Heil Péter. végzett SZISZ-es, elnökhelyettes, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Kedves Olvasó! A Széchenyi István Szakkollégium rendszertelenül megjelenő élménymagazinját tartod a kezedben. Az újság forgatása során belepillanthatsz abba, hogy milyen az élet a Ráday koli 2. emeletén innen és túl, valamint hasznos információkat szerezhetsz a felvételi rendszerünkről. Lelkes cikkíróink tolmácsolásában megismerheted, hogy mit is takar az a kifejezés, hogy SZISZ-es életérzés, igyekszünk minél sokrétűbben megmutatni a szakkolink működését és a mindennapjainkat. Reméljük, örömödet leled a magazin olvasásában, és hamarosan találkozunk valamelyik SZISZes rendezvényen! Gyere és keress minket a szisz.hu és a szechenyiszakkollegium.blog.hu címen, valamint a Ráday utca 43-45. szám alatt. Ha pedig értesülni szeretnél az aktuális programjainkról és előadásainkról, iratkozz fel a [email protected]!

Ha megnézem, akkor a felsővezetők nagy része, akik úgymond sikeres embernek számítanak, mind csináltak valamit az egyetemen, ami túlmegy a hagyományos kereteken. Azt gondolom, hogy aki komolyan akar valamit az élettől, annak nem elég csak a vizsgákat letenni, és azt gondolom, hogy ha valaki valamilyen tudományos pályára akar menni, vagy egyszerűen csak valamilyen terület kiemelkedő szakemberévé kíván válni, akkor a szakkollégiumi mozgalom nagyon jó iskola. Heil Péter végzett SZISZ-es, elnökhelyettes, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2002–2007

Mi az a szakkollégium? A szakkollégiumok alapvetően három pillér mentén definiálják magukat, ezek a közösség, szakmaiság, társadalmi érzékenység. De mit is értünk ezen fogalmak alatt? A szakkollégium együtt lakó egyetemisták vagy főiskolások közössége, amelyet a közös célok és élmények kovácsolnak össze. A közös lakóhely mellett a szakkolikat az teszi igazán élővé, hogy a tagok szabadidejük egy részét is együtt töltik el különféle változatos programokon, akár egy szervezett táborban, akár egy spontán buliban. A szakmaiság azt jelenti, hogy a szakkollégium az egyetem tömegoktatásán túl alternatívát nyújt, lehetőséget ad Neked az igényes szakmai munkára. Ehhez hozzátartozik a kurzusok és előadások szervezése, és különböző kutatásokban való részvétel. A társadalmi érzékenység pedig a társadalmi problémák iránti nyitottságot, fogékonyságot jelenti. A három pilléren túl a szakkollégiumok fontos ismérve az önkormányzatiság. Ennek jelentése, hogy a szakkollégium a tagság által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, és a tagok öntevékenységén alapul. A tagok szervezik a különböző programokat, kurzusokat, előadásokat. A felvételről szabályozott felvételi eljárás keretében születik döntés.

Miben különbözik a SZISZ a többi szakkolitól? A sok közös vonás mellett mindegyik szakkollégium nyújt valamilyen egyedi pluszt a tagjai számára. A SZISZ-ben a sokszínűség az az érték, ami megkülönbözteti a többi szakkolitól. A sokszínűség egyrészt az egyetemköziséget jelenti: Budapest minden egyeteméről várjuk a felvételizőket, tehát a tagjaink soraiban a többségét adó Corvinusosok mellett megtalálhatóak a jogász, bölcsész és műszaki tanulmányokat folytató hallgatók is. Ugyanígy a sokszínűséget fejezi ki a jól strukturált szakmai rendszer, ami az úgynevezett sávokra épül. A sáv egy kétéves szakmai specializációt jelent, ami lehetőséget ad elmélyülni egyegy tudományterületben. Jelenlegi sávjaink: jog és közgazdaságtan, kormányzati gazdaságtan, pénzügyi közgazdaságtan és szociológia. A sávok mellett különböző ismeretbővítő kurzusokat is szervezünk, ezek a kognitív pszichológiától elkezdve a játékelméleten át a vállalatértékelésig terjedhetnek. A kurzusokon az oktatás kis csoportokban működik (4-8 fő), ami lehetővé teszi a közvetlenebb kapcsolat kialakítását a tanárainkkal, akik az adott téma elismert szakértői. És ami szintén hatalmas pluszt ad, az a SZISZ-es életérzés, ami magában foglalja a bulikat, az előadások utáni világmegváltó beszélgetéseket, a szakkolis focikupa megnyerését és a hajnalig tartó közös TDK-drukkot is, de erről a későbbiekben bővebben olvashatsz.

3

Felvételi a SZISZ-be - 7 lépésben -

1. Megtetszenek a szakkollégisták, a szakkollégium, vagy egy sáv A Széchenyi István Szakkollégiumba budapesti egyetemek olyan hallgatói jelentkezhetnek, akiknek • érettségi vizsgáitól a felvételi időpontjáig legfeljebb négy év telt el, és • van olyan nappali tagozatos egyetemi szakjuk, amelynek első szemeszterét sikeresen lezárták, de negyedik szemeszterét még nem fejezték be. Ha úgy döntesz, hogy hozzánk felvételizel, párhuzamosan másik szakkollégiumba nem adhatod be a jelentkezésed, és kizáró ok az is, ha ebben a félévben felvételiztél már másik szakkollégiumba. 2. Információt gyűjtesz róluk (itt általában érvényesül a több-jobb elv) • ide-oda kattintgatsz a honlapunkon (szisz.hu), de az sem árt, ha közben 1-2 dolgot elolvasol • ráklikkelsz a blogunkra (szechenyiszakkollegium.blog.hu), elolvasod a bejegyzéseket és néhányat kommentelsz is • feliratkozol a hírlevelünkre (hirlevel@ szisz.hu), hogy értesülhess az aktuális információinkról, programunkról • meglátogatod néhány vagy a legjobban tetsző Elsős Kurzusunkat, ezekről bővebb információt az ek.szisz.hu oldalon találsz

4

• eljössz néhány előadásunkra, esetleg a Téli Táborunkba vagy a Bevonó Kirándulásunkra Ezek egyike sem kötelező előfeltétele a felvételinek, de ne feledd: elsősorban Számodra jó, ha tudod, mit választasz! 3. Ha a Széchenyi mellett döntesz, akkor választanod kell egy sávot Mi az a sáv? Sáv = képzési terület, amely a legjobban érdekel. A Széchenyibe mindenki sávra felvételizik, azaz választ magának egy tudományterületet az alábbiak közül: • a jog közgazdasági elemzése • szociológia • pénzügy • kormányzati gazdaságtan, ami tulajdonképpen az illető SZISZ-es specializációját jelenti. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak ezzel fogsz foglalkozni SZISZ-es pályafutásod során. A szakmai rendszerünkről részletesebb információkat a ’Szakmaiság’ menüpont alatt találhatsz a honlapon. 4. Az április közepétől elérhető kérdőívet kitöltöd és leadod A kérdőívet szintén megtalálod majd a honlapunkon. A kérdőív 7-8 db kötelezően kitöltendő általános kérdésből – amivel a gondolkodásodra vagyunk kíváncsi-

ak – és néhány, a választott sávnak megfelelő esszékérdésből, valamint 4-5 db kiskérdésből áll. Az esszékérdések közül kettőt kell választanod, az egyiket a választott sávod kérdései közül, a másikat bármelyik másik blokkból, de természetesen a másik esszékérdésed is lehet a sávodnak megfelelő esszékérdés. Ha érdekelnek a korábbi évek felvételi kérdőívei, kattints a ‘Felvételi/Korábbi kérdőívek’ menüpontra! 5. Elolvasod a sávodnak megfelelő irodalmat és eljössz a szóbeli beszélgetésre A szóbeli a felvételi kérdőív leadása utáni hetekben szokott lenni a lakhelyünkön, a Földes Ferenc Kollégiumban (1092 Budapest, Ráday utca 43-45.). Mindenkit, aki kérdőívet ad le, behívunk szóbelizni. Először a kötelező irodalomról beszélgetünk. A felvételi kérdőívben megadunk minden egyes sávhoz kb. 20-30 oldalnyi irodalmat, amit a szóbeli felvételire el kell olvasnod, hogy tudjunk miről

beszélgetni a szóbeli szakmai részén. Nem egy az egyben kell visszaadnod a szöveg tartalmát; arra vagyunk kíváncsiak, hogy a Te gondolkodásodban hogyan néz ki a szöveg mondanivalója, üzenete. Majd provokatív és elgondolkodtató kérdések következnek – Rólad: hogyan tekintesz a világra, egy közösségre, mi a véleményed erről-arról... Végül megkérdezzük, hogy belsős vagy külsős lennél-e a Szakkoliban. 6. Vársz az eredményre... …ami a felvételit követő héten garantáltan felkerül a honlapunkra, s e-mailt is küldünk Neked – bármi is az eredmény. 7. Ha felvettünk, örülsz, és eljössz az elsős sörözésünkre, hogy megismerhesd a többi sikeres pajtásodat.

Egyfelől Egyf Eg yfel yf ellől ú e úgy gy g gy gondoltam, ondo on do d olt ltam tam am kell egy am, e öss sség ég,, amihez amih ih hez ez az az em embe be b er tartoz zik, közösség, ember tartozik, éss az eg gye yete teme eme men a közösség gett egyetemen közösséget akkori riba ri riba b n a szakkollégiumok szakkollégium mokk akkoriban jelentett ték. jelentették. Másrészt olyan helyre vágytam, vágyta amely nem túlságosan művi, ahol b k interdiszciplinárisan d l á az emberek látják a világot. A Széchenyi nem volt egysíkú vés merev, például akkortájt nyitott a bölcsészek és a joghallgatók felé. Összességében ez a sokszínűség vonzott. Rogán Antal Budapest V. kerületének polgármestere

Gondolkodtál már azon, milyen lehet a jog és a közgazdaságtan határterülete, hogyan békíthető össze a két terület? Közgazdásznak tanulsz, de alapvetően érdekel a jogi intézmények működése, izgat, hogy azok hatékonyak-e? Jogásznak tanulsz, de nem elégít ki a tételes jog megtanulása, hanem szeretnél egy kicsit a “dolgok mögé látni”, megtalálni a mögöttes logikát? Érdekel, hogy a jog hogyan befolyásolja az emberi döntéseket, illetve hogy az egyes jogszabályok kialakításának mik a társadalmi következményei? Mivel foglalkozik a jog és közgazdaságtan sávunk? Noha a jogászok gyakran hangsúlyozzák a gazdasági, a közgazdászok pedig a jogi ismeretek fontosságát, a jogi és a közgazdasági képzés között ma igen kevés az “érintkezési felület”. A Széchenyi ezen kívánt változtatni, amikor a kilencvenes évek közepén úgy döntött, hogy joghallgatókat is felvesz tagjai közé. A Kollégium a hazai egyetemi (és tudományos) életben egyedülálló vállalkozásba kezdett, és úgy döntött, hogy közös kurzusokat indít jogász- és közgazdászhallgatók számára. Az elmúlt szűk fél évszázadban a jog közgazdasági elemzése (angol nevén: Law and Economics) a közgazdaságtudomány egyik legtermékenyebb és intellektuálisan

