III. évfolyam 19. szám május május 20

III. évfolyam 19. szám. 2012.május 14 – 2012. május 20.

Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) közleményei 2012. május 17. Balog Zoltán: időtálló és korszerű a Nemzeti alaptanterv…………………………...…..3. oldal 2012. május 18. Rendben megkezdődött a spanyol írásbeli érettségi………………………………….....3. oldal 2012. május 18. Megjelent a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj felhívás…………………….…….3. oldal EMMI – kapcsolódó sajtóhírek MTV Ma reggel 2012. május 14. Gloviczky: Nem pénzt pumpálunk - letölthető interjú…………………………………..4. oldal Magyar Hírlap 2012-05-14 Balog Zoltán ma teszi le a miniszteri esküt…………………………………………….….5. oldal Magyar Nemzet 2012. május 15. Balog minisztériuma elé vonulnak a pedagógusok……………………………………....5. oldal InfoRádió 2012. május 15. Miért kerülnek ki élő szerzők az alaptantervből? - letölthető hanggal…………….…..6. oldal Magyar Hírlap 2012-05-15 Populista a hallgatói szerződés- interjú …………………………………………….......…7. oldal Népszava 2012. május 15. Szakképzés: senkire sem hallgat a kormány……………………………………….......…..8. oldal MTV Híradó 2012. május 16. Nem javítanak a javítókulcson……………………………………………………….….......9. oldal Magyar Hírlap 2012-05-16 Elfogadta a kormány a nemzeti alaptantervet …………………………………….........10. oldal Magyar Nemzet 2012. május 17. A nemzeti tudás minimumát határozták meg…………………………………………...11. oldal Fn.hir24.hu 2012.05.17. „Létminimum alatt élnek tanárok”- interjú…………………………………………..….13. oldal

KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

1

HVG.hu 2012. május 17. Hiába kérték, meg sem mutatták a tanároknak a NAT-ot………………………..….......15. oldal Figyelő május 17. 14-15. oldal Hatkarú egység – interjú …..………………………………………...…………………….17. oldal MTV Ma Reggel 2012. május 18.. Hoffmann: Badarság lenne megszüntetni a Corvinust – letölthető interjú……..……19. oldal MR- MTV Hírado.hu 2012. május 18. Oktatásügy: a PSZ szerint senki nem tudja, mi lesz a dolga – hanggal……..……..…..21. oldal FnHír24.hu 2012.05.19. LMP: több tízezer gyerek maradhat éhen a nyáron…………………………….....…......22. oldal MTV Híradó.hu 2012. május 19. Életszerűtlen - ezt mondja az új alaptantervről az MSZP…………………….………....23. oldal Népszabadság 2012. május 20. Réthelyi Miklós még most sem tudja, hová tűnt 30 ezer jelentkező- interjú ………...24. oldal Népszava 2012. május 20. Közvélemény kutatást rendelt a kormány a Nemzeti alaptantervről………….......…..30. oldal Országos hírek Népszabadság 2012. május 15. A Fidesznek nem mindegy, melyik egyház veszi át az iskolát 126 komment…..…….31. oldal Heti Válasz 2012. május 17. 38-39. oldal Kihasználni a gólhelyzetet – interjú Tóth József polgármesterrel….……………….…...33. oldal Magyar Nemzet 2012. május 17. 2013 végétől a Ludovika lehet a közszolgálati egyetem otthona………………...…...36. oldal Index 2012. május 18. Magyar diákok sikere a világ legnagyobb tehetségkutató versenyén……………….37. oldal MTV híradó 2012. május 18. Több milliárdos fejlesztés az ELTE-n …………………………………………….…..…...37. oldal Magyar Nemzet 2012. május 20. Egynyelvű nemzetiségi csoport indulhat Pécsen…………………………….……..…..38. oldal FnHír24.hu 2012.05.20. „Időzített bombák" az iskolákban…………………………………………….………….39. oldal Szakmai sajtó Edupress 2012-05-18. Megoszlik ajkai iskolák dolgozóinak véleménye a fenntartóváltásról…………..…...43. oldal Blogok, videók…………………………………………………………………………...…43. oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

2

Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) közleményei

2012. május 17. Balog Zoltán: időtálló és korszerű a Nemzeti alaptanterv Elfogadta a kormány az új Nemzeti alaptantervet (NAT). A dokumentumot méltatva az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott: annak nemzetösszetartó ereje lehet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője, illetve az oktatásért felelős államtitkár részvételével csütörtökön a kormányszóvivői tájékoztatón bemutatták a kormány által előző nap elfogadott új Nemzeti alaptantervet. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/balog-zoltan-idotallo-es-korszeru-a-nemzeti-alaptanterv

2012. május 18. Rendben megkezdődött a spanyol írásbeli érettségi Reggel 8 órától rendben megkezdődtek a spanyol nyelvi írásbeli érettségi vizsgák. Rendkívüli eseményről nem érkezett bejelentés. Spanyol nyelvből középszinten 63 helyszínen 237 vizsgázó, emelt szinten 18 helyszínen 395 vizsgázó tesz érettségi vizsgát. A spanyol nyelv írásbeli érettségi vizsgája mindkét szinten négy elkülönülő részből áll. Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, amelyből az első rész az „Olvasott szöveg értése” 60 perc időtartamú, a második rész, „Nyelvhelyesség” feladatsorának megoldására 30 perc áll rendelkezésre. Az ezt követő szünet után a 30 perces „Hallott szöveg értése” rész következik, majd végül az „Íráskészség” 60 perc időtartamú feladatsora. Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc. A vizsgán az előzőekben is felsorolt vizsgarészek szerepelnek ugyanabban a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam sorrendben 70, 50, 30, 90 perc. Az íráskészség feladatsora esetében a feladatok megoldásához mindkét szinten használható nyomtatott szótár. (Oktatási Hivatal) http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

2012. május 18. Megjelent a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj felhívás A Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával megvalósuló Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program c. kiemelt projekt célja olyan ösztöndíjrendszer kiépítése, amely a kimagasló oktatási, kutatási, fejlesztési tevékenységek


3

ösztönzésével hozzájárul a hazai felsőoktatás fejlesztéséhez. A most megjelenő ösztöndíj felhívásra a posztdoktorok pályázhatnak bármely tudományterületről. A Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj célja azon kiváló, magyar állampolgárságú fiatal oktató-kutatók támogatásban részesítése, akik tudományos fokozatukat maximum 8 éve szerezték meg, aktívan részt vesznek egy adott kutatási, fejlesztési projektben magyarországi felsőoktatási, akadémiai vagy nonprofit kutatóhelyen, és vállalják, hogy az ösztöndíjas időszak alatt egy adott magyar felsőoktatási intézményben végzik és/vagy hasznosítják tudományos kutatásukat. A Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj kiíráshoz kapcsolódó dokumentumok az alábbi linkről letölthetők: http://www.wekerle.gov.hu/?kinek=1305&cikkid=10454&listabol=1

EMMI – kapcsolódó sajtóhírek

MTV Ma reggel 2012. május 14. Gloviczky: Nem pénzt pumpálunk - letölthető interjú Az oktatásért felelős államtitkár szerint az életpályamodell béremelést hoz szakmai szempontok alapján A pedagógusok életpályamodellje nem pusztán béremelésről szól, hanem arról, hogy a kormány befektet az oktatás színvonalának emelésébe – jelentette ki Gloviczky Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az m1 Ma reggel című műsorában. Definiáljuk a pedagógusok feladatait, a pályán való előrehaladás pedig ezentúl nem csupán az életkortól és a diploma szintjétől függ majd, hanem a folyamatos szakmai munkától. Természetesen egy nagyarányú béremelésről is szó van egy szakmai szempontok alapján ütemezett rendszerben, ez azonban nem pénzpumpálás, mint a Medgyessy-kormány idején az 50 százalékos béremelés – tette hozzá. A közoktatási törvény hivatalosan idén szeptemberben lép életbe, de nagyon kevés olyan passzusa van, mely közvetlenül érinti az iskolákat. Ilyen a mindennapos testnevelés felmenő rendszerű bevezetése, ami azt jelenti, hogy az első, az ötödik és a kilencedik osztályban lesz több testnevelésóra szeptembertől. Az óvodákban szakadékátugrás következik: az oktatás átalakításának egy keveset hangsúlyozott, de annál markánsabb pontja a kötelező óvodáztatás bevezetése. Ennek komoly infrastrukturális akadályai vannak, ezért csak 2014-ben lépne életbe ez a rendszer. Az iskolai oktatásnak az egyik legkomolyabb feltételhiánya az, hogy nem előzi meg az ország egészében megfelelő óvodai felkészítés. Ma a mérések szerint a gyermekek úgy kerülnek iskolába, hogy már alsó tagozaton akár 4-5 évnyi szociális vagy akár mentális különbséget halmoznak fel. Az iskola pedig képtelen rá, hogy kompenzáljon ilyen eltéréseket – magyarázta az oktatáspolitikus


4

Beszélt arról is, hogy eddig gyermeklétszám alapján finanszírozták az oktatást, a fenntartók azért abban voltak érdekeltek, hogy azt növeljék, és mindez egészen abszurd helyzetekhez vezetett. Ezért változik az állam és az önkormányzatok szerepmegosztása: a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők bérét az állam finanszírozza a kincstár felől, a többi munkaerőt pedig a fenntartó. Úgy vélte: szinte a rendszerváltozás óta nem létezett központi tanterv, ami a tankönyvben találtatott, azt tanították. Arra figyelmeztetett, hogy a közbeszédben szereplő 10 százalékos játéklehetőség félreértelmezése a helyzetnek, hiszen az alaptanterv az alapórák alapanyagát határozza meg, és ezenkívül a kerettantervek és a helyi tantervek még legalább másfélszer ennyi órában választhatnak specializációkat, tagozatokat vagy bármilyen helyi sajátosságot. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/05/14/10/Gloviczky_nem_penzt_pumpalunk.aspx

Magyar Hírlap 2012-05-14 Balog Zoltán ma teszi le a miniszteri esküt Öt feladat, a társadalmi felzárkózás, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a nemzetiségpolitika és a romák társadalmi integrációja kerül át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetőjétől az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) irányítójához. A kormány a miniszterek feladat- és hatásköréről szóló rendelet módosítását a Magyar Közlöny legfrissebb számában tette közzé. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, aki Réthelyi Miklóst váltja a tárca élén, amelyet Nemzeti Erőforrás Minisztériumról kereszteltek át Emberi Erőforrások Minisztériumává, ma tesz esküt a parlamentben. A már említett területeken kívül, amelyek eddig a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes vezette KIM-hez tartoztak, ő felel a családpolitikáért, az egészségbiztosításért, az egészségügyért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért, az oktatásért, a kultúráért, a sportpolitikáért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért és a kormányzati tudománypolitikáért. Balog Zoltán szerint az egyházügyi államtitkári tisztségen kívül más poszton is várható személycsere az Emberi Erőforrások Minisztériumában. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/balog_zoltan_ma_teszi_le_a_miniszteri_eskut.html

Magyar Nemzet 2012. május 15. Balog minisztériuma elé vonulnak a pedagógusok Demonstrációt tart pedagógusnapon, június 3-án öt szakszervezet a fővárosban az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt – jelentették be az érintett szervezetek képviselői kedden Budapesten sajtótájékoztatón.


5

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet és az Oktatási Vezetők Szakszervezete követeli, hogy a köznevelési és szakképzési törvény bevezetését előkészítetlenség miatt egy évvel halasszák el, és a közszféra alkalmazottai, a nevelő-oktató munkát segítők 2013. január 1től 20 százalékos fizetésemelést kapjanak. Galló Istvánné, a PSZ elnöke azt mondta: társadalmi összefogást hirdetnek a magyar közoktatásért. Szerinte a szülők nagy része nem ismeri az oktatásban zajló folyamatok gyermekekre hátrányos következményeit. Színvonalas közoktatáshoz minden gyermeknek joga van, és a mindenkori hatalomnak kötelessége ezt biztosítani – szögezte le az érdekvédő. http://mno.hu/belfold/balog-miniszteriuma-ele-vonulnak-a-pedagogusok-1075999

InfoRádió 2012. május 15. Miért kerülnek ki élő szerzők az alaptantervből? - letölthető hanggal Élő szerzők nem részei a nemzeti alaptanterv magyar irodalom részének. A Magyartanárok Egyesülete szerint ez hiba. Kikerült a Nemzeti Alaptantervből Csukás István életműve. Az író az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: szomorú emiatt és méltatlannak érzi. Kiemelte: ha Kodály Zoltánnak tetszett annak idején, amit írt, akkor most nem érti, hogy kinek nem tetszenek a művei. (Letölthető http://www.inforadio.hu/hir/kultura/hir-496929) A Nobel-díjas Kertész Imrén kívül nem úszta meg egy kortárs szerző sem. A NAT ugyanis "kellő távolságot kíván hagyni a még élő szerzők esetén a reflexióra" - nyilatkozta korábban az InfoRádiónak Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója. Ez az érvelés a Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László szerint hibás. Nem igaz, hogy egyes élő írók irodalomtörténeti helye bizonytalanabb - tette hozzá. Kaposi József szerint a szaktanárok ambícióján múlik ezután is, hogy a szabadon választható művek között tanítanak-e kortársat. Arató László viszont úgy véli: a szabadon választható szerzők vagy művek listája is kötött, amin felül több szerzővel már nincs idő foglalkozni. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a múlt héten bejelentette, hogy az új NAT-ban nevesítették Wass Albertet, Szabó Dezsőt és Nyirő Józsefet. A Magyartanárok Egyesülete szerint ez nem irodalomtörténeti, hanem politikai preferenciákat tükröz. Az államtitkárság reméli, hogy a NAT ezen a héten a kormány elé kerül, és hogy őszre elkészülnek a kerettantervek is. http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-497289


6

Magyar Hírlap 2012-05-15 Populista a hallgatói szerződés - interjú Kiss Dávid szerint jogorvoslatra szorulna a felsőoktatás finanszírozása. A hallgatói érdekképviselet februári tüntetésén jelentette be, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a hallgatói szerződések ügyében. 5 perces interjú: Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökségi tagja - Hol tart jelenleg az ügyük? – A bizottság már elkezdett foglalkozni a témával, ami azt jelenti, hogy először a jogszabály megszületésének körülményeiről tájékozódik. A visszajelzések alapján valószínű, hogy kifogásokat fogalmaz meg a testület, vagyis hivatalos vizsgálat indulhat. Ha valaki utánanéz az uniós jogszabályoknak, egyértelművé válhat számára, hogy a munkaerő szabad áramlását korlátozó rendelkezésről van szó. – Mit tartanak elfogadhatatlannak a köztudatba „röghöz kötés” néven bekerült hallgatói szerződésekben? – A szerződés alapvetésével egyetértünk, az lenne a cél, hogy a fiatalok idehaza kamatoztassák megszerzett tudásukat. Azonban ebben a formában ez a problémák szőnyeg alá sörprése. Ma a fiatal diplomások azt látják, hogy nem lehet megélni, nincsenek álláshelyek, nincs meg a végzettségük presztízse. Az új szabályozás pedig még kísérletet sem tesz arra, hogy megoldást találjon ezekre a gondokra. – Ezeket a problémákat nem lehet egy-két év alatt orvosolni. – Ha megnézzük, hogy milyen hosszú távon éreztetné hatását a hallgatói szerződés, annyi idő alatt már annak is lenne eredménye, ha a gazdasági helyzet érdemi javításába fogna a kormányzat. Minthogy felmenő rendszerben kellene megkötni a szerződéseket, először az idén ősztől elsőévesekre vonatkozna. Ha valaki egy egyetemen elvégzi a hároméves alap-, majd a kétéves mesterképzést, 2017-ben szerzi meg a diplomáját. Így csak 2027-től, vagyis 15 év múlva vonatkozik rá a szerződés azon része, hogy Magyarországon kell dolgoznia, máskülönben visszafizethetné az ösztöndíjat. Ez az egész ily módon populista, a közvélemény előtti porhintő, népszerűségnövelő intézkedés. – A többi kifogásukat nem vitték európai porondra? – Nem, mert uniós jogba álláspontunk szerint csak a hallgatói szerződések ütköznek. Ez nem jelenti azt, hogy a felsőoktatásra vonatkozó más rendelkezésekkel maradéktalanul egyetértünk. Belföldi jogorvoslást igényel például, hogy nincs részletezve a felsőoktatás finanszírozásának jövője. A hallgatói juttatások, díjkötelezettségek is a kormány hatáskörébe kerültek, de nincsenek megszabva olyan keretek, amelyek alapján világos lenne a döntési tér. Szabó Máté ombudsman segítségével ezek a problémák már az Alkotmánybíróság előtt vannak. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/populista_a_hallgatoi_szerzodes.html


