POLGÁR MARIANNA Hungarus és transylvanus diákok – peregrináció a 18. században A tanulás a 18. században is a társadalmi felemelkedés, a politikai érvényesülés lehetősége volt. A témában a kapcsolattörténeti kutatások a koraújkorra vonatkozóan több mint száz éves múltra tekintenek vissza. A magyarországi és erdélyi diákok egyetemjárásáról Ábel Jenő, Lukinich Imre, újabban Szögi László tett közzé diáknévsorokat az egyetemi anyakönyvek alapján. Az adatok a tanulmányok idejét, a beiratkozók társadalmi státuszát, származási helyét egyaránt mutatják. A diákok levelezéséből, naplókból a tanárokról, a tanulmányok köréről és hasznáról tájékozódhatunk. Az utóbbi évtizedekben a magyar diákok külföldi tanulmányaival foglalkozó kutatások előtérbe kerültek.1 Ismert tény, hogy a protestáns német egyetemek fontos szerepet játszottak a hungarus értelmiség képzésében. A magyarországi és erdélyi diákok között a 16-17. században főleg protestánsokat találunk, de a 18. században katolikusok is megjelennek. Négy egyetem emelkedett ki a században: Halle, Jéna, Lipcse és Göttinga. Néhány konkrét példát is kiemelek azon diákok tanulmányaival kapcsolatban, akik szerepet játszottak a német felvilágosodás birodalmi, magyarországi közvetítésében és részt vállaltak későbbi pályájuk során a felvilágosult abszolutizmus reformjainak kidolgozásában. A mai történetírásban Kosáry Domokosnak sikerült a magyar felvilágosodás rugalmas és hatékony modelljét kialakítani. A felvilágosodás három tendenciáját különíti el: a felvilágosult abszolutizmus, a felvilágosult rendiség és a harmadik tendencia, melyből a későbbi magyar jakobinusok kerültek ki. A modell alapján különíthető el egymástól a barokk és a felvilágosodott nemesség is.2 A felvilágosult abszolutizmus Habsburg-variánsának kiépítésére jelentős hatással volt a francia felvilágosodás. (Kiemelkedő alakjai közül példaként szokás említeni Voltaire-t, akinek szépirodalmi, történeti, filozófiai művei ismertek voltak Bécsben ugyanúgy, mint Magyarországon.) A legújabb magyar történeti szintézisben H. Balázs Éva hívta fel a figyelmet arra, hogy az osztrák felvilágosult szisztéma kialakításában ott munkálkodik az eddig kevésbé hangsúlyozott itáliai példa is. A felvilá-
Néhány kiemelés az utóbbi időszak Erdélyre vonatkozó kutatásaiból: Szabó Miklós – Szögi László: Erdélyi peregrinusok. Erdélyi diákok európai egyetemeken 1701-1849. Marosvásárhely, 1998. Szabó Miklós – Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban 1521-1701. Szeged, 1992. 2 Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. 1
143
gosult abszolutizmus érvrendszerének kialakításában mindezen hatások mellett az első helyre a holland és német földről eredő természetjogi tanításokat teszi.3 A sokgyökerű német közjogi iskola leghatásosabb közvetítője és összegzője Christian Wolf egyetemi tanár, aki tanításainak lényegét az 1750-ben kiadott Jus Gentium című munkájában foglalta össze. Filozófiája alapgondolatát, miszerint az „állam a közjó őrzője”, gyakran használja később vezérelvei között a terezianus korszak. A Wolf-i filozófia alkalmas volt a Habsburg kormány új igényeinek kifejezésére.4 A német természetjogi tanítások birodalmi közvetítésében feltétlenül fontos szerepet kaptak a németországi egyetemek. A 18. század elejétől elsősorban protestáns, de néha katolikus nemesek is itt ismerkedhettek meg olyan történeti, jogi felfogással, új tudományokkal, statisztikával, gazdaságtannal, melyet a közéletben magas szinten hasznosíthattak. Az új elvek elfogadása legalább olyan mértékben tudható be a hallei, lipcsei, jénai egyetemeknek a század első felében, mint a 18. század utolsó harmadában Göttingának. Az új tanítások a hazai protestáns, majd a 18. század második felétől a katolikus iskolákba is bekerültek. A felvázolandó példák arra világítanak rá, hogy a német egyetemek, bennük a lipcsei egyetemi kapcsolatok milyen részt vállaltak e közvetítésben, az államkorszerűsítési törekvésekben és az oktatásügy átalakulásában. Az iskoláztatás a 18. század elején még az egyházak feladatai közé tartozott. A felekezetek adott erőviszonyaitól függött, hogy e funkciót milyen körben és szinten tudják betölteni. Ekkor még elsősorban vallásos embert és nem hasznos állampolgárt akartak nevelni. A kormányzati szervek Mária Terézia trónra lépésekor még alig érdeklődtek az oktatásügy iránt. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a meglevő oktatási rendszer egyre kevésbé felel meg a kor új igényeinek.5 A változások lényegét Fináczy Ernő fogalmazta meg ma is alapműnek számító munkája előszavában. Mária Terézia korában „... megy végbe a nevelés feladatairól táplált felfogások nagy átalakulása; ekkor fogamzik meg a csírája a modern iskolának; ekkor emelkedik a tanügy vezetése országos és egyetemes elvek színvonalára”.6 Ebben az átalakulásban fontos szerepet játszottak a külföldi egyetemekkel meglevő kapcsolatok, amelyek a magasabb szintű képzés megszerzését segítették elő, a hazai képzést külföldi tanulmányokkal egészítették ki. A diákok egy része a monarchián belül a bécsi és a prágai egyetemen tanult tovább. A piaristák és a világi papság soraiból többen Itáliában, Rómában fejezték be tanulmányaikat. Akadt néhány katolikus nemes, aki Bolognában vagy Lipcsében tanult jogot. Jóval nagyobb jelentőséggel bírt azonban azon protestáns diákok hagyomá-