6

legizgalmasabb kutatási területévé vált. Ezt nem csak az e területtel (is) foglalkozó Nobel-díjas közgazdászok sora (Hayek, Buchanan, Coase, North, Williamson, Becker) jelzi, hanem az is, hogy a szerződéses kapcsolatok és a tulajdonviszonyok vizsgálatából kinövő elméletek ma már megkerülhetetlenek az olyan hagyományos közgazdasági témák tárgyalásakor, mint a piacok, a vállalatok, a gazdasági növekedés vagy az állam gazdasági szerepvállalása. E sáv igazi kuriózum, hiszen egy olyan területtel foglalkozik, amit Magyarországon hasonló mélységben sehol máshol nem lehet tanulni. A kurzusokon mindenekelőtt a “klasszikus” jogintézményeket (tulajdon, szerződés, kártérítés, pereskedés, büntetőjog, alkotmányjog stb.) elemezzük a közgazdaságtan módszertanát segítségül hívva: • Hogyan befolyásolja a jog a racionálisnak és többé-kevésbé önérdekkövetőnek (ám nem feltétlenül anyagiasnak) feltételezett egyének viselkedését? • És megfordítva: Mik az egyes jogi szabályozások, bírói döntések várható társadalmi következményei, föltételezve az érintettek ésszerű viselkedését? A négy félév a társadalmi kooperáció és az állam közgazdasági elméletén túl a polgári és közjogi intézmények elemzésével foglalkozik. A képzés céljai közé tartozik

olyan közgazdászok és jogászok képzése, akik korszerű elméleti tudással és elemzési készségekkel felvértezve vehetnek majd részt a jövő jogpolitikai, szabályozási vitáiban és döntéseiben. Kiknek ajánljuk elsősorban? Természetesen elsősorban jogászoknak és közgazdászoknak. • Miért jó a jogászoknak? A kurzus segíti a szabályozás, a jogintézmények gyakorlatának megértését. Segít problémacentrikusan vizsgálni a jogalkotás és joggyakorlat által adott válaszokat, hogy közelebb jussunk a jogintézmények lényegének megértéséhez. • Miért jó a közgazdászoknak? A kurzus segít megismerni a jogintézmények lényegét, a helyes alkalmazásukban rejlő lehetőséget, a jog valódi rugalmasságát. • Közös előny, hogy a jogászok és közgazdászok eltérő gondolkodásmódjából származó problémákat a kurzus segít leépíteni, és elősegíti a hatékony szakmai kommunikációt közöttük. Hogyan épül fel a jog és közgazdaságtan sáv? A „felvezető évben” egyrészt a közgazdaságtani, új intézményi közgazdaságtani alapokkal ismertetjük meg a hallgató-

7

kat, másrészt tárgyaljuk a „közjog” (alkotmányjog, büntetőjog, eljárásjog) alapvető közgazdaságtani kérdéseit. A képzés második fele leginkább a polgári jog három nagy alapterületére, a tulajdon-, a szerződési és a kártérítési jogra koncentrál – ez a két tudományterület legnyilvánvalóbb találkozási pontja. A kurzusok során alapvetően azt próbáljuk megmutatni, hogy a magyar, illetve a más jogrendszerekben ismert polgári jogi megoldások milyen gazdasági lehetőségeket tesznek könnyen elérhetővé, és milyeneket nehezítenek meg. Másrészt vizsgáljuk, hogy a különböző jogi lehetőségek közötti választás során miképpen alkalmazhatók hatékonysági elvárások. A sáv alapozó kurzusai: 1. Szathmáry Borbála: Mikroökonómia alapozó

2. Mike Károly – Szalai Ákos: Bevezetés a társadalmi intézmények és a közjog gazdasági elemzésébe 3. Menyhárd Attila – Szalai Ákos: A polgári jog gazdasági elemzése I. – Tulajdonjog, kötelmi jog 4. Menyhárd Attila – Szalai Ákos: A polgári jog gazdasági elemzése II. – Kártérítési jog Egy kis szubjektum „Nehéz pár szóban összefoglalni a sávval kapcsolatos érzéseimet. Az első féléves alapozó kurzus nagyon hasznos volt, itt csak felvillant egy-egy jövőbeli L&E téma. A második félévtől merültünk bele igazán, mi is az a jog és mi a közgazdaságtan, és tulajdonképpen miért jó ezek ötvözése. Tanáraink vezetésével interaktív beszélgetések során kerestük mindennapi szituációk jogi és közgazdaságtani megközelítéseit és megoldásait. Ennek során a legérdekesebb

Azt hiszem, talán nem is a kurzusok a legfontosabbak egy szakkollégiumban, hanem az, hogy a demokrácia működését meg lehet benne tapasztalni. És nem is csak a demokrácia működését, hanem bármilyen szervezet működését. Azt hihetné az ember, hogy ezek a készségek alapvetően azoknak fontosak, akik valamiféle politikai pályára lépnek, de valójában minden nagyobb szervezetben, munkahelyen szükségesek ahhoz, hogy az ember – lehetőség szerint – mindenkivel megtalálja a közös

„A jogász megijed a közgazdaságtan szó hallatán, a közgazdász hazafut a jog szó hallatán. Pedig a Law & Economics nem egy mumus! Jogászok és közgazdászok együtt gondolkoznak, miközben más szemszögből látják a világot. (Így lehetőség van megismerni a másik fél nézőpontját és meggyőzni a másikat az igazadról.) A sávon a jogszabályokat gazdasági szempontból vizsgáljuk. Ez is azt mutatja, hogy a közgazdaságtan nem csak szűken vett gazdasági témákkal, nem csak termelőkkel és fogyasztókkal foglalkozik, nem csupán társadalomtudomány, de sajátos szemléletmód is, melyet a joggal összeolvasztva hihetetlen eredményeket szülhet.” Szabó Edit

hangot, a közös célok elérése érdekében.

az volt, hogy a sáv különleges összetételéből fakadóan a jogászok teljesen más gondolkodásmódját is megismerhettük és lassan elkezdtük megérteni. Egy meghatározó élményem, hogy levezettük, sőt képletet állítottunk fel arra, milyen mértékben kell büntetéseket megállapítanunk, hogy a bűnözés optimális szintjét elérjük, mivel a teljes megszüntetés túl költséges lenne. Ilyen és ehhez hasonló témák egész sora vár a „ló-end-ikó”-sokra.”

„Hogy miért volt jó döntés a L&E sáv? A válasz egyszerű: olyan képzésben részesültünk, amelyet csak a nagy Nyugat-európai egyetemeken hallgathatnak a diákok. Ez a hivatalos válasz. A saját válaszom viszont az, hogy a legjobb az egészben a kurzus látásmód formáló hatása, amit minden kurzustagon észre lehet venni a második év végére. Én ezt a megérteni és megérttetni elvnek hívom. Mivel itt jogászok és közgazdászok tanulnak együtt, akarva-akaratlan elsajátítjuk azt a képességet, hogy megértsük a másik szakterület képviselőinek érvelését, gondolatvilágát, szóhasználatát, s ami talán ettől is fontosabb: képesek leszünk a saját szakterületünket megérttetni a többiekkel. A képesség kifejlesztéséhez pedig számtalan vitán, beszélgetésen keresztül vezet az út, amelyhez tökéletes moderátorok a tanáraink: és Menyhárd Attila, Mike Karcsi és Szalai Ákos.”

Kálmán Orsi

Lévai Zsuzsa

Nagy Balázs Ágoston főosztályvezető-helyettes, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

9

A Szakkollégium kormányzati gazdaságtan sávja a politika, ezen belül elsősorban a kormányzati szféra tevékenységét vizsgálja közgazdasági eszközökkel. A sáv munkája határozottan szakpolitikai és szabályozáspolitikai, s nem pártpolitikai jellegű, vagyis a józan elemzéshez és kritikához szükséges egészséges távolságból, minél megbízhatóbb eszköztárral felvértezve tudunk hozzálátni. A sáv igyekszik bemutatni egyes konkrét szakpolitikai javaslatok előnyeit és hátrányait is, azok Magyarországon és nemzetközi szinten felmerült alternatíváit, s politikai megvalósíthatóságuk esélyeit is. Mivel foglalkozik a kormányzati gazdaságtan sáv? Amikor egy közgazdász nekilát, hogy megértse, modellezze a gazdaság működését, a modellalkotással járó szükségszerű leegyszerűsítéseken felbuzdulva igen gyorsan kialakíthat magában egy képet arról, hogy milyen is lenne szerinte az ideális gazdaság. Ezután már csak egy lépés választja el attól, hogy elkezdjen azon gondolkodni, miképpen is lehetne elérni ezt az ideált. Ha pedig idáig eljut, akkor már el is érkezett ahhoz a kérdéshez, hogy ki az a társadalmi szereplő, aki ezt az ideált meg tudja valósítani. Mindeközben a közgazdász nem tesz mást, minthogy azokon a kérdéseken gondolkodik, amelyeket a kormányzati gazda-

10

ságtan művelőinek egyik nagy iskolája tesz fel: mit kellene tennie az államnak? Vannak, akiket a modellek nem érdekelnek, de naponta olvassák az újságban, hogyan vitatkoznak a kormánypárti és ellenzéki politikusok, a publicisták, a “nép hangjai” arról, hogy mire költik az adónkat, mit és miért tesz az állam. Egyszerűen csak szeretnék érteni, mi miért történik a politikában, hogyan fog ez rájuk hatni, és mit lehetne tenni annak érdekében, hogy valamit másként döntsenek el. Ezek az emberek nagyon hamar azokon a folyamatokon kezdenek el gondolkodni, amelyeknek a végén megszületik egy-egy politikai döntés. Amikor így tesznek, akkor (anélkül, hogy ennek tudatában lennének) a kormányzati gazdaságtan másik nagy iskolájának alapkérdéseit feszegetik: miért teszi azt, amit tesz az állam? Ezeket az átfogó kérdéseket járjuk körbe a négy félév során. Kiknek ajánljuk elsősorban? A kormányzati működés megértése és elemzése olyan oktatási terület, amelyben egyaránt megtalálja érdeklődését a közgazdász, a szociológus, a nemzetközi tanulmányokat folytató és a jogászhallgató is. A sávra nem csak azokat várjuk, akik a kormányzati szférában kívánnak elhelyezkedni, hanem mindenkit, aki érdeklődik a po-

litikai gazdaságtan és a szakpolitikák iránt. A (szak)politikai életben való tájékozottság az általános műveltség része, ugyanúgy hasznos egy vállalkozó, egy szociológus vagy akár egy marketinges számára is. A sáv elvégzése után értékes, felkészült szakemberekként kerülhetünk ki a munkaerőpiacra, vagy tájékozott állampolgárként, választóként, munkavállalóként, értelmiségiként indulhatunk bármilyen irányba, egy sajátos, kormányzatis szemléletmód birtokában, életre szóló ismeretségekkel és élményekkel.

