Intelligens modellek felépítése autóipari lyukasztó készülékekhez CatiaV5 tervezőrendszer használatával

MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT

Intelligens modellek felépítése autóipari lyukasztó készülékekhez CatiaV5 tervezőrendszer használatával

Nagy László II. éves gépészmérnök Msc-s hallgató Konzulensek: Dr. Takács György egyetemi docens Szerszámgépek Tanszéke Hegedűs György egyetemi adjunktus Szerszámgépek Tanszéke

Miskolc 2011

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETŐ ..................................................................................................... 1

2.

MODELLEZÉS A CATIA V5 TERVEZŐRENDSZERBEN .............................. 2 2.1. 2.2.

ALAPDEFINÍCIÓK .................................................................................................... 2 A CATIA INTELLIGENS TERVEZÉSI LEHETŐSÉGEI .................................................. 5

2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.2.5. 2.2.6. 2.2.7.

3.

OLDALFAL LYUKASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ..................................................... 9 3.1. 3.2.

OLDALFAL LYUKASZTÁS BEMUTATÁSA ................................................................ 10 BEÉPÍTETT EGYSÉGEK BEMUTATÁSA .................................................................... 12

3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4.

4.

LYUKASZTÓ EGYSÉG RÉSZEI ................................................................................. 16

4.1.1. 4.1.2. 4.1.3.

4.2.

Bélyeg és matrica kialakítás................................................................................... 17 Mozgató alegység ................................................................................................... 18 Konzol .................................................................................................................... 21

LYUKASZTÓ BEÉPÍTÉSI LEHETŐSÉGEI ................................................................... 22

INTELLIGENS MODELLEK KIDOLGOZÁSA .............................................. 23 5.1.

INTELLIGENS MODELL FELÉPÍTÉSE; BÉLYEG ÉS MATRICA KIALAKÍTÁS ................. 24

5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6. 5.1.7.

5.2. 5.3. 5.4.

Az Adapter felépítése .............................................................................................. 25 Bélyeg, bélyegtartó, gyűrődés gátló, gumirugó beépítése...................................... 28 Matrica kialakítása ................................................................................................ 31 Matricatartó ........................................................................................................... 34 Tartólap.................................................................................................................. 35 Bélyegoldal............................................................................................................. 37 Matricaoldal........................................................................................................... 38

INTELLIGENS MODELL FELÉPÍTÉSE; HORDOZÓ ALEGYSÉG ..................................... 38

5.2.1.

Tartólap.................................................................................................................. 39

MODELLEK VIZSGÁLATA VALÓS MODELLKÖRNYEZETBEN ................................... 40 ELKÉSZÍTETT LYUKASZTÓK TÍPUSAI, BEÉPÍTÉSI LEHETŐSÉGEI .............................. 43

5.4.1. 5.4.2. 5.4.3.

6.

Pneumatikus megfogó ............................................................................................ 12 Alátámasztó egység ................................................................................................ 13 Pozícionáló stift...................................................................................................... 14 Lyukasztó egység .................................................................................................... 15

INTELLIGENS MODELLCSALÁDOK .......................................................... 16 4.1.

5.

PowerCopy ............................................................................................................... 5 Publication ............................................................................................................... 5 Userfeature............................................................................................................... 5 Függvények, szabályk (Relation) ............................................................................. 6 Makrók ..................................................................................................................... 7 Document Template ................................................................................................. 7 Rule .......................................................................................................................... 8

Egy irányba nyitható fix kialakítású lyukasztó egység ........................................... 44 Két irányba nyitható, fordított nyitási irányú lyukasztó ......................................... 44 Két irányba nyitható lyukasztó egység ................................................................... 45

A MODELLEK HATÉKONYSÁGÁNAK ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ......... 46 6.1. 6.2.

A MODELLEK HATÉKONYSÁGA ............................................................................. 46 ÉRTÉKELÉS ........................................................................................................... 47

Tartalomjegyzék

7.

IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................. 49

8.

MELLÉKLETEK ............................................................................................ 50

1.Bevezető

1. Bevezető A múlt évszázadban és napjainkban, az iparban és gyártásban egyaránt egyre nagyobb teret hódít a sorozat-, és tömeggyártás. A technikai fejlődések hatására a 21. századra a gyártási folyamatok szinte teljesen átalakultak, és folyamatosan fejlődnek. Az automatizálás és robotizálás megjelenése jelentősen megnövelte a termékek előállítási sebességét a minőségjavulás mellett, ami a folyamatosan növekvő vevői igényeket igyekszik kielégíteni. Ezek az újítások alapvető változást hoztak az ipari munkások életében is, az anyagi termelésből fokozatosan kiszorul a fizikai munka, ezeket a feladatokat legtöbb helyen már ipari robotok végzik. Nyilvánvalóvá vált, hogy a legtöbb gyártó arra törekszik, hogy gyártási folyamataikat szinte teljesen automatizálttá tegye, a termelékenység növelését, gazdaságosságot és versenyképességet szem előtt tartva. Az autógyártás területén is jelentős változások figyelhetők meg. Ahhoz, hogy a gyártók versenyképesek maradjanak, folyamatosan fejleszteni kell folyamataikat. A számítógéppel segített műszaki fejlesztés, gyártás, gyártástervezés, konstrukciótervezés, technológiai folyamattervezés és minőségbiztosítás jelentősen megkönnyítette a mérnöki munkát. Az autó-, repülőgép- és hajóiparban egyaránt használatos Catia V5 tervezőrendszer asszociatív és magas parametrizáltsági fokú, ami azért jelentős, mert a korábban

elkészített

modellek

utólagos

módosítását

teszi

lehetővé,

így

ezek

felhasználhatóvá válnak más konstrukciókban is. Ez a rendszer jelentősen csökkenti a tervezésre fordított energiát és munkaórát. A TDK dolgozat témája: Intelligens modellek felépítése autóipari lyukasztó készülékekhez CatiaV5 tervezőrendszer használatával. A dolgozatban először a CATIA V5 tervezőrendszert ismertetem, de csupán olyan mélységben, amely a feladat végrehajtásához és megértéséhez feltétlenül szükséges. Ezek után ismertetem a karosszéria lemezek lyukasztásának műveletét egy speciális, ún. oldalfal lyukasztás műveletén keresztül, a lyukasztó készülékek felépítését, valamint az általam létrehozott intelligens modelleket és azok felépítését is. A dolgozat hatékonyság-elemzéssel zárul. Az elkészült modellek kipróbálásával egyértelműen látszik a megtakarított konstrukciós idő.

1

2. Modellezés a CATIA V5 tervezőrendszerben

2. Modellezés a CATIA V5 tervezőrendszerben1 Az IBM Corporation 1981-ben kezdte meg együttműködését a Dassault Systemes francia szoftverfejlesztő céggel. A gyümölcsöző együttműködés egyik legsikeresebb eredménye a CATIA, amely azóta világszabvánnyá nőtte ki magát több területen. Ezek a területek

az

autóipar,

hajóipar,

repülőgépipar,

hadiipar

és

általánosságban

a

termékfejlesztés. Napjainkban már számos – jól kezelhető és használható tudású – 3D CAD rendszer létezik. Az ezekben rejlő lehetőségeket, pl. a parametrikusságot, az asszociativitást alig használjuk ki. A könnyebb kezelhetőségnek, a rugalmas módosíthatóságnak azonban ára van. A konstrukció felépítésénél figyelni kell arra, hogy megfelelő struktúrát alakítsunk ki, mert bonyolultabb szerkezeteknél – ennek hiányában – a felépítés átláthatatlanná válik. Ez addig fajulhat, hogy az egész konstrukciót CAD szinten újra kell strukturálni. A beépített munkadarabok száma egyértelműen növeli és bonyolítja a 3D-s struktúrát. A jól felépített parametrikus tervezés alapfeltétele a jól átgondolt koncepció és az ennek megfelelően megválasztott struktúra. A parametrikus tervezéshez a koncepciókat sokkal jobban át kell gondolni; a paraméterezhetőséget jól meg kell ismerni, pontos szabályokat kell lefektetni, mert csak így lehetséges, hogy a későbbi munkavégzés vagy az esetleges módosításra szánt idő jelentősen lerövidüljön.

2.1. Alapdefiníciók Parametrikusság Egy elem akkor parametrikus, ha helyzete/mérete nem csak a létrehozáskor határozható meg. Egy parametrikus elem minden tulajdonsága változtatható a tervezés egy későbbi fázisában – paraméterek segítségével. A különbséget a parametrikus és nem parametrikus rendszerek között egy egyszerű téglalap példájával fogom szemléltetni. A feladat egy 30x20mm-es téglalap megrajzolása.

1

[1] alapján

2


Hagyományos módszerrel egy 30mm-es vonalat rajzolunk valamelyik tengellyel párhuzamosan. Utána a végére merőlegesen egy 20mm-es vonalat rajzolunk. A két vonalat vagy transzformációval, vagy valamelyik párhuzamossági paranccsal megduplázzuk és ezzel bezáródik a téglalap. Módosításkor újra kell rajzolnunk vagy ugyanúgy valamelyik transzformációt, eltolást vagy levágást kell használnunk. Parametrikus módszerrel az előre definiált téglalap rajzelemet egy találomra felvett méretre

felskicceljük.