7

Népszava 2012. május 15. Szakképzés: senkire sem hallgat a kormány Fiatalkorú, műveletlen betanított munkásoktól várja a Fidesz a munkanélküliség csökkentését és a gazdasági növekedés beindítását - legalábbis ez derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium által beterjesztett szakképzési törvény módosításából. A javaslat alapján akár több ezer pedagógust is elbocsáthatnak. Az ötletadó iparkamarán kívül szinte minden társadalmi szervezet és egyes kormánypárti politikusok is ellenzik a jogszabályt. Ma kezdődik a parlamentben a szakképzési törvényhez Matolcsy György által beterjesztett módosító indítvány részletes vitája. A nemzetgazdasági miniszter javaslata többek között azt tartalmazza, hogy a tavaly decemberben elfogadott jogszabállyal 4-ről 3 évesre csökkentett szakiskolai képzésben a közismereti tárgyak - például a matematika, a magyar, a történelem, az idegen nyelv vagy az informatika - "legfeljebb" 33 százalékát képezhetik a tananyagnak, míg az eredeti törvény szövegében "legalább" 33 százalék szerepelt. Ez azt jelentheti, hogy egy szakképző intézmény akár teljesen megszüntetheti a közismereti képzést a gyakorlati oktatás javára. Az előterjesztést áprilisban még Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke is bírálta az oktatási bizottság ülésén, amiért a javaslat a kormánypárt oktatási munkacsoportjával és frakciójával való egyeztetés nélkül került a testület elé. A heves szócsata után Sós Tamás, a bizottság MSZP-s tagja lapunknak elmondta: az eset is azt mutatja, hogy nem pártok közötti vita zajlik, hanem szemléletbeli különbségek mutatkoznak. A minimális alapműveltségtől elzárt tanulók a szocialista képviselő szerint korszerű tudással rendelkező, új ismeretek, szakmák elsajátítására képes munkavállalók helyett csak továbbtanulásra képtelen, könnyen elbocsátható betanított munkásokká válhatnak. Így akár az a szituáció is előfordulhat, hogy a vegyipari szakmunkástanulók - alapvető kémiai ismeretek nélkül - veszélyes vegyszerekkel dolgozhatnak. Sós Tamás úgy vélte, hogy a szakképzés ezáltal "egyszeri segédmunkásképzéssé" degradálódik, ami a következő 50 évben fejti majd ki negatív hatását. A törvénymódosítás közismereti képzésre vonatkozó pontja azért is aggályos, mivel a tavaly elfogadott köznevelési törvény 18-ról 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát, miközben a hároméves szakiskolai képzéssel a diákok legkorábban 17 éves korukban végezhetnek. Így a - többnyire halmozottan hátrányos helyzetű, esetleg magatartási zavarokkal küzdő - tanulók szakma és minimális műveltség nélkül hagyhatják el az iskolapadot, várhatóan tovább gyarapítva a munkanélküliek táborát. A korhatár leszállítás és a közismereti képzés visszaszorítása mögött ráadásul "hátsó szándékok" is rejtőzhetnek: a csökkenő diáklétszám és óraszám miatt pedagógusok ezreinek munkája válhat feleslegessé, akiknek elbocsátásával több tízmilliárd forintot tervez megtakarítani az oktatási államtitkárság. Ezt egy tavaly októberben kiszivárgott háttértanulmány is alátámasztja. A gyanút tavaly novemberben Czomba Sándor foglalkozáspolitikai államtitkár erősítette meg, amikor közölte: a szakiskolák "integrálása" pedagógusok elbocsátásával járhat. A tanulmány szerint ugyanis a szakképző intézmények számát összevonásokkal csökkentenék. A magánkézben lévő, oktatási vállalkozások és alapítványok által működtetett tanműhelyeket pedig az egy diákra jutó, átlagos normatív támogatás összegének drasztikus csökkentésével "éheztetik ki". Matolcsy módosító javaslatának másik vitatott pontja alapján a 14. évüket betöltő, 9. osztályos KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

8

diákokat - a szakmai gyakorlat részeként - az iskolai tanműhelyeken kívül, vállalkozásoknál is dolgoztathatnák a minimálbér ötödéért - szakképzett oktatók helyett akár iskolázatlan dolgozók vezetésével is. Egybehangzó elutasítás A szakképzési törvény kidolgozásában aktívan résztvevő Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán kívül minden hazai szakmai és érdekvédelmi szervezet bírálta a jogszabályt. Februárban a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezte az Alkotmánybíróságtól a decemberben elfogadott jogszabály megsemmisítését, többek között arra hivatkozva, hogy az országgyűlési képviselők a törvény elfogadása előtt nem kapták meg a szükséges információkat a szakképzés átalakításának várható gazdasági és társadalmi következményeiről, ezért sérült a Házszabály. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke úgy fogalmazott: a "zsákutcás", érettségit nem adó új szakiskolai rendszer az élethosszig tartó tanulásra alkalmatlan fiatalok tízezreit bocsátja ki a munkaerőpiacra. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke pedig kijelentette: senki sem akarhatja, hogy a gyermekeiből műveletlen ipari robotok nevelődjenek. Andrulla Vasziliu, az Európai Unió oktatási biztosa februárban a tankötelezettség korhatárának csökkentése mellett a szakképzés időtartamának csökkentését és a közismereti tárgyak oktatásának visszaszorítását is bírálta, ellentétesnek találva azt a fiatalok esélyegyenlőségének növelését ösztönző uniós irányelvvel. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=549730

MTV Híradó 2012. május 16. Nem javítanak a javítókulcson A magyartanárok kérték, ezt a tételkészítő bizottság "tisztelettel tudomásul veszi", de nem nyúl az útmutatóhoz. Nem változtat a tételkészítő bizottság a magyar középszintű írásbeli érettségi vizsga javítási-értékelési útmutatóján. Az Oktatási Hivatal a Magyartanárok Egyesületének felvetésére reagált. A szervezet kedden közölte: a hozzá érkezett bejelentések alapján szükségesnek tartja a magyar írásbeli érettségi javítási-értékelési útmutató kiegészítését. Közleményük szerint az elmúlt héten számos, és a korábbi évekhez képest több észrevételt kapott a középszintű érettségi dolgozatokat javítóktól, elsősorban a szövegértési feladatsor javítási-értékelési útmutatójával kapcsolatban. Noha első ránézésre rendben lévőnek találták a feladatsort, az útmutató és tucatnyi osztály válaszainak ismeretében már komoly problémákat látnak - írták. Hozzátették: megvizsgálva a felvetett kérdéseket nyomatékosan felszólítják az Oktatási Hivatalt, hogy a felsorolt esetekben módosítsa, illetve egészítse ki a javítási-értékelési útmutatót, különös tekintettel arra, hogy - miként az útmutató fogalmaz - "Az 1., 5., 7., 10. feladatban csak a javítási-értékelési útmutatóban szereplő megoldás fogadható el". Az Oktatási Hivatal a válaszában kiemelte: az írásbeli érettségi vizsga feladatlapjainak javításiértékelési útmutatóit a vizsgatárgyanként megszervezett tételkészítő bizottságok készítik el, azok tartalmáért az adott bizottság, illetve személy szerint a bizottság elnöke felelős. Ennek megfelelően az útmutató megváltoztatása vagy érvényben tartása tekintetében is a bizottság, illetve annak elnöke hozhat döntést. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

9

A magyar nyelv és irodalom tételkészítő bizottsága az egyesületnek írt szakmai válaszában egyértelműen kifejtette: a középszintű írásbeli vizsga javítási-értékelési útmutatóját nem változtatja meg. A testület "tisztelettel tudomásul veszi a Magyartanárok Egyesületének mint felelős szakmai szervezetnek az állásfoglalását". Megnyugtató a tételkészítő bizottság számára, hogy a szakmai testület sem a Szövegértés feladatsorában, sem a javító tanárok számára készült javítási-értékelési útmutatóban hibát nem talált. Megjegyzései arra vonatkoztak, hogy a vizsgázók érdekeit figyelembe véve egyéb megoldások is elfogadhatók legyenek" - írták levelükben. A kifogásokra reagálva kifejtették, hogy a vizsgán hibás válasz nem értékelhető, és javító tanár az érettségi dolgozatok értékelésénél nem érvényesítheti azt a nemzetközileg elfogadott szaktanári, tanórai-iskolai pedagógiai módszert, amely szerint az értékelés nemcsak diszciplináris, hanem a személyiség egészének formálására is irányul. Az érettségi értékelése zárt és tantárgyi jellegű. Leszögezték továbbá, hogy a Magyartanárok Egyesületének nincs utasítási joga, a javítást és értékelést nem befolyásolja sem az Oktatási Hivatal által nyújtott lehetőségekkel élők száma, sem a Magyartanárok Egyesületéhez beérkezett észrevételek. A konkrét felvetésekre azt írták: a szövegértés 1. feladatában időrendi sorrendbe kellett állítani a Nemzeti olvasókönyv létrejöttének menetét. A feladat megoldását segítette, hogy zárójelben szerepeltek a megoldáshoz szükséges szövegszakaszok számai. A feladatkiírás egyértelmű; nem a szövegben, az Elöljáróban című bevezető adott szakaszaiban szereplő megállapítások egymásutánját kérte számon, hanem a Nemzeti olvasókönyv létrejöttének folyamatát. A feladat megoldása előzetes tudást nem igényelt; a kiírás felhívta a figyelmet az alapos olvasásra, és számon kéri a feladathoz szükséges szövegértési kompetenciát. A feladat kiírása, meghatározása egyértelműen meghatározza a lehetséges megoldást és értékelést is. A vizsgázónak a megfelelő sorszámot kellett beírnia a feladatlapba. Az országosan egységes értékelés és javítás nem veheti figyelembe, ki milyen szándékkal, hangulatban, érzelmi-intellektuális állapotban oldotta meg a feladatot - fejtette ki a hivatal. A feladat egészének megoldása során egyértelműen kiderülhettek a téves megoldások, amelyek újragondolására, javítására lehetőség volt a vizsgázó számára. Az egyesület által említett problémák tovább folytathatók, az említett megoldások különbséget tesznek a téves válaszok között. Ezt a javítókulcs nem teheti meg, az egységes értékelés és javítás az útmutató alapján történik. Kitértek arra is, hogy az 5. és 10. feladat megoldásai nem igényelnek előzetes ismereteket, az 5. feladat megoldását segítette, hogy hozzárendelődött a tárgykör sorszáma és a fejezet címe is. A dilemma az egyértelműen megválaszolható válaszok után feloldható. A konkrét kérdés esetében az erkölcs és a lelkiismeret információkat kellett párosítani. A 10. feladat c pontja az egyszerű visszakeresésénél nehezebb, de elvárható megoldást igényelt. A helyes megoldás a 9. tárgykör megnevezése. Az idézetben nincs szó demokráciáról. A megoldáshoz nem az első, hanem az azt kiteljesítő második mondat vezet el, tehát a két mondatból álló idézet egésze - fejtették ki. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/05/16/10/Nem_javitanak_a_javitokulcson.aspx


10

Magyar Hírlap 2012-05-16 Elfogadta a kormány a nemzeti alaptantervet

Megtárgyalta és elfogadta a kormány a Nemzeti alaptantervet (NAT) - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán a tárca miniszteri értekezletén. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár múlt héten azt mondta, a 2013-ban életbe lépő NAT lényege, hogy szabályozza, milyen nevelési alapelveket kell az iskoláknak betartaniuk, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania. Az államtitkár akkor egyebek mellett arról beszélt, hogy az új alaptantervben nevesítették Wass Albertet, Szabó Dezsőt, Nyirő Józsefet, bekerült a nemzeti irodalom témája és a népi írók mozgalma. A NAT vitaanyagához 60 szakmai szervezet és 648 magánszemély juttatta el észrevételeit. Általános észrevétel 403 volt, és legtöbb vélemény, 390 a magyar nyelv és irodalom területhez érkezett. Giró-Szász András kormányszóvivő, Hoffmann Rózsa és Balog Zoltán csütörtökön tart sajtótájékoztatót a Nemzeti alaptantervről. http://www.magyarhirlap.hu/online/elfogadta_a_kormany_a_nemzeti_alaptantervet_.html

Magyar Nemzet 2012. május 17. A nemzeti tudás minimumát határozták meg A nemzeti közkincset prezentálja a Nemzeti alaptanterv, amelyet szerdai ülésén fogadott el a kabinet – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten. A tárcavezető kiemelte: időtálló és korszerű dokumentum született, amelyben a nemzeti tudás minimumát határozták meg. Balog Zoltán szerdán jelentette be, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti alaptantervet (NAT). Az új NAT úgy készült, hogy nem egy oktatási szaklobbi állította össze, hanem az oktatást, kultúrát képviselő tekintélyek álltak mögé egyfajta védnöki testületként – fűzte hozzá. Az egyik legfontosabb erőforrása minden országnak az oktatás, a tanulás és a tudás – fogalmazott, hozzátéve: a NAT azt a nemzeti közkincset prezentálja, amelyet szeretnék, ha mindenki a sajátjának tekintene. Kiemelte, az új alaptörvényből következik, hogy szükséges egy új NAT, aminek erőssége, hogy „amit a kultúránkból hozunk, rögzíti és felkínálja a jövő nemzedékének”. Emellett azt is biztosítja, hogy valóban versenyképes és minőségi tudást tudjanak adni számukra. Azt szeretnék, ha a tudás lenne az egyéni boldogulás útja Magyarországon, ugyanakkor ennek a tudásnak lehet egy közösség-összetartó ereje – hangsúlyozta Balog Zoltán. Értéktartalmú dokumentum Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nagy sikerként, mérföldkőként értékelte a NAT elfogadását, amelyet a harmadik legfontosabb dokumentumnak nevezett a köznevelési és a felsőoktatási törvény után. Hozzátette: az új NAT az iskolában tanított tartalmakat rögzíti. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

11

Új elemként említette, hogy míg a 2003-ban módosított NAT-ból kikerültek a közművelődési tartalmak, addig ezek most visszakerültek. Kifejezetten értéktartalmú dokumentum készült – folytatta, hozzátéve: ezeket az értékeket a társadalmi vita során senki nem vitatta. Olyan modern tartalmak is bekerültek, amelyeket a társadalom jogos elvárásként fogalmazott meg a tanterv alkotóinak. Hoffmann Rózsa erre példaként említette a KRESZ, a gazdasági-pénzügyi ismeretek, az élelmiszer-biztonság kérdését, az erkölcstan, az etika oktatását. Ezek nem jelentenek szükségszerűen új tantárgyakat, hanem új tantárgyi szemléletről van szó a hagyományos kereteken belül. Hozzátette: készülnek a kerettantervek, a jövőben az iskoláknak kötelező lesz valamelyik ilyen dokumentum alapján oktatni. Ugyanakkor lehetőség lesz saját kerettantervek jóváhagyatására és szabályozott keretek közötti alkalmazására is. Kérdésre jelezte: legalább 10 százalékkal csökkent a tananyag az eredeti elképzelésekhez képest. A mostani NAT, amelyen 150 szakember dolgozott, öt évig lesz érvényben. Arra a felvetésre, hogyan értékeli Wass Albert, Szabó Dezső és Nyirő József bekerülését az alaptantervbe, azt mondta: nem szerencsés ideológiai síkra terelni a NAT-tal kapcsolatos véleményeket. Az említett szerzők jeles, az adott korra nagy hatást gyakorló személyiségek voltak, akik méltán kaptak helyet az alaptantervben – hangsúlyozta. A szülői szervezet azon kritikájára, hogy az ismeretanyagot iskolai körülmények között elsajátítani képtelenség, ezért az oktatáspolitika az anyagi, erkölcsi felelősséget áthárítja a szülőkre és a tanulókra, úgy reagált: ha goromba akarna lenni, azt mondaná, ez egy blöff. Azt kérte a szülők szervezetétől, hogy szakemberekkel mutassák be, illetve bizonyítsák állításuk valóságalapját. Ő azoknak hisz, akik a NAT-ot megalkották és véleményezték – szögezte le, hozzátéve: az ő véleményük szerint ez tanítható. Hoffmann Rózsa kijelentette: maga is pedagógus, ismeri a szakmát és vállalja a felelősséget a NAT-ért. „Nem vitatjuk el szíve jogát egyetlen népnek se” Balog Zoltán a Nyirő József újratemetésére és a kialakult helyzetre vonatkozó kérdésre azt mondta: Nyirő Józsefet a NAT részének, nemzeti kincsnek tekintik, és bíznak benne, hogy a szakmai műhelyekben – a román–magyar vegyes bizottságban és a történészbizottságokban – a különböző szellemi, politikai elitek által vitatott személyiségek is a helyükre kerülnek. Mi is különböző véleményekkel vagyunk a román kulturális élet szereplőiről a múltban és a jelenben, de nem vitatjuk el szíve jogát egyetlen népnek se, hogy azt szeresse, akit értékesnek tart, ezért mi ragaszkodunk Nyirő Józsefhez – fogalmazott, hozzátéve: reméli, a román közvélemény megérti, semmi olyan nem történik, ami érzékenységüket sértené. Giró-Szász András hozzátette: ez az esemény a magyar és a román kulturális értékek előtérbe kerülését volt hivatott szolgálni. Arról, hogy a magyar nagykövetet berendelték, és hogy történik-e válaszlépés, azt mondta: ezt a külügyi tárca hatásköre eldönteni. http://mno.hu/belfold/a-nemzeti-tudas-minimumat-hataroztak-meg-1076824


