I. Általános információk Franciaországról

1

I. Általános információk Franciaországról Lakosok száma az anyaországban (2006):

61.044 ezer fő

Háztatársok fogyasztása (2005):

235,7 milliárd EUR

Aktív népesség (2005):

27.637 ezer fő

Munkanélküliségi ráta (2006 március):

9,5%

Minimálbér (2005):

8,03 bruttó órabér EUR

Fogyasztói árindex (2006) /1998=100/:

114,16

GDP (2005):

1690,4 milliárd EUR

Kereskedelmi mérleg (2006 március) : Behozatal:

33.823 millárd EUR (CAF)

Kivitel:

31.866 millárd EUR (FAB)

Egyenleg:

-1.957 millárd EUR

Államadósság (2006):

1.107,5 milliárd EUR

Állami költségvetés (2005) Bevétel:

249,1 milliárd EUR

Kiadás:

288,4 milliárd EUR

Költségvetés egyenlege:

-43,5 milliárd EUR

Társadalombiztosítás, szociális ellátás (2004):

480 milliárd EUR

A GDP százalákos arányában:

29,1 (Forrás: www.uccife.org)

Nagyvárosok lakossága (2005) 1. Paris 9,6 millió 2. Lille 1,7 millió 3. Lyon 1,4 millió 4. Marseille 1,3 millió 5. Toulouse 1,0 millió Népesség Népsűrűség: 96 fő/km2 Franciaországban több mint 57 város rendelkezik több mint 100.000 lakossal. Aktív népesség (2005): Munkanélküliség (2005): Minimál, órabér (2005):

27,637 millió fő 9,78% 8,03 EUR

Születéskor várható élettartam Nők 83 év Férfiak 76 év

2

Franciaország területi rendszere

Anyaország (22 régió és 96 megye), négy tengeren túli területe (DOM): Guadeloupe, Martinique, Guyane, La Réunion, valamint öt tengerentúli önkormányzat: francia Polynézia, Wallis és Futuna, Mayotte, Saint-Pierre és Miquelon és az ausztrál et délsarki területek. A Nouvelle Calédonie az európai piac szíve.

Ipar

Németország és az Egyesült Királyság után az európai piacon Franciaország a harmadik helyet foglalja el. Ipari kereskedelmének 80%-a a Közel és távol-keleti országokkal, valamint Afrikával valósul meg. Iparának nyolc kiemelkedő ágazata van. Autóipar Világszinten a francia autógyártás 2004-ben

5,39 gépjárművet állított elő. Az összes eladás 15%-a a francia autógyártók értékesítésből származik. Ezek a gyártók igen erőteljesen jelen vannak Európában, és tervezik terjeszkedésüket a fejlődő országokban, különös tekinetttel Brazíilában és Kínában. Feldolgozóipar A Michelin a világ vezető gumiabroncs gyártója. A Saint-Gobin ugyanezen a helyen található de aaz üveggyártás területén, és második helyen az export tevékenység területén. Franciaország a világpiac negyedik legnagyobb műanyagipari szereplője 4.000 válalattal ebben az ágazatban. Építőipar Az építőipari tevékenység 2004-ben 137 millárd EUR árbevételt produkált az új építésű lakásoknak köszönhetően. Az ágazat körülbelül 294.000 vállalatot számlál és 1,3 millió főt foglalkoztat.

Élelmiszeripar A francia ipar vezető ágazata. A francia ipar árbevételének 21,9%-a származik belőle. Az ágazatban 3.180 vállalat tevékenykedik és 396.400 főt foglalkoztat (nagyságrendben Franciaország harmadik legjelentősebb munkaadója). Vegyipar A vegyipari ágazat 2005-ben 95,6 milliárd EUR árbevételt produkált és 231.424 főt foglalkoztatott. Franciaország a második legnagyobb európai gyógyszer és vegyianyag gyártó és világszinten a harmadik legjelentősebb exportőr.

Telekommunikáció és telekommunikációs technológiák Franciaország 6,1 millió szélessávú internet eléréssel rendelkezik, és így is csak a harmadik helyet foglalja el az európai országok között. 48 millió ember rendelkezik mobiltelefonnal, vagyis a lakosság 69%-a. Az új telekommunikációs technológiák a francia ipar árbevételének 11%-át teszi ki. Repülés és űrkutatás Az EADS csoport (European Aeronautic, Defense and Space Company), mely a francia Aérospatiale Matra, a német DaimlerChrysler Aerospace és a spanyol CASA fúziójából jött létre a harmadik helyet foglalja el világviszonylatban.

Divat és luxuscikkek Ez az ágazat éves szinten 43,7 milliárd EUR árbevételt biztosít. A világelső L’Oréal és a híres francia kozmetikai vállalatok teszik Franciaországot a világ vezető parfüm és kozmetikai szer forgalmazójává, 35%-os piaci részesedéssel.

Politikai rendszer

Franciaország parlamentáris köztársaság, melynek élén az elnök és miniszterelnök áll. Az elnököt 7 évre, közvetlenül a polgárok választják. Az elnök ratifikálja a szerződéseket, kinevezi a miniszterelnököt és elnököl a hetenként összehívott Miniszteri Tanácson. A miniszterelnök javaslatára a kormány tagjait az elnök nevezi ki és menti fel.

Választási rendszer

Franciaország állampolgárai közvetlen és egyetemes választójoggal rendelkeznek.

3

A választási listára történő regisztráció kötelező. Minden választó, aki az adott választókerületben hat hónapnál hosszabb ideje tartózkodik, születési helyének és idejének bejelntésével regisztrálja magát a választási listán, amelyet évente felülvizsgálnak. A titkos szavazást mindig vasárnap tartják. A köztársasági elnök A köztársasági elnököt hét évre, közvetlen, általános titkos szavazással választják. Ha a választás sikertelen, a második kört az első választási forduló után következő vasárnap tartják. A második körben csak az a két jelölt indulhat, akik az első körben a legtöbb szavazatot kapták. A választást legkorábban az előző elnök hivatalának lejárta előtti 20., legkésőbb a 35. napon kell megtartani. Abban az esetben, ha valamilyen okból a köztársasági elnök a választást megelőzően elhagyja posztját, úgy a szenátus elnöke tölti be ideiglenesen a köztársasági elnöki funkciót. Az Európai Parlament választása Bármely EU tagállam állampolgára, aki Franciaország területén tartózkodik, ugyanazokkal a feltételekkel vehet részt az Európai Parlament francia tagjainak választásában, mint a francia állampolgárok.

Jogrendszer

A francia jogrendszer a római jogon alapszik.

Hasznos információk

Vízum: Az EU állampolgárok nem vízumkötelesek. A kanadai állampolgárok érvényes útlevéllel 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül az országban. Nyelvek: a francia és a regionális nyelvek (breton, alsacien, corse, catalan, basque, provençal, créole) és a dialektusok Elektromosság: 220 V, 50 Hz

Gazdaság

A gazdaság helyzete

Franciaország 2005. évi történéseinek két meghatározó pontja volt az Európai Alkotmány 55%-os elutasítása májusban, valamint a novemberi külvárosi zavargások. A két esemény jelzi a franciák elégedettlenségét az elmúlt évek gazdasági nehézségei után még mindig

4

fennálló problémák – tartósan magas munkanélküliség, lassú gazdasági növekedés, integrációs problémák, földrajzi és szociális egyenlõtlenségek – miatt. A francia gazdaság növekedése 2005-ben 1,4%-ra, a 2004-et megelőző két év szintjére lassult. A gazdaság az egyes negyedévekben egyenlőtlen ütemben fejlődött. A növekedéshez az ipar, építőipar és a szolgáltatások, a keresleti oldalon pedig az export egyaránt hozzájárultak. Az ipari termelés 3,1%-kal bővült, dinamikáját elsősorban az autógyártás megtorpanása fékezte, ugyanakkor kedvezően alakult a fogyasztási cikkek és a beruházási termékek, valamint a szolgáltatások iránti kereslet. A lakossági fogyasztás növekedése a 2004. évi 2,3%-ról 2005-ben 2%-ra mérséklődött. Az élelmiszeripari termékek árának stagnálása és az iparcikkek árszintjének csökkenése ellensúlyozni tudta az energiahordozók mintegy 10%-os drágulását, így az infláció 1,7%ra lassult. A munkanélküliek száma egy év alatt 4,5%-kal csökkent, a munkanélküliségi ráta 9,5%-ra mérséklődött. Az előzetes adatok alapján a költségvetési deficitet a 2004. évi 3,6%-ról 2005 végére sikerült a GDP 2,9%-ára leszorítani. A folyó fizetési mérleg hiánya – elsősorban az áruforgalmi deficit növekedése következtében – 2005-ben az előző évi több mint ötszörösére emelkedett. Az export 4,1%-kal, az import 9,2%-kal bővült, a külkereskedelmi forgalom hiánya elérte az előző évi háromszorosát. Az egyenleg romlása elsősorban az energiahordozók áremelkedésének (44%) tudható be. Franciaország legfontosabb partnerei továbbra is az EU országai, a forgalom bővülése a 2004. évi mérsékelt ütemben (+1,5%) folytatódott. Az újon-

nan csatlakozott EU országokkal lebonyolított forgalom kiemelkedő ütemben nőtt: a kivitel 9,1%-kal, a behozatal 27,1%-kal bővült.

gazdasági nagyhatalom a világon. Ezt több ágazatnak is köszönheti: közlekedés, telekommunikáció, élelmiszeripar és mezőgazdaság, gyógyszeripar, de a bankszektor, a biztosítási ágazat és a turizmus is igen jelentős, és természetesen a luxustermékek is (parfüm, ruházat, italok, stb.)

Folytatódott a Franciaországba érkező működő tőke 2000 óta tartó csökkenése és 2005ben már „csak” 17,5 milliárd euró befektetés érkezett az országba. A külföldre irányuló francia befektetések a Külkereskedelem 2000-es csúcs óta (193 milliárd EUR) szinFranciaország a második helyen található a tén jelentősen csökkentek, 2005-ben pedig az szolgáltatások és mezőgazdasági termékek előző évihez hasonló nagyságrendű (38 milliexportja terén, negyedik helyen az egyéb jaárd EUR) francia tőkét ruháztak be külföldön. vak (legfőképp használati cikkek) terén. Franciaország az USA, az Egyesült Királyság és Németország után továbbra is a negyedik legnaFRANCIAROSZAG ALTAL IMPORTALT TERMEKEK (2005) gyobb befektető a világon.

Versenytársak a fogadóország piacán

A szomszédos Románia vagy Szlovákia olcsó munkaerejével szemben Magyarország a magas hozzáadott értékre kíván építeni. Vonzóerõt jelent a stabil gazdaság, a szakképzett munkaerõ, a magasan képzett szakemberek, a Nyugat-Európához hasonlítva még mindig alacsonyabb költségek, az ország földrajzilag központi stratégiai elhelyezkedése, valamint az európai üzletiés viselkedéskultúra. A francia vállalkozások körében hazánknak a legnagyobb kihívást továbbra is a kínai és indiai termelõ és fogyasztó piacban rejlõ lehetõségek jelentik.

Import (millió EUR)

Összes termék (%)

Nyers olaj

16233

5,06

5,1

Dízelmotoros gépjárművek

11732

3,66

8,7

Egyéb felszerelések az autóiparhoz

7400

2,31

11,0

Egyéb gyógyszerek

6727

2,10

13,1

Gáz

6210

1,94

15,1

Repülőgép alkatrészek

5915

1,85

16,9

Benzinmotoros gépjárművek 1500 cm3 felett

4395

1,37

18,3

Informatikai alkatrészek

3734

1,17

19,5

Termék megnevezése

Kumulált (%)

FRANCIAORSZAG NEMZETKÖZI KERESKEDELMI KAPCSOLATAI (2005) Terület Európa

Az import területi megoszlása (%)

Az export területi megoszlása (%)

70,7

73,2

Melyből EU országok

60

62,8

Melyből EURO zóna

51,1

51

Amerika

8,9

9,8

Ázsia

12,6

7,6

2002. január 1. óta az EURO a hivatalos fizetőeszköz.

