Hírlevél év III. szám

Hírlevél

2008. év III. szám



4-5 DeLaval állatazonosítási rendszerek fejlődése



6-7 DeLaval megoldások a tejtermelő telepek takarmányozásában



8-9 A víz jelentősége – ST itatók, DWH fűtőrendszer



10-12 H  atékony tehénkomfort II. rész – Testkondíció pontozás



14 DeLaval pneumatikus tejkinyomó rendszer



15 DeLaval SM100 szerviz figyelő



16-17 Bemutatkozik a CDG Agráripari és Állattenyésztő Kft.



18-19 Független szakértők tollából: A tőgykezelés során leggyakrabban elkövetett hibák



20-22 Független szakértők tollából: Szarvasmarhák lábvégmegbetegedései II. rész – Fertőző oktanú elváltozások kezelése és a lábvégfürdetés

23 Érdekességek a nagyvilágból

DeLaval Kft. 2040 Budaörs Templom tér 4. Tel.: 23-501-820 Fax: 23-440-213 www.delaval.hu E-mail: [email protected] 2

© 2008 DeLaval. Minden jog fenntartva.

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

Tisztelt Partne­rünk! A higiénikus, könnyen tisztán tartható és tisztán is tartott, komfortos új istálló­ épületek száma egyre növekszik szerte az országban. A szarvasmarhatartók egyre inkább törekednek az EU erre vonatkozó szabályainak is megfelelve kialakítani a tehenek számára minél előnyösebb tartásmódot. A tehénkomfort alapjai egyszerűen megfogalmazhatók. A tiszta és komfortos környezetben tartott állatoknál a betegségek előfordulási gyakorisága csökken, az egészséges tehenek pedig a jövedelmező tejtermelés alapjai. Az állatbarát tehénkomfort megoldások segítenek elérni ezt a célt, melynek végeredménye a minőségi tejtermelés mellett a kiegyensúlyozottabb, egészséges és a környezeti stressznek kevésbé kitett állatállomány. Kötetlen tömegtartásban az állatok megfelelő és egyedi kezelésének és ellátásának alapfeltétele az egyedi állatazonosítás. Az azonosító rendszerek fejlődése és generáció­váltása meg fogja határozni a modern tejtermelő telepek mindennapi munkáját. Az év 365 napján folyamatosan üzemelő tejtermelő telepek számára az üzembiztos működtetés, a megelőző karbantartás és a szakszerű, pontos és gyors szerviz elsődleges szempont a termelésben. A fejőház a tehenészeti telepek „központi helyisége”, működésének állandó figyelése, a szükséges karbantartásokra való figyelmeztetés minden telep érdeke. A DeLaval a tejtermelő telepek mindennapi munkáját hivatott elősegíteni a nyereséges termelés elérése és a tehénbarát termékek, megoldások révén, melyek közül ismét szeretnénk bemutatni Önöknek néhány újdonságot. Üdvözlettel:

Gergely Edit ügyvezető igazgató

DeLaval szakmai nap Gödöllőn 2008. július 4-én tartottuk meg „A szarvasmarha lábvég megbetegedései” elnevezésű DeLaval szakmai napot Gödöllőn, két nemzetközileg elismert szakértő tevékeny részvételével. Dr. Lehoczky János az Állatorvostudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, a szegvári Puskin Tej Kft. állatorvosa a „Hazai tapasztalatok a szarvasmarha lábvég egészségügyben” címmel tartott nagyon színvonalas előadást. Másik előadónk Winston Ingalls (Ph. D. tejtermelési szakértő, DeLaval Kutatás és Fejlesztés Központ, Kansas City, USA) Egyesült Államokbeli tapasztalatait ismertette a nagyüzemi szarvasmarha tenyésztés lábvég megbetegedéseinek vonatkozásában az egybegyűltekkel. A szakmai napon mintegy 70 tejtermelő és a DeLaval márkaképviseletek kollégái vettek részt.

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

3

DeLaval állatazonosítási rendszerek Az állatok azonosítására több száz évre visszamenőleg is találunk példákat az állattartás történetében. A XVIII. és XIX. században az állatok beazonosítható jelölése elsősorban a tulajdon védelmét szolgálta: elterjedten alkalmazták az ún. billogozást, amikor az egy csordába, egy tulajdonoshoz tartozó állatok bőrébe belesütötték a jelet. Az idők során ezek módszere, technikája fejlődött. A XX. sz. első felében az állatok azonosítására tetoválást és más különböző jelöléseket használtak. Ezidőben kezdenek megjelenni a különböző nemzeti és nemzetközi tenyésztési, termelési szövetségek és szervezetek. Az egyedi azonosíthatóságnak az igénye egyre inkább előtérbe kerül: a korábbi tulajdonosi jelölések mellett szükség van az állatok egyedi azonosítására, hogy az egyre intenzívebb termelés és tenyésztés egyedi eredményei, az állatok betegségei regisztrálva legyenek és nyomonkövethetővé váljanak. Az 1960-as évektől kezdve a billogozás mellett már elterjedten alkalmazzák a különböző fém vagy műanyag füljelzőket, tetoválásokat, nyakszíj jelöléseket, láb és farokjelzőket stb. Az 1970-es évek elején különböző országok kutatóintézeteiben kifejlesztették az első elektronikus állatazonosító rendszereket. Ezek az első rendszerek a hagyományos komponensek felhasználásával készültek és a tehén nyakszíjára erősítették. A DeLaval saját kifejlesztésű azonosítási megoldással van jelen a piacon több mint 25 éve. Az egyedi azonosítók alkalmazhatók teheneken, juhokon és kecskéken valamint bivalyokon. A DeLaval hosszú élettartamú B-transzponderei használhatók a fejési rendszerekben a tejhozam regisztrálására, etetési rendszerekben a pontos abrakadagolásra és a tehenek válogatására. 1977-ben a DeLaval (akkor Alfa Laval Agri) elsőként jelent meg a piacon a transz­ pon­de­res elektronikus egyedi ab­rak­etetési rendszerrel, a Harper rend­szer­rel. Ekkor

4

egyedi tehénazonosítást még nem alkalmaztak, a transzponder a takarmánykiosztást vezérelte, a beállításokat a transzponderen lehetett megtenni. 1979-ben megjelent az AlfaFeed1 etetési rendszer, az első komputerizált rendszer, ahol az „A-transz­pon­der” csak a tehén azonosítására szolgált a processzor által vezérelt etetési rendszerben. Az 1980-as években az iparban megjelentek a speciális integrált áramkörök, ennek köszönhetően a transzponderek mérete is csökkent. A DeLaval (Alfa Laval Agri) 1984ben mutatta be új etetési rendszerét, az AlfaFeed 2-t, ahol már „B-transz­pon­de­rek” különböző változatait használták az etetőállásokban a pontos abrak kiosztáshoz. 1986-ban a DeLaval elsőként jelent meg a piacon a fejőházi azonosító kapuantennával és vele együtt az AlfaYield tejmérő rendszerrel. 1989-ben a DeLaval módosította transz­ pon­de­rét és az új formájú transz­pon­de­re­ ket kezdte gyártani. Még ebben az évben új etetési processzor jelent meg, az AlfaFeed Master. Ennek kialakítása, a processzor formája, kijelzője a mai ALPRO processzor elődjének is tekinthető. Az 1990-es évektől kezdve hivatalos szervezetek –legismertebb az ICAR – tesztelik az állatok azonosítására és regisztrálására szolgáló rendszereket, hogy biztosítva legyen az állatmozgások ellenőrzése a születéstől a vágóhídig. Megjelennek a piacon a különböző elektronikus azonosítórendszerek, injektálható transzponderek, elektronikus füljelzők és bendő bóluszok. 1990-ben kifejlesztésre került a tejhozam pontos regisztrálását szolgáló DeLaval fejőházi azonosítórendszer. 1991-ben indult az ALPRO rendszer világ­hódító útjára. Ez a negyedik generációs rendszer már a módosított, új B-transz­ pon­d e­r e­k et használja. A DeLaval az ALPRO rendszerrel egy komp­ lett te­lep­irá­nyí­tási rendszert kínál a felhasználónak:

ma már az ALPRO te­lep­irá­nyí­tá­si rend­ szer magába foglalja modul­szerűen az etetési rendszer, a fejési alrendszert, a vá­lo­ga­ tó­kapu rendszert és az ivarzásjelző ak­ti­vi­ tás­mé­rő rendszert. 1992-ben a DeLaval borjú­itató­auto­ma­ ták­kal jelenik meg a piacon és az ehhez ki­fejlesztett azo­no­sí­tó­rendszerrel. 1995-ben az automatikusan működő te­hén­ válogató kapukkal bővül az ALPRO rend­szer.

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

fejlődése

1954-ben Philadelphiában (USA) feltaláltak és kifejlesztettek egy ivarzás detektálására alkalmas eszközt, a későbbi ivarzásjelzők elődjét. Az első, kereskedelmi forgalomban kapható első generációs pedométerek a felfedezést követően kb. 10 évvel jelentek meg. 1998-ban megjelent a DeLaval egyik legsikeresebb és legmegbízhatóbb terméke a tehén ivarzását jelző, a világon elsőként az egyedi adatokat rádióhullám segítségével továbbító aktivitásmérő. 2000-ben a DeLaval elektronikus füljelzőket kezdett alkalmazni juhoknál és kecskéknél. 2005-től kezdődően alkalmazza a DeLaval a borjúitató automatáinál is az elektronikus ISO fültranszpondert. Az ISO szabványoknak megfelelő RFID elektronikus állatazonosítás egyre inkább felváltja a manuális vonalkódos vagy vonalkód nélküli füljelzéseket, mely szintén lehetséges a hagyományos füljelzővel együtt vagy anélkül. A juhok és kecskék elektronikus azonosítása az EU-ban kötelező lesz, ez­é v­t ől Spanyolország és Olaszország már al­ k a l ­m a z ­z a . Az elektroni­ kus ISO azo-

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

nosításban olyan különböző technológiák léteznek, mint az elektronikus füljelzők, elektronikus bó­l u­s zok vagy beültethető elektronikus jelzők, melyek mindegyike lehet akár half-duplex (HDX) vagy full-duplex (FDX) rendszerű. Az új kihívásoknak megfelelően a DeLaval kifejlesztette saját ISO azonosítási antennarendszerét, mely bármilyen fejőházban alkalmazható. A régi, hagyományos kapuantennához képest az új Multireader antennák nagyobb energiával aktivizálják és olvassák le az antenna aktív hatósugarába kerülő passzív, egyébként nem működő kisebb méretű ISO transz­p on­d e­r e­k et, mint a hagyományos, nagy méretű B-transz­pon­de­ rek­kel kompatibilis kapuantennák.

A  DeLaval az azonosítási rendszerét a telep­i rányítási rend­sze­rével együtt igazodva a kor követel­ mé­nyei­hez fo­lya­ma­tosan fejleszti. Ilyen fejlesztés eredménye a 2007-ben megjelent ISO RFID transz­pon­de­rek leolvasását megkönnyítő és nagy me­mó­­ria­­ kapacitással rendelkező kézi transz­pon­ der­olvasó, amely bárhol, bármilyen rendszerben alkalmazható: az állatok közt

sétálva messziről leolvasható és azonosítható az állat. A telepirányítási rendszer fejlődését meg­ha­tá­roz­za az egyre többféle adat és egy­re nagyobb információmennyiség, mely az ál­la­tokról bekerül. Növekszik a vezér­l ő­e gység memóriakapacitása, egyre nagyobb teljesítményű és gyorsabb proces�szorokat építenek be. Alapvető követelmény, hogy ezek a vezérlőegységek a nap 24 órájában, egész évben, több éven keresztül folyamatosan képesek legyenek működni. Ilyen az ALPRO processzor is, mely üzembiztonságát tekintve messze maga mögé utasítja a hagyományos számítógépeket. Hogy pontosan milyen fejlesztések és termékek jelennek meg az elkövetkező években az állatazonosítás és telepirányítási rendszerek területén, azt minden gyártó szigorú titokként kezeli, így a DeLaval is. Egy azonban biztos, az azonosítás, a minél biztosabb nyomonkövetés a születéstől a vágóhídig illetve a fogyasztó asztaláig napjainkban egyre erősebb követelmény az állati eredetű élelmiszerek biztonságos előállításában. Lehet, hogy a viszonylag nem is olyan messzi jövőben az állatok elektronikus azonosítása mellett a DNS molekuláris markerek is az állatok beazonosítására szolgálnak majd, aminek segítségével vis�szanyomozható lesz az állati termékek, a hús, tej stb. biztos eredete.

5

DeLaval megoldások a tejtermelő A jól ismert fejés- és hűtés­t echnoló­g i­ ák, valamint a tehénkomfort és istálló­be­ ren­de­zések mellett a DeLaval nagy figyelmet fordít a tehenek takarmányozására is. A takarmányozási technológiák fejlesztésének egyre nagyobb jelentősége van, hiszen a tejtermelés költségeinek legnagyobb részét – akár 50–60%-ot is – a takarmányozási költségek teszik ki. A múltban is alapvető jelentőségű volt a tehenek etetése, de ez a tevékenység jellemzően elkülönült az egyéb telepi munkáktól. A takarmányozás ma már egyre inkább a telepi és telepirányítási menedzsment része, melyek szoros kapcsolatban működnek egymással nap mint nap. A jó takarmányozás alapvető feltétele a hatékony telepirányítás, a termelési adatok megfelelő ismerete. Mérés nélkül nincs siker! (If you can measure it you can manage it!) – Ez az állítás különösen igaz a takarmányozásra. A takarmánykomponensek és takarmányozási költségek rendszeres mérése nélkül nem beszélhetünk hatékony telepirányításról. A DeLaval különböző megoldásokat kínál tejtermelő telepek számára a borjú és tehén takarmányozásban, mind kötött, mind kötetlen tartástechnológia esetén.

Megoldások a borjúnevelésben A tejtermelő telepek komplex etetési megoldásokhoz juthatnak már a borjak pár napos korától kezdve, hiszen a DeLaval borjúitató automatáinak különböző típusai már használhatók a születés után néhány nappal is. Az automatikus és egyedi tej- és abraketetés a borjak fejlettségi állapotának megfelelően történik a 25–30 fős csoportokban. A komputer vezérelt borjúetetésnél az egyedi tejadagok kiosztása az előre beprogramozott adatoknak megfelelően történik és mindig ugyanazt a hőmérsékletű tejet isszák a borjak. A csoportban lévő állatok szabadon, bármikor hozzáférnek a takarmányhoz és a tejhez. Az adagok optimalizáltak, ily módon a borjak nem tudnak többet fogyasztani a beprogramozott mennyiségnél. A borjúitató automaták rögzítik a napi fogyasztást és az ivási sebességet minden egyes borjúnál. A tejitatás és abraketetés együttes alkalmazásakor lehetővé válik az automatikus elválasztás, ennek köszönhetően a borjak korábban megkezdhetik a száraz takarmányok fogyasztását és a bendő fejlődése is sokkal gyorsabb lesz.

6

A DeLaval CF150X, CF500 és CF1000 itatóautomaták használhatók tejporral, friss tejjel vagy mindkettővel egyidejűleg. Mindegyik borjúetető automata képes önállóan, mint stand-alone berendezés üzemelni, de lehetséges azok ALPRO rendszerben történő működtetése is. Borjúitató automaták alkalmazásával a munkakörülmények jelentősen javíthatók. Az automaták megszabadítanak a nehéz kézi tejmelegítés, keverés és kiosztás mindennapos terhétől. Több éves üzemi tapasztalatok alapján borjanként 2–3 óra idő takarítható meg. A csoportos borjútartásból származó előny a megtakarított takarmány- és épületköltség. Ezen felül, a takar­mány­kiegészítők (folya­

dék vagy por ki­szerelésű gyógy­­ szerek, vi­t a­m i­n ok) pontos, egyedi adago­l á­ sa is meg­való­sítható borjú élő­t ömegre vagy előírt recep­ túra beprogramozásával. A borjúitatók mellett a DeLaval különböző ta­k ar­m ány­ ki­e gé­s zí­t őket is kínál a borjú­neveléshez. A  Feedtech Calcium supplement kalcium pótló, a Feedtech Electrolyte re­hid­ratáló hatású. A Feedtech Probiotic pro­bio­ti­kum Enterococcus faecium probiotikus baktériumot és prebiotikus galacto-oligo­ szacharidokat tartal­maz: adagolásával se­gít­ he­tünk az egészsége­sebb bélflóra kialakításában valamint a kórokozó bakériumokkal szembeni ellenállóképesség javításában. A Feedtech Probiotic stimulálja a jóindulatú baktériumokat és az immunrendszert, támogatja a bél mikroflóra kedvező egyensúlyának kialakulását. A  szükséges antibiotikumos kezelések során adagolásával a borjak felépülését segíti elő. A Feedtech borjútej tartósító a borjak emésztőrendszerének stabilizálására valamint a friss tej vagy tejpótló gyors és hatékony tartósítására készült.

Megoldások az üsző- és tehén takar­ má­nyozásban A DeLaval olyan etetési megoldásokat kínál az üszőknek az elválasztás után és a teheneknek, amelyek a legjobban beilleszthetők a működő telep tech­no­ló­giai fo­lya­ ma­t ai­b a. Nagy jelentősége van az üszők megfele­lő takarmányozásának, mivel a szaporodást meghatározza az állatok jó egészségi állapota és kondíciója. Alultakarmányozás esetén betegségek, paraziták támadhatják meg az állatokat, melynek következményeként az ivarérettség később jelentkezik. Az alacsony ener­gia­tar­tal­mú ta­kar­má­nyo­zás pe­te­fé­szek in­ak­ti­vi­tás­hoz

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

telepek takarmányozásában vezet, az ala­csony fehérjetartalmú takarmányok fogyasztása pedig rendszertelen vagy csöndes ivarzásokhoz vezethet. A tehenek takarmányozása meghatározó jelentőségű a tejtermelő tehenészetek nyereséges termelése szempontjából, kezdve a borjúneveléstől egészen a tejelő tehenek takarmányozásáig. A takarmányok szabad és folyamatos hozzáférhetősége bármely típusú technológia esetén igen fontos tényező. A kötött tartású istállókban is megvalósítható az egyedi abraketetés különböző méretű és típusú etetőkocsikkal, melyek sínen függve haladnak az istállóban. Az FCC120, FCC380 és FM460 etetőkocsikkal akár

napi 10 etetés végezhető 8 különböző abrak kiosztásával. A TMR etetés jól ismert, elterjedt takarmányozási technológia mind a kötött, mind a kötetlen tartásban. Teljes keverék etetése javíthatja a takarmányozás hatékonyságát. A ki­ egyen­súlyozott takar­mányozás esetén minden egyes falat a megfelelő mennyiségű komponenst tartalmazza. TMR etetésekor mintegy 4% javulás várható a takarmány hasznosulásában, a napi kétszeri és tömegtakarmány és abrak külön kiosztásához képest, továbbá a tejtermelésben 5%-kal nagyobb növekedést mutattak ki.

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

TMR etetéskor a ha­ gyo­m á­n yos etetéshez képest gyakran csökkenek az emésztési és anyagcsere zavarok. A DeLaval takarmánykeverő- és kiosztó­k ocsik különböző típusban, méretben és felszereltséggel kaphatók. A horizontális keverőcsigás 8 m3-es vagy 12 m3-es kocsik silómaróval is, a 17 m3-es változat és a függőleges keverőcsigás 4 m3–20 m3-es kocsik silómaró nélkül kaphatók. A mobil keverőkocsik mellett elektromos meghajtású, telepített 12 m3 álló keverőkocsi is rendelkezésre áll, melyet elsősorban a kötött tartású telepekre ajánlunk. A vertikális keverőkocsik előnye ott mutatkozik meg leginkább, ahol nagy mennyiségű szénát és szalmát etetnek a keverékben, ezért ezek a kocsik úgy készültek, hogy a nagy körbálákat is kezelni tudják. Minden keverőkocsi típus felszerelhető a különböző képességű elektronikus mérlegrendszerek bármelyikével: az egyszerű SI100-zal a közvetlen kézi méréshez, a stand-alone, programozható SI500-zal vagy a számítógéphez csatlakoztatható, programozható SI2040 mérleggel. Ha részleges TMR etetést (PMR) szeretne megvalósítani, akkor a TMR keverőkocsi mellett szükség van ALPRO abraketető állásokra is az istállóban. Egy etetőállás 25–30 tehenet képes ellátni minden nap és egyidejűleg max. 4 különböző abrakfélét adagolhat a teheneknek. Az abrak kiosztási sebessége összhangban van az állatok evési sebességével, ezért nem marad a jászolban a drága abrak. A koncentrátum adagok mindig megegyeznek és nem okozhat gondot, hogy éppen ki takarmányoz melyik műszakban. A  DeLaval etetési rendszer minden egyes tehén napi abrakfogyasztását rögzítí és riaszt, ha valamelyik állat az előírtnál kevesebbet fogyaszt. Az egyedi abraketetés az állat termelésének megfelelően történik és követi a laktációs tejtermelést. Ennek köszönhetően megelőzhetőek a túletetések és jelentős költség takarítható meg, nem utolsó sorban pedig a tapasztalatok szerint a tejtermelés is növekszik. Az ellést követően a csúcster-

melési periódusnak nagy jelentősége van. Ha ebben az életszakaszban az ún. kihívásos takarmányozást alkalmazzák, ahol minden tehén megkap egy bizonyos céladagot a tejhozamától függetlenül, akkor lehetővé válhat, hogy a tehenek „megmutassák” potenciális termelésüket. E szakaszban minden egy kg extra tej 200 kg többletet jelent a laktációban. Ezzel szemben, a takarmányfelvétel 5 %-os csökkentése a tejtermelésben 2,5 kg tejtermelés kieséshez vezet. Az etetési rendszerek kombinációjával a termelő számára lehetővé válik egy alap TMR adag alkalmazása, ami kielégíti az alacsonyabb termelésű tehenek szükségleteit. A komputerizált etetőállással pedig a több tejet termelő tehenek további igényeit biztosítja. Ily módon megoldható a laktáció szakaszának, a testkondíciónak és életkornak megfelelő egyedi ellátás is. A tehenenkénti takarmányfogyasztás és az egyes állásokban kiosztott abrak össz­ mennyisége ellenőrizhető és akár auto­mati­ kusan is kinyomtatható. A számítógép vezérelt abraketetés felkínálja a tejhozam növelésének lehetőségét és a felesleges kiadagolt abrak mennyiségének csökkentését. A telepirányítás színvonala elsődleges fontosságú tényező, amely meghatározza a számítógép vezérelt etetés használatának előnyeit. A PMR etetési rendszert alkalmazó telepek számára gazdasági előnyt jelent az a tény is, hogy itt mutatkozik a legnagyobb lehetőség a javulásra, mivel hiányzik a tejtermelés életkor és laktációs szakasz szerinti csoportosítása. Természetesen a DeLaval a tehenek számára is kínál különböző ta­kar­mány­ki­egé­szí­tő­ ket: a Feedtech Silage silótartósító adalékot és a Feedtech Propilenglycol-t, mely megelőző kezelésként adagolható az állatoknak az etetőállásokban. A hatékony takarmányozás alapvető feltétele a nyereséges és minőségi tejtermelésnek. A DeLaval számos megoldást kínál a takarmányozásban – egész a borjúkortól kezdve – minden típusú tejtermelőtelep számára.

7

A víz jelentősége – ST itatók, DWH fűtő A tej majdnem 90%-a víz, így nem meglepő, hogy a tehén vízfogyasztása jelentős mértékben befolyásolja a tejtermelést. Ha gondoskodnak a megfelelő frissvíz-ellátás­ ról, akkor a tehén többet iszik, több takarmányt fogyaszt és több tejet ad. Ez első lá­ tásra nagyon egyszerűen hangzik, de itt nagyon nagy vízmennyiségről van szó. Egy kilogramm szárazanyag fogyasztásához öt liter vízre van szükség. A tehénnek leg­ alább három liter vizet kell fogyasztania egy liter tej előállításához. Ez azt jelenti, hogy a nagyhozamú tehenek minden nap több mint 150 liter vizet fogyasztanak! A meleg vagy száraz klímától függően ez a mennyiség nagyobb is lehet. A tehenek szeretnek gyorsan inni – akár 20 liter vizet is elfogyasztanak egy perc alatt. Ha nem jutnak hozzá ennyi vízhez, akkor a vízfogyasztásuk csökken és ennek kárát a tejhozam látja. A vízfogyasztás 40%-os csökkenése a tejtermelést 25%-kal csökkent­ heti. Alapvető fontosságú, hogy a tehén vízigényét kielégítsék. A tehenek szeretnek inni a takarmányfogyasztás közben és rögtön a fejés után. A nagy kiterjedésű, nyu­ godt vízfelületet kedvelik, ahonnan gyorsan és stresszmentesen tudnak fogyasztani. Ez az ivási szokás elősegíti a további takarmány- és még nagyobb vízfogyasztást, következésképp a nagyobb tejhozamot. Térigény Az itató körül három-négy méter szabad területre van szükség a lökdösődés és tolakodás elkerülése érdekében. Nagyon fontos a rangsorban hátrébb lévő tehenek számára, hogy ne kelljen félniük attól, hogy a domináns állatok félrelökik őket a vízfogyasztás közben.

Hőmérséklet Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy milyen hőfokú legyen az

ivóvíz a legnagyobb tejhozam eléréséhez. A kutatók többsége azt állítja, hogy a tehenek ivóvizének hőmérséklete 15 °C és 17 °C közötti legyen. Ezen a hőmérsékleten fogyasztja a tehén a legtöbb vizet.

Tisztaság Ne feledkezzünk meg arról, hogy a víztartály heti egyszeri kiöblítése befolyásolhatja a tejtermelést. A tehenek tiszta, friss vizet szeretnek fogyasztani. Még nálunk embereknél is érzékenyebbek a gyenge minőségű vízre. Amikor végigsétál a víztartály mellett, gondolja el, hogy inna-e a vízből. Ha a válasz „nem”, akkor a vizet tisztítani kell.

Minőség A vízminőség romlását a baktériumok nagy száma, a vegyszerek, a szerves és ásványi anyagok okozhatják. Sajnos, még az esetlegesen elviselhető mértékűnek tartott szennyezés is zavarhatja a teheneket, mivel nagyon érzékenyek a vízminőségre. Ha nem biztos a víz megfelelő minőségében, akkor vegyen vízmintát és vizsgáltassa meg. A vízmintákat a víztartályból vagy az itatóedényből kell venni; nem a vízforrásból. A minta előírásszerű kezelése nagyon fontos. Használja a mintavizsgáló laboratórium által adott tartályokat. A baktériumvizsgálatokra szolgáló mintákat hidegen (jégen) kell tartani vagy hat órán belül el kell juttatni a labora-

8

tóriumba. A vízvizsgálat évente minimum egyszer javasolt tekintet nélkül arra, hogy felmerült-e valamilyen probléma. A vízvizsgálatról évről-évre jegyzőkönyvet kell készíteni, így megfelelő igazolás áll rendelkezésre egy esetleges fertőzés előfordulása esetén.

Vízellátás és vízforrás A kötetlen tartású istállókban itatóedények helyett itatóvályúk használata javasolt. Minden egyes állatcsoportra legalább két itatóvályút kell biztosítani, hogy az alacsonyabb rangú tehenek is tudjanak vizet fogyasztani. A gazdaságokban végzett kutatások szerint az itatóvályúk hossza tehenenként öt centiméter, az optimális magasság pedig 60 és 90 cm közötti legyen. A magasság öt-nyolc centiméterrel történő csökkentése ésszerű lehet a Jersey teheneknél. A vízmélység minimum nyolc centiméter legyen, hogy az állatok a szájukat két és fél centiméter mélységben be tudják meríteni a vízbe. A pihenőtérben legalább két vízforrást kell biztosítani minden egyes tehéncsoportra. A kötött tartású rendszerekben optimális megoldásnak az tekinthető, ha mindegyik tehénnek van saját itató­ edénye.

Pozícionálás és istállótervezés A laktációs tehenek az itatóhoz közel kell hogy legyenek, különösen a nagyon

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

rendszer meleg vagy hideg időszakokban. Meleg időben a tiszta vízellátást árnyékos helyeken vagy hűtött pihenőtérben kell biztosítani, illetve fagyos időjárás esetén a vízellátásra szolgáló edényt biztonságos lejtős felületre kell helyezni. Ügyeljen arra, hogy az állásokban vagy a többi pihenőterületen ne gyűljön össze túl sok víz, mivel így nagyobb lehet a valószínűsége a tőgygyulladás vagy egyéb betegség előfordulásának. A tehenek hajlamosak arra, hogy a napi

vízszükségletüket a fejési idő közelében fogyasszák el, gyakran rögtön a fejés után, ezért előnyös megoldásnak tűnik a vízellátás biztosítása az etetőtérben és a fejőházból kivezető útvonalon vagy automatikus fejőrendszereknél a kijárat közelében. A tejgazdaságok többségében extra itatóvályú került elhelyezésre a fejőház kijáratánál vagy magában a fejőházban gondoskodnak a vízellátásról. A trágyával történő szennyezés elkerülése érdekében az itatóedényeket ne helyezze túl alacsonyra.

Természetes viselkedés Az emberekhez hasonlóan a tehenek is először esznek, utána isznak, majd esznek és isznak stb. Ezért a itatóvályúkat könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni az etetőasztaltól számított 15 méteres távolságon belül.

Ranglista A kutatások szerint az engedékeny tehenek ritkábban használják az itatóedényeket, mint azok az agresszívabb társaik, amelyek ugyanabból az itatóedényből isznak. Így ezek a tehenek kevesebb vizet és takarmányt fogyasztanak, ezért az általuk leadott tej zsírtartalma alacsonyabb lesz. A tehenek

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

Fűtött szoba

ilyenfajta szociális kapcsolatai fontos döntési szempontot jelentenek az olyan kötött tartású istállókban, ahol ugyanazt az itatóedényt két tehén használja. Néha a probléma megoldása az, ha a problémás tehenet egyszerűen csak áthelyezik egy másik állásba.

DeLaval ST itatók és a DWH200 vízmelegítő – fagymentesíthető rozsdamentes itatók A DeLaval ST rozsdamentes itatók nagy vízfelületű, nagy kapacitású vízforrást jelentenek állatainak. A dönthető kialakítású itató nagy, nyugodt vízfelületet, stresszmentes vízfelvételt biztosít. Az itatót kön�nyű tisztán tartani és szervizelni. A vályú rozsdamentes acélból készül, robosztus kialakítású. A nagy teherbírású horganyzott tartókeret, falra vagy padozatra is szerelhető. A szelep fedőlapjának eltávolítása kön�nyű, így karbantartása egyszerű. A  sima belső felületnek és a dönthető kialakításnak köszönhetően könnyen tisztítható, nagyon higiénikus. A szelep kapacitása: 40 liter/ perc; 5 bar nyomás mellett. Az ST itatók fagymentesítése két módon lehetsé­ ges: egy kiegészítő készlet be­sze­re­ lé­sével hi­deg­ben a szelep víz­­át­­eresz­ té­s e meg­i n­d ítható (ter­­mosz­­tát­tal sza­ bá­l yoz­h ató) vagy DWH200 víz­me­le­ gí­tő rendszerrel. A DWH200 víz­ mele­g í­t ő mint egy k ö z ­p o n t i f ű ­t é s ­ r e n d ­s z e r m ű k ö dik. A központi fűtőegység a kívánt hőmérsékletre me-

legíti a vizet amit a keringtető szivattyú körbejuttat az egész vízrendszeren. A vízhőmérséklet a vezérlő segítségével állítható be. A rendszer nem csak melegíti a vizet az itatókban, de a szelepeken keresztül azokat melegített vízzel látja el. Egy DWH200 rendszer, 200 méter hosszú vízrendszert tud melegen tartani. A DWH200 vízmelegítő jellemzői, előnyei a következők. A fűtőszál nincs direkt kontaktusban a vízzel, a vízkövesedés csökkentése érdekében. A DWH200 – az energiatakarékosság miatt – a visszatérő víz hőmérsékletét méri. A kívánt hőmérséklet manuálisan állítható. Figyelmezteti a kezelőt, ha a visszatérő vízhőmérséklet túl alacsony lenne. Nyári és téli üzemmód állítható be a készüléken. Télen fűt, nyáron meghatározott időközönként rövid ideig járatja magát, a szivattyú „beállásának” megakadályozása miatt. A rendszer biztonsági hő-érzékelővel ellátott, mely véd a túlmelegítéstől.

9

Hatékony tehénkomfort II. rész – A testkondíció pontozás szerepe A testkondíció pontozás (Body Condi­tion Scoring, BCS) egyszerű technikája jelentős mértékben hozzájárulhat a megfelelő tenyésztési és telepirányítási döntésekhez. A módszer segítségével biztosítható, hogy a tehén megfelelő kondícióban legyen életciklusának minden egyes szakaszában, valamint hogy pontos takarmányozási korrekciókat tudjunk végrehajtani a problémás esetek megszüntetésére.

A pontszám meghatározásának célja

a pontszám felhívja a figyelmet a jövőben elvégzendő feladatokra is. A testkondíció pontszám jelzi, hogy a tehénnek mennyi tárolt energiája van jövőbeli felhasználásra. A testkondíció pont­szá­mok kialakításának célja, hogy a gazdaságok és takarmányozási szakemberek pontosabban kiértékelhessék és nyomon követhessék az állatok testkondícióját. A pontszám nyomon követése rendkívül fontos, mivel a testkondíció havi változása szorosabb összefüggésben áll az egészséggel, a tejtermeléssel és a szaporodási mutatókkal, mint az állat adott napi testkondíciója.

giatartalékát fejezi ki, nem pedig a testtömeget. A testtömeg változhat a testzsír, csontozat, emésztőrendszer és tőgy változásai miatt. BCS = 1,5 A tehén túlzottan sovány. Remélhetőleg ritkán fordul elő ilyen állapotú állat a gazdaságokban. Nem ad elegendő tejet vagy nem megfelelő a szaporodóképessége. Az ilyen tehén valószínűleg nem egészséges. A csigolyák, a rövid bordák, a medence, a csípőcsont és a faroktő nagyon élesen elkülönülve látható. A harántnyúlványok fele kivehető. Az ínszalagok jól láthatóak. A faroktő környékén mély üreg látható. A faroktő és a csípőcsont között a bőr redőzött.

A testkondíció pontszám azt jelzi, hogy a tehénnek mennyi tárolt energiája van a A testkondíció pontszám jövőbeli felhasználásra. A BCS érték semeghatározása gítséget nyújt az energiaegyensúly nyoA horpasznál, a farnál és a faroktőnél ellenBCS = 2,0 mon követésében, továbbá a tejtermelési őrizze vizuálisan és érintéssel a zsírmen�A tehén nagyon sovány, kevés tejet ad és és szaporodási teljesítmény értelmezésényiséget, és adjon egy pontszámot 1 és 5 gyenge a szaporodási képessége. Ez nem ben. között. A kiértékelés szempontjából a leg A legáltalánosabb testkondíció-értékeléjelez feltétlenül betegséget. A gerincvokritikusabb terület a faroktő és a medennal és a rövid bordák jól láthatóak, viszont ce, ill. a gerinc és a faroktő felől a medensi rendszer egytől ötig osztályozza a teaz egyes csigolyák kiemelkedése nem felcéhez és a csípőcsonthoz tartó ínszalagok. heneket, ahol egy a sovány, míg öt az eltűnő. A rövid bordák kiemelkednek. A röA kutatások szerint az itt található faggyúhízott teheneket jelöli. Ezt a módszert vid bordák felső felülete kézzel tapintható. mennyiség összefüggésben van a testen beaz Egyesült Államokban fejlesztették ki A harántnyúlványok fele/harmada látható. lül felhalmozódott faggyúmennyiséggel. (Virginia Polytechnic Institute and State A medence és a csípő kiemelkedik. A csíA testkondíció pontszám inkább a test enerUniversity). A testkondíció pontszám meghatározásakor az alábbi testfelületeket kell kiérTestkondíció-pontszámok táblázata tékelni: faroktő, medence, ágyék és a csontok közeA faroktő és a medence A faroktő és környezete Medence TestkondícióCsigolyák lében található ínszalagok, közötti vonal hátulnézete pontszám a hát közepén kötőszövetek. Hátulnézet Oldalnézet oldalnézete (keresztmetszet)  A testkondíciót az egyes takarmányozási csoportok szerint szükséges ki­ér­té­ 1. Súlyos soványság kel­ni. A pontszám ugyanis a takarmány va­ló­sá­gos energiatartalmát tük­rözi. 2. A csigolya alak  A tehenek kiértékelése eljól kivehető végezhető az ellés utáni vizsgálat során, a termékenyítéskor, a vemhesség 3. Arányos kiemelkedettség vizsgálatkor, illetve adott és fedettség esetben a késői laktációs és a szárazra állítási sza4. A csigolya alak kaszban. már nem látható A testkondíció kiértékeannyira, nagyobb a fedettség lése segítséget nyújt a tehén múltbeli takarmányozá5. Súlyos elhízás si státuszának felmérésében és annak meghatározásában, hogy a tejtermelési és szaporodási eredmények miért jók Forrás: A.J. Edmondson, I.J. Lean, C.O. Weaver, T. Farver and G. Webster. 1989. A body condition scoring chart vagy rosszak. Ezen kívül ez for Holstein dairy cows. J. Dairy Sci. 72:68- 78 

10

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

– Testkondíció pontozás pőcsonton nem tapintható faggyúréteg. Az ínszalagok elkülönülnek és jól láthatóak. A faroktő környezetében nagy bemélyedés látható. A faroktő és a csípőcsont között a bőr redőzött. BCS = 2,5 A tejtermelő gazdaság ajánlott célkitűzése, hogy a 2,5 BCS pontszám alatti tehenek aránya az állományban maximum 10 százalék legyen. Ez az érték a legalacsonyabb elfogadható testkondíció-pontszám. A 2,5 testkondíció ponttal rendelkező teheneknél a csigolyák még kiemelkedve, de már nem különállóan láthatóak. A rövid bordák megszámlálhatóak, de nem csontos kinézetűek. A harántnyúlványok harmada/negyede látható. Az ínszalagok jól láthatóak, de nem olyan elkülönülten, mint a 2,0 BCS pontszám esetén. A medence és a csípő is csontos kinézetű, viszont a csípőnél faggyúréteg tapintható. A faroktő környezetében bemélyedés látható. BCS = 3,0 A tehén minden bizonnyal egészséges és sok tejet ad. Ha azonban 3,0 vagy alacsonyabb pontszámmal rendelkező tehén ellik, akkor nem valószínű, hogy elég testzsírral rendelkezik a csúcshozamhoz és a szárazanyag-bevitel növelésének kivárásához.

Ennél a pontszámnál a far bemélyedése „U” és „V” alak közötti. A 3,0 BCS pontszám alatti tehenek esetén ez a terület „V” alakú. A gerincoszlop látható, viszont az egyes csigolyák környéke kerek formájú. A rövid bordák fedettek. A harántnyúlványok maximum negyede látható. Az ínszalagokat faggyúréteg fedi, de még kiemelkednek. A medence és a csípőnél kevés faggyúréteg tapintható. A faroktő környéke picit bemélyed, de a bőr nem redőzött. BCS = 3,5 A szárazra állított és az ellésre váró tehenek esetén a testkondíció-pontszámnak el kell érnie a 3,5 értéket. Ezeknél a teheneknél a gerincoszlop mentén, a rövid bordáknál és az ínszalagoknál faggyúréteg tapintható. A medence és a csípő kerek. A harántnyúlványok nem különülnek el. A farkcsonti ínszalag már nem nagyon látható, viszont a keresztcsonti ínszalag még igen. A faroktő környezete telt. BCS = 4,0 Az ebbe a csoportba tartozó ellő tehenek kevesebbet esznek, nagyobb súlyt veszítenek és gyakran fordul elő náluk anyagcsere-probléma. A tehén háta lapos, mivel a faggyúréteg kitölti ezt a területet. A rövid bordák nem különülnek el, de még ép-

Fejős tehenek javasolt testkondíció pontszámai

Testkondíció pontszám

5.0

4.0

3.0

2.0

Ellés

Csúcslaktáció

Fogamzás

Forrás: Hulsen, Jan, Koesignalen.

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

Szárazra állítás

Ellés

pen tapinthatók. A medence és a csípő elhízottnak néz ki. A medence és a csípő közötti „U” alak egyenletes felületű, bemélyedés nélküli. Az ínszalagok nem láthatóak. A faroktő környéke faggyúréteggel borított és zsírredők láthatók. BCS = 5,0 A tehén nagyon kövér, anyagcsere- és tenyésztési problémái lehetnek. A gerincoszlop és a rövid bordák nem láthatóak és nehezen tapinthatók. A medence és a csípő környéke teljesen faggyúréteggel fedett és nehezen tapintható. A farrész és a faroktő teljesen faggyúréteggel fedett.

Javasolt BCS pontszámok A tehenekre az alábbi esetekben javasolt kiértékelni a testkondíció pontszámot: elléskor, az ellés utáni első vizsgálatkor, termékenyítéskor, vemhesség vizsgálatkor, illetve szükség esetén a késői laktációs és a szárazra állítási fázisban. A takarmányozási szakembereknek minden egyes takarmányozási csoportra meg kell határozniuk az átlagos BCS értéket. A testkondíció jobb mutatója a táplálék energiatartalmának, mint a takarmány számítógép által előre kiszámított energiaértéke. Ha a tehén túl sovány a korai laktációs szakaszban, akkor növelje a táplálék energiatartalmát és keressen megoldást a szárazanyag-felvétel növelésére. Ellenőrizze, hogy nem fordulnak-e elő komolyabb anyagcsere problémák, mivel ez is oka lehet a súlyveszteségnek. A késői laktációs szakaszban lévő tehenek sokkal hatékonyabban használják fel a tartalék energiájukat, mint a szárazra állított tehenek (75 százalék hatékonyság 60 helyett). Ezért javasolt a tehenek megfelelő kondícionálása a középső/késői laktációs szakaszban (75 és 100 közötti tejelő napok), tehát inkább ebben időszakban kell elérni a 3,5 BCS értéket, mint a szárazra állítás alatt. Ha a tehenek testtömege túl nagy a késői laktációs szakaszban, akkor inkább ebben az időszakban csökkentse azonnal a takarmány energiatartalmát, mint a szárazra állítás alatt. Csoportos etetéskor fontos alapfeltétel, hogy a csoporton belüli BCS érték lehetőleg minél egységesebb legyen. Problémát okozhat, ha ezt a feltételt nem teljesítik. Ilyen esetben egyes teheneknél komoly anyagcsere-probléma fordulhat elő, így a korai laktációs szakaszban csökken

11

a szárazanyag-felvételük. Előfordulhat az is, hogy a teheneket nem TMR rendszerrel etetik. Például a tehenek kiválogathatók vagy külön kapnak szálas takarmányt. Előfordulhat az is, hogy a teheneknek csülökés lábproblémájuk van, így egyes tehenek nem jutnak el a jászolig. Komoly szaporodási problémák is lehetnek, így egyes tehenek hosszabb ideig tartoznak egy adott csoporthoz, mint kellene – ezek a tehenek elhíznak, míg a csoportba tartozó többi tehén jól tejel és megkapja a számára szükséges takarmányt. Ha a csoportban a testkondíció nem egységes, akkor nehéz megtervezni, hogy a takarmányadag az összes tehénre megfelelő legyen. A legvalószínűbb esetben az fordul elő, hogy egyes tehenek esetén a takarmány tápanyagtartalma nem elegendő, míg mások túl sokat kapnak. A túl sok tápanyagot fogyasztó tehén elhízik és az elfogyasztott tápérték veszendőbe megy.

Korai laktáció Tudjuk azt, hogy a korai laktációs szakaszban a tejtermeléshez szükséges energia jelentős részét a tehén a saját testzsírtartalékából fedezi. A tejelés első 100 napja alatt így nem szokatlan a napi egy, másfél kilogramm testtömeg vesztés. 45 gramm mozgósított zsír kb. három kilogramm tej termelését támogatja. Több állománynál átlagosan a testkondíció-pontszám 0,5-es csökkenését mérték 30  tejelő nap alatt. Megfelelő célkitűzésnek tekinthető, ha ebben az időszakban a pontcsökkenés mértéke nem haladja meg a 0,5 értéket. A testkondíció-pontszám azonban semmiképp se csökkenjen 1 pontnál nagyobb mértékben 30 napos tejelési időszak alatt. Az igen nagy pontcsökkenést felmutató tehenek

12

ivarzása rendszertelenné válik, az első ovulációig hosszabb idő telik el és nem sikerül a termékenyítésük, ugyanakkor a tejtermelésük is kevésbé stabil. Azok a tehenek, melyeknek BCS pontszáma 3,75 felett van az ellés előtt, hajlamosabbak a csökkent takarmányfelvételre, a tömegvesztésre, a májzsírosodásra, a ketózisra, a magas nem észterifikált zsírsavszintre (NEFA), az ellési és szaporodási problémákra. Amikor a tehén zsírtartalékot veszít – különösen az ellés előtti és utáni kéthetes időszakban –, a máj zsírt vesz fel és feldolgozza azt. Így májzsírosodás és ketózis fordulhat elő. Egy michigani tanulmányból kiderül, hogy a szárazra állított és 4,0 BCS pontszám alatti tehenek nyolc százalékánál, míg a 4,0 BCS pontszám feletti tehenek 17 százalékánál fordult elő egészségi probléma. Egy má-

sik tanulmány szerint 2,5-szer nagyobb a valószínűsége a szaporodási problémáknak az olyan tehenek esetén, melyeknél a szárazra állítási periódusban a BCS pontszám meghaladja a 4,0 értéket. Annak ellenére, hogy kövér tehenek esetén sikerül elkerülnünk az egészségi és szaporodási problémákat, nem tekinthető hatékony megoldásnak, ha a tehén túlsúlyos (>3,75 BCS) a késői laktációs és szárazra állítási szakaszban, mivel az ellés után ezt a túlsúlyt le kell adni. A tehéntől energiát von el a testzsír feldolgozása, majd mobilizálása a későbbi felhasználásra.

Szárazra állítási periódus A túlkondícionált tehenek takarmányozását nem javasolt a szárazra állításkor a májzsírosodás kockázata miatt átállítani. Nem hatékony, viszont elfogadható a testkondíció növelése a szárazra állítás alatt, ha az ellésre a 3,5 BCS értéket kell elérni. Az ös�szes testtömegnek a testkondíciótól függetlenül kell növekednie a szárazra állítási perió­dusban, mivel a szü­letendő borjú naponta 4568 gram­­mal gyarapodik. A következő részben a mozgás pontozásról lesz szó.

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

AKCIÓ! 2008. december 15-ig! A részletekről érdeklődjön kizárólagos márkaképviseleteinknél.

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

13

DeLaval pneumatikus tejkinyomó rendszer A fejés befejeztével a tejszivattyú utáni szállítóvezetékben tej marad. Ez a tejmen�nyiség méterenként kb. 0,4 liter 25 mmes és kb. 1 liter 40 mm-es szállítóvezeték esetén. A szállítóvezeték átlagos hosszát 15 m-nek véve ez a visszamaradó tejmen�nyiség akár napi 30 liter is lehet! Ez évente 10 950 liter, azaz egy nagyon jó tejelő tehén éves hozama! Sokféle praktika létezik ennek a tejnek a megmentésére, a gravitációs leürítéstől a víz felszívatásáig, ám egyik sem higiénikus és tökéletes megoldás. A DeLaval pneumatikus tejkinyomó rendszer használatával viszont ezt a tejmennyiséget a szennyeződés veszélye nélkül szinte teljes egészében megmentheti!

Tiszta, higiénikus megoldás A befúvószelep alkalmazása nélkül a vezetékben maradó tej az automatikus leeresztő szelepen keresztül általában a csatornába folyik. A légbefúvó szelep alkalmazásával a szállítóvezetékben maradó tej károsodás nélkül gyorsan és higiénikusan a tejhűtő tartályba továbbítható. Ne kockáztasson! Ne használjon semmilyen más módszert, amely a tej minőségét rontja!

Működési elv A tej kifúvatásához a szállítóvezetékbe befecskendező szelepet építünk be. Ez olyan visszacsapó szelepes megoldással lett kialakítva, amely lehetővé teszi a sűrített levegő bejuttatását, ám azt csak egy irányba, a tejtartály felé engedi áramlani. A nagy

14

mennyiségű sűrített levegő a maradék tejet maga előtt tolva azt a tejtartályba juttatja. A befecskendező szelep a következő szállítóvezeték méretekhez építhető be: 25 mm, 40 mm, 52 mm metrikus illetve 38 és 51 mm nem metrikus átmérőkhöz.

Vezérlés A rendszer lehet teljesen kézi vagy félautomata működtetésű. A kézi működtetésnél egy kézi pneumatikus szeleppel nyitjuk meg és zárjuk el a sűrített levegő ellátást. Fél­ automata vezérlés esetén gombnyomásra indítjuk a levegő bejuttatását, majd a rendszer egy bizonyos beállítható idő után lekapcsol. A rendszer tartalmazza a levegő előkészítő egységet is, amely levegő finomszűrőkből és nyomás­ szabályzóból áll.

Pneumatikus működés A légbefúvó sűrített levegővel nyom­ja ki a tejet a vezetékből. A sűrített levegő előállí­tá­sá­ra mindössze egy kis tel­jesít­mé­nyű olajmentes kompresszorra van szük­ ségünk. Az olajmentes mű­köd­te­ tésű kompresszor elengedhetetlen, mivel biztosítani kell, hogy a tejbe ne juthasson olajszennyezés! Ajánlott kompresszor méret: 2 kW teljesítmény, 25–50 literes légtartállyal.

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

DeLaval SM100 szerviz figyelő A DeLaval SM100 szerviz figyelőben megbízhat. Pontosan követi és megjeleníti a pillanatnyi vákuumszintet, valamint figyelmezteti Önt arra, ha szervizre van szükség. Ily módon fejőberendezése mindig tökéletesen működve szolgálja Önt. Megbízható szerviz A DeLaval SM100 szerviz figyelő egy kis méretű egység megbízható memóriával, mely folyamatosan figyeli a fejőberendezés működését. Kijelzőjén mutatja a vákuumrendszer állapotát és információkat szolgáltat a berendezés működéséről. A készülék a vákuumrendszer bármilyen rendellenessége esetén (túl kicsi vagy túl magas vákuumszint) azonnal riasztást ad, hogy a felmerülő problémát mihamarabb orvosolni lehessen. Az SM100 szerviz figyelő folyamatosan számon tartja a fejések számát és a fejőház üzemidejét, és jelez, amennyiben a fejések száma illetve az üzemidő elérte a kehelygumicsere vagy a megelőző karbantartás elvégzéséhez szükséges határt. A figyelmeztetésen túl információt szolgáltat a berendezés szervizelését végző képviselő elérhetőségéről is. A műszer emlékszik Ön helyett is, Önnek csak a telefont kell felemelnie.

Szolgáltatások A készülék folyamatosan figyeli a vákuumszintet a berendezésben. Túl kicsi vagy túl magas vákuumszint esetén riasztást ad, figyelmeztet a szervizre. Mutatja a fejés és a mosás időtartamát. Számolja a vákuumszivattyú üzemóra idejét és figyelmeztet a karbantartásra. Számolja a fejések számát

és figyelmeztet a kehelygumi cserére valamint a berendezés ISO szerinti ellenőrzésének elvégzésére. A szerviz megkönnyítése érdekében visszamenőleg is nyilvántartja a szerviztechnikus számára fontos adatokat. Az SM100 berendezés infra kapcsolaton keresztül kommunikál a DeLaval

VPR100 tesztberendezéssel, amely kön�nyű programozást tesz lehetővé.

Riasztási szintek A DeLaval SM100 kialakításakor fontos szempont volt, hogy úgy az Ön mint a szerviztechnikus számára is könnyen követhető módon jelezze a berendezés működését. A műszer regisztrálja a vákuumszintet valamint a vákuumszint ingadozást az előző 14 fejés átlagában. A figyelmeztető jelzéseket jól látható többszínű LED dióda valamint a képernyőn jelzett információk segítségével jeleníti meg.

Műszaki adatok • Elektromos tápellátás: 5 V-tól 24 V-ig, egyenáram vagy váltóáram. • A memória 14 fejés adatait tárolja, áramkimaradás esetén is. • Felszerelhető közvetlenül a vákuum­ vezetékre vagy a falra.

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

15

Bemutatkozik a CDG Agráripari és Ál A CDG Agráripari és Állattenyésztő Kft, melynek tulajdonosa Christopfe Geebelen, megelégelve Belgiumban a helyi konkurenciával folytatott küzdelmet 1999-ben határozta el, hogy hazánkban telepedik le. Otthon a családi gazdaságot egy 120 ko-

cás sertéstelep jelentette. A Békés megyei Csanádapácán megvásárolta a helyi szövetkezet tehenészeti telepét 180 db tehénnel. A kezdetekben 120 ha bérelt termőföldön kezdte a gazdálkodást. A választás a jó termőföld és az alacsony önköltség

16

miatt esett erre a Békés megyei településre. Ma már 500 ha területen gazdálkodik, a telepen pedig 702 db tehén és szaporulata található. A gazdaságban 12 ember dolgozik beleértve természetesen a tulajdonost is, aki a napi munkából aktívan kiveszi a részét. Az 520 db tehénből álló fejős állományt jelenleg naponta kétszer fejik. Az elmúlt években a fejőházat folyamatosan fejlesztette. A 2×12 állásos DeLaval halszálkás fejőház minőségével és működésével teljesen elégedett volt. Tavaly év vége felé döntött a komolyabb rekonstrukció mellett, hiszen a korábbi állásszerkezet már kezdett elavulni és a fejőház áteresztőképessége lett a fejéstechnológia szűk keresztmetszete. Kihasználva az idei év kedvező pályázati lehetőségét a Taurina-Agrohód Kft. közreműködésével felépített egy 2×16 állásos 50º-os halszálkás elrendezésű DeLaval fejéstechnológiát és mellette az épület is felújításra került. A tehénlétszám növekedése miatt elavulttá vált korábbi technológia lecserélése mindenképpen szükséges volt és büszkék vagyunk arra, hogy az új fejőház a hozzáfűzött reményeket maradéktalanul beváltotta. Az állatok könnyen megszokták az új rendszert és az átépítés idejére beüzemelt ideiglenes fejőállás sem okozott gondot sem a dolgozóknak, sem az állománynak. Az átépítés kb. 3 hónapja alatt nem volt tejkiesés és nem tapasztaltak semmilyen egyéb problémát sem. A tulajdonos véleménye szerint a DeLaval technológia „legnagyobb előnye az egyszerűségében rejlik”. A fejőház 2×16 állásos halszálkás elrendezésű. A tehenek 50º-os szögben állnak és fejésük a két hátsó lábuk között történik. A  döntés azért született emellett a technológia mellett, mivel a régi fejőaknába kisebb átalakítással adaptálható volt az állásszám jelentős növelése mellett. A jelenleg üzemelő technológia a DeLaval legújabb fejlesztésű MC73 fejőkészülékéből, ACR5000 kehely­ levevő auto­ma­ti­ká­ ból, Hygenius C200 mosóautomatikából áll. Az üzemelés biztonsága érdeké-

ben beépítésre került egy LVP3000 típusú frek­ven­cia-szabályozóval ellátott vákuumszivattyú. A tulajdonos a fejőkészülék kiválasztásakor is a praktikusság és az egy­ sze­rűség miatt választotta a gyakorlatilag elnyűhetetlen MC73 készüléket.

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

lattenyésztő Kft.

Az állomány átlagos laktációs termelése a telepen 7 900 liter. Naponta 14 000– 15 000 liter extra minőségű tejet állítanak elő, amelyet jelenleg a Körös-Tej Kft. felé értékesítenek.

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

A telep távolabbi tervei között szerepel a tehénlétszám 900 egyedre való bővítése, egy új istálló megépítése és egy 6 000 literes tejhűtő beszerzése. Az istállók kötetlen tartás­techno­ló­giájú, mélyalmos rend­sze­rű­ek. A telepen TMR ta­kar­má­nyo­zás történik, na­pi egy­szeri reggeli etetéssel. Érdeklődésünkre a tulajdonos elmondta, hogy igen szoros és rendszeres a kapcsolata a DeLaval helyi területi képviseletével, hiszen a szerviz anyagok mellett több kereskedelmi terméket is rendszeresen használ a gazdaságban. A  DeLaval mosószerek és a Blockade tőgyfertőtlenítő mellett több más konkurens terméket is kipróbáltak, de végül min-

dig ezen termékek mellett maradtak. A telepen a képviselet rendszeres karbantartást végez a tulajdonos teljes megelégedettsége mellett.

17

Független szakértők tollából A tőgykezelés során leggyakrabban elkövetett hibák Dr. Markus Gabriella magán-állatorvos, mikrobiológus Markus Tejlabor Kft. A tehén élete során – és a tőgy­g yul­ la­dás­sal kap­ cso­l at­­ban – sok­s zor ke­ - rül­h et sor gyógy­szer-be­vi­tel­re helyi­leg és általános kezeléssel (pa­ren­te­rá­li­san). Az alábbiakban megkísérlek kiemelni párat a tehenészetekben leggyakrabban észlelt ezzel kapcsolatos hibákból. a) A  kezelendő állatok kiválasztása: nem ke­ zelik a frissen észlelt eseteket, csak azo­ kat, amelyek épp az adott heti – korláto­ zott – keretbe beleférnek. Az indok általá­ ban az, hogy nem akarnak sok gyógyszert használni egyszerre, mert akkor sok tejet kell kiönteni. A módszerrel az a probléma, hogy bár rövid távon lehet „spórolni” a kiöntött tejjel, de hosszabb távon veszteségeket okoz, mert a nem kezelt állatok tőgygyulladása idültté, visszafordíthatatlanná válik; később már biztosan nem fog gyógyulni, komoly tejveszteséget eredményez. A friss tőgygyulladásos, de a kezelt csoportba el nem különített állatokat vagy nem fejik külön, és akkor romlik az elegy­

tej minősége, vagy különfejik, de egyik esetben sem fertőtlenítik a fejőkelyheket a beteg állatok fejése után – potenciálisan fertőzik a többi állatot. Esetleg fertőtlenítik a fejőkelyheket, de nem cserélik a fertőtlenítő oldatot. b) C  sak a szabad szemmel láthatóan klini­ kai tőgygyulladásos tőgynegyedet keze­ lik, nem végeznek istállópróbát, és a még esetleg jelen lévő szubklinikai tőgygyul­ ladásos negyeddel nem foglalkoznak. Rosszabb lesz a gyógyulás, ilyenkor mond­ ják, hogy „körbemegy a tőgygyulladás”. Megint látszólagos takarékosság. c) Nem célzott kezelést alkalmaznak, a piacon kapható épp legolcsóbb szert használják. A gyógyszer nem biztos, hogy hatékony az adott telepi kórokozó-flórával szemben. Mindig legyen aktuális kórokozóflóra-felmérés és aktuális antibiogram, hogy annak alapján dönthessenek a következő időszak gyógyszer-beszerzéséről! Ráadásul az egyes baktériumok egyedi rezisztenciával rendelkeznek (coliformok penicillinre, oxacillinre, cloxacillinre biztosan rezisztensek, streptococcusok általában

Klinikai tőgygyulladásos tej a mastitest-tálcában

18

polymyxinekre, gentamycinre rezisztensek, a staphylococcusok kb. 20–30%-a penicillin-rezisztens), amit ilyen módon nem vesznek figyelembe. d) Nem tartják be az alkalmazott szer gyári előírásait. A hatóanyag nem tartózkodik a tőgyben elegendő töménységben és elég hosszú ideig; nem pusztítja el a kórokozót, hanem kiszelektálódnak a törzsből az adott szerre rezisztens baktériumok, és azok fognak túlélni. A másik véglet: nagyobb adagban vagy sűrűbben adják a gyógyszert az előírtnál; megváltozik az élelmezés-egészségügyi várakozási idő; gátlóanyag maradhat a tejben. e) A kezelést nem a szakma szabályai sze­ rint végzik, azaz nem fejik ki kézzel a ke­ zelendő tőgynegyedet, nem fertőtlenítik a bimbóvéget, hosszú katéterrel viszik be a gyógyszert a tőgybe. Ha a tőgynegyedet nem fejik ki, a gyógyszernek a maradványtej miatt kevesebb esélye van eljutni a beteg sejthez, ráadásul felhígul. A feszes, gyulladt, kifejetlen tőgy késlelteti a gyógyulást.

Ugyanaz a tej reagens hozzáadása után

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

A nem fertőtlenített bimbóvégről kórokozót vihetnek be a tőgybe a bőr külső felületéről (iatrogen fertőzés). A hosszú katéter sértheti a bimbócsatorna, -medence keratinrétegét, ami lassítja a gyógyulást. Ezért ha van lehetőség rövid katéter-bevezetésre (dupla gyógyszerkupak), a rövid megoldást válasszuk! f ) Helyi kezelést nem, csak általános, injekciós kezelést alkalmaznak. A gyógyszer nem feltétlenül jut el a tőgy szövetébe megfelelő koncentrációban; l. a helytelen adagolásnál leírtakat. g) 0 napos várakozási idejű parenteralis antibiotikumot adnak a tőgygyulladásos tehénnek. Ezeknek a szereknek az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje tejre azért 0 nap, mert nem választódnak ki a tejjel, azaz a hatásukat pont ott nem fejik ki, ahol várnánk tőlük. Kiválóak lehetnek általános tünetekkel járó tőgygyulladás esetén, de a helyi tünetek csillapítására alkalmatlanok! h) Csak rutinkezelést alkalmaznak, nincs egyedi elbírálás. Egyes esetekben – idült, savós tej pl. – antibiotikum-kezelés nem szükséges, de egy antibiotikum-mentes infúzió segíthet. Máskor nem elegendő a lokális kezelés, a heveny, esetleg általános tünetekkel járó folyamatoknál kiegészítő, injekciós, infúziós kezelésre lehet szükség; antibiotikumra, gyulladáscsökkentőre, folyadékpótlásra stb. Vannak esetek, amikor egy kúrát követően gyógyszerváltás indokolt. És persze vannak egyedek, amelyek gyógykezelése már nem indokolt; a fertőzési nyomás csökkentése érdekében ezeket selejtezni kellene. Ha a kezelést nem egyedi elbírálás alapján végzik, rosszabb a gyógyulás, és több a gyógyszerpazarlás. i) Alkalmaznak kiegészítő antibiotikumos terápiát. Alapjában helyes, de figyelembe kell venni, hogy a várakozási idők megváltozhatnak a különböző szerek együttes alkalmazásakor. j) A szárazraállításkor elkövethető leg­ nagyobb hiba az, hogy nem radikáli­ san, hanem fejés-kihagyásos módszerrel apasztják el az állatot.

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

Staphylococcus aureus okozta tályog a tőgyön; ez az idült tőgygyulladásos tőgynegyed, (ez az állat) már antibiotikumos kezeléssel sem gyógyítható meg.

A szárazonállás alatt az új fertőzések az aktív involúció (az elapadás) időszakában a leggyakoribbak. Radikális apasztásnál az állat tőgye két hét alatt biztosan tökéletesen visszahúzódik, fejés-kihagyásos módszernél ez akár 30–35 napig is elhúzódhat, azaz kétszer akkora esély van szárazonállás alatti tőgygyulladás kialakulására, ami az egész következő laktációt kedvezőtlenül befolyásolja. k) Nem vizsgálják meg szárazraállításkor a tőgyeket; klinikai tőgygyulladásos állatot is elapasztanak. Nagy esély van rá, hogy a fejés elmaradásával a tőgynegyed gyulladása fellobban, ha ezt nem veszik észre és nem gyógykezelik, a következő laktáció termelése komolyan károsodik. l) Nem teljes körű, hanem szelektív antibio­ tikumos szárazraállítást végeznek. Sem rövid, sem hosszabb távon nem jelent spórolást a szárazonállás alatt kialakuló több tőgygyulladás miatt, viszont ha az állomány-elegytej sejtszáma általában eléri a 300 000/ml-t, egyenesen és közvetlenül káros hatással is jár a következő laktációban a tőgygyulladások számának növekedése miatt!

m) Antibiotikumot igen, de dugóképző szert nem feltétlenül használnak, illetve a belső dugóképző készítményt felmas�­ szírozzák a bimbómedencébe – tejme­ dencébe. Fejés-kihagyásos és radikális apasztásnál is előfordulhat, hogy a tőgyből még csurog a tej. Ez kiváló baktérium-táptalajt jelent, szennyezi az almot, fertőzési forrás a többi állat számára is. Ezért érdemes vagy külső, vagy belső dugóképző szert használni. Utóbbi helye a bimbócsatornában van, azaz beadást követően – ellentétben az antibiotikumos kenőcsökkel – nem szabad felmasszírozni. A fenti felsorolás nem teljes körű, csak néhány gyakori hibát emeltem ki. Közös sajátságuk, hogy látszólagos takarékoskodás mellett fölösleges pénzkidobást (nem célzott gyógykezelés, nem arra a célra szolgáló gyógyszer alkalmazása, kiegészítő terápia nélküli rutinkezelés), állatok termelésének csökkenését (szelektív szárazonálló terápia, nem azonnali gyógykezelés, klinikai betegek laktációs kezelés nélküli szárazraállítása), azaz hosszabb távon az elvárható profit csökkenését eredményezik. Itt is érvényes az a megállapítás, hogy soha nem a legolcsóbb, hanem az optimális megoldásra kell törekednünk!

19

Független szakértők tollából Szarvasmarhák lábvégmegbetegedései II. rész – Fertőző Dr. Lehoczky János, címze­ tes egyetemi docens, állator­ vos gyakornokként a Szegvári Puskin Szövetkezetben kezdett dolgozni 1983. november 1-től. Ugyanezen a helyen dolgozik, mint állatorvos a mai napig.

Jelen összefoglaló írás egy, három részből álló anyag része. A lábvég megbetegedések oktanát vizsgálva fertőző és nem fertőző eredetű tényezőket kell megkülönböztetni, és védekezni ellenük. A megbetegedések jelentkezése mellett nagy fontosságú a helyesen kivitelezett évi kétszeri csülökkörmözési munka. Előző számunkban megbeszélésre került a körmözési munka jelentősége. Rámutattam a gyakorlati munkavégzés során előforduló problémákra és azok megelőzésének lehetőségeire. Most a fertőző eredetű megbetegedések megtárgyalása következik, beleértve a megelőző lábvégfürdetési lehetőségeket.

Fertőző kóroktanú lábvég megbetegedések (dermatitis digitalis), lábvégfürdetési protokoll

A hazai szarvasmarha állományok leggyakrabban előforduló fertőző eredetű lábvégbántalma a dermatitisz digitálisz, azaz a DD-nek rövidíthető és korábban helytelenül Mortellaro-féle betegségnek nevezett kórkép. A betegség első diagnosztizálása és leírása óta sok információval és tapasztalattal lettünk gazdagabbak. (R. Cheli és C. M. Mortellaro, 1974.) Ez a bántalom széles körűen elterjedt Európában, Észak-Amerikában és idehaza is. Hazánkban az első előfordulását a 90-es évekre tehetjük. Kóroktanáról egyre többet tudtunk meg az utóbbi években. Jellegzetes faktorbetegségnek tekinthető bántalom, mivel ha a kórokozót már behurcolták az állományokba, akkor a teheneket érő stressz tényezők

hatására a tünetek manifesztálódása tömegesen jelentkezik. (A. Fiedler, J. Maierl, St. Nüske,: Funktionelle Klauenpflege beim Rind, München, Wien, Zürich, 2000.) Felső-bajorországi területen az említett szerzők saját vizsgálataikkal 70 %-os fertőzöttséget tapasztaltak. Hazánkban is nem ritka az 50 %-os előfordulás. A betegség képe jellegzetes: a lábvégen leggyakrabban öt előfordulási területen öt jellegzetes tünetforma látható: A szederszerű sebfelületet hosszú szőrszálak veszik körül a bőrszövettel körülvett területeken. A sebfelületet gennyes izzadmány fedi, mely bűzös szagú és a letörléskor rendkívül fájdalmas. E sebek legtöbbször a sarokvánkosok közötti területen fordulnak elő, valamint az ujjak közötti rés bő-

Az interdigitalis dermatitis, interdigitalis flegmone a későbbiekben kerül megtárgyalásra.

C. M. Mortellaro úr Olaszországból

20

Törlés szárazra

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

oktanú elváltozások kezelése és a lábvégfürdetés rén, frontálisan a pártaszélen, ritkábban a fűkörmökön és utolsó sorban a csülöktok alá terjedően láthatjuk a kórképet. A megjelenési forma az esetek nagyobb részében szemölcsszerű, ritkábban fonalas szerkezetű (California-típus). Okok és kialakulás: A legfontosabb jellemzője a DD-nak, hogy klasszikus faktorbetegség a szó átvitt és valódi értelmében. A nem fertőzött állományba fertőzött egyedek bevitelével hurcoljuk be a kórokozót. A behurcolás lehet tünetmentes egyed vásárlása esetén is, mely fertőzés később robban. A hajlamosító tényezők hatására az állatok ellenállóképessége megtörik és kialakulnak a jellegzetes tünetek. Nagyon fontos szerepe van a stressz tényezők előfordulásának, pl. fertőző betegségek (IBR, BVD), takarmányozási makro- és mikroelem ellátás hiányosságai, energia-, fehérjehiány vagy valamely anyagcsere termék többlet pl. szubklinikai acidózis magas abrak bevitel esetén. Hasonló stressztényező a falkásítás, a nem megfelelő istálló higiénia, nedves trágyás padozat és a helytelen vagy nem megfelelő csülökkörmözés. Ha az előbb említett tényezőket megpróbáljuk kiiktatni az állatok életéből, akkor indirekt módon az állatok köz­é r­ze­tét javítjuk, azaz más megközelítéssel kifejezve minden tényező, mely javítja az állatok közérzetét, az a DD előfordulásának a valószínű-

ségét csökkenti. Különösen fontos szerepe van a higiéniának, mivel az állandóan erősen szennyezett, nedves álló, fekvő, pihenő felületek és a rendszeres fertőtlenítés hiánya hozzájárul a fertőző csírák feldúsulásához. Ahol a higiénia csökken, ott a DD betegség megjelenik és szóhoz jut. Annak ellenére, hogy a legelőkön a csíraterhelés sokkal alacsonyabb, néha megfigyelhetünk legelőn is DD tüneteket. A nyári hónapokban ez a kórforma emelkedő tendenciát mutathat. Az utóbbi esztendők beható mikrobiológiai kutatásai változó csíraspektrumot igazoltak: Treponema törzseket, Porphyromonas levii-t, Fusobacter törzseket, valamint Mycoplasmákat, Gug­ gen­­hei­mella bovis-t. A különböző törzsek egymás káros hatását erősítik, és együtt is vezethetnek a tipikus tünetek kialakulásához. A sántaság különböző mérvű lehet az enyhe tünetektől kezdve – ami előfordulhat a betegség késői már kimerülőben lévő szakaszában is – egészen az ujjhegyen történő állás formájáig. Súlyos esetben az állatok elfekszenek. A kezelés alapelvei az előbbiek alapján világosak, bár egyáltalán nem olcsóak a tulajdonos számára. Az első helyen kell, hogy szerepeljen az egész állomány megvizsgálása a funkcionális csülökkörmözés alkalmával a DD tünetek felismerésére,

valamint a hajlamosító tényezők kiiktatása az állományból illetve az állomány környezetéből. Helyes szakszerű takarmányozás, higiénikus tartás, jó állategészségügyi immunállapot fenntartása a közös cél, amely a lappangó fertőzés kitörését állományszinten megakadályozza. Amennyiben valamely korábban említett tényező vagy az időjárás előidézi a tömeges előfordulását a kórképnek akkor egyedileg kell védekezni, illetve a kórokozó tovaterjedését kell gyéríteni, pl. lábvégfürdetéssel. Az egyedi kezelést nézzük meg először. Minden elváltozást mutató lábvéget gondosan szárazra kell törölni, tisztítani. Egy­ szer­ használatos papír a legalkalmasabb erre a célra. Vizet nem célszerű használni, mert a gyógyszer lemosódik, sem többször használható anyagot, pl. textilt mivel nagy a fertőzésveszélye a tovahurcolásnak. A szárazra törlés után a rendelkezésre álló antibiotikumos spray-vel a foltot bepermetezzük egymás után 2 alkalommal 10–30 mp-es különbséggel, és beszáradás után a talajra visszahelyezzük a lábvéget. A DD elváltozások nagyobb része már az egyszeri kezelés után is javul, de 2 nappal az első kezelést követően szükséges az ismétlés illetve az ellenőrzés. Mit nem teszünk a sebbel: Soha nem vágjuk ki, mivel ez a helyi ellenállóképességet csökkenti és hosszabb időre van szükség a demarkációs szövetek

Lefúvás 2× egymás után AB tartalmú sprayvel (hagyjuk beszáradni)

Beszáradt, gyógyuló seb felület 8 nappal a kezelés után. (Dr. Báldy Zoltán fotói)

Az antibiotikum tartalmú spray kezelés mellett hatékonyan lehet alkalmazni a gél kezelést is. A gél szerves savakat, kelátokat és kötőanyagot tartalmaz.

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

21

képződéséhez. Amikor extrém nagy a seb kiterjedése, akkor szükség lehet védőkötés és gyógyszeres sebkezelés kombinációjára, de ekkor is érvényes a 2–3 napos ellenőrzés, mivel a védőkötés gyorsan szennyeződhet és az átnedvesedett kötözőanyag alatt a mikroorganizmusok robbanásszerűen szaporodnak, így ezzel több kár keletkezik a kötés következtében, mintha levegőn hagytuk volna a beszáradó sebfelületet. Ez különösen érvényes, ha a teheneket lábvégfürdetőn keresztül hajtjuk. Az évi kétszeri csülökkörmözés közötti időben is rendszeresen ellenőrizni kell az állományt és a sántító egyedeket gyógykezelni kell. Ezt az utóbbi mondatot nem elég hangsúlyozni, hiszen más hatásos megoldás nem ismert. Az idén július hónapban Budapesten rendezték a XXV. Jubileumi Buiatrikus Konferenciát, itt volt módom találkozni a fent említett kórkép első leírójával, mivel az egyik tiszteletbeli meghívottja volt Mortellaro úr a Sympóziumnak. Az első kérdése az volt, hogy milyen kezelést alkalmazunk a DD ellen. A fent leírtakat elmondva egyetértett a hazai kezelés gyakorlatával és hangsúlyozta, hogy az egyedi kezelés a legfontosabb, úgy hogy figyelemmel kísérjük az állat javulását és beavatkozunk recidíva esetén újra és újra. Csak ezután következhet a megelőzés, a lábvégfürdetés, ami viszont nagyon komoly segítség a fertőzés terjedésének a csökkentésére. A megelőzés fontossága az előbbiek ismeretében rendkívül nagy jelentőségű, mivel a már behurcolt kórokozótól nagyon nehéz megszabadulni. Mindenki, aki belép az istállóba tiszta védőcipőt és

6.

22

-ruhát vegyen fel, az állatorvosnak legyen telepi csizmája és ruhája. A gazdaság dolgozói használják a fekete-fehér öltözőt. A telep látogatói, állatkereskedők és járműveik fertőtlenítés után léphessenek be a valóban ZÁRT telepre. Ha állatokat vásárolunk csak karantén után vigyük be a fogadó telepre, alapos ellenőrzés esetleg lábfürdetés után. Azok a csírák, melyek állományspecifikusak, csak nagyon nehezen távolíthatók el az állományból, ha már megtelepedtek. Mivel a speciális bakteriológiai háttér soha nem eliminálható teljesen az állatok környezetéből, a természetes környezeti tényezők javításával, az ellenállóképesség fokozásával tudunk legtöbbet segíteni a DD kártétel csökkentése érdekében. Az alacsony páratartalom, a rendszeres tisztítás, fertőtlenítés, a stressz-mentes csoportosítás, más fertőző betegségek elleni védekezés, helyes takarmányozás, jó menedzsment mind az állatok komfortérzetének a javítását szolgálja és egyben a DD kártétel csökkentését is. A helyes takarmányozásra különösen oda kell figyelni, mivel a fokozott endotoxin termelődés és a fokozott mycotoxin bevitel egyaránt csökkenti az ellenállóképességet. A megelőzés egyik formája a lábvég f ü rde tés. A lábvég fürdetéshez szervetlen és szerves csíraölő fertőtlenítőszereket és antibiotikumokat lehet használni. A klasszikus, de

ma már egyre kevésbé használatos szer a 3–5%-os formaldehid oldat, réz-szulfát oldat. A gyári kiszerelésű kombinált szerek (például a DeLaval FB500) is hasonló hatásmechanizmusú hatóanyagokat tartalmaznak, szerves kötésű rezet, form­al­de­hid helyett azon­ban glu­t ár­al­de­hi­det. Hasonlóan jók a tapasztalatok mész­h id­r át folyamatos használata esetén (2–4  %-os töménységben, lúgos pH létrehozása céljából). Az antibiotikumok hatása rendkívül gyors, de sajnos ma már egyre rövidebb a jótékony hatás, különösen azoknál a gazdaságoknál, ahol kialakult a rezisztencia (Lincomycin és Oxitetraciklin). A hazai tapasztalatokról úgy számolhatok be, hogy egy Tiszántúli 1100-as tejtermelő tehenészetben a telepvezetővel konzultálva a kezeléseket igyekeztünk optimalizálni. Nevezetesen 5 napi csülökkörmözési munka után a körmözők által feljegyzett beteg, elváltozást mutató egyedeket a következő héten a körmözők ismét kézbe vették és lekezelték a fent leírtak szerint. A következő héten újra megismételték a már ellenőrzött állományon és a gyógyultakat már nem kezelve tovább, csupán a még betegen maradókat kezelték tovább, így az átlagosan 50 %-os fertőzött szintet le lehetett csökkenteni 5 %-ra. A kezelést 4 körmöző végezte folyamatosan 28 napon keresztül. A kezeléshez két fajta spray-t használtak. A telepvezetés különösen odafi-

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

gyelt a kalodáktól történő felhajtó utak tisztaságára és jól almozottságára. A kezelt, körmözött istállókban 3 napon keresztül bőségesebben almoztak és ezzel elősegítették a gyógyszer hatását. Az egyedi kezelések után hetente 3 napot minden fejőstehenet láb­v ég­ für­dettek, napon­t a egyszer frissítve a hatékony fer­t őt­le­n í­t ő­s zert tartalmazó medence vizét. A két-tálcás elrendezésben, az első meden­cében csupán csapvíz volt, a második medencében volt a lábvégfürdető oldat. A folyamatos egyedi visszaellenőrzős munkával és a heti három napos lábvégfürdetéssel stabil jó állapotot tudtak fél éven keresztül biztosítani a telepen. A DD betegség elleni hatékony gyógykezelés/védekezés feltételei a következők: 1. i smételt száraz kezelés hatékony spray-s készítménnyel, 2. s tressz csökkentés / istállóhigiénia emelése legalább a kezelések utáni 3 napban, pl. bőséges szalmázás, 3. rendszeres lábvégfürdetés az új esetek előfordulásának a csökkentése érdekében. Általában elmondható, hogy a jó csülökkörmözési munka végzése esetén nem éri el a kés, körmöző fogó a csülökirhát, az eleven részt. Az állatok megkörmözésekor a funkcionális csülökkörmözés alapelveit betartják és az állatvédelmi szempontokat sem hagyják figyelmen kívül. A jól elvégzett csülökkörmözési munka tejben, termelésben, szaporodásban, életteljesítményben sokszorosan megtérülő befektetés, de csak ha jól végezzük el!

Érdekességek a nagyvilágból 24 állásos teve fejőház Elkészült és már működik is Dubaiban az első 2×24 állásos teve fejőház – adta hírül a Jerusalem Post. A teve piac az utóbbi időben úgy tűnik új lendültre kapott az Arab-félszigeten. A tevetej a múlt év végén került az üzletek polcaira az Egyesült Arab Emirátusokban, napjainkban pedig Delhiben, Indiában már prémium minőségű termékkel is állnak a vevők szolgálatára, köszönhetően mindenekelőtt az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete (FAO) által nyújtott támogatásnak.

A tevetej iránti kereslet növekedése minden valószínűség szerint a magas növésű fejősök számára teszi majd könnyebbé az elhelyezkedést, hiszen melyik átlagos magasságú kolléga érné el a képen látható fejéspontokat? Lehet, hogy mindez piacot teremt majd a tevék számára kifejlesztett VMS automatikus fejőrendszernek…

Egy ókori üzletág A tejtermelés története évezredekre nyúlik vissza. Tudósok tejből származó zsírsav maradványokat találtak időszámításunk előtt 7000ből származó tároló edényekben. Ez tehát azt jelenti, hogy az ember már legkevesebb 8500 évvel ezelőtt is fogyasztott tejet – így akár 2000 évvel korábra tehető ennek időpontja, mint eddig feltételeztük. A fenti felfedezést követően további 2200 olyan korsó került vizsgálat alá, melyek a Nílus, a Tigris és az Eufrátesz folyók által határolt igen termékeny területről származnak. Egy olyan területről, melynek lakói elsőként kezdtek földműveléssel és állattartással foglalkozni. Bár azt régóta tudjuk, hogy elődeink már időszámításunk előtt 8000 évvel is tartot-

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●

tak szarvasmarhákat, juhokat és kecskéket, arra azonban – mindezidáig – semmi jel nem utalt, hogy az állatoknak nem csak a húsát fogyasztották.

Minden tehén tudja, merre van észak Egy kutatás szerint nemcsak a költöző madarak, hanem a tehenek is képesek érzékelni a Föld mágnesességét, tudják, merre van észak és merre dél. A beépített iránytűvel felszerelt teheneket műholdas képek alapján vizsgálta a cseh-német kutatócsoport. A legtöbb tehén észak–dél irányba helyezkedve le­ge­lé­szik és pihen, függetlenül attól, hogy melyik kontinensen él, állítja a Hynek Burda és Sabine Begall kutatópáros, akik a Duisburg-Essen Egyetem biológiatanszékének munkatársai. „Felmerül a kérdés, hogy vajon az emberekre is jellemző-e ez a spontán viselkedés, illetve, hogy van-e bármilyen, az egészségre ható következménye”, fogalmazott Begall. 308 legelő 8510 tehenét vizsgálták a kutatók Google Earth felvételek alapján. Az elemzés szerint a tehenek 60–70 százaléka fordult észak-déli irányba, Begall szerint „ez a véletlen előforduláshoz képest magasan szignifikáns eltérés”. „Nem szeretik, ha melegük van. Szeles időben szélirányba fordulnak a tehenek, hidegben pedig a nap felé. Lehet, hogy ennek köze van a mostani felfedezéshez”, mondja a kutató. Méheknél, termeszeknél, költöző madaraknál már bebizonyosodott, hogy érzékelik a Föld mágnesességét, náluk azonban speciális érzékelőszervek gondoskodnak a mágneses mező azonosításáról. Már olyan kisebb emlősöknél is találkoztak ezzel a jelenséggel, mint például az afrikai turkálók. „A kisemlősök vizsgálata után kezdtünk el azon gondolkozni, vajon a nagyobbak is érzékenyek-e a mágnesességre. Ezt azonban laboratóriumban nem lehet vizsgálni, ezért döntöttünk a Google Earth mellett”, mondta Begall. A műholdas képek hátránya azonban, hogy csak azt tudják megállapítani, hogy az állat merre – észak–dél irányba – helyezkedik el, azt azonban nem, hogy melyik a feje és melyik a farka. A kutatócsoport most bárányokat, kecskéket, lovakat, szarvasokat és vaddisznókat vizsgál.

23

DeLaval Kft. 2040 Budaörs Templom tér 4. Tel.: 23-501-820 Fax: 23-440-213 www.delaval.hu E-mail: [email protected]

DeLaval Területi Értékesítési VezetŐk

Székely Zsolt: 30 / 990 21 35

Mezei Mihály: 30 / 990 21 32

Szigriszt János: 30 / 990 21 33

Kizárólagos DeLaval márkaképviseletek

Agrotechnika Kft.

Agrotechnika Kft.

Taurina-Kanizsa Kft.

Taurina-Agrár Kft.

Taurina-Agrohód Kft.

Agrotechnika Kft.

Taurina-Kanizsa Kft.

Taurina-Agrohód Kft.

Taurina-Agrár Kft.

8111 Seregélyes Elzamajor Tel: 22 / 448-133 Fax: 22 / 447-286 E-mail: [email protected]

7461 Orci József Attila u. 31. Tel: 82 / 529 350 Fax: 82 / 529 359 E-mail: [email protected] www.taurinakanizsa.hu

6800 Hódmezővásárhely Klauzál u. 160. Tel./Fax: 62 / 534 000 E-mail: [email protected]

5201 Törökszentmiklós Sziget dülő 3. Pf.: 40 Tel./Fax: 56 / 390 082 Fax: 56 / 590 711 E-mail: [email protected] www.taurinaagrarkft.t-online.hu

24

Hírlevél 2008/3 www.delaval.hu ●

●