényege az együttmûködés. Nagyon hatékony eszköz a fogyasztók megnyerésére és megtartására, ráadásul a kockázat és a költségek csökkenése mellett. Így létjogosultsága mind a piac, mind adminisztratív oldalról megkérdõjelezhetetlen, és véleményem szerint az lesz a jövõben is. – Köszönöm a beszélgetést. TAMÁS ENIKÕ 13

CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

Cseheknek cseh élelmiszer! A Cseh Mezõgazdasági Minisztérium kampányt hirdetett a hazai élelmiszerek fogyasztásnak fokozására. A mezõgazdasági kormányzat azokat az élelmiszereket támogatja, amelyek megfelelnek a szigorú minõségi követelményeknek és amelyek 90%ban hazai alapanyagból készülnek, Csehországban, cseh munkaerõ felhasználásával. Import termékeknél (citrus-félék, kakaó, tengeri hal, speciális fûszerek stb.) a támogatás feltétele, hogy 40%-ban tartalmazzon hazai eredetû alapanyagot.

A teljes támogatás hazai termékekre elõreláthatóan 2004-tõl lépnek életbe. Mintegy 200 millió cseh koronát csoportosítanak át e célra a nemzeti költségvetésbõl. Azok a termékek, amelyek megfelelnek a szigorú minõségi követelményeknek egy – így a plusz támogatásnak is – speciális jelzést/logót kapnak. Ez utóbbi érdekében a Cseh Minisztérium pályázatot hirdetett. A logóknak az „Egészséges Cseh Élelmiszer” képzetét kell sugallnia. FORDÍTOTTA: T. E. AgraFood EastEurope, 2003. május, 248. sz.

Szerezd meg a támogatást! Európai Uniós agrártámogatások és jogcímek Magyarország Európai Unióhoz történõ csatlakozásának sikerében stratégiai fontosságú a különbözõ támogatási rendszerek hatékonysága. A csatlakozást megelõzõ idõszak elsõrendû feladata, egy olyan Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása, amely szoros összefüggésben áll az uniós támogatási rendszerekkel, hangzott el kiemelt motívumként, az „Agrárfejlesztés a csatlakozás elõtt és után” címmel megrendezett rendezvényen 2003. június elején. Vajda László, integrációs fõcsoportfõnök (FVM) elõadásában részletezte az EU támogatások jogcímeit, kiemelve a piaci támogatásokat, mely értelmében 2004. május 1-t követõen Magyarország teljes mértékben jogosult az intervenciós támogatásra, illetve az export támogatásra. A közvetlen kifizetések jogcímén elnyerhetõ támogatásoknál máig bizonytalanság tapasztalható a kifizetés rendszerét illetõen. Vajda László hangsúlyozta: jelen helyzetben Magyarország a hagyományos rendszerben történõ kifizetésekre készül annak ellenére, hogy a Bizottság kezdeményezte a csatlakozó országok egyszerûsített formában végrehajtott kifizetéseit. Kérdésre válaszolva Vajda László kifejtette, hogy a jelenleg érvényben lévõ WTO-s kötelezettsé-

gek egyedi hatálya a csatlakozás pillanatával megszûnik és Magyarország lehetõségei az uniós megállapodások szerint alakulnak. Az uniós források további nagy csoportját: a vidékfejlesztési támogatások adják, melyeket az 1757/99 EK Tanácsi Rendelet az EU Közös Vidékfejlesztési Politikájában határoz meg. A támogatások igénybevételéhez elengedhetetlenül fontos dokumentumot, a Nemzeti Fejlesztési Tervet, 2003. április 30-ig sikeresen továbbította a Kormány Brüsszelbe, ennek részletes ismertetésérõl Forgó Mónika, az FVM megbízott fõosztályvezetõje számolt be. A Nemzeti Fejlesztési Terv 5 operatív programot foglal magába: a humán-erõforrás-, a gazdasági versenyképesség-, a környezetvédelmi és infrastrukturális-, a regionális fejlesztési, és a mezõgazdaságot leginkább érintõ Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programot (AVOP). Az AVOP támogatások legfõbb prioritásai a versenyképességen alapuló termelést, az élelmiszer-feldolgozás modernizációját és a vidéki térségek fejlesztését célozzák meg. Az AVOP összességében 105 Mrd Ft-os rendelkezésre álló keretébõl a következõ jogcímeken lehet majd támogatásokhoz jutni:

14


CSATLAKOZÁSUNK 1. A versenyképességet javító termelést elõsegítõ támogatások: – Mezõgazdasági beruházások 30–50%os támogatása (technológiai beruházások; információs rendszerek; szõlõ-, gyümölcsültetvények korszerûsítése; meliorizáció; állatjóléti és higiéniás elõírások beruházásai), amely kiegészíthetõ fiatal gazdák esetében további 5%kal, míg kedvezõtlen területen való gazdálkodásnál további 10%-kal. – Halászati beruházások 40%-os támogatása (pl. halastavak rendbetétele, halválaszték bõvítése). – Fiatal gazdák támogatása, amely az indulást elõsegítõ egyszeri tõkejuttatásban (kb. 6 M Ft) és kamattámogatásban nyilvánul meg. 2. Az élelmiszer-feldolgozás modernizációjának támogatásai: – Szerkezetátalakítás ösztönzése, termelõi csoportok mûködtetése. – A termék piacra jutásának elõsegítése (csomagolás, megjelenés, védjegy). – Élelmiszer-biztonságot, hulladék vagy melléktermék kezelését támogató beruházások. 3. A vidéki térségfejlesztés forrásaiból kb. 50–70%-ban a következõ beruházások támogathatók: – Mezõgazdasághoz kötõdõ területek infrastrukturális fejlesztése. – Gazdaságokat összekötõ úthálózat kiépítése. – Szennyvízkezelési beruházások. – Helyi piacok kialakítása. Tóthné Mohácsy Gabriella, fõosztályvezetõ (FVM) a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet (NVT) ismertette, amely strukturálisan illeszkedik a Nemzeti Fejlesztési Tervhez és egységes keretbe foglalja az európai vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtásának rendszerét. Az NVT az EU alanyi jogon járó támogatásain felül újabb finanszírozási intézkedéseket tesz lehetõvé. Természetesen ezeket a pénzügyi juttatásokat a túlkompenzáció elkerülésével lehet összekapcsolni. Az NVT célprogramjai az alábbiakban összegezhetõk: 1. Agrár környezetgazdálkodás támogatása: – Környezetkímélõ módszerek alkalmazása célprogram 2003. 8. évfolyam 6–7. szám

ELÕTT

– Integrált növénytermesztési célprogram. – Ökológiai gazdálkodási célprogram. – Kiegészítõ környezetgazdálkodási célprogram. 2. Kedvezõtlen adottságú és környezetvédelmi korlátozás alá esõ területek finanszírozása: – Kompenzációs járulék adható tartós földhasználat fenntartása, környezet megóvása céljából kb. 8–16 e Ft/ha értékhatár között. 3. Mezõgazdasági területek erdõsítésének támogatása. 4. Korai nyugdíjazás bevezetése mezõgazdasági dolgozók számára. Kifejezetten a jelenleg csatlakozásra váró országoknak kialakított további négy jogcím: 5. Az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek megfelelõ beruházások, 6. Termelõi csoportok mûködtetése, 7. Félig önellátó gazdaságokat elõsegítõ. 8. Technikai támogatások (a fentiek összehangolt mûködtetéséhez). A Nemzeti Fejlesztési Tervnek vannak olyan részei, melyeket a nemzet hatékony gazdasági fejlõdése érdekében át kell helyezni tisztán hazai finanszírozású alapokra, mondta Tarján Zoltán, a Fejlesztéspolitikai Osztály vezetõje. A jövõben a következõ jogcímeken számíthatnak a magyarországi termelõk hazai finanszírozású támogatásra: – ültetvény-telepítés, – szakmai továbbképzés, – erdõgazdálkodás korszerûsítése (erdészeti beruházások, erdészeti termék feldolgozása), – az infrastruktúrát nem érintõ vidékfejlesztés (vidéki jövedelemszerzési lehetõségek megteremtése; a vidéki lakosságot ellátó szolgáltatások javítása; a vidék szellemi és tárgyi örökségének védelme), – az állattenyésztés biológiai alapjainak támogatása (tenyészállat beszerzés), – erdõfenntartás, – Agrárszolgáltatások újszerûsítésének támogatása (Beszerzõ és Értékesítõ Szervezetek), 15

CSATLAKOZÁSUNK – Közraktározási támogatások, – Fejlesztési típusú hitelek állami kezességvállalással és megfelelõ banki együttmûködéssel. Tarján Zoltán kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az agrár ágazat támogatottságának sikere abban áll, lesz-e Magyarországon elegendõ, megfelelõen felkészített pályázó ahhoz, hogy a csatlakozással nyíló lehetõségeket maximálisan kihasználhassuk. A 2004ben rendelkezésre álló teljes finanszírozási keret mértékérõl egyelõre nincs biztos adatunk. A SAPARD Hivatal munkáját elemezve Zöldréti Attila, a hivatal vezetõje elmondta, hogy összesen 1164 érvényes pályázat érkezett a Hivatalba, melyek közül 112 részesült géptámogatásban 2 Mrd Ft értékben, 134 élelmiszer-feldolgozást fejlesztõ pályázat

ELÕTT

esetében pedig 6 Mrd Ft került szétosztásra. A vidéki infrastruktúra fejlesztését megcélzó pályázatok száma 147 volt, melyek teljesítésére 2,7 Mrd Ft-ot különítettek el. Ez a rendelkezésre álló éves keret (11 Mrd Ft) teljes összege. A SAPARD volt az elsõ decentralizált program, ahol a végsõ döntést az EU ráruházta a tagjelölt országra. A hivatalt – a kezdeti mûködési nehézségei ellenére – a nemrég lezajlott Bizottsági ellenõrzés rendben találta. A pályázati kedv növelését megcélzó javaslatcsomagot, miszerint a gazdaságilag üzletképes fogalom kerüljön ki a pályázati feltételek listájából, a SAPARD Monitoring Bizottság elfogadta, és jelenleg tárgyalásra a STAR Bizottság elé terjesztette. BALOGH BEÁTA OMGK

„ A termelõk f e l k é s z í t é s e a z E U - s c s a t l a ko z á s r a ” címû programról A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ez évi egyik legnagyobb tájékoztatási programja „A termelõk felkészítése az Európai Uniós csatlakozásra”. Az erre a programra kiírt közbeszerzési pályázatunkat, a Magyar Agrárkamara – Magyar Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetsége (MOSZ) – Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság konzorcium nyerte meg. Az országos program lényege, hogy egy-egy mezõgazdasági körzetben, településen a gazdák személyesen a helyszínen kapjanak információt a rájuk vonatkozó EUs agrárszabályozásról és a csatlakozási tárgyalások eredményeirõl, figyelembe véve az adott település, illetve körzet termelési szerkezetét, fõbb termékeit. Ismertetjük, hogy a termelõ a föld nagyságának arányában milyen támogatáshoz juthat és milyen feltételeknek kell megfelelnie, valamint a

különbözõ állatfajták tartásához milyen támogatási rendszer kapcsolódik. Fontosnak tartjuk a vidékfejlesztési intézkedések bemutatását is. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy a leghatékonyabb eszköz a gazdák tájékoztatására a helyszínen történõ felkészítés és párbeszéd. A program megyénként több helyszínen valósul meg, összesen 300 elõadásból áll.

16


A program az alábbiakat tartalmazza: 1. elõadók képzése, akik a termelõket felkészítik 2. rendezvények (300 rendezvény-24 ezer termelõ) 3. az elõadásokhoz gyakorlati kézikönyv összeállítása, megjelentetése 4. EU-s tájékoztató anyagok összeállítása és megjelentetése 5. sajtóval való kapcsolattartás

CSATLAKOZÁSUNK 6. közvélemény-kutatás 7. program utógondozás A program mintegy 300 rendezvényt foglal magában, az egész országot lefedi, ezért célszerûnek tartottuk közvetítõ szervezetek bevonását az elõadások tartásába. A képzés két szinten történik. Elsõ körben a csatlakozási tárgyalások eredményeit és termékpályákat jól ismerõ elõadók készítettek fel olyan szakembereket, akik már megfelelõ Európai Uniós és mezõgazdasági alapismeretekkel rendelkeznek, így képesek arra, hogy õk is, mint elõadók vegyenek részt a programban. Az oktatás végén a résztvevõknek vizsgán kellett számot adniuk a megszerzett tudásukról. Második lépcsõ a termelõk felkészítése és az elõadások megtartása. Az elõadók felkészítésével párhuzamosán megtörtént a megyei FVM Hivataloknál alkalmazott EU szakreferensek képzése (összesen 20 fõ). Az õ feladatuk nem kizárólag a jelen programhoz kapcsolódik, ugyanakkor igen fontos, mivel hosszabb távon segítik a termelõk tájékoztatását. Szakmai feladataik kiterjednek a termelõk gyors információval való ellátására is. Az elõadások megtartására megyénként – nagyságtól függõen – több helyszínen kerül sor. Tekintettel arra, hogy ezeknek a rendezvényeknek a szervezésére kisebb településeken kerül sor, 80 fõ részvétele célszerû. Ezekben a kis létszámú csoportokban közvetlen viszony alakulhat ki az elõadók és a hallgatók között. A termelõk számára összeállított elõadássorozat három részbõl áll. Az elsõ egy rövid, általános bevezetés az Európai Unióról, valamint a Közös Agrárpolitikáról. Majd az elõadás második (nagyobb) része az agrárpiaci szabályozásról szóló gyakorlati jellegû rész, melyen az adott település illetve körzet termelési szerkezetét, fõbb termékeit veszi figyelembe (például Szabolcs megyei programokban a gyümölcstermesztéssel, míg Eger környékén az EU Borrendtartásával szükséges kiemelten foglalkozni). Ezen belül legfontosabb annak bemutatása, hogy a termelõ a föld nagyságának arányában, (legyen az 2 hektár, 20 hektár, 50 hektár, 200 hektár) milyen támogatáshoz juthat, és mily feltételeknek kell megfelelnie a csat2003. 8. évfolyam 6–7. szám

