51 Birher Nándor
– Utazó nagykövetként hogyan látja Magyarország megítélését, mi most a közbeszéd rólunk Európában és a világban? – Tapasztalataink alapján szükségesnek tartom megemlíteni, hogy az országunk és a politikai döntéseink nemzetközi megítélése között különbséget kell tennünk. Magyarországot és a magyar embereket szerte a világban kedvelik: nyitott, melegszívű, szorgalmas és tehetséges népnek tartanak bennünket. Az országunkat, és benne Budapestet pedig lenyűgözőnek látják. Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb. Büszkék vagyunk arra, hogy a legfrissebb adatok szerint a turizmus a régióban nálunk nőtt a legdinamikusabban, és a gazdaság egyik húzóágazatává vált. Bővült a külkereskedelmi mérlegünk, gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink nemzetközi szinten is komoly fejlődést értek el. Ami a politikánkat és annak megítélését illeti, egy összetettebb jelenségről kell beszélnünk. A mai politikai nyelv, a politikai kultúránk az utóbbi években egy nagy fordulatot vett és ez előtt sokan értetlenül állnak. Korábbi döntéseinkből, politikai lépéseinkből hiányoztak a határozott, hazai érdekeket és azok optimális nemzetközi érvényesülését összhangba hozó eszközök és célok. Európában ezt a politikai kultúrát szokták meg tőlünk. A polgári kormány szakított ezzel a hozzáállással, és egyik napról a másikra komoly érdekérvényesítő munkába kezdett. Elkezdtünk kiállni magunkért, a magyar emberekért, az ország érdekeiért, és ha kellett, emiatt konfliktusokat is vállaltunk, és ez szokatlan volt tőlünk. Emellett azt is gondolom, hogy a politika nem a gyengék sportja. Ezen a terepen nemzetek, népek, országok jövőjéről, emberek millióinak boldogulásáról kell felelősen dönteni. Természetes, hogy ez néha az érdekek ütközésével jár. A mi dolgunk, hogy mindig, minden helyzetben a nemzet érdekében cselekedjünk, még akkor is, ha ezzel konfliktust vállalunk vagy döntésünk magyarázatra szorul. – Az ország általános és politikai megítélése után beszéljünk egy keveset a gazdaságunkról. Mi jellemzi a magyar gazdaságot? – A folyamatok, a gazdasági metódus és a célok megértéséhez vissza kell tekintenünk egy kicsit. A 2008-as gazdasági válság, valamint a technika soha nem látott robbanásszerű fejlődése nem csak a világ gazdasági relációit írta át, hanem egyértelművé tette azt is, hogy az új évszázadban új gazdasági és politikai megközelítésre van szükség. Egyúttal világossá vált az is, hogy a 21. század átalakuló világrendjében csak azok a nemzetek lehetnek eredményesek, akik időben felismerik a változtatás szükségességét, és elég bátrak is ahhoz, hogy megtegyék a szükséges lépéseket.
Jó gyakorlatok
Interjú Horváth Viktóriával Magyarország utazó nagykövetével
Jó gyakorlatok
52 A korábban kőbe vésett politikai, gazdasági és társadalmi alapigazságok érvényessége egy csapásra megkérdőjeleződött. Magyarország az elsők között volt, aki felismerte, hogy a gazdasága csak akkor lehet sikeres, ha szakít a múlt dogmatikus gyakorlataival és új gazdasági utakat, új politikai gyakorlatokat keres. Felismerte azt is, hogy gazdasági siker csak akkor érhető el, ha az ország képes átalakítani idejétmúlt politikai rendszerét. A 2010-es és 2014-es választások kétharmados győzelme lehetővé tette, hogy ezeket az átalakításokat az ország megtegye. A magyar gazdaság elmúlt pár évének története nekem azt a magyar népmesét juttatja eszembe, amikor a három testvér közül végül a legkisebb teljesíti be édesapja álmát, és a legkisebb messzebbre jut a fivéreinél. Hasonló történt a magyar gazdaságban is. 2010-ben mindenki azt jósolta, hogy az unión belül a magyar gazdaság fog először összeomlani, a helyzet valóban kilátástalannak tűnt. Akkor senki nem gondolta, hogy ugyanez az ország pár évvel később elég erős lesz ahhoz, hogy csökkenteni tudja az államadósságát, növelni