HERCEGKÚT KÖZSÉG INFORMÁCIÓS LAPJA 2009. AUGUSZTUS HÓ, 10. ÉVFOLYAM 8. 8 SZÁM ÁRA: 150,-
HERCEGKÚT NAPJA 2009. 2009. augusztus 15-én szombaton a Kerek-réti szabadidő és sportcentrumba várták a szervezők - Hercegkút Község Önkormányzata, Hercegkút Német Kisebbségi Önkormányzata és Hercegkút civil szervezetei - a Hercegkút Napja 2009. rendezvény programjaira a település lakosságát, elszármazottakat, érdeklődő vendégeket. A szabadtéri szentmisét délelőtt 9 órakor Polyák József esperes celebrálta, melyen az idősebb korosztály tagjai is szép számban részt vettek. Nagyboldogasszony ünnepe tiszteletére a mise alatt Freundschaft Vegyeskórus Egyesület tagjai Csehi Ferenc karnagy úr vezényletével egyházi műveket énekeltek A kulturális programok délelőtt 10 órától kezdődtek a szabadtéri színpadon, így az augusztusi rekkenő hőségben a résztvevőknek jólesett a műsor megkezdése előtt egy kis frissítő ásványvíz, bor és pogácsa. Rák József polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, felelevenítette a Hercegkút Napja ünnepnap jelentőségét: „ Falualapító elődeink 259. évvel ezelőtt 1750. kora nyarán indultak el Németországból, a Fekete-erdő vidékéről, hogy új hazát találjanak Magyarországon. A nyár derekán meg is érkeztek Zemplénbe, és itt a Papaj tövében telepedtek le. Erről írásos emlékünk van, a telepítvényi levél, melyet a sárospataki várban írt alá a herceg tiszttartója 1750. augusztus 15-én. Közel tíz év óta ennek emlékére augusztus 15. Hercegkút Napja, amit ma itt együtt ünnepelünk.” Dr. Stumpf István, Hercegkút díszpolgáraként mondott ünnepi beszédet, melyben a kis közösségek összetartó erejéről, a közelgő államalapítási ünnepünk kapcsán az állami szerepvállalás felelősségéről szólt.
Joósz Antal Művelődési Ház vezető ismertette ezután a nap további programját, mely tartalmas kikapcsolódásra adott lehetőséget ezen a szép ünnepen. A kulturális műsor a helyi óvodások népi táncával kezdődött, majd a hagyományőrző egyesületek léptek színpadra sokszínű produkcióval. A Frendschaft Vegyeskórus Egyesület magyar és német dalokat adott elő, a Heimat Néptánc Egyesület két korcsoportban magyar és sváb táncokkal kápráztatta el a közönséget. Ismét új repertoárral szerepelt a Klang Singkapelle énekkar, fergeteges szalontáncot mutatott be egy ifjú táncospár. Végül a Sátoraljaújhelyi Nemzetközi Néptáncfesztiválon résztvevő görög tánccsoport adott ízelítőt sajátos tánckultúrájukból, közben a csoport vezetője tolmács segítségével részletes tájékoztatást adott az általa „amatőrnek” mondott, több évtizedes múltra visszatekintő egyesületük hagyományőrző törekvéseiől. A műsort követően a sportöltöző mellett elhelyezett asztaloknál mindenkinek lehetősége volt egy-egy tányér tunki vagy babgulyás elfogyasztására, amihez természetesen hercegkúti bort is kortyolhattak a vendégek. A délután 4 órakor kezdődő Hercegkút – Hercegkútról elszármazottak öregfiúk mérkőzésig az ifjabb korosztály felfújható csúzdákon, ugrálóvárban szórakozhatott, de kipróbálhatták a lovaglást, íjászatot, a kreatív sátorban a bögrefestést stb. A Sátoraljaújhelyi Városi Tűzoltóság, illetve a Hercegkúti Polgárőr és Tűzoltó Egyesület tagjainak köszönhetően tűzoltó bemutatóra is sor került, ami mint mindig az ifjú tűzoltó jelöltek számára különleges élményt jelentett.
2
A Zempléni Gombász Egyesület kiállítása
Népes vendégsereg gyűlt össze e napon is
A Zempléni Gombász Egyesület tagjai a hercegkúti bemutatóra már napokkal korábban elkezdték a felkészülést, így több tucat gombafajt mutattak be feliratozva, ismeretterjesztő leírásokkal ellátva. Az Egyesület vezetői sikeresnek értékelték a Hercegkút Napján való részvételüket, a következő elismerő szavak kíséretében: „A szép számú résztvevők nevében elmondhatom, hogy nagyon jól éreztük magunkat. Figyelemre méltó és tanulságos a falu lakosságának vendégszerető gondoskodása, szívélyessége, kedvessége, érdeklődése, példamutató öszszetartása. Köszönettel tartozunk a falu vezetésének a lehetőségért, a finom ebédért, ellátásért, kiemelten a hercegkúti tagjainknak Rák Józsefnek, Göncfalvi Jánosnak, Winkler Józsefnek a meghívásért, a túra vezetéséért, a pincelátogatásokért... Ha lesz, jövőre is szívesen megyünk.”