ELÕTT

lakozást követõen. Az állattenyésztés területén gyakorlati példákon keresztül kell ismertetni a különbözõ állatfajták tartásához (szarvasmarha, sertés, juh) kapcsolódó támogatási rendszert. Ezen kívül fontosnak tartjuk a vidékfejlesztési intézkedések bemutatását is, ezt a témát érinti a harmadik rész. Az elõadások után lehetõség nyílik kérdések felvetésére és megválaszolására. Az elõadások mellé minden résztvevõnek egy gyakorlati szemléletû és tartalmú kézikönyvet adunk, amely ismerteti az Európai Unió agrárszabályozását, támogatási rendszerét, „Útmutató a Közös Agrárpolitika gyakorlati alkalmazásához” címmel. Egy olyan EU-s tájékoztató kiadvány sorozat készül, amely ismerteti a csatlakozási tárgyalások eredményeit, immár a konkrét tényekkel bemutatja a közös piaci rendtartások hazai alkalmazását a fontosabb témakörökben (pl. szántóföldi növénytermesztés; marha-, juh- és kecskehús; tej- és tejtermékek piacszabályozása stb.) Megfelelõ sajtóvisszhangot biztosítunk a képzésnek, a helyi megyei hírlapban és az országos terjesztésû szakfolyóiratokban. A megyei rendezvényeket megelõzõen arról hirdetés jelenik meg egy országos és egy helyi napilapban, az elõadásokról cikkek, interjúk készülnek. A képzésben részt vevõ termelõk az elõadásokat követõen egy kérdõívet töltenek ki, melyben minõsítik az elõadás, az elõadó és a szervezettség színvonalát. A közvélemény-kutatás célja a program lebonyolításának és eredményének felmérése. Mindezek mellett a felmerés olyan kérdéseket is vizsgál, amelyekbõl leszûrhetõ, hogy a termelõk mennyire tartják hasznosíthatónak az itt megszerzett információkat. A program utógondozására is sor kerül, vagyis a rendezvények idején túlmenõen 2003. szeptember 30-ig telefonos ügyfélszolgálat áll az érdeklõdõk rendelkezésére. Azokra a kérdésekre, amelyekre az ügyfélszolgálat munkatársai nem tudnak válaszolni tárcánknak továbbítják, és azok a válaszokkal együtt a Magyar Agrárkamara és az FVM honlapján lesz elérhetõ. INTEGRÁCIÓS FÕCSOPORTFÕNÖKSÉG EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FÕOSZTÁLY 17

CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT – ÉLELMISZERBIZTONSÁG

Ausztriában is inkább az agrárium volt érintett Ausztria Európai Unióhoz történõ csatlakozásakor, hasonlóan Magyarországhoz, a leginkább érintett terület, a mezõgazdaság volt. Az ipari és az idegenforgalmi cégek egyértelmûen támogatták a belépést – hangoztatta Alois Ulrich, EU-projekt menedzser Pécsett a Baranya Megyei Területi Agrárkamara által Ausztria EU-csatlakozásának mezõgazdaságra gyakorolt hatásainak tapasztalatairól címmel megrendezett tanácskozáson. Mint Alois Ulrich elmondta, az ágazaton belül is a gazdaságok nagyságától, termelésszerkezetétõl függõen alakultak a vélemények. Az árképzést is át kellett strukturálni, hiszen az EU-ba történõ belépésig Ausztria piaca védett volt. A búza és a kukorica felvásárlási ára a felére esett vissza, s azóta is azon a szinten maradt! Alois Ulrich, aki maga is mezõgazdasági termelõ, szólt arról is, hogy a támogatások elnyerésének alapvetõ feltétele volt a gazdaságok felmérése: a földterület nagyságától, a mûvelési ágakon át egészen addig, hogy a termõföld hány százalékán folyik mezõgazdasági termelés. Kitért arra is, hogy miután Steiermark eléggé dombos vidék, ezért ennek a feltételnek csak részben tudtak eleget tenni.

Steiermarkban a teljes mezõgazdasági paletta megtalálható az állattenyésztéstõl, a szántóföldi növénytermesztésen át, egészen a szõlõ és bortermelésig. A csatlakozáskor az átlagos birtoknagyság 8,5 hektár körül mozgott. Elmondotta, hogy az EU-ba történt belépésnek egyaránt voltak nyertesei és vesztesei, azonban ezek ágazatokhoz köthetõk, ugyanis a piacé a meghatározó szerep. Többek között látható volt, hogy a marhahús felvásárlási ára erõteljesen zuhanni fog, a tejtermelésnél azonban az osztrák gazdák kis veszteséggel számoltak. Azonban a két nagy osztrák tejszövetkezet vitája miatt a piac jelentõsen lenyomta az árakat. A sertés esetében az elsõ egy-két évben nagyon magasra szöktek a felvásárlási árak, majd zuhanni kezdtek. Ennek ellenére az elmúlt esztendõkben csak kis mértékben csökkent a sertésállomány nagysága, és megindult egyfajta koncentráció. Mint kiderült Ausztriában a földbérleti díjak a csatlakozást követõen is nagy szórást mutatnak. Steiermark dombos, lejtõs részein szinte nincs bérleti értéke a rétnek, legelõnek, egy hektárnyi föld bérleti díja 200–500 euró között mozog. SZALAI KORNÉLIA

Telefoninterjú Dr. Biacs Péter helyettes államtitkár úrral (FVM):

Felállt az Élelmiszer-biztonsági Hivatal Az uniós csatlakozási folyamat fontos állomásaként Magyarország Élelmiszer-biztonsági Stratégiája 2001 áprilisában átadásra került Brüsszelben. 2002 januárjában az EU Parlament és az Európa Tanács az emberi táplálékok (és az emberi fogyasztásra szánt állatok táplálékának) biztonságával foglalkozó közös rendelete (EU 178/2002) további, döntõ lökést adott arra nézve, hogy hazánkban is létrejöjjön az Élelmiszer-biztonsági Hivatal. Értelemszerûen a Hivatal a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium tárcaközi intézménye kell legyen, de az

FVM fennhatósága alá fog tartozni, ahol közvetlenül a miniszter irányítása alatt mûködik, szorosan együttmûködve a tárcák hatóságaival. Feladat- és hatásköreit, különös tekintettel a kockázatbecslés, kockázatkezelés és az élelmiszertermelés nyomonkövethetõségére (és ezen belül is a takarmánybiztonságra), az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatalra kidolgozott uniós követelményekkel összhangban határozzák meg hazai szakmai körök. Az ide vonatkozó kormányhatározat értelmében „a Hivatal az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén szakmai döntés-elõkészítõ, véleményezõ, javaslattevõ, információs, koordináló,

18


ÉLELMISZERBIZTONSÁG

Dr. Biacs Péter helyettes államtitkár

az Európai Unió központi szerveivel és a tagállamok élelmiszer-biztonsági szerveivel kapcsolattartást végzõ szervezet.” Az ügyben a legilletékesebbet, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumból Dr. Biacs Péter élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi helyettes államtitkár urat (képünkön) kérdeztük meg a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatallal kapcsolatos elképzelésekrõl és annak jelenlegi szervezettségi állapotáról. – Milyen stádiumban van most az Élelmiszerbiztonsági Hivatal felállítása és mikorra várható a teljeskörû mûködésének megindulása? A Hivatal felállítását a Kormány idén, április 30-án véglegesen jóváhagyta, az errõl szóló 66/2003. Kormányrendelet május 15-én került kihirdetésre és 30-án hatályba lépett, így az érdemi munka elkezdõdhetett. Ennek ütemezésében az elsõ lépés egy Alapító Okirat kidolgozása, melyet az egészségügyi szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hagy jóvá. A következõ lépés, hogy megállapodás szülessen a két minisztérium között a felállítandó hivatal finanszírozásáról, mely mindkét minisztérium részérõl nagyjából 50–50 millió Ft-ot tesz ki, és az EU intézményfinanszírozási keretébõl fedezhetõ. A Hivatal vezetõjét, pályázat útján, hat évre nevezik ki. 2003. 8. évfolyam 6–7. szám

A mûködés teljes körû beindulása ez év végére várható, de a Hivatal szervezeti felépítése természetesen folyamatosan halad, öt személy hasonló európai intézményekben jelenleg is tanulmányúton van, egy PHARE projekt keretében. A Hivatal a budapesti Miklós tér 1. szám alatt fog mûködni. Július 1-én megnyit. – A Hivatal szükséges „tárcaközisége” szoros együttmûködést kíván a minisztériumok között, ez milyen struktúrában valósul meg? A tárcaköziség három szinten is megvalósul: legelõször is a legfelsõbb döntések – az FVM felelõssége mellett –, de miniszteri egyetértéssel jönnek létre (finanszírozási kérdések, a Hivatal vezetõjének kinevezése, stb.). A második szint a Hivatal Irányító Testülete, ahová mindkét minisztérium 2–2 fõt javasolhat, továbbá a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is küld megfigyelõt. A harmadik a bizottságok szintje: a szakvéleményeket, szaktanulmányokat készítõ, 16 fõbõl álló Tudományos Tanácsba az FVM és az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium 3–3 képviselõt delegál, a Környezetvédelmi és Vízügyi, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pedig 2–2 tagot. A fennmaradó helyeket „civil” szakmai, tudományos és érdekképviseleti szervezetek tölthetik be (kamarák, fogyasztóvédelmi és zöld szervezetek). – Miképpen tervezik garantálni a vizsgálatokat, kockázatelemzéseket végzõ tudományos testület döntési függetlenségét, ill. a különbözõ szakértõi csoportok véleménykialakításának összhangját? A Tudományos Tanács fentebb ismertetett, négy minisztériumot és civil szervezeteket is átfogó széles skálájú összetétele is garancia erre, de hasonló elveket érvényesítünk az egyes elemzéseket végzõ szakértõi csoportok összeállításánál is, ahol 1/3 részben kutatóintézetekben mûködõ tudományos kutatókat (akár az Akadémiáról is), 1/3 részben termelõ üzemekben dolgozó szakértõket, a maradék 1/3 részben pedig ismét csak civil szervezetek adekvát személyiségeit kérjük fel a részvételre. – A Hivatal mûködését milyen formában ellenõrzi, kontrollálja az Unió, milyen szintû kapcsolata lesz az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatallal? 19

ÉLELMISZERBIZTONSÁG A kapcsolatok közül a legfontosabb az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Fõigazgatóságának ún. gyorsriasztási rendszerében való részvétel (Rapid Alarm System), mely lehetõvé teszi, hogy élelmiszer-biztonsági veszélyhelyzetekben mindenféle hivatalos bürokráciától mentes, azonnali kapcsolatfelvétel valósuljon meg a tagországok hasonló intézményei között. Természetesen idõszaki tájékoztatásokat, országstatisztikáinkat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak is meg fogjuk küldeni. A velük való jó kapcsolatunkat jelzi, hogy Tanácsadó Fórumukra már most meghívtak magyar képviselõket. – A Hivatal munkája miképpen kapcsolódik az Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testület munkájához? Bizonyos mérvû folytonosságot az fog adni, hogy e Testület tagjainak jó része, – szakértelmüknél fogva – fontos szerepet fog játszani az Élelmiszer-biztonsági Hivatal munkájában is. – Milyen kommunikációs csatornák állnak majd rendelkezésre a Hivatallal kapcsolatba kerülõk számára?

Az Európai Unió gyakorlatának és elvárásainak megfelelõen az élelmiszer-biztonság garantálása az egész élelmiszerlánc nyomonkövetését, ellenõrzését jelenti. Ebbõl a lakosság érdeklõdése a lánc végére összpontosul, jelesül az érdekli, hogy mit ehet meg, a lehetõ legkisebb kockázattal. Ebben, és egyéb lényeges egészségügyi, élelmiszer-biztonsági (sõt állattakarmányozás-biztonsági) kérdésekben való folyamatos tájékoztatásra a Hivatal külön sajtókommunikációs személyt kíván alkalmazni. Természetesen a Hivatal saját honlappal is fog rendelkezni, és e-mail-ben is felvehetõ a kapcsolat. – A Szent István Egyetemen jelenleg is folyó posztgraduális élelmiszer-biztonsági szakmérnök-képzésben a Hivatal részt fog-e venni valamilyen formában? Igen, szándékunkban áll elõadókat is delegálni, és úgy hisszük, ezzel a napi gyakorlathoz való közvetlenebb csatolódást, nagyobb életszerûséget is „delegálunk” a kurzus tematikájába. – Köszönöm a tájékoztatást. SZÉKELY SÁNDOR

Helyzetkép a hazai é l e l m i s z e r- f e r t õ z é s e k r õ l ( 1 9 9 9 – 2 0 0 2 ) A nemzetközi gyakorlatot követve 1997ben a Népjóléti Minisztérium és a Földmûvelésügyi Minisztérium elismert szakértõk felkérésével létrehozta az Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testületet, melynek mûködését a 16/2000. (IV.6.) FVM-EüM-GM rendelet törvényesítette. Ennek alapján a Testület lehetõséget kapott arra, hogy a tudományos eredmények alapján módosítsa a magyar élelmiszerszabályozást. Az Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testület 2000-es tanulmánya szerint Magyarország élelmiszer-biztonsági helyzetét a 90-es években rosszabbodó tendencia jellemezte. Ezt a megállapítást nemcsak az ételmérgezési és fertõzõbeteg-bejelentési statisztikák támasztják alá, hanem az élelmiszer-mikrobiológiai vizsgálatok is.

Hogyan változott ez a folyamat az 1999– 2002-es idõszakban? Néhány jellegzetes adatot kiemelve a következõket tudhatjuk meg. 1999-ben – az elõzõ évhez viszonyítva – lényegesen kevesebb élelmiszer-fertõzési, – mérgezési eseményt (továbbiakban: esemény) és megbetegedést jelentettek. Az események száma 447, a megbetegedettek száma 3198 volt (1998-ban 772 esemény és 4362 megbetegedés volt). Majdnem felére csökkent az egyedi események (magán-háztartásban bekövetkezett) száma és betegszáma. A csoportos események száma (90), a betegszámmal együtt (877) szintén alatta maradt az elõzõ évinek: 1998-ban 127 esemény, 1296 beteg. A tömeges események (közétkeztetésben bekövetkezett) mennyisége valamelyest növekedett, a betegszáma ugyanakkor csökkent.

