Háttér Magyarország uniós csatlakozása után hazánk előtt is megnyíltak az Európai Unió támogatási forrásai, amelyek történelmi esélyt biztosítanak számunkra arra, hogy mind gazdaságilag, mind a társadalmi szerkezetet tekintve ténylegesen felzárkózzunk a modern Európához. A fejlesztési források sikeres és hatékony felhasználásával kihasználhatjuk az országban rejlő lehetőségeket, és felszámolhatjuk azokat az akadályokat, amelyek gátolják fejlődésünket. Néhány éven belül soha nem látott növekedésnek indulhat a gazdaság, ha versenytársainkra figyelve megtaláljuk saját kitörési pontjainkat. Az uniós források hatékony felhasználásának egyik legfőbb feltétele, hogy a gazdaság hatékonyságának javítása összhangban legyen a környezet megóvásának és a társadalmi igazságosságnak az igényével. Az igazságosság pedig nem jelent mást, mint felzárkóztatni Magyarországot Európához, az ország elmaradottabb vidékeit a fejlettebb térségekhez, a társadalom hátrányos helyzetben lévő tagjait pedig az ország sikeresebb lakóihoz. A 2007-2013-as fejlesztési időszakot felölelő Új Magyarország Fejlesztési Terv a foglalkoztatás és növekedés alcímet viseli. A kormány fejlesztéspolitikájának legfőbb elve ugyanis az, hogy a növekedés és foglalkoztatás a garanciája egy igazságosabb, fejlődőképes, esélyekkel teli, a tehetségeit megbecsülő és az adottságait kihasználni képes Új Magyarország megteremtésének. Az uniós támogatások Magyarország befektetéseit jelentik. Ezek a befektetések garantálják az igazságosabb Új Magyarország létrejöttét, ezek a befektetések a garanciái a felzárkózásnak, és ezek a befektetések garantálják azt is, hogy gyermekeink és unokáink európai életszínvonalon nevelkedhessenek, és képesek legyenek felvenni a versenyt osztrák, holland, német vagy francia társaikkal. Az Új Magyarország fejlesztési terv tehát nem más, mint Magyarország befektetési terve: befektetési terv a jövőbe. Magyarország történetében új fejezet kezdődik: az Európai Unióban megszerzett forrásoknak köszönhetően minden egyes magyar polgárra fejenként legalább 800 ezer forint jut, aminek okos felhasználásával az ország történetének legnagyobb fejlesztési programját hajthatjuk végre. Strukturális és Kohéziós Alapok Az uniós támogatások elosztásának legfőbb intézményei a Strukturális és a Kohéziós Alapok, amelyek az európai gazdasági és társadalmi kohézió erősítésének, valamint a regionális különbségek csökkentésének legfontosabb közösségi eszközei. A Strukturális Alapok az EU regionális politikájának fő pénzügyi eszközei, amelyek legfőbb funkciója az, hogy segítsék a régiók közti különbségek kiegyenlítését, az elmaradott régiók infrastruktúrafejlesztését, a helyi gazdaság diverzifikálását, a munkaerő képzettségének javítását, valamint a különböző gazdasági ágazatok termelékenységének fejlesztését. A Strukturális Alapok összetevői: •
Európai Regionális Alap (ERDF),
•
Európai Szociális Alap (ESF),
•
Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Része (EAGGF GF),
•
Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (FIFG).
A Strukturális Alapok költségvetését 6 éves ciklusokra határozzák meg, ezért a régiók programjai is 6 éves periódusokra szólnak. A legutóbbi periódus 2000 és 2006 közé esett, amelynek félidejében csatlakozott Magyarország az Unióhoz. A következő nagy fejlesztési időszak 2007-2013 közé esik.
A Kohéziós Alap egy speciális szolidaritási alap, amely a közösség legszegényebb tagállamai közötti különbségeket hivatott csökkenteni. Az alapot 1993-ban hozták létre eredetileg azzal a céllal, hogy a négy legszegényebb tagállam (Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország) helyzetén segítsen. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani NFT (2004-2006) Az uniós támogatások lehívásához minden országnak el kell készítenie saját fejlesztési tervét, amely tartalmazza a fejlesztési források felhasználásának stratégiai céljait. Magyarország első Nemzeti Fejlesztési Terve (NFT) a 2004-2006-os időszakra foglalta egységes rendszerbe a nemzeti fejlesztési célokat, a célok megvalósításának eszközéül szolgáló intézkedéseket, valamint a megvalósítás intézményi és pénzügyi feltételrendszerét. Az NFT I-ben összesen 670 milliárd forintos támogatási keret állt rendelkezésre, ám a 40 ezer projektre benyújtott támogatási igény meghaladta az 1500 milliárd forintot. A beérkezett támogatási kérelmek közül 18 ezer projekt nyert támogatást, amelyek közvetlenül mintegy 1100 milliárd forint értékű beruházást generálnak a magyar gazdaságban. A megkötött támogatási szerződések mintegy kétharmadánál már kifizetés is megtörtént, összesen 360 milliárd forint értékben 1 . A beérkezett projektek kétharmadát a kis- és középvállalkozások nyújtották be: az NFT keretén belül több mint 12 000 vállalkozás kapott támogatást mintegy 190 milliárd forint értékben. A legtöbb támogatást a műszaki-technológiai korszerűsítéssel, a korszerű menedzsment rendszerekkel, valamint a mezőgazdasági beruházásokkal kapcsolatos pályázatok kapták. Több mint 700 önkormányzat mintegy 1500 projektje nyert el uniós forrást, a támogatási érték meghaladja a 170 milliárd forintot. A K+F és innovációs projektek számára – amelyek elsősorban kutatóközpontok támogatását, valamint a tudás- és technológiatranszfer hatékonyabb működését szolgálják – 38 milliárd forintot ítéltek meg. A Strukturális Alapok forrásaiból 53 milliárd forint támogatást kaptak a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási-, tanulási- és képzési esélyeit javító projektek. A roma szervezetek támogatására – különösen hátrányos helyzetű roma emberek életkörülményeinek javítására – 5,1 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Az NFT forrásaiból 80 milliárd forint támogatás jutott a magyarországi úthálózat korszerűsítésére. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Foglalkoztatás és növekedés 2007-2013 Magyarország 2007 és 2013 között újabb nagy fejlődési időszak alatt áll: hazánk a következő hét évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében 22,4 milliárd eurós támogatásban részesül, ami évente mintegy 1000 milliárd forint értékű fejlesztést tesz lehetővé, hogy felzárkózhassunk a fejlett országokhoz. Ez a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forintnyi fejlesztési forrást jelent az ország számára. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket:
1
2006. december 27-i adat 2
•
Gazdaság
•
Közlekedés
•
Társadalom megújulása
•
Környezet és energetika
•
Területfejlesztés
•
Államreform
A célokat ágazati és regionális operatív programok keretében kiírt pályázatok segítségével és nagyprojektek megvalósításával éri el az ország. Operatív Programok Az ÚMFT tizenöt operatív programot tartalmaz. Ezek közül hét regionális szinten, nyolc pedig ágazati szinten fogalmazza meg, hogy mire és milyen arányban használja fel Magyarország a rendelkezésre álló forrást. A fejlesztési régiók 1600 milliárd, míg az ágazati operatív programok keretében 5300 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre 2007 és 2013 között. A legtöbb fejlesztést a Közlekedési Operatív Program, a Környezet és Energia Operatív Program és a Társadalmi Megújulás Operatív Program forrásai révén lehet megvalósítani. I. Regionális operatív programok: 1. Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) 2. Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) 3. Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) 4. Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) 5. Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) 6. Közép-dunántúli Operatív Program (KDOP) 7. Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP) 1. Nyugat-dunántúli Operatív Program A Nyugat-dunántúli régió fejlesztését szolgáló operációs program legfőbb célja, hogy környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel megteremtse a regionális adottságokhoz illeszkedő gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúrát a növekedés és foglakoztatás elősegítése érdekében. Az operatív program öt fejlesztési prioritást határoz meg: •
Regionális gazdaságfejlesztés
•
Turizmusfejlesztés – Pannon Örökség megújítása
•
Városfejlesztés
•
Környezetvédelmi- és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés
•
Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése
3
2. Dél-alföldi Operatív Program A Dél-alföldi Operatív Program jövőképe, hogy a régió váljon a „tudás és egészség régiójává” az Európai Unió átlagához ütemesen felzárkózó Magyarországon. Ehhez kapcsolódóan a Dél-alföldi Régió átfogó célja a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése, valamint a területi különbségek kiegyenlítése. Az operatív program öt fejlesztési prioritást határoz meg: •
Regionális gazdaságfejlesztés
•
Turisztikai célú fejlesztések
•
Közlekedési infrastruktúrafejlesztés
•
Humán-infrastruktúra fejlesztése
•
Településfejlesztési akciók
3. Észak-alföldi Operatív Program Az Észak-alföldi Operatív Program hosszú távú átfogó célja, hogy a régió természeti és társadalmi értékeire, valamint településhálózati sajátosságaira építve javuljon a regionális versenyképesség és csökkenjenek a régión belüli területi különbségek. A 2007-2013 közötti időszak reális célja a fejlettségi egyenlőtlenségek növekedésének megállítása lehet. Ezért az Észak-alföldi Operatív Program stratégiai célkitűzése az, hogy növekedési pályán tartsa a régiót annak érdekében, hogy a leszakadási folyamat megálljon, és a későbbiekben elindulhasson a felzárkózási folyamat. Az operatív program öt fejlesztési prioritást határoz meg: •
A gazdaság működési feltételeinek javítása
•
A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése
•
A turisztikai potenciál erősítése
•
Város- és térségfejlesztés
•
Technikai segítségnyújtás
4. Közép-magyarországi Operatív Program Az operatív program átfogó célja a régió nemzetközi versenyképességének növelése a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett. Az operatív program öt fejlesztési prioritást határoz meg: •
A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése
•
A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése
•
A régió vonzerejének fenntartható fejlesztése
•
A települési területek megújítása
•
Technikai segítségnyújtás
4
5. Észak-magyarországi Operatív Program A program átfogó célja, hogy javuljon a régió gazdasági versenyképessége, miközben mérséklődjenek a régión belüli területi, társadalmi és gazdasági különbségek. A program a régió ipari és gazdasági hagyományaira, valamint tudásbázisára épít, és figyelembe veszi a térség sajátos aprófalvas településszerkezetét, természeti és kulturális adottságait is. A fejlesztési célok eléréséhez a gazdasági szereplők együttműködése mellett fontos többek között az üzleti infrastruktúra fejlesztése, a természeti értékek és a kulturális örökség fenntartható hasznosítása, valamint a közszolgáltatások területi egyenlőtlenségeinek mérséklése. Az operatív program hat fejlesztési prioritást határoz meg: •
Versenyképes helyi gazdaság megteremtése
•
A turisztikai potenciál erősítése
•
Településfejlesztés
•
Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése
•
Térségi közlekedés fejlesztése
•
Technikai segítségnyújtás
6. Közép-dunántúli Operatív Program Az operatív program átfogó célja, hogy a régió a gazdasági-társadalmi innováció hatékony alkalmazásával megőrizze kiváló gazdasági helyzetét és jövedelem-termelő képességét. Fejlesztési prioritások: •
Regionális gazdaságfejlesztés
•
Regionális turizmusfejlesztés
•
Integrált városfejlesztés
•
A kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztések
•
Technikai segítségnyújtás
7. Dél-dunántúli Operatív Program Az operatív program hosszú távú átfogó célja (2020-ig), hogy a Dél-dunántúli régió felzárkózzon az ország fejlettebb térségeihez. A 2007-2013 közötti időszak reális célja az egyenlőtlenségek növekedésének megállítása lehet. Ezért program stratégiai célkitűzése az, hogy növekedési pályán tartsa a régiót annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson a felzárkózási folyamat. A program fejlesztési prioritásai: 1. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése 2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban 3. Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés 4. Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés 5. Technikai segítségnyújtás
5
II. Ágazati operatív programok 1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2. Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) 3. Társadalmi megújulás Operatív Program (TÁMOP) 4. Társadalmi infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 5. Környezet és energia Operatív Program (KEOP) 6. Államreform Operatív Program (ÁROP) 7. Elektronikus közigazgatás Operatív Program (EKOP) 8. Végrehajtás Operatív Program (VOP) 1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program A program átfogó célja, hogy elősegítse a gazdaság tartós növekedését, a fizikai és a humán tőke minőségének, valamint a tényezőtermelékenységnek a javítását. A program kiemelt figyelmet fordít a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás növelésére, a vállalati kapacitások komplex fejlesztésére, az üzleti környezet fejlesztésére, valamint a kis- és középvállalkozások forrásokhoz való hozzáférésére. A program fejlesztési prioritásai a következők: •
K+F és innováció a versenyképességért
•
A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése
•
A modern üzleti környezet erősítése
•
JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök
•
Technikai segítségnyújtás
2. Közlekedés Operatív Program A közlekedési fejlesztések legfontosabb célja az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erősítése érdekében. A jó megközelíthetőség és a megfelelő intermodális kapcsolatok vonzzák a működő tőkét, orientálják a vállalkozások telephelyválasztását, és nagyobb teret adnak a munkaerő mobilitásának. A jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a vidéki, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását. Az operatív program átfogó célja emellett a környezetkímélő közlekedési módok fejlesztése is. Fejlesztési prioritások: •
Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének javítása
•
Térségi elérhetőség javítása
•
Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése
•
Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése
•
Technikai segítségnyújtás
6
3. Társadalmi megújulás Operatív Program A program átfogó célja a munkaerő-piaci részvétel, az aktivitás és a humán erőforrások minőségének növelése. Az Európai Szociális Alap forrásai és a kapcsolódó hazai források azokat a szakpolitikai reformokat és intézkedéseket fogják támogatni, amelyek a munkavállalás, az aktív álláskeresés, az egész életen át tartó tanulás ösztönzésére, valamint a diszkrimináció felszámolásának segítésére irányulnak. A fejlesztési prioritások a következők: •
Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése
•
Alkalmazkodóképesség javítása
•
Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek
•
Az emberi erőforrások fejlesztése a minőségi képzés, a kutatás és innováció területén
•
Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése
•
Technikai segítségnyújtás
4. Társadalmi infrastruktúra Operatív Program A program célja, hogy megteremtse a Társadalmi megújulás Operatív Program végrehajtásához szükséges infrastrukturális feltételeket, így biztosítva egyenlő hozzáférést a minőségi szolgáltatásokhoz. A program a humán közszolgáltatások fizikai infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével kíván hozzájárulni a tartós növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez. Ennek megfelelően magába foglalja az oktatás-képzés, az egészségügyi ellátások, a munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások, a kulturális, közművelődési intézmények infrastruktúrájának fejlesztését. Fejlesztési prioritások: •
Az oktatási infrastruktúra fejlesztése
•
Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése
•
A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
•
A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában
•
Technikai segítségnyújtás
5. Környezet és energia Operatív Program Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredményes megvalósítása elképzelhetetlen a környezetvédelem fejlesztése nélkül. A Környezet és Energia Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése, mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminőségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történő alkalmazkodását. Fejlesztési prioritások: •
Egészséges tiszta települések
•
Vizeink jó kezelése
•
Természeti értékeink jó kezelése
•
A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése
7
•
Hatékony energia-felhasználás
•
Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése
•
Projekt előkészítés
•
Az operatív program lebonyolításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás)
6. Államreform Operatív Program A program átfogó stratégiai célja, hogy képessé tegye a közigazgatást arra, hogy hozzájáruljon az ország társadalmi és gazdasági versenyképességének a javításához: olcsóbb, hatékonyabb, az állampolgári igényekhez jobban igazodó államigazgatásra van szükség. A közigazgatás teljesítményének a növekedése biztosítja a lakosság és a vállalkozások közigazgatással kapcsolatos elégedettségének a javulását oly módon, hogy mindeközben csökkennek a fenntartási kiadások. Fejlesztési prioritások: •
Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés
•
Az emberi erőforrás minőségének javítása
•
A kormányzási és megújulási képesség javítása
•
Technikai segítségnyújtás
7. Elektronikus közigazgatás Operatív Program Az operatív program átfogó célja a közigazgatás teljesítményének javítása oly módon, hogy a fejlesztési források hatékony felhasználásával a modern kor igényeinek megfelelően, az információs társadalomban rejlő lehetőségeket kihasználva alakítsa át az államigazgatást. Cél, hogy az eddigi intézménycentrikus hozzáállás helyébe folyamatosan a szolgáltató, illetve ügyfélközpontú megközelítés lépjen. A hatékonyan működő szolgáltató állam kiépítésének érdekében szükséges az intézmények közötti összhang megteremtése, a különböző adatbázisok konszolidációja és összekapcsolása, valamint a szolgáltatások minőségének javítása és új szolgáltatások létrehozása. Fejlesztési prioritások: •
A közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak és szervezetének megújítása
•
A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató infrastrukturális fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez)
•
Központi, országos fejlesztések
•
Technikai segítségnyújtás
8. Végrehajtás Operatív Program Az ÚMFT szabályszerű és eredményes megvalósítása példa nélküli kihívás az ország számára. A 2007-2013-as időszakban az EU-források közel négyszeresére növekednek az előző időszakhoz képest, azok felhasználása nem képzelhető el a megvalósítást támogató pénzügyi és menedzsmenteszköz nélkül. A Végrehajtási Operatív Program célja az, hogy biztosítsa az ÚMFT hatékony és eredményes megvalósítását, és elősegítse a 2007-2013-as időszakban felhasználható források teljes kihasználását. 8
Prioritások •
A támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztése
•
A támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer
Zászlóshajó projektek Az operatív programokban megfogalmazott fejlesztési területeket természetesen nem lehet élesen szétválasztani egymástól, hiszen ugyanazon célt adott esetben több operatív program is szolgálhat. A gazdasági fejlődést szolgáló operatív program sikere például szoros összefüggésben áll a leszakadó térségek felzárkóztatását szolgáló programokkal. A kormány éppen ezért megalkotta az ún. zászlóshajó projekteket, amelyek lehetővé teszik a különböző operatív programok közötti átjárhatóságot. Így a fejlesztések erősíthetik egymást, ami lényegesen megnöveli az operatív programok beavatkozásainak hatékonyságát. A zászlóshajó projektek tehát a különböző operatív programok egymást erősítő fejlesztéseinek összehangolt, integrált megvalósítását biztosítják. Az ÚMFT tizenkét zászlóshajó (ZH) projektet fogalmaz meg jelenleg, melyek közül négyet kiemelt fontosságúnak tekint a fejlesztési terv. Kiemelt fontosságú ZH-k: 1. "Gyermek" ZH-k a. XXI. sz. iskolája ZH b. Gyermekesély ZH c. Magyar Géniusz-tehetséggondozás ZH 2. Leghátrányosabb helyzetű kistérségek ZH (önálló) 3. Pólusvárosok ZH (önálló) 4. KKV ZH (ezen belül a Jeremie) További ZH-k, amelyek részcsoportoknak szólnak, vagy összevont ZH-ként kezeltek: 5. Európa termálmedencéje ZH 6. Egész évben Balaton ZH 7. Vendégünk Európa (Pécs Európa Kulturális Fővárosa) ZH 8. Logisztika ZH + Záhony ZH 9. A tudás esély + Lépj egyet előre!” Program ZH 10. Környezet + Energiatakarékosság ZH 11. Akadálymentes Magyarország ZH 12. Egészségügy ZH 1. Gyermek ZH-k A XXI. század iskolája A projekt célja az iskolarendszer tartalmi megújítása, ami feltétele a humánerőforrás minőségi javulásának. A projekt kiemelt figyelmet fordít a versenyképes tudás megszerzésére, az egész életen át 9
tartó tanulásra, a tanulók infokommunikációs készségeinek, valamint az idegen nyelvi készségek fejlesztésére. A projekt célja az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése is, így az iskolai kudarcok csökkentése és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációja. Emellett cél az oktatás hatékonysági mutatóinak és befogadóképességének a javítása, valamint a hátrányos megkülönböztetés mérséklése is. Gyermekesély A Gyermekesély projekt célja a gyermekszegénység további növekedésének megállítása és csökkentése, valamint a későbbi sikeres oktatási és munkaerő-piaci karrier megalapozása, a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok egyenlő esélyekhez juttatása. Cél továbbá a prevenció, valamint a szegénység generációk közötti átörökítésének megtörése is. A program egy generáció alatt jelentősen kívánja csökkenteni a gyermekek és családjaik szegénységének arányát, fel kívánja számolni a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáit, és át kívánja alakítani azokat a mechanizmusokat, amelyek ma újratermelik a szegénységet. Magyar Géniusz A projekt célja egy komplex, fenntartható tehetségsegítő rendszer kialakítása az alapfokú oktatástól a kutató egyetemig, mely új fejlesztéseivel képes a meglévő állami, civil és egyházi formák hatékonyságát megsokszorozni, és a tehetség hasznosulásával, valamint az ország tehetség-imázsának kialakításával a befektetett összeg nagyságrendekkel nagyobb megtérülést ér el. Ehhez át kell alakítani a tehetséggondozás egész rendszerét, a kutató-fejlesztő kapacitást az európai átlagnak megfelelő szintre kell fejleszteni, és a jelenleginél célzottabban támogatott kollégiumi-szakkollégiumi hálózatot kell kialakítani. 2. Esély a leghátrányosabb kistérségekben élőknek (Leghátrányosabb helyzetű kistérségek ZH) A program célja, hogy csökkenjen a különbség a fejlett és a perifériára szorult térségekben élők életminősége és életkilátásai között. Cél, hogy a leghátrányosabb térségek lakosságának felzárkózási esélyei a lehető legnagyobb mértékben növekedjenek, különös tekintettel a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportokra. A megvalósuló fejlesztési projektek eredményeképpen várhatóan csökken a szociális ellátórendszerre gyakorolt nyomás, és nő a gazdaság teljesítőképessége. 3. A versenyképességi pólusok (Pólusvárosok ZH) A projekt átfogó célja az innovációvezérelt, tudásbázisú gazdaság megteremtése, a fejlődőképes hazai kis- és közepes vállalatok megerősítése, valamint a régiók innovációs képességeinek kihasználásával a térségek és az ország versenyképességének a növelése. A projekt – a fővároson kívül – a nemzetközi versenybe jó eséllyel bekapcsolódni képes hét településre koncentrál: Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, illetve a Veszprém-Székesfehérvár tengely. Cél, hogy a fejlesztési pólusok az akadémiai, az egyetemi és a vállalkozói szféra együttműködésén alapulva képesek legyenek integrálódni az egységes európai kutatási térbe, ami egyrészt ösztönzőleg hat a külföldi befektetésekre, valamint erősíti a gazdaság helyi szereplőinek innovációs potenciálját. 4. A KKV szektor fejlesztése +Jeremie (KKV ZH (ezen belül a Jeremie program) A program hosszú távú célja a magyar kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének erősítése, valamint a vállalatok innovációs gyakorlatának, illetve szemléletének támogatása. A cél elérésének legfontosabb eszközei – többek között – a mikro- és kisvállalkozások számára nyújtott közvetlen beruházás-támogatások, a technológia fejlesztések, a beszállítóvá válás támogatása, a
10
vállalatok piacra jutási feltételeinek megkönnyítése és a kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének segítése (Jeremie). 5. Európa Termálmedencéje A projekt célja, hogy Magyarország 10 év múlva Európa első számú termál- és gyógyvízre épülő egészségipari országa legyen, beleértve a turizmust, a wellness szolgáltatásokat, az oktatást, fejlesztést és kutatást. Cél tovább az is, hogy az érintett iparágakban működő magyarországi cégek egyetlen országos termál-egészségipari klaszterré kapcsolódjanak össze, javítva ezzel az egymás közötti együttműködés és kommunikáció lehetőségét. 6. Egész évben Balaton A projekt átfogó célja, hogy a balatoni régió a természetesség és a magas életminőség közép-európai mintarégiója legyen. Ehhez szükséges a Balaton-térség és vállalkozásainak versenyképességének javítása, valamint a területi kohézió és a környezet minőségének javítása. 7. Pécs Európa kulturális fővárosa 2010 (Vendégünk Európa) A projekt célja, hogy Pécs kulturális alapú városfejlesztésével a város méltó módon legyen képes a kulturális programsorozatot lebonyolítani. A kulturális alapú városfejlesztés részeként a közterületfejlesztési programnak négy átfogó célja van: •
A közösségépítés és a közterületi kulturális élet fejlődésének elősegítése
•
A közterek városias jellegének erősítése
•
Települési környezet minőségének javítása, a városra jellemző egyedi építészeti karakter megőrzése
•
Turisztikai és gazdasági fejlődés
8. Logisztika Zászlóshajó Program A program fő üzenete, hogy a kormányzat ill. az iparpolitika felismeri: esély van arra, hogy a logisztikai tevékenység az ország, a magyar vállalkozások, és a magyar szaktudás számára egy európai szintű esélyt jelenthet. A Zászlóshajó Program (a továbbiakban ZH) ennek a megvalósítása szempontjából nagy jelentőséggel bír de hangsúlyozni kell, hogy a témát teljes egészében és komplexitásában a Nemzeti Logisztikai Stratégia (a továbbiakban NLS) jeleníti meg. Az országtól északra és délre eső régiókban jelentős ipari centrumok épülnek ki, melyeknek termék kibocsátása várhatóan az elkövetkező években jelentkezik, míg a hazai kibocsátásra inkább a szinten tartás lesz a jellemző. Ennek eredményeképpen a régió szállítási volumene és ennek földrajzi eloszlása jelentősen változni fog. A magyar logisztika számára az igazi kihívás az, hogy milyen módokon és milyen mértékben tud részt venni a változó szerkezetű és földrajzi eloszlású ellátási rendszerekben és az ehhez kapcsolódó logisztikai szolgáltatásokban. Csak a sokat hangsúlyozott kedvező földrajzi helyzet ehhez már nem biztosit elegendő piaci hátteret.
9. A tudás esély + Lépj egyet előre!” Program „A tudás esély!” program az egész életen át tartó tanulásra, a szakképzésre, a felnőttképzésre , a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési rendszerekre helyezi a hangsúlyt. A program fő 11
célkitűzése, hogy a már létező felnőttképzési és támogatási rendszer hatékonyságát javítva jelentősen növelje azon potenciális vagy már aktív munkavállalók számát, akik részt tudnak venni szakmai képzési programokban, illetve készségeik fejlesztésén keresztül jobb munkaerő-piaci helyzetbe kerülhetnek. A „lépj egyet előre” projekt célja azoknak az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek képzése, akiket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el, részben a motiváció és ösztönzés hiánya, részben a sajátos képzési szükségletek miatt. A program lehetőséget kínál számukra, hogy megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettséget, majd a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek. A program kulcseleme, hogy a képzésbe való bevonást és sikeres elvégzését mentorok segítik. A projekt keretében megvalósuló szakképzések döntően a hiányszakmákat célozzák, és a ténylegesen betölthető munkakörökhöz kapcsolódnak. A program a korábbi „Lépj egyet előre!” Program (HEFOP) folytatása, mely támogatja a sikeres és bevált programelemek maradéktalan továbbvitelét. 10. Tiszta város, zöld vidék + Nemzeti Energiatakarékossági Program (Környezet + Energiatakarékosság ZH) A tiszta város, zöld vidék program célja, hogy a környezetvédelmi beruházások növekedésével javuljon a települési hulladékhasznosítás és a biztonságos ártalmatlanítás aránya, valamint az ország egész területén biztosított legyen az egészséges ivóvízhez való hozzáférés. Cél továbbá a települési szennyvízkezelés fejlesztése és a talaj és felszín alatti vizek komplex védelme is. A Nemzeti energiatakarékossági Program célja, hogy a Nemzeti Energiahatékonysági Akciótervben kiemelt szerepet kapjanak a legnagyobb energiatakarékossági potenciállal rendelkező épületek, támogatott energiatakarékossággal ellensúlyozni lehessen a növekvő lakossági terheket, mérsékelni lehessen az ország energiaimport-függőségét, az épület-rehabilitációs tevékenység révén növekedjen a hazai foglalkoztatottság, valamint fokozni lehessen a hazai megújuló energiahordozó-felhasználás részarányát. 11. Akadálymentes Magyarország A projekt a fogyatékos emberek önálló életvitelének és társadalmi integrációjának erősítését, a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítést támogatja. Az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit a fogyatékos személyek különböző csoportjainak eltérő szükségleteire figyelemmel kell meghatározni. Cél, hogy ezzel a lépéssel a mozgássérült személyek mellett más fogyatékossági csoportok elégedettsége is emelkedjen a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés valódi biztosítása esetén. 12. „Meggyógyítjuk az egészségügyet” (Egészségügy ZH) A projekt fő célja, hogy növekedjen egészségben töltött évek száma és az egészségügyi ellátórendszer hatékonysága. Cél, hogy a magyar emberek kevesebb időt töltsenek betegellátásban, és csökkenjen a szív és érrendszeri, az emésztőszervi és a daganatos megbetegedések száma. Ehhez – többek között – szükséges, hogy betegségközpontúság helyett nagyobb hangsúlyt kapjon a megelőzés, javítani kell az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét, csökkenteni kell az alapellátásban fennálló területi különbségeket, és fejleszteni kell az egészségügyi szakemberképzést. Az ÚMFT-vel és az operatív programokkal kapcsolatban további információ szerezhető a www.nfu.gov.hu oldalról. Felhívjuk a figyelmet, a Zászlóshajó programok elnevezésében, tartalmában és struktúrájában változás lehetséges, de ajánlattevőnek jelen felsorolás alapján kell elkészítenie ajánlatát! 12
Új Magyarország Fejlesztési Terv Kiemelt fejlesztési területek: • • • •
Gazdaság Közlekedés Társadalom megújulása Környezet és energetika T l tf jl té
Operatív Programok
Regionális operatív programok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Ágazati Operatív programok
Nyugat-dunántúli Operatív Program Dél-alföldi Operatív Program Észak-alföldi Operatív Program Közép-magyarországi Operatív Program Észak-magyarországi Operatív Program Közép-dunántúli Operatív Program Dél-dunántúli Operatív Program
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Gazdaságfejlesztési Operatív Program Közlekedés Operatív Program Társadalmi megújulás Operatív Program Társadalmi infrastruktúra Operatív Program Környezet és energia Operatív Program Államreform Operatív Program Elektronikus közigazgatás Operatív Program Végrehajtás Operatív Program
Zászlóshajók 1.
"Gyermek" ZH-k a.
XXI. sz. iskolája ZH
b.
Gyermekesély ZH
c.
Magyar Géniusz-tehetséggondozás ZH
2.
Leghátrányosabb helyzetű kistérségek ZH (önálló)
3.
Pólusvárosok ZH (önálló)
4.
KKV ZH (ezen belül a Jeremie)
5.
Európa termálmedencéje ZH
6.
Egész évben Balaton ZH
7.
Vendégünk Európa (Pécs Európa Kulturális Fővárosa) ZH
8.
Logisztika ZH + Záhony ZH
9.
A tudás esély + Lépj egyet előre!” Program ZH
10. Környezet + Energiatakarékosság ZH 11. Akadálymentes Magyarország ZH 12. Egészségügy ZH
13