H. Balázs Éva: A felvilágosult abszolutizmus Habsburg variánsa. In. Magyarország története 1686-1790. 4/2. főszerkesztő: Ember Győző – Heckenast Gusztáv Bp. 1989. 843. 4 H. Balázs Béla: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen. Bp. 1987. 30. 5 Kosáry Domokos: A művelődés késő barokk változatai. In. Magyarország története 16861790. 4/1. főszerkesztő: Ember Győző – Heckenast Gusztáv Bp. 1989. 792. 6 Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. I. kötet. Bp. 1899. 3. 3
144
nyos külföldi útja, akik saját hazai egyetem híján nyugati protestáns egyetemeken szerezték meg a felsőbb lelkészi, tanári, orvosi képesítést. A protestánsok külföldi egyetemre járásának a 18. században már évszázados előzményei, kialakult bázisai és anyagi alapjai voltak. Akik a tanulmányutat maguk nem, vagy nem teljesen tudták fedezni, kaphattak támogatást városuktól, egyházuktól, annak jobb módú pártfogóitól. Nagy segítséget nyújtottak a különböző alapítványok is. A Habsburg udvar a külföldi egyetemek látogatását igyekezett korlátozni. A protestánsok külföldi tanulmányainak ilyetén szabályozása elsősorban a katolikus egyház érdekét szolgálta. A kiutazóknak 1725-től útlevelet kellett kérniük, melyet Bécs jóváhagyásával a Helytartótanács adott ki. 1748 után további megszorításokra került sor. Többek között a kiutazóknak igazolniuk kellett, hogy tanulmányaikhoz megfelelő pénzösszeg áll rendelkezésükre. Nehezebbé vált a helyzet az osztrák örökösödési háború, majd a hétéves háború idején elsősorban a német egyetemek vonatkozásában. 1756-59 között nem engedélyezett az udvar külföldi tanulmányokat, azután is csak azokba az országokba, melyek a bécsi udvarral baráti vagy szövetségesi viszonyban voltak. Az 1760-as évektől az udvari törekvések arra irányultak, hogy a tanulmányok folytatása megfelelő színvonalú képzéssel a birodalmon belül lehetségessé váljon. E törekvések sorában jelentős 1760-ban az udvari Tanulmányi Bizottság felállítása. A tanügyi reformok bevezetése is a század második felében indul meg, először a felsőoktatásban. A nagyszombati egyetemen a tárgyak között megjelent a természetjog: 1777-ben az orvosi kar felállításával egy időben döntő lépés történt az egyetem állami kézbe vétele ügyében. 1761-től az is lehetségessé vált a protestánsok számára, hogy látogathassák a nagyszombati egyetem jogi karát. Mégis az állami támogatás a katolikus iskolahálózat bővülését, a korlátozások a protestáns iskolák számának csökkenését eredményezték. A fent jelzett korlátozások és uralkodói törekvések ellenére is tovább folytak a században a külföldi tanulmányok.7 Idejüket tekintve általában több évig tartottak és nem kötődtek egyetlen egyetemhez vagy országhoz.8 A protestáns egyetemekkel, azok tanáraival való kapcsolat a tanulmányok befejeztével is megmaradt, elsősorban levelezések útján. A külföldi tanulmányoknak fontos szerepe volt a hazai értelmiség képzésében. Kiemelkedő hivatalnoki képzést is főleg külföldi egyetemeken kaphattak a hallgatók. Így a magyarországi diákok között feltűntek a jómódú nemesi, főúri ifjak, sőt katolikusok is a protestáns értelmiségiek mellett, akik – kis számuk ellenére – szerepet kaptak a hazai, birodalmi társadalomban és politikában. A német egyetemek szerepe A német egyetemek jelentősége a 16. századtól kezdve egyre nőtt. A protestantizmus a külföldi iskoláztatásnak kétségkívül nagy lendületet adott.9 Míg a 16. század-
Fináczy: 1899. 54. o. Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században. Bp. 1881. 1. k. 30. 9 Lukinich Imre: Magyarok egyetemjárása külföldön. In. A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk. Magyary Zoltán Bp. 1927. 50. 7 8
145
