Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék
Sztenderd - szaknyelv • A „fejlett” nyelvek rétegződnek • sztenderd (köznyelv) • tájnyelv, szaknyelv, társadalmi nyelvváltozatok
A szaknyelv • műhelynyelv > műnyelv, technolektus, terminológia, nómenklatúra (nevezéktan), zsargon, „laborszleng”
Külső – belső kommunikáció • A kommunikáció lehet nyílt vagy zárt (külső – belső) • A „belső” kommunikációban zsargon, tolvajnyelv elképzelhető • Minden szakmát érint: jog (törvények), államigazgatás (lakosságnak szóló értesítések), orvostudomány (orvosbeteg kommunikáció), pedagógia (osztálytermi kommunikáció), természettudományok... • Kérdés: A belső kommunikáció nem szorítja-e ki a külső kommunikációt?
Nyelvi gazdagság • Egy modern, gazdag nyelvnek sok nyelvváltozata van. • „A magyar nyelv a világ azon pár tucat nyelvéhez tartozik, amelyen mindenről lehet anyanyelven beszélni” (Fábián Pál) • Kérdés: Megmarad-e a magyar nyelv ilyen gazdagsága? • Szükséges-e, hogy megmaradjon?
Tételek - az anyanyelvek a szaknyelvek talpkövei, - a magyar nyelv 1920-ban széttagolt, több országban külön élő nyelvvé vált, amelynek szaknyelvei is széttartó fejlődést mutatnak, - ha a szaknyelvek elvesztik anyanyelviségüket, akkor előbb-utóbb az anyanyelv követi őket, - a szaknyelvek kommunikációs szempontból is elszakadhatnak a tömegek által beszélt köznyelvtől, amely például a hivatali, jogi kommunikáció esetében a demokratikus tájékoztatás problémáját is fölveti.
Történeti áttekintés a szaknyelvekről • 1653 Apáczai Csere János: Magyar ecyclopaedia (magyar szaknyelvi program) • Bolyai János • Herman Ottó • Szily Kálmán, a természettudományi műnyelvről • 1964 Grétsy László: Szaknyelvi kalauz • 1980 A magyar szaknyelvkutatás bibilográfiája • Magyar Terminológia • funkcionális gazdasági nyelvészet, terminológiatan
• Magyar Alkalmazott Nyelvészetek Egyesülete (Manye) • Szaknyelvoktatók és –kutatók Országos Egyesülete (Szokoe) • Magyar Terminológiai Társaság • szaknyelvi konferenciák, kiadványok • 2012. Tudomány, technolektus, terminológa – a tudományok szakmák nyelve (konf.)
Műszaki területen • Műszerügyi és Méréstechnikai Közlemények • Mérnök Újság • Energiagazdálkodás • Ipari Szemle • Somogyi Műszaki Szemle
Jó szándékú, de naiv törekvések • mondjunk mindent magyarul • tökéletes egyértelműség • a nyelvi logika (nem matematikai logika, mert a hagyomány köti)
Milyen hatások érik a nyelvet? • • • •
Angol nyelvi hatás, globalizmus A tudomány nemzetköziesülése Multikulturalizmus (sok idegen nyelvi kommunikáció) Folyamatos nyelvi változások: az informatikai világ hatására új nyelvi létmódok szerveződnek (másodlagos írásbeliség/spontán írott beszéd) • Folyamatosság > gyorsulás (de a nyelv hagyományos természetű) • Egyre nagyobb tömegű információ, gyorsfordítás • Egyéb: (nyelvi) divat, felszínesség, egyszerűségreegyértelműségre való törekvés
Mi a feladat? • Nem egyszerűen szóújítás, szómagyarítás! • Idegen szerkezetek is! • Új nyelvi jelenségek: pl. megnevezések, rövidítések • Tudatos szaknyelvművelés!
Kinek a feladata? • „A Magyar Tudományos Akadémiát a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre.” (Az MTA-ról szóló 1994. évi XL. törvény. Forrás: A köztestület tagjai, MTA Bp., 1996.) >> MTA, bizottságok, műhelyek
Nyelvstratégia? Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport (2000) Magyar Nyelvstratégiai Intézet (2014-) • Nincs magyarító bizottság? A különböző szakterületek <–> nyelvtudomány szoros együttműködése • Koordinálásra van szükség A szaknyelvek gondozását az MTA-nak a legmagasabb szinten kell végeznie.
Kinek jó? • • • •
Jó a tudománynak Jó az adott szakmának Jó az egyénnek Jó a magyar nyelv és kultúra jövője szempontjából
Jelenségek a szaknyelvművelésben (1) lelkes, arra vállalkozók szorgalmának eredményeként, mindenféle rendszer nélkül születnek a szaknyelvi helyesírások. Számos szakterületnek nincs semmilyen szaknyelvi-helyesírási útmutatója. (2) egyes szakterületeknek van nyelvi tervezése, nyelvstratégiája, nyelvművelése, másoknak nincs. A szaknyelvkutatás az a terület, amelyben „termékeny” sokféleség mutatkozik A nyelvstratégia terén már egységességre van szükség. (Nem lehetséges például az, hogy az egyes szaknyelvi helyesírások ellentmondjanak a magyar helyesírás fő szabályainak.)
Ajánlások 1. (a) fontos a szaknyelvi kutatások összehangolása (MTA önálló, tekintélyes bizottsága, intézet, kutatócsoport) (b) szükséges a szaktudományok és a nyelvészek egymásra utaltságának a hangsúlyozása, (c) ki kell zökkenteni a szaknyelvekkel foglalkozó (elsősorban nem nyelvész) kollégákat abból az alapállásból, hogy a szaknyelvi tervezés jórészt nyelvújítás, szóújítás,
Ajánlások 2. (d) általában a közérthető (és ebből következően demokratikus) kommunikáció, a szaknyelvi terminológiai egységesítés szolgálata kell, hogy előtérben legyen, (e) foglalkozni kell a szaknyelvek magyarításának (honosításának) lélektani és grammatikai nehézségeivel. (f) sajátosan magyar kérdés a határon túli magyarok terminológiai egyeztetése, (g) a finnugor népek közös érdeke a kisebb finnugor népek nyelvének terminológiai fejlesztése
• Köszönöm a figyelmet!
• www.balazsgeza.hu