A két

oldalát

beméretezzük és

definiáljuk az

elemek

párhuzamosságát, merőlegességét majd a méreteket felülírjuk 20-ra és 30-ra. Az utólagos módosításkor mindössze a méreteket kell felülírni és a geometria követi a változásokat. Asszociativitás Két elem akkor asszociatív, ha az egyik megváltozását a másik is követi, ha valamilyen szabályval összekötöttük a tulajdonságaikat. A Catia V5-ben asszociatív pl. a rajz a modellel, mert ha a modellen változtatunk, akkor a rajz is megváltozik és vele együtt a méretezés, szimbólumok, stb. Asszociatív lehet két test is, ha például két 10-es vastagságú lemezt szeretnénk összefogatni. A két lemez méretét asszociatívan kötjük össze, sőt a furatképet is összerendelhetjük. Így az egyik lemez méretét változtatva változik a másik lemez mérete, a furatkép, valamint a behelyezett csavarok helyzete is. Feature (alaksajátosság) Ez az egyik leggyakrabban használt szó a 3D-s CAD rendszerek leírásában. Magyar megfelelője igazából nincs – vagy nem mond el mindent az angol jelentésről. A feature szóra a magyar „alaksajátosság” szó illik a legjobban. Feature az összes testet felépítő elem, az élletörés, a furatok, egyszóval szinte minden. A feature-ök lehetnek: alak- (furat, reteszhorony, stb.), test- (kihúzás, forgatás, primitívek), módosító- (lekerekítés, letörés, stb.) vagy többszöröző- (kiosztás, tükrözés) feature-ök. Kényszerek Ez

egy

általános

gyűjtőelnevezés

az

elemeket

asszociatívan

összekötő

tulajdonságokra. Egyes rendszerek (pl. a Catia V5 is) a méretezést is kényszereknek nevezik. A kényszer nagyon sok állapotot definiálhat, pl.: vízszintesség, párhuzamosság, merőlegesség, egybeesés, érintőlegesség, stb. A kényszerek is asszociatívan viselkednek.

3


Ha két vonal párhuzamos, akkor az egyiket elforgatva a másik vonal is elfordul, hogy továbbra is tartsa a lerögzített párhuzamosság kényszert. Alkatrész- és összeállítás-modell A parametrikus CAD rendszerek jellemzően minimum két különböző modell típust különböztetnek meg. Az alkatrészmodellben általában egy test készül el. (A Catia V5 kivételt képez, mert lehetőséget ad arra is, hogy az Alkatrész jellegű file-ban több – teljesen különálló – testet is modellezzünk). Az alkatrészmodellt általában Part-nak, az összeállítást általában Assembly-nek nevezzük. (A Catia V5 Product-nak nevezi az összeállítás-modellt.) Skiccek A parametrikus modellezésben szinte mindegyik rendszer egy skicckészítő munkateret használ a testeket felépítő kontúrok, azaz skiccek megrajzolására. Egy skicc általában csak egy feature-höz rendelhető hozzá, de előfordul (a Catia V5 megengedi), hogy az egy síkra megrajzolt skicc elemeket különféle feature-ök létrehozására használjuk fel. A dolog fordítva nem működik: egy síkra rajzolt két különböző skicc elemei nem vonhatók össze. Egyezményes elnevezések a Catia V5-ben: – Skicc: Egy test kétdimenziós kimeneti modellje, tartalmazhatja pl. egy test külső kontúrját. – Body: A fastruktúra egy eleme, ami tartalmazza magát a testet, mely húzott vagy forgatott is lehet. – CATPart: A Catia V5 egy adattípusa, egy modell 3D-s geometriáját tartalmazza. – CATProduct: A CATIA V5 egy adattípusa, több CATPart egysége, összeállítása. Több product-ot is össze lehet fogni egy nagyobb szerelési csoportba.

4


2.2. A CATIA intelligens tervezési lehetőségei 2.2.1. PowerCopy A PowerCopy műveleteket arra használjuk, hogy a már megtervezett elemeket elmentsük úgy, hogy azok egyes paraméterei beillesztéskor megváltoztathatóak és az új környezethez igazíthatóak legyenek. A PowerCopy objektumok katalógusba rendezhetők és – mint kis házi szabvány – bámikor használhatók. Az Insert → Advanced Replication Tools menüpont alatt érhető el a PowerCopy Creation... parancs, mellyel PowerCopy objektumok létrehozhatók. Beillesztése szintén ezalatt a menüpont alatt az Instantiate from Document paranccsal történik. Tipikus PowerCopy elemek: zárt szelvények, konzolok, csavarok, szegmensek vágófelületei.

2.2.2. Publication A „publication” – azaz publikáció – a legszebben fordítva közzétételt jelent. A parancs lényege gyakorlatilag az, hogy elérhetővé teszünk bizonyos elemeket más tervezők vagy más alkatrészek számára, hogy felhasználhassák azokat a munkájukhoz. Valójában az összes geometriai elem felhasználható, de egyes elemeket időközben megváltoztatunk és így a társtervezők modellje esetleg teljesen szétesik. A publikáció lényege az, hogy olyan geometriai elemeket adunk a kollégák kezébe, amellyel dolgozhatnak miközben mi még el sem készültünk a saját munkánkkal, csak a kezdeti fázisnál tartunk. Ilyen elemek lehetnek pl. furatok középpontjai, síkok, felületi skiccek. A Publication… parancs a Tools legördülő menüből indítható. Az ablakba egyszerű kiválasztással kerülnek be az elemek. A publikált elemek a modellfában egy külön csoportban is megjelennek:

2.2.3. Userfeature A userfeature szó gyakorlatilag felhasználói feature-t jelent. A userfeature felhasználásában és létrehozásában teljesen hasonló a PowerCopy objektumokhoz. A különbség mindössze annyi, hogy míg a PowerCopy csak egész Body-ból készíthető, addig a userfeature egy egyszerű test-építőelem, akár egy süllyesztett furat, horony, stb. lehet. Használatához külön licence-re van szükség.

5


2.2.4. Függvények, szabályk (Relation) Bizonyos elemek méretei között összefüggéseket kell definiálni. A függvény az egyik leggyakrabban használt intelligens modellezési lehetőség. Segítségével utólag is könnyen módosíthatóak az alkatrészek méretei. Egy skicc adott méretének meghatározásakor a konkrét érték beírása helyett jobb gombbal kattintunk, majd a helyi menüből az Edit formula... parancsot kiválasztva az alábbi szerkesztőbe jutunk:

1. ábra. Formula Editor

A példámban a „Breite_1” előre definiált paraméter lett kiválasztva egy téglalap szélességének. A paraméterekkel műveleteket is végezhetünk, így megadhatjuk például, hogy a hosszúság a szélesség másfélszerese legyen. A méretek mellett ezután az f(x) jel jelenik meg. A paraméter változtatásával tehát a téglalap méretei kívülről vezérelhetőek. Nem csak paramétereket, hanem minden, az alkatrészben ill. összeállításban előforduló méretet felhasználhatunk. Általában azonban nem a skicc méreteit parametrizáljuk, hanem segédelemeket hozunk létre (síkokat, egyeneseket), és azok. pozícióját vezéreljük; a skicc geometriáit pedig a segédelemekhez kényszerezzük. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezáltal a bonyolultabb összeállítások is stabilak maradnak, ráadásul a segédelemek több skicc kényszerezéséhez is felhasználhatóak. Paramétereket a Knowledge eszköztár

ikonjára kattintva hozhatunk létre. Ezeknek

számos típusa létezik, úgy mint hosszúság, szög, szöveges érték, logikai érték, tömeg, idő stb. Kétféle módon definiálhatjuk őket, a Single Value módban utólag bármilyen értéket megadhatunk, a Multiple Value esetében viszont előre kell definiálnunk értékeket, és később csak ezek közül választhatunk. Ez hasznos például olyan lemezek vastagságának megadásánál, amelyek nem egyedi darabok, hanem vásárolt tételek.

6


2.2.5. Makrók Makrók segítségével a gyakran előforduló feladatok automatizálhatók. A makró műveletek egy csoportja, mely egy bizonyos feladat végrehajtását szolgálja. Ezek segítségével bizonyos parancsok elvégzését, adott elemek kiválasztását vagy folyamatok elvégzését (furat behelyezése, átnevezések, publikáció, stb.) vezérelhetjük.

2. ábra. Makrókat kezelő ablak

Makró írásakor meg kell adni egy nevet, és ki kell választani a programozási nyelvet, amelyben írni akarjuk. A következő programozási nyelvek állnak rendelkezésre: CATScript, MS VBScript, VBA. A makrókat egy szerkesztőben készítik, a program lépésről lépésre hajtja végig a parancsokat. Az eltárolt műveletek a makrók előhívásakor aktivizálódnak. Egyes gyártók (SKF, FESTO) vásárolt alkatrészeik 3D-s modelleit makrók formájában teszik elérhetővé külső felhasználók számára, mert ez verziófüggetlen.

2.2.6. Document Template A Document Template paranccsal Powercopy objektumhoz hasonló modellek hozhatók létre. Annyiban különböznek tőlük, hogy az így előállított elemek nem csak Partok lehetnek, hanem komplett összeállítások, Product-ok hívhatók be beillesztéskor. Ugyanúgy rendelkeznek beállítható paraméterekkel, és szintén katalógusba rendezhetők, 7


mint a Powercopy-k, és bármikor előhívhatók. Előállításukhoz külön licencre (PKT), használatukhoz egy ennél olcsóbb, de másik licencre (KT1) van szükség.

2.2.7. Rule A Rule (szabály) tulajdonképpen függvények, relációk bonyolult halmaza. Szerepe és használata az intelligens készüléktervezésben elengedhetetlen. A szabályok tulajdonképpen kisebb-nagyobb programok, melyek feature-öket, paramétereket, vagy más szabályokat vezérelnek. A Rule parancs a Knowledgeware menü Knowledge Advisor almenü alól érhető el. Az ikonra kattintva a következő ablak nyílik meg:

Program-beviteli mező

Parancsok

Paraméterek

Választható

szűrése

szűrése

paraméterek

3. ábra. Szabályszerkesztő ablak

A program-beviteli mezőbe kell írni a szabályt, ami majd az általunk kívánt vezérlést végrehajtja. A programozási lehetőségek rendkívül sokrétűek, használata egy programozási nyelv alapszintű ismerete után nagyon egyszerű. Programozói felülete könnyen átlátható, jól kezelhető. Használatához nem, létrehozásához azonban külön licencre (KWA) van szükség.

8

3. Oldalfal lyukasztó készülékek

3. Oldalfal lyukasztó készülékek A karosszéria egy darabjának (ajtó, motorháztető, oldalfal) elkészüléséig rengeteg folyamaton át kell esnie. A kezdeti szakaszban még csak egy táblalemez, mely préselésre vár. Az ehhez szükséges présszerszámokat konstruktőrök szintén Catia V5 tervező rendszer segítségével tervezik meg. Egy-egy karosszéria rész nem csak egy lemezből áll, hanem több lemez (belső lemez, külső lemez, merevítések, stb.) összehegesztésével áll össze. Ezeket a lemezeket többnyire szintén préseléssel állítják elő. Az elkészült lemezek összeállításához és utómunkálataihoz van szükség a készüléktervezés folyamatára. A készüléktervezés során olyan készülékek készülnek melyek segítségével a kisszériás kézi vagy a nagyszériás automatizált gyártás végrehajtható. A tervezett készülékek többsége pozícionálja a darabokat egymáshoz, hogy a hegesztő- vagy peremező robot a megfelelő helyen a megfelelő pontossággal el tudja végezni a munkáját. Különlegesebb készülékek közé tartoznak azok a berendezések, melyeknél nem lehet a hagyományos módon elvégezni az összeszerelést. Ilyen berendezések például a klincselő készülékek, melyeket általában alumínium lemezek összeillesztésénél használnak. Különlegesebb készülékek közé tartoznak az oldalfal lyukasztó készülékek is. A dolgozatban elkészített parametrizált modellek nagyban megkönnyítik konstruktőrök munkáját, így pontosabban, kevesebb hibával, az aktuális standardoknak megfelelően kevesebb időráfordítással tudják elkészíteni az aktuális lyukasztókészülékeket.

9


3.1. Oldalfal lyukasztás bemutatása A dolgozat témája a karosszéria oldalfal lyukasztó készülékek parametrizálása. Bemutatásképpen a 4. ábra egy egyterű személygépkocsi oldalfalának Catia V5 modelljét ábrázolja.

4. ábra. Oldalfal lemez

Ennek a karosszéria elemnek a lyukasztása komplex feladat. A lyukak lehetnek kör, alakos vagy ovális alakúak. Egy részét (a pirossal karikázott részeket) még a lemez préselésekor állítják elő lyukasztó bélyegekkel viszonylag egyszerűbb módon. Az A, B, C és D oszlopoknál viszont a felületre merőleges lyukakat kell lyukasztani, melyeket már nem lehet préseléskor elkészíteni. Ezeknek a leggazdaságosabb módja, ha egy lépésben próbálják meg az összeset kilyukasztani egy készülékben. Ezekben a készülékekben több lyukasztó van elhelyezve egymás mellett a lyukakra pozícionálva. A munkám ezeknek a lyukasztóknak a könnyebb megrajzolását segíti elő, mellyel jelentős időt takarítanak majd meg a tervezés során. A következő oldalon egy komplett lyukasztó készülék látható (5. ábra), mely referenciaként szolgált a tervezés folyamatában. Ez a komplett készülék szolgál majd bemutatásul a 3. pont további alpontjaiban.

10


5. ábra. Lyukasztókészülék

A 5. ábra egy majdnem teljes lyukasztó készüléket mutat be. Az egyes készülék egységekhez szükséges működtető hidraulikus és pneumatikus vezetékek nincsenek rajta a rajzon, ezeket egy másik mérnök helyezi el az asztalon. A lemezt lefogató szerkezetek pneumatikus működtetésűek, a lyukasztó készülékek pedig hidraulikusak. A későbbi pontokban ismertetem a készülék részletes felépítését a Megfogási tervtől a teljes felépülésig.

11


3.2. Beépített egységek bemutatása 3.2.1. Pneumatikus megfogó

6. ábra. Pneumatikus megfogó

A megfogó 1-es és 2-es számmal jelölt részeit alakosra marják 5D-s CNC marógépen, így a lehető legpontosabban illeszkedik a lemez felületéhez. A megfogó részei:

1: Mozgó megfogó fél 2: Álló megfogó fél 3: Konzol (dupla lábkialakítással a kellő merevség érdekében) 4: Pneumatikus munkahenger 5: Nyitott állapot ( azért szükséges, hogy a további tervezési folyamatokban tudjanak számolni a nyitott állású megfogó helyigényével is) Ezek a megfogók is nagymértékben parametrizáltak. Néhány referencia lecserélésével az egész megfogó egység a helyére - egy pontra - „ugrik” és e pont körül tetszőlegesen forgatható, így a kellő szögben beállítható a pozíciója. Ilyen, vagy ehhez hasonló megfogók a készülékek csaknem mindegyikében megtalálhatóak, ahol a lemez/lemezek egymáshoz képesti pozíciójának meghatározása a cél, így alkalmazásuk széles körben elterjedt.

12


3.2.2. Alátámasztó egység Előfordul, hogy nincs szükség pneumatikus rászorításra a lemeznél. Ilyenkor elegendő csak egy alátámasztást beépíteni, mely biztosítja a lemezt a behajlás ellen. Az alátámasztó egységek megfogó felét is alakosra marják, hogy pontosan illeszkedjen a lemez felületéhez.

1

2

7. ábra. Alátámasztó egység

Az egység részei: 1: Álló megfogó fél 2: Konzol

13


3.2.3. Pozícionáló stift

1

2

3

8. ábra. Pozícionáló

A pozícionáló stiftnek fontos szerepe van a konstrukcióban. Ezeknek a segítségével történik meg a lemez tökéletes pozícionálása, mely nélkül a pontos megmunkálás lehetetlen. Általában két pozícionálót helyeznek el egy készülékben, melyek a korábban leírt módon határozzák meg a lemez helyzetét. Létezik álló és mozgó kivitel is. Jelen esetben egy mozgó kivitelezésű stiftet láthatunk, mely a lyukra merőleges irányban le fel tud mozogni. Ezzel a mozgással megkönnyíti a lemez behelyezését és kivételét. A mozgatást egy pneumatikus munkahenger végzi. Pozícionáló egység részei:

1: Kerek Stift 2: Pneumatikus munkahenger 3: Konzol Az pozícionáló stiftek is nagymértékben parametrizáltak. Itt is csak néhány referenciát kell lecserélni, és az egység a helyére áll. A lyuktól függően akár dőlt irányban is képes beállni automatikusan. Ez után ez a modell is a lyuk körül tetszés szerint elforgatható. Paraméterekkel állítható például, hogy a konzol a munkahenger jobb vagy bal oldalán helyezkedjen-e el.

14


3.2.4. Lyukasztó egység A következő pontokban egy lyukasztó egység felépítését fogom ismertetni. A bemutatott egység egy tipikus kialakítást mutat, mely a leggyakoribb konstrukció a lyukasztó készülékekben. Először egy teljes egységet láthatunk, mely tartalmazza magát a lyukasztót, a tartó konzolt és a lineáris mozgatáshoz szükséges talapzatot.

Dupla kialakítású Lyukasztó

Konzol

Mozgató Talapzat

9. ábra. Lyukasztó egység talapzattal

Ezeknek az egységeknek számos kialakítási fajtája van főleg a lyukasztó részt tekintve. Erre azért van szükség, mert az adott helyre (A oszlop, B oszlop, felső ablakkeret, stb.) nem mindig lehet ugyanazt a típusú lyukasztót beépíteni a helyhiány miatt. Bizonyos helyeken alámetszett a lemez, mely azt takarja, hogy ha „hagyományos” egységet építünk be, akkor nem lehet majd betenni, sem kiemelni a lemezt a munka elvégzése után. Ezeket az eseteket a későbbiekben részletezem majd.

15

4. Intelligens modellcsaládok

4. Intelligens modellcsaládok A konstrukciós folyamatban, még nincs kihasználva a CatiaV5 nyújtotta összes parametrizálhatósági lehetőség. A lyukasztó készülékek tervezése során már használnak intelligens egységeket, de ezek csak a pneumatikus megfogók, a pneumatikus tájoló stiftek és az alátámasztó egységek. A készülék nagyobb része (a lyukasztó egységek) még hagyományos úton, helyre rajzolással készül. Helyre rajzoláskor az egységet a lemezmodellen lévő lyuk köré építik fel és ily módon minden egyes lyukra más-más, részben eltérő lyukasztóegység kerül. Ez a folyamat így rendkívül időigényes és több a konstruktőrnek a hibázási lehetősége is, hiszen minden modellt újra fel kell építeni. Ebből az okból kifolyólag az oldalfal lyukasztó készülékeknél a legmegfelelőbb a lyukasztó egységek intelligens modellcsaládjainak a létrehozása. A következő pontokban a lyukasztó egységek felépítését, beépítési lehetőségeit fogom bemutatni.

4.1. Lyukasztó egység részei Egy lyukasztó egységet alapvetően három fő alegységre lehet felosztani (10. ábra). Bélyeg és matrica kialakítás

Mozgató alegység

Konzol

10. ábra. Lyukaszó egység robbantott ábrája

16


A három alegységre bontás azért történt meg, mert a referenciának szolgáló készülékekben is külön rajzegységként kezelték őket. Ugyanakkor észrevehető volt, hogy a konzolt és a mozgató alegységet is több típusnál meg lehet figyelni, tehát egy konzol vagy mozgató egység több típusú bélyeg és matrica kialakításnál is jelen van. Ezért célszerű külön-külön rajzegységként kezelni őket a kész modellen belül.

4.1.1. Bélyeg és matrica kialakítás A bélyeg és matrica kialakítás a legváltozatosabb, számos formát ölthet, mivel ez helyezkedik a lemezhez a legközelebb, konkrétan a lemez a matrica és a bélyeg között helyezkedik el. Attól függően, hogy mennyi a hely a lemeznél, különféle kialakítások lehetségesek. A gazdaságosság szempontjából a legmegfelelőbb az, ha egyszerre minél több lyukat ki tudunk lyukasztani. Az egy egységgel maximálisan lyukasztható lyukak száma három lett, mert a lemez ferdeségéből adódó lyukirányok eltérése már túl nagy lenne és a lyukak szélein sorja képződne vagy nem pontosan adott alakúak lennének. Tehát léteznek egy, két és három lyukasztót magába foglaló bélyeg és matrica kialakítások. Néhány példát ábrázolnak a következő ábrák.

11. ábra. Egylyukasztós kialakítás

12. ábra. Kétlyukasztós kialakítás

17


13. ábra. Háromlyukasztós kialakítás

Ez a három alaptípus az, mely először felépítésre került, de léteznek különlegesebb kialakítású típusok is melyeket nagyobb méretű kerek vagy alakos lyukakhoz használnak.

14. ábra. Állítható, egylyukas kialakítás

15. ábra. Állítható, kétlyukas kialakítás

4.1.2. Mozgató alegység A mozgató alegység funkciója szerint a nyitási és a zárási feladatokat látja el valamint hordozza a bélyeg és matrica kialakítást. Egy, kettő és három lyukasztónál is ugyanazt a mozgató egységet használják. Az egységnek négy fő típusa van, melyek a következők:

18




Az első típus viszonylag egyszerű. A mozgató hidraulikus munkahenger fixen van rögzítve egy alaplapra, melyen aztán két, sínen csúszó kocsi segítségével mozgatja a bélyeget a matrica felé (16. ábra).

16. ábra. Kétsínes, fix kialakítás



A második típus is egyszerű. Itt csupán egy sínen csúszik egy kocsi. Ezt a típust szűkebb helyekre építik be, ahol már a dupla kialakítás nem férne el. Értelemszerűen ezt a típust csak egy bélyeges felépítménnyel készítik. Különlegessége ennek a típusnak, hogy nem a munkahenger a rögzített, hanem a matricatartó, ugyanis ennél a típusnál a munkahenger előtt a matrica található, nem a bélyeg, tehát fordított elrendezésű a lyukasztó egység. A kialakításnál a matrica rögzített és a henger saját magát húzva a sínen mozgatja a bélyeget (17. ábra).

17. ábra. Egysínes, fix kialakítás

19




A harmadik típus már bonyolultabb felépítésű. Kialakításának lényege, hogy a nyitása két irányban történik. Mind a bélyeg mind a matrica nyílik a nyitó mozgás közben. Ez a típus akkor szükséges, ha alámetszett a lemez és a függőleges kiemelését megakadályozná a matrica vagy a bélyeg. Beállítható, hogy nyitáskor mennyit mozduljon a bélyeg és mennyit a matrica. Ütközők segítségével állíthatóak be a kívánt távolságok és az ábrán (18. ábra) látható sárga állítócsavarral pedig a megfeszítő rugó feszességét lehet kalibrálni. A rugó arra szolgál, hogy a megfelelő helyen tartsa a bélyeget és a matricát, ha nincs terhelés alatt a szerkezet.

18. ábra. Kétsínes, állítható kialakítás



A negyedik típus hasonló az előbbihez, csak itt is, ahogy a második típusnál fordított az elrendezése a bélyegnek és a matricának és az állító csavarok is ebből az okból a munkahenger mögé kerültek (19. ábra).

19. ábra. Kétsínes, állítható, fordított kialakítás

20


4.1.3. Konzol A konzolok többnyire hasonló kialakításúak minden típusú lyukasztónál. Hegesztett kazánlemez alkatrészekből állítják össze. A konzol feladata, hogy a megfelelő helyen tartsa a lyukasztót. A kialakítása nem egyszerű, ugyanis a lyukasztó az alaplaphoz képest térszögben áll (a lemez kialakítása és a lyukak pozíciója miatt) és a konzolnak kell kivennie a térszöget olyan módon, hogy ne kelljen e miatt különleges, 5D-s gyártási művelethez folyamodni. Ezt oly módon oldják meg, hogy a konzol felső lapját szögben marják és a lap még meg is van döntve. Így veszik ki a térszöget a lyukasztó állásából bonyolult megmunkálási technológiák nélkül. A kialakult szögek legtöbbször tört szögek, de a mai CNC megmunkálásnak ez nem jelent különösebb problémát. A 20. ábra egy ilyen konzolt mutat be.

20. ábra. Hegesztett konzol

A konzolon jól látható a néhány fokos ferde marású és éles szögben megdöntött felső lap. A modell felépítésekor lényeges szempont volt, hogy a konzol automatikusan korrigálja a térszögeket, így lecsökkentve szintén a tervezési időt.

21


4.2. Lyukasztó beépítési lehetőségei A lyukasztó egységek beépítési lehetőségeiről egy mátrix elrendezésű táblázat készült, melyben a függőleges oszlopban a Mozgató alegységek típusai, a vízszintes sorban pedig három referenciamodellből azokat a helyek, ahová a lyukasztók beépítésre kerültek láthatóak. A táblázat belsejébe a bélyeg és matricakialakítások kerültek, szemléltetve, hogy az egyes helyekre hány féle kialakítást lehet beépíteni. A felső sorba a különböző állású lyukakhoz lemezkeresztmetszetet is bekerült lyukasztási iránnyal jelölve a pontosabb szemléltetés kedvéért. A kialakítási mátrix az [1] mellékletben megtekinthető nagyobb méretben is.

1. táblázat. Kialakítási mátrix

22

5. Intelligens modellek kidolgozása

5. Intelligens modellek kidolgozása Ebben a pontban egy lyukasztó egység részletes felépítését mutatom be. Egy olyan modellt választottam bemutatásnak, mely a legtöbbször fordul elő a lyukasztó készülékekben. Ez az egység a Kialakítási mátrix egyes, ötös és kilences pozíciójába illik. Ezen a tipikus felépítésű lyukasztón jól bemutatható az intelligens modellek strukturáltsága, a paraméterekkel változtatható méretek, a méretek egymáshoz való idomulása. A választott típus egy fix mozgató alegységre felépített dupla bélyeg és matrica kialakítású lyukasztó egység (21. ábra).

21. ábra. Dupla kialakítású, fix lyukasztó egység

A lyukasztó egységet olyan módon kell felépíteni, hogy a lemezmodellen található lyukakra minél hamarabb, néhány mozdulattal rá lehessen hívni (építeni). A felépítés lényege az volt, hogy a lyukasztó a lyukirányoknak megfelelően (melyek igen változatos szögekben állnak az autó koordináta rendszerhez képest), a lyukakra pozícionálva álljon be. A következő pontokban ennek részletezését mutatom be.

23


5.1. Intelligens modell felépítése; bélyeg és matrica kialakítás Egy intelligens modell felépítésénél többféle szempontot kell figyelembe venni. A modell rövid idő alatt beilleszthető legyen, a beillesztést követően könnyedén módosítható legyen, e mellett gyártástechnológiai szempontból megfelelő legyen, tehát a rajzolt alkatrészek minél egyszerűbbek és egyszerű gyártási eszközökkel legyárthatóak legyenek. Ezeket a szempontokat figyelembe véve egy komplex problémával kerülünk szembe, melyet lépésről-lépésre kell megoldanunk. Első lépésként az egység felépítésének struktúráját kell kigondolni. A Catia V5-ben a parametrikus modellek létrehozásához a fentről-lefelé tervezést használjuk, mert ez teszi lehetővé hogy a modellben látható darabok függjenek egymástól. De nem minden alkatrészt rajzolunk referenciákhoz, hanem amelyiknél nincs szükség rá ott az abszolút koordináta rendszerhez rajzolunk és kényszerekkel oldjuk meg a kötődést a többi elemhez. Amely alkatrészek referenciákhoz rajzoltak azok fix kényszert kapnak, mivel a rendeltetési helyükre lettek rajzolva. A kidolgozott modellnek is van egy felépítése. A fő összeállítás a lyukasztó nevét viseli. Alá a bélyeg és matricakialakítás partjai kerülnek. A mozgató alegység egy külön összeállítás alá kerül, mert több típusú bélyeg és matricakialakításhoz is

használhatunk

ugyanolyan

mozgató

alegységet.

A

„fa”

struktúrája

így

a

következőképpen néz ki (22. ábra).

22. ábra. A "fa" struktúrája

24


Pirossal az összeállítások vannak bekarikázva. Felül a fő összeállítás, alul a mozgató alegység összeállítása látható. Közöttük a bélyeg és matrica kialakítás alkatrészei helyezkednek el. Minden alkatrész a fő összeállítás alá van rendelve, így megnyitáskor csak azt kell megnyitni és az megkeresi a hozzá tartozó alkatrészeket. Mivel a lyukasztót a lyukasztási pontra fogjuk ráhívni a lemezen, így célszerű a felépítést onnan kezdeni. Tehát a felépítést a bélyeggel kezdjük, mely köré majd kifelé haladva rákerül a többi alkatrész. Így, ha a bélyeg a helyére ugrik, akkor „húzza” magával a többi darabot is. Ahhoz, hogy ez megtörténjen a lyukakat és a modellt valamilyen közös szálra kell kapcsolni. Ez a közös szál lesz az Adapter amellyel a kapcsolatot létre fogjuk hozni.

5.1.1. Az Adapter felépítése Mielőtt az adapter felépítését elkezdjük át kell gondolni hogy mire van szükségünk. A lyukasztót két adott, a lemezmodellen meglévő, de a valóságban nem létező lyukra szeretnénk ráhívni, úgy hogy a lyuk középpontját támadják meg és lyukasztási irányba álljanak be. A lyukasztó három szabadságfokának lekötéséhez elegendő két pont és egy irány (továbbiakban: referenciák) megadása. Az adapterben létezni kell ennek a két pontnak és iránynak, de a lemezen is. Így majd a helyre illesztésnél csak ki kell cserélni az adapterben lévő referenciákat a lemezen lévőkre. A lemezmodellen nincsenek rajta a szükséges referenciák. Ezeket magunknak kell létrehoznunk. Ezen pontoknak a létrehozásához készült egy Powercopy (2.2.1 pont), amely leegyszerűsíti a folyamatot.

23. ábra. Powercopy behívva

25


A működése a következőképpen zajlik: Egy katalógusból (Catalog Browser) kiválasztjuk a már létrehozott Powercopy_Lyukasztasi_pontot. Az 23. ábra mutatja az ablakot, ami felugrik a kiválasztás után. Az ablakban meg kell adni az input értékeket, a lemezen lévő lyuk körvonalára és magára a lemezre kell kattintani a kurzorral, majd a „Use identical name” paranccsal a többi szükséges eszközt felismeri a Powercopy. Elhelyez a lemezen a kiválasztott lyukra egy lyukközéppontot felvesz egy lyukra merőleges lyukasztási irányt és elhelyez a lyukra egy vágósíkot amelyet a majdani lyukasztó matricájának alakra vágásához használhatunk. Ezt a vágósíkot az Adapterbe is beépítjük és a többi lecserélendő referenciához csatoljuk. Függvények és scriptek segítségével az elhelyezett objektumokat beszámozza és ki is publikálja a Powercopy_ Lyukasztasi_pontot.

Lyukprofil Lemezfelület

24. ábra. Powercopyval elhelyezett referenciák

Tehát az Adapter felépítéséhez csak két pont és egy egyenes van, továbbá a két felület, de azok a szerkesztéshez nem szükségesek. A két lyuk melyre a lyukasztót rá szeretnénk hívni, nem feltétlenül esik egy síkba. A lemez kialakítása igen változatos így szinte sosem egyezik meg a két lyuknak a lyukasztási iránya.

26


Mivel az adapterhez csak az egyik lyukirány szükséges így a nagy lyukasztási szögeltérések elkerülésére a következő megoldás született. Az Adapterben lévő lyukasztási irányok nem egyeznek meg a valódi iránnyal, hanem a két lyuk közötti felező merőleges irányát választjuk, így a tényleges lyukasztási irány a két lyuk síkja közötti szögeltérés felével egyezik meg. Ezzel a megoldással a lehető legkisebb lyukasztási ferdeséget állítjuk be (rövidebb vonal a lyukirány a két pirossal a lyukasztási pontok).

25. ábra. Lyukasztási irány és pontok

A lyukasztási pontok és az irány segítségével koordináta rendszereket veszünk fel, melyekhez a későbbi rajzolást fogjuk végezni. Ahhoz, hogy a referenciák cseréjét véghez lehessen vinni az Adapterben lévő referenciákat izolálni kell, hogy elveszítsék kötöttségüket. Csak az izolált pontok cserélhetők le. Hogy mégse vesszenek el ezek a pontok, egy ún. „affinty-t”, másolatot kell létrehozni róluk. A kész Adapterben külön „geometrical set” alá rendeljük a két lyukhoz tartozó referenciákat és „Referencen_1-2” neveket kapnak. Az adapterben elhelyezésre került továbbá egy sík is, mely a majdani készülék alaplapjának síkja lesz. Ezt a síkot is a referenciák közé tesszük, mely így szintén lecserélésre kerül. Az Adapterből használni szeretnénk a koordináta rendszereket, a vágósíkokat és az alapsíkot a továbbiakban, így ezeket publikálva továbbvihetők a következő partba. Mivel a lemezen lévő lyukak egymástól való távolsága minden esetben más, az adapter lényege, hogy a két koordináta rendszer a referencia csere során a lyukak közepére essen. Így a lyukasztó egység szélességének mérete minden esetben más lesz, idomul a lemezmodellen lévő lyukak távolságához. Az 26. ábra az elkészült Adaptert mutatja, mely a fában mindig közvetlenül a fő product alatt helyezkedik el. Láthatóak a referencia geometrical setek és a publikált elemek.

27


26. ábra, Adapter

5.1.2. Bélyeg, bélyegtartó, gyűrődés gátló, gumirugó beépítése A bélyeg és a hozzá tartozó elemek vásárolt darabok, melyeket nem kell legyártatni, így nem is kell, hogy változtatható legyen a méretük, tehát kényszerekkel elég őket rögzíteni. Ezek az elemek az elsők melyek az adapterhez vannak rögzítve. Az adapterbe rajzolt koordinátarendszerekhez kötjük a darabokat. A térbeli helyzet rögzítéséhez mindhárom szabadságfokot (X, Y, Z koordinátát) le kell kötnünk. Ehhez három kényszerre van szükség. Több kényszer is található a Catia V5 programban, de ezek közül négyet használunk a legtöbbször: -

Coincidence: az érintkező felületeket vagy tengelyeket lehet vele összekapcsolni

-

Fix: azokra az elemekre tesszük, amiket a helyükön szeretnénk rögzíteni

-

Offset: távolságot állíthatunk be vele

-

Angle: alkatrészek szögelfordulását köthetjük le vele.

28


Ezeknek a kényszereknek a segítségével rögzítjük az Adapter koordinátarendszeréhez a bélyeget, a bélyeghez pedig a többi tartozékát.

27. ábra. Bélyeg és tartozékai

Az átlátszóvá tett gyűrődés gátló és gumirugó alatt látható a bélyeg. A bélyegtartó egy speciális módon lett rögzítve. Az elfordulása ellen egy szögkényszert kapott és ennek a kényszernek az értéke egy paraméterhez lett csatolva (28. ábra, Orientierung paraméter). Ez azért volt szükséges, mert ha a két lyuk a lemezmodellen nagyon közel lenne egymáshoz, akkor a két tartó lehet hogy összeérne és ütközne a modellben. E miatt a két bélyegtartó 180 fokkal elforgatható, így a másik oldalra nyúlik ki. Ezzel a manőverrel sokkal univerzálisabb lesz az elkészült modell. Megrajzolásakor beépítésre került egy másik paraméter is amivel a típusát lehet a tartónak változtatni.

28. ábra. Bélyegtartó paraméterei

29


A másik típusú bélyegtartó méretei másak, a furatok máshol vannak rajta és az átmérőjük is más. Ezeket a méretváltoztatásokat rule (szabály) írásával tudjuk megtenni (melléklet).

29. ábra. Bélyegtartó ruleja

Az 29. ábra mutatja a megírt rulet. A modellen az fx-el jelölt méretek változnak. A rule szöveges részébe ezeket a méreteket írjuk be és méretet adunk neki. Hivatkozunk a paraméterre amit előzőleg létrehoztunk (Stempelhalter_Typ). A ruleba bele van írva, hogy ha a paramétert változtatjuk akkor a méretek is változnak.

30. ábra. Paraméter

30


Az elkészült rule után a bélyegtartó méretei egy egyszerű kattintással a következőképpen változnak:

31. ábra. CRT 13-as bélyegtartó

32. ábra. CRT 10-es bélyegtartó

5.1.3. Matrica kialakítása A matrica egy speciális anyagból készül, mely képes elviselni a lyukasztáskor fellépő erőket és kopásokat. A matrica furata a bélyeg átmérőjétől egy kis mértékkel nagyobb. A különbség attól függ, hogy milyen típusú anyagot lyukasztunk (alumínium, acél) és mekkora vastagságú az anyag (ez jelen esetünkben 0,7 mm). A matrica kialakítása is, mint a bélyegtartónál átfordítható, szintén az ütközés elkerülésére. Ebben az esetben is egy paraméter lett létrehozva, mely multiple típusú, ami azt jelenti, hogy csak előre definiált értékeket kaphat. Ezek az értékek itt a Matrize_Seite_Typ: -RECHTS és –LINKS értékeket kapták (33. ábra).

33. ábra. Matrica paramétere

31


A matrica felépítésénél látható a két tűrt furat (kék illesztett furat). Ezek a furatok a matrica pontos tájolását segítik és a csavaró és hajlító igénybevételt veszik fel. Így a csavarnak csak a húzó igénybevételnek kell megfelelnie. E miatt elég egyetlen csavar is a konstrukcióba. A matrica átfordítását szintén egy rule (szabály) segítségével lehet elvégezni. A koordináta rendszert, amihez a matrica skiccét rajzoljuk, a zöld furat középpontjába kell helyezni. Így a modell méreteit mindkét irányba meg lehet adni (34. ábra).

34. ábra. Matrica skicce

Az ábrán narancssárgával jelölt méretek lesznek beleírva a ruleba, értéküket mi adhatjuk meg, így jobbos illetve balos matricánál csak fel kell cserélnünk a két jelölt méretet és máris átfordul a matrica. A furatok középpontját hasonló módon változtathatjuk, így egy furatot csak egyszer kell létrehozni. A lemarásnál viszont már nem tudjuk alkalmazni ezt a módszert, ugyanis nem terjed ki a mérete a teljes darabra. Itt azt a lehetőséget kell kihasználni, hogy a rule lehetőséget biztosít bizonyos elemek ki- és bekapcsolására. Így megrajzoljuk a kétoldali lemarásokat és a ruleban tru (engedélyezve) vagy false (letiltva) parancsokkal beállíthatjuk a megfelelő lemarás aktivitását. A szabályba bele kell írni a lemarások skiccét is, mert a Catia a kihúzás letiltása után még látja és hibaüzenettel érzékeli a skicceket. A következő oldalon a 35. ábra az elkészült szabályt mutatja. Pirossal karikázva látható a nagyoló lemarások ki- és bekapcsolása.

32


35. ábra. Matrica átfordításának szabályja

Az elkészült rule után a matrica a következő alakokat veheti fel (36. ábra, 37. ábra). A matrica nem fix kialakítású, rögzítését kényszerekkel oldjuk meg. Koordinátarendszerét az Adapter koordinátarendszeréhez kényszerezzük.

36. ábra. Matrica jobbos

37. ábra. Matrica balos

33


A matrica mögé hézagoló lemezeket kell beépíteni. Mivel a valóságban préselt lemez szinte sohasem egyezik meg a lemezmodellel és a lyukasztó egység gyártásából is adódhatnak hibák, hézagoló lemezeket építünk be a konstrukcióba. Ezek a lemezek szabványosan két milliméter vastagságúak. Az összeszerelésnél a munkások ezeknek a lemezeknek a vastagságát módosíthatják (leköszörülhetnek belőle) és ezzel be tudják állítani az egységet a megfelelő pozícióba. Hézagolást a tér mindhárom irányába be kell építeni a konstrukcióba, hogy teljes legyen az állítási lehetőség. A hézagolást ennél a lyukasztó egységnél a konstrukció különböző elemeinél elhelyezett lemezekkel oldjuk meg.

5.1.4. Matricatartó A matricatartó kialakítása szokatlan, azért alakult így, hogy a lehető legkisebb konstrukciós utómunkával meg lehessen formálni olyanra, hogy beférjen a lemez alámetszett részeibe is. Kialakítása szintén a jobbos, balos elvet követi hasonlóan mint ahogyan azt a matricánál ismertettem. Ezt a darabot sem rajzoljuk a helyére, rögzítését kényszerekkel oldjuk meg, mint a matrica esetében. A matrica tartónak egy másik szerepe is van. A lehulló, kivágott lemezdarabokat el kell vezetnie egy cső felé, amin keresztül majd egy hulladéktároló dobozba esik (38. ábra). Az ábrán a sárgával jelölt rövidebb furaton esik át a hulladék darab, majd a hosszabb furat eljuttatja az elvezető csőhöz.

38. ábra. Matricatartó, elvezető furatok

34


Tehát a matricatartó kialakítása a jobbos balos elv szerint a következőképpen alakul:

39. ábra. Matricatartó jobbos

40. ábra. Matricatartó balos

5.1.5. Tartólap A tartólap a bélyegtartó mögött helyezkedik el, feladata annak rögzítése. A bélyegtartón is található két illesztett furat, de ezek ellenpárjai a német kollegák kérésére nem készültek el, mert szereléskor csak megnehezítik a dolgozók munkáját és a pozícionáló feladatot a matrica illesztett furatai már ellátják. Ha rákerülnének ezek a furatok a tartólapra akkor a bélyeg nem biztos, hogy bele tudna találni a matrica furatába. A tartólap szintén az előbbiekben említett módon lett parametrizálva. Egy szabály került megírásra, melyben a skiccek méretei, a lemarások aktivitása és a furatok pozíciója lett beállítva. A tartólap helyzete is állítható függőlegesen hézagoló lemezekkel. Ehhez viszont a tartólap furatait ki kellet bővíteni, így ovális furatok kerültek rá. A középső, illesztett furatot finommegmunkálással alakítják ki. Az elkészült tartólap kétoldali ábrái:

41. ábra. Tartólap jobbos

42. ábra. Tartólap balos

35


A tartólap a helyére van rajzolva, fix kényszert kapott, ugyanis a menetes furatok pozícióját a bélyegtartóból, mint referenciát kapja. Erre azért van szükség, mert a bélyegtartót nem csak 180 fokkal lehet elforgatni, hanem gyakorlatilag bármilyen szögben. Azért lett ez a szabadság adva a konstruktőrök kezébe, mert léteznek a lemezmodelleken alakos furatok is, melyek lyukasztására ez a lyukasztó is képes. A referencia készülékek mérésekor kiderült, hogy az alakos lyukak állása a lemezmodellen nem minden esetben egyezik meg.

43. ábra. Szögeltérés a lemezmodell alakos lyukai között

Ennek a szögeltérésnek a kiküszöbölésére lehet elfordítani a bélyegtartót. A konstruktőr megméri a szögeltérést a lemezen, majd a lyukasztó egységben beállítja a megfelelő szöget. A bélyegtartó fordítja magával a bélyeget, a matricában lévő alakos furatot pedig csak utána kell állítani a bélyeg alakjának. Mivel a tartólap nem fordul a bélyegtartóval, ezért csak a bélyegtartót rögzítő furatkép változik. A furatok helyzetének meghatározása a gyártáskor a mai NC technikával nem okoz problémát. A 44. ábra egy eredeti furatképű tartólapot, a 45. ábra pedig egy elfordított furatképű tartólapot ábrázol.

44. ábra. Eredeti furatkép

45. ábra. Elfordított furatkép

36


5.1.6. Bélyegoldal A bélyegoldali alkatrésznek a szerepe a tartólapok rögzítése és így a bélyegeknek a hidraulikus munkahengerrel való összekötése. A kialakításánál figyelni kellett a minél kevesebb megmunkálás alkalmazását, hogy minél kisebb költségbe kerüljön a darab előállítása. Ez a darab mozgó alkatrész, a tetején található süllyesztett furatok az alatta lévő csúszó kocsik rögzítésére szolgálnak. A kocsik rögzítésére nem használunk illesztett stifteket, mivel a sínek a kocsik alatt minden oldalról stiftekkel lettek tájolva. A kocsik közül csak az egyiket rögzítjük, a jobb oldalit, a bélyegoldal alján lévő retesszel és a másik oldalán található szorító darabbal. Így nem lesz túlhatározott a sínek kocsikkal való kapcsolódása és kis súrlódási tényezővel, akadás nélkül tudnak a kocsik mozogni. Mivel a bélyegek távolsága a lemezre híváskor mindig változik, ezért a bélyegoldalnak idomulnia kell ehhez a változáshoz. Ez úgy lett megoldva, hogy a két tartólap oldalára egy-egy sík lett felvéve, melyeket aztán publikálva, referenciaként a bélyegoldal partjába másoltunk és a nyers darab skiccét ahhoz kötöttük. A koordináta rendszereket, amikhez a darab rajzolva lett szintén a tartólapokból lettek hozva. A megmunkálásokat pedig a nyers darab oldalához kellett méretezni, így minden méret igazodik a bélyegek közötti távolsághoz. Az ábrán piros színnel láthatóak a referenciaként behozott síkok.

46. ábra. Bélyegoldal

A bélyegoldal a bevitt referenciák miatt fix kényszert kapott. Létre lett benne hozva egy koordináta rendszer, amihez majd a hozzá kapcsolódó hordozó lett kényszerezve.

37


5.1.7. Matricaoldal Az utolsó alkatrész, mely a bélyeg és matrica kialakításhoz tartozik a matricaoldal. A matricaoldal tartja a matricatartókat melyek a matricát hordozzák. Kialakításának elve hasonlít a bélyegoldalhoz. Ebbe az alkatrészbe is síkok lettek másolva, csak ezek a síkok a matricatartókból érkeztek. Az alkatrész az adapterből hozott két koordinátarendszerre lett rajzolva. Az aljára egy koordinátarendszer lett elhelyezve, mely a hozzá épített hordozó alegység referenciája lesz. Az ennek az elemnek a rögzítésére szolgáló furatok középpontjai egy skiccre lettek felvéve, így egy elemként továbbvihetők a hordozó egység megfelelő darabjába és ott a furatok ellenpárjai bizonyosan a megfelelő pozícióba kerülhetnek. Ezt a megoldást a konstruálás során a lehető legtöbbször alkalmazzák, így is elkerülve a furathibákat. A matricaoldalon találhatóak még azok a furatok, melyekhez a hulladék elvezető csöveket rögzítik. A 47. ábra a matricaoldalt a mutatja.

47. ábra. Matricaoldal

5.2. Intelligens modell felépítése; hordozó alegység A hordozó alegységet egy külön egységként kezeljük, külön összeállítás alá van rajzolva, mivel többféle típusú bélyeg és matricakialakítás alá is lehet rendelni. A hordozó alegységnek is van adaptere. Ebbe az adapterbe vannak belemásolva azok a referenciák, amelyek a megrajzolásához szükségesek. A referenciák koordinátarendszerek, síkok és néhány furatkép. Minden egység, mely nem kényszerekkel van a helyére rögzítve fix kényszert kap, így az egész hordozó alegység is.

38


5.2.1. Tartólap A hordozó alegységen belül csak egy alkatrész van referenciákhoz rajzolva, a tartólap. Ez a lemezszerű alkatrész hordozza az egész felépítményt. Fontos hogy referenciákhoz rajzoljuk, ugyanis a felépítmény hossza változó méret. Ha a bélyeget kicserélik egy hosszabbra vagy változtatnak valamit a bélyegoldal, bélyegtartó, stb. méretein, akkor ennek az alkatrésznek követnie kell azt a változást. Ez egy egyszerű módon lehetséges. A lap skiccének méreteit azokhoz a síkokhoz kell rajzolni, melyeket a matricaoldalból és a munkahengerből hozunk. Az ábrán pirossal jelölt síkokhoz van rajzolva a tartólap (48. ábra).

48. ábra. Tartólap skicce a síkokkal

A tartólapra a síneket rögzítő furatokat szintén egy szerkesztett furatkép skiccre rajzoljuk, így egy furat megrajzolásával és egy User pattern furatkiosztással az összes furat megrajzolható. Ennek az alkatrésznek az aljára is került egy koordinátarendszer, mely majd a konzol rögzítését teszi lehetővé a lyukasztó egység alján. Az elkészült tartólapot a 49. ábra mutatja.

49. ábra. Tartólap

39


5.3. Modellek vizsgálata valós modellkörnyezetben Miután felépült a modell ki kell próbálni, hogy milyen módon és mennyi idő alatt lehet beilleszteni a valós helyére, a lemezmodellre. Első lépésben a lemezmodellt be kell hívnunk egy összeállításba, mely majd az egész lyukasztó

készülék

fő

összeállítása

lesz.

A

készüléknek

van

egy

abszolút

koordinátarendszere. A szerszámlapot ennek a koordinátarendszernek az XZ síkjával párhuzamosan kellene felvenni. Ezekben a lyukasztó készülékekben azonban a szerszámlapot 15 fokkal el kell forgatni az abszolút koordinátarendszer X tengelye mentén. Erre azért van szükség, mert a normál állású szerszámlapnál a lyukasztók olyan nagy szögekben állnának, hogy sok esetben nem is lehetne őket felépíteni a helyükre. Ebből az okból született ez a megoldás, mellyel már lehetséges a konstrukció kialakítása. Ezt a módszert minden hasonló készülékben alkalmazzák. A 50. ábra az elfordított koordinátarendszert mutatja a vele párhuzamos szerszámsíkkal. Fehér színnel az eredeti, piros színnel az elforgatott KR.

50. ábra. Elforgatott koordinátarendszer

40


A lyukasztó beillesztését a következőképpen kell végrehajtani: A összeállítás alá behívott lemezre

felveszünk

Powercopy

segítségével

referencia

pontokat,

irányokat

és

vágófelületeket. Ezek a referenciák is publikálódnak az elhelyezésük során. Ez után az „Existing Component With Positioning” paranccsal behívjuk az összeállításba a lyukasztó egységet. Amikor megjelenik az ablak rögtön fix kényszert is rakhatunk a lyukasztóra. A lyukasztó a referenciacsere előtt az abszolút koordinátarendszerre áll be (51. ábra). Existing Component…

fix kényszer 51. ábra. Lyukasztó lemezre hívása

A lyukasztó behívása után a lemezmodellből kimásoljuk a publikált elemeket, a lyukasztási pontokat, egy lyukirányt és a vágófelületeket. Ezeket a lyukasztó adapterébe másoljuk a „Paste Special” paranccsal linkesen az „As Result With Link” módon (52. ábra).

52. ábra. Speciális beillesztés linkesen

A bemásolás után az adapterben jelen vannak a kicserélésre váró referenciák. A bemásoláskor létrejött egy „External References” „Geometrical Set” az adapterben, melyben ott vannak az új referenciák. A régi referenciákat cseréljük ki az újakra a „Replace” parancs segítségével.

41


A régi referenciára kattintunk, majd arra az elemre amire ki szeretnénk cserélni és a „Delete Replaced Element…” fület kipipálva a régi referencia ki is törlődik az adapterből. A vonalak és síkok cseréjénél figyelni kell az irányítottságukra. Ezeket nyilak jelzik és helytelen együttállás esetén a nyilak iránya megfordítható.

amire

amit

53. ábra. Referenciák cseréje

Ezt a műveletet minden elemmel végrehajtjuk. Ettől a modell instabillá válik és aktívvá válik alul az „Update all” ikon. Erre kattintva elindul a frissítés és a lyukasztó kezd alkatrészről alkatrészre az új helyére beállni.

54. ábra. Beillesztett lyukasztó

42


A parametrizált elemeket a másik oldalra kapcsolva közelebbi pontokra is ráhívható a lyukasztó egység (55. ábra). Így sokkal univerzálisabb lett a beépítési lehetőség.

55. ábra. Paraméterekkel átalakított egység

A lyukasztó egység a helyén van, ezek után a konstruktőr az esetleges lemezzel való ütközéseknél lemarásokkal igazítja az alkatrészeket a kívánt formára és tovább építi a szerkezetet a többi lyukasztó helyére illesztésével , majd a konzolok és mozgató egységek megépítésével.

5.4. Elkészített lyukasztók típusai, beépítési lehetőségei Kilenc darab lyukasztó egység került megépítésre, melyek majdnem teljesen le tudják fedni a lemezen lyukasztandó lyukakat. A maradék, különlegesebb lyukakra már saját konstruálással kell készítenie a lyukasztót a konstruktőrnek. A lyukasztók különböző beépítési lehetőségei mátrixos formában egy táblázatba lettek foglalva, mely az [1] számú mellékletben megtalálható. Három alapvető típusú lyukasztó készült el melyek mindegyike egy, két illetve háromlyukasztós kivitelben került megépítésre.

43


5.4.1. Egy irányba nyitható fix kialakítású lyukasztó egység Elkészült egy, kettő illetve három bélyeges kialakításban. A két bélyeges kialakítás lett bemutatva a 5.1 fejezetben. Az egybélyeges kialakítás különlegessége, hogy az adaptere olyan módon lett kialakítva, hogy a szerszámsíkra egy irányban mindig párhuzamosan álljon be. A beállítást követően az egész egység tetszés szerint elforgatható a lyukasztási irány körül. Ezeket a típusokat általában az oldalfal A oszlopán lévő lyukak lyukasztására szokták használni.

56. ábra. Egy nyitási irányú, fix kialakítású lyukasztó egység

5.4.2. Két irányba nyitható, fordított nyitási irányú lyukasztó Ez az egység a hátsó C és D oszlopok közötti kisablakon lévő lyukakra illeszthető elsősorban. Két irányba nyílik, ez az alámetszett lemezeknél szükséges, mivel „sima” (5.4.1 pont) lyukasztónál nem megoldható a lemez kiemelése. Ebben az esetben az ablaknál lévő perem akadályozná meg a lemez kiemelését. Az egység szintén egy, kettő és három bélyeggel is fel lett építve. Fordított elrendezésű, a matrica található a munkahenger felől, hogy a szűk helyen is elférjen.

57. ábra. Két irányba nyíló, fordított kialakítású lyukasztó egység

44


5.4.3. Két irányba nyitható lyukasztó egység Ez az egység a lemez B és C oszlopai közötti lyukakra illeszthető, mivel itt is alámetszett a lemez. Szintén elkészült egy, két illetve három bélyeges kivitelben. A 5.4.2 pontban leírtakhoz hasonlóan ez a lyukasztó is mind a bélyeget, mind a matricát mozgatja lyukasztás során. Csak ebben az esetben nem szükséges a fordított kialakítás mert az egység elfér a lemez oldalánál.

58. ábra. Két irányba nyíló lyukasztó egység

Az elkészült összes lyukasztó egységről található kép a [2] számú mellékletben.

45

6. A modellek hatékonyságának elemzése, értékelése


6.1. A modellek hatékonysága A munka elején egy kimutatás készült, hogy a készülékek tervezése közben milyen arányban helyettesíthetők az eredeti konstrukciók a felépített intelligens, parametrizált modellekkel. A kimutatást a 2. táblázat tartalmazza. A kimutatás elkészítéséhez három készüléket vettem alapul. Ezek a készülékek a lyukasztókon kívül tartalmaznak még szorító egységeket és pozícionáló egységeket is. Ezek az egységek is felépíthetőek intelligens modellek segítségével. Ezen egységek beépítési idejét figyelmen kívül hagyva készült el a kimutatás a hatékonyságról. 2. táblázat. Intelligens modellek helyettesíthetősége

Készülék

Összes lyukasztó egység

Intelligens modellekkel helyettesíthető egység

%

AU416

10db

7db

70

AU481

6 db

5db

83,3

AU484

7db

6db

85,7

∑%

23db

18db

78,3

A vizsgálat eredménye jól látható. A lyukasztó egységek több mint hetven százaléka helyettesíthető intelligens modellekkel. A modellek gyakori felhasználása az arra alkalmas esetekben nagymértékben felgyorsíthatja a konstrukciós folyamatot.

46


6.2. Értékelés Ebben a fejezetben a három készüléken vizsgáltam, hogy mikor térül meg azaz idő a készülékek konstrukciója során, amennyi az intelligens modellek kidolgozására lett fordítva. A számításokhoz az alábbi adatok lettek mérve: Típusok és a konstruálásukra fordított idő:

-

-

-

-

Egy irányba nyitható fix kialakítású lyukasztó egység: Egy bélyeggel:

32 óra

Két bélyeggel:

47 óra

Három bélyeggel:

54 óra

Két irányba nyitható, fordított nyitási irányú lyukasztó egység: Egy bélyeggel:

34 óra

Két bélyeggel:

50 óra

Három bélyeggel:

57 óra

Két irányba nyitható lyukasztó egység: Egy bélyeggel:

33 óra

Két bélyeggel:

49 óra

Három bélyeggel:

55 óra

Számítások után az intelligens modellek elkészítésére szánt idő: 411 óra

47


A következő 3. táblázat mutatja az egyes készülékekben lévő lyukasztó egységekre fordított konstrukciós időket. 3. táblázat. Lyukasztó egységekre fordított konstrukciós idők

Intelligens Konstrukciós idő (óra/db) modellekkel Készülék Hagyományos Intelligens helyettesíthető Időnyereség úton modellekkel egységek AU41 7 40 1,2 38,8

Megtakarítás 271,6 óra

AU481

5

38

1,3

36,7

183,5 óra

AU484

6

42

1,5

40,5

243 óra

Az első oszlop a készülékek projektjét tartalmazza. A következő oszlopok tartalmazzák az intelligens készülék egységgel helyettesíthető egységek számait. A konstrukciós idők a fent megadott kiindulási adatokból könnyedén kiszámíthatóak. A táblázat utolsó oszlopában a készülékenként megtakarított idők láthatóak. A megtakarított időket összeadva: 271,6 óra+ 183,5 óra+ 243 óra= 698,1 óra látható, hogy a kinyert idő meghaladja az intelligens modellek konstrukciójába fektetett időt (361 óra), így az ezek fejlesztésébe fektetett idő már két készülék alatt megtérül (271,6+183,5=455,1>411). A második készüléknél (AU481) megtérül a fejlesztésbe fektetett idő, így utána már tisztán nyereséges a modellek használata.

48

7. Irodalomjegyzék

7. Irodalomjegyzék [1]

FÜREDI, KRISZTIÁN: Catia V5 az autóipari tervezésben

[2]

http://www.daytonprogress.de/

[3]

http://www.ina.de/

[4]

http://www.fag.hu/

[5]

http://www.schnupp.de/

[6]

http://www.federnshop.com/

[7]

http://www.turck.de/de/

49

8. Mellékletek

8. Mellékletek [1] [2] [3]

Kialakítási mátrix Lyukasztó egység kialakítások Szabályok

50

8. Mellékletek

[1]

Kialakítási mátrix 7 1

9

5

2

11 10

6

12

3

13 8

4

1

LINEARBEWEGUNG

LINEARBEWEGUNG

LINEARBEWEGUNG

2

3

NICHT PARALLEL MIT DER WZP.

4

5

6

7

9

10

FIX


PARALLEL MIT DER WZP.

8

11

12!

13

FIX

FIX

FIX



PARALLEL MIT DER WZP.


LINEARBEWEGUNG

FIX

X

X 51

8. Mellékletek

[2]

Lyukasztó egység kialakítások:

1. Egy nyitási irányú, fix kialakítású lyukasztó egység egy bélyeggel

2. Egy nyitási irányú, fix kialakítású lyukasztó egység két bélyeggel

52

8. Mellékletek

3.Egy nyitási irányú, fix kialakítású lyukasztó egység három bélyeggel

4. Két irányba nyitható lyukasztó egység egy bélyeggel

53

8. Mellékletek

5.Két irányba nyitható lyukasztó egység két bélyeggel

6.Két irányba nyitható lyukasztó egység három bélyeggel

54

8. Mellékletek

7.Két irányba nyitható, fordított nyitási irányú lyukasztó egység egy bélyeggel

8.Két irányba nyitható, fordított nyitási irányú lyukasztó egység két bélyeggel

55

8. Mellékletek

9.Két irányba nyitható, fordított nyitási irányú lyukasztó egység három bélyeggel

56

8. Mellékletek

[3]

Szabályok (Rule-ok)

- Tartólap, oldalváltás /*Rule created by nagyl1 21.09.2011*/ if Drehung ==0deg { Funktionsteil\Sketch.2\Offset.8\Offset =12mm Funktionsteil\Sketch.2\Offset.9\Offset =52mm Schruppbearbeitung\Pocket.1\FirstLimit\Depth =12mm Schruppbearbeitung\Pocket.1\SecondLimit\Depth =52mm Schlichtbearbeitung\Pocket.2\FirstLimit\Depth =12mm Schlichtbearbeitung\Pocket.2\SecondLimit\Depth =52mm Schruppbearbeitung\Pocket.4\Activity =true Schruppbearbeitung\Sketch.6\Activity =true Feinstbearbeitung\Pocket.5\Activity =true Feinstbearbeitung\Sketch.12\Activity =true Schruppbearbeitung\Pocket.6\Activity=false Schruppbearbeitung\Sketch.17\Activity =false Feinstbearbeitung\Pocket.7\Activity =false Feinstbearbeitung\Sketch.18\Activity =false Durchgangsbohrungen\Hole.4\Activity =true Durchgangsbohrungen\Hole.4\Sketch.15\Activity =true Durchgangsbohrungen\Hole.9\Activity =false Durchgangsbohrungen\Hole.9\Sketch.27\Activity =false Konstruktionselemente\Sketch.34\Offset.229\Offset =55.5mm Konstruktionselemente\Sketch.34\Offset.230\Offset =26mm Konstruktionselemente\Sketch.34\Offset.231\Offset =8.5mm Konstruktionselemente\Sketch.35\Offset.232\Offset =26mm } if Drehung ==180deg { Funktionsteil\Sketch.2\Offset.8\Offset =52mm Funktionsteil\Sketch.2\Offset.9\Offset =12mm Schruppbearbeitung\Pocket.1\FirstLimit\Depth =52mm Schruppbearbeitung\Pocket.1\SecondLimit\Depth =12mm Schlichtbearbeitung\Pocket.2\FirstLimit\Depth =52mm Schlichtbearbeitung\Pocket.2\SecondLimit\Depth =12mm Schruppbearbeitung\Pocket.4\Activity =false Schruppbearbeitung\Sketch.6\Activity =false Feinstbearbeitung\Pocket.5\Activity =false Feinstbearbeitung\Sketch.12\Activity =false Schruppbearbeitung\Pocket.6\Activity=true Schruppbearbeitung\Sketch.17\Activity =true Feinstbearbeitung\Pocket.7\Activity =true Feinstbearbeitung\Sketch.18\Activity =true 57

8. Mellékletek

Durchgangsbohrungen\Hole.4\Activity =false Durchgangsbohrungen\Hole.4\Sketch.15\Activity =false Durchgangsbohrungen\Hole.9\Activity =true Durchgangsbohrungen\Hole.9\Sketch.27\Activity=true Konstruktionselemente\Sketch.34\Offset.229\Offset =8.5mm Konstruktionselemente\Sketch.34\Offset.230\Offset =38mm Konstruktionselemente\Sketch.34\Offset.231\Offset =55.5mm Konstruktionselemente\Sketch.35\Offset.232\Offset =38mm }

- Bélyegtartó, oldalváltás /*Rule created by nagyl1 09.09.2011*/ if Stempelhalter_Typ == "CRT10" { PartBody\Sketch.1\Offset.26\Offset = 44.5mm PartBody\Sketch.1\Offset.43\Offset = 26.925mm PartBody\Sketch.1\Radius.15\Radius = 9.5mm PartBody\Sketch.1\Radius.27\Radius = 12mm PartBody\Sketch.1\Radius.28\Radius = 12mm PartBody\Hole.9\Sketch.19\Offset.85\Offset = 11.1mm PartBody\Hole.10\Sketch.21\Offset.88\Offset = 11.1mm PartBody\Hole.11\Sketch.23\Offset.92\Offset = 26.925mm PartBody\Hole.13\Sketch.27\Offset.94\Offset = 7.5mm PartBody\Hole.13\Sketch.27\Offset.93\Offset = 9mm PartBody\Hole.8\HoleCounterBoredType.4\Diameter =10mm } if Stempelhalter_Typ == "CRT13" { PartBody\Sketch.1\Offset.26\Offset = 50.8mm PartBody\Sketch.1\Offset.43\Offset = 29.97mm PartBody\Sketch.1\Radius.15\Radius = 12.7mm PartBody\Sketch.1\Radius.27\Radius = 15.2mm PartBody\Sketch.1\Radius.28\Radius = 15.2mm PartBody\Hole.9\Sketch.19\Offset.85\Offset = 14.3mm PartBody\Hole.10\Sketch.21\Offset.88\Offset = 14.3mm PartBody\Hole.11\Sketch.23\Offset.92\Offset = 29.97mm PartBody\Hole.13\Sketch.27\Offset.94\Offset = 6.5mm PartBody\Hole.13\Sketch.27\Offset.93\Offset = 12mm PartBody\Hole.8\HoleCounterBoredType.4\Diameter =13mm }

58

8. Mellékletek

- Matrica, oldalváltás /*Rule created by nagyl1 09.10.2011*/ if Matrize_Seite_Typ =="LINKS" { Funktionsteil\Sketch.1\Offset.10\Offset =6mm Funktionsteil\Sketch.1\Offset.11\Offset =30mm `Konstruktionselemente\Sketch_fuer Bohrungen_01\Offset.81\Offset` =16mm `Konstruktionselemente\Sketch_fuer Bohrungen_01\Offset.82\Offset` =4mm Schruppbearbeitung\Pocket.3\Activity =true Schruppbearbeitung\Sketch.4\Activity =true Schruppbearbeitung\Pocket.4\Activity =false Schruppbearbeitung\Sketch.6\Activity =false } if Matrize_Seite_Typ =="RECHTS" { Funktionsteil\Sketch.1\Offset.10\Offset =30mm Funktionsteil\Sketch.1\Offset.11\Offset =6mm `Konstruktionselemente\Sketch_fuer Bohrungen_01\Offset.81\Offset` =4mm `Konstruktionselemente\Sketch_fuer Bohrungen_01\Offset.82\Offset` =16mm Schruppbearbeitung\Pocket.3\Activity =false Schruppbearbeitung\Sketch.4\Activity =false Schruppbearbeitung\Pocket.4\Activity =true Schruppbearbeitung\Sketch.6\Activity =true }

- Matricatartó, oldalváltás /*Rule created by nagyl1 09.10.2011*/ if Matrizenhalter_Seite_Typ =="LINKS" { Funktionsteil\Pad.1\FirstLimit\Length =13mm Funktionsteil\Pad.1\SecondLimit\Length =37mm Konstruktionselemente\Sketch.7\Offset.114\Offset =23mm Konstruktionselemente\Sketch.7\Offset.115\Offset =11mm } if Matrizenhalter_Seite_Typ =="RECHTS" { Funktionsteil\Pad.1\FirstLimit\Length =37mm Funktionsteil\Pad.1\SecondLimit\Length =13mm Konstruktionselemente\Sketch.7\Offset.114\Offset =11mm Konstruktionselemente\Sketch.7\Offset.115\Offset =23mm }

59

Intelligens modellek felépítése autóipari lyukasztó készülékekhez CatiaV5 tervezőrendszer használatával

Recommend Documents