ban a wittenbergi egyetemnek volt jelentős számú, főleg teológus magyarországi hallgatója, addig a 17-18. századra a kapcsolatok átrendeződésének lehetünk tanúi. A vélemények megoszlanak a történetírásban e súlypontok megítélésében. Lukinich Imre munkájában a jénai egyetem jelentőségét emelte ki.10 A magyar iskoláztatás alakulásában vitathatatlanul a hallei egyetemnek jutott a legjelentősebb szerep a 18. század első évtizedeiben, ahogy azt Nagy Iván is megerősítette.11 A mai történetírás a hallei egyetem mellett a század utolsó évtizedeiben a göttingai egyetemre helyezi a hangsúlyt.12 A közbeeső időszakban, Halle szerepének csökkenésével mindenképpen a lipcsei egyetem felemelkedését, magyarországi, birodalmi kapcsolatainak erősödését figyelhetjük meg. A többi német egyetemre is beiratkozott néhány magyarországi hallgató, számuk azonban nem volt jelentős. A hallei egyetem azzal is kiemelkedett a német egyetemek sorából, hogy a pietizmus és a korai felvilágosodás központja lett, és a kor európai hírű tanárainak August Franckenak, Christian Wolfnak működési helye is volt. A pietizmus hatása Magyarországra is eljutott. A Felföldön Besztercebánya, de főleg – Bél Mátyás és tanítványai révén – Pozsony lett a magyarországi pietizmus központja. Christian Wolf filozófiai rendszere is tért hódított a hazai református iskolákban (Sárospatak, Debrecen, Marosvásárhely). Kosáry Domokos emeli ki, hogy a göttingai egyetem hatását nem elsősorban a hallgatók számának növekedésében kell látnunk, hanem a képzés színvonalának minőségében. Míg a század első felében mindössze 42, 1767-1808 között már 285 magyarországi hallgatója volt.13 A német egyetemek anyakönyveinek tanúsága szerint a főleg a Dunántúlról, Felföldről, Erdélyből érkezett diákok magukat Hungarusnak ill. Transylvanusnak nevezték. A lipcsei egyetem magyarországi és erdélyi diákjai a 18. században 14
Uo. 54. Nagy Iván: Magyar diák külföldön egykor és most. Debrecen, 1935. 8. 12 Kosáry Domokos: A felvilágosodás változatai. In. Magyarország története. 4/2. Ember Győző – Heckenast Gusztáv 1989. 1158. 13 Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. 70. 14 Die jüngere Matrikel der Universität Leipzig 1559-1809. (herausgeben: Georg Erler) III. Band Die Immatrikulationen vom Wintersemester 1709 bis zum Sommersemester 1809. Leipzig, 1909. A neveket a kézikönyvek névalakjai alapján szedtem sorba, megjegyzésben az anyakönyvben jelzett eltérő névírási alakot, illetve Lipcsébe érkezésük évét. Az anyakönyv országonkénti összesítésében magyarországiak között szerepel két név Clockner és Mondorff, de a betűrend szerint mutatóból kimaradt. 10 11
146
1721 Mankisch János György (Joh. Geo.) Kis- vagy Nagyjeszen 1722 Kastenhoefer János Gusztáv (Joh. Gustav) - Pozsony Németh Samuel (Nehmeth Sam.) Kőszeg Neuhold János Jakab (Joh. Jac.) - Sopron 1723 Bachmegyei (Bácsmegyei) János (Joh.) Trencsén Kinder von Friedenberg János (Joh.) Nagyszeben Rosner Márton (Martin) - Lőcse Scharsius Sámuel Tódor (Sam. Theodor) - Medgyes Wolmuth János (Joh.) - Sopron 1724 Pitzschke János Mátyás (de Joh.Math.) - Lőcse 1725 Artner (Wolfg.) - Sopron Czeckelius von Rossenfeld Mihály (Mich.) - Nagyszeben Kherling András (Andr.) - Rohonc Somogyi József (Joseph) - Rohonc 1726 Boltosch György (Geo.) - Brassó Geizaur János (Joh.) - Kolozsvár Grunler Kristóf (Christoph) - Sopron Stephanitius Fortunat Samuel (Sam.) Lőcse Zeidner János (Joh.) - Brassó 1727 Drandt Simon (Sim.) - Brassó Kelpius János (Joh.) - Segesvár Kalosvari István (Stephan) - Kolozsvár 1730 Beddeus Samuel (Sam.) - Beszterce Gottmann János Mátyás (Joh. Math.) Pozsony
1710-1799 között 1710 Aunerus István (Stephan) - Medgyes 1711 Legler János (Joh.) - Selmecbánya Spilenberg Sámuel - magyarországi hallgató – hely nincs jelölve 1712 Fabricius György (Geo.) - Nagyszeben Schneider - Besztercebánya 1713 Maschgo Ferdinand Lipót (Ferd. Leopold) - magyarországi hallgató 1714 Birthelius István (Stephan) - Szászsebes Gunther Sámuel (Günther Sam.) Lőcse Osimic Frigyes Miklós (Frdr. Nic) Körmöcbánya Zavody János András (Joh. Andr.) Zeidner János (Joh.) Zeigler György (Ger.) Zwanziger Kristóf (Christ.) 1715 Stutner Mihály Gottfired (Mich. Gottfried) - Sopron 1716 Groß (Grosse) András (Andr.) - Nagyszeben Hackl János (Joh. Gottlieb) - Lőcse Wachsmann András (Andr.) - Nagyszeben 1717 Loro András (Andr.) - Nagyszeben Rheter Kristóf (Christ.) - Nagyszeben Schirmer György (Geo.) - Nagyszeben Ziegler György (Geo.) - Nagyszeben 1718 Graff (Laur) - Selmecbánya Seiller János (Joh.) - Brassó 1719 Privigye Miklós (Nic.)
147
1743 Kastenhaltz Vilmos (Wilh.) - Sopron Kepler (Keuler) János Mihály (Joh. Mich.) - Nagyszeben Roth Zsigmond Teofil (Rothius, Rothe Sigism. Theofil) - Sopron 1744 Agnethler Mihály (Mich. Gottlieb) Nagyszeben Roth Zsigmond (Sigism.) - Olaszi Schech Márton (Martin) - erdélyi hallgató Schenker András (Andr.) - Insula Wagner János (Joh.) - Nagyszeben 1744 Wolff Mihály (Mich.) - Nagyszeben 1745 Bel Mátyás (Mathi.) - Pozsony