Az óvodások a színpadon
A futballrajongóknak a kispályán lábtengózásra volt lehetőségük, az érdeklődők horgászversenyre nevezhettek be, de sokan az asztalok mellett borozgatással, beszélgetéssel töltöttek el pár órát. A focimeccs idén is nagy érdeklődésre tartott számot és ezúttal az elszármazottak csapata fölényes győzelmével végződött. Este 8 órától a Művelődési Ház előtt két zenekar (Joósz Antal és zenekara, valamint a Fáziskésés) szolgáltatta a talpalávalót az utcabálon. A szervezők ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak, akik önzetlenül részt vettek a programok szervezésében, lebonyolításában és hozzájárultak ahhoz, hogy ismét egy emlékezetes napot töltsünk együtt Hercegkút Napján. dr. Stumpf Enikő körjegyző
A Freundschaft Vegyeskórus Egyesület Hercegkút Napja fotói: Cziczer Katalin, Naár János
3
A Heimat Néptánc Egyesület ifjú táncosai
A Klang Singkapelle zongorakísérettel
A Heimat Néptánc Egyesület felnőtt csoportja
A görög vendégek ajándékot adnak át
Görög tánccsoport a Kerek-réti színpadon
A görög tánccsoportot kísérő zenekar
4
Önkormányzati hírek Hercegkút Község Önkormányzata, 3958 Hercegkút, Petőfi u. 110. Tel, fax : : 06/47-346101, e-mail:
[email protected] Hercegkút Község Önkormányzata a 2009. augusztus 12én tartott képviselő-testületi ülésen a Hercegkút Napja előkészületeit egyeztetette. Egyebek keretében a Műszaki Bizottság külső tagjának megválasztására és eskütételére került sor. A képviselő-testület a megüresedett bizottsági tagsági helyére Kiss Gábor hercegkúti lakost választotta, aki műszaki végzettségével segíteni tudja a jövőben a testület munkáját. Az ülést követően a képviselő-testület közmeghallgatást tartott. Rák József polgármester bevezetőjében elmondta, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 13. §-ában foglaltaknak megfelelően a képviselőtestület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A polgármester tájékoztatást adott az előző közmeghallgatás (2008.08.15) óta eltelt egy év munkájáról, az év hátralévő időszakában elvégzendő feladatokról, azután az állampolgároknak lehetőségük volt kérdéseket feltenni. Az elhangzott beszámoló kivonatos közlése: „Pénzügyi helyzetről: A jóváhagyott költségvetés 10.716 eFt forráshiánnyal számolt, ami fele az előző évinek, de emellett ismét folyószámla-hitelt vettünk fel, ami egy biztonságos, ugyanakkor takarékos gazdálkodás lehetőségét is elősegíti. (Jelen időszakban nincs igénybevétel). Mindemellett pályáztunk a nemzetiségi oktatás támogatására, melyhez 3.015 eFt összeget sikerült elnyerni. Segíti a gazdálkodásunkat, hogy a községben a lakosság és a vállalkozások részéről a helyi adófizetési morál jó, kevesen vannak csak, akiknek hátralékuk van. Beruházások, felújítások, karbantartások: A könnyűnek nem mondható pénzügyi feltételek mellett is teljesítettük a kitűzött fejlesztési feladatokat. A pályázat útján elnyert támogatásokhoz a saját erőnek megfelelő pénzeszközöket minden esetben biztosítani tudtuk. 2008-ban: Körjegyzőségi pályázat során a Községháza felújításakor: összes nyílászáró cseréje, tető bádoglemezének festése, homlokzat és belső falak festése, bútorok és berendezések, irodagépek vásárlása megtörtént. Német Belügyminisztériumtól nyert támogatással megvásárolt Ford típusú busz beszerzéséhez a saját erőt biztosítottuk. Fűnyíró traktor beszerzése (Leki-pályázat), Iskola melletti vízelvezető árok javítása, (betonozás, vasalás), Iskola tetőjének javítása elvégezve. 2009-ben: Kerekréten a horgásztó kotrása, mélyítése elvégezve. Bekötő út (37-eshez) árokrendszerének kotrása, felújítása megtörtént. Értékteremtő beruházás címén Munkaügyi Központ által támogatott projekt keretében: Sportöltöző mellett tárólószín, műszaki járda megépült. Templom melletti parkoló felújítása, Rákóczi út alján lévő betonkorlát cseréje, Pogánykútnál esőház és táblák tetőjének felújítása folyamatban (Határidő: okt. 31.)
Fejlesztésekkel kapcsolatos pályázatok: Iskola felújítása pályázat az UMVP Vidéki Örökség megőrzése célterület pályázatra van benyújtva, a járda felújítása 750 m szakaszon a LHH programban az ÉMOP keretében. Művelődési ház felújítása és működési célra az IKSZT-ben, az első fordulón túl van. Karbantartások a kapacitás függvényében folyamatosan elvégezve. Vízelvezető árkok tisztítása, kaszálása; utak karbantartása és kaszálása folyamatos. Megnövekedett zöldfelületek rendbentartása vállalkozóval (Hoffmann Béla), közmunkásokkal és több esetben közösségi összefogással (15-30 fő alkalmanként) Intézményekről: Iskola, óvoda, bölcsőde, növekvő létszám mellett működik, az önállóság sokba kerül, de vállaltuk. A szokásos nyári karbantartási munkák időben el lettek végezve. A konyha rendeltetésszerűen működik, örvendetes az idősebb korosztály igényének növekedése. Idősek Klubja idén volt 5 éves, rendszeres programok vannak. Kapcsolat más klubokkal folyamatosan bővül. Csereprogram Komlóskával folyamatos.Nappali házi szociális gondozás, orvosi ellátás rendszeres és folyamatos. Szokásos nyugdíjas találkozót megrendeztük. Művelődési Ház, a Község Kulturális Központja betölti funkcióját. Könyvtár, teleház jól felszerelt, folyamatos eszközbeszerzés a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulással is. Nagy sikerű rendezvények (jótékonysági bálok, egyesületek önálló estjei, fotókiállítás, stb.) Turistaházak kihasználtsága elfogadható, nem rendszeres az igénybevétel, de időnként többen és hosszabb időre veszik igénybe. Községgazdálkodási feladatokat az évszakoknak megfelelően elvégezzük Télen hóeltakarítás (Hoffmann Béla vállalkozó, karbantartó, mezőőr és közmunkások). Vizek elvezetése, (mezőőr). Kaszálás és árkok tisztítása. Lomtalanítás megvolt, a szúnyogirtás folyamatos. Közbiztonság helyzete romlott az elmúlt évben. Betörés és lopás is volt sajnos a faluban, amire nagyon régen nem volt példa. A Polgárőrség rögtön reagált a kialakult helyzetben, de csak tőlük elvárni, hogy megvédjenek minket, nem lehet és nem is tud ennek eleget tenni. A Rendőrkapitánysággal a kapcsolat állandó, vannak körzeti megbízottak, de a rendezvényeinket általában magunk biztosítjuk. Kapcsolatok: Külföldön: Német kapcsolat Obersulm településsel hetedik éve kiválóan működik. Ifjúsági csereprogram ötödik alkalommal, négy ország találkozóján voltunk, német vezetők jártak nálunk feleségeikkel. A körjegyző aszszony mint kontakt személy szerepe fontos az együttműködésben. Osztrák kapcsolat (Rohrendorf) alakulóban, tavaly ősszel volt küldöttségünk náluk; szőlészeti-borászati iskolájuk csoportjai több alkalommal voltak Hercegkúton. Szlovák (Battyán) kapcsolat kicsit pihentetve! Belföldön: Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulásban aktívan részt veszünk, tagjaival jó a kapcsolat. Körjegyzőség Komlóskával jól működik. Tarján községgel ápoljuk a kapcsolatot, januárban a polgármester vezetésével egy delegáció volt nálunk, részt vettek a bálon. Ifjúsági csoport volt ismét a nyári táborban.