20


ÉLELMISZERBIZTONSÁG A közétkeztetésben 1935-en betegedtek meg, ami az összes megbetegedés 60,5%-át tette ki. Ez a szám 1998-ban 2480 volt. Örvendetes volt, hogy 1999-ben mintegy negyedére csökkent a gombamérgezéses esetek és a megbetegedettek száma . A bejelentett adatok alapján 2001. januárjúnius hónapokban 261 élelmiszer-fertõzési, élelmiszer-mérgezési esemény történt, melynek kapcsán 2517 személy betegedett meg. A 2001. I. félév összesített adatait összehasonlítva a 99-es év hasonló idõszakának adataival megállapítható, hogy a betegszám az elõzõ év adatainak majdnem két és félszerese (1067:2517). Ennek oka, hogy tárgyidõszakban lényegesen több volt a tömeges megbetegedéssel járó esemény (7:15). Ez a 15 közétkeztetési esemény csaknem kivétel nélkül gyermekétkeztetésben (iskola, óvoda) történt és 1772 személy betegedett meg. A legnagyobb kiterjedésû fertõzés a 2002 májusában lezajlott, élelmiszer közvetítette Calici vírusfertõzés volt, ami egy fõvárosi gyermekétkeztetési konyháról indult ki, és a budapesti, valamint Pest megyei gyermekközösségeket érintette. 2002. elsõ félévének adatai lényeges javulást mutatnak a közétkeztetésben elõfordult tömeges megbetegedésekben. Bár a központi statisztikai vizsgálatok évrõl-évre növekvõ tendenciát állapítanak meg az élelmiszer-fertõzések terén. 2002 elsõ felében a tömeges megbetegedéssekkel járó események száma a korábbinak kétharmadára csökkent (10:15), így ezzel megegyezõ arányban változott a megbetegedettek száma is (674:1883). A korábbiakban a tömeges megbetegedésekben élen járó fõvárosban 2001 elsõ felében 7 tömeges megbetegedéssel járó esemény történt, míg 2002 tárgyidejében egy sem. A rosszabbodó helyzet okait kutatva tanulmányok sora állapította meg, hogy a hatósági ellenõrzés megosztott: átfedésekkel és információáramlási zavarokkal terhelt, és pénzügyi problémákkal is küzd. Mivel az élelmiszer-biztonsági helyzet rosszabbodása kihatással lehet Magyarország gazdasági helyzetére, külsõ piacaira, turizmusára, és növeli az egészségügyi ellátórendszer költségeit, sõt ezen túlmenõen az élelmiszer-biztonság az Európai Unió prioritásai közé tartozik, ezért Magyarország számára létfontosságú egy jól


szervezett átfogó élelmiszer-biztonsági program kidolgozása. Az „Egészséges Nemzetért” népegészségügyi program rövidtávon tervezi az élelmiszer-fertõzések és ételmérgezések csökkentése érdekében; az oktatás, nevelés elõtérbe helyezését, valamint a hatósági munka színvonalának javítását. Hosszú távon egy olyan átfogó nemzeti élelmiszer-biztonsági program kidolgozását kezdeményezi, melyben új feladatok is szerepelnek, mint például az új kórokozók diagnosztikája, új technológiák egészségügyi vonatkozásai, vagy a genetikailag manipulált élelmiszerek felügyelete. A program távlati céljai között szerepel, hogy 2010-ig a közétkeztetésben, és ezen belül különösen a gyermekétkeztetésben a tömeges ételfertõzések súlyossága és száma lényegesen, 50%-kal csökkenjen. Érdemes itt visszautalni a fentebb részletezett tanulmányra, amelyben láthattuk, hogy az élelmiszer-biztonság területén a legsúlyosabb gondokat a közétkeztetés hiányos szabályozottságából is adódó élelmiszer-fertõzések okozzák. A számadatok és az egyes események elemzése alapján levonható következtetés felhívja a figyelmet a gyermekétkeztetést ellátó fõzõkonyhák, ezen belül fõként a fõzõkonyhákhoz tartozó tálalókonyhák fokozott ellenõrzésének szükségességére. Az élelmiszerek elõállításának higiéniai szabályairól szóló 17/1999. (II. 10.) FVM-EüM rendelet már 2002. január 1-tõl kötelezõen elõírja HACCP-rendszer (Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok stb.) alkalmazását az élelmiszergyártásban, az élelmiszer közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és minõségi követelményeinek betartására. A közétkeztetésben viszont még mindig csak ajánlott, de nem kötelezõ a HACCP-rendszer bevezetése, ugyanis a közétkeztetésrõl szóló 80/1999.(XII.28.) GM-EüM-FVM együttes rendeletének 2002-es módosítása értelmében az üzemeltetõ az Európai Unióhoz történõ csatlakozás napjától köteles a HACCP-rendszert alkalmazni. BALOGH BEÁTA FORRÁS: Népegészségügy 6/2000., közInfo – Közegészségügyi információs lap 2001. július-augusztus 4. évfolyam 7–8. Szám, közInfo 2002. szeptember 5. évfolyam 9. szám

21


Élelmiszerbotrányok az Európai Unióban Az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezete (FAO) és Egészségügyi Világszervezete (WHO) egy közös szakértõ bizottsága már egy 1984-es jelentésében megállapította: „a szennyezett élelmiszer talán a legelterjedtebb egészségügyi problémája mostani világunknak, és egyik jelentõs oka a csökkent gazdasági teljesítõképességnek” (FAO/WHO, 1984). A helyzet azóta sem javult. Az élelmiszerfogyasztás okozta megbetegedések globális mértékét nehéz megbecsülni, de a WHO szerint csupán 2000-ben 2,1 millió ember halálát okozták „hasmenéses megbetegedések”. Ezek nagy részét bizonyos kórokozókkal szenynyezett élelmiszer, vagy ivóvíz okozhatta. A becslések szerint az iparosodott fejlett országokban az élelmiszerekkel közvetített megbetegedések évente a lakosságnak akár 30%-át is érintik. Az Amerikai Egyesült Államokban az ottani statisztika szerint évente mintegy 76 millió élelmiszer-eredetû megbetegedés fordul elõ, amibõl 325 000 kórházi kezelést igényel és 5000 haláleset okozója (WHO, 1999). Például 1994-ben egy jégkrémmel közvetített, szalmonella törzsek okozta fertõzés-sorozat mintegy 224 000 embert érintett. www.matud.iif.hu/02dec/farkas.html (Farkas József, SzIE) BSE krízis A szarvasmarha agy- és izomszöveteinek prion-fertõzöttsége élelmezés-egészségügyi fertõzési lehetõség. Az Európai Bizottság 1990-ben arra kérte a brit kormányt, hogy ne hozza nyilvánosságra a kergemarhakórral (BSE) kapcsolatos vizsgálatok eredményeit, és együttes erõvel próbálják eltussolni a problémát – értesült az El País címû spanyol napilap. Az újság egy 1990. október 12-i bizottsági dokumentumra hivatkozik. 1990–2000 www.euuzlet.hu/archivum/2001/archjan22.html Aflatoxin a földimogyoróban

Dioxin szennyezés baromfi-, sertés- és szarvasmarha-takarmányokban 1999. máj. 31. – elsõ EU tájékoztatás a belga mezõgazdasági minisztertõl www.fvm.hu/~euint/EUTaj/tj0609.htm Mosószermaradvány a kólában – Kivonták a kólát a forgalomból Belgiumban Újabb élelmiszerbotrány Belgiumban: Luc Van den Bossche egészségügyi miniszter úgy döntött, hogy a Coca-Cola valamennyi termékét ki kell vonni a piacról. A kólafogyasztók körében rejtélyes betegségsorozat ütötte fel fejét. Közel száz, fõleg iskolás korú gyermeken mutatkoztak enyhébb vagy súlyosabb, de sohasem tartós rosszullét jelei. A minisztérium akkor elrendelte a kisebb kiszerelésû kólaféleségek kivonását. Késõbb valamennyi Coca-Cola-termék bevonásáról döntöttek, mert fogyasztásra alkalmatlannak találták. A gyanús terméket fõleg a franciaországi Dunkerque-ben gyártották. A miniszter azzal indokolta döntését, hogy súlyos megbetegedések fordultak elõ, és még a vörös vérsejteket romboló hemolízisrõl is érkezett bejelentés. 1999. jún. www.hhrf.org/nepujsag/99jun/9nu0616.htm Antibiotikum-rezisztencia Az Élelmiszerek Tudományos Bizottsága (SCF) az élelmiszer-mérgezéseket okozó patogén baktériumok rezisztenssé válására hívta fel a figyelmet. 1999. júl. – konferencia europa.eu.int/comm/dg24/health/sc/ssc/ out50_en.html

A megengedettnél nagyobb aflatoxintartalma miatt ideiglenesen megtiltották egyiptomi földimogyoró forgalmazását az Európai Unióban. Az aflatoxin egy agresszív, rákkeltõ méreg, amely a földimogyoró, pisztácia, kesudió, stb. tárolása során azok héjában képzõdhet. 1999. ápr. www.arabicnews.com/ansub/Daily/ Day/990430/1999043026.html

Franciaországban folytatott vizsgálatokból kiderült, hogy néhol szennyvíziszapot is használtak a tápok elõállításához. A Bizottság szóvivõje

22


Szennyvíziszap a takarmányban (franciáknál, hollandoknál, bajoroknál)

ÉLELMISZERBIZTONSÁG rámutatott, hogy az ellenõrzéseket meg kell szigorítani. 1999. okt. 193.224.162.52/EA9910/euf.html Mikotoxin-szennyezettség Több mint ötszáz kereskedelmi forgalomba kerülõ élelmiszer orchratoxin A (OA) tartalmát vizsgálták elsõsorban szárított gyümölcsök, mazsola, füge, továbbá kakaó és csokoládé, valamint piros és fehér mustban, illetve szõlõlében. A legnagyobb OA szennyezettséget az aszalt szõlõben mutatták ki. 1999. okt. 193.224.162.52/EA9910/euf.html

Listeria-fertõzés Listeriosis esetek halmozódása Franciaországban. Nyolc megbetegedésbõl álló Listerosis halmozódását észleltek Franciaországban. A járványt a nemzeti egészségügyi surveillance rendszer és a Pasteur Intézetben 2002 májusa óta mûködõ nemzeti Listeria referencia központ segítségével sikerült felderíteni, mivel a betegek vizsgálati mintájából azonos szerotípusú, és a pulzáltatott mezejû gélelektroforézissel megegyezõ mintázatot mutató Listeria monocytogenes törzseket azonosítottak 2002. máj.-jún. www.antsz.gov.hu/oek/epinfo/szoveg/Heti2002/ heti281.htm www.eurosurv.org/2002/020704.htm

Génmanipulált termékek GE Food Alert nevû génmanipuláció-ellenes hálózat nyilvánosságra hozta, hogy a legnagyobb amerikai élelmiszerlánc, a Kraft által forgalmazott taco shells mexikói ételfajtákban (chips-féleség) olyan, StarLink márkanevû génmanipulált kukoricaváltozatot (Cry9C) találtak, amely feltehetõleg allergiát okoz. Több környezetvédõ szervezet talált az EUban nem engedélyezett genetikailag módosított szója ill. kukoricafajtákat 2000-ben. 2000. szept. www.kukabuvar.hu/kb22/kb22_32.html Száj- és körömfájás Nagy-Britanniában kitört a száj- és körömfájás járvány. 2001. márc. http://www.kum.hu/Archivum/Korabbiszovivoi/20 01/03/szov0309_3.htm www.cegnet.hu/gazdert/2001/14/cikk15.html Hízlalás hormonokkal Tiltott növekedés-gyorsító hormont mutattak ki az USA-ból EU-ba importált marhahúsok 12%-ában. 2002. márc. atn-riae.agr.ca/agrifood-canadagermany/news_march02-e.htm

Fogamzásgátlóval szennyezett ételek az EU-ban Az Európai Unió nyolc országában illegális szteroid hormonokkal fertõzött állateledelek és üdítõitalok kerültek a piacra. Az élelmiszerbotrány többek között Belgiumot, Hollandiát, Németországot, Franciaországot és Spanyolországot érintette. David Byrne, az Európai Bizottság egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelõs megbízottja kijelentette, hogy „a gyógyszerészeti hulladék tisztességtelen kereskedelme és elhelyezése” felelõs az incidensért. A botrány július elején, néhány hollandiai sertésfarmon kezdett kibontakozni, ahol szokatlan terméketlenségi hullámot tapasztaltak a kocáknál. Az állatok eledelének tesztelésekor medroxy progesterone acetate (MPA), azaz egy terméketlenséget okozó szintetikus progeszteron jelenlétét mutatták ki. Az MPA-t emberi fogamzásgátló tablettákban és hormonterápiák során alkalmazzák. Észak-Amerikában és Ausztráliában a haszonállatok növekedésének elõsegítésére is felhasználható, az Európai Unióban azonban ez szigorúan tilos. 2002. júl. www.stop.hu/jovonezo/index.tdp?f=31909 – SZ. S. –

Summary In the last few years serious food-scandals have been emerged in the countries of European Union and other high-developed part of the world. According to WHO (World Health Organization), in the year of 2000 about 2,1 million people had died by food contamination. In the industrial countries, illnesses arized from food may achieve 30 percent and may improve the situation of "Hungaricums".