Afrika

4,6

5,6

Közép és Közel-Kelet

1,7

3,3

Vezető ágazatok:

Egyéb

1,4

0,5

Összes Európán kívül

40

37,2

Összesen

100

100

Fizetőeszköz:

A GDP szempontjából Franciaország a negyedik

5

FRANCIAORSZAG ELSÔ 20 BESZÁLLÍTÓJA (2005) 20. Dánia 19. Lengyelország 18. Törökország 17. Algéria 16. Ausztria 15. Portugália

Az export területi megoszlása (%)

14. Svédország 13. Norvégia 12. Oroszország 11. Írország 10. Svájc 9. Japán 8. Kína 7. Hollandia 6. Egyesült Királyság 5. Egyesült Államok 4. Belgium 3. Spanyolország 2. Olaszország 1. Németország

Az import területi megoszlása (%)

II. FOGADÓ ORSZÁG KERESKEDELMI ÉS ÜZLETI KULTÚRÁJA Az üzleti érintkezés normái, szokásai

Francia üzleti partnerkapcsolatot még ma is nehezen alakítanak ki magyar üzletemberek, vállalatok. Sokszor ismeretlennek, exotikusnak tekintik a francia piacot. Ennek oka egyrészt a nyelvi akadályokban, másrészt a tradícionális kapcsolatok hiányában, sőt néha a történelmi szembenállásokra visszavezethető averziókban található meg valószínűleg. Ugyanakkor, ha az üzleti életben csak zavaró szubjektív érzések és főleg a nyelvi akadályok eltűnnek, ha tehát a francia partner képes korrektül angolul, vagy németül tárgyalni, vagy a

6

magyar fél tesz erőfeszítést a franciául történő kommunikáció felé, az áthághatatlannak tűnő akadályok eltűnnek. Természetesen a francia vállalattal való együttműködés ugyanúgy megkívánja a kapcsolat gondos ápolását, mint bármelyik más fejlett ipari ország piacának kapcsolatainál. Elengedhetetlenül fontos az üzleti lehetőségek kiaknázásához egy állandó közvetítő igénybevétele a piacon, a vele való gyakori személyes találkozó, a szektor mérvadó szakvásárán való megjelenés, a társadalmi környezet szokásainak ismerete.

Nehéz ugyan általánosítani, mégis felsorolható a francia üzletfél néhány olyan sajátossága, amely megkülönbözteti más fejlett piacok szereplőitől. – a francia üzletember általában kevésbé tájékozott a külvilág eseményeiről. Ahogy mondani szokták, a francia üzletemberek „klisék”ben gondolkodnak és ezek a klisék rendszerint hosszan túlélik a valóságos helyzet változásait. Ezért a francia üzletemberek folyamatos és hiteles tájékoztatása rendkívül fontos napi teendő. – Túlzás nélkül állítható, hogy a napi üzleti kapcsolatokban a „gentleman agreement”, gyakorlata kihalt Franciaországban. Ahogyan az évek folyamán a párizsi KSZ nem egyszer tapasztalta, azokat a kevésbé felkészült magyar kisvállalatokat, amelyek megfelelő szerződés és garanciális biztosítékok hiányában kezdenek dolgozni Franciaországban, esetleg nyitva szállítanak, reménytelenül futhatnak a követelésük után. – A francia üzletfél igen nagyra értékeli, ha külföldi partnere jól beszél franciául, jól ismeri a francia társadalom aktuális (politikai, gazdasági) ügyeit, történelmét, kultúráját (művészeteit, sőt étkezési kultúráját). Nagyobb biztonságban érzi magát ugyanis, ha feltételezheti, külföldi partnere francofon, francofil. Az ilyen partnerben jobban megbízik.

A francia üzletemberek a látszólagos könnyedségük ellenére komoly, megbízható ügyfélnek tekinthetõk. Nagyra értékelik a személyes találkozást, bár annak hivatalos formáját szívesen cserélik fel egy kötetlenebb beszélgetésre egy ebéd vagy vacsora mellett, így az üzletek egy része tulajdonképpen az étkezõasztal mellett köttetik. A napi munkarendet is az étkezések határozzák meg, délben kb. két órát szánnak az ebédre, így a munkaidõ este 18 óráig tart, illetve jóval azon túl. Az üzleti életben nincs nagy hagyománya a tárgyalópartner megajándékozásának, ennek ellenére szívesen fogadják, ha egy magyar specialitással lepik meg õket. Annak ellenére, hogy Magyarországot sajnos csak kevés francia ismeri igazán, a Tokaji borok és a magyar konyha híre Franciaországba is eljutott. Magyarország történelmérõl és földrajzáról nagyon keveset tudnak, ennek oka nagyrészt az oktatási rendszerükben rejlik, leginkább csak Franciaországról tanulnak diákként. Ennek ellenére nyitottak a nagyvilág felé, szeretnek utazni, és egyre többen választják Magyarországot, az üzleti turizmus iránti érdeklõdés is egyre nagyobb. Az EU csatlakozás óta komolyabb ügyfeleknek tekintik a francia cégek a magyar partnereket és gyakrabban törekednek hossszabb távú üzleti kapcsolatok kialakítására.

III. A MAGYAR-FRANCIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK Franciaország az exportban a 4., importban az 5. legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. 2005-ben kivitelünk értéke (2393,8 M EUR) hosszú évek óta először csökkent (-3,5 %), az importé (2543,7 M EUR) 13,9 százalékkal bővült. A kétoldalú forgalom egyenlege közel 400 millió euróval romlott és negatívvá vált. Magyarország egyike a francia külgazdaság szempontjából legfontosabb 25 országnak, amelyre a francia Külkereskedelmi Minisztérium külön akciótervet dolgozott ki. A hároméves (2004-06) program kereskedelem-

fejlesztési célországai a feltörekvő piacokon egyrészt Kína és India, másrészt az újonnan csatlakozott tagországok közül Magyarország, Lengyelország és Csehország.

Tőkebefektetések

Franciaország az ötödik legnagyobb befektető Magyarországon, a beruházások néhány ágazatra (energia- és élelmiszeripar, nagykereskedelem, gyógyszeripar, vízgazdálkodás-környezetvédelem) koncentrálódnak, és alapvetően nagyvállalatok invesztícióit jelentik. A 2005 végén hazánkban működő mintegy 350

7

francia érdekeltségű vállalat összesen több mint 60 ezer főt foglalkoztat. A legjelentősebb francia befektetők: EDF (villamos energia), Sanofi (gyógyszeripar) GDF (gázszolgáltatás), Servier (gyógyszeripar), Vivendi (vízszolgáltatás), Alcatel (telekommunikáció), Total Fina (olaj-, festékipar), Michelin (gumiabroncs) és Auchan (kereskedelem).

csomagoló üzeme (mellyel megduplázta csomagoló-kapacitását), vagy a Decathlon első magyarországi áruházának felépítése. Elsősorban a 2005. évi franciaországi Magyar Gazdasági Év hozadékaként 2005-ben jelentős mértékben növekedett a magyarországi partnerkapcsolatok iránt érdeklődő francia kisés közepes vállalatok száma és mintegy húsz francia cég telepedett le hazánkban befektetési vagy egyéb kereskedelmi-szolgáltatási céllal. 2005-ben nemzetközileg jól ismert, nagy francia cégek (Vinci, Veolia, Suez, Colas, Alstom) metróépítési, autópálya-építési, szennyvíztisztító versenytárgyalási kiírásokat nyertek el, ezzel is növelve a francia jelenlétet hazánkban.

A Magyarországon jelen lévő francia érdekeltségű cégek közül tíz a világ 100 legnagyobb transznacionális vállalata közé tartozik (Suez, Lyonnaise des Eaux, Renault, Rhône-Poulenc, Total Fina, Alcatel, Peugeot, Vivendi, Michelin, Danone, Carrefour). 2005. januárjában a Hungexpo privatizációs pályázatát a GL Events francia kiállítás-szervező cég nyerte meg, amely a következő 4–5 évben mintegy 40 millió euró beruházást tervez. Egy-egy jelentősebb tervezett beruházás a multinacionális francia nagyvállalatok részéről még mindig meghatározó a beruházások szintjének emelkedésében. Ezek közt említhető az Accor szállodaipari csoport 30 millió eurós beruházása (a Novotel melletti Kongresszusi Központ felújítása és két Ibis szálloda építése), a Sanofi-Aventis júliusban átadott új

A MAGYAR – FRANCIA KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE (MILLIÓ EUR) ÁRUFŐCSOPORT

KIVITEL 2004

Összesen Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések

8

BEHOZATAL

2005

2004

2005

2481,0

2393,8

2232,6

2543,7

117,4

117,5

83,7

20,1

21,3

32,4

EGYENLEG 2004

2005

244,4

-149,9

94,6

33,7

22,9

32,3

-12,3

-1,1

2,0

3,0

59,9

97,7

-57,9

-94,7

626,3

621,6

936,2

1150,5

-140,4

-528,9

1715,2

1630,5

1120,4

1168,6

594,8

461,9

A FRANCIA GAZDASÁG FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI MEGNEVEZÉS A GDP értéke folyóáron A GDP növekedése változatlan áron Az egy főre jutó GDP folyó áron

ÉRTÉK

2001

2002

2003

2004

2005

milliárd EUR

1497,2

1548,6

1585,2

1648,4

1699,9

%

2,1

1,2

0,8

2,3

1,4

ezer EUR/fő

24,1

24,2

24,2

24,6

24,8

Az infláció

%

1,6

1,9

2,1

2,1

1,7

Munkanélküliségi ráta

%

9,0

9,0

9,7

9,9

9,5

Az export értéke

milliárd EUR

327,3

328,8

318,9

341,4

355,5

Az import értéke

milliárd EUR

327,1

321,5

314,8

349,7

382,0

A folyó fizetési mérleg egyenlege

milliárd EUR

24,0

15,4

7,0

- 6,7

- 34,1

Közvetlen működőtőke import

milliárd EUR

61,7

56,8

41,6

19,6

17,5

Közvetlen működőtőke export

milliárd EUR

103,9

66,0

50,7

38,5

38,0

A költségvetés egyenlege

a GDP %-a

- 1,4

- 3,2

- 4,2

- 3,6

- 2,9

IV. EXPORT-IMPORT SZABÁLYOZÁS

Franciaország export-import szabályozása, a külkereskedelmi politika alakítása a Gazdasági, Pénzügyi és Ipari Minisztérium Külkereskedelmi Államtitkársága alatt működő Gazdasági és Külkereskedelmi Kapcsolatok Főigazgatóságának (DREE) irányításával történik. A francia gazdaságpolitikai kérdések azonban bizonyos esetekben – mint például a mezőgazdasági termékek külkereskedelmének szabalyozása - a francia Gazdasági Minisztériumon kívül más minisztériumok, adott esetben a Mezőgazdasági Minisztérium hatáskörét is érinthetik. Franciaország, mint az Európai Unió tagállama, kereskedelmi kapcsolatait harmadik – nem EU tagállambeli – ország felé csak az EU alapokmánya, az 1957. évi Római Szerződés 113. cikkének rendelkezései értelmében alakíthatja. Az ennek a cikknek az értelmében megvalósuló egységes közösségi kereskedelempolitika ellenére, az Európai Bizottság a tagállamok egyéni gazdasági érdekeinek figyelembevételével és harmonizálásával járhat el. A francia kereskedelempolitikával kapcsolatos álláspontot az EU felé továbbító szerv, a Miniszterelnök irányításával működő Minisztériumközi Bizottság Főtitkársága (SGCI). Ez a szervezet az egységesen kialakított belső álláspontot az EU

mellett működő állandó francia EU Képviseleten keresztül juttatja el az Európai Bizottság felé. Az EB egységes kereskedelempolitikáját, a 15 tagállam különböző gazdaságpolitikai véleménye alapján, a tagállamok nemzeti szakértőiből öszszetevődő, ún. 113-as Bizottságon belül alakítja ki. E bizottságon belül, témáknak megfelelően – például vaskohászat, textilipar – albizottságok vannak. Konkrét esetekben, például szubvenciós kérdések, export-import problémáknál stb. Franciaország és az EU.-n kívüli harmadik országok között az EB képviseli Franciaország kereskedelmi érdekeit a WTO-ban. A francia nemzeti hatáskörben kiadott külkereskedelmi szabályozás ügyében az alábbi francia hatóságok illetékesek: – Francia Gazdasági Minisztérium (MINEFI) – Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok főigazgatósága (DREE) – Francia Külkereskedelmi Központ (CFCE) – Külkereskedelmi Engedélyezési Hivatal (SETICE) – Francia Vámhivatal Egybehangzó információk szerint Franciaországban nem létezik egységes keretbe fog-

9

lalt nemzeti külkereskedelmi szabályozás. Az EU egyes kiemelten kezelt témákban a közös közösségi kereskedelmi politikája mellett lehetőséget enged a tagállamoknak, így Franciaországnak is az EU Tanács 94/942. PESC határozat I. számú mellékletében felsorolt áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok be- és kivitelének megtiltására, illetve azoknak engedély alapján való külkereskedelmére. Francia viszonylataban ilyen termékek többek között: – Hadieszközök, repülők, illetve – gázok és mérgezőanyagok stb. behozatala és kivitele. Ezekben az esetekben a francia területre történő behozatalhoz a francia Külkereskedelmi Szolgálattól (SETICE) behozatali engedélyt kell kérni.