12

Fn.hir24.hu 2012.05.17. „Létminimum alatt élnek tanárok” "Ki lehet mondani, hogy sok tanár a létminimum alatt él, miközben a munkaterhei egyre növekednek" – állítja a Pedagógusok Szakszervezete elnöke. Galló Istvánnét a „dühös” pedagógusnapról kérdeztük. Mint kedden megírtuk, az idei pedagógusnapot is tüntetéssel „ünneplik” a tanárok. Az öt ágazati érdekvédelmi szervezet (amelynek össztagsága lefedi az országban tanító mintegy 140 ezer pedagógus több mint felét) június 3-ai közös akcióján a résztvevők már nem kérni fognak, hanem követelni. Mégpedig két dolgot: a köznevelési és a szakképzési törvény bevezetésének elhalasztását egy évvel, és azok érdemi tárgyalások utáni felülvizsgálatát, valamint 2013. január 1-jétől 20 százalékos béremelést. Galló Istvánnéval, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével beszélgettünk a „bekeményítésről”. A tüntetés bejelentésekor úgy fogalmazott, hogy nincs tovább türelem, nincs tovább megértés. Már nem kérnek, követelnek. Az öt ágazati szakszervezet által a tavalyi pedagógusnapon szervezett tüntetésen még kérésünk volt a kormány felé, hogy a köznevelési és a szakképzési törvények előkészítése során végre kezdődjenek el valós egyeztetések a szakmai és az érdekvédelmi szervezetekkel a törvényekről. Akkor még csak kértük ezt. Az államtitkár akkor a válaszában eléggé sértő, lekezelő módon beszélt a tízezres tömegről, a kirándulgató, buszozgató tanárokról. Most viszont valóban, már követeljük, hogy halasszák el a két törvény bevezetését, illetve azt, hogy 2013 januárjától 20 százalékkal emeljék meg a közszolgák (tanárok, bölcsődei dolgozók, iskolai kisegítő személyzet, kulturális terület szakemberei stb.) bérét. A beígért pedagóguséletpálya-modell 2013. szeptembertől fizetésemelést is tartalmaz, nem lehetett addig várni a béremelési követeléssel? A béremelés bevezetésének határidejét folyamatosan módosítják, és nem merik kimondani, hogy több ezer elbocsátott pedagógus megtakarított pénze lesz a fedezete az ígéret betartásának. Az ígért magasabb bérért cserébe, a pedagógusok 40 órás heti munkaidejének 80 százalékával az intézményvezető rendelkezik. Ez burkolt óraszámemelés, ami a munkaterhek radikális növekedésével, a másik oldalról pedig pedagógusok elbocsátásával fog járni. Egyébként a legutóbbi kormányzati tervekben az életpályamodell – a decemberben elfogadott törvényben leírt – jövő szeptemberi bevezetését a gazdasági helyzettől teszik függővé. És, mint mondtam nem csak a pedagógusbérekről van most szó. Honnan

lenne

pénz

hirtelen

egy

általános

20

százalékos

béremelésre?

Lehet, hogy demagógnak fog hangzani, de akkor, amikor ennyire szűkös a büdzsé, talán felül kellene vizsgálni a kiadásokat, mint minden háztartásban. Bár nagyon támogatjuk az egészséges életmódot, a mozgást, de talán kevesebb stadiont kellene építeni. Vagy kevesebbet kellene költeni közterek átalakításra, utcanevek megváltoztatására, és biztos számos olyan tétel van még a költségvetésben, amit át lehetne fordítani a pedagógusok megbecsülésére. Az állam hetente jön ki új adóötletekkel, amik lehet, hogy csak néhány ezer forint pluszt jelentenek a családoknak, de a kollégáinknak, akik nettó százezer forintot keresnek, ezek a tételek is húsba vágók. Ki lehet mondani, hogy sok tanár a létminimum KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

13

alatt él. Miközben a munkaterheik egyre növekednek. A kormány tett lépéseket, hogy az egészségügyben legyen valamilyen béremelés. Ez nagyon fontos, támogatjuk. De azt kérjük, illetve követeljük, hogy ne feledkezzen meg rólunk sem. Nem lehet tovább halogatni a pedagógusbérek és a többi közszolga béreinek rendezését. A köznevelési és a szakképzési törvényt tavaly decemberben elfogadta a parlament. Milyen esélye van a másik követelésüknek, hogy halasszák ezek bevezetését egy évvel? A törvények előkészítetlenek. Technikailag megoldhatatlan például több mint 4 ezer intézmény állami átvétele. Ez 1,4 millió tanulót és több mint 121 ezer pedagógust érint! Látjuk a megyei fenntartású intézmények átvételét: akadozik a rendszer, nincs meg a finanszírozási háttér. Ráadásul máris beleszaladtak egy fiaskóba, amikor a kiírt vezetői pályázatok fele sikertelen lett. És itt csak 214 intézményről volt szó. Semmi garanciát nem látunk arra, hogyan tudja majd átvenni az összes iskolát a kormányhivatal, illetve a járási hivatal, amikor ennek még a rendszerét sem dolgozták ki, most ötletelnek rajta. Én azt gondolom, hogy amikor a kormány áttekinti, hogyan is áll az államosítás folyamata, rá fog jönni, hogy kivitelezhetetlen a közoktatási rendszer ilyetén, azonnali átalakítása. Egyébként a köznevelési törvény mintegy 90 százaléka idén szeptembertől hatályba lép, de ehhez nem készültek el a kormányrendeletek. A törvénykezésről szóló törvény azt mondja ki, hogy úgy kell egy jogszabályt bevezetni, hogy annak megismerésére és alkalmazására bőségesen legyen idő. Itt nem lesz. Az nem megoldás, hogy a törvényt pénteken elfogadják, és hétfőn hatályba lép. Az nem megoldás, hogy a kormány szerdán elfogadja a rendeletet, és hétfőn alkalmazni kell. Meg sem ismerik a jogszabályt azok, akiket érint. Ez a dolog tartalmi része. De van egy finanszírozási része is, amiről nem beszélnek, hogy ez a grandiózus terv mibe kerül. A költségvetésnek honnan van pénze a kormányhivatalok felállítására, az infrastruktúra megteremtésére, a személyi állomány fizetésére? Ehhez hozzájön a közoktatás működtetése, ami egy részben eddig is állami feladat volt, más részben viszont az önkormányzatok is jelentősen hozzájárultak a költségekhez. Nem világos, hogy ez utóbbit hogyan fogja pótolni az állam? Van olyan gazdagabb önkormányzat, akitől el tud venni pénzt, de nagyon sok helyen nincs semmi bevétel, onnan nincs mit elvenni. És sorolhatnám, sok olyan kérdés van, amire még nincs válasz. Hoffmann Rózsa tegnap azt mondta, hogy sok sikert a tüntetéshez, de nem tudja értelmezni a követeléseket. Nem úgy tűnik, hogy célba érnek. Mi lesz a következő lépés? Azt gondolom, hogy erre nem kell reagálnom. Nem megyek bele, hogy a sajtón keresztül üzengessünk egymásnak. Egyébként egészen konkrét elképzeléseink vannak arról, hogy ha nem fogják figyelembe venni a követeléseinket, akkor milyen újabb lépést fogunk tenni. Ezt azonban csak akkor mondjuk el, ha majd odaérkezünk, ha „helyzet lesz”. Én remélem, hogy erre nem kerül sor, mert ha a kormány a felvetéseinket alaposan végiggondolja rájön, hogy a költségvetésnek nincs pénze ehhez az átalakításhoz. Az egy évvel való elhalasztás egyfajta menekülési útvonal lehet számukra is, hogy a rendszer ne dőljön össze. Ha, mondjuk, tényleg elhalasztanák a törvények bevezetését, de a fizetésemelésről nem hajlandók tárgyalni se, lépnek a szakszervezetek? Erről nem tudok nyilatkozni a másik négy ágazati szakszervezet véleménye nélkül. Közösen fogjuk a megfelelő lépéseket eldönteni. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

14

Az új emberi erőforrás miniszterrel felvették már a kapcsolatot? Még nem, de nagyon sokat várunk Balog Zoltántól. A megnyilatkozásai reményt adnak arra, hogy tárgyalóasztal mellett tudjunk megállapodni a közoktatás dolgaiban. A szakszervezeteknek ugyanolyan eminens érdekük egy jó közoktatás, mint a kormánynak. Nem akarunk ebben kerékkötők lenni, de kritikai észrevételeinket természetesen megfogalmazzuk. Ha elhalasztanák a törvények bevezetését és lennének érdemi tárgyalások annak jobbításáról, a PSZ most rögtön elő tudna állni egy kidolgozott törvénymódosító javaslatcsomaggal. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a közoktatás nem csak a gyerekek, a pedagógusok ügye, hanem az egész társadalomé. Ha a szakképzésből olyan gyerekek kerülnek ki, akik csak segédmunkási feladatokat lesznek képesek elvégezni, ha a közoktatásból olyan gyerekek kerülnek ki, akik nem képesek értőn olvasni, számolni, és tanultak meg tanulni, annak a hátrányát az egész társadalom viselni fogja. http://fn.hir24.hu/interju/2012/05/16/

HVG.hu 2012. május 17. Hiába kérték, meg sem mutatták a tanároknak a NAT-ot A pedagógusszakma képviselőinek kizárásával alkotta meg a minisztérium a Nemzeti Alaptanterv tegnap elfogadott változatát, a pedagógusszervezetek még a végleges változatot sem láthatták – állítják a szakszervezetek. Balog Zoltán szerint a NAT-nak "nemzetösszetartó ereje lehet". A kormány szerdán megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Alaptantervet (NAT), amely 2013 szeptemberétől öt évig lesz érvényben, és a készülő egységes kerettanterv számára fog alapul szolgálni. Az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) vezetőinek állítása szerint a terv elfogadását szakmai egyeztetés előzte meg, a hvg.hu által megkérdezett pedagógusszakszervezeti vezetők azonban nem voltak megelégedve az egyeztetés mértékével. Balog Zoltán a tárca délelőtti sajtótájékoztatóján azt mondta: „időtálló és korszerű” lett az új alaptanterv, amely „egyfajta közös tudást hoz létre, nemzetösszetartó ereje lehet”. A miniszter méltatta Hoffman Rózsa oktatásért felelős államtitkárt, amiért szervezeti átalakulások közepette is képes volt levezényelni a tanterv elkészítését. A NAT elkészítése „komoly, több éves munka” eredménye, amely mögött „tekintélyes, hazánkban a kultúrát képviselő emberek álltak védnöki testületként”. Korábban Thaisz Miklós, az államtitkárság oktatási kabinetjének politikai tanácsadója személyes Facebook-oldalán közzétett üzenetében azt írta: a Közoktatatás-politikai Tanács elfogadta a NAT végleges változatát. A szakszervezetek cáfolnak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ezzel szemben azt állította a hvg.hu-nak: a mai napig nem tudják, hogy a kormány elé milyen alaptantervet nyújtottak be és a testület mit fogadott el. Az elnöknő szerint a minisztérium csak a NAT első, nem végleges változatát juttatta el a szakmai szervezeteknek véleményezésre (ez a változat letölthető az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapjáról), azóta viszont számos módosító javaslat érkezett a minisztériumhoz, amelyek egy része bekerülhetett az alaptanterv későbbi változataiba. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

15

Az utolsó egyeztetés a Nefmi és az érintett szervezetek között március 29-én zajlott a Közoktatatás-politikai Tanács ülésének keretében, ahol a minisztérium „kategorikusan elutasította” a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) arra vonatkozó kérését, hogy láthassák a NAT friss változatát, a szakmának így be kellett érnie az első vázlat vélelmezésével. Galló Istvánné „mélységesen felháborítónak” tartja a minisztérium eljárását, és aggodalmát fejezte ki, amiért az egységes kerettanterv bevezetésével a NAT szakmai közreműködés nélkül elkészült rendelkezései jövőre minden iskolára nézve kötelezők lehetnek. Zsákbamacskáról tárgyaltak A PSZ elnökének állításait megerősítette Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Mendrey szerint nem volt szó valódi egyeztetésről a minisztériumok és a szakmai szervezetek között, csupán levélben kapták meg az alaptanterv korai változatát, illetve a Közoktatatás-politikai Tanács rövid értekezlete alatt képviselhették az álláspontjukat. Mendrey túlzásnak nevezte Thaisz Miklós állítását, miszerint a Tanács elfogadta volna a NAT új változatát, hiszen egy olyan dokumentumról kellett volna vitatkozniuk, amelyet nem is olvashattak. Az elnök elmondta: a PDSZ egyeztetett egyéb szakmai szervezetekkel, igyekezett megtudni, ők milyen módosító javaslatokat küldtek a minisztériumnak, nagyrészt fölöslegesen, mivel senki semmilyen visszajelzést nem kapott arról, beépítették-e javaslatait a végleges koncepcióba. Mendrey emlékeztetett Hoffman Rózsa kijelentésére, miszerint „baltával faragják” majd a tantervet. „Nem is tudjuk, egyáltalán mit faragtak le az alaptantervből” – fogalmazott. Aggályos lehet a hitoktatás A Pedagógusok Szakszervezete korábban élesen bírálta a kötelező erkölcs- és hitoktatás várható bevezetését. Utóbbi miatt a szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel szerintük a hittanóra kiválasztásával egy különleges adat, a diákok vallási hovatartozása kerül be a személyes hivatalos iratok közé, ez pedig sértheti a gyerekek személyiségi jogait. Az erkölcstannal kapcsolatban Gallóné úgy fogalmazott: az erkölcsi nevelés hosszú folyamat kell, hogy legyen, nem lehet leszűkíteni egy heti negyvenöt perces órára, az erkölcsi iránymutatásnak az egész oktatás során kell megnyilvánulnia. Emellett szerinte jelenleg nincsenek meg a feltételek egy teljesen új tantárgy bevezetésére és megfelelő tanítására. A PSZ-hez hasonlóan a PDSZ is elsősorban a vallási és erkölcsi oktatást kifogásolta, amely szerintük „sérti az oktatás világnézeti semlegességét”. Kritizálták az irodalomtanítást is, amely a szakszervezet szerint aránytalanul nagy lexikális tudást követel a diákoktól, míg a gyakorlati ismeretekre csekély hangsúlyt fektet. Szintén a magyartanításra vonatkozó terveket kritizálta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének vezetője tegnapi közleményében. Az egyesület kifogásolta a minisztérium által „nemzeti konzervatív íróknak” nevezett Szabó Dezső, Nyírő József és Wass Albert tantervbe kerülését, illetve annak indoklását. Szerintük ezek az írók nem nevezhetők nemzeti konzervatívnak, legfeljebb nemzeti radikálisnak, ráadásul mindkettő politikai fogalom, így ezeknek a szavaknak nincs helyük egy szakmai tervezetben. Az egyesület szerint a három szerzőt „csak műveikben is erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmusuk kapcsolja össze”, műveik irodalmi értéke nem indokolja, hogy a nemzeti alaptantervben szerepeljenek. Különösen igaz ez Wass Albertre, akivel kapcsolatban a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

16

közlemény megjegyzi: „helye lehet az irodalom határterületei érettségi tételtípusban, de nem a nemzeti alaptantervben”. http://hvg.hu/itthon/20120517_nemzeti_alaptanterv

Figyelő május 17. 14-15. oldal Hatkarú egység – interjú a Corvinus rektorával a felsőoktatás átalakításáról A Corvinus egységes szeretne maradni, és három másik budapesti egyetemmel hálózati szövetséget alakítana ki– mondja Rostoványi Zsolt rektor. - Mi az oka annak, hogy makacsul tartják magukat a híresztelések: feldarabolják a Corvinust? – Erre nem tudok válaszolni, mindenesetre amikor egy éve először kezdett terjedni a pletyka, illetékes helyről kategorikusan cáfolták, és mostanában is voltak ilyen nyilatkozatok. – Ám a szakminisztérium, a Nefmi, illetve most már Emmi (Emberi Erőforrások Minisztériuma) a tervezett felsőoktatási pólusok közül kihagyta a Corvinust. Pontosítanék: nem hagyta ki. Tizenhárom pólus szerepel a minisztérium anyagában, és ezeknek a Corvinus is része. Igaz, más intézményektől eltérően két pólus tagjaként: a közép-magyarországi agrár-felsőoktatási pólushoz tartozik a három budai kara és a középmagyarországi műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólushoz a három pesti kar. –

Akárhogy

nézzük,

ez

az

erőforrások

megosztását

helyezi

kilátásba.