23


Ta l l ó z á s a z é l e l m i s z e r- b i z t o n s á g k ö r ü l A Gyors Veszélyjelzõ Rendszer riasztásai 2003. áprilisában a nitrofurán, a chloramphenicol, a szalmonella és a lisztéria miatt történtek Miközben az EU-ban még vita folyik arról, hogy a Gyors Veszélyjelzõ Rendszer riasztásai a nyilvánosság számára is publikusak legyeneke, az Írországi Élelmiszerbiztonsági Hivatal (FSAI) közzétette honlapján az áprilisi riasztások fõbb okait. A legtöbb riasztás a nitrofuránés chloramphenicol-szennyezések, valamint a szalmonella- és lisztéria-fertõzések ügyében történt. Az összesen 35 riasztás közül 7 esetben francia termék miatt kellett intézkedni. A csatlakozó országok termékei miatt 4 esetben történt riasztás, ebbõl egy esetben E. colifertõzés miatt. Igen jelentõs számú riasztás történt ázsiai országok élelmiszertermékei: indiai, thaiföldi, malajziai, bangladesi stb. eredetû élelmiszerek – rákfélék, tojáskészítmények – miatt. A Codex-ülés lehetõvé teszi a transz zsírok feltüntetését az EU-ban A Codex Alimentarius Bizottság legutóbbi ülésén megvitatták annak kérdését, hogy az élelmiszerekben elõforduló transz zsírsavak mennyiségét kötelezõ legyen-e feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán. Az érdekeltek nagyon különbözõ véleménye miatt az a döntés született, hogy az egyes országok nemzeti jogrendjükben szabályozzák a kérdést. Az Európai Unióban fokozódó igény és szándék van az élelmiszerek transzzsírsavtartalmának csökkentésére.

szervezet közelmúltban készített tanulmánya értelmében egészségtelen az élelmiszer, ha túl sok cukrot, sót vagy zsiradékot tartalmaz. Ilyen élelmiszer a hamburger vagy a chips. Az egészségtelen élelmiszerek vitaminokkal való dúsítása Dániában jelenleg is tiltva van. A WTO lépése nincs összhangban az EU GMO-politikájával Az Egyesült Államok hónapok óta azzal fenyegetõzik, hogy panaszt tesz a Kereskedelmi Világszervezetnél, mivel több európai ország gyakorlati moratóriumot alkalmaz az újabb genetikailag módosított szervezetek jóváhagyására vonatkozóan. Pascal Lamy kereskedelmi biztos szerint a jelenlegi EU-szabályozás egyértelmû, átlátható és nem diszkriminatív, s így összhangban van a WTO-szabályokkal. Az EU-ban most készülnek azok a rendeletek, melyek a genetikailag módosított szervezetek biztonságosságáról és nyomon követhetõségérõl szólnak. Újabb felhívás a ciklamátok alkalmazásának csökkentésére Az Egyesült Királyság élelmezésügyi normahivatala (FSA) honlapján felmérést tett közzé az angol gyerekek szörpivási szokásairól. A gyerekek gyakran napi öt pohár szörpöt is megisznak, és így lényegesen túllépik a ciklamátokból fogyasztható megengedett napi mennyiséget. Érdemes lenne csökkenteni a ciklamátok megengedett mennyiségét az üdítõitalokban.

A Bizottság fontolgatja az egészségtelen élelmiszerek vitamin-dúsításának tilalmát Bizottsági törekvések vannak annak megtiltására, hogy egészségtelen, – túl sok cukrot, sót, zsírt tartalmazó – ételeket vitaminokkal dúsítsanak. Amennyiben ugyanis az élelmiszerhez pótlólagosan vitaminokat vagy ásványi anyagokat adagolnak, s ezt a termék csomagolásán látványosan feltüntetik, a fogyasztóban téves elképzelés alakulhat ki az adott élelmiszer értékére vonatkozóan. Felvetõdik a kérdés, hogy mi tekintendõ egészségtelen élelmiszernek. Az Egészségügyi Világ-

Problémák vannak a darált marhahús nyomon követésével Írországban Az Élelmezésügyi és Állategészségügyi Hivatal jelentése szerint az Írországban forgalmazott darált marhahúsnak mintegy fele nem követhetõ nyomon. A többi tagállam közül egy sem mondhatja el magáról, hogy a marhahús teljes mennyiségét sikerülne nyomon követnie az istállótól az asztalig. A legtöbb problémát a hiányos címkézés, a hibás és elégtelen dokumentáció okozza. Az ellenõrök szerint az egész rendszer felújításra szorul. A jelentés szerint az ír vágóhidak

24


ÉLELMISZERBIZTONSÁG némelyike higiéniai szempontból nem megfelelõ, s gyakran elõfordul az engedélyezett vágási mennyiség túllépése. A Cadbury’s céget elmarasztalták a csokoládéreklám miatt A Cadbury’s csokoládégyártó céget elmarasztalták amiatt a reklámkampány miatt, melynek során a cég sportfelszereléseket ajándékozott csokoládépapírért cserébe. Egészségügyi szakemberek súlyosan bírálják az akciót, mely a sport támogatásának álarca mögött valójában arra ösztönzi a gyermekeket, hogy még több cukrot és zsírt fogyasszanak. Az elhízás azonban Angliában is súlyos népegészségügyi probléma, s a számítások szerint egy kosárlabda elnyeréséhez annyi csokoládét kell megenni, ami 90 órányi kosárlabdázással ledolgozható kalóriát tartalmaz. Az Európai Parlament szigorúnak mutatkozik az élelmiszeradalékok ügyében Az Európai Parlament vitában áll a Bizottsággal néhány élelmiszeradalékra vonatkozó határérték ügyében. Az EP döntése szerint az üdítõitalokban édesítõszerként alkalmazott ciklamátokra vonatkozó határértéket 400 mg/l-rõl 100 mg/l-re kellene csökkenteni. Dán felmérések szerint ugyanis a gyermekek üdítõital-fogyasztása gyakran olyan mértékû, hogy túllépik a ciklamátokra megengedett napi limitet. Patkányokon végzett kísérletek során a nagyobb adag ciklamát csökkentette az állatok tesztoszteron-szintjét, és rákkeltõnek bizonyult. Az aszpartám használatára vonatkozó szabályokat is szigorítani kellene. Az aszpartám mellékhatásai közé tartozik a fejfájás, a hányinger és az allergiás reakciók. Ugyanakkor meg kell fontolni a sztívia nevû édesítõszerre vonatkozó európai korlátozások felülvizsgálatát is. Új élelmiszereket engedélyeztek Az élelmiszerügyi és állategészségügyi állandó bizottság döntést hozott néhány új élelmiszer ügyében. Jóváhagyták a Schizochytrium mikroalgából nyert olaj, az egészségre kedvezõ hatású dokozahexánsav használatát. Szintén engedélyezték a Morinda citrifolia L. növénybõl készült gyümölcslevet, az ún. Noni juice-t. Tárgyalták a sokat vitatott zsírpótló, a szalatrim ügyét is, errõl azonban nem szavaztak. 2003. 8. évfolyam 6–7. szám

A hozzáadott vizet fel kell tüntetni a csirkehúson Az élelmiszerügyi és állategészségügyi állandó bizottság véleménye szerint a jövõben fel kell tüntetni a csirkehús-filé csomagolásán, hogy az hány százalék hozzáadott vizet tartalmaz. A közelmúltban végzett húsvizsgálatok során ugyanis azt tapasztalták, hogy a vizsgált húsok jelentõs részébe súlynövelési célból vizet, sõt sertés- vagy marhafehérjeoldatot fecskendeztek. Az így nyert húsfilé hústartalma néhány esetben akár 25%-kal is kisebb volt a deklarált értéknél. A vizezett húsok származási helye jellemzõen Hollandia. Új intézkedéseket kell hozni, hogy megakadályozzuk a CWD emberekre való átterjedését A tudományos irányító bizottság szerint új intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a szarvasokat sújtó CWD-betegség ne veszélyeztesse az európai fogyasztók egészségét. A prionok által okozott, a fertõzõ szivacsos agysorvadás (TSE) körébe tartozó szarvasbetegség Észak-Amerikában mind a vad, mind a tenyésztett szarvasállományt tizedeli. A közelmúltban pedig CreutzfeldJacob betegségben halt meg néhány vadász, akik feltételezhetõen ettek szarvashúst. A betegség a jelek szerint Európában egyelõre nem fordul elõ. Meg kell tehát akadályozni a betegség behurcolását, annál is inkább, mert az feltételezhetõen nemcsak a szarvasokra veszélyes. Az EU-jelentés szerint tájékozatlanság és gyanakvás övezi a genetikailag módosított szervezetek ügyét Az Európai Bizottság számára készült legújabb felmérés azt mutatja, hogy a közvélemény továbbra is bizalmatlan, ugyanakkor meglehetõsen tájékozatlan a genetikailag módosított szervezetek tekintetében. A megkérdezettek 30%-a nagyon aggódik a genetikailag módosított szervezetek miatt; csak a radioaktív hulladék deponálása és a légköri felmelegedés ténye vált ki a GMO-knál nagyobb aggodalmakat. Jellemzõ ugyanakkor, hogy meglehetõs tájékozatlanság övezi a GMO-k ügyét: mindössze 30% azok aránya, akik úgy vélik, hogy elegendõen tájékozottak a témában; 25

ÉLELMISZERBIZTONSÁG a természeti katasztrófák esetében 64%, a légköri felmelegedés esetében 53% ez az arány. A tudósok sürgetik a taurin neurológiai vizsgálatait Az élelmiszerügyi tudományos bizottság szerint további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy az energiaitalokban alkalmazott összetevõknek milyen mellékhatásaik vannak. 1999. óta a Red Bull energiaital-gyártó cég számos tanulmányt készített a taurin, a glukoronolakton és a koffein – ártalmatlan – hatásait bizonyítandó. A szakértõk szerint azonban az ártalmatlanság továbbra sem nyert igazolást, különösen az egyes összetevõk együttes alkalmazása esetén. Az európai országok közül Ausztriában fogyasztják a legtöbb energiaitalt, ahol napi 2–3 palackos fogyasztás is elõfordul. A fogyasztók túlléphetik a napi 3 g-os fitoszterol-bevitelt, figyelmeztet az élelmiszerügyi tudományos bizottság Az európai élelmiszerpiacon forgalomba hozható olyan margarinkrém, melyet a koleszterinszintet csökkentõ és más kedvezõ

élettani hatásokkal rendelkezõ fitoszterolokkal dúsítottak. Több élelmiszeripari cég kérelmezi, hogy más dúsított termékeket – pékárut, joghurtot, tejes italokat – is forgalmazhassanak. Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye szerint azonban így könnyen megtörténhet, hogy egyes fogyasztók a kívánatos mennyiséget jóval meghaladó mértékben fogyasztanak fitoszterolokat. Dánia törvényi szabályozást alkalmaz a transz-zsírsavak szintjére vonatkozóan A világon elsõként Dániában határértéket állapítottak meg az élelmiszerek megengedett maximális transz-zsírsav tartalmára vonatkozóan. A kutatások szerint a fõként zsiradékokban elõforduló transz zsírsavak bizonyos betegségek kialakulásához vezethetnek. A megengedett maximális érték 2003. június 1-tõl 2 súlyszázalék, ami mind a hazai, mind az import élelmiszerekre alkalmazandó. FORDÍTOTTA: RÉVÉSZ MÁRTA Forrás: EU Food Law 2003. 136. és 137. számából

Az élelmiszerminõségrõl tagságunk küszöbén „Az élelmiszerminõség mindazon feltételek teljesülését jelenti, mellyel az élelmiszer piaci versenyképessége biztosítható, értéke leírható. Az élelmiszereket fogyasztók elsõsorban a hatóságoktól várják, hogy védje meg õket a hamisított összetételû, félrevezetõ árujelzéssel ellátott, megtévesztõ csomagolásban lévõ élelmiszerektõl …..” (DR. BIACS PÉTER)

Hazánkban az élelmiszerek vizsgálatával öt minisztérium alá tartozó, különbözõ feladat és hatáskörrel felruházott intézmények (hatóságok) foglalkoznak. Ezek között mûködnek a Budapest Fõvárosi Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomás és a megyei állomások, melyek többek között az illetékességi területükön mûködõ élelmiszerelõállítók felügyeletével és az általuk gyártott közfogyasztásra szánt élelmiszerek minõségének ellenõrzésével foglalkoznak.

A minõség az elõírásoknak való megfelelõséget jelenti, melyet hazánkban 1996. január 1. óta a Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius) fejezetei írnak le elõírások, irányelvek, vizsgálati módszerek formájában. A MÉ fejezetei fokozatosan felváltották a Magyar Szabvány lapjait, ezzel együtt a szabványos határértékek enyhébb követelményekre változtak. A gyártók kiigazodását a megváltozott követelmények, kötelezettségek útvesztõiben segítette a termékekre vonatkozó

26


ÉLELMISZERBIZTONSÁG gyártmánylapok engedélyezési eljárása, mely feltétele volt a termék belföldi forgalombahozatalának. Az eljárás során az engedélyezõ hatóság nem csupán a vonatkozó követelményeknek való megfelelõségét ellenõrizte, hanem egyúttal segítséget nyújtott a megfelelõ minõségû termékek elõállításában is oly módon, hogy felhívta a gyártó figyelmét a gyártmánylap kitöltési valamint a vizsgált termékminta minõségi hibáira – akár az eljárást lezáró elutasító határozattal is –, így még a termék forgalombahozatala elõtt javíthatók voltak az esetleges hibák. A 2001. évi LIV. tv. megszüntette a gyártmánylap kötelezõ jellegû hatósági jóváhagyását illetve nyilvántartásba vételét. Az élelmiszer-elõállítóknak csupán gyártmánylap elkészítési kötelezettsége van jelenleg minden gyártott termékre vonatkozóan valamint ezeket tárolni köteles az elõállítás helyén a hatósági ellenõrzés számára hozzáférhetõ módon. A gyártókra ezáltal még nagyobb felelõsség hárul, mint eddig: a hatályos jogszabályok, a vonatkozó elõírások hiánytalan ismeretét követeli meg tõlük. Míg az említett engedélyezési eljárás mintegy elõzetes „hibaszûrõ” is mûködött – nem egyszer a minta laboratóriumi vizsgálata során derült ki, hogy az összetételi paraméterek nem egyeznek a gyártmánylapban megadottakkal, ez esetben még az eljárás idõtartama alatt módosíthatta a termék öszszetételét, anyagnormáját a gyártó – manapság csak a helyszíni ellenõrzés alkalmával derül ki az efféle hiba, de ennek már törvény szerinti következménye a Minõségvédelmi bírság. Nem egy esetben tapasztaltuk, hogy a gyártók az új termékeikre el sem készítik a gyártmánylapot, hiszen „úgysem kell engedélyeztetni”. A hatóság szankcionálási lehetõsége a helyszíni bírság kiszabásával ki is merül, melynek mértéke (500–10 000 Ft) nem elrettentõ erejû. Egyre gyakrabban találkozunk az élelmiszer hamisítás kategóriájába sorolható minõségi és jelöléshibás termékekkel. Szándékos fogyasztó-megtévesztés feltételezhetõ olyan termékek forgalomba hozatala mögött, melyeknek jelölése, megnevezése magasabb minõséget, emeltebb árszintet képvisel, mint a csomagoláson belül megtalálható valós 2003. 8. évfolyam 6–7. szám

termék (pl. akácméz megnevezésû vegyes virágméz vagy „bio” megjelöléssel ellátott hagyományos élelmiszer; „zsemlemorzsa” névvel megjelölt kenyérmorzsa, „rozskenyér” címkével ellátott malátás búzakenyér stb.). Az ellenõrzõ hatóság ezekben az esetekben a Magyar Élelmiszerkönyv alapján megállapítja a hibát, s a tétel nagyságától függõ mértékben Minõségvédelmi bírságot szab ki. A bírság összege nem tûnik elrettentõ nagyságúnak, mert a fogyasztókat megtévesztõ jelölésû élelmiszerek száma, a kifogásolási arányok nem csökkennek, egyes iparágakban inkább növekednek.