Kereskedelmi, illetve szabadkereskedelmi megállapodások

Fentiekkel összhangban a francia két- illetve többoldalú kereskedelmi megállapodások tárgyalásai, illetve azok megkötése harmadik országokkal csak az EB képviseletében történhetnek.. Azaz nem Franciország (illetve az EU tagállamok) köti(k) meg ezeket a nemzetközi egyezményeket, hanem az EU-ra átruházott jogok alapján az EB. Az ezen egyezmények alapján érvényesíthető kedvezmények és azok igénybevételének módozatai tehát, csak az EU kereskedelmi politikája alapján valósulhat meg. Magyarország és Franciaország viszonylatában ez a 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett, azaz Magyarország és EU Társulási Megállapodásnak rendelkezései és a mellékletei szerint, illetve az abban előírt vámlebontás alapján történik.

V. CÉGALAPÍTÁS ÉS MUNKAVÁLLALÁS FRANCIAORSZÁGBAN Gazdasági társaságok működésére vonatkozó jogszabályok

Franciaországban a társaság, mint jogi fogalom először az 1832-es Polgári Törvénykönyvben szerepel.

Société Anonyme – Részvénytársaság 1966. VII. 24/66-537 sz. TV

A 100%-os állami vállalatok, illetve a 100%ban államosított cégek (pl. Francia Nemzeti Bank) lényegében egyszemélyes társaságként működtek, illetve működnek ma is, egyetlen részvényessel, amely maga az állam.

Société par Actions simplifiée – Egyszerűsített Részvénytársaság 1994. I. 1./94 sz. TV

Société a Capital variable – Változó tőkéjű társaság 1967. VII. 24-i TV 1966. VII. 24/66sz. TV 1978. I. 4./78 sz. TV Société en Comandite par actions – Betéti Részvénytársaság 1966. VII. 24/66. sz. TV Société en Comandite simple – Betéti Társaság 1966. VII. 24/66-537 sz. TV 1967. III. 23/67-236. Sz. Rendelet Société Coopérative – Szövetkezet 1947. IX. 10/47-1775 sz. TV. 1992, VII. 13/92-643 sz. TV Société en nom collectif – Közkereseti Társaság 1966. VII. 24/66-537 sz. TV 1967. III, 23/67-236 sz. rendelet Société a responsabilité pluripersonelle – Kft. 1966. VII. 24/66-537 sz. TV Entreprise unipersonelle a responsabilité limitée – Egyszemélyes Kft. 1985. VII. 11/85-697 sz. TV

10

Cégformák, amelyeket külföldi vállalkozók létrehozhatnak Egyéni vállalkozás (entreprise individuelle) Egyéni vállalkozást jogi és cselekvőképes magánszemélyek alapíthatnak. Tevékenységükért teljes felelősséggel tartoznak. Korlátolt felelősségű társaságok A Kft és az Rt az a két társasági forma, ahol a tagok anyagi felelőssége a bevitt tőkére korlátozódik. E két típusra vonatkozó szabályozás és könyvviteli előírások nagyjából azonosak, mindazonáltal a Kft rugalmasabb forma: vezetheti egyetlen személy (az ügyvezető) és elegendő

egyetlen tulajdonostárs: ebben az esetben egyszemélyi társaságnak nevezik (EURL – Entreprise Unipersonnelle a Responsabilité Limitée) Részvénytársaság (Société Anonyme – SA) Az „US Corporation”-höz legközelebb álló francia jogi forma. Minimális alaptőkéje 37 ezer EUR (250 ezer FRF), de ennek csak negyedrészét kell azonnal felszabadítani: a teljes összeg felszabadítása egy vagy több részletben a cég bejegyzésétől számított öt éven belül kell hogy megtörténjen. Korlátolt Felelősségű Társaság (Société avec Responsabilité Limitée - SARL) A német GmbH-hoz hasonló forma, az Rt-hez hasonlóan működik, de vezetését egyszerűen egy ügyvezető végzi (vagy több, amennyiben a társak így kívánják). Minimális alaptőke nincs meghatározva. Minimum 2 társ alkotja, amennyiben egyetlen személyből áll, úgy neve egyszemélyi társaság (EURL – Lásd fent) Közkereseti és Betéti Társaság (Sociétés de personnes et entités similaires) Közkereseti társaság (Société en Nom Collectif – SNC) Az angolszász „General Partnership”-nek megfelelő, igen elterjedt forma. Hátránya, hogy a társak felelőssége korlátlan: egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a tartozásokért és a közterhek kifizetéséért. Gazdasági Társulás (groupement d’intérêt économique – GIE) Működési szabályzatát, ügyvezetését, ellenőrzését és a veszteség/nyereségből való részesedést a tagok által aláírt szerződés rögzíti. Jogi személy. Tevékenysége kiegészítő jellegű kell hogy legyen a tagok alaptevékenységéhez képest, így GIE-t gyakran közös fejlesztéssel, értékesítéssel, beszerzéssel kapcsolatos tevékenységre hozzák létre.

A cégalapítás általános procedúrája

A cégalapítással kapcsolatos összes eljárási kötelezettség központosított formában valósul meg.

A kereskedelmi és iparkamarákon belül működõ, ún. cégbejegyzési központok (CFE), egyablakos rendszere révén, a cégalapítás során felmerülõ, összes kötelezõ jellegû jogi, közigazgatási, társadalombiztosítási, pénzügyi bejelentésnek, a cég tevékenysége során felmerülõ változásoknak, illetve cég megszűnésének, egy helyen történõ elintézése valósul meg. A CFE feladata a dossziék összegyűjtése és a megfelelő szervezetekhez illetve hivatalokhoz (Adóhivatal, Nyugdíjbiztosító, Cégbíróság, Betegsegélyző pénztár, Statisztikai Hivatal, stb.) történő eljuttatása. A CFEk csak formálisan ellenőrzik a benyújtott dokumentumokat, és egy elismervényen igazolják vissza az átvett iratokat. Ezek a központok barátságos és kultúrált körülmények között végzik a cégbejegyzéssel kapcsolatos eljárást. Az a vállalkozó, aki céget kíván alapítani (legyen belföldi vagy külföldi), ezeken a helyeken hozzájuthat a cégalapításra és a cég lehetséges üzleti elképzeléseire vonatkozó szükséges infomációkhoz. Konkrét adatok birtokában az ügyfél, ha valóban céget kíván alapítani, idõpontot kérhet a központtól. Kétféle nyomtatvány létezik, az egyik az egyéni vállakozások, a másik a a társaságok részére van kidolgozva. A nyomtatványok mindkét esetben egy lapból állnak és csak a legszükségesebb információkat kérik. Az ily módon kért adatokat a cégbejegyzési központok hivatalosan megküldik a cégbíróság, a társadalombiztosítással foglalkozó szervezetek, a statisztikai hivatal stb. felé. Ezek a szervezetek, csak a cégbejegyzési központok közremûködésével fogadják el az ügyfelek beadványait. Hiánypótlásnak, a vitatott kérdéseknek személyes módon történõ megbeszélésére, egyeztetett idõpont alapján, a késõbbiekben is lehetséges. Az „egyablakos rendszer”, az egy nyomtatvány és az egy szervezet igénybevétel révén, 24 órára csökkentette a cégeljárás idõtartamát és a rendszer nagymértékben megkönnyítette a vállalkozók életét. A Statisztikai Hivataltól kapott cégbejegyzési szám pedig megkönnyíti a különbözõ szervezetek közötti információcserét. Változás esetén is az 14 sorszámból 9 mindig ugyanaz marad, így a cégek változásai is jól nyomon követhetõk a hatóságok számára.

11

A FRANCIAORSZÁGBAN AZ ALÁBBI LEGGYAKORIBB VÁLLAKOZÁSI FORMÁK VANNAK TÁRSASÁGI FORMA

Egyéni vállakozó

Közkereseti Társaság Kkt. = SNC

JELLEMZÕ TEVÉKENYSÉG Kézművesipar, könynyûipar, kereskedelem, kereskedelmi ügynök, szabadfoglalkozás végzése (pl. ügyvéd, orvos, mérnök, könyvelõ stb.)

Kereskedelem

Korlátolt Felelõsségû Társaság Kft. = SARL

Kézművesipar, könynyûipar, kereskedelem, kereskedelmi ügynök,szabadfoglalkozást végzõk, kivéve ügyvédek és orvosok

Részvénytársaság Rt. = SA

Ipar, kereskededelem stb.

Egyéni vállalkozás létrehozásának feltételei

A kézműveseknek, kereskedőknek a szakmai kamarákon kívül be kell jegyeztetni vállalkozásukat a Kereskedelmi Regiszterbe. Minden vállalkozónak székhelye szerinti CFE-nél kell bejelentkeznie. Amennyiben a vállalkozó több telephellyel rendelkezik, akkor a telephelyek szerint területileg illetékes CFE-t kell felkeresnie. Minden vállalkozónak kötelező jelleggel igénybe kell vennie a CFE-k szolgáltatását, ami viszont lényegében ingyenes. Ugyanakkor az egyéni vállalkozónak mielőtt benyújtja dossziéját a CFE-hez, számos formalitást saját magának kell elintéznie, így többek között: – Különböző jogosítványok, meghatalmazások beszerzése

12

ALAPTŐKE

TULAJDONVISZONYOK

ADÓSZABÁLYOK

Nincs

A vállalkozás tulajdona és a tag tulajdona nem válik A jövedelemszét, a tag felelõssége a adó szabályai vállalkozás kötelezettsé- alá esik geiért korlátlan

Nincs

A tagok korlátlanul felelõsek a társaság kötelezett- A jövedelemségeiért, de a társasági adó szabályai tulajon és a tagok tulajdo- alá esik na elválik egymástól

nincs

A társaság tulajdona és a tagok tulajdona elválik egymástól, a tagok vagyoni betétjük erejéig felelnek a társaság kötelezettségeiért. Hitelfelvetelkor a banki gyakorlat általában megköveteli, a tagok vagy az ügyvezetõ korlátlan kötelezettségvállalását a társaság tartozásáért.

Tá r s a s á g i adószabályok évényesülnek (33,5 %)

Tá r s a s a g i 37.000 A tagok vagyoni betétjük adószabályok euro erejéig felelnek ér vényesül nek (33,5 %)

– Külföldiek részére kereskedői igazolványok kiváltása (magyar és EU állampolgároknak nem kell kiváltani a vállalkozói igazolványt) – A jogi státusz regisztrálása, ideiglenes adóilleték-nyilatkozat, illetve adómentesség kérés az Adóhivataloknál – A vállalkozás megjelentetése egy hivatalos közlönyben – Belépés az illetékes üzemorvosi központhoz (alkalmazottak részére kötelező) – Belépés egy nyugdíjkiegészítő rendszerbe (alkalmazottak) Igazolások, bizonyítványok, szakmai gyakorlatra vonatkozó előírások Külföldi vállalkozónak bármilyen, francia állampolgárok számára engedélyezett vállalkozás létesítésére van lehetősége (kereskedelem, szabadfoglalkozás, kézművesség, agrártevé-

Tevékenységi, illetve vállalati formákra specializálódva, az alábbi cégbejegyzési központok állnak a cégek rendelkezésére: TEVÉKENYSÉG SZERINT

A HATÁSKÖRREL RENDELKEZÕ CÉGALAPÍTÁSI KÖZPONT

Kisiparos, magánválalkozásként, illetve vállalkoKézműves Kamara / szakmai kamarák zásként mûködõ kisiparos-kereskedõ Kereskedõ, egyéni vállalkozás, külföldi cég

Kereskedelmi és Iparkamara

Kereskedelmi ügynök, cégvezetõ, illetve szelleKereskedelmi Bíróság, vagy a Másodfokú mileg szabadfoglalkozással foglakozó cég vagy Bíróság írnoki ipari közintézmény vezetõje Szabadfoglalkozású, kereskedelmi, illetve a szakMunkaügyi Központ mai szakjegyzékben nem szereplõ szakmák Más cégbejegyzési központ hatáskörébe be nem sorolható egyéb ÁFA, illetve jövedelemadó köte- Adóhivatal les tevékenység

kenység, stb. Kivételt képez: biztosítási tevékenység, kockázati tőke és pénzintézeti tevékenység és dohányértékesítés). A szükséges dokumentumok a vállalkozói igazolvány (carte de commercant) kiváltásához: – CERFA kérdőív kitöltése – Büntetlen előélet igazolása a hazai belügyi szervektől – Írásos garanciavállalás, hogy a vállalkozó saját hazájában működtetett vállalkozása nem ment csődbe – Bankszámla meglétének igazolása – Tartózkodási és/vagy munkavállalási engedély felmutatása – Útlevél másolata – A vállalkozáshoz szükséges helységbérleti szerződés (tulajdonlás) lehetőség igazolása – Adóigazolás Magyar állampolgárnak (és az összes EU tagállam állampolgárának) nincs már szüksége a vállalkozói igazolvány kiváltására! Ha a működés előfeltételekhez kötött, a leendő egyéni vállalkozónak rendelkeznie kell a megfelelő végzettséggel (diploma, szakmai gyakorlat, szakmai igazolvány), hogy gyakorolhassa a választott tevékenységet. A kézműves vállalkozást alapítónak kötelező jelleggel részt kell vennie egy négynapos ügyviteli-cégvezetési tanfolyamon, amennyiben

rendelkezik megfelelő végzettséggel és szakmai gyakorlattal. A telephelyet illetően más-más szabályok vonatkoznak a különböző területeken működő egyéni vállalkozókra. – A kereskedőknek be kell jelenteniük a CFE felé, hogy rendelkeznek telephellyel, azonban maximum két éves időtartam alatt saját ingatlanjukon is gyakorolhatják tevékenységüket. – A kézműveseknek nem kell igazolni a telephely létezését, de tevékenységüket kizárólag kereskedelmi, ill. szakmai telephelyen vagy helységben működtethetik. – A szabadfoglalkozásúaknak vagy keresniük kell egy a tevékenységük gyakorlására alkalmas helységet, vagy a helyi prefektúrán engedélyt kell kérniük, hogy lakóhelységeik egy részének rendeltetését megváltoztassák. Az egyéni vállalkozó felelőssége Az egyéni vállalkozó teljes magánvagyonával felel korlátlanul. Az egyéni vállalkozásokra vonatkozó törvény különbséget tesz a tevékenység gyakorlásához rendelt vagyon és a vállalkozó magánvagyona között. Ennek kapcsán prioritási sorrendet állapít meg a két vagyonfajta között, a felvett hitelek fedezete vonatkozásában. A hitelt nyújtó pénzintézetnek írásban kell jeleznie a vállalkozó felé, hogy lehetősége van a működéshez szükséges anyagi javakat fedezetül felajánlania (és nem a

13

személyes vagyonát, vagy kezest biztosítania), megjelölve a kért garancia mértékét.

