Önkormányzati honlapok készítése Bevezetésként egy országos, TÁRKI által elkészített honlap felmérő adatokkal érdemes érzékeltetni, hogy 2006-ban Magyarországon milyen a települések ellátottsága. A magyarországi települések honlappal való ellátottsága településtípus szerinti bontásban. 2004-2006(%) Településtípusok szerinti különbségek I. ábra: A magyarországi települések honlappal való ellátottsága településtípus szerinti bontásban 2004-2006 (%)1:
100 80 60
2004 2005
40
2006
20 0
Városok
Községek
Összesen
A fenti adatokból jól látszik, hogy a városok honlappal való rendelkezése a vizsgált időszak egészében jóval magasabb értéket mutat, mint a községi jogállású településeké. Azonban ez alatt a két éves időszak alatt a községek a városoknál látványosabb növekedést könyvelhetnek el honlappal való ellátottságuk tekintetében. 2004-ben csak minden harmadik község bírt honlappal (34%), ez az arány 2006-ra 8 százalékpontos növekedéssel 42%-ra módosult. Gyakorlatilag ennek a növekménynek tudható be, hogy az összes település körében ez alatt a két év alatt 7 százalékpontos növekedéssel a honlappal való ellátottság elérte a 45%-ot. A (z ön)kormányzati portálok létrehozásának céljai Az állampolgárok a lehető legtöbbet tudják meg az őket szolgáló közigazgatásról. Adatokhoz, nyomtatványokhoz, jogszabályokhoz könnyedén hozzáférjenek Az érdeklődők ismerjék meg az igazgatás legfrissebb híreit Az államigazgatásban szétszórtan elérhető információkat egységes jól áttekinthető felületről, egyszerű hozzáférési útvonalon érjék el az érdeklődők.
A „tartalmat” szolgáltató szervek a lehető legegyszerűbb módon, a legkisebb ráfordítással juthassanak publikációs és elektronikus szolgáltatási lehetőséghez. Az államigazgatás adatvagyonának kihasználtsága javuljon. Tájékozódási pont nyíljon az adott térségről és lehetőség nyíljon az e-demokrácia megvalósítására (fórumok) Külföldiek is hozzájussanak a magyar közigazgatással kapcsolatos, számukra legfontosabb információkhoz. (idegen nyelvűség) „A végső cél a közigazgatás-állampolgár kapcsolat lehetővé tétele az Interneten keresztül, az összes olyan szituációban, ahol ez elvileg elképzelhető.” Település
Kistérség
Megye
Régió
(e-gazdaság,
Mindenki részt
Virtuális vállalatok
Infókommunikáció
e-gazdasági
vállalkozás
vehet a hálózati
tudáscégek, stb.
hálózatépítés, e-
fejlesztő
gazdasági parkok
központok
gazdaságban e-önkormányzás,
Digitális
Kistérségi virtuális
Kistérségi
Elektronikus
e-közigazgatás
önkormányzás,
települési
önkormányzati
regionális e-
(e-népszavazás)
társulások
társulások
közigazgatás,
e-közigazgatás
együttműködése
szövetségi
intelligens régió
szervezetei
portál
e-civiltársadalom
Mindenki részt
Virtuális kistérségi
e-regionális civil
vehet az e-
döntés-hozatalok,
fejlesztő és
demokráciában,
térházak stb.
szolgáltató
teleház, tudásház,
központok
stb. e-család
Egyéni és családi
Internetes
Családi
tartalom-
interaktív rádiók,
közösségfejlesztő
szolgáltatás
tévék, újságok
és szolgáltató
portálok a
portálok,
családoknak
szervezetek stb.
Várakozások Az állampolgár – legyen az üzletember vagy alkalmazott- nap mint nap látja, hogy a vállalkozások hogyan javítják termékeik és szolgáltatásaik színvonalát. Az államtól tehát ugyanilyen szintű szolgáltatásokat és segítséget vár. Igaz ugyan, hogy az utóbbi években a közigazgatás sokat fejlődött, a korszerű szolgáltatásokat tekintve azonban még jóval elmarad a magánszféra mögött. Az ügyeit intéző átlagpolgár jóval türelmetlenebb, ha több hivatalt is fel kell keresnie, ahol a gyors lebonyolítás helyett esetleg bürokratikus huzavona várja, ez pedig számára kellemetlen időfecsérlés. A vállalkozásokra azonban – melyek folyamatos kapcsolatban állnak a hivatali rendszerrel a bérelszámolás, adózás, a betartandó jogszabályok és egyéb kötelezettségek okán- a bürokrácia tényleges anyagi többletet ró. Dániában és az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok igazolják, hogy a kisvállalkozások számára a bürokrácia jelentős anyagi megterheléssel jár. Az ezen a területen megvalósítható költségcsökkentés a hasznot gyarapíthatná, amelyből 2
munkahelyeket lehetne teremteni, új piacokat szerezni, az árakat versenyképessé tenni. Nem csoda tehát, hogy az üzleti szféra mindig is a leghatározottabban lép fel annak az érdekében, hogy a közigazgatási rendszernél minél korszerűbb legyen. Kezdeti teendők: Az ügyfélközpontú szolgáltatás kialakításához hosszú út vezet az üzleti és közigazgatási szférában egyaránt. Az igény szerinti szolgáltatások koncepcióját és korszerűsítő erejét a folyamatokat a jól látható felső vezetés tűzheti napirendre. A szándékot azonban cselekvésre váltani nem könnyű. Az ügyfélközpontú önkormányzat egyik fontos lépése az önkormányzati honlap elkészítése. Megtervezése és kialakítása a vezetői szándékon túl mutatva, széles körben a szakemberek bevonásával lehet csak sikeres. Kik is a szakemberek? Itt nem feltétlenül az informatika a hangadó. Ők csak a megvalósításban és a gyakorlati tapasztalatokban segíthetnek. Szakemberek az adott szakmai területek melyeket a honlapunkon megjeleníteni szeretnénk. No de kezdjük az elején. Az Önkormányzati honlapok sajátossága: A honlapok olyan széleskörű és egyben fókuszált témakört ölelnek fel, mely egy adott település minden jellemzőjét és információját naprakészen bemutatja. Az önkormányzati portálok akkor érik el céljukat, ha mind a helybéliek, mind azon kívül élők megtalálják a nekik szükséges információikat. Az önkormányzat szerepe tudósítani az aktuális eseményekről, és egyben a standart információkat is magában foglalni. Fő része az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal működése. Célszerű, ha honlapunk másik részét úgy alakítjuk ki, mint a település képzeletbeli kávézóját, ahol minden korosztály megtalálja a neki megfelelő helyi híreket. Kulturális események, programok fiataloknak, szakkörök, klubok egyesületek programja. Ajánlott a vállalkozóknak lehetőséget nyújtani saját tevékenységük bemutatására, piaci lehetőségek elérhetőségére, a munkavállalóknak a különböző állások lehetőségeiről. Amennyiben egy piaci szemlélet és egy társadalmi közéleti szemlélet együttesen tükröződik a honlapunkon, akkor jó úton járunk. Piaci szemlélet azért, hogy amit sok ember olvas ott a hír értéke üzleti együttműködésre váltható. A közéleti szemlélet pedig megteremti egy közösség, jelen esetben adott település összetartozás érzetét.
A Portálok általános elvei A honlap készítés tervezése mindig alapelvek meghatározásával és célkitűzésével kezdődik és annak visszacsatolásával ér véget. Alapvető szempontok: egyszerű, átlátható, többnyelvű, gyors Egyszerű: Az első oldal, amivel a látogató találkozik, legyen a szemnek kellemes, vibráló képektől mentes, lehetőleg az adott településre legjellemzőbb képpel megjelenítve. Kialakításánál és a szín megválasztásánál kérjünk fel grafikus szakembert, avagy nem szégyen más portáloktól a jó ötleteket átvenni. Ajánlás: www. pellerd.hu, www.dunabogdany.hu–egyszerű , szellős , jól áttekinthető Átláthatóság: A képernyő felosztása logikus, következetes és szellős Bejelentkező oldal: menü pontok, képek, aktuális hírek 3
Érdemes egységes felépítést használni, így az olvasónak nem kell kitalálni a működést, a figyelmét a tartalomra fordíthatja. Többnyelvűség: A főoldalon adjunk lehetőséget különböző nyelv megválasztására. Gyorsaság: Olyan web szerkesztőt használjunk a készítésben, melyek gyorsan betöltik az adatokat, képeket jelenítenek meg, a várakozás elkedvetleníti az érdeklődőt. A portálok jellemzői Statikus portál: Kifejezetten tájékoztató jellegű, nem rendelkeznek interaktív felülettel. Ezzel a portállal is nagyon sok információt juttathatunk el az érdeklődőhöz. Tájékoztatás és űrlapok letöltésére kiválóan alkalmas. Dinamikus portál: A dinamikus portál egy interaktív kapcsolathoz teremti meg a feltételeket. A portálépítés ma már eljutott egy olyan fejlettségi szintre, amelynél létrehozható fórum, adott a helyi szavazás, vagy például űrlapok lehívásának a lehetőségével „szólíthatja meg” a hivatal az állampolgárt. Ez egyébként megteremti az elektronikus közigazgatás alapjait is– további célja lehet, hogy megindulhat a kommunikáció például az adott kistérséghez tartozó települések között, s az elaprózott települések így hatékony egységet alkothatnak. Az egyedi portálokon jelennek meg az adott településekre jellemző információ, ugyanakkor hozzáférhető a kistérséget bemutató honlap is. A befektetőnek lehet, hogy éppen a települések összessége, a kistérség kelti fel a figyelmét. Ha már rábukkant a kistérségre, kiválaszthatja azt a helységet, ahol számára a legkedvezőbbnek kínálkoznak a feltételek egy tervezett beruházás megvalósításához. Hasznos lehet még a rendszer működtetésében, hogy az Európai Unióban a Strukturális Alapon keresztül jelentős anyagi források válnak elérthetővé. Az internet arra is alkalmas, hogy a térség vállalkozói és az önkormányzatok egymásra találjanak. A hagyományos brosúrák ma már nem töltik be ezt a szerepet. A településeknek és a kistérségeknek célszerű meghatározniuk azt a stratégiát, amit képviselnek, s ennek bemutatására kiválóan megfelel a világháló. A beruházások és vállalkozások mellett az internetnek óriási szerep juthat az idegenforgalom fejlesztésében is.
