Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 48 pontja
1. Átfogó kis- és középvállalkozás-fejlesztési és támogatási programot indítunk Ezzel a programmal 7 év alatt 100 ezer magyar vállalkozást ér el a kormányzat, több mint 2000 milliárd forinttal bővítve fejlesztési forrásaikat. A hazai kis- és középvállalkozások egynegyede képes viszonylag gyors gazdasági növekedésre, még akkor is, ha hátrányos helyzetű térségben, vagy településen működik. Közülük sokan tudnának gyorsabban fejlődni, ha könnyebben jutnának forrásokhoz. A fejlett európai országokban és Magyarországon a kis- és középvállalkozások finanszírozásának problémái hasonló természetűek, ugyanakkor a fejlett országokban a vállalkozások sokkal nagyobb mértékben jutnak külső forráshoz a pénzügyi közvetítő rendszeren keresztül. Míg tehát a hazai vállalkozásoknak jelenleg 20-25%-a bankképes, a fejlett országokban ez az arány 70-85%. A forráshoz jutás elsősorban a kisebb vállalkozásoknak jelent nehézséget. Ennek következtében a beruházási aktivitás a legkisebb vállalkozásoktól a nagyobbak felé meredeken nő. A 0-1 fős vállalkozások 32-40, a nagyvállalatok mintegy 85-90 százaléka valósított meg beruházást évente az elmúlt időszakban. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési programok jelentős része ezért a forráshoz jutást és a beruházások ösztönzését célozza. A komplex vállalkozásfejlesztési politika céljai a következők: -
a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményének javítása; a vállalkozói tevékenységet segítő szabályozási és adminisztratív környezet kialakítása; a kis- és középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutásának elősegítése; a vállalkozói szféra egészében mind menedzsment, mind alkalmazotti szinten a humán erőforrások fejlesztése; vállalkozói infrastruktúrához való hozzáférés elősegítése, az ahhoz kapcsolódó szolgáltatási háttér fejlesztése.
A következő időszakban visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokat kaphatnak a vállalkozások. A gazdasági programok keretén belül elsősorban a vállalkozások forráshoz jutását, a technológia-fejlesztést, K+F-t logisztikai központok kialakítását kívánjuk támogatni, valamint az üzleti környezetet javítani. Ezen túl munkahelyi képzésekre, tudást elősegítő országos programokra lesz lehetőség.
2. Bővítjük a külső és védjük a hazai piacot A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felülvizsgálja a Külgazdasági Stratégiát. A felülvizsgálat célja a relációs súlypontok pontosítása és a piacfejlesztéshez szükséges diverzifikált eszközrendszer meghatározása, s ezáltal hazánk külső piacainak bővítése, beleértve a korábban elveszített, az elmúlt években jelentős átalakuláson átment keleti piacaink visszaszerzését. Szintén célunk, hogy a magyar gazdaság még jobban integrálódjon a globális gazdasági folyamatokba. A hazai piacot illetően a védelem a legfontosabb cél: a nagy áruházláncok polcain a hazai áruk aránya a korábbi 40%-ról 60%-ra növekedett. Magyarország továbbra is arra törekszik az EU fórumokon, hogy az Unió hatékony védelmet nyújtson az európai gazdálkodóknak a tisztességtelen külföldi kereskedelmi gyakorlatok ellen. A hazai piac védelmének további elemeit jelenthetik a fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági követelmények fokozott érvényesítése. A stratégiai vállalatok védelméről szóló koncepció szeptemberben kerül a parlament elé.
3. Csökkentjük az üzleti adminisztrációt, javítjuk az üzleti környezetet A gazdaság teljesítménye nagyban múlik azon is, hogy milyen a gazdaság szereplőinek, a vállalkozásoknak és vállalkozóknak a közérzete. Ez pedig nem utolsó sorban annak a függvénye, hogy milyen az ügyintézés gyorsasága és minősége, mekkora terhet jelent az adminisztráció, mennyi időt és energiát visz el a bürokrácia. A vállalkozások és polgárok adminisztrációs terheinek csökkentés volt a célja a BüroStop program kidolgozásának és elindításának: 2008 végéig 20%-kal csökkennek a hazai jogszabály-alkotásból eredő adminisztratív terhek. 2007. július 1-jétől hatályukat vesztették az 1989 előtt született, mára elavult, korszerűtlen törvények (év végéig hasonló technikai dereguláció folyik a rendeleti-szintű szabályok tekintetében is). A magyarországi telephelyű vállalatok versenyképes működésének egyik feltétele a hazai üzleti környezet javítása, az üzleti tevékenység zavartalanságához szükséges szabályozás (kiszámíthatóság, áttekinthetőség, szerződéses jogok hatékony érvényesíthetősége stb.) megteremtése. Az „Üzletre hangolva” kormányzati program feladata – az uniós elvárásoknak is megfelelve – évi 100-150 Mrd Ft-os megtakarítás elérése a következő öt évben a vállalkozók a vállalatok működési és tranzakciós költségeinek csökkentése, a vállalkozói környezet javítása révén. 2008. július 1-étől egy órán belül lehet vállalkozást alapítani, a cégbíróságok működése teljes egészében elektronikus útra terelődik, ráadásul 2007. szeptember 1-től a kft.-k tőkeminimuma 500 ezer Ft lett a korábbi 3 millió Ft helyett, a zrt.-k esetében pedig 20 millióról 5 millió Ft-ra csökkent a tőkeminimum. Ezen túl január 1-jétől tovább mérséklődik az adóadminisztráció, és kibővül az elektronikus ügyintézés lehetősége, például az elektronikus fizetési lehetőség biztosításával a kormány elektronikus hivatalán, az Ügyfélkapun keresztül. 2008. január 1-étől jelentősen szűkül a könyvvizsgálati kötelezettséggel érintett vállalkozások köre. A nyár folyamán széleskörű társadalmi támogatottságot élvező Antikorrupciós Koordinációs Testület alakult, amely az év végéig stratégiát és cselekvési tervet készít a korrupció jelentős mértékű csökkentésére.