Az élelmiszerek jelölési szabályainak várható változásai Az európai élelmiszerjog harmonizációs folyamata több éve zajlik hazánkban, a jelenleg hatályba lévõ Élelmiszertörvényünk (1995. évi XC. tv.) és többször módosított végrehajtási rendelete [1/1996. (I.9.) FM-NMIKM együttes rendelete] is már az EU szabályozásán alapult. A közeljövõben jelenik meg az élelmiszerek jelölési szabályainak önálló rendelete. Változás várható az összetevõk sorrendje értelmezésében, az elõállításhoz felhasznált anyagok felsorolásának szövegkörnyezetében, minõségmegõrzési idõ jelölésében, valamint a tételazonosító jelölésnél, a tárolási feltételek megadásának helyén. Ezen rendelet tervezeti szinten van még, de nem árt már most felkészülni az elõállítóknak a várható módosításra, legalább abból a szempontból, hogy a napirenden lévõ címkerendelést ne több év alatt felhasználandó mennyiségre tervezzék.

A Magyar Élelmiszerkönyv egyes fejezetei is változnak Néhány MÉ elõírás, irányelv a közelmúltban módosult – pl. a mézre illetve az üdítõitalokra vonatkozó –, a módosított követelményrendszer az elõállítók felé az eddigieknél is nagyobb „szabadságot” biztosítanak a minõségi megfelelõség tekintetében. Pl. „Méz” c. elõírás nem tartalmazza a fajtamézek egyik legmeghatározóbb minõségi muta27

ÉLELMISZERBIZTONSÁG tóját, a pollentartalom kritériumát, csupán érintõlegesen tesz említést: a megnevezés kiegészülhet „a növényi eredetre való utalással, ha a méz teljesen vagy túlnyomó részben a jelzett növényrõl származik és megvannak az ezekre jellemzõ érzékszervi, fizikai, kémiai és mikroszkópos tulajdonságai”. Tehát az eddig kifogásolt minõségû 1–9% akác-pollentartalmú „akácmézek”-nek elkeresztelt vegyes virágméz teljes nyugalommal forgalmazható ezentúl, akácméz-szintû (emeltebb) áron, akácméz névvel. (Megoldódik a burkolt áremelés és lehet, hogy eltûnnek a kereskedelem polcairól az olcsóbb árfekvésû vegyes virágmézek ?!) Az üdítõitalokra vonatkozó MÉ-t az „üdítõitalok jelölési útmutatója” váltja fel, mely öszszetételi paramétereket nem tartalmaz (kivéve a kinin és koffeintartalomra, ez is csak az EU-tagságig). Tehát ezen a területen is az elõállítókra van bízva teljes mértékben, hogy mit gyártanak. Félreértés ne essék: nem állítja senki, hogy a magyar elõállítók nem tudják mit és hogyan kell gyártani és hogy ne lenne ehhez megfelelõ szaktudásuk, szakismeretük. Csak a hatósági tapasztalat azt mutatja, hogy az egyre növekvõ mértékû gyártási szabadságot sajnos egyesek „szabadosság”-ként értelmezik és élik meg. S ez a jelenség rövidtávon hasznot hozhat s jelenleg csak a hazai fogyasztókat károsítja viszont az EU tagságunkig rohamosan gyengíti élelmiszeriparunkat, a termékek minõségét csökkenti s mire felvehetnénk a versenyt a többi tagország élelmiszer-iparával már nem leszünk versenyhelyzetben. Ezzel a rosszul értelmezett „szabadság”-gal a folyamatos „könnyebbik út” választásával lehetetlen helyzetbe hozzuk magunkat, így esélyünk sincs, hogy közel egyenrangú konkurensei lehessünk az EU-s élelmiszer-elõállítóknak. Végezetül jusson eszünkbe Brillat Savarin (1825) mondata: „A nemzetek sorsa attól függ, hogyan táplálkoznak”

Importveszélyek – mindenki mérjen! Az Európai Unió országaiból 1997 és 2002 között importált friss sertéshúsok szúrópróbaszerû mikrobiológiai tételminõsítõ vizsgálatából 48 esetben kiderült, hogy azok szalmonellával fertõzöttek. Származási helyét tekintve a legtöbb ilyen tétel Németországból érkezett, de szerepel a listán Belgium, Anglia, Franciaország, Olaszország és Dánia is. A laboratóriumi vizsgálatokra a Kapuvári Élelmiszer-higiéniai Kirendeltség mikrobiológiai laboratóriumában került sor. A mintákban 11 különbözõ szerotípust mutattak ki. Ugyanezen idõ alatt a környékbeli magyarországi vágóhídról származó sertéshús mindössze 12 esetben mutatott pozitív szalmonella-eredményt (6110 vizsgálatból). Szlovákiában a nyitrai Mezõgazdasági Egyetem Élelmiszer-higiéniai és Élelmiszerbiztonsági Intézete az importból származó tejtermékek kadmium-szennyezettségét mérte, és vetette össze ugyanazon hazai (szlovák) termékekkel. A kadmium (Cd) élelmiszer-biztonsági szempontból határozottan toxikus hatású elem, az emésztõrendszerben könnyen felszívódik és daganatkeltõ hatása van. A külföldrõl importált joghurtokban szignifikánsan magasabb kadmium-tartalmat találtak, mint az otthon készítettekben, és az importsajtoké is valamivel meghaladta a hazait, ha a megengedett határértéket nem is lépte túl. Az esetekbõl jogosan adódik a következtetés, hogy az Unió bõvítése után, ha a határok meg is szünnek, az importtermékek alapos hazai élelmiszer-ellenõrzése az adott ország fogyasztóinak érdekében mindenképp fenn kell maradjon. –SZ. S.–

SÁRVÁRINÉ LAKATOS ÉVA BUDAPEST FÕVÁROSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZER ELLENÕRZÕ ÁLLOMÁS 28

Forrás: Magyar Állatorvosok Lapja, 2003/3. 125. évf. 181–187. p.



A jövõ élelmiszerbiztonsági szakmérnökei A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara idén szeptemberben ismét élelmiszer-biztonsági szakmérnök képzést indít Budapesten, a Budai Campuson. Ez egy posztgraduális képzés, ahol a résztvevõk elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek az élelmiszer-elõállítás minden területén. A képzésben résztvevõk az élelmiszer-biztonság területén ellenõrzõ, hatósági feladatokat láthatnak el, de az ilyen irányú kutatások végzéséhez is segítséget nyújtanak az itt megszerzett ismeretek. A tanulmányi idõ 3 félév. A negyedik évfolyam indul most, a jelentkezési határidõ eredetileg június 15-tel zárult, de a viszonylag kevés számú jelentkezõ miatt (15 fõ), meghosszabbodhat. Eddig már két évfolyam végzett (nagyjából 20–20 fõ), akik fõként megyei ellenõrzõ szerveknél (Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szol-

gálat), valamint édesipari üzemekben helyezkedtek el. A képzés keretében a következõ tárgyakat oktatják: üzemtelepítés és -létesítés, élelmiszerbiztonság, értékelési módszerek, kockázat-elemzés, HACCP, élelmiszerbiztonsági menedzsment, élelmiszertörvény és érvényesítése, gyors mikrobiológiai módszerek, esettanulmányok. A tanulmányi idõszak végén szakdolgozatot kell készíteni, majd az államvizsga után a szakdolgozat megvédésével fejezõdik be a szakképzés. –SZ. S.– (A friss, naprakész információkért külön köszönet illeti Polyákné-Fehér Katalin egyetemi docenst, a Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Karának Hûtõ- és Állatitermék Technológiai Tanszékérõl.)

„Lennünk kell valakinek s nem annak látszanunk”

Farkas József professzor


A magyar élelmiszertudomány kiemelkedõ alakja, Farkas József professzor, az idén ünnepli 70. születésnapját. Szakmai pályafutásához méltón tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, a SZIE Élelmiszertudományi Karának professzora, tudományos tanácsadója a Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézetnek (KÉKI), valamint az Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testület elnöke. A magyar tudományos és politikai élet kiemelkedõ személyiségei egyaránt részt vettek a tiszteletére rendezett tudományos konferencián 2003. június 6-án, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének Tanácstermében. Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya nevében Görög Sándor, az MTA Élelmiszertudományi Komplex Bizottság nevében pedig Pais István köszöntötte. Farkas József munkásságával beírta magát az élelmiszer-biztonság történelmébe, nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon. Õ az a magyar szakember, akinek nevét elsõként említik kül29

ÉLELMISZERBIZTONSÁG – FÓRUM földön, ha a magyar élelmiszer-tudományi és technológiai kutatásokról esik szó. Olyan maradandó tudományos eredményeket alkotott, amelyek a mai napig alapjait képezik a legmodernebb élelmiszeripari kutatásoknak. Csak néhány példát kiemelve a nevéhez fûzõdik a fûszerek besugárzásos csíraszám-csökkentése, a mezõgazdasági termékek γ-sugaras tartósítása, a nagy hidrosztatikus nyomás technológiájának alkalmazása az élelmiszeriparban. Személyében az elsõk között hangsúlyozta az élelmiszerek kockázatelemzésének fontosságát. Munkássága hûen tükrözi az élethosszig tartó tanulás gyakorlatát, példát állítva azoknak, akik hivatásul a tudományos életpályát választják. Életútjának üzenete, hogy a tudós munkája elválaszthatatlan a tanítói hivatástól. Tudományos eredményei mellett fáradhatatlanul dolgozik az újabb és újabb generációkat indít útnak a tudományos pálya felé. Pályája 1956-ban, a vegyészmérnöki oklevél megszerzésével indult. Rövid gyakorló mérnöki munka után 1959-ben lett a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben Vas Károly professzor munkatársa, akit szakmai mesterének tekintett. A mûszaki egyetemi doktori fokozatot 1964-ben, a kémiai tudomány kan-

didátusa fokozatot 1968-ban szerezte meg. Öt évet töltött Wageningenben 1980–85 között a FAO/IAEA Nemzetközi Élelmiszer Besugárzó Intézet (International Faculty for Food Irradiation Technology) igazgatójaként, majd hazatérve a SZIE, ÉTK Hûtõ- és Állatitermék Technológiai Tanszék tanszékvezetõje lett. 2001-ben kivívta a legnagyobb hazai tudományos elismertséget: az MTA rendes tagja lett. Nemzetközi és hazai projekteket vezetett és vezet, tudományos testületekben tölt be vezetõ tisztségeket, doktori iskolát alapított, folyóiratok szerkesztõ bizottságaiban dolgozik. Külföldi ösztöndíjasok témavezetõjeként mintegy 50 országból voltak tanítványai, 20 nemzetközi szakértõi bizottság munkájában vett részt, 45 országban fordult meg és tartott elõadást konferenciákon, 13 szakkönyv szerzõje vagy társszerzõje, 278 tudományos közlemény, 290 ismeretterjesztõ cikk szerzõje vagy társszerzõje. Farkas József szorgalmas és alázatos munkával lett „valaki”. Így válhat egy egyszerû mérnök emberbõl elismert tudós, aki méltán tudja képviselni Széchenyi István címben idézett hitvallását. –B.B.–

Miként járhat jobban a gazda? A magyar mezõgazdaság Európai Unióba történõ belépését követõ jövõjérõl az elmúlt hónapokban Baranya megyében több fórumon is szó esett. Egyebek mellett az elõadók az elõnyökkel szemben felhívták a figyelmet arra, hogy csatlakozás után új problémákkal is szembe kell majd a gazdálkodóknak nézniük. A jövõ évben, május elsejét követõen a magyar termelõket is megilleti majd az EU-ban érvényes intervenciós ár, éppen ezért, várhatóan a gazdálkodók nem akarnak majd eladni, inkább raktározzák majd a terményeiket. Ennek lehet egy olyan vetülete is, hogy nagy mennyiségû – 2–3 millió tonna olcsó orosz, ukrán – import gabona kerülhet a magyar piacra, és erõteljesen lenyomhatja majd az árakat. Ez ellen idõben lépni kell.

Hazánkban 3,5 millió hektárnyi területen folyhat növénytermesztés, ebbe az ugaroltatott terület is beletartozik. A gabonaintervenció csak a 2004. május 1. utáni idõszakra jár, amennyiben korábban is alacsonyak lesznek az árak, az államnak kell felvásárolni a terményt, hogy ne kerüljenek hátrányba a gazdálkodók. A területalapú támogatásoknál nem csak a földterület 10 százalékának pihentetése a feltétel, hanem a gazdálkodásba bevont föld mérete is. A pihentetésre bevont területekre azonban biomassza (erdõsítés) elõállításához 50 százalékos támogatás nyerhetõ el. A terület alapú támogatás igénybe vételének feltétele a pontos helyrajzi megjelölés, ugyanis egy adott helyrajzi szám alatt szereplõ területen, parcellánként több fajta növény is termeszthetõ. Hazánk vetésszerke-

30


FÓRUM zete sokkal többrétûbb és jobb, mint Unióé, a kedvezõ éghajlati körülményeknek és a magas aranykorona értékû földeknek köszönhetõen. Ennek ellenére azonban egyegy gazdaság akkor mûködhet igazán jól és eredményesen, ha több lábon áll. Gróf László, a Baranya Megyei FM-Hivatal EU-integrációs osztályvezetõje által készített számítógépes program segítségével a gazdálkodók könnyen kiszámíthatják, milyen összegû támogatásokat vehetnek igénybe, s a bevételeik hogyan alakulhatnak. A program segítségével a termelõk a lehetõ legoptimálisabban határozhatják meg a gazdaságon belül az egyes növényféleségek vetésterületi arányát, s ezzel párhuzamosan az ál-

latlétszámot és annak összetételét. Az adatok rögzítését követõen – a vetésszerkezet, állatlétszám és annak összetétele, várható hozamok, felvásárlási ár, igénybe vett támogatások – a számítógép pillanatok alatt kiszámítja milyen bevételekre számíthat a gazdálkodó, s még arra is választ kap, hogy a költségek levonását követõen mekkora lehet a nettó árbevétele. A program segítségével bárki az optimálishoz közeli gazdálkodási formát alakíthat ki, határozhatja meg a termesztendõ növények körét, fejlesztheti a tehenészetét, juhászatát, s alakíthatja át azokat a piac igényei szerint.

