Hogyan írjunk újságot? e-learning tananyag
1
Szakértő: Nagy Terézia PhD Készítette a Ribotrading Kft. az IT Carei Egyesület megbízásából.
A tananyag a „Közösség-alapú határmenti hírügynökség és erőforrásközpont” (COmmunitybased Borderland news Agency and resource Centre, COBAC, HURO/1001/282/1.2.3) című projekt keretében valósult meg. A projektet a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében az Európai Unió támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, valamint Magyarország és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti régió alapvető erősségeire építve. További információkat a programról a www.huro-cbc.eu honlapon talál. Vezető partner: Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület Projekt partner: IT Carei Egyesület Projekt költségvetése: 318.210 Euro ERFA támogatás: 260.244,5 Euro A jelen tananyag nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
2
Tartalom Bevezető gondolatok az újságírás e-learning tananyagához ................................................ 5 Milyen a modern újság? ....................................................................................................... 5 Változó igények, új trendek.............................................................................................. 6 Mik a hírek? ......................................................................................................................... 6 Melyek a hasznos tudások? .................................................................................................. 8 Mit jelent a hír a különböző újságoknál? ............................................................................. 9 Hír, híradás és hirdetés ..................................................................................................... 9 Kik lesznek az Olvasóim? .................................................................................................. 11 Mi az, ami az Olvasóim számára fontos? ....................................................................... 11 Mi az, ami számukra érdekes? ................................................................................... 11 Hogyan tehetem érthetővé számukra a gondolataimat? ................................................. 12 Az újságcikkek tartalma ..................................................................................................... 12 Az újságírás és a stílus ................................................................................................... 12 Az újságírás műfajai ....................................................................................................... 13 Hír, hírösszeállítás ...................................................................................................... 13 Tudósítás .................................................................................................................... 13 Riport .......................................................................................................................... 14 Interjú ......................................................................................................................... 14 Kommentár ................................................................................................................. 15 Jegyzet ........................................................................................................................ 15 Glossza ....................................................................................................................... 15 Publicisztika ............................................................................................................... 15 Kritika......................................................................................................................... 15 Ismét a hírértékről .......................................................................................................... 15 Bizonyítható, hiteles, megbízható, kiegyensúlyozott, mértékadó vélemény ................. 16 Mélység és tömörség ...................................................................................................... 17 Az újságcikk tagolása ......................................................................................................... 17 3
Cím és alcím ................................................................................................................... 17 Lead ................................................................................................................................ 18 Kifejtés ........................................................................................................................... 18 Háttér .............................................................................................................................. 19 Külcsín. Az újság megjelenése........................................................................................... 20 A képek szerepe az újságírásban .................................................................................... 21 Az újság külső megjelenése és a hír értékelése .............................................................. 22 Multimédia, kulcsszavak, fórum és kapcsolat ................................................................ 22 Online újságok .................................................................................................................... 23 Közösségi újságírás ............................................................................................................ 25 Széleskörű információk helyi szinten ............................................................................ 25 Az igazsághoz való hűség .............................................................................................. 26 Bejegyzések hitelessége ................................................................................................. 27 Közösségi kontroll.......................................................................................................... 28 Közösségi portálok szerepe ............................................................................................ 29 Közösségi újság – mi minden szükséges hozzá? ........................................................... 30 Hiperlokális platform ................................................................................................. 30 Újságíróink ................................................................................................................. 31 Szerkesztők fóruma .................................................................................................... 34 Irányelvek a közösségi újságíróknak .......................................................................... 35 Etikai, jogi kérdések és a közösségi újságok.................................................................. 36 Közösségi újságírás és hírhub-ok (hírcsomópontok) ..................................................... 36 Képriport, kísérőfotó – fotózás........................................................................................... 37 Összegzés ........................................................................................................................... 37
4
Bevezető gondolatok az újságírás e-learning tananyagához Az újságírás minden szakmai fortélyával együtt egy olyan tevékenység, melynek eredményeképp valós és fontos, érdekes és elgondolkodtató hírekkel, információkkal láthatjuk el olvasóinkat. Bizonyos anyagi megfontolások, továbbá más személyi feltételek arra késztetik az újságírókat és a lapkiadókat, hogy olyan híreket és információkat közöljenek, mely vonzza az olvasókat. Tananyagunkban arról lesz tehát szó, hogy hogyan írjunk jó újságot, s hogyan ragadjuk meg az olvasók fantáziáját.
Milyen a modern újság? A modern újság naprakész, figyelemfelkeltő, átlátható. Egyformán tartalmaz rövid, tömör híreket, háttéranyagokat, riportokat, képeket és online megjelenés esetén más multimédiás felületeket is. A modern újság kiszolgálja olvasói igényeit, miközben tényszerű, megbízható és hiteles.
5
Változó igények, új trendek Az elmúlt években már majdnem mindenki számára elérhetőek az online hírforrások, így a hírfogyasztás jelentős hányada a papíralapú újságokat hátrahagyva, az olcsóbb, frissebb online világ felé fordult. Ha még messzebbre tekintünk, azt is láthatjuk, hogy az újságok, magazinok, folyóiratok széles skálája várja, hogy az Olvasója megtalálja, míg korábban a kínálat jóval szűkösebb volt. Nem is kell olyan távoli múltba tekintenünk, hogy lássuk, mind az újságolvasási szokások, a hírfogyasztás, az ismeretszerzés módjai, s ennek köszönhetően az újság- és hírelőállítás folyamatai is megváltoztak. Tekintsük e változásokat: (1) felgyorsult információáramlás (2) a világ más tájairól érkező hírek „közelebb” kerültek (3) specializálódott igények (4) a kizárólagosan papíralapú újságok mellett megjelentek a részben vagy teljes mértékben online elérhetőségű újságok, hírportálok (5) az előbbi következményeként szélesebb olvasótáborból vonzhatnak olvasókat az egyes újságok (6) gyorsabb, intenzívebb lett a hírkövetés és a reagálás, ennek következtében megváltoztak a hírekkel, háttérelemzésekkel kapcsolatos igények (7) egy-egy hírre sokkal kevesebb időt fordítanak az olvasók, így szükséges, hogy különböző technikákkal megragadják az Olvasó figyelmét. Minderről lesz szó a tananyagunkban. Fontos változás az is, hogy sokkal több hír és sokkal több álhír, anekdota kering a világhálón, miközben az olvasóközönség sokkal inkább specializálódott egy-egy típusú hírportálra, újságra. Ez nemcsak azt jelenti, hogy politikai elkötelezettség szerint választ újságot vagy éppen személyes érdeklődésének megfelelően választ a tematikus lapokból, hanem azt is, hogy eltérő a közönsége a hírportáloknak, a bulvárnapilapoknak, a rövid híreket és a véleményeket, elemzéseket is tartalmazó újságoknak.