5 Német Kisebbségi Önkormányzatokkal napi a kapcsolat. Hercegkúton is volt közgyűlés és vendéglátás. Helyben: Egyházközséggel kiszámítható, korrekt a kapcsolat . Civil szervezetekkel napi és elszámolási a kapcsolat. Vállalkozókkal elsősorban az adókon keresztül kerülünk kapcsolatba, de szolgáltatnak is az önkormányzatnak. Legfontosabb feladata a Hivatalnak a lakosság ügyeit intézni, segíteni, eligazodni, ugyanakkor jogkövető magatartásra bírni! A településen rend, a tisztaság és a parkosítás, virágosítás régi szép hagyományát megőrizni, másik fontos feladata mindenkinek. Szerencsére ebben partner a faluközösség, ezért sikerült az elmúlt évben a Virágos Magyarországért versenyben a Környezetvédelmi Minisztérium Különdíját elnyerni a vele járó egy millió forint összeggel. Sajtó kapcsolat: Zemplén Televízió rendezvényeinkről tudósít. Katolikus Rádió hasonlóan, de volt az Idősek Klubjában is. Észak-Magyarországban gyakran szerepelünk. Hercegkúti Hírek 10 évfolyama jelenik meg idén, minden benne van, ami a községben történik. Honlap folyamatosan feltöltve. Új monográfia kiadásának előkészületei megtörténtek. Rendezvények, hagyományos ünnepségek (külön eseménynaptár, folyamatos közlés az újságban) Gondok, problémák: Illegális hulladéklerakók továbbra is vannak (súlyméréses hulladékgyűjtés rossz értelmezése?!) Közterületeken rongálások, szemetelés. Építési törmelék szabálytalan lerakása. Engedély nélküli pince bővítések, pincék kaszálása nincs mindenütt elvégezve. Örökös probléma úgy látszik a kutyákkal való törődés, sok esetben vannak az utcán, ami veszélyt jelent az ott közlekedőknek, sajnos nem vesszük komolyan a kérdést. Pozitívumok a településszintű közösségfejlesztésben: Az utóbbi időben a közösségi munkák szervezésekor egyre többen jönnek kaszálni, takarítani (15-30 fő). Rendezvények lebonyolításában egységesek vagyunk. Civil szerveződések egyre önállóbbak, aktívak és a jövő szempontjából ez bíztató. Legújabb fejlemény: A volt szövetkezeti pincének augusztus 11-től új tulajdonosa van (Kiskun-Vin Kft. Akasztó Beszedics László ügyvezető). A kapcsolat felvétel megtörtént, a feldolgozó körüli út (hrsz: 386) helyzete tisztázva, kerítés és kapu további egyeztetésig fennmarad. Vállalkozó az objektumot működtetni akarja és remény van a hercegkútiaktól a szőlő termés felvásárlására.” Rák József polgármester Ezen alkalommal tartotta a Hercegkúti Német Kisebbségi Önkormányzat képviselő-testülete is a közmeghallgatást, melyen Stumpf Andrásné elnök számolt be a kisebbségi önkormányzat munkájáról. A jelen lévő lakosok részéről feltett kérdések a szemétszállítás díjával és a súlyméréssel kapcsolatosak voltak, melyre a polgármester válaszában elmondta, hogy a Z.H.K Zempléni Hulladékkezelési Kft a működési területén egységes díjakat és azonos űrmértékű hulladékgyűjtő edényeket alkalmaz. A taggyűlés számos alkalommal tárgyalta az egyedül élők részéről méltánytalannak tartott rendszert, azonban a kisebb kukák bevezetése is visszaélésekre adna okot. A jelenlegi kísérleti súlymérés óta is sokan illegális módon helyezik el a háztartásukban keletkező hulladékot. dr. Stumpf Enikő körjegyző
Tarjáni táborozás Augusztus elején ismét lehetőségünk nyílt arra, hogy elutazhassunk Tarjánba, s mivel mindig örömmel látogatunk el erre a helyre, most is nagy várakozás előzte meg az indulást. Hétfőn a reggeli órákban indult el kis csapatunk, s a hosszú vonatút ellenére nagyon jól éreztük magunkat, várva a megérkezést. A kora esti órákban érkeztünk meg a táborba, ahol a házigazdák meleg vacsorával vártak bennünket. Megkaptuk a házat, lepakoltuk a csomagjainkat és örömmel vettük, hogy rajtunk kívül még két csoport érkezett, hiszen így lehetőségünk nyílt új emberek megismerésére. Már az első napon jó időnk volt, tehát úgy döntöttünk, hogy ellátogatunk a tatabányai élményfürdőbe, hiszen ezen a helyen még nem jártunk. A csúszdák és az élményfürdők mindannyiunknak nagyon tetszettek, s a nagy fürdőzés után Janóék vendégül láttak a pizzériában, ahol ismét jókat nevettünk és beszélgettünk. Másnap közkívánatra a tatabányai plázát látogattuk meg, ahol a legnagyobb sikert a Mc Donald’s aratta. Majd visszatérve a táborba közös foci következett a többi lakóval, s kezdetét vette az ismerkedés. Csütörtökön kirándultunk egyet, megnéztük a közeli városok látnivalóit, majd délután Tarjánba mentünk, ahol bowlingoztunk és fagyival frissítettük fel magunkat a nagy melegben. Az estét ismét a többi táborlakó társaságában töltöttük el, beszélgettünk, fociztunk, táncoltunk. Pénteken a nagy sikerre való tekintettel ismét strandolni mentünk, hiszen abban a nagy melegben ez esett a legjobban mindenkinek. Az utolsó estén mint minden évben, most is tábortűzzel, tánccal és közös énekléssel búcsúztunk el a többiektől, és szomorúak voltunk, hogy ilyen hamar vége lett ennek a hétnek. Másnap reggel élményekkel tele indultunk haza, s reméljük, hogy jövőre is lehetőségünk lesz ellátogatni ebbe a kedves kis táborba, ahonnan mindig jó érzéssel térünk vissza. Joósz Rita
A tarjáni táborban
6
Ifjúsági csereutazás Obersulmba Augusztus első hetében immár harmadik alkalommal tett látogatást ifjúsági csoportunk testvérvárosunkba, Obersulmba. 17 órás hosszú vonatozás után vasárnap este érkeztünk meg Willsbach-ba –Obersulm egyik településére- a Jugendhaus-ba / ifjúsági házba/, ahol a két csoportvezető -Mira Wolkersdörfer és Markuss Kress –már nagyon várt minket. Nagyon tartalmas és érdekes programokban volt részünk az egész hét folyamán, melyből egy kis ízelítőt szeretnénk adni a kiránduláson résztvevő fiatalok beszámolója alapján.
Hétfő
A vasárnapi utazást kipihenve, hétfőn az első utunk az obersulmi Polgármesteri Hivatalba vezetett, ahol a hivatal vezetője, Jochen Dicht fogadott minket. A körbevezetés után egy diafilmet néztünk meg Obersulm városrészeiről és annak nevezetességeiről. Következő állomásunk a helyi könyvtár volt. Itt a könyvtár gyors fejlődéséről kaptunk betekintést. Délben –Dicht úrral együtt- egy helyi étteremben ebédeltünk. Mindezek után ellátogattunk a sülzbachi Iskola Múzeumba, ahol a régi német tantermeket és a tanítók lakásait ismerhettük meg, valamint az ónémet írást is kipróbálhattuk. Az idegenvezető elmesélte, hogyan számoltak, olvastak az akkori diákok, és milyen volt akkor a tanárdiák kapcsolat. Ezt követve Sülzbach egyik híres terére, a Hercegkút Platzra látogattunk el. A délután bezárásaképpen a Breitenauer See nevű hatalmas tóban hűsölhettünk. Esti programunk egy közös piknik volt a német fiatalokkal. A vacsora elfogyasztása után egy „hagyományos” képvetítést néztünk meg, az eddigi találkozások pillanataiból. Már az első estén megtaláltuk a közös hangot a német fiatalokkal, és kipróbálhattuk a nyelvtudásunkat. Götz Lilla és Kerchner Virág
Jugendhaus
Fürdés a Breitenauer tóban Kedd
A keddi napon először az obersulmi evangélikus gimnáziumot látogattuk meg. Miután körbevezettek minket az iskolában, az igazgató úr egy diafilmmel mutatta be a gimnázium működését. Ez az iskola egy magániskola, ahol csak magas tandíj befizetés után tanulhatnak a gyerekek. Ezután az affaltrachi Általános Iskolába látogattunk el, ahol a körbevezetés után az iskola igazgatója elmesélte, milyen tanítási és fegyelmezési módszereik vannak. A látnivalók után elvittek minket egy olasz étterembe, ahol mindenki kedvére ehetett, ihatott. Az ebéd után pár percre visszakocsikáztunk a Jugendhaus-ba, majd indultunk is Heilbronnba. Miután megérkeztünk, néhány tudnivalót hallhattunk a városról: Heilbronn a Neckar württenbergi kerület fővárosa, a Neckar jobb partján fekszik és lakossága több mint 20 ezer fő. Termőföldjei igen termékenyek. Belső részeiben középkori, de külvárosaiban egész modern külsejű épületek találhatóak. Heilbronnban megtekinthettünk egy kiállítást, ami a II. világháború előtti Heilbronn-t mutatta be. A kiállítás mindenki tetszését elnyerte. Ezután különváltunk és mindenki nézelődhetett, vásárolhatott, sétálhatott a városban. Néhány óra elteltével visszaindultunk Obersulmba. Egy kis pihenés és készülődés után elindultunk a weinsbergi ifjúsági házba, ahol megismerkedhettünk Weinsberg két testvérvárosának ifjúságával. A fiatalok Olasz- és Franciaországból érkeztek. Mindenki szimpatikus volt számunkra, így szerettünk volna velük megismerkedni, habár nehéz volt legyőznünk a nyelvi akadályokat, ugyanis a vendégek nagy többsége nem beszélt németül Késő este elköszöntünk egymástól és visszaindultunk az ifjúsági házunkba, ahová néhány német barátunk is velünk tartott. A nap végeztével boldogan vártuk a következő nap izgalmait. Joósz Csilla és Göttli Boglárka
7 Végre beértünk Öhringenbe, és fentük a fogunkat a pizzára, ami a megfáradt vándoroknak újra egy kis erőt adott. Míg vártunk a vacsira, össznemzeti összefogással erőszakot vettünk egy napernyőn, amit nagy erőfeszítések árán tudtunk kinyitni egy kis árnyék reményében. Közben jókat nevettünk egymás ügyetlenségén. Kézzellábbal és nyelvtöréssel emlékeztünk vissza az elmúlt nap eseményeire. Végre újra itthon, szállt a sóhaj az ajkainkról, mikor beértünk a Jugendhausba. Majd egymást bátorítva nekiindultunk az újabb túrának, hogy lezuhanyozzunk. Gujdi Friderika és Hoffmann Ádám
Heilbronn belvárosa Szerda
A társaság frissen és vidáman (mint mindig) ébredt, és lelkesen készült az előtte álló napra. Megrohamoztuk a konyhát, próbáltunk testileg is felkészülni a Sváb-Frank Nemzeti Park meghódítására. Ez a tájvédelmi körzet 900 km² területen fekszik, több várost is magában foglal: Heilbronn, Öhringen, Lorch. Kulturális és történelmi adottságai miatt természetvédelmi tájegységként van besorolva, melyet 2005-ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánított. Busz jött értünk, amelyen felszálláskor lelkesen üdvözöltek bennünket a már fennlévő, frissen szerzett francia és olasz barátaink. Mikor megérkeztünk és elindultunk a gyalogtúrára, vidámak és elszántak voltunk, telve kalandvággyal, amely minden kilométer után egyre kisebb lett. Útközben kiderült, hogy kissé puhányok vagyunk, és megragadtunk minden lehetőséget a pihenésre. Találtunk egy játszóteret, amit rögtön birtokba vettünk, minden játékot kipróbáltunk, itt látszott meg, hogy bár magasak vagyunk, de mégis gyerekek. Felüdülést jelentett, mikor a tűző nap helyett, erdő árnyékában sétálhattunk, és az útközben talált fákról feltölthettük fogyatkozó energiánkat. Ámuldozva néztük a fák magasságát. Mikor kiértünk, jött a megérdemelt ebéd, piknikeztünk egyet, és erőt gyűjtöttünk a további túrázáshoz. Mint egy maratoni versenyen, egyre jobban széthúzódott a mezőny, és egyre többször álltunk meg pihenni, hogy a lemaradottak is utolérjenek.
A nemzeti park őrtornya
Öhringen város főtere
8 Csütörtök
Reggel 9 órakor indultunk kisbusszal Heilbronnba. Heilbronn a Neckar jobb partján fekszik, 30.000 lakosa van. Heilbronnból hajóval mentünk tovább Bad Wimpfenbe. Peccioli és Montescudai faluból olaszokkal, Carignan faluból franciákkal, Obersulm és Weinsberg faluból pedig német fiatalokkal utaztunk. Megérkezésünk után egy fantasztikus étteremben ettünk, ahonnan nagyon szép volt a kilátás. Bad Wimpfen Németország délnyugati részén fekszik, Heilbronntól 10 km-re. Bad Wimpfen ma egy elismert gyógyfürdő és rehabilitációs központ. A felső városrész karakterét tornyok, kapuk, kutak, műhelyek, templomok és apácaotthonok alakítják. A völgyben fekvő városrész „Wimpfen” egykori római város kastéllyal. Sopron és Bad Wimpfen testvérváros. Nagyon gyönyörű az összhatása a felső városrésznek, egy kicsit a román kort hozza vissza. Délután 4 órakor viszszaindultunk hajóval és a többi fiatallal, 6 órára visszaértünk Obersulmba. 8 órakor indultunk Weinsbergbe az olasz és francia fiatalokhoz. Ott vacsoráztunk, mivel egy közös grillparty volt az esti program. Kicsit szomorúak voltunk, mert most találkoztunk utoljára az olaszokkal és a franciákkal. De az egész napot összevetve nagyon jól érezte magát a társaság. Bányai Gábor és Hoffmann Roland
Péntek
Pénteken Stuttgartba látogattunk. A város BadenWürttemberg tartományban található egy órányira szállásunktól. Történetének kezdete Luitolf sváb herceg nevéhez fűződik. 950 táján a Nesen patak völgyében kezdett lovakat tenyészteni. A monda szerint az itt kialakult kis helység nevét az első kanca után kapta: Stoutgarten. Lakossága 593.000 fő, címerén egy fekete ugró ló található sárga-arany színű háttéralappal. A régió elsősorban autógyártása miatt világhírű, nem kisebb vállalatok színesítik a palettát, mint a Porsche vagy a DaimlerChrysler. Számos világszerte ismert cég is található itt, mint például a Stihl, Bosch vagy a Ritter Sport. Stuttgartban a nemrég nyílt Porsche múzeumot tekintettük meg. Összesen 5.600 négyzetméternyi kiállító területén a modern komplexum mintegy 80 történelmi jármű, s a vállalat történetének több, mint 200 gondosan elrendezett kiállítási tárgya számára kínál helyet. Ezután jött mindenki kedvence, a vásárlás. Másfél órát kaptunk, ez alatt mindenki megvásárolta a családtagjainak szánt ajándékokat. Vásárlás után hazautaztunk és rápihentünk az estére. Fél 9-kor indultunk egy szép kilátással bíró étterembe, ahol jó hangulat mellett lassacskán megvacsoráztunk, majd hazaindultunk. Az est további részében német vendéglátóinkkal beszélgettünk, szórakoztunk. Rák Adrienn és Scmied Alexandra
Hajózás a Neckar folyón Stuttgart- Porsche Múzeum Szombat
Bad Wimpfen
Obersulmi kirándulásunk utolsó napján 8 órakor ébredtünk, elkészítettük reggelinket, és 10 órakor elindultunk a ludwigsburgi kastély megtekintésére. A közel egyórás út alatt gyönyörködtünk a tájban és arról beszélgettünk, hogy hegyaljához hasonlóan itt is rendezett szőlőültetvények vannak. A buszból a ludwigsburgi kastély parkolójában szálltunk ki. Szerencsénkre nem sok látogató volt itt, így hamar bejutottunk és gyönyörködhettünk a kastély előtti parkban. Amint a képen is látszik ezt a parkot mérnöki pontossággal tervezték és alakították ki, ami az egész csoportot elvarázsolta.
9 A gyönyörű virágok, az üde pázsit a formás örökzöldek és a tér közepén csobogó szökőkút minden figyelmünket lekötötte. A parkban álló kastély eredeti állapotában várja a látogatókat. A kastély alapkövét Württemberg hercege (1693-1733) alig 27 évesen, 1704-ben tetette le, 14 km távolságra, Stuttgarttól északra. A herceg egy vadászkastély építését kezdte el. Ebből készült el 1773-ban az impozáns barokk rezidencia, mely Németország legnagyobb kastély létesítménye, 18 különböző épülettel és összesen 452 helyiséggel, egy 32 hektár nagyságú parkban található. A kastély mögött megnéztük a mesekertet, ahol ismert mesék hőseit láthatjuk mesebeli környezetben. A kastély megtekintése után a csónakázó tónál töltöttük a délután egy részét.. Késő délután értünk szálláshelyünkre, és készülődtünk a borfesztiválra, ami Weinsberg-ben volt.
Amikor a rendezvényre értünk, már besötétedett, és pechünkre az eső is eleredt. Vendéglátóinkat az időjárás nem zavarta a jó zenére táncoltak amihez a helyi bor biztosította a hangulatot. Késő este értünk vissza a szálásra. Az egész napi program után búcsúestet tartottunk. Vendéglátóinkkal igazi barátságok alakultak ki, és a mielőbbi találkozást tervezgettük velük. Jaskó Bence és Pandák Tibor Amint a beszámolók is bizonyítják, egy felejthetetlen hetet tölthettünk el Obersulmban, melyért külön köszönet illeti Hercegkút Község Önkormányzatát, illetve a Német Kisebbségi Önkormányzatot, akik anyagilag támogatták utazásunkat. Götzné Frikker Mária és Nagyné VinklerKlára
Kastély Ludwigsburg-ban
Búcsúest
Obersulm (Deutschland– Baden-Württemberg) testvértelepülései: Beaumont-le-Roger [Franciaország] Rohrendorf bei Krems [Ausztria] Hercegkút (Magyarország)
10
Zarándokúton jártunk Medjugorje-ban Július 12-én vasárnap ebéd után Sátoraljaújhelyből indult el buszunk az idei zarándoklatra a BoszniaHercegovinában lévő Medjugorje-be. Az utazók között többen voltak, akik már hat évvel ezelőtt is részt vettek az utazáson, de a többség első ízben tekintett nagy várakozással a mostani útra. Ezt a zarándoklatot is Poruczki Gyula atya, Polyák József esperes úr szervezte, és csatlakozott hozzánk Kecskés Attila főesperes úr is Sárospatakról. Tolcsván még ketten csatlakoztak a csapathoz, majd Hernádnémetinél is felszállt négy zarándok, így teljes lett a létszám. Jó időben és jó ütemben haladtunk a gyér forgalmú utakon, de így is elmúlt este 8 óra, mire Harkányba értünk. Itt elfoglaltuk a faházakban a szálláshelyeket, majd tettünk egy sétát a városban, ahol meglepődtünk, hogy itt mekkora nagy egy adag fagylalt és milyen hideg a sör és az üdítő. Korán nyugovóra tért a társaság, reggel időben keltünk és július 13-án nyolc óra után el is indultunk Horvátország irányába. A határállomáson megtapasztalhattuk, hogy itt még nem egészen Európában vagyunk, volt ahol a buszról leszállították a csoportot az úti okmányok ellenőrzése során. Végül is ezeken is túljutva tempósan haladtunk végig egész Bosznián, csak Szarajevónál lassultunk le, itt több mint egy óráig tartott az áthaladás. Útközben Gyula atya részletes tájékoztatást adott az érintett országok történelméről, kulturális és idegenforgalmi nevezetességeiről és azok magyar vonatkozású összefüggéseiről. Külön kitért a délszláv háborúra, aminek nyomait a buszból még mi is láthattuk. Elég sok kiégett épület volt az út mentén, és nagyon sok házon látszanak még a golyónyomok. Hat évhez képest a helyreállítás mintegy 80 %-ban megtörtént, de a mostani kép is érzékelteti, hogy milyen szörnyűség a háború. Menetközben énekeltünk és imádkoztuk a rózsafűzért, meg gyönyörködtünk a tájban, figyelmesen hallgattuk az érdekes információkat (pl. vallási és etnikai ellentétek, háborúk, janicsárok, stb.)
Bazilika Medjugorje-ban
Bosznia-Hercegovina területe több mint tízezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak idején része volt annak az összezsugorodott zöldövezetnek, ahol Európa sokszínű növény- és állatvilága fennmaradhatott, sőt bizonyos helyeken sokasodhatott. A Dinári-hegység hosszú lánca Horvátország északnyugati felében indulva halad át Bosznia-Hercegovina szívén, hogy onnét átnyúljon Montenegróba. A Bosznia elnevezés az ősi indo-európai bosana szóból ered, „vizet” jelent. E középső balkáni állam területén ma is nagy számban találunk kristálytiszta vizű forrásokat. Az ország folyórendszere az egyik legnagyobb vízhozamú egész Európában, és a legtöbb folyó vize tisztítás nélkül is alkalmas emberi fogyasztásra. Hercegovina és Szarajevó térségét tekintélyes hegyvonulatok uralják, míg észak felé haladva az alpesi táj fokozatosan átadja helyét az erdőkkel és mezőkkel borított zöldellő domboldalaknak. Nemsokára megjelent utunk mellett a szépséges Neretva folyó, melynek zöld vize üdítő látvány volt az óriási hegyek között és a nagy hőségben. Megtudtuk, hogy ez a folyó egész Bosznia-Hercegovina legnagyobb tartalék víztározója, vize olyannyira tiszta, hogy tisztítás nélkül iható. Ugyanakkor ez a kristálytiszta vizű hegyi folyó az egyik legnépszerűbb dél-európai helyszín a vadvízi evezésekhez. Végig a folyó mentén haladva átmentünk Mostar városán, megcsodálva a folyón átívelő hidakat, a minareteket és a templomtornyokat. A magas hegyek között vezető szerpentin utakon nyolc óra után végre megérkeztünk a célállomásra, Medjugorje-ba. A Porta Panzióban elfoglaltuk szálláshelyünket, majd következett a vacsora. Házigazdáink Katerina asszony – aki magyar származású – és férje a horvát Iván kedvesen fogadták csoportunkat. Pálinkával kínáltak bennünket, majd finom magyaros ételt tálaltak fel a vacsorához és hozzá helyi bort, mivel itt is egy híres borvidéken vagyunk. A bőséges vacsora után ismerkedtünk a helyszínnel és értékeltük az eddig látottakat, tapasztaltakat. Akik korábban voltak itt, egyértelműen megállapították az óriási fejlődést. Egy igazi város épült és folyamatosan fejlődik, bár pl. utcanevek még nincsenek, így egy idegennek igen oda kell figyelni, hogy eligazodjon a városban. A szálláshely forgalmas helyen van, de modern és kényelmes, jó színvonalú, egy kedves és figyelmes kiszolgálással. A buszvezetők a szlovákiai Nagykaposra valók, és igazán mindent megtettek, hogy kényelmesen utazzunk, és nem rajtuk múlt, hogy az első napon az út kicsit hosszabbra sikeredett. Mindent egybevetve a lényeg, hogy szerencsésen megérkeztünk és jó helyen vagyunk. Medjugorje Mostár közelében, Citlukhoz mindössze őt kilométerre, a keresztény és mohamedán világ találkozása mentén fekszik. Megragadóan szép, hegyes, köves, homokos, de szegény vidék. A szétszórt házakból álló település lakói szűkős életüket a szőlő- és dohánytermesztésből tartották fenn.
11 A jelenések után tíz évvel a falucska ugyancsak kiépült (1981). Az egész vidék vendéglátásra rendezkedett be, sorra épülnek a szebbnél szebb házak, paloták, panziók, áruházak. Dél-Európa egyik leglátogatottabb zarándokhelye. A jelenések során nyolc itteni gyermek látta a Szűzanyát, de ketten közülük csak az első jelenés alkalmával. A többi hat látnok naponta találkozott, vagy még ma is találkozik a Szent Szűzzel. A Medjugorjei történések megértésében nagyban segít bennünket a spliti érsek egyik, 1983ban tett kijelentése, mely szerint az esemény két év alatt nagyobb hatást fejtett ki a hitéletre, mint a háború után eltelt 40 év „szokványos” lelkipásztori működése. Közel harmincmillió zarándok kereste fel eddig a szent helyet, sok beteg a gyógyulás reményében. Az ide zarándoklóknak a templomi eseményeken túl két fontos célpontjuk van: az első jelenés helye, és a Križevac, illetve annak tetején felállított hatalmas betonkereszthez vezető keresztút. Ez a keresztút a világon talán a legnehezebben végigjárható. Ennek ellenére örömmel, élménnyel és áldozatvállalással járják végig a zarándokok (az éles köveket a lábak már simára csiszolták). A jelenések még nem fejeződtek be, ezért végleges vizsgálati eredmény sem született. Az illetékes vizsgálóbizottság 1995-ben hivatalos nyilatkozatot adott ki a Medjugorjei jelenésekkel kapcsolatban. A dokumentum szerint a bizottság nem tapasztalt természetfölötti eseményre utaló jeleket, de azt engedélyezi, hogy Medjugorje kiemelten az imádság helye legyen. A szenthelyet megjárt ember szinte kivétel nélkül meghatottan beszél lelki élményeiről, és visszavágyakozik a kegyhelyre. Július 14-én kedden reggel fél nyolckor a csoport elfogyasztotta reggelijét a panzióban, majd elindultunk a városba. A főbazilika melletti modern kápolnában szentmisén vettünk részt, melyet lelki vezetőink celebráltak, Joósz Anti orgonált, mi pedig énekeltünk és imádkoztunk – felajánlottuk az otthon maradt hozzátartozókért és hálát adtunk a jó Istennek, hogy szerencsésen ideértünk.
Mise után busszal elmentünk a Jelenések Hegyének ( Brdo ukazanja) tövéhez, majd pedig gyalog felmásztunk a köveken, sziklákon a helyszínre, a szoborhoz, melyet hálából csináltatott egy gazdag koreai házaspár beteg gyermekük csodás meggyógyulása után. A negyven fokos hőség sem riasztotta vissza az embereket, hogy itt fenn a hegyen csendben, hosszasan imádkozzanak, elmélkedjenek és természetesen sokat fényképezzenek. Az itt tapasztalt lelki élmény valóban maradandó és megkapó volt, ebben az ünnepélyes hangulatban mentünk vissza a panzióba, hogy a fizikai táplálékkal is erősítsük magunkat. Rövid pihenő után indultunk Gradac-ba, a híres tengerparti fürdőhelyre az Adriai tengerhez. A nagy hőségben két határon át iszonyú szerpentin utakon, magas hegyeken keresztül másfél óráig tartott az út, míg odaértünk. De megérte, mert a tengerpartnak ez a része már az igazi mediterrán vidékre jellemző szépségeit adta, pálmafákkal, promenáddal, kék vízzel és jó hangulattal. Volt itt minden látnivaló, és a víz is kellemesen meleg volt, csak az idő rohant gyorsan és 5 órakor már indultunk is vissza a panzióba. A bőséges és magyaros vacsora elfogyasztása után kisebb csoportokban elindultunk a városba. A bazilika már sajnos zárva volt, de a körülötte lévő kis kápolnákban, szobrok előtt még meggyújthattuk a mécseseket és imádkozhattunk a nagy csendességben, majd visszagyalogoltunk a szálláshelyre. Itt értékeltük az eltelt napot, és megállapítottuk, hogy lelkiekben gazdag, de fizikailag fárasztó nap volt, ami így volt szép és egész. Ennyi hegyet, követ, sziklát és ilyen különleges tájat a tenger lenyűgöző szépségével már régen láttunk. Július 15-én szerdán a reggeli után ismét bementünk busszal a városba, a szent helyre. A kápolnában éppen szentmise volt, amit szlovák zarándokoknak tartott a papjuk, és meggyőződhettünk szomszédaink mély vallásosságáról. Utánuk a mi szentmisénk következett, Polyák atya misézett és Kecskés főesperes úr prédikált aktuálisan a zarándok utak jelentőségéről, annak lelki hozadékáról.
Szentmise Medjugorje-ben
A Jelenések Hegyén
12 Mindannyian néma csendben és odafigyelve hallgattuk a szentbeszédet. A mise után a belvárosban felkerestük a Gyula atya által ajánlott kegytárgy boltot, ahol az üzletvezető tényleg nagyon figyelmes volt irányunkba és jelentős kedvezményeket adott a vásárlás során csoportunknak. Ezután benéztünk a bazilikába is, ahol akkor nem túl sokan voltak, így legalább tudtunk fényképeket készíteni annak belsejéről is. A program következő részében busszal felmentünk a kb. 30 km-re lévő Kravica vízeséshez, amit az itteniek is figyelmünkbe ajánlottak, mondván ezt nem szabad kihagyni! Az útikönyvek leírása szerint a hosszan elnyúló zöld sávot, amely kettészeli Hercegovina nyugati részének kietlen tájait, a Trebizat folyó élteti. A kiterjedt karsztvidéket föld alatti vízgyűjtők táplálják, melyek helyenként a felszínre bukkannak, hogy vizük utat találjon a kristálytiszta folyóba. A Trebizat folyó Gruda városának közelében ered, nem messze a horvát határtól. Ahogy a Neretva felé halad, vizét természetes források egyedülálló rendszere duzzasztja fel, életet lehelve a máskor száraz és kietlen vidékbe. A folyó délkelet felé elhagyja Ljubuški középkori települést, és lezúdul a magas mészkőfalon – így jön létre az ország egyik leglátványosabb, 100 méter széles vízesése. A víztömeg 25 méter magasról zuhan alá, a lenti természetes medencébe, mely a helybeliek kedvelt fürdőhelye. Kiterjedt, piknikezésre is alkalmas terület, ahol étterem és kávézó is található, és akinek úgy tetszik, akár a sátrát is felverheti. Mindezeket mi is megtapasztalhattuk, és az sem zavarta a csapatot, hogy délidőben a hőmérséklet 40 Co körül volt. A csodás látvány mindannyiunkat elvarázsolt és most már megértettük, hogy a helybeliek miért hívják ezt a vízesést Kis-Niagarának. Visszatérve a szálláshelyre, az ebédet elfogyasztva, volt, akik újból vállalkoztak a másfél órás buszocskázásra, ismét elmentek a tengerpartra fürdeni. Többen, főleg az idősebbek maradtunk kicsit pihentünk, majd estefelé bementünk a város központjába.
Kravica vízeséshez
A könnyező fémszobor a Bazilika közelében Újból felkerestük a kegytárgy-boltokat, majd jobban feltérképeztük a bazilika környékét. Jól tettük, mert sok dolgot fedeztünk fel, pl: egy sajátos kálváriát, és egy fémszobrot, melynek térde könnyezett. Mi is beálltunk a zarándokok sorába és zsebkendővel töröltük a könynyeket, amit emlékül többen is hazahoztak. Ezután részt vettünk a nemzetek miséjén, igaz hogy csak a kertben jutott hely, de a kihangosításnak köszönhetően mindent tudtuk követni. A mise végén összegyűltünk a különböző helyen lévő csoporttársakkal és visszagyalogoltunk a panzióhoz. Egyszerre érkeztünk ide, amikor a busz is megjött a fürdőzőkkel. Következett a vacsora, ami ismét ízletes és bőséges volt, megkóstoltuk a szívesen kínált bort is, de erről inkább nem mondok véleményt, nehogy bárki is megsértődjön. Vacsora után következett a bepakolás, bár a csoport egy része búcsúestet tartott a teraszon, és igen szépen énekelték a magyar nótákat.
A Porta Pansio Medjugorje-ban
13 Július 16-án csütörtökön reggel hét óra előtt már bepakoltunk a buszba, megreggeliztünk, majd elindultunk bevásárolni a Konzum áruházba, ami hasonló a mi Tesconkhoz. Közben elvitte Iván a kis Somát az orvoshoz, szerencsére komolyabb baja nem volt. Így egy kicsit késéssel indultunk, de végül is nem sokára Mostar-ba értünk. Fő nevezetességeinek mindig is a híd (Stari Most) és a török óváros számított. Az 1990-es években zajló polgárháború komoly károkat okozott a városban, ma újra reneszánszát éli – olyannyira, hogy nagy eséllyel indulhatna az ország legszebb városának kijáró címért. Az óváros kis területen fekszik, ideális helyszín egy kellemes sétára. Mi is ezt tettük, bár az időnk elég szűkre szabott volt. Megnéztük a Görbe hidat, a város legöregebb hídját (1558), a régi bazáron keresztül az öreg hídhoz siettünk. Nagyszerű élmény átsétálni a Régi-hídon, mely egyívű híd tökéletes másolata a háború során felrobbantott eredetinek (2005ben magyarok is segítették az újjáépítést), mely több mint 400 évig ívelt át a Neretva folyó felett, s amelyet a nagy török építész Szimán egyik tanítványa tervezett. A híd 28,7 méter hosszú, a nyári vízszinthez viszonyított magassága 22 méter. A fényképezkedés, valamint az ajándéktárgyak megvásárlása után indultunk tovább keresztül a városon, ahol még a háború nyomai sok épületen láthatók voltak. Utunkat a csodás Neretva folyó mentén folytattuk, de Szarajevo elővárosában kényszerű megállás következett egy temető mellett, de szerencsére egy autójavító közelségében. A javításra várva eltelt másfél óra, de türelmesen várt a csoport. Miután elindultunk, nemsokára újabb megálló következett, egy autóbaleset miatt a főúton leállt a forgalom, ismét két órát várakoztunk. Végre megnyílt az út, és a Bosana folyó mentén jó ütemben haladva Dobajnál északnak fordulva Bosanski Brod-nál elértük a horvát határt. Közben Göncfalviné Mari néni vezetésével imádkoztuk a rózsafűzért, énekeltünk és gyönyörködtünk a szép tájban.
A mostari híd
Horvátországon és a Száván áthaladva még éjfélkor áthaladtunk a Dráván, majd a magyar határra értünk, igaz, hogy már másnap lett. Fél egy óra is elmúlt, amikor Harkányba értünk, és elfoglalhattuk szálláshelyünket az üdülőparkban lévő szállodában. Mindenki örült, hogy végre Magyarországra értünk és a hosszú út után megpihentünk. Somát már várták, így ők innen már egyenesen haza indultak. Július 17-én pénteken kicsit lazábban vehettük a tempót, mert az autóbusz a kötelező pihenőidő betartása miatt csak 11 óra körül indulhatott. Az éttermi reggeli után többen összeálltunk és elindultunk Harkány nevezetességeinek megtekintésére. A séta során eljutottunk a város templomához is, ahova az itten atya édesanyja engedett be bennünket. Miután alaposan megnéztük a szép, rendben tartott templomot, szokásunknak megfelelően énekeltünk is egy-két szép éneket, melynek hallatára megjelent a plébános úr is, akinek nagyon tetszett amit előadtunk – így készségesen magyarázott legnagyobb örömünkre. Végre lassan el is indult a buszunk, most már északkeletnek hazafelé! Útközben láttuk Máriagyüd híres templomának tornyait, valamint Siklós várát, és szépen rendezett szőlősorokat az út mentén, meg véget nem érő kukorica táblákat. Nemsokára feltűntek a Mecsek hegység csúcsai és annak tövében Pécs városának épületei. A belvárosban nem volt könnyű parkoló helyet találni, így leszálltunk a buszról és elindultunk a Bazilikába. A Szent Péter és Pál Székesegyház közel kétezer esztendő keresztény áhítatával megszentelt hely. A Krisztus utáni 3-4. században, a Római Birodalomhoz tartozó Pannónia provincia egyik legjelentősebb települése volt Sopianae, a mai Pécs római kori elődje. Ebben a városban a keresztény üldözések idején már népes keresztény közösség élt. Az ő hősies életükről tanúskodnak azok a régészeti emlékek, amelyeket az elmúlt évtizedekben feltártak.
A Pécsi Székesegyház
.14 Sajnos az idő rövidsége miatt a székesegyházba csak néhány pillanatot vethettünk Lotz Károly és Székely Bertalan gyönyörű freskóira, benézhettünk az altemplomba és megcsodálhattuk az orgonát. Viszont szakavatott idegenvezető magyarázta a sírkamrák történetét, melyek a Világörökség részét képezik. Megértettük a krisztogramm jelentését és annak történeti hátterét. Ez a ritka régészeti lelet lett a pécsi Világörökség emblémája, mely a késő római – ókeresztény temető helyszínein látható. Ennyi sok tömény élmény után indultunk tovább, hogy valahol végre ebédeljünk is meg, együnk hazai ételeket. Erre Dunakömlödön került sor, ahol úgy gondolom mindenkinek jól esett az ebéd. Kicsit megerősödve indultunk tovább, jó ütemben értünk fel Budapestre, Ráckevénél átjöttünk a Dunán, majd egy pihenőt tartottunk. Hernádnémeti előtt Gyula atya összefoglalta, értékelte az egész utat, a zarándoklat lényegét, megköszönve mindenkinek azt, amit hozzátett ehhez az úthoz. A társaság (csoport) nevében Kardos János köszönte meg a vezetőknek a tartalmas programot, a velünk való törődést, mi pedig dallal köszöntöttük a buszvezetőket, akiknek ez nagyon jól esett. Ezek után már kicsit lazábbra vettük és magyar nótákkal és dalokkal múlattuk a hátralévő időt. Tíz óra előtt pár perccel megérkeztünk Hercegkútra. Egy színvonalas, fárasztó, de tartalmas és lelkiekben gazdag utat tettünk meg. Köszönjük mindenkinek, aki ennek véghezvitelében segített és ajánljuk mindazoknak, akik hasonlóra vágynak!
A Nyugdíjas Klub hírei A közösségformálás hatékony eszköze, hogy a Nyugdíjas Klubban időről-időre összegyűlünk, programok részesei vagyunk, beszélgetünk és jól érezzük magunkat. Ímmár 5 éve működünk s ez idő alatt kialakult a nyugdíjasok körében egyfajta aktív mag, akik rendszeresen ellátogatnak hozzánk, nemcsak résztvevői, hanem segítői is a programjainknak. Az évek során ránk jellemző szokásokat, hagyományokat is kialakítottunk. Ezek egyike a névnapok rendszeres megünneplése. Erre került sor július 30-án, amikor a naptár első felében lévő névnaposainkat köszöntöttük. Délelőtt 9 órakor kezdődött az ünneplés. Az ünnepeltek finom süteménnyel, üdítőitallal érkeztek, mi meleg szavakkal, jókívánságokkal halmoztuk el őket. Beszélgetéssel, régi történetek felidézésével folytatódott a délelőtt. Az ilyen és ehhez hasonló együttlétek amellett, hogy kikapcsolódást nyújtanak a munkával telt hétköznapokban, egy közösséghez való tartozás érzését is jelenti a résztvevők számára. Ezért is hívunk és várunk minden kedves nyugdíjast: Látogasson el hozzánk, vegyen részt a programjainkon, legyen a közösségünk tagja! A Klub dolgozói
Rák József
Minaret mecsettel Bosznia Hercegovinában
Névnapozás az Idősek Klubjában
15
Szabadidős programok Hercegkút Napján
16
Sporthírek Megye III. osztály ZEMPLÉN Csoport 2009/2010. őszi idény l. forduló 08. 23. Vasárnap 17.00. Makkoshotyka – Hercegkút 1:1 IFI 2:2 Összeállitás (ifi): Gyana G, Bányai G, Hoffmann Á, Horváth M, Pandák T, Pandák P, Bárány D, Fazekas P, Fischinger G, Hoffmann R, Hoffmann L Gólszerzők: Hoffmann R, Gyana G Összeállitás (felnőtt): Balogh T, Kis Z, Egyed S, Tóth N , Zajácz Á, Kiss G, Kiss A, Egyed A, Kerchner R, Spinda B, Braun Zs Gólszerző: Egyed A
2009/2010. évi bajnokságban, Hercegkút TC őszi idényének sorsolása 2. forduló 3. forduló 4. forduló 5. forduló 6. forduló 7. forduló 8. forduló 9. forduló 10. forduló 11. forduló
08. 30. Vasárnap 17.00. 09. 06. Vasárnap 16.30. 09. 12. Szombat 16.30. 09. 20. Vasárnap 16.00. 09. 26. Szombat 16.00. 10. 04. Vasárnap 15.00. 10. 10. Szombat 15.00. 10. 18. Vasárnap 14.30. 10. 24. Szombat 14.30. 11. 01. Vasárnap 13.00.
Hercegkút – Kenézlő Hercegkút – Hollóháza Nagyrozvágy – Hercegkút Hercegkút – Alsóberecki Olaszliszka – Hercegkút Hercegkút – Kovácsvágás Fűzér – Hercegkút Hercegkút – Vajdácska Ricse – Hercegkút Hercegkút – Bodrogolaszi
Hercegkúti Hírek Rák József polgármester előtt tette le honosítási esküjét 2009.08.10-én Kaszó Syuzanna zongoraművésznő Gratulálunk!
Hercegkút község információs lapja Kiadja: Hercegkútért Közalapítvány Felelős kiadó: Borsósné Fischinger Henrietta Szerkesztő: dr. Stumpf Enikő Hercegkút, Petőfi u. 110. Megjelenik: havonta Nyilvántartási szám: NKÖM 2.2.4/220/2/2002. Nyomdai munka: Sárospataki Nyomda