David Byrne

Tanulmányok: Dominican College, Newbridge, Co. Kildare University College Dublin (BA) King’s Inns Dublin (Barrister-at-Law, SC)

SZALAI KORNÉLIA

Szakmai pályafutása: 1970 az ügyvédi kamarai tagja 1974–1987 az Ügyvédi Tanács tagja 1974–1992 az Ír Tengerjogi Társulás tagja 1982–1983 az Ügyvédi Tanács kincstárosa 1988–1997 a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Nemzeti Bizottságának tagja Politikai pályafutása: 1989 a társadalmi jóléti törvény kormányzati vizsgáló bizottságának tagja 1990–1997 a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Nemzetközi Választott Bíróságának tagja Párizsban 1995–1996 az alkotmányt felülvizsgáló csoport tagja 1995–1997 az Ügyvédek Szakmai és Etikai Bizottságának tagja 1997–1999 Írország fõügyésze, kormánytag, az államtanács tagja 1999-tõl tagja az Európai Bizottságnak Az Európai Bizottság tagja (szakterülete: egészség- és fogyasztóvédelem)

Személyi adatok: 1947. április 26-án született, nemzetisége: ír. Nõs, három gyermeke van.


Kiegészítõ információk: Számos, jogi kapcsolatokat érintõ kiadvány szerzõje –SZ. S.– (Forrás: Central Audiovisual Library, EC.)

31

KELETI

BÕVÍTÉS

HORVÁTORSZÁG ELÕRELÉP Az Európai Unió külügyminiszterei megkérték az Európai Bizottságot, hogy adjon formális véleményt Horvátország kérelmérõl, amelyben csatlakozását kéri az Európai Unióba. A véleményformálás körülbelül egy évet vesz igénybe, s amennyiben kedvezõ, ez lesz a kezdõpontja a formális csatlakozási tárgyalások kezdõ dátumának a korábbi Jugoszláviához tartozó állammal. Horvátország 2003. február 21-én nyújtotta be kérvényét, és nagyon szeretne 2007-ben csatlakozni, Romániával és Bulgáriával azonos idõben. Inkább tûnik azonban reálinak a 2009-es idõpont, amely egyúttal egybeesik az Európa Parlamenti választásokkal. FORDÍTOTTA: T. E. Forrás: AgraFood EastEurope 2003/248. május

B u l g á r i a é s Ro m á n i a jól helyezkedik Romániának sikerült lezárnia az Európai Unióval a tõke szabad áramlásának tárgyalási fejezetét. Ezzel délkeleti szomszédunk a 31 fejezetbõl 17 fejezetet sikeresen lezárt. A vele szomszédos Bulgária még messzebb jutott el a tárgyalásokban, amennyiben 23 fejezetet már sikerült lezárnia, így csak 8 fejezet van hátra. Mindkét ország számára nagyon elõnyös volt, hogy a 10, jövõ év májusában csatlakozó ország már irányt mutatott számukra az Unióval való tárgyalásokon, nekik nem kellett utat törniük. Günther Verheugen bõvítési biztos nem tartotta azt sem kizártnak, hogy a két országnak 2004. végére sikerült lezárnia a még hátralevõ fejezeteket. Bár ennek érdekében mindkét országnak nagy erõfeszítéseket kell tennie, csatlakozásuk tervezett idõpontja 2007. FORDÍTOTTA: T. E. Forrás: AgraFood EastEurope 2003/248-as szám

Helyesbítés A lapunk idei 5. számában közölt, a juhfajtákat bemutató képeket a Juhtenyésztõk és Juhtenyésztõ Egyesületek Országos Szövetségének beleegyezésével, az Internetes honlapjukról vettük át. – SZERK. –

32


MEGEMLÉKEZÉS

100 éve született Ormos Imre, a kerttervezés iskolateremtõ tanára

Ormos Imre tanár

kertépítészeti ismeretek oktatása felsõfokon a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben indult meg Magyarországon (és tegyük hozzá: az akkori Monarchia egész területén) elõször. Kezdetben a dísznövénytermesztés keretében tartottak ilyen elõadásokat, majd 1908-tól Rerrich Béla megalkotta a Kertmûvészet és a Kerttervezés c. tantárgyakat és önálló diszciplínaként oktatta azokat. Rerrich a mértani kert hazai megteremtõje és elterjesztõje, s ezzel a modern európai kertépítészet hazai elõfutára volt. Ormos Imre, Rerrich tehetséges és rendkívüli szorgalommal megáldott tanítványa 1926-ban szerzett oklevelet. Szûkebb szakterülete a kerttervezés, ennek mûvelésére készült. Az oklevél megszerzése után az Unghvári-faiskolában dolgozott, majd Törökországban Kemál pasa megbízásából udvari kerttervezõként dolgozik többek között a fejlõdõ Ankara közkertjei, út- és térfásításai kialakításán. Rerrich azonban nem felejtette el utódként kiszemelt tanítványát és meghívta, hogy tanársegédként

A


a budai Tanintézetben mûködjön közre a kerttervezés oktatásában. Ormost vállalt feladatai a külföldhöz kötötték, így – bár Rerrich levelét igenlõleg válaszolta meg – halasztódik a hazatérés. Rerrich korai és váratlan halála után azonban Mohácsy Mátyás, a Tanintézet igazgatója hazahívta (levelében szinte hazarendeli), hogy vegye át Rerrich hagyatékát és folytassa munkáját. Ormos értõ és tehetséges utód. Legfõbb feladatának tekintette, hogy a Rerrich által kidolgozott diszciplínák oktatására önálló tanszéket hozhasson létre. Erre akkor nyílt lehetõsége, amikor 1939-ben a Tanintézetet Kertészeti Akadémiává alakítják és létrejönnek a legfontosabb szakmai mûhelyek. Ormos vezetésével 1939-ben alakult meg a Kertmûvészeti és Kerttervezési Tanszék, amely késõbb 1943-ban, az Akadémiából létrejött Kertészeti és Szõlészeti Fõiskola keretében Kertmûvészeti Tanszékként mûködött tovább. A 30-as évek a kertmûvészetben is változásokat hoztak. A mértani kert szabályos architektúrájával szemben a festõi hatásokra törekvõ, oldott, laza térformálású – Ormos szavaival: „feszesség nélküli” – kertalakítás terjedt el Európa-szerte. Ormos ennek a formálási módnak és a „növényföldrajzi elvek alapján megválasztott növényzetre alapozott” kertalakításnak a híve, oktatója és hazai elterjesztõje. Míg Rerrich kertjeinek feszes és tiszta alaprajzú geometriáját az alkalmazott növényzet foglalja egységes, architektonikus térformákba, Ormos vérbõ, színes növény-tér kompozíciókat tervez, amelyek mintegy feloldják az alaprajzi elrendezés szabályosságát. bben az idõben még minden növendék tanulta a kerttervezési és a kertmûvészeti tárgyakat, minden hallgató készített kertépítészeti terveket és vizsgázott az elméleti ismeretekbõl. Ormos a szaktárgyakat (Kerttervezés, Földméréstan, Kulturtechnika, Építészettan) egyedül oktatta. Rövidesen világossá vált, hogy a már Rerrich által is szorgalmazott városrendezési és építészetimûvészettörténeti tantárgyak megfelelõ óra-

E

33

MEGEMLÉKEZÉS számban történõ oktatása nem fér bele az ekkor 4 és fél éves fõiskolai képzés általános tantervi kereteibe. Ekkor hirdette meg az érdeklõdõ hallgatók részére a kerttervezési szakszemináriumot, amelyet 1943-tól vehettek fel. Számos diplomamunka készült irányításával kerttervezési-zöldfelületrendezési témában. A tájépítész szakma ezt a momentumot tekinti a szakterületi végzettség elsõ hazai megjelenésének. Ezért a Magyar Építész Kamara táj- és kertépítészeti tagozata a legkorábbról azokat fogadja be és azoknak biztosít tervezési jogosultságot, akik Ormos szakszemináriumának hallgatói voltak. De az önálló kertépítészeti képzés lehetõségének a megteremtése is ebben az idõben merült fel elõször. 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletével létrejött az Agrártudományi Egyetem, amelybe Kert- és Szõlõgazdaságtudományi Karként betagozódott az addig önálló Kertészeti és Szõlészeti Fõiskola. 1947-ig egyetemi és fõiskolai tagozaton párhuzamosan folyt a képzés. A kertészmérnök képzésben a szakterületi tárgyak oktatását a Kerttervezési Tanszék és Intézet látta el, amelynek Ormos a vezetõje. rmos 1944-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett, majd széleskörû tananyagfejlesztõ munkába kezdett. 1945 és 1970 között mintegy félszáz tankönyve, jegyzete, szakcikke látott napvilágot, amelyek közül legfontosabb és máig meghatározó szerepet játszó munkái a „Földméréstan és kerttechnika” (1947), valamint a „Kerttervezés elmélete és gyakorlata”(1955) c. tankönyvek. Mindkettõ több kiadást megélt alapmû. Mintegy 150 nagyobb kerttervet készített és terveit az oktatás anyagaként használta fel. A Tanszék által gondozott tárgyak összetétele, óraszáma folyamatosan változott-fejlõdött, ami jól jelzi a törekvést az önálló szak indításához szükséges tananyag és felkészültség fokozatos kialakítására. Ormos javasolta a táj és kertépítészeti ismereteknek szakmérnöki formában megszervezett oktatását (2 éves tájmérnöki képzés 1955, kerttervezési szakirányú továbbképzés 1956), de ezeket akkor nem engedélyezték.

Az 1953/54-es tanévet azonban – az Agrártudományi Egyetembõl kiválva – ismét önállóan, immár egyetemi rangú felsõoktatási intézményként kezdte meg a Kertészeti és Szõlészeti Fõiskola és ezzel gyors fejlõdés indult. A Tanszék oktatóinak létszáma a feladatokkal együtt fokozatosan nõtt. Ormos 1941ben lett egyetemi nyilvános, rendes tanár, de az oktatást 1945-ig egyedül látta el. 1945-ben rövid idõre belépett Jaskiewitz István fõiskolai intézeti tanár és a késõbb meghatározó szerepû Mõcsényi Mihály egyetemi tanársegéd. 1952-re fokozatosan 12 fõre nõtt az oktató személyzet száma, ami késõbb, 1970-ig 15 fõre emelkedett. Ormos a különálló kertépítészeti szak szervezésére már 1962-ben javaslatokat terjesztett be, amelyeknél fõleg a 15 éves lakásépítési programhoz, ill. a városokhoz kapcsolódó zöldfelületrendezési feladatokra és az ezek megoldásához szükséges, speciálisan képzett szakemberek iránti igényekre hivatkozott. Az önálló szak létrehozására végül az 1963/64-es tanévben került sor. A kertészmérnök képzés ettõl kezdve két szakon: a termesztési szakon és a kertépítészeti szakon folyt. Az I. évfolyamon az oktatás mindkét szakon még egységes tanterv alapján történt, csak a II. évfolyamtól vált szét a két szak. Évente 15–20 fõ nyert felvételt a kertépítészeti szakra és megkezdõdött a tananyag és a tantervek folyamatos fejlesztése. szak indításához létszámot és költségkereteket nem adtak. Ormosnak az adott keretekbõl kellett kigazdálkodni a szakon folyó képzés költségeit. Lehetõvé tették azonban meghívott, külsõ elõadók alkalmazását és ennek pénzügyi fedezetét biztosították. Ormos Imre szakmai elismertsége révén kiemelkedõ szaktekintélyeket nyert meg az ügynek, akik vállalták a külsõ oktatói feladatokat. Így a tanszék oktatói mellett elsõsorban az Építõipari Mûszaki Egyetem (a mai BMGE) tanárai és nagy tervezõ és kivitelezõ vállalatok szakemberei kapcsolódtak be a képzésbe. Az általa készített elsõ tantervben jelent meg a Tájmelioráció c. tantárgy, a késõbbi tájrendezés oktatás csírája. A szûkebb szak-

34


O

A

MEGEMLÉKEZÉS tárgyak mellett a kezdetektõl szerepelt a tantervben a „Városépítészet és regionális tervezés”, majd pár évvel késõbb a „Területfejlesztés” c. tárgy is. Európa-szerte ismert szaktekintély volt Ormos Imre. Vezetése alatt a tanszék 38 külföldi tanszékkel, kutató intézettel és szakmai szervezettel volt intenzív kapcsolatban. Mûködése, nemzetközi kapcsolatai révén sikerült elérnie, hogy a hazai táj- és kertépítészek a Tájépítészek Világszövetségének (IFLA) tagjai lehettek. Tudományos munkássága elismeréseként 1960-ban elnyerte a mezõgazdasági tudományok doktora tudományos fokozatot. Nagyon sokat tett az intézmény fejlesztése érdekében. 1954–1960 között a Kertészeti és Szõlészeti Fõiskola igazgatója volt. 1963–1966 között az egyetemi rangú Fõiskola rektorhelyetteseként fontos szerepet játszott az egyetemmé-válás elõkészítésében. 1969-ben a Fõiskola jogutódjaként létrejött a Kertészeti Egyetem. A képzés az addigi 4,5 év helyett 5 év lett, s ez alkalmat adott arra is hogy a két szak tanterve szétváljon. Or-

mos kidolgozta az ötéves egyetemi képzés tantervét, amely szerint a kertépítészeti és tájrendezési szakra külön történik a jelentkezés, ill. a felvétel és a képzés az elsõ évtõl kezdve önálló tanterv alapján folyik. Ormos Imrét a munkatársak és a hallgatók nagyon tisztelték. Megbecsülés és szeretet övezte nemcsak kiemelkedõ szakmai tudásáért, hanem mûveltségéért és a belõle áradó humanizmusért. Példát és megerõsítést adott sokak számára, hogyan lehet nehéz idõkben is embernek maradni. Ormost alkotói és oktató munkája elismeréseképpen 1962-ben Kossuth díjjal tüntetik ki. 1969-ben vonult nyugdíjba. Születésének 100. évfordulóján, május 27-én az MTA Kertészeti Bizottsága és a Tájépítészeti, -védelmi és –fejlesztési Kar közösen tudományos emlékülést szervezett az akadémia nagytermében és a tanítványok felavatták Ormos Imre szobrát a Budai Arborétumban. JÁMBOR IMRE SZIE, KERTMÛVÉSZETI TANSZÉK

Summary Imre Ormos got his diploma in 1926 at the Hungarian Royal Academy of Horticulture. As a young architect he worked first in the Ungvári nursery. The talented and diligent garden architect was invited soon by Kemal Pasha (Kemal Atatürk) to work as a court garden architect in Turkey. He designed – among others – the public parks and gardens of Ankara. His former teacher, Béla Rerrich, wanted Imre Ormos to become his successor at the Horticultural Academy, so Ormos continued his works in the Ménesi Street after coming home from Turkey. He aimed to establish the separate Faculty of Garden Art and Garden Architecture. In 1939 the new faculty came into existence. As the result of his hard work and endurance his plan of a separated garden architect course was realised in 1963–64. He taught hundreds of garden architects during these years. Imre Ormos introduced also the study of landscape melioration, the ancestor of the present study called country planning. Between 1945 and 1970 he published approximately 50 textbooks and manuals, lecture notes, articles, some of his books are still considered to be standard works of the profession. In 1962 he was rewarded with Kossuth award. On 27 May, 2003, the centenary of his birth, a commemorative scientific meeting was hold on the Academy and his statue was dedicated in the Buda Arboretum of St. István University.