Graffius Kristóf (Christ.) - Nagyszeben Wenner János (Joh.) - Nagyszeben 1733 Schimmert (...) - Nagyszeben Wemhardt János András (Joh. Andr.) Bazin 1734 Hradzky György (Geo.) - magyarországi hallgató 1735 Czemansky Samuel (Sam.) - Rajec Czemansky János (Joh.) - Rajec Molsch Ferenc (Franc.) - Pozsony Weis (Weisius) János (Joh.) - Késmárk Wiesnig István (Stephan) - Megyaszó 1736 Holtzkampff János (Joh.) - Igló 1737 Lippisch János György (Joh. Geo.) Bartháza 1738 Graffius Pál (Paul) – erdélyi hallgató Vette János András (Joh. Andr.) Nagyszeben 1740 Georgius János Mihály (Joh. Mich.) Nagyszeben Kalnig Simon – Beszterce Theis Mihály (Mich.) - Nagyszeben 1741 Bél Károly András (Belius Car. Andr.) - Pozsony Festetics Pál (Festetiz de Paul) - Bécs (?) Fischer Károly, Dániel (Car. Dan.) Késmárk Lendany Károly Ferenc (Car. Franc.) Mór Schneider Mátyás (Mathi.) - magyarországi hallgató 1742 Soboslai József (Joseph) - magyarországi hallgató
1746 Molnár Ádám (Adam von Molnar) magyarországi hallgató Wanckel Dániel (Dan. Gottlieb) Nagyszeben 1747 Giraldus Mihály (Mich.) - Brassó Rebacher Antal (Anton.) - erdélyi hallgató 1748 Gekel Mihály (elius Mihch.) - Segesvár Reil János (Joh.) - Nagyszeben 1749 Friedsam György (Geo.) - Nagyszeben Graff Márton - Szepes Szlezák János (Joh.) - Körmöcbánya 1750 Bitzenberger János Mihály (Joh. Mich.) - Pozsony Czemowiz Pál (Csernovics [Paul] Arad Csernovics Simon (Czernowiz Sim.) Arad
148
Tscheggey Zsigmond (Sigism.) - Zemplén 1751 Musculus Gottlieb - Bazin Sonntag János (Joh.) - Igló 1752 Hedwig János (Joh.) - Brassó Hirling István (Stephan) - Segesvár Rumi János Samuel (Joh. Sam.) - Selmecbánya 1753 Klein János (Joh.) - Ludas Zavody János András (Joh. Andr.) Sarkatien 1754 Czekelius András (Andr. de Rosenfeld) - Nagyszeben Elhardt János (Joh.) - Sopron Josika Daniel (Dan. de baro) - erdélyi hallgató 1755 Philipp György (Geo.) - Szászrégen 1756 Stephanka János Károly (Joh. Car.) Kassa 1758 Jakobi János (jacobaei Joh.) - Sirok 1763 Csaky János (Joh.) - Palota Zwangziger Kristóf (Christ.) - Lőcse 1764 Podmanitzky János (Joh. de Aszód) magyarországi hallgató Somlyai Mihály (Mich.) - Szatmár 1765 Gekel Daniel (Gekelius Dan.) - Nagyszeben 1767 Clauser Mihály (Mich.) - Selmecbánya Hettlinger János (Joh.) - Sopron Jakobi (Jacobaei) Sámuel (Sam.) - magyarországi hallgató Ochiß Ferdinánd (Ferdin.) - Kassa
Wallasky Pál - magyarországi hallgató 1768 Jozeffy György (Geo.) - magyarországi hallgató Littmann András (Andr.) - Nagyszeben 1769 Bauer Frigyes (Frdr.) - Pozsony Closius Márton (Mart.) - Nagyszeben Goszták Mihály (Mich.) Rozsnyóbánya Harn(e)wolf Mátyás (Math.) - Sopron Liedemann József Zsigmond (Joseph Sigism.) - Győr Milloradovics Péter, Gábor (Pet. Gabrielen) - magyarországi hallgató Plecker János Gottlieb (Joh. Gottlieb) Brassó 1770 Bárány Pál (Paul Szeniczei) - magyarországi hallgató Hitsch (Hietzsch) Mihály (Mich.) Medgyes Ohlert Mátyás (Math.) - Beszterce Rührig Mátyás (Math.) - Beszterce Schimmert Sámuel (Sam.) - Nagyszeben 1771 Balasy Ferenc (Franc.) - Pozsony Bogner János András (Joh. Andr.) Brassó Hiltsch (Hietsch) György (Geo.) Medgyes Lange Márton (Martin) - Brassó Paul Mátyás (Mathi.) - Brassó Plecker Pál - Brassó Riedel Tamás Teofil (Thom. Theophil.) - Pozsony 1772 Bertleff Mihály (Mich.) - Beszterce Decani (Békány) Simon - Beszterce Etmeyer János (Hoh.) - Pozsony Graff József (Jospeh.) - erdélyi hallgató
149
Lucas János (Joh.) - Nagyszeben Nerer Tamás (Thom.) - magyarországi hallgató Palumbini Sámuel. (Sam.) - Pozsony Siegel Ferdinánd (Ferd.) - Pozsony Sillmann Mihály (Mich.) - Nagyszeben 1773 Bock Márton (Martin) - Nagyszeben Czepecz János (Joh.) - Sopron 1774 Lang János (Joh.) - Pest Liptay Mátyás (Mathi.) - Csernek Makoviny Dániel (Dan.) - Nógrád 1775 Fabricius (...) - Enese Mikitta András (Andr.) - magyarországi hallgató Sollnensis Mihály (Mich.) - magyarországi hallgató 1776 Bayer János, András (Joh. Andr.) Pozsony 1777 Binder János (Joh.) - Szeben Bíró György (Geo.) - Debrecen Kirsten (Aug. Guil) - Nagyszeben Koßányi (Koszányi) Sámuel (Sam.) Radvány Kreysel János, György (Joh. Geo.) magyarországi hallgató Michalecz János (Joh.) - magyarországi hallgató Pataki Mózes (Moses) - Kolozsvár Toot József (Joseph) - Nagyigmánd 1778 Saphrani János (Joh.) - Nagyszeben 1779 Jeszenák János (von Joh.) - Pozsony 1780 Jeszenák Pál (Paul) - Pozsony Kemény Sámuel (Sam de liber baro) Gyerő-Monostor 1781