– Ugyanakkor az anyag nem definiálja a pólus fogalmát. Ez egy stratégiai tervezés első pillére, a helyettes szakállamtitkár megfogalmazása szerint a kiindulópont, amelynek nem célja a normatív szabályozás és a definíciók megalkotása. A szakpolitikusok többször hangoztatták, hogy a pólus nem szervezeti struktúrát jelöl, és nem azonos az integrációval, csupán egyfajta szakmai közössége az egy helyre sorolt intézményeknek. Másrészt persze az elképzelés szerint a finanszírozás is a pólusok mentén történik majd, s nem könnyű elképzelni egy olyan modellt, amelyben egy szervezetileg összetartozó intézmény egyik fele az egyik, másik fele egy másik pólus része. - A koncepció szerint mennyi maradna meg a jelenlegi, évi 189.200 milliárd forint körüli állami támogatásból? - Egyelőre csak annyit tudni, hogy az eddigi finanszírozási mechanizmus megváltozik. Ami rendben is van, hiszen a normatív finanszírozás az intézményeket abban tette érdekeltté, hogy minél több hallgatójuk legyen, tömegképzésre kényszerített. A jövőben az elképzelések szerint a központi pénzek 50-60 százaléka képzési-támogatási finanszírozás lesz, az állam által biztosított helyekre és részösztöndíjakra. Nagyjából 30 százalékot tesz majd ki a fejlesztésorientált finanszírozás, az ágazat célkitűzéseivel összhangba hozott intézményi tervek alapján. A harmadik rész pedig a kiválósági finanszírozásé. Bejönnek olyan kategóriák, mint kiemelt egyetem, kutatóegyetem, alkalmazott kutatások főiskolája, és az intézmények, amelyek ezen címek valamelyikét elnyerik, pótlólagos forrásokhoz jutnak. Ennyi szerepel a koncepcióban, de hogy ez a pólusokra lebontva hogyan néz majd ki, s az KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

17

egy pólushoz tartozó intézmények között hogyan osztják el a pénzeket, az még nem világos. - Azt viszont már tudni lehet, hogy 20l4-ig az ágazatból a jelenlegi állami pénzek mintegy felét, közel 90 milliárd forintot tervez kivonni a kormány. Akár egy, akár két pólus részeként, de honnan tudják ezt pótolni? - Hónapok óta intenzíven gondolkodunk ezen. Egyrészt jobban számítunk a magán- és a vállalati szféra bevonására, illetve nagyobb súlyt fektetünk a külföldieknek szánt idegen nyelvű képzésekre. Másrészt valóban semmi szükség arra, hogy egy-egy szakot huszonegy intézmény hirdessen meg párhuzamosan. Tehát az, az állami célkitűzés is elfogadható és támogatható, hogy egy-egy szak országosan három-hat képzési helyen legyen csak elérhető. Mi is gondolkodunk azon, hogy főként a népszerű és keresett szakokra koncentráljuk az erőinket. - A hallgatókra mennyivel nagyobb terhet rak az új struktúra? - Az állami finanszírozású keretszámok közzététele kevés más intézményt érintett olyan kellemetlenül, mint a Corvinust. A gazdálkodástudományi karon a hallgatók lényegében csak önköltséges helyekre jelentkezhettek, s a szakok többsége esetében a minisztérium által meghatározott kerethatárok plafonja közelében, félévenként 295 ezer forint körül állapítottuk meg a költségtérítést. De más egyetemekhez hasonlóan szeptembertől mi is különböző kompenzációs programokat kívánunk bevezetni, részint a szociális helyzet, részint a tanulmányi előmenetel alapján. - Országosan a gazdálkodástudományi szakokon több mint 90 százalékkal, a Corvinuson alig 75-re esett vissza az állami finanszírozású helyek száma. Hogyan reagáltak erre a felvételizők? - Minimálisan, alig néhány százalékkal estek vissza a jelentkezések. A hallgatói jelentkezések szerinti országos ranglistán gazdálkodástudományi karunk a második lett. Mi is meglepődtünk azon, hogy néhány szakunkra többen jelentkeztek, mint tavaly. Igaz, bíztunk abban, hogy mivel a piac igen magasra értékeli a Corvinus diplomáját, a hallgatók is úgy gondolják majd, ez jó befektetés a jövőbe. Egyébként a gazdálkodástudományi karon a hallgatóknak több mint a fele már tavaly is költségtérítéses volt. - A beszélgetésünk alapján nincs forradalmi hangulat a felsőoktatásban dolgozók körében. Készül-e egyáltalán valamilyen közös fellépésre a Magyar Rektori Konferencia? - Természetesen próbálunk közös álláspontot kialakítani. A napokban adtuk le véleményeinket az átalakítási koncepcióról, és értelemszerűen vannak kritikai észrevételek a finanszírozással kapcsolatos bizonytalanságok, a pólusrendszer nem kidolgozott koncepciója miatt. Ami pedig konkrétan a Corvinust illeti, minden fórumon elmondtuk szóban és írásban is, hogy az egyetem jövőjét csak egy pólushoz tartozóan, hat karral tudjuk elképzelni. Négy budapesti intézmény most előállt egy budapesti egyetemi hálózati szövetség létrehozásának tervével. Az ELTE, a BME, a Semmelweis Egyetem és a Corvinus javaslata szerint a minisztériumnak a minőség emelését, a párhuzamosságok kiküszöbölését, az erőforrások jobb kihasználását célzó elképzelései felé egy ilyen hálózat keretében az intézmények önállóságát megtartva tudnánk elmozdulni. - Mennyire lehet ez tárgyalási alap a szakállamtitkársággal, és mikorra rajzolódik ki a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

18

végső kép? - Én úgy láttam, hogy az államtitkárságon fogékonyak a kezdeményezésre. Múlt pénteken magam is nagyon biztató tárgyalást folytattam erről. Az intézményeknek június végéig kell előállniuk fejlesztési terveikkel, és a fenntartó által létrehozott munkacsoportok ezen a héten el is kezdik az egyeztetéseket, az állami és az intézményi elképzelések összhangba hozását. Kb. kéthetes közös munka után kell véglegesíteni a terveket, amelyek éves lebontásban, de négy évre szólnak. Persze nem könnyíti meg a hosszabb távú tervezést, hogy a finanszírozást csak egy-egy évre lehet előre látni, és a póluskoncepció sem kiforrott, de az államtitkárságon is jelezték, hogy a mostani előterjesztést első anyagnak, a felsőoktatási stratégiai tervezés kiinduló dokumentumának szánják. Bízom benne, hogy a rektori konferencia észrevételei beépülnek a végleges változatba. - Azért a Corvinus hat karra tervez? - Valóban, hat karra készül az intézményfejlesztési terv, de persze nem zárjuk ki a kapcsolódásokat mindazokkal az intézményekkel, amelyek számunkra részint regionális, részint funkcionális szempontból együttműködő partnerek lehetnek. Rostoványi Zsolt: -1952-ben született, diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, külkereskedelmi szakon. Az egyetemen belül a világgazdasági, majd a nemzetközi kapcsolatok tanszéken helyezkedett el. -1992-től egyetemi tanár, többször megválasztott dékán, a Posztgraduális Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézetének (BIG IS) megszervezője és igazgatója, az MTA akadémiai doktora. Kutatási területe az iszlám. -2011-ben választották meg a Corvinus Egyetem rektorának. http://www.figyelo.hu/hetilap/20120515/hatkaru_egyseg/

MTV Ma Reggel 2012. május 18.. Hoffmann: Badarság lenne megszüntetni a Corvinust – letölthető interjú Az oktatási államtitkár szerint megmarad a Corvinus és a többi felsőoktatási intézmény, legfeljebb a kapacitásaik csökkenhetnek. Az új szabályozás szerint valamilyen kerettanterv kötelező. Az állam ezáltal garantálja, hogy

minden

kisgyermek

az

ország

bármely

pontján

megszerzi

azokat

a

műveltségtartalmakat, melyeket fontosnak tartunk – jelentette ki Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az m1 Ma reggel című műsorban. Az oktatási államtitkárság vállalta, hogy kidolgoz két kerettantervet, de ha valamilyen szervezet, iskola, egyesület benyújt valamilyen más kerettantervet, akkor – ha azt elfogadják – annak alapján is lehet majd tanítani – tette hozzá. Példaként említette: vannak KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

19

olyan alternatív iskolák, melyek saját utat járnak, biztosra vette, hogy lesz külön kerettantervük, de – mint mondta – annak is tartalmaznia kell a Nemzeti alaptantervben foglaltakat. Hangsúlyozta: a kerettanterveken és az azokat megtestesítő tankönyveken óriási hangsúly lesz, mert azokban kell szerepelni mindazon ismereteknek és értéktartalmaknak, melyeket elvárunk. Eddig egy értéksemleges mezőben volt az oktatás, ami paradoxon, hiszen értéktartalmak nélkül nem lehet nevelni, az mindig értékalapú. Ezért amit az ország vállalt és megjelenített az alaptörvényben, a nemzeti együttműködés programjában, a munkára, a tisztességre, a becsületre, az európai értékekre épülő társadalmat vissza kell hozni az iskolába – szögezte le. Az államtitkár elmondta azt is, hogy mindettől óriási megújulást várnak. Az eredmény nem lesz kézzelfogható egyik napról a másikra, de történelmünk már bizonyította, hogy egy közös értékekre helyezett oktatási rendszer tízéves perspektívában csodákat tud művelni. "A klebelsbergi reformokra célzok, melyek bebizonyították, hogy egy kivéreztetett országot is talpra lehet állítani az oktatás és a kultúra segítségével – jelentette ki Hoffmann Rózsa. Arra a felvetésre, hogy a Magyartanárok Egyesülete kifogásolta, miszerint Wass Albert, Szabó Dezső és Nyirő József bekerült a Nemzeti alaptantervbe, azt mondta: az alaptantervet 150 szakember készítette, ezért nem szerencsés ideológiai alapokon kritizálni a munkájukon. Soha nem volt, és soha nem lesz az emberek között teljes egyetértés irodalmi műveket illetően. Így elfogadta azoknak a szakembereknek a véleményét, akik szerint ezek a szerzők olyan nagy hatást gyakoroltak a magyarok gondolkodására, világlátására, hogy ott van a helyük a Nemzeti alaptantervben. Ez nem politikai kérdés – magyarázta Hoffmann Rózsa. Annak kapcsán, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói nyílt levélben fordultak hozzá az intézmény körüli bizonytalanság miatt, felvetette: ilyen alapon mind a 28 állami egyetem és felsőoktatási intézmény hallgatói is megkérdezhetnék, mi lesz velük, hiszen a felsőoktatás nagy átalakítás napjait éli. Ez szül olyan bizonytalanságot, mely kedvez a téveszméknek és a tévhírek terjedésének is. "Elég nagy badarság lenne, ha ennek az országnak olyan oktatást irányító államtitkára lenne, akinek egyáltalán eszébe juthatna, hogy a Corvinust meg kell szüntetni. Arról van szó, hogy olyan tárgyalássorozatot folytatunk az összes felsőoktatási intézménnyel, közösen keressük azokat az utakat, amelyekkel orvosolni lehet az elmúlt 15 évben felhalmozott számtalan problémát" – hangoztatta az államtitkár, és egyértelművé tette: a Corvinus megmarad, mint ahogy a vidéki egyetemek és főiskolák is megmaradnak, legfeljebb a kapacitásuk szűkül.


20

Hoffmann Rózsa türelmet kért. Mint mondta, sokkal nagyobb hiba lenne, ha elhamarkodottan döntenének. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/05/18/09/Hoffmann_badarsag_lenne_megszuntetni_a_Corvinust.aspx

MR- MTV Híradó.hu 2012. május 18. Oktatásügy: a PSZ szerint senki nem tudja, mi lesz a dolga – letölthető hanggal Rendkívül aggályos, hogy május közepén az önkormányzatok még nem tudják pontosan, milyen szerepük lesz az iskolák működtetésében - véli a Pedagógusok Szakszervezete. Nem csak értelmezni, végrehajtani sem lehet az új köznevelési törvényt a végrehajtási rendeletek nélkül – mondta a 180 percben Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke. Az érdekképviseleti vezető emlékeztetett rá, a jogszabály mintegy kilencven százaléka 2012. szeptember 1-jétől hatályos. Az egyik fontos rész pedig, amely a fenntartóról szól, a következő évtől lép életbe. Galló Istvánné szerint a mai napig tisztázatlan, hogy az önkormányzatoknak és az államnak mi lesz a szerepük a közoktatási intézmények vonatkozásában. A törvény ugyan szól a kérdésről, de április végén megjelent a Széll Kálmán-terv 2.0, amely az eddigi elképzeléseket „alapjaiban felülírja”. A PSZ elnöke szerint az önkormányzatok feladata lesz a közoktatási intézmények működtetése, tehát a közüzemi számlák fizetése, az állagmegóvás, karbantartás. A köznevelési törvény azonban eddig azt tartalmazta, hogy a közoktatási intézmények fenntartója, működtetője az állam lesz. „Ma, május közepén semmiféle végrehajtási rendelet arra vonatkozóan nincs, hogy ezt hogyan fogják lebonyolítani január 1-jéig. Ez ma az alapkérdés, a legfontosabb kérdés” – mondta a szakszervezeti vezető. Arra a felvetésre, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint folyamatosan készül a végrehajtási rendelet, Galló Istvánné azt mondta, az új feladatokat időben meg kell ismerni, azokra fel kell készülni, miközben a változások több mint 4 ezer intézményt, 121 ezer pedagógust és 1 millió 400 ezer gyereket érintenek. Ez egy hatalmas rendszer, ezért rendkívül aggályos, hogy május közepén még az önkormányzatok sem látják tisztán, mi lesz a kötelezettségük és teljesítése mennyibe fog kerülni – tette hozzá a PSZ elnöke. A PSZ és további négy pedagógus-szakszervezet kedden jelentette be, követeli, hogy a köznevelési és szakképzési törvény bevezetését előkészítetlenség miatt egy évvel halasszák el, és a közszféra alkalmazottai, a pedagógusok, az oktató-nevelő munkát segítők 2013. január 1-jétől kapjanak 20 százalékos fizetésemelést. Arra a kérdésre, hogy a szakszervezetek miért kérnek több pénzt, miközben a pedagóguséletpálya modell alapján nagyobb mértékben emelkedne a bérük, Galló Istvánné azt KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

21

mondta, alternatív javaslatuknak több oka is van. A kormányzat két éve állítja, hogy bevezeti a pedagógusi életpályamodellt, a tanárok pedig jelentős béremelést kapnak majd, amihez egyébként a köznevelési törvény jelentős munkaterheket is kapcsol – jegyezte meg a PSZ elnöke. Az érdekképviseleti vezető szerint a régóta ígért emelés ráadásul csak a pedagógusokra vonatkozna, miközben a közoktatásban legalább negyvenezer egyéb alkalmazott dolgozik, többek közt takarítók, kapusok, konyhalányok, gyermekfelügyelők. Az ő munkájuk legalább annyira fontos, mint a tanároké, és az ő bérüket is emelni kell. Galló Istvánné a közszféra számára követelt januári 20 százalékos fizetésemelés kapcsán azt is mondta, lehet, hogy az kevesebb, mint amit az életpályamodell ígér, de utóbbi esetében nincs megjelölve, hogy miből finanszírozzák majd. A PSZ vezetője szerint, mivel a kormány idén nyárig szeretné meghatározni a jövő évi költségvetés sarokszámait, ezért fontos, hogy elinduljanak a tárgyalások a 2013-ra követelt béremelésről. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a szakszervezeti követelésekről még kedden, amikor tartott a törvényalkotás, kijelentette, azt követelték, hogy halasszák el a jogszabály tárgyalását. Ezután azt reklamálták, hogy lassú a jogalkotási munka. Egy törvény után a végrehajtási rendeletekhez sok időre van szükség – jelezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának tisztségviselője. Kitért rá, hogy az életpályamodellben 20 százaléknál lényegesen magasabb fizetésemelést helyeztek kilátásba, jóllehet nem januártól, hanem szeptembertől. Ez – tette hozzá – nem jelentős különbség a pénzben, "a követeléseikkel nem nagyon tudunk mit kezdeni". A szakszervezetek nagyarányú pedagóguselbocsátástól és a munkaterhek növekedésétől is tartanak. A politikus erre úgy reagált: egyáltalán nem következnek leépítések a köznevelési törvényből, ezek olyan "riogatások", amelyeknek nincs valós alapjuk. Szerinte a szakszervezetek semmivel sem tudják alátámasztani a többezres vagy tízezres elbocsátásról szóló állításokat. Úgy látszik, "a pánikkeltés az egyik fegyverük" – mondta még május 15-én Hoffmann Rózsa. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/05/18/10/Oktatasugy_a_PSZ_szerint_senki_nem_tudja_mi.aspx

FnHír24.hu 2012.05.19. LMP: több tízezer gyerek maradhat éhen a nyáron Több tízezer gyermek maradhat éhen a nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemrégiben hozott rendelete miatt - mondta Szabó Tímea, az LMP országgyűlési képviselője. A képviselő elmondta: az említett rendelet értelmében ahhoz, hogy az önkormányzatok hozzáférjenek az étkeztetésre szánt állami támogatásokhoz, két új feltételt kell KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

22

teljesíteniük. Az első, hogy az élelmiszerek legalább harminc százalékának helyben termelt alapanyagból kell készülniük, a másik pedig, hogy helyben kell főzniük az iskoláknak, óvodáknak. Ezeket a feltételeket - az LMP-hez érkezett visszajelzések szerint - nem tudják teljesíteni a települések - fűzte hozzá.Az LMP véleménye szerint ez elfogadhatatlan, ezért a minisztériumnak át kellene vizsgálnia a szabályozást. "Úgy gondoljuk, hogy egy kormány kiemelt feladata kell legyen, hogy a gyermekek hozzáférjenek a meleg ételhez" - hangsúlyozta. Szabó Tímea szerint önmagában üdvözlendő az a cél, hogy helyben termelt alapanyagokból készüljön az élelmiszer, de számos kistelepülés nem tudja tejesíteni ezeket a feltételeket. http://fn.hir24.hu/itthon/2012/05/19/lmp-tobb-tizezer-gyerek-maradhat-ehen-a-nyaron/

MTV Híradó.hu 2012. május 19. Életszerűtlen - ezt mondja az új alaptantervről az MSZP Kunhalmi Ágnes, az MSZP politikusa szerint a NAT érzéketlen, nem veszi figyelembe a társadalmi különbségeket. Az MSZP szerint életszerűtlen az új Nemzeti Alaptanterv (NAT), amelyet ezen a héten fogadott el a kormány. Kunhalmi Ágnes, a szocialisták oktatáspolitikusa szombati sajtótájékoztatóján Budapesten azt mondta: a NAT érzéketlen, nem veszi figyelembe a társadalmi különbségeket, hogy nem feltétlenül ugyanazt, ugyanúgy és ugyanabban tempóban kell, illetve lehet megtanítani Kiskunmajsán és a II. kerületben. Szerinte az alaptanterv merev, mivel a pedagógusok csak a tananyag tíz százalékát igazíthatják a helyi sajátosságokhoz, tanulóik felkészültségéhez. Az MSZP-s politikus arról is beszélt, hogy a NAT-ban meghatározott tananyag túlságosan nagy. És noha a kormány az ezzel kapcsolatos aggályok egy részét belátva végül szűkítette a tananyagot, az így is megtaníthatatlan és megtanulhatatlan, nem ad időt elmélyülésre, a képességek fejlesztésére, ebből adódóan csak felszínes tudást biztosít - tette hozzá. A modern oktatáspolitika nagyobb teret enged a pedagógusi szabadságnak, a készségfejlesztésnek - hangsúlyozta, megjegyezve: szabályozni elsősorban azt szükséges, hogy bizonyos életkorban mekkora tudásuk legyen a diákoknak, nem pedig azt, hogy ezt pontosan milyen ütemezésben szerezzék meg. Szerinte ez utóbbi szemlélet korszerűtlen és életszerűtlen. Bírálta az alaptanterv elfogadásának körülményeit, az egyeztetések hiányát, a szakmai szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyását, és azt is, hogy a NAT végleges változatát még nem ismerhette meg a nyilvánosság, egyelőre ugyanis nem jelent meg a kormányzati honlapon. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön - egy nappal azután, hogy a kormány elfogadta a NAT-ot - azt mondta: a dokumentumban "a nemzeti tudás KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

23

minimumát" határozták meg. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pedig arról számolt be, hogy legalább tíz százalékkal csökkent a tananyag az eredetileg tervezetthez képest. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/05/19/11/Eletszerutlen__ezt_mondja_az_uj_alaptantervrol_az.aspx

Népszabadság 2012. május 20. Réthelyi Miklós még most sem tudja, hová tűnt 30 ezer jelentkező - interjú Döntéseinket nemcsak észérvek alapján, hanem legalább annyira érzelmileg hozzuk meg – nyilatkozza lapunknak Réthelyi Mikós, aki két év után távozik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium éléről. - Egy nyilatkozatban azt sejtette, hogy nem ért véget a kormányzati munkája, Orbán Viktor miniszterelnök mellett még lehet feladata. Mi lesz ez? - Ezt még nem tudom pontosan. A lemondást bejelentő levelemben azt írtam, hogy szeretném a későbbiekben a kormány munkáját kívülről erősíteni, de konkrétumokról még nem beszéltünk. A kormány átalakítása épp most zajlik, a miniszterelnökségen a feladatok most tisztázódnak. Gondolom, miután ez megtörtént, a miniszterelnök úr alkalmat ad arra, hogy megbeszéljük, miként hasznosíthatók a kormányzati munkában szerzett tapasztalataim. - Miért mondott le, ha mégis maradna a kormány közelében? Eredetileg is így volt megbeszélve. Nem volt semmi különös ok azon kívül, hogy a félidejéhez érkezett a kormány. Megváltozott a politikai erőtér, a kormányzati munkában a szakmai feladatok mellett hangsúlyossá válnak a következő választások is. Most nagyobb szükség van erős politikusra a tárca élén, mint eddig bármikor. - Még mindig nem értem: mi vitt rá egy megbecsült professzort, tudományos sikerekkel a háta mögött, hogy 72 évesen politikai szerepet vállaljon? - Döntéseinket nemcsak észérvek alapján, hanem legalább annyira érzelmileg hozzuk meg. A Fidesz elképzeléseit mindig támogattam: kiálltam mellettük, tüntetésekre jártam, közéleti szerepet vittem, politikait azonban nem. Soha nem is gondoltam ilyen szerepre, nem lobbiztam a feladatért, nem is ismertem közelebbről a miniszterelnök urat, annyit tudtam róla, mint egy újságolvasó, rádióhallgató. Igazán váratlanul ért ez a megtisztelő felkérés. Megbeszéltem feleségemmel és legközelebbi barátaimmal és úgy döntöttem, hogy most „hív a haza”. A felkérést el kell fogadni, nekirugaszkodni a nagysága miatt riasztónak tűnő feladatnak, és a legjobbat hozni ki belőle. - Nem bánta meg?


24

- Egy percig sem. - Milyen a kapcsolata a kormányfővel? - Tiszteljük egymást, nem vagyok bizalmas viszonyban vele, de többször beszélgetünk, több ügyben is kérte a véleményemet. - Volt, hogy hozzá fordult segítségéért, esetleg lobbizott valamelyik államtitkárság ügyéért? - Miniszterként ez dolgom volt. Főként az egészségügy és az oktatás átalakítása okán volt erre gyakran szükség, volt, amikor az államtitkárokkal együtt, de nélkülük is találkoztunk a kormányülésen kívül. - Miért volt szükség erre? - Azért, hogy a miniszterelnök a tényeket első kézből kapja. A kormányülésen gyakran kimerítő és hosszadalmas viták zajlottak, ezekbe könnyen belevesztek a fontos részletek. A kormányfő pedig a tézisekkel alátámasztott érvelést szereti. Egy-egy ilyen személyes beszélgetés lehetőséget adott arra, hogy a részletes tényszerű és logikus érveket megismerhesse. - Az egészségügy átalakítása, a kórházi kapacitások újraosztása sok-sok egyéni képviselő érdekét sértette, előfordult, hogy valakinek az érdekében óvatosságra intette a tárcáját? - Az egészségügyért felelős államtitkár nagyon sok időt töltött el a polgármesterekkel és a képviselőkkel való beszélgetéssel. A frakcióüléseken legkevesebb hat-nyolc ember állta körül állandóan, ez kritikus kérdés volt. A miniszterelnök úr nem kért védelmet egyetlen egészségügyi intézménynek sem, az volt a feladat, hogy a rendszer fenntartható és biztonságos maradjon az átalakítás után is. - Még mindig úgy gondolja, működtethető ennyi terület egy tárcán belül? - Igen, az egymásra utaltság a siker szempontjából is meghatározó. - Ha a területek önálló tárcaként végeznék a dolgukat, mi akadályozná a sikeres együttműködést? - Az eltérő munkakultúra. Valamennyi tárcának megvan a munkakultúrája, a hierarchikus rendje. A különböző területek államtitkárai között a két év alatt jó személyes- és munkakapcsolat alakult ki. De ez nem lenne meg, és nem is találkoznának, ha külön minisztériumokban dolgoznának. Az „összezárással” kénytelenek egymás gondjaival is foglalkozni, közös megoldásokat keresni.


25

- Voltak konfliktusok a tárcáján belül? Hogyan menedzselte ezeket? - Kialakult a munkarend, amit jól, rosszul, de be kell tartani. A tárca szerkezete magában hordozza a feszültségeket, ha az államtitkárságok például időnként nem működnek együtt, vagy az államtitkárságokat kiszolgáló központi egységben valaki nem végzi jól a munkáját, vagy nincs meg valami miatt az összhang. Idő kellett ahhoz, hogy az egyes szakterületeken dolgozók megnyíljanak egymás felé, érdeklődjenek egymás munkája iránt. A szükség nagyon is összehozta mára a munkatársakat. A működés kulcsa a közigazgatási államtitkár, Jávor András, akivel nagyon szoros és személyes munkakapcsolatban voltam. A parlamenti államtitkárral úgyszintén, ő a képviselők felé erősítette a tárca pozícióját. - Mi az, amit másként kellett volna tenniük? - A felsőoktatási férőhelyek számát nem egyszerre, hanem lépcsőzetesen kellett volna szűkíteni. A helyek szétosztásában is más javaslattal álltunk elő annak idején, de ez a kormányon belül átíródott. Még ma sem tudjuk, hogy 30 ezer diák miért nem jelentkezett a felsőoktatási intézményekbe. Az oktatási hivatal gyűjti az ezzel kapcsolatos adatokat, vizsgálja, hogy történt-e olyan zavar, amit korrigálni kell. Az egészségügyben viszont jó lett volna gyorsabban rendezni a béreket. Sajnálom azt is, hogy olyan integrált témákra, amelyekkel a tárcán belül valamennyi szakterületet együtt dolgoztathattunk volna, nem volt idő. Be kellett látnom, hogy több bőrt már nem lehet lehúzni az emberekről. - Nem érzi úgy, hogy ez a jogalkotási dömping megrengette az alkotmányos rendszert? - Követni is nehéz volt, amit a képviselők teljesítettek munkaórában, figyelemben, és ebből valóban származtak olyan dolgok, amelyek alkotmányossági szempontból vitathatók. De ezek korrigálható lépések, még ha Brüsszelig is nyúltak a dolgok. - Az új alkotmány jobb, mint a régi? - Igen. Fontos, hogy az emberekre épít, és az is benne van, hogy mit kell tennünk abban a világban ahol élünk, dolgozunk. Utal arra is, hogy a döntéseket legfőképpen az embertől magától kell várni. Például, mindenkin magán is múlik, hogy egészséges marad-e, vagy él-e az oktatás lehetőségével: tanul-e, jár-e iskolába. Törődik-e magával vagy a másikkal? Ezek benne vannak az alkotmányban is, és ezek mellé áll oda az állam is. Az is benne van, hogy a felnőtt gyerekeknek törődniük kell a szüleikkel. Jó, ha valaki, valami minderre időben felhívja a figyelmünket. - Biztos abban, hogy az Alkotmánybíróság jogkörét szűkíteni kellett? - Olyan területeken szűkítették, ami nem érintette a mi munkánkat. Annyit viszont tudok mondani, hogy az állampolgári jogok biztosa, Szabó Máté a legaktívabb levelező KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

26

partnerünk volt, és mind az öt ágazatot erős kontroll alatt tartotta. Nem volt olyan hét, hogy ne jött volna felkérés tőle. Össze is gyűjtettem a tárcánál ezeket az ügyeket, néhány év múlva ebből tartalmas társadalmi korrajzot lehet majd összeállítani. - Ilyen kontroll mellett is „sikerült” a betegeknek az egészségügyi átalakítás közepette érdekvédelem nélkül maradniuk. Önnek ez nem hiányzott? - Ez még valóban hiányzik a rendszerből. Annak idején, amikor az Egészségbiztosítási Felügyeletet felszámoltuk, nekem megmagyarázták, hogy az a több biztosítós egészségügyre létrehozott hivatal, de miután az nem valósult meg, okafogyottá vált az intézmény léte. De a kérdés nincs lezárva, az egészségügyért felelős államtitkárság azon dolgozik, hogy mielőbb működjön az új betegjogi intézmény. - Az ágazatnak gyenge a lobbiereje a frakcióban, miniszterként milyen személyes stratégiával tudta ezt erősíteni? - Kétségtelen előnye lesz most a területnek, hogy Balog Zoltán miniszter úr tagja a frakciónak és a Fidesz elnökségének, a váltást részben ez is motiválta. De eddig nem éreztem, hogy hátrányt szenvedne az érdekérvényesítésünk. Akármikor, amikor a minisztérium különböző területeinek az érdekéről volt szó, felkészülten ültem ott, és elvittem addig az ügyeket, amíg lehetett. Általában financiális okok állították meg ezt az „érdekvédelmet”. Az érdekérvényesítés persze szépen hangzó szó, de van a kormánystratégia, amihez igazodniuk kell az egyes ágazatoknak. A kérdés mindig az, hogy a bejövő adók, egyéb támogatások és a különböző helyeken felhasználandó kiadások, hogyan, milyen arányba kerülnek egymás mellé. Mi, értelemszerűen, általában a kiadási oldalon álltunk, és e szerepben csak addig lehetett elmenni, amennyit a bevételek megengedtek. - Az egészségügy, az oktatás, a kultúra rendre háttérbe került, noha a Fidesz az előző nyolc évben rendre több pénzt ígért… - Eléggé arányosan osztották szét a pénzt a kormányban, ha valami hátrányos helyzetbe került, akkor az a kultúra területe. Ott valóban csökkentek a források, ugyanakkor azon a területen fantasztikus fejlesztések indultak meg az Új Széchenyi-terv keretei közt. Természetesen egyiket sem lehet felcserélni. Ha visszatérünk az egészségügyre – egyik tárca sem ért el akkora kedvezményt, hogy külön termékdíjat vezessen be az adórendszerbe úgy, hogy a bevételt is megkapja. - Gondolkodott azon, hogy már korábban lemond? Hiszen rendre az ön tárcájától vonták el a legtöbbet – a kulturális területen példátlan forráselvonás zajlott, az intézmények egy része működésképtelen lett, érdemi munkára alig jutott pénz.


27

- Többször is, minden, a területet váratlanul érintő eseménynél megjelent a sajtóban: mondjon le a miniszter, de nem hiszem, hogy ehhez lett volna elegendő ok. A gazdasági élet bizonytalanságai erősen szűkítették a lehetőségeinket. A kultúra területén valóban volt költségvetési visszalépés, de ugyanakkor az intézményrendszernek az emberekhez legközelebb eső részénél, a falusi művelődési házakba nagyon sok forintja folyik be a vidékfejlesztési minisztériumnak. Ha jól emlékszem, 600 olyan intézmény van országszerte, amelyik közösségi pontként működik és kapja ezt a forrást. Persze nehéz mindezt megérteni, amikor az egyik oldalon a Szépművészeti Múzeum, a másikon meg a falusi művelődési ház van a mérleg serpenyőjében. A két intézménytípus nagy távolságra van egymástól, de mindkettőre szükség van. Ami pedig a látványos kulturális fejlesztéseket illeti, van forrás a költségvetésben az Erkel Színház megnyitásához és a múzeumnegyed kialakítására is. A legnagyobb gondot most a múzeumi intézményrendszer átalakításban látom, ezt a hálózatot, most úgy tűnik, nincs miből fenntartani. Miközben fontos, hogy a 15 család által lakott Zala nevű községben országos jelentőségű kiállítás van Zichy Mihály képeiből, mégsem gondolhatjuk azt, hogy állami finanszírozás nélkül a múzeumot fenn lehet majd tartani. Hasonló problémával küzd – sok másik kisebb múzeum mellett – gyermekkorom városa, Kunszentmárton, ahol a régi börtönben gazdag tájkiállítás látható. Nagyon kívánom az utódomnak, hogy ezekre jó megoldást találjanak. - Önnek nem volt javaslata a megoldásra? - A magánmecenatúra segíthetne, de 2013-ra erre konkrétan még nem lehet építeni. - Kapott valamiben szabadkezet a miniszterelnöktől? Hiszen például az Operaház direktorát sem határozhatta meg. Kinevezte Horváth Ádámot a dalszínház élére, és még aznap este a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azt közölte: csak később lesz döntés a főigazgató személyéről... - Meglehetősen szerencsétlen közjáték után került sor a miniszteri biztos kinevezésére. De tudomásul vettem, hogy kiemelt kulturális intézmény lévén, a sorsa így dőlt el. - Nem volt egyértelmű, hogy ki dönt a pályázat elbírálásában? - Dehogynem, csak ez olyan súlyú kérdés volt, amibe a kormányfő beleszólt. - A filmes terület is kikerült a tárca befolyása alól, Andy Vajna hangsúlyozottan nem az Ön beosztottjaként dolgozott… - Mindez csak annyit jelentett, hogy a kultúránknak a világban való megjelentetését bizonyos részleteiben kormányzati szinten irányítják. A mindennapokban mindez persze feszültségeket jelentett, főként a területet irányító államtitkár úr számára. - Ebben próbált valamit neki segíteni?


28

- Nem próbáltam, elfogadtam. Ezért nem lázadtam. - Lobbizott olykor egy-egy döntés sikeréért a kormányban? - Alkalomszerűen, ha a téma úgy kívánta meg, igen. Például a mentőszolgálat-ügyben a kormányülés előtt is leültünk beszélni a belügyminiszter úrral, hogy miként erősítsük egymást a vitában. - Miniszterként is bejárt az egyetemre, beszélt a kollégáival arról, hogyan kezeljék a Schmitt ügyet? Próbálták meggyőzni, hogy hogyan viselkedjen a minisztérium? - A rektor úr egyszer felkeresett, amikor a tényfeltáró bizottság működni kezdett, de aztán nem kerestem a kapcsolatot velük, és ők sem velem. Nem is lehetett volna, hiszen ez a döntés egyértelműen az egyetemé volt. - De akkor miért gondolták, hogy mégiscsak el kell küldeniük önnek azt a borítékot? - Azért, mert ez az érintett személy miatt, rendkívüli ügy volt. Ők ezt úgy gondolták megoldani, hogy hozzák a tényeket, és akkor döntsön más. Ám se az Alkotmány, se az egyetemi autonómia nem adott erre lehetőséget a tárcának, mert ez tudományos kérdés volt, amiben kizárólag az egyetem illetékes dönteni. Maga az értekezés volt a vita tárgya, hogy annak tartalma és forrásmegjelölése megfelel-e az egyetem követelményeinek. Milyen jogon szóltunk volna ebbe bele? Abban is biztos vagyok, ha nem a köztársasági elnök személyéről van szó, akkor eszükbe se jut, ilyen kérdésben megkérdezni a minisztériumot. - Azóta beszéltek erről Tulassay Tivadarral? - Olyan túl sok beszélni való már nincs is erről. - Mi újat adott önnek a kormányzati munka? – A kormányzati munkába való betekintés lehetőségét, láthattam: miként születnek az ország sorsát befolyásoló megoldások: hogyan kell minden egyes esetben kezelni a bizonytalanságot, mert hiába a legjobb tudásunk szerint, s az ellenvélemények figyelembevételével is születik meg a döntés, nincs teljes garancia az eredményre. A minisztériumban sikerült a nagyon is különböző területeken dolgozókat együttműködésre bírni, munkakultúrát kialakítani, ami ilyen méretekben rendkívüli. Úgy éreztem, hogy valamit sikerült jól, elfogadhatóan csinálnom. A NEFMI mostanra védjeggyé és – úgy gondolom – az ott dolgozó 800 ember pozitív élményévé vált. - Emlékszem, a miniszteri meghallgatására gyalog, hátizsákkal a kezében érkezett… - Sajnálom, hogy nem tudtam megőrizni a miniszteri időszak alatt is azt az életmódot. - Nem lesz nehéz megszoknia, hogy nem jön reggel az állami autó? KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

29

- Nem, nem hiszem. A feleségem nagyon örül, hogy autó helyett megint „lábra állok” és gyalogolok a buszig, járok kelek, sétálhatunk, metszhetem a gyümölcsfákat. Ebben az életkorban már tudatosan működtetni kell az izmokat. A feladatra valójában a feleségemmel együtt vállalkoztunk, a két év alatt mindig ott volt mellettem, sokszor segített. Volt, hogy eljött velem a vidéki utakra, és szinte minden áldott este végighallgatott. Sokszor megfogadtam a tanácsát, főként, ha két ember vitájában kellett döntenem. De még ezzel együtt is, mostanra már nagyon hiányzott a hétköznapi életünk. Most, az Anatómiai Intézeti munkám után egyszerűen csak hazamegyek hozzá és az unokákhoz, akik örömmel fogadnak és feladattal is bőven ellátnak. http://nol.hu/belfold/_ezert_nem_lazadtam_

Népszava 2012. május 20. Közvélemény kutatást rendelt a kormány a Nemzeti alaptantervről A fontosabb tárgyak alapismereteit minden diáknak legyen kötelező megtanulnia, és a tanároknak a diákok erkölcsi nevelése mellett a környezettudatossággal és a testi-lelki neveléssel egyaránt foglalkozniuk kell - ezt támogatja az összes megkérdezett több mint kétharmada a Nemzeti alaptantervről a kormányzat számára készült közvélemény-kutatás szerint. Az MTI birtokába került 1000 fős, a felnőtt magyar társadalmat nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló közvélemény-kutatás azt tartalmazza, hogy a magyarok négyötöde szerint a nevelési-oktatási intézményeknek nem kizárólag hasznos ismeretek oktatása (4 százalék), vagy a felnőtt életre nevelés a feladata (12 százalék), az elvárás: mindkét cél teljesülése (83 százalék). A felnőtt magyarok 96 százaléka egyetért azzal, hogy minden diáknak kötelező megtanulni a fontosabb tárgyak alapismereteit, közülük is 79 százalék válaszolta azt, hogy teljes mértékben egyetért az elképzeléssel. A férfiak 78 százaléka teljes mértékben egyetért az előző állítással és további 19 százalékuk inkább egyetért vele, míg a nők 81 százaléka teljes mértékben és 17 százaléka inkább egyetért vele. A kutatás rávilágított arra is, hogy a közoktatásban az elmúlt években közvetlen tapasztalatot szerző 18-29 évesek nagyobb arányban támasztják az oktatási intézményekkel szemben a felnőtt életre nevelést (19 százalék), mint a hatvan évnél idősebbek (5 százalék). A felmérés szerint a nők 85 százaléka értékeli úgy, hogy az iskola feladata mind a felnőtt életre nevelés, mind pedig a hasznos ismeretek oktatása, míg ugyanígy a férfiak 80 százaléka gondolkodik. Az életkor növekedésével csökken azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy az iskola feladata kizárólag a felnőtt életre nevelés, a 18-29 évesek 19 százaléka, míg a 60 év felettiek 5 százaléka válaszolt így. Az alapfokú és a felsőfokú végzettségűeknek egyaránt 84 százaléka felelt úgy, hogy az iskola feladata egyaránt a felnőtt életre való nevelés és a hasznos ismeretek oktatása, míg az érettségivel rendelkezők 78 százaléka válaszolta ezt. A Nyugat- és Közép- Magyarországon élők ugyanolyan arányban (84 százalék) válaszoltak úgy, hogy az iskola feladata mind a két funkció együttes ellátása, míg a Kelet-Magyarországon élők 81 százaléka felelte ugyanezt. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

30

A Nemzeti alaptanterv prioritásait a kormányzati kutatás szerint az összes megkérdezett több mint kétharmada támogatja. Így például társadalmi konszenzus mutatkozik abban a kérdésben, hogy a fontosabb tárgyak alapismereteit minden diáknak kötelező legyen megtanulni (96 százalék), a tanároknak pedig a diákok erkölcsi nevelése mellett (94 százalék) a környezettudatossággal és a testi-lelki neveléssel egyaránt foglalkozniuk kell (94 százalék). A mai fiataloknak mindenképpen tanulniuk kell a János vitézről és az 1848/49-es forradalomról (95 százalék), de az iskolai tudatos médiafogyasztásra nevelés is szükséges (66 százalék) - olvasható az összegzésben. A kutatás szerint emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdasági alapismeretek oktatására (87 százalék), valamint a hazafiasságra és demokráciára nevelésre is (82 százalék). A kormány szerdán fogadta el a Nemzeti alaptantervet. A 2013-ban életbe lépő alaptanterv lényege, hogy szabályozza, hogy milyen nevelési alapelveket kell betartaniuk a magyar iskoláknak, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania a közoktatásban. A NAT vitaanyagához 60 szakmai szervezet és 648 magánszemély juttatta el észrevételeit. Általános észrevétel 403 volt, és legtöbb vélemény, 390 a magyar nyelv és irodalom területhez érkezett http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=551726

Országos hírek Népszabadság 2012. május 15. A Fidesznek nem mindegy, melyik egyház veszi át az iskolát 126 komment Hajdúsámson nem akarja állami kézben tudni egyetlen oktatási intézményét, így az egyedül jelentkező Hit Gyülekezetére bízná. A jobboldal támadásba lendült, a helyi Fidesz a demokráciára hivatkozva ellenzi a Hit Gyülekezetének bevonását. Hajdúsámsonban sikerült olyan jól fölheccelni a lakosság egy részét a Hit Gyülekezete ellen, hogy a Hajdú-Bihar megyei városkában sokan már tényként kezelik, ha ez az egyház veszi át a helyi iskola működtetését, akkor az intézmény nevét II. Rákóczi Ferencről Simon Perezre változtatják. A tervezett átszervezés nem járna ugyan névváltoztatással, ám Rákóczi Ferenc és Simon Perez primitív indulatokra alapozott „szembeállítása” azt jelzi, hogy az egyszerű iskolaátadásnak indult ügy már elmozdult a veszélyesen kezelhetetlen irracionalitás felé. Holott az ügy lényege egyszerűen megfogalmazható: a hajdúsámsoni önkormányzat egy egyháznak sokkal szívesebben adja át az iskolája fenntartását, mint az államnak. Habár kisvárosról van szó, a két érintett intézmény Hajdú-Bihar megye egyik legnagyobb lélekszámú általános iskolája és óvodája: a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe 1250-en, az Eszterlánc Óvodába csaknem 500-an járnak. A hajdúsámsoni önkormányzat idén döntött úgy, hogy tárgyalásokat kezd az egyházakkal az iskola és óvoda működtetésének átadásáról. Hamza Gábor polgármester ezt a döntést azzal magyarázta, hogy ha jövő év januártól az intézmények állami kézbe kerülnek, akkor a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

31

városnak semmiféle beleszólása nem lesz egyetlen általános iskolájának működésébe, de ha valamelyik egyházzal meg tudnak egyezni, akkor marad némi ráhatásuk az intézmény üzemeltetésére. A polgármester az összes szóba jöhető egyházi szervezetet megkereste a reformátusoktól kezdve a római és görög katolikusokon át a baptistákig és a Hit Gyülekezetéig, de csak az utóbbi kettő mutatott hajlandóságot a tárgyalásra. Igaz, a Baptista Szeretetszolgálat szinte azonnal vissza is lépett, mondván: „az ügy körül kialakult helyzetben jelenleg nem látunk olyan társadalmi és politikai akaratot”, amely a szeretetszolgálat számára lehetővé tenné az intézmények „nyugodt” átvételét. Az „ügy körül kialakult helyzeten” azt kell érteni, hogy a helyi fideszesek – akik Hajdúsámsonban 2010 óta kisebbségben vannak – nyilvánvalóan a saját politikai pozíciójuk erősítése érdekében heves támadást intéztek az önkormányzat iskolaátadási szándéka ellen. A kérdésről a fideszesek aláírásgyűjtő akciót is indítottak, ennek során egy nap alatt mintegy 400 támogató szignót szereztek be az egyházi átadás ellen. Azzal érvelnek, hogy nekik semmi kifogásuk a Hit Gyülekezete ellen, szerintük az a probléma, hogy az önkormányzat nem kérdezte meg az összes szülő véleményét arról, hogy helyeslie az egyházi működtetést. Máthé Attila Gyula önkormányzati képviselő, a helyi Fidesz-frakció vezetője, volt alpolgármestere kiadott egy sajtónyilatkozatot, amelyben többek között ez olvasható: „senkinek a vallási hovatartozását nem kérdőjelezzük meg, de tudomásul kell venni, hogy a település lakosainak 70-80 százaléka református felekezetű, ezért tartjuk aggasztónak az intézményeink üzemeltetésének átadását egy a településen alig mérhető felekezet részére”. Majd így folytatja: „mi markánsan kiállunk a keresztény értékrend mellett, hiszünk a szabad vallásgyakorlásban, melyet az alaptörvényünk is részletesen rögzít. Ezért mi nem kívánunk akadályt gördíteni az egyházak működése elé, de nem tűrhetjük, hogy arra kényszerítsék a településen élő szülőket, hogy olyan intézménybe járassák gyermekeiket, melynek fenntartója a szülők többségétől idegen vallási nézetet valló világi felekezet”. E mondatok alapján megkérdeztem Máthé Attila Gyulától, hogy ha ők is keresztények, végül is mi bajuk a Hit Gyülekezetével, mire meglepő választ adott: „semmi bajunk velük”. Kérdeztem tőle, hogy akkor hogyan kell érteni a föntebb idézett mondatokat, mire a politikus azt válaszolta: nem a Hit Gyülekezete ellen harcolnak, hanem a demokratikus érdekérvényesítésért. Szerinte ugyanis nem járja, hogy az önkormányzat nem kérte ki az összes szülő véleményét arról: helyeslik-e, hogy az iskola és az óvoda állami helyett egyházi kézbe kerüljön. – A szülők és a pedagógusok maguk ajánlották fel, hogy összegyűjtik az átadással kapcsolatos nyilatkozatokat, de ezt a városvezetők elutasították, mert szerintünk nem kíváncsiak a szülők véleményére – közölte. Megemlítettem neki, hogy az önkormányzat összehívott egy szülői fórumot az ügyben, de Máthé Attila Gyula erre csak legyintett: azon olyan kevesen vettek részt, hogy nem lehetett komolyan venni. Hamza Gábor polgármester erre azt mondta: a törvény szerint előírt egyeztetéseket le kell folytatni az iskolaszékkel, óvodaszékkel, alkalmazotti közösséggel, szülői tanáccsal és diákönkormányzattal, de az összes szülő név szerinti megkérdezését a jogszabály sem írja elő, nemhogy az életszerűség. Hozzáfűzte: május 2-án az iskolában, május 3-án pedig az óvodában hívtak össze szülői és alkalmazotti értekezletet, amelyre minden érintett írásos KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

32

meghívást kapott. Igaz, nagyon kevesen éltek a lehetőséggel: az iskolában összesen 92 érvényes szülői nyilatkozatból 55-en értettek egyet az egyházi fenntartással, míg az óvodában mindössze 23 nyilatkozatból 14 támogatta az elképzelést. A polgármester kifogásolta a fideszes aláírás-gyűjtési akciót is: mint mondta, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalban bejelentést tesz arról, hogy információi szerint az aláírásgyűjtés az iskola épületében is zajlott, márpedig ott a politikai tevékenység tilos. – Nem ragaszkodunk mindenáron és minden körülmények között a hajdúsámsoni iskola működtetéséhez, hiszen nem is mi kezdeményeztük a dolgot. Minket az önkormányzat keresett meg, s egyelőre pozitív a válaszunk – mondta Horváth András, a Hit Gyülekezete oktatási főigazgatója. Számukra csak akkor van értelme átvenni a működtetést, ha lehetőséget látnak a szülők többségével és a helyi társdalommal való együttműködésre és békés, nyugodt munkára. Ha ennek a feltételeit nem látják, akkor akár vissza is léphetnek, igaz – mint Horváth András hozzátette –, ha a helyi Fidesznek egyelőre négyszáz tiltakozó aláírást sikerült összegyűjtenie, akkor az érintett, mintegy háromezernyi szülő összlétszámát tekintve nem túl sok. Szerinte a gyülekezet nem érdekelt a társadalmi békétlenség szításában, csak az értelmes munkában, s ez nem csak Hajdúsámsonra értendő, mert egyházukat önkormányzatok tucatjai keresik meg hasonló kéréssel. Ha a szélsőjobb is felkapja a témát, akkor a hajdúsámsoni feszültséghez hasonlók egész sora várható az országban. Ezt jelzi, hogy a Jobbik már tiltakozik a hajdúsámsoni iskolaátadás ellen, mert a párt szerint meg kell akadályozni, hogy a „cionista bizniszszekta” további iskolákat „kaparintson meg” http://nol.hu/belfold/20120515-hit_kerdese_az_iskolaatadas_

Heti Válasz 2012. május 17. 38-39. oldal Kihasználni a gólhelyzetet – interjú Tóth József polgármesterrel a Károlyi-szoborról, az oktatásról, az identitásról Nem a politikai ellenszél, hanem a pénzügyi válság lassította le a fejlődést a főváros XIII. kerületében - vélekedik Tóth József szocialista polgármester, aki szerint egy kis szellemi befektetéssel minden település megtalálhatná a csak rá jellemző, sajátos arculatot. -Tizennyolc éve polgármester, tíz éve országgyűlési képviselő, ám 2014-től valamelyik tisztségétől meg kell válnia. Melyiket választja? - Nem tudom. A jelenlegi feladataimra koncentrálok, ez a kérdés most még nem aktuális. Szerintem egyébként nem összeférhetetlen a kettő. De én talán elfogult vagyok, hisz mindkettőt ellátom. Elvégre ha tényleg szétválasztjuk a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat, akkor a miniszterelnök miért tagja a parlamentnek? Engem segít a képviselői munkában, hogy polgármester vagyok. Amikor kijövök a parlamentből, elmegyek egy-egy iskolába, megnézem, hogyan is csapódik le a törvényhozási munka - és a tapasztalatokat mindig fel tudtam használni az Országgyűlésben. - Siófok után a XIII. kerület is bejelentkezett a Kossuth térről elvitt Károlyi-szoborért. Miért?


33

- Szeretnénk megtartani a városnak ezt a szobrot. Talán látszik a kerületen, hogy mi általában építünk, és nem bontunk. A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött - megköszönve ajánlatunkat -, hogy megvárja a korábban jelentkező siófoki önkormányzat döntését. - Az előző nyolc évben politikai hátszél mellett dolgozhattak, de 2010-ben kormányt váltott az ország és főpolgármestert Budapest. Így is megy az építkezés? - A városépítés sikere nem a hátszéltől vagy az ellenszéltől függ, hanem attól, hogy sikerüle megtalálni egy településnek a csak rá jellemző komparatív előnyöket. Mi a kilencvenes évek végén megtaláltuk. Azt mondtuk, hogy erősítjük a lakóhelyi funkciót, és építünk 35 ezer új lakást. A munkahelyi funkciónál pedig az ipari üzemek helyett a kereskedelmi és szolgáltatóegységeket támogatjuk. És tessék: 54 ezerről 72 ezerre nőtt a lakásállomány, tíz év alatt 103 ezerről 110 ezer főre nőtt és kicserélődött, megfiatalodott a lakosság. A Váci út a város fő irodafolyosója lett. Már a Dráva utca-Dózsa György út és a Róbert Károly körút is efelé halad, vagyis a következő 30-50 évre is van víziónk. Hogy az építkezések megtorpantak, annak 2008 októbere az oka, a válság. A tőkevonzó képességünk megmaradt, csak most kevesebb a tőke. - Míg az önkormányzati szféra egy része adósságban fuldokol, a XIII. kerületnek lényegében nincs adóssága. Mi a titok? - Nincs titok. Tervszerűen, ésszerűen gazdálkodunk, nem vágunk bele olyan presztízsberuházásba, amihez nem látjuk a forrást vagy amelynek nem biztos a megtérülése. Sok város túlméretezett intézményhálózatot tart fenn. Mi bizony megváltunk két-háromszáz pedagógustól a 2000-es évek elején, bezártunk bölcsődét, óvodát, iskolát. Most pedig, hogy igény van rá, visszavettük, felújítottuk és megnyitottuk őket. - Vannak, akik szerint nincs XIII. kerületi csoda: ilyen centrális fekvéssel, közlekedési adottságokkal bárki sikeres lett volna. - A kétkedőknek azt ajánlom, hogy nézzék meg a nemzetközi tapasztalatokat. Bangkoktól Párizsig a repülőtérről a városba vezető utak menti területek fejlődnek a legdinamikusabban. Mi messze vagyunk ettől. Úgy gondolom, önigazolási vagy politikai szándék húzódik meg az érvelés mögött. Szerintem minden település ki tudná alakítani a sajátos arculatát, csak dolgozni kellene rajta. Nem szoktam a magunk szerepét túlértékelni, de a gólhelyzetet ki kell használni, a gólt be kell rúgni. - A kerületben nem is kétharmados, hanem háromnegyedes többségük van a szocialistáknak. Milyen érzés? - Nézze, a kampányokat leszámítva tőlem politikai beszédet nemigen hallottak képviselőtestületi ülésen az elmúlt tizennyolc évben. Együttműködésre törekszem, és büszke vagyok, hogy ciklusprogramunkat egyhangúlag fogadta el a testület. - Fideszes kerületi polgármestertársaival is együttműködik? Elérték, hogy a fővárosban ne hét járásra, hanem továbbra is a kerületekre épüljön a közigazgatás. - Én e vitában nem vettem részt. Tagjai vagyunk a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének, de tudomásul vesszük: nem vagyunk olyan helyzetben, hogy elképzeléseink érvényesüljenek. Az átalakításnak van racionális magva: az okmányirodához vagy a gyámhivatalhoz az elmúlt tizennyolc évben az ügyfélpanaszokon kívül tényleg nem KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

34

sok közünk volt. De nincs átgondolva: az óvodafenntartás a kerületben marad, az iskolák elkerülnek tőlünk. Igyekszünk szakmai kritikát megfogalmazni. Törvénymódosítást nyújtottam be, mert szerencsés lenne, ha a járási hivatalok vezetői éppúgy kötelesek lennének beszámolni a városoknak, mint a rendőrkapitányok, elvégre ugyanúgy a helyi polgárokért dolgoznak. De a javaslat elfogadására semmi esély. - Feszültséget okoz az önkormányzatok és az állam között az oktatási intézmények jövője is. Tényleg káosz van, vagy rendben zajlik az átadás? - Hétköznapi nyelvre lefordítva az önkormányzati törvény azt mondja ki, hogy a köznevelés nem helyi közügy. Szerintem az. A másik probléma az átgondolatlanság. Az, hogy az oktatási intézmények vagyona az önkormányzatoknál marad, az állam csak a benne folyó munkáért és pedagógusbérekért lesz felelős, máig nincs benne egy törvényben sem, csupán legendákból és kormányzati nyilatkozatokból tudjuk. - Tudják, hogy a kréta megvétele kihez tartozik ebben a leosztásban? - Nem. Csak azt, hogy az önkormányzati törvényben nincs közoktatással kapcsolatos feladat. Ez tévút. A városok forrásokat teremtettek azokhoz a területekhez, amelyeket fontosnak gondoltak. Mi a nyelvi és informatikai képzésekhez, a felzárkóztatáshoz. Itt minden gyerek megtanul úszni, a mindennapos testnevelés nálunk tíz évvel ezelőtt megvalósult. Évente egymilliárd forintot fordítunk iskolafelújításra, és minden iskolát elláttunk interaktív táblával. Tíz éve a tanulóink ötöde kitűnőre érettségizik. Ezt lebutítani vétek. Elfogadom, hogy vannak helyek, ahol nem ilyen jó a helyzet, de akkor ott kellene fejleszteni, nem pedig a színvonalat lerontani. - Egy fideszes önkormányzati képviselő nemrég felrótta, hogy a 2012- es költségvetésben visszavonták az iskolák felújítására szánt összeget. Ez a válaszuk? - Amíg a tulajdonviszonyok nem rendeződnek, megfontolandó, hogy mit csinálunk. De az összeget nem vontuk vissza, ez helytelen kifejezés, hanem óvodafelújításra fordítjuk. A Madarász óvodát 500-600, a Pöttyös óvodát 400 millió forintból újítjuk fel. - A színvonalas szolgáltatásnak ára van - ezt megfizettetik a kerületben élőkkel? A bölcsődei ellátásért immár kérhetnének térítési díjat. - A családok és a kismamák iránti tiszteletből olyan limitet határoztunk meg, hogy 10001100 bölcsődésünk továbbra is ingyenesen kapja az ellátást. Ezt azért tudjuk megtenni, mert amikor mélyponton, 550 körül volt a bölcsődések száma, nem tartottuk meg a fölösleges kapacitást. Könnyű volt akkor politikai cirkuszt csinálni, és könnyű megnyomni az igen gombot most, amikor jönnek a gyerekek. 350 óvodai és 275 bölcsődei férőhellyel bővültünk az elmúlt két évben. - A XIII. kerület régen munkásnegyed volt, de mára alaposan megváltozott. Van-e ma közös identitásuk a kerület lakóinak? - Igen: a kerület szeretete. Egy felmérés szerint azok közül, akik lakást cserélnének, 88 százalék itt maradna, csak nagyobb otthonba költözne. Nem menne más kerületbe, más városba vagy országba. Ilyen arányokat olyan vidéki városoknál szoktak mérni, mint Eger vagy Sopron, ahol teljesen más a településhez való viszony, mint egy városrésznél. A Lehel csarnokban a vásárlók több mint fele kerületi lakos. Minden 18. évét betöltő kerületi fiatalt KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

35

köszöntök, mert bárhová veti őket a sors, életük meghatározó részét itt töltötték. Bárhol járok a világban, mindig találkozom emberekkel, akik valaha laktak vagy dolgoztak itt. Szerintem mindenkire igaz, hogy vagy volt, vagy lesz, vagy most XIII. kerületi. http://hetivalasz.hu/pest_budai_latkep/kihasznalni-a-golhelyzetet-49343/

Magyar Nemzet 2012. május 17. 2013 végétől a Ludovika lehet a közszolgálati egyetem otthona A tervek szerint 2013 végére már az egykori Ludovika Akadémia épületében működhet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) központja, több tanszéke és könyvtára is. A 24 milliárd forintos beruházásra 4,5 milliárd forint költségvetési pénzt ad a kormány, a fennmaradó részt pedig az Európai Unió operatív programjaiból kívánják előteremteni – nyilatkozta az intézmény rektora az MTI-nek. A természettudományi múzeum kiállítóterülete a mostani helyén marad. A NKE jelenleg három helyen működik Budapesten: a központ, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar a Hungária körúton, a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus területén helyezkedik el, míg a rendőrtiszti képzés a XII. kerületi Farkasvölgyi úton, a Közigazgatás-tudományi Kar pedig a XI. kerületi Ménesi úton – fejtette ki Patyi András. A kormány döntése alapján azonban – folytatta – az NKE nagy részét – a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar kivételével – a jövőben az egykori Ludovika-campuson, a XIX. században és a XX. század első felében működő katonai felsőoktatási intézmény ma nagyrészt üres, elhagyatott területén, vagyis az Orczy park környékén helyezik majd el. Az átköltöztetés első ütemét a 2012–2015 közötti időszakra határozta meg a kabinet, az új campus építése és elfoglalása így szakaszos lesz. Magát a beruházást Fürjes Balázs kormánybiztos felügyeli, az egységes vagyonkezelési helyzet kialakításáért és számos egyéb feltétel biztosításáért pedig Gál András Levente kormánybiztos felel. Az első változás 2013 végére várható, amikor az egyetem központja, több tanszék és a központi könyvtár a Ludovika főépületébe költözik. Ezt követően új épületek is létesülnek, több már meglévőt pedig felújítanak, s ezekbe költözhet majd a Rendészet- és a Közigazgatás-tudományi Kar, számos sportlétesítmény és kollégium. A Rendészettudományi Kar kollégiumát és a speciális rendészeti képzésnek helyt adó épületeket a Diószeghy Sámuel utcában alakítják ki, ahol lesz egy taktikai és kiképzési központ is. Mindezt egy gyaloghíd fogja összekötni az Orczy parkkal. Az egyik – ma igen romos állapotban lévő – lovardaépületet is felújítják, ahol a lóállományt helyezik el, és a lovasképzést bonyolítják majd – ismertette a rektor. „Nem üti ki a múzeumot” A jelenleg a Ludovikán és annak környékén működő intézményekről szólva a rektor kifejtette: a Magyar Természettudományi Múzeumnak az egykori lovardaépületben elhelyezett kiállítóterülete a jelenlegi helyén marad, a főépületben lévő irodákat azonban elköltöztetik. Patyi András ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „a mi beköltözésünk nem üti ki onnan a múzeumot”. Az Üllői úti Bárka Színház megmarad, sőt fejlesztik is, és a tervek szerint a jövőben egyetemi színpadként az NKE fenntartásába kerül a VIII. kerületi önkormányzattól. A Ludovika téri Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnáziumot az átalakítások nem érintik, továbbra is a mostani helyén fog működni.


36

A költségeknek – mint azt az intézményvezető elmondta – a nagy részét az EU állja. A magyar kormány az idei és a jövő évre 4,5 milliárd forintnyi költségvetési forrást biztosít a munkálatokhoz, míg a többi pénzt várhatóan az unió 2014–2020 közötti tervezési és programozási időszakára vonatkozó operatív programjainak terhére fedezik. A beruházás első üteme nettó 24 milliárd forintba kerül. Patyi András zárásul hangsúlyozta, az NKE alapvető missziója, hogy az eddig elkülönült életpályák helyett a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság megteremtését képzési oldalról támogassa. „A közös elhelyezésnek ezt a szellemi építkezést kell szolgálnia” – mondta http://mno.hu/belfold/2013-vegetol-a-ludovika-lehet-a-kozszolgalati-egyetem-otthona-1076726

Index 2012. május 18. Magyar diákok sikere a világ legnagyobb tehetségkutató versenyén Negyedik helyezést ért el Énekes Péter és Köpenczei Gergő, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium két tanulója az ISEF-en, vagyis Nemzetközi Tudományos és Innovációs Versenyen. A két diák egy eddig sohasem látott titkosító algoritmus fejlesztésével indultak a versenyen . A versenyzők azt mondták az Indexnek az eredmény kihirdetése után, nagyon erős volt a mezőny ezért örülnek az eredménynek. Az ISEF-ről szóló másik riport itt olvasható: http://index.hu/tudomany/2012/05/17/ovek_lesz_az_egesz_vilag/ A fődíj hetvenötezer dollár volt, a negyedik helyért ötszáz járt, de ennél sokkal fontosabb a díj értéke – ez ugyanis lényegében azt jelenti, a két magyar diák a világ legjobb fiatal matekosai között van. http://index.hu/tudomany/2012/05/18/magyar_diakok_sikere_a_vilag_legnagyobb_tehetsegkutato_versenyen/

MTV híradó 2012. május 18. Több milliárdos fejlesztés az ELTE-n Az uniós forrásokból megvalósított infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően világszínvonalú berendezésekkel gazdagodott az egyetem. Több,mint hárommilliárd forintos támogatással, uniós forrásokból megvalósított infrastrukturális fejlesztések fejeződtek be az Eötvös Loránd Tudományegyetemen közölte az intézmény pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint az Európai léptékkel a tudásért - ELTE kutatóegyetemi projekt eredményeit egy látványos virtuális utazással kiegészített prezentáció keretében ismertették. A fejlesztéseknek köszönhetően világszínvonalú berendezésekkel gazdagodott az egyetem: a természettudományi karon nagyműszeres kari kutató- és műszercentrumot hoztak létre. A bölcsészettudományi karon kialakított doktori kiválósági központ a kutatások nemzetközi hálózatokba való integrálásához járul hozzá. A pedagógiai és


37

pszichológiai karon pedig új sportpszichofiziológiai, illetve EEG-laboratóriumban dolgoznak a kutatók. Az intézmény összes karát érintő kutatóegyetemi projekt az infrastrukturális fejlesztések mellett az interdiszciplináris együttműködéseket is támogatta. Mint írták, a projekt 70 kutatócsoportjában számos kiváló oktató dolgozott, megerősödtek az egyetem belső kapcsolatai, új típusú kutatási együttműködések alakultak ki, s a projektnek kimagasló tudományos eredményei vannak: a résztvevők az elmúlt két évben több száz konferencián vettek részt. A projekt keretében jelentős nemzetközi együttműködéseket alakított ki az intézmény; többek között amerikai, japán, német, francia és finn egyetemekkel is. Mezey Barna, az ELTE rektora a projekt céljára és címére utalva kifejtette: az egyetem jövőjének tervezésekor mindig európai léptékkel kell mérni, mert Európa nemcsak földrajzi, de közösségi-kulturális értelemben véve is az otthonunk, éppen ezért ebben a térben és ebben a közösségben lehet és kell sikeresnek lenni. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője beszédében a közlés szerint kiemelte: a kutatóegyetemi projekt eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon innovációbarát környezet alakulhasson ki. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/05/18/15/Tobb_milliardos_fejlesztes_az_ELTE_n.aspx

Magyar Nemzet 2012. május 20. Egynyelvű nemzetiségi csoport indulhat Pécsen Egynyelvű német nemzetiségi csoport indítását tervezi egyik óvodájában a Koch Valéria Iskolaközpont Pécsen: a Magyarországon eddig példa nélküli kezdeményezés szeptembertől huszonkét gyermeknek teremti meg a német nyelv aktív használatának lehetőségét. Englenderné Hock Ibolya, az iskolaközpont igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: elképzeléseik szerint az egynyelvű csoportba járókkal és szüleikkel szinte kizárólag németül vált szót a két óvónő, a dadus pedig svábul is beszél, segítve a nyelvjárás megismerését. A gyerekek felügyeletével foglalkozó munkatársak között szintén a német lesz a hivatalos nyelv. Az egynyelvű csoport különböző korú tagjait azon gyerekek közül választották ki, akik már tudnak németül, otthon e nyelven beszélnek velük, és a szüleik vállalták, hogy a jövőben is ezt teszik, segítve „hovatartozásuk megélését”. A kezdeményezéstől azt várják, hogy résztvevői iskoláskorukra, kétnyelvű társaik többségétől eltérően, nem passzívan, hanem aktívan használják a nyelvet, vagyis nemcsak értik a hozzájuk németül szólókat, hanem németül is válaszolnak nekik. Véleménye szerint ez különösen fontos lehet azon német származású családok számára is, amelyekben a nyilvános német nyelvhasználatnak az 1950-es években elrendelt tilalma és az ezt követő gyorsabb asszimiláció miatt szinte alig beszélnek németül. Englenderné Hock Ibolya kitért rá, hogy szülők felvetésére, kérésére már korábban foglalkoztak az egynyelvű csoport indításának gondolatával. Ez most egy iskolai felújításra és óvodabővítésre fordítható 510 millió forintos pályázati forrás elnyerésével, valamint a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

38

két pécsi német nemzetiségi óvodájuk iránti idei, korábban nem tapasztalt érdeklődésnek köszönhetően válik valóra. Az igazgató elmondta: az iskolaközpont Dugonics és Szőnyi utcai óvodájának 33 szabad férőhelyére 87-en jelentkeztek, a többletigény egy részét a Szőnyi utcai intézményben bővítéssel és a jelenlegi három mellé egy negyedik csoport indításával próbálták kielégíteni. Megjegyezte, az egynyelvű csoport is népszerű lett, 22 helyére 33, az óvodába most felvett vagy már oda járó gyermeket szerettek volna bejuttatni szüleik. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának fenntartásában működő, Koch Valéria költőnőről elnevezett iskolaközpont keretein belül két óvoda, egy-egy általános és középiskola, valamint kollégium szolgálja a kétnyelvű német–magyar nemzetiségi oktatást és nevelést a baranyai megyeszékhelyen. http://mno.hu/belfold/egynyelvu-nemzetisegi-csoport-indulhat-pecsen-1077432

