HÁZIREND AZ ÚJLAK UTCAI
ÁLTALÁNOS NÉMET NEMZETISÉGI ÉS MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA
TANULÓI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEIT TARTALMAZZA A MAGASABB JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK ALAPJÁN
2009.
Tartalomjegyzék: I. Bevezetés 1. Bevezető rendelkezések
3. oldal
2. Általános elvárások
3. oldal
3. A házirend célja és feladata
3. oldal
4. A házirend hatálya
4. oldal
5. A házirend nyilvánossága
4. oldal
II. Jogok és kötelességek 1. A tanulók jogai
5. oldal
2. A tanuló joga különösen
6. oldal
3. A tanuló kötelessége
7. oldal
4. A szülő joga különösen,…
9. oldal
5. A szülő kötelessége különösen, …
9. oldal
III. A tanulók közösségei A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége
10.oldal
IV. Az iskola működésével kapcsolatos rendelkezések
11.oldal
1. Az iskola működési rendje
11.oldal
2. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok
12.oldal
3. A tanulók tantárgyválasztása
14.oldal
4. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében
14.oldal
5. A tanulók mulasztásának igazolása
15.oldal
6. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése
16.oldal
7. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei
17.oldal
8. Tanórán kívüli foglalkozások
17.oldal
9. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok
20.oldal
10. A tanulók, a szülők tájékoztatása, véleménynyilvánítása
21.oldal
11. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába
22.oldal
V. Dicséretek és fegyelmi intézkedések 1. A tanulók jutalmazása
23.oldal
2. A tanulók fegyelmezésének elvei és formái 3. Kártérítési felelősség
28.oldal
VI. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai
25.oldal
VII. Záró rendelkezések
26.oldal
VIII. Az Újlak Utcai Általános Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása 27.oldal
3
I. Bevezetés 1. Bevezető rendelkezések Az Újlak Utcai Általános Iskola egységes házirendje állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az iskola minden használójára kötelező. A szülő a házirendben foglaltak tudomásul vételét az első évfolyam első szülői értekezletén aláírásával fejezi ki. Ezen házirend a közoktatási intézmények működését meghatározó jogszabályok alapján és azok figyelembe vételével készült: -
a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény;
-
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet;
-
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, Pedagógiai programja és Minőségirányítási programja.
2. Általános elvárások Az iskolába történt beiratkozással minden tanulónk tagja lett egy kialakult szokásokkal, sajátos belső szabályokkal működő közösségnek. E szabályok megismerése és betartása biztosítja számukra a nyugodt tanuláshoz szükséges környezetet. Az együttes munka az egymással való kapcsolatok megkövetelik mindenkitől a mások jogainak tiszteletben tartását. Ez természetesen azt jelenti, hogy senki sem tehet olyat, ami bárki alapvető jogait korlátozza. A közösséghez tartozás jogokat biztosít, de ezekből fakadó kötelezettségeket is von maga után. A jogok érvényesítése nagy felelősséget ró mindannyiunkra, és megköveteli a kötelezettségeink teljesítését.
3. A házirend célja és feladata
3.1 A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 3.2 A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
4. A házirend hatálya 4.1 A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az
iskola
pedagógusainak,
az
alkalmazottaknak
és
minden
további
iskolahasználóknak. 4.2 A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 4.3 A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
5. A házirend nyilvánossága 5.1 A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 5.2 A házirend egy-egy példánya megtekinthető
5
Az iskola irattárában;
Az iskola könyvtárában;
Az iskola igazgatójánál;
Az iskola igazgatóhelyetteseinél;
Az osztályfőnököknél;
A diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
Az iskolaszék elnökénél.
az iskola honlapján
5.3 A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, melyet a tanulónak tanulói jogviszonya megszűnéséig meg kell őriznie. Elvesztése esetén pótolni köteles. 5.4 Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán, / alsóban az első tanítási napon; szülőket szülői értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 5.5 A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.
II. Jogok és kötelességek 1. A tanulók jogai 1.1 Iskolánk tanulóinak joga, hogy intézményünkben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. 1.2 A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. 1.3 A tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon. b.) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön; c) részére az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;
6
d) joga, hogy hit- és vallásoktatásban vegyen részt; e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelésioktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül
törvényes képviselője útján a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez
forduljon segítségért. 1.4 Joga, hogy kérelmére törvényes képviselője útján az intézményben, a törvény által meghatározott esetben családja
anyagi
helyzetétől
függően,
ingyenes
vagy
kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól.
2. A tanuló joga különösen, hogy a) napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön; b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; c) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit, d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek — ha törvény másképp nem rendelkezik —, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben
javaslatot
tegyen,
továbbá
kérdést
intézzen
az
iskola
vezetőihez,
pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, s arra érdemi választ kapjon; h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát
7
tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; i) tanulmányai során – a pedagógiai programban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust; j) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint –eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; k) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, l) felmenthető legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; m) kérelmére — jogszabályban meghatározott eljárás szerint — független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; n) törvényes képviselője útján kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; o) választó és választható legyen a diákképviseletbe; p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását; r) törvényes képviselője kérelmére, indokolt esetben szociális támogatásban (térítési és részvételi díjak csökkentésében) részesüljön
A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben. 3. A tanuló kötelessége, hogy: a.) Ismerje meg és minden az iskola által szervezett programon tartsa be az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit; b.) Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit és tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse;
8
c.) Minden előírt iskolai foglalkozáson vegyen részt; d.) Tanuljon szorgalmasan és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el; házi fel adatait lelkiismeretesen készítse el; e.) Figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon. Magatartásával a tanítás zavartalanságát ne sértse; f.) Részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon; g.) Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában; h.) Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait; i.) Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült; j.) Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; gondosan és takarékosan használja azokat; k.) A tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszereléseket és az ellenőrző könyvét mindig hozza magával; l.) Iskolában megjelenése életkorának megfelelő, ízléses és ápolt legyen. A kirívó küllemet kerülni kell. Az ünnepélyeken fehér felső és sötét szoknya illetve nadrág viselése szükséges; m.) Német nemzetiségi tagozaton törekedjen a nemzetiségi kultúra ápolására. n.) A könyvtárból kölcsönzött könyvekkel elszámoljon, a használhatatlanná vált vagy elveszett könyveket a könyvtárossal való megbeszélés alapján pótolja
9
4. A szülő joga különösen, hogy a.) Megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról; b.) A szülő joga igényelni, hogy az iskola a pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse; c.) Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon; d.) Írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, iskolaszék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az iskolaszéktől, legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon; e.) A nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. f.) Részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy; g.) Kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében; h.) Személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában.
5. A szülő kötelessége különösen, hogy a.) Gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről; b.) Biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését; c.) Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget; d.) Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja; e.) Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását;
10
f.) Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében; g.) Tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait; h.) Vegye figyelembe az iskola nyitva tartását, nyitva tartási időn túl gyermeke felügyeletéről gondoskodni köteles; i.) A német nemzetiségi tagozaton támogassák a tanulók nemzetiségi rendezvényeken való részvételét.
III. A tanulók közösségei A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.
Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető –, az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:
egy fő képviselő (küldött) 4-8. évfolyamig az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
Diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, énekkar, művészeti csoport stb. Tanulói Diákkör legalább 10 tanuló jelentkezésével indítható. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott
11
lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.
Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az
iskolai
diákönkormányzat
tevékenységét
az
osztályokban
megválasztott
küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.
IV. Az iskola működésével kapcsolatos rendelkezések 1. Az iskola működési rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30-tól délután 17.00-ig van nyitva. A szülők reggelente a tanulókat a portáig kísérhetik. Kivételt képeznek az -
első osztályosok, de csak szeptember hónapban;
-
ha a szülőnek rendkívüli közlendője van;
-
ha a tanuló egészségi állapota szükségessé teszi a kísérést. 1.1 Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 6.30 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. Az iskola 6.30-tól 7.30-ig biztosítja a reggeli, 16.30-tól 17.00-ig az esti ügyeletet. 1.2 Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.50 óra között kell megérkezniük. 1.3 Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
12
1. óra:
8.00. - 8.45
2. óra:
9.00 - 9.45
3. óra:
10.00 - 10.45
4. óra:
11.00 - 11.45
5. óra:
12.00 - 12.45
6. óra :
13.00 - 13.45
1.5 A felső tagozat tanulói az időjárástól függően az óraközi szünetekben az udvaron is tartózkodhatnak. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben hónapokban is a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak. 1.6 Az óra kezdete előtt 3 perccel az osztályoknak már a tantermekben kell tartózkodniuk. 1.7 A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 1.8 A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia a portán. 1.9 Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00. óra és 16.00. óra között. 1.10 Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 1.11 A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója vagy igazgatóhelyettesei adhatnak. 1.12 Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők
tartózkodhatnak,
illetve
azok,
akik
erre
az
iskola
igazgatójától,
igazgatóhelyetteseitől, az osztályfőnöktől, a szaktanártól, az épület gondnokától engedélyt kaptak. A szaktantermek működését az adott teremben kifüggesztett használati utasítás szabályozza. 1.13Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi, rögzíti.
13
1.14. Az iskola kapuja biztonsági okokból 8-11.45-ig zárva tart. Az érkezőket ez alatt a portások indokolt esetben beengedik. A késő tanulók a késés tényének és időtartamának feljegyzése után kezdhetik meg napi munkájukat a tanteremben. 1.15. Az intézmény területén fénykép- hang- és videofelvétel csak az iskolavezetés engedélyével történhet.
2. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 2.1 A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2.2 A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek testi épségüket veszélyeztető tárgyat (karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert stb.).
14
2.3 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. 2.4 Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését. 2.5 Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát. 2.6 Az iskola épületében dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyeket az iskola igazgatója jelöli ki.
15
3. A tanulók tantárgyválasztása 3.1 Az iskola helyi tantervben megfogalmazottak szerint a tanulók számára az választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja. 3.2 Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon, illetve írásbeli tájékoztatóban értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról. A szülők írásban jelzik döntésüket. 3.3 Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. 3.4 Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának vagy igazgatóhelyetteseinek. 3.5 Az iskola minden tanév januárjában a kerületi jelentkezési eljárás kezdete előtt honlapján, ill. igény szerint tájékoztató értekezleten ismerteti a következő tanév induló elsős osztályaira vonatkozó tudnivalókat.
4. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 4.1 Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, környezetének óvásáért,
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
4.2 Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 4.3 Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
osztályonként két-két hetes
tantárgyi felelősök.
4.4 A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:
gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);
a szünetben a termet kiszellőztetik;
a szünetben az egyik hetes mindig a tanteremben marad,
az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,
az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,
ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után tíz perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot,
az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
4.5 A felső évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.30. és14.00. óra között portai tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeletesek segítik az ügyeletes nevelő és a portás munkáját. 4.6 Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. 4.7 Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényeket segítő tanulóközösségeket a szervező pedagógusok kérik fel. 4.8 Német nemzetiségi tagozaton a tanulók törekedjenek néptánc ruhák megóvására. 4.9 A teremrendet mindenki köteles betartani. A foglalkozás végeztével a termeket, illetve öltözőket, a zuhanyozót tisztán, rendben kell hagyni. A foglalkozás során elmozdított bútorokat helyükre vissza kell tenni, a pedagógus kérésére a tanórán használt szemléltető és segédeszközöket helyre tenni. 4.10. A folyosókon, lépcsőkön, az udvaron és az ebédlőben kiemelten fontos a fegyelmezett, körültekintő, másokra figyelő magatartás.
17
5. A tanulók mulasztásának igazolása 5.1 A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 5.2 A szülő egy tanév folyamán gyermekének három alkalommal három nap (összesen 9 nap) hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 5.3 A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 5.4 A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül
három napig terjedő mulasztás esetén szülői,
három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását, melyet a szülő aláírásával lát el. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
5.5 A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. A mulasztás következményei a Vhr 20. § (3), (4), és (6) bekezdése alapján: -
250 óra mulasztás, illetve egy tantárgy éves óraszáma 30 %-át elérő mulasztás évismétlést, a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát vonhat maga után;
-
5 óra igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök értesíti a szülőt, 10 óra igazolatlan mulasztás esetén a lakóhely szerint illetékes jegyzőt.
5.6 A tanítási idő alatt szervezett programokon, ha a tanuló nem vesz részt, évfolyamán a kijelölt osztály munkájában köteles részt venni. (pl. erdei iskola, több napos kirándulás stb.) 5.7 Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Öt igazolatlan késés esetén a tanuló fegyelmi büntetésben részesül.
18
6. Térítési díjak befizetése, visszafizetése 6.1 Az iskola pedagógiai programja alapján az önköltséges programokat minden tanév elején az iskolaszék véleményének kikérésével az osztályfőnöki, munkaközösségi munkatervek határozzák meg. 6.2 Az étkezési térítési díjakat havonta előre, az iskola bejáratánál kifüggesztett és az intézmény honlapján jelzett időpontokban az iskola által megbízott személynél kell befizetni. 6.3 Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló 2 nappal előre az iskola titkárságán lemondja. 7. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 7.1 A tanulók részére biztosított támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. 7.2 A szociális támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 7.3 A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente az iskolaszék dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 7.4 Az étkezési díjakra vonatkozó kedvezmények a jogszabályban és a fenntartó helyi rendeletében megfogalmazottak szerint a gyermekvédelmi felelős segítségével történik, melyről szülői értekezleteken és a befizetésekkor tájékoztatjuk a szülőket.
19
8. Tanórán kívüli foglalkozások 8.1 Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:
Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott, és az igénylők száma legalább 10 fő.
Diákétkeztetés. A napközis tanulók szülői igény alapján napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó, vagy a napközis tanulók szülői igény alapján – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskolában a megadott időpontban kell befizetni minden hónapban előre. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést két nappal előre lemondja.
Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni
foglalkozások.
Az egyéni
képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Iskolai sportköri foglalkozásokat tarthatnak az iskola pedagógusai, vagy az iskola által felkért személyek.
Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola
20
vezetősége (vita esetén a nevelőtestülete) dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Múzeumi, foglalkozás.
kiállítási, könyvtári Egy-egy
tantárgy
és
művészeti
néhány
előadáshoz
témájának
kapcsolódó
feldolgozását,
a
követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, melynek nyitva tartása a könyvtár bejáratánál kerül kifüggesztésre. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe.
21
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
Hit- és vallásoktatás. Az iskola vonzáskörzetében bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
A közösségi programokról kizárhatók azok a tanulók, akik magatartásukkal súlyosan megsértik a házirendben foglalt előírásokat. 8.2 A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 12.30 óra és 17.00 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. 8.3 A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 8.4 A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók
részvétele
a
felzárkóztató
foglalkozásokon,
valamint
az
egyéni
foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 8.5 A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.
9. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok
9.1 A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 9.2 A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve szeptemberben, első
22
évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 9.3 A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 9.4 Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 9.5 Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,
akiknek mindkét szülője dolgozik,
akik állami gondozottak,
akik nehéz szociális körülmények között élnek.
9.6 A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.30 óráig tartanak. 9.7 A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 16 óráig tart. 9.8 A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 9.9 A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el, és a tanulási időt nem zavarhatja. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 9.10 A napközis csoportokban tanulói felelősök működnek, melyeket a napközis nevelő jelöl ki, és ismerteti feladataikat. 9.11. A foglalkozásokról kizárhatók azok a tanulók, akik magatartásukkal súlyosan megsértik a házirendben foglalt előírásokat.
10. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 10.1A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról
23
az iskola igazgatója vagy a diákönkormányzatot képviselő pedagógus o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább félévente,
az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.
10.2 A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 10.3 A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 10.4 A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel, amelyre 30 napon belül választ kell kapniuk. 10.5 A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az iskola igazgatója, vagy az általa megbízott személy o az iskolaszék ülésén legalább félévente,
az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.
10.6 A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:
szóban a szülői értekezleteken, -
a nevelők fogadó óráin,
-
a nyílt tanítási napokon,
-
a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,
írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben) és értékelő lapokon.
10.7 A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 10.8 A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az
24
iskolaszékhez fordulhatnak. 10.9 A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel, melyre 15 napon belül választ kell kapniuk.
11. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 11.1A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. 11.2 Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével, saját felelősségre – szükséges esetben – hozhatnak. A behozott tárgyak a tanítást nem zavarhatják. 11.3 Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. 11.4 A tanulók által behozott nagy értékű tárgyakért az iskola nem vállal anyagi felelősséget.
V. Dicséretek és fegyelmi intézkedések 1. A tanulók jutalmazása 1.1 A dicséretek és jutalmazások általános elvei és formái a következők: Nevelőtestületünk dicséretben részesíti ill. jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:
25
-
tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi
-
kitartó szorgalmat és/vagy példamutató magatartást tanúsít
-
eredményes kulturális tevékenységet folytat
-
kimagasló sportteljesítményt ér él
-
jól szervezi és irányítja a közösségi életet
-
egyéb módon hozzájárul az iskola hírnevéhez,
az iskola jutalomban részesíti. 1.2 Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:
szaktanári dicséret,
napközis nevelői dicséret,
osztályfőnöki dicséret,
igazgatóhelyettesi és igazgatói dicséret,
nevelőtestületi dicséret.
1.3 Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:
szaktárgyi teljesítményért,
példamutató magatartásért,
kiemelkedő szorgalomért,
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért
dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.
1.4 Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 1.5 Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. 1.6 Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 1.7 A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
2. A tanulók fegyelmezésének elvei és formái: 2.1 A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszköz. Befolyásolja a tanuló magatartási osztályzatát. 2.2 Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesíthető.
26
2.3 Ha a tanuló kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal -, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2.4 A fegyelmi intézkedések típusai és egyes fokozatai: -
figyelmeztető / szóbeli – írásbeli
-
intő
-
rovó
Szaktanári / ha valamelyik tantárgy tanulásával, valamely tárgyból mutatott szorgalmával, illetve a foglalkozásokon a magatartásával kapcsolatos kötelességeit részben vagy egészében nem teljesíti a tanuló
Osztályfőnöki / ha magatartásával, szorgalmával súlyos, vagy sorozatosan ismétlődő probléma merül fel (pl. valamilyen kötelességmulasztás többször fordul elő, az önként vállalt feladatait nem teljesíti a tanuló Igazgatói megrovás / ha az előző elmarasztalások ellenére nem változtat viselkedésén, illetve egyszeri súlyos vétséget követ el. Igazgatói szigorú megrovás / ha az előző figyelmeztetés után is súlyosan megszegi kötelességeit vagy magatartásával kapcsolatosan súlyos probléma merül fel: gyakran zavarja a tanórai vagy a tanórán kívüli foglalkozásokat, illetve saját vagy társai testi-lelki fejlődését veszélyezteti. Nevelőtestületi megrovás/ ha az előző elmarasztalások ellenére nem változtat viselkedésén, vagy egyszeri kirívó vétséget követ el. - áthelyezés másik osztályba - áthelyezés másik iskolába
2.5 A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
27
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
a szándékos károkozás;
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
2.5 A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában az iskola szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást, az ún. egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A szabályozásnál az iskola szülői szervezetnek és az iskolai, diákönkormányzatnak egyetértési joga van. Az egyeztető eljárás lefolytatása A lefolytatásra akkor van lehetőség, ha azzal a sértett kiskorú esetén a szülő, valamint a kötelességszegő kiskorú szülője is egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló szülőjének figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, ha ehhez a sértett kiskorú szülője is hozzájárult. A tanuló, ill. a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
28
Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett szülője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni. A tanulók nagyobb csoportját érintő esetben a Házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni.”
2.6 A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. 3. Kártérítési felelősség Ha az iskola létesítményeiben, berendezéseiben, eszközeiben vagy más tulajdonában lévő tárgyakban a tanuló kárt okoz, szüleit tájékoztatjuk és a kárt köteles megtéríteni. A kártérítésnél figyelembe kell venni, hogy a károkozás gondatlanságból, ill. szándékosságból következett be. Az iskolai feladatok ellátásához nem szükséges dolgokért (pl: játék, ékszer, mobiltelefon, médialejátszók pl. iPod, MP3, MP4, stb.) és a tanulóknál lévő pénzért az iskola felelősséget nem vállal.
VI. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A
házirend
tervezetét
a
nevelők,
a
tanulók
és
a
szülők
javaslatainak
figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez.
29
A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az iskolaszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása után az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és az iskolaszék egyetértését, az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, és Budapest Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületnek jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az iskolaszék, a diákönkormányzat iskolai vezetősége.
30
VII. Záró rendelkezések 1. Ez a házirend 2009. év május hó 19. napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lépett hatályba. 2. A házirendben foglalt rendelkezésekkel egyetértett az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat.
Budapest, 2009. május
Sarkadi Nagy Adrien igazgató
31
VIII. Az Újlak utcai Általános Iskola Házirendjének elfogadása és jóváhagyása Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2009. május 19-én tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.
Az iskolai házirendet az iskolaszék 2009. május 20-án tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.
Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2009. május15-én tartott ülésén elfogadta.
Az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két tanítási Nyelvű Iskola Házirendjét Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 2009-ben kiadott Kt. határozatában jóváhagyta.
32