Az alapítás becsülhető vagy fix költségei A mindenkor érvényes szabályok szerint.

Az egyéni vállalkozó közreműködési lehetősége és kötelezettsége Az egyéni vállalkozó tulajdonosi közreműködése kötelező.

Bejelentkezési előírások – Kereskedelmi, vagy Kézműves Kamara – Cégbíróság – Társadalombiztosítás (URSSAF) – Adóhivatal (postán, személyesen, vagy elektronikus úton)

Munkavállalók, segítő családtagok foglalkoztatása Az egyéni vállalkozó munkavállalókat, segítő családtagokat és tanoncokat alkalmazhat. Ezek összességükben – az egyéni vállalkozóval együtt – alkotják a vállalkozásban alkalmazott személyek számát. Az alkalmazottak bejelentése Kötelező érvénnyel be kell jelentenie alkalmazottait is. Szakmai képesítés, nyelvismeret, magyarországi vállalkozói tevékenység igazolása (A szakmai képesítéssel kapcsolatos követelményeket lásd az Igazolások, bizonyítványok, szakmai gyakorlatra vonatkozó előírások címszó alatt.)

A tevékenységet meg lehet kezdeni a CFE-nek tett bejelentéskor, mert ez automatikusan magával vonja a vállalkozás bejegyzését a nemzeti cégjegyzékbe, valamint az adószám kiadását. Különleges adatigények a bejelentkezésekhez A korábbiakban ismertetteken túl további adatigények a bejelentkezés során felmerülhetnek, de az előírások ilyen adatigényt kiemelten nem tartalmaznak.

Mindenkor kötelező a francia nyelv használata Minden, az egyéni vállalkozással kapcsolatos ügyintézést franciául kell bonyolítani. Az egyéni vállalkozó által használt névre, megnevezésre vonatkozó előírások A kereskedők, a kézművesek választhatnak megfelelő cégnevet, amit be is jegyeztethetnek az illeték hivatalnál (INPI). Külön engedélyhez kötött tevékenységek Nincsenek külön előírások. Szakmai szövetség, kamara stb. engedélye, véleménye vagy akár csak bejelentkezési kötelezettségre vonatkozó előírások A vállalkozás jellege szerint vagy a kereskedelmi vagy a kézműves kamarához kell benyújtani a szükséges dokumentumokat. Kötelező közreműködő, aki szükséges az egyéni vállalkozások bejegyzéséhez Nincs előírva.

14

Az egyéni vállalkozók mûködésére vonatkozó fôbb szabályok Hatósági, társadalmi felügyeletre vonatkozó előírások Az ellenőrzéseket az illetékes kereskedelmi és iparkamara, vagy az illetékes kézműves kamara végzi. Munakidőre, munkavállalók alkalmazására vonatkozó törvények, előírások Az előírások megegyeznek a mindenkor érvényes francia vállalkozókra és alkalmazottakra vonatkozó szabályokkal. A szabályok alkalmazásáról megfelelő szakember bevonásával érdemes tájékozódni az adott régióban.

Az egyéni vállalkozó adatainak nyilvánossága A regisztrációban szereplő általános adatok más érdeklődő számára is – fizetés ellenében – hozzáférhetők a kereskedelmi vagy cégbíróságoknál. Az egyéni vállalkozó jövedelmének kivitelének szabályozása és feltételei, adózása, külföldre kivitele Az egyéni vállalkozók SZJA-t és társadalombiztosítást fizetnek. Meghatározott összeg felett bejelentési kötelezettség van a jövedelmek kivitele vonatk ozásában, egyébként pedig nincs korlátozás, az adózott jövedelem szabadon kivihető az országból. Nyilvántartásra vonatkozó előírások Nincs kötelező előírás a könyvelő alkalmazására egyéni vállalkozó esetében. Adózásra vonatkozó előírások Franciaországban az adókat (Társasági adó, ÁFA, szerzői jogdíj, stb.) legnagyobb mértékben állami szinten szedik be. Az önkormányzatok (értelemszerűen) kisebb mértékben jövedelmekre, nagyobbrészt viszont a helyi cégekre ill. befektetésekre vetnek ki adókat. A francia nyereségadó-rendszer (IS) két alapelven nyugszik: – A területiség elvén, amely szerint a külföldön működő gazdasági társaságok nyeresége nem számít bele a francia anyavállalat adózás alá eső bevételeibe. – Elszámolási rendszer elvén, mely az osztalékok kettős adóztatásának elkerülését biztosítja. A társaságnak a kifizetett nettó osztalékok után 50%-os adót kell befizetnie. A részvényesek hasonló mértékű adójóváírást igényelhetnek az adóhivataltól. A társasági nyereségadó mértéke 1993. Január elsejétől 33,33%. A hosszú távú befektetések hozama 18%-os kedvezményes adó alá esik, kivéve a kötvényeket és más értékpapír portfoliókat (pl. SIVAC), amelyekből eredő többletnyereség adója után 33,33%-os. A nyereségek repatriálása az érvényes európai uniós szabályozáshoz igazodik.

Általános forgalmi adó (TVA) Az ÁFA átlagos mértéke Franciaországban 19,6%. A csökkentett forgalmi adó 5,5 % (pl. élelmiszerek esetében) Általános forgalmi adó körébe tartozó vállalatok összegyűjthetik az ügyfeleik részére kiszámlázott ÁFA-t és ebből levonhatják a szállítóik részéről feléjük leszámlázott forgalmi adót. Amennyiben a szaldó pozitív, a különbözetet befizetik a Francia Kincstárba, ellenkező esetben a Kincstár kifizeti a visszajáró ÁFA-t. Importáruk, amennyiben a termékek EU-n kívüli országból érkeznek, már a határátlépéskor ÁFA kötelesek, még akkor is ha nem szállnak át másnak a tulajdonába. 1993. január 1-jétől az EU-ból származó árukra a forgalmi adót nem határátlépéskor, hanem Franciaországba szállításkor a vevő vámnyilatkozata alapján állapítják meg (szállításnak számít az EU-n belül a tulajdonjog, illetve a rendelkezési jog átszállása más személyre vagy cégre!) Személyi jövedelemadó (IR) Franciaországi lakhellyel rendelkező magánszemélyek (rezidensek) az összes jövedelmük után kötelesek IR-t fizetni (kivéve a kettős adóztatás elkerülését biztosító kétoldalú megállapodásokat). Az állandó lakhellyel nem rendelkezők csak franciaországi jövedelmük után adóznak. Az a magánszemély, aki állandó francia lakhelyet tudhat magának, megszerzett jövedelme függvényében 0%-tól 56,8%-ig terjedő adósávok között adózik. Természetesen, mint mindenütt a világon, a fizetendő jövedelemadó

15

kiszámításakor különböző csökkentéseket, ill. kedvezményeket vehet igénybe. A magánvállalkozások adózás tekintetében három kategóriába tartoznak: – Kereskedők, kézművesek – Szabadfoglalkozásúak – Agrártermelők Az adózási szempontból többféle tevékenységet folytatók a különböző tevékenységi köröknek megfelelően készítik el adóbevallását. Szolidaritási vagyonadó (ISF) Azokat az adózókat érinti, akiknek a magánvagyona meghaladja a 670 200 eurót (4.390.000 frankot). A nem rezidens magánszemélyek Franciaországban található vagyonuk után fizetik az ISF-t. Főbb illetékek, illetve terhek (a teljesség igénye nélkül): – társasági apport: egyszeri 76 eurós illeték – tőkeemelés: 3%-os illeték (bizonyos esetekben csökkenthető) – ingatlan tulajdonjog átengedése: 18,20%-os – vállalkozási jog átadása: 14,20% – értékpapírok értékesítése: 4,80% A magyar állampolgárt alkalmazni kívánó francia cégnek a Megyei Munkaügyi Hatóságnál (Direction Départementale du Travail) kell bejelenteni ez irányú szándékát. Igazolni köte-

16

les, hogy csak a leendő magyar alkalmazottja képes a kérdéses munkát elvégezni (specifikus nyelvi vagy szakmai tudás birtokában). Erre azért van szükség, mert a francia állam a francia munkanélkülieket részesíti előnyben egy adott munkakör betöltésére. Ha van olyan francia jelentkező, aki a kérdéses munkát el tudja végezni, akkor őt kell felvenni. Ha nincs, akkor a munkaügyi hivatal megadja a munkavállalási engedélyt. A külföldiekre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok A külföldi egyéni vállalkozókra ugyanazok a társadalombiztosítási rendeletek vonatkoznak, mint a francia vállalkozókra. A társadalombiztosítási rendszerben az adózással kapcsolatban említett felosztást alkalmazzák. A több tevékenységet végző magánvállalkozónak az illetékes Tb pénztárnál kérnie regisztrálását, amely megállapítja egyúttal a vállalkozó alaptevékenységét is. A Tb járulékok a különböző tevékenységekből eredően jövedelem figyelembevételével kerülnek megállapításra. Az alkalmazandó Tb rendszert évente egyszer határozzák meg, a tárgyév július 1-től a következő év június 30-ig terjedően, a tárgyévet megelőző év folyamán gyakorolt tevékenységek figyelembevételével.

VII. MUNKAVÁLLALÁS FRANCIAORSZÁGBAN

A két ország között munkaerő áramlás a múltban nem volt, Franciaország Magyarország EU-csatlakozása után is fenntartotta a munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. 2006 áprilisában a munkaerőpiacának fokozatos és ellenőrzött nyitásáról döntött a francia kormány, melynek értelmében mémely szakmákban vállalják részleges liberalizálást. (pl. szakács, kőműves, pincér, kereskedelmi ügynök, stb.) A munkavállalási engedélyek beszerzésének kötelezettségét továbbra is fenntartják, ugyanakkor az eljárás lényegesen rövidült és egyszerűsödött, mivel a megyei munkaügyi központok ezekben a szakmákban már nem vizsgálják a helyi munkaerőpiac helyzetét. A francia munkaadók élhetnek az egyszerűsített külföldi munkaerő beléptetési eljárás lehetőségével a hét fő tevékenységi kategóriába sorolt 61 szakma esetében. Ezen szakmák esetében a külföldi munkaerő szolgálatok összhangban vannak a francia foglalkoztatási helyzettel. Az engedély beszerzésének általánosabb útja, amikor a vállalat szerzi azt be, de Franciaországban valamilyen jogcímen már huzamosabban itt tartózkodó személy a helyi prefektúrákon kaphat engedélyt. Milyen engedélyre van szüksége Magyarország állampolgárának a munkaerőpiacra jutáshoz? A munkaviszony továbbra is munkavállalási engedélyhez kötött a második átmeneti időszak ideje alatt (2006. május 1–2009. április 30.), továbbá ha a munkavállaló munkaviszonya Franciaországban a három hónapot meghaladja. A munkavállalási engedély típusa a munkaszerződés időtartamától függ. (Titre de séjour) – Azok a munkavállalók, akik egyéves vagy annál hosszabb munkaviszonyra szereztek engedélyt, egy „minden szakmai tevékenység” bejegyzéssel ellátott, 10 évig érvényes EK-tartózkodási igazolványt kapnak. (Titre de séjour-toutes activités professionnelles) – Azok a munkavállalók, akik egy évnél rövidebb munkaviszonyra szereztek enge-

délyt, ideiglenes munkavállalási engedélyt (APT), továbbá egy „ideiglenes munkavállaló – lásd „APT” bejegyzéssel ellátott, a munkaviszony időtartamára érvényes EKtartózkodási igazolványt kapnak. – Az idénymunkások idénymunka-szerződése kedvező elbírálásban részesül a külföldi munkaerő szolgálatoknál, és munkavállalási engedélynek felel meg. Milyen feltételekhez kötött a munkavállalási engedély? A munkavállalási engedély iránti kérelmet az alábbi négy szempont alapján értékelik: 1. milyen a foglalkoztatási helyzet a francia munkaerőpiacon? (ez a feltétel nem vonatkozik a listában szereplő, munkaerőhiányos szakmákra) 2. betartja-e a munkaadó a munkaügyi szabályokat? 3. egyenlő bánásmód érvényesül-e a javadalmazás tekintetében? 4. milyenek a munkavállaló lakhatási feltételei? Milyen eljárás keretében kaphat a munkakereső munkavállalási engedélyt? A munkakereső pusztán spontán elhatározás alapján nem jöhet Franciaországba munkát keresni. Mivel a francia munkaerőpiac nem nyitott, nem is lehet a francia foglalkoztatási szolgálatnál feliratkozni. Ez ugyanúgy érvényes az alábbi szakmalistában felsorolt, munkaerőhiányos szakmákra is. Ami a munkaerőtoborzást illeti, a kezdeményezés kizárólag azt a francia vállalatot érinti, amely állást hirdethet meg, és erre Franciaországon kívüli jelentkezőket is jogosult keresni. Hol kaphatnak részletesebb tájékoztatást a munkakeresők? – Munkaügyi minisztérium: www.social.gouv.fr – ANAEM (Agence Nationale de l’accueil des étrangers et des Migrations – Külföldieket Fogadó és Migrációs Nemzeti Hivatal): http://www.anaem.social.fr

17

A megnyitott szakmák listája I. ÉPÍTŐIPAR, KÖZMŰVESÍTÉS Közművesítés, betonmunkák, nyersanyag kitermelés Közműmunkás Betonozó munkás Szilárdanyag-kitermelés Építőipari szektor (nyersépítmény) Kőműves Szerelő (fémszerkezetek) Ács Hidegburkoló (pl.: csempéző) Melegburkoló (pl.: szőnyegpadló-lerakás) Építőipari szektor (kiegészítő munkák) Tetőfedő Nyílászárók beállítása (asztalos, lakatos) Bútorlap szerelők (pl.: standok, konyhák) Építőipari technikusok és munkavezetők Műszaki rajzoló Földmérő

V. FELDOLGOZÓIPAR Vegyipari és energiatermelő üzemi irányító

III. MEZŐGAZDASÁG

Takarmányipari üzemi irányító

Zöldségtermesztő-kertész (csak szezonális)

Takarmányipari gyártósor kezelő

Fa t e r m e l ő - s z ő l ő t e r m e l ő (csak szezonális)

Fémátalakítógép-kezelő

Nagyüzemi állattenyésztő (sertés-, nyúl-, baromfitenyésztők) IV. GÉPIPAR, FÉMMEGMUNKÁLÁS ÉS EGYÉB IPARÁGAK Gépszerkezet és fémmegmunkálás

Üveggyártó-üzemi irányító Üvegmegmunkáló Cementgyártó-üzemi irányító Kerámia- és építőanyaggyártó munkás Faburkolatgyártó munkás Papír- és kartonmasszagyártó munkás Kartonpapírgyártó munkás

Bádogos-lemezgyártó

Megmunkáló-kivitelező

Szerszámgépkezelő

Húsfeldolgozó munkás (vágóhídi munka, előkészítés, csomagolás)

Ipari csőszerelő (csövek megmunkálása és összeszerelése) Gépszerelő Fröccsöntő Gépszerkezetek és fémmegmunkálás minőségi ellenőre Egyéb Automata gépek kezelője villamosáram-termelés területén

Kisipari erjesztő munkás (bor-, almabor, sör- és sajtgyártás) VI. KERESKEDELEM ÉS ÉRTÉKESÍTÉS Kereskedelmi ügynök (szaktermékek) Kereskedelmi ügynök (alapanyagok és köztes termékek)

Építőipari műszaki tervező

Karbantartó (Építőipari karbantartó)

Építőipari építésvezető

Fémátalakító gépek kezelője

Építőipari művezet

Elektromos és elektronikus termelésben dolgozók

Távértékesítési szakember

Gépipari tervező Fémmegmunkáló és gépipari technikus

Értékesítés technikai szakember (értékesítési pontok, részlegek tervezése)

Fémmegmunkáló és gépipari minőségügyi szakember

VII. TAKARÍTÁS

II. SZÁLLODAIPAR, VENDÉGLÁTÓIPAR, ÉTKEZTETÉS Szobaszemélyzet Szakács Mindenes Felszolgáló Húselőkészítő (hentes)

18

Karbantartó liftekhez (és egyéb géprendszerekhez)

Kereskedelmi ügynök (vállalati szolgáltatások) Helyi képviselő

Ablakmosó Karbantartó- és köztisztasági alkalmazott Karbantartó és fertőtlenítő alkalmazott

Milyen eljárás keretében van lehetősége a munkáltatónak arra, hogy Magyarország állampolgárait alkalmazza? A Franciaországba történő beléptetés iránti kérelemhez szükséges iratokat a munkaadónak kell letétbe helyeznie a Megyei Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szakképzési Igazgatóságon (DDTEFP), ahol azokat megvizsgálják. Ha a felkínált állás szerepel a megnyitott szakmák listájában (lásd 18. oldalon), az a francia foglalkoztatási helyzettel össze van hangolva. A munkaadó ebben az esetben először is Franciaországban köteles az állást meghirdetni. Ha az állás nem szerepel a megnyitott szakmák listájában, a munkaadónak teljes körűen bizonyítania kell, hogy a francia munkaerőpiacon nem talált az elvárásainak megfelelő munkavállalót. Az ANPE ezt véleményezi, és a véleményt megküldi a DDTEFP-nek, a döntéshozó közigazgatási szervnek. Kedvező elbírálás esetén a munkáltatónak be kell fizetnie az ANAEM-hez az előírt díjat. A díj átvételét követően az ANAEM megszervezi a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot. A munkavállaló az orvosi vizsgálatról igazolást kap, továbbá megkapja a munkaszerződését vagy az ideiglenes munkavállalási engedélyét.

A három hónapot meghaladó tartózkodás tartózkodási engedélyhez kötött. Ebben az esetben a munkavállalónak meg kell jelennie a lakhelye szerinti prefektúra idegenrendészeti hivatalában vagy a polgármesteri hivatalban, és magával kell vinnie a DDTEFP által láttamozott munkaszerződés egy példányát, az orvosi vizsgálatról szóló igazolást és valamilyen úti okmányt (útlevelet vagy személyi igazolványt).

A magyar munkavállaló teendõi A francia hatóságok által megküldött akta megérkezése után a magyar munkavállalót a francia Nemzetközi Bevándorlási Hivatal beidézi orvosi vizsgálatra. Az orvosi vizsgálatról szóló igazolás kézhezvétele után megkapja a munkaszerzõdését, illetve az ideiglenes munkavállalási engedélyt. Ezek birtokában meg kell jelenjen a helyileg illetékes Prefektúrán az összes dokumentummal (munkaszerzõdés, igazolás az orvosi vizsgálatról, vízum, útlevél) ahol a tartózkodási engedély kiállítását kell kérnie. Hol kaphat részletesebb tájékoztatást a munkáltató? – Espace Emploi International (Nemzetközi Munkatér) http://www.emploi-international.org – DDTEFP: Megyei Megyei Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szakképzési Igazgatóság; a megyénkénti elérhetőségek az alábbi helyen találhatóak: www.travail.gouv.fr/adresses/adresses_f.html – ANAEM (Külföldieket Fogadó és Migrációs Nemzeti Hivatal) http://www.anaem.social.fr A vonatkozó nemzeti jogszabályokra utaló hivatkozások Külföldiekre vonatkozó jogszabályok: http://www.legifrance.gouv.fr Kérjük, olvassa el az alábbi honlapon található jogi nyilatkozatot is: http://europa.eu.int/geninfo/legal_notices_hu.htm Forrás: Egyéni vállalkozások alapítása az európai Unióban, IPOSZ EU-Program, Párizsi Külgazdasági Iroda

19

VIII. A MUNKAVÁLLALÓK IDEIGLENES KIKÜLDETÉSE FRANCIAORSZÁGBA

A Franciaországon kívüli székhellyel rendelkező vállalat ideiglenesen kiküldheti munkavállalóit Franciaországba egy adott szolgáltatás elvégzése céljából. Ilyen esetekben a dolgozókra vonatkozóan be kell tartania, ill. alkalmaznia kell a vállalatnak bizonyos formalitásokat, különös tekintettel a Munka Törvénykönyvében rögzített, a fizetésre, munkaidőre és munkakörülményekre vonatkozó rendelkezésekre.

vállalatnak igazolnia kell, hogy rendelkezik a munkavégzéshez szükséges megfelelő engedéllyel, vagy Franciaországban szerzett diplomával. Annak ellenére, hogy az elvégzendő munka függvényében egynapos, vagy több hónapos munkavégzésről van szó, a kiküldetésnek ideiglenes jellegűnek kell maradnia, melyet a Munkaügyi Ellenőrzési Hivatal, ill. az illetékes hatóságok ellenőriznek.

Kik az érintett munkavállalók?

Az érintett munkavállalók azon dolgozók, melyek munkavállalói szerződéssel rendelkeznek a kiküldő vállalatnál. A külföldi küldő vállalat és az általa kiküldött alkalmazott közötti szerződéses viszonynak az ideiglenes kiküldetés megkezdése előtt is léteznie kell. A munkaszerződésnek az ideiglenes kiküldetés alatt is, majd a dolgozó hazatérése után is fenn kell állnia, illetve folytatódni kell.

Melyek a kötelező formalitások?

Mely esetekről van szó?

Az alábbi rendelkezések az ipari, kereskedelmi, kézműves és szabadfoglalkozású szolgáltatásnyújtásra vonatkoznak, – Melyet vállalati szerződés keretében hajtanak végre. Ide tartozik pl. minden szektorban elvégezhető alvállalkozói munka; – Melyet ideiglenes munkavégzésre vonatkozó szerződés keretében hajtanak végre; – Vagy minden más olyan eset, amikor a munkavállalót ideiglenesen rendelkezésre bocsátják. Pl. Ha egy vállalatcsoporton belül az egyik cég a dolgozóját közhasznú célból rendelkezésre bocsátja. Franciaországban néhány foglalkozás végzése szabályozva van: orvos, építész, taxi sofőr, könyvelő, biztosítás stb. Ilyen foglalkozású dolgozók kiküldetése esetén a küldő

20

Kötelező előzetes bejelentés Annak a Franciaországon kívüli honos vállalatnak, mely dolgozóját ideiglenes kiküldetésbe kívánja helyezni Franciaországba, francia nyelven írott bejelentést kell tennie a munkavégzés helyszínén lévő Munkaügyi Ellenőrzési Hivatalba, a bejelentésben a következőknek kell szerepelnie: – a küldő vállalat neve, címe, társasági formája, cégbejegyzési száma, a cég jogi képviselője, a megbízó francia vállalat címe és jogi képviselője, – a munkavégzés helye, címe, a munkavégzés kezdete, várható időtartama és típusa, veszélyes anyagok, vagy eljárások alkalmazása, – az ideiglenesen kiküldött munkavállalók neve, születési ideje, születési helye, neme, nemzetisége és munkaszerződésének kezdete. Ezt a bejelentést a munkavégzés megkezdése előtt kell szigorúan elküldeni ajánlott levélben, vagy faxon.

Milyen szabályozásokat kell alkalmazni?

A Franciaországba ideiglenes kiküldetésben lévő munkavállalókra az ideiglenes munkavégzés ideje alatt a francia jog vonatkozik, mely a munkavégzés időtartamától függetlenül, annak megkezdésekor lép életbe. Társadalombiztosítási kérdésekben az ideiglenes kiküldetésben lévő munkavállalóra speciális rendelkezések vonatkoznak, melyeket

a Társadalombiztosító Európai és Nemzetközi Központjának (CLEISS) a honlapján lehet megismerni (www.cleiss.fr). A kiküldött magyar munkavállaló, a Magyarországon kézhez kapott Európai Biztosítási Kártya birtokában, - melyet a munkáltatója tud az OEP-től megkérni-, Franciaországban ugyanolyan egészségügyi alapellátásban részesül, mint a francia állampolgárok.