tudja a foglalkoztatottságot, és elég eltökélt lesz ahhoz, hogy csökkentse a családok rezsiterheit, családtámogatási rendszert építsen – és folytathatnám a sort. A magyar gazdaságot sikerült növekedési pályára állítanunk. A gazdasági bővülés várhatóan idén is meghaladja az Európai Unió átlagos növekedési rátáját. A kormány tervei szerint idén 2,5%-os lesz a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedése, miközben az infláció a kabinet várakozása szerint 1,6%-ot ér el éves szinten. – Ezek a gazdasági eredmények a bátor döntéseket igazolják. Mit gondol, beszélhetünk most már nemzetközileg elismert magyar gazdasági modellről? – Amikor a kormány belekezdett az ország megreformálásába, nem modellekben gondolkodtunk. Az eddig elvégzett munka egyetlen vezérelv köré épült. Olyan gazdaságra, külgazdaságra és általában olyan politikára van szükség, amely mindenekelőtt az ország és a világban élő valamennyi magyar ember érdekeit képviseli. Ennyi a nagy titok. Ez persze valóban eredményezett egy olyan struktúrát, amelyet ma már valóban lehet magyar modellnek nevezni. Már csak azért is, mert számos, korábban unortodoxnak nevezett magyar gazdasági és politikai döntést szerte Európában elterjedni látunk. A bankok és a multinacionális vállalatok megadóztatása korábban szentségtörésnek számított, manapság pedig elfogadott tény, bevett gyakorlat. A magyar modell tehát működik. A 2010–2014 közötti időszak Magyarország kivételes korszakának mondható, mert 2010 után az új kormány a gazdaságban egyszerre valósította meg a költségvetési konszolidációt, a gazdasági stabilizációt és ezekre alapozva megteremtette a növekedési fordulatot. A nemzetközi gazdaságban és kereskedelemben akkor tudunk nagyobb súllyal jelen lenni, ha a piaci igények kielégítésén túl a 21. században előremutató értékű produktumot hozunk létre. A kreativitás, az innováció kulcsfontosságú a gazdaságban, mára annak legfőbb mozgatórugóivá váltak. Ezek a nemzetközileg is felismert újszerű és lendületet adó értékek a magyar piac szereplőiben is egyértelműen megtalálhatóak, lehetőséget biztosítva arra, hogy a magyar vállalkozások külföldi versenytársaikkal azonos, sőt adott esetben előnyösebb pozícióból indulhassanak. Hosszú távú gazdasági sikert csak a minél nagyobb hozzáadott értékekkel termelni képes országok, nemzetek érhetnek el.
A fentiek mellett fontosnak tartom azt is, hogy piaci szerepvállalásunk erősödését végigkísérve – mintegy kiegészítve azt – magyarságunk, a magyar kultúránk és hagyományaink egy kis szelete is meg tudjon jelenni. Versenyképességünk és piaci erősségünk mellett nemzetközi viszonylatban is ismerté válhassanak hazánk magas minőségű kulturális, gasztronómiai, kézműipari termékei is, hiszen Magyarország nem csak egy fejlődő gazdaság, de hagyománya és kultúrája is egyedivé teszi a kelet-európai térségben. – Az új külpolitikai szemlélet milyen változásokat hozott, milyen új megoldandó feladatokat állított a minisztérium működésében? – Egyik ilyen új feladatunk egy olyan márkanév, külgazdasági szempontból is értelmezhető brand építése, amely mögött jelen esetben egy ország, egy nemzet áll. Ez a tevékenység, a kapcsolatépítés ezen módja teljesen új, ezért még nincs kialakult eszközrendszere. Kreatívnak és kezdeményezőeknek kell lennünk. A nemzetek közötti közösségépítés gyakorlatát speciálisan az adott országokra kell tervezni ezért minden reláció egyedi és külön eszköz és célrendszert kíván. Ezek lehetnek speciális, célterületre szabott országprezentációk tartása külföldön, a nemzetközi érdeklődők becsatornázása hazai gazdasági szereplőkhöz; külgazdasági, kulturális, tudományos és turisztikai országimázsunk fejlesztése az Európai Unióban, illetve a meglévő szoros gazdasági kapcsolatokat működtető és a jövőben erősítendő kapcsolati rendszerekben, különös tekintettel a keleti és déli nyitás politikájára. E munka során használjuk a meglévő kereteket és intézményrendszert, de olyan belső vagy külső kezdeményezéseket is felvállalunk és segítünk, amelyeket a rendszerben működő állami, illetve civil szereplők napi munkájuk során nehezen tudnak képviselni – idő, tapasztalat vagy gyakorlat hiányában. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése során a humán infrastruktúra kiemelt figyelmet kap, amelynek működtetésére kulturális és tudományos együttműködések hatékonyan használhatók. Ugyanakkor a jövőbeni közös programok felkutatása és elindítása nemcsak a gazdasági kapcsolatok erősítését szolgálja, hanem – megfelelő kommunikációs támogatással – e szakterületeken a nemzetközi sajtóban való szereplésünkhöz is alapot adhat. Olyan folyamatok beindítására van szükség, amelyek segítséget nyújtanak a gazdasági partner célországokban minőségi gazdasági, tudományos, kereskedelmi együttműködés kialakítására, közös fejlesztési programok létrehozásához. Célunk Magyarország nemzetközi arculatának fejlesztése, ismertté és elismertté tétele. Továbbá a külföldön élő magyarság szellemi, gazdasági kulturális energiájának rendszerbe való integrálása és felhasználása az anyaország ismertté válásához. – Mi jellemzi az Külgazdasági és a külügyminisztérium elmúlt éveit? Milyen változások történtek a tárca életében, hogyan alkalmazkodott az új gazdasági elvárásokhoz? – Az ország külügyeivel kapcsolatban is új megközelítésre volt szükség. A korábban a magyar diplomáciára jellemző, kizárólag politikai kapcsolatokat ápoló szemléletet egy sokkal nyíltabb és szélesebb körű diplomáciai tevékenység váltotta fel. Ez az új irány, illetve gyakorlat a „public diplomacy” szemlélet által vezérelt nemzetközi kapcsolatépítés. Ennek a megközelítésnek a középpontjában az a gondolat áll, hogy a diplomáciai tevékenység nem kizárólag politikai eszközökkel és politikai célokkal folytatott protokolláris tevékenység,
Jó gyakorlatok
53
Jó gyakorlatok
54 hanem nyílt kapcsolatkeresés, kapcsolatépítés egy idegen ország komplett társadalma felé. A külkapcsolatok építése ebben az értelemben hasonlatos egy vállalat reputációjának építéséhez, ami sokkal inkább marketing-, mint politikai eszközöket és gondolkozásmódot követel, amelyben a nyitottságé a főszerep. A „public diplomacy” tevékenységet folytató ország célja ugyanis az, hogy minél szélesebb körben felhívja magára a figyelmet, érdekessé és vonzóvá tegye magát a befektetők és a potenciális turisták számára is. A magyar politikai vezetés felismerte a külkapcsolatok új irányvonalait. A külügyi tárca integrált intézményi struktúráját kifejezetten az új irányok, figyelembevételével alakították ki, azért, hogy a rendszer hatékonyan tudja segíteni a politikai munkát, a kapcsolatépítést. A hatékonyság érdekében a minisztérium struktúrája megújult. A hangsúlyosabb külgazdasági érdekérvényesítés céljából a feladatellátás fókuszába a befektetés-ösztönzés és az exporttevékenység áll. A több pilléren álló intézményi rendszerben a klasszikus diplomáciai feladatok ellátásán túlmenően nemzetközi gazdasági értékeinket és érdekeinket a külgazdasági attasék képviselik. A Magyar Nemzeti Kereskedőház a magyar vállalkozók külpiaci tevékenységét segíti. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) feladata a beruházás-ösztönzés, a Magyarországra irányuló beruházások számának, volumenének, valamint az általuk teremtett munkahelyek számának növelése, míg az EXIM Bank az exportcélú beruházásokat és befektetéseket segíti elő. Az ezeket kiegészítendő gazdasági vegyes bizottságok rendszere további hatékony külgazdasági ösztönző erőül szolgál. – Milyen változások, strukturális reformok történtek a Külügyi tárcában azért, hogy az új célokat elérjék? Milyen intézkedések történtek az új struktúrában? – Magyarország számos új