Mik a hírek? A hír ellenőrzött és megbízható információ, amely számot tart a közérdeklődésre és amelyet az újságírói szakmai etika figyelembevételével írnak meg. 6
Rengeteg információ terjed a világban, mégsem lesz mindegyikből hír. Abból lesz hír, amelyiknek hírértéke van, azaz fontos, hogy a társadalom széles rétegeihez eljusson, hiszen befolyással van az életükre, tapasztalataikat, tudásukat gazdagítja. Hírértéknek nevezzük azt is, ami az információt eladhatóvá (értékessé) teszi. A hírérték függ az alábbiaktól:
Aktualitás
Szórakoztató faktor
Szereplők
Hírérték Előzmény
Közelség
Exkluzivitás
a) Az aktualitás. Mennyire friss az esemény, a történés? b) A hír szereplői. Mennyire ismert a hír szereplője, milyen a befolyása, milyen pozícióban dolgozik? c) Közelség. Hol történtek az események? Kikkel történtek az események? d) Exkluzivitás. Az esemény mennyire egyedi, szokatlan, váratlan, meglepő, megdöbbentő vagy épp katasztrofális? e) Előzmény. Adtunk e hírt korábban hasonló hírről? olvasóink várják-e a hasonló híreket? f) Szórakoztató faktor. A hír mennyire lenne érdekes vagy szórakoztató? 7
A hírnek tárgyilagosnak, világosnak és lehetőség szerint rövidnek kell lennie. Minden esetben meg kell válaszolnia hat alapkérdést: ki, mikor, hol, mit tett, hogyan, miért? A hírek (kivétel a rövid hírek) címmel és leaddel kezdődnek. Maga a hír a figyelemfelkeltő, lényegretörő leadnek a kifejtése. A hír elején vannak a legfontosabb információk, s az információgazdag részletek a hír vége felé fogyatkoznak, de teret engednek a következtetéseknek (szigorú szabályok mellett), valamint a várakozásoknak, a kérdéseknek, a véleményeknek. A hír nem azonos a riport, interjú, kommentár műfajaival, más igényeknek, szakmai elvárásoknak kell megfelelnie, melyekről a továbbiakban lesz még szó.
Melyek a hasznos tudások? Ahhoz, hogy jó újságot írjunk – vagy általában, hogy jól írjunk –, néhány feltételnek meg kell felelni. Ezeket nevezzük most a tananyag folyamán hasznos tudásoknak, mert egyidejűleg hasznosíthatók az újságírás minden momentumában. Szókincs és nyelvtan. Az újságírás nem követeli meg, hogy sok idegen szóval tűzdeljük meg mondanivalónkat. A legfontosabb, hogy az utca embere is értse mondanivalónkat, de természetesen a magyar helyesírási és mondatszerkesztési követelményeknek megfelelően. Enélkül visszatetszést kelt az írás. A szókincs, melyet alkalmazunk, álljon közel ahhoz a szókészlethez, melyet Olvasóink használnak, fogalmazzunk választékosan, de érthetően. Figyeljünk oda a nyelvi szerkezetek helyes használatára és a jövevényszavak megjelenési formájára. Fontos, hogy kifejezéseink megközelíthetik a hétköznapi beszélt nyelvet, de tartózkodjunk a trágár szavak használatától. A szókincs és nyelvi eszközeink lesznek segítségünkre, hogy jól, pontosan és érthetően megfogalmazott újságcikkek kerüljenek ki a kezünkből. Ugyanakkor a szóbeli kommunikáció is nagyban szerepet játszik a következő hasznos tudás alkalmazhatóságában. Kapcsolatteremtő készség. Mint újságírók, gyakran fogunk találkozni azzal a kihívással, hogy hogyan szólítsunk meg különböző, idegen embereket, hogyan gyűjtsük be tőlük a használható információkat és hogyan készítsük el velük riportunkat, interjúnkat. Különösen nehéz ez, ha nem a „saját köreinkből” kell valakivel beszélgetni – és a legtöbb eset ilyen. Meg kell találni a hangot a különböző társadalmi helyzetű emberekkel, ösztönözni kell arra őket, hogy kifejtsék gondolataikat. 8
Hírérték felmérése. A hírérték megítélése egyike a hasznos tudásoknak. Ez a készség az, amely biztosítja az aktualitást és az exkluzivitást. Azonban ezen újságírói erény szükségképp ki kell, hogy egészüljön a jó lényeglátási képességgel is. Elemző és empatikus készségek. Amennyiben a hasznos tudások mindegyike rendelkezésre áll, egy átfogó készségre is szükség van. Arra, hogy az újságíró megérezze a lényeget, következtetéseket tudjon levonni, érezze az információk tengerében a lényeges áramlatokat. Sokszor nemcsak az elemzési készségre, hanem egyidejűleg az empátiára, a beleérző készségre is szükség van, hogy igazán hiteles információval gazdagodjon az újságíró.
Mit jelent a hír a különböző újságoknál? Ahogy a hírérték kapcsán áttekintettük, sokféle dolognak együtt kell állnia, hogy hírértékűvé legyen. Azonban az egyes lapok, különböző érdeklődésük, orientációjuk és olvasóközönségük okán eltérő módon értékelik azt, hogy mi az igazán fontos hír. Azaz eltérően értékelik a híreket, más prioritásokkal rendelkeznek. Így a hírérték belső aránya is megváltozik. Teljesen nyilvánvaló, hogy egy közéleti és egy bulvárlap érdeklődési köre eltérő lehet, ahogy a hírességek közül is előbbi inkább politikusokat, gazdasági vezetőket szerepeltet, utóbbi inkább színészekkel, zenészekkel, valóságshow-szereplőkkel, celebekkel foglalkozik. Kissé nehezebb észrevenni azt a különbséget, hogy a különböző típusú újságok aktualitásai miben is különböznek. Egyes lapok a kurrens hírekkel együtt mozdulnak, az olvasóközönségük igényei szerinti mélységben elemzik a híreket, míg mások – a hobbik és a bulvárlapok többsége – egy-egy tematikát tesz aktuálissá vagy egy-egy híresség életéből merítenek. Hír lehet tehát az, ami épp a világban történik, de lehet az is, amit az újságok szerkesztői, többnyire csapatmunkában, megterveznek. Alapvetően azonban az elsőt tekintjük „igazi” hírnek.
Hír, híradás és hirdetés A hír az újdonság erejével hat, aktuális, némileg meglepő (bár mindig van, aki számított arra, hogy bekövetkezik), hatalma van. Lefoglalja a közbeszédet, a lapokat, a társadalom 9
tagjai beszélnek róla. Gyakran előfordul, hogy a rejtett világból kerül a nyilvánosság elé, s ennek persze nem mindenki örül. A hír hatalom, a nyilvánosságra kerülése pedig sokszor okoz bonyodalmat, máskor pedig inkább csak híradás egy-egy eseményről (kitört a vulkán, baleset történt a 67-es úton, feljebb ment a benzin ára, stb.). Hír viszont az, amikor kiderül, hogy kartellbe tömörültek, s úgy befolyásolták az árakat, a politikusok egy csoportja lemondásra készül,… Hearst úgy gondolta, hogy "Hír az, aminek a kinyomtatását valaki meg akarja akadályozni; minden más: hirdetés". S igen, a hirdetés valóban nem tartozik a hírek és az újságírói feladatok közé. Hirdetés az, ha az áruházban nagy tavaszi leértékelés kezdődik, de híradás az, ha ugyanebben az áruházban a vevők többsége elégedetlenül távozik. Hirdetés az tehát, amely igaz, hogy tartalmaz aktualitást is, talán exkluzív is, s biztosan közelinek tekinthető, ugyanakkor valakinek az érdekében áll, hogy megjelenjen (s ezzel a piaci szerepét erősítse). Újságok hasábjain gyakran látunk riportnak vagy híradásnak álcázott hirdetéseket, s kezdő újságírók is könnyen elvéthetik, e határvonalat, ezért legyünk figyelmesek, amikor valaki hírt ad számunkra valamilyen eseményről, cselekményről.