szögéből. A tudományág elsősorban a deelsősor mokráciákat tanulmányozza, de m módszerei segítségével az autokratikus, diktatórikus rendszerek is jól elemezhetők. Végül a negyedik félév kurzusán a „klasszikus” jogintézményeket tesszük közgazdasági vizsgálódás tárgyává, de az elsajátított fogalmi apparátus jól kamatoztatható a közgazdaságtan számos más területén is, beleértve

Hogyan épül fel a kormányzati gazdaságtan sáv? A sáv neve mögött a képzést jellemző több közgazdasági iskolát átfogó gondolkodás áll. A kormányzat elemzéséhez szükséges erős mikroökonómiai alapok megszerzésére az első félév áll a sáv tagjainak rendelkezésére. A második félévben a közösségi gazdaságtan alapvető kérdéseit vizsgálják a sáv tagjai, melynek célja, hogy felkészítse a kurzus hallgatóit a program további, a részterületeket elmélyültebben elemző kurzusaira, és megfelelő hátteret adjon a szakkollégistáknak kutatási területük későbbi kiválasztásához a közösségi gazdaságtan területén. A harmadik félév célja a politikai közösségek, illetve a különböző intézményrendszerek működésének elemzése a racionális döntéselmélet szem-

Tulajdonképpen a legjobb barátaim felét a SZISZ-ből ismerem, nagyon fontos emberi kapcsolatokat találtam itt. És az, hogy már egyetem alatt elég sok mindent tudtam csinálni – munkákat, publikációkat –, hogy egyáltalán bekerültem a vérkeringésbe, az abszolút a SZISZ-es háttérnek köszönhető. Karácsony Gergely BCE Politikatudományi Intézet adjunktusa, országgyűlési képviselő

11

a piac- és a vállalatelméletet, a kormányzati működés, a gazdasági növekedés vagy éppen a társadalmi normák elemzését. A sáv alapozó kurzusai: 1. Antal-Pomázi Krisztina: Mikroökonómia alapozó 2. Balás Gábor: Bevezetés a közösségi gazdaságtan kérdéseibe 3. Szepesi Balázs: A közösségi választások elméletének alapkérdései 4. Mike Károly: A jog közgazdasági elemzése Egy kis szubjektum „Mennyit fizess egy (titkos)ügynöknek, hogy biztosan jó munkát végezzen? Kinek jár a világítótorony fénye? Mi az első teendő, ha a mosodád mellett gyárkémény épül? Miért kaphatunk kisebb büntetést, ha hűséges maffiózók vagyunk? Mi motiválja a bürokratát: pénz, hatalom, Weber? Hány éves a mediánszavazó? Minden monopolista velejéig rossz és gonosz? Minek az állam, ha van piac? Minek a piac, ha van állam?

„A kormányzati gazdaságtan sávtól szemléletformálást vártam – és kaptam. Megtanultuk, hogy az egyes politikai döntésekről és eseményekről milyen szempontok alapján érdemes véleményt alkotni, és hogy az állam, a politikus, a szavazó miért teszi azt, amit tesz. Az oktatók minden órán olyan kérdésekkel szembesítettek minket, melyeket korábban nem is gondoltunk kérdésnek, (legnagyobb meglepetésünkre azonban) válaszolni mégsem tudtunk rájuk. Mindez történt a hetente feldolgozott olvasmányok segítségével, melyek szerzőinek neve szinte mindig a Nobel-díjasok listájáról köszönt vissza. Az ő modelljeiket megérteni, egymással összehasonlítani, a cikkeikről érdemben vitat-

Az viszont biztos, hogy sokkal jobb szakkollégistaként végigélni az egyetemi éveket, annyi pluszt ad. Szakmailag is,

Ezekkel a kérdésekkel látszólag nem megy a világ előrébb. Ennek ellenére a kormányzati gazdaságtan sáv első két félévében pontosan ezekre keresünk és találunk is válaszokat, a kérdéseknél is meglepőbb, de a világunkról jóval többet eláruló válaszokat. A legérdekesebb és legtanulságosabb része viszont a kacskaringókkal, meredélyekkel, eltévedésekkel, visszatalálásokkal, Nobel-díjasokkal tarkított út, ami hétről hétre garantálja a rádöbbenést.”

de a társadalmi tőke, hétköznapi nyelven

Farkas Attila

Konjunktúrakutató Intézet Zrt.

12

megfogalmazva network szempontjából is sokat segít, hosszú távon is. Ám ez mind onnan ered szerintem, hogy az ember a közösségben jól érzi magát, így olyan plusz motivációt kap a szakmai munkájában is, ami már rövidtávon, de hosszabb távon is visszaköszön. Bartha Attila kutatási igazgató, Kopint-Tárki

kozni tudni és feltenni a helyes kérdéseket: többek közt erre tanít a kormányzati sáv.” Harmat Szilvi

„Ha a Széchenyit választod, akkor jól döntesz, ha a kormányzati gazdaságtan sávot, akkor döntesz csak igazán jól! A négy félév sávos kurzus alatt sok mindenbe bepillantást nyerhetsz, olyan szakemberektől, akik az államigazgatásban is dolgoztak már, vagy még mindig ott dolgoznak. Foglalkozunk az állam eredetével, a különböző hatalmi berendezkedésekkel, kiderül, hogy a diktátor miért hasonlít a demokrácia mindhárom szereplőjére (válasz-

tó, politikus, hivatalnok), végül a demokráciát vesszük alaposabban szemügyre. Terítékre kerül a jog és a közgazdaságtan kapcsolata, ami szintén elengedhetetlen az állami működés jobb megértéséhez. Az is kiderül, hogy az állam mit keres a hálószobában (családpolitika), milyen segélyezési formák léteznek, és ezekhez hogyan viszonyulnak az egyes ideológiák. Akár az államigazgatásban képzeled el a jövődet, akár a magánszektorban, akkor is itt a helyed, hiszen mindenképpen érdemes megérteni az állam működését.” Szabó Lajos

Érdekel kel a gazdaságpolitika? Hogy mi a banzerepe? Érdekel, hogy mik a jelenlegi kok szerepe? asági válság kialakulásának körülmégazdasági nyei, okai? Hogy egyesek miért és hogyan kereshetnek hetnek milliókat a tőzsdén? S hogy mindezek ezek megértéséhez hogyan használható fel az a rengeteg matek, statisztika, mikro o és makro, amit az egyetemen tanítanak? k? A Szakkollégium akkollégium pénzügy sávja eltér az egyetemi temi oktatástól: egyrészt a légkörből és a tanárokból adódóan, az egyetem utáni évekre jobban felkészítő képzési módszert biztosít (kis csoportok, közvetlen viszony, gyakori visszajelzések a tanárok részéről); valamint más kérdésekre, más módszertannal keresi a választ, tehát szak-

Annak idején (és feltételezem, hogy ez többé-kevésbé most is így van) a Közgázon egyértelmű volt, hogy ha valaki komolyan akart valamivel foglalkozni, akkor szakkollégista volt. Maga az alapképzés nem volt annyira megerőltető, tehát ha volt az emberben bármilyen fajta érdeklődés, hogy szakmailag valamivel foglalkozzon, valamiben elmélyedjen és emellett még valamilyen közéleti tevékenységet is folytasson, tehát része legyen egy aktív együttműködő közösségnek, akkor a szakkollégiumok felé vette az irányt. Seres Béla Közép-európai vezető partner, Deloitte Zrt., pénzügyi tanácsadás üzletág

14

mai szempontból szempontb ból is újat ad: nem fogod fo ogod azt érezni, hiába tanultad makrót, tanultad a mikrót, m akrót, matekot és stati sztikát, m mert tisztikát, ert az ott tanuler takból a pénzügyek és a gazdaságpolitika szempontjából fontos ismereteket felhasználjuk és továbbfejlesztjük. Mivel foglalkozik a pénzügyi gazdaságtan sáv? A négy féléves program az egyetemen szerzett mikro- és makroökonómiai, pénzügyi és módszertani (matematikai és statisztikai) ismeretekre építve igyekszik azokat gyakorlat- és alkalmazásorientált irányban bővíteni. A képzés kis létszámú (4-8 fős) előadások, szemináriumok keretében folyik. Ezek során az intenzívebb és oldottabb tanár-diák és diák-diák viszony lehetővé teszi, hogy az egyetemi órákon kisebb hangsúlyt kapó, de lényeges kérdéseket is tárgyaljuk. A sáv célja az egyetem utáni évekre való magasabb szintű és hasznosabb felkészülés olyanok számára, akik makropénzügyekkel, befektetésekkel vagy akár vállalati pénzügyekkel kívánnak foglalkozni. A sáv célja továbbá az is, hogy mankót adjon azok számára, akik nem feltétlenül kívánnak hosszútávon pénzügyekkel foglalkozni, ám azt gondolják, hogy a gazdaságpolitika, a monetáris kérdések megértése elengedhetetlen egy felkészült közgazdász számára. Jó példa lehet erre az árfolyammozgások vagy az infláció megértése, az összefüggések alapos ismerete.

Az egy egyetemi yetemi képzéshez képest, amely elsősorban sősorb ban a jelenlegi gazdasági, pénzügyi rreendsz e zer bemutatására szorítkozik, a szakrendszer kollégiumban nagyobb hangsúlyt fektetünk olyan kérdésekre, mint például: • Jó-e az, ahogyan most működik a pénzügyi rendszer? • Miért is úgy működik vajon, ahogy, és mely irányokban fejlődhetne tovább? Így többre jutunk a jelenlegi állapotok megismerésénél, s ezáltal a későbbiekben is jobban kiigazodunk az újszerű pénzügyi jelenségek között. Kiknek ajánljuk elsősorban? A sávon tanultak a pénzügyi intézmények széles körében alkalmazhatók. Különösen azok számára ajánljuk a programot, akik a befektetések, a pénzügy és a makroelemzés iránt érdeklődnek. A területről elmondható, hogy rendkívül gyorsan fejlődik, napjainkban pedig a figyelem középpontjába került. Mivel a legújabb tudományos írások, eredmények és módszerek megismeréséhez elengedhetetlen az angol nyelv olvasási szintű ismerete, ezért ezt elvárjuk a képzésben résztvevő összes tagtól. Hogyan épül fel a pénzügyi gazdaságtan sáv? A pénzügy sáv igyekszik az egyetemi pénzügyi képzést kiegészíteni, ami nem köny-

nyű feladat, hiszen az egyetemi képzés ezen a területen sokszínű és színvonalas is. Ha mégis van felderítetlen része, az egyrészt a pénzügy és a makroökonómia közös fennhatósága alá tartozó határterületek, ennek megfelelően a sáv programjában kiemelt helyen szerepelnek azok a kurzusok, amelyeket rendszerint a Magyar Nemzeti Bank munkatársai tartanak. A másik irány az empirikus elemzéseké. Fontosnak tartjuk, hogy az adatelemzés, az ökonometria pénzügyi kérdésekhez is kapcsolódjon, ezáltal praktikus és kézzelfogható, konkrét problémák konkrét megoldásaként használható tudást adjon. A pénzügyi ökonometria és a pénzügyi adatelemzés kurzusokban a Közép-európai Egyetem hallgatói, illetve a jegybank munkatársai is közreműködnek. A nemzetközi pénzügyek kapcsán jegybanki szemmel vizsgálunk hazai és nemzetközi pénzügyi stabilitási, monetáris politikai és szabályozói kérdéseket, kitérve a téma által felvetett ökonometriai kihívásokra. A vállalati pénzügyekkel foglalkozó utolsó alapozó félév pedig vállalat- és projektfinanszírozási ismereteket nyújt a hazai oktatásban kevésbé alkalmazott szakirodalom segítségével, amely remekül kiegészíti az egyetemi tanulmányokat, illetve a makrogazdasági szemléletmódot.