missziót nyitott az elmúlt években, amelyek összhangban vannak a keleti és a déli nyitás politikájával. Ez annyit jelent, hogy eddig összesen 16 nagykövetség vagy főkonzulátus nyitásáról hozott döntést a magyar Kormány. A jövő évben összesen hét nagykövetséget, illetve főkonzulátust tervezünk nyitni, Accrában, Addisz-Abebában, Luandában, Manilában, Taskentben, Wellingtonban és Ho Shi Minh-városban. Ezek a városok, illetve országok egyben olyan desztinációk is, amelyek a magyar gazdaság fontos célállomásai, és amelyek révén a hazai gazdaság hatóterének kibővülése várható. Hazánk érdekeit jelenleg összesen 240 tiszteletbeli konzul képviseli szerte a világban, és a további 25 kinevezés van jelenleg folyamatban. Ők mindannyian az országért, a magyar emberekért teszik a dolgukat, mindezt úgy, hogy távol vannak az otthonuktól. Munkájukat ezért nem csak létfontosságúnak, hanem igen tiszteletre méltónak is tartom. Az új intézményi struktúrának köszönhetően a 136 állomáshelyen 126 külgazdasági attasé dolgozik. Az előbbi felsorolás adataiból is kiolvasható, hogy misszióink szerte a világban jelen vannak, és mindannyian egyetlen célért, Magyarország sikeréért dolgoznak. – Milyen háttérintézmények segítik a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkáját, milyen szerepük van az ország gazdasági érdekeinek képviseletében? Mitől válik vonzóvá ez ország a befektetők előtt? – Egy nemrég közzétett adatsorból kiderült, hogy a magyarok átlagon felül sokat dolgoznak. Ugyanakkor nem mindenkinek jut megfelelő életszínvonalat biztosító munka. Magyarország mindent megtesz azért, hogy munkahelyeket teremtsen, hogy mindenki, aki akar és tud dolgozni, találjon magának képességeihez és szorgalmához méltó munkalehetőséget.
A fenti cél eléréséhez kidolgozott válaszok egyike a szociális, gazdasági vagy egyéb okokból munkavállalási nehézségekkel küzdők reintegrációját célul kitűző közmunkaprogram. A tartósan munkanélkülieknek munkát és egyben lehetőséget kapnak ezzel a munkaerőpiacon történő újbóli megjelenésükhöz. Többek között ennek a programnak az eredményeként az uniós országok közül kimagasló mértékben tudtuk növelni a foglalkoztatottságot. Mára az uniós országok között nálunk az egyik legalacsonyabb a munkanélküliek száma. 2015. augusztus–októberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 266 ezer fő volt, 115 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 2010-es év ugyanezen időszakához képest 442 ezerrel dolgoznak többen az országban. A cél az, hogy becsületes munkával el lehessen érni egy tisztességes életszínvonalat, hogy a családok nyugodt szívvel tekintsenek a jövőbe, és vállaljanak gyerekeket. Ezen cél eléréséhez olyan cégekre és vállalkozásokra van szükség, amelyek hosszú távon terveznek Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az országnak meg kell teremtenie az a befektetői környezetet, amely vonzóvá teszi az országot. Ennek az elvnek a mentén került átalakításra a szakképzési rendszer, és találta meg az összhangot a képzés a valós piaci igényekkel. Ugyanezen a célból fejlődik folyamatosan az ország infrastruktúrája, hogy könnyen elérhetőek legyenek a városok, illetve a termelő és szolgáltató kapacitások. Két regionális repülőtér az ipari igényeket is ki tudja már szolgálni, és elindítottuk a vidéki városok fejlődését elősegítő Modern Városok Programot is, amelynek célja, hogy 23, a térségében meghatározó regionális város elérhetőségét és gazdasági kapacitását erősítsük. Magyarország egyik legnagyobb versenyelőnye abban rejlik, hogy a munkaerő jól képzett, ugyanakkor megfizethető. A tudás, legyen az bármilyen irányultságú is, mindig is vonzó volt és a jövőben is az marad. Ezért is fontos egy olyan ösztönző hazai környezet, amelyben a felsőoktatási intézmények piacképes, növekedést generáló innovációs és K+F programokat hajthatnak végre a gazdaság fejlesztése és a jó hírű, képzett munkaerő érdekében. Ahogy korábban is említettem: a szakmai hatékonyság egyik kulcsa a magyar kormány által létrehozott egyedülálló szervezeti struktúra, amelynek többek között az a feladata, hogy eligazítsa az országba érkező befektetőket. Ennek egyik pillére a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA). Az ügynökség minden információt és segítséget megad, hogy -a befektetői igényeket és kérdéseket kiszolgálva – új gazdasági partnereinkkel együttműködésben mind az országunk, mind a potenciális befektető együtt növekedhessen. Ezzel a stabil intézményi segítséggel létrejön egy mindkét fél számára előnyős, a hosszú távú partnerséget megalapozó környezet. 2014-ben Magyarországon a HIPA támogatásával 60 befektetési projekt valósult meg. Ennek a 60 befektetésnek köszönhetően 10.745 új munkahely jön létre és mintegy 1,6 milliárd euró működő tőke érkezik az országba. A 60 pozitív döntésből 32 bővítés és 28 új beruházás valósul meg. Az 1,6 milliárd eurós befektetési volumen a 2014-es GDP 1,6%-át, valamint a 2014-es nemzetgazdasági beruházások 11,3%-át érte el. Véleményem szerint ezek komoly eredmények, amelyekre büszkék lehetünk. A HIPA 2015-ben 66 pozitív projektet könyvelhetett el. Amennyiben a befektetéseket a ma ismert paraméterek szerint tudjuk megvalósítani, úgy a beruházási döntések 1,4 milliárd euró értéket képviselnek és 12 980 munkahelyet hoznak létre a jövőben. Ezek a számok önmagukért beszélnek: ezek komoly eredmények, amelyekre büszkék lehetünk.
Jó gyakorlatok
55
Jó gyakorlatok
56 Az intézményi struktúra másik fontos eleme az Eximbank: szerepe a magyar külgazdasági érdekek képviseletében kiemelten fontos. Célja, hogy a magyar exportőrök számára hatékony finanszírozási és biztosítási konstrukciókat szolgáltasson. Az Eximbank kihelyezett hitelállománya 2015 végén várhatóan 712 milliárd forint lesz, ez 40%-os növekedést jelent 2014-hez képest. A bank külkereskedelemi ügyletekhez, valamint exportőrök hitelfelvételéhez fedezetként biztosított bankgaranciáinak állománya 2015 végén 22,9 milliárd forint lesz. Az Eximbank hitelintézetek részére nyújtott, exportcélú és versenyképesség-javító célú hitelek refinanszírozására folyósított állománya 2015 végén várhatóan eléri az 527 milliárd forintot. A folyósított hitelek összessége az idei évben várhatóan 398 milliárd forint lesz, döntő hányada exportcélú finanszírozás. Az Eximbank jelenleg kiszolgált ügyfélállománya 741 vállalkozás; ebből mikro- és kkv-méretű 600 vállalkozás, 141 pedig nagyvállalat. A magyar külgazdaság harmadik pillére a kereskedőházak rendszere. A termékek és szolgáltatások exportját a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) segíti: jelenleg 36 Nemzeti Kereskedőház-iroda működik szerte a világban. Az MNKH helyi képviseletein keresztül jelenleg 4 kontinens összesen közel 40 országának piaca érhető el. A kereskedőház célja, hogy elősegítse a magas hozzáadott értékű, nemzetközileg is versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének bővülését A Zrt. 2015-ben több mint 50 kiállításon vett részt, amelyen majdnem 400 magyar kkv volt jelen kiállítóként. A jövő évi tervek szerint várhatóan több mint 70 rendezvényen vesznek majd részt A MNKH a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. keretében belül 13 irodát üzemeltet, Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában, Lengyelországban, Horvátországban és Szlovéniában. – A munka nagysága valóban a számok tükrében válik igazán érzékelhetővé. Milyen sikerek, milyen visszajelzések erősítik meg ezt? – Igaza van, valóban a siker a legjobb ösztönző erő. A sikerek mutatják meg nekünk a helyes irányt, illetve azt, hogy jó úton haladunk. A rangos Site Selection magazin Global Best to Invest 2015 rangsora szerint Magyarország mind