10
Kik lesznek az Olvasóim? Nagyon fontos, hogy az újság az Olvasó számára íródik. A lap profilja jórészt meghatározza, hogy kik az olvasói, azaz egy célcsoportra irányuló az információátadás. Ugyanakkor az újság összes szakmai munkaerejének arra kell törekednie, hogy az Olvasó érdeklődését felkeltse és fenntartsa. Akár tematikus lapról, akár közéleti újságról, bulvárlapról van is szó, az Olvasó érdeklődése áll a középpontban, ő lesz a fogyasztója a sajtóterméknek, végső soron pedig az egyes újságcikkeknek.
Mi az, ami az Olvasóim számára fontos? Az első és legfontosabb kérdés, hogy eldöntsük, melyek azok az információk, illetve hírek, amelyek fontosak az Olvasó számára. Tekintsünk úgy újságunkra, hogy ez az egyetlen forrás az Olvasó számára, ahonnan a számára fontos információkat kinyerheti. Fontos lehatárolni az újság profilját, s ahhoz alkalmazkodó tematikájú híreket, az olvasó igényeinek mértékében feldolgozni. Így például egyes újságok rövid, érthető formában közölnek híreket, épp annyit, amennyi a mindennapokban szükségesek, s ezeket fűszerezik vidám, szórakoztató vagy
épp
megdöbbentő
híradásokkal.
Mások
azonban
hosszabb
elemzéseket,
háttérinformációkat, közírók tárcáit, szépirodalmi cikkeket is lehozhatnak, hiszen olvasóik számára ezek is fontosak. Megint más lapok nem foglalkoznak a napi hírekkel, a politikai eseményekkel, annál többet például a macskák tenyésztésével és tartásával. A lap profilja vonzza az olvasót, miközben e profilt szigorúan fenn kell tartani, hogy az olvasótábor által fontosnak tartott információk eljussanak a célcsoporthoz, s az olvasótábor ne veszítse el figyelmét.
Mi az, ami számukra érdekes? Az újság profilja meghatározza, hogy melyek a fontos hírek. Ugyanakkor olyan formában kell tálalni az Olvasó számára, hogy az érdekes legyen, ugyanakkor az olvasó által elvárt stílusnak megfelelő legyen. Ez azt jelenti, hogy ismerni kell a lap olvasóinak ízlését. Ha ebben elbizonytalanodnánk, akkor a laphoz érkező olvasói levelek, online felületére érkezett megjegyzések és kommentárok eligazíthatnak bennünket abban, hogy melyek azok a témák, melyek felkeltették az érdeklődésüket, s mely az a stílus, amelyet nem illetnek negatív megjegyzésekkel. 11
Ha nem áll rendelkezésünkre ilyen adatforrás, akkor kisebb, véleményekre irányuló kutatást is kezdeményezhetünk.
Hogyan tehetem érthetővé számukra a gondolataimat? Az Olvasó azt várja a laptól, hogy hiteles és érthető cikkeket olvasson. Az újságcikk akkor lesz érthető, ha a szókincse és nyelvhasználati módja megegyezik vagy megközelíti az olvasóét, érvelése logikus, de ugyanakkor legyen rendezett, legyenek benne szűkre szabott magyarázatok. Hosszabb cikk esetén legyen tagolt, melyen a logikus érvelés fonala végigvezet. A hatékonyság és a zökkenőmentesség fontosabb mindennél, az érthetőség rovására nem bonthatjuk meg a megszokott formákat, s nem hagyatkozhatunk arra, hogy egyes részleteket „úgyis mindenki ismer”. Ezért a lehető legtömörebben az összes vonatkozó információt,
rendezetten
kell
ismertetnünk,
hogy
az
Olvasóban
ne
maradjanak
megválaszolatlan kérdések.
Az újságcikkek tartalma Az újságcikkeknek – tapasztalhattuk már – sokféle vállfaja van. E tekintetben eltér a stílus, a műfaj, s végső soron azok a szigorú feltételek, amelyek az objektivitás köré rendeződnek, még azok is változhatnak. A tananyag elkövetkező részében ezekről lesz szó.
Az újságírás és a stílus Az újságírás egyik alapja, hogy már stílusában is tükrözi a megbízható hírforrás, megbízható elemző képét. Az információkat meggyőzően tálalja, s a nyelvhelyességre ügyelve, szinte irodalmi értéket képviselve informál. A stílus sajátságai: •
rövid, lényegre törő
•
figyelemfelkeltő (elsősorban a címben és a leadben)
•
érvelése, ha szükséges, világos és meggyőző
•
nem csak racionális, de tud hatni az érzelmekre is (de nem hatásvadász!) 12
•
alkalmazza a mindennapi beszélők által használt kifejezéseket, kivéve a szakzsargont, a szlenget, a trágár beszédmódot
•
minden eszközzel törekedjen arra, hogy hiteles legyen (nyelvi eszközöktől a hivatkozásig, szakértők megszólaltatásán és pontos idézésén keresztül többféle eszközt bevetve)
Az írott szöveg legyen áttekinthető, amennyire lehet, tagoljuk bekezdésekkel, s használjunk egy vagy kétféle kiemelést a szövegtörzsön belül. Azonban a kiemelések egy-egy szót, egy-egy félmondatot érintsenek, mert ha az egész szöveg jelentős hányada kiemelt, az inkább visszatetsző, olyasmi, mintha kiabálva beszélnénk.
Az újságírás műfajai Hír, hírösszeállítás Hír mindaz, ami aktuális, érdekes, fontos és tényszerű. Ugyanakkor pontos, azaz tény- és adatszerű; tömör és világos, valamint közérthető. A hírnek hírértéke van. A hírösszeállítások több, összefüggő hírcsoportot, azok háttéranyagát, elemzéseket és esetlegesen hozzá kapcsolódó kommentárokat és interjúkat tartalmaz.
Tudósítás A tudósítás személyes élményeken alapul, azaz az újságíró által meglátogatott helyszíneken,
eseményeken,
körülményeken
megfigyelt,
továbbá
meghallgatott
véleményeken alapul, melyeket adatgyűjtéssel alátámasztott tényanyaggal egészítenek ki. A tárgyilagos vagy szubjektív szemlélet sokszor keveredik benne. E műfaj lehetőséget ad arra is, hogy összehasonlításokat tegyen az újságíró, ok-okozati összefüggéseket állapítson meg, ítéletet alkosson, s végső soron szépirodalmi eszközöket is alkalmazzon annak érdekében, hogy az Olvasó figyelmét megragadja, illetve minél érzékletesebben ábrázolja tárgyát. A cél az, hogy a lehető legpontosabban rekonstruáljon egy-egy eseményt vagy történést, miközben adatgyűjtésével és személyes jelenlétével hitelesíti a tudósítását.
13
Riport A riport alapja az élmény, melyet az újságíró átél. A cél itt is a valósághű megjelenítés, ezért a társadalmi, politikai, gazdasági háttérbe ágyazottan mondja el az eseményt, rögzíti a pillanatnyi állapotokat és gondolkodásra késztet. Olyan helyeket, miliőket mutat be, ahova az olvasó nem jutna el, de érdeklődésére számot tart. A riport lehet tényfeltáró, oknyomozó, elemző, bíráló, vagy dokumentumriport.
Interjú Az interjú során lehetőséget adunk, hogy interjúalanyunk egy-egy téma kapcsán kifejtse véleményét, olyan beszélgetés, melynek témája/eredménye közérdeklődésre tarthat számot. A politikusok számára ez a közszereplés egyik lehetősége. Az interjú során sok múlik azon, hogy a kérdező hogyan és mit kérdez, illetve hogyan reagál az elhangzottakra. Az interjú az egyik legjobb információszerző módszer, melynek eredménye végül a nyilvánosság elé kerül. Szerencsés, ha az interjúalany határozott állásponttal bír, de a legfontosabb, hogy a kérdező ne tegyen fel sugalmazó, bonyolult vagy eldöntendő kérdéseket.
14
Kommentár Tulajdonképpen a hírmagyarázatok műfaja, melyben az újságírónak ragaszkodnia kell az ismert tényekhez, ugyanakkor az összefüggéseket szubjektíve mutathatja be, természetesen alapos ismereteket feltételezve. Nagyon fontos, hogy jól különüljön el a hírektől, ez ugyanis megőrzi a lap hitelességét.
Jegyzet Általában egyetlen hírre, híradásra, tudósításra reagáló, markáns hangvételű, erős érzelmi töltetű írás. Ez a legszemélyesebb hangvétel műfaja is egyben, melyben a groteszk, az irónia, a fikció, a vélelem is helyet kaphat.
Glossza Általában konfliktusos helyzeteket feldolgozó, kritikus hangvégelű, ironikus cikk. Általában egyetlen hírre reagálva születik, s a célja, hogy a közérdek, a közfelfogás és etika megnyilvánulhasson. Alműfaja a karcolat.
Publicisztika A publicisztika kiindulópontja egy-egy hír, mely nem is feltétlenül a legaktuálisabb vagy legakutabb kérdéseket feszegeti. A tényeket társadalmi-gazdasági-politikai kontextusba helyez el, feltárja az összefüggéseket és az ellentmondásokat, s ezen keresztül kívánja a saját véleménye mellé állítani az olvasókat.
Kritika Irodalmi, képzőművészeti, színházi, zene- és filmkritika. Egy-egy esemény, könyv, bemutató bírálata és elemzése, esztétikai irányelvek közvetítése a feladata.
Ismét a hírértékről
15
A hírértékről ejtettünk már szót, itt most a tartalmi szempontokból vesszük újra elő. A hírérték tartalmi szempontból akkor magas, ha sok embert érintő problémáról szól, eléri az olvasókat (ingerküszöb-mérce) rossz hír ingerlőbb, vitára késztet, jobban megragad, igaz, a jó hír viszont hiányzik az olvasók érintettnek érezhetik magukat (közelség-mérce) híres és hírhedt személyek, nagyhatalmak, gazdasági szereplők jelennek meg benne a korábbi hírek folytatásaként, annak hatására jelenik meg (előzménye volt) − a folytatás is érdekes, ha a hír (előzmény) az volt, de − az előzményeknek ismertnek vagy ismertetendőnek kell lennie (alap és háttérinformációk is meg kell, hogy jelenjenek) − váratlan fordulat történt.
Bizonyítható, hiteles, megbízható, kiegyensúlyozott, mértékadó vélemény Az újságcikkek tartalmának mércéje, hogy mennyire bizonyítható, hiteles, a lap és az újságíró
mennyire
megbízható,
az
írások,
híranyagok
ideológiailag
mennyire
kiegyensúlyozottak, s mennyire tekinthetők mértékadóaknak a megfogalmazott vélemények, szerkesztőségi vélemények. Ennek érdekében a cikkek forrásmegjelölést, hivatkozásokat használnak, online megjelenés esetén pedig linkekkel vezetik a kíváncsi olvasót. Természetesen sok esetben anonimitást kérnek az interjúalanyok – ez az egyetlen elfogadható indok, amikor a hír forrása nincs pontosan megjelölve. A lap és a cikk hitelességét az újság, az újságíró korábbi megítélése, a megjelent cikkek bizonyíthatósága, hosszútávú helytállósága biztosítja. A megbízhatóságot és így a hitelességet nagyban növeli, ha szakújságírók dolgoznak egy-egy területen, az elemzéseket hozzáértő személy végzi, az adatforrások vagy az újságíró saját tapasztalatait jelentik vagy pedig megbízható forrást. Növeli a lap hitelességét és megbízhatóságát, ha a tényanyag és a vélemények elkülönülten jelennek meg, s ha a vélemények mértéktartóak, éleslátásról tesznek tanubizonyságot. A vélemények esetében fontos, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően ne sértse senki jogait, ugyanakkor irodalmi eszközökkel is megtámogatva fejezze ki az olvasók számára elfogadható, elgondolkodtató véleményeket. 16
Mélység és tömörség A jó írás az újságban is az, amely rövid, tömör, áttekinthető, logikusan felépített és a felvetett kérdésekre megadja a választ. A cikkünk legyen pontos és megbízható. Ez azt jelenti, hogy megalapozottan állításokat írjunk csak le. Azaz olyan tényeket közöljünk, melyeknek utánajártunk, melyeket megbízható hírforrásokból szereztünk. Ezzel eleget teszünk annak a kihívásnak is, hogy az írásunk megőrzi és építi az újságunk hírnevét, s nem utolsósorban az újságíró saját hírnevét is. Az olvasóközönség vélt érdeklődésének megfelelő mélységűnek kell lennie a cikkeknek – ezt egy bejáratott újságnál tudják is a szerkesztők és az újságírók. Ha bizonytalanok lennénk abban, hogy mi az esetünkben a megfelelő mélység, arra kell gondolnunk, hogy írásunknak 1) tartalmaznia kell minden szükséges információt 2) nem lehet hosszú, dagályos, hiszen a hosszú cikkeknek többnyire nagyon kevesen látnak neki. Az újságírás és –olvasás modern trendjét elemzők szerint egy-egy cikkre max. 2-3 percet szán az olvasó, így ilyen hosszúságú cikket kell írni. Kivétel természetesen az elemző, háttéranyagokat feltáró cikkek. Mindnyájuknál fontos azonban, hogy a lead olyan hatású legyen, hogy késztesse az olvasót a további olvasásra. Fogalmazzunk tömören, s így erőteljesebb, hatásosabb mondatokat kapunk. Azaz, ahol lehet, kerüljük
el a melléknevek,
határozók használatát.
Legyenek
gondolataink
félreérthetetlenül logikusan és átgondoltan leírva. Minden, a témába vágó kérdést érinteni kell, hogy ne maradjanak megválaszolatlan kérdések. Ugyanakkor a feladat sajátossága az, hogy egy jó hírnél mindig maradnak kérdések, melyekkel – főleg, ha az olvasóközönséget érdekli – foglalkozni kell a továbbiakban. Kihívás az is, hogy a hír maga a jéghegy csúcsa, előzményei és utóélete van. Ezért a megválaszolatlan kérdés kritériuma csak adott pillanatban elérhető tökéletességet jelent.
Az újságcikk tagolása Cím és alcím
17
A cím legyen érthető és figyelemfelkeltő, de ne legyen megtévesztő, mert az rontja a lap hírnevét és megbízhatóságát. Az alcím közelebbről határozza meg a cikk témáját, s jelezze az aktualitást.
Lead A lead a cikk címe és a törzsszöveg között helyezkedik el, általában kiemeléssel választják el a törzsszövegtől. Tartalmazza az alapvető információkat, s finoman utal a következtetésekre is. Ez az egyik legfontosabb tartalmi elem, hiszen ez adja el a cikket.
Kifejtés Az újságcikk törzsszövegét kialakítani nem is olyan egyszerű feladat. Fontos meghatározni, hogy mi a hír vagy alapötlet, melyek azok a dolgok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy érthetően, érdekesen le tudjuk írni, mik azok az információk, melyek szükségesek az olvasó számára. Fontos, hogy az összefüggések, a logikai sorrend érthető legyen, a kifejtésnek íve/iránya legyen.
18
Hír, alapötlet
Stílus
Újságcikk
Szükséges informáci ók
Összefüg gések
Ha kész a törzsszöveg, akkor érdemes még egy pillantást vetni rá, hogy ellenőrizzük: 1) nyelvi, helyesírási szempontból rendben van-e 2) világosak-e benne az összefüggések 3) nyilvánvaló-e a hírértéke 4) egyszerű és tömör-e? 5) Vajon szükséges-e további háttéranyag a megértéséhez?
Háttér Amennyiben a törzsszöveg megkívánja, a tördelőszerkesztő szépérzékére bízva oldalt vagy kisebb szövegboxokban kerülnek megjelenítésre a törzsszövegben nem megjeleníthető, de nem elhanyagolható háttérinformációk. Ezek tartalmilag is, elmélyülésben is segítik az olvasót, s segíthetnek megérteni a cikk üzenetét, ugyanakkor más, informatív anyagokat is tartalmazhat, mint pl. statisztikák, grafikonok, térképek, stb. A háttér annál nagyobb hangsúlyt kap, minél inkább terjedelmes egy híranyag feldolgozása, s apró, ill. ún. mínuszos hírek mellett egyáltalán nem fordul elő, ahogy glosszák, publicisztikák mellett sem.
19
Az újságcikkek felépítése tehát a tényektől a háttérinformációkon keresztül, a hír részletezésén át vezet, melyet később a követő hírek, végül az áttekintés, következtetés követi, amikor a hírérték a csökkenő pályára lép.
Külcsín. Az újság megjelenése Az újság megjelenése, rendezettsége, esztétikai kivitelezése nem az újságírók közvetlen feladati közé tartoznak, ugyanakkor nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a cikkek és maga a lap olvasótábora növekedjen.
20
A képek szerepe az újságírásban A képek, videók, térképek, ábrák, grafikonok, multimédiás elemek egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a modern újságírásban. A hírek, háttéranyagok értelmezéséhez nagyban hozzájárulnak, segítik az olvasók elmélyülését. Ugyanakkor egy-egy szemléletes képpel vagy videóval (természetesen ez utóbbi csak online megjelenésnél lehetséges), további közönséget is lehet toborozni, s szívesebben olvassák el a tartalmat. Emellett hitelessé teszi az olvasók számára az újságíró ismereteit, hiszen úgy tűnhet számukra, hogy valóban ott járt, valóban tapasztalatokat gyűjtött, valóban meghallgatta az embereket. Az újságok online felületén ráadásul további képeket is lehet csatolni egy-egy híranyaghoz, mely akár önálló életet is élhet.
21
Az újság külső megjelenése és a hír értékelése A képek, ábrák és más vizuális elemek alátámaszthatják a lap híranyagát, ugyanakkor bizonyos kompozíciók, harsány megjelenés és a vizuális elemek tartalma lehetővé teszi, hogy a bulvárlapként ítéljék meg az olvasók. Éppen ezért nagyon megfontoltan kell kialakítani az újság arculatát, s itt ismét gondolni kell az újság profiljára és a megszólított olvasótábor igényeire. A hírek értékelése nagyban függ tehát a lap esztétikai megjelenésétől.
Multimédia, kulcsszavak, fórum és kapcsolat Az újság dinamikusságát az online változatban lehet jól biztosítani. Ehhez szükség van multimédiás elemekre, a kulcsszavakra és kapcsolódó linkekre, fórumra és a visszajelzést biztosító kapcsolatra, mely lehet e-mail cím, telefonszám, stb. Fontos, hogy a kapcsolódó 22
linkek az újság saját tartalmaira (is) mutasson, ezzel is erősítve az olvasó számára a lap hitelességét és megbízhatóságát. A fórumok, hozzászólások áttekintésével az újságírók képet kaphatnak arról, hogy egyegy cikk milyen fogadtatásra talált, s melyek azok a témák, amelyek érdekelnék az olvasóikat. Ilyen jelzéseket e-mailen, a lap facebook vagy más közösségi oldalán is begyűjthetünk.
Online újságok Az online újságok sem egyformák, megkülönböztetünk mainstream híroldalakat, index- és katalógusoldalakat, véleményoldalakat, valamint véleménynyilvánításra indított oldalak. Vannak olyan hírportálok, amelyek teljes mértékben az interneten jelennek meg, mások mind online, mind papírformátumban megjelennek, ismét más lapok csak korlátozottan engedik a cikkeikhez a hozzáférést. Azok, amelyek online is jelen vannak, nemcsak kiszolgálják vele az olvasókat, de maguk is, az interaktivitás és multimédiás lehetőségek miatt hasznukra fordíthatják e megjelenési formát, s gyűjthetnek adatokat olvasóiktól. Az interneten megjelenő hírek rövid összefoglalóval (mint a lead), hívják fel a figyelmet a cikkre, s egy kattintással elérhető a cikk maga, s onnan további kattintással háttéranyagok, kapcsolódó publicisztikák, hivatkozások gyűjteménye is elérhető. Ez a fajta megjelenési forma a korábbihoz képest elképzelhetetlen dinamikát jelent, de egyúttal azt is feltételezhetjük, hogy még további fejlődéssel méginkább megbízható, szemléletes híranyagokat kapunk a közeljövőben.
23
24
Közösségi újságírás A közösségi újságírás olyan helyi hírekre összpontosít, amely egy-egy kis területen, városban vagy városrészben az ott lakókat érintheti. A helyi újságírók a helyi olvasóközönség érdeklődést elégítik ki. Általában heti rendszerességgel jelennek meg – illetve online változat esetén az új hír beérkezésekor frissül. A közösségi újságírás speciális változata, amikor a híreket lelkes amatőrök szerkesztik, akik a helyi közösséget érintő eseményeken résztvesznek. Mivel helyi emberek helyi híreket tálalnak, ezért, úgy tartják, hogy a közösségi újságírás bensőséges, személyes, a közösségi értékeket tükrözi, annak problémáival és mindennapjaival foglalkozik, de egyúttal vezető szerepet is kap. A vezető szerep abból fakad, hogy az újságban megjelenő hírek, problémák és események nagyobb publicitást érnek el, a közösség szócsöveként működik, de egyúttal a közösség ráhagyatkozik és elfogadja a közösségi újság véleményét is. Azonban a közösségi újság véleményének közel azonosnak kell lennie a közösség többségi véleményével, hiszen a közösség kontrollja, helyi információkat érintő véleménye ugyanabban a kis térben mozog. Ez azt is jelenti, hogy a hitelességet és megbízhatóságot ugyanaz a közösség biztosítja, akiről szólnak az írások.
Széleskörű információk helyi szinten Amikor közösségi újságírásról beszélünk a helyi szintű információgyűjtés az elsődleges. A cél: a helyi olvasókat helyi közérdekű információkkal lássuk el (pl. ingyenes jogitanácsadás, virágosztás, orvosi rendelő nyitvatartása), helyi híreket tegyünk közzé (pl. építkezések a környéken, új létesítmények megjelenése vagy trükkös tolvajok megjelenése). A helyi híranyagot, a korábban bemutatott újságírás szabályainak megfelelően tálalva, a helyi híreket felölelve dolgozzuk fel. Fontos, hogy a helyi közösség véleményét is tükrözzük. Ez
25
szükséges a közösségi bizalom megerősítéséhez, amely az alapja lesz annak, hogy további helyi hírek jussanak el lapunkhoz. Ne feledkezzünk meg arról, hogy minél nagyobb a közösség, annál sokszínűbb, a véleménye annál sokrétűbb. A közösségi újságírás hitelességét és befolyását pedig a helyiek bizalma adja meg, azaz a helyi vélemények sokszínűségének tükröződése egy-egy cikkben. A lokalitás, azaz az, hogy helyi hírekkel töltjük meg újságunkat, egy közösségi újságnál kiemelten fontos. Ken Byerlynak tulajdonítják a mondást, hogy „a Main Streeten történt közelharc
fontosabb,
mint
a
forradalom
Bulgáriában”.
Annyiban
mindenképpen
egyetérthetünk, hogy a hétköznapi olvasót valóban a helyi dolgok érintik, a helyi hírek a nélkülözhetetlenek a számára. A közösség számára a helyi politikai élet, annak hatásai, az oktatási intézmények, a helyi sporthírek, a bűnözés a fontos, éppen ezért alakultak a helyi híroldalak és alakulnak a közösségi újságok. Ehhez pedig olyan helyi aktív szereplők kellenek, akik részt vesznek a helyi közösség életében és az információikat érthető formában közre is adják.
Az igazsághoz való hűség 26
A közösségi újságírás nagy előnye, hogy helyi újságírók dolgoznak, akik maguk is részesei a helyi életnek, így érzik annak problémáit és örömeit, elkötelezettek és kíváncsiak. Ennek következtében valóban ismerik a helyi életet és a közösség véleményformálóit. A közösségi újságírók maguk is ilyen véleményformálók. Éppen ezért különösen fontos, hogy az újságírók elfogulatlanok legyenek, s minél hitelesebben közvetítsék a valóságot. Mivel általában kis közösségnek szólnak az írásaik, az olvasók jelentős része személyesen is részt vesz, megtapasztalja, hallott valamit a híranyagban megjelenő eseményekről, információkról. A hitelességet ezért az igazsághoz való hűség biztosítja. Az igazsághoz való hűséget úgy érhetjük el, ha adatokkal alátámasztott híranyagot állítunk össze és a véleményeket minden oldalról közvetítjük, az érvelésünk logikus és az újságíró személyes véleményét, értékítéletét elkülönülten jeleníti meg. Fontos, hogy minden oldalról
megközelítsük
a
problémákat,
így
teret
engedhetünk
a
közösség
véleménykülönbségeinek, s végső soron a helyi konfliktusok, problémák mediátorává is válhat a közösségi újság.
Bejegyzések hitelessége A közösségi újságírás – hasonlóan a blogokhoz – úgy őrzi meg a hitelességét, ha sokan olvassák és sokan aktív vagy passzív módon pozitív visszajelzést adnak. Az aktív pozitív visszajelzés azt jelenti, hogy jelzi az újság szerkesztőségének vagy az online újság fórumán, hogy tetszett az írás vagy a lapszám. Passzív pozitív módon pedig úgy jelezhet vissza, ha továbbra is olvassa a lapot vagy az online újságot – nyílván ennek mérése egy kissé bonyolultabb, de megoldható. A sok olvasó és a tőlük érkező visszajelzések adják a cikkek, hírek hitelességét, mert: •
ha sokan olvassák, azt feltételezhetjük, hogy hitelesnek tartják
•
a visszajelzések megerősíthetik vagy cáfolhatják információinkat (utóbbi esetben szükséges az információk és források ellenőrzése)
Minél többen olvassák írásainkat, annál biztosabb, hogy a közösségből visszajelzéseket kapunk. A hitelességen azonban a közösségi újságírónak magának is dolgoznia kell: a hozzá érkező információk hitelességét ellenőriznie kell, s a felmerülő kérdéseket a lehető legtöbb
27
szempontból meg kell vizsgálnia, konfliktusok esetén mindkét felet meg kell szólaltatnia. A hitelesség egyik legfontosabb mérőeszköze, ha az olvasói annak tartják. A hitelesség emeléséhez szükséges az empátia és a kulturális kompetenciák – bármennyire is kis közösségről beszélünk, a kulturális, vallási, elkötelezettségekbeli, iskolázottsági, nemi, életkor szerinti különbségek fellelhetőek. A kulturális kompetenciák fejleszthetőek, erre a következő módszerek ajánlottak a közösségi újságírók számára: •
Empatikus hozzáállás. Ezzel ragadhatjuk meg a probléma legfontosabb pontjait és a nézetkülönbségek gyökerét is.
•
A vélemények értő és értelmező meghallgatása
•
A nézőpontok váltogatása – mit gondolnék akkor, ha kívülről érkeztem volna és ugyanezt látnám vagy hallanám?
•
Tájékozódás a helyi közösségek élete és problémái felé
•
Általános kulturális kompetenciafejlesztés: multimédiás ismeretgyűjtés adott témában.
Közösségi kontroll A közösségi újságírás szerencsés helyzetben van, mert közvetlenül kapcsolódik az adott közösséghez, tulajdonképpen része annak. Ennek következtében könnyen eljuthatnak hozzá az információk, ugyanakkor a közösség közvetlenül tud reagálni az újságban megjelent írásokra. Ennek fényében az is tudható, hogy a közösség jutalmazza és szankcionálja a közösségi újságot, továbbá számonkérheti az információk forrását és kontrollt gyakorolhat a hitelesség felett. Az újságírók természetesen törekednek a megbízható információforrások feltérképezésére, a hiteles és informatív újságírásra, s minthogy a közösségen belül fejtik ki tevékenységüket, hamar visszajelzést is kapnak. A közösségi kontrollt a helyiek gyakorolják és elfordulnak az újságtól (és munkatársaitól), ha azok hitelüket veszítik. Lehetősége van arra is, hogy hosszabb távon befolyásolja a megjelentethető írások tematikáját, stílusát vagy elfogultságának irányát. Amennyiben erős a civil szféra a közösségen belül, a közösségi kontroll egyensúlyozza a szélsőséges vagy egy irányba mutató vélemények megjelenését és alapos, mértéktartó írásokra sarkallja a közösségi újság munkatársait. 28
Közösségi portálok szerepe A közösségi portálokon való jártasság, a kapcsolatok a helyi közösségek, civilek és politikusok, pedagógusok, művészek, vállalkozók, intézmények online megjelenései felé (weboldal, közösségi portálok profiljai, fórumai) mind elengedhetetlen a digitális korban. A közösségi portálokon szinte elsőként jelennek meg a hírek, vélemények, gondolatok, mintegy hírgyűjtő funkciót töltenek be. Meg kell ismerni ezeket a forrásokat, e források elfogultságait, hitelességét, kapcsolatba kell lépni a közreműködőikkel, sőt részt is lehet venni a közösségek kommunikációjában is – szem előtt tartva az etikai szempontokat és az elfogulatlanságot. A közösségi portálok nem csak abban kaphatnak szerepet, hogy az egyes helyi szereplőkkel kapcsolatos híreket megismerhetjük, de a kis közösségeik véleményeit is átolvashatjuk. Ezzel egy lépést tehetünk afelé, hogy a helyi közösség véleménykülönbségeit kitapintsuk egy-egy probléma kapcsán. Vegyük azonban figyelembe, hogy e közösségek egyedi érték- és ideológia fókusszal rendelkezhetnek, éppen ezért több közösséget is követnünk kell.
29
Közösségi újság – mi minden szükséges hozzá? Közösségi újság esetén viszonylag könnyen azonosíthatjuk azt a közeget, akik olvasóink lesznek, hiszen vagy tematikusan vagy a lokalitás okán elképzeléseink lehetnek róluk. A kérdés, hogy mit (milyen híreket és rovatokat) és hogyan prezentálunk olvasóinknak. A következőkben arról lesz szó, hogy egy közösségi (online) újság hogyan is épüljön fel, milyen megfontolásokat kell tennünk, s mi az, ami nem hiányozhat építőköveinkből.
Tervezd meg Építsd fel Készítsd el Reklámozd
Tervezd meg. Kiknek szól, hol lesz a helye (webhely), mi lesz a neve, mi lesz az elérhetősége (webhely, e-mail cím, stb.), milyen lesz a dizájn és ehhez hasonló kérdéseket kell első körben megválaszolni Építsd fel. Milyen rovatokat tartalmaz, azoknak ki lesz a szerkesztője/felelőse, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes rovatok, milyen módon érhető el az archívum? Milyen legyen az oldalak elrendezése? Készítsd el. Készüljenek el az első cikkek és a bemutatkozás, kerüljenek fel fotók és videók, szükség szerint animációk Reklámozd. Az olvasóknak meg kell tudnia a lap létezését. Ezt hogyan tudjuk elérni a helyi közösségben? Használjunk hírlevelet, reklámot, plakátot vagy épp közösségi platformokat? Más weboldalon keresztül hívjuk meg az Olvasókat (pl. egy rövid megjelenés vagy banner formájában)?
Hiperlokális platform
30
Hiperlokális platform – igen szép kifejezés, de mit is takar? Azt jelenti, hogy rendkívül helyi érdekeltségű (vagy egy kis közösséget érintő) online felületet kívánunk létrehozni. Ezzel persze nem kívánjuk a kívülállókat elriasztani, csak jelezzük, hogy ez egy speciális érdeklődésűeket (helyieket, kaktusztermesztőket, pékeket) érintő online újság. Amiért erről külön szót kell ejteni, az a hiperlokalitás kihívásaiban és szépségeiben rejlik. Mivel valóban keveseket érintő kérdéseket tárunk fel, azaz nem törekszünk globális hírforrássá válni, feltehetőleg a szerkesztőség alacsony költségvetésű, így költséghatékony megoldásokban kell gondolkodni – így pl. önkéntesekkel és amatőrökkel is dolgoznunk kell, kevés reklámbevételre számíthatunk, így sok kiadással nem számolhatunk (utazási- vagy reklámköltség). Ugyanakkor a hiperlokalitás szépsége, hogy a közösséget érintő kérdésekben középponttá, hubbá tudunk válni, a szerkesztők és újságírók lelkesedése és a lokális kötődések lehetővé teszik, hogy a közösséget igazán érintő kérdésekben véleményeket gyűjtsünk össze, jelen legyünk minden fontos mozzanatnál.
Újságíróink A közösségi újságírás fontos eleme maga az alkotó közösség, akik elszánták magukat, hogy idejükből és energiájukból áldozzanak a közösségért. Feltehetőleg korábban is aktív tagjai voltak a közösségnek, s így könnyedén jutottak hírekhez, s most létrejön egy platform, ahol ezeket továbbítani tudják, ahol a véleményüket kifejthetik. A közösségi újság szerkesztői és újságírói legtöbbször nem rendelkeznek ilyen jellegű végzettséggel, s mivel a munkájuk mellett végzik e tevékenységet, kompetenciafejlesztésre és motivációra van szükségük.
Motiválás A közösségi újság működéséért tevő újságíró, szerkesztő, fotós, informatikus, stb. munkáját a legtöbb közösségi újság nem vagy nem folyamatosan tudja díjazni, ezért a motiválásuk nagyon fontos. A motiváció csökkenését ugyanis szankcionálni nagyon nehéz, a közösség összetartó ereje és az egyéni büszkeség és aktivitás az, ami fenntartja a közösségi újság aktivitását. A motiválásra számos módszer létezik, ezek közül válogatva:
31
1. Büszke munkatárs. Köszönjük meg a munkatárs tevékenységét, figyeljünk oda érdemeire és kapjon mindig visszajelzést 2. Büszkeségeink. Ha az újságírók és más munkatársak egyetértenek, az online felületen biztosítsunk helyet a kollégák bemutatkozásának, pl. Munkatársaink aloldalon. 3. Feladatok. Kapjanak feladatot mindazok, akik részt vesznek az újság készítésében, s lehetőség szerint vegyük figyelembe egyéni érdeklődésüket. 4. Kompetenciafejlesztés. A kompetencia fejlődésével növekedhet az elkötelezettség. 5. Külső visszajelzések megosztása a teammel. A pozitív visszajelzések megerősítik az elkötelezettségében, az aktivitásában a kollégákat, míg a kritikák kiérlelhetik a bizonyítási vágyat.
A közösségi újságírók kompetenciái Szerencsés esetben az újságírói ambíciókat dédelgető közösségi aktivisták birtokolják a szükséges kompetenciákat vagy nyitottak azok fejlesztésére. E fejezetben a szükséges kompetenciákat tekintjük át. 1. Kíváncsiság és tudásvágy. Az újságíró mindenekelőtt bírjon kíváncsisággal és tudásvággyal, s minthogy egy közösségi újság munkatársa, legyen elkötelezett a közösség irányába. Munkájához szükség lehet a következő ismeretekre: a) társadalmi b) kommunikációs c) retorikai d) szociálpszichológiai e) médiajogi és médiaetikai ismeretek. Amennyiben ezen ismeretekből egy-egy elem hiányzik, az újságírói tapasztalat során kialakulhat, de mindent meg kell tenni, hogy e területeken bővüljenek az ismeretei. 2. Kommunikációs
készségek.
Akár
a
közösségen
belül,
akárpedig
a
munkafolyamatokban szükségesek az alapvető kommunikációs ismeretek, ha a kérdezés szabályaira, a híranyag megfogalmazásának módjára vagy épp az interjúalany elérésére gondolunk.
32
3. Etikett és protokoll. A hiperlokális közösségekben a protokolláris ismeretek szükségessége nem feltétlen nyilvánvaló, de az újságírónak nem szabad sértenie a közösség jóízlését, határait, s tudnia kell, hogy újságírói minőségében nem magánszemélyként van jelen, így a konszolidált megjelenés, kommunikáció és véleményformálás elengedhetetlen. 4. Alaposság és igényesség. Az újság jó hírnevét akkor tudja megőrizni, ha az információknak alaposan utánanéz, körültekintően gondoskodik minden vélemény befogadásáról és híranyagait igényesen, szabatosan és adatolva adja közre. 5. Empátia és tolerancia. A közösségi újságírók legfőbb eszköze az empátia, hiszen meg kell érezniük a közösség aktuális problémáit, szóra kell bírniuk riportalanyukat
és
toleranciát
kell
mutatniuk
mindennemű
másság
és
elkötelezettség irányába. 6. Logika. A logika is fontos készsége a team minden tagjának, kezdve az interjúkészítéstől a hírszerkesztésig, minden ponton szükséges, hogy logikusan érveljenek, azt felismerjék és megfelelő következtetést vonjanak le. 7. Íráskészség és hírszerkesztés. E kompetenciák magyarázatra szinte nem is szorulnak, mégis meg kell említeni, hogy nem elég ismerni a híreket, azt megfelelően, a nyelv szabályainak megfelelően, érdekesen kell tálalni, s ugyanakkor követni kell a hírértékkel bíró eseményeket, s azokat napirenden tartani, tájékozódni és tájékoztatni, míg a közösség számára fontosak lehetnek.
33
Tudásvágy
Kommunikációs készség
Íráskészség
Logika
Protokoll
Empátia és tolerancia
Igényesség
Szerkesztők fóruma A közösségi újságírás éppúgy csapatmunka, mint bármely más újságírás: szerkesztők, újságírók, fotósok és technikai munkatársak együtt dolgoznak azon, hogy színvonalas híranyagot állítsanak össze, miközben a véleményrovat és más tematikus rovatok is megtelnek új írásokkal. Az ő felelősségük, hogy naprakész információval álljanak olvasóik elé. Éppen ezért a team tagjai egymással kommunikálva próbálják meg kitalálni, hogy mi az, ami az olvasóikat érdekelné. Erre szolgál a szerkesztők fóruma, amely lehet egy csoportmegbeszélés vagy egy zárt online fórum is, a lényeg, hogy funkcióját betöltse: 1) Melyen információk bírnak hírértékkel? 2) Ki fog rajtuk dolgozni? 3) Milyen határidővel és milyen terjedelemben? 4) Mely véleményeknek adjunk teret? 5) Milyen képek kerüljenek a cikkek mellé? Emellett számos más döntést is várhat a közösségi újság munkatársaira, azt kell látnunk ebből, hogy naprakésznek kell lenniük, döntéseket kell hozniuk és fenn kell tartaniuk a munkatársak és az olvasók érdeklődését.
34
Irányelvek a közösségi újságíróknak A napi vagy heti döntések mellett a szerkesztőknek egy állandó irányelvet is meg kell határozniuk, amely szabályozza a cikkek, tanulmányok, publicisztikák elfogadásának, befogadásának kereteit. 1) Az írás hossza. 2) Stílusa. 3) Kézirat benyújtásának módja és határideje. 4) Szerzői jog, szerzőség és plágium. 5) Elfogadás és elutasítás más kritériumai. Ezen irányelvek lehetnek nyilvánosak, hogy a csatlakozni vágyók is értesüljenek a követelményekről. Az irányelvek a különböző rovatok stílusát és hosszát, a hozzájuk
35
csatolható képek minőségét is meghatározhatják, de itt lehet kitérni az etikai alapvetésekre is, mint például a véleményrovatokkal való azonosulás vagy a rasszizmus elutasítása elveit.
Etikai, jogi kérdések és a közösségi újságok Ahhoz, hogy a közösségi újság elkerülje a bírósági procedúrákat, be kell tartania az érvényes médiaszabályokat, adatvédelmi irányelveket, a védett tulajdonságokra vonatkozó törvényeket. Etikus magatartást kell tanusítania a megszólaltatott riportalanyok, hitek és meggyőződések irányába, a kisebbségek és védett tulajdonságok felé. Emellett figyelemmel kell lennie a szerzői jogokra, el kell kerülnie a plágiumot, továbbá be kell tartania a közösség írott és íratlan szabályait is.
Közösségi újságírás és hírhub-ok (hírcsomópontok) A közösségi újságírás, amennyiben betartja a közösség szabályait, munkatársai részt vesznek a közösség életében, könnyen válhatnak ún. hírhub-okká, azaz hírcsomópontokká. Így a közösségen túli hírekből, publicisztikákból közvetíthetnek a közösségük felé és tolmácsolhatják a hiperlokális híreket azok felé, akiket érdekelhet, pl. helyi politikusok, döntéshozók, intézmények, nagyobb közösségek, más közösségi újságok vagy országos lapok felé. Így bármennyire is kis közösséget érintő újságírásról van szó, nem feledkezhetünk meg az írásaink publikusságáról és arról, hogy a helyi hírek és tapasztalatok sokasága részei a globális eseményeknek. Egyrészt a kis közösségek életébe is beszivároghatnak a globális, nemzetközi, nemzeti vagy városi folyamatok, másrészt az események többsége helyi szinten történik. Hírhubokként tekinthetünk azokra a közösségi aktivistákra is, akik a közösségi élet több területén is megjelennek, s a közösség elszigetelt egységei között szállítják a híreket, alkalomadtán pedig az újság munkatársaihoz is eljuttatják a híreket. A szervezők, aktív résztvevők vagy épp az aktív ellenállók jó támpontokat adhatnak egy-egy cikk megírásánál, még akkor is, ha maguk nem vesznek részt a közösségi újságírásban.
36
Képriport, kísérőfotó – fotózás Ahogy az újságokat kinyitjuk, online lapokat tekintünk meg, szembeötlik, hogy minden hírt kép, karikatúra, grafika, infografika vagy videó egészít ki. A digitális korban ez alapvető, s nemcsak szemléletes, hanem segíti az információfeldolgozást, felkelti az olvasó érdeklődését. Éppen ezért megfontolandó, hogy híranyagainkat milyen módon tesszük vonzóvá, s talán a legegyszerűbb és szerzői jogi kihívásokat nem is jelent, ha a cikk mellé saját készítésű fotókat helyezünk el. A fotózáshoz engedélyt kell kérnünk azoktól, akik szerepelni fognak rajta, továbbá az ingatlan vagy ingóság tulajdonosától. Ha ez megtörtént, a következő döntéseket kell hoznunk: mi legyen a fénykép témája és azt hogyan jelenítjük meg? az apróbb részletek lesznek izgalmasak vagy nagyobb perspektívából kívánjuk láttatni? vegyük figyelembe a természetes vagy mesterséges fényforrás fényerejét, színét és irányát állítsuk be az élességet válasszunk exponálási időt, záridőt, fényérzékenységet döntsünk a vaku használatáról készítsünk több fotót. A leghelyesebb, ha fényképezőgépünket különböző fényviszonyok mellett kipróbáljuk, s a fentebbi itemeket végigpróbáljuk, kiismerjük gépünket és később magabiztosan végezzük el a beállításokat már akkor is, amikor hirtelen kell egy fotót készítenünk. Minden esetben próbáljunk ki több kompozíciót is, készítsünk több fotót. A fotók válogatása a szerkesztők feladata, de minden bizonnyal tudunk olyan képet készíteni, amely az olvasót segíti abban, hogy elképzelje azt a valóságot, amit az újságíró láthatott.
Összegzés Az újságírás és a közösségi újságírás alapvető szempontjait taglaltuk ezen e-learning tananyagban, miközben kísérletet tettünk arra, hogy egyszerre mutassuk meg e szakma kihívásait, a szükséges készségeket és bátorítsuk az olvasót arra, hogy próbálja ki magát 37
újságíróként is. A tananyag második felében egy különleges újságírói helyzettel szembesülhettünk, amikor az újság része annak a kis közösségnek, ahonnan a híreket szállítja. A tananyagban röviden áttekintettük a lehetséges újságírói műfajokat, a hírértéket, a hitelesség és megbízhatóság, valamint más etikai kérdések attribútumait, s számos helyen utaltunk a szükséges kompetenciákra. A tananyagban igyekeztünk a digitális kor, a multimédiás hírközlés által megváltozott viszonyokról szót ejteni, az olvasói igények változásáról szólni. Biztatunk mindenkit arra, hogy próbálja ki újságíró készségeit!
38