Osterlamm János Károly (Joh. Car) Lőcse 1782 Csaplovics János (Joh.) - Alsósztregova Hlawatsch János, Mihály (Joh. Mich.) magyarországi hallgató Neugeborn Dániel György (Dan. Geo.) - Nagyszeben Szaklányi Zsigmond (Sigism.) - magyarországi hallgató 1783 Barott János (Joh.) - Bazin Brenner János, András (Joh. Andr.) Nagyszeben Felmer János, Mihály (Joh. Mich.) Nagyszeben Schuller Kristóf (Christ.) - Medgyes Vonner Mihály (Mich.) - Nagyszeben 1784 Lovich Ádám József (Jospeh. Adam) magyarországi hallgató Zay Imre (de liber baro Emmeric) magyarországi hallgató 1786 Tántzos János (Joh.) - Német-Próna 1787 Németh Sámuel (Sam.) - magyarországi hallgató 1789 Arz Márton (Mart.) - Nagyszeben Herbert Mihály (Mich.) - Nagyszeben Herbert Sámuel (Sam.) - erdélyi hallgató Kapesius András Kristóf (Andr. Christoph) - erdélyi hallgató Orendi Márton (Martin) - Brassó Schneider György (Geo.) - Nagyszeben 1790 Czakul György Frigyes (Geo. Frdr.) Brassó Fedar István (de Stephan) - Győr 1795 Barth János (Joh.) - Nagyszeben
150
Conrad János (Joh.) - Nagyszeben 1796 Bachner Sámuel (Sam.) - Nagyszeben Brenner János Kristóf (Jos. Christ.) Nagyszeben Heinrich Dániel (Dan.) - Nagyszeben Spannagel Jonathan Bolkács (Szebenszék)
Wolf Sámuel (Sam.) - Nagyszeben 1797 Michalovics Basil - Beszterce St. Ildephous de Febur (de liber baro) magyarországi hallgató 1799 Sztajkovits Athanaz - magyarországi hallgató
A lipcsei egyetem jelentőségének növekedése a 18. század első felében Az 1409-ben alapított lipcsei egyetemet a hallei egyetem hanyatlása után kezdték a birodalmi és magyarországi hallgatók előnyben részesíteni. A hallei egyetemen az 1720-as években jelentős személyi változások történtek. Csökkent a hallgatók száma is. Jeles tanárainak halála után, Grundlig és Thomosius tanítványai Lipcsébe kerültek át. Az egyetem fejlődése szorosan összefüggött Lipcse város gazdasági, társadalmi szerepének növekedésével is. A szász választófejedelemség legnagyobb kereskedővárosa lett. Itt vezettek át a nagy kereskedelmi utak az Északi és Keleti tengerről nyugatra és délre. Az ekkor 30 ezer lakosú város híres volt évente rendezett vásárairól. Élénk szellemi élete, mozgalmas légköre miatt a kortársak „Szász Párizs”-nak emlegették. Az egyetem szerepének jelentőségét igazolják a jelentős államférfi Wenzel Anton Kaunitz lipcsei tanulmányai is. Az újabb történetírásban a neves osztrák történész, Grete Klingenstein dolgozta fel a Kaunitz család felemelkedését, benne W. A. Kaunitz lipcsei tanulmányait.15 W. A. Kaunitz 1711-ben Bécsben született és 20 éves korában iratkozott be a lipcsei egyetemre. Apja alapos tájékozódás után választotta fia jogi tanulmányai színhelyéül Lipcsét. Pontosan tudjuk, kiknek a véleményét kérte a legmegfelelőbb képzés kiválasztásához. Az egyik fontos személyiség a birodalmi Udvari Tanács elnöke, Johann Wilhelm von Wurmbrand. A birodalmi kancellár neve jól ismert volt korának történészei előtt. Valójában 52 évesen katolizált, hogy a birodalmi Tanácsnál előbbre tudjon lépni. Montesquieu 1728-as bécsi tartózkodásakor írt levelében tudósít arról, hogy az egész „birodalomban nincs még egy tudós, aki annyit tudna a birodalom történetéről és olyan jól tájékozott lenne, mint Wurmbrand.16 Ez a kitűnő személyiség levelezésben állt a hallei és lipcsei professzorokkal is, így tájékozódott a protestáns egyetemek viszonyairól és a jogi-politikai tudományok helyzetéről. A másik személyiség a Württenbergi jogász, Johann Jakob Moser, aki később Frankfurtban lett professzor és egyetemi rektor. Mosert a bécsi udvarban Wurmbrandon
Grete Klingenstein: Der Aufstieg des Hauses Kaunitz. Göttingen, 1975. 179. G. Klingenstein 1975. 177. Kaunitzról, tanulmányait is érintve magyar nyelven Poór János: Az államművész világfi (Wenzel Anton Kaunitz 1711-1794) 128-129. in. Szürke eminenciások. Szerkesztette: Szvák Gyula Bp., 1989. 15 16
151
kívül ismerte az udvari kancellár, Zinzendorf is. Nyomtatásban is megjelent munkáiban egy modern, gyakorlati történelmi ismereteken alapuló jogi stúdium tervét vázolta fel, amit Lipcsében is tanítottak. Wurmbrand tanácsára 1731-ben érkezett W. A. Kaunitz Lipcsébe. Ismerjük kísérője, mentora nevét is. Johann Friedrich von Schwanau 17 feladata volt, hogy összeállítson egy tanulmányi tervet és ura nevében felkeresse tanárait. A Kaunitz családhoz küldött leveleiből nyomon követhetjük az egyetem viszonyait, a tanulmányokról szóló beszámolóit. 