Híradóelemzés – 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése
Készült: 2014. január 13.
1
2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS – 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ
Összefoglaló
A 2013-as év folyamán a TV2, az RTL Klub, az m1, a Duna Televízió és a Kossuth Rádió esti hírműsoraiban összesen 36 939 tudósítás hangzott el, melyhez a negyedik negyedév összesen 9579 tudósítással járult hozzá. A tavalyi évben 14109 politikai hír jelent meg, amely az összes tudósítás 38,2 százalékát tette ki. A politikai hírek aránya az ünnepek alatti alacsony politikai aktivitás miatt decemberben volt a legalacsonyabb, 31,9 százalék, míg elsősorban a bajai időközi választással kapcsolatos események miatt októberben volt a legmagasabb: 43,8 százalék. A híraktivitás márciusban volt a legalacsonyabb, ekkor átlagosan egy napra 96,4 tudósítás jutott, míg a legmagasabb, októberben (105,5) volt.
A „baleset és bűnügy” kategóriába tartozó hírek száma 2013-ban a TV2 híradójában volt a legmagasabb: 9110 tudósításából összesen 4038 darab, azaz 44,3 százalék tartozott ide. A csatornán emellett további 10,1 százalékban bulvárhírek jelentek meg, amivel a híradón belül az ún. „soft news” tartalom aránya meghaladta az ötven százalékot. A negyedik negyedévben a baleseti hírek aránya az éves összesítésnél alacsonyabb, 42,8 százalék volt a Tények műsorában. A vizsgált híradók közül az RTL Klub adott helyet a második legnagyobb arányban a „baleset és bűnügy” kategóriába tartozó tudósításoknak: az év folyamán elhangzó 7952 hír 29,9 százaléka tartozott ide, az utolsó negyedéves arányszám pedig 29,6 százalék volt. A közszolgálati csatornákon 2013-ban lényegesen alacsonyabb volt a kategóriába tartozó hírek száma. A közmédiában leginkább az m1 híradójában kaptak teret balesetek és bűnügyek: összesen 798 darab, az összes elhangzó tudósítás 10,4 százaléka.
Fontos vizsgálatai kategóriát alkot a kulturális hírek csoportja. A közmédia híradói a negyedik negyedévben is kimagasló arányban közvetítettek tudósításokat a kulturális élet világáról. Az m1 híradója 3,8, a Duna Televízió 3,6, míg a Kossuth rádió 2,8 százalékát szentelte kultúrának. Az RTL Klub esetében a kulturális hírek aránya 2,7 százalékon zárt, míg a TV2 esetében 2 százalékon. Éves viszonylatban az RTL Klub és az m1 ugyanakkora, 4,1 százalékos arányban foglalkozott kulturális hírekkel.
A negyedik negyedévhez hasonlóan az éves összesítésben is a vizsgált hírek legnagyobb részét a gazdaságpolitikai hírek tették ki. Az év folyamán elhangzott 14 109 politikai tudósításból 3050 tartozott ebbe a kategóriába, mely 21,6 százalékos aránynak felel meg, míg a negyedik negyedévben ez az adat 23,2 százalékon alakult. Gazdaságpolitikai hírek 2013-ban elsősorban a Kossuth Rádió hírműsorában kaptak helyet 24,2 százalékban, miközben a csatorna a negyedik negyedévben azonban az éves aránynál is magasabban, 27,3 százalékon teljesített. 2
Az elmúlt esztendőben 15,2 százalékkal a pártok ügyeihez kapcsolódó hírek kategóriája érte el a harmadik legmagasabb arányt, míg a negyedik negyedévben – elsősorban a bajai időközi választásokhoz kapcsolódó hírek következtében - 21,6 százalékon zárt ez a mutató.
A 2013-as év folyamán kiemelkedő ügyek közül a rezsicsökkentés témája 2013-ban az összes politikai hír 5,2 százalékát tette ki, míg a negyedik negyedévben ezekre a hírekre 5,5 százalék médiafigyelem jutott.
2013-ban a vizsgált médiumok esti híradóiban elhangzott magyar politikai vonatkozású tudósításokban összesen 32 308 szereplő jelent meg. A negyedik negyedévben összesen 8882 szereplőt mutattak be, amely 870 darabbal több, mint a harmadik negyedévben. Az éves összesítés alapján egy hírben átlagosan 2,29 szereplő álláspontja jelent meg.
A negyedik negyedévre csaknem elolvadt a legnagyobb kormánypárt és az MSZP megjelenései közötti különbség. Míg a második negyedévben 2,2 százalékponttal előzte meg a Fidesz a szocialista pártot, addig a harmadik negyedévben már csak 1,1 százalékponttal, végül a negyedik negyedévben a különbség 0,2 százalékpontra csökkent. A második negyedévtől kezdve a harmadik legtöbbet szereplő párt az Együtt–PM volt, aki mögött a negyedik negyed évben felsorakozott a Jobbik és a Demokratikus Koalíció. Összességében a közmédia hírműsorai arányaiban nagyobb teret engedtek az ellenzéki pártoknak álláspontjuk kifejtésére, mint a vizsgált kereskedelmi csatornák.
A negyedik negyedévben a pártpolitikai tartalmú hírekben legtöbbször a Demokratikus Koalícióhoz tartozó szereplők álláspontja jelent meg 89,1 százalékban. Hasonlóan magas volt ez az érték az Együtt– PM esetében is, mivel a párthoz tartozó szereplők 74,7 százalékban csak ebben a hírcsoportban jelentek meg. Az MSZP-hez köthető szereplők esetében ez a mutató 66,5 százalékon zárt. A többi párt megjelenései arányosabban oszlottak meg a többi téma között.
A saját hangon közölt megszólaló kormányzati szereplők közül Orbán Viktor (254 alkalommal) szerepelt a legtöbbet, a második helyen Varga Mihály (121 ilyen megjelenéssel) zárt. A kormánypárti politikusok közül Rogán Antal (118 esetben) szerepelt a legtöbbször, az ellenzéki pártok képviseletében pedig Mesterházy Attila (122 alkalom), megelőzve Bajnai Gordont (102 alkalom) és Gyurcsány Ferencet (101 alkalom). A saját hangon 10 legtöbbet megszólaló szereplők közé négy jobbikos politikus is bekerült.
3
A híradók tudósításai 2013 folyamán összesen 36 939 tudósítás hangzott el az öt vizsgált csatorna esti hírműsorában, melyhez a negyedik negyedév összesen 9579 tudósítással járult hozzá. A 2. ábra szerint az utolsó negyedéves adat volt a legmagasabb az év folyamán, tehát a tudósítások számában az első negyedév óta mérhető emelkedő trend tovább folytatódott. A híradók összesített időtartama az év során 956 és fél óra volt, melyből a vizsgálati időszakok közül szintén az utolsó negyedév jelenti a legnagyobb részt 264 óra 17 perccel. A negyedéves növekedést főként a TV2 hírműsora generálta azzal, hogy a harmadik negyedévhez viszonyítva több mint 11 órával emelkedett a Tények műsorideje. A híraktivitás márciusban volt a legalacsonyabb, ekkor átlagosan egy napra 96,4 hír jutott, míg a legmagasabb, 105,5 októberben volt.
3158
3270
3151
Október
November
December
1. ábra: A tudósítások számának megoszlása a IV. negyedévben hónaponként (darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely A negyedik negyedév havi összesítéséből látható (1. ábra), hogy októberben jelent meg a legtöbb hír a vizsgált csatornákon, ekkor összesen 3270 darab tudósítás hangzott el, míg novemberben 3151 és az év utolsó hónapjában 3158 darab. Az októberi érték volt a legmagasabb a tavalyi évben, melyhez a közszolgálati csatornákon tapasztalt, a szokásosnál magasabb tudósításszám járult hozzá. A híraktivitás a negyedév során, az
4
ünnepi időszak miatt decemberben volt a legalacsonyabb, átlagosan 101,9 darab naponta. Novemberben ugyanezen érték 105 darab, míg októberben 105,5 darab volt.
9579
8954
9185 9221
I. negyedév
II. negyedév
III. negyedév
IV. negyedév
2. ábra: A tudósítások számának megoszlása negyedévenként (darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely A 2. számú ábra a vizsgált hírműsorokban elhangzó tudósítások számát mutatja negyedéves összesítésben.
5
32:27:07
34:48:41
85:16:27
54:51:12 56:53:42
TV2
RTL Klub
m1
Duna Televízió
Kossuth Rádió
3. ábra: A híradók teljes időtartamának megoszlása csatornánkénti bontásban (negyedéves összesítés, ÓÓ:PP:MM). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely A 3. ábra szerint a negyedik negyedévben is a TV2 híradója rendelkezett a leghosszabb műsoridővel. A csatorna a harmadik negyedévhez viszonyítva 11 órával, 85 óra 16 percre növelte az összesített műsoridejét. A TV2-höz képest kisebb mértékben, de nőt a többi vizsgált csatorna híradójának műsorideje is, így megállt az RTL Klub esetében mért, év eleje óta folyamatosan csökkenő trend. A kereskedelmi csatorna híradójának a teljes műsorideje 5 óra 18 perccel volt hosszabb az előző negyedévhez képest, ami összesítve 56 óra 54 percet tett ki. A közszolgálati csatornák közül az m1 híradójának emelkedett leginkább a műsorideje, 6 és fél órával 54 óra 51 percre. Az emelkedésnek köszönhetően az RTL Klub és az m1 között tovább csökkent a különbség az előző negyedévi 3 óra 17 percről közel 2 órára. A Duna Televízió és a Kossuth Rádió hírműsorainak hosszúsága az előző negyedéves emelkedéshez hasonlóan közel fél-fél órával növekedett, az előbbié 34 óra 48 percre, míg az utóbbié 32 óra 27 percre. A negyedik negyedévre vonatkozó havi adatokat a 4. ábra mutatja. E szerint decemberben az m1 először előzte meg az RTL Klub műsorát hosszúságában. A vizsgált hónapokban a legrövidebb hírműsorral a Kossuth Rádió jelent meg. A TV2 esetében hónapról-hónapra emelkedő trend figyelhető meg: az októberi 26 óra 59 percről decemberre 29 óra 18 percre emelkedett a Tények hosszúsága.
6
96:00:00 84:00:00 72:00:00
29:17:50
60:00:00 48:00:00
18:24:08
18:32:35
28:59:37
36:00:00 19:28:37
24:00:00 12:00:00
17:56:53
11:33:04 11:07:46
10:36:33
12:07:51
11:01:55
Duna Televízió
Kossuth Rádió
26:59:00 19:00:57
18:21:44
10:48:39
0:00:00
TV2
RTL Klub Október
m1 November
December
4. ábra: A híradók teljes időtartamának alakulása csatornánként (negyedéves összesítés, havi bontás, ÓÓ:PP:MM). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
A 2013-as év minden vizsgálati időszakában a TV2 híradója volt a leghosszabb, aminek eredményeképpen a Tények összesített hossza 279 óra 57 percre növekedett (5. ábra), messze kiemelkedve a többi csatorna közül. Az RTL Klub az előző év során 215 óra 11 percnyi hírműsort közölt. A közszolgálati csatornák közül az m1 híradója emelkedik ki a 192 óra 2 perces hosszúságával. A Duna Televízió hírműsorának összesített éves hosszúsága 139 óra 57 perc, a Kossuth Rádió esti Krónikájának 129 óra 23 perc.
7
129:22:43 279:56:49 139:56:58
192:02:08 215:10:55
TV2
RTL Klub
m1
Duna Televízió
Kossuth Rádió
5. ábra: A híradók teljes időtartamának megoszlása csatornánkénti bontásban (éves összesítés, ÓÓ:PP:MM). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely 336:00:00
288:00:00
240:00:00
85:16:27
192:00:00
56:53:42 54:51:12
74:04:46
144:00:00 51:35:30 48:18:52
96:00:00
64:08:56
34:48:41 34:16:05
53:02:21
32:27:07 32:05:03
44:48:32
48:00:00
33:44:03
31:37:50
56:26:40
53:39:22
44:03:32
37:08:09
33:12:43
TV2
RTL Klub
m1
Duna Televízió
Kossuth Rádió
0:00:00
I. negyedév
II. negyedév
III. negyedév
IV. negyedév
6. ábra: A híradók teljes időtartamának alakulása csatornánként (negyedéves bontás, ÓÓ:PP:MM). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
8
A 6. számú ábra negyedéves bontásban mutatja az egyes csatornákon elhangzó esti híradók összesített időtartamát. A 7. számú ábra adatai szerint a negyedik negyedévben a TV2 Tények című műsorában folyamatosan emelkedett a tudósítások száma: míg októberben 877 darab jelent meg a csatornán, addig decemberre 883-ra emelkedett ez az adat. Fontos kiemelni, hogy a tudósítások számának tekintetében december hónapban 3 darabra csökkent a különbség az m1 és az RTL Klub híradója között. A kereskedelmi csatorna adásában a negyedév során 2081 eseményről számoltak be, az m1 műsorában 1940 tudósítás kapott helyet. Ugyan a teljes negyedévet tekintve mindkét csatorna esetében növekedett a hírek száma a harmadik negyedévvel összevetve, de az RTL Klub híradójában decemberben meredek csökkenés következett be, mivel 664 darab tudósítás hangzott el ezen a csatornán. A Duna Televízión novemberben jelent meg a legkevesebb tudósítás, összesen 428 darab, míg a Kossuth Rádión az év utolsó hónapjában (508 tudósítás). 3000
2500 883 2000 664 661
1500 880
508 711
1000
442 615 428
500
877
706
664
RTL Klub
m1
517
482
541
Duna Televízió
Kossuth Rádió
0
TV2
Október
November
December
7. ábra: A híradókban elhangzó tudósítások száma csatornánként (havi bontás, darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
A 8. számú ábra az esti híradókban elhangzott tudósítások számának alakulását mutatja negyedéves bontásban. A TV2 híradója 2013. első negyedévével kezdődően folyamatos növekvő trendet mutatott fel a tudósítások számában, az előzőekben említett hosszúságnövekedéssel párhuzamosan. Az első negyedévben e csatornán összesen 1818 darab tudósítás hangzott el, míg az év közbeni emelkedés következtében a negyedik negyedévben az év első három hónapjához képest 822 darabbal több, összesen 2640 darab tudósítás jelent 9
meg. A 8. ábra szerint az RTL Klub esetében korábban rögzített csökkenő trend a negyedik negyedévben megfordult és emelkedni kezdett a csatorna tudósításainak száma. A kereskedelmi csatorna korábbi teljesítményéhez képest a legmagasabb negyedéves értékkel zárta az évet (összesen 2081 darab tudósítás). A Duna Televízió híradója esetében folytatódott a csökkenő trend. A közszolgálati csatornán a negyedik negyedévben 1352 tudósítás került adásba, mely lényegesen elmarad az első negyedéves 1614 darabtól. A másik két közszolgálati csatornán változatosan alakult a tudósítások száma, az m1 az utolsó negyedévben zárt a legmagasabban, 1940 darab tudósítással. 10000 9000 8000
2640
7000
2081
1940
6000 5000
2462
1566 1352
1934
1860
4000 3000
1410 2190
1943
1914
2000 1000
1555
1504
1634
1818
1994
1875
1614
1653
TV2
RTL Klub
m1
Duna Televízió
Kossuth Rádió
0
I. negyedév
II. negyedév
III. negyedév
IV. negyedév
8. ábra: A híradókban elhangzó tudósítások száma csatornánként (negyedéves bontás, darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
10
A híradók szerkesztése Az öt vizsgált híradóban megjelent tudósításokat összesen tíz kategóriába soroltuk. A politikai hírek csoportja – amely a legmeghatározóbb kategóriája elemzésünknek – azokat a híreket tartalmazza, amelyek magyar vonatkozásúak és mindenki számára jól beazonosíthatóan megjelenítenek olyan tartalmat, amely politikai szempontból értelmezhető. 2013-ban a vizsgált csatornák hírműsoraiban összesen 14109 politikai hír jelent meg, amely az összes tudósítás 38,2 százalékát tette ki. Ez a mutató az ünnepek alatt bekövetkezett alacsony politikai aktivitás miatt az egész évet tekintve decemberben volt a legalacsonyabb, 31,9 százalék. A „bajai videó ügyként” elhíresült téma október és november folyamán uralta a politikai közbeszédet. Nem véletlen, hogy októberben alakult ki a legmagasabb érték az év során, 43,8 százalékkal. Az 9. számú ábra negyedik negyedév során, míg a 10. ábra 2013. év során elhangzott tudósítások megoszlását mutatja csatornánkénti bontásban. Az éves összesítés során az adatok összehasonlíthatósága érdekében több hír kategóriája kikerült elemzésből annak érdekében, hogy adataink összehasonlíthatóak legyenek. A megszűntetett kategóriákba tartozó híreket az egyéb csoportba helyeztük át.
11
100% 90% 80%
193 53 92
233 56 58
241
165
99
73
16 48 5 27 21
38
5
144 43 26 168
230
70%
74 60% 1130
617
122 20 44 92 34 59
174
2
156 152
115
42
50% 59
40% 118 30% 225 20% 10%
1
288
1204
768
922
Duna Televízió
Kossuth Rádió
107
151 437
432
0%
TV2
RTL Klub
Politikai hírek Határon túli magyarsággal k. h. Bulvár Egyéb
m1 Gazdasági hírek Helyi ügyek Időjárás
Külföldi hírek Baleset és bűnügy Kultúra
9. ábra: Az egyes hírcsoportok megoszlása csatornánként (negyedéves összesítés, darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely 12
100% 90% 80%
837 236 323 922
1003
819
527
621
323 319
307 394 148
214 252 82 230 76
157 226 35 370 174 174
807 70% 60% 2374 50%
20% 10%
722
536 377
568 147
4038
40% 30%
798 157 65 477 239
203 7 387 4 641 305 1417
922 4185
3062
m1
Duna Televízió
287
3738
1707
0%
TV2
RTL Klub
Politikai hírek Határon túli magyarsággal k. h. Bulvár Egyéb
Gazdasági hírek Helyi ügyek Időjárás
Kossuth Rádió
Külföldi hírek Baleset és bűnügy Kultúra
10. ábra: Az egyes hírcsoportok megoszlása csatornánként (éves összesítés, darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely 13
Ahogy az a 9. és a 10. ábrán mutatja, a negyedik negyedév és az éves adatok arányaiban hasonlítanak egymásra, a negyedik negyedévben a híradók struktúrája tehát megfelelt a korábbi elemzési időszakok során bemutatott sajátosságoknak. A „baleset és bűnügy” kategóriába tartozó hírek száma 2013-ban a TV2 híradójában volt a legmagasabb, az itt elhangzó 9110 tudósításból összesen 4038 darab tartozott ide, azaz 44,3 százalékuk. A negyedik negyedévben ez az arány alacsonyabb, 42,8 százalék volt. Az RTL Klub adott helyet a második legnagyobb arányban a „baleset és bűnügy” kategóriába tartozó tudósításoknak, itt az év folyamán elhangzó 7952 hír közül 2374 darab tartozott ide, tehát 29,9 százalékuk. Valamelyest alacsonyabb értéken zárt az utolsó negyedév 29,6 százalékkal. A közszolgálati csatornákon 2013-ban mindvégig lényegesen alacsonyabb volt az ebbe a kategóriába tartozó hírek száma. Leginkább az m1 híradójában kaptak teret a kategória hírei: az év folyamán összesen 798 darab, mely az összes elhangzó tudósítás 10,4 százaléka volt. A legkisebb arányban, tudósításainak csupán 3,9 százalékában, a Duna Televízió foglalkozott „baleset és bűnügy” kategóriába tartozó eseményekkel. Az arányok a csatorna esetében a negyedik negyedévben is hasonlóan alakultak. A bulvárhírek tekintetében is jelentős különbségek alakultak ki a tavalyi év folyamán a kereskedelmi és a közszolgálati csatornák között. A bulvár jellegű hírek aránya a „baleset és bűnügy” kategóriához hasonlóan (lásd. 11.; 12. ábra) a TV2 hírműsorában volt a legmagasabb. Az év összes tudósításának 10,1 százaléka volt ebbe a kategóriába sorolható, míg az RTL Klub esetében ugyanezen arány 8,9 százalékon alakult. A közszolgálati csatornákon lényegesen ritkábban jelent meg ilyen hír, az m1 híradójában az év tudósításainak 1,6 százalékában, míg a Duna Televízión és a Kossuth rádión egy százalék alatti arányban. 1 A negyedik negyedévben az m1 és a Duna Televízión 5-5, a Kossuth Rádión 2 darab ilyen jellegű tudósítás hangzott el. Fontos kategóriát alkot a kulturális hírek csoportja. A negyedik negyedév során is az m1, a többi csatornához viszonyítva kimagasló arányban közvetített tudósításokat a kulturális élet világáról. Az m1 műsorában a negyedév összes tudósításának 3,8 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A másik közszolgálati televízió csatornán is magasabban alakult a kulturális hírek aránya, mint a kereskedelmi társainál: a Duna Televízión megjelent tudósítások 3,6 százalék volt kulturális vonatkozás, a Kossuth Rádió műsorában ez az arány 2,8 százalék volt. Az RTL Klub esetében a kulturális hírek aránya 2,7 százalékon zárt, míg a TV2 esetében 2 százalékon. Éves viszonylatban az RTL Klub és az m1 ugyanakkora, 4,1 százalékos arányban foglalkozott ilyen hírekkel. A Duna Televízió 3,6 százalékos, a TV2 2,6 százalékos, míg a Kossuth Rádió 2,5 százalékos arányban. A külföldi, nem a határon túli magyarsággal kapcsolatos hírek aránya az év összesített adataihoz hasonlóan a negyedik negyedévben is az RTL Klub híradójában volt a legmagasabb, 13,8 százalék. Az év során az összes tudósításához viszonyítva 11,6 százalék volt ugyanezen arány. A másik kereskedelmi csatornán az ilyen jellegű 1
Hangsúlyozni kell, hogy az egyes tudósításokat aszerint kategorizáltuk, hogy fő üzenetüket és tartalmukat tekintve milyen hírt dolgoztak fel.
14
hírek aránya a negyedik negyedévben 8,5 százalék, míg éves összesítésben 7 százalék volt. A TV2 műsoránál éves viszonylatban a Kossuth Rádió és a Duna Televízió műsora nagyobb arányt produkált, a közszolgálati televízió összes tudósításainak 9,7 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, míg a Rádió esetében 8,4 százalék. Az utolsó negyedévben mindkét csatornán magasabb volt ez az arányszám, a Duna Televízión 11,2 százalék, a Kossuth Rádión 8,4 százalék. Az m1 híradójában volt a legalacsonyabb az ilyen jellegű hírek aránya a 2013-as évben, 6,3 százalék, míg a negyedik negyedévben kevéssel megelőzte a TV2 műsorát a 8,7 százalékos aránnyal. A Duna Televízió amellett, hogy magas arányban foglalkozott külföldi hírekkel, nagy felületet adott a negyedévek során a határon túli magyarság ügyeinek. E csatornán az országhatáron kívül élő magyarokkal kapcsolatos hírek aránya 12,3 százalék volt, míg a kereskedelmi csatornákon csupán a hírek 0,1 százaléka foglalkozott ilyen jellegű hírrel 2013-ban. A 11. és a 12. ábrán kiemeltük a „baleset és bűnügy”, illetve a „bulvár” kategóriákba tartozó tudósításokat. A 11. ábrán kirajzolódik, hogy a TV2 az összes tudósításának több mint felében foglalkozott ezekbe a kategóriákba sorolt hírekkel, míg az RTL Klub esetében ez az arány 35 százalék volt. Jól látható, hogy a kereskedelmi csatornák kiemelkedően magas arányban csupán balesetekkel, bűnügyekkel, illetve bulvárhírekkel foglalkoztak. A közszolgálati csatornákon jelentősen alacsonyabb az ezekbe a kategóriákba tartozó hírek aránya. A 12. ábra azt mutatja, hogy 2013-ban ezekben a témákban megjelent összes hír fele a TV2 képernyőjén jelent meg.
15
100% 90% 30,0%
27,0%
33,6%
80%
24,9%
27,5%
70% 1,6%
10,1%
8,8%
60%
0,4% 4,1%
0,9% 2,5%
8,9% 50% 40%
44,3%
26,1%
30%
41,0%
45,9%
33,6%
m1
Duna Televízió
20% 10%
18,7%
15,6%
0%
TV2
RTL Klub
Politikai hírek
Baleset és bűnügy
Bulvár
Kossuth Rádió
Egyéb
11. ábra: A baleset és bűnügyi, illetve a bulvár hírek megoszlása csatornánként (éves összesítés, darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
312 405 946
3181 4960
TV2
RTL Klub
m1
Duna Televízió
Kossuth Rádió
12. ábra: Az összes elhangzott baleseti és bulvárhír megoszlása csatornánként (éves összesítés, darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely 16
A magyar vonatkozású politikai hírek A 13. számú ábra a politikai hírek arányának negyedéves alakulását mutatja. 1400 1200 335
1000 800
249 189
420
600
324 400 200
257 128
107
155
166
154
159
TV2
RTL Klub
449 322
349
Duna Televízió
Kossuth Rádió
0
Október
m1 November
December
13. ábra: A magyar vonatkozású politikai hírek számának alakulása csatornánként (havi bontás, darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
A negyedik negyedévben – a korábbi negyedévekkel ellentétben – a TV2 híradójában jelent meg a több politikai hír a két kereskedelmi csatorna közül, összesen 437 darab, míg az RTL Klubon 432 darab. A TV2 híradójában a szeptemberi 128 darabról októberre 154 darabra nőtt a számuk. Fontos kiemelni, hogy az arányokat tekintve az RTL Klub ebben a negyedévben is megelőzte kereskedelmi társát, hiszen ezen a csatornán 20,8 százalék, míg a TV2 műsorában 16,6 százalék volt a politikai hírek aránya. Az RTL Klub híradójában hasonlóan alakult a magyar vonatkozású politikai hírek aránya az előző negyedévhez, csupán kismértékű csökkenés tapasztalható: míg a harmadik negyedévben 21,2 százalék volt az arányuk, a negyedik negyedévben 20,8 százalékra csökkent. A közszolgálati médiumok jóval nagyobb arányban foglalkoztak hazai vonatkozású politikai hírekkel a negyedik negyedévben is. Ahogy a 13. ábrán is látható, szám szerint és arányaiban is az m1 jelenítette meg a legtöbb ilyen hírt: az 1204 politikai hír 62,1 százalékos arányt képviselt, a harmadik negyedéves 54,2 százalékot 17
követően. Az összes tudósításhoz viszonyítva a Kossuth Rádión volt a második legmagasabb e mutató, 58,9 százalék, mely 0,2 százalékos emelkedés az előző negyedévhez képest. A Duna Televízió műsorában elhangzó tudósítások 56,8 százaléka rendelkezett magyar politikai tartalommal. A 14. számú ábra az 2013-as év során a magyar vonatkozású politikai hírek csoportjába sorolt 14109 tudósítás csatornánkénti és negyedévenkénti bontását mutatja. 4500 4000 1204
3500
922 3000 768
2500
1008
2000
801
1500
432 437
1000 362 500 0
913
1018
410 433
955
385 233
TV2
432
RTL Klub I. negyedév
917 743
II. negyedév
m1 III. negyedév
750
Duna Televízió
986
Kossuth Rádió
IV. negyedév
14. ábra: A magyar vonatkozású politikai hírek számának alakulása csatornánként (negyedéves bontás, darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
A legkevesebb magyar vonatkozású politikai hír az év folyamán a TV2 híradójában jelent meg, számuk még a parlamenti szezonkezdet ellenére sem nőtt jelentősen a szeptemberi időszakban. Ezt követően októberben változás állt be, növekedett a politikai hírek száma, ennek köszönhetően a negyedik negyedévben a TV2 megelőzte az RTL Klubot, ahol 5 darabbal kevesebb ilyen hír jelent meg ebben a negyedévben, de arányait tekintve továbbra is a TV2 adott teret ezeknek a híreknek legkisebb mértékben (lásd. 14. ábra). A legtöbb politikai élettel foglalkozó hír az m1 híradójában kapott helyet, számuk az első negyedéves 955 darabról a negyedik negyedévre 1204 darabra növekedett. A Kossuth Rádió szintén nagy, 913 és 986 közötti számban jelenített meg politikai híreket a negyedévek alatt.
18
80,0% 67,6%
70,0% 60,0% 50,0%
66,8% 61,2%
62,6% 55,2%
52,0% 45,2%
51,9% 48,2%
49,0% 46,1%
54,0% 52,3% 48,3%
58,3% 54,2% 51,3%
56,0% 53,2% 48,6%
58,4% 58,0% 56,2%
56,8% 54,9% 52,6%
61,4% 57,1% 53,8%
64,5%
68,3% 62,7% 60,0%
50,7% 49,0% 42,8%
40,0% 30,0% 20,0%
19,7%
10,0%
12,0%
22,6% 12,9%
22,8%
25,3% 20,6% 17,6%
13,7%
21,1% 15,9%
19,5%
23,1% 15,0%
22,3% 18,0% 13,8%
15,4%
22,5% 17,6%
23,3% 17,6% 16,1% 14,5%
0,0%
TV2
RTL Klub
m1
Duna Televízió
Kossuth Rádió
15. ábra: A magyar vonatkozású politikai hírek aránya az összes elhangzó tudósítás tükrében az egyes csatornák esti hírműsorában (százalék, havi bontás) Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely A 15. számú ábra a magyar vonatkozású politikai hírek arányát mutatja az összes elhangzó tudósítás tükrében az egyes csatornák esti híradóiban. A grafikon szerint július kivételével októberig a Kossuth Rádión jelentek meg a legnagyobb arányban politikai hírek. Ettől a hónaptól egészen az év végéig az m1 megelőzte a Duna Televízió és a Kossuth Rádió hírműsorát. A csúcspont november hónapban alakult ki, ekkor az m1 68,3 százalékos arányban jelenített meg politikai tartalmú híreket. Az év utolsó két hónapjában a közszolgálati csatornák közötti sorrend megváltozott a politikai hírek tekintetében, az m1 után a Kossuth Rádió, majd a Duna Televízió adott teret a legnagyobb arányban politikai híreknek. A kereskedelmi csatornák közötti különbség folyamatos volt, minden hónapban az RTL Klubon jelentek meg nagyobb arányban politikai hírek, ugyanakkor az év végére lecsökkent a különbség 1,6 százalékpontra.
19
38:24:00 33:36:00 8:53:57
28:48:00 24:00:00 19:12:00
12:23:35 4:31:24
5:04:44
6:19:17
6:36:42
7:30:53
7:05:28
Duna Televízió
Kossuth Rádió
14:24:00 4:38:57 2:51:19
9:36:00 4:59:25
4:37:48
4:37:09
4:11:54
TV2
RTL Klub
4:48:00
12:28:52
0:00:00
Október
m1 November
December
16. ábra: A magyar vonatkozású politikai hírek időtartama csatornánként (havi bontás, ÓÓ:PP:MM). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely A 16. ábra az elemzésünkben szereplő politikai hírek időtartamát mutatja. A negyedik negyedévben a TV2 megelőzte az RTL Klubot, de az összes tudósításhoz viszonyított arányban csak decemberben érte utol kereskedelmi társát, ekkor mindkét csatornán 16 százalék volt a politikai hírek hosszának és időtartamának aránya.
20
120:00:00 108:00:00 96:00:00 33:46:24
84:00:00 72:00:00
18:46:54
60:00:00
24:31:51
18:21:34
48:00:00 36:00:00
17:46:05 11:41:01 14:15:31 11:17:35
24:00:00
10:58:33
12:00:00
12:01:57
17:23:43 23:47:20 17:48:38 16:04:32
12:24:52
0:00:00
5:48:47
TV2
21:00:33 11:17:03
RTL Klub I. negyedév
II. negyedév
m1 III. negyedév
15:21:36
19:24:31
Duna Televízió
Kossuth Rádió
IV. negyedév
17. ábra: A magyar vonatkozású politikai hírek időtartama csatornánként (havi bontás, ÓÓ:PP:MM). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely A magyar vonatkozású politikai hírek időtartamát és azok arányát az összes tudósításhoz viszonyítva (17. ábra) elmondható, hogy a két arányszám között az év folyamán a legnagyobb eltérés a Duna Televízión mutatkozott meg. A közszolgálati csatornán a politikai hírek aránya az összes tudósításhoz viszonyítva 2013-ban 52,1 százalék volt, míg a politikai hírek összesített időtartama csupán 48 százalékát tette ki az összes tudósítás időtartamának. A másik két közszolgálati médiumon alacsonyabb mértékű volt az eltérés, de magasabb, mint a kereskedelmi társaiknál, az m1 esetében 1,5 százalékos, a Kossuth Rádión 1,3 százalékos. A két adat leginkább a kereskedelmi csatornákon közelített egymáshoz, mindkettőn 0,2 százalékkal. A belpolitikai vonatkozású híreket 8 fő kategóriába soroltuk. Egy olyan kategória került bele elemzésünkbe, amely az elemzési időszak politikai napirendjében kijelölt pozíciója alapján kapott helyet, ez a rezsicsökkentésről és a húsok árának csökkentéséről szóló tudósításokat tartalmazza. Az összevont kategória kialakítását elősegítette, hogy a tudósítások többsége is összekapcsolta a két kérdést.
21
Gazdaságpolitika 334 Szakpolitika 207
872 Külpolitika
233 Határon túli magyarsággal kapcsolatos hírek Pártpolitika
811
Önkormányzati 838 Rezsicsökkentés 116 352
Egyéb
18. ábra: Az egyes magyar politikai témák megjelenésszáma (negyedéves összesítés, darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
Gazdaságpolitika
Szakpolitika
2602
3050 Külpolitika
730
Határon túli magyarsággal kapcsolatos hírek Pártpolitika
880
3036
2146
Önkormányzati
Rezsicsökkentés, húsáfacsökkentés 437
1228
Egyéb
19. ábra: Az egyes magyar politikai témák megjelenésszáma (éves összesítés, darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely 22
A 19. számú ábra az egyes magyar politikai vonatkozású témák negyedéves megjelenésszámát összesíti, míg a 20. ábra a teljes évet vizsgálja. A negyedik negyedévhez hasonlóan az éves összesítésben is a vizsgált hírek legnagyobb részét a gazdaságpolitikai hírek tették ki. Az év folyamán elhangzott 14 109 politikai tudósításból 3050 tartozott ebbe a kategóriába, mely 21,6 százalékos aránynak felel meg, a negyedik negyedévben ugyanez 23,2 százalék volt. 2013-ban a szakpolitikai hírek aránya 21,5 százalék volt, a negyedik negyedéves adat ennél magasabban zárt: 22,3 százalék. Elmondható, hogy az év és a negyedév folyamán megjelenített politikai hírek közel felét (év: 43,1 százalék, negyedév: 45,4 százalék) a gazdaságpolitikai és a szakpolitikai hírek tették ki. Azokat a híreket, amelyek szorosan a pártok működéséhez, politikai álláspontjához kapcsolódnak a pártpolitikai hírek kategóriába soroltuk. Ezeknek a híreknek volt a harmadik legmagasabb az arányszámuk a tavalyi évben: 15,2 százalék, míg a negyedik negyedévben főként a választások közeledtével, illetve a korábban felidézett bajai időközi választással kapcsolatos események következtében 21,6 százalékon zárt ez a mutató. A pártpolitikai hírek száma a harmadik negyedévben 480 darab, a negyedik negyedévben 811 darab volt. Külpolitikai témában 2013-ban összesen 1228 tudósítás jelent meg, mely az összes magyar vonatkozású politikai hír 8,7 százalékát tette ki, a negyedik negyedévben e hírek aránya 9,4 százalékos arányszámmal zárt. Az év folyamán jelentős kategória volt még az önkormányzati ügyek, ezek a politikai hírek 6,2 százalékos arányszámmal rendelkeztek ebben az évben. Az elemzési időszak politikai napirendjében kijelölt pozíciója alapján helyet kapó rezsicsökkentéssel 2 kapcsolatos hírek a politikai hírek 5,2 százalékát képviselték. A kormány egyik fő témája a negyedévek során hasonló mértékben tudta befolyásolni a napirendet a vizsgált hírműsorokban. A negyedik negyedévben ezeknek a híreknek az aránya 5,5 százalék volt, tehát az éves átlagnál magasabb. A 20. ábra csatornánkénti bontásban mutatja a magyar vonatkozású politikai hírek negyedik negyedéves megoszlását, bemutatva, hogy a különböző csatornák híradóiban milyen arányban szerepeltek az egyes témák, így segítségükkel tovább vizsgálhatók az egyes csatornák híradó-szerkesztési sajátosságai. A 21. ábra szintén a magyar vonatkozású híreket mutatja csatornánkénti bontásban, de ezen az éves adatok szerepelnek.
2
A III. negyedév során a húsáfa‐csökkentéssel kapcsolatos hírek is ebbe a kategóriába tartoztak, mivel számos tudósítás során egy hírben egyazon súllyal szerepelt a két téma. A IV. negyedévtől pedig a „pénzügyi rezsicsökkentés” is ebbe a kategóriába került.
23
100% 50
51
90% 24
27
99
58
76
59 32
49 10
48 48
80% 70%
137
54
89
60%
62
80 65
50% 40%
24 2 18
3 41
106
98 30%
185
344
288
25 87
100
201
160
91
20% 10%
102
252
RTL Klub
m1
74
192
252
Duna Televízió
Kossuth Rádió
0%
TV2 Gazdaságpolitika
Szakpolitika
Külpolitika
Határon túli magyarsággal k. h.
Pártpolitika
Önkormányzati
Rezsicsökkentés
Egyéb
20. ábra: A magyar politikai vonatkozású hírek témánkénti csoportosítása (negyedéves összesítés, darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely 24
100% 90%
359
60%
556
221 153
182 62
189
458
514
247
111
221
57 81 861
171
273
324
69
186 3 67
50% 40%
482
486
80% 70%
719
370
351
373
914
584
340
878
696
906
RTL Klub
m1
Duna Televízió
Kossuth Rádió
127 7 116
917
30% 248 20% 10%
230
0%
TV2
Gazdaságpolitika Határon túli magyarság k. h. Rezsicsökkentés
Szakpolitika Pártpolitika Egyéb
Külpolitika Önkormányzati
21. ábra: A magyar politikai vonatkozású hírek témánkénti csoportosítása (éves összesítés, darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely 25
Az év során a gazdaságpolitikai hírek a legnagyobb mértékben a Kossuth Rádió műsorában kaptak helyet, itt a politikai hírek 24,2 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, a negyedik negyedévben az éves aránynál is magasabb, 27,3 százalék volt a csatorna e mutatója. A Duna Televízión elhangzott politikai híreken belül 22,7 százalékot képviseltek a gazdaságpolitikai hírek éves viszonylatban, tehát nem sokkal maradt el a közszolgálati rádiótól; a negyedéves arányszám pedig 25 százalék volt a Duna Televízión. A TV2 Tények című műsora foglalkozott gazdaságpolitikával a legkisebb arányban az évben, ezen a csatornán a politikai hírek 16,2 százaléka tartozott ehhez a kategóriához, melyhez képest a negyedik negyedéves adat 0,7 százalékkal volt magasabb. A szakpolitikai hírek aránya is a Kossuth Rádió esti Krónikájában volt a legmagasabb éves viszonylatban, 24,5 százalék, mely magasabb, mint az előbb említett gazdaságpolitikai hírek aránya e csatorna műsorában. A negyedik negyedéves adat alacsonyabb volt a közrádió éves arányszámánál, csupán 21,8 százalék, ennél az RTL Klub 22,7 százalékos és az m1 23,9 százalékos arányszáma is magasabb volt a negyedik negyedévben, így az m1 híradója foglalta el az első helyet a szakpolitikai hírek tekintetében a vizsgálati időszakban. A Duna Televízió és a TV2 a negyedik negyedévben 20,8 százalékos arányszámmal rendelkezett a szakpolitikai hírek tekintetében, míg az éves adatok szerint a TV2 tudósított szakpolitikai témákról a legkisebb arányban, a kereskedelmi csatornán 17,5 százalék, a közszolgálati Duna Televízión pedig 19,1 százalék volt az arányuk a politikai híreken belül. Külpolitikai hírekkel 2013-ban a közszolgálati csatornák nagyobb arányban foglalkoztak, mint a vizsgált kereskedelmi hírműsorok. Azon túl, hogy a határon túli magyarságot érintő és magyar politikai kapcsolattal rendelkező hírek legjelentősebb forrása volt a Duna Televízió, a külpolitikai híreknek is e híradó adta a legnagyobb teret a vizsgált médiumok közül a tavalyi évben. Az itt elhangzott politikai hírek 11,5 százaléka tartozott a külpolitikai hírek kategóriájába, míg a magyar politikai vonatkozással rendelkező határon túli magyar ügyek 8,1 százalékos arányban jelentek meg ugyanitt. Éves összesítésben a külpolitikai hírek arányában az m1 híradója követi a Duna Televíziót 8,8 százalékos arányszámmal, de a negyedik negyedév során utóbbit a TV2 és a Kossuth Rádió követette, 9,4 százalékkal. A negyedik negyedévben az éves átlaga felett teljesített a Duna Televízió, az utolsó három hónapban a külpolitikai hírek 13 százalékot képviseltek a politikai híreken belül. Az RTL Klub éves (3,9 százalék) és negyedéves (4,2 százalék) viszonylatban is a legalacsonyabb mutatóval rendelkezett a külpolitikai hírek kapcsán. A határon túli magyarságot érintő politikai hírek száma a két kereskedelmi csatornán rendkívül alacsony volt a vizsgált évben, a TV2 híradójában összesen hét darab, az RTL Klubon csupán három darab ilyen hír jelent meg. A magyar pártpolitikai kötődésű hírek legnagyobb arányban a közszolgálati médiumokon jelentek meg a 2013as évben. Az m1 híradójában megjelent politikai híreinek 20,6 százalékában adott helyet a pártpolitikai tudósításoknak, mely a legmagasabb érték volt az egész évet tekintve. Ez az arányszám alacsonyabb, 15 százalék volt a Duna Televízión, míg a Kossuth Rádión 13,8 százalék. A pártpolitika hírek aránya elmaradt a 26
kereskedelmi csatornák napirendjén a közszolgálatiakhoz képest, az RTL Klubon a magyar vonatkozású politikai hírek 10,9 százaléka tartozott ehhez a kategóriához, míg a TV2 hírműsorában 9 százalékuk. A negyedik negyedévben az m1 rendelkezett a legnagyobb arányszámmal (28,6 százalék) a pártpolitikai hírek tekintetében, a második helyre a Kossuth Rádió került 20,1 százalékkal, míg a harmadik az RTL Klub 18,5 százalékos arányszámmal, tehát az RTL Klub az év utolsó negyedévében lényegesen növelte az ilyen jellegű hírek arányát a saját éves mutatójához viszonyítva. Az egyes településeket érintő, politikai tartalommal bíró hírek aránya a TV2 politikai hírein belül volt a legmagasabb mindegyik negyedévben, éves összesítésben arányuk pedig 19,3 százalék volt. Az RTL Klub szintén magas, 10 százalékos arányban jelenített meg önkormányzati híreket 2013 során. A közszolgálati csatornákon az ilyen jellegű hírek aránya az év folyamán lényegesen alacsonyabb volt. A Kossuth Rádión volt a legmagasabb e mutató, a politikai híreinek 5,9 százaléka volt ebbe a kategóriába sorolható, míg a legkisebb a Duna Televízión, 2 százalékkal. A negyedik negyedévben közel hasonló volt az ilyen jellegű hírek aránya a csatornákon, a sorrendjük ugyanez. Közel egymáshoz hasonló mértékben jelent meg a vizsgált médiumok híradóiban a rezsicsökkentés 3 témája. A Duna Televízió híradójában jelent meg a legnagyobb arányban ez a téma, az ezen a közszolgálati csatornán elhangzó politikai hírek 5,9 százalékában foglalkozott a kormánypártok által az egész évben napirenden tartott témával. A legkisebb arányszámmal a TV2 rendelkezett, 4 százalék, tehát a két szélsőérték között csupán 1,9 százalékos különbség volt. A negyedik negyedévben még kisebb volt ez a különbség, a legnagyobb aránnyal rendelkező Duna Televíziót (6,4 százalék) az RTL Klub követte 6,3 százalékkal, míg a legkisebb értékkel az m1 rendelkezett (4,9 százalék).
3
Lásd 2. számú lábjegyzet.
27
Szereplők a politikai hírekben 2013-ban a vizsgált médiumok esti híradóiban elhangzott magyar politikai vonatkozású tudósításokban összesen 32 308 szereplő kapott megjelenési lehetőséget, míg a negyedik negyedév során összesen 8882 szereplő jelent meg. A negyedéves adatok alapján az év utolsó három hónapjában 2,36 szereplő álláspontja jelent meg átlagosan egy politikai tudósításban, míg az éves összesítés szerint ez az arány 2,29 volt. Az egy politikai hírre jutó szereplők száma a negyedik negyedév során decemberben volt legalacsonyabb, 2,29 darab. Októberben és novemberben azonos számú szereplő jelent meg átlagosan a politikai tudósításokban, 2,38 darab.
5,7%
9,9%
Fidesz
1,0%
KDNP MSZP DK
9,7%
Jobbik
22,9%
LMP 2,9%
Együtt-PM
3,3%
Kormány 1,9%
2,5%
4,1%
Önkormányzati Külföldi szereplők Elemzők-szakértők
2,5%
Erdekképviseletek
4,8%
Civil, nonprofit szervezetek 4,6%
20,5% 3,7%
Egyéb Egyéb politikai
22. ábra: A magyar politikai tartalmú hírekben megjelent szereplők megoszlása (negyedéves összesítés, százalék). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
A 22. számú ábra szerint – az első három negyedévhez hasonlóan – a kormány álláspontja jelent meg a legtöbbször a vizsgált csatornákon megjelent magyar vonatkozású politikai hírekben. A kormány megjelenési aránya az év alatt folyamatos csökkenést mutatott. Az első negyedévben 24,2 százalék, a második negyedévben 28
23 százalék, a harmadik negyedévben 21,1 százalék és végül a negyedik negyedévben csupán 20,5 százalék volt ez a mutató. A negyedik negyedévben alakult ki a legkisebb különbség a Fidesz és az MSZP megjelenési aránya között. Míg a második negyedévben 2,2 százalékponttal előzte meg a Fidesz a szocialista pártot, a harmadik negyedévben 1,1 százalékponttal, a negyedik negyedévben ez a különbség 0,2 százalékpontra csökkent. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a Fidesz megjelenési aránya 0,8 százalékponttal 9,9 százalékra nőtt a negyedik negyedévben. Az MSZP arányszáma 8 százalékról 9,7 százalékra emelkedett. A második negyedévvel kezdődően a legtöbbet szereplő párt az Együtt–PM választási szövetség volt, de ennek a pártnak az arányszáma azonban 0,1 százalékponttal 4,1 százalékra csökkent. A negyedik helyen a pártok közül Jobbik állt az év utolsó negyedévében, ehhez a párthoz a politikai hírek szereplőinek 3,3 százaléka kapcsolódott, mely 0,4 százalékpontos csökkenésnek felel meg. A Demokratikus Koalíció a 2,9 százalékos arányszámával rendelkezett, míg az ellenzéki pártok közül a második és harmadik negyedévekhez hasonlóan ebben a negyedévben is az LMP-hez tartozó szereplők álláspontja jelent meg a legkisebb, 1,9 százalékos arányban. A kisebbik kormánypárthoz a politikai hírekben megjelent szereplők 1 százaléka tartozott. 70,0% 60,0% 50,0% 17,7%
25,0%
12,9%
11,0%
25,7%
25,4%
Duna Televízió
Kossuth Rádió
27,1% 40,0% 18,9% 30,0%
14,8% 11,6%
20,0%
8,4%
10,0%
9,3%
14,6%
16,4%
TV2
RTL Klub
19,4%
0,0%
Kormány
m1 Kormánypártok
Ellenzéki pártok
23. ábra: A kormány, kormánypártok, és az ellenzéki pártok megjelenésének aránya az egyes csatornák esti hírműsoraiban (negyedéves összesítés, százalék). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
29
A 23. számú ábra csatornánkénti bontásban mutatja a kormány, a kormánypártok és az ellenzéki pártok megjelenésszámának arányát a negyedik negyedévre vetítve. Az adatok alapján – elsősorban a bajai választásból következően – az ellenzéki pártok megjelenései nem csak az m1 műsorában, hanem a kereskedelmi csatornák híradóiban is meghaladták a kormány megjelenéseit. Az m1 esetében e jelenség már a harmadik negyedévben is megmutatkozott. A kormányzati és ellenzéki megjelenések kapcsán érdemes kiemelni a Kossuth Rádiót, hiszen ott e két kategóriába sorolt szereplők megjelenéseinek aránya gyakorlatilag megegyezett: a kormány a közrádió híradójában megjelent politikai szereplők 25,4 százalékát tette ki, míg az ellenzéki pártok esetében 25 százalék volt e mutató. 70,0% 60,0% 50,0% 17,8%
20,7%
21,9% 40,0% 15,3% 30,0%
12,2%
20,0%
7,0%
10,0%
13,3%
11,8%
25,2%
26,7%
Duna Televízió
Kossuth Rádió
12,0% 7,8%
16,6%
18,0%
TV2
RTL Klub
21,6%
0,0%
Kormány
m1 Kormánypártok
Ellenzéki pártok
24. ábra: A kormány, kormánypártok, és az ellenzéki pártok megjelenésének aránya az egyes csatornák esti hírműsoraiban (éves összesítés, százalék). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely A 24. számú ábra csatornánkénti bontásban mutatja a kormány, a kormánypártok és az ellenzéki pártok megjelenésszámának arányát a 2013-as évben. Az adatok alapján kirajzolódik, hogy a három vizsgált kategóriához kapcsolódó szereplők a kereskedelmi csatornákon kapták a legkevesebb megjelenési lehetőséget, vagyis e műsorokban a politikai tartalmú tudósításokban jóval több olyan szereplő jelent meg, akik nem sorolhatók be a fenti három csoportba. A kormány álláspontja az év folyamán a legnagyobb arányban a Kossuth Rádió esti Krónika című műsorában jelent meg, a közszolgálati médiumon elhangzó politikai hírek szereplőinek 26,7 százaléka tartozott a kormányhoz. A Duna Televízión 25,2 százalék volt ez a mutató, míg az
30
m1 híradójában 21,6 százalék. A két kereskedelmi csatorna közül az RTL Klubon 18 százalék volt a kormány megjelenési aránya, míg a TV2 híradójában 16,6 százalék. A kormánypártok megjelenési aránya a negyedéveket összesítő adatok szerint a Duna Televízió híradójában volt a legmagasabb: e közszolgálati médiumon az összes megjelent szereplő 13,3 százaléka tartozott a két kormánypárthoz. Az m1 és Kossuth Rádió műsoraiban is hasonlóan alakult a kormánypártok arányszáma. A kormány mutatójához hasonlóan a TV2 hírműsorában volt a legalacsonyabb a kormánypártok szereplésének aránya, összesen 7 százalék, míg az RTL Klub műsorában valamivel magasabb, 7,8 százalék volt. Az m1 híradójában az ellenzéki pártok 21,9 százalékos arányszámmal rendelkeztek, míg a kormány 21,6 százalékossal, tehát arányaiban ellenzéki pártok az m1 híradójában kapták a legtöbb lehetőséget üzeneteik továbbítására 2013-ban. Az ellenzéki pártok a Kossuth Rádión a megjelent szereplők 20,7 százalékát, a Duna Televízión pedig 17,8 százalékát tették ki. A kereskedelmi csatornák közül az RTL Klub híradójában szerepeltek többet az ellenzéki pártok az év folyamán, ezen a médiumon a szereplők 15,3 százaléka kapcsolódott ehhez a csoporthoz, míg a TV2 esetében ugyanezen arány csupán 12,2 százalék volt. Összegészében tehát a közmédia műsorai arányaiban nagyobb teret engedtek az ellenzéki pártok álláspontjának a politikai tartalmú tudósítások kapcsán, mint a vizsgált kereskedelmi csatornák. A 25. számú ábra a kormány, a kormánypártok és az ellenzéki pártok megjelenéseit mutatja negyedéves bontásban, úgy, hogy a kormány, kormánypárti és ellenzéki megjelenések összegét vettük 100 százaléknak. A paritásos vizsgálaton látható, hogy a Duna Televízió kivételével minden csatornán meghaladták az ellenzéki pártmegjelenések az egyharmados arányt, míg az említett csatornán is 31 százalék volt e számítás alapján mutatójuk. Ugyanakkor az RTL Klub és az m1 esetében az ellenzéki szereplők aránya a kormány megjelenéseit is meghaladta, míg a TV2 és a Kossuth Rádió esetében e két mutató ugyanannyi volt. Érdemes megjegyezni, hogy a kormánypártok megjelenései minden csatornán hasonló szinten zártak.
31
100,0% 90,0% 31,0% 80,0%
39,0%
42,0%
41,0%
47,0%
70,0% 60,0% 50,0%
23,0% 22,0%
18,0%
21,0% 20,0%
40,0% 30,0% 20,0%
46,0%
39,0%
37,0%
33,0%
TV2
RTL Klub
m1
41,0%
10,0% 0,0%
Kormány
Kormánypártok
Duna Televízió
Kossuth Rádió
Ellenzéki pártok
25. ábra: A kormány, kormánypártok, és az ellenzéki pártok megjelenésének paritásos vizsgálata az egyes csatornák esti hírműsoraiban (negyedéves összesítés, százalék). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
A 26. számú ábra a kormány, a kormánypártok és az ellenzéki pártok megjelenéseit mutatja a 2013-as évben, de úgy, hogy 100 százaléknak e három kategória összegét tekintettük. A paritásos vizsgálatból kiderül, hogy a három szereplő összes megjelenéséhez viszonyítva a TV2 híradójában jelentek meg a legnagyobb arányban a kormányzathoz tartozó szereplők, itt e szereplők megjelenése 46,4 százalék, a másik kereskedelmi csatornán ugyanezen arányszám 43,7 százalék volt, melynél a Duna Televízió 44,7 százalékos és a Kossuth Rádió 45,1 százalékos arányszáma volt magasabb. E mutató az m1 híradójában volt a legalacsonyabb, 38,9 százalék. Ezzel párhuzamosan ellenzéki pártok arányszáma az m1 híradójában volt a legmagasabb, 39,4 százalék a paritásos vizsgálat szerint, tehát nem csak hasonló arányt tett ki e két csoport a csatorna műsorában, de a közszolgálati híradó nagyobb teret szentelt az év során az ellenzéki véleményeknek, mint a kormányzatiaknak. Érdemes kiemelni, hogy a Duna Televízió kivételével minden csatornán az egyharmados arány felett szerepeltek az ellenzéki szereplők, ugyanakkor az említett csatornán is csak kevéssel maradt el e mutató e határtól.
32
100,0% 90,0% 80,0%
34,1%
37,2%
39,4%
31,7%
34,9%
23,6%
20,0%
44,7%
45,1%
Duna Televízió
Kossuth Rádió
70,0% 60,0% 19,5% 50,0%
19,0%
21,7%
40,0% 30,0% 20,0%
46,4%
43,7%
TV2
RTL Klub
38,9%
10,0% 0,0%
Kormány
m1 Kormánypártok
Ellenzéki pártok
26. ábra: A kormány, kormánypártok, és az ellenzéki pártok megjelenésének paritásos vizsgálata az egyes csatornák esti hírműsoraiban (éves összesítés, százalék). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
33
100,0% 90,0%
22,9% 28,7%
29,3%
80,0% 47,2%
42,6% 7,1%
70,0% 60,0% 50,0%
3,3% 3,3%
40,0%
8,3%
4,5% 2,5% 5,7%
14,6% 3,6%
20,0%
0,4% 0,7% 2,0% 8,2% 0,2% 8,2%
10,0%
6,2%
4,3% 2,0%
7,4% 1,4%
5,2% 3,4%
25,4%
19,4% 25,7%
16,4%
30,0%
6,3%
4,4%
2,5%
2,3%
5,2%
3,6%
2,0% 3,9% 4,0%
1,7% 8,0% 0,6%
12,0%
2,8% 1,5% 3,6% 2,3%
2,9%
5,3% 2,9% 10,4%
1,1%
7,5% 1,4%
8,8%
10,5%
11,5%
9,6%
RTL Klub
m1
Duna Televízió
Kossuth Rádió
1,4%
0,0%
TV2 Fidesz
KDNP
MSZP
DK
Jobbik
LMP
Együtt-PM
Kormány
Önkormányzati
Külföldi szereplők
Egyéb politikai
Nem politikai szereplők
27. ábra: A szereplők megjelenéseinek aránya az egyes csatornák híradóiban (negyedéves összesítés, százalék). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
34
A 27. számú ábra az egyes csatornákon megjelent szereplők megoszlásának arányát mutatja negyedéves bontásban. Új kategóriaként vettük fel az egyéb politikai szereplőket, ide főként azokhoz a pártokhoz tartozó szereplők megjelenései kerültek, akik nem kaptak helyet az elemzésünkben (ilyen többek között például a Liberálisok párt és a Modern Magyarország Mozgalom párt). A kereskedelmi csatornák közül a TV2 hírműsorában ugyanannyiszor, az RTL Klubon pedig kevesebbszer szerepelt az MSZP, mint a nagyobbik kormánypárt. A Tényekben az összes megjelent szereplő 8,2-8,2 százaléka tartozott e két párthoz, míg az RTL Klub esti híradójában a Fidesz 8,8 százalékos, az MSZP 8 pedig százalékos arányszámmal rendelkezett. A közszolgálati médiumok közül a Duna Televízión a Fidesz a legnagyobb aránnyal rendelkező párt, ezen a csatornán ez a párt 11,5 százalékon zárt. Az m1 híradójában és a Kossuth Rádió esti Krónikájában is megelőzte az MSZP a nagyobbik kormánypártot, a szocialista párt a közszolgálati televízión a megjelenések 12 százalékát, a Rádión 10,4 százalékát kapta meg. Az Együtt–PM a második és harmadik negyedévekhez hasonlóan az m1 híradójában kapta a legnagyobb megjelenési lehetőséget, ezen a csatornán a politikai hírek szereplőinek 5,2 százaléka tartozott Bajnai Gordon pártjához. A Duna Televízión ez a párt 2,8 százalékot kapott, a Kossuth Rádión 3,6 százalékot, így mindkét médiumon megelőzte a Jobbik. A kereskedelmi csatornák közül az RTL Klub esti híradójában az Együtt–PM 4,4 százalékos arányszámmal bírt, míg Tényekben 3,6 százalékkal. Az Együtt–PM a vizsgált médiumok közül a Kossuth Rádió és a Duna Televízió kivételével a harmadik leggyakrabban szereplő párt volt. A Kossuth Rádió és a Duna Televízió hírműsorában a Jobbik magasabb arányszámmal rendelkezett, előbbi esetben e mutató, 5,3 százalék, utóbbi esetben pedig 3,6 százalék volt. A Jobbik mutatója az m1 híradójában 3,9 százalékon zárt, mely 0,1 százalékponttal alacsonyabb a Demokratikus Koalíció arányszámánál. A kereskedelmi csatornák közül a radikális párt az RTL Klubon 2,3 százalékos, míg a TV2-n csupán 0,4 százalékos arányszámmal rendelkezett, mely érték azt mutatja, hogy a Tényekben a Jobbik álláspontja csupán 5 esetben került fel a csatorna napirendjére a negyedik negyedév folyamán, az előző negyedév 2 megjelenését követően. Az LMP-hez tartozó szereplők álláspontja a Kossuth Rádió hírműsorában jelent meg leginkább, az itt megjelent álláspontok 2,9 százalékát tették ki. A kereskedelmi csatornák közül az RTL Klubon közel hasonló, 2,5 százalékos, míg a TV2 hírműsorában lényegesen rosszabb arányt ért el a párt, csupán 0,7 százalékot. A Demokratikus Koalíció az RTL Klubon kivételével minden csatornán többet szerepelt, mint az LMP. Gyurcsány Ferenc pártja a harmadik negyedévhez hasonlóan az m1 híradójában érte el a legjobb megjelenési arányt, itt az elhangzott álláspontok 4 százaléka tartozott ehhez a párthoz. A legkevesebbszer az RTL Klubon szerepelt a párt ebben a negyedévben, összesen 22 alkalommal, mely 16 darabbal több, mint a harmadik negyedévben. Az önkormányzati szereplők az összes negyedév gyakorlatához hasonlóan az utolsó három hónapban is a TV2 hírműsorában érték el a legnagyobb megjelenési arányszámot, 8,3 százalékot. A legkisebb mutatóval a Duna
35
Televízión (1,4 százalék) rendelkeztek az ehhez a csoporthoz tartozó szereplők. A külföldi szereplők viszont ezen a csatornán szerepeltek arányaiban a legtöbbet (7,4 százalék). A 28. számú ábra a 26. számú grafikon adatsorát egészíti ki: az egyes szereplők megjelenésszámát mutatja havi bontásban, így e grafikonról megállapítható, hogy a politikai napirend gyakorolt-e valamilyen hatást a megjelenésszámokra. 100% 90% 254
19
176
50
76
80%
74 59
516
71
70% 23 329
60%
81
278
126
170
667
48
50%
126
140
117
89
69
40% 30% 20%
47 347
358
123
131
66
204
171 637
129
210
10% 0%
Október
November
December
28. ábra: Egyes szereplők megjelenésszáma (havi bontás, darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
A 28. ábrán látható, hogy az összes párt az októberi hónapban volt a legaktívabb, ekkor a legtöbb megjelenéssel, összesen 358 darabbal az MSZP rendelkezett, megelőzve a Fideszt, mely párt összesen 347 alkalommal jelent meg a vizsgált médiumok esti híradóiban a hónap során. A szocialista párt novemberben is a legnagyobb megjelenésszámmal szerepelt, majd a bajai videó botrány elmúltával decemberben a Fidesz megelőzte a 254 megjelenésszámával. Az LMP kivételével mindegyik párt számára az ünnepi időszak miatt a decemberi hónap volt a mélypont, az LMP főként Horváth András által a NAV-al kapcsolatban tett állításaival összefüggésben tudta növelni megjelenéseinek számát az év utolsó hónapjában.
36
800 700 600
642
624 585
654
577
548
637
606 530
500
557 516 358
400 300
100 0
182 99 67 39 37 22
Fidesz
243 186 74 69 48 48 26
KDNP
277 233
211
205 77 63 24 39 15
267
297
280 244
200
667
89 86 41 34 23
MSZP
82 69 51 47 27
DK
252 210 155 76 64 33 24 20
Jobbik
182 76 72 41 44 25
LMP
347
329
215
244
278
209 140 65 42 53 20
117 91 82 66 28
171 131 117 123 89 81 48 66 47 23
Együtt 2014- PM
254 176 76 74 59 50 19
Kormány
29. ábra: Egyes szereplők megjelenésszáma 2013-ban (havi bontás, darab). Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely A 29. ábrán az egyes szereplők megjelenésszáma látható a 2013-as év során, melyből kirajzolódik, hogy a Fidesz augusztus, október és november kivételével az év során a legnagyobb megjelenésszámmal rendelkezett. Az Együtt–PM választási szövetség kapcsán azt mutatja az ábra, hogy az év második felében folyamatosan a harmadik legtöbbet szereplő párt volt, szemben az év első felével, amikor inkább a Jobbik kapott helyek a hírműsorokban. Az LMP csak januárban tudta megszerezni a harmadik helyet 99 megjelenéssel, bár ekkor leginkább a szakadás előtt álló párt belső viszonyaival foglalkoztak a híradók. A Demokratikus Koalíció augusztust követően zárkózott fel a Jobbikhoz, amely egyértelműen jelzi a DK erősebb napirendi jelenlétét, hiszen a radikális párt megjelenései sem csökkentek. Az alábbi táblázatok a hazai vonatkozású politikai hírek és az azokban megjelenő szereplők kapcsolatát mutatja részletes bontásban. A táblázatok megállapítható, hogy az egyes pártok megjelenési milyen kapcsolatban állnak az egyes témákkal. Fontosnak tartjuk jelezni, hogy a táblázatok nem az egyes pártok megjelenésszámát mutatják, hanem azt, hogy hány adott témájú hírben szerepelt egyszer vagy többször az adott szereplő álláspontja. Az 1. számú táblázat összesítve mutatja, hogy az adott csoporthoz tartozó szereplő hány hírben szerepelt.
37
Fidesz
KDNP
MSZP
DK
Jobbik
LMP
Együtt– PM 323 26 573 220 125 73 269 Pártpolitika 156 27 113 5 55 37 32 Gazdaságpolitika 115 9 87 2 61 36 12 Szakpolitika 159 7 38 2 23 6 15 Rezsicsökkentés 56 12 28 10 11 13 13 Egyéb 32 3 3 6 3 4 4 Határon túli magyarság 19 1 13 2 1 1 13 Önkormányzati 19 4 7 0 14 3 2 Külpolitika 879 89 862 247 293 173 360 Összesen 1. táblázat: A magyar vonatkozású politikai hírek és a szereplők kapcsolata. Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
Össz. 1609 425 322 250 143 55 50 49 2903
A táblázat adatai azt jelzik, hogy a negyedik negyedév során mért adatok összhangban vannak az előző negyedévek sajátosságaival. A pártpolitikai hírek tették ki a pártok megjelenéseinek a legnagyobb részét, összesen 1609 alkalommal szerepeltek ilyen jellegű hírben a pártokhoz tartozó szereplők. Egyedül a KDNP-hez szereplői jelentek meg többször nem pártpolitikai, hanem gazdaságpolitikai hírekben. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó szereplők álláspontja 89,1 százalékban pártpolitikai hírekben jelent meg; hasonlóan magas volt ez az érték az Együtt–PM esetében is, az ehhez a párthoz tartozó szereplők 74,7 százalékban csak ilyen hírekben jelentek meg. A MSZP-hez köthető szereplők esetében ugyanezen mutató 66,5 százalékon zárt. Lényegesen alacsonyabb volt ugyanakkor a pártpolitikai hírek aránya a Jobbik esetében, e párthoz tartozó szereplők 42,7 százaléka jelent meg pártpolitikai témájú hírben, az LMP-hez 42,4 százaléka. A legalacsonyabb ez a mutató a két kormánypárt esetében volt, a Fidesz megjelenéseinek csupán 36,7 százaléka, a KDNP 29,2 százaléka tartozott ehhez a kategóriához. A gazdaságpolitikai eseményekkel kapcsolatos hírek esetében arányaiban a KDNP szerepelt a legtöbbet, hiszen a kereszténydemokrata párthoz tartozó álláspontok 30,3 százaléka a gazdaságpolitikai hírekben kapott helyet. Az LMP kevéssel maradt el a kisebbik kormánypárttól, ez a párt 21,4 százalékos arányt ért el ebben a hírkategóriában, amely megegyezik a Jobbik mutatójával. A gazdaságpolitikai hírekben a pártok közül az Együtt–PM és a Demokratikus Koalíció rendelkezett a legkisebb arányszámmal, az előző párt mutatója 8,9 százalékon, míg utóbbié 2 százalékon zárt, köszönhetően annak, hogy e két párt szinte kizárólag pártpolitikai témájú hírekben szerepelt. Szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó hírekben az LMP és a Jobbik szereplői jelentek meg a legnagyobb arányban (20,8-20,8 százalék). A Fidesz 13,1 százalékkal, a KDNP és az MSZP 10,1-10,1 százalékkal zárt e hírek tekintetében.
38
A rezsicsökkentés témájában ismét a Fidesz álláspontja jelent meg a legtöbbször, a párt megjelenéseinek 18,1 százaléka kapcsolódott ehhez a témához, a KDNP esetében ugyanezen arány 7,9 százalék volt. A Jobbik hasonlóan magas, 7,8 százalékos arányszámmal rendelkezett a témában. A következő kiegészítő táblázatok az 1. számú táblázat adatsorát mutatják pártonkénti bontásban a megjelenések száma szerinti csökkenő sorrendben. Fidesz 323 Pártpolitika 159 Rezsicsökkentés 156 Gazdaságpolitika 115 Szakpolitika 56 Egyéb 32 Határon túli magyarság 19 Külpolitika 19 Önkormányzat 2. táblázat: A Fidesz és a magyar politikai vonatkozású hírek kapcsolata. Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely KDNP 27 Gazdaságpolitika 26 Pártpolitika 12 Egyéb 9 Szakpolitika 7 Rezsicsökkentés 4 Külpolitika 3 Határon túli magyarság 1 Önkormányzat 3. táblázat: A KDNP és a magyar politikai vonatkozású hírek kapcsolata. Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely MSZP 573 Pártpolitika 113 Gazdaságpolitika 87 Szakpolitika 38 Rezsicsökkentés 28 Egyéb 13 Önkormányzat 7 Külpolitika 3 Határon túli magyarság 4. táblázat: Az MSZP és a magyar politikai vonatkozású hírek kapcsolata. Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
Pártpolitika Egyéb Határon túli magyarság
DK 220 10 6 39
5 Gazdaságpolitika 2 Szakpolitika 2 Önkormányzat 2 Rezsicsökkentés 0 Külpolitika 5. táblázat: A Demokratikus Koalíció és a magyar politikai vonatkozású hírek kapcsolata. Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely Jobbik 125 Pártpolitika 61 Szakpolitika 55 Gazdaságpolitika 23 Rezsicsökkentés 14 Külpolitika 11 Egyéb 3 Határon túli magyarság 1 Önkormányzat 6. táblázat: A Jobbik és a magyar politikai vonatkozású hírek kapcsolata. Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely LMP 73 Pártpolitika 37 Gazdaságpolitika 36 Szakpolitika 13 Egyéb 6 Rezsicsökkentés 4 Határon túli magyarság 3 Külpolitika 1 Önkormányzat 7. táblázat: Az LMP és a magyar politikai vonatkozású hírek kapcsolata. Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely Együtt–PM 269 Pártpolitika 32 Gazdaságpolitika 15 Rezsicsökkentés 13 Egyéb 13 Önkormányzat 12 Szakpolitika 4 Határon túli magyarság 2 Külpolitika 8. táblázat: Az Együtt-PM választási szövetség és a magyar politikai vonatkozású hírek kapcsolata. Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
40
Elemzésünk során mértük azoknak a politikusoknak a megjelenésszámát is, akik saját hanggal képviselték álláspontjukat az egyes témák kapcsán az esti hírműsorokban. Az alábbi táblázatok a három kategória legtöbb megjelenéssel bíró szereplőit mutatják. Saját hanggal a kormányzati szereplők közül a második negyedév óta Orbán Viktor jelent meg a legtöbbször, az előző negyedévhez képest 62 darabbal növelte az ilyen jellegű megjelenéseinek számát az év utolsó három hónapjában, így összesen 254 darab saját hangos megjelenést produkált. A második és harmadik helyen sem történt változás, így a negyedik negyedévben is Varga Mihály követte Orbán Viktort összesen 121 darab ilyen megjelenéssel, míg Szijjártó Péter 84 darabbal rendelkezett a vizsgált médiumok esti hírműsoraiban. Felkerült a legtöbbet szereplő kormányzati szereplők közé továbbá Soltész Miklós, Czoma Sándor, Szócska Miklós, Navracsics Tibor, Balog Zoltán, Semjén Zsolt és Németh Lászlóné, aki összesen 26 ilyen megjelenéssel rendelkezett. A kormánypárti szereplők sorrendjét a negyedik negyedévben is Rogán Antal vezette 118 saját hangos szerepléssel, de a második helyen változás következett be, hiszen Selmeczi Gabriella a második helyről a hatodik helyre került, a megjelenéseinek száma 53 darabról 42 darabra csökkent. A második helyre Kocsis Máté került 63 megjelenéssel, a harmadik pedig Zsigó Róbert lett. Felkerült a legtöbbet szereplők közé továbbá Hoppál Péter, Németh Szilárd, Gulyás Gergely, Kósa Lajos, Puskás Imre és Hidvéghi Balázs is. Az ellenzéki szereplők esetében jelentős változás következett be, az előző negyedévben a harmadik helyen szereplő Mesterházy Attila átvette a vezetést Gyurcsány Ferenctől, összesen 122 esetben jelent meg a híradókban a saját hangján. Bajnai Gordon is növelni 22 darabbal tudta az ilyen jellegű megjelenéseit. A negyedik helyen álló Józsa István saját hangos szerepléseinek száma 46 darab volt, mely kevesebb, mint a fele az összesen 101 darabot generáló Gyurcsány Ferencének. Fontos megjegyezni, hogy a baloldali politikusok mellett több Jobbikhoz tartozó szereplő is felkerült a listára, ilyen volt Dúró Dóra, Volner János, Vona Gábor és Z. Kárpát Dániel, akik 21 és 23 közötti saját hangos megjelenést generáltak. Kormányzati szereplők Önálló megjelenések száma 254 Orbán Viktor 121 Varga Mihály 84 Szijjártó Péter 65 Soltész Miklós 51 Czomba Sándor 38 Szócska Miklós 33 Navracsics Tibor 31 Balog Zoltán 30 Semjén Zsolt 26 Németh Lászlóné 9. táblázat: A kormányzathoz tartozó szereplők önálló megjelenései. Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
41
Kormánypárti szereplők Önálló megjelenések száma 118 Rogán Antal 63 Kocsis Máté 52 Zsigó Róbert 51 Hoppál Péter 45 Németh Szilárd 42 Selmeczi Gabriella 21 Gulyás Gergely 13 Kósa Lajos 10 Puskás Imre 7 Hidvéghi Balázs 10. táblázat: A kormánypártokhoz kapcsolódó szereplők önálló megjelenései. Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely Ellenzéki pártok szereplői Önálló megjelenések száma 122 Mesterházy Attila 102 Bajnai Gordon 101 Gyurcsány Ferenc 46 Józsa István 45 Schiffer András 23 Dúró Dóra 22 Volner János 21 Burány Sándor 21 Simon Gábor 21 Vona Gábor 21 Z. Kárpát Dániel 11. táblázat: Az ellenzéki pártokhoz kapcsolódó szereplők önálló megjelenései. Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely
42
Módszertan A negyedéves és éves híradóelemzés során öt csatorna esti, fő híradóinak kvantitatív elemzését végeztük el a 2013. október 1. és december 31. közötti időszakról. A vizsgálat során csak a híradók törzstartalmát vizsgáltuk, az ahhoz kapcsolódó, kiegészítő részeket (például: időjárás-jelentés, sporthírek, közlekedési hírek) nem. Ezek a kapcsolt részek nem képezik részét az időtartamra vonatkozó vizsgálatainknak sem. A híradókban szereplő headline-ok nem szerepelnek az elemzésben önálló tudósításként, ugyanakkor a híradók törzsidőtartamának részét képezik, ezért ott feltüntetésre kerültek. A vizsgálat során a hírműsorokban közölt bejátszásokat témáik szerint kategorizáltuk. A besorolás a tudósítás megjelenített tartalma alapján történt. A következő kategóriákat alkalmaztuk:
Magyar vonatkozású politikai hírek: E kategóriába azok a tudósítások tartoznak, amelyek mindenki számára egyértelműen beazonosítható politikai tartalommal bírnak, olyan tartalommal, amely a magyar politikai térhez szorosan köthető, vagy a magyar politikai teret közvetlen érintő külpolitikai esemény, vagy olyan esemény, amelyen a magyar politikai élet jelentős szereplői megjelennek, megszólalnak. Ezt a kategóriát további elemzésnek vetettük alá.
Gazdasági hírek: A gazdaság alakulásával kapcsolatos tudósítások, melyek nem rendelkeznek egyértelmű és közvetlen politikai tartalommal. Ide tartoznak jellemzően a benzin árának, vagy a valutaárfolyamok alakulása.
Külföldi hír: Külföldi eseményről, hírről szóló, akár politikai relevanciával bíró tudósítások.
Határon túli magyarsággal kapcsolatos hírek: Olyan külföldi tudósítások, melyek a határon túli magyarsággal kapcsolatosak, ugyanakkor közvetlen kapcsolat nincs a magyar politikai élettel.
Helyi ügyek: Olyan lokális eseményekről szóló tudósítások, melyek nem rendelkeznek egyértelmű és közvetlen politikai tartalommal. Ilyenek többek között azok az önkormányzati hírek, amelyeknek nem szereplői a helyi politikai vezetők, politikusok.
Baleset és bűnügy: Bűncselekményről, gyilkosságról, balesetről és büntetőeljárásról beszámoló belföldi és külföldi hírek politikai relevancia nélkül.
Bulvárhírek: Bulvártémákat feldolgozó tudósítások belföldi és külföldi témákban egyaránt.
43
Időjárási, természeti katasztrófákkal kapcsolatos hírek: Az időjárással kapcsolatos és természeti katasztrófákról beszámoló (földrengés, tornádó stb.) politikai tartalom nélküli tudósítások, amelyek a híradók törzsanyagában kaptak helyet.
Kultúra: A kulturális élet eseményeiről, az itt végbemenő változásokról és kulturális programokról beszámoló, nem politikai vonatkozású tudósítások.
Egyéb: Minden olyan hír, mely más egyéb kategóriába nem volt egyértelműen besorolható.
A magyar vonatkozású politikai híreket az alábbi alkategóriákba soroltuk:
Gazdaságpolitika: A gazdasági szektorban történt eseményekről, innen induló kezdeményezésekről, a gazdasági szereplők tevékenységeiről beszámoló hírek, amelyek kapcsolódnak magyar politikai szereplőkhöz, a magyar politikai élethez.
Szakpolitika: Egyes szakpolitikai területeket érintő tervezetekről, konferenciákról, döntésekről beszámoló hírek, amelyek egyes területeket szakmai szempontból közelítenek meg. Ide tartozik az adórendszer kérdése is, mint szakpolitikai terület.
Külpolitika: Külpolitikai kérdésekkel, külföldi találkozókkal, kapcsolatokkal és államközi kapcsolatokkal foglalkozó hírek, melyek rendelkeznek magyar vonatkozással.
Határon túli magyarsággal kapcsolatos hírek: Az olyan hírek, amelyek a határon túl élő magyarság kérdéseivel foglalkoznak és ezzel párhuzamosan magyar politikai tartalmat is megjelenítenek.
Pártpolitika: A pártpolitikai küzdelmekhez kapcsolódó, azokat jellemző konfliktusokról szóló tudósítások, illetve a pártok belügyeivel foglalkozó hírek.
Önkormányzati: Önkormányzatokhoz, polgármesterekhez kapcsolódó kérdésekkel, eseményekkel foglalkozó, politikai tartalommal bíró hírek.
Rezsi- és húsáfa-csökkentés: A rezsicsökkentéssel és a húsáfa-csökkentéssel kapcsolatos tudósítások.
Egyéb: A többi kategóriába be nem sorolható, magyar politikai tartalommal rendelkező tudósítások.
A magyar politikai vonatkozású politikai hírekben megjelent álláspontokat is összesítettük. Álláspontnak tekintettük az adott szereplőhöz kapcsolódó minden releváns megjelenést, legyen az önállóan képviselt, vagy beolvasott. Emiatt egy tudósításban akár az adott szereplőkategóriához tartozóan több megjelenés is kapcsolódhat (például: egymásnak ellentmondó álláspontok, kiegészítő érvek stb.). Mindig az adott szereplő megjelenésének témáját vettük figyelembe a kategorizálás során (például: ha képviselő és polgármester is a szereplő, akkor az adott megjelenés határozza meg, mely kategóriába került, illetve ha egy egyértelmű pártkapcsolattal rendelkező önkormányzati politikus országos témában szólalt meg, akkor a párthoz kapcsolódik). Az alábbi szereplőket különböztettük meg a vizsgálatunk során:
Fidesz: A Fidesz, és a Fideszhez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebben a kategóriába.
KDNP: A KDNP, és a KDNP-hez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába. 44
MSZP: Az MSZP, és az MSZP-hez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába.
DK: A Demokratikus Koalíció, és a Demokratikus Koalícióhoz kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába.
Jobbik: A Jobbik, és a Jobbikhoz kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába.
LMP: Az LMP, és az LMP-hez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába.
Együtt–PM: Az Együtt-A Korszakváltók Pártja és a Párbeszéd Magyarország, és az Együtt–PM választási szövetséghez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába.
Kormány: A kormány, és a kormányhoz formálisan kapcsolódó személyek álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába.
Önkormányzati: Valamely önkormányzathoz formálisan kapcsolódó személyek álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába, amennyiben önkormányzat (politikai) ügyében szólalnak fel, és nem pedig országos politikai téma kapcsán. Az önkormányzati kategóriába sorolhatók pl. polgármesterek, önkormányzati képviselők, hivatali tisztségviselők, jegyzők.
Külföldi szereplők: Más országokhoz kapcsolódó szereplők, illetve nemzetközi szervezetek álláspontjainak megjelenései.
Egyéb politikai szereplők: Olyan politikai szereplők, akik az elemzésünkben nem alkottak külön kategóriát, ilyen például a Liberálisok párthoz tartozó szereplők.
Nem politikai szereplők: A nem politikai szereplők kategóriába a politikai hírekben megjelenő, más kategóriába nem besorolt, nem hivatásos politikusok álláspontjait sorolhatjuk. E kategóriát továbbbontottuk elemző-szakértő, érdekképviseletek, civil és nonprofit szervezetek, valamint egyéb kategóriára.
A szereplők kapcsán külön megvizsgáltuk, kik jelentek meg önállóan a magyar vonatkozású politikai tudósítások során. E kategória azokat a megjelenéseket tartalmazza, akik saját hanggal képviselhették álláspontjukat a politikai hírek kapcsán. Az elemzésben szereplő adatok kerekített adatok.
45
Nézőpont Elemzőintézet Nonprofit Kft. H-1054 Budapest, Alkotmány utca 15. tel.: +36-1-269-1843 Készítették: a Nézőpont Intézet elemzői Sajtókapcsolat: Bognár Gergely (e-mail:
[email protected], tel.: +3620/276-7909)
46