15

A sáv alapozó kurzusai: 1. Farkas Miklós – Szilágyi Katalin: Bevezetés a pénzügyi közgazdaságtanba és a pénzügyi adatok elemzésébe 2. Farkas Miklós – Terjéki Péter: Pénzügyi idősorok elemzése és bevezetés a kockázat-kezelésbe 3. Naszódi Anna: Nemzetközi pénzügyek 4. Szűcs Nóra: Vállalati pénzügyek Egy kis szubjektum „Azért jelentkeztem a sávra, mert vállalati pénzügyekről, befektetésekről akartam tanulni. Tévesen gondoltam, hogy a pénzügy sáv olyan lesz, mint egy emelt szintű egyetem. Ez teljesen más. Az első félévben az alapozó kurzuson gyorsan átvettük ismétlésképpen azt, amit az egyetemen tanultunk, ezáltal szintre hozva a csoportot. Ugyanakkor egészen más volt úgy tanulni a problémákról, hogy nem a megoldásuk a cél, hanem a megértésük. Másrészt olyan,

16

a gyakorlatban is használható módszertani eszközöket kaptunk, amelyek segítségével másodpercek alatt optimalizáltunk egy többszáz elemű portfoliót. A második félévben hetente kétszer jártam kurzusra az MNB-be, hogy egyrészt megértsem, hogyan működnek a pénzügyi piacok, másrészt beletekinthessek a monetáris pénzügyek világába. Ekkor nyert értelmet számomra, hogy a SZISZ lehetőség…” Balassa Tamás

„A kis szakkollégista újonc a Pénzügy-hegyen innen, mi mást várt volna a Szakkollégium pénzügy sávjától, mint sok-sok… pénzügyet. A Pénzügy-hegy felé vezető utazása során – a Szakkollégium Pénzügyi közgazdaságtan sávjának medrét követve – a kis szakkollégista újonc azonban találkozott mikroökonómiával és ökonometriával, OLS-módszerrel és Tirole-könyvvel, s rá-

jött, hogy ezek azok a hétmérföldes csizmák, amivel a Pénzügy-hegyig eljuthat és azok a hegymászócsákányok, amivel aztán könnyedén megmászhatja a zord, jeges ormokat… Időközben elhagyhatta nevéből az újonc szót, járt már az MNB 4. emeletén is – szakértőktől hallgatni fontos dolgokat –, sőt olyan, pénzügy sávos szakkollégistákkal töltötte idejét, akik a Pénzügyi Nyári Egyetem szervezésébe bekapcsolódtak, volatilitásmodellekre épülő VAR-számítási módszerek teljesítményéről sikeres TDK-t írtak, esetleg közös agyalások, sávklubok alkalmával sávos reformjavaslatokat dolgoztak ki. A valaha volt kis újonc végül sokrétű ismerettel felvértezve, pénzügy sávot végzett szakkollégistaként már-már a Pénzügyhegy ölelésében érezhette magát.” Dankó Stefi

„Miután felvettek a SZISZ-be, a saját bőrömön is megtapasztalhattam (ha úgy tetszik, empirikusan teszteltem), milyen is pénzügy sávosnak lenni. Olyan ez, mint egy szakirány, de a mi hétfős évfolyamunkkal sokkal bensőségesebb és meghittebb volt a légkör, mint azt a szemináriumi csoportokban megszoktuk. A sáv négy alapozó féléve alatt előbb a vállalati pénzügyi ismereteinkre építve bővítettük tudásunkat mikroökonómiai megközelítésben (hasznosság, optimális döntés, portfólióelmélet, görbék minden mennyiségben). A következő félévekben a Magyar Nemzeti Bank falai között folytattuk munkánkat alapvetően makropénzügyi vonalon. Voltam olyan szerencsés, hogy a subprime válság kitörése alatt lehettem pénzügy sávos, ráadásul az ország legszínvonalasabb elemzői gár-

Ahol a széchenyisek meg tudnak nyilvánulni, az mindig a jéghegy csúcsa. Ezért is mindig nagy kedvvel megyek be egy TDKvédésre, mert tudom, hogy a széchenyisek hozni fogják a formájukat. Letenyei László egyetemi docens, BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet

dájának segítségével érthettem meg, hogyan épült fel ez a válság, milyen hatásai lehetnek (és lettek is). Az óráinkat javarészt makroelemzők tartották, akik meséltek a monetáris politikáról, a jegybank eszköztáráról, a pénzügyi válságok természetrajzáról, az utolsó félévben pedig adatelemzésre tanítottak (ökonometria). A foglalkozások gyakran elgondolkodtató beszélgetésekké fejlődtek köztünk és a kurzustartók között: az ország, a világgazdaság helyzetéről, reformokról társalogtunk a nem sokkal korábban megszerzett ismeretek segítségével. Ha nem fogyott ki belőlünk a szó, elmentünk együtt egy közeli helyre, és folytattuk egy sör mellett. Ezeket imádtam leginkább a pénzügy sávos kurzusokban. Első kézből, a legfelkészültebb emberektől tanulhattam, akiknek fontos volt az én véleményem is.” Berta Zoltán

17

A szakkollégium légiu um al a alapvető lap lap a ve vető tő ő ffeladata, eladata a, hogy a tömegoktatással szemben lehetőséget teremtsen arra, hogy a fiatal érdeklődő egyetemi hallgatók személyes kapcsolatot alakítsanak ki a professzoraikkal, és egymástól is tanuljanak. A szakkollégium olyan közösség, ahol az érték, ha valaki jól tanul. Elismerést kap, ha valaki TDK-t ír, a tagok ismerik egymás érdeklődési körét kutatási témáit. Ez a rendkívül motiváló közeg a Széchenyi sikerének a záloga. Vedres Balázs a Közép-európai Egyetem docense, a Center for Network Science kutatóközpont vezetője

18

A négyféléves kurzusból álló szakkollégiumi program célkitűzése, célkitűzése hogy önálló és színvonalas kutatómunkára készítse fel a résztvevő hallgatókat. A sáv három pillére az elméleti és módszertani képzés, valamint a személyes tanári (tutori) kapcsolat. A programot a szokásos egyetemi tantervektől alapvetően az különbözteti meg, hogy • a közgazdaságtan szemléletmódját, a racionális döntéselméletet ötvözi a „klasszikus” szociológiával, • egységes keretben tárgyalja a különböző társadalmi jelenségeket magyarázó elméleteket és az elméletek alkalmazásának módszertani dilemmáit. Mivel foglalkozik a szociológia sáv? A szociológiai elméletekhez a szokásos elmélettörténeti logika helyett problémacentrikusan közelítünk: az egyéni cselekvéstől a társadalom egyre bonyolultabb képződményei felé haladva értelmezzük (újra) a társadalomtudósokat foglalkoztató kérdéseket. Hogyan lesz a társadalom tagjainak egyéni cselekvéseiből társadalmi jelenség: piac vagy éppen kultúra? Mennyiben hozható közös nevezőre, és mennyiben egészíti ki egymást a szociológiai és a közgazdasági szemlélet?

A programban nagy hangsúlyt helyezünk az empirikus kutatás eszközeinek megmeg ismerésére és alkalmazására. Fontosnak tartjuk a szociológia elméletének és módszertanának összekapcsolását, melynek hiányában a társadalomtudós könnyen köldöknéző elmélkedővé, vagy ellenkezőleg, kutatóipari szakmunkássá válhat. Módszertani képzésünk az elméletihez hasonlóan probléma- és nem módszercentrikus. Arra kívánjuk képessé tenni a szakkollégistákat, hogy adott kutatási problémához megtalálják és alkalmazni tudják a legmegfelelőbb kutatási eszközöket és elméleti kereteket. Kiknek ajánljuk elsősorban? • Olyan érdeklődő, nyitott, önálló gondolkodásra képes egyetemistáknak, akik szívesen elemeznének társadalmi problémákat nagyrészt közgazdaságtani, de egyben szociálpszichológiai és “klasszikus” szociológiai módszerekkel. • Olyan közgazdászoknak, akik nyitottak az egyéb társadalomtudományok iránt. • Olyan szociológusoknak, akik többet szeretnének tudni a közgazdaságtani gondolkodás térhódításáról, ami a társadalomtudományokban végbement az utóbbi években.

• Olyan politológusoknak, jogászoknak vegyészeknek orvosoknak, orvosoknak csillacsilla nak, vegyészeknek, gászoknak, filozófusoknak, bölcsészeknek, aranyásóknak, akiket érdekel két nagymúltú társadalomtudomány határterülete. • Azoknak, akik az elméleti tudásukat szeretnék a gyakorlatban, kutatások keretén belül is kipróbálni, akár saját kutatási ötleteiket megvalósítani a kollégium keretein belül. Hogyan épül fel a szociológia sáv? A „hagyományos” első félév célja elsősorban az alapok elsajátítása, néhány jelentős szociológiai elmélet megismerése. De ami ennél is fontosabb, egy olyan elemzőmodellező gondolkodásmód kialakítása, amely segíti a társadalmi jelenségek, társadalmi problémák jobb megértését. A második féléves kurzus a magyar társadalomtudományi képzésből joggal hiányolt modellépítéssel ismerteti meg a hallgatókat. A harmadik, módszertani félév mindig kritikus pontnak számított, hiszen a szociológia sáv esetében kiemelten fontosak a módszertani ismeretek. A képzés első három féléve úgy kíván bevezetést nyújtani a társadalmi jelenségek magyarázatába, hogy

19

egy átfogó szociológiai „programban” kapcsolja össze a közgazdaságtan, a racionális döntések elmélete, a szociálpszichológia és a „klasszikus” szociológia legfontosabb elméleti és módszertani eredményeit. A hagyományos bevezető szociológiai kurzusok szerzőközpontú vagy elmélettörténeti megközelítésével szemben a cél az, hogy a szakkollégisták problémacentrikusan ismerkedjenek meg a legfontosabb szociológiai jelenségek elméleti és módszertani dilemmáival. A negyedik félév célja az elsajátított elméleti és módszertani tudás birtokában egy saját, választott témához kapcsolódó kutatási terv kidolgozása.

A legtöbb szakkollégiumnak az a legfőbb értéke, hogy önszerveződő, bázis demokráciaként működik, és próbál egy kicsit kritikusabb, alternatív képet nyújtani a világról azoknak a diákoknak, akik nem akarnak elköteleződni a már létező perspektívák mellett. Én ezt láttam a Széchenyi értékének is. Melegh Attila tudományos főmunkatárs, KSH Népességtudományi Kutatóintézet

A sáv alapozó kurzusai: 1. Bartus Tamás – Szántó Zoltán: Magyarázatok és elméletek a szociológiában 2. Takács Károly: Modellépítés 3. Koltai Júlia: Kvantitatív módszertan 4. Schmidt Andrea: Kutatástervezés Egy kis szubjektum „A szociológia sáv első éve: jó. Már csak a társaság miatt is: nincs jobb dolog, mint érdekes szociológiai problémákat G-, K-, és T-karos hallgatókkal együttesen megvitat-

ni, az ország legjobb kutatóinak vezetésével. Ilyen atmoszférában beszégethettünk olyan kérdésekről, mint hogy miért hazudnak az emberek, és ennek milyen szerepe van – ha van – a társadalmak életében; hogy milyen okból vállalnak a legalacsonyabb státuszú családokban felnövő lányok fiatalabban gyereket, mint tehető-

sebb társaik; vagy hogy valóban több és hasznosabb információhoz jutunk-e ismerőseink, mint közeli barátaink és rokonaink segítségével. És akkor még nem is esett szó a felsőbb éves, vagy már végzett sávosokkal kialakítható, inspiráló kapcsolatokról. Kicsit bővebben tehát még egyszer: az első év nagyon jó.” Benkő Tibor

„Szeretem a szocot, mert: egyszerű problémákat bonyolultan magyaráz. Bonyolult folyamatokat leegyszerűsít. Minden társadalmi problémára talál elméletet. Egyes dolgokat képtelen elméletbe szorítani. Törődik az emberekkel. Kérdőívbeli kódoknak tekinti az embereket. A szociológia megvilágítja a lényeget. A szociológia ellentmondások tömkelegét szüli. Mindig új megközelítések születnek. Ugyanazokat az elgondolásokat ismétlik más formában. Segíteni próbál az ellentétek feloldásában. Maga is ellentéteket hoz létre. Mindent általánosítani tud. MINDENT általánosítani tud. Olyan, mint maga az ember, mindig más oldalát mutatja, és ettől épp olyan izgalmas.”

„Elméleti alapozás és gyakorlati alkalmazás – ez a szociológia sáv logikája. Visszatekintve a négy sávos félévemre, ez a felépítés nagyon is jól működik. Az első évben, amellett, hogy figyeltük, ahogy Bartus tanár úr maga is rácsodálkozik néhány újonnan észrevett (többnyire „fordított U alakú”) összefüggésre, az olvasott szövegek és a beszélgetések alapján szép lassan megtanultuk, hogy miről is szól a racionális döntéselmélet, és hogy a társadalmi jelenségek mögötti magyarázatok az igazán érdekesek – azt, hogy a szociológus kérdése a ’Miért?’. Az utolsó félévben pedig már azon kaptuk magunkat, hogy saját kutatási ötletünket építgetjük, ami minden héten ezer sebből vérzett – de azért mindig egyre kevesebből. Elvégezve a sávot úgy érzem, hogy – kiváló oktatókkal és rengeteg munkával – a képzés lehetőséget ad arra, hogy a SZISZ-es szocosok önálló, felkészült, tudományos igényességgel dolgozó társadalomtudósok, szakemberek legyenek.” Vörös András

Albert Dóri

23

Széchenyis városi legendák

-

- Tévhitek a szakkollégiumról Nagyon sok tévhittel, félreértéssel lehet találkozni a Széchenyi kapcsán, néha számunkra is igazán meglepőekkel. Egy kívülről szemlélődő sokszor félreérti, nem tudja, hogy milyen egy szakkollégium, nem ismeri a Széchenyit. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

#1. A Széchenyi egy kommuna. Sem kommuna, sem szekta nem vagyunk. Nyitottak vagyunk a külvilág felé, bárkit szívesen látunk a Ráday Kollégium 2. emeletén. Közösség vagyunk a szó minden értelmében, ennek előnyeivel és

hátrányaival. Együtt élünk, együtt tanulunk, de ennél se több, se kevesebb, ezt bátran vállaljuk.

#2. Túl sok időt vesz el, nem éri meg a fáradságot. Természetesen azzal, hogy taggá válsz, kötelezettségeid is lesznek majd a koli felé. Az a sok plusz, amit egy szakkollégium adhat később, az élet bármely területén hasznos lehet. Mi elfogultak vagyunk, de ahogy egy barát mondta: „Én tulajdonképpen mindent a Széchenyinek köszönhetek.”

#3. A szakkolik az egyetem szerepét kívánják betölteni a tagok életében. Nem is tudjuk és nem is akarjuk az egyetem szerepét átvenni. A szakkollégiumok sem, így a Széchenyi sem az egyetem he-

lyettesítője, hanem annak kiegészítője. Egy hely, ahol a szakmai igényesség jó társasággal párosul.

#4. A szakkollégiumok egymás ellenfelei. Tényleg egymás vetélytársai vagyunk, amikor az érdeklődőkért „harcolunk”, de utána mindez eltűnik. Gyakran szoktak lenni össz-szakkollégiumi rendezvények, bulik, ahol barátságok és szerelmek szövődhetnek. Igazából mindegyik szakkollégium hasonló elvek mentén működik, csak kicsivel másabb, mint a többi, te is találd meg a hozzád legjobban passzolót!

#7. Az egyetemi átlag alapján lehet bekerülni a kollégiumba. Nem. Hidd el, mi teljesen más dolgokat nézünk. Az a fontos, hogy legyen érdeklődésed, elhivatottságod egy téma iránt.

#8. Csak antiszocok jelentkeznek szakkoliba. Nekünk is van SZISZ-en kívül életünk, vannak barátaink, párkapcsolataink és mi is haza szoktunk járni.

#9. Kockák vagyunk.

#5. A Politikai beállítottság alapján érdemes szakkolit választani.

Van egy mondás a szakkolisok között, mely szerint akkor kezdődik a buli, amikor megérkeznek a SZISZ-esek. Próbálunk ennek megfelelni. :)

Te tényleg a színeket nézed? Nem, ezt felejtsd el, nem működik.

#10. Tiszta partyface-ek vagyunk.

#6. A felvételi olyan, mint egy vizsga és előtte kötelező részt venni egy táborban. A felvételi egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Az írásbeli kérdőív megjelenését követően kb. 2-3 hét áll majd a rendelkezésre a leadásig, hogy alaposan végiggondolhasd a válaszokat. A szóbeli fordulóra mindenkit behívunk, aki leadta az írásbeli kérdőívet. Persze vannak évközben is rendezvényeink (Téli Tábor, Bevonó Kirándulás, előadások, Elsős Kurzusok), melyek látogatása nem feltétele a sikeres felvételinek, pusztán esélyt adnak, hogy jobban megismerhessünk.

Ez nagyon szubjektív, de én baromira felnézek a SZISZ-es barátaimra, akik demonstrátorok, TDK-győztesek és menő helyeken dolgoznak. Azt hiszem, érezzük az egyensúlyt.

#11. Tagdíjat kell fizetni. Nem, dehogyis. Egyedül a bentlakásért kell kollégiumi díjat fizetni, de mi is ugyananynyit fizetünk, mint bármelyik Ráday kollégista. Természetesen kollégiumi díjat csak a bent lakó tagjainknak kell fizetni.

#12. Nem akarok kollégiumba költözni, így SZISZ-es sem lehetek. Senkit sem kényszerítünk… Külsős tagnak is lehet jelentkezni. A külsősök is ugyan-

25

olyan teljes jogú tagjai a kollégiumunknak. Az, hogy mennyi időt töltesz bent a koliban csak rajtad múlik! Sokan 1 év külsősség után költöztek be a Rádayba, hiszen együtt élni egy tök jó buli. Nincs is jobb egy spontán szerveződésű éjszakai beszélgetésnél, ezt viszont külsősként csak ritkán tudod átélni.

#13. Budapestiek nem lehetnek Széchenyisek. Tévedés. Budapestiek is lehetnek bentlakó SZISZ-esek, mint ahogy szoktak is lenni.

#14. Nem vagyok Közgázos, akkor nem felvételizhetek.

lehetőséged ugyanúgy bármelyik sávot választani, mint bárkinek. Egyik sávra sincs semmilyen előfeltétel előírva, az alapokat mi nyújtjuk hozzá, de azért egy kis angol tudás nem árt.

#17. Nem lehet kimenni Erasmusra, ha közben szakkolis vagy. Aki csak teheti, részt vesz a koliból külföldi csereprogramban és nyári egyetemeken. Nincs is annál jobb, mint Erasmuson lévő SZISZ-es barátokat látogatni.

A Széchenyi a sokszínűségéről híres. Mivel kollégiumunk alapvetően társadalomtudományi irányultságú, nemcsak közgazdász, hanem jogász, szociológus és bölcsészhallgatókat is felvesz soraiba. Elsősorban a Corvinusról és az ELTE-ről érkeznek hozzánk a felvételizők, de van BME-s hallgatónk is.

#15. Nem találok a szakomhoz passzoló sávot. Nem az számít, hogy milyen szakon tanulsz az egyetemen, hanem az, hogy érdeklődésed legyen a dogok iránt. Nemzetközisektől politológusig, G karosoktól K karosokig szép számmal vannak tagjaink mindenféle szakról.

A szakkollégiumi órák és kurzusok sokkal interaktívabbak, mint az egyetemiek és sokkal személyre szabottabbak, ami egy modern egyetemen talán NyugatEurópában jobban jelen van, Magyarországon inkább az ilyen kiegészítő intézményekben jelenik meg.

#16. Jogászként csak a law&economics sávra mehetek. A jogászok tényleg főként ezt a sávot szokták választani, de jogászként is van

26

Dózsa Csaba ügyvezető, Med-Econ Humán Szolgáltató Kft.

#18. Érdekel a Széchenyi, de más egyetemi szervezet tagja vagyok. Megesik az ilyen, de vigyázz, nehogy túlvállald magad! Nálad jobban senki sem tudja, hogy egy másik szervezet mennyire terhel le és mire lenne még időd mellette. Széchenyisnek lenni nem csak azt jelenti, hogy van pár kurzusod pluszban, hanem egy közösség is, amibe csak akkor tudsz igazán beletartozni, ha sok időt töltesz velünk.

#19. A Széchenyiseknek minden évben kötelező TDK dolgozatot leadniuk. A kurzusaink valóban beszámoló dolgozattal végződnek, de ennek csak annyi köze a TDK-hoz, hogy nagyon sok kurzusbeszámoló továbbfejlesztése TDK-dolgozatban

végződött. Általában a szakkollégista pályafutása alatt mindenki ír egyet vagy kettőt, de nem kényszerből, hanem lelkesedésből. Ettől ne ijedj meg, mert minden segítséget megad majd a kollégium.

#20. Két év után véget ér a Széchenyi. A sávok kurzusai valóban 4 féléven keresztül tartanak, de itt nem áll meg a SZISZ-es élet. Az első két évben minimum két ismeretbővítő kurzust kell elvégezned a sávos kurzusok mellett. Az utána következő években pedig lehetőséged van bekapcsolódni kutatásokba, illetve az ismeretbővítő kurzusok továbbra is a rendelkezésedre állnak. Ahhoz pedig, hogy végzett szakkollégista legyél, minimum egy MSC-vel egyenértékű diplomával kell rendelkezned.

A Téli Tábor minden tél SZISZ-es csúcspontja, hiszen itt pihenhetjük ki az ünnepekkel terhelt vizsgaidőszakot, találkozhatunk először nagy sűrűségben érdeklődőkkel, hallgathatunk érdekes előadásokat, bulizhatunk nagyokat, és persze van hó is… Ennek illusztrálására ím egy rövid élménybeszámoló az egyik garantáltan megtörtént TT-ből:

„Hely: Nyugati pályaudvar – sokan vagyunk, de bőven elférünk; a vonaton már annál kevesebb. Idő: egyszerű februári délután; hideg, szeles, de napos – felpezsdítő. Szereplők: sok SZISZ-es és csak valamivel kevesebb, a narancssárga pólókat és lufikat meglelő lelkes-bőröndös érdeklődő. Függöny, áramszedő és utas fel, a SZISZ Téli Tábora kigördül az állomásról. Hamarosan megérkeztünk a szállásra is – egy kedves diákszállóra félig a fák, félig egy befagyott tó ölelésében, figyelmeztetés nélkül felbukkanó méteres hóbuckák gyűrűjében. Az emberveszteség nélküli megérkezést, elhelyezkedést, akklimatizációt és a tó körüli sétát követően vacsoráig az érdeklődőkkel beszélgettünk a szakkoliról, részeiről, működéséről és mindenről, ami felmerült. Estére már a SZISZes Kicsi Kövér Nyúl™ büfé is üzemkész állapotba került, így a begyűrűző hideget sikerült kompenzálni, az esti buliban pedig 28

a ház falát csak a téli szél tartotta helyén. A másnap karikás szemmel és villásreggelivel kezdődött, de a délelőtti beszélgetés Varsányi Kornéllal a koppenhágai klímakonferencia kudarcáról mindenkit felrázott, hallván a háttérben meghúzódott kicsinyes és rövidlátó okokról és indokokról. Ebéd után kellemesebb vizekre eveztünk Braun Róberttel, aki interaktív előadásában néhány közismert reklám részletes elemzésével mutatta meg azok végtelen precizitását és kidolgozottságát. A sokszínűség jegyében aznapi harmadik vendégünk Molnár György volt, aki a mikrohitelezés nemzetközi és hazai lehetőségeiről tartott jövőbe mutató előadást. Vacsora után igazi unikum következett: a Zwack két munkatársa premier előtti kóstolót hozott akkor még nem forgalamzott termékeikből. Ezek kiváló alapot szolgáltattak az előző esti buli folytatásának, amelyhez az időközben leérkező dolgozó vagy idősebb tagok is csatlakoztak. A szombat reggeli önazonosság-keresés és reggeli után az őszi félév legjobb beszámolóinak előadását hallgathattuk meg, hogy a tábor szakmai részét ne csak mindig hallgassuk, hanem alkossuk is. Délután újabb vargabetűt leírva Horváth Dezsővel látókörtágító virtuális utazást tettünk a kvantummechanika, a magfizika és a CERN te-

rületén. Az elmélet és a gyakorlat a tábor utolsó előadásában is megütközött: Szebellédi Zoltán és Czibere Károly vitatta meg a szociális kártyával kapcsolatos problémákat. A napot végül moldvai táncházzal majd kakasszóig tartó bulival koronáztuk meg. Vasárnapra így csak az elpakolás és a sztorik elraktározása maradt, hogy kitartsanak jövő télig, amikor reméljük, már Veled is találkozhatunk a Téli Táborban!” A Bevonó kirándulásra minden tavasszal sor kerül, ide várjuk sok szeretettel azokat az érdeklődőket, akik egy hétvége alatt még többet szeretnének megtudni a SZISZ-ről. Ha tetszett a Téli Tábor, azért, ha nem voltál, azért gyere el mindenképp. Túrázunk, beszélgetünk, bográcsozunk, ahogy az az alábbi élménybeszámolóból is kiderül:

„A Bevonó kirándulást a lepedőfestés és a kiülések izgalmai mellett nagy várakozás előzte meg, főleg a részemről, hiszen idén már első éves szakkollégaként, ha úgy vesszük, a másik oldalról vehettem részt az eseményen. A sok érdeklődő már izgatottan várakozott az indulás reggelén, mire a SZISZ-es csapat is elérte a megbeszélt találkozási pontot. Rögtön megindult az ismerkedés, a hogy hívnak, honnan jöttél, milyen szakos vagy, melyik sáv érdekel, stb. Így vágtunk neki a buszútnak, ahol a beszélgetés folytatódott, mindemellett gyakran pillantottunk ki az ablakon is, hogy nézhessük a gyönyörű tájat, sőt a visegrádi várat is megcsodálhattuk távolról. A megérkezés, szálláselfoglalás és -felderítés után némi elemózsiát vettünk magukhoz, majd hátizsákokkal felszerelkezve nekivágtunk a tényleges kirándulásnak. Az érdeklődők nevükhöz méltóan mindenről

kérdeztek, a kollégium, a sávok, és minden elképzelhető dolog szóba került, a beszélgetések mellett azonban nem győztük magunkba szippantani a táj szépségét, a zöldülő fák és a nyíló virágok illatát, a madárcsicsergést, és friss, tiszta levegő szinte szokatlan keverékét. Az érdekességek mellett nagyon vártuk, hogy használatba vehessük a magunkkal hozott métaütőt, erre a kirándulás vége felé egy hatalmas réten került sor, amit egy gyors „hivatalos” bemutatkozó kör előzött meg. A kialakult két csapat nagy lelkesedéssel vetette magát a játékba és a végére az erőviszonyok is kiegyenlítődni látszottak. A közeledő napnyugta és az egész napos aktív pihenés után mindenki lelkesen indult neki a kirándulás utolsó szakaszának, amit fűtött a vacsora ígérete is. A bográcsban főtt paprikás krumpli nagy népszerűségnek örvendett, és hamar elfogyott a tányérokból is, így a faasztalokat különböző palackok kezdték el benépesíteni. Sajnos a tavaszi jó idő nem tartott ki éjszakáig, és a helyét átvevő hideg nem engedte, hogy sokáig a szabadban maradjunk még, így bevonultunk a szállás közösségi termébe múlatni az időt. Reggel az éjszakai hidegtől kicsit elgémberedve ébredtünk, de hamar felolvadt mindenki a szabadban elköltött napfényes reggeli után. Mivel még nem akaródzott viszszaindulnunk, lefolytattunk egy gyors oxfordi vitát arról, hogy vajon a rektornak inkább menedzsernek, vagy tudósnak kellene lennie. A hazafelé út szintén jó hangulatban telt, sok további kérdést próbáltunk megválaszolni, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, így szerencsére az elbúcsúzás sem sikerült szomorúra, mert magában hordozta a folytatás ígéretét…” 29

Tipikus felvételi kérdésünk, hogy

„Mit csinálsz, amikor szabad az idő?” Erre talán jogos visszakérdezés, hogy és Ti? A következő oldalakon azokat a kolin belül „autodidakta módon” szerveződő eseményeket, rendezvényeket ismerhetitek meg, melyeket a szabadidőnk közös eltöltésére eszeltünk ki. Vannak évente ismétlődő, szinte kötelezőnek számító programok, ilyen például az erdélyi kirándulás, vannak melyek az elménket is pallérozzák, mint az elsős kurzus tartása vagy a kultúrSZISZ. Aztán előkerülnek a sporttal és mozgással kapcsolatos dolgok, például tánckurzust szerveztünk egy másik szakkollégiummal, vagy csak spontán szerveződve csapatostul látogatunk meg egy szórakozóhelyet. Ezeken kívül vannak kisebb csoportosulások, amelyek tagjai mindezek mellett a társasjátékok oltárán áldoznak szabadidejükből, vagy fotópályázatot szerveznek, és vesznek részt rajta. Mindezek mellett pedig van egy már-már szimbólummá fejlődött kifejezés: a SZISZ-es buli (lásd a túloldalon). A közös szabadidő eltöltésének legspontánabb formája pedig a folyosói vagy konyhai beszélgetés/vitázás, melyet olykor egy jól szelelő vízipipával egészítünk ki a közösségi szobában.

SZISZ-es buli A szakkollégium tagjai előszeretettel szerveznek és vesznek részt bulikon. Ebből fakadóan egy sziszes buli kelléke egy maroknyi sziszes, ideális esetben fiúk-lányok vegyesen, de ha felborul az arány, az se baj. A következő nélkülözhetetlen kellék a zene, ez szólhat bárhonnan, de ha erre nincs lehetőség, hát énekelünk és úgy ropjuk. Az előre megfontolt szándékkal szerveződő sziszes bulik jellegzetes zenékkel bírnak, melyek fő tulajdonsága a stílusbeli sokszínűség mellett a táncolhatóság is. Egy-egy zsúfolt tábori napon, vagy egyéb rendezvény lezárásaként alig lehet talpaltnyi he-

lyet találni a pörgő-forgó párok között a parketten, akik mosolyogva, jó társaságban élvezik a zene ritmusát és mulatnak hajnalig. Természetesen nem csak Fred Astaire-ek és Ginger Rogersek vannak nálunk, így aki megfárad, vagy épp számára nem megfelelő dallamokat hall, azonnal egy-egy beszélgető csoporthoz csatlakozhat, ahol különbözőbbnél különböző témák mellett, érdekesebbnél érdekesebb életutakat ismerhet meg. Hát,… valahogy így bulizunk mi.

KultúrSZISZ Ha felmerül Benned a kérdés, kedves Érdeklődő, hogyan lehet ötvözni a szakmaiságot és a közösséget – a SZISZ két meghatározó mottóját –, azt javaslom, gyere el velünk a legközelebbi kultúrSZISZ programunkra! Na de, mi fán terem a kultúrSZISZ? Hallottál egy jónak ígérkező kiállításról, de nem tudsz rávenni senkit, hogy elmenjen Veled? Szeretnél megnézni egy színdarabot, de bizonytalan vagy, érdemes-e rászánni az estét? Unatkoznál egyedül a kedvenc zenekarod koncertjén? Megnéznél egy filmet, de attól félsz, egyedül csak Téged érdekel? A kultúrSZISZ-ben az a legjobb, hogy nem kell aggódnod, lesz-e valaki, aki szívesen csatlakozik hozzád. Mert a SZISZesek arról ismeretesek, hogy bármilyen ef-

féle programban lelkesen részt vesznek és nem kell őket győzködnöd arról, hogy jól fognak szórakozni. Ha pedig úgy érzed, a Téged körülvevő programarzenálból nem tudod az igazán megfelelőt kiválasztani, akkor sem kell aggódnod. A SZISZ-esek között mindig lesz valaki, aki előáll egy kihagyhatatlan kultúrprogram-javaslattal, Neked nincs más dolgod, mint csatlakozni a csapathoz. Tapasztalni fogod, hogy egy-egy ilyen alkalommal nemcsak új dolgokat ismerhetsz meg, friss kulturális élményekre tehetsz szert, hanem mindezt hozzád közel állókkal élheted át. Sőt, mi több, utána meg is beszélheted velük az „elfogyasztott” kultúra által kiváltott gondolatokat, érzéseket egy ital mellett. Az élmény ettől lesz teljes.

31

Társasjátékelmélet Baráti társaságom körében, akik zömmel társadalomtudományi érdeklődéssel bírnak, megfigyeltem, hogy leginkább azok a játékok aratnak sikert, melyekben kis szerepe van a szerencse faktornak, ugyanakkor nagyban építenek a játékosok interakcióira. Megfordult a fejemben a gondolat, hogy a játékelméleti modellekkel gyakrabban találkozó emberek talán fogékonyabbak bizonyos típusú társasjátékokra. A továbbiakban ismertetett gondolatmenet komolynak semmiképp sem nevezhető, mégsem hajítottam a virtuális szemetesládába, mert gondoltam, itt jó helye lesz. Hipotézisem tehát az, hogy a játékelméletet gyakrabban használó emberek fogékonyabbak az úgynevezett német típusú társasjátékokra. Az említett embertípus alatt azokat értem, akik egyetemi tanulmányaik során többször találkoztak vagy alkalmazták a valóságot leegyszerűsítő gondolati konstrukciókat, mint például a gazdaságmatematikusok, szociológusok, közgazdászok. Német típusú játékoknak pedig az elmúlt 30 évben meghatározóvá vált, korlátozott játékosinterakción alapuló, nemkooperatív(1) társasjátékokat nevezem.(2) Ha a modell tényleges tesztelésétől adatés helyhiány miatt el is tekintünk, érdemes elgondolkodnunk azon, mi is állhatna egy ilyen kapcsolat mögött. A leginkább hihető magyarázatnak az tűnik, hogy a modell és a társasjáték közti hasonlóság okozza a kapcsolatot. A jó társasjáték ugyanis olyan, mint a jó közgazdasági modell: habár mindenki megérti, hogy miről is szól és pár perc alatt elmagyarázhatjuk nagy vo-

32

nalakban a működését is a nagymamánknak, hosszasan játszhatunk a paramétereivel anélkül, hogy megunnánk. Illusztrációként (némiképp önkényesen) ezért kiemelem a modellek és a német típusú társasjátékok pár hasonlóságát. A legszembetűnőbb egyezés a társasjátékok és a játékelméleti modellek között, hogy mindkét esetben haszonmaximalizáló stratégiai aktorok a szereplők. Az analógiát tovább fokozzák a játékosok helyzetét játékpénzzel vagy győzelmi pontokkal, azaz profittal leíró játékok. A német típusú játékok kis mértékben használják a szerencsefaktort, a dobókocka vagy más véletlen mechanizmus nem meghatározó a játék kimenetele szempontjából, amennyiben mégis megtalálható, mint mechanizmus, hatását más mechanizmusok tompítják (mint például játékosinterakció). Hasonló megközelítés figyelhető meg a játékelméletben alkalmazott modellekben: a véletlen „lépését” követően a játék kimenetelét a szereplők interakciója dönti el. Minden játék rendelkezik egy kerettörténettel, a doboz kibontásáig még azt hihetné bárki, hogy ültetvényen fog gazdálkodni, gladiátorjátékot rendezni vagy birkát eladni fáért. Valójában azonban a kerettörténet a szabályok könnyebb megértésénél többet nem ad hozzá a játékhoz: a szabályrendszerre kis kreativitással bármilyen mesét ráhúzhatnánk(3). Nincs ez másképp a játékelméleti modelleknél sem: a tragacspiac történet helyett Akerlof leírhatta Folytatás a következő lapon

Vattacukor-felhők vonulása, az út és a cél

Néhány sor a színjátszó körrol Időnként jól esik kilépni. Játszani. Átváltozni teljesen és közben ugyanolyanabbnak lenni, mint valaha. Átlépni a határokat, vagy odáig menni, ahol már nem érvényesek. Menekülés? Semmiképp. Varázslat? Talán. Leginkább pedig állandó belépő egy világba, ahol ringat a súlytalanság, tágulnak a határok és vattacukor-felhők vonulnak a hol tisztakék, hol szürkén kavargó égen. A Széchenyi színjátszó köre 2007 szeptemberében alakult. Rendezőnk segítségével, aki hivatásos színész, minden évben egy új színdarabot mutatunk be a szakkollégistáknak és minden érdeklődőnek. A bemutatóra általában a tanév végén, tavasszal kerül sor. Az év során a heti rendszerességű próbákon az előadásra való készülésen túlmenően jut idő színpadi hang-, légzés- és helyzetgyakorlatokra, valamint egymás és saját magunk jobb megismerésére is. Közhelynek tűnhet és mégis, a nagy felfedezéseknek és meglepetéseknek soha nincs végük. A színpadon állni, mindent beleadni – és kiadni leírhatatlan élmény. Ez azonban csak az utazás vége; az ezt megelőző, évközi munka legalább ennyire szép. Ráadásul az ennek során szerzett tapasztalatok jól hasznosíthatók a mindennapi élet sok területén. Valójában inkább az igaz, hogy ha akarnánk, se tudnánk megszabadulni az itt tanultaktól; ránkragadnak, lerázhatatlanok – pozitív értelemben: a hol tisztakék, hol szürkén kavargó hétköznapok egén időnként fel-felsejlenek a puhán vonuló vattacukor-felhők körvonalai.

Folytatás az előző lapról

volna a kontraszelekció jelenségét a munkaerőpiacon is (mint ahogy azt mások meg is tették később). A gyáva nyúl játék történetét egymás felé száguldó amerikai fiatalokkal mesélik, de ugyanezzel a modellel elemezték a kubai rakétaválságot. A játékok közül néhányra tisztán alkalmazhatók a játékelmélet-szemináriumokon elsajátított ismeretek, megfelelő papír és türelem mellett a játék elméletileg felírható extenzív formában és meghatározható a másik játékos lépésére adható legjobb válasz. A felsorolt néhány példán keresztül látható, hogy a játékelmélet és a társasjátékok egy típusa, a német társasjátékok között milyen jelentős hasonlóságok állnak

fenn. Így a játékelméletet ismerők otthonosan mozogva a szabályok útvesztőjében, talán tényleg szívesebben és gyakrabban nyúlnak a tábláért. Vagy esetleg a társasjátékozók inkább vesznek fel játékelmélet órát, mert azt hiszik, Catan stratégiákat vitatnak meg... (1) Német típusú játékokból is léteznek továbbá kooperatív darabok, de ezektől jelen esetben eltekintek. (2) Jellemző játékok a Catan telepesei, a Puerto Rico, Power Grid. A német mellett létezik az amerikai (“ameritrash”) játék, amelyben a szerencse meghatározóbb, a játékosok közti konfliktusok kiélezettebbek, és a kiesés lehetséges opció. (3) Jó példa erra a 2000-ben kiadott, invesztitúraharcot modellező Web of Power, amely 2005-ben China néven azonos szabályrendszerrel mutatta be a császárság megszületése előtti háborúzó királyságok korszakát.

Fotópályázat Tavasszal a szobatúrákat és az együtt töltött erdélyi és őszi szakmai hétvégéket felváltja a TDK-írás, a szakmai pezsgés, de ekkor sem lankad a közösségi élet; beszámolóírás közepette megkezdődik a fotópályázat időszaka. A pályázaton aktív és végzett tagjaink egyaránt részt vehetnek, és nevezhetnek két témakörben; első alkalommal a „SZISZ – én így szeretlek” és a „Most múlik pontosan” témakörökben érkeztek be szebbnél szebb fotók. Az első kategóriába olyan képeket vártunk, melyek rólunk, SZISZ-esekről készültek a közeli vagy távoli múltban – elkapott pillanatok, nevetések, közösségi programok, bulik, kirándulások, focimeccsek. A

34

második kategória azokat a képeket foglalja magába, amik a SZISZ-en kívüli életetekben készültek – utazásokon megörökített tájképek, csendéletek, emberekről, állatokról, növényekről, művészi és hétköznapi fotók. A beérkezett képeket a kollégium aktív tagsága és a végzettek közösen értékelik, első körben online módon, majd a legjobb képekből a folyosón rendezett kiállítás folyamán szavazással is.

Erdélyrol íí Képzeld el, ahogyan a Rajk Udvarbál buliját hajnali ötig pörgető sziszesek csak azért térnek haza, hogy össze tudjanak még pakolni, mielőtt elindulnak együtt Aradra. A buszon persze mind egymásra borulva alszanak, de csak amíg a határ közelében sikerül bevásárolni a csodás, illatos szilvapálinkából. Ennek örömére aztán hamar előkerülnek a daloskönyvek is. Aradon, mint a szakkollégium alapítása óta mindig, újra együtt emlékeznek és koszorúznak, de már mennek is tovább. Sietnek picit: egy hétvégéjük van csak megízlelni az erdélyi levegőt, tájat, kultúrát, ételeket, megszállni egy jó magyar vendéglátó házánál, benézni egy székely lagzira, reggelig nótázni és táncolni, felszaladni egy festői hegyre várorommal, és még annyi mindent megcsodálni és tapasztalni közösen. Nem is elég egy hétvége. Nem baj, mennek jövőre is. Magadat is odaképzelted, ugye? Helyes, én is. =)

Szisz Tánc Dance is the hidden language of the soul Mivel a „szakmaiság”, a széles látókör, a kultúra és a sport mellett nagy hangsúlyt fektetünk a tánc fontosságára, ezért a Heller Farkas Szakkollégium lelkes tagjaival együtt a szorgalmi időszakban minden héten (illetve ahogy időnk engedi akár kéthetente) közös tánckurzust szervezünk. Eddig standard táncok voltak terítéken, és hogy éppen mit táncolunk, általában megbeszélés kérdése. A kurzus szintje teljesen kezdőről indult (így bárki bármikor csatlakozhat!), ami olykor táncpartnerünk cipőjén is látszott, de ezzel mit sem törődünk, ha együtt vagyunk, jól szórakozunk, és élvezzük a tánc közösségépítő erejét! Miért is jó táncolni? A tánc nem pusztán sport vagy művészet. Nem csupán egy művészeti ág, amely a test valamilyen zené-

re történő mozgásából áll. A tánc ennél sokkal több. A tánc: érzés. A tánc maga a test és a lélek összhangja. A tánc egy nyelv. A legkomplexebb kifejezésmód.

36

Gondolkoztál már... ...azon, hogy miért lehet jó szakadó hóesésben 30 kilométert legyalogolni, vagy 24 óra alatt 100-at teljesíteni? Nem-e? Pedig néha ilyen őrültségekre is vállalkozunk. Természetesen nem mindenki és senkinek sem kényszer, de adott a lehetőség és néhány lelkes társsal könnyebb neki vágni és kipróbálni magad. A legjobb az egészben, amikor érzed, megcsináltad, és mindig lesz egy-két ember, aki egy kedves mosollyal

vagy elismerő pillantással kérdez az élményeidről, amiket az idő megszépít. Persze a teljesítménytúrák mellett, amikor az idő a lényeg, és a célba érkezés, esetleg kitűző, vannak kevésbé hosszú, egyáltalán nem feszített tempójú kirándulások is. Az egyik ilyen nagyon jellegzetes, amelyet minden évben megrendezünk, a Bevonó kirándulás. Ennek alkalmával a program elengedhetetlen része, hogy sétáljunk a környéken, felfedezzük a táj szépségeit, és élvezzük a napfényt, a zöldet és a madárcsicsergést, majd jólesően elfáradva a tábortűz mellett pihenjünk meg.

SZISZ kosárlabda I love this game Mi Széchenyisek a labdát nem csak rúgni szeretjük, hanem szívesen foglaljuk le a Kinizsi koli tornatermét a focin kívül kosarazáshoz is. Általában már előző héten megkezdődik a szerveződés és az egyeztetés a “focisokkal” a terem birtoklásáért csütörtök estére. A lelkes kosarasok játék előtt a youtube-on látott videók listára történő felküldésével hangolnak az estére, amikor is ki lehet próbálni az új “figurákat” és a legkülönbözőbb “dobótechnikákat”. Induláskor felhangzik az Indulunk!!! Megyünk!!! és este kilenctől fiúk és lányok együtt élvezik a játékot. Igazán jól esik az egész heti szellemi leterheltség után végre egy kis mozgással felpezsdíteni testünket, és a jó hangulatú társasággal pörgős mecscseket játszani.

Szerintem bármilyen sport is van csütörtök esténként, a társaság és a játék utáni levezető sör/egyéb üdítőitalok közös elfogyasztása az, ami a legnagyobb élményt adja.

Röplabdáról Ha a nyári táborunk vízpart- és jóidőfelelősei rendesen teszik a dolgukat, akkor nem is kérdés, hogy – talán a tánc mögötti – legnépszerűbb sziszes sporttá a röplabda lép elő. Hát persze: mi lehetne jobb, mint mikor a pajtásokkal együtt önfeledten kapálódzol, vagy épp szárnyalsz a labda után, és nagyokat pacsizol a sikeres megmozdulások, csikorgatod a fogad alatti homokot a pechesebb huppanások nyomán? Talán a törülköződön heverészve önfeledten nézni a meccset és a lengén öltözött sziszeseket, és csak a végén kötelező közös csobbanáshoz csatlakozni... Ehhez képest meglepő, de év közben a húsz-harminc nyári röpis nehezen jön öszsze mostanság egy-egy csütörtöki esti játékra. Pedig a lehetőség, a szenvedély, és a társak mind adottak. Bízom benne, hogy lelkes újoncaink idén újra elég friss lendületet hoznak, és velük együtt beindul az őszi-téli röplabdaszezon. Olyan jó, amikor működik – és legyen a sokszínűség a sportban is az alapelvünk!

37

Csütörtök este FOCI!!! Változások a Sziszek FC életében Hétfő DB, kedd SzTT, szerda FEB, csütörtök este irány a Kinizsi! A közös foci legalább annyira része egy SZISZ-es életének, mint a szervezeti ülések, kurzusok, táborok. Nálunk a sportolás minden pozitív hatásán túl hihetetlen közösségformáló ereje van a csütörtök esti ankétoknak. A nyáron lezajlott csapatkapitány-váltás kapcsán a levelezőlistánkra írt két levélrészlet is ezt bizonyítja. Varga Marci, leköszönő CsK: „Talán kezdeném a tényekkel. Amióta a SZISZ futballcsapatának játékosa lehettem, nem emlékszem, hogy valaha kikaptunk volna bármelyik más neves szakkollégiumtól…

...az első Össz-szakkollégiumi Majálison 2007-ben már taroltunk. Emlékszem, ahogy az ütött-kopott, eredményeket tartalmazó kartonlapot kiragasztottuk a Griffben. Elképesztő sziszes gólaránnyal. Valahol ott lettem szerelmes... 2008-ban a Majálison kettős győzelmet arattunk, az aktív sziszesek a végzett sziszesekkel játszották le a döntőt. 2009-ben Nagy Imre kupát nyertünk... …A sikerekhez elengedhetetlen a csapat. A küzdelem, a barátok, a kitartás. Szeretném megköszönni valamennyi sziszesnek, akivel együtt focizhattam az aktív csapatban. És persze a szurkolóinknak: csodálatosak vagytok lányok! Befejeződött a VB, elvégeztem a Közgázt, és már csak végzett sziszesként lehetek ott a nyári táborokban. Épp ezért úgy gondolom, ideje, hogy átadjam a csapatkapitányi karszalagot Horváth Dávidnak. Nincs kétségem afelől, hogy Dávid tökéletesen alkalmas arra, hogy összetartsa a csapatot, ami igen nagy szó.

Mint azt tudjátok, augusztusban Portugáliába költözöm egy időre, és csak remélni tudom, hogy ott is rátalálok egy focicsapatra, ahova tartozhatok. De az már biztos nem lesz ugyanolyan, mint a Sziszek FC volt.”

tes csapat az Y-generáció gyermekeiből is. De ha ez nem is jön össze, abban biztos vagyok, hogy a foci utáni jóleső fáradtsággal a sör hűs habjaiba merülő beszélgetések és sztorizgatások tartós barátságok kezdetei lehetnek. Hát gyertek Ti is focizni!”

Horváth Dávid, új CsK: „Az elsős sörözésen találkoztam először Marcival… Persze egyből a focira terelődött a szó, aztán egy kicsit a Szakkollégiumról beszélgettünk, majd e két nagyszerű dolognak a találkozásáról: a fociról a SZISZ-ben. Ezután az este után megnyugodhattam, hogy itt – a megannyi egyéb lehetőség mellett – az ember csatlakozhat sportolni vágyó emberek csoportjához hétről hétre, hogy egy mozgalmas másfél órát szentelhessen a többiekkel való együttjátszás örömének. Marci – Mező visszavonulása után – tökéletes választás volt a csapatkapitányi posztra, hiszen benne öltött testet mindaz, amit akkor este tőle a SZISZ-ről megtudtam: tudásra éhes elme, gólra éhes láb. …Marci, igazán nagy élmény volt Veled együtt játszani, és remélem még sort kerítünk egy-két meccsre, ahol már portugál ízekkel is fűszerezed majd a csapat játékát. A képzeletbeli csk szalagot pedig köszönöm szépen, elfogadom. Marci volt az utolsó tagja a nagy aranygenerációnak, amely éveken át szinte minden tornán az első helyen végzett…..de ne higgyük, hogy az öregek szárnyaló csapata tízévente születő zsenik csodás formációja volt. Egyszerűen sokat játszottak együtt, alkalomról alkalomra midig megbízhatóan összejöttek a fiúk a Kinizsiben, és beért egy csapat. Hát játsszunk mi is együtt, hátha a szórakoztató testmozgás melléktermékeként még a végén összeáll egy vere-

Futás A SZISZ-ben bizony szó szerint értelmezzük a szakkollégiumi MOZGALMAT, hiszen a szakmaiság mellett felszabaduló fölös időben a mozgás, a sport központi szerephez jut. Olyannyira, hogy nálunk a futás nemhogy nem szégyen (eme nemes sport persze hasznosnak bárhol hasznos), hanem igazi hobbi. Lelkes tagjaink épp ezért minden alkalmat megragadnak, hogy képviseljék a szakkollégiumot a késő tavaszi és a kora őszi futóversenyeken. A távok tekintetében a portfóliónk jól diverzifikált: a nagy kedvencnek számító maratoni váltótól kezdve a félmaratonon át a maratonnal bezárólag minden belefér. És hogy mi indít minket arra, hogy 3035 fokban több kilométert lefussunk? Az egészséges versenyszellem és a bizonyítási vágy mellett természetesen a társaság. Leírhatatlan élmény, amikor a maratoni váltón az utolsó 7 kilométeres távot futó csapattag is beér a célba, és együtt ünnepelhetünk, hogy igen, újra megcsináltuk! És ha a verseny közben meg is fordul néha az ember fejében, hogy csak ezt élje túl és utána sosem fut többet, a jól megérdemelt sörrel és hideg frissítővel támogatott beszélgetés végén nyilvánvaló lesz: legközelebb is futócipőt ragadunk. Mert az érzés és a társaság megfizethetetlen…

39

Elsos kurzusok Az idősebb sziszesek szabadidejükben gyakran vállalnak olyan lélekemelő dolgokat, mint az elsős kurzus tartása. Miért lélekemelő? Mert a szakkollégium iránt érdeklődők az új ismeretek könnyed elsajátítása mellett részesei lehetnek annak az “aha!”-élménynek, amelyet az ember egy szakkollégiumi kurzuson tapasztalhat, a kurzustartók pedig képezhetik magukat pedagógiailag, retorikailag, szakmailag. Az elsős kurzus egy homokozó mindkét fél számára: a kurzusra járó kötelezettségek nélkül kipróbálja, hogyan V A S Z I S Z D A S Z működik egy kollégiumi kurzus, a kurKiadja a Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány zustartó pedig megtudja, milyen ne1092 Budapest, Ráday u. 43-45. | www.szisz.hu Felelős kiadó: Balázs Zoltán | Szerkesztő: Vígvári Dorothéz is tanárnak lenni, a többiekkel tya | Lektorálta Nagy-Szilitsán Eszter együttgondolkodva kurzust vezetni. A kiadványban Albert Dóra, Balassa Tamás, Balás Gábor, Az elsős kurzus ismerkedési folyamat Benkő Tibor, Berta Zoltán, Czinkoczky Zoltán, Czövek is: az érdeklődő kérdez és hall a szakTamás, Dankó Stefánia, Farkas Attila, Forró Kriszti, kollégium szervezetéről, a szakkolHajdú Rita, Harmat Szilvi, Horváth Dávid, Kálmán Orsolya, Kotek Péter, Lévai Zsuzsa, Lilli Tamás, Menyhárd légium aktuális témairól, a közösséAttila, Mihályi Eszter, Pintér Orsolya, Solti Gábor, Szgi életről, a kurzusvezető pedig megabó Edit, Szabó Lajos, Szalai Ákos, Szántó Zoltán, Sziismeri a diákok gondolkodásmódját, kra Dániel, Szilágyi Katalin, Varga Márton, Vörös Anszakmai és emberi kvalitásait. drás, Wiszt Máté és Zajácz Krisztián írásait találhatod |

40

Tördelés és kinézet: Csák Máté © Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány