Hatékonysági szempontok és pályázati lehetőségek társasházak energetikai felújításánál
Előadásomban azt próbálom érzékeltetni, hogy miként lehet megtalálni a társas üzemeltetésű lakóépületek energiamegtakarítási célú, felújításának optimális megoldását.
1. Mi indokolja az épületek energetikai megtakarítást eredményező felújítását? 1.1. Az energia árak folyamatosan nőnek, a lakások fenntartási költségei egyre nagyobb arányú terhet jelentenek a családok számára. Ha megvizsgáljuk, hogy az EU országaiban milyenek az energia árak, akkor látszik, hogy Magyarországon előbb – utóbb igen jelentős energia árnövekedésnek kell bekövetkeznie. 1.2. Lakó épületeink és általában az épületeink energetikai hatékonysága jelentősen elmarad a saját követelményeinktől. A lakóépületek zöme az energetikai hatékonyság szempontjai szerinti G, és H osztályba tartozik, ahol az energiafelhasználás a követelményekhez képest 191- 250, illetve 251- 340 %. Az épületek energetikai minőség szerinti besorolása: A+
<55
A
56 – 75
B
75 – 95
C
95 – 100
D
101 – 120
E
121 – 150
F
151 – 190
G
191 – 251
H
251 – 340
I
341 <
Az épület összesített energetikai jellemzőjének (kWh/m2,év) és követelményértékének aránya %-‐ ban, és grafikusan
Vagyis az épületek nagy részének az előírt belső komfort fenntartásához 2- 3,5 szer annyi energia kell, mint amennyi szükséges lenne. Nem fogy ennyi energia? Igen, de ennek oka az, hogy az épületekben nem teremtik meg a normál benntartózkodáshoz, élethez szükséges klimatikus körülményeket. Ennek szélsőséges példája az, hogy minden évben többen megfagynak saját lakásukban! De, mindettől eltekintve tény, hogy az épületeink energetikai hatékonysága összességében 2,5- 3- szor rosszabb, mint kellene. És akkor még nem tettünk említést arról, hogy a Magyarországi energiahatékonysági követelmények mennyivel enyhébbek, mint a fejlet Európai országoké! Összességében; mindezekért épületeink energiafelhasználása többszöröse, mint az ugyanolyan épületeké, Európa fejlett országaiban. (Pl. Dánia) A lakásállomány energetikai minősége 2004.-ben
Az épület energetikai minősítése: Rossz, ha U> 1,3 W/m2K, Közepes, ha U= 0,8- 1.3 W/m2K, Jó, ha U <0,8 W/m2K. Megjegyzés: Ez a statisztika a ma érvényben lévő követelményrendszer életbe lépését megelőző állapotot tükrözi. Ma már a fajlagos hőátbocsátási tényezőt használjuk. q (W/m3K) az U (W/m2K) helyett Az eltelt évek alatt a statisztika változott, hiszen a felépült új épületek, és a megszüntetett igen rossz minőségű épületek javítottak rajta, viszont a követelmény – mint korábban említettem – jelentősen szigorodtak. A jó minősítésű lakások aránya minden bizonnyal 10% alá esett vissza, a felújításra váró társas üzemeltetésű lakóépületek pedig maradtak a közepes kategóriában, de a szinten tartáshoz legalább 30%- al komolyabb felújítást igényelnek, mint a fenti statisztika készítésének időpontjában. 1.3. Hazánkban, 2006. szeptember 30.- t követően csak olyan épületek tervét lehet benyújtani engedélyezésre, amelyek kielégítik a jelenlegi követelményeket
meghatározó 7/2006.(V.24.) TNM rendelet előírásait. Bizonyos elhanyagolásokkal, azt lehet mondani, hogy a mai energetikai követelmények átlagosan kb. 30%- al szigorúbbak, mint a korábbi előírások. Ez szintén növeli az eltérést a most épülő új épületek, és a meglévő épületek energetikai minősége,- ezen keresztül pedig a piaci értéke között. Ha csökkenteni akarjuk a nyíló ollót, és nem akarjuk, hogy a meglévő épületeink elértéktelenedjenek, akkor meg kell kísérelnünk azok energetikai hatékonyságát hasonlóvá tenni az új épületekéhez. Ez legkönnyebben éppen a társas üzemeltetésű épületeknél lehetséges, hiszen például a ma épülő „korszerű” épületek lakóteret körbevevő hőszigetelésének a kivitelezése is ugyanolyan technológiával készül, mint amilyennel a meglévő épületek utólagos javítását meg lehet oldani
1.4. Minden más épületekhez hasonlóan, ezeknek az épületeknek a különböző szerkezeteit is bizonyos időnként át kell vizsgálni, fel kell újítani. Az épületetek tervezett életének 30%- a táján, szükséges egy nagyjavítást elvégezni, ami kiterjed: • Az elsődleges szerkezetek (tartószerkezetek) statikai, állékonysági vizsgálatára, • A másodlagos szerkezetek teljes felülvizsgálatára, korszerűsítésére, szükség esetén javítására, cseréjére. (Hőszigetelés, vízszigetelés, külső nyílászárók) • A harmadlagos szerkezetek teljes felülvizsgálatára, amire immár másodszor is sort kell keríteni. Ezért, ahol az elmaradt, most feltétlenül el kell végezni, korszerűsíteni kell az épületgépészeti rendszereket, és amennyiben szükséges, ellátás, hideg-víz ellátás, szenny-víz elvezetés, csapadék-víz elvezetés, szellőzés, felvonó, elektromos energia ellátás, vezetékes gázellátás.) Ezek a rendszerek, az esetek többségében elavultak, megbízhatatlanok, és rossz energetikai hatásfokúak, a fűtési rendszerek meghatározó hányada szabályozhatatlan, és a fogyasztás nem mérhető. • A negyedleges szerkezetek a felületképzések, amelyeknek a többségét már sokszor felújították az elmúlt évtizedekben. Itt csak a többi munka végzésével összefüggő felújítások kerülnek számításba. Ha kellő időben elmarad a szükséges karbantartás, felújítás, korszerűsítés, akkor az épületek piaci értéke alacsonyabbá fog válni a lehetséges eszmei értéknél, azaz az épület nagyobb mértékben amortizálódik, mint kellene. 1.5. Az előzőekben ismertetett műszaki, épületfenntartási okokon túl, van egy finanszírozási ok is; komoly állami, és szerencsés estben önkormányzati támogatás igényelhető az épületek energia megtakarítást, és ennek következtében károsanyag kibocsátás csökkenést eredményező felújításához.
2. Mit érdemes felújítani?
A társas üzemeltetésű épületek problematikája összetett. Ennek orvoslása a részproblémák mindegyikének kezelését kívánja, vagy együttesen, vagy részlegesen, de a problémák egészének figyelembevételével. Tehát mindazt, érdemes felújítani, ami energiamegtakarítást eredményez, és ami közvetlen technológiai összefüggésben áll ezekkel a munkákkal. •
Elsősorban azokat, amelyek energia megtakarítás eredményeznek: o A lakótér utólagos hő-szigetelése: Homloktati végfalak, Teljes homlokzat, Zárófödém (tető), Legalsó fűtött színt-alatti födém. o A külső nyílászárók javítása, vagy cseréje: A lakásokban, A lépcsőházban, közlekedőkben,(100%- ban), o A fűtési rendszer szabályozhatóvá, és mérhetővé tétele: Legalább épület szinten, Jobb esetben épület szinten, strangonként, és fűtőtestenként, költségosztó felszerelésével. A legjobb esetben épület szinten, strangonként, lakásonként kialakított fűtési rendszerrel, és hőmennyiség mérővel. o A szellőzési rendszer hatékonnyá, és alkalmassá tétele, a szabályozott szellőzés kialakítására. Ez nyílt láng használatú gázberendezések esetén (tűzhely, vízmelegítő) életvédelmi szempontból alapkövetelmény. o Megújuló energiák felhasználására. Pl. használati meleg-víz előállítása napenergiából, fűtési energia előállítása hőszivattyúval. • Az előzőekhez kapcsolódó egyéb szükséges felújítások: o gyenge, igen gyenge energetikai hatékonyságú, más-néven hosszú idő alatt megtérülő járulékos munka. (pl. szerelőaknában, szellőzőkürtőn végzett tűzvédelmi célú felújítás, a méretlen elektromos vezeték cseréje, felvonó korszerűsítés, használati melegvíz rendszer korszerűsítése, stb.) o a felújítását a pályázat nem támogatja. (Pl. hideg-víz, szenny-víz csatorna,)
3.
Milyen hatása van a felújításnak? A felújítás akkor eredményes, ha az 30% feletti energia megtakarítást eredményez, azaz a felújított épületek épületenergetikai szempontból a most épülő új épületekhez válnak hasonlóvá! • A felületek utólagos hőszigetelésének javítása miatt; o csökken az épület fűtésének,- hűtésének primer energia szükséglete, és ha eddig volt nyári hűtési energiaigény, akkor az csökken, vagy megszűnik. o téli hidegben növekszik, nyáron pedig csökken a belső felület hőmérséklete, aminek következtében: o Javul a benn tartózkodás komfort érzete, o Télen csökkenthető a levegő hőmérséklete, o Nyáron rövidebb időre, vagy egyáltalán nem kell gépi légkondicionálót bekapcsolni, o Csökken a fűtési órák száma, és ha volt, akkor csökken, vagy megszűnik a hűtési órák száma. • A külső nyílászárók cserjével megfelelő mértékűre csökken a lakásba bekerülő levegő mennyisége, amelynek, és a hőszigetelés javulásának következtében: o Mindazok az előnyök jelentkeznek, mint a felület hőszigetelésénél, o Jóval kevesebb levegőt kell felfűteni, o Kevesebb por jut be a lakásokba, o Kisebb zajhatás éri a lakásokat, o További komfort, és használati érték növekedés keletkezik, • A felületek utólagos hőszigetelésének javításával, és a nyílászárók cseréjével, javításával az épület alkalmassá vált arra, hogy kevesebb energiával lehessen működtetni. Ez azonban csak akkor érhető el, ha a fűtési rendszert alkalmassá tesszük arra, hogy az épület minden helyiségébe a megváltozott szükségletnek megfelelő energiát biztosítson, a használók változó igénye estén is. • Megújuló energia alkalmazásával további energiát lehet megtakarítani, javítható az épület energetikai besorolása, megítélése, és nő az állami támogatás intenzitása. Összességében, a felújításnak három pozitív következménye van, ami a felújítás komplexitásától, és a megvalósítás szakszerűségétől függően nagyon eltérő eredményt adhat, de mindenképpen: • Javul az épület energetikai hatékonysága, azzal arányosan csökken az energia felhasználása. • Javul az épület használhatósága, komfortja, • Javul az épület piaci értéke. (a lakás eladhatóbb, cserélhetőbb, könnyebben bérbe adható, mindez magasabb áron)
4. Felújítás optimumok. Attól függően, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe, sokféle optimum létezik. Ezek közül olyanokat nem is vizsgálok, amelyek teljesen egyfajta szempontot vesznek figyelembe, hiszen itt nehéz az optimumot értelmezni. Pl. csak az energiamegtakarítás mértékét figyelembe vevő vizsgálat. Itt csak egyetlen cél lehet, a teljes energiamegtakarítás. Milyen méretű hőszigetelés kell egy ilyen épületre? Mibe kerül ez? Mikor térül meg? Ezeket a szempontokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Vagyis csak a hatékonysági optimumokat érdemes keresni. De, még azon belül is sok féle optimum létezik. Ezek közül a gyakorlatias szempontokat igyekszem vizsgálni. 4.1.
Koncepcionális szempontok szerint: a.) A minimálisan elvégzendő munkák viszonylag kis ráfordítással, jelentősen növelhetik az épület használati értékét, de csak rövid időtartamra, és viszonylag kis energia megtakarítással. Ez különösen rossz energiahatékonyságú épületeknél alkalmazható, vagy ott, ahol kényszerhelyzet adódik. (az előzőekben volt szó erről) b.) Az optimálisan elvégzendő munkák hosszú távon eredményeznek tartós, fenntartható javulást. c.) Az ideálisan elvégzendő munkák nem eredményeznek, vagy csak hosszútávon eredményeznek megtérülő energetikai megtakarítást, viszont a működés feltételeiben, minőségében olyan változást eredményeznek, hogy elvégzésüket indokolt mérlegelni.
4.2.
Az épületszerkezetek sokrétű szempontja szerint 4.2.1. A negyedleges szerkezetek a felületképzések, amelyeket elhasználódásuk arányában kell javítani. Ez gazdasági, esztétikai, de egyben kulturális, egészségügyi, és közösségi kérdés is. o Annyiban gazdasági kérdés, hogy a felületképzések, bevonatok védik az elődleges, másodlagos harmadlagos szerkezetek állagát, o Esztétikai funkciójánál fogva ennek a változtatása követheti leginkább az egyéni ízlést, és az nem befolyásolja az épület többi szerkezetének állékonyságát, működő képességét, tehát a változtatás gyakorisága, milyensége ebben az értelemben magánügy. o Az, hogy valaki az ablakokat milyen időnként mossa meg, vagy egyáltalán megmossa- e, az egyrészt igényesség kérdése, másrészt viszont közösségi magatartásforma is. o Az, hogy valaki hogyan tisztítja, vagy egyáltalán tisztítja- e a szőnyegpadlóját, az látszólag magánügy, azonban
közvetlenül hat az ott lakók egészségügyi állapotára, és ez már nem teljesen magánügy. o A tűzesetek bizonyítják, hogy nem magánügy az, hogy valaki lomtárként használja a közös fenntartású épületben a lakását,- vagy sem. o Ugyanígy nem egy tulajdonosi közösség magánügye az, hogyan néz ki épülete, hiszen az egy városkép része, és ezzel a városlakok mindegyikének életérzését, életminőségét befolyásolja. o Mindezek figyelembevételével; a negyedleges épületszerkezetek karbantartása, felújítása, korszerűsítése elvégezhető az elsődleges, másodlagos, harmadlagos épületszerkezetek hasonló munkáinak elvégzése nélkül is. 4.2.2. A harmadlagos szerkezetek az épületgépészeti rendszerek. Ezek jellege annyiban tér el az épület többi szerkezetétől, hogy míg azoknál az állékonyság a leg alapvetőbb követelmény, addig itt a megfelelő működés a kívánalom. o Az épületgépészeti rendszerek – a mért elektromos hálózattól eltekintve – nem egyediek, hanem közösségiek, ezért ezek változtatása, felújítása, korszerűsítése csak a rendszer egészén végezhető el! o Az épületgépészeti rendszerek szorosan összefüggenek az épület másodlagos szerkezetivel. 4.2.3. A másodlagos szerkezetek épületfizikai szempontból megteremtik a lehetőségét annak, hogy az épület milyen energia bevitelével tudjon működni. A társasházak, lakásszövetkezeti épületek szinte mindegyikének az életében is eljött az ideje az első „nagyjavításnak”, amikor az épületek másodlagos szerkezeteinek (a lakóteret körülvevő szerkezetek hőszigetelése, párazárása, külső nyílászárók) felújítása esedékessé vált. Ha ez a felújítás elmarad, vagy időben elcsúszik, akkor az épületek nem kívánatos erkölcsi, és fizikai amortizációja következik be, ami a telepszerű épületek esetében városrészek „lepusztulásaként” mutatkozik meg. o A másodlagos szerkezetek felújítását érdemes teljeskörűen elvégezni, a lakóteret körülvevő felületek egészének vizsgálatának elemzését követően. o A lakóteret körülvevő felületek korszerűsítése, felújítása egy új épületenergetikai hatékonyság ehetőségét teremti meg, de ez csak akkor valósul meg, ha az épületgépészeti rendszereket ehhez hozzáigazítják. 4.2.4. A közös használatú épületek elsődleges szerkezeteinek (alapozás, tartószerkezet) intézményes vizsgálatára nincs lehetőség. Éppen ezért jelent kínálkozó, és diszkrét lehetőséget az épületenergetikai felújítást megelőzően kötelezően elvégzendő statikai vizsgálat. Lényeges, hogy ezek a vizsgálatok ne váljanak formálissá.
4.3.
A felújítás részlegessége - teljessége szerint: A társas üzemeltetésű lakóépületek problematikája összetett, több hibára vezethető vissza, ezért azok javítása is ennek megfelelően végezhető: az egyes problémák megszüntetése az azokat okozó hibák javításával szüntethető meg, megfelelő logikai és technológiai sorrendben, figyelemmel a meg- nem oldott problémákat okozó hibaforrásokra. A javítások egymásra épülve- több lépcsőben is végezhetőek, amire már van példa, de azt érdemes minél komplexebben elvégezni, mert a rész felújítások következtében felborulhat az épület korábbi működésének harmóniája, és rossz esetben új, járulékos problémák keletkezhetnek. Ezt mindenképpen el kell kerülni, de az is jó módszer, ha jól felkészült szakemberek segítségét kell kérni azért, segítsen abban, hogy a források előteremtéséhez igazodva, valamint a lakóközösség bizalma megteremtésének szándékával, ütemekben készül el a komplex felújítás. Kétségtelen, hogy bármilyen részleges beavatkozástól (fűtés, ablak, hőszigetelés) várható energiamegtakarítás, de, minden részleges beavatkozásnak van hátulütője:
4.3.1. a külső nyílászárók cseréje estén állagkárosodási kockázat, keletkezik, és a meglévő fűtési rendszer túlméretezetté válik, indokolatlan többletfogyasztást okozva 4.3.2. a külső felületek utólagos hőszigetelése esetén a meglévő fűtési rendszer túlméretezetté válik, kisebb légcsere is elég lenne, de ez a lehetőség kihasználatlan marad, így két okból is indokolatlan többletfogyasztás keletkezik. 4.3.3. a külső nyílászárók cerje, és a külső felületek utólagos hőszigetelése esetén az állagkárosodási kockázat veszélye elmúlik, de a fűtési rendszer három okból is túlméretezetté válik, jelentős és indokolatlan többletfogyasztást eredményezve. 4.3.4. ha csak fűtési rendszer felújítása történik meg, akkor a hőleadást pontosabban lehet illeszteni (persze nem egy központi szabalyozóval, hanem zónánként, helyiségenként szabályozva) a meglévő magas hőenergia igényekhez, amiért az épület egészében csökkenteni lehet a fűtőteljesítményt, és ez energiamegtakarítást eredményez. Sajnos ez igen eltérően érinti a ház lakásait. Azokban a lakásokban ahol jelenleg is fűtési elégtelenségre panaszkodnak, jó esetben növelni lehet az energia bevitelt, de az üzemelési költségnövekedést okoz, ellentétben az épület egészével, ahol ez csökken. Rossz esetben a fűtési energia elvétel miatt megmarad a fűtési elégtelenség, és az épület egészében fennmarad az a kockázat, hogy a mérsékeltebb fűtőteljesitmény állagkarosodáshoz vezet. A rossz légzárású, hőszigetelésű külső nyílászárók, és a lehűlő felületek elégtelen hőszigetelése miatt megmarad a három okból is indokolatlan többletfogyasztás. Lehetnek kényszerhelyzetek, amikor a három komponensből (nyílászáró, határoló, fűtés) valamelyik fizikailag annyira leromlott, hogy elkerülhetetlenül
hozzá kell nyúlni és csak annak a tönkrement épületszerkezetnek a felújítására van keret. De ha nincs ilyen kényszerhelyzet, akkor érdemi eredményt állagkárosodási kockázat nélkül igazan csak a komplex beavatkozás hoz. 4.3.5. Egy komplexen felújított épületnél, a számított hőszükségleténél lényegesen több energiát lehet megtakarítani a helyes, és tudatos használattal: a) a lehűlő felületek utólagos hőszigetelésének javításával megnő a belső felület hőmérséklete. Ugyanolyan belső komfortérzetet lehet elérni, ha ezzel arányosan csökkentik a levegő hőmérsékletét. Már pedig annak 1 C0- al való csökkentése 6- 8% energiamegtakarítást eredményez. b) a jól záródó külső nyílászárók, és a szabályozott szellőzés komoly energiamegtakarítást jelent. c) A fűtési rendszer szabályozottsága erősen lecsökkenti a túlfűtésből eredő energiaveszteséget. d) Csakhogy e két utóbbi csak a szerkezetek helyes használatával érhető el.(szellőztetés, termosztatikus szelepek állítása) e) Mindezek mellett, még a fűtési idény hossza is jelentősen lecsökken. A felújítás hatása a lakóépület hőszükségletére és fűtési hőfogyasztására
Meglévő állapot Nyílászáró csere Külső hőszigetelés Fűtéskorszerűsítés
Átlagos LégHőmérséklet (0C)
Légcsere Szám
Fűtés Hatásfok
(1/óra)
(%)
26
2,0
23
(kW)
(%)
Éves fűtési energiafogyasztás (kWh/m2) (%)
65
175
100
304
100
1,0
65
118
67
150
49
23
1,8
65
119
68
152
50
23
2,0
75
162
93
230
65
0,8
75
71
41
56
16
Komplex 21 korszerűsítés (SOLANOVA, Dunaújváros) Forrás: Dr Osztroluczky Miklós
4.4.
Hőszükséglet
Innovatív megoldások szerint
Ezek a megoldások egy része jelenleg még ideális koncepciónak számít, de ha figyelembe vesszük a primer energiaféleségek – azon belül is elsődlegesen a földgáz –
várható áremelkedését, akkor ezt a koncepciót nyugodtan nevezhetjük perspektivikusnak. A megoldások másik része már bevonult a gyakorlatba, csupán még mindig szokatlan. 4.4.1. Belső oldali hőszigetelés. A belső oldali hőszigetelés épületgépészeti beavatkozás nélkül is javíthatja az épületben tartózkodók komfort érzetét, és a fűtési energia felhasználásának hatékonyságát. Alacsony külső hőmérsékletnél a belső oldali hőszigetelés következtében ugyanis a szigeteletlen állapothoz képest megnő a falfelület belső oldali hőmérséklete A belső oldali hőszigetelés legegyszerűbb megoldására, hőszigetelő tapéta. A belső oldali hőszigetelés következtében alapvetően megváltozik a falszerkezet páratechnikai viselkedése. Az épületfizikai bizonytalanságok, a nem megfelelő tervezés, és hibás kivitelezés kockázatai miatt mindeddig az volt az általános szakmai vélemény, hogy ha csak lehet, kerülni kell a belső oldali hőszigetelést, különösen az ilyen módon végzett utólagos hőszigetelést. Ma erre már vannak korrekt megoldások: a. tökéletes párazárással meggátolni a pára bejutását a szerkezetbe, b. A kondenzáció létrejöttéhez szükséges un. „telítési idő” legyen hosszabb, mint a fűtési idény, azaz ne telítődjön a szerkezet. 4.4.2. Konvekciós vagy sugárzó fűtés a konvekciós (radiátoros) fűtés helyett Amíg a magas hőfoklépcsővel működő sugárzó fűtések köre jórészt csak ipari és egyéb rendeltetésű épületekre szűkült, addig az alacsony hőfoklépcsővel működő felületi fűtések (padló, fal, és mennyezetfűtés) részaránya fokozatosan nő, a megújuló energiák térnyerésével egyidőben. (hőszivattyú, napkollektor, elektromos villamos fűtőkábelek fűtőszőnyeg, csempefűtés, stb.) 4.4.3. Felületfűtés-hűtés, hőszigeteléssel kombinált megoldással Ez a megoldás egy nagy lépés a komplexitás irányában, mivel egy munkafolyamatban oldja meg a felület hőszigetelését, és a fűtést. Ennek elterjedt formája a padlófűtés, de terjed a falfűtés, és a mennyezetfűtés-hűtés is. 4.4.4. A megújuló energiaforrások lehetőségei és korlátai. Az érvényben lévő energiahatékonysággal foglalkozó jogszabály előírja, hogy az 1000 m2- nél nagyobb alapterületű épületek építésének, és nagymértékű felújításának tervezésénél minden esetben vizsgálni kell az alternatív energiák, és megújuló energiák alkalmazásának lehetőségét. Ezt – a gáz primer energia árának elmaradhatatlan emelésére való tekintettel is érdemes megtenni, nem csak a jogszabály előírása miatt.
4.5.
A támogatás szempontja szerint 4.5.1. A támogatás kritériumai: a) Értékmegőrző - értéknövelő? (az épület értéke a ráfordításnál nagyobb mértékben nő!) b) Megtérülő - nem megtérülő? c) Gyorsan megtérülő - lassan megtérülő? 4.5.2. Az állam azért támogatja, mert: a) Csökken az energiafelhasználás, ami enyhíti az állam beszerzési kötelezettségből adódó kiszolgáltatottságát, b) Javítja a környezettudatos, energiatudatos szemléletet, ami morális eredmény c) Csökkenti az üvegháztartást okozó gázok kibocsátását, amivel elősegíti, hogy az állam eleget tegyen ezzel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinek, és hasznot is hajtson a kvóta kereskedelemből, d) Javul a nemzeti össztermék, pezsdül a gazdaság, nő a költségvetés bevétele, és nő a foglalkoztatottság. 4.5.3. Az önkormányzat azért támogatja, mert: a) Az előzőekben felsorolt állami előnyök helyben is érvényesülnek, b) Szépül a város, városrész, ami hozzájárul annak megújulásához, c) Az állampolgárok életfeltételei javulnak, a város,- városrész is élhetőbbé válik a környezet szépülésével a város élére állhat a lakások megújulási folyamatának, amit kiterjeszthet a középületekre a KEOP pályázat révén, és az egész városra, városrészre a GOP, és egyéb pályázatok révén. d) Az önkormányzat szerepét semmilyen központi intézkedés nem képes átvenni.
A már megvalósult felújítások mutatják, hogy a pályázat túlmutat eredeti célkitűzésén: az energiatakarékosság mellett a megújult épületek, lakótelepek a lakókörnyezetet látványosan alakítják át, ami óhatatlanul azok erkölcsi és anyagi felértékelődését, az ott lakók közérzetének javulását is magukkal hozza.
Komoly állami támogatás igényelhető az épületek energia megtakarítást, és a károsanyag kibocsátás csökkenését eredményező felújításához.: •
Vissza nem térítendő állami támogatás pályázható a felújítás megvalósíthatóságához. Ennek mértéke az elismerhető költségek 1/3- a, és az elért energiahatékonyság növekedéstől függően további klíma bónusz támogatás.
•
•
• •
•
•
Itt az előző pontban szereplő felújításokon túl megújuló energiák alkalmazására is lehet pályázni, amivel a támogatás mértéke akár 50%nál nagyobbra is növekedhet. A rendkívül kedvező Panel Plusz hitelt csak az ebben a pályázatban résztvevők vehetik igénybe. Ezt a hitelt a tulajdonosi közösség veszi fel, ennek következtében az egyes résztulajdonosokat nem terheli a hitel, és ingatlanjukat sem a jelzálog. Az ő résztulajdonukra jutó hitel mértékében nő a közös költségük, tehát a hitelrészlet közös-költséggé alakul! Kormányzati intézkedés következtében kamattámogatás jár a tulajdonosi közösség által felvett felújítási hitelhez. (5 évig 70%, a további 5 évben 35%) Tőketámogatás jár a Lakás Takarék-pénztári egyéni, és közös betétek után. A tőkepiac kitermelte a saját termékeit. Így az előző kettő kombinációjával gyakorlatilag kamatmentes hitelt vehet fel a tulajdonosi közösség a felújításhoz szükséges saját erő fedezésére bankhitel és LTP kombinációjával. Egyes településeken, fővárosi kerületekben az állami támogatás mellett a helyi önkormányzat is (a fővárosban a kerületi önkormányzat mellett a főváros is) nyújt támogatást, vissza nem térítendő, vagy visszatérítendő pénzügyi támogatással, hitel átvállalással, kezesség-vállalással, műszaki, és ügyviteli közreműködéssel. 2008. év óta lehetőség van az úgynevezett harmadik utas finanszírozás igénybe vételére is. Ez azt jelenti, hogy vállalkozó vállalja át a lakóközösség finanszírozásának egy részét, vagy egészét, különböző üzleti konstrukció keretében. Pl. tetőtér átadása építési célra, a leendő energia megtakarítás étengedése megállapodás szerinti időszakra az új energia-szolgáltatónak.
4.6. Gazdaságosság szempontja szerint Mindezek optimumaként, a komplex felújítással, vagy a folyamatos és egymásra épülő pályázatokkal azt kellene elérni, hogy: a) 15- 20 éven belül valamennyi társas üzemeltetésű lakóépület olyan mértékben újuljon meg, hogy az azt követő 30 év igényeinek megfelelővé váljon, b) vagyis a lakásokat most egy újabb 30 év múlva esedékes nagyfelújításig kell használatra alkalmassá tenni! c) A felújítás során arra kell törekedni, hogy az: d) értéknövelő legen, e) gyorsan megtérüljön, f) a lehető legnagyobb intenzitású állami támogatást kell elnyerni, g) a lehető legnagyobb energiamegtakarítást kell elérni, h) a lehető legkisebb ráfordítással, i) vagyis a havi energiamegtakarítás közelítse meg a havi költségnövekedést, j) növekedjen a lakások komfortja, k) növekedjen a lakások értéke, l) és növekedjen a lakások élettartama.
Látható tehát, hogy rendkívül nagy energiát kell fektetni az épületek számára legalkalmasabb felújítás meghatározására. Mindezen optimumok kiszámolásához javasolom nagyon jól felkészült szakértők segítségének igénybevételét.
Budapest. 2010-09-22
Fritz Péter Okleveles épületgépész mérnök Fűtés,- távfűtés szakmérnök Független épületenergetikai szakértő Az Energiatanúsítók és Auditorok Országos Szövetség főtitkára