4. Támogatással ösztönözzük a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet Az alacsony hazai vállalati K+F és innovációs aktivitás növelésének, a létező kapacitások és eredmények jobb hasznosításának, illetve a K+F+I folyamat szereplői közötti együttműködésnek az ösztönzése kiemelten fontos terület a kormányzat számára. A legfontosabb cél, hogy a tudás minél jobban hasznosuljon. A kutatás-fejlesztés és az innovációs tevékenység ösztönzésére ezért közel 270 milliárd forint jut. Emellett tisztán hazai forrásból, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból is hasonló összeg várható a hét éves EU tervezési időszakban. A két pályázati rendszer összehangoltan, egy nemzeti közfinanszírozó rendszerként működik. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program intézkedéseinek egy része a vállalkozások K+F tevékenységét (az ötlettől a prototípusig), más része innovációs tevékenységét (a prototípustól a piacig) támogatja. A projektek közül előnyben részesülnek azok, amelyekben a vállalkozások felsőoktatási intézményekkel vagy kutatóintézetekkel működnek együtt. Pályázatok indulnak a regionális tudományos és technológiai és parkok, a kooperációs kutatóközpontok, az innovatív klaszterek és a vállalati kutatóközpontok megerősítésére, beleértve a kutatói munkahelyteremtés ösztönzését.
Külön program foglalkozik a fiatal innovatív vállalkozások támogatásával. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap – előzőekkel összehangolt – programjai támogatják többek között a tematikus alkalmazott kutatásokat, a regionális egyetemi tudásközpontokat, a K+F nemzetközi együttműködést, a kutatói mobilitást, valamint a magyar találmányok külföldi védelmét. Az Alap 25%-a jut a regionális innovációra. A projektek értékelésében minden program esetében elsődlegesek a hasznosíthatóság, a hatékonyság és az eredményesség szempontjai.
5. Támogatjuk a vállalati informatikai beruházásokat és fejlesztjük az informatikai piacot A vállalkozások termelékenységét, kommunikációs képességét potenciálisan növelő informatikai alkalmazások elterjedtsége az üzleti és magánszférában is elmarad az európai szinttől. A 2007-2013 közötti tervezési időszak egyik fő célja a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások, elsősorban a mikro-, kis-, és középvállalkozások vállalati kapacitásainak komplex fejlesztése jövedelemtermelő képességük növelése és a piaci pozícióik javítása érdekében. Ennek eléréséhez szükséges a technológia-intenzív tevékenységek további fejlesztése, amire közel 250 milliárd forint fejlesztési pénz áll rendelkezésre. A cél a technológia- és tudásintenzív iparágak hazai megtelepítése, kiemelten szem előtt tartva az ország elmaradott régióinak felzárkóztatását. Több pályázata támogatja (a KKV-k infokommunikációs fejlesztéseit is. E pályázatok piacot teremtenek, keresletet generálnak a nagyobb hozzáadott értékű tevékenységgel rendelkező informatikai cégeknek.
6. Megújítjuk és egyszerűsítjük az adó- és járulékrendszert 2008. január 31.-ig javaslatot teszünk az adórendszer átfogó korszerűsítésére. 2008-ban az adóváltozások céljai: a. A személyi jövedelemadóban az adójóváírásnak a foglalkoztatás bővítését, a bérek legális emelését ösztönző átalakítása b. Az adózási rendszer egyszerűsítése c. A beruházások ösztönzése A változások fő elemei:
Mostani adójóváírási rendszer aránytalanul nagy részt von el bizonyos kereseti sávokban. Ezért a jövőben a mai két adójóváírás helyett egységesen 11 340 Ft adójóváírás jár a munkavállalóknak. Ezzel egy átlagos kereső béremelését terhelő mai 54%-os adókulcs 45%-ra mérséklődik. Végül megszűnnek a többletbért terhelő kiugróan magas marginális adókulcsok. A változtatás egyúttal a havi 85 000 és 220 000 Ft közötti keresettel rendelkező mintegy másfél millió munkavállalónál havi néhány száz forinttól közel 5000 Ftig terjedő nettó kereset növekedést eredményez (összesen 30 milliárd plusz a munkavállalóknak). KKV-k beruházási forrása növekszik (nő a fejlesztési tartalékképzés lehetősége). Az adózás előtti nyereség jelenlegi 25%-áról 50%-ra emelkedik az adómentes fejlesztési tartalékképzés lehetősége. Eredmény: plusz 10 milliárd forint beruházási forrás. Csökken a vállalkozásokat terhelő kisadók száma. Most a vállalkozások négy jogcímen fizetnek adót, ezt a jövőben egy adónemben teszik meg (a bruttó bér 5,5%-át kitevő befizetéssel). Plusz megszűnne számos „kisadó”: pl. a kulturális járulék, az erdőfenntartási
járulék, a földvédelmi járulék, a tenyésztési hozzájárulás, a halászatfejlesztési hozzájárulás, a vadvédelmi hozzájárulás. Egyszerűbb Babakötvény. A jövőben a Magyar Államkincstárnál is nyithatnak a szülők Start-számlát. Nem változik a járulékmérték, de átcsoportosításra kerül sor a nyugdíj és egészségbiztosítási alap között. Egészségbiztosítási Alap 285 milliárd forintot ad át bevételeiből a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.
7. Fejlesztjük a közlekedési- és üzleti infrastruktúrát A közlekedés-fejlesztés legfontosabb célja: 1. az elérhetőség javítása az ország gazdasági versenyképességének növelése és a társadalmi kohézió erősítése érdekében. Ezzel is elősegítjük azt, hogy új munkahelyeket teremtő hazai és nemzetközi befektetők szívesen jöjjenek Magyarországra. 2. Az országot átszelő európai jelentőségű tranzitútvonalakon átmenő nemzetközi forgalmat korszerű intermodiális logisztikai központokban kívánjuk megállítani, ahol egyre több hazai logisztikai vállalkozás nyújt majd szolgáltatásokat. 3. A városi közösségi közlekedés fejlesztése, elsősorban a zsúfoltságot csökkentendő. Közlekedésfejlesztésre 2007-2008-ban összesen majdnem 500 milliárd forint áll rendelkezésre. A fejlesztéstől azt várjuk, hogy közel 763 km főút korszerűsítése és megépülése indul el és fejeződik be. Megindul 3 új gyorsforgalmi szakasz építése (M0 déli szektor, M43 Szeged és Makó között, M7-es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa között.). Ezen túl öt városi tömegközlekedési fejlesztésre nyílik lehetőség: a 4-es metró építésére és négy nagyvárosban kötöttpályás fejlesztésekre. Fejlesztjük a fő vasútvonalainkat az Európai Fő közlekedési tengelyek mentén. 2007-8-ban 5 vasútfejlesztési projekten összesen 375 milliárd forintnyi vasútfejlesztés kezdődik meg, amely 2013-ig további projektekkel egészül ki. Az elkövetkező 7 évben történő fejlesztések eredményeképpen a fő nemzetközi vasútvonalak nagy sebességű, korszerű, az európai rendszerekkel kompatibilis vasútvonalak lesznek, magas minőségű szolgáltatást lehetővé téve az utazóközönség és az árufuvarozók részére. A Kormány 2005-ben döntött a MÁV szervezeti átalakításáról, az árufuvarozási üzletág és a személyszállítási üzletág külön gazdasági társaságba történő szervezéséről. Az árufuvarozási üzletág 2006. január 1-től a MÁV Cargo keretében működik tovább. Tekintettel arra, hogy a vasúti árufuvarozás piaci tevékenység, ezért a Kormány a MÁV Cargo privatizációjáról döntött, a nyertes pályázó kiválasztása 2007. év végéig megtörténik. A MÁV személyszállítási üzletága 2007. július 1-től a MÁV Start társaságba került. A Kormány által elfogadott közösségi közlekedési koncepció megvalósításának keretében egységesítésre került a vasúti és a helyközi autóbusz tarifa- és kedvezményrendszere, 14 vasúti mellékvonalon a 2007. II. negyedévétől a közszolgáltatás ellátása autóbusszal történik.
8. Programot indítunk a foglalkoztathatóság és a munkaerőpiacra történő belépés ösztönzésére A foglalkoztathatóság terén négy fő célja van a kormányzatnak: 1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segítése és ösztönzése.
2. Az alkalmazkodóképesség javítása (a munkavállalók alkalmazkodási készségeinek fejlesztése a munkaerőpiac folyamatos változása okán). 3. A társadalmi befogadás, részvétel erősítése (A különböző hátrányok okozta társadalmi kirekesztettség csökkentése). 4. Előbbieket segítő infrastruktúra fejlesztése. Mindezekre 2007-2008-ban összesen 85 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezen programoktól azt várja a kormány, hogy csökken azoknak az álláskeresőknek az aránya, akik a regisztrációjába történő belépést követően különböző támogatásokban. Azt is várjuk, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a munkajövedelem arányának növekedése az aktív korú tagokkal rendelkező szegény háztartások jövedelmeiben 2010-re 20%-kal, 2015-re 30%-kal nő. Minden bizonnyal az oktatásban, képzésben résztvevő felnőtt korúak aránya is nőni fog, majdnem a duplájára.
9. Folytatjuk a szak- és felnőttképzés megújítását. A szak- és felnőttképzésben a következő célokat kívánja a kormányzat elérni: 1. Új képzési struktúrát kívánunk kialakítani térségi integrált szakképző központok létrehozásával. 2. Ezen központokhoz kapcsolódóan infrastrukturális fejlesztések is indulnak. 3. Fontos cél továbbá a képzés minőségének és tartalmának fejlesztése. A kiemelt fejlesztés pedig az alábbi területek felé irányul: 1. Minőségbiztosítási rendszer és a pályakövetés fejlesztése 2. A szakmai vizsgarendszer fejlesztése 3. Munkahelyi gyakorlati képzés támogatása 4. Oktatók szakmai, munkahelyi tapasztalatszerzése 5. Tananyagfejlesztés 6. Mérés-értékelés 7. A szakmai idegennyelvi kompetenciák fejlesztése 8. Képzés iránti kereslet növelése. Előbbi célok megvalósítására több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezekkel a programokkal a kormány 5000 pedagógust és 25 ezer tanulót kíván elérni.
10. Turizmusfejlesztés A turisztikai támogatások két nagy területre terjednek ki: a turisztikai attrakció fejlesztésére és a turisztikai fogadóképesség javítására. A turisztikai attrakciók az ország természeti és ember alkotta vonzerőit mutatják be látogatható formában, ezekért az ún. turisztikai termékekért érkeznek a turisták Magyarországra. Ilyen attrakciók többek között a múzeumok, kastélyok, nemzeti parkok, melyek fejlesztése jelentős forrásokat igényel. A turisztikai fogadóképesség fejlesztését célzó uniós források döntően a magánszférába kerülnek. Ez a terület elsősorban a kereskedelmi szálláshelyek, és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások fejlesztését jelenti, amely kiegészíti az attrakciókat és a turisták számára színes és igényes időtöltést biztosít, amelynek költségeit a turisták szívesen megfizetik. A vállalkozások számára nyújtott támogatások egyúttal a magántőke jelentős bevonását jelentik és további fejlesztéseket generálnak (egységnyi támogatási összeg akár 2-3 szoros tőkét mozgathat meg a szektorban, mely kiegészül a más ágazatokba tovagyűrűző hatásról).
1. Kora gyermekkori fejlesztési programokat indítunk A kisgyermekkor kulcsfontosságú az oktatás egésze szempontjából. A lemaradást – ami miatt az iskolát elvégző fiatalok közül elfogadhatatlanul sokan nem találnak munkát – a legkönnyebb a gyermek kiskorában megakadályozni. Ezért a Magyarország Holnap Oktatási Kerekasztalának készülő javaslatait figyelembe véve a kormány: megerősíti és a korai fejlesztés segítésére alkalmasabbá teszi a védőnői hálózatot
2. Kiteljesítjük az óvodai ellátáshoz való hozzáférést 2010-ig minden óvodáskorú gyermek számára biztosított lesz az óvodai ellátást. A legszegényebb segítséget kapnak gyermekeik beóvodáztatásában.
3. Fejlesztjük a kompetencia-alapú oktatást A legfontosabb elvárás az iskolával szemben, hogy az alapkészségek rögzüljenek a gyerekekben: biztosan tanuljanak meg írni, értsék az elolvasott szöveget, tanuljanak meg számolni. A tanulás minden további folyamata csak erre épülhet. A kormány már számos lépést tett ebbe az irányba, a többi között ezért hosszabbította meg az alapkészségek elsajátítására szánható időt az 5-6. osztályban. A következő cél a valóban kompetencia-alapú oktatást végző intézmények számának növelése.
4. Programokat indítunk az eltérő nevelési igényű gyerekek számára A sajátos nevelési igényű diákok esetében egyértelmű vizsgálati protokollokat alkalmazunk az indokolatlanul fogyatékossá nyilvánítás visszaszorítására, és hatékonyabb eszközöket alkalmazunk a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő diákok számára az iskolák és a nevelési tanácsadók bevonásával.
5. Egységesítjük és bővítjük az ösztöndíjak rendszerét Január 31-ig egységesítjük és kiterjesztjük a jelenlegi szétszabdalt ösztöndíjrendszert. 20 000 diák vesz részt az útravaló programban, a napokban meghirdetett pályázattal újabb 7000 diák kapcsolódhat be Rövidesen megkétszereződhet a tanodaprogramban többletsegítséget kapó diákok száma. Jövő évtől közel ezer iskolában és óvodában állhat munkába olyan segítő, aki az intézmény és családok – adott esetben a roma közösség - közötti kapcsolattartást segíti. A kormány megtartja az új felvételi szabályrendszert, amely alapján az eddigieknél kétszer több – több mint 700 – halmozottan hátrányos helyzetű diák kerül be a felsőoktatásba, ahol a mentorprogram segíti beilleszkedésüket.
6. Fejlesztjük a közoktatási kollégiumi hálózatot Az év végéig a kollégiumi szövetséggel közösen olyan program kerül kidolgozásra, amely a kollégiumpedagógia és a közoktatási kollégiumi hálózat fejlesztését szolgálja.
7. Új programokat indítunk a tehetséggondozásban A kormány célja, hogy 35 ezer diák vehessen részt a tehetséggondozó programokban. Ezért a kormány:
bővíti az Útravaló programot, kiemelt támogatást kapnak a mentor pedagógusok,
elindítja a Magyar Géniusz Programot.
8. Kiterjesztjük a teljesítménymérés és –értékelés rendszerét a közoktatásban Nem lehetséges érdemben javítani a közoktatás rendszerét, ha sem a kormánynak, sem szülőknek, sem az iskolafenntartóknak, sem pedig a pedagógusoknak nem állnak rendelkezésére precíz, részletes, objektív, rendszeres adatok arról, hogyan fejlődik a gyerekek tudása. A Magyarország Holnap Oktatási Kerekasztalának készülő javaslatait figyelembe véve a kormány fejleszti a mérés-értékelés rendszerét a közoktatásban. 9. Teljesítmény-ösztönző pedagógusoknak
és
a
teljesítményt
elismerő
hivatás-modellt
ajánlunk
a
Erre vonatkozó átfogó javaslatunkat, a szakmai egyeztetéseket követően 2008. január 31-ig dolgozzuk ki és hozzuk nyilvánosságra. 10. Megújítjuk a magyar iskolák és óvodák infrastruktúráját 280 óvoda és általános iskola épületének, infrastruktúrájának fejlesztése kezdődik meg. Ezer iskola, óvoda és kollégium újulhat meg. Az intézmények jelentős részébe kerülhet új, korszerű informatikai rendszer.
1. Folytatjuk és kiszélesítjük a népegészségügyi programokat Már gyermekkorban elkezdjük az egészségnevelést. Bővítjük a három kiemelt népegészségügyi terület: a rákos, szív- és érrendszeri és a gyermekkori betegségek elleni küzdelemre, különösen a szűrésre fordítható forrásokat. Helyi, kistérségi és regionális programok indulnak az egészségtudatos magatartás ösztönzésére.
2. Tovább javítjuk a háziorvosi ellátás feltételeit: Bővítjük a háziorvosok a háziorvosok kompetenciáinak körét, javítjuk munkájuk finanszírozásának rendszerét.
3. Megteremtjük az egészségügyi intézmények felelős önálló gazdálkodásának kereteit
4. Bővítjük a járóbeteg-ellátás intézményrendszerét 20-30 kistérségünkben, ahol ma nincs ambulancia, megteremtjük a lehetőséget, hogy megépüljön a hiányzó rendelőintézet. Mintegy 75 településen kerülhet sor alap- vagy emeltszintű járóbeteg-szakellátó központ fejlesztésére. 6-8 regionális, emeltszintű járóbeteg szakellátó központ jön létre.
5. Fejlesztjük a sürgősségi ellátást Van, ahol új bázis építésével, van, ahol a meglévő rekonstrukciójával, illetve a műszerpark fejlesztésével javítjuk a sürgősségi ellátás minőségét. 15-20 helyen fejlesztjük a sürgősségi ellátást új épület építésével, rekonstrukcióval, vagy az eszközpark korszerűsítésével. Felújítjuk, ahol szükséges, kialakítjuk a mentőállomásokat, megtörténik az eset- és rohamkocsik korszerű technikával történő felszerelése. Biztosítjuk a mentésirányítás korszerű informatikai hátterét. Megoldódik a dél-alföldi régió légimentéssel való lefedettsége. Célunk, hogy a sürgősségi ellátás területén a nap 24 órájában elérhető, jól szervezett, korszerű eszközökkel bíró ellátás alakuljon ki.
6. Egyenlő színvonalúvá tesszük a daganatos betegek ellátását A népegészségügyi programunkba illeszkedően, 4-8 helyen regionális onkológiai központokat alakítunk ki, fejlesztjük az onkológiai osztályokat. Elindítjuk az onkológiai ellátás minőségének mérését.
7. Felújítjuk a kórházi eszközparkot Hozzálátunk a legnehezebben legyőzhető betegségekkel küzdő klinikai központok, kiemelt és területi kórházak eszközparkjának megújításához. Megújulnak a az egészségügyi intézményekben a kor színvonalának megfelelő informatikai rendszerek.
8. Programot dolgozunk ki a hálapénz visszaszorítására: Az egészségügyben dolgozókat is bevonva javaslatcsomagot dolgozunk ki a hálapénz visszaszorítására. Javaslatainkat 2008. január végéig társadalmi vitára bocsátjuk.
9. Folytatjuk a gyógyszerpiac szabályzását A gyógyszerpiac már eddig is sokmilliárdos megtakarítással járó új szabályzása egyik nagy sikerünk az egészségügy terén. A törvényben meghatározott módon, egy év múltán áttekintjük, ha szükséges, pontosítjuk a szabályokat.
10. Pontosítjuk a kórházi ellátás szabályozását Ezen a téren is a törvény és a józan ész egyaránt azt diktálja, hogy egy év tapasztalatainak levonásával pontosítjuk a kórházi ellátás rendjét.
11. Átalakítjuk az egészségbiztosítás rendszerét A társadalombiztosítási jelleg megőrzésével, magántőke bevonásával, versengő biztosítási rendszert dolgozunk ki október végéig.
12. Tovább erősítjük az Egészségbiztosítási Felügyeletet Új Egészségbiztosítási Felügyelet hoztunk létre, hogy a betegek érdekeinek végre hatékony, erős képviselete legyen. A Felügyelet sikeres: mióta fennáll, több mint háromezren fordultak hozzá, és több milliós büntetéseket sem habozott kiróni szabálytalanul eljáró egészségügyi szolgáltatóra. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján megerősítjük ezt a szervezetet. Segítségével a betegek jogvédelme mellett az ágazat eddig háttérbe szorult minőségellenőrzését is kiterjesztjük.
1. Új pártfinanszírozási törvény A koalíció elkötelezett abban, hogy változtasson a társadalom többségét okkal és joggal irritáló kampány- és pártfinanszírozási szabályokon, és hogy 2010-ben már ennek megfelelően bonyolódjék le a parlamenti választás (a módosításoknak ki fognak terjedni az önkormányzati, Európai Parlamenti és népszavazási kampányokra is). Pártoljuk, hogy támogatást kizárólag természetes személyek nyújthatnak, a támogatók személyi köre és a kiadási oldal költségei nyilvánosak, az Állami Számvevőszék által ellenőrizhetőek. Támogatjuk az elkülönített kampányszámla bevezetését, a pártok állami támogatásának növelését, természetesen átlátható szabályozás mellett; és készek vagyunk meghőzni a kampányköltségek felső határát. Határidő: októberben a parlament előtt
2. Új költségvetési szabályokat alkotunk A megalkotandó törvény célja stabil költségvetés-politikai szabályrend és ezt biztosító intézményrendszer létrehozása a hitelesség, a költségvetési fegyelem, az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtése érdekében. Az új politikai-költségvetési szabályok főbb pontjai a következők: 1. Fenntartható adósságszint 2. A költségvetési törvényben meg kell határozni a tárgyévet követő évekre vonatkozó elsődleges egyenleg célt, ami nem lehet elsődleges hiány 3. Egyes önkormányzatok szintjén a beruházások arányában limitált hitelfelvétel („aranyszabály”) biztosítja a helyi költségvetés politika hosszú távú fenntarthatóságát, úgy, hogy az eddigi hitelkorlátozási szabály is fennmarad. A költségvetési eljárási szabályok a következők: 1. Meghatározza a tárgyévet követő első és második év egyenleg céljait. 2. Kötelező ellentételezés: az Országgyűlés nem tárgyalhat olyan törvényjavaslatot vagy módosító indítványt, amelynek elfogadása esetén a hatályba lépéstől számított négy költségvetési év bármelyikében a költségvetési hiány nőne vagy a költségvetési többlet csökkenne. 3. A zárszámadás parlamenti tárgyalása hat hónappal eltolódik, hogy az ÁSZ alaposabban ellenőrizhessen 4. A költségvetési tárgyalás egyfordulóssá válik 5. Egységes elvek alapján meg kell határozni a költségvetési tételeknek azon – jelenleginél szűkebb – körét, amelyek a végrehajtás során túlléphetők.
Az felállítandó Országgyűlés Költségvetési Hivatala független a Kormánytól, pártsemleges, jól informált intézmény, független prognózisokat és becsléseket készít a parlament által tárgyalt törvényjavaslatok költségvetési hatásáról.
3. Képviselői költségtérítések szigorúbb szabályozása A kormány felkéri az Országgyűlést a költségtérítések elszámoltatható, átlátható rendszerének kialakítására. A képviselők felmerülő költségeinek térítését egy 1990-ben kelt törvény szabályozza, amit azóta többször módosítottak. A képviselő fizetés (alapdíj) mellett az országgyűlési képviselők szállásra és egyéb költségekre kaphatnak juttatást. Az előbbit az alapdíj felében határozták meg. Ezt akkor kapják, ha az adott képviselőnek a választókerületében (ha egyéniből jutott be) nincs lakása. Az egyéb költségeket a lakóhely és Budapest közötti távolság határozza meg. Akinél pl. ez a távolság 150 és 200 km között van, az alapdíj 130 százalékát kapja (0-50: 85%, 50-100: 100%, 100-150:115%, 150-200: 130%, 200-250: 145%, 250- : 160%). Egy budapesti az alapdíj 70 százalékát kapja - a juttatás ugyanis nemcsak útiköltségre szól, csak az alapján számolják ki. A parlamenti képviselők az előző ciklusban ötmilliárd forint költségtérítést vettek fel.
4. Parlamenti képviselői munkavégzés szigorúbb szabályozása A kormány felkéri az Országgyűlést a parlamenti munkavégzés szabályozására, beleértve a bizottsági és plenáris üléseken való részvételt is. Jogos kritika, hogy a 386 képviselőnek sokszor csak a töredékét látják a Parlamentben. Mind az öt frakció kevesebb szavazáson vett részt a parlament tavaszi és a nyári ülésszakán, mint az azt megelőző félévben, és továbbra is csak egyetlen olyan képviselő van a 386 közül, aki az összes szavazáson ott volt.
5. Új intézkedések a feketegazdaság és a feketemunka visszaszorítására. 2006-ban a feketegazdaság aránya a GDP 17-18 százaléka volt, ami 3700 milliárd forintot jelent. A feketegazdaság résztvevői tehát egy év alatt annyit tesznek zsebre, mint amennyi a nyugdíjasok éves járandósága, az egészségünk éves költsége. Ha nem lenne feketegazdaság, az államnak annyival több bevétele lenne, hogy senkinek nem kellene személyi-jövedelemadót fizetni vagy minimum felére lehetne csökkenteni az áfát. A feketemunka elleni küzdelem fő céljai: közteherviselés igazságossága tisztességes versenyfeltételek elérése. Az ebből befolyó bevételeket két célra lehet fordítani: 1. oktatás, képzés, iskola ügyének megújítása 2. adók mérséklése 2009-től Határidő: szeptember 24.
6. Nulla tolerancia a közlekedésbiztonságban Nem tűrhetjük, hogy évente több mint 1200 ember hal meg és 30 ezer ember sérül Magyarországon közlekedési balesetben. Eközben 100 ezer gyorshajtás miatti feljelentésnek a jelenlegi szabályozási keretek között nem lehet érvényt szerezni. A közúti ámokfutókkal, a gyorshajtókkal, az ittasan vezetőkkel és zebrán átszáguldozókkal szemben zéró toleranciát kell hirdetni. Már az idén olyan közlekedési igazgatási bírságot vezetünk be, ami a jármű tulajdonosát (üzembentartóját) teszi felelőssé a kocsijával elkövetett szabálysértésekért. Megteremjük annak a jogi lehetőségeit, hogy az autópályákon és a díjköteles autóutakon a matricaellenőrző kamerák sebességet is mérhessenek, és lehetővé tesszük az önkormányzatok számára, hogy a leginkább balesetveszélyes helyeken ők is felállíthassanak helyi traffipaxokat, radarokat. Zéró toleranciát hirdetünk az ittas vezetőkkel szemben: a jövőben a szonda elszíneződésekor a jogosítványt már az első alkalommal, a helyszínen be kell vonni. Határidő: október
7. Új szankciók az élelmiszerbiztonság területén Az élelmiszerbiztonság területén megerősítjük az ellenőrzés szervezeti kereteit és a szankcionálás eszköztárát. Célunk, hogy nyomon követhető legyen az alapanyagok útja a „szántóföldtől az asztalig” a teljes élelmiszerláncban. Ezért megalkotjuk az egységes élelmiszerlánc-biztonsági törvényt, amely magában foglalja az élelmiszerláncot jelenleg szabályozó, eddig négy különálló törvényt. A törvény továbbá egy hatóságot jelöl ki a teljes élelmiszerlánc felügyeletére a korábbi, szűk szakterületeket felügyelő elkülönült hatóságok helyett. A szankciórendszert érintően emelni kell a kiszabható bírságok tételét, valamint bővíteni kell a kiszabható bírságok körét. Ezen túl a törvény meghatározza a nyilvánosságra hozható és kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok körét, hogy azt a hatóságok szükség esetén közérdekű közleményben azonnal nyilvánosságra hozhassák. Határidő: október
8. Szigorúbb fogyasztóvédelem A két legfontosabb cél, hogy egyrészt a hatóságok több ellenőrzést tudjanak elvégezni, másrészt több lehetőséget kell adni az állami szerveknek, hogy azonnal beavatkozhassanak: így például az engedély nélküli építkezéseket, az illegálisan működő szemétlerakókat azonnali hatállyal zár alá kell venni. Ezen túl az ügyintézők személyes felelősségét is meg kell teremteni az ügyintézési idők betartásában: nem kaphat jutalmat az, aki rendszeresen nem fejezi be határidőre az ügyfelek hatósági ügyeit. Gyorsabbá kell tenni a mindennapos bírósági perek lefolytatását. Rövidítjük a fizetési meghagyás elintézésére vonatkozó határidőket, egyszerűsíteni kell az egymillió forint alatti perértékű polgári ügyekre vonatkozó szabályokat. Továbbá az önkormányzatok közterület-felügyelőinek is bővíteni kell hatáskörét. Lehetővé kell tenni, hogy a csendháborítókkal, a közterületen alkoholt fogyasztókkal vagy a bliccelőkkel szemben eljárhassanak szabálysértés miatt. Határidő: október
9. Keményebb szabályok a környezeti károkozással szemben A Polgári törvénykönyv módosításával kibővül a károkozás felelőssége: eztán az a személy is felel a károkozásért, aki minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik a károkozó szervezetben. ezen túl új szankciókra is lehet számítani: például a károkozó költségén közzé kell tenni az elmarasztaló határozatot. A jövő nemzedékének országgyűlési biztosa és a civil szervezetek keresetet terjeszthetnek elő a környezetkárosítóval szemben. Határidő: október
10. Az emberi méltóság védelme, a kirekesztés, a gyűlöletkeltés elleni fellépés Egyértelművé kell tenni, hogy a rasszista, illetőleg más módon súlyosan diszkrimináló megnyilvánulások elkövetői a jövőben nem hivatkozhatnak sikerrel arra, hogy nem állt szándékukban a jogorvoslattal élő személy megsértése. A „világnézeti alapon” hirdetett gyűlölet a jövőben a személyhez fűződő jogok olyan sérelmének minősül, amely miatt bárki, akit a cselekmény emberi méltóságában sért, jogorvoslattal élhet. Ezen túl a jövőben jogvédő szervezetek a gyűlöletbeszéd miatt közérdekű keresettel élhetnek. A kormány javaslatáról ezen a héten megkezdheti a vitát az Országgyűlés
1. A nyugdíjreform következő szakasza A nyugdíjrendszer átalakításának célja, hogy hosszú távon igazságos, finanszírozható és biztonságos ellátást nyújtson az idős embereknek. Ma két problémával állunk szemben a nyugdíjrendszer tekintetében. Egyrészt aktuálisan is jelentős hiánnyal küzd a nyugdíjak kifizetésére szolgáló alap (a nyugdíjreform hatásaiból, a magánnyugdíjrendszer bevezetéséből adódó hiányon túl is), másrészt már most látható, hogy a demográfiai változások következtében 2030 körül a nyugdíjrendszer olyan komoly fenntarthatósági problémákkal kerül szembe, melyek kezelését a felelősségteljes politikának már most napirendre kell tűznie. Ezért már most cselekedni kell. A rövidtávú problémák orvoslása során hozzá kell nyúlni a korhatárhoz és mindazokhoz a paraméterekhez, melyek a fenntarthatóság, az egyensúly javítása érdekében hatással lehetnek. Ezen belül kulcskérdés a korhatár. 2050-re ugyanis a 65 éven felüliek népességen belüli aránya – az életkor örvendetes növekedésének is köszönhetően – a mai 15%-ról 26%-ra emelkedik, egy aktív korúra pontosan kétszer annyi 65 éven felüli fog jutni, mint ma. Az 1997-es nyugdíjreform hosszabb távra nyitva maradt kérdéseire és a demográfiai folyamatokra is figyelemmel még ebben a kormányzati ciklusban dönteni kell a nyugdíjrendszer hosszú távú átalakításáról is. Ha minden változatlan maradna, akkor a nyugdíjra fordított kiadások 2050-re elérnék az ország összes jövedelmének 17%-át, a mai 11%-kal szemben. A miniszterelnök kezdeményezésére , feladata, hogy széleskörű 2007. februárjában megalakult a társadalmi és tudományos egyeztetéssel javaslatot tegyen a nyugdíjrendszernek a hosszú távú fenntarthatóságot és biztonságot egyaránt garantáló reformjára.
2. A felsőoktatási intézményrendszer megújítása A felsőoktatási reformok első - szabályozási - szakasza lezárult. A megtett intézkedések célja az állami képzési kapacitások racionalizálása, a hosszú távú fenntarthatóság feltételeinek kialakítása a képzési struktúra jobb megfeleltetése a gazdaság igényeinek, (rugalmasabb képzési rendszer –bolognai struktúra) bevezetése és általában a felsőoktatás (nemzetközi) versenyképességének javítása. Ahhoz azonban, hogy valóban versenyképes, a munkaerőpiaci kihívásokhoz érdemben alkalmazkodó felsőoktatási rendszer alakuljon ki Magyarországon, további lépések szükségesek. A következő időszakban folytatódó reformok keretében feladat: • az új konstrukciók (tandíj, felvételi rendszer) hatásainak elemzése, finomszabályozás • a bolognai képzési rendszerre történő áttérés befejezése (mesterképzés „felvételi” rendszerének kialakítása) • a minőség javítása érdekében az akkreditációs rendszer megerősítése, szigorítása • rugalmas és teljesítményelvű foglalkoztatási és díjazási rendszer bevezetése. A felsoroltak mellett az alapvető cél, vagyis a megváltozott működési és finanszírozási rendszerhez igazodó intézményrendszer kialakítása során lehetőséget akarunk teremteni ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodási felelőssége és lehetőségei (benne természetesen a gazdálkodás részét képező munkaerő-gazdálkodást is) is bővüljenek, annak érdekében, hogy az intézmények közötti verseny minden eleme segítse a felsőoktatás minőségi átalakulását. Kiemelt jelentőségű a felsőoktatáshoz kapcsolódó ÚMFT programok megkezdése és a magántőke bevonásán alapuló infrastruktúra-fejlesztési program folytatása.
3. A Magyar Posta hosszútávú versenyképességének biztosítása A hagyományos postai szolgáltatások viharos gyorsasággal alakulnak át. Terjed az elektronikus levelezés és a fizetések elektronikus átutalása. Az EU-ban pedig 2012-től – és ez már hathatós magyar fellépésre elcsúsztatott határidő – bárki végezhet levélkézbesítést és más postai tevékenységet. Szabad lesz tehát a verseny. Ha azt akarjuk, hogy a Magyar Posta tartósan és sikeresen működjön az új körülmények közepette akkor most kell nekilátnunk az átalakításnak. Most kell olyanná formálni a postahivatalokat, a postai munkahelyeket, az ügyfelek kiszolgálását – sokszor szakítva az évszázados hagyománnyal is – hogy állni lehessen a versenyt. Mindezt úgy, hogy mindenki számára - lakjon bárhol is - az országban biztosítani kell a postai szolgáltatások igénybevételének lehetőségét.
4. Középtávú energiapolitikai koncepció kidolgozása Magyarország az Európai Unióban az egyik legmagasabb energiafüggőségi mutatóval rendelkezik. Ezért – ahogy ezt az Unió is felismerte - az energia mind versenyképességi, mind biztonsági szempontból kulcskérdés a jövőre nézve. A középtávú energia-politikai koncepció fő irányai a következők: • Komoly lemaradásban vagyunk az energia-hatékonyság és energia-takarékosság területén, ezért kiemelkedően fontos e téren komoly előrelépést tenni. Erre jelentős uniós és hazai források is rendelkezésre fognak állni. • Az energiafüggőség csökkentése érdekében erőteljesebben kell támaszkodnunk hazai természeti erőforrásainkra a megújuló energia területén. Ez mindenekelőtt a biomasszára alapozott energiatermelés előtérbe kerülését jelenti, mely energetikai fontossága mellett komoly jelentősséggel bír a mezőgazdasági területen élők jövedelemtermelése tekintetében is. A zöldenergia területén szintén komoly uniós források állnak rendelkezésre. • Az ország energia-kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében nem kerülhető ki az atomenergiának a hazai ellátásban való szerepének megvitatása. Amennyiben a 2020-as évek távlatában ezen az úton kívánjuk az ország energia-biztonságát növelni, akkor a szükséges döntéseket most kell meghozni. • Végül, feltétlenül szükség van az ország energia(alapanyag)-importjának diverzifikálására mind a származási terület, mind pedig a szállítási útvonal tekintetében.
5. A magyar kortárs kultúra kiemelt támogatása A közpénzből finanszírozott beruházások meghatározott hányadát olyan kortárs műalkotás(ok) megvalósítására vagy beszerzésére kell fordítani, melyeket kifejezetten a szóban forgó építmény számára alkotnak meg. A megalkotandó törvény lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb művészeti irányzatokhoz tartozó kortárs képzőművészek az építészekkel, ipari formatervezőkkel, és konstruktőrökkel együttműködve és együtt gondolkodva egy adott művészeti tér számára alkossanak, és ezzel egy időben felkeltsék a nagyközönség figyelmét a kortárs műalkotások értékei iránt.
6. Növekedés és fejlesztésközpontú mezőgazdaság Az ország megújításának ki kell terjednie az ország valamennyi szegletére, el kell érnie minden települést. A mezőgazdaság stratégiai ágazat, ezért a modernizációt középpontba helyező kormányzásnak ezen a téren is vannak feladatai. A szektor 2006. évi kiváló eredményei (mintegy 150 milliárd forint eredmény) azt mutatja, helyes úton járunk, bár 2007-ben a természeti csapások hatására
a tendenciát nem tudjuk tartani, de a gazdákkal közösen komoly erőfeszítéseket teszünk, hogy rövid távú bajainkon túljussunk és ismét a fejlődésre tudjunk koncentrálni. Szerkezetváltó módon kell a fejlesztést végigvinni. Kiemelten támogatva a nagyobb értéket teremtő ágazatokat: a kertészetet és az állattenyésztést. A fenti elvek mentén minden idők legjelentősebb agrárfejlesztési programját indítottuk meg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében. (1300 milliárd 7 évre, ennek a fele kifejezetten agrárfejlesztés, további 1800-2000 milliárd egyéb EU-s /jórészt jövedelempótló/ támogatás 2007-13 között)
