ÜGYVÉDI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Jelen Általános Szerződési Feltételek a Dr. JANKLOVICS TIBOR egyéni ügyvéd részére adott kártérítés és egyéb jogi ügyekkel kapcsolatos ügyvédi megbízás teljesítésére, amennyiben a Megbízó által adott megbízás eltérő rendelkezést nem tartalmaz. 1.1
Az Ügyvédi azonosító adatai
Név: Székhely: Ügyfélfogadás helye: Kamara: Telefon: Telefon: E-mail: Honlap: Képviseli:
Dr. Janklovics Tibor egyéni ügyvéd 1132 Budapest, Gyöngyház utca 2. 1. em. 3. 1132 Budapest, Gyöngyház utca 2. 1. em. 3. Budapesti Ügyvédi Kamara 06-20 / 941 8633 06-1 / 350 7688
[email protected] www.karteritesiugyved.net Dr. Janklovics Tibor egyéni ügyvéd, (a továbbiakban: Ügyvéd)
1.2. Az Ügyvéd Azonosító Adatai Név: Székhely: Kamara:
dr.Janklovics Tibor egyéni ügyvéd 1132 Budapest, Gyöngyház utca 2. 1. em. 3. Budapesti Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Ügyvéd)
2. A Megbízó A Megbízó az, aki az ügy ellátásával az Ügyvéd részére a megbízást az ügyvédi megbízási szerződésben (továbbiakban: Megbízás) megadja. A Megbízás az egyedi Megbízási Szerződésből és az Általános Szerződési Feltételekből áll.
3. A Szerződő Felek Jelen Ügyvédi Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során Felek (Szerződő Felek) alatt az Ügyvéd és a Megbízó értendő.
4. Az Általános Szerződés Feltételek 4.1. Jelen Ügyvédi Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) rendelkezései kiterjednek az Ügyvéd és a Megbízó közötti válóperre, és egyéb jogi ügyekre vonatkozó szerződéses kapcsolatra, amelynek keretében az Ügyvéd jogi szolgáltatást nyújt a megbízó részére. 4.2. Ha az ÁSZF rendelkezései és a Megbízóval kötött egyedi Megbízási Szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. 4.3. Az Ügyvéd biztosítja, hogy a megbízó az ÁSZF, illetve jövőbeni módosításai tartalmát megismerje. E célból a megbízás megkötésekor az Ügyvéd a hatályos ÁSZF-et okirati formában a megbízónak átadja, vagy részére elektronikus dokumentumként megküldi. Elektronikus dokumentumként történő megküldésnek minősül az, ha az egyedi Megbízási szerződésben az ÁSZF elérhetősége feltüntetésre kerül. Az átvétel aláírásával, illetőleg a Megbízási Szerződés aláírásával a Megbízó igazolja, hogy az ÁSZF tartalmát megismerte és magára nézve kötelezően elfogadta. Ugyanilyen hatálya van az ÁSZF-et tartalmazó elektronikus dokumentumnak a Megbízó e-mail címére történő elküldésének, amennyiben a Megbízó annak tartalmát az elküldéstől számított 30 napon belül nem kifogásolta. A hatályos ÁSZF-et az Ügyvéd a honlapján közzéteszi és ott folyamatosan elérhető.
5. A Megbízás 5.1. A megbízó megbízza a megbízottat, kártérítési és egyéb jogi ügyével kapcsolatos jogi képviseletének utasításai szerinti ellátására. A megbízás kiterjed a megbízó jogi képviseletére az ellenérdekű fél előtt, illetőleg minden bíróság, hatóság és hivatal előtt, a megbízó bármely ügyében. 5.2. Az ügyvédi megbízás akkor jön létre, ha a felek írásban megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. [Üt. 22-23. §. (1) bekezdés] A megbízásban nem szabályozott kérdésekben jelen ÁSZF rendelkezéseit kell alkalmazni. 5.3. Az Ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, döntését nem köteles megindokolni. 5.4. Az Ügyvéd a Megbízó által adott írásbeli megbízás alapján a törvényes eszközökkel és módon a legjobb tudása szerint elősegíti a Megbízó jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. [Üt. 1. §] 5.5. Ha a Megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a Megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a Megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. A Megbízott megtagadja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. 5.6. A Megbízó tudomásul veszi, hogy az Ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul. [Üt.3.§ (1)-(3) bekezdés.] 5.7. A képviseleti megbízás elvállalása – a megbízási szerződés jellegéből eredően – az Ügyvéd részéről nem jelenti eredmény garantálását. 5.8. A Megbízó felel a megbízás teljesítéséhez általa szolgáltatott adatok, információk, okiratok, más bizonyítékok valódiságáért, alaki vagy tartalmi hibás, hiányos, nem teljes körű voltából, egyéb fogyatékosságából és a késedelmes rendelkezésre bocsátásukból eredő következményekért. 5.9. A jogalkalmazás kockázatát – beleértve az új jogszabályok alkalmazásából, az egységes gyakorlat hiányából, a hivatalos eljárások elhúzódásából, kiszámíthatatlanságából eredő kockázatokat is – a Megbízó vállalja. 5.10. A megbízás teljesítésére irányuló eljárást, a teendő intézkedéseket, a bizonyítékok felhasználását és a beadványokat, ezek sorrendjét, esedékességét az Ügyvéd határozza meg. A Megbízó a megbízás tárgyában önálló intézkedést, egyezséget csak az Ügyvéd jóváhagyásával kezdeményez. 5.11. Az ügyvédi szolgáltatások teljesítési helye – a megbízástól függően a hatóságok, bíróságok, harmadik személyek előtti eljárást kivéve – az ügyvédi iroda. Az Ügyvéd a megbízó székhelyén, telephelyén, lakóhelyén rendszeres megjelenésre, szolgáltatásra nem köteles, ilyen eseti eljárásért külön díjat számíthat fel. 5.12. Az Ügyvédnek jogában áll a megbízást más, ügyvédi iroda alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje és alkalmazottai közreműködésével is teljesíteni, kivéve, ha ezt a Megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta. Az Ügyvéd köteles a közreműködő ügyvédet a szükséges tájékoztatással ellátni – munkájáért úgy felel, mintha személyesen járna el. A közreműködő ügyvéd (ügyvédjelölt) a rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel jogosult valamennyi eljárási cselekmény, nyilatkozat megtételére, hatóság-, bíróság előtti eljárásra, helyettesítőként tárgyaláson való részvételre.
6. A meghatalmazás 6.1. A meghatalmazást a Megbízónak és az Ügyvédnek saját kezűleg kell aláírnia. 6.2. A meghatalmazás feljogosítja az Ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is. 6.3. Az Ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában, annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.
7. Az iratok átvétele 7.1. Az Ügyvéd a Megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről – a Megbízó kérésére – elismervényt ad. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után – az alábbi kivétellel – az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni. 7.2. Az Ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról – a fogalmazványokat kivéve – másolatot köteles kiadni. 7.3. Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az Ügyvédet megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg.
8. Pénz, egyéb értékek átvétele. 8.1. Az Ügyvéd köteles a Megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a Megbízót haladéktalanul értesíteni. A kártalanítás és egyéb ügyekben történő behajtás során az Ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamarának az ügyvédi letét- és pénzkezelésről szóló 5/2013. (VII.08.) MÜK Szabályzat 19. § - 25. § szerint köteles eljárni. 8.2. A megbízott 100.000,- Ft feletti összegű letétet csak banki átutalással fogad és csak banki átutalással teljesít. A 100.000,- Ft feletti összegű, megbízó pénztárába történő készpénzes letéti be-, és kifizetésekkel kapcsolatosan – megbízott semmilyen anyagi felelősséget nem vállal, azt kifejezetten kizár. 8.3. Az Ügyvéd az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a Megbízóval szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az Ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról a Megbízót írásban köteles értesíteni. Nincs helye beszámításnak, ha a) a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni, b) a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg, c) más jogszabály a beszámítást tiltja. 9. A Letétkezelés szabályai 9.1. Az Ügyvéd családjoggal és egyéb jogi ügyekben pénz és egyéb letétet nem kezel.
10. A Megbízó jogai 10.1. A Megbízó az ügy állásáról, és a tett intézkedésekről bármikor felvilágosítást kérhet, az ügyben egyeztetett időpontban konzultációt kérhet. 10.2. Az Ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el. Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés. A Megbízó, a korábbi megbízó az e pontban írt korlátozás alól írásban felmentést adhat.
11. Ügyvédi díjszabás 11.1. A Megbízó az Ügyvéd szolgáltatásai ellenében a külön megállapodásban írt feltételek szerinti díjfizetésre köteles. 11.2. A Megbízó viseli a feladat ellátása során felmerülő minden díjat, illetéket, adót, járulékot és más, itt nem részletezett olyan kiadást és költséget, amely a megbízás ellátásával szükségszerűen és indokoltan felmerül. 11.3. Az ügyvédi tevékenység ellátásába foglalt díjba beleszámítandó a Megbízott által a feladata ellátásához szükséges költségek és készkiadások díja is, így különösen a benzin,- telefon,- és utazás költség). 11.4. Az ügyvédi feladatok ellátásának befejeztével Megbízott jogosult a megbízási díj erejéig számlát kiállítani, és azt Megbízó részére megküldeni. Ha a letéti számlára pénz érkezik az Ügyvéd köteles erről 5 munkanapon belül a megbízót értesíteni, és értesítést követően a Megbízó rendelkezése szerint eljárni. A Megbízó viseli a banki átutalással, készpénz felvétellel kapcsolatos banki költségeket.
12. Iratkezelés Az ügyvédi iratkezelésre a Magyar Ügyvédi Kamara vonatkozó szabályzata irányadó.
13. Adatkezelés, személyes adatok védelme 13.1. A Megbízó, illetve képviselője a megbízás aláírásával az Ügyvéd részére megadja hozzájárulását a személyes adatai kezeléséhez. A Megbízó jelen szerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Megbízott a személyes adatairól és okmányairól másolatot készítsen, a személyes adatait kezelje, nyilvántartsa, valamint a Megbízó személyazonosságát a Jogügyletek Biztonságát Szolgáló Adatszolgáltatási Keretrendszerben (JÜB rendszer) a Megbízott ellenőrizze a benyújtott dokumentumok alapján. 13.2. Az Ügyvéd adatkezelésére, a Megbízó jogaira és kötelezettségeire az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban Avtv.) rendelkezései az irányadó. 13.3. Az adatszolgáltatás önkéntes. Az adatkezelés célja az ügyvédi megbízás teljesítése, a Megbízóval való kapcsolattartás és kommunikáció. A Megbízó jogosult megismerni minden olyan adatot, melyet az Ügyvéd a személyével kapcsolatban kezel. 13.4 A személyes adatokat – az ügyvédi titok védelme alatt – megismerheti a közreműködő ügyvéd – de rajtuk kívül az Ügyvéd a Megbízó személyes adatait harmadik személy részére nem adhatja át, nem
teheti hozzáférhetővé – kivéve a törvényben előírt eseteket. Nem jelenti a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések megsértését, ha a megbízás teljesítéséhez szükséges a személyes adat közlése, feltüntetése. 13.5. Az Ügyvéd jogosult a megbízó címére postai úton levelet, elektronikus úton e-mailt küldeni. 13.6. Az Ügyvéd gondoskodik az adatok biztonságáról, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás és nyilvánosságra hozás, törlés, továbbá sérülés vagy megsemmisülés elkerülésének biztosításáról. 13.7. Az adatkezelés maximális időtartama a Felek közötti jogviszony megszűnését követő ötödik (5.) év vége. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban megjelölt személyes adatokat az Ügyvédi Iroda – a hivatkozott törvény rendelkezése szerint – nyolc (8) évig köteles megőrizni. 13.8. Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, illetve a képviseletében eljáró természetes személyt, hogy a személyes adatok kezelésével összefüggésben az Avtv.-ben írtak szerint joga van tájékoztatáshoz, az adathelyesbítéshez és törléshez, a tiltakozáshoz, a bírósági jogérvényesítéshez és kártérítéshez.
14. Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége 14.1 Az Ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően. amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában lévő egyéb iratra is, ha eza titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatósági eljárást nem akadályozhatja. A Megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. A titoktartási kötelezettség az ügyvéd alkalmazottaira megfelelően irányadó. (Üt.8 §.(1-4) bekezdés) 14.2. Titoktartási kötelezettség terheli azokat is, akik az ügy ellátása során az ügyvéd helyetteseként, segítőjeként az ügyvédi titok birtokába juthattak. 14.3. A titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles megőrizni. 14.4. Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult a) a megbízó, b) az, aki a megbízás szándékával vagy jogi tanácsadás keretében a titkot képező tényt vagy adatot az ügyvéd tudomására hozta, a megbízási szerződés létrejöttétől függetlenül, c) harmadik személy javára szóló megbízási szerződés esetén a megbízó az általa közölt tény tekintetében, egyebekben a képviselt fél, d). az örökös, a jogutód, illetve a bíróság által kijelölt felszámoló. 14.5. A titoktartás alól felmentést az adhat, aki a titokról rendelkezni jogosult. Ha több jogosult van, a felmentést mindenkinek meg kell adnia. Több örökös esetében azonban bármely örökös jogosult az ügyvéd által készített végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás stb. tárgyában a titok megismerésére. 14.6. A titoktartási kötelezettségek alóli kivételekre az Ügyvédi törvény irányadó. 14.7 Ha az Ügyvéd azonos ügyben több ügyfél képviseletét, vagy védelmét látja el, akkor az általa képviseltek arányában titoktartási kötelezettség nem terheli abban a körben, ahol a képviseltek
tényelőadása az ügy értelmében egyező. Erre a tényre a képviselteket a magbízás adásakor figyelmeztetni kell, ha a megbízást nem együttesen adják.
15. Az ügyvéd felelőssége 15.1. Az Ügyvéd a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint felel. 15.2. Az Ügyvéd kijelenti, hogy az ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére felelősségbiztosítással rendelkezik. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a megbízott – a szándékos bűncselekménnyel okozott károk kivételével – bármilyen jogcímen vele szemben támasztott anyagi igények tekintetében csak és kizárólag a mindenkori – egy káreseményre vonatkozó – kötelező ügyvédi felelősségbiztosításának erejéig vállal anyagi felelősséget, minden ezen felül jelentkező anyagi igényt kizár, elutasít. Az ügyvédi felelősségbiztosítás maximális kártérítési összege jelen szerződés aláírásakor egy káreseményre történő kifizetés esetén 8.000.000,- Ft. 15.3. Az Ügyvéd felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. 15.4. Az Ügyvéd a szívességi ügyintézésből eredő kártérítési felelősségét kizárja. 15.5. A megbízásból eredő kártérítési követelés a kár bekövetkeztétől számított 1 éven belül elévül.
16. Értesítések 16.1. Az Ügyvéd a Megbízó részére szóló írásbeli értesítéseket, küldeményeket – amennyiben azokat nem személyesen veszik át – postai úton arra a címre küldi meg, amelyet a Megbízó megadott részére. Az Ügyvéd nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más, az Ügyvéden kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik, vagy eredménytelen. 16.2. Az Ügyvéd által a Megbízónak postai úton írásban küldött értesítések, közlésének időpontja az értesítés Megbízó általi kézhezvételének napja. A postai úton, az Ügyvéd által a megbízó ismert címére igazoltan megküldött értesítéseket a felek az elküldést követő ötödik (5.) munkanapon közöltnek tekintik, még ha azok „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „cím elégtelen”, „nem fogadta el” vagy „nem kereste” megjelöléssel jönnek is vissza. Az elküldés időpontjának igazolásául az Ügyvédi Iroda postakönyve, feladóvevénye, vagy ezzel egyenértékű, a posta által kiállított okirat is szolgálhat. 16.3. Az Ügyvéd jogosult az értesítéseket telefaxon elküldeni a Megbízó részére, az általa megadott telefax számra. A telefaxon küldött értesítések akkor tekintendőek kézbesítettnek, amikor az Ügyvéd rendelkezésére áll a faxüzenet elküldésének a visszaigazolása. 16.4. Az elektronikus úton küldött iratok (levelek, értesítések, nyilatkozatok, beadványok, hivatalos iratok) a felek jogviszonyában a papíralapú iratok helyettesítésére szolgálnak, azokkal mindenben egyenértékűnek minősülnek. A szerződéses nyilatkozatok alaki kellékei tekintetében az elektronikus úton elküldött nyilatkozatok írásban megtett nyilatkozatnak minősülnek. Az Ügyvéd által elektronikus úton küldött irat közlésének időpontja az elküldés napja, a munkanap 16. óráját követően elküldött irat esetén a következő munkanap. A Megbízó tudomással bír arról, hogy az elektronikus úton folytatott levelezést az Ügyvéd számítástechnikai rendszere elektronikus úton rögzíti és tárolja, amelynek időtartama 5 év. A Megbízó az elektronikus tárolt és rögzített adataiba, irataiba betekinthet. A Megbízó elfogadja az Ügyvédi Iroda számítógépes rendszerében rögzített adatok valódiságát, esetleges jogvita esetén azt bizonyítékként ismeri el, mind az elektronikus levél elküldés tényre, időpontjára, és tartalmára vonatkozóan.
16.5. Amennyiben az értesítés postai úton, telefax útján és elektronikus úton is megtörténik, akkor a korábban megtörtént értesítéshez fűződnek a joghatások. Az Ügyvéd jogosult úgy tekinteni, hogy a Megbízó tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a közlést követő 10 napon belül nem érkezett észrevétel vagy kifogás. 16.6. A Megbízó a megbízási szerződésben jogosult megnevezni azon személyeket, akik a kapcsolattartásban képviseletében közreműködnek. 16.7. Az Ügyvéd részéről a Megbízóval való kapcsolattartásra az alkalmazottai és közreműködői jogosultak.
17. A megbízás felmondása 17.1 A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződést a felek bármelyike a másik félhez intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozattal legalább 60 napos felmondási idővel felmondhatja. A felmondást egyik félnek sem kell indokolnia. A felmondási idő alatt a megbízott köteles a jelen megbízási szerződésben foglalt kötelezettségeit ellátni, kivéve, ha erre a megbízó nem tart igényt és erről írásban nyilatkozott. A felmondási időre a megbízottat a megbízási díj jelen szerződésben szabályozottak szerint minden esetben megilleti. 17.2. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen megbízási szerződést a másik fél súlyos szerződésszegése esetén bármelyikük a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal, azonnali hatállyal felmondhatja. Ebben az esetben a felmondást indokolni kell.
18. Záró rendelkezések 18.1. A megbízott kijelenti, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, és a megbízási szerződés alapján ellátandó tevékenység folytatására jogosult. 18.2. Az Ügyvéd felhívja a Megbízó figyelmét, hogy az egyedi Megbízási Szerződés aláírása előtt – a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével – jogában áll a Megbízási Szerződés és az ÁSZF bármely feltételtől eltérni, igényei szerinti módosítását kérni, és ez alapján lehetősége van ennek megfelelő megbízást kötni. 18..3. A Megbízó kijelenti, hogy ezen ÁSZF-et teljes terjedelmében elolvasta, értelmezte és megfontolása után kijelenti, hogy eltérést nem kér, azokat – figyelemmel a megbízási szerződés rendelkezéseire is – módosítás nélkül elfogadja. 18.4. Az itt nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv-nek (Ptk.) a megbízási szerződésekről szóló XXXIX. fejezete, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. és más, a megbízási ügyekkel kapcsolatos hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Ez az ÁSzF 2015 év szeptember hó 01. napjától érvényes
Kelt: Budapest, 2015 szeptember hó 01. - n