35

RIPORT – KÖNYVESPOLC

Visszapillantás egy belga farmra 2001-ben szerte Nyugat-Európában égig értek a fekete füstöt okádó szabadtéri tüzek. A kergemarhakór áldozatait, a fertõzöttnek bizonyult szarvasmarhák ezreit égették el. Abban az évben a 10 csatlakozó országból országonként 3–5 agrárújságírót küldtek ki Brüsszelbe rövid egy hétre, hogy közelebbrõl megismerkedhessenek az Unió fellegvárával. Az egyhetes kurzus alatt õszinte, érdekes és kevésbé érdekes elõadásokat hallgattunk meg és volt módunk kérdéseket is föltenni az elõadóknak, tisztségviselõknek. Akkor érkeztünk oda, amikor a Közösségi Agrárpolitika ellen belga, holland, francia gazdák együtt tüntettek. Az Unió fõépületét kordon vette körül. Rendõrök és harckocsik is voltak ott szép számban. Néhányan közülünk szerettük volna beszélgetni a tüntetõkkel, az újságírók természetes kíváncsiságával. Kísérõink azonban nem engedtek közel bennünket a tüntetõ gazdákhoz, csak – mint mondták – „tisztes távolságból” készíthettünk sebtiben néhány felvételt… Kint tartózkodásunk alatt megnézhettük Van Acker Willy farmját. Kérdésünkre, hogy mit szól a keleti bõvítéshez a gazda mosolyogva válaszolta: mi nem félünk a keleti bõvítéstõl. (Lehet hogy õ akkor már többet tudott, sejtett, mint mi a csatlakozási feltételekrõl?! Van Acker Willy – négytagú családjával együtt – 82 hektáron gazdálkodik, amelybõl 56 hektár szántó, a többi legelõ, 200 vegyes hasznosítású tehenet tart, fõleg a belga Weißblau fajtából. A területe

adott, semmi szándéka nem volt bõvíteni a farmot. Fõleg cukorrépát, burgonyát, kukoricát termelnek. Hetente fejenként 57 órát dolgoznak. (Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tûntetésen akkor vesz részt, ha társai hívják.) A farm több lábon áll. Az év 10 hónapjában tart nyitva egy felhagyott istállóból kialakított vendéglátó-ipari egység, ahol édes és savanyú joghurtot, sajtot, frissen fejt tejet, kávét, teát, palacsintát kinálnak fõleg. Jórészt a saját termékeiket adják el és heti 5 napon át tartanak nyitva. A tehenek átlagosan, fejenként évi 5.000 liter tejet adnak. A gazda kedvesen meghívott bennünket frissen sütött palacsintára, amit juharsziruppal ízesítettek. Menye, – aki az üzletet vezeti és a gazdaság könyvelését végzi – szolgált föl a protestáns egyszerûséggel berendezett, egyetlen nagy helyiségbõl álló étteremben. Ez a hely kedves és megszokott betérõje a vezetésben megfáradt autósoknak éppen úgy, mint a turistáknak, az egymás iránt még ma is idegenkedõ vallonoknak és flamandoknak. (Belgák nincsenenk, az államalkotó külön nyelvet beszélõ két nép a franciául beszélõ vallonok és a hollandul beszélõ flamandok Nem számottevõ a német kisebbség.) Flamand házigazdánk kedvesen, de azért távolságtartó méltósággal ült közöttünk és velünk együtt fogyasztotta a hatalmas méretû juharszirupos palacsintát. TAMÁS ENIKÕ

EU PÁLYÁZATOK SZAKSZERÛ ÉRTELMEZÉSE ÉS KIDOLGOZÁSA Ahhoz, hogy az Európai Unió által kiírt pályázatokon bárki sikerrel vegyen részt, alapvetõen az szükséges, hogy pontosan értse a pályázatkiíró szándékát, és saját elképzeléseit szakszerûen fogalmazza meg. A pályázat szakszerû elkészítése a projekt világos, egyértelmû és célorientált felvázolásával kezdõdik, de nem nélkülözheti a piacfelmérés, a kockázatelemzés és általában a tevékenységgel kapcsolatos külsõ tényezõk széleskörû felmérését sem. Ez a kiadvány bemutatja az Európai Unió belsõ piacát, részletesen ismerteti a közbeszerzési pályázatok jelentõségét, azoknak a tagállamok

gazdaságában betöltött szerepét. Kiemelten kezeli a magyar pályázók szempontjából célországnak tekinthetõ EU tagállamok nemzeti szabályozását. Foglalkozik a pályázatok valós nyerési esélyeivel, és részletesen taglalja a fontosabb pályázati típusokat (PHARE, SAPARD, ISPA). Példaként bemutatja a PHARE beszerzési tenderek végrehajtási folyamatát. Terjedelme: 250 oldal. Kiadja: az Elsõ Magyar Önkormányzati Vagyon és Adósságkezelõ Rt. Beszerezhetõ az Európa Ház Nonprofit könyvesboltjában. –SZ. S.–

36


KÖNYVESPOLC

Útmutató a közös a g r á r p o l i t i ka g y a ko r l a t i a l ka l m a z á s á h o z

Április 12-én végérvényesen eldõlt: Magyarország csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, új utat adva ezzel a magyar vállalkozóknak. Különösen nehéz a helyzetük a mezõgazdasági termelõknek, hiszen egy teljesen új rendszerrel találják magukat szemben. Új fogalmak, új hivatalok és nem utolsó sorban új versenytársak jelennek meg a piacon. Olyan versenytársak, akik már régen kifizették a „tanulópénzt”, ismerik a brüsszeli bürokrácia buktatóit és a lehetõségeket is. Az, hogy a magyar gazdálkodók mennyire lesznek képesek elõnyt kovácsolni a hátrányukból, attól függ, hogy milyen gyorsan ismerik fel az EU nyújtotta lehetõsé-


geket, hogyan tudják elkészíteni a pályázataikat. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az új rendszer szerkezetének, fogalmainak átfogó ismerete. Mindezekhez gyújt gyakorlati segítséget az FVM Integrációs Fõcsoportfõnökség megbízásából megjelent kiadvány. A kiadvány mindenkinek ajánlható, aki érdekelt a magyarországi növénytermesztésben, állattenyésztésben, vidékfejlesztésben, vagy akár egyszerûen tájékozott szeretne lenni az Európai Unió szabályozását illetõen. Megtalálható benne a szántóföldi növények, a cukor, a zöldség-gyümölcs, a szõlészet-borászat piacszabályozása. Az állati termékek közül foglalkozik a tejpiacot, a marha-, borjú-, juh-, kecske-, sertés és a baromfi ágazatot érintõ szabályozással. Magyarország agrárgazdasának nemzetközi hírnevet hozó szõlészetet és borászatot a csatlakozást követõen számos új jogszabály fogja befolyásolni. Ezek közül a kiadvány részletesen beszámol a nyilvántartásról, a szõlõültetvények telepítésérõl, a piacszabályozási intézkedésekrõl, borok lepárlásáról. Az általános leírásokon felül az érdeklõdõ borász megtalálhatja a támogatások formáit, illetve mértékét is. A kiadvány más fejezetei is hasonló részletességgel térnek ki a közös agrárpolitika legfontosabb fejezeteire. A terjedelme 72 oldal, (ISBN 9633944988), kiadja a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság. –B. B.–

37

INTERNETFIGYELÕ –

HONLAPBÖNGÉSZÕ

http://eu.mti.hu Egy honlap, melyet óránként többször frissítenek. Az Európai Unióval, csatlakozásunkkal és az arra való felkészülésünkkel foglalkozó napi híranyagot tartalmazza a Magyar Távirati Iroda (MTI Rt.) fenti honlapja. Fototárat, audio-anyagokat, eseménynaptárat és archív híranyagokat is tartalmaz. A hírekben szereplõ események dátumára, helyére, témájára vonatkozó részletes témakeresõvel ellátott. EU-s adatbankja szervezeti ismertetésektõl kezdve a felelõs tisztségviselõk életrajzáig rengeteg információt tartalmaz. Magyarul és angolul is olvasható.

http://www.magyarorszag.hu/eu/ A Kormányzati Portál Európai Unióval foglalkozó weboldala. Szintén napi híreket tartalmaz az Unióval és Magyarország csatlakozásával kapcsolatban. Felhasználó-barát hírkeresõje, valamint az érdeklõdõk szervezetekhez, ill. különbözõ társadalmi csoportokhoz tartozása alapján való orientálása a híranyagok között egészen újszerû. Szakértõi névjegyzéke (minisztériumok, a Központi Statisztikai Hivatal és oktatási intézmények szerint felsorolva) szintén jól használható. Magyar, angol és német nyelv között lehet választani.

http://www.pafi.hu/kiirok/eu.htm A Pályázatfigyelõ c. újság honlapjának Uniós pályázatokkal foglalkozó oldala. A pályázati témák felsorolása, ill. a pályázatok részletes ismertetése mellett a beadási határidõket és azok módosításait is feltünteti. Jelzi, ha egy pályázat valamely weboldalon is elérhetõ, és a pályázati ûrlapok letölthetõségérõl is ad információt. Magyarul olvasható, angol webhelyekre való hivatkozással.

http://curia.eu.int/en/transitpage.htm Az Európai Bíróság 12 nyelvû honlapja. A bíróság szervezeti leírását és intézményrendszerét, jogalkalmazási gyakorlatát, esetleírásokat és azok dokumentumait ismerteti. Híreket, sajtóközleményeket is tartalmaz.

http://www.euro-ombudsman.eu.int Az Európai Ombudsman honlapja, szintén az Unió mind a 12 hivatalos nyelvén. Beszámolókat közöl az idén április elsejével hivatalába lépett P. Nikiforos Diamandouros, Európai Ombudsman összes hivatali tevékenységérõl, tájékoztat az elérhetõségérõl és az ügyiratok benyujtási rendjérõl. Jacob Söderman, az elõzõ tisztségviselõ (1995–2003) archivált esetanyagai is megkereshetõk. –SZ. S.–

38


PIACI

HÍREK

John Deere Oroszországban Az amerikai tulajdonú John Deere társaság egyike a világ vezetõ mezõgazdasági gépeket gyártó cégének. A társaság keresi a lehetõséget – orosz szakértõkkel karöltve – egy orosz-amerikai vegyes tulajdonú gyár fölállítására, orosz területen. Alexej Gordejev mezõgazdasági miniszter szerint mindkét fél elhatározta, hogy egy kétoldalú munkacsoportot állít föl a piackutatásra Oroszországban és keresik annak a lehetõségét is, hogy felépítsenek egy gépgyárat orosz területen a közeljövõben. Gordejev nemrégiben munkalátogatáson volt az Amerikai Egyesült Államokban, ahol meglátogatta a John Deere egyik gyárát is. FORDÍTOTTA: T. E. AgraFood EastEurope, 2003. május, 248. sz.

B i o d í z e l t i g e n , k u ko r i c á t n e m … A romániai kukoricatermelést a továbbiakban nem támogatja az állam. Ilie Sarbu román mezõgazdasági miniszter kifejtette, a döntést azért hozták, mert nem volt ismert pontosan mennyi kukorica termett az országban. A kukoricatermést 8–9 millió tonnára becsülik évente. Ezt a mennyiséget nagyrészt állatokkal etetik föl, de azt nem lehet kideríteni, mennyibõl készítenek alkoholt. A miniszter azonban hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is támogatja a biodízel céljára termesztett növényeket és a mûtrágya felhasználást, de a kukoricát nem. FORDÍTOTTA: T. E. Forrás: AgraFood EastEurope, 2003. május, 248. sz.

Görök tõkekihelyezés A Hellenic Sugar, görög cukorfeldolgozó cég 27,1%-os részesedét vásárolt a szerb Backa Fabrika Secera cégben mintegy 7,15 millió euró értékben. A Backa a legnagyobb cukorfeldolgozó cég Szerbiában, napi feldolgozó kapacitása 6500 t cukorrépa és éves kihozatala 70.000 t cukor – a Hellenic szóvivõje szerint. A görög csoport már 70%-os tulajdoni részarányt szerzett Szerbia két másik cukorgyárában, név szerint a Sajzarka és a Crevenca cukorfeldolgozóban. Ezzel a Hellenic gyakorlatilag Szerbia cukorgyártásának a felét ellenõrzi. FORDÍTOTTA: T. E. AgraFood EastEurope, 2003. május, 248. sz.


39

KÖZLÖNY

Az Official Journalban m e g j e l e n õ r e n d e l ke z é s e k Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket a Hivatalos Lap L sorozatának májusban megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja mindazokat a mezõgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket, amelyek hazánkat bármilyen módon a csatlakozásig tartó átmeneti idõszakban érinthetik. Magyarország A Bizottság 834/2003 (EK) számú, 2003. május 14-i Rendelete módosítja az 1899/97 (EK) számú rendeletet részletesen szabályozva a közép és kelet európai országokkal az Európa Egyezmények szerinti alkalmazásokat a baromfihús és tojás szektorban, amelyek az 1727/2000, 2290/2000, 2433/2000, 2434/2000, 2435/2000 (EK) és 2851/2000 számú tanácsi rendeletek által szabályozottak. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L120, 2003. május 15., 20. oldal Zöldség-gyümölcs A Bizottság 836/2003 (EK) számú, 2003. május 15-i Rendelete elfogadja az eljárást a friss gyümölcs- zöldség piaci szabvány megfelelõségének ellenõrzésére Dél Afrika Európai Közösségbe irányuló importjánál. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L121, 2003. május 16., 3. oldal A Bizottság 933/2003 (EK) számú 2003. május 28-i Rendelete módosítja a 1555/96 (EK) számú Rendeletet a kajszibarack, citrom, szilva, õszibarack és nektarin, körte és csemege szõlõ kiegészítõ vámja cél szintjérõl (trigger levels ) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L133, 2003. május 29., 40. oldal

Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L125, 2003. május 21., 5. oldal Gabonafélék A Bizottság 784/2003 (EK) számú, 2003 március 8-i Rendelete pályázati kiírásról 7705 tonna az 1998-as termésbõl származó spanyol intervenciós ügynökség által tárolt rizs belsõ piacon történõ újra eladására. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L115, 2003. május 9., 14. oldal A Bizottság 788/2003 (EK) számú 2003. május 8i Rendelete részletesen szabályozza a tanács 2003/299 (EK) számú rendeletét a Szlovák Köztársaságból származó gabona termékek vámkvóta koncessziókra vonatkozóan és módosítja a 2809/2000 (EK) számú Rendeletet. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L115, 2003. május 9. 25. oldal A Bizottság 925/2003 (EK) számú 2003. május 27-i Rendelete részletesen szabályozza a tanács 2003/298 (EK) számú rendeletet a Cseh Köztársaságból származó gabona termékek vámkvóta koncessziókra vonatkozóan és módosítja a 2809/2000 (EK) számú Rendeletet. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L131, 2003. május 28., 3. oldal Állattenyésztés, állati termékek

A Bizottság 950/2003 (EK) számú, 2003. május 28-i Rendelete rögzíti a feldolgozásra szánt barack és a körte támogatását a 2003/04 piaci évekre a 2201/96 (EK) számú Rendelet alapján. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L133, 2003. május 29., 81. oldal Baromfi A Bizottság 872/2003 (EK) számú, 2003. május 20-i Rendelete a speciális intézkedésekrõl az 1371/95, 1372/95, 800/1999 és 1291/2000 rendeletek hatálya alóli felmentésre a tojás és baromfihús ágazatban. 40

A Bizottság No 780/2002 (EK) számú, 2003. május 7-i Rendelete megnyit és lehetõvé tesz az adminisztráció számára vámkvótát a 0202 KN kód alá esõ mélyhûtött szarvasmarha húsra és a 02062991 KN kód alá esõ termékekre (2003 július 1-tõl 2004 június 30-ig) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L114, 2003. május 8., 8. oldal A Bizottság 851/2003 (EK) számú 2003. május 16-i Rendelete módosítja a 3444/90 (EK) számú rendeletet, amely részletesen szabályozza a ser-


KÖZLÖNY téshús magán tárolási támogatás odaítélését. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L123, 2003. május 17. 7. oldal A Bizottság 852/2003 (EK) számú, 2003. május 16-i Rendelete módosítja az 1445/95 (EK) számú rendeletet az import és export engedélyek alkalmazási szabályairól a marha- és borjúhús szektorban Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L123, 2003. május 17., 9. oldal A Bizottság 915/2003 (EK) számú, 2003. május 26-i Rendelete módosítja a 2366/2002 (EK) számú rendeletet a közösségi vámkvóta nyitásáról 2003-ra juhra, juh húsra és kecske húsra. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L130, 2003. május 27., 5. oldal Tejtermékek A Bizottság 785/2003 (EK) számú, 2003. május 8i Rendelete módosítja a 2921/90 (EK) számú rendeletet a fölözött tejbõl származó kazein és kazeinát termelés támogatásáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L115, 2003. május 9., 15. oldal A Bizottság 787/2003 (EK) számú, 2003. május 8i Rendelete módosítja a 2535/2001 (EK) számú rendeletet, amely részletes szabályokat hoz a 1255/1999 (EK) számú tanácsi rendelet alkalmazására az import kvóta nyitásában a tej és tejtermékekre, és felmentést ad a Rendelet hatálya alól. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L115, 2003. május 9., 18. oldal A Bizottság 824/2003 (EK) számú, 2003. május 13-i Rendelete a 1255/1999 (EK) számú tanácsi rendelet végrehajtási szabályairól bizonyos sajtféleségek tárolási támogatás odaítélésérõl a 2003/04 piaci évekre. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L118, 2003. május 14., 3. oldal A Bizottság 833/2003 (EK) számú, 2003. május 14-i Rendelete módosítja a 174/1999 (EK) számú rendeletet, amely részletesen szabályozza a 804/68 (EK) számú tanácsi rendeletet a tej és tejtermékek export engedélyérõl és export visszatérítésérõl Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L120, 2003. május 15., 18. oldal


A Bizottság 887/2003 (EK) számú 2003. május 22-i Rendelete ideiglenes intézkedéseket fektet le a 2535/2001 (EK) számú rendeletre, a Cseh Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból származó bizonyos tejtermék importra. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L170, 2003. május 23., 18. oldal A Bizottság 951/2003 (EK) számú, 2003. május 28-i Rendelete felmentést ad a 174/1999 (EK) számú Rendelet hatálya alól, amely speciális részletes szabályokat ír elõ a Tanács 804/68 (EK) számú Rendelete alkalmazására az export engedélyekrõl és export visszatérítésrõl tej és tejtermékekre és a 800/1999 (EK) számú Rendelet hatálya alól az export visszatérítés rendszerérõl mezõgazdasági termékekre. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L133, 2003. május 29., 82. oldal Állategészségügy, takarmányozás 2003/317/ECA Bizottság 2003. május 8-i Határozata módosítja a 2003/289/ECK Határozatot bizonyos védelmi intézkedésekrõl a belgiumi avian influenzára vonatkozóan (C(2003) 1555 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L115, 2003. május 9., 82. oldal 2003/318/EC A Bizottság 2003. május 8-i Határozata módosítja a 2003/290/EK Határozatot bizonyos védelmi intézkedésekrõl a hollandiai avian influenzára vonatkozóan (C(2003) 1556 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L115, 2003. május 9., 86. oldal 2003/331/EC A Bizottság 2003. május 7-i Határozata módosítja a 2003/56/EK határozatot az egészségügyi igazolásról az Új Zéland-ból importált élõállatra és állati termékekre (C(2003) 1460 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L116, 2003. május 13., 24. oldal 2003/332/EC A Bizottság 2003. május 8.-i Határozata módosítja a 2003/126/EK határozatot a pénzügyi segítségérõl két közösségi referencia laboratóriumnak az Egyesült Királyságban (C(2003) 1464 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L116, 2003. május 13., 26. oldal 2003/333/EC A Bizottság 2003 május 12.-i Határozata bizonyos védelmi intézkedésekrõl a né-

41

KÖZLÖNY metországi avian influenzával kapcsolatosan (C(2003) 1591 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L116, 2003. május 13., 28. oldal A Bizottság 808/2003 (EK) számú 2003. május 12-i Rendelete módosítja az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002 (EK) számú rendeletét a nem emberi fogyasztásra szánt állati belsõségek egészségügyi rendszabályairól. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L117, 2003. május 13., 1. oldal A Bizottság 809/2003 (EK) számú 2003. május 12-i Rendelete az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002 (EK) számú rendeletében lefektetett átmeneti intézkedésekrõl a folyamat szabványosításra a komposztáló üzemekben használt 3-as kategóriájú anyagokban és a trágyában (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L117, 2003. május 13., 10. oldal A Bizottság 811/2003 (EK) számú 2003. május 12-i Rendelete bevezeti az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002 (EK) számú rendeletét a fajokon át történõ visszavitel betiltásáról és az állati melléktermékek eltemetésérõl és elégetésérõl szóló átmeneti intézkedésekre (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L117, 2003. május 13., 14. oldal 2003/320/EC A Bizottság 2003. május 12-i Határozata az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002 (EK) számú rendeletében lefektetett átmeneti intézkedésekrõl, a fõzõolaj állati takarmányokban való használatáról (C(2003) 1489 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L117, 2003. május 13., 24. oldal 2003/321/EC A Bizottság 2003. május 12-i Határozata az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002 (EK) számú rendeletében lefektetett átmeneti intézkedésekrõl, az emlõs állati vér gyártási szabványáról (C(2003) 1491 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L117, 2003. május 13., 30. oldal

(C(2003) 1494 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L117, 2003. május 13., 32. oldal 2003/323/EC A Bizottság 2003. május 12-i Határozata az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002 (EK) számú rendeletében lefektetett átmeneti intézkedésekrõl, az 1-es és 2-es kategóriájú anyagok teljes elkülönítésérõl a 3-as kategóriájú anyagoktól a közbensõ üzemekben (C(2003) 1495 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L117, 2003. május 13., 35. oldal 2003/324/EC A Bizottság 2003. május 12-i Határozata az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002 (EK) számú rendeletében lefektetett intézkedésektõl való felmentésrõl az állati fajok közötti visszaforgatás betiltására (C(2003) 1496 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L117, 2003. május 13., 37. oldal 2003/328/EC A Bizottság 2003. május 12-i Határozata az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002 (EK) számú rendeletében lefektetett átmeneti intézkedésekrõl, az élelmezési hulladék 3-as kategóriájú anyagok használatáról sertéstakarmányozásban és a fajok közti visszaforgatás betiltásában a sertés moslék etetésnél (C(2003) 1502 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L117, 2003. május 13., 46. oldal Élelmiszer A Bizottság 2003/40/EK 2003. május 16-i Irányelve megalapozza a listát a koncentráció határokra és jelölési kívánalmakra a természetes ásványvizek összetevõinél és az ózondús levegõ használatának feltételeirõl a természetes ásványvizek és forrásvizek kezelésénél. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L126, 2003. május 22., 34. oldal Növényvédelem

2003/322/EC A Bizottság 2003. május 12-i Határozata az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002 (EK) számú rendeletének bevezetésérõl, bizonyos dögevõ madarak bizonyos 1-es kategóriájú anyagokkal történõ táplálásáról

2003/308/EC A Bizottság 2003. május 2-i Határozata a metalaxyl-nak a 91/414 (EGK) számú, a növény védõszerek forgalmazásáról szóló tanácsi irányelv I. mellékletébõl történõ visszavonása minden növény védõszerre, amelyek ezt hatóanyagként tartalmazzák (C (2003) 1421 szám alatt nyilvántartva)(1)

42


KÖZLÖNY Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L113, 2003. május 7., 8. oldal Dohány A Bizottság 888/2003 (EK) számú, 2003. május 22-i Rendelete rögzíti a más fajta csoportba átvihetõ garantált mennyiséget a 2003 aratásra a nyers dohány ágazatban Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L127, 2003. május 23., 19. oldal Egyéb 2003/307/EC A Bizottság 2003. május 2-i Határozata lehetõséget nyújt a tanács 66/401/EGK és 2002/57/EK Irányelve követelményeinek nem megfelelõ Lupinus angustifolius és Linum usitatissimum vetõmag forgalmának ideiglenes engedélyezésérõl (C(2003) 1414 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L113, 2003. május 7., 5. oldal 2003/313/EC A Bizottság 2003 június 7-i Határozata bizonyos kifizetõ helyek számláinak kifizetésérõl a tagországokban az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Szekció által fizetett kiadásokra 2002. pénzügyi évben (C(2002) 1519 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L114, 2003. május 8., 55. oldal A Bizottság 816/2003 (EK) számú, 2003. május 12-i Rendelete módosítja a 2808/98 (EK) számú rendeletet, amely speciális és részletes szabályokat ír elõ az agrimonetáris rendszerre az euróval kapcsolatosan a mezõgazdaságban. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L116, 2003. május 13., 12. oldal 2003/329/EC A Bizottság 2003. május 12-i Határozata az Európai Parlament és a Tanács


1774/2002 (EK) számú rendeletében lefektetett átmeneti intézkedésekrõl, a trágya hõkezelésében (C(2003) 1505 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L117, 2003. május 13., 51. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 2003/30/EK számú 2003. május 8-i Irányelve a bio üzemanyagok és más megújítható üzemanyagok szállításban történõ használatának elõsegítésére. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L123, 2003. május 17., 42. oldal 2003/364/EC A Bizottság 2003. május 15-i Rendelete kizárja a Közösségben bizonyos kifizetések finanszírozását a tagországok részére az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) terhére ((C(2003) 1539 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L124, 2003. május 20., 45. oldal 2003/369/EC A Bizottság 2003. május 16-i Határozata módosítja a 85/377/EGK határozatot a Közösség mezõgazdasági birtokok topológiájának megalapozásáról (C(2003) 1557 szám alatt nyilvántartott listájáról) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L127, 2003. május 23., 48. oldal

Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FÕOSZTÁLY Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklõdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetõk a www.eu-info.hu oldalon.

43

Tájékoztató az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYÉRÔL Könyvtárunk a magyar agrárágazat gazdag EU-információs gyûjteményével várja tisztelt olvasóit:

hétfôn, szerdán, csütörtökön és pénteken: de. 9 h-tól du. 16.30-ig; kedden: de. 9 h-tól este 19 h-ig. Tel.: 489-4900, tel./fax: 489-4939 augusztusi nyitva tartás: csütörtökönként 9–16.30-ig A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtárba beiratkozott olvasók használhatják az éves beiratkozási díj megfizetésével. A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1000 könyv- és 50-féle folyóiratállomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. A könyv- és folyóiratállomány használatát kézikönyvtár, lexikonok és szótárak egészítik ki. Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának printelése, ill. floppyra mentése azonban térítésköteles.

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és a határterületek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett kiadvány használatát Tárgy- és Névmutató könnyíti meg. Megjelenik elektronikus formában negyedévente. Az adatbázishoz on-line kapcsolódási lehetôség van. A mágneslemezen vagy folyóirat formában megjelenô bibliográfia éves elôfizetési díja: 2000 Ft (+ ÁFA és postaköltség).

NAPI SZEMLE Tallózás 65 napi- és hetilapból a mezôgazdasági témakörben megjelent cikkekbôl. Megjelenik naponta. Éves elôfizetési díja: 52 500 Ft (+ ÁFA). A fenti kiadványokat megrendelheti a kiadónál: ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. 1253 Budapest 13, Pf. 15. Telefon: 489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

INTERNETFIGYELÕ- HONLAPBÖNGÉSZÕ

Recommend Documents