az abszolút rangsorban, mind az egy főre jutó működő tőke alapján összeállított listán az első helyen végzett a kelet-európai régióra vonatkozó rangsorban. Az MNKH Zrt. 2015 októbere és novembere folyamán 1 milliárd forintot meghaladó forgalmat generált magyar termékek kivitele révén, de nemcsak termékeket, hanem a know-how-exportot is segíti működése során. Egy nemrég kötött megállapodás értelmében magyar cégek smart city-technológiák tervezőjeként és szállítóiként részt vehetnek külföldi városfejlesztési projektekben. A közös munka során városi közlekedést támogató magyar smart city-alkalmazásokat, termékeket is bevonják az exportképes know-how rendszerébe. Az eddig megkötött 65 stratégiai megállapodás is azt jelzi számunkra, hogy a magyar külgazdaság jó úton jár az ország gazdaságának erősítésében. Ezek a stratégiai partnerek több mint 200 000 embernek adnak munkát, és jelenleg közel 14 500 fővel foglalkoztatnak több munkavállalót, mint a stratégiai megállapodások megkötése időpontjában – sőt, még további 8 és fél ezer új munkahely létrehozását tűzték ki célul. A partnerek között 52 termelő, 12 szolgáltató és 1
57
Jó gyakorlatok
kereskedelmi cég található. Kiemelendő, hogy közöttük magyar vállalatok is szerepelnek. Stratégiai partnereink eddig Magyarországon több mint 10 milliárd forintot fektettek be, a megállapodások megkötése óta több mint 1.5 milliárd forintnyi új beruházást hajtottak végre. A külkereskedelmi mérleg tekintetében is folyamatosan jobban teljesít az ország. Az idei év első féléves adatait nézve bővülést láthatunk. A mérleg többlete 4.206 milliárd euró, ez +981 millió eurót jelent, ami +30,4%-os bővülést takar. A kivitelünk 45,1 milliárd euró 7,9%, importunk 40,9 milliárd euró, ami 6,1%-os többletet mutat. – Milyen feladatok várnak önökre a jövőben, egyáltalán hogyan képzeli el az ország jövőjét? – A legfontosabb feladatunk a versenyképesség növelésére Magyarország mozgásterének bővítése. Emellett fontos a transzatlanti kapcsolatok ápolása is, de nemcsak az észak-atlanti, hanem a latin-amerikai régióval is. Mivel az ország egy nagyobb egység része, az Európai Unió tagja, ezért nekünk nem csak a saját gazdasági érdekeinket kell képviselni, hanem az Unió érdekeit is. A mi elképzeléseink szerint egy olyan Európára van szükség, amely tiszteletben tartja és értéknek tekinti a nemzetállamokat, azok jellegzetességeit, azok értékeit, képességét és erősségeit, mert ezek által nyerheti meg Európa a 21. századot. Ezzel párhuzamosan tudomásul kell venni, hogy a válságot követően nem élhetünk tovább ugyanúgy, mint korábban, új, fenntartható európai gazdasági modellt kell kialakítanunk. Fontosnak tartom azoknak a kulturális gyökereknek az ápolását, amelyek a világon élő valamennyi magyart összekötik, egy nemzetté kovácsolják. Fontos, hogy a magyarok visszanyerjék önbizalmukat, a hitüket. A hitet a jövőben, a hitet abban, hogy képesek vagyunk sikereket elérni, hogy mi is érhetünk el világraszóló eredményeket. Ezért a jövőben kifejezetten fontos a magyar startup vállalkozások eddiginél nagyobb támogatása, a kutatás-fejlesztés ösztönzése. Véleményem szerint az igazi rendszerváltás Magyarországon 2010-ben következett be. Azóta az ország rendkívüli változáson esett át. A magyarok bebizonyították, hogy képesek a sorsukat a saját kezükbe venni, és irányítani az életüket. Az eddig megtett utat és a magyar emberek hihetetlen szorgalmát és tehetségét látva az ország jövőjét nem tudom máshogy elképzelni, csak sikeresnek. A magyar gazdaság napról napra erősödik, és mára képes megállni a saját lábán. Külkapcsolataink szintén erősödnek, új partnereket vagyunk képesek bekapcsolni a magyar gazdasági vérkeringésbe, az ország vonzó célpont a befektetők előtt. A kormány munkáját soha nem látott társadalmi egység támogatja. Egyszóval sikerre vagyunk ítélve!