Miben különbözik az államigazgatási szervezetek honlapja a vállalkozásokétól? Abban, hogy bizonyos tartalmi és formai elemek kötelező betartása mellett, kötelezően és folyamatosan kell szolgáltatniuk különböző –jogszabályokban előírt – tartalmakat. A kötelezően előírt tartalmakon felül az adott szervezet hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy speciális szakterületét érintően mit és milyen formában közöl a honlap látogatóival. Ezt pontosan a KIETB 19.2.0 ajánlás tartalmazza. A közzétételre szánt információk tartalmi és formai követelménye, hitelesnek, tényszerűnek, aktuálisnak és megalapozottnak kell lennie. A közzétételre szánt információnak meg kell felelnie az adat-és titokvédelmi előírásoknak, a szerzői joggal kapcsolatos szabályoknak.
4
Fontos a település mérete, a kisebb településeknek sem pénzük sem kapacitásuk nincs olyan portál kialakítására, mint egy megyejogú város esetében. Fontos az önkormányzat szintje is, a kétszintű rendszernél megoszlanak a feladatok, és a települési önkormányzatok feladatainak jellege eltér a megyei önkormányzatétól. Az önkormányzati portálok létrehozásának célja A célkitűzés meghatározásában figyelembe kell venni a lehetőségeket, a várható igényt és a működés biztosításának feltételeit. Lehetőség: A célkitűzés megfogalmazhat egy távolabbi elérendő teljes körű megvalósítás alapjait, annak vázlatos felvázolását, és azon belül adott időpontokra bontva a lehetőségeket. Amennyiben egy jól megfogalmazott irányvonalat és vázlatot meghatározunk, majd annak mentén elindulunk a végcélt ezzel automatikusan elérjük. Szolgáltatási szintek: 1. szint: információ - on-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról (leginkább igénybe vett szolgáltatás). 2. szint: egyirányú interaktivitás - nyomtatványok, űrlapok, adatlapok letöltésének, kinyomtatásának lehetősége. (ügyintézésre fordítandó idő további csökkentése) 3. szint: kétirányú interaktivitás - nyomtatványok, űrlapok, adatlapok on-line úton történő kitöltése, beleértve a hitelesítést. (Az illeték lerovása nem feltétlenül történik itt.) 4. szint: ügyintézés - a teljes ügymenet elektronizálása: döntés, kézbesítés, illetékek lerovása. (nincs jelen fizikailag az ügyfél, nyomon követhető az ügymenet, nagy időmegtakarítás;)
Az államigazgatási intézmények honlap-tevékenységgel összefüggő feladatai: - jogszabályokban kötelezően előírt tartalmak folyamatos, időszakonkénti feltöltése, frissítése - az intézmény életével, működésével összefüggő hírek szolgáltatása, előzetes tájékoztató a várható eseményekről, majd beszámoló ezekről; -a sajtótájékoztatók helyének, idejének, témájának megjelenítése, illetve a sajtótájékoztató ismertetése kommunikációs szervezet feladata. -kiírásra kerülő pályázatok, ügyfélszolgálatok elérési helyének, idejének módosulása stb. - hozzájárulás az intézmény szolgáltatásainak állampolgár-barát kialakításához; - a kétirányú kommunikáció különböző formáinak (fórumok, elektronikus levelek, elégedettségmérő lapok stb.) működtetése révén hozzájárulás az e-demokrácia kiteljesítéséhez. Ajánlás: Tartalomszolgáltatási kódex betartása A központi államigazgatási szervezetek által készített, illetve fenntartott honlapok tartalomszolgáltatására vonatkozóan is érvényesnek tekintendők a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete által kiadott működési, eljárási és etikai szabályzatban (Tartalomszolgáltatási kódex) lefektetett elvek. A Tartalomszolgáltatási kódex jelenleg (2004. december) hatályos teljes szövege az alábbi címen található: 5
http://www.mte.hu/etikai_kodex/ Különböző szintű honlap készítési ajánlás kistelepülések, társulások és megyejogú városok részére Az alábbiakban fejezetekre bontjuk a kistelepülések , a többcélú társulások és városok részére azokat az ajánlásokat amelyek az elterjedt és jól működő gyakorlat szerint, érdemes és hasznos a honlapokon szerepeltetni. Kistelepülés részére ajánlott formai és tartalmi megjelenés Település bemutatása
A település rövid helytörténetének összefoglalása, népessége, földrajzi fekvése (fontos a település bemutatásánál az érdeklődés felkeltése, az olvasó szemszögét figyelembe venni, ha pár másodperc alatt nem keltjük fel az érdeklődést, akkor tovább lapoz) Ajánlott a sok fénykép elhelyezése
Önkormányzat bemutatása
Önkormányzati logó vagy címer Önkormányzat hivatalos neve, székhelye, címe, telefon és fax szám Polgármester neve telefonszáma fogadó órája Képviselő testület névsora, telefonszáma fogadó órája Jegyző neve telefonszáma fogadó órája Ügyfélszolgálat elérhetősége
Hasznos információk
Nevezetességek Vendégvárás Kulturális programok Friss hírek Rendezvénynaptár Menetrendek
Háromfa kistelepülés honlapja: www.haromfa.hu
6
Többcélú kistérségi társulások részére tartalmi és formai ajánlás Bemutatkozás
Kistérségi társulás rövid bemutatása Alapító szervezetek megjelölése Társulás célkitűzései
Kistérségi Iroda
Pontos cím, elérhetőségek telefonszám
Fejlesztési Tanács
Fejlesztési Tanács tagjai, a fejlesztési projektek megnevezése, tárgyalt témakörök, fejlesztési programok, határozatok
Bizottságok
Bizottságok megnevezése, tagjainak felsorolása, elérhetőségek
Beszámolók
Beszámolók a bizottsági ülésekről
Települések bemutatása
Települések felsorolása, linkek a település egyedi honlapjára
Körös-Szögi Kistérség Többcélú Társulása www.korosszog.hu
7
Városok, megyejogú városok honlapjának tartalmi ajánlása Város bemutatása
Rövid helytörténet
Magyar és egy idegen nyelven
Közérdekű információk (kultúra,oktatás, egészségügy,)
Közintézmények
Pontos cím, elérhetőségek telefonszám
Közérdekű szolgáltatások
(bank, posta, benzinkút, helyi média
Közszolgáltatások
gáz, elektromos áram, víz, szemét szállítás
Helyi közösségek
Vallási, civil szervezetek, nonprofit szervezetek
Érdekképviseleti szervek, kisebbségi Önkormányzat felépítése
Címek, nevek, elérhetőségek
Országgyűlési képviselő
Név, cím elérhetőség, félfogadási idő
8
Önkormányzat
SZMSZ, rendeletek, határozatok, testületi jegyzőkönyvek, megjelenítése képviselők, bizottságok választási körzetek megnevezése, nagy összegű szerződések megjelenítése
Polgármesteri Hivatal
Szervezeti felépítés, elérhetőségek, ügyfélfogadás rendje, okmányiroda
Letölthető formanyomtatványok
Helyi ügyek intézéséhez letölthető formanyomtatványok Jogszabályok, rendeletek, (a letölthető dokumentumok rovatokba rendezve)
Pályázatok
pályázat kódja, megnevezése, támogatási formája, elnyerésének módja forrás összege, határidő, és a kiíró szervezet címmegjelölése
Testvérvárosok
Amennyiben van testvérváros, akkor arra a nyelvre is hasznos lefordítani az itt megjelenítendő cikkeket, eseményeket. Ezzel a testvérváros olvasói számával növelhetjük a látogatottságunkat.
Helyi vállalkozások
nem lakossági szolgáltatásra szakosodott (Ipari, mezőgazdasági üzemek, befektetői ajánlatok, munkaerő piaci infók
Versenyszféra
A vállalkozások itt mutathatják be tevékenységüket, elérhetőségüket, fényképet helyezhetnek el adott termékükről, szolgáltatásukról
Hírek és közélet
Aktuális hírek, közéleti információk
Fórum
Közérdekű témákban hozzászólások
Eseménynaptár
Heti, havi negyedéves bontásban a várható helyi és körzeti események, kulturális sport és egyéb Rendezvények
Szentendre város honlapja www.szentendre.hu
9
2005. évi XC. Törvény az elektronikus információszabadságról (kivonat) 3. § (5) Az adatközlő gondoskodik a honlap adatok közzétételére alkalmas kialakításáról, a folyamatos üzemeltetésről, az esetleges üzemzavar elhárításáról és az adatok frissítéséről. (6) A honlapon közérthető formában tájékoztatást kell adni a közérdekű adatok egyedi igénylésének szabályairól. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek ismertetését is. (7) A honlapon a közzétételi listákon meghatározott közérdekű adatokon kívül elektronikusan közzétehetőek más közérdekű és közérdekből nyilvános adatok is. (kivonat) E rendelkezés a Törvény célja szempontjából az egyik legfontosabb rendelkezést tartalmazza: elrendeli a közzétételi listákon meghatározott adatokat kezelő szervek azt a kötelezettségét, amely szerint az adatokat az interneten kell közzétenniük. Az
10
interneten történő közzététel kötelezettsége már ma sem idegen a magyar jogrendszertől: számos jogszabály teszi kötelezővé, hogy egyes szervezetek bizonyos adatokat honlapjukon kötelesek megjelentetni. Az elektronikus információszabadság törvényi szabályozásának elő kell írnia meghatározott szervezetek számára internetes honlap fenntartásának kötelezettségét. A honlap-fenntartási kötelezettség nem jelenti feltétlenül önálló honlap fenntartásának kötelezettségét. A kötelezett szervek gazdaságossági vagy más megfontolásokból együttműködhetnek, közösen is tarthatnak fenn honlapot, természetesen úgy, hogy a közzétett közérdekű adatok a szerveknek megfelelően elkülöníthetőek legyenek, vagyis legyen világos, hogy melyik adat melyik szervtől származik, és úgy, hogy az adatot kereső állampolgár a közös honlapot fenntartó szervek honlapját könnyen megtalálja. Ez elsősorban az önkormányzatok számára jelenthet hatékony megoldást, hiszen a kistelepülések nem képesek minden esetben önállóan fenntartani honlapot. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41. §-ának megfelelően e feladat ellátására társulásokat hozhatnak létre, vagy az erre a célra kialakított központi honlapon is közzétehetik. Nem minden közérdekű adatot kezelőnek kell tehát saját honlapot fenntartania, ilyen kötelezettséget csak az országos illetékességű szervek, valamint a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok, és taxatív felsorolt szervek tekintetében határoz meg a Törvény. Minden más közfeladatot ellátó szerv számára megadja a választás lehetőségét abban a kérdésben, hogy saját honlapon teszik-e közzé az adataikat, vagy ebben más szervvel együttműködnek. Az Avtv. 19. § (1) bekezdésének meggyökeresedett értelmezése szerint közfeladatot ellátó szerveknek minősülnek - a közfeladat ellátásával összefüggésben - azok a szervezetek is, amelyek ezt a feladatot az állammal, állami szervvel, vagy az önkormányzattal kötött szerződés alapján látnak el. A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok kivételével a területi és helyi szervek tekintetében általában nem indokolt az önálló honlap-fenntartási kötelezettség előírása, hiszen az részben felesleges ismétlődéseket, részben (frissítési hiányosságokból vagy félreértésekből adódóan) eltérő tartalmat eredményezhet, ami az ilyen típusú szerveknél nem kívánatos. A Törvény ezért azt a megoldást követi, hogy egyrészt a felelősségi viszonyok tisztázása végett megkülönbözteti az adatfelelőst és az adatközlőt, másrészt a központi szervek honlap-fenntartási kötelezettségének előírása mellett azoknak mint adatközlőknek a kötelezettségét
11
határozza meg az irányításuk, illetve felügyeletük alatt álló területi és helyi szervek közérdekű adatainak közzétételére. Ez a közérdekű adatok elektronikus elérhetőségének biztosítása mellett a szektorok sokszínűségének megfelelő megoldásokat tesz lehetővé, így a helyi, területi szervek adatai elhelyezhetők a központi szerv honlapján, vagy - amennyiben az ágazat jellegzetességei ezt indokolják - a területi szervek saját honlapjain is. Nem centrális alárendeltségben működő közfeladatot ellátó szervek esetében az önálló honlap fenntartásának a társulás által működtetett honlapon történő közzététel lehet alternatívája. Ezzel a Törvény a kistelepülések közzétételi kötelezettségéből fakadó terheit kívánja enyhíteni. A honlap-fenntartási kötelezettség ilyen meghatározása természetesen nem zárja ki, hogy más szervek és szervezetek, intézmények önálló honlapot tartsanak fenn törvényi kötelezettség hiányában is. A honlapot fenntartók számára általános kötelezettség tájékoztatást adni a közérdekű adatok elérhetőségének más módjairól, az igénybe vehető jogorvoslatokról (Általános közzétételi lista+KIETB.19 táblázat a függelékben)
Diszkrimináció-e, ha egy önkormányzati honlap nem vakbarát? Pár évvel ezelőtt még azt sem értette meg a közvélemény, hogy miért diszkriminatív, ha a súlyos mozgássérült (kerekesszékes) nem tud bejutni egy közhivatalba. Az 1998. évi XXVI. törvény, és a benne foglalt akadálymentesítési határidő, valamint a média figyelme és erős érdekképviselet együttes hatásaként, ha az nem is fogalmazódik meg a köztisztviselőkben, hogy hátrányos megkülönböztetés éri azokat, akik nem tudják ügyeiket ugyanúgy intézni, mint ép társaik, de legalább a tudati akadálymentesítésnek elértünk odáig, hogy az akadálymentesítés ismert fogalommá vált. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület az akadálymentesítési kötelezettségről szóló, 10.007/3/2006. TT. sz. állásfoglalása azonban egyértelműen leszögezte: az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül. (megoldási ajánlás a függelékben)
Technikai ajánlások (E-mail címek és domain nevek formális egysége) A domain név megválasztásakor fontos, hogy adott településre jellemző egyszerű név legyen. Egyszerűen a település neve, vagy kifejező rövidítése. Fontos továbbá, hogy a polgármesteri hivatal valamint az önkormányzati e-mail címek, ne legyenek személytelenek. Helytelen a következő:
[email protected]
12
Ez személytelen, a levél írója nem érzi, hogy hova is kerül az ő levele, nem azonosul a fogadó személlyel. A hivatalon belül egységes e-mail szerkezeti felépítést célszerű választani. Pl: vezetéknév@ügyosztály neve, vagy csoport neve,vagy hivatal neve. A kétszer jelző e-mail-ek is elterjedtek. Így vezetéknév.beosztás@polgármesteri hivatal neve. Elérhetőség, állományok: Grafikai elemek, a megjelenítés követelményei Törekedjünk rövid, max. 3–4 görgetéssel áttekinthető oldalak megjelenítésére; Törekedjünk arra, hogy a nyitóoldalról bármely keresett információ max. 4-5 lépésben elérhető legyen. Fontos említést tenni a honlapot feltöltendő állományokról. Minél elterjedtebb formátumot használunk, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy széleskörben tudják az a felhasználók és honlap látogatók letölteni. Gondolnunk kell arra, hogy az a gép park ahonnan a felhasználók honlapunkra bejelentkeznek, igen különböző. Ezért törekednünk kell a platform független állományok használatára. Ha mégsem tudjuk minden esetben ezt biztosítani, akkor mellékelni kell azt a programot, aminek a segítségével a böngésző letöltheti. Ajánlott szöveges formátum: PDF, RTF, Képi: PNG, JPG, GIF, Nagy állományok: ZIP, RAR tömörítve Az információk frissítése, adatfeltöltés Minden közzétételi, módosítási kezdeményezésének elektronikus levélben kell történnie, aminek az útját az SZMSZ-ben kell meghatározni. Üzemeltetési és felelősségi rend A honlap látogatottságának folyamatos biztosítása elsősorban az üzemeletetésen múlik. Amennyiben az aktualitás folyamatos, avult információk nem szerepelnek, a friss hírek biztosítottak, a látogatottság növekedése folyamatos. Az elektronikus kommunikáció belső rendjének kialakítására minta lehet a Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatási Államtitkárának 11/2004. utasítása a dokumentumok közzétételének módjáról és követelményeiről a Miniszterelnöki Hivatalban, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 29/2003. szabályzata Szerkesztőségi rendszer A honlap tartalmi működtetése érdekében javasolt formális vagy informális Honlapszerkesztőség megalakítása. A Honlap-szerkesztőség javasolt összetétele: -felelős szerkesztő; -főszerkesztő; -rovatszerkesztők; -olvasószerkesztő. A honlap méretétől, valamint a rajta megjelenő információk változásának gyakoriságától függően a Honlap-szerkesztőség fentebb javasolt egyes funkciói összevonhatók. Rendező elvként veendő figyelembe az, hogy a felelős szerkesztő olyan állami vezető, aki – beosztásából eredően – felel a megjelenő tartalomért, a szerkesztőség többi tagja pedig a tartalom összeállításában, illetve megjelenítésében működik közre. A felelős szerkesztő felel a honlapon megjelenő minden tartalomért. A honlapra történő bármely információ felhelyezése (beleértve a fórumokon az intézmény
13
nevében történő hivatalos válaszokat is), a már fennlévő, korrekcióra szoruló tartalmak módosítása,illetve törlése csak az ő tudtával és engedélyével történhet. A felelős szerkesztő az intézmény egyik olyan szintű felelős vezetője kell legyen, aki biztosítani tudja a megjelenő tartalmak és az intézmény stratégiai koncepciójának összehangolását. A főszerkesztő felel a tartalmak – rovatszerkesztők bevonásával történő – összegyűjtéséért, azoknak a felelős szerkesztő számára történő bemutatásáért, valamint a honlapot üzemeltető szervezet részére történő továbbításáért. Összekötő kapocsként tartja a kapcsolatot minden kérdésben a Honlap-szerkesztőség és a honlap üzemeltető között. A főszerkesztő felelős a honlap-üzemeltető által rendszeres időközönként biztosított web-statisztika elemzéséért, a következtetések levonásáért, és ezek alapján javaslatot tesz a felelős szerkesztőnek vagy a rovatszerkesztőknek a szükséges módosításokra. A rovatszerkesztők felelősek az általuk gondozott rovatok rendszeres tartalmi frissítéséért,javaslatot tesznek az egyes tartalmak módosítására, archiválására, illetve gondoskodnak az új, friss tartalmak előállításának megszervezéséről. Gondoskodik a kötelezően előírt tartalmak rendszeres begyűjtéséről – az eljárási rendben szabályozott módon. A rovatszerkesztők folyamatosan figyelemmel kísérik az intézmény vagy az intézmény működésével összefüggő fórum(ok) tartalmát, és döntenek arról, hogy az ott felvetett kérdések, panaszok stb. megválaszolásra vagy továbbításra kerüljenek a válaszadásra illetékes számára. Az olvasószerkesztő felel a megjelenő tartalmak nyelvhelyességéért, stílusáért – bizonyos mértékig – tipográfiájáért, valamint a megjelenítés során nem alkalmazható speciális karakterek kiszűréséért. Adatvédelem Az üzemeltető – a mindenkor hatályos törvények, valamint az adatvédelmi biztos ajánlásai szerint – saját felelősségi körén belül minden tőle telhetőt megtesz a felhasználók személyes adatainak védelme érdekében. Amennyiben egy regisztrált felhasználó - akár az azonosítójában, bemutatkozásában, hozzászólásaiban -, valós személyére vonatkozó bármilyen adatot tesz közzé üzemeltető fórumain tudomásul veszi, hogy az bárki által ellenőrizhető, tárolható, felhasználható, és az ebből eredő közvetlen vagy közvetett károkért az üzemeltető nem vállal felelősséget. Adatvédelem szükségessége Az email több bitek és bájtok halmazánál. Az email gyorsan felváltotta az írott dokumentumokat, a faxokat, sőt még a telefont is, és döntő többségben elsődleges kommunikációs csatornává vált. Ahogy a számítástechnika fejlődött és az emberek hozzászoktak az e-mail használatához, az e-mail fontosabbá és összetettebbé vált, így néhány egyszerű szöveges üzenet helyett napjainkban nagy mennyiségű kulcsfontosságú dokumentumot jelent. Az ajánlatok, a szerződések, a jogi megállapodások, a szabályozások és más kapcsolattartási formák e-mailként jelennek meg. Az elektronikus üzenetkezelő rendszerek azért jöttek létre, hogy elősegítsék a gyors és hatékony kommunikációt. Az e-maillel egyéb elektronikus dokumentummal lehetőség nyílik a gyors és megbízható, mindenhonnan elérhető, egyszerű kommunikációra. A probléma az, hogy az elektronikus üzenetkezelés egyik tényezője sem tudja ellensúlyozni az e-mail üzenetek kezelése, archiválása és visszaállítása során felmerülő igényeket. Ahogy az e-mailek egyre nagyobbá és összetettebbé 14
válnak, ezek az igények a legtöbb vállalat számára egyre nagyobb kötelezettséget és kockázatot jelentenek. Ennek eredményeképpen kulcsfontosságúvá válik, hogy a vállalatok az e-maileket a teljes életciklusban, kezelni tudják. Az e-mailek archiválása és visszaállítása stratégiai fontosságú. Az archiválás rendje Létre kell hozni a közigazgatási – domain nevekheztartozó tartalmak egységes archiválási rendszerét oly módon, hogy a felvitt tartalmak egy másolata központi archívumba kerüljön. az 1992. évi LXIII. törvény A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról előírásait, az adatvédelmi biztos ajánlásait, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat biztonsági és üzemeltetési szabályzatának előírásait (50/1998 (III. 27.) Korm. rendelet a zártcélú hálózatokról. A szervezet saját adatvédelmi, biztonsági és üzemeltetési szabályzatainak előírásait. Az eredeti honlap oldalról lekerülő – archívum rovatba helyezett – archivált anyagok elérhetőségét is biztosítani kell a keresők számára. A honlapon megjelenő tartalmak törlésének, archiválásának rendje speciális szabályozást igényel. A szabályozás megjelenéséig javasolt az intézmények belső irat tárolási rendjéhez, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényhez illeszkedő belső rend kialakítása. Rendező elvként javasolt annak figyelembe vétele, hogy tudásanyag vagy hasznos információ ne kerüljön szemétkosárba. A honlapról véglegesen csak olyan információk levétele (törlése) javasolt, amely az intézmény működésével, szervezetével, feladataival kapcsolatban nem tartalmaz hasznosítható információt. A honlapról véglegesen lekerülő anyagokról a felelős szerkesztő dönt. Ezeket adathordozóra másolás útján kell tárolni. Az adathordozó kísérő lapján fel kell tüntetni az anyag címét, szerzőjét (ha van), rövid tartalmi kivonatát (vagy az anyagra jellemző kulcsszavakat), a honlapra felkerülés idejét (ha ismert), illetve a lekerülés idejét. Opcionálisan ajánlott az Archívum rovatban a honlapról lekerült tartalmak fenti információinak megjelenítése, és kérésre annak elektronikus úton történő megküldésének biztosítása az érdeklődők számára. Az archiválás funkciói Iktatás Érdemes és szükséges, olyan iktató rendszert alkalmazni, amely a beérkező és kimenő elektronikus dokumentumokhoz( e-maileket ) strukturálisan tárolja. Tárolás Az iktatott dokumentumokat szabványos adatbázisokban tároljuk - elősegítve anyagaink későbbi, munkafolyamatokba történő integrálását. A tárolás fizikai megvalósítása ún. adattáblák segítségével történik. Ezek olyan hagyományos 2 dimenziós táblázatokként foghatók fel, melyek oszlopai a fent említett információs mezők és maguk a kérdéses dokumentumok. A táblázat egyetlen sora - egy rekord tehát tartalmazza a konkrét dokumentumot és az ahhoz tartozó információs mezőket. Visszakeresés: A dokumentumkezelő rendszerek legszembetűnőbb tulajdonsága a gyors visszakeresés, melynek következtében a vállalaton belül drámaian felgyorsul az irodai munkavégzés folyamata. A dokumentumokat a hozzájuk rendelt információs 15
mezők alapján keressük vissza, több mező hozzárendelése esetén azok tetszőleges kombinációját alkalmazva. Tippek, hogyan védekezzünk internetes támadásokkal szemben Egy rosszul felépített védelem a rendszer újratelepítéshez, esetleges adatvesztéshez, vagy legrosszabb esetben hardver sérüléséhez, használhatatlanságához vezethet. Napokra leállhat a levelezés, fontos, pótolhatatlan dokumentumok veszhetnek el, munkakiesés, pénzveszteség. 1. lépés: rendszer felülvizsgálata, 2. lépés: operációs rendszerünk beállításai, 3. lépés: vírusellenőrző telepítése, 4. lépés: tűzfal konfigurálása, 5. lépés: kémprogramok, férgek elleni programok telepítése, 6. lépés: folyamatos karbantartás, fokozott figyelem. Biztonságos, folyamatosan ellenőrzött operációs rendszerek: A LINUX operációs rendszer, melyet a számítógépes guruk a legbiztonságosabb operációs rendszernek tartanak. Most már teljesen felhasználóbarát felülettel rendelkezik a rendszer, telepítése sem kíván olyan nagy szakértelmet, mint évekkel ezelőtt. Aki a windows-os operációs rendszert használ, nekik mindeképen ajánlatos a folyamatos frissítés és a WindowsXP-nél A frissítés mindenki számára elérhető, és letölthető. Mi ellen kell védekeznünk? Felelőtlen felhasználók Internetet használó felelőtlen felhasználók Az első problémát a felhasználók hiányos számítástechnikai ismeretei jelenti. A gépet használók többsége ugyanis azt várja, hogy a telepített védekezési alkalmazások maguktól, vagy pár beállítást követően megoldják a felmerülő problémákat. Tudomásul kell venni, hogy a számítógép és az internet ész nélküli használatával ezek a programok édes kevésnek bizonyulnak a védelmet illetően. Úgy gondolja a többség, ha feltelepít egy vírusellenőrző programot, innentől kezdve nyugodtan látogathatja, gépük bebiztosított a támadások ellen. Óriási tévedés! A vírusellenőrző programok telepítése csak az első lépések egyike. Amire mindenképpen figyelnünk kell levelezés során: A vírusok többsége csatolt file-ként érkezik postafiókunkba. A számítógépes vírusok futtatható file-okban elhelyezett programrészek, amelyek valamilyen kárt okoznak. Figyelni kell az alábbi file formátumokat: com, bat, exe, pif, scr, cpl, vbs, hta, cmd.. A levelezős programok többsége ezeket ugyan figyeli, fel is hívja rá a figyelmet, Mivel egy futtatható file indítását a számítógép általában nem önállóan végzi, csak ha utasítjuk rá, nyilvánvalóan nem szabad olyan futtatható file-t megnyitni, amelyik vírusos lehet. Ennek ellenére sok felhasználó elindítja ezeket a file-okat és már telepítődik is a vírus a számítógépre! Levelezős programokban rejlő veszélyek Vannak olyan levelezős programok, melyek ha a levél bizonyos speciális formátumú csatolt részeket tartalmaz, ahelyett, hogy egyszerűen megmutatná, és a felhasználóra bízná, mit kezd vele, magától végrehajtja. Rosszindulatú programozók aztán olyan csatolt részeket helyeznek el a levélben, amelyek hatására a levél elküldi magát a címjegyzékben fellelhető összes e-mail címre megbénítva ezzel saját, vagy akár az egész cég levelezését, letörli az adatainkat, A megoldás az, hogy nem szabad olyan levelezőprogramot használni, amelyik gondolkodás nélkül végrehajtja ezeket a műveleteket. Állítsunk be szabályokat, melyekkel már eleve ki tudjuk szűrni a nem kívánt tartalmakat, csatolmányokat, feladókat tartartalmazó leveleket! Ha keressük a megfelelő vírusellenőrző programot, 16
ezeket a szempontokat mindenképpen tartsuk szem előtt. Következő jó tanács: az idegenektől jövő, idegen nyelvű, személytelen, netán kínai karakterekkel megírt leveleket mindenképpen kétkedve fogadjuk, és gondolkodás nélkül töröljük! Internetes böngészők helytelen használata: A gyanútlan felhasználóra leselkedő másik veszély az Internet Explorer használatából ered, ami mindenféle kellék automatikus letöltésére utasítható. Önállóan elkezd letölteni karakterkészleteket, parancsfile-okat, és mindenféle feltelepülő kelléket. Erre a legjobb megoldás, ha egyáltan nem használunk Internet Explorert, az Firefox, Opera böngészők gyorsabbak, szebbek és biztonságosabbak. Folyamatos frissítési rendszer Adatfrissítés gyakorisága: Nincs időpont rá meghatározva, csak egy alapelvet kell minden esetben szem előtt tartani. Az alapelv, hogy ne legyen elavult, már lejárt és érvénytelen információ honlapunkon. Ez részben hitelességünket kérdőjelezi meg, részben pedig félrevezeti a látogatót. A semmilyen információ is jobb jelen esetben, mint a rossz információ. Megszervezése: Hasznos minden megjelent információhoz a háttérben csatolni egy lejárati időt. A lejárati időpontban automatikusan törlődik a felületről az adott információ. Ténylegesen azonban nem törlődik, tehát karbantartáskor ezek módosíthatók, és újabb időpontig megjeleníthetők. A honlapok minősítési rendszere E-go díj Honlap minősítési rendszer Az e-go díj alapja a TÖOSZ és TÁRKI Rt. közös kutatásának eredménye, amelynek során valamennyi magyar önkormányzati honlapot kiértékeltünk. Röviden a módszerünkről: a honlapok címének feltérképezéséhez a .hu alatt bejegyzett településneveket és két különböző internetes keresőt használtunk. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) honlapján a www.domain.hu oldalon fellelt települések domainjeit, valamint az Altavizsla kereső, magyar honlapokra vonatkozó első 10 találatát vettük szemügyre, amelyek között megpróbáltuk a település hivatalos honlapját meghatározni. Ugyanígy jártunk el a Google keresővel is. Ennek során nemcsak a saját domainnel rendelkező települések kerültek az értékelési rendszerbe, hanem pl. a www.falvak.hu, www.helyinfo.hu vagy a www.periklesz.hu alá tartozó települések is. Az ezekből létrejött, 1230 települést tartalmazó adatbázist a TÁRKI Rt. mint megbízott független kutatóintézet az alábbiakban részletezett kérdőív alapján megvizsgálta, majd kiértékelte. Ahhoz, hogy nemzetközileg is összehasonlítható adatokat kapjunk, különböző európai felmérésekhez igazítottuk a pontozást: 40% a lakossági szolgáltatásokra (citizen-services), 40% a település információkra (city-informations), míg 20% a technikai jellegű kérdésekre vonatkozott. A lakossági szolgáltatások közül a legfontosabbnak tartottuk a képviselők, önkormányzat fogadóóráinak, stb. feltüntetését. További pontokat lehetett szerezni, ha azok elérhetőségei is megjelentek. A továbbiakban 6, a helyi lakos szempontjából fontosnak információkat kerestünk: 17
- a szemétszállítás rendjére - a személyi okmányok intézésére - a helyi adózás módjára - az építési hatósági eljárásokra - a szociális ellátásokra - valamint az önkormányzati lakás-, és ingatlanpolitikára vonatkozóan. Elsősorban csak az adott témához kapcsolódó információkat kerestünk, pluszpontokat jelentett a téma ügyintézőjének elérhetőségének feltüntetése, további pontokat pedig a nyomtatványok letöltésének lehetősége. Ezzel próbáltunk a MITSben meghatározott 4 szintet értékelni. A 4. szintet nem értékeltük, mert úgy véljük, egy-két kivételtől eltekintve nem található még teljes online ügyintézés. A települési információk körében a honlapokon rákerestünk a különböző közintézményekre és elérhetőségeikre, háziorvos és gyógyszertár feltüntetésére, térképre és helyi közlekedési adatokra, turizmussal kapcsolatos információkra, színház és egyéb rendezvény naptárakra, civil szervezetekre, testvérvárosi kapcsolatokra, stb. A technikai értékelési szempontok között a legfontosabb és egyben a legtöbb pontot érő kérdés a textverzió elérhetősége volt gyengén látók számára, amely az Európai Unióban már követelmény. Ezeket követte értékelésünk szempontjából a fórum, mint a lakossági közvetlen kapcsolattartás fontos eszközének fellelhetősége; az idegen nyelvi verzió; vendégkönyv vagy a különböző honlap statisztikák; de figyelembe vettük a kezdőoldal betöltési idejét, méretét, a navigálást, a kezelhetőséget, és hogy az adott információkat milyen könnyen lehetett megtalálni. Ezekből nyertünk egy TOP100-as listát, amit 3 kategóriára bontottunk: község, város, nagyváros (ide soroltuk a főváros kerületeit is). Mindezek első helyezettjeit fogjuk ebben az évben márc.9-én, az e-go konferencián díjazni. Az e-go felmérést ezentúl minden év végén megismételjük, majd a következő, tavaszi e-go konferenciánkon az elért eredményeket bemutatjuk. Fel vannak-e tüntetve? testvértelepülések (link?) hivatal telefonszámai (körzetszámok?) településtérkép (nagyítható-e, kereshető-e., fokozatok?) mennyire átlátható az önkormányzat működése a honlapja alapján? megtalálhatóake rajta mindazon információk, amelyek „közérdekű” információk? határozatok ülések jegyzőkönyvei képviselő-testület munkaterve önkormányzat által kiírt pályázatok és eredményei önkormányzat által benyújtott pályázatok, azok eredményei : sikerek – kudarcok mikor jelent meg a legutóbbi helyi hír (fokozatok: 1 hónapon belül…) időjárás utolsó frissítés időpontja helyi vállalkozók / linkek önkormányzat működésének ismertetése, polgár részvételének módozatai, jogok kötelezettségek hivatal, intézmények nyitvatartási rendje, közvetlen elérhetősége
18
A nemzetközi trend 5 eleme: a tartalmak puszta felhelyezése kevés Az online ügyintézés egyre inkább teret nyer Az internet-hozzáféréssel nem rendelkező lakosság elérését terminálokon (közösségi hozzáférési pontokon) keresztül próbálják megoldani Keresni kell az együttműködési lehetőséget az üzleti szférával a gyorsabb fejlődés érdekében (PPP) A tartalmak komoly értéket képeznek, amiért a felhasználók hajlamosak, vagy hajlandóak lesznek fizetni, bár nem korlátlanul (a „fájdalomküszöb” bemérése a szakemberek dolga.)
Összefoglalás Az Internet sokszor a legcélszerűbb eszköz arra, hogy egy település bemutatkozzon a világnak illetve, hogy az önkormányzat vezetése naprakész információáramlást biztosítson, mind a településen élők, mind a tágabb környezete felé. Napjainkban az Internet már nem csak egy informatikai fogalom és eszköz, hanem az információközvetítés leggyorsabb és egyik legolcsóbb csatornája. Az önkormányzatok Internetes megjelenése, ezen belül az információszolgáltatási kényszer az önkormányzatoknál is egyre fokozottabban jelentkezik. Ezzel egy időben soha nem látott lehetőségeket teremt az önkormányzat és az állampolgárok közötti kapcsolatban, valamint a közigazgatásban felgyülemlett óriási információtömeg hasznosítása terén. Az adott portál megtervezésénél tehát az alábbi pontok szerinti haladást javasoljuk: célok meghatározása célcsoport megtervezése igényelt forma megtervezése tartalom megtervezése rovatok kialakítása biztonsági megfontolások felelősségi szintek kialakítása Szintén jelentős előny lehet a polgármesteri hivatal terheltségének csökkentése: egy jól megtervezett és karbantartott önkormányzati honlap segítségével csökkenthető az ügyintézők információszolgáltatási leterhelése azáltal, hogy a hivatalba már egy felkészült és tájékozott ügyfél érkezik.
Függelék Az Európai Unió jogának való megfelelés 2005. évi XC. Törvény az elektronikus információszabadságról 23. § E törvény 7. §-a, valamint melléklete az Európai Parlament és a Tanács a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003. november 17-i 2003/98/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
19
ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok E-INFO TV.
KIETB 19.
a közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei;
Részletesebb: központi állig. szervnél: Kormányzati Port logója link-kapcsolattal; honlap-harmonizációs követelmé megfelelése esetén logó, mely az EKK KIETB oldalára m MK címere, minisztérium logója, (önkormányzatnál helys címere)
a közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése szervezeti egységek megjelölésével, az egyes szervezeti egységek feladatai;
Szervezeti struktúraábra e-mail címekkel (képformátumb javasolt a kéretlen levelek megelőzésére); szervezeti egységek feladatainak pár mondatos összefoglalója
a közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, elérhetősége (telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcím);
Részletesebb: vezető fényképe is, valamint feladatai, és felelősségi területe, illetve legmagasabb végzettsége és szakmai gyakorlatai
a szervezeten belül illetékes ügyfélkapcsolati vezető nevét és az ügyfélfogadási rendet;
Központi ügyfélfogadás hely, időpontja (ha nincs, akkor a decentralizált ügyfélszolgálatokét)
testületi szerv esetén a testület létszáma, összetétele, tagjainak neve, beosztása, elérhetősége;
Nem tér ki rá
a közfeladatot ellátó szerv irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségében működő más közfeladatot ellátó szervek megnevezése, és 1. pontban meghatározott adatai;
Szűkebb kör: csak a szervezet alá tartozó dekoncentrált intézmények elérhetőségeit említi, illetve azon jogi szem és egyéni vállalkozók feltüntetését írja elő, amelyekhez valamely közszolgálati résztevékenységet kihelyeztek.
a közfeladatot ellátó szerv többségi tulajdonában álló, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] neve, székhelye, elérhetősége, Nem tér ki rá tevékenységi köre, képviselőjének neve, a közfeladatot ellátó szerv részesedésének mértéke; a közfeladatot ellátó szerv által alapított közalapítványok neve, székhelye, alapító okirata, kezelő szervének tagjai;
Nem tér ki rá
a közfeladatot ellátó szerv által alapított lapok neve, a szerkesztőség és kiadó neve és címe, valamint a Nem tér ki rá főszerkesztő neve;
20
a közfeladatot ellátó szerv felettes, illetve felügyeleti szervének, ennek hiányában a közfeladatot ellátó szerv felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv 1. pontban meghatározott adatai.
Nem tér ki rá
II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok
dat
közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és aptevékenységét meghatározó alapvető gszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, alamint a szervezeti és működési szabályzat vagy gyrend hatályos és teljes szövege;
Megengedőbb: elég volt a jogszabályra hivatkozás (szám megjelenés ideje és címe); opcionálisan teljes szöveg, va link-kapcsolaton keresztüli hivatkozás teljes anyagra; esetlegesen rövid tartalmi ismertetés és/vagy főbb pontja felsorolása, keretjellegű joganyagnál paragrafusra, ponto hivatkozást is megadni; statútum vagy SZMSZ vagy hatásköri lista
z országos illetékességű szervek, valamint a megyei ővárosi) közigazgatási hivatalok esetében a özfeladatot ellátó szerv feladatáról, tevékenységéről zóló tájékoztató magyar és angol nyelven; helyi önkormányzat önként vállalt feladatai;
Szigorúbb: mind a bemutatkozó oldal, mind a hivatal tevékenységét szabályozó főbb jogszabályok az EU nye de legalább angolul, németül és franciául is olvasható leg Nem tér ki rá
z államigazgatási, önkormányzati, és egyéb hatósági gyekben ügycsoportonként (ügytípusonként) és járástípusonként a hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának átruházása setén a ténylegesen eljáró szerv megnevezése, etékességi területe, az ügyintézéshez szükséges okumentumok, okmányok, eljárási illetékek gazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása, apvető eljárási szabályok, az eljárást megindító irat enyújtásának módja (helye, ideje), ügyfélfogadás eje, az ügyek intézését segítő útmutatók, az gymenetre vonatkozó tájékoztatás és az gyintézéshez használt letölthető ormanyomtatványok;
Csak technikai szempontból tárgyalja: letölthető formanyomtatványok (kitöltési útmutatóval) mind számítógépes, mind kézzel való kitöltésre; tartalmi és for ellenőrzés automatizálásával, és ellenőrzésének a kinyo dokumentumon történő gépi rögzítésével; miként a honla minden információja: nyomtatható, letölthető és továbbküldhető legyen
közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy öltségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások énybevételének rendje, a közszolgáltatásért zetendő díj mértéke, az abból adott kedvezmények;
Nem tér ki rá
közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok, etve nyilvántartások jegyzéke, az adatvédelmi yilvántartásba bejelentendő nyilvántartásoknak az vtv. 28. §-a szerinti azonosító adatai; a közfeladatot látó szerv által – alaptevékenysége keretében – yűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a hozzáférés
Nem tér ki rá
21
módja, a másolatkészítés költségei;
közfeladatot ellátó szerv nyilvános kiadványainak íme, témája, a hozzáférés módja, a kiadvány gyenessége, illetve a költségtérítés mértéke;
Nem tér ki rá
a testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az lampolgári közreműködés (véleményezés) módja, járási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, eje, továbbá nyilvánossága (ha ezt jogszabály nem orlátozza), döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve sszefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai;
Nem tér ki rá
z e törvény alapján közzéteendő jogszabályervezetek és kapcsolódó dokumentumok helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ésére benyújtott előterjesztések a benyújtás őpontjától;
Nem tér ki rá
közfeladatot ellátó szerv által kidolgozott az aptevékenységre, valamint a jogalkotásra vonatkozó oncepciók,
Nem tér ki rá
közfeladatot ellátó szerv által kiírt pályázatok zakmai leírása, azok eredményei és indokolásuk;
Rövid leírás és teljes szöveg; űrlapok, formalapok; eredmények
közfeladatot ellátó szervnél végzett vizsgálatok, lenőrzések nyilvános megállapításai;
Nem tér ki rá
közfeladatot ellátó szerv feladatellátásának, eljesítményére, kapacitásának jellemzésére, atékonyságának és teljesítményének mérésére zolgáló mutatók és értékük, időbeli változásuk;
Nem tér ki rá
közérdekű adatok megismerésére irányuló igények tézésének rendje; - az illetékes szervezeti egység eve, elérhetősége, s ahol kijelölésre kerül, az datvédelmi felelős, vagy az információs jogokkal oglalkozó személy neve
Nem tér ki rá
közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó, gszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtés redményei, időbeli változásuk;
Nem tér ki rá
közérdekű adatokkal kapcsolatos kötelező statisztikai Nem tér ki rá datszolgáltatás adott szervre vonatkozó adatai;
közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő, külön gszabályban meghatározott környezeti és meteorológiai adatok
zon közérdekű adatok hasznosítására irányuló
Nem tér ki rá Nem tér ki rá 22
zerződések listája, amelyekben a közfeladatot ellátó zerv szerződő fél;
közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő közérdekű datok felhasználására, hasznosítására vonatkozó Nem tér ki rá talános szerződési feltételek;
közfeladatot ellátó szervre vonatkozó különös és gyedi közzétételi lista.
Nem tér ki rá
III. Gazdálkodási adatok
at
közfeladatot ellátó szerv éves (elemi) költségvetése, ámviteli törvény szerinti beszámolója; a költségvetés grehajtásáról – a külön jogszabályban meghatározott ódon és gyakorisággal – készített beszámolók;
Csak az „Üvegzsebet” említi, mint kötelező tartalmi eleme
közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatottak számára és személyi juttatásaira vonatkozó szesített adatok, illetve összesítve a vezetők és zető tisztségviselők illetménye, munkabére, és Nem tér ki rá ndszeres juttatásai, valamint költségtérítése, az egyéb kalmazottaknak nyújtott juttatások fajtája és mértéke szesítve;
közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből nyújtott, m normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások dvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, szegére, továbbá a támogatási program egvalósítási helyére vonatkozó adatok;
Nem tér ki rá
államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az amháztartáshoz tartozó vagyonnal történő zdálkodással összefüggő – a külön jogszabályban eghatározott értékű – árubeszerzésre, építési ruházásra, szolgáltatás megrendelésre, gyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon gy vagyoni értékű jog átadására, valamint ncesszióba adásra vonatkozó szerződések egnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek ve, a szerződés értéke, határozott időre kötött erződés esetében annak időtartama,
Nem tér ki rá
koncesszióról szóló törvényben meghatározott lvános adatok (pályázati kiírások, pályázók adatai, az Nem tér ki rá bírálásról készített emlékeztetők, pályázat edménye),
közfeladatot ellátó szerv által nem alapfeladatai átására (így különösen társadalmi szervezet mogatására, foglalkoztatottai szakmai és
Nem tér ki rá
23
unkavállalói érdekképviseleti szervei számára, glalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális, sporttevékenységet segítő szervezet támogatására, apítványok által ellátott feladatokkal összefüggő zetésre) fordított kifizetések,
A HONLAPOK VAKOK, GYENGÉNLÁTÓK ÉS SZÍNTÉVESZTŐK SZÁMÁRA IS ELÉRHETŐVÉ TÉTELÉT BIZTOSÍTÓ MEGOLDÁSOK A honlap kialakítása során törekedni kell arra, hogy azok az esélyegyenlőség jegyében „olvashatók” legyenek a vakok, gyengénlátók és színtévesztők számára is. Ennek biztosítására javasolt az alábbiak figyelembe vétele: 1. A weblap kezdőlapja nem lehet Flash, DHTML vagy Java applet alapú; amennyiben mégis ez a választás, akkor mindenképpen biztosítani kell megfelelő kerülő lehetőséget (tipikusan egy link formájában), amely abban az esetben is lehetőséget kínál a további oldalakra, amikor le vannak tiltva vagy nem elérhetők ezek a technológiák. 2. A navigáció nem épülhet nem hozzáférhető navigációs elemekre, mint például Flash, Javascript stb., hiszen ha a látogató nem rendelkezik ezekkel, vagy ki van kapcsolva számára, akkor a weblap használhatatlanná válik. Ilyen technológia használata esetén mindenképpen alternatív lehetőséget kell számára biztosítani, illetve a legszerencsésebb az ilyen technológiát csak kiegészítésre használni, amely minden körülmények között működő megoldásokat kiegészíti, esetleg a felhasználó számára megkönnyíti a navigációt. 3. A weblapon nem ajánlott frame-ek, iframe-ek használata, mivel felolvasó szoftverekkel ezek az oldalak egyszerre nem érhetőek el nem látó felhasználók számára. 4. Minden kép állományhoz, mely funkcionális szereppel bír, megfelelő „alt” tulajdonságot kell hozzárendelni. Amennyiben például szöveget tartalmaz egy kép, akkor a szöveget egy „alt” tulajdonságba is bele kell írni. Ez karakteres böngészőt használó (felolvasó szoftverek), illetve képeket kikapcsoló felhasználók miatt szükséges. 5. „Töltelék” képek használata alapvetően nem szerencsés, de amennyiben igényli a design az ilyen képek használatát, akkor ezeknek az „alt” tulajdonságuk üres legyen. 6. Az oldal ne használjon szerver-oldali image-mapeket, vagy legyenek azok másképp is elérhetőek. A vak felhasználók nem látják a képeken a feliratokat, így nincs lehetőségük eldönteni, hogy hova kattintsanak a képen (valószínűleg a felolvasó szoftverek sem adnak ilyen kattintási lehetőséget). 7. Az alternatív tartalmakat – mint például Flash, videók, PowerPoint bemutatók, Java alkalmazások – amennyiben szöveges információt tartalmaznak vagy mutatnak meg, karakteres formában is elérhetővé kell tenni, hogy a felolvasó szoftverekkel legalább kivonatos formájuk rendelkezésre álljon. 8. Marquee (fényújság), blink (villogó) elemek, villogó és más figyelemfelkeltő, elterelő képek használata nem megengedhető. Ezek rontják az oldal olvashatóságát, adott esetben a gyengénlátó felhasználók számára lehetetlenné, vagy nagyon nehézzé téve a befogadást (de az átlagos felhasználót is zavarhatja az olvasásban). 9. CSS formázó elemek nélkül is értelmezhető és használható legyen az oldal. Vannak böngészők, illetve felolvasó szoftverek, melyek nem ismerik, vagy nem ismerik fel a CSS-ben megadott formázó elemeket. 10. Az oldal legyen 100%-ban használható Javascript nélkül is. Van, aki számára ki van kapcsolva a Javascript, vagy pedig a böngészőjük nem támogatja. 11. Ne legyen háttérzenéje az oldalnak, ne legyen hang alapú visszajelzés az oldalon (például ha valami felé viszi a látogató a kurzort). Ez egyrészt zavaró lehet egy átlagos felhasználó számára is, másrészt a felolvasó szoftver használata lehetetlenné válik a háttérzene miatt. 12. Formázások nélkül is használható legyen az oldal (ne közöljön kizárólagosan színek vagy bármilyen más szövegformázás – dőlt, vastagított – segítségével információt). Ez karakteres 24
böngésző esetén is gond lehet, illetve egy gyengénlátó felhasználó nem biztos, hogy megfelelően észlelni tudja ezeket az általában apró megjelenéseket. 13. Az oldal forrásában található sorrendet tekintve is értelmezhető legyen a tartalom, vizuálisan egymás mellett megjelenő kapcsolódó információk (például egy cikkhez tartozó letölthető állományok, kapcsolódó linkek, vagy képaláírás, szövegdoboz stb.) a HTML forrásban is eymás mellett legyenek, ne csak vizuálisan. Ez azért fontos, mert karakteres böngésző nem feltétlenül tudja értelmezni, hogy vizuálisan mi kerülne egymás mellé, illetve a felolvasó szoftver végképp nem tud összekapcsolni két, egymástól távol lévő információt, s ezáltal eljuttatni azt a felhasználó számára. 14. A portál oldaltérképe legyen teljes, ne maradjanak ki belőle részek, ezáltal is segítve az eligazodást és a navigációt azok számára is, akik esetlegesen elvesznek a linkekben, vagy egyszerűen csak nem találnak valamilyen oldalt. 15. Az oldal táblázatai lineárisan is értelmezhetőek legyenek, mindegyikről legyen összefoglaló információ. A felolvasó szoftverekkel egy vak ember teljesen elveszhet egy nagy táblázatban, egy egyszerű összefoglaló szöveg sokat segíthet neki. 16. A linkek weboldalon belül ne nyissanak új ablakot (ez az ablakok elszaporodásához vezet, mely a böngészés során történő visszalépés ellehetetlenülésével jár), ellenkező esetben viszont (külső link), mindig új ablak nyíljon. 17. Az oldal háttere egyszínű legyen, ne tartalmazzon mintákat, képeket. Ha mégis tartalmazna, akkor legyen minél inkább elmosódott, minél kevésbé kontrasztos. A gyengén látó felhasználók számára zavaróvá válhat egy kontrasztos háttér. 18. A weblap összetartozó hátterei és szövegei erős kontrasztot képezzenek 256 és 16 szín használata esetén is, különben a gyengénlátó felhasználók képtelenek lesznek használni az oldalt. 19. Amennyiben az űrlapoknál választható elemek esetén kevés opció van, akkor listaszerűen (több soros lista, esetleg radio buttonos megjelenéssel), ellenkező esetben pedig egysoros select-tel (combobox, „lenyíló” menü) jelenjen meg (utóbbi esetben csak az aktuális, ellenkező esetben pedig az összes lehetőség felolvasásra kerül a felolvasó szoftverek által). Ez az átlag felhasználó számára is átláthatóbb megjelenést eredményez. 20. Listázáshoz, tördeléshez, behúzáshoz a megfelelő HTML-elemeket használja, ne szóközöket, képeket, egymásba ágyazott táblázatokat. A felolvasó szoftverek képesek ezeket jelezni a nem látó felhasználók számára, míg egy kép funkcióját képtelen kitalálni (rossz esetben felolvassák, hogy ott kép van, értelmezhetetlen szöveget okozva). 21. Formázáshoz, díszítéshez karakteres szöveget (például „>>”) ne használjon, a szövegesen nem megjeleníthető megoldások használata az ajánlott (entity segítségével dupla jobbra nyíl, kis pontm stb. is megjeleníthető). Így a felolvasó szoftvereknek nem kell küzdeniük, például „nagyobb-nagyobb” jelet felolvasva. 22. A navigációs elemek lehetőségei szöveges böngészőkben felsorolásszerűen, és ne egymás mellett jelenjenek meg, mivel a felolvasó szoftverek hibái miatt az összes lehetőség felolvasásra kerülhet oly módon, hogy nincs jelölve, melyiken áll éppen a felhasználó. 23. Az oldal aktuális almenüpontjai jelenjenek csak meg, ne az összes lehetséges (különben minden felolvasásra kerül). 24. Egy oldal betűinek mérete átméretezhető legyen egy felhasználó által megadott CSS segítségével, azaz ne konkrét pixelméretek legyenek megadva (hanem százalékosan, vagy pedig „em” segítségével történjen a méret definiálása). 25. A weblap szövegei gyengénlátók számára is olvasható betűkészlettel (pl. Arial) jelenjenek meg. 26. A tartalmi rész előtt levő szöveg ne legyen túl nagy (mert minden oldalon felolvasásra kerül, amit rendkívül zavaró lehet minidig végigolvasni vagy egyszerűen akár csak átugrani rajta). 27. A szövegek értelmezhető blokkokra legyenek tördelve. 25
Továbbiakat lásd még: http://www.paramedia.hu
Önkormányzati honlapok A számítógéppel rendelkező önkormányzatok 59%-a rendelkezik saját honlappal (az internet hozzáféréssel ellátott önkormányzatok 61%-a, míg az összes önkormányzat 57%-a), ami összesen 1800 önkormányzati honlapot jelent. A honlapellátottság a városok és a nagy önkormányzatok körében gyakorlatilag 100%os, míg a számítógéppel rendelkező nagyközségek 76%-ának, a községek 53%ának van web-oldala. A legtöbb honlappal rendelkező önkormányzat Közép-Magyarországon (78%), míg a legkevesebb Nyugat-Dunántúlon (50%), Észak-Magyarországon és KözépDunántúlon (55%) található. A honlapokon leggyakrabban az ügyfélfogadással és az önkormányzati szervekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók (82-82%) érhetők el. Túlnyomó többségük szerepelteti a kulturális és egyéb rendezvények programjáról való tájékoztatást, valamint a turisztikai lehetőségeket (75-76%). A honlappal rendelkező önkormányzatok 68%-ánál találhatunk információt a település oktatási, és 64%-ánál az egészségügyi intézményekről. A települési programokról (például övezetátsorolások, fejlesztések) a honlapok 66%-a, a teleülésen található vállalkozásokról 51%, az önkormányzati rendeletekről, szabályokról 50% ad információt. Jóval kisebb arányban találhatók meg az éppen aktuális pályázatok (26%) és közbeszerzések (15%), illetve csekély hányadukon álláslehetőségek (7%). A fentiek közül említést érdemel, hogy az önkormányzati rendeletekről, szabályokról szóló tájékoztatás az információszabadságról szóló törvény, míg a közbeszerzésekről szóló tájékoztatás az üvegzseb törvény alapján kötelező. Bár az említett törvények nem írják elő, hogy a közzétételi kötelezettségeket kötelezően az internetes
honlapon
kell
teljesíteni,
a
honlappal
egyébként
rendelkező
önkormányzatok esetében ez elvárás szintjére emelhető.
26
Az elektronikus ügyintézéshez lazábban kapcsolható, de mindenképpen említést érdemlő szolgáltatásnak tekinthető a polgármester, illetve a jegyző honlapon keresztül történő elérhetősége (28%), a lakossági javaslatok összegyűjtésére szolgáló online fórumok (22%), a konkrét önkormányzati tervekkel, intézkedésekkel kapcsolatos online lakossági véleményezés (13%), amelyek az e-demokrácia erősítésére hivatottak. Online ügyfélszolgálat a honlapok 4%-ánál működik. Figyelemre
méltó
jelenség,
hogy
a
honlapon
keresztüli
különböző
kapcsolatfelvételekre a városi és a nagy önkormányzati honlapok kétszer akkora hányadánál van lehetőség, mint az országos átlag. A honlapon nyújtott szolgáltatások a) Ügymenetek leírása Az EU besorolása szerinti 1. szintnek megfelelő elektronikus tájékoztatás (ügymenetek leírása) mindössze a honlapok 12%-áról tölthető le. Ezen belül is jelentős eltérés tapasztalható: míg a nagy önkormányzatoknál ez az arány 67%, a városi önkormányzatoknál 32%, a nagyközségekben 12%, míg a községekben 7%. Magyarországon 2005. decemberben 222 olyan önkormányzati honlap volt, amelyen ügymenet leírások találhatók. Ezeken átlagosan 21 ügymenetről találhatunk információkat: 24%-nál 1-5, 19-nél 6-15, 20%-nál 16-40, míg 10%-nál 41-nél több ügymenetről lehetett tájékozódni. b) Letölthető nyomtatványok, űrlapok Az EU besorolása szerinti 2. szintnek megfelelően nyomtatványok, űrlapok az önkormányzati honlapok 22%-áról tölthetők le, azaz 407 önkormányzati honlap biztosít ilyen lehetőséget. Az önkormányzatok méretétől függő arányeltolódás itt is megfigyelhető: a nagy önkormányzati honlapok 80%-áról, a városi önkormányzatok honlapjainak 56%-áról, a nagyközségi weboldalak 46%-áról, míg a községi honlapoknak mindössze 13%-áról tölthetők le ilyen nyomtatványok. Az űrlapok letöltésére lehetőséget biztosító önkormányzati honlapokról átlagosan 20 darab űrlap tölthető le, községi, nagyközségi önkormányzatok esetében 11-12, 27
míg a városi és a nagy önkormányzatoknál 29, illetve 39 darab. Ez az összes használatban levő űrlap 31%-a, amely arány még a nagy önkormányzatok esetében sem éri el az 50%-ot. A letölthető nyomtatványok esetében a 3. szintnek megfelelő elektronikus benyújtás lehetőségét csak az önkormányzatok mindössze 2%-a (összesen 35 önkormányzat) biztosítja. Az elektronikus űrlapbenyújtásra lehetőséget biztosító önkormányzatok közül 14%-nál 1-5, 19%-nál 6-15, 21%-nál pedig 16-nál több űrlaptípus esetében fogadnak el online módon iratokat. Ez a lehetőség az elektronikus benyújtást lehetővé tevő önkormányzatok összes ügytípusának kevesebb, mint 25%-a, csupán 1-1 önkormányzat van, amelynél az összes ügy 2650, illetve 50% fölötti részében lehet elektronikusan is benyújtani a kapcsolódó nyomtatványokat. c) Internetes szolgáltatások A honlappal rendelkező önkormányzatok 35%-a, 640 önkormányzat nyújt valamilyen internetes szolgáltatást a lakosság vagy a vállalkozások számára. Közülük 394 a községi, 55 nagyközségi, 148 városi és 45 kerületi, megyei jogú városi vagy megyei önkormányzat. Arányait tekintve azonban jelentős az eltolódás a nagyobb önkormányzatok irányába: a nagy önkormányzatok 73%-a, a városiak 66%a, a nagyközségiek 40%-a, míg a községi önkormányzatoknak csupán 28%-a biztosít ilyen szolgáltatást. A leggyakrabban előforduló elektronikus szolgáltatás a honlappal rendelkező önkormányzatok esetében az adóügyekkel kapcsolatos (30%). Ennek 1. szintjét (teljeskörű tájékoztatás) 18%, 2. szintjét (letölthető formanyomtatványok) 11%, 3. szintjét (teljeskörű tranzakció) 1% biztosítja. Az önkormányzati honlapokon leggyakrabban elérhető további internetes szolgáltatások: szociális, egészségügyi igazgatás (20%), építéshatóság (15%), míg a gyámügy,
művelődés,
oktatás,
sport,
ifjúságpolitikai
terület,
a
gépjárművel
kapcsolatos ügyek, okmányirodai, szabálysértési, ipari és kereskedelmi igazgatási, közbeszerzési,
közterület
felügyeleti,
statisztikai
adatszolgáltatási
és
28
környezetvédelmi ügyek esetében egyaránt 10-15%-os az elektronikusan elérhető szolgáltatások aránya. A városok, nagy önkormányzatok esetében ezeknek a szolgáltatásoknak az aránya jelentősebb: a városok honlapjainak mintegy 50%-a nyújt internetes szolgáltatást az adóügyek (57%), az okmányirodai ügyek (55%), az építéshatósági ügyek (53%), a szociális ügyek és egészségügyi igazgatás (52%), valamint a gépjárművel kapcsolatos ügyek esetében (49%). Az adóügyekhez kapcsolódó elektronikus szolgáltatások esetében 23% az 1. szintet, és 32% a 2. szintet biztosító szolgáltatások aránya. A nagy önkormányzatok esetében 59%-os az adóügyek és az okmányirodai ügyek, 56%-os az építéshatósági, a szociális és az egészségügyi igazgatási ügyek; 53%-os a gépjárművel kapcsolatos ügyek aránya. Ezeknél az önkormányzatoknál azonban már jelentősebb az eltolódás a 2. szint irányába. A közbeszerzés területén a városok honlapjainak csak 31%-a (26% - 1. szinten, 5% - 2. szinten), míg a nagy önkormányzatok honlapjainak 56%-a (38% - 1. szinten, 18% - 2. szinten) szolgáltat elektronikusan a lakosság és a vállalkozások számára. d) Az elektronikus szolgáltatások elérésének támogatása Az elektronikus szolgáltatást nyújtó önkormányzatok 24%-a támogatást is biztosít szolgáltatásaik eléréséhez: 6%-a a hivatalban, 16%-a egyéb közösségi helyeken (teleház, könyvtár, idősotthon, eMagyarország pont), 2%-a pedig a hivatalban és egyéb közösségi helyen egyaránt működtet ilyen céllal számítógépet vagy terminált. Ilyen céllal átlagosan 13 számítógépet üzemeltetnek.
KISTÉRSÉGI Internetes Portál kialakításának legfontosabb szakmai szempontjai (később információs portál és központ) Tartalmi követelmény
Információs szabadságjogról szóló törvény melléklete Elektronikus ügyféltájékoztató vagy ügyfélszolgálat Elektronikus ügyintéző vagy ügyindító Lakossági kapcsolattartás (vendégkönyv, chat téma) Kistérségi intézményi kapcsolattartás Hírközlés, Kistérségi kiadványok, újságok Pályázati információs rendszer Kistérségi intézmények, szervezetek törzsadattára 29
Kistérségi turisztikai információk, szállásfoglalás Gazdasági szervezetek, cégek adatai Üvegzseb, gazdálkodás Kulturális események, hírek Kistérségi közszolgáltatások Kistérségi területfejlesztési feladatok Térinformatikai rendszer, térképi elemek Marketing és Reklámtábla Elektronikus üzenetküldő és dokumentum menedzsment Digitális Terv tár, Szabályozási Terv stb. Elektronikus Kereskedelmi rendszer Agrárinformációs rendszer
Különösen az aprófalvas kistérségekben a helyi önkormányzatok sem szakemberrel, sem informatikai eszközparkkal nem rendelkeznek. A mai korszerű portál rendszereken
keresztül
a
helyi
önkormányzatok
az
szolgáltatásokat,
adatfrissítéseket és a módosításokat viszont elvégezhetik. A portál rendszernek nem csak egy helyi önkormányzatok honlapjait tömörítő feladata lenne, hanem az integrációból adódóan fel kell vállalnia az elektronikus kormányzat és az elektronikus ügyintézés szolgáltatásinak működtetésének támogatását is.
30