FnHír24.hu 2012.05.20. „Időzített bombák" az iskolákban Miért lesz egyre több fiatal öngyilkos, veszélyes-e a Facebook, mi a baj a "kis" Alekoszokkal? Erről is beszél Szabó Éva, a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének docense Az iskolapszichológiai hálózat 1986-ban indult Magyarországon, kezdetben kísérleti jelleggel. Akkor 30 pszichológus helyezkedett el különböző iskolákban, főként Debrecenben és Budapesten. Ma körülbelül az iskolák 25 százalékában van valamilyen szintű iskolapszichológiai ellátás. Az iskolapszichológus feladata elsősorban, hogy szaktudásával segítse a pedagógusok munkáját, csökkentse az osztályközösségekben elinduló negatív folyamatokat, megtanítsa a diákokat a helyes konfliktuskezelésre és kommunikációra, illetve a szociális készségek fejlesztésére. Ezzel egyidőben pedig preventív szűrővizsgálatokat is végez. A pedagógus javaslatára vagy a serdülő saját kérésére az iskolapszichológus egyénileg is foglalkozhat a diákokkal, segít nekik a tanulási nehézségek, tanulásteljesítő-, pályaválasztási és kortárskapcsolati problémák leküzdésében. Valamint mediátor szerepet is betölthet tanár és diák között, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a viszony a két fél között. Nem „ciki” a diákok körében szakember segítségét kérni? Mennyire népszerűek a kezelések Bizony hosszú időnek kell eltelnie ahhoz - különösen a középiskolások esetében -, hogy a „ciki” jelző lekerüljön azokról, akik bekopogtatnak az iskolapszichológus ajtaján. Háromnégy év után azonban, miután megszokják a diákok az intézményben a pszichológus jelenlétét, eloszlanak azok az előítéletek, miszerint „hozzá csak a bolondok és a dilisek járnak”. A gyerekek viszonylag hamar megértik, hogy az iskolapszichológus része az intézménynek, aki nem a súlyos, lelki betegeket kezeli, hanem abban segít, hogy a diákok minél biztosabban leküzdjék a nehézségeiket, túljussanak kisebb-nagyobb elakadásokon, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

39

vagy ne induljanak el olyan irányba, ami később tényleg súlyosabb pszichés vagy egyéb problémákhoz vezethet. Azt gondolom egyébként, hogy a mostani társadalmi helyzet fokozottan indokolja az iskolapszichológusok jelenlétét, illetve a hálózat fejlesztését. Milyen a mostani társadalmi helyzet? Az utóbbi húsz évben, tulajdonképpen a rendszerváltás óta, az összes szociológiai felmérés azt bizonyítja, hogy a család nevelő szerepe sok esetben sérült. Rengeteg gyerek él jelenleg is diszfunkcionálisan működő családban, ahol nem kapja meg azt a szükséges szocializációs többletet, ami ahhoz kellene, hogy később megfelelően be tudjon illeszkedni a társadalomba. Jellemzően milyen gondokkal fordulnak iskolapszichológushoz a fiatalok? Melyek a legáltalánosabb problémák? A jövő kilátástalanságának érzése miatt rengeteg olyan gyerekkel találkozunk, akik motivációs, tanulási problémákkal küzdenek. A jelenlegi értékválság ugyanis azt sugallja, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a magas iskolai követelményeket jól teljesítők érvényesülni fognak majd a társadalomban. De a szülők érzelmileg szétzilálódott kapcsolata, a válások, az anyagi viták és veszekedések szintén drámaian befolyásolhatják a gyerekek tanulási teljesítményét. Vagy pusztán csak az, hogy sokszor nincs kivel megbeszélniük a dolgokat, nincs meg az a támogató, szociális közeg, amivel csillapíthatnák az életkori jellemzőkkel gyakran együttjáró szorongásaikat, megoszthatnák identitáskeresési nehézségeiket. Eleve ma megtalálni arra a kérdésre a választ, hogy „Ki vagyok én?”, „Mi leszek, ha nagy leszek?”, sokkal nehezebb, mint 25-30 évvel ezelőtt. Emellett számos veszély is leselkedik rájuk, így a drog és az alkohol csábítása, ráadásul a függőségek köre tovább bővült a számítógép- és játékszenvedéllyel. Ezek a problémák a rosszabb körülmények között élő, szegényebb gyerekeket érintik inkább? Nem csak azokat. Nagyon sok szülő például azért nem tud elég időt fordítani a gyerekére, mert olyan pozícióban dolgozik, ami egyre nagyobb nyomás alatt tartja őt, és a saját karrierje teljesen lefoglalja. Bilkei Pál kriminálpszichológus egyik korábbi, az FN24-nek adott interjújában hasonló problémákat említett annak kapcsán, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt hazánkban a fiatal öngyilkosok száma. Ráadásul a szorongás és az agresszió már az óvodáskorú gyerekeknél is megjelenik. Ha nem jutnak megfelelő segítséghez, milyen felnőtt válik később ezekből a gyerekekből? Az öngyilkosságnak nagyon sok formája van. A fiatalkori esetek többsége az úgynevezett „cry for help” típusba tartozik, amivel a gyerek lényegében a környezetének üzen, hogy „nagyon nagy a baj, foglalkozzatok velem!”. Elég szomorú, hogy odáig jutottunk, hogy már az egészen fiatalok is úgy érzik, ez az egyetlen módja annak, hogy felkeltsék környezetük figyelmét. Azt tapasztalom, hogy a társas kapcsolatok megtartó ereje erősen csökkent. Ennek egyik oka például, hogy nagyon erős az individuális versengés a társadalomban. A diákok – KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

40

tévesen - úgy gondolják, hogy ha segítenek vagy odafigyelnek a másikra, akkor elvesztegetik azt az energiát, amit a saját egyéni életútjuk építésére fordíthatnának. Ez a fajta elmagányosodás egyébként az egyetemisták körében is érzékelhető. Mindenki a saját „gesztenyéjét sütögeti”, és a mostani fiatal generáció azt hiszi, hogy akkor jár a legjobban, ha „titokban sütöget”. Esze ágában nincs segíteni a többieknek, és nem is kér segítséget, hiszen azzal feltárná a szándékait. Előfordul, hogy annak érdekében, hogy jobb versenypozícióba kerüljenek, becsapják egymást, eltitkolják az információkat. Egészen drámai hatásokat is kiválthat ez a nagyon erős, destruktív versengés, és ennek sok gyerek áldozatául esik. Honnan veszik ezt a mintát? Ki vagy mi tehető felelőssé azért a szemléletért, ami arra ösztönzi őket, hogy csak egymás legázolásával juthatnak előrébb? Leginkább a filmekből, a médiából, az olyan típusú valóságshow-kból, ahol abszolút egymás „kinyírásáról „szól a történet, vagyis, hogy tudsz olyat mondani a másikról a háta mögött a titokszobában, ami kiejti őt a játékból? Ezek nyilván nem közvetlenül csapódnak le, nem akar mindenki „kis” Alekosz lenni, de maga a módszer az hat, és modellként működhet. Megtanulják, hogy abból nem származik hasznuk, ha rendesek a másikhoz. Nagyon érdekes, hogy a sikeres ember fogalmához sokkal gyakrabban kapcsolják a kockázatvállaló, versengő és agresszív jelzőket, mint az együttműködő, barátságos, segítőkész szavakat. Innen tulajdonképpen már csak pár lépés az erőszak, a tettlegesség. Valóban, sokak számára , az agresszió egy eszköz, amivel el tudják érni a céljukat. És nem is kell, hogy tettlegességig fajuljon. Az agresszió intellektualizált formái ugyanis tökéletesen megjelennek például a valóságshow-kban, ahol abszolút tiltva van az agresszió, még egy narancsot sem szabad hozzávágni a másikhoz, de arról nem szól a rendszer, hogy az is agresszivitás, amikor azt mondom a másiknak, hogy: „rólad azt terjeszti az XY, hogy…”. A másik formája az agresszivitásnak – és mindkettő jelen van az iskolákban is – az indulati agresszió. Amikor egyszerűen a tehetetlenségből, frusztrációból, csalódottságból, kirekesztettségből fakadó dühöt, haragot egy másik személyen vezetik le. Sajnos sok esetben azt tapasztalják, hogy aki agresszívabb, erőszakosabb, hangosabb, az előbb érvényesül. Már egy jó ideje „slágertéma” az iskolai erőszak, de számszerűen is nőtt az esetek száma? Készült erről statisztika? Összehasonlító statisztika azért nem készült a bántalmazásokról, mert húsz évvel ezelőtt nem ment el a szülő az ombudsmanhoz, nem kerültek nyilvánosságra az adatok, így nem tudni, hogy 1953-ban hány kisgyereket bántalmaztak az udvaron vagy a folyosón. Az iskolai erőszak, a megfélemlítés, a bántalmazás nem a XXI. század terméke, hiszen Nyilas Misit is elég sok esetben bántalmazták, Nemecsek Ernőről nem beszélve. Csak a módszerek egyre szofisztikálódnak, egyre több mindenhez hozzájutnak a gyerekek, amikhez régen nem, például lőfegyverhez. De ma már ott van a Facebook is, ahol lehet cyberbullyingolni (elektronikus zaklatás). Olyan üzeneteket posztolnak ki egymásról a gyerekek, amik nem valóságosak, de mire kiderülne, hogy nem igaz, már a fél város azt hiszi, hogy XY lopott. A számomra legmegdöbbentőbb eset egyébként az volt, amikor a közösségi oldalon két lány


41

posztolásos sárdobálása odáig fajult, hogy a „rajongótáborok” tényleges küzdelmet, konkrét verekedést szerveztek nekik. Mondhatjuk, hogy „időzített bombák” sétálnak az iskolák folyosóján? Ezt így talán túlzás lenne állítani, de valóban sok társadalmi szintű frusztráció hatása jelenik meg a gyerekek körében is. Például a kialakult, jelentős jövedelemkülönbségek, és az a lehetőség, hogy már mindent lehet kapni, de nem mindenkinek, komoly frusztrációt okozhat azoknál, akik nem engedhetik meg maguknak a legújabb csodatelefont vagy edzőcipőt, de ők maguk is ezt tartják legfontosabb értékmérőnek. Ez a frusztráció halmozódik, idővel fokozódik, hiszen ahányszor végigsétál a folyosón, látja, hogy a „menők” milyen ruhában vannak, és úgy érzi, sosem fog közéjük tartozni. Valamilyen módon ő is szeretne figyelmet kapni, kitűnni, ezért keres olyan módszert, ami ezt megadja, és ha nem talál más módot, akkor esetleg elver, zaklat, netán megöl valakit (ahogy azt az ámokfutó soproni diákok szomorú esetében láttuk), amitől hirtelen „híres” lesz, mindenki ráfigyel. Ez a legtöbb esetben nem tudatos elhatározás kérdése, hanem rejtett módon működik. Kiszűrhető ez a fajta rejtett agresszió? Miből vehetjük észre, hogy valaki veszélyes lehet a társaira? Inkább az szűrhető ki, hogy hogyan alakul egy gyerek úgynevezett impulzuskontrollja. Tehát, hogyan viszonyul a saját és mások érzelmeihez. Ezt már kiskorban lehet látni, mert egyrészt ez temperamentum-jellemző is. Az óvodákban már megfigyelhető, hogyan milyen különbözően próbálják meg elérni a céljukat a kisgyerekek, amikor egy olyan autóval akarnak játszani, ami másnál van. Hogy erőszakos módszert választ, vagy más úton-módon szerez érvényt az akaratának. Ez részben függ a neveléstől, a családi mintáktól, de még a legbékésebb családból származó gyereknek is lehet olyan temperamentuma, ami miatt nem tud késleltetni, nem tudja kivárni a sorát. Ezekben az esetekben minél korábban kap segítséget a gyerek és a család, annál sikeresebben lehet kezelni ezt. Például ennek felismerése fontos óvodapszichológusi feladat. A kormányzati honlapra áprilisban felkerült tervezet szerint a nevelési és oktatási intézmények iskolaőröket foglalkoztatnának az erőszak visszaszorítása érdekében. Akár testi kényszer alkalmazására is jogosultak lennének. Ez önmagában nem az agresszió szükségességének elismerése? Nem tudom elképzelni, hogy ez jó hatással lenne a gyerekekre. Régóta ismert ugyanis, hogy a modellált erőszak inkább fokozza, mint csökkenti az erőszak megjelenését. Ha egy állig felfegyverkezett, erős ember a fizikai erejével fékez meg egy helyzetet, vagy utasít rendre valakit, az a többieknek és a részt vevőnek is azt sugallja, hogy csak megfelelő pozícióba kell kerülni, és máris megvan a felhatalmazás, a „hivatalos engedély” az erőszakra. Én ezt az erőszak egyfajta legalizálásának tartom. Egyetértek az ombudsmannal abban, hogy ez nem megoldás. Inkább az iskolapszichológiai hálózat fejlesztésére, több szakemberre és persze sokkal átfogóbb változásokra lenne szükség. Addig is mit tanácsolna a szülőknek, milyen jelekből vehetik észre, hogy a gyereküknek több figyelemre, segítségre lenne szüksége? Ha egy szülő naponta 10 percnél kevesebb időt tölt a gyerekével és nem tud az elmúlt két hétből közös programot említeni, akkor valószínű, hogy ott előbb-utóbb probléma lesz. Az KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

42

első legfontosabb dolog mindig az önvizsgálat. Egy szülő, ha elég értelmes és magába néz, akkor pontosan tudja, mikor beszélgetett utoljára igazán a gyerekével, úgy, hogy nem csupán közölt, vagy megbeszélt vele valamit, hanem őszintén beszélgettek valamiről. Emellett, ha a gyerek tartósan bezárkózik, nem kommunikál, nem tudunk róla semmit, mindenre az a válasza, hogy „semmi”, akkor jó, ha kigyullad a figyelmeztető lámpa, és arra törekszünk, hogy sokkal több és jó minőségű figyelmet fordítsunk rá, és egymásra. Kisebb gyerekeknél, előfordulnak feltűnőbb, „ordító” jelek, mint például a visszatérés a gyerekkori szokásokhoz: körömrágás, ujjszopás, éjszakai felriadások, ágybavizelés, a tanulmányi eredmény jelentős romlása. Mind azt jelzi, valami nincs rendben. http://fn.hir24.hu/interju/2012/05/19/idozitett-bombak-az-iskolakban/

Szakmai sajtó Edupress 2012-05-18. Megoszlik ajkai iskolák dolgozóinak véleménye a fenntartóváltásról Eltérő eredmény született az ajkai középiskolák alkalmazotti közösségeiben az intézmények Hit Gyülekezetének történő átadásáról: míg az Ajkai Szakképző Iskola tanárainak többsége támogatta, a Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény dolgozóinak többsége elutasította az önkormányzat fenntartóváltásról szóló kezdeményezését. A dolgozók a két iskolában május 16-án és május 17-én titkos szavazást tartottak. Nagy Zoltán, az Ajkai Szakképző Iskola igazgatója közölte, hogy a tanárok 70 százaléka az egyházi fenntartásra voksolt. Hozzátette: a szülői munkaközösség kétharmada támogatta a fenntartóváltást. Mihályfi László, a Bródy Imre Gimnázium igazgatójának tájékoztatása szerint a nevelőtestület 67 szavazásra jogosult tagja közül 66-an szavaztak. Közülük 63-an a Hit Gyülekezetének történő átadás ellen voksoltak. A szülői munkaközösség tagjainak 90 százaléka elutasította a tervezett fenntartóváltást - mondta az igazgató. Az ajkai szülők aláírásgyűjtésbe kezdtek az iskolák átadása ellen, eddig több mint ezer aláírás gyűlt össze - mondta Csipszer Mónika, a Bródy Imre Gimnázium szülői munkaközösségének tagja. Hozzátette: petíciójukat szerdán adták át a város alpolgármesterének http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=27031

Blogok, videók, vélemények Index 2012.05.15. Vallásszabadságukat féltik az ajkai gimisek - videó A Hit Gyülekezete venné át az ajkai gimnázium fenntartását. Ezt a szülők és tanárok nem néznék jó szemmel. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. május21

43

http://index.hu/video/2012/05/15/brody_imre_gimnazium_tuntetes/

Osztalyfönök. hu 2012. május 19 Nem nagyon értem... most akkor mi lesz? Próbálom értelmezni mindig a közneveléssel kapcsolatos híreket. Minden szempontból, tartalmi, módszertani, szemléletbeli oldalról, az iskolatípusok, a gyerekek, a szülők és a pedagógusok szemszögéből is. És egyre kevésbé értem. Sokat időztem pl. ezzel az iskolaőrrel kapcsolatban gondolkodva is. Aki ugye majd segít azokban az iskolákban, ahol sok a renitens, aki nem tartja a szabályokat...segít, ha kell, testi kényszer alkalmazásával is. Tovább a linken: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1084


44

III. évfolyam 19. szám május május 20

Recommend Documents