1731. február 24-én ezt írja: „A világon nem tudtunk volna jobb helyet találni Lipcsénél...”18 A kiválasztott tárgyakban fontos helyet kapott a közjog, a birodalomtörténet és a természetjog. Kaunitz egy évet tölt a lipcsei egyetemen. Schwanau a következőkben összegezte e tanulmányok fontosságát: „Ilyen rövid idő alatt ... nem tud mindent megtanulni, amit egy birodalmi udvari tanácsosnak tudni és ismerni kell, de meg fogja mutatni, amit az egyetemből profitál.”19 Kaunitz tudatosan készült hivatali pályájára. A lipcsei tanulmányokat közel másfél éves „gavallérkörút” (Kavalier Tour) követte. A lipcsei egyetem anyakönyvének tanúsága szerint a XVIII. században Magyarországról, elsősorban Pozsonyból, a nyugat-dunántúli városokból és Erdélyből érkeztek diákok.20 Természetesen elsősorban protestánsok iratkoztak be, de találunk köztük katolikus főurat is. Kosáry Domokos két főúr nevét emelte ki: Forgách Miklósét és Festetics Pálét.21 Az egyetemi kapcsolatokban nem csupán a diákoknak, de egy magyarországi tanárnak is szerepe volt. Bél Mátyás fia 1741-től élt Lipcsében.22 Először mint Festetics Pál kísérője, majd az egyetem tanára, 1759-80 között több ízben rektora is volt.23 J. Ch. Gottsched szerepe és hatása A lipcsei egyetem tanárai közül a Habsburg Monarchián belül és Magyarországon is Johann Christoph Gottsched neve a legismertebb. J. Ch. Gottsched a 18. század első felének német irodalmi vezéralakja. Főleg esztétikai, kritikai működésének köszönhette hírnevét hazájában és külföldön. Törekedett az egységes német irodalmi nyelv megteremtésére, s aktív résztvevője volt minden olyan mozgalomnak, amely a né-
Johann Friedrich von Schwanau szintén tudós ember, aki Prágában, majd a századelő vezető német egyetemén Halléban tanult. Ismeretes, hogy Thomasiusnak a természetjog nagyhatású művelőjének hallgatója volt. Előképzettségében fontos szerepe van Wolf hatásának is. 18 G. Klingenstein 1975. 185. 19 G. Klingenstein 1975. 185. Brief Schwanaus an Maximilian Ulrich 185. l. (S+A Brün, Austerlitz III/48) 20 Die jüngere Matrikel der Universität Leipzig 1559-1809. III. Band (herausgegeben: Georg Erler) Leipzig, 1909. 21 Kosáry Domokos 1980. 75. 22 Haan Lajos: Bél Mátyás. Bp. 1879. 71. l. 23 Georg Erler 1909. Die Rectoren S 1758, 1762, 1766, 1770, 1776, 1780 Karl Andreas Bel von Pressburg 17
152
met kultúra felemelését szolgálta.24 Mint racionalista lelkes híve volt a Wolf-féle filozófiának. Ennek szellemében szerkesztette 1748-ban kiadott német nyelvtanát. Azon is fáradozott, hogy az új tudományos irodalmi társaságot francia mintára irodalmi akadémiává fejlessze. Tekintélye az 1730-40-es évek elejéig a legnagyobb hazájában. Ezen időszakban a lipcsei egyetem tanáraként működött, sőt több ízben rektorrá is választották. Az 1740-es évek végétől befolyása érvényesülni kezdett Ausztriában is. 1749-ben személyesen is járt Bécsben. Útját ottani követői és tanítványai készítették elő. Tisztelői közé magyar főurak is tartoztak, így Eszterházy Miklós és Batthyányi Károly.25 Eszterházy Miklós (1711-64) kapcsolata Gottscheddel drezdai követ korában kezdődött. Felesége titkára, Lőschenkohl János Gottsched lipcsei tanítványa volt. Eszterházy közbenjárására az udvarban Mária Terézia magánkihallgatáson is fogadta. Gottsched tanári működése, lipcsei tevékenysége elsősorban a Festetics családra hatott. Festetics Kristóf fia tanulmányai érdekében a pozsonyi líceum tanárain keresztül került kapcsolatba Gottscheddel. Festetics Pál diákja volt Gottschednek, szónoklattanra tanította. Gottsched bécsi tartózkodása idején egy német tudományos akadémia létrehozásán fáradozott. Bár jelentős támogatókat tudhatott maga mellett, mégsem járt sikerrel. Néhány évvel később egyik lelkes híve az a Sonnenfels lesz, aki 1761-ben létrehozta az irodalmi társaságot, mely céljaiban a németországihoz lett hasonló. Gottsched szerepe a német nyelv fejlesztésében nagyobb Ausztriában és a birodalom más részein, így Magyarországon is, mint Németországban. A délnémet katolikus államok egy része ugyanis idegenkedéssel fogadta nyelvtanát, mivel azt egy szász egyetem protestáns tanára állította fel. Viszont Gottsched német grammatikája lett az alapja a birodalom iskoláiban, így a jezsuita iskolákban is rendszeressé váló németnyelvtanításnak.26 Az uralkodó maga is törekedett arra, hogy az iskolák segítségével a német nyelv tanulását előmozdítsa. Az 1760-as években a birodalom iskoláiban általánossá lett a német nyelv tanítása, a hivatalos tankönyv mindenütt Gottsched nyelvtana lett. A német egyetemek birodalmi kapcsolataival foglalkozó szakirodalomban eddig nem jutott kiemelt hely a lipcsei egyetemnek, amelyet többnyire csak a jogi tanulmányok tekintetében emlegettek. A hallei egyetem hanyatlása után azonban fontos szerepet kapott. Az egyetem anyakönyvi bejegyzései szerint a század végéig népszerű maradt az ausztriai és a magyarországi diákok körében. A lipcsei egyetemen tanult ausztriai és magyarországi hallgatók közül többen töltenek be később fontos állami hivatalt. Reformtervezeteikkel jelentős részt vállalnak az államigazgatás korszerűsítésében. E törekvéseknek adtak szilárd alapot a lipcsei egyetemen szerzett ismeretek. Erre az összefüggésre utalnak az államigazgatási tudomány korabeli kialakulásával foglalkozó jogtörténeti munkák is.
Bleyer Jakab: Gottsched hazánkban. Bp. 1909. Klempa Károly: Gottsched és a Festetics család = Dunántúli Szemle, 1944. 26 Bleyer 1909. 22. 24 25
153
Festetics Pál lipcsei tanulmányai Több tény is utal arra, hogy Festetics Kristóf fiát közhivatali, jogi pályára szánta. Helyzete szükségessé s lehetővé is tette a megfelelő külföldi iskolák kiválasztását. Erre mutat a következő adat 1742-ből: „... már egy évvel ezelőtt őkegyelmességének a würzburgi egyetemet ajánlották.”27 Levelek sora utal arra a kapcsolatra is, ami az ismert lipcsei professzort, Gottschedet fűzte az udvarhoz és a magyarországi főúri családokhoz. Ezért emelte ki Szabó Dezső is azt, hogy Festetics Kristóf azért választotta fia külföldi tanulmányai helyszínéül a protestáns lipcsei egyetemet, mert ott „... éppen akkor tanított a nagyhírű irodalmi reformátor, Gottsched János Kristóf.”28 A választásban azonban szerepet játszott az a kapcsolat is, mely a Festetics családot a pozsonyi líceumhoz, annak tanáraihoz, elsősorban Bél Mátyáshoz fűzte. Festetics Kristóf közhivatali pályájának fontos állomása volt Pozsony. Az 1730-as évektől itt élt és tevékenykedett. Innen ered kapcsolata Bél Mátyással, a pozsonyi líceum lektorával. Bél Mátyás (1684-1748) korának jeles polihisztora, nevéhez fűződik a jelentős tudományos vállalkozás, a német államelméleti iskola módszereinek felhasználásával indult forrásgyűjtő munka. Ennek eredménye a Notitia Hungariae, melynek első köteteit 1735-1742 között adták ki. Festetics Kristóf és Bél Mátyás személyes kapcsolatának tényét erősíti meg a Notitia Somogy megyére vonatkozó leírásának konkrét utalása: „Mi magunk, mikor Festetics Kristóf uradalmában tartózkodunk, valahányszor kedvtelésből kimentünk vadászni, mindannyiszor őzet vagy nyulat ejtettünk zsákmányul.”29 Szoros kapcsolatukat támasztja alá az a tény is, hogy Bél Mátyás fia, Bél Károly András Festetics Pál nevelője volt.30 Nem csupán külföldi útján lett kísérője, ahogy azt Klempa Károly tanulmányában megjegyzi: „Festetics Kristóf felügyelőt keresett fia mellé és ajánlásra Bél Mátyás fiát, Andrást kapta kísérőül.” 31 Valószínűbb, hogy Bél Mátyás többszöri csurgói, illetve balatonkeresztúri tartózkodása után lett Bél András Festetics Pál nevelője, majd lipcsei tanulmányai alatt kísérője, mentora. Feltételezhető az is, hogy a lipcsei egyetemet Bél Mátyás ajánlotta. Személyes kapcsolatai révén jól ismerte a német egyetemek belső viszonyait, tanárait. Lényeges szempont az is, hogy Festetics Kristóf azon katolikus főurak közé tartozott, akik támogatták a protestáns hallgatók külföldi tanulmányait. Erről tájékoztat Beer líceumi lektor egyik levele is: „... bizonyára tudja, mily szomorú körülmények között van jelenleg evangelikus ügyünk és mily nagyra kell becsülnünk egy olyan ember, mint Festetics úr rokonszenvét.”32 Beer Frigyes Vilmos pozsonyi líceumi rektor levele Gottschedhez, Pozsony, 1742. november 5. Közli Bleyer Jakab: Gottsched hazánkban. Bp, 1909. 124. o. 28 Szabó Dezső: A herceg Festetics család története Bp. 1928. 143. 29 Lukács Károly: A Balatonvidék földrajza kétszáz év előtt. Bél Mátyás: „Notitia Comituum Veszprimiensis Simighensis et Szaladiensis” című kéziratának fordítása és ismertetése. In: Magyar Biológiai Kutatóintézet Közleménye 1942. XIV. kötet 257. 30 Lukács Károly 1942. 223. 31 Klempa Károly: Gottsched és a Festetics család = Dunántúli Szemle, 1944. 50. 32 Beer F. V. levele Gottschedhez 1742. november 5. In. Bleyer Jakab 1909. 126. 27
154
Ezek alapján elmondhatjuk, hogy Festetics Kristóf személyes ismeretségek, alapos tájékozódás alapján választotta fia jogi tanulmányai színhelyéül a protestáns lipcsei egyetemet. Mint jogi pályán működő, jogtudományban jártas ember arról is meggyőződhetett, hogy a közéleti pályán, hivatalokban előre jutni akarók hol kaphatnak megfelelő képzést. Festetics Kristóf választása ezen szempontok figyelembevételével megalapozott volt még akkor is, ha a maga korában, kortársai egy részének szemében szokatlannak, egyedinek számított. Festetics Pál Bél Károly Andrással együtt 1741 decemberében érkezett Lipcsébe, ahol közel három szemesztert töltött.33 A választott tárgyakról, tanárokról Bél András és Festetics Pál leveleiből tájékozódhatunk. Bél Lipcséből küldött beszámolóiban hangsúlyozottan szerepelt a külföldi államok történetének ismerete: „... annak, aki az államigazgatás bármely posztján becsülettel akarja megállni a helyét, feltétlenül ismernie kell a külföldi fejedelmek erejét és a fejedelemségek belső állapotát.”34 Így ismerjük meg Christian Schön jogi tanár, Christian Gottlieb Jöcher az államtörténet tanára, Christian Johann Feustel jogi doktor, a közjog tanára, továbbá Gottsched nevét, aki Festetics Pál nyelv és retorika tanára. A tantárgyak kiválasztásában Bél Károly András hangsúlyozta, hogy Festetics „felvette a német közjog és az európai államok történetét, mert ezek hiánya, nem tudása kárára van annak, aki nem ismeri őket”.35 Indokoltnak és fontosnak tartotta még az új filozófia tanításainak megismerését, mert „az mostanára megszüntette a korábbi terminusokkal és a semmit sem jelentő szavakkal való bűvészkedést és a lényeghez kezdett közelíteni”.36 Gottschedet, Bél Károly András is nagyra becsüli, azt írja róla: „... kiváló Gottschedünk oktatását hallgatja, akit az egész világ kiváló személyként tisztel és aki Festeticset származása és rátermettsége miatt megkülönböztető figyelemmel övezi: ő egyúttal a német nyelv szabályaira is oktatja, hiszen anélkül az ember be sem nagyon teheti a lábát az udvarba”.37 Festetics Pál családjához írt leveleiben összehasonlítást is tesz a hazai és a lipcsei oktatás között, s néhány fontos változtatást itthon is szükségesnek tartana. „A feudális jog, ahogy én azt eddig képzeltem Magyarországon használatos módon nincs, de általában nem úgy oktatják, ahogy a királynő udvarában használják. Egyháztörténetet, nálunk nem tanítanak jelenleg, pedig nem lenne szükségtelen számunkra.”38 A jogi és államtörténeti tárgyak mellett tájékozódhatunk még a pénzügyi ismeretek tanulmányozásáról. Festetics Pál említést tesz egy Linkius nevű professzoráról, aki kiválóan oktatja az állam pénzügyeit. Figyelemre méltó még az alábbi gondolata is: „Szemléletem szerint a gyakorlati és az elméleti tudományok kiegészítik egymást, mint a törvénykönyvet a joggyakorlat, ahogy a jogügyben jártas ember nem csak az
Az egyetem anyakönyve szerint 1741. december 29-én iratkozott be. G. Erler 1909. 85. MOL Festetics Levéltár P 239 Bél Károly levele Lipcséből 1742. 35 Uo. 36 Uo. 37 Uo. 38 MOL Festetics Levéltár P 243/2. Festetics Pál levele Festetics Kristófhoz 1742. augusztus 13. 33 34
155
ügyvéd szavára hallgat, hanem megismeri a rávonatkozó törvényeket is.”39 Az elméleti tudás fontosságának hangsúlyozása azért is lényeges gondolat, mert a kor jogtudó nemességének jelentős része még elsősorban a gyakorlat útján szerezte jogi ismereteit, s nem volt általános az elméleti tudományokban való jártasság.
A levelekből nemcsak a tanulmányokról, hanem a költségekről is gyakran részletes képet kaphatunk. A beszámolókban a tanárok díjazása, étkezési és szállásköltségek kimutatása is szerepel. Festetics Kristófnak a pozsonyi líceum tanáraival folytatott levelezéséből megtudhatjuk, különösen a költségekről kért felvilágosítást közvetítésükkel, nyilván sokallta azokat. Először Tomka Szászky Jánost kérte meg, hogy Gottschedtől tájékozódjon. Erre a levélre nem érkezett válasz, ahogy az Beer Vilmos
39
Uo.
156
leveléből kiderül: „E jó úr (F. K.) már intézett levelet Szaszky conrektor urunkkal Tekintetes uraságodnak, hogy megnyerje nagyon kívánt segítségét fia tanulmányai miatt. Mivel azonban a mai napig nem érkezett válasz, s az elküldött elszámolások is némi kételyt okoznak egy gondos apának, felkerestek, hogy kérjem elfogulatlan tájékoztatását.”40 Beer leveléből azt is megtudjuk, hogy a kiadások nagysága mellett sokallja a fia által megírt napi 9-10 óra tanulást. A válasz ugyan 1743 márciusában megérkezett, de a tájékoztatás ellenére Festetics Kristóf fia hazahívásáról döntött. Ebben nem a tanulmányok vagy a költségek nagysága játszott elsősorban szerepet, hanem azok a támadások, melyek Festeticset fia tanulmányai miatt érték. „... a királyi parancs, mely szerint mindenki, aki idegen országokban van, térjen vissza vagy kérjen a Birodalmi Tanácstól útlevelet, körülményei túl aggasztóak voltak őkegyelmességének, ... nem ok nélkül vélte mindezt: egy ilyen parancs az ő fiatal urára irányula, akinek lipcsei tartózkodása és különösképpen Bel magister úr felügyelete senkinek sem tetszett.” 41 Beer szerint Gottsched tájékoztatására azért is volt szükség, hogy indokolja a lipcsei tanulmányok hasznát, fontosságát: „Tekintetes uraságod levele segíthetett volna mindezen bajokon és az urat olyan helyzetbe hozta volna, hogy alapos okkal kimagyarázkodhat.”42 Ez a feltevés, hogy Festetics Kristóf kimagyarázkodhatott volna a fia tanulmányait illetően, igazolható Esterházy érsek hozzá írt levelével is: „Mivel Lipsiábúl jövő ... fiával, Pál Eötsémmel ... hosszassabban beszélgettem és mind jeles Tanulásában és szép magha viselésében mind pediglen más egyéb rendes Qualitasiban nagyon gyönyörködtem. Kár volna ha ollyas helyre nem találna menni, ahol ezen dicséretes Experientiáját nem continuálná.” 43 Festetics Pál 1743 tavaszán tért vissza Magyarországra, és hazatérése után levélben fejezi ki háláját Gottschednek a tőle tanultakért: „A magnificenciád jóvoltából élvezett kegyek bőségének emlékezete arra figyelmeztet, hogy lerójam legalázatosabb köszönetemet minden velem való gondért és fáradságért.”44
Beer Frigyes Vilmos pozsonyi rektor levele Gottschedhez. Pozsony, 1742. november 5., Bleyer Jakab 1909. 122. 41 Beer Frigyes Vilmos levele Gottschedhez. Pozsony, 1743. március 25., Bleyer Jakab: 1909. 122. 42 Uo. 43 Eszterházy Imre érsek levele Festetics Kristófhoz. Pozsony, 1743. május 28. Bleyer Jakab 1909. 127. 44 Festetics Pál levele Gottschedhez. Sopron, 1743. szeptember 20. Bleyer Jakab 1909. 127. 40
157
Lipcséből magával hozott könyvei 1745-ben Keszthelyre kerültek. Köztük szerepelnek Gottsched tankönyvei és az általa ajánlott munkák is. 1769-ből maradt ránk egy jegyzék kézikönyvtárából.45 Bél Károly András Lipcsében maradt, ahogy egy korábbi levelében jelezte: „Ami engem illet, az a szándékom, hogy Lipcsében próbálok szerencsét.” 46 A lipcsei egyetem tanára, több ízben rektora lett letelepedése után. Egyetemi működése mellett a szász választófejedelem tanácsosaként, tudományos akadémiák tagjaként működött, egészen 1782-ben bekövetkezett haláláig.47 A peregrinatio academica fenti példái jelzik a külföldi egyetemjárás korábbi vonásait, de utalnak az új jegyekre, változásaira is a 18. században. A német egyetemek, a lipcsei tanulmányok a magyarországi és erdélyi diákok számára a társadalmi felemelkedés, a politikai érvényesülés lehetőségét készítik elő a 18. században is. Új szakasznak mondható ugyanakkor a peregrinusok között az egyháziak mellett a világiak számának növekedése, az új művelődési értékek átvétele. A magyarországi és erdélyi felvilágosodás közvetítői lettek, a korábbi századokhoz képest nagyobb számban nemesi, főúri származásúak. Korszerű, jogi, orvosi, természettudományos ismereteikkel a hazai műveltség fejlődéséhez, az iskoláztatás átalakításához, a francia és német felvilágosodás közvetítőivé válhattak.
OSZK Festetics Könyvtárkatalógus 18. sz. Fol. Gem. 1418. Bél Károly András levele Festetics Kristófhoz 1742. MOL Festetics Levéltár P 239. 47 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. kötet. Bp., 1891. 777. 45 46
158