IX. ADÓZÁS

A francia vállalati adórendszert úgy alakították ki, hogy ösztönözze az üzleti befektetéseket, a regionális fejlesztést, illetve a nemzetközi szintű terjeszkedést. A cégcsoportokra vonatkozó adószabályok is Franciaország azon elkötelezettségét mutatják, hogy egyenlőnek tekint, nemzetiségtől függetlenül, minden céget, az adózás szempontjából. A francia állam több, mint 100 országgal írt alá együttműködési szerződést ez idáig, és mindent megtesz, hogy a kétszeres adózást elkerüljék a vállalkozások.

1. TÁRSASÁGI ADÓ

1.1. Külföldi cégek adózása Franciaországban Minden olyan külföldi tulajdonú cég, amely profit-orientált tevékenységet folytat Franciaország területén, adóköteles a francia adó jogszabályok szerint. Ez a szabály minden típusú vállalkozásra érvényes: – leányvállalat – üzletfiók – önálló cégek. Amennyiben az üzletfiók vagy a önálló cég nem külön jogi személyiség és nem készít saját pénzügyi jelentést, a franciaországi tevékenységből származó bevételt újra kell alakítani, a külföldi cég pénzügyi jelentése alapján. Mindegyik adózási megállapodás külön kitér a önálló cégek esetére. További információ: Pénzügyi megállapodások szövegei az alábbi Internet címen: http://www.impots.gouv.fr/portal/dgi/public/professionnels

1.2. Az adóalapot képező jövedelem kiszámítása A társasági adó alapot a megfelelő levonások után kapjuk meg. A bevétel tartalmazza az összes tevékenységből, értékesítésből, illetve szolgáltatás nyújtásból származó jövedelmet. A levonható költségek kapcsolódnak a cég tevékenységéhez (kivéve a kereskedelmi alapokat): – Céltartalék – Épület és berendezés bérlés – Bérek – Társadalom biztosítási járulékok – Fogyasztási javak vásárlása – Energia költségek – Reklámköltségek – Pénzügyi költségek, stb. 1. 2. 1. Bizonyos levonások maximalizáltak Bizonyos korlátokat vezettek be az adóalapból levonható összegek nagyságára vonatkozóan. Például 1. 2. 2. Cégek közötti transzferek A társvállalkozásoknak fizetett menedzsment kiadások, kamatköltségek és royalty levonhatóak, amennyiben megfelelnek a gyakorlatban végzett szolgáltatásnak, és a számlázott öszszeg piaci árat tartalmaz. 1. 3. Értékcsökkenés Az ÉCS szabályai különösen kedvezőek Franciaországban.

21

A tárgyi eszközöket lineáris módon lehet leírni, a valószínű élettartam alatt. Az újonnan beszerzett termelési javak esetében a leírás mértéke 1,25 és 2,25 közötti lehet, lineáris leírással, és az érintett eszköz várható élettartama alatt.

– Alapszintű jövedelemadó: 33,33% – Bizonyos esetekben csökkentett szintű adó: 15%. Szavazattal nem rendelkező részvények tőkenyereségére, vállalkozások és szabadalmi royalty vállalkozói tőkealapjainak részvényeire – Részvényállomány értékesítéséből származó tőkenyereségre a 2006-ban kezdődő pénzügyi évben 8%, majd 2007-től adómentes. – Kisvállalkozások1 profitjuk első 38.112 eurós részére 15% adót fizetnek, majd a fennmaradó részre az alapszintű jövedelemadót Jelenleg a vállalkozások kötelesek a befizetett adó után 1,5%-os Pótlólagos adót megfizetni, amely 33,83%-ra viszi fel az alapszintű jövedelemadót. Ez a Pótlólagos adó a 2006. január 1-én befejeződő pénzügyi évvel meg fog szűnni.

A tudományos és kutatói munkában használt berendezések és eszközök, melyeket 2004. január 1-e előtt szereztek be vagy gyártottak, gyorsított, csökkenő összegű leírással szerepelhetnek. A leírás mértéke ebben az esetben 1,5 és 2,5 közé esik.

Olyan vállalkozások, melyeknél az Alapszintű jövedelemadó meghaladja a 2.289.000eurót, Pótlólagos társadalom biztosítási járulékot kötelesek megfizetni, melynek mértéke 3,3%. Ez a Pótlólagos járulék a Társasági adó 3,3%-a, 763.000euró levonása után.

Szoftver, energiatakarékos berendezések, és megújuló energiát használó gyártásban használt berendezések, zajszűrő berendezések, és szennyezés mentes járművek (elektromos árammal, földgázzal, illetve LPG-vel működőek) 12 hónap alatt leírhatóak.

1. 6. A veszteség átvitele 2004. január 1. óta a veszteségeket korlátlanul át lehet vinni. Arra is átcsoportosítási lehetőség, hogy a folyó évi veszteségeket az előző évek nyereségéből levonjuk (carryback).

1. 4. Céltartalékok Az eszközök romlására képzett Céltartalék engedélyezett, amennyiben azok igazolhatóak, és tisztázott a kapcsolódásuk a követelésekhez, raktárkészletekhez, értékpapírokhoz vagy Tárgyi eszközökhöz. A levonható céltartalék közé tartoznak a kockázatokra szánt, az aktuális munkákra szánt, áremelésre szánt, és a fizetett szabadságolásokra szánt céltartalékok.

Az úgynevezett carryback rendszer lehetővé teszi, hogy folyó év veszteségeit a három megelőző év nyereségével szemben elszámoljuk. Ez az Államkincstárral szembeni követelésben nyilvánul meg. Az Államkincstár visszatéríti a követelést öt év után, hacsak nem a szóban forgó cég a fizetendő Társasági adóval szemben óhajtja elszámolni. A követelést hitelintézetek is leszámítolhatják (Dailly tv.)

1. 5. Társasági adó Az ideiglenes egyéb adókon kívül, az alábbi mértékű adókat alkalmazzák: 1

A CARRYBACK SZABÁLYAI

Példa: 2001 = adózott jövedelem + 50.000 euró 2002 = adózott jövedelem + 10.000 euró

Olyan vállalkozások, melyekben a Saját tőke minimum 75%-át közvetve vagy közvetlenül magánszemélyek, vagy ezzel egyenértékű cégek birtokolják, illetve, melyek 7.630.000eurónál kisebb éves értékesítést jelentenek be.

22

2003 = adózott jövedelem + 30.000 euró 2004 = veszteség - 70.000 euró A 2004-es év 50.000 eurós veszteségét levonják a 2001. évi nyereségből 10.000 eurós veszteségét levonják a 2002. évi nyereségből 10.000 eurós veszteségét levonják a 2003. évi nyereségből Az Államkincstárral szembeni követelés kiszámítása tehát: 70.000 euró x 33,33% = 23.331 euró (Pótlólagos adókat nem vetnek ki). A követelés foganatosítása Amennyiben a vállalkozás 2004-ben 100.000eurós bevételt vall be, 33.333 euró adóval fog tartozni. A követelését a 2004-es év adóbevallásával szemben tudja alkalmazni. Amennyiben a további években, 2005, 2006, 2007, 2008 és 2009, veszteségeket termel, 2010-ben 23.331 eurós visszatérítést kérhet. Carryback periódusok Európában: Németország, Írország, Egyesült Királyság: 1 év Hollandia: 3 év Hosszú távú tőke veszteség Tárgyi eszköz eladása esetén a fenti módszerhez hasonlóan, ugyancsak 10 éven keresztül ellentételként elszámolható.

1. 7. Cégcsoportok Franciaország adó konszolidációs szabályozása meglehetősen kedvező. Olyan átfogó rendszer előnyeit kínálja, mely lehetővé teszi a cégek számára a nyereség és a veszteség elszámolását a francia konszolidált vállalko-

zásokból, és semlegesítheti a csoporton belüli tranzakciókat. Ez a lehetőség akkor vehető igénybe, ha a francia leányvállalat a konszern csoporton belül minimum 95%-ban a francia anyacég tulajdonában van. A cégcsoportok öt éven keresztül kötelesek ezt az opciót választani, illetve kötelesek bejelenteni ezt a döntést, a konszolidált cégek első pénzügyi évének első napját megelőzően.

2. PROFITREPATRIÁLÁS

A profitot általában három formában lehet repatriálni: – A nettó profit transzferével vagy disztribúciójával üzletfiókok és leányvállalatok esetén – A külföldi anyacégtől hitelkamatokkal, készletekre adott előlegekkel – Royaltyvel, vagy menedzsment költségekkel. 2.1. Nincs adózási akadálya a kamat, a royalty és a menedzsment költségek kiszámlázásának A kiszámlázott összeget igazolni kell, és meg kell egyeznie a független vállalkozások között jellemző ügyletek áraival. A francia hatóságok kérhetik a piaci árakhoz viszonyított arány igazolását. 2.2. Forrásadó Amennyiben az anyacég olyan országban található, amellyel Franciaországnak nincs Adó megállapodása, az alábbi összegek vonatkoznak a Forrásadóra: – Osztalékra, üzletfiók nyereségére és royaltyra 25% – Kamatfizetésre 15% A Franciaország és más országok közötti Adó megállapodások jelentős mértékben csökkentik a Forrásadó mértékét. Például nincs Forrásadó európai anyacégeknek, illetve európai vállalkozások központi irodáinak fizetett osztalékon és üzletfiók nyereségen. Egy másik példa a Franciaország és az Egyesült Államok közötti Adó megállapodás, mely 5%-ra állapítja meg a Forrásadó mértékét osztalékra, üzletfiók nyereségére, illetve menedzsment költségekre. A Forrásadó mértéke 15%-ra emelkedik, amenynyiben az osztalékot olyan magánszemélynek fizetik ki, aki egyesült államokbeli lakos, és a szóban forgó francia cégben kevesebb, mint 10%-os részesedéssel rendelkezik.

23

2.3. A konszern vállalatokon keresztül fizetett osztalék után fizetendő adó nagylelkű elengedése Amennyiben a Franciaországban székelő konszern vállalatok, amelyek francia és külföldi vállalkozásokban Saját tőkével rendelkeznek, újra szétosztják több, mint 5%-os saját tőkével rendelkező cégektől kapott osztalékait külföldi részvényeseiknek:

3.1. Általános forgalmi adó mértéke Franciaország sztenderd ÁFA mértéke áruk és szolgáltatások értékesítésére 19,6%, de vannak kisebb mértékek is. Élelmiszer árukra és bizonyos mezőgazdasági termékekre 5,5%. Gyógyszerekre 5,5%, vagy 2,1%. 5,5% vonatkozik a könyvekre, a hotelekre, a tömegközlekedési eszközökre, az újságokra és magazinokra, bizonyos szabadidős tevékenységekre stb.

– Nincs adó, amennyiben a konszern anyavállalata az Európai Unió valamelyik tagországában székel – Amennyiben az anyavállalat nem az Európai Unióban székel, az egyetlen adófizetési kötelezettség a Forrásadó, melynek mértékét az aktuális Adó megállapodás határozza meg.

3.2. Az egész Európai Unió területén egyenlő az értékvám mértéke Az Európai Unió területén szabad áru forgalom van érvényben és a nem Európai Unióból származó importra egyetlen egyszer vetnek ki értékvámot, még akkor is, ha az importálás után az egyik tagországból egy másik tagországba szállítják őket. A Franciaországba, egy másik Európai uniós tagországba célzott re-exportra érkező árukat nem terhel ÁFA (az ÁFÁ-t abban az országban kell megfizetni, amelyben elfogyasztják az árut). Az átutazó rendelkezés felfüggeszti az ÁFA fizetést abban az esetben, ha olyan áruk tranzakciójáról van szó, melyek a Közösség értékvám könnyítő rendszerének hatálya alá tartoznak, vagy vámszabad raktárba kerülnek.

Ezzel ellenben, az olyan konszern vállalatok, melyek több, mint kétharmados részben külföldi tulajdonúak, olyan különleges adómentességet, és levonási lehetőségeket kapnak, melyek francia tulajdonú konszern vállalatok számára nem elérhetőek.

3. ÁFA és vámfizetési kötelezettségek

Az általános forgalmi adó (ÁFA) olyan adófajta, melyet a fogyasztó fizet meg az elfogyasztott áruk és szolgáltatások arányában. A vállalkozások szempontjából ez egy semleges adónem. Ők csupán begyűjtik az értékesítésükre eső ÁFÁ-t, illetve levonják az általuk vásárolt áruk és szolgáltatásokra eső ÁFÁ-t. Amennyiben a cég több ÁFÁ-t fizetett, mint gyűjtött, a különbséget kérésükre visszatérítik. Az Európai Közösségen kívülre exportált áruk teljes mértékben ÁFA-mentesek.

24

A fenti rendelkezés célja az ÁFA fizetés időpontjának késleltetése. 2004. január 1. óta kötelező a New Computerized Transit System (NCTS). A vállalkozások nem kötelesek benyújtani semmilyen adminisztratív nyomtatványt az Európai Unió országain belüli árumozgásra a legtöbb áru esetében. Csupán egy árucseréről szóló igazolást kell benyújtaniuk (Intrastat), a Közösségen belüli kereskedelem statisztikai feldolgozásához. Minden olyan vállalkozás, mely 100.000 euró értékben kap árut éves szinten egy másik tagországtól, vagy ugyanekkora értékben exportál egy másik tagországnak, köteles havonta benyújtani az Intrastat nyomtatványt. A nyomtatvány a termék fajtáról, származási és célországról, értékről és súlyról tartalmaz információkat.

4. Helyi adók

4.1 Társasági adó A társasági adót a helyi önkormányzat nevében szabják ki, és minden évben a cég épületeinek függvényében számolják ki.

Az adó alapja az alábbi adatok szerint kerül kiszámításra: – Azon épület bérleti értéke, melyet a vállalkozás az üzleti tevékenység során használ. – Azon tárgyi eszközök értékének 16%-a, melyet az üzleti tevékenység során használ. Majd a fenti két összeg 84%-ára veti ki az adót a helyi önkormányzat, melynek értékét minden évben újra meghatározza. Az alapítás évében nem köteles a vállalkozás ezt az adót megfizetni. A társasági adó összege nem haladhatja meg a vállalkozás hozzáadott értékének 3,5%-át. A második adóévben csak az adóalap felére vethető ki ez az adónem.

4.2. Egyéb helyi adók Egyéb helyi adóknak számítanak: a vagyonadó, amelyet a tulajdonosok fizetnek az épületre és a földtulajdonra, valamint az ingatlanadó, melyet a tulajdonosok és a lakóingatlant használó bérlők fizetnek meg. A fenti adók alapjául az ingatlan bérleti értéke szolgál, melyet a kormány határoz meg.

jóváírást a társasági jövedelemadójukkal szemben leírhatják. Hogyha nem tartoznak semmilyen adóval, akkor a harmadik év után a K+F adójóváírásukat készpénzben visszakapják. Az ideszámítható kutatási kiadásokat vagy alapkutatásra, vagy alkalmazott kutatásra, vagy kísérleti fejlesztésre kell költeni. A jóváírás az adott év kiadásainak 5%-át teszi ki, kiegészítve a megelőző két év K+F kiadásainak átlagának 45%-ával. Az adójóváírás összege 8 millió eurót tehet ki maximum cégenként és évente. Az ide számítható kutatási költségek az alábbiak lehetnek: – Személyzeti költségek (bruttó bérek) kutatók és kutatóasszisztensek számára, akik közvetlenül és kizárólagosan a kutatáson dolgoznak. – Értékcsökkenési leírás a telephelyre és azokra a berendezésekre, amelyeket a kutatási tevékenység során használnak közvetlenül. – Rezsiköltségekre jóváírás, 75% az ide számítható személyzeti költségekre és olyan személyzeti költségek 100%-ára, amelyből doktori fokozattal rendelkező alkalmazottakat béreznek, alkalmazásuk első 12 hónapja során. – Szabadalmi bejegyzés és karbantartási költségek – Amortizáció kutatási célokra beszerzett szabadalmakra – Standardizálás költségek 50%-ára – minősített cégekkel való kiszerződés öszszegére

5. Adózási ösztönzők befektetők számára

Adózási ösztönzőket vezettek be, hogy Franciaország hanyatló régióiba befektetőket vonzanak. 5.1. Adójóváírás 5.1.1. K+F adójóváírás Adójóváíráshoz juthatnak mindazok a cégek, amelyek kutatásra költenek például gyártó, kereskedő és mezőgazdasági vállalkozások. Ezt a

25

– szabadalomvédelem és technológiaellenőrzés költségeire: az ide sorolható költség mindegyik kategóriában 60 000 euró lehet jelenleg. 5.1.2. Családi adó A vállalkozások 25%-os adójóváírást kaphatnak, amennyiben odafigyelnek gyermekes alkalmazottaik munkaideje és családi élete között lévő egyensúlyra. Az ide számítható költségek magukba foglalják a napközi otthonos óvodákat, a gyesen lévő apukák vagy anyukák továbbképzését, illetve a gyesen lévő apukák vagy anyukák anyagi segítését. Az adójóváírás 50.000 euróban maximalizált cégenként és évente. Abban az évben elszámolható a társasági adóval szemben, amelyben a költség felmerült. Amennyiben az adójóváírás nagyobb, mint a szóban forgó év adótartozása, a különbséget visszafizetik. 5.1.3. Új vállalkozások Az újonnan megalakított vállalkozások Franciaország bizonyos területein ideiglenes adókedvezményben részesülhetnek, illetve csökkenő mértékű társasági jövedelemadót kell fizetniük. A mentességet az első 24 hónapra kaphatják, ezután az adót a jövedelem negyedére vetik ki a következő 12 hónapos időszakban, majd

a jövedelem felére az azutáni időszakban, illetve a jövedelem háromnegyedére az azutáni időszakban. Az adómentesség esetén a bevétel nem haladhatja meg a 225.000 eurót bármelyik 36 hónapos időszakon belül. Ez az intézkedés kizárólag új üzleti cégek alapításakor vehető igénybe, melyek tulajdonosi szerkezetében más cégek aránya nem haladja meg az 50%-ot.

6. A központi irodákra és a logisztikai központokra vonatkozó speciális szabályok

Mint más európai országok, Franciaország is speciális adószabályokat alkalmaz központi irodákra, kutatói és logisztikai központokra. A központi irodák a kutatói és logisztikai központok mind speciális céllal jönnek létre, illetve speciális szolgáltatásokat nyújtanak. A központi irodák feladatai közé tartoznak a vezetési, az adminisztrációs, a koordinációs és az ellenőrzési funkciók, míg a logisztikai központok csak csomagolási, cimkézési illetve disztribúciós funkciókkal rendelkeznek. Csak akkor vonatkozik egy cégre a fenti rendelkezés, ha a szolgáltatásokat ugyanabban a cégcsoportba tartozó cégeknek nyújtja. Jelen adószabály az ún. kötött „cost-plus” formulára épül, melyet az adóhatóság is elfogad.

X. A FRANCIA MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE

Franciaország ipari gazdaság, melyben a munkaügyi törvények elsősorban a munkavállalókat védik, ugyanakkor az üzleti tevékenység gördülékenységét is elősegítik. A munkavállalási kapcsolatokat a Munka törvénykönyve alapján kell írásba fektetni, illetve az egyes szektorokban szokásos kollektív szerzősédek segítségével. Az alkalmazotti profit részesedés, illetve a részvény tulajdonlás prioritásként szerepel, éppen ezért személyi jövedelem adó kedvezményt adnak rá. A rugalmas munkaidő, és időbeosztás a gyártási kényszerek teljesíthetőségét biztosítják.

26

1. Alkalmazotti viszonyok

Az alkalmazotti viszonyok az adott cégtől függően eléggé rugalmasak. Egyre többször a kollektív szerződésen alapszanak, melyet ipari szinten és az önálló vállalkozások szintjén is papírra fektetnek. Ezeken a tárgyalásokon mind az alkalmazottak, mind a foglalkoztatók képviselői jelen vannak, ezáltal is biztosítva a rugalmasságot. 1.1. A munka szerződések a törvényes kereteken belül szabadon tárgyalhatók A munkaszerződés leggyakoribb formája a határozatlan idejű szerződés (CDI), melyet ál-

tatában franciául írnak meg. Elviekben a felek más nyelven is írhatják a szerződést, illetve tartalmát tekintve is nagyfokú szabadsággal rendelkeznek, ugyanakkor be kell tartaniuk a törvényi előírásokat. Tartalmát tekintve a szerződés érintheti az alábbi pontokat is: díjazás mértéke és feltételei, földrajzi mobilitással összefüggő igények, szakmai végzettséggel összefüggő követelmények, találmányok tulajdonjogi rendezése, szellemi termékek szerzői jogai, stb. Követelmény a francia hatóságok részéről, hogy a Munkaszerződés ne tartalmazzon a francia Munka törvénykönyvével ellentétes pontokat, és, hogy feleljen meg a szektoronként kialkudott kollektív szerződés feltételeinek is, mely minden munkáltatóra kötelező érvénnyel rendelkezik. A Munkaszerződésben meg kell határozni a díjazás mértékét, a munkavállaló munkaköri leírását, a kötelező munkaórát, illetve a munkavégzés helyét. A szerződés külön kikötheti a próbaidő hosszúságát, ami általában három hónap szokott lenni. A munkavállaló díjazása el kell, hogy érje az iparágra jellemző – a kollektív szerződésben kialkudott – bérszintet és a örvény által meghatározott minimálbért, ami 2005. július 1. óta 8,03euró óránként. A szerződésbe lehet foglalni az egyéb juttatások rendszerét is. A francia törvények lehetővé teszik, hogy ideiglenes munkavállalókat alkalmazzanak a vállalkozások az ideiglenesen felmerülő igények kielégítésére. Ugyanakkor a törvény csak különleges esetekre engedélyezi az ideiglenes munkavállalást, és 18 hónapra maximalizálja idejét. A határozott idejű munkaszerződés tökéletes a vállalkozás munkaerő igényeinek kielégítésére, de az ideiglenes alkalmazás nem alkalmazható huzamos ideig a vállalkozás alap tevékenységének elvégzésére.

dett állások hirdetésében, a potenciális jelentkezők felkutatásában, és a pályázatok közül kiválogatja az interjúra behívandókat (shortlisting). A Hivatal továbbképzéseket is kínál a munkakeresők számára. A központi kormányzat, és a helyi önkormányzatok is rendszeresen szerveznek továbbképzéseket, hogy a Franciaországban működő vállalkozások szakképzési igényét kielégítsék. A vállalkozások bérköltség kedvezményeket, illetve támogatásokat kaphatnak, bizonyos munkavállalói réteg alkalmazása esetén. A munkavállalók alkalmazásakor egyszeri formanyomtatványt kell benyújtani (DUE), melyet még az első munkanap előtt ki kell tölteni, és le kell adni vagy elektronikus úton eljuttatni a helyi URSSAF irodába. 1.3. Az elbocsátási rend lehetővé teszi, hogy a vállalkozás alkalmazkodjon a piaci feltételekhez Az elbocsátások lehetnek egyéniek, illetve kollektívek. A munkavállalókat szóbeli interjún meg kell hallgatni, mielőtt elbocsátanák őket. A vállalkozás vezetője a szakszervezettel is meg kell , hogy beszélje az esetet, különös tekintettel a kollektív elbocsátásokra. Az egyéni illetve a kettő-kilenc alkalmazottat érintő elbocsátást a fent említett interjú utáni hetedik napon tehetik meg. Ugyanez az időpont 15 napra módosul, amennyiben alsó vezetői körről van szó.

A vállalkozások a bejegyzés pillanatától alkalmazhatnak munkavállalókat.

Amennyiben több, mint 10 munkavállaló kerül elbocsátásra, úgynevezett munkahely megőrző tervet kell kidolgozni, melyben meg kell indokolni részletesen, hogy mik az okai a megszűnésnek és ezt pénzügyileg is alá kell támasztani. Be kell mutatni azokat az intézkedéseket is, melyeket a munkahelyek megőrzéséért hajtottak végre: feladatok átszervezése, feladatok megosztása, az alkalmazottak cégen belüli, vagy cégek közötti átcsoportosítása. Jelen tervet el kell küldeni a helyi önkormányzatnak és a szakszervezeti képviseletnek is.

A francia Munkaügyi Hivatal (ANPE) minden vállalkozásnak segítséget nyújt a megürese-

Az elbocsátáskor kifizetendő összeg az egyéb juttatásokat is beleértve a havi bér 1/5-e kell

1.2. Modern adminisztratív követelmények az alkalmazás során

27

legyen, az alkalmazási jogviszony első tíz évére, és minden további évre 2/5.

keresztül fizették a nyugdíjjárulékot, 60. születésnapjuk után is nyugdíjba vonulhatnak.

Az elbocsátások utáni alkalmazotti felmondás, az átcsoportosítás, átszervezés is elbocsátásnak minősül.

1.5. Rugalmas munkaidő Franciaország rendkívül rugalmas munkaidő szervezést engedélyez a vállalkozások számára, hogy teljesíteni tudják a termelési igényeket.

1.4. Nyugdíjazás 60 évesen A törvény szerint 65 évesen vonulnak nyugdíjba a munkavállalók. Abban az esetben, ha már 40 éven keresztül vagy 160 negyedéven

A törvény által elôírt 35 órás munkahét 2003. óta még rugalmasabb.

XI. PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK Hogyan utazzunk Franciaországba?

Autóval A Budapest – Párizs útvonal megtételére kb. 14 órát kell számolni. A legrövidebb út Bécs, Linz, Passau, Regensburg, Nürnberg, Heilbronn, Mannheim, Saarbrücken, Metz-en keresztül (végig autópályén) vezet. Franciaországban az autópályák fizetés ellenében vehetők igénybe (kivéve néhány regionális autópályát). A fizetés fizetőkapuknál készpénzzel vagy bankkártáyával lehetséges. Repülővel A MALÉV és az Air France-nak napi 5-6 közös járata van Párizs Roissy – Charles de Gaulle – Budapest Ferihegy 2 között (repülési idő 2 óra), és heti 1–2 járata Budapest Lyon között. A Skyeurope és Wizz Air légitársaságok kedvező áron kínálnak repülőjegyeket Párizson kívül más francia városokba is. Vonattal Budapest Párizs között naponta indul az Orient Express, amely 18 óra alatt teszi meg a két város közötti útvonalat. (www.orientexpress.com) Busszal A Eurolines busztársaság heti két alkalammal indít járatot Budapest és Párizs között, az utazási idő kb. 23 óra. (www.eurolines.com)

28

Nyitvatartási és munkaidők

Vállalatoknál: 9-12 óráig, délután 14- 19 óráig Az ügyfeleket, partnereket nem célszerű 12 és 14 óra között telefonon keresni, este viszont gyakran 19 óra után is lehet még telefonon ügyeket intézni. Üzletek: H, K, Sz, P: 10-től 19 óráig Cs: 10-től 20 óráig Szo: 10-tól 19 óráig Franciaországban a kereskedelmi egységeknek nem engedélyezett a vasárnapi nyitvatartás, (kivéve a pékségeket és helyi piacot, melyek 13 óráig nyitva vannak). Néhány bevásárlóközpont viszont mégis nyitva van, ezek büntetést fizetnek a helyi prefektúrának.

Árfolyam

1 Euro = 258,87 HUF (2006. november 14.)

Ingatlanvásárlás

Franciaországban külföldi állampolgár szabadon vásárolhat lakó, és kereskedelmi ingatlant, ill. termőföldet. (ide jön néhány internetes cím)

Francia ingatlanügynökségek: – – – – –

www.fnaim.fr http://www.seloger.com www.laforet.com http://www.orpi.fr http://www.lamy.net

29

www.salondumeuble.com www.pretparis.com

PARIS EXPOPORTE DE VERSAILLES PARIS EXPOPORTE DE VERSAILLES PARIS NORD VILLEPINTE LYON, EUREXPO

BORDEAUX LACPARC www.vinexpo.com DES EXPO BORDEAUX LACPARC www.bordeaux-expo.com DES EXPO

Nemzetközi szakmai bútorés dekorációs kiállítás

Prêt-a-porter, divatvásár

A ruhakészítés és a divatkiegészítők

Fehérnemű, fürdőruha, divatkiegészítők

Borászat. Borok, szeszesitalok

Borászati eszközök, technikai kiállítás

Epítőipari kiállítás

SALON DU MEUBLE

PRÊT A PORTER PARIS

FATEX

LYON MODE CITY

VINEXPO

VINITECH

BATIMAT

www.batimat.com www.pollutec.com

PARIS EXPO PORTE DE VERSAILLES PARIS NORD VILLEPINTE

www.lyonmodecity.com

www.fatex.fr

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

E-MAIL CÍME

Franciaországi szakkiállításokról, vásárokról a következő internetes honlapon lehet tájékozódni: http://www.foiresalon.com

–

www.foiredeparis.fr

PARIS EXPO PORTE DE VERSAILLES

Párizsi Vásárkiállítás

FOIRE DE PARIS

POLLUTEC

www.maison-objet.com

PARIS NORD VILLEPINTE

Lakáskultúra, dekoráció, ajándéktárgyak

MAISON & OBJET

www.sial.fr

PARIS NORD VILLEPINTE

Nemzetközi élelmiszeripari kiállítás

SIAL

www.midest.com

INTERNETES HONLAPJA

A KIÁLLÍTÁS

PARIS NORD VILLEPINTE

VÁROS

Nemzetközi Ipari Beszállítói Kiállítás

TÉMA

MIDEST

A KIÁLLÍTÁS NEVE

Jelentősebb franciaországi kiállítások

XII. FÜGGELÉK Franciaország gazdasági súlya

A GDP mértéke alapján Franciaország (1690,4 milliárd EUR 2005-ben) az ötödik gazdasági nagyhatalom a világon. (Az Európai Unió GDP-je 13.310 milliárd EUR volt 2005-ben.) Az Európai Uniós tagság elvárja a növekedési és stabilitási paktum betartását (költségvetés egyensúlya, árak stalbilitása, gazdasági politika koordinálása). Számos ágazatban kiemelkedő ereményeket produkál: szállítás, telekommunikáció, élelmiszeripar, gyógyszeripari termékek, bankszektor, biztosítási piac, turizms és természetesen a luxustermékek (bőrdíszműipar, ruházat, parfüm, alkohol). A francia gazdaság struktúrája jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben a szolgáltatások valamint a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén is.

A legfôbb politikai testületek

Parlament A törvényhozó testület a parlament, amely két kamarából áll: a felsőházból vagy első kamarából (Sénat) és az alsóházból vagy második kamarából (Assemblée Nationale). A második kamara politikailag jelentősebb súllyal rendelkezik. Nemzetgyűlés (Assemblée Nationale) A nemzetgyűlés 570 tagját öt évre választják egy egyszerű többségi, kétfordulós titkos szavazással. Az első fordulóban a jelöltnek abszolút többséget kell szereznie, amely a szavazatok minimum 50%-át, illetve a választási listára regisztrált szavazók negyedét jelenti. A második körben már a relatív többség is elegendő. Abban az esetben, ha két vagy több jelölt ugyanannyi szavazattal rendelkezik, az idősebb szerzi meg a képviselői jogot. Minden olyan állampolgár, aki szavazati joggal rendelkezik, a választási kódexben található feltételek mellett választható a Nemzetgyűlés tagjának.

30

A Nemzetgyűlés tagjai szenátori posztot nem tölthetnek be, és a szenátorok sem lehetnek a Nemzetgyűlés tagjai. Az Általános Tanács (Conseil Général) választása- Regionális Közgyűlés A megyékben található körzetek képviselőt választanak az Általános Tanácsba. A Tanács mandátuma 6 évre szól, a képviselőket egyszer lehet újraválasztani. A Tanács tagjainak felét háromévente újraválasztják, ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek a Nemzetgyűlés esetében érvényesek. A választásokat márciusban tartják. Az Általános Tanács tagjai 21. életévüket betöltött személyek lehetnek. A Szenátus Franciaországban 9 éves időtartamra 304 szenátort választanak. A szenátus egyharmadát bizonyos időközönként újraválasztják. A szenátorokat három csoportba osztják (A, B, C.). A szenátorok mandátuma a választást követő októberben, az első rendes ülés megnyitásával veszi kezdetét. A korábban megválasztott szenátorok mandátuma ekkor lejár. A szenátorok megválasztása mandátumuk megkezdése előtti 60 napon belül történik.

A franciaországi helyi alkalmazottak felvételével kapcsolatos kötelezettségek

Franciaországban kötelező jelleggel: a bruttó minimál órabér: 8,27 Euro/óra A nettó minimál havibérhez, hozzá kell számítani a munkáltatót terhelő 35,8% munkáltatói járulékot és a munkavállaló utáni, 21% járulék fizetést is. A kötelező 35,8%-os munkáltatói járulék, az alábbi tételekből tevődik össze: – – – – –

Betegségbiztosítás ......................... 12,80% Öregségi biztosítás ........................... 9,80% Kötelező kiegészítő nyugdíjbiztosítás ...... 3% Családi pótlék ................................... 5,40% Lakásépítési Országos Segély Alap ... 0,50%

– Munka baleseti biztosítás ...................... 1% – Munkanélküliségi segély................... 3,70% Helyi alkalmazott alkalmazása esetén, a fentieknek megfelelően ki kell tölteni egy, egyoldalas bejelentő lapot. Ezt, az alkalmazás előtt 48 órával postázni, illetve 1 órával a munkába lépés előtt faxolni kell az itteni hatóságok, az ún. URSSAF felé. Összhangban az egyablakos rendszerrel, az összes további ügyintézést ez a hatóság intézi. A munkáltatót terhelő munkáltatói, illetve munkavállaló utáni járulék fizetési kötelezettség három havonta, egyösszegben történik, az URSSAF által megküldött lap alapján, melyhez csatolni kell a munkavállaló fizetésének összegét.

Munkavállalási lehetőségek az EU-ban a csatlakozást követően

A munkavállalási lehetőségek sajátos szabályozására lehetőséget adó átmeneti időszak Azt a lehetőséget, hogy egy tagállam állampolgára egy másik tagállamban szabadon, az adott tagállam munkavállalóival azonos feltételek mellett vállaljon munkát, a közösségi jog biztosítja. A csatlakozási tárgyalások folyamán azonban a jelenlegi tagállamok kérték, hogy az új tagállamok állampolgárai számára egy bizonyos ideig még ne kelljen biztosítaniuk ezt a lehetőséget. A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a Csatlakozási szerződésben rögzített módon a jelenlegi tagállamok az új tagállamokkal szemben a csatlakozást követő átmeneti időszakban nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazzák. Ez az átmeneti időszak legfeljebb hét évig tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás szerint. Ez alatt az idő alatt a jelenlegi tagállamok 2004. május elsejét követően a magyar állampolgárok munkavállalását saját döntésük szerint továbbra is feltételekhez köthetik. A munkaerő-áramlásra vonatkozó átmeneti időszak három szakasza A csatlakozást követő első két évben valamenynyi jelenlegi tagállam a saját nemzeti jogszabályai szerint engedélyezi a csatlakozó országok

állampolgárainak munkavállalását. Nemzeti jogszabályai keretében saját döntése szerint akár engedélymentessé is teheti a munkavállalást, hasonlóan a közösségi jog szabályaihoz, akár korlátozásokat is fenntarthat. Amennyiben a két év lejárta előtt (2006 április 30-ig) nem jelzi a tagállam, hogy a magyar állampolgárokkal szemben továbbra is fenn akar tartani a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat, úgy a harmadik évtől (2006 május 1-től) az adott ország és Magyarország viszonylatában automatikusan a teljesen szabad munkavállalást biztosító közösségi jogszabályok lépnek életbe. Az ötödik év végét követően a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat csak akkor alkalmazhatják a jelenlegi tagállamok, ha igazolható, hogy a közösségi jog alkalmazása, azaz az új tagállamokból érkező munkavállalók korlátozásmentes beáramlása, munkaerő-piaci zavarokat okozna. A csatlakozást követő kedvezőbb feltételek garanciái Az átmenet első két évében tehát minden jelenlegi tagállam nemzeti jogszabályait alkalmazza a magyar munkavállalók esetében. A tagállamok szabályozási megoldásai várhatóan különfélék lesznek, a teljesen korlátozásmentes munkavállalás biztosításától a jelenlegi munkavállalási engedélyezés fenntartásáig. Ugyanakkor a jelenlegi korlátozó szabályaikat fenntartani kívánó országok is kötelesek biztosítani azokat a jogosultságokat, amelyeket Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon kivívott, és amelyek a Csatlakozási szerződésbe is bekerültek. Franciaország szabályozási szándéka a csatlakozást követő első két évben Franciaország fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. Párizs ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy a francia ipar szükségleteinek megfelelő szakképzettséggel rendelkezők esetében rugalmasan fog eljárni a munkavállalási engedélyek kiadása során. Franciaország budapesti nagykövetségének elérhetôségei: Telefon: 1/374-1100, fax: 1/374-1140 Forrás: 2004. március 3. Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság

31

Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara H-9021 Gyôr, Szent István út 10/A. Tel.: 96/520-205 Fax: 96/520-291 E-mail: [email protected] Web: http://www.gymskik.hu

A KIADVÁNY MEGJELENÉSÉBEN KÖZREMÛKÖDTEK: West-Pannon Euro Info Centre HU 734 (Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány) H-8900 Zalaegerszeg, Köztársaság u. 17. Tel./fax: 92/310-800 e-mail: [email protected] ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. H-1061 Budapest, Andrássy út 12. Tel.: 1/472-8100 Fax: 1/472-8101 E-mail: [email protected] Web: www.itd.hu

Párizsi Külgazdasági Iroda 140, Avenue Victor Hugo - 75016 Paris Tel.: +33 1 53 70 67 00, fax: +33 1 47 27 35 63 E-mail: [email protected] Web: www.itd.hu, www.hongrie-servicecommercial.org

H-1056 Budapest, Váci utca 51. II./11. Tel.: 1/317-8268 Fax: 1/338-4174 E-mail: [email protected] Web: www.ccifh.hu

A kiadvány a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával készült.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium H-1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. Tel.: 1/374-2700 Fax.: 1/302-2394 E-mail: [email protected]

32

Competitor-21 Kiadó Kft., Gyôr

Chambre de Commerce et d’Industrie Franco-Hongroise Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara